INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

MEGBÍZÓ:

Kerepes Város Önkormányzata 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2.

TERVEZŐ:

KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455.

KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA államigazgatási és partnerségi véleményezésre készült dokumentáció

2015. július hó KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

Kerepes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

ALÁÍRÓLAP

MEGBÍZÓ:

Kerepes Város Önkormányzata Cím: 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. Képviseli: Franka Tibor polgármester

TERVEZŐ:

KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető

ÜGYVEZETŐ:

Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1É 01-4075/11 Mérnök Kamara: 01-3526 K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell

VEZETŐ TERVEZŐ:

Sin Emília vezető településrendező tervező , településmérnök városép. - városgazd. szakmérnök TT/1 01-4657/11 TR 01-4657

VÁROSRENDEZÉS:

Farkas László okl. településmérnök településrendező tervező TT 01-6199

TÁRSADALOM, ANTISZEGREGÁCIÓS TERV:

Dr. habil. Csizmady Adrienne szociológus, egyetemi docens

TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETEK KÖRNYEZETVÉDELEM:

Koprda Ildikó okl. táj- és kertépítészmérnök K 01-5171, TK 01-5171, TR 01 5171

Szűts Orsolya okl. tájépítészmérnök TK 01-5226, K 01-5226

KÖZLEKEDÉS, KÖZMŰ:

Dobrai Béla okl. építőmérnök Tkö, TE, TH, TV 01-3537

Budapest, 2015. július hó KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

2


TARTALOMJEGYZÉK

ALÁÍRÓLAP ............................................................................................................................................................ 2 TARTALOMJEGYZÉK............................................................................................................................................. 3 ÁBRAJEGYZÉK ...................................................................................................................................................... 4 TÁBLÁZATJEGYZÉK .............................................................................................................................................. 4 BEVEZETÉS ........................................................................................................................................................... 5 MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK ÖSSZEFOGLALÁSA......................................................................................... 6

1

1.

A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása ........................................................................................ 6

2.

A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása .................................................................................. 8

3.

Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek összefoglaló helyzetelemzése...................... 22 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................................. 27

1.1 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása .......................................................................................... 27 1.2 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása......................................................... 34 2

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK .............................................................................. 36 2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával ......................................................... 36 2.2 Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása ........ 38 2.3 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések ........ 45 2.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz ..................................................................... 49 2.5 A fejlesztések ütemezése........................................................................................................................ 52 2.6 A fejlesztések összehangolt vázlatos pénzügyi terve.............................................................................. 53

3

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ........................................................................................................... 56 3.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása................ 56 3.2 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések ................................................... 57 3.3 A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések ............................................... 58 3.4 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ...... 59

4

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI .............................................................................. 60 4.1 Külső összefüggések .............................................................................................................................. 60 4.2 Belső összefüggések .............................................................................................................................. 65

5

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ....................................................... 70

6

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE........................................................................ 72 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ............ 72 6.2 Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása ...... 75 6.3 Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok ................................................. 75 6.4 Monitoring rendszer kialakítása............................................................................................................... 76

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

3


ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra Városrészek lehatárolása ............................................................................................................................ 8 2. ábra A lakónépesség megoszlása városrészenként (%) 2011 ............................................................................ 9 3. ábra A lakások számának megoszlása városrészenként (%) 2011................................................................... 10 4. ábra A lakónépesség korcsoportos összetétele városrészenként (2011.)......................................................... 10 5. ábra Kerepes szegregátumainak áttekintő térképe ........................................................................................... 22 6. ábra Kerepes 1. sz. szegregátum lehatárolása ................................................................................................. 23 7. ábra Kerepes 2. sz. szegregátum lehatárolása ................................................................................................. 24 8. ábra Akcióterületek lehatárolása ....................................................................................................................... 38 9. ábra Tervezett városközpont akcióterület lehatárolása ..................................................................................... 39 10. ábra Tervezett városi alközpont akcióterület lehatárolása............................................................................... 41 11. ábra Történelmi idegenforgalmi alközpont akcióterület lehatárolása ............................................................... 42 12. ábra HÉV Kerepes megálló – Szabadság út térsége akcióterület lehatárolása .............................................. 44

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat Megalapozó munkarészek összefoglaló SWOT elemzése .................................................................... 6 2. táblázat A városrészek pontos lehatárolását tartalmazó táblázat ........................................................................ 9 3. táblázat A városrészek népességének társadalmi, szociális jellemzői a 2011. évi népszámlálás alapján (%) . 11 4. táblázat A városrészek lakásállományának jellemzői a 2011. évi népszámlálás alapján (%) ........................... 12 5. táblázat Kerepes - Szegregátumok adatai 2011. évi népszámlálási adatok alapján ......................................... 25 6. táblázat Kerepes városfejlesztési célrendszere................................................................................................. 35 7. táblázat A tematikus és a területi célok közötti összefüggések ......................................................................... 35 8. táblázat Az akcióterületek elhelyezkedése és lehatárolása ............................................................................... 37 9. táblázat Tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégia céljaihoz ..................................................................... 50 10. táblázat A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése 2015-2023 ................................................................... 52 11. táblázat A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve................................................................................ 54 12. táblázat Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az OFTK specifikus céljaihoz ............................................. 60 13. táblázat Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció és az ITS stratégai céljai.................................................. 61 14. táblázat A rendezési terv módosítását igénylő konkrét beavatkozások, tevékenységek ................................. 63 15. táblázat A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata ......................... 65 16. táblázat A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai ......................................................................... 70 17. táblázat Tematikus célok eredményindikátorai ................................................................................................ 77 18. táblázat Területi (városrészi célok) eredményindikátorai ................................................................................. 78 19. táblázat Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai................................................................. 78


4


BEVEZETÉS Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban: ITS) középtávra meghatározza és összefoglalja a környezeti, társadalmi és gazdasági városfejlesztési célok főbb irányait és lépéseit az önkormányzat képviselőtestülete által jóváhagyott hosszú távú Településfejlesztési Koncepció (továbbiakban TFK) alapján. Az ITS-ben rögzített városfejlesztési elképzelések egyes elemei illeszkednek a településfejlesztési koncepcióban rögzített hosszú távú fejlesztési irányokhoz és célokhoz. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) határozza meg a településfejlesztési dokumentumok egymáshoz viszonyított rendszerét és általános szerepét. Az Étv. előírásai alapján a fejlesztési dokumentum kötelező tartalmi elemeit a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: TJ) határozza meg. Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. (Étv. 9/A. § 2)) Jelen ITS elkészítését az tette szükségessé és indokolttá, hogy Kerepes település esetében korábban még nem készült ilyen középtávú településfejlesztési célok megvalósítását szolgáló dokumentum. Illetve megkezdődött a 2014-2020 közötti időszak fejlesztési programja, a Széchenyi 2020. Az Európai Uniós támogatási rendszer időszakához igazodva Kerepes Város Önkormányzatának célja, hogy a Széchenyi 2020 program végéig tartó középtávú – jelen esetben 6-8 éves – időszakra meghatározza a szükséges beavatkozásokat és programokat. Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia és Kerepes város Településfejlesztési Koncepciójának felülvizsgálata ugyanazon folyamat részekén készült. A tervezés első fázisában, 2014-ben elkészült a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmi követelmények szerinti Megalapozó vizsgálat. A vizsgálat a 2012-13-as statisztikai adatok felhasználásával készült, így aktuális társadalmi-, gazdasági- és környezeti adatot tartalmaz, amely az ITS elkészítéséhez elengedhetetlen. Az ITS további előzményeként 2014. második felében a képviselőtestület a 176/2014. (IX.29.) Kt. határozattal elfogadva a Településfejlesztési Koncepciót. Kerepes Város Önkormányzatának képviselő-testülete 220/2013. (X.31) Kt határozatában döntött Kerepes Város Új Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elkészítésének szükségességéről, illetve a településrendezési eszközök felülvizsgálatának és módosításnak a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt tartalmi és eljárási szabályainak megfelelő folytatásáról. Ezzel összhangban 2014 novemberéig készült el a fejlesztési- és rendezési terveket megalapozó vizsgálta az akkor hatályos tartalmi követelményeknek megfelelően. A vizsgálat a 2011-13-as statisztikai adatok felhasználásával készült, így aktuális társadalmi-, gazdasági- és környezeti adatot tartalmaz, amely az ITS elkészítéséhez elengedhetetlen. Ezt követően 2014. december 22-én lépett hatályba a TJ Korm. rendelet módosítása a szegregációszűrésére és a települések szegregált és szegregációval veszélyeztetett területeinek lehatárolására vonatkozóan. Így a megalapozó vizsgálatban szereplő szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek még nem KSH szegregációszűrésen alapulnak. A TJ 30. § alapján a településfejlesztési koncepció készítése során kell a szegregációszűrét megkérni, de mivel a koncepció már 2014. folyamán, a képviselő-testület 176/2014. (IX.29.) Kt. határozatával elfogadásra került, utólag a stratégia készítése során történt az adatkérés. A Megalapozó Vizsgálat közös dokumentációja a már elfogadott településrendezési eszközöknek, a településfejlesztési koncepciónak és jelen integrált településfejlesztési stratégiának, ezért a dokumentáció már nem került átdolgozása, hanem a vonatkozó kiegészítő vizsgálatot jelen dokumentáció tartalmazza. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

5


MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK ÖSSZEFOGLALÁSA 1. A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása A SWOT-elemzés összefoglalja, értékeli és rendszerbe állítja a megalapozó vizsgálatokban feltárt társadalmi, gazdasági és környezeti összefüggéseket, ezzel segítve a fejlesztési stratégia kialakítását. Az erősségek (Strengths) a település olyan belső adottságai, amelyekre alapozva és azokat befolyásolva, továbbfejlesztve építhető fel a stratégia. A gyengeségek (Weaknesses) a város olyan belső tényezői, melyek rosszul működnek és gátolják a kívánatos fejlesztési irányok megvalósítását. A lehetőségek (Opportunities) és a veszélyek (Threats) a város környezetében végbemenő olyan adottságok és korlátok, amelyek alapvetően meghatározzák, hogy milyen kombinációban szükséges a stratégiának az erősségekre építenie, illetve a gyengeségek megszüntetésére irányulnia, annak érdekében, hogy a külső folyamatok adta lehetőségekkel éljen és a várható veszélyeket elkerülje vagy azok bekövetkezte esetén a káros hatásokat mérsékelje. Jelen SWOT-elemzés a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott hosszútávú elemzés középtávú összefüggésekre összpontosító részletesebb megfogalmazása. A középtávú célok és távlati jövőkép rendszerben értelmezhetősége és az egymásra épülő folyamatok átláthatósága érdekében a SWOT-elemzés kitér a teljes fejlesztési időintervallum vizsgálatára. 1. táblázat Megalapozó munkarészek összefoglaló SWOT elemzése

Erősségek

Gyengeségek Társadalmi

▪ Az Agglomerációra jelenleg jellemző Budapest irányú migrációs folyamatok ellenére Kerepes lakossága közel stagnál. ▪ Az országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliség ▪ Erős helyi identitás (városrészekhez köthetően) ▪ Három nemzetiségi önkormányzat ▪ Számos civil szervezet, egyesület jelenléte a településen ▪ Kulturális hagyományok ápolása ▪ Alapszintű ellátás a település jelenlegi létszámához megfelelő ▪ Középszintű ellátás keretében védőnői szolgálat, fogorvos és állatorvos is működik ▪ A település központi helyén található a sportpálya

▪ Leszakadó társadalmi rétegek (elsősorban a szegregációval veszélyeztetett területeken) ▪ A település alvóváros jellegű, mivel a munkahelyek nem helyben vannak ▪ Városrészek közötti ellentét, széthúzás ▪ A lokálpatriotizmus nem Kerepes szintű ▪ Többrétű közösségi helyek hiánya miatt a helyi közösségi életet nem minden társadalmi csoport erősíti, színesíti (pl. vendéglátó helyek, terek, parkok hiánya) ▪ Háziorvosi rendelők műszaki állapota, elhelyezkedése ▪ A természeti környezet kedvező adottságai nincsenek kihasználva ▪ A sortolási lehetőségek korlátozottak, kevés sportág feltételei adottak

Gazdasági ▪ Nincs környezetterhelő ipari tevékenység ▪ Jelentős területi kiterjedésű gazdaságfejlesztési területek ▪ Jó közlekedési lehetőségek (M31 gyorsforgalmi út) ▪ Jó minőségű termőföld területek ▪ Gyógyászati központ jelenléte ▪ Hungaroring közelsége, közvetett turisztikai, gazdasági előnyök ▪ 3. sz. főútra ráépült kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna ▪ helyi vásárlóerő-potenciál

▪ Kevés aktív, működő gazdasági szereplő ▪ Kevés munkahelyteremtő beruházás ▪ Tervezett 310. sz. másodrendű főút és az M31 gyorsforgalmi úti új csomópont megvalósulására alapul mindkét gazdasági terület. ▪ Jelenleg nem lehet növelni a településen a beépítésre szánt területeket ▪ Munkaerő-áramlás erősen Budapest irányú ▪ Budapest és Gödöllő között periférikus szerep ▪ Nincs helyi sajátosságokra épülő, működő mezőgazdasági tevékenység ▪ Érdemi idegenforgalom csak a Formula-1 futamhoz kapcsolódik ▪ Csak kiskereskedelem van jelen a településen


6


Környezeti ▪ Jelentős kiterjedésű lakóterület fejlesztési területek ▪ Természeti környezet, mint lokális és idegenforgalmi vonzerő

▪ Szegregációs területek megléte ▪ Épített kulturális örökség szerény jelenléte ▪ A táji- és természeti értékek csekély kihasználtsága

Közlekedés, közmű ▪ Kiváló közlekedési kapcsolatok ▫ M31 gyorsforgalmi út, ▫ 3. sz. főút, ▫ Budapest-Gödöllő HÉV

▪ ▪ ▪ ▪

Átmenő forgalom Kevés a rendezett, parkosított zöldfelület Kerékpárutak hiánya A 3. sz. főút és a Hév szétszabdalja a városszerkezetet ▪ Csapadékvíz-elvezetés hálózata hiányos, kapacitása nem megfelelő ▪ települési közvilágítási hálózat nem teljes körű

Lehetőségek

Veszélyek Társadalmi

▪ Új vállalkozások megtelepedése révén munkahelyteremtés ▪ Kerepes szempontjából kedvezően változó migrációs folyamatok Budapesten és a agglomerációban ▪ Civil szervezetek megerősödése

▪ Megszerezhető Európai Uniós és hazai állami támogatások csekély mértéke ▪ Erősödő elvándorlás

Gazdasági ▪ Térségi együttműködések (egyetemek, nagyvállalatok) révén tudás alapú gazdaság erősítése ▪ A tervezett 310. sz. főút megépülésével jelentősen felértékelődnek a kijelölt gazdasági területek ▪ Erősödnek a regionális szolgáltatások (pl. hulladéklerakó) ▪ Kerepes turisztikai célterületté válik ▪ Kedvező gazdaságfejlesztési állami szabályozások ▪ A Hungaroring idegenforgalmi potenciáljának növelése Kerepesre is kedvező hatást fejt ki.

▪ A 310. sz. főút megépítésének elmaradása miatt, nem tud megkezdődni a gazdasági területek betelepülése ▪ A kereskedelmi-szolgáltató vállalkozások regionális versenyképessége csökken kedvezőtlen térségi folyamtok miatt (pl. közlekedési szokások változtatása) ▪ Kedvezőtlen megyei szintű területfejlesztési döntések, folyamatok

Környezeti ▪ Jelentős méretű beépítésre váró lakóterületek ▪ Közterületi funkciók fejlesztése (játszótér, utca és zöldfelületek fejlesztése) ▪ Pihenésre alkalmas zöldövezet a város környezetében (kiemelkedő tájképi értékekkel és természeti adottságokkal) ▪ Hagyományos tájszerkezet (mezőgazdasági és erdőterületek)

▪ Túlzó területfoglalások ▪ Természeti értékek figyelmen kívül hagyása ▪ A regionális hulladéklerakó környezeti terhelése jelentős mértékben növekszik

Közlekedés, közmű ▪ A 310. sz. főút megvalósításával Kerepes térségi elérhetősége javul ▪ HÉV vonal fejlesztése ▪ Térségi kerékpár-hálózat fejlesztése ▪ Budapest keleti agglomerációjának átfogó közlekedésfejlesztése

▪ Közlekedési díjpolitika estén növekszik a 3. sz. főút forgalma ▪ A közlekedési módváltás fejlesztésnek elmaradása révén jelentősen eltolódnak a közlekedési arányok az egyén (autós) közlekedés felé ▪ Csapadékvíz-elvezetés hálózata hiányos, kapacitása nem megfelelő


7

Kerepes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája ▪ Megyei, térségi együttműködések révén gazdaságosabb és hatékonyabb közmű szolgáltatások nyújtása

2. A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Kerepes esetében korábban nem készült integrált városfejlesztési stratégia, illetve a korábban már készült tervfajták nem igényeltek városrészrész szintű lehatárolás, így jelen ITS részeként készült el a városrészek lehatárolása azok eltérő fejlődéstörténetük, funkcionális jellegük és településszerkezeti sajátosságuk alapján. Kerepes településképét főként fekvésének dombvidéki jellege, a régi, orsós szerkezetű településből kifejlődött domboldalakra és völgyekbe kúszó beépítések alakították ki. A dombvidéki jelleg és a település területén eredő Szilas - patak két ága a település szerkezetfejlődésének meghatározó elemeiévé váltak és a település tagoltságának kialakulását okozták. Az e tájszerkezeti elemek hatására kialakult tagoltságok csak még tovább fokozta a 3-as számú főút, valamint a HÉV vonalának kiépítése Gödöllő felé. A természetes és mesterséges választóvonalak figyelembevételével, valamint az egyes településrészek jellege alapján a mai Kerepes városát négy különálló városrészre oszthatjuk, amelyek a következőek: 1. 2. 3. 4.

Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége Déli városrész Északi városrész Külterületek

1. ábra Városrészek lehatárolása


8

Kerepes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2. táblázat A városrészek pontos lehatárolását tartalmazó táblázat Városrész Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége Északi városrész

Déli városrész Külterületek

Lehatárolás Vasút utca – Széphegyi út – HÉV vonal – Rét utca – Berek utca – Bartók Béla utca – Mogyoródi utca – Alföldi utca – 063 hrsz-ú utca – 3. sz. főút utca – belterülethatár – Szőlősor utca – külterület (0175/13, 0175/12, 0175/10, 0179/11, 0182 hrsz-ú telkek) – Szőlő sor – külterület (0183/4, 0183/5, 0183/7, 0196, 0211, 0219, 0221/1 hrsz-ú telkek) – Kistarcsai közigazgatási határ Alföldi utca – Mogyoródi utca – Sólyom utca – belterülehatár (1819, 2809, 2835/103, 26/154, 26/116, 029/4 hrsz-ú telkek) – Mogyoródi közigazgatási határ – külterület (050, 052/2, 025/1, 060, 069/11, 069/10, 069/3, 069/4 hrsz-ú telkek) Vasút utca – Széphegyi út – HÉV vonal – Rét utca – Berek utca – Bartók Béla utca – Mogyoródi utca – Sólyom utca – belterülethatár (1819, 020/2 hrsz-ú telkek) – Kistarcsai közigazgatási határ Barbertanya, Községszéli település, Tsz-tanya

Városrészek összehasonlító elemzése A városrészi szintű helyzetelemzés egyrészt a KSH 2011. évi társadalomra vonatkozó népszámlálási adataira, másrészt Kerepes 2014-es Településfejlesztési Koncepció és annak megalapozó vizsgálatából származó adatokra, információkra épül. Kerepes lakónépessége a 2011-es népszámlálási adatok szerint 10 068 fő. A lakónépesség majdnem fele az Északi városrészben él, míg a Történelmi településmag és a 3. sz. főút környékén, valamint a Déli városrészben megközelítőleg hasonló a lakónépesség létszáma. Ez a szám a külterületeken a legalacsonyabb. A lakásállomány megoszlása is ugyanezt a képet mutatja azzal az eltéréssel, hogy a legtöbb lakást birtokló Északi városrész után a második a Történelmi településmag és a 3. sz. főút környékének városrésze. Az egy lakásra jutó lakónépesség számát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbben a Külterületeken élnek egy lakásban. Ebben a városrészben átlagosan 3,17 fő jut egy lakásra a 2,72 fős városi átlaggal szemben. Az egy lakásra jutó lakónépesség száma a Déli városrészben a legalacsonyabb. 2. ábra A lakónépesség megoszlása városrészenként (%) 2011

.

Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés


9

Kerepes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 3. ábra A lakások számának megoszlása városrészenként (%) 2011.


Ha a városrészek lakosságának korcsoportok szerinti megoszlását vizsgáljuk, akkor a következő jellegzetességeket figyelhetjük meg:

▪

a fiatalok (0-14 évesek) aránya a Külterületeken a legmagasabb és az Északi városrészben a legalacsonyabb

▪

az aktív korúak (15-59 évesek) aránya szintén a Külterületeken a legmagasabb és a Történelmi településmag és a 3. sz. főút környékének városrészén a legalacsonyabb

▪

a 60 éven felüliek aránya a Déli városrészben a legmagasabb és messze a Külterületeken a legalacsonyabb

4. ábra A lakónépesség korcsoportos összetétele városrészenként (2011.)


Ha az egyes városrészeket azok egyes társadalmi, szociális mutatói alapján hasonlítjuk össze, akkor jelentős különbségek rajzolódnak ki a Külterületek hátrányára. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

10


3. táblázat A városrészek népességének társadalmi, szociális jellemzői a 2011. évi népszámlálás alapján (%) Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

Kerepes egésze

Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége

Északi városrész

Déli városrész Külterületek

11,3

15,2

8,1

10,7

56,0

21,0

18,0

25,3

17,3

4,3

37,4

40,6

35,3

36,3

63,0

7,7

10,5

5,4

7,1

41,0

58,7

55,5

60,5

59,8

36,4

31,4

34,8

28,4

32,2

49,1

30,2

31,1

27,8

32,9

60,0

52,8

55,1

51,7

52,1

59,7

12,3

14,8

10,2

12,8

33,3

6,9

9,4

5,1

7,2

21,7

Forrás: KSH adatszolgáltatás

Jelmagyarázat: A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvező irányban A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvezőtlen irányban A táblázatra tekintve az rögtön megállapítható, hogy a Külterületek majdnem minden felsorolt mutatóban a város egészére vonatkozó átlagnál jóval rosszabb eredményeket tud felmutatni. Az is látható, hogy a többi városrész nagyon hasonló értékeket produkál a Kerepes egészére vonatkozó átlaghoz képest a vizsgált mutatók tekintetében. Szót kell még ejteni a lakásállomány jellemzőiről is az egyes városrészekben, amelyet a lenti táblázat adatai is szemléltetnek. A város teljes lakásállománya 3704 db, amelynek majdnem fele az Északi városrészben található. Itt a lakások komfortfokozata is messze a legkedvezőbb. Ha a kedvezőtlenebb tulajdonságú, tehát az alacsony komfortfokozatú, a komfort nélküli, a félkomfortos, a szükséglakások, valamint az egyszobás lakások arányát vizsgáljuk az egyes városrészekben, akkor megállapíthatjuk, hogy a legkedvezőtlenebb adottságokkal egyértelműen a Külterületek lakásai bírnak.


11

Kerepes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 4. táblázat A városrészek lakásállományának jellemzői a 2011. évi népszámlálás alapján (%) Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége 3704 899

Kerepes összesen

Északi városrész

Déli városrész

Külterületek

1690

1068

47

4,6

6,2

2,8

4,8

31,9

4,0

5,6

1,8

4,9

31,1

5,0

4,1

2,7

8,7

26,7


Jelmagyarázat: A városi átlaghoz képest jelentős eltérés kedvező irányban A városi átlaghoz képest jelentős eltérés kedvezőtlen irányban

A városrészek bemutatása 1. Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége Ez a városrész a település központi részén helyezkedik el. Meghatározó szerkezetei elemei a 3. számú főút, amely a település fő tengelyét adja, illetve a Szilas-patak két forrásága. Az ősi orsós szerkezetű településmag a Kálvária-domb alatti völgyben alakult ki és innen épült tovább nyugati irányban, domboldalakra és völgyekbe terjeszkedve a Látóhegy településrészig. Ott összenőtt Kistarcsa meglévő és tervezett beépítésre szánt területeivel, így a település lakóterületei Kistarcsa lakóterületeivel egy szerkezeti egységet képeznek. A központi városrész a Budapestet Gödöllővel összekötő 3. számú főút mentén alakult ki. Ettől északnyugatra jóval magasabb a beépítettség foka, mint a főúttól délkeletre fekvő területeken, főleg a domborzat által gördített akadályok miatt. Ezen a területen jelentős zöldfelülettel rendelkezik a városrész (Kálvária - domb és környéke).A városrész viszonylagos településközponti funkciója ellenére többnyire falusias jelleget mutat. Ebben a városrészben található a kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek nagy része, ennek ellenére viszont abszolút nem funkcionál a településközponti funkciókat mind magába sűrítő városközpontként. Demográfiai és szociális jellemzők A 2011. évi népszámlálási adatok alapján ez a városrész csak a harmadik legnépesebb a településen. A város lakónépességének 25%-a lakik a Történelmi településmag és a 3. számú főút térségében, ami 2555 főt jelent. A városrész lakónépességének korcsoportos megoszlása a város egészéhez képest kevésbé mutat az egész ország társadalmára jellemző öregedő korstruktúrát. Hiszen a városi átlagnál magasabb a fiatalok (0-14 évesek) aránya, viszont alacsonyabb az aktív korúak (15-59 évesek) és a 60 év felettiek aránya. A 2011-es évszámlálási adatok azt mutatják, hogy a városrészben lakók képzettségi szintje rosszabb a városi átlagnál. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a teljes városra vonatkozó 11%-os átlaggal szemben ebben a városrészben 15 %. Viszont a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességet tekintve alacsonyabb (18%, míg a városi átlag 21%). KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

12


A foglalkoztatási helyzetet tekintve elmondható, hogy ez a városrész minden egyes általunk vizsgált mutatóban a városi átlagnál rosszabb adatokkal rendelkezik. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül a városi 59 %-os átlaggal szemben alacsonyabb (56%), viszont a munkanélküliek aránya a maga 15%-val magasabb a városi átlagnál, amely csak 12%. Míg a városi átlagot tekintve a tartósan munkanélküliek aránya 7%, addig ez az arány ebben a városrészben 9%. Ha azoknak a háztartásoknak az arányát nézzük, ahol nincsen foglalkoztatott, akkor szintén a városi átlagnál rosszabb adatot láthatunk (a városi 31%-os aránnyal szemben 35%-os városrészi arány). Ugyanez a helyzet az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak arányával is, ahol a városi 30%-os értékkel szemben a városrészben 31% az arány. A városrész területén található egy szegregátum, amely egy lakóterületté alakuló volt zártkerti terület a Szilas-patak medrének keleti oldalán. Pontos elhelyezkedése: a Gyár utca belterületi része. Infrastruktúra Kerepes 3704 db-os lakásállományának majdnem egynegyede (899 db) található a központi városrész területén. A lakásállomány felszereltségét tekintve elmondható, hogy az alacsony komfort fokozatú lakások, valamint a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások arányát tekintve a városi átlagnál rosszabb a helyzet ebben a városrészben. Az egyszobás lakások aránya viszont, ha nem is sokkal, de alacsonyabb a városi átlagnál. A városrész közlekedési infrastruktúrája jónak mondható, hiszen egyrészt rajta keresztül húzódik a 3. számú főút, amelynek terheltsége az M31-es autópálya 2010-es megépítése óta jelentősen csökkent. Másrészt a városrész nyugati csücskében önálló HÉV- állomással (Kerepes) is rendelkezik. Harmadrészt a 3. számú főúton közlekedő távolsági volánbusznak is van megállója (Templom-tér) a városrészen végigfutó főúton, de a 922-es számú HÉVösszekötő járat is megáll 3 helyen a városrész területén. Ebben a városrészben a legmagasabb, mind a szilárd burkolattal ellátott utak, mind pedig a kiépített gyalogosjárdák aránya. Összességében elmondható, hogy ebben a városrészben találhatóak Kerepes főbb közlekedési gócpontjai, ez a közlekedésügyileg leginkább terhelt városrész. Funkcionális ellátottság Ebben a központi városrészben található a gazdasági és kereskedelmi funkciók többsége. Az üzletek, vendéglátó ipari egységek több mint háromnegyede a városrészben található, viszont az egészségügyi és oktatási intézmények közül egy sem A jelentősebb intézmények közül a következők találhatók a városrész területén:

