INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEZŐTÚR FEBRUÁR

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEZŐTÚR

2013. FEBRUÁR

MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Készült: Mezőtúr Város Önkormányzatának megbízásából Az elkészítésben közreműködő munkatársak: Ács Bálint, Herczeg Zsolt, Szűcs Károly, Szűcs Lajos, Szalai Ildikó

Készítette:

A tanulmány kidolgozásában résztvevő szakértők: Barabás Eszter, Hajduné Májas Anikó, Kézy Béla, Komádi Mónika, Szabó Laura MEGAKOM Tanácsadó Iroda

2013. február

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr

TARTALOMJEGYZÉK 1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................................................... 6 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

2

VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMEZÉS .................................................................................................................. 6 VÁROSRÉSZEK KIJELÖLÉSE ............................................................................................................................. 6 AZ IVS CÉLRENDSZERE ................................................................................................................................. 7 FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE ......................................................................................................... 8 A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI .............................................................................................................. 10

A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ....................................................................................... 11 2.1 MEZŐTÚR SZEREPE AZ EGYES TÉRSZERKEZETI EGYSÉGEKBEN ............................................................................... 11 2.1.1 Nemzetközi szerepkör...................................................................................................................... 11 2.1.2 Országos szerepkör ......................................................................................................................... 13 2.1.3 Regionális szerepkör ........................................................................................................................ 14 2.1.4 Megyei szerepkör ............................................................................................................................ 15 2.1.5 Mikroregionális szerepkör ............................................................................................................... 16 2.2 FUNKCIÓK SZERINTI VONZÁSKÖRZET.............................................................................................................. 17 2.3 ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................................................................... 20

3

VÁROS SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS ........................................................................................................ 21 3.1 VÁROSSZERKEZET...................................................................................................................................... 21 3.1.1 A városszerkezetet meghatározó tényezők elemzése ..................................................................... 21 3.1.2 Főbb szerkezeti problémák, következmények ................................................................................. 22 3.2 GAZDASÁG .............................................................................................................................................. 23 3.2.1 A gazdaság ágazati szerkezete, vállalkozások megoszlása ............................................................. 23 3.2.1.1 3.2.1.2 3.2.1.3 3.2.1.4 3.2.1.5

Mezőgazdaság ........................................................................................................................................ 24 Ipar ......................................................................................................................................................... 26 Szolgáltatások ......................................................................................................................................... 27 Turizmus, kultúra .................................................................................................................................... 28 Információs társadalom .......................................................................................................................... 30

3.2.2 Gazdasági aktivitás ......................................................................................................................... 31 3.2.3 Helyi gazdaságfejlesztés egyéb lehetőségei és eszközei ................................................................. 31 3.3 TÁRSADALOM .......................................................................................................................................... 32 3.3.1 Demográfia...................................................................................................................................... 32 3.3.2 Foglalkoztatás ................................................................................................................................. 34 3.3.3 Képzettség ....................................................................................................................................... 37 3.3.4 Egészségi állapot ............................................................................................................................. 37 3.3.5 Jövedelmi és szociális helyzet .......................................................................................................... 39 3.3.6 Civil szféra........................................................................................................................................ 41 3.4 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET .............................................................................................................................. 41 3.4.1 Természeti környezet....................................................................................................................... 41 3.4.2 Épített környezet ............................................................................................................................. 44 3.4.3 Lakásállomány................................................................................................................................. 48 3.4.4 Települési környezeti infrastruktúra ................................................................................................ 50 3.4.5 Közlekedés ....................................................................................................................................... 52 3.5 KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................................................................ 54 3.5.1 Oktatás ............................................................................................................................................ 54 3.5.2 Egészségügy .................................................................................................................................... 56 3.5.3 Szociális ellátás ................................................................................................................................ 57 3.5.4 Sport és szabadidő, közművelődés .................................................................................................. 58 3.5.5 Közigazgatás ................................................................................................................................... 60 3.6 KORÁBBI FEJLESZTÉSEK TANULSÁGAI, EREDMÉNYEI .......................................................................................... 61 3.7 ÖSSZEGZÉS .............................................................................................................................................. 64 3.8 SWOT ELEMZÉS ....................................................................................................................................... 65 4

VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE ....................................................................................................................... 68

3

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 4.1 VÁROSRÉSZEK KIJELÖLÉSE ........................................................................................................................... 68 4.2 VÁROSRÉSZEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE .................................................................................................... 69 4.2.1 Városközpont városrész................................................................................................................... 74 4.2.2 Lakóövezet 1. városrész ................................................................................................................... 80 4.2.3 Lakóövezet 2. városrész ................................................................................................................... 84 4.2.4 Ipari terület (külterület) ................................................................................................................... 87 4.3 ÖSSZEGZÉS A VÁROSRÉSZEKRŐL ÉS AZOK FUNKCIÓIRÓL ..................................................................................... 90 5

SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE ................... 92 5.1 SZEGREGÁTUMOK, ILLETVE A SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA ................................... 92 5.1.1 A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató .................................................. 92 5.1.2 Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató ....................................................................... 93 5.2 A LEHATÁROLT TERÜLETEK HELYZETELEMZÉSE ................................................................................................. 94 5.2.1 Városszerkezeti elhelyezkedés ......................................................................................................... 94 5.2.2 Szegregátum kialakulásához és fennmaradásához vezető okok..................................................... 94 5.2.3 Demográfiai és szociális helyzet bemutatása.................................................................................. 95 5.2.4 Lakáskörülmények ........................................................................................................................... 96 5.2.5 Infrastruktúra .................................................................................................................................. 97 5.2.6 Romák helyzete a településen és a szegregált területeken ............................................................. 97 5.2.7 Közszolgáltatások elérhetősége ...................................................................................................... 98 5.2.7.1 5.2.7.2 5.2.7.3 5.2.7.4

5.2.8 6

Szociálpolitika ......................................................................................................................................... 98 Lakáspolitika ........................................................................................................................................... 99 Közfoglalkoztatás, felnőttképzés .......................................................................................................... 100 Oktatáspolitika ..................................................................................................................................... 102

Tervezett fejlesztések és egyes ágazati politikák szegregációs hatásainak felmérése .................. 103

STRATÉGIA ........................................................................................................................................... 104 6.1 A VÁROS JÖVŐKÉPE ................................................................................................................................. 104 6.1.1 Összefoglaló helyzetértékelés – a jövőkép megalapozása ............................................................ 104 6.1.2 Jövőkép - 2030 ............................................................................................................................... 105 6.2 FEJLESZTÉSI CÉLOK A VÁROSRA ÉS A VÁROSRÉSZEKRE ...................................................................................... 106 6.2.1 Átfogó cél ...................................................................................................................................... 106 6.2.2 Középtávú tematikus célok ............................................................................................................ 107 6.2.3 Városrészi célok ............................................................................................................................. 111 6.2.4 Célhierarchia és a célok számszerűsítése ...................................................................................... 114 6.3 BEAVATKOZÁSOK – AZ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE ....................................................................................... 121 6.3.1 Városközponti funkcióbővítő akcióterület ..................................................................................... 122 6.3.2 Szociális városrehabilitációs akcióterület ...................................................................................... 126 6.3.3 További kiemelt fejlesztési területek ............................................................................................. 129 6.3.3.1 6.3.3.2

6.3.4 7

Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület................................................................................. 129 Ipari park fejlesztési terület .................................................................................................................. 132

A fejlesztések prioritási sorrendje és ütemezése ........................................................................... 134

FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK .................................................................................................... 135 7.1 A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA.................................................................................... 135 7.1.1 Mezőtúr környezeti problémáinak összefoglalása ........................................................................ 135 7.1.2 Az IVS és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia összhangja .................................................................................................................................. 136 7.1.3 Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálata ... 138 7.2 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ................................................................................................................. 143 7.2.1 Az anti-szegregációs program célkitűzései .................................................................................... 143 7.2.2 Lakhatási integráció és mobilizációs program biztosítása ............................................................ 146 7.2.3 Oktatási integráció ........................................................................................................................ 147 7.2.4 Érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerő piaci integrációjának elősegítése 147 7.2.5 Szociális ellátórendszer.................................................................................................................. 148 7.2.6 Egészségügyi programok ............................................................................................................... 148 7.2.7 Közösségfejlesztési programok ..................................................................................................... 149 4

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 8

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................................... 150 8.1

A STRATÉGIA FŐBB KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................................................... 150 8.1.1.1 8.1.1.2 8.1.1.3 8.1.1.4 8.1.1.5

Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel ........................ 150 Az önkormányzat ágazati, tematikus stratégiáival való összhang ........................................................ 152 Az önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt célkitűzésekkel való összhang .............................. 153 Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang ........... 155 Területi fejlesztési tervdokumentumokkal való összhang .................................................................... 157

8.2 A STRATÉGIA FŐBB BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................................................... 158 8.2.1 A célok logikai összefüggései......................................................................................................... 158 8.2.2 A stratégia megvalósíthatósága ................................................................................................... 160 8.2.3 A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai .................................... 160 9

KOCKÁZATOK ELEMZÉSE ...................................................................................................................... 161

10

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ................................................................................................................. 164 10.1 A CÉLOK ELÉRÉST SZOLGÁLÓ, NEM BERUHÁZÁS JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK.................................... 164 10.2 AZ IVS MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK .................................................................. 168 10.3 TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ ................................................................................................................... 171 10.4 INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ ......................................................................................................... 173 10.4.1 Az önkormányzat ingatlanvagyonának áttekintése ................................................................. 174 10.4.1.1 10.4.1.2

10.4.2 10.4.3 10.4.3.1 10.4.3.2 10.4.3.3

10.4.4 10.4.5 11

Az önkormányzat törzsvagyona ............................................................................................................ 175 Az önkormányzat üzleti vagyona (forgalomképes ingatlanállomány) .................................................. 176

Az ingatlangazdálkodás alapelvei ............................................................................................. 177 Az ingatlangazdálkodás megvalósítása .................................................................................... 178 Jogszabályi előírásokból eredő változások az önkormányzati ingatlanállományban ............................ 178 Értékesítendő ingatlanok ...................................................................................................................... 178 Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok ............................................................................. 179

Az akcióterületeken található önkormányzati ingatlanok ........................................................ 179 Az ingatlangazdálkodás szervezeti keretei ............................................................................... 181

PARTNERSÉG........................................................................................................................................ 182 11.1 11.2 11.3 11.4 11.5

NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA: LAKOSSÁGI ÉS CIVIL TÁJÉKOZTATÁS...................................................................... 182 VÁLLALKOZÓI EGYEZTETÉSEK ..................................................................................................................... 183 SZAKHATÓSÁGI EGYEZTETÉSEK ................................................................................................................... 183 EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKKEL ........................................................................................... 184 ÉRDEKCSOPORT ELEMZÉS.......................................................................................................................... 184

12

AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE (MONITORING), RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLAT ........... 187

13

FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................................................................... 189

14

ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK ÉS TÉRKÉPEK JEGYZÉKE ...................................................................................... 190

15

MELLÉKLETEK ....................................................................................................................................... 193 15.1 PARTNERSÉGI DOKUMENTUMOK ................................................................................................................ 193 15.1.1 Lakossági és civil fórum............................................................................................................. 193 15.1.2 Vállalkozói fórum ...................................................................................................................... 196 15.2 KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS .............................................................................................................................. 198 15.2.1 Városfejlesztési kérdőív ............................................................................................................. 198 15.2.2 A kérdőíves felmérés eredményei ............................................................................................. 204 15.3 SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEKKEL TÖRTÉNT EGYEZTETÉSEK DOKUMENTÁCIÓJA ........................................................ 217 15.4 SZAKHATÓSÁGOK, AZ IVS EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSÁBAN MEGKERESETT SZERVEZETEK ............................................... 219

5


1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Mezőtúr Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009. január 28-án közzétett „Városfejlesztési Kézikönyv” elnevezésű módszertani útmutató alapján, annak teljes mértékben megfelelve dolgozta ki a MEGAKOM Tanácsadó Iroda. Mezőtúr 2010 óta elfogadott IVS-sel rendelkezik, azonban indokolt volt annak átdolgozása és aktualizálása a jövőbeni városrehabilitációs fejlesztések megvalósítása érdekében. Jelen tanulmány a Koncept 2000 Bt. által 2010-ben készített és a képviselőtestület 128/2010.(V.27.) határozatával elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia átdolgozásával, továbbfejlesztésével került kidolgozásra. Az IVS központi gondolata a funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a stratégiaalkotás során kiemelt szerepet kapott a város és a városrészek jelenlegi és fejlesztendő funkcióinak vizsgálata.

1.1

VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMEZÉS

Mezőtúr egy alföldi mezőváros, amely sajátos (vissza-)fejlődési utat járt be az elmúlt évtizedekben. A 20. század első feléig virágzó város népessége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken. A város közúti megközelíthetősége kedvezőtlen, amely az M44 autópálya tervezett megépítésével jelentősen javulni fog. A belvároson országos főutak haladnak át, az elkerülő út várható megépítésével ennek kedvezőtlen forgalmi és környezeti hatásai mérséklődni fognak. A város gazdasági szerkezete, fejlettsége elmarad az országos és megyei átlagtól, a megszűnő munkahelyek következtében magas a munkanélküliség mértéke. A gazdaságfejlesztés terén az egyik lehetőséget a város külterületén fekvő, működő ipari park továbbfejlesztése jelenti. A társas vállalkozások részaránya alacsony, ami jelzi, hogy a településen nincs elegendő foglalkoztató. A város jelentős építészeti értékekkel és egyedi természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik a városközpontban található jelentős zöldfelületi rendszer, a főtérhez közvetlenül kapcsolódó Hortobágy-Berettyó part, Közép-Európa harmadik legnagyobb holtágrendszere, valamint a termálvíz, gyógyvíz jelenléte. Ezek az értékek azonban jelenleg alulhasznosítottak, részben leromlott állapotuk következtében. A város kistérségi és járási központ, jelentős közszolgáltatói intézményhálózattal rendelkezik, a térségben oktatási, egészségügyi és kulturális centrum szerepet tölt be. Mezőtúr jelentős hagyományokkal és értékekkel bíró alföldi település, amelynek megvannak az adottságai arra, hogy tudatos fejlesztéssel egy élhető, stabil gazdaságra épülő modern, 21. századi várossá váljon.

1.2

VÁROSRÉSZEK KIJELÖLÉSE

A városrészek lehatárolásakor a cél az volt, hogy funkcionálisan és településmorfológiailag minél homogénebb területeket lehessen kijelölni annak érdekében, hogy fejlesztési irányaik meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessen a koncentráció elve. Mindemellett fontos elkerülni a városszerkezet túlzott elaprózódását is. Belterületen a városi szövet a funkció dominancia elve alapján két részre osztható: a tágabb értelemben vett városközpontra és lakóövezetre. A lakóövezeti rész a HortobágyBerettyó-főcsatorna miatt megosztott, és részben eltérő funkciókkal rendelkezik, ezért a főcsatornán túli részt külön városrészként célszerű kezelni. A város belterületi határán kívül 6

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr fekszik az ipari park, azonban mivel a városfejlesztésben fontos szerepet tölt be, ezért külön városrészként szerepel az elemzésben. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Mezőtúron 4 városrész került kijelölésre, amelyek egyike külterületen található: 1. 2. 3. 4.

1.3

Városközpont városrész Lakóövezet 1. városrész Lakóövezet 2. városrész Ipari terület (külterület)

AZ IVS CÉLRENDSZERE

A város, konkrét elemekre építő, az adottságokat figyelembe vevő hosszú távú jövőképe világosan kijelöli, hogy Mezőtúr milyen várossá szeretne válni 2030-ra. Ehhez azonban tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő, egymást erősítő célok kijelölésére és a célok elérését biztosító fejlesztések megvalósítására van szükség. Átfogó cél: Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket – minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket.

7

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Az átfogó cél eléréshez 7 középtávú tematikus cél járul hozzá. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. Az IVS városi szintű és tematikus céljai mellett területi jellegű, városrészi szintű célok is kijelölésre kerültek – az egyes városrészekre vonatkozó gazdasági, társadalmi helyzetelemzés és helyzetértékelés (SWOT-elemzés) alapján. A megvalósítandó célkitűzések hozzájárulnak a város középtávú tematikus céljainak és átfogó céljának teljesüléséhez, ezáltal pedig a felvázolt jövőkép eléréséhez is. V1: A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2: A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3: A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, közlekedési kapcsolatainak javítása

1.4

FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE

A város stratégiai fejlesztési céljainak elérését fejlesztése szolgálja. Ezek az akcióterületek a célterületei, olyan területek, ahol az önkormányzat pozícióban van (tehát közvetlen ráfordítással fejlesztésben).

konkrét, körülhatárolt akcióterületek városfejlesztés kiemelkedő fejlesztési a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló vagy más eszközzel részt vesz a

A kijelölt akcióterületeken középtávon jelentős beavatkozásokat tervez a város. Mezőtúr Város Önkormányzata városfejlesztési tevékenységei során arra törekszik, hogy az EU által finanszírozott városfejlesztési programokon kívül is az elérhető legtöbb támogatási forrást tudja mozgósítani a város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Az akcióterületek kijelölése nem jelenti azt, hogy mindössze ezeken a területeken történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat és a magánszféra egyéb projektjei, pályázatai és más jellegű beruházásai a város teljes területét érinteni fogják. Mezőtúron a következő fejlesztési akcióterületek kerültek lehatárolásra indikatív jelleggel – annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források jelenleg nem elegendőek: 

Városközponti funkcióbővítő akcióterület



Szociális városrehabilitációs akcióterület

A klasszikus funkcióbővítő és szociális városrehabilitációs akcióterületek mellett két további fejlesztési terület is lehatárolható, ahol a város közép- és hosszútávon jelentős beavatkozásokat tervez. Ezek a fejlesztési területek nem teljesítik a funkcióbővítő vagy

8

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr szociális városrehabilitációs akcióterületi kritériumokat (pl. lakónépesség), ugyanakkor fejlesztésük kiemelt fontosságú a város jövőképének és városfejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez. Ezen területek fejlesztésének szükségessége a város speciális adottságaiból – várost kettészelő Hortobágy-Berettyó főcsatorna, város külterületén elhelyezkedő ipari park – adódnak. A kiemelt fejlesztési területek az alábbiak: 

Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület



Ipari park fejlesztési terület

A kijelölt akcióterületek adottságai alapján meghatározhatóak az egyes területek fejlesztési szükségletei, a tervezett tevékenységek köre és azok becsült költsége. A fejlesztendő területek jellemzőit megvizsgálva az alábbi szempontok figyelembevételével lehet a fejlesztések rangsorát felállítani: 

indokoltság, szükségesség: a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, az akcióterületi fejlesztések időszerűsége, a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága,



hatások: az akcióterületi fejlesztések hatása a város egészére, az akcióterület jelentősége a város lakófunkciójára nézve, az akcióterületi fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása,



finanszírozás és fenntarthatóság: a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, a bevonható magánforrások mértéke, a létrehozott kapacitások fenntarthatósága.

A fenti szempontok figyelembevételével a rangsorban az első helyen a városközponti funkcióbővítő akcióterület, második helyen a szociális városrehabilitációs akcióterület fejlesztése áll.

9

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 1.5

A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI

A fejlesztések megvalósítását többek között a kidolgozott ingatlangazdálkodási terv, a nem fejlesztési jellegű tevékenységek (pl. városmarketing, kiszámítható szabályozási környezet), az érintettekkel (lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, szakhatóságok, környező települések) kialakított rendszeres együttműködések és szoros partnerségek szolgálják. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a követelményeknek megfelelő szervezeti struktúra megléte. A városfejlesztés megfelelő szervezeti rendszerének biztosítása érdekében a város önkormányzata városfejlesztő társaságot hoz létre. Az IVS megvalósításának másik sarkalatos pontja a végrehajtás nyomon követése és a monitoring. A monitoringrendszer alapját az elérendő átfogó, tematikus és városrészi célokhoz hozzárendelt, számszerűsíthető és objektív output-, eredmény-, illetve hatásindikátorok jelentik A szakmailag megalapozott és részletesen kidolgozott Integrált Városfejlesztési Stratégia és a folyamatban lévő akcióterületi tervezés lehetővé teszi, hogy Mezőtúr sikerrel pályázzon a rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásokra. A fejlesztések megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy a város erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá váljon, amely versenyképes életfeltételeket kínál lakosai számára.

10


2 A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnok-Túri-sík elnevezésű kistáján a Budapest - Szolnok - Békéscsaba - Arad vasúti fővonal mellett, a Hortobágy- Berettyófőcsatorna partján fekszik. A város népsűrűsége 59,8 fő/km2 (KSH 2011), amely a megyében található városok átlagos népsűrűségénél alacsonyabb. A városhoz közel fekvő jelentősebb városok távolsága: Szolnok Megyei Jogú Város 46 km, Szarvas 37,4 km, illetve 20 km közvetlen közúti kapcsolatban komppal. A város közúton megközelíthető a 46-os számú főúton, amely döntően az alföldi mezővárosokat köti össze. Ezen kisebb közeli városok távolsága a várostól: Túrkeve 16,6 km, Szeghalom 53,2 km, Gyomaendrőd 20,2 km, Tiszaföldvár 30,4 km, Martfű 27 km, és Törökszentmiklós 26,3 km. A város térszerkezeti adottsága miatt nem rendelkezik országos, regionális, megyei vagy térségi szinten jelentősnek tekinthető vonzáskörzettel. A város vonáskörzete gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi Mezőtúri kistérség, illetve járás területével, mindkét lehatárolás szerint ugyanaz az 5 település tartozik Mezőtúrhoz (a Városi Kórház vonzáskörzete azonban ettől eltérő).

2.1 2.1.1

MEZŐTÚR SZEREPE AZ EGYES TÉRSZERKEZETI EGYSÉGEKBEN NEMZETKÖZI SZEREPKÖR

Mezőtúr város nemzetközi szerepköre csekély, gyakorlatilag a rajta áthaladó vasútvonalnak köszönhető, hogy bekapcsolódása az európai vérkeringésbe könnyebb, mint sok más, belső periférián elhelyezkedő településnek. Lényegi funkciót azonban nem jelent a városnak, hiszen pl. a nemzetközi irányú átrakodó funkció a vasútállomáson jelenleg alig mutatható ki. Ezzel együtt azonban proaktív módon kialakított testvérvárosi kapcsolatok fűzik az 1. táblázatban szereplő településekhez.

1. táblázat Mezőtúr testvértelepülései Testvérváros

Ország

Árkos

Románia

Sepsikőröspatak-Kálnok

Románia

Törökbecse

Szerbia

Weida

Németország

Canelli

Olaszország

Maków Podhalanski

Lengyelország

Mivel a város Jász- Nagykun-Szolnok megyében, az országhatároktól hazai viszonylatban messze fekszik, jelentősebb határon túli kapcsolatokkal nem rendelkezik. A környező országokkal közös, határon átnyúló együttműködési programokban sem volt jogosult pályázni, így támogatást nem kapott ezirányú kapcsolatai bővítéséhez. Mezőtúrt nemzetközi viszonylatban az európai közlekedési folyosók közül egy helsinki vasúti folyosó érinti, amely a TEN-T, azaz a transzeurópai közlekedési hálózatoknak is része.

11

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 1. térkép Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat elemei Magyarországon

Forrás: www.kti.hu

Az érintett vasútvonal az Athén–Szófia–Budapest–Bécs–Prága–Nürnberg/Drezda tengely, amely a TEN-T 22. számú kiemelt projektje is egyben, azaz a vonal fejlesztése, kiépítése európai szintű érdek és kiemelt figyelmet kap az EU közlekedésfejlesztési terveiben is. 2. térkép Az Athén–Szófia–Budapest–Bécs–Prága–Nürnberg/Drezda-tengely, illetve a 22- számú TEN-T kiemelt projekt nyomvonala

Forrás: http://tentea.ec.europa.eu

12

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 2.1.2

ORSZÁGOS SZEREPKÖR

Mezőtúr az ország belső perifériájába tartozik, országos szerepkörrel nem rendelkezik, az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) alapján azonban meghatározhatóak Mezőtúr térszerkezeti adottságai, illetve funkciói a hazai területi térszerkezetben.  Mezőtúr a Budapest-Szolnok-Békéscsaba és a Szeged-Debrecen regionális tengelyek metszéspontja közelében elhelyezkedve a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves elemének számít.  Megközelíthetőség, illetve elérhetőség szempontjából hátrányos helyzetű kistérségnek számít, mivel gyorsforgalmi úttól és megyeszékhelytől egyaránt távol fekszik (45 km).  A város egy rurális jellegű kistérség központja.  Az OTK a várost a tanyás térségek közé sorolja. 3. térkép Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek

4. térkép Elmaradott térségek és perifériák

Forrás: OTK

Forrás: OTK

5. térkép Vidékies (rurális) és városias (urbánus) térségek

6. térkép Tanyás térségek

Forrás: OTK

Forrás: OTK

13

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A város dinamikai szempontból a stagnáló vagy lemaradó kategóriába sorolható, mivel az elmúlt időszakban túlsúlyba kerültek a kedvezőtlen tendenciák:   

2.1.3

a munkanélküliek száma növekedett; mind az állandó népesség, mind a lakónépesség az országos és a megyei átlagot meghaladó ütemben csökkent; a gazdasági teljesítmény még mindig nem érte el a gazdasági világválság előtti szintet.

REGIONÁLIS SZEREPKÖR

Az Észak-alföldi régió 2007-2013-ra szóló stratégiai programjában Mezőtúr a „dinamizálható központok jelentősebb vonzáskörzet nélkül” tervezési kategória csoportba van besorolva. Jász-Nagykun-Szolnok megyében ebbe a csoportba tartoznak a következő települések: Karcag, Kisújszállás, Törökszentmiklós, Mezőtúr. Ezek a hajdani mezővárosok, melyeknek fejlett az intézményrendszerük, sok esetben városi funkciógazdagságuk ellenére sem rendelkeznek vonzáskörzettel településszerkezeti adottságaik miatt. Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programjának tervezési kategória hierarchiája a következő: 1. Dinamikus és dinamizálható térségi központok jelentős vonzáskörzettel. 2. Dinamizálható központok jelentősebb vonzáskörzet nélkül. (Mezőtúr, Hajdúszoboszló) 3. Felzárkóztatásra váró térségek. A város a középmezőnybe tartozik a stratégiai program besorolása alapján a régió kisvárosainak tervezési csoportjában, azonban a hajdúvárosok közül ebbe a csoportba tartozik a régió legnagyobb turistaforgalmával rendelkező Hajdúszoboszló is, ami jól mutatja a besorolás érdemi használatának korlátait is. 7. térkép Az Észak-alföldi régió egyes térkategóriái

Forrás: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013

14


MEGYEI SZEREPKÖR

Mezőtúr a megye legjelentősebb településszervezői erőterén, a szolnoki agglomeráción kívül fekszik. A kisvárosoktól való távolsága, az alacsony népsűrűség és az összekötő úthálózatok gyenge minősége megakadályozza a várost abban, hogy közös munkahelyteremtő programokat, szorosabb együttműködést igénylő fejlesztéseket tudjanak tervezni a közelben fekvő kisvárosokkal. A belső periférikus (országos, térségi, megyei jelentőségű fejlődési centrumokon kívül fekszik) fekvés jelentős hátrány a város számára a tőkeáramlás, a munkahelyi mobilitás és a munkahelyteremtés szempontjából. Jász-Nagykun-Szolnok megye térszerkezetében a megyeszékhelytől és a fő közlekedési útvonalaktól való távolság az egyik legfontosabb, a térszerkezetet és a funkciók térbeli eloszlását alakító tényező. Mezőtúr elhelyezkedése ezek alapján viszonylag kedvezőtlennek tekinthető: 

a 4-es számú főútvonal 25 km-re található a várostól,



a legközelebbi autópálya-csomópont Kecskemétnél van, 93 km-re a várostól,



a két legközelebbi megyeszékhely is több mint 40 km-s távolságra van a várostól: Szolnok (45 km) és Békéscsaba (63 km),



megközelíthetőségi szempontból egyedül a városon áthaladó 120-as számú nemzetközi vasúti fővonal tekinthető pozitívumnak.

Mezőtúr a megye 5. legnépesebb városa. Mezőtúr súlyát a megye társadalmi és gazdasági életében és a megyén belüli fejlettségét jól szemlélteti az alábbi táblázat, amely alapján megállapítható, hogy szerepkörének kibővítésében, fejlesztésében még jelentős tartalékok vannak, gazdasági potenciálja, különösen az idegenforgalom területén, a megye többi településéhez képest is kevésbé kiaknázott. 2. táblázat Néhány összehasonlító adat Mezőtúr megyén belüli szerepére vonatkozóan (2010, 2011) Mezőtúr

Jász-NagykunSzolnok megye

Részesedés a megyén belül (%)

Lakónépesség száma (fő)

17.620

386.752

4,56

Regisztrált gazdasági szervezetek száma (db)

2.311

52.888

4,37

Lakásállomány (db)

7.824

171.314

4,57

Vendégéjszakák száma (kereskedelmi és egyéb szálláshelyek együtt) (db)

3.571

320.145

1,12

Összes adófizető száma (fő)

7.532

171.530

4,39

Foglalkoztatottak száma (fő, 2001)

6.273

146.164

4,29

Nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

1.540

28.718

5,36

1.507.650

37.398.047

4,03

4.237

97.685

4,34

Mutató

Állami hozzájárulások összesen (ezer Ft)

és

támogatások

Személygépkocsik száma az év végén (db)

Forrás: KSH T-Star

15


MIKROREGIONÁLIS SZEREPKÖR

A város térszerkezete adottsága miatt nem rendelkezik megyei vagy térségi szinten jelentősnek tekinthető vonzáskörzettel. A város vonáskörzete gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi Mezőtúri kistérség, illetve járás területével, hiszen mindkét lehatárolás szerint ugyanaz az 5 település tartozik Mezőtúrhoz (ettől azonban eltér a Városi Kórház vonzáskörzete). A Szarvas és Mezőtúr közötti új közúti összeköttetés megvalósítása (M44es gyorsforgalmi út) ugyanakkor befolyásolhatja Mezőtúr vonzáskörzetét, várhatóan a két város kölcsönösen a jelenleginél nagyobb mértékben lesz hatással egymás fejlődésére, mivel mindössze 20 km-es jó minőségű, közvetlen közúti összeköttetés lesz közöttük. Erőteljesebb egymásra hatásukat jelenleg nem csak a közlekedési kapcsolat minősége akadályozza, hanem az is, hogy a két város más-más megyében és régióban fekszik, ami elsősorban a fejlesztések összehangolását nehezítette meg. A Mezőtúri kistérség a megye délkeleti részén a Berettyó és a Körösök metszéspontjában helyezkedik el. A kistérséghez a következő 5 település tartozik: Mezőtúr, Túrkeve város 9700 fő, Mezőhék 381 fő, Mesterszállás 770 fő, Kétpó 770 fő. A kistérségben a mezőtúri székhelyű Berettyó-Körös Többcélú Kistérségi Társulás látja el a kistérségi szinten szervezett feladatokat, amely a lakosok számára elsősorban a szociális ellátásokban testesül meg. A kistérséget a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a komplex fejlettségi mutató alapján a hátrányos helyzetű kistérségek közé sorolta. A 2013. január 1-jén megalakult Mezőtúri járás területe és a Mezőtúri Járási Hivatal illetékességi területébe tartozó települések teljes mértékben átfedésben vannak a Mezőtúri kistérséggel. A Mezőtúr kistérségi szervezőközpont, de valójában nem tud minden ellátási formát biztosítani. A két legközelebbi megyeszékhely vonzóképessége egyértelműen eléri Mezőtúrt, azonban Szolnok (45 km) és Békéscsaba (63 km) távolsága miatt néhány esetben a Mezőtúrhoz hasonló mérető vagy nem sokkal nagyobb, közeli, akár Békés megyei települések (Szarvas, Törökszentmiklós, Kisújszállás, Dévaványa, Gyomaendrőd ) is ellátnak bizonyos funkciókat. 8. térkép Mezőtúr térsége

Forrás: www.terport.hu

16

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Mezőtúr rendelkezik a járás/kistérség egyetlen nagy működő ipari parkjával. A város közjóléti vonatkozású szerepe is jelentős az egészségügyi ellátás, igazságügyi szolgáltatás, és oktatás-képzés területén egyaránt. Az üdülés-idegenforgalom-rekreáció a helyi gazdaságot dinamizáló faktorként jelenik meg a településen, melyre a jövőben tudatosan építeni szükséges. Ehhez azonban szükséges a jövőben elkészülő M44-es gyorsforgalmi út is, amely várhatóan a Mezőtúr-Szarvas közötti társadalmi-gazdasági interakciók erősödéséhez és bővüléséhez fog vezetni. Mikroregionális szinten Mezőtúr feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, szabadidős tevékenység stb.).

2.2

FUNKCIÓK SZERINTI VONZÁSKÖRZET

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében 2013. január 1-től a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzat – a helyi képviselőtestület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 17

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

szóló

törvény

Egyes feladatok ellátását az Önkormányzat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzattal és a Berettyó-Körös Többcélú Kistérségi Társulás szervezi meg. A Városfejlesztési kézikönyvben felsorolt funkciók és az alábbi táblázat alapján Mezőtúr egyértelműen kistérségi helyi és mikroregionális (kistérségi) szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt.

18

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 3. táblázat Mezőtúr funkcióinak hatóköre (a Városfejlesztési kézikönyvben felsorolt funkciók alapján) Funkció

Nemzetközi

Országos

Gazdasági

Mikroregionális (kistérségi) - bankok - pénzügyi szolgáltatók - Tourinformiroda

- vasútállomás -

- sportcentrum

Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási

Humán szolgáltatási

Megyei

- ipari park

Közlekedési, távközlési, közmű

Közösségi

Regionális

- önkormányzat - okmányiroda

-

színház múzeum galéria uszoda strandfürdő járási hivatal kormányablak (2013-ban alakul meg) rendőrség tűzoltóság bíróság ügyészség

Mikrotérségi - piac - vendéglátó egységek - kereskedelmi központ

- kiskereskedelmi üzletek

- távolsági autóbuszmegálló - benzinkút - postahivatal

- ivóvíz ellátás - szennyvíztisztítás

- könyvtár - közösségi ház

- polgárőrség

- gyógyszertárak - fogászati szakrendelés - idősek otthona - általános iskolák

- kórház - szociális intézmények - középiskolák

19

Helyi

- körzeti orvosi (háziorvosi) székhely - központi körzeti (háziorvosi) ügyelet - bölcsőde - óvoda


2.3

ÖSSZEFOGLALÁS

Mezőtúr a magyarországi városhálózat és Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik rurális jellegű, tanyás térségek közé sorolandó, részben hiányos városi funkciókkal rendelkező kisvárosa, amelynek vonzáskörzete elsősorban a kistérsége területére, illetve annak további 4 településére terjed ki. A városhálózatban betöltendő jövőbeni szerepét alapvetően meghatározza (belső) periférikus fekvése, megyeszékhelyektől való nagy távolsága és viszonylag kedvezőtlen közlekedés-földrajzi fekvése. A kedvezőtlen tényezők ellenére, a közlekedési (közúti) kapcsolatok fejlesztésével jelentősen javítható a város fekvéséből adódó hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet. Jelenleg Mezőtúr a róla elnevezett kistérség, illetve járás természetes központja és fő ellátás-szervező települése, amely kistérségi szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentráltságot.

20


3 VÁROS SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1 3.1.1

VÁROSSZERKEZET A VÁROSSZERKEZETET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE

A város területe és határa már a történelem előtti kortól kezdve mindmáig folyamatosan lakott hely. 9. térkép Mezőtúr város fejlődéstörténeti városrészei

Mezőtúr egy központtal rendelkező kisváros. A város szerkezete spontán, nem tervszerű fejlődéssel alakult, rendezett településfejlesztés az 1930-as évektől kezdődően van jelen a városban. A fenti ábra a fejlődéstörténeti városrészeket mutatja be. Az Alsó- és Felsőrészben található a történelmi városmag. A többi lakóövezeti – Újváros, kertségek – terület a XX. században épült ki a történelmi városrész köré. A településfejlődés történetét a vízfolyások döntő mértékben határozták meg, mivel a rendezett ár- és belvízszabályozás előtti időkben (1890 előtt) az árvizek miatt a vályogházak tönkrementek és az árvizek kijelölték az akkori település fejlődésének lehetséges határait is. A város legfontosabb településszerkezet alkotóelemét napjainkban is a vízfolyások alkotják. A jelenlegi városközpont a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna hídjánál, a Kossuth Lajos tér – Szabadság tér – Dózsa György út tengellyel alakult ki. A városszerkezet nem centrikus, mivel a város tömegének 87%-a Szolnok felől a főcsatornához igazodik. A városközpont elhelyezkedése nem követi az alföldi mezővárosok hagyományos struktúráját, nem a városszerkezet centrumában jött létre. A városszerkezet excentrikusnak vagy féloldalasnak nevezhető. A városközponttal szemben, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna jobb oldalán (Békéscsaba felé) a XX. század második felében létrejött lakóövezet fekszik, az összes lakónépesség 11%-a él ezen a területen. A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Szolnok felőli oldalán (jobb part) a városközpont folytatásaként nyugat felé az Erzsébet liget, strand, temető, Ligeti-tó ékelődik a városközpont köré szerveződött lakóövezeti városrészek közé. Erről a lakóövezeti városrészről elmondható, hogy a kisvárosokra jellemző módon az ipari és kereskedelmi területek szinte minden szegmense megtalálható.

21

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A város északi részén a főcsatorna Szolnok felőli oldalán, a vasúti fővonal töri meg a város szerkezetét, a helyi tervekben peremterületek néven szerepel a vasúton túli Székes kert, Oncsa és Bodzás kert. A vasúti fővonal a második fontos városszerkezet alakító elem. A harmadik elem a 46 sz. főút, hatása kisebb a városszerkezetre az előbbi két elemnél, de a nagy forgalom okozta hátrányok miatt befolyásolja a város fejlődését. A városközpontra jellemző a zártsorú, tömbös jellegű építészet, amelyhez való igazodás szintén formálja a városszerkezetet. Összefoglalóan megállapítható, hogy a város szerkezetét meghatározó legfontosabb tényezők: a vízfolyások, vasúti fővonal, 46-os másodrendű főút és a városközpont városias építészeti jellege. A város rendezési terve alapján a belterület településszerkezetében, annak meghatározó elemeiben jelentős módosítás nem tervezett. A városközpont településközpont vegyes területekkel szomszédos lakóterületek nagyvárosias és kisvárosias lakóterületi besorolása a központi jelleget hangsúlyozza. A központtól távolabbi és a belterület szélén lévő lakóterületek már a lazább beépítésű kertvárosias és falusias besorolásúak. A belterület különleges területei, jellegüktől függően, különböző kapcsolatokkal rendelkeznek. Az oktatási, az egészségügyi és szociális jellegű különleges területek a városközpontban vagy annak közelében vannak, szintén fontos központképző tényezők. A sport, rekreációs, a strand és a fürdő különleges területek leginkább a fontos közlekedési útvonalakhoz kapcsolódnak, de jól illeszkednek a lakóterületekhez és a zöldterületi rendszerhez. A zöldterületi rendszer elemei egyrészt kötődnek a városközponthoz, másrészt a lakóterületekhez és a különleges területekhez is. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek jellemzően a belterület főbb útjai mentén, az ipari gazdasági területek viszont a belterület peremén, a vasútvonalak mellett és északon a vasútvonalnak a belterülettel ellentétes oldalán találhatók.

3.1.2

FŐBB SZERKEZETI PROBLÉMÁK, KÖVETKEZMÉNYEK

Az elmúlt évtizedekben emberi beavatkozás nyomán keletkezett városszerkezeti problémákkal nem rendelkezik a város. A városszerkezeti problémák a három legfontosabb településszerkezetet meghatározó tényezőhöz kapcsolhatók. 1. Vízfolyások: A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna keleti oldalán jelenleg ki nem használt árvízvédelmi terület található a csatorna és a védelmi töltés között a városközponttal szemben. További gondot jelent az árvízmentesítés és a csatorna vízminőségének fokozatos romlása, ami nehezíti a turisztikai célú hasznosítást, ezzel közvetve befolyásolja a város építészeti fejlődését. A város szerkezetét tagoló vízfolyások, tavak nem csak negatív, de pozitív módon is befolyásolják a város szerkezetét, mivel növelik a város zöldterületét, csökkentik a 46-os út okozta levegőszennyeződés koncentrációját. 2. Vasúti fővonal: Mezőtúr vasútállomásának felújítása és a törzshálózati vonal korszerűsítése nemrég megtörtént. A vasúti fővonal adta nehézségekkel – zajártalom, közúti közlekedés akadályoztatása – együtt kell élnie a városnak. Előnyként említhető a fővonali személy- és teherszállítási vasúti szolgáltatás elérhetősége. A tervek szerint a 46 sz. főút elkerülő nyomvonala felüljáróval fogja keresztezni a Budapest – Lökösháza vasútvonalat. 3. Úthálózat: Kedvezőtlen, hogy az országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak. Lényeges úthálózati fejlesztések az elmúlt években nem történtek. A 46 sz. főúton nyomvonal korrekció, a települést elkerülő szakasz kiépítése szerepel a tervek között. Az elkerülő út jóval a belterület előtt ágazik ki a jelenlegi nyomvonalból, és a települést északról/északkeletről elkerülve, a Hortobágy-Berettyó főcsatornát új híddal, a vasútvonalat felüljáróval keresztezve, a belterület keleti szélén túl tér vissza a jelenlegi

22

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr nyomvonalra. Az elkerülés megvalósulása után a jelenlegi belterületi szakasz kikerülhet a mostani útkategóriából. Ezen kívül a tervek között szerepel egy új főúti kapcsolat Kisújszállás (4 sz. főút) - Túrkeve - Mezőtúr - Szarvas (44 sz. főút) települések között. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett településközponti úthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték. A tervezett úthálózat az átmenő forgalmat kiviszi a központból, ezáltal lehetőséget ad a városközpontban a radikális forgalomcsillapításra.

3.2 3.2.1

GAZDASÁG A GAZDASÁG ÁGAZATI SZERKEZETE, VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA

Mezőtúron 2010-ben 2201 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván, melynek háromnegyede (76,6%) egyéni vállalkozás. A regisztrált vállalkozások lakosságarányos száma a megyei és országos átlagnál alacsonyabb (az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma Mezőtúron 125, a megyében 130, míg az országos átlag 165). A regisztrált vállalkozások között magas a mezőgazdasági vállalkozások aránya (36,7%). A regisztrált és működő vállalkozások számának időbeli alakulását az alábbi ábra mutatja. (A regisztrált vállalkozások számának ugrásszerű növekedésének oka a kistermelői és őstermelői kategória, mivel ezeknek a termelőknek 2008 óta regisztráltatniuk kell magukat vállalkozóként, és a városban hagyományosan jelentős mezőgazdaság miatt számuk magas.) 1. ábra Regisztrált és működő vállalkozások száma Mezőtúron 2500 2075

2133

2201

2000 1500 1000

1352

1424

1431

1454

1453

1461

1406

1455

876

914

976

975

992

1006

963

953

950

947

941

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

500 0 Regisztrált vállalkozások száma (db)

Működő vállalkozások száma (db)

Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés

A városban működő vállalkozások lakosságarányos száma (ezer lakosra 52) kissé magasabb, mint a megyei átlag (49), ugyanakkor az országos átlagnál (69) alacsonyabb. A működő vállalkozások nagyobb része egyéni vállalkozás, a működő társas vállalkozások aránya (37,3%) elmarad a megyei és országos arányoktól (41,5% és 54,4%). A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy az országos átlagnál jóval magasabb a mezőgazdasági vállalkozások aránya (5,53% az országos 3,35%-os átlaggal szemben), és alacsonyabb a szolgáltatások aránya.

23

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 2. ábra Működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ág szerint, 2010 (%) 3,35

Ország összesen

5,53

17,3 22,95

Mezőtúr

mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatások

71,52 79,35


A regisztrált vállalkozások foglalkoztatotti létszám szerint megoszlása (2010):      

0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya 21,8% 1-9 főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya 76% 10-19 főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya 1,1% 20-49 főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya 0,6% 50-249 főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya 0,5% 250-499 főt, illetve 500 és több főt foglalkoztató regisztrált vállalkozás nem található a városban.

Ebből következően a Mezőtúron működő vállalkozások legáltalánosabb jellemzője a kis méret: a vállalkozások döntő többsége kis- vagy mikrovállalkozás, a vállalkozási szerkezet elaprózódott. 3.2.1.1 Mezőgazdaság A 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ 2010) adatai alapján Mezőtúron 1145 földterületet használó gazdaság működött, melyek 98%-a egyéni gazdaság (1124 db). A városban a földterületet használók száma egy évtized alatt 2704-ről (ÁMÖ 2000) 1145-re csökkent (ÁMÖ 2010). A használt földterület művelési ágak szerinti megoszlására a szántóterületek magas aránya jellemző, a város 25 572,3 hektár használt földterületének 92,3%-a szántó (ez az arány magasabb a megyei aránynál, mely 70,8%). A szántóterület átlagos aranykorona értéke 17,15 AK.

24

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 3. ábra A használt földterület művelési ágak szerinti megoszlása, 2010

Megye összesen Mezőtúri kistérség Mezőtúr 0% Szántó

10%

Konyhakert

20%

Szőlő

30%

Gyümölcsös

40% Gyep

50%

60%

Erdő

Nádas

70%

80%

Halastó

90%

100%

Nerm hasznosított mezőgazdasági terület

Forrás: KSH (ÁMÖ 2010) adatok alapján saját szerkesztés

Mezőtúron a 2010-es összeírás adatai alapján 918 állattartó gazdaság található, melyek legnagyobb része tyúkfélét és sertést tart, emellett a megyei aránynál kissé magasabb a szarvasmarhát és lovat tartó gazdaságok aránya. 4. ábra A szántóterületek átlagos aranykorona értéke, 2001

Forrás: KSH

A mezőgazdaság a helyi adottságokra építve fejlődött, 25-30 évvel ezelőtt a város húzóágazata volt, és döntő mértékben hozzájárult a helyi munkaerő foglalkoztatásához. A rendszerváltás után azonban fokozatosan csökkent a mezőgazdaság szerepe a város gazdasági életében, majd az ezredfordulóra elvesztette vezető szerepét. A foglalkoztatási részarány és a fizetett helyi adó nagysága alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság várhatóan nem tudja már visszaszerezni régi vezető helyét. A város gazdasága szempontjából további problémát jelent, hogy a mezőgazdaság háttérbe kerülésével párhuzamosan nem lépett más húzóágazat annak helyére.

25

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 3.2.1.2 Ipar Az ipari foglalkoztatás jelen van a városban, de jelenléte nem markáns, nem meghatározó egyik iparági szektorban sem. A helyi adóbevételeknek nagyságrendileg a 80%-át az iparűzési adó teszi ki. 4. táblázat Helyi adóbevételek Év 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Iparűzési adó Ft 309.260.899 302.446.003 471.816.090 477.204.534 535.875.013 485.921.437 358.621.000 417.632.000

Összes helyi adó Ft 358.677.528 347.939.708 535.882.453 542.529.601 613.783.489 565.349.068 438.486.000 505.015.000

Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás Mezőtúron (2011): SYNGENTA Kft. – vetőmag előállítás FGSZ Zrt. (Siófok) – földgázszállítás MOL Nyrt. (Budapest) – üzemanyag forgalmazás. RAFI Hungária Kft. – elektronikai egységek, alkatrészek szerelése FF Fémfeldolgozó Zrt. (Budapest) – rozsdamentes anyagok, lemezek, csövek és profilok feldolgozása 6. Agrohíd Kft. – autóipari szerszámgyártás, gépalkatrész kereskedelem 7. Magyar Telekom NYrt. (Budapest) – hírközlés 8. E.ON TITÁSZ Zrt. (Győr) – energia szolgáltatás 9. Mezőtúr és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. – ivóvíz ellátás, szennyvíztisztítás, hulladékszállítás, városüzemeltetés 10. BARACSI PALETTA 97 Kft – raklapok gyártása, forgalmazása 1. 2. 3. 4. 5.

A legnagyobb adózók közül a Földgázszállító Zrt., MOL Nyrt. esetében nem beszélhetünk érdemi helyi foglalkoztatásról. A SYNGENTA SEEDS Kft. (vetőmag előállítás) világszínvonalon képviseli a helyi mezőgazdasági adottságokra épített korszerű, versenyképes mezőgazdasági foglalkoztatást (180 fő). Új és versenyképes iparágat képvisel a helyi gazdaságban az exportra termelő Rafi Hungária Kft. 5. ábra Iparűzési adó és adóalanyok Mezőtúron 600000

535875 471816

500000 400000 eFt 300000

309260 206668

235368

266029

477204

302446

213464

200000 100000 851

936

1219

1263

1213

1218

1282

1310

1420

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

0 Iparűzési adót fizető adóalanyok száma (db)

1800 1600 417632 1400 358621 1200 1000 db 800 600 400 200 1494 1579 1576 0 2009 2010 2011

485921

Iparűzési adó (eFt)

Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata

26

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Az ipari tevékenység egyik fő helyszíne a Mezőtúri Ipari Park, amely 1999-ben alakult Mezőtúr külterületén. A működtető Ipari Park Kft. 100%-os önkormányzati tulajdonban van. Az ipari park összes területe 45,6 ha, ebből hasznosítható terület 39,6 ha – betelepített terület 12,2 ha, hasznosítható szabad terület 27,4 ha. A terület bővíthető déli, keleti és nyugati irányban, ezeket figyelembe véve a park területe 63 hektárra növelhető. Az ipari park teljes területére elkészültek az infrastruktúra beruházás építési engedélyezési és kivitelezési tervdokumentumai. Ebből az első ütemben 2001-ben 25 ha területet ellátó teljes vonalas infrastruktúra (villamos energia, víz, szennyvíz csatorna, gáz, úthálózat, közvilágítás, kommunikációs hálózat) kiépítésre került. A fennmaradó hasznosítható terület (14,6 ha) infrastruktúrájának teljes kiépítését a fejlesztés második ütemeként tervezi a város. Az ipari parkban működő vállalkozások: 

Syngenta Seeds Kft.: A cég szántóföldi vetőmagok nemesítésével, előállításával és forgalmazásával foglalkozik. Európa egyik legnagyobb exportőrje, amely a világpiacon is jelentős részesedéssel bír. A vetőmagok többsége a mezőtúri üzemből kerül elszállításra.



Mezőwind Kft.: A szélenergia a világ leggyorsabban növekvő energiaforrása, már több mint 45 országban használják világszerte. Jelenleg is több mint 55 ezer szélturbina üzemel. Az ipari park területén jelenleg egy darab szélerőmű üzemel, de az elkövetkezendő időszakban még két darab turbina fog felépülni.



Túri Párlat Kft.: a cég szeszesitalok gyártásával foglalkozik.

A kutatás-fejlesztési tevékenység Magyarországon főként Budapestre és környékére, valamint az egyetemi központokra koncentrálódik. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2010-ben mindössze 30 kutató-fejlesztő hely működött. A tízezer lakosra jutó K+F ráfordítások megyei mértéke (84 eFt) jóval elmarad az országos átlagtól (305 eFt), és ugyanez a tendencia jellemző a tízezer lakosra jutó K+F foglalkoztatott létszámának alakulására is (a megyében 12 fő, az országos átlag 54 fő). Mezőtúron a Syngenta Seeds Kft végez K+F tevékenységet, a városban ezen kívül jelenleg nem található K+F tevékenységet folytató vállalkozás, illetve felsőfokú oktatási intézmény. 3.2.1.3 Szolgáltatások Mezőtúron 2010-ben a tercier szektoron belül a legtöbb vállalkozás a kereskedelem, gépjárműjavítás (205 db) nemzetgazdasági ágban működött, emellett jelentős még a szakmai, műszaki, tudományos tevékenység; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; és a szállítás raktározás ágban működő vállalkozások száma is. 6. ábra A szolgáltatás ágban működő vállalkozások száma Mezőtúron, 2010 Egyéb szolgáltatás (S)

60

Művészet, szórakoztatás, szabadidő (R)

16

Humán-egészségügyi, szociális ellátás (Q)

43 37 46

Oktatás (P) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M)

84

Ingatlanügyletek (L)

23 34 18

Pénzügyi, biztosítási tevékenység (K) Információ, kommunikáció (J) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I)

57 50

Szállítás, raktározás (H) Kereskedelem, gépjárműjavítás (G)

205 0

50

100

150

200

250

27

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés

A városban 215 kiskereskedelmi egység működik (2011), ezek felét egyéni vállalkozások működtetik. Az általános kereskedelmi tendenciákat igazolja, hogy a vizsgált időszak alatt az élelmiszer vegyesüzletek és áruházak száma 50-ről 38-ra csökkent. A kiskereskedelmi üzletek legnagyobb része így is élelmiszer jellegű üzlet (58 db, 27%), illetve ruházati szaküzlet (11,6%). Mezőtúron 92 vendéglátóhely működik, számuk az elmúlt években folyamatosan csökkent. A vendéglátóhelyek több mint fele (50 db) italüzlet és zenés szórakozóhely, emellett éttermek és cukrászdák működnek még a városban. 7. ábra Kereskedelmi egységek száma Mezőtúron 300 246 250

272 273 263 268 260 261 266 262

250

217 215

200 150

141 145

100 104 108

155 158 153 158 154 150 146

50 7

9

9

10

11

13

21

Nagykereskedelmi raktárak száma összesen (db)

134

119 119 123 118 113 110 111 107 23

Kiskereskedelmi üzletek száma (db)

112 112

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (db)

93

Vendéglátóhelyek száma (db)

19

92 21

0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011


3.2.1.4 Turizmus, kultúra A gazdaság egyre gyorsabban fejlődő ágazata a turizmus. Mezőtúron az elmúlt időszakban a turisztikai tendenciák ellentmondásosan alakultak, a korábban összességében kedvező folyamatok a pénzügyi-gazdasági válság miatt jelentős változáson mentek keresztül. A turisztikai szektort az elmúlt években a vendégek száma és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma alapján csökkenés, stagnálás, illetve kismértékű növekedés jellemezte. A kereskedelmi szállások férőhelyeinek száma a városban 307 db, ezen kívül 20 egyéb férőhely található a városban. Mezőtúron 1 szálloda működik (Nemzeti Szálloda), 25 szobával, 56 férőhellyel. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek kb. egynegyede külföldi, az átlagos tartózkodási idő (2,2 éjszaka) kissé elmarad a megyei (2,9) és országos átlagtól (2,6). 5. táblázat Mezőtúr idegenforgalmi adatai, 2010 Férőhely, december 31.

Vendégéjszaka

Ebből: külföldi

Átlagos tartózkodási idő, éjszaka

Egy szállásadóra jutó vendégéjszaka

Kereskedelmi szálláshelyek 307 3 571 1 296 2,2 Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek 20 363 – 5,8 Forrás: KSH, Jász-Nagykunk-Szolnok megye statisztikai évkönyve 2010

11,6 121,0

28


8. ábra A kereskedelmi szálláshelyek adatai Mezőtúron 4000

12000

3340 3422 3438

3500

fő

8000

2236

2500 1690 1543

2000 1207

1500

6000

1632 1343 1056

4000

1000 500

41

175

0

vendégéjszaka

10000

3000

2000 0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)


A város turisztikai adottságai a természeti értékek területén a nyári szabadidős turisztikai csoportban meghaladják a régió kisvárosainak átlagát. A történelmi műemlékekben gazdag település főként a művészi fokra emelt népművészeti hagyományairól, különösen a fazekasságáról nevezetes, de híresek a túri vásárok is. A városban már a XVI. században dolgoztak fazekasok, a kézműipari kerámia az 1880-90-es években élte virágkorát. Jelenleg a városban tíz önálló fazekasműhely dolgozik. 2009-ben a mezőtúri fazekasság a Szellemi Kulturális Örökség magyar nemzeti listájának része lett, ezzel is erősítve a városban ma is erős hagyománytiszteletet és a kézműves örökség védelmét. A város természeti értékei közé tartozik a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna, ezen kívül a 27,6 km hosszú Peresi-holtág, valamint a Halásztelek-Túrtő-Harcsás Holt-Körös hármas holtágrendszer, amelyek együtt a Kárpát-medence harmadik legnagyobb holtág-rendszerét képezik. A Peres partján egy 1902-ben épített egykori szivattyútelepen kialakított tájház ad helyet a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület élővilágát bemutató kiállításnak. A természeti értékek közé tartozik a Körös-Maros Nemzeti Park, Halásztelek-Túrtő-Harcsásholtágrendszer (18,7 km), Hármas-Körös. Épített örökségi helyszínek közé tartoznak a műemléki és helyi védettségű épületek. A Mezőtúri Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda felújításra, bővítésre szorul, szolgáltatásai nem versenyképesek a térségben. (A természeti és épített környezet részletes bemutatását a „Települési környezet” fejezet tartalmazza.) A városban 2 muzeális intézmény található, ahol 2011-ben 12 kiállítás került megrendezésre. A múzeumi látogatók száma évről évre nő, 2011-ben számuk 8828 fő volt. A város kulturális életét jellemzi a kulturális rendezvények és azok résztvevőinek magas száma (2011-ben 62 rendezvény, összesen 66900 résztvevő). Mezőtúron 13 alkotó művelődési közösség található, melyek tagjainak száma 168 fő.

29

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 6. táblázat Mezőtúr idegenforgalmi látványosságai

Műemlékek

Múzeumok

Emlékművek Strand

                 

Református Nagytemplom (Kossuth tér 7., hrsz. 5) Kiállító csarnok, volt Zsinagóga (Múzeum tér 1., hrsz. 167) Római katolikus templom (Szabadság tér 1., hrsz. 66) Újvárosi református templom (Szegedi Kiss István tér, hrsz. 2891) Vasútállomás-felvételi épület (hrsz. 1230) Volt Bolváry-kúria (Bajcsy-Zsilinszky E. u. 41., hrsz. 501) Kossuth ház (Kossuth u. 7., hrsz. 178) Szegedi Kis István Gimnázium és Szakközépiskola (Kossuth u. 2., hrsz: 173/1) Volt Albrecht-kastély (Pusztabánréve 3. kerület, hrsz: 13232/2) Túri Fazekas Múzeum Badár Emlékház Peresi Tájház (1902-ben épült gőzhajtású szivattyútelep, A Körösvölgyi természetvédelmi terület állat- és növényvilágának bemutatása) Helytörténeti gyűjtemény Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve 1956-os emlékmű (Györfi Sándor alkotása) Első világháborús emlékmű Második világháborús emlékmű Mezőtúri Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda

A város jelentősebb rendezvényei közé tartoznak a Mezőtúri Művészeti Napok, Túri Vásár, Városnapi rendezvény, Sárkányhajó verseny,Lampion úsztatás. A természeti értékeket látogató szabadidős turistaforgalom területén a városnak jelentős tartalékai vannak, kihasználásukhoz fejleszteni kell a turisztikai kínálatot, az attrakciók minőségét, a természeti értékek elérhetőségét, fenntarthatóságát, a szálláshelyeket és a közös marketing fellépést. 3.2.1.5 Információs társadalom A telekommunikáció három legfontosabb szegmense a telefonhálózat, a kábeltelevízió és az internet. Jóllehet a vezetékes távbeszélő hálózat a város teljes területén kiépítésre került, a magánszemélyek telefonellátottsága tekintetében egyértelműen érezhető a mobiltelefonok térhódítása, amely az egyéni analóg fővonalak számának csökkenésében mutatkozik meg: 2000 és 2011 között mind az egyéni analóg távbeszélő fővonalak (lakásfővonalak) száma, mind az üzleti analóg fővonalak száma (közületi fővonal) csaknem felére esett vissza. 2000 és 2010 között a távbeszélő fővonalak száma összességében 5247-ről 2815-re csökkent. A fenti tendenciákkal párhuzamosan csökkent a nyilvános távbeszélő állomások száma is (50ről 13-ra). A településen jelen vannak a mobil telefonszolgáltatók. A városban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 2865, ez a lakásállomány 36,6%-a (ez a megyei átlagnál kissé magasabb, az országos átlagnál ugyanakkor jóval alacsonyabb). Az e-ügyintézés lehetőségei egyelőre korlátozottak. Az internet szolgáltatások széles választéka (kábelnet, ADSL, műholdas internet) elérhető a városban.

30


GAZDASÁGI AKTIVITÁS

Mezőtúron a népesség gazdasági aktivitása alacsonyabb a megyei és országos átlagoknál. A népszámlálások adatai alapján megállapíthatóak a gazdasági aktivitás térbeli különbségei, eszerint Mezőtúron az országos átlagnál kissé kedvezőtlenebb a népesség gazdasági aktivitása. Az elmúlt évtizedekben minden vizsgált területi szinten csökkent a foglalkoztatottak és nőtt a munkanélküliek száma és aránya. Mezőtúron a foglalkoztatottak aránya a megyei átlaghoz közeli, és kis mértékben elmarad az országostól, az eltartottak aránya pedig magasabb az országos átlagnál. 7. táblázat Gazdasági aktivitás Terület 1980 Magyarország Jász-NagykunSzolnok megye Mezőtúr 1990 Magyarország Jász-NagykunSzolnok megye Mezőtúr 2001 Magyarország Jász-NagykunSzolnok megye Mezőtúr

Összesen

Gazdaságilag aktív Foglalkoztatott Munkanélküli fő % fő %

Gazdaságilag nem aktív Inaktív kereső Eltartott fő % fő %

10 709 463

5 068 840

47,3

..

.. 2 202 477 20,6

445 624

205 887

46,2

..

..

85 903 19,3

153 834 34,5

22 024

9 995

45,4

..

..

4 214 19,1

7 815 35,5

10 374 823

4 527 157

43,6 126 227

1,2 2 658 255 25,6

3 063 184 29,5

425 583

181 307

42,6

4 591

1,1

105 436 24,8

134 249 31,5

20 750

8 851

42,7

243

1,2

5 217 25,1

6 439 31,0

10 198 315

3 690 269

36,2 416 210

4,1 3 305 541 32,4

2 786 295 27,3

415 917

133 519

32,1

5,3

19 329

22 056

6 173 31,9 959 5,0 Forrás: www.nepszamlalas2001.hu

3 438 146 32,1

143 444 34,5

116 898 28,1

6 607 34,2

5 590 28,9

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a város foglalkoztatottjainak többsége (3354 fő, 54,3%) a szolgáltatási szektorban dolgozik, az ipari foglalkoztatottak aránya 38,5% (2377 fő), míg a mezőgazdaságban dolgozók aránya 7,2% (442 fő). A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a városban az országos átlagnál magasabb a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak aránya, és alacsonyabb a szolgáltatások területén (az országos arányok 2001-ben: mezőgazdaság 5,5%, ipar 32,9%, szolgáltatások 61,6%).

