Integrált Településfejlesztési Stratégia

Integrált

Településfejlesztési Stratégia

Integrált Településfejlesztési Stratégia Budapest XXII. kerület, Budafok-Tétény

Carpathia Tanácsadó Zrt 2015.02.08.

BUDAFOK-TÉTÉNY

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

2015

Tartalom 1.

Bevezető és előzmények ...................................................................................... 3

2.

Az ITS-ről ............................................................................................................. 4

3.

Középtávú célok ................................................................................................... 5 3.1.

Stratégiai fejlesztési célok ................................................................................................................... 6

3.1.1.

Budafok-Tétény, a főváros déli kapuja ....................................................................................................... 6

3.1.2.

Intelligens és fenntartható gazdaság .......................................................................................................... 7

3.1.3.

Sokszínű, kompakt, optimálisan centralizált városszerkezet .................................................................. 8

3.1.4.

Pezsgő közösségi élet ................................................................................................................................... 9

3.2.

4.

Összefüggések meghatározása .......................................................................................................... 10

Beavatkozások ..................................................................................................... 11 4.1.

Akcióterületek kijelölése, lehatárolás és indoklás ............................................................................ 11

4.1.1.

Budafok városközpont és a történelmi negyed ........................................................................................ 13

4.1.2.

Borhegy ........................................................................................................................................................ 14

4.1.3.

Munkahelyek a horgászparadicsomban .................................................................................................... 15

4.1.4.

Rozárium ...................................................................................................................................................... 16

4.1.5.

Új minőség a Duna mentén........................................................................................................................ 17

4.1.6.

Déli kapu ...................................................................................................................................................... 18

4.2.

Beavatkozások akcióterületenként ................................................................................................... 19

4.2.1.

Budafok városközpont és a történelmi negyed ........................................................................................ 19

4.2.2.

Borhegy ....................................................................................................................................................... 22

4.2.3.

Munkahelyek a horgászparadicsomban ................................................................................................... 24

4.2.4.

Rozárium ..................................................................................................................................................... 26

4.2.5.

Új minőség a Duna mentén....................................................................................................................... 27

4.2.6.

Déli kapu ..................................................................................................................................................... 29

4.3.

Ütemezés és vázlatos pénzügyi terv ..................................................................................................30

4.4.

Akcióterületen kívüli fejlesztések ..................................................................................................... 32

5.

A szegregáció megelőzése .................................................................................. 34 5.1.

Intézkedések a szegregáció csökkentésére ....................................................................................... 34

5.2.

Fejlesztések szegregációs hatásainak megelőzése ........................................................................... 36

5.3.

Szegregációt okozó folyamatok hatásainak mérséklése .................................................................. 38

6.

Stratégia összefüggései ...................................................................................... 39 6.1.

Külső összefüggések és megvalósíthatóság ...................................................................................... 39

6.2.

Belső összefüggések ........................................................................................................................... 40

7.

Kockázatok ......................................................................................................... 41

8.

Megvalósítás eszközei és nyomon követése ..................................................... 42 8.1.

Önkormányzati tevékenységek ......................................................................................................... 42

8.2.

Szervezeti keretek ............................................................................................................................... 43

8.3.

Településközi együttműködési javaslatok ........................................................................................44

8.4.

Monitoring rendszer ...........................................................................................................................44

1

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

A dokumentumot készítette: Tett Consult Kft. vezető elemző: dr. habil. Letenyei László PhD elemzők: Gomez Efrain René Horzsa Gergely

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia az alábbi rendelettel összhangban készült: A Kormány 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

A Megalapozó vizsgálat a már meglévő fejlesztési dokumentumokkal összhangban, azok felhasználásával jött létre. Az elkészítés során használt legfőbb források az alábbiak voltak:        

Budafok Tétény, Budapest XXII. Kerület Kerületi Településfejlesztési Koncepciója 2008 Budafok Tétény, Budapest XXII. Kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat Budafok-Tétény Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2007-2013 Budafok-Tétény Városmarketing Stratégia - Projekt Portfólió Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése Projekt Környezetvédelmi összefoglaló Budapest Városrehabilitációs Programjának felülvizsgálata és javaslat a Program továbbfejlesztésére 2001 Budapest XXII. Kerület Budafok – Tétény Környezetvédelmi Program (20122017)

2

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

1. Bevezető és előzmények Jelen dokumentum Budapest XXII. kerület, Budafok-Tétény 2008-ban készített és elfogadott kerületi Integrált Településfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálata. A korábbi Stratégia felülvizsgálatát három tényező tette szükségessé. Az egyik ilyen tényező a korábbi dokumentum hatályvesztése, amennyiben az a 2008-2013-as időszakra fogalmazta meg a kerület középtávú fejlesztési céljait. E célok megvalósulása az esetek egy részében abszolút sikernek nevezhető (Budafok városközpont felújításának egyes ütemei, a piac felújítása, valamint Nagytétény központjának komplex felújítása emelendő ki a legnagyobb sikerek között), számos projekt előkészítő munkálata történt meg és lépett a megvalósítás stádiumába. Akadtak azonban célok, amelyek megvalósulása különböző akadályozó tényezők miatt nem indulhatott meg. Az eltelt idő, és az időközben felmerülő új lehetőségek miatt szükségessé vált, hogy átfogó módon áttekintve az elvégzett és előttünk álló feladatokat, elkészítsük jelen dokumentumot. A felülvizsgálatot szükségessé tévő másik tényező, az Európai Unió új költségvetési ciklusa, amellyel új lehetőségek és új kihívások is várnak a városfejlesztés számára, az ezekhez való alkalmazkodás szükségszerű. A harmadik tényező, amely következtében a felülvizsgálat szükségessé vált, Budapest Stratégiájához kapcsolódik. Budafok-Tétény a Főváros kerületeként igyekszik csatlakozni Budapest elképzeléseihez, és középtávú célkitűzését Magyarország fővárosáéhoz hangolni. Jelen dokumentum a 2008-ban készült és elfogadott Stratégia felülvizsgálataként így tovább folytatja a megkezdett utat, és bízik a kijelölt fejlesztési célok középtávú, sikeres és teljes megvalósulásában.

3

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

2. Az ITS-ről Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a kerület 7-10 évre vonatkozó fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, amelynek célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészekre vonatkozó célok meghatározása, és azok középtávú megvalósítása. Az ITS alkalmazásának feltétele, hogy azt az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalja, és határozatban jóváhagyja. Az ITS integrált, területi alapú tervezési szemléleten nyugszik, ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait valamint az önkormányzat meghatározó szerepét. Alapvető feladata a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása. A szakpolitika és az uniós források a városi területeken koncentrálódó gazdasági, környezeti és társadalmi problémák megoldását célzó integrált és fenntartható stratégiák megvalósítását társfinanszírozzák. Az ITS négy jellemzője: 1.

A hosszú távú városfejlesztési célokat – a Koncepcióból kiindulva – középtávú programokká bontja le. 2. Területi alapú, területi szemléletű tervezésen nyugszik, ami azt jelenti, hogy alapkövetelménye a problémafeltárásra épülő, városrészekre vonatkozó célok meghatározása, valamint középtávú megvalósítása. 3. Hangsúlyt ad a megvalósíthatóságra alapozó stratégiának (amely elsősorban a pénzügyi illetve szervezeti feltételek biztosításának követelményében jelenik meg). 4. Meghatározó szerepet szán a partnerségi alapú tervezésnek, ami a kijelölt célrendszer megfelelő helyi támogatását és középtávú megvalósíthatóságát jelenti. A Stratégia a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal. Ebből következik a tervezési szándékok, a piaci környezet, valamint a város számára elérhető támogatási források összevetése. Ezért szükséges az ITS 2-3 évenkénti felülvizsgálata, aktualizálása, a megvalósított fejlesztésekre épülő újabb fejlesztési programok kijelölése. A kormányrendeletnek megfelelően, jelen Stratégia felépítése a következők szerint alakul. Az első részben a kerületi Településfejlesztési Koncepció alapján kidolgozásra kerülnek a helyi fejlesztéspolitika középtávú stratégiai céljai, a második részben pedig ezekből a stratégiai célokból kerül meghatározásra a területi szemléletnek eleget téve, összesen hat darab fejlesztési akcióterület. Az akcióterületek mellett azokon kívül álló konkrét célok is megfogalmazásra kerülnek, a dokumentum záró fejezetei pedig a szegregáció megakadályozásának lehetőségeivel, a célok összefüggéseivel és megvalósíthatóságával, illetve a fejlesztéspolitika intézményrendszerével, az eredmények folyamatos követésének lehetőségeivel foglalkozik.