▪

▪

Közlekedési, távközlési funkciók ▪ HÉV-állomás ▪ Volánbusz megálló ▪ BKK buszmegállók ▪ Kerepes rádió 97,1 Közösségi funkciók Forrás Művelődési Ház (Faluház) Vis Vitalis Medical Wellness Hotel Royal Station Sport- és Szabadidő Központ Kerepesi focipálya Piac

▪ ▪ ▪ ▪ ▪

▪

Állami, igazgatási, igazságszolgáltatási funkciók ▪ Kerepesi Polgárőr Egyesület KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

13


▪

Humán szolgáltatási funkciók ▪ Szivárvány Óvoda

▪

Egyéb funkciók ▪ Kerepes-Vet Állatgyógyászati Központ

Jelentősebb ipari létesítmények a városrész területén: Szilas-Metál Kft. A központi városrészt érintette néhány fejlesztés az elmúlt években. 2010-ben a Kerepesi faluház felújítására és bővítésére, 2008-ban pedig a Kerepesi P+R és B+R kialakítására került sor, mely a központi városrészt is jelentősen érintette. SWOT - elemzés Erősségek ▪ Központi elhelyezkedés ▪ Falusias jelleg ▪ Jó közlekedési helyzet (3. számú főút, HÉV) Műemléki környezet ▪ Jó üzleti és vendéglátó ipari egység ellátottság ▪ Egyedülálló gyógymódot biztosító Kaqun-víz és az erre épülő szálloda és gyógy központ jelenléte ▪ Szilas-patakot kísérő természetes és természetközeli élőhelyek láncolata ▪ A városi átlagnál magasabb a fiatalok (0-14 évesek) aránya ▪ A szilárd burkolattal ellátott utak és kiépített gyalogosjárdák magas aránya

Lehetőségek ▪ A funkcionális városközpont szerepköréhez való felnövés, elsősorban az intézményi ellátottság javításával ▪ A műemléki környezetet érintő fejlesztések ▪ Nagyobb hangsúly fektetése a történelmi emlékek bemutatására, például Természeti tanösvény kialakításával (Kálvária-domb - földvár - középkori templom rom - barlanglakások) ▪ A Szilas-patak két ága menti zöldterületek fejlesztése, ezzel szabadidős-rekreációs terület kialakítása ▪ Levegőszűrő növénysáv telepítése a 3. számú főút mentén, ezzel a levegőterhelés csökkentése ▪ Közlekedési infrastruktúra fejlesztések, elsősorban kerékpáros utak kiépítésével és a gyalogosjárdák fejlesztésével ▪ A csapadékvíz elvezetés problémájának megoldása ▪ A 3.sz. főút menti rendezett ipari-gazdasági területen a már meglévő gazdasági társaságok mellett továbbiak megtelepedésének elősegítése

Gyengeségek ▪ Funkcionálisan nem valós városközpont ▪ Sűrű beépítettség ▪ Egészségügyi és oktatási intézmények hiánya ▪ Csapadékvíz elvezetés nem teljesen megoldott ▪ Kiépítetlen kerékpárút hálózat ▪ Az utcák szabályozási szélessége kevés ▪ A 3. számú főút által okozott levegő- és zajszennyezés ▪ A városi átlagnál rosszabb képzettségi szint ▪ A városi átlagnál alacsonyabb foglalkoztatottsági arány a 15-64 éves népességen belül ▪ A városi átlagnál magasabb munkanélküliségi ráta ▪ A rosszabb komfortfokozatú lakások városi átlagnál magasabb aránya ▪ Szegregátum kialakulása Veszélyek ▪ Szegregációs folyamatok felerősödése, a meglévő szegregátumok továbbterjedése és újak kialakulása ▪ A fenti folyamathoz kapcsolódóan a lakáskörülmények romlása ▪ A munkanélküliség emelkedése ▪ A foglalkoztatottsági arány csökkenése a 15-64 éves népességen belül


14


▪ ▪

A képzettségi szint növelését és a munkanélküliségi ráta csökkentését célzó programok megalkotása és megvalósítása Szegregátumok felszámolását eredményező szociális programok megalkotása és megvalósítása

2. Déli városrész A városrész Kerepes délnyugati részén helyezkedik el. Északnyugati részén külterület, északkeleti részén az Északi városrész, déli és délnyugati részén pedig a történelmi településmag és a 3. sz. fűút környéke határolja. Nyugaton már Kistarcsával alkot átmenetmentes, összefüggő lakóterületet. Településképét tekintve erre a városrészre is jellemző a kertvárosias jelleg. Az Északi városrésztől a Sólyom utca - Mogyoródi út vonalával élesen elkülönül. Ez a városrész harmonikusabb szerkezetet mutat, hiszen három kisebb, összefüggő lakóterület (Széphegy, HÉV-vonal melletti rész és a Kistarcsával határos terület) határol egy középen elhelyezkedő, a Szilas-patak egyik forrásága mentén kialakult jelentős kiterjedésű zöldterületet, illetve szántóföldi területet. Fő szerkezeti elemeit tehát ez a zöldterület, a HÉVpálya, valamint a Hegy utca- Szőlő utca alkotta gyűjtőút tengely alkotják. A városrész fő értékét a Szilas-patak nyugati forrásága, illetve az e mentén kialakult zöldterület képezi. Városközpontokhoz kapcsolódó funkciók nem találhatóak a Déli városrész területén. Demográfiai és szociális jellemzők A 2011. évi népszámlálási adatok alapján ez a városrész a második legnépesebb Kerepes városában. A teljes lakónépesség 27%-a él ebben a városrészben. A városrész lakónépességének korcsoportos megoszlása a város egészéhez képest öregedőbb korstruktúrát mutat, hiszen alacsonyabb a fiatalok (0-14 évesek), viszont magasabb a 60 év felettiek aránya. A népszámlálási adatok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a Déli városrész lakóinak képzettségi szintje a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát tekintve jobb, a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve azonban rosszabb a városi átlagnál. A városrész foglalkoztatási helyzete is felemás képet fest. Pozitívum, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a városi 37%-al szemben 36%. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is kedvezőbb, 7% a város egészére vonatkozó 8%-al szemben. Ugyancsak pozitívum, hogy a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 60% a városi 59%-os átlagértékkel szemben. Azonban ezek csak nagyon minimális eltérések, ráadásul a többi foglalkoztatási helyzetet érintő mutatóban a városi átlagnál rosszabb értékek tartoznak a Déli városrészhez. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a 31%-al szemben 32%, az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya pedig a 30%-al szemben 33%. De minimális mértékben (1%nál kevesebb) a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya is magasabb a városi átlagnál. Ennek a városrésznek a területén is található szegregátum, amely szintén lakóterületté alakuló volt zártkerti terület. Pontos elhelyezkedése a HÉV vonal - Mogyoródi út - Mogyoródi út páros oldala a Nap utcáig terjedő területe. De a Széphegy lakóterület nyugati része is megindultak szlömösödésre jellemző folyamatok. Infrastruktúra Kerepes 3704 db-os lakásállományának 29%-a található a Déli városrészben, ami 1068 lakást jelent. A városrészek közül itt jut a legkevesebb lakos egy lakásra (2,52 fő).


15


A lakásállománya komforthelyzetét tekintve rosszabb helyzetben van a városi átlagnál, hiszen mind az alacsony komfort fokozatú lakások, mind a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások, mind pedig az egyszobás lakások arányát tekintve a városi átlagnál kedvezőtlenebb érékekkel bír. A városrész közlekedési infrastruktúrája nem mondható jónak. Pozitívum, hogy a városrész keleti részén csatlakozik a Mogyoródi út-Sólyom utca gyűjtőút tengelyhez (BKK buszmegálló), a város fontos közlekedési eleméhez, valamint a HÉV-állomás (Kerepes) magasságában maga az állomás és a 3. sz. főút is könnyen elérhető a városrész déli-délkeleti részének lakosai számára. Azonban a városrész északi - északnyugati részének lakóinak számára már nehézkes az eljutás a város többi részére vagy a többi településsel közlekedési összeköttetést jelentő 3. számú főúthoz. A nehézkes eljutás főleg annak a számlájára írható, hogy a szilárd burkolattal ellátott utak aránya a városrészben meglehetősen alacsony. De nem jobb a helyzet a kiépített gyalogos utak arányát tekintve sem. Funkcionális ellátottság Bár a városrész délkeleti és déli határán több városközponti funkció (posta, üzletek, vendéglátó ipari egységek) is megtalálható, területén nem rendelkezik ilyenekkel. Közlekedési funkció BKK buszmegálló A városrész déli részén, a kistarcsai közigazgatási határ mentén helyezkedik el Kerepes legjelentősebb belterületi gazdasági területe. A Déli városrészt az elmúlt években nem érintették jelentősebb fejlesztések. SWOT - elemzés Erősségek ▪ Egyes részein a városközpontokhoz tartozó funkciók és közlekedési csomópontok könnyű megközelíthetősége ▪ A Szilas-patakot kísérő természetes és természetközeli élőhelyek láncolata, jelentős nagyságú zöldfelület ▪ Kertvárosias jelleg ▪ A városrészek közül egy lakásra ebben a városrészben jut a legkevesebb lakó

Gyengeségek ▪ Gazdasági, kereskedelmi, oktatási és egészségügyi funkciók teljes hiánya ▪ Alacsony a szilárd burkolattal ellátott utak aránya ▪ Alacsony a kiépített gyalogos utak aránya ▪ Kiépítetlen a kerékpárút hálózat ▪ A csapadékvíz elvezetés nem teljesen megoldott ▪ A városi átlagnál alacsonyabb a 0-14 évesek, de magasabb a 60 év felettiek aránya ▪ A városi átlagnál nagyrészt kedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzet, magasabb munkanélküliség ▪ A rosszabb komfortfokozatú lakások városi átlagnál magasabb aránya ▪ Szegregátum kialakulása, szlömösödés Lehetőségek Veszélyek ▪ A Szilas-patak két ága menti zöldterületek ▪ Szegregációs folyamatok felerősödése, a meglévő fejlesztése (erdei játszótér, tűzrakó és szegregátum továbbterjedése és újak kialakulása piknikhelyek), ezzel szabadidős-rekreációs terület ▪ A fenti folyamathoz kapcsolódóan a képzettségi kialakítása szint romlása ▪ Természeti tanösvény kialakítása ▪ A foglalkoztatási helyzet romlása ▪ A patakmeder közelében a zöldfelületeket ▪ A munkanélküliség emelkedése záportározóként is lehet alkalmazni, ezzel a ▪ A lakáskörülmények romlása csapadékvíz elvezetés problémája részben ▪ Utak állapotromlása megoldódik KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

16


▪ Az utak fejlesztése, szilárd burkolattal történő ▪ ▪ ▪ ▪

ellátása Gyalogos utak kiépítettségének javítása Legalább az üzleti ellátottság javítása A képzettségi szint növelését és a munkanélküliségi ráta csökkentését célzó programok megalkotása és megvalósítása Szegregátumok felszámolását eredményező szociális programok megalkotása és megvalósítása

3. Északi városrész A Szilasliget településrészként is emlegetett terület a település északnyugati részén helyezkedik el. Északi határához nagyon közel található a Mogyoródhoz tartozó Hungaroring területe. Északkeleten és nyugaton külterület határolja, míg délkeleti határán az Alföldi utcával válik el a város központi részétől. Ez a választóvonal azonban nem jelent településképi változást, marad a falusias településkép, amely északnyugat felé haladva egyre inkább kertvárosias jelleget ölt. A lakóterületek összefüggő tömegét alkotó városrész meghatározó szerkezeti elemei a városrészt nyugati-keleti részekre osztó HÉV-vonal, valamint a városrészt hosszanti irányban átszelő, Mogyoród irányába vezető József Attila utca, amely a Béke utca - Sólyom utca - Mogyoródi út nyomvonallal kiegészülve a 3 sz. főútról közelíthető meg. Bár a városrész beépítettségének foka viszonylag magas, még bőven bír területi tartalékokkal az északnyugati és a délkeleti részein. Középső részén a HÉV-megálló környezetében nagyobb területű zöldfelület is található. Bár nem ez a városrész a településközpont, az általában a központokhoz tartozó funkciók többségét azonban mégis az Északi városrész birtokolja. Demográfiai és szociális jellemzők A 2011. évi népszámlálási adatok alapján az Északi városrész Kerepes legnépesebb része. A városi lakónépesség majdnem fele, 4673 fő ebben a városrészben él. A városrész lakónépességének korcsoportos megoszlása a város egészéhez képest öregedőbb korstruktúrát mutat, hiszen alacsonyabb a fiatalok (0-14 évesek), viszont magasabb az aktív korúak (15-59 évesek) és a 60 év felettiek aránya. A népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az Északi városrész lakóinak képzettségi szintje számottevően jobb, mint a városi átlag. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya mindössze 8% a városi 11%os átlagértékkel szemben. Ráadásul a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a városi 21%-os átlagot meghaladva a városrészben 25%, tehát minden negyedik lakos egyetemet vagy főiskolát végzett. A foglalkoztatási helyzetet tekintve az állapítható meg, hogy a városrész minden egyes általunk vizsgált mutatóban a városi átlagnál jelentősen jobb eredményekkel bír. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül a városi 59%-os értékkel szemben 61%-os, míg a munkanélküliek aránya a városi 12% alatt maradva csupán 10%. A tartósan munkanélküliek aránya szintén a városi átlag alatt van a városrészben (7%-al szemben 5%). Ha azoknak a háztartásoknak az arányát nézzük, ahol nincsen foglalkoztatott, akkor megint csak jobb értéket láthatunk, mert a városi 31%-os értékkel szemben az Északi városrészben csak 28% ez az arány. Ugyanezzel a helyzettel találkozhatunk az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak arányát szemlélve, hiszen ebben a városrészben ez az arány 28% a városi 30%-os értékkel szemben. Az Északi városrészben ez idáig nem alakult ki szegregátum. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

17


Infrastruktúra Kerepes 3704 db-os lakásállományának majdnem fele, 1690 lakás ebben a városrészben található. A lakásállomány komforthelyzetét tekintve elmondható, hogy mind az alacsony komfort fokozatú lakások, mind a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások, mind pedig az egyszobás lakások arányát tekintve a városi átlagnál kedvezőbb értékekkel bír. A városrész közlekedési infrastruktúrája viszonylagosan jónak mondható. A viszonylagosságnak a következőek az okai. A városrész közúton könnyen megközelíthető a 3. számú főútról a Mogyoródi útra lekanyarodva. Az Északi városrész önálló HÉV - állomással (Szilasliget) és több BKK. buszmegállóval is rendelkezik. A Mogyoródi út Sólyom utca - Béke utca, valamint a József Attila utca a Szilasligeti utcával kiegészülve megfelelő gyűjtőút hálózatot képeznek a városrészben. Azonban korántsem megfelelő a helyzet a városrészben a szilárd útburkolattal ellátott utak arányának tekintetében, hiszen az utak jelentős része földút. Ugyanez a helyzet a gyalogos utak tekintetében. Jelentős kiépítetlen gyalogösvények alakultak ki Szilasliget településrész délkeleti határán, amelyek sokszor a HÉV- síneken haladnak át komoly veszélynek kitéve az átkelő gyalogosokat. Funkcionális ellátottság Bár a gazdasági, kereskedelmi funkciók többsége nem ebben a városrészben található, mégis funkcionális ellátottsága miatt sokkal inkább tekinthető az Északi városrész Kerepes központjának, mint a történelmi településmag, illetve a 3. sz. főút térsége. Oktatási és egészségügyi funkciók tekintetében az abszolút városközpontot jelenti az Északi városrész. A jelentősebb intézmények közül a következők találhatók a városrész területén:

▪

Közlekedési, távközlési funkciók ▪ HÉV állomás ▪ BKK. buszmegállók ▪ Postahivatal (2 db)

▪

Közösségi funkciók ▪ Szabó Magda Városi és Iskolai Könyvtár

▪

Humán szolgáltatási funkciók ▪ Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ▪ óvoda (2 db) ▪ bölcsőde (1 db) ▪ Szilasligeti Közösségi Ház ▪ Szociális Családsegítő Otthon ▪ felnőtt háziorvos (4 fő) ▪ gyermekorvos (2 fő) ▪ védőnő (4 fő) ▪ fogorvos (2 fő) ▪ gyógyszertár (2 db)

Jelentősebb ipari létesítmény nincsen a városrész területén. Az Északi városrészt jó néhány fejlesztés érintette az elmúlt években. 2008-ban a P+R és B+R kialakítása, 2010ben a Szociális családsegítő otthon felújítása és az Idősek nappali klubjának építése, valamint a Weber Ede és a Szondi utcák fejlesztése valósult meg. 2011-ben pedig a Széchenyi István Általános Iskola épületenergetikai fejlesztése történt meg. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

18


SWOT - elemzés Erősségek ▪ Funkcionalitás szempontjából városközponti szerep ▪ Családalapításhoz megfelelőbb intézményi ellátottság ▪ Jó közlekedési helyzet ▪ Falusias - kertvárosias jelleg ▪ Jó üzleti ellátottság ▪ A lakásállomány majdnem felének birtoklása ▪ Már kiparcellázott, szabad területek ▪ A lakások városi átlagnál kedvezőbb komforthelyzete ▪ A városi átlagnál kedvezőbb képzettségi szint ▪ A városi átlagnál kedvezőbb foglalkoztatási helyzet, alacsonyabb munkanélküliség Lehetőségek ▪ Meglévő alközponti funkciók fejlesztése, újak kialakítása ▪ Az utak fejlesztése, szilárd burkolattal történő ellátása ▪ Gyalogos utak kiépítettségének javítása ▪ Kerékpárutak kiépítése ▪ HÉV - átjárok fejlesztése ▪ A csapadékvíz elvezetés problémájának megoldása

Gyengeségek ▪ Szilárd burkolattal ellátott utak alacsony aránya ▪ Kiépítetlen gyalogos út- és kerékpárút hálózat ▪ HÉV-átjárók fejletlensége, a biztonságos átkelés megoldatlansága ▪ A csapadékvíz elvezetés nem teljesen megoldott ▪ A városi átlagnál alacsonyabb a 0-14 évesek, de magasabb a 60 év felettiek aránya

Veszélyek ▪ A kivett területek folyamatos növelése, főleg lakóterületté alakítás céljából, a zöldterületek rovására ▪ Intézmények állapotromlása ▪ Utak állapotromlása

4. Külterületek A külterületek Kerepes belterületét az északnyugati részén egy kisebb egységben, a keleti, valamint a déli oldalon egy igen jelentős kiterjedésben veszik körbe. Kerepes külterülete a következő részekre tagolódik: Barber - tanya, Községszéli település és Tsz-tanya. Külterületét főként nagy kiterjedésű összefüggő erdőségek és mezőgazdasági területek jellemzik. Az Északi és a Déli városrész által határolt kisebb külterületi rész már felparcellázott, így a folyamatos népességnövekedést figyelembe véve, csak idők kérdése és ez a külterületi rész is beépítésre kerül, lakóterületté válik. A külterület többi, nagyobbik része elég vegyes képet fest, hiszen a kisebb lakóterület és a jelentős ipari területek mellett nagy kiterjedésű erdők borítják a terület jelentős részét, amelyek egy része a Gödöllői-dombság Natura2000 területéhez tartoznak. A külterület fő szerkezeti elemeit a 3. számú főút, valamint az ezt az utat tehermentesítő E31-es autópálya képezi, amely az M0-s és az M3-as autópályákat köti össze. Fontos eleme a külterületnek ezen kívül a 28,8 hektáros honvédségi terület a DK-i szélén, az isaszegi közigazgatási határ mellett, illetve az Ökörtelek-völgyi Hulladék-kezelő, amely a külterület keleti részén található, a Gödöllői repülőtértől délre. Demográfiai és szociális jellemzők A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a külterület a legkevésbé népes városrész, csupán 149 főt számlál. A városrész lakónépességének korcsoportos megoszlása jelentősen eltér a városi átlagtól, hiszen magasabb a fiatalok (0-14 évesek) és az aktív korúak (15-59 évesek) aránya, de ebből következően alacsonyabb a 60 éven KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

19


felüliek aránya. A városrészek közül a külterület mutatja a legfiatalosabb korszerkezetet, mert itt él arányaiban a legtöbb fiatal (0-14 éves) és a legkevesebb 60 éven felüli lakos. A népszámlálás képzettségre vonatkozó adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy messze a külterület rendelkezik a legkedvezőtlenebb, a városi átlagnál nagyságrendekkel rosszabb mutatókkal. Míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a város egészét tekintve 11%, addig a külterületen ez az arány 56%. A felsőfokú végzettségűek aránya pedig a városi 21%-os átlagértékkel szemben csupán 4%. A városrész foglalkoztatási helyzete hasonlóan riasztó képet fest. Az általunk vizsgált mutatók között egyetlen olyan sincsen, amely pozitív irányban térne el a városi átlagtól. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 63% az aktív korú lakosságon (15-59 évesek) belül a városi 37%-os átlaggal szemben, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 41% a 8%-al szemben. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül a városi átlagnál jóval alacsonyabb (36% a városi 59% ellenében), de a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magasabb, 49% a 31%-al szemben. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya kétszer olyan magas, mint a város átlagértéke (30% a 60%-al szemben), míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 60% a városi 53%-os átlaggal szemben. A munkanélküliségi ráta is nagyon magas, a városi 12%-al szemben 33%, tehát minden harmadik külterületi lakos munkanélküli. A tartós munkanélküliek aránya is jóval magasabb a 7%-os városi átlagnál, hiszen a külterületen 22% ez az arány. Kerepes külterületén is kialakult szegregátum, amely a Történelmi településmag és 3. sz. főút környék városrészének területén kialakult szegregátum folytatása. Ennek pontos elhelyezkedése: Gyár utca és környéke. Infrastruktúra Kerepes 3704 db-os lakásállományának kicsit több mint 1%-a található a külterületen, amely 47 lakást jelent. A városrészek közül itt jut a legtöbb lakos egy lakásra (3,17). A lakásállomány komforthelyzetét tekintve megállapítható, hogy ebben a városrészben messze a legkedvezőtlenebb a lakások komfortfokozata. Hiszen mind az alacsony komfort fokozatú lakások, mind a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások, mind pedig az egyszobás lakások arányát tekintve bőven meghaladják a külterületi arányok a városi átlagot. Az összkomfortos lakások aránya ezen adatok alapján nagyon alacsony a külterületen. A városrész közlekedési infrastruktúráját két szempont, a lakosság és az ipari területek szempontjából kell értékelni. A lakosság szempontjából megállapítható, hogy bár alacsony a szilárd burkolattal ellátott utak aránya a lakóterületen (Szabadság út - Szilas-patak - Telep utca által határolt terület), ám mégis jó közlekedési helyzetben vannak, hiszen karnyújtásnyira van tőlük a 3. számú főút. Az ipari területeket tekintve hasonló a helyzet, hiszen az ipari létesítmények jelentős része szintén olyan út mellet helyezkedik el, amelynek nincsen szilárd burkolata, viszont szintén élvezhetik a 3. számú főút közelségét, illetve az Ökörtelek-völgyi Hulladék-kezelő esetében még az M31-es autópálya közelségét is. Kerepes többi városrészéhez hasonlóan (kivéve a történelmi településmagot és a 3 sz. főút környékét) a külterület tekintetében is megállapítható, hogy alacsony a kiépített gyalogos utak aránya és teljesen hiányzik a kerékpárút hálózat is. Funkcionális ellátottság Bár a városrész lakóterülete közel található a városközponti funkciók egész tárházát kínáló 3. számú főúthoz, a területén egyáltalán nem rendelkezik ilyenekkel. Ennek ellenére fontos szerepet tölt be a város életében, hiszen jó néhány ipari létesítmény a külterületen helyezkedik el. Így elmondható, hogy a külterület gazdasági funkcióval bír. Jelentősebb ipari létesítmények a városrész területén: IRGA Kft. Kerepesi Fatelep, Kari-Gas 2000 Kft., GALAMB FEED 2005 Kft. A külterületet az elmúlt években nem érintették jelentősebb fejlesztések.


20


SWOT - elemzés Erősségek Gyengeségek ▪ Jelentős kiterjedésű zöldfelület, ▪ Gazdasági, kereskedelmi, oktatási és természetközelség egészségügyi funkciók teljes hiánya ▪ A lakóterület lakói számára a városközpontokhoz ▪ Alacsony a szilárd burkolattal ellátott utak aránya tartozó funkciók és közlekedési csomópontok ▪ Alacsony a kiépített gyalogos utak aránya könnyű megközelíthetősége ▪ Kiépítetlen a kerékpárút hálózat ▪ Az ipari területek könnyű elérhetősége a 3. számú ▪ A csapadékvíz elvezetés nem megoldott főútról és a M31-es autópályáról ▪ A városi átlagnál jelentősen kedvezőtlenebb ▪ Kálvária - domb történelmi jelentősége képzettségi szint ▪ Szilas-patakot kísérő természetes és ▪ A városi átlagnál jóval kedvezőtlenebb természetközeli élőhelyek láncolata foglalkoztatási helyzet, magas munkanélküliségi ▪ Kedvezőbb korszerkezet, magasabb a fiatalok (0ráta 14 évesek), de alacsonyabb a 60 év felettiek ▪ A rosszabb komfortfokozatú lakások városi aránya átlagnál jóval magasabb aránya az összkomfortos lakások nagyon alacsony arányával szemben ▪ Szegregátum kialakulása Lehetőségek Veszélyek ▪ A további felparcellázás megakadályozása ▪ A kivett területek folyamatosan növekvő szabályozással tendenciája, melynek jelentős része lakóterületté, másik része pedig gazdasági területekké alakul, a ▪ A Szilas-patak két ága menti zöldterületek zöldfelületek rovására fejlesztése (erdei játszótér, tűzrakó és piknikhelyek), ezzel szabadidős-rekreációs terület ▪ A kedvezőtlen képzettségi szint és foglalkoztatási helyzet további romlása, ezzel új szegregátum kialakítása kialakulása ▪ Szántók mezővédő fásítására, melyek ▪ A lakáskörülmények romlása segítségével megteremthető a vizuális és ökológiai kapcsolat a külterületek erdeivel ▪ Utak állapotromlása ▪ Az utak fejlesztése, szilárd burkolattal történő ellátása ▪ Gyalogos utak kiépítettségének javítása ▪ Ipari-gazdasági területen a már meglévő gazdasági társaságok mellett továbbiak megtelepedésének elősegítése ▪ A képzettségi szint növelését és a munkanélküliségi ráta csökkentését célzó programok megalkotása és megvalósítása ▪ Lakásállomány állapotának javítása, komfortfokozat javítása Az egyes városrészek funkcióját tehát a következőképpen lehetne összefoglalni. Míg helyzetét tekintve a történelmi településmag és a 3. sz. főút környéke jelenti a település központját, addig funkcionális ellátottságát tekintve az Északi városrész. A Déli városrész jelentős, egybefüggő lakóterületével, míg a Külterület ipari funkciójával játszik fontos szerepet Kerepes életében.


