INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS STRATÉGIA

SIÓFOK VÁROS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS STRATÉGIA 2009 – 2015

Készítette: Balaton-parti Kft. Tanácsadó: Goodwill Consulting Kft.

180/2009 (XI. 05) SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYTA SIÓFOK VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLETE

Siófok, 2009. november ………………………………….. Dr. Balázs Árpád Polgármester

TARTALOMJEGYZÉK I. Az IVS tartalmi elemei: 1. A város szerepe a településhálózatban 1.1. A város szerepének meghatározás a településhálózatban 1.2. Az adott város vonzáskörzetének bemutatása 1.3. Az adott város szerepe a térségi munkamegosztásban

2. Város szintű helyzetértékelés 2.1. Városszerkezet 2.2. Gazdaság 2.3. Társadalom 2.4. Települési környezet 2.5. Közszolgáltatások 2.6. Korábbi időszak fejlesztései 2.7. Összegzés 3. Városrészek elemzése 4. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése 4.1. A város egészére vonatkozóan 4.2. A városrészekre vonatkozóan 5. Stratégia 5.1. A város jövőképe 5.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre 5.3. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése 5.4. Fenntarthatósági szempontok 5.5. Stratégia külső és belső összefüggései 5.6. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai II. A megvalósítás eszközei: 1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 1.0. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások 1.2 Településközi koordináció mechanizmusai 1.3 Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése 2. Partnerség 3. Az IVS eredményeinek nyomon követése (monitoring) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása

2

IV. Anti-szegregációs terv 1. Helyzetelemzés 1.1. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása 1.2. A lehatárolt területek helyzetelemzése 1.3. Tervezett fejlesztések és egyes ágazati politikák szegregációs hatásának felmérése 2. Anti-szegregációs program (Beavatkozások)

V. A fenntartható fejlődés programja

3

I. Az IVS tartalmi elemei:

1. A város szerepe a településhálózatban 1.1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban 1.2. Az adott város vonzáskörzetének bemutatása 1.3. Az adott város szerepe a térségi munkamegosztásban

4

I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban Siófok a Balaton keleti medencéjének déli oldalán, a Sió-csatorna torkolatánál fekszik, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyik kulcsfontosságú turisztikai funkciókat betöltő települése. Közigazgatási-tervezési értelemben Somogy megye második legnagyobb népességszámú városi rangú településeként a Dél-Dunántúli Statisztikai és Tervezési Régió tagja., egyúttal a Siófoki kistérség központja. 1. Regionális, megyei, kistérségi funkciók A következőkben áttekintjük, hogy a Siófok városa hogyan illeszkedik szűkebb és tágabb értelemben vett fizikai, gazdasági és társadalmi környezetéhez. A következő alfejezetekben vizsgáljuk a település gazdasági beágyazottságát, közlekedési és kommunikációs kapcsolatait, a személyi és közszolgáltatások terén a környezetében betöltött szerepét, illetve elhelyezkedésének egyéb mérhető társadalmi vonatkozásait.

1.1 A város szerepe a kistérségben Siófok a tíz települést magába foglaló Siófoki kistérség központjaként meghatározó szerepet tölt be a fizikai környezete életében, a környék legfontosabb gazdasági, közszolgáltatási és kulturális-társadalmi funkciói a városban koncentrálódnak.

5

Ábra: A Siófoki kistérség települései

A kistérség települései: Siófoki kistérség terület (km2) Lakónépesség (fő 2006.dec.31.) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm.rend.szerint) Hátrányos helyzetű, Mérték Leghátrányosabb helyzetű szerint Komplex program Települések száma Jogállás Város szerint Község

Ádánd Balatonendréd Balatonszabadi Nagyberény Nyim Ságvár Siófok Siójut Som, Zamárdi

373 38 042 Nem Nem Nem Nem 10 1

Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm.rend.szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból Típus elmaradott szerint Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott

9 1 1 1

Táblázat: A Siófoki kistérség jellemző adatai 1.1.1. Egészségügyi-szociális funkciók A településen működő, helyi igényeket kiszolgáló 10 felnőtt és 5 gyermek háziorvosi rendelőn felül a település közigazgatási területén belül működnek térségi vonzáskörzetű közszolgáltatási intézmények is, így családsegítő szolgálat, kórházi járó-és fekvőbeteg ellátás, fogyatékosok ellátását végző intézmény, idősek otthona, szociális étkeztető.

Családsegítő szolgálatok száma 2008 (db) 1 Fogyatékosok nappali intézményeinek száma 2008 (db) 1 Gyermekjóléti szolgálatok száma 2008 (db) 1 Gyógyszertárak száma (humán) 2008 (db) 7 Hajléktalanok nappali intézményeinek száma 2008 (db) 1 Idősek nappali intézményeinek száma 2008 (db) 1 Időskorúak otthonainak száma 2008 (db) 2 Kórházakban teljesíthető ápolási napok száma 2008 (nap) 128100 Népkonyhák száma 2008 (db) 1 Önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma 2008 (db) 2 Összes működő kórházi ágyak száma 2008 (db) 350 Siófok közigazgatási területén belüli feladatellátási helyek- egészségügy, szociális funkciók

6

1.1.2. Közoktatás-kultúra- közösségi élet Siófok kistérségi szerepét az oktatás területén alapfokú oktatási intézményein felül elsősorban a középoktatási feladat ellátási helyei, így a Perczel Mór Gimnázium, a Krúdy Gyula Szakközépiskola és Szakiskola, a Baross Gábor Közép- és Szakiskola, valamint a kapcsolódó Kollégiumok jelenléte biztosítja. Ezen felül a városban létezik felsőfokú szakképzést nyújtó intézmény is, a Kodolányi János Főiskola Siófoki Intézete. Ezek a közoktatási-intézmények nem csak települési, hanem térségi igények kielégítésében is nagy szerepet játszanak.

Gimnáziumi feladatellátási helyek száma 2008 (db) Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) 2008 (fő) Kollégiumban lakó középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban 2008 (fő) Kollégiumban lakó szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban 2008 (fő) Kollégiumi feladatellátási helyek száma 2008 (db) Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma 2008 (db) Más településről bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban 2008 (fő) Más településről bejáró középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban 2008 (fő) Szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma 2008 (db) Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma 2008 (db) Oktatási funkciók és feladatellátási helyek- Siófok (2008)

2

520 22 0 3 1 263 250 1 1

Siófok városa egyben a környező térség kulturális-közösségi központja is. A városban

nemzeti

szakkönyvtár,

10

fiókkal

rendelkező

önkormányzati

közkönyvtár, több közművelődési intézmény (közöttük a Dél-balatoni Kulturális Központ, a Kálmán Imre Múzeum, az Ásványmúzeum) és számtalan a civil összefogást erősítő, térségi hatókörű civil szervezet működik. Kulturális szolgáltatások terén központi szerepet tölt be a Kálmán Imre Kulturális Központ. Színvonalas rendezvények és kulturális események sora vonzza ide a látogatókat. A siófoki fesztiválok és kulturális események a kistérségben élők és a térségbe érkező turisták számára egyaránt vonzó programokat jelentenek.

7

A nemzeti és szakkönyvtárak beiratkozott olvasóinak száma 2008 (fő) A nemzeti és szakkönyvtárak száma 2008 (db) A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma 2008 (fő) A települési könyvtárak száma 2008 (db) A települési könyvtárak szolgáltató helyeinek száma 2008 (db) Alkotó művelődési közösségek száma 2008 (db) Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma 2008 (fő) Közművelődési intézmények száma 2008 (db) Kulturális rendezvények száma 2008 (db) Kulturális rendezvényeken résztvevők száma 2008 (fő) Mozi férőhelyek száma 2008 (db) Mozielőadások száma 2008 (db) Mozilátogatások száma 2008 (db) Mozitermek száma 2008 (db) Muzeális intézmények száma 2008 (db) Múzeumi kiállítások száma 2008 (db) Múzeumi látogatók száma 2008 (fő) Rendszeres művelődési foglalkozások száma 2008 (db) Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma 2008 (fő)

300 1 4459 1 10 12 371 8 146 63877 321 65 1611 1 2 11 10018 1021 2066

A közszféra és a for-profit szektor által fenntartott kulturális funkciójú intézmények

mellett

számos,

alulról

jövő,

a

magánszférát

összefogó

kezdeményezés működik, melyeknek célja a helyi közösségi-kulturális élet szervezése, összefogása.

Siófoki oktatási- kulturális-rekreációs célú alapítványok Advocatus Pro Urbe Siófok Alapítvány Alapítvány az Úszásért Dél-Balaton Gyermekeiért Alapítvány Egészséges Sportoló Ifjúságért Alapítvány Együd Árpád Néptánc Alapítvány a Művészetért Együtt Siófokért Kulturált, Egészséges Szabadidőért Alapítvány Medicina a Gyógyításért, Gondozásért Alapítvány Nyitnikék Alapítvány Öregfiúk Alapítvány PRO VITA Alapítvány SIÓ-Kosár Balatel Alapítvány Siófok Kerékpáros Sportjáért Alapítvány 8

Siófoki Fúvós Zenei Alapítvány Siófoki Közgyűjteményi Alapítvány Tanulóink Egészséges Jövőjéért Alapítvány

Néhány Siófoki oktatási- kulturálisrekreációs célú egyesület Siófoki Nőklub Egyesület Városvédő- és Szépítő Egyesület Zöld Szív Természetvédő Mozgalom Városi Néptánc Egyesület Apáti Dixieland Egyesület Siófoki Fúvós és Mazsorett Egyesület Diótörő Balett Egyesület „Százszorszép” Városi Gyermekszakör Városi Szövőszakkör Siófok Kis- Kézműves Városi Szakköre Pomádé Tánc, Sport, - és Szabadidő Egyesület Magyar Cukorbetegek Siófoki Egyesülete Magyar Rákellenes Liga Siófoki Csoportja Magyar Szív Egyesület Siófoki Szervezete Közigazgatási szempontból az okmányiroda, építészeti hatósági feladatok ellátása, valamint a kistérségi társulás révén több más funkció ellátása történik Siófokon. Gazdasági értelemben szintén fontos szerepe van a városnak a kistérségben. Naponta több ezren járnak be a környező településekről a munkavállalók siófoki munkahelyeikre. A város közlekedési kapcsolatai jók, ennek köszönhetően a kistérség településein túl lévő községekből is járnak ide munkavállalók. A helyi közlekedés,

elsősorban a városi autóbusz hálózat nemcsak a siófoki lakosok

közlekedését biztosítja, képes a nagyszámú turista igényeinek kiszolgálására is.

9

A társadalmi és gazdasági élet számos területéről kiemeljük még a város által az idegenforgalomban betöltött vezető szerepkört, amely ugyancsak jelentős a kistérség szempontjából. A Siófokra érkező jelentős számú turisták egyrészt kirándulásokat tesznek a környező térségben, másrészt javítja a kistérség településeinek turisztikai vonzerejét, hogy a siófoki gazdag idegenforgalmi programkínálat számukra, illetve vendégeik részére könnyen elérhető. . 1.2 Siófok és Somogy megye kapcsolata 1.2.1 Somogy megye általános bemutatása

Somogy megye a Balatontól egészen a Dráváig nyúlik. Hatezer-harminchat négyzetkilométernyi területével az ország legnagyobb megyéi közé tartozik nagysága szerint az ötödik - az ország összterületének mintegy 6,5 százalékát foglalja magába. Észak–déli kiterjedése jelentős, meghaladja a 120 kilométert. Északon Veszprém, északkeleten Fejér, keleten Tolna, dél-keleten Baranya megye, délen Horvátország, nyugaton pedig Zala megye határolja.

10

A megye a Dunántúli-dombság középső részét foglalja magába, két nagy tájegységre különíthető el: északon a változatos, tagolt felszínű Külső-Somogy, délen pedig a lankásabb Belső-Somogy terül el. A legjelentősebb folyóvíz a Dráva, emellett említést érdemel még a Kapos. A megye területe 6036 km2, ezzel a Dunántúl legnagyobb és az ország ötödik legnagyobb területű megyéje. Lakosságszáma mintegy 332 ezer fő, népsűrűsége hazai viszonylatban alacsonyi: 55 fő/km2 . A

népesség nagyjából fele városban, másik fele - többnyire kis

lélekszámú - községekben él. A városok aránya (14 város, ebből 5 a Balaton mellett) az országos átlag alatti. A megye székhelye Kaposvár, további nagyobb városok: Siófok, Nagyatád, Marcali. Elsősorban idegenforgalmi szempontból meghatározó tényező, hogy a Balaton teljes déli partja Somogy megyéhez tartozik. Somogyban olyan országos jelentőségű természetvédelmi területeket találunk, mint a Zselici Tájvédelmi Körzet, a barcsi ősborókás, vagy a babócsai nárciszos. A természeti értékek közül azonban a legjelentősebb kétségkívül a Balaton, amely idegenforgalma révén meghatározó gazdasági jelentőséggel is bír. A Balatontól a Kapos-folyóig terjedő, vízben szegény terület a Külső-Somogy. Itt viszonylag kevés a természetvédelmi oltalom alatt álló terület. Országos jelentőségű védettséget élvez a Látrányi puszta és a somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület. Turisztikai tekintetben kiemelhető, hogy a Dél-dunántúli Régió 22 gyógy- illetve termálfürdőjéből 12, míg Magyarország

39, a Régió Dél-Dunántúli Régió 5

gyógyfürdője közül 3 található Somogy megyében (Csokonyavisonta, Igal, Nagyatád). További 3 termálfürdő (Kaposvár, Nagyberény, Marcali) rendelkezik gyógyvíznek minősített vízzel.

Az országos műemlékjegyzék szerint a magyarországi "védett" objektumok száma több mint tízezer, ebből 538 Somogyban megyében található. Szép számban lelhetők fel Somogyban középkori emlékek, közülük is legnevezetesebb talán az 1091-ben alapított somogyvári bencés apátság. Számos román és gótikus stílusú templom - mint Kőröshegyen, Telekiben, Szenyérben vagy Buzsákon - őrzi a XI-XV. század építészeti sajátosságait. Az 1061-ben alapított zselicszentjakabi bencés apátság Kaposvár egyetlen romemléke. Legjelentősebb középkori romok Somogyban a somogyvámosi, az ádándi Hetye-dűlői, a Balatonlelle-rádpusztai vagy

11

a somogyszentpál- varjaskéri templomok, valamint a Kerekiben lévő Fejérkő vára is. A megyében 56 műemléki védelem alatt álló és 116 helyi jelentőségű kastély és kúria található. Ezen kívül szinte minden nagyobb településen találhatók a századforduló építészetére jellemző villaépületek, melyek értékes, megőrzendő emlékek, még akkor is, ha többnyire nem szerepelnek a műemlékjegyzékben.

Somogy Megye Közgyűlése évente egyszer Örökségünk - Somogyország kincse néven címet adományoz az épített és a természetes környezeti, kulturális értékek, illetve különleges teljesítmények elismerésére, amit magánszemélyek vagy közösségek hoztak létre. . 1.2.2. Somogy megye településszerkezete Somogyban a 2007. január 1-i közigazgatás szerint az önálló önkormányzattal rendelkező települések száma 245 (1990. január 1-jén 237 volt). Az önkormányzatok közül 66 körjegyzőségi feladatokat is ellát. A ’90-es években a városok száma 9-ről 12-re, a községek száma pedig 228-ról 232-re nőtt. 2001. július 1-jén Nagybajom, 2006. október 1-jén pedig Kadarkút település városi címet kapott, így Somogy megyében a 14. város lett.

Somogy megye jellemzően sűrű településhálózattal rendelkezik. A 245 településből 14 város, de 100 körüli azon települések száma, amelyek népességszáma az 500 főt sem éri el. A falvak településszerkezete általában "egyutcás", bár több helyen őrizték a korábbi "halmazos" elrendezés emlékét. Somogyban egykor majd’ minden faluhoz tartozott szőlőhegy. A szőlőhegyek és erdővel borított domboldalak egységet alkotnak a településekkel.

12

A megye városokkal való lefedettsége viszonylag megfelelőnek mondható. A 14 városból 8 a Balaton mentén vagy annak háttér térségében található.(*A táblázatban még csak 13 város szerepel, a 14. Kadarkút – lásd fent.) Az 500 fő alatti — ún. veszélyeztetett — települések zömében a megye nyugati és déli szegélyén, illetve a Balaton és Kaposvár vonzáskörzete közötti, ún. árnyékhelyzetben lévő települések közül kerülnek ki. Ez utóbbiak fejlesztési potenciálját javítja a területrendezési tervben javasolt térségi összekötő utak kiépítése.

Néhány város valódi városi funkciói még nem teljesen alakultak ki (pl: Lengyeltóti, Nagybajom, Kadarkút, Balatonföldvár). A megye középső részén, Kaposvár vonzáskörzetének peremén Böhönye–Nagybajom, Kadarkút és Igal településeken a városi illetve a térségi funkciók még részben hiányosak.

Somogy megye a Balaton-part által biztosított kedvező idegenforgalmi háttérnek köszönhetően a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágon belül teljesített lényegesen magasabb hányadot, mint a másik két megye. A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás képviselt a másik két megyére jellemzőnél magasabb (de itt sem túl magas) részarányt, csakúgy, mint a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás.

13

Statisztikai kistérségek a megyében 1. Balatonföldvári 2. Barcsi 3. Csurgói 4. Fonyódi 5. Kadarkúti 6. Kaposvári 7. Lengyeltóti 8. Marcali 9. Nagyatádi 10. Siófoki 11. Tabi

Többcélú Kistérségi Társulások (TKT) a megyében 1. Balatonföldvári TKT 2. Barcsi TKT 3. Csurgó TKT 4. Fonyódi TKT 5. Kaposvári TKT 6. Pogányvölgyi TKT 7. Marcali TKT 8. Rinyamenti TKT 9. Siófok és Környéke TKT 10. Koppány-völgye TKT

1.2.3. Siófok szerepe Somogy megyében

Siófok Somogy megye második legnagyobb települése, az észak-somogyi területen több szempontból jelentős szerepet tölt be. Az előző pontban felsorolt kistérségi funkciók

14

Somogy megye terület (km2) Község Lakónépesség (fő 2006.dec.31.) Kedvezményezett települések száma Kistérségek számaTársadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

6036 231 328 496 161

határain, Somogy megye északi részére

is

több

szempontból

kiterjed Siófok vezető szerepe. 11 161

Típus szerint

Országos átlagot jelentősen meghaladó Kedvezményezett munkanélküliséggel kistérségek száma sújtott

nagyrészt átnyúlnak a kistérség

Az város oktatási intézményeiben (középiskolák

161 8

és

főiskolák)

a

megye területéről több száz fiatal tanul. Szintén nagyon fontos a

Hátrányos helyzetű,

3

önkormányzat

1 Komplex program 4

területe Somogy megye északi részén 52 településre terjed ki. A gazdasági

Települések száma 244

turizmusban

életben, betöltött

és

a

szerepe

révén Siófok a megye északi részén

Város Jogállás szerint

által

fenntartott kórház szerepe. Ellátási

Leghátrányosabb helyzetű

Mérték szerint

siófoki

13

élő polgárok közül egyre többnek

15

biztosít munkalehetőséget. Jellemző, hogy a szomszédos két megye (Fejér, Tolna) területéről is járnak naponta Siófokra dolgozók. Somogy megye és Siófok szoros kapcsolata abban is megnyilvánul, hogy a Megyei Közgyűlésben a siófoki kistérségből hat képviselő van. Ez a tény megkönnyíti a megye vezetésével az együttgondolkodást, és segíti a gyors információáramlást.

Somogy

megye

viszonylag

kiegyenlített

népességszámú

kistérségekkel

rendelkezik. A 10 kistérségből 4 rendelkezik 20 ezer alatti, egymást tekintve közeli értékű népességszámmal. Hasonlóan további 4 kistérség szintén alacsony szórással, húsz és harmincezer közötti népességszámmal rendelkezik. A megyeszékhely kiugróan magas értékét kizárólag a Siófoki kistérség képes némileg ellensúlyozni. A népsűrűség a megye legnagyobb részén - csakúgy, mint a megye átlagában - alacsony. Magas népsűrűséggel egyetlen kistérség sem rendelkezik. A legmagasabb népsűrűséggel jobbára a Balaton-parti, nyugat-kelet irányban elnyúlt kistérségek, mint a Siófoki illetve a Fonyódi, és a megyeszékhely kistérsége rendelkeznek, országos viszonylatban azonban még ezek népsűrűsége is csak közepesnek tekinthető. A legalacsonyabb népsűrűséggel - mindössze 33 fő/km2 értékkel - a Tabi kistérség rendelkezik.

Siófok és környéke Somogy megye legvárosiasabb településkörnyéke, bizonyos statisztikai mutatókat tekintve. Az egész megyében itt a legmagasabb a népsűrűség, illetve a kistérségen belül a városi jogállású településen élők lakosságon belüli aránya.

16

Az infrastrukturális ellátottság tekintetében nagy különbségek figyelgetők meg a megye egyes kistérségei között – elsősorban a csatornahálózat kiépítettségét illetően. A Balaton-parti települések természetesen sokkal jobb mutatókkal rendelkeznek e téren, mint a belsőbb területek. Siófok és kistérsége e tekintetben az erős középmezőnyben helyezkedik el.

A vállalkozások 1000 lakosra jutó száma a régióban átlagosan 113, Somogy megyében 120. Legsűrűbben a pécsi, illetve a Balaton-part mentén elhelyezkedő fonyódi és siófoki kistérségben működnek vállalkozások, jelentős mértékben az idegenforgalomhoz kötődve, így a vállalkozások legnagyobb része csak idényjelleggel üzemel.

Innen is látszik, hogy Siófok a megyén belül egy jelentős

gazdasági motor, főleg a turisztikai szezon időszakában.

Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2005

17

Ezt a központi szerepet támasztja alá a 2005-ös hivatalos statisztikai adatok alapján a helyi gazdasági szerkezet nemzetgazdasági ágak szerinti megosztása, melyből jól látszik hogy a településen a régiós és a megyei átlagot jóval meghaladó mértékben van jelen a tercier szektor, azaz a modern személyi-és üzleti szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságok.

1.3 Siófok a Balaton régió központja Bár a Balaton régiót az itt élők kezdeményezésének ellenére nem nyilvánították önálló statisztikai régióvá, több szempontból egységes gazdasági, turisztikai, idegenforgalmi szempontból. Siófokon van a központja a Balaton Fejlesztési Tanácsnak, és munkaszervezetének, a Balatoni Integrációs Kht-nak. Megtiszteltetés a városnak az is, hogy a BFT alelnöke Siófok város polgármestere. A Balaton Fejlesztési Tanács szerepe, kezdeményezései és napi gazdaságszervező, tudományos, és turisztikai funkciói mellett igen fontos tevékenységet végez a Balaton térségének stratégiai fejlesztése terén is. A gazdasági élet számos további területén tölt be fontos szerepet Siófok a Balaton régióban. Itt van a Balatoni Hajózási Zrt. Székhelye, mely cég a Balatonon zajló személyhajózást és kompközlekedést biztosítja. Ugyancsak Siófok a székhelye a Balatoni Halászati Zrt-nek, mely több mint száz éve tölt be vezető szerepet a Balaton halászatában. Az utóbbi időben az un. 18

állományszabályozó halászat került előtérbe, kiszolgálva ezzel a több, mint háromszázezer horgász érdekeit. A Dunántúli Regionális Vízmű (DRV Zrt.), a Kőolajvezeték-építő Zrt., a Földgázszállító Zrt., a gyümölcslégyártásban Magyarországon piacvezető Sió-Eckes Kft., valamint további cégek révén nemcsak a Balaton térségében, hanem azon túl terjedően is fontos tevékenységet látnak el a siófoki székhelyű gazdasági társaságok. Tevékenységük révén bekapcsolják a várost a szűkebb és tágabb értelemben vett régió gazdasági életébe. Kiemeljük továbbá a szintén siófoki székhelyű Zöldfok Zrt. tevékenységét, amely a Dél-Balatoni és Sió-völgyi ISPA projekt megvalósításával 200 önkormányzat szemétszállítási és hulladékkezelési feladatait segíti. 1.4 Siófok kapcsolódása a Dél-dunántúli régióhoz 1.4.1. A Dél-Dunántúli régióról

A Dél-Dunántúli Régió Magyarország délnyugati részén, a Zalai-dombságtól a Dunáig húzódik. Északi határa a Balaton és a Mezőföld, déli részén a Dráva folyik. A tervezési-statisztikai régió Baranya, Tolna, valamint Somogy megyéket foglalja magában. A régió délen Horvátországgal, északon a Közép-dunántúli, északnyugaton a Nyugatdunántúli régióval határos, keleten pedig a Duna választja el a Dél- Alföldtől. A régió központja a közel 160 ezer lakosú Pécs. A régióhoz az ország területének 15%-a, népességének alig egytizede tartozik. 14 169 km²-es területén 2003. év elején 989 ezren éltek, 70 fő/km²-es népsűrűségével az ország legritkábban lakott térsége.

A régió változatos természeti adottságai, kellemes éghajlata és kiváló turisztikai adottságai ellenére mind országos, mind nemzetközi összehasonlításban a fejletlenebb régiók közé sorolható. Ennek oka elsősorban a régió nagy részének rossz megközelíthetősége, valamint a határ menti fekvés, ami a történelem során kialakult elszigeteltség miatt fékezte a régió fejlődését.

19

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, KSH 2005

A fenti diagram mutatja a Dél-Dunántúli Régió és a megyék népességének utóbbi két és fél évtizedben jellemző, egymáshoz hasonló mértékű csökkenését. A régió népességszáma 1990 és 2000 között 1,6%-al, 2000 és 2006 között 2,9%-al csökkent. Mindez megfelel az országos trendeknek, amely alól csak a középMagyarországi Régió jelentett kivételt az utolsó 5 éves periódus tekintetében. A régió

városainak

jó

része

az

átlagosnál

alacsonyabb

népességű,

a

megyeszékhelyeken kívül Komló, Siófok, Paks, és Dombóvár lakossága haladja meg a húszezer, és Mohács, Szigetvár, Siklós, Barcs, Marcali, Nagyatád, Bonyhád, valamint

Tolna

népessége

a

tízezer

főt.

A

népesség

eloszlása

a

településszerkezettel fordítottan arányos: 2003-ban a községi lakosság mintegy 20

ötöde élt 500 fősnél kisebb és egynegyed része 500–999 fős településeken, az ennél nagyobb falvak e népesség mintegy 55%-át koncentrálták.

A régióra jellemző a megyeszékhelyek dominanciája, ezek közül is kiemelkedő Pécs szerepe.

Az urbanizációs–agglomerációs

folyamat

eredményeként

a Dél-

Dunántúlon Pécs, mint vonzásközpont körül 21, a somogyi és a tolnai megyeszékhelyeknél pedig 14, illetve 5 település szoros társadalmi–gazdasági integrációja figyelhető meg. Csak néhány olyan, funkcionálisan is jelentős vonzáskörzettel rendelkező, de nem megyeszékhely város van az egész régióban, mint Siófok. Siófok a régióban – Pécs és a megyeszékhelyek mellett mögött másodlagos erőközpont szerepet tölt be.

A régió a magyarországi GDP mintegy 7-8 %-át adja, ezen belül a legnagyobb részesedése Baranya megyének van (Pécs). A gazdasági fejlettség régión belüli jellemzőt mutatja be az alábbi térkép. Látható, hogy kiemelkedik Pécs, mint régióközpont térsége, valamint Siófok, mint a balatoni üdülőkörzet „fővárosa”, amely – a másik két Balaton-menti kistérség településeivel együtt - idegenforgalmi potenciáljával nagyban hozzájárul a régió gazdasági mutatóinak javításához.

Az idegenforgalom szempontjából az egyik legfontosabb kérdés az elérhetőség, megközelíthetőség, hiszen a turistának el kell jutnia a kiválasztott célterületre, hogy igénybe vehesse a turisztikai szolgáltatásokat. Közlekedési szempontból az ország egyik leghátrányosabb helyzetű régiója a Dél-Dunántúl. Autópálya csak a régió északi peremét (így Siófokot és környékét) érinti, a belső területek e tekintetben feltáratlanok. Hazai viszonylatban fejlett vasúti kapcsolata csupán a főváros felé van (intercity), a szomszédos régiók felé mind a közúti, mind pedig a vasúti

kapcsolata

elégtelen.

A

turisztikai

kínálat

javítása

érdekében

elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra gyors fejlesztése.

21

Kereskedelmi

szálláshelyek

tekintetében

természetesen

a

Balaton-parti

kistérségek messze felülmúlják a megye többi kistérségét, érdekes, hogy a vendéglátóhelyek tekintetében is érzékelhető némi fölény, de nem akkora mértékű, mint a szálláshelyek tekintetében.

Az adatokból jól kivehető, hogy

kedvezőtlen a régió szállásférőhely kínálatának összetétele. Alacsony a magasabb komfortfokozatot biztosító szállodák aránya, és ezek között is kevés a jó minőségű, magasabb osztályba sorolt szálloda.

1.4..2. Siófok a Dél-dunántúli régióban A Dél-dunántúli régión belül a kistérségek közötti fejlettségbeli mutatók komoly eltérést jeleznek. A régió huszonnégy kistérsége közül kilenc hátrányos helyzetűnek, másik kilenc pedig leghátrányosabb helyzetűnek minősül. A Siófoki kistérség, a Pécsi, Szekszárdi és a Kaposvári kistérségekké együtt a régió legfejeltebb kistérségei

22

1. ábra: Somogy megye kistérségei 1997-től 2003-ig

A Dél-dunántúli régióhoz Siófok városát nagyon fontos kapcsolatok fűzik. Mint az előzőekben említettük Siófok a kistérségben és szűkebb környezetében az oktatási intézményei révén fontos szerepet tölt be. Mindezzel együtt nagyon fontosak Siófok és térségének kapcsolatai Pécs városához. Az itt élő diplomások jelentős része Pécsett végezte egyetemi tanulmányait. Ma is jelentős számú siófoki diák tanul Pécsen. A már említett Dél-Balatoni és Sió-völgyi hulladékkezelési program keretében a Dél-dunántúli régió keleti részéhez tartozó, három megye (Somogy, Tolna, Baranya) 200 településének hulladékkezelési gondjait oldja meg a siófoki székhelyű Zöldfok Zrt. által üzemeltetett rendszer. A siófoki székhelyű Balatoni Vízügyi Kirendeltség (BVK) a Balaton mellett a Sió-csatornához kapcsolódó vízügyi feladatokat is ellátja. A későbbi fejezetekben szó lesz arról a nagyszabású felújítási programról, melynek keretében a Sió medrének felújítása valósul meg. Ez a program Somogy és Tolna megyét érinti.

23

Dél-Dunántúli Régió terület (km2) Lakónépesség (fő 2006.dec.31.) Kistérségek száma Kedvezményezett kistérségek száma Hátrányos helyzetű, Mérték Leghátrányosabb helyzetű szerint Komplex program Települések száma Jogállás Város szerint Község Kedvezményezett települések száma Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott Típus Országos átlagot jelentősen szerint meghaladó munkanélküliséggel sújtott

14 169 967 677 25 18 9 1 8 653 34 619 421 421 421

A gazdasági élet számos további területén is kapcsolódik Siófok város és a Kistérség a Dél-dunántúli régióhoz. Pécsi székhelyű vállalatok végeznek térségünkben kivitelezési, építőipari munkákat, siófoki székhelyű cégek is rendelkeznek pécsi, és más Baranya megyei településeken lévő telephellyel. Számos Baranya és Tolna megyei magánszemélynek, vállalkozásnak van térségünkben üdülője, ezáltal az idegenforgalmi kapcsolatok is fontosak.

A későbbiekben szó lesz a legújabb együttműködési törekvésről is, melynek keretében Siófok városa kapcsolódni kíván a Pécs-Európa Kulturális Fővárosa programhoz. A kulturális és turisztikai kapcsolódást tovább erősíti a siófoki repülőtér fejlesztése, melynek révén a Siófokon üdülők könnyedén juthatnak el a régió székhelyére, és a pécsi turisták számára is gyorsan elérhető lesz Siófok.

1.2.. Siófok vonzáskörzetének bemutatása 1.2.1 A siófoki kistérség földrajzi elhelyezkedése A siófoki kistérséget magába foglaló Dél-Dunántúl Régió Magyarország délnyugati részén fekszik, határainak döntő többsége természeti. Nyugaton a Zala-Somogyi határárok, keleten a Duna, északon a Balaton, délen pedig a Dráva választja el a szomszédos Horvátországtól. A Tolna-, Somogy- és Baranya megyék alkotta térség a Dunántúl legnagyobb régiója, s bár itt található a legtöbb település (653), ez egyben a legalacsonyabb népsűrűségű régió.

24

A siófoki kistérség a megye északkeleti részén helyezkedik el. A kistérség természeti hátárait északon a Balaton alkotja. A kistérség nyugati települései már a Somogyi dombság Külső Somogyi dombjai között helyezkednek el, míg településeinek nagy része a Mezőföld Sió által kialakított legnyugatabbi nyúlványain helyezkednek el. Délen egyértelműen a Somogyi dombság éles határt nem képező elvégződő lankái képezik a kistérség határát. A kistérség központja Siófok, közigazgatási határait északon a Balaton túloldalán található balatonalmádi és balatonfüredi, keleten az

25

enyingi, délen a tamási és tabi, míg nyugaton a balatonföldvári kistérségek alkotják.

A kistérség a Somogyi dombság nagytáj, a Külső-Somogy középtáj területén helyezkedik el. A kistérség települései 4-6 arányban két kistáj - a Somogy parti sík, és Kelet-külső Somogy - területén találhatók.

1.2.2 Településhálózat, térszerkezet A Siófoki kistérség településhálózatát 10 település alkotja. A kistérség központja középváros, a kistérség többi településének népességszáma messze elmarad Siófokétól. A kilenc község közül, Zamárdi az egyetlen nagyközség, míg további öt település– Ádánd, Balatonendréd, Balatonszabadi, Nagyberény, Ságvár – az 1.000– 3.000 közötti népességszámú kisközségek csoportjába tartozik. A fennmaradó három település közül Siójut és Som az apró-, Nyim a törpefalvak kategóriájába tartozik. Som község kettő lakott külterületi hellyel is rendelkezik: Daránypuszta és Simonmajor. A Balatonhoz közeli községek népessége viszonylag magasabb a háttértelepülésekhez képest. A térségközpontban - a maga közel 25.000 fős lakosságával - él a kistérség lakosságának több mint fele. A 60-as évek végén, a 70es évek elején zajlott a települési struktúra átalakítása is, amikor államilag szabályozták és határolták be egy-egy település jövőjét. Körzetközponti szerepkört Siófok, alsórendű központ szerepkört 6 település kapott, 3 település szerepkör nélküli lett. Ez hosszútávra meghatározta a települések, az ott élő emberek sorsát. A szerepkör nélküli településekről megindult az elvándorlás, amely a településeket elsősorban a magasan képzett réteg távozása miatt érintette hátrányosan.

Település

Népesség

Terület

A helyi igazgatás struktúrája

Ádánd

2.380

29,52

önálló jegyzőség

Balatonendréd

1.410

40,02


Balatonszabadi

2.928

41,34

körjegyzőség székhelye

Nagyberény

1.409

23,14


Nyim

302

9,76

körjegyzőség (Ságvár)

Ságvár

1.879

38,44

körjegyzőség székhelye

26

Siófok

23.909

124,66


Siójut

555

10,73

körjegyzőség (Balatonszabadi)

Som

700

23,36

körjegyzőség (Ságvár)

Zamárdi

2.342

32,23


Kistérség összesen

37.814

373

többcélú kistérségi társulás

2.táblázat Siófoki kistérség települései a népesség,a terület és a helyi igazgatási struktúra alapján

A térség településszerkezeti adottságai nagymértékben meghatározzák a helyi közigazgatás szervezetét. Így a Balaton part, illetve a háttérterületek közötti ellentét a közigazgatási rendszer terén is megmutatkozik. Míg az összes partközeli település önálló jegyzőséggel bír, addig a Balaton parttól távolabb eső települések közül 5 község két körjegyzőséggel működik. A települések között egy zsáktelepülés (Nyim) található. 1.2.3 A kistérség közlekedési kapcsolatrendszere A Dél-dunántúli régió jelenlegi infrastruktúrája, sem minőségében, sem a kiépítettség arányában, nem kielégítő. A régió nemzetközi megközelíthetőségét nehezítik a határátkelőhelyek és a jó minőségű gyorsforgalmi utak hiánya. Somogy megye kistérségei közül a Siófoki kistérség helyzete földrajzi elhelyezkedés szempontjából az egyik legelőnyösebbnek mondható. Azonban figyelembe kell venni a partközeli, illetve a Balaton parttól távolabb eső települések közti infrastrukturális ellátottságon belüli különbségeket. Kiemelten kell kezelni a Balaton parttól távolabb eső települések háttértelepülések felzárkóztatását. A kistérség területén minden közlekedési eszköz, lehetőség megtalálható, kezdve a gyalogtúra-útvonaltól a repülőgépes szolgálatig. A gépjárművek három, különböző rendű közutat is igénybe vehetnek. Két települést-, Siófokot és Zamárdit érinti, az utóbbi határán ér véget az M7-es autópálya, melynek továbbépítése jelenleg is tart. A 65-ös, Siófokot Szekszárddal összekötő, másodrendű főút három községen halad át. A 65-ös főközlekedési úthoz csatlakozik a Som-Dég és a Som-Kapoly közút. Egyéb szilárd burkolatú úton közelíthető meg a térség többi települése. Az utak minősége változó, a főútvonal kivételével jellemzően gyenge. A településeket összekötő országos útvonalakon menetrend szerinti autóbuszjáratok közlekednek.

27

Siófok és Zamárdi állomásain lehet vonatra szállni a Déli Vasút Budapest és Nagykanizsa irányába utazva.

A Kaposvár és Siófok szárnyvonal négy falut érint a térségben (Siójut, Ádánd, SomNagyberény, Som-Daránypuszta). A szárnyvonal jövője azonban kétséges, a folyamatos visszafejlesztések következményeként ma már csak a reggeli és esti órákban

közlekednek

ezen

szerelvények.

A

vízi

közlekedés,

korszerű

hajóállomással elsősorban turisztikai célokat szolgál. A kerékpárosoknak hét kilométer hosszú szakasz épült a Balaton körüli út részeként, és tervezik a Sió melletti vonal elkészítését is. Sió partján létesítendő kerékpárút kistérségi kezdeményezés, pályázat útján nyert 90%-os EU támogatással készül, mely a balatoni bringakörutat, illetve Siófok városközpontját köti össze az egyes

28

településekkel: Kiliti városrésszel, Balatonszabadival, Siójuttal és Ádánddal. A fent említett települések a 12 km hosszú kerékpárút által bekapcsolódhatnak a térség kerékpáros turizmusába.

A tó környékének idegenforgalmában jelentős szerepet játszik a Siófoktól 5 km-re levő, Ságvár község határában, tőle északra található a Siófok-Balatonkiliti-Ságvár repülőtér.

Ma

a

polgári

hasznosítású

repülőtérre

kisgépek,

vitorlázók,

hőlégballonok érkeznek és emelkednek a magasba. A repülőtér mellett harminc férőhelyes szálloda épült. Típusa szerint nyilvános, nem kereskedelmi, ideiglenes repülőtér. Üzemeltetése folyamatos, napkeltétől napnyugtáig. A leszállópálya hossza 2.500 m, szélessége 50 m, burkolata füves. Létesítményei között szerepel utasforgalmi épület, sportrepülőhangár és fedett gépállóhely. A jövőben fontos előrelépést jelenthet fejlesztése. 1.2.4 Műszaki és kommunális infrastruktúra A kistérség műszaki infrastrukturális ellátottsága megyei szinten kedvezőnek ítélhető meg. A térség valamennyi települése rendelkezik vezetékes gázzal, közüzemi vízzel, elektromos energia ellátása egységesen kiépített. A telefon lefedettség szinte teljes, azonban az Internet lefedettség aránya még nagy szórást mutat. A közüzemi szennyvízcsatorna a 10 település közül mindössze négyben (Siófok, Zamárdi, Balatonszabadi és Siójut) található meg. Illetve a települések többségében gondot okoz a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya. 3. táblázat: A műszaki infrastruktúra legfontosabb jellemzői a siófoki kistérség és Somogy megye viszonylatában

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában Siófoki 92 kistérség Somogy 68,4 megye

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás, %

Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakás, %

Személygépkocsi 1000 lakosra

Kábeltelevízió Távbeszélőhálózatba fővonal bekapcsolt 1000 lakások 1000 lakosra lakosra

92,1

72,5

336

439

227

95,5

54

266

328

172

Forrás: KSH, Somogy megye statisztikai évkönyve, 2004

29

1.2.4.1 A lakásállomány és változása A kistérségben található Somogy megye lakásállományának 12 százaléka, szám szerint 16207 lakás. A siófoki kistérség lakásállomány számát tekintve csak a kaposvári kistérség haladja meg, azonban az új lakások építésének mértéke Somogy megye kistérségei közül itt a legmagasabb. 2004-ben a siófoki kistérségben volt a legtöbb az épített lakások száma, illetve a megyei átlagnak mintegy háromszorosa az 1.000 lakosra jutó épített lakások száma. Kedvezőnek mondható, hogy a megyei átlag alatt van a 100 lakásra jutó lakosok száma (233 fő), vagyis egy lakásban átlagosan 2,33 ember lakik. Úgyszintén megyei átlag alatti a 100 épített lakásra jutó megszűnt lakás.

Összességében jónak ítélhető meg a kistérség lakásállományának - elsősorban a bővülési adatai, de a település-szintű adatok egyértelműen kimutatják, hogy a kistérségen belül igen nagy differenciák vannak, főként a térségközpont és a Balaton parttól távolabb eső települések tekintetében. 4 . táblázat: A lakásállomány néhány adata Somogy megye kistérségeiben, 2004

Kistérség

Lakásállomány

100 lakásra jutó lakos

5.244 10.338 7.221 12.370 47.407 4.524 13.318 10.691 16.207 7.132

223 252 257 220 260 252 239 261 233 223

52 118 27 245 315 40 67 74 469 13

10000 lakosra 44,3 45 14,5 89,8 25,5 34,7 20,9 26,4 124,4 8,1

134.452

247

1420

42,7

az év végén Balatonföldvári Barcsi Csurgói Fonyódi Kaposvári Lengyeltóti Marcali Nagyatádi Siófoki Tabi Kistérségek összesen

Az épített lakások

száma

100 épített lakásra jutó megszűnt lakás

2000-2004 közt épült lakások a 2004. évi lakásállomány %-ában

9,6 11 3,7 4,5 7,6 0 20,9 21,6 5,8 7,7

4,4 2,3 1,6 7,4 3,6 2 1,1 2,3 11,4 0,9

7,9

4,2

Forrás: Somogy megyei statisztikai évkönyv, 2004

A kistérség lakásállományának 67 százaléka Siófokon található, tehát meghatározó mindaz, ami a város lakásállományával történik. A kistérség lakásállományváltozásában történő kedvező folyamatok, a nagymértékű újlakás-építés, döntően

30

a siófoki építkezésekkel függ össze. A 4. táblázatban látható, hogy egy év alatt a térségben épült házak közel 84 százaléka a térség központjában épült fel. A Balaton parttól távolabb eső településeken nem, vagy csak kis mértékű állományváltozás történt. A tulajdonformát tekintve, az elmúlt években jó néhány lakóház került külföldi állampolgárok kezébe nemcsak a Balaton-parti településeken, de a Balaton parttól távolabb eső településeken is, azonban a vásárlói kedv jelenleg stagnál.

