Growing Interest in the Development of Teaching Science
GRI N D et wo r
k
Növekvő érdeklődés a természettudományos oktatás fejlesztése iránt
Integrált természettudományos oktatás Egy sikeres helyi innováció a Közgazdasági Polytechnikumban
2006. Budapest Országos Közoktatási Intézet
1
1. Az iskola környezete A Budapesti Közgazdasági Polytechnikum Budapest Ferencváros nevű kerületének belső részén található. Ez a városrész teljesen beépített, erősen leromlott épületállománnyal rendelkezik. Igen kevés a rekreációs park, a játszótér vagy a sportolásra alkalmas létesítmény. A Ferencvárosnak ebben a belső részében indult meg néhány éve egy Európai Közösségi városfejlesztési program részeként a tömb rehabilitáció, azaz a rossz műszaki állapotú, többségében komfort nélküli lakásokat tartalmazó, többségében súlyosan elhanyagolt épületek lebontása és teljesen új lakóépületek építése. A Polytechnikum ebben a lakókörnyezetben átéli a városrész újjászületését, a meglévő régi és születendő új városkép kontrasztivitását. A régi Ferencvárosnak ez a része erősen slumosodott, a lakosság többsége a társadalom legszegényebb csoportjaiból kerül ki. Rendkívül magas az ide betelepült roma családok aránya, amely jelenség egyik oka a Ferencvárosi ingatlanárak alacsony szintje. A túlzsúfolttá vált és a lakhatási minőségében igen alacsony színvonalú városrész fejlesztésében – a Ferencvárosi tömb rehabilitációs lakásépítési program mellett – jelentős szerepet játszik a kulturális intézmények fejlesztése. A Ferencvárosnak erre a belső vidékére került a Magyar Természettudományi Múzeum – amellyel a Polytechnikumnak és más, ugyanebben a kerületben működő más oktatási intézményeknek is kitűnő kapcsolatai vannak –, a TRAFÓ alternatív művészeti központ, a Holokauszt Intézet és Múzeum, a Délpesti Milleneumi Kulturális Központ, amely fővárosi szinten is kiemelkedő intézmény-együttest foglal magába: az új Nemzeti Színházat, a Művészetek Palotáját. Mindezek az intézmények a Polytechnikum pedagógiai tevékenységében is szerepet kapnak, elsősorban a fizikai közelség és könnyű elérhetőség miatt. A Polytechnikum épületegyüttese, kertje és udvara a városrészben nem tipikus épület, a belső Ferencvárosban
lévő
utcájukban
egy
szomszédos
középiskolával
együtt
sajátos
„iskolakörnyéket” alkot. Az iskola pedagógiai projektek keretében a diákok városi környezeti nevelésének tárgyává teszi e jellegzetesen nagyvárosi világot, annak kontrasztjaival, hátrányaival, veszélyeztetett élővilágával és társadalmi problémáival együtt. 2. Az iskola jellemzői, filozófiája, pedagógiai programja A Budapesti Közgazdasági Polytechnikum és Szakközépiskola 1990-ben alakult alapítványi iskola. Létrehozói arra törekedtek, hogy olyan iskolát hozzanak létre, amely valóságos alternatívát jelent az állami-önkormányzati iskolák mellett. Nem egyszerűen az általuk elképzelt, egy általános jövőre való felkészítést vállaltak, hanem azon konkrét családok és diákok érdekeinek figyelembe vételét, akik ezt az iskolát választják. A Budapesti
2
Közgazdasági Polytechnikum megalakulásától kezdődően a diákok munkaerő piaci esélyeit igyekszik biztosítani. Filozófiájuk szerint az iskola feladata, hogy minden iskolapolgárnak – diáknak, szülőnek, tanárnak – igazi lehetőséget teremtsen önmaga kiteljesítésére. A Polytechnikum személyközpontú alternatívát kíván nyújtani az őt választó diákoknak. Fontosnak tartják, hogy diákoknak kellő időt, tényleges lehetőséget biztosítsanak képességeik kibontakoztatására, elképzeléseik megvalósítására. Ezt a célt szolgálják a komplex tantárgyak, az iskolai munkához szervesen kapcsolódó kiegészítő tanulmányok vagy a fakultáció rendszere. Alapvető értéknek tekintik a különböző társadalmi környezetből idekerülő diákok együttlétét. Nem „versenyistállót”, hanem a mai magyar társadalom összetételével, diverzitásával számot vető, befogadó, nyitott iskolát képviselnek, ennek összes nehézségével, problémájával együtt. Az iskola számára fontos, hogy a felvett gyerekeknek minden esélyt megadjon az eredményes érettségihez. Hitelesen akkor képviselik a toleranciát, ha megismerik a gyermekeket sorsukkal együtt. Elkötelezettek abban a kérdésben, hogy megőrzik nyitottságunkat, a bemenet sokszínűségét. Abban érdekeltek, hogy a hazai oktatási rendszer a nyitott tanulási környezet megteremtése irányába mozduljon el; ehhez járulnak hozzá modell-szerű programjukkal. Ezt szolgálja az extrakurrikuláris tevékenységek széles spektruma is. A Polytechnikumban nagy hagyománya van a diákszínjátszásnak, az egyéb művészeti foglalkozásoknak (pl. graffiti-kör), a mozgóképkultúrának (videókör, híradóstáb), az újságírásnak, rádiózásnak (Poligráf, iskolarádió), a sportbeli egyéni és főként közösségi teljesítményeknek. A szakirányú tehetséggondozás színtere az emelt szintű és a fakultációs képzés, mely a kisérettségi (záróvizsga) után, 11-12. évfolyamon általános, minden tanulót érint. Az itt biztosított időkeret és tantárgyi kínálat az emelt szintű érettségi lehetőségét is megadja. A Közgazdasági Polytechnikum a személyközpontú pedagógia elveit képviseli. A pedagógiai folyamat tartalmát, ütemezését az iskolában alárendelik a személyiségfejlesztés hosszú távú céljainak. Tiszteletben tartják a gyermekek életkori sajátosságait. Az intézmény munkarendje és a tartalmi szabályozás elősegíti a diákok kreativitása kibontakozását, szolgálja mozgásigényüket, érdeklődésüket; módot ad az alkotásra. Időt ad szülőnek, diáknak a választásra. Alapértéknek tekintik az erős szociális elkötelezettséget, az esélyegyenlőség megteremtésének szándékát, ami az iskola felvételi rendszerének, tanulási környezetének nyitottságában valamint a szociális- és készségbeli hátrányok leküzdésére irányuló eljárásokban is kifejezésre jut. Az iskola értékrendjének része a változások iránti érzékenység igénye és ezzel összefüggésben a megújulás képessége. A Polytechnikum szakmai-pedagógiai programja szerint a folyamatos fejlesztés során minőségi megoldásokban kell tükröződnie a társadalmi, kulturális környezet változásainak, a munkaerőpiacon zajló folyamatoknak.