21


3. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek összefoglaló helyzetelemzése A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 2014. december 22-től hatályos 10. melléklete meghatározza a település szegregált és szegregációval veszélyeztetett területeinek lehatárolásához és térképi ábrázolásához szükséges adatokat. A területek lehatárolása a szegregációs mutató alapján történik, ez pedig a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül. A mutató úgy kerül kiszámításra, hogy a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kerülnek kiválasztásra, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. A tömb népszámlálási célra létrehozott, általában közterületek és/vagy természetes és mesterséges tereptárgyak (pl. vasútvonal, autópálya nyomvonala, vízfolyás partja), valamint rácshálós térinformatikai megoldás eredményeképpen kialakított, településen belüli kisterületi egység. Mivel Kerepes 2000 fő feletti város, a következő szegregációs mutatók érvényesek rá: Szegregált terület, amelynél a szegregációs mutató Szegregációval veszélyeztetett terület, amelynél a értéke: szegregációs mutató értéke: nagyobb egyenlő, mint 35% nagyobb egyenlő, mint 30%, de kisebb, mint 35% Meghatározásra került a kormányrendeletben továbbá az is, hogy a 2000 főnél népesebb települések esetében szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. 2000 főnél kisebb települések esetében a település egészére kell meghatározni a szegregációs mutató értékét. Kerepesen a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 10. melléklete alapján két terület sorolható a szegregált területek közé. Az alábbi ábrán látható a két érintett terület, az 1-essel jelölt térség a Gyár utca mentén található, a 2-essel jelölt térség a város központjában, a HÉV keleti oldala és a Mogyoródi út által határolt területet jelöli. 5. ábra Kerepes szegregátumainak áttekintő térképe


22


1. szegregátum Gyár utca belterületi része – Szilas utca által határolt terület Az alábbi két ábrán látható Kerepes 1. szegregátuma, mely a város déli szélén található, zártkerti, de hétvégiházas üldülőterületként jellemezhető, a rossz fizikai állapotú házak a Gyár utcának a Szilas utcával párhuzamosan futó részén koncentrálódnak. A KSH által megküldött, a szegregátumokat jelző kartogramokhoz tartozó, automatikusan generált táblázat szerint a területen 18 lakóegységben összesen 116 fő él. A szegregációs mutató értéke (a 30%-os lehatárolás szerint) 70,1%, ami több, mint másfélszerese a 2. szegregátumban megfigyelt értéknek. Az érintett területet mindkét, a KSH által megadott lehatárolással (30% és 35% feletti) megvizsgáltuk, és mindkét esetben a szegregátum azonos kiterjedését mutatta, tehát a szegregátumhoz nem kapcsolódnak szegregációval veszélyeztetett területek. 6. ábra Kerepes 1. sz. szegregátum lehatárolása

A területen az alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások aránya kiemelkedően magas, 61,1%, mely a városi átlag (4,6%) több, mint tizenháromszorosa. A 2011-es népszámlálás adatai1 szerint Kerepesen 3704 lakás található. A lakások 77,9%-a összkomfotos, 17,5%-a komfortos, 1,9%-a félkomfortos, 2,5%-a komfort nélküli, 0,2%a szükség- és egyéb lakás. Egyértelműen megfigyelhető, hogy a szegregátumban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya rendkívüli mértékben meghaladja a városi szintet. A 0-14 éves korú gyerekek aránya a városon belül 17,2%, míg a szegregátumon belül ennek kétszerese, 33,6%. A szegregátum 15-59 éves korú lakosság aránya közel megegyezik a városi átlaggal, viszont 60 év feletti lakosokat nem találunk a szegregátum területén. A lakhatási szegénység szoros összefüggést mutat a foglalkoztatási helyzettel és az iskolai végzettséggel. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya 17 százalékponttal magasabb a szegregátum területén élők körében (69,8%), mint a városi átlag (52,8%). A 15-64 év közöttiek foglalkoztatottsági aránya (18,2%) még a felét sem éri el a városi átlagnak (58,7%). A szegregátum területén élők körében a munkanélküliségi ráta (60%) közel ötszöröse a városi átlagnak (12,3%). A tartósan munkanélküliek (legalább 360 napos munkanélküliség) aránya is a városi átlag többszöröse a szegregátumban megfigyelhetőnek. Kerepesen a tartós munkanélküliek aránya 6,9%, míg a szegregárumon belül ez az arány 48,6%. A szegregátum területén nem él olyan 25 év feletti lakos, aki rendelkezne felsőfokú végzettséggel, míg ez az arány a városon belül 21%. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül is rendkívül magas, 83,1%, ami több mint hétszerese a városi átlagnak (11,3%). A szegregátumban élő foglalkoztatottak gyakorlatilag kizárólag alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak, hiszen 92,9%-a dolgozik ilyen körülmények között, míg a városi átlag 30,2%.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal. Elérhető: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/13/13_4_3_4_2.xls

1


23


2. szegregátum HÉV – Mogyoródi út – Mogyoródi út páros oldala – Nap utca Kerepes 2. szegregátuma a tervezett városközpont szomszédságában, a HÉV keleti oldalán, a Mogyoródi út és a Nap utca által lehatárolt területen található. A területen jó helyzetű és leromlott családiházak váltják egymást. A legrosszabb rész a HÉV közelében található A KSH által megküldött, a szegregátumokat jelző kartogramokhoz tartozó, automatikusan generált táblázat szerint a területen 18 lakásban 69 fő él. A szegregációs mutató értéke 40,5%, ami az 1. számú szegregátumhoz tartozónál mintegy 30 százalékponttal alacsonyabb, viszont ez az arány továbbra is a város átlag közel hatszorosa. 7. ábra Kerepes 2. sz. szegregátum lehatárolása

A területen az alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások aránya magas, 27,8%, mely a városi átlag (4,6%) több, mint hatszorosa. Ugyanakkor az 1. szegregátumban megfigyelt 61,1%-hoz képest ez a mutató kedvezőbb helyzetet jelez. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Kerepesen 3704 lakás található. A lakások 77,9%-a összkomfotos, 17,5%-a komfortos, 1,9%-a félkomfortos, 2,5%-a komfort nélküli, 0,2%-a szükség- és egyéb lakás. Egyértelműen megfigyelhető, hogy a szegregátumban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya jelentős mértékben meghaladja a városi szintet. A 0-14 éves korú gyerekek aránya a városon belül 17,2%, míg a szegregátumon belül 10 százalékponttal magasabb érték, 27,5% figyelhető meg. Ez az érték kismértékben elmarad az 1. szegregátumban megfigyelt 33,6%-tól. A szegregátum 15-59 éves korú lakosságának aránya 10 százalékponttal elmarad a városi átlagtól. A szegregátum területén élők közül a 60 év feletti lakosok aránya (18,8%) kicsivel a városi átlag alatt alakul. A lakhatási szegénység szoros összefüggést mutat a foglalkoztatási helyzettel és az iskolai végzettséggel. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a 2. szegregátumban is hasonló az 1. szegregátumban megfigyeltekhez, mintegy 17 százalékponttal magasabb a szegregátum területén élők körében (68,1%), mint a városi átlag (52,8%). A 15-64 év közöttiek foglalkoztatottsági aránya (32,5%), ami közel kétszerese az 1. szergregátumban megfigyelteknek, így kismértékben meghaladja a városi átlag (58,7%) felét. A szegregátum területén élők körében a munkanélküliségi ráta (40,9%), mely közel 20 százalékponttal alacsonyabb, mint az 1. szegregátumban megfigyelt, viszont így is több, mint háromszorosa a városi átlagnak (12,3%). A tartósan munkanélküliek (legalább 360 napos munkanélküliség) aránya is a városi átlag többszöröse (27,3%) a szegregátumban megfigyelhetőnek, viszont az 1. szegregátumban tapasztalthoz képest közel feleakkora. A szegregátum területén, hasonlóan az 1. szegregátumhoz nem él olyan 25 év feletti lakos, aki rendelkezne felsőfokú végzettséggel, míg ez az arány a városon belül 21%. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül jelentős, 45,9%, négyszerese a városi átlagnak (11,3%). A szegregátumban élő foglalkoztatottak 70%-a (69,2%) alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatott, ami közel 24 százalékponttal alacsonyabb, mint az 1. szegregátumban megfigyelt. Ugyanakkor ez az arány is több, mint kétszerese a városi átlag 30,2%-os szintjének. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

24


Községszéli település – Külterület A Községszéli település szegregátum az 1. szegregátum, a Gyár utca külterületi folytatásánál található a város déli szélén. A volt zártkerti terület jelenlegi területfelhasználása hétvégiházas üldülőterület. A KSH által megküldött, a szegregátumokat jelző kartogramokhoz tartozó, automatikusan generált táblázat szerint a területen 40 lakóegységben összesen 129 fő él. A szegregációs mutató értéke (a 30%-os lehatárolás szerint) 45,9%, ami elmarad az 1. szegregátum értékétől, de így is jelentős. Az érintett területet pontos helyszínrajzi lehatárolására KSH adatszolgáltatás nem készült. A területen az alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások aránya nagyon magas, 37,5%, mely a városi átlag (4,6%) több, mint nyolcszorosa. A 0-14 éves korú gyerekek aránya a városon belül 17,2%, míg a szegregátumon belül ennél csak kismértékben magasabb, 20,9%. A szegregátum 15-59 éves korú lakosság aránya közel megegyezik a városi átlaggal, viszont 60 év feletti lakosok aránya csak 2/3-a a városi átlagnak. A lakhatási szegénység szoros összefüggést mutat a foglalkoztatási helyzettel és az iskolai végzettséggel. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya 8 százalékponttal magasabb a szegregátum területén élők körében (60,5%), mint a városi átlag (52,8%). A 15-64 év közöttiek foglalkoztatottsági aránya (36,2%) 22 százalékponttal marad el a városi átlagtól (58,7%). A szegregátum területén élők körében a munkanélküliségi ráta (33,3%) közel háromszorosa a városi átlagnak (12,3%). A tartósan munkanélküliek (legalább 360 napos munkanélküliség) aránya is a városi átlag többszöröse a szegregátumban megfigyelhetőnek. Kerepesen a tartós munkanélküliek aránya 6,9%, míg a szegregárumon belül ez az arány 23,5%. A szegregátum területén a városi átlagtól jelentősen elmarad a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a szegregátumban ez az arány 5,1%, míg a városon belül 21%. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül is rendkívül magas, 60,0%, ami több mint ötszöröse a városi átlagnak (11,3%). A szegregátumban élő foglalkoztatottak nagyobb része alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatott, hiszen 64,7%-a dolgozik ilyen körülmények között, míg a városi átlag 30,2%. 5. táblázat Kerepes - Szegregátumok adatai 2011. évi népszámlálási adatok alapján

Kerepes összesen*

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

1. szegregátum (Gyár utca belterületi része)

2. szegregátum (vasút Községszéli Mogyoródi út település Mogyoródi út (Külterület) páros oldala a Nap utcáig ) 69 129 27,5 20,9 53,6 65,9 18,8 13,2

10068 17,2 63,3 19,6

116 33,6 66,4 0,0

11,3

83,1

45,9

60,0

21,0

0,0

0,0

5,1

3704 4,6

18 61,1

18 27,8

40 37,5

37,4

81,8

70,3

62,4

7,7

70,1

40,5

45,9

58,7

18,2

32,5

36,2

31,4

63,6

65,5

50,0


25

Kerepes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Állandó népesség száma – a mutató a település 9639 egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban 30,2 foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a 52,8 lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 12,3 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos 6,9 munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások 4,0 aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 5,0 * Az oszlop tartalmazza a lakcím nélküli hajléktalanok (3 fő) adatait

92,9

69,2

64,7

69,8

68,1

60,5

60,0

40,9

33,3

48,6

27,3

23,5

61,1

27,8

35,9

16,7

11,1

25,6



26


1

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

Az ITS középtávú céljait alapvetően a településfejlesztési koncepció jövőképe és az ennek megvalósulása irányába mutató hosszú távú, átfogó céljai foglalják keretbe. Ennek megvalósíthatóságát egyrészről erőteljesen befolyásolják az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap) ezen célokhoz illeszkedő ún. beruházási prioritásai. Másrészről a hazai fejlesztéspolitikai irányokat tükröző Pest Megye Területfejlesztési Koncepció, Területfejlesztési Stratégia. Mivel várhatóan az EU-s központi és hazai nemzeti költségvetési támogatások továbbra is kiemelt szerepet játszanak majd Kerepes Város fejlődésében, ezért az ITS kidolgozásának fontos eleme a városi célrendszer illeszkedése a magasabb rendű célkitűzésekhez. Kerepes Város Képviselő-testület a 176/2014. (IX.29.) sz. Kt. határozattal fogadta el a hatályos Településfejlesztési Koncepciót, melyben a jövőkép és célok az alábbiak szerint kerültek megfogalmazásra. Kerepes Város hosszú távú jövőképe és a település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása:

„Kerepes az élhető kertváros” A fenntartható kertvárosi fejlődés hosszú-távon történő elérése az élhető környezet fogalmához kapcsolódó városi humáninfrastruktúra szolgáltatások tudatos fejlesztésén, kiépítésén; a rendezett, területileg szabályozott növekedési folyamatok megvalósításán, a közlekedési infrastruktúra és gazdasági mozgatóerők közötti szinergiák növelésén; a település arculatát meghatározó táji, természeti és épített környezeti megóvásán, fejlesztésén; lokálisan működő, a térségben minőségi szolgáltatást nyújtó vállalkozás(ok) kiemelt kezelhetőségén keresztül vezet. 1.1

A stratégiai fejlesztési célok meghatározása

1.1.1

Átfogó célkitűzések

A településfejlesztési koncepció által kitűzött átfogó tematikus célok:

▪

Magas színvonalú és mindenki számára elérhető közszolgáltatások biztosítása a városban és térségben élők számára (Magas minőségű humánszolgáltatások)

▪

A Kerepesen működő gazdasági szereplők által biztosított foglalkoztatottsági szint folyamatos emelkedése (Folyamatosan fejlődő gazdaság)

▪

Az épített és természeti környezet kiválóságának, minőségének biztosítása (Magas minőségű fenntartható környezet)

▪

A Város közműellátásának, illetve külső megközelíthetőségének és belső közlekedési rendszerének fejlesztése (Minőségi települési infrastruktúra)

A négy átfogó hoszútávú tematikus cél az alábbiak szerint kijelöli a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásokra adott válaszait. A folyamatosan fejlődő gazdaság átfogó cél a helyi gazdaság teljesítőképességével, jövedelemtermelőségével kapcsolatos, valamint foglalkoztatási és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. ▪ Specializált és kiegyensúlyozott gazdasági szerkezet, növekvő hozzáadott értéket termelő helyi vállalkozások ▪ Hatásos városmarketing és a helyi gazdaság aktív szervezése A magas minőségű humánszolgáltatások átfogó cél a város társadalmi, szociális problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

27


▪ ▪

Magas színvonalú és elérhető humán szolgáltatások a város és térsége részére Társadalmi felzárkóztatás a szociálisan hátrányos helyzetű és/vagy társadalmilag kirekesztett rétegeknek ▪ Változatos és minőségi kulturális-, szabadidős kínálat biztosítása A magas minőségű fenntartható környezet átfogó cél azt a fejlesztési irányt jelöli ki, amely a gazdasági és társadalmi fejlődés feltételeinek javítása közben is kiemelt figyelmet fordít az épített és a természeti környezeti állapot megóvására. ▪ Kiváló állapotú táji- természeti-, és környezetvédelmi elemek ▪ Vonzó és esztétikus városi épített környezet Minőségi települési infrastruktúra átfogó cél azokat a fejlesztési irányokat határozza meg, melyek a Város közműellátásának, illetve külső megközelíthetőségének és belső közlekedési rendszerének javítása érdekében szükségesek. ▪ Közműfejlesztés ▪ A város külső közlekedési kapcsolatainak javítása ▪ A város belső közlekedési hálózatának fejlesztése 1.1.2

Városi szintű középtávú tematikus célok

Az átfogó cél megvalósulásához az alábbi középtávú célok járulnak hozzá, amelyek ágazati bontásban kerülnek meghatározásra: T1. Helyi gazdaság fejlesztése T2. Közszolgáltatások fejlesztése, térségi szerepkör erősítése T3. Szabadidős, kulturális közösségi élet és idegenforgalmi vonzerők fejlesztése T4. Természeti és épített környezet fejlesztése, értékeinek megóvása T5. Város közműellátásnak és közlekedési infrastruktúrájának javítása T6. Energiahatékonyság növelése 1.1.2.1

Helyi gazdaság fejlesztése

Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés Kerepes gazdaságfejlesztési lehetőségeit jelentősen befolyásolja földrajzi elhelyezkedése. Budapest keleti agglomerációjában elfoglalt helye nehéz kihívások elé állítja. Nem tartozik az M0 menti elsődleges települési zónába, illetve nem járási székhely, így nem koncentrálódik gazdasági és igazgatási súlypont sem. A település lehetőségei jelentősen javultak az M31 gyorsforgalmi út megépülésével, de ennek tényleges kihasználása még várat magára. A gazdaság dinamizálása és diverzifikálása a jövedelemtermelő képesség javítása érdekében szükséges, hogy a helyi vállalkozások munkahelymegtartó ereje rövidtávon megerősödjön, versenyképessége pedig hosszabb távon javuljon. A meglévő vállalkozások megtartása mellett fontos új vállalkozások megtelepedésnek elősegítése. Ez biztosíthatja a lakosság gazdasági aktivitásának emelését, valamint a település fenntarthatóságát, a megfelelő és komfortos életminőség kialakítását. A város gazdasági potenciáljának növelése a környező települések szempontjából is kiemelkedően fontos. Kerepesen rendelkezésre álló beépítetlen gazdasági területek jelentős mérete révén térségi szinten is fontos munkahelyteremtővé válhat. Ennek érdekében tovább kell javítani az új betelepülő vállalkozások fogadásának feltételeit, elő-közművesítéssel biztosítani kell a beruházásokhoz szükséges ipari területeket. Mindezeket intenzív önkormányzati befektetésösztönzési tevékenységgel kell kiegészíteni. A környező településekkel szemben előnyt és versenyképességet jelenthet Kerepes adottságait, hagyományait kihasználó újszerű, innovatív vállalkozások megtelepedésének ösztönzése. Ilyen jellegű vállalkozások mind a szolgáltató, mind a termelő gazdasági szektor esetében felmerülhetnek. Helyi kkv szektor fejlesztése Kerepes gazdaságában a helyi kis- és középvállalkozások jelentős szerepet játszanak, a helyi gazdaság nagy részét ezek teszik ki. Jelentős részük koncentráltan a 3. sz. főút mentén, illetve közvetlen közelében helyezkednek KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

28


el. Az önkormányzatnak – korlátozott lehetőségei mellett – biztosítani kell számukra a megfelelő vállalkozói környezetet többek között magas színvonalú infrastruktúra kialakításával, tanácsadással, együttműködések ösztönzésével. Foglakoztatás kereslet-kínálati összehangolása A gazdasági potenciál szoros összefüggésben áll a helyi és térségi munkaerőpiac összehangolt keresletével és kínálatával. A helyi gazdaság munkaerő-szükségletének kielégítése, a munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése az oktatás, valamint az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el. Kerepes gazdasági stabilizálása és diverzifikációja, a külső gazdasági körülmények, a növekvő technológiai színvonal megfelelő képzettségeket és képességeket, valamint infrastrukturális fejlesztéseket követelnek. Ez csak az önkormányzat, az illetékes intézmények és munkaerő-piac szereplőinek szoros együttműködésével valósítható meg. A fejlesztések eredményeként korszerű tudásbázissal rendelkező, szakképzett és minőségi munkaerő-piaci potenciál jön létre, amely elősegíti a gazdaság fejlődését és a helyi munkaerőpiac sajátos problémáinak hatékonyabb kezelését a szakpolitikai irányvonalaknak megfelelően. 1.1.2.2

Közszolgáltatások fejlesztése, térségi szerepkör erősítése

Kerepes várossá válásával a településsel szemben támasztott elvárások is növekedtek. A lakosság életminősége és elvárásai részéről elsősorban a közintézmények ellátási színvonala és a közszolgáltatások köre, ami meghatározó. Ezért különösen fontosak a folyamatos fejlesztések. Közszolgáltatások A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében szükséges a teljes egészségvertikum integrált fejlesztése. Ebbe beletartozik a szemléletformálás, a prevenció, az egészséges életmódra nevelés, a betegségek kezelése, a rehabilitáció, illetve a szociális ellátással való kapcsolat erősítése is. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése során a szakpolitikai változások a városi és megyei egészségügyi szolgáltatások közötti feladatmegosztás új alapokra helyezését is indokolttá teszik. A célok elérése érdekében a következő lépések szükségesek:

▪ ▪ ▪ ▪

Egészségügyi felvilágosító és nevelő tevékenység beépülése a közoktatási programokba Felnőtt lakosságnak szóló felvilágosító és tájékoztató szakmai programok kereteinek biztosítása Szűrő és megelőző szakmai programok kereteinek biztosítása Modern, akadálymentes, városi és térségi szinten is jól megközelíthető Egészségház kialakítása az orvosi alapellátás, védőnői szolgálat, fogorvos és gyermekorvosi tevékenységek, a térségi ügyelet és a térségi szociális ellátás integrálásával

▪

Alapszintű járóbeteg szakellátás kialakítása együttműködésben szakellátási tapasztalatokkal és megfelelő szakorvosi kapacitásokkal rendelkező egészségügyi intézménnyel

▪ ▪ ▪

Az alapellátás és a szociális ellátás, valamint az alapellátás és a szakellátás közötti kapcsolat erősítése Házi beteggondozási hálózat kialakítása

A hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatására komplex programok (lakhatás, oktatás, foglakoztatás) A fejlesztések hatására a városi és térségi lakosság fizikai és mentális egészségi állapotának javulása várható, amellyel párhuzamosan a társadalmi problémák mérséklődése és a népesség gazdasági aktivitásának emelkedése is valószínűsíthető. Térségi szerepkör Kerepes Budapest agglomeráció észak-keleti szektorában és a Gödöllői járáson belül jelenleg nem tölt be központi szerepkört, mely a tervezett fejlesztések révén erősödhet. Illetve alkalmassá válik, hogy a környező településekkel KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

29


együttműködve, partnerségi megállapodások révén közösen alkosson gazdasági és társadalmi súlypontot. A térségi szerepkör erősítéséhez szükséges lépések a következők:

▪

A térségi közigazgatási funkciók fejlesztése, integrált, többfunkciós befogadó környezet kialakítása, és felkészülés az e-közigazgatási szolgáltatás biztosítására

▪ ▪ ▪

Hatósági ügyintézés korszerűsítése, szolgáltató jellegének erősítése

▪ ▪ ▪

Humán közszolgáltatások térségi elérhetőségének biztosítása A térségi szerepkört betöltő igazgatási, hivatali és egyéb a közcélú funkciókat ellátó szervezetek számára ügyfélbarát befogadó környezet megteremtése A kistérségi-járási együttműködés szélesítése és további mélyítése A városhálózatban betöltött funkciók és szerepek aktív összehangolása a környező térségi központokkal

A hazai és nemzetközi testvérvárosi kapcsolatokra építve olyan együttműködési bázis kialakítása, amelyre építve széleskörű, fenntartható, kulturális és gazdasági partnerségek jöhetnek létre A fenti tevékenységek hatására Kerepes szerepe erősödhet a térségi közigazgatás, közszolgáltatás, kultúra és gazdaság tekintetében. A települések közötti versenyhelyzet ésszerű szintre történő visszaszorításával, kölcsönösen előnyös megegyezések megkötésével a pozitív hatások nemcsak települési, hanem agglomerációs szinten is megmutatkozhatnak. 1.1.2.3

Szabadidős, kulturális közösségi élet és idegenforgalmi vonzerők fejlesztése

A táji- és természeti adottságokra épülő szabadidő-rekreációs szolgáltatások bővítésével a lakosság ilyen irányú igényei helyben kielégíthetőek. Erre alapozottan a szolgáltatások turisztikai attrakcióvá fejlesztésével idegenforgalomi szempontból is versenyképessé válhat a város. A fejlesztések hatása a munkaerőpiacon, valamint a város és lakóinak bevételeiben egyaránt megmutatkozhet. A turisztikai és rekreációs piaci jelenlét növeléséhez szükséges:

▪ ▪ ▪

a város idegenforgalmi vonzerejének növelése, a kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatások (szállás- és vendéglátóhelyek) összehangolt fejlesztése, a turisztikai marketingkommunikáció intenzív és differenciált megvalósítása.

A város idegenforgalma két pillére építhet, ezek a gyógy turizmus és a táji- és természeti környezetre kihasználására épülő szabadidős turizmus. Mindkét területben jelentős potenciál rejlik, de további fejlesztése szükséges. Hosszútávon nem elegendő kizárólagosan az idegenforgalmi attrakciókat fejleszteni, hanem a kapcsolódó szolgáltatásokat (vendéglátás, szállás) és a városi közlekedési infrastruktúrát is fejleszteni szüksége. A kulturális és szabadidős kínálat minőségi és mennyiségi fejlesztése szintén olyan terület, ahol célszerű továbbfejleszteni a már megkezdett tevékenységeket, infrastrukturális és tartalmi fejlesztéseket:

▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme és ahol lehetséges, funkcionális megújítása, országos és helyi védettségű műemlékek védelme, hagyományőrzés és -ápolás, nemzetközi és helyi érdeklődésre egyaránt számot tartó rendezvények szervezése, civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása, sportolási és egyéb szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása és a kínálat bővítése.

Önmagában a fenti tevékenységek folytatása azonban nem elegendő, hiszen a lakosság aktív részvételéhez és a turizmus kulturális vonulatának fejlesztéséhez elengedhetetlen a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

30


Ahhoz, hogy a turisztikai attrakciók multiplikátor hatása város egész területén és a környező településeken is megnyilvánuljon, elengedhetetlen komplex turisztikai csomagok összeállítása a vendégek számára – figyelembe véve az egyes célcsoportok eltérő szükségleteit. Ehhez mind időben, mind térben össze kell hangolni a települések és a szolgáltatók kínálatát a vendéglátás, a rendezvényszervezés (pl. esti kulturális programok) és az alternatív kikapcsolódási lehetőségek (pl. lovas, kerékpáros, falusi és ökoturizmus, szórakozóhelyek, sport) terén egyaránt. Az új, egymást támogató turisztikai elemek kialakításával párhuzamosan erősíteni kell a turisztikai marketing differenciált és célcsoport-orientált jellegét. Mindennek eszköze lehet a turisztikai desztináció menedzsment megteremtése, amely a desztináció idegenforgalmi termékeit és szolgáltatásait integráltan kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) hosszú távú, intézményesült együttműködésén alapul, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével. 1.1.2.4

Természeti és épített környezet fejlesztése, értékeinek megóvása

Kerepes építészeti- és régészeti örökségének megőrzése és a város értéket teremtő fejlődése érdekében kiemelten kezelendő a város arculati megjelenése. Az utcakép, az épületek, a közterületek állapota jelentősen meghatározza a lakosság mentális hangulatát, a városon áthaladók vagy a városba érkezők közérzetét. A védendő és megőrzendő Kerepes történelmi településmagjának hagyományos szerkezetű része, illetve ahhoz szorosan kapcsolódó területek. Kiemelten figyelmet érdemel a teljes 3. sz. főút, mint a város fő kapuszerepét betöltő út. Illetve a tervezett központ és alközpont arculatának kialakításakor a történelmi hagyományokat tiszteletben tartó, de időtálló modern megoldások keresendőek. Az egységes és esztétikus településkép kialakítása, valamint az életminőség környezeti feltételeinek javítása nagymértékben hozzájárul Kerepes népességmegtartó és növelő erejéhez. A város szerkezetével és épületállományával kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a nyugodt városi életforma hosszú távú felértékelődése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmi-környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása magában foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével, a közterületek – mint a városi élet fő helyszíneinek – humanizálásával. A város kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében fontos, hogy az egymást zavaró funkciók (pl. gazdasági terület és lakóövezet) térben elkülönüljenek egymástól. Ennek érdekében a külterületen kijelölt fejlesztési területeket megfelelő védőterülettel kell kialakítani és a várható közlekedési forgalmukat is úgy kell megtervezni, hogy negatívan ne érintsenek lakóterületeket. További cél az épületállomány megújítása, amely esetében kiemelt szerepet játszik az alulhasznosított és/vagy nem megfelelő műszaki állapotban lévő elsősorban önkormányzati tulajdonban álló gazdasági és közfunkciókat betöltő épületállomány. A fizikai jellegű felújítások hozzájáruljanak az adott épület funkcióinak megerősítéséhez, bővítéséhez, költséghatékony üzemeltetéséhez – megfelelő infrastrukturális alapot biztosítva a köz- és humánszolgáltatások magas színvonalú ellátásához. Kerepes kiemelt értéke a táji- és természeti adottságai, a Gödöllői dombság változatos morfológiája, a jelentős erdőterületek és a Szilas patak völgye. Az adottságokat hasznosító szabadidő-rekreációs fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy az értékek ne sérüljenek és a fenntartható fejlődés biztosítható legyen. 1.1.2.5

Város közműellátásnak és közlekedési infrastruktúrájának javítása

A város megítélése és a kerepesi identitás karakteres városképi elemek létrehozásával erősíthető. A városszerkezetben a közterek és a zöldterületek ilyen elemnek tekinthetők. A közterületek revitalizációja tudatos bővítését, minőségének emelését és „élettel telítését” jelenti, aminek eredményeként valódi közösségi térként funkcionálhatnak. Kerepes külső közlekedési kapcsolatai jónak tekinthetőek, ami elsősorban a településen átmenő 3. sz. főútnak, a közelmúltban megépült M31 gyorsforgalmi útnak és a Budapest-Gödöllő HÉV vonalának köszönhető. Azonban KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

31


egyik sem tekinthető kiválónak, mindegyik területen fejlesztések indokoltak és szükségesek. Az M31 esetében a település számára társadalmi és gazdasági szempontból is kiemelten fontos közvetlen kapcsolat nem került kiépítésre, így a gyorsforgalmi út számos kedvező hatás nem érvényesülhet. A 3. sz. főút esetében a jelentős forgalom magasabb szolgáltatási színvonalú kiszolgálása a cél. Ami révén a kereskedelmi-szolgáltató vállalkozások vásárlóforgalma úgy tartható meg, hogy közben csökkentésre kerül a lakóterületekre ható kedvezőtlen hatások. A HÉV vonala esetében a közlekedési módváltók számának növelése és a szolgáltatási szint növelése a cél. Ezeken felül a külső közlekedési kapcsolatok a kerékpárút hálózat fejlesztésével javíthatók jelentősen. A belső városi közlekedés fejlesztése az útminőség javítására és a környezetbarát közlekedési megoldások elősegítésére irányul. A központi területeken kiemelt figyelmet kell fordítani a parkolási kapacitások bővítésére, különösen a nagy forgalmú intézmények és kereskedelmi egységek esetében. A környezetterhelés csökkentése érdekében fontos a belterületi kerékpáros közlekedés elősegítése az igényekhez igazított műszaki megoldásokkal. A közlekedésbiztonság javítása érdekében további járdák kiépítése és a meglévők megfelelő állapotának fenntartása szükséges. A lakosság közmű ellátásának javítása és szolgáltatási színvonalának emelése érdekében számos területen szükségesek fejlesztések. Ide tartoznak a vonalas hálózatok bővítése, a szolgáltatások környezettudatos fejlesztése, illetve az specifikus fejlesztések is mint pl. térfigyelő rendszer kiépítése. 1.1.2.6

Energiahatékonyság növelése

Mind minden város számára, Kerepes számára is az elkövetkező évek egyik legfontosabb kihívása, hogy miként tudja mérsékelni a fosszilis energiahordozóktól való külső függőségét. Ennek elsődleges eszközei az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használata. A fenntartható fejlődés jegyében az épített környezet energiahatékonysági szempontú fejlesztése, továbbá az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében mind a közintézmények, mind a lakófunkciójú épületek esetében. A város az alternatív energiák hasznosítása szempontjából számos kedvező lehetőség közül választhat. Ezek tudatos és bővülő használata az önkormányzati, lakossági és vállalkozói kiadások csökkentését eredményezheti. Kerepes Város jövőbeni céljai között hangsúlyosan szerepel a települési környezet magas minőségének biztosítására irányuló törekvés. A környezeti fenntarthatóság és környezeti minőség magas foka Kerepes egyik leglényegesebb értékeként, pozitív megkülönböztető jegyeként került definiálásra. Ennek következményeként a város versenytársainál nagyobb figyelmet kell, hogy fordítson arra, hogy energiaszükségletének minél nagyobb részét fedezze megújuló forrásokból, meglevő adottságainak fenntartható kihasználásával. 1.1.3

Városrészi szintű területi célok

A városrészek tekintetében meghatározott területi célok összességében alkotják a településen megvalósítandó célkitűzéseket, hozzájárulnak a város középtávú, tematikus céljainak teljesüléséhez, ez által pedig a felvázolt jövőkép eléréséhez is. A városrész specifikus fejlesztési célok referenciapontot képeznek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. Ennek megfelelően olyan kérdésekre is választ adnak, mint a településrész funkcionális fejlesztési iránya, a területhasználat jellege, a városrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági környezetének fejlődési irányai. Összességében az alábbi megállapítások tehetők:

▪

A városias jelleg erősítése érdekében ki kell alakítani egy igazgatási, szolgáltatási, kereskedelmi és közösségi funkciókat egyesítő városközpontot, valamint fejleszteni szükséges a hagyományosan kialakult alközpontokat.