3.2.3

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS EGYÉB LEHETŐSÉGEI ÉS ESZKÖZEI

Mezőtúr város Gazdasági programja a kapcsolatosan az alábbiakat fogalmazza meg.

helyi

gazdaságfejlesztés

lehetőségeivel

Mezőtúr kisváros gazdaságfejlesztési eszköztára – hasonlóan a régió centrumaitól távol fekvő kisvárosokhoz – erősen forráskorlátozott. Az önkormányzat jelenlegi rendelkezésre álló gazdaságfejlesztési lehetőségei öt terület köré csoportosíthatóak: 1. A Mezőtúri Ipari Park befektetőbarát szolgáltatásai. 2. A város turisztikai iparágának összehangolt fejlesztése. 3. A városközpont funkcióbővítő fejlesztése. 4. Oktatás, felnőtt lakosság átképzésének támogatása. 5. A megújuló energiaforrások lehetőleg minél magasabb fokú kihasználása.

31

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A város jelenlegi gazdaságfejlesztési lehetőségei, eszköztára a működő ipari park szolgáltatásaihoz kapcsolhatók. Az ipari park esetében a város konkrét fejlesztési tervvel rendelkezik a II. ütemre vonatkozóan, emellett fontos szerepe van a befektetésösztönzésnek. A helyi adókedvezmények területén a város forráshiány miatt nem tud a jogszabály adta lehetőségeken belül ösztönző eszközöket alkalmazni. A város népességmegtartó-erejének szempontjából nagyon fontos terület a munkahelymegőrzés és -teremtés elősegítése, melyben az önkormányzat közvetítői szerepet tud betölteni, a vállalkozások számára kedvező feltételek megteremtésével. A munkahelyteremtésben kiemelt helye van a közfoglalkoztatásnak is, bár 2011-ben a feltételek jelentősen leromlottak 2010-hez képest. A közfoglalkoztatásban jelenleg foglalkoztatottak a város intézményeiben és gazdasági társaságaiban járulnak hozzá a feladatellátás végrehajtásához. A gazdasági program kiemelt területként jelöli meg a városmarketing fejlesztését.

3.3

TÁRSADALOM DEMOGRÁFIA

3.3.1

A demográfiai viszonyokat vizsgálva megállapítható, hogy Mezőtúr város népessége folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A város 28 972 hektár területén a lakónépesség száma 17 337 fő volt 2011-ben, az állandó népesség száma 17 948 fő. A népsűrűség 59,8 fő/km2, amely a megyében található városok átlagos népsűrűségénél alacsonyabb. 9. ábra Mezőtúr lakónépessége

17 337

17 620

17 943

18 176

18 436

18 653

19 179

19 294

19 103

19 284

19 483

20 750

22 024

19 696

10000

21 930

15000

21 930

20000

23 507

25000

5000 0 1960 1970 1976 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011


2000 és 2011 között a lakónépesség 2359 fővel, az állandó népesség 1706 fővel csökkent, amelyben a természetes fogyás és az elvándorlás is szerepet játszott.

32

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 10. ábra Mezőtúr népmozgalmi adatai 1000

798

800 600 400 200

511

477 170

189

177

419 193

185

616

565

560

508

478

191

168

164

161

508

418 143

345 140

121

0 -200 -400 -600

-258 -312 -472

-593

-645

-800

-288

-290

-277 -538

-593

-292

-263

-548

-550

-535

-289

-279

-504 -643

-758

-1000 -1200

-253

-294

-300

-975

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Élveszületések száma (fő)

Halálozások száma (fő)

Odavándorlások száma

Elvándorlások száma

2009

2010

2011


Az állandó népesség korcsoportok szerinti összetételére az országos trendekhez hasonlón a népesség elöregedésére utaló folyamatok rajzolódnak ki. Az állandó népesség számának időbeli alakulása mind a gyermekek (a 0-14 évesek száma 2000-ben 3139 fő, 2011-ben 2448 fő), mind a munkaképes korú lakosság számának és arányának folyamatos csökkenését mutatja, miközben a 60 év felettiek száma és aránya folyamatosan növekszik, (2000-ben 4164 fő, 2011-ben 4566 fő). 2011-ben a lakosság több mint egynegyede (25,4%) 60 év feletti, míg a 14 év alattiak aránya csupán 13,6%, a városban a megyei és az országos átlagnál alacsonyabb a fiatalok, és magasabb az idősek aránya. 11. ábra Mezőtúr népességének korcsoportok szerinti megoszlása 20000

19654 19521 19357 19285 19174 19050 18808 18653 18426 18297 18115 17948

18000 16000 14000

10358

10545

10723

10827

11021

11123

11261

11283

11391

11428

8000

11574

10000

11658

12000

6000 4000

Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) Állandó népességből a 6-14 évesek száma (fő) Állandó népességből a 0-5 évesek száma (fő)

2000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011


A lakosság nemek szerinti megoszlása a hazai tendenciákhoz hasonló, a gyermek- és fiatalkorban jellemző férfitöbblet 50 év felett fordul át, az ennél idősebb korcsoportokban a nők száma meghaladja a férfiakét.

33

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 12. ábra Mezőtúr korfája (2011) 65 év felett

2005

60-64 éves

689

1287 585

50-59 éves

1348

40-49 éves

1119

1131

30-39 éves

1277

1476

20-29 éves

1097 470 1205

1334

15-19 éves

1161 521

0-14 éves

nők

1243

férfiak


Összefoglalóan megállapítható, hogy a város népességmegtartó ereje folyamatosan csökken, magas az elvándorlás aránya, a fiatalok és a munkaképes korúak aránya folyamatosan csökken. Az elvándorlás okai között szerepel a népesség elköltözése olyan településekre, ahol a megélhetés foglalkoztatási feltételei jobban biztosítottak.

3.3.2

FOGLALKOZTATÁS

Mezőtúron a foglalkoztatottak száma az elmúlt évtizedekben a népszámlálások adatai alapján folyamatosan csökkent, számuk a 2001. évi népszámláláskor 6173 fő volt, a foglalkoztatottak aránya elmaradt a megyei és országos átlagtól. A gazdaságilag aktívak aránya a teljes népességen belül 2001-ben csupán 36,9% volt a városban, amely alacsonyabb a korábbi népszámlálások adatainál, valamint a megyei és országos átlagoknál is. 8. táblázat Foglalkoztatottak és munkanélküliek a népszámlálások adatai alapján Foglalkoztatottak A népesség fő %-ában 1980 Magyarország 5 068 840 47,3 Jász-Nagykun-Szolnok megye 205 887 46,2 Mezőtúr 9 995 45,4 1990 Magyarország 4 527 157 43,6 Jász-Nagykun-Szolnok megye 181 307 42,6 Mezőtúr 8 851 42,7 2001 Magyarország 3 690 269 36,2 Jász-Nagykun-Szolnok megye 133 519 32,1 Mezőtúr 6 173 31,9 Forrás: www.nepszamlalas2001.hu

Munkanélküliek A népesség fő %-ában .. .. ..

.. .. ..

126 227 4 591 243

1,2 1,1 1,2

416 210 22 056 959

4,1 5,3 5,0

A foglalkoztatottak száma 2010-ben megyei, országos és városi szinten is magasabb volt a 2001. évi adatoknál.

34

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Mezőtúr munkanélküliségi adatai a megyei és országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutatnak: jelenleg a munkavállalási korú népesség több mint 10%-a nyilvántartott álláskereső (2012. októberi adatok alapján 10,54% az országos 7,86%-kal szemben). A közeli kisvárosok 2012. októberi munkanélküliségi adatai: Szarvas 5,45%, Gyomaendrőd 8,09%, Túrkeve 11,33%, Törökszentmiklós 11,72%. A munkanélküliek száma az elmúlt évtizedben növekvő tendenciát mutatott a városban, számuk 2000-2003 között csökkent a városban, 2004-től 2010-ig növekedett. Ezt a negatív folyamatot a gazdasági válság felgyorsította, 2008-2009 között a korábbi években soha nem tapasztalt mértékben, 33%-kal nőtt a munkával nem rendelkezők száma a városban. Pozitívumként értékelhető, hogy 2011-ben a korábbi évek növekedése megállt, a nyilvántartott álláskeresők száma csökkent (az országos tendenciákhoz hasonlóan). A városban nyilvántartott álláskeresők közel fele (49,1%) fél évnél hosszabb ideje keres munkát, az álláskeresők több mint ötöde (22,8%) pályakezdő munkanélküli. 13. ábra Mezőtúr munkanélküliségi adatai 2000 Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

1500 1000 500 2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0

180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)


A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy a munkanélküliek kétharmada nem rendelkezik érettségivel, többségük általános iskolai vagy szakiskolai végzettségű. 14. ábra Nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Mezőtúron, 2011 1% 4%

Ált. isk. 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező 8% Általános iskolai végzettségű Szakmunkás végzettségű

24% 32%

Szakiskolai végzettségű Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű

2%

Főiskolai végzettségű 29%

Egyetemi végzettségű


A munkanélküliség szezonális alakulását a következő ábra mutatja be. A 365 napon túl nyilvántartottak aránya csökkenő tendenciát mutat, azonban jelenleg is a munkanélküliek több mint egynegyede ide tartozik. A tartós munkanélküliek elhelyezkedési esélye igen alacsony, esetükben a munkanélküli státuszt leggyakrabban az inaktivitásba vonulás követi.

35

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 15. ábra A munkanélküliség szezonális alakulása Mezőtúron, 2011 2000 1500 fő 1000

16,00

14,07 13,60 13,57 12,32 11,79 11,77 11,32 10,96 10,65 10,68 10,49 11,29

14,00 12,00 10,00

500

8,00

0

6,00

%

Nyilvántartott álláskeresők száma, fő 365 napnál hosszabb ideje folyamatosan nyilvántartott álláskeresők, fő Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népesség %-ában

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (www.afsz.hu) adatok alapján saját szerkesztés

A napi ingázás adatai alapján megállapítható, hogy a városban meglévő funkciók ellenére a város nem képes megfelelő számú és minőségű munkalehetőséget biztosítani lakosai számára. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján összesen 749 munkavállaló ingázott rendszeresen Mezőtúrról, nagy részük kistérségen kívülre. A Mezőtúrra naponta ingázók száma 318 fő volt, akiknek közel fele szomszédos kistérségből érkezett. 9. táblázat A foglalkoztatottak napi ingázása az ingázás iránya szerint, Mezőtúr, 2001 Mezőtúr összesen helyben lakó és dolgozó együtt kistérségen belül Helyben lakó szomszédos kistérségbe más településre távoli eljáró megyén belül más megyébe változó településre vagy külföldre együtt kistérségen belülről Más településről szomszédos kistérségből bejáró távoli megyén belülről más megyéből Helyben dolgozó Forrás: www.nepszamlalas2001.hu

Foglalkoztatottak, fő 6 173 5 424 749 30 141 245 265 151 333 318 128 135 55 222 96 5 742

36


KÉPZETTSÉG

Mezőtúron a 2001. évi népszámlálás adatai alapján a népesség iskolai végzettsége összességében kismértékben elmarad az országos átlagtól, az érettségivel és az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a megyei és országos átlagnál alacsonyabb. 16. ábra A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint, Mezőtúr, 2001 Egyetem, Egyetem, főiskola stb. oklevéllel főiskola stb. 6% oklevél nélkül 3%

Középiskola érettségivel 17% Középiskola érettségi nélkül 22%

Általános iskola első évfolyamát sem végezte el 1%

Általános iskola 1–7. évfolyam 22% Általános iskola 8. évfolyam 29%

Forrás: www.nepszamlalas2001.hu adatai alapján saját szerkesztés

Mezőtúr az oktatás terén kedvező helyzetben van, hiszen nemcsak alapfokú, hanem középfokú oktatási intézmények is működnek a városban: 

Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat és Könyvtár (1255 gyermek)



Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (785 gyermek)



Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola (843 gyermek)



Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda (249 gyermek)



Református Reménység Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

A városban évtizedeken keresztül főiskola is működött, azonban a Szolnoki Főiskola 2010ben megszüntetette a mezőtúri felsőoktatási képzést. A főiskola épülete és tanüzeme Mezőtúr önkormányzatának tulajdonába került. Az intézmény új fenntartója a SzegedCsanádi Egyházmegyében, szegedi székhellyel működő Gál Ferenc Főiskola lett, amely 2011. december 1-jén alapította meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetet, amely 2012. november 8-ától a főiskola épületében működik.

3.3.4

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT

Mezőtúron 8 háziorvos és 3 házi gyermekorvos működik (2011. dec. 31-i állapot). A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma több mint 105 ezer eset, házi gyermekorvosi ellátásban 25 ezer eset. Az esetek lakosságarányos száma a megyei átlaghoz hasonló, háziorvosok esetében attól kissé alacsonyabb (egy lakos átlagosan 6-szor jelent meg rendelésen), házi gyermekorvosok esetében a megyei átlagnál magasabb a városi érték.

37

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Mezőtúron az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1602 fő, amely a megyei átlagnál (1765 fő) alacsonyabb, azaz a város orvosokkal való ellátottsága kedvezőnek mondható. 17. ábra A háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett 0-18 éves korosztály betegségeinek alakulása Mezőtúron 50 1997.

40

1999. 30

2001. 2003.

20

2005. 10

2007.

0 Vashiányos anaemia

Magasvérnyomás betegség

Asztma

Deformáló hátgerinc elváltozás

Forrás: ÁNTSZ - Mezőtúr

18. ábra A háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett 19 éves és idősebb korosztály betegségeinek alakulása Mezőtúron 250 200 1997. 150

1999. 2001.

100

2003. 2005.

50

2007.

0 Rosszindulatú daganatok

Cukorbetegség

Magasvérnyomás betegség

Koszorúér betegség

Asztma

Forrás: ÁNTSZ - Mezőtúr

A fenti két ábra bemutatja néhány jelentősebb betegség időbeli alakulását a gyermekek és a felnőttek körében. Míg a gyermekek esetében a megbetegedések aránya változó, de inkább csökkenő tendenciát mutat, elgondolkodtató a kép a felnőttek esetében. Valamennyi betegség tekintetében megállapítható, hogy egyre emelkedik a megbetegedések aránya, ami lakosság egészségi állapotának romlását jelenti. (Forrás: ÁNTSZ – Mezőtúr 2008. évi jelentés). A városban kórház is működik (Mezőtúr Városi Kórház – Rendelőintézet), a működő kórházi ágyak száma 2012-ig 169 db volt, jelenleg 142. Az elbocsátott betegek száma 2011-ben 5819 fő volt. A kórház járó- és fekvőbeteg ellátást is biztosít. (A kórház bemutatását a 3.5.2. Egészségügy fejezet tartalmazza.)

38


19. ábra Járóbeteg ellátás adatai Mezőtúron 1200000 Megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adat) (eset)

1000000 800000

Beavatkozások száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adat) (db)

600000 400000

Teljesített évi szakorvosi munkaórák száma a járóbeteg szakellátásban (óra)

200000 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011


3.3.5

JÖVEDELMI ÉS SZOCIÁLIS HELYZET

Az életminőség egyik legfontosabb jellemzője a jövedelem, a kereseti lehetőségek alakulása. Mezőtúron 2010-ben az ezer lakosra jutó adózók száma 414 fő volt, amely alacsonyabb, mint a kistérségi, megyei és országos átlag. Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 1 504 000 Ft, az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó összege pedig 204 ezer Ft volt, ezek az értékek a kistérségi mutatóknál kedvezőbbek, azonban elmaradnak a megyei és országos átlagoktól. 20. ábra Személyi jövedelemadó, 2010

321 230 179 204

Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó, ezer Ft

1 850 1 602 1 412 1 504

Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, ezer Ft

Ország összesen Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőtúri kistérség Mezőtúr

434 424 416 414

Az ezer lakosra jutó adózók száma, fő

0

500

1 000

1 500

2 000

Forrás: KSH, Jász-Nagykunk-Szolnok megye statisztikai évkönyve alapján saját szerkesztés

Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának alakulása, amely Mezőtúron (240 gépkocsi/1000 lakos) kissé alacsonyabb, mint a megyei (248) átlag, és jóval elmarad az országos (299) átlagtól.

39

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Mezőtúron a lakosság szociális helyzetének alakulását az önkormányzati segélyezés adatai tükrözik. Mezőtúron a rendszeres szociális segélyben, illetve rendelkezésre állási támogatásban részesültek lakosságarányos száma jóval magasabb, mint a megyei és országos átlag (az országos átlag kétszerese). 21. ábra Szociális ellátás adatai, 2010

17,5

Rendelkezésre állási támogatásban részesítettek átlagos száma ezer lakosra

Magyarország

26,3 38,6

Jász-NagykunSzolnok megye Mezőtúr

3,6

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra

4,7 7,2 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

Forrás: KSH, Jász-Nagykunk-Szolnok megye statisztikai évkönyve alapján saját szerkesztés

Az időbeli alakulást vizsgálva megállapítható, hogy a népesség szociális helyzetét alapvetően a hátrányos helyzetű lakosság számának emelkedő tendenciája jellemzi, amely azonban nem minden támogatás típusnál járt együtt automatikusan a támogatások mértékének növekedésével. (Az adatok változása nem minden esetben feleltethető meg a rászorulók számának, mivel sok esetben jogszabályi változások vagy költségvetési folyamatok állnak a háttérben.) 10. táblázat A szociális segélyezés időbeli alakulása Mezőtúron

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Rendszeres szociális segély*

Lakásfenntartási támogatás (pénzbeni és természetbeni)

Átmeneti segélyezés (pénzbeni és természetbeni)

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Részesültek átlagos száma (fő)

Részesültek száma (fő)



163 127 172 202 249 340 343 470 541 164 126 149

Felhasznált összeg (eFt)

19 317 17 225 26 853 34 440 46 267 67 700 89 640 151 321 188 322 57 186 39 610 47 049

n.a. n.a. n.a. 642 507 427 543 515 355 418 470 832


11 000 14 070 23 354 19 000 13 790 23 739 30 631 24 678 24 736 24 238 25 446 31 939

n.a. n.a. n.a. 516 581 648 682 765 719 1024 894 1017


6 000 8 675 9 019 9 726 10 905 11 767 10 218 9 996 8 685 8 579 7 070 8 119

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 1 357 1 288 91 1 317 1 380 1 513


n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 12 368 12 880 1 000 15 400 16 008 17 540

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (pénzbeni és természetbeni) Részesültek száma (fő)

n.a. n.a. n.a. 12 11 18 12 4 14 40 24 25


122 147 90 153 228 218 194 58 193 463 260 277

* Rendszeres szociális segélyben részesítettek adatai: 2009-től a rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül

Forrás: KSH T-STAR adatok

A szociális támogatások rendszere csak rövid távú átmeneti megoldást kínál a társadalmi problémák enyhítésére, hosszabb távon a támogatási rendszer fenntartása mellett a munkahelyteremtés és a foglalkoztatási színvonal emelése javíthat a helyi lakosság életszínvonalán.

40


CIVIL SZFÉRA

A városban a www.birosag.hu 2012. decemberi adatai alapján 53 társadalmi szervezet és alapítvány működik (ebből 29 társadalmi szervezet, 24 alapítvány). Tevékenységük szerint szabadidős, kulturális, sport, egészségmegőrző, hagyományápoló, szociális, zenei, népzenei, természetvédő, kisebbségi, rehabilitációs és rekreációs szervezetek működnek városban. A non-profit szerveződések között legnagyobb súllyal a kulturális egyesületek vannak jelen. Ezek mellett a nem bejegyzett klubok, dalkörök, művelődési, szabadidős és sport közösségek is nagy számban vannak jelen a településen. Mezőtúr Város Önkormányzata hat alapítványt hozott létre, melyek közül ma öt közalapítványként funkcionál. A helyi civil társadalom működését az önkormányzat anyagi támogatással és az infrastruktúra biztosításával támogatja.

3.4 3.4.1

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TERMÉSZETI KÖRNYEZET

Mezőtúr az Alföld középpontjában, Jász-Nagykun-Szolnok megye dél-keleti részén, a Hortobágy-Berettyó folyó partján helyezkedik el. A város a megye egyik legnagyobb közigazgatási területével rendelkezik, jelentős vízfolyásokat és a Kárpát-medence harmadik legnagyobb holtág-rendszerét tudhatja magáénak. Mezőtúr környezete gazdag védett természeti értékekben és vizes élőhelyekben. Mezőtúr külterületén annak ellenére, hogy a külterület jellemzően kultúrtáj, ahol a mezőgazdasági területek a meghatározók, és az erdősültség messze az országos, illetve megyei átlag alatti, számos természeti értékben gazdag terület található. Köszönhető ez a közigazgatási területen áthaladó vízfolyásoknak és holtágaiknak, valamint az egykor jelentősnek számító állattartásból visszamaradt és ma is természetközeli állapotokat tükröző gyepterületeknek. A területet a mérsékelten meleg, száraz éghajlat jellemzi, ami a szélsőségekre hajló kontinentális jellegben is megmutatkozik. Középhőmérséklete 0,5oC-al magasabb az országos átlagnál (10,5 oC). Besugárzásban és napfényben is az ország egyik leggazdagabb vidéke. A napfénytartam meghaladja a 2000 óra/év értéket. A legszélsőségesebb kilengés az éghajlati tényezők közül a csapadékeloszlásban mutatkozik. Az 1901-2001 közötti időszak csapadékátlaga a kistérségben 532 mm/év, az ettől való éves eltérések viszont igen jelentősek és gyakorlatilag kiszámíthatatlanok voltak. A globális felmelegedés következtében a jövőben a szélsőségek, a klímakilengések további fokozódása várható. Mezőtúr térsége felszínalaktani-vízrajzi vonatkozásban két elkülönülő területre osztható, amely a talajtípusok különbözőségében is megmutatkozik. A nyugati területegységek a Szolnoki-löszplató részeként jobbára ármentes, a talajvízmozgásoktól is nagyrészt független lösztakaróval fedett hátas terület. A keleti és déli határrészek a Hortobágy-Berettyófőcsatorna, illetve a Hármas-Körös alacsonyabban fekvő, belvízzel is gyakran sújtott ártéri területe. A város nyugati határrészein a zömmel lösszel fedett területeken jelentős az aránya a kedvező mezőgazdasági adottságú mészlepedékes és a réti csernozjom talajoknak. A térség keleti és déli területein jelentős arányt képeznek a gyenge termékenységű szikes vagy szikesedő talajok (réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyecek). A tájkaraktert alapvetően meghatározza a közigazgatási terület keleti részét behálózó vízrendszer, a Hármas-Körös-folyó és holtágrendszere, valamint a Hortobágy-Berettyófőcsatorna. Legérzékenyebbek, legsérülékenyebbek ezek közül a holtágak, melyek páratlan természeti értéket képviselnek. A Peresi-holtág a Kárpát-medence harmadik leghosszabb morotvája, a Halásztelek-Túrtő-Harcsás hármas holtágrendszer is a kiemelt értékek sorába tartozik. A környezetük hasznosítása következtében szennyeződéseknek fokozottan kitett

41

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr területek vízminőség-védelme érdekében a holtágak mentén a beépítésre nem szánt területeken 50 m széles, pufferterületként funkcionáló védőterület került kijelölésre, ahol épületek nem helyezhetők el, növénytelepítés, fásítás a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos növényfajokkal történhet. Vízvédelmi szempontból további védelmet igényelnek a felszín alatti vízkészletek. Az ivóvízbázisok, megfelelő természetes hidrogeológiai védettséggel rendelkeznek, így azok nem minősülnek sérülékenynek. A városnak kedvező termálvíz beszerzési lehetőségei is vannak, a termálvíz egy része gyógyvíz. Mezőtúr közigazgatási területén egyedi jogszabállyal védett országos jelentőségű védett természeti terület a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Hármas-Körös-folyó és hullámtere, mely 1979-1987 között vált védetté, a Nemzeti Parknak – annak megalakulásakor – 1997-ben lett része. Ezen kívül országosan védett területnek, értéknek a természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. tv.) erejénél fogva (ex lege) védett kunhalmok minősülnek. A város határában 14 kunhalmot tartanak nyilván, ezek állapota sajnos többnyire kedvezőtlen (részletes leírásukat a Településrendezési Tervhez készült Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezete tartalmazza). A rendezési terv alapján helyi védelemre javasolt természeti értékek: 



Belterületen: o kocsányos tölgy (Quercus robur) a kórház udvarán o kocsányos tölgy (Quercus robur) a katolikus templom udvarán o japán akác (Sophora japonica) a vasútállomás épülete mellett Külterületen: o Szanda-zug és Berettyó-folyó a holtággal o Nagy Marász, Marász-zugi ősgyep területe, beleértve a Peresi-holtág Marászzugi szakaszát o Harcsás-holtág o Túrtői-holtág és a Bári halomtól délre eső a Hármas-Körös gátjának tövében található szikes gyep o Takács tanya bekötő útja melletti Borbás fasor

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet szerint Mezőtúr közigazgatási területét az alábbi Natura 2000 területek érintik:  

Mezőtúr Szandazugi-legelő kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (azonosító szám HUHN20149)1, Hármas-Körös kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (a NP-ként védett területtel megegyezően) (azonosító szám HUKM20017)2.

A természetközeli élőhelyeket a nemzeti ökológiai hálózat kapcsolja összefüggő rendszerré. Az ökológiai hálózat az Országos Területrendezési Tervben került meghatározásra, melynek pontosítására, további tagolására a megyei területrendezési terv hivatott. E szerint Mezőtúr közigazgatási területén magterületként, ökológiai folyosóként és pufferterületként nyilvántartott területek is találhatóak. Magterületként, illetve pufferterületként 1

Mezőtúr 0288, 0289, 0290/2, 0290/3, 0290/4, 0290/5, 0290/6, 0290/7, 0290/8, 0290/9, 0291, 0292/2, 0292/3, 0292/4, 0292/5, 0293, 0294, 0295/1, 0295/2, 0296, 0297, 0298, 0299/1, 0299/2, 0299/3, 0299/4, 0300, 0301/2, 0301/3, 0301/4, 0302, 0303/1, 0303/2, 0303/3, 0304, 0305/1, 0305/2, 0309, 0349/1, 0349/2, 0349/3, 0349/4, 0349/5, 0350, 0351/1, 0351/2, 0352, 0353/2, 0353/3, 0353/4, 0353/5, 0353/6, 0354/1, 0354/2, 0355/1, 0355/2, 0355/3, 0356, 0357, 0358, 0359/6, 0359/7, 0359/8, 0359/9, 0360, 0361, 0362/2, 0362/4, 0362/5, 0362/6, 0362/7, 0365, 0367/1, 0367/2, 0367/3, 0368, 0369 2 Mezőtúr 0766, 0767/1, 0767/2, 0767/3, 0767/4, 0767/5, 0768, 0769, 0770, 0771, 0772, 0773, 0774, 0775, 0776, 0777, 0778, 0779, 0780, 0781, 0782, 0783, 0784, 0902, 0903, 0904, 0905/1, 0905/2, 0906/1, 0906/2, 0906/3, 0906/4, 0906/5, 0907, 0908, 0909, 0910, 0911, 0912, 0913, 0914, 0915, 0916, 0917, 0918, 0919, 0920, 0921, 0922, 0923, 0924, 0925, 0926, 0927, 0928, 01181, 01182, 01183, 01184, 01185/2, 01185/3, 01185/4, 01186, 01187, 01205, 01206/1, 01206/2, 01207, 01208, 01247, 01248, 01249/1, 01249/2, 01249/5, 01249/6, 01249/7, 01249/8, 01250, 01251, 01252, 01253, 01254, 01255/1, 01255/2, 01256

42

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr nyilvántartott az Alsórészi Túlakörös erdeje és környezete. Ökológiai folyosóként tartják számon a Hármas-Körös hullámterét a holtágaival, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna és holtágai területét, a Szandazugi legelőt és a Csordajárás 1 és 2 elnevezésű gyepterületeket. A településrendezési tervben tájképvédelmi területként a megyei tervben foglaltaknak megfelelően a tájkaraktert meghatározó, tájképi értékeket képező területek: a Hármas-Körös és holtágrendszere, a Túlakörös erdeje és környezete, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna, valamint a Pásztózug és Szandazug területe kerültek lehatárolásra. A kedvező tájképi adottságok megőrzése, a tájképi látvány kedvezőtlen alakulásának elkerülése, illetve az építmények tájba illesztésének elősegítése érdekében a HÉSZ tartalmaz a tájképvédelmi területre vonatkozóan előírásokat. A város belterületének zöldterületei közparkok és díszparkok. A zöldterületek közé tartozik egyrészt az Erzsébet liget (a Ligeti-tó körüli zöldterület), másrészt ide tartoznak a díszparkok: a Kossuth tér, a Szabadság tér, a Petőfi tér, az Alkotmány tér és a Ságvári park. A város belterületén található zöldterületek állapotuk miatt sok helyen fejlesztésre szorulnak. Mezőtúr belterületén jelentős nagyságú, de részben elöregedett zöldfelület található, melyek felújítása pozitívan befolyásolja a város klimatikus viszonyait. Ennek javításához hozzájárul az elhagyott, roncsolt területek felmérése és tervezett növényesítése. A város belterületének legnagyobb és legértékesebb zöld területe az Erzsébet liget, mely kedvelt városi rekreációs terület. Az elmúlt évtizedekben a park elvadult. Megtelepedtek benne a különböző gyomfák (amerikai kőrizs, akác), de az eredeti állomány is elhanyagolt képet mutat. A város főterének egyedülálló adottságokat kölcsönöz a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna közelsége. A közhasználatú zöldterületek nagysága 310 000 m2. Az önkormányzat kezelésében van 233 500 m2 zöldfelület (pázsit, cserje), melyet évi hat alkalommal nyírnak, és 9000 m2 virág. A város hat parkterületet gondoz 139 535 m2-en. Emellett hat játszótér folyamatos gondozása és 8000 m2 gyöngykavics felületű parki út karbantartása is megvalósul. A városban található Ligeti-tó tó és környéke 82 449 m2, ebből a zöldfelület 28 900 m2. Környezetvédelem: 

Levegőtisztaság-védelem: A légszennyezettségi állapot figyelembe vételével az ország területe légszennyezettségi agglomerációkra és zónákra került felosztásra. Mezőtúr légszennyezettség szempontjából a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint a 10. (az ország többi területe) légszennyezettségi zónába tartozik, mely az ország területének a rendeletben kiemelt térségein és kijelölt városain kívüli részeit foglalja magában. A 10. zónába sorolás a település kedvező légszennyezettségi állapotát tükrözi, hiszen a zóna jellemzője, hogy a légszennyezettség egyik főbb légszennyező anyag tekintetében sem haladja meg az immissziós határértékeket, az alsó vizsgálati küszöb alatt, vagy az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van.



A felszíni és felszín alatti vizek védelme: A környezeti elemek közül a felszíni és felszín alatti vizek védelmére fokozott hangsúlyt kell fektetni, melyet a közigazgatási területen található vízfolyások és holtágrendszer, az ivóvízbázis és termálvízkincs, valamint a település érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területbe tartozása indokolnak. A vízminőség-védelem szempontjából alapvető környezetvédelmi elvárás a szennyvizek megfelelő kezelése. A település csatornázott, ezért a belterületen és a belterület környezetében újonnan kijelölésre, illetve kiépítésre kerülő beépítésre szánt területeken is meg kell követelni a csatornahálózat kiépítését, illetve új épületek létesítése esetén feltételként kell meghatározni a szennyvizek közcsatornába történő vezetését. A felszíni vizek védelme érdekében további fontos feladat a szennyvíztisztító korszerűsítése, ami kedvező hatással lesz a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vízminőségére, hisz a tisztított szennyvíz a főcsatornába kerül bevezetésre. Jelenleg a főcsatorna vize oxigénháztartás, mikrobiológiai és egyéb paraméterek szerint szennyezett (IV. osztályú), a tápanyag háztartás, a szerves és szervetlen

43

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr mikroszennyezők tekintetében erősen szennyezett (V. osztályú) minősítésű.) A szántóterületek terjeszkedése, a vizek környezetében a növényborítottság csökkenése szintén kedvezőtlenül hatott a vizek minőségére, a mezőgazdasági tevékenységből adódó terhelés (pl. kemikáliák bemosódása) közvetlenül éri a vizeket. 

Hulladékkezelés: Az ISPA program keretében a Mezőtúrral szomszédos Kétpón Regionális hulladéklerakó létesült. A településről a begyűjtött kommunális szilárd hulladék ide kerül elszállításra. A hulladéklerakó Mezőtúr közigazgatási területével határosan helyezkedik el, 1000 m-es védőtávolsága így Mezőtúr közigazgatási területét is érinti. A védőtávolság által érintett – zömében mezőgazdasági – területeken belül épületek nem helyezhetők el. A városban a szelektív hulladékgyűjtés a hulladékgazdálkodási projekt keretében a belterülettől délre kiépült hulladékudvar és a városban kialakításra került 20 szelektív hulladékgyűjtő sziget révén biztosított. A Szolnok-térségi hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésével egyidejűleg a település szilárd hulladéklerakója bezárásra került, a rekultiváció megtörtént. A rekultivált hulladéklerakó térségét a város ipari gazdasági területként kívánja hasznosítani. A települési folyékony hulladék kezelése a Mezőtúr és Környéke Víz és Csatornamű Kft. szennyvíztisztító telepén történik. A biológiailag tisztított szennyvíz befogadója a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna. A tisztító telep az 1970-es évek elejétől üzemel, azóta több alkalommal történt rekonstrukció, mely egyrészt a technológia korszerűsítésére, másrészt a tisztító kapacitás növelésére irányult. A tisztító telep jogszabályi vonatkozásban jelenleg is több ponton problémával működik. A telep kibocsátási határértékei nem felelnek meg az előírásoknak, egyes kibocsátási értékek a megengedettnél magasabbak. Másik probléma, hogy a tisztító szomszédságában elhelyezésre kerülő, a telepen keletkező szennyvíz fölösiszap minősége sem felel meg – a jelenlegi tisztítási és iszapkezelési technológia miatt – a jogszabályi előírásoknak. A fennálló problémák megoldására az önkormányzat rendelkezik vízjogi létesítési engedélyekkel a rekonstrukció végrehajtására, iszapkezelési technológia kiépítésére, illetve komposztáló telep építésére. Nyertes pályázat eredményeként a szennyvíztisztító telep átalakítása, az iszapkezelés megoldása folyamatban van.



Környezeti zaj elleni védelem: Környezeti zaj egyes ipari tevékenységektől, szórakoztató létesítményektől és a közlekedéstől származhat. Az ipari zajkibocsátók száma és környezetszennyezése a nagy üzemek privatizációja, szétdarabolása kapcsán folyamatosan csökkent. Mezőtúr közigazgatási területén határértéket meghaladó üzemi létesítménytől származó környezetterhelés nincs. Az üzemi létesítmények mellett másik jelentős környezeti zajforrás a közlekedés. Magas környezeti zajszint jelenleg a belvárosban (Bajcsy-Zsilinszky utca, Rákóczi utca) található lakóterületeken fordul elő. A településrendezési tervben foglalt tervezett közlekedési elemek – mindenekelőtt a 46. sz. főút tervezett települést elkerülő szakasza – megvalósulása esetén a zajszennyezettség kedvezően alakul, a belterület tehermentesítése révén az érintett útszakaszokon alacsonyabb környezeti zajszintek várhatók.

3.4.2

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

A városközpontban a településközponti vegyes területekkel szomszédos lakóterületek nagyvárosias és kisvárosias lakóterületi besorolása a központi jelleget hangsúlyozza. A központtól távolabbi és a belterület szélén lévő lakóterületek már a lazább beépítésű kertvárosias és falusias besorolásúak. A belterület különleges területei, jellegüktől függően, különböző kapcsolatokkal rendelkeznek. Az oktatási, az egészségügyi és szociális jellegű különleges területek a városközpontban vagy annak közelében vannak, szintén fontos központképző tényezők. A sport, rekreációs, strand és fürdő különleges területek leginkább a fontos közlekedési útvonalakhoz kapcsolódnak, de jól illeszkednek a lakóterületekhez és a zöldterületi rendszerhez. A zöldterületi rendszer elemei egyrészt kötődnek a városközponthoz, másrészt a lakóterületekhez és a különleges területekhez is. A

44

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek jellemzően a belterület főbb útjai mentén, az ipari gazdasági területek viszont a belterület peremén, a vasútvonalak mellett, és északon a vasútvonalnak a belterülettel ellentétes oldalán találhatók. A település épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében a műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület került kijelölésre, amely a városközpont jelentős részét, több műemléki épületet is magába foglal. A szabályozási terv a település területén helyi művi értékvédelmi területeket jelöl ki az Alsórész eredeti halmazos szerkezetű területén, ahol védendő a településkarakter, a településszerkezet. A városközpont építészeti értékeinek megőrzése, rehabilitációja érdekében jelenleg három védettségi fokozat található Mezőtúr Város közigazgatási területén. 1. Műemléki környezet: a Kossuth tér, Kálvin tér, Táncsics út, Kossuth út, Csokonai út, Stromfeld Aurél út, Dózsa György út, Rákóczi út, Garibaldi út, Pétery Károly út, József Attila út és a Hortobágy- Berettyó-főcsatorna töltése által határolt terület. Itt találhatóak a belváros városképi jelentőségű épületei, valamint országos műemléki védettségű épületek és helyi védett épületek. 2. Műemléki védettségű épületek: Országos műemléki védelem alatt álló épületek3:

3



Református Nagytemplom (Kossuth tér 7., hrsz. 5) Barokk stílus 1700-1716, átalakítva klasszicista stílusban 1814-1845 között. (Elsőfokú műemléki védelem: M I 3979.)



Kiállító csarnok, volt Zsinagóga (Múzeum tér 1., hrsz. 167) Klasszicista stílus 1830. (Másodfokú műemléki védelem: M II. 3978.)



Római katolikus templom (Szabadság tér 1., hrsz. 66) Klasszicista stílus 1817-1822. (Másodfokú műemléki védelem: M II. 3976.)



Újvárosi református templom (Szegedi Kiss István tér, hrsz. 2891) Neogót stílus 1894-1896. Berendezése neogótikus, faragott szószék, Ruprich Károly műasztalos munkája, orgona Bokor Károly ceglédi műhelyéből. (Másodfokú műemléki védelem: M II. 10324.)

A képek forrása: http://www.muemlekem.hu, http://www.szeporszag.hu

45

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 

Vasútállomás-felvételi épület (hrsz. 1230) Romantikus stílus, 1860. (Másodfokú műemléki védelem: M II. 9957.)



Volt Bolváry-kúria (Bajcsy-Zsilinszky E. u. 41., hrsz. 501) Klasszicista stílus, XIX. század. (Harmadfokú műemléki védelem: M III. 3977.)



Kossuth ház (Kossuth u. 7., hrsz. 178) A kórház udvarán. A XVIII-ik század legvégén épült klasszicista stílusban. (Harmadfokú műemléki védelem: M III. 10115.)



Szegedi Kis István Gimnázium és Szakközépiskola (Kossuth u. 2., hrsz: 173/1) Épült 1888-1889-ben, Benkó Károly tervei alapján. (Harmadfokú műemléki védelem: M III. 10455.)



Volt Albrecht-kastély (Pusztabánréve 3. kerület, hrsz: 13232/2) Épült a XIX. század elején. (Harmadfokú műemléki védelem: M III. 9563.)

3. Helyi védelem alatt álló épületek:                

Városháza (Kossuth tér 1. hrsz. 1.) Református Általános Iskola (Kossuth tér 6. hrsz. 4.) Kaszinó (Kossuth u. 6. hrsz. 77.) Nemzeti Szálloda (Kossuth tér 8. hrsz. 6/1.) Tűzoltólaktanya (Kossuth tér 2. hrsz. 175.) Városi Kórház (Kossuth u. 7-11. hrsz. 178.) Bazár (Kossuth tér 9. hrsz. 4338.) Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola (Dózsa Gy. u. 17. hrsz. 31.) A volt Kereskedelmi Szakmunkásképző és SZKI épülete (Petőfi u. 5. hrsz. 158.) „Parókia” épülete (Kálvin tér 1. hrsz. 10.) Dr. Soós-féle bérház (Dózsa Gy. u. 9. hrsz. 22.) Postapalota (Kossuth tér 10. hrsz. 4339.) Dirmann-féle ház (Petőfi u. 45/a. hrsz. 108/1.) Zsindelyes épülete (Szabadság tér 15. hrsz. 103.) Tanyasi kollégium (Kossuth tér 11. hrsz. 4344.) Dr. Szappanos-féle ház (Dózsa Gy. u. 15. hrsz. 28.)

46

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Helyi védelemre javasolt épületek:                          

volt TIGÁZ körzetszerelőség épülete (Csokonai u. 5. hrsz. 159.) iker lakóépület (Fürdő u. 2-4. hrsz. 438, 439.) Rákóczi úti Általános Iskola (Rákóczi u. 40. hrsz. 4835.) lakóépület és üzletek (Dózsa Gy. u. 8. hrsz. 4233.) Vigadó Étterem (Pétery K. u. 2. hrsz. 4337.) Társulati székház (Kossuth u. 34. hrsz. 582.) lakóépület (Vörösmarty u. 9. hrsz. 537.) lakóépület (Kürt u. 35. hrsz. 615.) lakóépület (Rákóczi u. 19. hrsz. 4186.) Szent Borbála kápolna, Szolnoki úti temető (hrsz. 2045/1.) lakóépület (Damjanich u. 7. hrsz. 449.) volt ÁFÉSZ Étterem (Rákóczi u. 3. hrsz. 4217.) lakóépület (Csokonai u. 7. hrsz. 450.) lakóépület-nádasház (Magyar u. 4. hrsz. 4106.) Tisztviselőház (Földvári u. 23. hrsz. 2366/3.) „Badár-ház” (Sugár u. 28. hrsz. 3826.) óvoda épülete (Rákóczi u. 28. hrsz. 4809. volt vágóhíd épülete (Vágóhíd u. 4. hrsz. 5513/1.) Vízügyi Igazgatóság székháza (Pétery K. u. 5. hrsz. 4242.) Peresi tájház (Peresi szivattyútelep épülete) Szegedi Kis István Református Gimnázium Petőfi u.-i épületcsoportja (Petőfi u. 1. hrsz. 173/1.) „Fazekas kocsma” épülete (Fóti u. 125.) Evangélikus templom (Damjanich u. 41. hrsz. 347.) „Bachrach iskola” (Kossuth u. 61. hrsz. 347.) lakóépület (Táncsics M. u. 22. hrsz. 392.) sarok-lakóépület (Sugár u. 47. hrsz. 2972.)

A városban található országos, illetve helyi védelem alatt álló, vagy éppen védelem nélküli, de a város arculatát, megjelenését meghatározó épületek eltérő műszaki infrastrukturális állapotban vannak, közülük számos felújításra szorul. Különösen igaz ez a városközpontra (Városháza ÉNY-i homlokzata és tornya, „Bazár” épülete, Kossuth tér, Petőfi u. 5. alatti épület), az itt lévő műemlék épületek és a főtér építészeti állapota, funkcionális beosztása az országos trendektől elmaradó, leszakadó kisváros képét tárja a látogatók elé, és nem erősíti a helyi lakosság identitástudatát. A történeti és építészeti értékeket képviselő épületek felújítását, értékmegőrző hasznosítását figyelembe kell venni a városfejlesztési tervek készítésekor.

47


LAKÁSÁLLOMÁNY

Mezőtúron 2000 óta folyamatosan növekszik a lakásállomány nagysága. Az új építéssel szemben a megszűnő lakások száma jellemzően kisebb volt. Ennek eredményeként 2011ben a lakásállomány 7850 db volt. A száz lakásra jutó lakosok száma 221 fő (a megyei átlag 222, az országos 228 fő). A 2000–2011 között épült lakások aránya a 2011. évi lakásállomány százalékában 3,7%. 22. ábra Lakásállomány Mezőtúron 7900

7655

7652

7649

7600

7647

7650

7671

7749

7700

7715

7550

7850

7824

7750

7759

7800

7814

7850

70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30

65 50

44 33

25 9

8

-7 -18

15

17

11

14

3

-13

-8

-9

-6

-4 -10 -7 -10

-7

7500 Épített lakások száma (db) Lakásállomány (db)

Az év folyamán megszűnt lakások száma (db)


A 2001. évi népszámlálási adatok alapján a lakások és épített üdülők építési éve alapján a lakások 55,7%-a 1970 előtt épült (hasonlóan a megyei arányokhoz). A lakások átlagos alapterülete 75 m2, a lakások több mint fele 60-100 m2 alapterületű, az 50 m2-nél kisebb lakások aránya csupán 9,8%. A lakások 51,%-a kétszobás, az egyszobás lakások aránya 13,3%. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya viszonylag magas (29 %), a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 27,6%. A hálózati vízvezetékkel ellátott lakások aránya 2001-ben 84,1% volt. A fenti mutatók értéke ez elmúlt egy évtizedben feltehetően javult az azóta bekövetkezett lakásépítések és felújítások eredményeként. 23. ábra Lakások megoszlása a komfortfokozat alapján (2001) 268 1277 2213

Összkomfortos Komfortos Félkomfortos

680

Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás

3222

Forrás: www.nepszamlalas2001.hu

A jelenlegi lakásállomány (7850 db) korösszetételét az alábbi ábra mutatja.

48


24. ábra Lakások építési év szerinti megoszlása Mezőtúron

9,5% 1949 előtt épült lakások 32,8%

1950-1969 között épült lakások 1970-1989 között épült lakások

38,9%

1990-2011 között épült lakások 18,9%

Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata adatai

A városban az 1970-80-as években épültek lakótelepek. A nagyvárosias lakóterületeken (Szabadság és a Földvári út mentén) található többlakásos társasházak esetében az energiahatékonyság-javulást eredményező fejlesztések megvalósítása szükséges (tető, homlokzat, födémek szigetelése, lépcsőházak felújítása, gépészeti beavatkozások, megújuló energia rendszerek kiépítése). Az önkormányzati tulajdonú lakások száma 2011-ben 125 db volt (2001-ben 144 db), amely a város lakásállományának 1,6%-a. Az elmúlt 15 évben felújított önkormányzati lakások száma 26 db. Az önkormányzati tulajdonú lakások egyrészt társasházakban találhatók, másrészt családi ház jellegű ingatlanokat is tulajdonol a város. Az ingatlanpiaci tranzakciók időbeli alakulása alapján megállapítható, hogy Mezőtúron az országos tendenciákhoz hasonlóan az elmúlt években csökkent az értékesített lakások (családi házak, többlakásos társasházakban, panelépületekben található lakások) száma. A lakáspiaci árakban 2008 után kismértékű visszaesés következett be. 25. ábra Értékesített lakások adatai Mezőtúron 350 300 250 200 Lakások száma (db)

150

Lakások átlagára (eFt/m2)

100 50 2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0

Forrás: KSH Ingatlanadattár

49


TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETI INFRASTRUKTÚRA

A város közműellátása folyamatosan fejlődött, ez a fejlődés az utóbbi évtizedekben felgyorsult, s ma már a település jelentős hányada teljes közműellátással rendelkezik. A teljes közműellátásra kiépült a vezetékes ivóvíz ellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a villamosenergia ellátás, a gázellátás és az elektronikus hírközlés, valamint a csapadékvíz elvezetés. A központi belterülettől távolabbra eső településrészeken a közműellátás még nem teljes, részleges vagy hiányos. A város vízellátó hálózatának hossza 101,2 km, melyhez még 32,6 km bekötővezeték csatlakozik. A vízellátó rendszer 80-125 mm átmérőjű AC és KM-PVC nyomóvezetékekből áll, a település széleken és a zsákutcákban néhány ágvezetékkel. Az azbeszt-cement csövek nagy része az 1970-es években készült eléggé elhasználódott. Sok az ivóvízhálózaton a csőtörés. A csövekben nagymértékű a lerakódás, vas, mangán. Az ivóvíz hálózat cseréje, rekonstrukciója ezeken a részeken javasolt. Egy nyertes pályázat révén (KEOP) 2013 évben új ivóvíz kutak kialakítására és az ivóvízhálózat rekonstrukciójára kerül sor az 5 kistérségi település összefogásával Mezőtúron, Túrkevén, Kétpón, Mezőhéken, Mesterszálláson, mellyel biztosítható az itt élők jó minőségű ivóvízzel történő ellátása. A városban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 92,6% (KSH 2011), amely a megyei (95,6%) és országos (95,1%) arányoktól kismértékben elmarad. A városi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 100,4 km (gravitációs: 88.483 fm, kényszer áramoltatású: 11.929 fm). A szennyvíz tisztítótelepre történő kijutását 11 db közbenső- és 1 db végátemelő teszi lehetővé. A csatornahálózat tisztítására beton tisztítóaknák kerültek kialakításra. A tisztítóaknák az 1992. előtt épült csatornáknál 40-50 m-re helyezkednek el egymástól. Az 1992. után épült hálózaton a betonaknák egymástól mért távolsága 80-110 m között változik. Az aknák közötti távolság felezésében műanyag tisztító nyílások kerültek kialakításra. A szennyvízelvezető hálózat kb. 70%-a az utóbbi 15 évben épült ki. A csatornahálózat állapota 1-től 5-ig terjedő skálán 4 (jónak) minősíthető. A város szennyvízcsatorna hálózata csaknem teljes, ami környezetvédelmi szempontból is nagyon kedvező. A városban már csupán két terület van (Regálé és a Kertváros vége), ahol a csatornázást meg kell oldani. A városban a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma az elmúlt években jelentősen emelkedett, arányuk 94,1% (KSH, 2011), amely a megyei (66,2%) és országos (72,8%) arányoknál jóval kedvezőbb. Az elsődleges közműolló – az egy km közüzemi ivóvízvezeték-hálózatra jutó közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat hossza – Mezőtúron 992 m, ami kiugróan magas mind megyei, mind országos viszonylatban (a megyei átlag 696 m, az országos átlag 658 m). A másodlagos közműolló sajátos képet mutat Mezőtúron, mivel itt a közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba bekapcsolt lakások aránya magasabb, mint a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya. A városban a csapadékvíz elvezetés megoldása különös figyelmet igényel. A településen vannak még utcák, utca-szakaszok, ahol a vízelvezetés megoldandó. Bár egyre növekszik a zárt csatornás csapadékvíz elvezetésű utcák száma, azonban a település jelentős hányadán jellemző a nyílt árkos vízelvezetés (ennek kiépítettsége sem teljes körű, és egyre kevésbé elégíti ki az elvárásokat, helyfoglalása akadályozza a közlekedés térnyerési igényeit). Az urbánus területhasználathoz a zárt csapadékvíz elvezető rendszer arányát növelni szükséges. A település gázenergia elosztóhálózatának lefedettsége közel teljes. A középnyomású és a kis-nyomású földgáz elosztóhálózat esetében is hidraulikailag méretezett hálózat üzemel, így kapacitás-, ill. nyomásprobléma csúcsterhelésen sem fordul elő. Az elosztóhálózat anyaga korszerű polietilén, illetve a kisnyomású elosztó hálózat anyaga részben ütésálló

50

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr PVC (un. HOSTALIT) következésképpen rekonstrukciót, jelentős bővítést a közeli jövőben nem igényel. A városban a vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a lakásállomány százalékában 81,1% A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. A város belterületét a kisfeszültségű elosztóhálózat teljes körűen lefedi, hálózatfejlesztési, kapacitásbővítési feladatok csak jelentős új igények, teljesítménynövelések esetén jelentkeznek. A hálózat állapota számos területen nem kielégítő, különösen az elavult szabadvezetékes rendszer esetében. Ezeken a területeken csapadékos, viharos időjárás esetén teljes transzformátor körzetek kiesésével kell számolni. A villamosenergia ellátás vezetékeinek jellemző föld feletti elhelyezése rontja a település arculatát. A kisfeszültségű villamosenergia elosztóhálózat hossza 106,9 km. A városközpontban időszerű feladat a Kossuth tér földkábeles hálózatának, valamint a Dózsa György út szabadvezetékes rendszerének teljes rekonstrukciója, mivel ezek állapota üzembiztonsági szempontból jelentős kockázatot képvisel. 11. táblázat A város közműhálózatának adatai Mutató

Me.

Mezőtúr 2001 2 839 48 99 750 63 520 93 510 106 240

Mezőtúr 2011 3 016 13 125 333 100 412 101 184 106 965

0

20

közvilágítási fényforrások száma db nyilvános távbeszélő-állomások száma db gázcsőhálózat hossza m közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza m közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza m kisfeszültségű villamosenergia elosztóhálózat m hossza szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma db Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata

Mezőtúron az ivóvízellátás, a szennyvíztisztítás, a hulladékszállítás és a városüzemeltetés a Mezőtúr és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. tevékenységei közé tartozik. A városban keletkező szilárd kommunális hulladék elszállítását, összegyűjtését a Mezőtúr és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. közszolgáltatás keretén belül alvállalkozóval végezteti. A mezőtúri hulladéklerakó bezárása óta a szilárd hulladékot a Kétpói Regionális Hulladéklerakóba szállítják. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 6500 db, a lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék 3655 tonna volt 2011-ben. A városban 2006 augusztusában 20 szelektív hulladékgyűjtő sziget került kialakításra, szigetenként 4 db konténerrel (papír, 2 db műanyag, üveg). 2009. február 1-től a város képviselőtestületének határozata alapján a városüzemeltetési feladatokat is a Mezőtúr és Környéke Víz és Csatornamű Kft látja el, ennek keretében feladatai közé tartozik köztisztasági feladatok, parkosítás és parkfenntartási feladatok ellátása, csapadékvíz csatornarendszer üzemeltetése, karbantartása, önkormányzati utak, köztemető, Ligeti-tó karbantartása. A vezetékes távközlés kiépítése a 90-es években indult és 2000-ben a lakások 61,5%-ában volt vezetékes távközlési ellátás, amely a vezeték nélküli szolgáltatás hatására fokozatosan csökken és így alakult, hogy ma már csak a lakások 41,3%-a csatlakozik a vezetékes távközlési hálózathoz. A nyilvános távbeszélő-állomások száma az elmúlt évtizedben csökkent, jelenleg a városban 13 db található. A távközlési ellátottságot a mobiltelefonok használata teszi teljes körűvé. A közszolgáltatók mindegyike, a T-Mobile, a Telenor és a Vodafon is üzemeltet Mezőtúr területén vezeték nélküli szolgáltatást segítő létesítményt, antennát. A városban elérhető a szélessávú internet, a kábeltelevízió és a telefonszolgáltatás. A városban a természeti adottságok alapján a megújuló energiahordozók közül a napenergiának, a szélenergiának, a földenergiának, a termálkincsnek van, illetve lehet

51

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr jelentősebb szerepe, energiagazdálkodási szempontból is. A szélenergia használatára már jelenleg is üzemel szélerőmű a városban. Jelenleg a termálvíz hasznosítása fürdőzési célra történik, részben a városi kórház, részben a fürdő rendelkezik termálvíz kivétellel.

3.4.5

KÖZLEKEDÉS

Országos utak: Mezőtúr közigazgatási területét jelenleg a 46. sz. főút (Törökszentmiklós – Gyomaendrőd – Mezőberény), a 4202 (Kisújszállás), 4628 (Martfű), 4631 (Szarvas) és 4632 (Kétpó) jelű országos mellékutak, valamint a 42302 és 46346 (Csugar) vasútállomási utak érintik. Az országos főút a településen északnyugat-délkelet irányban halad át, a 4202 út a főúthoz északi irányból, a másik három összekötőút nyugat felől csatlakozik. Az országos utak kiépítettsége jellemzően az útkategóriának megfelelő. A szabályozási szélesség is általában elfogadható, a Rákóczi Ferenc utcán (4631 j. út) és a Kossuth Lajos utcán (4202 j. út) vannak szűkebb szakaszok. Kedvezőtlen, hogy az országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak. Lényeges úthálózati fejlesztések az elmúlt években nem történtek. Az országos és megyei tervek szerint a jövőben a települést két főút fogja érinteni: a 46 sz. főút és egy új főúti kapcsolat Kisújszállás (4 sz. főút) - Túrkeve - Mezőtúr - Szarvas (44 sz. főút) települések között. A 46 sz. főúton nyomvonal korrekció, a települést elkerülő szakasz kiépítése tervezett. Az elkerülő út megvalósulása után a jelenlegi belterületi szakasz kikerülhet a mostani útkategóriából. Települési utak: A települési úthálózatot a helyi gyűjtőutak, kiszolgáló, ill. lakóutak, illetve külterületen a kiskerti utak, erdő- és mezőgazdasági utak, dűlőutak alkotják. A belterületi úthálózat jellemzően a funkciójának megfelelő, az utak nagyobb része már burkolt, azonban az utak kb. 30%-a földút, ezért fontos feladat a pormentes utak arányának növelése. Az új utak építésén kívül az önkormányzat kezelésében lévő burkolt utak karbantartására, kátyúzására szintén kiemelt figyelmet kell fordítani. A külterületen gondot jelent a külterületi üdülőterületek úthálózata: az üdülőterületi és az odavezető utak keskenyek, ez utóbbiak sokszor hiányoznak, illetve nincs összefüggő odavezető úthálózat. A tervezett külterületi útfejlesztések elsősorban a meglévő útszakaszok között hiányzó összeköttetések megteremtését célozzák. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett településközponti úthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték. A tervezett úthálózat az átmenő forgalmat kiviszi a központból, ezáltal lehetőséget ad a városközpontban a radikális forgalomcsillapításra. A központ tervezett jellege forgalomcsillapított, gyalogos elsőbbségű. Kerékpáros, gyalogos közlekedés: Kiépített kerékpárút van a belterületen a Puskin úton, a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Rákóczi út és az Erkel út egy részén, valamint a Földvári úton. A Szolnoki út menti kerékpárút a külterületen, a vasúton túl is folytatódik a gazdasági területig. A magasabb rendű tervek szerint a települést egy országos és több térségi kerékpárút is érinti. Az országos kerékpárút – a 43 sz. Körösvölgyi kerékpárút – Mezőtúrnál a HármasKörös déli oldali töltésén halad. A térségi kerékpárutak a 4202, a 4628 és a 4632 jelű utak mentén, a jelenlegi 46 sz. főút mentén (a Bajcsy-Zsilinszky úttól keletre), valamint a HármasKörös (északi oldali) és a Hortobágy-Berettyó (nyugati oldali) töltésén haladnak. A térségi kerékpárutakat helyi kerékpárutak egészítik ki, kapcsolják össze, elsősorban a városközpontban.

52

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Indokolt a kerékpárút hálózat további fejlesztése, valamint a meglévő kerékpárutak felújítása a város bel- és külterületén egyaránt. A gyalogos közlekedési hálózatok problémái – akadálymentesítés hiánya, eltérő minőségű és sérült burkolatok, szintbeli különbségek – a gyalogosforgalmat a legnagyobb mértékben a városközpontban akadályozzák. A gyalogos közlekedés érdekében a városközpontban térburkolás, járdaépítés, valamint a gyalogutak kiépítése szükséges. Parkolás: A városban található valamennyi parkolóhely (2011-ben 1512 db) ingyenes. A városban jelenleg az alábbi helyeken találhatók nagyobb kapacitású kiépített parkolók:           

Penny Market és piactér – 135 db Szabadság tér – 122 db Ifjúsági lakótelep – 60 db Petőfi tér a főiskola előtt – 49 db Kossuth tér – 38 db Strandfürdő – 38 db SPAR Áruház mögött – 31 db Szolnoki út – 23 db Nyári P. utca – 22 db Földvári út – 20 db Bajcsy-Zsilinszky út – 20 db

A parkolók állapota változó, egyes helyeken felújításra szorul. A parkolás legfrekventáltabb területe a városközpontban található. Tömegközlekedés: A település tömegközlekedési ellátását helyközi és helyi autóbuszjáratok biztosítják. Az autóbuszállomás a Földvári úton található. A várost 5 távolsági (Miskolc, Szeged, Debrecen, Kecskemét, Gyula irányába) és 6 helyközi járat érinti. A városban 3 helyi autóbuszjárat közlekedett 2012. december 31-ig, a helyi autóbusz közlekedési szolgáltatást a Jászkun Volán Zrt. végezte. 2013. január 1-től a helyi autóbusz közlekedés átmenetileg szünetel a városban. A helyközi autóbusz járatok a helyi közlekedésre is igénybe vehetőek, elsősorban a Vasútállomás – Kossuth tér – Autóbusz állomás viszonylatban. A városi buszpályaudvar felújítása megtörtént. Vasúti és vízi közlekedés: Mezőtúrt két vasútvonal érinti, ezek egyike a transzeurópai vasúthálózat részét képező törzshálózati vonal, a másik vasúti mellékvonal. Mezőtúron vasútállomás, Csugaron vasúti megállóhely található. A meglévő vasútvonalakon és állomásokon területigényes fejlesztések nem várhatóak. Mezőtúr vasútállomásának felújítása, és a törzshálózati vonal korszerűsítése nemrég megtörtént. A fejlesztési elképzelések között szerepel a térségi kapcsolatok szempontjából lényeges Mezőtúr – Túrkeve – Kisújszállás vasúti mellékvonal megvalósítása. A 46 sz. főút elkerülő nyomvonala felüljáróval fogja keresztezni a Budapest – Lökösháza vasútvonalat. Mezőtúrt nemzetközi és országos jelentőségű (II. osztályú) vízi utak érintik, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna. A városban személyforgalmú kikötő, a 4631 j. út jelenlegi nyomvonalán a Hármas-Körösnél pedig kompátkelőhely található. A HármasKörösön üzemelő kompközlekedés időszakos (november és március között alacsony vízállás miatt nem tud a komp közlekedni).

53

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 12. táblázat A város közlekedési infrastruktúrájának néhány jellemzője Mezőtúr 2001 gyűjtőutak hossza m 26 729 kiszolgáló és lakóutak hossza m 80 579 kerékpárút hossza m 8 500 kerékpártárolók száma db 418 ingyenes parkolóhelyek száma db 1 178 játszóterek száma db 4 játszóterek területe m² 470 sportpályák száma db 1 Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata Mutató

Me.

Mezőtúr 2011 26 729 82 398 10 310 695 1 512 6 2 500 1

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

3.5 3.5.1

OKTATÁS

Mezőtúr oktatási intézményrendszere fejlett, hiszen nemcsak alapfokú, hanem középfokú oktatási intézmények is működnek a városban: 

Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat és Könyvtár



Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium



Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola



Református Reménység Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola



Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda

A Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat és Könyvtár 2009. július 1-én jött létre a Városi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Mezőtúr, a Városi Óvoda és Logopédiai Intézet Mezőtúr, valamint a Városi Könyvtár összevonásával. Az intézményegységek szakmailag önálló egységeket alkotnak. Az intézmény többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, mely a mezőtúri intézményegységek mellett, magában foglalja a mesterszállási óvodát és általános iskolát is. 