3
Mint alternatív, személyközpontú iskola, az átlagostól eltérő feltételek között létrejövő és működő intézményi modell, mely egyes elemeiben a magyar közoktatási rendszer követhető alternatívája, de egészében egyszeri és másolhatatlan intézmény, amely a magyar közoktatás megújításának útjait kutatók számára is érdekes példa lehet. A Polytechnikum képzési irányát tekintve közgazdasági gimnázium és szakközépiskola. A hat- és négy évfolyamos rendszerben (7., illetve 9. kezdő évfolyammal) egyaránt működő gimnáziumi szakasz – amelynek fő tantervi szervező elve az integráció – a 10. évfolyam végén készségeket és képességeket mérő „kisérettségivel”, 12.-ben pedig érettségivel zárul. Az iskola szervezeti felépítése nem hagyományos; a szakmai-pedagógiai vezetést nem egyszemélyi vezetés, hanem testület: a Szakmai Bizottság gyakorolja. Az iskola szakmai működésének alapegységei a tantárgyi munkacsoportok, amelyekben egy adott tantárgyat tanító valamennyi főállású és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus részt vesz, vezetőjüket maguk választják. Az iskola alapdokumentumai alapján, a közoktatás egész követelményrendszerébe illesztve a munkacsoportok dolgozzák ki a tantárgyi koncepció tervezetét, illetve előkészítik annak továbbfejlesztését A Szakmai Bizottság által elfogadott tantárgyi koncepció alapján a munkacsoportok dolgozzák ki az adott tantárgy tantervét, követelményeit,
értékelési
rendszerét
és
tananyagát,
meghatározzák
az
oktatási
segédanyagokat, taneszközöket. A tantárgyi munkacsoportok feladata tovább, hogy előkészítik és lebonyolítják az illetékességi körükbe tartozó felvételit és szintfelmérőket, a vizsgákat, a kisérettségit és az érettségit. Az
iskolában
az
átfogóbb
világkép
kialakításának
céljából
valamennyi
műveltségterületet tantárgyblokkokba szerveztek, mivel ez jobban szolgálja a globális szemléletalkotást, valamint a diákok napi órai terhelése kevésbé jelentős, ha az egymástól teljesen elkülönült tantárgyak helyett bizonyos koncentrációban, elmélyültebben foglalkoznak egy
területtel.
A
kialakult
műveltségterületek/tantárgyblokkok
a
következők:
Művészetismeret és kommunikáció; Társadalomismeret; Matematika; Idegen nyelv; Természetismeret; Közgazdaságtan; Informatika; Testkultúra. E tantárgyblokkok tanításában is számos, a mainstream-től eltérő megoldásokat alkalmaznak. A hagyományos tanórai keretek átalakítása két formában valósul meg. Részben a csoportmunkára, kooperatív tanulásra, egyéni fejlesztésre épülő tanulási módszerek váltak egyre elfogadottabbá, valamint az info-kommunikációs technológia (az IKT) alkalmazása terjed el a tantárgyak széles körében. Más szempontból pedig a projekt jellegű oktatás módszereit alkalmazzák a hat évfolyamos iskolaszerkezet bevezetése óta már átfogóan, rendszerszerűen. A tanév során minden korcsoport egy pedagógiai projektsorozaton, a „Témahéten” vesz részt az iskolában és azon kívül is. Az „Erdei iskolai hét” néhány éve
4
kiegészült a nyolcadik évfolyamon bevezetett „Városi iskola” programmal, a „Kisérettségi” vizsga felépítése is projekt rendszerű. A Polytechnikumban következetesen alkalmazzák a sokszínű tanulásszervezési megoldásokat, digitális infrastruktúrájuk és képzettségük állandó fejlesztése lehetővé teszi a számítógéppel támogatott tanítási módszerek állandó jelenlétét a tanórákon, hogy a frontális módszerek fokozatosan visszaszoruljanak. Az iskola arculatához illeszkedően célul tűzték ki azt is, hogy minden gyermekben alakuljanak ki a fontosabb gazdálkodási technikák, a közvetített műveltségkép része legyen a gazdasági intelligencia elmélyítése. Erre szolgálnak az orientáló jellegű foglalkozások a 10. évfolyamon, illetve a vállalkozói képesség fejlesztését a gyakorlatban megvalósító „Young Enterprise” program. A gazdasági általános műveltséghez tartozó vállalkozási és közgazdaságtani ismeretek 11-12. évfolyamon az alapképzés részeként is megjelennek. Ezek a tanulmányok módot adnak a 13-14. évfolyamon választható szakmai képzés megalapozására, a pályaválasztásra, egyben - emelt szintű óraszám választása esetén a sikeres szakirányú felsőfokú, érettségire épülő szakképzési felvételihez segítenek hozzá. A Polytechnikumot alapító pedagógusok kezdettől partnernek tekintik a diákokat, szülőket, és mindvégig fontos szempont, hogy az iskola pedagógiai programjának megalkotásakor, az intézmény
működtetésekor
figyelembe
vegyék
véleményüket.