▪

A város teljes területén szükség van az egyéni és közösségi közlekedést segítő fejlesztésekre, valamint ezek összehangolására. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

32


▪

A szegregációval érintett vagy veszélyeztetett területeken a szociális gondoskodás fokozására, és a társadalmi, illetve munkaerő-piaci integráció ösztönzésére.

▪

A városban működő vállalkozások fejődésének elősegítése minőségi közterületek kialakításával és az infrastrukturális adottságok javításával.

▪

A külterületen kijelölt gazdasági területek infrastrukturális feltételinek megteremtésével új ipari, szolgáltató tevékenységű vállalkozások fogadása.

▪

A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése, közösségi használatra alkalmas közterületek kialakítása a társadalmi kapcsolatok erősítése érdekében.

Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét és kontextusát alkotják, melyek hozzájárulnak a kiegyensúlyozott és egységes fejlődéshez. A városrészi célok a következők:

▪

V1. Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége Kerepes térségi szerepének erősítése és a helyi szolgáltatás színvonalának javítása a 3.sz. főút menti kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági zóna fejlesztésével. A történelmi településmag és a hozzá kapcsolódó zöldterületek fejlesztésével vonzó szabadidős, kulturális, rekreációs terület kialakítása, valamint ezek segítségével fejlett lakókörnyezet kialakítása.

▪

V2. Déli városrész Infrastruktúrális fejlesztésekkel, valamint a volt zártkerti területek és a szlömösödő folyamatokkal veszélyeztetett területek felzárkóztatásával fejlett lakókörnyezet kialakítása a város népességvonzó és megtartó képességének növelése érdekében.

▪

V3. Északi városrész Modern városközpont kialakítása a közösségi, közigazgatási, humáninfrastruktúra és gazdasági funkciók és szolgáltatások fejlesztésével, hatékonyságuk biztosításával. Valamint fejlett lakókörnyezet kialakítása a város népességvonzó és megtartó képességének növelése érdekében.

▪

V4. Külterületek Fejlett, modern vállalkozási környezet kialakítása a város tőkevonzó képességének növelése és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségének biztosítása érdekében.

1.1.3.1

V1. Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége

A terület fő meghatározó eleme a 3. sz. főút és a főútra ráépült kereskedelmi-szolgáltató zóna. Cél, hogy a vállalkozások forgalomvonzó képességét hasznosítva valódi városi (al)központok kerüljenek létrehozása, melyek nem csupán vállalkozások koncentrált halmaza, hanem a városi lét és a közösségi élet szinterei is. Erre a legalkalmasabb két terület a Szabadság út – Mogyoródi út csomópontjának térsége, valamint a település déli részén a HÉV megálló térsége. A városrészben található Kerepes ősi településmagja, mely alkalmas a város kulturális hagyományainak, örökségének, értékeinek a továbbörökítésre. A helyi kulturális, közösségi élet egyik meghatározó színterévé válhat, illetve kiinduló bázisa lehet a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztéseknek. A helyi gazdaság fejlesztendő ágazatai közül elsősorban a kereskedelem, szolgáltatás és turizmus területek érintettek a településrészen, melyek révén fontos gazdasági szerepet tölt be a városrész. 1.1.3.2

V2. Déli városrész

A városrész területfelhasználását tekintve Kerepes leghomogénebb részei közé tartozik. A déli részen lévő gazdasági területtől eltekintve a beépítésre szánt területetek kertvárosi lakóterületek. Ebből adódóan a középtávra megfogalmazott cél a lakókörnyezet fejlesztése a város népességvonzó és megtartó képességének növelése KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

33


érdekében. E cél eszközei a közlekedési és közmű infrastruktúra adottságok javítása, a szegregáció megszüntetése, a szlömösödési folyamtok megállítása és visszafordítása, valamint mindezek összehangol megvalósítása, annak érdekében, hogy a kialakult lakóterületek mellett hosszútávon a még be nem épület, de már kijelölt területek is vonzó alternatívát nyújtsanak a betelepülni vágyók számára. 1.1.3.3

V3. Északi városrész

A városrész legfontosabb célja egy valódi, minden szükséges társadalmi, gazdasági, környezeti igényt kielégítő városközpont létrehozása a Sólyom u. – Béke u. – József A. u. – HÉV vonala által határolt területen. Ennek érdekében a lokális infrastrukturális fejlesztések mellett szükséges fejleszteni a terület közlekedési kapcsolatait mind külső irányba, mind a többi településrész irányába. Gazdaságösztönző és intézményi, közösségi fejlesztésekkel kell átalakítani a terület jellegét. A városrész többi területén elsősorban fejlett lakókörnyezet megteremtését szolgáló infrastrukturális fejlesztések szükséges. A már beépült lakóterületeken a hiányosságok pótlása, míg a beépítetlen területen a szükségletek megteremtése a cél. 1.1.3.4

V4. Külterületek

Középtávú cél a településtől északra a 3.sz. főút mentén és a M31 tervezett beköt mentén kijelölt, de még beépítetlen gazdasági területek hosszú távon történő beépítésének az előkészítése. Ehhez elsősorban a közlekedési- közmű infrastrukturális előfeltételek megtervezése és ütemezett megvalósítása szükséges. További cél a teleülés táji- és természeti értékeinek a sport, rekreáció és turisztikai célú kihasználása, melynél kiemelt szempont az értékek megóvása és a fenntartható fejlődés biztosítása. 1.2

A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása

A megvalósítandó városrészi célkitűzések hozzájárulnak a város középtávú tematikus céljainak teljesüléséhez. A területi és tematikus célok együttesen segítik elő a településfejlesztési koncepcióban felvázolt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázatok összefoglalóan mutatják be a tematikus és területi célok közötti összefüggéseket.


34


6. táblázat Kerepes városfejlesztési célrendszere

Folyamatosan fejlődő gazdaság: A Kerepesen működő gazdasági szereplők által biztosított foglalkoztatottsági szint folyamatos emelkedése

Minőségi infrastruktúra:

Magas minőségű fenntartható környezet:

települési

Magas színvonalú és mindenki számára elérhető közszolgáltatások biztosítása a városban és térségben élők számára T1. Helyi gazdaság fejlesztése

T2. Közszolgáltatások fejlesztése, térségi szerepkör erősítése

T3. Szabadidős, kulturális közösségi élet és idegenforgalmi vonzerők fejlesztése

T4. természeti és épített környezet fejlesztése, értékeinek megóvása

T5. Város közműellátásnak és közlekedési infrastruktúrájának javítása

T6. Energiahatékonyság növelése

Városrészi célok

Átfogó cél

Magas minőségű humánszolgáltatások:

Tematikus célok

Jövőkép

„Kerepes az élhető kertváros” A fenntartható kertvárosi fejlődés hosszú-távon történő elérése az élhető környezet fogalmához kapcsolódó városi humáninfrastruktúra szolgáltatások tudatos fejlesztésén, kiépítésén; a rendezett, területileg szabályozott növekedési folyamatok megvalósításán, a közlekedési infrastruktúra és gazdasági mozgatóerők közötti szinergiák növelésén; a település arculatát meghatározó táji, természeti és épített környezeti avagy lokálisan működő, a térségben minőségi szolgáltatást nyújtó vállalkozás(ok) kiemelt kezelhetőségén keresztül vezet.

V1. Kerepes térségi szerepének erősítése és a helyi szolgáltatás színvonalának javítása a 3.sz. főút menti kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági zóna fejlesztésével. A történelmi településmag és a hozzá kapcsolódó zöldterületek fejlesztésével vonzó szabadidős, kulturális, rekreációs terület kialakítása.

V2. Fejlett lakókörnyezet kialakítása a város népességvonzó és megtartó képességének növelése érdekében.

A Város közmű-ellátásának, illetve külső megközelíthetőségének és belső közlekedési rendszerének fejlesztése

Az épített és természeti környezet kiválóságának, minőségének biztosítása

V3. Modern városközpont kialakítása a közösségi, közigazgatási, humáninfrastruktúra és gazdasági funkciók és szolgáltatások fejlesztésével, hatékonyságuk biztosításával. Valamint fejlett lakókörnyezet kialakítása a város népességvonzó és megtartó képességének növelése érdekében.

V4. Fejlett, modern vállalkozási környezet kialakítása a város tőkevonzó képességének növelése és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségének biztosítása érdekében.

7. táblázat A tematikus és a területi célok közötti összefüggések 01. Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége

02. Déli városrész

03. Északi városrész

külterület

Helyi gazdaság fejlesztése

▪▪▪

▪▪

▪

▪▪▪

Közszolgáltatások fejlesztése, térségi szerepkör erősítése

▪▪▪

▪▪▪

▪▪▪

▪

Szabadidős, kulturális közösségi élet és idegenforgalmi vonzerők fejlesztése

▪▪▪

▪

▪▪

▪▪

természeti és épített környezet fejlesztése, értékeinek megóvása

▪▪▪

▪▪

▪▪

▪▪

Város közműellátásnak és közlekedési infrastruktúrájának javítása

▪▪▪

▪▪▪

▪▪▪

▪▪▪

Energiahatékonyság növelése

▪▪

▪

▪▪▪

▪▪

Jelmagyarázat:

▪▪▪ erős kapcsolat

▪▪ közepes kapcsolat

▪ gyenge kapcsolat


35


2

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK

2.1

Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával

A fejezet a város stratégiai céljainak elérése érdekében az elkövetkező 6-8 évben fejleszteni kívánt akcióterületekre tesz javaslatot. Akcióterületi projektnek a térben és időben koncentrált, egymással összehangolt beavatkozásokból álló fejlesztéseket nevezzük. A térben való koncentráltság egy meghatározott (jellemzően közterületekkel) körülhatárolt kiterjedésű területen belül bonyolított fejlesztést jelent. Az időn belüli koncentráltság szintén a meghatározottságot jelenti, azaz záros határidőn belül, középtávon a projekt végrehajtásra kerül. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések egymással szinergikus hatást fejtenek ki, azaz az egyes programelemek segítik vagy erősítik a más programelemek megvalósulását, az akcióterület meghatározott cél érdekében kerül kialakításra, volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy jelentős változást idéznek elő annak közvetlen környezetében és az egész város területén is. Emellett bemutatja az akcióterületeken kívül eső részeken megvalósítani tervezett lokális, pontszerű és a város egészét érintő (hálózatos) projekteket, valamint bemutatásra kerülnek a település egésze szempontjából fontos nem beruházás jellegű (”Soft”) projekteket is. Az egyes projektek típusuk szerinti besorolásuktól függetlenül lehetnek kulcsprojektek is. A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, amelyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. A továbbiakban bemutatásra kerülő tervezett fejlesztések és programok nem képezik kizárólagosan a megvalósítani tervezett intézkedések körét. Lehetnek olyan fejlesztési elképzelések is, melyek a településfejlesztés integrált megközelítése szempontjából kevésbé vagy egyáltalán nem relevánsak, illetve szinergikus hatást nem fejtenek ki, vagy a jelenlegi külső és belső adottságok ismeretében középtávon előkészítésük vagy megvalósításuk sem reális. Az akcióterületek kijelölésének szempontjait az alábbiakban foglalhatjuk össze:

▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

A településen belül központi szerepű területek (tervezetten vagy meglévő módon) az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok a területek kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak A közösség egésze szempontjából fontos területek A megalapozó vizsgálat és a településfejlesztési koncepció kidolgozása során, valamint azt követően felmerült fejlesztési szükségletek A korábban már kidolgozott, megkezdett fejlesztési tervek/programok folytatása A 2014-2020-as EU-s programozási időszak forrásainak kihasználhatósága Várható gazdaságélénkítő hatás, új vállalkozások megtelepedésének ösztönzése A településrendezési tervhez történő illeszkedés

A tervezés jelenlegi fázisában még nem célszerű az akcióterületek végleges és pontos lehatárolása, de azok jellege és elhelyezkedése már tervezhető. Számuk a jövőbeni fejlesztési lehetőségek és fejlesztési szándékok függvényében természetesen a későbbiekben bővíthető. A területek lehatárolása szükség esetén módosítható, hiszen a középtávú fejlesztési időszak során számos külső tényező befolyással lehet az egyes fejlesztési zónák kialakítására. Ezzel összhangban jogszabály szerint is szükséges legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi a stratégiát és dönteni a módosítás esetleges szükségességéről. Ez nagyságrendileg a stratégia megvalósításának félideje, de szükség esetén ennél gyakrabban is megvizsgálható és a lehetőségekhez illeszthetőek. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

36


Kerepes integrált településfejlesztési stratégiája az alábbi fejezetben rögzíti az előzetesen lehatárolt akcióterületeket, a kapcsolódó célokat és a tervezett legfontosabb fejlesztéseket, ugyanakkor az akcióterületek részletes bemutatására és a fejlesztések szakmai, műszaki tartalmának bemutatására a későbbiekben (akcióterületi terv, vagy projekt szinten) kidolgozásra kerülő dokumentumokban kerülhet sor. A fenti alapelveknek megfelelően Kerepesen 4 olyan terület határolható le indikatív jelleggel, ahol komplex beavatkozások megvalósítását tervezi az önkormányzat. 8. táblázat Az akcióterületek elhelyezkedése és lehatárolása

Akcióterület megnevezése

A kijelölés indoklása Városi szintű központi szerepet betöltő intézményi, kereskedelmi-szolgáltató, 1. Tervezett városközpont közösségi létesítmények koncentrált elhegyezése egy területen. A meglévő kereskedelmi-szolgáltató terület funkcióbővítő fejlesztése 2. Tervezett városi alközpont társadalmi megújítást segítő és gazdaságélénkítő elemekkel. 3. Történelmi idegenforgalmi A helyi közösségi kohéziót segítő, erősítő kulturális, szabadidős célokat alközpont szolgáló többfunkciós terület létrehozása. Turisztikai célterületek létrehozása. Kerepes egyéni és közösségi közlekedésében kiemelt szerepet betöltő HÉV 4. HÉV Kerepes megálló – megálló és kereskedelmi-szolgáltató vállalkozásokkal koncentráltan ellátott Szabadság út térsége környezetének az átfogó fejlesztése.


37

Kerepes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 8. ábra Akcióterületek lehatárolása

2.2

Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmazza a célok eléréséhez szükséges legfontosabb beavatkozásokat. Az ITS operatív jellege ugyanakkor nem jelenti azt, hogy részletesen kidolgozva tartalmaznia kell a megvalósítandó projekteket, elegendő, ha a stratégia a tervezett fejlesztések vázlatos bemutatására szorítkozik.2 A tervezett beavatkozások jelenleg ismert részleteit (pl. lehetséges tevékenységek, becsült költségvetés, indikatív ütemezés) a következő fejezetek tartalmazzák azzal az előfelvetéssel, hogy ezek a projektkidolgozás későbbi fázisaiban kerülnek pontosításra, véglegesítésre. Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 elkészítéséhez (Belügyminisztérium, 2015. 03. 11.)

2


38


2.2.1

Tervezett városközpont

Az akcióterület fejlesztésének célja, indoklása Az elmúlt évtizedekben Kerepest érintő közigazgatási szerkezetváltozásokra visszavezethetően a városnak nincs egy igazgatási, közösségi központi területe, egymáshoz képest távol helyezkednek el a közintézmények és a városi szintű szolgáltatások, valamint centrális közösségi térrel vagy parkkal sem rendelkezik. Kerepes 2013-as várossá válása fontos mérföldkő a település urbanizációs folyamatában, ezzel közigazgatási szinten is elismerték a fejlesztési, fejlődési folyamatokat. A teleülés városias irányú szerkezeti fejlődéséhez szükséges egy súlyponti hely, mely a település közösségi életének legfőbb színterévé válhat. A ”városközpont” megvalósításra kijelölt hely az északi városrész középső részén, a déli városrésszel határos terület, a Béke utca – Sólyom utca – HÉV vonal – József Attila utca által határolt, nagyobb részben beépítetlen terület. Komplex, új beépítésről van szó, melynek teljes megvalósítása nem elsősorban az ITS által lefedett középtávon belül várható. Ebben az időszakban elsősorban a hosszú távú folyamatok megindítása és a kezdeti alapok letétele lehetséges. E miatt a középtávú stratégia számos olyan elemet tartalmaz, melyek elsősorban előkészítési jellegű tevékenységek és a hosszabb távon megvalósítani tervezett beruházás megelőző lépései. A projektek előkészítésének egyik legelső lépése a területen kívánatos funkciók komplex megtervezése. A stratégiában szerepeltetett funkciók mellett számos egyéb funkciónak, létesítménynek is helyet lehet, és kell is biztosítani a területen. Meg kell határozni az egyes elemek térbeli rendszerét, az elérni kívánt településszerkezeti, városképi megjelenést. Mindezt természetesen partnerségben az érintett tulajdonosokkal és lehetséges befektetőkkel. 9. ábra Tervezett városközpont akcióterület lehatárolása


39


▪ Új polgármesteri hivatal építése (kulcsprojekt) A jelenlegi helyhiányos, a városszerkezetben periférikus elhelyezkedésű hivatal helyett egy új központi helyen megvalósítandó hivatal építése fontos célkitűzés. Kerepes várossá válásával új kihívások és magasabb szintű célok megvalósítása kezdődött meg. Fejlődésének fenntartása érdekében a térség városaival szembeni versenyképesség erősítése kulcsfontosságú számára. Ennek egyik legfontosabb eszköze egy várási rang által kívánt központi épület, mely nemcsak egy hivatali épületet jelent, hanem a Város igazgatási, szervezési és társadalmi központja is, további gazdasági funkciókkal is összekapcsolható. A kulcsprojekt kezdeti fázisban van. Még tanulmányterv szintű tervek sem állnak rendelkezésre, az előkészítés fázisa sem kezdődött meg. ▪

Köz- és magánfejlesztéseket megalapozó közlekedési- és közműinfrastruktúra fejlesztések A városközpont kiépülésének egyik alapvető előfeltétele a terület feltárása, a közlekedési és közmű szükségletek kiépítése. Ez a terület tulajdonosi, befektetői szándékokkal összehangolt beépítési, funkcionális, ütemezési program alapján kezdhető meg. A projekt alatt elsősorban a fejlesztés előkészítése értendő, illetve a megvalósítás ütemezett megkezdése. A fejlesztéseket és azok ütemezését úgy kell tervezni, hogy azok ösztönzőleg hassanak a gazdaság fejlesztésére. Érdekelté kell tenni a magántő megjelenést a fejlesztésekben.

▪

Dinamikus és rugalmas, fejlesztéseket megalapozó, ösztönző, közösségépítő közterületi fejlesztések (rendezvény-, szabadidős-, rekreációs terület) A jelenleg még beépítetlen terület beépülése és főként, valódi, minden funkciójában városközponttá válása hosszú folyamat. És önmagában nem is feltétlenül elegendő, hogy épületeket, tereket hozunk létre. A területnek valódi hellyé, kulturális, szellemi, közösségi funkciókat betöltő településközponttá kell válni. Ehhez szükséges, hogy az emberek elkezdjék használni ezt a területet, elkezdjék átformálni a területhez való viszonyukat, azonosulni tudjanak a terület átalakításával. Ezeket a folyamatokat segítheti elő a közterületek és azon belül is a közösségi terek (”helyek”) előrehozott kialakítása. Az egyes elemek, területrészek végleges és ideiglenes jelleggel is tervezhetőek, a teljes akcióterület tervezett kiépüléséhez illeszkedően. A városközpont meghatározásra kerülő funkció programjával összhangban kell meghatározni a területen kívánatos szabadidő-, rekreációs-, közösségi funkciókat. Minden korosztály számára szabadtéri teret kell biztosítani a passzív és aktív kikapcsolódásra, időtöltésre. Ilyen elemek a használható minőségi zöldfelületek, játszótér, találkozási pontok, rendezvényterület, szabadtéri sportok területei. Az eltérő jellegű és területigényű funkciók differenciált elhelyezésre kiváló adottságot jelent a HÉV felé intenzívebbé váló meglévő zöldfelület.

▪

Szilasligeti HÉV megálló környezetének fejlesztése A HÉV vonal Kerepes egyik legfontosabb tömegközlekedési eleme, és ezáltal a megálló fontos közlekedési pont. A HÉV vonal teljes (Budapest-Gödöllő szakasz) fejlesztésére szükséges lenne (BKK megvalósíthatósági tanulmányt is készíttettet rá), de lokális ütemezett beavatkozásokkal is nagyban növelhető a közösségi közlekedés használhatósága, hatékonysága és a társadalmi elégedettség. Ennek eszköze a Szilasliget HÉV megálló környezetének fejlesztése is. ▪ P+R parkolók kiépítése: a parkoló kapacitás bővítése lehetőséget teremt több lakos számár áttérni a közösségi közlekedésre. A Budapestre mindennap autóval ingázók számára reális alternatívát kínálhat egy megfelelő alapszolgáltatásokat (biztonságos, tiszta, könnyen megközelíthető, közeli, gyors módváltás, elegendő kapacitás) nyújtó parkoló. Akár már rövidtávon is erősítheti ezt az igényt a várhatóan bevezetésre kerülő Budapesti dugódíj, ami révén eltolódnak az egyéni és közösségi közlekedés közötti előnyök és hátrányok viszonyai. A számos külső tényezők bizonytalanságára tekintettel célszerű ütemezett és bővíthető megoldásokat választani. ▪ B+R kerékpártárolók bővítése, kiépítése: A kerékpárhasználók körének bővülése számos eszközzel elősegíthet. Ennek egyik eszköze a közösségi közlekedéshez való kapcsolódás feltételinek javítása. A projektbe nem kizárólagosan kerékpártárolók kihelyezése tartozik. Hálózati szinten kell értelmezni és kezelni. Ezáltal javítani kell a megközelítési lehetőségeket is, átgondoltan kell kezelni a gyalogos és gépjármű közlekedéssel való viszonyát. Kényelmi és biztonsági szolgáltatásokkal kell vonzóbbá tenni a megálló e fajta KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

40


▪

megközelítési formáját. Ilyen szempont a közeli kapcsolódási pont a peronnal, akadálymentes közlekedés, biztonságos elhelyezés (pl. térfigyelő rendszer), kiegészítő szolgáltatások (pl. esőtető, önkiszolgáló szervizpont). Fontos szempont a bővíthetőség, a szükségletek és igények folyamos monitoringozásával tartós kapacitáshiány esetében indokolt további bővítések megvalósítása, valamint a szolgáltatások körének bővítése. HÉV alatti közúti átjáró fejlesztésnek előkészítése: A meglévő és a tervezett települési gyűjtőúthálózatnak fontos eleme a Szilasligeti út, melynek egyik gyenge eleme az átjáró. Átépítése, bővítése a BKK bevonásával is csak hosszú távon reális, de a szükséges tervezést, előkészítést középtávon meg kell kezdeni. A BKK rendelkezik az átjáró fejlesztésre vonatkozó tanulmánytervvel, mely a teljes HÉV vonalra készített tanulmány részeként készült el.

