INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA HAJDÚSÁMSON VÁROS

EGYEZTETÉSI ANYAG

KÉSZÜLT: HAJDÚSÁMSON VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: PANNON FEJLESZTİ KFT. Hajdúsámson, 2008. május

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

2. oldal

HAJDÚSÁMSON VÁROS – EGYEZTETÉSI ANYAG

Tartalomjegyzék 1

Bevezetés ................................................................................................................................................... 4

2

Városi léptékő fejezetek.......................................................................................................................... 7 2.1 A város szerepének meghatározása a településhálózatban ...................................................... 7 2.1.1 Hajdúsámson története és szerepe a regionális, megyei és kistérségi feladatellátásban 8 2.1.1.1 Hajdúsámson történelme................................................................................................... 9 2.1.1.2 Hajdúsámson szerepe a regionális, megyei és kistérségi szintő feladatellátásban 12 2.1.2 A város vonzáskörzetének bemutatása .................................................................................. 14 2.1.3 A város bemutatása a városhierarchiában bekövetkezett változás alapján ...................... 16 2.1.4 A város funkciói........................................................................................................................... 16 2.1.5 A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján ............................................................... 18 2.2 A város egészére vonatkozó helyzetértékelés ........................................................................... 18 2.2.1 Gazdaság .................................................................................................................................... 18 2.2.2 Társadalom.................................................................................................................................. 23 2.2.2.1 Demográfia......................................................................................................................... 23 2.2.2.2 A lakosság iskolázottsága ............................................................................................... 24 2.2.2.3 Munkanélküliség és foglalkoztatás................................................................................. 26 2.2.2.4 Egészségi állapot .............................................................................................................. 28 2.2.2.5 A lakosság jövedelmi helyzete........................................................................................ 29 2.2.3 Környezet..................................................................................................................................... 32 2.2.3.1 Természeti környezet ....................................................................................................... 32 2.2.3.2 Épített környezet ............................................................................................................... 34 2.2.3.3 Mőemlékek, helyi építészeti értékek .............................................................................. 36 2.2.3.4 Lakásállomány................................................................................................................... 37 2.2.3.5 Települési infrastruktúra ellátottság ............................................................................... 39 2.2.4 Közszolgáltatások....................................................................................................................... 45 2.2.4.1 Oktatás-nevelés ................................................................................................................ 45 2.2.4.2 Tömegközlekedés és közlekedés................................................................................... 54 2.2.4.3 Közigazgatás ..................................................................................................................... 55 2.2.4.4 Szociális ellátás................................................................................................................. 57

3

4

Városrész léptékő fejezetek ................................................................................................................. 60 3.1

Városszerkezet, épületállomány ................................................................................................... 60

3.2

Városközpont ................................................................................................................................... 62

3.3

Városközponton kívüli településrész ............................................................................................ 66

3.4

Sámsonkert ...................................................................................................................................... 67

3.5

Martinka ............................................................................................................................................ 69

3.6

Ipari Park .......................................................................................................................................... 71

3.7

SWOT analízis ................................................................................................................................. 72

Stratégiai fejezet ..................................................................................................................................... 75 4.1 A város hosszú távú jövıképe....................................................................................................... 75 4.1.1 A város szerepkörét érintı hatások ......................................................................................... 76 4.1.2 Gazdasági hatások, tıkevonzó/fogadó hatás, foglalkoztatás növelése............................. 76

4.2 A jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása ............................................................................ 77 4.2.1 Átfogó cél városi szinten............................................................................................................ 77 4.2.2 Középtávú célok a város egészére vonatkozóan .................................................................. 77 4.2.3 A városrészekhez kapcsolódó fejlesztési célok ..................................................................... 79 4.2.3.1 Városközpont..................................................................................................................... 79 4.2.3.2 Városközponton kívüli településrész.............................................................................. 80 2008. május Készült: Készítette: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából Pannon Fejlesztı KFT.


3. oldal


4.2.3.3 4.2.3.4 4.2.3.5 4.3 5

6

Sámsonkert........................................................................................................................ 81 Martinka.............................................................................................................................. 81 Ipari Park ............................................................................................................................ 82

A stratégia koherenciája, konzisztenciája.................................................................................... 83

2007-2013. során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése ..................................................... 83 5.1

Városközpont Akcióterület ............................................................................................................. 85

5.2

Városközponton kívüli településrész Akcióterület ...................................................................... 87

5.3

Sámsonkerti Akcióterület ............................................................................................................... 88

5.4

Martinka Akcióterület ...................................................................................................................... 90

5.5

Ipari Parki Akcióterület.................................................................................................................... 91

A stratégia megvalósíthatósága ......................................................................................................... 91 6.1

Ingatlangazdálkodási terv .............................................................................................................. 91

6.2

A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegő tevékenységek .......... 95

6.3 Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások......................................................................................................................................................... 96 6.3.1 A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése........................................................................ 96 6.3.2 A Polgármesteri Hivatal mőködési rendszere ........................................................................ 96 6.3.3 Az egyes irodák feladatai .......................................................................................................... 97 6.4 Partnerség ...................................................................................................................................... 104 6.4.1 Partnerség a civil szervezetekkel........................................................................................... 104 6.4.2 Partnerség és az IVS ............................................................................................................... 106

7

6.5

Településközi koordináció mechanizmusai ............................................................................... 108

6.6

A stratégia megvalósulásának monitoringja.............................................................................. 109

Anti-szegregációs terv ........................................................................................................................ 110 7.1 A város szegregáció szempontjából fontos adottságai ........................................................... 110 7.1.1 Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ....................................................................... 112 7.1.1.1 Szociális ellátás............................................................................................................... 112 7.1.1.2 Közoktatás ....................................................................................................................... 112 7.2 A városban található szegregátumok ......................................................................................... 117 7.2.1 1. Anti-szegregációs terület .................................................................................................... 119 7.2.2 2. Anti-szegregációs terület .................................................................................................... 121 7.2.3 3. Anti-szegregációs terület .................................................................................................... 123 7.2.4 4. Anti-szegregációs terület .................................................................................................... 124 7.3 A szegregátumokban tervezett beavatkozások, intézkedések, intézkedési terv................. 126 7.3.1 Az infrastrukturális feltételek javítása .................................................................................... 126 7.3.1.1 Általános célkitőzés ........................................................................................................ 126 7.3.1.2 Intézkedési terv a szegregációs területeken – infrastruktúra fejlesztése ............... 129 7.3.2 Az oktatási integráció elısegítése ......................................................................................... 131 7.3.3 A foglalkoztatási helyzet javítása ........................................................................................... 134 7.3.4 A szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása............................................................... 135 7.4

Az anti-szegregációs beavatkozások egyéb szempontjai....................................................... 136

2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából

Készítette: Pannon Fejlesztı KFT.

4. oldal

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA HAJDÚSÁMSON VÁROS – EGYEZTETÉSI ANYAG

1 BEVEZETÉS

Az Európai Unió irányelvei szerint a 2007. és 2013. közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés, a vidéki területek támogatása és a hátrányokkal küzdı térségek problémáinak kezelése. Ezért a 2007-2013-as idıszakban az észak-alföldi régió önálló regionális operatív programok keretében ösztönzi a városi rehabilitációs programokat. Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program keretében a városok számára olyan kétfordulós pályázati kiírás jelent meg, melyek funkcióbıvítést illetve szociális városrehabilitációt tesznek lehetıvé. Az ÉAOP-2007-5.1.1. D. jelő Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések alapvetı célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erısítése, új, települési és kistérségi szintő, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévı funkciók megerısítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlıdésébe. Összességében a régió versenyképességének javítása a városhálózat fejlesztésével. A régióban jellemzı, hogy számos kis- és középváros funkcióhiányos, nem képes megfelelıen szervezni térségét és megfelelı szolgáltatásokkal ellátni a vidéki településeket. A régió lakosságának többsége él a városokban, azonban a régió városainak népességmegtartó képessége az ország fejlettebb régióiban található városokhoz képest meglehetısen gyenge. Továbbá a városközpontjaik sem minden esetben rendelkeznek megfelelı vonzerıvel a gazdasági szféra, saját lakosságuk, vagy a turisták számára, nem képesek megfelelıen kielégíteni a szolgáltatási, gazdasági, kulturális, szabadidıs, közösségi, közigazgatási stb. funkciókat. Ezért a kiegyensúlyozott térszerkezet és a térség versenyképessége érdekében indokolt olyan vonzó városközpontok kialakítása, amelyek hozzájárulnak a városok gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai és, egyes városok esetében, kistérségi központi funkcióinak erısítéséhez. A támogatás alapvetı célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erısítése, új, települési és kistérségi szintő, gazdasági, közösségi, 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából



5. oldal


közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévı funkciók megerısítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlıdésébe. A fejlesztések mentén a társadalmi kohézió erısítése, a helyi közösségek támogatása, a civil szervezıdések aktivizálása, szerepük erısítése, helyi identitás erısítése. A támogatásoknak hozzá kell járulniuk a vonzó és élhetı városi környezet kialakításához a feltárt gazdasági, kulturális és turisztikai értékek és lehetıségek kihasználása érdekében. Hajdúsámson Város Önkormányzata a város közép és hosszú távú fejlıdésének elısegítése érdekében ezen pályázati konstrukció keretében pályázatot kíván benyújtani a településközpont funkcióbıvítı rehabilitációjára. Hajdúsámson város fejlesztési céljait a hosszú távra vonatkozó fejlesztési dokumentumok határozzák meg, melyekben a város fejlesztési elképzelései összegzıdnek. A település rendelkezésére áll a Településfejlesztési Koncepció, amely tartalmazza a hosszú távra vonatkozó városfejlesztési elképzeléseket. A Város településfejlesztését meghatározza továbbá

a rövidebb idıtávra

vonatkozóan elkészített helyi építési szabályzat, a

településszerkezeti terv és szabályozási terv, melyek 2007. évben módosításra és aktualizálásra kerültek. Ezekben a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott hosszú távú célkitőzésekhez kívánja az önkormányzat igazítani a közép távra szóló Integrált Városfejlesztési Stratégiát, amely a pályázati dokumentációhoz kötelezıen elkészítendı abból a célból, hogy stratégiai keretbe foglalja a városfejlesztési elképzeléseket. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célja: •

Területi szemlélető tervezés megszilárdítása

•

Városrészekre vonatkozó fejlesztési célok kitőzése és fejlesztendı akcióterületek kijelölése.

A fejlesztések integráltságát biztosítja, hogy: •

többféle fejlesztési tevékenységet hangol össze

•

a közérdekő fejlesztések összhangban legyenek a helyi lakosság igényeivel és ösztönözzék a magán tıke beruházásait. 2008. május

Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


6. oldal


A stratégiával szemben támasztott követelmény, hogy a város jövıképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben meglévı problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplık (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történjen, a koncentráció elvének alkalmazásával, azaz egy területen több ágazati szintő beavatkozás együttes alkalmazásával. A stratégiával szemben támasztott további követelmény, hogy megfeleljen az Észak-Alföldi Operatív Programban szereplı város-rehabilitációs célú támogatások feltételrendszerének. A stratégia kijelöli a városban azokat az akcióterületeket, ahol koncentrált beavatkozással tervez változtatást elérni. Az akcióterületek fejlesztése között idıben és pénzügyi források tekintetében priorizál, kiemeli a legfontosabb fejlesztendı területeket és javaslatokat tesz a városrehabilitációs célú támogatások felhasználására. A jelen IVS funkcióbıvítı városfejlesztési program megalapozására készült. A stratégia készítése az alábbi alapelvek szem elıtt tartásával készült: •

széleskörő társadalmi egyeztetés (gazdasági, lakossági, civil szervezeti)

•

integrált, komplex (szakterülteket integráló) dokumentum készüljön

•

hosszú távú, gazdasági alapú fejlesztéseket tartalmaz, 7-8 évre vonatkozó stratégiai irányokat jelöl ki és 3-4 évre operatív programot

•

fenntarthatóság elve kiemelkedı szerepet kap (gazdasági, társadalmi és ökológiai szinten is)

•

az önkormányzat globális felelısségvállalásán alapul, amely a város menedzselésben nyilvánul meg (gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás, helyi szolgáltatások ösztönzés)

•

a városnak önmagán túlnyúló szerepe van – felelısséget visel a környezı térségért

•

az önkormányzati források mellett egyéb forrásokat is be kell vonni: állami forrásokat, gazdasági szféra forrásait, egyéb, nem fejlesztési jellegő forrásokat (adóbevételek),



7. oldal


2 VÁROSI LÉPTÉKŐ FEJEZETEK Ebben a fejezetrészben Hajdúsámson általános bemutatására kerül sor, meghatározásra kerül a város szerepe a településhálózatban és a város egészére vonatkozóan elkészül a helyzetértékelés.

2.1 A város szerepének meghatározása a településhálózatban Hajdúsámson

a

hazánkban

kialakult

népességszám

alapján

meghatározott

településhierarchia alapján a kisvárosok közé sorolható, mivel lakossága 5 és 20 ezer fı között található. A városok egyes hierarchikus fokozatokba való besorolásának alapját a városi alapfunkciók (ide tartoznak a tágan értelmezett szolgáltatások viszonylag ritkán elıforduló intézményei és szerepkörei, többek között az egyetemek, színházak, kórházak, bíróságok, speciális szakboltok) mennyisége és minısége határozza meg. A városhierarchia meghatározására az ún. „leltározó módszert” használják, amely másfélszáznál több intézmény meglétét vagy hiányát regisztrálja településenként, és ennek alapján a magyarországi városok esetében hat hierarchia szintet különböztetnek meg: •

Fıváros

•

Regionális központok

•

Megyeközpontok

•

Középvárosok

•

Kisvárosok

•

Városias intézményekkel rendelkezı települések

Hajdúsámson ezen városhierarchia alapján is a kisvárosok közé sorolható. A komplex várostípus meghatározás alapján Hajdúsámson a 8. Agglomerációs településekkertvárosok közé sorolható – ezen belül is a lakóvárosok közé, melynek általános jellemzıi: •

ingázók száma nagy

•

olcsóbb telekár, lakbér,

•

kellemesebb, tisztább lakókörnyezet

•

dinamikusan fejlıdı övezet. 2008. május



8. oldal


2.1.1 Hajdúsámson története és szerepe a regionális, megyei és kistérségi feladatellátásban Hajdúsámson Hajdú-Bihar megye középsı részén, Debrecentıl észak-keletre mintegy 13 km-re található, a Debrecen-Mátészalka 471. számú fıközlekedési útvonal mentén. A város a DebrecenMátészalka vasútvonalon saját állomással rendelkezik. A település területe 69,47 km2, illetıleg 6 947 hektár. A településhez két jelentıs lakott külterület tartozik: Martinka és Sámsonkert. További külterületek: Alsószállás, Csukásdőlı, Dankótelep, Diósváridőlı, Jánostavadőlı, Kicseredőlı, Ligetdőlı Melegoldal, Mikótelepdőlı, Tiszti lakótelep. A város a Dél-Nyírség középsı részén helyezkedik el. A táj alapvetıen közepes magasságú tagolt síkság. A terület jellemzı formái a széles sávban húzódó szélbarázdák és kisebb deflációs mélyedések. A napsütéses órák száma 2000 órára tehetı, ebbıl nyáron 810 óra körüli, télen 175.180 óra napfénytartam a megszokott. Az évi középhımérséklet 9,6-9,8oC, a nyári félévé 16,5oC. A fagymentes idıszak hossza 186-188 nap (április 15 és október 18-20 között), az évi hımérsékleti maximumok átlaga 33,7-34,0oC, a minimumoké -17,0 és -17,5oC közötti. Az évi csapadékösszeg 560-590 mm, a vegetációs idıszakban 350-360 mm esı valószínő. Az uralkodó szélirány az ÉK-i, a második, illetve harmadik helyen az É-i és a D-i áll. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti. A megfelelı idıjárásnak köszönhetıen alapvetıen mezıgazdasági tevékenység a meghatározó. Jelentıs hagyományai vannak a kertkultúrának, valamint az állattartásnak egyaránt. Elsısorban a juh, szarvasmarha, liba és sertéstenyésztéssel foglalkoznak a földtulajdonosok. A felszín közeli üledékek jelentıs része 1-25 m vastagságban kifejlıdött, würm végén képzıdött futóhomok, amelyet döntıen homoktalajok borítanak. Ennek megfelelıen a talaj igen alacsony termıképességő (6-8 ak/ha). A város igazi természeti értéke, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet egyik legnagyobb része – mely a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében mőködik –, a pusztagyepekkel és nedves homoki rétekkel tarkított martinkai legelı és a hozzá kapcsolódó tölgyes, a külterületen található.



9. oldal


2.1.1.1 Hajdúsámson történelme Hajdúsámson környéke már a bronzkorban lakott volt, és a város jelentıs régészeti leletekkel dicsekedhet. A Debreceni Déri Múzeum ıskori győjteményében "Hajdúsámsoni kincs" néven tartják számon azt az i.e. II. évezred közepén elásott tizenkét harci csákányból és egy szépen díszített kardból álló fegyverleletet, amely 1907-ben került elı a község területén. Hajdúsámson-Csemetekert lelıhelyrıl kora vaskori és szarmata leletek is elıkerültek. A IX-X. századi kerámialeletek késı avarkori népességre utalnak, akikre rátelepedtek a honfoglaló magyarok. Az egyik leghíresebb honfoglaláskori lelet az 1906-ban az ún. Majorsági földön feltárt, gazdag mellékletekkel ellátott lovassír. 1997-ben a Liget-tanyai iskola udvarán találtak honfoglaláskori arany tárgyat. A település XI-XII. századi történetérıl, birtokviszonyairól nincs információ. Az elsı írásos megemlítések a XIII. századból származnak. A Váradi Regestrumban, 1213-ban Túrsámsonként fordul elı (Túr valószínőleg a szabolcsi ispán egyik poroszlója volt), majd 1248-ban a meszesi apátság priora által kiadott oklevélben található, amelyben Mocsolyai Benedek tiltakozik a monostornál, mivel testvére - Péter - Sámsonon levı tulajdon-javait erıszakkal elfoglalta. Sámson néven szerepel az 1291-94. között keltezett váradi püspöki tizedjegyzékben. A 12 kepe gabonatized mennyisége alapján a falu a nyíri esperesség kis lélekszámú falvai közé tartozhatott. A XIII. századból két aranyozott vörösréz kereszt került elı a Diósvári dőlıben. Birtokosai közül az ısi Gutkeled nemzettség mutatható ki legkorábban. A XIV. század eleji oklevelek az Egyedmonostori ágon belüli egyezségekkel, birtokosztályokkal kapcsolatban említik a falut. 1399-ben Zsigmond oklevelében említik utoljára Túrsámsonként, amikor az itt lévı vám adományozásáról esik szó. A következı évszázadokban egyszerően csak Sámson a falu neve. A XIV. század elején tulajdonosa Sámsoni Dezsı fia, Péter belekeveredett a Károly Róbert elleni összeesküvésbe, ezért annak leverése után a város a debreceni Dózsa család birtokába került. A középkor késıbbi idıszakában a településnek több részbirtokosa is volt: pl. a Hunyadiak, a Héderváryak, a Csákyak, Debrecen városa stb.



10. oldal


Sámson 1552-ben török uralom alá került, s kénytelen volt adót fizetni. A korszakban hol a császári, hol a török hadak pusztításait kell átvészelnie. Az 1552-es összeírásban említett ötven jobbágytelek alapján lakosságát 650 fıre tehetjük, de tíz év múlva már annyira elnéptelenedett, hogy pusztaként említik. Az 1571-es speyeri szerzıdés alapján a három részre szakadt országban Erdélyhez tartozott, de ennek ellenére a töröknek is adózott, ami nem volt szokatlan jelenség. Az 1600-as évek elején újra elnéptelenedett, szerzıdést kell kötni a benépesítésére. Egy 1692-es összeírás alapján az egyik legszegényebb bihari falu volt. Ekkor mindössze tizenkét jobbágycsaládot írtak össze, míg 1720-ban már negyvenöt család élt itt. Hajdúsámson lakói büszkén ırzik annak emlékét, hogy II. Rákóczi Ferenc Sámson alatt táborozott (1703. július 26.). Ehhez az eseményhez kapcsolódik az ún. Bényei nyárfa máig elevenen élı legendája. A gazdálkodásról és a helyi viszonyokról értékes forrás az úrbérrendezést megelızı adatgyőjtéshez felvett úgynevezett kilenc kérdıpont (1770), amely azért is nevezetes, mert ezen maradt fönn a község ma is használt címerképe. Az elsı magyarországi népszámlálás (1784-87) adataiban Sámson mintegy másfél ezres lakossággal szerepel, s ettıl kezdve a népesség gyors ütemben gyarapodik. Hajdúsámson iparosodása a XIX. század közepén kezdıdött el, a legfontosabb ágazatok a malom- és szeszipar (Budaházy Imre szeszgyára), a késıbbiekben a vas- és a kézmőipar voltak. A szabadságharc idején három nemzetır csapatot állítottak 240 fıvel. 1848 után itt is megindult a jobbágyfelszabadítás. Az ötvenes években folyt az ún. úrbéri vagy tagosítási per, melynek lezárultával életbe léphetett a határ új birtoklási rendje. A dualizmus idején több változás volt a község életében. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Hajdú Vármegyéhez csatolták. Ettıl kezdve használatos a Hajdú- elıtag a község nevében. A polgárosodásnak és az ipar fejlıdésének itt is vannak nyomai, de alapvetıen marad a mezıgazdasági jelleg. A XIX. század végén megélénkült a társasági életre utal az Olvasóegylet, a Nıegylet és a Kossuth Kör megalakulása. A XX. század elején két közút, vasútvonal és pénzintézetek alakulnak a településen. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából



11. oldal


Az elsı világháborúig folyamatosan nı a lakosság száma, az 1910-es népszámláláskor meghaladta az ötezret. 1911-ben Hajdúsámsoni Hírlap néven községi újság jelenik meg. Az elsı világháborúban 273-an vesztették életüket, akiknek emlékmővet állítottak a település központjában. A két világháború között a gazdasági-társadalmi válság itt is éreztette hatását. A földdel rendelkezık termelési és értékesítési gondokkal küzdöttek, a földnélküliek gondját nem oldotta meg a földreform. Az egyházak az iskolák mőködtetésével, szociális tevékenységükkel szervesen beépültek a falu életébe. A háborúval ismét a nyomor és bizonytalanság köszöntött be. A harctéren 122-en vesztették életüket és 188 zsidó lakost hurcoltak el. A háború után a lakosság a megváltozott gazdasági-társadalmi és politikai viszonyokhoz rendezte életét. Még mindig meghatározó a mezıgazdaság a termelıszövetkezet révén. Lassan újjászervezıdik az élet, beindul a termelés, az oktatás, a kulturális élet. Folyik az államosítás. 1956-ban helyi megmozdulást szerveznek és Forradalmi Bizottmány alakul. A korszak legnagyobb eredménye a közmővesítés. 1952-re befejezıdik a község villamosítása, vízmőtelep létesül, egyre több lakásba eljut a vezetékes ivóvíz. 1971-ben nagyközségi státuszt kap. A helyi munkalehetıség nagyon kevés, a termelıszövetkezet, az ÁFÉSZ, a gépállomás, az öntöde, a konzervüzem és a helyi közintézmények csak keveseknek adnak munkát, 1985-ben a munkaképesek 82 %-a ingázó. A település fejlıdése stagnál. A rendszerváltás után kiépült az önkormányzatiság. Felgyorsult a fejlıdés a magánszférában, munkahelyteremtı nagyvállalkozások indultak. A 90-es évek közepére szinte teljesen kiépült a telefon- és gázvezeték hálózat, beindul a szervezett szemétszállítás. Javul az egészségügyi ellátás. Az önkormányzat többször sikertelenül pályázik a városi címre. A lakosság száma 1990-2008. között 7.734 fırıl 12.462 fıre 4.728 fıvel nıtt, mely elsısorban a Debrecenbıl kiköltözı családoknak köszönhetı. Az önkormányzatnak évrıl-évre nehezebb a kötelezı feladatok ellátása, legnagyobb gondot az egyre több óvodás és iskoláskorú gyermek elhelyezése és ellátása jelent. 2001-ben a település történetének legnagyobb beruházásaként, korszerő új iskolát avatnak tornacsarnokkal. Hajdúsámson 2004. óta városi rangú település.



12. oldal


2.1.1.2 Hajdúsámson szerepe a regionális, megyei és kistérségi szintő feladatellátásban Hajdúsámson település-földrajzi pozíciója igen kedvezı. Aligha véletlen, hogy népességszáma hosszú ideje folyamatosan, a rendszerváltást követı években pedig, fıként a nagyarányú beköltözések révén egyre dinamikusabb ütemben nı. (A lakónépesség 1990-ben 7.734 fı volt, mely a 2001. évi népszámlálásra 10.611 fıre emelkedett, 2008. január 01. napján pedig 12.462 fı.) A település két nagy lakott külterületén - Sámsonkert és Martinka településrészeken, melyek Debrecen külsı belterületébe ékelıdve – szintén folyamatosan emelkedik a lakosság száma. A település a Hajdúhadházi kistérség tagja, kistérségi szerepe jelentıs, melyet a Debrecenhez való közelsége tovább erısít. A Hajdúhadházi kistérséget 2004. január 1-én alakult meg, majd 2004 június 21.-én felvette a Hajdúhadházi Területfejlesztési Kistérségi Társulás nevet. A Társulás székhelye Hajdúhadház, mely a legnagyobb települése is. A Társulás kizárólag területfejlesztési céllal alakult, 11 település (Bocskaikert, Fülöp, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyíradony, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Téglás, Újléta, Vámospércs) csatlakozásával. A Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás 2005. október 14.-én alakult meg – nem kizárólag területfejlesztési, hanem az alább felsorolt feladatokkal. A társulás felvállalt feladatai: (2006. január 1.-tıl látja el kistérségi szinten) •

Közoktatási feladatok o Pedagógiai szakmai szolgáltatás o Pedagógiai szakszolgálati tevékenység

•

Logopédiai ellátás

Gyógytestnevelés

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

Szociális feladatok o Támogató szolgálat o Jelzırendszeres házi segítségnyújtás o Közösségi ellátás

pszichiátriai közösségi ellátás

szenvedélybetegek közösségi ellátása 2008. május



13. oldal


o Utcai szociális munka •

Területfejlesztési, településfejlesztési, rendezési feladatok o Területfejlesztési koncepció, program és területfejlesztési terv készítése o Területfejlesztési koncepció és területrendezési tervek egyeztetése o Önkormányzatokat, vállalkozásokat, civil szervezeteket érintı fejlesztésekre kiterjedı koncepció, program készítése, projektek elıkészítése

•

Belsı ellenırzés

•

Közmővelıdési, közgyőjteményi tevékenység.

A Társulás a felvállalt feladatainak ellátására nem hozott létre közös intézményt. A feladatot a mikrotérség központjainak intézményein keresztül látja el (pedagógiai szakszolgálati tevékenység, szociális feladat). A területfejlesztést, a belsı ellenırzést és a közmővelıdés, közgyőjteményi tevékenységet pedig a társulás társulási keretek között látja el. A Társulás a felvállalt feladatok többségét mikrotérségi szinten látja el a területi tagoltság miatt. 3 mikrotérség jött létre, melyben Hajdúsámson az alábbi szerepet tölti be. 1/ Hajdúhadházi mikrotérség o Hajdúsámson (jelzırendszeres házi segítségnyújtásban) 2/ Nyíradonyi mikrotérség o Hajdúsámson (oktatási feladatban) Hajdúsámson város jelenlegi helyzetét tehát Debrecenhez való közelsége alapvetıen meghatározza. A település legnagyobb problematikáját az jelenti, hogy bár a városban az elmúlt években folyamatosan növekedett a lakosság lélekszáma, ugyanakkor az egyes funkciót betöltı intézmények fejlesztése nem tudott a népességszám növekedéssel együtt megvalósulni. A településen több fontos funkciót betöltı intézmény hiányzik vagy nem tudja betölteni a szerepét. Az önkormányzat az elmúlt években folyamatos fejlesztéseket hajtott végre a településen, amelyekkel a hiányzó vagy nem megfelelı funkciókat kívánta erısíteni. A településen az elmúlt években az alábbi fejlesztések valósultak meg: •

új iskola építése

•

500 férıhelyes óvoda kialakítása és fejlesztése

•

Régi Mozi épületének átalakítása, amelyben helyet kapott a Helytörténeti Múzeum és a Könyvtár 2008. május



14. oldal


•

Polgármesteri Hivatal épületének felújítása, bıvítése

•

jelentıs járdaépítés az elmúlt években.

Ezeknek a fejlesztéseknek ellenére azonban a településnek nincs klasszikus értelemben vett településközpontja, melyet jelen projekt keretében kívánnak kialakítani és a szükséges fejlesztéseket megtenni.

2.1.2 A város vonzáskörzetének bemutatása Amikor Hajdúsámson helyét és szerepét keressük a kistérségi rendszerben igen összetett feladatra vállalkozunk,

mivel

bár

a

magyar

városhálózat

rendszerváltás

utáni

jellemzıirıl,

átstrukturálódásáról szerencsére rendelkezésre állnak autentikus vizsgálati eredmények, melyek fontos orientációt jelentenek a kistérségi közigazgatás kialakításában, ugyanez nem mondható el a kistérségi közszolgáltató rendszerekrıl, közigazgatási intézményekrıl, s magáról az igazgatásról sem. Hajdúsámson legtágabb vonzáskörzetéhez Debrecen tartozik, amellyel szoros és rendkívül erıs kapcsolata van a városnak – elegendı a folyamatban lévı ISPA beruházást említeni. Kissé szőkebb vonzáskörzetet jelent a kistérség, amelynek három kisebb központja is van, hiszen területileg rendkívül nagy és a feladatellátás megosztása miatt mikrotérségekké alakult át, így megosztva a társulási feladatokat. Hajdúsámson esetében jól körülhatárolható közvetlen vonzáskörzetet alkotnak a környezı külterületek, amelyek között vannak lakottak és nem lakottak egyaránt. Legnagyobb lakott külterületek: Sámsonkert és Martinka.



15. oldal


A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az alábbi külterületek tartoznak a településhez: Városrész

A

nép- A lakások A

neve

számlálási

száma

település- A külterület települési jellege

rész távolsága

lakó-

a

központi

népesség

terület centrumától

Alsószállás

8

2,5 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve

3

lakóhely

Csukásdőlı

14


9

lakóhely

Dankótelep

24

1,0 km Gazdasági tevékenységhez vagy egyéb

9

funkcióhoz köthetı lakóhely

Diósváridőlı

136


59

lakóhely

Jánostavadőlı

60


21

lakóhely

Kiscseredőlı

-

1,5 km Külterületi összeírt lakóegység, népesség

-

nélkül

Ligetdőlı

100


36

lakóhely

Martinka

708


358

lakóhely

Melegoldal

51


18

lakóhely

Mikótelekdőlı

50


20

lakóhely

Sámsonkert

1494


485

lakóhely

Tiszti

49

5,0 km Gazdasági tevékenységhez vagy egyéb

26

funkcióhoz köthetı lakóhely

lakótelep

A külterületi lakott helyek közül tehát kettı kiemelten fontos: Sámsonkert és Martinka, melynek lakosságszáma 2001. óta folyamatosan emelkedett.



16. oldal


2.1.3 A város bemutatása a városhierarchiában bekövetkezett változás alapján A városhierarchiában bekövetkezett változás Hajdúsámson város szerepe fokozatosan felértékelıdött. Ezt több tényezı segítette: 1. Az elmúlt évek szuburbanizációs folyamata 2. A népességszám emelkedése miatt a település folyamatosan növelte a nyújtott közszolgáltatásokat 3. A kialakult kistérségi rendszerben betöltött szerepe is erısödött a településnek. Az elmúlt évek szuburbanizációs folyamatának eredményeként Debrecenbıl folyamatosan emelkedett a Hajdúsámsonba kiköltözı családok száma. A lakosságszám növekedése miatt, mely 1990 és 2008. között közel 5000 fı volt, a település egyre kevésbé tudta ellátni azokat a kötelezı funkciókat, amelyek a lakosság kiszolgálásához szükségesek, illetve a megnövekedett lakossági igények ellátását feltétlenül biztosítani szükséges. Mindezért a településen megindultak a városi feladatok ellátásához kapcsolódó fejlesztések. Ennek egyik fejlıdési eleme volt a település várossá válása 2004-ben. Ezzel a település lakossága helyben tudott és tud olyan funkciókat és feladatokat elérni, amelyek korábban nem voltak számára biztosítottak illetve Debrecenbe kellett beutazni érte. A kistérségi rendszer kialakítása és folyamatos fejlıdése segített abban, hogy a települések olyan funkciókat is el tudjanak látni, amelyeket egyedül nem vagy gazdaságtalanul tudtak volna biztosítani. Hajdúsámson a kistérségi szerepét tekintve is folyamatosan bıvülı feladatkörrel rendelkezik, a népesedı lakosság igényeinek kiszolgálása érdekében.