Erre
szolgálnak
minőségbiztosítási eljárásaik. 1998-tól részt vesznek az Európai Minőségbiztosítási Modell magyar képzési változatának alkalmazásában, majd bekapcsolódtak az Oktatási Minisztérium COMENIUS 2000 minőségbiztosítási programjába. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete által adományozott „Minősített iskola” díjat 2003-ban nyerték el. Rendszeres időközönként megkeresik partnereinket, felmérik azok szükségleteit, igényeit, és a partnerséggel kapcsolatos elégedettségüket. Így átfogó módon a diákokat, szülőket évente; a tanárokat, az iskola kuratóriumát, a szolgáltatásainkat igénybe vevő vállalatokat két és félévente kérdezik meg. A felmérések eredményeit összevetik pedagógiai programjukkal és indokolt esetben módosítják azt. A folyamatos információcsere, együttgondolkodás, korrekció biztosítja az iskola számára, hogy megfelelően alkalmazkodjon a változó körülményekhez. Meghatározóak számukra az Európai Tanács számára kidolgozott Oktatás és Képzés munkaprogram célmeghatározásai. Ezek közül főképpen „A tanulás vonzóbbá tétele”, „Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása”, a „Kapcsolódási pontok erősítése a munka világával, valamint a társadalommal általában” és „A vállalkozói szellem fejlesztése” című részcélok hatnak az iskola fejlesztési stratégiájára. A célkitűzések kiválasztásának további oka, hogy azokhoz olyan gyakorlati példák rendelhetők, melyek a Polytechnikum törekvéseiben és az integrált természetismeret tantárgy tanítási gyakorlatában közvetlenül is érvényesülnek. Az oktatás és képzés-fejlesztés célja olyan alapkészségek
és
kulcskompetenciák
kialakítása,
5
amelyek
az
adott
társadalom
feltételrendszere szerint általánosságban szükségesek ahhoz, hogy az állampolgár a munkaerőpiac változó igényei között is megnyugtató jövőképet tudjon kialakítani saját egzisztenciális biztonságáról, törekvéseit pedig saját képességei és a külvilág kínálta lehetőségek alapján meg is tudja valósítani. A hagyományos értelemben vett iskoláztatás ugyan lezárulhat egy adott szakma vagy diploma megszerzésével, a tanulás igénye és lehetősége azonban aktív életében végigkíséri az állampolgárt. A kompetencia-központú fejlesztéssel ugyanis képessé válik arra, hogy a megfelelő jártasságok birtokában a gazdasági modernizáció szükségletei és saját karrierépítési szándékai szerint élete folyamán többször, illetve változatos, rugalmas formában bekapcsolódjon az oktatás-képzés rendszerébe. A Közgazdasági Polytechnikum, mint az iskola támogatói számára vállalati belső képzést is nyújtó intézmény, gyakorlatot szerzett ebben a közegben. Számos intézmény között a Polytechnikum is rendszeresen részt vesz a Leonardo program érettségire épülő szakképzést segítő, külföldi munkatapasztalatot nyújtó diákcseréjében. Sikeres hazai szereplés esetén a nemzetközi Young Enterprise vásárokon versenyeznek diák vállalkozásaik. A Comenius program nemzetközi diák- és pedagógus akcióiban kiemelt szerepet kapott és kap ma is a természetismeret munkacsoport; olyan ökológiai szemléletű programot indított el, mely a hagyományos nehézipari szerkezettel rendelkező és gazdasági-, valamint környezeti válságjeleket produkáló nagyvárosok környezetének leromlását vizsgálja, egyúttal a kibontakozás lehetőségeit is számba veszi. A „Tűz, Víz, Föld, Levegő” hívószavak köré épített program olasz, brit és magyar környezeti problémákat dolgozott fel a közelmúltban. Újabb fázisában immár főpályázóként folytatódik a természetismeret munkacsoport nemzetközi programja, a projektbe integrálódik a társadalomismereti, közgazdasági szempontrendszer is. Az utóbbi egy-két év fejleménye, hogy a levelező programok mellett a valódi mobilitást szolgáló pályázati források is bővebben állnak rendelkezésre. 3. A természettudományos oktatás innovációja a Polytechnikumban Az intézmény pedagógiai kultúrája általában kedvező az innovációs feladatok vállalásához. A Polytechnikum mintegy másfél évtizedes múltja egyben másfél évtizedes folyamatos fejlesztő munkát is jelent, amelyhez csak ritkán sikerül külső támogatást találni. A szervezet számára kihívás jelent a folyamatos és általános innovációs teher, amely messze túlmutat a törvényi előírások által megkövetelt szinten. Különösen érvényes a diagnózis a Természetismeret munkacsoport tagjaira, akiknek küzdeniük kell(ett) az akadémikus, tudományközpontú általános oktatási gyakorlatot folytató szakmai közvélemény közönyével, esetenként rosszallásával is. Ráadásul tanult tudományterületük, szakjuk határterületére kellett és kell
6
merészkedniük a tanítás során; az ezzel kapcsolatos pozitív attitűdjük, biztonságérzetük jobbára csak az önfejlesztés nehéz évei után erősödött meg. A szülői elvárások is gyakran tükrözték a más iskolában megszokott tananyag iránti nosztalgiát, különös tekintettel a felsőfokú továbbtanulás felvételi esélyeire. A kísérleti tananyag az átjárhatóság szempontjából sem volt könnyen kezelhető egészen a legutóbbi évekig. Eredményeik és innovációs potenciáljuk alapján került kapcsolatba a Polytechnikum természettudományos munkaközössége 2001-ben az Országos Közoktatási Intézet (OKI) Tanulásfejlesztési Központjával. A két intézmény között kötött szerződéses megállapodás keretében végzett, az OKI által irányított, az Oktatási Minisztérium által finanszírozott, hosszú távú projekt célja egy olyan tanulásfejlesztési program, amely átfogta a természettudományos tanulás tartalmának, módszereinek, környezetének, értékelési eljárásainak és a tanításhoz szükséges tudásnak a koherens, összehangolt fejlesztését. E projekt keretében taneszközöket, tanulási modulokat, tanulási értékelési eljárásokat dolgoztak ki. Eredményeiket minden esztendőben egy nyitott napon bemutatták az érdeklődő pedagógusoknak, szülőknek, fejlesztő szakembereknek és más partnereknek. Eredményeikből kiadvány, digitális ismertetések sora készült, az ország egyik legismertebb integrált (összevont) természettudományos tantárgyi fejlesztésévé vált. Az integrált természettudományos nevelés magyarországi viszonylatban egyedülálló, originális gyakorlatát sajátos fejlesztési környezetben, a pedagógiai akciókutatás (action research) keretében valósították meg. A pedagógiai akciókutatás folyamatában minden tanév elején és végén empirikus kognitív kutatások történtek, amelyekkel feltárták és nyomon követték a diákok természettel, környezettel és környezetvédelemmel kapcsolatos véleményét, állásfoglalását és személyes reflexióit. Az akciókutatás során a fejlesztő pedagógusok csoportja rendszeres munkaüléseken tekintette át a fejlesztés elért eredményeit, problémáit és javaslatokat tettek a problémák megoldására. Mindehhez a fejlesztésben részt vevő pedagógusok státuszának és munkarendjének célszerű átalakítása is szükségessé vált annak érdekében, hogy az intézmény egésze, mint „tanuló szervezet” alkalmazkodjon a feladatokhoz; hosszabb távra újabb innovációs energiát nyerjen. Ezáltal az iskola célkitűzései közé az is bekerült, hogy a kifejlesztett, adaptált, tanult oktatási és pedagógiai eljárásrendet tanulmányozhatóvá, átadhatóvá tegyék. Ennek során jártasságot, gyakorlatot szereztek az innovációs munkájuk és eredményeik iránt érdeklődő pedagógusok továbbképzésében; eredményeik közvetítésében, amelynek része az OKI-val és más intézményekkel megvalósított termékeny partnerség.