▪ Nem termelő jellegű gazdasági tevékenységek megtelepedésének elősegítése Jó közlekedési és közmű infrastrukturális kapcsolatokkal ellátott területeken irodai szolgáltató, kreatív és tudásalapú KKV-k megtelepedésének elősegítése ösztönző programok, támogatási konstrukciók kidolgozásával. Ideális és elsődlegesen preferálandó célhelyszín a tervezett városközpont területe, de a lehetőségeket városi szinten is nyitottá kell tenni. 2.2.2

Tervezett városi alközpont

Az akcióterület fejlesztésének célja, indoklása A Szabadság út – Mogyoródi út csomópontjának térségében lévő kereskedelmi-szolgáltató létesítményeknek köszönhetően a terület ma is települési alközpontként funkcionál. Erre a meglévő adottságra építve van lehetőség a szolgáltatások és funkciók bővítésére, átalakítására vagy továbbiak elhelyezésére. Középtávú cél a közterületek és a közhasználatú területek revitalizációjának ütemezett megkezdése, illetve a közösségi funkciók és kereskedelmi szolgáltatások erősítése. Ezekhez kapcsolódóan a közlekedési és közmű-infrastruktúra hiányosságainak kiépítése, valamint a szükséges fejlesztések elvégzése. Hosszútávon a szolgáltatások területi bővítésére a Mogyoródi út melletti sportpálya esetleges áthelyezése révén felszabaduló területen nyílhat lehetőség. Ennek természetesen elsődleges előfeltétele egy új sportpálya megvalósítása. 10. ábra Tervezett városi alközpont akcióterület lehatárolása


41


▪ Alközponti funkcióhoz kapcsolódó közösségi zöldfelület fejlesztése (park, játszótér) A projekt célja a sportpályát övező zöldfelületek minőségi átalakításával, funkció bővítésével valódi közösségi, találkozási helyek létrehozása. Az előkészítés során szóba jöhető intézkedések és elemek: fásítás, parkosítás, játszótér, találkozási hely. ▪

Kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági funkciók fejlődésének elősegítése a közterületek fejlesztésével A projekt célja a meglévő kereskedelmi, szolgáltató vállalkozások fejlődésének, gazdasági potenciáljának javítása és minőségi, valódi városi alközpont létrehozása. Ennek tervezett eszköze az akcióterület közterületeinek minőségi átalakítása. A fejlesztés megvalósításának fontos eleme, hogy partnerségben valósuljuk meg. Ezt nem csak a tervezésre, előkészítésre kell értelmezni, az Önkormányzat korlátozott anyagi lehetőségeire tekintettel a magántőke bevonása, és vállalkozások anyagi szerepvállalása is nagyon fontos. A projekt része a parkolás rendezett kereteinek megoldása, a gyalogos (kerékpáros) közlekedés felületi és zöldfelületek felújítása, fejlesztése. 2.2.3

Történelmi idegenforgalmi alközpont

Az akcióterület fejlesztésének célja, indoklása Az akcióterület két jól elkülönülő részből tevődik össze, részben beépített és részben beépítetlen. A beépített rész Kerepes településrész történelmi településmagja, a Templom utca és Szabadság utca Templom utcához kapcsolódó része. A beépítetlen területrész a Szilas-patak Templom utca menti, kapcsolódó szakasza és a Kálvária domb. A lehatárolás célja a település épített értékeinek, természeti értékeinek és a régészeti kulturális értékeinek egységes koncepció mentén való megóvása. Az értékek megőrzése mellett cél, azok hasznosítása és a terület fejlesztése is. A belterületi rész elsősorban kisebb kulturális rendezvények, események, illetve a közösségi élet színtere lehet. Míg ehhez kapcsolódóan a patak völgy és a kálvária domb környezete rekreációs-szabadidős tevékenységek színterévé válhat. A különböző közösségi és egyéni szabadidős tevékenységek szintereinek összekapcsolása erősítheti az egyes funkciókat, közösség építő hatásúk jelentősebb. Az épített és a táji környezet ilyen irányú együttes használata, olyan attrakcióvá válhat, mely már turisztikai, idegenforgalmi célpontot is jelenthet. 11. ábra Történelmi idegenforgalmi alközpont akcióterület lehatárolása


42


▪

Szabadtéri rendezvényterület kialakítása A projekt célja, hogy a Templom utca és az ott lévő közfunkciójú épületek telkeinek felhasználásával az alközpont területén kisebb, kompaktabb hasznosítású rendezvényterület kerüljön megvalósítása a szakrális létesítmények és a faluház használatához kapcsolódóan. A terület egyúttal kapcsolódási és kiindulási pontként is szolgálhat a külterületen megvalósítandó zöldövezeti fejlesztésekhez.

▪ Tiszttartó ház közösségi funkcióbővítő felújítása Az épület kerepes legrégebbi épülete. Építészeti értékéből veszített az idők során elvégzett több átalakítás miatt, de így is Kerepes épített örökségei között fontos értéket képvisel. Az épület jelenleg magántulajdonban van, de ennek ellenére meg kell vizsgálni és meghatározni, hogy mi lehet az a közhasználatú funkció, amely révén megőrizhetőek az épület értékei és hasznos, szerves részévé válhat a történelmi alközpontnak. ▪

Szilas-patak völgyének és a Kálváriadomb szabadidős, turisztikai hasznosítása A projekt célja kihasználni a Szilas-patak völgyének és a Kálváriadombnak az értékes táji- és természeti adottságait és a kulturális örökség megmaradt elemeit. A város és a természet kapcsolatának erősítése. A természeti értékek maximális megőrzése mellett szabadidős, sport és rekreációs lehetőségeket nyújtani elsősorban Kerepesen és a környéken élők számára. Illetve hosszútávon a terület turisztikai attrakcióvá fejlesztése. A Szilas-patakot érintő fejlesztések nem kizárólagosan az akcióterületre koncentrálódhatnak, eredményes fejlesztés esetén ütemezetten megindulhat a patakvölgy további részeinek is a bekapcsolása. Részletes program nem áll még rendelkezésre, így csak példaként említhetőek a területen fejlesztésre alkalmas funkciók: ▪ Természeti tanösvény (Kálvária-hegy – földvár – Középkori templom és temető – barlang lakások) ▪ Szabadtéri közösségi rekreációs terület (szabadtéri edzőtér, Erdei játszótér, piknik terület) ▪ Történelmi emlékek bemutatása (templomrom)

▪

Kalandpark kialakítása A fejlesztés célja a táji környezetbe integrált, turisztikai attrakcióként megjelenő kalandpark létrehozása. A pontos terület meghatározásakor, fontos szempont a térbeli elhelyezkedése. Az egymást erősítő hatások kihasználhatósága szempontjából lényeges a táji- és természeti értékeket bemutató tanösvénnyel és a belterülettel való kapcsolata. A fejlesztések céljainak összetételéből látszik, hogy elsődlegesek a társadalmi és az idegenforgalmi fejlesztések. Az egyes projektek önállóan is megvalósíthatóak, így lehetőség van az akcióterület ütemezett fejlesztésére. Azonban a feltételezhető szinergikus hatások miatt, igazi turisztikai potenciállal rendelkező területté válás a teljes tervezett projektcsomag megvalósítása által várható. A megvalósíthatóság elsősorban támogatási források rendelkezésre állásától függ, így az egyes projektek közötti jövőbeni ütemezést elsősorban a rendelkezésre álló ágazati támogatások fogják meghatározni. 2.2.4

HÉV Kerepes megálló – Szabadság út térsége

Az akcióterület fejlesztésének célja, indoklása A 3. sz. főút melletti HÉV megálló és környezete – köszönhetően a közúti és a kötöttpályás közlekedési kapcsolatnak – a város egyik legforgalmasabb pontja. Erre a forgalomra épültek rá a területen nagyszámban jelenlévő kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások. A területen bonyolódó jelentős forgalom és az itt lévő gazdasági tevékenységekbe rejlő potenciál teszi indokolttá, hogy a terület, mint akcióterület szóba kerüljön. A szükséges beavatkozások elsősorban a közlekedési infrastruktúrát érintik. A közlekedési ágak együttes fejlesztése megkönnyítheti a használók számára a módváltást. A szolgáltatások számának és minőségének növelésével a területet használók száma növekedhet, illetve a jelenlegi használók számára is nagyobb konfort nyújtható. A területet használók (átközlekedők) növekedésével a terület gazdasági potenciálja is növekszik. A gazdasági szereplők is bővíthetik szolgáltatásaikat, javíthatják szolgáltatásuk színvonalát.


43

Kerepes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 12. ábra HÉV Kerepes megálló – Szabadság út térsége akcióterület lehatárolása

▪

Kerepes HÉV megálló környezetének fejlesztése A HÉV vonal Kerepes egyik legfontosabb tömegközlekedési eleme, és ez által a megálló fontos közlekedési pont. A HÉV vonal teljes (Budapest-Gödöllő szakasz) fejlesztésére szükséges lenne (BKK megvalósíthatósági tanulmányt is készíttettet rá), de lokális ütemezett beavatkozásokkal is nagyban növelhető a közösségi közlekedés használhatósága, hatékonysága és a társadalmi elégedettség. Ennek eszköze a Szilasliget HÉV megálló környezetének fejlesztése is. ▪ P+R parkolók kiépítése: A projektelem középtávon elsősorban a budapesti dugódíj bevezetésével válik indokolttá. Ennek eredményeként, várhatóan eltolódnak az egyéni és közösségi közlekedés közötti előnyök és hátrányok viszonyai. A parkoló kapacitás bővítése lehetőséget termet több lakos számára áttérni a közösségi közlekedésre. A Budapestre mindennap autóval ingázók számára reális alternatívát kínálhat egy megfelelő alapszolgáltatásokat (biztonságos, tiszta, könnyen megközelíthető, közeli módváltás) nyújtó parkoló. Tekintettel a közelmúltban kiépített parkolókra és a számos külső tényezők bizonytalanságára középtávon a beruházás előkészítés szükséges, hogy a körülmények és igények változása esetén a megvalósítás késlekedés nélkül megvalósítható legyen. ▪ B+R kerékpártárolók bővítése, kiépítése: A kerékpárhasználók körének bővülése számos eszközzel elősegíthet. Ennek egyik eszköze a közösségi közlekedéshez való kapcsolódás feltételinek javítása. A projektbe nem kizárólagosan kerékpártárolók kihelyezése tartozik. Hálózati szinten kell értelmezni és kezelni. Ezáltal javítani kell a megközelítési lehetőségeket is, átgondoltan kell kezelni a gyalogos és gépjármű közlekedéssel való viszonyát. Kényelmi és biztonsági szolgáltatásokkal kell vonzóbbá tenni a megálló e fajta megközelítési formáját. Ilyen szempont a közeli kapcsolódási pont a peronnal, akadálymentes közlekedés, biztonságos elhelyezés (pl. térfigyelő rendszer), kiegészítő szolgáltatások (pl. esőtető, önkiszolgáló szervizpont). Fontos szempont a bővíthetőség, a szükségletek és igények folyamos monitoringozásával tartós kapacitáshiány esetében indokolt további bővítések megvalósítása, valamint a szolgáltatások körének bővítése.

▪ Szabadság út – Széphegy út közötti HÉV vonal alatti átjáró kiszélesítése HÉV alatti közúti átjáró fejlesztésnek előkészítése. A meglévő és a tervezett települési gyűjtőúthálózatnak fontos eleme lehetne a Szabadság út és a Széphegyi út közötti megfelelő színvonalú összeköttetés. Átépítése, bővítése a BKK bevonásával is csak hosszú távon reális, de a szükséges tervezést, előkészítést középtávon meg kell KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

44


kezdeni. A BKK rendelkezik az átjáró fejlesztésére vonatkozó tanulmánytervvel, mely a teljes HÉV vonalra készített tanulmány részeként készült el.

▪

Meglévő kereskedelmi-szolgáltató (kereskedelem, vendéglátás) üzletek fejlődésének elősegítése A projekt célja a meglévő kereskedelmi, szolgáltató vállalkozások fejlődésének, gazdasági potenciáljának javítása és minőségi, valódi városi alközpont létrehozása. Ennek tervezett eszköze az akcióterület közterületeinek minőségi átalakítása. A fejlesztés megvalósításának fontos eleme, hogy partnerségben valósuljuk meg. Ezt nem csak a tervezésre, előkészítésre kell értelmezni, az Önkormányzat korlátozott anyagi lehetőségeire tekintettel a magántőke bevonása, és a vállalkozások anyagi szerepvállalása is nagyon fontos. A projekt része a parkolás rendezett kereteinek megoldása, a gyalogos (kerékpáros) közlekedés felületi és zöldfelületek felújítása, fejlesztése. 2.3

Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések

A konkrétan egy akcióterülethez nem köthető programok három csoportra oszthatóak. A stratégiában szerepeltetett pontszerű fejlesztések olyan középtávon megvalósítandó vagy előkészítendő fejlesztések melyek a település fejlődése, működése és a helyi lakosság egésze vagy egy nagyobb csoportja szempontjából jelentős fejlesztések. Hálózatos fejlesztéseknek nevezzük az egymással összehangolt, térben kapcsolódó, beruházási jellegű fejlesztéseket. A térben való kapcsolódás azt jelenti, hogy a hálózatos projekt elemei több városrészre vagy akár az egész város területére kiterjedhetnek. A egyéb nem beruházás jellegű fejlesztések több városrészre-, illetve település teljes területére való kiterjedhetőségük okán hasonlít a hálózatos projektekhez. Ide a nem építési beruházás jellegüknél fogva az un. „soft” elemekből álló beavatkozások tartoznak, mint pl: foglalkoztatási, képzési, szemléletformáló, felzárkóztató programok. Ezek a fejlesztési csoportok és elemek is a település egészére megfogalmazott tematikus célok alapján rendszerezhetőek és összefüggéseikben vizsgálhatóak. 2.3.1

Hálózatos fejlesztések

A tervezett hálózatos fejlesztési programok elsősorban közlekedési és közmű infrastruktúra projektcsomagokat tartalmaznak. Egyrészről gazdaságfejlesztést elősegítő és ösztönző beavatkozások tervezettek. Másrészről a helyi társadalom kiszolgálását biztosító és fejlődését elősegítő környezeti viszonyokat javító fejlesztések tervezettek. A legtöbb tervezett fejlesztés az akcióterületeket is érinti, de a megvalósítás nem korlátozódik azok területére. Pontszerű vagy vonalas helyi beavatkozások ütemezett megvalósításával állnak össze a hálózatos projektcsomagok, és így együttesen szolgálják az adott tematikus cél megvalósítást.

▪

3. sz. főút menti közterületek rendezése, kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek versenyképességének erősítése érdekében A 3. sz. főút belterületi szakaszának fejlesztése lokálisan, pontszerűen megjelennek az akcióterületek fejlesztései között is, illetve mint komplex hálózatos fejlesztés a teljes belterületen is. A város szerkezetében fontos, kiemelkedő szerepet betöltő 3. sz. főút, egységes, színvonalas arculati kialakítása hozzájárul a város imázsának javításához, térségi megítéléshez, és az itt lévő vállalkozások versenyképességéhez. Az akcióterületekkel érintett szakaszok a frekventáltabb, hangsúlyosabb gócpontok, melyet az egységes szemlélet mentén kezelt további szakaszok kötnek össze. A projekt az alábbi részterületekre koncentrál: ▪ Kapcsolódó közterületek burkolt- és zöldfelületeinek minőségi fejlesztése ▪ A területsáv és környezetének gyalogos és kerékpáros kapcsolatainak javítása. Hiányzó járdaszakaszok kiépítése. Csomópontok, gyalogátkelőhelyek közlekedésbiztonsági átépítése. ▪ Parkolási körülmények javítása. Közterületi parkolók kiépítése, valamint telken belüli parkolók kialakításának támogatása sajátos szabályozás feltételek meghatározásával, közterületi kapcsolatok kialakításának támogatásával. ▪ A terület sajátosságait, lehetőségeit figyelembe vevő egységes arculati terv, építészeti koncepció kidolgozása. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

45


▪

3. sz. főút menti északi gazdasági területek külső infrastrukturális feltételeinek az előkészítése Jelenleg a terület beépíthetőségének előfeltétele a tervezett 310. sz. M3–M31 összekötő út kiépítése. E miatt nem kezdhető meg (anyagi forrás rendelkezésre állása esetén sem) a terület infrastrukturális hálózatának a kiépítése. Ezért középtávon elsősorban a megvalósítás teljes körű előkészítése a cél, ami egyaránt kiterjed a közművekre, a terület külső feltáró úthálózatára és főúti kapcsolatára. A 310. sz. út kiépítésének jövőjét érintő változások esetén jelen projekt ütemezése és tartalma is felülvizsgálandó.

▪

M31 melletti gazdasági terület külső infrastrukturális feltételeinek az előkészítése A gazdasági területek kiépülhetőségének fontos előfeltétele a 310. sz. országos másodrendű főút kiépítése az M31 és az M3 gyorsforgalmi utak között. Ezen belül is az út M31-es új csomópontjának a kiépítése a legszükségesebb. Az országos közlekedésfejlesztési beruházás megvalósításáig középtávon a hosszas előkészítési (tervezés, engedélyeztetés) tevékenységek végezhetőek el a projekt keretében.

▪

310. sz. másodrendű országos főút megvalósítása az M3 és M31 gyorsforgalmi utak között (kulcsprojekt) A projekt elsődleges célja a mogyoródi Hungaroring közúti megközelíthetőségének a javítása, az M31 és az M3 gyorsforgalmi utaktól közvetlen kapcsolat kiépítésével. A fejlesztés tervi előkészítése megtörtént, kiviteli tervek is rendelkezésre állnak. A projekt állami beruházás keretében tervezett megvalósítani, így az önkormányzati feladat elsősorban a beruházás helyi eszközökkel való támogatása. A projekt megvalósítása jelentős hatással van Kerepes közép és hosszú távú céljainak megvalósításra, így annak ellenére, hogy nem az Önkormányzat beruházása, mint kulcsprojekt kerül figyelembe vételre.

▪ Turisztikai célú térségi elérhetőséget szolgáló kerékpáros infrastruktúra fejlesztése Kerepes térségi kapcsolatainak fejlesztése céljából kialakítandóak a fő közlekedési irányok mentén és fontosabb célterületek irányába a kerékpáros infrastruktúra elemei. A célterület elsősorban Budapest, Gödöllő, illetve az országos kerékpárút-törzshálózati (pl. Duna menti EuroVelo 6 kerákpárút) elemekhez való kapcsolódás. A fejlesztés előkészítés a projekt részeként tervezett, melynek során meghatározásra kerülnek az egyes szakaszokon szükséges beavatkozások és műszaki tartalom. ▪ Helyi kerékpáros közlekedés fejlesztése A településen belüli kerékpáros közlekedés elősegítése érdekében elsősorban a jelentős forgalmú 3. sz. főút mentén szükséges kerékpárutat/sávot kiépíteni. A további utak esetében a program keretében vizsgálandó, hogy milyen közlekedésbiztonságot növelő forgalomtechnikai intézkedések indokoltak, szükségesek. ▪ Római emlékek ismeretterjesztő, turisztikai célú bemutatása A történelmi örökségre (pl. Csörsz-árok) és a táji adottságokra építve ismeretterjesztő turisztikai célú fejlesztések megvalósítása tervezett. A fejlesztés összekapcsolható a Kálvária dombon és a Szilas-patak mentén megvalósítandó projektekkel, vagy önálló tematikus elemként is megvalósíthatóak. A fejlesztés előkészítése nem kezdődött meg, a program és az érintett helyszín kidolgozása a tervezett projekt része. ▪

Közterületi zöldfelületek megújítása, fejlesztése A hagyományos közparki funkciók, mint a pihenés, a játék, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek funkciói fejlesztendők. Illetve az ezeket összekötő utcákat határoló zöldsávok. A parkok minőségének, esztétikai értékének növelése érdekében több burkolat és virágfelület alakítandó ki. Új játszóterek alakítandóak ki. A meglévő játszóterek, pihenőhelyek berendezéseit új, korszerű, szabvány szerinti felszerelésekre kell cserélni. A közcélú zöldfelületek minőségének javítása érdekében le kell cserélni az elöregedett, beteg fákat, cserjéket, és a gyepfelületet tápanyag-utánpótlását folyamatosan biztosítani kell. Az utcák esetében a hiányzó faegyedek pótlása, illetve új fasorok telepítése tervezett.

▪

Nem szilárd burkolatú utcák kiépítése A település több lakóutcája nem rendelkezik szilárd burkolattal, melyek kiépítése ütemezetten tervezett. Projekt részeként a csapadékvíz elvezést is meg kell oldani, illetve a szükséges szakaszokon a járdákat is ki kell építeni. Többek között ide tartozik pl. a Bajcsy-Zsilinszky utca aszfaltozása, vízrendezése

▪

Járdarendszer felújítása, hiányzó szakaszok építése KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

46


Kerepes esetében elmondható, hogy több olyan utca van még, melyekben nincs megfelelő járda, így a biztonságos gyalogos közlekedés nem biztosított a település egészén. Az egyes szakaszok kiépítése ütemezetten tervezett. Jelenleg konkrét döntés a Hegy utcai járda folytatására van.

▪ Helyi buszjárat fejlesztése A projekt célja a helyi és helyközi közösségi közlekedési kapacitások nagyobb arányú kihasználása a jelenlegi ”körjárat” átszervezésével. Az igényekhez illeszkedő szolgáltatás és járatszervezés kialakítása, az útvonal felülvizsgálata. ITS alkalmazások (Intelligent Transport Systems) felhasználásával rugalmas, széles utazóközönségek kiszolgálni képes rendszer kiépítése. ▪

Csapadékvíz elvezetés rendezése Cél a település teljes csapadékvíz elvezető rendszerének fejlesztése. Középtávon tervezett cél az előkészítő feladatok (komplex vízrendezési terv, engedélyezési tervek, engedélyeztetés) elvégzése, illetve az ütemezett megvalósítás megkezdése. A csapadékvizek elvezetése és visszatartása megoldása mellett a természetes állapotok helyreállítása a Szilaspatak keleti- és nyugati ága mentén, a csapadékvíz felhasználásának maximalizálásával.

▪

Közvilágítási hálózat bővítése, fejlesztése Közvilágítási hálózat fejlesztése a hiányzó szakaszok kiépítésével és a meglévő hálózat energia hatékonyságának növelésével. Az érintett szakaszok a ténylegesen rendelkezésre álló források ismeretében kerül meghatározásra.

▪ Térfigyelő rendszer kiépítése A közbiztonság fokozása és az emberek biztonságérzetének javítása érdekében középtávú cél a kritikus területek meghatározása, a hálózat megtervezése és az indokoltság mértékével összhangban a kiépítés megkezdése. ▪

Leszakadó (szegregált) társadalmi rétegek társadalmi beilleszkedését, felzárkóztatását segítő programok (szociális városrehabilitáció) A projekt átfogó célja Kerepes szegregáltv és szegregációval veszélyeztetett területeinek további leszakadásának megakadályozása, a szegregáció oldása, a szociálisan hátrányos helyzetben lévő polgárok felzárkóztatása, társadalmi befogadásának előkészítése. felzárkóztató programok indítása, a közösségi életbe való bekapcsolásuk. Ezen célt megvalósítása az alábbi három résztevékenység megvalósításával képzelhető el: 1. Aktív közösségi szerepvállalás, mind a szegregált, mind a nem szegregált lakókörnyezetben élők felkészítésével, a szükséges képességek elsajátításának támogatásával. A társadalmi befogadás feltételeinek megteremtése, a diszkrimináció felszámolása a szociális marketing eszközeivel. 2. Integrált, terület alapú megközelítés a kirekesztés és a szegregáció megszüntetéséhez. Ennek eszközei az integrált, terület alapú városrehabilitációs beavatkozások, a lakhatási körülmények javítása, integrált szolgáltatások biztosítása, aktív mentorállási tevékenység. 3. Átmeneti munkaerőpiac létrehozása, a közösségi/szociális gazdaság megalapozása, szociális szövetkezet megalakítása és működtetése. Jelen projekt keretében valósulhatnak meg olyan fejlesztési beruházások is, melyek fizikai teret, alapinfrastruktúrát biztosítanak a tervezett programoknak:

▪ ▪ ▪ 2.3.2

Speciális nevelésű, fejlesztő iskola, Szociális, családsegítő iroda a Gyár utcában, Rendőrségi, körzeti-megbízotti iroda a Gyár utcában.

Pontszerű fejlesztések

Kerepest érintően az akcióterületekhez közvetlenül nem köthető pontszerű fejlesztések elsősorban a társadalomfejlesztési célok megvalósítást szolgálják. A hiányzó és hiányos funkciók pótlására intézményi fejlesztések tervezettek.


47


Néhány fejlesztési programok megvalósításnak helye még nem ismert, a projekt előkészítési folyamatának részeként kerülnek meghatározásra. Így lehetséges, hogy valamely akcióterületen valósulnak meg és tovább erősíthetik annak területi céljait és szinergikus hatásait.

▪

Általános iskola bővítése, energetikai fejlesztése A kerepesi általános iskola tekintetében napjainkra állandósult a kapacitás hiány, melyet tartós megoldásokkal mielőbb meg kell oldani. Az intézmény a KLIK-hez tartozik, de a kapacitáshiány Kerepest érintő probléma, így az Önkormányzatnak közre kell működnie, illetve felvállalnia a probléma megoldását. A környezettudatos, gazdaságos fenntartás érdekében az épület fejlesztése során mindenképpen számba kell venni a megújuló erőforrások kihasználhatóságát (elsősorban napenergia).

▪ Óvoda energetikai fejlesztése Az óvodaépület energetikai tulajdonságainak javítása, figyelembe véve a téli hőmegtartást és a nyári felmelegedést is. Megújuló energiák hasznosítása a létesítmény üzemeltetésében. A projekt teljes műszaki tatalma a megszerezhető források alapján tervezhető és ütemezhető. ▪ Háziorvosi ellátás fejlesztése A háziorvosi ellátó rendszer számos elemében fejlesztésre szorul. A fejlesztés részeként vizsgálandó, hogy a rendelők gazdaságosan a jelenlegi helyükön fejleszthetőek-e, a város jelenlegi és tervezett kiterjedéséhez mérten a megfelelő helyen vannak-e. Vizsgálandó, hogy a tervezett központi és alközponti helyeken előnyösebbe az intézményhálózat fejlesztése. ▪

Idősek otthona Az elöregedő társadalomi folyamatok Kerepest és a térséget is érinti. A mindinkább jelentkező igények kiszolgálása és a lehetőségek megteremtése a közösség és az Önkormányzat közös érdeke. Középtávon reálisan elsősorban a fejlesztés előkészítése a cél. Meg kell határozni a szükségleteket, az adottságokat és a lehetőségeket, melyek alapján kidolgozható a beruházás szükséges léptéke.

▪ Kulturális központ megvalósítása A település városi rangjához, méretéhez, kulturális életének sokszínűségéhez mérten szükséges egy megfelelő befogadóképességű, kulturális rendezvények és események lebonyolításra alkalmas épület. Konkrét program, tervek még nem állnak rendelkezésre. Az előkészítés kezdeti szakaszában kerül kijelölésre a pontos helyszín. ▪

Gödöllői közigazgatási határ mentén tervezett Egészségügyi centrum megvalósulásának elősegítése A tervezett Egészségügyi centrum magánberuházás keretében tervezett. De megvalósulása esetén jelentős gazdasági szereplő lesz Kerepesen belül, illetve a gyógy és egészségi területen a turizmust is erősíti, így az Önkormányzatnak érdeke, hogy a projektet a saját céljaival összeegyezethetően, a lehetőségeihez mérten támogassa. Konkrét intézkedések a fejlesztés érdemi előkészítésének folyamán határozhatóak meg.

▪ Tájház megvalósítása A város múltjának, történelmének, megmaradt tárgyi örökségének a bemutatására szolgáló tájház megvalósítása tervezett. Pontos helyszín még nem került kiválasztása, a tervek elkészítését megelőzően a helyszín kiválasztása is a jövőben fog megtörténni. 2.3.3

Nem beruházási jellegű „Soft” fejlesztések

Kerepest érintően tervezett horizontális fejlesztések a társadalmi megújítást és fejlődést szolgálják, valamint a helyi gazdaság fejlesztését és versenyképességét segítik.

▪ Közösségi tájékoztatási, információs rendszer fejlesztése (”smart city”) Az okos város fogalma ma már a városi élet szinte minden területére értelmezhető, legyen az a közösségi közlekedés, a közigazgatás, a gazdaságfejlesztés, környezetvédelem, mobilitás vagy a turizmus, a sport és a KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

48


kultúra. Mivel a megoldásszállítói oldalon szinte folyamatosan jelennek meg újdonságok, új lehetőségek és új kihívások is, ezek feltérképezése és a Kerepesi sajátosságokhoz illeszkedő ez irányú koncepció kidolgozása az első feladat. Törekedni kell európai partnerségi hálókhoz való kapcsolódásra a tudástranszfer érdekében, illetve keresni kell az ez irányú EU-s finanszírozású pályázatokon való részvételt a rendszeres időszakonként frissített koncepció alapján. A Polgármesteri Hivatal az okos város tematikában a jövőben elsősorban mint szolgáltató, de akár mint tudásközpont is megjelenhet a lakosság és a helyi gazdaság felé. Cél a „Smart City” alkalmazások kiterjesztése a közigazgatás egyszerűsítése, a hozzáférési lehetőség szélesítése és térinformatikai rendszer fejlesztése területére. Az ehhez szükséges hivatali és közösségi alkalmazások fejlesztése, telepítése.