2.1.4 A város funkciói A hagyományos városmegközelítések nagy csoportját a "központi hely" elméletek hívei képezik., mely Christaller nevéhez főzıdik. Eszerint a város központi hely, mely nem csak mindennapi igényeket elégít ki, hanem speciális szükségleteket is. Minél ritkább egyes igények idıbeni megjelenése, annál inkább központi helyet igényel a kielégítésük.



17. oldal


A rendszerszemlélető városfogalom szerint a város hatalmas strukturális rendszer, melynek három fontos alrendszere van: o társadalmi struktúra o gazdasági struktúra o mőszaki struktúra A fogalom az absztrakciónak ezen a szintjén nem tesz különbséget város és falu között. Tehát a két alapvetı településforma nem a három struktúra meglétében, illetve hiányában különbözik egymástól, hanem e struktúrák bonyolultsági fokában. Minél bonyolultabban strukturált a rendszer, annál fejlettebb a város. A város fogalma körül, a hazai és a nemzetközi vonatkozásban egyaránt tapasztalható sokszínőség magyarázata a már többször leszögezett tény, miszerint a város igen bonyolult, összetett, társadalmi, gazdasági és mőszaki jelenség. Magyarország városainak általánosan elfogadott funkcionális típusai: 1. Bányavárosok (Tatabánya, Oroszlány, Komló) 2. Iparvárosok (Ózd, Miskolc, Dunaújváros, Gyır) 3. Vásár vagy kereskedıvárosok (Eger, Miskolc, Gyır, Gyöngyös, Pápa) 4. Vasúti csomópontok (Cegléd, Celldömölk, Dombóvár, Hatvan) 5. Hídvárosok (Szolnok, Komárom) 6. Agrár- vagy átalakuló agrárvárosok (Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas) 7. Iskola- és egyetemvárosok (Gödöllı) 8. Fürdı- és mőemlék városok (Keszthely, Balatonfüred, Sopron, Kıszeg) Hajdúsámson város ezen tipizálás alapján a 6. Agrár- vagy átalakuló agrárváros kategóriába tartozik, amelynek a folyamatosan növekvı népessége miatt egyre nehezebb ellátni minden városi funkcióját.



18. oldal


2.1.5 A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján A városok a foglalkoztatási szerepkör (be- és kiingázás) alapján meghatározott funkciócsoportok szerint az alábbi szerepköröket tölthetik be: •

Központi szerepkör

•

Ipari szerepkör

•

Agrárszerepkör

•

Közlekedési szerepkör

•

Üdülési-idegenforgalmi szerepkör

•

Lakófunkció

Valamint ezek kombinációi. Hajdúsámson város korábban agrárszerepkörrel rendelkezett, azonban az elmúlt 20 évben a népesség folyamatos emelkedése és a szuburbanizációs folyamatok erısödése miatt ezt a funkcióját egyre inkább elvesztette, helyette az ún. lakófunkció erısödött. Ezért jelenleg a foglalkoztatási szerepkör alapján a város lakófunkciót betöltı városnak tekinthetı. Az önkormányzat távlati célja a lakófunkció további erısítése a különbözı közszolgáltatásokhoz való minél jobb hozzáféréssel és a meglévı gazdasági adottságok kihasználását igyekszik segíteni.

2.2 A város egészére vonatkozó helyzetértékelés

2.2.1 Gazdaság Hajdúsámson városban az országos folyamatokhoz hasonlóan az 1990-es évektıl dinamikusan növekedni kezdett a gazdasági szervezetek száma, és alapvetıen megváltozott a tulajdonosi, gazdálkodási forma szerinti összetétel. A regisztrált gazdálkodó szervezetek száma 2000-2008. között folyamatosan emelkedett, jelenleg 635 gazdálkodó szervezet tevékenykedik a településen. (1996-ban mindösszesen 312 regisztrált vállalkozás mőködött a településen, tehát az elmúlt 12 évben megduplázódott számuk.) Regisztrált és mőködı vállalkozások száma Hajdúsámsonban 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


19. oldal


700 600

db

410 372

337

459

434

402

573

528

494 439

500 400

631

610

635 550

540

550

423

359

300 200 100 0

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, vállalkozási demográfia szerint) Mőködı vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, vállalkozási demográfia szerint)

A regisztrált vállalkozások közül mőködı volt 2008. évben 550 vállalkozás. A gazdaság fejlıdésének fontos eleme a gazdaság ágazati szerkezete, illetve átrendezıdésének iránya. Az elmúlt két évtizedben megfigyelhetı a tercierizálódás, amely különösen a kereskedelem, a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedı vállalkozások számának növekedését eredményezte. A két gazdasági ág elıretörése egyrészt a fogyasztási igények megváltozása, másrészt a megváltozott gazdasági igények miatt következett be. Ennek következtében rajzolódott ki a vállalkozások jelenlegi ágazati szerkezete.



20. oldal


A mőködı vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Hajdúsámsonban 111

28

2008.

10 18

22

32

13

24

62

90

11

10 18

21

32

13

24

62

90

11

68

90

11

73

90

11

109

28

2007. 25

107 8 18

2006.

21

33

13

25

101

26

11 18

2005.

20

32

13

28

33

0

109

31

18 0 22

2004.

78

0

114

37

25 0 21

2003. 40

30

0

59

85

0

102 22 0 18

2002.

23 0

90

49

0

97

41

22 0

2001.

22

27

0

68

37

0

105

34

32

2000. 0%

98

10%

20%

30%

40%

50%

0

21

60%

23

70%

0

36

80%

45

90%

0

100%

db Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban Kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban Pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban Szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban Egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Építıipar nemzetgazdasági ágban Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Oktatás nemzetgazdasági ágban

A mőködı vállalkozások között meghatározó a kereskedelemben tevékenykedı vállalkozások száma, az építıiparban és az ingatlanügyletekben, gazdasági szolgáltatásokban tevékenykedı társaságok száma. Mindez alátámasztja a városias jelleg erısödését, hiszen a harmadik szektor túlsúlya – ahogyan országosan is jellemzı – megfigyelhetı. A kereskedelmi egységek között a kiskereskedelmi üzletek vannak jellemzı számban. 2000. és 2008. között folyamatosan emelkedett számuk: 84-rıl 105 db-ra. Ebbıl az élelmiszer jellegő 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


21. oldal


üzletek számaránya kb. 30 %, 2008. évben a városban 34 db élelmiszerüzlet mőködik. A ruházati jellegő üzletek száma is jelentısen emelkedett, 2000. és 2008. között 7-rıl 20 db-ra. Jellemzıen a kiskereskedelemben egyéni vállalkozások üzemeltetik az üzletek kb. 50 %-át, mely arányszám mind az élelmiszer jellegő, mind pedig a ruházati üzletek esetén ugyanennyi. A településen a vendéglátóhelyek száma sajnálatos módon az elmúlt években csökkenı tendenciát mutatott, 2000-ben még 36, míg 2008-ban már 33 mőködı vendéglátóhely volt a településen. Ennek az az oka, hogy lakóváros Hajdúsámson, tehát a lakosok hétközben reggel és este vannak otthon, hétvégén pedig egész nap, ekkor tudnak elmenni bármilyen vendéglátóhelyre. Ez a hét közbeni forgalomra jelentıs hatással van, ezért állandósult illetve kismértékben csökkent a vendéglátóhelyek száma a településen. Az megfigyelhetı, hogy ennyi vendéglátóhelyet el tud tartani a város lakossága. Kereskedelmi szálláshely nincs a településen, az idegenforgalom nagyon kezdetleges formában van jelen. Kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató társaság nincs a településen. A településen az elmúlt években közel kétszeresére emelkedett az iparőzési adót fizetı vállalkozások száma – 273-ról 543-ra 2000 és 2007. között -, hasonlóan ahogyan a foglalkoztatottak száma is jelentısen emelkedett a településen. 2000-ben még 710 fı volt, míg 2007-re 1310 fıre emelkedett. A befizetett helyi iparőzési adó összege az elmúlt években a gazdaság helyzetével, a megszorításokkal együttesen változott.

2000. és 2001. között jelentısen emelkedett, majd

visszaesett, újabb nagy emelkedést mutatott 2003. évben, amikor közel 44 millió forintra növekedett. 2004. és 2005. években újra visszaesett, majd 2006-ban újabb jelentıs emelkedéssel 54 millió forintot is meghaladta a befizetett adó mértéke. 2007-ben pedig újabb visszaesés volt megfigyelhetı.



22. oldal


A kivetett iparőzési adó mértékének alakulása Hajdúsámsonba (adatok ezer Ft-ban) 2007.

50281

2006.

54174

2005.

37904 41242

2004. 2003.

43995

2002.

30751

2001.

31571

2000.

8085 0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

adatok ezer Ft-ban

A településen a 10 legnagyobb adófizetı társaság között kereskedelmi, építıipari és mezıgazdasági társaságokat találunk. A 10 legnagyobb iparőzési adót fizetı vállalkozás 2007. évben: o Alaszka Kft. o HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet (elıdje Hosszúpályi és Vidéke Takarékszövetkezet) o Kerekes-96 Kft. o Aqua-Plastech Kft. o Sámson’s Gold Kft. o S + CS Kft. o Euro-Service Kft. o Toll-96 Kft. o Mont-Org Kft. o Szilágyi Tüzép Kft. Ezek közül a társaságok közül kettı az Ipari park területén mőködik (Sámson’s Gold Kft. és a Mont-Org Kft.), míg a többi társaság a város egyéb területein. Az Alaszka Kft. élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységet folytat, míg a Hosszúpályi és Vidéke Takarékszövetkezet pénzügyi feladatokat lát el. A Kerekes-96 Kft. építési tevékenységgel foglalkozik, az Aqua-Plastech Kft., mely a cég mérnökei által tervezett, és szabadalmaztatott licenc alapján elkészített flakonokba szódavizet, és üdítıitalokat készít a teljes hazai piac számára.



23. oldal


A Sámson’s Gold Kft. zöldség- és gyümölcskonzerveket állít elı szezonálisan, az S+CS Kft. terménytáp- és takarmány felvásárló, feldolgozó, és értékesítı, valamint táp-takarmány keverı üzemmel is rendelkezik. A Mont-org Kft. vas-fém-acél szerkezetek gyártásával és feldolgozásával foglalkozó ipari vállalat. Ez a cég a privatizálás során a régi öntıde utódjaként jött létre.

2.2.2 Társadalom A társadalmi mutatók közül a népességszám alakulása, a népesség korösszetétele, végzettségi viszonyai, illetve foglalkoztatási jellemzıi alapján közelíthetı meg legjobban a város jelenlegi társadalmi fejlettségi helyzetképe.

2.2.2.1 Demográfia Hajdúsámson népességszáma – a II. világháború idıszakát leszámítva – 1785 óta folyamatosan nı. Lakónépesség számának alakulása fıben 14 000 12 000 10 000

fı

8 000 6 000 4 000 2 000

2007

2005

2003

2001

1999

1997

1995

1993

1991

1980

1960

1941

1920

1900

1880

1785

0



24. oldal


Ez az országos viszonyoknál kedvezıbb helyzetet mutat a népességszám alakulását tekintve, mivel a lakosság nemcsak a természetes szaporodás miatt növeli létszámát, hanem a vándorlási egyenleg pozitívumával a város még ma is meg tudja tartani az évek óta növekvı lakosságszámot. A lakónépességen belül a 0-14 éves korcsoportba tartozók száma jelentısen meghaladja a 60 év feletti korcsoportba tartozók számát. Ez is a település lakóváros funkcióját támasztja alá. Lakónépesség megoszlása korcsoportok szerint Hajdúsámsonban 100%

13,35%

12,96%

12,99%

12,77%

12,97%

13,03%

12,85%

12,98%

13,00%

62,68%

62,87%

63,29%

64,07%

64,49%

65,20%

65,19%

65,03%

65,39%

23,97%

24,17%

23,72%

23,16%

22,54%

21,77%

21,96%

21,99%

21,61%

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

80% 60% 40% 20% 0% 0-14

15-59

60-x

A lakónépességen belül meghatározó a munkavállalási korú lakosság részaránya. 2008. évi adatok alapján a település öregségi indexe (tehát az 1 fı 0-14 éves korosztályba tartozóra jutó 60 év feletti lakos) 0,6, mely az országos adatokhoz viszonyítva rendkívül kedvezı. Országos tendencia, hogy a lakosság általánosan öregedı, tehát 1 fiatal lakosra több mint 1 idısebb jut.

2.2.2.2 A lakosság iskolázottsága A lakosság képzettségi szintjére vonatkozóan a 2001. évi népszámlálási adatok állnak rendelkezésre.



25. oldal


A 7 évesnél idısebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint 2001. évben összehasonlító adatokkal (adatok %-ban) Terület, Általános iskola Középiskola Egyetem, fıiskola igazgaElsı 1. – 7. 8. érettségi érettségioklevél oklevéllel tási rang évfolya- évfolyam évfolyam nélkül vel nélkül mát sem végezte el Megyei 1,8 14,2 21,4 19,0 24,1 5,3 14,1 jogú város Többi 2,3 23,7 28,9 23,2 15,3 1,3 5,3 város Községek 2,6 28,1 33,3 21,4 10,8 0,7 0,3 Hajdúsámson Megye összesen

2,53

24,25

34,17

24,17

11,28

0,88

2,72

2,2

21,1

27,1

21,1

17,6

2,7

8,1

A 7 évesnél idısebb lakosság legmagasabb iskolai végzettsége a 8 általános iskola, kiemelkedıen magas a középiskolát végzettek aránya – érettségivel nem rendelkeznek – sajnálatos, hogy a magas iskolai végzettséggel rendelkezık részaránya alacsonyabb, mint a megyei átlag, viszont magasabb, mint a községek adata. Egyetemi, fıiskolai oklevéllel 258 fı rendelkezik. A 7 évesnél idısebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint 2001. évben (adatok fıben megadva) Általános iskola Középiskola Egyetem, fıiskola Lakosság stb. összesen elsı 1 – 7. 8. érettségi érettségivel oklevél oklevéllel évfolyaévfolyam évfolyam nélkül nélkül mát sem végezte el 240 2301 3242 2293 1070 83 258 9487 fı (2,53 %) (24,25 %) (34,17 %) (24,17%) (11,28 %) (0,88 %) (2,72 %) (100 %) A Hajdúsámsonban élık 2,53 %-a tekinthetı analfabétának, míg egyetemi illetve fıiskolai oklevéllel a népesség 2,72 %-a rendelkezik. Mindkét arányszám magasabb az átlagosnál. Magas továbbá az érettségivel rendelkezık részaránya (11,28 %) is.




26. oldal


2.2.2.3 Munkanélküliség és foglalkoztatás A településen 1990. és 2001. között a gazdaságilag aktív korú népesség aránya kismértékben (0,07%-kal csökkent), mely az országos adatok alatt van. A gazdaságilag aktív korúak számaránya 64,13 %-ról (4960 fırıl) csökkent 64,06 %-ra (6840 fıre). Tehát elmondható, hogy az elmúlt évtizedben valamelyest tovább fokozódott a gazdaságilag aktív népesség koncentrációja, és 2001-ben a megyeszerte és országszerte csökkenı tendencia Hajdúsámsonban csak alig érzékelhetı. Ez összefüggésben van a demográfiai sajátosságokkal, a fiatalabb korszerkezettel egyaránt. 1990-ben a település 7.734 fınyi lakosságából 3.196 fı (41,3 %) volt az aktív keresı. 1.623 fı (21,0 %) az inaktív keresı (nyugdíjas és járulékos). 2.274 fı (35,9 %) az eltartott, s mintegy új társadalmi jelenségként a statisztikai nyilvántartásban megjelent a népesség ekkor még mindössze 1,8 % -át adó, 141 fıs „állást keresı és elhelyezkedni nem tudó” munkanélküli réteg. A 100 keresıre esı eltartottak száma 87 fı volt. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a 10.677 fıs lakosságból 2.594 fı (24,29 %) volt az aktív keresı, 904 fı (8,4 %) munkanélküli, 3.342 fı (31,3 %) az inaktív keresı, és 3.837 fı (35,9 %) az eltartottak száma, (és aránya a lakosság összlétszámához mérve). A munkanélküliség alakulása a településen kedvezıtlen tendenciát mutat 2000-2008. között 11,28 és 15,36 % között mozgott, mely az országos átlag minimum kétszerese volt minden évben.



27. oldal


Nyilvántartott álláskeresık aránya a munkaképes korú népesség %-ában (Területi mutató) 18,00% 16,00% 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00%

2. 20 20 08 .0

1. 20 20 08 .0

20 07 .

20 06 .

20 05 .

20 04 .

20 03 .

20 02 .

20 00 .

20 01 .

0,00%

A 2008. január 20. napi adatok alapján 1004 fı volt a nyilvántartott álláskeresık száma, mely 12,45 %-os munkanélküliséget jelent (az országos átlag 1,77-szerese), míg február 20. napján 1068 fı volt (13,24 %, a relatív országos munkanélküliség 1,85-szöröse). A munkanélküliség az országos átlag közel kétszerese: A területi mutató alakulása az országos átlaghoz viszonyítva – Relatív mutató 3

2,56

2,36

2,5

2,12

1,99

1,96

1,94

2

1,8

1,83

1,77

1,85

1,5 1 0,5 0 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.01.20 2008.02.20

Az ábra mutatja, hogy a településen az országos átlag közel kétszerese a munkanélküliség. Legnagyobb probléma a munkanélküliségen belül, hogy az alacsony iskolai végzettségőek aránya magas, mely nehezíti a munkaerı-piacra történı visszakerülésüket. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


28. oldal


Jelenleg a településen rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik 1568 fı (a korábbi évekhez viszonyítva jelentısen növekedett számuk). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszereses munkajövedelemmel rendelkezık száma 720 fı volt (szintén számottevı növekedés volt megfigyelhetı számukban). A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık és közülük az általános iskolai végzettséggel rendelkezık számának alakulása az elmúlt években az alábbiak szerint alakult – az önkormányzat saját nyilvántartása alapján: 1568

1600 1400 1200 1000

964 847

785

778

966

919

910

797

720

800 600

492

401

402

385

446

458

400

444

400 200 0 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık száma - aktív korúakon belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel és munkajövedelemmel nem rendelkezık száma

A grafikon mutatja, hogy folyamatosan emelkedik a településen azoknak a száma, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel, 2007. és 2008. között 62,3 %-os növekedés volt megfigyelhetı. Közöttük általános iskolai végzettsége nem volt közel az 50 %-nak (2008-ban 45,9 %), számuk 2007-2008. között 62,12 %-kal emelkedett.

2.2.2.4 Egészségi állapot A településen egészségügyi szolgáltatást két helyszínen biztosítanak: •

Petıfi utcai orvosi rendelı, ahol két felnıtt háziorvosi rendelı mőködik

•

Hársfa utcai Egészségügyi Központ, amelyben 1 felnıtt és 2 gyermekorvosi rendelı mőködik

Az önkormányzat célja, hogy 2008. évben fejlessze a település egészségügyi ellátásához kapcsolódó infrastruktúrát. A beruházás eredményeként a Hársfa utcai Egészségügyi Központ 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


29. oldal


Egészségházzá történı fejlesztése történik meg, melynek köszönhetıen itt kap helyet a felnıtt és gyermekorvosi rendelı, védınıi szolgálat és a vérvételi helyszín mellett a kis erıforrás igényő szakorvosi ellátás is. Jelenleg a településen 3 felnıtt háziorvosi körzet mőködik, melyek 2006. évben 51.351 esetet láttak el (ebbıl 3277 db volt a lakáson történt beteglátogatás), mindez azt jelenti, hogy az egy orvosra jutó esetszám rendkívül magas (17117 db). Két házi gyermekorvos biztosítja továbbá a gyermekek ellátást, akik 2006-ban 22.172 esetet láttak el, melybıl a rendelésen megjelentek száma 21932 db volt. A védınıi szolgálat a Hársfa utcai Egészségügyi Központban kap helyet, ahol vérvételi hely is mőködik, ahonnan a vért Debrecenbe küldik elemzésre. A központi körzeti (háziorvosi) ügyelet a Petıfi utcai orvosi rendelıben mőködik. Fogászati szakrendelés – a községi fogászattal együtt – három mőködik a településen, amelybıl egy az Egészségügyi Központban található, a második a Petıfi utcai orvosi rendelı melletti fogorvosi rendelıben kap helyet és nemrég nyílt az Árpád utcán egy magán fogorvosi rendelı. Az iskola-egészségügyi ellátást megbízással a helyi háziorvosok, fogorvosok és védınık látják el. A lakosság egészségi állapota nem megfelelı, mely nemcsak az eszköz és orvos ellátottság hiányára vezethetı vissza, hanem arra is, hogy egészségügyi szakellátás és kórház csak a megyeszékhelyen található. Ezt a problémát kívánja az önkormányzat a tervezett Hársfa utcai Egészségház kialakításával orvosolni.

2.2.2.5 A lakosság jövedelmi helyzete 2006-ban – a háztartási költségvetési felvétel (HKF) adatai szerint – az egy fıre jutó éves bruttó jövedelem átlagosan 1 millió 46 ezer, az egy fıre jutó éves nettó jövedelem 840 ezer forint volt. Az elızı évhez mért növekedés folyó áron 4,6% volt, ez reálértéken minimális (0,7%-os) emelkedés.



30. oldal


A felsı jövedelmi tizedbe tartozó háztartásokban az egy fıre jutó nettó jövedelem átlagosan 1 millió 824 ezer, a legalacsonyabb jövedelmő népességtizedbe tartozóké évi 319 ezer Ft volt. A legalsó népességtizedben 47–53%, a tizedikben 81–17%-os volt a munka, illetve a társadalmi jövedelmek (aránya. A jövedelemegyenlıtlenség 5,7-szeres, 2000-hez képest némi növekedést mutat. (Forrás: Statisztikai Tükör, 2008. 01. 14. - A háztartások jövedelmének és fogyasztásának színvonala és szerkezete) A jövedelmi viszonyok és keresetek alakulására vonatkozóan nincsenek települési szintő adatok, a jövedelmi viszonyok alakulására vonatkozóan az APEH nyilvántartásai és általuk közzétett hivatalos adatok biztosítanak információkat (forrás: www.vati.teir.hu). A településen a jövedelmi viszonyok az elmúlt években az alábbiak szerint alakultak: A Hajdúsámsonban élı adófizetık száma és az általuk befizetett adó (Ft-ban) (2000-2006. között) Megnevezés Összes

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2961

3170

3402

3450

3519

3597

3891

94

89

124

122

203

237

238

2317

2490

2796

2848

2914

2996

3211

282.017.025

365.097.943

439.886.521

436.826.505

440.511.322

486.515.956

596.568.709

adófizetı száma Ebbıl: - egyéni vállalkozó - fıállású adózó Összes befizetett adó (Ft-ban) Hajdúsámsonban az adófizetık számát tekintve 2000.-2002. között jelentıs növekedés volt megfigyelhetı (2961 fırıl 3402 fıre), majd ezt követıen mérséklıdött a növekedés (3450 fı, majd 3519 fı) 2006. évben pedig 3891 fı volt az adófizetık száma (2000. évhez viszonyítva 31,41 %). A fıállású adózók száma évrıl-évre jelentısen emelkedett – abszolút mértéken 150-300 fıvel – így 2006. évre elérte a 3211 fıt. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


31. oldal


Az egyéni vállalkozó adózók számában szintén emelkedés volt megfigyelhetı a 2003. évi némi visszaesést – 2 fı – követıen. 2006. évben 238 egyéni vállalkozó tevékenykedett a településen. A befizetett adó mértéke 2000-2002. között évrıl-évre emelkedett, majd 2003-ban csökkent, ezt követıen újabb növekedés volt megfigyelhetı, 2006. évre a 2000. évi adat több, mint kétszeresére változott. A település jövedelmi viszonyait mutatja az alábbi táblázat, mely bemutatja az adófizetık számát adózási sávok alapján – adatok fıben megadva. A Hajdúsámsonban élı adófizetık száma adózási sávok szerint 2000-2006. között Megnevezés

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

0-300.000 Ft

821

597

689

643

555

1849

523

300.000 – 1.000.000 Ft 1762

1953

1856

1684

1756

1604

1783

1.000.000-2.000.000 Ft 312

513

678

864

927

105

1097

2.000.000-5.000.000 Ft 63

102

167

235

251

37

436

5.000.000 Ft felett

5

12

24

30

0

52

3

Forrás: TEIR települési adatbázisa 2001-2006. között., www.teir.vati.hu) A településen 2004-ig folyamatosan emelkedett az 5 millió Ft feletti jövedelemmel rendelkezık száma (2004-ben 30 fı volt), majd 2006-ra emelkedett, 5 és 10 millió Ft feletti jövedelemmel 47 fı, míg 10 és 20 millió Ft feletti jövedelemmel 5 fı rendelkezett. A legjellemzıbb a 300 ezer Ft és 1 millió Ft közötti jövedelemmel rendelkezık száma (1800-2000 között változott), míg 2006. évre azoknak a számaránya, akik 1 és 2 millió Ft jövedelemmel rendelkeznek 1097-re emelkedett. A 300.000 Ft-os jövedelemhatár alatti adózók száma ciklikusan változott 2000-2006. között. 2000. és 2001. között csökkent, majd emelkedett és csökkent, jellemzıen 500 fı környékén stabilizálódott számuk.




32. oldal


2.2.3 Környezet Hajdúsámson, kedvezı fekvése (a megyeszékhelyhez való közelsége, kedvezı közúti és vasúti kapcsolatai) miatt, dinamikusan növekvı település. Ez a dinamikus, a régebbi idıben meglehetısen spontán módon való növekedés, a település szerkezetén is nyomon követhetı.

2.2.3.1 Természeti környezet A település szerkezetét is lényegileg maghatározó zöldfelületeket egységes rendszerré kapcsolja össze a településszerkezeti terv. Ennek részét képezi a jelentısebb vízfolyások mentén lévı nagymérető kertek is, ahol úgynevezett „ökológiai zöldterület” (fásított kertként használható, szennyezıdésektıl megóvandó lakókertek) kialakítása, megtartása a fı cél. Az Epreskert utcától északra lévı üres zöldterület ma lovaglási célra hasznosítják, fogathajtásra, alkalomszerően. A kegyeleti parkok, temetık is fontos elemei a zöldfelületi rendszernek. A település köztemetıje a Bartók Béla út folytatásában, jelenleg külterületen található. Védett természeti terület Hajdúsámson külterületének délkeleti része, mely a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részét képezi. Ezt a területet a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl 3 sz. melléklete kiemelt jelentıségő természeti területek közé sorolta. A NATURA 2000 alá tartozó területek listája: •

Martinkai legelı (HUHN20024)

•

Hajdúsámson területei: 0348, 0355/2, 0355/5, 0363, 0385, 0387, 0388/1, 0388/2, 0389, 0390, 0391, 0392, 0393/1, 0393/2, 0394, 0395, 0395/1, 0398/5, 0408, 0409, 0410, 0411, 0412, 0413, 0414.

A védett területen található a Martinkai II. sz. víztározó, mely csak idıszakonként kerül feltöltésre.




33. oldal


Természeti területként vannak nyilvántartva a Sámsonkert délkeleti széléhez csatlakozó 0475/7, 0475/20 helyrajzi számú gyepterületek, valamint a Hajdúsámson belterületének északi széléhez (a vasúti pályatest északi oldalán) csatlakozó gyepterületek. A településen mértékadó környezetterhelést a közlekedés okozza, egyéb terheléssel nem kell számítani, mely a település lakófunkcióját tovább erısíti, hiszen ezért költöznek ide Debrecenbıl. A környezetvédelmi szempontból nagyobb figyelmet érdemlı egyéb tevékenységek, illetve területhasználatok a külterületen: szeszfızde, fémöntöde, almalé üzem, seprő üzem, konzervüzem, üzemanyagtöltı telepek, szennyvíztelep, szeméttelep, roncsolt területek, ásványi anyag bányatelkek, a deflációs területek, valamint a zártkerti területek és külterületi lakott helyek (Sámsonkert, Martinka, Dankó-telep). A terület erdısültsége jónak ítélhetı, bár a privatizációt követıen az erdıterület csökkent. Jelentısebb összefüggı erdırészek az északi részen találhatók. Külterületen környezetvédelmi szempontból zavaró emissziójú tevékenység nem található, az állattartás, a szemét- és szennyvíztelep emissziója nem éri el a belterületet. A külterületen legjelentısebb levegıterhelést (a porterhelés mellett) a parlagon álló termıterületek gyomvegetációjának pollenterhelése okozza. A települési győjtıutak forgalma jelenleg és várhatóan is határérték közeli, vagy azt meghaladó mértékő lehet. A belterületen nincs olyan tevékenység, amely zajterhelésével környezetzavaró. Az ipari parkot úgy jelölte ki az önkormányzat, hogy az ott lévı üzemek zajemissziója ne okozzon határértéket meghaladó terhelést a védendı létesítmények, illetve területhasználatok felé. A település területén (tekintettel a jó építıipari minıségő homok ásványvagyonra) több legális homokbánya is üzemel. A bányaterületek tájrendezése a bányászati törvényekben elıírtak szerint valósítandó meg. Szennyezett terület a szennyvíztelep földmedrő tórendszere, valamint a szükséges feltételek nélküli, megtőrt kommunális szeméttelep. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


34. oldal


Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata a 5/1998.(II.26.) ÖR. Számú rendeletében szabályozza a helyi állattartás szabályait, s ebben az állategészségügy és környezetvédelem elıírásait. Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata a 22/2003.(X.22.) ÖR. Számú rendeletében döntött a parlagfő visszaszorításának helyi szabályairól, valamint a 9/1994.(VII.20.) ÖR. Számú rendeletében az avar és kerti hulladékok égetésérıl, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés szabályairól rendelkezett. Az önkormányzat (85/1996 (VIII.29.) öh. számú határozatában) elkészítette a fentieken túl a település komplex környezetvédelmi programját, melyben az alábbi irányelveket határozat meg: -

a települési környezet tisztasága

-

csapadékvíz-elvezetés

-

kommunális szennyvízkezelés

-

kommunális szilárdhulladék kezelés

-

helyi közlekedésszervezés

-

ivóvíz ellátás

-

energiagazdálkodás

-

zöldterület gazdálkodás

-

feltételezett rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás

csökkentésének a településre vonatkozó feladati és elıírásai és a környezetvédelmet szolgáló egyéb önkormányzati intézkedések (együttmőködés a helyi és illetékes területi állami szervekkel, a természetes személyekkel és szervezeteikkel, valamint ezek érdekvédelmi szervezeteivel, továbbá más helyi és területi intézményekkel) Jelenleg az összes hatályban lévı helyi önkormányzati rendelet harmonizálása folyamatosan történik.

2.2.3.2 Épített környezet Hajdúsámson spontán módon történı növekedése a település szerkezetén is nyomot hagyott, a település nem tudta követni a rohamos ütemben növekvı népesség és ezáltal lakásállomány növekedését. A belterület szerkezetét ezen kívül a terepadottságok, a kisebb homokdombok, a természetes vízfolyások határozták meg. Az utcák a homokdombok kanyargós vonulatát követték.