  

Városi Óvoda intézményegységei: o Csoda-vár óvoda (óvodai csoportok száma: 8) o Harmatcsepp óvoda (óvodai csoportok száma: 3) o Százszorszép óvoda (óvodai csoportok száma: 3) o Mesekert óvoda (óvodai csoportok száma: 2) o Gyermek-kert óvoda (óvodai csoportok száma: 4) o Mesterszállási Bocsoda óvoda (óvodai csoportok száma: 1) Általános iskolák: o Rákóczi Úti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola o Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola o Újvárosi általános iskola o Mesterszállási általános iskola Alapfokú művészetoktatás: o Bárdos Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Könyvtár: o Móricz Zsigmond Városi Könyvtára Pedagógiai Szakszolgálat: o Pedagógiai Szakszolgálat

54

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 2013. január 1-től a vonatkozó jogszabályok szerint az általános képzésű oktatási intézmények állami fenntartásba kerültek, az intézmények üzemeltetője a város maradt. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vétele miatt a Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat és Könyvtár többcélú intézmény 2013. január 1-jétől állami köznevelési alapfeladatot nem lát el. A Mezőtúri-Mesterszállási Óvoda és Mezőtúri Móricz Zsigmond Városi Könyvtár továbbra is Mezőtúr Város Önkormányzata fenntartásában többcélú intézményként működik. (A tervek a későbbiekben a közművelődési feladatot ellátó Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a köznevelési feladatot ellátó Városi Óvoda szétválik, és mindkettő helyi önkormányzati önállóan működő költségvetési szervként folytatja a tevékenységét.) A városban az önkormányzati óvodák mellett egyházi (katolikus) óvoda is működik. Az óvodába beíratott gyermekek száma 603 fő, az óvodai gyermekcsoportok száma 24. A száz óvodai férőhelyre jutó óvodás gyermekek száma Mezőtúron 2011-ben (87,6) kis mértékben alacsonyabb volt a megyei (92,9) és országos (91,0) átlagnál (a korábbi években a kihasználtság 93-95%-os volt). Az önkormányzati (állami fenntartású) általános iskolák mellett egyházi iskolák (református, katolikus) is működnek a városban. A város általános iskoláiban 57 osztályban összesen 1250 gyermek tanul, a pedagógusok száma 117 fő. A Kossuth Lajos Általános Iskola épülete ÉAOP-4.1.1 pályázat keretében 2010-2011-ben teljes felújításra és bővítésre került. A Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda általános iskolája 8 osztállyal, 143 tanulóval működik, óvodájába 4 csoportba 107 gyermek jár. Az intézmény fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegye. A Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola az ország legrégibb református kollégiuma, ahol jelenleg 31 tantermes oktatási épületegyüttes, nyelvi laboratórium, számítástechnikai termek, szaktermek, ifjúsági könyvtár, muzeális értékű ókönyvtár, saját menza, klubszoba, sportpálya, futópálya és sportcsarnok áll a diákok rendelkezésére. Az általános iskola 8 osztályos képzést nyújt, a gimnáziumban 4, 5 és 8 osztályos képzés választható. A szakközépiskolai képzésben több szakmacsoport elérhető. Az iskola épülete helyi védelem alatt áll. A városban két középfokú oktatási intézmény található: a Teleki Blanka Gimnázium,

Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium és a fent bemutatott Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola. A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium intézményébe 2007-ben integrálódott a Kereskedelmi Szakközép- és Szakiskola, majd 2008-ban tagintézményként csatlakozott a 626. sz. Szakképző és Szakiskola. Így a korábbi három városi középiskola egy intézményként működik. A helyi védelem alatt álló főépületet 1899 szeptemberében adták át az oktatásnak. Az iskola székhelyintézményében elérhető képzések: 4 évfolyamos gimnáziumi képzés, gazdasági, műszaki vagy humán szakterületen szakközépiskolai képzés, illetve gazdasági szakiskolai képzés. Az intézmény jelenlegi tanulólétszáma 458 fő. A 2009/10. tanévben az iskola épületén jelentős felújítások történtek, új tetőt kapott, és modern nyílászárók kerültek beépítésre. 2013. január 1-től az intézmény állami fenntartásba került, üzemeltetője a város maradt. A város lakosságszámának csökkenéséhez hasonlóan a közoktatásban résztvevők száma is csökkenő tendenciát mutat.

55

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 26. ábra Mezőtúr oktatási-nevelési intézményeiben tanulók száma (fő) 1800 1600 1400

Óvodába beírt gyermekek száma

1200

Általános iskolai tanulók száma

1000

Gimnáziumi tanulók száma (nappali)

800

Szakközépiskolai tanulók száma (nappali)

600

Szakiskolai tanulók száma (nappali)

400 200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011


A városban évtizedeken keresztül főiskola is működött, azonban a Szolnoki Főiskola 2010ben költségmegtakarítási és működésracionalizálási céllal megszüntette a mezőtúri felsőoktatási képzést. A főiskola épülete és tanüzeme Mezőtúr önkormányzatának tulajdonába került. Az intézmény új fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegyében, szegedi székhellyel működő Gál Ferenc Főiskola lett. A főiskola felvállalta, hogy a már meglévő Teológiai és Humán Tudományi Kara mellett biztosítja az 50 éves múlttal rendelkező mezőtúri felsőoktatás folytatását egyházmegyei fenntartói háttéren. A Gál Ferenc Főiskola 2011. december 1-jén alapította meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetet, amely 2012. november 8-ától a főiskola épületében működik.

3.5.2

EGÉSZSÉGÜGY

A Mezőtúron elérhető egészségügyi szolgáltatások skálája szélesebb a régiós kisvárosi átlagnál, mert a háziorvosi, szakrendelői intézményrendszer mellett kórház, rendelőintézet is működik a városban. A városban elérhető egészségügyi ellátások az alábbiak:    

háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás gyógyszertárak mentőállomás kórház, rendelőintézet – fekvő- és járóbeteg ellátások, diagnosztika (laboratórium, röntgen, ultrahang)

Mezőtúron 8 felnőtt és 3 gyermek háziorvosi praxis működik. A házi gyermekorvosok végzik az iskola-egészségügyi ellátást is a kórház keretein belül. A város orvosokkal való ellátottsága kedvező (lásd 3.3.4 Egészségi állapot fejezet). A háziorvosi-védőnői hálózat rendelőintézetei elavultak, felújításra szorulnak. A gyógyszerellátást 4 közforgalmú gyógyszertár biztosítja. A Mezőtúr Városi Kórház – Rendelőintézet jelenlegi ágyszáma 142 (ebből aktív 54). A belgyógyászati, egynapos sebészeti, szülészet-nőgyógyászati, gyermekgyógyászati osztályok mellett krónikus, hospice, rehabilitáció (mozgásszervi), illetve ápolási osztály működik.

56

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A kórház épületei az elmúlt évek során megújultak. Mezőtúr Város Önkormányzata a Városi Kórház – Rendelőintézet elavult épületeinek felújításához és új pavilon építéséhez közel 1,5 MrdFt támogatást kapott, a rekonstrukciós munkák 2005-2008 között történtek. 2006-ban került átadásra az új kórházi szárny, amelyben jelenleg is az aktív ellátást nyújtó osztályok működnek. 2010 év végén Mezőtúr Város Önkormányzata KEOP pályázat keretében 67,2 MFt vissza nem térítendő támogatást nyert a kórház energetikai célú korszerűsítésének megvalósítására, a fejlesztések – az épület nyílászáróinak cseréje, utólagos hőszigetelése, fűtési rendszerének korszerűsítése – 2012-ben valósultak meg. Mezőtúron OEP finanszírozással 3 otthoni szakápolást végző szolgálat és 1 otthoni hospice gondozás működik. A közegészségügyi és járványügyi ellátást vonzáskörzeti szinten a mezőtúri székhelyű ÁNTSZ (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Mezőtúri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete) látja el, melynek területi illetékessége a mezőtúri és kunszentmártoni járásra terjed ki. Az önkormányzati tervek között szerepel egy egységes egészségügyi szolgáltató központ, egészségház létrehozása.

3.5.3

SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

Mezőtúron a rendszeres szociális segélyben, illetve rendelkezésre állási támogatásban részesültek lakosságarányos száma jóval magasabb, mint a megyei és országos átlag (az országos átlag kétszerese). Mezőtúr város költségvetési kiadásában jelentős tétel a szociális kiadásokra és segélyezésekre fordított – állami támogatáson túli – összeg (nagyságrendileg több mint 100 millió Ft). Mezőtúr Város Önkormányzatának jogszabályban előirt kötelező szociális alapszolgáltatásai:    

szociális étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása és családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, valamint a gyermekek átmeneti gondozása.

A településen a szociális alapszolgáltatások ellátása a Berettyó-Körös Többcélú Társulás keretei között történik. 

Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ o o o



Székhelye: Túrkeve Ellátási területe: Túrkeve, Mezőtúr, Mesterszállás, Mezőhék közigazgatási területe Nyújtott szociális szolgáltatások: Mezőtúri telephellyel családsegítés, házi segítségnyújtás, étkeztetés.

Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata o o o

Székhelye: Túrkeve Ellátási területe: Mezőtúr, Mesterszállás, Mezőhék közigazgatási területe Nyújtott szociális szolgáltatások: Mezőtúri telephellyel gyermekjóléti szolgáltatás.

A településen korábban egy megyei és egy egyházi fenntartású bentlakásos idősek otthona működött, azonban 2012. november 1-től mindkét intézmény fenntartója a Mezőtúri Református Egyházközség. 

„Bíró Kálmánné Bakos Ilona" Idősek Otthona: o

Az időskorúak ápoló-gondozó otthoni részlege 140 férőhelyen végzi olyan nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását, akiknek az egészségi

57

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint olyan 18. életévet betöltött személyek ápolását és gondozását, akik betegségük miatt önmagukról gondoskodni nem tudnak.



o

Az intézmény keretein belül működő 2x8 férőhelyes szenvedélybetegek lakóotthona az önellátásra legalább részben képes, 18. életévet betöltött igénybevevők életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő, rehabilitációs célú szolgáltatást nyújt.

o

Az intézmény akadálymentes épületrészben 20 férőhelyen biztosítja ép értelmű, mozgásfogyatékos személyek teljeskörű ellátását.

Református Idősek Otthona: 50 lakó számára nyújt egy és két ágyas szobákban lakhatási lehetőséget. Elérhető szolgáltatások: étkeztetési szolgáltatás, házi segítségnyújtás, támogató szolgálat fogyatékkal élő emberek részére, nappali ellátás.

A városban bölcsődei ellátás is biztosított. A Szivárvány Gyermekkert Nonprofit Kft. fenntartásában egy 48 férőhelyes bölcsőde működik Mezőtúron. A bölcsőde kihasználtsága magas, a beíratott gyermekek száma (2011-ben 53 fő) évek óta meghaladja a férőhelyek számát (bár demográfiai okokból a beíratott gyermekek száma 2007 óta csökkenő tendenciát mutat). A bölcsődei férőhelyhiány évek óta gondot jelent a településen. Város Önkormányzata támogatást nyújt a mezőtúri fiatalok első lakásvásárlásához.

3.5.4

SPORT ÉS SZABADIDŐ, KÖZMŰVELŐDÉS

A város közművelődési és sport tevékenységeinek szervezése a Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. – 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság – tevékenységi körébe tartozik, amely 2009 szeptemberében kezdte meg működését. Egységei:     

Közösségi ház Városi galéria Városi színházterem Badár ház Városi sportcentrum

A városközpontban található Közösségi házban több csoport és szakkör működik rendszeresen, emellett számos városi rendezvénynek is helyet ad az épület. Szervezésében országos ismertséget szerző városi rendezvények valósulnak meg: Mezőtúri Művészeti Napok, Túri Vásár, Városnapi rendezvény. A Városi galéria épülete a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az 1830-ban emelet épület téglalap alaprajzú, egyszerű tömegéhez nyugati homlokzata előtt nyitott portikusz épült. Az épületet az 1970-es években felújították, jelenleg kiállítási csarnok. A városi galéria előtt található Múzeum tér – annak felújítása után – alkalmas rendezvénytér funkció betöltésére. A Városi színházterem Petőfi u. 5. alatt található épülete helyi védelem alatt áll. Az épület állaga leromlott, felújításra szorul. A településen jelentős kulturális hagyományai vannak a népi kézműves tradícióknak, különösen a túri fazekasságnak. Jelenleg a városban tíz önálló fazekasműhely dolgozik. A mai alkotók nagy sikere, hogy 2009-ben a mezőtúri fazekasság a Szellemi Kulturális Örökség magyar nemzeti listájának része lett, ezzel is erősítve a városban ma is erős hagyománytiszteletet és a kézműves örökség védelmét. A városban állandó kiállító térrel, turisztikai attrakcióval rendelkezik a Túri Fazekas Múzeum.

58

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A Badár kiállítószobának és alkotóműhelynek helyet adó emlékház az elmúlt 25 évben számtalan programnak, fazekas alkotótábornak adott helyet. A ház legfontosabb látnivalói a Badár-kerámiákkal berendezett emlékszoba és a műhelyépület, mely 1939 óta szinte érintetlenül őrzi a tárgyakat, szerszámokat, az egykoron oly elterjedt, hagyományos fazekasműhelyek építészeti megoldásait. Városi újság a Mezőtúr és Vidéke című közéleti lap, melynek szerkesztősége a Közösségi házban működik. A településen 2 városi televízió és rádió is működik. A városi könyvtár egy épületben működik a közösségi házzal, de szervezetileg különállóak. Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2009. július 1-től szervezetileg a Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat és Könyvtár keretében működik. Az intézmény városi közkönyvtári feladatokat lát el. A könyvtári tevékenységeket három részlegben, öt fő területen szolgáltatják: Felnőtt olvasószolgálat (+ olvasóterem, + helyismereti gyűjtemény), Gyermekrészleg, Zene- és médiatár. A könyvtár gyűjteménye több mint 90.000 db könyvtári egységből áll. A városban Tourinform iroda is működik, mely 2010. decemberben új helyre költözött, ahol megújult környezetben várja a látogatókat. 13. táblázat Kulturális, közművelődési adatok, 2011

Mezőtúr Jász-NagykunSzolnok megye Magyarország

Települési könyvtárak könyvtári egységei ezer kölcsönzött könyvtári lakosra egységei egy olvasóra 5 327 29

Muzeális intézmények látogatói ezer lakosra 505

6 249

20

319

4 400

17

845

Forrás: KSH adatok A város életében fontos szerepet tölt be a sport. A Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel, gondoskodik a Városi Sportcentrum fenntartásáról, ezzel biztosítja a helyi sportélethez szükséges feltételeket. A Városi Sportcentrum számos sportrendezvénynek ad helyet. Az épületen az elmúlt években felújítások történtek, azonban további fejlesztése szükséges. A Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda parkosított környezetben található az Erzsébet ligetben. 

A strand 4 medencével várja a vendégeket. A gyógymedence minősített 36-40 C°-os alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvize kiválóan alkalmas a reumatikus, a mozgásszervi, a nőgyógyászati megbetegedések utókezelésére. A strandmedence 28-30 C°-os vize fiataloknak és időseknek is egyaránt lehetőséget ad a nyári élmények gyűjtésére. A vízforgatós gyermekmedence szolgálja ki a 0-6 éves korosztály igényeit. A strand szabadtéri 50 méteres versenymedencéje az úszást kedvelőknek is ideális helyszín.



Az egész évben nyitva álló fedett uszodában 25 méteres feszített víztükrű medence található. Az uszoda nemcsak a helyi, hanem a környékbeli települések úszásoktatását is szolgálja. Az itt élők körében jelentős igény van az uszoda bővítésére, amely lehetővé

59

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr tenné valamennyi korcsoport számára (az úszók mellett a gyermekek és nyugdíjasok számára is) az uszoda egész évben való használatát. 

A fürdő szomszédságában található az Erzsébet liget és a 6 hektáros Ligeti-tó, mely körül közel 1200 méter sétány és kerékpárút ideális helyet nyújt a sétára, illetve az aktív pihenésre. Az Erzsébet liget közterületei – köztük a zöldterület, sétányok, kerékpárút – felújításra szorulnak.

3.5.5

KÖZIGAZGATÁS

Mezőtúr Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján látja el a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatokat. A nem kötelező önkormányzati feladatok fenntartásáról az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – a képviselő-testület dönt. A képviselő-testület hatáskörének a polgármesterre, bizottságra, társulásra történő átruházásáról, annak visszavonásáról határozattal dönt. A képviselőtestület bizottságai:     

Ügyrendi Bizottság Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság Egészségügyi és Szociális Bizottság Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság

2013. január 1-től Magyarországon 175 új közigazgatási területi egység – járás – jött létre. A közigazgatási rendszer változásai miatt az okmányirodai és önkormányzati feladatok közül közel nyolcvan ügymenetet ezentúl a járások hivatalaiban lehet intézni. Mezőtúr város a mezőtúri járás központja, a járási hivatal székhelye itt működik. A mezőtúri járáshoz 5 település tartozik: Mezőtúr, Túrkeve, Kétpó, Mesterszállás és Mezőhék. A járási hivatal 59 kormánytisztviselője, valamivel több, mint 28 ezer állampolgár ügyeivel foglalkozik. A járási hivatalban 5 szakigazgatási szerv működik, a gyámhivatal, az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a munkaügyi kirendeltség, a népegészségügyi intézet és a földhivatal, amely a Szolnoki Járási Hivatal kirendeltségeként működik. A járásban Mezőtúron és Túrkevén található okmányiroda. Változást jelent, hogy a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség. A mezőtúri járási hivatal a Városháza épületében kapott helyet. A Polgármesteri Hivatal elnevezése 2013. január 1. napjától megváltozott Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal elnevezésre. A hivatal szervezeti egységeinek, irodáinak elnevezése változatlan maradt. A Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatalhoz Mezőtúr, Mesterszállás és Kétpó települések tartoznak. A városban több évtizede működnek egyéb igazságszolgáltatási, államigazgatási és közigazgatási szervek, amelyek ellátják nemcsak a város, hanem a térség jogszolgáltatási és igazgatási funkcióit:    

Mezőtúri Rendőrkapitányság (illetékességi területe Mezőtúr, Túrkeve és Kétpó települések és azok közigazgatási területe) Mezőtúri Tűzoltóság Mezőtúri Járásbíróság Mezőtúri Járási Ügyészség

Az elmúlt években a közigazgatás infrastrukturális feltételei javultak – Tűzoltó laktanya felújítása, Rendőrkapitányság akadálymentesítése, Polgármesteri Hivatal komplex akadálymentesítése –, ennek ellenére számos további fejlesztés indokolt.

60

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A városban a lakosság által elérhető oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közigazgatási szolgáltatások jó színvonalúak, a régiós kisvárosi átlaghoz képest fejlettek.

3.6

KORÁBBI FEJLESZTÉSEK TANULSÁGAI, EREDMÉNYEI

A város – céljainak megfelelően – több területen jelentős fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években, amelyek közül a legjelentősebbek a közműhálózati fejlesztések és a középületek felújításai voltak. Az infrastrukturális beruházások mellett több ESZA típusú projekt is megvalósult. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy 2002 és 2011 között Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei közül a Mezőtúri kistérségbe érkezett a legkevesebb EU támogatás. 14. táblázat Támogatások Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2002-2011 között Név Jászberényi (4601) Karcagi (4602) Kunszentmártoni (4603) Mezőtúri (4607) Szolnoki (4604) Tiszafüredi (4605) Törökszentmiklósi (4606)

Projektek száma (db) 1 012 416 467 329 1 462 620 375

Támogatás értéke (mFt) 39 927 28 378 21 615 8 154 104 120 30 901 13 589

Egy főre jutó támogatás (eFt) 444 588 542 258 850 722 288

Forrás: TeIR, Támogatási alrendszer A város a korábbiakban megvalósult, illetve a jelenleg folyamatban lévő fejlesztések végrehajtása során jelentős tapasztalatra tett szert. A projektek előkészítésében aktívan közreműködtek a Polgármesteri Hivatal munkatársai, akik elsajátították a pályázatok kidolgozásához szükséges ismereteket. A nagy önkormányzati beruházásoknál a projektmenedzsment tevékenységet az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő Mezőtúri Ipari Park Kft. látja el. A közszféra fejlesztései mellett a helyi vállalkozók is aktívak voltak az EU-s források lehívásában, vállalkozásfejlesztési projektek megvalósításában. Mindezek alapján megállapítható, hogy a városnak a jövőben továbbra is ösztönöznie kell a vállalkozásokat a fejlesztésekre, illetve újabb cégek érkezésével is számolnia kell a ipari park területére. A következő táblázat a közszféra elmúlt években megvalósított jelentősebb fejlesztéseit foglalja össze.

61

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 15. táblázat A korábbi időszak fejlesztései Megnevezés Tűzoltó laktanya felújítása Berettyó-Körös Ivóvízminőség-javító Projekt Szent István sétány melletti játszótér Komplex épületenergetikai fejlesztés a hőtechnikai jellemzők javításával a mezőtúri kórházban Kerékpározással a környezettudatosságért Mezőtúron

Pályázó Mezőtúr Város Önkormányzata Berettyó-Körös Többcélú Társulás Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város KórházRendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Mezőtúr Város Önkormányzata

Forrás 21/2009. (VII. 08) ÖM rendelet alapján

Támogatá s aránya 75%

2011.05.12

856 011 799

85%

2011.02.14.

14 029 000

75%

KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések

2010.12.11

67 220 781

65 %

KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek 5/2010. (I. 28.) ÖM. rendelet alapján

2010.09.30

9 499 525

95%

2010.04.06.

399 690 000

90%

ÉAOP 4.1.5-09 Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés) KEOP 7.1.2.0 Szennyvízelvezetés és tisztítás

2010.01.15

30 000 000

81%

2008.10.14

24 260 700

85%

KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és tisztítás

2010.12.11

498 529 250

85%

2009.12.22

12 850 000

100%

2009.12.11

57 674 673

90%

2009.11.23

249 634 002

100%

2009.06.03.

7 000 000

75%

KEOP 1.3.0/2F/09 Ivóvízminőségjavítás MVH

Mezőtúr Város Önkormányzata

A mezőtúri környezetveszélyeztető szennyvízkezelés átalakítása biztonságos, a természeti környezetet óvó, magas színvonalú, gazdaságosan üzemeltethető technológiával, az iszapkezelés megoldásával Mezőtúr Rendőrkapitányság akadálymentesítése


Európai színvonalú kerékpárút kiépítése a Mezőtúri Ipari Parkig A Városi Általános Iskola Mezőtúr Kossuth Lajos Tagintézményének felújítása, bővítése az európai uniós közoktatás biztosítására Mezőtúr Város Közoktatási

Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata

TIOP 3.3.1/A-09/1 A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése ÉAOP 3.1.3/A-09 Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése ÉAOP 4.1.1/2/2F-2f Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése

Mezőtúr Város

8/2009.(II.26.) sz. ÖM. rendelet

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság

Elnyert támogatás (Ft) 142 500 000

Mezőtúr, Újváros II. ütem 2. szakasz és Kertváros csapadékcsatorna hálózat kiépítése A mezőtúri Polgármesteri Hivatal komplex akadálymentesítése


Támogatói döntés dátuma 2011.11.21.

62


Megnevezés

Pályázó

Támogatói döntés dátuma

Elnyert támogatás (Ft)

2009.02.27.

89 600 000

69%

2008.11.28.

2 236 520

70%

2008.11.28.

19 921 120

69%

A decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása (ÉA-TEUT-2008) 13/2008.(III.26.) sz. ÖTM rendelet felhívására beadott támogatás igénylés

2008.11.11.

7 243 200

50%

2008.10.08.

139 536 000

90%

Forrás

Intézményeinek infrastrukturális fejlesztése

Önkormányzata

Teleki Blanka Gimnázium iskolaépület és udvar felújítása A "XXI. századnak" megfelelő játszótér fejlesztése az újvároson élő gyermekek részére a Szegedi Kis István téren Mezőtúr város közvilágítási költségeinek csökkentése fényáramszabályozás megvalósításával Mezőtúr Széchenyi utca útburkolatának felújítása


Székeskert és Bodzáskert (ONCSA városrész) csapadékvízcsatorna hálózat kiépítése Egységes térségi idegenforgalmi marketing stratégia kialakítása különös tekintettel a térségben található gyógyfürdőkre

Mezőtúr Város Önkormányzata Túrkevei Gyógyfürdő Kht. Kisújszállás Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata Konzorcium keretében

AVOP LEADER+

2007.11.14.

9 943 955

80%

Mezőtúr Újváros csapadékcsatorna hálózat II. ütem 1. szakasz kiépítése


2007.07.13

191 005 200

90%

Erzsébet Liget Kertészlak Felújítása


13/2007.(V.3.) ÖTM rendelet a belterületi vízrendezési célok igénylése pályázati felhívása szerint AVOP 3.5 LEADER+

2007.05.02

8 000 000

75%

27/2005.(II.14) Kormányrendelet

2005.09.29.

21 997 000

53,67%

Felsőrészi temető ravatalozó kiépítése

felhívására „A bölcsődék és közoktatási intézmények felújítására és közösségi buszok beszerzésére” beadott támogatás igénylés 2177/2008.(XII.18) Kormányhatározat alapján A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása program pályázatainak elkészítéséhez (HÖF CÉDE 2008) HÖF TEKI 2008

Támogatá s aránya



63


3.7

ÖSSZEGZÉS

Összefoglalva megállapítható, hogy Mezőtúr egy alföldi mezőváros, amely sajátos (vissza-) fejlődési utat járt be az elmúlt évtizedekben. A 20. század első feléig virágzó város népessége folyamatosan csökken. A város közúti megközelíthetősége kedvezőtlen, amely az M44 autópálya tervezett megépítésével jelentősen javulni fog. A belvároson országos főutak haladnak át, az elkerülő út várható megépítésével ennek kedvezőtlen forgalmi és környezeti hatásai mérséklődni fognak. A város gazdasági szerkezete, fejlettsége elmarad az országos és megyei átlagtól, a megszűnő munkahelyek következtében magas a munkanélküliség mértéke. A gazdaságfejlesztés terén az egyik lehetőséget a város külterületén fekvő, működő Ipari Park továbbfejlesztése jelenti. A társas vállalkozások részaránya alacsony, ami jelzi, hogy a településen nincs elegendő foglalkoztató. A város jelentős építészeti értékekkel és egyedi természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik a városközpontban található jelentős zöldfelületi rendszer, a főtérhez közvetlenül kapcsolódó Hortobágy-Berettyó part, valamint Közép-Európa harmadik legnagyobb holtágrendszere. Ezek az értékek azonban jelenleg alulhasznosítottak, részben leromlott állapotuk következtében. A város kistérségi és járási központ, jelentős közszolgáltatói intézményhálózattal rendelkezik, a térségben oktatási, egészségügyi és kulturális centrum szerepet tölt be. Összességében Mezőtúr jelentős hagyományokkal és értékekkel bíró alföldi település, amelynek megvannak az adottságai arra, hogy tudatos fejlesztéssel egy élhető, stabil gazdaságra épülő modern, 21. századi várossá váljon.

64

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr SWOT ELEMZÉS

3.8

Erősségek 

Gazdaság

    

Jó minőségű termőföld, jelentős agrártermelési hagyományok A működő vállalkozások lakosságarányos száma a megyei átlagnál magasabb A település ipari parkkal rendelkezik Az Ipari Parkban új fejlesztések zajlanak A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított Turisztikai attrakciók megléte a településen (népművészeti hagyományok, rendezvények, fürdő)

Gyengeségek     



Társadalom



A városban élőkre erős lokálpatriotizmus jellemző A városban működik középfokú oktatási intézmény

    

  

Környezet

   

Közszolgáltatások

    

Természeti értékekben gazdag vizes élőhelyek jelenléte A várost vasúti fővonal és országos közút is érinti A város gyógyvíz minősítésű termálvízzel rendelkezik A város belterületén jelentős a zöldfelület nagysága (Erzsébet liget, HortobágyBerettyó partja) A városközpont országos jelentőségű műemlékekben és helyi védelem alatt álló épületekben gazdag A város jelentős hányada teljes közműellátással rendelkezik Szelektív hulladékgyűjtés működik a városban Kedvező adottságok a megújuló energiaforrások hasznosítására Kedvező levegőminőség Térségi hatókörű közigazgatási funkciók jelenléte (kistérségi, járási központ) Az egészségügy (kórház-rendelőintézet) és az oktatás intézményrendszere fejlett (alapés középfokú oktatás) Civil szervezetek működése a kultúra, közösségi és sport területén

            

A vállalkozások döntő többsége kis- vagy mikrovállalkozás, a vállalkozási szerkezet elaprózódott A mezőgazdaság háttérbe kerülésével párhuzamosan nem lépett más húzóágazat annak helyére A népesség gazdasági aktivitása alacsonyabb a megyei és országos átlagoknál Az ezer lakosra jutó adózók száma alacsonyabb, mint a kistérségi, megyei és országos átlag A turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói nem felelnek meg az elvárásoknak A város népessége folyamatosan csökken, amelyben a természetes fogyás és az elvándorlás is szerepet játszik A város népességmegtartó ereje kedvezőtlen, különösen az aktív képzett lakosság körében. Elöregedő társadalom Magas a szociális segélyben részesülők száma Magas munkanélküliségi ráta, alacsony foglalkoztatottság A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vízminősége és állapota leromlott A város elérhetőségének színvonala közúton nem megfelelő minőségű Az országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak (forgalom és környezeti hatások) Az önkormányzati utak egy része nem megfelelő minőségű, magas a földutak aránya (30%) A település kerékpáros úthálózata egyes részeken hiányos A város helyi tömegközlekedése megszűnt Az épített értékek jelentős része felújításra, korszerűsítésre szorul Alulhasznosított területek jelenléte a városközpontban A közparkok felújításra szorulnak A várost erősítő vonzáskörzet hiánya A közösségi színterek mennyisége és minősége hiányos A felsőoktatás helyzete bizonytalan a városban A közszolgáltatást nyújtó intézmények egyes épületei felújításra szorulnak

65


Lehetőségek   

Gazdaság

          

Társadalom

  

Növekvő belföldi és külföldi turisztikai kereslet a kulturális, hagyományőrző és gyógy- és termálturizmus területén A helyi vállalkozói szféra megerősödése, a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővülése Az önkormányzati beavatkozások a magánerős beruházások számának növekedését eredményezhetik Alternatív energiaforrások nemzetközi és hazai súlyának növekedése Befektetői érdeklődés növekedése a térség iránt Pályázati források rendelkezésre állása az ipari park fejlesztésére Az M44-es autópálya megépítésével a város tőkevonzó képessége javul Alternatív mezőgazdasági tevékenységek elterjedése Bio mezőgazdasági termékek iránti kereslet növekedése hazai és európai szinten egyaránt Az önkormányzati és a vállalkozó szféra erősödő együttműködése További pályázati források megjelenése és igénybevétele A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet Pályázati források rendelkezésre állása szociális célú városfejlesztésre Közösségi együttműködések szerepének felértékelődése A meglévő felsőoktatási bázis felhasználása felnőttképzési, átképzési rendszer fejlesztésére Civil szervezetek megerősödése További pályázati források megjelenése és igénybevétele

Veszélyek       



        

 

Környezet



 

Pályázati források rendelkezésre állása funkcióbővítő városfejlesztésre Pályázati források a Hortobágy-Berettyófőcsatorna belterületi szakaszának víz, meder és hullámtér rendezésére, ezáltal a turisztikai hasznosítás lehetőségeinek és a fenntartható környezet feltételeinek megteremtése 46. főút elkerülő szakaszának megépítése csökkenti a belváros környezetterhelését Megújuló energiaforrások fokozott

    

A pénzügyi-gazdasági válság elhúzódása miatt a potenciális befektetők száma és a befektethető tőke mennyisége csökken Erősödik a konkurencia a hasonló adottságú települések és telephelyek között Csökkenő befektetői érdeklődés Magyarország és Kelet-Közép-Európa országai iránt A közlekedési fejlesztések elhúzódása miatt a település elérési mutatói nem javulnak Erősödnek a város hazai és nemzetközi versenytársai a gazdaság minden területén A turisztikai tendenciák kedvezőtlenül alakulnak Az országos/regionális/megyei/kistérségi fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei A külső (pályázati) források nagysága csökken

Növekvő mértékű elvándorlás Népesség elöregedése, az inaktívak arányának további emelkedése Növekvő a szociális-társadalmi feszültségek Lakáskörülmények romlása Foglalkoztatási helyzet romlása A város fejlődésének elmaradása miatt a munkanélküliek számának növekedése Megfelelő minőségű munkahelyek hiányában a szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát Nagyobb városok elszívó hatásának erősödése Az országos/regionális/megyei/kistérségi fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források 2013. után várhatóan jelentősen csökkennek Az elkerülő út építésének elhúzódása következtében közúti forgalomnövekedés, növekvő környezetterhelés a belvárosban A város nem tud jelentős pályázati forrásokat bevonni a város és a természeti környezet fejlesztésére A természeti-környezeti értékek károsodnak az ökológiai szemlélet hiányában Környezetterhelő ipari létesítmények betelepülése Az országos/regionális/megyei/kistérségi

66


Lehetőségek  

Közszolgáltatások

   

használata A környezetbarát közlekedési módok elterjesztése Növekvő belföldi és külföldi turisztikai kereslet a természeti adottságok iránt Az önkormányzati és a civil szféra együttműködésének felértékelődése Térségi szerepkör erősödése Aktív együttműködések a közintézmények között a kistérségen belül és kívül egyaránt További pályázati források megjelenése és igénybevétele

Veszélyek

     

fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei A bevonható források nagysága jelentősen csökken Az önkormányzatok jövőbeli feladat- és hatásköre bizonytalan Az önkormányzatok állami forrásai/ támogatásai csökkennek Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a kistérségi központi szerepköréből adódó lehetőségeket Az európai uniós források 2013. után várhatóan jelentősen csökkennek

A város számára a legkedvezőbb fejlődési irány az, amely a meglévő erősségeit és lehetőségeit maximálisan hasznosítja, illetve a gyengeségek csökkentésére és a veszélyek kiküszöbölésére törekszik. A helyzetelemzést összefoglaló SWOT analízis alapján két lehetséges fejlődési forgatókönyv prognosztizálható:  

A megosztott fejlődés forgatókönyve: a fejlesztések nem tervezetten történnek, esetlegesek. A koncentráltabb fejlődés forgatókönyve: jellemzője a hosszú távú és a térségi gondolkodás, amely épít az együttműködésekre.

A város hosszú távú fejlődéséhez tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő célok kijelölésére és ezt szolgáló beavatkozások megvalósítására van szükség.

67


4 VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE VÁROSRÉSZEK KIJELÖLÉSE

4.1

A városrészek lehatárolásakor a cél az volt, hogy funkcionálisan és településmorfológiailag minél homogénebb területeket lehessen kijelölni annak érdekében, hogy fejlesztési irányaik meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessen a koncentráció elve. Mindemellett fontos elkerülni a városszerkezet túlzott elaprózódását is. Belterületen a városi szövet a funkció dominancia elve alapján két részre osztható: a tágabb értelemben vett városközpontra és lakóövezetre. A lakóövezeti rész a HortobágyBerettyó-főcsatorna miatt megosztott, és részben eltérő funkciókkal rendelkezik, ezért a főcsatornán túli részt külön városrészként célszerű kezelni. A város belterületi határán kívül fekszik az ipari park, azonban mivel a városfejlesztésben fontos szerepet tölt be, ezért külön városrészként szerepel az elemzésben. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Mezőtúron 4 városrész4 került kijelölésre, amelyek egyike külterületen található: 5. 6. 7. 8.

Városközpont városrész Lakóövezet 1. városrész Lakóövezet 2. városrész Ipari terület (külterület)

Annak érdekében, hogy a városrészek hézag- és átfedés-mentesen fedjék le a város belterületét, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna területét is hozzárendeltük a Városközpont és a Lakóövezet 1. városrészekhez. 10. térkép Mezőtúr azonosított városrészei

4

Külön külterületi városrész lehatárolását az adatok és a tendenciák nem indokolják, de a teljesség érdekében az összehasonlító adatsorokban a külterületi adatokat is feltüntetjük. Az ipari terület a külterület egy része.

68

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A városrészi szintű helyzetelemzéshez a városrészi összehasonlító statisztikákat a KSH bocsátotta rendelkezésre, ezeket egészíti ki az Önkormányzat adatszolgáltatása. Az egyes mutatók relatív és a többi városrészhez viszonyított nagysága ezen adatok alapján tanulmányozható, az elemzés során minden városrésznél a városi átlagtól való eltérések vizsgálatára és rövid magyarázatára is sor kerül. A városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti jellemzésénél a cél az egyes városrészek belső folyamatainak, inhomogenitásának, különbözőségeinek feltárása. Az elsősorban funkcionális alapon történő lehatárolás eredményeként jelentős különbségek rajzolódnak ki a városrészek népességszámát és lakásállományát tekintve, ami meghatározza a városrészi szintű helyzetelemzések tartalmát és részletezettségét (pl. a szinte kizárólag ipari területeket magában foglaló Ipari terület városrész esetében nincs értelme a társadalmi helyzet elemzésének). A teljes külterület ugyan nem került külön kijelölésre, de ahol rendelkezésre áll releváns adat, ott bemutatásra kerül.

4.2

VÁROSRÉSZEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

A városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés egyrészt a KSH 2001. évi népszámlálási adataira, másrészt önkormányzati adatokra épül. A városrészek adottságainak, problémáinak, legfontosabb funkcióinak és lehetséges kitörési pontjainak feltárása érdekében az adatok elemzése kiegészül a jelenlegi folyamatok, tendenciák átfogó bemutatásával. A városrészek funkcionális lehatárolásából adódóan ugyanakkor a városrészi szintű elemzések nem lehetnek teljesen egységes mélységűek és szerkezetűek. 16. táblázat A városrészek állandó és lakónépessége a 2001. évi népszámlálás alapján Állandó népesség fő % 3 050 16,19 12 636 67,08 2 191 11,63 n.a. n.a. 960 5,1 18 837 100

Terület Városközpont Lakóövezet 1. Lakóövezet 2. Ipari terület Külterület Mezőtúr összesen

Lakónépesség fő % 3 767 19,49 12 464 64,48 2 134 11,04 n.a. n.a. 964 4,99 19 329 100

Forrás: KSH

A városrészek lakónépessége egyenetlenül oszlik meg, melynek hátterében elsősorban a lehatárolást meghatározó városi morfológia és az ebből fakadó méretbeli különbségek állnak. A lakosság legnagyobb arányban a Lakóövezet 1. városrészben él. (Az ipari terület városrészre vonatkozóan nem áll rendelkezésre releváns adat.) 27. ábra A városrészek lakónépességének korcsoportos megoszlása a 2001. évi népszámlálás alapján (%) Mezőtúr

16,0

Városközpont

62,3

12,9

Lakóövezet 1.

16,7

Lakóövezet 2.

15,8

Külterület

65,3

10

21,9

60,1

23,2

67,9

19,2 0

21,7

16,4

65,7 20

0-14 évesek aránya

30

40

50

15-59 évesek aránya

15,1 60

70

80

90

100

60-x évesek aránya

Forrás: KSH

69

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A városrészek lakosságának korcsoportos megoszlása alapján több jellegzetesség is kirajzolódik:   

a Lakóövezet 1. városrészben a legmagasabb a gyermekkorúak aránya; a Lakóövezet 2. városrészben kimagasló az aktív korúak aránya; az idősek aránya a Lakóövezet 1. városrészben a legmagasabb (a város belterületének egészére elöregedő korstruktúra jellemző).

17. táblázat A városrészek népességének szociális jellemzői a 2001. évi Népszámlálás alapján (%) Mutató

Mezőtúr

Városközpont

Lakóövezet 1.

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 32,6 25,7 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 8,2 éves és idősebb népesség 15,0 arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem 49,5 57,5 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és 21,4 rendszeres munkajövedelemmel 18,9 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 46,8 40,0 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli 45,8 43,4 háztartások aránya Alacsony presztízsű 31,1 46,3 foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Munkanélküliek aránya 13,4 10,4 (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 5,3 3,0 360 napig) aránya Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a 12,9 8,8 jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt * Mivel az Ipari területre nem állnak rendelkezésre adatok, szerepelnek. Jelmagyarázat:

A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvezőtlen irányban Forrás: KSH

Lakóövezet 2.

Külterület*

32,3

35,2

57,8

7,0

8,0

2,0

46,5

46,5

61,3

20,3

22,2

41,2

49,4

49,9

36,1

47,2

37,8

51,1

48,9

50,9

55,1

13,6

12,9

23,3

5,6

5,2

8,7

13,7

13,7

17,2

a táblázatban a külterületi adatok A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvező irányban

A városrészek egyes társadalmi mutatói között jelentős különbségek rajzolódnak ki: kedvezőtlen irányba a lakóövezet külterületi részének kedvezőtlen értékei, kedvező irányba a Városközpont értékei emelkednek ki.

70

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 18. táblázat A városrészek lakásállományának jellemzői a 2001. évi Népszámlálás alapján Lakásállomány db % 1312 17,13 5515 72,0 1132 14,78 0 0 445 5,81 7660 100

Terület Városközpont Lakóövezet 1. Lakóövezet 2. Ipari terület Külterület Mezőtúr összesen

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 13,7 30,2 20,3 0 76,4 29,0

Forrás: KSH

A város lakásállományának legnagyobb része a Lakóövezet 1. városrészben található, ahol a lakások csaknem egyharmada alacsony komfortfokozatú. A lakások komfortfokozata a Városközpont városrészben a legkedvezőbb. (A külterületi lakások esetében kiugróan magas, 76,4% az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. Az Ipari terület nem rendelkezik lakásállománnyal.) 28. ábra A lakások építési idő szerinti megoszlása (2011)

Város egésze Lakóövezet 2. városrész Lakóövezet 1. városrész Városközpont városrész 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

1949 előtt épült lakások

1950-1969 között épült lakások



90% 100%

Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata adatai alapján A lakásállományról megállapítható, hogy a Városközpontban és a Lakóövezet 2. városrészben a lakások több mint fele 1970 után épült, az 1949 előtt épült lakások száma és aránya a Lakóövezet 1. városrészben a legmagasabb.

a lakónépesség arányában, %

29. ábra Szociális helyzet az egyes városrészekben (érintettek aránya a lakónépesség számának %ában) (2011) 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00

Mezőtúr Városközpont Lakóövezet 1. Lakóövezet 2. rendszeres szociális segélyben részesülők

lakásfenntartási támogatásban részesülők

rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők

közcélú foglalkozásban résztvevők

Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata adatai alapján

71

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A lakosság szociális helyzete eltérő az egyes városrészekben: legkedvezőbb mutatók a Városközpont városrészt jellemzik, a rendszeres szociális segélyben és lakásfenntartási támogatásban részesülők lakosságarányos száma itt a legalacsonyabb. A Lakóövezetekben jellemzően a városi átlagnál magasabb a szociáls támogatásokban részesülők lakosságarányos száma. Az egyes városrészek környezeti, közlekedési infrastruktúráját és közműellátottságát az alábbi adatok szemléltetik. 19. táblázat Környezeti, közlekedési, közmű infrastruktúra

Környezet, közlekedés rendszeresen tisztított zöldterületek nagysága játszóterek száma játszóterek területe sportpályák száma kerékpárút hossza gyűjtőutak hossza kiszolgáló és lakóutak hossza ingyenes parkolóhelyek száma kerékpártárolók száma szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma Közműhálózat közvilágítási fényforrások száma nyilvános távbeszélőállomások száma gázcsőhálózat hossza közüzemi szennyvízcsatornahálózat hossza közüzemi ivóvízvezetékhálózat hossza kisfeszültségű villamosenergia elosztóhálózat hossza

Város egésze 2001

Város egésze

m²

343 592

372 020

136 711

215 303

20 006

4 600

db m² db m m

4 470 1 8 500 26 729

6 2500 1 10 310 26 729

2 1 130 0 3 633 6 314

3 1 250 1 4 784 19 119

1 120 0 943 1 296

0 0 0 1 450 0

m

80 579

82 398

8 947

61 284

12 167

1 488

db

1 178

1 512

1 007

505

0

0

db

418

695

350

337

8

0

db

0

20

3

16

1

0

2 839

3 016

599

2 085

331

1

48

13

6

6

1

0

99 750

125 333

27 566

81 445

15 662

660

63 520

100 412

18 074

70 289

10 041

2 008

93 510

101 184

18 216

70 840

10 120

2 008

106 240

106 965

14 680

78 640

13 330

315

db db m m

m

Városközpont

Lakóövezet Lakóövezet 1. 2. 2011

Ipari terület

m


72

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 20. táblázat Városrészenkénti funkcióellátottság Funkciók

Városközpont városrész

Gazdasági funkciók piac 1 kiskereskedelmi üzletek 146 bankok 5 pénzügyi szolgáltatók szolgáltató központ kereskedelmi központ ipartelep ipari park logisztikai központ innovációs központ irodaház 1 panzió 1 szálloda 1 vendéglátóegységek 39 Közlekedési, távközlési funkciók távolsági autóbusz-megálló 6 vasútállomás postahivatal (fiókposta) 1 helyi autóbuszjárat 3 tömegközlekedés 1 benzinkút taxi közüzemi vízhálózat hossza 14471 zárt közcsatorna-hálózat hossza 15061 Közösségi funkciók önkormányzati közművelődési könyvtár 1 művelődési otthon jellegű intézmény 1 kulturális központ színház mozi múzeum 2 szórakozás sportcentrum szabadidőcsarnok, szabadtéri szabadidő központ uszoda 1 strand 1 rendezvénycsarnok Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók önkormányzat 1 okmányiroda 1 területi hatósági intézmények 5 rendőrség 1 bíróság ügyészség 1 börtön igazságügyi szolgáltatás 2 tűzoltóság 1 polgárőrség Humán szolgáltatási funkciók körzeti orvosi (háziorvosi) székhely 6 gyógyszertár 2 központi körzeti (háziorvosi) ügyelet 1 járóbeteg szakellátás 1 fogászati szakrendelés 1 kórház 1 mentőállomás 1 bentlakásos és átmeneti szoc. intézmény idősek otthona nappali ellátást nyújtó idősek klubja bölcsőde 1 óvoda 2 általános iskola 2 középiskola 2 felsőoktatási intézmény (1) kutatóintézet K+F funkció

Lakóövezet 1. városrész

Lakóövezet 2. városrész

142

Ipari terület városrész

13

1

47 15 1 1 3 2 3 3 64985 66788

4

1 1 1 8907 9154

1450 1450

1 1

1

1 1 5 2

2 3 4 3

73


VÁROSKÖZPONT VÁROSRÉSZ

A Városközpont városrész Mezőtúr közvetlen belvárosát foglalja magában. Az 1,34 km2 területű városrészt az alábbi utcák határolják: Bajcsy-Zsilinszky u. – Kürt u. – HortobágyBerettyó főcsatorna – Dózsa György. út – Garibaldi u. – Rákóczi Ferenc u. – BajcsyZsilinszky u. – Földvári u. – Tó u. (Erzsébet liget, termálfürdő területe) – Temető u. – Szolnoki út – Petőfi út – Bajcsy-Zsilinszky u. Önkormányzati nyilvántartás alapján a városrész lakosságszáma 2011-ben 3798 fő volt.

Mezőtúr városszerkezetét a földrajzi adottságok és a történelmi-kereskedelmi útvonal hagyományai alapozták meg. A Berettyó-hídfő mentén kialakuló központot a várost tengelyként átszelő mai Dózsa György út köti össze a többi városrésszel. Társadalmi-gazdasági helyzet A társadalmi mutatók alapján a Városközpont a legfejlettebb városrész Mezőtúron. Itt él a város lakónépességének 19,49%-a, amelyen belül a munkavállalói korú népesség felülreprezentált (65,9%) a városi átlaghoz képest. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya itt a legalacsonyabb a városban. A városrészben található lakások többsége 1970 óta épült. Az önkormányzati lakások száma 56 db (a városi 125-ből), az elmúlt 15 évben felújított lakások száma 10 db. A Városközpont területén telepszerű vagy szegregált lakóterület nem található.

74

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 21. táblázat A Városközpont városrész adatai a 2001. évi népszámlálás alapján Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Mezőtúr összesen 19 329 16,0 62,3 21,7

Városközpont városrész 3 767 12,9 65,3 21,9

32,6

25,7

8,2

15,0

7 660 29,0

1 312 13,7

49,5

57,5

21,4

18,9

46,8 45,8 18 837

40,0 43,4 3 050

Forrás: KSH, 2012 A képzettségi mutatók is kedvezőek: a városközpontban a legalacsonyabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, míg a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népesség arányában közel kétszerese a városi átlagnak (15%). A városrészek közül itt a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya. A Városközpont munkaerőpiaci helyzetét illető kedvező képet előnytelenül befolyásolja az a tény, hogy bár itt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, a Városközpontban a városi átlagnál mintegy 8%kal magasabb (57,5%) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú népességen belül. A korösszetételi adatok és a foglalkoztatási mutatók sem mutatnak ennyire pozitív képet a városrészről. A 0-14 év közötti lakosság aránya a városi átlag alatt van, míg, a 60 éven felüliek aránya a városi átlagot kissé meghaladja. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (40%) alacsonyabb a városi átlagnál. Az önkormányzati adatok alapján a Városközpont városrészben 2011-ben a foglalkoztatottak száma 1765 fő (a városi összesen 18,9%-a), a munkanélküliek száma 276 fő, amely a városi 1338 fő egyötöde. A lakosság szociális helyzete a Városközpont városrészben a legkedvezőbb, itt a legalacsonyabb a rendszeres szociális segélyben, lakásfenntartási támogatásban és közcélú foglalkoztatásban részesülők lakosságarányos száma. A városközpont városrészben jelen vannak a gazdasági egységek is, köztük 146 db kiskereskedelmi egység (a városi 301 db közele fele), 39 vendéglátóegység, 5 bankfiók, takarékszövetkezet, a város egyetlen szállodája és egy panzió. Ebben a városrészben található a városi piac, amely a helyi termelők számára kínál lehetőséget termékeik árusítására. A városrész észak-nyugati részén található a Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda, amelynek strandján 4 medence található (gyógymedence, strandmedence, gyermekmedence, versenymedence), míg a fedett uszodában egy 25 méteres feszített víztükrű medence található. A strandfürdő fejlesztése indokolt, az uszoda bővítése lehetővé tenné valamennyi korcsoport számára (az úszók mellett a gyermekek és nyugdíjasok számára is) az uszoda egész évben való használatát.

75

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás közül 5 a Városközpont városrészben található, amelyek tevékenységi körébe az alábbiak tartoznak: elektronikai egységek, alkatrészek szerelése; autóipari szerszámgyártás; hírközlés; ivóvíz ellátás; raklapok gyártása. Épített és természeti környezet A városrész központjára, ami egyben a város centruma is, a Kossuth téren, Szabadság téren, Dózsa György úton a zártsorú beépítés a jellemző. Ez a beépítési mód, valamint az épületek városias megjelenése adja a területre jellemző kisvárosi utca- és városképet. Ez a városkép a városban meghatározó módon csak erre a területre jellemző. Szintén a városrészben található a város műemléki környezete: a Kossuth tér, Kálvin tér, Táncsics út, Kossuth út, Csokonai út, Stromfeld Aurél út, Dózsa György út, Rákóczi út, Garibaldi út, Pétery Károly út, József Attila út és a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna töltése által határolt terület. Itt találhatóak a belváros városképi jelentőségű épületei, valamint országos műemléki védettségű épületek és helyi védett épületek. A városrész déli részén a történelmi városmag Rákóczi út környezetében az utcaszerkezet szabálytalan képet mutat, jellemző térformák, útleágazások tere, tölcsér tér, csillag-tér, tömb-tér, sarkostér. A városrész városképi szempontból frekventált területe a Kossuth tér és Kálvin tér (főtér). Az elmúlt évtizedben jelentős, a kor igényeihez igazított átalakítás, fejlesztés nem történt a főtéren. Építészeti arculati szempontból néhány épület nem illik a környezetébe, a főtér nem tudja betölteni közösségi funkcióját, mert nem erre a célra lett kialakítva, a gyalogos közlekedési zónák nincsenek megfelelően kiépítve, a műemléki épületek egy részének homlokzata felújításra szorul. A város egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik. A városrész zöldövezeti környezete három csoportba sorolható:   

Erzsébet liget, Ligeti-tó, Hortobágy-Berettyó-főcsatorna és a városrész közötti terület, Közterek.

A természeti környezetben az elmúlt években kisebb felújítás csak a Ligeti-tó környezetében történt. Az Erzsébet liget és a 6 hektáros Ligeti-tó, mely körül közel 1200 méter sétány található, ideális helyet nyújt az aktív pihenésre. Az Erzsébet liget bejáratánál található a város kiemelt turisztikai attrakciója, a strandfürdő, ami széleskörű szolgáltatásokat biztosít, ugyanakkor továbbfejlesztése indokolt. Az Erzsébet liget és a rendezett Ligeti-tó közvetlen kapcsolata kitűnő helyszín lehet egy komplex fejlesztés megvalósítására, mely hozzájárulhat az idegenforgalom fellendítéséhez, valamint kitörési pontot jelenthet a város számára az erre épített gyógyászati fejlesztésekkel együtt. A Hortobágy-Berettyó-főcsatornával kapcsolatos problémák még összetettebbek: nem megfelelő a víz minősége, az árvizek utáni pangó partmenti kis vizek szúnyogtelepek ezreit táplálják, a hullámtér nincs hasznosítva, növénykultúrája szegényes vagy tájidegen, a főcsatorna vízminősége miatt nem ritka dolog a halpusztulás. További gond, hogy nincsenek kiépítve a természeti környezet környezettudatos használatához szükséges infrastruktúrák (sétány, kikötő, stb.), a főcsatorna jelenlegi állapotában nem kapcsolható be a turizmusba és nehezíti a helyi lakosság életkörülményeit. A jelenlegi meder és lefolyási viszonyok a terület rekreációs célú igénybevételét nem teszik lehetővé. Összességében tehát a város kiemelkedő adottsága, a vizes élőhelyek egyedi környezete a – városközpont tőszomszédságában és külterületen – jelenlegi állapotában nem használható fel a turizmus céljára. A városrész közterei (díszparkok: Kossuth tér, Szabadság tér, Petőfi tér, Múzeum tér), felújítást, átalakítást igényelnek, annak érdekében, hogy betöltsék közösségi színtér

76

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr szerepüket. A meglévő problémák csak megjelenési formájukban építészeti problémák, ezen túl negatívan befolyásolják a városlakók identitástudatát, a turistaforgalom nagyságát, a városközpontban elérhető szolgáltatások koncentrációját, a rekreációs környezetet és a befektetési lehetőségeket. A városrész közlekedési helyzetét jellemzi, hogy országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak, amely környezeti és közlekedési szempontból is kedvezőtlen. Lényeges úthálózati fejlesztések az elmúlt években nem történtek. A 46 sz. főúton nyomvonal korrekció, a települést elkerülő szakasz kiépítése tervezett. Az elkerülő út megvalósulása után a jelenlegi belterületi szakasz kikerülhet a mostani útkategóriából. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett településközponti úthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték. A tervezett úthálózat az átmenő forgalmat kiviszi a központból, ezáltal lehetőséget ad a városközpontban a radikális forgalomcsillapításra. A központ tervezett jellege forgalomcsillapított, gyalogos elsőbbségű. A gyalogos közlekedési hálózatok problémái – akadálymentesítés hiánya, eltérő minőségű és sérült burkolatok, szintbeli különbségek – a gyalogosforgalmat a legnagyobb mértékben a városközpontban akadályozzák. A gyalogos közlekedés érdekében a városközpontban térburkolás, járdaépítés, valamint a gyalogutak kiépítése szükséges. A város és a városrész közmű ellátottsága az elmúlt években sokat fejlődött. A város belterületét a villamosenergia kisfeszültségű elosztóhálózat teljes körűen lefedi, a városközpontban időszerű feladat a Kossuth tér földkábeles hálózatának, valamint a Dózsa György út szabadvezetékes rendszerének teljes rekonstrukciója, mivel ezek állapota üzembiztonsági szempontból jelentős kockázatot képvisel. Közszolgáltatások A város történelmi központja a Kossuth tér, Kálvin tér, a Dózsa György út - Kossuth Lajos utcák mellett fekszik. Azonban a szolgáltatások, funkciók elhelyezkedése alapján a város központja egy képzeletbeli tengely mentén a főiskola irányába terül el és folytatódik a város rekreációs központjával az Erzsébet ligettel, termálfürdővel. A város egyközpontú, jelentősebb funkciókkal betöltött alközpontok nem alakultak ki, amit jól jellemez, hogy a Városközpont városrész funkcióellátottság szempontjából kiemelkedő szerepet tölt be a városban, itt található a funkciók túlnyomó többsége:     

a humánszolgáltatási funkciók 51%-a, az állami, igazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási funkciók 87%-a, a közösségi funkciók 86%-a, a közlekedési, távközlési funkciók 27%-a, a gazdasági funkciót betöltő egységek 48%-a. 22. táblázat A Városközpontban található közszolgáltató szervezetek

Szolgáltatás típusa Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási

Intézmény neve Mezőtúr Város Önkormányzata

Intézmény címe Kossuth tér 1.

Polgármesteri Hivatal (Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal) Járási hivatal (ÁNTSZ, Földhivatal, Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Állomás) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Mezőtúri Kirendeltsége Rendőrkapitányság Mezőtúr Mezőtúri Városi Ügyészség Mezőtúr Város Hivatásos Önkormányzati

Kossuth tér 1. Kossuth tér 1. Rákóczi út 3. Petőfi út 28. Kossuth tér 1. Kossuth tér 2.

77

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Szolgáltatás típusa Humán szolgáltatás

Intézmény neve Tűzoltósága Mezőtúr Városi Kórház - Rendelőintézet Mentőállomás Háziorvosok (6) Gyógyszertár (2)

Közösségi szolgáltatások

Egyházak

Bölcsőde Csoda-vár Óvoda Katolikus Egyház Óvodája Szent István Katolikus Általános Iskola Mezőtúri Református Kollégium Általános Iskolája Mezőtúri Református Kollégium Gimnázium Szakközépiskola Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Közösségi Ház Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Városi Galéria Városi színházterem Túri Fazekas Múzeum Mezőtúri Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda Evangélikus egyházközség Református egyházközség Római Katolikus templom

Intézmény címe Kossuth Lajos út 7-11. Petőfi út 38. Kossuth tér 3-5. Dózsa György út 19. Damjanich út 48. Kossuth tér 3-5. Dózsa György út 22. Zrínyi út 3. Zrínyi út 1. Könyves Kálmán út 1. Könyves Kálmán út 2. Kossuth tér 6. Kossuth út 2. Dózsa György út 17. Szabadság tér 17. Szabadság tér 17. Múzeum tér 1. Petőfi u. 5. Bajcsy-Zsilinszky út 41. Fekete István út 1. Damjanich u. 41. Kálvin tér 1. Szabadság tér 1.

A városon belül a központi városrészben található a legtöbb szolgáltatás: az alap- és középfokú oktatási, közigazgatási, egészségügyi, igazságügyi, rendészeti intézmények mellett megtalálhatóak a jogi, pénzügyi, kereskedelmi szolgáltatások is. A városközpontban található közszolgáltató intézmények térségi (kistérségi, járási) hatókörrel rendelkeznek. A városrészben található intézmények jellemzőit a „Városi szintű helyzetértékelés” fejezet tartalmazza. Bár a funkciók ellátásához kapcsolódó infrastrukturális feltételek az elmúlt években némileg javultak (tűzoltó laktanya felújítása, rendőrkapitányság és polgármesteri hivatal akadálymentesítése, városi körház, Teleki Blanka gimnázium épületfelújításai), ennek ellenére az infrastruktúrák egy része műszakilag és építészetileg is elavult, korszerűtlenek, felújításuk szükséges. Alul- vagy egyáltalán nem hasznosított, jelenleg funkció nélküli épületek is találhatóak a városközpontban, ugyanakkor bizonyos funkciók – pl. civil szervezetek hagyományőrző, közösségépítő tevékenységei, programjai – számára nincs megfelelő létesítmény.

78

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 23. táblázat A Városközpont városrész SWOT elemzése Erősségek

Gyengeségek



A lakosság képzettségi szintje meghaladja a városi átlagot



A forgalmas 46-os főút a település központján halad át



Magas a munkavállalási korú népesség aránya





A komfortos lakások aránya magas

A, gyalogos közlekedési utak száma és állapota több helyen nem megfelelő (pl. Kossuth tér)



Gazdasági szolgáltatások jelenléte (kiskereskedelemi üzletek, vendéglátóegységek, bankok stb.)



A város főtere nem korszerű, funkciója hiányos, teljes felújításra szorul



A városrészben találhatóak turisztikai potenciált jelentő épületek és közterületek (jelentős zöldfelületek, strand és uszoda)

A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vizének és környezetének minősége erősen leromlott, turisztikai hasznosításra nem alkalmas





Műemlékek és helyi védelem alatt álló épületek magas száma

A fürdő szolgáltatásai nem versenyképesek, a téli szezonban nem teljeskörűek





Egyedi városképi adottságok: jelentős vízfelületek, vizes élőhelyek a város centrumában

Erzsébet liget növényzete sérült, infrastruktúrája kiépítetlen



Egyes közintézmények felújításra szorulnak



A belváros egyes épületei alulhasznosítottak, illetve állapotuk elavult



Egyes közösségi funkciók számára nincs megfelelő létesítmény





A Városközpont infrastrukturális ellátottsága megfelelő



A városrész megközelíthetősége kedvező



Magas a közintézmények koncentrációja a városrészben



Térségi hatókörű közszolgáltatások jelenléte Lehetőségek



Pénzügyi források a városközpont fejlesztésére, a városrész funkcióinak bővítésére és minőségük javítása.



Pályázati források a Hortobágy-Berettyófőcsatorna belterületi szakaszának víz, meder és hullámtér rendezésére, ezáltal a turisztikai hasznosítás lehetőségeinek és a fenntartható környezet feltételeinek megteremtése



Növekvő belföldi és külföldi turisztikai kereslet a kulturális, hagyományőrző és gyógy- és termálturizmus területén



A helyi vállalkozói szféra megerősödése, a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővülése



A város és a városközpont közigazgatási és közszolgáltatási funkcióinak további erősödése



Az önkormányzati beavatkozások a magánerős beruházások számának növekedését eredményezhetik

Veszélyek 

A város nem tud jelentős pályázati forrásokat bevonni a városrész fejlesztéséhez



Az elkerülő út építésének elhúzódása következtében közúti forgalomnövekedés, növekvő környezetterhelés a belvárosban



A városközponti fejlesztések elmaradása esetén a város gazdasága hanyatlik



Az elvándorlás folyamata folytatódik



A térség városai között élesedik a verseny a településközpont fejlesztései tekintetében

79


LAKÓÖVEZET 1. VÁROSRÉSZ

A Lakóövezet 1. városrész a legnagyobb területű és népességű városrész Mezőtúron, amely a városközpont körüli – elsősorban lakó funkciójú, de emellett kereskedelmi-ipari funkciójú – területeket foglalja magában, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Ny-i oldalán. Határoló területei: Hortobágy-Berettyó-főcsatorna – Kürt u. – Bajcsy-Zsilinszky u.. – Petőfi út – Szolnoki út – Temető u. – Tó u. – Földvári u. – Bajcsy-Zsilinszky u. – Rákóczi Ferenc u. – Garibaldi u. – Hortobágy2 Berettyó főcsatorna Ny-i partja – belterületi határ. A 7,35 km területű városrész lakónépessége

önkormányzati nyilvántartás alapján 2011-ben 11 874 fő volt.