5. táblázat: A lakásállomány néhány adata a siófoki kistérség településein, 2004

Lakásállomány 2003 év 2004 év végén végén Ádánd 842 848 Balatonendréd 528 535 Balatonszabadi 1088 1105 Nagyberény 598 598 Nyim 140 143 Ságvár 658 678 Siófok 10439 10808 Siójut 221 226 Som 265 265 Zamárdi 986 1001 Település

változás 6 7 17 0 3 20 369 5 0 15

Forrás: Somogy megyei statisztikai évkönyv, 2004

1.2.4.2 Hulladékgazdálkodás Somogy megyében 2003-ban vált teljessé a hulladékok szervezett elszállítása. A megye nagy részén négy vállalat végzi a települési szilárd hulladék elszállítását. A négy cég együttesen 187 településen (a helységek 77%-ában) szolgáltat, ahol a megye lakosságának 91%-a él. A Zöldfok Rt. nemcsak a siófoki kistérségben, hanem a kistérségen átnyúlva 45 településen végzi tevékenységét, melyek összlakossága 78.354 fő. 6. táblázat: A szervezett szemétszállításba bevont települések száma:

Év Somogy megye

Települések száma 2000 2001 202 200

2002 200

2003 244

Forrás: Regionális Hulladékgazdálkodási Terv

Jelenleg Somogy megyében a lakosság által beszállított, szelektíven gyűjtött hulladék befogadására 3 hulladékudvar szolgál: egy lakossági hulladék szelektív gyűjtésre alkalmas létesítmény Kaposváron, illetve kettő intézményi hulladék 31

gyűjtésére szolgáló Kaposváron és Barcson. A térségben keletkező települési szilárd hulladék ártalmatlanításának jelenlegi általános gyakorlata a lerakás. Somogy megyében 147 darab a meglévő lerakók száma, melyből 12 működik és megfelelő műszaki védelemmel csak 3 lerakó ellátott (Kaposvár, Marcali, Csököly). A kistérségben működési engedéllyel (2007. dec. 31-ig) Zamárdiban és Balatonszabadiban lévő lerakó hely rendelkezik. Balatonszabadi gyűjtési körzete 15, Zamárdi pedig 34 települést ölel fel. A térségben, illetve a megyében sem működik helyi lerakó. Zamárdiban található még válogató telep, települési hulladékot komposztáló üzem és folyik települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása. 7. táblázat: A kistérségben működő válogató telep és kapacitása

Helye Zamárdi

Válogatott hulladék fajtája

Kapacitás (t/év)

Papír, műanyag

9000

Válogatott hulladék mennyisége (t/év) papír

műanyag

320

30

Forrás: Felügyelőségi nyilvántartás 8. táblázat: Települési hulladékot komposztáló üzem a kistérségben

Létesítmény neve

Létesítmény helyszíne

Zamárdi komposztáló

Zamárdi

Tevékenység típus Szelektíven gyűjtött hulladék komposztálása

Kezelendő hulladékfajta

Kapacitás (t/év)

Szerves, zöldhulladék

450-500

Forrás: felügyelőségi nyilvántartás

9. táblázat: Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása

Létesítmény neve Zamárdi égetőberendezés

Létesítmény helyszíne

Tevékenység Kezelendő Kapacitás típusa hulladékfajta (m3/év)

Kezelt hulladék (m3)

Balaton déli part Zamárdi

Szelektíven gyűjtött hulladék égetése

330

Szerves zöldhulladék és nyesedék

600

Adatok forrása: felügyelőségi nyilvántartás

Komplex hulladékgazdálkodási program Nemcsak a kistérségben, de régiós szinten sincs egységes hulladékgazdálkodás, a kiemelt környezetvédelmi területeken – a Balaton, a Duna-Dráva Nemzeti Park

32

területén- sem megoldott a hulladék szakszerű kezelése. 2007-ban fog elkészülni a Dél-Dunántúli

régiót

érintő

Dél-Balaton

Dél-Balaton

–

Sió

völgye

hulladékgazdálkodási rendszer mely 5 megyében, 204 településen élő 370 ezer állandó lakost, valamint az üdülési szezonban több százezer vendéget érinti, becslések szerint ilyen arányú népesség jelenleg mintegy 129 ezer tonna hulladékot

termel.

Az

országban

negyedikként

létesítendő

nagytérségi

hulladékgazdálkodási rendszerrel lehetővé válik, hogy az újrahasznosítható hulladékot visszaforgassák, a komposztáló berendezések beiktatásával pedig csökkenhet a lerakóba kerülő, biológiailag lebomló hulladékok mennyisége. A csaknem 13 milliárd forintos beruházás fedezetének 65 százaléka vissza nem térintendő európai uniós (ISPA/KA) forrás, 25 százaléka állami támogatás, az önkormányzatok önrésze 10 százalék. Az érintett települések a program elindításával Siófok városát bízták meg, és a rendszer szervezésére, fejlesztésére, a végrehajtás koordinálására konzorciumi szerződést kötöttek egymással. A siófoki kistérségen belül Som településén, Som és Daránypuszta között, lesz a Regionális Hulladékkezelő központ, mely 76 település hulladékának kezelését fogja megoldani.

Siófok térszerkezetei beágyazottsága

A város a déli Balaton-part 70 km-es szakaszából 17 km-t foglal el, 1-6 km-es mélységben benyúlva a szárazföldbe. A város közigazgatási területe 12.460 ha, amelyből iparterület 170 ha, lakóterület 1.130 ha, mezőgazdasági terület 4.150 ha, a Balaton víztükréből 7.000 ha tartozik a város közigazgatási területéhez.

Siófok város szerkezetét alapvetően a lineáris jellege határozza meg, a település a Balaton-parttal párhuzamosan mintegy 17 km hosszan elnyúlva, közlekedési vonalakkal több sávra osztva alakult ki. A vasút és az átmenő főközlekedési utak jelentős korlátokkal bírnak, ugyanakkor a fejlesztés szükségességét is magukban hordozzák.

33

Siófok terület (km2)

125

Lakónépesség (fő 2006.dec.31.)

23 982

Jogállás

Város

Kistérség központ

Igen

Kedvezményezett település

Nem

Típus szerint

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Nem

Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott

Nem

Önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzat

Nem

Rendezési terveink az alábbiak szerint osztják fel a városunk beépítésre szánt területét:

- nagyvárosias lakóterület - kisvárosias lakóterület - kertvárosias lakóterület - üdülőházas lakóterület - hétvégiházas lakóterület - településközpont vegyes terület - kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület - ipari gazdasági terület - különleges terület

jelenleg 28 ha 95 ha 560 ha 97 ha 378 ha 103 ha

távlatban 28 ha 97 ha 719 ha 105 ha 409 ha 103 ha

108 ha 100 ha 112 ha

212 ha 104 ha 343 ha

1.2.5. A siófoki kistérség endogén erőforrásai 1.2.5.1. Humán erőforrás A népességszám alakulása A dél-dunántúli népességszám változása az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakult. A régió lélekszáma évről évre csökken, s tíz év alatt a populáció 2,3 %-os fogyást produkált. Somogy megye népességmozgalmi adatai még az országos és regionális indexeknél is negatívabbnak bizonyultak. A megyén belül csupán a Siófoki kistérség mutatott biztató népességmozgalmi tendenciát. Az 1970-es adatokhoz képest a kistérség településeinek jelenlegi lakosságszáma növekvő népességszámot jelez. Ez a növekedési irány nagy arányban a Siófoki populáció gyarapodásának köszönhető, amely ellensúlyozta a környező községekben tapasztalható kis mértékű lélekszámesést is. A kistérségben a lakónépesség száma 2003 és 2005 között eltelt időszakban lényegesen nem változott sem negatív, sem 34

pozitív irányba. A kistérség össznépessége az elmúlt négy étvized során 30 552-ről 37 814-re növekedett. A siófoki kistérség lakosságszámának változása 1970 és 2004 között 25000

20000

15000

10000

5000

0 Ádánd

Balatone Balatonsz Nagyberé ndréd abadi ny

Nyim

Ságvár

Siófok

Siójut

Som

Zamárdi

Lakónépesség 1970

2240

1432

2408

1662

363

1514

16974

427

909

2623


2243

1395

2514

1579

353

1619

20125

426

768

2442


2213

1372

2635

1476

305

1601

22627

427

648

2202


2318

1386

2888

1456

297

1763

22684

538

710

2200


2380

1410

2928

1409

302

1879

23909

555

700

2342

Halálozási és élveszületési adatok A Dél-Dunántúli régióban az 1000 lakosra jutó élveszületések számának aránya (9,1%) elmarad az országos (10,7%) aránytól. Ugyanez az arányszám Somogy megyében, még ennél is szomorúbb képet mutat, egy százalékponttal alacsonyabb, mint a regionális átlag. A kistérségek többségében ez az érték 9-10 % körül mozog. a legkedvezőtlenebb arányokkal a mohácsi és a Balaton melletti kistérségek rendelkeznek. A Siófoki kistérség élveszületési mutatói jelentősen romlottak az utóbbi évtizedekben. A 2. diagramon figyelemmel kísérhető, hogy a kistérség születésszámának megcsappanását jórész, Siófok város élveszületési arányának csökkenése okozta.

A régió halálozási rátája (14,4%) ugyanúgy, mint az élveszületési arányok kedvezőtlenebbek, mint az országos átlag (14,1%), de az a tendencia mérséklődni látszik. A hosszabbodó átlagos életkor és az alacsony termékenységi mutatók miatt, jelentősen torzult a népesség életkor szerinti összetétele. 2000 és 2004 között megnőtt a 60 éves és idősebb korcsoport aránya a 14 éves és fiatalabb csoporthoz képest. A népesség elöregedése a vizsgált időszakban előre halad a 35

megyében. A kistérség összes településére a negatív népszaporulat jellemző, bár a 2000. évi és a 2004. évi adatok biztatóak, hisz a halálozások száma - bár még mindig magasabb, mint a születéseké – stagnált vagy csökkent, s a születések száma növekedett. Ez a növekedés azon nem szignifikáns, így fel kell készülni az elöregedő társadalom kihívásaira. A siófoki kistérség élveszületési arányának számszerű változása 1970 és 2001 között 3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

0

Balatonen Balatonsz Nagyberé dréd abadi ny

Ádánd

Nyim

Ságvár

Siófok

Siójut

Som

Élve születés 1970-1979

291

232

396

258

47

237

3298

59

143

Zamárdi 355


255

177

324

180

35

183

2905

49

70

223


244

163

321

212

29

221

2394

78

102

231

Mobilitás A népességszám alakulását lényegében a természetes népmozgalom alakítja ki, de a változáshoz jelentősen hozzájárulnak a mobilitási szokások is. A Siófoki kistérség vándorlási különbözete 1970 és 2001 között

2500

2000

1500

1000

500

di Za

m ár

m So

ju t Si ó

ok

vá r

Si óf

yb N

ag

Sá g

én er

ab Ba

la t

on

sz

en on Ba la t

N yi m

i ad

éd dr

nd Ád á

-500

y

0

Vándorlási különbözet 1970-1979



36

Míg a régióban az 1990 és 2001 közötti évek átlagában 24 kistérségből 20-at még vándorlási nyereség jellemzett, addig 2003-ban ez csak öt kistérségről volt elmondható. Meg kell jegyeznünk, hogy a pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező kistérségek közül négy, Somogy megyében található. A siófoki kistérség 2003-as értékek szerint 1.000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete + 0,773 ‰, ami a régiós és megyei szinten is a legmagasabb pozitív indexnek számít. Figyelembe kell azonban vennünk a mobilitási trendet, ami az utóbbi évtizedben komoly visszaesésről tanúskodik a kistérségen belül

A siófoki kistérség diagramra vetített, migrációs adatain érezhető a mobilitási trend változása. A települések összesített migrációs mutatói szerint 2004-ben, a vándorlási különbözet még mindig pozitív irányba tolódott el. A legnagyobb számú befelé történő migráció, Siófok és Ságvár irányú volt, míg a vándorlás vesztes települései, Ádánd és Nagyberény. A kistérségbe települők 2004-es aránya alig több mint a fele a 2002-ben betelepülteknek. A fiatalok elvándorlása, különösen az alacsony lélekszámú településekről megboríthatja a helyi korfa egyensúlyát.

1.2.5.2. A népesség szerkezete A népesség korösszetétele és a nemek aránya A Dél-dunántúli régióban, az országos tendenciához igazodva, fokozottan megjelenik az elöregedő társadalom problémája. A régióban mért 1980-as adatok szerint a 60 évesek és idősebbek népességen belüli aránya 17% volt, 2010-re, ez az arány 19,7 %-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a gyermekkorúak aránya a népességen belül 21,5%-ról 16,2 %-ra csökkent. Somogy megyében az elmúlt négy év alatt az öregedési index (az idős népesség arányát a gyermek népességhez viszonyítva) 10,1 % ponttal növekedett.

37

A siófoki kistérség korfája 2003-ban 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

nőtöbblet

férfitöbblet

Forrás: KSH népesség továbbszámítási adatbázis

A Siófoki kistérség lakosságának korösszetétele, a megye kistérségei közül a leginkább elöregedőbb társadalom képét mutatja. Ennek oka az alacsony születésszám illetve a jelenlegi korstruktúra, de a befelé történő migrációban résztevő idősebb korcsoportok felülreprezentáltsága is befolyásolja ezeket a statisztikákat. A Siófoki kistérség korfáját, 2003-as adatok alapján kirajzoló ábrán, szépen látszik, hogy az elöregedési tendencia nagyjából tizenöt év múlva fog betetőzni, amikor a jelenleg 45 és 55 éves korosztály nyugdíjassá válik. A korfa „törzse”, a kistérség jelenleg 10-25 éves korosztálya, komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal néz szembe a jövőben. A népesség iskolázottsága A Dél- Dunántúli régióban az iskolázottság szintje az utóbbi időben javuló tendenciát mutatott, ám még így is le van maradva, mind az országos mind a vidéki átlagtól. Mint a 10. táblázatból leolvasható, a Siófoki kistérség iskolázottsági szintje lényegesen magasabb színvonalú, mint a megyei iskolázottsági szint. A nyolc általásnál is kevesebb osztállyal rendelkezők csoportjának aránya (0,8%) alulreprezentált a megye hasonló iskolai végzettséggel rendelkező csoportjához (2,2%) viszonyítva. A kistérség lakosságának felsőfokú végzettséggel rendelkező rétege két százalékkal meghaladja a megyei átlagot. A középfokú végzettségűek arányában van a legnagyobb eltérés a Siófoki kistérség javára,ahol a 15- 64 éves korcsoport tagjainak több mint 30%-a rendelkezik középfokú végzettséggel a

38

megyei átlaggal szemben, ami 22, 6%-ot mutat. Mind megyei, mind kistérségi szinten a szakmunkás végzettségűek jelennek meg legnagyobb számban. A munkaképes korú lakosság (15-64 éves korcsoport) iskolai végzettségének aránya a Siófoki kistérségben és Somogy megyében 2005

Iskolai végzettség foka Nyolc általános alatti végzettségű Nyolc általános végzettségű Szakmunkás végzettségű Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű

Somogy megye 2,2%

Siófoki kistérség 0,8%

36,5% 29% 22,6% 9,7%

28,6% 30,24% 28,6% 11,6%

Ha az országos adatokhoz viszonyítjuk a megyei szinten kielégítő kistérségi adatokat, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a kistérség képzettségi szintje elmarad az országosétól. Az érettségizettek aránya a (18–X éves legalább középiskolai érettségivel a megfelelő korúak százalékában-összesen index) alapján csupán 25,23%, ami,az országos átlagnak alig több mint a fele. Ugyanilyen rossz a 25 évesnél idősebb népességben az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya is. A népesség etnikai és vallási megoszlása A Dél-Dunántúli régióban, megyei szinten vizsgálva, a nemzeti vagy etnikai kisebbség arányát, elmondható, hogy Baranyában található meg legnagyobb százalékban (11%), Tolnában 7% és a Somogy megyében mindössze 4%-ban. A kistérségben élő nemzeti és etnikai kisebbségek közül a cigány (roma) és a német kisebbség számottevő. A cigány (roma) kisebbségi csoport a térség lakosságának 1,38%-át teszi ki. Jellemzően Siófokon, Ádándon, Nagyerényben és Somban találhatunk roma csoportokat, bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a roma lakosság, gyakran a diszkriminációtól tartva illetve önérzeti indíttatásból, nem vallja magát kisebbséghez tartozónak. A német kisebbség a második legnagyobb lélekszámmal rendelkező kisebbség a vizsgált térségben. Lényegesen

kisebb,

de

a

kulturális

sokszínűség

szempontjából,

nem

elhanyagolható lélekszámban képviselteti magát a horvát, ukrán, lengyel, román, szlovák

és

a

szlovén

(vend)

kisebbség.

Érdekképviselettel

(kisebbségi

önkormányzattal) a cigány és az örmény kisebbség rendelkezik.

39

A kistérség lakosságának 66,48 százaléka vallja magát a katolikus egyházhoz tartozónak. A vizsgált településeken a római katolikus felekezet a legjelentősebb (23.925 fővel), de jellemző a református felekezetek jelenléte is (4.898 fővel), ami a kistérség lakosságának 13,51%-át jelenti. Kisebb számban a görög ortodox, az adventista és az izraelita egyház tagjai is megtalálhatóak. Mindezek mellett néhány kisegyház gyülekezete is jelen van a kistérség egyes településein. Vallási intoleranciát nem tapasztaltunk a településeken, mindenki szabadon gyakorolhatja hitét a kistérségben.

1.3 A népesség, mint munkaerő, a Siófoki Kistérség munkaerőpiaca A munkaerő-piaci helyzet az 1990-es évtizedben – a megváltozott társadalmigazdasági körülmények függvényében – jelentősen átalakult. Ez a folyamat a számottevően csökkenő foglalkoztatott lét-szám és ezzel egyidejűleg az erősödő munkanélküliség megjelenésében nyilvánult meg. A változás az aktív népességet a Siófoki kistérség községeiben különbözőképpen érintette. Jelentős létszámleépítés történt a Balaton parttól távolabb eső településeken a válságba került mezőgazdaság miatt. Ezen a területen dolgozók jelentős hányada – a megváltozott körülmények miatt – állás nélkül maradt, vagyis munkanélkülivé vált.

A Dél-Dunántúli régió, foglalkozatási szempontból jelentős eltéréseket mutat. Míg a centrum térségekben a munkanélküliség jellemzően az országos átlag alatt stagnált, addig vannak olyan elmaradott térségek, ahol a munkanélküliség több mint háromszorosa a régiós központ átlagának. A régió munkanélküliségi indexe a 2003-as felmérés szerint Baranya (13,7%) és Somogy (14,2%) megyékben a legrosszabb, így az ország ötödik illetve negyedik legkedvezőtlenebb helyzetű megyéi a foglalkoztatottság szempontjából. A negatív képet erősíti, a tartós munkanélküliek folyamatos növekedése az elmúlt időszakban, mely tendencia megfigyelhető a régió mindhárom megyéjében.

A munkanélküliségi ráta átlagos értéke a kistérségre vonatkozóan a 15-29 éves korcsoportnál, a 2005-ös évben 10,9%, ami jóval alacsonyabb, mint a Somogy megyei 17,1%-os érték. Ezzel párhuzamosan az 50 év feletti korcsoport

40

munkanélküliségi rátája (13,3%) jelentősen alacsonyabb a megyei átlagnál, ami több mint tizenöt százalék. Ebben az esetben is figyelnünk kell a kistérség belső tendenciáit. Az 2005. év végi adatok szerint a Siófoki kistérségben 1.600 munkanélkülit regisztráltak, ami 10%-os emelkedést jelent a 2002-es adatokhoz képest. A foglakoztatási struktúra labilitására utal, hogy a 30-49 éves korcsoport tagjai közül annyian váltak munkanélkülivé, mint a 15-29 és az 50-60 éves korcsoport tagjai közül összesen. A roma lakosság foglalkoztatottsági pozíciója kedvezőtlen mind megyei, mind kistérségi szinten. Kistérségi szinten a férfiak és a nők aránya a munkanélküliek körében pontosan megegyezik (800–800 fő), semmiféle eltérést nem mutat.

Figyelemre méltó, hogy az iskolai végzettség növekedésével nem nő arányosan a foglalkoztatottság. A szakmunkás végzettségűek és a középfokú végzettségűek egyenlő arányban (csoportonként 31,25%) teszik ki a regisztrált munkanélküliek legnagyobb hányadát.

A munkanélküli ellátásba soha be nem került, vagy bizonyos időn túl kikerült népesség számadataira csupán becsléseket tehetünk. A fekete munka fokozottan jelen van a kistérségben, főként a harmadik szektorra, azon belül is az idegenforgalmi szolgáltatásokra jellemző szezonalitás miatt. A kistérségben foglalkoztatottak gazdasági szektoronkénti megoszlását a következő diagram ábrázolja. A Siófoki kistérség gazdasági szektoronkénti megoszlása

23%

Iparban, építőiparban Mezőgazdaságban Szolgáltatásban 7%

70%

41

A foglalkoztatottak legnagyobb része, 70%-a, a tercier szektorban vállal munkát. Az iparban és az építőiparban 23%-uk dolgozik, míg a mezőgazdaságban a foglalkoztatottaknak csupán 7%-a.

A kistérség tőkeabszorpciós képességének egyik mérőszáma lehet a potenciális munkaerő mennyisége és minősége. Ennek a „készenléti” munkaerő bázisnak, az inaktív munkaképes korú népességnek a száma 2005-ben elérte a 6600 főt. A vizsgált mintában 2300 fő rendelkezik szakmunkás végzettséggel, ami a kistérség erősségét jelentheti a tőke bevonás szempontjából, míg a diplomások alacsony száma a mozgósítható munkaerő potenciálban hátrányt jelenthet. A saját jogú nyugdíjasok felülreprezentáltak az inaktív munkaképes korúak körében, de ennek a csoportnak valószínűsíthetően nincs napra kész szaktudása így csak töredék részüket

számíthatjuk

azonnal

mozgósítható

munkaerőnek.

Megfelelő

felnőttképzési illetve átképzési programokkal bővíthető ez a szám.

1.3.1 Gazdaság 1.3.1.1 Általános jellemzők A siófoki kistérség gazdaságát főként a balatoni turizmus és az ehhez kapcsolódó, illetve kiszolgáló ágazatok határozzák meg. A múlt század második felétől a fellendülő turizmus, a bővülő üdültetést kiszolgáló ágazatok és az egyre nagyobb ütemű Balaton-parti építkezések szívták fel a térség munkaerejét, a mezőgazdasági termelés - mely évszázadokig jelentette az itt élők megélhetését - így, mint kiegészítő jövedelem szerepelt a családi gazdaságokban. Jelenleg az ipari szektor, mely főként az építőiparra és a feldolgozóiparra korlátozódik, illetve a gazdaság területén jelentős hányadot képviselő kereskedelem és szolgáltatás, a térség központjában koncentrálódik. A Balaton parttól távolabb eső településeken a mezőgazdasági társas és egyéni vállalkozások részaránya meghatározóbb, azonban ez az arány a megye kistérségeinek rangsorában mindössze a 8. helyre elegendő. Az általános mutatók kedvező összképet mutatnak megyei viszonylatban, főként a turizmussal kapcsolatos adatokat tekintve.

42

A Siófoki kistérség pozíciója a megye 10 kistérségének rangsorában különböző területeken, 2004

Mutató (1 főre eső) A munkanélküliek aránya Adózók száma Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem A 2000–2004 közt épült lakások a 2004. évi lakásállomány %-ában Működő vállalkozások Kiskereskedelmi üzlet Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken Társas vállalkozások Egyéni vállalkozások Vendéglátóhelyek Étterem, cukrászda Személygépkocsi

Rangszám 9 1 1 1 3 2 1 2 2 3 2 1 2

Forrás: Somogy megye statisztikai évkönyve 2004 alapján saját számítás

1.3.1.2 Gazdasági teljesítmény és szerkezet A 2004. évi vállalkozási aktivitás alakulását szemlélteti a 12. táblázat, melyből jól látható, hogy Somogy megyében igen alacsony, 4 vállalkozás/km2 a vállalkozási sűrűség átlaga, amely lényegesen kisebb a 9 vállalkozás/km2–es országos átlagnál. A kistérségek vonatkozásában ez az átlag igen differenciált formában jelenik meg, 2-11 közötti szóródással. A siófoki kistérség 11 vállalkozás/km2 mutatójával jóval meghaladja a megyei, illetve az országos átlagot. A megyében ez a mutató a legmagasabbak közé tartozik. Ugyan ez a helyzet az 1.000 lakosra jutó vállalkozások számát illetően, 112 működő gazdasági szervezet/1.000 lakos. 2004ben Magyarországon 1.000 lakosra átlagosan 86 működő vállalkozás jutott. Átlagon felüli mutatóérték csupán Közép-Magyarországot jellemezte, a déldunántúli régió a 4. helyet foglalta el a rangsorban. E vonatkozásban a megyei átlag az országoshoz képest szintén alacsony, de az előző évihez viszonyítva javulást mutat. Kistérségi vonatkozásban ugyancsak nagy a szórás, azonban a Siófoki kistérség itt is vezető pozíciót foglal el, mind a megyei, mind az országos átlag viszonylatában.

Azonban a működő vállalkozások többségének nagy a turizmushoz való kötődése, így jelentős közöttük a csak az idény időszakában üzemelők köre. A gazdasági aktivitás színvonalát, de a gazdaság szerkezetét is jellemzi a társas és egyéni vállalkozások aránya. E vonatkozásban országosan jellemző arány 44%:56%.

43

Ehhez viszonyítva, Somogy megyében ez az arány 36%:64%. Az országos átlagot a megye egyetlen kistérsége sem éri el. A siófoki kistérségben ez a mutató a megyei értékkel azonos arányban mozog, kivéve a gazdasági szolgáltatást végző vállalkozások tekintetében, ahol 50%:50% a társas és egyéni vállalkozások aránya. A Siófoki kistérségben található működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként és pozíciója a megye 10 kistérségének rangsorában, 2004

Ezen belül a nemzetgazdasági ágakban Összes en

mezőgazdas ág, vad-, erdő-, halgazdálkodás

ipar, építőipar

kereskedele m, javítás

a szálláshelyszolgáltatá s, vendéglátá s

gazdasági szolgáltatá s

Siófoki kistérség

3.884

124

689

880

496

1.117

Rangsor megyébe n

2

8

2

2

3

2

Forrás: A gazdasági szervezetek számának alakulása a Dél-Dunántúlon 2005 alapján saját számítás A gazdasági aktivitás jellemzői, 2004.

Balatonföldvári Barcsi Csurgói Fonyódi Kaposvári Lengyeltóti Marcali Nagyatádi

Működő gazdasági szervezet ebből összesen társas egyéni vállalkozás 1244 361 738 1538 429 872 1004 277 534 2992 919 1789 11721 4111 6210 642 160 385 2 141 493 1 332 1 716 513 945

Siófoki Tabi Somogy megye Dél- Dunántúl

4224 989 28211 85507

Megnevezés

1481 244 8988 29988

2403 555 15763 45776

1000 lakosra jó működő vállalkozás 94 50 44 99 84 48 57 52 103 50 75 78

Forrás: KSH, A gazdasági szervezetek számának alakulása a Dél-Dunántúlon 2005.

A kistérségben az összes működő vállalkozás 23%-a a kereskedelem és javítás, 24%-a

a

gazdasági

szolgáltatás

nemzetgazdasági

ágakban

található.

A

mezőgazdaság, az ipar és a szállítás képviseli a legkisebb arányt 3%-5%-5%-ban. A

44

települések közül Somban és Ádándon a legcsekélyebb a gazdasági aktivitás, melyet az 1.000 lakosra jutó működő vállalkozások száma szemléltet. A gazdasági szerkezetet tekintve a Balaton-parti településeken kívül Balatonszabadiban és Nagyberényben haladja meg a megyei társas és egyéni vállalkozások gazdasági aktivitásának arányát. A vállalkozások térszerkezetét illetően az összes működő vállalkozás 76%-a Siófokon található.

A kistérség és Somogy megye társas vállalkozásainak működő vállalkozásokon belüli arányát szemléltetjük a tevékenységek jellege szerint az alábbi diagramon, 2004:

Somogy megye

17%

15% mezőgazdaság ipar

15%

19%

építőipar

11%

10%

Siófoki kistérség

12% 11%

15%

18%

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, posta, távközlés

14% 15%

15%

kereskedelem, javítás

gazdasági szolgáltatás

13%

Forrás: KSH, A gazdasági szervezetek számának alakulása a Dél-Dunántúlon 2005.

A kistérségben működő szervezetek gazdálkodási forma szerinti megoszlása szerint 19% jogi személyiségű, 17% jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, 57% jogi személyiség nélküli egyéni vállalkozás és csupán 7% non-profit szervezet.

45

Működő gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint településenként, 2004

Működő gazdasági Szervezet Megnevezés ebből Összetársas egyéni sen vállalkozás Ádánd 95 13 70 Balatonendréd 80 12 58 Balatonszabadi 223 72 137 Nagyberény 84 32 39 Nyim 15 2 11 Ságvár 136 29 94 Siójut 35 8 22 Som 31 7 19 Siófok 3.191 1.194 1.758 Zamárdi 334 112 195 Kistérség 4.224 1.481 2.403

1000 lakosra jutó működő vállalkozás 35 50 71 50 43 65 54 37 123 131 103

Forrás: KSH, A gazdasági szervezetek számának alakulása a Dél-Dunántúlon, 2005.

A működő vállalkozások 95%-a 1-9 főt foglalkoztat, mely egyharmad része társas vállalkozás. A 10-19 főt alkalmazó vállalkozások mindössze 3%-ot képviselnek, azonban a társas gazdálkodási forma aránya itt már meghaladja a 75%-ot. A térségben csupán 60 vállalkozás rendelkezik 20 és 249 fő közötti létszámmal, többségében társas gazdálkodási formába sorolható. A megyében összesen 18 vállalkozás 249 és több főt foglalkoztató, melyből a térségben 6 található, ezzel a kistérségek rangsorában a kaposvári kistérség után a második helyet foglalja el. 1.3.1.3 Ipar Az ipari szektor szinte kizárólag Siófokra koncentrálódik. A térségközponton kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. Siófokon a vállalkozások nagy része az építőiparban tevékenykedik (Grauber Építési Kft., Csapody Építőipari Vállalkozás, DÉLVIÉP Rt., Foki Bau Kft., Hent Kft., Kiss-Magyar Építő Kft., Ökobau Kft., Pártényi Építész Bt., Sió-Szer Kft., Sió T-D Kft., Siófaktura, Akva-Plast Kft., Varga–V Kft., TGB Interbeton Transzportbetongyártó Kft., Danubiusbeton Dunántúl Kft., Adler Sió Kft.). Ezen kívül az épületgépészet (Minőség Kft., Fűtéstechnika Kkt., Sió-Primer Villamoshálózat Szerelő Kft., TERMO GÁZ Bt., VABEKO Gázvezeték Tervező és Építő Kft.), a gépipar (Evolvens Fogaskerékgyártó Bt.) tevékenysége meghatározó a térség központjában. Megemlítendő e szektorban még a sátorok és 46

ponyvák gyártásával foglalkozó MKB Hungária Kft., valamint a műanyag nyílászárókat előállító Simon Ablaktechnika és Sió-Tryba Kft.

Siófok dél-keleti szélén az ipari övezetben található az ún. Siófoki Ipartelepen a Siófoki Ipari Park mintegy 21 ha területen. A Kőolajvezetéképítő Rt. és a Kapos Volán Autóbusz-közlekedési Rt. egymással szomszédos telephelyeken működik. Vállalkozói központként funkcionál az Adria park is. Az ipari park területének, épületeinek, gépeinek hasznosítására e két vállalkozás hozta létre a Siófoki Ipari Park Kft-t. A terület a városközpontból helyi autóbuszjárattal és vasúton, valamint kiépített kerékpárúton is megközelíthető. Budapest felől az M7-es autópályáról a Siófok-Kelet leágazáson keresztül, a város érintése nélkül érhető el közúton, így az ipari park közúti forgalmának legjelentősebb szegmense nem jelent terhelést a városra nézve. Vasúti kapcsolata a MÁV kereskedelmi pályaudvarról megoldott. A Siófoki Ipari Park közműellátása teljes körű, így kiépített a földgázhálózat, a villamos energia, az ivóvíz, az ipari víz, a szennyvíz, a csapadék víz és a préslevegő hálózat. Szolgáltatásai közé tartozik a gépek bérbeadása, személy- és teherszállítás, személy- és tehergépkocsik, valamint munkagépek szervizelése és javítása, bérraktározás, vámügyintézés, fordítás, idegen nyelvű levelezés, könyvelés, takarítás,

őrzés,

24

órás

portaszolgálat,

számítógépes

hálózat,

internet

hozzáféréssel, műszaki, informatikai, gazdasági és jogi tanácsadás, kommunális hulladékgyűjtés,

közreműködés

veszélyes

hulladék

összegyűjtésében

és

elszállításában ártalmatlanításra, vagy megsemmisítésre.

1.3.1.4 Mezőgazdaság, élelmiszeripar Az agrárágazat súlyos problémákkal küzd, versenyképessége romlik. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma közel harmadára csökkent. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya még rosszabb képet mutat annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban az egyéni vállalkozás új munkahelyeket adott. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak jövedelme a rendszerváltás előtt is közel 20%-kal elmaradt nettó keresetben az iparétól, ez a lemaradás az elmúlt években fokozódott. A mezőgazdaságban tapasztalható tőkehiány az eszköz-ellátottsági és felhasználási szint jelentős romlását

47

eredményezte. Magyarországon a 100 ha mezőgazdasági területre jutó traktorállomány az uniós átlag harmada. A meglévő géppark elöregedett, mely az amortizációs költségeket meghaladó karbantartási, javítási költséget vonz maga után, veszélyeztetve az eredményes termelői munkát, a versenyképességet. Az ágazat beruházásai is visszaestek. Növénytermesztés A térségben lakók ősidőktől fogva mezőgazdaságból éltek. A valaha kiterjedt erdőségek talaja, másutt a vastag lösztakaró kitűnő lehetőséget nyújtott mind a szántóföldi növények, mind a szőlő és különböző gyümölcsfajták termesztéséhez. A parthoz közeli településeken változó jövedelmet hozott a halászat. Az 1950-es évekig részben kiterjedt földbirtokokon, részben magángazdaságokban folyt a termelés, a partközeli települések lakóinak is zömmel a föld nyújtott megélhetést. A század közepétől hozták létre a TSZ-eket, először minden településen, majd összevonták őket. A rendszerváltozással a gazdaság strukturális átalakulása - a TSZ-ek és azok mellékiparágainak megszűnésével -, a mezőgazdaság számára komoly keresletet jelentő keleti felvevőpiac „eltűnésével”, a Balaton térségének gazdasága is jelentős problémákkal küzd. A 2000-es évek elején a helyzet a mezőgazdasági területeken nem sokat változott. Ádándon jellemző a löszfelszín, a természetföldrajzi adottságok kedveznek a gabonatermesztésnek, a vizek mentén az állattenyésztésnek, a magasabb oldalakon a bőven termő szőlőnek. 1951-ben hozták létre az első TSZ-t, melyet összevonások követtek, végül Siófokra került az egyesült szövetkezet központja. A szőlészet leépült, dominált a gabonatermesztés, és egy faipari részleg is működött. A rendszerváltozás után három kft. és három bt. jött létre. Több helyi vállalkozó foglalkozik sertés- és szarvasmarha tenyésztéssel. Ádándon (Vaskereszt Major) található a siófoki „Új Tavasz” Mezőgazdasági Szövetkezet

telephelye,

gazdálkodik,

illetve

a

mely

összességében

Holmagro

Kft,

mely

1.226 300

hektár

szántóföldön

hektáron

gazdálkodik.

Balatonendréd lakosságának 80%-a a mezőgazdaságból élt, a TSZ 1959-es megalakulása elősegítette az ipar fejlődését. Egyik legnagyobb foglalkoztatója a zamárdi székhelyű „Magyar Tenger” Mezőgazdasági Kft.. Balatonszabadiban a TSZ-szervezés csak 1956 után kapott lendületet, azt követően több szövetkezet is alakult. Jelentős fejlődést hozott a 60-as, 70-es évek nagyüzemi gazdálkodása, amellett újraéledt az egyéni művelési mód. Korábban a lakosság nagy része 48

mezőgazdasággal

foglalkozott,

ma

elsősorban

a

kereskedelemben,

a

vendéglátásban és a szolgáltatásban találnak munkát. Egyik legnagyobb foglalkoztató a Siómente Mezőgazdasági Rt., melynek gépjárműszerelő műhelye, gabonatárolója és sertéstelepe is van. Nagyberényben hosszú múltra tekint vissza a szőlőművelés. A falu legnagyobb foglalkoztatója a 60 embert alkalmazó Agrár Rt –, mely Ságváron is bérel termőterületet-, illetve az Inex kft. Nyim település talaja mezőgazdasági termelésre és állattenyésztésre kiválóan alkalmas. Az első termelőszövetkezet 1959-ben alakult meg, mely később a ságvári TSZ-szel társult. A szövetkezet ma is működik, azonban mindössze 10 embernek ad megélhetést. A helyiek egy része gyümölcstermesztéssel foglalkozik, s áruját a siófoki piacon értékesíti. Ságváron az első TSZ 1950-ben jött létre. Jelenleg az egyik legnagyobb foglalkoztató a Tricciana Mezőgazdasági Rt., mely kalászosok és vetőmag termesztésével foglalkozik. A településhez több száz hektár szőlőhegy tartozik. Siójuton a lakosság fő jövedelmét a szőlőtermesztés és a halászat jelentette, melyeknek ma is fontos szerepük van. A siófoki Siómente Mezőgazdasági Rt. bérel területeket. A Somhoz tartozó Daránypusztán alakult állami gazdaság hosszú ideig adott munkát a helyieknek. A TSZ 1950-ben szerveződött, később egyesült a Nagyberényi Szövetkezettel. Jelenleg nincs jelentős mezőgazdasági vállalkozás a településen. Zamárdi évszázadokig mezőgazdasági területet alkotó tóparti község volt. 1960-as évekig az ott élők megélhetését a mezőgazdaság jelentette, majd onnantól fogva a turizmus vette át e szerepet. Hagyománya van a bor készítésének. Somogy megye összes földterületének 6%-a található a Siófoki kistérség területén. A termőterület átlagos aranykorona értéke 20. A termőterület részaránya az összterületből 65 %, ami csaknem 16%-kal alacsonyabb a Somogy megyei-, 15%kal a Dél- Dunántúli régiónál és mintegy 20%-kal az országos átlagnál. A termőterület 49%-a mezőgazdaságilag művelt terület. A mezőgazdasági területből 83% szántó, amely arányában és minőségében is jelentősen meghaladja a megyei átlagot. A szántóterület több mint 70%-a bérleményként kerül hasznosításra. A szántón kívül jelentős a legelő, illetve szőlő és gyümölcsös együttes területe. A legnagyobb gyümölcstermő terület Siófok környékén található.

49

A termőterület hasznosításának művelési ágak szerinti megoszlását a 7. diagramon szemléltetjük. 1,4%

23,3%

62,2%

6,5%

2,4%

0,4%

1,8% Szántó

2,1% Kert

Gyümölcsös

Szőlő

Rét

Legelő

Erdő

Nádas és halastó

Forrás: Körzeti Földhivatal Siófok, 2005

2004-ben a kistérségben 124 működő mezőgazdasági vállalkozást regisztráltak. Ennek 38,7%-a társas vállalkozás. A mezőgazdasági társas vállalkozások aránya a kistérségben 1%-kal marad el a megyei átlagtól. A társas vállalkozásokon belül a szövetkezetek súlya csökkent más vállalkozási formákkal szemben. Az egyéni vállalkozások megyéhez viszonyított aránya is hasonló. A társas- illetve egyéni vállalkozások közel 50-50%-át használják a termőföldnek, ugyanakkor jellemző a rendkívül kis birtokméret. A térségben műveletlen, elhanyagolt területek nem találhatóak, kivéve a zártkertekben. A jelenlegi gazdálkodók kedvét növelik a támogatások, azonban a földbérlet ára is emelkedett, amely a költségek növekedését okozza. A hasznot igazán csak a kapott támogatás jelenti. A térség éghajlati adottságai az ország egészéhez viszonyítva kedvezőek. Az átlaghőmérséklet (10º C) ingadozása jelentéktelen, a telek általában enyhék. Az aszály valószínűsége, valamint a mezőgazdasági termelés kockázata az országos átlagnál kisebb. Napfényben gazdag a terület, igen előnyös a szőlő- és gyümölcstermelésre. Növényföldrajzi szempontból részben – a kistérség hat településével- a Balaton-melléki tájegységhez, részben Külső- Somogyhoz tartozik.

A Siófoki kistérség legnagyobb mennyiségben termesztett szántóföldi növénye a kukorica (a szántóterület 50%-a). Évek óta nagy mennyiségű kukorica terem a térségben, 35.000 tonna/év, ugyanakkor az állatállomány csökkenéséből adódóan a takarmányszükséglet csökkent. A kukorica után a kistérség szántóterületének

50

legnagyobb hányadát (30%) gabonatermesztéssel hasznosítják, a legelterjedtebb növények a búza (9.500 tonna/év), az őszi árpa (2.500 tonna/év), illetve a triticale (1.500 tonna/év). A raktár és szárítókapacitás, a 2004. és 2005. évi termésátlagokat és az eladási nehézségeket tekintve, a térségben nem mindenhol elégséges. A tavalyi rekordhozam következtében felhalmozódó, eladatlan raktári készletek idén még nem, de a következő évben már gondot jelenthetnek. Összesen 70 ezer tonna a tároló kapacitás, melyből a siófoki Concordia 50 ezer tonnával részesedik. A térségben még Balatonszabadiban, Ádándon, Zamárdiban és Nagyberényben található tároló, 3-4 ezer tonnás kapacitással. Az utóbbi években emelkedett az olajos növények aránya, mintegy 20%-kát képviseli a termesztett növényeknek. Adottak a kedvező termelési feltételek és a megfelelő szaktudás, termelési tapasztalat. A termelésbiztonság további feldolgozó kapacitással is javítható. A kistérség ökológiai adottságai elsősorban speciális növénykultúrák

termesztésére,

valamint

organikus

és

biogazdálkodás

megvalósítására alkalmasak. Jelenleg azonban csak egy vállalkozás foglakozik biotermesztéssel. A zöldségtermelés a kistérségben nem számottevő, csak saját fogyasztásra történik, kismértékben közvetlen piaci értékesítésre kerül.

A gyümölcstermelésnek nagy hagyományai vannak. A jelentősebb gyümölcsfajok a térségben az alma (450 tonna/év), a szilva (10 tonna/év), a körte (100 tonna/év), a kajszi (80 tonna/év), az őszibarack (350 tonna/év), a meggy (120 tonna/év) és a cseresznye (50 tonna/év). A termékek feldolgozásában a térségi hatású Interfruct Kft., valamint az országszerte ismert Sió-Eckes játssza a legnagyobb szerepet. Szőlő termesztése csak családi gazdaságokban folyik.

A térség nem számít kiemelt

termőtájnak ezen ágazatban. A megtermelt éves mennyiség hozzávetőleg 1.200 tonna évente. A termés igen csekély hányadban kerül értékesítésre, a saját szükséglet (bor készítés) megtermelése a fő cél. Művelési formája kisparcellás művelés. Fenntartását a kistérség egyik fő törekvése a turizmus minőségi fejlesztése is indokolja. A siófoki kistérség települései közül Zamárdi és Balatonendréd tagja a Balatonboglári borvidéknek. Az elmúlt 10 évben a tulajdonszerkezet átalakult, neves családi borpincészetek jöttek létre. A táj klímaviszonyait kedvezően befolyásolja a Balaton közelsége, mely viszonylagos kiegyenlítettséget közvetít. A borvidéken, lösz altalajon képződött barna erdőtalaj

51

az uralkodó, mely tulajdonságai (jó tápanyag és vízgazdálkodású) kedveznek a szőlő cukor-, sav-, aromaképződésnek. Az itt készült borokat könnyedség és elegancia jellemzi. 1999-ben alakult meg a Dél-Balatoni Borút, mely kulturális eseményeivel, résztvevőivel (pincészet, borház, vinotéka, étterem, stb.) a borturizmus meghatározója. Állattenyésztés A kistérségben az állattenyésztés mérete visszaesett a rendszerváltoztatást követő években. A térség egyetlen húsfeldolgozója a Siófoki Húsipari Kft. A legjelentősebb állattenyésztési ágazat, a sertésállomány hanyatlását tükrözi, hogy az 1998. évi állomány az 1980. évi létszámnak közel a felére csökkent, az elmúlt négy év során pedig az arány tovább romlott. A sertésállomány nagysága mindig is változó volt, mivel érzékenyen reagált a takarmányárak piaci alakulására. Jelenleg a családi gazdaságokban átlagosan 1-3 kocát tartanak. A baromfitartás csak az elhagyott, régi istállókban folyik. Új beruházású, vagy kimondottan erre a célra épült telep nincs. A kistérségben nincs tojótelep, a kisgazdaságok 80%-ában van tyúktartás, portánként 10-60 darab nagyságrendben. A megtermelt tojás túlnyomó többsége saját felhasználásra kerül.