4

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

3. Középtávú célok Budafok-Tétény 2007-2013 közötti időszakra szóló Stratégiája, a kerületi városfejlesztési koncepció, valamint jelen kötet megalapozó vizsgálatai rámutatnak a kerület legfőbb funkcióbeli jellegzetességeire, amelyet a „Főváros nyugati kapuja” címen lehet összefoglalni. A kerület jellegzetessége ezért a peremkerületi, jelleg, az igen magas átmenő forgalom és a rendelkezésre álló beépítetlen ipari területek és zöldfelületek. Az áthaladó forgalom nagymértékben rontja a környezetet és az itt élők életminőségét. Ugyanakkor ez az adottság a gazdasági életben kamatoztatható: a kapu szerep miatt a látogató a kerületben találkozik először Budapesttel, a főváros belsejébe igyekvőknek mindenképpen keresztül kell haladnia a kerületen. A vállalkozások és nagyobb szolgáltató egységek a külső gyűrűben kaphatják meg azt a lehetőséget, amelyet máshol csak nagyobb idő- és tőkeráfordítással tudnak megszerezni. A nyugat-európai nagyvárosi tendenciákat megvizsgálva megállapítható, hogy a peremkerületek rendszerint nagy volumenű beruházások terepei: a korábban használt iparterületek, zöldmezők és a bevezető utak mentén kialakult ipari zónák erőteljesen ösztönzik a vállalkozások betelepedését és ezzel a munkahelyek teremtését. A peremkerületek a modernkori iparosítás legjobb helyszínei: kiterjedt területük, nagyszámú lakosságuk (lehetséges munkavállalók) és könnyű megközelíthetőségük jó lehetőség a betelepülni kívánó vállalkozásoknak.

Ezzel egyidőben zajlik azonban egy más jellegű fejlődés, a nagyvárosok határán lévő, nagyobb zöldfelülettel rendelkező lakóterületek gyors benépesülése. Ebben az esetben a lakóterületi infrastruktúra fejlesztése, illetve a közszolgáltatásoknak az igények területi eloszlását követő telepítése jelenti a legfontosabb településfejlesztési feladatokat. A Duna, mint a kerületszerkezet kialakulását meghatározó tényező, ma kevéssé központi szerkezeti elem: a vízi közlekedés infrastruktúrája ma gyakorlatilag nem létezik, a lakó- és rekreációs-turisztikai fejlesztések pedig elkerülték a vízpartot. Az előző ciklusban elindultak a területre fókuszáló beruházások, amelyek továbbfolytatása első számú középtávú cél. A kerület legfontosabb törekvése ennélfogva a fenti tendenciák ötvözése, a helyi gazdaság és a lakókörnyezet előbb említett kerületi adottságokra épülő fejlesztése lehet. A lakókörnyezet tekintetében ez elsősorban a kertvárosi jellegű településrészek szerkezetének, valamint a jellegzetes kisvárosi miliőnek a megőrzését jelenti. A gazdaság fejlesztése tekintetében pedig a Duna és más közlekedési csatornák (közút, autópálya, vasút) közelségének, közlekedési potenciáljának, valamint a település (borkereskedelmi, borkulturális) hagyományainak kihasználását jeleni. A kerületi városfejlesztési koncepció négy dimenzió mentén csoportosítja és részletesen ismerteti Budafok-Tétény hosszú távú jövőképét. A részletes jövőképet összefoglalóan megfogalmazva, a kerület célja – hosszú távon:

Élhető, emberközeli és befogadó kisvárosi környezet fenntartása, amely szervesen csatlakozik a főváros vérkeringésébe, helyben biztosítja a megélhetési feltételeket, ugyanakkor kihasználja földrajzi elhelyezkedéséből fakadó egyedülálló infrastrukturális és turisztikai lehetőségeit, és természeti-társadalmi környezetével összhangban, fenntartható módon és intelligensen fejlődő gazdasággal rendelkezik

5

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

3.1. Stratégiai fejlesztési célok Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a kerületi Városfejlesztési Koncepció hosszú távú általános és részletes jövőképe alapján kidolgozott, átfogó fejlesztést szolgáló céljai alapján határozza meg középtávú stratégiai fejlesztési céljait, amelyek a kerületi városfejlesztési koncepciójában foglalt hosszú távú részletes célok elérést szolgálják. Így jelen fejezet a hosszú távú koncepció kategóriarendszerét használva határozza meg a középtávú célokat. 3.1.1. Budafok-Tétény, a főváros déli kapuja Budafok-Tétény célja, hogy megerősítse dél-nyugati kapuszerepét Budapesten belül, sikerrel teremtsen kapcsolatot a belvárosi kerületek és az agglomeráció között. Cél, hogy olyan kerületévé váljon Budapestnek, ahol magas szinten érvényesülnek azok az infrastrukturális lehetőségek gazdaságpolitikai és társadalmi elvek, amelyek alkalmassá teszik a kerületet arra, hogy ennek a funkciókörnek maximálisan megfeleljen. A kerületfejlesztés középtávú célja, hogy megteremtse az alapjait és megtegye az első lépéseket annak érdekében, hogy hosszú távon lényegesen és érdemi módon legyen képes a főváros egyik logisztikai csomópontjává, fogadójává válni. Ennek érdekében az elkövetkezendő 7-10 évben szükséges megteremteni azokat a közlekedési, infrastrukturális és gazdasági beruházásokat, amelyekre alapozva a későbbi fejlesztések is véghezvihetővé válnak. A kerületben lévő romló állapotú használaton kívül lévő ipari területek funkcióval, méghozzá infrastrukturális és közlekedési funkcióval (pl. P+R parkolók) való ellátása ezek közül a célok körül az első számú. A közlekedésfejlesztés középtávú céljai között három feladat szerepel, amely megoldása középtávon válik szükségszerűvé: az átmenő forgalom segítése és racionalizációja, a zavaró és szennyező hatásának csökkentésével; a belvárosi területek átmenő forgalmának lényegi csökkentése; valamint közlekedési átszálló lehetőségek biztosítása. Az első cél elérése érdekében szükséges az átmenő forgalom közlekedési hatékonyságának emelésére (a forgalmi akadályok, dugók számának csökkentésével) a közlekedésszervezési eszközök igénybevételével, és az alkalmazott megoldások tökéletesítésével: zöldhullám, útfelújítások, sebességszabályozás), a belvárosi területek könnyebb és hatékonyabb megközelítésének elősegítése a közlekedési torlódások elkerülése érdekében. A racionális forgalomirányítás hozzájárul ahhoz is, hogy a közúti közlekedés a lehető legkevésbé jelentsen környezetszennyező emberi tevékenységet. A közlekedés zavaró hatásai-

nak kiküszöbölésére a zajvédelmi rendszer folyamatos ellenőrzésére, szükség szerinti felülvizsgálatára van szükség mind a vasúti, mind a közúti közlekedési folyosókon. Az állami vasúttársaság várható infrastrukturális fejlesztései e célokhoz is hozzájárulnak. A második cél elérése érdekében szükséges, hogy a főútvonalak mentén számos ponton legyen lehetőség a városrészek megközelítésére, illetve ennek lehetőségére a közlekedési táblák kiépített rendszere tájékoztatást adjon. Így elkerülhető, hogy az északi városrészek vagy Budafok-Téténytől északra elhelyezkedő kerületek elérésére az autósok a belvárost használják áthaladásra. A fővárosi forgalomoptimalizációhoz is hozzájárul, illetve mindkét fenti, a kerületi közlekedéssel kapcsolatos cél elérését szolgálja az „átszálló lehetőségek” biztosítása, amelyhez elsősorban őrzött, biztonságos és ingyenes P+R parkolókkal, és a parkolók közvetlen és gyors tömegközlekedési kapcsolatainak megteremtésével, továbbá a kerület fővárosi tömegközlekedésbe való becsatornázottságának növelésével, illetve gyors haladást lehetővé tevő kerékpáros közlekedési folyosók kialakításának együttesével lehet hozzájárulni. Mindezeket a célokat egészíti ki a fővárosi vízi közlekedés fejlesztésének rendszerébe történő bekapcsolódás, mind a személy-, mind a teherszállítás kapcsán. E rendszerek kiépítése és fejlesztése fontos középtávú célként szolgál. A kapuszerep további erősítéséhez hozzájárul a gazdaságfejlesztés és a helyi innováció, amellyel részletesebben a következő fejezet foglalkozik.