Társadalmi-gazdasági helyzet Ebben a városrészben él a város lakónépességének 64,48 %-a, míg az összes lakásállomány 67,02%-a található a területen. A korösszetétel mutatói két ponton kedvezőtlenek. A munkavállalási korú lakosság aránya alacsonyabb a városrészben (60,1%) a városi átlagnál (62,3%) és magas a 60 éven felüliek aránya (23,2%), ami a városrész népességének elöregedését jelzi. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 1,2 százalékponttal alacsonyabb a városi átlagnál (a városközpont értékének azonban csak fele). A foglalkoztatási mutatók vegyes képet mutatnak: az aktív korúakon belül a városi átlagnál magasabb a foglalkoztatottak aránya, ugyanakkor a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is nagyobb, mint a városi átlag.

80

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 24. táblázat A Lakóövezet 1. városrész adatai a 2001. évi népszámlálás alapján Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Mezőtúr Lakóövezet 1. összesen városrész 19 329 12 464 16,0 16,7 62,3 60,1 21,7 23,2 32,6

32,3

8,2

7,0

7 660 29,0

5 134 30,2

49,5

46,5

21,4

20,3

46,8 45,8 18 837

49,4 47,2 12 636

Forrás: KSH, 2012 Az önkormányzati adatok alapján a Lakóövezet 1. városrészben 2011-ben a foglalkoztatottak száma 6849 fő (a városi 73,3%-a), a munkanélküliek száma 768 fő, amely a városi érték 57,4%-a. Az adatok kedvező képet mutatnak: a városon belül itt a legmagasabb a foglalkoztatottak és a legalacsonyabb a munkanélküliek lakosságarányos száma. A lakosság szociális helyzete a városrészben kedvezőtlenebb a városi átlagnál, itt a legmagasabb a rendszeres szociális segélyben részesülők és közcélú foglalkoztatásban résztvevők lakosságarányos száma. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya kissé meghaladja a városi átlagot. A Lakóövezet 1. városrész területén található a KSH 2001-es népszámlálási adatok alapján kijelölt három szegregált terület, ahol 186 lakásban 554 fő él. A városrészben a városi átlagnál kissé magasabb az 1949 előtt, 1950-69 között és az 1970-89 között épült lakások aránya, míg a fiatal (1990 óta épült) lakások aránya ebben a városrészben a legalacsonyabb a városban. A városrészben található lakótelepek esetében a társasházak energiahatékonysági felújítása indokolt. Az önkormányzati lakások száma 2011-ben 51 db (a városi 125-ből), az elmúlt 15 évben felújított lakások száma 14 db. A városrészben jelen vannak a gazdasági egységek is, köztük 142 db kiskereskedelmi egység (a városi 301 db közele fele), 47 vendéglátóegység. A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás közül 3 található ebben a városrészben, amelyek tevékenységi körébe az alábbiak tartoznak: földgázszállítás, üzemanyag forgalmazás, fémfeldolgozás. Épített és természeti környezet A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna mellett fekvő déli rész az Alsórész nevezetű településrész. A telekhasználatot az oldalhatáron álló beépítés jellemzi, túlnyomórészt kifelé hajlított ház megjelenéssel. Az épületállomány jelentős része földszintes. Az utóbbi évtizedekben épült épületek között jelentős számú tetőteres épület is található. Az épületállomány homlokzati és tömeg megjelenése, valamint építészeti karaktere alapján falusias utcaképet mutat.

81

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A város dél-nyugati részén található Balassa út – Sugár út térsége az Újváros településrész. Az Újvároson a Balassa út – Sugár út közötti területen jellegzetes bordás szerkezet alakult ki, párhuzamos utcák közötti lakótelkek jellemzik. Az oldalhatáron álló beépítési mód a meghatározó, azonban lokálisan jelen van a Sugár úton a kisvárosias zártsorú beépítés is. Az épületek szinte kizárólag földszintesek, a tetőidomok nyeregtetősek, részben kontyolva. A területen lévő épületállomány falusias utcaképet mutat. A terület műemléke a református templom. A Sugár úton található polgári házak karakteresebb utca- és városképet képeznek. Az Újváros és az Alsórészi terület között található az Ifjúsági lakótelep, amely kisvárosias lakóterület besorolású a településfejlesztési koncepcióban. A lakótelepszerű környezetben közösségi területek kialakítása, fejlesztése indokolt. Az Újvárostól északra fekvő Papucsos kert kertvárosi lakóterület, korlátozottak a vállalkozási és állattartási lehetőségek. Az utcakép, a beépítési lehetőségek, telekméret, a városokra jellemező kertségek vagy kertvárosok általános jellemzőivel bírnak. A város északon fekvő lakóövezete falusias lakóterület, az utcakép, a telekméret az életviteli lehetőségek a falusi életvitel feltételeit teremtik meg az itt élőknek. A Szolnoki út mellett fekszik a Városi sportcentrum. A pályák, épületek állapota az elmúlt években megvalósult fejlesztések mellett is további felújítást igényel. A Földvári út mellett fekvő autóbusz-pályaudvar felújítása megtörtént az elmúlt években. A városrészre jellemző, hogy kisebb-nagyobb ipari-kereskedelmi területek ékelődnek a lakóövezeti részek közé. Ebben a városrészben található a város vasútállomása, amelynek felújítása és a törzshálózati vonal korszerűsítése a közelmúltban megtörtént. A városrész természeti környezetének legnagyobb problémája a – Városközpont elemzésénél bemutatott – Hortobágy-Berettyó-főcsatornával kapcsolatos gondokkal függ össze. A városrészben területéhez képest kevés a zöldterület (kivételt képez az Alkotmány tér zöldterületként történt kialakítása, az utóbbi időszak városi zöldterületi növekménye). Az utcák fásításának tradíciója több mint 100 évre tekint vissza. A faállományok felújítását, szakaszos cseréjét elő kell irányozni a városrészben. Ebben a városrészben található a város lakó- és gyűjtőúthálózatának 73%-a. Az utak minősége több helyen fejlesztésre szorul, magas a burkolatlan utak aránya. A város 20 szelektív hulladékgyűjtő szigetéből 16 db van itt, a városi 6 játszótérből 3 db található a területen. A város és a városrész közmű ellátottsága az elmúlt években sokat fejlődött, ennek ellenére a városrészben van néhány olyan utca, ahol részben vagy egészben nem található vezetékes víz vagy gázhálózat. Közszolgáltatások A Lakóövezet 1. városrészben található funkciók (a városi összesen %-ában):     

a közösségi funkciók 14%-a az állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók 13%-a, a humánszolgáltatások 49%-a, a közlekedési funkciók 39%-a, valamint a gazdasági funkciót betöltő egységek 47%-a.

A lakossági szolgáltatói koncentráció a városrészen belül az Ifjúsági lakótelep – Földvári út térségében a legnagyobb. Az alap lakossági szolgáltatásokkal – általános iskola, posta, gyógyszertár, kiskereskedelmi egység – a városrész északi, déli területei jól ellátottak.

82

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 25. táblázat A Lakóövezet 1. városrészben található közszolgáltatások Szolgáltatás típusa Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási Humán szolgáltatás

Intézmény neve Jogsegélyszolgálat Mezőtúri Polgárőr Egyesület Mezőtúri Járásbíróság Háziorvosok (5) Gyógyszertár (2)

Közösségi szolgáltatások Egyházak

Mezőtúri Református Egyházközség Idősek Otthona Harmatcsepp Óvoda Százszorszép Óvoda Mesekert Óvoda Gyermekkert Óvoda Rákóczi Úti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Újvárosi Általános Iskola Badár emlékház Újvárosi református templom

Intézmény címe Dob utca 63. Petőfi út 53. Kossuth tér 9. Sugár út 11. Köztársaság út 1. VII. út 13. Köztársaság út 1. Szolnoki út 18. Kiss János út 6. Vásár út 37. Rákóczi út 28. Kiss J. út 64. Földvári út 61. Rákóczi út 40. Kossuth L. út 82. XIII. út 12. Sugár u. 28. Sugár u. 39.

Bár a funkciók ellátásához kapcsolódó infrastrukturális feltételek az elmúlt években némileg javultak (pl. Kossuth Lajos általános iskola felújítása), ennek ellenére az infrastruktúrák egy része műszakilag és építészetileg is elavult, felújításuk szükséges. 26. táblázat A Lakóövezet 1. városrész SWOT - elemzése Erősségek

Gyengeségek



A lakófunkción kívül ipari-kereskedelmi funkció is jelen van a városrészben



A városrészben található a város valamennyi szegregált területe



A városrész kertvárosi, falusi, lakótelepi övezetekkel egyaránt rendelkezik



Nem alakultak ki részleges alközpontok





A közművek kiépítettsége a teljes belterületi határt lefedi

Ebben a városrészben a legmagasabb a 60 éven felüliek aránya





Kevés a zöld park, az utcai fasorok sérültek

A városközpont közúton a városrész minden területéről jó megközelíthető





A lakótelepi részeken kevés a közösségi terület

A tömegközlekedés elérhetősége megfelelő





A városrészben található a Városi sportcentrum

A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna állapota és vízminősége problémákat okoz





A városrészben található a vasúti fővonali vasútállomás, és az autóbusz-pályaudvar

A városi sportpálya infrastrukturális állapota hiányos



Magas a burkolatlan utak aránya



A buszmegállók nem korszerűek

Lehetőségek

Veszélyek



Pályázati források felhasználásával: komplex programok indítása a szegregált területen élők életminőségének javítása érdekében



A város fejlődésének elmaradása miatt a szegregált területek nagyságának növekedése a városrészben



Pályázati források a lakóövezet infrastrukturális megújítására (lakóépületek, utak, közterületek) szociális



Növekvő szociális-társadalmi feszültségek



Lakáskörülmények romlása



Foglalkoztatási helyzet romlása

83

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr városrehabilitáció keretében 

Közösségi együttműködések szerepének felértékelődése



Növekvő turisztikai kereslet a rekreációs szolgáltatások iránt (városi sportcentrum, Erzsébet liget és fürdő egymáshoz való közelsége)



A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna belterületi szakaszának víz, meder és hullámtér rendezésével a turisztikai hasznosítás lehetőségeinek és a fenntartható környezet feltételeinek megteremtése

4.2.3



A szociális városrehabilitációra irányuló fejlesztési források szűkülése

LAKÓÖVEZET 2. VÁROSRÉSZ

A Lakóövezet 2. városrész a Hortobágy-Berettyó főcsatorna K-i oldalán fekvő városrészt foglalja magában (Kétgátközi-kert és Vágóhídi-kert). A 1,35 km2 területű városrész lakónépessége önkormányzati nyilvántartás alapján 2011-ben 2276 fő volt.

Társadalmi-gazdasági helyzet A városrészben Mezőtúr lakosságának 11%-a él. A lakosság korösszetételi mutatói kedvezőek, a városrészek között itt a legmagasabb a munkavállalási korú lakosság aránya, és itt a legalacsonyabb a 60 éven felüliek aránya.

84

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Az itt élők képzettsége ugyanakkor elmarad a városi átlagtól: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül magasabb, míg a felsőfokú végzettségűek aránya alacsonyabb a település átlagánál. A településrész társadalma egységes, a városon belül a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya itt a legalacsonyabb (37,8%). A 2001-es népszámlálási adatok alapján ebben a városrészben nincs szegregált terület. 27. táblázat A Lakóövezet 2. városrész adatai a 2001. évi népszámlálás alapján Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Mezőtúr Lakóövezet 2. összesen városrész 19 329 2 134 16,0 15,8 62,3 67,9 21,7 16,4 32,6

35,2

8,2

8,0

7 660 29,0

769 20,3

49,5

46,5

21,4

22,2

46,8 45,8 18 837

49,9 37,8 2 191

Forrás: KSH, 2012 Az önkormányzati adatok alapján a Lakóövezet 1. városrészben 2011-ben a foglalkoztatottak száma 730 fő, a munkanélküliek száma 294 fő. Az adatok kedvezőtlen képet mutatnak: a városon belül itt a legalacsonyabb a foglalkoztatottak és legmagasabb a munkanélküliek lakosságarányos száma. A lakosság szociális helyzete a városrészben kedvezőtlenebb a városi átlagnál, itt a legmagasabb a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban és a lakásfenntartási támogatásban részesülők lakosságarányos száma, de a rendszeres szociális segélyben részesülők és közcélú foglalkoztatásban résztvevők aránya is magasabb a városi átlagnál. A városrész lakásállománya 769 db. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya alacsonyabb a városi átlagnál. A városrészben a lakásállomány korösszetétele a városi átlaghoz hasonló, annál kissé kedvezőbb: alacsonyabb az 1989 előtt épült lakások aránya és magasabb az 1990 óta épült lakások aránya, a lakások több mint egyharmada 1970-89 között épült. Az önkormányzati lakások száma 2011-ben 18 db (a városi 125-ből), az elmúlt 15 évben felújított lakások száma 2 db. A városrészben kis számban vannak jelen gazdasági egységek, 13 kiskereskedelmi üzlet és 4 vendéglátóegység működik a területén. Épített és természeti környezet A Kétgátközi-kert és a Vágóhídi-kert a XX. század második felében – a szocializmus településfejlesztési főidőszakában – az 1960-as, 1970-es évek alatt kezdett el intenzíven kiépülni. Az ebben az időszakban épült házak jellemzően földszintesek, nyeregtetővel készültek, az akkori vidéki építészet sablonjai szerint. Az 1980-as évektől jelentek meg a tetőteres házak a kertségekben. A terület utcái tervszerűen, szabályos hálós szerkezetet

85

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr alkotva nyílnak az Erkel Ferenc utcából (46-os főút). Mivel minden utca innen nyílik, a közúti közlekedésben a legnagyobb problémát a főút forgalma okozza. A településrész a városon belül a kertvárosi övezet kategóriába tartozik. Az utcakép, az épületek megjelenése, építészeti arculata alapján azonban a falusias és a kisvárosi városkép jellemzőit egyszerre fedezhetjük fel a tágas utcákat járva. Ebben a városrészben fontosabb műemlék, jelentősebb középület nem található. Ennek oka egyrészt a településrész fiatal kora, másrészt a városközponthoz való közeli fekvése is. A városrészt a városközponttal a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna hídján átvezető főút köti össze. A településrészben annak fizikai különállása, fekvése ellenére sem alakult ki alközpont az elmúlt években. A városrész természeti környezetének legnagyobb problémája a városközpont elemzésénél bemutatott Hortobágy-Berettyó-főcsatornával kapcsolatos gondokkal függ össze. A Dobó István út – Hortobágy-Berettyó-főcsatorna árvédelmi töltése közötti zöldterületet rekreációs célokra lehetne hasznosítani. Ebben a városrészben található a város lakó- és gyűjtőúthálózatának 12%-a. A városrészben 1 db szelektív hulladékgyűjtő sziget és 1 játszótér található. A város és a városrész közmű ellátottsága az elmúlt években sokat fejlődött, ennek ellenére a városrészben vannak olyan utcák, ahol részben vagy egészben nem található vezetékes víz, szennyvízcsatorna vagy gázhálózat. Közszolgáltatások A városrész szolgáltatásokban és funkciókban szegény. A városrészben nem működnek közösségi szolgáltatások (oktatás, posta, bank, közigazgatás). Az itt élők a városközpontban lévő intézmények szolgáltatásait veszik igénybe a közeli fekvés miatt. A városrészben kisebb kereskedelmi és vendéglátóipari egységek működnek. Az ellátás javítása érdekében a tervek között szerepel egy nagyobb kereskedelmi egység létrehozása, letelepedése a kertségek jobb ellátása érdekében. A városrész funkcionális ellátottsága a lakófunkcióból és a városközpont közelségéből adódóan alacsony:   

a városrészben egyáltalán nem található humánszolgáltatási, állami, igazgatási és közösségi funkció, itt található a közlekedési és távközlési funkciók 4,17%-a, a gazdasági egységek 4%-a található ebben a városrészben. 28. táblázat A Lakóövezet 2. városrész SWOT - elemzése Erősségek



A városrész a városközponthoz közel fekszik



A közúti infrastruktúra jó



Gyengeségek 

A lakásállomány komfortfokozata meghaladja az átlagot

A városrész elkülönülten fekszik a város többi részétől, a városközponthoz csak egy ponton kapcsolódik





A helyi lakosság foglalkoztatási mutatói kedvezőek

A városrész szolgáltatásokban és funkciókban szegény





A Dobó István út – Hortobágy-Berettyófőcsatorna árvédelmi töltése között zöldterületi fejlesztési terület található

A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vizének és környezetének minősége erősen leromlott



A 46-os főút forgalma miatti megnövekedett balesetveszély, zajterhelés, levegőszennyezés

86

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Lehetőségek 

Pályázati források a Hortobágy-Berettyófőcsatorna belterületi szakaszának víz, meder és hullámtér rendezésére, ezáltal a rekreációs hasznosítás lehetőségeinek és a fenntartható környezet feltételeinek megteremtése



Pályázati források a lakóövezet infrastrukturális megújítására szociális városrehabilitáció keretében



A közösségi együttműködések szerepének felértékelődése a városrész megújításában



Elzártságot csökkentő rugalmas közlekedési rendszer bevezetése (mozgásukban hátrányban lévő társadalmi csoportok számára)

4.2.4

Veszélyek 

A város fejlődésének elmaradása miatt a munkanélküliek számának növekedése a városrészben



Fejlesztések hiányában a lakáskörülmények romlása



Az elzártságból adódódó hátrányok növekedése miatt a lakosság életminőségének romlása



A szociális városrehabilitációra irányuló fejlesztési források szűkülése

IPARI TERÜLET (KÜLTERÜLET)

Az ipari terület a város belterületi határán kívül fekszik, azonban mivel ez a terület fontos szerepet tölt be a városfejlesztésben, ezért külön városrészként szerepel az elemzésben. Az ipari terület a Mezőtúri Ipari Parkot foglalja magában, amely a város külterületén (a Szolnoki út mellett) fekszik.

Külön külterületi városrész lehatárolását az adatok és a tendenciák nem indokolják, de a teljesség érdekében az összehasonlító adatsorokban a külterületi adatokat is feltüntetjük. Az ipari terület a külterület egy része.

87

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 29. táblázat Mezőtúr külterületének adatai a 2001. évi népszámlálás alapján Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Mezőtúr összesen 19 329 16,0 62,3 21,7

Külterület 964 19,2 65,7 15,1

32,6

57,8

8,2

2,0

7 660 29,0

445 76,4

49,5

61,3

21,4

41,2

46,8 45,8 18 837

36,1 51,1 960

Forrás: KSH, 2012 A külterületek a város körül fekszenek szétszórtan, tanyás jelleggel. A tanyák 80%-a a Hortobágy-Berettyó-főcsatornától nyugatra, a Szolnok felőli részen fekszik. A KSH 2001-es népszámlálási adatai a városi átlagnál jóval kedvezőtlenebb társadalmi-szociális helyzetet tükröznek. Az itt élők 57,87%-a legfeljebb általános iskolai végzettségű, az aktív korúak 61,35%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A lakások háromnegyede alacsony komfortfokozatú. A külterületen található az ipari terület, mely lakossággal nem rendelkezik. Az Ipari Park Mezőtúr potenciális gazdasági centruma, a termelésben és foglalkoztatásban betöltött lehetőségei kiemelkedőek, így az ipari területen értelemszerűen a gazdasági funkció a domináns, más funkció gyakorlatilag nincs jelen a városrészben. Mezőtúr 1999-ben Ipari Park címet nyert el. Az elmúlt évtizedben ezen a területen jelentős infrastrukturális fejlesztés valósult meg. A területen 3 vállalkozás működik jelenleg (Syngenta Seeds Kft., Mezőwind Kft., Túri Párlat Kft.). A Syngenta Seeds Kft. a világ egyik legnagyobb, amerikai tulajdonú vetőmag előállítója és feldolgozója, a város legnagyobb adófizetője. A Mezőwind Kft. szélerőmű üzemeltetésével a megújuló energetikai ipart hozta a városba. Az elkövetkező időben a tervek szerint további három szélerőmű telepítése valósul meg. Ez előnyös abból a szempontból, hogy újabb betelepülő vállalkozások jelennek meg az Ipari Parkban, ugyanakkor ellentmondásos is. A szélerőművek a napfényes időszak napjainak bizonyos szakaszában igen jelentős fény vibrációs hatást keltenek, ezért a közelükben lévő üzemre (leendő üzemekre) ilyen jellegű környezetszennyező hatást fejtenek ki, félő egyrészt, hogy akadályai lehetnek a további betelepítéseknek, vagy az értékesíteni tervezett ingatlanok forgalmi értékét jelentősen csökkenthetik. Az Ipari Park teljes területére elkészültek az infrastruktúra beruházás építési engedélyezési és kivitelezési tervdokumentumai. Ebből az első ütemben 2001-ben 25 ha területet ellátó teljes vonalas infrastruktúra (villamos energia, víz, szennyvíz csatorna, gáz, úthálózat, közvilágítás, kommunikációs hálózat) kiépítésre került. A fejlesztési elképzelések között szerepel a fennmaradó hasznosítható terület (14,6 ha) infrastruktúrájának teljes kiépítése a fejlesztés második ütemeként. Az Ipari Park összes területe 45,6 ha, ebből hasznosítható terület 39,6 ha – betelepített terület 12,2 ha, hasznosítható szabad terület 27,4 ha. Bővítésre lehetőség van a területtől dél, kelet és nyugat felé, ezeket figyelembe véve a park területe 63 hektárra növelhető. Az Ipari Park Mezőtúr város külterületén a Szolnoki út

88

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr mellett 6,5 m széles kiépített közúti megközelíthetőséggel rendelkezik. Az Ipari Park területe 50%-os mértékben bekötő úttal is rendelkezik. Az Ipari Park potenciális fejlődési lehetőséget biztosíthat a város gazdaságának, azonban ezt jó néhány objektív és szubjektív tényező akadályozza.     

A betelepülés hatékonyságát akadályozza a város kedvezőtlen közúti megközelíthetősége. Az Ipari Parkból a városon keresztül lehet csak főközlekedési utat megközelíteni, amelyet vasúti átjáró is keresztez. Magasak a fajlagos telekárak. A park jelentős területe szántó művelési ágú, kiépített gerinc vonalas infrastruktúrával, valamint szilárd burkolatú úttal nem rendelkezik. A helyi ipar, amely koncentráltan a Szolnoki út mellett és szétszórtan a város minden részén fellelhető, nem került olyan pályára, amely az Ipari Parkban történő kitelepítését segítette volna elő legalább újabb fejlesztései esetén. Ugyancsak ez a jellemző az új betelepülések esetében is

Az Ipari Park kérdése, jövőbeni kezelése kulcskérdés a város szempontjából. A helyi és kistérségi kis- és mikrovállalkozói csoportok részére a betelepedés ösztönzése érdekében az Ipari parkban szolgáltatási kínálatot kell létrehozni. A területen egy nyertes pályázat keretében a közeljövőben vállalkozói inkubátorház kerül létrehozásra („Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése – ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása” című pályázat megítélt támogatása 193,8 millió Ft, támogatás aránya 47%). 30. táblázat Az ipari terület SWOT - elemzése Erősségek

Gyengeségek



Az ipari terület a város potenciális ipari centruma



A betelepült vállalkozások száma alacsony





Az infrastruktúra kiépítettsége nem teljes

Itt működik a város egyik legjelentősebb cége, legnagyobb adófizetője





Az Ipari Parkból csak a városon keresztül lehet a főutat megközelíteni

Részben kiépült infrastruktúra Lehetőségek

Veszélyek



A város és a városrész megyei, regionális, országos és nemzetközi gazdasági súlyának növekedése



A pénzügyi-gazdasági válság elhúzódása miatt a potenciális befektetők száma és a befektethető tőke mennyisége csökken



Alternatív energiaforrások nemzetközi és hazai súlyának növekedése



Erősödik a konkurencia a hasonló adottságú települések és telephelyek között



Elkerülő út megépítése





Befektetői érdeklődés növekedése a térség iránt

Csökkenő befektetői érdeklődés Magyarország és Kelet-Közép-Európa országai iránt



Pályázati források az ipari terület fejlesztésére

89


ÖSSZEGZÉS A VÁROSRÉSZEKRŐL ÉS AZOK FUNKCIÓIRÓL

A városban beazonosított és bemutatott városrészek elhelyezkedése, gazdasági szerepe, társadalmi rétegződése és egyéb jellemzői alapján eltérő funkciókat töltenek be a város és a környező települések életében. A belvárost is magába foglaló Városközpont városrészben él Mezőtúr lakosságának 19,49%-a. Itt koncentrálódnak a különböző – helyi és térségi hatókörű – közfunkciókat betöltő, valamint egyéb kereskedelmi és szolgáltató intézmények, szervezetek. A Városközpont infrastruktúrája elavult, hiányoznak a természeti környezet környezettudatos használatához szükséges infrastruktúrák. A főtér és környezetének szolgáltatási kínálata, funkciója hiányos, fejlesztésre szorul. A Városközpont gazdag idegenforgalmi vonzerőkben, műemléki, történelmi környezet jellemzi a kisvárosi hangulat mellett. A Lakóövezet 1. városrész alapvető lakófunkciója mellett kereskedelmi-ipari, közlekedési és humánszolgáltatási funkciókban is gazdag. A városrészben egyaránt megtalálhatóak a kertvárosi, falusi és lakótelepi övezetek. A közművek kiépítettsége lefedi a belterületet, viszont kevés a zöld park. Szintén lakófunkciót tölt be a Lakóövezet 2. városrész, amely azonban egyéb szolgáltatásokban és funkciókban szegény. A városrész kertvárosi övezet, amely elkülönülten fekszik a város többi részétől, a városközponthoz csak egy ponton (a Hortobágy-Berettyó-főcsatornán átvezető híddal) kapcsolódik. A külterületi Ipari területen fekvő Ipari Park Mezőtúr potenciális gazdasági centruma, itt működik a város legnagyobb adófizető cége. Az Ipari Park potenciális fejlődési lehetőséget jelent a város gazdaságának fellendítése szempontjából. Az egyes városrészek funkcióiról összegzésként az alábbiak állapíthatóak meg:           

a város jellemzően egyközpontú, alközpontok nem alakultak ki; a Városközpont Mezőtúr és térsége köz- és humánszolgáltató centruma; a középületek eltérő műszaki állapotban vannak, energiahatékonyságuk alacsony, nem adnak egységes városi arculatot; a Városközpontban elhelyezkedő Erzsébet liget és a fürdő a város rekreációs központja, potenciális fejlődési lehetőséget kínál a város számára; a Lakóövezet 1. városrész funkcióellátottsága megfelelő, azonban problémát jelent, hogy három szegregációs terület azonosítható a városrészben; a Lakóövezet 2. városrész funkcióellátottsága alacsony, elsősorban lakófunkciót tölt be; az Ipari terület kizárólag gazdasági funkciót tölt be; a Városközpontban fejlesztésre szorulnak, a lakóövezeti városrészekben pedig hiányoznak a megfelelő közösségi terek; a város zöldterületi rendszere a Városközpontban koncentrálódik, a többi városrészben hiányoznak a közfunkciójú parkok, kertek, jellemzőek a közlekedési jellegű problémák, elsősorban a forgalmas országos főúttal kapcsolatosan; a várost kettészelő Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vizének és környezetének állapota mindhárom belterületi városrészre közvetlen hatással van.

90

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 31. táblázat Mezőtúr városrészeinek jelenlegi funkciói Funkciók

Városközpont

Lakóövezet 1.

Lakóövezet 2.

Ipari terület

Ipari, logisztikai Kereskedelmi Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)központi Jelmagyarázat:

domináns funkció

kiegészítő funkció

A fentiek alapján Mezőtúr fejlődését leginkább meghatározó városrészek a Városközpont és az Ipari terület, amelyek fejlesztése nagymértékben hozzájárul a versenyképesség javításához. Ezen területek mellett kiemelt figyelmet kell szentelni a lakóövezetekben a lakókörülményeinek javítására.

91


5 SZEGREGÁLT

VAGY SZEGREGÁCIÓVAL HELYZETÉRTÉKELÉSE

VESZÉLYEZTETETT

TERÜLETEK

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként kell elkészíteni a város anti-szegregációs tervét, amelynek kidolgozása a következő lépésekből áll: 

szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása,



az azonosított területek helyzetelemzése,



anti-szegregációs program megalkotása.

5.1

SZEGREGÁTUMOK,

ILLETVE

A

SZEGREGÁCIÓVAL

VESZÉLYEZTETETT

TERÜLETEK

LEHATÁROLÁSA

5.1.1

A 2001-ES NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOKON ALAPULÓ SZEGREGÁCIÓS MUTATÓ

A lehatárolás a Városfejlesztési Kézikönyvben meghatározott ún. szegregációs mutató alapján történt. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő. Az alábbi térkép bemutatja, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 039% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink) 11. térkép Szegregátumok Mezőtúron

Forrás: KSH

A térkép olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk, vagy intézeti háztartásban élők miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A térképen megjelölésre kerültek azok a területek, melyek 50 főnél nagyobb lakosságszámmal bírnak.

92

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló KSH szegregációs térkép három szegregációs területet jelölt ki a városban. Ezek területi lehatárolása a következő: 

1. szegregátum: Nyárfa u. - belterületi határ - Sugár u. - XXIX. utca - Kert u. - XXVI. utca - Sugár u. - Esze Tamás u. - Daru u. - Balassi Bálint u. - Akác u. - Nyárfa u.



2. szegregátum: Alkotmány u. - Puskin u. - Eper u. - Alkotmány u.



3. szegregátum: Berek u. - Munkás u. - Toldi M. u. - Bezerédi u. - Berek u.

Mindhárom szegregált terület a ,,Lakóövezet 1.” városrészben található. A szegregátumok társadalmi, infrastrukturális, gazdasági állapotában 2001-hez képest nem történt jelentős változás, amely csökkentette volna a szegregált területek hátrányait. Éppen ellenkezőleg: a gazdasági válság tovább mélyítette, rontotta a területek helyzetét, azonban ez az egész városra vonatkozóan is elmondható.

5.1.2

SEGÉLYEZÉSI ADATOKON ALAPULÓ SZEGREGÁCIÓS MUTATÓ

A városfejlesztési kézikönyv előírásai alapján a segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató szerint az IVS 2010-es készítésekor meghatározásra került, hogy mely területek számítanak szegregátumnak, illetve mely területek tekinthetőek szegregációval veszélyeztetettnek. Az akkori vizsgálat szerint a népszámlálási adatokon alapuló szegregátumokon kívül további egy terület tekinthető szegregátumnak Mezőtúron, amely a város 4. számú szegregátumaként lett beazonosítva és az alábbi területet fedi le: 4. szegregátum: Fóti u. - Vízmű u. - Jókai u. - Ady u.- Törő u. által határolt terület (HoltBerettyó - Vízmű u. - Fóti u. - főcsatorna)

2012 végén újra megvizsgáltuk, hogy a 4. szegregátumban hogyan alakulnak a segélyezési mutatók, és ez alapján megerősíthető, hogy e tekintetben még kedvezőtlenebb lett a helyzet az érintett területen, hiszen a szegregációs mutató mindkét számítási módszere (rendszeres szociális támogatások lakónépességhez, illetve lakások számához viszonyított aránya) szerint több mint háromszoros a segélyezettek aránya, mint a városban átlagosan.

93

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 5.2 5.2.1

A LEHATÁROLT TERÜLETEK HELYZETELEMZÉSE VÁROSSZERKEZETI ELHELYEZKEDÉS

A város összes szegregátuma a Lakóövezet 1. városrészben található. A két nagy (1-es és 4-es) szegregátum a város déli részén, a két kisebb (2-es és 3-as) területi terjedelmű a város északi részén fekszik. Minden szegregátumra igaz a megállapítás, hogy a városszövetbe ágyazódtak, a város közlekedési szempontból jól megközelíthető, déli és északi szélén fekszenek. A délen fekvő szegregátumok megközelíthetőségét a városközponttal a Balassa Bálint Sugár - Bajcsy-Zsilinszky - Rákóczi Ferenc gyűjtőutak biztosítják. A 2-es, 3-as szegregátum kapcsolatát a városközponttal a Puskin utca (46-os főút) és a Túrkevei u. - Kossuth u. biztosítja. A gyűjtő- és főutakon lévő autóbuszmegállók, illetve buszközlekedés segítségével a szegregátumban élők a város kiemelt szolgáltatási központjait el tudják érni. Alapvető szolgáltatási központok (iskola, posta, kiskereskedelem) a szegregátumokban, illetve gyalogos közlekedéssel elérhető távolságban található a szegregátumok mellett. Megállapítható tehát, hogy a szegregátumok fekvése, városszerkezeti elhelyezkedése nem elkülönült, hanem a város szövetébe ágyazott, a szegregátumok rehabilitációját a területi elhelyezkedés nem gátolja.

5.2.2

SZEGREGÁTUM KIALAKULÁSÁHOZ ÉS FENNMARADÁSÁHOZ VEZETŐ OKOK

Ahogy az IVS helyzetelemző részében részletesen is kifejtésre került, Mezőtúr városban a rendszerváltás előtt a foglalkoztatás húzóágazata a mezőgazdaság volt. Az 1990-1998 közötti időszakban drasztikusan leépült a mezőgazdasági foglalkoztatás. Ez a folyamat 1998 óta is folytatódik a munkafolyamatok (utóbbi években jellemzően már) európai uniós források felhasználásával történő gépesítésével, hatékonyságnövelésével, pl. munkaigényes betakarítási munkálatok gépesítése. A leépítések a legnagyobb mértékben az alacsony képzettséggel rendelkező, fizikai munkavállalókat érintették. A lakosság ezen csoportja a szegregált területen él a legnagyobb koncentrációban a városban. A városban jöttek létre új munkahelyek, de az alacsony képzettségű, szakmával nem rendelkező munkavállalóknak nem volt esélyük a munkaszerzésre. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ha minden szegregált területen élő alacsony képzettségű munkavállalónak lett volna szakmája, képzettsége, állást talált volna magának a városban, mert 800-1000 munkahely több, mint egy évtizede hiányzik a városban a foglalkoztatási kínálatból. A negatív foglalkoztatási folyamat tehát közel két évtizedes a városban, amelyet a munkanélküliségi adatok is jó tükröznek (lásd Helyzetelemzés fejezet). A változást az is jól mutatja. Pozitívnak tekinthető ugyanakkor, hogy a szegregátumokban élő lakosság száma lényegében nem növekedett. 2001-ben 3 szegregátumban 554 fő élt a beazonosított 3 szegregált területen a városban, 2012-ben azonban már csak 469 fő élt ugyanazon 3 szegregátumban. A 2010-ben, segélyezési adatok alapján beazonosított 4. szegregátum népességét is figyelembe véve 1885 fő élt 2010-ben a város szegregált részein, 2012-ben azonban már csak 1775 fő. A szegregátumokban élő népességszám tehát csökkenő tendenciát mutat, amit főként a kiköltözéseknek köszönhető. Ez kedvező folyamatot jelez, hiszen azt mutatja, hogy az ott élő népesség nem szorul vissza tartósan a szegregátumok területére, a városon belüli mobilitás jól működik. A hátrányos terület kialakulásának egy másik, az előző problémához képest kisebb jelentőségű oka a részlegesen megvalósított közműfejlesztés a szegregátumok területén. A pormentes út hiánya a legfajsúlyosabb probléma, az utóbbi években azonban történt előrelépés e téren is, nőt az aszfaltozott utcák száma a szegregátumokban is (lásd 5.2.5. Infrastruktúra fejezet, 33. táblázat)

94


5.2.3

DEMOGRÁFIAI ÉS SZOCIÁLIS HELYZET BEMUTATÁSA 32. táblázat Szegregátumok lehatárolása a 2001. évi Népszámlálás adatai alapján Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Mezőtúr összesen 19 329

Városközpont 3 767

Lakóövezet 1. 12 464

Lakóövezet 2. 2 134

Külterület 964

1. szegregátum 438

2. szegregátum 62

3. szegregátum 54

16,0

12,9

16,7

15,8

19,2

28,3

14,5

16,7

62,3

65,3

60,1

67,9

65,7

55,5

61,3

63,0

21,7

21,9

23,2

16,4

15,1

16,2

24,2

20,4

32,6

25,7

32,3

35,2

57,8

67,5

60,5

64,7

8,2

15,0

7,0

8,0

2,0

0,0

0,0

2,4

7 660

1 312

5 134

769

445

138

22

26

29,0

13,7

30,2

20,3

76,4

59,4

50,0

38,5

49,5

57,5

46,5

46,5

61,3

66,3

76,3

64,7

21,4

18,9

20,3

22,2

41,2

51,9

50,0

50,0

46,8

40,0

49,4

49,9

36,1

30,7

22,0

31,6

45,8

43,4

47,2

37,8

51,1

59,2

66,7

61,9

18 837

3 050

12 636

2 191

960

441

60

54

95

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A szegregátumok korösszetétel alapján két csoportba sorolhatók. Az első csoport jellemzői: az 1. szegregátumban a 0-14 évesek aránya jelentős mértékben, 8%-kal meghaladja a városi és a Lakóövezet 2. városrészi átlagát, a 60 éven felüliek aránya ugyanakkor 3%-kal a városi átlag alatt van, az érintett területek társadalma tehát fiatalabb, mint a városi átlag. Az elöregedés veszélyéről nem beszélhetünk. A másik csoportban a két kis lakónépességű 2. és 3. szegregátum és a legnagyobb lakosságszámú 4. szegregátum tartozik. Itt a társadalom korösszetétele vegyes képet mutat, a 3. és a 4. szegregátumokra a városi átlaghoz hasonló adatok a jellemzőek, ezzel szemben a 2. szegregátum esetében a társadalom korösszetétel mutatói kedvezőtlenebbek az átlagnál, kevesebb a 0-14 éven aluliak száma és magasabb a 60 éven felüliek aránya. A 2001-es KSH adatok alapján a szegregátumok aktív korú lakosságának 22-30%-a volt foglalkoztatott, napjainkban ez a mutató 15-20% közötti sávban mozog. A munkavállalás korú lakosságból csak minden ötödik dolgozik a szegregált területen élők közül. A segélyezési mutatók utcák szerinti koncentrációja az 1. és a 4. szegregátumban a legmagasabb a városban, ez jól mutatja a területen élők szociális helyzetének elmúlt három évben bekövetkezett zuhanását.

5.2.4

LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK

A szegregátumok területén a lakhatási körülmények rosszak, a lakások komfortfokozata a városi átlag adatoktól messze elmarad. A városban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 29%, a Lakóövezet 1. városrészben, ahol az összes szegregátum található 30,2%. A szegregátumok közül a legrosszabb a helyzet az 1. és a 4. szegregátumokban, itt az alacsony komfortfokozatú lakások aránya napjainkban 58-62% közötti sávban mozog. A fenti táblázat a 2001-es állapotot mutatja be, önkormányzati információk és tapasztalati adatok azt mutatják, hogy érdemi változás nem történt a lakhatási feltételekben 2001-2012 között a területen (1. és 4. szegregátumban). A korábbi szociális lakásépítési programoknak köszönhetően nőtt az új lakások száma, de ezzel párhuzamosan – a munkanélküliség növekedésével – nőtt a területen az elhanyagolt, leromlott állagú lakások aránya is. A 2. és 3. szegregált területeken a lakások általános állapota jobb, mint az 1. és 4. szegregált területeken, de itt is elmarad a városi átlagtól az alacsony komfortfokozatú lakások arányszáma. 2008 után a megváltozott lakásépítési támogatási rendszer és a foglalkoztatási helyzet romlása miatt a lakásépítések megszűntek a szegregált területeken. A lakások átfogó felújítására az itt élőknek csak csekély anyagi forrása van. A gazdasági, foglalkoztatási helyzet miatt a lakhatási feltételek tovább romlottak az elmúlt két-három évben a szegregált területeken és a városban. Jelenleg nem ismert olyan szociális (központi, állami) támogatási rendszer, pályázat, amely segíthetné a negatív folyamat megállítását. Telepfelszámolási program nem volt a településen, hiszen telep jellegű szegregátum(rész) nem található a városban.

96


INFRASTRUKTÚRA

A szegregált területek közműellátottsága vegyes képet mutat. A szennyvízlefedettség és áramellátottság 100%-os, a közvilágítás mára szinte teljesen kiépült. A vízellátás terén a szegregált területeken kisebb hiány mutatható ki, itt a lefedettség mutató 78-86% körül mozog, a gázellátás aránya az 1. szegregátumban a legalacsonyabb, 65%. A legnagyobb probléma a pormentes utak esetében tárható fel, a pormentes utcák aránya a szegregált területeken alacsony. Különösen rossz a helyzet a 1., 3., 4. számú szegregált területeken, ahol szinte mindegyik utcában van valamilyen hiányosság: vagy nincs pormentes út, vagy csak részben van kiépítve, vagy nem megfelelő minőségű. 33. táblázat Szegregátumok infrastrukturális ellátottsága, 2012 Pormentes út Víz Áram Közvilágítás Szennyvíz Gáz

1. szegregátum 41% 79% 100% 100% 100% 65%

2. szegregátum 100% 79% 100% 100% 100% 100%

3. szegregátum 36% 86% 100% 95% 100% 94%

4. szegregátum 55% 78% 100% 95% 100% 92%

Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata 34. táblázat A település infrastruktúrája Infrastruktúra vezetékes víz áram közvilágítás szennyvízcsatorna gáz pormentes út

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatók Surranó u., Málna u., Vágóhíd u., Batsányi u. Kakas u., Vágóhíd u., Málna u. Kender u., Dohány u., Repce u., Alma u., XXIX. u., Nyárfa u., Surranó u., Kákás u., Árpa u., Málna u., Kender u., Repce u., Alma u., Batsányi u., Vágóhíd u. Álmos u., Árok u., Árpa u., Árpád u., u., Bercsényi M. u., Bezerédi P. u., Cserepes u., Deák F. u., Dob u., Előd u., Frankel L. u., Gábor Áron u., Irányi D. u., Jókai M. u., Kákás u., Körösi Cs. S. u., Nagy I. u., Nyárfa u., Pacsirta u., Szondy u., Surranó u., Törő P. u., III. u., XI. u., XII. u.,.XIX. u., XX. u., XXI. u., XXIII. u., XXIV. u., XXIX. u., XXV. u., XXVI. u., XXVII. u., XXVIII. u., Vak B. u. Kender u., Málna u., Repce u. Arany J. u.

A városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatók Lakóövezet 1. Lakóövezet 2. Lakóövezet 2. Lakóövezet 1. Lakóövezet 2. Lakóövezet 1.

Lakóövezet 2. Városközpont


5.2.6

ROMÁK HELYZETE A TELEPÜLÉSEN ÉS A SZEGREGÁLT TERÜLETEKEN

A lakosság nemzetiségi összetételére vonatkozó rendelkezésre álló adatot a 2001-es népszámlálás szolgáltatta, amely szerint a város lakóinak nemzetiségi megoszlása a következőképpen alakult: 93,6%-a magyar, 1,7% cigány, 0,2% német, 5,6% ismeretlen, nem válaszolt.

97

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A fenti adatok alapján a teljes lakónépesség 1,7%-a vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Ez lakosságszámban 334 főt jelent a 2001-es adatok alapján. A témában jártas önkormányzati szakemberek becslése – ez nem hivatalos adat – 1400-1600 fő közé teszi a cigány nemzetiségűek arányát a településen. A cigányság nem telepeken területileg koncentráltan, hanem minden városrészben szétszórtan, integráltan él a városban. A gyakori városon belüli átköltözések miatt arányuk 2001-2009 között a városrészek között változásban volt, de egyik városrészben sem kimagasló. A cigány nemzetiségű népesség vándorlását a városon belül a helyi ingatlan árak mozgatták. Jellemző átköltözési okok pl. a generációs együttélési problémák lehetséges megoldása, jobb lakáskörülmények (ez relatív értelemben jobb). A szegregátumok közül a cigány nemzetiség létszáma a 4. szegregátumban a legmagasabb az önkormányzati becslések szerint. A fentiekben említett átköltözések egyik célpontja volt a városban az elmúlt tíz évben a terület. Ennek oka az elérhető, megfizethető 50-70 éves ingatlanok, lakóházak piacra kerülése volt. A négy darab szegregátumban a cigányság népességszáma 120-150 fő között alakul szakértői becslés alapján.

5.2.7

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELÉRHETŐSÉGE

5.2.7.1 Szociálpolitika A szociális rendszert Mezőtúr városában a kistérség és az egyházak működtetik. A városban az utóbbi években a szociális intézményrendszer racionalizálásra került. 2007. évtől a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a szociális alapszolgáltatások ellátása a Berettyó-Körös Többcélú Társulás keretein belül működik, túrkevei központtal (Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ). Jelenleg a Szolgálat 7 fő munkatársa dolgozik Mezőtúron. Az egy főre eső esetszám magas, átlagosan 70 esetdarab/fő/év. Kevés idő jut egy problémára, miközben az esetszám/fő mutató az elmúlt években jelentősen növekedett. A szociális szolgálat kapacitását tehát javasolt fejleszteni az önkormányzatnak, illetve a kistérségnek. A településen korábban egy megyei és egy egyházi fenntartású bentlakásos idősek otthona működött, azonban 2012. november 1-től mindkét intézmény – „Bíró Kálmánné Bakos Ilona" Idősek Otthona, Református Idősek Otthona – fenntartója a Mezőtúri Református Egyházközség. Mindkét idősek otthona folyamatos egészségügyi alapellátást és ápolást-gondozást is biztosít. Mezőtúr Város Önkormányzatának alapszolgáltatásai:    

jogszabályban

előírt

kötelező

szociális

szociális étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása és családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, valamint a gyermekek átmeneti gondozása.

A városban bölcsődei ellátás is biztosított. A Szivárvány Gyermekkert Nonprofit Kft. fenntartásában egy 48 férőhelyes bölcsőde működik Mezőtúron. A bölcsőde kihasználtsága magas, a beíratott gyermekek száma (2011-ben 53 fő) évek óta meghaladja a férőhelyek számát (bár demográfiai okokból a beíratott gyermekek száma 2007 óta csökkenő tendenciát mutat). A bölcsődei férőhelyhiány évek óta gondot jelent a településen. A város önkormányzatának – az alapellátás mellett – lehetősége van pénzbeli és természetbeni támogatás formájában is segítséget nyújtani a rászorulóknak. Különféle

98

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr élethelyzetek miatt különböző segélyeket vehetnek igénybe az arra jogosultak. Az ilyen jellegű támogatásoknak több formája is létezik. 35. táblázat Mezőtúr segélyezési mutatóinak alakulása (2007-2011 között) Segély, támogatás megnevezése

Mértékegység

2007

2008

Rendszeres szociális segélyben fő 470 541 részesítettek átlagos száma - ebből: közcélú foglalkoztatásban fő 230 182 részt vettek száma eseteinek db 6 153 4 305 Lakásfenntartási száma támogatás (pénzbeni részesítettek és természetbeni) fő 515 355 átlagos száma eseteinek eset 1 345 1 184 Ámeneti segélyezés száma (pénzbeni és részesítettek természetbeni) fő 765 719 átlagos száma eseteinek Rendkívüli eset 9 22 száma gyermekvédelmi támogatás (pénzbeni részesítettek fő 4 14 és természetbeni) átlagos száma Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzat

2009

2010

2011

789

918

954

200

241

583

4 425

4 632

5 580

418

470

854

1 554

1 168

1 332

1024

894

1017

76

64

64

40

24

25

A szociális támogatási rendszerben részt vevők száma 2007 óta folyamatosan növekszik a városban, bár a szabályozás, így az egyes ellátásokra, illetve segélyre jogosultak köre is változott az elmúlt években. A fenti táblázatból látható, hogy 2009-ben, azaz a gazdasági válság kitörését követő évben volt egy csúcs a segélyezésben, amely átmeneti visszaesés után, a mutatók többségét tekintve 2011-ben ismét csúcsot jelentek a segélyezettek számában, illetve esetszámában. A szociális segélyben részesülők jelentős része a szegregátumok területén él. 36. táblázat Segélytípusokban részesülők száma 2012 Város egésze időskorúak járadéka 13 foglalkoztatást helyettesítő támogatás 745 rendszeres szociális segély 82 ápolási díj 143 lakásfenntartási támogatás 821 átmeneti segély 690 temetési segély 76 Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzat

Ebből szegregátumban 11 623 70 122 652 423 23

Az országszerte meglévő problémák Mezőtúr városára is jellemzőek: a segély nem ösztönöz munkavégzésre, nem tölti be a funkcióját (mert alkoholra, szerencsejátékra stb. költik). Ebből adódóan mentálhigiéniás szolgáltatásokkal is célszerű megerősíteni a szociális ellátó rendszert. 5.2.7.2 Lakáspolitika Az önkormányzatnak jelenleg 125 db lakás van a tulajdonában, a lakások 80%-a a város fő utcáiban található: az Erkel Ferenc, a Dózsa György, Szabadság tér, Földvári, Kossuth utcákban. Szegregált területen a szociális lakásoknak csak töredéke, 3,8%-a fekszik: a 3. szegregált területen 2 db lakás, a 4. szegregált területen 3 db lakás. A lakások hátrányos helyzetű családok részére vannak bérbe adva. A szegregátumban található lakások állapota közepesen lelakottnak minősíthető, középtávon felújítást igényelnek. A tervezett

99

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr beavatkozásokat az elkészítendő mobilizációs programban kell meghatároznia az önkormányzatnak, amely komplex módon kell, hogy kezelje e területet, hiszen a város bérlakás-politikáját is meg fogja határozni. Az önkormányzati lakások képezik a szociális bérlakás-állomány bázisát. A szociális bérlakás-rendszer elosztási szabályzatát és a lakbér-engedmény feltételrendszerét a 2004ben elfogadott lakásrendelet határozza meg a következők szerint: Önkormányzati tulajdonú bérlakásra szociális helyzet alapján bérleti szerződés azzal köthető, akinek nincs és nem volt saját tulajdonú lakása, és: a) akinek a közös háztartásban élő családtagok jövedelmét is figyelembe véve számított 1 főre jutó jövedelme a mindenkori munkabér minimumot nem haladja meg, vagy b)

aki egyedülálló és jövedelme nem haladja meg a mindenkori munkabér minimum 1,5-szeresét, valamint a vele együtt költözők együttesen nem rendelkeznek összesen 500.000 Ft forgalmi értékű mobilizálható ingó és ingatlan vagyonnal. E rendelet alkalmazásában ingó vagyon az 50.000 Ft forgalmi értéket meghaladó vagyon.

Az önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha: a) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és b) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 50-szeresét meghaladja, és

c) a fizetendő havi lakbér összege meghaladja a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók havi jövedelmének 25%-át. Az önkormányzat lakásrendeletében megfogalmazott szociális lakás elosztási szabályok és a lakbér-támogatási feltételek megfelelőek, alkalmasak a hátrányos helyzetű családok, lakosok lakhatási szociális problémáinak átmeneti kezelésére. Figyelembe véve az igényeket (hátrányos helyzetű családok számának / szegregált területeknek a növekedése 2001-2010 között) és a rendelkezésre álló bérlakás-állomány kapacitását (2001-2010 között kismértékben csökkent) javasolt új alapokra helyezett bérlakás-politika kidolgozása a településen. 5.2.7.3 Közfoglalkoztatás, felnőttképzés A közfoglalkoztatás rendszerében jelentős változtatások történtek az elmúlt években központi szinten, amivel összhangban a mezőtúri önkormányzat is igyekezett a lehető legtöbb munkanélkülit bevonni a közfoglalkoztatásba. A megváltozott jogi szabályozás miatt 2010 és 2011 között több mint kétszeresére nőtt a közcélú foglalkoztatottak száma. A 2012 évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT) részesülő létszám 473 fő volt, a városban a munkanélküliek létszáma ugyanakkor 1371 fő volt. 2013-ban várhatóan kb. 350 fő válik foglalkoztathatóvá az önkormányzat, illetve cégei által. A munkanélküliek közül jelentős létszámot vesz fel az országos közfoglalkoztatási program, pl. a vízügyi igazgatóságok, vízgazdálkodási társaságok közmunka programjai révén.

100

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 30. ábra A közfoglalkoztatottak számának alakulása Mezőtúron, 2007-2013 700 583

600

473

500

350

400 300

230

200

182

200

2008

2009

241

100 0 2007

2010

2011

2012

2013 (előzetes becslés)


A munkaerő-piaci integráció másik fontos eleme a munkanélküliek képzése, kompetenciáik szinten tartása, illetve fejlesztése. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltség és Szolgáltató Központ Mezőtúri Kirendeltsége koordinálja, működteti a városban a felnőttképzési rendszert. Kistérségi szinten a képzésekbe bevont létszám 2011ben mintegy 100 fő volt, míg 2012-ben 125 fő. A városban kihelyezett képzés nincs, így a helyi munkanélküliek csak a megyei képzésekbe tudnak bekapcsolódni.

101

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 5.2.7.4 Oktatáspolitika 37. táblázat A közoktatás intézményeinek integráltsága Mezőtúron, 2012/13-as tanév

Városrész megnevezése

OM azonosító

Intézmény neve

tanulólétszám az intézményben

tanulólétszám az iskolákban az osztályszervezés módja szerint emelt szintű oktatás normál (általános) gyógypedagógiai és/vagy két tanítási tanterv tagozat nyelvű iskolai oktatás összeösszeösszeHHH SNI HHH SNI HHH SNI sen sen sen

összesen

HHH

SNI

496

61

5

496

61

5

-

-

-

-

-

-

399

41

15

230

23

10

169

18

5

-

-

-

249

16

13

160

13

9

89

3

4

-

-

-

112

22

17

112

22

17

-

-

-

-

-

-

458

9

11

458

9

11

-

-

-

-

-

-

226

25

26

226

25

26

-

-

-

-

-

-

831

20

24

831

20

24

0

0

0

0

0

0

145

4

0

145

4

0

0

0

0

0

0

0

91

2

0

91

2

0

0

0

0

0

0

0

3007 200 111 2749 179 102 258 21 Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata és az egyházi iskolák által szolgáltatott adatok

9

0

0

0

Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda, Pedagógiai Városközpont 035869 Szakszolgálat és Könyvtár (MKKI) Városi Óvodája MKKI Rákóczi Úti Általános és Városközpont 035869 Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolája MKKI Kossuth Lajos Általános és Lakóövezet 1. 035869 Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolája MKKI Rákóczi Úti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Városközpont 035869 Iskolája XIII. út 12, Szegedi Kiss István tér 2. telephelyek Teleki Blanka Gimnázium, Városközpont 035999 Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 626. SZKI a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Lakóövezet 1. 035999 Szakiskola és Kollégium Tagintézménye Mezőtúri Református Kollégium, Városközpont 036007 Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola Szent István Katolikus Általános Városközpont 035871 Iskola és Óvoda, Szent István tér 1. Szent István Katolikus Általános Városközpont 035871 Iskola és Óvoda, Könyves Kálmán u. 1. ÓSSZESEN (a városban található intézményekben)

102

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A HHH-s gyerekek aránya az egyes intézményekben 2% és 20% között alakul, amely jelentős eléréseket jelent az egyes iskolák között. A HHH-s tanulók legkisebb, közel 2%-os aránya a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban mutatható ki, amely az intézmény gimnáziumi jellegével magyarázható, az iskola másik tagintézményében ugyanakkor 11%-ot meghaladó volt ez az arány. Az egyházi fenntartású intézményekben szintén alacsony, 2-3% közötti a HHH-s tanulók aránya. Az általános iskolák esetében a HHH-s diákok arányának szórása 6,4% és 19,6% közötti volt, a legkisebb a Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában volt, míg a legnagyobb a Rákóczi Úti iskola XIII. út 12, és Szegedi Kiss István tér 2. telephelyein volt. Ezeken a telephelyeken az SNI tanulók aránya is kimagasló, 15%-os, míg a többi általános iskolában mindössze 1 és 5% közötti. A különleges odafigyelést igénylő tanulói csoportok felülreprezentáltsága tehát kimagasló ezeken a telephelyeken, így a HHH-s és SNI tanulók arányosabb megosztása az intézmények/telephelyek között fontos oktatáspolitikai feladat lenne.

5.2.8

TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ÉS EGYES ÁGAZATI POLITIKÁK SZEGREGÁCIÓS HATÁSAINAK FELMÉRÉSE

Az IVS-ben tervezett infrastrukturális (akcióterületi) és ingatlanfejlesztések hatásai a szegregátumokra: A. Közvetlenül a szegregátum területén megvalósítandó fejlesztés nem szerepel az IVSben. B. A fejlesztések nem igénylik területek szanálását, lakosság átköltöztetését. C. A szegregátumokban új szociális intézmények, közszolgáltatások nem kerülnek fejlesztésre, telepítésre. D. Az HH/HHH gyermekek koncentrálódása a város általános iskoláiban nem kiemelkedő, az értékek nem haladják meg a városi átlag kétszeresét. A HH/HHH gyermekek eloszlása az iskolák között arányaiban egyenletes, egy életszerű és kezelhető értékhatár között mozog, amely megfelel az integrált oktatás elvárásainak városi szinten. A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy az IVS-ben tervezett fejlesztések nem fejtenek ki közvetve és közvetlenül negatív, a szegregációt erősítő hatásokat a szegregált területekre.

103


6 STRATÉGIA A VÁROS JÖVŐKÉPE

6.1 6.1.1

ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKELÉS – A JÖVŐKÉP MEGALAPOZÁSA

Mezőtúr egy alföldi középváros, mely sajátos (vissza-)fejlődési utat járt be az elmúlt időszakban. Mezőtúr a középkortól kezdődően prosperáló, erős, elsősorban a mezőgazdaságra, kereskedelemre és a kézműiparra támaszkodó gazdasággal rendelkező középváros (mezőváros) volt, mely számos – nagyobb térségre kiterjedő – funkcióval is rendelkezett (Szolnok még a 19. század derekán is lényegesen kisebb település volt). Az erős gazdaság nyomán fejlett infrastruktúra alakult ki, és a város nem csak gazdasági, de kulturális, oktatási és egészségügyi centrummá is vált. Noha a gyáripari termelés megjelenése kedvezőtlenül befolyásolta a város fejlődését, a város lakossága még a 20. század első felében is megközelítette a 25 000 főt. Sajnos azonban a város hanyatlása a 20. században is tovább folytatódott. Mivel a fontosabb közlekedési útvonalak elkerülték a várost, kereskedelmi központból belső perifériává vált. Ráadásul az ötvenes években a mezőgazdaság technikai színvonalának fejlődésével és a termelőszövetkezetek megjelenésével jelentős számú munkaerő szabadult fel. A felszabaduló munkaerő nagy része helyben nem talált munkahelyet, így jelentős részük elhagyta a várost. Átmeneti javulást hozott az 1970-es évek időszaka, amikor néhány középüzem települt a városba, ezeknek a többsége azonban a rendszerváltás időszakában tönkrement, így munkahelyek hiányában folytatódott az elvándorlás a városból. Mezőtúron a felsőoktatás is megtelepült, ami szintén nagyon fontos fejlesztő hatást gyakorolt a településre. Sajnos azonban a több évtizedes (50 év) múlttal rendelkező főiskola 2010-ben áldozatul esett a felsőoktatás átszervezésnek, újabb csapást mérve Mezőtúr városára. Mindezen negatív folyamatok nyomán Mezőtúr mára rendkívül nehéz helyzetbe került:    



kiterjedését tekintve változatlanul nagy, ugyanakkor jelenleg is csökkenő lakosságszámú, zsugorodó kisváros; a kedvezőtlen közúti közlekedési kapcsolatok, megközelíthetőségi viszonyok nyomán belső perifériává vált; korábbi funkcióinak jelentős részét elveszítette, ugyanakkor jóval nagyobb lakosságszámra kialakított – mára jelentős részben kihasználatlan – infrastrukturális kapacitásokkal rendelkezik, melyek fenntartása rendkívül költséges; a megszűnő munkahelyek a lakosság egy részének elszegényedéséhez vezetett, amely növekvő szociális problémákat eredményez; ráadásul a szociális problémákkal érintett rétegek a városközponthoz közel, koncentráltan, fokozatosan leromló lakótelepi környezetben élnek. a korábban kialakított városi (és térségközponti) funkciók a városban területileg nem megfelelően koncentráltan helyezkednek el, a közterek egy része funkcióhiányos.

Ugyanakkor vannak kedvező tendenciák is, melyek befolyásolják a város jövőképét:   

az M44-es autópálya tervezett megépítésével ugrásszerűen javul a város megközelíthetősége, mely - megfelelő városi intézkedések esetén - gazdaságélénkítő hatással lehet a várossal; járási központként megerősödhet Mezőtúr térségszervező szerepe, ami szintén kedvező hatást gyakorolhat a város fejlődésére; A főiskola működése újraindul: az intézmény új fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegyében, szegedi székhellyel működő Gál Ferenc Főiskola lett. A főiskola felvállalta, hogy a már meglévő Teológiai és Humán Tudományi Kara mellett biztosítja az 50 éves múlttal rendelkező, mezőtúri felsőoktatás folytatását.