Állattartó gazdaságok megoszlása ágazatonként

39%

Szarvasmarha 17%

Sertés Ló Juh Tyúkféle

18% 10% 4%

Egyéb baromfi

12%

(%) Halászat A Balatoni Halászati Rt. hazánk egyik legrégebbi, termelőkapacitásánál és sokoldalúságánál fogva meghatározó agrárgazdasági vállalata. Tevékenységi köre átfogja a halgazdálkodás teljes vertikumát. Üzemi és termelési szerkezete lehetővé teszi az ország természetes vízterületének 50%-át kitevő Balaton ökológiai szempontok szerinti kezelését és halállományának hasznosítását. A tógazdasági 52

üzemek termelése biztosítja a Balaton halállomány-utánpótlásának tenyészanyag szükségletét, és a balatoni fogásokat kiegészítve hozzájárul az állandó, illetve a szezonális fogyasztói igények jobb kielégítéséhez. A Balatoni Halászati Rt. az ország egyik legnagyobb kiépített tógazdasági területével rendelkezik, hasznosítja a Balaton és a Marcali vízvédelmi tározó és korlátozottan a Kis-Balaton halászati jogát, élelmiszeripari halfeldolgozást végez, termékeinek jelentős hányadát különféle üzletlánc-hálózatokon keresztül forgalmazza, valamint horgászati és horgásztatási tevékenységet is folytat. A Balaton vízgyűjtő területén több mint 50 halfaj előfordulását írták le. Legalább 30 faj ma is él a tóban, de a halászatok során nem szokott 10-15 fajnál több előkerülni. Jelenleg alkalmazott halászati módszerek: Nagyhálós halászat: Ez a halászati módszer a keszegfélék fogásának hatékony eszköze. Brigádonként 15 fő kettő motoros hajóval, kettő dereglyével és kettő un. mestercsónakkal, valamint az 1.000 m-es nagyhálóval indulnak a halászmester által kijelölt tanyára „hálót szórni”. Állított hálós halászat: A Balatonon az egyik leggyakoribb hálófajta, az állított hálós halászat eszköze, az eresztő háló volt. Napjainkban, a nagytestű busaállomány hatékony eszköze. A halászatot éjszaka folytatják az ötfős brigádok, un. eresztős csónakból. Vontatott hálós halászat (TRAWL): A halászat korszerűsítésére 1998. évben 2 darab hajó, a hozzátartozó hálórendszerekkel importból érkezett a Balatoni Halászati Rt.-hez. Ma a világtengereken a legelterjedtebb halászati módszer.

Hálók: Jelenleg a Balatoni Halászati Rt. 2 darab 2 és 6 m mélység között állítható zsákos vontatott hálóval rendelkezik. A hálók munkamélysége a vízmélységhez állítható a szárnyak összekötésével, így a Balaton a felszíntől a mederfenékig halászható, a fenék közelében élő (ponty, harcsa, ezüstkárász) valamint vízközt tartózkodó keszegfélék, busa halászatára egyaránt alkalmas.

A Balatonon bevezetett új halászati módszer hatékonyságának jellemzői: •

korszerű motorikus és hidraulikus rendszer;

•

korszerű navigációs berendezés (GPS, radarok) miatt sűrű ködben, korlátozott látási viszonyok mellett is a halászat folytatható; 53

•

naponta 2 km2 vízfelület halászható meg;

•

nem helyhez kötött a halászat, gyors a helyváltoztatási lehetőség minimális létszám szükséglet (2fő hajóvezető, 2 fő darukezelő, 1 fő halász);

•

különböző szembőségű hálók alkalmazásával szelektivitás érhető el.

Varsás halászat: Az egyik legősibb halászat a rekesztőhálós varsás módszert napjainkban is alkalmazzák angolna halászatára a Kis-Balatonon és a balatoni befolyókon egyaránt. Haltelepítések: Már az 1920-as évektől nagy gondot fordítottak a Balaton halállományának utánpótlására. Jelenleg telepítésre kerülő fajok: ponty, melyből nemes és nyurga fajtát, első nyaras fogas süllő, valamint második nyaras compó. A süllő, a Balaton címerhala, melynek állománypótlásáról a Balatoni Halászati Rt. gondoskodik kora tavaszonként. A süllő mellett a ponty az a halfaj, melynek állománynövelése a tudatos gazdálkodás része. A pontytelepítés elsősorban horgászigényeket szolgál ki.

Siófok-Töreki Tógazdaság: A Balatoni Halászati Rt. kezelésében van, amely helyi védettségű természetvédelmi területen található. A Siófok-töreki tógazdaság Siófok-Balatonszéplakon átmenő 70-es útig, a közigazgatásilag ugyancsak Siófokhoz tartozó Töreki belterülete mellett terül el. A tógazdaság DKD-i irányból ÉNYÉ-i irányban a Cinege patak völgyében felfűzött tavakból és a közvetlen környezetében fekvő erdő, szántó, gyepművelési ágú ingatlanokból áll. A Cinegepatakot, és ez által a tógazdaságot a völgy elején és néhány az oldalain eredő forrás táplálja. A 11 tóból, telelőkből álló tógazdaságot a 1900-as évek előtt építették. A völgy vége után az autópálya töltése vágja ketté a tógazdaságot, a pályától északra a 70-es úttal záródva terül el az eredetileg a tógazdaság szerves részeként funkcionáló, ma már üzemen kívüli XI. tó, mely természetes eredetű állóvíz, a Cinege patakból csak kisebb mértékben ellátott, ma már Töreki-lápnak nevezett természetes képződmény. A tógazdaságban folytatott halgazdálkodás nagyrészt a Balatonba történő telepítéshez szükséges halfajok egyes korcsoportjait állítja elő. A tógazdaságban a társaság extenzív halgazdálkodást folytat. A tavak völgyzáró-gát rendszerűek, így a telelők kivételével az adott tó vízutánpótlása a fentebb elhelyezkedő tavakban tárolt vízmennyiségek függvénye.

54

Erdősültség, erdőgazdálkodás A Siófoki kistérség faállománnyal borított, erdős területe mintegy 6.000 ha, ebből 2.500 ha áll használatban. A kistérség erdősültsége alulmarad ugyan a megyei átlaggal szemben, a régiós mutatót azonban meghaladja. A térség őshonos fafajai a bükk, a gyertyán, a kocsányos tölgy, a csertölgy, a szelídgesztenye, a madárcseresznye, a kislevelű hárs, a magas kőris, a hegyi juhar, valamint a korai juhar, a mezei juhar. Az erdők fajösszetétele és értéke szempontjából a tölgy (30%) a meghatározó jelentőségű. A termőhelyi feltételek miatt a kocsányos tölgy a domináns, azonban kedvezőtlenebb viszonyok között a cseresek (10%) térfoglalása és szerepe is lényeges. A térségben az akác (15%) szinte minden erdőállományban megtalálható. Szerepe – elegyfaként – az erdei fenyvesekben válhat jelentőssé, ha a gazdálkodók megtalálják az együttnevelés jó módszerét. Az éger (20%) a termőhely által behatárolt mértékben lehet jelen. Életterét az elmúlt időszak szárazsága és a területrendezések, meliorációk jelentősen befolyásolták. A fenyvesek fő fafaja az erdei fenyő. A felújításokban az aránya az utóbbi években jelentősen csökkent. Számolni kell a feketefenyő térarányának növekedésével. Említést érdemel még a nyír, mely igénytelenségével, gyors térfoglalásával válhat jelentőssé. A természetes erdősülésben elfoglalt helye mutatja vitalitását. A terület erdőállományának korosztályszerkezete kiegyenlített. Az első hat korosztályban egyenletesen oszlanak el a területek, még a 90 év feletti korosztályban is jelentős terület

található.

Az

erdők

állapota

megfelelő.

A

területen

működő

erdőbirtokossági társulatok és erdőgazdaságok megfelelő szakmai hozzáértéssel ápolják, nevelik, művelik a saját területükön lévő erdőket. A privatizáció során a kistérség erdeinek jelentős része magántulajdonba került. Az erdőtelepítés sarkalatos pontja az erdőgazdálkodásnak. Az új erdők telepítését az állam támogatja. A befektetési kedv csekély, a több évtizedes megtérülési idő miatt. Ennek okai a rendezetlen tulajdon-, használati-, kezelői viszonyokból erednek. Hasonlóan a gazdálkodói szerkezetváltás következménye a pótlások, ápolások elmaradása. Az elhagyott gyepterületek, az erodált szántók, az elsavanyodott területek hasznosításának egyik lehetőségét az erdőtelepítés adhatná. Az erdőgazdaságban főállásban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent a kistérségben. A munkák zömét – fakitermelés, szállítás, fafeldolgozás, ápolások –

55

ma már vállalkozásban végeztetik. A változások elsősorban azokat érintették kedvezőtlenül, akik a háttértelepüléseken, az erdők közvetlen közelében éltek és egyetlen

megélhetési

forrás

számukra

az

erdő

volt.

A

kistérség

erdőgazdálkodására jellemző a gazdasági funkció előtérbe helyezése, ezért viszonylag kisebb figyelem irányul az erdő további három funkciójára: a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a szociális-üdülési funkciókra. A Siófoki kistérségben a vadászatnak, vadgazdálkodásnak Zamárdi és Balatonendréd környékén találhatóak a megye más tájegységeihez hasonló kiemelkedő hagyományai. A nagyvadak közül az őz és a vaddisznó fordul elő, a gímszarvas igen csekély mennyiségben. A térségben a közép- és apróvadak szép számmal megtalálhatók, az apróvadak közül a mezei nyúl említendő meg. A vízi szárnyasok tekintetében megyei szinten meghatározó a térség, ugyanez érvényes a fácánállományra is. Mező-és erdőgazdasági termékek feldolgozása A mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó vállalkozások száma a térségben átlagos, mintegy 30-35-re tehető. Ennek megfelelően a kistérséget nagy arányban feldolgozatlanul hagyják el a megtermelt mező- és erdőgazdasági

termények.

A

gabonafélék

feldolgozása

legközelebb

Székesfehérváron lehetséges. A takarmánygabona és a kukorica, valamint az olajos növények feldolgozása szintén a térségen kívül történik. A kedvező adottságok miatt régóta nagy a hagyománya a gyümölcstermelésnek, amelynek feldolgozását a Sió gyümölcsleveket gyártó vállalkozás a Sió Eckes Kft., az Interfruct Kft., valamint a Siófoki Gyümölcstermelő Kft. végzi. A Sió Eckes Kft Magyarország legnagyobb gyümölcslé forgalmazója. Siófok határában, Balatonszéplak-felsőn egy több száz hektáros őszibarack- és sárgabarack-ültetvény mellett található. Az ültetvény állománya megközelítőleg 40.000 gyümölcsfa. Az elmúlt néhány évben az EckesGranini vezetésével a siófoki gyár Európa egyik legmodernebb gyümölcsfeldolgozó és légyártó üzemévé vált.

A húsfeldolgozás a kistérségben csak részben megoldott, a vágósertések feldolgozását a Siófoki Húsipari Kft., valamint a kaposvári és a székesfehérvári vágóhidak végzik. A juhászat termékeit is túlnyomórészt a kistérségen kívül dolgozzák fel. Az elhanyagolt legelők hasznosítását jól szolgálná egy térségi 56

extenzív juh-program, ehhez azonban a felvásárlás és feldolgozás vertikumát is szükséges kialakítani. A térség egyik kiemelt terméke, a balatoni hal feldolgozottság szintje viszont elérte a 70%-ot a 2005-ös évben.

A térségben a Pasteur Tojásfeldolgozó Kft. üzeme található, Ádándon a tojástörő, Siójuton pedig a tojásfertőtlenítő üzem, mely tojástermeléssel, tojásfeldolgozással és tojástermékek forgalmazásával foglalkozik. A vállalkozás 50 főt foglalkoztat, a munkafolyamatok jelentős része kézi munkaerőt igényel. Előállított termékei között szerepel az étkezési tojás, pasztőrözött tojáslevek és a fertőtlenített héjú, felületkezelt tojás. Az utóbbi különlegessége, hogy saját, szabadalmazott technológiával állítják elő. A kistérségben a cég által kitalált és szervezett Tojásfesztivál mind szakmai, mind kulturális téren meghatározó rendezvény.

Az erdőgazdasági termékek feldolgozása terén a kistérség említésre méltó vállalkozásai a siófoki Norwood Fafeldolgozó Bt., és a zamárdi székhelyű SZIKO Bt., melyek

épületasztalos-ipari

termékek

és

fatömegcikkek

gyártásával,

forgalmazásával foglalkoznak, a bútorgyártás teljes skáláját lefedik. A kistérségben az alapvető termékek közepes szintű feldolgozása történik, az itt megtermelt nyersanyag egy része azonban tovább-feldolgozásra kiáramlik a térségből,

majd

feldolgozott

formában,

a

korábbi

ár

többszöröséért,

késztermékként kerül vissza. Ezen a jövőben feltétlenül változtatni kell.

1.3.1.5 Kereskedelem és szolgáltatás A városban és Zamárdiban a legnagyobb foglalkoztató ágazatok-, amelyek főidényben

a

környékbelieknek

is

munkát

adnak-

a

kereskedelem

és

szolgáltatóipar, a maguk kiterjedt hálózatával. A kistérség települései közül főként Siófok nyújt magas színvonalú turisztikai szolgáltatást, melyhez kiterjedt kiskereskedelmi bolthálózat és jelentős szálláshely szolgáltatási kapacitás sorolható. Az Interfruct Kft., országos élelmiszer nagykereskedelmi lánc. Az SCD Holding Rt. tulajdona. Az SCD Holding Rt. fő tevékenységei az ingatlanfejlesztés, építőipar és turizmus területeit ölelik fel. Érdekeltségi körébe tartozik többek között a kempingeket, nyaralótelepeket és szállodákat is üzemeltető Siotour Rt. A siófoki önkormányzat tulajdonában levő Zöldfok Rt. 2000-ben jött létre a 57

Településgazdálkodási Rt. és a Siókom Rt. egyesítése révén. A szolgáltatási terület Balatonakarattyától Fonyódon át egészen Hévízig terjed. A vállalat fő profilja a hulladékgazdálkodás,

ezért

a

kiegészítő

tevékenységeket

leányvállalatok

formájában kiszervezték, így alakult meg a ház és bérleménykezelési feladatokat ellátó Termofok Kft., illetve a kertészeti tevékenységekkel foglalkozó Kertfok Kft. Az utóbbi fő tevékenységi körei: dísznövénytermesztés és értékesítés (Dunántúl legnagyobb egynyári és muskátli kertészete),díszfaiskolai növények kereskedelme, parképítés-parkfenntartás, kertápolás-gondozás, öntözőrendszer és kerti tó telepítése (Gardena Magyarország Kft. Területi Márkaképviselet), kertészeti kiegészítők forgalmazása, növényteleltetés, szaktanácsadás.

A jármű kereskedelem és szervízszolgáltatás (AUTÓ-PROFIL 2000 Kft., AUTÓ SCHÄFER, KOVÁCS AUTÓ Kft., NAGY AUTÓBONTÓ Kft., SIÓ AUTÓHÁZ, SIÓ-MOTOR Kft., SIÓ-CAR Kft., SIÓ-MOBIL Kft.), illetve a személyszállítás és teherfuvarozás (RÉCSEI BUSZ Kft, SKY BUS) úgyszintén a térségközpontban találhatók. Pénzügyi szolgáltatást végez a siófoki „HO-BA 2003” Könyvelő és Szolgáltató Kft. és a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet, melynek Zamárdiban, Siófokon, Ságváron

és

Ádándon

vannak

kirendeltségei.

Megemlítendő

még

az

ingatlanközvetítést végző FERTILIA Ingatlanközvetítő Iroda, a számítástechnikai szolgáltatással foglalkozó INFOCONP Kft., illetve a siójuti „Kelet” Autóbontó és Fuvarozási Kft. és a Zamárdiban található Friesz Gumiüzem. Utóbbiak az adott település fő foglalkoztatói közé tartoznak. Mezőgazdasági szolgáltatást végez az Europe Farming Mezőgazdasági Kft. Ez egy 2002 óta tevékenykedő cég, mely kezdetben burgonya és hagyma importjával, nagykereskedelmével foglakozott. 2003-tól kezdtek el mezőgazdasági bérmunkát végezni, ami napjainkra a vállalkozás meghatározó tevékenységévé vált. Megfelelő minőségű és kapacitású gépekkel rendelkeznek: Fendt, Class, Horsch, Accord, stb. A vállalkozás 2005-ben 1.750 hektár területen végeztek bérmunkát, 4 főt foglalkoztat.

A kistérségben 1.355 kiskereskedelmi üzlet található, mely érték megyei viszonylatban a székhely utáni második helyet foglalja el. Az ezer lakosra jutó mutató is e tendenciát követi. Döntő hányada egyéni vállalkozás. Jelentős arányt képvisel a ruházati szaküzletek száma. A kistérségen belül eltérések vannak a

58

kiskereskedelmi üzletek megoszlásában. Siófok itt is központi szerepet tölt be, illetve Zamárdi ugyancsak kitűnik a települések közül. A többi községben úgyszintén adottak az alapellátást biztosító üzletek, azonban főként Nyim, Siójut, Som településeken arányuk kedvezőtlen. A települések többségében megtalálható a siófoki székhelyű BALATON-COOP Kereskedelmi Rt., mely többek közt biztosítja az alapellátást.

18 13 19 21 3 22 3 4 107 1.145 1.355

Ebből élelmiszer jellegű üzlet és áruház 9 5 4 5 1 5 2 1 22 155 209

1 1 5 8

1 2

7.044

1.584

73

23

Kiskereskedel mi üzlet

Település Ádánd Balatonendréd Balatonszabadi Nagyberény Nyim Ságvár Siójut Som Zamárdi Siófok Kistérség összesen Megye összesen

gyógyszer tár

fiók gyógyszer tár

1 1

A kiskereskedelmi üzlethálózat jellemzői a siófoki kistérség településein Forrás: Somogy megye statisztikai évkönyve 2004

A gazdasági jellegű, de közszolgáltató szféra (földgáz, villamos energia, víz, lakossági szilárd hulladék stb.) minden településen differenciált szinten ugyan, de megtalálható.

1.3.1.7 Turizmus A

Dél-dunántúli

régió

turisztikai

adottságai

hazai

viszonylatban

jónak

mondhatóak, ám a kedvezőtlen és hiányos turisztikai kínálat eredményeként ezek a

potenciálok

kihasználatlanok.

A

régióban

a

siófoki

kistérség

tudja

legsikeresebben kihasználni ezeket az adottságokat. A Siófoki kistérség a Balaton révén egyértelműen idegenforgalmi szempontból kiemelt területnek számít, jövedelemtermelő képességének meghatározója a turizmus. Ezen helyzet erőteljesen érezteti hatását a turisztikai szolgáltatások – elsősorban a vendéglátás

59

és a szállásférőhelyek – tekintetében. Kivételesen jó helyzetben van ezen a téren a térségközpont. Ugyanakkor a megfelelő mennyiségi kapacitás nem minden esetben vonzott magával megfelelő minőséget is. Az elmúlt évtized alatt a megváltozott vendégkörrel és szezonidőtartammal, a minőségi szolgáltatások iránti igények fokozatos növekedésével jelentősen átformálódott a Balaton-parti turizmus. Az elmúlt időszak lényeges változásai Átalakult az utazási motiváció, egyre inkább az „élmény központú” utazások felé irányul, növekedett az aktív turizmus (sport, szabadidős tevékenységek,) iránti igény, a tó természeti vonzereje másodlagossá vált, a klasszikusnak mondható üdülőprogramok kereslete csökkent. 2005-ben jelentősen csökkent a Balaton természeti értékei miatt a térségbe látogató turisták száma, a 2000-ben regisztrált turistaszámhoz képest a csökkenés 50%. E motiváltságú turisták nagy része Horvátországot tekinti előnyösebbnek. Ez betudható a Balaton vízminőségével kapcsolatos korábbi negatív híreknek, valamint a szolgáltatások azonos árfekvésének is. Javuló az érdeklődés a kulturális (színházi, koncert) programok iránt, azonban ezek közül a szabadtéri és az ingyenes rendezvények látogatottabbak. Az e célból a kistérségbe érkező turisták aránya 2005-ben 40%kal magasabb volt 2000-hez képest. A wellness-szolgáltatások iránt érdeklődők száma 10%-kal nőtt öt év alatt. Az internetes szállásfoglalás jelentős növekedést mutat (+30%), míg utazási irodán keresztüli valamint az egyénileg megoldott szállásfoglalás aránya csökkent. A turisták térségben való tartózkodási ideje lerövidült, 2005-ben 40%-kal kevesebben maradtak a Balaton közelében 10 napnál tovább. A tartózkodási idő többnyire a hétvégi időtartamra korlátozódik, 23 napra csökkent. A vendégkör társadalmi, kor és költésszint szerinti tagolódása jellemző lett (pl.: július-augusztus hónapokban nagyrészt a 18-25 év közötti korosztály üdül a térségben). A korábban elszakadt német családoknak találkozóhelyként szolgáló tavat elhagyták a német turisták, melynek okozója lehetett a Németországban bekövetkezett gazdasági visszaesés is, az utazási kedv 30%-kal csökkent. A vendéglátással foglalkozók idegenforgalmi szemléletváltása nem történt meg. Jellemző a rövid távú gazdasági látásmód, aminek okaként a szezonalítást jelölik meg a vendéglátók. A rövid szezonban gyorsan kell megkeresni annyi pénzt, amire más ágazatokban egy egész év áll rendelkezésre, ezzel szemben a fokozatosan jelentkező minőségi igényeket nem szolgálják ki. A 60

vendégek kevesebbet költenek étkezésre, csökkent a vásárlások aránya. A költési mutatók szállásfoglalások felé tolódtak el. A forgalom csökkenése tapasztalható egyes vendéglátó egységekben és üzletekben. Az elmúlt öt év lényeges változásai

Utazási szokások jellemzői 1. Balaton- víz- napsütés- természet 2. Program-rendezvény Motiváció 3. Wellness Spa 1. Utazási irodán keresztül 2. Egyénileg 3. Interneten

Foglalás

1. 10-12 nap 2. 5-6 nap Tartózkodás 3. 2-3 nap 1. Szállás 2. Étkezés, program 3. Shopping

Költés

2000 70% 20% 10% 100% 55% 40% 5% 100% 60% 20% 20% 100% 40% 40% 20% 100%

2005 20% 60% 20% 100% 45% 20% 35% 100% 20% 30% 50% 100% 60% 30% 10% 100%

Eltérés -50% +40% +10% -10% -20% +30% -40% +10% +30% +20% -10% -10%

Forrás: Siófok Tourinform iroda, 2005

Somogy megyében jelentős arányt képvisel a Siófoki kistérség a kereskedelmi és a magánszálláshelyek tekintetében, felülmúlja a Balaton-parti kistérségek férőhely kapacitását.

A szezon időtartamának struktúrája és vendégköre

Előszezon Húsvét-Pünkösd Belföldi családos Külföldi csoportos Belföldi senior Belföldi konferencia

Középszezon Június-Július Belföldi családos Külföldi csoportos Belföldi senior Ifjúsági

Főszezon Augusztus Belföldi családos Külföldi-egyéni Ifjúsági

Utószezon Szept-Okt-(Nov) Külföldi csoportos Belföldi senior Belföldi konferencia

Forrás: Siófok Tourinform iroda, 2005

Somogy megye kistérségeinek összehasonlítása a kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitásának tekintetében, 2004

Kistérség Balatonföldvári Barcsi Csurgói

Idegenforgalom 2004 Kereskedelmi szálláshelyek Magánszálláshelyek férőhely férőhely férőhel Vendégéjszak férőhe 1000 1000 y ák ly lakosra lakosra 11465 976 24971 14934 1271 281 11 596 651 25 289 16 389 31 2

Vendég éjszakák 4205 478 56

61

Fonyódi Kaposvári Lengyeltóti Marcali Nagyatádi Siófoki Tabi Kistérségek összesen

12366 2066 627 135 856 17093 40 45218

453 17 54 4 30 453 2 136

12649 679 556 109 1123 17995 129 4408

50613 1259 904 681 88 24588 80 93829

1855 10 78 21 3 652 5 282

19815 118 154 43 41 8941 113 2888

Forrás: KSH, Somogy megye statisztikai évkönyve, 2004

A többi mutató esetében a kistérségek rangsorában a második helyet foglalja el, kivéve a magánszálláshelyek 1.000 lakosra jutó arányát, mely estben mindkét part menti település megelőzi. Termál- és gyógyturizmus Somogy megye, így a Siófoki kistérség is gazdag termál- és gyógyvizekben. A gyógy- és termálturizmus kiemelkedő jelentőségű, az alágazat fogyasztói magas minőségű szolgáltatásokat várnak, amit hasonlóan magas költési hajlandósággal honorálnak. A gyógy- és termál-idegenforgalom az átlagosnál magasabb tartózkodási időt eredményez, szezonja pedig szinte egész évben tart, ami hatékonyan tudná ellensúlyozni a balatoni üdülések rendkívül rövid idényét, illetve segítene az év nagy részében kihasználatlan infrastruktúra jobb hasznosításában. A kistérségben a termálvízkincs eddig egyedül Nagyberény településen került feltárásra és hasznosításra. Rekreációs és pihenő turizmus A rekreációs-, és pihenőturizmus több turisztikai területet foglal magába. A Siófoki kistérség rendelkezik az ország egyik legjelentősebb vonzerejével, a Balatonnal. Az óriási szezonális kihasználtság miatt a strandok főszezonban túlterheltek, sokszor nem megoldott a szabad strandok higiéniai ellátása és hulladékkezelése. Az elmúlt néhány évben csökkent a nem megfelelő vízminőség okozta probléma, de a kérdés sosem

zárható

le

véglegesen,

különösen

akkor

nem,

amikor

nagyobb

vendégforgalomra számítanak, illetve a vendégek kulturáltabb kiszolgálását célzó fejlesztésekre van szükség. A Balaton-part, és a megye belső térségei esetében egyaránt fontos a kulturált, fedett, medencés strandok kialakítása, e létesítmények a Balatonnál kedvezőtlen időjárás esetén, másutt bármikor kiegészítő programot jelentenének, növelnék az adott település vonzerejét, faházakkal is rendelkező

62

kempinggel összekapcsolva alsóbb kategóriájú szálláshelyeket is teremthetnek. A kistérségben ilyen jellegű kezdeményezésre eddig nem került sor. Falusi turizmus A kistérségi falusi turizmus jelenleg még döntően a külföldi keresletre támaszkodik, azonban az elmúlt néhány év az arány mérséklődését mutatja, amely hosszú távon akár meg is fordulhat. Az érdeklődés azonban csak olyan területen lehet jelentős, ahol különleges természeti környezet, vagy a magas színvonalú települési kultúra kiemelkedő vonzerőt képez, illetve megvalósul a falusi turizmus alapvető fogalmi és tartalmi eleme, azaz a falusi életben való részvétel. A kistérségben

már

történtek

kezdeményezések

a

turizmus

ezen

ágának

fejlesztésére, de a szolgáltatások minőségi színvonala többnyire elmarad a kívánttól. A 10 településen összesen mintegy 874 nyilvántartott falusi szálláshely van, amely önmagában nem lenne kevés, azonban a kereskedelmi szálláshelyek közel harminc ezres száma mellett elenyésző. Gasztronómia A kistérség gasztronómiai kínálata önálló vonzerőt nem jelent, kiegészítő programként azonban – elsősorban a falusi turizmussal összekapcsolva – fontos lehet a vendégek szórakoztatásában. A Balatoni déli partjával érintkező borvidék alkalmas jó minőségű borokkal és szórakozási lehetőségekkel ellátott borút kialakítására.

Népművészet és népi hagyományok A népművészet és népi hagyományápolás terén a térség legjelentősebb öröksége az európai kultúra részeként számon tartott, a határokon túl is jól ismert népművészeti kincs, a balatonendrédi vert csipke. A flandriai eredetű népművészetet a múlt század elején honosította meg Kájel Endre lelkész felesége, aki csipkeverő nőket hozatott külföldről. Az egykori brüsszeli csipkével egyenrangú kézimunkák bemutatására 1996-ban nyitották meg a Kájel Csipkeházat.

63

1.3.1.8 Humán Infrastruktúra Oktatás Bölcsőde a Siófoki kistérségben kizárólag Siófokon üzemel, ahol két intézmény a 2004. évben már több mint 20%-al túllépte a férőhelyek maximumát. A két bölcsődében együtt 73 kisgyermeket gondoztak. Óvoda a kistérség 7 településén található. Három község – Nyim, Siójut és Som – óvodahiányos. A férőhelyek kistérségi szinten átlagolva elégségesnek mondhatóak, de vannak települések – Ságvár, Zamárdi – ahol az intézmény kapacitása alacsonyabb, mint az óvodába jelentkező gyermekek száma. Általános iskolával ugyanez a hét település rendelkezik, a 2003/2004-es tanévben a térség egészében 3.116 diák alapfokú oktatása valósult meg, ami az előző tanévhez képest majdnem öt százalék csökkenést jelent. Középiskolai képzés a kistérségben három településen működik. Négy szakközépiskola és három gimnázium a kistérségi központban található, míg Nagyberényben az Educationis Oktatási Alapítvány Szakképző Iskolája és Ádándon a Fekete István Szakiskola biztosítja a középfokú oktatás feltételeit. Főiskolai képzés csak a kistérségi központban található.1996-ban kezdődött meg a felsőfokú idegenforgalmi képzés a Kodolányi János Főiskola Turisztikai Intézet keretein belül. Egészségügy, szociális helyzet A kistérség általános egészségügyi ellátása a Balaton-parti településeken megfelelő, a Balaton parttól távolabb eső településeken kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak, a Siófoki kistérség háziorvosi hálózata így átlagos kiépítettségű. A 10 településből 4-ben rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. Az időskorúak gondozásáról, az önmagukat ellátni nem tudó betegekről, a szellemi és testi fogyatékosokról a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények gondoskodnak. A kistérségben mindössze Siófokon működnek ilyen intézmények. Ezek közül kiemelkedő a Siófoki Városi Kórház, a Siófoki Gondozási központ, a Sebészeti Magánintézet, a Családsegítő Intézet, és a Siófoki Művese állomás működése. A Siófoki Városi Kórház ellátási területe a város 50 km-es körzetére terjed ki. A körzeti feladatok ellátásán kívül a nyári idegenforgalmi szezonban a térségbe látogató turisták egészségügyi ellátását is biztosítja. A Gondozási Központ 1998 óta

64

működik Siófokon, melynek alaptevékenysége elsősorban Siófok város lakói részére komplex személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás biztosítása. A személyes gondoskodás keretében általános és szakosított ellátási normák igénybevétele is biztosított. A Siófoki Magánintézet 2002. szeptembertől működik Siófok belvárosában, közel 200 m2-es alapterületen. Az intézetben dolgozó szakorvosoknak

köszönhetően

képzett

szakszemélyzet

áll

a

páciensek

rendelkezésére, plasztikai- esztétikai sebészeti, általános sebészeti és proctologiai szolgáltatásokat nyújtva az úgynevezett egynapos sebészet keretében is. A siófoki Családsegítő Központ 1991 márciusában kezdte meg működését, és szociális és mentálhigiénés feladatokat lát el. Fő tevékenységi köre a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás és a hajléktalan ellátás. A Művese állomás létesítése, a Kórház mellett valósult meg, egy dialízis központ keretében, mely a súlyos vesebetegek számára biztosít magas színvonalú ellátást.

Tekintetbe véve a demográfiai előrejelzéseket a következő időszak fejlesztési elgondolásai között szerepel ezeknek, az intézményeknek a bővítésre, fejlesztése, többek között a Városi Kórház rekonstrukciójának folytatása. Kultúra, művelődés, civil szféra A kistérség területén számos tárgyi és szellemi kulturális kincs található. A bőséges régészeti leletek és épített környezet ellenére, a települések nem rendelkeznek olyan látványossággal, amely építészeti, kulturális értékként kiemelkedő lenne. A parttól távolabb eső települések egy része az utóbbi évtizedekben nem fejlődött. Az pénzügyi háttér szűkössége a kulturális értékek megőrzésére fordított források elapadásával járt. Ezzel összefüggésben maradtak olyan kulturális épületek, létesítmények, amelyek ráfordítással újra megfelelő funkciót tudnának kapni. E tevékenységet össze kell kapcsolni a falukép, falumegújítás fogalomkörébe tartozó munkálatokkal. A Balaton parttól távolabb eső településeknek komoly ellentmondása, hogy a természeti környezeti adottságok és a gazdasági lehetőségek nem esnek egybe. Az e településeken élő lakosság napi gondokkal küzd. Ettől problémakörben jelentősen eltér a Balaton-parti települések ügye, melyek kiemelkedő kulturális és hagyományőrző programokat támogatnak.

65

Hagyományaik viszont a Balaton parttól távolabb eső települések kulturális hagyományain nőttek fel és most már meghatározó módon képviselik a kistérséget. A mai kulturális hagyományok elsősorban a Balaton-parti üdülőövezet kiépítésével kialakult szokásokat jelentik, amelyben komoly európai művészek és személyiségek jelennek meg. A falumegújítás a kistérség egyik kitörési pontja, amely építészeti, kulturális és közösségfejlesztő értelemben is megvalósítandó cél

1.4. Az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján a város szerepének meghatározása a településhálózatban:

1.4.1. Átfogó célok A 2005. december 19-én elfogadott országos területfejlesztési koncepció hosszú távú stratégiai célkitűzései mérvadók minden hazai település számára. Így Siófok város stratégiájának is a következő nagytávlatú, de területi szinten is értelmezhető célokkal összhangban állónak kell lennie.

A. Térségi versenyképesség: Ennek érdekében a városnak törekednie kell a saját adottságaira és erősségeire alapozó, ezeket kihasználó fejlesztési irányok felkutatására és kiaknázására.

B. Területi felzárkózás erősítése: Siófoknak, mint Somogy megye második legjelentősebb településének képessé kell válnia arra, hogy csökkentse a megye jelenleg még érezhető monocontrikusságát (Kaposvár-központúságát)

C. Fenntartható térségfejlesztés és örökségvédelem A térségi kapcsolatokat megőrző és erősítő, a belső erőforrások harmonikus felhasználását lehetővé tevő fejlesztési irányok prioritást kell, hogy élvezzenek.

66

1.4.2. A BKÜ területére vonatkozó célok:

Siófok városa számára, Balaton-parti fekvése miatt az OTK IV.4-es pontjában meghatározott célok is mérvadóak. Itt fektetik le, hogy a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ), mint országos jelentőségű integrált fejlesztési céltérség esetén a következő prioritásokra kell a helyi területi tervezés során is tekintettel lennie.

- A minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a szezon meghosszabbítása - A turisztikai forgalom célterületeinek kiterjesztése a Balaton parti puffer-zónára, azaz a háttértelepülések területére is. - A tó, a vizes élőhelyek és ökológiai zónák megóvása - A Balaton-térség aktív tájkép-védelme, örökségvédelem - A közlekedési-, infokommunikációs és közszolgáltatási hálózatok fenntartható fejlesztése - Gazdasági folyamatok környezeti terhelésének csökkentése - A természet-földrajzi adottságokra építő, vagy területi hagyományokkal rendelkező tevékenységek versenyképességének növelése - A helyi gazdasági tevékenység hozzáadott értékének és tudásintenzitásának növelése

1.4.3. A Dél-dunántúli régióra vonatkozó speciális célok

A Dél-dunántúli Régió esetén az elsődleges cél

A Dél-Dunántúli Régió célja olyan kulturális, környezet- és természetvédelmi értékeket szem előtt tartó, oktatási, tudományos és kutatási központokon alapuló fejlődés,

mely

integrálja

a

régió

leszakadó

térségeit,

kiegyensúlyozott

településszerkezetre épít. A régió sikeresen fordítja jelenlegi fejlettségbeli hátrányait előnnyé azáltal, hogy megőrzött természeti és kulturális értékeit, építészeti örökségét és termálvíz kincsét fenntartó módon hasznosítja, magas színvonalú kiegyensúlyozott életfeltételeket biztosít. A Dél-Dunántúli Régió kihasználja kedvező geopolitikai

67

helyzetének előnyeit, elsősorban a határ menti (horvát, észak-olasz, osztrák) térségekkel való kapcsolatépítés lehetőségét.

68

SIÓFOK VÁROS

2. Város szintű helyzetértékelés 2.1. Városszerkezet 2.2. Gazdaság 2.3. Társadalom 2.4. Települési környezet 2.5. Közszolgáltatások 2.6. Korábbi időszak fejlesztései 2.7. Összegzés

2.1 Városszerkezet Siófok környéke már rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az I. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett a Sopianaeból (Pécs) Triccianán (Ságvár) át Arrabonába (Győr) vezető útvonal. Sectus Aurelius Victor III.-IV. századból származó feljegyzései szerint Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a "Lacus Pelso" - a Balaton latin neve ez, - ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett, és erdőket irtatott ki. Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között, míg a Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes. A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét. Siófok hadikikötő lett és erődöt is építettek itt, az erődítmény a mai kórház közelében lévő "Granárium” dombján volt. A vidék 1688-ban szabadult fel a török iga alól. A víz szabályozása 1810-től kezdődött a faluban. Majd Beszédes József vízügyi mérnök elképzelése alapján a Sió medrét kitisztogatták, újra malmokat üzemeltettek, a Balaton vízszintje egy métert apadt, így 51.000 hold terület vált szabaddá a víztől, a Sió szabályozásával 6.000 hold szabad telek alakult ki. A település életében jelentős változást hozott a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság megalakulása 1846-ban. 1850-es években Siófok területét Veszprém megyéhez csatolták, ami eddig Somogy megyéhez tartozott. A megyehatárt a Sió-csatorna jelezte. 1861-ben adták át a forgalomnak a Buda-Nagykanizsa közötti vasutat. 1863-ban elkészült a vasúti állomás, egy év múlva pedig megépült az első, mólókkal védett hajókikötő. Ugyanebben az évben új Sió-zsilipet is nyitottak, melynek fő feladata a vízszint-szabályozás volt. A fazsilipet vasszerkezetből készült zsilip 1893-ban váltotta fel..

IVS Siófok

Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település. Ekkor 200 házat és 1500 lelket számláló község volt Siófok. 1866-ban jelent meg az első hirdetés "Balatontavi Fürdő Siófok" címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. Végh Ignác bérlő a veszprémi káptalannal kötött 12 éves fürdőjog bérleti szerződést, amit újabb 12 évre meghosszabbítottak. 1878-ban készített el a "Magyar Tenger" feliratú fürdőházat, amely a Neuschlass építő cég tervei szerint épült, svájci stílusban, díszes homlokzattal, száz személyes társalgóval, vízre nyíló nagy ablakokkal, emeletes kilátószobával, nyolcvan fürdőkabinnal. A veszprémi káptalan 1885-ben kezdett telkeket parcelláztatni és megkezdődött a mai fürdőtelep kiépülése. 1891. áprilisban a Siófok Balatonfürdő Rt. néven alakult meg az a tőkecsoport, mely megváltotta a káptalantól a fürdőjogot, s megvásárolta az építkezésekhez és parkosításhoz szükséges 60 holdnyi bozótos, vizes, mocsaras területet, s azt földdel töltötte fel. A társaság vezetője Glatz Henrik (1884-1905), a Franklin Irodalmi és Nyomdai

Rt.

alapítója

volt.

Megindult a nagyobb szállodák: a Sió és a Hullám, később a Központi Szálló építése. Az új fürdőtelepet ünnepélyes külsőségek között 1893. július 18-án nyitották meg, s ekkor hozták nyilvánosságra, hogy a Belügyminiszter a fürdőtelep részére a "gyógyfürdő" elnevezés használatát engedélyezte. Ehhez a pihentető környezethez tartozott az 1875től indult, nagy egyéniségeket felvonultató siófoki színházi élet is.

1900-ban kezdte meg működését a Balatoni Halászati Részvénytársaság. A második világháború végén a települést nagy károk érték. A két hónapig itt húzódó frontvonal a parti építményekben, a nyaralókban, a szálló- és lakóépületekben, a hajóparkban sok kárt tett. Később Siófok a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett. Újjáépült üdülőházai, valamint a csatornázás, szennyvíztisztítás és vízmű, illetőleg a partvédő művek kialakítása a tókörnyék legnagyobb, legjelentősebb, nagy tömegeket befogadó helyévé tette Siófokot.

IVS Siófok

1950-től újra Somogy megyéhez tartozik a település és ettől az évtől járási székhellyé vált. 1958-tól indult meg a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztés, újra megjelentek a külföldi vendégek. 1962-ben a szállodasor épült, a hatvanas évek közepén megélénkült a lakásépítés is. 1968 – Siófok várossá válásának időpontja. Hamarosan felépült a 400 ágyas kórház és a dél-balatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár. Helyi újság és nyílt sugárzású helyi televízió kezdte meg működését a városban. A rendszerváltást követő 1990-es helyhatósági választások óta 18 tagú képviselőtestület irányítja a várost.

KÖZLEKEDÉS

Siófok közlekedési, kommunális és infrastrukturális ellátottsága mind országos összehasonlításban, mind a Balatoni térségen belül kiemelkedőnek számít. A város a Balaton déli partjának közúti, vasúti és hajózási csomópontja, a Siófok-Kiliti nemzetközi polgári repülőtér – terveink szerint – a légi elérhetőséget is biztosítja. Az M7-es autópálya a város egyik fő közlekedési kapcsolata. Nagy jelentőségű, hogy az M7-es autópálya felújítása, és Siófokig 4 nyomsávossá bővítése az elmúlt években megtörtént, valamint folytatódik az autópálya tovább építése.

A város és térsége fejlődésének újabb perspektívát ad a határ menti piacok közelsége, a Szlovéniával és Horvátországgal történő termelési és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetősége. A tervezett Észak-Dél autópálya Siófok közelében fogja keresztezni az M7-es autópályát, ami a város szempontjából szintén kedvező. Siófok a Budapest-Trieszt vasúti fővonalon helyezkedik el, mely fővonal bonyolítja le az Ukrajna és Dél-Európa közötti tranzitforgalmat, valamint ennek révén a város és térsége az Adriai kikötők elérésével kapcsolódik a tengeren túli és mediterrán térségek országaival történő kereskedelem hálózatához. A város kiterjedt belső úthálózattal is rendelkezik, melynek hossza meghaladja a 200 km-t.

IVS Siófok

A város különböző területeire hét helyi járatú autóbusz szállítja az utasokat. Ezen kívül az Autóbusz-állomáson bonyolódik Somogy megye belső települései felé, illetve a Dunántúl nagy városaiba, valamint Szegedre és a fővárosba az autóbusz-forgalom.

1. Autóbusz-állomás - Széplak, alsó v.mh 2. Autóbusz-állomás - Sóstó, Kemping 3. Autóbusz-állomás – VOLÁN - telep 4. Autóbusz-állomás - Béke tér 14. Autóbusz-állomás - Szeptember 6-a tér 5. Autóbusz-állomás - Somogyfok 6. Autóbusz-állomás - Foki-hegyi iskola 7. Autóbusz-állomás - Töreki, alsó A helyi járatok üdülési szezonban 20 percenként közlekednek, míg a szezonon kívül óránként. Május és szeptember között éjszaki járatok is indulnak, mellyel a fiatalok és a bulizni vágyók könnyen eljuthatnak a helyi szórakoztató egységekbe, és visszafele a szállásukra. Fontos megemlítenünk az autóbusz járatok integráló szerepét, hiszen nem csak a városban, hanem a szomszédos településekre is közlekednek. A város elkötelezett a közlekedés fejlesztésében, ezért pályázatot adott be a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. a Közösségi közlekedés fejlesztésére a Balaton déli partján. Az elnyert támogatás 53 136 906 Ft volt, melyet buszszerzésre fordítottak. A Városban megtalálható egyetlen szegregátum elérhetősége, közlekedése, a város központi részeivel igen jó. Maga a terület is a város szövetében elhelyezkedő terület, a Belváros dél-keleti részén, de a városközponttól nem nagy távolságra található. A város többi részéhez burkolt utakon és jó közlekedési feltételek mellett juthatnak el az itt élők.