6

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

3.1.2. Intelligens és fenntartható gazdaság Budafok-Tétény célja, hogy szoros partnerségi kapcsolatba kovácsolja a gazdasági életet meghatározó szereplőket: munkaadókat, munkavállalókat, a civil társadalmat, valamint a gazdaság- és fejlesztéspolitikai döntéshozókat. A partnerség meghatározó hozzájárulást jelent mindazokhoz a tényezőkhöz, amely segítségünkre lehetnek a gazdasági döntések hosszú távú továbbélésében. További cél, hogy a gazdasági termelés mind nagyobb arányban támaszkodjon hosszú távon fenntartható, megújuló energiaforrásokra, és csökkentse a gazdasági termelő szektor ökológiai lábnyomát. A gazdaság mindemellett nem elképzelhető a fokozott K+F tevékenység és innováció nélkül. Ahhoz, hogy a gazdaság szereplői hatékonyan és rugalmasan legyenek képesek alkalmazkodni a változó globális és országos gazdasági környezethez, magasan képzett kutatók és fejlesztők folyamatos munkájára van szükség, a munkavállalók továbbképzésével és a számukra történő fejlődési lehetőségek biztosításával a munkaerőpiac is magasabb hozzáadott értéket képes előállítani és együttesen rugalmassá teszi Budafok-Tétény gazdaságát. Budafok-Tétény középtávú célja, a gazdasági potenciáljai kiaknázását folytassa, megvalósítsa a húzódó gazdaságfejlesztési célokat. A kerületben a jövőben a gazdasági fejlődéshez jó lehetőséget kínál a Duna, és a helyi természeti és kulturális tradíciók kiaknázása. A Duna a vízi közlekedés lehetőségeit testesíti meg, a Duna part pedig kiterjedt, bizonyos elemeiben páratlan zöldfelületi adottságokat jelent. Az elsősorban a borkereskedelemhez, borfeldolgozáshoz kapcsolódó tradíció – a természeti adottságokkal kiegészülve – erős turisztikai vonzerő forrása lehet. A szálláshelyek, a vendéglátás és a kiegészítő szolgáltatások során részben feleleveníthetők a múlt század elejének állapotai, amikor Budafok a főváros népszerű és forgalmas kiránduló- és szórakozóhelyének számított. A fejlesztéseknek olyan barnamezős területeket is kell érinteniük, ahol a rehabilitáció egyébként is elengedhetetlen. A kerületkép javítása így összekapcsolódik a vállalkozásfejlesztéssel. A helyben foglalkoztatás nemcsak a gazdasági fejlődéshez járul hozzá, hanem a kerület népességmegtartó képességét is erősíti. Csökkenti az ingázók számát, ezzel javítja a környezeti állapotot, és növeli a helyi szolgáltatások iránti fogyasztói keresletet. A gazdaságfejlesztés kapcsán fontos cél a kívülről jövő helyi vállalatok támogatása, lete-

lepedésének segítése, az infrastrukturális feltételek elérhetővé tétele. Ezzel kapcsolatos középtávú cél a partneri együttműködési lehetőségek megtalálása, illetve a település PR tevékenységének felélénkítése, amely során bemutatásra kerül a város egyedülálló, a vállalkozástelepítésre alkalmas helyzete. Középtávon a helyi kis- és közepes, elsősorban szolgáltató vállalkozások támogatása kapcsán a belvárosi területeken nyílik lehetőség arra, hogy kedvező, alacsony bérleti díjak biztosításával segítse az önkormányzat üzlethelyiségeik kialakítását, legalábbis a vállalkozásalapításkor, illetve a működés kezdeti periódusaiban. Fontos középtávú cél a munkaerő értékének folyamatos emelése. Ennek kapcsán, az „intelligens gazdaság” elvének megfelelően, szükséges olyan képzési lehetőségek biztosítása, amely egyfelől alkalmassá teszik a munkavállalókat adott, konkrét munkaadók elvárásainak történő megfelelésre, másfelől pedig általában segítik a munkaerőpiac szereplőit az elvárásoknak történő megfelelésre és a rugalmasságra. Képzési programok ezért oktatók bevonásával és a gazdasági partnerekkel történő együttműködés mellett az önkormányzat számára rendelkezésre álló infrastrukturális és képzési lehetőségek felhasználásával indíthatók.

7

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

3.1.3. Sokszínű, kompakt, optimálisan centralizált városszerkezet Olyan településszerkezet kialakítása a cél, amelyben könnyen és hatékonyan elérhetők a város szolgáltatásai, a településrészek saját arculattal, önmagukban működőképes és multifunkcionális alközpontokkal rendelkeznek, de szoros és sűrű kapcsolathálózati rendszerbe szerveződnek és egységet alkotnak. Az alközpontok kialakításánál fontos szempont, hogy területileg koncentrált helyen megtalálhatóak legyenek azok a szolgáltatások, amelyek a területi szerveződés adott szintjén (utca, városrész-központ, a három városközpont, kerületi központ) fontosak. Budafok-Tétény célja, hogy olyan városszerkezetet alakítson ki, amely helyben teszi lehetővé valamennyi polgára számára, hogy hétköznapi ügyeit minél teljesebb mértékben intézhesse a kerületen belül, valamennyi városrész a helyben szükséges szolgáltatások teljes skáláját biztosítani tudja lakóinak, és az optimális közlekedésszervezéssel hatékony és gyors megközelíthetőséget biztosítson a szolgáltatások irányába a kerületen belül és kifelé is: a főváros és az agglomerációs települések irányába. A kerületfejlesztés középtávú célja, hogy a település mai szerkezetét megőrizve nyújtson lehetőséget a további fejlődésre. A kertvárosi jelleg megőrzése elsőszámú feladat, hiszen ez jelentősen növeli a kerület vonzerejét. A kerület számos olyan épített örökséggel rendelkezik, amelyek megőrzése, fejlesztése a közeljövő feladata: a volt Törley pezsgőtöltő üzemnek és pincének, a kerület számos kastélyának és több, ipari jellegű örökségének megfelelő hasznosítása és funkcióval való ellátása nemcsak értékvédelem, hanem gazdasági és turisztikai vonzerő is egyben. Ezen lehetőségek kiaknázása megfelelő tervezéssel és ütemezéssel ma elkezdhető és már középtávon a kerület fejlődésének egyik motorja lehet. A kerület három fő városrésze (Budafok, Budatétény, Nagytétény) erősen különböző profillal rendelkezik, a köztük lévő kapcsolat sok esetben nem megoldott. A közlekedésfejlesztés ezen is segíthet, ám ezen túlmenően fontos a városi szolgáltatások szövetének racionalizációjára. A városfejlesztés középtávú célja, hogy a települési alegységek (városrészközpontok, alközpontok) valamennyi szintjén megjelenjen az adott szinten fontosnak számító szolgáltatások körei. Ehhez első lépésként átfogó és részletes felmérések végzésére lehet szükség, amely alapján a későbbi stratégia kidolgozható. A kerület gazdasági szerke-