35. oldal


A házsorok több helyen üresen maradt területeket fognak közre, amelyek egykor talán vízjárta területek lehettek, azután pedig a telkekhez kapcsolódó kertekké alakultak. Ez a településforma a Dél-Nyírségre, fıleg az úgynevezett Ligetalja falvaira jellemzı. Az önkormányzat távlati célja, hogy ne új telekosztással, hanem a belterületen lévı szabad telkek beépítésével, beépíttetésével befolyásolja a település képét. A belsı telkek sora adta a falu településformája, a hozzá kapcsolódó külsı tartozékok, „appertinenciák” pedig a határszerkezetet. A faluban, egymás mellett sorakoztak a nemesi,kisnemesi,- és a jobbágyi telkek, a széleken a zsellér családok telkei. A 20. század derekáig a telekaprózódás szinte a felismerhetetlenségig eltorzította a telekformákat. A hagyományos belsı telek két fı szerkezeti egységre tagozódott: 1. A lakóház és az udvar övezet 2. A kert övezet. Az elsı övezetbe kerültek a lakóházak, kamrák, górék, vermek, ólak, istállók. A kert övezetben álltak a széna,- szalmakazlak, boglyák, s természetesen itt volt a konyhakert. A 19. század derekáig az udvarok kb. 32 %-át teszik a telkeknek, tehát a kertek nagyobbak, mint az udvarok. A telekaprózódás során a kertek mérete csökken. 1872-ben már az összes telkek 19 %-ához nem tartozik kert, tehát a falu már a 19. században a városokra jellemzı telekformálódás felé halad. A gyors, spontán módon való növekedés és részben a domborzati viszonyok miatt több helyen hiányoznak a hosszú lakótömböket idınként megszakító, és kedvezıbb közlekedési feltételeket teremtı észak- kelet irányú összekötı utak. A település szerkezetre alaprajzi elrendezésre az egy fıutcás településforma a jellemzı. A belterületnek ez a rendkívül kedvezıtlen meghatározó szerkezeti eleme, a központon is keresztül haladó, délnyugat- északkelet irányú 471-es számú Debrecen - Nyírbátor irányú fıút. Az ehhez kapcsolódó, északi irányban Hajdúhadház felé kivezetı 4902-es számú országos mellékút, a keleti irányban Nyírmártonfalva, déli irányban Martinka - Debrecen felé kiépített út. Hasonlóképpen meghatározó szerkezeti elem, a belterületet északi, észak-nyugati oldalán vezetı és a lakott területek nagyobbik részét lehatároló, Debrecen- Mátészalka irányú vasútvonal, melyen túl található egy nem túl szerencsés egykori fejlesztés eredményeként kialakult kisebb településrész. Jellegzetes szerkezeti elem a település nyugati oldalán észak- déli irányban keresztül vezetı Hajdúsámsoni fıcsatorna és a hozzá kapcsolódó, a belterület északi oldalát kanyarogva követı jelentısebb vízfolyás, valamint az ıket kísérı zöldterületek, zöldsávok. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


36. oldal


Az egykor még településszélinek számító temetık, mára lakóterülettel közrefogott kegyeleti parkokká, vagy hasznosítatlan fás területté váltak, és helyzetükhöz méltó hasznosításra várnak.

2.2.3.3 Mőemlékek, helyi építészeti értékek A településen az olimpiai emléktölgy helyi jelentıségő védett természeti területként van nyilvántartva, melyet Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének a 36/2007. (XI. 30.) rendelete nyilvánított védetté. Országos Mőemléki védettségő területek a településen: •

Református templom Kossuth u. 1. (hrsz. 1455)

•

Hajdúsámson Rákóczi u. 21. (hrsz. 616.)

Ezeket az egyes ingatlanok mőemlékké nyilvánításáról illetve mőemléki védettségének megszüntetésérıl szóló 32/2005. (XII. 22.) NKÖM. sz. rendelet nyilvánított mőemlékké. A helyi értékvédelemrıl szóló rendelet elıkészítése folyamatban van, a Településrendezési Tervhez kapcsolódóan elkészült Örökségvédelmi hatástanulmány a helyi értékvédelmi vizsgálat eredményeként az alábbi épületeket javasolta helyi értékvédelemre – az épületek felsorolása fontossági sorrendben történik: 1. Református templom Kossuth u. 1. sz. 2. Polgármesteri Hivatal Szabadság tér 1. sz. 3. Kossuth u. 35. szám alatti lakóépület 4. Rákóczi u. 21. szám alatti lakóépület 5. Petıfi u. 13. szám alatti lakóépület 6. Kossuth u. 34. szám alatti lakóépület 7. Zrínyi u. 5. szám alatti lakóépület 8. Rendırség épülete Kossuth u. 3. sz. 9. Nagyszılıskert u. 10. szám alatti lakóépület 10. Rákóczi u. 11. szám alatti lakóépület 11. Árpád u. 10. szám alatti lakóépület 12. Dózsa György u. 22. szám alatti lakóépület 13. Kossuth u. 30. szám alatti lakóépület 14. Árpád u. 57. szám alatti lakóépület 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából



37. oldal


15. Kossuth u. 54. szám alatti lakóépület 16. Dózsa György u. 18. szám alatti lakóépület 17. Nagyszılıskert u. 15. szám alatti lakóépület 18. Árpád u. 37. szám alatti lakóépület 19. Jókai u. 30. szám alatti lakóépület 20. Rákóczi u. 22/a. szám alatti lakóépület 21. Árpád u. 56. szám alatti lakóépület 22. Árpád u. 8. szám alatti lakóépület 23. Csire u. 19. szám alatti lakóépület 24. Epreskert u. 2. szám alatti lakóépület 25. Zrínyi u. 7. szám alatti lakóépület 26. Zrínyi u. 9. szám alatti lakóépület 27. Kossuth u. 66. szám alatti lakóépület 28. Kossuth u. 52. szám alatti lakóépület 29. Árpád u. 66. szám alatti lakóépület

2.2.3.4 Lakásállomány Hajdúsámsonban a történeti források, és máig fellelhetı reliktumok alapján a lakóházaknak fıleg három stílusát figyelhettük meg. A „régi stílus”, mely itt a 18. század közepéig visszanyúló építési hagyományokat jelenti, egészen az 1980-as évekig élt. Anyaguk, építési technológiájuk alapján ezek a nyírségi háztípushoz sorolhatók. Vagyis sárból, késıbb vályogból készült falazatukat erıs, földbe ásott fa oszlopszerkezet közé rakták. Lényegében ezek a tölgy-, késıbb akácfa oszlopok tartották a koszorú-, vagy sárgerendákat, melyeken a tetıszerkezet nyugodott. A falak alá valamelyes fundamentumot ástak, melyet döngölt agyagos földdel töltöttek fel, késıbb 40-60 cm magasan égetett téglával rakták ki. A házak falát fehérre meszelték, melyet kívül kb. 50-60 cm magasan sötét színő (szürke, barna, zöld) festékkel felhúzták. A régi stílusú házakra mindkét végén csapott nád-, ritkábban zsupp tetıszerkezetet készítettek. A 19. század derekától itt is megjelennek a félcsapott, vagy teljes háromszöget mutató patics-, vagy deszka oromzatok, tőzfalak. A 20. században a régi nádtetıket fokozatosan cserép-, ritkábban bádog tetıre cserélték. A házak födém szerkezete minden esetben a folyó-, vagy húzógerendákra fektetett, majd vastagon megtapasztott nád pallóból készült. Módosabb házakon a folyó 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


38. oldal


gerendákat középen mestergerenda támasztotta alá. Már a régi stílusú házakon is megjelenik a tornác, bár a legutóbbi évtizedekben sok a tornác nélküli ház. A gazdák zöme egyszerő fa oszlopos tornácot készíttetett, s többen az ágasok közeit deszka ámbitussal kötötték össze, a bejárat elıtt verécével. Régi házakon máig jellemzı a felsı Tisza vidékre utaló utcai-, vagyis rövid homlokzati tornác, melynek szegıléceit főrészelt díszek, rácsozatok ékesítik. Még a 20. század elsı felében is sok a kétosztatú ház, többségében azonban itt is három osztatú házat építettek. A tornácos, kerek-, vagy szegletes kıoszlopos, cseréptetıs, tégla tőzfalas új stílusú házak itt is csak a 19. század második felében, akkor is elsısorban volt nemesi-, vagy módosabb gazda portákon bukkantak fel. Jellemzı, hogy az alapvetı hármas tagoltság ezeken további kamarával, cselédszobával bővölhet, s téglával bélelt pincét is ástak alá. Az utcafrontra épített új stílusú házak tornácának a végén gyakran az utcára nyíló ajtót találunk. Természetesen megtalálható a hatalmas, kılábas nagykapu, és a hagyományos kiskapu is. A 19. század végéig a szabad kéményeket leboltozták. A 19. század végétıl a hagyományos építési stílus kezd felbomlani. Sokan a régi házakat alakítják át. Egyre több a házakon a díszítıelem. Az oromzatokon faragott, főrészelt fa cirádák, vagy szecessziós vakolatdíszek bukkannak fel. A hagyományos fehér színre való meszelést elıbb sárga, majd más színő festések váltják le, s a házak beosztása is változik. A 20. század közepéig Hajdúsámsonban a régi stílus dominál, melyet azután igen gyorsan a legújabb kor „típusházai”, majd napjainkban az egyéni tervezéső, egyelıre nehezen meghatározható építkezési stílus váltja fel. Emiatt a népi építészet, az utcakép meglehetısen heterogén képet mutat. A településen lévı lakásállomány az elmúlt években folyamatosan növekedett. A lakásállomány alakulása Hajdúsámsonban 4000 3900

db

3800 3700 3600 3500 3400 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.



39. oldal


Hajdúsámsonban jelenleg 3904 lakás található (legfrissebb adat 2006. évi), ez a népességszámot (12.149 fı) figyelembe véve 3,11 fı/lakás mutatószámot jelent. Az elmúlt években az alábbi ábra mutatja, hogy folyamatosan emelkedett az épített lakások száma (2007-ben 102 volt). Az épített és megszőnt lakások számának alakulása Hajdúsámsonban 2000-2007. között 120

104

100

85 73

db

80 60

102

59

54

58

57

40 20

14

11

10

2001.

2002.

9

12

8

6

3

0 2000.

2003.

2004.

Épített lakások száma (üdülık nélkül)

2005.

2006.

2007. önk.

Megszőnt lakások száma

A megszőnı lakások száma elhanyagolható, az új építéshez viszonyítva nem éri el annak 5-6 %-át. A településen 1990-ben mindösszesen 2623 lakás volt, tehát 1281 lakással emelkedett az épületállomány, mely a lakosságszám emelkedésével magyarázható.

2.2.3.5 Települési infrastruktúra ellátottság A település infrastrukturális ellátottságának helyzetére jellemzı, hogy az alapvetı mőszaki és humáninfrastruktúrával rendelkezik. Hajdúsámson infrastrukturális ellátottsága megfelel a Hajdú-Bihar megyei települések átlagának, néhány területen pedig felülmúlja azt.



40. oldal


Infrastrukturális ellátottság Hajdúsámsonban Lakásállomány Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza (km) Közmőolló (m) szennyvízcsatorna hossz (m)/vízvezeték hossz (km) bekötések nélkül Rendszeres hulladékgyőjtésbe bekapcsolt lakások Összes gázfogyasztó

2.2.3.5.1

2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 3583 3658 3708 3757 3812 3904 2876 2972 3175 3299 3509 3651

80,27% 81,25% 85,63% 87,81% 92,05% 93,52%

59,3

65

67

67

72,4

72,4

198

210

236

261

303

333

6,36%

6,95%

7,95%

8,53%

6,36%

6,95%

6,7

6,7

6,7

6,7

6,7

6,7

11,30% 10,31% 10,00% 10,00%

9,25%

9,25%

na

na

3708

3757

3812

3904

1388

1541

1694

1857

1975

2113

Ivóvízellátás

A településen közüzemi vízmő és vízhálózat üzemel. A szükséges ivóvizet 3 db mélyfúrású kút biztosítja. Hajdúsámson vízmőve látja el ivóvízzel Sámsonkert és Martinka településrészeket is. A közös hálózaton ivóvíz vételezésére közkutak, a tőzoltáshoz szükséges víz biztosítására altalaj, valamint talaj feletti tőzcsapok vannak felszerelve, amelyekkel a hálózat mosatása is elvégezhetı. A vízmő a jelenlegi vízigényeket kielégíti. A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 72,4 km, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2006-ban összesen: 3.651 db volt. A településen az ivóvízhálózat 93,25 %-ban kiépített (Sámsonkertben több helyen az ivóvízhálózat nem kiépített). A helyi vízmővet a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmő Rt. üzemelteti. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


41. oldal


2.2.3.5.2

Szennyvízelvezetés és elhelyezés

Hajdúsámsonban a központi részen üzemelı gravitációs szennyvízhálózat van kiépítve. Sámsonkertben és Martinkán jelenleg nincs szennyvízcsatorna rendszer. A gravitációsan összegyőjtött szennyvizet egy közbensı, és egy végátemelı juttatja a szennyvíztelepre. A szennyvíztisztítási technológia: kétszintes ülepítı, és 3 db sorba kapcsolt fakultatív tó. Itt történik a folyékony hulladék kezelése is, amelyet szippantókocsival szállítanak ide. A szennyvíziszap kezelése szikkasztóágyakban történik. A szennyvízhálózati ellátottságot jelenleg mindössze 7 %-osnak lehet tekinteni, a település döntı része ellátatlan, azonban 2009. 01. 02. napi átadással a település belterületén megvalósul a szennyvízhálózat kiépítése az Európai Unió ISPA programja keretében, így a folyékony hulladék elhelyezése uniós szabványnak megfelelı tározókban történik Debrecenben (ahol a meglévı befogadóállomás kerül bıvítésre), a kiépített nyomóvezeték hálózat hossza: 5592 m, mely biztosítja a keletkezett szennyvíz Debrecenbe jutását. Tehát a település csatornahálózati kiépítettsége a város belterületén (Sámsonkertet és Martinkát kivéve) 100 %-nak tekinthetı a beruházást követıen.

2.2.3.5.3

Felszíni vízelvezetés

A belterületi csapadékvíz-elvezetı hálózat 65 %-osan kiépített, zömében nyíltmedrő rendszerrel, fejlesztése ebben az évben tervezett, melyre az önkormányzat pályázatot nyújtott be. Zártrendszerő csatornahálózat van: •

Toldó utcától a Bocskai utcára átmenı kb. 200 méteres szakaszon

•

Szabadság tér 5. sz.-tól (Telefonfülke) Petıfi utcán kb. 400 méteres szakaszon

•

Árpád utcán kb. 150 méteres szakasz

•

Hársfa utcáról a Vámospércsi utcára kb. 160 méteres szakasz

•

Árpád utcáról Szatmári utca kb. 80 méteres szakasz

•

Táncsics u. Szabó Pál utca kb. 200 méteres szakasz

Belterületi felszíni vizeink fı befogadója a Sámsoni fıcsatorna, H-2 jelő csatorna, Liget-ér. A Sámsoni fıcsatorna a befogadója a település É-i külterületi részének is, amely a H-6 jelő csatornával csatlakozik a Sámsoni fıcsatornához. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


42. oldal


A belterületen nyílt földmedrő, és burkolt, valamint zárt csatornák üzemelnek. A lehulló csapadék nagy része a talaj jó szikkasztóképessége miatt elszikkad. Sámsonkert a Kondoros vízgyőjtı területéhez tartozik. Keleten a Sámsoni fıcsatorna, nyugaton a Diósvári csatorna határolja, ezek a belterületrıl lefolyó vizek befogadói. Martinka a Kondoros vízgyőjtı területéhez tartozik, keleten a Kati-ér, M-1 vízfolyás határolja. A település a Nyírség dombvonulatának határán fekszik, felszíne 126,0 és 144,0 mBf magasságok között változik. Hajdúsámson közigazgatási területén az üzemelı felszíni vízelvezetı csatornák közül: •

Önkormányzati kezeléső:

Hajdúsámson fıcsatorna H-2, H-4, H-5, H-7 csatornák belterületi szakaszai

•

Társulati kezeléső:

H-2 külterületi szakasza, H-1, H-3, H-6 csatornák, M-1 csatorna, Martinkai ér, Ligeti ér, L-2 csatorna, K-7 csatorna, Diósvári csatorna, D-2 csatorna,

•

TIVIZIG kezeléső:

Kati ér, Szala ér

Az önkormányzat 2008. évben pályázatot nyújtott be az 1. és 6. vízgyőjtı területek csapadékvíz elvezetı rendszerének kialakítására és felújítására, ahol zömében nyílt rendszerő elvezetı rendszer kerül kialakításra. A fejlesztés az alábbi területeket érinti: 1. vízgyőjtı: •

Nefelejcs u., Zöldfa u., görbe u., Szeder u., Virágos u., Nagyszılıskert u., Váczi u., Kút u., Táncsics u., Vörösmarty u., Szabó Pál u., Ady u., Harangi u., József A. u., Hunyadi u., Szondi u., Hársfa u., Vámospércsi u.

6. vízgyőjtı: •

Viola u., Esze T. u., Csillag u., Szegfő u., Rákóczi u., Csire u., Rét u., Bocskai u., Toldy u., Árpád u., Szigligeti u., Kossuth u., Epreskert u., Ág u.

2.2.3.5.4

Szilárdhulladék kezelés

Biztosított a hulladékgyőjtés (valamennyi háztartásból) és szállítás valamint a szelektív hulladékgyőjtés is a településen.



43. oldal


A szilárd hulladék elszállítása 1995 óta folyamatosan megoldott, és kötelezıen igénybeveendı szolgáltatás. Mind a belterületen, mind a külterületi helyeken heti rendszerességgel szállítják el a kommunális hulladékot az önkormányzat szemétgyőjtı telepére. Hajdúsámson Önkormányzata a Belügyminisztérium- Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2003. évre meghirdetett „Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása” c. pályázaton vett részt. Ennek keretében 10 db szelektív győjtısziget kialakításához, 58 db szelektív hulladékgyőjtésre alkalmas edényzet beszerzéséhez, valamint 1 db 18 m3-es speciális szelektív hulladékgyőjtésre,- szállításra szolgáló jármő megvásárlására kaptak támogatást. Szelektív hulladékgyőjtés a program eredményeinek köszönhetıen 2005. óta mőködik a településen, jelenleg 14 győjtısziget van. 2.2.3.5.5

Földgázellátás

Közel teljes kiépítettségő (99 %-os) a vezetékes gázellátás. Ennek ellenére a fogyasztói arány csupán kb. 55 %-os (2113 lakás volt bekötve 2006-ban), a gázfogyasztásba bekapcsolt lakások aránya folyamatosan növekedett. Hajdúsámson földgázellátása a Bököny térségében haladó Összefogás gázvezetékrıl van biztosítva 64 bar nyomású vezeték kiépítésével a Hajdúsámson Szatmári utca végén telepített 10000 m3/h kapacitású gázátadó állomásig. A gázfogadó állomás, és a hálózat az igényeket kielégíti, a hálózat bıvítésével további gázigények is kielégíthetık. Sámsonkert földgázellátása a debreceni középnyomású hálózatra a Sámsoni úton csatlakozó Ø 110 KPE vezeték kiépítésével valósult meg. A településen a központi utcákban épült ki elosztó hálózat, amely a gázigények növekedésével bıvíthetı. Martinka központi részén is kiépült középnyomású földgázelosztó rendszer, amely az igények növekedésével bıvíthetı.

2.2.3.5.6

Villamosenergia, közvilágítás

Az elektromos energia hálózati ellátás 100 %-ban biztosított, beleértve a külterületi lakott helyeket is.



44. oldal


A 2003. évben a meglévı teljes villamosenergia hálózatot korszerősítette az önkormányzat és vállalta, hogy a folyamatosan bıvülı külterületi lakóterületek, új építési telkek környékét is ellátja közvilágítással. Hajdúsámson villamos energiaellátását a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. a középfeszü1tségő 20 kV-os hálózatrendszerrıl biztosítja. A

20

kV-os

légvezetékes

hálózat

Hajdúsámson

kül-

és

belterületén

elhelyezett

oszloptranszformátor állomásokhoz a helyi adottságoknak megfelelı nyomvonalakon lett bevezetve.

2.2.3.5.7

Telekommunikáció

A település teljes területén kiépült a telefonhálózat. A lakásokba fıvonalként bekötött telefonokon 12 nyilvános telefon áll rendelkezésére a lakosoknak. ISDN vonalon, optikai kábelen bárki kapcsolódhat a világhálóhoz. Mobiltelefon szolgáltatás az egész településen mindenhol elérhetı, mindhárom szolgáltató lefedettsége 100 %-nak tekinthetı. A Kábel Tv. hálózat elsı ütemének kiépítése befejezıdött a településen. Az elsı ütemben 22 km hosszan épült ki a hálózat, mely alkalmas akár szélessávú Internet létesítésére is. A hálózat kiépítése 1700 db lakást (45,24 %) érint.

2.2.3.5.8

Közúthálózat

A települési infrastruktúra helyzete legkedvezıtlenebb az úthálózat kiépítettségét illetıen. Ez részben azzal is magyarázható, hogy jelentıs külterületei miatt Hajdúsámson az átlagosnál hosszabb úthálózattal rendelkezik. Továbbá gazdasági megfontolásból az utak portalanítása, és szilárd burkolattal való ellátása a szennyvízcsatornázás befejezése elıtt (folyamatban lévı ISPA beruházás) nem volt célszerő, várhatóan a befejezését követıen – tenderterv szerinti 2009. 01. 02. – jelentıs útburkolat fejlesztést hajtanak végre a településen.



45. oldal


A belterületi utak hossza jelenleg 43 km, a külterületi utak hossza pedig 71 km, ebbıl burkolt összesen: 26,2 km (a szilárd burkolattal való ellátottság becsült érték: 10 %). Összes belterületi járda hossza: 22,3 km.

2.2.4 Közszolgáltatások

2.2.4.1 Oktatás-nevelés Az önkormányzat az alábbi közoktatási intézményeket tartja fenn a városban: •

Eszterlánc Óvoda

•

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

A településen mőködik továbbá a SZILTOP KHT. által mőködtetett Gimnázium, amelyben felnıttoktatás folyik – Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye néven. 2.2.4.1.1

Eszterlánc Óvoda

Az Eszterlánc Óvoda fenntartója Hajdúsámson Város Önkormányzata. Az intézményben 42 fıállású pedagógus végez nevelı tevékenységet. Az 500 férıhelyes óvodába jelenleg 493 óvodás jár, 20 óvodai csoportba, akik közül 132 fı halmozottan hátrányos helyzető. Számuk igen magas (az összes gyermeklétszám 26,77 %-a). A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma 132 fı, a HHH-s gyermekek részletes elemzése az anti-szegregációs tervben található. Más településrıl 11 gyermek jár be, közülük 8 gyermek tömegközlekedéssel és falugondnoki szolgálat segítségével jut el az intézménybe, 3 gyermek intézménybe jutásáról pedig a szülık gondoskodnak saját gépjármővel. Az óvodában 2 logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba és 2 tornaterem áll a gyermekek nevelésére rendelkezésre. A 2 logopédiai foglalkoztatóban 98 gyermek – közöttük 49 fı HHH-s – oktatása folyik.




46. oldal


A 2006/2007. tanévben az óvodába járó gyermekek 66 %-a volt 6 éves vagy annál idısebb, 7 éves volt a gyermekek 3 %-a, míg 5 éves 22 %, 4 éves pedig 9 %. Az Eszterlánc Óvoda a tevékenységközpontú óvodai nevelési program szerint végzi nevelı munkáját. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesedését tekinti alapvetı feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi megismételhetetlen, mással nem helyettesíthetı individum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlıdı személyiség, fejlıdését genetikai adottságok, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda nevelı intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden késıbbi fejlıdés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttmőködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáló minél teljesebb megvalósításra törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttmőködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Az óvoda feladata a szélesen értelmezett életfeladatokra való felkészítés. A Program kitőzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. Hajdúsámson Város 2007. évben fejezte be az óvoda felújítását és 500 férıhelyre történı bıvítését, melyhez jelentıs címzett támogatást és megyei forrást kapott. Az új óvoda a meglévı épületek közül kettıt foglalt magába, az emeletes fıépületet, a hozzá kapcsolódó konyhával és a hátrébb elhelyezkedı lapostetıs épületet. A telken található többi épület lebontásra került. Az óvoda minden épülete folyosókkal összekötött és ezeken belsı közlekedéssel mindegyik megközelíthetı.



47. oldal


A fıépületben megtörtént a válaszfalak áthelyezése, a tetıfedések felújítása, a burkolatok és falfelületek megújítása illetve a nyílások hıszigetelı faszerkezetre történı cseréje. A fıépületet a konyhával összekötı folyosó kiszélesedett és fele részben lapostetıt, fele részben plusz szintet és egy új tetıszerkezetet kapott. Itt kapcsolódott a fıépület emeleti szintje és a konyha utca felıli új tetırésze, melynek tetıtere is beépült. A konyha feletti tetıszerkezet teljesen megújult illetve az épület a hátsó kert felé egy teljes épületrésszel bıvült, ide került a kazánház. A konyha és a mögötte található épületrész között indult az a lapostetıs folyosó, mely az óvoda összes épületét összefogja egy zárt lánccá. Itt déli irányba fordulva találhatóak meg a déli sor épületei. Az utca felıli épülettömb földszintjén található a mosodai rész ill. az egyik tornaterem. Ezek felett a tetıtér beépítésben az óvónık öltözıjének egy része került kialakításra, míg a tornaterem légtere mellett galéria került kiépítésre. Ehhez az épülethez épült az egyik alapsejt, melynek egymással szembefordított párjai alkotják a déli sort. Itt kerültek kialakításra a foglalkoztatók - melyek jobb megvilágítása érdekében a tetıtéri falban is ablakokat helyeztek el - valamint a foglalkoztatók közötti elıtér, öltözı és mosdó, melyeket lapostetıs folyosó köt össze. A másik alapsejt a déli sor végében került kialakításra, mely szintén földszintes épület. Erre merılegesen ugyanennek az alapsejtnek három összeépített tagja található. A két egymásra merıleges épülettömb találkozásánál a lapostetıs folyosókból kiemelkedve kerül kialakításra a többcélú terem. A déli sor felett található alapsejtek a konyha felett is megismétlıdnek. Ezek a lapostetıvel kapcsolódnak a másik megmaradó épülethez és annak bıvítményéhez. A régi lapostetıs épület elé épült a másik tornaterem. A régi épület végében, arra merılegesen szintén lapostetıs folyosókkal összekapcsolva a második alapsejtek három összeépített tagja található. A településen jelenleg tehát biztosítva van az óvodáskorú gyermekek elhelyezése, a gyerekek a város egész területérıl és a három külterületi településrészrıl: Sámsonkertbıl, Martinkáról, illetve a Liget-tanyából érkeznek az óvodába. Jelentıs szabad kapacitás nincs, a lakosságszám növekedés és az óvodai beiratkozási szabályok változásai miatt az intézményrendszer destabilizálódására nem lehet számítani.



48. oldal


2.2.4.1.2


A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény fenntartója Hajdúsámson Város Önkormányzata. Székhelye a Kossuth u. 2-8. sz. alatti Iskolaépület (Központi iskola). Telephelyei: •

Kossuth u. 16.

•

Jókai u. 1

•

Szatmári u. 16.

•

Sámsonkert, Fı u. 31.

•

Martinka, Iskola utca

•

Martinka, Török u. 46.

Az iskolát 1938-ban alapították. Az intézmény többcélú nevelési - oktatási intézmény, összetett iskola, ahol általános iskolai nevelés-oktatás folyik 8 évfolyamon, valamint az 1999/2000-es tanévtıl bekapcsolódtak a 12 évfolyamos alapfokú mővészeti oktatásba. 1963-tól lehetıség van az enyhe fokban értelmi sérülteket nevelı-oktató tagozat mőködtetésére. Az általános iskolások elhelyezése Sámsonkert és Martinka településrészeken 3 épületben, Hajdúsámson Város területén 4 épületben történik. A folyamatosan növekvı gyermeklétszám miatt 1999 ıszén sor került az új iskola alapkıletételére. 2001 szeptemberétıl birtokolják a Kossuth utca 2-8 szám alatti központi épületben kialakított 49 tantermet, szép nagy tornacsarnokot és egy tornatermet. Az étkezést a 660 adagos modern felszereltségő konyha biztosítja. Különbözı programokkal és módszerekkel dolgoznak, mint például a NYIK-program, intenzív-variációs módszer, tanuló egyéni képességeihez igazodó módszerek. Idegen nyelvet (angol, német, orosz) 4. osztálytól tanulnak a gyerekek. Az önálló tanulási képesség kialakítása és fejlesztése érdekében, valamint a szabadidıs tevékenységek skáláját szélesítve - az igényeknek megfelelıen 23 szakkört mőködtetnek. Az Általános Iskola a törvény alapján 1998-ban készítette el Pedagógiai Programját, melyet 1999-ben módosítottak, az alapfokú mővészeti oktatás bevezetése miatt. Ez a program az iskola 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


49. oldal


szakmai programja is egyben, amely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, mőködésének feltételeit. Az Iskola nevelıtestülete által készített és elfogadott pedagógiai program a törvénynek megfelelıen a kerettantervre építve, a helyi igények /fenntartó, szülık, mikrokörnyezet/ és a tanulók szükségleteinek, érdeklıdésének figyelembevételével készült. Ez a program egy - a fenntartó által jóváhagyott - szakmai alapdokumentum, mely átfogja az iskola mőködésének minden területét és 1998. szeptemberétıl meghatározza az iskolai munkát. Alapvetı cél a korszerő, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthetı ismeretanyag közvetítése, a NAT és a kerettanterv által megfogalmazott célok, feladatok, követelmények teljesítése: •

A tanuló személyiségének, képességeinek, készségeinek kibontakoztatása.

•

Egészséges életmód kialakítása.

•

Együttmőködı, felelıs és önálló személyiség formálása.

•

Felkészíteni tanulóinkat a társadalmi együttéléshez, önmőveléshez, munkavégzéshez.

•

Tudjanak élni jogaikkal és teljesítsék kötelezettségeiket.

•

A tanulók megismerjék nemzeti értékeinket, hagyományainkat és más népek kultúráit.

•

A különleges képességő és eltérı ütemben fejlıdı tanulók egyéni fejlesztése.

•

A szők és tágabb környezet védelme, szeretete.

Az osztályok kialakítása: Választható a NYIK program, valamint szakvélemények alapján lehetıség van kislétszámú osztályok indítására. A többi osztály kialakítása helyi szabályozás alapján sorsolással történik, figyelembe véve a következı szempontokat: -

fiú-lány arány

-

óvodai évek száma

-

hátrányos helyzetőek száma

Nyelvi csoport kialakítása: -

szülıi igények felmérése

-

igények - lehetıségek elemzése

-

szükség esetén sorshúzás 2008. május




50. oldal


Fejlesztı csoport: Fejlesztı pedagógusok által év elején végzett felmérés alapján a Belsı Gondozó munkaközösség közösen alakítja ki a fejlesztı csoportokat. Három mővészeti ágban, azon belül tanszakokon, mőhelyekben bontakozhat ki önálló alkotói képessége egyénileg, illetve közösségben, elıadói képessége egyéni és társas produkciókban a gyermekeknek. A mővészeti oktatás csoportokban és egyéni képzés formájában történik, ahová a gyerekek szabad választásuk alapján mehetnek képességeiknek, érdeklıdésüknek megfelelıen. Az itt folyó munkára ugyanazok az eljárások vonatkoznak, mint a tanítási órákra. A követelményeket a tantervi program az egyes mővészeti ágakban szervezett csoportok, mőhelyek elméleti és gyakorlati anyagának sajátosságait figyelembe véve tartalmazza. A település társadalmi rétegzıdése, tanulóink magas létszáma, a gyerekek egy részénél a szociokulturális háttér hiányosságai, a tanulási, magatartási, beilleszkedési problémák számának növekedése arra késztetett bennünket, hogy kiépítsük a Belsı Gondozói Rendszert (BGR), ahol a hátránnyal induló, folyamatosan nehézségekkel küzdı gyermekek kerülnek fókuszpontba. A BGR kiépítésére, mőködtetésére munkaközösség alakult, Belsı Gondozás - Fejlesztés néven. Tagjai: két fıállású belsı gondozó, két órakedvezménnyel dolgozó belsı gondozó, három fejlesztı pedagógus, két logopédus és egy segítı pedagógus. Fontos feladatai: -

A problémák idıbeli felismerése, az okok feltárása.