▪ Közösségi szabadidős programok, rendezvények A különböző társadalmi csoportok, nemzetiségi-, vallási hovatartozású és korcsoportú lakosság összekovácsolása, közösségépítés változatos és figyelemfelkeltő programokkal. Kidolgozandó lehetséges elemek: ▪ Az idősek életminőségének javítása, aktív és egészséges idősödés biztosítása szolgáltatásfejlesztéssel. ▪ Egészségfejlesztési terv kidolgozása. A helyi lakosság életminőségének javítása. Hosszútávon fenntartható, egészséges városi környezet biztosítása az egészség megőrzéséhez. Az egészség műveltség fejlesztése. ▪ A társadalmi kohéziót, a Kerepesi egységes identitást erősítő közösségi programok szervezése. ▪

Gazdaságfejlesztő intézkedések Kerepes jövőbeni fejlődése szempontjából meghatározó a helyi vállalkozások regionális versenyképességének alakulása, illetve új vállalkozások megjelenése. A vállalkozások fejlődésének elősegítése és ösztönzése érdekében számos intézkedést és programot tervez Kerepes. A tervezett programok elsősorban gazdasági ágazat szerint differenciálják és specifikusan igyekeznek megcélozni a potenciális vállalkozásokat. Az alábbi „soft” elemek merültek fel mind kidolgozandó és végrehajtandó programok: ▪ Mezőgazdasági termelésre alapuló gazdaság segítése. Egyéni, unikális – akár történelmi hagyományokkal is rendelkező – mezőgazdasági termelés elősegítése. ▪ Központi és alközponti frekventált területeken a terület jellegéhez illeszkedő vendéglátó helyek létrehozásának elősegítése, támogatása, melyek egyúttal fontos színterévé válhatnak a helyi közösségi életnek, illetve segítik az idegenforgalom fejlődését, kiszolgálást. ▪ Induló vállalkozásoknak inkubátorház szolgáltatások (háttér infrastruktúra, szolgáltatások). ▪ Gazdasági és munkaerő-piaci szereplők együttműködésének ösztönzése és foglalkoztatási programok ▪ A közvetlen párbeszéd erősítése a jelen levő gazdasági szereplőkkel. ▪ Gazdasági életet támogató önkormányzati IT rendszerek fejlesztése. A helyi gazdasági lehetőségeket, adottságokat nyilvántartó, a jelenlévő és új gazdasági szereplőket és munkavállalókat segítő információs rendszerek kiépítése.

▪

Megújuló energiaforrások széles körben való alkalmazásának elősegítése Komplex programok, előadások, kampányok megrendezése. Tervezési, szabályozási és támogatási intézkedések kidolgozása és bevezetése (pl.: a lakosság érdekeltté tétele a megújuló energiák használatában, stratégiák készítése) A program léptéke és lehetőségeit elsősorban a megszerezhető támogatási források fogják meghatározni. 2.4

A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz

Kerepes tervezett fejlesztései kapcsolódnak egymáshoz, erősítve egymásra gyakorolt pozitív hatásukat. A projekttípusok közötti átfedés (pl. egy meghatározott akcióterületen megvalósuló kulcsprojekt, vagy egy hálózatos projekt akcióterületen megvalósuló elemei) kifejezetten pozitív szinergiákat eredményezhet. Az egyes fejlesztési projektjavaslatok és a középtávú városi célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze. (Számos fejlesztés több célhoz is kapcsolódik, ebben az esetében a legerősebb és a település egésze szempontjából a fontosabb kapcsolat kerül megjelenítésre.) KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

49


9. táblázat Tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégia céljaihoz Középtávú városi célok (tematikus célok)

Tervezett városközpont

T1. Helyi gazdaság fejlesztése

▪ Köz- és

▪

T2. Közszolgáltatá sok fejlesztése, térségi szerepkör erősítése

▪ Kereskedelmi-,

magánfejlesztéseket megalapozó közlekedési- és közműinfrastruktúra fejlesztések Nem termelő jellegű gazdasági tevékenységek megtelepedésének elősegítése

Történelmi, idegenforgalmi alközpont

Tervezett városi alközpont szolgáltató gazdasági funkciók fejlődésének elősegítése a közterületek fejlesztésével

▪ Új polgármesteri hivatal ▪

▪

Hálózatos projektek

szolgáltató (kereskedelem, vendéglátás) üzletek fejlődésének elősegítése

▪

▪

▪

T4. Természeti és épített környezet fejlesztése, értékeinek megóvása

▪ Dinamikus és rugalmas, ▪ Alközponti funkcióhoz fejlesztéseket megalapozó, ösztönző közterületi fejlesztések

▪

kapcsolódó közösségi zöldfelület fejlesztése (park, játszótér)

▪

▪ Szabadtéri ▪

rendezvényterület kialakítása Szilas patak völgyének és a Kálváriadomb szabadidős, turisztikai hasznosítása Kalandpark kialakítása

▪

ismeretterjesztő, turisztikai célú bemutatása

funkcióbővítő felújítása

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

fejlesztése Térfigyelő rendszer kiépítése Leszakadó (szegregált) társadalmi rétegek társadalmi beilleszkedését, felzárkóztatását segítő programok

▪ Római emlékek

▪ ▪ Tiszttartó ház közösségi ▪

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.

gazdasági területek külső infrastrukturális feltételeinek az előkészítése M31 melletti gazdasági terület külső infrastrukturális feltételeinek az előkészítése

▪ Helyi buszjárat

▪


Pontszerű projektek

▪ Meglévő kereskedelmi- ▪ 3. sz. főút menti északi ▪ Gödöllői közigazgatási

▪

építése

HÉV Kerepes megálló – Szabadság út térsége

50

határ mentén tervezett Egészségügyi centrum megvalósulásának elősegítése

▪ Általános iskola ▪ ▪ ▪

bővítése, energetikai fejlesztése Háziorvosi ellátás fejlesztése Idősek otthona Kulturális központ megvalósítása


▪ Gazdaságfejlesztő intézkedések

▪ Közösségi tájékoztatási, információs rendszer fejlesztése (”smart city”)

▪ Tájház megvalósítása

▪ Közösségi szabadidős

▪

▪

programok, rendezvények


T5. Város közműellátásnak közlekedési infrastruktúrájának javítása

és

▪ Szilasliget HÉV megálló ▪ környezetének fejlesztése

▪

▪ Kerepes HÉV megálló ▪

környezetének fejlesztése Szabadság út – Széphegy út közötti HÉV vonal alatti átjáró kiszélesítése

▪ 3.sz. főút menti

▪

▪

▪ ▪ ▪ ▪ ▪ T6. Energiahatéko nyság növelése

▪

▪

▪


▪

közterületek rendezése, kereskedelmiszolgáltató tevékenységek versenyképességének erősítése érdekében 310. sz. másodrendű országos főút megvalósítása az M3 és M31 gyorsforgalmi utak között Turisztikai célú térségéi elérhetőséget szolgáló kerékpáros infrastruktúra fejlesztése Helyi kerékpáros közlekedés fejlesztése Közterületi zöldfelületek megújítása, fejlesztése Nem szilárd burkolatú utcák kiépítése Járdarendszer felújítása, hiányzó szakaszok építése Csapadékvíz elvezetés rendezése

▪ Közvilágítási hálózat bővítése, fejlesztése

51

▪

▪

▪ Óvoda energetikai fejlesztése

▪

Megújuló energiaforrások széles körben való alkalmazásának elősegítése


2.5

A fejlesztések ütemezése

A következő szempontok figyelembevételével történt meg a tervezett fejlesztések lehetséges ütemezése, amelyet a források rendelkezésre állása, illetve a változó külső körülmények a későbbiekben módosíthatnak:

▪

indokoltság, szükségesség: ▪ a fejlesztések időszerűsége, ▪ a fejlesztések egymásra épülése, ▪ a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, ▪ a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága,

▪

hatások: ▪ a fejlesztések hatása a város egészére, ▪ a fejlesztések hasznossága a lakosság számára, ▪ a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása,

▪

finanszírozás és fenntarthatóság: ▪ a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, ▪ a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, ▪ a bevonható magánforrások mértéke, ▪ a létrehozott javak fenntarthatósága.


2023

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

Projekt megnevezése Akcióterületi projektek 1. Akcióterület Új polgármesteri hivatal építése (kulcsprojekt) Köz- és magánfejlesztéseket megalapozó közlekedési- és közműinfrastruktúra fejlesztések Dinamikus és rugalmas, fejlesztéseket megalapozó, ösztönző közterületi fejlesztések Szilasliget HÉV megálló környezetének fejlesztése Nem termelő jellegű gazdasági tevékenységek megtelepedésének elősegítése 2. Akcióterület Alközponti funkcióhoz kapcsolódó közösségi zöldfelület fejlesztése (park, játszótér) Kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági funkciók fejlődésének elősegítése 3. Akcióterület Szabadtéri rendezvényterület kialakítása Tiszttartó ház közösségi funkcióbővítő felújítása Szilas patak völgyének és a Kálváriadomb szabadidős, turisztikai hasznosítása Kalandpark kialakítása 4. Akcióterület Kerepes HÉV megálló környezetének fejlesztése Szabadság út – Széphegy út közötti HÉV vonal alatti átjáró kiszélesítése Meglévő kereskedelmi-szolgáltató (kereskedelem, vendéglátás) üzletek fejlődésének elősegítése Hálózatos fejlesztések 3. sz. főút menti közterületek rendezése, kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek versenyképességének erősítése érdekében 3. sz. főút menti északi gazdasági területek külső infrastrukturális feltételeinek az előkészítése M31 melletti gazdasági terület külső infrastrukturális feltételeinek az előkészítése 310. sz. másodrendű országos főút megvalósítása az M3 és M31 gyorsforgalmi utak között (kulcsprojekt) Turisztikai célú térségéi elérhetőséget szolgáló kerékpáros infrastruktúra fejlesztése Helyi kerékpáros közlekedés fejlesztése

2015

10. táblázat A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése 2015-2023

52

Kerepes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Római emlékek ismeretterjesztő, turisztikai célú bemutatása Közterületi zöldfelületek megújítása, fejlesztése Nem szilárd burkolatú utcák kiépítése Járdarendszer felújítása, hiányzó szakaszok építése Helyi buszjárat fejlesztése Csapadékvíz elvezetés rendezése Közvilágítási hálózat bővítése, fejlesztése Térfigyelő rendszer kiépítése Leszakadó (szegregált) társadalmi rétegek társadalmi beilleszkedését, felzárkóztatását segítő programok (szociális városrehabilitáció) Pontszerű fejlesztések Általános iskola bővítése, energetikai fejlesztése Óvoda energetikai fejlesztése Háziorvosi ellátás fejlesztése Idősek otthona Kulturális központ megvalósítása Gödöllői közigazgatási határ mentén tervezett Egészségügyi centrum megvalósulásának elősegítése Tájház megvalósítása Nem beruházási jellegű „Soft” fejlesztések Közösségi tájékoztatási, információs rendszer fejlesztése (”smart city”) Közösségi szabadidős programok, rendezvények Gazdaságfejlesztő intézkedések Megújuló energiaforrások széles körben való alkalmazásának elősegítése

2.6

A fejlesztések összehangolt vázlatos pénzügyi terve

Az ITS készítésnek időszakában rendelkezésre álló információk alapján Kerepesnek Pest megyei viszonylatban is jelentősen korlátozottak a lehetőségei Operatív Programok keretében Európai Uniós források megszerzésére. Ezért a finanszírozás forrásának meghatározásakor elsősorban az Önkormányzat saját költségvetése, magántőke és hazai költségvetés terhére állami támogatás jöhet szóba. Mivel önkormányzati saját forrásból csak a tervezett fejlesztések töredékét tudja megvalósítani, a bevonható magántő és állami támogatás mértéke pedig számos külső tényezőtől is függ, megvizsgálásra került, hogy az OP-k támogathatósági feltételrendszerének módosítása esetén mely OP-ból nyílhat lehetőség a megvalósíthatóságra. A megszerezhető támogatások ágazati jellegük szerinti nagysága sem ismert. Ezért a stratégia részeként megfogalmazott programok és projektek összességében nagyobb portfóliót képviselnek, mint amit a város meg tudna valósítani az adott időszakban, de ez nyújt lehetőséget, hogy minden megnyíló forráslehetőség kihasználható legyen. A projektek előkészítettségének alacsony szintje miatt és a bevonható külső források nagyfokú bizonytalansága miatt számos projekt költségvetése jelenleg nem becsülhető meg és a későbbiekben, a projektek részletes kidolgozása során kerül meghatározásra. A tervezett fejlesztések lehetséges forrásai kapcsán a 2014-2020 támogatási időszakban szóba jöhető operatív programok:

▪

Pest megye települései számára településfejlesztési céljaik finanszírozására elsősorban a Versenyképes Közép Magyarország Operatív Program (VEKOP) jöhet szóba. A VEKOP fő küldetése és átfogó célja, hogy biztosítsa a Közép-Magyarországi régió fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, valamint a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentését. A fő célkitűzést megvalósító három fő stratégiai cél lényegét és az ezekhez tartozó fő beavatkozási irányokat a következőképpen lehet összefoglalni: ▪ A regionális gazdasági teljesítmény intelligens és fenntartható növelése ▪ A foglalkoztatás növelését segítő társadalmi környezet fejlesztése KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

53


▪

A versenyképességet és a társadalmi együttműködést is szolgáló közösségi fejlesztések egy élhetőbb környezet kialakulása érdekében

▪

Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig.

▪

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célkitűzése, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg.

▪

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése.

A projektek konkrét megvalósítási időszakát megelőzően specifikusan vizsgálandó, hogy mely egyéb nemzetközi támogatási alapból lehet esetlegesen a megvalósítást segíteni:

▪ ▪

Központi EU-s megvalósítású programok (pl. Horizon 2020, URBACT), Bilaterális programok (pl. Norvég Alap, Svájci Alap).

11. táblázat A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Indikatív költségvetés (millió Ft)

Projekt megnevezése

Finanszírozás lehetséges forrása

Akcióterületi projektek 1. Akcióterület Új polgármesteri hivatal építése

NA

Köz- és magánfejlesztéseket megalapozó közlekedési- és közműinfrastruktúra fejlesztések

NA

Dinamikus és rugalmas, fejlesztéseket megalapozó, ösztönző közterületi fejlesztések

NA

Szilasliget HÉV megálló környezetének fejlesztése

NA

Nem termelő jellegű gazdasági tevékenységek megtelepedésének elősegítése

NA

önkormányzati állami, magán önkormányzati magán önkormányzati önkormányzati (VEKOP, IKOP) önkormányzati GINOP

2. Akcióterület Alközponti funkcióhoz kapcsolódó közösségi zöldfelület fejlesztése (park, játszótér)

NA

Kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági funkciók fejlődésének elősegítése

NA

önkormányzati magán, (VEKOP) önkormányzati magán

3. Akcióterület Szabadtéri rendezvényterület kialakítása

NA

Tiszttartó ház közösségi funkcióbővítő felújítása

NA

Szilas patak völgyének és a Kálváriadomb szabadidős, turisztikai hasznosítása

NA

Kalandpark kialakítása

NA

önkormányzat magán, (VEKOP) önkormányzat magán, (VEKOP) önkormányzat (VEKOP) önkormányzati magán

4. Akcióterület Kerepes HÉV megálló környezetének fejlesztése KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

NA

önkormányzati (VEKOP, IKOP) 54

Kerepes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szabadság út – Széphegy út közötti HÉV vonal alatti átjáró kiszélesítése

100

Meglévő kereskedelmi-szolgáltató (kereskedelem, vendéglátás) üzletek fejlődésének elősegítése

NA

Hálózatos fejlesztések 3. sz. főút menti közterületek rendezése, kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek versenyképességének erősítése érdekében

NA

3. sz. főút menti északi gazdasági területek külső infrastrukturális feltételeinek az előkészítése

NA

M31 melletti gazdasági terület külső infrastrukturális feltételeinek az előkészítése

NA

310. sz. másodrendű országos főút megvalósítása az M3 és M31 gyorsforgalmi utak között

NA

Turisztikai célú térségéi elérhetőséget szolgáló kerékpáros infrastruktúra fejlesztése

NA

Helyi kerékpáros közlekedés fejlesztése

NA

Római emlékek ismeretterjesztő, turisztikai célú bemutatása

NA

Közterületi zöldfelületek megújítása, fejlesztése

NA

Nem szilárd burkolatú utcák kiépítése

NA

Járdarendszer felújítása, hiányzó szakaszok építése

NA

Helyi buszjárat fejlesztése

NA

Csapadékvíz elvezetés rendezése

NA

Közvilágítási hálózat bővítése, fejlesztése

NA

Térfigyelő rendszer kiépítése

10

Leszakadó (szegregált) társadalmi rétegek társadalmi beilleszkedését, felzárkóztatását segítő programok (szociális városrehabilitáció) Pontszerű fejlesztések

NA

Általános iskola bővítése, energetikai fejlesztése

NA

Óvoda energetikai fejlesztése

NA

Háziorvosi ellátás fejlesztése

NA

Idősek otthona

NA

Kulturális központ megvalósítása

NA

Gödöllői közigazgatási határ mentén tervezett Egészségügyi centrum

NA

Tájház megvalósítása

NA

önkormányzati állami önkormányzati magán önkormányzati magán önkormányzati magán önkormányzati magán állami önkormányzati (VEKOP) önkormányzati (VEKOP) önkormányzati állami önkormányzati magán önkormányzati magán önkormányzati önkormányzati állami, magán önkormányzati állami, (VEKOP) önkormányzati (VEKOP) önkormányzati (VEKOP) önkormányzati állami, (VEKOP) önkormányzati állami, (VEKOP) önkormányzati állami, (VEKOP) önkormányzati állami, (VEKOP) önkormányzati magán önkormányzati állami, (VEKOP) magán önkormányzati magán, (VEKOP)

Horizontális fejlesztések Közösségi tájékoztatási, információs rendszer fejlesztése (”smart city”)

NA

Közösségi szabadidős programok, rendezvények

NA

Gazdaságfejlesztő intézkedések

NA


NA


önkormányzati állami, (VEKOP) önkormányzati állami, (VEKOP) önkormányzati állami, (VEKOP) önkormányzati állami, (VEKOP)

55


3

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM

Az Anti‐szegregációs Terv a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Célja, hogy a város javítsa azon területeinek helyzetét, ahol:  a szegregációnak már jelei mutatkoznak, illetve  a népesség egy része szegregáltan él. A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges. Szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. A lehatárolás a 314/2012-es Kormányrendelet 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján történik. A lehatárolás során a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kiválasztása történik meg, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. Azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. Kerepes városára a következő szegregációs mutatók érvényesek:  Szegregált terület, amelynél a szegregációs mutató értéke:nagyobb vagy egyenlő, mint 35%  Szegregációval veszélyeztetett terület, amelynél a szegregációs mutató értéke: nagyobb vagy egyenlő, mint 30%, de kisebb, mint 35% A kormányrendelet azt is meghatározta, hogy szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet különböző típusú antiszegregációs intézkedéseket különböztet meg: 1. a szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó, 2. a fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések, 3. a szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések. 3.1

A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása

Az Anti-szegregációs Intézkedési Terv készítése során Kerepes Város felmérte azokat a területeket, melyeken a szegregáció előrehaladott, illetve ahol a szegregátumok kialakulásának veszélye jelentős, e mellett kidolgozta a szegregáció oldásához, és újabb szegregátumok kialakulásának megakadályozásához szükséges programok irányelveit. Az Anti-szegregációs Terv készítése során a helyzetfeltárás megállapításaira támaszkodva csak azok a szegregációval veszélyeztetett területek kerültek figyelembe vételre, ahol a problémák jelentősebb számú lakosságot érintenek. A Megalapozó munkarészek összefoglalásának 3. fejezetében a KSH 2011-es népszámlálásra támaszkodó adatszolgáltatása alapján került sor a szegregációval veszélyeztetett területek, illetve a szegregátumok beazonosítására és lehatárolására. E szerint Kerepes városban a szegregációs mutató (a 8 általános iskolai osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosság aránya az aktív korúakon belüli) értéke alapján egy egy városszövetbe ágyazott szegregátum (2-es jelű) és egy kevésbé jó városszerkezeti pozícióban lévő szegregátum (1-es jelű) terület található.


56


1. számú szegregált terület (Gyár utca belterületi része – Szilas utca által határolt terület) A 2011-re kiszámolt szegregációt jelző mutató3értéke a határérték feletti, 70,1% volt. A terület a város déli szélén található, jellemző beépítési módja zártkert, hétvégiházas üldülőterület, a szegregált rész a Gyár utca Szilas utcával párhuzamos részére koncentrálódik. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 61,1%, ami rendkívül magas a városi átlaghoz (4,6%) képest. A lakások 16,7%-a egyszobás. A területen 18 lakásban és 115 lakó él. Korösszetételük a városi átlagnál kedvezőbb: a 0-14 éves korú gyermekek aránya a városi átlag kétszerese (33,6%,), a 60 éves vagy annál idősebb generáció nem lakja a területet.. Az itt élő népesség nagyon alacsony iskolázottságú. Az aktív korúak 83,1%-a legfeljebb alapfokú végzettségű. A 15 és 64 év közöttiek foglalkoztatási aránya 18,2%, ami jóval elmarad a városi átlagtól (58,7%). Majdnem minden foglalkoztatott az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokba tartozik (92,9%). 2. számú szegregált terület (HÉV – Mogyoródi út – Mogyoródi út páros oldala – Nap utca) a városszerkezetbe integráltan található. Jellemző beépítési formája a kertes, családi házas beépítés. A leromlott részek a HÉV közelében találhatók. A szegregációs mutató értéke 40,5%. A területen 2011-ben 18 lakás volt, melynek – a városszéli szegregátumhoz képest jóval kisebb része – 27,8%-a tartozik az alacsony komfortfokozatúak közé, ám ez még mindig jóval (hatszor) meghaladja a városi átlagot. A területen 69 fő élt. A lakók 53,6%-a a 15-59 éves aktív korosztályba tartozott. A 60 éves és idősebb népesség aránya 18,8%, a 0-14 éveseké pedig 17,2% volt. Az itt élő népességben magas az alacsonyan iskolázottságúak aránya: az aktív korúak majdnem fele (45,9%) legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatottság szintje 32,5%. A háztartásoknak csak 29,2%-a olyan, melyben egyetlen foglalkoztatott sem volt. A foglalkoztatottak 70,0%-a alacsony presztízsű munkát végzett. A munkanélküliségi ráta magas, 40,9%, a tartós munkanélküliek aránya 27,3% volt, többszöröse a városi átlagnak, de fele akkora, mint a másik szegregátumban tapasztalt érték. Községszéli település – Külterület A Községszéli település szegregátum az 1. szegregátum, a Gyár utca külterületi folytatásánál található a város déli szélén. A volt zártkerti terület jelenlegi területfelhasználása hétvégiházas üdülőterület. A területen 40 lakóegységben összesen 129 fő él. A szegregációs mutató értéke 45,9%. A területen az alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások aránya nagyon magas, 37,5%. Az itt élők korösszetétele nem kirívóan ugyan, de kismértékben fiatalabb a városi átlagnál. A 15-64 év közöttiek foglalkoztatottsági aránya 36,2%. A szegregátum területén élők körében a munkanélküliségi ráta 33,3%. A tartósan munkanélküliek aránya 23,5%. A szegregátum területén a városi átlagtól jelentősen elmarad a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a szegregátumban ez az arány 5,1%. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül rendkívül magas, 60,0%. A szegregátumban élő foglalkoztatottak nagyobb része alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatott, összesen 64,7%.

3.2

A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések

A szegregációval veszélyeztetett területeken területi alapú beavatkozásokat kell tervezni, amelyek eszközei közé az alacsony státuszú népesség koncentrációjának csökkentése, a társadalmi integráció erősítése, a munkaerőpiac, oktatás, szociális, társadalmi kirekesztettség mértékének csökkentése tartoznak.

3 A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon

belül


57


Lakhatási problémák kezelése A szegregált területek gyakori jellemzője a kedvezőtlen összetételű lakásállomány (leromlott fizikai állapotú, alacsony komfortfokozatú, gyakran egészségre veszélyes házak koncentrált megjelenése). A lakásállomány összetételén komfortosítással, esetleg bontással és új lakás építésével lehet változtatni. A cél a rossz minőségű lakásállomány felszámolása, illetve a jobb minőségű lakások esetében azok komfortosítása, korszerűsítésének elősegítése, melynek eredményeként a területen élők lakhatási körülményei közelebb kerülnek a városi átlaghoz. Mivel az önkormányzat tervei között nem szerepel a szegregátum felszámolása, a korábbi tapasztalatok alapján a legjobban működő megoldás a lakásoknak a lakók aktív közreműködésével történő rendbe hozatala látszik. Ebben a folyamatban az önkormányzat koordináló szerepet vállal, részt vesz a területen élők támogatásához szükséges források felderítésében, pályázásában, illetve a munka elvégzésének irányításában. Munkaerőpiaci integráció elősegítése A foglalkoztatási lehetőségek bővítése és a foglalkoztathatósághoz szükséges készségek és képességek kialakítása, fejlesztése, a munkaerőpiaci integráció a szegregált, illetve a szegregációval veszélyeztetett területen élők helyzetének javításához kapcsolódó egyik kulcskérdés. Az itt élő – főként roma és ezen belül is a fiatalabb népesség – munkaerő-piaci integrációjának elősegítésére, elsősorban szakképzéssel és új munkahelyek teremtésével van mód. Az elhelyezkedés elősegítéséhez olyan információkra van szükség, melyek a tartósan munkanélküliekhez általában nem jutnak el. Az információ áramlást a Foglalkoztatási Információs Pont (FIP) szolgálhatja. Az információs ponton mindenképpen legalább egy olyan szociális területen járatos tanácsadót javasolt tartósan alkalmazni, aki ismeri a szegregátumban élő fiatal lakossággal kapcsolatot tart, tájékoztatja őket a lehetőségekről. A fiatalok közül ugyanis igen sokan válnak ún. pályakezdő munkanélkülivé. Az ő számukra, már az iskolai tanulmányaik befejezésének évében karriertervezést javasolt biztosítani. A munkaerőpiacra történő visszavezetésnek egyik első lépése lehet a városrehabilitáció folyamata során a munkanélküliek, illetve a szegregátumokban élők aktív bevonása. Az Önkormányzat vállalja, hogy a jövőbeni fejlesztések esetén törekszik arra, hogy a jelenleg alacsony státusú területen lakók minél nagyobb részben legyenek bevonva a városban zajló fejlesztési programok megvalósításában (különös tekintettel az építési, felújítási munkákra). Ezen cél megvalósítása érdekében az Önkormányzat vállalja, hogy a pályázatok kiírásában szerepelteti azt a feltételt, hogy azon pályázók előnyben részesülnek, akik a megvalósítás során a városban lakó alacsony státuszú lakosságot bevonják a kivitelezési munkák végrehajtásába. Az önkormányzat mellett a szükség van más foglalkoztatók - a helyi befektetők és civil szervezetek munkahelyteremtésének ösztönzésére is. Egyik lehetséges út, az új vállalkozások adókedvezménnyel történő segítése. A másik olyan koordináló szerep, mely a pályázati lehetőségek koordinálásán keresztül vonja be a szervezeteket a programba. Az önkormányzatnak tehát ezen a területen főleg koordináló, szervező szerep jutna. A munkaerőpiaci integráció egyik jelentős gátja az alacsony képzettségi szint. Mivel a szegregációval veszélyeztetett területén élők iskolai végzettsége alacsony, többségük funkcionális analfabéta, a képzések tervezésénél ezt figyelembe kell venni. A helyi tapasztalatok szerint a fiatalok a leginkább bevonhatók, akik esetében az iskola befejezése, szakmatanulás elősegítése, érettségi megszerzése lehet az egyik cél. Ennek elérését segíthetik a tanoda, az Arany János Tehetséggondozó Program és a Digitális Középiskola. A Hátrányos Helyzetűek Oktatása (H2O) Program, mely egy olyan tanítási-nevelési módszer, mely elősegíti a különbözőképpen szocializált, eltérő kulturális háttérrel rendelkező gyermekek együttműködési készségét. A „Második esély” iskoláinak nevezett középiskolák, szakiskolák rendszere, melyek megkísérlik még időben elősegíteni a szociálisan hátrányos és veszélyeztetett életkörülmények között élő csoportok integrációját, illetve reintegrációját, munkaerőpiaci helyzetük javítását, hogy legalább a pályakezdők ne váljanak tartósan munkanélkülivé. A szakmákat azonban nem elég oktatni. A tartós sikerhez biztosítani kell, hogy a képzést elvégzettek számára tartós foglalkoztatást is biztosítani lehessen. 3.3

A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések

Kerepes város elkötelezett a szegregáció mérséklésének irányában, ezért arra törekszik, hogy a tervezési időszak fejlesztései semmiképpen ne erősítsék a szegregációt. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

58


Ezen cél elérése érdekében a településen zajló rehabilitációs programo(ka)t úgy kell kidolgozni, hogy a szegregált területek lakóinak aktív bevonását elősegítse. Fel kell mérni a hátrányos helyzetben élők képzettségét és gyakorlatát, és személyes tervet kell készíteni bevonhatóságuk szintjére és mértékére. Arra kell törekedni, hogy az előző alfejezetben megfogalmazott intézkedések lehetőség szerint minél nagyobb arányban jelenjenek meg a tervezett feljesztésekben. Akár anti-szegregációs tartalmú projektek-elemek kidolgozásával, akár nagyobb volumenű akcióterületi vagy tematikus projektként. A projektek előkészítésénél hangsúlyt kell fektetni a társadalmi párbeszédre, a partnerség kialakítására és megerősítésére. Fontos, hogy a partnerség túllépjen a szokásos formákon, és valóban aktív együtt-gondolkodás jöjjön létre (ezáltal megakadályozható a vélt vagy valós társadalmi konfliktusok manifesztálódása); 3.4

A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések

A leszakadást olyan külső társadalmi-gazdasági folyamatok erősíthetik, melyek esetében a város mozgásterülete korlátozott lehet. Ilyen például a gazdasági válság, mely a hátrányos helyzetben élőket érintette a legerősebben. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a város területén elszórtan élő alacsony iskolai végzettségű, a munkaerőpiacról kiszakadó rétegek, illetve a szegregátumokban élők, akik halmozottan hátrányos helyzetben vannak. Ezt a helyzetet a város célzott munkaerő-piaci beavatkozásokkal oldhatja. A válsághoz köthető, az utóbbi időben növekvő forráshiány jelentős mértékben az oktatást, a szociális és egészségügyi ellátást érintette. Ezek azok a területek, melyeken meghozott intézkedéseknek igen jelentős szerepe lehetne a szegregáció mérséklésében. Mindezek miatt az önkormányzatnak lehetőségein belül igyekeznie kell a feladatok elvégzéséhez szükséges külső (pl. pályázati források) felderítésére és becsatornázására. A külső folyamatok mellett a város belső folyamatai is elindíthatják vagy éppen megállíthatják a szegregáció terjedését. A városrészek fizikai állapotának változása, egyes területek hirtelen romlása fokozhatja a szegregációval veszélyeztetett területek kialakulását. Ennek elkerülésére az önkormányzat monitoringgal és szükség esetén kisebb beavatkozásokkal vagy azok elősegítésével akadályozhatja meg a helyzet további romlását. Spontán folyamat eredményeként megjelenhetnek szolgáltatáshiányos városrészek. Ha ennek fennáll az veszélye, akkor az önkormányzatnak át kell gondolnia, hogy mely helyben elérhető közszolgáltatásokra van igény a lakosság körében, illetve hogy esetlegesen milyen támogatásokkal tudja helyben tartani a vállalkozásokat. A város egyes területeire (városon kívüli részekre, más településekről a városba) irányuló migráció átalakíthatja a térbeni-társadalmi szerkezetet. Az önkormányzat tudatos várospolitikával, a fejlesztések megtervezésével, hatásainak térbeli elemzésével ellene hathat a meglévő szegregátumok területi növekedésének, új szegregációval veszélyeztetett területek kialakulásának.