IVS Siófok

2.2 Gazdaság 2.2.1 Ágazati szerkezet, vállalkozások megoszlása

A Siófok gazdaságát főként a balatoni turizmus és az ehhez kapcsolódó, illetve kiszolgáló ágazatok határozzák meg. A múlt század második felétől a fellendülő turizmus, a bővülő üdültetést kiszolgáló ágazatok és az egyre nagyobb ütemű Balaton-parti építkezések szívták fel a város munkaerejét, a mezőgazdasági termelés - mely évszázadokig jelentette az itt élők megélhetését - így, mint kiegészítő jövedelem szerepelt a családi gazdaságokban. A gazdasági aktivitás jellemzői, 2004.

Megnevezés

Siófoki

Működő gazdasági szervezet ebből összesen társas egyéni vállalkozás 4224 1481 2403

1000 lakosra jó működő vállalkozás 103

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a város lakossága és vonzáskörzetének lakossága első sorban a turisztikai ellátó helyek nyújtotta munkalehetőségekből él. Azonban meg kell neveznünk néhány egyéb ágazatba tartozó kiemelkedő foglalkoztatatót:

Jelentősebb kis- és középvállalkozások

Sió Eckes Kft. – 100 fő Kőolajvezetéképítő Zrt. – 200 fő Gáz és Olajszállító Vállalat- 200 fő TESCO- Global Zrt. – 60 fő OBI Áruház- 30 fő Balatoni Hajózási Zrt. – 300 fő Balatoni Vízügyi Igazgatóság – 60 fő Balatoni Halászati Zrt. – 200 fő Juhász Nagykereskedelem – 30 fő

Önkormányzati szegmens

IVS Siófok

Siófok Város Önkormányzata- 130 köztisztviselő Siófok Város Kórház- Rendelőintézete- 400 fő Balaton-parti Kft. – 50 állandó és 50 fő szezonális munkás Zöldfok Zrt.- 500 fő Termofok Kft. Balaton és Sió Térségfejlesztő Kht.

Városi szintű adat

- Regisztrált vállalkozások száma: 2005: 5.200 db - Működő vállalkozások száma: nincs ilyen adat sem önkormányzati, sem KSH évkönyvben - Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként nincs ilyen adat sem önkormányzati, sem KSH évkönyvben - Kiskereskedelmi üzletek száma 2005: (humán gyógyszertárak nélkül) Élelmiszer: 153 db Ruházat: 328 db Kisker.üzletek száma: 1.159 db - Vendéglátóhelyek száma:

2005: 583 db

- Összes szálláshely:

2005: 33.002 db

- Vendégek száma összesen: - Vendégéjszaka száma össz.:

2005: 232.311 fő 2005. 769.468

- Kivetett iparűzési adó értékben: 2007: 1.153.684.490 Ft Iparűzési adót fizető vállalk.száma 3.900 db A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása: 1. SIÓ ECKES Kft. 8600 Siófok, Pf. 128. 2. MOL Földgázszállító Zrt. 1117 Budapest, Október 23. u. 18. 3. MOL Nyrt. 1117 Budapest, Október 23. u. 18. 4. DRV Zrt. 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. 5. Hotel Azúr Szállodaipari Zrt. 8600 Siófok, Vitorlás u. 11. 6. CAPRO-Hungary Kft. 8600 Siófok, Bajcsy-Zs. u. 201/D. 7. Kőolajvezetéképítő Zrt. 8600 Siófok, Pf. 2. 8. TESCO-Global Zrt. 2040 Budaörs, Kinizsi u. 1-3. 9. Magyar Telekom Nyrt. 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. 10. Hotel Club-Siófok Kft. 1113 Budapest, Bartók B. út 152.

IVS Siófok

2.2.2 Ipar Az ipari szektor szinte kizárólag Siófokra koncentrálódik. A térségközponton kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. Siófokon a vállalkozások nagy része az építőiparban tevékenykedik (Grauber Építési Kft., Csapody Építőipari Vállalkozás, DÉLVIÉP Rt., Foki Bau Kft., Hent Kft., Kiss-Magyar Építő Kft., Ökobau Kft., Pártényi Építész Bt., Sió-Szer Kft., Sió T-D Kft., Siófaktura, Akva-Plast Kft., Varga–V Kft., TGB Interbeton Transzportbetongyártó Kft., Danubiusbeton Dunántúl Kft., Adler Sió Kft.). Ezen

kívül az épületgépészet

(Minőség Kft.,

Fűtéstechnika

Kkt.,

Sió-Primer

Villamoshálózat Szerelő Kft., TERMO GÁZ Bt., VABEKO Gázvezeték Tervező és Építő Kft.), a gépipar (Evolvens Fogaskerékgyártó Bt.) tevékenysége meghatározó a térség központjában. Megemlítendő e szektorban még a sátorok és ponyvák gyártásával foglalkozó MKB Hungária Kft., valamint a műanyag nyílászárókat előállító Simon Ablaktechnika és Sió-Tryba Kft. Siófok dél-keleti szélén az ipari övezetben található az ún. Siófoki Ipartelepen a Siófoki Ipari Park mintegy 21ha területen. A Kőolajvezetéképítő Rt. és a Kapos Volán Autóbuszközlekedési Rt. egymással szomszédos telephelyeken működik. Vállalkozói központként funkcionál az Adria park is. Az ipari park területének, épületeinek, gépeinek hasznosítására e két vállalkozás hozta létre a Siófoki Ipari Park Kft-t. A terület a városközpontból helyi autóbuszjárattal és vasúton, valamint kiépített kerékpárúton is megközelíthető. Budapest felől az M7-es autópályáról a Siófok-Kelet leágazáson keresztül, a város érintése nélkül érhető el közúton, így az ipari park közúti forgalmának legjelentősebb szegmense nem jelent terhelést a városra nézve. Vasúti kapcsolata a MÁV kereskedelmi pályaudvarról megoldott. A Siófoki Ipari Park közműellátása teljes körű, így kiépített a földgázhálózat, a villamos energia, az ivóvíz, az ipari víz, a szennyvíz, a csapadék víz és a préslevegő hálózat. Szolgáltatásai közé tartozik a gépek bérbeadása, személy- és teherszállítás, személy- és tehergépkocsik, valamint munkagépek szervizelése és javítása, bérraktározás, vámügyintézés, fordítás, idegen nyelvű levelezés, könyvelés, takarítás, őrzés, 24 órás portaszolgálat, számítógépes hálózat, internet hozzáféréssel, műszaki, informatikai, gazdasági és jogi tanácsadás, kommunális hulladékgyűjtés, közreműködés veszélyes hulladék összegyűjtésében és elszállításában ártalmatlanításra, vagy megsemmisítésre.

IVS Siófok

Az idegenforgalom- és szolgáltatói szektor túlsúlya mellett az ipari tevékenység is jelentős, és fejlődik a városban. A MOL NyRt. több évtizede működik Siófokon. Az átszervezések következtében elveszítettük az olajszállítási, földgáz kereskedelmi és tárolási a vállalati központi szerepet.

Az

önállósult

Földgázszállítási

ZRt.

központja

azonban

véglegesen

városunkban maradt. A Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. központja Siófokon van. A vállalat tevékenységi területe a Dunántúl 5 megyéjében mintegy 350 településre terjed ki. A Dél-Dunántúli Áramszolgáltató ZRt. Siófoki Üzemigazgatóságának szolgáltatási területe a Balaton déli partját foglalja magában. A BAHART Balatoni Hajózási ZRt. 24 személyhajóval és 4 komppal végzi tevékenységét a Balaton egész területén. A szintén siófoki székhelyű Balatoni Halászati ZRt. a Balaton halgazdálkodásával összefüggő feladatokra szakosodott. A Sió Eckes Kft. a világ harmadik legnagyobb gyümölcslé gyártójának, az Eckes AG-nak leányvállalata. A cég az utóbbi években Siófokon több milliárd forint értékű beruházást eszközölt, ma már évente 35 millió liter gyümölcslevet állít elő, ezzel Magyarországon piacvezető. A felsoroltakon kívül több ipari középvállalkozás telepedett meg, illetve fejlődött jelentősen a városban.

A Siófoki Ipari Park területén az alábbi vállalkozások működnek: BÚVÁRTÓ Kft., Kőolajvezetéképítő Rt, VINEX Bt., Kapos Volán Autóbusz-közlekedési Rt, Autó-Profil 2000 Kft, HUNTRACO Kereskedelmi és Szolgáltató Rt., PanTel Technocom Kft., ADLER-SIÓ Kft., Szabó Kereskedelmi Kft, Magdaléna Magyarország Kft., Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, D.Kiss Bt., LD. Stúdió Kft., Jobban Bt., ÁRK'2003 Bútoripari és Kereskedelmi Bt., Tanácsház utca 9 Ingatlanhasznosító Kft., KVV Szolgáltató Rt., Bene Sándor vállalkozó, MOBILE TRUCK Kft, SIÓBUSZ Kft., Valent György, HEGEDŰS Csőszerelvény és Fűtéstechnikai Kft., KEVINLET Kft., Sándor Balázs vállalkozó, CSÓR és TÁRSA Kereskedelmi Bt, ERIKA Kereskedelmi és Szolgáltató Bt, Horváth és Társa Bt., INTERFUVAR Kft., Gamauf István vállalkozó, SOMOGY REHAB Kft., M-HOLZ Kft., ARTUR Kft., FAIR ZICCER Kft.

IVS Siófok

2.2.3 Kutatás- fejlesztés helyzete A város K+F területét a Kodolányi Főiskola Siófoki Intézményében zajló tevékenység jelenti. A kutatási területek természetesen a turizmushoz, a vendéglátóiparhoz és gasztronómiához kapcsolódik. A vállalati innováció területén a Gáz és Olajszállító Zrt, a SIÓ ECKES Kft. valamint a Kőolajvezetéképítő Zrt. emelkedik ki, elsősorban technológiai fejlesztései révén.

A Kőolajvezetéképítő Zrt. szervezésében jött létre a város egyetlen vállalkozás támogató intézménye, melynek a Zöldfok Zrt. és a Siófok Város Önkormányzata is tagja. Az inkubátorház kialakításához uniós forrást is segítségül hívtak. 2.2.4 Turizmus Immár a számok is azt bizonyítják, hogy a Balaton-part egyik legnagyobb és idegenforgalmi szempontból legnépszerűbb települése, Siófok, sikeresen újítja meg önmagát. A város és vezetői, az elmúlt években sokat tettek azért, hogy a minőségi turizmus legyen a meghatározó. Nem véletlen, hogy immár minden évben újabb nívós, egész évben nyitva tartó szállodákat építenek hazai és külföldi befektetők. A helyi nívós szállodák kapacitás kihasználtsága, immár vetekszik a fővárosiakéval. Mindez egyébként a munkanélküliséget is jelentős mértékben csökkenti, amely nyáron minimális, télen, pedig 7-8 százalék körül van. Tegyük hozzá, a környező településeken ennél rosszabb a helyzet. Jellemző, hogy néhány éve télen az egész városban nem találtunk nyitva tartó éttermet. Ma legalább húsz ilyen van. Összességében egyébként a vendégforgalom három éve folyamatosan legalább tíz százalékkal nő. A

sikerek

ellenére

nem

gondolhatunk

arra,

hogy

az

elégedettségtől

hátradőlhetnénk. Siófokon csupán elkezdődött egy folyamat, amelynek jó néhány elemét talán a többi balatoni település is hasznosítani tudja. A Sió adottságait kihasználva szeretnénk a környező településeket is mindinkább bevonni a turizmusba. A csatorna partján kerékpárút készült, de más vendégcsalogató terveink is vannak. Tovább szeretnénk erősíteni a vitorlás turizmust, s növelni a már többször említett nívós szállodák számát.

IVS Siófok

A város és térségének gazdasági fejlődését egyértelműen a jövőben is a turizmus határozza meg. A turisztikai ágazat a szűkebb értelemben vett térség legnagyobb foglalkoztatója, a gazdasági élet meghatározója. Az elmúlt időszak kedvező tendenciáit szeretné megőrizni Siófok városa, és a Képviselő-testület által kijelölt hosszabb távú fejlesztési célok eléréséhez is a turizmus fejlődése lehet a legfontosabb gazdasági eszköz és feltétel. 2.2.5 Városmarketing Siófok város önkormányzatának város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységei közé tartozik a városi marketing stratégia megvalósítása annak érdekében, hogy a város gazdasági fejlődésének üteme növekedjen, idegenforgalmi élete fejlődjön. Sikeres városmarketing kivitelezéséhez elengedhetetlen a városidentitás, városi tudat (city identity) kialakítása. Egy szervezet stratégiailag megtervezett és végrehajtott, kifelé és befelé irányuló önmegjelenítése és magatartás módja a Corporate Identity (CI). Városmarketing esetében a „szervezet” maga a város, illetve a város szereplőinek közössége. A CI pedig egy sokkal összetettebb, városi megjelenést tükröző arculat.

A CI hagyományos elemei tehát a településmarketingben is értelmezhetők: 1. A Corporate/ City Design (CD) - városkép: magába foglalja azon egymásra épülő formai arculati elemek egységes rendszerét, amelyek összhangot mutató vizuális megjelenést eredményeznek. Benne a logó, a védjegy, a zászló és az egyedi építészeti elemek is megjelennek, egyedivé válnak. Siófok esetében sok olyan egyedi, köztudatban is meglévő elem létezik, ami a kialakítandó arculat fontos része lehet. Ilyen például a Víztorony, a Galerius fürdő, a Petőfi sétány, az Aranypart és az Ezüstpart. A város, kulturális és építészeti szempontból is jelentős értékekkel rendelkezik, melyeknek feltétlenül meg kell jelenniük a kialakítandó arculatban. Emellett fontos lenne az olyan arculati elemek hangsúlyozása is, amely a jövőképet megerősítve, egy üdülőváros képét erősítik. Ilyen elemek lehetnek új városi sétány megépítése a Balaton partszakaszán, illetve átépítése, valamint a Sió-zsilip fejlesztése.

IVS Siófok

2. Corporate/ City Behavior (CB) – városi viselkedés a térséget, települést valamilyen formában megjelenítő, képviselő személyek, hírességek, intézmények. A lakosság szűkebb-tágabb körének viselkedése, magatartása, kultúrája, amelynek legfontosabb elemei a nyitottság, kooperációkészség, barátságosság, vendégszeretet, nyelvismeret, kapcsolattartási készség. Siófokon élő, vagy nyaralóval rendelkező híres emberek – pl.: Csiszár Elek festőművész, Varga Imre szobrászművész, Dr. Kopár István hajózási igazgató - hozzájárulnak a városról kialakított imázshoz, és munkásságukkal befolyásolják a Siófokról alkotott véleményt is. Siófok alapvetően kisvárosias jellegű, és a város tervezettségéből adódóan sokféle embercsoport él itt. Ennek köszönhetően az emberek barátságosak, nyitottak és vendégszeretők, ami fontos eleme a városról alkotott képnek – például egy külföldi számára.

3. Corporate/ City Communication (CC) – városi kommunikáció pedig nem más, mint a közvetlen és közvetett kommunikációs eszközök alkalmazásának szisztematikus, kombinált rendszere. Siófok külső és belső kommunikációja több csatornán folyik. Ide tartozik a városban igen sokszínű média, a személyes kapcsolatok rendszere, a hivatalos és a személyes kommunikáció is. A városidentitás kialakításának és alkalmazásának célja az individualizálás, egy tudatos városazonosság kialakítása. Voltaképpen az arculat, a CI olyannyira szorosan összekapcsolódik a fejlesztési stratégiához, hogy mindazon tényezők együttesét jelenti, amelyek a külső és a belső lényeget és a megjelenési formát kialakítják, s ez által megadják az adott terület, város jellegét.

A marketing, mint horizontális tevékenység a jövőkép minden eleméhez kapcsolódik. 1. A város menedzsment funkcióinak fejlesztése: A város menedzsment funkcióit az önkormányzat (képviselőtestület, bizottságok, polgármesterei hivatal) és bizonyos intézményei látják el. Ezen rendszereket folyamatosan fejleszteni kell, hogy az újabb kihívásoknak megfeleljen, és hatékonyan tudja megvalósítani a városfejlesztési elképzeléseit.

IVS Siófok

A prioritás célcsoportjai tehát jól lehatárolhatóak: a város működtetésével foglalkozó önkormányzat és intézményei.

2. A város imázsának javítása: Siófok városidentitását tudatosítani kell mindenkivel, aki kapcsolatba kerül a várossal. Ki kell alakítani egy pozitív képet a városról, amit meg kell mutatni az érintetteknek, hogy ismerjék meg ezt az „új” Siófokot. A célcsoport ennek megfelelően nagyon tág kört ölel fel. Kiemelni a külső befektetőket és a turistákat kell, hiszen ők akkor „veszik meg” a várost, ha egy meggyőző képet kapnak róla, de a helyi szereplőknek is tudatában kell lenniük a kialakítandó városi önképpel, hiszen ők is alakítják, illetve terjesztik azt.

3. Külső és belső kommunikáció fejlesztése: A város életének szinte minden (külső és helyi) résztvevője között van valamiféle kommunikáció. Ezt a nagyon sokrétű, több dimenziójú kommunikációt kell folyamatosan javítani, hogy a kapcsolati rendszerekként definiált eladási csatornák bővüljenek, és az egyes helyi tevékenységek hatékonysága javuljon. A célcsoport – a marketing és kommunikáció horizontális mivoltával összhangban – szintén lefedi az összes helyi és külső érintettet. Kiemelni a – máshol még nem említett – civil szervezeteket és a helyi és országos médiát lehet.

A stratégiai célok fenti prioritások mentén való megvalósításával egy olyan ÚJ VÁROS gazdasági, humán, kulturális és idegenforgalmi hátterének megteremtését támogatjuk a marketing eszközeivel, amelyben az itt élők, a munkavállalók, a vállalkozások és az ide látogatók is jól érzik magukat.

IVS Siófok

Célpiramis Siófok városmarketing tervéhez Jövőkép A város 15-20 évre szóló hosszú távú céljának megvalósítása révén egy olyan európai kisváros jövőképe rajzolódik ki, mely népszerű üdülőhely, ahol a város lakóinak megélhetése, jó színvonalú életminősége tartósan biztosított. A város népszerűsége folyamatosan növekszik a turizmus és a gazdaság szereplői körében. A város gazdasági fejlődésének üteme növekedjen

Befektetők vonzása a városba, a befektetők kezelése legyen egységes

Helyi vállalkozások fejlődjenek, működési feltételeik javuljanak A munkavállalók és a munkaerőpiac fejlődjön

A lakosok életminősége, életkörüménye és életfejlesztési lehetősége javuljon

A város idegenforgalmi élete fejlődjön

A város váljon vonzóvá

A lakosok életkörülménye fejlődjön

Az idegenforgalmi kínálat fejlődjön

A város menedzsment funkciói fejlődjenek

A lakosok életminőségének fejlődjön

Az idegenforgalmi kereslet élénküljön

A lakosok fejlődési lehetőségei javuljanak

Az idegenforgalommal kapcsolatos koordináció és partnerség fejlődjön

A város imázsa javuljon

Külső és belső kommunikáci ó fejlődjön

A fenti célok úgy érhetőek el, úgy valósíthatóak meg hatékonyan, ha a városmarketing tevékenységek egy kézben összpontosulnak, azaz egy szervezet (vagy kezdetben csak egy szakértő) foglalkozik ezen ügyekkel. A megfelelő koordináció hiányában ugyanis a

IVS Siófok

tevékenységekkel nem lehet majd olyan kedvező hatásokat elérni (ha egyáltalán megvalósulnak),

amelyek

hozzájárulnak

a

város

fenntartható

fejlődéséhez,

fejlesztéséhez. A városmarketing tevékenységek felügyeletét az önkormányzatnak kell ellátnia. A városmarketing szakmailag a városfejlesztéshez kapcsolódik a legszorosabban, hiszen annak egy támogató tevékenysége kell, hogy legyen.

2.2.6 Információs társadalom A gazdasági élet változása és az Információs Technológia robbanásszerű fejlődése következtében, politikai-társadalmi korlátozás nélkül egyre több ember számára válik lehetségessé Siófokon az otthoni, munkahelyi, vagy mobil számítógépen és mobiltelefonon keresztül a naponta bővülő információtömeghez való hozzáférés.

E jelenségek az élet minden területét átalakítják, gyökeresen megváltoztatják az egyén társadalomban elfoglalt helyét, az így kialakuló új társadalmi struktúrát nevezik Információs Társadalomnak.

Az előzőek szerint, a társadalom szerkezetében történő változások elősegítették, hogy Siófokon is megindulhasson az Információs Társadalom kialakulása.

A változás következtében a különböző területeken az eddiginél dinamikusabb fejlődés várható: A gazdasági életben növekszik, a közvetlen kapcsolatok létre jötte a gazdasági élet szereplői között (virtuális vállalatok, távmunka, elektronikus kereskedelem) Az államigazgatásban lehetőség nyílik a kormányzati munka hatékonyságának növelésére, elektronikus ügyintézés kiterjesztésére, az állampolgárok teljes körű tájékoztatására. A kultúra és ismeretszerzés területén a különböző információforrások (könyvtárak, múzeumok, képtárak, zenetárak, adatbázisok) anyagainak Internet hálózaton való elérhetősége a tanulás, (távoktatás) nagy része már ma is elérhető. Az emberek mindennapi életében saját kommunikációs termináljuk segítségével napi tevékenységük mind nagyobb részét képesek lesznek otthon elvégezni.

IVS Siófok

Ezeken a területeken jelentős előre lépést jelent az elektronikus aláírás lehetősége. A JKH Juhász Kft. 1995-ben kezdte meg számítástechnikai alkatrészek forgalmazását. Tevékenységi

körük

ekkor

magánfelhasználók

számítógépeinek

értékesítésére

korlátozódott. Az idő múlásával profiljuk kiszélesedett. Jelenlegi tevékenységi körük: •

Számítógépek és perifériáinak értékesítése, üzembe helyezése, javítása

•

Használt számítástechnikai eszközök vásárlása, bizományi értékesítése

•

Hálózati rendszerek kiépítése, rendszerfelügyelete

•

Számítástechnikai anyagok, kellékek, irodatechnikai eszközök és anyagok értékesítése

•

Informatikai rendszerek kialakítása (felméréstől egészen a kivitelezésig)

•

Számítástechnikai szerviz, karbantartás egyéni igényeknek (alkalmi, átalánydíjas)

•

Számítógépek igény szerinti optikai- és teljesítmény tuningja

•

Internet hozzáférés értékesítése

Bázis Net Cafe

A Bázis Net Cafe 2005-ben azzal a céllal jött létre, hogy a széles italválaszték és többféle nagyon finom kávé mellet megerősítse Siófokon az internet elérhetőségét. Gépparkjuk 8 db asztali számítógépből áll, amin a szélessávú DSL hozzáférést biztosítják. A notebookkal érkezők számára külön asztalt tartanak fenn. A gépek minden igényt kielégítenek, tartalmaznak CD és DVD író és olvasókat, web-kamerákat, fejhallgatókat. Az internet hozzáférés gépenként 300 Ft/óra

Siófok Város Polgármesteri Hivatala több mint hat éve indította el, teremtette meg a lehetőségét az elektronikus ügyintézésnek. Ennek első kezdeti lépéseként a város honlapjának Polgármesteri Hivatal főoldalán letölthetővé vált a különböző ügyek intézéséhez szükséges nyomtatvány és segítségként a kapcsolódó önkormányzati rendelet. Második lépésként már lehetővé vált az ügyfelek részére a tényleges elektronikus ügyintézés, melynek néhány funkciója csak felhasználói azonosítás után érhető el. IVS Siófok

Az Országgyűlés 2005. július 4-én elfogadta az elektronikus információszabadságról szóló törvényt. Elsődleges célja az átlátható állam megteremtéséhez szükséges jogi feltételek kialakítása. A törvény ennek érdekében előírja a tételesen meghatározott közérdekű adatok Interneten történő közzétételét, a jogszabálytervezetek, jogszabályok és részben a bírósági ítéletek anonimizált változatának nyilvánosságra hozását, továbbá az adatok kereshetőségét, fellelhetőségét szolgáló egységes közadatkereső rendszer kialakítását. Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás 2006-ban pályázott szélessávú internet kiépítésére. A projekt 247 500 000 Ft-ot nyert és ezzel megindult az információs társadalom kiépítése nem csak Siófokon, hanem az egész kistérségben.

2.2.7 Kultúra szerepe

A város kulturális intézményhálózatának általános jellemzői a sokszínűség, a kistérségi- és regionális szerep, valamit a meghatározó részben önkormányzati működtetés és fenntartás. A városi kultúra központi intézménye a Kálmán Imre Kulturális Központ, amely 2007ben vette fel a városa szülöttének, Kálmán Imrének nevét. Az elmúlt egy-, másfél évben az intézmény működése – az új igazgató kinevezésével – minőségi változáson ment át. Egyszerűen szólva falusi művelődési házból valódi kulturális centrum lett, ahol vendégtársulatok előadásában igényes színházi bemutatók, operett- és musical előadások zajlanak telt házak előtt. Az emeleti galéria általában helybeli festő- és fotóművészek tárlatának ad helyet. Az épületben található Teátrum Kávéház maga is a kulturális tér része, benne felolvasó esteket, jazz koncerteket, előadóesteket tartanak. Az épület a közösségi élet centruma. Helyiségeit művészeti szakkörök, civil szervezetek, műkedvelő egyesületek használják, azonban a helyiség igény sokszorosa annak, mint amit ki lehet elégíteni. Rendszeresek az épületben a játszóházi foglalkozások, a táncház programok. A Kulturális Központ programja interneten megtekinthető, a havi programfüzetek minden postaládába eljutnak.

IVS Siófok

A Kulturális Központ épületében működik a Városi Könyvtár felnőtt részlege, amely általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtár. A könyvállomány mintegy 176 ezer kötet. A könyvtárban hangtár, helytörténeti gyűjtemény, periodika, hírlap- és folyóirat gyűjtemény működik. Folyamatban van az anyag számítógépre vitele. A látogatók internetet használhatnak. A könyvtár maga is szervez kulturális programokat (középiskolák párbaja, reneszánsz év, Százszorszép szakkör, stb.) A kistérségi szerep betöltésének keretében a könyvtár mozgókönyvtárat működtet, segít a falusi könyvtáraknak a könyvbeszerzésben. A könyvtár fontos funkciója a városban tanuló mintegy 2500 középiskolás és felsőoktatásban tanuló részére a tanulmányokhoz szükséges szakirodalom biztosítása. A Gyermek könyvtár a felnőtt könyvtárral közös szakmai irányítás alatt külön épületben működik.

A Siófoki Művészeti Iskola 1998-ban a városi zeneiskolára, valamint a közel 60 éves múltra visszatekintő Balaton Néptánc Együttesre támaszkodva jött létre. A város kulturális életének fontos tényezője, rendezvényeinek állandó résztvevője. A zenetagozaton magánének, furulya, fuvola, szaxofon, klarinét, hegedű, gordonka, gitár, zongora, ütő és rézfúvós tanszakok működnek. Tánctagozaton néptánc szakra járhatnak a hallgatók. Az iskolában növendék fúvószenekar és 15 tagú ifjúsági női kamarakórus működik. A táncegyüttes rendszeres résztvevője a hazai és nemzetközi fesztiváloknak. Az alapfokú táncképzés hét korcsoportban történik. Az iskola 2007-ben „kiváló minősítésű alapfokú művészetoktatási intézmény” címet kapott. A Zenetagozat a Mártírok u. 5. sz. alatti felújított ingatlanban működik. A tánctagozat számára a Beszédes József Általános Iskola használaton kívüli tantermei adnak otthont.

A kulturális intézményrendszer részei a Kálmán Imre Emlékház, az Ásvány Múzeum, a Tojás Múzeum és a Híradástechnikai Múzeum.

IVS Siófok

Kulturális rendezvények színtere (nem önálló intézmény) az 1960-as években épült, 1500 fő befogadására alkalmas Szabadtéri színpad. A rögzített műanyag széksorokból álló nézőtér és a tető nélküli színpad rossz állapotban van. 2007-ben összesen hat előadást tartottak ezen a helyszínen.

A kulturális intézményrendszerhez tartozik a Nagystrand, amelynek keleti oldalán lévő homokfövenyes partszakasz napközben fizetős strandként-, estétől hajnalig szórakoztató központként működik.

A magánkézben lévő Művésztelep célja a minőségi művészet- és értékteremtés és folyamatosan bővülő kortárs műgyűjtemény létrehozása a festői környezetben. A városban több galéria is működik (Siófok Galéria, Szilfa Galéria, Jordán Galéria).

A Kodolányi János Főiskola nagyközönség által látogatható díszterme, a klasszikus zeneművek és más művészi produkciók előadásának színhelye.

A kulturális infrastruktúra általános jellemzői az felújítások elmaradása miatt bekövetkezett állagromlás, a műszaki-technikai elavultság és a helyhiány.

Az építése idején korszerűnek számító Kulturális Központ épületén átadása óta felújítás nem volt, a szinten tartó karbantartások ellenére mind építészetileg, mind gépészetileg elavult: − elavult a közműhálózat, megoldatlan a teljes akadálymentesítés, − az épület hőszigetelése az építés idején alkalmazott normáknak felel meg, − a színház nem rendelkezik zsinórpadlással, nagyobb méretű díszleteket nem lehet az épületbe behozni, az öltözők különösen rossz állapotúak, a színpadtechnika elavult, − elhasználódtak a nézőtér ülései, − a karzatról nem látható be a teljes színpad, − a terem akusztikája nem teljesen elégíti ki az igényes zeneművek előadása során felmerülő igényeket,

IVS Siófok

− a jelen pályázat előkészítése során elvégzett vizsgálatok statikai problémákat tártak fel.

A rendelkezésre álló kulturális tér minimális szinten sem képes kielégíteni az igényeket. − nincs elegendő hely a városban tevékenykedő művészeti egyesületek, amatőr művészeti szakkörök és civil szervezetek számára. − a Könyvtár alkalmatlan arra, hogy kényelmes helyben olvasási lehetőséget biztosítson, illetőleg az igények szerint bővítse szolgáltatásait. Nincs hely a helytörténeti kutatásokra és az anyag bemutatására. A raktár hiánya miatt a pincében és a Vak Bottyán utcai Általános Iskolában tartanak könyveket. − raktározási problémákkal küzd színház is (díszletnek-jelmeznek nincs helye), szűkösek és rossz állapotúak az öltözők, nincs megfelelő zuhanyozási lehetőség, − hiányzik a helybeli amatőr művészek számára bemutatkozási lehetőséget biztosító-,

vagy

kisebb

létszámú

közönség

befogadására

(esetleg

filmvetítésre) alkalmas helyiség, − önmagában is rossz az, hogy a felnőtt- és a gyermek könyvtár külön helyen működik, de különösen kedvezőtlen a gyermek könyvtár vasút melletti helyszíne. − nincs alkalmas tér Varga Imre szobrászművész (a város szülötte) műveinek befogadására.

A fesztiválok szerepe, gazdasági vonatkozása: pavilonok, kézművesek, őstermelők, önkorm. Bevétel, nő a vendégéjszakák száma, szezonalitás csökkentése – őszi hónapok fesztiváljai

IVS Siófok

2.3. Társadalom 2.3.1 Demográfia

Siófok Somogy megye második legnagyobb lélekszámú települése, a Balaton-part legnépesebb városa.

Állandó lakosok száma: Élve születések száma: Házasságkötések száma: Halálozások száma:

2002 2003 2004 2005 23.917 23.983 24.119 24.252 582 592 583 577 135 141 123 597 601 541 568

2006 24.252 585 148 596

Siófok állandó lakosainak száma a település dinamikus fejlődésével párhuzamosan nőtt. Az elmúlt 40 év alatt közel megduplázódott az itt élő népesség. 1960-ban 13.000 fő, 2006-ban 24.252 fő volt a város lakosainak száma. Az utóbbi években az országos, és más településeken tapasztalható tendenciával ellentétben Siófokon folyamatosan nőtt a lakosok száma. A növekedés nem a természetes népszaporulatból, hanem a betelepülők átlagosnál nagyobb számából adódott.

A város gazdasági életében jelentős szerepet betöltő idegenforgalom, a hozzá kapcsolódó szolgáltatások, valamint az itt telephellyel rendelkező országos, illetve regionális szervezetek, vállalkozások a munkalehetőségek széles skáláját kínálják a városlakók, valamint a városkörnyékiek számára.

2.3.2 Foglalkoztatottság, jövedelmi helyzet, szociális ellátás, képzettség

A város egészét illetően elvégzett elemzések azt mutatják, hogy a foglalkoztatottság és a jövedelmi helyzet arányszámai az utóbbi időszakban lényeges javulást nem jeleznek. A város lakosainak száma nőtt, a foglalkoztatottsági és jövedelmi helyzet az utóbbi években gyakorlatilag szinten maradt. A városrészenkénti elemzésnél részletesebben vizsgáljuk a szegregációs mutató értékét is. A város egészére nézve ez a mutató alig haladja meg a 10%-ot, tehát jóval az 50% alatt van.

IVS Siófok

A foglalkoztatottság és jövedelmi helyzet alakulására a makrogazdasági folyamatok is hatással vannak: ezen a téren általánosságban is megtorpanás tapasztalható. Siófok város ilyen jellegű mutatószámai az országos átlagnál még mindig lényegesen kedvezőbbek. Siófok város egészére vonatkozó adatok:

Lakónépesség: 2002: 23.917 fő 2003. 23.983 fő 2004. 24.119 fő 2005. 24.252 fő 2006. 24.461 fő

Lakónépességen belül az alábbi a korcsoportok aránya (2006-os adatok:) 0-14 év:

3.216 fő

15-59 év:

15.889 fő

60-x év:

5.140 fő

Nyilvántartott álláskeresők száma:

2006.12.20-án: .1.025 fő

2007.12.20-án: 1.009 fő

Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában:

2006: relatív mutató: 6,37 % arányszám: 1,04 % (2007-ben a foglalkoztatási ráta 56,1 %.)

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: 2006-ban: 1,9%, 2007-ben: 2,0%

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 2006-ban: 59,11%,

IVS Siófok

2007-ben: 58,47%

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 2006-ban: 40,89%, 2007-ben: 41,53%

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (szegregációs mutató) 2006-ban: 12,8%, 2007-ben: 12,9%

2.3.3 Egészségi állapot

A város profiljából adódóan nem iparváros, hanem turisztikai központ, ennek megfelelően jelentősebb környezetszennyező forrás nem található a településen. Mindemellett a Balaton vízminősége az elmúlt években javuló tendenciát mutat. A város egészségügyi ellátása a megyében illetve a kistérségben a legfejlettebb infrastruktúrával rendelkezik, a Siófok Város Kórház- Rendelőintézetnek köszönhetően. A turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően rendkívüli mértékben találunk wellness és spa szolgáltatásokat,

rehabilitációs

központokat,

gyógyvizes

kezeléseket

nyújtó

központokat. Ugyanennek tudható be a kerékpáros és aktív turizmus erősödése, mely tovább serkenti a lakosság egészséges életvitelének kialakulását, növekedését. A fentiek alapján elmondható, hogy a város lakossága egészségi állapotát tekintve jobb helyzetképet mutat a környező települések lakosságához mérten.

2.3.5 Egyházak, civil szervezetek A városban működő egyházakkal önkormányzatunk kapcsolata kiegyensúlyozott, jónak mondható. Hitéleti tevékenységükhöz szükséges templomaikat a rendszerváltást követően megépítették, a meglévőket felújították. Ezek fejlesztéseit, jó karban tartását az önkormányzat anyagilag is támogatja, műemlékvédelmi pályázataikat segítjük.

IVS Siófok

Örvendetes, hogy közösségi megmozdulásainkon az egyházak képviselői is részt vesznek, illetve az önkormányzat képviselőit jeles egyházi eseményekre meghívják. Az egyházi vagyoni kárpótlás folyamatát kölcsönös megelégedéssel sikerült lezárnunk. Két ízben is felmerült a legnagyobb egyházzal történő tárgyalásokon az oktatás sokszínűsége érdekében egyházi fenntartású oktatási intézmény alapítása városunkban. Ehhez az önkormányzat segítségét felajánlotta, ám az alulfinanszírozás miatti félelem miatt a Római Katolikus Egyház ettől elzárkózott. A Kiliti városrészben ugyanakkor az egyház ingatlanának felhasználásával a szociális ellátás területén kiváló együttműködés alakult ki a Máltai Szeretetszolgálat bevonásával.

Civil szervezetek A kulturális, közművelődési és karitatív civil szervezetek száma folyamatosan emelkedik. Jelenleg 57 egyesület és 20 alapítvány működik a városban, amelyek az önkormányzattal kapcsolatban állnak és a hivatallal nyilvántartásba vételüket kérték. Természetesen ezen nyilvántartásba vétel csak a kapcsolattartás igényét jelenti, ennél lényegesen magasabb számú civilszervezet működik, amelyek szoros kapcsolatban nincsenek az önkormányzattal, ám rendkívül hasznos tevékenységeket fejtenek ki.

Az önkormányzatai költségvetésben ezen civil szervezetek működéséhez és programjaik megrendezéséhez támogatást biztosít a Képviselőtestület. Ezen kívül Siófok város polgármestere a saját keretéből, az Oktatási és Közművelődési Bizottság, valamint az Egészségügyi és Szociális Bizottság – eseti elbírálással – bizottsági keretből támogatja rendezvényeiket. A rendezvények megszervezését az Oktatási Iroda segíti.

A civil szervezeteknek 2002. márciusáig a Kálmán Imre sétány 3. sz. ingatlanban (volt BIB székház ) adott helyet az önkormányzat. Jelenleg a karitatív civil szervezeteknek a CSSK, a közművelődési szervezeteknek a DBKK ad helyet, valamint több önkormányzati intézmény támogatja a civil szervezeteket azzal, hogy működésükhöz helyet biztosít.

Az Önkormányzat megbízta a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, hogy a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 65. §. (1)-(3) bekezdése alapján 2007.01.01-jétől kezdődően határozatlan ideig lássa el a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretébe tartozó feladatokat Siófok város közigazgatási területén. IVS Siófok

E szociális feladat ellátására a központi költségvetési törvényben meghatározott „önkormányzati” és „kistérségi társulási” normatíva biztosít fedezetet. Az ellátást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Gondviselés Háza Integrált Intézménye (Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtó Szolgálat) 8600 Siófok, Béke tér 2. látja el, maximum 40 személy számára. Kiliti civil ház Ehhez az önkormányzat a volt katolikus iskola épületét biztosítja. Az épülethez lakások is tartoznak: a tervek szerint itt kerül elhelyezésre a családok átmeneti otthona. Az épület elején található 2 db volt tanterem ad otthont a Kiliti-városrész civil szervezetei számára. Mindkét esetben az üzemeltetést a Szeretetszolgálat biztosítja. Sport A városban 29 sportágban 52 sportegyesület működik. Ezekben az egyesületekben cca. 1700 fő sportol.

Siófok önkormányzata öt kategóriában támogatja a civil sportszervezeteket:

Működési alaptámogatás

Verseny - és élsport támogatás

Utánpótlás - nevelés támogatása

Szabadidősport támogatás

Diáksport támogatás

IVS Siófok

2.4 Települési környezet 2.4.1 Természeti környezet állapota Örvendetes, hogy Siófok város lakossága egyre inkább környezettudatos magatartást tanúsít. Jó lakossági kapcsolatokat tudtunk kialakítani a szelektív hulladék gyűjtés területén. Fokozni kell erőfeszítéseinket az illegális szemétlerakás elkerülése érdekében és az élet minden területén segíteni kell a természettel való harmonikus együttélés formáinak kialakítását és tudatosítását. A természet értékeinek megbecsülését segíti a Töreki természetvédelmi terület kialakítása és fejlesztése, amelyet a zöld túrizmus fejlesztésére is fel tudunk használni. Ugyanakkor eddig sikerült elkerülnünk a kétségtelenül megjelent azon igényt, hogy csárda romantikára alapozó, a valódi értékeket megsemmisítő fejlesztések tegyék tönkre a területet. A Balaton vízvédelmére törekedve cél a település teljes csatornázottságának megvalósítása,

2.4.2 Épített környezet Az épített (illetőleg: mesterséges) környezetünket együttesen alkotják az építmények, valamint a burkolt és a zöldfelületek (fasorok, parkok, kertek). Siófok mai szerkezete a XIX–XX. sz. során alakult ki. Viszonylag fiatal az épületállományunk. Nincs sok régi épületünk, műemlékünk. A legrégebbi (sokáig Borharapó néven ismert) épület is a XVIII. sz. végén épült. Siófok fejlődésének több külső gyorsító tényezője is volt. A jelentősebb gyorsító tényezők közé tartozik a Déli Vasút XIX. sz.-i megépítése, valamint a Balaton turisztikai szerepének felértékelődése mindkét világháborút követően, először az ország területének csökkenése, másodszor pedig a Ny-i országhatár lezáródása következtében.

A település épületállománya sokféle építészeti irányzatot követ, még egy-egy korszakon belül is. Az ebből eredő vegyes kép adja a sajátos siófoki hangulatot, bár ezt különböző elemzők más-más módon értelmezik. A vegyes kép ellenére a helyi építési szabályok felülvizsgálatai során mindig megkíséreltük meghatározni a siófoki építészeti karakter – követendő – elemeit, de a már említett építészeti sokféleség miatt ez még egyszer sem,

IVS Siófok

és a legutóbbi felülvizsgálat során sem sikerült. A várossá válást követő első általános rendezési tervet 1978-ban fogadták el, s azóta általában fél évtizedenként korszerűsítették, legutoljára pedig 2005-ben korszerűsítettük azt.

Az önkormányzatunk egyik feladata a város összehangolt fejlesztésének biztosítása, jogi, szervezési és gazdasági eszközökkel. Mindig arra törekedtünk, hogy a lehető legjobb legyen a város működése és üzemeltethetősége, valamint a lehető legjobban érezzék itt magukat a városlakók és a vendégek, a város képe pedig a lehető legesztétikusabb legyen. A hatályos „településrendezési eszközeink” az alábbiak: -

a

22/1997.(II.20.)

sz.

képviselő-testületi

határozattal

jóváhagyott

Városfejlesztési Koncepció; -

a

49/2005.(IV.28.)

sz.


határozattal

elfogadott

Településszerkezeti Terv; -

a

23/2005.(IV.29.)

sz.

önkormányzati

rendelet

a

Helyi

Építési

Szabályzatról és a mellékletét képező Szabályozási Tervről.

A helyi építésügyi szabályok megalkotása során a lehető legkevesebb előírásra és a lehető legnagyobb építtetői szabadság biztosítására, ugyanakkor a különböző létesítmények lehető legkedvezőbb funkcionális és esztétikai összhangja kialakításának elérésére törekedtünk. Az említett rendezési terveink az alábbiak szerint osztják fel a városunk beépítésre szánt területét:

jelenleg:

távlatban:

-

nagyvárosisas lakóterület

28 ha

28 ha

-

kisvárosias lakóterület

95 ha

97 ha

-

kertvárosias lakóterület

560 ha

719 ha

-

üdülőházas üdülőterület

97 ha

105 ha

-

hétvégiházas üdülőterület

378 ha

409 ha

-

településközpont vegyes terület

103 ha

103 ha

-

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

108 ha

212 ha

-

ipari gazdasági terület

100 ha

104 ha

-

különleges terület

112 ha

343 ha

IVS Siófok

A város építészeti értékeinek megőrzése, sajátos képének formálása szempontjából fontos még a helyi építészeti és történeti értékek védelméről szóló 22/2005.(IV.29.) sz. önkormányzati rendelet is. Ez az országos védelem alatt álló 4 db műemléken túl helyi védelem alatt tartja – az építményeivel és kertjeivel együtt – az egykori „Fürdőtelep” egész területét és a városközpont területének É-i részét, valamint további 11 db, e védett területen kívüli építményt.

A helyi építésügyi rendeleteket – az országos és a regionális hatályú rendeletek mellett – kötelező figyelembe venni mind a városfejlesztési, mind a hatósági döntések során. A hivatalunkban működő, kistérségi illetékességű építésügyi hatóság azonban a jogszabályok betartásának megkövetelésén túl fontosnak tartja az építészeti szempontok érvényesítését is. Ezt segíti még a balatonendrédi önkormányzattal közösen foglalkoztatott települési főépítész is.

Siófok épített környezete szépen fejlődik. Az új épületek többsége – az építtetői szándékoknak, valamint a tervezői és a kivitelezői munkának köszönhetően – a korszerű építészeti követelményeknek megfelelően, a környezetéhez igazodóan épült. Sok régi – köztük több helyi védelem alatt álló – épületet újítottak fel. A tulajdonosok, használók nagy többsége szépen gondozza az ingatlanait.