-

A tanulók iskolai teljesítményének, személyiségének fejlıdését folyamatosan követni, elemezni.

-

Az egyéni képességekhez igazodó, differenciált fejlesztés.

-

Az átmenetek problémáinak megkönnyítése.

-

A pedagógusok segítése, a még hatékonyabb felzárkóztatás érdekében.

Az intézményben 102 fıállású pedagógus végez oktató-nevelı tevékenységet, az iskolában 1192 gyermek tanul. Az intézményben 5 magántanuló van. Sajátos nevelési igényő gyermek az intézménybe járók közül 63 fı, HHH-s pedig 336 fı. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


51. oldal


A 63 SNI-s gyermek közül 20 fıt integráltan, míg 43 fıt gyógypedagógiai tagozaton oktatnak. A gyógypedagógiai tagozaton oktatott 43 SNI-s gyermek közül 42 fı enyhe fokban értelmi fogyatékos, 1 fı pedig középsúlyos értelmi fogyatékos. A 20 gyermek közül 10 diszlexiás és egyéb részképesség zavarral küzd, 9 pedig súlyos magatartási és tanulási zavarral. Más településrıl 37 gyermek jár be. Az alsó tagozatosok közül (623 gyermek) összesen 10 gyermek jár be, bejárásukat tömegközlekedéssel biztosítják, az 569 felsı tagozatos között pedig 27 bejáró gyermek van (szintén tömegközlekedéssel oldja meg a bejárást). A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek megoszlását az anti-szegregációs terv tartalmazza. Az évfolyamismétlések aránya az intézményben az országos átlag alatt marad (a 2006/2007. tanévben közelítette meg legjobban – 2,07 % volt). A 2007/2008. tanévben 0,76 %-ot terveznek, míg a HHH-s gyermekek körében ennek kétszeresét 1,79 %-ot, mely a 2,11 %-os országos átlag alatt marad. Az iskola célja, hogy az évfolyamismétlık száma folyamatosan csökkenjen. A magántanulók aránya szintén az országos átlag alatt van, a 2007/2008. tanévben 0,42 %-ot terveznek (a HHH-s gyermekek körében 0,6 %-ot). A 250 óránál többet hiányzók aránya az országos átlagot jóval meghaladja (0,37 %), míg ebben a tanévben 1,43 %-ot terveznek, a HHH-sok körében pedig ennek kétszeresét. Mindez nagyon radikális intézkedéseket kíván a pedagógusoktól, szorosan együttmőködve a különbözı civil szervezetekkel, a CKÖ-vel és a BGR-rel. Az intézmény továbbtanulási mutatói kedvezıtlenebb az országos átlagnál – a gimnáziumi továbbtanulást tekintve, hiszen: •

gimnáziumban tanul tovább a tanulók 16,8 %-a (HHH-sok közül 6,5 %), míg az országos arány 36,6 %

•

szakközépiskolában (érettségit adó képzésben) 49 % (míg az országos arány 43,1 %)

•

a szakiskolai képzésben jóval magasabb arányban vesznek részt – a gyermekek 30,7 %-a – a HHH-sok 64,5 %-a

•

míg speciális szakiskolában a gyermekek 3,5 %-a – közöttük 3,2 % HHH-s.




52. oldal


Tehát minden gyermek továbbtanul, viszont kisebb arányban gimnáziumban, nagyobb arányban szakközépiskolában. A HHH-sok legnagyobb arányban szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Az intézményben összesen 58 tanulócsoportban, 7 helyszínen történik a gyermekek ellátása az alábbiak szerint: •

Központi iskolában 878 gyermek jár

•

A Kossuth u. 16. sz. alatti iskolába 76 gyermek

•

A Jókai u. 1. sz. alatti iskolába pedig 5 fı.

A három iskolában összesen 261 HHH-s gyermeket oktatnak, továbbá 19 fı SNI-s gyermek nevelését is biztosítják. A sámsonkerti iskolában 5 tanulócsoportban 74 gyermek közül 31 fı HHH-s, nincs sajátos nevelési igényő gyermek. 1-4. osztályig nincsenek összevont tanulócsoportok, míg az 5-6. osztály összevontan mőködik, a 7-8. osztályosok pedig a Központi iskolába járnak. A martinkai iskolákban (2 db) összesen 28 és 17 gyermek oktatása valósul meg, amelybıl összesen 19 gyermek HHH-s és 1 fı SNI-s. Martinkán mindösszesen 4 tanulócsoport van, ahol az 1. és 3. osztály, a 2. és 4., illetve az 5-. és 6. valamint a 7. és 8. osztály mőködik összevontan. Az önkormányzat a nehéz pénzügyi helyzete ellenére azt a célt tőzte ki maga elé, hogy mind a sámsonkerti mind pedig a martinkai iskolát fenntartsa hosszú távon és biztosítsa az itt tanuló gyermekek számára a megfelelı oktatás-nevelést. Jelenleg vizsgálják az iskolák fenntartásának hosszú távú lehetıségét illetve azokat a szükséges fejlesztéseket (pl. Martinkán napközi kialakítása), amely figyelembe veszi a hosszú távú fenntarthatóságot és az iskola minél magasabb kihasználását. A Szatmári utcán 4 tanulócsoportban - külön tagozaton - történik az enyhe értelmi fogyatékos tanulók oktatása, nevelése. Az 1-3., 2-4. 5. és 7-8. osztályok összevontan mőködnek (az 5. osztályban nincs összevonás). A Sajátos Nevelési Igényő Tanulók Tagozatán (Szatmári u. 16.) 43 gyermek tanul, amelybıl 25 gyermek HHH-s és mindannyian SNI-sek. Ezen a gyermekek szegregáltan oktathatók.



53. oldal


Az Általános Iskola infrastrukturális adottságai: -

Az intézmény összesen 3 számítástechnikai szaktanteremmel, 1 nyelvi laborral, 6 szükségtanteremmel (melybıl 5-öt használnak, a sámsonkerti tagintézményben kettıt, a martinkaiban szintén kettıt, míg a SNITT-en egy szükségtantermet), 2 tornateremmel és 6 egyéni fejlesztı szobával rendelkezik.

-

A modern (legalább P4-es) számítógépek száma 31, amelyek mindegyike rendelkezik internet hozzáféréssel.

-

A logopédiai fejlesztı szobák, a nyelvi szobák, a számítástechnikai szaktantermek, a tornatermek és az étkezık (2 db) mindegyike a központi iskolában található.

Az Iskola humán erıforrás adottságai: -

Az Általános Iskolának 5 fıállású gyógypedagógus dolgozója van. Közülük 2 oligofrén pedagógus, 2 tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos, 1 logopédus, közöttük 1 pedagógus (tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos a gyógypedagógiai tagozaton tanít)

-

A tantestület 102 fıállású pedagógusból áll, akiknek munkáját 40 fı technikai dolgozó segíti.

Tanórán kívüli programban rendkívül sok tanuló vesz részt: •

napközis jelenleg 320 gyermek – közöttük 94 fı HHH-s

•

valamilyen szakkörben vesz részt 612 gyermek – közöttük 113 HHH-s

•

iskolai nyári táborban 260 gyermek vesz részt

•

míg az alapfokú mővészet-oktatásban 245 fı kap helyet (számuk az elmúlt években jelentısen csökkent), közöttük 17 gyermek HHH-s

•

2.2.4.1.3

4 gyermek az Útravaló Programban vett részt, közöttük 1 gyermek HHH-s.

Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye

A Gimnáziumban, amely felnıttoktatással foglalkozik tavaly évben 78 fı oktatását végezték, a gimnáziumi oktatást 3 tanteremben, 3 tanulócsoportban biztosítják (10., 11., és 12. évfolyamon). A Gimnázium a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola épületében kapott helyet 2000. szeptembere óta, melyet a SZILTOP Kht. mőködtet.




54. oldal


2.2.4.2 Tömegközlekedés és közlekedés A település közúti kapcsolata jelenleg a 471–es számú Debrecen-Mátészalka fıközlekedési úttal és a 4902-es Hajdúhadház – Hajdúsámson összekötı úttal biztosított. Martinka irányába 2004ben épült meg. A településhez tartozó Sámsonkert a 471-es számú fıútról közelíthetı meg. A település területét érintı 471-es számú fıút a belterületen halad, a Petıfi u. - Szabadság térÁrpád u. nyomvonalon. A település belterületét érinti még a 4902-es, Hajdúhadházra vezetı út, valamint 49303-as számmal jelölt, vasútállomáshoz vezetı Kossuth utca. A számozott utakra rendelkezésre áll országos forgalomszámlálási adat, mely mutatja, hogy rendkívül nagy forgalom van ezeken az utakon. A fontosabb belterületi utakra (mint Vámospércsi út Martinka felé, Nagyszılıskert u., Szatmári út Nyíradony felé, vagy a Csokonai utca az Oncsatelep ellátó útja) nem áll rendelkezésre forgalomszámlálási adat, helyi adatok alapján elmondható, hogy forgalmuk szintén jelentıs. Vasúti kapcsolata a településnek a Debrecen Mátészalka vonalon van, vasútállomás a Vasút téren található. Teherforgalma elhanyagolható, gyakorlatilag helyi áruszállítás nincs. A személyforgalom Debrecen viszonylatában szintén jelentéktelen. A távolsági tömegközlekedést túlnyomó részt autóbuszokkal biztosítják. Az autóbuszok csúcsidıben 15 percenként, azon túl 30 percenként közlekednek. Távolsági autóbusz megállók száma: 20 db. Hajdúsámsonban a 471-es számú fıúttal párhuzamosan futó gyalogos és kerékpárút van kiépítve, egészen a helység táblától a debreceni Kassai útig. 2 benzinkút szolgálja ki a gépjármővezetıket (471. sz. fıút mentén 0504/3.hrsz alatt és a 4902. jelő úton Hajdúhadház irányába a 040/3. hrsz. alatt).



55. oldal


2.2.4.3 Közigazgatás A településen Közigazgatási funkciót ellátó intézmény 2 db található: •

az önkormányzat, amelyben 6 iroda mőködik: Igazgatási és Hatósági Iroda, Pénzügyi és Gazdasági Iroda, Mőszaki Iroda, Jogi és Szervezési Iroda, Városfejlesztési Iroda, Szociális és Gyámügyi Iroda

•

közterület felügyelı, ezt a feladatot 1 fı látja el

•

az önkormányzat épületében kihelyezett ügyvédi iroda mőködik

•

a Kossuth u. 3. szám alatt van a településen mőködı Polgárırség központja

A településen el nem látott szolgáltatások elérése az alábbi helyeken történik meg. A településen ellátatlan szolgáltatások elérhetısége Intézmény típusa

Központ

Eljutási idı

Állategészségügy

Debrecen

18 perc

Erdészeti Igazgatóság

Debrecen

18 perc

Gyámhivatal

Debrecen

18 perc

I. fokú építési hatóság

Debrecen

18 perc

Kistérségi ÁNTSZ

Debrecen

18 perc

Körzeti Földhivatal

Debrecen

18 perc

Közigazgatási Hivatal

Debrecen

18 perc

Mezıgazdasági Szakigazgatási Debrecen

18 perc

Hivatal Növényegészségügy

Debrecen

18 perc

Okmányiroda

Debrecen

18 perc

Polgárvédelmi kirendeltség

Debrecen

18 perc

Regionális MKRK

Debrecen

18 perc

Regionális MKKK

Debrecen

18 perc

Területi Fıépítészi Iroda

Debrecen

18 perc

Tőzoltóság

Debrecen

18 perc

Városi Bíróság

Debrecen

18 perc 2008. május



56. oldal


Városi Ügyészség

Debrecen

18 perc

Építésügy

Hajdúhadház

13 perc

Egyéni

Választó Hajdúhadház

13 perc

Rendırkapitányság

Hajdúhadház

13 perc

Bányakapitányság

Miskolc

1 óra 34 perc

APEH

Nyíregyháza

48 perc

Munkaügyi Nyíregyháza

48 perc

Országos Kerületek

Regionális Központ Regionális ÁNTSZ

Szolnok

2 óra 20 perc

Mőködik továbbá 1 Postahivatal is a városban. A közösségi funkciók közül az alábbiak mőködnek a településen: •

Városi Könyvtár és Közmővelıdési Intézmény (Szabadság tér 7.)

•

eMagyarország internet elérési pont (Szabadság tér 7.)

•

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola Könyvtára (Kossuth u. 2-8.)

•

Martinkai Közösségi Ház (Iskola u. 3-5.)

•

Városi Könyvtár és Közmővelıdési Intézmény Helytörténeti Múzeuma, amelyben a Bardi János öntöttvas kályhagyőjteménye és idıszakos kiállítások kapnak helyet (Szabadság tér 7.)

A szórakozási és szabadidıs eltöltésére szolgáló létesítmények: •

Sportpálya (Kossuth u. 14.)

•

Fogathajtó pálya (Epreskert u. 1981/20. hrsz)

•

játszóterek – 7 db: Radnóti utcai játszótér, Szeder utcai játszótér, Oncsa településrészen a Csokonai utcai játszótér, Martinkán a Martinkai Közösségi Házudvarán elhelyezett játékok, az Általános Iskola udvarán elhelyezett játékok, az Óvoda udvarán elhelyezett játékok, a Bölcsıde udvarán elhelyezett játékok




57. oldal


2.2.4.4 Szociális ellátás Szociális ellátást a településen az 1997. március l-én alakult Családsegítı Szolgálat és Gondozási Központ látja el, mely az alábbi szociális ellátásokat biztosítja az egész település lakossága számára, az egész városra kiterjedı hatáskörrel. így az egyes településrészek ellátottsága egyenletesnek tekinthetı: •

családsegítés

•

étkeztetés

•

házi segítségnyújtás

•

idısek klubja

A családsegítı szolgáltatás célja, hogy a településen élı egyéneknek, családoknak, közösségeknek segítséget nyújtson bajba kerülések esetén. Szolgáltatások: -

családgondozás

-

szociális ügyintézés

-

pszichológiai, életvezetési tanácsadás

-

jogi tanácsadás

-

szenvedélybetegek önsegítı csoportja

-

nyári napközis tábor szervezése, lebonyolítása

Szociális étkeztetés: az önmaguk ellátására egészségügyi vagy szociális helyzetük miatt nem képes idıs, vagy rokkant személyek részére nyújt egyszeri meleg ételt (ebéd). Igény szerint házhozszállítás is biztosított. Házi segítségnyújtás: az idıs, rokkant személyeknek nyújt gondozást otthonukban, akik önmaguk ellátására nem képesek. Szolgáltatások: -

meleg étel biztosítása

-

testi és mentális higiéné nyújtása

-

bevásárlás

-

takarítás, hivatalos ügyek intézése



58. oldal


A településen mőködı szakosított szociális ellátási forma az Idısek Klubja. Idıskorúak részére napközbeni ellátást nyújt azok körében, akik önmaguk ellátására részben képesek és napközbeni közösségi gondozást igényelnek. Szolgáltatások: -

napi egyszeri étkezés

-

szociális ügyintézés, tanácsadás

-

lelki gondozás

-

szabadidıs és kulturális programok (TV, rádió, napi- és hetilapok, kirándulások)

Az idısek nappali intézményének férıhelyszáma 1998-2004. között 25 fı volt, melyet 2005-2006. évekre 20 fıre csökkentettek. Az intézményben ellátottak száma 1998-2002. között 9-11 fı között változott, 2003-ra 17 fıre növekedett, majd csökkent 2 fıvel (2004-2005. évekre), 2006.ban pedig 13 fı volt. 2007-ben 14 és 2008. évben (jelenleg) 12 ellátott van a Klubban. A szociális alapszolgáltatáson belül a kizárólag étkezést igénybe vevık száma az elmúlt években visszaesett, míg a házi gondozást is igénylık száma jelentıs mértékben emelkedett. Szociális alapszolgáltatást igénylık számának alakulása a településen 50 45 40 35

fı

30 25 20 15 10 5 0 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év A szociális alapszolgáltatás keretében csak étkezésben részesülık száma (fı) A szociális alapszolgáltatás keretében étkezésben és házi segítségnyújtásban részesülık száma (fı)



59. oldal


2006. évben a 20 fı vett igénybe kizárólag étkezést és étkezést és házi segítségnyújtást együttesen pedig 44 fı kapott. A szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak száma 2005-ben ugrásszerően emelkedett. 2005-ben 10, majd 2006. évben 15 fıre, ebbıl 2005-ben 10 fı végzett ápolási és gondozási munkát, 2006-ban pedig 12 fı. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a településen Gyermekjóléti Szolgálat látja el az alábbi feladatokat: •

Tájékoztatás szülıi, gyermeki jogokról; igénybe vehetı támogatásokról és ellátásokról.

•

Hivatalos ügyek intézésének segítése.

•

Tanácsadás: életvezetési; közvetve: jogi, pszichológusi.

•

Közvetítés szükséges ellátások felé.

•

Családon belüli problémák megoldásának segítése családgondozás keretében.

•

A családgondozás keretében minden olyan feladatot ellát a családgondozó, mely a gyermek családjában történı nevelkedésének elısegítését szolgálja.

•

Helyettes szülınél való elhelyezés szervezése.

•

Szabadidıs programok szervezése szükségletekhez igazodóan.

A szolgálat valamennyi szolgáltatása ingyenes, igénybevételük önkéntes alapon történik. A Gyermekjóléti Szolgálat hatásköre is kiterjed az egész városra, ezáltal a városrészek ellátottsága szintén egyenletesnek tekinthetı. Jelenleg a településen 720 fı kap rendszeres szociális segélyt, 1621 gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Ebbıl 841 gyermek szüleje nyilatkozott a halmozottan hátrányos helyzetükrıl, 686 gyermek szüleje nyilatkozott arról, hogy 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik (94 gyermek szüleje nem nyilatkozott). A településen Bölcsıde is mőködik, amelynek vonzáskörzete Hajdúsámson város teljes területe, ezáltal a település teljesen ellátottnak tekinthetı az önként vállalt feladatellátás tekintetében. A Bölcsıdében 20 férıhelyen jellemzıen 24 gyermek ellátását biztosítják – az önkormányzat ezen ok miatt tervezi a Bölcsıde fejlesztését. A Bölcsıdében 4 fı gondozónıt foglalkoztatnak. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


60. oldal


3 VÁROSRÉSZ LÉPTÉKŐ FEJEZETEK A település 5 városrészre bontható, így az IVS lefedi a várost: •

Városközpont

•

Városközponton kívüli településrész

•

Martinka

•

Sámsonkert

•

Ipari terület

A meghatározott városrészek alapjában véve lakófunkciót töltenek be (kivéve az Ipari területet), az önkormányzat távlati célja ezen városrészekben a lakófunkció minıségi biztosítása és további erısítése. Ugyanakkor a városközpont a lakófunkció mellett központi funkciót is betölt, hiszen itt találhatóak a településen a különbözı közszolgáltatásokat biztosító intézmények.

3.1 Városszerkezet, épületállomány Hajdúsámson város szerkezetét alapvetıen meghatározta a hirtelen népességnövekedése, amely miatt nincs klasszikus településközpontja a településnek. További problémát jelent a településen átvezetı rendkívül nagy forgalmú 471. számú út is. A településhez tartozik továbbá két korábbi kertség – Martinka és Sámsonkert – amelynek lakosságszáma az elmúlt években jelentıs mértékben emelkedett, mindkét település falu méretővé nıtte ki magát, hiszen Martinkán közel 100 fı (974 fı), míg Sámsonkertben 2500 fı feletti lakosságszám él (2576 fı). Ezért a megfelelı településkép kialakításához elengedhetetlen a városközpont fejlesztése és megfelelı szervezése. Hajdúsámson településszerkezeti tervének jövıbeni fejlıdését, jelentısen befolyásolják a települést érintı fıközlekedési utak, fejlesztései, a szükségesé vált iparterület-fejlesztések, erdıtelepítések, lakó- és intézményterület-fejlesztések, és két hagyományos kertségének Martinkának

és

Sámsonkertnek

belterületté

válása.

A

2002.

áprilisában

elfogadott

településfejlesztési koncepció megfelelı iránymutatást adott a település fejlıdéséhez, melyet 2007. márciusban módosítottak és frissítettek (2007. ıszi elfogadással).



61. oldal


Mindezek alapján a település népességszáma jelentıs mértékben növekedni fog, távlatban 13.500 fıvel kell számolni. Ebbıl a központi belterületen 10 500 fı, Sámsonkertben 2000 fı, Martinkán 1000 fıs népességszámot kell figyelembe venni. A lakások száma 1000-1100 -al fog növekedni, s mivel csak családi házas beépítésre van igény, ez a jövıben biztosítandó új telkek számát is jelenti. A hatályos településszerkezeti terv alapján a város a meglévı területeit két fı csoportra bontotta: 1. Beépítésre szánt területek: •

•

Lakó- és általános intézmény területek: -

Vt-1,5 településközpont vegyes terület Teljes közmővesítettség

-

Lk-1,0 kisvárosias lakóterület Teljes közmővesítettség

-

Lke-0,6 kertvárosias lakóterület Legalább részleges közm.

-

Lf-0,5 falusias lakóterület Legalább részleges közm.

Gazdasági területek: -

Gk-0,6 kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület - Teljes közm.

-

Gip-0,5 ipari- gazdasági terület - Teljes közm.

-

Gmg-0,5 mezıgazdasági tevékenységhez kapcsolódó ipari gazdasági terület Legalább részl. közmővesítettség

•

Különleges területek: - Legalább részl. közmővesítettség -

Kvt-0,3 Vásártér kialakítására szolgáló terület.

-

Kid-0,2 Idegenforgalmi- pihenı és rekreációs célra hasznosítható terület

-

Ksp-0,1 Sportolási célú terület

-

Ktem-0,1 Temetık területe

-

Kkegy-0,1 Kegyeleti parkok területe

-

Kvt-0,3 Vásártér kialakítására szolgáló terület.

-

Ksz-0,1 Szennyvíztisztító, elhelyezésére szolgáló, védıtávolságot igénylı terület.

-

Kn-0,3 Nemzetvédelmi terület

-

Kb-0,1 Homokbánya területe

-

Kk-0,5 Kereskedelmi, szolgáltató központ

-

Krek-0,3 Rekreációs célú különleges terület




62. oldal


2.) Beépítésre nem szánt területek: •

•

Közlekedési területek: -

KÖu Közúti

-

KÖk Kötöttpályás (Vasúti terület)

-

KÖgy Közlekedési terület - Gyalogos zóna

Zöldterületek: -

•

•

•

Z Közparkok területe

Erdıterületek: -

Ev Védelmi erdı

-

Eg Gazdasági erdı

Mezıgazdasági területek: -

Mk Kertgazdálkodás területei

-

Msz Többségében szántó hasznosítású terület

-

Mgy Többségében gyep- legelı terület

Vízgazdálkodási terület: -

V Vízgazdálkodási terület

3.2 Városközpont A városközpontban a 2001. évi adatok alapján 596 fı lakott, amelybıl 19,8 % volt a legfiatalabb népességbe tartozó, míg 20,8 % a legidısebbek közé. Tehát a városközpont lakossága kismértékben öregedı tendenciát mutatott a 2001. évi adatok alapján. 2007. évben 1278 fı, míg 2008-ban 1325 fı lakott. 2008. évre a városközpont lakossága is jelentısen fiatalodó tendenciát mutatott, hiszen 18,14 % volt 14 évesnél fiatalabbak részaránya, míg a 60 évesnél idısebbek közé a lakosság 17,01 5-a tartozott. A városközpont aktív korú lakosságának 33,9 %-a rendelkezett legfeljebb általános iskolai végzettséggel, amely – a település egészéhez és a többi településrészhez viszonyítva – kedvezı tendenciát mutat. A felsıfokú végzettségőek részaránya is magas 6,7 %. Összességében tehát megállapítható, hogy a városközpont lakossága a legjobban iskolázott. A városközpontban 210 lakás mőködik, melynek kizárólag 30 %-a minısül alacsony komfortfokozatúnak. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


63. oldal


A településközpont aktív korú lakosságának 55,4 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, közülük alacsony azoknak a számaránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek (23,5 %) A 15-64 korcsoportba tartozó népesség 40,5 %-a foglalkoztatott, mely szintén sokkal kedvezıbb arány, mint a többi településrészeken és a település egészének adatait tekintve. Mindez a magasabb iskolai végzettséggel van szoros kapcsolatban. Alacsonyabb továbbá a foglalkoztatott nélküli háztartások részaránya 46,9 %. A legfrissebb adatok alapján a lakások 20 %-a részesül LFT-ben, rendszeres szociális segélyben 10,5 %, míg rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 35,7 %. A HHH-s gyermekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva 15,1 %. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık és közülük az általános iskolai végzettséggel rendelkezık számának alakulása az elmúlt években az alábbiak szerint alakult a városközpontban– az önkormányzat saját nyilvántartása alapján: 150

160 140 120 100

96 84

78

77

80 60

49

40

79

40

38

72 44

44

45

40

96

92

91

40 20 0 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık száma - aktív korúakon belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel és munkajövedelemmel nem rendelkezık száma

A grafikon mutatja, hogy a település központjában folyamatosan nı azoknak a száma, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel, 2007. és 2008. között 56,5 %-os növekedés volt megfigyelhetı. Közöttük általános iskolai végzettsége 2008-ban 48 %-nak volt, számuk 20072008. között 63,6 %-kal emelkedett.



64. oldal


A városközpontban az alábbi funkciók biztosítottak. 1. Gazdasági funkció: •

a városközpontban jelenleg 69 mőködı vállalkozás van, amelybıl legtöbb – 47 db – kereskedelmi tevékenységet folytat, 3 építıipari és 1 ingatlangazdálkodási tevékenységgel foglalkozó társaság mőködik, 18 db pedig egyéb tevékenységet folytat

•

47 kiskereskedelmi üzlet mőködik a városközpontban, amelybıl élelmiszer jellegő 12 db, ruházati jellegő 13 db. Egyéni vállalkozás 23 db kiskereskedelmi üzletet mőködtet, amelybıl 8 db élelmiszer jellegő, 10 db pedig ruházati jellegő

•

a központban 2 db vendéglátóhely mőködik

•

a 10 legnagyobb iparőzési adót fizetı vállalkozás közül a HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet mőködik a városközpontban, valamint a 2007. évi adatok alapján prognosztizálható, hogy a Kerekes ’96. Kft. (2007. évrıl még nem érkezett be adóbevallás, tehát elırejelzésrıl van szó, viszont az elızı évek tendenciáit tekintve jelentıs biztonsággal mondható, hogy ide sorolhatóak)

•

pénzügyi szolgáltató is mőködik a településközpontban, mely ATM automatát is üzemeltet

2. Közlekedési, távközlési funkció •

távolsági buszmegálló 3 db van az akcióterületen (szabadság tér 5. sz., Petıfi utca Helytörténeti Múzeum és Könyvtár épülete elıtt és Vámospércsi út 14.)

•

posta 1 db mőködik a település központjában, mely a település teljes egészét ellátja

•

a település központjában a közüzemi vízhálózat 100 %-ban kiépített, a szennyvízhálózat kiépítettsége ebben az évben megtörténik (100 %-ban)

•

a járdák a település központban jellemzıen kiépítettek, néhány érintett utcában nincs csak részben van kiépítve a járdahálózat (Domb utcán, a Dózsa György utcán, Béka útján és a Jókai utcán, nincs a Kiss utcán)

•

burkolt utak: a városközpontban a Hadházi (5530 m burkolt), a Dózsa György, a Kossuth út (920 m burkolt) és a Petıfi út burkolt, rendelkezik burkolattal a Hársfa, Hunyadi utca, Béke útja és a Kiss utca, valamint a Szabadság tér, a többi utca nem rendelkezik szilárd burkolattal.

•

a település központja csatorna hálózattal ellátott, melynek egy része zárt hálózat, zárt csatornahálózat van a Toldi utcáról a Bocskai utcára átmenı kb. 200 méteres szakaszon, a Szabadság tér 5. (Telefonfülke) és a Petıfi utcán kb. 400 méteres szakaszon, melynek egy 2008. május



65. oldal


része az akcióterületen van, a Hársfa utcáról a Vámospércsi utcára kb. 160 méteres szakaszon. 3. Közösségi funkciók elérhetısége A városközpontban az alábbi közösségi funkciók érhetıek el: •

A Kossuth u. 2-8. szám alatt mőködik a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti iskola könyvtára,

•

A Kossuth u. 14. sz. alatt található a település Sportpályája

4. Humán szolgáltatási funkciók A városközpontban érhetı el a humán szolgáltatási funkciók jelentıs része, így az alábbiak: •

Körzeti orvosi – felnıtt háziorvosi és gyermekorvosi - rendelık: Egészségügyi Központ és a Petıfi úti rendelı és a védınıi Szolgálat, valamint a vérvételi hely, a Petıfi úti orvosi rendelıben kap helyet az orvosi ügyelet

•

A központban található a település két gyógyszertára: a Hárs Patika (Hunyadi utcán) és a Sámson Patika (Petıfi u.)

•

A településen mőködı három fogászati szakrendelés közül kettı a központban mőködik, egyedül a magán fogorvosi rendelı nincs a központban

•

A központban található a Bölcsıde, az Óvoda és az Általános Iskola (illetve annak két telephelye) és a gimnázium

5. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók •

a település központjában mőködik továbbá Önkormányzat, amelyben 6 iroda látja el feladatát, itt tevékenykedik az 1 fı közterület felügyelı, az önkormányzat épületében mőködik a kihelyezett ügyvédi iroda

•

a Központban kapott helyet a Rendırség épülete és a polgárırség is.

A település hosszú távú fejlıdése szempontjából elengedhetetlen, hogy az elmúlt évek lakosságnövekedéséhez hozzá tudják igazítani a szolgáltatások színvonalát és fejlıdését, tehát a hosszú távú fejlıdés záloga, hogy a település központja fejlıdjön. A városközpontban nincs szegregátum, a hátrányos helyzető lakosság részaránya alacsony.



66. oldal


3.3 Városközponton kívüli településrész A település városközponton kívüli része valamennyi egyéb nem a városközpontban mőködı funkciót biztosítja. A városközponton kívüli településrész legfontosabb jellemzıi. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján 7387 fı lakott a központon kívül, ahol szintén fiatalodó lakosság volt jellemzı, hiszen 14 éves korcsoportba tartozott a lakónépesség 25 %-a, míg a 60 év felettiekébe a lakosság 13,7 %-a. Az aktív korú népesség (15-59 évesek) 44,7 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor a felsıfokú végzettséggel a25 év feletti lakosság 3,7 %-a. Tehát látható, hogy bár kedvezıtlenebb az iskolázottsági adat, mint a város központjában, de így is sokkal kedvezıbb, mint a külterületeken. A város többi részén lévı 2289 lakásnak a 30,2 %-a alacsony komfortfokozatú. Az aktív korúakon belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik a lakosság 59,6 %-a, közülük általános iskolai végzettséggel rendelkezik 33,5 %, tehát az aktív keresık harmada alacsony végzettségő és nincs munkája. A 15-64 éves népességen belül annak 37,7 %-a foglalkoztatott, amely kedvezı arány, hiszen kicsivel több, mint a lakosság harmada minısül keresınek. A foglalkoztatott nélküli háztartások részaránya is alacsonyabb, hiszen 47,3 %. A városközponton kívüli területrészen 4 olyan terület került beazonosításra, amely szegregátum, tehát a lakosság alacsony státuszú. Ezekre vonatkozóan, mivel mind a négy terület legalább 100 fı lakossal rendelkezik, ezért nemcsak anti-szegregációs terv, hanem intézkedési terv is kidolgozásra került az IVS 7. fejezeteként.



