INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZAFÜRED

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZAFÜRED

2008

IVS, Tiszafüred

KONCEPT 2000 BT. DR. SZABÓ ATTILA MŰSZAKI RÉSZEK, TÉRKÉPEK ART-VITAL KFT. VÉGH JÓZSEF AZ ÖNKORMÁNYZAT RÉSZÉRŐL KÖZREMŰKÖDŐK: SZŰCS ISTVÁN ALPOLGÁRMESTER MAGYAR ÉVA PÁLYÁZATI REFERENS SZŰCS GÁBOR PROJEKT IRODA

„Tiszafüred a Tisza tó fővárosa” 2008

1

IVS, Tiszafüred

TARTALOMJEGYZÉK

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................... 4 2. VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉS HÁLÓZATBAN ............................................................................... 9 2.1. A VÁROS HELYZETE AZ ÉSZAK-ALFÖLDI TELEPÜLÉSSZERKEZETBEN ........................................................ 9 2.2. VÁROS FUNKCIÓI, FELADATAI ............................................................................................................... 10 2.3. VÁROS FUNKCIÓELLÁTOTTSÁGÁNAK ELEMZÉSE .................................................................................... 11 2.4. TISZAFÜREDI KISTÉRSÉG ÉS A VÁROS VONZÁSKÖRZETE ......................................................................... 11 2.5. A VÁROSI DINAMIKA ELEMZÉSE ............................................................................................................ 13 2.6. VÁROS TÍPUSA A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAPJÁN ............................................................................... 14 3. VÁROS SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS ............................................................................................. 15 3.1. GAZDASÁG .......................................................................................................................................... 15 3.1.1. Vállalkozások helyzetének elemzése ............................................................................................. 15 3.1.2. Turizmus ..................................................................................................................................... 17 3.1.3. Elérhetőség ................................................................................................................................. 18 3.2. TÁRSADALOM ...................................................................................................................................... 19 3.2.1. Demográfiai jellemzők ................................................................................................................. 19 3.3.2. Iskolázottság................................................................................................................................ 22 3.3.3. Foglalkoztatottság ....................................................................................................................... 22 3.3.4. Gazdasági aktivitás...................................................................................................................... 23 3.3. KÖRNYEZET ......................................................................................................................................... 24 3.3.1. Természeti és épített környezet ..................................................................................................... 24 3.3.2. Lakásállomány, közművek ............................................................................................................ 26 3.3.3. Települési infrastruktúra.............................................................................................................. 27 3.3.3.1. Közlekedési infrastruktúra.................................................................................................................... 27 3.3.3.2. Közműhálózat ...................................................................................................................................... 29 3.3.3.3. Elektromos hálózat és térvilágítás ......................................................................................................... 30 3.3.3.4. Hírközlési hálózat ................................................................................................................................ 31

3.4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ......................................................................................................................... 32 3.4.1. Egészségügyi ellátás .................................................................................................................... 33 3.4.2. Közigazgatás ............................................................................................................................... 33 3.4.3. Oktatási intézmények ................................................................................................................... 34 3.4.4. Kulturális intézmények ................................................................................................................. 35 3.4.5. Egyéb Közszolgáltatók ................................................................................................................. 35 3.5. A hátrányos helyzet igazolását szolgáló indikátorok összefoglalása ................................................. 35 4. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSE .................................................................................37 4.1 TELEPÜLÉS SZERKEZET, VÁROSRÉSZEK. ................................................................................................. 37 4.2.VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE ...................................................................................................................... 39 4.3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV ............................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 4.4. SWOT ANALÍZIS (VÁROS) .................................................................................................................... 64 5. VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ........................................................................................................67 5.1 VÁROS JÖVŐKÉPE.................................................................................................................................. 67 5.2. TISZAFÜRED- HÁROM SZINTŰ- STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE .................................................................... 67 5.3. STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA ..................................................................................... 72 5.3.1.Illeszkedés, összhang a település fejlesztési koncepcióval, tervvel .................................................. 72 5.3.2. Célrendszer koherenciája............................................................................................................. 74 5.3.3. Környezeti állapot ....................................................................................................................... 74 6. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE .............................................................................................................75


2

IVS, Tiszafüred

6.1. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSÉNEK FELTÉTELRENDSZERE ...................................................................... 75 6.2. AKCIÓTERÜLETEK LEÍRÁSA (CÉLKAPCSOLAT, FUNKCIÓK, TEVÉKENYSÉGEK) .......................................... 76 6.3 HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉS ............................................................................................................ 86 6.3 AKCIÓTERÜLETEK PÉNZÜGYI TERVE. ..................................................................................................... 87 6.4. AKCIÓTERÜLETEK FEJLESZTÉSI SORRENDJE ........................................................................................... 88 7. STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA ..............................................................................................90 7.1.INGATLAN GAZDÁLKODÁSI TERV ........................................................................................................... 90 7.2. NEM FEJLESZTÉS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK .......................................................................................... 91 7.3. PARTNERSÉG........................................................................................................................................ 92 7.3.1. A városfejlesztési akcióprogram lakossági véleményezése ............................................................ 92 7.3.2. Módszertan.................................................................................................................................. 92 7.3.3. A minta jellemzői ......................................................................................................................... 92 7.3.4. Problémakatalógus ...................................................................................................................... 94 7.3.5. A tervezett beavatkozások értékelése ............................................................................................ 96 7.3.6. További fejlesztési javaslatok ....................................................................................................... 99 7.3.7. Következtetések.......................................................................................................................... 100 7.3.2. Stratégia megvalósításában közreműködő csoportok azonosítása ............................................... 102 7.3.3. Lakosság, magánszféra, közszféra együttműködése ..................................................................... 105 7.4.VÁROSFEJLESZTÉSI SZERVEZET ........................................................................................................... 105 7.5.TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ ............................................................................................................ 107 7.6. A városfejlesztéshez kapcsolódó vállalkozói projektek ................................................................... 107 7.6.1. Energiafűz ültetvények telepítése........................................................................................................... 107 7.6.2. Biogáz üzem kialakítása ........................................................................................................................ 109 7.6.3. Téglagyár ............................................................................................................................................. 109 7.6.4. Horgászfalu kialakítása Tiszaörvényen .................................................................................................. 110

7.7. MONITORING ..................................................................................................................................... 110 8. FELHASZNÁLT FORRÁSOK JEGYZÉKE ............................................................................................111 9. MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................... 112 1. melléklet: Városi funkciók táblázat .................................................................................................. 112 2. melléklet: Megvalósult projektek...................................................................................................... 112 3. melléklet: Felhasznált adatok igazolása ........................................................................................... 112 4. melléklet: Hátrányos helyzetű gyerekek száma ................................................................................. 112 5. melléklet: Ingatlangazdálkodási terv................................................................................................ 112 6. melléklet: Partnerség/Lakosság felmérés kérdőív ............................................................................. 112 7. melléklet: Társadalmasítás/Partnerség dokumentumai ..................................................................... 112


3

IVS, Tiszafüred

1. Vezetői összefoglaló Helyzetelemezés: Tiszafüred funkcióhiányos kisváros, az „Észak- Alföldi Stratégiában” dinamizálható térségi központként meghatározott település. A város gazdasági élete 1990 előtti évtizedekben ipari-agrár meghatározottságú volt. A rendszerváltás után az itt lévő ipari üzemek beszüntették a termelést, az agrárrumban pedig jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma. Nagyrészt ennek a folyamatnak a hatásaként a város lakosságszáma az utolsó nyolc évben stagnált, majd csökkent. Helyi természeti adottságoknak köszönhetően a város turisztikai potenciálja az elmúlt 15 évben jelentősen növekedett. A Tisza-tóra épített szabadidős és horgász turizmus fellendülése jelentős lehetőséghez jutatja a várost és lakosságát. Részben ez a gazdasági ágazat segített a városnak enyhíteni - az ipari üzemek kivonulásával- a foglalkoztatásban keletkező feszültségeket. Városrészek: Tiszafüred egyközpontú kisváros, új alközpontokra nincs igény, kiépítésük nem indokolt. A városrészek felosztását funkciók alapján végeztük el. I. városrész: Üdülőövezet (turizmus) II. városrész: Tiszafüred (lakóövezet) III. városrész: Ipari területek (Gazdaság/ipar) Problémák, hiányosságok a városrészekben: I.

városrész: Tiszafüred húzó iparága a turizmus. A jelenleginél nagyobb turista forgalmat csak úgy tud elérni a város, ha fejleszti turisztikai infrastruktúráját, szolgáltatásait.

A jelenlegi szabad strand eszközparkjával nem tud minőségi

szolgáltatást nyújtani, kicsi a kapacitása. A panzió/szálloda kínálatot növelni kell a városrészben, az esős napokban kevés az alternatív turista program. Az úthálózat, járda, belvíz rendszer nem megfelelő. II.

Az elmúlt tíz évben a városban csak egy darab számottevő – több mint százmillió forint értékű - ingatlan fejlesztés volt, a település jelentős ingatlanfejlesztései lemaradást görget maga előtt.

A közszolgáltatások pl. önkormányzat épületei

elavultak korszerűtlenek, egyéb közösségi intézmények pl. piac korszerűtlen, a város új központi tengelyében van. A városnak nincs rendezett, kiépített városközpontja, parkokat, köztereket fel kell újítani. Az útfejlesztés ellenére még mindig jelentős a poros, vagy leromlott állapotú utak aránya a városban. A belvíz elvezetése nem megoldott.


4

IVS, Tiszafüred

III.

Az ipari városrész ingatlanjainak döntő része barnamezős iparai terület, magán tulajdonnal. A felhagyott termelés következményeképpen a területek általános állapota évről-évre romlik. A városi tulajdonban lévő cca. 8 hektáros ipari területek közé ékelt ipari célra kijelölt terület hasznosítását nehezíti a romló úthálózat és közmű infrastruktúra hiányosságai, a romló állapotú környezet.

Antiszegregációs terv : Az antiszegregációs terv első lépcsőjeként beindításra kerül az „Esély a munkára” program, amely a problémák feltárására, a foglalkoztatás képzettségi feltételeinek megteremtésére koncentrál. (lásd. humánerőforrás fejlesztés). A város gazdasági életének dinamizálása, a foglalkoztatási színvonal emelése az IVS célkitűzési, programjai között szerepel, ez garantálja közép és hosszabb távon a hátrányos helyzetű családok számának csökkentését. Jövőkép, városfejlesztési célok: Tiszafüred város, a település arculat, a helyi gazdaság, a turisztikai attrakciók, a szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, közigazgatás, oktatás, szabadidős kikapcsolódási lehetőségek, szociális intézmények) és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a Tisza-tó térségének elismert, megkerülhetetlen –kisvárosa-központja valamint kiemelt turista célpontja„üdülő központja, fővárosa”- kíván lenni, amely dinamikusan fejlődő, lakosságszámban gyarapodó település. ÁTFOGÓ CÉL: „Minőségi társadalmi környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása” Indikátor INDIKÁTOR Városi lakosságszám

JELENLEGI ÉRTÉK CÉL- ÉRTÉK

CÉL- ÉRTÉK

2006

2015

2026

12 523 fő

1% növekedés

5% növekedés

Munkanélküliek száma 723 fő

30% csökkentés 50% csökkentés


5

IVS, Tiszafüred

Akcióterületek/Fejlesztések: I, sz. akció terület: 1. sz. városrész Üdülő terület „TURISZTIKAI VONZEREJÉT ERŐSÍTŐ, KOMPLEX FEJLESZTÉSEK.”(Tisza-tavi partszakasz és üdülőterület fejlesztése, termálfürdő rekonstrukció) II, sz. akció terület: 2. sz. városrész/centrum:, „RENDEZETT KÖZINTÉZMÉNYEK – ÚJ VÁROSKÖZPONT” – (A városközpont revitalizációja a meglévő épületek rekonstrukciójával és a közterületek rehabilitációjával, valamint az átmenő gépjárműforgalom elterelésével) III, sz. akció terület: 2. sz. városrész: „VÁROSKÉP JAVÍTÁSA (KÖZTEREK, KÖZÖSSÉGI SZABADTÉRI LÉTESÍTMÉNYEK) ” – A 33-AS FŐKÖZLEKEDÉSI ÚT ARCULATI RENDEZÉSE” IV, sz. akció terület: 3. sz. városrész I. ÜTEM „IPARI KÖRNYEZET TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGÉNEK

FEJLESZTÉSE

(ÖNKORMÁNYZATI

IPARI

TERÜLET

BÉRBEADÁSA, KÖZMŰHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE)” Humánerőforrás fejlesztés: PROGRAMOK Esti – általános-iskola felnőtteknek Új helyi szakképzések kialakítása: pl. kertész, házvezetőnő, turista szállásadó és a letelepedő ipari üzemek igényei szerint. Informatikai oktatás/ módszertani reform, nyelvoktatás fejlesztése az eszközpark és az egyéni képzés feltételeinek javításával az oktatásban. Adózási, marketing, kereskedelmi, adómorál információk képzés szállásadók részére.

A programok csökkentik a városban a szegregációt, azaz növelik a hátrányban lévő gyerekek felzárkózási esélyeit, a munkaerő piacon pedig a versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság munkavállalási esélyeit.


6

IVS, Tiszafüred

Pénzügyi terv és ütemezés:

Millió Ft Akcióterület

Becsült

Önkormányzat

Magántőke

összköltség

I. Akcióterület: Üdülőterület

1600

700

900

1947,196

1358

589,196

600

550

50

70

0

0

200

200

0

4417,196

2808

1539,196

-

280,8

-

2, Akcióterület: Tiszafüred városközpont 3, Akcióterület: Tiszafüred 33-as út és környezete 4, Fejlesztés: Ipari terület közművesítés 5, Humánerőforrás fejlesztés, (minden akcióterületet érint) ÖSSZESEN: Saját tőke 10% (átlagos érték) XXX- jelentős (milliárd) XX- közepes (százmilliós) X- kicsi (százmillió alatt)

Akcióterület

Első ütem

Második

Harmadik

2008-2010

ütem

ütem

2010-2012

2012-2015

X

XX

XX

XXX

XX

X

3, Akcióterület: Tiszafüred

-

XX

X

3, Fejlesztés: Ipari területek

-

X

X

X

X

X

I. Akcióterület: Üdülőterület 2, Akcióterület: Tiszafüred centrum

rehabilitációja

4, Humánerőforrás fejlesztés, (minden akció területet érint)


7

IVS, Tiszafüred

Városfejlesztési szervezet: Önkormányzaton belül alakul, 6 fővel az ingatlanfejlesztési csoport. Munkaköri funkciók/fő: 1, vezető, 2, gazdasági vezető, 3, műszaki/ingatlanfejlesztés, 4, pénzügy/adminisztráció. 5, pályázat/monitoring, esélyegyenlőség, 6, környezetvédelem. Partnerség: Az IVS-ben szereplő fejlesztések, célok kialakításába bevontuk az érintett célcsoportokat: 1, Lakossági fórum. 2, Érintett helyi Kkv-kal, befektetőkkel egyeztetések. 3, Kistérség településeivel érdekegyeztetés. 4. Kétoldalú befektetői tárgyalások. 5. Kisebbségi önkormányzattal egyeztetés. 6. szakmai egyeztetések. Hatások: A tervezett fejlesztések hatására a város gazdasága fejlődésnek indul, a munkanélküliek aránya várhatóan 30%-kal csökken 2015-re. A fejlődés húzóágazata a turizmus lesz. A város térségi, Tisza-tavi szerepköre megerősödik. A népességszám csökkenés megáll. A városba látogató turisták száma a program hatására 150-200%-kal, a vendégéjszakák száma 100%-kal növekedhet. Mind a három városrészben végrehajtott beruházások hatására a gazdasági fejlődés fenntarthatósága biztosítva lesz. A minőségi városi környezet kialakításával Tiszafüred háta mögött hagyja a régi városi képet, imázst és felépíti új arculatát, betöltve térségi, Tisza-tavi vezető szerepkörét.


8

IVS, Tiszafüred

2. Város szerepe a település hálózatban

2.1. A város helyzete az Észak- Alföldi településszerkezetben

Város fekvése: Tiszafüred az Észak- Alföldi Régióban, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén helyezkedik el. A teleülésen két kétszámjegyű út is keresztül halad: kelet-nyugat irányba a 33-as út, északnyugat-délkelet irányba a 34-es út. A település négy megye találkozási pontjában helyezkedik el: Borsod-Abaúj-Zemplén-, Heves- és Hajdú-Bihar megye öleli körbe a Tisza-tó fővárosát. Közvetlen közigazgatási szomszédjai: Tiszadorogma, Tiszabábolna (BAZ megye), Egyek, Balmazújváros (Hajdú-Bihar megye), Poroszló, Újlőrincfalva (Heves megye), Tiszaszőlős, Tiszaigar, Újlőrinc, Nagyiván (Jász-Nagykun-Szolnok megye). Tiszafüred helyzete a régióban: „Átlagosnak tekinthető a régióban a kisvárosok száma (13, az országban 77), közülük azonban csak Karcag, Mezőtúr és Jászberény tekinthető teljes értékűnek (az utóbbi hosszú ideig a középvárosok csoportjába tartozott, és csak az elmúlt évtizedben csúszott vissza ebbe a csoportba), míg a többiek (Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Püspökladány, Kunszentmárton, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Vásárosnamény) csak hiányos értékűnek számítanak. Bizonyos mértékű felülreprezentáltságot mutat a legalsó kategória, a törpevárosok köre, ahol az ország 92 városából 23 a régióban található, közülük 8 teljes értékű (Balmazújváros, Hajdúnánás, Polgár, Kisújszállás, Kunhegyes, Tiszaföldvár, Nagykálló, Tiszavasvári), 15 pedig hiányos értékű (Biharkeresztes, Derecske, Hajdúdorog, Létavértes, Nádudvar, Téglás, Jászapáti, Jászárokszállás, Martfű, Túrkeve, Baktalórántháza, Csenger, Tiszalök, Újfehértó, Záhony).” /Forrás: Észak- Alföldi régió stratégiai programja, www.eszakalfold.hu/


9

IVS, Tiszafüred

Tiszafüred dinamizálható térségi központ:

/Forrás: Észak- Alföldi régió stratégiai programja, www.eszakalfold.hu/ Tiszafüred város jellemzői: - Funkcióhiányos volt (ipari-agrár) kisváros. - Dinamizálható térségi központ. - Jelentős természeti adottságokkal rendelkező – Tisza tavi- turista központ. 2.2. Város funkciói, feladatai

A város funkcióit, feladatait- célcsoportok szerint- három fő részre oszthatjuk: 1, Funkció: Városi lakosság, gazdaság és egyéb szervezetek igényeinek való megfelelés 2, Funkció: Kistérség és vonzáskörzet igényeinek való megfelelés 3, Funkció: Turizmus területén – horgász, szabadidős, vízi- országosan és részben nemzetközi szinten jelentkező piaci igényeknek való megfelelés A következő pontban megvizsgáljuk, hogy célcsoportok igényeinek hogyan felelnek meg a városi funkciók, illetve feltárjuk a funkció hiányokat.


10

IVS, Tiszafüred

2.3. Város funkcióellátottságának elemzése Funkcióellátottság vizsgálatát, a következő- igényeket feltáró- adatok felhasználásával végeztük el: (1.sz.melléklet: Kisvárosi funkciók) - Lakossági fórum - Vállalkozói fórum - Lakossági kérdőíves felmérés eredménye - Témában az önkormányzat szakembereivel tartott megbeszélés - Önkormányzat részére készített turisztikai felmérések Kiemelkedő problémák, hiányosságok: -

Kisvárosi alap infrastruktúra területén: utak, járdák, belvízrendszer. Kisvárosi funkciók területen: főtér-városközpont, piac, közintézmények állaga, zöldfelületek, parkok, játszóterek. Üdülőközpont területen: meglévő szabad strand állapota, kapacitása, turisztikai infrastruktúra és turisztikai attrakciók hiánya. A lakosság legfontosabb problémája a munkanélküliség, munkahelyek hiánya (7.3.4. pontban)

2.4. Tiszafüredi Kistérség és a város vonzáskörzete A Tiszafüredi kistérség tizenhárom települést foglal magába, ebből három városi ranggal bír: Tiszafüred, Abádszalók és Kunhegyes. 1. ábra A Tiszafüredi Kistérség települései és elhelyezkedése


11

IVS, Tiszafüred

Településnév

Lakosság

Településnév Lakosság

száma

Településnév

száma

Lakosság száma

Tiszafüred

12 523

Tiszaszőlős

1 881

Tiszagyenda

1 062

Kunhegyes

8 422

Tiszaroff

1 785

Tiszaigar

895

Abádszalók

4 555

Tiszaörs

1 410

Tomajmonostora

732

Tiszabura

2 831

Nagyiván

1 231

Tiszaszentimre

2 310

Tiszaderzs

1 250

Forrás: Váti Kht. http://www.vati.hu/static/kisterinfo/4605_tiszafuredi.pdf 2006 A kistérség Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-keleti részén helyezkedik el. Területe 847 km2, lakónépessége 2004. december 31-én 40 082 fő. Népsűrűsége az országos átlagnak mindössze 46,6%-a (51,4 fő/km2), és az elvándorlás további kedvezőtlen tendenciákat eredményez. 1995 és 2004 között a kistérség lakónépessége 7%-kal csökkent, arányaiban jobban, mint a megye, vagy akár a régió lakosságának száma. A vándorlási egyenleg évek óta negatív a KSH adatai szerint. Társadalmi és gazdasági szempontból a kistérség az ország leghátrányosabb helyzetű területei közé tartozik, jellemző az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliség. 2. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása a térségben

Forrás: Váti Kht. http://www.vati.hu/static/kisterinfo/4605_tiszafuredi.pdf 2006


12

IVS,Tiszafüred

A Kistérségi Fejlesztési Tanács 2004. novemberében alakult meg, legfőbb feladatát a kistérségben felmerülő területfejlesztési igények és lehetőségek összehangolásában jelölte meg. A 13 települést magába foglaló többcélú társulás célja a régió fejlesztési prioritásaival összhangban lévő tartós gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés. Tiszafüred

-humán,

egészségügy,

közigazgatás,

kereskedelem,

foglalkoztatás-

területeken jelentős mikrotérségi vonzáskörzete: (20-21 ezer lakos) Tomajmonostora, Tiszaigar, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszaőrs

2.5. A városi dinamika elemzése

A dinamika méréséhez használt mutatók: (1998-2006) Népességszám változás: lassú csökkenés Munkahelyek számának változása: stagnálás Munkanélküliségi ráta: kis mértékű javulás Gazdasági szervezetek számának változása: kis mértékű csökkenés A városhierarchiában bekövetkezett változás: nincs változás, turisztikai szerepkör erősödés. Nappali népesség nagyobb, mint az éjszakai 110% (Forrás: Észak- Alföldi- Stratégia) Múlt

Ipari-agrár

Agráripari kisvároskisváros

Jövő

1980-1995-2015-2026

Tisza-tó üdülő központ/ kisváros

3.sz.ábra


13

IVS,Tiszafüred

A város 1998-2006 között bekövetkezett fejlődése lassú ütemű volt, de határozott elmozdulás történt a kitűzött cél, a turisztikai jövőkép felé. A fejlődést részben a helyi forrás hiány, illetve a nemzetgazdaság fejlődésének megtorpanásai (pl. belföldi turizmus) jelentősen befolyásolták, visszafogták. „Tiszafüred funkcióhiányos dinamizálható kisváros a jelenlegi lassú dinamikájú fejlődés, célzott a helyi viszonyok között jelentősnek számító fejlesztésekkel felgyorsítható, a magántőke üzleti aktivitása az egyedi természeti adottságoknak is köszönhetően a befektetési környezet fejlesztésével erősíthető.” 2.6. Város típusa a foglalkoztatottság alapján

Helyben foglalkoztatott lakosság. 1.sz. táblázat ÖSSZEVONT NEMZETGAZDSÁGI ÁG FOGLALKOZTATOTT FŐ Mezőgazdaság 1146 Ipar, építőipar 1831 Szolgáltatás 4698 7675 Összesen Forrás: KSH-2001 FOGLALKOZTATÁSI TERÜLETEK

%

Központi szerepkör (közigazgatási, oktatási, egészségügyi szolgáltatások)

35

Ipari szerepkör

10

Építőipar

15

Agrárszerepkör

5

Közlekedési szerepkör

-

Üdülési-idegenforgalmi szerepkör

5

Lakófunkció (szolgáltatás, kereskedelem)

30

Összesen

100

% 14,93 23,86 61,21

100

Forrás: 2007-es becslés, 2001-es KSH adatok, 2007-es önkormányzati információk alapján. A városban a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat és intézményei. Ezen kívül, Tiszafüred város szerepe a foglalkoztatás alapján vegyes képet mutat, az üdülésiidegenforgalom foglalkoztatási képessége évről-évre növekszik. A növekedés azonban elsősorban szezonális – nyári hónapokat érinti, emiatt az éves átlag adat növekedése gyenge ütemű. Ipari foglalkoztatás nem jelentős.