7
Az OKI és a Polytechnikum által közösen kidolgozott integrált természetismeret program előzményei visszanyúlnak az iskola 1990-es alapításáig, amely egy 8 fős alapító gárda nevéhez fűződik A Polytechnikum alapítványi formában kezdte meg működését, így a pedagógusok alkotókedve a kísérletezés, az innováció szabadságával párosulhatott. Az akkoriban megalkotott Pedagógiai program legtöbb eleme kiállta a gyakorlat próbáját, voltak azonban jelentős változások is. Ezek a módosítások általában a tapasztalatok értékeléséből táplálkoztak, de az iskola demokratikus működéséből adódóan a mindenkori tantestület, illetve iskolapolgári közösség (diákok, szülők) véleményét, összetételét is tükrözték. A kidolgozott iskolakoncepció talán legfontosabb eleme a tantárgyblokkok rendszerének kialakítása volt. Már az alapítás elméleti munkálatainak idején világossá vált, hogy a tantárgyi szétaprózottság helyett egy egységesebb műveltségi modellt kell alkalmazni. Utólag kimondható, hogy ez a gondolat több évvel megelőzte a hazai pedagógia fejlődésének frontját, hiszen csak a 90-es évek végén jelentek meg azok a publikációk, amelyek elméletileg is elemzik a természettudományos tantárgyi integráció, az egyes elkülönült tantárgyak összevonásának és közös tanulásának-tanításának lehetőségeit és problémáit. Az elmúlt években a hazai és nemzetközi mérések és tanulmányok fényében világossá váltak a tudás és tanulás értelmezésének problémái, illetve új irányzatai. A fejlesztés során messzemenően építettek az ezredforduló során szerzett, nemzetközi együttműködésekből merített tudásra, mint például a PISA-mérések eredményeire, a TIMSS vizsgálatokra, a TEMPUS Magyarország Közalapítvány által biztosított nemzetközi partnerségekre. A tanulási folyamat konstruktivista modelljének gyakorlati- és elméleti megismerése az alapok átgondolását indította el. A programfejlesztés közben alkalmazkodtak a hazai oktatási rendszer változásaihoz, így a Nemzeti Alaptanterv (NAT) megjelenéséhez, majd a kerettantervekhez, illetve a NAT 2003. évi felülvizsgálatának és megújításának eredményeihez. Ez utóbbi folyamatban a munkacsoport (mint országosan elismert innovatív szakemberek műhelye) közvetlenül is részt vett, így a programjuk – legalábbis az alkotók szándéka szerint – megjeleníti a legújabb pedagógiai törekvéseket. 4. A természettudományos oktatás programja A science oktatás koncepciójának alapja az, hogy mindenkinek vannak természettudományos tapasztalatai, amelyek a sokféle otthoni, iskolai, munkahelyi, közlekedési, vásárlási, szabadidős vagy munkahelyi tevékenységeiből származnak. Mindenki kapcsolatba kerül a természettudománnyal, amikor a természetvédelem, egészség, mezőgazdaság, atomenergia vagy a környezetszennyezés ügyeiben személyes döntést hoz. Tudományos ismeretekre kell szert tennünk, és meg kell tanulnunk azok használatát. Gazdasági kényszer is, hogy
8
rendelkezzünk természettudományos ismeretekkel, és azokat gyakorlottan alkalmazzuk is a mindennapi életben. Nem tételezhetjük fel, hogy a gyerekek előismeretek, alapfogalmak nélkül kezdenek el egy természettudományos képzést. A tanár által gondosan előkészített fogalmakat, szabályokat, szavakat és összefüggéseket mindig be kell illeszteni a már létező, korábban
megfogalmazott
gondolatok,
hálózatok
és
mintázatok
egészébe.
A
természettudományos tanárok feladata az is, hogy az eddig létező gondolatok rendszerét újjászervezzék, meg az is, hogy újakat vezessenek be. A tudást a diáknak magának kell létrehoznia, a tanár az ehhez szükséges ismereteket, alkalmakat, eszközöket és helyzeteket biztosítja. Az eszközök nemcsak a szokásos laboratóriumi berendezések, hanem sokkal inkább gondolkodásmódok és a megvalósítás gyakorlati készségei. Tanári minőségen nemcsak a hagyományosan elvárt tantárgyi szakértelmet értjük, hanem azt is, hogy a tanár megértse a gyerekeket, gondolkodás- és tanulási módjukat. Az iskola Természetismeret tantárgyi blokkja magában foglalja a biológia, kémia, fizika tárgyak tartalmait, valamint a természetföldrajz bizonyos témaköreit is. A társadalomföldrajz oktatása elkülönült tanóra szempontjából, ám a tárgy fejlesztésének, oktatásszervezésének irányítása a természetismeret munkacsoport részeként helyezkedik el a szervezetben; különösen szoros együttműködésben áll az integrált tantárggyal. Részbeni személyi átfedés jellemző a két műveltségterületet tanító kollégák között. A Természetismeret blokkban szerepelnek a természettudományok határterületei is (pl. környezettan, egészségtudományok, bioetika, stb), A Polytechnikum integrált természettudományos tantárgyi programja célul tűzi ki a Science For All alapelvet, azaz előtérbe állítják a mindenkinek szóló természettudományos nevelést, amely a társadalom és az egyén számára hasznos és hasznosítható tudást kíván felépíteni. Ez nem jelenti a tudományos és műszaki pályákra készülők igényeinek kizárását, sőt arra törekednek, hogy több gyereket tudjanak motiválni és megnyerni ezen területek számára. (Tapasztalataik azt mutatják, hogy az alapvetően humán és gazdasági érdeklődésű beiskolázás ellenére minden évben vannak természettudományos- vagy műszaki pályára jelentkező és sikerrel felvételiző diákjaik.) Az alapprogramban a tudományos megismerés alapjait sajátítják el a tanulók, aktívan építik saját személyes tudásukat, melyet gazdag kontextus hálózat köt a mindennapi életükhöz. Ha úgy döntenek, hogy számukra egy életpálya nyílik a tudományok birodalmából, akkor az ehhez szükséges többlettudást is megszerezhetik, hiszen a differenciálás és a tehetséggondozás ezt biztosíthatja. Az alapprogram mellé 11. évfolyamtól fakultációs csoportok csatlakozhatnak, amelyekben a szaktudományokat művelhetik és a 2005-ben bevezetett kétszintű magyar érettségi vizsga emelt szintű érettségi követelményeit is elsajátíthatják a résztvevők. Az integrált tantárgy felveti a pedagógusok kompetenciáinak és
9