59


4

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

4.1

Külső összefüggések

A fejezet célja annak bemutatása, hogy a stratégia hogyan illeszkedik a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákhoz és a területfejlesztési tervdokumentumokhoz. Ez az egyes tervdokumentumok tételes vizsgálatával történik, dokumentumonként. Minden alacsonyabb szintű terv a célrendszerét a felette álló – magasabb szintű – terv célrendszerét figyelembe véve, azokhoz igazítva alakítja, így az alacsonyabb szintű tervek egyre részletesebben dolgozzák ki a kitűzött célokhoz vezető konkrét megoldásokat, javaslatokat. 4.1.1

Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz

A 2014 januárjában elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)4 négy hosszú távú – 2030-ig szóló – átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg, amelyekhez az ITS tematikus célkitűzései szorosan illeszkednek. 12. táblázat Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az OFTK specifikus céljaihoz OFTK specifikus céljai 1. Versenyképes, innovatív gazdaság

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T1. Helyi gazdaság fejlesztése

Területi célok

Szakpolitikai célok

T5. Város közműellátásnak és közlekedési infrastruktúrájának javítása 2. Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság


3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás 4. Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I


5. Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom 6. Jó állam, szolgáltató állam és biztonság 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme






T4. Természeti és épített környezet fejlesztése, értékeinek megóvása T6. Energiahatékonyság növelése

1. Az ország makroregionális szerepének erősítése 2. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat


3. Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése 4. Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése

-


T3. Szabadidős, kulturális közösségi élet és idegenforgalmi vonzerők fejlesztése T4. Természeti és épített környezet fejlesztése, értékeinek megóvása

Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról

4


60

Kerepes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája OFTK specifikus céljai 5. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés 6. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

4.1.2

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T1. Helyi gazdaság fejlesztése

T5. Város közműellátásnak és közlekedési infrastruktúrájának javítása T5. Város közműellátásnak és közlekedési infrastruktúrájának javítása

Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2030

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2012. január 1. napján hatályba lépett módosítása következtében a megye vált a területfejlesztés egyik legfontosabb területi szintjévé. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei területfejlesztési program a koncepcióban meghatározott célrendszerre építve fogalmaz meg prioritásokat és szükséges intézkedéseket, ezért jelen ITS illeszkedését a megyei fejlesztési elképzeléshez a pest megyei fejlesztési koncepcióban megfogalmazott stratégiai célokhoz való illeszkedésen keresztül vizsgáljuk.

Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában

területhasználat, épített és környezeti értékek megóvása és fejlesztése

kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térség- központok és á kö koordinált tük kö l térségfejlesztés, k dé ét é lőpolicentrikus á i kö l ktelepülési struktúra, takarékos Tervezett,

A fejlődésben elmarad Szobi és Nagykátai illetve lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos té ttérség ktú kikohéziójának l k lá é d kéb A javítása érdekében a megye belső közlekedési

Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás intézményrendszerének erősítése A gazdaság teljesítményének, hatékonyságának és stabilitásának erősítése, több lábon álló gazdaság, a technológia és tudásintenzív, valamint a foglalkoztatást ő ítő á t k ki úl tt f jl Gazdasági húzótérségeink innovációs teljesítményének, versenyképességének, exportjának növelése

Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítás, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra

ITS középtávú tematikus célok T1. Helyi gazdaság fejlesztése

Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a megye belső kapcsolati hálójának fejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása

Pest Megye Területfejlesztési Koncepció stratégiai célok

A szociális és közbiztonság megerősítés, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe helyezése, „családbarát” megye, a társadalmi bizalom erősítése

13. táblázat Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció és az ITS stratégai céljai

T2. Közszolgáltatások fejlesztése, térségi szerepkör erősítése T3. Szabadidős-rekreációs, sport célú, közösség építő és idegenforgalmi fejlesztés T4. Természeti és épített környezet fejlesztése, értékeinek megóvása T5. Város közműellátásnak és közlekedési infrastruktúrájának javítása T6. Energiahatékonyság növelése

4.1.3

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia

A Kormány által 2013 márciusában elfogadott dokumentum a 2012-2024-es időszakra vonatkozik és a fenntarthatóság felé való átmenet céljait és teendőit foglalja össze. A dokumentum – többek között – kimondja, KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

61


hogy a benne foglalt „a magyar nemzet hosszú távú sikeres fennmaradását célzó alapelveket és stratégiai célkitűzéseket” a jogalkotásban – többek között a költségvetés elfogadásakor – és a szakpolitikai stratégia- és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. Mindezek alapján szükséges az ország számára rendelkezésre álló hazai, vagy uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésekor a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiájának (a továbbiakban: NFFK) elveit érvényesíteni. A NFFK célja mindemellett, hogy „hozzájáruljon egy nemzeti egyetértés kialakulásához a fenntarthatóságról. A fenntarthatóság ugyanis nem csak politikai és kormányzási kérdés; hanem az egyes személyeknek, családoknak, üzleti vállalkozásoknak, civil szerveződéseknek is olyan célokat, értékeket kell követniük, oly módon kell meghozni mindennapos döntéseiket és olyan kezdeményezésekbe kell belevágniuk, amelyek biztosíthatják a fenntartható társadalom elérését.” Az NFFK átfogó célja a folytonosan változó társadalmi – humán – gazdasági – természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása. NFFK stratégia céljainak rendszere Emberi erőforrások: demográfia, egészség, tudás, társadalmi kohézió

Társadalmi erőforrások: bizalom infrastruktúrájának erősítése, a munka társadalmi körülményei, családi értékek erősítése, múlt örökségének ápolása, kulturális fejlesztések Természeti erőforrások: biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások, környezeti terhelések csökkentése, nem megújuló természeti erőforrások

ITS célrendszeréhez illeszkedése T2. Közszolgáltatások fejlesztése, térségi szerepkör erősítése T3. Szabadidős, kulturális közösségi élet és idegenforgalmi vonzerők fejlesztése T3. Szabadidős, kulturális közösségi élet és idegenforgalmi vonzerők fejlesztése T1. Helyi gazdaság fejlesztése T2. Közszolgáltatások fejlesztése, térségi szerepkör erősítése

T4. Természeti és épített környezet fejlesztése, értékeinek megóvása T5. Város közműellátásnak és közlekedési infrastruktúrájának javítása T6. Energiahatékonyság növelése Gazdasági erőforrások: a vállalkozói tőke és az T1. Helyi gazdaság fejlesztése innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése, T5. Város közműellátásnak és közlekedési költségvetési politika, életpálya-finanszírozás infrastruktúrájának javítása Az ITS céljai, valamint az NFFK stratégiai céljainak rendszere közötti összhang biztosított. 4.1.4

Nemzeti Környezetvédelmi Program

A Program a stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Kormányrendelet előírásai szerint szakpolitikai stratégia, az átfogó környezetügyi szakpolitikai területre vonatkozó jövőkép elérésének stratégiai tervdokumentuma. A környezetvédelmi törvénnyel összhangban az emberi egészség védelmét, a természeti erőforrások és értékek megőrzését, fenntartását tartja fontosnak és a környezettel, annak védelmével, veszélyeztető tényezőkkel foglalkozik. A Program 2014-2019 közötti időszakra szól, kitekintve 2020-ra. Nemzeti Környezetvédelmi Program stratégiai céljai

▪ ▪ ▪

Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata Az erőforrás-takarékosság és a – hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése

Az ITS tematikus céljai közül elsősorban az alábbiak feleltethetőek meg a fenti céloknak: T3. Szabadidős, kulturális közösségi élet és idegenforgalmi vonzerők fejlesztése KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

62


T4. Természeti és épített környezet fejlesztése, értékeinek megóvása T6. Energiahatékonyság növelése 4.1.5

Nemzeti Energiastratégia

A globális környezeti hatások következtében az energia területén szemléletváltásra van szükség az energiaellátás hosszú távú biztosítása érdekében. A célok elérése érdekében öt fontos törekvést fogalmazott meg a Stratégia: az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiák részarányának növelése, a közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése, valamint a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben. A Stratégia törekvéseknek teljes mértékben a T6. Energiahatékonyság növelése ITS célkitűzés feleltethető meg. A további stratégiai cél esetében a célok elérését szolgáló beavatkozások szintjén jeleníthetőek meg a Nemzeti Energiastratégia törekvései. 4.1.6

Nemzeti Közlekedési Stratégia

A Nemzeti Közlekedési Stratégia a magyar közlekedés hosszú távú nemzeti fejlesztési terve. Meghatározza a stratégiai irányt 2030-ig, távlati kitekintéssel 2050-ig, egy első ütemmel 2020-ig. A Stratégia alapvető célja, hogy a közlekedési infrastruktúra a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásával a lehető legnagyobb mértékben segítse elő a versenyképesség fokozását, a jólét mobilitási feltételeinek biztosítását. Az ITS T6. Város közműellátásnak és közlekedési infrastruktúrájának javítása célkitűzés összhangban van az NKS minden stratégiai céljával. 4.1.7

Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz

Kerepes Város Önkormányzatának jelen ITS készítését a településfejlesztési koncepció felülvizsgálatával és a településrendezési eszköztök TJ szerinti felülvizsgálatával és módosításával egy tervezési folyamat keretében indította meg. Közös megalapozó vizsgálat alapján, egységes szemlélet és tervezés alapján készült, ezért a stratégiában megfogalmazott projektek és fejlesztések jelenlegi ismeretei alapján jellemzően a hatályos helyi építési szabályzat és szabályozási terv alapján megvalósíthatóak. Csak néhány fejlesztés esetében merülhet fel már jelenleg is a településrendezési eszközök módosításának szükségessége. 14. táblázat A rendezési terv módosítását igénylő konkrét beavatkozások, tevékenységek Tervezett fejlesztés Tervezett városközpont akcióterület fejlesztési

3. sz. főút menti északi gazdasági területek külső infrastrukturális feltételeinek az előkészítése M31 melletti gazdasági terület külső infrastrukturális feltételeinek az előkészítése

Módosítás indoka/tartalma A hatályos terv tartalmazza a jelenleg beépítetlen terület településközponti területté való átalakításának szabályozást, azonban a konkrét beépítési program és megvalósítandó fejlesztési tervek jelenleg még nincsenek így nem zárható ki annak lehetősége, hogy pontosítás miatt a településrendezési eszközök eseti módosítása szükségesé válik. A terület beépíthetőségének előfeltétele a 310. sz. másodrendű országos főút megvalósítása. Az út elmaradása vagy módosulása esetén a terület fejlesztésre más lehetőségeket kell keresni, mellyel összefüggésben várható szükséges a településrendezési eszközök módosítása is. A terület beépíthetőségének előfeltétele a 310. sz. másodrendű országos főút megvalósítása. Az út elmaradása vagy módosulása esetén a terület fejlesztésre más lehetőségeket kell keresni, mellyel összefüggésben várható szükséges a településrendezési eszközök módosítása is.


63


A további projektek esetében az ITS megvalósítása során, az adott beavatkozások véglegesítése során szükség felülvizsgálni a településrendezési eszközökkel való összhangot, és szükség esetén módosítani kell a szabályozást vagy a fejlesztések újragondolása indokolt.


64


4.2

Belső összefüggések

Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában kitűzött célok a Megalapozó vizsgálat helyzetértékelésében azonosított problémák megoldására, illetve az adottságok és lehetőségek kihasználására épülnek. 15. táblázat A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) T1. Helyi gazdaság fejlesztése

Megalapozó vizsgálatban azonosított adottságok

▪ ▪ ▪ ▪ ▪

T2. Közszolgáltatások fejlesztése, térségi szerepkör erősítése T3. Szabadidős, kulturális közösségi élet és idegenforgalmi vonzerők fejlesztése T4. Természeti és épített környezet fejlesztése, értékeinek megóvása T5. Város közműellátásnak és közlekedési infrastruktúrájának javítása

▪ ▪ ▪

▪ ▪ ▪ ▪

Kerepes északi részén, a 3. sz. főút mentén gazdaságfejlesztésre kijelölt terület Az M31 menti gazdaságfejlesztésre kijelölt terület A 3. sz. főút mentén aktív kereskedelmi-szolgáltató vállalkozási zóna Jó minőségű termőföld területek Képzett, magasan kvalifikált munkaerő nagy aránya

Megfelelő adottságok és igények a közszolgáltatások fejlesztésére Fejlesztésre alkalmas területek Belterületen és külterületen egyaránt megfelelő területek vannak szabadidős, közösségi tevékenységek végzéséhez illeszkedő infrastruktúra kiépítésre

Értékes táji- és természeti környezet Ideális léptékű kertvárosias városszerkezet Jó közúti és kötöttpályás közlekedési kapcsolatok A belterületi utak többsége szilárd burkolattal ellátott


Megalapozó vizsgálatban azonosított problémák

▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

A 310. sz. főút megépítéséig nem lehet megkezdeni a 3.sz főút és M31 menti két gazdasági terület feltárását, betelepítést Budapest és Gödöllő adottságai mellett nehéz megfelelő versenyképes körülményeket nyújtani új vállalkozások számára Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemző Kifejezetten K+F tevékenységet végző szervezet nincs a városban A pénzügyi-gazdasági válság hatására a fejlesztési hajlandóság a településen is megrekedt Egyes közintézmények infrastrukturális állapota nem megfelelő Hiányos és/vagy hiányzó funkciók A város belterületén alacsony a minőségi közösségi zöldfelületek aránya A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű Nincs szabadidős, turisztikai attrakció a városban Nincs valódi közösségi városközpontja a városnak Szegregációs területek megléte Kevés a parkolási lehetőség kereskedelmi-szolgáltató létesítmények környezetében Kerékpárutak hiánya 65


Középtávú városi célok (tematikus célok)

Megalapozó vizsgálatban azonosított adottságok

▪ T6. Energiahatékonyság növelése

▪

A közműellátottság aránya a víz, a szennyvíz, a villany és a gáz tekintetében egyaránt magas

Kedvezőek az adottságok a megújuló energiaforrások hasznosítására (geotermikus, bio-, nap- és szélenergia)


Megalapozó vizsgálatban azonosított problémák

▪ ▪ ▪

Hiányzó járda szakaszok A helyi buszjárat kereslete és kínálata nem teljes fedi egymást Csapadékvíz elvezető rendszer hiányos, rossz műszaki állapotú

-

66


A célok logikai összefüggései A tematikus és a területi célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia célrendszerének megvalósításához és a jövőkép eléréséhez. A célrendszer térbeli hatásmechanizmusának feltárásával lehetővé válik a kedvező folyamatok felerősítése, illetve az esetleges negatív hatások megelőzése is.

▪

A helyi gazdaság fejlesztése (T1.) célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozásokat elsősorban a kereskedelmiszolgáltató szektorra vonatkozóan a városközponti és alközponti területeken, míg az ipari-gazdasági funkciókat a külterületen kijelölt gazdasági területeken kell megvalósítani (V1., V3., V4), ami egyfelől hozzájárulhat újabb vállalkozások betelepüléséhez – javítva a település egészének munkaerő-piaci mutatóit.

▪

A Közszolgáltatások fejlesztése, térségi szerepkör erősítéséhez (T2.) kapcsolódóan új szolgáltatásokat elsősorban a tervezett városközpont és az alközpontok területére javasolt koncentrálni (V1., V3.). Míg a meglévő intézmények szintén ezekben a városrészekben találhatóak, de elszórtan a lakóterületbe ékelődve. A meglévő szolgáltatások fejlesztése, bővítése esetén vizsgálandó, hogy jelenlegi helyükön megvalósítható a fejlesztés, vagy ideálisan valamely központi területre áthelyezhető-e.

▪

A Szabadidős, kulturális közösségi élet és idegenforgalmi vonzerők fejlesztése (T3.) elsősorban a történelmi városmagra (V1) és a hozzá kapcsolódó külterületi részre koncentrálódik, illetve az északi városrészen (V3.) belül a tervezett városközpont akcióterületen tervezettek fejlesztések.

▪

A természeti és épített környezet fejlesztése, értékeinek megóvása (T4.), a város közműellátásnak és közlekedési infrastruktúrájának javítása (T5.) és az energiahatékonyság növelése (T6) tematikus célok jellemzően nem köthetők városrészekhez vagy akcióterületekhez, mivel a tervezett beavatkozások többsége hálózatos jellegű, így a város több szakaszán, pontján valósul meg és fejti ki kedvező hatását.

▪

Az akóterületeken végrehajtott beavatkozások közvetlen és közvetett módon minden városrész esetében kedvező gazdasági-társadalmi folyamatokat indíthatnak el. A fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy hosszú távon egy egységes, nagy kiterjedésű városközponti és alközponti területek jöjjenek létre.

Mivel a fejlesztések hosszú távon a város teljes területét érintik, ezért a célok teljesülése nem idézi elő sem hátrányos helyzetű lakosságot tömörítő szegregátumok kialakulását, sem zárványok közbeékelődését. A stratégia megvalósíthatósága A stratégia megvalósíthatósága számos külső és belső tényezőtől függ; ezeket egy részét az önkormányzat közvetlenül biztosíthatja vagy befolyásolhatja, míg számos tényező az önkormányzat tevékenységétől részben vagy egészben független adottságként jelentkezik. A legtöbb ilyen feltétellel kapcsolatban kockázatokat is azonosíthatunk, amelyeket részletesen a 5. „A stratégia megvalósításának főbb kockázatai” fejezet mutat be. A megvalósítást befolyásoló legfontosabb tényezők az alábbiak:

▪

Partnerségi viszonyok: a megvalósítás alapfeltétele, hogy a város az összes érdekelt fél támogatását élvezze, és mind saját polgáraival, mind pedig a járási, megyei és központi kormányzati partnereivel kölcsönös előnyökön nyugvó, a problémák megoldására koncentráló, kreatív párbeszédet folytasson. A partnerség kiépítése már a tervezés során megkezdődik, és a végrehajtás során a különböző ágazati partnerek bevonásával teljesedik ki.

▪

Felelős vezetés: a stratégia megvalósításához – tekintettel a döntéshozói és operatív feladatok számosságára – felelős és aktív városvezetésre, valamint jól képzett, tájékozott operatív munkatársakra van szükség. A megfelelő szervezet és személyi állomány a biztosítéka annak, hogy a szükséges döntések időben és az elvárt tartalommal megszülessenek, majd a döntések alapján az operatív végrehajtó szervezet világos hatáskörökkel dolgozzon a megvalósításon.

▪

Nyomonkövetés, rugalmas tervezés: a változó társadalmi-gazdasági körülményekhez történő rugalmas alkalmazkodás követelménye szükségessé teszi a stratégia megvalósításának folyamatos nyomonkövetését, KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

67


illetve felülvizsgálatát. A monitoring és kontrolling rendszer működtetése lehetővé teszi a végrehajtás ellenőrzését, az akadályozó tényezők azonosítását és megfelelő intézkedések meghozatalát.

▪

Pénzügyi tervezés, pénzügyi források: a megvalósítás alapvető feltétele a pénzügyi források megfelelő időben történő rendelkezésre állása. Míg az előkészítés feladatai során ezek elsősorban önkormányzati források, addig a megvalósítás – tekintettel a korlátozott belső anyagi lehetőségekre – elsősorban külső forrásokra támaszkodhat.

A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása Az ITS-ben azonosított beavatkozások köre úgy lett meghatározva, hogy azok

▪

minél nagyobb mértékben és integrált módon reagáljanak a helyzetelemzésben feltárt problémákra, hiányosságokra,

▪

egyértelműen hozzájáruljanak a települési szintű és a magasabb rangú (megyei, országos, EU-s) célkitűzések eléréséhez,

▪

kölcsönhatása pozitív eredményt mutasson – ezek kerülnek bemutatásra az alábbiakban.5

A tervezett tevékenységek közötti legerősebb szinergia a tervezett városközpont területén tapasztalható. A területen lehetőség kínálkozik az intézményi ellátás, a kkv szektor, a kereskedelmi-szolgáltató szektor, a hely és térségi közlekedés valamint a szabadidős, rekreációs, közösségi létesítmények fejlesztésre egyaránt. A fejlesztések megvalósulhatnak egymás gerjesztő hatására önállóan is, vagy összevonhatóak különböző funkciók és közös projekt keretében valósíthatóak meg, mellyel már a beruházás költségében realizálható a szinergiából adódó kedvező hatás. A különböző funkciók számos projektgazdát is jelenthetnek, mely az Önkormányzat számára kedvezően alakíthatja a célok elérésére fordítandó saját források nagyságát. Némiképp kisebb léptékben, de hasonló kedvező kölcsönhatások a többi akcióterület esetében is tapasztalható lehet. A történelmi idegenforgalmi akcióterületen a kulturális és rekreációs, szabadidős funkciók erősíthet egymás megvalósulását és fenntartását, valamint további lehetőséget jelent a 3. sz. főút menti kereskedelmi-gazdasági zóna szomszédsága. A másik két akcióterületen elsősorban a közterületi közösségi fejlesztések és a vállalkozások fejlesztését elősegítő intézkedések kapcsolhatóak össze. A tervezett hálózatos projektek és különösen a közlekedés fejlesztések a legtöbb projekt esetében hozzájárulnak a hatásosság növeléséhez – például:

▪

Kerékpáros és gyalogos infrastruktúra fejlesztése révén javul a város élhetősége, csökkenek a közlekedésbiztonsági kockázatok és az épített környezet minőségi változásához is hozzájárul;

▪

A HÉV megállók környezetének fejlesztésével növekedhet a kötöttpályás közlekedést használók aránya. Így csökkenhet a gépjárműhasználat aránya, ami közvetlenül érezhető a településen belüli negatív környezeti hatások csökkenésében is. Továbbá a városközpont és alközpont funkciók is erősödhetnek a HÉV megállóknál növekvő forgalom révén.

Az energetikai fejlesztések közül elsősorban a gazdasági területeken megvalósuló projektnek van kedvező hatása – főként a többi munkahely-teremtési és befektetés-ösztönzési tevékenységre. A helyi identitás erősítésére irányuló beavatkozások közvetett módon szinte az összes többi projektre hatással vannak, hiszen a népességmegtartó erő növelésével egyaránt biztosítható a város által nyújtott szolgáltatások iránti kereslet és a gazdasági szereplők számára rendelkezésre álló munkaerő-kínálat, de ugyanígy kedvező

Az ITS keretében nem szükséges minden egyes projekt esetében a konkrét hatások részletes bemutatása, sokkal inkább az egyes beavatkozás-típusok közötti hatásmechanizmusok feltárása. A tervezett fejlesztések nagy száma miatt többnyire tematikusan csoportosítva kerül bemutatásra a projektek kölcsönhatása, egymásra épülése.

5


68


tendenciák indulhatnak el a társadalmi kohézió szempontjából is, ami a szociális városrehabilitáció esetében is fontos célkitűzés. A fentiek értelmében a tervezett beavatkozások közötti szinergikus hatásmechanizmus egyértelműen igazolható, negatív hatások vagy gátló kapcsolatok nem prognosztizálhatók.