zetének, illetve a gazdasági szereplők rendszerének felülvizsgálata után megindulhatnak az apró szerkezeti módosításokkal kapcsolatos fejlesztési módosítások, illetve a szolgáltatásteremtő és –harmonizációs tevékenységek. A kompakt város elvének megfelelően törekedni kell a szolgáltatások racionális koncentrációjára, ugyanakkor a szubszidiaritás elvének is megfelelően mindezt úgy kell megtenni, hogy valamennyi, az adott városi alegységben felmerülő, hétköznapi lakossági szükséglet az adott városrészben kielégítésre kerülhessen. A kerület természeti értékeinek kiaknázása jelenleg nem teljes: a hegyvidéki rész beépítése folyamatos, ezt azonban nem követte megfelelő ütemben a szennyvízcsatorna és csapadékelvezető rendszer kiépítése. Ezen probléma megoldása szükséges a megfelelő lakókörnyezeti feltételek megteremtéséhez, ezért prioritást élvez a célok között. A középtávú cél másik hangsúlyos eleme a Duna hasznosításának kérdése: a folyam jelenleg nem képvisel olyan vonzerőt a kerületben, amely miatt a lakosság és a kerületbe érkezők célként választanák azt. A Duna-part elszigeteltségén mindenképpen oldani kell, mert jelenlegi hasznosítása sem turisztikai, sem közlekedési, sem rekreációs szempontból nem elégséges.

8

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

3.1.4. Pezsgő közösségi élet Budafok-Tétény célja, hogy társadalma életminőségét javítsa. Nagy szükség van arra, hogy a kerület megőrizze jelenlévő népességét, javítsa a fiatalok és idősek arányának egyensúlyát és lehetőség szerint újabb lakókat csábítson a kerületbe. Mindezt az esélyegyenlőség minél teljesebb garantálásával a városi élet valamennyi területén – megelőzve a szegregátumok kialakulását, és biztosítva mindenki számára a városi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Fontos, hogy a közszolgáltatások magas minőségben és teljes spektrumban álljanak helyben is rendelkezésre, lehetővé téve valamennyi társadalmi csoport minden igényének maximális kiszolgálását helyben. A társadalom életminőségét azonban az javíthatja leginkább, ha sikerül a kerület társadalmát közösségbe kovácsolni, támogatva a civil szervezetek, egyházak és más, a politikai-gazdasági életen túlmutató csoportosulások közösségszervező, identitásteremtő, a város érdekében tenni akaró munkáját Budafok-Tétény középtávú célja, hogy a népességmegtartásához, illetve a beköltözések ösztönzéséhez megfelelő, életminőség-javító lépéseket tegyen. Ehhez középtávon a munkahelyek megfelelő spektrumban történő elérhetővé tétele (mint gazdaságfejlesztési cél) mellett a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége, a civil klubok támogatása és az esélyegyenlőség biztosítása járulhat hozzá legnagyobb mértékben. Utóbbi három cél közül középtávon nagy potenciált jelent a rekreációs lehetőségek kihasználása három fontos területen: a természeti környezethez kapcsolódóan, továbbá zárttéri csarnokok formájában, illetve lakótelepi környezetben köztereken. A sport elsősorban a kerület természeti adottságait kihasználva futópályák, vízisport-lehetőségek, kerékpárutak, atlétikai lehetőségek (futópályák, sportpályák) kialakítása formájában fejleszthető, valamint túrázásra, erdei sétára vagy piknikre lehetőséget adó területek kialakítására a Duna közelében, illetve a Tétényifennsík erre alkalmas területein. Mindezeken felül fedett sportpályák kialakítása is a középtávú célok között szerepel: az uszodai szolgáltatások bővítése és műjégpálya kiépítése fontos eleme lehet a lakossági rekreációs- és sportlehetőségek fejlesztésének, és jelentős mértékben javíthatja a lakossági életminőséget. A sportberuházások harmadik eleme a köztéri, lakótelepek és lakónegyedek környezetében lévő, mindenki számára elérhető és ingyenes sportolási lehetőségek fejlesztése, kulturális, oktatási intézmények környezetéhez is kapcsolódóan: grundok, kosár- és kézi-

labdapályák, gördeszkás és BMX-pályák kialakítása, valamint a kerület legfiatalabb polgárai számára a játszóterek folyamatos felújítása és megfelelő szinten tartása, adott esetben és igény szerint új játszóterek telepítése. A rekreációs és sportlehetőségek kialakítása mellett, amely önmagában nem csak a személyes egészség, de a közösségi és társadalmi kapcsolatok kialakításának és fejlesztésének is egyedülálló területe, a civil szerveződések támogatása is fontos középtávú célja a kerületnek: Budafok-Tétény irányában elkötelezett, a kerületi életminőség javításáért küzdő, közösségi eseményeket szervező polgárok támogatása által megszilárdulhat egy stabil patrióta réteg, amely a település társadalmi magjaként válva a kerület társadalmi fejlődésének kulcsszereplőjévé válhat. Ennek érdekében szükség van arra, hogy középtávon a település elismerje és támogassa ezeket a szerveződéseket, saját tulajdonában lévő infrastrukturális lehetőségei rendelkezésükre bocsátásával, a szervezett események lehetőség szerinti pénzügyi támogatásával, illetve a civil élet szereplőinek szimbolikus (díjak formájában történő) elismerésével. A társadalmi esélyegyenlőség kialakítása hasonló fontos cél, ezen a területen korábban is jelentős eredmények születtek. Ennek kapcsán elsősorban arra kell figyelni, hogy a fenti fejlesztési projektek úgy kerüljenek megvalósításra, hogy abból a kerület valamennyi polgára egyenlő esélyekkel részesülhessen, a beruházások végrehajtása során pedig kiemelt figyelmet kell szentelni a fogyatékossággal élőkre.

9

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

3.2. Összefüggések meghatározása Budafok-Tétény integrált településfejlesztési stratégiájának akcióterületei úgy kerültek kijelölésre, hogy ezeken a területeken intenzív módon lehessen érvényesíteni a Kerületi Településfejlesztési Koncepcióban megjelölt hosszú távú tematikus részcélokat, illetve jelen Stratégiában az ebből származó általános középtávú célokat. Az alábbi táblázat ezek között a célok között lévő kapcsolatokat ábrázolja, nagyobb csillaggal jelölve az erősebb, és kisebb csillaggal a gyengébb összefüggéseket. Fontos észrevenni, hogy valamennyi területen tervezett fejlesztési projektek valamennyi tematikus részcél megvalósulásához hozzájárulnak nagyobb vagy alacsonyabb mértékben, illetve a jelentős részük között kifejezetten erős kapcsolat állapítható meg. 1. ábra: Kapcsolatok tematikus és területi fejlesztések között

10

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4. Beavatkozások 4.1. Akcióterületek kijelölése, lehatárolás és indoklás Budafok-Tétényben hat akcióterület kerül kijelölésre. A megelőző Stratégia felülvizsgálata során a már kijelölt akcióterületekből indulunk ki, hiszen a megkezdett fejlesztések folytatása, illetve a korábbi Stratégiában megfogalmazott teljesületlen vagy időben kitolódó célok továbbvitelét tarjuk Budafok-Tétény jövője szempontjából kiemelt fontosságúnak. A tervezett zónák létrehozása azonban némiképp a meglévő fejlesztési akcióterületek átstrukturálásával, bővítésével járt, illetve megjelent egy, az előző Stratégiában nem szereplő akcióterület is a kerület dél-nyugati határában. Fontos kiemelni elöljáróban további módosításokat is: teljes összevonásra került a korábban is együttesen kezelt „Budafok városközpont” és a „Történelmi negyed”, illetve bővítésre került északi, déli és keleti irányban is (utóbbi a Dunával való kapcsolat kialakítása miatt vált szükségszerűvé). A „Borhegyként” megnevezett terület déli irányban került bővítésre. Háros-sziget környékén elhelyezkedő akcióterületet kibővítettük két, barnamezős beruházásra alkalmas területtel, illetve északon egy ingatlan kikerült az akcióterületről. A korábbi Stratégiában „Campona” néven, jelen dokumentumban „Rozárium” néven szereplő akcióterület nyugati irányban került bővítésre a rózsakerttel és a Vencel-kerttel, valamint a Rózsakert lakóteleppel. Ugyanez a területet bővítettük déli irányban a 6-os főútig. A korábbi Stratégiában külön projektként megjelölt Nagytétény-központ és az Epres-kert összeköttetésre került. A már említett új akcióterület kijelölése egy, érdi területeket is magában foglaló logisztikai beruházás miatt vált kívánatossá.