foglalkoztatásának kérdését is, azt, hogy kik tanítják? A válasz mindenképpen az, hogy ehhez szükség van a természettudományos szakokat tanítókból szervezett, napi működésben együttműködni képes munkacsoportra. Az együttműködés és munkaszervezés nem egyszerű, hiszen Magyarországon az integrált természettudományos oktatás és tanulás hagyomány nélküli, a feladat szokatlan és külső segítség nélkül nehezen elvégezhető. Az iskolavezetés figyelmes gondoskodása is kell ahhoz, hogy az összecsiszolódás, a konfliktusok kezelése sikeres legyen. Ennek a munkaformának azonban örömei is vannak, hiszen meg lehet osztani a tudást, amellyel a tantestület rendelkezik. Szükség is van erre, hiszen a feladatoknak való megfelelés állandó önképzést, alkotómunkát kíván. Az innovációs munkacsoportok más iskolákban is adaptálható tanterveket, taneszközöket, tanulásszervezési és pedagógiai eljárásokat dolgoztak ki. Az egyik legnehezebb feladat az integrált természetismeret tantárgy eszközrendszerének kialakítása, fejlesztése, az iskolai oktatási környezetbe illesztése, a humán erőforrás megtalálása, a team munka fenntarthatóságának biztosítása volt. A „nyitott intézményi környezet” létrehozása és megtartása a külső környezet iránti nyitottság biztosításának feladatával egyenrangú nehézségűnek bizonyult. Ebbe a folyamatba illeszkedik a Természetismereti tantárgy, mely reálisan célozza meg a kulcskompetenciák intenzív fejlesztését, így szolgálva a hosszú távú tanulás feltételeinek biztosítását. A Természetismeret oktatás célja a természeti, technikai környezet jelenségeinek megfigyelése, mérések, kísérletek végzése, elemzése, modellalkotás; az ismeretek alkalmazása és bővítése a természetről szóló könyvek, folyóiratok, filmek, elektronikus médiumok figyelemmel kísérésével. A természeti jelenségek és a technikai alkalmazások magyarázata, gyakorlati problémák, feladatok megoldása, az érdeklődés a természet jelenségei, folyamatai, a természet védelmével kapcsolatos problémák felismerése iránt, és munkálkodás azok megoldására is a célok közé tartozik, mint ahogy az egészség megőrzését szolgáló ismeretek és életmód igénye is. Fontos a tájékozottság az anyagról, a környezetben előforduló legfontosabb anyagok alapvető tulajdonságainak ismerete; a tájékozódás a természet idő- és térrendszerében, a természeti jelenségek tér-idő viszonyaiban; a tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről. Képesnek és érdekeltnek lenni új tények vagy a tények újfajta kapcsolatainak felfedezésére. A csoportmunkára való képesség, az eredmények másokkal való megosztása, valamint az egyéni tevékenység és a közösségi szükségletek összehangolása is a célrendszer részét képezi. A természetismeret tananyaga az átfogó törvényszerűségekre, a különféle anyagi szintek, mozgásformák azonosságaira épül, a kutatás szintjén elkülönülő fizika, biológia, kémia és természetföldrajz ismereteit igyekszik újra egységükben bemutatni. Nem az aprólékos részletezést, hanem a legfontosabb összefüggések, a természet anyagi egységének feltárását igyekszik szolgálni. Feltárja az értelmi megközelítés mögött rejtőző természeti
10
szépséget, igyekszik egyszerre megismertetni és megszerettetni ezt a rejtélyes világot. A megértés mellett fontos követelmény az ember élettelen és élő természettel való okos kapcsolatának, együttélésének elsajátítása. Ismerni kell az anyagok és az energia felhasználásának korszerű módjait, a környezetkímélő és egészséges életmód lehetőségeit. Az elméleti tudás a gyakorlati készségekkel, képességekkel párosulva válik teljes értékűvé, a témaköröknek, fogalmaknak és a lehetőségeknek megfelelően gyakorlatokkal egészülve ki. Elvégzésük közben el kell sajátítani az eszközök szakszerű használatát, ki kell alakítani a tudományos gondolkodás, a helyes kérdésfeltevés és válaszadás alapképességeit. A tananyag elsődleges célja nem a továbbtanulásra való felkészítés, hanem az alkalmazható, a mindennapi életben használható természettudományos ismeretek kialakítása, olyan "hordozó anyagon", amely érdekes, személyes és érdeklődést kelt. A tantárgyak hagyományos belső tagolódása nem merev keret, előfordulhat, hogy a biológiai téma tárgyalásában keverednek a sejttan, szövettan, élettan vagy biokémia ismeretei. A témavezetés jelenségközpontú, annak körüljárását szolgálja. A tantárgyak közötti határok átjárása egyfajta kirakós játék (puzzle game), a témák szegmenseinek összeillesztése, így az egyik jelenséggel kapcsolatos ismeretek közvetlenül segíthetik a másik megértését. A fenti célok megvalósítása az egyes középiskolai évfolyamokon az alábbiak szerint történik a Polytechnikumban: 7. évfolyam A hat évfolyamos rendszer első féléve a további tanulmányok alapozó szakasza. A természettudományos alapfogalmakat, szemléletmódokat a tanulók hétköznapi tapasztalataira építve igyekeznek egységes, alkalmazható és bővíthető tudásrendszerré alakítani. A természettudományos műveltség részeként példák sokaságán keresztül foglalkoznak a tudomány működésével, társadalmi meghatározottságával. Az év második részében a mozgásjelenségek, és az anyag szerkezete a téma, de inkább rejtett tantervként, a sport, a közlekedés és a mindennapi életben használatos anyagok felől közelítve a problémákhoz. 8. évfolyam Az anyagszerkezeti ismeretekre építve a földi geoszférák és ezek környezeti fenntarthatósága az első témakör. Ezután az emberi test megismerése következik, melynek feldolgozása a gyerekeket foglalkoztató kérdések, saját testük fejlődésének és elfogadásának problémája alapján történik. A tanulást szimulációs játékok, csoportmunkák és projektek színesítik. 9. évfolyam A négy évfolyamos rendszerben az általános iskolai tanulmányok után a komplex szemlélet visszaállítása, a természetismeret tantárgy "újraindítása", történik, egy rövidebb alapozó szakaszban. Ennek során kinyílnak és újratöltődnek a diákok gyermeki érdeklődésének és 11