104


JÖVŐKÉP - 2030

Mezőtúr az Alföld közepén elhelyezkedő, erőteljes mezővárosi múlttal és hagyományokkal rendelkező, vonzó kisváros. A város gazdasága a javuló megközelíthetőség nyomán az ipari parkba betelepülő vállalkozásoknak, helyi mezőgazdasági termelőknek és élelmiszerfeldolgozó üzemeknek, a kézművesipari hagyományokra épülő kisiparosoknak, a működő felsőoktatási intézménynek, és a városba látogató turisták növekvő számának köszönhetően újra prosperál, az aktivitási ráta magas, a foglalkoztatás stabil. Az elvándorlás megállt, a lakosságszám stabilizálódott. A lecsökkent lakosságszámhoz igazított infrastruktúra egy kompaktabb városszerkezetben, hatékonyan működtetett és egymásra épülő városi funkciókkal szolgálja ki a Mezőtúron és a környező településeken élőket. Az igazgatási (járásközpont) funkciók mellett a település számos más térségközponti funkciót is ellát: a kórház hatékonyan képes biztosítani magas színvonalú gyógyászati szolgáltatásokat a környező településeken élőknek is, a középfokú oktatási intézményekre és a főiskolára építve Mezőtúr a térség oktatási központja, gazdag és változatos kulturális kínálatával is szolgálja a környező kisebb településeket. A kompaktabb városszerkezetnek és a belvárost elkerülő átmenő forgalomnak köszönhetően a belvárosban az emberek elsősorban gyalogosan és kerékpárral közlekednek, a forgalomszervezés és az utak kialakítása is ezt támogatja. A lakóövezetek tekintetében a város "összébb húzódott", az emberek szívesen élnek a belváros közvetlen közelében. A város épületállománya – középületek és lakóépületek egyaránt – folyamatosan újul meg, a megújult épületek energiahatékonysági szempontból is jelentős javuláson mennek keresztül. Ennek, és a környezetbarát közlekedési formák széleskörű elterjedésének együttes hatására a város energiafelhasználása és a széndioxid kibocsátás egyaránt jelentősen csökkent. A belváros közelében lévő, szociális jellegű lakótelepi rész romlása megállt, így nem következett be a terület szegregálódása. A szegénységben élő, hátrányos helyzetű emberek száma fokozatosan csökken, segítésük, kilátástalan helyzetükből való kilábalásuk támogatása fontos a szolidáris helyi közösség számára. Helyzetük javítása érdekében fontos szerepe van a közfoglalkoztatásnak, melyhez jó alapot adnak az önkormányzat saját földterületei. A város szíve az egyedülálló adottságokkal rendelkező főtér, mely a Hortobágy-Berettyó parttal szervesen összekapcsolódva a kisvárosi élet nyüzsgő centruma, és az ideérkező turistáknak is fontos célpontja. A főtér funkcióit annak közelében további kisebb – egy-egy funkcióra specializálódott – emberléptékű, egységes arculattal rendelkező közterek egészítik ki. A város közepén fekvő gyönyörű ligetes park, a stranddal és a tóval a városlakók szabadidős tevékenységének centruma csakúgy, mint a turisták kedvelt célpontja, mely az év nagy részében használható. Ez a terület fokozatosan, részenként szépül, az önkormányzat szervező tevékenysége mellett jelentős részben a helyi közösség összefogására támaszkodva. A megújult és funkcionális közterek, a folyamatosan szépülő városkép, a gazdag programkínálat, a gyalogos és kerékpáros közlekedés elterjedésének hatására, valamint a turisták növekvő számának is köszönhetően a belvárosi rész, a közterek élettel teliek, az emberek szívesen találkoznak, pihennek meg ezeken a helyeken. Ez erősíti a helyi koherenciát, a helyi közösségeket is. A Mezőtúron élők büszkék szépülő városukra, az élő helyi hagyományokra – fokozatosan erősödik a helyi identitás. Ez tovább erősíti a helyi közösségeket, amelyek egyre fontosabb, aktív szereplői a helyi kulturális életnek és a város fejlesztésének is.

105

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Az önkormányzat funkciója jelentősen átalakult: az igazgatási feladatainak csökkenésével párhuzamosan a városszervezés, a helyi közösség építése és megerősítése, a város stratégiájával összefüggő fejlesztések megvalósításának előkészítése és koordinálása kerültek tevékenységének fókuszába. A város működésének és fejlesztésének szervezése során jelentősen támaszkodik a vállalkozások, civil szervezetek és a helyi közösség erőteljes összefogására.

FEJLESZTÉSI CÉLOK A VÁROSRA ÉS A VÁROSRÉSZEKRE

6.2

A város, konkrét elemekre építő, az adottságokat figyelembe vevő hosszú távú jövőképe világosan kijelöli, hogy Mezőtúr milyen várossá szeretne válni 2030-ra. Ehhez azonban tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő, egymást erősítő célok kijelölésére és a célok elérését biztosító fejlesztések megvalósítására van szükség. 6.2.1

ÁTFOGÓ CÉL

Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket – minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket. Mezőtúr hosszú időn keresztül egy erős mezőváros volt az Alföld közepén, azonban számos kedvezőtlen környezeti változás nyomán fokozatosan meggyengült. A mezővárosias lét emlékei, hagyományai ugyanakkor még jelen vannak a városban, így ezekre támaszkodva tudatos fejlesztésekkel megteremthető egy modern, élhető, karakteres alföldi kisváros – 21. századi mezőváros. A város hosszú ideje zsugorodik – a városi lét, funkciók megőrzése érdekében mindenekelőtt az emberek elvándorlását, a további zsugorodást meg kell állítani. Ehhez elsősorban jövedelemszerzési lehetőségekre van szükség helyben. Ezért kiemelt fontosságú a gazdaságfejlesztés a meglévő adottságokra támaszkodva, illetve a szociális foglalkoztatás, a közfoglalkoztatás azok számára, akik a nyílt munkaerőpiacon nem tudnak elhelyezkedni. A megélhetési lehetőség szükséges, de nem elégséges feltétele az emberek megtartásának és a városias létnek – Mezőtúrnak olyan várossá kell válnia, amely versenyképes életfeltételeket tud kínálni lakói számára. Szerencsére ehhez a szükséges (rendkívül kedvező és számos tekintetben egyedi) alapfeltételek adottak, a közterek alakításával, modernizálásával, a közlekedés átalakításával, a középületek fokozatos (energiahatékonyságot is szolgáló) megújításával, minőségi közszolgáltatások, szabadidős és sportlehetőségek biztosításával megteremthető egy igazi, 21. századi kisváros. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a város meglehetősen nagy kiterjedésű, ami a lakosság folyamatos csökkenésével együttesen kedvezőtlen hatást gyakorol a város “sűrűségére”. Éppen ezért a belvárosi rész fejlesztése, funkcióinak erősítése azért is fontos, hogy az embereket fokozatosan visszacsalogassák a városközpontba és annak közvetlen közelébe, és kialakuljon egy kompaktabb városszerkezet, a városközpont újra megteljen élettel. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy a városközpont képes legyen az emberek “megállítására”, ösztönözze őket, hogy ott elidőzzenek. Ennek érdekében hívogató városi tereket kell kialakítani, le kell lassítani a közlekedést és “tartalommal”, programokkal kell megtölteni a belvárost. A városias létnek lényeges összetevője az erős identitás – az identitást erősíti, ha a város megszépül, egyedi megjelenést kap, de önmagában ez nem elegendő; fel kell éleszteni, a

106

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr városlakókkal meg kell ismertetni Mezőtúr hagyományait, történelmét, és folyamatos, tudatos kommunikációval kell segíteni az identitás erősödését. Azzal, hogy a belváros megjelenésében megújul, városi funkciói megerősödnek és újra élettel teli lesz, sokkal vonzóbbá válik a turisták számára is.

6.2.2

KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK

Az átfogó cél eléréshez 7 középtávú tematikus cél járul hozzá. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. A város jövőbeli fejlődésének megalapozása érdekében kritikus a meglévő munkahelyek megőrzése, új munkahelyek teremtése. Ehhez szükséges a már működő vállalkozások megerősítése, de új vállalkozások betelepítése is. Fontos továbbá a településen a helyi fogyasztás ösztönzése, erősítése, hiszen így a jövedelmek egy része helyben tartható.   



A gazdaságfejlesztés terén az egyik lehetőséget a város peremén található ipari park továbbfejlesztése jelenti. A város hagyományaira építve szintén fontos a minőségi mezőgazdasági termelés fejlesztése, minőségi termékek, valamint a minél nagyobb fokú helyi feldolgozás megteremtése. Turizmus erősítése a belváros mellett húzódó Hortobágy-Berettyó, valamint a belváros szélén lévő – strandfürdő, liget, tó hármasára épülő – szabadidős komplexum továbbfejlesztésével (attrakciófejlesztés, turisztikai termékek fejlesztése és szállás / vendéglátókapacitás fejlesztése szükséges). Szociális foglalkoztatás fejlesztése annak érdekében, hogy azok is jövedelemhez jussanak, akik a nyílt munkaerőpiacról kiszorulnak – ennek terepei lehetnek részben bizonyos helyi közszolgáltatások biztosítása, építési munkák, valamint gazdálkodás az önkormányzat földterületein.

Ez egyaránt igényel infrastruktúrafejlesztést, a munkaerő képzését és átképzését, valamint szervezési tevékenységet, erősebb kapcsolatot, folyamatos dialógust a vállalkozásokkal. Szükséges kiemelni a versenyképes oktatási háttér biztosítását is: fontos a gazdaság igényeire reagáló, hatékony középfokú (kiemelten szak-) oktatási rendszer fenntartása, valamint a város számára nem csak gazdaságfejlesztési szempontból értéket jelentő felsőoktatás megőrzése, fokozatos fejlesztése, a gazdaság és a felsőoktatás közötti kapcsolatok erősítése.

107

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. Mezőtúr a jelenleginél lényegesen nagyobb lakosságszámra kialakult városi területtel és kapacitásokkal rendelkezik. A fenntartható városias fejlődés kulcsa egyrészt a lakosságszám stabilizálása, a csökkenés megállítása, másrészt egy kompaktabb, “sűrűbb” településszerkezet megteremtése. Ehhez pedig elengedhetetlen egy vonzó városkép megteremtése, egy “működő belváros” feltételeinek kialakítása. Ennek érdekében a belvárosban új funkciókat kell kialakítani, bizonyos funkciókat meg kell erősíteni, és vissza kell vonzani az embereket a belvárosba, a közterekre. Szerencsére a város ehhez egyedülálló adottságokkal rendelkezik: 

 

A városházának is helyet adó főtér az egyik legharmonikusabb kialakítású kisvárosi főtér Magyarországon, ami ráadásul közvetlen kapcsolatban áll a várost kettészelő Hortobágy-Berettyó folyóval. A főtérnek és Hortobágy-Berettyó partszakaszának az összehangolt fejlesztése valódi egyedi jelleget adhat a város megjelenésének. A belvárost további kis terek hálózzák be, melyek jól “besétálható” belvárost alkotnak. A belváros peremén egy hatalmas, magyarországi viszonylatban szintén egyedülálló, ősfás liget (Erzsébet liget) helyezkedik el – jelenleg rendezetlen állapotban –, a liget szélén strand és tó található, melyek együttesen egyedülálló, komplex szabadidős városi teret alkotnak.

A felsorolt adottságokra építve, azokat megerősítő, támogató fejlesztésekkel, a köztereknek az egységes arculatú megújításával, hiányzó belvárosi funkciók megteremtésével, meglévők megerősítésével egy egyedülálló belvárosi tér alakítható ki. A beruházások, megújítások a kereteket megteremtik – fontos ezeknek a megtöltése megfelelő, vonzó tartalommal is. A belváros ilyen jellegű átalakítása, városi funkcióiban és megjelenésében való megerősítése nem csak a helyiek számára teszi vonzóvá a városi, belváros közeli létet, hanem megteremti egy számos adottságában egyedi, turisták számára is vonzó kisváros alapjait. A közterek mellett a városközponti középületek és magáningatlanok fokozatos megújítása is fontos, olymódon, hogy egyrészt illeszkedjenek a városi arculatba, de ugyanakkor javuljon energiahatékonyságuk is. Ezzel egyrészt csökkenthető az épületekkel összefüggő károsanyag-kibocsátás, másrészt csökkennek az épületek üzemeltetéséből fakadó energiaköltségek, harmadrészt a fejlesztések – megfelelően szervezve – élénkítik az építőipart és a városban teremtenek munkahelyet. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. A város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében fontos a mobilitás feltételeinek biztosítása a városon belül, valamint a város és környezete között egyaránt. A városon belüli mobilitás esetében biztosítani szükséges, hogy a város minden részéről könnyen és gyorsan elérhetőek legyenek a városi funkciók, ezáltal is elősegítve a hozzáférést valamennyi mezőtúri polgár számára. A városon belüli mobilitás feltételeinek biztosító fejlesztésekhez kapcsolódóan két fontos alapelvet mindenképpen figyelembe kell venni:  

Csak olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek hozzájárulnak a város – különösen a belváros – forgalomterhelésének és ezáltal a károsanyag-kibocsátásnak a csökkentéséhez; A mobilitás javítását célzó fejlesztések járuljanak hozzá, hogy a belváros “megállító” funkciója jól működjön, aktív, élettel teli közösségi és találkozási hellyé váljon.

108

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Mindezeknek megfelelően körvonalazhatóak a fejlesztések célterületei. A belváros tehermentesítése, városközpont funkciójának megerősítése érdekében kiemelt fontosságú, hogy a nap bizonyos időszakaiban már jelenleg is szinte elviselhetetlen forgalom- és környezetterhelést jelentő, komoly teherforgalmat bonyolító 46-os út kerülje el a belvárost. A mobilitás fejlesztéséhez fontos feladat a belterületi burkolt utak arányának növelése, a városi funkciók elérését biztosító földutak burkolattal történő ellátása. Fokozatos fejlesztésekkel törekedni kell arra, hogy a belvárosban – különösen a főtéren és a környezetében – a kerékpáros és gyalogos közlekedés élvezzen prioritást. Ennek érdekében fontos a gyalogos és kerékpáros (autómentes) övezetek kialakítása, sebességkorlátozások bevezetése, gyalogos és kerékpáros prioritású útszakaszok kialakítása. A város egésze jellegét, nagyságát tekintve potenciálisan kedvező feltételeket biztosít a kerékpáros közlekedés további fejlesztésére. Ennek megfelelően biztosítani szükséges a lakóövezetekből a városközpont, a fontos városi funkciók biztonságos kerékpáros megközelítésének feltételeit. A város számos részén ehhez nem is szükséges új kerékpárutak építése – a meglévő utak minimális átalakításával, jelölésekkel javíthatóak a kerékpáros közlekedés feltételei. A legfontosabb városi funkciók közelében biztosítani szükséges a kerékpárok biztonságos tárolásának feltételeit, valamint tudatosítással is ösztönözni szükséges a kerékpáros (és gyalogos) közlekedés elterjedését. A városban a közelmúltig működött közösségi közlekedés, ennek fenntartása, megfelelő szervezése a jövőben is fontos a város számára. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. A fejlesztések megvalósítása, az infrastrukturális feltételek kialakítása, a “tartalomfejlesztés” már középtávon is jelentősen javíthatják a város külső megjelenését, és a városi funkciók megerősödésével egy valódi modern, “minőségi mezőváros” jön létre, amely kedvező, vonzó feltételeket kínál a városi lakosok mellett a vállalkozások és a turisták számára is. Önmagában azonban a feltételek megteremtése nem elegendő – ha ezekről nem tudnak a célcsoportok, akkor a javuló feltételeket Mezőtúr nem lesz képes munkahelyekre és a városba érkező turisták számának növelésére “váltani”. Ezért a város fejlesztésének integráns része kell, hogy legyen a tudatos, átgondolt, célcsoportorientált kommunikáció, a tervezett városmarketing tevékenység. Ennek részeként szükséges az átalakuló város lényegét megragadni képes általános grafikai arculat kialakítása, valamint a különböző célcsoportokra fókuszált világos üzenetek megfogalmazása. Mindezekre alapozva teremthető meg egy aktív, általános, befektetésösztönzési és turisztikai városmarketing tevékenység. Ehhez már középtávon is feltétlenül szükséges a szervezeti és humán erőforrás háttér megteremtése – enélkül a városmarketing tevékenység nem működtethető fenntartható módon. Míg korábban a marketing munka jelentős költségvetéssel volt eredményesen végezhető, addig az internet, az online megoldások és a közösségi hálózatok viharos elterjedésével a célcsoportok elérésének költségei jelentősen csökkenthetőek. Ezért a marketing munkában célszerű az online megoldások széleskörű és kreatív alkalmazására támaszkodni. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon A foglalkoztatási nehézségek egyre szélesebb rétegek fokozatos elszegényedéséhez vezettek, és az elhúzódó nemzetközi és hazai gazdasági válság bizonyos csoportok helyzetét teljesen kilátástalanná tette a városban.

109

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Ezek a rétegek a szegénységi küszöb alatt élnek, helyzetükből önerőből nem képesek kilábalni hosszú távon sem. Ugyanakkor egyrészt szolidaritási szempontból is fontos, hogy ezek a társadalmi csoportok célzott segítséget kapjanak további leszakadásuk megállítása érdekében, másrészt a város kiegyensúlyozott fejlődése is megköveteli a szegénységi probléma kezelését. Komplex szociális problémáról van szó, melynek egy-egy eleme különálló módon nem kezelhető, integrált megoldásra van szükség. Az egyik fontos elem a lakhatási feltételek javítása – ez lakótelepi feltételek között hatékonyan végezhető. Ez jelenti egyrészt az épületek energiahatékonysági fejlesztését, amivel jelentősen csökkenthetőek az érintett családok energiaköltségei is (és városi szinten a károsanyag kibocsátás), másrészt a lakókörnyezet, a házak közötti közterek megújítását – ami a városkép szempontjából is nagyon kedvező hatású. A lakhatási problémák kezelése mellett fontos az érintett családok jövedelmi helyzetének javítása – mivel a nyílt munkaerőpiacon az érintett emberek jelentős része nem versenyképes, szociális jellegű tranzit-foglalkoztatással lehet visszavezetni őket a munkaerőpiacra (és már rövid távon is javítani jövedelmi helyzetüket). A családokat szükséges tanácsadással, mentorálással is segíteni annak érdekében, hogy fokozatosan kilábalhassanak nehéz helyzetükből, és célzott program szükséges a hátrányos helyzetű gyerekek segítése érdekében (iskolai teljesítményük javítása, szabadidő hasznos eltöltése, tehetséggondozás). T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. A kiegyensúlyozott városfejlődés fontos feltétele a lakosság egészségi állapotának javítása. Ehhez egyrészt szükséges az egészséges élet alapvető feltételeinek biztosítása a város egész területén – megfelelő lakáskörülmények, egészséges ivóvíz, a szennyvíz-elvezetés és kezelés megoldása. Az ivóvíz és szennyvíz tekintetében a város viszonylag kedvező helyzetben van, a kisebb hiányosságok várhatóan középtávon felszámolásra kerülnek. Fontos feltétel továbbá a megelőzésre és tudatosításra is fókuszáló magas minőségű egészségügyi ellátás biztosítása is. Az adottságok ezen a területen is kedvezőek, hiszen a városban modern, jól felszerelt, széles orvosszakmai palettával rendelkező kórház működik – ennek megőrzése, illetve szakmai bázisára építve komplex megelőzés feltételeinek biztosítása városi érdek. Végül pedig fontos, hogy a városi lakosság számára elérhetőek legyenek szabadidős tevékenységek, illetve sportolási lehetőségek a városban. Ehhez jelentős mértékben hozzájárulhat az uszoda és a strand folyamatos fejlesztése, a liget és a tó környezetének fejlesztése (pl. kerékpározásra és futásra, szabadtéri alkalmas terek kialakítása), valamint a városi köztereken is a mozgás feltételeinek kialakítása. Bár más célhoz kapcsolódóan jelenik meg, de az egészséges városi élet szempontjából fontos, hogy a városban az autós közlekedést fokozatosan váltsa fel a gyalogos és kerékpáros közlekedés, hiszen ezáltal a mozgás növekvő mértékben válik a mindennapi élet részévé, és jelentősen csökkenthetőek a mozgásszegény életmódból fakadó egészségügyi kockázatok. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése A város fejlődése szempontjából fontosak a fizikai feltételek, de a várost az emberek, közösségek alkotják, nélkülük a város csak épületek és utcák sokasága. Ennek megfelelően a városfejlesztés sikere szempontjából kulcskérdés a helyi identitás, a kultúra fejlesztése és a helyi közösségek erősítése.

110

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A helyi identitásnak a városban erős alapjai vannak: egyrészt Mezőtúr korábbi kereskedelmi központ funkciójából fakadóan, másrészt pedig az egyedülálló – és még ma is élő – kézművesipari hagyományok jelenléte miatt. A helyi identitás erősítése érdekében fontos a város történetének, korábbi szerepének minél szélesebb körben történő megismertetése, másrészt nagyon lényeges, hogy kialakuljanak a kézművesipari hagyományok megőrzésének, továbbvitelének és széles körű megismertetésének feltételei. A helyi identitással összefüggésben a városi lét alapfeltétele a színes kulturális lehetőségek rendelkezésre állása. Ehhez egyrészt szükségesek a különféle kulturális rendezvények befogadására alkalmas hagyományos helyszínek (pl. színház és rendezvénytermek). Másrészt Mezőtúr számos lehetőséget kínál a közterek rugalmas alakítására építve kreatív, egyedi szabadtéri rendezvény-helyszínek kialakítására is (főtér, kisebb terek, Hortobágy-Berettyó part, Erzsébet liget, stb.). Természetesen a helyszínek biztosítása mellett fontos a minőségi kulturális tartalom biztosítása is – lehetőleg minél nagyobb mértékben helyi erőforrásokra, közösségekre építve (pl. oktatási intézmények). A fentiekkel összefüggésben, és a városi szövet erősítése érdekében fontos a helyi közösségek, a helyi összefogás erősítése. Ehhez jó alapot biztosítanak az identitás erősítését célzó akciók, a kulturális események, de a városnak célzott beavatkozásokkal – hely biztosítása kisközösségek számára, a lakosok, különböző kisközösségek bevonása városfejlesztési akciók előkészítésébe és végrehajtásába, folyamatos interaktív kommunikáció – is szükséges erősítenie a helyi közösségeket. A tematikus célok számszerűsítését a „Célhierarchia és a célok számszerűsítése” fejezet tartalmazza.

6.2.3

VÁROSRÉSZI CÉLOK

Az IVS városi szintű és tematikus céljai mellett területi jellegű, városrészi szintű célok is kijelölésre kerültek – az egyes városrészekre vonatkozó gazdasági, társadalmi helyzetelemzés és helyzetértékelés (SWOT-elemzés) alapján. A megvalósítandó célkitűzések hozzájárulnak a város középtávú tematikus céljainak és átfogó céljának teljesüléséhez, ezáltal pedig a felvázolt jövőkép eléréséhez is. A városrészekre vonatkozó fejlesztési célok referenciapontot jelentenek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. Ennek megfelelően olyan kérdésekre is választ adnak, mint a településrész funkcionális fejlesztési iránya, a területhasználat jellege, a városrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági környezetének fejlődési irányai. A célok kitűzésének folyamata során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. A városrészi célok a következők:

111


Városközpont

• V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése

Lakóövezet 1.

• V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

Lakóövezet 2.

• V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben

Ipari terület

• V4. Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, közlekedési kapcsolatainak javítása

V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése A Városközpont városrész Mezőtúr központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak és a térségi hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A városrész fejlesztésének célja a belvárosi funkciók – kiemelten a közösségi, valamint a közigazgatási, közlekedési, humáninfrastruktúra, gazdasági funkciók és szolgáltatások – megerősítése és fejlesztése. A célok elérése érdekében szükséges egyrészt a leromló részek megújítása a városközpontban, másrészt a szabadidős-turisztikai funkciók megerősítése. A leromló részek megújításával megteremthető egy egységes arculatú, a település hagyományos szerkezetét megőrző városközpont. A szabadidős-turisztikai funkciók megerősítése érinti egyrészt a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna városközpont melletti partszakaszát, másrészt az Erzsébet liget és fürdő területét. A városközpont fejlesztésének eredményeként nő a város népességmegtartó képessége, turisztikai vonzereje és gazdasági potenciálja. A célok eléréséhez az alábbi indikatív fejlesztések járulhatnak hozzá:        

A városközpont főterének és egyéb közterületeinek, parkjainak megújítása Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda bővítésével a fürdő egész éves kihasználtságának növelése Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása Városi színházterem felújítása, többfunkciós kulturális központ kialakítása Közintézmények épületenergetikai korszerűsítése, megújuló energiák használatával, homlokzatrekonstrukciók Református egyház oktatási intézményeinek fejlesztése, templomok felújítása Hortobágy-Berettyó főcsatorna szabadidős hasznosítása (gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas sétányok kiépítése, kikötő létrehozása Kereskedelmi és vendéglátóegységek fejlesztései (magánforrások bevonásával)

V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében A Lakóövezet 1. városrész alapvető lakófunkciója mellett kereskedelmi-ipari, közlekedési és humánszolgáltatási funkciókban is gazdag. Itt találhatóak ugyanakkor a város szegregátumai is. A cél a városrész által nyújtott életminőség folyamatos emelése egyfelől a települési

112

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr infrastruktúra fejlesztésével, másfelől a helyi lakosok számára nyújtott szolgáltatások körének bővítésével, minőségének emelésével. Mindezek mellett elengedhetetlen a hátrányos helyzetű lakosság további leszakadását megakadályozó, társadalmi felzárkózásukat elősegítő intézkedések megvalósítása. A fejlesztések eredményeként javul a települési környezet állapota, továbbá a lakosság elégedettségének emelkedésével stabilizálódhat a városrész népességének száma. A célok eléréséhez az alábbi indikatív fejlesztések járulhatnak hozzá:      

A többlakásos társasházak energiahatékonyság-javulást eredményező felújításai Közterületek – parkok, utak, járdák – megújítása Közösségi színterek fejlesztése (épületek, közterületek), közösségi programok kialakítása Városi sportcentrum fejlesztése Oktatási-nevelési intézmények felújítása Gazdasági, kereskedelmi egységek fejlesztései (magánforrások bevonásával)

V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben A Lakóövezet 2. városrész a jövőben is elsődlegesen lakóövezeti szerepkört fog betölteni, a városrész funkciójának változtatása nem indokolt. Szükséges tehát a lakókörülmények javításának elősegítése, a kiskereskedelmi szolgáltatások helyi igényeknek megfelelő fejlődésének ösztönzése, valamint a zöldfelületek, közösségi terek arányának növelése, azok minőségi fejlesztése. Mindezek mellett javítani szükséges az út- és járdahálózat teljes mértékű kiépítését, valamint a városrész és a többi településrész közlekedési kapcsolatát, lehetőség szerint a fenntartható mobilitás szempontjainak szem előtt tartásával. A célok eléréséhez az alábbi indikatív fejlesztések járulhatnak hozzá:    

Közterületek – parkok, utak, járdák – megújítása Közösségi terek, közösségi programok kialakítása Közösségi közlekedés fejlesztése (rugalmas közlekedési rendszer) Kiskereskedelmi egységek fejlesztései (magánforrások bevonásával)

A fejlesztések eredményeként javul a városrész települési környezetének állapota, és az itt élők életminősége, amely hozzájárulhat a város népességmegtartó képességéhez. V4. Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, közlekedési kapcsolatainak javítása A város külterületén elhelyezkedő ipari terület fejlesztését indokolja, hogy a város jövőbeli fejlődéséhez elengedhetetlen a gazdaság megerősítése, diverzifikálása, a foglalkoztatás növelése. A gazdaságfejlesztés egyik lehetőségét az infrastrukturális feltételek megteremtése jelenti, ehhez megfelelő helyszínt kínál a már működő ipari park továbbfejlesztése. A célok eléréséhez az alábbi indikatív fejlesztések járulhatnak hozzá:   

Belső infrastruktúra fejlesztése (villamos energia, víz, szennyvízcsatorna, gáz, úthálózat, közvilágítás, kommunikációs hálózat) Útfejlesztések az ipari park megközelíthetőségének javítása érdekében Befektetésösztönzési tevékenység fejlesztése

A városrészi célok számszerűsítését a következő fejezet tartalmazza.

113

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 38. táblázat Mezőtúr városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói Funkciók

Városközpont

Lakóövezet 1.

Lakóövezet 2.

Ipari terület (külterület)

Ipari, logisztikai Kereskedelmi Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)központi Jelmagyarázat:

6.2.4

fejlesztendő funkció

háttérbe szorítandó funkció

CÉLHIERARCHIA ÉS A CÉLOK SZÁMSZERŰSÍTÉSE

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszerében a különböző szintű célok egymásra épülnek és egyértelműen kiegészítik egymást. A célok közötti összefüggéseket – a tematikus és városrési célok illeszkedését, összhangját – „A stratégia főbb belső összefüggései” fejezet mutatja be részletesen. A városfejlesztéshez rendelt célok megvalósulását leginkább konkrét, számszerűsített mutatók segítségével lehet mérhető folyamattá tenni. A következőkben bemutatásra kerülnek azok a mutatók és célértékek, amelyek alapján az átfogó cél, a tematikus célok és a városrészi célok elérése nyomon követhető. Ezek a számszerűsített célok szolgálnak egyúttal a monitoring rendszer alapjaként is.

114

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 31. ábra A célrendszer összefoglaló bemutatása

Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket – minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket.

T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával.

T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása.

T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon.

V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése

T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése.

T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása.

V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése.

T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése.

V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben

115

V4. Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 39. táblázat Városi szintű célok indikátorai Cél

Indikátor neve Lakónépesség száma

Átfogó cél

Munkanélküliségi ráta

A város gazdasági teljesítőképessége T1. Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával

Működő vállalkozások száma

T2. Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása

Új városi funkciók, új típusú szolgáltatások elérhetősége a belvárosban

Foglalkoztatottak aránya Nyilvántartott álláskeresők

Megerősített funkciók száma a belvárosban Fejlesztéssel érintett épületek száma

Indikátor definíciója A város lakónépességének száma (cél: stagnálás) Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népesség %-ában (cél: csökkenés) A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) Működő vállalkozások száma (cél: növekedés) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (cél: növekedés) Nyilvántartott álláskeresők száma (cél: csökkenés) Új típusú köz- és profitorientált szolgáltatások betelepedése (cél: növekedés) Megerősített köz- és profitorientált szolgáltatások száma (cél: növekedés) Fejlesztéssel érintett – felújított, új építésű – középületek száma (cél:

Mértékegység

Bázis érték

Bázis év

Forrás

Adatgyűjtés gyakorisága

Célérték

Célérték elérésének ideje (év)

fő

17 337

2011

KSH

évente

17 337

2020

%

10,54

2012

NFSZ

évente

9

2020

millió Ft

417,6

2011

Önkorm.

évente

450

2020

db

941

2011

KSH

évente

950

2020

%

46,8

2001

KSH Népszámlálás

10 évenként

48

2020

fő

1338

2011

NFSZ

évente

1300

2020

db

0

2011

Önkorm.

5 évente

1

2020

db

0

2011

Önkorm.

5 évente

3

2020

db

0

2011

Önkorm.

évente

3

2020

116


Cél

T3. A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése

Indikátor neve Megújuló energiaforrások alkalmazása Kerékpárút-hálózat hossza Kerékpárút-hálózat minősége Járdahálózat minősége Burkolt utak aránya

Vendégéjszakák száma T4. A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése

Átlagos tartózkodási idő

Idegenforgalmi adóbevétel Vállalkozások számának növekedése

T5. A leszakadó rétegek helyzetének javítása

Tranzitfoglalkoztatásba, közfoglalkoztatásba bevont személyek száma Fejlesztéssel érintett

Indikátor definíciója növekedés) Alternatív energiával ellátott közintézmények száma (cél: növekedés) Kerékpárutak hossza (cél: növekedés) Felújított kerékpárutak hossza (cél: növekedés) Felújított és újonnan épített járdahálózat hossza (cél: növekedés) Szilárd burkolattal ellátott utak aránya (cél: növekedés) Kereskedelmi és egyéb szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (cél: növekedés) Vendégéjszakák számának és a vendégek számának a hányadosa (cél: növekedés) Idegenforgalmi adóból származó önkormányzati bevételek nagysága (cél: növekedés) A városban székhellyel / telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Tranzitfoglalkoztatásba, közfoglalkoztatásba bevont személyek átlagos száma (cél: növekedés) Energiahatékonysági

Mértékegység

Bázis érték

Bázis év

Forrás


Célérték


db

0

2011

Önkorm.

5 évente

2

2020

m

10310

2011

Önkorm.

évente

10500

2020

m

0

2011

Önkorm.

évente

2000

2020

m

0

2011

Önkorm.

évente

2000

2020

%

70

2011

Önkorm.

évente

95

2020

éj

3934

2010

KSH

évente

4100

2020

éj

2,2

2010

KSH

évente

2,4

2020

ezer Ft

4939

2010

Önkorm.

évente

5100

2020

db

0

2011

Önkorm.

5 évente

6

2020

fő

0

2011

Önkorm.

évente

100

2020

db

0

2011

Önkorm.

évente

100

2020

117


Cél integrált módon

Indikátor neve lakások száma

Alacsony komfortfokozatú lakások T6. A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása T7. A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése

Várható élettartam

Kórházi ellátás elérhetősége Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Létrehozott közösségi terület

Indikátor definíciója fejlesztéssel érintett lakások száma (cél: növekedés) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (cél: csökkenés) Születéskor várható átlagos élettartam településnagyság szerint (10.000-19.999 fő) (cél: emelkedés) Összes működő kórházi ágyak száma (cél: megtartás) Helyi társadalmi, közösségi akciókba bevont lakosok száma (cél: növekedés) Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága (cél: növekedés)

Mértékegység

Bázis érték

Bázis év

Forrás


Célérték


%

29

2001


10 évente

20

2021

év

Nők: 78,0 Férfiak: 70,3

2009

KSH

10 évente

Nők: 79,0 Férfiak: 71,3

2021

db

169

2011

KSH

évente

169

2020

fő

0

2011

Önkorm.

évente

500

2020

2

0

2011

Önkorm.

évente

80

2020

m

118

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 40. táblázat Városrészi szintű célok indikátorai Cél


Indikátor neve

Indikátor definíciója

Új városi funkciók, új típusú szolgáltatások elérhetősége a városközpontban

Új típusú köz- és profitorientált szolgáltatások betelepedése (cél: növekedés) Megerősített köz- és profitorientált szolgáltatások száma (cél: növekedés) Kereskedelmi és egyéb szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (cél: növekedés) Vendégéjszakák számának és a vendégek számának a hányadosa (cél: növekedés) Idegenforgalmi adóból származó önkormányzati bevételek nagysága (cél: növekedés) Energiahatékonysági fejlesztéssel érintett lakások száma (cél: növekedés) Megerősített köz- és profitorientált szolgáltatások száma (cél: növekedés) A városrész lakónépességének száma (cél: stagnálás, a tényleges számok csökkenést mutatnak)

Megerősített funkciók száma a városközpontban Vendégéjszakák száma Átlagos tartózkodási idő

Idegenforgalmi adóbevétel


Fejlesztéssel érintett lakások száma Megerősített funkciók száma a városrészben Városrész lakónépessége

Mértékegység

Bázis érték

Bázis év

Forrás


Célérték


db

0

2011

Önkorm.

5 évente

1

2020

db

0

2011

Önkorm.

5 évente

3

2020

éj

3934

2010

KSH

évente

4100

2015

éj

2,2

2010

KSH

évente

2,4

2015

ezer Ft

4939

2010

Önkorm.

évente

5100

2015

db

0

2011

Önkorm.

évente

100

2020

db

0

2011

Önkorm.

5 évente

3

2020

fő

12464

2001


10 évente

12464

2020

119


Cél V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4. Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, közlekedési kapcsolatainak javítása

Indikátor neve Fejlesztéssel érintett közterületek száma Városrész lakónépessége

A város gazdasági teljesítőképessége Működő vállalkozások száma a városban

Indikátor definíciója Felújított és új építésű utak, parkok száma (cél: növekedés) A városrész lakónépességének száma (cél: stagnálás, a tényleges számok csökkenést mutatnak) A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) Működő vállalkozások száma (cél: növekedés)

Mértékegység

Bázis érték

Bázis év

Forrás


Célérték


db

0

2011

Önkorm.

évente

2

2020

fő

2134

2001


10 évente

2134

2020

millió Ft

417,6

2011

Önkorm.

évente

450

2020

db

941

2011

KSH

évente

950

2020

120


6.3

BEAVATKOZÁSOK – AZ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE

A város stratégiai fejlesztési céljainak elérését fejlesztése szolgálja. Ezek az akcióterületek a célterületei, olyan területek, ahol az önkormányzat pozícióban van (tehát közvetlen ráfordítással fejlesztésben).

konkrét, körülhatárolt akcióterületek városfejlesztés kiemelkedő fejlesztési a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló vagy más eszközzel részt vesz a

A kijelölt akcióterületeken középtávon jelentős beavatkozásokat tervez a város. Mezőtúr Város Önkormányzata városfejlesztési tevékenységei során arra törekszik, hogy az EU által finanszírozott városfejlesztési programokon kívül is az elérhető legtöbb támogatási forrást tudja mozgósítani a város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Az akcióterületek kijelölése nem jelenti azt, hogy mindössze ezeken a területeken történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat és a magánszféra egyéb projektjei, pályázatai és más jellegű beruházásai a város teljes területét érinteni fogják. A fejlesztési akcióterületek kijelölése alábbi alapelvek figyelembevételével történt: 

Az akcióterületek kijelölése összhangban legyen az IVS célkitűzéseivel, a tervezett tevékenységek megvalósítása járuljon hozzá a célok eléréséhez;



az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében;



az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak;



az akcióterületek megjelenésükében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentráltak legyenek;



funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak;



a kijelölt akcióterületeken a lehető legnagyobb addicionális legyen elérhető el a magántőke mobilizálásával.

A fenti alapelveknek megfelelően Mezőtúron a következő fejlesztési akcióterületek kerültek lehatárolásra indikatív jelleggel – annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források jelenleg nem elegendőek: 





A klasszikus funkcióbővítő és szociális városrehabilitációs akcióterületek mellett két további fejlesztési terület is lehatárolható, ahol a város közép- és hosszútávon jelentős beavatkozásokat tervez. Ezek a fejlesztési területek nem teljesítik a funkcióbővítő vagy szociális városrehabilitációs akcióterületi kritériumokat (pl. lakónépesség), ugyanakkor fejlesztésük kiemelt fontosságú a város jövőképének és városfejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez. Ezen területek fejlesztésének szükségessége a város speciális adottságaiból – várost kettészelő Hortobágy-Berettyó főcsatorna, város külterületén elhelyezkedő ipari park – adódnak. A kiemelt fejlesztési területek az alábbiak: 

Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület



Ipari park fejlesztési terület

A kijelölt területek mellett vannak olyan további területek, amelyek fejlesztése területileg kevéssé koncentráltan (pl. lakóövezeti fejlesztések) vagy magántőkéből valósulhat meg. Ezeknél a fejlesztéseknél az önkormányzatnak fontos szerepe van – a szükséges rendezési,

121

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr szabályozási feladatok elvégzése és a minimális infrastrukturális feltételek megteremtése mellett – a városszervezési feladatok ellátásában. 12. térkép Az akcióterületek elhelyezkedése

6.3.1

VÁROSKÖZPONTI FUNKCIÓBŐVÍTŐ AKCIÓTERÜLET

Az akcióterület a település központi részét foglalja magában, a városközponti városrészen belül helyezkedik el. A 0,92 km2 kiterjedésű akcióterületet az alábbi utcák határolják: BajcsyZsilinszky u. – Damjanich u. – Kossuth L. u. – Hortobágy-Berettyó főcsatorna Ny-i (jobb) partja – Dózsa Gy. út – Földvári u. – Tó u. (Erzsébet liget, termálfürdő területe) – Temető u. – Szolnoki út – Petőfi út – Bajcsy-Zsilinszky u. A városközpont az alábbi kiemelkedő adottságokkal rendelkezik, amelyek indokolják az akcióterület kijelölését, alátámasztják a fejlesztések szükségességét: 

Mezőtúr kistérségi / járási központ, az akcióterületen elhelyezkedő szervezetek számos térségi hatókörű államigazgatási és egyéb feladatot látnak el.



Az akcióterület jelentős építészeti értékű épületállománnyal (országos műemlékek, helyi védelem alatt álló épületek), kulturális és turisztikai attrakcióval rendelkezik, amelyek vonzereje és kihasználtsága nagymértékben növelhető. Az akcióterület egyedülálló közterületi, zöldfelületi adottságokkal (Kossuth tér, Erzsébet liget) rendelkezik, ezek állapota és kihasználtsága jelentősen javítható.

 

A városközpontban, illetve annak közvetlen közelében található a humánszolgáltatások (oktatási, egészségügyi) többsége, amelyek vonzáskörzete a környező térségre is kiterjed.



A magánszféra aktivitása jelentős mértékben növelhető az önkormányzati, térségi fejlesztésekhez való kapcsolódás lehetőségének megteremtésével.

122


Az Önkormányzat megvalósítására.

tulajdonában

álló

ingatlanok

alkalmasak

a

fejlesztések

Az akcióterület kijelölése összhangban van az IVS célrendszerével. Az akcióterület tehát Mezőtúr központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, és a térségi hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A belvárosi területek megújításával, kiterjesztésével és racionalizálásával a cél egy olyan városközpont megteremtése, amely egységes arculatú, biztosítja a modern városi életformát, közösségi, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött. Mindezek alapján az akcióterületi fejlesztések célja a következőképpen fogalmazható meg: A belváros attraktivitásának és kihasználtságának növelése a városközponti funkciók megerősítésével és bővítésével.

Ezt a célt szolgálták az elmúlt években az akcióterületen és annak közvetlen környezetében megvalósult fejlesztések (pl. Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, Teleki Blanka Gimnázium iskolaépület és udvar felújítása, Erzsébet liget kertészlak felújítása).

Az akcióterületen tervezett fejlesztések A városközponti funkcióbővítő akcióterületen tervezett fejlesztések közösségi, gazdasági és városi funkciókat szolgáló tevékenységek, valamint a helyi kötődést és identitást erősítő programok, rendezvények megvalósítását foglalják magukban. Az akcióterületen az alábbi fő tevékenységek megvalósítása lehetséges, illetve tervezett. 41. táblázat A városközponti akcióterület indikatív fejlesztései Érintett funkciók

Becsült költség (eFt)

Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda bővítése

gazdasági

50 000

Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása

közösségi

50 000

Színházterem felújítása

közösségi

60 000

Kossuth tér megújítása

városi

50 000

Múzeum tér megújítása

városi

60 000

Petőfi tér megújítása

városi

50 000

Erzsébet liget megújítása

városi

25 000

Szabadság tér megújítása

városi

30 000

Projekt előkészítés, projektmenedzsment, kapcsolódó szolgáltatások (pl. műszaki ellenőr)

-

60 000

Soft elemek

-

15 000

Tervezett tevékenységek A városrehabilitáció I. ütemében megvalósítandó fejlesztések

  

városmarketing közösségépítő rendezvények közvetett támogatás keretében megvalósuló mini-projektek

123


Tervezett tevékenységek

Érintett funkciók

A pályázat tervezett költsége összesen A városrehabilitáció további ütemében megvalósítható önkormányzati fejlesztések

Lehetséges magánberuházások

Becsült költség (eFt) 450 000

Városi Oktatási Centrum (főiskola épülete) épületenergetikai korszerűsítése, megújuló energiák használatával

közszféra

1 000 000

Városháza torony, tető és homlokzat felújítása

közszféra

130 000

Önkormányzati középületek energetikai és homlokzati felújítása

közszféra

400 000

Strandfürdő és ehhez kapcsolódó gyógyászati fejlesztések

gazdasági

340 000

Kemping létrehozása

gazdasági

40 000

Bowling center létrehozása

gazdasági

25 000

Kalandpark építése

gazdasági

150 000

Református egyház oktatási intézményeinek fejlesztése, templomok felújítása

közösségi / közszféra

300 000

Szálloda homlokzat

gazdasági

15 000

Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen

2 850 000

A funkcióbővítő akcióterület Észak-alföldi Operatív Programból megvalósítani kívánt fejlesztései összesen mintegy 450 millió forintba kerülnek, amely pályázati forrásból valósul meg, az önkormányzat saját ereje a 100%-os támogatási intenzitásnak köszönhetően várhatóan 0 forint lesz. Az önkormányzat által tervezett további fejlesztések a szűkös anyagi helyzet miatt szinte kizárólag csak Európai Uniós, illetve hazai források felhasználásával valósíthatóak meg, melyet önkormányzati saját erő egészít ki. A tervezett magánberuházások magán források felhasználásával (és lehetőség szerint pályázati források bevonásával) valósulnak meg. A hosszútávon várható bevételek között a legnagyobb tételt az újonnan kialakított, illetve felújított helyiségek bevétele (belépőjegyek, helyiségek bérbeadása) jelenti, de kiegészítő forrást eredményezhetnek a közterület-használati díjbevételek is. Mindez azt jelenti, hogy az akcióterületi beruházásoknak nemcsak a – forintban gyakran nem kifejezhető – társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai előnyösek, hanem az összesített pénzügyi mérlege is kiegyensúlyozott. Az akcióterület fejlesztések várható eredményei A tervezett fejlesztések jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a városközpont közösségi funkciói megerősödjenek, valamint új funkciók jelenjenek meg alulhasznosított épületek megújításával. A fejlesztések emellett hozzájárulnak a városkép javításához és az itt élők identitásának erősödéséhez is. A tervezett tevékenységek hatására a magántőke mobilizálódása is várható. Az integrált beavatkozások eredményeként átfogó javulást lehet elérni a város által biztosított versenyképes életfeltételek terén. 

Bővül az érintett intézmények szolgáltatásainak köre, javul a szolgáltatások színvonala.

124


A városközpont funkcionálisan alulhasznosított területeinek száma és kiterjedése csökken.



A megújított közterületeknek, parkoknak köszönhetően a belváros attraktivitása tovább erősödik.



A közösségi együttlétekre alkalmas terek és megvalósítandó rendezvények révén megerősödik a helyi és térségi lakosság identitástudata, ami csökkenti az elvándorlás mértékét – elsősorban a fiatal és képzett társadalmi csoportok tekintetében.



Erősödnek a városközpont gazdasági funkciói.

Mindezek a hatások egyértelműen pozitívan érintik a tulajdonos Önkormányzat költségvetését, amely a fejlesztések megvalósításával a következőképpen alakul (kiemelve a tervezett beavatkozások által elsődlegesen befolyásolt költség nemeket): 

közép távon a fejlesztések megvalósulása esetén a bevételek kismértékű növekedésével lehet számolni, a megújuló városközpont létesítményeinek magasabb kihasználtsága és a turisztikai forgalom várható növekedése következtében;



a helyi adóbevételek mértéke kismértékben, de egyenletesen növekszik, ami elsősorban helyi kis- és középvállalkozói réteg fokozatos erősödésének tudható be;



a kiadási oldalon a karbantartásra és fenntartásra fordított pénzösszegek jelentősebb mértékű mérséklődése prognosztizálható. 42. táblázat A városközponti akcióterület fejlesztéseinek fő jellemzői (I. ütem)

Célkitűzés

A városközponti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése.

Fejlesztendő funkciók

városi, közösségi, gazdasági, soft

Megvalósítás tervezett ideje

2013. június – 2015. június

Költségvetés

450 millió Ft

Költségvetés megoszlása

Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

0%

100%

0%

Célcsoport

Lakosság, civil szervezetek, turisták, vállalkozások

Kapcsolódás az IVS célrendszeréhez

T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése.

Antiszegregációs hatások

A városközpont fejlesztései a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek, a település teljes lakosságát szolgálják. A városmag megújítása nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére.

125


SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓS AKCIÓTERÜLET

A szociális városrehabilitációs akcióterület a település központi részén található, nagyobb része a Városközpont városrész déli részén helyezkedik el, kis része pedig átnyúlik a Lakóövezet 1. városrészbe. Az akcióterületet az alábbi utcák határolják: Rákóczi Ferenc u. – Sugár u. – I. u. – Földvári u. – Dózsa Gy. út – Rákóczi Ferenc u. Az akcióterület lakónépessége 1785 fő. A szociális városrehabilitációs akcióterületen lakótelepi házak és családi házak egyaránt találhatóak, az itt található lakótelepi épületek felújításra szorulnak. A leszakadó rétegek helyzetének problémája koncentráltan jelentkezik az Ifjúsági lakótelep esetében, amely a városközpont közvetlen közelében helyezkedik el. Az akcióterület legfontosabb, szociálisan hátrányos helyzetét bemutató adatai5 az alábbiak: 

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 22%,



Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 13,2%,



Lakásállomány 826 db, alacsony komfortfokozatú lakások aránya 11%,



Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 33,2%,



Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 13,5%.

Az akcióterület szociális problémáinak megoldásához integrált beavatkozásokra van szükség, mely magában foglalja a lakhatási feltételek javítását (lakóépületek és lakókörnyezet fejlesztése), valamint célzott soft tevékenységek megvalósítását. Mindez indokolja az akcióterület kijelölését, alátámasztja a fejlesztések szükségességét. Az akcióterület kijelölése összhangban van az IVS célrendszerével. A szociális akcióterületen megjelenő problémák kezelése nemcsak a település ezen részének érdeke, hanem az egész város felzárkózását és gazdasági versenyképességét nagymértékben befolyásolja. Az akcióterületi fejlesztések célja a következőképpen foglalható össze: A szociális akcióterületen élők életminőségének javítása és társadalmi-gazdasági leszakadásának megelőzése a lakókörnyezet fejlesztésével.

Az akcióterületen tervezett fejlesztések A szociális akcióterületen tervezett fejlesztések lakófunkciót erősítő, közösségi és városi funkciókat szolgáló tevékenységek, valamint az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft tevékenységek megvalósítását foglalják magukban. A többlakásos társasházak esetében indokolt az energiahatékonyság-javulást eredményező felújítások megvalósítása (közös tulajdonban álló elemek – tető, homlokzat, födémek, lépcsőház – felújítása, gépészeti beavatkozások, megújuló energia rendszerek kiépítése). Az akcióterületen az alábbi fő tevékenységek megvalósítása lehetséges, illetve tervezett. Az egyes tevékenységek pontos körét és költségigényét a részletes projektfejlesztés szakaszában lehet egyértelműen meghatározni.

5

Adatok forrása: KSH Népszámlálás, 2001

126

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 43. táblázat A szociális városrehabilitációs akcióterület indikatív fejlesztései Tervezett tevékenységek Tervezett önkormányzati fejlesztések

Lakóépületek megújítása: energiahatékonyságjavulást eredményező felújítások megvalósítása: közös tulajdonban álló elemek – tető, homlokzat, födémek, lépcsőház – felújítása, gépészeti beavatkozások, megújuló energia rendszerek kiépítése

Érintett funkciók

Becsült költség (eFt) 170 000

lakó

Közterületek megújítása (parkok, utak, járdák)

városi

90 000

Nonprofit közösségi szolgáltatóház kialakítása

közösségi

50 000

Projekt előkészítés, projektmenedzsment, kapcsolódó szolgáltatások (pl. műszaki ellenőr)

-

30 000

gazdasági

20 000

Tervezett magánerős fejlesztések

Kiskereskedelmi üzlet felújítása

Kapcsolódó soft elemek

Soft elemek    

Az érintett lakosság bevonását célzó akciók Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok Munkaerőpiaci beilleszkedést elősegítő tevékenységek Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (pl. parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez) kapcsolódó helyi társadalmi akciók

Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen

40 000

-

400 000

A szociális akcióterület megvalósítani kívánt fejlesztései összesen mintegy 400 millió forintba kerülnek, amely pályázati forrásból (Észak-alföldi Operatív Program) valósulhat meg. A jelenlegi pályázati feltételek mellett az önkormányzat saját ereje a 100%-os támogatási intenzitás mellett 0 forint lenne, azonban a jövőben várhatóan ennél kissé alacsonyabb támogatási intenzitással valósulhatnak meg a fejlesztések. A tervezett gazdasági funkcióba tartozó tevékenységek magán források bevonásával valósulnak meg. Egyéb források – pl. társasházak esetében lakossági önerő – bevonása konkrét projektfejlesztés során, a pályázati felhívástól függően válhat szükségessé. Az akcióterület fejlesztések várható eredményei A bemutatott elemeket tartalmazó integrált szociális városrehabilitáció eredményeként átfogó javulást lehet elérni az akcióterület lakosainak életkörülményeinek javítása, felzárkóztatása és társadalmi integrációja szempontjából. 

A lakóépületek felújítása energiahatékonysági szempontból kedvező hatású. A felújított társasházak emellett hozzájárulhatnak a jelenleg stagnáló ingatlanpiac dinamizáláshoz, valamint újabb teret kínálhatnak a különböző profilú kis- és középvállalkozások megjelenésének, ami az akcióterület gazdasági diverzifikációjához is hozzájárul.



A közterületek rekonstrukciója nemcsak a települési és lakókörnyezet javulását eredményezi, hiszen a közterek egyben közösségi térként is funkcionálnak, amelyek alkalmasak a társadalmi kohézió megerősítésére. A helyi identitás erősödése révén növekszik az akcióterületen a lokálpatriotizmus, a fejlesztéseket az itt lakók egyre inkább magukénak fogják érezni. 127


A kiskereskedelmi üzlet felújítása az akcióterület szempontjából kedvező gazdasági hatást eredményez (élénkülő verseny a kereskedelmi üzletek között, bővülő kínálat stb.).



Az akcióterület funkcionálisan alulhasznosított területeinek száma és kiterjedése csökken.



A projekt nem járul hozzá a város más területein az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez. A fejlesztések megvalósításával lakossági mozgásokra gyakorolt negatív hatásokkal nem kell számolni.



A fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és a különböző szolgáltatások rendszeréhez való hozzáférés, így biztosítottá válik számukra a diszkrimináció- és szegregációmentesség.



A tervezett kapcsolódó „soft” tevékenységek társadalmi hatása egyértelműen pozitív: például a munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok, a helyi lakosság kötődését, erősítő, bevonását célzó programok közösségformáló szerepet töltenek be, emellett emelik a helyi társadalom munkaerő-piaci adaptációs képességét is.



A gazdasági és társadalmi hatások eredményeként növekszik az akcióterületen élők életminősége.

A tervezett fejlesztések összességében nem gyakorolnak jelentős hatást az Önkormányzat költségvetésére, amely a fejlesztések megvalósításával a következőképpen alakul (kiemelve a tervezett beavatkozások által elsődlegesen befolyásolt költség nemeket): 

rövid távon a kiadási oldalon a karbantartásra és fenntartásra fordított pénzösszegek kismértékű mérséklődése prognosztizálható, ugyanakkor az újonnan kialakított műszaki infrastruktúrák fenntartása többletterhet jelent,



a hosszú távú hatások a kiadási oldalt érintik, mivel a lakosság munkaerő-piaci készségeinek és képességeinek javulásával növekedhet körükben a foglalkoztatottság mértéke, aminek köszönhetően csökkenhetnek az Önkormányzat szociális jellegű kiadásai (a szolgáltatások nyújtásának költségei, illetve a pénzbeli és természetbeni ellátások mértéke).

Az akcióterület tervezett fejlesztésével kapcsolatos bevételek várhatóan nem fedezik a kiadásokat, de ez a szociális városrehabilitáció esetében nem is elvárás. 44. táblázat A szociális városrehabilitációs akcióterület fejlesztéseinek fő jellemzői Célkitűzés

A szociális akcióterületen élők életminőségének javítása és társadalmi-gazdasági leszakadásának megelőzése a lakókörnyezet fejlesztésével.


lakó, városi, közösségi, közszféra, gazdasági, soft


2014-2015

Költségvetés

400 millió Ft


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

10%

85%

5%

Célcsoport

Lakosság, civil szervezetek, vállalkozások

Kapcsolódás az IVS célrendszeréhez

T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése.

128

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Antiszegregációs hatások

6.3.3

Az akcióterületi fejlesztések a lakosság életkörülményeinek javítását célozza, ezáltal elősegítik a társadalmi és infrastrukturális különbségek csökkentését. A tervezett komplex beavatkozások nemcsak az akcióterület települési környezetét javítják, hanem a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek. A beavatkozás nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését az akcióterületen és a város más területein sem járul hozzá az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez.

TOVÁBBI KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

Az akcióterületeken túl kijelölhetők olyan fejlesztési területek, amelyek kiemelt prioritást élveznek a város fejlesztése szempontjából, de jellemzően nem igényelnek a funkcióbővítő vagy szociális városrehabilitáció egyik fő ismérvének tartott komplex – közösségi, közszféra, gazdasági és városi funkciók erősítését egyaránt magában foglaló – fejlesztést, illetve nem felelnek meg az akcióterületekkel szemben támasztott kritériumoknak. Ilyen területek az alábbiak: 

Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület,



Ipari park fejlesztési terület.

Mezőtúr felzárkózása és versenyképessége szempontjából ezek a területek, illetve az ott megvalósítandó fejlesztések egyenrangúak az akcióterületekkel, a különbség mindössze annyi, hogy más típusú beavatkozásokat és fejlesztési megközelítést igényelnek. 6.3.3.1 Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület A Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület a települést kettészelő főcsatornát és annak partjait foglalja magában, középső része a Városközpont városrész részhalmaza, többi része pedig a Lakóövezet 1. városrészhez tartozik. A fejlesztési terület határai: Hortobágy-Berettyó főcsatorna belterületi szakaszának jobb és bal partja, É-D-i folyamszelvényig. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna belterületi nagysága összesen 0,4438 km2. A fejlesztési terület kijelölését az alábbi tényezők indokolják: 

Ezen terület fejlesztésének szükségessége a város speciális adottságaiból adódik: a várost kettészelő Hortobágy-Berettyó főcsatorna jelentős városkép formáló szerepet tölt be. A városházásnak is helyet adó főtér (Kossuth tér) közvetlen kapcsolatban áll a folyóval, a főtér és a folyó partszakaszának összehangolt fejlesztése egyedi jelleget kölcsönözhet a város megjelenésének.



Ezen a területen a város közép- és hosszútávon jelentős beavatkozásokat tervez, amely nem csupán az itt élő lakosság, hanem a turisták számára is vonzóbbá teszi a várost.



A magánszféra aktivitása jelentős mértékben növelhető az önkormányzati, térségi fejlesztésekhez való kapcsolódás lehetőségének megteremtésével.



A kedvező természeti környezetben jelentős fejlesztési potenciál rejlik (a HortobágyBerettyó főcsatorna és Hármas-Körös holtágai területét ökológiai folyosóként tartják számon, a településrendezési tervben tájképvédelmi területként a tájkaraktert meghatározó, tájképi értékeket képező területek közé tartozik a Hortobágy-Berettyófőcsatorna).

129


Bár ez a fejlesztés terület nem teljesíti a jelenlegi funkcióbővítő vagy szociális városrehabilitációs pályázati felhívások akcióterületi kritériumait (pl. lakónépesség nagysága), ugyanakkor fejlesztése kiemelt fontosságú a város jövőképének és városfejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez.

Mindezek alátámasztják a fejlesztések szükségességét. A fejlesztési terület kijelölése összhangban van az IVS célrendszerével. Mindezek alapján a tervezett fejlesztések célja a következőképpen fogalmazható meg: A belváros idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a város gazdaságának diverzifikálása céljából.

A fejlesztési területet érintő korábbi projekt: A Hortobágy-Berettyó 6,200-8,100 fkm szakaszának élőhely rehabilitációja I. ütem (KEOP – 7.3.1.2/09-11-2011-0016) – a pályázat elbírálás alatt (felfüggesztve). A projekt célja: A Hortobágy-Berettyó főcsatorna, a HortobágyBerettyó 6,950-8,100 fkm szakasza vízminőségi állapotának javítása, továbbá mezőtúri hullámtér szakaszának rendezése, hasznosítása. Cél továbbá a roncsolt, közepesnél erősebben eliszaposodott vízi élőhelyek helyreállítása, a biológiai értékek megőrzése, természetközeli társulások megőrzése, invazív fajok visszaszorítása, őshonos fajok erősödésének biztosítása természetes úton, a flóra és fauna egyensúlyának helyreállítása, a területre jellemző védett állatok és növények élőhelyeinek biztosítása, a főcsatorna mederben történő vezetése. A területen tervezett fejlesztések A projekt keretében tervezett tevékenységek a turisztikai vonzerők fejlesztését, az idegenforgalmi infrastruktúra és szolgáltatások bővítését és minőségének emelését, különböző volumenű és jellegű közlekedési és környezetvédelmi beavatkozásokat foglalnak magukban. A kijelölt fejlesztési területen az alábbi fő tevékenységek megvalósítása tervezett. Az egyes tevékenységek pontos körét és költségigényét a részletes projektfejlesztés szakaszában lehet egyértelműen meghatározni. 45. táblázat A Hortobágy-Berettyó fejlesztési terület indikatív fejlesztései Érintett funkciók


városi

200 000

közösségi

100 000

Kikötő létrehozása és „pákász” életmód bemutatása

gazdasági / közösségi

50 000

Vendéglátóhelyek kialakítása, fejlesztése, teraszok kialakítása

gazdasági

50 000

Tervezett tevékenységek Tervezett önkormányzati fejlesztések

Közterületek megújítása a HortobágyBerettyó főcsatorna mindkét partján 

gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas sétányok kiépítése, futópálya kialakítás



parkok kialakítása, utak, járdák felújítása



a főtér megnyitása a folyó felé, közösségi rendezvénytér kialakítása

Csónakház építése, vízi sportok újraindítása Tervezett magánerős fejlesztések

130


Tervezett tevékenységek Kapcsolódó soft elemek

Érintett funkciók


-

50 000

Soft elemek 

turisztikai városmarketing,



sportrendezvények



közösségfejlesztő programok

A fejlesztések tervezett költségvetése összesen

450 000

A fejlesztési terület megvalósítani kívánt fejlesztései összesen mintegy 450 millió forintba kerülnek, amely előre láthatólag pályázati forrásból, önkormányzati önerőből (nagyságrendileg 10%) és magánforrások bevonásával (elsősorban a gazdasági tevékenységek megvalósítása esetén) valósul meg. Egyéb források bevonása konkrét projektfejlesztés során, a pályázati felhívástól függően válhat szükségessé. A tervezett fejlesztések várható eredményei A komplex fejlesztés eredményeként átfogó javulást lehet elérni a város által biztosított turisztikai vonzerők és szolgáltatások szempontjából. A beruházásoknak köszönhetően új turisztikai és kereskedelmi szolgáltatások jelenhetnek meg a területeken, kiegészülhet a város idegenforgalmi attrakcióinak köre. Mindezek hosszú távon hozzájárulnak a vendégforgalom növekedéséhez, a tartózkodási idő meghosszabbításához és a költési hajlandóság emelkedéséhez, ami közvetett módon elősegíti a város kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodását. A beruházásoknak a városba érkező vendégek mellett a település teljes lakossága a haszonélvezője. A fejlesztési területen az önkormányzati tulajdonú ingatlanok felértékelődése várható. A fejlesztések eredményeként az önkormányzati bevételek növekedése prognosztizálható, amely a bérleti díjakból és a megnövekedett helyi adóbevételekből (idegenforgalmi adó) adódik. Az önkormányzati fejlesztések mellett várhatóan magán beruházások is megvalósulnak, így a fejlesztések pénzügyi mérlege egyértelműen pozitív – amellett, hogy számos előnyös környezeti, társadalmi és gazdasági folyamat felerősítését indukálja. Mindez azt jelenti, hogy a fejlesztési területen történő beruházásoknak nemcsak a – forintban gyakran nem kifejezhető – társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai előnyösek, hanem az összesített pénzügyi mérlege is kiegyensúlyozott. 46. táblázat A Hortobágy-Berettyó fejlesztési terület beavatkozásainak fő jellemzői Célkitűzés

A belváros idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a város gazdaságának diverzifikálása céljából.


városi, közösségi, gazdasági, soft


2015-2017

Költségvetés

450 millió Ft


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

10%

50%

40%

Célcsoport

Lakosság, civil szervezetek, turisták, vállalkozások

Kapcsolódás a célrendszerhez

T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták

131

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr számának növelése. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. Antiszegregációs hatások

A turisztikai akcióterület fejlesztései a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek, mivel hosszú távon bővülnek a város rekreációs és turisztikai funkciójú területei. A fejlesztés nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére.