67. oldal


3.4 Sámsonkert Sámsonkertben a 2001. évi adatok alapján 1494 fı lakott, amelynek 26 %-a 14 év alatti lakos, míg 9,4 %-a 60 éven felüli. Ez is alátámasztja azt a tényt, hogy Sámsonkert fejlıdését és népességének jelentıs növekedését meghatározza Debrecen közelsége, hiszen a lakosság jelentıs része Debrecenbıl költözött ki. Jelenleg Sámsonkertben 2579 fı lakik, tehát a népességszám a népszámlálási adatokhoz viszonyítva jelentıs növekedést mutat – 72,6 %. Sajátos kettısség érvényesül továbbá ezen a településrészen, hiszen a kiköltözı családok egy része az elszegényedés miatt költözött el Debrecenbıl, más része pedig amiatt, mert nyugodt környezetet szeretne, ık jelentıs részben visszajárnak Debrecenbe dolgozni és visszaviszik a gyermekeket is. Az említett kettısséget támasztja alá, hogy a lakosság 48,4 %-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel (2001, évi rendelkezésre álló adatok alapján) az aktív korúakon belük, míg a felsıfokú végzettségőek aránya is magas, hiszen 2,7 %. Ugyanakkor a lakosság 65,1 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. Azok között, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek 38 %-ban található rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezı aktív korú. A 15-64 éves népesség 33 %-a foglalkoztatott, ugyanakkor a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 50,7 %. A településrészen a lakásállomány 485 db, melynek 58,1 %-a alacsony komfortfokozatú. A településrészen az alábbi funkciók érhetıek el. 1. Közlekedési funkció: •

távolsági autóbusz megálló a településrészen kívül és a településen 1 helyen található, az autóbusz közlekedés csúcsidıben 15 percenként, azon kívül 30 percenként biztosított

•

a településrészen 2 utcában (Fı utca és a Szőcs utca) van részben járdával ellátva, a többi utcán nincs járda

•

a település 99 utcájának jelentıs részén nincs vezetékes ivóvíz. o Vezetékes ivóvíz hálózat van kiépítve az alábbi utcákon: Dombos utca, Harmat utca, Hárs utca, Héja utca, Heveder utca, Husáng utca, Huszár utca, Levél utca, Lugas utca, Makkos utca, Ménes utca, Mogyoró utca, Pillangó utca, Sas utca, 2008. május



68. oldal


Seregély utca, Síp utca, Szalma utca, Szamóca utca, Szél utca, Szilfa utca, Szív utca, Szılı utca o Részben van kiépített ivóvízhálózat: Budaházi utca, Fı utca, Hajdú utca, Hímes utca, Hordó utca, Mester utca, Muskotály utca, Nyicki utca, Salétrom utca, Sárrét utca, Sikátor utca, Sólyom utca, Szőcs utca, Véndiófa utca o A többi utcában nincs kiépített vízhálózat, az önkormányzat jelentıs lépéseket kíván tenni a vízhálózat fejlesztése érdekében – ütemezett módon kívánja a fejlesztéseket megtenni a következı években (az ivóvízhálózat ütemezett fejlesztése tervezett, a IV. ütem érinti Sámsonkertet, részletesen az akcióterületi fejlesztésnél bemutatva) •

Szennyvízcsatorna hálózat a településrész több utcájában kiépítésre kerül az ISPA program keretében. Az érintett utcák: Seregély u., Nyicki u., Szőcs u. (Nyicki és Muskátli u. közötti szakasza), Heveder u., Fı u. (471. fıúttól a Mézes utcáig), Síp u., Muskátli u., Makkos u., ezzel a tenderterv szerint 283 db lakóingatlan lesz bekötve a településrészen a csatornahálózatba, a településrészen a szennyvíz bekötöttség 8,4 %-os lesz

•

úthálózat: a településen a Fı utca kb. 700 méteren rendelkezik szilárd burkolattal, a többi utca közül egyetlen egy sem rendelkezik szilárd burkolattal (becsült hossza kb. 35 km)

2. Közösségi funkciók: •

közvetlenül településrészen nem elérhetı, a városban érhetıek el a közösségi funkciók

•

a településrészen 4 közösségi programot szerveztek az elmúlt évben

3. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók: •


4. Humán szolgáltatási funkciók közül az Általános Iskola elérhetı a településrészen, a Fı u. 1. sz. alatti telephelyen folyik oktatás. A többi funkció közvetlenül a településrészen nem érhetı el, a városban biztosítják az ellátását.

Sámsonkertben nincs szegregátum, a hátrányos helyzető lakosság részaránya magasabb, mint a városközpontban, de nem minısíthetı szegregátumnak.



69. oldal


3.5 Martinka Martinkán 708 fı lakott a 2001. évi népszámlálási adatok alapján, jelenleg (2008. április 30. napi adatok alapján) 974 fı, tehát a népességszám növekedése 2001. és 2008. között 37,5 %. A lakónépesség jellemzıen fiatal, hiszen a lakosság 21,6 %-a tekinthetı 14 évesnél fiatalabbnak, míg 13,1 %-a 60 évesnél idısebbnek – 2001. évi adatok alapján. Martinkán is megfigyelhetı a Sámsonkertben érzékelhetı kettısség, a településrész annyiban eltérı, hogy ide – Debrecentıl való nagyobb távolsága miatt – kicsivel kevesebben költöznek ki. A megépített Hajdúsámson-Martinka-Debrecen burkolt út a településrész elérhetıségét jelentısen javította. Addig a településrész földúton volt elérhetı illetve Martinkáról Debrecenbe jártak a lakosok be ügyintézésre, míg az út megépülését követıen Hajdúsámsonban is elérhetıek a szolgáltatások. A településrész aktív korú lakosságának 51,7 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor nagyon magas a felsıfokú végzettségőek részaránya – 4,8 %. Tehát Martinkára magasabb arányban költöztek ki a magas iskolai végzettségőek. A településrészen 358 lakás van, amelynek 51,4 %-a alacsony komfortfokozatú. Az aktív korúakon belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya 64,3 %, tehát nagyon magas, 36,8 % azok aránya, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel és legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A 15-64 éves népesség 33,9 %-a foglalkoztatott, tehát 1 foglalkoztatottra mindösszesen 3 nem foglalkoztatott jut, mely azt jelenti, hogy egy négy fıs háztartásban átlagosan legalább egy keresı van. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 53,8 %. Martinkán az alábbi funkciók érhetıek el. 1. Közlekedési, távközlési funkciók •

távolsági autóbusz-megálló van a településrészen, naponta 7 autóbusz közlekedik, megállóhelyek száma: 6 db

•

a településrész kb. 50 %-án kiépített közüzemi vízhálózat van




70. oldal


o vezetékes ivóvíz elérhetı: Akác utca, Bojtorján utca, Búzavirág utca, Darvas utca, Diófa utca, Domb utca, Fagyöngy utca, Homok utca, Iskola utca, Kastély utca, Nyugati utca, Orgona utca, Szılıs utca, Vincellér utca o részben van ivóvíz hálózat: Debreceni út, Nefelejcs utca, Rétutca, Rezeda utca, Sámsoni út, Török utca o a településrész többi utcájában nincs vezetékes ivóvíz •

szennyvízcsatorna-hálózat nem kerül megépítésre az ISPA program keretében, tehát a terület ellátatlan marad

•

a településrészen három utcában van járda: Debreceni út, Harmathy út és a Sámsoni út, a többi utcákban nincs járda

•

a településrészen két utcában van burkolt út a Debreceni úton és a Sámsoni úton, a többi utca földút, becsült hossza: 20 km

2. Közösségi funkciók •

a településrészen Közösségi Ház mőködik – Iskola u. 3-5 sz. alatt

•

a településrészen évente 5 közösségi programot szerveznek

3. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók •


4. Humán szolgáltatási funkciók A településrészen két iskola mőködik összevont osztályokkal – Iskola utcán és a Török u. 46. sz. alatt. A többi funkció közvetlenül a településrészen nem érhetı el, a városban biztosítják az ellátását. Martinkán nincs szegregátum, a hátrányos helyzető lakosság részaránya magasabb, mint a városközpontban, de nem minısíthetı szegregátumnak.



71. oldal


3.6 Ipari Park A település önkormányzata a szabályozási tervében kijelölte azon ipari, gazdasági területet, amely a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Az Ipari Park Hajdúsámson északi részén, külterületen, a 4902-es számú Hajdúsámson-Hajdúhadház összekötı út mellett a DebrecenMátészalka vasútvonaltól északra helyezkedik el. Az Ipari Parkot üzemeltetı társaság 2006. év óta rendelkezik az Ipari Park címmel. Az Ipari Park területe külterület, nagyrészt magán tulajdon, betelepült (csatlakozott) vállalkozások, az önkormányzat és a pályázó társaság tulajdonában vannak. Az Ipari Park területének megoszlása: •

Betelepített terület -

Már mőködı vállalkozások (csatlakozott):

16,4208 ha

(Barátság 96 Bt., Tisztató Kft., Szilágyi Imre EV, MONT-ORG Kft., Sámson’s Gold Kft., AGRANA-JUICE-MAGYARORSZÁG Kft.) -

Pályázó tulajdonában lévı terület:

•

Nem betelepített terület: magánszemélyek, önkormányzat:

•

MINDÖSSZESEN IPARI PARKI TERÜLET:

11,6595 ha 90,7491 ha 118,8294 ha

Az Ipari Parkban már mőködı vállalkozások területe infrastruktúrával ellátott. Az Ipari Parkot mőködtetı magántulajdonban lévı társaság jelenleg is több szolgáltatást tud biztosítani az Ipari Parkhoz csatlakozni kívánó társaságok számára. A késıbbiekben azonban ezen jelenleg is nyújtható szolgáltatások körét szervezett módon valamennyi Ipari Parki vállalkozás számára kívánják nyújtani.



72. oldal


3.7 SWOT analízis A város helyzetfeltárásából származó információk stratégiai szemlélető, rendszerezett összegzését tartalmazza a SWOT analízis. Ez az elterjedt és bevált elemzési forma lehetıvé teszi a gyakran igen terjedelmes helyzetelemzı tanulmányok megállapításainak áttekinthetıbbé tételét, ezáltal szintetizál és egy komplex szemlélető, konszenzuson alapuló, a stratégiai tervezés további fázisaiban jól hasznosítható, esetenként rangsorolást is tartalmazó értékelés megalkotását. Maga a módszer négy angol szó kezdıbetőjébıl kapta a nevét: S (strengths):

erısségek, melyekre a fejlesztés alapozható, tovább erısítendık

W (weaknesses):

gyengeségek, fejlesztést nem lehet rá alapozni, sıt gátolják azt, meg kell ıket erısíteni

O (opportunities):

lehetıségek, kívülrıl segíthetik, ösztönözhetik a fejlesztést

T (threats):

veszélyek, melyek kívülrıl akadályozhatják a fejlesztés sikerességét

Az elsı két szempont tehát a település belsı adottságai alapján (amire a településnek van ráhatása), míg az utóbbi kettı a külvilágban ható folyamatok alapján kerül megfogalmazásra (amelyekre a településnek közvetlen befolyása nincs).



73. oldal


Erısségek

Gyengeségek

– A település a régióközponthoz (Debrecen) közel fekszik, közlekedési adottságai kedvezıek – A település lakosságszáma az elmúlt években jelentısen megnövekedett, alacsony az idıs korosztály részaránya (az öregségi index alapján a település fiatalodó) – A fiatal korosztály aránya az országos átlag feletti. – A lakosság iskolázottsága alacsonyabb színvonalú, mint a megyei átlag, viszont magasabb a legalább középiskolai – nem érettségivel rendelkezık aránya – Középfokú képzés mőködik a településen – Nagy számban áll rendelkezésre képezhetı és átképezhetı (szabad) relatíve alacsony bérköltségő munkaerı. – Hagyományos vidéki életformák jelenléte. – Az önkormányzat – a pénzügyi forrásaihoz képest – jelentıs beruházásokat hajtott végre az elmúlt években, melynek köszönhetıen több intézmény bıvítésre és megújításra került. – A településen mőködı kisvállalkozások száma magas – Ipari park megléte – A közszolgáltatások egyre szélesebb köre elérhetı a településen

– Az országos és nemzetközi fıútvonalak és vasúti fıvonalak a térség nagy részét elkerülik – fejlesztést igényel – A településen kevés a burkolt út, a külterületeken – kertség – a burkolt utak aránya rendkívül csekély – Nincs kapcsolat a közelben lévı K+F tevékenységet folytató szervezetekkel. – A gazdaság és a közigazgatás szereplıi között az együttmőködés további erısítésre szorul – A települési – fıként a külterületi – infrastruktúra, közszolgáltatások jelentıs fejlesztésre szorulnak (ivóvíz, szilárd burkolatú út, szennyvíz). – A betelepülık között sok hátrányos helyzető található – Az intézményhálózat nem tud lépést tartani a betelepülıkkel, folyamatos fejlesztést igényel. – A határmenti együttmőködési lehetıségek kihasználatlanok. – Magas a településen a munkanélküliségi ráta. – A munkanélküliek között jelentıs számú a tartósan munka nélkül lévık száma. – Gyenge városmarketing, kezdetleges szervezettség. – Tıkeszegény kisvállalkozások túlsúlya. – Gyakorlatilag nincs a településen idegenforgalom – A gazdasági és pénzügyi szolgáltatások gyengék.



74. oldal


Lehetıségek •

•

• • • • • • • • • • •

Veszélyek

Európai szintő felsıoktatási intézmények vannak a térséghez közel (Debrecen, Nyíregyháza) Az ipari vállalkozások fejlıdéséhez szükséges K+F és képzési kapacitás a térség közelében rendelkezésre áll (jellemzıen Debrecen) A középfokú intézményekre új funkciók telepítése pl: felnıttképzés, szakképzés. Az M3 autópálya közelsége. Debrecenben lévı repülıtér közelsége A logisztikai szerepkör fejlesztésének lehetısége Kistérségi együttmőködés az Európai Uniós források igénybevételére Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, a határmenti kapcsolatok erısödése. Tıkebefektetık érdeklıdésének növekedése a keleti országrész iránt. Az információs technológiák terjedésének felgyorsulása. Iskolaszövetség létrehozása Szemléletváltás Növekvı lakosságszám

• • •

•

• •

•

Állami tulajdonban lévı utak és vasutak fejlesztésének elmaradása. A közeli nagyváros – Debrecen munkaerı-igényének csökkenése. A többcélú társulás elmaradásának következménye az állami normatívák beszőkülése. A munkanélküliek foglalkoztatásának megoldatlansága és a roma népesség problémáinak kezeletlensége súlyos társadalmi feszültségeket eredményezhet. Debrecentıl való egyoldalú függés. A lakosság egészségügyi állapotának és az egészségügyi ellátórendszer helyzetének romlása. Tıkehiány, önerı hiánya miatt elmarad a közszolgáltatások fejlesztése.



75. oldal


4 STRATÉGIAI FEJEZET 4.1 A város hosszú távú jövıképe A város rövid, összefoglaló 2025-re vonatkozó jövıképe: Magas minıségő lakókörnyezet és közszolgáltatások biztosítása a megújuló és fenntartható gazdaság támogatásával A jövıképet az alábbi tartalommal lehet kibontani a város meglévı fejlesztési dokumentumaiban megfogalmazottak alapján. Demográfiai változások •

Vonzó lakóhely, az agglomeráció tovább gyarapodó népességével és fiatal korstruktúrával

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése •

A meglévı közszolgáltatások színvonalának fejlesztése, a hiányzóak biztosítása

Társadalmi kohézió •

Erıs a helyi lakosság lokálpatriotizmusa, a városhoz való kötıdése

•

Folyamatos gazdagodás jellemzi a várost és polgárait, szociális háló jól mőködik, bıvül a város üzleti és közszolgáltatási színvonala javul

•

Sokszínő kulturális-szabadidıs programkínálat van a városban megújult helyszínekkel

•

A lakosság számára elfogadható a város közbiztonsága

Települési környezet •

A város teljes mértékben kiépített jó minıségő közmőhálózattal rendelkezik

•

A város közúti közlekedési zsúfoltsága enyhül, az ipari parkokba irányuló, ill. a tranzitforgalom elkerüli a város lakott területeit

Gazdasági fejlıdés •

Megfelelı mennyiségő és minıségő munkaerı iránti kereslet biztosítása, a gazdálkodó szervezetek letelepedésének segítése 2008. május



76. oldal


4.1.1 A város szerepkörét érintı hatások Az önkormányzat hosszú távon tehát a lakófunkciót kívánja erısíteni a településen, amelyhez a kiváló minıségő közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása is hozzákapcsolódik. A város szerepkörét érintı hatások: •

Megerısödik és területileg is bıvül a város vonzásköre

•

Kistérségi szerepe erısödik, a kistérség többi településével való együttmőködés mind közigazgatási, gazdasági és munkaerı, mind területi-településüzemeltetési együttmőködés, valamint az intézményellátás terén is szorosabbá és eredményesebbé válik.

•

A város interneten elérhetı információ-szolgáltatásai révén a helyi/térségi ellátásra, társadalomra, gazdaságra nagyobb vonzó/irányító hatást tud gyakorolni, ami a város befolyását (és elismertségét) növeli.

4.1.2 Gazdasági hatások, tıkevonzó/fogadó hatás, foglalkoztatás növelése Gazdasági hatások, foglalkoztatás növelése: •

Fokozódik gazdasági versenyképessége, lépést tud tartani a környezı területek fejlettségi szintjével és versenyképességével

•

Vonzóvá válik a korszerő ipar befektetıi számára

•

A fejlett gazdasághoz szükséges háttérszolgáltatások – szükségszerően – megerısödnek, a térségi gazdasági szervezettség és érdekérvényesítés szervezetei létrejönnek és eredményesen mőködnek.

•

A gazdaság fejlıdése kapcsán növekednek az önkormányzat adóbevételei és csökkennek a szociális segélyezési igények.



77. oldal


4.2 A jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása 4.2.1 Átfogó cél városi szinten Az általános cél: Hajdúsámson gazdaságilag-környezetileg-társadalmilag fenntartható dinamikus fejlıdésének biztosítása. Az általános cél megvalósítását elısegítı 15-20 éves átfogó célok: 1. a népességmegtartó erı, illetve a népességvonzás erısítése, 2. közszolgáltatások elérhetıségének javítása 3. a fizikai és esztétikai környezetminıség javítása. 4. a város versenyképességének fokozása, 5. a gazdaság fejlesztése,

4.2.2 Középtávú célok a város egészére vonatkozóan 1. A népességmegtartó erı, illetve a népességvonzás erısítése átfogó célhoz kapcsolódóan •

a közszolgáltatások fejlesztése és biztosítása a külterületeken is

•

a települési arculat vonzóvá tétele a környezı települések lakossága számára

•

a betelepülık számára gyors, korrekt és pontos ügyintézés, esetlegesen pénzbeni támogatás – az önkormányzat saját forrásához mérten

2. Közszolgáltatások elérhetıségének javítása átfogó célhoz kapcsolódóan •

a közszolgáltatások megtartása a településen

•

közszolgáltatások bıvítése a település belterületén és külterületén

•

az ellátatlan feladatok biztosítása

•

köztemetı fenntartás

•

helyi tömegközlekedés kialakítása

•

egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése

•

az óvoda, iskola, bölcsıde igény szerinti fejlesztése

•

a szociális ellátó intézmények fejlesztése

•

közösségi tér biztosítása új épület kialakítással

•

közmővelıdési tudományos mővészeti tevékenység és sport támogatása

•

nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése 2008. május



78. oldal


•

a közigazgatás feltételrendszerének fejlesztése

•

elektronikus közszolgáltatások fejlesztése – elektronikus ügyintézés fejlesztése

•

a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás

3. A fizikai és esztétikai környezetminıség javítása átfogó célhoz kapcsolódóan •

infrastrukturális fejlesztések megvalósítása a külterületeken és belterületen egyaránt

•

úthálózat fejlesztése, járdaépítés

•

közüzemi vízhálózat fejlesztése

•

villamos-energia hálózat korszerősítése, közvilágítás biztosítása a település teljes területén

•

csapadékvíz elvezetı csatornahálózat fejlesztése

•

az önkormányzat honlapjának folyamatos fejlesztése, a lakosság internetes elérésének korszerősítése

•

épített és természeti környezet védelme, a helyi védelemrıl szóló rendelet megalkotás

4. A város versenyképességének fokozása átfogó célhoz kapcsolódóan •

a helyi ipar támogatása az önkormányzat adópolitikájában lévı lehetıségekhez képesti kedvezmények biztosításával

•

a város megismertetése a környezı településekkel, vonzerejének növelése, a települési honlap fenntartása, fejlesztése

•

városmarketing folyamatos és tudatos fejlesztése

•

köztisztaság és településtisztaság fenntartása

•

közbiztonság helyi feladatainak biztosítása és fejlesztése

•

helyi közterületek fenntartása és fejlesztése, a köztéri építmények állagának megırzése, a közterületek látványelemekkel történı fejlesztése

•

különösen a polgármesteri hivatal és környéke, az önkormányzati intézmények, a játszóterek, a sportpálya és a temetı fejlesztése

5. A gazdaság fejlesztése átfogó célhoz kapcsolódóan •

a helyi ipari terület fejlesztésének támogatása (megközelíthetıség, parkolási lehetıség, zöldövezet nagysága, fejlesztési terület potenciális növelése)

•

a helyi iparterület igény szerinti bıvítése 2008. május



79. oldal


•

a helyi ipari terület bıvítéséhez kapcsolódó marketing tevékenység támogatása

•

idegenforgalom fejlesztése: a települési turisztikai arculat kialakítása, kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésének támogatása, városközpont fejlesztése – pihenıövezet kialakításával

4.2.3 A városrészekhez kapcsolódó fejlesztési célok Az

önkormányzat

a

városrészekhez

kapcsolódó

fejlesztési

célokat

a

városrészek

helyzetelemzésében megfogalmazott szükségletek alapján határozta meg. Az önkormányzat célja, hogy a városrészek fejlesztése során a fejlesztéseket olyan módon határozza meg, hogy ne maradjanak olyan hiányosságok, illetve ellátatlan területek, melyek fejlesztése hosszú távon szükséges lenne. Ugyanakkor nem kíván egy funkció ellátásához kapcsolódóan több ugyanazon feladatokat ellátó intézményt kialakítani, melyeknek a késıbbiekben történı kihasználtsága rendkívül kismértékő illetve fenntartása költséges lenne. Az önkormányzat a hosszú távú fejlesztési célokból és a városrészek fejlesztési szükségleteibıl határozta meg a következı idıszakra szóló középtávú terveket.

4.2.3.1 Városközpont 1. Közszolgáltatások elérhetıségének javítása átfogó célhoz kapcsolódóan •

a városközpontban mőködı közszolgáltatások megtartása és bıvítése, az ellátatlan feladatok biztosítása

•

az óvoda, iskola, bölcsıde igény szerinti fejlesztése

•

a szociális ellátó intézmények fejlesztése, bıvítése

•

közösségi tér biztosítása új épület kialakítással

•

a közigazgatás feltételrendszerének fejlesztése

•

elektronikus közszolgáltatások fejlesztése – elektronikus ügyintézés fejlesztése

•

a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás



80. oldal



a városközpontban lévı szükséges infrastrukturális fejlesztések megvalósítása: járdaépítés (ahol nem biztosított), szilárd burkolatú út építése

3. A város versenyképességének fokozása átfogó célhoz kapcsolódóan •

A városközpontban lévı közterületek fejlesztése, a köztéri építmények állagának megırzése, a közterületek látványelemekkel történı fejlesztése

•

a városmarketing fejlesztése

•

különösen a polgármesteri hivatal és környéke, az önkormányzati intézmények, a játszóterek, a sportpálya és a temetı fejlesztése

4.2.3.2 Városközponton kívüli településrész 1. Közszolgáltatások elérhetıségének javítása átfogó célhoz kapcsolódóan •

a városközponton kívüli területeken a közszolgáltatások fejlesztése, igény szerint az ellátatlan feladatok biztosítása – párhuzamosan történı feladatellátást nem kívánnak megvalósítani

•

köztemetı fenntartás

•

az óvoda, iskola, bölcsıde igény szerinti fejlesztése – kizárólag a város többi részén lévı oktatási intézmények fejlesztése


infrastrukturális fejlesztések megvalósítása a városközponton kívüli területeken is, így: úthálózat fejlesztése, járdaépítés, közüzemi vízhálózat fejlesztése, csapadékvíz elvezetı csatornahálózat fejlesztése, játszóterek fejlesztése



81. oldal


4.2.3.3 Sámsonkert A településrész lakófunkciójának fejlesztéséhez és a népességmegtartó képességének erısítéséhez szükséges, hogy bizonyos közszolgáltatásokat ide is telepítsen az önkormányzat. A településrész jelenlegi lakosságszáma (nagyobb falu lakosságszámának felel meg) indokol több fejlesztési elem megvalósítását. 1. Közszolgáltatások elérhetıségének javítása átfogó célhoz kapcsolódóan •

az ellátatlan közszolgáltatási feladatok biztosítása

•

iskola fejlesztése, gyógyszertár, orvosi ellátás, postai szolgáltatás biztosítása

•

közösségi tér kialakítása


infrastrukturális

fejlesztések

megvalósítása

Sámsonkertben:

úthálózat

szilárd

burkolattal történı ellátása, vezetékes ivóvízhálózat kiépítése, járdaépítés, villamosenergia hálózat korszerősítése, közvilágítás biztosítása a hiányzó részeken, csapadékvíz

elvezetı

csatornahálózat

fejlesztése,

szennyvízcsatorna

hálózat

továbbfejlesztése

4.2.3.4 Martinka Hasonlóan, ahogyan Sámsonkertben a településrész lakófunkciójának fejlesztéséhez és népességmegtartó képességének erısítéséhez fontos, hogy a településrészen nem mőködı, viszont a lakosság által igényként felmerülı közszolgáltatások fejlesztése megtörténjen. 1. Közszolgáltatások elérhetıségének javítása átfogó célhoz kapcsolódóan •

a közszolgáltatások megtartása és további fejlesztése a településrészen

•

postai szolgáltatás biztosítása, orvosi ellátás megvalósítása, gyógyszertár

•

iskolai ellátás fenntartása és fejlesztése

•

a közösségi tér fejlesztése



82. oldal



infrastrukturális fejlesztések megvalósítása Martinkán: úthálózat fejlesztése – szilárd burkolattal való ellátás, járdaépítés, közüzemi vízhálózat fejlesztése (az ellátatlan területeken), villamos-energia hálózat korszerősítése, közvilágítás biztosítása az ellátatlan

területeken,

csapadékvíz

elvezetı

csatornahálózat

fejlesztése,

szennyvízcsatorna hálózat építése

4.2.3.5 Ipari Park 1. A város versenyképességének fokozása átfogó célhoz kapcsolódóan •

a helyi ipar támogatása az önkormányzat adópolitikájában lévı lehetıségekhez képesti kedvezmények biztosításával

•

befektetıi csoportok számára egyedi kedvezmények biztosítása

2. A gazdaság fejlesztése átfogó célhoz kapcsolódóan •

a helyi ipari terület fejlesztésének támogatása (megközelíthetıség, parkolási lehetıség, zöldövezet nagysága)

•

a helyi iparterület igény szerinti bıvítése

•

a helyi ipari terület bıvítéséhez kapcsolódó marketing tevékenység támogatása

•

idegenforgalom fejlesztése: a települési turisztikai arculat kialakítása, kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésének támogatása, városközpont fejlesztése – pihenıövezet kialakításával

A helyi ipar fejlesztése nemcsak a foglalkoztatottság bıvülése szempontjából jelentıs, hanem az új betelepülı vállalkozások többlet adóbevételt is biztosítanak az önkormányzatnak.



83. oldal


4.3 A stratégia koherenciája, konzisztenciája Illeszkedés Jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia teljes mértékben összhangban van az aktualizált településfejlesztési koncepcióval, valamint az önkormányzat által tavaly évben megfogalmazott és elfogadott 2010-ig szóló gazdasági programmal. Az önkormányzat vállalja, hogy a jelenleg érvényben lévı szabályozási és településrendezési tervekkel való összhangot megteremti. A célrendszer koherenciája A célrendszer városrészekre történt lebontása igazolja, hogy az egyes városrészek fejlesztése – ezen belül egyes domináns funkciók bıvítése – összhangban van a város stratégiai céljaival. A városközponti területek, gazdasági területek fejlesztése összvárosi szinten harmonikus, kiegyensúlyozott fejlıdéshez vezetnek.

5 2007-2013. SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE Az önkormányzat a település szerkezetét és az azonosított városrészek helyzetelemzését követıen a fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölésénél több szempontot kellett figyelembe vegyen: •

Hajdúsámson

szerkezetébıl

és

hirtelen

növekedésébıl

adódóan

klasszikus

településközponttal nem rendelkezik, tehát a megfelelı településkép kialakításához elengedhetetlen a városközpont fejlesztése és megfelelı szervezése •

a település lakosságának nagyszámú növekedése miatt a meglévı közszolgáltatások nem megfelelı színvonalúak, fejlesztésre szorulnak, azonban az önkormányzat fejlesztési forrásai korlátozottak

•

Hajdúsámsonban két külsı – valamikor kertség – területrész található (Sámsonkert és Martinka), amelyekben jelentıs számú lakosság él, mely miatt bizonyos szolgáltatások elérhetıségét a településrészeken biztosítani szükséges

•

A külsı területrészek infrastrukturális fejlettsége – mivel korábban kertségek voltak – alacsony színvonalú, jelentıs fejlesztést igényel




84. oldal


•

Az önkormányzat célja, hogy a városfejlesztési stratégia minden eleme feleljen meg a fenntartható fejlıdés kritériumainak – tehát nemcsak a környezeti szempontokat vegye figyelembe, hanem a gazdasági szempontokat (a késıbbi kihasználtság és fenntarthatóság) egyaránt

•

Mivel a település számára a legfontosabb erıforrás a saját területe, ezért a fenntartható fejlıdés harmadik lényeges kritériuma a területtakarékos fejlıdés, melyet mind az Európai Területi Fejlıdés Perspektívái címő Európai Uniós dokumentum, mind az országos területfejlesztési dokumentumok hangsúlyoznak.

•

Az önkormányzat érvényesíteni kívánja a „rövid utak városa”, valamint a lakóhely közeli ellátások elsıbbsége, a vegyes területhasználat, energiatakarékos építés és üzemeltetés, megújuló energiák használata városfejlesztési elveket.

Az egyes városrészekre megállapítást nyert fejlesztési igények közös célok mentén történı áttekintése után a következı akcióterületek kerültek indikatívan lehatárolásra: •

Városközpont

•

Városközponton kívüli településrész

•

Sámsonkert

•

Martinka

•

Ipari Park.

Az IVS készítése során az akcióterületek lehatárolására születettek más változatok is, azonban a részletes elemzések, a sorra azonosított akciók/projektek ezen akcióterületek kijelölését tették indokolttá. A város településszerkezeténél fogva nem lehetséges a kézikönyv szerinti 8-10 akcióterület, fıként úgy, hogy a város egészére vonatkozóan, az egész várost lefedı akcióterületek definiálására törekedett az IVS. Jelen változatban nincsenek lefedetlen területek, az akcióterületek egymás közti rangsora sem tehetı meg jelenleg, nincs súlyponteltolódás. Az egyes akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztési elképzelések a 2007-2013. közötti idıszakra vonatkozóan.



85. oldal


5.1 Városközpont Akcióterület Fejlesztési cél

Tervezett tartalom röviden

Megvalósulás tervezett éve

Helyi

tömegközlekedés A település közigazgatási határán belül helyi 2008.

kialakítása

tömegközlekedés kialakítása

ıszétıl

folyamatosan fenntartva

Elektronikus

Az

elektronikus

ügyintézés 2008-tól

közszolgáltatások

feltételrendszerének folyamatos fejlesztése

folyamatosan

folyamatos fejlesztése Általános

iskolai

feltételeinek

vonatkozó

oktatás A

beiskolázási

feltételek

felülvizsgálata, 2008-tól

fejlesztése, integrált oktatás feltételeinek megteremtése, új folyamatosan

halmozottan helyzető

minden évben

hátrányos programok

indítása,

HHH-s

gyermekek minden évben

gyermekekre számára tehetséggondozás, külön szakkörök programok

megvalósítása Buszmegálló fejlesztése

Az

önkormányzat

Közútkezelı

kezdeményezi

Kht.-nál

fejlesztését,

a

a 2009.

buszmegállók

ehhez

kapcsolódóan

együttmőködés kialakítása Zöldfelületi

fejlesztés

a Parkosítás,

egynyári

virágok

telepítése, 2009-tıl

városközpontban

zöldfelületi fejlesztések a városközpontban

Településközpont

A

Polgármesteri

Hivatal

két

folyamatosan

épületét 2010.

rehabilitáció II. ütem – összekötı nyaktag rész megépítése, engedélyes Polgármesteri nyaktag

Hivatal tervekkel rendelkezik épületének

kialakítása Templom felújítás

A

Református

környezetének

Templom megújítása,

épületének

és 2010.

a

–

Parókia

építészetileg nem illeszkedı épületének – lebontása Piac korszerősítés

Piactér infrastrukturális fejlesztése

2010.