természetre való rácsodálkozásának érzelmi alapjai. A Természetismeret tantárgy első tanévi fő feladata az anyag szerkezeteinek, állapotainak és a bennük rejlő kölcsönhatásoknak a vizsgálata. Ennek feldolgozása már azonos módon történik a hat- és a négy évfolyamos tantervekben. A projekt alapú tanulás során a hétköznapi életből, a technológiákból és a természeti környezetből merített témákon, problémákon dolgoznak a diákok. 10. évfolyam Ebben az évben már elmélyültebb a problémákkal való foglalkozás, amelynek főként az energia és az információ áll a középpontjában. A diákok áttekintik az atomok közötti kötéseket, az így kialakuló egyszerűbb vegyületeket, előfordulásaikat és felhasználásukat. Az atom egyik alkotórészével, az elektronnal részletesebb ismeretséget is kötnek, mivel felhalmozódása és áramlása számos köznapi jelenség és berendezés lényege. Megvizsgálják az ehhez szükséges energia előállítási módjait, felhasználás közbeni szétszóródását. Igazi újdonságot jelent az élőlények energetikai működése, az információn alapuló szabályozott energiaáramlás komplex leírása. A növényi és állati életfolyamatok megértésével közelebb lehet kerülni az élet mibenlétének rejtélyéhez. Az élő egyedek és csoportjaik a környezetbe ágyazódva léteznek, végül tehát erre az egymásrautaltságra derítenek fényt. 11. évfolyam Az anyagi világ több milliárd éves fejlődés útján jutott el mai állapotába, amelyet leendő korok rejtelmei követnek. A világkeletkezési mítoszok mellé a modern kor embere a laikus számára nem kevésbé misztikus ősrobbanás- és evolúcióelméleteket állította. Ezen az évfolyamon a tanulók megismerkednek ezek állításaival és bizonyítékaikkal, meghagyva a kritika, a másként gondolás lehetőségét. Fényt derítenek az információ komplexitásának növekedésére, az élővilág kimeríthetetlen változatosságának okaira, fontosságára és formáira. Életközelben ismerkednek érdekes állatokkal és ritka növényekkel. 12. évfolyam Az alapismeretek megszerzése után három témakörben bővítik, elmélyítik az eddig tanultakat. Cél, hogy a tanulókat képessé tegyék egészségük megóvására, a környezetük megismerésére és megóvására, valamint a tudományok várható újabb ismereteinek önálló megszerzésére és befogadására. A tananyag összeállítása rugalmasabb lehet, az egyes témák aránya és a feldolgozásukhoz használt oktatási és segédeszközök változhatnak a csoport igényei és az aktuális forrásoknak megfelelően. Az órák jellege is megváltozik, nagyobb hangsúlyt kap a tanulók önálló és csoportmunkája, az aktuális témákról folytatott beszélgetés. Igyekeznek külső szakértőket bevonni és érdekes helyszíneket meglátogatni. Az alkalmazott módszereknek megfelelően az értékelés is módosul.
12
Az évente megrendezett erdei iskolában egy természeti terület komplex ökológiai bemutatását, vizsgálatát végzik. Ennek szakmai programja, pedagógiai elvei és keretjátéka a gyerekek öntevékenységére épít, a természetjárást és védelmet is népszerűsítve. Az iskolaújság természettudományos mellékletét a gyerekek bevonásával szerkesztik, abban a reményben, hogy közelebb hozza a természettudományos ismeretterjesztést az iskolához és a diákokhoz. A tanárok megtanulhatnak élvezetesebben írni a szakmai dolgokról, a tanulók pedig rászokhatnak a tudományos témákról szóló érdekes szövegek olvasására. A diákok értékelése a tudás- és készségszint rendszeres méréséből és visszajelzéséből, valamint az egyéni aktivitás elemeiből tevődik össze. Az egyéni aktivitást a szóbeli feleletek, kiselőadások, gyűjtőmunka, médiakövetés értékelése ösztönzi. Csoportos órai feladatok alkalmával az együttműködést is értékelik. A gyakorlatok is egyéni vagy csoportos formában történnek, az önállóan elvégzett és kitöltött munkalapokat osztályozhatják. Így történik a rendszeres terepgyakorlatok és az erdei iskola értékelése is. Kisebb tartalmi szakaszok után rövidebb (max. 20 perces), a témakörök nagyobb alfejezetei után pedig egész órás dolgozatokat íratnak. Ezek osztályzatainak átlaga adja a témakör záró érdemjegyének alapját, de az aktivitással szerzett jegyek ezt megemelhetik. Ha ezen a módon a tanulónak nem sikerül megfelelő jegyet szerezni, akkor vizsgát tehet. A 10. évfolyam végi „kisérettségi” vizsga az addig tanult ismeretek rendszerezését, szintézisét kéri számon. Nem tételes vizsgáztatásra történik, hanem a tanultak gyakorlati helyzetekben való alkalmazásának képességének mérése. Tanulmányaik végén a tanulók szóbeli formában komplex természetismeretből, vagy az írásbeli felvételik során tantárgyanként érettségi vizsgát is tehetnek. A Természetismeret tantárgyblokk gondozását – a koncepciótól a tanterv és tananyag, a követelmények kidolgozásán át az értékelésig és a továbbfejlesztésig – a természetismereti munkacsoport végzi, amely öt főállású pedagógussal működik. Az öt tanár mindegyike két természettudományos szakkal rendelkezik. Három főnek van biológia; három főnek kémia; két főnek fizika és két főnek földrajz szakos egyetemi diplomája. Ezzel a létszámmal az összes alap- és fakultációs órát meg tudják tartani. A munkacsoportnak van egy laboránsa, aki környezetvédelmi asszisztens végzettséggel rendelkezik. Az innováció céljainak megfelelően a tanárok kiválasztásánál figyelembe veszik a képzettséget, a tudást, a diplomát, a tanítható szakpárt, fontos, hogy legalább két természettudományos tárgyat ismerjen a természetismeretet tanító tanár. A személyiség kiválasztásánál figyelembe veszik az innovációs készséget, az új iránti fogékonyságot és a jó együttműködő képességet. A munkacsoportban négy tanár már hat éve dolgozik együtt a fejlesztésben is. Az új kollégát a beilleszkedésben egy patrónus segíti, aki egy feladatkódex
13