6.3.3.2 Ipari park fejlesztési terület Mezőtúr gazdasági fejlődése szempontjából kiemelt fontosságú az ipari terület fejlesztése. A Mezőtúri Ipari Park a város külterületén (Szolnoki út mellett) helyezkedik el. Az Ipari Park területén belül 19,5 ha nagyságú terület önkormányzati, a többi terület a Mezőtúri Ipari Park Kft. tulajdonában van. A Mezőtúri Ipari Park Kft. 1999-ben alakult. A 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Ipari Park Kft. a városközponttól 3 km-re helyezkedik el illetve a legközelebbi főútvonaltól alig 2 km-re található. Megközelíthetősége közúton és kiépült kerékpárúton biztosított. Területe, illetve elhelyezkedése lehetővé teszi a nagyobb vállalkozások betelepülését. Az Ipari Park teljes területére elkészültek az infrastruktúra beruházás építési engedélyezési és kivitelezési tervdokumentumai. Ebből az első ütemben 2001-ben 25 ha területet ellátó teljes vonalas infrastruktúra (villamos energia, víz, szennyvíz csatorna, gáz, úthálózat, közvilágítás, kommunikációs hálózat) kiépítésre került. A város tervezi a fennmaradó hasznosítható terület (14,6 ha) infrastruktúrájának teljes kiépítését a fejlesztés második ütemeként, amellyel megteremthető a leendő betelepülő vállalkozások ellátásának biztosítása. Az Ipari Park összes területe 45,6 ha, ebből hasznosítható terület 39,6 ha – betelepített terület 12,2 ha, hasznosítható szabad terület 27,4 ha. Bővítésre lehetőség van a területtől dél, kelet és nyugat felé, ezeket figyelembe véve a park területe 63 hektárra növelhető. Az ipari parkban jelenleg 3 vállalkozás működik (Syngenta Seeds Kft., Mezőwind Kft., Túri Párlat Kft.). A fejlesztési terület kijelölését indokolja, hogy a város jövőbeli fejlődésének elengedhetetlen pillére a gazdaság megerősítése, diverzifikálása, új munkahelyek teremtése. A gazdaságfejlesztés egyik lehetőségét az infrastrukturális feltételek megteremtése jelenti, ehhez megfelelő helyszínt kínál a már működő ipari park továbbfejlesztése. A fejlesztési terület kijelölése összhangban van az IVS célrendszerével. Mindezek alapján a tervezett fejlesztések célja a következőképpen fogalmazható meg: A befektetésösztönzés infrastrukturális feltételeinek javítása a város gazdasági versenyképességének erősítése céljából.

A területen egy nyertes pályázat keretében a közeljövőben vállalkozói inkubátorház kerül létrehozásra („Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése – ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása” pályázat keretében megítélt támogatás 193,8 millió Ft, támogatás aránya 47%).

132

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr A területen tervezett fejlesztések A kijelölt fejlesztési területen tervezett tevékenységek az alábbiak. Az egyes tevékenységek pontos körét és költségigényét a részletes projektfejlesztés szakaszában lehet egyértelműen meghatározni. 

Teljes vonalas infrastruktúra kiépítése: villamos energia, víz, szennyvízcsatorna, gáz, úthálózat, közvilágítás, kommunikációs hálózat. (20,6 ha)



Vállalkozói Inkubátorház megépítése a Mezőtúri Ipari Parkban,1 ha-os területen (osztott ipari csarnokok 2350 m2, irodahelyiségek, szolgáltatóház 790 m2).



A 46-os főút várost elkerülő szakaszának megépítése és az Ipari Park bekapcsolása az elkerülő szakaszba (a 46-as főút elkerülő szakaszának megépítése nem önkormányzati feladat, megvalósítása nem az önkormányzattól függ).

A fejlesztési terület megvalósítani kívánt fejlesztései összesen mintegy 420 millió forintba kerülnek, amely előre láthatólag pályázati forrásból, önkormányzati önerőből és magánforrások bevonásával valósul meg. Egyéb források bevonása konkrét projektfejlesztés során, a pályázati felhívástól függően válhat szükségessé. A tervezett fejlesztések várható eredményei A beavatkozások eredményeként javulnak a gazdaságfejlesztés infrastrukturális feltételei. A infrastrukturális feltételek megteremtése – aktív befektetésösztönzési tevékenységgel kiegészülve – elősegíti új vállalkozások városba vonzását, ezáltal a foglalkoztatás bővítését. Mindez hozzájárul Mezőtúr gazdaságának megerősödéséhez. A beruházásoknak a település teljes lakossága a haszonélvezője. A fejlesztések eredményeként az önkormányzati bevételek növekedése várható, amely a bérleti díjakból és a megnövekedett helyi adóbevételekből (iparűzési adó) adódik. Az önkormányzati fejlesztések mellett várhatóan magán beruházások is megvalósulnak, így a fejlesztések pénzügyi mérlege egyértelműen pozitív. 47. táblázat Az ipari terület fejlesztéseinek fő jellemzői Célkitűzés

Az üzleti és vállalkozói infrastruktúra és szolgáltatások javítása a város gazdasági versenyképességének növelése és a munkahelyteremtés céljából


városi, gazdasági


2014-2017

Költségvetés

420 millió Ft


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

25%

50%

25%

Célcsoport

Helyi és térségi vállalkozások, potenciális befektetők, munkavállalók

Kapcsolódás a célrendszerhez

T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése.

Antiszegregációs hatások

A tervezett fejlesztések ipari területen valósulnak meg, ezáltal nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A befektetői tárgyalások során elsődleges szempont a helyi lakosság (ezen belül a hátrányos helyzetű lakosság) foglalkoztatása.

133


A FEJLESZTÉSEK PRIORITÁSI SORRENDJE ÉS ÜTEMEZÉSE

A kijelölt akcióterületek jellemzőit megvizsgálva a következő szempontok alapján lehet rangsort felállítani a tervezett fejlesztések között: 





Indokoltság, szükségesség: o a fejlesztések által érintett lakosság száma, o az akcióterületi fejlesztések időszerűsége, o a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, Hatások: o a fejlesztések hatása a város egészére, o a fejlesztések jelentősége a város lakófunkciójára nézve, o a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, Finanszírozás és fenntarthatóság: o a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, o a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő szükségessége, nagysága, o a bevonható magánforrások mértéke, o a létrehozott kapacitások fenntarthatósága. 48. táblázat A fejlesztések priorizálása

Akcióterületek / fejlesztési területek Városközponti funkcióbővítő akcióterület Szociális városrehabilitációs akcióterület Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület Ipari park fejlesztési terület

Indokoltság (0-5)

Hatás (0-5)

Finanszírozás (0-5)

Összesen

5

5

5

15

5

3

5

13

3

3

3

9

3

4

2

9

(0 – leggyengébb, 5 – legerősebb)

Jelentős különbség van a tervezett fejlesztések finanszírozása területén. A funkcióbővítő és szociális városrehabilitációs fejlesztésekre jelenleg 100%-os támogatási intenzitású pályázati lehetőség áll rendelkezésre az Észak-Alföldi Operatív Program keretében. Ezzel szemben gazdasági tevékenységeket erősítő fejlesztések esetében ennél jóval alacsonyabb támogatási intenzitással lehet pályázati forrásokat bevonni. A városközponti funkcióbővítő akcióterületen tervezett beavatkozások szükségessége, várható hatásai és finanszírozhatósága alapján a fejlesztések előkészítése már megkezdődött, jelenleg zajlik a tervezett fejlesztésekre vonatkozó Akcióterületi Terv kidolgozása. A fejlesztések tervezett ütemezését az alábbi táblázat foglalja össze. 49. táblázat A fejlesztések ütemezése Akcióterületek / fejlesztési területek

2012.

2013.

2014.

2015.

2016.

2017.

I.

I.

I.

I.

I.

I.

II.

II.

II.

II.

II.

II.

Városközponti funkcióbővítő akcióterület Szociális városrehabilitációs akcióterület Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület Ipari park fejlesztési terület Jelmagyarázat:

előkészítés

megvalósítás

134


7 FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA

7.1 7.1.1

MEZŐTÚR KÖRNYEZETI PROBLÉMÁINAK ÖSSZEFOGLALÁSA

Az IVS városi és városrészi helyzetértékelési fejezeteiben feltárásra kerültek Mezőtúr települési környezetét érintő problémák, illetve kritikus pontok, melyek az alábbiak: 

Levegő-, valamint zaj- és rezgésszennyezés elsődleges forrása a városközponton is áthaladó 46. főút gépjárműforgalma, ez kizárólag a várost elkerülő útszakasz megépítésével csökkenthető. A téli hónapokban, fűtési idényben jelentkező légszennyező forrás a háztartások fűtésekor kibocsátott füst, amelynek szennyezőanyag-tartalmát egyértelműen az alkalmazott fűtési mód határozza meg.



A település vízellátása jelenleg megfelelőnek tekinthető, az ivóvíz kutak elegendőek a kívánt vízmennyiség biztosítására, de magas arzéntartalmú víz kiváltására legalább két kutat fel kell újítani, illetve vízhozam növelése szükséges. Ez várhatóan 2013 folyamán megtörténik.



Mezőtúr belterületén a belvízveszély csekélynek mondható, az elvezetés elégséges, bővítése folyamatban van. A város külterületén azonban fokozott belvízveszéllyel lehet számolni. Az üzemi és a magán vízrendezési létesítmények műszaki állapota az elmúlt években rohamosan leromlott, a csatornák feliszapolódtak, elgazosodtak, helyenként beszántásra kerültek.



A város szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségi szintje 98,5%-os, de a szennyvíztisztítás több ponton problémával működött egészen 2012-ig. A szennyvíztisztító modernizálása és bővítése 2013-ban befejeződik, így a tisztított szennyvíz minősége minden terhelési esetben megfelel majd a befogadó vízminősége védelme érdekében előírt határértékeknek, továbbá az iszapvíztelenítés és a szennyvíziszap a jogszabályoknak megfelelő ártalmatlanításra is megoldott lesz.



A szilárd hulladékbegyűjtés és -kezelés megfelelő szinten megoldott a városban, a hulladékkezelés a közeli, kétpói regionális hulladékkezelő telepen történik. A szelektív hulladékgyűjtés 20 ponton érhető el a városban, egyenletesen lefedve a város területét.



A városban összességében magas a zöldterületek aránya, ugyanakkor a zöldfelületek minősége és célirányos használata nem megfelelő szintű a városban (pl. zaj- és porvédő fasorok hiánya, elvadult növényzet, tájidegen fajok).



A várost kettészelő Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vízminősége nem megfelelő, a hullámtér növényzete rendezésre szorul.



A várost érintő, áthaladó közösségi közlekedés biztosított, de a járművek állapotát fejleszteni kellene, a járatok sűrűségét, a menetrendet fejleszteni a lakossági igényekhez lenne szükséges igazítani. A városban 3 helyi autóbuszjárat közlekedett 2012. december 31-ig, amely azonban 2013. január 1-től megszűnt.



Jelentős problémát okoz az épületállomány nem megfelelő műszaki és gépészeti állapota, ami energiahatékonysági, és végső soron fenntartási problémákhoz is vezethet.



A város peremén a burkolatlan közlekedési útvonalak okoznak problémát.

135


AZ IVS ÉS A NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA, VALAMINT A NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA ÖSSZHANGJA

Mezőtúr Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott jövőkép, átfogó cél és középtávú tematikus célok alapvetően összhangban vannak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, hiszen a megfogalmazott célkitűzések egy olyan jövőkép elérését szolgálják, amelyben „Mezőtúr az Alföld közepén elhelyezkedő, erőteljes mezővárosi múlttal és hagyományokkal rendelkező, vonzó kisváros. A város gazdasága a javuló megközelíthetőség nyomán az ipari parkba betelepülő vállalkozásoknak, helyi mezőgazdasági termelőknek és élelmiszerfeldolgozó üzemeknek, a kézművesipari hagyományokra épülő kisiparosoknak, a működő felsőoktatási intézménynek, és a városba látogató turisták növekvő számának köszönhetően újra prosperál, az aktivitási ráta magas, a foglalkoztatás stabil.” Az átfogó cél hangsúlyozza azokat az elemeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy Mezőtúr megélhetési lehetőségeket biztosító és ezzel lakosságmegtartó, valamint a térség vonzó, centrális településévé váljon: „Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket – minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket.” A fenti stratégiák megvalósításában a helyi önkormányzat elsősorban a helyi közösségszervezés (helyi identitás és közösségek erősítése) és szemléletformálás (környezetvédelem, fenntartható településfejlesztés) terén, valamint közvetlenül az önkormányzati hatáskörbe tartozó közszolgáltatások révén (a városközpont funkcióbővítései, az információs rendszerek korszerűsítése, infrastruktúrafejlesztés) érvényesítheti a fenntartható fejlődés céljait. Mindez természetesen szoros kapcsolatban áll az elfogadott környezetvédelmi program, valamint az esélyegyenlőségi program célkitűzéseivel, melyek IVS-konform célrendszerét egy másik táblázat szemlélteti (Lásd Stratégia külső összefüggései fejezet) Ezenfelül az IVS-ben megfogalmazott hét középtávú tematikus cél közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik a fenntartható fejlődés megvalósításához is, továbbá a négy városrészi cél is a fenntartható fejlődés elvének talapzatán áll. Prioritások

IVS Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. Fenntartható népesedési politika T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. Egészségi állapot javítása T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben A társadalmi kohézió és a T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő

136

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Prioritások foglalkoztatás javítása

A természeti értékek védelme

A klímaváltozás elleni küzdelem

A fenntartható vízgazdálkodás

Versenyképesség fenntartható erősítése

Fenntartható termelési eljárások és fogyasztói szokások erősítése

Az energiagazdálkodás átalakítása

A fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása

IVS diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése.

137

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Prioritások

IVS V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. Gazdasági szabályozás V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és A nemzetközi kötelezettségek teljesítése vonzerejének növelése T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak Éghajlatváltozás hajtóerői fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség elleni küzdelem biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak Kibocsátás-csökkentés fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz környezetbarát mobilitás megteremtése.

7.1.3

AZ IVS CÉLSTRUKTÚRÁJA ÉS A KONKRÉT FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA

Mezőtúr Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végső célja a városban élők életminőségének, jólétének rövid és hosszú távon történő javítása. A természeti és az épített környezet az életminőség meghatározó eleme, ezért a környezeti szempontok figyelembevétele alapvető fontosságú mind a fejlesztési célok kijelölésénél, mind az azok elérését elősegítő tevékenységek esetében. Az egyes fejlesztések környezeti hatásaikon keresztül rövid és hosszú távon is befolyással lehetnek az életminőségre, a környezeti elemek minősége elősegítheti vagy akadályozhatja annak növekedését. A stratégia szintjén ezért meg kell fogalmazni a környezet állapotára vonatkozó célokat, és számba kell venni a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez

138

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr alkalmazandó eszközök, beavatkozások környezetre gyakorolt várható hatásait (ugyanakkor vannak a stratégia keretein belül nem vagy csak áttételesen befolyásolható környezeti hatások is). A stratégia célul tűzi ki a környezet minőségének fenntartását és javítását. A stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez vezető beavatkozások esetében figyelembe kell venni azok környezeti hatásait, és úgy kell megvalósítani, hogy azok a lehető legkisebb környezeti károkkal járjanak. A környezeti minőség elkerülhetetlen romlását okozó, negatív környezeti hatások kompenzálására a város környezetvédelmi programjában kell aktív eszközöket, tevékenységeket kidolgozni, és azokhoz forrásokat kell rendelni. A városfejlesztési stratégiának ki kell terjednie a külső tényezők, folyamatok által generált negatív környezeti hatások csökkentésére, kompenzálására. A külső környezeti folyamatok egyaránt okoznak pozitív és negatív környezeti hatásokat a város és környezete számára. A negatív hatások csökkentésére az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: 

Fontos a városi klímát javító zöldterületek fejlesztése és fenntartása, a tudatos fásítás a forgalom által erőteljesen érintett területeken, továbbá a folyamatos erdősítés a városban és környezetében. A fák lombja felfogja, csökkenti a forgalmas közutak zaját, gyökérzete tompítja a közúti és vasúti forgalom okozta rezgéseket, ami megóvhatja az épületeket is a rezgések okozta károktól. A fák levélzete a közúti forgalom által termelt szén-dioxid jelentős részét megköti, oxigénné alakítja, továbbá a szilárd szennyezőanyagok rárakódnak a levelekre, azokról azt az eső lemossa, így a légköri por- és szilárdanyag koncentráció megkötésére is alkalmasak. A fák, növények leveleiken keresztül a légkörbe párologtatják a növények által felszívott talajvíz egy részét, ezáltal hozzájárulnak a levegő páratartalmának fenntartásához, illetve a hőmérséklet csökkentéséhez.



Amennyiben a zöldterületek fenntartásához szükséges, öntözőberendezéseket kell telepíteni.



Az átmenő fogalmat célszerű minél jobban kiszorítani a település központjából (a 46. főút tervezett elkerülő szakasza), de úgy, hogy az ne eredményezze a belváros „kiürülését”. Mindez nem tartozik közvetlenül a város kompetenciájába, azonban fontos lobbi-tevékenységet folytatni a cél elérése érdekében minden lehetséges fórumon.



A nagy sebességű vasúti közlekedés okozta zajterhelés csökkentésére zajfogó védelmi rendszereket célszerű építeni, telepíteni.

139

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 50. táblázat A stratégia szempontjából releváns külső folyamatok legfontosabb környezeti hatásai és érintettjei Környezeti hatás okozója

Negatív környezeti hatás

Növekvő motorizáció és gépkocsiforgalom

A városon átmenő forgalom növekedése fokozódó környezeti terhelést okoz, és az útburkolat minőségromlását eredményezi. Az átmenő fogalom a 46. főút elkerülő szakaszának kiépítésével elkerüli majd a város belterületét.

Globális felmelegedés

Kevés, egyenlőtlen eloszlású csapadék miatt a zöldterületek öntözése A hirtelen lezúduló nagy csapadékmennyiség meghaladja a csapadékvíz-elvezető hálózat kapacitását A felmelegedés hatására a vízfelületek jelentős apadása várható

Vasúti közlekedés

A vasúti pályafelújítással a nagyobb sebességgel közlekedő vonatok nagyobb zaj- és rezgésterhelést okoznak

Érintettek

A negatív környezeti hatás kompenzálása

Pozitív környezeti hatás

Érintettek

Elkerülő útszakasz kiépítése Az átmenő forgalmat bonyolító utak környékén élők és közlekedők

A település és környezetének lakói, a településre látogató turisták

A vasútvonal közelében élő lakosság

Az érintett utakon  sebességcsökkentés  az útszéli területek fásítása  az útburkolat megerősítése

–

–

Öntözőrendszerek fejlesztése A csapadékvíz-elvezető csatornahálózat karbantartása, fejlesztése Erdősítéssel csökkenthető az elszivárgás ideje és mennyisége

Az enyhébb telek miatt kevesebb sót kell szórni az utakra Rövidebb fűtési idény, kevesebb fűtőanyagfelhasználás miatt kevesebb szennyezőanyag kerül a légkörbe

A város és környékének lakói

Zaj- és rezgésvédelmi rendszerek (falak, fasorok) telepítése

A vasúti közlekedés vonzó alternatívája lehet a személygépkocsi közlekedésnek, így csökken a közúthálózat forgalma, környezetterhelése

A közutakon közlekedők, a forgalmas utak környékén élő lakosság

A következő táblázat tételesen bemutatja, hogy az IVS stratégiai részében felállított célstruktúra elemei és az annak megvalósítását szolgáló konkrét fejlesztési tevékenységek milyen környezeti hatással járnak.

140

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 51. táblázat Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálatának összegzése

Középtávú tematikus célok

Célrendszer T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával.

Várható környezeti hatás Az ipari-gazdasági területek környezeti terhelése növekedhet. Fokozódhat a talaj, a levegő környezeti terhelése és a közúti teherforgalom.

T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása.

A település környezeti állapota, minősége és a városkép, valamint ezzel a lakosság életminősége javul. Az épített értékek turisztikai vonzereje fokozódik, ezáltal növekszik a környezeti terhelés


Csökken a forgalom a városon belül. Az alternatív közlekedési módokat felhasználók aránya és környezettudatos szemlélete erősödik. Csökken a közlekedési eredetű környezetszennyezés mértéke. Nagyobb forgalom Mezőtúr és a környező települések között. Növekszik a vendégforgalom a városban, ami növelheti a közüzemi hálózatok leterheltségét és a környezetszennyezés mértékét. A turisztikai fejlesztések tartalmuktól függően a település meglévőépített és természeti környezeti értékeire épülnek vagy új attrakciók létrehozását jelentik, amely esetben növekedhet a környezetterhelés és a forgalom. Növekszik a társadalmi kohézió a településen, csökken a bűnelkövetések és a szabálysértések száma, javul a településkép és a környezeti állapot. A hátrányos helyzetű lakosság a javuló életkörülmények miatt nagyobb figyelmet fordít környezetére. A felhasználók környezettudatos szemlélete erősödik. Csökken a környezetbe kerülő szennyeződések aránya. A környezetbarát technológiák felhasználásával csökken a környezetterhelés (környezetbarát építészeti megoldások). Javulnak az érintett lakosság életkörülményei és életminősége.





A városkép és a természeti környezet állapota és minősége javul. Javul a lakosság életfeltétele és közhangulata. A társadalmi kohézió erősödik. Turisztikai szempontból is vonzóbb városkép alakul ki, növekszik a kis léptékű idegenforgalom.

Stratégiai javaslat a környezeti probléma enyhítésére A környezetszennyező iparágak letelepedését korlátozni kell. A levegőszennyezés csökkentése érdekében növelni kell a környezetkímélő közlekedési módokat (pl. kerékpárút-hálózat további fejlesztése a városban és a város határának környezetében). A városszerkezet kialakításánál a városrészek funkciói szerint kell a fejlesztéseket végrehajtani. Az épített környezeti értékek megóvását a nemzeti örökségvédelmi elveknek megfelelően kell megvalósítani. A közszolgáltatások fejlesztése során növelni kell az intézmények környezetében a zöldfelület nagyságát. Környezetbarát megoldásokat kell alkalmazni az épületek, a berendezések és a napi működés, munkaszervezés terén is. Átgondolt, a szükségleteknek megfelelő, környezetkímélő, térségi alapú közösségi közlekedési rendszert kell kialakítani. Ösztönözni kell a környezetkímélő módon üzemelő közösségi közlekedési eszközök elterjedését. Fejleszteni kell a kerékpáros úthálózatot. A városrehabilitációba be kell vonni a potenciális befektetőket, igényeik fokozott figyelembe vételével. A felújításoknál víz- és energiatakarékos technológiák alkalmazása szükséges. A közüzemi hálózatok kapacitását szükség esetén bővíteni kell. Ösztönözni kell a környezetkímélő módon működő turisztikai infrastruktúra kiépítését.

A hátrányos helyzetűek aktívabb bevonása a település közösségi életébe. A környezettudatosság alapelveinek terjesztése a hátrányos helyzetű lakosság körében. Az új építmények helyét úgy kell kijelölni, hogy azok a lehető legkevésbé jelentsenek veszélyt és kockázatot az élővilágra (ezen belül az emberre is). Olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek nem eredményezik a beépített területek aránytalan növekedését. A termálvíz megfelelő visszasajtolását meg kell oldani. A térség gazdasági és társadalmi adottságainak megismerésével azonosítani kell a térség kulturális, gazdasági és társadalmi értékeit, és azok között csökkenteni kell a fejlettségi szintben lévő különbségeket. A regionális egyenlőtlenségek felszámolásával növelni kell a térség versenyképességét, a lakosság környezettudatos életmód elsajátítását.

141


Városrészekhez kapcsolódó célok

Célrendszer V1.A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása.

Főbb beavatkozás típusok

Turisztikai fejlesztések

Várható környezeti hatás A belváros környezeti állapota javul ezáltal a városkép is, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés környezetbarát módon is biztosítva lesz. Javul az érintett városrész lakókörnyezete (növekszik a zöldfelület aránya és a pormentes utak aránya), valamint a lakosság életkörülményei a közszolgáltatások és közösségi funkciókhoz való hozzáférés javulása révén. Élhetőbb lakókörnyezeti városkép alakul ki. A város vezetésének család-barát politikája erősödik. A lakókörnyezeti térségben javul a közbiztonság. Növekszik a zöldfelületek aránya. Fokozódik a környezeti terhelés (talaj- és levegőszennyezés) az külterület érintett részén, nő a gépjárműforgalom. Kedvezőbbé válnak ugyanakkor a közösségi közlekedés feltételei is, elsősorban a várossal való kapcsolat, napi ingázás szempontjából. Növekszik a vendégforgalom a városban, ami jelentős mértékben növelheti a közüzemi hálózatok leterheltségét és a környezetszennyezés mértékét.

Városi közösségi terek és zöldfelületek fejlesztése

Javul a városkép és a lakókörnyezet minősége, csökken a por- és zajterhelés, kiegyenlítődik a levegő hőmérséklete, páratartalma. Ún. „zöld folyosók” jönnek létre, amelyek segítik a populációk fennmaradását, és megakadályozza a települési élőhelyek feldarabolódását. Nő a közösségi terek száma, javul a minőségük.

Közösségi funkciót betöltő intézmények fejlesztése

Időszakosan, rendezvények idején növekedhet a közlekedési eredetű környezetterhelés. A látogatószám emelkedésével növekszik az energiafelhasználás.

Ipari területek fejlesztése

Fokozódik a környezeti terhelés (talajszennyezés, levegősszennyezés). Növekszik a gépjárműforgalom és a teherforgalom.

Stratégiai javaslat a környezeti probléma enyhítésére Nyitott zöldfelületek kialakításával javul a településközpont környezeti állapota. A közszolgáltatási intézmények műszaki fejlesztésénél környezetbarát technológiák alkalmazása előtérbe kerülnek. A létesítmények akadálymentesítését teljesíteni kell. Ösztönözni kell a környezettudatos szemlélet alkalmazását. Vonzó lakókörnyezeti feltételeket kell biztosítani. Zöldfelületek növelésével, parkok, játszóterek kialakításával javítani kell a városképet. Javítani kell az infrastrukturális hálózat a kiépítettségét. Ösztönözni kell a környezetbarát építészeti megoldásokat (alternatív energiaforrások használata, passzív házak). Ösztönözni kell a környezetbarát technológiák alkalmazását a vállalkozások működéséhez szükséges ingatlanoknál. Korlátozni kell a környezetszennyező iparágak, vállalkozások letelepedését. Ösztönözni kell a környezetbarát technológiák alkalmazását a vállalkozások működéséhez szükséges ingatlanoknál. Korlátozni kell a környezetszennyező iparágak, vállalkozások letelepedését. Ösztönözni kell a közösségi közlekedési eszközök használatát az ipari parkba történő ingázáshoz. A közüzemi hálózatok kapacitását szükség esetén bővíteni kell. Ösztönözni kell a környezetkímélő módon működő turisztikai infrastruktúra kiépítését. Kizárólag a felmerülő szükségleteknek megfelelő mértékben kell bővíteni a beépített térfelületek nagyságát. Olyan fajok választása indokolt, amelyek számára a helyi éghajlati viszonyok optimális feltételeket jelentenek, és egyben ellenállnak a sajátos városi terheléseknek is. Ez biztosítja a talaj vízháztartásának egyensúlyban tartását, az optimális árnyékoltságot és a költséghatékony fenntartást. Ösztönözni kell a környezetbarát építészeti megoldásokat (alternatív energiaforrások használata, passzív házak) és az autómentes megközelítési módok elterjesztését (zárt kerékpártárolók, megfelelő kapcsolat a buszmegállók irányába) Ösztönözni kell a környezetbarát technológiák alkalmazását a vállalkozások működésében. Korlátozni kell a környezetszennyező iparágak, vállalkozások letelepedését. Előnyben kell részesíteni a barnamezős fejlesztéseket. Javítani kell az ipari területek megközelíthetőségét a kerékpáros és a közösségi közlekedés révén.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a stratégia céljainak elérése pozitív és negatív környezeti hatásokat egyaránt okoz. A tervezett fejlesztések hozadéka összességében pozitív, a beavatkozások hozzájárulnak az épített és a természeti környezet állapotának javulásához. A város törekszik az esetlegesen felmerülő negatív környezeti hatások csökkentésére.

142


7.2

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM

Az anti-szegregációs terv legfontosabb részét a helyzetelemzésben feltárt problémák kezelésére lehetséges válaszokat megfogalmazó anti-szegregációs program képezi. A program konkrét beavatkozásokat határoz meg, amelyekhez indikátorokat és felelősöket is rendel, így nyomon követhetősége biztosított. Jelen terv messzemenően figyelembe veszi a 2010-ben elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia Anti-szegregációs tervét, és az annak részét képező anti-szegregációs program beavatkozásait. Az anti-szegregációs program elkészítésekor a Települési Esélyegyenlőségi Program releváns intézkedéseit is figyelembe vettük, hiszen annak 22 intézkedéséből csak 5 intézkedés nem hozható közvetlen vagy közvetett módon összefüggésbe az antiszegregációs terv által lefedett problémakörökkel, és a program által lefedett időtáv (20112016) is nagyrészt átfedésben van az IVS által lefedett időtávval (2013-2020). Ezért – az erőforrás-koncentráció elvét és az önkormányzati kapacitást szem előtt tartva – jelen program arra fókuszál, hogy a Települési Esélyegyenlőségi Programmal egymást kiegészítő, támogató beavatkozásokat határozzon meg a szegregátumokra, illetve a bennük élők életkörülményei javítására vonatkozóan. Mezőtúr Város Önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására törekedjenek, azok szegregációt semmilyen formában nem idézhetnek elő.

7.2.1

AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM CÉLKITŰZÉSEI

Az anti-szegreációs program Mezőtúrra vonatkozóan alapvetően a szegregátumokban élő lakosok életszínvonalának a városi átlaghoz történő felzárkóztatását tűzi ki célul. A következő táblázat az anti-szegregációs program beavatkozásait foglalja össze.

143

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 52. táblázat Az anti-szegregációs program beavatkozásai Helyzetelemzés megállapítása

Konkrét cél

A szegregátumok lakókörnyezetének minősége elmarad a városi átlagtól

Lakhatási feltételek javítása

5

6

Pormentes útburkolat és járdaépítés a szegregált területeken

Mezőtúr Város Önkormányzata alpolgármester

Hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási aránya kedvezőtlen

A Közoktatási A hátrányos helyzetű Esélyegyenlőségi gyermekek oktatási Intézkedési Terv körülményeinek felülvizsgálata, kiemelt további javítása a figyelemmel a keretfeltételek szegregátumokra, illetve biztosításával az aláíró intézmények körének kiterjesztése

A mindenkori Közmunka programba közfoglalkoztatásba ténylegesen bevont bevonható létszám A lakosok számának/ minimum 50%-ának szegregátumokban ezen belül a foglalkoztatása, amelyből élő lakosság szegregátumokban a szegregált területekről magas élő lakosok számának bevont lakosok aránya el munkanélküliségi növelése fogja érni az 50%-ot. rátája

A szegregátumban élők foglalkoztatási

Az IVS-ben meghatározott

2016-2019.

2014.


Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (3 év)

Az intézkedés megvalósításának határideje

2019

Helyi mobilizációs program kidolgozása

3

4

Beavatkozás felelőse

Önkormányzati lakásfelújítási alap létrehozása

1

2

Beavatkozás leírása

2013-2019.


2015.

Szükséges források

A helyi gazdaság minimum 2%-os Az alap felállításra Az alap felállításra GDP növekedése kerül: kerül: esetén elért többlet, Nem Igen önkormányzati helyi adó bevétel Út- és járda Út- és járda kiépítettség kiépítettség a a szegregátumokban: Hazai és ÉU-s szegregátumokban: Bázis: 28% pályázati források Bázis: 35% Célérték: 35% Célérték: 55% Bázisérték:0 db Bázisérték:1 db Önkormányzat saját programterv programterv forrásai, illetve saját Célérték: 1 db Célérték: 1 db teljesítésben programterv programterv Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv felülvizsgálata megtörténik 2013. év végéig

2013-2014.


Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (6 év)

Aláíró intézmények számának Önkormányzat saját növekedése forrása Bázis:2 Célérték: 4

A mindenkori közfoglalkoztatásba A mindenkori bevonható létszám közfoglalkoztatásba minimum 50%-t bevonható létszám fogja az minimum 45%-t fogja önkormányzat az önkormányzat foglalkoztatni. foglalkoztatni. Ezen Ezen belül a belül a szegregált szegregált területekről bevont területekről bevont lakosok aránya el fogja lakosok aránya el érni a 45%-ot. fogja érni az 50%ot. A szegregált A szegregált területekről a területekről a

144

Önkormányzati forrás és állami hozzájárulás

EU-s és hazai (NFSZ) források


Helyzetelemzés megállapítása

Konkrét cél

esélyeinek növelése, a képzettségi szintjük növelésével

7

8

A szociális helyzet előrelátható romlása kiemelten érinti a hátrányos helyzetű lakosságot

9

A szegregátumokban élők alacsony 10 részvételi szintje a város közösségi életében

Beavatkozás leírása

jövőképpel és célokkal összhangban felnőttképzések megvalósítása, amelyeken a részt vevők legalább 25%-a szegregált területekről érkezik. A szociális gondozási hálózat (Kistérségi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat) kapacitásbővítése a mentálhigiéniás szolgáltatások A hátrányos helyzetű fejlesztése céljából. lakosság szociális, Egészségterv egészségügyi és kidolgozása a társadalmi szegregátumokra problémáinak vonatkozóan. hatékonyabb Szociális kockázatokat kezelése vizsgáló, közösségfejlesztési tervkidolgozása, a kisebbségi önkormányzat és a civil szervezetek befonásával.

Beavatkozás felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

alpolgármester




A szegregált területen élőket be kell vonni a A rehabilitációs tervezett rehabilitációs Mezőtúr Város program kialakítása programokba, városrészi Önkormányzata az érintett lakosság lakossági rendezvények alpolgármester bevonásával szervezésével, az IVS partnerségi fórum keretein belül.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (3 év)

programokban résztvevők száma. Bázis érték: 30 fő Célérték: 75 fő év.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (6 év)

programokban résztvevők száma. Bázis érték: 75 fő Célérték: 150 fő

Esetszám/fő mutató Esetszám/fő mutató szinten tartása szinten tartása. (Bázis év: 2012) (Bázis év: 2012) Bázis adat: 2005 Bázis adat: 2000 esetszám/alkalmazott esetszám/fő Célérték: 2000 Célérték: 2000 esetszám/fő esetszám/fő

2014.

Szükséges források

Önkormányzati, kistérségi költségvetési tartalék

2015.

Bázisérték:0 db programterv Célérték: 1 db programterv


Önkormányzat saját forrásai, illetve saját teljesítés

2014.



Önkormányzat saját forrásai, illetve saját teljesítés

2016

Partnerségbe bevont személyek száma főben. Bázis érték: 0 fő. Célérték: 300 fő Partnerségbe bevont családok, szervezetek száma (db) Bázis érték: 0 db. Célérték: 3 db

145

Partnerségbe bevont személyek száma főben. Az esetleges Bázis érték: 300 fő. forrásigényt az Célérték: 1000 fő önkormányzat, Partnerségbe illetve a bevont családok, városrehabilitációs szervezetek száma projekt fedezi. (db) Bázis érték: 3db. Célérték: 6 Db


7.2.2

LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ ÉS MOBILIZÁCIÓS PROGRAM BIZTOSÍTÁSA

Ahogy az az anti-szegregációs helyzetelemzésben is részletesen bemutatásra került, a szegregátumok lakásállományának állapota, minősége jelentősen elmarad a városi átlagtól, azaz a lakókörülmények jóval rosszabbak a szegregátumokban. Míg a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül a város egészét tekintve 27,6 % volt a 2001-es népszámláláskor, ugyanez a mutató az 1. szegregátumban 57,9, a 2. szegregátumban 50% volt. Ez a jelentős különbség csak hosszútávon szűntethető meg, hiszen jelentős anyagi ráfordítást igényel, ráadásul mindenekelőtt magánszemélyek tulajdonát érinti, tehát elsősorban magánberuházás keretében lesz fejleszthető a lakások állapota. Az önkormányzat már korábban is felismerte a fentiekben bemutatott problémát, így az elmúlt években folyamatosan valósított meg olyan projekteket, amelyek javították a szegregátumok közmű infrastruktúrájának állapotát is. Az alábbi szegregátumok lakosságát is érintő projektek valósultak meg az elmúlt években. Érintett szegregátum

Megvalósulás ideje

1. szegregátum

2009.

3. szegregátum

2009.

1. szegregátum

2007-2008.

1,2,3,4. szegregátum

2009

1. szegregátum

2010-2011-


2012-2013


2012-2013

Projekt neve A "XXI. századnak" megfelelő játszótér fejlesztése az újvároson élő gyermekek részére a Szegedi Kis István téren Székeskert és Bodzáskert (ONCSA városrész) csapadékvízcsatorna hálózat kiépítése Mezőtúr Újváros csapadékcsatorna hálózat II. ütem 1. szakasz kiépítése Mezőtúr város közvilágítási költségeinek csökkentése fényáram-szabályozás megvalósításával Mezőtúr, Újváros II. ütem 2. szakasz és Kertváros csapadékcsatorna hálózat kiépítése A mezőtúri környezetveszélyeztető szennyvízkezelés átalakítása biztonságos, a természeti környezetet óvó, magas színvonalú, gazdaságosan üzemeltethető technológiával, az iszapkezelés megoldásával. Berettyó-Körös Ivóvízminőség-javító Projekt

Jelenleg is elbírálás alatt van két olyan önkormányzati pályázat is, amelyek megvalósítása javítaná a szegregátumok közművesítettségét, illetve az ott élők életkörülményeit: belterületi utak fejlesztése és városi rendelőintézet kialakítása. A cél – a fentiekkel összhangban – a szegregátumok lakókörnyezetének, lakásállományának rehabilitációja, amely egyrészt az önkormányzati bérlakás-politika, másrészt infrastrukturális beruházások révén valósulhat meg. A lakhatási integráció keretében az önkormányzat célul tűzi ki, hogy a szegregált területeken nem fog nőni a bérlakások száma, valamint, hogy a rászorult családokat integrált környezetben lévő bérlakásban fogja elhelyezni. A szegregált területen lévő bérlakás állománnyal kapcsolatos intézkedési tervet az elkészítendő mobilizációs programban tervezi meghatározni az önkormányzat. Szintén a lakhatási integrációt szolgálja a szegregált területeken a közmű infrastruktúra, elsősorban a legnagyobb hiányosságot mutató pormentes út és járda, további kiépítése, vagyis a közművesítés befejezése. A magántulajdonú házak felújítását az önkormányzat a gazdasági fejlődés beindulásától teszi függővé (minimum évi 2%-os GDP növekedés esetében). A lakhatási integráció biztosításának részét képezi egy mobilizációs program, amely a bérlakás-politikán kell, hogy alapuljon, így elsődleges feltétele a bérlakás építési elképzelések (célcsoport, igények, helyszínek, források, kivitelezés, kapacitás) önkormányzati programban való megjelenítése. 146

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Lakhatási integráció területén tervezett beavatkozások: 1. számú beavatkozás: Az önkormányzat lakás felújítási alap létrehozását vállalja a rászorultak részére, abban az esetben, ha a helyi gazdaság növekedése három év átlagában minimum 2% (GDP). Az alap költségvetése három év alatt lesz feltöltve és a negyedik évben lesz elérhető. 2. számú beavatkozás: A lakhatási integrációt szolgálja a szegregált területeken a közművesítés befejezése. Ezen belül is prioritást élvez az összesen még 9 utcában hiányzó pormentesített útburkolat és járda megépítése. 3. számú beavatkozás: Az önkormányzat vállalja, hogy a „helyi mobilizációs programot” kidolgozza. Főbb elveit a bérlakás politika megújítása, a bérlakás állomány fejlesztése és a fentiekben javasolt lakás felújítási alap létrehozása képezi.

7.2.3

OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ

Az elmúlt években jelentős fejlesztések, számos projekt indult el, valósult meg a városban a azzal a céllal, hogy a HH/HHH gyerekek oktatási integrációja növekedjen, továbbtanulási esélyek javuljanak. Ennek érdekében megtörtént a nevelési, módszertan-fejlesztési program beindítása, valamint a hátrányos helyzetű tanulók arányos elosztása a párhuzamos osztályokban a Mezőtúri Közoktatási és Közgyűjteményi Intézményhez tartozó osztályokban. A TÁMOP-os projektek keretében elindult IPR-t a 2013-ig önkormányzati fenntartású oktatási-nevelési intézmények adaptálták, annak további fenntartása jogszabályból eredő kötelezettség, amelyet immár az intézmények fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egységes szakmai irányítása is garantál. A település Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének utolsó felülvizsgálatára 2011-ben került sor, így a jogszabályból eredően 2013 végéig a dokumentumot ismét felül kell vizsgálni. Ez kiemelt fontosságú lesz, hiszen 2013. elejétől az önkormányzati fenntartású intézmények a Klebelsberg Intézményfenntartó Központoz kerültek. A megváltozott keretfeltételek miatt az Intézkedési Terv esedékes felülvizsgálatakor kiemelt figyelmet kell szentelni a szegregátumokban élő tanulóknak, esélyeik növelésének. A dokumentumot, illetve 2011-es felülvizsgálatának eredményét a városban található egyházi is iskolák is elfogadták, aláírták, az abban foglaltak betartását magukra nézve is kötelezően vállalták. A fenntartó-váltás miatt a szükségessé válik, hogy a felülvizsgált tervet már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központoz tartozó intézmények is hivatalosan elfogadják és aláírják. Az oktatási integráció területén tervezett beavatkozások: 4. számú beavatkozás: A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv felülvizsgálata, kiemelt figyelemmel a szegregátumokra, illetve az aláíró intézmények körének kiterjesztése

7.2.4

ÉRINTETT LAKOSSÁG FOGLALKOZTATÁSI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSA, MUNKAERŐ PIACI INTEGRÁCIÓJÁNAK ELŐSEGÍTÉSE

A közmunka programok ugyan csak átmeneti megoldást nyújtanak a munkanélküliség kezelésében azonban a jövedelemmel nem rendelkező lakosok számára fontos bevételt jelentenek és részben hozzájárulnak a munkaszokások, munkaképesség fenntartásához is. A cél az, hogy minél nagyobb arányban legyenek közmunkák keretében foglalkoztatva a munkanélküliek, közülük pedig különösen a szegregátumokban élők. A cél másik része az IVS céljaihoz illeszkedő felnőttképzési rendszer kialakítása, amely a jövőbeli városrehabilitációs projekt keretében valósulhat meg. Az önkormányzat és a feladat végrehajtásába bevont cége által foglalkoztatni tervezett létszám a 2013-as évben kb. 350 fő, azaz a jelenlegi szabályozási környezetben teljesíthető az a vállalás, hogy a közfoglalkoztatásba bevonható létszám minimum 50%-át foglalkoztatja

147

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr az önkormányzat. Azonban a korábbi években, 2010-ig ez általában nem teljesült. A munkaképes munkanélküliek 50%-ának bevonása az önkormányzati közfoglalkoztatásba tehát hosszabb távon is fenntartható és reális cél. Ezen belül fontos szempont, hogy a szegregátumokban élőkre kiemelt figyelem összpontosuljon, amit a számukra megállapított 50%-os minimális közfoglalkoztatási kvóta hivatott biztosítani. A városrehabilitációs projekt keretében az önkormányzat a Munkaügyi Központtal együttműködve helyi felnőttképzések megvalósítását tervezi, amelyek a tényleges helyi és térségi igényeken alapuló képzéseket ölelnének fel. A képzéseken legalább 25%-ban a szegregátumokban élők vennének részt Foglalkoztatás, munkaerő piaci integráció területén tervezett beavatkozások: 5. számú beavatkozás: A mindenkori közfoglalkoztatásba bevonható létszám minimum 50%-át fogja az önkormányzat foglalkoztatni. Ezen belül a szegregált területekről bevont lakosok aránya el fogja érni az 50%-ot. 6. számú beavatkozás: A cél az, hogy az IVS-ben meghatározott jövőképpel és célokkal összhangban, az ott körvonalazott fejlesztéseket támogató, a sikeres megvalósításhoz szükséges felnőttképzések valósuljanak meg, amelyeken a részt vevők legalább 25%-a szegregált területekről érkezzen.

7.2.5

SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER

A folyamatos társadalmi változások és a gazdasági válság hatására, valamint a megváltozó család-modell miatt a mezőtúri és kistérségi szociális ellátórendszer ügyfélforgalma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, az esetszám csökkenésére rövid- és középtávon nem számítanak a helyi szakemberek. A kistérségi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szociális esetszáma 2012-ben az alábbiak szerint alakult: felnőttek: 4184 eset, gyermekek: 3836 eset, a gondozásba vett személyek száma pedig 417 fő volt. A szolgálatban jelenleg 4 fő dolgozik, így az egy dolgozóra jutó esetszám 2005 darab, amely szinten tartása lenne a cél – tekintettel az előbbiekben jelzett, várható esetszám-növekedésre. Mindezek miatt a szociális gondozási hálózat kapacitását bővíteni kívánja az önkormányzat, mivel ez kistérségi szervezetként működik, a többi önkormányzattal együttműködve valósítható meg a fejlesztés. A szegregátumok lakóit ez előnyösen érinti, mert a jelenlegi szakember-létszám mellett a társadalmi folyamatokból következtethető, folyamatosan emelkedő egy főre eső esetszám szinten tartható lesz, azaz hosszú távon is fenntartható lesz a jelenlegi szolgáltatási színvonal. A létszámbővítés (1 fő felvétele tervezett rövidtávon) stabil esetszám mellett a szolgáltatási színvonal fejlesztését jelentheti, míg növekvő esetszámot feltételezve a jelenlegi szolgáltatási színvonal szinten tartását eredményezi a város mentálhigiéniás szolgáltatásait illetően. Szociális ellátórendszer területén tervezett beavatkozás: 7. számú beavatkozás: A szociális gondozási hálózat (Kistérségi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat) kapacitásbővítése a mentálhigiéniás szolgáltatások fejlesztése céljából.

7.2.6

EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK

A szegregált területen élők egészségügyi állapotáról viszonylag hiányosak az adatok, hiszen az ellátórendszer nem kezeli külön az ott élő lakosokat, miközben egészségi állapotuk feltételezhetően rosszabb, mint a város egyéb területein élőké. Emiatt a területen élők egészségügyi állapotának felmérése, szűrések megszervezése mindenképpen indokolt.

148

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Az új városi egészségház (rendelőintézet) kialakításával, amelyre a város által benyújtott pályázat elbírálás alatt van, az ott élők ellátása is javulna, hiszen az egész városban javulna az ellátási színvonal. Egészségügy területén tervezett beavatkozás: 8. számú beavatkozás: Egészségügyi terv készítése a szegregált területekre vonatkozóan, a szegregátumokban élő lakosság tervszerű vizsgálata és egészségi állapotának javítása érdekében.

7.2.7

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK

A hátrányos helyzetű lakosság társadalmi aktivitása, város közösségi életében való részvétele elmarad az átlagtól, ami elsősorban kedvezőtlen szocio-kulturális és gazdasági helyzetükből következik. Konkrét alátámasztó adatok ugyan nem állnak rendelkezésre a témában, azonban a kulturális területen dolgozó szakemberek, és az e területen tevékenykedő civil szervezetek tagjai is megerősítik a fenti megállapítást. Mindez hosszú távon fokozza kirekesztődésüket, egyben rontja integrálódási és munkába állási lehetőségeiket is, és potenciális konfliktus-forrást is jelent. Emiatt, a szegregátumokban élők társadalmi beilleszkedésének növelésére, valamint a helyi lakosság különböző csoportjai közötti konfliktusok oldása érdekében közösségfejlesztési programokat tervez az önkormányzat, amelyeknek akkor lehet eredménye, ha sikeres a gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési program is megvalósulna velük párhuzamosan, illetve őket megelőzően, azaz csökken a munkanélküliek száma a szegregált és veszélyeztetett területeken. Közösségfejlesztő beavatkozások: 9. számú beavatkozás: Javasolt az önkormányzatnak elkészíteni a szociális kockázatokat vizsgáló és erre programot kidolgozó közösségfejlesztési tervet, a kisebbségi önkormányzat és a civil szervezetek befonásával, egy éven belül. 10. számú beavatkozás: A szegregált területen élőket be kell vonni a tervezett rehabilitációs programokba, városrészi lakossági rendezvények szervezésével, az IVS partnerségi fórum keretein belül.

149


8 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A STRATÉGIA FŐBB KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

8.1

8.1.1.1 Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A városvezetés deklarált szándéka, hogy a már elkészült és hatályban lévő stratégiai, tervezési dokumentumokat maximálisan figyelembe vegyék, és felhasználják az azokban foglaltakat, vagyis nem cél, hogy egy teljesen új fejlesztési tartalommal bíró dokumentum szülessen, hanem, hogy a meglévő tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő programdokumentum jöjjön létre. Ennek érdekében a településfejlesztési koncepcióra és a településrendezési tervre elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: 

A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a településfejlesztési koncepció összefoglaló helyzetértékelése.



A városrészek és funkcióinak azonosítása a településrendezési tervre, valamint a szabályozási tervlapokra épült.



A szükséges funkcióváltások meghatározásánál kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra.



A városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szintén jelentős inputokkal szolgáltak.



A város jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsősorban a településfejlesztési koncepcióban definiált célkitűzésekre építettünk.

Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva – részben a Városfejlesztési Kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének, vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető közlekedés-földrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással (szakértői interjúk, lakossági kérdőívek, csoportos alkotótechnikák) és helyszíni bejárással történt. A. Mezőtúr Város Településfejlesztési Koncepciója (2009-2029) A város aktuális településfejlesztési koncepcióját 2009-ben készítette el. Az IVS és a településfejlesztési koncepció összhangban van, mert a helyzetértékelés megállapításai, jövőkép, stratégiai célok, prioritások és a javasolt fejlesztések illeszkednek egymáshoz. Teljesül a szakmai elvárás a két dokumentumra: az IVS a településfejlesztési koncepció adott időtávra szóló megvalósítási stratégiája. A településfejlesztési koncepció és az IVS-ben megfogalmazott célkitűzések illeszkedését az alábbi táblázat szemlélteti. 53. táblázat Az IVS és a településfejlesztési koncepció összhangja Az IVS célkitűzései  T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával.

    

T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a



A településfejlesztési koncepció célkitűzései Gazdaság- és vállalkozásfejlesztések elősegítése Az Ipari Parkban rejlő lehetőségek hasznosítása Megújuló energia hasznosítása Turisztikai fejlesztések A mezőgazdaságban rejlő sokirányú adottság hatékony hasznosulásának elősegítése. Újabb iparágak meghonosodását igen fontosnak tartja. Városrészek felzárkóztatása és funkcióbővítő

150

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Az IVS célkitűzései helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása



            



   

T7: A helyi identitás, közösségek erősítése.

kultúra

és

helyi



A településfejlesztési koncepció célkitűzései fejlesztése Épített értékek védelme Vonalas, környezetvédelmi és vagyonvédelmi infrastruktúrák fejlesztése Külterületi infrastruktúrák fejlesztése A közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése Belterületi burkolt utak arányának növelése A város gépjárműparkolási problémáinak megoldása Kerékpárúthálózat továbbfejlesztése Piacképes képzési rendszer kialakítása Meglévő humán infrastruktúrák, korszerűsítése, racionalizálása Közfeladatok ellátásának korszerűsítése Turisztikai fejlesztések Az életminőség javítása A lakható város megteremtése, mely fejlődése és felzárkózása érdekében megteremti azokat a többelemű feltételeket, amelyek lehetővé teszik az elvándorlás mérséklését ill. megállítását, megélhetést biztosítanak az itt élő munkaképes lakosságnak. A holtág-rendszer rehabilitációja Hortobágy-Berettyó rehabilitációja Hulladékgazdálkodás, zaj- és levegőtisztaságvédelem fejlesztése Zöldfelületgazdálkodás, erdőtelepítési program

 Törekszik a város kistérségi centrum szerepét a szolgáltatások körének bővítésével erősíteni.  A városközpont funkcióbővítő és revitalizációs programjának megvalósítása  Városkép és arculati elemeinek formálása  Országos védettségű műemlék épületek felújítása  Helyi védettségű épületek felújítása  A Polgármesteri Hivatal szervezeti struktúrájának korszerűsítése  A közfeladat-ellátó rendszer információszolgáltatásának korszerűsítése  A gyógy- és termálvízkincs turisztikai és egészségügyi hasznosítása a városi kórházzal együttműködve.  A felsőfokú képzés új stratégia mentén történő átalakítása  Horizontális együttműködések kialakítása  Leszakadó városrészek rehabilitációja  Városkép és arculati elemeinek formálása  Meglévő parkok rekonstrukciója  Új pihenőparkok létrehozása és játszótérfejlesztés  Ivóvízminőség javító program megvalósítása  Szennyvíztisztító telep korszerűsítése  Csapadékvízelvezető hálózat teljes kiépítése  Városi térkamera figyelő rendszer kiépítése  Oktatási/képzési stratégia kidolgozása  Felnőttképzést szolgáló fejlesztések ösztönzése

151

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Az IVS célkitűzései


V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása.

A településfejlesztési koncepció célkitűzései  Versenyképes szakmák beépítése az alap- és középfokú képzésbe  Leszakadó városrészek rehabilitációja  Városkép és arculati elemeinek formálása  Új pihenőparkok létrehozása és játszótérfejlesztés  Ivóvízminőség javító program megvalósítása  Szennyvíztisztító telep korszerűsítése  Csapadékvízelvezető hálózat teljes kiépítése  A 46-os főút várost elkerülő szakaszának megépítése  Az Ipari Park és a Szolnoki úti iparterület bekapcsolása a várost elkerülő 46-os főútvonalba

B. Szabályozási terv, településrendezési terv Mezőtúr Város Önkormányzata a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendeletével módosította a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 2/2004.(II.6.) önkormányzati rendeletét az akcióterületi fejlesztések műszaki paramétereinek megfelelően. Az IVS-ben tervezett fejlesztések indikatív listája a Városközponti funkcióbővítő akcióterület és a Szociális városrehabilitációs akcióterület esetében már rendelkezésre áll, így az ezeken a területeken tervezett fejlesztési beavatkozások szerkezeti és szabályozási tervekhez való illeszkedésének vizsgálata megtörtént. A szabályozási terv jelenlegi besorolásai és a tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges besorolások összevetése által megállapítható, hogy ezek a konkrét fejlesztési elképzelések a hatályos rendezési terv módosítását nem indokolják, az érvényben lévő helyi építési szabályzat és szabályozási terv és az IVS céljai között az összhang biztosított. Az Ipari park fejlesztési terület és a Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület beavatkozásai még kevéssé konkretizálódtak, azonban a tervezés jelenlegi szakaszában az előzetes fejlesztési elképzelések összhangban vannak a területek jelenlegi funkciójával, így a HÉSZ módosítására valószínűsíthetően e két terület esetében sem lesz szükség. A stratégia megvalósítása során, az adott beavatkozások véglegesítése közben szükség lehet a tervezett célok és a rendezési terv, valamint a HÉSZ illeszkedésének újbóli összevetésére, illetve utóbbi dokumentumok szükség szerinti módosítására vagy a fejlesztések újragondolására. 8.1.1.2 Az önkormányzat ágazati, tematikus stratégiáival való összhang A. Mezőtúr Város befektetés-ösztönzési stratégiája és koncepciója (2012-2029) Mezőtúr Város Önkormányzata 2012-ben készítette el befektetés-ösztönzési stratégiáját, amelyben részletesen megvizsgálták a város telephelyi adottságait és potenciálját, valamint ezzel összefüggésben megfogalmazták a célokat. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a gazdasági, infrastrukturális és humán potenciálok fejlesztésével és a foglalkoztatottság növelésével az életminőség javítása, a megtartó képesség feltételeinek megteremtése, a város hosszú távú versenyképességének fokozása a cél. Ennek érdekében és illeszkedve a kistérségi fejlesztési koncepcióhoz (lásd alább) koherens módon megismétli annak célkitűzéseit, kiegészítve a városképformálás, funkcióbővítő fejlesztés (5. pont) igényével. Mindez összefüggésbe hozható a prioritások után megjelenő Városfejlesztési marketing igényével. Az IVS és a befektetés-ösztönzési stratégia összhangját az alábbi táblázat szemlélteti.

152

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 54. táblázat Az IVS és a befektetés-ösztönzési stratégia összhangja Befektetés-ösztönzési stratégia Átfogó cél: Gazdasági-, infrastrukturális- és humán potenciálok fejlesztésével és a foglalkoztatottság növelésével az életminőség javítása, a megtartó képesség feltételeinek megteremtése, a város hosszú távú versenyképességének fokozása Stratégiai célok: Élhető – biztonságos – kiegyensúlyozott – fejlődő város 1. Differenciált gazdaságfejlesztés 2. Infrastruktúrák fejlesztése 3.Humánerőforrás, infrastruktúra és a programozás fejlesztése 4. Környezetfejlesztés 5. Városképformálás, funkcióbővítő fejlesztés 6. Együttműködések

IVS Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket – minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket. Lakható – kiegyensúlyozott – fejlődő város. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése.

B. Mezőtúr Város Települési Esélyegyenlőségi Programja (2011-2016) Mezőtúr Város Önkormányzata 2011-ben készítette el az esélyegyenlőség biztosítását célzó stratégiáját, amelyben részletesen megvizsgálták a város demográfiai adatait, a lakhatási viszonyokat, a közoktatást, valamint a szociális ellátást, az egészségügyet és a foglalkoztatást érintő kérdéseket és ezzel összefüggésben kerültek megfogalmazásra az esélyegyenlőségi program céljai. Történt mindez annak érdekében, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény előírásainak megfelelően a településen, annak intézményeiben és a felsorolt szakpolitikák tervezése és kivitelezése során megvalósuljon a szegregációmentesség és a diszkriminációmentesség, valamint teljesüljön a közösségi integráció kívánalma, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű egyének társadalmi integrációjára. Ennek fényében került megalkotásra az Integrált Városfejlesztési Stratégia is, mely maximális mértékben figyelembe véve az Esélyegyenlőségi Programot, külön tematikus célként fogalmazza meg a leszakadó rétegek helyzetének javítását integrált módon (T5), valamint a helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítését (T7). Az IVS keretében az esélyegyenlőségi területtel kiemelten az anti-szegregációs helyzetelemzés és program foglalkozik. 8.1.1.3 Az önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt célkitűzésekkel való összhang Az önkormányzat 2010-ben új gazdaságfejlesztési programot fogadott el, melynek kiindulópontját a polgármester 2010. október 13-án, a képviselő-testület alakuló ülésén elhangzott beszéde képezte. A dokumentum megállapítja, hogy a város működési kiadásai

153

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr meghaladják a bevételeket. Ennek megoldása érdekében két irányelvet fogalmaz meg. A költségek csökkentésével párhuzamosan szükség van a bevételi oldal növelésére, például beruházások ösztönzése, munkahelyteremtés és pályázati források hatékony megszerzése révén. A dokumentum – összhangban az előzőekben bemutatott Településfejlesztési Koncepcióval – felsorolja mindazokat a konkrét területeket, melyeken előrelépésre van szükség Mezőtúr felvázolt jövőképének megvalósításához. A célzott cselekvési területek és az azokon belül megfogalmazott intézkedési tervek megfelelő összhangban vannak az IVS-sel, a jövőképeknél meghatározott gazdaságfejlesztési prioritásaival és célrendszerével. Mindezt az alábbi táblázat szemlélteti. 55. táblázat Az IVS és a Gazdasági program összhangja Gazdasági Program 1. Munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés elősegítésével párhuzamosan a segélyek csökkentése

2. Helyi gazdaságfejlesztés

3. A városi kórház megőrzése, egyéb egészségügyi és prevenciós szolgáltatás bevezetése. 4. Sokszínű civil közösségi élet megőrzése

5. Ivóvízellátás és csatornázás továbbfejlesztése

6. A strandfürdő és a fedett uszoda lehetőségeinek kiaknázása

7. A belterületi utak portalanítása. Kerékpárutak fejlesztése

IVS T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták

154

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Gazdasági Program

8. A nevelési, oktatási, közművelődési intézmény-hálózat fejlesztése

9. Közrend, közbiztonság, bűnmegelőzés

10. Városi tömeg- és versenysport

11. Turizmus 12. A város kapcsolatrendszerének fejlesztése

13. A város arculatfejlesztése 14. Nyilvánosság, médiareprezentáció

IVS számának növelése. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. V1.A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése.

8.1.1.4 Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Az IVS készítésekor figyelembe vettük a város 2011 szeptemberében elkészült és jelenleg is hatályos környezetvédelmi koncepcióját, annak helyzetértékelését, diagnózisait, valamint célkitűzéseit, prioritásait. A helyzetértékelő részben már feltártuk a város környezetvédelmi problémáit, a következőkben a városi környezetvédelmi programmal való összhangot mutatjuk be. A dokumentum hangsúlyozza a hosszú távú célkitűzést, azaz a lakható, kiegyensúlyozott és fejlődő jövőképpel bíró Mezőtúr megvalósítását. Mindez azonban elképzelhetetlen megfelelő környezetminőség, az élet- és munkakörülmények biztosítása, fejlesztése és a környezetbiztonság javítása nélkül. Fontos ezen felül az egyedülálló természeti adottságok környezetbarát és fenntartható hasznosítása, és ennek megfelelően az erőforrások és értékek megőrzése. A Környezetvédelmi program kiemeli továbbá a fenntartható terület és 155

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr földhasználat kialakításának szükségességét, a helyben termelés és feldolgozás fontosságát valamint a fogyasztás elősegítését. Ezen általános célok megvalósításához az alábbi akciótervek kapcsolódnak: 1. Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód megvalósítása. E körbe tartozik a környezetvédelmi kommunikáció fejlesztése, a környezeti információk elérhetővé tétele, a fenntarthatóság népszerűsítése, a média bevonása és a környezettudatos nevelés és oktatás erősítése. 2. Vízminőség védelme. E körbe tartozik az előállított ivóvíz jó minőségének biztosítása, a vízbázisok védelme, a kommunális, ipari és mezőgazdasági eredetű terhelés csökkentése, környezetkárosítás megszüntetése. Ezen felül fontos megemlíteni a bel- és külterületi vízrendezés fontosságát valamint a meglévő szennyvíztisztító berendezések és rendszerek korszerűsítését a felszín alatti és felszíni vizek védelme érdekében. 3. Hulladékgazdálkodási akcióprogram. Ennek legfontosabb intézkedései között a megelőzésnek kell első helyen állnia, illetve adott esetben a hulladékképződés csökkentésére kell irányulnia. Ezt követő fontos lépés az ésszerű hulladékgazdálkodás elengedhetetlen következményeként a tervszerű újrahasznosítás, újrafeldolgozás igénye. 4. Környezetminőség akcióprogram. E körbe tartozik úgy a környezetkímélő talajvédelem, mint a települési környezetvédelem, melynek olyan összetevői vannak, mint a levegőszennyezettség, a zajterhelés, a zöldfelületek növelése, megújítása, fenntartása és a környezetbarát közlekedési lehetőségek megteremtése. A fenntarthatóság és a környezetvédelmi szempontok messzemenő figyelembevétele érdekében elvégeztük a szükséges stratégiai korrekciót, az IVS-ben megjelölt fejlesztések környezetvédelmi hatásainak csökkentése érdekében. A fejlesztések környezetre gyakorolt hatását az alábbi táblázat szemlélteti részletesen. 56. táblázat Az IVS és a Környezetvédelmi program összhangja Környezetvédelmi programban foglalt feladatok 1. Felszín alatti vizek védelme 2. Felszíni vizek védelme 3. A talaj védelme 4. Természet- és tájvédelem 5. Épített környezet védelme 6. Kül- és belterületi zöldfelületfejlesztés 7. Közlekedési infrastruktúra ellátottság, fejlesztése 8. Energiagazdálkodás racionalizálása 9. Zaj és rezgésvédelem 10. Hulladékgazdálkodás 11. Környezet-egészségügy, élelmiszerbiztonság 12. Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód 13. Vízminőség védelme 14. Hulladékgazdálkodási akcióprogram 15. Környezetminőség akcióprogram

IVS céljai Kapcsolódás Ellentmondás (van/nincs) (Közvetlen/közvetett/nincs) Közvetlen Nincs Közvetett Nincs Nincs Nincs Közvetlen Nincs Közvetlen Nincs Nincs Közvetlen Közvetlen

Nincs

Közvetlen Nincs Közvetlen

Nincs Nincs Nincs Nincs

Közvetlen Közvetett

Nincs

Közvetlen Közvetlen Közvetett

Nincs Nincs Nincs

156

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 8.1.1.5 Területi fejlesztési tervdokumentumokkal való összhang A Mezőtúri Kistérség 2004-ben készült Komplex stratégiai fejlesztési programja a térség fejlesztésének alábbi alappilléreit fogalmazza meg:     

Adottságokra alapozott gazdaságfejlesztés, Agrár- és vidékfejlesztés, Humán erőforrások fejlesztése, Környezetfejlesztés, Együttműködések erősítése.