86. oldal


Közösségi Ház építése

Új Közösségi Ház építése, az önkormányzat 2010. tervpályázatot hirdetett rá a korábbi években, nyertes tervpályázat alapján új közösségi tér építése

Sportöltözı felújítása

A sportöltözı teljes körő felújítása

Általános Iskola férıhely Az bıvítése

Általános

Iskola

2010.

férıhelyszámának 2010.

bıvítése tetıtér beépítéssel – benyújtott pályázat

Rendırség áthelyezése

A Rendırség épületének áthelyezése korszerő 2010. épületbe, Rendırséggel egyeztetett módon

Orvosi rendelı fejlesztése

Az orvosi rendelı infrastruktúrájának és 2010. eszközállományának fejlesztése, tervezés alatt – pályázatot nyújt be rá 2008-ban az önkormányzat

Régi

posta

épületének A régi postai épület felújítása és új funkcióval 2010.

átalakítása Radnóti

való ellátása –

Bartók

u.

2011.

árokburkolás Polgármesteri

Hivatal Irattár kialakítás, szociális blokk fejlesztése, 2012.

épületének

további Tanácsterem (Házasságkötı terem funkciót is

fejlesztése

és ellátó) kialakítása, elektromos hálózat teljes

rekonstrukciója

rekonstrukciója

Parkoló építés

Parkoló kialakítás a településen

Sétálóövezet fejlesztése

Amennyiben megépül a 471. sz. fıút 2013. után települést

elkerülı

sétálóövezet

2013.

szakasza, kialakítása

akkor a

településközpontban a Szabadság tér ill. a Rákóczi út Vámospércsi út és Petıfi út közötti szakaszon, amely gyalogos térként kerül hasznosításra. Magántulajdonú üzletek A vállalkozásokkal való együttmőködés 2014-tıl fejlesztése

a

település annak

érdekében,

hogy

a

település folyamatosan



87. oldal


fıutcáján

fıutcáján

lévı

üzletek

felújítása

megvalósuljon, magán forrás bevonásának kezdeményezése, támogatás

önkormányzati

(esetlegesen

helyi

adó

kedvezmény biztosítása)

5.2 Városközponton kívüli településrész Akcióterület Fejlesztési cél



Helyi


kialakítása

tömegközlekedés kialakítása – bevonva tehát a folyamatosan teljes város területét

Csapadékvíz

ıszétıl

elvezetı •

rendszer fejlesztése

Malom-Jókai

fenntartva utca

zárt

csapadékhálózatának

rendszerő •

kialakítása,

2009.

ezzel

egyidejőleg útburkolás és járda kiépítés •

A két legrosszabb állapotú, az 1. és 6. • csapadékvíz

győjtık

fejlesztése

2009.

–

pályázatot nyújtott be rá az önkormányzat

Úthálózat fejlesztése

•

Csapadékvíz hálózat további fejlesztése

•

2010.

•

Malom-Jókai utca burkolása

•

2009.

•

Csokonai utca burkolása

•

2009.

•

Az ISPA szennyvízberuházást követıen jelentıs

úthálózat

fejlesztés

–

utak

burkolása, mely az alábbi utcákat érinti:

Járda kiépítése

Játszótér fejlesztés

Veres Péter, Arany János, Nap, Csillag, •

2009-tıl

Ág, Esze Tamás, Viola, Kunos Ignácz,

folyama-

Krúdy Gyula utcák

tosan

•

Malom-Jókai járda építése

•

2009.

•

Bethlen utcán járda építése

•

2011.

A

meglévı

játszóterek

folyamatos 2009-tıl

karbantartása és fejlesztése, bıvítése

folyamatos



88. oldal


Falusi

turizmus Együttmőködve a települési vállalkozásokkal, 2009-tıl

fejlesztésének indukálása

a falusi turizmus és ezáltal az idegenforgalom fejlesztése,

önkormányzat

lehetıségeihez

képesti támogatást biztosít Kerékpárút

hálózat Vámospércsi út mellett kerékpárút kiépítése

2010.

fejlesztés Gyalogátkelı

helyek Temetı,

kiépítése

és

Szatmári

utcáknál 2011.

gyalogátkelıhelyek kialakítása

Általános

Iskola A városközponton kívül esı területeken az 2011.

telephelyeinek fejlesztése Szociális

Toldi

Általános Iskola többi épületének fejlesztése

Központ A Jókai utcán Szociális Központ kialakítása, 2012.

kialakítása

amelyben

helyet

kap

a

Bölcsıde,

a

Családsegítı Szolgálat és a Gyermekjóléti Szolgálat

5.3 Sámsonkerti Akcióterület Fejlesztési cél



Helyi kialakítása

tömegközlekedés A település közigazgatási határán belül helyi 2008. tömegközlekedés

kialakítása

bevonva

a folyamatosan

sámsonkerti területet is Közüzemi fejlesztése

ıszétıl

fenntartva

vízhálózat A vízhálózat fejlesztés IV. ütemében a 2008-tól településrészen kb. 11 km hosszan építenek és folyamatosan fejlesztik az ivóvíz hálózatot az alábbi utcákban: Szánkó

utca,

Szüret,

Muskotály,

Fı,

Zsombékos, Sáska, Mézes, Moha, Sarok, Budaházi, Sújtás, Sikátor, Márvány, Egres, Sörte, Nyicki, Sóska, Málna, Madár, Mák, Menta, Barackos, Maláta, Szőcs, Színes, Számadó, Széna, Muskátli, Száraz, Szilva, 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


89. oldal


Szikes, Körte, Summás, Mővész, Selyem, Hímes, Sellı utcák Közvilágítás fejlesztése

4 ütemben tervezi az önkormányzat fejleszteni •

2008-2009.

a településrészen a közvilágítást: I ütem (5 db): Szőcs utca 162/a sz. ingatlan elé,

a

Szikigyakor

felıl

érkezı

út

keresztezıdése 1 db, Szőcs utca - Szánkó utca sarok (13. számú oszlop) 1 db, Szántó utcában a Szőcs utcától a 2. oszlopra 1 db, Sikátor utca – Sarok utca keresztezıdés 1 db, Sárrét utca Szüret sarok 1 db. II. ütem (5 db): Sima utca (a 2. faoszlopra) 1 db, Egres 2 db (Egres-Sóska sarok, EgresSörét sarok), Muskátli-Szüret sarok 1db, Muskátli utcában Muskátli-Számadó sarok 1db. III. ütem (5 db): Mandula utca 3 db (Mandula u.-Diófa utca keresztezıdés, Mogyoró –Diófa u. közötti betonoszlopra, Sás utca-Mogyoró utca közötti szakaszra), Madár utca 2 db. IV. ütem (5 db): Zsombékos utca (Sárrét utcától a Szivárvány utcáig a 2., 4., 6., oszlopra) 3 db, Szivárvány utca 2 db (Szivárvány-Dombos

sarok,

Mozaik-

Zsombékos között, a Zsombékos felıli jobb oldalon 1. oszlop). Úthálózat fejlesztés

•

Fı utca burkolattal való ellátása

•

2009.

•

Szőcs utca burkolattal való ellátása

•

2010.

Orvosi rendelı kialakítása, Állandó orvosi rendelı építése, új felnıtt 2010. fiókgyógyszertár

háziorvosi körzet kialakításával, amelyben az

kiépítésével

orvosi

ügyelet

fiókgyógyszertár

is is

helyet

kap

és

mőködni

fog.

Az

önkormányzat biztosítja az ingatlant, amelyen 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


90. oldal


magántıkével történik a fejlesztés. Gyalogátkelı

helyek Gyalogátkelıhely kialakítás Sámsonkertben

2011.

kiépítése Általános Iskola megtartása A településrészen mőködı Általános Iskola 2012. és fejlesztése

megtartása és fejlesztése

Csapadékvíz

elvezetı A csapadékvíz elvezetı hálózat fejlesztése

2012.

rendszer fejlesztése

5.4 Martinka Akcióterület Fejlesztési cél



Helyi


kialakítása

tömegközlekedés

kialakítása

bevonva

a folyamatosan

martinkai területet is Közüzemi

ıszétıl

fenntartva

vízhálózat A vízhálózat fejlesztés IV. ütemében a 2008-tól

fejlesztése

településrészen fejlesztik az ivóvíz hálózatot folyamatosan az alábbi utcákban: Nefelejcs utca és Rezeda utca

Szennyvízcsatorna

hálózat Az ISPA program nem érinti Martinkát, így az 2010.

kialakítás

önkormányzat

célja,

településrészen

is

hogy

ezen

kialakítsa

a a

szennyvízcsatorna hálózatot Orvosi ellátás fejlesztése

A Sámsonkertben megépülı állandó orvosi 2010. rendelıben kötelezıen el kell látni a martinkai lakosokat,

továbbá

biztosítani

kívánják

Martinkára kihelyezett házi orvosi rendeléssel (1-2 napra) a Martinkaiak ellátását (az ellátást ugyanaz biztosítja, aki Sámsonkertben). Általános Iskola megtartása A településrészen mőködı Általános Iskola 2012. és fejlesztése Csapadékvíz

megtartása és fejlesztése elvezetı A csapadékvíz elvezetı hálózat fejlesztése

2012.



91. oldal


rendszer fejlesztése Úthálózat fejlesztés

Fontos cél, de nehézkes a keskeny 2013. után meglévı kertségi utak és a tulajdonjog rendezetlensége miatt

5.5 Ipari Parki Akcióterület Fejlesztési cél



Az

Ipari

Park Az Ipari Park marketing tevékenységének 2008-tól

megismertetése

a fokozása,

befektetıkkel

Ipari

Park

lehetıségeinek folyamatosan

ismertetésével

Ipari

Park Az Ipari Park infrastruktúrájának komplex 2009-2010.

infrastruktúrájának

fejlesztése

fejlesztése

beruházás

Ipari

az

Parkba

–

magántıkébıl

megvalósult

betelepülı Inkubátorház építése az Ipari Parkban

2010-2011.

vállalkozások magas szintő kiszolgálása

új

szolgáltatások bevezetésével

6 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 6.1 Ingatlangazdálkodási terv Az önkormányzat vagyona a 2005. évi zárómérleg alapján 3.263,4 millió forint, mely 2006. évre 3.890,8 millió Ft-ra, 2007-re pedig 4.819,3 millió forintra növekedett, az önkormányzat vagyona tehát az elmúlt években folyamatos növekedést mutat. A vagyonnövekedés oka, hogy az önkormányzat sikeres vagyongazdálkodási politikája segítségével saját erıbıl, önkormányzati forrásokból fejlesztéseket tudott megvalósítani, továbbá sikeres pályázatokon vett részt és azok eredményeképpen nıtt a vagyon. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


92. oldal


Az önkormányzat az elmúlt 5 évben az alábbi pályázati forrásból támogatott fejlesztéseket valósította meg. 1., Hajdúsámson településközpont rehabilitációja – pályázati azonosítószám: ROP-2.2.12004-11-0015/37. A településközpont rehabilitáció magában foglalta a település központjában lévı régi Mozi épületének felújítását, amelyben helyet kapott a település Helytörténeti Múzeuma és Könyvtára. A beruházás teljes költsége: 146.734.693 Ft, melyhez az önkormányzat 10 % saját forrást biztosított. 2., Mezıgazdasági útfejlesztés Hajdúsámson külterületén – pályázati azonosítószám: AVOP-3.2.21-2004-11/0001/0.6. A fejlesztés eredményeként a település külterületén lévı Krúdy Gy. utca kapott szilárd burkolatot. A beruházás teljes költsége: 65.219.826 Ft, amelyhez az önkormányzat 25 % saját forrást biztosított. 3., Hajdúsámson szociális ellátórendszerének hatékony mőködéséhez tárgyi feltételek biztosítása – Polgármesteri Hivatal „B” épületének tetıtér beépítésével A 2 ütemben megvalósult projekt keretében a Polgármesteri Hivatal „B” épületében kialakításra került egy tetıtér. Pályázati azonosító száma: CÉDE – 092003109902 és LEKI – 0900036/06. A beruházás teljes bekerülési költsége 46.541.820 Ft, melyhez az önkormányzat 20 % saját forrással járult hozzá. 4., Martinkai részönkormányzat kialakítása A projekt keretében kialakításra került Martinkán a Közösségi Ház, amelyben közösségi tér és a részönkormányzat kapott helyet. A beruházás teljes költsége: 18.995.825 Ft, amelyhez az önkormányzat 30 % saját forrást biztosított. 5., 500 férıhelyes óvodaépület bıvítése és rekonstrukciója A projekt keretében a meglévı Kossuth utcai óvodaépület bıvítése történik meg. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


93. oldal


A beruházás címzett támogatásból került megvalósításra, teljes beruházási költség: 989.848.771 Ft. 6., A hajdúsámsoni 500 férıhelyes óvoda eszközbeszerzése – LEKI pályázat: 0900040/07 . A felújított óvodába új eszközök beszerzése történt meg a projekt keretében: szekrények, asztalok, székek, egyéb kiegészítık. A projekt 24.999.905 Ft-os bekerülési költségéhez az önkormányzat 20 % önerıt biztosított. 7., Debrecen város és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása – a projekt azonosító száma: 2003/HU/16/P/PE/020. Debrecen agglomerációs településeinek csatornahálózatának kiépítése, amely érintette: Sáránd, Mikepércs, Hajdúsámson, Sámsonkert, Debrecen, Debrecen-Pallag, Debrecen-Józsa és Ebes településeket. A projekt tervezett bekerülési költsége kb. 22 milliárd Ft, 88.480.000 EUR. 8., Köztemetı ravatalozójának rekonstrukciója – Döntés azonosító: 092005001702 A projekt keretében a köztemetı ravatalozóját újították fel. A projekt teljes bekerülési költsége: 18.125.000 Ft, amelyhez az önkormányzat 20 % önerıt biztosított. Az önkormányzatnak összesen 717 db vagyoneleme van, melybıl beépítetlen terület összesen 682 db (299 ha 8604 m2), beépített terület 34 db (15 ha 3193 m2), egyéb önálló ingatlan 1 db. Az önkormányzat vagyonszerkezete a következık szerint alakul: Vagyonelem megnevezése

Ingatlan db száma

Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthetı, nem terhelhetı, a kötelezı feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthetı, illetve megterhelhetı vagyon) Forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthetı és megterhelhetı

362

Az összes vagyonból a vagyon részaránya 50,5 %

27

3,8 %

328

45,7 %



94. oldal


A forgalomképtelen törzsvagyonba az alábbi létesítmények sorolhatóak: •

„A” Helyi közutak és mőtárgyaik: utak, járdák, buszváró, buszforduló, erdık, árkok

•

„B” Parkok, terek: Szabadság téri park (1449 m2)

•

„C” Vizek, víziközmőveknek nem minısülı közcélú vízi létesítmények: belvízelvezetı árkok, árkok.

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe az alábbi ingatlanok sorolhatóak: •

„A” Közmővek: ivóvízhálózat és szennyvízhálózat

•

„Intézmények”: Általános iskolák lakásokkal, óvoda, bölcsıde, Mővelıdési Ház, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat

•

„C” Középületek: Polgármesteri Hivatal, Egészségügyi Központ és lakás, Orvosi Rendelı, Helytörténeti Múzeum és Könyvtár, Rendırség,

•

„D” Egyéb: Tájvédelmi körzet – védett terület Martinkán

A törzsvagyonba tartozik továbbá az egyéb ingatlanvagyon: •

Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: Piactér, Állatvásártér, Sportpálya és öltözı, Temetı és ravatalozó, Szennyvíztelep területe, Szeméttelep

•

Forgalomképes részvények, befektetések, egyéb ingó vagyontárgyak és egyéb ingatlanok (társasházak, lakások, temetı, szántók, építési telkek, gyep, kertek, szılık, beépítetlen területek)

Az önkormányzat tulajdonában vannak az alábbi forgalomképes telkek: Az önkormányzat 2002-ben az Irinyi és Viola utcák között 28 db építési telket alakított ki, melybıl 15 db önkormányzati, 13 db pedig magántulajdonban volt. Az Irinyi utcában kialakított telkeket a Képviselı-testület döntése alapján 1.000.000 Ft/darabért értékesítette az önkormányzat. 2002-2003.-ban az önkormányzat 13 db telket értékesített árverésen keresztül: 10 telket a Garai utcán, 3 telket az Ibolya utcán. 2003-2004. években az önkormányzat a Malom-Szeder utcák közötti területen alakított ki építési telkeket. Ebben az új utcában, melynek neve Kertész utca, az Önkormányzat 12 db építési telket



95. oldal


alakított ki, a Képviselı-testület döntése alapján 3.200.000,-Ft –ért hirdeti. Jelenleg 5 db van még az önkormányzat tulajdonában. Az önkormányzat településszerkezeti terve további 1000-1100 telek kialakításának lehetıségét tárta fel. A vagyon vagyonelem szerinti megoszlása: Viszonylag kedvezı, mert az egyéb vagyon körébe sorolt vagyonelem aránya nem alacsony, így van szabad, az egyes önkormányzati célkitőzések megvalósításakor anyagi forrásként figyelembe vehetı vagyon.

6.2 A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegő tevékenységek A város stratégiájában megfogalmazottak szerint valamennyi prioritás városrehabilitációs célokat – is – szolgál, úgymint: •

a humánerıforrás erısítése érdekében tervezett és megvalósított oktatási, szociális és egészségügyi, valamint sport és szabadidıs tevékenységek kiszolgálását lehetıvé tevı infrastruktúra fejlesztések

•

a gazdaságfejlesztési célkitőzések: marketingeszközök felhasználása, lehetıség szerinti adókedvezmények nyújtása, magasan kvalifikált munkavállalók városba, városkörnyékre vonzása. A térség munkaerıpiaci helyzetének folyamatos monitoringja.

•

a városi szolgáltatásokon keresztül Hajdúsámson megközelíthetıségét és a belsı közlekedését támogató infrastruktúrák kialakítása, az önkormányzat kapcsolati rendszerének szélesítése, hálózatfejlesztése a közszolgáltatásokban.

Ezen felül tovább un. „soft” elemekkel lehet befolyásolni az önkormányzatnak a fenti célok elérését. Ehhez forrásokat lehet bevonni: a lakosság: az Európai Unió támogatása, regionális, megyei forrás, a település saját forrása, az adott területen élı érintett lakosság saját hozzájárulása, magán fejlesztı-befektetı segítségével. Segíthetnek továbbá az önkormányzat partnereinek hozzájárulása (addicionális forrásokkal, bizonyos fejlesztési elemek megvalósításával - saját fejlesztések, fejlesztési alkuk). 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


96. oldal


A fejlesztésbıl keletkezı érték kihasználása: •

Megvalósító partnerség

•

További önkormányzati fejlesztések /Ingatlanfejlesztıi „magatartás” - szerep/

•

Az önkormányzat és a különbözı partnerek és befektetık az értéknövekedés érdekében közremőködnek

6.3 Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások 6.3.1 A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése az alábbiak szerint alakul:

JEGYZİ

ALJEGYZİ

Jogi és Szervezési Iroda

Pénzügyi - Gazdasági Iroda

Városfejlesztési iroda

Mőszaki Iroda

Szociális és Gyámügyi Iroda

Igazgatási és Hatósági Iroda

Egyéb: - belsı ellenır: 1 fı - közterület felügyelı: 1 fı

6.3.2 A Polgármesteri Hivatal mőködési rendszere A Polgármesteri Hivatal mőködési rendszere Magasabb vezetıi szint:

jegyzı, aljegyzı

Középvezetıi szint:

osztályvezetıi szintnek megfelelı: irodavezetı

Ügyintézıi szint:

ügyintézı

Ügykezelıi szint:

ügykezelı 2008. május



97. oldal


A szerven belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, illetve - azonos szinten a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban mőködnek az egyes vezetıi szintekhez tartozó: vezetık, illetve vezetıkhöz tartozó beosztottak Az azonos vezetıi szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.

6.3.3 Az egyes irodák feladatai 1. Jogi és Szervezési Iroda feladatai: •

A képviselı-testületi, bizottsági ülések elıkészítésével kapcsolatos teendık ellátása (jogi, szakmai, technikai)

•

A testület elé kerülı valamennyi elıterjesztés jogi felülvizsgálata

•

A képviselı-testületi, bizottsági ülések jegyzıkönyveinek vezetése, határidıben történı elkészítése, az ezzel kapcsolatos teendık ellátása

•

A

testületi

ülések

határozatai,

rendeletei

nyilvántartása,

a

testületi

döntések

végrehajtásának figyelemmel kísérése •

A testületi ülésekre a lejárt határidejő határozatokról szóló jelentés elkészítése

•

A testületi döntések kihirdetése, közzététele

•

A képviselı-testület munkatervének elıkészítése

•

A képviselı-testület számára a polgármesteri hivatal éves tevékenységérıl szóló beszámoló elıkészítése

•

A képviselı-testület részére a bizottsági ülési döntésekrıl összefoglaló készítése

•

Közmeghallgatás, városi lakossági fórumok elıkészítése, koordinálása

•

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájának adminisztratív támogatása

•

A Martinkai, Sámsonkerti részönkormányzat munkájának adminisztratív támogatása

•

Az országgyőlési képviselı, az önkormányzati képviselı, a polgármester, a helyi kisebbségi önkormányzat, részönkormányzatok választásával kapcsolatos feladatokban való közremőködés

•

Az állampolgári panaszok, közérdekő bejelentések, javaslatok intézésének koordinálása



98. oldal


•

Ellátja polgármesteri hivatal köztisztviselıinek, munkavállalóinak foglalkoztatásával kapcsolatos személyügyi, valamint humánpolitikai feladatokat

•

Ellátja a képviselı-testületi, polgármesteri hatáskörbe tartozó munkáltatói és egyéb munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos döntés elıkészítı, adminisztrációs és nyilvántartási tevékenységet.

•

Közremőködik a köztisztviselık képzésének, továbbképzésének szervezésében

•

Figyelemmel kíséri a megjelenı jogszabályokat és felkérésre közremőködik a jogszabály értelmezésben. Jogi véleményt nyilvánít a képviselı-testület, a bizottságok, a polgármester, a jegyzı és az irodavezetık részére

•

Lakásbérleti, társasházak ügyei döntésre elıkészítése, szerzıdések elkészítése

•

Koordinálja az önkormányzati rendezvényeket, ünnepségeket, megemlékezéseket

•

Közremőködik az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási, közmővelıdési intézmények alapításában, átszervezésében, megszüntetésében, fenntartásában

•

Közremőködik az óvodai, alapfokú iskolai ellátás biztosításában

•

Nyilvántartja az 5 éves és a tanköteles korba lépı gyermekeket

•

Elıkészíti a jegyzı hatáskörébe tartozó tanügyi igazgatási feladatokat

•

Döntésre elıkészíti a közoktatási, közmővelıdési intézmények szervezeti és mőködési szabályzatát

•

Segíti a beilleszkedést a tanulási zavarokkal küzdı kiskorúak, fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátását

•

Ellátja a díjak adományozásával összefüggı feladatokat

•

Ellátja a sport ösztöndíjjal kapcsolatos feladatokat

•

Közremőködik a város közmővelıdési feladatait ellátó intézmények létesítésében, átszervezésében, megszüntetésében

•

Kapcsolatot tart a hivatásos és amatır alkotómővészekkel, csoportokkal

•

Koordinálja a sporttevékenységgel összefüggı feladatokat

•

Segíti, támogatja az Ügyrendi valamint az Oktatási, Mővelıdési és Sport Bizottság munkáját



99. oldal


2. Pénzügyi – Gazdasági Iroda feladatai •

Gondoskodik a költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet-tervezet, a költségvetést megalapozó rendelet-tervezetek, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésérıl

•

Gondoskodik a normatív költségvetési hozzájárulások elszámolásáról a zárszámadás keretében

•

Egyezteti a költségvetési szervek vezetıivel a rendelet-tervezetet, a megállapodásokat írásban rögzíti és az illetékes bizottságok elé terjeszti

•

Gondoskodik a költségvetés végrehajtásáról, a költségvetési szervek pénzellátásáról

•

Elıkészíti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet-tervezetet

•

Elkészíti a polgármesteri hivatal, valamint a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek számviteli rendjét az elıírások alapján

•

Gondoskodik a központi költségvetés számára az elıírt információk határidıben történı szolgáltatásáról

•

Felelıs a pénzügyi szabályzatok elkészítéséért, karbantartásáért

•

Felülvizsgálja a költségvetési szervek beszámolóit

•

Gondoskodik a címzett és céltámogatások, valamint egyéb pályázati támogatások igénylésérıl, valamint a közcélú, közhasznú támogatások igénylése és az azzal kapcsolatos elszámolások bonyolítása

•

Gondoskodik a szociális normatívák igénylésérıl, az elszámolások bonyolításáról

•

Javaslatot tesz hitel felvételére, lebonyolítja a hitelfelvételi eljárást

•

Intézkedik a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vétele, változások átvezetése iránt

•

Gondoskodik a polgármesteri hivatal és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek gazdálkodásának pénzügyi-számviteli lebonyolításáról

•

Gondoskodik az önkormányzati költségvetési elıirányzatok nyilvántartásának folyamatos vezetésérıl

•

Gondoskodik a kötelezettségvállallások folyamatos vezetésérıl

•

Gondoskodik az ÁFA-nyilvántartások vezetésérıl, ellenırzésérıl, bevallások határidıben történı, pontos megtételérıl

•

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása

•

Banki folyószámlával kapcsolatos gazdasági tevékenység végzése 2008. május



100. oldal


•

Bérgazdálkodási feladatok, társadalombiztosítási ügyek intézése

•

Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátása, bér- és bérjellegő kifizetések intézése

•

Egyéb gazdálkodási (számviteli) feladatok végzése, ezen belül operatív gazdálkodási feladatok ellátása, fıkönyvi nyilvántartáshoz kapcsolódó analitikus nyilvántartás vezetése

•

Folyamatos munkakapcsolat tartása pénzügyi és számviteli vonatkozásban a hivatal irodáival, önkormányzati intézményekkel

•

Együttmőködik a Városfejlesztési és a Mőszaki Irodával a fejlesztések, beruházások, projektek pénzügyi lebonyolítása, elszámolása tekintetében

•

Közremőködik a Jogi és Szervezési Iroda koordinálásával végzett önkormányzati rendezvények, ünnepségek, megemlékezések elıkészítésében, lebonyolításában

•

Támogatja az okleveles könyvvizsgáló tevékenységét

•

Segíti és támogatja a Pénzügyi Bizottság munkáját

3. Városfejlesztési Iroda feladatai •

Koordinálja az önkormányzati fejlesztéseket, beruházásokat, projekteket a tárgy szerint illetékes irodák között

•

Közbeszerzési eljárások lebonyolítása

•

A közbeszerzési eljárás lefolytatását követıen a megvalósulás folyamatának nyomon követése, szükség esetén jelzés az illetékes iroda, a hivatal vezetése felé

•

Figyelemmel kíséri a kiírt pályázatokat, javaslatot tesz pályázat benyújtására

•

Együttmőködik a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulással, továbbá koordinálja a térségi és egyéb partnerkapcsolatok mőködését

•

A testvérvárosi kapcsolatok tárgyában az adminisztrációs és szervezési feladatok ellátása

•

A város bel- és külterületi ingatlanvagyona hasznosításával kapcsolatos döntések elıkészítése (adásvételi, vállalkozási, bérleti, stb. szerzıdések elıkészítése)

•


•

Támogatja, segíti a Városmarketing és Térségi Kapcsolatok Bizottsága munkáját



101. oldal


4. Mőszaki Iroda feladatai •

Gondoskodik a településfejlesztéssel,- rendezéssel, a város esztétikai arculatának alakításával, a helyi építési szabályzatnak, a város szerkezeti tervének és szabályozási tervének felülvizsgálatával kapcsolatos végrehajtásáról

•

Részt vesz a kommunális, infrastrukturális fejlesztésekkel, beruházásokkal, mőszaki projektekkel

összefüggı

feladatok

elvégzésében

a

Városfejlesztési

Irodával

koordinálásában •

Végzi a közterület-használatok engedélyezését a helyi rendelet alapján

•

Ellátja

a

közlekedéssel,

energiaszolgáltatással,

környezetvédelemmel

és

növényvédelemmel összefüggı hatósági és egyéb feladatokat •

Gondoskodik az utak, járdák karbantartásáról, felújításáról, (korszerősítésérıl), a közüzemi hibaelhárítások utáni helyreállításról

•

Gondoskodik az önkormányzati épületek, ingatlanok éves karbantartási, felújítási feladatai végrehajtásáról

•

Gondoskodik a közterületek tisztántartásáról.

•

Ellenırzi a szemétszállítást. Elısegíti a lakosság kommunális fejlesztési igényeinek megvalósítását

•

Felügyeli, irányítja a közterületen folyó közhasznú, közcélú munkavégzést, végzi az ehhez kapcsolódó munkaerı kiválasztását

•

A város energia felhasználásának figyelemmel kísérése, a felhasználás racionalizálására koncepciók kidolgozása

•

Ellátja az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartással kapcsolatos feladatokat

•

Végzi az önkormányzati fejlesztésekkel kapcsolatos mőszaki ellenırzési feladatokat

•

Ellátja a földmővelésügyi igazgatási körbe tartozó feladatokat, növényvédelemmel kapcsolatos feladatokat

•

Dőlı utak, fasorok rendbetételének biztosítása

•

Állategészségügyi feladatok

•

Mezıgazdasággal kapcsolatos adatbázisok létrehozása, kapcsolattartás (Termıfölddel kapcsolatos kifüggesztési feladatok)

•

Statisztikai adatszolgáltatás

•

Az iroda feladatkörébe tartozó kötelezıen elıírt nyilvántartások vezetése

•

Ellátja a polgármester és a jegyzı polgári védelemmel kapcsolatos feladat- és hatásköreit 2008. május



102. oldal


•

Ellátja a közlekedési igazgatással kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat

•

A mőszaki iroda feladatkörébe tartozó ügyekben elıterjesztések, beszámolók, rendelettervezetek elıkészítése döntésre a képviselı-testület részére

•


•

Támogatja és segíti a Mőszaki Bizottság munkáját

5. Szociális és Gyámügyi Iroda feladatai •

A szociálpolitikai tevékenység szervezése, összehangolása

•

A képviselı-testület, a polgármester, a Népjóléti Bizottság és a jegyzı feladat- és hatáskörébe tartozó szociális, illetve gyámügyi, gyermekvédelmi feladatok döntésre való elıkészítése, végrehajtása

•

Elıkészíti a képviselı-testület ülésére a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi ellátással kapcsolatos elıterjesztéseket

•

Szakmailag ellenırzi a helyi szociális és gyermekvédelmi gondoskodás intézményeit

•

Elıkészíti a szociális gyermekvédelmi és egészségügyi intézményrendszer létesítésére, megszüntetésére, átszervezésére, mőködtetésére irányuló döntéseket

•

Együttmőködik, kapcsolatot tart fenn a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, társadalombiztosítási szervekkel, egyházakkal, civil szervezetekkel

•


•

Támogatja és segíti a Népjóléti Bizottság munkáját.