14

IVS,Tiszafüred

3. Város szintű helyzetértékelés

3.1. Gazdaság

3.1.1. Vállalkozások helyzetének elemzése Tiszafüred az 1980-as évekre számottevő ipari munkahellyel és munkaerő-vonzó potenciállal rendelkező, térszervező centrummá vált. Ez együtt járt Tiszaörvény (1966) és Tiszaszőlős (1976) közigazgatási ellátásának Tiszafüredre történő integrálásával. 1984-ben Tiszafüredet várossá nyilvánították, így Kócsújfalu, Tiszaörvény és Tiszaszőlős (újra önállóvá válásáig) egyéb belterületként, illetve városrészként szerepel. 1971-ben Tiszafüred középfokú központi szerepkörre kijelölt besorolást kapott, sőt a nagyközséget érintően, a Tisza II. vízlépcső idegenforgalmi hatásával is számoltak. Ezek egyik következményeként a település központi szerepkörét erősítendő, ipartelepítés is kezdetét vette Tiszafüreden. Az 1960-as évek végén az Alumíniumgyár, az 1970-es években a Magyar Hajó- és Darugyár (a későbbi Ganz-Danubius) majd a Kőbányai Gyógyszerárugyár) épített gyáregységet, telepet Tiszafüreden. Az 1990-es évek társadalmi-gazdasági átalakulásai jelentősen hatottak Tiszafüredre. A nagy munkaerő-foglalkoztató gyárak, üzemek bezártak és mintegy 2000 dolgozó vált munkanélkülivé. A gazdasági fellendülés üteme ezen a területen a várt alatt maradt. Ugyan újabb munkahelyek, vállalkozások kialakultak, de a térség alapvető problémája továbbra is a munkanélküliség maradt.


15

IVS,Tiszafüred

Gazdasági mutatók

Tendencia

Regisztrált vállalkozások száma

A regisztrált vállalkozások száma 1997-től -2001-ig növekedett, majd 2-3 éves stagnálás után 2006-ra -1034 db-csökkent. A csökkenés mértéke 5%-7% a legmagasabb 2002. évi adathoz képest.

Működő vállalkozások száma

A regisztrált és működő vállalkozások aránya 60-63% között alakult, 2000-2006 között. A működő vállalkozások változása a regisztrált vállalkozások mozgását követte, önkormányzati források szerint sok az „alvó” vállalkozás a városban.

Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági

10% feletti részaránnyal rendelkezik a 2005-ös adatok alapján:

áganként

kereskedelem, szálláshely, szolgáltatás, építőipar. Mezőgazdaság csak 4%.

Kiskereskedelmi

üzletek

száma

(humán

gyógyszertárak nélkül)

Üzletek száma 2003-óta stagnál, csökken, 2005-ben 251 db ebből élelmiszer 39 db, ruházati 28 db.

Ebből élelmiszer jellegű ruházati jellegű Vendéglátóhelyek száma

2002-es csökkenés után hat éve közel egy szinten van, 110 db 2006ban.

Összes

szálláshely

szállásférőhelyeinek

száma

*2006-ban 1306 fő, 1998-hoz képest 50%-kal csökkent.

(kereskedelemi és magán szállásadás) Vendégek

száma

összesen

a

szálláshelyeken

*Vendégek száma 1998 óta nem változott lényegesen 17. 000 fő

(kereskedelmi és magán szállásadás)

körül alakul.

Vendégéjszaka száma összesen (kereskedelmi és

*1998-tól 2006-ig 70%-kal csökkent, 80 ezer vendégéjszakáról 25

magán szállásadás)

ezerre.

Kivetett iparűzési adó

Az iparűzési adó volumene öt év 2002-2007 alatt 80%-kal

-

Értékben (ezer Ft)

-

iparűzési adót fizető vállalkozások száma

emelkedett, az adófizetők száma pedig 25%-kal.

A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató

Az

önkormányzat

vállalkozás felsorolása

adatszolgáltatást.

adótitokra

hivatkozva

megtagadta

*- magyarázat a turizmus fejezetben


16

az

IVS,Tiszafüred

Iparűzési adó 2.sz.táblázat Adatok

2002

2003

2004

2005

2006

2007

befizetett

85415

118764

118282

125292

131801

145922

1084

1490

1620

1469

1371

1352

adó e Ft adófizetők száma (fő) Forrás: Önkormányzat

3.1.2. Turizmus Adottságok A XIX. század végéig a település nevezetes népművészeti központ volt, szűrszabó, nyerges és fazekas mesterek dolgoztak1 és teremtettek hagyományt a mai napig is fennmaradó művészeteknek. A településen álló, klasszicista stílusú Lipcsey-kúriában 1949-ben nyílt meg a Kiss Pál Múzeum, amely az első falumúzeum volt az országban. A ház régészeti, néprajzi, történeti, természettudományi anyagokat őriz, becses darabja két eredeti Kossuth-levél. A város történetéhez szorosan hozzátartozik a Tisza-tó kialakulása, amely a jövőbeni fejlesztési lehetőségek kitűnő alapját képezi. A tó eredetileg a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszer részeként került kialakításra, mely rendszer fő célja az Alföld vízhiányos területeinek öntözése volt. A tó megvalósítása során a természet csodálatos vízi világot hozott létre annak ellenre, hogy az eredeti tervekben szereplő vízszintnél lényegesen alacsonyabb szint állandósult. A tervezettnél alacsonyabbra duzzasztott vízszintnek köszönhetően egy változó mélységű, vízi növényekkel, másutt cserjékkel, fákkal tarkított, szigetes, zeg-zugos táj alakult ki. A tó rendeltetése átalakult, egyedülálló természeti értéket képvisel. Keleti területe (Tisza-tavi Madárrezervátum) a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz kapcsolódóan 1999 óta a Világörökség részét képezi.


17

IVS,Tiszafüred

*Turizmus KSH adatai és a valóság közötti ellentmondások: Feltételezés KSH adatok alapján: „A szálláshelyek, vendégéjszakák száma jelentősen csökkent 1998-hoz képest.” Pl. 1998-tól 2006-ig 70%-kal csökkent, 80 ezer vendégéjszakáról 25 ezerre.

Csökkenés okai: - 2002-es ciánszennyeződés hatása - attrakciók kiépülésének elmaradása - szúnyogirtás megoldatlansága - adózás elkerülése (idegenforgalmi adó) - Tiszaszőlős 2003-as kiválása.

Következtetés: -

KSH adatok alapján mutatott tendencia nem felel meg a valóságnak.

-

A valós adat 60-80 ezer vendégéjszaka között lehet, a csökkenés helyett, stagnálás, kis mértékű növekedés feltételezhető 2003-2007 közötti időszakban.

3.1.3. Elérhetőség Tiszafüred az Észak- Alföldi Régióban, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén helyezkedik el. A teleülésen két kétszámjegyű út is keresztül halad: kelet-nyugat irányba a 33-as út, északnyugat-délkelet irányba a 34-es út. A település négy megye találkozási pontjában helyezkedik el: Borsod-Abaúj-Zemplén-, Heves- és Hajdú-Bihar megye öleli körbe a Tisza-tó fővárosát. Közvetlen közigazgatási szomszédjai: Tiszadorogma, Tiszabábolna (BAZ megye), Egyek, Balmazújváros (Hajdú-Bihar megye), Poroszló, Újlőrincfalva (Heves megye), Tiszaszőlős, Tiszaigar, Újlőrinc, Nagyiván (Jász-Nagykun-Szolnok megye). A város Budapestről megközelíthető az M3-ason, majd Füzesabonytól a 33-as úton, Debrecen felől szintén a 33-ason, Szolnok irányából a 34-es úton.


18

IVS,Tiszafüred

3.2. Társadalom

3.2.1. Demográfiai jellemzők Ha megvizsgáljuk Tiszafüred népességének alakulását az 1870-es évek végétől napjainkig, láthatjuk, hogy egy töretlen növekedési ütem tört meg 1990-ben a politikai, gazdasági rendszerváltással. Az addig virágzó ipari tevékenység, ami a város egyik húzóerejét képzete, nagyon rövid idő alatt összeomlott, ami elindított egy jelentős elvándorlást a településről.

Tiszafüred népességének alakulása 1870-től 2005-ig2 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1870

1900

1930

1960

1990

2001

2005

Forrás: KSH,- Népszámlálás 2001 és Jász-Nagykun-Szolnok Megye Statisztikai Évkönyv 2005 4.sz.ábra

2

Az ábrát tanulmányozva két fontos dátumról nem szabad elfelejtkeznünk, mégpedig Tiszaszőlős csatlakozásáról 1984-ben, majd a városról történő leválásáról 2003-ban. Tiszafüred lakosságának száma 1984-ben 13 793 fő volt, ez Tiszaszőlőssel (2075 fő) együtt összesen 15 868 lakost jelentett. 2002-ben 14 375 fő lakta a várost, ez a létszám 1818 fővel csökkent a következő évben Tiszaszőlős önálló közigazgatásának visszaállítását követően.


19

IVS,Tiszafüred

Tiszafüred vándorlási különbözetének alakulása

Év

Különbözet (ki- és bevándorlás)

1999

- 61

2000

- 160

2001

- 38

2002

- 77

2003

- 129

2004

- 112

2005

- 159

Forrás: KSH, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Statisztikai Évkönyvek Ha megvizsgáljuk a város lakosságának koreloszlását, látható, hogy magas a 60 év feletti lakosok aránya és a 14 év alatti gyermekek száma is közel 20 %. Ezek az értékek éppen a határán mozognak a „kedvezőtlen demográfiai helyzet” kategóriájának, amikor is az aktív keresőkre jelentős számú eltartott jut. A városban a vándorlási mérleg évek óta negatív a településen, ami azt jelenti, hogy több, sőt egyre több a kivándorló, mint a betelepülő polgár (lásd. 1. táblázat). Az elvándorlás elsősorban nem az idősebb korosztályt érinti, hanem a munkaképes korú népességet, így a településen maradó lakosságra egyre nagyobb terhek hárulnak. Társadalom elemzése útmutató szerint

Tendencia

Lakónépesség (fő)

Tiszaszőlős 2003-ban levált a településről. 20032006 között a népesség csökkent 3-4%-kal.

Lakónépességen

belül

korcsoportok aránya

az

alábbi Ábrán feldolgozva.

0-14 15-59 60-x Nyilvántartott álláskeresők száma (2005 előtt 2000 és 2006 között 30-35%-kal csökkent a számuk. regisztrált munkanélküliek)


20

IVS,Tiszafüred

Nyilvántartott

álláskeresők

aránya

a 2000 és 2006 között a területi mutató kismértékben

munkaképes korú népesség %-ában (Területi csökkent 12,43%-ról 8,59%-ra. A megyei átlagtól mutató

néven

található)

(2005

előtt jobb az érték.

regisztrált munkanélküliek) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel (Szöveges magyarázat a 3.3.2. pontban) rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában

8,3825%

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

43,8405%

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

69,92495

Rendszeres

12,947%

munka

jövedelemmel

nem

rendelkezők3 aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők

és

munkajövedelemmel

4,03%

rendszeres nem

rendelkezők

aránya az aktívkorúakon belül (szegregációs mutató)

Tiszafüred koreloszlása 20% 18%

7%

29% 26%

0-14

15-19

20-39

40-59

Forrás: KSH, Népszámlálási adatok, 2001-5.sz.ábra


21

IVS,Tiszafüred

3.3.2. Iskolázottság A város lakóira sajnos jellemző az alacsony iskolázottság. A 14 évnél magasabb korú népességnek csak 84,6%-a (9 550 fő) rendelkezik legalább általános iskolai végzettséggel (8 általános), ami egyben azt is jelenti, hogy 15,35%-uk még az általános iskolát sem végezte el. A 18 évnél idősebb lakosok mindössze 30%-a rendelkezik érettségivel. A felsőfokú végezettséggel rendelkezők arányát a 25 éves, vagy annál idősebb lakosság körében vizsgálva hasonlóan gyenge eredményt tapasztalhatunk: 795 fő, mindössze 8,4% (forrás: KSH népszámlálás, 2001). Az alacsony iskolázottság a hosszú távú gazdasági fejlődés kerékkötője lehet, ezért feltétlenül szükséges azoknak a feltételeknek a megteremtése, melyek elősegítik a lakosság képzését, továbbképzését.

3.3.3. Foglalkoztatottság Tiszafüreden a munkavállaló korú népesség száma 8482 fő. Ebből nyilvántartott álláskereső 2007 februárjában 756 fő, a munkanélküliségi ráta tehát 8,91%, az országos átlagnál közel másfél százalékkal magasabb. A tartós munkanélküliek száma (365 nap feletti) 110 fő, rendszeres szociális segélyben 229 fő részesül. A foglalkoztatottak körében nagyobb arányban találhatók a magasabb iskolázottságúak, így joggal feltételezhető, hogy az alacsony iskolázottsági szint (más településekhez hasonlóan) a foglalkoztatás korlátja. 6. ábra A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint 15%

0% 20%

32% 33%

8 általánosnál alacsonyabb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola Érettségi Felsőfokú

Forrás: KSH, Népszámlálási adatok, 2001


22

IVS,Tiszafüred

Ami a foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ágazatok szerinti megoszlását illeti, az arányok

nagyrészt

megfelelnek

az

országos

mutatóknak,

jóllehet

az

agrárágazat

foglalkoztatottjainak aránya az országos átlag felett van (6,7%). Iparban és építőiparban a munkavállalók 30,8%-a, míg szolgáltatásban 62,4%-uk dolgozik.

3.3.4. Gazdasági aktivitás

A politikai és gazdasági rendszerváltást követően a kistérségi szinten már említett mezőgazdasági szektor hanyatlásán túl Tiszafüredet az ipari termelés nagymértékű visszaesése is súlyosan érintette. A korábbi politikai rendszer több központi ipartelepítésének köszönhetően a városban virágzott az ipar és az ipari foglalkoztatottság, ami több mint kétezer család magas szintű megélhetését biztosította. Először az Alumíniumgyár, majd később Magyar Hajó- és Darugyár egyik egysége, valamint a Kőbányai Gyógyszeráru-gyár Gyógyszercsomagolója kezdte meg működését a településen, stabil munkahelyeket és dinamikus fejlődést biztosítva ezzel a település lakói számára. Hatásukat nagymértékben erősítette a kiskörei vízlépcső megépítése, majd ezzel együtt a Tisza-tó kialakítása, ami a térség idegenforgalmi lehetőségeit is megalapozta. Az 1989-90-es gazdasági válság alapjaiban rengette meg Tiszafüred gazdasági szerkezetét, melynek hatása a mai napig érződik a település életében. A KGST összeomlása és a vele járó keleti piacok elvesztése súlyos munkanélküliséget alakított ki a településen, példátlan traumát okozva ezzel a lakosság számára. A településre alapvetően jellemző az alacsony gazdasági aktivitás. A KSH 2001. évi népszámlálás adatai alapján Tiszafüreden az inaktív keresők és az eltartottak3 száma 8.635 fő. Arányuk a lakónépességhez (12.180 fő) viszonyítva 71%, meghaladja tehát a kritikusnak mondott 60%-ot. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma a KSH. 2001. évi népszámlálási adatok alapján 1.251 fő. Arányuk a 15 év feletti foglalkoztatottak (4.057 fő) számához viszonyítva 30,84%.


23

IVS,Tiszafüred

3.3. Környezet

3.3.1. Természeti és épített környezet

Természeti környezet A Hortobágyi Nemzeti Park részeként a Tisza-tó már önmagában is egy egyedülálló természeti értéket képvisel, hiszen azon túl, hogy számos (többek között védett) növény- és állatfajnak biztosít élőhelyet, kiemelkedő esztétikai élményt nyújt az odalátogatók számára. A tó eredeti növényvilága 40%-a mocsári és vízi vegetáció, 28%-a erdősült, 23%-a mezőgazdaságilag művelt terület és 9%-a volt cserjés bozótos terület. Jelenleg a növényzet területi aránya növekszik (54%), az erdőtársulások mintegy 24 km2-t, a vízinövény társulások 16,5 km2-t (a tó felületének 12%-a), a mocsári társulások több mint 2 km2-t foglalnak el. A vízinövények között legjellemzőbb a rucaöröm-sulyomhínár társulás, de megtalálható még a tündérrózsa, tündérfátyol, békaszőlő hínár és pongyola recés sulyomhínár is. Az erdőtársulásokra legjellemzőbb a fűz-nyár ligeterdő. A tó teljes területe 12 700 hektár, melyből 7012,4 hektár védett. A látogatók szervezett, vagy önálló csónaktúrák keretében kerülhetnek közelebb és ismerhetik meg ennek a különleges biotópnak az élővilágát. Az Egyek- Pusztakócsi mocsárvilághoz tartozó Fekete Rét mintegy kétszáz madárfajnak biztosít élőhelyet. A fajok csaknem fele költésre érkezik ide, nyolcvanra tehető az átvonuló madárfajok száma és kb. húsz olyan faj van ami itt is telel. A rét Tiszafüred keleti határában található, mocsaras, vizenyős élőhely. A Ramsari Egyezmény értelmében a teljes mocsárvilág 1976 óta nemzetközi védettséget élvez. A Fekete Rét mocsarába egy kilométer hosszan benyúló palló és a végén elhelyezett kilátótorony teszi lehetővé, hogy az idelátogatók megfigyeljék a vizes élőhelyek mindennapjait. A tó és élővilága mellett említésre méltó természeti érték a Kemény-kastély parkja, amely egy közel háromhektáros védett terület. A bejárattól a kastélyig vezető utat gyönyörű jegenyefasor szegélyezi. Ugyancsak védett, Tiszafüred Kócsújfalu településrészén található kocsányos tölgy, melynek törzsátmérője közel másfél méteres.


24

IVS,Tiszafüred

Épített környezet A város helyi építészeti értékekben, városképileg meghatározó létesítményekben gazdag. A meghatározó történeti épületek a történelmi belvárosban, a Főutca környezetében találhatók. Különleges, helyreállítandó értéket képvisel a korábbi zsinagóga épülete, melyben ma a TiszaÁruház működik. Az utóbbi évtizedek, illetve a mai építészet vitatható színvonalú, heterogén összképet nyújtó létesítményekkel járult hozzá a város mai építészeti összképéhez. A kontyolt nyeregtetős Lipcsey-kúria klasszicista stílusban épült az 1840-es években. Eredetileg földszintes, héttengelyes épület volt, a közepén négy oszlopos előreugró homlokzati résszel. Hátsó oldalán oszlopos tornác húzódik dór stílusú oszlopokkal. Az épület érdekessége, hogy 1949-ben itt találkozott Kossuth és Görgey. A kastélyban ma, múzeum működik (Kiss Pál múzeum) jelentős történeti és néprajzi gyűjteménnyel. A Meggyes-csárda Tiszafüredtől 20 kilométerre épült 1760 és 1770 között. Az építkezés lényegében egy megújítás volt, hiszen a régi csárda a korábbi években leégett. Az épület ma, Csárdamúzeum, három helysége és belső berendezése a hortobágyi csárdák XIX és XX. századforduló hangulatát idézi vissza. A csárda látogatható, működtetője a Hortobágyi Nemzeti Park. A Nyúzó-ház, amely eredetileg fazekasműhely volt, a XIX. század közepén épült népi klasszicista építészeti stílusban. A házat 1975-ben nyilvánította műemlékké az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség. A ház, melynek egykori lakói fazekasok voltak, hagyományos kialakítású (középen pitvar, két oldalán szoba és műhely), fával borított vértelekkel, kettős, klasszicista oszlopokkal épült, tetejét nád borítja. A tiszafüredi református templom építésének idejéről nincsenek írásos feljegyzések, stílusából lehet csak következtetni a XII. század elejére. A templom tehát igen régi. 1571-ben egy török adóösszeírás már egyértelműen jelzi létét, miszerint „Tiszafüreden 46 ház és egy templom található”. A templomtorony különböző szintjei eltérő idők nyomait viselik magukon, az első két szint feltehetően 1740 tájékán, a harmadik valamikor az 1770-es évek elején, a negyedik és ötödik szint 1833-ban, valamint 1845-ben épülhetett a templom renoválásának keretében. Mai állapotát a 2002-es rekonstrukció eredményeként érte el.


25

IVS,Tiszafüred

A római katolikus templom 1822 és 1827 között épült klasszicista stílusban. Később, 1939-ben kibővítették, íves szentélye 1940-ben készült. Hajója négy csehboltszakaszos. Tornya a homlokzatból félig előreugrik, párkánya óraíves. A tornyot és a falakat falpillérek tagolják. Belül a karzatot hármas árkádív tartja. A Kemény-kastélyt a Tisza-tavi partszakaszon, a kemping felé vezető úton találhatjuk meg. Az épület az 1920-as években épült neobarokk stílusban. Tervezője Paulik Ágoston volt. A kastély ma vendégházként működik, igényes rendezvények színhelyéül szolgál. Korhű bútorai a század eleji hangulatot idézik.

Az említett nevezetességeken kívül a városban sétálva az oszlopos, tornácos, népi klasszicista építészet több épületével is találkozhatunk. Az egyik ilyen épített örökség az ún. Klasszicista Ház.

3.3.2. Lakásállomány, közművek

Lakókörnyezet vizsgálata útmutató szerint

Tendencia

Lakásállomány

1998 (és Tiszaszőlős -2003- kiválása óta) a lakásállomány növekedett.