2.4.3 Lakásállomány Siófok város néhány jellemző lakókörnyezeti adata: Mutató

Lakónépesség

megnevezése

száma (fő)

Lakásállomány (db)

1 lakásra jutó népesség száma (fő)

Sóstó

115

116

0,99

Ipartelep

20

11

1,8

Belváros

9575

4412

2,17

Újhely

1130

555

2

Széplak

170

99

1,7

Fokihegy

5726

2314

2,47

Kiliti

5323

1809

2,94

IVS Siófok

Töreki

235

113

2

Külterület

87

43

2

Történelmi Üdülő

650

393

1,65

Központ

Lakásállomány összesen:

2005:

11.114 db

Épített lakások száma:

2005:

317 db

Megszűnt lakások száma:

2005:

11 db

A városban az utóbbi három évben több, mint 3.600 lakhatási engedélyt adtak ki. Ezek 95%-a magas színvonalú lakás, mely egész éves itt tartózkodást tesz lehetővé. Az idén átadásra kerülő lakások, nyaralók száma meghaladja az ezret. Siófok lélekszáma, az országos trendeket megcáfolva, folyamatosan növekszik. A közterületeink, közútjaink, parkjaink műszaki, esztétikai állapotát is folyamatosan fejlesztjük. Ezeket e dokumentáció más részei részletesebben ismertetik. Vannak azonban – különböző okok miatt – városépítészeti szempontból kedvezőtlen jelenségek is. Lehet látni olyan épületeket, amelyek a méreteik, formaviláguk vagy funkciójuk miatt idegenül hatnak a környezetükben, és az itt élők, a város vendégei, valamint a szakértők részéről is csak nehezen fogadhatók el. Látni még befejezetlen vagy romos épületeket, elhanyagolt ingatlanokat is. Néhány többegységes lakó- vagy üzletház egy-egy egységének homlokzati részét, erkélyét vagy portálját – a közösségi szempontok mellőzésével, illetőleg reklámcéllal – a többitől csúnyán eltérő módon alakították ki. Több építési telken, valamint közterületi szakaszon láthatók tömegesen, rendezetlenül elhelyezett, egymást is zavaró, összességükben vizuális környezetszennyezést okozó tájékoztató- és reklámtáblák.

A feladatok között – a „településrendezési eszközök” időszakonkénti felülvizsgálatának kivételével – nem lehet önállóan szerepeltetni az épített környezet védelmét és fejlesztését, mivel az egyes ingatlanok és a közterületek kialakítása, fenntartása, fejlesztése során – más szempontok mellett – kell az ezzel kapcsolatos szempontokat érvényesíteni. Szinte minden intézkedés alakít – közvetlenül vagy közvetve – a város képén.

IVS Siófok

2.4.4 Települési környezeti infrastruktúra

Siófok közlekedési, kommunális és infrastrukturális ellátottsága mind országos összehasonlításban, mind a Balatoni térségen belül kiemelkedőnek számít. A város a Balaton déli partjának közúti, vasúti és hajózási csomópontja, a Siófok-Kiliti nemzetközi polgári repülőtér – terveink szerint – a légi elérhetőséget is biztosítja. Az M7-es autópálya a város egyik fő közlekedési kapcsolata. Nagy jelentőségű, hogy az M7-es autópálya felújítása, és Siófokig 4 nyomsávossá bővítése az elmúlt években megtörtént, valamint folytatódik az autópálya tovább építése.

A város és térsége fejlődésének újabb perspektívát ad a határ menti piacok közelsége, a Szlovéniával és Horvátországgal történő termelési és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetősége. A tervezett Észak-Dél autópálya Siófok közelében fogja keresztezni az M7-es autópályát, ami a város szempontjából szintén kedvező. Siófok a Budapest-Trieszt vasúti fővonalon helyezkedik el, mely fővonal bonyolítja le az Ukrajna és Dél-Európa közötti tranzitforgalmat, valamint ennek révén a város és térsége az Adriai kikötők elérésével kapcsolódik a tengeren túli és mediterrán térségek országaival történő kereskedelem hálózatához. A város kiterjedt belső úthálózattal is rendelkezik, melynek hossza meghaladja a 200 km-t.

Siófok város

közműellátottsága

országos

összehasonlításban kiemelkedően

jó

színvonalú. A belterület nagysága, a közműhálózatok hossza és kapacitása a megyei jogú városok ilyen jellegű adataival hasonlítható csak össze. Lakosságarányosan mind a belső úthálózat, mind a közműhálózatok hossza és kapacitása terén a siófoki ellátottság a megyei városok ilyen jellegű adatait meghaladja.

Siófokon két jelentős létesítmény biztosítja a város, illetve a városkörnyék vízellátását, a szennyvizek ártalmatlanítását. A Balaton-széplaki felszíni vízmű, a Balatonvilágos és Balatonszemes közötti terület legjelentősebb ivóvízbázisa, melynek kapacitása 32.000 m3 naponta. A siófoki szennyvíztisztító telep Balatonvilágostól Balatonszárszóig gyűjti

IVS Siófok

össze a szennyvizeket, és gondoskodik azok tisztításáról. A bővítések következtében 1997-től a szennyvíztisztító telep szintén 32.000 m3/nap kapacitással rendelkezik.

A városban lévő lakások, üdülők, nyaralók száma hozzávetőlegesen 18.000 db. Ezek 98 % -ában van vezetékes ivóvíz ellátás, a szennyvízhálózatra az ingatlanok 80 %-a csatlakozott, a vezetékes gázellátás 78 %-ban, az elektromos áramellátás 99 %-ban megoldott. Siófok infrastrukturális ellátottsága az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően európai színvonalú. A telefonbeszélő helyek számát tekintve Siófokon az országos átlaghoz képest az ellátottsági arány közel kétszeres. A város hálózati infrastruktúrája jól kiépített és megfelelő tartalékkapacitásokkal rendelkezik a további fejlesztések kiszolgálására. A bemutatott, kétségtelenül nagyon pozitív adatokból az is következik, hogy a szennyvízhálózat tovább építése az elkövetkezendő időszak egyik fontos feladata.

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): nincs adat Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km): 2005: 240,2 km Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): 2005: 313 db Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza (km): 2005: 150,1 km Alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya: nincs adat Zöldfelületek nagysága (1000 m2):

2005: 755

2.4.5 Közlekedési infrastruktúra

Siófok fontos közlekedési csomópont. Megközelíthető Budapestről az M 7-es autópályán, Kaposvárról 67-es számú főútvonalon, Nagykanizsa felől a 70-es számú úton. Vasúti csomópontként is e három irányból fogadja a személy-, illetve teherforgalmat. Vízi úton az északi parttal van összeköttetése. A város területén polgári repülőtér is működik. Autóbusz közlekedés: A város különböző területeire hét helyi járatú autóbusz szállítja az utasokat. Ezen kívül az Autóbusz-állomáson bonyolódik Somogy megye belső települései felé, illetve a Dunántúl nagy városaiba, valamint Szegedre és a fővárosba az autóbusz-forgalom. 1. Autóbusz-állomás - Széplak, alsó v.mh

IVS Siófok

2. Autóbusz-állomás - Sóstó, Kemping 3. Autóbusz-állomás – VOLÁN - telep 4. Autóbusz-állomás - Béke tér 14. Autóbusz-állomás - Szeptember 6-a tér 5. Autóbusz-állomás - Somogyfok 6. Autóbusz-állomás - Foki-hegyi iskola 7. Autóbusz-állomás - Töreki, alsó A helyi járatok üdülési szezonban 20 percenként közlekednek, míg a szezonon kívül óránként. Május és szeptember között éjszaki járatok is indulnak, mellyel a fiatalok és a bulizni vágyók könnyen eljuthatnak a helyi szórakoztató egységekbe, és visszafele a szállásukra. Fontos megemlítenünk az autóbusz járatok integráló szerepét, hiszen nem csak a városban, hanem a szomszédos településekre is közlekednek. A város elkötelezett a közlekedés fejlesztésében, ezért pályázatot adott be a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. a Közösségi közlekedés fejlesztésére a Balaton déli partján. Az elnyert támogatás 53 136 906 Ft volt, melyet buszszerzésre fordítottak. A Ryanair és a Lufthansa a következő évben több mint 100 ezer utassal számol, akiknek kifejezett célja a Balaton Régió. A Siófok-Kiliti nemzetközi polgári repülőtér terveink szerint segíteni fog e célok megvalósulásában.

2.5 Közszolgáltatások

2.5.1 Oktatás-nevelés Siófok város nevelési - oktatási mutatói Az elmúlt időszak a közoktatás területén a létszám racionalizálása és a működtetés minimumfeltételeinek megteremtése jegyében telt. Arra törekedett a Képviselőtestület, hogy a már meglévő intézményhálózat keretei között, megtalálja az optimális működési feltételeket. Szükséges és elégséges támogatással biztosítsa az intézmények minőségi munkáját.

IVS Siófok

A nevelési – oktatási intézmények rendszere

Általános iskolai oktatás Siófokon négy általános iskola működik. Siófok város Képviselőtestülete a „Fejlesztési terv Siófok város Önkormányzatának nevelési és oktatási feladatellátásáról és intézményhálózat működtetéséről” szóló határozatában döntött arról, hogy milyen szervezeti keretek között működteti az alapfokú nevelési- oktatási intézményeket. Mivel a gyermeklétszám alakulása nem mutat lényeges ingadozást a Képviselőtestület alapfokú nevelési- oktatási intézményt nem szüntetett meg. Meghatározta a testület, hogy Siófok város általános iskoláiban kiemelten figyelmet kell fordítani: 1.

A testi nevelés fejlesztésére.

2.

Az anyanyelvi oktatás színvonalának emelésére.

3.

A matematika hatékony oktatására.

4.

A magas szintű művészeti nevelésre.

5.

A számítástechnika oktatás fejlesztésére.

6.

Az idegen - nyelvi képzés széles körű alkalmazására.

7.

A környezetvédelem kiemelt oktatására.

Évfolyamonként

meghatározta

az

órakereteket,

döntött

osztályok,

csoportok

létszámkereteiről, szervezésének módjáról, a beíratás rendjéről. Siófok Város Polgármesterére bízta, mint átruházott hatáskört, hogy a beiratkozott tanulók száma alapján iskolánként döntsön az indítható első osztályok számáról. Kiemelt képzési formák az általános iskolákban: -

Emelt óraszámú környezetvédelmi oktatás

-

Emelt óraszámú számítástechnika oktatás

-

Emelt óraszámú német nyelvoktatás

-

Emelt óraszámú angol nyelvoktatás

A Képviselő-testület az alapszolgáltatáson felül felvállalta: -

A Széchenyi István Általános Iskolában az enyhén fogyatékos és középsúlyos

fogyatékos gyermekek oktatását. Ebben az oktatási formában regionális feladatot is ellát, hiszen a tanulók cca. 50 % - a nem siófoki lakhelyű.

IVS Siófok

-

Valamennyi siófoki általános iskolában kis létszámú felzárkóztató osztály

indítását, amennyiben az adott iskolában legalább 7 gyermek található, akit a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye ide utal. -

A Somogyi József Általános Iskolában családgondozói álláshely fenntartását

városi feladatok ellátására. -

1-4. évfolyamon iskolaotthonos oktatás működtetését.

-

Siófok

város

általános

iskoláinak

pedagógiai

programjában

szakköri

foglalkozásként a Képviselőtestület által meghatározott 7 kiemelt területtel összefüggő szakkör megszervezését. A szakkörök térítési díjkötelesek. -

A Családsegítő Központ által biztosított teremben a halmozottan fogyatékos

gyermekek ellátásához heti 6 órát biztosított fejlesztő pedagógus alkalmazására és heti 6 órát biztosított gyógytornász alkalmazására.

Bölcsödei ellátás Bölcsödék száma: 1.

Bölcsödések száma 2005-ben: 85 fő 2008-ban: 90 fő

Óvodai ellátás Siófokon 7 napköziotthonos óvoda működik 9 telephelyen.

Férőhelyszám: 1.sz. Katicabogár Óvoda

7 csoport X 25 fő

175 fő

2.sz. Napraforgó Óvoda

4 csoport X 25 fő

100 fő

3.sz. Pillangó Óvoda

7 csoport X 25 fő

175 fő

4.sz. Micimackó Óvoda

3 csoport X 25 fő

75 fő

5.sz. Széchenyi utcai Óvoda

4 csoport X 25 fő

100 fő

6.sz. Pöttyös Óvoda

4 csoport X 25 fő

100 fő

7.sz. Nyitnikék Óvoda

4 csoport X 25 fő

100 fő

Nyolcszínvirág Tagóvoda

Összesen:

33 csoport

825 fő

IVS Siófok

A Képviselő-testület az alapszolgáltatáson felül felvállalta: -

A Napraforgó Óvodában 1 fő logopédus és 1 fő fejlesztő pedagógus álláshelyet

tart fenn városi feladatok ellátására. -

A Micimackó Óvodában városi hitoktatói álláshelyet működtet.

Általános iskolai oktatás Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 4 db. Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban 2008-ban: 2199 fő.

Általános iskolai közoktatás integráltsága:

OM azonos ító

33996 33996 33994 33993 33995

Tanulólétszám az intézményben

Intézmény neve

Beszédes B.világos Beszédes Sfok Széchenyi + tagisk.Nberény Vak Bottyán+ tagisk.B.endréd Somogyi Ált. I. Összesen %

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Gyógypeda Emelt szintű Normál tanterv gógiai oktatás tagozat HH HH Össz: HHH SNI Össz. SNI Össz. H H

Össz:

HHH

SNI

108

0

18

108

0

18

0

0

0

0

0

439 720

0 65

9 73

439 478

0 44

9 9

0 125

0 0

0 0

0 67

0 22

760

33

4

760

33

4

0

0

0

0

0

240 3050 100

32 153 5

54 243 7,9

240 2808 100

32 132 4,7

54 179 6,3 7

0 125 100

0 0 0

0 0 0

0 67 100

0 22 32, 8

Középiskolai oktatás Siófok adottságainak megfelelően az alábbi képzési struktúrák alakultak ki.

Perczel Mór Gimnázium -

német – magyar kéttannyelvű oktatás

1 oszt./évf. ( 5 évfolyamos)

-

humán – reál emelt szintű oktatás


-

angol – német emelt szintű oktatás

1

oszt./évf.

(

4

évfolyamos) -

normál tantervű oktatás


-

érettségi utáni informatikai szakközépiskolai képzés

IVS Siófok

Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet -

vendéglátó szakközépiskolai képzés


-

kereskedelmi integrált


-

szakközépiskolai képzés

-

közgazdasági szakközépiskolai

-

képzés

-

kereskedelmi és vendéglágóipari

-

szakmunkásképzés

-

Technikusminősítő a szakközépiskola elvégzése után


1 oszt./évf.

Baross Gábor Szakmunkásképző és Szakközépiskola -

környezetvédelmi

1 oszt./évf. (5 évfolyamos)

-


-

épületgépészeti

-


-

szakmunkásképzés - fémipari

1 oszt./évf. (5 évfolyamos)

- faipari, - építőipari - szolgáltató

Középiskolai tanulók száma 2008-ban nappali oktatásban összesen: 1919 fő Siófok Város Önkormányzata a középiskolák fenntartásának jogát átadta a Somogy Megyei Önkormányzatnak, de tulajdonjogát megtartotta.

Kollégiumi ellátás Siófok Város Önkormányzata Siófok Város Kollégiuma néven megtartotta a középiskolai kollégium fenntartói jogát. A kollégiumban a siófoki középiskolák és a Kodolányi János Főiskola Siófoki Intézetének hallgatói nyertek elhelyezést.

2001. szeptembere óta Siófok Város Kollégiuma két telephelyen működik, valamint a nővérszálló szabad férőhelyeit hasznosítja a kórházzal kötött megállapodás alapján

IVS Siófok

− Szépvölgyi u. 2.

120 férőhely

− Petőfi sétány 1.

100 férőhely

− Nővérszálló

26 férőhely

A Szépvölgyi u. 2. sz. alatti telephely nyáron turista szállóként működik, a kollégium üzemelteti. A Petőfi sétány 1. sz. telephelyet vállalkozó üzemelteti, mint tanszállót. A nővérszállót nyári időszakban a kórház használja a szezonra ide érkező kisegítő személyzet elszállásolására. A Somogy Megyei Önkormányzat is működtet a városban egy 140 férőhelyes középiskolai kollégiumot.

Siófok Város Önkormányzata Művészeti Iskolája A Művészeti Iskola, zene és tánc tagozatot működtet. Siófok város Képviselőtestülete 53/1999. (IV.22.) sz. határozatában az önkormányzat középtávú programjának egyik súlypontozott feladataként jelölte meg a Művészeti Iskola elhelyezését. Ez a cél, mind a zenei tagozat, mind pedig a tánctagozat esetében hosszú távra megnyugtatóan teljesült. A Zenei Tagozat a 2000/2001-es tanév második félévétől a Mártírok u. 5. sz. alatti felújított ingatlanban működik. A tánctagozat számára a Beszédes József Általános Iskola üres tantermei kerültek átalakításra. A Képviselő-testület zeneművészeti ágon 6 hangszeres tanszakot (fafúvós, rézfúvós, billentyűs, vonós, egyéb hangszerek, vokális), táncművészeti ágon néptánc tanszakot tart fenn. A Művészeti Iskola fenntartói feladatait a Képviselőtestület 2007. július 1-jétől átadja a Somogy Megyei Önkormányzatnak. Ez ügyben még a tárgyalások érdemben nem kezdődtek meg.

Felsőoktatás Siófokon Az elmúlt 4 évben 3 felsőoktatási intézmény folytatott képzést Siófokon. Elmondhatjuk, hogy a felsőoktatás meghonosodott.

Kodolányi János Főiskola Siófoki Intézete Siófok Város Képviselő-testülete 53/1999. (IV.22.) sz. határozatában az önkormányzat középtávú programjának egyik súlypontozott feladataként jelölte meg az Idegenforgalmi

IVS Siófok

Főiskola kialakításának befejezését. A 2001/2002-es tanévet az intézet a Petőfi sétány 1. sz. alatti ingatlan főiskolai szárnyában kezdte meg, azóta itt működik.

A főiskola Siófok Város Önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás alapján 2 szakon közgazdász képzést folytat Siófokon nappali és levelező tagozaton. -

Idegenforgalom - szálloda szak

-

Vendéglátó – szálloda szak

A Dunaújvárosi Főiskola Közgazdasági Intézete Levelező tagozatos közgazdász képzést folytat regionális gazdaságtan, marketing, pénzügy és számvitel szakspecializációval. Az Erkel Ferenc utcában a „Római Ház”- at bérlik az oktatáshoz.

Nyugat-Magyarországi Egyetem A Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában akkreditált felsőfokú

nappali

tagozatos

képzést

folytat.

Az

OKJ-ben

szereplő

felsőfokú

szakképesítést adó 2 éves oktatás formájában, két szakmában: -

Informatikai statisztikus

-

Gazdasági tervező

Siófok város Képviselőtestülete 127/2000.(IX.26.) sz. határozatával létrehozta a „Siófoki Felsőoktatási Közalapítványt azzal a céllal, hogy megteremtse Siófokon felsőoktatási intézmény személyi és tárgyi feltételeit.

Nappali tagozatos és egyetemi főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgatók száma a felsőfokú oktatási intézményekben kihelyezett tagozatokon 2008-ban összesen: 223 fő.

IVS Siófok

2.5.2. Egészségügy, szociális ellátás

Szociális ellátottság Társadalmi és szociálpolitikai juttatások címen összesen 247.117 E Ft-ot fizetett ki a város 2005-ben. Felnőtt segélyezés keretében: Rendszeres szociális segélyben: - aktív korú nem foglalkoztatott - 374 fő részesült

65.781 E Ft összegben

- időskorúak járadékában 17 fő részesült


- átmeneti szociális segélyben 660 fő részesült


- temetési segélyt kapott 113 fő + köztemetés


- közgyógy-ellátást kapott 1.456 fő, a felhasznált összeg

11.321 E Ft

ebből alanyi jogon: normatív:

669 fő 182 fő

méltányosságból: 605 fő - lakásfenntartási támogatásban 162 fő részesült - ápolási díjat 78 fő részére állapítottak meg

10.960 E Ft összegben 32.778

E

Ft

összegben - mozgáskorlátozottak támogatását 215 fő kapta meg


Gyermeksegélyezés keretében: - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített családok száma 678, az ellátásban részesülő gyermekek száma 1.193 fő, támogatás: 83.794 E Ft összegben - rendszeres gyermekvédelmi támogatás egyszeri kiegészítése


- rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített családok száma 132 segélyben részesített gyermekek száma 336 fő, támogatás:


- tartásdíj megelőlegezésben 26 fő részesült


- otthonteremtési támogatást 3 fő kapott


Lakáscélú helyi támogatás: - albérleti hozzájárulásra 1.000 E Ft-ot fizettünk ki.

IVS Siófok

-

helyi támogatás 13.000 E Ft összegben került kifizetésre.

Gondozási Központ Siófok Város Gondozási Központjának feladata, hogy a város területén biztosítsa az időskorúak részére a személyes gondoskodás keretébe tartozó alap- és szakosított ellátási formákat. Fő feladata az önmagukat ellátni képtelen, gondozást nélkülöző, szociális helyzetüket tekintve rászoruló idős emberekről való gondoskodás. A Gondozási Központ által nyújtott komplex szociális szolgáltatás lefedi a város szociális ellátásának igényét. Az intézmény új és korszerű épületeiben a város segítségre szoruló idősei méltó elhelyezést nyertek és a dolgozók is megfelelő körülmények között végezhetik munkájukat. A szolgáltatások biztosítása az ellátásra szorulók igényeihez igazítjuk. Ennek érdekében a

bentlakásos

átmeneti

ellátás

férőhelyszámát

2006-ban

a

képviselőtestület

jóváhagyásával bővítettük. Jelenleg az emelt szintű szolgáltatás is teljes kihasználtsággal működik. A szociális törvények változása és az ellátások jövőbeni állami finanszírozása megkívánja az intézményen belül a bentlakásos szolgáltatások férőhelyszámának esetleges átcsoportosítását. Az intézmény egyre nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a demens betegek szélesebb körű gondozására. Az ellátottak hosszan tartó ápolása fejlesztéseket igényel.

Az intézmény alaptevékenységei:

Idősek Gondozóháza Férőhely (engedélyezett)

15 fő

Férőhely (költségvetésben tervezett) Felvett ellátottak száma

12 fő 14 fő

Naponta beírt jelenlét

11 fő

Kihasználtság %-a férőhely

93 %

Nyitvatartási napok száma

365 nap

Üzemelt.napok száma x eng. férőhely

5.475 nap

Tervezett létszám

4.380 fő

IVS Siófok

Tényleges étkezési napok száma Kihasználtság %-a a költségvetésben tervezetthez

4.179 nap 95 %

Kihasználtság %-a férőhelyhez viszonyítva

76 %

Emeltszintű Idősek Otthona Férőhely (engedélyezett)

80 fő


65 fő 62 fő


58 fő


78 %


365 nap


29.200 nap

Tervezett létszám

23.725 fő

Tényleges étkezési napok száma

20.992 nap

Kihasználtság %-a a költségvetésben tervezetthez

88 %

Kihasználtság %-a férőhelyhez viszonyítva

72 %

Házi segítségnyújtás Főfoglalkozású gondozók száma

2 fő

Ellátottak száma

42 fő

Egy gondozóra jutó ellátott

21 fő

Tiszteletdíjas gondozók száma

1 fő

Ellátottak száma

6 fő

Egy gondozóra jutó ellátott

6 fő

Szociális étkeztetés Költségvetésben tervezett létszám

210 fő

Felvett ellátottak száma

159 fő


141 fő

Élelmezési napok száma

305 nap

Élelmezési adagok száma

42.925 adag

Idősek Klubja

IVS Siófok

Férőhely (engedélyezett)

30 fő


12 fő 17 fő


9 fő


57 %


365 nap


10.950 nap

Tervezett létszám

4.380 fő

Tényleges étkezési napok száma

3.165 nap

Kihasználtság %-a a költségvetésben tervezetthez Kihasználtság %-a férőhelyhez viszonyítva

72 % 29 %

Városunk által fenntartott szociális intézményhálózat kiemelten jó színvonalúnak tekinthető. Megállapodást kötött a város a Máltai Szeretetszolgálattal két feladat ellátására, melyet 2008-tól lát el: a családok átmeneti otthona, valamint a rendszeres házi segítségnyújtási, támogató szolgálat. Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága: (ellátottak száma és a férőhelyek aránya): engedélyezett létszám: 30 fő 2008. január hónapban az ellátottak száma: 18 fő, napi átlag: 10 fő kihasználtság: 34 %

Önkormányzat kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya):

Tartós ellátást nyújtó intézmények, 2008. január: engedélyezett létszám: 95 fő 61 fő emelt szintű férőhely szám (felvettek száma: 59 fő) 92 % kihasználtság 34 fő sima idősek otthona (felvettek száma: 24 fő) 65 % kihasználtság

IVS Siófok

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: éjjeli menedékhely: 24 férőhely + 8 időszakos ellátottak száma 2007-ben: 5.828 éjszaka arányszám: 86,05 %

Egészségügyi ellátás A városban 6 gyógyszertár működik, amelyeket magánvállalkozók működtetnek, illetve egy intézményi keretekben tevékenykedik, így az önkormányzatnak ezen feladat ellátásában a továbbiakban csak figyelemmel kísérő és hatósági együttműködési szerepe van.

Az egészségügyi alapellátás funkcionális privatizáción ment keresztül. Eddig egyedül a kiliti felnőtt háziorvosi rendelőt sikerült magánvállalkozás által megépíttetni a többi rendelő önkormányzati tulajdonban van. A kórház és a rendelőintézet szétválasztása befejeződött. A városban több ápolással és gyógyítással foglalkozó magánvállalkozás működik, amelyek hasznos kiegészítői az önkormányzati ellátásnak, speciális igényeket is kielégítenek. Legnagyobb elkészült magánberuházás a művese kezelő állomás, amelyet az önkormányzat teljes egészében támogatott. 2003-ban megtörtént a gyermekorvosi rendelők átadása, valamint a védőnők elhelyezése.

A legnagyobb intézményünk, így nem csupán az egészségügy számára legfontosabb a Városi Kórház, amelynek komfortosítása megtörtént. Minden igényt kielégítő átalakításának befejezéséhez 3 milliárd forintot meghaladó támogatás elnyerése szükséges. A Városi Kórház a súlyponti ellátásnak megfelelő, bővített alapszakmás egészségügyi intézményként funkcionál, térségi ellátó szerepe megkérdőjelezhetetlen. Az intézmény működése stabil annak ellenére, hogy külön működési támogatás nélkül látja el a város és környékének betegeit. Fejlesztése önkormányzati pénzeszközökből, s pályázati úton elnyert forrásokból történik. A súlyponti kórházként történő besorolás már ebben a ciklusban történt, amelynek kiharcolásában az intézmény eredményeire alapozva az önkormányzatunknak is elévülhetetlen érdemei vannak.

IVS Siófok

2.5.3 Közigazgatás

Az Ötv. 38. § rendelkezésével összhangban Siófok város képviselőtestülete – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel- egységes hivatalt működtet az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

A hivatalban a következő szervek működnek: a./ Aljegyző: A jegyző javaslatára a képviselőtestület által kinevezett vezető beosztású dolgozó, aki távolléte esetén helyettesíti a jegyzőt, valamint ellátja az Általános Igazgatási Osztály vezetésével kapcsolatos feladatokat.

b./ Osztály: a hivatal szervezeti egysége, vezetőjét a jegyző nevezi ki. A kinevezéshez a polgármester egyetértése szükséges.

c./ Önálló ügyintéző: törvény vagy kormányrendelet által telepített feladatot saját hatáskörben lát el.

d./ Városfejlesztési munkacsoport: A városfejlesztési /előkészítési, döntési, végrehajtási/ feladatok összehangolása céljára meghatározatlan időre létrehozott csoport.

Az osztályok és a gyámhivatal irányítását a jegyző által kabinetvezető, főosztályvezetőhelyettes, osztályvezető beosztásba határozatlan időre megbízott/kinevezett, vezető beosztásúnak minősülő dolgozók látják el és irányítják a vezetésük alá beosztott dolgozók munkáját. Az aljegyző, a kabinetvezető, a főosztályvezető-helyettes, osztályvezetők, a főépítész és az

önálló munkakörben dolgozók, valamint a hivatali ügyintézők a hivatal

önkormányzati munkafolyamatokban

és államigazgatási feladatainak ellátásával kapcsolatos szokásos közvetlenül működnek együtt.

A hivatal szervezeti felépítése

IVS Siófok

-

Polgármesteri Kabinet - Kistérségi munkaszervezet

-

Általános Igazgatási Osztály - Gyámhivatal - Közgazdasági Osztály

-

Jogi Osztály

-

Városüzemeltetési Osztály - Közterület Felügyelet

-

Beruházási és Közbeszerzési Osztály

-

Adóhivatal

-

Építési Osztály

-

Okmányiroda - Ügykezelői részleg

-

Művelődési és Sport Osztály - Belső ellenőrzés

Siófok Város Polgármesteri Hivatala több mint hat éve indította el, teremtette meg a lehetőségét az elektronikus ügyintézésnek. Ennek első kezdeti lépéseként a város honlapjának Polgármesteri Hivatal főoldalán letölthetővé vált a különböző ügyek intézéséhez szükséges nyomtatvány és segítségként a kapcsolódó önkormányzati rendelet. Második lépésként már lehetővé vált az ügyfelek részére a tényleges elektronikus ügyintézés, melynek néhány funkciója csak felhasználói azonosítás után érhető el.

2.5.4 Sport, szabadidő, közművelődés A Balaton körül számos helyen szállhatunk lóhátra, vagy lovaskocsiba: vár alján, berekben, fennsíkon, dombok között, borospincék mellett. Siófok lovardáiban tereplovaglás, futószáras lovaglás, sétakocsizás között válogathatunk. A gyermekeket kisállat simogató várja. Széllovasok számára kiváló feltételeket teremt a szörf, kiteszörf, wakeboard, vizisí sportok gyakorlására, míg enyhe szélben a kezdők is bátran megpróbálkozhatnak a szörfözés alapjainak elsajátításával. A siófoki Aranypart végégén elhelyezkedő "Surfbeach" hazánkban a kiteszörf és a windszörf gyakorlására legkiválóbb feltételekkel

IVS Siófok

rendelkező partszakasz. A sportcentrumban lehet tengeri kajakozni, ping-pongozni, teniszezni és csocsózni is. A wakeboardot és a vizisít a Szabadifürdőn található, mintegy 1 km hosszú vizisípályán próbálhatjuk ki. A Balaton fővárosa Siófok, és centrumától 5 km-re délre a Petőfi-majorban a 65-ös út mellett található az 1999 júniusában nyílt Paintball Centrum. Magyarországon szinte elsőként épített pályát úgy, hogy a szociális háttér /öltözők, wc, tus, / egy kis büfével a nyitáskor már üzemelt. A fejlesztés apró lépésekkel, de folyamatosan halad. Van egy kb. 3 focipálya nagyságnyi bokros, fás lövészárkos pálya, ahol egyszerre akár 60 fő is tud játszani. A speedball pálya max. 10-10 fős csapatok küzdelméhez ajánlott. Valószínű, hogy a baráti, munkahelyi társaságotok egy része nem kíváncsi a paintballra így Nekik is ajánljanak további lehetőségekeket: •

terepgokart

•

dodgem pálya

•

quad (zárt pályán, illetve túra)

•

mászófal

•

3D karika

•

szárazföldi

•

akadálypálya

•

vízi akadálypálya

•

lökd meg a bikát

•

sörös rekesz toronyépítés

•

szkander asztal

•

ping-pong asztal

•

kugli pálya

•

íjászat, légpuska, mountainbike slalom, puszta olimpia, stb

Siófok legjobb minőségű, minősített, versenyméretű squash-pályáin mindenki kipróbálhatja magát a fallabdázásban. A klubban mindent megtalálhatunk, ami a Balaton partján egy jó játékhoz kell! A klub Siófokon a Fokihegyen, a város legnyugodtabb részén található. Előzetes egyeztetés után kipróbálhatják a vitorlázórepülés szépségeit a Siófok-Kiliti repülőtéren. IVS Siófok

Téli sportok kedvelői sem unatkoznak Siófokon, hiszen megnyitott Siófok első fedett műjégpályája a Beach keleti bejáratával szemben. Az 500 négyzetméteres pálya egy sátor alatt van, tehát nincs kitéve az időjárás viszontagságainak. A sátorban még található büfé, korcsolyakölcsönző, és korcsolyaélező is.

Közművelődés:

Kálmán Imre Emlékház A Kálmán Imre Emlékház hűen reprezentálja a város nagy fiának életét és munkásságát. Egykori szülőháza ma a város múzeuma, melyben látható például a mester zongorája, számos használati tárgya, eredeti kottái. A múzeum bemutatja Kálmán Imrét, hiteles pályaképet ad gyermekkoráról s az itt töltött tanulóéveiről. Külön erénye a kiállításnak, hogy a századforduló hangulatát idézve, kortörténetileg hiteles környezetben mutatja be anyagát. A kiállítás kitér a Siófoktól távol töltött évekre is, bemutatva, hogy a zeneszerző sikeres pályafutásának csúcsán sem szakította meg kapcsolatait szülővárosával. A zeneszerző özvegye, Vera Kálmán és gyermekei, Yvonne és Charles 1991. augusztus 25-én személyesen ajándékoztak a siófoki emlékháznak a bécsi Hofburgban kiállított Kálmán Imre-emlékek közül több különös értéket képviselő tárgyat. Köztük E. D. Minazzoli, neves párizsi szobrászművész 1953-ban készített Kálmán-mellszobrát carrarai márványból, valamint a zeneszerző kezének eredeti gipszmásolatát. A művész az osztrák - Ehrenkreutz - (Becsületrend keresztje) kitüntetést is megkapta. Az emlékház emeleti termeiben képzőművészeti kiállítások láthatók.

Városi Könyvtár A siófoki Városi Könyvtár általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtár. A dél-balatoni körzet legnagyobb könyvtára. Szolgáltatásai nem csak a város népességének, hanem - mint régióközpont - a vonzáskörzet lakóinak könyvtári igényeit is szolgálják. Szolgáltatásai bizonyos köre könyvtári tagsághoz kötött. Gyűjtik az egyetemes és nemzeti kultúra, valamint a tudományos kutatás szempontjából jelentős könyvtári anyagokat. Különös tekintettel figyelve a közép- és felsőfokú

IVS Siófok

képzésben résztvevők szakirodalmi igényeinek biztosítására, valamint a helyismereti gyűjtemény gyarapítására. A könyvtár alaptevékenységként: -

hangtári részleget működtet,

-

helytörténeti gyűjteményt gondoz a város és városkörnyék vonatkozásában,

-

gondos válogatással gyűjti a magyar nyelvű hírlap- és folyóirattermést, a világnyelvek reprezentánsait,

-

térben és időben külön szervezett gyermekkönyvtárat működtet,

-

tanácsadó-ajánló, tájékoztató, információ-szolgáltató tevékenységet folytat,

-

gyűjteményét sokoldalúan feltárja.

Technikai felszereltség biztosítja a korszerű tájékoztatást, információszolgáltatást. Az INTERNET használata biztosított. Folyamatos a könyvtár anyagának számítógépes adatfeldolgozása.

Múzeumok, kiállítások A Tojásművészeti Kiállítás 2003. október 10-én került megnyitásra, a tojás világnapján - az első Balatoni Nemzetközi Tojásfesztivál apropójaként Siófokon a Dél-Balatoni Kulturális Központban. Ezen időszakos kiállítás kívánta megalapozni az állandó tojásművészeti központ kialakítását. A kiállításon látható alkotások többféle csoportba sorolhatóak, melyek a magánygyűjtemény szép és értékes alakjait mutatják be különböző dísztojásokban a kézművességtől az iparművészetig. Népművészeti sajátosságok, motívumok gazdag tárháza figyelhető meg, mely ötvözi ugyanakkor az újabbnál újabb és kreatívabb díszítő formákat is megjelenít.

Az alkotásokban nemcsak a hagyományok, hanem a finom, aprólékos, nem kis tehetséget igénylő munkák is megőrződnek. A remekművekből áradó szépség egyszerűen bűvöletbe ejt, mely az alkotó elismerése is egyben. Az állandó Tojásművészeti Kiállítás helyszíne 8600, Siófok, Szűcs Menyhért u. 4, mely 2004 májusában került megnyitásra.

IVS Siófok

Látogatható a hét minden napján 10:00-18:00 óra között. (A változtatás jogát fenntartjuk.) A Tojásművészeti Kiállítás megtekintése mellett lehetőség nyílik dísztojások megvásárlására éppúgy, mint egyes tojásmívesség kipróbálására.

Galéria Siófok mindig is híres volt művészeiről. Zeneszerzők, festő-és szoborművészek öregítették a város hírnevét. Műveiket megtekinthetjük Siófok leghíresebb galériáiban, de akár a szabadban is. A település galériái: -

Levy Galéria

-

Jordán Galéria

-

Siófok Galéria

-

Szilfa Galéria

Siófok Galéria: A Galéria 1998 októberében nyitott meg a Balaton partján. A 2004-es átépítés óta megújult környezetben várja a kedves látogatókat.

Festményekkel,

grafikákkal

kapcsolatos

szolgáltatások

teljes

körével

áll

a

művészetkedvelők rendelkezésére. Neves művészek alkotásait ajánlják megvételre folytonosan változó kínálatunkkal. Túlnyomórész XX. századi magyar festők és grafikusok

alkotásai

szerepelnek

a

galéria

anyagában.

Biztosítanak

a

festményvásárlásához szakmai hátteret, akár tanácsadással, akár konkrét vételi magbízás teljesítésével. Ez különösen fontos lehet abban az esetben, ha valaki befektetési szándékkal szeretne festményt vásárolni, hiszen nyugodtan kijelenthető, hogy egy szakértelemmel és alapos megfontolással kiválasztott festmény akár kiváló befektetés is lehet.

IVS Siófok

SIÓFOK VÁROS

2.5.5 Korábbi időszak fejlesztései Fejlesztés megnevezése

Megvalósulás

Megvalósulá s éve

Projekt összköltsége

Támogatás összege

Projekt célja

Balaton turisztikai vonzerejének növelésére

Galerius fürdő

2008

204 millió

97,4 millió

A fürdő felújítása A város lakói és a turisták

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

Krúdy Gyula Szakközépiskola és a Széchenyi István Általános Iskola

2005

20-20 millió

20-20 millió

Képességfejleszt ő oktatás kísérleti bevezetése

Az iskola tanulói és tanárai

Új Magyarország Szabadtéri színpad 2009 Fejlesztési Terv DélDunántúli Operatív Programja

200 millió

99 150 000

A színpad teljes átalakítása és felújítása

A város lakói és a turisták

KEOP- 5.1.0 Energetikai hatékonyság fokozása TÁMOP-3.1.4/08/2 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Siófoki Integrált Oktatási Központban

helyszíne

Célcsoportja

Mérföldkövek

Eredménye

Több ütemben készül a A fürdő megfelel az fejlesztés elvárt követelményeknek és igényeknek A konkrét munka 2005 A tantárgyak nyarán kezdődik majd kapcsolódnak a tanárok egymáshoz, a különböző ismeretek felkészítésével. erősítik egymást, a diákok az órák cselekvő részeseivé váltak. 2009-ben kezdik meg a A színpad stabilabb tervek készítését. lett és jobban használható.

A siófoki Perczel Mór Gimnázium

2008

74 628 000

37 314 000

Energiafelhaszná Önkormányzat, lásának iskola tanulói, csökkentése tanárai

Lámpák és az izzók kicserélése folyamatosan történik.

Csökkentek a kiadások az iskola fenntartása alatt.

SIOK 5 tagintézménye

2009-2010

86 808 288

86 808 288

Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Siófoki Integrált Oktatási Központban

A közbeszerzések lezárt után folyamatosan történik a munka

Új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával javul az intézmény oktatási színvonala

A SIOK pedagógusai és diákjai

Siófok DDOP-5.1.2/A Közösségi közlekedésfejlesztés projektgenerálás

2009

53 136 906

62 514 007

Közösségi közlekedés fejlesztése a Balaton déli partján

A város lakói és a turisták

IVS Siófok

A projekt elnyerése után megkezdik a tervek készítését.

A közlekedés fejlesztésével javul Siófok arculata

SIÓFOK VÁROS

2.6 Összegzés ERŐSSÉGEK

LEHETŐSÉGEK

• kedvező földrajzi fekvés,

• gyorsforgalmi úthálózathoz való

• jó térségi kitekintés,

kapcsolódás lehetősége;

• egészséges környezet, sok zöldfelület,

• turizmus célzott fejlesztése (gyógy-,

emberléptékű nagyságrend,

konferencia-, vásárturizmus) és célzott

• megfelelő intézményhálózat a városi,

marketing;

térségi központi funkciókra,

• EU-s pályázatok kihasználása,

• fejlett közüzemi infrastruktúra,

• a belváros rehabilitációja,

• környezetszennyező ipar hiánya

karaktermegőrzéssel,

• kulturális, művészeti, tudományos élet

• térségi és regionális kapcsolatok

sokszínűsége,

erősítése,

• nyitott önkormányzat.

• hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás,

• jelentős nagyságú vonzáskörzet

feldolgozás, szelektív hulladékgyűjtés, • színvonalas szabadidő eltöltés lehetőségének kialakítása, • kerékpáros közlekedés fejlesztése

GYENGESÉGEK

VESZÉLYEK

• kedvezőtlen közúti közlekedési és vasúti

• a népesség fogyása,

kapcsolatok

• közlekedési beruházások elmaradása,

• felújításra szoruló városi

elhúzódása

intézményhálózat

• térségi központi szerepkör gyengülése,

és úthálózat egy része

• gyermeklétszám csökkenése okán az

• alacsony átlagkereset, öregedő

intézmények kihasználtsági mutatója

korstruktúra,

romlik

• idegenforgalmi szálláskínálat

• erős társadalmi polarizálódás, leszakadó

gyengesége,

rétegek növekvő száma,

minőségi szálláshely hiánya,

• kvalifikált munkaerő, végzős

• kvalifikált munkahelyek korlátozott

diplomások

száma,

elvándorlása.

• katonai logisztikai szerepkör elvesztése, • magas hozzáadott értékű ipari

tevékenység közepes aránya • közepes tőkevonzó képesség, • lakótelepi lakások magas száma, lakótelepi környezet leromlása, • szociális ellátásra szorulók magas száma.