6. Igazgatási és Hatósági Iroda feladatai •

Gondoskodik az adók kivetésérıl, könyvelésérıl, számítógépes nyilvántartásáról

•

Végzi az adóbehajtással kapcsolatos feladatokat

•

Kapcsolatot tart a lakossági adóztatást érintı kérdésekben illetékes szervekkel

•

Gyakorolja az adóigazgatással összefüggı I. fokú adóhatósági feladat- és hatásköröket

•

Az adókötelezettség megállapítása érdekében adatokat győjt, tájékoztatást kér, helyszíni szemlét tart

•

A helyi adók beszedésével kapcsolatos beszámoló elkészítése



103. oldal


•

Gyakorolja az elsı fokú építési hatósági feladat- és hatásköröket, ezen belül ellátja: az elvi építési, építési, bontási engedélyezést, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezést, végzi az engedélyezéssel kapcsolatos hatósági, mőszaki nyilvántartási feladatokat, végzi az építésrendészeti feladatokat, vezeti a lakásépítésekkel kapcsolatos nyilvántartást és adatszolgáltatást

•

Gondoskodik a Helyi Építési szabályzatban foglaltak végrehajtásáról

•

Ellátja mindazokat a hatósági engedélyezési feladatokat, amelyeket jogszabály az elsı fokú építési hatóság hatáskörébe utal

•

Részt vesz más közigazgatási szervek hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásokba és szakhatósági állásfoglalást ad

•

Telepengedélyt ad a telepengedélyek alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység céljára

•

Szakhatósági nyilatkozatot ad ki az I. és 1. kategóriájú játéktermek engedélyezéséhez

•

Ellátja a szabálysértési hatósági feladatokat

•

Ellátja az anyakönyvi igazgatással kapcsolatos feladatokat (állampolgársági ügyek)

•

Ellátja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat

•

Gondoskodik a választási névjegyzékkel kapcsolatos feladatokról

•

Hatósági bizonyítvánnyal kapcsolatos feladatok

•

Eljár birtokháborítási ügyekben, határozatot hozhat hasznok, károk, költségek kérdésében

•

Végzi a talált dolgok átvételével kapcsolatos feladatokat

•

Végzi a hagyatéki ügyintézést

•

Végzi a polgármesteri hivatal hirdetıtábláján történı kifüggesztéseket

•

Végzi az üzletek mőködésével kapcsolatos feladatokat

•

Nyilvántartásba veszi a vásár, piac fenntartóját

•

Ellenırzi a vendéglátó üzletek kategóriájába sorolását

•

Engedélyezi a szeszesital alkalmi árusítását

•

Ellátja az ügyiratkezelési (iktatás, irattározás, postázás) feladatokat

•




104. oldal


Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglalt fejlesztések megvalósítását a Városfejlesztési Iroda felügyeli.

6.4 Partnerség 6.4.1 Partnerség a civil szervezetekkel A településen az alábbi civil szervezetek mőködnek, amelyek a település által megvalósítani tervezett beruházások fenntartásában, eredményeinek megırzésében részt vesznek: •

„Martinkáért” Közhasznú Alapítvány

•

Harangi Imre Sportegyesület

•

Iskolánkért Alapítvány

•

Óvodánkért Alapítvány

•

„Sérült Gyermekek Támogatásáért” Alapítvány

•

Hajdúsámsoni Technikai Tömegsport és Ifjúsági Szabadidıs Egyesület

•

Hajdúsámsoni Vadásztársaság

•

S-O2 Postagalamb SE

•

Martinka Lakosokért Egyesület

•

Hajdúsámsoni Sporthorgászok Egyesülete

•

Helyi Mozgáskorlátozottak Egyesülete

•

Martinkai İszi Rózsa Idısek Klubja

•

„Sámsonkertért” Közalapítvány

Az Önkormányzat 2008. évben az alábbiakban felsorolt támogatást nyújtotta a civil szervezeteknek: •

S-O2 Postagalamb Egyesület: támogatás összege: 100.000.- Ft, melyet a versenyek díjazására, eszközök beszerzésére nyújtott az önkormányzat

•

Martinkáért Közhasznú Alapítvány: támogatás összege: 480.000.- Ft, a támogatás célja: -

rendezvények: majális, gyermeknap, iskolai farsang, szüreti felvonulás, Mikulás és Karácsonyi ünnepségek,

-

egészségmegırzı, természetvédı programok,

-

focisuli,

-

irodaszerek, nyomtatványok, szórólapok, Internet hozzáférés, 2008. május



105. oldal


-

egyéb kiadások (postaköltség, eljárási díjak)

Ebbıl: Húszon túliak Martinkán Idısek Klubja részére 150.000.- Ft, mely támogatás célja:

•

-

éves kirándulás,

-

társklubokkal kapcsolattartás,

-

kulturális rendezvényekre benevezés (népdalkör, versmondó verseny)

-

idısek világnapjának megünneplése,

-

egyéb (írószer, postaköltség, nyomtatványok)

„Martinka Lakosokért” Egyesület, melyet az önkormányzat 330.000 Ft-tal támogatott, a támogatás célja: prevenciós elıadások, továbbképzések szervezése (drogmegelızés, dohányzás, alkohol), Mikulás és „Mindenki karácsonyfája” ünnep megrendezése, „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom.

•

Családok a Családokért Egyesület, mely a nagycsaládosok gyermekei részére különbözı üdültetések biztosítására 200.000.- Ft támogatást kapott

•

Hajdúsámsoni Technikai Tömegsport és Ifjúsági Szabadidıs Egyesület: támogatás összege: 4.000.000.- Ft, melyet szövetségi költségek, átigazolási díjak, játékvezetıi díj, utazási költségek, edzıi díjak, felszerelés, pályázatokra, jogi költségekre, tisztítószerek, egyéb kiadások és APEH költségek fedezésére kapta az Egyesület

•

Harangi Imre Sportegyesület, mely szintén 4.000.000.- Ft támogatást kapott, melybıl közös költségekre 955.000.- Ft, sakkszakosztály mőködésére 300.000.- Ft, asztalitenisz szakosztály mőködésére 500.000.- Ft, fogathajtó szakosztály tevékenységére 245.000.- Ft, ökölvívó szakosztályra pedig 2.000.000.- Ft támogatást kapott.

•

Hajdúsámsoni Polgárırség mőködését 1.550.000.- Ft-tal támogatta az önkormányzat, amelybıl az üzemanyag költségek (egyéb rendezvényre utazás, hivatalos ügyintézés, Hajdúsámson, Sámsonkert, Martinka, Ligettanya átfogó járırözésére), kötelezı biztosítás, jármőjavítás, vizsgáztatás, telefonszámla, irodai költség, postaköltség, képzés, ifjú polgárırök költségei, önkéntes tőzoltóság beindítása (képzés, költségek) valósulhat meg.

A fenti civil szervezetek támogatása testületi döntést követıen megkötésre került támogatási szerzıdések alapján történik.



106. oldal


Az egyéb szervezetek 2008. évi támogatása a Képviselı-testület döntése alapján: -

Hajdúsámson Város Közalapítványa

120.000.- Ft

-

Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány

50.000.- Ft

-

Katasztrófavédelmi Igazgatóság

50.000.- Ft

-

Rendırkapitányság Hajdúhadház (nyári közlekedési tábor)

100.000.- Ft

-

Szent Család Plébánia Hajdúsámsoni Római Katolikus Egyházközösség

100.000.- Ft

-

Helyi Mozgáskorlátozottak kirándulás támogatása

50.000.- Ft

-

Hajdúsámsoni Református Egyházközség (nyári rendezvény)

350.000.- Ft

-

Rendırkapitányság Hajdúsámsoni járırszolgálat támogatása

400.000.- Ft

-

Hajdú-Bihar Megyei Gyermekszem-gondozási Alapítvány

150.000.- Ft

-

Összesen

1.370.000.- Ft

6.4.2 Partnerség és az IVS Hajdúsámson város önkormányzata megkötött együttmőködési megállapodás keretében több helyi civil szervezettel mőködik együtt azzal a céllal, hogy a település által benyújtott pályázatokban megfogalmazott célok megvalósuljanak. Együttmőködési megállapodás keretében az alábbi civil szervezetekkel dolgozik együtt az önkormányzat: •

Hajdúsámsoni Rákóczi Egyesület

•

Családok a Családokért Egyesület

•

Hajdúsámson Város Fejlıdéséért Közalapítvány

•

Polgárırség Helyi Szervezete.

Az Önkormányzat szoros kapcsolatot ápol a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, melynek eredményeként több közös rendezvényt (pl. lomtalanítási nap, képzés stb.) bonyolítottak le. Az önkormányzat az elmúlt év ıszén kezdte meg az Integrált Városfejlesztési Stratégia elıkészítését. Az önkormányzat Városfejlesztési Irodája az IVS összeállítását megelızıen a Sámsoni Hírlapban (2007. szeptemberben) felhívást tett közzé, melyben a lakosság segítségét és véleményét kérte arról, hogy milyen fejlesztéseket szeretnének a településen megvalósítani. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


107. oldal


A felhívás eredményeként a lakosság az alábbi visszajelzéseket tette: Sámsonkert útburkolás: Sándor Fogadó elıtti Szőcs utcára bekötı földút burkolása,

•

közvilágítással való ellátása •

Martinkán csatornázás és aszfaltozás

•

az óvoda és iskola irányába bejárás biztosítása a Bocskai utca irányából

•

Martinka helyzetének javítása – közlekedés, oktatás, egészségügy, környezetvédelem területén

•

Járda és védıfal kialakítás a Fı utca mellett a Buszvégállomás irányába

•

Az orvosi körzetek megosztása.

Az Önkormányzat célja, hogy az IVS-ben meghatározott fejlesztési célokat és elemeket megismertesse: •

a lakossággal

•

a civil szervezetekkel

•

vállalkozókkal.

Az IVS társadalmi egyeztetése az alábbi fórumokon valósult meg az IVS képviselı testületi elfogadását megelızıen. 1. Lakossági egyeztetés 2008. március hónapban lakossági fórum keretében megtörtént az IVS egyeztetése. Emlékeztetı csatolása 2. Vállalkozói fórum és egyeztetés Emlékeztetı csatolása 3. Civil szervezetekkel való egyeztetés Az IVS egyeztetése és ismertetése a civil szervezetekkel. Emlékeztetı csatolása 4. Az elkészült IVS elfogadását megelızı összevont nyilvános bizottsági ülés Emlékeztetı csatolása




108. oldal


6.5 Településközi koordináció mechanizmusai Hajdúsámson a Hajdúhadházi kistérség tagja. A Hajdúhadházi kistérséget 2004. január 1. napján alakították meg, mely 2004 június 21.-én vált Hajdúhadházi Területfejlesztési Kistérségi Társulássá. A Társulás székhelye Hajdúhadház, Bocskai tér 1. A Társulás csak területfejlesztési céllal alakult, 11 település (Bocskaikert, Fülöp, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyíradony, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Téglás, Újléta, Vámospércs) csatlakozásával. A kistérség központja Hajdúhadház, mely a legnagyobb, legnépesebb település, város is egyben. A települések már korábban is próbáltak valamilyen egységet alkotva társulásokba tömörülni (Dél-Nyírség Határmenti Önkormányzatok Terület- és Településfejlesztési Társulása; DélNyírség Ligetalja Térségi Önkormányzatok Egyesület; Észak-Hajdúsági Településszövetség és Térségfejlesztési Társulás; Hajdúvárosok szövetsége; Debreceni Agglomeráció Területfejlesztési Társulása). A Társulás munkáját a Megállapodás és Alapító Okirat elkészítésével kezdte, megválasztotta tisztségviselıit, megalakította a Területfejlesztési tanácsot, elkészítette a Hajdúhadházi kistérség Területfejlesztési Koncepció, Stratégia és Operatív Programot, elkészült az egységes arculatot tükrözı Hajdúhadházi kistérség egységes utcanév és útbaigazító tábláinak kihelyezése címő dokumentum, folyamatosan keresi a pályázati lehetıségeket. Szembe kellett néznie a kezdeti nehézségekkel, melyek akadályozták a munka gördülékenységét. A társulással és a tagokkal szemben más igényeket támasztott, újdonságként hatott a települések ezen fajta társulása, az új fajta együttmőködés, partnerség. Célok között szerepelt a közösen ellátható feladatok feltárása, a többcélú társulás létrehozása. A Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás 2005. október 14.-én alakult meg. A kistérségen belül minden fejlesztés alapelve, hogy a Hajdúhadházi kistérség is felzárkózzon, kilépjen a leghátrányosabb helyzető kistérségek sorából azáltal, hogy fejleszti az infrastruktúrát, mely megteremti a gazdaság fejlıdéséhez az alapokat, javítva a térség népességmegtartó és vonzó képességét.




109. oldal


6.6 A stratégia megvalósulásának monitoringja A célok teljesülését monitoring rendszer kiépítésével fogja az Önkormányzat nyomon követni. A monitoring rendszer kötelezı elemei: •

Felújított településrész, településközpont nagysága.

•

Új városi funkciók betelepedése/a fejlesztés nyomán elérhetı(köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen.

•

A fejlesztések által érintett lakosság létszáma.

A stratégia megvalósulásának monitoringját nyilvános éves jelentések, közbensı és utólagos értékelések biztosítják, melyeket a Városfejlesztési Iroda állít és győjt össze. Ennek során a Városfejlesztési Iroda minden év március végéig rendszeres adatszolgáltatást kér az önkormányzat illetékes irodáitól és ügyintézıitıl az integrált városfejlesztési stratégiához kapcsolódó helyzetelemzésekben szereplı elızı évi önkormányzati adatokra vonatkozóan. Ezt az iroda összegzi, valamint kiegészíti a szükséges KSH adatokkal. Ezen adatok alapján a Városfejlesztési Iroda elkészíti az integrált városfejlesztési stratégia frissítését, továbbvezetését. Értékeli a lezajlott folyamatokat, amit – a tevékenysége során ellátott elıirányzott – folyamatellenırzés, valamint a mőszaki tervek, tartalmak megvalósulási tapasztalataival kiegészít. Elemzi és elırejelzi az ingatlanpiac alakulását, a gazdasági folyamatokat és kilátásokat, összegzi a fejlesztési és nem fejlesztési jellegő tevékenységek elıre haladását, a környezeti hatásokat, valamint az együttmőködések és a partnerség aktuális helyzetét. Mindezek alapján minden év június végéig nyilvános jelentést készít. Részben az éves jelentések felhasználásával, részben átfogó és részletes értékelések elvégzése mellett 2011-ben közbensı és 2014-ben utólagos összegzı értékelést is készít november végéig, melyet szintén nyilvánosságra hoz. A jelentéseket a Képviselı Testület minden év szeptember végéig elfogadja, míg az összegzı értékeléseket az adott év decemberében. Elfogadás után a jelentés, illetve a hosszabb távú programozási elemekbıl származó konkrét feladatlebontások alapján a Városfejlesztési Iroda október végéig javaslatot tesz az integrált fejlesztési célok és beavatkozási irányok, intézkedések, azaz az integrált fejlesztési tevékenységek fenntartására, illetve módosítására, megújítására, kiterjesztésére. A pénzügyi összefüggéseket a vonatkozó önkormányzati bizottságok és vezetı tisztségviselık novemberben hozzáillesztik az éves javaslatokhoz. Ezt véleményezés és közös egyeztetés után a testület határozatban fogadja el 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


110. oldal


minden év decemberében. A határozat tartalmaz minden lényeges önkormányzati és társasági feladatot az integrált városfejlesztés következı évi, illetve további fenntarthatóságához kapcsolódóan.

7 ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV Hajdúsámson Város anti-szegregációs terve az IVS helyzetelemzésének eredményein alapulva, a Városrehabilitációs kézikönyv iránymutatásai alapján, az IVS részeként készült el. Az antiszegregációs terv négy fı részre bontva került kidolgozásra. Az elsı részben áttekinti a város szegregáció szempontjából fontos adottságait. A második részben tárgyalja a városban található szegregátumok jellemzıit, a harmadik fejezetrész a szegregátumokban tervezett beavatkozásokat, intézkedéseket, megfogalmazza az intézkedési tervet. Ezt követıen áttekinti az anti-szegregációs tevékenységek egyéb szempontjait.

7.1 A város szegregáció szempontjából fontos adottságai Az IVS városrészeket bemutató helyzetértékelése kimutatta, hogy Hajdúsámson város lakossága társadalmi összetétel szempontjából jelentıs belsı különbségeket mutat. A legjellemzıbb differenciáló tényezık: •

az iskolázottság,

•

a foglalkoztatás (és munkanélküliség)

•

jövedelemmel rendelkezık.

A beazonosított és a második fejezetrészben részletesen bemutatásra kerülı szegregátumokban az iskolázottságot tekintve 60 % feletti a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezık aránya a munkavállalási korú lakosság (15-59 éves korcsoportú népesség) körében. A településen az aktív korú lakosság 45,9 %-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, a városközpontban ez az arány 33,9 %. A település többi területén is sokkal kedvezıbb helyzet tapasztalható, mint a szegregátumokban, Sámsonkertben 48,4 %, míg Martinkán 51,7 %. Felsıfokú végzettséggel a szegregátumokban a lakosság rendkívül kis százaléka rendelkezik (két szegregátumban nincs felsıfokú végzettségő, a harmadikban a népesség 0,4 %-a, míg a negyedik szegregátumban 1,1 %). A település egészét tekintve a lakosság 3,7 %-a rendelkezik felsıfokú 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából



111. oldal


végzettséggel (a 25 év feletti lakosságon belül), a városközpontban 6,7 %, míg Sámsonkertben 2,7 %, Martinkán pedig 4,8 %. Foglalkoztatási adatokat tekintve a szegregátumokban a 15-64 éves korcsoportba tartozó népességen belül a lakosság 25-28 %-a foglalkoztatott (a településen 34,7 % az arány), míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 52-60 % között mozog (48,9 % volt a város egészét figyelembe véve). Tehát rendkívül alacsonya a foglalkoztatottak száma, míg magas azon háztartások részaránya, ahol egyáltalán nincs alkalmazott, tehát keresettel rendelkezı családtag. A szegregátumokban a munkanélküliek aránya a települési adatok többszöröse, hiszen 18 és 42 % között mozog. Az aktív korú – 15-59 éves – lakosságon belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik a szegregátumok lakosságának kb. 70 %-a, míg ugyanezen adat a város egészére vonatkozóan 61 %. A szegregátumok lakosságának 26-35 %-a nem rendelkezett más jövedelemmel, kizárólag valamilyen állami vagy helyi támogatással, mely mutatja, hogy a szegregátumok népességének fenntartása, segélyezése rendkívül nagy terhet ró nemcsak az önkormányzatra, hanem az államra egyaránt. Valamennyi vizsgált adatot tekintve a települési átlagnál sokkal kedvezıtlenebbek a szegregátumokra jellemzı mutatók. A városrészeken belül szigetszerően jelennek meg azok a területek, ahol szociális bérlakások helyezkednek el. A szociális bérlakások közül 2 lakás található a 4. antiszegregációs területen, a Haladás utcán (Haladás u. 5. sz.). A két bérlakásban mindösszesen 11 fı lakik, az egyik komfort nélküli, a másik félkomfortos. Mindkét lakást határozott idejő – 1 évre vonatkozó – lakásbérleti szerzıdéssel használják. A településen számos család szociálisan nehéz helyzetben van. Rendszeres szociális segélyt 720-sn kapnak. 1621 gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, azok, 841 gyermek szüleje nyilatkozott a HHH-s helyzetérıl, míg 686 gyermek szüleje nyilatkozta, hogy 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik (nem nyilatkozott 94 gyermek szüleje)rıl nyilatkoztak



112. oldal


7.1.1 Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A szegregáció szempontjából Hajdúsámsonban lényeges kérdés a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetısége, melynek két fı sarokpontja van: •

szociális ellátás és

•

közoktatás.

7.1.1.1 Szociális ellátás A településen a szociális ellátást a Családsegítı Szolgálat és Gondozási Központ, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Bölcsıde biztosítja. A Családsegítı Szolgálat és Gondozási Központ biztosítja a családsegítés, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és az idısek klubja mőködését. A Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekek védelmével kapcsolatos törvényi feladatokat látja el. A Bölcsıde 20 férıhellyel mőködik a településen. Mindhárom

intézmény

az

egész

település

lakossága

számára

biztosítja

a

szolgáltatásokat, így a település jól ellátottnak minısíthetı. Az intézmények részletes bemutatása megtalálható a 2.2.4.4. fejezetben.

7.1.1.2 Közoktatás A településen a közoktatási intézményi feladatok mindegyike ellátott. A településen a közoktatási szakszolgálat tevékenységei közül Hajdúsámson helyben látja el a fejlesztı felkészítést, a logopédiai ellátást és a gyógytestnevelést. Debrecenben ellátott a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a nevelési tanácsadás és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Gyermekjóléti szolgálat, bölcsıde és iskolai napközi mőködik a településen. A gyermekjóléti alapellátások közül a házi gyermekfelügyelet és a családi napközi nem ellátott. A családok átmeneti otthona szintén nincs megszervezve a településen. A táblázatok adataiból kitőnik az, hogy a közszolgáltatások Hajdúsámson városban jól vannak megszervezve és azok 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


113. oldal


elérhetıségének objektív akadályai nincsenek. Debrecen Város közelsége megkönnyíti az ott meglévı szolgáltatások elérését.

Más településen, és A szolgáltatás pedig... (km) ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú mővészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás Debrecen (13 km) Korai fejlesztés és gondozás Debrecen (13 km) Fejlesztı felkészítés X Nevelési tanácsadás Debrecen (13 km) Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási X tanácsadás Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsıde X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona X Közszolgáltatások

Helyben

Az önkormányzat az alábbi közoktatási intézményeket tartja fenn a városban: •

Eszterlánc Óvoda

•


A településen mőködik továbbá a Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye, mely a felnıttoktatást – gimnáziumi nevelés formájában – biztosítja. Az intézmények részletes bemutatása a 2.2.4.1. fejezetben. Az oktatási integráció feladatainak vizsgálata szempontjából elsıdleges feladat a problémák feltárása, melyet az önkormányzat az elmúlt hónapokban megtett, hiszen az általános iskola bıvítésére pályázatot nyújtott be az ÉAOP forrás elnyerésére.



114. oldal


A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv alapján az alábbi problémák merülnek fel a településen az oktatásban: •

bizonyos közszolgáltatás nem elérhetı a településen, így: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás valamint nevelési tanácsadás, mely Debrecenben elérhetı, teljesen ellátatlan a gyógytestnevelés, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, családok átmeneti otthona. Ezekre a szolgáltatásokra vonatkozóan szükségletfelmérést kell végezni, amennyiben van igény, akkor az ellátásuk feltételét meg kell teremteni.

•

az óvodai és az iskolai csoportokban egyenetlenül oszlik meg a HHH-s gyermekek aránya, van olyan csoport, ahol magasabb, illetve van olyan csoport, ahol alacsonyabb a HHH-s gyermekek száma. Ezért mind az óvodai csoportok kialakításának mind pedig a beiskolázási

gyakorlatot

felül

kell

vizsgálni

annak

érdekében,

hogy

egy-egy

osztályon/csoporton belül ne legyen több a HHH-s gyermekek aránya, mint 25 % - ezzel megnyíljon a lehetıség az integrációs norma igényléséra (iskolában) •

a tehetséggondozás és képességkibontakoztatás rendkívül magas színvonalon mőködik az iskolában. A tehetséggondozás megvalósul a kötelezı tanórákon: differenciált óravezetéssel, teljesítmény szerinti csoportbontással, egyéni foglalkoztatással. Tanórán kívüli foglalkozásokon (szakkör, versenyek, pályázatok) tovább mélyítik a tanulók tudását, a választható tantárgyakból alsó tagozaton heti 1 órát, felsı tagozaton heti 2 órát használnak fel a célirányos tehetséggondozásra.

•

az iskolai nevelés is különbözı helyszíneken történik, eltérı felszereltségőek az egyes telephelyek, lehetıséget kell biztosítani a különbségek csökkentésére

•

meg kell vizsgálni az integrált oktatás-nevelés és a kompetencia alapú oktatás bevezetésének lehetıségét.

7.1.1.2.1

Eszterlánc Óvoda

Az Eszterlánc Óvoda fenntartója Hajdúsámson Város Önkormányzata. Az 500 férıhelyes óvodába jelenleg 493 óvodás jár (az elızı tanévet még 398 gyermek kezdte meg), 20 óvodai csoportba, akik közül 132 fı halmozottan hátrányos helyzető. Számuk igen magas (az összes gyermeklétszám 26,77 %-a).



115. oldal


A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek eloszlása az alábbiak szerint alakul a 20 óvodai csoportban: 60,00%

48,00%

50,00%

40,00%

36,00% 32,00%

32,00% 32,00% 29,17% 29,17%

29,17%

30,00%

36,00% 33,33%

36,00%

28,00%

24,00% 20,83%

21,74%

20,83%

20,00%

16,00% 14,81% 12,00%

10,00% 4,17% 0,00% 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Az önkormányzat és az óvodai oktatást folytató nevelık célja, hogy a csoportokon belül kiegyenlítsék a HHH-s gyermekek részarányát. A legutolsó lezárt - 2006/2007-es - tanévben tapasztalata alapján elmondható, hogy az óvodába elsısorban azokat a gyermekeket tudják felvenni, akik tanköteles korúak (5 évesek) valamint azokat, akik munkáltatói igazolással rendelkeztek. Hely hiány miatt 38 gyermek került elutasításra. A külterületrıl az önkormányzat utaztatja be a gyermekeket: Martinkáról 18 fıt, míg Ligettanyáról 1 fıt. A gyermekek képesség szerinti mérését követıen a tavalyi lezárt tanévben 65 fı vett részt fejlesztı foglalkozáson, logopédiai fejlesztésen pedig 59 fı, 50 fı pedig kistérségi fejlesztés keretében vett rész logopédiai képzésben.



116. oldal


7.1.1.2.2


A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény fenntartója Hajdúsámson Város Önkormányzata. Az intézményben 154 gyermek integráltan, 43 gyermek gyógypedagógiai tagozaton tanul. Az alapvetı adatokból kitőnik, hogy az intézmény nem folytat szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot. A település társadalmi rétegzıdése, a tanulók magas létszáma, a gyerekek egy részénél a szociokulturális háttér hiányosságai, a tanulási, magatartási, beilleszkedési problémák számának növekedése arra késztette az iskolát, hogy kiépítse a Belsı Gondozói Rendszert (BGR), ahol a hátránnyal

induló,

folyamatosan

nehézségekkel

küzdı

gyermekek

kerülnek

fókuszpontba. A BGR kiépítésére, mőködtetésére munkaközösség alakult, Belsı Gondozás - Fejlesztés néven. Tagjai: két fıállású belsı gondozó, két órakedvezménnyel dolgozó belsı gondozó, három fejlesztı pedagógus, két logopédus és egy segítı pedagógus. A teljes iskolát vizsgálva – 1192 gyermek közül 336 fı HHH-s, továbbá 63 gyermek SNI-s. A HHH-s és az SNI-s gyermekek megoszlása az osztályok között az alábbiak szerint alakul. HHH-s gyermekek megoszlása

SNI-s gyermekek megoszlása

osztályok szerint 35,00%

osztályok szerint 4,00%

32,40%

3,73%

30,87% 3,50%

30,00% 27,22%

26,47% 3,00%

24,63%

25,00%

22,63%

22,14% 20,75%

2,50%

2,21%

20,00% 1,90%

2,00%

15,00% 1,50%

10,00%

1,34%

1,89%

1,46%

1,00%

0,71% 0,56%

5,00%

0,50%

0,00%

0,00%

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

2

3

4

5

6

7

8



117. oldal


Az iskolai osztályokat megvizsgálva a legnagyobb arányban az 1. osztályban találhatóak HHH-s gyermekek, a 2. osztályban számuk csökkent, míg a 6. osztályban találhatóak legalacsonyabb számban HHH-s gyermekek. Az 5. osztályban található legnagyobb arányban SNI-s gyermek, míg legkisebb mértékben az 1. gyermekek között találunk sajátos nevelési igényőeket. Az intézmény 2006/2007. lezárt tanévében az alábbi feladatokat látta el: -

IMIP átdolgozása 2007. május 31.-ig megtörtént

-

Országos Kompetencia mérésre felkészülés – minden tantárgy tekintetében

-

Az alsó tagozaton a szöveges értékeléssel kapcsolatos korrekciók megtétele

-

SNIT tagozaton a helyi tanterv átdolgozása történt meg

-

Mővészeti tagozaton a mővészeti alapvizsga követelményei kerültek beépítésre a helyi tantervbe.

7.1.1.2.3

Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye

A Gimnáziumban, amely felnıttoktatással foglalkozik tavaly évben 78 fı oktatását végezték, a gimnáziumi oktatást 3 tanteremben, 3 tanulócsoportban biztosítják (10., 11., és 12. évfolyamon). A Gimnázium a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola épületében kapott helyet, melyet a SZILTOP Kht. mőködtet.

7.2 A városban található szegregátumok A szegregátumok feltárásánál az anti-szegregációs terv követte a módszertani útmutatókat. Ennek alapján a város egészére megvizsgálta, hogy hol helyezkednek el azok a területek, ahol szegregációs mutató eléri illetve meghaladja az 50 %-ot. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001es népszámlálási adatokból állítható elı)



118. oldal


A szegregátumok kijelöléséhez a KSH által megküldött adatokat és az önkormányzat adatbázisait használtuk fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a szegregátumok négy helyszínen helyezkednek el a városban. A következı kartogram jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erısen leromlott területnek számít. (KSH által alkalmazott jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következı színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink) A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának,

de

az

alacsony

népességszámuk

miatt

mégsem

tekinthetık

valódi

szegregátumoknak, a késıbbiekben ezek nem kerültek elemzésre. A megküldött térképen megjelölték továbbá azokat a területeket, melyek 50 fınél nagyobb lakosságszámmal bírnak, tehát amelyekre javasolt az intézkedési terv elkésztése. A szegregátumok elhelyezkedése a városban

Forrás: KSH adatgyőjtés 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


119. oldal


A KSH adatok alapján 4 szegregátumot lehet a településen kijelölni, ezek olyan területek, ahol legalább 50 fıt meghaladja az érintett lakosság száma. 1. Anti-szegregációs terület: Nagyszılıskert út - Vámospércsi út - Harangi u. - Kút u. Vörösmarty u. - Liszt F. u. - településhatár - Táncsics u. által lehatárolt terület. 2. Anti-szegregációs terület: Nap u. - Bezerédi u. - Szatmári út - Kölcsey u. - Csire u. - Ág u. Veres P. u. - Esze T. u. - Nagyszılıskert út - Viola u. - Irinyi u. - településhatár - Kunos I. u. településhatár - Kinizsi P. u. - Szatmári út - Arany J. u. - Nap u. 3. Anti-szegregációs terület: Kazinczy u. - Árpád út - Hajnal u. – településhatár 4. Anti-szegregációs terület: településhatár - Krúdy Gy. u. - Haladás u. - Bethlen u. - Csokonai u. Egyetlen szegregátum sem található a funkcionális városrehabilitáció keretében fejlesztéssel érintett területeken.

7.2.1 1. Anti-szegregációs terület A Hajdúsámson déli részén található 1. anti-szegregációs terület a rendelkezésre álló adatok alapján a Nagyszılıskert út - Vámospércsi út - Harangi u. - Kút u. - Vörösmarty u. - Liszt F. u. településhatár - Táncsics u. által határolt terület, melyen 375 fı lakik. A lakónépességen belül a 14 évnél fiatalabban aránya 27,7 %, míg a 60 évnél idısebbek részaránya 13,3 %, tehát a terület fiatalodó tendenciát mutat. Sajnálatos módon az aktív korú népesség 70,6 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg felsıfokú végzettséggel alig néhányan (0,4 %). Ez a kedvezıtlen iskolázottsági mutató nagymértékben befolyásolja a foglalkoztatottságot is. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 58,4 %, tehát az alacsony iskolai végzettségőek több mint fele nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A 15-64 éves kor közötti korcsoportba tartozó lakosság 26,5 %-a foglalkoztatott, alacsony presztizső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 77,8 %.