Épített lakások száma (üdülők nélkül)

Új lakások száma növekedett 1998 óta, a növekedésben

kisebb

átmeneti

visszaesések

voltak.


26

IVS,Tiszafüred

Megszűnt lakások száma T-Star

1999-ben 26 db, 2006-bn 5 db csökkenő tendenciájú.

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt 1998 és 2006 között növekedett. Közmű kiépített lakások száma (db)

100%.-ban. Ellátottság 95,8 %.

Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km)

94,6

Közcsatorna

hálózatba

bekapcsolt

lakások 493 db-ról 4306 db-ra növekedett 2006-ra.

száma (db) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza

2000 után 350%-kal növekedett 120,8 km-re

(km)

2006-ra.

Alacsony komfort fokozatú lakott lakások 24,1% csökkent 1998-hoz képest. aránya

(félkomfortos,

komfort

nélküli,

szükséglakás) Zöldfelületek nagysága (m²)

278 ezer m2 (2003-as adat)

3.3.3. Települési infrastruktúra 3.3.3.1. Közlekedési infrastruktúra A közúti közlekedést illetően fontos megemlíteni, hogy a városban találkozik a 33-as és a 34es főközlekedési út. A 33-as utat 2002-2003-ban korszerűsítették. A Tisza-tó keleti oldalán a többi településhez a 3216-os számú út kapcsolja a várost. A városba bevezető közutak állapota jó, belterületi útjai azonban jelentősen leromlottak. Ennek egyik fontos oka az, hogy a tüzép telepre közlekedő teherautók a belvároson keresztül közlekednek. Jelentős a kerékpáros forgalom, ami a rossz minőségű utakkal és a teherautókkal párosulva kifejezetten balesetveszélyes helyzetet teremt. A település belterületi úthálózata 105 km, ebből 71 km (67%) van szilárd burkolattal ellátva. Földburkolat jellemzően a mellékutcákban található.


27

IVS,Tiszafüred

7. ábra Burkolt utak hossza Tiszafüreden*

120 100 80 60

Az összes belterületi út hossza, km

40

Ebből: burkolt út hossza, km

20 0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003

* A 2003-as csökkenés oka Tiszaszőlős településrész leválása a városról Forrás: KSH adatok alapján Vasúthálózati vonatkozásban – csakúgy, mint a közút esetében – jelentős szerepet tölt be a tiszai átkelő híd, hiszen ez teszi lehetővé a közlekedést Tiszafüred és Füzesabony között. A vasúti közlekedés színvonala ugyanakkor meglehetősen gyenge, köszönhetően a pályák rossz minőségének. A leromlott síneken a vonatok igen lassan tudnak csak közlekedni, a Tiszafüred – Füzesabony közötti 30 kilométeres útszakasz megtételéhez például 36 percre van szükség. A közlekedés, jellemzően másodosztályú, gyengén felszerelt, kényelmetlen szerelvényekkel történik, így ez a közlekedési mód ebben a formában nem fogja elősegíteni a fizetőképes turisták idelátogatását. A Tiszának köszönhetően fennáll a vízi közlekedés lehetősége, a városnak 1994 óta bejegyzett személyhajó állomása is van. Menetrendszerinti személyhajózás ugyan nincs, alkalmi kiránduló hajók azonban előfordulnak.


28

IVS,Tiszafüred

3.3.3.2. Közműhálózat

Szennyvíz és csapadékvíz elvezető hálózat Egy 2003-as önkormányzati beruházásnak köszönhetően a város szennyvízelvezetése és tisztítása csaknem teljes egészében megoldott. A rákötések száma azonban nem teljes, lényegesen elmarad a 100%-tól, kihasználatlan tehát a rendelkezésre álló kapacitás. A csapadékvíz elvezetés csak részlegesen megoldott a város közigazgatási területén. Az elvezetés a településen lévő belvízgyűjtő csatornákon keresztül történik. A csapadékvíz elvezető csatorna hossza összesen mintegy 10 km-t tesz ki. Fő befogadó a Tiszafüredi főcsatorna. Jelenleg a meglévő közutak, lakóutcák 10 %-ában van a csapadékcsatorna hálózat kiépítve. A meglévő zárt csatornák egy része is régi, rossz állapotú, átépítése indokolt. A legtöbb utcában még a Fő utcában, a 33. sz. főközlekedési úton is csak földárok (szikkasztó) található, mely nagy zápor, hóolvadás idején nem elegendő tározóterű, de esztétikailag is igen kedvezőtlen képet nyújtanak. A fő gyűjtő-utakon, belvárosban a városias jelleget biztosított zárt csatorna kiépítése egyre sürgetőbb. Ivóvízellátás A közüzemi vízhálózat hossza 94.6 km. A vezetékes víz a város külterületén található néhány ház kivételével minden lakásban rendelkezésre áll. Jelenleg a város és a hozzá tartozó települések ivóvíz ellátásához szükséges vízmennyiséget a Tisza-Viz Víztermelő Kft., és a hozzá tartozó vízbázisok biztosítják. Elektromos áram A település áramellátását az EON Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. biztosítja, a tiszaörvényi transzformátor állomásról. A szolgáltatás teljes mértékben kielégíti mind a lakossági, mind az intézményi, illetve gazdálkodói szektor igényeit. A jelenlegi rendszer azonban a településkép szempontjából rendkívül kedvezőtlen. A városba érkezve a látogatót oszlopok és vezetékek sűrű erdeje fogadja. Hosszú távon indokolt egy földi vezetékes rendszerben, hangulatos, kandeláberekkel megoldott közvilágításban gondolkodni.


29

IVS,Tiszafüred

Gázellátás A város minden utcájában kiépítésre került már a földgáz vezeték. A háztartások nagy része rácsatlakozott a hálózatra, a gázzal fűtő lakások száma 3 582 (forrás: PEA tanulmány, 2003), ami a teljes lakásállomány 70,1%-a. Ezen felül jelentős még az intézmények, valamint a vállalkozások fogyasztása. A település teljes energiafelhasználásának 60%-t teszi ki a földgázra alapozott fűtés. Az egyéb energiahordozók között valamivel több, mint 30%-kal van jelen a villamos energia, míg szén, fűtőolaj és a fa felhasználása mindössze 10%. Tiszafüred közigazgatási területére Egyek felől, NA 300-as KPE gázvezeték épült 6 bar nyomásfokozattal. A nagy-közép nyomású gázvezeték hossza 10.873 m. Tiszafüred belterületi határán FIORENTINI RA 150 Z/MT 250 típusú gázfogadó állomás létesült. Az állomás teljesítménye 3000 m3/óra. A gázfogadó állomástól Tiszafüred város belterületén KPE anyagú gázvezetékből épült meg a középnyomású gázelosztó hálózat. A középnyomású gázelosztó vezeték hossza összesen 76.475 m, melyből önkormányzati tulajdonú 6580 m. A TIGÁZ tulajdonú hálózaton 3582 fogyasztó üzemel, melyet 32.910 m leágazó vezeték köt össze az elosztó vezetékkel. Az önkormányzati tulajdonú hálózatnál 343 db fogyasztó 2.070 m leágazó vezetéken kapja a gázenergiát. Az NA 63-as vezeték esetén lakó és emberi tartózkodásra használt épület esetén 4 m, más célra használt épület esetében 3 m. A gázellátó rendszer új építésűnek minősül, a szolgáltatóval történt egyeztetés alapján. A jelenlegi fejlesztéseket is figyelembe véve a gázellátó rendszer jelentősebb bővítés nélkül az igényeket biztosítja. Lakossági, illetve alapdíjas kapacitásigényt meghaladó felhasználás esetén a gázszolgáltatóval kell egyeztetni a szükséges vezetékbővítések mértékét és nyomvonalát, illetve új gázfogadó állomás telepítésének szükségességét.

3.3.3.3. Elektromos hálózat és térvilágítás Villamos energia ellátás Tiszafüred város közigazgatási területén a villamos energia ellátást a Tiszapalkonyai erőműtől induló 120 kV-os légvezetékes hálózaton keresztül csatlakozva Tiszafüred D-NY-i részén található 120/20 KVA-es alállomás biztosítja 2 db 25 MVA –es transzformátor gépen keresztül. A város mellett a város vonzáskörzetének elektromos ellátását üzemi és tartalék szinten is a tiszafüredi állomás biztosítja. A meglévő gerinchálózat szabadvezetékes kiépítésű, névleges feszültségszintje 22 kV.


30

IVS,Tiszafüred

A települést ellátó 22 kV-os gerinchálózat döntő többségében légvezetékes kialakítású, 20/0,4 kV tipizált transzformátor állomásokkal rendelkezik. A meglévő belterületi (Tiszafüred, Örvény, Kócsujfalu) fogyasztókat 83 db oszloptranszformátor és 11 db épített házas transzformátor állomás látja el 26,5 MVA teljesítménnyel. A kisfeszültségű hálózat vegyes kiépítésű. Hálózati struktúráját tekintve a rendszer javarészt csupasz szabadvezetékkel , kis mértékben légkábellel míg a városközpontban közintézményi szinten földkábeles hálózattal csatlakozik. Közvilágítás A közvilágítás korszerűsítésére 2002 évben került sor, egységes, energiatakarékos lámpatestek formájában. Országos közutak mellett 1 x 70 W míg egyéb helyeken 1 x 36 W lámpatestek kerültek elhelyezésre. Közterületeken, templomoknál egyedi célvilágítás található.

3.3.3.4. Hírközlési hálózat Helyközi hálózat Tiszafüred város vezetékes távközlési hálózata gerinchálózati szinten a Karcag – Tiszafüred FV 1 x 12 optikai kábelen keresztül csatlakozik az országos távbeszélő hálózathoz. Az optikai kábel végpontja a Tiszafüred Fő utca 10-12. számú Posta épületben található. Helyi hálózat A helyi hálózat központja a Fő utca 10-12. alatti Posta épületében található ARF 102 típusú központ. Jelenlegi kiépítését tekintve 4200 állomás üzemel, igény szerint bővíthető. Tiszafüred központtal egységes hálózat került kialakításra. Tiszafüred – Tiszaszőlős viszonylatban QV 100x4/0,8 típusú földkábel Tiszafüred - Kócsújfalu viszonylatban QV 25x4/0,8 földkábel biztosítja az ellátást. Kócsújfalun, Tiszaszőlősön a helyi távbeszélő hálózat léges kiépítésű, míg Tiszafüred esetében léges illetve földalatti kábeles és alépítményi hálózat került kiépítésre. Az egységes hálózatban nyilvántartott előfizetők száma 3840. A város területén kábeltelevíziós hálózat üzemel. Vezeték nélküli hírközlési rendszerek Tiszafüred közigazgatási területén a magyarországi mobil telefon szolgáltatók (T-Mobil, Vodafon , Pannon GSM ) teljes lefedettséggel bírnak.


31

IVS,Tiszafüred

3.4. Közszolgáltatások

Közszolgáltatások elemzése útmutató szerint

Tendencia

Bölcsődék száma

Egy

Bölcsődések száma

2003 óta kis mértékben növekedett 36 főről 43 főre.

Óvodák száma

2006 óta 3 db. (egy db egyházi)

Óvodások száma fő

410 főről 340 főre csökkent.

Óvodai

férőhelyek

száma

(gyógypedagógiai Három- 2003 és 2006 között- év alatt 500-ról

neveléssel együtt) fő Általános

400 főre csökkent.

iskolák

száma

(gyógypedagógiai 3 db, amelyből egy db a Református Egyház

oktatással együtt)

fenntartásában van, és egy db mikro-térségi funkciót lát el

Általános

iskolai

tanulók

száma

a

nappali 1311 főről 1043 főre csökkent 2003-2006

oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák

száma

(gimnázium

között. és 2 db (egy megyei és egy helyi önkormányzati

szakközépiskola együtt)

fenntartásban)

Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban 2001-ben 825 fő, 2006-ban 748 fő csökkenő (fő)

tendenciájú.

Nappali tagozatos egyetemi és főiskolai szintű 44 fő két szakon (A Szolnoki Főiskola képzésben résztvevő hallgatók száma a felsőfokú kihelyezett oktatási

intézményekben

(kihelyezett

tagozatai

–

kereskedelem,

tagozat idegenforgalmi szakmákban)

szerint) Idősek

nappali

intézményeinek

kapacitás Egy darab intézmény. Kihasználtság 2003 óta

kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek férőhelyek száma: 100%. aránya) Önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos Férőhelyek száma 43 fő, Kihasználtság 2003 és

átmeneti

elhelyezést

nyújtó

intézmények óta 100%, várakozók száma 20 fő.

kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya)


32

IVS,Tiszafüred

3.4.1. Egészségügyi ellátás

Tiszafüreden hat felnőtt, és három gyermek, és három fogorvos háziorvos látja el a lakosságot, ezen felül belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, onkológia, bőr- és nemi beteggondozás, tüdőgyógyászat, szemészet, reumatológia és fizikoterápia, valamint urológiai szolgáltatások állnak a betegek rendelkezésére. A szakellátásokat a kistérség többi településének lakossága is igénybe veszi. A városban központi orvosi ügyelet működik, mely a tiszafüredi lakosságon kívül Tiszaszőlős, Nagyiván, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre és Tomajmonostora lakóit is ellátja. A kistérség többi települése a kunhegyesi és az abádszalóki orvosi központhoz tartozik. Tiszafüred saját mentőállomással rendelkezik, amely a kunhegyesi állomással együtt a teljes kistérség lakosságát ellátja. Kórház nincs a kistérségben, Karcag, Eger, illetve Debrecen a három legközelebbi város, melynek kórházai a lakosság rendelkezésére állnak.

3.4.2. Közigazgatás

Polgármesteri Hivatal A polgármesteri hivatalban a választott önkormányzattal együttműködésben tevékenykedik az adócsoport, mely ellátja a jegyző hatáskörébe tartozó adók megállapításával, nyilvántartásával, beszedésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. A gyámhivatal gondoskodik a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséről, ellátja a hatáskörébe utalt feladatokat. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat az oktatási intézményekkel együttműködve segíti a gyermekek életminőségének javítását, különösen az otthoni körülmények jobbá tételét. Az igazgatási iroda ellátja a polgármesteri és jegyzői titkársági feladatokat, ugyanakkor kiemelt feladatokat is végez, úgymint anyakönyvi ügyintézés, népesség nyilvántartás, hagyatéki ügyek intézése, kereskedelmi ügyintézés, oktatási, közművelődési és sport ügyek ellátása, honvédelem, katasztrófavédelem, polgárvédelem stb. A főépítész elősegíti a település egységes táji és építészeti arculatának kialakulását, figyelemmel kíséri a rendezési tervek érvényesülését. A műszaki iroda intézi a városban az építésügyi hatósági ügyeket, továbbá ellátja az egyes környezetvédelmi, fakivágással, állattartással kapcsolatos, valamint vízügyi és telepengedélyezési feladatokat is. Az okmányiroda minden okmánnyal kapcsolatos feladatot ellát, úgymint anyakönyvek, vállalkozói igazolvány,


33

IVS,Tiszafüred

lakcímkártya, útlevél stb. A szociális iroda fő feladataként előkészíti a szociális törvényben meghatározott önkormányzati hatósági feladatokat (pl. támogatások megállapítását, úgymint jövedelempótló támogatás, rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, köztemetés, közgyógyellátás, rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása). Mindezen túl folyamatosan figyelemmel követi a lakosság szociális helyzetét és tájékoztatja a döntéshozóak a szükséges beavatkozásokról. A pénzügyi iroda előkészíti az önkormányzat pénzügyeivel, vagyongazdálkodásával, az intézmények pénzellátásával kapcsolatos döntéseket, és végrehajtja azokat. A polgármesteri hivatali apparátushoz tartozik továbbá a Kistréségi Társulás munkaszervezete és a pályázati csoport. További közintézmények A településen a polgármesteri hivatalon túl, az alábbi közintézmények működnek (feladataik részletezésétől jelen tanulmányban eltekintünk): − Földhivatal − Mentők − Rendőrség − Tűzoltóság − Közútkezelő − Vöröskereszt

3.4.3. Oktatási intézmények A városban 3 óvoda, 3 általános iskola, és 2 középiskola működik (Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium, Hámori András Szakközépiskola, Szakképző Intézet, Zrínyi Ilona Általános Iskola, Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat, Bán Zsigmond Református Általános és Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda, Tiszafüredi Óvodák Nyitnikék Tagóvodája, Tiszafüredi Óvodák Cseperedő Tagóvodája). A szakok közül a középiskolák

leginkább

a

kereskedelmi,

vendéglátó-ipari,

valamint

az

idegenforgalmi

szakmacsoportokat helyezik előtérbe, ez nagyrészt meg is felel a helyi igényeknek. Nagy hangsúlyt helyeznek ezen túl a ma már elengedhetetlen számítástechnikai oktatás színvonalára.


34

IVS,Tiszafüred

3.4.4. Kulturális intézmények A városi könyvtár közel hetvenezer kötet könyvvel, napilapokkal, hírlapokkal, folyóiratokkal, hanglemezekkel, filmekkel, mikrofilmekkel, elektronikus adathordozókkal fogadja érdeklődő látogatóit. A Fekete László Általános Művelődési Központ a lakosság további kulturális igényeinek kielégítését szolgálja. A zeneiskola és a Művelődési Ház tartozik hozzá.

3.4.5. Egyéb Közszolgáltatók A városban az alábbi közszolgáltatók segítik a lakosság mindennapjait: − Áramszolgáltató − Gáz − Kábel TV (helyi csatornák a Füred és a Főnix TV) − Munkaügyi Központ − Szemétszállítás (regionális hulladéklerakó központi telephely) − Vízmű, csatorna − Temetkezés

3.5. A hátrányos helyzet igazolását szolgáló indikátorok összefoglalása

Kritérium

Mutató

I. Tartós munkanélküliség magas szintje – nem A regisztrált munkanélküliek aránya magas (8,91%) teljesül

– nem teljesül (756 fő) A tartós (365 napon túl) munkanélküliek aránya magas (%) – nem teljesül. (110 fő)

II. Alacsony gazdasági aktivitás - teljesül

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya magas (61,81%) - teljesül Az 1000 lakosra jutó önálló, egyéni vállalkozások száma alacsony (57 db) – nem teljesül Ipari és építőipari foglalkozásúak aránya magas (31,4%) – teljesül


35

IVS,Tiszafüred

III. Szegénység és kirekesztés magas szintje – nem A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya magas (21,68 fő) - teljesül teljesül A 100 lakosra jutó személygépkocsik száma alacsony (22 db) – nem teljesül (20 alatt) A 100 családra jutó eltartottak száma magas (90 fő) – nem teljesül A félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások aránya magas (24,1%) – nem teljesül (25 felett) IV. Nagyszámú nemzetiségi és kisebbségi csoportok, Ez a kritérium nem teljesül, a roma népesség aránya mindössze 2%. különösen romák – nem teljesül V. Alacsony iskolázottság - teljesül

A 0-7 osztályos iskolai végzettséggel rendelkező személyek aránya a 15-x évesek körében magas (12,2%) - teljesül A felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x évesek körében alacsony (8,38%) - teljesül VI. Magas kriminalitás és rossz közbiztonság – Az 1000 lakosra jutó bűncselekmények száma magas (31 db) – nem teljesül nem teljesül

VII. Erősen leromlott környezet - teljesül A beépített területek aránya túlzottan magas – nem teljesül Az 1 főre jutó közterületi gondozott zöldterület aránya alacsony – nem teljesül Az 1919 előtt épített lakóházak aránya magas – nem teljesül A paneles és egyéb iparosított technológiával épült épületek aránya túlzottan magas (10,66%) – nem teljesül Barnamező (felhagyott vagy alulhasznosított ipari terület, katonai objektum, például laktanya) megléte a településrészen (6 hektár) – teljesül VIII. Kedvezőtlen demográfiai helyzet - A 60-x éves népesség aránya magas (20,32 %) -

teljesül

teljesül A 0-14 éves népesség aránya magas (17,93%) – nem teljesül Jelentős elvándorlás – teljesül


36

IVS,Tiszafüred

4. Városrészek területi megközelítése

4.1 Település szerkezet, városrészek. Tiszafüred teljes igazgatási területe 162,184511 km2, ebből három különálló belterülete mintegy 1.040 ha-t foglal el. A város nyugati részén elterülő Tisza-tó kb. 127 m2. A tó északi része fokozottan védett terület, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik. A korábbi belterületi közül Tiszaszőlős 2002-ben levált a városról, önálló közigazgatási egységként funkcionál. A városhoz tartozik azonban Tiszaörvény, amely 1984-ben lett Tiszafüred része. Kócsújfalu szintén belterületi egység, jóllehet a várostól keleti irányban 16-kmre helyezkedik el a 33-as út mentén. Tiszafüred kertes eredetű halmaztelepülés. Kialakulásának fontos tényezője volt az élő Tisza közelsége. A Tisza folyó, megszabta a település terjeszkedési lehetőségét, azonban a víz jelenléte mindig is fontos szerepet töltött be a település életében. Az árvízmentes területre települt település északi része a Tiszavégként ismert településrész egykor kertes terület volt. A két szerkezetileg különálló településrészt a Húszöles út választja el, amely valamikor csordahajtó út lehetett és tekintélyes szélességéről kapta a nevét . A Húszöles út funkciója a továbbterjeszkedés kapcsán átalakult, és 33-as számú főút áthelyezésével új funkciót kapott. A Húszöles úttól északra, illetve keletre elterülő történelmileg alakult halmazos településszerkezet felszíni formák által meghatározott. Ez volt a valamikori és a jelenlegi városmag. Az egykori kertek területe, a „Nyulas-szőlő” és a „Rókás-szőlő” mintegy hozzátapadt a belsőséghez. Tiszaörvény falu területe Tiszafüredhez az új ipari területekkel kapcsolódik. A két történelmileg kialakult településrész között a fő kapcsolatot és megközelítést a Füredi/Örvényi út biztosítja. Ettől az úttól északra jellemzően üdülő és be nem épített területek vannak, míg délre a nagy egybefüggő iparterület. A település szerkezetét meghatározza főutak rendszere. Tiszafüred településszerkezeti fejlődésének és kialakulásának fontos tényezője volt a Tisza közelsége és az, hogy itt átkelési pont volt a folyón. A település központi részének főutcája, maga a Fő utca volt, amely az 1980-as


37

IVS,Tiszafüred

évekig egyúttal a 33-as számú főközlekedési út városi átkelési szakasza volt. A 33-as számú főút áthelyezését a Fő utca szűk keresztmetszete indokolta. A város központi igazgatási, ellátási intézményei a Fő utca mentén találhatók, és ugyancsak itt helyezkedik el a református és római katolikus templom. Szerkezetét tekintve a belváros őrzi a Tisza árteréhez igazodó zeg-zugos utcarendszert, a hangulatos építészeti formákat. A kellemes környezet kialakulásában sokat segített a Húszöles út megépülése, amely egy jó minőségű, kerülő útként tehermentesítette a belvárost a korábbi, igen magas átmenő forgalomtól. A hosszan elnyúló központi terület épületeinek egy része már felújításra került, legtöbb esetben azonban a rekonstrukció még nem valósult meg. Az örvényi városrész falusias jelleget mutat (egy fő utcás település volt). A két egység fokozatos terjeszkedésének köszönhetően a központi városrészhez egyre inkább hozzáépül. Központi része nem kellően kiépített, valamint időről-időre belvíz-problémák merülnek fel, melyek megoldása mielőbbi intézkedést sürget. Kócsújfalu szabályos telekosztással szükség lakóterületként alakult ki a II. vh utáni időkben. Városrészek lehatárolásánál a „Városfejlesztési kézikönyv” előírásait vettük figyelembe: - Központi vagy alközponti szerepkör megléte - Homogenitás a városrészen belül - Külterület is lehet a városrész része - Funkció szerinti lehatárolás - Településrendezési terv, koncepció előírásai Tiszafüred egyközpontú város, új alközpontokra nincs igény, kiépítésük nem indokolt. A lakó funkción kívül még két jelentős funkció határolható le a városban, üdülőövezet és a barnamezős ipari területek.