segítségével megpróbálja elősegíteni a beilleszkedést, nyomon követni az új kolléga szakmai és pedagógiai munkáját. A tantárgyblokk tanításának alakításában – hasonlóan a többi tantárgy-területhez – a diákok visszajelzéseire is számítanak. Ennek többféle módja van. A tantárgyfelelősön keresztül minden diák személytelenül fordulhat problémáival a szaktanárhoz, vagy a munkacsoportvezetőhöz. A tantárgyfelelősi fórum előtt minden osztály megkapja az értékelés szempontjait és biztosítanak időt arra, hogy ezt megvitassák. Más iskolapolgárhoz hasonlóan a diákok is fordulhatnak különféle problémáikkal az Iskolabírósághoz és az Iskolatanácshoz. Egyszer egy évben a diákok értékelik az osztályban tanító tanárokat jeggyel és szöveggel is. A tanári értékelés után a munkacsoport tagjai megnézhetik egymás minősítését és meg is beszélik azt. A tanórán kívüli rendezvényekről is készülnek írásos visszajelzések. Az Erdei Iskola, a Városi Ökológiai Iskola, a Tolerancia-nap végén a diákok egy kérdőívet töltenek ki, amit a munkacsoport értekezleteken megbeszélnek. A rendszeres visszajelzés megerősíti a munkacsoport tagjait a munkájuk hatékonyságában, arra készteti a tanárokat, hogy jobban és kedvvel dolgozzanak. Az értékelés helyi gyakorlatának kialakításában nagy szerepe van a méréseknek is. A differenciálás tervezésében a transzverzális mérések, a fejlődés jelzésében a horizontális mérések segíthetnek. Az iskolai tudás viszonyítását szolgálják az országos, vagy nemzetközi mérések, amelyek a fejlesztési stratégia kialakítását és a módszerek behangolását segítik. A mérések kivitelezése és értékelése szakértelmet igénylő feladat. Fontos visszajelzést adhatnak az iskolán kívüli társadalom visszajelzései is. A minőségbiztosítási rendszerek gyűjtik és figyelembe veszik az iskola partnereinek elégedettségét. A tanulás iskolán kívüli formáiban is van mód társadalmi értékelések beszerzésére, például a tudás alkalmazhatóságának megítéltetésére egy üzemlátogatás során. 5. A videón bemutatott Természetismeret tanítási óra Az óra célja a természettudományos tanulás iránti érdeklődés felkeltése, a diákok kompetenciáinak erősítése, mindenekelőtt a szociális, a problémamegoldó és a digitális képességek és tudás terén. A természettudományos témák iránti érdeklődés, a diákok motiválásának felkeltése elsősorban a témaválasztással történt. A középiskolásokat személyesen érdekli az emberi arc, elsősorban a saját arcuk és arckifejezéseik sajátosságai. Az arc e témaválasztásban nem egy anatómiai képlet, hanem az esztétika, a kommunikáció, az érzelmek, az egészség és a szépségipar tárgya. A diákokat fokozottan érdekli a saját arcuk „szépsége”, jelentése, üzeneteezekkel a témákkal foglalkoznak a Természetismeret órán. A tartalom szellemi izgalma
14
mellett a tanulási módszer önmagában érdekes számukra: az Interneten való böngészés, a szépség-business website-jainak összehasonlítása, a saját arcukról készített digitális fotókkal való játék (antropometriai gyakorlat) a tizenévesek megszokott tevékenységei. A Természetismeret órán a diákok csoportokban dolgoznak, egymással szabadon kommunikálnak. A tanóráról készült videofelvételen megfigyelhető, hogy tanárukat nicknevén (Vergab) szólítják, a tanár-diák kapcsolat közvetlen, elfogadó, személyes. A szociális képességek fejlesztése a csoportok közötti versenyeztetéssel és a csoporton belüli kohézió növelésével történt. A diákok csoportjaiknak nevet választanak, szerepeket osztanak egymásnak, tehát a csoportbeli tevékenységüket szervezik Megfigyelhető, hogy az egyes szerepeket az adott személyek (a diákok) maguk vállalják és ezt a csoport belső nyilvánossága megerősíti. A
diákok
problémamegoldó
képességeinek
fejlesztése
magukban
a
problémahelyzetekben történik. Ilyen feladat például a saját arcuk fényképen történő megfigyelése, az arc hosszának és szélességének bemérése és a mértékek hányadosából az aranymetszés indikátorával történő megfeleltetés. Az a kérdés, hogy a diákok közül kinekkinek mennyire esztétikus, harmonikus az arcfelépítése, egy probléma köré szerveződött. A digitális kompetencia fejlesztése nemcsak a számítógép használatával, a kezelés gyakorlásával történt, hanem a rutin kereteit meghaladó módon új szoftver alkalmazásával és a számítógép használat kiterjesztésével. A diákok gyakorlatban megismerkedtek azzal, hogy a számítógép használat kiterjeszthető, a számítógép flexibilisen alkalmazkodik az eseti igényekhez. Az emberi arc mérését a számítógépen egy képkezelő szoftverrel oldották meg, amelynek saját mérőeszköz szubrutinja is volt. A videón megjelenik a Természetismeret tantárgy tartalmi komplexitása, a természet-és társadalomtudományi vonatkozásokat
az
vonatkozások emberi
test
összekapcsolódása. anatómiai
és
a
A
természettudományos
morfológiai
vonatkozásai,
a
társadalomtudományiakat az emberi arc kommunikációs, esztétikai sajátosságai biztosították. Mindezeket az összefüggéseket a természetismeret órán sikerült a szépségiparhoz, az arról kialakuló személyes véleményekhez is kapcsolni, ezáltal a közvélemény kutatás elemi módszereinek gyakorlása is beépült a tanítási óra anyagába. A diákok a tanulási tartalmakat problémákon és feladatokon keresztül sajátítják el. A diákok munkája csoportokban történik, az
info-kommunikációs
eszközök
sokrétű
használatával.
A
magyarországi
természettudományos nevelés, az egyes természettudományos tantárgyak tanulásának gyakorlatát erősen modernizáló innováció az alábbi területeken bizonyítja eredményességét és demonstrálja a videon rögzített felvételen hatékonyságát, amelyek az alábbiakban foglalhatóak röviden össze:
15
1. A természettudományos tanulás tartalma lehet egyidejűleg személyes, tudományos és komplex. 2. A diákok szeretnek csoportokban tanulni, ez transzferként kiterjed a természetismeret órákon folyó tevékenységekre is 3. A lányok érdeklődése felkelthető és motiválásuk kellően hatékony lehet a természettudományos témák és tanulás iránt, ha a problémák hétköznapiak, személyesek és a diákok érdeklődését is figyelembe veszik. 4. A polytechnikumi diákok hatékonyan kezelik a természettudományos eszközöket (pl. adatbázisokat, digitális eszközöket, alkalmaznak antropometriai méréseket) és mindez rutinszerűen kapcsolódik korábbi tudásukhoz 5. A természettudományos órán a tanulás légköre feltűnően nyitott, elfogadó, játékos, a tanárdiák kapcsolat félelem nélküli, közvetlen. 6. Az alkalmazott értékelési eljárások fejlesztő hatásúak, hozzájárulnak a diákok és a közösség erősödéséhez, önismeretük fejlődéséhez.