IVS Siófok

3. Városrészek elemzése

Siófok város közigazgatási területe a Balaton keleti medencéjének déli oldalán, a Balaton 17 km-es partszakasza mentén helyezkedik el. A Balaton és az M7-es autópálya között található a városrészek többsége, csupán két városrész, Kiliti és Töreki fekszik az autópálya vonalától délre. Siófok szerkezetileg, városképi arculatában, karakterében és területhasználati jellemzői alapján, kilenc különböző fejlesztési célú városrészre osztható fel. A városrészek lehatárolása az alábbi:

1. Belváros városrész Balaton-part – 2662/13. hrsz. alatti kemping telkének K-i határa – Fiumei utca középvonala – Budapest-Murakeresztúri vasútvonal – Siófok-Kaposvári vasútvonal – M7es út területének É-i határa – Vak Bottyán utca középvonala – Vilma utca középvonala – Budapest-Murakeresztúri vasútvonal – Sió-csatorna sodrásvonala. Területe: 387,34 ha

2. Ipartelep városrész Budapest-Murakeresztúri vasútvonal – Almafa utca területének Ny-i határa – Határ utca Ny-i telkeinek hátsó határa – belterületi határ – Siófok-Kaposvári vasútvonal. Az Ipartelep városrész a Belvárostól dél-keleti irányban, a Budapest-Murakeresztúri vasútvonal és a Siófok-Kaposvári vasútvonal közötti területen Területe: 98, 45 ha

3. Kiliti városrész Az M7-es úttól Délre található a korábban önálló településként létező, Siófokhoz várossá válásakor, 1968-ban csatolt, egykori Balatonkiliti község területe. Területe: 277,76 ha

4. Szabadfürdő városrész Balaton-part – a Szabadisóstó vasútállomás előtti szabadstrand Ny-i határa – Vasúti utca Ny-i telkeinek hátsó határa – Vadrózsa utca területének É-i határa – Zsombor utca Ny-i IVS Siófok

telkeinek hátsó határa – belterületi határ – Határ utca Ny-i telkeinek hátsó határa – Almafa utca területének Ny-i határa – Fiumei utca középvonala – 2662/13. hrsz. Alatti kemping telkének K-i határa. Területe: 277,76 ha

5. Sóstó városrész Balaton-part – Balatonvilágos felőli közigazgatási határ – M7-es út területének É-i határa /amely egyben belterületi határ/ - 7-es út területének D-i határa /amely egyben a Balatonszabadi felőli közigazgatási határ/ - Zsombor utca Ny-i telkeinek hátsó határa – Vadrózsa utca területének É-i határa – Vasúti utca Ny-i telkeinek hátsó határa – a Szabadisóstó vasútállomás előtti szabadstrand Ny-i határa. Területe: 207,44 ha

6. Széplak városrész Balaton-part – Csongor utca középvonala – Mikszáth Kálmán utca középvonala – Badacsony utca középvonala – 7-es út /Zamárdi utca/ középvonala – Zamárdi felőli közigazgatási határ. Területe: 110,75 ha

7. Újhely városrész Balaton-part – Sió csatorna sodrásvonala – Budapest-Murakeresztúri vasútvonal – Vilma utca középvonala – 7-es út /Semmelweis utca, Kandó Kálmán utca, Zamárdi utca/ középvonala – Badacsony utca középvonala – Mikszáth Kálmán utca középvonala – Csongor utca középvonala. Területe: 79,11 ha

8. Fokihegy városrész 7-es út /Zamárdi utca, Kandó Kálmán utca, Semmelweis utca/ középvonala- 65-ös út /Vak Bottyán utca/ középvonala – M7-es út területének É-i határa – belterületi határ. Területe: 167,01 ha

IVS Siófok

9. Töreki városrész Külterületek által határolva. (Egyéb városrész.) A Töreki városrész statisztikai szempontból egyéb városrészként van nyilvántartva. Területe: 10,96 ha A város összes belterülete 1581 ha.

IVS Siófok

SIÓFOK VÁROS

SSzzaabbaaddiiffüürrddőő Ú ÚJJH HEELLY Y IIppaarrtteelleepp

FFO OK KIIH HE EG GY Y

Az akcióterületek jelölésével ellátott Siófok átnézeti helyszínrajz

SIÓFOK VÁROS

1. A városrészek elhelyezkedése

1.1. BELVÁROS városrész:

A Belváros a legsűrűbben lakott, legnépesebb városrész. Markánsan négy területi egységet lehet megkülönböztetni a Belvároson belül: a Városközpontot, a Történelmi Üdülőközpontot, a Belvárosi Lakóterületet, valamint az Aranypartot. A Képviselőtestület ezt a négy egységet külön-külön fejlesztési akcióterületként jelölte ki, melyek közül a következő öt évben a Történelmi Üdülőközpont fejlesztése kap prioritást. A Belvároshoz, mint városrészhez, azon belül a Belvárosi lakóterülethez tartozik a KSH adatai alapján beazonosított szegregátum. E terület bemutatása és az Anti-szegregációs Terv az IVS mellékleteként került kidolgozásra. A Belvárosi lakóterület további részén alapvetően két lakókörnyezet található. A Bajcsy-Zsilinszky utcától az autópálya vonaláig zömmel a hagyományosan kialakult családi házak találhatók, a Tanácsház utca mentén és a Bajcsy-Zsilinszky utcáig terjedő területen sorházak, panelházak, lakótömbök helyezkednek el. A Belváros Városközpontnak nevezett része a Fő tér és környéke, valamint a Vásárcsarnok és környéke. Itt találhatók fontos intézmények: Városháza, Városi Bíróság, Városi Rendőrkapitányság, két általános iskola, két gimnázium, irodaházak, üzletek, Vásárcsarnok. A Belváros negyedik része az Aranypart. Ez a terület a Történelmi Üdülőközponttól keletre, a vasút és a Balaton partvonala között helyezkedik el. Ritkábban lakott terület, legnagyobb részt üdülők és szállodák, hétvégi házak találhatók ezen a területen.

SWOT ANALÍZIS- BELVÁROS VÁROSRÉSZ ERŐSSÉGEK - Az üdülőhelyi funkciók széleskörű hasznosítására rendelkezésre álló természeti háttér - Kedvező közlekedés-földrajzi adottságok - A turizmus szempontjából vonzó helyszínek - Meghonosított kulturális kínálat, rendezvények - Átlagon felüli vállalkozói aktivitás - Piaci ismertség - Tiszta, rendes környezet

GYENGESÉGEK: -Kevés a parkoló -Szezonális gazdaság, kevés a kiegyenlítő elem -A kulturális központ műszakilag elavult, rekonstrukcióra és bővítésre szorul -Funkcióbővítő fejlesztések hiányában leszakadó területek alakulhatnak ki -A Baross hídon nem megoldott a gyalogosforgalom és kerékpáros forgalom -Nem megoldott a Balaton körüli kerékpárút, és a Sió-menti kerékpárút csatlakozása -A Városi Stadion közműrendszere, az épület egyes elemei elavultak, sürgős felújításra szorul -A város ipartörténeti műemléke, a Víztorony sürgős felújításra szorul -A Szabadság tér átépítésre és sürgős felújításra szorul -A Krúdy sétány sürgős felújításra szorul -A Rendezvénytér és a Rózsakert sürgős felújításra szorul

LEHETŐSÉGEK: - A tervezett közlekedési fejlesztések megvalósítása - Baross híd felújítása, funkcióbővítése, - Volt halásztelep felújítása, parkolók, tematikus park kialakítása, programkínálat bővítése - A két kerékpárút csomópontjának rendezése előmozdítja a szabadidős és sporttevékenység feltételeinek javítását - A Krúdy sétány és a Rendezvénytér felújítása révén bővíthető a kulturális programkínálat - A Kálmán Imre Kulturális Központ rekonstrukciója és bővítése révén fokozható a kulturális idegenforgalmi programkínálat, megvalósíthatóvá válik a város kulturális stratégiája - A turisztikai adottságok jó hasznosítása - A kistérségi együttműködés erősítése VESZÉLYEK: - A fejlesztésekhez szükséges pályázati források elmaradása - Az önkormányzat feladatellátásához szükséges forrásokon felül kevesebb pénz marad fejlesztésekre - A térségi erőközpont szerep miatt a fejlesztések esetleges elmaradása a kistérségre is kedvezőtlenül hat - A Belvároshoz tartozó területen kialakult szegregátum problémáinak kezelése anyagiak hiányában elhúzódhat

IVS Siófok

-A Siófoki Nagystrand nyugati oldalán vizesblokk és szolgáltató helyiségek szükségesek, sürgős fejlesztésre van szükség -Jelenleg vannak igen fejlett és kulturáltan kialakított területek, ugyanakkor néhány nagyon elhanyagolt és funkciószegény terület is van a Belvárosban. Ez a diszharmónia a turisták számára kedvezőtlen, integrált fejlesztésre van szükség. -A Belváros dél-keleti részén szegregátum alakult ki. Szükséges a kérdéskör folyamatos vizsgálata, megelőző jellegű intézkedések indokoltak

IVS Siófok

1. 2. IPARTELEP VÁROSRÉSZ:

Ebben a városrészben kizárólag üzemek, telephelyek, raktárbázisok találhatók, a lakófunkció egyáltalán nem jellemző. A városrész közlekedési kapcsolatai az ipari, kereskedelmi és logisztikai tevékenységekhez kiválóak. Az M7-es autópálya felé is van közlekedési kapcsolata, valamint itt található a vasúti teherpályaudvar. Az idetelepült vállalkozások száma nő, a városrészben ipari park is működik.

SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK: - Jó közlekedési kapcsolatok - Jó közmű ellátottság - Fejlett szervezeti háttér (ipari park)

GYENGESÉGEK:

LEHETŐSÉGEK: - Az ipari park belső úthálózatának és közmű hálózatának felújítása pályázati források bevonásával - Vannak még igénybe vehető szabad területek, további vállalkozások is letelepedhetnek VESZÉLYEK:

- Az ipari park belső közmű hálózata avult, - Elmarad az ipari park belső út- és közműhálózatának fejlesztése fejlesztése szükséges - Az ipari park belső úthálózata avult, fejlesztése szükséges

IVS Siófok

3. KILITI városrész:

Siófok - Kiliti, korábbi nevén Balatonkiliti csodálatos adottságokkal megáldott terület. Siófok mellett, a Balatontól 4 Km-re délre található. Páratlan panorámájú szőlődombokkal, bő termő szántóföldekkel, hangulatos horgásztóval, valamint sok szép erdős résszel gazdagított kirándulóhelyek teszik otthonossá

az itt lakók életét.

Kertvárosi hangulatát, már - már falusias nyugalom jellemzi. A "falusi érzésnek" összetartó ereje van. Az utóbbi 10-15 évben újra keresik az itt lakók egymással a közös programokat. Felújítják a régi hagyományokat. Közösen ünneplik az adventet, a farsangi bált, hangulatos szüreti felvonulást és mulatságot szerveznek, falunapot tartanak, amelyre vendégművészeket hívnak, de nem felejtik el ősszel - tavasszal a település nagytakarítását sem. Csakúgy, mint az idősek felköszöntését, vagy a játszó és közterek felújítását. Karácsonyra pedig olyan pompába öltöztetik kedvenc városrészüket, hogy az ember szíve beleremeg. Ami a legszebb benne, hogy rendezvényeiken a legkissebbektől a legidősebbig, mindenki segítő szándékkal részt vállal. A városrészhez tartozik egy nemzetközi repülőtér is. Ugyanakkor Siófok közelsége, kitűnő bevásárlási, szórakozási, munkahelyi lehetősége biztosítja mindazt, amit a városi élet tud nyújtani. Több családi házban foglalkoznak nyaraltatással is, adottságai miatt igen közkedvelt a turisták körében. A települést kettészelő 65 - ös út mellett otthonos éttermek, panziók, bevásárló központok, egyéb üzletek, valamint szolgáltatások biztosítják a lakosság ellátását. Kiliti régebbi központi részén található a református templom és a katolikus templom, valamint közismert vállalkozások, és egészségügyi intézmények. Egy szó, mint száz, itt minden megtalálható, ami az élethez kell, és az itt lakók szívesen látják és segítik az idelátogatókat is.

A városrészben jellemzően kertes családi házak vannak, tipikusan lakóövezet. Az utóbbi évtizedekben változásokat tapasztalhattunk. Egyrészt megjelentek a városrészben a különféle vállalkozások, telephelyek, ( pl. Royal Sütöde, SZIRO Vas-és fémmegmunkáló vállalkozás,

stb.).

Az

igen

kedvező

közlekedési

kapcsolatnak

köszönhetően

nagykereskedelmi cégek is települtek a városrészbe (közvetlen felhajtás van mindkét irányba az M7-es autópályára, valamint a városrész területén ágazik le a Pécs felé vezető 65-ös út). Itt található az OBI áruház, a Tesco áruház, a TRG Elektronikai Nagykereskedés, és további logisztikai és kereskedelmi vállalkozások. Egy másik

IVS Siófok

tendencia is megfigyelhető a városrész fejlődésében: a kertes házra vágyók egyre nagyobb számban települnek ide, felújítva a régi házakat, és a Kiliti szőlőhegynek nevezett településrészen is egyre több az állandó lakos. A városrész fejlődése tehát két irányú. Lakóövezetként és egyre több vállalkozásnak helyet adó településrészként is számon tartjuk.

SWOT analízis LEHETŐSÉGEK:

ERŐSSÉGEK: -

Kellemes lakókörnyezet, nyugodt,

-

Egy újabb Sió híd építésével a 65-

csendes környék

ös úton nyáron gyakori

A Belvárossal jó közlekedési

torlódásokat oldani lehetne

kapcsolat -

Az M7-es autópálya és az M65-ös út révén jó külső közlekedési kapcsolatok

-

Többirányú fejlesztési lehetőségek

-

GYENGESÉGEK: A 65-ös út nagy átmenő forgalma zavaró hatású

VESZÉLYEK: -

Anyagiak hiányában elmarad a Sió híd építése

IVS Siófok

4. SZABADIFÜRDŐ városrész:

A városrésznek a Balaton-part

és az M70-es út közötti része üdülőterület, ahol

jellemzően magántulajdonban lévő kertes, családi pihenőházak, hétvégi házak vannak. Az M70-es úttól Délre fekvő területen az üdülő-és hétvégi telkek mellett már a lakóházak is megjelennek. Kedvező fekvése és jellegzetes hangulata miatt kedvelt célterülete a hétvégi házat vásárolni kívánó családoknak, vannak még beépíthető területek a városrészben. Ugyanakkor a társas üdülők és szállodák is megjelentek itt az utóbbi években. A partmenti területen korábban csak a Hotel Agro volt, ma már nagyszabású társasüdülőés szállodaépítkezések folynak. Itt található a város egyik büszkesége, és az üdülési szezon meghosszabbításában is jelentős szerepet játszó, egész évben működő Galérius Fürdő.

SWOT analízis ERŐSSÉGEK: -

Jó

természeti

LEHETŐSÉGEK:

adottságok

az

-

A

Galerius

üdüléshez, pihenéshez

fejlesztésével

-

A Balaton part közelsége

szezonalitás

-

Galerius termálfürdő télen is fogad

-

Jó

további

csökkenthető

a

A parti sávban lévő sétányok,

vendégeket -

fürdő

közlekedő utak felújítása

közlekedési

kapcsolatok

-

Kemping fejlesztés

Budapest irányába (vasútállomás, autópálya) GYENGESÉGEK:

VESZÉLYEK:

Gyengeségek: -

A parti sávban az útburkolatok

Igen

markánsan

jelentkezik

Anyagiak

hiányában

elmaradhatnak vagy késhetnek a

több helyen javításra szorulnak -

-

a

fejlesztések

szezonalitás

IVS Siófok

5. SÓSTÓ városrész:

Az előbbi városrésztől Keletre helyezkedik el. Nemcsak Siófok városnak, hanem egyben Somogy megyének, és a Dél-Dunántúli Régiónak is az Észak-keleti határterületét jelenti. Tőle Északra és Keletre már Fejér, ill. Veszprém megye területe kezdődik. Másik érdekessége ennek a városrésznek, hogy itt található az a természeti képződmény, Sós tó, amelyről a nevét kapta. Ennek semmi köze a Balatonhoz, attól teljesen függetlenül alakult ki. A városrész viszonylag nagy kiterjedésű, jellemzően kertes családi üdülőtelkek, hétvégi házak, kempingek találhatók itt. A sok zöld növény és a terület jó közlekedési kapcsolata révén sok budapesti lakosnak van itt hétvégi háza. ( Itt is van mindkét irányban felhajtási lehetőség az M7-es autópályára. )

SWOT analízis: ERŐSSÉGEK: -

Jó

természeti

LEHETŐSÉGEK:

adottságok

az

üdüléshez, pihenéshez -


-

Jó

közlekedési

-

Kempingfejlesztés

-

Családias üdülőkörnyezet fejlesztése

kapcsolatok

Budapest irányába (vasútállomás, autópálya)

IVS Siófok

-

A

Sóstó

mentén

egyedülálló

természeti adottság GYENGESÉGEK:

VESZÉLYEK:

Gyengeségek: -

Igen markánsan jelentkezik

Kevés

a

szabad

Anyagiak hiányában elmaradhatnak vagy késhetnek a

a szezonalitás -

-

strand

fejlesztések

ebben a városrészben

6. SZÉPLAK városrész határvonala

A város nyugati oldalán, a Balaton-parttal párhuzamosan elhelyezkedő városrész. Egykor önálló település volt, ma már kis számú állandó lakos él itt.

Jellemzően

üdülőterület, ahol keretes családi nyaralók, hétvégi házak és szállodák, szórakozóhelyek egyaránt megtalálhatók. Itt van például a fiatalok körében országosan is közismert szórakozóhely a Pallace Disco, valamint a Balaton térségének legtöbb vendéget befogadó szállodája a Hotel Ezüstpart. A városrész az M70-es főútvonal mellet található, két önálló vasútállomása is van, közlekedési kapcsolatai tehát jók. A további fejlesztések is elsősorban az üdülőfunkció, a turizmus erősítését célozzák. Az elmúlt évben például egy Spanyol befektető csoport

IVS Siófok

vásárolt itt nagyméretű ingatlant, de több szálloda felújítása és komfortfokozatának emelése is napirenden van.


Jó

természeti

LEHETŐSÉGEK:

adottságok

az

-


A parti sávban lévő sétányok, közlekedő utak felújítása

-


- Kemping fejlesztés

-

Jó

- Szállodák, üdülők felújítása

közlekedési

kapcsolatok

Budapest irányába (vasútállomás, autópálya) -

A Balaton part mentén kiépített sétányok, szabad strandok GYENGESÉGEK:

VESZÉLYEK:

Gyengeségek: -


Igen

markánsan

jelentkezik



-

a

fejlesztések

szezonalitás -

Az Ezüstpart szálloda és a mellette lévő épületek felújításra szorulnak

IVS Siófok

7. ÚJHELY városrész határvonala:

A Széplaki városrész és a Belváros között, a Balaton-parttal párhuzamosan helyezkedik el. Területének kisebb része ( a vasútvonal és a Kandó Kálmán utca közötti rész) városias lakóterület, a vasútvonal és a Balaton-part közötti terület jellemzően üdülőterület. Önálló stranddal, kellemes parti sétánnyal rendelkezik. Itt van a Meteorológiai Állomás, a Vitorláskikötő, több négycsillagos szálloda, valamint igényes üdülőépületek. A városrészben kellemes szórakozóhelyek és éttermek is találhatók. A további fejlesztési irány is elsősorban a turizmus, vendéglátás, üdülés területe.


ERŐSSÉGEK: -

Jó

természeti

adottságok

az

-


közlekedő utak felújítása

-


-

Jó

közlekedési

A parti sávban lévő sétányok,

- Strand fejlesztés

kapcsolatok

Budapest irányába (vasútállomás, autópálya) -

A Balaton part mentén kiépített sétányok, szabad strandok VESZÉLYEK:

GYENGESÉGEK: Gyengeségek: -


Igen

markánsan

jelentkezik



-

a

fejlesztések

szezonalitás

IVS Siófok

8. FOKIHEGY városrész határvonala:

Az Újhelyi városrésztől Délre, azzal párhuzamosan található. Jellemzően nagyvárosi lakóövezet. A városrész nevéből is következtethető, hogy a város többi területéhez képest magasabban fekszik, nagyon jó levegőjű terület. Az itt élő lakosság száma a város többi részéhez hasonlítva igen magas. Kertes családi házak és nagyvárosias lakótelep egyaránt található a területen. Itt van továbbá a Siófoki Kórház és Művese Állomás, melyek ellátási körzete jelentős. A városrész további fejlődése is a lakóövezet funkció irányában képzelhető el: Közel van a Balaton-part, az Újhelyi strand, ugyanakkor a Belváros is nagyon közel van, gyalogosan is elérhető. Sokak számára érthetően kedvelt ez a lakóterület.


Jó

adottságok

a

LEHETŐSÉGEK: lakóövezet

funkcióhoz -

A Belváros és a Balaton part

- A

szomszédos

belterület

területek bevonása,

közművesítés, utcák kialakítása

közelsége GYENGESÉGEK:

VESZÉLYEK:

Gyengeségek:

IVS Siófok

-

A lakóterület bővítéséhez igénybe vehető terület kevés

-

Anyagiak hiányában elmaradhatnak vagy késhetnek a fejlesztések

9. TÖREKI városrész határvonala:

Siófok többi városrészével közvetlenül nem szomszédos, külterületek által határolt. A város belterületi tömbjétől Dél-nyugati irányban, 2 km távolságban helyezkedik el. Az M70-es útról jó minőségű bekötőúton érhető el. Csodálatos természeti környezetben fekszik. A Cinege patakra felfűzve több halastó és a völgy mentén természetvédelmi terület helyezkedik el. A város sokat tett azért, hogy ez a természetvédelmi terület elérje mai státuszát. A városrészben hétvégi házak, nyaralók, pihenő telkek találhatók, de vannak hangulatos pincék, vendéglátóhelyek, lovardák, és nagyon igényesen kialakított családi házak is. Ismert az ittlévő Töreki Művésztelep. Sokak számára igen kedvelt kirándulóhely, a további fejlesztési irány is a természetvédelem, a kellemes kirándulóhely és turisztikai célpont kialakítása lehet.

IVS Siófok


ERŐSSÉGEK: -

Jó

természeti

adottságok

az

- A természetjáráshoz kapcsolódó

üdüléshez, pihenéshez -

Jó minőségű bekötőút

-

Természetvédelmi terület, patak,

turizmus fejlesztése - Lovasturizmus fejlesztése

halastavak GYENGESÉGEK:

VESZÉLYEK:

Gyengeségek: -

A Belvárostól való távolság

-

Szezonalitás

-

Anyagiak hiányában elmaradhatnak vagy késhetnek a fejlesztések

IVS Siófok

3. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése 3.1. A város egészére vonatkozóan Siófok áttekintő kartogramján egyértelműen láthatóak azok a területek, ahol a szegregációs mutató 50-100 % értéket ér el. A 40-49 % közötti mutató a feketével jelzett területeket jellemzi. A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. Azon területek tekinthetők szegregációs területnek (szegregátumnak), amelyek 50 főnél nagyobb lakosságszámmal bírnak, és a szegregációs mutató 50-100 % között van. Ebből a szempontból Siófokon egy terület mutatható ki, amelyet a későbbiekben részletesebben tárgyalunk. Siófok áttekintő kartogramján látható, hogy a szegregációs mutató szempontjából kedvezőtlennek minősülő kisebb, határérték alatti terület a város több pontján található. A Siófok 1. jelű kartogramon Töreki és Balatonkiliti térsége látható. Ezen településrészek között Papkuta pusztán, és Balatonkiliti 1. pontján található alacsony szegregációs mutatóval jellemezhető területrész, ezek azonban pontszerűek, méretüknél fogva nem jelentősek. A Siófok 2. jelű kartogram mutatja Balatonszéplak, Balatonújhely, Fokihegy, a Belváros, és az Iparterület városrészeket. A Siófok 2. jelű kartogramon több ponton találkozunk 50-100 % közötti szegregációs mutatóval jellemezhető területrésszel. Ezek közül vannak határérték alattiak, amelyek a Balaton-part és a Sió-part egy-egy pontján helyezkednek el. Ugyanezen a kartogramon látható az a terület is, amely méreténél fogva, és a szegregációs mutató számszerűsége következtében szegregátumnak minősül. A Siófok 3. jelű kartogramon Balatonszabadi-fürdő és Balatonszabadi-sóstó városrészek láthatók. Bár itt is találunk 50-100 % közötti szegregációs mutatóval jellemezhető pontszerű területeket, azok határérték alattiak. A városrészek 2001. évi népszámlálás adatait az alábbi három táblázatban mutatjuk be. Az adatsorok alapján megállapítható, hogy a KSH felmérése számadatok alapján is megerősíti a fentebb közölt kartogramokból levonható következtetéseket.

IVS Siófok

3.2.

A városrészekre vonatkozóan

Az bemutatott adatok alapján Siófok város területén egy szegregátum, a belváros városrészben található. A terület a Klapka Gy. u. – Alsó u.- Tessedik S. u. – Rét u. – Gyufa u. – Irinyi u. által határolt rész. Az anti-szegregációs terület a Belváros dél-keleti részén, az autópályához közel helyezkedik el.

A szegregátum lehatárolását az alábbi kartogram szemlélteti:

A területen élő népesség demográfiai és szociális helyzete a KSH adatai alapján jellemezhető. Állandó népesség száma 207.

A lakónépesség száma 218, melyből a 0-14 évesek aránya 32,6, a 15-59 évesek aránya 56, a 60 éven felüliek aránya 11,5 %.

IVS Siófok

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 76,2 %. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 79,5 %. Legfeljebb

általános

iskolai

végzettséggel

rendelkezők

és

rendszeres

munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 67,2 %.

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 19,9 %, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 63,3 %, a segélyezettek aránya 70 % felett van.

Lakásállomány tekintetében a szegregátum területén összesen 39 darab található, komfortfokozatuk alacsony, nagy a komfortnélküliek aránya. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül a Történelmi üdülőközpontban 14 %, míg a szegregátumon belül 56,4 %.

A lakáskörülmények rosszak. A területen élők saját tulajdonában vannak a telkek és a telkeken álló lakóházak. Gyakori, hogy egy telken több generáció, előfordul, hogy négy család is él. Általában a nagyszülők telkére több kisméretű, komfortnélküli lakást épít a következő generáció, így egy telken húszan is laknak. A terület infrastruktúrális ellátottsága közepes. Az útburkolatok állapota nem kielégítő, van olyan utca, ahol szilárd burkolatú járda kialakítása szükséges.

Az egészségre káros környezeti tényezők nincsenek, a fő problémát a lakások alacsony komfortfokozata, illetve komfortnélkülisége jelenti.

A közszolgáltatások elérhetősége biztosított, általában a pénzügyi feltételek hiánya miatt nem, vagy csak részben veszik igénybe a lakosok a közszolgáltatásokat. Előfordul például, hogy nem kötnek szemétszállítási szerződést, holott a város területén országos összehasonlításban is jól szervezett hulladékgyűjtés és köztisztasági szolgáltatások vannak. A terület elérhetősége, a város központi részeivel a közlekedési kapcsolata jó. Maga a terület is a város szövetében elhelyezkedő terület, a Belváros dél-keleti részén, de a városközponttól nem nagy távolságra található. A város többi részéhez burkolt utakon és jó közlekedési feltételek mellett juthatnak el az itt élők.

IVS Siófok

Az itt élő gyermekek iskoláztatása, az oktatási szolgáltatások igénybevétele biztosított. A terület

közelsége

miatt

gyalogosan

könnyedén

megközelíthetők

az

oktatási

intézmények. Oktatási szegregáció problémája nem merül fel.

A Siófok és térsége Települési és Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése tárgyában készült szakértői vizsgálat 70 oldal terjedelemben mutatja be az oktatásra jellemző tendenciákat és folyamatokat Siófokon és a kistérségben. Az anyag vizsgálja a bölcsödei és óvodai feladatellátást, az általános iskolai, és tanórán kívüli foglalkozások, valamint az intézményi létszámok, a bejárók, a gyermekcsoportok társadalmi összetételét. Vizsgálja továbbá a sajátos nevelést igénylő tanulók helyzetét az intézményi létszámokat, valamint az épületállományt, felszereltséget.

IVS Siófok

SIÓFOK VÁROS

Sóstó Ipartelep Belváros Újhely Széplak Fokihegy Kiliti Töreki Külterület Történelmi üdülőközpont Szegregátum Város egészére vetített mutató

Lakónépessé gen belül 1559 évesek aránya 57,4 85 63 57,4 52,4 69,6 64,2 64,3 66,7

Lakónépes ségen belül 60- x évesek aránya 33 5 23,2 31,2 34,7 14,8 19,1 17 14,9

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 24,2 23,5 19 13,6 11,2 14,6 29,2 29,1 39,7

10,5 32,6

56,2 56

33,4 11,5

17,8 76,2

3216

15889

5140

2

Lakóné pesség száma 115 20 9575 1130 170 5726 5323 235 87

Lakónépes ségen belül 0-14 évesek aránya 9,6 10 13,8 11,3 12,9 15,6 16,7 18,7 18,4

650 218 22684

Felsőfokú Alacson végzettségűe y k a 25 éves komfort és idősebb Lakásáll fokozatú népesség omány lakások arányában (db) aránya 7,7 116 56 0 11 18,2 14,8 4412 7,4 20,9 555 15 13,2 99 13,1 19,4 2314 7,8 7,7 1809 18,6 10,1 113 30,1 6,3 43 58,1 17,7 0

393 39 9620

15,5 56,4

Rendszere s munkajöve delemmel nem rendelkező k aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 43,9 35,3 43,2 39,9 47,2 38,6 44 47 48,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemm el nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 16,7 17,7 12,7 8,9 6,7 8,7 18,7 18,5 27,6

Foglalkozt atottak aránya a 15-64 éves népessége n belül 48,1 64,7 52,8 55 46,2 58,9 52 48,8 48,4

44,9 79,5

11 67,2

50,4 19,9

41,53

49,24

58,47

Foglalko ztatott nélküli háztartá Állandó sok népesség aránya száma 56,6 117 22,2 20 41,6 9373 46,2 1151 57,3 172 29 5569 43,4 5356 37,2 243 46,9 82 51 63,3

645 207 22800

4. Stratégia 4.1.

A város jövőképe

Stratégiánk legfontosabb eleme a település adottságainak és helyzetének, eddigi fejlődésének és a tapasztalt tendenciáknak az elemzése után a helyes, valódi alternatívákat nyújtó megoldási javaslatok kidolgozása. Siófok a Balaton vidékének és Észak-Somogynak a legjelentősebb települése, amely a mögöttünk hagyott időszakban szerepét folyamatosan növelni tudta, a települések közötti verseny egyértelmű nyertese. A dinamizmus fenntartása csupán akkor lehetséges, ha gazdaságunk, intézményhálózatunk egészséges szerkezetben növekszik.

A város fenntartható fejlődését lehetetlen négy éves periódusokban szemlélni, évtizedes előrelátásra van szükség.

Siófok város polgáraiban a város fejlődését látva ma már kialakult az egészséges lokálpatriotizmus, önbizalom, amely önálló hajtóerőt is jelent a fejlődéshez. Nem csak magunknak, de másoknak, akik bíznak bennünk, felnéznek ránk is tartozunk azzal, hogy a településünkben meglévő fejlődési potenciált a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk.

A város, jelentős erőfeszítések árán, a közel múltban jutott el odáig, hogy a minőségi turizmus lett a meghatározó. Siófok ma már a városfejlesztési koncepció, hazai- és külföldi befektetők, s nem utolsó sorban, a helyiek közreműködésével egy olyan településsé vált, amely képes gyorsan reagálni a XXI. század kihívásaira. A város levedlette magáról a szobáztató „sufni turizmust”, sőt a vendégeket hosszú éveken át, riasztó „buli turizmust” is. Az utóbbi fokozatos felszámolásával párhuzamosan, ugrásszerűen javult a közbiztonság. Éppen ezért a közel-múltban a város képviselő testülete nemet mondott egy óriás disco kialakítására is. Mára a városban előtérbe került a nyugodt, de aktív pihenést biztosító szolgáltatók működése továbbá a város vezetése is, az ezt elősegítő beruházásokat tűzte ki célul. Ilyen például a kerékpáros szolgáltatások, kerékpárutak folyamatos fejlesztése, a Galerius Fürdő fejlesztése is. A város jövőképét ennek a már

IVS Siófok

elindult folyamatnak megfelelően kívánjuk alakítani, különös figyelmet fordítva a szezonalitás helyett, az egész évben folyamatos, aktív és minőségi kikapcsolódást nyújtó igényes turisztikai szolgáltatásokra. Hazai és külföldi befektetők közreműködésével az elmúlt néhány évben, több mint fél tucat nívós, a legkülönbözőbb szolgáltatásokat kínáló, egész évben nyitva tartó szálloda épült a városban. A híres Arany-parton, általában az egykori kempingek területén, ugyancsak befektetők közreműködésével, több száz, szintén nívós apartman házat alakítottak ki. Megújult a városi strand és környéke és látványosan zajlik a belváros rehabilitációja is. A város vezetése és a befektetők együttesen felismerték, hogy az üdülési szokások az elmúlt évek során gyökeresen megváltoztak és ennek megfelelően alakították ki fejlesztési koncepciójukat. A vendégek mind jelentősebb része hosszú hétvégékre, maximum egy hétre, tíz napra érkezik. Nem véletlen, hogy különösen a régi építésű családi házak, villák iránt az elmúlt években csökkent a kereslet, míg az apartmanok iránt ma is nő. A helyi nívós szállodák kapacitás kihasználtsága pedig immár vetekszik a fővárosiakéval. A fentiek alapján megállapítható, hogy a munkanélküliség is jelentős mértékben csökkent, amely nyáron minimális, télen pedig 7-8 százalék körül mozog. Az idelátogatóknak összetétele az üdülési szokásokkal együttesen megváltozott: az ide látogató turisták több mint fele hazai vendég, és ezzel együttesen növekszik a dán és a lengyel turisták száma, ugyanakkor a korábbiaknál kevesebben érkeznek Németországból. A városi jövőképben erősödik a város népességmegtartó ereje, növekszik a betelepülő családok száma, ennek és a fejlett közoktatási hálózatnak köszönhetően erősödik a 0 és 14 év közötti lakosság aránya. A Siófok Város KórházRendelőintézet folyamatos fejlesztésével további munkahelyek jönnek létre, mely javítja az elhelyezkedési esélyeket, továbbá a korszerű ellátás révén csökken a halálozások száma. A jövőkép része továbbá a városban található egyetlen szegregátum integrációja, melyet önkormányzati bérlakások vásárlásával illetve az önkormányzat költségvetéséből évente elkülönített támogatás által kíván megvalósítani. (Az elkülönített évi 3 millió Ft a szegregátumban található lakóházak komfortosabbá tételét célozzák).

IVS Siófok

Siófokon elkezdődött egy folyamat, amelynek jó néhány elemét, talán a többi balatoni település is hasznosítani tudja. A Sió adottságait kihasználva, szeretné a város a környező településeket is mindinkább bevonni a turizmusba. Ennek érdekében készült a csatorna mentén kerékpárút. Gazdasági potenciálunk bővítése érdekében kívánjuk erősíteni a vitorlás turizmust, s növelni a már többször említett nívós szállodák számát. A városban évente átlagosan egy-két ilyen létesítmény készül el, a közel-jövőben például spanyol befektető, a FADESA lát munkához, de fejleszti tárgyalásokat folytat a város vezetése az SCD - csoporttal és a Maspeddel is. A szálloda beruházások megvalósításához még van több kiváló adottságú szabad terület, illetve még tudunk több olyan ingatlant, szálládát is kínálni, amely átépítésre szorul. Várhatóan még az idén, vállalkozói tőke bevonásával, elkezdődik a város főterének átépítése. Új arculatot és funkciót kap az egykori Sió áruház, s ezzel párhuzamosan tesszük rendbe a teret. A jövőkép része a már meglévő Ipari park további bővítése a város keleti részén, melyhez uniós forrást kívánunk segítségül hívni: inkubátorházként fogjuk funkcionáltatni jelenlegi elképzeléseink szerint.

A városi élet minőségét több párhuzamos fejlesztési elképzelésünk megvalósítása eredményezi. Ilyen például a közszolgáltatások körében a kórház valamint az oktatási intézmények fejlesztése. A jövőképhez tartozik az az elképzelés, hogy az ÚMFT által biztosított források révén teljes lehet Siófok csatornázottsága, megvalósul a belvárost tehermentesítő út megépítése.

4.2.

Fejlesztési célok a városra és a városrészekre

A Képviselő-testület ciklusprogramjának meghatározásakor és később is több alkalommal áttekintette a város fejlődését és kijelölte a jövőbeni fejlesztés irányait. Az alábbiakban mutatjuk be azokat a fejlesztési célokat és projekt terveket, amelyeket az integrált városfejlesztési stratégia előkészítése során a konzultációk, vélemények és javaslatok értékelését követően a Képviselő-testület meghatározott.

IVS Siófok

Balaton körüli kerékpárút siófoki belterületi szakaszának kiépítése A

kerékpáros

közlekedés

fontosságát

és

szükségességét

Siófok

Város

Önkormányzata már a 80-as évek végén felismerte. Ennek eredményeként Siófokon 1990-től folyamatosan bővül a városi kerékpárút-hálózat jelentős ÚTALAP, majd ÚFC támogatással. A 65. sz. főút mellett a Kiliti városrészt összekötő 1,6 km hosszú kerékpárútszakasz még a kilencvenes évek elején (→helyi É-D irányú főútvonal = 65. sz., főút mellett vezetett törzshálózati kerékpárút) kiépült, majd a kilencvenes évek közepétől a 4,3 km hosszúságú kerékpárút épült a 7. sz. fkl-i út mellett (→helyi K-Ny irányú fővonal). 2001. I. félévben sor került a Sió parti kerékpárút közel 0,5 km-es városi szakaszának kiépítésére is, majd 2006-ban átadásra került a Sió-csatorna töltésén vezetett kerékpárút mindösszesen 12.030 fm hosszúságban. A Balaton körülkerékpározhatósága érdekében Siófokon már a korábbi években is történtek lépések oly módon, hogy a vasúttól É-ra lévő üdülőterületen táblázással kijelölésre kerültek a kerékpárbarát utak, de ezek csak kényszermegoldást jelentettek.

A végleges megoldás érdekében Siófok Város Önkormányzata jóváhagyott, majd kidolgoztatott egy olyan nyomvonalat, amely figyelembe veszi az eddig elkészült kerékpárutak adta lehetőségeket és azt az elvárást, amely a Balaton körüli kerékpározással megjelent. Siófok-Kiliti Repülőtér Siófoktól és magától a Balatontól alig 5,4 km-re, közvetlenül a 65-ös főközlekedési út mellett, valamint az M7-es autópályától mindössze 4 km-re helyezkedik el a Siófok-Kiliti repülőtér. A nemzetközi forgalom bonyolítására is alkalmas repülőtér a korábbi években szezonálisan működött. A jelenleg rendelkezésre álló motoros le- és felszálló pálya mérete 2000x50 m, mely azonban földes, füves burkolatú. A karbantartott terület nagysága 135 ha, IVS Siófok

melynek egy része Siófok, másik része pedig Ságvár közigazgatási területén helyezkedik el. A két önkormányzat egymással egyeztetve megigényelte a Magyar Államtól a közigazgatási területéhez tartozó repülőtér részt térítésmentes átadásra. A repülőtér önkormányzati tulajdonba került. Szükséges egy 2500 m hosszúságú betonos kifutópálya megépítése, melynek finanszírozása a kapcsolódó infrastruktúrával együtt vállalkozói tőke és pályázati pénzeszközök bevonásával lehetséges. „Kenyérgyár projekt” Siófok területén a 2004-ig üzemelő Kenyérgyár újrahasznosítása lehet egy turisztikai vonzerőt keltő, kulturális célú beruházás. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egy-egy város vagy régió belső mozgására, látogatottságára és vonzerejének növekedésére a kulturális célú beruházások jótékony hatást gyakorolnak. A Balaton keleti és déli részének kulturális ellátottsága gyengének mondható, a Balaton körül nem működik olyan kortárs multikulturális intézmény, amely a nagy turisztikai forgalmat lebonyolító városok számára megfelelő kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget nyújthat. A „Kenyérgyár-projekt” e hiány pótlására adhatna megfelelő lehetőséget. Az ötvenes években épült, közel 4000 m2 hasznos alapterületű gyárépület és a 12000

m2

hozzátartozó

zöldterület

újrahasznosítása

szintén

pályázati

pénzeszközök elnyerése estén valósulhat meg. A terület bővítési lehetősége is adott, a Kenyérgyár melletti volt szikvízüzemmel további 4800 m2-rel.

Közlekedési

Múzeum

repülési-és

űrhajózás-történeti

gyűjteményének

befogadása, az anyag kiállítása céljára tematikus élménypark kialakítása A Közlekedési Múzeummal folytatott előzetes egyeztetések eredményeképpen fennáll a lehetőség arra, hogy a Közlekedési Múzeum repülési- és űrhajózástörténeti gyűjteménye Siófokra kerüljön az önkormányzat által biztosított helyen, átmenetileg

bérelt

kiállítóhely

biztosításával,

a

későbbiekben

végleges

kiállítóhelyként egy tematikus élménypark kialakításával.

IVS Siófok

A gyűjtemény eddig Budapesten a Petőfi Csarnokban volt látható, melynek részét képezi egy modellgyűjtemény és közel 40 db kisrepülő és helikopter. A tárlat a magyar repülés

történetének fejezeteit mutatja be az 1900-as évek elejétől

napjainkig. A létrehozandó tematikus élménypark szolgálná és fellendítené az idegenforgalmat és biztosítaná a magyar repüléstörténet bemutathatóságát, oktatási-nevelési célokat is szolgálva a Balaton régióban. A múzeum ezen lehetőséggel a rendelkezésre álló repülési- és űrhajózás történeti gyűjteményét a nagyközönség számára hozzáférhetővé, bemutathatóvá teszi, állagát megóvja és felhívja rá a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét.

Siófok kártya bevezetése Siófok

Város

Önkormányzatát

már

régóta

foglalkoztatja

egy

különféle

kedvezményeket biztosító ún. intelligens chip kártya bevezetése, amely a kedvezményezettek meghatározott körének biztosít különféle kedvezményeket.

2008-ban a bevezetés első lépéseként a Siófok kártyához hozzárendelt kedvezmények köre az önkormányzat által üzemeltetett parkolókhoz kapcsolódik, illetve az önkormányzati tulajdonú társaságok által nyújtott szolgáltatásokra, valamint a kulturális intézmények szolgáltatásaira terjed ki. A „Siófok kártya” rendszer kiépítése és üzemeltetése sokféle lehetőséget rejt magában. Mindenekelőtt az állandó lakosok részére biztosított kedvezmények jelentősen növelik a lakók komfortérzetét és anyagilag is támogatást jelentenek az egyes szolgáltatások igénybevétele során, melyek mértékéről a rendszer a későbbiekben pontos nyilvántartást vezethet. Az ún. turistakártya – amely a későbbiekben kerülhet bevezetésre – jelentősen növelheti az érdeklődést a város iránt. A kedvezmények körének bővülése az idegenforgalmi kereslet fokozódását eredményezheti. Az ezzel kapcsolatos további lehetőségek kialakítása a munkacsoport feladata lesz, ma még felbecsülni sem lehet azon előnyök körét, amelyeket a későbbiek során az intelligens chip kártya folyamatos forgalomba állítása eredményezhet.

IVS Siófok

Gyógyvízhasznosítási program folytatása. A nagyberényi termálkutak felszíni infrastrukturális fejlesztése Siófok önkormányzata néhány éve megvásárolta a várostól 13 km-re lévő nagyberényi termálkutakat, a hozzájuk tartozó vízbázissal. A termálvíz gyógyvízzé minősítése is megtörtént. Erre a vízbázisra alapozva megépült a Galérius fürdő, és a város több négycsillagos wellness szállodája is ezt a vizet hasznosítja. Fontos, hogy további wellness szállodák épüljenek a városban, egyre többen használják ezt a gyógyvizet. Mindehhez az is szükséges, hogy a kutak és felszíni kiszolgáló létesítmények fejlesztése megtörténjen.

Tanszálloda kialakítása A Balaton Régió speciális adottságainak megfelelő, nemzetközi színvonalú, gazdasági tevékenységet is folytató olyan gyakorlati szakképző központ kiépítése a célkitűzés, amelyben képzett szakemberek korszerű általános és szakmai ismeretekkel rendelkeznek, akik a Balaton Régió munkaerő piacán és az EU-ban is keresettek lesznek. Szükséges a mai kor követelményeinek megfelelően kialakított tanszálló létrehozása, mely a hozzá kapcsolódó csúcstechnológiai eszközökkel felszerelt tankonyha, tanétterem, cukrászműhely mellett lehetőséget biztosít konferenciák, továbbképzések, sport és szabadidős rendezvények lebonyolítására is.

Ipari és kereskedelmi parkok létesítése Siófokon már működik egy ipari park, amely az elmúlt néhány évben dinamikusan fejlődött. A betelepült vállalkozások a munkahelyteremtéssel és termelő tevékenységükkel Siófok város gazdasági életének nagyon jelentős szereplői. Több ipari és kereskedelmi park számára is van megfelelő terület, a város a rendelkezésére álló eszközrendszerrel segíteni kívánja a további parkok létesítését.

IVS Siófok

A Siófoki Ipari Park közműveinek, úthálózatának és üzemi épületinek felújítása A Siófoki Ipari Park Kft-t a Kőolajvezeték Építő Zrt. és a Kapos Volán Zrt. alapította abból a célból, hogy a két cég siófoki telephelyén kialakítandó ipari övezet pályázzon az „Ipari Park” címért a Gazdasági Minisztériumnál, majd a cím elnyerése után üzemeltesse azt. 2001-ben nyerte el ez a terület az Ipari Park címet, azóta folyamatosan fejlődik. Területe:

21,1 ha

Vállalkozások száma:

34

Foglalkoztatottak száma:

520

Árbevétel:

5.520 M Ft

A további fejlődés feltételeként szükséges az Ipari Park közműveinek, úthálózatának és üzemi épületinek felújítása. Siófoki kollégiumok fejlesztése A Siófokon működő oktatási intézményhálózat fejlett, négy középiskola és három főiskolai szintű képzést nyújtó intézmény fogadja a szűkebb és tágabb körzetből a diákokat. Évről évre nő a jelentkezők száma, az intézményhálózat fejlesztésével egyre több kollégiumi férőhely biztosítása szükséges.