38

IVS,Tiszafüred

Ezek alapján a városrészek/ funkciók: I.

Üdülőövezet (turizmus)- térképen bordó

II.

Tiszafüred (lakóövezet)- térképen zöld

III.

Ipari területek (Gazdaság/ipar)- térképen kék

4.2.Városrészek elemzése I.

Üdülőövezet

Az Örvényi alközpont legsürgetőbb problémája a belvízvédelem. A településrészen a magas vízállás sokszor megkeseríti az ott lakók életét. A vízelvezetési rendszer kiépítése mielőbb indokolt. Ezen túlmenően a tervek között szerepel az alközpont eredeti, falusias jellegének visszaállítása, „alközpont” szerepének erősítése. Turisztikai vonzerejének növelése érdekében megfogalmazódott egy erdei iskola létrehozásának igénye, valamint egy ún. horgászfalu kialakításának gondolata, mely a horgászturizmus erősítésével a település gazdasági fejlődését is előmozdítja. A terület egyéb kiemelkedő hiányosságai: A jelenlegi szabad strand eszközparkjával


39

IVS,Tiszafüred

nem tud minőségi szolgáltatást nyújtani, kicsi a kapacitása. A panzió/szálloda kínálatot növelni kell a városrészben, az esős napokban kevés az alternatív turista program. Az úthálózat, járda rendszer nem megfelelő. Igény lenne közművesített telkekre. Az „EuroVelo” kerékpát út átmegy a településrészen, nincs kerékpártároló/szolgáltató park kialakítva a kerékpárosok részére. 8.sz.ábra

ERŐSSÉGEK Földrajzi

fekvés

GYENGESÉGEK (árvíztől

védett

magaslati Szabad strandon kevés minőségi szolgáltatás

elhelyezkedés)

Partszakasz- közmű, út- ellátottsága nem

Fejlesztési lehetőségek-szabad ingatlanok- adottak megfelelő Ingatlan tulajdonosa a magyar állam a gáton belül

Kerékpártároló/szolgáltató park hiánya

Közúti megközelíthetőség 33-as útról

Erős motor és kishajó forgalom a strandnál

Bevezetett ingyenes strand

A kiépített partszakasz kapacitása nem teszi

Tisza tó –víz-minősége

lehetővé a turista forgalom jelentős növelését

Városi infrastruktúra közelsége

Panziók, hotelek, éttermek hiánya

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Önkormányzat pályázati forrásokból fejleszti a Önkormányzat nem tud fejleszteni- külső partszakaszt (strand, utak, kerékpárpark, járdák, okok miatt- a turista forgalom stagnál, közművesített üdülőövezet)

Tisza-tó

konkurens

települései

sikeres

Az önkormányzati fejlesztések hatására növekszik fejlesztéseket hajtanak végre. a turistaforgalom, ez jelentősen javítja a befektetői Pályázati forráshiány érdeklődést Magántőke befektetések a partszakaszon (panzió, hotel, étterem, egyéb turista attrakciók)


40

IVS,Tiszafüred

II.

Tiszafüred

Megvalósult jelentősebb „százmilliós” nagyságrendű fejlesztések az elmúlt években: -

Útépítés, felújítás a városban

-

Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Fejlesztése a Tisza-tó területén (kistérségi projekt)

-

Zrínyi Ilona Ált. Isk. Rekonstrukciója

A többi projekt (2.sz.melléklet) kisebb volumenű volt kevés kivételtől eltekintve részfunkciók fejlesztését szolgálta pl. akadálymenetesítés, szociális blokk stb. Jelentősebb hiányosságok, problémák a városrészben: -

Piac általános állapota nem felel meg a HACCP előírásainak, a társadalmi igényeknek pl. parkolás nem megoldott, a lakossági „zsibogó piacnak” nincs hely, üzemeltetése nem hatékony, esztétikailag kifogásolható, műemlék templom szomszédságában helyezkedik el.

-

A városnak nincs kiépített a kor követelményeinek megfelelő több funkciós városközpontja

-

Kulturális szolgáltató ingatlanok leromlott állagúak.

-

Közigazgatás több régi, korszerűtlen épületben működik, az épületek üzemeltetési költsége magas, belső elrendezése nem felel meg az elvárásoknak, külső homlokzata sok helyen omladozik

-

A szociális bérlakások lelakottak felújításra szorulnak

-

A közterek, parkok állapota nem megfelelő

-

A 33-as fűút környezete kaotikus, „össznépi zsibvásárra emlékeztet”

-

Belvízrendszer fejlesztésre szorul

Kócsújfalú – külterület-is a városrészhez tartozik, lakossága 150 fő alatt van, a térképen nincs jelölve.


41

IVS,Tiszafüred

9.sz.ábra. ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Térségi vonzáskörzeti központi funkciók

Nagy beruházások nem valósultak meg az

Jelentős

terek

álnak

a

fejlesztések elmúlt években

rendelkezésére

Leromlott állagú, problémás önkormányzati

Önkormányzat saját ingatlan vagyona

ingatlanok, bérlakás állomány

Városközpont a város szélén van, ez tovább Helyi magánbefektetők befektetési passzivitása emelheti az egyedi építészeti megoldások Önkormányzat csak külső, pályázati forrásból lehetőségét

tud fejlesztéseket végrehajtani

Jelentős turista forgalom

Lakosság anyagilag nem terhelhető Az elmaradó fejlesztések miatt a város nem fejlődik

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Jelentős 1990 óta/ vagy a város újkori A fejlesztések megrekednek egy-egy területen, történetének a legnagyobb mértékű fejlesztések a komplex városfejlesztési program nem megvalósítása pályázati forrásból A

fejlesztések

aktivizálják

a

valósul meg forráshiány miatt magántőkét, A Tisza-tó általános állapota romlik, a hal

munkahelyeket teremtenek

állománya nem javul, ez csökkenti a turisták

A megújuló városközpont segíti a turizmus és a számát város térségi szerepkörének erősödését

A Tisza tó más térségében több nagy sikeres

Aktívabb részvétel a Tisza tó minőségének projekt beindul, növelve a konkurens város megőrzésében (víz, hal, természet)

turista vonzását Csökken a belföldi turizmus


42

IVS,Tiszafüred

III.

Ipari területek

Tiszafüreden négy olyan terület is van, amely megfelelő infrastrukturális fejlesztéseket követően alkalmas az ipari termelés fellendülésének elősegítésére, beruházások városba vonzására. A következő ábrán, amely a beavatkozási pontok nagy részét mutatja, a kékkel jelölt területek jelzik az ipari hasznosítású, illetve arra alkalmas területeket.

10.sz.ábra A térkép bal oldalán elhelyezkedő kék háromszög a Füredi út menti barnamezős ipari területet jelzi, melyet a jelenlegi településrendezési terv gazdasági építési övezetbe sorol. A térkép alján középen látható hosszú téglalap alakú kék terület a 34-es főközlekedési út mentén helyezkedik el, jelenleg néhány vállalkozás telephelyéül szolgál. A térkép jobb oldalán pedig az egykori téglagyár területét láthatjuk (a harmadik kék részlet). A téglagyár működőképes, de környezetvédelmi, technológiai szempontból korszerűsítésre szorul, jelenleg nem üzemel. Tőle északra a 2006. szeptember 30-án bezárásra került régi hulladéklerakó találjuk – jelenleg még rekultivációra váró állapotban. A negyedik terület a város belterületétől mintegy 2 km2-re kelet irányában található a 33-as út mentén (térképen nincs jelölve). Itt épült meg a már működő regionális hulladéklerakó, amely kiváltotta a korábbi lerakóhely funkcióját. A terület megfelelő lehetőségeket biztosít egy biogáz üzem kialakításához, melynek tervei már a város rendelkezésére állnak.


43

IVS,Tiszafüred

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Ingatlan rendelkezésre áll

Víz bázis védelme miatt több iparág letelepítése

Szabad munkaerő

nem ajánlott Tisztázatlan

befektetői

szándékok,

alacsony

aktivitás A munkaerő szakképzetlen Önkormányzati tulajdon az ipari területen nem jelentős Önkormányzat

fejlesztési

forrásokkal

nem

rendelkezik A város ipari tőke vonzó képessége alacsony LEHETŐSÉGEK Önkormányzati

VESZÉLYEK terület

közművesítése A város tőke-vonzó képessége nem javul

pályázati forrásokból, bérbe adása

Az ipari befektetők elkerülik a várost, a

Komplex iparfejlesztési projekt indítása Kkv- foglalkoztatás nem lesz kiegyensúlyozott k részére

4.3. Anti-szegregációs terv Jelen Antiszegregációs Terv az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakmai Államtitkársága által kiadott Városrehabilitáció 20072013-ban Kézikönyv városok számára 2. sz. melléklet: Útmutató az Anti-szegregációs terv kidolgozásához tematikája alapján készült, figyelembe véve az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. §-át. Az Antiszegregációs Terv alapvetően 3 fő fejezetre tagolódik: - általános helyzetelemzés a város egészére vonatkozóan, - a szegregátumok helyzetének elemzése, - antiszegregációs program, intézkedési terv megfogalmazása. A terv elkészítéséhez alapvetően 2 adatbázis adatállományát: a KSH 2001. évi népszámlálási, valamint az önkormányzati nyilvántartásból elérhető adatokat használtuk fel.


44

IVS,Tiszafüred

I. Helyzetelemzés Feltétel: A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001es népszámlálási adatokból állítható elő) KSH által kijelölt szegregátumok:

11. sz.ábra. 1. sz. szegregátum bemutatása_(Muhi u. - Örvényi út - Temető u. - Gábor Á. út) (Muhi u. - Örvényi út - Temető u. - Gábor Á. út) szegregátumban van a Szivárvány-ház Fogyatékosok Református Otthona Támogató Szolgálat Tiszafüred Temető út 1., mely alapvetően bentlakásos intézmény súlyos, középsúlyos és halmozottan fogyatékos személyek számára, férőhely szám 165 fő, jelenleg is annyian vannak (2001-ben 205 fő volt). A bentlakók korösszetétele (2 éves kor alatt nem vesznek föl) a legkisebbek 4-5 évesek, 23 éven aluliak 30 fő körül, a zömük 25-40 közötti, 1-2 fő 70 év fölötti. A bentlakók életük végéig itt maradnak. A tanköteles korúak képzése egyéni fejlesztés, gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus, mozgásterapeuta segítségével. Van 1-2 fő heti 3 órás képzésre bejáró (a szüleik hozzák őket) gondozottjuk. A képzés és a foglalkozások fő célja az integráció, melyet elősegít a helyi iskolákkal (Zrínyi Ilona Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Óvoda, Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium tiszafüredi ált. iskolai tagintézménye és a Bán Zsigmond református Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény, és a Szivárvány Házhoz hasonló karcagi és pusztataskonyi intézetek) fenntartott szakmai és egyéb (iskolai rendezvényeken kölcsönösen résztvesznek) kapcsolat.


45

IVS,Tiszafüred

A kijelölt szegregátum fogyatékosak bentlakásos intézménye, az antiszegregációs program nem érinti az intézményt. 2. sz. szegregátum (Horog u. - Iskola út - Nyergesek utcája - Külsőfokpart út) (3. sz. melléklet: KSH-adatok) A KSH által kijelölt szegregációs terület Tiszafüreden a várostól vasútvonallal elválasztott Tiszavégi településrészén található, a Horog, Iskola, Külsőfokpart és a Nyergesek útja által körülhatárolt területen. A lakosok száma: 155 fő, a szegregációs mutató 51%. Cigány Kisebbségi Önkormányzat becslése szerint a szegregátumban élők kb. 45%-a, 65-70 fő többszörösen hátrányos helyzetű roma. I. 1. A város általános helyzetelemzése Településünk városszintű helyzetértékelését az Integrált Városfejlesztési Stratégia 3. fejezete tartalmazza (15-37 oldal). I. 2. A 2. sz. szegregátum (Horog u. - Iskola út - Nyergesek utcája - Külsőfokpart út) elemzése: I. 2. 1. Demográfia, szociális helyzet, foglalkoztatottság

1. Lakónépesség száma (fő)

Város 2. sz. egésze szegregátum 13747 155

2. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

18

24,5

3. Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

61,7

63,2

4. Lakónépességen belül 60-x évesek aránya

20,3

12,3

20,7

66,3

8,4

1,0

12,9

66,3

15,9

51,0

5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 7. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők* aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 8. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül


46

IVS,Tiszafüred

Forrás: KSH 2001. évi népszámlálási adatok A KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján a szegregátum lakosainak száma 155 fő, mely az összlakosságszám 1,1 %-a. A 0-14 évesek aránya 6,5 százalékkal, az aktív korúaké 1,5 %-kal magasabb a városi átlagnál. A 60 éven felüliek aránya 8 %-kal alacsonyabb a városi átlaghoz képest. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a szegregátum területén belül fiatalabb korösszetételű, többségükben roma családok élnek. Az iskolázottság hiánya (a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 45,6-kal magasabb, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 7,3 %-kal kevesebb, mint a városi átlag) egyik fő oka annak, hogy a munkaképes korúak 66,3 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. Alacsony

presztízsű

foglalkoztatási

csoportokban

foglalkoztatottak

aránya

(60,6%).

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta- 26,7%-2001-ben, jelenleg 30%nál nagyobb az érték). Alacsony a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (32%). I. 2. 2. Lakáskörülmények Magas a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott, jellemzően nyereg és sátortetős, falusias típusú lakásokon belül. Jelentős a rendezetlen környezettel, gondozatlan udvarral rendelkező ingatlanok száma. Önkormányzati tulajdonú bérlakás a szegregátum területén nincs. A telepszerű lakókörnyezet felszámolására már évek óta erőfeszítéseket tesz az önkormányzat, 2005-ben sikeres pályázat (KÖVICE) keretében sikerült a város területén több helyen hasonló körülményeket megszüntetni. 2007-ben pályázatot nyújtottunk be a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz „Telepeken élők lakhatási, munkaerő-piaci és szociális integrációs programja” jogcímre, mellyel újabb területeken lehetett volna az életminőséget javítani, sajnos sikertelenül. Város Szegregátum egésze 1.

Lakásállomány

(db)

5692

58

18,7

51,7

2. Alacsony komfortfokozatú

lakások

aránya Forrás: KSH 2001.évi népszámlálási adatok


47

IVS,Tiszafüred

I. 2. 3 Infrastrukturális ellátottság A vezetékes víz, elektromos áram, gáz és a közvilágítás 100%-os mértékben kiépített a településen. A város útjainak 64 %-a rendelkezik szilárd burkolattal. Önkormányzatunk 2003 óta tervszerűen építi és újítja fel a város útjait igénybe véve az adott évben aktuális pályázati lehetőségeket, melyet az elkövetkezendő években is szeretnénk folytatni. Ennek ellenére a pormentes út aránya a szegregátum területén csak 50 %, az itt található 6 db útból az Iskola út és a Remény út aszfaltozott, a Külsőfokpart út szegregátumon belüli része szintén, de a Horog, a Nyergesek útja és a Határ út csak szórt útalappal rendelkezik. A járda minden utcában igen rossz állapotú, beton lapokból álló, szakaszonként teljesen hiányzik. Csapadékvíz-elvezetés csak helyenként, igen kis területen található. 2008-ban pályázatot nyújtottunk be az ÉAOP-20075.1.2/D Települési bel-, és külterületi vízrendezés támogatására, melynek keretében a város fő csapadékvízgyűjtő gerincvezetékeit szeretnénk kiépíteni, majd a következő lépésben, egy újabb projekten belül a teljes csapadékvízelvezetést valósítanánk meg. I. 2. 4. Közszolgáltatások elérhetősége Tiszafüred városa kistérségi központként működik. A lakosság számára a közszolgáltatások a városban biztosítottak. Közigazgatási területen a polgármesteri hivatal meghatározott csoportjai, irodái körzetközponti feladatokat is, ellátnak a kistérség többi települése számára is az építésügyi, okmányirodai, gyámhivatali ügyintézésben, illetve a körzeti orvosi rendelőben a járóbeteg szakellátásban. A településen külön gyermekgyógyászat, fogászat, központi orvosi ügyelet, 3 db gyógyszertár és 2 db bentlakásos szociális intézmény működik. A település központi részén található a posta, illetve 4 db bankfiók. A közszolgáltatások minden lakos számára egyenlő hozzáférést biztosítanak.


48

IVS,Tiszafüred

Alapfokú közoktatás

nevelés

és

Felsőfokú oktatás

Egészségügyi és szolgáltatások

Közigazgatási hivatali lehetőségek

szociális

funkciók, ügyintézési

Óvoda Általános iskola

3 3 1 2 1 1 3 2 1 1 1 1 1

Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző intézet Kollégium Egyetem Főiskola Kollégium Kórház Rendelőintézet Gyógyszertár Bentlakásos intézmények Okmányiroda Jegyzői/körjegyzői hivatal Rendőrség Bíróság Munkaügyi kirendeltség

Forrás: önkormányzati nyilvántartások I. 2. 5 Oktatási helyzetkép A közoktatási intézményi feladatok ellátása helyben biztosított. A település lakói számára a közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatások elérhetősége helyben társulási együttműködés keretében is biztosított. A korai fejlesztés-gondozás és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás ellátása a megyei önkormányzat által fenntartott szakszolgálat által történik utazó szakemberek segítségével. A gyermekjóléti alapellátások közül a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet ellátatlan. Az önkormányzat nem érzékelt ezekre a szolgáltatásokra igényt a város lakosságának körében. Családok átmeneti otthona nem működik a településen.


49

IVS,Tiszafüred

Helyben, más településről kijáró Más településen, szakember(ek). alkalom/hó v. hét éspedig... (km) Közszolgáltatások Helyben KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás X Korai fejlesztés és gondozás Heti 1-2 alkalom Fejlesztő felkészítés X Nevelési tanácsadás X Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Évi 1 alkalom Gyógytestnevelés GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X

A szolgáltatás ellátatlan

X

X nincs rá szükség

Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet

X X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK

Családok otthona

átmeneti X Forrás: Tiszafüred város közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése


50

IVS,Tiszafüred

A városi önkormányzat fenntartásában egy középiskola, két általános iskola, két óvoda és egy alapfokú művészetoktatási intézmény működik a következő intézmények keretein belül: - Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium, - Zrínyi Ilona Általános Iskola, Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat, - Tiszafüredi Óvodák, - Fekete László Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Egy megyei fenntartású középiskola és két nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény működik Tiszafüreden: - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola, - a Tiszafüredi Református Egyházközség által működtetett Bán Zsigmond Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda. - A Pátria-2004 Kht. Által fenntartott Pátria Alapfokú Művészetoktatási Intézménye. Bölcsöde, óvodáztatás A 0-3 éves gyermeket nevelő anyák gyermekeinek felügyelete bölcsődében biztosított az anya iskolai elfoglaltsága idején. Gyermekek felvételénél az intézmény előnyben részesíti a nappali tagozatos tanulmányokat folytató szülők gyermekeit, de térítés ellenében időszakos gyermekfelügyeletet is biztosít igény szerint. A településen van elégséges számú óvodai férőhely. A kapacitás kihasználtsága 85%-os. Biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára 3 éves kortól az óvodáztatás. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike jár óvodába 3 éves korától. Ezáltal e gyermekek részére a napi háromszori étkezés térítésmentesen biztosított


51

IVS,Tiszafüred

Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 3 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 400 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 341 Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 109 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 40 Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 12 Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 16 Forrás: Tiszafüred város közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése: Általános és középiskolai oktatás Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló intézményes nevelésben-oktatásban részesül. Az önkormányzat által fenntartott két tiszafüredi általános iskolai telephelyen (Zrínyi Ilona Általános Iskola és a Kossuth Lajos Gimnázium általános iskolai tagintézménye) közel azonos a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A gimnázium Tiszafüredi Általános Iskolájában nincs felmentett az iskolába járás alól, illetve nincs magántanuló, a Zrínyi Ilona Általános Iskolában is az országos átlag alatt van a magántanulók aránya (0,56%) és az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat.


52

IVS,Tiszafüred

Gyermekek, tanulók száma a város intézményeiben Intézmény neve OM azonosítója Zrínyi Ilona Általános Iskola, Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat 035894 Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium 036014 Bán Zsigmond Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda 035898 Tiszafüredi Óvodák 200612 Jász-NagykunSzolnok Megyei Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola 036050 Fekete László Zeneiskola Alapfokú Művészetoktat ási Intézmény 201100 Pátria Alapfokú Művészetoktat ási Intézmény 040461

Tanulólétszám az intézményben

Össz

HH/ HHH

629

194/52

75

960

216/47

224

151/20

153

48/*

487

102/12

251

-

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) Emelt szintű oktatás Gyógypedagógiai tanterv tagozat

SNI Össz

HH/ HHH

SNI

Össz

HH/ HHH

SNI

Össz

HH/ HHH

497

132/45

55

-

-

-

19

19/7

21

862

194/47

21

98

22/0

0

-

-

49

224

151/20

49

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

38

487

102/12

38

-

-

-

-

-

89/*

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Forrás: Tiszafüred város közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése


53

IVS,Tiszafüred

Az országos kompetencia-mérések iskolai eredményeiben a Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium Tiszafüredi Általános Iskolája és a Zrínyi Ilona Általános Iskolában az eredmények közel azonosak az országos átlagot meghaladják. A tiszafüredi intézményekben a lemorzsolódási mutatók az országos átlag alatt vannak. A 8 osztályos gimnázium minden tanulója – értelemszerűen – gimnáziumban tanul tovább. Általánosan elmondható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a szakképzés felé mennek tovább, és arányukban kevesebben jutnak érettségit adó középiskolába. A Zrínyi Ilona Általános Iskola tanulói az országos átlagot meghaladó mértékben mennek tovább speciális szakképzésbe. Ugyanez elmondható a Bán Zsigmond Református Általános Iskola tanulóira vonatkozóan is. Tiszafüreden teljes a szakos pedagógus ellátottság. Az önkormányzati fenntartású tiszafüredi telephelyű iskolák közül a Zrínyi Általános Iskolát több pályázat révén sikerült az előírásoknak megfelelően kialakítani, míg a Gimnázium épületeinek felújítása évek óta húzódik, mert saját forrás híján önerőből nem tudjuk megvalósítani. Több év óta a címzett támogatási igénybejelentésünk eredménytelen volt. A Gimnáziumban 10 szükségtanterem van, nincs aulája, kicsi a tornaterme, mivel az intézmény eredetileg 250 tanuló befogadására épült, ám a tanulói létszám évek óta ennek több mint kétszerese, jelenleg 645 fő. A helyzet megoldását célozza meg az ÉAOP 4. 1. 1 Oktatási intézmények fejlesztése jogcímre benyújtott pályázatunk. A fejleszteni kívánt telephelyen létrehozandó szaktantermeket (nyelvi, számítástechnikai) integráltan egyaránt használni fogják a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is. A nagyobb közösségi terek (aula, sportudvar, tornaterem) lehetőséget biztosítanak a közös iskolai, kistérségi rendezvények, versenyek megszervezésére is.