69


5

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI

A fejezet elsősorban az ITS megvalósítása és megvalósíthatósága szempontjából veszi számba azokat a kockázatokat, amelyek esetleges bekövetkezése a megfogalmazott középtávú célok elérését veszélyezteti. Az egyes konkrét beavatkozások, projektek szempontjából a számba vett kockázatok általános érvényűek, projektszint lebontott, a megvalósításokat veszélyeztető kockázatokat az adott fejlesztések kapcsán kell meghatározni és kezelni. A stratégiai szintű kockázatok bemutatása mellett megbecsülésre kerül, a kockáztok bekövetkezésének valószínűsége és hatásuk mértéke, valamint a kockázatkezelések lehetséges módja. A kockázatok egyaránt tartalmazzák a belső, az Önkormányzat hatáskörébe tartozó és a külső, az Önkormányzat tevékenységétől független kockázatokat. A kockázatok különböző területeken jelentkezhetnek – felmerülhetnek pénzügyi, gazdasági, jogi, intézményi, műszaki vagy társadalmi nehézségek, amelyek akadályozhatják a stratégia céljainak elérését. A kockázatok a projekt életciklusa alapján kerültek csoportosításra:

▪

tervezéshez kapcsolódó kockázatok: a legfontosabb kockázatot a stratégiaalkotás szempontjából a tervezési környezet folyamatos változása jelenti; a kockázat kiküszöbölése érdekében folyamatos egyeztetések, szakértői konzultációk valósultak meg, a városi projektportfólió a helyi igények és szükségletek, valamint az EU-célkitűzések és a hazai operatív programok által kijelölt lehetőségek figyelembevételével került kialakításra;

▪

megvalósításhoz kapcsolódó kockázatok: a legfőbb nehézséget a tervezett projektek végrehajtásával kapcsolatos műszaki és pénzügyi problémák okozhatják, amelyek megfelelő előkészítési tevékenységgel jelentősen csökkenthetőek;

▪

fenntartáshoz kapcsolódó kockázatok: a tervezés és megvalósítás mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az elért eredmények fenntartásának módjára és szervezeti hátterére;

16. táblázat A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai Valószínűség (magas; közepes; alacsony)

Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony)

Kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok

közepes

jelentős

A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányú változása

magas

jelentős

Közbeszerzési eljárások elhúzódása, sikertelensége

közepes

közepes

Hatósági dokumentumok hiánya, késése

közepes

közepes

Kockázat megnevezése

Kockázatkezelés módja

Előkészítés, tervezés Alternatív megoldások és eszközök alkalmazása a város fejlődése érdekében Intenzív befektetés-ösztönzés A jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése Rugalmas, gyors reagálás a megváltozó jogszabályi körülményekhez Az eljárásrend szigorú betartása minden érintett részéről A közbeszerzési dokumentumok megfelelő szakmai előkészítettségének biztosítása Közbeszerzési szakértő alkalmazása A hatsági dokumentumok ügyintézési időkereteinek figyelembe vétele Esetleges késésre, csúszásra előre felkészülés már az előkészítés során


70

Kerepes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Valószínűség (magas; közepes; alacsony)

Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony)

Saját forrás előteremtésének nehézségei

közepes

jelentős

Alternatív forráslehetőségek felkutatása

Hazai és európai uniós fejlesztési források elmaradása

magas

jelentős

A forrás lehívás késedelmére való felkészülés Folyamatos egyeztetés a forrást biztosító szervezetekkel

közepes

közepes

Részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, költségvetések készítése Tartalékkeret meghatározása

alacsony

közepes

Megfelelő szakmai háttér biztosítása

közepes

jelentős

Nem megfelelő műszaki tervek vagy kivitelezés

alacsony

közepes

Többletmunka felmerülése

közepes

közepes

Kivitelezés csúszása

közepes

közepes

alacsony

jelentős

közepes

közepes

közepes

közepes

közepes

közepes

Korszerű, hatékony technológiák alkalmazása Költség-haszon elemzés előzetes elvégzése

alacsony

A városi klímát jól tűrő, honos növényfajok megfelelő időben történő betelepítése Fenntartási költségek biztosítása

Kockázat megnevezése

Megvalósítás A fejlesztések megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket A megvalósításhoz szükséges szakemberek hiánya Előre nem látható műszaki problémák

Az indikátorok teljesítése nem lehetséges A fejlesztési programokhoz szükséges befektetők, partnerek hiánya Lakossági ellenállás, negatív közvélemény Fenntartás Az érintett létesítmények fenntartási költségei emelkedése A megújított vagy új zöldfelületek gyors degradációja

alacsony

Kockázatkezelés módja

Részletes tervek készítése, alapos helyzetfelmérés A tervezők és kivitelezők kiválasztása során kiemelt figyelem fordítása a szakmai alkalmasság, megfelelő referenciák meglétére Körültekintő, részletes tervezés Reális ütemterv összeállítása Kötbér alkalmazása Teljesíthető és mérhető indikátorok meghatározása Megfelelő marketing és promóciós tevékenységek, a befektetési lehetőségek kapcsán Magas szintű partnerség biztosítása a tervezés, a megvalósítás és a fenntartás során egyaránt Folyamatos kommunikáció a lakossággal, helyi fórumok szervezése


71


6 6.1 6.1.1

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Kiszámítható helyi szabályozási környezet

A településfejlesztési stratégia céljainak elérését szolgáló fejlesztéseket alapvetően meghatározzák a környezeti adottságok. A természeti és műszaki infrastrukturális környezet mellett meghatározó keretfeltétel a helyi önkormányzat által felállított jogszabályrendszer és szabályozási gyakorlat. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Különösen fontos továbbá az építési szabályok meghatározása és a területhasználat korlátainak felállítása úgy, hogy az megfelelő rugalmassággal módosítható lehessen, amennyiben befektetői igény jelentkezik – természetesen a helyi lakosok érdekeinek maximális érvényesítése mellett. A befektetői folyamatot szükség esetén adó- és illetékkedvezményekkel is ösztönözni, gyorsítani lehet. 6.1.2

Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás

Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhető mások számára érték, hogy az önkormányzat számára nem jelentkezik közvetlen költség. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális vagy közösségi értékek létrejötte. Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve – de nem visszaélve – bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). Kölcsönös előnyök esetén lehetséges átgondolt PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát. 6.1.3

Településfejlesztési Megállapodás/Településrendezési Szerződés

A településrendezési szerződés lehetővé teszi, hogy egyes nagy beruházások esetén, amely a település területén zajlik le, a beruházó és a települési önkormányzat között olyan szerződés kötessen, amely mindkét fél számára előnyös és rögzített fejlesztési feladatokkal bír. A településrendezési szerződés fogalmát az Étv. ismerteti. Lényege, hogy az önkormányzatok szabályozási tevékenységében a magántőke olyan módon vállal részt, hogy a településrendezés közhatalmi, önkormányzati KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

72


feladatait részben a beruházni, fejleszteni szándékozó befektetők végzik el az Építési törvényben foglalt feltételek szerint. Ilyen módon az egyébként az önkormányzatokat – és egyébként az önkormányzati költségvetést – terhelő településrendezési feladatok előkészítését nem az önkormányzat, hanem az egyes érdekelt résztvevők végzik el. A hatósági szerződésektől abban különbözik a településrendezési szerződés, hogy a településrendezési szerződés nem az ügyfelek jogait és kötelezettségeit közvetlenül szabályozó, hanem a hatósági ügy megindulását megelőző helyi jogszabályi környezet megteremtésére irányul. Erre tekintettel a településrendezési szerződés feltételei tágak, a jogszabály a szerződés feltételeit, tartalmát rendkívül megengedően szabályozza. A szerződés alapját a cél megvalósítója által készített tanulmányterv képezi. Az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a cél megvalósítójának kezdeményezésére az általa készített tanulmányterv alapján a szükséges településrendezési eljárást a szerződésben megállapított határidőn belül megindítja. A szerződésben kikötött, illetőleg vállalt kötelezettségek, és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. A településrendezési szerződés megkötésének lehetősége számottevő előnnyel járt mind a közszféra mind a magánszféra számára. Lehetővé válik, hogy az önkormányzatok tőke bevonásával rövidebb időn belül megalkothassák, átalakíthassák a vonatkozó szabályrendszert lehetővé teszi továbbá, hogy a várostervezéshez elengedhetetlenül szükséges és költséges szakértői vizsgálatok közpénzek igénybevétele nélkül elkészülhessenek. Másrészről viszont a településrendezési szerződés intézménye lehetőséget nyújt a beruházni kívánó fejlesztőknek, hogy kezdeményezhessék az ingatlanukra vonatkozó szabályozás megteremtését, illetve szükség esetén annak módosítását fejlesztési céljaik megvalósítása érdekében. A településrendezési szerződés jogintézményét a szabályozási tervek előkészítési feladatainak finanszírozására találta ki a jogalkotó, azonban annak keretein belül komplex városfejlesztési elképzelések is megvalósíthatóak. Megfelelően kidolgozható a jogok és kötelezettségek rendszere beleértve a finanszírozás szabályrendszerét is. 6.1.4

Projekttársaság

Egy cél megvalósítására, ahol szoros koordinációra és együttműködésre van szükség, javasolt projekttársaságot létrehozni a beruházást megvalósító – praktikusan a településrendezési szerződést megkötő – Felek között. A projekttársaság feladata a fejlesztési programban szerepelő infrastrukturális projektelemek megvalósításának koordinálása, lebonyolítása. Hatáskörébe tartozik az infrastrukturális fejlesztési program kommunikálása, megismertetése az érintettekkel (befektetők, lakosság, közműszolgáltatók stb.), a fejlesztési program monitoringja és rendszeres tájékoztatás a program állásáról, valamint a szükséges településrendezési szerződések előkészítése. 6.1.5

Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése

Jóllehet nehezen számszerűsíthető, a Kerepesről kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogatók, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni:

▪ ▪ ▪ ▪

városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek (befektetés-ösztönzés), a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek (intenzív partnerség), turistaként a városba látogatók (turisztikai PR és marketing),

a város és a környező települések lakossága (identitásképző és -erősítő akciók). A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Kerepes (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

73


Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban működő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Kerepes pozitív arculatának kialakítása és megerősítése, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással) és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető feladat a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. Az idegenforgalom fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a városnak, mert a turisztikai attrakciók és a kiegészítő szolgáltatások és kulturális események a város lakóinak életminőségét is javítja. Kerepes kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a település lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként mérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását. 6.1.6

Turisztikai klaszter és a város turisztikai stratégiájának létrehozása

A városban a turizmus fejlesztése a gazdaság élénkítésének egyik fontos alappillére. A sikeres városok turisztikai iparágai több lábon állnak és több szereplősek. Egy-két kiemelkedő szolgáltatás, attrakció szükséges, de nem elegendő az idegenforgalom fejlesztéséhez. Átfogó és összehangolt együttgondolkodásra, cselekvésre van szükség az önkormányzat és az érintett magánszektor szereplői között. Ezt a közös munkát segítheti egy turisztikai klaszter létrehozása, ahol szabályozott keretek között, széleskörű partnerségben, több területen folyhatna a helyi, térségi turizmus fejlesztése. A klaszter megfelelő szervezeti keretet nyújthat többek között térségi szintű turisztikai programcsomagok kialakítására is. 6.1.7

Foglalkoztatáspolitikai eszközök

Az önkormányzat több olyan projekt megvalósítását is tervezi, amelyek hozzájárulhat a helyi munkaerő-piaci stabilitásához. Ilyenek például a szegregátumokban élők munkaerő piaci felzárkóztatása vagy a foglalkoztatást segítő kiegészítő programok, amelyek alapvetően nem tekinthetők beruházási jellegű tevékenységeknek, így szerepeltetésük itt is indokolt. 6.1.8

Gazdaságfejlesztés a helyi vállalkozói szféra bevonásával és erősítésével

Az önkormányzat törekszik a magán befektetőkkel és piaci szereplőkkel való szervezett és strukturált együttműködésre. Emellett olyan közfunkciókat és közszolgáltatásokat fejlesztő projekteket tervez kidolgozni, melyek megvalósítása támogatja, kedvezőbb helyzetbe hozza a területileg érintett vállalkozásokat. Ilyen fejlesztések esetén reális lehetőségként merülhet fel, hogy a közfejlesztésekhez magán (vállalkozói) tőke is társuljon. A több forrás révén nagyobb kiterjedésű, magasabb szolgáltatási szintű fejlesztések valósíthatóak meg, ez által pozitív hatásuk is jobban érvényesülhet.


74


6.2

Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása

Az ITS megvalósítása során a döntéshozói szintet Kerepes Város Képviselő-testülete jelenti. Fontosabb feladatuk:

▪ ▪

Az ITS megvalósításának nyomon követése, elvárt eredmények, hatások értékelése.

▪

A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az ITS-be.

▪

A városfejlesztés külső és belső környezetében bekövetkezett változások figyelemmel kisérése, a célokra gyakorolt hatások elemzése.

▪ ▪

ITS partnerségi egyeztetések szakmai irányítása, felügyelete.

▪ ▪

ITS partnerségi egyeztetések anyagainak előkészítése, előterjesztése döntés-előkészítésre.

Az operatív menedzsment szint tevékenységének stratégiai szintű felügyelete, céljainak meghatározása, eredményeinek értékelése, szükség esetén korrekció kezdeményezése. Kerepes Város Önkormányzata Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága és a Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottsága érintett a településfejlesztés és településrendezési témakörökben a Képviselő-testületi ülésre előterjesztett ügyekben. A város alpolgármestere közvetlen feladat és hatáskörrel rendelkezik a fejlesztési beruházások irányításában, így a projektek megvalósítása a hatékony végrehajtáshoz megfelelően magas szintre delegált. A döntéselőkészítési feladatokat a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei végzik, melyet a város jegyzője vezet. A várospolitikai elvárásokkal való összhangot a Hivatal vezetése irányítja. Fontosabb feladatok:

Szakmai stratégiai szinten a településközi koordináció előkészítése. A Polgármesteri Hivatalon belül Műszaki és Beruházási Iroda működik, amelynek feladatai közé tartozik a beruházások koordinálása, a közműhálózattal kapcsolatos feladatok és beruházások végrehajtása, az ingatlanvagyon kezelése, a tulajdonosi jogokkal kapcsolatos ügyek intézése és a pályázatfigyelés is. Az ITS-ben körvonalazott fejlesztések megvalósításának menedzsmentjét a már létező, saját hivatali működésben vagy közszolgáltatási (és egyéb) szerződésben meghatározott, operatív menedzsment szervezetek végzik. A hivatal szervezeti egységeként a Műszaki és Beruházási Iroda és a Főépítész felelős a projektek megvalósításáért, menedzsmentjéért. Fontosabb feladatok: A döntéshozók részére éves jelentés készítése az ITS vonatkozó projektelemeinek megvalósításáról, a változó külső, belső tényezőkről, korrekciókról, társadalmi igények változásáról.

▪

ITS megvalósítási folyamatáról a lakosság tájékoztatására alkalmas információk összeállítása, évente legalább egyszer, jelentősebb változások esetén többször is. Kerepes városa rendelkezik városfejlesztési, városüzemeltetési feladatkörrel létrehozott gazdasági társasággal, a Kerepesi Községszolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. A 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság fontosabb tevékenységi körei:

▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ 6.3

önkormányzati kezelésű utak lehetőségeinkhez mért rendben tartása, vízelvezető árkok, átereszek tisztítása, közterületek tisztántartása,- rendezvények szervezése, előkészítése, közterületek téli síkosságmentesítése (közutak kivételével), a helyi újság kihordása, közhasznú dolgozók irányítása Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok

Megyei szinten a településközi koordinációban Pest Megye Önkormányzata játszik kiemelkedő szerepet, mivel a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program tervezése és részben a megvalósítása is e szervezet hatáskörébe tartozik. Ahhoz, hogy a megye számára rendelkezésre álló forráskeretet hatékonyan, ésszerűen és KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

75


maradéktalanul fel lehessen használni, elengedhetetlen a partnerség a megyei önkormányzat és a települések között. A településközi koordináció elsődleges terepe a járási-kistérségi szint, intézményi keretét jelenleg a Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja. A térségi centrum funkciót Gödöllő látja el. A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város és a környező települések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszüntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. A Gödöllői járás, illetve vonzáskörzet egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képes legyen problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazni, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítani. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció, párhuzamos kapacitások) megelőzéséhez tehát nemcsak Kerepes, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. Mind a járásban, mind az egyes önkormányzati szervezetekben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy az érintett települések fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez szükséges

▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ 6.4

a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele, az esetlegesen közösen megvalósítható projektek azonosítása, a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről, a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése, a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata, valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba. Monitoring rendszer kialakítása

Mivel a 2014–2020 közötti időszakban az ún. eredményközpontúság elve miatt az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnő, ezért az ITS indikátorai úgy kerültek kialakításra, hogy azok egyértelmű és hozzáférhető adatokra támaszkodjanak, azaz a folyamatok változását az adatok egyértelmű változásához lehessen kötni. Az indikátorok meghatározása az EU által megjelölt közös indikátorok és a hazai OP tervezetekben használt indikátorok figyelembe vételével történt.


76

Kerepes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 17. táblázat Tematikus célok eredményindikátorai Tematikus cél

Eredmény indikátor

T1. Helyi gazdaság fejlesztése T2. Közszolgáltatások fejlesztése, térségi szerepkör erősítése T3. Szabadidős, kulturális közösségi élet és idegenforgalmi vonzerők fejlesztése T4. Természeti és épített környezet fejlesztése, értékeinek megóvása

A város gazdasági teljesítőképessége Elégedettség a települési szolgáltatások minőségével


T6. Energiahatékonyság növelése

Kulturális és idegenforgalmi mutató Elégedettség a települési környezet minőségével Közlekedési infrastruktúra állapota Közműhálózatok kiterjedése, színvonala Energiahatékony épületek száma Szemléletváltás

Célérték (2023)

Indikátor forrása (mérés módja)

Mérés gyakorisága

+15%

KSH

évente

Mértékegység

Bázisév

Bázisérték

A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó

1 000 Ft

2014

NA

A lakosság elégedettsége a települési szolgáltatások minőségével

pontérték

2015

később kerül később kerül Önkormányzati meghatározásra meghatározásra felmérés

5 évente

A kulturális rendezvényeken és eseményeken résztvevők számából és pontérték a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakákból összesített mutató

2015


5 évente

A lakosság elégedettsége a település épített és természeti környezetével

pontérték

2015


5 évente

%

2014

%

2014

db

2014

%

2014

Definíciója

Közlekedési területek állapotának javulása Mérőszámok alapján meghatározott összesített mutató Energetikailag korszerűsített és/vagy alternatív energiával ellátott önkormányzati tulajdonú épületek száma Lakossági energiafelhasználás csökkenése

később kerül meghatározásra később kerül meghatározásra

+5%

KSH

5 évente

+5%

Önkormányzat

5 évente

NA

5

Önkormányzat

5 évente

NA

-10%

Önkormányzat

5 évente

A városrészi célokhoz kapcsolódó indikátorok esetében elsősorban a KSH népszámlálási adataira lehet építeni. Amellett, hogy minden városrész esetében meg lett határozva egy területi célkitűzés és egy-egy kapcsolódó eredményindikátor, települési szinten a legfontosabb a városrészek közötti diszparitás csökkentése: vagyis nem elegendő az, hogy az egyes városrészekben javulás mutatkozzon meg az indikátorok értékében, ezzel egy időben a városon belüli különbségeknek is csökkennie kell.


77

Kerepes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 18. táblázat Területi (városrészi célok) eredményindikátorai Területi (városrészi) cél

Eredményindikátor

Definíciója

Mértékegység

Bázisév

Bázisérték később kerül meghatár ozásra

Célérték (2023)



V1. Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége

Funkciók száma

Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma

db

2015

+5

Önkormányzat

10 évente

V2. Déli városrész

Lakónépesség száma

A városrész lakónépességének száma

fő

2011

4673

4907

KSH

10 évente

V3. Északi városrész

Funkciók száma

Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma

db

2015

később kerül meghatár ozásra

+5

Önkormányzat

10 évente

V4. Külterület

ipari telephelyek száma

Gazdasági-ipari funkciójú területek száma

db

2014

NA

+5

Önkormányzat

5 évente

19. táblázat Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai

Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése

Output indikátor

Definíciója

Mértékegység



1. akcióterület Új polgármesteri hivatal építése

Épített új épület területe

Létrehozott épület nettó épületterülete

m²

projektjelentés

évente

Köz- és magánfejlesztéseket megalapozó közlekedési- és közműinfrastruktúra fejlesztések

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek területe

A felújított/újonnan kialakított közhasználatra megnyitott terek mérete

m²

projektjelentés

évente

Dinamikus és rugalmas, fejlesztéseket megalapozó, ösztönző közterületi fejlesztések



m²

projektjelentés

évente

Szilasliget HÉV megálló környezetének fejlesztése



m²

projektjelentés

évente


78


Új vállalkozás

A program hatására megtelepült új vállalkozások száma

db

projektjelentés

évente

Alközponti funkcióhoz kapcsolódó közösségi zöldfelület fejlesztése (park, játszótér)



m²

projektjelentés

évente

Kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági funkciók fejlődésének elősegítése



m²

projektjelentés

évente

Szabadtéri rendezvényterület kialakítása



m²

projektjelentés

évente

Tiszttartó ház közösségi funkcióbővítő felújítása

Épített/felújított épület területe


m²

projektjelentés

évente

Szilas patak völgyének és a Kálváriadomb szabadidős, turisztikai hasznosítása

Fejlesztéssel érintett területek nagysága

Fejlesztéssel érintett területek mérete

m²

projektjelentés

évente

Kalandpark kialakítása



m²

projektjelentés

évente

Kerepes HÉV megálló környezetének fejlesztése



m²

projektjelentés

évente

Szabadság út – Széphegy út közötti HÉV vonal alatti átjáró kiszélesítése



m²

projektjelentés

évente

Meglévő kereskedelmi-szolgáltató (kereskedelem, Városi területeken létrehozott vagy vendéglátás) üzletek fejlődésének elősegítése helyreállított nyitott terek területe


m²

projektjelentés

évente

Nem termelő jellegű gazdasági tevékenységek megtelepedésének elősegítése 2. akcióterület

3. jelű akcióterület

4. jelű akcióterület

Hálózatos projektek 3. sz. főút menti közterületek rendezése, kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek versenyképességének erősítése érdekében



m²

projektjelentés

évente

3. sz. főút menti északi gazdasági területek külső infrastrukturális feltételeinek az előkészítése



m²

projektjelentés

évente


79


M31 melletti gazdasági terület külső infrastrukturális feltételeinek az előkészítése



m²

projektjelentés

évente

310. sz. másodrendű országos főút megvalósítása Új út hossza az M3 és M31 gyorsforgalmi utak között

Újonnan épített főút hossza

km

projektjelentés

évente

Turisztikai célú térségéi elérhetőséget szolgáló kerékpáros infrastruktúra fejlesztése

Új kerékpárút hossza

Újonnan megépített kerékpárút hossza

km

projektjelentés

évente

Helyi kerékpáros közlekedés fejlesztése

Új kerékpárút hossza

Újonnan megépítettkerékpárút, kerékpáros közlekedésre kialakított út hossza

km

projektjelentés

évente

Római emlékek ismeretterjesztő, turisztikai célú bemutatása



m²

projektjelentés

évente

Közterületi zöldfelületek megújítása, fejlesztése



m²

projektjelentés

évente

Nem szilárd burkolatú utcák kiépítése



m²

projektjelentés

évente

Járdarendszer felújítása, hiányzó szakaszok építése



m²

projektjelentés

évente

Helyi buszjárat fejlesztése

később kerül meghatározásra a projekt részletes tartalma alapján

később kerül meghatározásra a projekt részletes tartalma alapján

-

projektjelentés

évente

Csapadékvíz elvezetés rendezése

Új/felújított hálózat hossza

Újonnan kiépített/felújított hálózat hossza

km

projektjelentés

évente

Közvilágítási hálózat bővítése, fejlesztése

Új/felújított hálózat hossza

Újonnan kiépített/felújított hálózat hossza

km

projektjelentés

évente

Térfigyelő rendszer kiépítése

Telepített kamerák száma

Telepített kamerák száma

db

projektjelentés

évente

fő

projektjelentés

évente

m²

projektjelentés

évente

A megvalósításra kerülő programokon Leszakadó (szegregált) társadalmi rétegek A helyi társadalmi akciókba bevonás [közösségfejlesztő rendezvény (sorozat) jellegű társadalmi beilleszkedését, felzárkóztatását segítő programok, partnertalálkozók, szakmai és közösségi érdekében elért személyek száma programok fórumok] résztvevő személyek száma Pontszerű fejlesztések Általános iskola bővítése, energetikai fejlesztése




80


Óvoda energetikai fejlesztése



m²

projektjelentés

évente

Háziorvosi ellátás fejlesztése



m²

projektjelentés

évente

Idősek otthona



m²

projektjelentés

évente

Kulturális központ megvalósítása



m²

projektjelentés

évente

Gödöllői közigazgatási határ mentén tervezett Egészségügyi centrum megvalósulásának elősegítése



m²

projektjelentés

évente

Tájház megvalósítása



m²

projektjelentés

évente

Közösségi tájékoztatási, információs rendszer fejlesztése (”smart city”)

Alkalmazások száma

A program keretében bevezetésre került alkalmazások és érintett szakterüeltek száma

db

projektjelentés

évente

Közösségi szabadidős programok, rendezvények

A megvalósításra kerülő programokon A helyi társadalmi akciókba bevonás [közösségfejlesztő rendezvény (sorozat) jellegű érdekében elért személyek száma programok, partnertalálkozók, szakmai és közösségi fórumok] résztvevő személyek száma

fő

projektjelentés

évente

Gazdaságfejlesztő intézkedések

A programba bevont vállalkozások száma

db

projektjelentés

évente


A megvalósításra kerülő programokon A helyi társadalmi akciókba bevonás [közösségfejlesztő rendezvény (sorozat) jellegű érdekében elért személyek száma programok, partnertalálkozók, szakmai és közösségi fórumok] résztvevő személyek száma

fő

projektjelentés

évente


A programba bevont vállalkozások száma


81


A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása A monitoring az a programalkotást követő nyomon követési folyamat, amely a program végrehajtásának eredményességét kíséri figyelemmel, és visszacsatol a végrehajtás folyamatába, illetve indokolt esetben a program felülvizsgálatát eredményezheti. A monitoring célja, hogy elősegítse a stratégia hatékony megvalósítását, és biztosítsa, hogy változó külső és belső körülmények mellett is megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre a megvalósításhoz. A monitoring elválaszthatatlan a kontrolling fogalmától, amely a monitoring eredményeit felhasználva, szükség szerint és tervezett módon a stratégia megvalósítási folyamataiba vagy magába a stratégiába avatkozik be. A jól működő monitoring rendszer alapja a világos beavatkozási logika összeállítása, a célrendszer megvalósítását szolgáló beavatkozások és projektek azonosítása, valamint a specifikus, mérhető, elérhető, reális és aktuális indikátorok pontos és egyértelmű meghatározása. A működtetési mechanizmus hatékonyságának biztosításához ki kell jelölni a monitoring

▪ ▪ ▪ ▪ ▪

felelősét, kivitelezőjét, gyakoriságát, formai elvárásait,

a visszacsatolás módját. A monitoring jelentések rendkívül fontos adalékok a program ütemezett (4 éves) áttekintéséhez, felülvizsgálatának megalapozásához, illetve indokolt esetben rendkívüli módosításokat is eredményezhet egy-egy éves jelentés tartalma a programban. A monitoring jelentések a később készülő akciótervek fontos háttérdokumentuma is, az ott megfogalmazott javaslatokat az akciótervekben is figyelembe kell venni A monitoring folyamat szervezete:

▪

Képviselőtestület: a képviselőtestület javaslatokat fogalmaz meg és meghozza a folyamatokkal, illetve a konkrét beavatkozásokkal kapcsolatos döntéseket.

▪

Szakmai Bizottságok: javaslatot tesznek a képviselőtestület felé a stratégia megvalósítását érintő folyamatokra és konkrét beavatkozásokra.

▪

Monitoring Bizottság: éves rendszerességgel felülvizsgálja a stratégia megvalósításának folyamatát és javaslatokkal él az érintett bizottságok, illetve képviselőtestület felé; megtárgyalja és elfogadja az éves rendszerességgel készülő monitoring jelentést, valamint javaslatokat fogalmaz meg annak kapcsán; a Monitoring Bizottság tagjai: ▪ polgármester, ▪ a testületi bizottsági elnökök, ▪ stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet képviselője.

▪

Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet – monitoring felelős: a végrehajtó szervezeten belül a monitoringért felelős munkatársat kell kijelölni. A munkatárs feladata, hogy – az egyes beavatkozások megvalósítóival történő rendszeres kapcsolattartás alapján – éves rendszerességgel elkészítse a megvalósítás folyamatáról szóló jelentést, azt az operatív szervezet vezetőjével egyeztesse, aki a jelentést a Monitoring Bizottság vezetője felé továbbítja.

▪

Stratégiai partnerek bevonása: a stratégia kialakításában résztvevő – a Partnerségi Tervben azonosított – szervezetek számára biztosított az éves monitoring jelentéshez való hozzáférés és előzetes véleményezési lehetőség.

A monitoring folyamatával kapcsolatos dokumentumok:


82


▪

Éves monitoring jelentés: a jelentést az operatív végrehajtó szervezet monitoringért felelős munkatársa készíti és egyezteti a szervezet vezetőjével. Az éves jelentést a Monitoring Bizottság javaslatai alapján az érintett testületi bizottságok, valamint a képviselőtestület minden évben megtárgyalja, elfogadja, illetve meghozza a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket. Az éves jelentés tartalma: ▪ a megvalósítással kapcsolatos tevékenységek előrehaladása, ▪ a megvalósítással kapcsolatos problémák azonosítása, ▪ a megvalósítás folyamatainak javítása érdekében végrehajtott intézkedések leírása, ▪ a stratégiában azonosított számszerűsített indikátorok, ▪ a megvalósításra fordított pénzügyi források, ▪ a szervezettel, célokkal és beavatkozásokkal kapcsolatos javaslatok, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is, ▪ a következő periódusra tervezett tevékenységek és a szükséges szervezeti erőforrások és pénzügyi források meghatározása. Adatbázis: az előre elkészített és folyamatosan frissítendő adatbázis biztosítja az ITS keretében tervezett beavatkozások előrehaladásának, valamint a stratégiai és projektszintű indikátorok teljesítésének objektív és naprakész nyomonkövethetőségét, valamint az esetlegesen felmerülő problémákat megfelelő kezelését.


83

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Recommend Documents