A Balatoni Hajózási Zrt. siófoki kikötőjének, és vitorlás kikötőjének fejlesztése A Siófoki Hajókikötő környékének, a Krúdy sétánynak és az ott lévő rendezvénytérnek a fejlesztése igen fontos, a város szempontjából a kiemelt jelentőségű célkitűzések közé tartozik. A Képviselő-testület által kijelölt akcióterület része, a pályázati programnak is egyik projekt eleme ez a fejlesztés. A nyugati mólónál lévő vitorláskikötő iránt akkora az érdeklődés, hogy mára már szabad kikötőhellyel nem rendelkezik. A Balatoni Hajózási Zrt. egyik kiemelt fejlesztéseként bővíti a vitorláskikötőt. Ennek a beruházásnak nagyon fontos szerepe van a vitorlás turizmus fejlesztésében.

IVS Siófok

Siófok Város Kórház-Rendelőintézetének fejlesztése A termálvíz gyógyító therápiás hatásairól a gyógyvízzé nyilvánításról szóló határozat tanúskodik. A szállodák és más felhasználók az igénybe vett gyógyvizet más szolgáltatásuk mellett elsősorban fürdési, uszodai céllal ajánlják és gyógyászati jelentőségét ma még színvonalas ellátásuk mennyiségének és minőségének igazolására használják. A termálvíz gyógyító, egészségjavító hatásait elsődlegesen elismerő és kezelő egészségügyi szolgáltató működése, a működés feltételeit biztosító városi intézmény létrehozása a jelenlegi termálvíz hasznosítási filozófia megfordulását eredményezheti. Ez azt jelenti, hogy a vendégkörben később azok jelennek meg, akik gyógyulás céljából jönnek Siófokra és a wellneshotel szolgáltatásai válnak számukra másodlagossá.

Az üdülési célú vendégkörhöz hozzáadódik a gyógyulásra várók száma. Az egészségügyi szolgáltatások városi lehetőségei, mennyisége és minősége oldaláról szintén indokolt a program támogatása: a városban csak a kórház nyújt orvosilag ellenőrzött fiziotherápiás ellátást a rendelőintézeti és kórházi munkahelyeken. Magánszolgáltató ebben a therápiás szegmensben Siófokon nem elérhető. Korábban az Ezüstpart Üdülő végzett hiánypótlást jelentő szolgáltatást, ami már nem működik.

Siófok és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás településeit összekötő kerékpárutak kiépítése A Siófok és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás településeinek természeti adottságai, a kerékpár forgalom hangsúlyos szerepe az idegenforgalom növekedésében indokolttá teszi a turisztikai kerékpárút megvalósítását. A kerékpárút kapcsolódik a Sió-csatorna töltésén a Fejér megyei határ és Siófok belvárosa között 2006-os évben megvalósult kerékpárúthoz, valamint ezen keresztül a Balaton körüli kerékpárúthoz is. Csatlakozás a Dél- Balatoni települések szennyvízcsatorna programjához A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII.

IVS Siófok

Törvény hatálya alá tartozó, valamint a Balaton vízgyűjtő területén található Somogy megyei települések szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése, illetve a térség

szennyvíztisztító

telepei

megfelelő

technológiájának

biztosítása

a

végrehajtandó célkitűzés. A fenti cél megvalósítására megalakított társulatba 63 település, köztük a Siófok is belépett. Siófok városban 32,9 km hosszúságú gravitációs, 6,9 km hosszúságú nyomóvezeték és 11 db szennyvíz átemelő kerül megépítésre. Siófok településrészeinek mindegyike a Balaton vízgyűjtő területén helyezkedik el. A tó vízminőség védelme szempontjából kiemelt fontosságú a szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. Az egyes településrészeken üzemelő vagy kivitelezés alatt álló szennyvízhálózat található, ezekhez történő csatlakozással lehetővé válik a szennyvízelvezető rendszer kialakítása. Az összegyűjtött szennyvizek befogadója a meglévő siófoki szennyvíztisztító telep, mely a fenti szennyvízmennyiség fogadására és tisztításához szükséges kapacitással rendelkezik.

Állati hulladékgyűjtő és megsemmisítő telep létesítése Az „állati hulladékok kezeléséről” szóló 71/2003. évi FVM rendelet alapján 2005. december 31-ig lehetett elhelyezni állati hulladékot hulladéktemetőkben. A Balaton közelsége miatt számos településen a talajvíz magas, így az állatok elföldelése a legtöbb esetben nem megoldható. A tavaszi hó-és jégolvadás után nem ritka jelenség, hogy a tó-part tele van haltetemekkel, amelynek mennyisége jelentős. Ezeknek és egyéb más okból elpusztult állatok tetemének az elszállítása a siófoki kistérségben nem megoldott. A Siófoki Kistérségi Többcélú Társulás településeivel közösen kívánja a Siófoki Önkormányzat megoldani a feladatot, a településekről szervezett kereteken belül történő állati hulladékok összegyűjtését és adott gyűjtőhelyre történő szállítását.

IVS Siófok

Mechanikai biológiai hulladékkezelés megvalósítása a somi regionális hulladékkezelő telepen Jelenlegi helyzet: A „Dél-balatoni és Sió-völgyi komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása” megnevezésű ISPA/KA projekt keretében Som község közigazgatási területén egy komplex hulladékkezelő-lerakó telep valósul meg várhatóan 2008-2009-ben. (Építési tender folyamatban.) A hatályos jogszabályok (hulladékgazdálkodási tv., valamint a hulladéklerakással kapcsolatos 20/2006.(IV.5.) KvVm. rend.) értelmében lerakással kizárólag előkezelt hulladék ártalmatlanító. Ez az előkezelés a létesülő új somi hulladéklerakón nem megoldott. Az Európai Unió tagállamaiban szigorú rendeletek szabályozzák a hulladéklerakók működését, ezen belül pedig nem csak az azok építésére és kialakítására vonatkozó követelményeket, hanem a lerakott hulladék fizikai, kémiai, biológiai paramétereit (nedvességtartalom, fűtőérték, stb.) is rendeletekben határozzák meg. Ezen paraméterek betartása csak a hulladékok valamilyen szintű mechanikai-biológiai előkezelésével, stabilizálásával oldható meg. Projekt célja: Hatályos jogszabályi követelményeknek való megfelelés. A hulladék hasznosítás arányának növelése. A hulladékok anyagában történő hasznosítását a szelektív hulladékgyűjtés segíti elő. Az ömlesztetten gyűjtött települési szilárd hulladékok mechanikai-biológiai hulladékkezelő-műben történő kezelése során energetikai célokra hasznosítható hulladékot nyerhetünk.

Így egyrészt növeljük a hasznosítható hulladékok mennyiségét, másrészt a szabályozási rendszer másik kiemelt célja a hulladék lerakási mennyiség csökkentése is elérhető lesz.

Dél-Balatoni és Sióvölgyi Nagytérség Települési Szilárdhulladék Kezelési Program Dél-Balatoni és Sióvölgyi Nagytérség Települési Szilárdhulladék Kezelési Rendszer Megvalósíthatósági Tanulmánya 2001. évben készült el, a program Európai Uniós támogatást nyert és jelenleg a kivitelezés fázisában tart. Több projekt munkarész pályáztatása már megtörtént, illetve folyamatban van. A dél-Balaton és Sió-völgye

IVS Siófok

térséget összefogó hulladékgazdálkodási projekt a dél-dunántúli régió három megyéjének összesen 204 települését foglalja magába. Az érintett települések lakosainak száma 372 530 ezer fő, ami kiegészül szezonális üdülővendégekkel. A program Megvalósíthatósági Tanulmányában a nagytérségi hulladéklerakás, korszerű szelektív gyűjtéssel, válogatással és szerves hulladékkomposztálással került kidolgozásra.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet turisztikai vonzerejének fejlesztése a vízminőség javításával, a partközeli települések csapadékvíz-elvezető rendszerének fejlesztése A Balaton területe földrajzi elhelyezkedés és geológiai okok miatt négy nagy medencére van felosztva. Ezek név szerint a Siófoki, Balatonszemesi, Szigligeti és a Keszthelyi-medence. Minden medence jól lehatárolható topológiai, vízrajzi egységet képez, amelyhez tartoznak a körülvevő déli-, ill. északi parti települések.

A projekt célja, a foszforterhelés csökkentése az említett négy medencében a településenkénti felszíni vízelvezető rendszerek kiépítésének és a tisztított csapadékvíz Balatonba történő vezetésének megvalósításával.

Siófok

Város

energia

használatának

fejlesztése

biomasszára

épülő

kogenerációs rendszerrel Az Európai Unió energiapolitikájának egyik fontos eleme az energetikai függetlenség és a természeti környezet megkímélésének érdekében a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése. A továbbfejlesztés egyik legfontosabb kérdése, hogy a rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokat hogyan lehet minél jobb hatásfokkal hasznosítani a gazdasági versenyképesség javítása érdekében. A megújuló és hagyományos energiaforrások integrált hasznosításának egyik leggyakrabban

szereplő példáját

a

hagyományos

fosszilis

tüzelőanyagok

(elsősorban szén, földgáz) tüzelés kiváltása és különböző biomassza eredetű tüzelőanyagok bevezetése jelenti. Siófok város iparterületén jelentkező hőigények biztosítását, biomassza fűtésű kogenerációs erőművel szeretnénk megoldani.

IVS Siófok

A biomassza tüzelés projekt gazdasági és környezetvédelmi szempontokat egyesítve minta értékű lehet Magyarország számára.

Siófok, déli tehermentesítő út kiépítése Az M7-es autópálya díjasítása miatt megnövekedett járműforgalom megjelenése szükségessé tette az M7-es autópályával párhuzamos, új tehermentesítő út nyomvonalának kijelölését. A tervezett nyomvonal a siófoki Somlay Artúr utca és a Szekrényessy Kálmán utca között az M7-es autópályával párhuzamosan, annak É-i oldalán és a közvetlen közelében halad. A tehermentesítő úthoz kapcsolódóan a Siófok-Kaposvár vasútvonal mellett összeköttetés épül a Bajcsy Zsilinszky utcával, új közlekedési csomópont kiépítésére kerül sor a Dózsa György és a 65-ös főközlekedési utak találkozásainál. A tehermentesítő út kiépítése feltételezi továbbá a Kele utca külön szinten történő keresztezésének megoldását, valamint a Sió-csatornán egy új közúti híd létesítését is. 2006-os évben a tanulmánytervben szereplő 65-ös főközlekedési út - M7-es autópálya csomópontjának átépítésére vonatkozó engedélyezési terveket az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság elkészíttette, pillanatnyilag a tervek engedélyezési eljárása zajlik.

A Városi Kórház fejlesztése, rekonstrukciója A Városi Kórház rekonstrukciójának I. üteme 2003-ban befejeződött, a II. ütem pedig 2006-ban.. A III. ütemben szeretnénk megoldani minden más halasztható felújítási feladatot, valamint a patológia bővítését. A klinikai osztályoknál el kell érni, hogy az átlagos ápolási idő csökkenjen. Az egynapos sebészetre vonatkozó jogszabályban megfogalmazott lehetőségekkel folyamatosan élni kell, a fejlesztéseknek ezt az irányt kell célozniuk. A tervezett III. ütem munkálatait az alábbiak szerint foglaljuk össze: Meglévő épületekben: Korszerűsíteni kell a meglévő épületekben a I. és II. ütemmel nem érintett területeket. Ki kell cserélni a kórház valamennyi ápolási egységében a

IVS Siófok

burkolatokat (18.100 m2). A csecsemő részleget teljes körűen fel kell újítani. Korszerűsíteni kell a patológiai osztályt a jelenlegi helyén, épületen belüli kis bővítéssel (összesen 290 m2). Fel kell újítani a központi épületek földszintjét (elektromosan) és pinceszintjét (4.450 m2) teljes körűen is. A központi épülettömb felvonóit ki kell cserélni (3 db lift), valamint az új és a központi épület kiszolgálása miatt további 1 új lift kerül a C épület és az új épület közé.

Teljes körű homlokzat felújítás, hőtechnikai burkolat kiegészítéssel, nyílászáró cserével (összesen 10.589 m2) Korszerűsíteni és cserélni szükséges a külső közmű hálózatot, mely a kórházat szolgálja. A teljes vízellátó és csatornahálózatot fel kell újítani. Korszerűsíteni szükséges a transzformátor házat a külső térvilágítással és a műszaki diszpécser központot (épület energia-felügyeleti rendszer).

Kálmán Imre Kulturális Központ felújítása, bővítése A jelenlegi helyiségek túlzsúfoltak, a további fejlesztésre nem biztosítanak lehetőséget. A Siófok Város Önkormányzata által elfogadott Kulturális Stratégia, valamint a Pécs, Európa Kulturális Fővárosa programhoz csatlakozás és a programhoz készített meg-valósíthatósági tanulmány az Integrált Városfejlesztési Stratégiával szoros kapcsolatban van. A város által kitűzött stratégiai célok között fontos szerepet tölt be a turizmus fejlesztése. A turizmus fejlesztése pedig színvonalas és gazdag programkínálatot igényel. Nem halasztható tovább a Kulturális Központ bővítése, az igényekhez igazodó rekonstrukciója.

Kálmán Imre Operett-fesztivál Siófok és az egész balatoni térség kulturális és idegenforgalmi jövőjére minden bizonnyal nagy hatást gyakorló, európai színvonalú, hagyományt teremtő fesztiválsorozat elindítását tervezi Siófok Város Önkormányzata felvállalva, hogy az operett magyarországi központjává váljon.

IVS Siófok

A

nyaranta

megrendezendő

fesztivált

Siófok

világhírű

szülöttjéről

a

„Csárdáskirálynő”, a „Marica grófnő”, a „Cirkuszhercegnő” és más világhíres operettek zseniális alkotójáról, Kálmán Imréről neveznénk el, a műsorterv elkészítésekor nem megfeledkezve a másik híres magyar operett komponistájáról, Lehár Ferencről. Több jó példa igazolja, hogy híres zeneszerzők (pl. Strauss, Mozart, Wágner) nevével fémjelzett fesztiválok igen keresettek, sőt egész iparágak épülnek ezekre a rendezvényekre.

A Balaton szépsége, Kálmán Imre és Lehár Ferenc csodálatos muzsikája, a magyar operett-játszás hagyományai, a magyar művészek kivételes tehetsége, a meghívandó sztárok vonzereje rövid időn belül világhírűvé tehetik a fesztivált.

Közbiztonsági térfigyelő rendszer fejlesztése A közbiztonsági kamerarendszer fejlesztésében lényeges változást hozott a 2006os év. A Petőfi sétány revitalizációja során kiépült egy teljesen új korszerű rendszer, így nem szükséges a belvárost figyelő kamerák szezonális áttelepítése az üdülő központba. Az elmúlt évben a rendszerünk a városközpontban 2 db kamerával bővült, mely a Fő téren elhelyezett szobrokat figyeli. A jövőt nézve szükséges lenne a rendszer további bővítése (Jókai park, Fő tér, hajóállomás környéke), a meglévő rendszerünk korszerűsítése (nagyobb képfelbontású, mozgatható kamerák telepítése) és a városközpont térfigyelő rendszerének összekapcsolása az üdülőközpontéval. Említést érdemel továbbá – bár közvetlenül nem a közbiztonságot szolgálja – a szelektív hulladékgyűjtő helyek szabályszerű használatát rögzítő térfigyelő rendszer telepítése is. A Zöldfok Rt támogatásával kihelyezett 8 db kamera pár segítségével figyelemmel lehet kísérni a gyűjtőhelyek rendeltetésszerű használatát és a felvételek bizonyítékul szolgálnak a szabálysértőkkel szemben.

Új parkolási rend bevezetése Fontos szabályozási lépés volt a parkolóhelyek létesítéséről szóló 24/2005.(IV.29.) sz. helyi rendelet megalkotása.

IVS Siófok

A parkolási rendszer korszerűsítését rövid időn belül el kell majd végeznünk az eszközpark avultsága miatt.

Az új parkolási rend két fontos eleme a jövőben a belvárost körül ölelő megfelelő számú parkolóhely és a rugalmas igénybevételi lehetőség. Mindkét tekintetben az első lépéseket a Képviselő-testület megtette: egyrészről a Balatoni Halászat korábbi telephelye jelentős részén új parkolók létesítése, másrészről a Siófok kártya bevezetésének előkészítése lehetővé fogja tenni, hogy a helyi lakosság jelentős kedvezményt vegyen igénybe, másrészről pedig az autókat belvároson kívül hagyók ingyenesen vagy minimális költséggel parkoljanak.

Háztömbök rehabilitációs programja A városban lévő ingatlanok komfortfokozata, lakhatósága, energiatakarékossága alapvetően meghatározza polgáraink életminőségét, az ingatlanok esztétikai megjelenése pedig a városképet, ezért a széles összefogáson alapuló lakótömb felújítások kiemelten fontosak. A program vontatottan haladt kezdetben, a lakóközösségek nehézkes szerveződése miatt. Az utóbbi időben a lakóközösségek szerveződése felgyorsult, a jó példa ragadóssá vált., a központi források behatárolt volta miatt a program kiterjesztése veszélybe kerülhet. 2007. évben 5 db lakóház energiaracionalizálási pályázata vár kedvező elbírálásra. Várhatóan mind az 5 pályázat elbírálása eredményesen zárul. A Fő u. 47-53., a Tanácsház u. 2., Tanácsház u. 22. és a Koch Róbert u. 19. sz. alatti ingatlan esetében már megkaptuk az értesítést a pályázati összeg elnyeréséről.

Közterületek és közintézmények akadálymentesítése A közterületek akadálymentesítési programja jó ütemben halad. A főközlekedési utakon és a forgalmasabb helyeken az akadálymentesítés megoldódott. A közintézmények akadálymentesítése folyamatban van. Az egészségügyi intézményekben a mozgássérült személyek közlekedése megoldott. A Kórház földszinti területére rámpával, az emeletre lifttel lehet feljutni.

IVS Siófok

A Rendelőintézet és a Tüdőgondozó esetében ugyancsak rámpával lehet közlekedni. A Családsegítő Központ támogatást nyert a Fogyatékosok Esélye Közalapítványtól. Az

önkormányzati

intézmények

további

felmérése

és

a

mozgáskorlátozottak részére a bejutási lehetőség tervezése jelenleg folyamatban van, a megvalósítás üteméről az anyagi fedezet függvényében dönt

a

Képviselő-testület.

Folyamatosan

keressük

a

pályázati

lehetőségeket is.

Bevásárló és szórakoztató központ építése A SIÓ Ingatlan Invest Kft-vel szerződést kötöttünk a Szabadság tér 4. szám alatti ingatlan adás-vételére. Az ingatlanon a beruházó bevásárló- és szórakoztató központot épít. A tervezett épületben kereskedelmi, vendéglátó- és szórakoztató ipari funkciók lesznek kialakítva egymás mellett. Az épület pincéjében mélygarázst terveztek, a földszinten kisebb-nagyobb kereskedelmi létesítmények kerülnek elhelyezésre, ezek között lesz egy 700 m2 alapterületű COOP élelmiszer áruház. Az emeleten a földszintihez hasonló méretű kiskereskedelmi egységeket helyeznek el. A tetőszinten a multiplex mozikomplexum és egy ún. FOOD-COURT található. Ennek lényege, hogy az önkiszolgáló éttermekben vásárolt ételt egy kb. 150-200 m2-es közös fogyasztótérben lehet elfogyasztani. Az épület DNY-i részében helyezkedik el a multiplex mozikomplexum, amely 150 fő befogadására képes. Az épület nettó összes-szintterülete:

15.067,45 m2.

Fő utca közlekedésének átszervezése A SIÓ CENTERHEZ tartozó mélygarázs építése, a városközpont fejlődése jellemzői szükségessé teszik, hogy az önkormányzat forgalomszámláláson

IVS Siófok

alapuló tanulmánytervet

készítsen

a Fő utcára

vonatkozóan.

A

tanulmányterv a Vilma u.-Dózsa u., valamint a vasút és Tanácsház u. által bezárt területre készül. A tanulmányterv által kidolgozott variációk közül elfogadott javaslatra készíttetjük el a közlekedési engedélyezési tervet. A közlekedési koncepció elfogadása után kertészeti terv készült a Szabadság térre és a víztoronyhoz kapcsolódó területre. A Szabadság téren a víztoronyhoz kapcsolódóan burkolt, valamint növényzettel fedett részeken – a városközpont már átépített tereinek, parkjainak (Millenium park, Fő tér, Március 15. park) megoldásaihoz illeszkedő módon – az azokban alkalmazott kertészeti megoldások, az ott használt anyagok és berendezési tárgyak figyelembe vételével kerülhet tervezésre. A tervjavaslatnak méltónak kell lennie az ütemesen fejlődő fürdőváros igazgatási, kulturális, politikai teréhez, melynek emelkedett hangulatot és szépséget kell árasztania, ugyanakkor emberközeli, vonzó megoldásokkal, részletekkel kell rendelkeznie. A telepítendő növényzet legyen összhangban az egyes területrészek funkciójával,

ugyanakkor összehangolt

képet

mutasson az egész

térrendszer is. A helyi védelem alatt álló – jelenleg turisztikai irodaként és kilátó toronyként hasznosított – víztornyot megmaradónak kell tekinteni és a környezetét az előbbiekben vázoltak szerint kell kialakítani. A téren lévő emlékmű felújítását az eredeti állapotnak megfelelően kell elvégezni. A Szabadság teret és a Fő teret olyan egymáshoz kapcsolódó városi tér együttessé kell formálni, amely jelentős zöldfelülettel rendelkezik. Nem feltétlenül közpark, hanem intenzíven használt gyalogos központ kialakítását javasoljuk. A Fő utca forgalmának korlátozásával kellemesebbé tehetjük a Fő utcai vendéglátóhelyek teraszainak használatát, ezzel is segítve ezen egységek forgalmának növelését.

IVS Siófok

A Fő utca forgalmának csökkentését segíti a forgalmi sávok számának csökkentése, a parkolóhelyek kialakítása.

Intézmények energia felhasználásának racionalizálása A város intézményei energiaköltségeinek csökkentésére már 2002. évben megtettük az első lépéseket.

A Beszédes József Általános Iskola nyílászáróinak cseréjét két ütemben végeztük 2002-ben és 2003-ban. A Városi Kollégium világítás-korszerűsítését és nyílászáró-cseréit 2003-ban végeztük. 2004. évben a Beszédes József Általános Iskolába és a Vak Bottyán Általános Iskolába energiatakarékos lámpatesteket szereltettünk.

A világítás-korszerűsítés nemcsak energia-megtakarítási lehetőséget jelent, hanem a gyermekek egészségét megóvó, a megújuló szabványoknak is megfelelő világítást biztosít.

2006. évben megkezdtük az óvoda-épületek nyílászáróinak cseréjét. 2007. évre további intézmények (Széchenyi István Általános Iskola, Polgármesteri Hivatal, Kulturális Központ és 4 óvoda) világítás-korszerűsítését és két óvoda nyílászáróinak cseréjét tervezzük.

Folyamatosan foglalkoznunk kell a még hátralévő intézmények nyílászáróinak cseréjével, a fűtési rendszerek felülvizsgálatával, korszerű, energiatakarékos fűtési rendszerek kidolgozásával.

Park Center A Kiliti piac területén Park Center bevásárlóközpont és Aldi élelmiszer-áruház épül. A Park Center áruházban helyet kapnak a nemzetközileg is ismert ruha- és cipőmárkák, a vásárlók megtalálhatják majd a Vögele, a Humanic, a Takko, a New Yorker, a C&A üzleteket és helyet kaphat néhány siófoki kereskedő is. A fejlesztés

IVS Siófok

összege meghaladja a hétmilliárd forintot. A beruházás elindult és a 2007. évi nyári szezon kezdetére nagyrészt befejeződött.. A még hiányzó élelmiszer áruház építése is megkezdődött.

Hosszútávon 80-90 fő kap munkát a kereskedelmi egységekben.

Cent bevásárlóközpont A Match élelmiszer áruház helyén 2006. év nyarától megnyitásra került a JYSK lakberendezési, valamint a FLAT bútor áruház. A terület fejlődése azonban nem áll meg: a már meglévő áruházak mellett átalakításra kerülnek az évekig félkészen árválkodó épületek, ahol helyet kap a székesfehérvári Kubat-Vincz Suzuki autószalon, egy büfé, két iroda, valamint az emeleten nyolc garzon lakrész. A büfét helyi vállalkozó üzemelteti majd, az irodákat és garzon lakrészeket pedig bérbe kívánják adni. Az előbbieken túlmenően három kereskedő csarnok létesítését is megkezdik kulturált parkolókkal, pihenő helyekkel. Az összterület 2 hektár nagyságú, amelyen a kereskedelmi egységek elkészültük után összesen 6000 m2-t foglalnak el.

Az SCD csoport Balaton-fejlesztési programjának Siófokot közvetlenül érintő tervei A Balaton Magyarország turizmusának igen fontos szerepét tölti be. A Balatonrégióban hosszú évtizedek óta a turizmus volt és lesz a jövőben is a gazdaság fő mozgatója. Míg a belföldi vendégéjszakák számának alakulása a Balaton-régióban megfelelt az országos trendnek, addig a külföldi vendégek körében fokozatosan veszítet vonzerejéből. Ahhoz, hogy a térség a külföldi és belföldi piacokon egyaránt visszanyerje növekedési potenciáját, átfogó megújulásra van szüksége. A fejlesztési program Siófokra két létesítményt tervez az „Aranypart” Üdülőparkot és Kempinget és a Modern Építészeti Kultúr-üdülőparkot.

IVS Siófok

„Aranypart” Üdülőpark és Kemping A kempingezés fogalma jelentősen átalakult az elmúlt évek során. Egy korszerű létesítmény ma csak akkor lehet versenyképes, ha olyan szolgáltatásokat kínál, melyeket korábban csak szállodák biztosítottak vendégeiknek. Az „Aranypart” Üdülőpark és Kemping tervezése során ezért Európa vezető turisztikai desztinációi szolgáltak alapul. Az ezer fő befogadására alkalmas kemping egyszerre biztosítja majd a nyugodt, tartalmas pihenés és a sportolás, a fiatalos szórakozás lehetőségét. A gyermekek szórakoztatásáról és biztonságáról gyerek-park és kemping területén épülő medencék gondoskodnak. Az üdülő-terület, illetve a közösségi és szolgáltató létesítmények minőségi kialakításának alapvető célja, hogy az „Aranypart” Üdülőpark

és

Kemping

megfeleljen

a

legmagasabb

szintű

nemzetközi

minősítéseknek.

Terület nagysága: 9 hektár Fejlesztés

jellege:

Klasszikus

üdülőpark

üdülőházakkal,

mobil-házakkal,

összközműves kemping parcellákkal és szolgáltató épületekkel. Szálláshely kapacitása: 40-60 üdülőház, 360-400 többcélú parcella, 1000 fő Átadás tervezett éve: 2008. Becsült beruházási nagyságrend: 2,6 milliárd forint.

Modern Építészeti Kultúr-Üdülőpark Egy korszak tudásának, világításának legmaradandóbb lenyomatai az épített kultúra, az építészeti megoldások terén lelhető, fel. A Siófok-Sóstó területére megálmodott építészeti kultúr-üdülőpark funkcióiban egyesíti a tájegység turizmusra

épülő

jellegét

és

a

legmagasabb

szintű

magyar

építészeti

eredményeket.

A fejlesztési terület önálló tóval rendelkezik, melynek környezetében, a legelismertebb építészek egyedi tervei alapján épülnek az üdülőházak és villák. A park jellegű elrendezésben felépülő létesítmény mind konferenciák, mind az egyéni üdülés számára alkalmas, szállodai jellegű szolgáltatásokkal egészül ki. A kiegészítő létesítmények az egyéni kreativitást szolgálják képző- és iparművészeti műhelyekkel, próbatermekkel és mini-tudásakadémiával.

IVS Siófok

Terület nagysága: 8,2 hektár Fejlesztés jellege: Modern üdülőpark üdülőházakkal és bungalókkal magyar építészek egyedi tervei alapján Szálláshely kapacitása: 40-45 db pihenőház, 400 fő Átadás tervezett éve: 2012 Becsült beruházási nagyságrend: 4,5 milliárd forint.

Siófoki személyhajó kikötő Városunk frekventált területe a Hajóállomás és környéke. Elhelyezkedése és településszerkezeti szerepe alapján ez a város egyik kapuja, itt fogadja a város hajóval érkező vendégeit. A kikötő és környéke két fő funkciónak kell, hogy megfeleljen: -

várakozó, pihenőpark a hajóra várók, a kikötő hangulatos látványát nézegetők és a pihenni vágyók részére;

-

rendezvények tartására is alkalmas park kialakítása.

Az átépítendő terület BAHART-,VIZIG-, és önkormányzati tulajdonban van. A VIZIG a felújítási munkákat engedélyezi, de anyagilag nem járul hozzá. A tervezési és felújítási költséghez a terület tulajdoni hányadának arányában a BAHART hozzájárul, a VIZIG és az Önkormányzat területére eső költségeket az Önkormányzatnak kell vállalnia. Az akcióterületi terv részét képezi a kikötő környéke és a rendezvénytér felújítása, melyet a következő két évben, az integrált városfejlesztési akció keretében kívánunk felújítani.

Városi stadion A városi stadiont több korcsoport amatőr sportolói használják, műszaki állapota azonban nagyon rossz. Az ugyancsak itt sportoló első osztályú labdarúgó csapat csak akkor használhatja a jövőben a stadiont, ha a licenc bizottság által előírt műszaki feltételek teljesülnek. Így például a műszakilag elavult lelátókat át kell alakítani, a játékteret fel kell újítani, öntözőberendezéssel ellátni, vizesblokkokat kell kialakítani, a közműrendszert fel kell újítani. Ezen munkák szintén részét képezik az akcióterületi tervnek.

IVS Siófok

A meglévő stadionhoz a Kormány által 2002-ben megvásárolt beléptető rendszert ingyen felajánlották a városnak. A Képviselő-testület úgy döntött, hogy élünk a lehetőséggel, és a telepítési és működési költséget vállalva ellátjuk a stadiont beléptető rendszerrel.

Kiliti Sportcentrum A Kiliti Sportcentrumra építési engedéllyel rendelkezünk. Első ütemben a sportcsarnok megépítéséhez keressük a pénzügyi lehetőséget. A tervezett csarnok szabványos játéktérrel rendelkező többfunkciós csarnok, sport- és egyéb rendezvények megtartására lenne alkalmas. A nézőtéren 1011 néző foglalhat helyet.

A Magyar Labdarúgó Szövetség OLLÉ-programjának segítségével a Kiliti városrészben 3 db nagyméretű műfüves pályát tervezünk, kettőt a Sportcentrum területén, egyet a Csárdaréti utcai pályán. Egy kisebb 60x40-es pályát a Beszédes József Általános Iskola udvarára tervezünk.

Óriás akvárium center létrehozása A

Merlin

Entertainments

Önkormányzatával

annak

Group

tárgyalásokat

érdekében,

hogy

egy

folytat újabb

Siófok

Város

csúcsminőségű

látványosságot hozzunk létre. A Merlin 8 európai országban üzemeltet egy 24 SeaLife Centre-ből álló láncolatot. Magyarországon a Balaton régió első helyen áll azon régiók listáján, ahol felépítenék az első magyarországi SeaLife Centerüket.

A siófoki SeaLife Center fő attrakciója egy magas színvonalú SeaLife (tengeri élet) akvárium. A 90 perc hosszúságú látogatás során a vendégek egy utazáson vesznek részt, amely során megcsodálhatják a Balaton, a Duna, a Fekete-tenger, a Földközi-tenger és az óceánok élővilágát. A látogatók interaktív módon kaphatnak információt az akváriumban látható élőlényekről.

IVS Siófok

A kiállításnak erőteljes oktatási jellege lesz, ezért reméljük, hogy számos iskoláscsoportot fog vonzani hozzánk, akár Budapestről, akár az ország többi részéről. A halak bemutatója kiegészülhet a fókák és pingvinek bemutatójával is. A múzeum területén kialakításra kerülhet egy Lego játszóház. Egy kisebb kávézó is a SeaLife vendégek rendelkezésére fog állni. Ezen kívül egy SeaLife termékeket, valamint Lego termékeket árusító shop is ki lesz alakítva. A shop és a kávézó a kinti járókelők számára is elérhető lesz. Ha az akvárium sikereket ér el, akkor további beruházások

keretében

egy

minigolf

létesítményt

is

fel

lehet

építeni,

parkbővítéssel egybekötve.

A jelenleg Szabadtéri Színpadként funkcionáló telek elfogadható helyszín lenne Siófokon belül a fent részletezett projekt megvalósítására. A telekkel kapcsolatban különböző megoldási alternatíva merülhet fel. A Merlin vagy megveszi a teleket vagy egy hosszabb időre bérli. Felmerült továbbá, hogy építene és működtetne egy Vízügyi múzeumot.

A beruházás előnyei Siófok számára A

teljes

projekt

beruházása

1,5-2

milliárd

Ft-ot

tenne

ki,

amelynek

eredményeképpen Magyarország legjobb akváriuma épülne meg Siófokon magyar építési vállalkozók kivitelezésében. Siófok nemzetközi ismertségét megnövelné a beruházás. A beruházás csökkentené a város szezontól való függőségét, mivel egy egész évben működő látványosságról lenne szó. A beruházás mintegy 25 teljes munkaidős állást hozna létre.

Aranyparton újabb közhasználatú parti sétány kialakítása Siófokon az Aranyparton az elmúlt években elkezdődött a 30 m-es partmenti sáv kiépítése, melynek folytatásaképpen a Tátra utcától kezdődően a feltöltés Ki végéig, valamint a Szent L. u. K-i végénél lévő öböl (jelenleg még vízfelület) részleges feltöltésével tervezünk újabb parti sétány létrehozását.

Az aranyparti sétány jelenleg a K-i oldalon zsákutca, ezért a 2662/36 hrsz-ú ingatlan terhére tervezzük kialakítani a meglévő sétány és a Szent L. utca közötti

IVS Siófok

kapcsolat megteremtését. A Szent L. utca K-i végén található öböl jelenleg egy a tó áramlása miatt egyre feltöltődő területrész, mely a csekély vízmélység következtében könnyen algásodik, főleg a nyári nagy melegek idején.

További problémát okoz az öböl abból a szempontból is, hogy az uralkodó É – ÉNy-i szelek a vízben található szennyeződéseket, törmeléket stb. ide ebbe az öbölbe juttatják be. Az öböl részleges feltöltésével agy kellemes sétány és parti szakasz kialakításán túlmenően az előzőekben leírt szennyeződések megfelelő módon történő eltávolításának lehetőségét is meg lehet teremteni.

Megyei fenntartású intézmények felújítása A középiskolák: Perczel Mór Gimnázium, a Krúdy Gyula SZKI és a Baross Gábor SZKI Siófok Város Önkormányzatának tulajdonában, de megyei kezelésben vannak. Az épületek felújítása általában úgy történik, hogy a tulajdonos Siófok Város önkormányzata, a Somogy Megyei Önkormányzat és az intézmény közösen állja a felújítás költségeit. Az elmúlt néhány évben a Krúdy Gyula SZKI-ban új tantermek létesültek, a Baross Gábor SZKI-ban gépészeti felújítás történt és az épület nagyobb részében kicseréltük a régi, már balesetveszélyessé vált burkolatokat. A Perczel Mór Gimnáziumban nyílászáró-cserére van szükség, korszerűsíteni kell a fűtésrendszert. A külső homlokzatok szigetelésével és újravakolásával lehet csökkenteni az egyre dráguló energia-felhasználást.

Új és átépített szállodák Siófok turizmusa követve a nemzetközi trendet, az elmúlt néhány évben a magasabb minőséget nyújtó szolgáltatások irányába mozdult el. A meglévő szállodák minőségi fejlesztésére van szükség. A hotelszobák kényelmi komfortjának növelése, klimatizálása elengedhetetlen. A felsőkategóriás szállókból nem hiányozhatnak a fedett sport-, konferencia- és wellness létesítmények, melyek biztosítják a létesítmény kihasználtságát a nyári szezonon túl is.

IVS Siófok

Közvilágítás A Képviselő-testület döntött arról, hogy a város újonnan kialakított építési területein a közvilágítási hálózatot kiépíti. 2006. évben ebben igen nagy lépést tettünk előre. 2007. évben befejeződik a Csárdaréti úti közvilágítás kiépítése és ezek után már csak egyedi 1-2 villanyoszlop felállításával megoldható bővítésekre lesz szükség, melyet folyamatosan megoldunk.

Új parkolók kialakítása A Vitorlás utca az elmúlt évben került felújításra, melynek keretében a Horgony utcánál közforgalmú csomópont is kialakításra került. A város ezen részének további megújulása és megszépülése érdekében indokolt a Baross-híd nyugati lejárója melletti területek rendbetétele. A Balatoni Halászati ZRt. reorganizációs folyamatának részeként már 2005-ben elvi döntés született a társaság Siófok, Horgony u. 1. szám alatti központi telephelyének megosztására és az ingatlan nagyobbik részének eladására. A Siófok Város Önkormányzata egyszemélyes tulajdonában álló Balaton-parti Kft. 2007-ben megvásárolta a területet. A Baross-híd nyugati lejárójának mindkét oldalán megvalósítandó beruházás az akcióterületi terv része, integrált városfejlesztési akció keretében kívánjuk a fejlesztést megvalósítani. 250 parkoló, tematikus bemutató park, valamint a Sió menti kerékpárút csatlakozópontja is itt kerülne kialakításra. Ez a fejlesztési program szintén az akcióterületi terv része, integrált városfejlesztési akció keretében kívánja az Önkormányzat megvalósítani.

IVS Siófok

4.2.

Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése

A város jelenleg 12 akcióterületet foglal magába. Az akcióterületek határai megegyeznek a városrészek határaival, kivéve a belvárosi városrész esetében. Ezt a területet 4 különálló akcióterületre bontható: - Városközpont - Történelmi Üdülőközpont - Belvárosi Lakóterület - Aranypart A városfejlesztés gócpontjai a turisztikai szolgáltatások területi elhelyezkedésének megfelelően alakultak ki, hiszen a turizmus jelentősebb volumene a part menti területeken illetve a belvárosban koncentrálódik. Ennek megfelelően az IVS legfontosabb gócpontjai és fejlesztési területei a következő akcióterületek: - Belváros- Városközpont - Belváros- Történelmi Üdülőközpont - Belváros- Belvárosi Lakóterület - Belváros- Aranypart - Iparterület - Széplak - Újhely Az legjelentősebb és elsődleges prioritást élvező akcióterület a Belváros városrészhez

tartozó

Történelmi

Üdülőközpont.

Az

önkormányzat

az

elkövetkezendő 5-8 évben ezt a gócpontot kívánja fejleszteni, ehhez kapcsolódóan a városfejlesztés kiadásai a következők a DDOP-2009-4.1.1/A pályázat keretein kívül: 1. Baross híd felújítása, bővítése, kerékpáros és gyalogos forgalom céljára konzolos megoldással történő kiszélesítése.

89.160 e Ft

Költségviselő: Siófok Város Önkormányzata (100%)

IVS Siófok

2. A Sió csatorna hajózó zsilipje, valamint a csatorna 2 ága által bezárt háromszög alakú terület parkosítása, Varga Tamás szobrászművész „Sió tündér” c. szobrának felállítása. Beruházás becsült költsége 71. 616 e Ft Költségviselő: Siófok Város Önkormányzata (100%)

3. Városi Stadion felújítása

457.440 eFt

Beruházás becsült költsége Költségviselő: Siófok Város Önkormányzata (100%)

4. Szabadság tér, Fő utca központi részének felújítása

471.864 e Ft

Beruházás becsült költsége Költségviselő: Siófok Város Önkormányzata (100%)

A fejlesztések becsült költségigénye 1 090 080 e Ft. A DDOP-2009-4.1.1/A pályázatban az alábbi fejlesztések költségei kerülnek elszámolásra: 1. Konferenciaközpont: Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%)

104 020 000Ft

52 009 999 Ft 50 % 52 010 001 Ft

50 %

2. Konferenciaközpont-parkoló: Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) Biztosított saját forrás

30 894 500 Ft

15 447 249 Ft

50 % 15 447 251 Ft

IVS Siófok

nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%)

50 %

3. Rózsakert: Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%)

159 131 938 Ft

135 262 146 Ft

85 % 23 869 792 Ft

15%

4. Rendezvénytér Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%)

158 866 420 Ft

135 036 457 Ft

85% 23 829 963Ft

15%

5. Krúdy sétány Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%)

149 730 000 Ft

102 492 150Ft

85% 47 237 850Ft

15%

IVS Siófok

6. Baross híd parkoló Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%)

25 469 500 Ft

12 734 750 Ft

50 % 12 734 750 Ft

50 %

7. Soft elemek Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%)

17 000 000 Ft

14 450 000 Ft

85 % 2 550 000 Ft

15%

IVS Siófok

SIÓFOK VÁROS

Adónemenkénti értékelés: Építményadó: Az építményadó módosításra került 2007.01.01.-jétől. A városban két övezet került kialakítására, mely összesen 12000 ingatlant érintett. Az I. övezetben 2534 db ingatlan érintettségével az eddigi 100 m2 mentesség megszüntetésre került. Az adó mértéke 80 m2-ig 600 Ft, a 80 m2 feletti nagyság után pedig 900 Ft-ban került meghatározásra. Az I. övezetben a legtöbb építmény 80 m2 alatti. A nem lakáscéljára szolgáló építmények adómértéke egységesen 900 Ft/m2-ban lett megállapítva. A II. övezetben 1052 db építmény szerepel, amely adóköteles. Ennek alapján a rendelet módosítás hatására a 2007-es évben az építményadóból várható többletbevétel mintegy 220 millió Ft. Mivel a helyi építményadó rendeletben több mentességre okot adó lehetőséget is beépített a Testület, így ez a várható bevétel mérséklődni fog. A parton felépült és folyamatosan épülő apartman házak jelentős adóalap növekedést eredményeznek. Magyarország Kormánya a 2008-as évtől várhatóan egységes ingatlanadót vezet be, amelyről jelenleg ellentmondásos információk látnak napvilágot. Építmény utáni idegenforgalmi adó: A 2007-es évtől szintén adómérték változtatást hajtott végre a Képviselő-testület, a tavalyi évi 500 Ft/m2 adómértéket 1000 Ft/m2-re emelte. Az így jelentkező többletbevétel mintegy 22 millió forintot jelent. Az átminősítések jelentősen csökkenthetik a következő évekre vonatkozó bevételeinket. Az ingatlanok nagy része öreg épület, idős tulajdonosokkal, akik nehezen tudják az adófizetési kötelezettségüket nyugdíjukból teljesíteni. Ebben az adónemben a legjelentősebbek a kintlévőségek is. A hátralékok folyamatosan behajtásra kerülnek vagy az ingatlanra terhelődnek. Fokozatosan egyre több építmény létesül város szerte. Ezek az építmények már nem nyaralóépületnek vagy hétvégi háznak vannak minősítve, hanem családi háznak. Ennek következtében a jövő években az építmény utáni idegenforgalmi adó emelkedése csak akkor fog bekövetkezni, ha adómérték emeléssel jár együtt. Iparűzési adó: Az összes adóbevételből az iparűzési adó hányada a legmagasabb. Az adó mértéke a választható törvényi lehetőségek közül a legmagasabb érték, 2 %. Városunkban mintegy 2070 egyéni vállalkozás és 2200 társas vállalkozás működik. Azonkívül szerencsés helyzetben vagyunk azáltal, hogy az ország egyik legnagyobb

árbevételt elérő részvénytársasága szintén városunkban adózik. Ugyanakkor a legnagyobb problémát ez az adónem jelenti, mert itt fokozott ellenőrzéseket kell tartanunk avégett, hogy a bevételeik után a vállalkozások megfelelő felosztásban, formában és mértékben róják le fizetési kötelezettségüket. Idegenforgalmi adó tartózkodási idő után: A 2007-es évben az I. övezet adómértékét 340 Ft/fő/vendégéjszaka mértékre emelte a Testület. Ennek szellemében a tervezett bevételt 174 millióra emeltük, bár a 2006 évi tervezett 160 millió forint sem folyt be. Ezen adónemnek a jelentősége abban van, hogy minden beszedett forint után 2 Ft hozzájárulást fizet az állam. Egyre több wellness szálloda nyitja meg kapuit, melyek éven át üzemelnek. Ennek szellemében adóbevételünk növekedése várható. Bár a magánszemélyek fizető vendéglátása leáldozóban van, a nyári időszakban az ellenőrzéseinket fokozni szükséges ezen a területen is. Itt át kell dolgozni a foglalkoztatott ellenőrök jövedelmezőségi feltételeit az ösztönző ráhatás végett. Terveinkben a jutalékos rendszer kidolgozását látjuk megoldásként. Gépjárműadó:

A

legtöbb

törvényi

változás

ezt

az

adónemet

érintette.