54

IVS,Tiszafüred

Gyógypedagógiai nevelés, oktatás : Az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a településen lakó gyermekek, tanulók körében 7%-nál nagyobb, 12%, azonban az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók aránya 1,6 %, ami jóval az országos átlag alatt van. Tervszerű, komplex beavatkozás az SNI –s arány csökkentésére szükséges. Az SNI tanulók közül 19 gyermeket oktatnak szegregált csoporban. A két összevont gyógypedagógiai csoport a Zrínyi Ilona Általános Iskola, Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat általános iskolájában működik. Ebben az intézményben további 55 SNI gyermeket oktatnak integrált oktatásszervezési formában is. Az SNI tanulók koncentrációja még a Bán Zsigmond Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvodában tapasztalható. Itt az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya az intézmény tanulói körében 7%-nál sokkal nagyobb: 22% (49 fő). Többségük (40 fő) diszlexia és egyéb részképesség zavarban szenved. A Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium tiszafüredi általános iskolai tagintézményének tanulói között 19 fő SNI tanuló van (6%). A 8 osztályos gimnáziumi egységben az SNI –s tanuló nincs. Az SNI-s és az enyhefokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók lakóhely szerinti koncentrációja a városban nem mutatható ki. Az önkormányzati iskolák között a százalékos eltérés nem számottevő, a Zrínyi Iskolában tapasztalható magasabb százalék az intézményben működő Szakszolgálat helyben történő igénybe vételének tudható be. A Bán Zsigmond Református Általános Iskola magasabb százaléka az intézmény által adott egyéb szociális juttatásokkal (iskolabusz helyben is történő működtetése, ingyenes étkeztetés, egyéb adományok) van összefüggésben. A SNI-s tanulók törvény szerinti oktatása az önkormányzati intézményekben biztosított, fejlesztésük

a

szakértői

véleményben

leírtaknak

megfelelően,

felkészült

szakemberek

közreműködésével történik. Az integráció feltételei az intézményekben biztosítottak, figyelmet fordítanak az osztálylétszámok kialakításánál a megfelelő arányokra, a szakalkalmazottak összetételére. Gyógypedagógiai oktatás-nevelés normatíváját minden SNI-s (beleértve az enyhe értelmi


55

IVS,Tiszafüred

fogyatékosokat is) gyermekre, tanulóra igényelik, felhasználása a jogszabályok szerinti feladatokra történik. Intézményeinkben nincs szegregáció sem intézményi, sem osztályszinten, folyamatosan törekszünk arra, hogy a HH-s tanulók eloszlása egyenletes legyen a csoportokban, ennek a szervezése már az óvodában elkezdődik, hogy az iskolába jutás idejére ezen hátrányok csökkenjenek. A város egészéhez képest a szegregátumban magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma, Külsőfokpart út - 13 fő, Nyergesek útja - 8 fő, Horog út - 5 fő. Az összes halmozattan hátrányos gyermek 131 fő a városban, ezek közül 19,8% a területen lakik. A szegregált terület és az összes városi lakás aránya 1,1% mutató jól mutatja a hátrányos helyzetű gyermekek városi átlagot jelentősen meghaladó számát a területen. I. 2. 6. A szegregátum elérhetősége, közlekedési kapcsolata a város központi részével A Horog u. - Iskola út - Nyergesek utcája - Külsőfokpart utak által határolt szegregátum Tiszafüred Tiszavégi településrészében található, melyet vasútvonal zár el a város többi részétől. A településrészen, mint ahogy a város többi részében is, helyi tömegközlekedés nem működik. A Tiszavégi településrész lakói két vasúti átjárón (a városrész keleti és nyugati végén), a Kakukk és a Külsőfokpart úton keresztül juthatnak el a város központjába, mely a szegregátumtól kb. 2 kmre van. A Kakukk úti vasúti átjáró után a Poroszlói, majd a Baross úton, a Külsőfokpart úti átjáró után pedig a Dózsa György és a Kiss Pál úton közelíthetik meg a centrumot a városrész és a szegregátum lakói. A Poroszlói és a Baross utcák akadálytalanok, járdával ellátottak, a Baross út a távolsági buszközlekedés útvonala is. A Dózsa György és a Kiss Pál utcák burkolatainak felújítását, a járdákkal és a vízelvezetéssel együtt 2008 szeptemberében kezdjük meg, így a közlekedés ezeken az utakon legkésőbb 2009. június végére optimálissá válik. Összességében megállapítható, hogy a szegregátum elérhetősége, és a városközponttal való közúti kapcsolata jónak mondható.


56

IVS,Tiszafüred

II. Antiszegregációs terv Antiszegregációs terv általános célja: -

Szegregációnak, meglévő hátrányoknak, problémáknak a csökkentése, felszámolása.

Az antiszegregációs program két alapillére: -

Tiszfüred város meglévő szociális koncepciója( szociális törvény alapján), szociális ellátó rendszerének szolgáltatásai, erőforrásai.

-

IVS –ben meghatározott városfejlesztési stratégia erőforrásainak felhasznáslása a szegregáció megszüntetése érdekében.

Célcsoport: -

szegregált terület lakossága

-

a városban- a szegregált területen kívül- élő rendszeres munkajövedelemmel, versenyképes képzettséggel nem rendelkező felnőtt lakosság, hátrányos helyzetű családok, gyerekek.

Célcsoportban jelentkező problémák: -

Munkanélküliség

-

Szakképzetlen munkaerő

-

Hátrányos helyzetű gyerekek

-

Egészségi állapot

-

Szociális problémák

-

Lakáskörülmények


57

IVS,Tiszafüred

Fejlesztések: HELYZETELEMZÉS

CÉL

1, Pormentes út nincs vagy nem megfelelő. 2, Belvíz-rendszer nincs kiépítve

Útépítés, felújítás

3, Magas a 8 általánossal és versenyképes szakmával nem rendelkezők aránya 4, Magas a munkanélküliek aránya.

Képzetségi Lásd. humánerőforrás színvonal növelése program

Folyamatos

Munkanélküliek számának csökkentése Magánerős lakásfelújítások, építkezések támogatása

Közcélú, közmunkaprogram, esély a munkára program.

Folyamatos

Életviteli tanácsadás,

Folyamatos

5, Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya

Belvíz csatornaépítés

INTÉZKEDÉS FELELŐS Útépítés, felújítás

HATÁRIDŐ 2013

Belvíz csatornaépítés

2013

pályázati források felkutatá-sa, pályázati tanácsadás pályázati forrás segítségével építeni tervezett 10 db önkormányzati szociális bérlakás felépítése után a szegregátum lakói igényeinek kiemelt kezelése

6, Magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma 7, Rossz egészségi állapot, szociális körülmények

Hátrányos helyzetű gyerekek támogatása Egészséges életmód

Jelenlegi szociális program

Folyamatos

Jelenlegi szociális program/tanácsadás

Folyamatos


58

IVS,Tiszafüred

Antiszegregációs terv konkrét fejlesztési céljai: HELYZETELEMZÉS

INDIKÁTOR RÖVIDTÁVÚ (1ÉV)

1, Pormentes út nincs vagy nem megfelelő.

2, Belvíz-rendszer nincs kiépítve 3, Magas a 8 általánossal és versenyképes szakmával nem rendelkezők aránya

Közmunkában, közhasznú és közcélú foglalkoztatásban résztvevő lakosok száma

4, Magas a munkanélküliek aránya.

5, Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya

A szervezett tanácsadáson résztvevő lakosok száma

6, Magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma

A szociális koncepció alapján támogatásban részesülő hátrányos helyzetű gyermekek száma Szociális programban és tanácsadáson, a Tiszafüredi kistérség LEADER program Emberi erőforrás fejlesztése, prioritásához kapcsolódó szervezett rendezvényeken résztvevők száma

7, Rossz egészségi állapot, szociális körülmények

INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVÚ (3ÉV) 3 db út szilárd burkolattal való ellátása (Horog út, Külsőfokpart út és Nyergesek útja) 2 db út esetében (Horog és Nyergesek útja) a csapadékvízelvezetés kialakítása Közmunka és szociális pályázatokhoz kapcsolódó képzéseken résztvevő lakosok száma Közmunkában, közhasznú és közcélú foglalkoztatásban résztvevő lakosok száma A pályázati források segítségével felújított magasabb komfortfokozatú lakások száma


INDIKÁTOR HOSSZABBTÁVÚ (6ÉV)

Külsőfokpart út belvízelvezetésének megoldása

A pályázati források segítségével felépített önkormányzati szociális bérlakásba költözők száma

59

IVS,Tiszafüred

Új- „Esély a munkára”- családsegítő program lényege: -

komplexen kezeli a problémákat, egy helyen foglalkoznak a célcsoport gondjaival

-

mint megoldandó problémát első helyen kezeli a program a munkanélküliség felszámolását

-

a város által indított egyéb pl. foglalkoztatást segítő programmal szoros összhangban van.

Szervezeti és humánháttér: -

A város szociális ellátó rendszerén belül kell a szervezeti, humán, technikai feltételeket megteremteni. Javasolt két fő családsegítő koordinátor alkalmazása.

-

Minden szakterületre, ahol a célcsoport problémái jelentkeznek- pl. foglalkoztatás, oktatás, egészségügy, szociális helyzet, stb.- az önkormányzat felelősöket jelöl ki, akik az adott szakterület- a célcsoport részére indított programjait koordinálják, vezetik.

IVS–ban meghatározott városfejlesztési stratégia erőforrásainak felhasználása a szegregáció megszüntetése érdekében: -

Infrastruktúra javítása: út, járda építés, belvízrendszer kiépítése

-

Lakás körülmények javításában az önkormányzat közvetetten (pl. tanácsadás- mivel önkormányzati bérlakások nincsenek a területen, a magánerős építkezést az önkormányzat a város egész területén nem támogatja) és közvetlenül (pályázati lehetőségek felkutatásával, a pályázatok elkészítésével és az önerő biztosításával) tud résztvenni, illetve a szintén pályázati források segítségével tervezett önkormányzati szociális bérlakások kiosztásánál a szegregátumban élők igényeit figyelembe véve segítheti elő az itt élők mobilizációját is

-

Humánerőforrás fejlesztési programok


60

IVS,Tiszafüred

CÉLCSOPORT

PROGRAM

PROJEKTGAZDA

FORRÁS

FT MILLIÓ

8. általánossal nem rendelkező felnőtt lakosság Szakmával nem rendelkező/vagy versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság

Esti iskola

Új helyi képzések kialakítása: pl. kertész, házvezetőnő, turista szállásadó és a letelepedő ipari üzemek igényei szerint. Informatika, nyelv Informatikai területeken oktatás/ hátrányban lévő 18. módszertani év alatti lakosok reform, nyelvoktatás fejlesztése eszközpark és az egyéni képzés feltételeinek javításával.

Általános iskola

Pályázat, önkormányzat

Gimnázium, Pályázat, szakközépiskola, magánszektor (Régiós szakképző központ, Magánképző cégek)

Általános Gimnázium

30

85

iskola, Pályázat, önkormányzat 80

Működés rövid leírása: Az „Esély a munkára” program szakembereinek a feladata, hogy a problémákat feltárják, a tanácsadás során motiválják a részvevőket a továbblépésre, a lehetséges megoldások bemutatásával. A feltárt problémákat a város vezető testülete elő terjesszék. Ez alapján a város vezetése konkrét megoldásokat, programokat indít pl. foglalkoztatás, egészségügy egyéb területeken. A programokat szakmai felelősök vezetik. Az antiszegregációs program első lépcsőjeként beindításra kerül az „Esély a munkára” program, amely a problémák feltárására, a foglalkoztatás képzettségi feltételeinek megteremtésére koncentrál. (lásd. humánerőforrás fejlesztés). A város gazdasági életének dinamizálása, a foglalkoztatási színvonal emelése az IVS célkitűzési, programjai között szerepel, ez garantálja közép és hosszabb távon a hátrányos helyzetű családok számának csökkentését.


61

IVS,Tiszafüred

Jelenleg működő programok: 1, Az iskolai oktatás területén működő programok (2000-2007) a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására: (Forrás: Önkormányzati szociális program) -

1-3 évfolyamon iskolaotthonos oktatás, mely az otthoni felkészülést helyettesíti, és az otthoni környezet meghatározottságát csökkenti

-

A tanulmányaikban lemaradó gyerekek számára felzárkóztató oktatás szervezése

-

4. osztálytól napközi minden jelentkező gyermek számára

-

A hátrányos helyzetű gyerekek részére térítésmentes étkezés és tankönyv

-

Alapfokú művészeti oktatási intézményben (Fekete László Zeneiskola - Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) térítésmentes oktatás biztosítása, ez a 251 fős létszámból 100 fő

-

Ösztöndíjprogramokban (pl. Út a középiskolába, Út az érettségihez) az intézmény pedagógusai mentori feladatokat vállalnak, egyénileg segítve a tanuló tovább haladását

-

SNI-s tanulók részére megfelelő habilitációs (részképességeknek megfelelő) foglalkozásokat biztosítunk a szakértői véleményekben leírtak szerint, fejlesztő és gyógypedagógusok segítségével

-

Óvodáinkban már a középső csoporttól megszervezzük a logopédiai ellátást, mely nemcsak a beszédkészség fejlesztésében bír jelentős szereppel, hanem a diszlexia, diszgráfia, stb., korai kiszűrésében is

2, Családsegítés és gyermekjóléti szolgálatok Tiszafüred közigazgatási területének lakónépessége 12 240 fő, a 0-18 éves korosztály száma 2 334 gyermek. Az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény alapján a gyermekkorú lakosság és családjaik figyelemmel kisérése, segítése, támogatása a szociális alapszolgáltatások biztosításával, ezen belül a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat működtetésével biztosítja a település. A gyermekekkel és családjaikkal végzett szociális munkát gondozással, szolgáltatással és szervezéssel biztosítja. Elősegíti a gyermekek családban történő nevelkedését: tájékoztatással - ellátásokról, támogatásokról, jogokról. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében észlelő jelzőrendszert működtet, amelynek keretében figyelemmel kísérik a teleülésen élő gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, gyermekvédelmi és egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét.


62

IVS,Tiszafüred

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 843 hátrányos helyzetű gyermek részesül. (amely kedvezményes és ingyenes étkezést, ingyenes tankönyv ellátást és évi két alkalommal pénzbeni támogatást jelent) GYEA Intervenciós program keretében 320 család részesült tartós élelmiszer adományban, nyári gyermekétkeztetésben 217 gyermek. Magas a munkanélküliek száma: a rendszeres szociális segélyben 698 fő részesül. A gyermekjóléti szolgálat 2007. évben 2935 alkalommal, a családsegítő szolgálatot pedig 5420 alkalommal keresték fel a rászoruló hátrányos helyzetben lévő családok, gyermekek, szociális intézmények és társszervezetek. 3, Közmunka pályázatok, közcélú és közhasznú foglalkoztatás:

A közmunkában, közhasznú és közcélú foglalkoztatásban a végzett munkák jellege: parkgondozás, út, vízelvezető árok és padkák, önkormányzati épületek karbantartása, köztisztasági feladatok Tiszafüred város közigazgatási területén, ebédadagolás. 2007-ben közmunka 85 fő, közcélú foglalkoztatás 36 fő. Életviteli tanácsadással Tiszafüred város közigazgatási területén a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szolgál a rászoruló hátrányos helyzetű családoknak a szociális alapszolgáltatás keretein belül. Információ, hivatalos ügyek intézése, szoc. szolgáltatások közvetítése, és nyújtása (adósságkezelési tanácsadás, és rendszeres szoc segélyezettekkel való kötelező együttműködési megállapodás, beilleszkedési terv a munka világába, krízis helyzetben lévő családok segítése, adományok osztása). Ezen szolgáltatások igénybevétele egyrészt önkéntes, másrészt a jelzőrendszer tagjai által jelzett esetben és a rendszeres szociális segélyezésnél kötelező.


63

IVS,Tiszafüred

IVS-ban a város területén- tervezett fejlesztések hatása a szegregált terület lakosságának életére: (hatások vizsgálata tematikus célok szerint)

IVS

FEJLESZTÉSI HATÁS/EREDMÉNY

TERÜLET Infrastruktúrafejlesztés

Fenntartható közlekedés feltételei, és az egyéni közlekedési mobilitás javul, baleseti kockázat csökken, belvíz okozta károk megszűnnek. Célcsoport életkörülményei javulnak.

Humánerőforrás fejlesztés Képzettségi színvonal emelkedik, a munkavállalás esélye javul. A célcsoport nagyobb eséllyel tud munkahelyet találni. Kistérségi

szerepkör Munkalehetőség nő, célcsoportban a munkanélküliség csökken,

erősítése

mivel a szolgáltatás, kereskedelem, közigazgatás területeken új munkahelyek jönnek létre.

Turizmus fejlesztése

Turisták számának növekedésével növekszik a szektor munkaerő igénye. Célcsoportban munkalehetőség nő, a munkanélküliség csökken.

Gazdaság fejlesztése

Új munkahelyek jönnek létre. Munkalehetőség nő, célcsoportban a munkanélküliség csökken.

4.4. SWOT analízis (város)

A következőkben összefoglaljuk azokat a jellemzőket, melyek a város további fejlődésének irányait meghatározhatják. Az egyes kategóriák kialakítása során természetesen nem izoláltan kezeljük a várost, hanem figyelembe vesszük azokat a természeti-, földrajzi-, gazdasági és társadalmi adottságokat, melyek a térség egészére is vonatkoz(hat)nak.


64

IVS,Tiszafüred

ERŐSSÉGEK (strengths) GYENGESÉGEK (weaknesses) − Kiváló földrajzi adottságok: a város közel − A kistérség az ország leghátrányosabb egyenlő távolságra helyezkedik el a keleti területeinek egyike országrész nagyvárosaitól, úgymint − A lakosság átlagos iskolai végzettsége az Szolnok, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, országosnál alacsonyabb Debrecen − Viszonylag magas munkanélküliség − Kiváló minőségű termálvíz készlet, − A gazdaságilag aktív népesség aránya meglévő termál strand kapcsolódó kicsi szolgáltatásokkal − A város vándorlási mérlege évek óta − Kiépített ivóvíz, csatornarendszer, negatív, a lakosság száma folyamatosan korszerű hulladéklerakó, csökken − Tiszafüred már kiérdemelt szerepei − Az elköltözések elsősorban a fiatalabb, Kistérségi központ és legnagyobb munkaképes korú lakosságot érintik, így település, Tisza-tó „fővárosa”, arányaiban nő az idősebb lakosok száma kereskedelmi, közigazgatási, rendészeti, (elöregedő népesség) oktatási, hatósági, stb. − Az ipari beruházások aránya, az − Nemzetközi öko-turisztikai besorolás alkalmazott termelési technológia szintje − Élő kistérségi kézműipari és viszonylag alacsony népművészeti hagyományok megléte − Leromlott iparterület, újabb ipari− Történelmi jelentőség logisztika- hulladékgazdálkodási területek − Nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek hiánya − M3-as autópálya közelsége − Leromlott bérlakás állomány − Agilis önkormányzati testület − Kedvezőtlen közlekedési infrastruktúra, balesetveszélyes kerékpáros közlekedés − Partnerség − Kedvezőtlen városkép, belső arculat − Megfelelő, értékes fejlesztési területek az hiánya, „városkapuk” hiánya önkormányzat tulajdonában (90 ha üdülőterületi, magas-parti önkormányzati − A turizmus adottságai a turisztikai tulajdonú ingatlan vagyon) infrastruktúra fejletlensége miatt kihasználatlanok − Elfogadott városfejlesztési stratégia és akcióterv − A termál strand leromlott állapota − Kihasználatlan endogén potenciál − Magas költségvetési hiány, alacsony helyi tőkeerő és jövedelemtermelő képesség − A közművagyon kedvezőtlen birtoklási viszonyai


65

IVS,Tiszafüred

LEHETŐSÉGEK (opportunities) − Idegenforgalmi szolgáltatások iránti igények és az ágazat központi támogatottsága (természetegészségturizmus, sportturizmus, konferenciaturizmus) − A Tisza-tó térség kiemelt fejlesztése − Csendes-, családi-, wellness-, horgászöko- turizmus iránti igények növekedése − Hatalmas műveletlen területek, ártéri területek, mezőgazdasági területek, (Alternatív energiaforrások – energiafűz termelésének lehetősége) − Az ártéri területek többcélú hasznosíthatósága

VESZÉLYEK (threats) − A negatív vándorlási mérleg és az elöregedő népesség a dinamikus gazdasági fejlődés kerékkötője lehet − A környező kistelepülések elnéptelenedési folyamata (megszűnik a bevándorlás, lakosságpótlás) − A szociális válság elmélyülése, egyes társadalmi csoportok elszegényedésének folytatódása − A lakossági ellátás (oktatás, kultúra, egészségügy, szociális ellátások) működtetését és fejlesztését biztosító központi források csökkenése

− Közösségi források megpályázásának lehetősége

− A Tisza vízminőségének romlása (környezeti ártalmak, vízszennyezés) hátrányosan érintheti a város turisztikai imázsát

− Önkormányzati szövetségek, hatékony együttműködések

− A vállalkozói tőke érdeklődésének csökkenése, másfelé irányulása

− A Régió kiemelt fejlesztési programjában a Tisza-tó fejlesztése kiemelt fejlesztési terület

− A Tisza-tó rendezetlen állapotának tartós fennmaradása, a „vízügyi” és „természetvédelmi” területek kivonása a turisztikai fejlesztési lehetőségek alól,

− Meglévő ipari terület fejlesztése

− A külső tőkebefektetők érdeklődésének növekedése a keleti országrész iránt

− A természetvédelmi területek további terjeszkedése, − Elégtelen állami források az 33-as, 34-es, 342-es utak karbantartására, − 2008/9-es pályázati évben nem indul meg a város életét nagy mértékben befolyásoló beruházás


66

IVS,Tiszafüred

5. Városfejlesztési Stratégia 5.1 Város jövőképe Tiszafüred város, a település arculat, a helyi gazdaság, a turisztikai attrakciók, a szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, közigazgatás, oktatás, szabadidős kikapcsolódási lehetőségek, szociális intézmények) és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a Tisza-tó térségének elismert, megkerülhetetlen –kisvárosa-központja valamint kiemelt turista célpontja„üdülő központja, fővárosa”- kíván lenni, amely dinamikusan fejlődő, lakosságszámban gyarapodó település. A város fejlődésének zászlóshajója a jelentős és egyedi vízi természeti adottságokra épített turizmus, a sok területen még hiányos kisvárosi infrastruktúra fejlesztését a helyben és a vonzáskörzetében jelentkező igényein kívül ennek a jövőképnek kell alárendelni.