120. oldal


A foglalkoztatott, tehát aktív keresı nélküli háztartások aránya 59,5 %. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik az aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) 71,5 %. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 30,3 %. Gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületen belül 79,5 %, tehát a lakosság nagyon kis aránya tekinthetı aktív népességnek, tehát 1 aktív lakosra 3,9 fı nem aktív lakos jut, tehát elmondható, hogy egy átlagosan négy fıs családban 1 aktív lakos van ezen szegregátumban. Tovább súlyosbítja a terület foglalkoztatási és megélhetési nehézségeit a munkanélküliek száma, mely 18,2 %, 6,5 % a legalább egy éven túl, tehát tartósan munkanélküli lakosok aránya. A 111 lakásból 58,6 % alacsony komfortfokozatúak közé sorolható, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 57,0 %, míg az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 24,3 %. Tehát infrastrukturális szempontból nagyon kedvezıtlen ezen terület lakásadottsága. Az anti-szegregációs területen az alábbi az infrastruktúrával való ellátottság: Utca megnevezése

Járda

Vezetékes víz

Pormentesített út

Nagyszılıskert út

Nincs

Van

Burkolt út

Vámospércsi út

Van

Van

Burkolt út

Harangi u.

Van

Van

Nincs

Kút u.

Van

Van

Nincs

Vörösmarty u.

Van

Van

Nincs

Liszt F. u.

Van

Van

Nincs

Táncsics u.

Nincs

Van

Nincs

Valamennyi utca vezetékes ivóvízzel ellátott. A járdával való ellátottság szempontjából a Nagyszılıskert és a Táncsics u. kedvezıtlen helyzetben van, mivel nincs járda. A vizsgált utcák közül a Nagyszılıskert és Vámospércsi utak rendelkeznek burkolt úttal, a többi utca nem pormentesített. Összességében legkedvezıtlenebb helyzetben a Táncsics utca van, ahol sem járda, sem pedig a portalanított út nem vezet. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


121. oldal


Az ISPA beruházás keretében valamennyi utcán kiépítésre kerül a szennyvíz, azon utcákban, ahol burkoltút van, ott az útfelület teljes helyreállítása történik meg, ott, ahol nincs burkolt út, ott teljes felülető gréderezéssel és tömörítı hengereléssel lesz helyreállítva az út.

7.2.2 2. Anti-szegregációs terület A 2. anti-szegregációs terület a város dél-keleti részén található. A 2. Anti-szegregációs terület: Nap u. - Bezerédi u. - Szatmári út - Kölcsey u. - Csire u. - Ág u. Veres P. u. - Esze T. u. - Nagyszılıskert út - Viola u. - Irinyi u. - településhatár - Kunos I. u. településhatár - Kinizsi P. u. - Szatmári út - Arany J. u. - Nap u. által határolt terület, ahol 1409 fı lakik. A lakónépességen belül 29,2 % a legfiatalabb – 14 év alatti korosztályba – tartozik, míg a népesség 10,4 % 60 éven felüli lakos, tehát ezen szegregátumban is fiatalodik a népesség. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (tehát 1559 éves korcsoporton belül) 62,6 %, míg felsıfokú végzettséggel rendelkezik 1,1 %. Tehát iskolázottsági szempontból kismértékben kedvezıbb a helyzete, mint az 1. területnek. Az aktív korúakon belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik az aktív korúak 69,9 %-a, míg legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 50,8 %. A 15-64 éves népességen belül 28,4 % a foglalkoztatottak aránya, míg keresıvel (foglalkoztatottal) nem rendelkezı háztartások aránya 56,4 %, tehát a háztartások kicsivel több, mint felében nincs foglalkoztatott, ez az aránya kedvezıbb, mint az 1. anti-szegregációs területen lévı adatok. Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 61,3 %, mely összefüggésben van az alacsonyabb iskolai végzettséggel. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 27,4 %. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 71,0 %, tehát 1 fı aktív korú lakosra 2,44 fı nem aktív lakos jut, mely azt feltételezi, hogy átlagosan minden harmadik emberbıl 1 fı aktív lakosnak minısíthetı. A munkanélküliek aránya a területen rendkívül magas 37,3 % (közülük fele, 18,1 % tartós munkanélkülinek tekinthetı).



122. oldal


A területen 388 db lakás van, amelybıl 37,4 % alacsony komfortfokozattal rendelkezik. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 36,2%, míg az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 15,7 %. Az anti-szegregációs területen az alábbi az infrastruktúrával való ellátottság: Utca megnevezése

Járda

Vezetékes víz

Pormentesített út

Nap u.

Van

Van

Nincs

Bezerédi u.

Van

Van

Nincs

Szatmári út

Van

Van

Burkolt

Kölcsey u.

Van

Van

Nincs

Csire u.

Van

Van

Nincs

Ág u.

Van

Van

Nincs

Veres P. u.

Van

Van

Nincs

Esze T. u.

Van

Van

Nincs

Viola u.

Nincs

Van

Nincs

Irinyi u.

Nincs

Van

Nincs

Kunos I. u.

Nincs

Van

Nincs

Kinizsi P. u.

Van

Van

Nincs

Arany J. u.

Van

Van

Nincs

Valamennyi utca vezetékes ivóvízzel ellátott. A járdával való ellátottság szempontjából a Viola, Irinyi és Kunos Ignácz utak tekinthetık legrosszabbul ellátottnak, hiszen itt nincs járda. A vizsgált utcák közül kizárólag a Szatmári út rendelkezik burkolattal, a többi utca nem pormentesített. Összességében legkedvezıtlenebb helyzetben a Viola, Irinyi és Kunos Ignácz utak vannak, ahol sem járda, sem pedig a portalanított út nincs. Az ISPA beruházás keretében valamennyi utcán kiépítésre kerül a szennyvíz, azon utcákban, ahol burkoltút van, ott az útfelület teljes helyreállítása történik meg, ott, ahol nincs burkolt út, ott teljes felülető gréderezéssel és tömörítı hengereléssel lesz helyreállítva az út.




123. oldal


7.2.3 3. Anti-szegregációs terület A 3. anti-szegregációs terület a település északkeleti részén található, a Kazinczy u. - Árpád út Hajnal u. – településhatár közötti területeket foglalja magában. Ezen a szegregátumban 155 fı lakik, melybıl 25,2 % 14 éven aluli korosztályba tartozik. A lakosság 61,3 %-a minısül aktív korúnak, míg 13,6 % 60 év felettinek. Az aktív korúakon belül nagyon magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık részaránya – 70,5 %, míg felsıfokú végzettségő nincs ebben a szegregátumban. Az alacsony iskolai végzettség meghatározza a foglalkoztatás helyzetét is. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 57,9 %, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 72,6 %. Tehát az aktív korúakon belül a lakosság 3/4-e nem rendelkezik jövedelemmel, mely elıre vetíti, hogy nagyon alacsony színvonalon él ezen a területen a lakosság. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 71,6 %. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 34,7 %. Ezt támasztja alá, hogy 41 db lakás van ezen a szegregátumban, melynek 48,8 %-a alacsony komfort fokozatúnak minısíthetı, A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 48,8%, míg az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 26,8 %. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 25,7 %, mely rendkívül alacsony, tehát a lakosság 1/4-e tekinthetı foglalkoztatottnak, tehát minden foglalkoztatottra további 3 fı nem foglalkoztatott jut. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya szintén rendkívül magas, hiszen 57,8 %. Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 69,2 %, mely kapcsolatban van az alacsony iskolai végzettséggel. A szegregátumot sújtja továbbá, hogy a gazdaságilag nem aktív népesség magas számaránya mellett az aktív népességen belül kiugróan magas a munkanélküliek aránya (a többi szegregátumhoz viszonyítva is többszöröse) 40,9 %, tehát az aktív korú népesség közel fele nem tud dolgozni. Közülük a legalább 360 napig, tehát tartósan munka nélkül maradt lakosság



124. oldal


részaránya 9,1 %, tehát elmondható, hogy bár a regisztrált munkanélküliek számaránya magas, de folyamatos a fluktuáció, tehát közülük alacsonyabb a tartós munkanélküliek száma. Az anti-szegregációs területen az alábbi az infrastruktúrával való ellátottság: Utca megnevezése

Járda

Vezetékes víz

Pormentesített út

Kazinczy u.

Nincs

Van

Nincs

Árpád út

Van

Van

Burkolt út

Hajnal u.

Nincs

Van

Nincs

Valamennyi utca vezetékes ivóvízzel ellátott. A vizsgált utcák közül kizárólag az Árpád út rendelkezik szilárd burkolatú úttal és járdával, a többi utcában nincs járda és nem pormentesített az út. Az ISPA beruházás keretében valamennyi utcán kiépítésre kerül a szennyvíz, azon utcákban, ahol burkoltút van, ott az útfelület teljes helyreállítása történik meg, ott, ahol nincs burkolt út, ott teljes felülető gréderezéssel és tömörítı hengereléssel lesz helyreállítva az út. Valamennyi utcában május-júniusban kezdıdnek el a munkálatok.

7.2.4 4. Anti-szegregációs terület A lehatárolás alapján a 4. anti-szegregációs területként a településhatár - Krúdy Gy. u. - Haladás u. - Bethlen u. - Csokonai u. által határolt utcákat tarthatjuk nyilván, ahol a lakónépesség 250 fı. A terület közvetlenül a 3. anti-szegregációs terület mellett található, a település északi részén. A népességen belül a legfiatalabb korosztály részaránya 22 %, míg a legidısebbeké (60 év feletti) 14,8 %. Aktív korú a lakosság 63,2 %-a. Az iskolai végzettséget tekintve nagyon kedvezıtlen a terület adottsága, hiszen a lakosság 64,6 %a tekinthetı – az aktív korúakon belül - legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezınek, míg nincs egyetlen felsıfokú végzettségő sem a 25 év feletti lakosságon belül. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 50,6 %. Tehát az alacsony iskolai végzettséghez sajnálatos módon társul az alacsony foglalkoztatottság is. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a szegregátum lakónépességen belül 72,4 %. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


125. oldal


A 15-64 éves népességen belül 27,3 % a foglalkoztatottak aránya, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 52,0 %, tehát a háztartások felében nincs foglalkoztatott. Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 66,0 %. Az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az 70,3 %, tehát a lakosság közel ¾-e nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, ezt támasztja alá a magas munkanélküliségi adat is, hiszen a területen a munkanélküliek aránya 31,9 %, közülük azonban alacsonyabb a tartós munkanélküliek számaránya, ez a kedvezı tendencia fıként a szezonális munkavégzésnek köszönhetı. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 26,0 %. A területen 77 db lakás van, amelynek 35,1 %-a alacsony komfort fokozatnak tekinthetı, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 32,4 %, az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 23,9 %. Az anti-szegregációs területen az alábbi az infrastruktúrával való ellátottság: Utca megnevezése

Járda

Vezetékes víz

Pormentesített út

Krúdy Gy. u.

Nincs

Van

Nincs

Haladás u.

Van

Van

Nincs

Bethlen u.

Nincs

Van

Nincs

Csokonai u.

Van

Van

Nincs

Valamennyi utca vezetékes ivóvízzel ellátott. A vizsgált utcák egyikében sincs pormentesített út, viszont járda a Haladás és Csokonai utcákon található. Összességében tehát a Krúdy és a Bethlen utcák kedvezıtlenebb helyzetben vannak, hiszen járda sem áll a lakosság rendelkezésére. Az ISPA beruházás keretében valamennyi utcán kiépítésre kerül a szennyvíz, azon utcákban, ahol burkoltút van, ott az útfelület teljes helyreállítása történik meg, ott, ahol nincs burkolt út, ott teljes felülető gréderezéssel és tömörítı hengereléssel lesz helyreállítva az út. A Haladás és Bethlen utcákon az IVS elkészítése alatt már dolgoznak a csatornahálózat kiépítését (májusban), míg május végén kezdik el a munkálatot a Krúdy Gy. és a Csokonai utcákon. 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


126. oldal


7.3 A szegregátumokban tervezett beavatkozások, intézkedések, intézkedési terv A szegregátumok adottságai elhelyezkedésüktıl függetlenül hasonlóak. A következı adottságok a meghatározóak: -

alacsony iskolázottság

-

oktatásból kimaradók magas aránya

-

magas munkanélküliségi értékek

-

roma népesség magas aránya

-

leromlott állapotú, sok esetben alacsony komfortfokozatú lakások

-

eltartottak magas aránya

-

rossz egészségügyi állapot

-

szociális segélyezettek magas aránya

-

leromlott lakókörnyezet

-

vegyes jellegő lakásállomány, jelentıs az alacsony komfortfokozatúak aránya.

A fenti problémák egyben kijelölik a szükséges beavatkozási irányokat is. Ezek közül kiemelhetı az infrastrukturális feltételek javítása, az oktatási integráció elısegítése, a foglalkoztatási helyzet javítása, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása.

7.3.1 Az infrastrukturális feltételek javítása

7.3.1.1 Általános célkitőzés A szegregátumok helyzetének javítása érdekében javasolt a területek infrastrukturális fejlesztéseinek további folytatása, így: -

járda

-

portalanított út

Ezek közül is kiemelten az útfelújítási program továbbfejlesztése, a szegregált területek prioritási sorrendben történı elıtérbe helyezése. Az infrastrukturális fejlesztések hosszú távú hatása a szegregátumok megszőnésében jelentkezhet.



127. oldal


Az anti-szegregációs beavatkozások központi eleme az önkormányzati, ezen belül kiemelten a szociális bérlakások fejlesztése. E tekintetben a következı beavatkozási irányok indokoltak: -

a fiatalok (35 év alattiak) számára olyan átmeneti lakhatási megoldást jelentı bérlakások további fejlesztése, amelyek kedvezményes feltételekkel vehetık igénybe

-

az idıskorúak lakhatási feltételeinek javítása érdekében nyugdíjas otthon létesítése, korszerősítése, bıvítése

-

további szociális bérlakások építése vagy használt épületek, lakások megvásárlása és felújítása

-

meglévı szociális bérlakások felújítása

-

lakás életjáradék program kialakítása

-

önkormányzati bérlakás építési program folytatása

-

sokgyermekes családok lakhatási feltételeinek javítása.

A szegregáció oldása érdekében indokolt az ott lakók lakhatási problémáinak megoldása, különösen a mobilizációs program keretében az ott lakók koncentrációjának oldása. Ennek eszköze lehet a betelepítési területek kijelölése. Ehhez ki kell jelölni azokat a területeket is, ahol az önkormányzat meg kívánja szüntetni a szociális bérlakásokat, illetve nem kíván ilyeneket fejleszteni. Jelenleg az önkormányzat az alábbi helyeken rendelkezik önkormányzati bérlakásokkal: ÖNKORMÁNYZATI

EGYÜTT

TULAJDONÚ BÉRLAKÁS CÍME

LAKÓK SZÁMA (Fİ)

Hajdúsámson, Haladás u. 5.

3

BÉRLAKÁS ALAPTERÜLETE ÉS KOMFORTFOKOZATA

BÉRLAKÁS

közepes

Hajdúsámson, Kossuth u. 3.

-

17,00 m2 Komfort nélküli 46,00 m2 (1 szoba, konyha, elıszoba) Félkomfortos -

Hajdúsámson, Kossuth u. 9.

-

-

jó

Hajdúsámson,

1

Összesen 80,24 m2

jó

8

HASZNOSÍTÁS MÓDJA

MŐSZAKI ÁLLAPOTA

közepes

közepes

Lakásbérleti szerzıdés 1 évre Lakásbérleti szerzıdés 1 évre

Bérleti szerzıdés határozatlan idıre (Hajdúsámsoni Polgárırség Egyesület) Helyiséghasználati szerzıdés határozatlan idıre (Hajdúsámsoni Víziközmő Társulat) Lakásbérleti szerzıdés



128. oldal


Kossuth u. 17.

Hajdúsámson, Liget tanya 8. Hajdúsámson, Melegoldal 57.

2 3 3

Hajdúsámson, Petıfi u. 2. I./3.

2

Hajdúsámson, Széchenyi u. 1. II./11.

1

HajdúsámsonMartinka, Iskola u. 15.

1

(elıszoba, 3 szoba, 1 félszoba, konyha, kamra, WC, fürdıszoba), ebbıl bérbe adva: 39,46 m2 (elıszoba, 1 szoba, 1 félszoba, konyha, WC, fürdıszoba) Összkomfortos 85,00 m2 Komfort nélküli 23,00 m2 alapterülető szükséglakás 32,80 m2 alapterülető szükséglakás 70,00 m2 (elıszoba, kamra, közlekedı, fürdıszoba, 2 szoba, hálófülke, konyha, loggia) Összkomfortos 52,00 m2 (1 szoba, 1 félszoba, étkezı, konyha, fürdıszoba, WC) Összkomfortos 49,00 m2 Komfort nélküli

közalkalmazotti jogviszony fennállásáig

rossz közepes közepes közepes

Lakásbérleti szerzıdés 1 évre Lakásbérleti szerzıdés 1 évre Lakásbérleti szerzıdés 1 évre Lakásbérleti szerzıdés 1 évre

jó

Lakásbérleti szerzıdés határozatlan idıre

közepes

Lakásbérleti szerzıdés határozatlan idıre

Valamennyi lakás kezelıje Hajdúsámson Város Önkormányzata. A szociális bérlakások közül egyedül a Haladás u. 5. szám alatti található szegregátumban. Az önkormányzat hosszú távú célja, hogy ne hozzon létre szociális bérlakást a városban – sem a szegregációs területen, sem pedig egyéb településrészen. A szociális bérlakások helyett kedvezményes vagy szociális alapú telekosztás történhet, amelyrıl a késıbbiekben határoz az önkormányzat. Tervezett beindítása 2010.-tıl. Korábban a településen volt „Cigánytelep” (Dankótelep – 044/1. hrsz. ), melyet az önkormányzat tudatos intézkedésekkel felszámolt. A „telep” felszámolása érdekében az önkormányzat az alábbi intézkedéseket tette: •

1 fı részére Szociális Otthonban való elhelyezést biztosított

•

2 család (összesen 6 fı részére) 2 db szoba-konyhás lakást vásárolt az önkormányzat, ahol víz és villany biztosított 2008. május



129. oldal


•

2 család (együttesen 10 fı) részére 2 telek került megvásárlásra Sámsonkertben, Sörte u. 27. sz. alatt

A „telepen” lévı lakások lebontásra kerültek. A szoba-konyhás lakás és a telekvásárlás nem eredményezett a késıbbiekben szegregációt. Az esetleges elköltöztetési tervek kidolgozásánál indokolt figyelembe venni a családi és rokoni kötelékeket, illetve a szociális segítık, szociális munkások bevonását, akik jelenleg is nagy segítséget nyújtanak a hátrányos helyzető családoknak. A szociális lakásfelújítás tervezésénél célszerő figyelembe venni a bevonható forrásokat (az esetleges pályázati források mellett az MFB ilyen célú hitele jelenthet fedezetet). Végül szükséges egy intézkedési terv készítése az önkéntes beköltözık, illetve jogcím nélkül tartózkodók problémájának megoldására. Ennek központi eleme a telepszerő képzıdmények felszámolása az ott lakók más területen történı, lakóhelyi integrációjának segítségével.

7.3.1.2 Intézkedési terv a szegregációs területeken – infrastruktúra fejlesztése A 4 szegregátum legfontosabb jellemzıje, hogy rendkívül rossz az infrastrukturális ellátottsága, tehát az alábbi intézkedések tervezettek. Sor-

Intézkedés

Felelıs

Forrás

Határidı

szám 1.

Infrastruktúra fejlesztés – utak Hajdúsámson

LEKI,

burkolása:

ÉAOP forrásai

•

Csokonai utca burkolása

•

Az ISPA szennyvízberuházást

Város

TEÚT, 2009-tıl folyamatos

Önkormányzata

követıen jelentıs úthálózat fejlesztés – utak burkolása, mely az alábbi utcákat érinti: Veres Péter, Arany János, Nap, Ág, Esze Tamás, Viola, Kunos Ignácz, Krúdy Gyula 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


130. oldal


utcák 2.

Helyi tömegközlekedés elindítása Hajdúsámson

önkormányzati

2008. ıszétıl

és fejlesztése a szegregátumok Város

forrás

folyamatosan

bekapcsolásával 3.

LEKI,

kiépítése:

ÉAOP forrásai

Város

Gyalogátkelı helyek kiépítése: utcánál

Hajdúsámson

gyalog- Város

átkelıhelyek kialakítása Csapadékvíz-elvezetı

rendszer Hajdúsámson

területeken,

LEKI,

TEÚT, 2011.

ÉAOP forrásai

Önkormányzata

felújítása és kiépítése: az 1. és 6. Város vízgyőjtı

TEÚT, 2011.

Önkormányzata

Bethlen u. járda kialakítás

Szatmári

5.

fenntartva

Infrastruktúra fejlesztés – járda Hajdúsámson

• 4.

Önkormányzata

ÉAOP forrás – 2009. már

benyújtott

jelentıs Önkormányzata pályázat

része szegregátumot érint 6.

A

szegregátum

csökkenését Hajdúsámson

akadályozó intézkedése: •

új

Város alakítás Önkormányzata

telek

akadályozása szegregátumok

2008-tól

a irányába

(város külterületén) •

a lakóépületek bıvítése komfortfokozat növeléssel

•

a

lakások

komfortfokozatának növelése •

lakóterületi

tisztasági

akciók további szervezése (pl. lomtalanítási nap) Valamennyi program megvalósulásába az önkormányzat a segítı partnereit és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatot be kívánja vonni.



131. oldal


7.3.2 Az oktatási integráció elısegítése Az anti-szegregációs beavatkozások fontos eleme az oktatási integráció támogatása. E tekintetben a város oktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési elképzelései alapján nem kívánnak szegregált oktatást megvalósítani. Az önkormányzat 2008-ban számos intézkedést tett az iskolai és óvodai oktatás-nevelés feltételeinek javítására és a következı tanévre vonatkozóan a beiskolázási illetve csoportalakítási meglévı gyakorlat orvoslására: •

az önkormányzat elkészítette a Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzést és ebben az évben (2008. 12. 31. napi határidıvel) elkészíti az Intézkedési Tervet is – szakértık bevonásával

•

a képviselı testület kötelezte az iskolát arra, hogy vizsgálja meg a jelenlegi mőködését és tárja fel a hiányosságokat, valamint részletes szakmai beszámoló keretében határozza meg, hogyan tudja a következı tanévben a különféle pótlólagos juttatásokat/támogatásokat igénybe venni – a szakmai beszámoló határideje: 2008. június 15. Ezen szakmai beszámoló alapján a képviselı testület dönt, hogyan változtassa meg az iskola a jelenleg alkalmazott gyakorlatát annak érdekében, hogy pótlólagos forrásokhoz tudjon jutni, melyet más célokra is tud fordítani pl. tehetséggondozás stb. – a képviselı testület döntésének határideje: 2008. július 15.

•

az Önkormányzat további külsı forrás bevonásának lehetıségét vizsgálja meg (pl. TÁMOP 3.3.2., stb.)

Tervezett beavatkozások Sor-

Intézkedés

Felelıs

Forrás

Határidı

Szegregációmentes

Hajdúsámson

saját forrás

2009-tıl

intézményszervezés

Város

szám 1.

(beiskolázási

folyamatos

gyakorlat Önkormányzata

felülvizsgálata) 2.

A

Debrecenben

ellátott Hajdúsámson

TÁMOP 3.3.2.

2009.

szolgáltatások megszervezése Város Hajdúsámsonban

Önkormányzata 2008. május



132. oldal


(gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás) 3.

Az ellátatlan szolgáltatások Hajdúsámson igényfelmérése

TÁMOP 3.3.2.

2009.

saját

2009.

TÁMOP 3.3.2.

2009.

saját

2009.

saját és pályázati

2009.

Város

(gyógytestnevelés,

családi Önkormányzata

napközi,

házi

gyermekfelügyelet,

családok

átmeneti otthona) és szükség szerinti megszervezése 4.

Óvodai és iskolai szegregáció Hajdúsámson lehetıség szerinti csökkentése Város –

minimalizálása, Önkormányzata

megszüntetése 5.

Oktatási eredményesség növelése: •

Kompetencia alapú oktatás

•

Részben

Hajdúsámson Város

oktatás Önkormányzata

integrált

feltételeinek megteremtése •

Személyi feltételek biztosítása

•

Tehetséggondozás

•

Pedagógusok továbbképzése

•

Infrastrukturális

feltételek

javítása 6.

A HHH-s tanulók és óvodások Hajdúsámson nyilvántartásának

folyamatos Város

vezetése, a meglévı nyilvántartási Önkormányzata rendszer korszerősítésével 7.

A tanulók szociális helyzetének Hajdúsámson javítása

Város Önkormányzata



133. oldal


Az intézkedések várható eredménye: A szegregációmentes intézményszervezés elvének megvalósításakor egyszerre kell figyelembe venni a sajátos nevelési igényő gyermekek/tanulók integrált, és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek/tanulók integrációs nevelését, oktatását. Oktatáspolitikai célkitőzés a sajátos nevelési igényő gyermekek integrációja Az önkormányzat célja a településen a sajátos nevelési igényő gyermekek megfelelı ellátása, melynek érdekében az önkormányzat, mint fenntartó biztosítja a megfelelı szakembereket. Az iskola ebben az évben – a fenntartó utasítására – felül kell vizsgálja programjait és meg kell vizsgálja az integrált nevelés-oktatás mőködésének bevezetési lehetıségét. Továbbá az önkormányzat célja, hogy az óvodai és iskolai oktatásban a HHH-s tanulók aránya egyenlı legyen osztályonkénti megoszlást tekintve. Ezen cél érdekében: -

Felül kell vizsgálni a beiskolázási szabályokat és gyakorlatot.

-

Meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását (szülık tájékoztatása, lehetıségek ismertetése)

-

Intézményi adatszolgáltatás átdolgozása (HH-s és HHH-s tanulok nyomon követése)

Az oktatási eredményesség növelése keretében: •

az iskola meg kell vizsgálja a kompetencia alapú oktatás bevezetésének lehetıségét, , amelynek fontos elemek a pedagógusok felkészítése, kompetenciafejlesztı módszerek elterjesztése, emelt szintő oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, általános és szakmai infrastruktúra fejlesztése. Az iskola együtt neveli a különbözı kultúrájú és szocializáltságú gyermekeket. Az intézményben magas a tanulási kudarcnak kitett tanulók aránya, ezért a jelentıs arányban hátrányos helyzető tanulóközösségnél nagy hangsúlyt kell fektetni az egyéni és közösségfejlesztésre, a tanulók egészséges életmóddal kapcsolatos értékeinek kialakításra és fejlesztésére, a szabadidıs programok szélesítésére.

•

Pedagógusok továbbképzése: továbbképzések tantestületek részére, módszertani ismeretek

növelése,

kooperatív

tanítás

elve,

egyéni

differenciálás,

különösen

projektpedagógia és drámapedagógia területén 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


134. oldal


•

az iskolai férıhelyek bıvítése érdekében ebben az évben az önkormányzat pályázatot nyújtott be az ÉAOP pályázati forrásának igénybe vételével

A tanulók szociális helyzetét lehet segíteni: -

Az iskolában jelenleg is mőködı rendszer további folytatása és fejlesztése

-

Az önkormányzati támogatások (tankönyv, étkezés, segélyek) fenntartása, kiterjesztése, hatékonyságának növelésével.

7.3.3 A foglalkoztatási helyzet javítása Az anti-szegregációs beavatkozások másik területe a foglalkoztatási intézkedések bıvítése. Ennek fı iránya a szociális foglalkoztatás lehetıségeinek fejlesztése. Ennek legfontosabb irányai a következık: -

szociálisan

hátrányos

helyzető

csoportok

(kiemelten

roma

kisebbség)

foglalkoztatási lehetıségeinek bıvítése -

fogyatékkal élık foglalkoztatási lehetıségeinek kiszélesítése

-

szegregátumokban élık pozitív diszkriminációja a foglalkoztatási programokban

-

Munkaerıpiaci Partnerség kialakítása.

A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében az alábbi intézkedéseket kívánja az önkormányzat megtenni: 1. Alacsony végzettségő, hátrányos helyzető lakosok képzésének támogatása Jelenleg folyik a Munkaügyi Központtal együttmőködve 1 fı roma származású lakos oktatása, aki érettségivel fog rendelkezni a projekt befejezésekor. Az önkormányzat a képzés költségeinek felét vállalta. Ezen program hosszú távon történı folytatása indokolt, ezért az önkormányzat célja, hogy az alacsony iskolai végzettségőek felnıttképzését támogassa, tehát motiválja a lakosságot z esti gimnáziumban való részvételre. Az Önkormányzat 2008. májusban megállapodást kötött a Munkanélküli Központtal, hogy hetente 1-2 alkalommal helyben (Hajdúsámsonban) lehetıséget biztosítanak a munkanélküliek folyamatos tájékoztatására – az önkormányzat biztosítja a helyiséget, a Munkaügyi Központ pedig a szakembert, aki a tájékoztatást végzi (az önkormányzat részérıl 1 fı kijelölésre került az önkormányzat részérıl a feladatok ellátására). 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


135. oldal


2. Közhasznú és közcélú foglalkoztatottak alkalmazása 3.

Együttmőködés

a

Cigány

Kisebbségi

Önkormányzattal

a

roma

lakosság

foglalkoztathatóságának növelése érdekében. 4. Lépj Egyet Elıre Program beindítása a településen Sor-

Intézkedés

Felelıs

Forrás

Határidı

Képzések támogatása

Hajdúsámson

TÁMOP, Megyei 2009-tıl

Város

Munkaügyi

szám 1.

folyamatos

Önkormányzata Központ 2.

Közhasznú

és

közcélú Hajdúsámson

foglalkoztatottak alkalmazása

Város

TÁMOP, Megyei 2008.-tól Munkaügyi

Önkormányzata Központ, SZMM 3.

Együttmőködés

a

Cigány Hajdúsámson

Kisebbségi Önkormányzattal a Város roma

TÁMOP, Megyei 2008-tól Munkaügyi

folyamatos

lakosság Önkormányzata Központ

foglalkoztathatóságának növelése érdekében. 4.

Lépj

Egyet

Elıre

Program Hajdúsámson

beindítása a településen

TÁMOP 2.1.1.

Város

2009-tıl folyamatos

Önkormányzata

7.3.4 A szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása Az anti-szegregációs beavatkozások fontos eleme a szociális szolgáltatások fejlesztése. E tekintetben elsısorban a kapacitások létrehozása és meglévık esetén bıvítése tekinthetı elsıdlegesnek. A szolgáltatások fejlesztése hosszú távon biztosítja a szegregáció csökkenését illetve új szegregátumok kialakulásának lehetıségét minimalizálja. Ennek fontos eszköze, hogy az önkormányzat nemcsak a város belterületén hanem a külterületi részen (Martinka és Sámsonkert) egyaránt kíván fejlesztéseket megvalósítani. Tervezett intézkedések: 2008. május Készült: Hajdúsámson Város Önkormányzata megbízásából


136. oldal


- elektronikus közszolgáltatások fejlesztése – elektronikus ügyintézés fejlesztése

7.4 Az anti-szegregációs beavatkozások egyéb szempontjai A program szempontjából horizontális célként, minden beavatkozásra megfogalmazható az érdekegyeztetés szükségessége. Az anti-szegregációs terv ezt a célt egyrészt a városban mőködı szociális intézmények, érintett civil szervezetek, az önkormányzat bizottságai, a Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Iroda, illetve a Cigány Települési Kisebbségi Önkormányzat bevonásával kívánja elérni. A településen az egészségügyi ellátást az önkormányzat folyamatosan fejleszti: •

Hársfa utcai Egészségügyi Központ fejlesztése Egészségházzá, ahol a kis erıforrás igényő szakorvosi ellátás is helyet kap

•

Sámsonkert és Martinka ellátására külön orvosi körzet kialakítása Sámsonkertben, fiókgyógyszertárral.

Ezen tárgyi fejlesztésekkel párhuzamosan kell folyjon a lakosság egészségügyi nevelési, melyre vonatkozóan az önkormányzat külön Nevelési Programot kíván kidolgozni, amelyben az óvodától a középiskoláig, illetve a lakosság egészségügyi tájékoztatását tőzik ki feladatul. Az anti-szegregációs tervben megfogalmazott célkitőzések és intézkedések megvalósítását a Belsı Gondozói Rendszer jelentıs mértékben segítheti, hiszen segíthetnek a családok irányába a különbözı fejlesztések és módosítások kommunikálásában és a családok meggyızésében, tudatformálásában, informálásában.



INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Recommend Documents