A

személygépkocsik, motorkerékpárok és lakóautók esetében áttértünk a teljesítmény alapú adóztatásra. Országos szinten a különböző statisztikákból elérhető számítások alapján mintegy 10 % bevétel növekedés várható. A nagyobb városok esetében, ideértve Siófokot is, lehet ezen adatra alapozni. A hátralékok behajtásánál ezen adónemben az előző évben mintegy 20 millió forint bevételt produkáltunk. Felderítés nincs, mivel az adatok a Belügyminisztérium adatállománya alapján érkeznek, az ügyfeleknek nincs bevallási kötelezettsége az adóhivatalban. Behajtási munkák: A hátralékok behajtása és a felderítés központi feladatnak számít. Eredményességünket az adóbevételek alakulása és a hátralékos állomány csökkenése tekintetében lehet a legmegfelelőbben lemérni. A tavalyi évben 61,6 millió forint jött a különböző számlákra az adóhivatal eredményes behajtási munkájának köszönhetően. Méltányosságok: Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. alapján adóhivatalunk joga és kötelessége, hogy a szigorúan leszabályozott feltételek megléte esetén fizetési könnyítéseket, mentességeket adjon a szorult helyzetben lévő adózóknak. A méltányossági

eljárás

minden

esetben

egyéni,

személyes

vizsgálaton

alapul,

környezettanulmány készítése és megfelelő, minden részletre kiterjedő tájékozódás során. Elsősorban részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezünk, a teljes adóösszeg eltörlése csak rendkívül indokolt esetben lehetséges.

IVS Siófok

Az önkormányzat tehát a fenti bevételekkel illetve az állami normatívával számol bevételei kapcsán. A megvalósításhoz piaci alapú hitelt nem tervez, sokkal inkább az uniós források igénybevételére épít. A városfejlesztési elképzelések szerves részei a magántőke általi beruházások, melyek leginkább a parti menti akcióterületeken valósulnak meg. Erre példa a Sió Plaza építése, mely teljesen vállalkozói finanszírozással épül vagy a már megépült Beach Pláza, mely 4500 m²-en szórakozási lehetőséget kínál, továbbá helyet biztosít a dél-balatoni borászok bemutatkozásának. A következő hét év során több mint 100 milliárd forint értékű turisztikai beruházást valósít meg az SCD Csoport a balatoni régióban. A KPMG szakértőivel kidolgozott program során közel 20 ezer minőségi szálláshely létesül, melynek hatásaként a Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma 30%-al növekedhet.

A város vezetése a pénzügyi tervezésnél reális ütemtervet kíván meghatározni, melynek alapja a város évi bevételeiből elkülönített fejlesztési költségkeret illetve ehhez társuló vissza nem térítendő támogatások. Az elkövetkezendő 2 évben megvalósuló fejlesztések bevételei segítik a további projektelemek megvalósulását: az elsődleges prioritások által generált (konferenciaközpont, Krúdy sétány, fizető parkoló, Víztorony, rendezvénytér, Rózsa kert) többlet jövedelem előmozdítja a további elképzelések megvalósulását ( Városi Stadion felújítása, Szabadság tér rendezése, Baross híd felújítása, bővítése, Siócsatorna zsilipjének rekonstrukciója). Számszerűsíthetően a feladatok végrehajtása következtében 25-30%-os bevétel növekedés várható.

4.3.

Fenntarthatósági szempontok

4.3.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja A városfejlesztési stratégia alapul veszi a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia elveit. A város vezetősége vállalja, hogy minden egyes projektelem kidolgozása és megvalósítása során törekszik a zöldfelület növelésre az előírt mértéken túl is valamint energiatakarékos és energiatudatos megoldásokat alkalmaz. Figyelembe veszi továbbá már a tervezés és a költségvetés készíttetés szakaszában azt az alapelvet, hogy jó minőségű, hosszú élettartamú anyagok kerüljenek felhasználásra.

IVS Siófok

4.3.2. Az anti-szegregációs program A munkalehetőségek biztosítása körében az alábbi konkrét akciók kerülnek rendszeresen megszervezésre: a.) Minden év tavaszán a Siófok közigazgatási területéhez tartozó 17 km-es Balaton-part szakasz takarítását el kell végezni. A munka keretében a Balaton vízfelületének egész területéről

átsodródó

nádtörmeléket,

szerves

hulladékokat

és

egyéb

szilárd

szennyeződéseket kell összetakarítani. Erre a munkára kizárólag roma kisebbségi vállalkozókat veszünk igénybe. A CKÖ-vel egyeztetve történik a munka megszervezése. Ez a munka a következő években is megszervezésre kerül. A szegregátum területéről ezekben a munkákban 2008-ban 23 fő vett részt. A következő években is gondot fordít a CKÖ és a Balaton-parti Kft. arra, hogy ezen munkára a szegregátum területéről jelentkezők kerüljenek kiválasztásra. b.) A Balaton-parti Kft. által üzemeltetett 21 vizesblokk kizárólag roma kisebbségi vállalkozók közreműködésével üzemel az egész üdülési szezonban. Ezáltal 21 családnak van biztos kereseti lehetősége, megélhetése. A következő években is ugyanezzel a megoldással kívánjuk a közterületeken üzemeltetni a vizesblokkokat. A vizesblokkot üzemeltető családok kettő kivételével a szegregátum területéről kerülnek ki. Ugyanez a célkitűzés a következő évekre is. c.) Az idegenforgalmi szezonban főtt kukorica és kürtös kalács árusítása céljából az önkormányzat gazdasági társasága, a Balaton-parti Kft. szintén roma egyéni vállalkozókkal köt szerződést a strandokon és szabad strandokon történő árusításra. A korábbi évekhez hasonlóan ezt a programot is folytatni kívánjuk. Az eddigiekben is, és a jövőben is az alacsony státuszú, a szegregátum területén élő lakosok cca. 80%-ban szerepelnek az e pontban írt foglalkoztatottak körében. d.) A városban jelenleg folyamatban lévő, és a stratégiai tervben megcélzott fejlesztések tervezése során a város vezetése rendszeresen figyelembe veszi az anti-szegregációs lehetőségeket. Az új beruházások során akár munkalehetőségek biztosításával segíti a város az alacsony státuszú családokat. Mindez nemcsak a szegregátum területén élők, IVS Siófok

hanem általánosabban is, a város egész területén élő alacsonyabb státuszú családokra is vonatkozik. Ezt a későbbiekben az önkormányzat alapelvként kívánja érvényesíteni. e.) További intézkedések a szegregáció oldása érdekében:

o Az

önkormányzat

a

szegregátumban

élő

alacsony

státuszú

lakosok

szakképzettségének és foglalkoztatottságának növelése érdekében lépéseket tesz a „Lépj Egyet Előre II.” programba való minél hatékonyabb bevonásuk érdekében. o E célból felmérést végez a potenciálisan bevonható alacsony státuszú lakosok köréről és részükre tájékoztató, felvilágosító akciókat szervez a civil és roma szervezetek bevonásával és az önkormányzat szakembereivel. o A Mentor Hálózat részeként munkaerő-piaci támogató lépéseket tesz, (roma) foglakoztatási menedzserek alkalmazásával, az alacsony státuszú lakosok elsődleges munkaerő-piacra való be-visszajuttatása érdekében. Az erre vonatkozó felmérés és intézkedés határideje: 2008. október 1. Felelőse:CKÖ Elnöksége

Az alacsony státuszú lakosok foglakoztatásának javítása érdekében a város a megrendelésekre pályázókkal szemben elvárásként támasztja a célcsoporthoz tartozók foglakoztatásának vállalását.

Szervezetten

és

eredményesen

működik

Siófok

Város

Cigány

Kisebbségi

Önkormányzata. Az Elnökséggel és az Elnök úrral rendszeresek az egyeztetések, véleményüket az Önkormányzat minden lényeges döntésnél kéri és igényli. Nagyon fontos

szervezeti

keretét

jelenti

ez

az

együttműködés

az

anti-szegregációs

törekvéseknek. Siófok Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata részére az önkormányzat segítséget nyújt irodahelyiség biztosításával, valamint a városi költségvetésben elkülönített működési költség rendelkezésre bocsátásával. Az Elnök Úr rendszeresen meghívást kap a város Képviselő-testületének üléseire, ahol tanácskozási joggal vesz részt. Minden lényeges önkormányzati döntésnél, előterjesztésnél az Elnök Úr elmondja véleményét, javaslatait, amit a döntéshozók figyelembe is vesznek.

IVS Siófok

Az együttműködés másik fontos formája, hogy Siófok önkormányzata megbízásából az aljegyző rendszeresen részt vesz a CKÖ ülésein, az ott felmerült kérésekről, igényekről rövid úton tájékoztatja a város vezetését. Az együttműködés, és a vezető testületek ülésén a képviselet tehát kölcsönös, és oda-vissza alapon működik. Ez a fontos szervezeti keret a tapasztalatok szerint jól szolgálta az anti-szegregációs célokat, a következő időszakban is indokolt a fenntartása, és lehetőség szerinti tovább fejlesztése.

4.4.

Stratégia külső és belső összefüggései

A stratégiai fejlesztési irányok, metódusok és konzekvenciák összhangban állnak a rendezési-szabályozási tervben foglaltakkal, így annak módosítása nem szükséges. Amennyiben igény merül fel a rendezési terv módosítására, akkor azt a képviselő testület az IVS-ben foglaltak végrehajtásához szükséges módon megszavazza. Siófok város esetében az ágazati koncepció két fő szegmensre tagolódik, a hangsúlyosabb a turisztikai szolgáltatás, a szintén hangsúlyos, de kisebb mérvű pedig a városban található ipar. A város szintű célok alappillére a jól eladható turisztikai termékek fejlesztése és marketingje illetve a kisebb szegmensű ipar fellendítése. Ezek alapján az ágazati koncepció az IVS céljaival összhangban van. A város vezetősége igyekezett olyan városfejlesztési stratégiát kidolgozni, amely lehetővé teszi a ciklusokon átnyúló megvalósítást. Csak olyan akcióterületet fejleszt és csak olyan projektelemeket emel be, amelyek megvalósulása minden esetben prioritást élvez és mindennemű városvezetés által jóváhagyást illetve megvalósítást érdemel.

A település környezetvédelmi programja tartalmazza az IVS-ben is fellelhető a város környezetvédelmi problémáinak kezelését, feladatinak végrehajtását melyek a közül az alábbiak kiemelten fontosak: - Siófok és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás településeit összekötő kerékpárutak kiépítése

- Csatlakozás a Dél- Balatoni települések szennyvízcsatorna programjához

IVS Siófok

- Állati hulladékgyűjtő és megsemmisítő telep létesítése - Mechanikai biológiai hulladékkezelés megvalósítása a somi regionális hulladékkezelő telepen

- Dél-Balatoni és Sióvölgyi Nagytérség Települési Szilárdhulladék Kezelési Program - A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet turisztikai vonzerejének fejlesztése a vízminőség javításával, a partközeli települések csapadékvíz-elvezető rendszerének fejlesztése

- Siófok Város energia használatának fejlesztése biomasszára épülő kogenerációs rendszerrel

- Siófok, déli tehermentesítő út kiépítése

4.5.

A stratégia megvalósításának főbb kockázatai Erősségek

Gyengeségek

Az ingatlanok önkormányzati tulajdonban A projektek állami támogatástól függ vannak, illetve bérleti szerződések és hozzájárulások rendelkezésre állnak. Az Önkormányzat jelentős önerőt biztosít Szezonális gazdaság, kevés kiegyenlítő évente a költségvetéséből a projektelemek elem megvalósításához. Az

akcióterületet

elhelyezkedése

összefüggő. Társadalmi támogatás, felelősségvállalás, mivel a város lakossága teljes támogatását adja a beruházások megvalósításához. Kedvező közlekedés földrajzi adottságok. A Balaton, mint látványosság idevonzza a turistákat.

Lehetőségek Új

jelenleg

nem

lévő

Veszélyek

szolgáltatások Önkormányzat, mint fenntartó pénzügyi

bevezetésére nyílik lehetőség, valamint új helyzetének esetleges nehézségei, melyek

IVS Siófok

vállalkozások letelepedését segítjük elő

a

kötelező

feladatok

bekövetkezett

ellátása

fejlesztési

miatt alap

csökkentésével járhatnak. A komplex akadálymentesítés révén a Pályázati lehetőségek kihasználatlansága, fogyatékossággal élők számára is élhető elutasítása. várossá válik Siófok. Új munkahelyek teremtése.

A

kivitelezésre

kiírt

közbeszerzési

eljárások eredménytelenül zajlanak, új kiírás szükséges. A szezonalitás csökkentése

Szegregátum

problémáinak

kezelése

elmarad, nehezen megvalósíthatóvá válik.

IVS Siófok

II. A megvalósítás eszközei

1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 1.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 1.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások 1.3. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése 1.4. Településközi koordináció mechanizmusai

IVS Siófok

1.1.

A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek

Siófok város önkormányzatának város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységei közé tartozik a városi marketing stratégia megvalósítása annak érdekében, hogy a város gazdasági fejlődésének üteme növekedjen, idegenforgalmi élete fejlődjön. Sikeres városmarketing kivitelezéséhez elengedhetetlen a városidentitás, városi tudat (city identity) kialakítása. Egy szervezet stratégiailag megtervezett és végrehajtott, kifelé és befelé irányuló önmegjelenítése és magatartás módja a Corporate Identity (CI). Városmarketing esetében a „szervezet” maga a város, illetve a város szereplőinek közössége. A CI pedig egy sokkal összetettebb, városi megjelenést tükröző arculat.

Siófok Város Önkormányzatát már régóta foglalkoztatja egy különféle kedvezményeket biztosító ún. intelligens chip kártya bevezetése, amely a kedvezményezettek meghatározott körének biztosít különféle kedvezményeket. A rendszer kedvezményezettei első lépésben a 14. életévüket betöltött helyi lakosok. Második lépésben a kedvezmények rendszere a Siófokon üdülőingatlannal rendelkezők, az ide látogató turistákra is kiterjeszthető, a kártyarendszer alkalmas lehet különféle adatok rögzítésére, azok összekapcsolására és bizonyos nyilvántartások rögzítésére is. Jelenleg a bevezetés fázisában első lépésben a Siófok kártyához hozzárendelt kedvezmények köre az önkormányzat által üzemeltetett parkolókhoz kapcsolódik, illetve az önkormányzati tulajdonú társaságok által nyújtott szolgáltatásokra, valamint a kulturális intézmények szolgáltatásaira terjedne ki. Ezzel kapcsolatban egyrészt rendelkezésre állnak a már jelenleg is kedvezményes parkolást biztosító parkolási kártya kedvezmény tapasztalatai, a Balaton-parti Kft. és a Termofok Kft. ügyvezetőjével egyeztetve belépőjegy díjkedvezmény igénybevételére lesz lehetőség. A Városi Könyvtár vezetője is felajánlotta, hogy a kártyatulajdonosok részére az Internet használat költségét 50 %-os kedvezménnyel biztosítja. A kártyák árát a leendő kártyatulajdonosok megtérítik. Részükre a kártya önköltségi áron történő értékesítése javasolt, azonban ennek költségét az Önkormányzatnak meg kell előlegezni.

IVS Siófok

A „Siófok kártya” rendszer kiépítése és üzemeltetése sokféle lehetőséget rejt magában. Mindenekelőtt az állandó lakosok részére biztosított kedvezmények jelentősen növelik a lakók komfortérzetét és anyagilag is támogatást jelentenek az egyes szolgáltatások igénybevétele során, melyek mértékéről a rendszer a későbbiekben pontos nyilvántartást vezethet. Az ún. turistakártya – amely a későbbiekben kerülhet bevezetésre – jelentősen növelheti az érdeklődést a város iránt. A kedvezmények körének bővülése az idegenforgalmi kereslet fokozódását eredményezheti. Az ezzel kapcsolatos további lehetőségek kialakítása a munkacsoport feladata lesz, ma még felbecsülni sem lehet azon előnyök körét, amelyeket a későbbiek során az intelligens chip kártya folyamatos forgalomba állítása eredményezhet. A felsorolt előnyök és a reklám-lehetőségek is indokolják a több városban már most is működő rendszerhez hasonló kedvezmény-rendszer bevezetését. A rendezési tervek időnkénti felülvizsgálatával, kisebb módosításával elősegíti a stratégiai jellegű városfejlesztési célok érvényesülését. Az önkormányzat egyik feladata a város összehangolt fejlesztésének biztosítása, jogi, szervezési és gazdasági eszközökkel. Mindig arra törekedtek, hogy a lehető legjobb legyen a város működése és üzemeltethetősége, valamint a lehető legjobban érezzék itt magukat a városlakók és a vendégek, a város képe pedig a lehető legesztétikusabb legyen. A hatályos „településrendezési eszközeink” az alábbiak: -

a 22/1997.(II.20.) sz. képviselő-testületi határozattal jóváhagyott Városfejlesztési Koncepció;

-

a

49/2005.(IV.28.)

sz.


határozattal

elfogadott

Településszerkezeti Terv; -

a 23/2005.(IV.29.) sz. önkormányzati rendelet a Helyi Építési Szabályzatról és a mellékletét képező Szabályozási Tervről.

Helyi

adókedvezmények

nyújtásával

segítik

az

ipari

parkba

betelepülő

új

vállalkozásokat.

1.2.

Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások

A Részletes Fejlesztési Terv a Balaton Régió2 2007-13-as időszakra szóló operatív fejlesztési programdokumentuma, melyet kétévente bírálnak felül. A területi tervezés a IVS Siófok

Balaton Régióban3 már a 1990-es évek végén eljutott egy hosszú távú Területfejlesztési Koncepció megalkotásáig, melyet egy stratégiai program elkészítése követett. 2005-ben a 2007-13-as uniós tervezésre való felkészülés és az új Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) tervezésének eredményeként jelentkezett a Balaton Stratégia frissítésének igénye. A stratégiaépítés a Balaton Fejlesztési Tanács és az Országos Területfejlesztési Hivatal kezdeményezésére 2005 közepén indult meg. A Balaton Stratégia szándéka, hogy az egész Balaton térségi területrendszer fejlesztési igényeinek teljes spektrumát felmérve teljes tervezést valósítson meg. A városfejlesztési stratégia megvalósítását alapvetően és általánosságban továbbra is az önkormányzat hivatala, a polgármesteri hivatal koordinálja. Rendelkezésre állnak azok a szakmailag felkészült, és a feladatok ellátásához szükséges gyakorlattal is rendelkező munkatársak, akik a legfontosabb döntések előkészítését, a stratégia folyamatos figyelemmel kísérését, a megvalósítás értékelését megszervezik.

Az Integrált Városfejlesztési akciók támogatása iránt benyújtásra kerülő pályázat előkészítését a polgármesteri hivatal, és a Képviselő-testület által kijelölt projekt menedzser végezte. A stratégiai menedzsment végzi a stratégia egészének folyamatos karbantartását, az elért eredmények visszacsatolását a stratégiai tervezési folyamatába. Fő feladatai közé tartozik az IVS megvalósulásának nyomon követése, értékelése, a városban lezajló demográfiai, társadalmi változások figyelemmel kísérése illetve ezek hatásainak elemzése. Az Önkormányzati kabinet és a Balaton-parti Kft. biztosítja az operatív menedzsmentet, azaz a stratégia által kijelölt akció területi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósításához szükséges szervezeti keretek biztosítottak.

1.3.

Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése

Siófok Város Önkormányzata kialakította az ingatlangazdálkodás gyakorlatát. A Képviselő-testület meghatározta a forgalomképtelen törzsvagyonhoz, a korlátozottan

IVS Siófok

forgalomképes vagyonhoz, valamint a forgalomképes vagyonhoz tartozó ingatlanok körét. Az ingatlanok vagyonértékelése is megtörtént. Az ingatlangazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítését a polgármesteri hivatal végzi, a döntéseket értékhatártól függően a polgármester, a pénzügyi- és tulajdonosi bizottság, valamint a Képviselő-testület hozza. Az ingatlangazdálkodáshoz kapcsolódó stratégiai kérdésekben a Képviselő-testület dönt. A városfejlesztési stratégia megvalósításához szükséges szervezeti keretek az önkormányzati ingatlanokkal való gazdálkodáshoz a polgármesteri hivatalban biztosítottak. Az ingatlanok egy részét az önkormányzat által ellenőrzött módon az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok kezelik, hasznosítják.

IVS Siófok

SIÓFOK VÁROS

1.4. Településközi koordináció mechanizmusai

A városfejlesztés lényege a különböző városalakító érdekek, igények, adottságok és szakmai követelmények minél jobb és minél tartósabb összhangjának a biztosítása, amiben a legnagyobb szerepe az Önkormányzat testületeinek és szervezeteinek van. Mindez csak valamennyi érdekelt egységes fellépésével, teljes együttműködésével lehet eredményes. Az Önkormányzat legfontosabb városfejlesztési feladatai a következők:

1. Rendszeres

együttműködés

a

városfejlesztésben érintett országos, megyei, regionális

és

kistérségi

szervezetekkel,

valamint önkormányzatokkal. 2. Folyamatos együttműködés a város szakmai és társadalmi, valamint gazdálkodó szervezeteivel, csoportjaival, személyeivel.

SIÓFOK VÁROS

2. Partnerség

Siófok város Képviselő-testülete igen széles körben segíti a partnerségen alapuló együttműködéseket. Már az elmúlt években is volt arra nagy jelentőségű példa, hogy az ún. ppp. konstrukcióban valósult meg a Belváros egyik frekventált utcájának, a Petőfi sétány egy szakaszának felújítása és sétáló utcává alakítása. A két éve megvalósult beruházást a vállalkozások által alapított Petőfi sétány Kft. valósította meg és finanszírozta. Az üzemeletetést a város tulajdonában álló Balaton-parti Kft-vel együttműködve végzik és finanszírozzák. A fejlesztés eredményeképp jelentősen nőtt a város eme a részében a turista forgalom. E példához hasonló partnerség több fejlesztési akcióban is megnyilvánult. A Siófoki Nagystrand déli oldalán üzletek és vendéglátó egységek épültek olyan konstrukcióban, hogy felépítette a létesítményt a vállalkozás és a bekerülési költségeket a felépített épület bérleti jogának 10-20 évre történő átadásával egyenlítette ki a város. Mindemellett a vállalkozások kedvezményes bérleti díjat fizetnek.

A

partnerség

a

kistérséggel

Hulladékgazdálkodási

történő

Programban

együttműködésben,

résztvevő

200

a

Balaton

önkormányzattal

és

Sió

történő

együttműködésben és más településközi együttműködések során is megnyilvánul. A más településekkel kialakított partnerség legújabb példájaként Siófok város Pécs Megyei Jogú Várossal írt alá együttműködési megállapodást, a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekthez kapcsolódó témában.

A város fejlesztését a széleskörű külföldi testvérvárosi kapcsolatok is előmozdítják. A Makovecz Imre által tervezett siófoki Evangélikus templomhoz például a finnországi testvérvárosból, Oulu-ból érkezett a kiváló minőségű faanyag. A turisztikai fejlesztések terén a horvátországi testvérvárossal, Porecs-el rendszeresek a szakmai konzultációk, tapasztalt cserék, delegáció cserék.

A partnerség számtalan más példáját is említhetnénk, hiszen a Balaton Fejlesztési Tanács, az Önkormányzatok Balatoni Szövetsége, Somogy Megye Közgyűlése, a Déldunántúli Regionális Fejlesztési Tanács jó fórumokat biztosít az újabb és újabb partneri együttműködésekhez.

IVS Siófok

A társadalmi és civil szervezetekkel, különféle sportszervezetekkel is rendszeresek a kapcsolatok. Sok országos szervezet és szövetség szívesen rendezi Siófokon a nyári időszakban a különféle találkozóit, rendezvényeit. A város Képviselő-testületének célja, hogy a fejlesztési stratégiai megvalósítása során továbbra is a partnerség jegyében működjön együtt a felsorolt vállalkozásokkal, szervezetekkel, intézményekkel, a bel- és külföldieket is beleértve. A kulturális, közművelődési és karitatív civil szervezetek száma folyamatosan emelkedik a településen. Jelenleg 57 egyesület és 20 alapítvány működik a városban, amelyek az önkormányzattal kapcsolatban állnak. A projekt szempontjából fontosabb szervezetnek tekintjük a Siófoki Közbiztonsági és Vagyonvédelmi Egyesületet Szablics István elnök vezetésével, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét (Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Somogy Megyei Szervezete Siófoki Körzeti Csoportja) Ambrus Józsefné elnöklésével, valamint a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének Siófoki körzeti csoportját Orbán Dénes elnök irányításával. A projekt előkészítése és a tervezés során folyamatos együttműködést folytattunk a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének Siófoki körzeti csoportjával, valamint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Somogy Megyei Szervezete Siófoki Körzeti Csoportjával. Fontosnak tartjuk, hogy már a tervek elkészítése során olyan komplex akadálymentesítést tudjunk megvalósítani, ami valóban nagy segítséget jelent a fogyatékossággal élők számára. A közbiztonság fokozása és a bűnmegelőzés is kiemelt szerephez jut egy olyan városban, ahol a turizmusra fektetik a hangsúlyt. A turisták révén megjelenek a zsebtolvajok, az autó tolvajok valamint a drogkereskedők is. Erre felkészült akciók szervezésével, térfigyelő kamerákkal, a továbbiakban pedig figyelemfelhívó anyagokkal reagálunk. Az önkormányzat, a Balatonparti Kft., a Rendőrség, a Vízirendészet, a Strandőrség együttműködve évről-évre hatékonyan kezeli a fent említett problémákat. Természetesen a projekt megvalósításának folyamatában is folyamatos kapcsolattartás lesz jellemző a fent említett egyesületekkel. A projekt fenntartásának időszakában és az azután következő években is szoros együttműködést fogunk alkalmazni, de ebben az időszakban válik elengedhetetlenné a Siófoki Közbiztonsági és Vagyonvédelmi Egyesülettel való együttműködés.

IVS Siófok

Konzorciumi partnerként a városfejlesztési programok megvalósításába a Balaton-parti Kft. kerül bevonásra, mely 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég. Több megvalósítási helyszín a vállalkozás tulajdonában van, illetve az üzemeltetési feladatokat is több esetben ellátja.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapvető követelménye a rehabilitációs szakmérnökkel való közös munka, mivel a projekt központi kérdése a komplex, minden fogyatékkal élőre kiterjedő akadálymentesítés. A városrehabilitációs elképzelések mindegyikében célunk, hogy a fejlesztések megfeleljenek az előírt követelményeknek.

IVS Siófok

3. Az IVS eredményeinek nyomon követése (monitoring) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása

IVS Siófok

3.1 Indikátorok A stratégia megvalósítását az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli. A polgármesteri hivatal és a Balaton-parti Kft. a megvalósítás folyamatáról évente legalább kétszer tájékoztató anyagot állít össze, előre haladási jelentést készít a Képviselő-testület részére. A Képviselő-testület ülését megelőzően ezeket a dokumentumokat a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság is tárgyalja. Az előre haladási jelentések és monitoring értékelések a megvalósítás folyamatáról számszerű adatokkal, és pénzügyi jelentésekkel kerülnek előterjesztésre. A folyamatos tájékoztatás és értékelés lehetőséget biztosít a Képviselő-testület számára a stratégia megvalósításának figyelésére, és amennyiben szükséges, a korrekciók és beavatkozási intézkedések eldöntésére.

Ahhoz, hogy a megvalósulás figyelemmel kísérhető legyen, a célrendszerhez számszerűsített

mutatók

hozzárendelése

szükséges.

Indikátorok

segítségével

felállíthatunk egy olyan rendszert, mellyel a monitoring és értékelés egyszerűbben és reálisan elvégezhető.

Akcióterületek

Indikátorok

Városközpont

-A támogatott turisztikai attrakciók látogatottságának növekedése -A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatottak száma - Támogatott turisztikai attrakciók árbevételének növekedése - Támogatás által indukált beruházások nagysága - Támogatás által indukált forgalomcsökkenés nagysága - Támogatás által indukált tehermentesítés mértéke - A program hatására a levegőszennyezés csökkenésének mértéke Történelmi Üdülőközpont - A támogatott turisztikai attrakciók látogatottságának növekedése - A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatottak száma - Támogatott turisztikai attrakciók árbevételének növekedése - Támogatás által indukált forgalomcsökkenés nagysága - Támogatás által indukált tehermentesítés mértéke IVS Siófok

Belvárosi Lakóterület

Aranypart

Ipartelep

Kiliti

Szabadi-fürdő

Sóstó

Széplak

Újhely

Fokihegy Töreki

- A program hatására a levegőszennyezés csökkenésének mértéke A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma Támogatás által indukált forgalomcsökkenés nagysága Támogatás által indukált tehermentesítés mértéke A program hatására a levegőszennyezés csökkenésének mértéke A támogatott turisztikai attrakciók látogatottságának növekedése Támogatott turisztikai attrakciók árbevételének növekedése Támogatás által indukált beruházások nagysága Támogatás által a szezonalitás csökkenése A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatottak száma Támogatás által indukált beruházások nagysága Támogatás által indukált beruházások nagysága Támogatás által indukált tehermentesítés mértéke A program hatására a levegőszennyezés csökkenésének mértéke Támogatás által indukált beruházások nagysága Támogatás által indukált idegenforgalom növekedése Támogatás által a szezonalitás csökkenése Támogatás által indukált beruházások nagysága Támogatás által indukált idegenforgalom növekedése Támogatás által a szezonalitás csökkenése A támogatott turisztikai attrakciók látogatottságának növekedése Támogatott turisztikai attrakciók árbevételének növekedése Támogatás által indukált beruházások nagysága Támogatás által a szezonalitás csökkenése A támogatott turisztikai attrakciók látogatottságának növekedése Támogatott turisztikai attrakciók árbevételének növekedése Támogatás által indukált beruházások nagysága Támogatás által a szezonalitás csökkenése Támogatás által indukált zöldterületi beruházások számának növekedése Támogatás által indukált zöldterületi beruházások számának növekedése A támogatott turisztikai attrakciók látogatottságának növekedése IVS Siófok

V. A fenntartható fejlődés programja

IVS Siófok

A városfejlesztési stratégia alapul veszi a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia elveit. A város vezetősége vállalja, hogy minden egyes projektelem kidolgozása és megvalósítása során törekszik a zöldfelület növelésre az előírt mértéken túl is valamint energiatakarékos és energiatudatos megoldásokat alkalmaz. Figyelembe veszi továbbá már a tervezés és a költségvetés készíttetés szakaszában azt az alapelvet, hogy jó minőségű, hosszú élettartamú anyagok kerüljenek felhasználásra.

1. Egészségmegőrzés, egészséges életmód kialakítása Az egészségi helyzet javulása Magyarországon az egyik legfontosabb fenntarthatósági cél, mivel minden már gazdasági és társadalmi folyamatra is erőteljesen kihat. Célunk, hogy a magyar lakosság minél hosszabb egészségben eltöltött életet tudjon magáénak. Ehhez az IVS a következő pontokban illeszkedik:

Városi Stadion felújítása A városi stadiont több korcsoport amatőr sportolói használják, műszaki állapota azonban nagyon rossz. Az ugyancsak itt sportoló első osztályú labdarúgó csapat csak akkor használhatja a jövőben a stadiont, ha a licenc bizottság által előírt műszaki feltételek teljesülnek. Így például a műszakilag elavult lelátókat át kell alakítani, a játékteret fel kell újítani, öntözőberendezéssel ellátni, vizesblokkokat kell kialakítani, a közműrendszert fel kell újítani. Ezen munkák szintén részét képezik az akcióterületi tervnek. A meglévő stadionhoz a Kormány által 2002-ben megvásárolt beléptető rendszert ingyen felajánlották a városnak. A Képviselő-testület úgy döntött, hogy élünk a lehetőséggel, és a telepítési és működési költséget vállalva ellátjuk a stadiont beléptető rendszerrel. Siófok és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás településeit összekötő kerékpárutak kiépítése A Siófok és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás településeinek természeti adottságai, a kerékpár forgalom hangsúlyos szerepe az idegenforgalom növekedésében indokolttá teszi a turisztikai kerékpárút megvalósítását. A kerékpárút kapcsolódik a Sió-csatorna töltésén a Fejér megyei határ és Siófok belvárosa között

IVS Siófok

2006-os évben megvalósult kerékpárúthoz, valamint ezen keresztül a Balaton körüli kerékpárúthoz is.

A Városi Kórház fejlesztése, rekonstrukciója A Városi Kórház rekonstrukciójának I. üteme 2003-ban befejeződött, a II. ütem pedig 2006-ban.. A III. ütemben szeretnénk megoldani minden más halasztható felújítási feladatot, valamint a patológia bővítését. A klinikai osztályoknál el kell érni, hogy az átlagos ápolási

idő

csökkenjen.

Az

egynapos

sebészetre

vonatkozó

jogszabályban

megfogalmazott lehetőségekkel folyamatosan élni kell, a fejlesztéseknek ezt az irányt kell célozniuk. A tervezett III. ütem munkálatait az alábbiak szerint foglaljuk össze: Meglévő épületekben: Korszerűsíteni kell a meglévő épületekben a I. és II. ütemmel nem érintett területeket. Ki kell cserélni a kórház valamennyi ápolási egységében a burkolatokat (18.100 m2). A csecsemő részleget teljes körűen fel kell újítani. Korszerűsíteni kell a patológiai osztályt a jelenlegi helyén, épületen belüli kis bővítéssel (összesen 290 m2). Fel kell újítani a központi épületek földszintjét (elektromosan) és pinceszintjét (4.450 m2) teljes körűen is. A központi épülettömb felvonóit ki kell cserélni (3 db lift), valamint az új és a központi épület kiszolgálása miatt további 1 új lift kerül a C épület és az új épület közé. Teljes körű homlokzat felújítás, hőtechnikai burkolat kiegészítéssel, nyílászáró cserével (összesen 10.589 m2) Korszerűsíteni és cserélni szükséges a külső közmű hálózatot, mely a kórházat szolgálja. A teljes vízellátó és csatornahálózatot fel kell újítani. Korszerűsíteni szükséges a transzformátor házat a külső térvilágítással és a műszaki diszpécser központot (épület energia-felügyeleti rendszer).

2. Természeti értékek védelme Célunk a természetes ökoszisztémák működőképességének megőrzése, különös figyelemmel illeszkedve a Országos Településfejlesztési Koncepció előírásaihoz illetve a Balaton fejlesztési Tervhez. Ennek záloga az élővilág diverzifikációjának megőrzése,

IVS Siófok

illetve, hogy a természeti erőforrásokat csak olyan mértékig szabad használatba venni, hogy a szóban forgó ökológiai rendszerek hosszú távon is folyamatosan biztosítani tudják a szolgáltatásaikat, stabilak és rugalmasak legyenek.

Állati hulladékgyűjtő és megsemmisítő telep létesítése Az „állati hulladékok kezeléséről” szóló 71/2003. évi FVM rendelet alapján 2005. december 31-ig lehetett elhelyezni állati hulladékot hulladéktemetőkben. A Balaton közelsége miatt számos településen a talajvíz magas, így az állatok elföldelése a legtöbb esetben nem megoldható. A tavaszi hó-és jégolvadás után nem ritka jelenség, hogy a tó-part tele van haltetemekkel, amelynek mennyisége jelentős. Ezeknek és egyéb más okból elpusztult állatok tetemének az elszállítása a siófoki kistérségben nem megoldott. A Siófoki Kistérségi Többcélú Társulás településeivel közösen kívánja a Siófoki Önkormányzat megoldani a feladatot, a településekről szervezett kereteken belül történő állati hulladékok összegyűjtését és adott gyűjtőhelyre történő szállítását.

Mechanikai biológiai hulladékkezelés megvalósítása a somi regionális hulladékkezelő telepen Jelenlegi

helyzet:

A

„Dél-balatoni

és

Sió-völgyi

komplex

települési

szilárd

hulladékkezelési rendszer kialakítása” megnevezésű ISPA/KA projekt keretében Som község közigazgatási területén egy komplex hulladékkezelő-lerakó telep valósul meg várhatóan 2008-2009-ben. (Építési tender folyamatban.) A hatályos jogszabályok (hulladékgazdálkodási tv., valamint a hulladéklerakással kapcsolatos 20/2006.(IV.5.) KvVm. rend.) értelmében lerakással kizárólag előkezelt hulladék ártalmatlanító. Ez az előkezelés a létesülő új somi hulladéklerakón nem megoldott. Az Európai Unió tagállamaiban szigorú rendeletek szabályozzák a hulladéklerakók működését, ezen belül pedig nem csak az azok építésére és kialakítására vonatkozó követelményeket, hanem a lerakott hulladék fizikai, kémiai, biológiai paramétereit (nedvességtartalom,

fűtőérték,

stb.)

is

rendeletekben

határozzák

meg.

Ezen

paraméterek betartása csak a hulladékok valamilyen szintű mechanikai-biológiai előkezelésével, stabilizálásával oldható meg. Projekt célja: Hatályos jogszabályi követelményeknek való megfelelés.

IVS Siófok

A hulladék hasznosítás arányának növelése. A hulladékok anyagában történő hasznosítását a szelektív hulladékgyűjtés segíti elő. Az ömlesztetten

gyűjtött

települési

szilárd

hulladékok

mechanikai-biológiai

hulladékkezelő-műben történő kezelése során energetikai célokra hasznosítható hulladékot nyerhetünk. Így egyrészt növeljük a hasznosítható hulladékok mennyiségét, másrészt a szabályozási rendszer másik kiemelt célja a hulladék lerakási mennyiség csökkentése is elérhető lesz.

Dél-Balatoni és Sióvölgyi Nagytérség Települési Szilárdhulladék Kezelési Program Dél-Balatoni és Sióvölgyi Nagytérség Települési Szilárdhulladék Kezelési Rendszer Megvalósíthatósági Tanulmánya 2001. évben készült el, a program Európai Uniós támogatást nyert és jelenleg a kivitelezés fázisában tart. Több projekt munkarész pályáztatása már megtörtént, illetve folyamatban van. A dél-Balaton és Sió-völgye térséget összefogó hulladékgazdálkodási projekt a dél-dunántúli régió három megyéjének összesen 204 települését foglalja magába. Az érintett települések lakosainak száma 372 530 ezer fő, ami kiegészül szezonális üdülővendégekkel. A program Megvalósíthatósági Tanulmányában a nagytérségi hulladéklerakás, korszerű szelektív

gyűjtéssel,

válogatással

és

szerves

hulladékkomposztálással

került

kidolgozásra.

3. Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlatváltozásra Az éghajlatváltozással kapcsolatban célunk az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátásának csökkentése, a nyelők növelése, másrészt fel kell készülni a változó időjárási és éghajlati hatásokra.

Siófok Város

energia használatának fejlesztése biomasszára épülő

kogenerációs

rendszerrel Az Európai Unió energiapolitikájának egyik fontos eleme az energetikai függetlenség és a természeti környezet megkímélésének érdekében a megújuló energiaforrások

IVS Siófok

alkalmazásának növelése. A továbbfejlesztés egyik legfontosabb kérdése, hogy a rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokat hogyan lehet minél jobb hatásfokkal hasznosítani a gazdasági versenyképesség javítása érdekében. A megújuló és hagyományos energiaforrások integrált hasznosításának egyik leggyakrabban szereplő példáját a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok (elsősorban szén, földgáz) tüzelés kiváltása és különböző biomassza eredetű tüzelőanyagok bevezetése jelenti. Siófok város iparterületén jelentkező hőigények biztosítását, biomassza fűtésű kogenerációs erőművel szeretnénk megoldani. A biomassza tüzelés projekt gazdasági és környezetvédelmi szempontokat egyesítve minta értékű lehet Magyarország számára.

4. Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása A vizekkel kapcsolatos fenntarthatósági cél a takarékos értékvédő gazdálkodás és a vizeknek a következő generációk számára való megőrzése. Ezen belül a természetes és mesterséges vízkörforgás mennyiségi és minőségi összehangolása, elsősorban a megújuló felszín alatti vízkészlettel való fenntartható gazdálkodás megteremtése, az egészséges ivóvíz biztosítása, a szennyvíz- elvezetés és kezelés megoldása, a vizek szennyezésének elkerülése illetve elegendő víz biztosítása a természetes élőhelyek számára.

Csatlakozás a Dél- Balatoni települések szennyvízcsatorna programjához A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvény hatálya alá tartozó, valamint a Balaton vízgyűjtő területén található Somogy megyei települések szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése, illetve a térség szennyvíztisztító telepei megfelelő technológiájának biztosítása a végrehajtandó célkitűzés. A fenti cél megvalósítására megalakított társulatba 63 település, köztük a Siófok is belépett. Siófok városban 32,9 km hosszúságú gravitációs, 6,9 km hosszúságú nyomóvezeték és 11 db szennyvíz átemelő kerül megépítésre.

IVS Siófok

Siófok településrészeinek mindegyike a Balaton vízgyűjtő területén helyezkedik el. A tó vízminőség védelme szempontjából kiemelt fontosságú a szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. Az egyes településrészeken üzemelő vagy kivitelezés alatt álló szennyvízhálózat található, ezekhez történő csatlakozással lehetővé válik a szennyvízelvezető rendszer kialakítása. Az összegyűjtött szennyvizek befogadója a meglévő siófoki szennyvíztisztító telep, mely a fenti szennyvízmennyiség fogadására és tisztításához szükséges kapacitással rendelkezik.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet turisztikai vonzerejének fejlesztése a vízminőség javításával, a partközeli települések csapadékvíz-elvezető rendszerének fejlesztése A Balaton területe földrajzi elhelyezkedés és geológiai okok miatt négy nagy medencére van felosztva. Ezek név szerint a Siófoki, Balatonszemesi, Szigligeti és a Keszthelyimedence. Minden medence jól lehatárolható topológiai, vízrajzi egységet képez, amelyhez tartoznak a körülvevő déli-, ill. északi parti települések.

A projekt célja, a foszforterhelés csökkentése az említett négy medencében a településenkénti felszíni vízelvezető rendszerek kiépítésének és a tisztított csapadékvíz Balatonba történő vezetésének megvalósításával.

5.

Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása

Célunk közép illetve hosszú távon egy olyan közlekedési hálózat kialakítása, amely ellátja a mobilitás iránti igényből származó funkciókat, biztosítja az elérhetőséget és erősíti a kohéziót, ugyanakkor tér és környezethasználata, környezeti terhelése a legkisebb marad.

Siófok, déli tehermentesítő út kiépítése Az M7-es autópálya díjasítása miatt megnövekedett járműforgalom megjelenése szükségessé tette az M7-es autópályával párhuzamos, új tehermentesítő út nyomvonalának kijelölését.

IVS Siófok

A tervezett nyomvonal a siófoki Somlay Artúr utca és a Szekrényessy Kálmán utca között az M7-es autópályával párhuzamosan, annak É-i oldalán és a közvetlen közelében halad. A

tehermentesítő

úthoz

kapcsolódóan

a

Siófok-Kaposvár

vasútvonal

mellett

összeköttetés épül a Bajcsy Zsilinszky utcával, új közlekedési csomópont kiépítésére kerül sor a Dózsa György és a 65-ös főközlekedési utak találkozásainál. A tehermentesítő út kiépítése feltételezi továbbá a Kele utca külön szinten történő keresztezésének megoldását, valamint a Sió-csatornán egy új közúti híd létesítését is. 2006-os évben a tanulmánytervben szereplő 65-ös főközlekedési út - M7-es autópálya csomópontjának átépítésére vonatkozó engedélyezési terveket az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság elkészíttette, pillanatnyilag a tervek engedélyezési eljárása zajlik.

IVS Siófok

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS STRATÉGIA

Recommend Documents