5.2. Tiszafüred- három szintű- stratégiai célrendszere ÁTFOGÓ CÉL „Minőségi társadalmi környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása”

I. Tematikus cél Helyi infrastrukt úra fejlesztése

II. Tematikus cél Humán erőforrás fejlesztése

III. Tematikus cél Kistérségi központi szerepkör erősítése

IV. Tematikus cél Turizmus fejlesztése

V. Tematikus cél Helyi gazdaság erősítése

1.sz. városrész

2.sz. városrész

3.sz. városrész

Cél: ÜDÜLŐTERÜLET TURISZTIKAI ADOTTSÁGAINAK FEJLESZTÉSE.

Cél: TISZAFÜRED KISVÁROSI FUNKCIÓINAK FEJLESZTÉSE.

Cél: IPARI FEJLESZTÉSE

TERÜLET

12.sz.ábra


67

IVS,Tiszafüred

Átfogó cél: Minőségi társadalmi környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása képezi a város hosszú távú átfogó célját, melynek teljesülése esetén a lakosság számára a jelenleginél jobb minőségi társadalmi környezet fog létrejönni, a helyi gazdaság-foglalkoztatási készsége növekedni fog és stabil lesz, arányaiban messze meghaladva a jelenlegi foglalkoztatási színvonalat. Mutatók: INDIKÁTOR MUTATÓ Városi lakosságszám

JELENLEGI ÉRTÉK CÉL- ÉRTÉK

CÉL- ÉRTÉK

2006

2015

2026

12 523 fő

1% növekedés

5% növekedés

Munkanélküliek száma 723

I.

30% csökkentés 40% csökkentés

Tematikus cél : Helyi infrastruktúra fejlesztése

Helyi infrastruktúra fejlesztése minden városrészre kiterjed, magában foglalja a városi alap infrastruktúra fejlesztését a szükséges területeken. Közút- közvilágítás – belvízrendszer fejlesztése, továbbá a közszolgáltatói, oktatási, kulturális, egészségügyi, stb. funkciók fejlesztéséhez szükséges ingatlan beruházásokat és a közösségi célokat szolgáló szabadtéri közterek, parkok kialakítását, fejlesztését. Mutatók:

INDIKÁTOR Szilárd burkolatú utak hosszának növelése

2006

2015

61. 531m

+20%

Közterek, parkok területe: Zöld terület-növekedés 278 ezer m2 +10%

Új kisvárosi funkciók: Korszerű több funkciós piac, főtér, sétáló utca, koncentrált vendéglátó ipari jelenlét az új városközpontban/bevásárló utca Kkv. szolgáltatókkal, (felnőtt)szakképzési térségi centrum.


68

IVS,Tiszafüred

2. sz. Tematikus cél: Humán erőforrás fejlesztése A cél elérése a következő területeken jelent fejlesztéseket (nem ingatlan beruházás), projektek indítását: hátrányos helyzetű tanulók oktatása, felnőtt lakosság szakképzése, átképzése a piaci igényeknek megfelelően, általános és középiskola oktatási fejlesztése új szakirányok kialakításával. Értelemszerűen a cél minden városrészre kiterjed. Mutatók:

2006 2015

INDIKÁTOR

Speciális képzésben részesülő tanulók száma (informatika, nyelv) -

500

Szakképzésben részt vett felnőttek száma

50

280

Szakok száma a középfokú szakképzésben

8

12

3, Tematikus cél : Kistérségi központi szerepkör erősítése Kistérségi központi szerepkör erősítése a 2. számú városrészre – Tiszafüred- terjed ki, közvetlenül a kistérségben szolgáltató közintézmények fejlesztésével valósítható meg, közvetetten pedig mindazon fejlesztések hozzájárulnak teljesítéséhez, amelyek segítik a város vonzerejének, egyéb területeken jelentkező szolgáltatási színvonalának növelését. Önálló célként való megjelölését az indokolja, hogy a város kistérségi központ és a kistérséget érintő fejlesztésekben a többi településsel együttműködve, sok esetben közös teherviselésben kell kialakítani a terveket, ezért célszerű elkülöníteni a célok között. Mutatók: INDIKÁTOR

2006 2015

Kistérségi jelentőségű fejlesztések száma -


7

69

IVS,Tiszafüred

Kistérségi jelentőségű fejlesztések: Korszerű több funkciós piac, főtér, sétáló utca, koncentrált vendéglátó ipari jelenlét az új városközpontban/bevásárló utca Kkv. szolgáltatókkal, (felnőtt) szakképzési térségi centrum, turisztikai funkciók bővülése, foglalkoztatás/működő – korszerűKkv. ipari terület. 4, Tematikus cél: Turizmus fejlesztése A turizmus fejlesztése a város súlyponti kérdése területe minden városrészre kiterjed. Tiszafüred a természeti adottságit a turizmus területén csak akkor tudja jobban kihasználni, ha fejleszti turisztikai infrastruktúráját ( ez csak részben azonos a városival), és növeli a turisztikai attrakcióinak a számát és ehhez egy hatékony város marketinget hoz létre. A fejlesztés két kulcs területe az I. sz. városrész (Tisza-part) és a II. sz. városrész érintett területei –belváros, 33-as főútmivel a turisták a város több pontján jelen vannak a fizetővendéglátás miatt a városban zajló fejlesztések jelentősen hatnak a turizmus alakulására. Mutatók: INDIKÁTOR

2006

2015

Vendégéjszakák számának növekedése 70 000* +100%

* becsült adat, mert a KSH adat nem fedi a valóságot. 5. Tematikus cél : Helyi gazdaság erősítése A foglalkoztatás négy egyenlő fajsúlyú pillérét kellene megteremteni a városban. Ezek a következők: turizmus, közszféra, kereskedelem-szolgáltatások, valamint az ipar. Az első három területen az egyes, kettes, hármas és négyes tematikus célok teljesítése növeli a foglalkoztatást, a versenyszférában a foglalkoztatás növelése elsősorban ipari üzemek letelepítésével érhető el, ezt a megfelelő befektetői környezet megteremtésével, az átképzések fejlesztésével és a hatósági feladatkörök, döntési folyamatok meggyorsításával tudja az önkormányzat támogatni.


70

IVS,Tiszafüred

Mutatók:

2006 2015

INDIKÁTOR

Aktív – jelenleg önkormányzati- ipari területek nagysága -

5 ha

Városrészek céljai: 1.sz. városrész :ÜDÜLŐFALU TURISZTIKAI ADOTTSÁGAINAK FEJLESZTÉSE Mutatók:

INDIKÁTOR

2006

2015

Szabad strandi partszakasz hossza 200m 700m

2.sz. városrész TISZAFÜRED KISVÁROSI FUNKCIÓINAK FEJLESZTÉSE Mutatók: INDIKÁTOR

2006 2015

Új kisvárosi funkciók száma -

6

Új kisvárosi funkciók száma: Korszerű több funkciós piac, főtér, sétáló utca, koncentrált vendéglátó ipari jelenlét az új városközpontban/bevásárló utca Kkv. szolgáltatókkal, (felnőtt) szakképzési térségi centrum, turisztikai funkciók bővülése. 3.sz. városrész GAZDASÁGI TERÜLETEK FEJELESZTÉSE. Mutatók: INDIKÁTOR

2006 2015

Aktív – jelenleg önkormányzati- ipari területek nagysága -


5 ha

71

IVS,Tiszafüred

5.3. Stratégia koherenciája, konzisztenciája

5.3.1.Illeszkedés, összhang a település fejlesztési koncepcióval, tervvel

Elvégeztük az IVS és a településfejlesztési koncepció, rendezési terv egyeztetését. A feladatra egy munkabizottság alakult 2007.12.01-én. Munkabizottság tagjai: Alpolgármester: Szűcs István Főépítész:Kiszeli Ildikó Projekt munkatárs: Szűcs Gábor Külső szakértő: Végh József építész Art-vital Kft A munkabizottság kiemelkedő ellentmondásokat nem talált, kisebb indokolt módosításokat azonban kezdeményezett. Az összehangolás érdekében a településfejlesztési/ rendezési tervet a szükséges területeken változtatja az önkormányzat 2008.10.31. határidővel.

Tiszafüred város jelenleg hatályos településrendezési terve módosításának szükségessége az IVS alapján

A településközpontban a tervezett körforgalom helyett közlekedési csomópont, a Kálvin út korrekciójával, szabályozásával.

Belsőfokpart út funkcióváltása települési gyűjtőút kategóriába, valamint szabályozása, parkoló területek, és buszmegállók kijelölésével.

A piaccsarnok új helyének kijelölése, az adott építési övezet paramétereinek felülvizsgálata

Új főtér kijelölése, szabályozása, parkolók kijelölésével

A Szőlősi és Örvényi út közötti terület jelölése, mint tervezett lakóterület (csoportos lakásépítésre alkalmasan).

Városközpontban az utca szabályozások (szabályozási vonal) felülvizsgálata.


72

IVS,Tiszafüred

Belsőfokpart út szabályozása a volt téglagyár felé.

A Madách út és Igari út közötti rész terület felhasználásának változása, új feltáró út kijelölésével, az építési övezet paramétereinek megállapításával. Fenti terület kereskedelmigazdasági fejlesztési területként történő szabályozása.

Városi termálfürdő fejlesztésével kapcsolatos szabályozási előírások felülvizsgálata.

Szabad strand területének növelése, annak térképi jelölése, az elhelyezhető építmények körének felülvizsgálata

Üdülőterület szabályozása, az üdülőterületet feltáró központi- gyűjtőút kijelölésével, a szabadidős (sportpályák, turisztikai szabadidőközpont, művészetek háza, stb.) területek kijelölése, terület felhasználási változások jelölése, és az üdülőterület újra szabályozása.

A sziget terület felhasználásának újragondolása.

Kerékpárút bevezetése a városközpontba, ennek településrendezési terven történő jelölése, tervezése

Nagyméretű hirdetőtáblák kihelyezésének szabályozása.

33-as főút belterületi szakasza mellett a közterületen elhelyezhető építmények, műtárgyak szabályozása.

Városkapu szabályozása.

Füredi út melletti iparterület szabályozásának felülvizsgálata

Lakótelepekre vonatkozó előírások felülvizsgálata a lakótelepek humanizálása miatt.

Örvény településközpontjára vonatkozó előírások felülvizsgálata, óvoda és iskola funkcióváltásának figyelembe vételével.

Örvényen a Horthy-csatorna melletti terület idegenforgalmi fejlesztési lehetőségének vizsgálata.

Kikötők helykijelölésének felülvizsgálata

A külterületen a regionális hulladéklerakó mellett környezetvédelmi ipari terület (alternatív energia, biogáz stb) kijelölése, szabályozása.

Folyamatban lévő fejlesztési igények (Tesco, hajógyár, szálloda) megvalósíthatóságához a rendezési feltételek biztosítása.


73

IVS,Tiszafüred

5.3.2. Célrendszer koherenciája

Vizsgálat táblázatban összefoglalva:

SZEMPONTOK

EREDMÉNY

Városrész célok illeszkedése

Célok egymást kiegészítik

Zárványok kialakulása

Nem alakul kii zárvány

Funkciók megosztása

Nem tervezett

A városrészcélok más-más funkcióhoz (lakóövezet, üdülőkörzet, ipari terület) kapcsolódnak, a célok elérése szükséges a város fejlődése szempontjából, egymást kiegészítik, de nem párhozamos célokról van szó, tehát a lakóövezet fejlesztése kizárólag pl. a II. sz. városrészre koncentrálódik, nincs funkciómegosztás tervezve a városrészek között. Zárvány nem tud kialakulni, mivel egy városrész teljesen lefedi a lakóövezetet.

5.3.3. Környezeti állapot

I. Városrész: A szabad strand, vízparti övezet fejlesztésével, kapacitás bővítésével növekszik majd a lakossági környezeti terhelés mértéke a városrészben, hiszen a jelenlegi vendégforgalom két-háromszorosát szeretné a város lebonyolítani a területen. Intézkedés: A környezeti károsodás mértékének csökkentése, megakadályozása érdekében az önkormányzat környezetvédelmi hatástanulmányt kíván készíttetni 2009-ben a fejlesztés hatásainak feltárása és konkrét intézkedési csomag létrehozásának céljából.


74

IVS,Tiszafüred

II. Városrész: A tervevezett intézkedések nem terhelik a környezetet, az alkalmazott BAT technológiának, a fajlagos energiafelhasználás csökkentésének, és a zöld területek növelésének köszönhetően a beruházások környezetre gyakorolt mérlege pozitív lesz, amely nem igényel konkrét intézkedést. III. Városrész: Az ipari területek fejlesztése, - a ipari üzemek léttelepülése -, igényelhet konkrét beavatkozást, azonban ennek jelenleg még csak a menetrendjét lehet feltárni.

Az önkormányzat a

kockázatotok csökkentése érdekében a környezetet erősen terhelő- különösen a vízbázistiparágak letelepedését nem támogatja a város barnamezős ipari telepein. A környezetvédelmi hatástanulmány készítésére kötelezett esetekben pedig, részt kíván venni a munkában a város érdekeinek eredményes érvényesítése érdekében.

6. Akcióterület kijelölése

6.1. Akcióterületek kijelölésének feltételrendszere

Az akció területek kijelölése indikatív- az IVS kézikönyv alapján- a mindenkori pályázati lehetőségek döntik el, hogy a leírt formában vagy más csoportosításban kívánja a város kijelölni, fejleszteni az akcióterületeket.

Akcióterületek kijelölése: I, sz. akcióterület: (1. sz. városrész Üdülő területen) – térképen barna II, sz. Akcióterület: (2. sz. városrészben , Tiszafüred centrum)- térképen fehér III, sz. Akcióterület: (2. sz. városrészben , Tiszafüred)- térképen sárga IV, sz. Akcióterület: (3. sz. városrészben , Ipari terület)- térképen kék V. sz. Szegregált terület.- térképen zöld (antiszegregációs tervben kifejtve)


75

IVS,Tiszafüred

Az akció területi fejlesztéseknél az önkormányzat kizárólag pályázati források felhasználásával kíván és tud fejleszteni. (A pótlás, karbantartás címén megvalósuló kisebb értékű- maximum pár tízmilliós- beruházásokat valósítja meg saját forrásból.) 6.2. Akcióterületek leírása (célkapcsolat, funkciók, tevékenységek)

I, sz. akció terület: (1. sz. városrész Üdülő területen) „TURISZTIKAI VONZEREJÉT ERŐSÍTŐ, KOMPLEX FEJLESZTÉSEK.” (Tisza-tavi partszakasz és üdülőterület fejlesztése, termálfürdő rekonstrukció) Fejlesztendő funkciók: -

Turisztikai szolgáltatások (termálfürdő, szabad strand, camping, zöldterület rendezés)

-

Közlekedés (kerékpárút/park, közút, parkolók, járdák, parkok)

-

Kiskereskedelem, szolgáltatások (étterem, panziók, szállodák)

-

Belvíz közművek


76

IVS,Tiszafüred

A fejlesztendő funkciók az alábbi tematikus célok elérését segítik: -

Turizmus fejlesztése (Turisztikai szolgáltatások)

-

Helyi infrastruktúra fejlesztése (kerékpárút, belvízvédelem, út, járda)

-

Kistérségi szerepkör erősítése (Turisztikai szolgáltatások)

-

Gazdaság fejlesztése (Turisztikai szolgáltatások)

Valamint hozzájárulnak az 1. sz. városrész céljának- üdülőövezeti funkciók fejlesztése- eléréséhez. A beavatkozás egyik célja a 10. ábrán látható vízparti terület revitalizációja, a rendelkezésre álló turisztikai potenciál hatékonyabb kihasználása érdekében. A fejlesztési elképzelések az ún. „csendes turizmus” és a szabadidős turizmus alapelve mentén kerültek megfogalmazásra, melyet indokolnak a terület jellegéből adódó körülmények is (természetvédelmi terület, gazdag növény és állatvilág, horgászturisztikai hagyományok). Terület kijelölése: 10. ábra Beavatkozási terület a Tisza-tó mellett elhelyezkedő partszakaszon

13.sz.ábra. Forrás: Art-Vital Kft.


77

IVS,Tiszafüred

Tevékenység leírása: A fejlesztés keretében út- és sétányépítések, szabad strand fejlesztés, sport- és szabadidő központ, valamint további hosszabb távra szóló beruházások valósulnak meg. A termálfürdő fejlesztése – amely egy mikro-régiós projekt részeként kerül megvalósításra – magába foglalja egyrészt a fürdő bővítését, fedett uszodarész kialakítását, a kapcsolódó szálláshelyek (apartman házak, kemping, panziók) fejlesztését, valamint a teljes területre kiterjedő zöldfelületi rendezést. A településrészen a magas vízállás miatt vízelvezetési rendszer kiépítése mielőbb indokolt. Turisztikai vonzerejének növelése érdekében megfogalmazódott egy erdei iskola létrehozásának igénye, valamint egy ún. horgászfalu kialakításának gondolata, mely a horgászturizmus erősítésével a település gazdasági fejlődését is előmozdítja.

Önkormányzat kizárólag pályázati források felhasználásával kíván fejleszteni. Millió Ft BEAVATKOZÁSOK

ÖNKORMÁNYZAT MAGÁNTŐKE

Szabad strand komplex fejlesztés

50

-

Utak

100

-

Kerékpáros pihenő park

300

-

telek 190

-

Közművek építése, önkormányzati közművesítés Partrendezés, mederszél kotrás

50

-

Parkok

10

-

Panziók

-

200

Éttermek

-

100

Szálloda

-

400

Termálfürdő

-

200

Összes kiadás

700

900

Önkormányzati

bevétel

(bérleti

díj,

belépők, 80

-

ingatlaneladás)


78

IVS,Tiszafüred

II, sz. Akcióterület: (2. sz. városrészben ,Tiszafüred centrum) „RENDEZETT KÖZINTÉZMÉNYEK – ÚJ VÁROSKÖZPONT” – (A városközpont revitalizációja a meglévő épületek rekonstrukciójával és a közterületek rehabilitációjával, valamint az átmenő gépjárműforgalom elterelésével)

Fejlesztendő funkciók: -

Közszolgáltatások (önkormányzat, oktatás)

-

Új városközpont (új funkció)

-

Közlekedés (közutak, járdák, parkolók, buszmegállók, kerékpárutak)

-

Kiskereskedelem/Piac

-

Oktatás (zeneiskola, kollégium)

-

Kultúra (civil művelődési ház, kézműves terem)


Turizmus fejlesztése (Városközpont, piac)

-

Helyi infrastruktúra fejlesztése (közlekedés, közút)

-

Kistérségi szerepkör erősítése (közszolgáltatások, piac, városközpont)

-

Humánerőforrás fejlesztése (zeneiskola)

-

Gazdaság fejlesztése (piac, városközpont)

Valamint hozzájárulnak a 2. sz. városrész céljának- kisvárosi funkciók fejlesztése- eléréséhez.


79

IVS,Tiszafüred

Terület kijelölése: 14. ábra Beavatkozási terület a városközpont fejlesztés keretében

Forrás: Art-Vital Kft. Tevékenységek leírása: A fejlesztési tevékenység magába foglalja az utak, járdák, térburkolatok felújítását, parkok és egyéb zöldfelületek rekonstrukcióját, köz- és térvilágítás fejlesztését, a középületek és városképi, városszerkezeti szempontból kiemelt fontosságú egyéb létesítmények rekonstrukcióját. Az Örvényi területen legsürgetőbb probléma a belvízvédelem, mert közvetlenül vízparton, relatíve alacsonyan fekszik. A településrészen a magas vízállás sokszor megkeseríti az ott lakók életét. A vízelvezetési rendszer kiépítése mielőbb indokolt. A beavatkozás érinti a belváros közlekedési rendszerét is, melynek lényege a főutca egy szakaszának forgalom mentesítése, sétáló utcává történő alakítása. A forgalom a Belsőfokpart útra


80

IVS,Tiszafüred

helyeződik át. Az egyeztetések során koncepcionális döntés született a jelenlegi vásárcsarnok áthelyezéséről (a központ irányából kifelé, a Belsőfokpart út mellé), mely beavatkozás távolságban nem jelent érdemi elmozdulást, ugyanakkor kitűnő lehetőség nyílik a központi terület rendezvényjellegű főtérré alakítására. Az új piac a meglévő zeneiskola mögött kerül felépítésre, míg a jelenlegi zeneiskola „kézműves házként” a piac funkcióihoz társul.

Millió Ft

I. ütem (2008-2010)

BEAVATKOZÁSOK


Piac

350

-

Városközpont (főtér, vezetékek terepszint alá, 358 sétáló utca és közlekedés, törmelék, ingatlanvétel 100, 50, 168, 20, 20) Polgármesteri hivatal 100

-

Templom (egyházak)

-

41, 662

Kézműves-ház

30

-

Civil művelődési-ház

40

-

Kollégium

10

-

Kkv. üzletek, szolgáltatások

-

47,534

Utak

120

-

Összes kiadás

1008

89, 196

Bevétel

80

-

Millió Ft

-

II. ütem ( 2011Beavatkozások

Önkormányzat Magántőke

Sétáló utca, közösségi terek II. ütem

250

-

Üzletházak, szolgáltatóház

-

500

Útfelújítás, parkolók

100

-

Összesen

350

500


81

IVS,Tiszafüred

III, sz. Akcióterület: (2. sz. városrészben ,Tiszafüred) „VÁROSKÉP

JAVÍTÁSA

(KÖZTEREK,

KÖZÖSSÉGI

SZABADTÉRI

LÉTESÍTMÉNYEK) ” – A 33-AS FŐKÖZLEKEDÉSI ÚT ARCULATI RENDEZÉSE” Fejlesztendő funkciók: -

Információ és reklámtábla rendszer

-

Város image

-

Kiskereskedelem/Szolgáltatások

-

Közvilágítás

-

Lakóövezet közparkok, terek, járdák, játszóterek közösségi szabadtéri létesítmények építése, felújítása.

-

Szociális bérlakások felújítása. Szétszórva a városban.


Turizmus fejlesztése (Információ és reklámtábla rendszer város image, kiskereskedelem/szolgáltatások, közvilágítás)

-

Helyi infrastruktúra fejlesztése (Közvilágítás, szociális bérlakások)

-

Gazdaság fejlesztése (Kiskereskedelem/Szolgáltatások)

Valamint hozzájárulnak a 2. sz. városrész céljának- kisvárosi funkciók fejlesztése- eléréséhez. A 33-as út arculatrendezését azért tartjuk fontos beavatkozási területnek, mert az út mentén jelen állapotok szerint számos olyan épület, tájképi elem és egyéb létesítmény található, melyek rontják Tiszafüred város imázsát. Ezek közé sorolhatjuk az ún. „városkapu” hiányát: a városba érkezve a látogatót egy jellegtelen, semmilyen formában nem figyelemfelkeltő kép fogadja. Az út mentén, számos helyen elszórva korábbi árusító sátrak elhagyott acélvázait találhatjuk, szegényes köztéri bútorok, hirdető és reklámtáblák kusza kavalkádja, drótok és oszlopok „erdeje” és rendezetlen zöldterületek jellemzik alapvetően a jelenlegi arculatot.