11

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

2. ábra: Akcióterületek Budafok-Tétényben. Összefoglaló ábra

12

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4.1.1. Budafok városközpont és a történelmi negyed (1,42 km2) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: 

Kővirág sor – Méhész utca – Orsovai utca – Ady Endre út – 220847 hrsz. telek – Kehely utca – Csipkebogyó utca – Tompa utca – Baross utca – Panoráma utca – Plébánia utca – Hajlat utca – Árpád utca – Síp utca – Debrő utca – Sátor utca – 224123 és 224087 hrsz. telkek határa – Gádor utca – Lőcsei utca – Komáromi út – Promontor utca – Gádor utca – Mező utca – Tóth József utca – Duna folyam – Ártér utca – Duna utca – Pécsi utca – Kővirág sor

Indoklás: A korábbi terület felülvizsgálata során a két terület összevonásra és bővítésre kerül mind északi, mind déli irányban, amely összevonás a terület jellegéből fakad: a történelmi negyed a belvárosi területtel együtt Budafok városrész magját alkotja. A fejlesztés célja a budafoki településközpont megújítása új városi főtér kialakításával, a terület kisvárosi jellegének megőrzésével, a kereskedelmi funkciók megerősítésével, és a közlekedési helyzet átfogó rendezésével. A kerületközpont és a történelmi negyed rehabilitációja négy problémakör megoldását igényli. Az egyik a városközponton áthaladó forgalom enyhítése, a közlekedési kapcsolatok és a parkolás rendezése. A másik a kereskedelmi funkciók – terület jellegének megfelelő – megújítása, bővítése; a harmadik az akcióterületen elhelyezendő egyéb funkciók, szolgáltatások kérdése. A fejlesztés negyedik tárgya a Törley Pezsgőgyár egykori pincéje, valamint a fölötte elhelyezkedő, a fővárosban egyedülálló egyterű csarnok, illetve a területen található további épületek hasznosítása. A budapesti kapcsolatok megerősítése érdekében a terület északi irányban bővítésre került, a kerület keleti részén található sávban, illetve déli irányban, a Borhegy fejlesztési területtel történő érintkezés érdekében, hiszen a terület fejlesztési irányvonalai tematikusan is illeszkedik a borhegy fejlesztési stratégiájához: a két fejlesztési terület közötti útvonal fontos szolgáltatásoknak kell, hogy otthont adjon. 3. ábra: „Budafok városközpont és a történelmi negyed” akcióterület lehatárolása

13

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4.1.2. Borhegy (0,78 km2) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: 

Mező utca – Tóth József utca – Duna folyam – Nagytétényi út – József Attila utca – Ostor utca

Indoklás: A fejlesztés távlati célja a térség borászati hagyományainak felhasználásával turisztikai vonzerő megteremtése. Ehhez analógiaként használható marketing elem a „borút” lehet, ám az erre vonatkozó tapasztalatok csak korlátozottan használhatók. A fejlesztési akcióterület a kísérleti lakótelep felé, dél-nyugati irányban bővítésre került, amelyet a terület közterületeinek, és a helyben található szolgáltatások fejlesztése indokol. 4. ábra: "Borhegy" akcióterület lehatárolása

14

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4.1.3. Munkahelyek a horgászparadicsomban (2,56 km2) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: 

Rudnyánszky utca – Halpénz utca – Tarkagéb utca – Nagytétényi út – Növény utca – 6os számú főút – 6-os számú főút/Nagytétényi út összekötő (232003 és 232002/14 hrsz. telkek határa) – Nagytétényi út – Vágúhíd utca – Ártér utca – Duna folyam – 232045/7 és 232045/4 hrsz. telkek – Hárosi-öböl – Hárosi-Duna part

Indoklás: A fejlesztés célja a Duna-part rekreációs célú hasznosítása, s ezzel közvetve a turizmus, szabadidő-, és sportgazdaság fejlesztése, az akcióterületen található természetvédelmi terület természeti értékeinek megőrzésével. A program részét képezi a megközelítést biztosító közlekedési infrastruktúra (kerékpár és vízi közlekedés) kiépítése, illetve a barnamezős területek rehabilitációja. Az akcióterületen elhelyezkedő horgásztelep rekreációs célú felhasználása, különleges rekreációs övezeti átsorolása indokolt. Az akcióterület bővítésre került két további, barnamezős beruházásra alkalmas területtel, amelyből egyik a korábbi akcióterülettől délnyugati irányban elhelyezkedő, jelentős méretű terület. Az M0 Duna-híd csomópontja környezetében található üres, vagy alulhasznosított területek lehetőséget kínálnak olyan beépítésekre, amely a természeti környezetet, a jó elérhetőséget és logisztikai előnyöket kapcsolják össze. Az ide tervezett és az előkészítés fázisában tartó magánbefektetések elsősorban munkahelyeket teremtenek, hiszen a nagy forgalmú autóút csomópont nem tesz lehetővé jelentős lakóterületi fejlesztéseket. A másik terület, amellyel a korábbi akcióterület bővítésre került, a Háros utca – Ártér utca – 6-os számú főút által határolt zóna az akcióterület észak-nyugati részén. A korábbi akcióterületről ugyanakkor korábbi beruházásoknak köszönhetően elért eredmények miatt leválasztásra kerültek az észak-kelet felé eső ingatlanok. 5. ábra: "Munkahelyek a horgászparadicsomban" akcióterület lehatárolása

15

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4.1.4.Rozárium (0,64 km2) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: 

Nagytétényi út – 232003 és 232002/14 hrsz. telkek határa – vasúti pálya – Növény utca – Nagytétényi út – Rózsakert utca – 229424/5 hrsz. és 229424/4 hrsz. telkek – Rózsakert utca – Rákóczi út – 228897/1 hrsz. és 228897/2 hrsz. telkek – Rákóczi út – Park utca

Indoklás: A fejlesztés területe a Rózsakert, a rózsakerti lakótelep és Campona bevásárlóközpont környezete, célja új városias (köz)szolgáltatási funkciók telepítése, Budatétény modern városközpontjának fejlesztése, sport- és rekreációs szolgáltatások telepítése és fejlesztése, a városrész településközponti funkcióinak és városképi elemeinek megerősítése. Az akcióterület bővítésre került észak-nyugati irányban, a Rózsa-kert és Vencel-kert, valamint a Rózsakert lakótelep bevonásával annak érdekében, hogy a túlnyomórészt önkormányzati gazdálkodás alatt álló településrészen további rekreációs szolgáltatások (parkosítás, köztéri sportolási lehetőségek) telepítése és fejlesztése indulhasson meg, hozzájárulva az akcióterület fő fejlesztési profiljához. 6. ábra: "Rozárium" akcióterület lehatárolása

16

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4.1.5. Új minőség a Duna mentén (1,11 km2) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: 

Nagytétényi út – Angeli utca – 239004 hrsz. telek határa – Honvéd utca – Pintyőke utca – Petőfi Sándor utca – Nagytétényi út – Vegyszer utca – 6-os számú főút – Ánizs utca – Duna folyam – Kastélypark utca – vasúti nyomvonal – Hársfa utca – Úttörők útja