16
Melléklet Pedagogical grid Azonosítás Intézmény neve, címe (település) Közgazdasági Politechnikum, Budapest, Vendel u. 3. 1096 A tanár neve Veres Gábor Tantárgy, műveltségi terület Integrált természetismeret (biológia alaptéma) Információk a foglalkozás kontextusának megértéséhez Az az évfolyam, illetve korcsoport, amelynek tanulói a foglalkozásban 8. évfolyamos, vegyes összetételű csoport. részt vesznek; Vannak a csoportban nehezen kezelhető, hiperaktív, illetve tanulási A tanulók sajátosságai (ha van, pl. nehézségekkel küzdők (pl. diszlexiások). Kiemelekedő képességű tanuló sajátos nevelési igényű, hátrányos nincs, a jobbak megfelelnek a középiskolai átlag felső negyedének. helyzetű, hátrányos helyzetű, tehetséges, kiemelkedő képességű, vegyes összetétel, stb.) A tanulók létszáma (kb.); kérjük Teljes osztály, 24 fő jelezni, hogy egész osztály vagy bontott csoport, esetleg más Tervezett időpont (több javaslatot május 31.-én 8.15-től, vagy 9.15-től kérünk) A tervezett foglalkozás időtartama (kb.) A tanítás és tanulás célja Az integrált természetismeret tantárgy az iskola egyéb komplex tantárgyblokkja (pl. művészetismeret, társadalomismeret, matematika, testkultúra) közé illeszkedik. Speciális szerepe, hogy a hagyományos diszciplináris természettudományi szaktárgyak, illetve a továbbtanulásra való felkészítés helyett (azt fakultációban megvalósítva) mindenkihez szóló, életközeli, társadalmilag releváns ismretek közös építését valósítsa meg. Ebben kapcsolódnia kell más tantárgyblokkokhoz, pl. közös projektek keretében, vagy a tananyag összehangolásában. Módszertani sajátosságunk a csoportmunka előtérbe állítása, a tanulóközpontú tanulás, az egyéni szükségletekhez való alklamazkodás megvalósítása. Alkalmazzuk a kooperatív tanulás, a számítógéppel segített kollaboratív tanulás, a tanórai és azon kívüli projektek módszerét, az elérhető digitális tananyagokat (SDT). Igyekszünk gyakori formatív értékelést végezni, szóbeli, vagy írásbeli szöveges formában. Összefoglaló ismertetés (egy-két A tantárgy eredményessége nem a felvételi eredményekkel mérhető, de a bekezdés) a tantárgyról és/vagy arról szaktárgyi tudásszint külső mérései fontos alkalmak más iskolákkal való a projektről, amelybe a foglalkozás összehasonlításra. A negyedévenkénti érdemjegyek részben az írásbeli tartozik dolgozatokból, részben az órai teljesítményből és a tanórán kívül, érdeklődésből végzett munka értékeléséből származnak. Belső értékelési rendszerünkben létezik a negyedévenkénti vizsga lehetősége, illetve a választható 10. év végi “kisérettségi”, ami összegezve, probléma alapú szemléletben mutatja be a tanulók addigi fejlődését. A fakultációs rendszerrel kiegészítve diákjaink a természettudományos tantárgyak emelt szintű érettségi vizsgáját is sikerrel teljesíthetik. Az alkalmazott taneszközeink saját fejlesztésűek, az évente kiadott nyomtatott tananyagokat a munkacsoportunk tagjai írták, szerkesztették. Ezek mellett a tanárok alkalmanként munkalapokat, feladatlapokat is készítenek. A munltimédiás tananyagelemek, filmek, képek és animációk részben saját gyűjtésűek (TV-ből, internetről, saját felvételekből), részben a Sulinet Digitális Tudásbázis elemei, illetve egyéb digitális tananyagfejelsztések eredményei (pl. Digitalbrain projekt). Használunk hagyományos szemléltető modelleket, kísérleti eszközöket is.
17
A foglalkozás-részlet leírása
Mit akar elérni, mit tervez a tanár?
A foglalkozás-részlet az “Emberi test” – témakör része. Ebben igyekszünk kivülről, a látvány felől indulva befelé haladni a test belsejébe, feltárni a testünk biológiai rendszerként való működését. Legfontosabb célunk az, hogy a klasszikus biológiai megközelítés mellett az egyénnek a saját testével való viszonyát segítsünk harmonikussá tenni, fejlesszük a serdülők testképét, önképét, önelfogadását. Vitassunk meg olyan fogalmakat, mint pl. a szépség és ennek társadalmi vetületei. A természettudományi nevelés mellett célunk a matematikai készségek és az informatikai eszközök használati képességének fejlesztése is.
A tevékenységek leírása (mi történik; mit csinál a tanár, mi a tanulók feladata, hogyan valósul meg a tervezett tevékenység) – az “óravázlat” nagy vonalakban
A foglalkozás-részletben a tanulók korábban elkészített digitális fotók és mérési adatbázisok alapján csoportmunkában, számítógép segítségével elemzik az emberi arc és test legfontosabb méreteit. A tanulók feladatlap alapján dolgoznak, az egymásról készített képeket a képernyőn kimérik, az adatok adatbázisba töltik. Bizonyos méretek összehasonlításával keresik az aranymetszés arányait, vagy az ettől való eltéréseket, azaz a “szépség” kulcsát. Más jellegek az arc típusát, egyedi, etnikai sajátosságait mutatják meg. A testméretek feldolgozása során statisztikai módszereket használnak, pl. a mennyiségi jellegek elsozlási görbéjét rajzolják fel. Az óra során a tanulók véleményt alkotnak a szépség mibenlétéről, matematikai megközelítéséről és társadalmi meghatározottságáról. Fontos, hogy a feladat egy részében a rasszizmus és az antropológia összefüggése is megjelenik, legalább a probléma felvetése szintjén.
Az az eredmény, amit a gyerekek a foglalkozás során elsajátítanak, létrehoznak, megvalósítanak
A foglalkozás tényleges eredménye a digitális fotók és a mérési adatok alapján elkészített adatbázis, amelynek segítségével a tanulók saját testüket jobban megismerhetik, elhelyezhetik saját magukat a csoportban, véleményt alkothatnak az emberi szépség, az egyéniség, és az etnikai sokszínűség problematikájáról.
18