Ezek alapján átfogó célként a humán, gazdasági, infrastrukturális potenciálok fejlesztésével és a foglalkoztatottság növelésével az életminőség javítása, a kistérség hosszú távú versenyképességének növelése fogalmazódott meg. Az IVS készítésekor figyelembe vettük a kistérségi stratégia jelenleg még aktuális céljait, prioritásait, mindazokat a tényezőket, ahol az önkormányzat szerepe döntő és meghatározó. 57. táblázat Az IVS és a kistérségi program összhangja A 2004-es fejlesztési stratégiai program

Jövőkép: Élhető – Kiegyensúlyozott – Együttműködő kistérség

Átfogó cél: Humán, gazdasági, infrastrukturális potenciálok fejlesztésével és a foglalkoztatottság növelésével az életminőség javítása, a kistérség hosszú távú versenyképességének növelése.

1. Adottságokra alapozott gazdaságfejlesztés

2. Agrár- és vidékfejlesztés

3. Humán erőforrások fejlesztése

4. Környezetfejlesztés 5. Együttműködések erősítése

IVS Mezőtúr az Alföld közepén elhelyezkedő, erőteljes mezővárosi múlttal és hagyományokkal rendelkező, vonzó kisváros. A város gazdasága a javuló megközelíthetőség nyomán az ipari parkba betelepülő vállalkozásoknak, helyi mezőgazdasági termelőknek és élelmiszer-feldolgozó üzemeknek, a kézművesipari hagyományokra épülő kisiparosoknak, a működő felsőoktatási intézménynek, és a városba látogató turisták növekvő számának köszönhetően újra prosperál, az aktivitási ráta magas, a foglalkoztatás stabil. Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket – minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése.

157


8.2.1

A STRATÉGIA FŐBB BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

A CÉLOK LOGIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI

Az IVS célrendszere teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt jelenségekre, trendekre és tendenciákra épül. Ezt támasztják alá a városi szinten (tematikusan) és a városrészi szinten összeállított SWOT-elemzések is, amelyekből egyértelműen levezethetőek a tematikus és a városrészi célok egyaránt. A stratégia célrendszere a helyzetértékelésben feltárt erősségekre építve a meglévő problémák (csökkenő lakosságszám, kedvezőtlen közlekedési kapcsolatok, funkcióhiányos közterek, szociális problémák, turisztikai lehetőségek kiaknázatlansága stb.) megoldását célozza. A stratégia átfogó célja az, hogy Mezőtúr váljon egy erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely megfelelő megélhetési lehetőségeket és versenyképes életfeltételeket kínál az itt élők számára. A tematikus célok összhangban állnak a városi szintű helyzetelemzés főbb megállapításaival, és illeszkednek az átfogó célhoz, annak elérését szolgálják. A tematikus célok és a városrészi célok kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. Ilyennek mondható például, hogy a gazdaságélénkítést támogatja a szabadidősturisztikai funkciók megerősítése a Hortobágy-Berettyó városközpont melletti partszakaszán, vagy az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. Mindez azonban visszafelé is hat: a lehetővé váló új szabadidős tevékenységek, valamint a városi infrastruktúra javítása hozzájárul a lakóterületek minőségjavulásához és a lakók egészséges környezetéhez. A városrészi szintű célok összhangban állnak a városrészi szintű helyzetelemzésekben foglaltakkal, és egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. A városrészi és tematikus célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze.

158

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 58. táblázat A városrészi és tematikus célok kapcsolata

V1.A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása.

T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával.

T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása

T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése





V1 -> T1

V1 -> T2

V1 -> T3

V1 -> T4

V1 -> T5

V1 -> T6

V1 -> T7

V2 -> T1

V2 -> T2

V2 -> T3

V2 -> T4

V2 -> T5

V2 -> T6

V2 -> T7

V3 -> T1

V3 -> T2

V3 -> T3

V3 -> T4

V3 -> T5

V3 -> T6

V3 -> T7

V4 -> T1

V4 -> T2

V4 -> T3

V4 -> T4

V4 -> T5

V4 -> T6

V4 -> T7

Jelmagyarázat:

Gyenge

Közepes

Erős

159


8.2.2

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

A stratégiában kitűzött célok eléréséhez, illetve az azok irányában történő érdemi előrelépéshez – a tervezett fejlesztések megvalósításához és fenntartásához – megfelelő emberi és pénzügyi erőforrások rendelkezésre állása szükséges. A fejlesztések megvalósításához szükséges humán erőforrások a város önkormányzatánál rendelkezésre állnak, és a városfejlesztési fejlesztések hatékony lebonyolítása érdekében Városfejlesztő Társaság kerül létrehozásra (a szervezeti kereteket részletesen „Az IVS megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások” fejezet mutatja be). Mezőtúr Város Önkormányzata a stratégiai célok kijelölésekor számba vette a fejlesztések finanszírozásával kapcsolatos lehetőségeket és korlátokat, és ez alapján nagyságrendileg reális középtávú célok kitűzésére törekedett. Az ingatlangazdálkodási tervben leírtaknak megfelelően a város fejlesztéseihez szükséges ingatlanvagyon rendelkezésre áll, a város ezen ingatlanvagyon ésszerű hasznosítására törekszik a városfejlesztési tevékenysége során is. A stratégiai célkitűzések megvalósítási feltételei ebben a tekintetben is megfelelő háttérrel rendelkeznek. A hasonló nagyságú és helyzetű településekhez hasonlóan Mezőtúr esetében is a pénzügyi erőforrások biztosítása jelenti a legkritikusabb tényezőt a fejlesztések megvalósíthatósága tekintetében. A stratégia megvalósítása külső források bevonása nélkül elképzelhetetlen. A források bevonásának alternatíváit pályázati források bevonása, gazdasági szereplőkkel partnerségben történő fejlesztés, illetve pénzpiaci eszközök (pl. hitel) igénybevétele jelentheti. Jelenleg számos, akár 100%-os támogatási intenzitású – többek között városfejlesztési és társadalmi fejlődést elősegítő – pályázati forrás elérhető. A további pályázatokhoz szükséges önerő a város költségvetése terhére, de mindig is a kiegyensúlyozott gazdálkodásra törekedve történik. A gazdaságfejlesztés terén – a közös érdekekből adódóan – az önkormányzat számít a gazdasági szereplők partneri és anyagi szerepvállalására is. A stratégia megvalósíthatósága szempontjából összességében a forrásszerzés, illetve a forrásbiztosítás bizonytalanságából eredő kockázatok a legjelentősebbek. Ennek mérséklésére tudatos, feladat- és célorientált települési gazdálkodás, az egységnyi önerőre jutó támogatási mérték maximalizálása, valamint a magántőke mozgósítása lehet megoldás. Egyes stratégiai célok elérése érdekében az önkormányzat a jövőben sem kíván olyan terheket és kötelezettségeket felvállalni, amelyek összességében veszélyeztetik a település gazdálkodását. A stratégiai célok elérését szolgáló akcióterületi beavatkozások kijelölésénél az önkormányzat figyelembe vette a tervezett fejlesztések megvalósításához és fenntartásához bevonható emberi és pénzügyi erőforrások nagyságrendjét, így azok megvalósíthatósága reálisnak tekinthető.

8.2.3

A CÉLOK ÉRDEKÉBEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK EGYMÁSRA GYAKOROLT HATÁSAI

A városrészi szintű helyzetértékelések alapján kitűzött városrészi célok illeszkednek egymáshoz, egymással pozitív kölcsönhatásban állnak. A városközpont fejlesztésének célja a városközponti funkciók megerősítése, amely ugyanakkor nem jár együtt más városrészek funkcióvesztésével. A városközpont fejlesztésének eredményei mindkét lakóterületi városrészre pozitív hatást gyakorolnak. A két lakóövezet fejlesztésének céljai hasonlóak – a lakókörnyezet és az életminőség javítása –, ugyanakkor fizikai elhelyezkedésük eltérő beavatkozásokat indokol. A lakóövezeti fejlesztések részben a természetes ingatlanpiaci folyamatok eredményeként fognak végbemenni. Emellett fontos kiemelni a külterületi fejlesztéseket (ipari területek bővülése), amelyek pozitív hatását a város összes lakosa és vállalkozása érzékelheti.

160

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Mivel a fejlesztések hosszú távon a város teljes területét érintik, ezért a célok teljesülése nem idézi elő sem hátrányos helyzetű lakosságot tömörítő szegregátumok kialakulását, sem zárványok közbeékelődését. Összegezve megállapítható, hogy a célrendszer egymásra épülő, illetve párhuzamos céljai a város feltárt problémáinak a megoldására irányulnak, elősegítik az átfogó cél elérését, a harmonikus városfejlődés megvalósítását. Mindezt az alábbi táblázat szemlélteti.

59. táblázat A városrészi célok kapcsolata V1.A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása.



V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása.

V1 -> V2

V1 -> V3

V1 -> V4

V2 -> V3

V2 -> V4

V2 -> V1

V3 -> V1

V3 -> V2

V4 -> V1

V4 -> V2

V3 -> V4

V4 -> V3

Jelmagyarázat:

Gyenge

Közepes

Erős

9 KOCKÁZATOK ELEMZÉSE Az alábbiakban az IVS stratégiai szintű kockázatait tárjuk fel és bemutatjuk a kockázatkezelési intézkedéseket. A stratégia megvalósítását a város által befolyásolható belső, illetve a város hatáskörén túl mutató külső tényezőkből fakadó kockázatok befolyásolhatják. 60. táblázat Felmerülő kockázatok Belső kockázatok 1. A városi lakosság érdektelensége

Külső kockázatok 1. Országos szintű gazdasági problémák

161

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 2. A városi lakosság identitástudatának csökkenése 3. Kedvezőtlen demográfiai és munkaerő-piaci változások 4. Szegregációs problémák 5. Környezettudatos magatartás hiánya 6. Alacsony befektetői kedv 7. Önerő hiánya 8. Önkormányzati vezetés elkötelezettsége

2. Kedvezőtlen pályázati feltételek 3. Szabályozási környezet változása 4. Tervezett fejlesztések elmaradása

A stratégia végrehajtását befolyásoló kockázatok bekövetkezési valószínűségét (kicsi, közepes, nagy), azoknak a projekt céljaira gyakorolt hatását (kicsi, közepes, nagy), valamint a felmerülő kockázatok kezelési stratégiáját az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 61. táblázat A felmerülő kockázatok kezelési stratégiája Kockázat megnevezése Belső kockázatok 1. A város társadalmának passzivitása, érdektelensége a városfejlesztéssel szemben. A város lakossága nem éli meg a fejlesztéseket sikertörténetként. 2. A városi lakosság identitás tudatának csökkenése. A lakosság nem tud büszke lenni városára. 3. A népességszám további csökkenése, az elvándorlás növekedése a képzett és fiatal munkavállalói csoportokban. A város munkaerőpiacának gyengülése. 4. Szegregált területek és az ott élő lakosság számának növekedése. A felzárkóztatási programok sikertelensége. 5. Felújított zöldterületek helytelen nem környezettudatos használata. 6. Alacsony befektetői kedv. Helyi vállalkozók befektetéseiket döntően nem a városban valósítják meg.

Bekövetkezés valószínűsége

Hatása a stratégia megvalósulására

közepes

nagy

kicsi

közepes

közepes

nagy

közepes

nagy

közepes

közepes

kicsi

nagy

Bekövetkezésük valószínűségét csökkentő intézkedések

Bekövetkezésük esetére tervezett intézkedések

A városfejlesztési tervekbe a helyi lakosság minden rétegét be kell vonni már a tervezés megkezdésekor. A tervekről tájékoztatni kell a lakosságot, a véleményeket be kell építeni. Lásd: partnerség leírásánál bővebben. A város patinás főterének helyreállítása. Rendezvények szervezése a főtéren.

Tájékoztatás, meggyőzés

A gazdaságfejlesztési stratégiát aktualizálni kell a városnak, ezen belül foglalkoztatási tervet kell készíteni. A munkahelyteremtés programjáról tájékoztatni kell a lakosságot. A fizikailag és társadalmilag szegregált helyzet csökkentése.

Motivációs eszközök alkalmazása, képzési, foglalkoztatási programok indítása.

A lakosság környezettudatos magatartását fejlesztő marketing és tájékoztató kampányok indítása már óvodás kortól. Alap infrastrukturális fejlesztések önkormányzati megvalósítása. A befektetési lehetőségekről már a tervezés szakaszában tájékoztatni kell a helyi vállalkozói csoportokat. A gazdaságfejlesztési stratégia készítésekor ki kell kérni a véleményüket.

Lakosság bevonása a zöldterületek megújításába, megőrzésébe.

A civil társadalom részére a fejlesztés által létrehozott eszközök biztosítása.

A szegregált területen élők számára munkahely-teremtési program indítása.

Kedvezmények biztosítása. (adókedvezmények), Erőteljes marketing tevékenység.

162

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Bekövetkezés valószínűsége közepes

Hatása a stratégia megvalósulására nagy

kicsi

nagy

Ésszerű gazdálkodás, eredmények közlése, folyamatos lakossági tájékoztatás, fórumok megtartása.

közepes

nagy

A rendelkezésre álló pályázati források megszerzésének maximalizálása a városban megvalósuló fejlesztések növelése érdekében.

A város érdekképviseleti erejének, térségi szerepvállalásának, aktivitásának növelése.

nagy

nagy

Megváltozott jogszabályokhoz való igazodás, IVS felülvizsgálata.

3. Kedvezőtlen pályázati feltételek. A rendelkezésre álló önkormányzati pályázati források arányainak, mértékének csökkenése.

nagy

nagy

4. A tervezett M44-es autópálya építését átütemezik.

kicsi

nagy

Folyamatos véleménynyilvánítás az illetékes hatóságok felé. Szakmai előkészítői munka hatékonyságának növelésé. Folyamatos véleménynyilvánítás az illeték-hatóság felé. Pályázati kiírások véleményezése a társadalmasítás során. Fejlesztések fókuszálása, pályázatok szakmai előkészítésének növelése, a magántőke bevonásának támogatása. Térségi összefogás keretében kell érvelni az autópálya építés mellett. Folyamatos kapcsolattartás, közös fejlesztési (konzorciumi) megállapodás aláírása.

Kockázat megnevezése 7. A tervezett fejlesztésekhez szükséges önerő hiánya 8. Önkormányzati vezetésben bekövetkezendő negatív változás Külső kockázatok 1. Az ország gazdasága a következő években 2011-2014 nem fejlődik, stagnál. Mezőtúr város gazdaságának foglalkoztatási képessége tovább csökken. 2. Az építésügyi, környezetfejlesztési és egyéb szabályozási környezet változása.

Bekövetkezésük valószínűségét csökkentő intézkedések Racionális önkormányzati gazdálkodás.

Bekövetkezésük esetére tervezett intézkedések Kedvezményes hitel felvétel, magántőke bevonása. A mindenkori Önkormányzat folytatja az IVS megvalósítását. IVS felülvizsgálata 35 évenként.

Projektek pályázati feltételekhez igazítása.

A városfejlesztési terveket újra kell ütemezni.

Az azonosított és részletezett kockázatok nyomon követése javasolt a stratégia monitoringja során, azzal egy időben, évente legalább egyszer. Amennyiben a felsorolt kockázatok valamelyike bekövetkezik, a megadott intézkedések végrehajtása javasolt. A stratégia megvalósítása, illetve a felülvizsgálat során esetlegesen azonosítható újabb kockázatok kezelése elengedhetetlenül fontos, ezért szükséges ezek beépítése a kockázatkezelési stratégiába.

163


10 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI CÉLOK ELÉRÉST TEVÉKENYSÉGEK

10.1 A

SZOLGÁLÓ,

NEM

BERUHÁZÁS

JELLEGŰ

ÖNKORMÁNYZATI

1. Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és épített környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó várható hatásokat az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával jelentősen felerősítheti, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Különösen fontos továbbá az építési szabályok meghatározása és a területhasználat korlátainak felállítása úgy, hogy az megfelelő rugalmassággal módosítható lehessen, amennyiben befektetői igény jelentkezik – természetesen a helyi lakosok érdekeinek maximális érvényesítése mellett. A befektetői folyamatot szükség esetén adó- és illetékkedvezményekkel is ösztönözni, gyorsítani lehet. 2. Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Az önkormányzatnak gazdálkodnia kell felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhető mások számára érték, hogy az önkormányzat számára nem jelentkezik közvetlen költség. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális vagy közösségi értékek létrejötte. Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve – de nem visszaélve – bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). Kölcsönös előnyök esetén lehetséges a PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát.

164

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Az önkormányzati ingatlanokat és azok hasznosítását az „Ingatlangazdálkodási koncepció” fejezet mutatja be részletesen. 3. Önkormányzati gazdálkodás racionalizálása Az elmúlt években már több területen történt előrelépés az önkormányzati gazdálkodás racionalizálását illetően, de komplex, minden területet magába foglaló program nem készült, nem valósult meg a városban. A tartalékok nagysága, helye nincs feltárva, hatékonysági elvárásokat nem fogalmazott meg a képviselőtestület az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatban. A fenti okok miatt célszerű egy átfogó átvilágítás után megalkotni a gazdasági számszerűsíthető elvárásokat az önkormányzati gazdálkodással szemben, és erre alapozva végrehajtani egy racionalizálási programot. 4. Tervalku A tervalku intézményét, bár nem ilyen elnevezéssel, de hasonló tartalommal már alkalmazta az önkormányzat beruházási tárgyalások esetén. A város céljaihoz hozzájáruló magánberuházások esetében a felek érdekeit figyelembe véve jöhetnek létre az ingatlanhasznosításra vonatkozó megállapodások, szerződések. A jövőben a tervalku eszközét elsősorban nagyobb ipari és kereskedelmi jellegű fejlesztések, a belvárost érintő rehabilitációs beavatkozások és a turisztikai jellegű magánberuházások esetében indokolt alkalmazni. Emellett fontos, hogy a már működő vállalkozások esetleges átköltözésénél szintén érdemes a tervalku eszközét is felhasználni. 5. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése A Mezőtúrról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők bár nehezen számszerűsíthetőek, de hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását – többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketingakciókat irányozni: 

városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek,



a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek,



turistaként a városba látogatók,



a város és a környező települések lakossága.

A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Mezőtúr (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz

165

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban működő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Mezőtúr pozitív arculatának kialakítása és megerősítése, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással), üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető fontosságú a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost népszerűsíteni kell a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. A turizmus fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a városnak, mert a turisztikai attrakciók és a turizmust támogató szolgáltatások és kulturális események a város lakói számára is növelik az elérhető szolgáltatások körét. Mezőtúr kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a település lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként mérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a módszertani kézikönyvnek megfelelően az IVS két-három évente felülvizsgálatra kerüljön. Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia alapelvének megfelelően az ágazat- és területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása. Tervezett tevékenységek: 



Városi marketing stratégia elkészítése: célja a fejlesztések kihasználtságának, piaci ismertségének növelése, Mezőtúr turisztikai arculatának javítása. Lépések: o

Marketing terv készítése: a marketing terv az önkormányzat, az érintett vállalkozások, társadalmi szervezetek, lakosság véleményeit, igényeit figyelembe véve, egy működőképes marketing rendszert dolgoz ki, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy a városban eltöltött vendégéjszakák száma növekedjen, valamint a helyi és térségi lakosság növekvő mértékben vegye igénybe a kisváros fejlesztett funkcióit, szolgáltatásait.

o

Marketing eszközrendszer fejlesztése: a marketing tervben feltárt hiányosságok felszámolása érdekében fejleszteni kell a célcsoportok hatékony elérését szolgáló marketing eszközöket.

Országos/régiós szintű városmarketing rendezvény létrehozása, piaci bevezetése: cél a nyári turistaszezonban egy országos, régiós léptékű új rendezvény létrehozása. A rendezvény helyszínei a megújult városközpont, Erzsébet liget, Hortobágy-Berettyó-főcsatorna lehetnek. (A rendezvénnyel szembeni elvárás: több

166

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr napos programsorozat a turista szezon főidényében: 3-4 napos, tervezett látogatók száma 15-20 000 fő.) 6. Felnőtt szakképzés fejlesztése a városban A város munkaerő-piaci kínálatának bővítésében és a foglalkoztatási mutatók javításában fontos eszköz a jelenlegi, illetve potenciális munkavállalók át- és továbbképzése. A program főbb mutatóit az alábbi táblázat tartalmazza. Célcsoport  Versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság, szegregált területek érintett lakossága  Letelepedő vállalkozások az Ipari parkban  Helyi turisztikai, kiszolgáló és egyéb szolgáltatók

Tevékenység  Új helyi felnőtt képzések kialakítása  Szolgáltató iparhoz kapcsolódó képzések indítása (pl. kertész, házvezetőnő, turista szállásadó)  Letelepedő ipari üzemek munkaerő-igénynek felmérése és a képzési kínálat ennek megfelelő átalakítása

Projektgazda  Főiskola  Gimnázium  Szakképző központ  Magánképző cégek

7. Turisztikai klaszter és a város turisztikai stratégiájának létrehozása A városban a turizmus fejlesztése a gazdaság élénkítésének egyik fontos alappillére. A sikeres városok turisztikai iparágai több lábon állnak és több szereplősek, egy-két kiemelkedő szolgáltatás, attrakció nem elegendő a turizmus fejlesztéséhez (termálvíz). Átfogó és összehangolt együttgondolkodásra, cselekvésre van szükség az önkormányzat és az érintett magánszektor szereplői között. Ezt a közös munkát segítené egy turisztikai klaszter létrehozása, ahol szabályozott keretek között, több szereplővel, több területen folyhatna a helyi turizmus stratégiailag megalapozott fejlesztése. 8. Horgászturizmus fejlesztése érdekében projektcég létrehozása Az IVS lakossági fórumán felmerült javaslat szerint a helyi civil szervezet anyagi lehetőségei miatt önmagában nem képes a horgászturizmus infrastruktúráját fejleszteni, ezért szükség lenne a horgászegyesület, az önkormányzat és magán befektetők egyeztetett összefogására pl. az európai uniós források adta fejlesztési lehetőségek kihasználása érdekében. Ennek egyik megoldása lehet a projektcég vagy horgászturizmust fejlesztő konzorcium létrehozása.

167

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 10.2 AZ IVS MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítása olyan szervezeti működést kíván meg a várostól, amely biztosítja egyrészt a stratégia egészének folyamatos karbantartását, az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába (stratégiai menedzsment), másrészt pedig biztosítja a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását (operatív menedzsment). Mezőtúr Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata. A bizottságokat véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködő és döntési jogosítványokkal ruházták fel, amelyek révén 

saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében,



figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását,



felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését,



valamint ezen általános hatáskörök mellett speciális feladatokat is ellátnak a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő (pl. önkormányzati intézmények felújításának menetrendje, vagyongazdálkodás, vállalkozásokban való részvétel stb.).

tevékenységeket

A városfejlesztési prioritások meghatározása a Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság kompetenciájába tartozik. Ezenkívül számos további, az IVS megvalósításához kapcsolódó feladatot lát el (pl. kezdeményezi a közműfejlesztéseket, koordinálja az önkormányzat és a vállalkozások együttműködését, közreműködik a vagyongazdálkodásban). A városfejlesztési tevékenységekben a jegyző is fontos szerepet játszik, hiszen jogszabályi felhatalmazás alapján koordinálja az önkormányzati rendeletek és koncepciók előkészítését. Az IVS stratégiai menedzsment fő feladatai a következők: 

Az IVS megvalósításának nyomonkövetése, elvárt eredmények, hatások értékelése.



A városfejlesztés külső és belső környezetében bekövetkezett figyelemmel kisérése, a célokra gyakorolt hatások elemzése.



A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az IVS-be.



Operatív menedzsment tevékenységének stratégiai szintű felügyelete, céljainak meghatározása, eredményeinek értékelése, szükség esetén korrekció kezdeményezése.



IVS partnerségi egyeztetések szakmai irányítása, felügyelete.



IVS partnerségi egyeztetések anyagainak előkészítése, előterjesztése döntéselőkészítésre.



A döntéshozók részére éves jelentés készítése az IVS megvalósításáról, a változó külső, belső tényezőkről, korrekciókról, társadalmi igények változásáról.



IVS megvalósítási folyamatáról a lakosság tájékoztatására alkalmas információs adatcsomag összeállítása, évente legalább egyszer, jelentősebb változások esetén többször is.



Kistérségi együttműködés eredményeinek elemzése, javaslatok kidolgozása a tervezett korrekciókról. Szakmai stratégiai szinten a településközi folyamatos koordináció biztosítása.

változások

168


Városfejlesztést tevékenységükkel befolyásoló nem önkormányzati intézményekkel, szervezettekkel való kapcsolattartás. 32. ábra A városfejlesztés szervezeti rendszere

STRATÉGIAI MENEDZSMENT

Mezőtúr Város Önkormányzata Polgármester Képviselőtestület Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

Partnerség -

OPERATÍV

lakosság, civil szervezetek vállalkozások szakhatóságok környező települések

Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki iroda Polgármesteri Kabinet

MENEDZSMENT

Városfejlesztő Társaság

Külső szakértők

62. táblázat A városfejlesztés szervezeti keretei Döntési szintek Stratégiai szint, stratégiai menedzsment Operatív szint, operatív menedzsment Társadalmi kapcsolatok

Településközi koordináció

Felelős szervezeti egység Stratégiai munkacsoport az önkormányzat apparátusán belül (műszaki, igazgatási, szervezési, pénzügyi, vagyongazdálkodási, szociális önkormányzati szakterületek szakemberei) Városfejlesztő társaság és a vele kapcsolatban álló hivatali egység A partnerségi egyeztetések adminisztrációját, szakmai munkáját a stratégia munkacsoport támogatja. Kistérségi együttműködés fórumai

Döntéshozók Képviselőtestület, polgármester

Polgármester Városfejlesztő társaság vezetője Polgármester

Polgármester, Képviselő-testület

Koordinátor / vezető Stratégiai munkacsoport vezető

Városfejlesztő társaság vezetője Stratégiai munkacsoport vezető Városfejlesztő társaság vezetője Stratégiai munkacsoport vezető

Az operatív menedzsment feladata az IVS-ben előrevetített akcióterületi fejlesztések megvalósításának menedzsmentje. A városfejlesztés megfelelő szervezeti rendszerének biztosítása érdekében a város önkormányzata városfejlesztő társaságot hoz létre. Az IVS keretében megvalósítani

169

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr tervezett konkrét pályázatok előkészítésével a Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal részéről a Műszaki Iroda és a Polgármesteri Kabinet foglalkozik. A kapcsolatot a városfejlesztő társasággal a Polgármesteri Kabinet munkatársa látja el. A szükséges humánerőforrás tekintetében elsődleges szempont, hogy a városrehabilitáció projektmenedzsment-szervezetét olyan tapasztalt szakemberek alkossák, akik széleskörű projektmenedzsment ismerettel és gyakorlattal rendelkeznek. A városfejlesztési projektek megvalósításához legalább 1-1 fő pénzügyi, műszaki, településfejlesztési szakemberre van szükség, akik esetében a megfelelő végzettség mellett a releváns szakmai tapasztalat is alapvető elvárás. Az ezen kritériumoknak megfelelő szakemberek jelenleg is a projektmenedzsment szervezet alkalmazásában állnak, illetve adott esetben a szükséges szaktudással rendelkező munkavállalókkal kiegészíthető a projektmenedzsment csapat. A városfejlesztési tevékenységek megvalósításához alkalomszerűen szükséges szaktudás bevonására megbízási szerződések keretében van lehetőség. A pontos szakmai elvárások, kompetenciák és az ahhoz kapcsolható személyek meghatározására a részletes projektfejlesztések szakaszában kerül sor. A városrehabilitációs programok megvalósítása során a városfejlesztő társaság, mint projektmenedzsment-szervezet az önkormányzat bizottságaival és a képviselőtestülettel, a polgármesteri hivatal minden érintett irodájával, a projektpartnerekkel, valamint a fenntartásban érdekelt szervezetekkel együtt részletesen meghatározza azokat a garanciális elemeket és szerződéses feltételeket, amelyek lehetővé teszik a városfejlesztési akciók pénzügyi egyensúlyának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának folyamatos ellenőrzését. Annak érdekében ugyanis, hogy a program végrehajtása és a létrehozott létesítmények működtetése eredményesen, a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően történjen, több kérdést tisztázni kell a résztvevő felek között: 

Felelősség: A projekt megvalósítására vonatkozó konzorciumi szerződésben a tagok az általuk végzett feladatok elvégzésért vállalnak szakmai és pénzügyi felelősséget. Így egyrészt a pénzügyi és szakmai felelősség kérdése nem egyedül a projektgazda önkormányzatot terheli, másrészt a kisebb projektelemek megvalósítótól sem várnak el aránytalan mértékű felelősségvállalást.



Információáramlás: A projektmenedzsment-szervezet kialakít egy olyan naprakész adatbázist és informatikai rendszert, amelyben a projektpartnerek folyamatosan nyomon követhetik az egyes projektelemek állását mind a műszaki, szakmai kivitelezés, mind a pénzügyi teljesítés tekintetében – ezáltal biztosított a projektmenedzsment működésének nagyfokú hatékonysága. Emellett a partnerek kötelesek minden, a városrehabilitáció megvalósítását veszélyeztető szervezeti, pénzügyi változásról azonnal tájékoztatni a projektgazdát.



Kockázatelemzés: A kockázatelemzést nemcsak a projekt megvalósításával kapcsolatban kell elvégezni, hanem előzetesen fel kell tárni azokat a potenciális veszélyeket, amelyek a projektgazda, a projektmenedzsment és a projektpartnerek szervezeti felépítésével, illetve pénzügyi hátterével kapcsolatosak (pl. önkormányzati gazdálkodás, vállalkozói környezet bizonytalanságai stb.). A felmerült kockázatokat a megfelelő eszközök hozzárendelésével lehet elkerülni.



Pénzügyi kötelezettségvállalás: A városrehabilitáció megvalósítása során figyelmet kell fordítani arra, hogy a támogatási szerződésnek megfelelő részteljesítések esetén minden projektpartner időben hozzájusson a támogatási forrásokhoz. Ehhez szoros együttműködés szükséges a projekt-előrehaladási jelentések elkészítésében és a számlák megfelelő tartalmú és formájú kibocsátásában.

170

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 10.3 TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ Regionális szinten a településközi koordinációban az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség játssza a legfontosabb szerepet. A pályázati kiírások előkészítésével, a támogatható tevékenységek és a lehetséges kedvezményezettek meghatározásával biztosítja a fejlesztések regionális összhangját, segíti az egymást gyengítő hatások kiküszöbölését. A potenciális versenytársak és együttműködők (azonos méretű és adottságú települések) közötti párbeszéd a régión belül – hasonlóan a többi régióhoz – kevéssé jellemző. A települések közötti együttműködés elsődleges terepe a kistérségi szint, azon belül is a kistérségi társulás. Mezőtúr a Berettyó-Körös Többcélú Társulás, azaz a Mezőtúri kistérség központjaként a kistérségi szerepkörből adódó alapfeladatokat magas színvonalon ellátja, kérdéses azonban, hogy milyen mértékben képes gazdasági-társadalmi fejlődést generálni az érintett településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a város és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. 63. táblázat Munkamegosztás a kistérségben Mezőtúr, mint kistérségi / járási központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások          

Munkahely Közigazgatás, járási hivatal Szociális szolgáltatások Egészségügy, szakellátás Közép- és felsőfokú oktatás, felnőttképzés Kiskereskedelmi szolgáltatások Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Kommunális szolgáltatások Turizmus Kulturális lehetőségek

A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások      

Munkaerő Turizmus Rekreációs tevékenység Lakóterület Mezőgazdasági termékek Alternatív ipari területek

A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város és a környező települések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszüntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. A Mezőtúri kistérség és vonzáskörzet egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazza, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítsa. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció) megelőzéséhez tehát nemcsak Mezőtúr, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. A térség településeinek tervezett fejlesztései esetében célszerű különbséget tenni a szűken értelmezett kistérség és a tágabb térség – főként városi jogállású – települései között. A városi rangú települések saját vonzáskörzetük kibővítésére és megerősítésére törekednek. Ennek eléréséhez a jelenlegi pályázati kiírásoknak megfelelően több olyan projekt megvalósítása is folyamatban van, illetve várható, amelyek jellegükben hasonlóak a mezőtúri városrehabilitációhoz. A közeli községekben kisebb léptékű, részben pontszerű településfejlesztési akciók valósulhatnak meg, amelyek kifejezetten a helyi lakosság életminőségének javítására irányulnak. Mikroregionális szinten a tervezett fejlesztések településközi koordinációjában a Berettyó-Körös Többcélú Társulás játssza a főszerepet. Mind a kistérségben, mind egyes

171

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr önkormányzati szervezetekben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy az érintett települések fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez szükséges 

a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele,



a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről (ágazati szinten is),



a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése,



a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata,



valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba.

Összességében megállapítható tehát, hogy Mezőtúr tervezett városrehabilitációjával és az azt megalapozó Integrált Városfejlesztési Stratégiával a környező, több milliárd forintnyi nagyságrendű fejlesztési elképzelések területi szintű kölcsönhatása pozitív mérleget mutat, a hatások szinergikusan kiegészítik, felerősítik egymást, felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A fejlesztések eredményeként az ellátott funkciók optimalizálására kerül sor az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak a figyelembevételével. A településközi egyeztetések dokumentációja a Mellékletek között található.

172

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 10.4 INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ Mezőtúr Város Képviselő-testülete 2012-ben fogadta el a város közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet a 46/2012.(III.29.) számú képviselő-testületi határozattal. A határozattal összhangban tehát a vagyongazdálkodási terv az irányadó az önkormányzat ingatlangazdálkodásának tekintetében is. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok kezelése a vagyongazdálkodási tervvel összhangban történik. A helyi önkormányzat tulajdona az önkormányzati feladatok ellátását és az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján A helyi önkormányzati vagyon két főcsoportba (törzsvagyon és üzleti vagyon) és három alcsoportba sorolható, ami a rendelkezési, hasznosítási lehetőségeket is meghatározza (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, forgalomképes). A törzsvagyonba a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek, míg az üzleti vagyonba tartozik minden olyan vagyonelem, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába, azaz a forgalomképes vagyonelemek. Jellemzően ide tartoznak a bérlakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzletek), részvények és értékpapírok, vásárcsarnok, piac, beépítetlen önkormányzati tulajdonú földek. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az a forgalomképtelen törzsvagyon, melynek állami, vagy helyi önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt. A vagyon forgalomképességének korlátozására azért van szükség, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához szükséges része az önkormányzat tulajdonában maradjon. Jelen ingatlangazdálkodási koncepció az önkormányzati vagyonra fókuszálva elemzi a város és az akcióterületek ingatlanállományát, illetve az azokkal kapcsolatos hasznosítási lehetőségeket. Mindez egyrészt a rendelkezésre álló információk köre determinálja, hiszen az önkormányzat a tulajdonába nem tartozó ingatlanokról nem rendelkezik kimutatással, másrészt a nem önkormányzati ingatlanokkal való gazdálkodás, az azokon tervezett esetleges beruházásokra gyakorlatilag semmilyen ráhatása nincs a városvezetésnek. Az állami tulajdonban lévő ingatlanok (főként a közutak tartoznak ide, illetve a közelmúltbeli változások miatt a volt önkormányzati épületek) többségének műszaki állapota elavult, azonban az önkormányzattól átvett intézmények szinte mindegyikén történtek jelentősebb beruházások az elmúlt években, így azok állapota jónak mondható. Az állam által finanszírozandó fejlesztések elsősorban a közútfelújítás terén várhatóak középtávon. A köztulajdon különböző formája néhány ingatlan esetében jelenik meg a városban, amelyek ugyan Mezőtúr önkormányzata tulajdonában vannak, de kezelésüket, fenntartásukat együttműködési megállapodás keretében egyéb intézmények látják el – ilyenek pl. a szociális intézmények (Mezőtúri Református Egyházközség), a Túri Fazekas Múzeum (Bolváry ház), 3 db idősek klubja (Berettyó-Körös Többcélú Társulás), Mezőtúri Járásbíróság. Ezen intézmények tulajdonjoga, illetve a fenntartási kötelezettségek részletes szabályozása tekintetében a következő időszakban jogszabályi változások várhatóak, így esetleges fejlesztésük, hasznosításuk a végleges szabályozás függvényében lesz tervezhető. Az egyházi tulajdon a templomok és az egyházi fenntartású iskolák révén van képviselve a városban. Mivel az egyházi iskolákon az utóbbi évtizedben nem történtek jelentősebb, épületek állagát érintő beruházások, középtávon mindenképp szükségessé válik ezen intézmények felújítása, amely elsősorban a helyi egyházak pályázati aktivitásának fokozásával érhető el. A magánberuházásokra az önkormányzatnak nincs ráhatása. Az önkormányzat által megvalósított vagy megvalósítani kívánt fejlesztések ösztönözhetik a magán fejlesztések, beruházások beindítását.

173

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 10.4.1 AZ ÖNKORMÁNYZAT INGATLANVAGYONÁNAK ÁTTEKINTÉSE Mezőtúr Város Önkormányzatának ingatlanvagyona a 2012. októberi állapot szerint 1600 db ingatlanból áll, amelyből 840 db forgalomképtelen, 495 db korlátozottan forgalomképes, 265 db ingatlan pedig forgalomképes. Az ingatlan vagyonelemek becsült értékére némileg korábbi adatok állnak rendelkezésre, az ingatlanvagyon kataszter 2011. december 31-i állapota szerint a következőképp alakult:   

forgalomképtelen vagyonelemek: korlátozottan forgalomképes vagyonelemek: forgalomképes vagyonelemek:

6.201 millió Ft, 7.514 millió Ft, 753 millió Ft.

Az önkormányzati ingatlanvagyon-elemek megoszlását az alábbi diagramok szemléltetik. 33. ábra Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok főbb jellemzői (2011.12.31-i állapot szerint)

Ingatlanok száma (db)

Becsült érték (millió Ft) 753; 5%

208; 16% 639; 48%

6201; 43%

7514; 52%

480; 36%

forgalomképtelen

forgalomképtelen

korlátozottan forgalomképes


forgalomképes

forgalomképes


Mezőtúr Város Önkormányzata 1600 ingatlant tulajdonol a 2012. októberi állapot szerint, amelyek hasznosítás szerinti lehetőségét az alábbi táblázat mutatja be. 64. táblázat Az önkormányzati ingatlanok főbb jellemzői a hasznosítás lehetősége szerint (2012. október)

Hasznosítás szerinti besorolás és a besorolás alapja forgalomképtelen - törvény alapján forgalomképtelen - helyi döntés alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű korlátozottan forgalomképes - törvény alapján korlátozottan forgalomképes - helyi döntés alapján forgalomképes ÖSSZESEN

db 745 55 40 122 373 265 1600


Az önkormányzati ingatlanok majdnem felét (48%) a forgalomképtelen ingatlanok teszik ki, azonban értékük a teljes ingatlanvagyonnak már csak 43%-át éri el. Legnagyobb értéket (7,5 milliárd Ft, érték szerint: 52%) a város korlátozottan forgalomképes ingatlanállománya képvisel, miközben ezen ingatlanok száma alig haladja meg a teljes ingatlanállomány 1/3-át,

174

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr azaz értékük relatíve magasabb, mint a forgalomképtelen ingatlanoké. A forgalomképes ingatlanok értéke a legkisebb és viszonylag a legalacsonyabb is, hiszen míg az állomány 16%-át teszik ki, értékben csak 5%-ot képviselnek. 10.4.1.1 Az önkormányzat törzsvagyona Forgalomképtelen ingatlanok A forgalomképtelen vagyon nem értékesíthető, gazdasági társaságba nem vihető be, nem apportálható, nem idegeníthető el, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete. Ezek a vagyonelemek nem használhatók fel olyan célra, ahol a vagyon működtetését már nem az önkormányzati feladatellátás, hanem az eredményszerzés motiválja. Forgalomképtelen vagyonnak minősülnek 

a közutak és műtárgyaik;



a műemlékek, a védett természeti területek, a muzeális emlékek (összesen 3 db)



a közterek, parkok, zöldterületek (könyv szerint 5 db), a természetes vizek (pl. Túrtői, Halászteleki és Harcsási Holt-Körös), bányató stb.



valamint mindaz, amit az önkormányzat rendeletében annak minősített (pl. erdők, járdák, parkolók).

A város közel 640 db forgalomképtelen ingatlanjának becsült összértéke mintegy 6,2 milliárd forint volt a 2011.12.31-i állapot szerint. A forgalomképtelen ingatlanok közé tartoznak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlanok is, amelyekből 40 db található a városban, amelyből 8 belterületi ingatlan (lásd alábbi táblázat), 32 pedig szántó, legelő vagy a Holt-Körösök medréhez közvetlenül kapcsolódó terület. 65. táblázat A Mezőtúr belterületén található, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlanok

Ingatlan megnevezése (jellege) Városháza Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Múzeum (kiállító terem) Bolváry ház (Túri Fazekas Múzeum) Egyetem Erzsébet liget Ligeti-tó Badár emlékház

Terület (m2)

Kossuth tér 1. Dózsa Gy. út 17.

Helyrajzi szám 1 29

Múzeum tér 1. Bajcsy-Zs. u. 37. Petőfi tér 1. Erzsébet park Tó utca Sugár u. 28.

167 501 2032 2044/29 2361 3826

300 1347 47636 57433 81854 524

Címe

4921 7620


Korlátozottan forgalomképes ingatlanok Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakról a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel lehet rendelkezni. A korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe tartoznak: 

az intézmények, a középületek (összesen 33 db, többségük oktatási vagy egészségügyi célokat szolgál);



egyéb közcélú vízi létesítmények (csatornák, kutak stb.);



12 db lakás (az Erkel Ferenc utca 34 száma alatti lakóépület);

175

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 

mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket az önkormányzat rendeletében korlátozottan forgalomképesnek minősít.

A összesen 495 korlátozottan forgalomképes ingatlan értéke igen jelentős, a legutolsó rendelkezésre álló becslés szerint meghaladja a 7,5 milliárd forintot. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok közül 82 db található belterületen, amelyek többsége vagy önkormányzati feladatellátást szolgáló épület vagy közcélú vízi objektum (árok, csatorna). A külterületen található korlátozottan forgalomképes ingatlanok túlnyomó többsége funkcióját tekintve szántó, csatorna, árok, (saját használatú) út vagy tanya. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok egy részén a gazdasági jelleg is megjelenik, ide tartoznak többek között a rekreációs funkciójú ingatlanok, a piac, valamint egyes gazdasági épületek is. 10.4.1.2 Az önkormányzat üzleti vagyona (forgalomképes ingatlanállomány) Az üzleti vagyon a hasznosítás szempontjából forgalomképes vagyonnak tekinthető, e csoportba tartoznak mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket a törvények vagy rendeletek nem sorolnak a törzsvagyonba, valamint ebbe a kategóriába kell sorolni azokat a vagyontárgyakat, amelyek csak ideiglenesen kerültek az önkormányzati tulajdonba. Az önkormányzat működési hiteléhez kapcsolódóan a forgalomképes ingatlanok többsége jelzáloggal terhelt, így a velük való gazdálkodásnak igencsak korlátozottak a lehetőségei Az önkormányzatok kötöttségek nélkül rendelkeznek a forgalomképes (vállalkozói) vagyon felett, amelyek közé a következők tartoznak: 

lakóingatlanok (forgalomképes ingatlanállomány mintegy felét teszik ki, 125 db)



gazdasági funkciójú ingatlanok (üzlet- és vendéglátóhelyiségek, strand, telephelyek, strand stb., 17 db)



beépítetlen területek, amelyek többsége potenciálisan alkalmas zöldmezős fejlesztések megvalósítására, különösen a belterületen (50 db)



mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek (termőföld, szántó, kert, gyümölcsös, legelő, forgalomképes ingatlanállomány mintegy negyedét teszik ki, 56 db)



egyéb, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, építmények (saját használatú út, anyaggödör stb., 19 db) 34. ábra A forgalomképes ingatlanok megoszlása funkciójuk szerint (%) 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% lakóingatlan

erdő- és mezőgazdasági terület

beépítetlen terület

egyéb, nem lakáscélú ingatlanok

gazdasági funkciójú ingatlanok


176

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Mezőtúr Város Önkormányzatának vagyonelemei között jelenleg 125 önkormányzati bérlakás található, melyek hasznosítását a lakások vagyonkezelője a Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. végzi. A vagyonkezelő lakásgazdálkodási tevékenysége a folyamatos felújítás és karbantartás mellett is pozitív eredménnyel zárul. A lakások jelentős része társasházi ingatlanban található, műszaki állapotuk viszonylag jó. Vannak azonban olyan lakások, melyek elavultak, felújításuk jelentős költséggel járna. Ezen lakások esetében mérlegelni kell az értékesítést, mely a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben nem gazdaságos, de közép- illetve hosszú távon számolni kell vele. 34 db lakásra vonatkozóan határozatlan idejű bérleti jogviszony áll fenn, mely jogviszony a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 32. §-a értelmében örökölhető. Ezen lakások esetében is meg kell fontolni az értékesítés lehetőségét, mivel folyamatos a bérlői igény a felújításukra, azonban ez jelentős költséget jelent a Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. részére. A város lakásgazdálkodásának alapelve, hogy a bérlakások elidegenítéséből származó bevételeket elsősorban új, különböző igényszintű lakások építésére, vásárlására fordítsa az önkormányzat – állami támogatások igénybevétele mellett, tekintettel arra, hogy mindig lesznek olyan családok, akik nem, vagy átmenetileg nem tudják lakásgondjukat önerőből megoldani. A meglévő lakásállomány felújítása – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a bérleti díj bevételekből indokolt, hogy megtörténjen. Mezőtúr Város Önkormányzatának tulajdonában több mint 300 hektár szántóterület van, mely többségét 2012 végéig haszonbérleti szerződések által, bérbeadással hasznosította az önkormányzat. Ezen területek saját hasznosítása (gabonatermesztés) állami támogatás nélkül is jövedelmező, így önkormányzati tulajdonban tartásuk és a saját hasznosítás arányának növelése indokolt.

10.4.2 AZ INGATLANGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI A vagyongazdálkodás távlati célja az önkormányzat vagyonából származó jövedelmének növelése, és ezzel párhuzamosan a fejlesztési források megteremtése, gyarapítása. Ennek érdekében az alábbi alapelvek érvényesítése szükséges az ingatlangazdálkodást érintően: 

A város ingatlanvagyonát mozgásban kell tartani, hogy hasznosuljon, további értékeket termeljen.



Azokat a fejlesztéseket, programokat kell előtérbe helyezni, o

melyek hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elő,

o

amelyek munkahelyet teremtenek,

o

amelyek a városi gazdaság megerősítéséhez vezetnek,

o

amelyek a lakás állomány felújítását eredményezik,

o

amelyek az úthálózat színvonalát emelik,

o

amelyek segítségével a város közterületeinek állapota jelentősen javul.



Az önkormányzat vagyongazdálkodási tervében szereplő vagyongazdálkodási alapelvnek megfelelően a vagyonhasznosításból származó hozam nem fordítható a működési költségek fedezésére, a hasznosítás bevételeit mérhető, jövedelmet termelő újabb befektetésekbe kell visszaforgatni.



Az önkormányzati tulajdonú ingatlanvagyont évenként úgy kell felülvizsgálni, hogy a kötelező feladatellátás racionális megoldásához hosszabb távon hasznosíthatók-e, felújításuk gazdaságosan megvalósítható-e. Azon ingatlanok esetében, amelyek a

177

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr kötelező és önként vállalt feladatokhoz nem szükségesek, átminősítésükről kell gondoskodni, és bevétel termelésére hasznosítani őket.

10.4.3 AZ INGATLANGAZDÁLKODÁS MEGVALÓSÍTÁSA 10.4.3.1 Jogszabályi előírásokból ingatlanállományban

eredő

változások

az

önkormányzati

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény szerint 2012. január 1-től a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok megszűntek, és az Országos Katasztrófavédelem hatáskörébe kerültek. A jogszabályi változás révén a vagyonátadás megtörtént, és mind a gépek, járművek, mind pedig a 175 hrsz-ú, Mezőtúr Kossuth tér 2. szám alatti Tűzoltóság épülete a Magyar Állam tulajdonába került. Törvényi változások keretében a Városi Kórház és Rendelőintézet épülete is a Magyar Állam tulajdonába került. 10.4.3.2 Értékesítendő ingatlanok Az értékesítendő ingatlanok az önkormányzat vállalkozói vagyonának egy részét képezik, azaz szabadon rendelkezik felette. Egyik csoportját a piacképes ingatlanok, másik csoportját a korlátozott értékesítési lehetőséggel rendelkező ingatlanok alkotják, amelyeknél az értékesítés kötöttségekbe ütközik, valamilyen jogszabály alapján az önkormányzat jogviszonyban van egy másik jogi vagy természetes személlyel (pl. fogott telek, társasházi önkormányzati lakás). Hosszú távú cél, hogy ezen ingatlanok értékesítéséből származó bevétel, illetve annak egy része olyan lehetőségek, beruházások, pályázatok alapját képezze, amelyek a jövőben stabil, folyamatos bevételt biztosítanak. Az értékesítendő ingatlanok az alábbi kategóriákba sorolhatók: 

azonnal értékesíthető ingatlanok;



valamilyen feltétel teljesülését követően értékesíthető ingatlanok: az értékesítést különböző feltétel megvalósulása előzi meg (pl. szolgalmi jog bejegyzés, közművesítés, telekalakítás);



korlátozott értékesítési lehetőséggel rendelkező ingatlanok: az eladás jogszabály vagy rendelet alapján csak meghatározott vevőnek lehetséges, vagyis az önkormányzat ezeket az ingatlanokat nem nyílt árverés vagy pályázat útján értékesíti, hanem megvételre felajánlja a vevőnek, illetve az önkormányzattal már jogviszonyban lévő személy (pl. bérlő) él vásárlási lehetőségével;



önállóan nem beépíthető ingatlanok: a HÉSZ előírásai szerint ezek az ingatlanok méretük vagy elhelyezkedésük alapján önállóan nem alkalmasak beépítésre, az önkormányzat számára fenntartásuk nem gazdaságos, ezért javasolt a szomszédos ingatlan tulajdonosainak történő értékesítés;



üzleti kategóriába tartozó ingatlanok: elhelyezkedésüket tekintve értékes területen találhatóak, jelenlegi funkciójukat betöltve az önkormányzat tulajdonában maradnak, amíg vagy gazdasági szempontból aktuálissá válik az értékesítése, vagy a területen olyan beruházások valósulnak meg, amelyben az önkormányzat a meglévő ingatlannal biztosítani tudja a saját részét (fejlesztést megelőzően gondoskodni kell az eddigi feladatok kiváltásáról);



önkormányzati résztulajdonnal rendelkező ingatlanok.

178

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 10.4.3.3 Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok jelentős része az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai ellátásához szükséges (pl. oktatási, szociális, egészségügyi intézmények), másik csoportja gazdasági szempontból jelent kedvező befektetést, ugyanis ezek a vagyonelemek a városban lévő elhelyezkedése alapján biztos, rendszeres bevételt biztosítanak, jellemzően bérbeadással kerülnek hasznosításra (pl. lakások, üzletek, irodák, telephelyek).

10.4.4 AZ AKCIÓTERÜLETEKEN TALÁLHATÓ ÖNKORMÁNYZATI INGATLANOK Az akcióterületi fejlesztések megalapozásához mindenképpen szükséges az ott található önkormányzati ingatlanállomány részletes bemutatása. Jelen elemzés keretében az IVS-ben kijelölt két akcióterület ingatlanjaival foglalkozunk, az IVS-ben ugyancsak kijelölt HortobágyBerettyó turisztikai fejlesztési területtel és az Ipari park fejlesztési területtel, különleges jellemzőik, illetve beavatkozási céljaik miatt nem indokolt a koncepció keretében foglalkozni. Előbbi lényegében a várost kettészelő Hortobágy-Berettyó főcsatorna medrét és partját foglalja magába, míg utóbbi a város külterületén található és a tervezett fejlesztések lényegében a működő ipari park már fejlesztésre kijelölt, további területeinek teljeskörű közművesítését jelentik – a bérlői igények függvényében. A fejlesztéseket mindenekelőtt a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes ingatlanokra lehet gazdaságilag építeni, azonban látható, hogy az akcióterületeken a forgalomképtelen ingatlanok aránya a legnagyobb (52% a Városközponti funkcióbővítő, míg 62% a Szociális városehabilitációs akcióterületen). Az üzleti vagyon, azaz forgalomképes ingatlanok aránya 5-6% mindkét akcióterületen, becsült értékük összesen mintegy 235 millió forint, amelyből a Szociális városrehabilitációs akcióterületen mindössze 14 millió forintos az ingatlanállomány (13 db ingatlanra), így ott érdemi ingatlangazdálkodás gyakorlatilag nem folytatható az elkövetkező időszakban. Ingatlangazdálkodási szempontból a Városközponti funkcióbővítő akcióterület potenciálja tekinthető jelentősnek, mivel ott a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanok becsült értéke meghaladja a 1,5 milliárd forintot. 35. ábra Az akcióterületek ingatlanállományának értéke (e Ft)

14,4


73,047 187,887

221,07


1490,340 1870,6 0

500

1000

1500

2000

érték (ezer Ft) üzleti vagyon


forgalomképtelen


179

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Ingatlangazdálkodási tevékenységek az akcióterületeken Városközponti funkcióbővítő akcióterület A Városközpont funkcióbővítő akcióterületen az önkormányzati tulajdonú ingatlanállománynak kevesebb, mint tizede található, amely értékben 25%-át képviseli az önkormányzati tulajdonú ingatlanoknak, relatíve értékszerkezetük tehát kedvezőtlen. A forgalomképes ingatlanok értékét tekintve kedvezőbb a helyzet, hiszen az önkormányzat összes üzleti vagyonát képező ingatlan-érték 30%-a található a területen. Az akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan, illetve azoktól függetlenül sem tervez ingatlan értékesítést az önkormányzat a területen. Ingatlanvásárlásra viszont két esetben is szükség van a tervezett beavatkozások megvalósításához. Megvásárolni kívánt ingatlan megnevezése

Méret (m˛)

Érték (eFt)

Jelenlegi funkció

Hrsz.

Cím

Petőfi út 56.

104

Petőfi út 56.

1154

12000

Lakás

Mozi területe

164

Petőfi út 3.

1465

8000

Építési terület + lakóház

Vásárlást követően az ingatlan tervezett funkciója Közösségi tevékenységek, bemutatóház Közcélú magánterület kialakítása

Az akcióterületen az alábbi közintézményeket, sportlétesítményt és közterületeket érintő fejlesztési beruházásokat tervezi megvalósítani az önkormányzat. Fejleszteni kívánt ingatlan megnevezése Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda bővítése Városi színházterem épületének felújítása Közterületek fejlesztése (Kossuth tér, Múzeum tér, Petőfi tér, Erzsébet liget, Szabadság tér)

Fejlesztés becsült költsége (eFt)

Jelenlegi / tervezett funkció

Jelenlegi méret 2 (m )

18 200

iskola

7620

77 000

könyvtár, közösségi ház

2952

50 000

sportlétesítmény

46.465

Hrsz.

Cím

Tervezett beavatkozás

29

Dózsa Gy. út 17.

Napelemes rendszer építése

69

Szabadság tér 17.

2048

Fekete I. u. 1.

Fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere, külső hőszigetelés Uszoda bővítése gyógyvizes és gyermekmedencével

158

Petőfi u. 5.

Többfunkciós kulturális központ felújítása

60 000

többfunkciós kulturális központ

2, 3 166/1 2026 2044/29 68, 69

Kossuth tér, Múzeum tér, Petőfi tér, Erzsébet liget, Szabadság tér

Közterületek, zöldterületek megújítása

200 000

közterület

Szociális akcióterület Az akcióterületen az önkormányzati ingatlanállomány kevesebb, mint 2%-a található, amely arány megegyezik a területen található forgalomképes ingatlanok értékének város teljes üzleti vagyonához viszonyított arányával. Fontos közintézmények találhatóak ezen az akcióterületen, amelyek fejlesztését az önkormányzat (az iskola esetében a fenntartó Magyar Állammal koordinálva) tervezi megvalósítani.

180

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Az akcióterületen az alábbi fejlesztések megvalósítását tervezi az önkormányzat. Fejleszteni kívánt ingatlan megnevezése

Hrsz.

Cím

Zrínyi úti óvoda

3931

Zrínyi út 1.

Városi Bölcsőde

3930

Zrínyi út 3.

Városi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Rákóczi úti iskolája Mezőtúr

4835

Rákóczi út 40.

Tervezett beavatkozás (építés/bővítés/felújítás) fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere, külső hőszigetelés fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere, külső hőszigetelés

Napelemes rendszer építése

Fejlesztés becsült költsége (eFt)

Jelenlegi / tervezett funkció

Jelenlegi méret 2 (m )

113 000

óvoda

6612

57 000

bölcsőde

2439

32 300

iskola

10290

10.4.5 AZ INGATLANGAZDÁLKODÁS SZERVEZETI KERETEI Mezőtúr településüzemeltetési politikájának célja, hogy az önkormányzat a közszolgáltatások biztosítása és színvonalának emelése érdekében az elvégzendő üzemeltetési feladatokat a lehető legmegfelelőbb szolgáltatóval végezze, figyelembe véve   

a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség követelményeit.

A Mezőtúr Város Önkormányzatának tulajdonában lévő ingatlanok vagyonkezelését, illetve a velük való gazdálkodást az alábbi önkormányzati szervezeti egységek vagy az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok látják el: 

Polgármesteri Hivatal (1384 db ingatlan esetében)



Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (186 db ingatlan esetében)



Mezőtúr és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. (8 db ingatlan esetében)



Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelt Közhasznú Nonprofit Kft. (6 db ingatlan esetében)



Mezőtúri Ipari Park Kft. (5 db ingatlan esetében)



Mezőtúri Városi Kórház - Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft. (25 év használat joga 2 db ingatlan esetében)

A önkormányzat tulajdonában lévő további ingatlanok kezelését hosszú távú bérleti szerződések keretében az alábbi intézmények látják el: Mezőtúri Református Egyházközség (szociális intézmények), a Túri Fazekas Múzeum (Bolváry ház), Berettyó-Körös Többcélú Társulás (3 db idősek klubja), Mezőtúri Járásbíróság.

181


11 PARTNERSÉG A partnerség célja az Integrált Városfejlesztési Stratégia nyilvánosságának biztosítása, az érintettek bevonása a stratégia tervezésébe és az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Az IVS készítése során az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos volt, emellett megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. Fő partnerek a városfejlesztésben: 

lakosság, civil szervezetek – a partnerség célja a fejlesztési célok és tervezett beavatkozások megismertetése a helyi lakossággal, a településen élők identitásának erősítése,



vállalkozások – a partnerség célja a tervezett magánberuházások ösztönzése, magántőke mobilizálása,



szakhatóságok engedélyezése,



környező települések – a partnerség célja az érintett térségi fejlesztések összhangjának biztosítása, ennek érdekében az együttműködés elősegítése.

–

a

partnerség

célja

a

tervezett

fejlesztésekhez fejlesztések

illeszkedő szakpolitikai

A partnerségi csoportok bevonása érdekében az alábbi eszközök alkalmazására került sor:     

Igény- és szükségletfelmérés (kérdőíves felmérések, szakértői interjúk); Projekt-előkészítő munkacsoportok; Szakmai egyeztető workshopok, konzultációk; Írásos egyeztetések; Lakossági, civil és vállalkozói fórum, tájékoztatás és nyilvánosság.

Az eszközök konkrét bemutatására az egyes partnerségi csoportok jellemzésénél kerül sor.

11.1 NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA: LAKOSSÁGI ÉS CIVIL TÁJÉKOZTATÁS A partnerségi egyeztetések elsődleges célcsoportja Mezőtúr város lakossága. A tervezett fejlesztések sikerességének alapvető feltétele a lakosság folyamatos tájékoztatása, és rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség biztosítása, mivel a lakosság egyes csoportjait eltérő mértékben, formában és területen érinthetik a fejlesztések, ezért eltérően reagálhatnak a tervezett beavatkozásokra. A fejlesztések társadalmi elfogadottsága érdekében fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása a városfejlesztés tervezési és megvalósítási szakaszának aktuális állapotáról. A tervezési szakaszban a lakosság bevonásának legfontosabb eszközei a lakossági és civil fórum, valamint a kérdőíves felmérés voltak. 

2012. november 29-én lakossági és civil fórum került megrendezésre a Városházán, amelynek keretében a város vezetői tájékoztatták a jelenlévőket az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítéséről és a városközpont fejlesztési pályázatról. A jelenlévők kérdéseket tehettek föl és megfogalmazhatták észrevételeiket, javaslataikat. (A fórum dokumentációja a Mellékletek között található.)