Indoklás: A fejlesztés két, egymáshoz kapcsolható vagy külön is fejleszthető eleme a Kastélypark utca – Duna folyam – Ánizs utca 6-os főút által határolt terület (232321 és 232317 hrsz.) jelenleg előkészítés alatt álló magánerős fejlesztés, valamint ezzel nagyjából azonos időben, és funkcionális összhangban a régi tétényi településközpont lezárult rehabilitációjának lehetséges új ütemmel történő folytatásával. Az Epres-kerti fejlesztés tárgya az akcióterületen elhelyezkedő, kármentesített, mintegy 7,5 ha (23401 hrsz.) önkormányzati terület, amely a jelenleg hatályos szabályozási tervben lakóövezetként szerepel. A terület infrastruktúrája a telekhatárig kiépített. Az alacsony fekvés miatt különös figyelmet kell azonban fordítani a csapadékvíz elvezetésére, és a talajvíz veszély felmérésére, a szennyvízcsatorna építésénél pedig feltehetően átemelő létesítésére is szükség lehet. A két akcióterület összesített területe az előző stratégiához képest növekedett, az akcióterületek egyesítésre kerültek a Batthyány utca – Szentháromság utca – Pintyőke utca – Petőfi Sándor utca által határolt terület bevonásával és bővítésre került nyugati irányban az Angeli utcáig, további, önkormányzati területek bevonásával. A 6-os számú főút mentén keleti irányban, egy barnamezős beruházásra alkalmas területtel bővült az akcióterület. Az M0 Duna-híd (Deák Ferenc híd, Budapest legdélibb Duna-hídja) csomópontja környezetében található üres, vagy alulhasznosított területek lehetőséget kínálnak olyan beépítésekre, amely a természeti környezetet, a jó elérhetőséget és logisztikai előnyöket kapcsolják össze. Az ide tervezett magánbefektetések elsősorban munkahelyeket teremtenek, hiszen a nagy forgalmú autóút csomópont nem tesz lehetővé jelentős lakóterületi fejlesztéseket. 7. ábra: "Új minőség a Duna mentén" akcióterület lehatárolása

17

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4.1.6. Déli kapu (0,99 km2) Az akcióterület határai: 

Nagytétényi út – Campona utca – Duna-part – Településhatár

A felülvizsgált korábbi, 2007-2013-as időszakra szóló kerületi Településfejlesztési Stratégiához képest egy újabb akcióterület került kijelölésre. Ez a terület Budafok-Tétény dél-nyugati határa, amely egy logisztikai központnak, illetve egy mezőgazdasági ingatlannak ad helyet. E két területen kívül a Duna partja jelent még fejlesztési – környezetvédelmi beruházásra alkalmas – területet. A helyszínen lévő logisztikai központhoz kapcsolódó további szolgáltatások telepítésének, lehetősége mellett az akcióterület kijelölése mellett szólt, hogy Érd MJV 2020-ig szóló településfejlesztési stratégiája szintén nevesíti az akcióterületen lévő – részben Érd, részben Budafok-Tétény területén elhelyezkedő mezőgazdasági területet, amely a tervek szerint a DILK (Duna Intermodális Logisztikai Központ) számára szolgálna bázisul. A beruházás indoklása szerint, Budapest határában kerülne kialakításra egy, a gazdaságosabb és környezetkímélőbb vízi szállításra alkalmas déli logisztikai bázis a TEN folyosók találkozásánál, amelynek térségi szerepe kiemelkedő lehet. A logisztikai bázis raktárépületei a terület mindkét oldalán közel egyenlő nagyságú területet igényelnek, a Dunával való kapcsolat kialakítására azonban a Budafok-Tétényi részen, a 238025/8 hrsz. telken kerülne kialakításra. 8. ábra: "Déli Kapu" akcióterület lehatárolása

18

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4.2. Beavatkozások akcióterületenként 4.2.1. Budafok városközpont és a történelmi negyed Az első számú akcióterület komplex beavatkozásokat igényel, amely eredményeként középtávú három fő terület emelhető ki: Budafok belváros közlekedésfejlesztése különös tekintettel a Dunára, és infrastrukturális ellátottságának emelése a városi szolgáltatások bővítésével, a történelmi negyed turisztikai fejlesztése, valamint rekreációs és sportolási szolgáltatások fejlesztése. Budafok közlekedésfejlesztése Közúti közlekedés A kerületközpont helyzetének megoldásában összetettsége és egyeztetési igényei miatt első helyen a közlekedési kérdések kezelendők. A Kossuth Lajos utca forgalmának csillapítása, rehabilitációja az egész terület kulcskérdése, ez azonban nem lehetséges a Pécsi utca megnyitása, vagy a Mária Terézia utca forgalmának és vele a villamos végállomás együttes rendezése nélkül. A forgalomcsillapításhoz nagy mértékben hozzájárul a parkolási problémák megoldása is. Mivel a Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia utca a Fővárosi Önkormányzat kezelésében van, a fejlesztés megvalósítása végső soron valamilyen közös programként lehetséges. Ebben a villamos pálya miatt szerepet kell kapnia a fővárosi tömegközlekedési társaságnak is, a vonatkozó projekt előkészítése a társaság koordinálásában megindult. Külön feladat a parkolás megoldása, és az utcában levő ingatlanok megközelítésének biztosítása. A közlekedésfejlesztés alapvető célja azonban a kerület központi városmagjának tehermentesítése, a főút felé történő további kapcsolatok megteremtésével. Ez a cél a jelenlegi elképzelések szerint a Pécsi utca megnyitásával, pontosabban a Pécsi utca a Donszky Árpád utcától a Leányka utcai felüljáróig (1.300 m) 2x1 sávban II. rendű főútként történő kiépítésével érhető el. Ebben az esetben a terület későbbi funkcióváltása, a parkolóhelyek kiváltása további megoldandó feladatot jelent. A két beruházás következményeként a Mária Terézia utca gyűjtőúttá válhat, de ez elodázhatatlanná teszi a forgalmi és a parkolási rend átalakítását. Ez pedig szükségessé teheti a villamos-pálya átalakítását. A fejlesztés magja egy több ütemben is megvalósítható, bővíthető, fedett csarnokszerű

épület létrehozása. Ezzel összefüggésben mérlegelhető a gépkocsiforgalom korlátozása is. Budafok belvárosának átfogó fejlesztése magas kidolgozottság és előkészítettség mellett indítható el, illetve a projektek egy része a 2014-es évre megindult. Vízi közlekedés A közösségi közlekedési viszonylatban külön téma a közforgalmi kikötő létesítése a Városház tér magasságában. Ennek a közlekedési lehetőségnek a megteremtése mindenképpen kívánatos volna, a terület Duna-part felé történő nyitása és a csatlakozó közlekedési lehetőségek bővítése nélkül azonban nem feltétlenül hozza meg a várt eredményt. A projektre vonatkozóan a Budapesti Közlekedési Központ részletes terveket készített, a társasággal történő együttműködés a projekt elengedhetetlen része. A rév célja összekötni Budafokot a Csepel-szigettel. Vasúti közlekedés Az állami vasúttársaság terveiben a következő időszakra nézve szerepel egy nagyobb volumenű infrastrukturális beruházás a KelenföldPusztaszabolcs szakaszon, amely keretein belül a vasútvonal terhelhetősége emelkedik, másfelől megújulnak a társaság kezelésében lévő ingatlanok: a Háros és NagytétényDiósd, Budafok, valamint Barosstelep állomások illetve megállóhelyek, hozzájárulva a kerület közlekedésének javításához, illetve az élhető környezet kialakításához. A belváros szolgáltatásai Budafok városközpontjának átfogó infrastrukturális fejlesztésére van szükség. Az elmúlt periódus nagy eredményének számít a megújuló budafoki piac, a belvárosban azonban számos más terv még csak megvalósítás előtti