82

IVS,Tiszafüred

Akcióterület kijelölése: 15. ábra

Forrás: Art-Vital Kft. Fejlesztendő tevékenység: A fejlesztési terv célul tűzte ki az út menti revitalizációt, amely magába foglalja a városkapu övezetek arculati tervezését, az információs- és reklámtábla rendszer tervezését, a kiemelt út menti létesítmények jegyzékének összeállítását, tanulmányok elkészítését, az ún. „kipakolós kereskedelem” egységesítését, valamint a közvilágítási, közterületi elektromos rendszerek arculati felülvizsgálatát, azok megújítását, áramszolgáltatóval egyeztetett program alapján.


83

IVS,Tiszafüred

Millió Ft FEJLESZTÉSEK


Információ és reklámtábla rendszer

20

Város image

50

Kiskereskedelem/Szolgáltatások

50

Közvilágítás

50

Lakóövezet közparkok, terek, járdák,

50

játszóterek

közösségi

szabadtéri

létesítmények

építése, felújítása. Szociális bérlakások felújítása.

30

Orvosi rendelő

350

Összes kiadás

550

50

Bevétel (bérlet, hirdetés)

10

-

IV, sz. akcióterület : (3. sz. városrészben ipari területek) „IPARI

KÖRNYEZET

TŐKEVONZÓ

KÉPESSÉGÉNEK

FEJLESZTÉSE

(ÖNKORMÁNYZATI MINTA PROJEKT, KÖZMŰHÁLÓZAT)” Fejlesztendő tőkevonzó funkciók: -

Közműhálózat

-

Ipari –teljes közművel-bérelhető terület kialakítása

-

Közlekedés (közút)

-

Oktatás (szakképzés)

-

Ipari üzem: Döntéstől az üzemelésig önkormányzati egyedi ügyintézés


Kistérségi szerepkör erősítése (új munkahelyek erősítik a vezető szerepkört)

-

Humánerőforrás fejlesztése (szakképzett munkavállalók számának növekedése)

-

Gazdaság fejlesztése (Barnamezős és új ipari területek infrastruktúrájának fejlesztése)


84

IVS,Tiszafüred

Valamint hozzájárulnak a 2. sz. városrész céljának- kisvárosi funkciók fejlesztése- eléréséhez. Tiszafüreden négy olyan terület is van, amely megfelelő infrastrukturális fejlesztéseket követően alkalmas az ipari termelés fellendülésének elősegítésére, beruházások városba vonzására. A következő ábrán, amely a beavatkozási pontok nagy részét mutatja, a kékkel jelölt területek jelzik az ipari hasznosítású, illetve arra alkalmas területeket.

Terület kijelölése: 16. ábra A városfejlesztés beavatkozási területei

Forrás: Art-Vital Kft.


85

IVS,Tiszafüred

Fejlesztendő tevékenység: A térkép bal oldalán elhelyezkedő kék háromszög a Füredi út menti önkormányzati tulajdonban lévő ipari területet jelzi, melyet a jelenlegi településrendezési terv, gazdasági építési övezetbe sorol. A fejlesztések a termelő infrastruktúra kapacitásbővítésére és megújítására irányulnak, mely hosszú távon a város ipari-gazdasági fejlődésének, versenyképességének javítására szolgál. Az önkormányzat a fejlesztéseket az alap-infrastruktúra- ipari közmű- fejlesztésével kívánja támogatni, az ipari beruházásokat magán vállalakozásoknak kell megvalósítani. Millió Ft FEJLESZTÉSEK ÖNKORMÁNYZAT Kiadás: Ipari terület közművesítés (5ha) 70 Bevétel (bérlet, eladás) 80 6.3 Humánerőforrás fejlesztés Minden akcióterületet és projektet érint közvetlenül vagy közvetve. A célcsoportok meghatározásánál a helyzetelemzés adatait vettük figyelembe. Pl. magas a nyolc általánossal nem rendelkező felnőtt lakosság aránya. CÉLCSOPORT PROGRAM PROJEKTGAZDA FORRÁS FT MILLIÓ 8. általánossal nem Esti iskola Általános iskola Pályázat, rendelkező felnőtt önkormányzat 30 lakosság Szakmával nem Új helyi képzések Gimnázium, Pályázat, rendelkező/vagy kialakítása: pl. szakközépiskola, magánszektor versenyképtelen kertész, (Régiós szakképző szakmával rendelkező házvezetőnő, turista központ, Magánképző 85 felnőtt lakosság szállásadó és a cégek) letelepedő ipari üzemek igényei szerint. Informatika, idegen Informatikai Általános iskola, Pályázat, nyelv területeken oktatás/ Gimnázium önkormányzat hátrányban lévő 18. módszertani reform, 80 év alatti lakosok nyelv oktatás fejlesztése eszközpark és az egyéni képzés feltételeinek javításával. Turista szállásadók Adózási, marketing, Önkormányzat Pályázat, 5 kereskedelmi, önkormányzat adómorál információk


86

IVS,Tiszafüred

A programok csökkentik a városban a szegregációt, a hátrányban lévő gyerekek felzárkózási esélyeit, a munkaerő piacon pedig növelik a versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság munkavállalási esélyeit.

6.3 Akcióterületek pénzügyi terve. Millió Ft Akcióterület

Becsült

Önkormányzat

Magántőke

összköltség

I. Akcióterület: Üdülőterület

1600

700

900

1947,196

1358

589,196

600

550

50

70

0

0

200

200

0

2, Akcióterület: Tiszafüred városközpont 3, Akcióterület: Tiszafüred 33-as út és környezete 4, Fejlesztés: Ipari területek közművesítés 5, Humánerőforrás fejlesztés, (minden akcióterületet érint) ÖSSZESEN: Saját tőke 10% (átlagos érték)

4417,196

2808

1539,196

-

280,8

-

3.sz.táblázat Megjegyzés: A táblázatban nem szerepel a projektmenedzsment és az előkészítés költsége, ezek az összegek az akcióterületi tervek elkészítésekor lesznek meghatározva. A város a 2007-es pályázati évben ROP pályázatot nyújtott be a városi belvízrendszer fejlesztésére, hiányosságainak megszüntetésére, az IVS lezárásakor még nem volt ismert a döntés végeredménye, ennek függvényében a fenti pénzügyi terv, - a pályázat nem támogatása esetében,mintegy 500 millió Ft-tal emelkedik.


87

IVS,Tiszafüred

Többletbevételek forrásai: -

beszedett adók

-

ingatlan bérleti díj

-

ingatlan értékesítési díj

-

egyéb bevételek (pl. hirdetési felület bérbeadás)

Önkormányzat sajátforrás-fedezeti tábla 2009-2015 közötti években millió Ft-ban AKCIÓTERÜLETEK

SAJÁTFORRÁS

I.

80

II.

80

III.

10

IV.

80

Összes többlet bevétel

250

Hatékonyságjavítás (energia felhasználás, munkaszervezés, 30 beszállítói megtakarítás, stb.) 4.sz.táblázat

A fejlesztések forgóeszköz szükségletét a város kötvény kibocsátásból fedezi. 6.4. Akcióterületek fejlesztési sorrendje A fejlesztési sorrendet a beruházási kapcsolat/ függőség és a szinergiai hatás alapján határoztuk meg.


88

IVS,Tiszafüred

Beruházás/fejlesztés belső arányai: XXX- jelentős (milliárd) XX- közepes (százmilliós) X- kicsi (százmillió alatt) Akcióterület

Első ütem

Második

Harmadik

2008-2010

ütem

ütem

2010-2012

2012-2015

X

XX

XX

XXX

XX

X

3, Akcióterület: Tiszafüred

-

XX

X

4, Fejlesztés: Ipari területek

-

X

X

X

X

X

I. Akcióterület: Üdülőterület 2, Akcióterület: Tiszafüred centrum

rehabilitációja

5, Humánerőforrás fejlesztés, (minden akció területet érint)

5.sz.táblázat Első ütemben az önkormányzat jelentős fejlesztést hajt végre a belvárosban, cél a minőségi kisvárosi környezet megteremtése, a lakossági és turisztikai igényeknek megfelelősen. A fejlesztés pozitív hatással lesz a puha iparágak fejlődésére- turizmus- ezzel jelentősen segítve a magántőke befektetési - üzleti lehetőségét- az üdülőkörzetben. A fejlődő turizmus növeli az önkormányzat anyagi mozgásterét, humánerőforrás fejlesztéssel, infrastruktúra beruházással az önkormányzat támogatni tudja az ipari övezet betelepülését, fejlesztését. Az első helyen kiemelt akcióterület a 2.sz. Tiszafüred városközpont. Ez a város fejlesztési kulcsterülete.


89

IVS,Tiszafüred

7. Stratégia megvalósíthatósága

7.1.Ingatlan gazdálkodási terv

Az ingatlangazdálkodási terv elkészítésénél a következő célok elérését vettük figyelembe: -

Az IVS-ben (akcióterületi tervekben) részletezett fejlesztések esetében az önkormányzati tulajdon – ingatlanvétellel- biztosítva legyen/ vagy állami tulajdon esetében a használatba adás.

-

A ki nem használt, vagy leromlott állagú használaton kívüli ingatlanokat funkcióváltással, új funkció létrehozásával a helyi társadalom/gazdaság számára hasznosíthatóvá kell tenni/ vagy amennyiben ez nem lehetséges értékesíteni kell a lehető legjobb áron.

-

Ingatlangazdálkodásból- bérbeadás, vétel, eladás, közös beruházás a magánszektorral- az önkormányzatnak hosszabb távon többlet bevételének kell keletkeznie, azaz a bevételeinek magasabbnak kell lennie a kiadásoknál. Az önkormányzati ingatlan vagyonértéknek 2015-ig jelentősen növekedni kell. Megfelelés a céloknak: CÉLOK

TELJESÍTÉS

Tulajdonviszony

Biztosítva 5.sz.melléklet.

Funkcióváltás

Akcióterületi tevékenységeknél figyelembe véve

Többlet jövedelem Pénzügyi tervben meghatározva Vagyongyarapodás 8-9%/év becsült érték


90

IVS,Tiszafüred

7.2. Nem fejlesztés jellegű tevékenységek

1, Városmarketing fejlesztése Projekt célja: - Fejlesztések kihasználtságának, piaci ismertségének növelése - Tiszafüred imázsának fejlesztése Projekt tevékenysége: 1, lépés: Marketing terv készítése A marketing terv az önkormányzat, az érintett vállalkozások, társadalmi szervezetek, lakosság véleményeit, igényeit figyelembe véve, egy működőképes marketing rendszert dolgozz ki, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy Tiszafüreden eltöltött turistanapok száma növekedjen, valamint a helyi és térségi lakosság növekvő mértékben vegye igénybe a kisváros fejlesztett funkcióit, szolgáltatásait. 2, lépés: Marketing eszközrendszer fejlesztése A marketing tervben feltárt hiányosságok felszámolása érdekében fejleszteni kell a célcsoportok hatékony elérését szolgáló marketing eszközöket. 3. lépés: Marketing készségek oktatása A marketing terv oktatása valamint a turista és vendégforgalom jobb kiszolgálását eredményező ismeretek oktatása vállalkozók, önkormányzati szakemberek a lakosság érintett csoportjai számára. 2, Szabályozási terv alkut az önkormányzat aktívan alkalmazza. Az önkormányzat két vállalkozással kötött szabályozási terv alkut 2007 és 2008-ban: kereskedelem Tesco üzlet megvalósítása belterületen és téglagyár építése a város elhagyott ipari külterületén.


91

IVS,Tiszafüred

7.3. Partnerség

7.3.1. A városfejlesztési akcióprogram lakossági véleményezése /Forrás: Település fejlesztési terv- Pro Régió Konzorcium 2007/ A lakossági vélemények felmérésének alapvető célja az volt, hogy az önkormányzat és a szakértők közreműködésével felvázolt fejlesztési tervről, az abban szereplő beavatkozásokról megkérdezzük a lakosság véleményét, majd az eredmények alapján a szükséges módosításokat elvégezzük a végleges beavatkozási listán. A beavatkozási pontok a tervezésnek ebben a fázisában még nem voltak véglegesek, a kérdőíves felmérés azt is szolgálta, hogy a városfejlesztési terveket rugalmasan alakíthassuk az érdekeltek közreműködésének segítségével. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezettek javasolnak-e a városrehabilitáció szempontjából egyéb fontos beavatkozási pontot. A kapott eredmények alapján módosítani kívántuk a beavatkozási listát.

7.3.2. Módszertan

Az adatfelvétel 2007. február első felében egy nap alatt történt. A megkérdezések strukturált kérdőív segítségével folytak (lásd. 6 melléklet), célunk 220 fős minta lekérdezése volt. Mivel a megkérdezés időkerete, és a kérdezőbiztosok száma is korlátozott volt – egy nap, illetve tizenkét fő

–

ezért

nem

törekedtünk

reprezentativitásra,

kényelmes

mintával

dolgoztunk,

kérdezőbiztosaink mindenkit megkérdeztek, akik tiszafüredinek vallották magukat. Az önkormányzat a gyors adatfelvételt azzal is segítette, hogy a közintézményekben dolgozókat előre értesítette a megkérdezések időpontjáról, így közintézményekben a kérdezőbiztosainkat már várták. Ilyen segítség mellett a megvalósulás közel 100 százalékos volt, 219 lakos válaszolt a kérdésekre. A kitöltött kérdőíveket rendszereztük, a kérdésekre adott válaszokat az SPSS statisztikai elemző programba vittük fel, majd az eredményeket grafikonokon jelenítettük meg.

7.3.3. A minta jellemzői

A minta kiválasztása során igyekeztünk a lakosság egészének tényleges kor- és legmagasabb iskolai végzettségének figyelembevételével dolgozni. A tényleges rétegződést kérdezőbiztosonként


92

IVS,Tiszafüred

bontottuk le, így minden kérdezőnek meg kellett interjúvolni 3 nőt 20-39 év között, 3 férfit 20-39 év között, 4 nőt 40-59 év között, 4 férfit 40-59 év között, 3 nőt 60 év felett és 2 férfit 60 év felett. A megkérdezések során az előre megállapított kvótától a körülmények függvényében kisebbnagyobb mértékben kénytelenek voltunk eltérni. Így korcsoport szerint a mintában valamelyest felülreprezentáltak lettek a 30-49 éves, valamint a 60-69 éves férfiak és nők, ugyanakkor alulreprezentált az idősebb korosztály. Ennek oka az, hogy az önkormányzat segítségének köszönhetően a megkérdezések jelentős része a közintézményekben bonyolódott, ahol a munkaképes korú lakosság felkeresése vált elsősorban lehetővé. 7. táblázat A válaszadók nem-, kor- és legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása A válaszadók kor szerint megoszlása (n=219)

A válaszadók neme 19-29 év

30-39 év

40-49 év

50-59 év

60-69 év

70 és felette

Férfi

38,8%

18,8%

18,8%

16,5%

17,6%

24,7%

3,5%

Nő

61,2%

14,9%

11,9%

22,4%

23,1%

16,4%

11,2%

Tényleges rétegződés (Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás) Férfi

47,8%

26,0%

14,3%

12,9%

17,3%

12,8%

8,9%

Nő

52,2%

25,1%

13,4%

13,6%

17,9%

13,3%

12,9%

A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége (n=219) 8 általános / 8 általánost

Szakiskola

Középiskola

Felsőfokú

28,4%

29,8%

22,0%

sem végezte el 13,8% / 6,0%

Tényleges rétegződés (Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás) 69,5%

22,9%

(a 15 év feletti, legalább

(a 18 év feletti, legalább

általános iskolai

n.a.

középiskolai végzettséggel

végzettséggel rendelkező

rendelkező tiszafürediek

tiszafürediek aránya)

aránya)


5,8% (a 25 év feletti felsőfokú végzettséggel rendelkező tiszafürediek aránya)

93

IVS,Tiszafüred

Iskolai végzettség szempontjából a mintában a tényleges rétegződésnél jóval nagyobb arányban találunk felsőfokú végzettséggel rendelkezőket, ugyanakkor a 8 általános (esetleg annál alacsonyabb) végzettséggel rendelkezők aránya a mintában meglehetősen alacsony, jóllehet a teljes városra vonatkozóan közel 70%. A minta megoszlását a fent említett szempontok szerint a 7. táblázat mutatja.

7.3.4. Problémakatalógus

Az első kérdésben általánosan vizsgáltuk meg, hogy a Tiszafüredhez hasonló települések problémakatalógusát mennyiben tartják relevánsnak a városban élők. Mivel az állítások szinte bármely tiszántúli kistelepülés helyzetének leírására alkalmasak, kíváncsiak voltunk arra, hogy ezek közül melyeket tartják a legnagyobb problémának a válaszadók, (lásd. 24. ábra). Tiszafüred kedvezőtlen gazdasági helyzetét jól mutatja, hogy a megkérdezettek a legfontosabb problémának a vállalatok vállalkozások hiányát, és a munkanélküliek, segélyen élők magas számát érezték (a 4,53-as és 4,54-es átlagérték igen súlyosnak érzékelt problémát jelez), míg a legkevésbé a kereskedelmi szolgáltató üzletek hiánya és a közszolgáltatások - a kérdésben vélelmezett - gyenge színvonala jelent gondot.4 A súlyossági rangsor harmadik helyére került a település népességmegtartó erejének csökkenése (elöregedő település, a fiatalok elköltöznek a városból), valamint hasonló fontossággal a közutak rossz állapota. A mérsékelten súlyos problémák halmazába kerültek a városfejlesztési stratégia szempontjából fontos hiányosságok, úgymint a turisztikai potenciál nem megfelelő kihasználtsága, valamint a kedvezőtlen településkép. Mindkét probléma megoldása az első, legsúlyosabb problémaként megjelölt kedvezőtlen foglalkoztatottsági paraméterek javulását is elősegítené. A végleges koncepció kialakítása során a városvezetés ezt figyelembe vette.

4

Mindkét válaszlehetőség esetében a 2-es körüli átlagérték azt jelenti, hogy a probléma kevéssé súlyos, lényegében ezeken a területeken figyelhető meg a legkevesebb probléma.


94

IVS,Tiszafüred

17. ábra Ön szerint melyek Tiszafüred legfontosabb problémái? A válaszadói megítélések átlagai, ahol: 1=egyáltalán nem súlyos probléma, 5=igen súlyos probléma

n=219 Az általánosan felsorolt problémák mellett rákérdeztünk a város specifikus gondjaira is. A 219 válaszadó összességében közel háromszáz(!), a megelőző kérdésben explicit módon nem vizsgált problémát jelölt meg. A problémákat tipizáltuk, és az említések gyakorisága alapján grafikont készítettünk A válaszadók által nagy része itt ismét megemlítette a munkahelyek hiányának problémáját, így ezt a pontot ebbe az összesítésbe is beemeltük. Második helyre a szórakozási és kulturális lehetőségek hiányát sorolták a megkérdezettek, ami azért is fontos információ, mert megerősíti az önkormányzat hosszabb távú terveiben szereplő Művészetek Háza felépítésének relevanciáját. A felvázolt problémák nagy része a városfejlesztési program végrehajtásával orvosolhatónak látszik.


95

IVS,Tiszafüred

18. ábra A fentiek mellett milyen fontos problémákkal szembesül a város? (Említések a megkérdezettek számának százalékában)

egyéb probléma munkalehetőségek hiánya szórakozási, kulturális lehetőségek hiánya önkormányzattal szembeni kritika (sok a képviselők száma, sok a két alpolgármester) bűzlik a város a szennyvíz miatt parkolási és közlekedési gondok közbiztonság sportlehetőségek hiánya szúnyogirtás hiánya strand elhanyagoltsága üzletek, vendéglátóegységek hiánya munkaerő-hiány orvosi ellátás gyengeségei közterületek tisztasága víz- és csapadék- és belvíz-elvezetés problémái, 0,0%

1,0%

2,0%

3,0%

4,0%

5,0%

6,0%

7,0%

7.3.5. A tervezett beavatkozások értékelése Tartalmi szempontból ez a felmérés az egyik legfontosabb részét képezte a lakossági megkérdezésnek, hiszen ez adta meg a választ arra vonatkozóan, hogy a lakosságnak mi a véleménye az önkormányzat és a szakértők által előzetesen összeállított beavatkozási pontok listájáról. A tervezett beavatkozási területeket 16 pontban foglaltuk össze, amely 16 pont több hosszabb egyeztetés eredményeként született meg. Hasonlóan a problémák értékeléséhez, a válaszadókat arra kértük, hogy a megjelölt beavatkozásokat 1-től 5-ig terjedő skálán értékeljék fontosságuk szerint, ahol az 1-es érték azt jelölte, hogy a beavatkozás nem fontos, míg az 5-ös érték a nagyon fontos kategóriát jelentette. Az összes válaszadó körében kialakult átlagos fontossági értékeket a 19. ábra mutatja.


96

IVS,Tiszafüred

19. ábra Mennyire tartja fontosnak az alábbi beavatkozásokat a városban?

Az ábrán jól látható, hogy a lakosság az infrastrukturális és a turisztikai fejlesztéseket tartotta a legfontosabbnak, erre utal a helyi úthálózat, kerékpárhálózat és csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésének prioritása a megkérdezettek körében. Kedvező eredmény, hogy a Tisza-tavi partszakasz fejlesztése a fontossági rangsorban ilyen előkelő helyezést ért el (4,05 – azt mutatja, hogy a lakosság igen fontosnak tartja az említett beavatkozást), mivel ez a beruházás az önkormányzat rangsorában is elöl található, a legjobban kidolgozott projektek egyike.


97

IVS,Tiszafüred

Egy érdekes paradoxon – ha úgy tetszik következetlenség is felfedezhető az ábrán az előző pontokban bemutatott problémák súlyozásának figyelembevételével. A lakosság ugyanis első helyen jelölte meg a magas munkanélküliség gondját a problémakatalógusban, ugyanakkor a gazdasági fejlődést elősegítő beavatkozási pontokat hátra sorolta. Ez a jelenség még markánsabban megmutatkozik a 20. ábrán, ahol az egyes beavatkozási pontokat csoportokba rendezve – azok rangsorolására kértük a lakosságot. Az ábrán látható, hogy a munkahelyteremtő beruházások a fontossági rangsorban éppen az utolsó helyre szorultak, miközben a probléma, amire válaszul szolgálhatnának az első helyen áll. 20. ábra Hogyan rangsorolná a tervezett beavatkozásokat?

A megkérdezések azon túl, hogy egyfajta segítséget nyújtanak az önkormányzat számára a beavatkozások ütemezésében, azért is fontosak voltak, mert ennek függvényében tudták a döntéshozók a végleges listát módosítani. Ilyen módosításra szoruló pont volt például a jelenlegi vásárcsarnok áthelyezése a város közepén található sportpálya területére (az új pálya helye a tóparton lett kijelölve). Feltehetően a hagyományok, vagy éppen csak a megszokás miatt a


98

IVS,Tiszafüred

lakosság meglehetősen rugalmatlanul állt hozzá az ötlethez. A felmérés után az önkormányzat felülvizsgálta korábbi elképzelését és – a megfelelő fejlesztések elvégzése mellett – a vásárcsarnok központban tartásáról döntött. A 16 beavatkozási pont és ezek alapján kialakított beavatkozási csoportok rangsorolása során is találhatunk ellentmondásokat. A csoport rangsorolásnál az infrastruktúrafejlesztés csak a 4. helyre került a hatból, holott a korábbi kérdésnél a 16-ból sorolták az első helyre a megkérdezettek. Gyengébb eredményt ért el a tisza-tavi partszakasz fejlesztése is, miközben a termálfürdő felújítása, ami a korábbi sorrendben mindössze 3,7 pontos fontossági besorolást kapott, az első helyre került 4,4 ponttal.