2012. december 3. és december 16. között kérdőíves felmérés zajlott a város lakossága körében. A kérdőíveket elektronikus vagy nyomtatott formában lehetett kitölteni. A kérdések kitértek Mezőtúr helyzetének általános értékelésére, legfontosabb erősségeire és problémáira, a város által nyújtott szolgáltatások értékelésére, valamint a tervezett fejlesztések indokoltságára. (A felmérés eredményei a Mellékletek között találhatóak.)

182

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Mind a tervezési, mind a megvalósítási szakaszban kiemelt szerepe van a helyi médiának (televízió, sajtó) és a városi honlapnak. A város honlapja (www.mezotur.hu) és a városi újság (Mezőtúr és Vidéke) nem csak a kérdőíves felmérésnek biztosított felületet, hanem a fórumok szervezésében és a lakosság informálásában is folyamatosan közreműködött. A lakosság tájékoztatása folyamatosan zajlott a helyi televízión keresztül is. A honlapnak és a helyi médiának továbbra is nagy szerepe lesz a tájékoztatásban, mert a honlapon az Integrált Városfejlesztési Stratégia teljes terjedelmében elérhető lesz. A további lakossági egyeztetések és a városfejlesztés terén történt eseményekről készülő beszámolók mind a honlapon, mind a helyi újságban megjelenésre kerülnek.

11.2 VÁLLALKOZÓI EGYEZTETÉSEK Az integrált városfejlesztésben érintett vállalkozói kör alapvetően két nagy csoportra bontható. A helyi kis- és középvállalkozásokra, valamint a nagyobb foglalkoztatókat és befektetőket tömörítő csoportra. A helyi kis- és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, ugyanakkor partnerként is részt vehetnek a városfejlesztésben, például saját üzlethelyiségeik, vendéglátóhelyeik felújításával. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás (többek között a lehetséges pályázati forrásokról). A másik vállalkozói kör hatása a program tartalmi elemeit és a városrehabilitáció eredményességét tekintve lényegesen intenzívebb. A nagyobb befektetőkkel, a tőkeerős beruházókkal és a potenciális ingatlanfejlesztőkkel való kapcsolattartás személyesebb jellegű partnerséget igényel, annak érdekében, hogy rendelkezésre álló tőkéjük mobilizálása a város akcióterületein történjen meg. Így megvalósítható a források feltárása és kialakítható azok ideális kombinációja. A helyi vállalkozók és az önkormányzat közötti párbeszéd folyamatos. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során a vállalkozói, gazdasági kör megkeresése megtörtént. A vállalkozások a lakossághoz hasonlóan a helyi médiából tájékozódhattak a városfejlesztés előkészítéséről, valamint a 2012. december 6-án megrendezett vállalkozói fórum keretében ismerhették meg az IVS főbb céljait és a tervezett fejlesztéseket. A jelenlevő vállalkozók egyetértettek a tervezett városrehabilitációs fejlesztések szükségességével, feltették kérdéseiket, megfogalmazták javaslataikat. (A fórum dokumentációja a Mellékletek között található.)

11.3 SZAKHATÓSÁGI EGYEZTETÉSEK Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a város hosszú távú fejlesztési tevékenységeihez rögzít egyfajta koncepcionális és megvalósítás-orientált szakmai keretet. A tervezett fejlesztések komplexitása, illetve a jogszabályi előírások is megkövetelik, hogy az érintett szakhatóságokat előzetesen és folyamatosan tájékoztassák a tervezés és a megvalósítás folyamatáról, a tervezett projektelemek tervi előkészítési folyamatairól. Ez a folyamat biztosítja az adekvát, szakpolitikailag megalapozott és elfogadott városrehabilitációs programok végrehajtását. Az egyes fejlesztési elképzelések műszaki tervezése során folyamatos egyeztetés történt az érintett szakhatóságokkal. A szakhatóságok a benyújtott műszaki tervdokumentumok alapján – az esetleges módosításokat követően – jóváhagyták a fejlesztési elképzeléseket. Az IVS egyeztetési változata véleményezés céljából kiküldésre került számos szakhatóságnak (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet alapján). A beérkezett észrevételek, vélemények figyelembevételre kerültek a stratégia véglegesítése során. (A hatóságok, szervezetek felsorolása a Mellékletek között található.)

183

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Emellett kiemelt jelentőséggel bír az állami főépítész, aki hozzájáruló nyilatkozatával ismerte el a fejlesztés szükségszerűségét és megalapozottságát, a fejlesztések hatályos rendezési tervez való illeszkedését.

11.4 EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKKEL A város aktív kapcsolatot tart fenn a környező településekkel, Mezőtúr kistérségi / járási központ. Ahogy a helyzetelemzés közszolgáltatásokat bemutató fejezete is rámutatott, a város és közvetlen környezetében lévő települések társulás formájában működtetik a szociális ellátást. A környező településekkel, valamint a kistérségi társulással való partnerség tartalmi és formai elemeit a Településközi koordináció mechanizmusai fejezet részletezi. 2013. február elején megtörtént a környező települések tájékoztatása az IVS célrendszerével és a tervezett városrehabilitációs fejlesztésekkel kapcsolatosan, amelynek keretében Mezőtúr Város Önkormányzata lehetőséget biztosított a települések számára, hogy jelezzék, milyen fejlesztéseket terveznek az elkövetkező 6-7 évben, amelyek hozzájárulhatnak a térség összehangolt fejlesztéséhez.

11.5 ÉRDEKCSOPORT ELEMZÉS Az IVS készítése és a benne foglaltak megvalósítása során számos partnerségi és egyeztető eszköz alkalmazása szükséges, ezeket az alábbi táblázat foglalja össze. 66. táblázat Rendszeresen alkalmazandó partnerségi eszközök Partnerségi eszköz Képviselőtestületi ülés

Közmeghallgatás, fórumok Lakossági kérdőíves felmérés Helyi újság, városi TV Kistérségi társulási ülés, településközi koordinációs találkozók

Partnerek

Feladat

Gyakoriság

képviselők, városfejlesztő társaság vezetője, gazdasági és civil szervezetek képviselői

Akcióterületi projektek megvalósításának áttekintése, új akcióterületi tervek indítása Városfejlesztési célok megvalósításának áttekintése IVS felülvizsgálata, szükséges korrekciók Megvalósult fejlesztések értékelése, új szükségletek azonosítása

évente

lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, egyházak lakosság lakosság, szakértők polgármesterek

Megvalósult fejlesztések értékelése, új szükségletek azonosítása Véleményalkotás, értékelés, újságcikk, interjúk a fejlesztésekről Tájékoztatás a stratégia eredményeiről és felülvizsgálatáról, egyeztetés a tervezett fejlesztésekről

kétévente háromévente évente

kétévente negyedévente háromévente

Az IVS elkészítése és a városrehabilitáció megvalósítása kapcsán kirajzolódó partnerségek, együttműködések vizsgálatához az érdekcsoport-elemzés módszertanát is alkalmazzuk. Az alábbi táblázat azokat a fő partnerségi csoportokat jellemzi, amelyek valamilyen formában érintettek a városrehabilitációs tevékenységek előkészítésében és végrehajtásában. Ezekkel az érdekcsoportokkal folyamatos és intézményesült a kapcsolattartás a tervezés első szakaszától kezdve.

184

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 67. táblázat Érdekcsoport elemzés Elemzési szempont Érdekcsoport

Fontosság

Szaktudás, erőforrások, hatalom  városfejlesztési szakismereteik hiányosak  érdekérvényesítő képességük közepes

Érdekek és elvárások  a lakókörnyezet és az életminőség fejlesztése  jobb és bővülő szolgáltatási kínálat  munkahelyek növekvő száma

Helyi lakosság

magas

Civil szervezetek

magas

 tapasztalat projektek megvalósításában  viszonylagos szervezettség városi szinten

 állandó szakmai együttműködés a várossal  nyitottság a város részéről

Helyi kis- és középvállalkozások

magas

 tőkeszegény kkv-k  erőforrásaik és érdekérvényesítő hatásuk közepes

Nagyobb vállalkozások, beruházók, ingatlanfejlesztők

magas

 jelentős mobilizálható tőkével és lobbi erővel rendelkeznek

 az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági környezet  kereskedelmi forgalom növekedése  az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági és szabályozási környezet

Akadályozó tényezők és problémák  az anyagi hozzájárulás lehetősége korlátozott  álláspontjuk könnyen befolyásolható, ezért Ingadozó  viszonylagos érdektelenség  bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség (pl. akcióterületeken kívüli városrészeken az ingatlanárak relatív csökkenése)  forráshiány

 forráshiány  bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség

 telekspekuláció  telephelyek közötti verseny

185

Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep  szükségleteik és elvárásaik pontos megfogalmazása segíti a városrehabilitáció előkészítését

Akcióterv  kérdőíves felmérés  helyi sajtókampány  lakossági fórum az akcióterületi fejlesztésekről  közmeghallgatás

 ESZA-típusú projektelemek előkészítése, megvalósítása  lakossági elfogadottság növelése  lehetséges partnerek

 civil fórum

 jelentős saját forrást igénylő, jövedelemtermelő városrehabilitációs tevékenységek

 potenciális akcióterületi befektetők feltárása  vállalkozói fórum

 vállalkozói fórum  támogatás, segítségnyújtás

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Elemzési szempont Érdekcsoport

Fontosság

Szakhatóságok

magas

Környező települések

közepes

Szaktudás, erőforrások, hatalom

 stabil szaktudás  engedélyezési szerepkör

 magas együttműködési hajlandóság  kereslet a város szolgáltatásai iránt

Érdekek és elvárások  hasznosítható, beépíthető, közművesített ingatlanok, ipari területek  jogszabályoknak és szakpolitikai irányvonalaknak megfelelő fejlesztések végrehajtása  a települések igényeit kiszolgáló intézményrendsze r  munkahelyek növekvő száma

Akadályozó tényezők és problémák

 szakpolitikai irányvonalak változásai  a vonatkozó jogszabályok rugalmatlan értelmezése az egyes fejlesztések kapcsán  esetleges ellenérdekeltség bizonyos intézményi fejlesztések esetében

186

Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep megvalósítása

Akcióterv

 koordináció, jóváhagyó szerep  szakmai kontroll

 folyamatos egyeztetés  szakmai véleménykikérés

 fejlesztési elképzelések összehangolása

 rendszeres egyeztetés


12 AZ IVS

EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE (MONITORING), RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLAT

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia által megfogalmazott célok megvalósulásának nyomonkövetése (monitoring) három szinten valósul meg: 

Az elérendő célokhoz kötődő, főként kvantitatív, objektív output-, eredmény- és hatásindikátorok, valamint a forrásallokációs rendszeren keresztül a fejlesztési támogatásokhoz kötődő fejlesztési érték, illetve a városrészekre, az adott konkrét fejlesztési cél alapján allokálásra kerülő népességarányos támogatás alapján. Az indikátorok mérése és nyomonkövetése az operatív menedzsmentfeladatokat ellátó szervezet feladata.



Másfelől szükséges a célrendszert elemei összességében is vizsgálni, valamint az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását, hatékonyság-, kapacitás- és hatásvizsgálatát is elvégezni. A komplex elemzések alapján mérhető az egyes célok területfejlesztési hatása. Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötődő kapacitásbővülések elemzését a társadalmi elvárások, a valós szükségletek és a költségvetési korlát oldaláról is, különösen a közjavak fejlesztése esetén. Ekkor a méretgazdaságossági indikátorok alkalmazása szükséges.



A teljesség érdekében a monitoringot szolgáló áttekintés során figyelembe vételre kerülnek a közmeghallgatások visszajelzései, a városfejlesztési partnerségi fórum eredményei, az elkészült ágazati stratégiák, a jogszabályi, szabályozási környezet változása, valamint a megvalósult illetve elmaradt fejlesztések hatásai is.

A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó, a tematikus, a városrészi és az antiszegregációs célok mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. Az indikátorrendszer alapját a város egészére és a városrészekre megfogalmazott célkitűzések megvalósításának mérésére meghatározott mutatók alkotják. A monitoring rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek szerint és integrált szemléletben valósul meg. A monitoring keretében szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adatok (pl. vállalt kötelezettségek) definiálása, időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. Az indikátorok segítségével a stratégia egyes céljai számszerűsíthetővé és ezáltal mérhetővé válnak. Az IVS célrendszeréhez kapcsolódó számszerűsített hatás és eredmény indikátorokat, azok bázis- és célértékeit, az adatok forrását, az adatgyűjtés gyakoriságát a "Célhierarchia és a célok számszerűsítése” fejezet tartalmazza. A szükséges adatok és információk gyűjtését, rendszerezését az önkormányzat és a városfejlesztő társaság munkatársai végzik. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia végrehajtását és eredményeit a város képviselőtestülete évenként áttekinti és értékeli. A beszámoló az alábbi témaköröket tartalmazza: 

a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtásának állapota,



a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információi (projekt költségvetése, források összetétele),



városrészenként és tematikus célonkénti áttekintés a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről,



a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladás (az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltüntetésével).

187

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 36. ábra A monitoring mechanizmusa Adatok gyűjtése, feldolgozása

Visszajelzések gyűjtése, visszacsatolás

Monotoring adatszolgáltatás konkrét pályázatról a Közreműködő Szervezet részére

Azonosított kockázatok időszakonkénti értékelése

Beszámoló a képviselőtestület részére

Társadalmi és gazdasági szereplők tájékoztatása (partnerség)

Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására szolgál. A korrekciókat, beleértve a korrekciót kiváltó okokat, megfontolásokat rögzíteni és nyilvánossá kell tenni. Célszerű az önkormányzat által elkészített módosítási tervezet megvitatása a városfejlesztési partnerségi fórum keretében, majd ezt követően az érintett bizottságok, illetve a képviselőtestület által történő megtárgyalása és elfogadása. Új önkormányzati gazdasági program készítése esetén az IVS célrendszerét, beavatkozási logikáját is célszerű áttekinteni, a két dokumentumot egymással összhang hozni. Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érintő aktualizálásra, felülvizsgálatra – ha lényeges változás nem történik a külső környezetben – általában 3-5 évente van szükség. Ezen alkalmakkor célszerű az IVS „hatás” jellegű indikátorai értékének figyelembe vétele, az elért eredmények ezek alapján történő értékelése.

188


13 FELHASZNÁLT IRODALOM 1.

Városfejlesztési Kézikönyv, Második javított kiadás 2009

2.

KSH adatbázis, szegregációs térkép

3.

Központi Statisztikai Hivatal évkönyvek, adatok, 2012 – Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai évkönyve 2011, Területi statisztikai évkönyv 2011, Népszámlálás 2001, TSTAR adatbázis

4.

Önkormányzati adatok, nyilvántartások

5.

Mezőtúr Város Településfejlesztési Koncepciója 2009: Városfejlesztési Projekt Menedzsment Szervezet

6.

Mezőtúr projektalapú városfejlesztési programjavaslata 2007-2010: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

7.

Helyi építési szabályzat és szabályozási terv

8.

Mezőtúr Város Településfejlesztési Koncepciója (2009-2029)

9.

Mezőtúr Város Befektetésösztönzési Stratégiája és Koncepciója (2012-2029)

10.

Mezőtúr Város Települési Esélyegyenlőségi Programja (2011-2016)

11.

Mezőtúr Város Önkormányzatának Gazdasági Programja

12.

Mezőtúr Város Környezetvédelmi Programja (2011-2016)

13.

Mezőtúr Város Önkormányzatának közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve 2012

14.

A Mezőtúri Kistérség Komplex Stratégiai fejlesztési programja, 2004. Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Irodája

189


14 ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK ÉS TÉRKÉPEK JEGYZÉKE Ábrajegyzék 1. ábra Regisztrált és működő vállalkozások száma Mezőtúron ...........................................23 2. ábra Működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ág szerint, 2010 (%) .............24 3. ábra A használt földterület művelési ágak szerinti megoszlása, 2010 ...............................25 4. ábra A szántóterületek átlagos aranykorona értéke, 2001 ................................................25 5. ábra Iparűzési adó és adóalanyok Mezőtúron ..................................................................26 6. ábra A szolgáltatás ágban működő vállalkozások száma Mezőtúron, 2010 ......................27 7. ábra Kereskedelmi egységek száma Mezőtúron ..............................................................28 8. ábra A kereskedelmi szálláshelyek adatai Mezőtúron.......................................................29 9. ábra Mezőtúr lakónépessége ...........................................................................................32 10. ábra Mezőtúr népmozgalmi adatai..................................................................................33 11. ábra Mezőtúr népességének korcsoportok szerinti megoszlása .....................................33 12. ábra Mezőtúr korfája (2011) ...........................................................................................34 13. ábra Mezőtúr munkanélküliségi adatai............................................................................35 14. ábra Nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Mezőtúron, 2011 .............................................................................................................................................35 15. ábra A munkanélküliség szezonális alakulása Mezőtúron, 2011.....................................36 16. ábra A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint, Mezőtúr, 2001 .....................................................................................................................................37 17. ábra A háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett 0-18 éves korosztály betegségeinek alakulása Mezőtúron ............................................................................................................38 18. ábra A háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett 19 éves és idősebb korosztály betegségeinek alakulása Mezőtúron ....................................................................................38 19. ábra Járóbeteg ellátás adatai Mezőtúron ........................................................................39 20. ábra Személyi jövedelemadó, 2010 ................................................................................39 21. ábra Szociális ellátás adatai, 2010 .................................................................................40 22. ábra Lakásállomány Mezőtúron ......................................................................................48 23. ábra Lakások megoszlása a komfortfokozat alapján (2001) ...........................................48 24. ábra Lakások építési év szerinti megoszlása Mezőtúron ................................................49 25. ábra Értékesített lakások adatai Mezőtúron ....................................................................49 26. ábra Mezőtúr oktatási-nevelési intézményeiben tanulók száma (fő) ...............................56 27. ábra A városrészek lakónépességének korcsoportos megoszlása a 2001. évi népszámlálás alapján (%) ....................................................................................................69 28. ábra A lakások építési idő szerinti megoszlása (2011) ...................................................71 29. ábra Szociális helyzet az egyes városrészekben (érintettek aránya a lakónépesség számának %-ában) (2011) ...................................................................................................71 30. ábra A közfoglalkoztatottak számának alakulása Mezőtúron, 2007-2013 .....................101 31. ábra A célrendszer összefoglaló bemutatása ...............................................................115 32. ábra A városfejlesztés szervezeti rendszere .................................................................169 33. ábra Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok főbb jellemzői (2011.12.31-i állapot szerint) ...............................................................................................................................174 34. ábra A forgalomképes ingatlanok megoszlása funkciójuk szerint (%) ...........................176 35. ábra Az akcióterületek ingatlanállományának értéke (e Ft) ...........................................179 36. ábra A monitoring mechanizmusa ................................................................................188

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Mezőtúr testvértelepülései ..................................................................................11 2. táblázat Néhány összehasonlító adat Mezőtúr megyén belüli szerepére vonatkozóan (2010, 2011) .........................................................................................................................15

190

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 3. táblázat Mezőtúr funkcióinak hatóköre (a Városfejlesztési kézikönyvben felsorolt funkciók alapján) ................................................................................................................................19 4. táblázat Helyi adóbevételek ..............................................................................................26 5. táblázat Mezőtúr idegenforgalmi adatai, 2010 ..................................................................28 6. táblázat Mezőtúr idegenforgalmi látványosságai ..............................................................30 7. táblázat Gazdasági aktivitás .............................................................................................31 8. táblázat Foglalkoztatottak és munkanélküliek a népszámlálások adatai alapján ...............34 9. táblázat A foglalkoztatottak napi ingázása az ingázás iránya szerint, Mezőtúr, 2001 ........36 10. táblázat A szociális segélyezés időbeli alakulása Mezőtúron ..........................................40 11. táblázat A város közműhálózatának adatai .....................................................................51 12. táblázat A város közlekedési infrastruktúrájának néhány jellemzője ...............................54 13. táblázat Kulturális, közművelődési adatok, 2011 ............................................................59 14. táblázat Támogatások Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2002-2011 között 61 15. táblázat A korábbi időszak fejlesztései ...........................................................................62 16. táblázat A városrészek állandó és lakónépessége a 2001. évi népszámlálás alapján ....69 17. táblázat A városrészek népességének szociális jellemzői a 2001. évi Népszámlálás alapján (%) ...........................................................................................................................70 18. táblázat A városrészek lakásállományának jellemzői a 2001. évi Népszámlálás alapján 71 19. táblázat Környezeti, közlekedési, közmű infrastruktúra ...................................................72 20. táblázat Városrészenkénti funkcióellátottság ..................................................................73 21. táblázat A Városközpont városrész adatai a 2001. évi népszámlálás alapján .................75 22. táblázat A Városközpontban található közszolgáltató szervezetek .................................77 23. táblázat A Városközpont városrész SWOT elemzése .....................................................79 24. táblázat A Lakóövezet 1. városrész adatai a 2001. évi népszámlálás alapján ................81 25. táblázat A Lakóövezet 1. városrészben található közszolgáltatások ...............................83 26. táblázat A Lakóövezet 1. városrész SWOT - elemzése ..................................................83 27. táblázat A Lakóövezet 2. városrész adatai a 2001. évi népszámlálás alapján ................85 28. táblázat A Lakóövezet 2. városrész SWOT - elemzése ..................................................86 29. táblázat Mezőtúr külterületének adatai a 2001. évi népszámlálás alapján ......................88 30. táblázat Az ipari terület SWOT - elemzése .....................................................................89 31. táblázat Mezőtúr városrészeinek jelenlegi funkciói .........................................................91 32. táblázat Szegregátumok lehatárolása a 2001. évi Népszámlálás adatai alapján ............95 33. táblázat Szegregátumok infrastrukturális ellátottsága, 2012 ...........................................97 34. táblázat A település infrastruktúrája ................................................................................97 35. táblázat Mezőtúr segélyezési mutatóinak alakulása (2007-2011 között) .........................99 36. táblázat Segélytípusokban részesülők száma 2012........................................................99 37. táblázat A közoktatás intézményeinek integráltsága Mezőtúron, 2012/13-as tanév ......102 38. táblázat Mezőtúr városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói .......114 39. táblázat Városi szintű célok indikátorai .........................................................................116 40. táblázat Városrészi szintű célok indikátorai...................................................................119 41. táblázat A városközponti akcióterület indikatív fejlesztései ...........................................123 42. táblázat A városközponti akcióterület fejlesztéseinek fő jellemzői (I. ütem) ...................125 43. táblázat A szociális városrehabilitációs akcióterület indikatív fejlesztései .....................127 44. táblázat A szociális városrehabilitációs akcióterület fejlesztéseinek fő jellemzői ...........128 45. táblázat A Hortobágy-Berettyó fejlesztési terület indikatív fejlesztései ..........................130 46. táblázat A Hortobágy-Berettyó fejlesztési terület beavatkozásainak fő jellemzői ...........131 47. táblázat Az ipari terület fejlesztéseinek fő jellemzői ......................................................133 48. táblázat A fejlesztések priorizálása ...............................................................................134 49. táblázat A fejlesztések ütemezése ................................................................................134 50. táblázat A stratégia szempontjából releváns külső folyamatok legfontosabb környezeti hatásai és érintettjei ...........................................................................................................140 51. táblázat Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálatának összegzése................................................................................141 52. táblázat Az anti-szegregációs program beavatkozásai .................................................144 53. táblázat Az IVS és a településfejlesztési koncepció összhangja ...................................150

191

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 54. táblázat Az IVS és a befektetés-ösztönzési stratégia összhangja .................................153 55. táblázat Az IVS és a Gazdasági program összhangja ..................................................154 56. táblázat Az IVS és a Környezetvédelmi program összhangja .......................................156 57. táblázat Az IVS és a kistérségi program összhangja ....................................................157 58. táblázat A városrészi és tematikus célok kapcsolata ....................................................159 59. táblázat A városrészi célok kapcsolata .........................................................................161 60. táblázat Felmerülő kockázatok .....................................................................................161 61. táblázat A felmerülő kockázatok kezelési stratégiája ....................................................162 62. táblázat A városfejlesztés szervezeti keretei.................................................................169 63. táblázat Munkamegosztás a kistérségben ....................................................................171 64. táblázat Az önkormányzati ingatlanok főbb jellemzői a hasznosítás lehetősége szerint (2012. október) ...................................................................................................................174 65. táblázat A Mezőtúr belterületén található, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlanok ........................................................................................................175 66. táblázat Rendszeresen alkalmazandó partnerségi eszközök ........................................184 67. táblázat Érdekcsoport elemzés .....................................................................................185

Térképek jegyzéke 1. térkép Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat elemei Magyarországon ..............................12 2. térkép Az Athén–Szófia–Budapest–Bécs–Prága–Nürnberg/Drezda-tengely, illetve a 22számú TEN-T kiemelt projekt nyomvonala ...........................................................................12 3. térkép Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek ...........................................................13 4. térkép Elmaradott térségek és perifériák ..........................................................................13 5. térkép Vidékies (rurális) és városias (urbánus) térségek ..................................................13 6. térkép Tanyás térségek ....................................................................................................13 7. térkép Az Észak-alföldi régió egyes térkategóriái .............................................................14 8. térkép Mezőtúr térsége .....................................................................................................16 9. térkép Mezőtúr város fejlődéstörténeti városrészei ...........................................................21 10. térkép Mezőtúr azonosított városrészei ..........................................................................68 11. térkép Szegregátumok Mezőtúron ..................................................................................92 12. térkép Az akcióterületek elhelyezkedése ......................................................................122

192


15 MELLÉKLETEK 15.1 PARTNERSÉGI DOKUMENTUMOK 15.1.1 LAKOSSÁGI ÉS CIVIL FÓRUM

193


194


195

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 15.1.2 VÁLLALKOZÓI FÓRUM

196


197

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 15.2 KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS

15.2.1 VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV 1. Ön szerint mi Mezőtúr legfőbb erőssége, amely megkülönbözteti a többi Magyarországi várostól? (Kérjük röviden, a legfontosabb sajátosságokat említve válaszoljon!)

2. Mit szeret leginkább Mezőtúron? (Kérjük röviden, a legfontosabb 1-3 dolgot említve válaszoljon!)

3. Melyek voltak Ön szerint a település jövője szempontjából a legjelentősebb fejlesztések az elmúlt 5 évben? (Kérjük, nevezze meg a legfontosabb 3 fejlesztést!) 1. 2. 3.

4. Melyek lennének a következő 5 év legfontosabb, legmeghatározóbb fejlesztései Ön szerint? (Kérjük, nevezze meg a 3 legfontosabbat!) 1. 2. 3.

198


5. Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet jelenleg Mezőtúron? (Kérjük, x-szel jelölje válaszát!) elfogadTényezők kiváló jó rossz ható 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Belterületi utak állapota Belterületi járdák állapota Belterületi kerékpárutak állapota Munkahelyek száma A hatósági ügyintézés hatékonysága Közmű infrastruktúra kiépítettsége A közmű infrastruktúra műszaki állapota A közmű infrastruktúra korszerűsége Egészségügyi intézmények műszaki állapota Az egészségügyi ellátás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Az oktatás színvonala Kulturális és szabadidős létesítmények műszaki állapota Kulturális és szabadidős lehetőségek színvonala Sportolási lehetőségek elérhetősége Sportlétesítmények műszaki állapota Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Szálláshelyek száma Szálláshelyek műszaki állapota Az idegenforgalmi szempontból jelentős látványosságok műszaki állapota Szociális ellátás színvonala A szociális létesítmények műszaki állapota Hulladékgyűjtés szervezettsége Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása Parkok, közterek száma a településen A parkok, közterek állapota Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége Helyi vállalkozási feltételek A város külső közúti megközelíthetősége A város tömegközlekedéssel való megközelíthetősége A város kerékpáron való megközelíthetősége A tömegközlekedési rendszer működése

199


6. Kérjük, az alábbi térkép segítségével jelölje meg, hogy legjellemzőbben Mezőtúr melyik részén végzi az alábbi tevékenységeket! (Tevékenységenként csak 1 választ jelöljön be x-szel!) Ipari VárosLakóLakóMás Tevékenység terület központ övezet 1. övezet 2. település (Ipari park) 1. Hatósági ügyintézés 2. Pénzügyek 3. Egészségügyi ellátás 4. Munkahelyi tevékenység 5. Kikapcsolódás, szórakozás 6. Sport 7. Iskolába, óvodába járás 8. Tanfolyamra járás 9. Bevásárlás 10. Vállalkozási ügyintézés 11. Tömegközlekedés 12. Étkezés (vendéglátóhelyen) 13. Tartós fogyasztási cikk szerviz, javítás

7. Elégedett-e Ön a következő térképen bejelölt városközponti akcióterület alábbi jellemzőivel? (Tevékenységenként csak 1 választ jelöljön be x-szel!) Igen, teljes Inkább Egyáltalán Inkább Tevékenység mértékben nem nem elégedett elégedett elégedett elégedett 1. Akcióterület fizikai állapota (épületek, közterek) 2. Akcióterületen elérhető települési funkciók 3. Akcióterületen eddig megvalósult fejlesztések

200


8. Kérjük, értékelje, hogy mennyire fontosak a város fejlődése szempontjából a következő fejlesztési elképzelések! (Tevékenységenként csak 1 választ jelöljön be x-szel!) Fejlesztési elképzelés Nagyon Fontos SzükséNem fontos ges fontos 1. Uszoda, strand felújítása és bővítése 2. Hagyományos kézműves mesterségek (kosárfonás, csipkeverés, stb.) kiállító és bemutató házának kialakítása, felújítása (Petőfi u.) 3. Közterek és parkok felújítása, rendezése, járdák felújítása  Kossuth tér megújítása (zöldfelület, utcabútorok, emlékmű)  Járda felújítása a Városháza körül  Nyilvános illemhely kialakítása a városfal mellett  Múzeum tér felújítása (burkolat, zöldfelület)  Petőfi u. 5. alatti épület előtti járda felújítása  Főiskola előtti park felújítása (kültéri alkotások, utcabútorok elhelyezése)  Erzsébet liget közterületeinek megújítása (strand előtti kerékpárút felújítása, sétány felújítás, közvilágítás, csepp tavak, csónakkikötő)  Szabadság téri közterület felújítása (sétány, járda) 4. Színházterem és épületének külső-belső felújítása (Petőfi u. 5.) 5. Városháza észak-nyugati homlokzatának és tornyának felújítása 6. Bazár épületének külső felújítása 7. Hagyományőrzés erősítését szolgáló

201

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr rendezvények, programok szervezése 8. Közösségépítést szolgáló programok, rendezvények szervezése 9. Helyi társadalmi akciók szervezése (pl. lakosság bevonása parkosításba, stb.) 9. Mennyire elégedett Ön a városfejlesztés irányaival? (Kérjük, csak egy választ jelöljön meg!) 1. Fontosnak tartom a városfejlesztést, teljesen egyetértek az irányokkal, elképzelésekkel (100%) 2. Fontosnak tartom a városfejlesztést, nagymértékben egyetértek az irányokkal, elképzelésekkel (80%) 3. A fejlesztési irányokkal egyetértek, az elképzeléseket jónak tartom (60%) 4. Részben egyetértek a város fejlesztési irányaival, az elképzeléseket elfogadhatónak tartom (40%) 5. Részben egyetértek a fejlesztés szükségességével, az elképzeléseket és irányokat részben elfogadhatónak tartom (20%) 6. Nem szükséges a városfejlesztés, nem értek egyet annak irányaival (0%) 10. Milyen rendszerességgel látogatja Ön az uszodát és strandfürdőt? 1. Hetente többször 2. Hetente 3. Havonta 5. Félévente 6. Ritkábban 7. Egyáltalán nem

4.

2-3 havonta

11. Az uszoda és strandfürdő mely medencéit használja leginkább? (Több válasz is megjelölhető!) 1. Szabadtéri versenymedence 2. Gyógymedence 3. Strandmedence 4.

Gyermekmedence

5.

Fedett úszómedence

12. Jellemzően milyen időszakokban veszi igénybe a fedett uszoda szolgáltatásait? (Több válasz is megjelölhető, kérjük, napot és napszakot is jelöljön be!) 1. Munkanapokon 2. Hétvégén 1. Reggel 2. Délelőtt 3. Délután 4. Este 13. Fontosnak tartja-e, hogy télen is igénybe vehető gyógyvizes- és gyermekmedencével bővüljenek a fedett uszoda szolgáltatásai? 1. Igen 2. Nem 14. Egyetért-e Ön azzal, hogy Mezőtúron létrejöjjön egy hagyományőrzést szolgáló kiállító és bemutatóterem, amely a hagyományos mesterségek (kosárfonás, csipkeverés, fazekasság, stb.) élő bemutató helyeként működhetne? 1. Igen 2. Nem 15. Milyen rendszerességgel látogatja a Petőfi u. 5. alatti színházteremben megrendezésre kerülő rendezvényeket, programokat? 1. Hetente 2. Havonta 3. 2-3 havonta 4. Félévente 5. Ritkábban 6. Egyáltalán nem 16. Gyakrabban venne részt a színházteremben zajló eseményeken, ha komfortosabb, modernebb környezet fogadná? 1. Igen 2. Nem

202


17. Az Ön neme: 1. Nő

2.

Férfi

18. Legmagasabb iskolai végzettsége: 1. Általános iskola 2. Középiskolai érettségi

3.

19. Életkora (betöltött évek alapján): 5-14 év 15-19 év 50-59 év

60-69 év

4.

Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány Egyetemi, főiskolai oklevél

20-24 év

25-29 év

70-79 év

80- év

20. Lakóhelye: 1. Mezőtúr, városközponti akcióterület 2.

Mezőtúr egyéb részei

5.

Egyéb:

30-39 év

40-49 év

3.

Mezőtúri kistérség egyéb települése

4.

Egyéb. Kérjük, nevezze meg:

21. Foglalkozási kör (válassza ki az Önre legjellemzőbb válaszlehetőséget): 1. Köztisztviselő 2. Közalkalmazott 3. Fizikai foglalkozású alkalmazott 4. Szellemi foglalkozású alkalmazott 5. Vállalkozó 6. Munkanélküli 7. Diák 8. Nyugdíjas 9. Egyéb:

Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult Mezőtúr fejlesztési terveinek elkészítéséhez! Amennyiben véleményeivel máskor is segíteni szeretné a városfejlesztési tevékenységek előkészítését, kérjük, adja meg elérhetőségeit, hogy felvehessük Önnel a kapcsolatot. Név: Telefon/mobil: E-mail cím: Lakcím: Fent megadott kapcsolattartási adatait kizárólag Mezőtúr fejlesztési tevékenységeinek keretében, az Önnel történő kapcsolatfelvétel során használjuk fel. Egyéb célra nem adjuk át semmilyen szervezetnek.

203

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 15.2.2 A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A 2012. december 3. és december 16. között végzett városfejlesztési kérdőíves felmérés eredményei Bevezetés A városfejlesztési kérdőív különösen fontos eszközét képezte Mezőtúr Integrált Városfejlesztési Stratégia és a városközponti akcióterületre vonatkozó Akcióterületi Terv dokumentumok megalapozó kutatásának. A kérdőíves felmérés 2012. december 3. és december 16. között zajlott. A felmérést Mezőtúr Város Önkormányzatának megbízásából a MEGAKOM Tanácsadó Iroda végezte el. A kérdőíves felmérés célja olyan aktuális információk gyűjtése volt, amelyek a település fejlődésének folyamatát, valamint a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat, igényeket tükrözik. Mindez azért volt különösen fontos, mert a helyi szereplők tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehetséges megalapozott, releváns, a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. Az összegyűjtött információk szerves részét képezték az Integrált Városfejlesztési Stratégia, illetve a településközpont fejlesztését célzó Akcióterületi Terv helyzetelemzésének. A válaszok figyelembe vételével kerültek meghatározásra a fejlesztés tartalmi elemei is. Módszertan A kérdőíves felmérés Mezőtúr Város, valamint a Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. honlapján (www.mezotur.hu, www.mksfkt.hu) elhelyezett kérdőív segítségével történt. Azon válaszadók számára, akik valamely okból nem tudták elektronikusan kitölteni a kérdőívet, lehetőség volt nyomtatott formátumú kérdőívek leadására is Mezőtúr Város Polgármesteri Hivatalának portáján. A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim volt. A kérdőív egyaránt tartalmazott zárt és nyitott kérdéseket. Nyitott kérdésekre a koncepcionális és stratégiai tervezés elősegítésére szolgáló kérdések esetén válaszolhattak a megkérdezettek. Ezek a kérdések a város fejlődésével kapcsolatos jövőképet, az elmúlt és elkövetkező időszak legfontosabbnak ítélt fejlesztéseit vizsgálták spontán (listákkal nem irányított) kérdésfeltevéssel. A kérdőíves felmérés biztosította a válaszadók számára, hogy kötöttségek nélkül, minden egyéb tényező (pl. pénzügyi feltételek megléte, műszaki megvalósíthatóság megítélése) figyelmen kívül hagyásával, szabadon mondhassák el véleményüket. A nyitott kérdések kiértékelése az egyes kérdésekre érkezett hasonló vagy megegyező válaszok homogén csoportokba rendezésével történt. Zárt kérdések kerültek alkalmazásra a város funkcionális szerkezetét vizsgáló, a fejlesztések közötti prioritási sorrend meghatározását szolgáló és a demográfiai jellegű kérdések esetén. A zárt kérdésekre érkezett válaszok kiértékelése a jelölések összeszámításával, majd az adott kérdésre választ adók összes számához viszonyított arány meghatározásával történt. A kérdőíves felmérés keretében összegyűjtött vélemények iránymutatást nyújtottak a városfejlesztés irányainak meghatározásához. A kérdőív végén a válaszadók saját kapcsolat-felvételi elérhetőségeiket is megadhatták, amennyiben máskor is részt kívánnak venni a városfejlesztéssel kapcsolatos felmérésekben. (A megadott adatok a személyiségi jogoknak megfelelően kerülnek kezelésre, és csak a megjelölt célra kerülnek felhasználásra. Ezeket az adatokat jelen összefoglaló nem tartalmazza.)

204

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Reprezentativitás A kérdőíves felmérés korcsoport és végzettség szerinti reprezentatív mintavétellel történt. Az alapsokaságot Mezőtúr város lakónépessége alkotta. Az lakosság korcsoport és végzettség szerinti összetételének forrását a rendelkezésre álló KSH adatok jelentették. Korcsoport szerinti reprezentativitás: A lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása Mezőtúron a következő: a lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 16%, a 15-59 évesek aránya 62,3%, a 60-x évesek aránya 21,7%. A felmérésbe csak a 15 év feletti lakosság került bevonásra, így a 15 évesnél idősebb népességen belül a 15-59 évesek aránya 74,2%, 60-x évesek aránya 25,8%. Végzettség szerinti reprezentativitás: A lakosság iskolai végzettsége esetében figyelembe vett kategóriák a következők: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Mezőtúr esetében 32,6%, a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Mezőtúr esetében 8,2%. A kérdőívet kitöltők fenti ismérvek szerinti eloszlása minimális hibahatáron belül követi az alapsokaság (Mezőtúr város lakossága) ugyanezen ismérvek szerinti eloszlását, így a kérdőíves felmérés a két ismérv alapján reprezentatívnak tekinthető. A kérdőíves felmérés eredményeinek összegzése A következőkben a kérdőív eredményeinek kiértékelése kerül ismertetésre. A kitöltött kérdőívek száma 110 db. Ön szerint mi Mezőtúr Magyarországi várostól?

legfőbb

erőssége,

amely

megkülönbözteti

a

többi

Nyitott kérdés keretében jelölhették meg a válaszadók, hogy véleményük szerint mi a város legfőbb erőssége, amely megkülönbözteti a többi várostól. A kérdőívet kitöltők többsége Mezőtúr természeti adottságait, vizeit, holtágait (válaszadók 67,3%-a), valamint a kézműves hagyományokat, vásárokat (66,4%) említette a város fő erősségeként. (Az első kategórián belül kiemelt gyakorisággal fordult elő: a Berettyó és a Körös ártere, holtágak partjai, vízi sport lehetősége, horgászturizmus, termálvíz, a második kategórián belül pedig a vásártartás – túri vásár, fazekasság, kézművesség, Artúr-fesztivál). A kérdőívet kitöltők 9%-a vélekedett úgy, hogy Mezőtúrnak nincsenek erősségei. Mindezen tényezők alapvetően befolyásolják a település környezetében elfoglalt helyzetét, súlyát és a helyi lakosság identitását is. Mezőtúr főbb erősségei nem válaszolt

4,5

nincs

9,1

tiszta, rendezett város, sok szabadidős program

2,7

előnyös elhelyezkedés, megközelíthetőség

3,6

hagyományőrzés, kézművesség, fazekasság

66,4

természeti adotságok (vizek, holtágak), turizmus

67,3 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0 %

50,0

60,0

70,0

80,0

205

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Mit szeret leginkább Mezőtúron? A válaszadók nyitott kérdés keretében jelölhették meg Mezőtúr általuk leginkább szeretett jellemzőit (minden válaszadó 1-3 tényezőt jelölhetett meg, rangsorolás nélkül). Mezőtúr város fejlesztési irányait a lakosság által kedvezőnek ítélt adottságok is alátámasztják. A válaszadók 83,6%-a szereti a város természeti értékeit (fák, holtágak, horgászati lehetőség, bányató, Erzsébet liget), 40%-uk a kertvárosias, kisvárosi jelleget, illetve a város csendes, nyugodt jellegét nevezte meg fő pozitívumként. Szeretik az itt élők a város hangulatát, családis, vendégszerető légkörét, és népszerűek a rendezvények (pl. Túri vásár) is. Mit szeret Mezőtúron? természeti értékek (fák, holtágak, horgászat,…

83,6

kertvárosias, kisvárosias jelleg, csendes, nyugodt,…

40,0

a város hangulata, családias légkör, vendégszerető,…

18,2

rendezvények, Túri vásár

15,5

személyes vonatkozások (szülőváros, barátok)

3,6

nyitott terek, főtér, jó közlekedés

3,6

semmit

1,8 0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

%

Melyek voltak Ön szerint a település jövője szempontjából a legjelentősebb fejlesztések az elmúlt 5 évben? A kérdőívet kitöltők nyitott kérdés keretében nevezhették meg az általuk legfontosabbnak tartott 3 fejlesztést azok közül, amelyek az elmúlt 5 évben zajlottak Mezőtúron. (A megnevezett fejlesztések nem kerültek sorrend szerinti súlyozásra, mivel nem volt elvárt a fontossági sorrend szerinti válaszadás). Az összesítés alapján a válaszadók az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései közé sorolták a az SZTK és kórház épületének felújítását, a közműhálózat- szennyvíztelep- és csatornahálózat fejlesztését, a vasútállomás felújítását, a közterületek, játszóterek fejlesztését és a térfigyelő kamerarendszer létesítését. További fontos fejlesztésnek tarja a lakosság az ipari park fejlesztését és az iskolák felújítását. A válaszadók az egyéb megvalósult fejlesztések között megjelölték a kerékpárút fejlesztést, a tűzoltólaktanya felújítását, útépítést, kábeltévé hálózatot, lakóházfejlesztést, közmunkaprogramot, a rendezvényeket, és református egyház fejlesztéseit.

206


Az elmúlt öt év legfontosabb fejlesztései nem válaszolt tűzoltólaktanya felújítása református egyház East Fest, új rendezvény helyszín egyéb (útépítés, kábeltévé, lakóház,… Ligeti tó, közterületek fejlesztése kerékpárút iskola felújítás ipari park, Syngenta, szélkerék térfigyelő kamerarendszer játszóterek felújítása, építése vasútállomás felújítása közműhálózat, szennyvíztelep, csatornahálózat… SZTK és kórház épületének felújítása 0

20

40 %

60

80

Melyek lennének a következő 5 év legfontosabb, legmeghatározóbb fejlesztései Ön szerint? A kérdőívet kitöltők nyitott kérdés keretében nevezhették meg az általuk legfontosabbnak tartott 3 fejlesztést a következő 5 évben. (A megnevezett fejlesztések nem kerültek sorrend szerinti súlyozásra, mivel nem volt elvárt a fontossági sorrend szerinti válaszadás). A válaszok alapján a következő fejlesztések a legfontosabbak az itt élők számára: 

munkahelyteremtés,



uszoda és strand fejlesztése,



utak felújítása,



Hortobágy-Berettyó-főcsatorna árterének parkosítása, turisztikai célú hasznosítása, közterek, parkok felújítása



közbiztonság javítása,



idegenforgalom fejlesztése



sportlétesítmények fejlesztése,



helyi tömegközlekedés javítása,



ivóhálózat fejlesztése.

A válaszadók fontosnak tartják továbbá a városi színházterem épületének felújítását, az egészségügy, iskolák és főiskola fejlesztését, a fiatalos közösségi programok elérhetőségét, az ipari park fejlesztését, járdák, kerékpárutak felújítását is.

207


A következő 5 év legfontosabb fejlesztései egyéb (mezőgazdaság, szélerőmű, kaszinó,… járdák, kerékpárutak felújítása ipari park, vállalkozások fejlesztése fiatalos programok, közösségfejlesztés iskolák, főiskola fejlesztése egészségügy fejlesztése színházterem felújítása ivóvízhálózat fejlesztése helyi tömegközlekedés javítása sportolási lehetőségek fejlesztése idegenforgalom fejlesztése közbiztonság javítása, bűnmegelőzés parkok, közterek fejlesztése, szökőkút parkosítás, Hortobágy-Berettyó árterének… utak felújítása (bel- és külterületi), földutak… uszoda, strand fejlesztése, élményelemek munkahelyteremtés, fiatalok itt tartása 0,0

10,0

20,0

30,0 %

40,0

50,0

60,0

Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet jelenleg Mezőtúron? A válaszadók négyfokozatú skálán (kiváló, jó, elfogadható, rossz) értékelhették Mezőtúr különböző szolgáltatásinak elérhetőségét, infrastrukturális állapotát. A város különböző adottságait a válaszadók eltérően jellemezték: 

A legjobb adottságnak a hulladékgyűjtés szervezettségét és a parkok, közterek számát tekintik, ugyanakkor a parkok, közterek állapota a válaszadó többsége szerint csupán elfogadható vagy rossz.



Kedvező a megítélése a kereskedelmi szolgáltatások színvonalának, a pénzügyi szolgáltatások elérhetőségének és a közmű infrastruktúra kiépítettségének.



A városban elérhető szolgáltatások és tevékenységek többségét, köztük az idegenforgalmi szempontból jelentős látványosságok műszaki állapotát, a belterületi járdák és kerékpárutak állapotát, valamint a kulturális és szabadidős lehetőségek színvonalát csupán elfogadhatónak vagy rossznak ítéli a kérdőívet kitöltők döntő többsége.



A legtöbb rossz választ a munkahelyek számát, a belterületi utak állapotát, a tömegközlekedési rendszer működését, a sportlétesítmények műszaki állapotát és a város közúti megközelíthetőségét illetően adták a válaszadók.

208


A városban elérhető szolgáltatások, tevékenységek minősítése 32. 31.

A tömegközlekedési rendszer működése

A város kerékpáron való megközelíthetősége 30. 29.

A város tömegközlekedéssel való…

A város külső közúti megközelíthetősége 28.

27.

Helyi vállalkozási feltételek

Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége 26.

25. 24.

Parkok, közterek száma a településen Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása 23.

22.

A parkok, közterek állapota

Hulladékgyűjtés szervezettsége

A szociális létesítmények műszaki állapota 21.

20.

Szociális ellátás színvonala

Az idegenforgalmi szempontból jelentős… 19.

Szálláshelyek műszaki állapota 18.

17.

14.

Szálláshelyek száma

Kereskedelmi szolgáltatások színvonala 16.

Sportlétesítmények műszaki állapota

15.

Sportolási lehetőségek elérhetősége

Kulturális és szabadidős lehetőségek színvonala

13.

Kulturális és szabadidős létesítmények műszaki… 12. 11.

Oktatási intézmények műszaki állapota 10.

9.

Az oktatás színvonala

Az egészségügyi ellátás színvonala

Egészségügyi intézmények műszaki állapota 8. 7.

A közmű infrastruktúra korszerűsége A közmű infrastruktúra műszaki állapota 6.

5.

Közmű infrastruktúra kiépítettsége A hatósági ügyintézés hatékonysága 4. 3.

Munkahelyek száma

Belterületi kerékpárutak állapota 2. 1.

Belterületi járdák állapota Belterületi utak állapota 0% Kiváló

Jó

20%

Elfogadható

40%

60%

80%

100%

Rossz

209

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Kérjük, az alábbi térkép segítségével jelölje meg, hogy legjellemzőbben Mezőtúr melyik részén végzi az alábbi tevékenységeket! A kérdőív ezen kérdéscsoportja városrészekhez kapcsolódó tevékenységekre vonatkozott.

A válaszok értékelése alapján megállapítható, hogy a lakosság döntő többsége a városközpontban, a Lakóövezet 1. városrészben veszi igénybe a közösségi és közszolgáltatások jelentős részét. A településközpontban koncentrálódik a hatósági ügyintézés, pénzügyek, egészségügyi ellátás, bevásárlás és vállalkozási ügyintézés. A Lakóövezet 1. városrészben a sporttevékenység végzése, a szórakozás, az étkezés és munkahelyi tevékenység jellemző. A Mezőtúron kívüli más települések szerepe a tömegközlekedés, a tanfolyamra járás, a tartós fogyasztási cikk szervize, javítása, valamint a munkahelyi tevékenység esetében jelentős. Tevékenységek megoszlása a városrészek között 13. Tartós fogyasztási cikk szerviz, javítás 12. Étkezés (vendéglátóhelyen) 11. Tömegközlekedés 10. Vállalkozási ügyintézés 9. 8. 7.

Bevásárlás

Tanfolyamra járás

Iskolába, óvodába járás 6.

5.

Sport

Kikapcsolódás, szórakozás 4.

Munkahelyi tevékenység 3.

Egészségügyi ellátás 2.

1.

Pénzügyek

Hatósági ügyintézés 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Városközpont

Lakóövezet 1.

Lakóövezet 2.

Ipari terület (Ipari park)

Más település

210

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Elégedett-e Ön a következő térképen bejelölt városközponti akcióterület alábbi jellemzőivel?

Az eredmények alapján elmondható, hogy a kérdőív kitöltőinek többsége inkább elégedett az akcióterületen eddig megvalósult fejlesztésekkel, az akcióterületen elérhető települési funkciókkal és az akcióterület fizikai állapotával is.

A városközpont akcióterület lakossági megítélése

3. Akcióterületen eddig megvalósult fejlesztések Igen, teljes mértékben elégedett 2. Akcióterületen elérhető települési funkciók

Inkább elégedett Inkább nem elégedett Egyáltalán nem elégedett

1. Akcióterület fizikai állapota (épületek, közterek)

0%

20%

40%

60%

80% 100%

Kérjük, értékelje, hogy mennyire fontosak a város fejlődése szempontjából a következő fejlesztési elképzelések! A kérdés keretében a megkérdezettek a funkcióbővítő városrehabilitáció keretében tervezett fejlesztéseket véleményezhették, négyfokozatú skálán (nagyon fontos, fontos, szükséges, nem fontos). Összességében szinte valamennyi tervezett fejlesztés pozitív megítélést kapott, kisebbnagyobb mértékben szinte minden tervezett fejlesztés találkozik a lakossági igényekkel. A válaszadók kiemelkedően fontosnak tartják az uszoda és strand felújítását, bővítését, a közterek és parkok – ezen belül kiemelten a Kossuth tér és Erzsébet liget – megújítását,

211

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr valamint a városi színházteremnek is helyet adó Petőfi u. 5. alatti épület felújítását. A fizikai beruházások mellett nagyon fontosnak jelölték a válaszadók a közösségépítést szolgáló programok, rendezvények szervezését is. Legtöbben szükségesnek, de nem fontosnak értékelték a bazár épületének külső felújítását, a városháza észak-nyugati homlokzatának és tornyának felújítását, és a Petőfi u. 5. szám alatti épület előtti járda felújítását. A válaszlehetőségek közül legkevésbé fontosnak a nyilvános illemhely kialakítását tartották a válaszadók. A város fejlődése szempontjából fontos fejlesztési elképzelések 9.

Helyi társadalmi akciók szervezése (pl. lakosság bevonása parkosításba, stb.) 8.

Közösségépítést szolgáló programok, rendezvények szervezése

7.

Hagyományőrzés erősítését szolgáló rendezvények, programok szervezése 6.

5. 4.

Bazár épületének külső felújítása

Városháza észak-nyugati homlokzatának és tornyának felújítása

Színházterem és épületének külső-belső felújítása (Petőfi u. 5.) -

-

Szabadság téri közterület felújítása (sétány, járda) Erzsébet-liget közterületeinek megújítása (strand előtti kerékpárút felújítása, sétány felújítás,…

-

-

Főiskola előtti park felújítása (kültéri alkotások, utcabútorok elhelyezése) -

Petőfi u. 5. alatti épület előtti járda felújítása

-

Múzeum tér felújítása (burkolat, zöldfelület) Nyilvános illemhely kialakítása a városfal mellett -

-

Járda felújítása a Városháza körül

Kossuth tér megújítása (zöldfelület, utcabútorok, emlékmű) 3.

Közterek és parkok felújítása, rendezése, járdák felújítása 2. Hagyományos kézműves mesterségek (kosárfonás, csipkeverés, stb.) kiállító és bemutató… 1.

Uszoda, strand felújítása és bővítése 0% Nagyon fontos

Fontos

Szükséges

20%

40%

Nem fontos

60%

80%

100%

Nem válaszolt

212

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Mennyire elégedett Ön a városfejlesztés irányaival? A megkérdezettek értékelhették, hogy összességében mennyire elégedettek a városfejlesztés irányaival. Összességében a válaszadók többsége (69%-a) teljesen, illetve nagymértékben egyetért a városfejlesztés irányaival. A válaszadók 29%-a fontosnak tartja a városfejlesztést, és teljesen egyetért az elképzelésekkel, további 40%-a pedig nagymértékben egyetért az irányokkal és elképzelésekkel. Minimális azon válaszadók aránya (2%), akik csak részben értenek egyet a fejlesztések szükségességével, és a kérdőívet kitöltők közül senki sem gondolja úgy, hogy szükségtelen a városfejlesztés. A városfejlesztés irányaival való elégedettség 1. Fontosnak tartom a városfejlesztést, teljesen egyetértek az irányokkal, elképzelésekkel (100%)

2%

2. Fontosnak tartom a városfejlesztést, nagymértékben egyetértek az irányokkal, elképzelésekkel (80%) 3. A fejlesztési irányokkal egyetértek, az elképzeléseket jónak tartom (60%)

16% 29%

13% 4. Részben egyetértek a város fejlesztési irányaival, az elképzeléseket elfogadhatónak tartom (40%) 5. Részben egyetértek a fejlesztés szükségességével, az elképzeléseket és irányokat részben elfogadhatónak tartom (20%) 6. Nem szükséges a városfejlesztés, nem értek egyet annak irányaival (0%)

40%

A következő kérdések a tervezett konkrét fejlesztésekhez kihasználtságát, és az azokkal kapcsolatos igényeket vizsgálják.

kapcsolódnak,

azok

Milyen rendszerességgel látogatja Ön az uszodát és strandfürdőt? A kérdőív kitöltőinek többsége egy féléven belül többször is látogatja az uszodát és strandfürdőt. A válaszadók 27%-a havi gyakorisággal, 21%-a 2-3 havonta veszi igénybe az uszoda és strandfürdő szolgáltatásait. Az uszoda és strandfürdő látogatásának gyakorisága a lakosság körében 1% 2% 8%

5%

1. Hetente többször 2. Hetente 3. Havonta 27%

27%

4. 2-3 havonta 5. Félévente 6. Ritkábban 7. Egyáltalán nem

9%

21%

8. Nem válaszolt

213

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Az uszoda és strandfürdő mely medencéit használja leginkább? Az medencék használatára vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján a lakosság a jelenlegi medencék közül a fedett úszómedencét és a szabadtéri gyógymedencét használja legnagyobb mértékben. Medencék használata 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Szabadtéri versenymedence

Gyógymedence

Strandmedence

Gyermekmedence

Fedett úszómedence

Jellemzően milyen időszakokban veszi igénybe a fedett uszoda szolgáltatásait? Az uszoda és strandfürdő szolgáltatásait a válaszadók több mint fele havonta, illetve 2-3 havonta veszi igénybe. A fedett uszoda szolgáltatásait a kérdőívet kitöltők 87%-a hétvégén veszi igénybe, a napszakok közül a legtöbben délután érkeznek, de jelentős a délelőtti és reggeli látogatók aránya is. Jellemzően milyen időszakokban veszi igénybe a fedett uszoda szolgáltatásait?

Este 5%

Munkanapokon 13%

Reggel 22%

Délután 42% Hétvégén 87%

Délelőtt 31%

Fontosnak tartja-e, hogy télen is igénybe vehető gyógyvizes- és gyermekmedencével bővüljenek a fedett uszoda szolgáltatásai? A kérdőív kitöltőinek 98%-a egyetért azzal, hogy szükség van a fedett uszoda szolgáltatásainak bővítésére.

214


A fedett uszoda bővítésének fontossága lakossági vélemények alapján 2%

Igen Nem 98%

Egyetért-e Ön azzal, hogy Mezőtúron létrejöjjön egy hagyományőrzést szolgáló kiállító és bemutatóterem, amely a hagyományos mesterségek (kosárfonás, csipkeverés, fazekasság, stb.) élő bemutató helyeként működhetne? A válaszadók 87%-a egyetért azzal, hogy szükség lenne egy hagyományőrzést szolgáló kiállító és bemutatóteremre Mezőtúron. Hagyományőrzést szolgáló kiállító és bemutatóterem szükségesége lakossági vélemények alapján 13% Igen Nem

87%

Milyen rendszerességgel látogatja a Petőfi u. 5. alatti színházteremben megrendezésre kerülő rendezvényeket, programokat? A Petőfi u. 5. alatti színházteremben megrendezésre kerülő rendezvényeket, programokat a válaszadók több mint fele havonta, illetve 2-3 havonta látogatja. A színházterem rendezvényeinek, programjainak látogatottsága 12%

17% 1. Hetente 2. Havonta 3. 2-3 havonta

27%

4. Félévente 36% 8%

5. Ritkábban 6. Egyáltalán nem

215

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr Gyakrabban venne részt a színházteremben zajló eseményeken, ha komfortosabb, modernebb környezet fogadná? A megkérdezettek 97%-a vélekedik úgy, hogy gyakrabban venne részt a színházterem eseményein, ha ott komfortosabb, modernebb környezet fogadná. A színházterem fejlesztése és a látogatások gyakorisága közötti összefüggés 3%

1. Gyakrabban látogatná a színháztermet 2. Nem látogatná gyakrabban a színháztermet 97%

A kérdőívet kitöltők demográfiai adatai Válaszadók neme Nő Férfi Nem válaszolt

51,82% 46,36% 1,82%

Válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége Egyetemi, főiskolai oklevél Középiskolai érettségi Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány Általános iskola Nem válaszolt

10,9% 51,8% 13,6% 22,7% 1%

Válaszadók életkora (betöltött évek alapján) 5-14 év

15-19 év

20-24 év

25-29 év

30-39 év

40-49 év

50-59 év

60-69 év

0,00%

6,36%

3,64%

13,64%

22,73%

15,45%

14,55%

22,73%

Nem válaszolt 0,91%

Lakóhely Mezőtúr, városközpont akcióterület Mezőtúr egyéb részei Mezőtúri kistérség egyéb települése Egyéb Nem válaszolt

42,73% 55,45% 0% 0% 1,82%

Válaszadók foglalkozási köre Köztisztviselő Közalkalmazott Fizikai foglalkozású alkalmazott Szellemi foglalkozású alkalmazott Vállalkozó Munkanélküli Diák Nyugdíjas Egyéb

11,82% 11,82% 14,55% 27,27% 8,18% 5,45% 7,27% 12,73% 0,91%

216

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 15.3 SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEKKEL TÖRTÉNT EGYEZTETÉSEK DOKUMENTÁCIÓJA

217


218

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 15.4 SZAKHATÓSÁGOK, AZ IVS EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSÁBAN MEGKERESETT SZERVEZETEK 1. Állami főépítész Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze Postacím: 4002 Debrecen, Pf.: 105 E-mail: [email protected] 2. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Postacím: 5002 Szolnok, Pf.: 25 Telefon: 56/ 523 423 E-mail: [email protected] 3. Nemzeti Park Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Postacím: 5541 Szarvas, Pf.: 72 Telefon: 66/ 313-855 E-mail: [email protected] Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Postacím: 4002 Debrecen, Pf.: 216 E-mail: [email protected] 4. Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Tisza- vidéki Kirendeltség Postacím: 5001 Szolnok, Pf.: 232 Telefon: 56/414-667/20191 E-mail: [email protected] 5. Országos Vízügyi Főigazgatóság Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Postacím: 5002 Szolnok Pf.: 63 Telefon: 56/501-900 E-mail: [email protected] Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Postacím: 5701 Gyula, Pf.: 19 E-mail: [email protected] 6. fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Postacím: 5000 Szolnok, Pf.: 110 Telefon: 56/510-040 E-mail: [email protected] 7. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Postacím. 5001 Szolnok, Pf.: 22 Telefon: 56/422-102 E-mail: [email protected] 8. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Postacím: 5002 Szolnok, Pf.: 101 Telefon:56/422-603

219

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr E-mail: [email protected] 9. Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Cím: 1014 Budapest, Táncsics M. u. 1. Telefon: +36 1/ 225-4800 E-mail: [email protected] 10. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Cím: 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. Telefon: 56/503-503 E-mail: [email protected] 11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala Postacím: 5002 Szolnok, Pf.: 105 Telefon: 56/423-222 E-mail: [email protected] 13. Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Postacím: 5001 Szolnok, Pf.: 192 Telefon: 56/516-810 E-mail: [email protected] 14. Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Postacím: 5002 Szolnok, Pf.: 97 Telefon: 56/501-600 E-mail: [email protected] 16. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Debreceni Hatósági Iroda Cím: 4001 Debrecen, Pf.: 230 Telefon: 52/522-122 E-mail. [email protected] 17. Túrkeve Város Önkormányzata Tel: 56/361-111 Cím: 5420 Túrkeve, Petőfi tér 1. E-mail: [email protected] 18. Kétpó Község Önkormányzata Cím: 5411 Kétpó, Almásy tér 1. E-mail: [email protected] 19. Mesterszállási Községi Önkormányzat Cím: 5452 Mesterszállás, Szabadság út 24. E-mail: [email protected] 20. Mezőhék Község Önkormányzata Cím: 5453 Mezőhék, Felszabadulás út 1. E-mail: [email protected] 21. Gyomaendrőd Város Önkormányzata Postacím: 5501 Gyomaendrőd, Pf.: 3 E-mail: [email protected]

220

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Mezőtúr 22. Szarvas Város Önkormányzata Cím: 5540 Szarvas, Szabadság u 25-27. E-mail: [email protected] 23. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda Cím: 5000 Szolnok, Kossuth u. 2. Telefon: 56/505-994 E-mail: [email protected]

221

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEZŐTÚR FEBRUÁR

Recommend Documents