19

BUDAFOK-TÉTÉNY


szakaszban áll. A jelenleg nem használt, sérült mozi épülete tornateremmé és többfunkciós közösségi térré történő átépítése, kibővítése lehetőséget adna környező iskolák és a kerület lakossága számára sport és kulturális funkciókra. A tervek szerint az épület és a határoló utcák felújításával a meglévő épület fő formája megújulna, földszintje átépülne, a belső átrium kinyílna a város felé, ahol közösségi és kulturális tevékenységek végzésére lehetőséget adó terek jönnének létre, illetve kávézó megnyitására is adott a lehetőség. A ma városképileg rendkívül zavaró üres épület hosszú távú új funkciót kapna, illetve környező iskolák az eddig hiányzó számú tornatermek helyett lehetőséget kapnának az új tornaterem használatára. A belvárosi szolgáltatások növelése – adott esetben a fiatalok érdeklődésére számot tartó funkciók beemelésével további fontos feladat. A Városháza a belvárosi terület központi részén helyezkedik el, noha javítások történtek az épületen, átfogó felújítása régóta várat magára. Az épület új szárnyának építése a kerületi közszolgáltatások színvonalának emelését teszi lehetővé. A kerület Polgármesteri Hivatala Budafok hagyományos központjának déli peremén helyezkedik el, bővítése a meglévő épület főbejáratával szemközti oldalon lehetséges. Az 1995-ben készült korábbi terv az épület három szinten mintegy 3.800 m2 nettó alapterülettel és 31 férőhelyes pincegarázzsal történő bővítését tartalmazta. Az új épületrész földszintjén és az I. emeleten üzleti szolgáltatás, a II. emeleten a Hivatal irodái kapnának helyet. A fejlesztés javítja az igazgatási adminisztráció elhelyezési körülményeit, növeli az intézmények koncentráltságát. Budafok belvárosa fejlesztéséhez feltétlenül hozzátartozik az energetikai felújításon már átesett Káldor Adolf Szakorvosi Rendelőintézet további, teljes felújítása és szolgáltatásbővítése, amely magában foglalná az épület teljes felújítását, a műszerezettség fejlesztését, az épület szükséges mértékű bővítését, a ma nem megoldott parkolás terepszint alatti rendezését. A szolgáltatás-bővítés mellett esztétikai célokat is szolgálhat a rendelőintézetet övező, még rossz állapotban lévő területek zöldfelületi megújítása is.

2015

Új funkció telepítésére az önkormányzati tulajdonban lévő Hajó utcai területen, a Városházával a 6-os főúton átellenben, a Városháza tértől észak-keletre van lehetőség. Az ezen a területen megvalósítandó projekt tartalmazza az önkormányzati tulajdonú telkek és utak területét, ám azt kiegészítheti a korábbi, már bezárt kereskedelmi raktár területe is. A közterületek megújítása mellett a területen kerékpáros megálló, kilátóhely létesülhet, új sétányok, sportpályák, sport és rekreációs épületek épülhetnek. A projekthez kapcsolódóan a területet határoló Hosszúréti-patak árvízvédelmének és revitalizációjának egyidejű rendezése is szükségessé válik. Történelmi városnegyed A történelmi városnegyed fejlesztésének a célja a helyben található, leromlott állapotú kastélyok és az ezeket az épületeket körülvevő épített és természeti környezet rehabilitációja. További célként jelenik meg a budafoki Borhegy akcióterülethez is kapcsolódóan a hazai borkultúra erősítése, a helyi adottságok és a külföldön sikeresen működő példák felhasználásával egy térségi hatású borászati központ megteremtése és a kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatások bővítése. A központ feladata elsősorban az ország, és a kapcsolódó régiók borvidékeinek, borászatainak, borkultúrájának bemutatása, népszerűsítése, valamint szakmai tevékenységének megerősítése lehet. Szolgáltatásai között azonban hangsúlyos helyet kell kapnia a vendéglátás, magas színvonalú rendezvényszervezés, a borász szakmához kapcsolódó kormányzati adminisztráció, a kulturális és turisztikai eseményszervezés funkcióinak is (borászati múzeum, étterem, (bor)áruház, bortrezorok). A tömb szárnyépületeiben szálloda, étterem és/vagy irodák alakíthatók ki, illetve felmerült a turizmus igényeit kiszolgáló kereskedelmi tevékenység létesítése is. A fejlesztés által érintett ingatlanok önkormányzati tulajdonban vannak. A jelenleg használaton kívüli védett CzubaDurozier kastélyépület, korábbi konyakgyár épületében és a mellette lévő két régi budafoki polgárházban egyházi kollégium és oktatási helyiségek létesülhetnek a Magyarországi Baptista Egyház közreműködésével. Az

20

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

épületeket örökségvédelmi szempontok alapján felújítanák. A fiatalok kerületbe vonzása segítheti a helyi ifjúsági életet és segítséget jelenthet a vidéki fiataloknak a budapesti elhelyezés vonatkozásában is a tanulmányaik alatt. Az épület kollégiumi, múzeumi funkciókkal bővülne, illetve a környező épületek is felújításra kerülhetnek. A Sacelláry kastély magánerős fejlesztésének ösztönzése, az állami tulajdonban lévő Törley kastély hasznosítására vonatkozó közös elképzelések kidolgozása. Az elmúlt években a PéterPál utcában elkezdődött természetes rehabilitáció szabályozása, kiegészítése a közterek megújításával (térburkolat, forgalomcsillapítás, utcabútorok) és a hagyományos utcakép egységének megerősítésével. A területen a vendéglátó-ipari lehetőségek bővítéseként a kerületben élők számára is rekreációs lehetőséggel szolgálhat a kastélyok környezetében található zöldfelületek fejlesztésével, illetve kilátóhely létesítésével a Törley-mauzóleumhoz kapcsolódóan, illetve sportszolgáltatások bővítésével déli irányban, a BMTE sportpálya környezetében. 9. ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok az akcióterületen (sötét színnel)

21

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4.2.2. Borhegy A kerület „borhegyében” rejlő turisztikai és gazdasági lehetőségek meglehetősen kevéssé kiaknázottak, a borászati funkciók visszaszorulóban vannak, a terület épületállományának minősége pedig romló. Az akcióterület ebben a zónában lévő lehetőségek fejlesztésére irányul. A fejlesztési projekt során a borsétány megépítése, pincefelújítások, borászati funkciók, értékes épületekben művészeti kiállítóhelyek, irodák, lakások, közcélú zöldfelületek létrehozása, illetve a meglévő épületállomány megújítása, energiahatékonysági munkák végrehajtása a cél. A terület része a megelőző ITS-nek is, és fejlesztésére konkrét tervek és tanulmányok is készültek. Jelenlegi cél ezeknek a lehetséges fejlesztési projekteknek a gyakorlati megvalósítása. A borutak célja általában a bortermelés, borfogyasztás, mint turisztikai szolgáltatás és a kapcsolódó helyi turisztikai adottságok együttes, összehangolt hasznosítása. Leginkább a rurális térségek fejlesztésében játszik fontos szerepet. Ennek megfelelően a hatályos szabályozás szerint borút kizárólag borvidéken belül létesülhet. A borutak összehangolt turisztikai program-kínálatát a sajátos egyedi kínálat, a minősített szolgáltatások, a szervezett egységben történő működés (jellemzően borúti egyesület irányításával), valamint közösségi marketing segítségével való megjelenés a piacon.

Az akcióterületen a borászati funkciók korlátozottan, elsősorban a Nagytétényi út, a Sörház u. mentén, illetve a Borkő utcában jelennek meg, vagy rendelkeznek távlatokkal. Az akcióterületen a pincefelújítások, a borsétány megépítése, zöldfelületi beruházások és épületenergetikai fejlesztések mellett múzeumok és közösségi funkciók kialakítására, kiállítócsarnok létrehozására is adott a lehetőség, amelyre példaként szolgál a már működő Art Quarter a volt Haggenmacher sörgyár épületében. A „Borhegy-programot” mindenképpen össze kell hangolni az egykori Törley csarnokban és pincékben tervezett Kárpátmedencei Borközpont szolgáltatásaival és a két elképzelést úgy kell pozícionálni, hogy ne versenytársat jelentsenek egymásnak, hanem mindkét elemet erősítő szinergikus hatások érvényesüljenek. A kulturális funkció megteremtése (látványelemek, látogató központ, kisebb borászati bemutatópince), illetve a különböző szolgáltatók közötti tényleges együttműködés megvalósítása, a pincerendszer turisztikai célú feltárása és bemutatása, a városmarketinggel érintkező promóciós tevékenység továbbá a terület megközelíthetőségének javítása igényelheti a közszféra részvételét. A programba bekapcsolódó üzleti szolgáltatókra hárul a vendéglátási, borászati szolgáltatások, és bemutatásuk feltételeinek megteremtése.