7.3.6. További fejlesztési javaslatok A rangsorolást követően rákérdeztünk arra, hogy milyen fejlesztéseknek kellene szerepelnie az akcióprogramban a felsoroltakon túl. Az eredményeket a 21. ábra mutatja, az itt szereplő javaslatok jól összevethetők az 25. ábrában látottakkal. 21. ábra A felsorolt fejlesztések mellett (illetve helyett) milyen további fejlesztéseket lenne szükséges megvalósítani Tiszafüreden? (Említések a megkérdezettek arányában) munkahely-teremtés szórakozási és kulturális lehetőségek biztosítása környezetvédelem, természeti örökség (Tisza-part) megőrzése iskolák felújítása parkolási lehetőségek biztosítása vendéglátás és helyi tradíciók fejlesztése edző- és sportkomplexum létrehozása szálláshelyek fejlesztése strandfejlesztés egységes városkép

0,0%

1,0%

2,0%

3,0%

4,0%

5,0%

6,0%

A javaslatok nagyrészt harmóniában állnak az önkormányzat elképzeléseivel.


99

IVS,Tiszafüred

7.3.7. Következtetések

A kérdőív befejező részében arra is rákérdeztünk, hogy az a válaszadók összességében hogyan értékelik a felvázolt beavatkozásokat és fejlesztéseket. Az előzetesen felvázolt és jelen kérdőívben tesztelt beavatkozási pontok létjogosultságát mutatja, hogy minden második válaszadó teljesen egyetértett az ismertetett beavatkozásokkal, a többi megkérdezett jelentős része, pedig úgy fogalmazott, hogy vannak benne jó elemek, de további fejlesztésekre is szükség van. Marginális (nem egészen 3%) volt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik úgy gondolták, hogy más célokra kellene fordítani a rendelkezésre álló forrásokat (lásd. 22. ábra). 22. ábra Összességében mi a véleménye az ismertetett városfejlesztési elképzelésekről?

2,7% 2,3%

2,3%

50,2% 42,5%

Helyesek, jók, a város fejlődését szolgálják Vannak benne jó elemek, de más irányú fejlesztés(ek)re is szükség lenne Nem jók, az erre szánt pénzt más célra kellene fordítani Nem tudom megítélni Nincs válasz

Befejezésül

rákérdeztünk

arra

is,

hogy

a

település

lakói

hogyan

ítélik

meg

településrekonstrukció várható hatásait. Eszerint a legfontosabb hatás a gazdasági fellendülés lehet, másodsorban pedig a szebb városképet, valamint a vonzerő növekedését (több látogató,


100

IVS,Tiszafüred

szívesebben fogja felkeresni a várost) említették a válaszadók. A válaszadók jelentős része úgy ítéli meg, hogy a beavatkozásoknak köszönhetően a település népességmegtartó ereje is növekedni fog, kevesebb fiatal költözik majd el, jóllehet az építkezési kedv növekedésének lehetőségét a válaszadók alig több, mint egyötöde tartotta relevánsnak (lásd. 23. ábra). 23. ábra Véleménye szerint milyen hatással lesz a településrekonstrukció Tiszafüredre? (Több válasz is megjelölhető volt. Említések a megkérdezettek arányában)

A rekonstrukció élénkítheti a város gazdaságát Szebb lesz a városkép Több látogató szívesebben fogja felkeresni a várost A fiatalok kevésbé költöznek el Nőni fog az építkezési kedv 0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

A lakossági vélemények felméréséből megállapítható, hogy az önkormányzat és a szakértők által felvázolt fejlesztési irányok alapvetően jól illeszkedtek a válaszadók preferenciáihoz. Ugyanakkor a vélemények és további javaslatok jó alapot teremtettek a fejlesztési elképzelések továbbgondolására. Ilyen volt például az eredetileg a régi sportpálya helyére tervezett vásárcsarnok, ami a lakosság preferenciáit figyelembe véve a városközpontban marad. A döntéshozóknak ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a megkérdezettek az egyes válaszadásokban nem mindig voltak következetesek, ilyen például a problémakatalógusban előresorolt munkahelyek hiánya, a beavatkozási pontok fontossági sorrendjében pedig hátrasorolt munkahelyteremtő gazdasági fejlesztések. A lakossággal fenntartott jó kommunikációs kapcsolatának köszönhetően, az önkormányzatnak már a felmérés előtt megbízható információja volt arról, hogy Tiszafüred polgárai súlyos problémának tartják a magas munkanélküliséget, amivel lényegében a politikai-gazdasági rendszerváltás óta küzdenek. Éppen ezért a beavatkozások rangsorolásában a munkahelyteremtés az egyik legfontosabb fejlesztési terület.


101

IVS,Tiszafüred

Az önkormányzat felkészültségét igazolja, hogy a felmérésben résztvevő lakosság részéről nem hangzott el olyan lényegi javaslat, ami az előzetes tervekben ne szerepelt volna valamilyen formában.

7.3.2. Stratégia megvalósításában közreműködő csoportok azonosítása A városfejlesztés hosszú távra szól és nem kizárólag a helyi önkormányzat feladata. Számos olyan beavatkozási terület van, ahol elengedhetetlenül szükséges a partnerség, a helyi gazdálkodó szervekkel, valamint a kistérségi, regionális döntéshozó szervekkel történő együttműködés. Tiszafüred város önkormányzata felismerve ezt az igényt már a tervezés időszakában együttműködésre kérte fel a helyi magán- és közszféra szereplőit. Az alábbi táblázatban két csoportra bontottuk a projektben érdekelteket attól függően, hogy a projekt során, illetve annak megvalósulását követően milyen szerepet töltenek be. Így az elsődleges érdekcsoportokba kerültek azok a szervezetek, intézmények, magánszemélyek, akik a projekt végrehajtásában közvetlenül részt vesznek, vagy/és a projekt eredményeinek közvetlen haszonélvezői. A másodlagos érdekeltek közé kerültek azok, akik bevonása a projekt céljainak elérése érdekében szükséges. Lényegében ez a csoport jelenti a projekt és a fejlesztési partnerség elsődleges támogatói körét.

Érdekcsoportok hierarchiája

Tapasztalat, szaktudás

Elsődleges érdekcsoportok Tiszafüred Szakértelem a Önkormányzata beavatkozási és intézményei pontok minden területén, pályázati tapasztalatok

Érdekek és elvárások

Akadályozó tényezők és problémák

A fejlesztési partnerségben betöltött fő szerep

Vonzóbb településkép, befektetések előmozdítása, népességcsökkenés megállítása

Közösségi támogatás hiányában a befektetések meghiúsulhatnak. További probléma lehet az önerő biztosítása.

Projektgazda szerepet tölt be: beavatkozások szakmai kidolgozása, szükséges támogatás pályázat útján történő megszerzése, önerő biztosítása


102

IVS,Tiszafüred

Tiszafüred lakossága

A tervezés időszakában a helyi viszonyok értékelése, az egyes tervezett beavatkozások rangsorolása (lakossági felmérés) Turisták Már a fejlesztések megvalósulását követően egyfajta „visszacsatolást” jelentenek a beavatkozások szükségességének és kvalitásának kapcsán KözépPartvédelem, belTiszavidéki és árvízvédelem, Környezetvédelmi felszíni és Vízügyi vízkészletIgazgatóság gazdálkodás, (KÖTIKÖVIZIG) folyószabályozás

Turisztikai szolgáltatók Gazdasági vállalkozások

Vendéglátóhelyek működtetése, turisztikai szolgáltatások Termelő és szolgáltató szektor

Élhetőbb környezet, kedvező városkép, foglalkoztatás javulása, közszolgáltatások magasabb színvonala

Bizonyos fejlesztési tervek meghiúsulhatnak egy esetleges lakossági ellenállás következtében (lásd. vásárcsarnok áthelyezése)

A befektetések „haszonélvezője” és minősítője, véleményalkotás szövetség vagy ellenállás

Magas szintű turisztikai és kulturális szolgáltatások (termálfürdő, Művészetek Háza, sportlehetőségek, konferenciák rendezése) A tisza-tavi partszakasz rendezése, fejlesztése

nincs

A befektetések „haszonélvezői”

Akadályozó tényezőként merülhet fel, hogy a partszakaszt kizárólag a mindenkori jogszabályok figyelembevételével lehetséges csak fejleszteni, hiszen a part fő funkciója a védelem, a turisztikai fejlesztések ezt nem veszélyeztethetik Nincs

Az igazgatóság a partszakasz használatát (kikötők) átengedi az önkormányzatnak az általa szabott (jogszabályoknak megfelelő) feltételek mellett. Feladatainak ellátásával (partés vízvédelem, kotrás stb.) a turizmus feltételeit is javítja Tervezésben, megvalósításban való részvétel

A különböző fejlesztési időbeni sorrendjének meghatározásában lehetnek eltérő vélemények

A fejlesztések során szakmai állásfoglalás, valamint önálló tőkebefektetések

A fejlesztések a város turisztikai vonzerejét is növelik A vonzóbb településkép és az ipari területek fejlesztése a befektetők számára is lényeges vonzerőt fog jelenteni


103

IVS,Tiszafüred

Másodlagos érdekcsoportok Tiszafüredi Fejlesztési igények kistérség ismerete kistérségi szinten, a településen túlmutató hatások feltérképezése

Jász-NagykunSzolnok Megye Önkormányzata

Észak- Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Elvárás, hogy a városban történő fejlesztések a többi kistérségi projekttel harmóniában minél erősebb szinergista hatást fejtsenek ki a térség fejlődésére Megyei szintű Érdekelt a megye rálátás a fejlesztési minél igényekre dinamikusabb, ugyanakkor fenntartható gazdasági fejlődésében a térség felzárkóztatása érdekében A régió hosszú Érdekelt a régió távú stratégiájának társadalmi-, kidolgozása a gazdasági és lehetőségek környezeti figyelembevételével feltételeinek javításában, az uniós pénzek maradéktalan lehívásában Nemzeti stratégia Érdekelt az kidolgozása az ország uniós prioritások fejlődésében, figyelembe gazdaságunk vételével lehető legkedvezőbb pozícionálásában az európai térségben

A versengés a rendelkezésre álló keretekért okozhat érdekellentéteket

Szakmai tanácsadás, bizonyos projektekben szoros együttműködés (pl. termál strand fejlesztés)

nincs

Szakmai állásfoglalás, fejlesztési prioritások meghatározása (pl. Tisza-tó fejlesztése)

nincs

Pályázatok kiírása, támogatások allokálása

nincs

Országos szintű pályázatok kiírása, szakmai tanácsadás a régióknak, támogatások allokálása


104

IVS,Tiszafüred

7.3.3. Lakosság, magánszféra, közszféra együttműködése

Együttműködés, információ csere eseményei: ESEMÉNY

MENNYÍSÉG

Lakossági fórum

1

Kkv-kal egyeztetések

7

Kétoldalú befektetői tárgyalás 6 Lakossági kérdőíves felmérés

1

Kistérségi egyeztetés

2

Partnerségi dokumentumok (6.sz.melléklet). A partnerségi egyeztetések, megbeszélések sikerese voltak , mert a lakosság támogatja a projekteket, a magánszféra aktívan érdeklődik a befektetési lehetőségek iránt. A településközi koordináció és a szakmai egyeztetés szintén sikeresen zárult.

7.4.Városfejlesztési szervezet

DÖNTÉSI SZINTEK Stratégiai szint Szakmai szint Operatív szint Társadalmi kapcsolatok

DÖNTÉSHOZÓK Képviselő testület, polgármester Alpolgármester, jegyző, osztályvezetők Városfejlesztési csoport Polgármester-alpolgármester


KOORDINÁTOR Polgármester Alpolgármester Gazdasági vezető Alpolgármester

105

IVS,Tiszafüred

Városfejlesztési projekteket irányító szervezet. (önkormányzaton belül)

Projekt menedzselési, műszaki, jogi, gazdasági szolgáltatások

Városfejlesztési projekt csoportvezető

Marketing, kommunikációs, turisztikai külső szolgáltatás

Projekt gazdasági Vezető (projektvezető helyettes)

Pénzügyi Szakértő/ projekt adminisztráció

Műszaki, építésügyi, ingatlangazdál kodási szakértő

Pályázati, esélyegyenlő ségi, monitoring szakértő

Környezetvédelmi szakértő

A csoport szakértőgárdája komplex módon tudja kezelni a beruházási, pályázat előkészítési, kivitelezési, működtetési, monitoring, pénzügyi, környezetvédelmi feladatokat. Létrehozása nélkül a városfejlesztési projektek koordinálása, tervezhetősége nem biztosítható a megfelelő hatékonysággal. A városfejlesztési csoportvezető a polgármester lesz, elfoglaltsága miatt indokolt


106

IVS,Tiszafüred

egy helyettes vezető kijelölése, aki a napi munkákban döntéseket hoz és irányít, ezt a feladatkört a gazdasági vezető látja el. A környezetvédelmi feladatkör külön kiemelését a természeti környezet (Tisza tó) kiemelt védelme indokolja. A projekt irányító csapat munkáját javasolt a következő külső szakértőkel/ szolgáltatások igénybevételével erősíteni. Tiszafüred

kisváros,

a

következő

években

megvalósítandó

projektek

sikeres

koordinálásához, előkészítéséhez nem szükséges a polgármesteri hivatalon kívül külön szervezeti formában működő városfejlesztési társaságot létrehozni.

7.5.Településközi koordináció A 2007. november 29-én tartott tiszafüredi Kistérségi társulási ülésen, a Tanács a 65/2007(XI:29) számú határozatában elfogadta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei területfejlesztési Stratégiai Program 2 éves akcióterve kistérségi projektlistájának módosítását. Az ehhez a határozathoz csatolt táblázatokban szerepelt Tiszafüred városnál "Integrált funkcióbővítő város rehabilitációs programja, amely azonos az IVS-ben szereplő programmal. Az IVS a kistérség konszenzusát, támogatását bírja, megvalósításában a kistérség települései érdekeltek ezt fejezik ki minden település által elfogadott határozat.

7.6. A városfejlesztéshez kapcsolódó vállalkozói projektek 7.6.1. Energiafűz ültetvények telepítése

Tiszafüred körzetében valamivel több, mint 16 ezer hektáron folyik mezőgazdasági és más típusú (erdészeti, halas tavi) termelés. Szántó művelési ágban 7776 hektár van, a termelők száma 286 fő (ebbe egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok egyaránt megtalálhatók). Különböző célprogramok keretén belül összesen 36 gazdálkodó vesz részt az agrár-környezetvédelmi programban, ami közösségi és hazai forrásból származó hektáralapú támogatással segíti elő a fenntartható mezőgazdasági termelés feltételeinek megteremtését.


107

IVS,Tiszafüred

A körzet falugazdásza szerint a környéken közel 100-110 hektárral tehető azon területek nagysága, melyek a magas talajvíz következtében hagyományos mezőgazdasági termelésre nem, vagy csak korlátozott mértékben használhatók. Ezekről a területekről nagyon gyakran lehetetlen a termést betakarítani, mert a vizes talaj nem teszi lehetővé a betakarítógépek használatát. Nagyszerűen alkalmazhatók ezek a földek, ugyanakkor fűzfa termesztésre. Az energiafűz azon túl, hogy remekül bírja, sőt szereti a magas talajvizet, jelentős fizikai művelést csak az első évben igényel, azt követően már csak a betakarítás jelent effektív munkát. Utólagos tápanyagbevitelt szinte egyáltalán nem igényel, felhasználása pedig az energiaszektoron túlmenően a faiparban, vagy akár az építőiparban is lehetséges. Termesztéséhez kétféle támogatás is elérhető: az egyik maga a telepítési, a másik pedig a hagyományos területalapú támogatás, ami 2004 óta az uniós támogatásoknak köszönhetően folyamatosan emelkedik. További előnyére írható, hogy a betakarítás, ami lehet kézi vagy gépi, decembertől februárig történik, amikor a mezőgazdaság alapvetően szabad kapacitásokkal rendelkezik. A fűz telepítésével több pozitív eredményt is elérhet a város, illetve az ültetvényeket telepítő, majd művelő gazdálkodók: − A jelenleg bizonytalan hasznosíthatóságú magas bel- vagy talajvízzel terhelt mezőgazdasági földterületek potenciáljának biztos kihasználása; − Hosszú távon is biztonságosan értékesíthető output; − Alternatív energiaforrások használatának növekedése, a külső függőség csökkentése; − A biomassza5 felhasználás szén-dioxid outputja nulla, hiszen a növény élete során megköti azt a mennyiségű szén-dioxidot, ami eltüzelésekor a légkörbe kerül. Sajnos a projekt kapcsán bizonyos kockázatokkal is szembe kell nézni, mégpedig: − A fa hosszabb távolságra történő szállítása magas költségekkel jár, a termelés csak akkor lehet gazdaságos, ha bizonyos távolságon belül megvalósítható a felhasználás − A város, egyelőre nem rendelkezik a felhasználáshoz szükséges infrastruktúrával (pelletáló üzem), ennek kialakítása további költségekkel jár. 5

Biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, egy biocönózisban vagy biomban, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke.


108

IVS,Tiszafüred

Az FVM rendelettervezet alapján jelen tervezési időszakban a fás szárú energianövények telepítésének támogatása mezőgazdasági területeken 300-600 euró lesz hektáronként attól függően, hogy rövid, vagy nagyon rövid vágásfordulójú fás szárú növény telepítéséről van szó.

7.6.2. Biogáz üzem kialakítása

Biogáz üzem kialakítására Tiszafüreden már engedélyes tervdokumentáció áll rendelkezésre. A projektötlet egy olyan üzem kiépítése, mely a város és a környező települések kommunális, illetve mezőgazdasági eredetű (állattartó telepek) szennyvíziszapjának felhasználásával biogáz6 előállítást végez, és ezzel szervesen bekapcsolódik a város villamosenergia-ellátásába. Az üzem tervezett helye a hulladékgazdálkodási ipari park területe. Megvalósulása mind környezetvédelmi, mind pedig gazdasági szempontból igen nagy jelentőséggel járna, hiszen azon túl, hogy megoldást jelentene a képződő kommunális és mezőgazdasági eredetű (kezelés nélkül veszélyes hulladéknak minősülő) szennyvíziszap felhasználására, ugyanakkor elősegítené a térség foglalkoztatottságának javítását. A megtermelt energia felhasználása a város villamos energia ellátásában az alternatív energiafelhasználás előmozdításának első lépése lehetne Tiszafüreden.

7.6.3. Téglagyár A beruházás a város külterületén, ipari területen valósul meg kizárólag magántőkéből. A beruházás tervezett értéke 2 milliárd Ft, a várható foglalkoztatott létszám 40fö. Gyártási profil téglaipari termékek. Az üzem várható beindulási ideje 2009. év május- június. Az önkormányzat a beruházóval szabályozási terv alkut kötött.

6

A biogáz szerves anyagok baktériumok által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő termék. Körülbelül 45-70% metánt (CH4), 30-55% szén-dioxidot (CO2), nitrogént (N2), hidrogént (H2), kénhidrogént (H2S) és egyéb maradványgázokat tartalmaz


109

IVS,Tiszafüred

7.6.4. Horgászfalu kialakítása Tiszaörvényen Az örvényi horgászfalu ötlete a terület egyedülálló feltételeinek köszönhetően született meg. Egy nagy kiterjedésű, nádas, vízzel borított terület biztosítja a helyet, ahol cölöpökön álló faházak fogják alkotni a kis falut, amely az ideérkező horgászok szálláshelyéül szolgálhat. A tervezés során a terület természeti sajátosságát fokozottan figyelembe kell venni, hiszen a terület számos vízi állat és növényfaj élőhelyéül szolgál.

7.7. Monitoring A városfejlesztési szervezet/csoportban a feladatra külön szakember lesz alkalmazva. A monitoring adatszolgáltatás alapadatait az önkormányzattól, a fejlesztésben résztvevő partnerektől, az ÁFSZ-től és a KSH-tól fogja beszerezni a szakértő. A feldolgozás során adatbázist hoz létre, elemzi a tendenciákat stb. Monitoring munka menete/feladatok: 1, Adatfeldolgozás, a városfejlesztésben adatok felhasználása a döntések során. (folyamatos) 2, Beszámoló a képviselő testületben. (negyedévente) - beszámoló elfogadva és/vagy - beszámoló alapján beavatkozás szükséges 3, Monitoring adatszolgáltatás a pályázati szerződés alapján a hatóság felé. (évente) 4, Partnerek tájékoztatása, negyedévente 5, Lakossági tájékoztatás céljára monitoring adatok összeállítása. (projekt során negyedévente, működtetés során évente) Feldolgozandó adatok: - IVS célrendszere, indikátorai. - Támogatási szerződés indikátorai. - Beruházások output adatai. - Tiszafüred város dinamikai mutatói. - Lakossági elégedettségi mutatók - Egyéb a projekt hatását bizonyító adatok, mutatók


110

IVS,Tiszafüred

8. Felhasznált források jegyzéke

64/2004. (IV. 15) Korm. Rendelet Adatok Szolnok megye történetéből (Szolnok megyei levéltári kiadvány) Magyarország kistájainak katasztere (MTA Földrajztudományi Intézet) Településfejlesztési koncepció Állami Foglalkoztatási Szolgálat, http://www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=afsz_ stat_telepulessoros_adatok_200702 Észak Alföldi Akcióterv Észak Alföldi Operatív Program Észak Alföldi Régió területfejlesztési politikája. http://www.earkf.hu/reg.htm Észak Alföldi Régió, 2007. http://www.eszakalfold.hu Európai Unió hivatalos honlapja – http://www.europa.eu.int JNSZ Megyei területfejlesztési koncepció KSH népszámlálás, 2001 Statisztikai

Tájékoztató,

Jász-Nagykun-Szolnok

megye,

2006/4.

KSH

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/megy/064/jasz064.pdf Tiszafüred kistérségi fejlesztési program Tiszafüred kistérségi munkaügyi központ adatai Új Magyarország Fejlesztési Terv Tiszafüred településfejlesztési koncepciója 2007 PRO RÉGIÓ KONZORCIUM


111

IVS,Tiszafüred

9. Mellékletek

1. melléklet: Városi funkciók táblázat 2. melléklet: Megvalósult projektek 3. melléklet: Felhasznált adatok igazolása 4. melléklet: Hátrányos helyzetű gyerekek száma 5. melléklet: Ingatlangazdálkodási terv 6. melléklet: Partnerség/Lakosság felmérés kérdőív 7. melléklet: Társadalmasítás/Partnerség dokumentumai


112

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZAFÜRED

Recommend Documents