Turisztikai lehetőségek

Kapcsolódó közlekedési fejlesztések

A projekt megvalósulásának közvetlen haszonélvezői a bortermeléssel, a bor- és egyéb turisztikai szolgáltatások nyújtásával foglalkozó szervezetek és vállalkozások (borturisztikai egyesületek, bortermelők, borturisztikai és idegenforgalmi társaságok). Az eredményes tevékenység feltétele a megfelelő menedzsment és a hatásos, jelentős promóció kialakítása. Ugyanakkor a kulturális elemekre építő helyi turisztikai kínálat fejlesztésében a borászati – akár a borkereskedelmi – hagyomány, ahogyan több nemzetközi példa mutatja, városi szinten is sikeresen használható.

A terület megközelítésének javítása érdekében érdemes a Vágóhíd utcai kikötő fejlesztési terveit szinkronba hozni a „Borhegyprogrammal”, hiszen a Vágóhíd utca összeköti a két akcióterületet. Az akcióterület Duna felé való kibővítésének célja, hogy egy kikötő létrehozásával a Borhegy közvetlenül a vízről is megközelíthetővé váljon; a vasúti megálló térségéből és a vízi útvonalak felől érkező látogatók megfelelő fogadására a területek esztétikai felújítására és az épített környezet fejlesztésére van szükség. A közúti közlekedést javíthatja a P+R parkoló fejlesztése.

22

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

Az akcióterület dél felé való kibővítésével a József Attila útig egy lakótelepi övezet is a terület részévé vált. A terület becsatornázása a tematikus park területére kiemelt fontosságú a városrész egységének megőrzése és a lakótelepi környezet állagromlásának megakadályozása érdekében. A lakónegyed környezetében található jelentős mennyiségű zöldfelület, amelyet aktívabb rekreációs tevékenységek végzésére alkalmas parkosított területté kell alakítani. A lakóteleptől észak-keleti irányban elhelyezkedő tömb romló állapotú kereskedelmi épületeknek ad otthont, amelynek barnamezős rehabilitációja a helyszínen működő vállalkozásokkal partnerségben a turisztikai beruházáshoz nélkülözhetetlen. 10. ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok az akcióterületen (sötét színnel)

23

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4.2.3. Munkahelyek a horgászparadicsomban A fejlesztés célja a Duna-part és a területen elhelyezkedő ipari létesítmények területének kettős: rekreációs-környezetvédelmi, valamint munkahelyteremtő célú hasznosítása. Rekreáció és turizmus Az akcióterület projektjei részben a turizmus, szabadidő-, és sportgazdaság fejlesztésére, az akcióterületen található természetvédelmi terület természeti értékeinek megőrzésére irányul. A területen található Háros- és Hunyadi-sziget természetvédelmi területe azonban védőzónát igényel. A sziget védett övezetének zárt jellege fenntartható oly módon, hogy a látogatóközpont, tanösvény a Hunyadi-szigeten, a védőövezetben, és a Hárosi öböl partján kap helyet. Az öböl és parti sávjában – védőövezetként – sétánnyal, kerékpárút létesítése célszerű. A Duna-Ipoly Nemzeti Park a területen vadvédelmi eszközök folyamatban lévő telepítésével járul hozzá ennek megvalósításához. A stratégiai célok megvalósítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a védett Duna-menti erdősávok érintetlenségének biztosítására. A magas természeti értékű területek egységének megőrzése, az élővilág megóvása különösen fontos mind környezetvédelmi szempontokból, mind pedig a kerület és a város lakóinak életminősége szempontjából. A fejlesztések semmiképp nem történhetnek e területek rovására, az erdősávok rehabilitációja szükség esetén azonban mindenképp kívánatosnak számít. Indokolt az üdülőövezeti horgásztelep rekreációs célú fejlesztése és ennek érdekében KRek jelű különleges rekreációs övezeti átsorolása. A vegyes beépítettségű, lakó- és üdülőfunkciókkal is rendelkező terület rekreációs szolgáltatásainak bővítését, illetve rekreációs besorolását a speciális, Duna-menti elhelyezkedés, illetve a szomszédos Hunyadi-laktanya területének tervezett hasonló arculata is lehetővé és kívánatossá teszi. A terület rekreációs céljait szolgálja az akcióterület keleti részére tervezett kerékpárút, gyalog- és zarándokú kiépítése, amelyhez az infrastrukturális beruházások mellett a zöldfelületi elemek fejlesztése is szükségszerű. A partszakasz jelenlegi állapotában a gyalogos megközelítése szempontjából vonzerővel nem

igazán bír, használata korlátozott. Az útvonal egységes minőségben és a végleges helyén való kiépítésével jelentősen növelhető a partszakasz elérhetősége. A rekreációs-turisztikai potenciál fejlesztés célt szolgálja a Hosszúréti-patak és az M0 híd (Deák Ferenc híd) szakasz között magas minőségű, 5 km hosszú gyalogos/zarándok/kerékpáros útvonal kiépítése tematikus elemekkel, pihenőkkel, kilátókkal, szálláshellyel. A projektbe a XI. kerület partneri bevonására is szükség van. A Hunyadi laktanya önkormányzati területének hasznosítása során szintén a terület értékeinek megtartására, a parti sáv megőrzésére, rekultivációjára kell törekedni. A rekreációs vízi tevékenység élvezeti értékét jelentősen befolyásolja a Duna vizének minősége, amely ma még nem ideális a vízi sportolásra, noha a Duna vízminősége javul. Az akcióterületi fejlesztések keretében a volt laktanya barnamezős rehabilitációja mellett sor kerülhet a szükséges természetvédelmi, árvízvédelmi munkálatok elvégzésére is. A tervezett beruházásoknak tekintettel kell lenniük a területen lévő honvédelmi ingatlanokra és biztosítaniuk kell működésük és működtetésük zavartalanságát, amely a szaktárcával partnerségi viszonyban kivitelezhető. Megoldásra vár a rekreációs célra hasznosítandó terület és a Gyármező összekapcsolása is. A Gyármezőhöz kapcsolódóan fontos szempont az árvízvédelem megoldása, a közterületek felújítását, a gazdasági funkciók szelídítése, az üres épületek funkcióval való megtöltése. A projekt fő eleme a ma működő és gazdaságilag jelentős Élesztőgyár technológiai fejlesztése abból a célból, hogy a jelenleg tapasztalható zajterhelés és bűzhatás megszűnjön, amely nélkül terület a rekreációs tevékenységek létrehozását és funkcióját akadályozhatja. Az érintett terület régészeti szempontból kiemelt jelentőségű, a projekt kiemelkedő része lenne Csút falu régészeti feltárása és a terület Duna melletti részén régészeti bemutatóhely

24

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

kialakítása. A területen lehetőség van szabadtéri sportpályák kialakítására is, a régi víztorony pedig kilátóként hasznosulna. A projektben megteremtődne a Duna menti gyalogos/kerékpáros átjárás lehetősége is. A régészeti terület nyitott működéssel, közcélú zöldfelületként működne, működési modelljében hasonló lenne a Százhalombattán működő régészeti parkhoz azzal a különbséggel, hogy a régészetileg kevésbé értékes részeken sportfunkciók is helyet kapnának. A projekt másik része a mai gazdasági funkciók továbbfejlesztése, új korszerű, a környezetet nem terhelő funkciók jelennének meg és a telephely felújítása részben megtörténhetne, új gyártóberendezések vásárolhatók. Gazdasági fejlesztés és munkahely-teremtés Az akcióterület a korábbi ITS-ben szereplő tervekhez képest bővítésre került déli irányban. Ennek oka a CBS Property Zrt. M0-Dunapart fejlesztési területe, amely a 6-os főút és a Duna között, az M0 híd budai hídfőjének lábánál transz-európai közlekedési folyosók metszéspontjában található. A 33 hektáros fejlesztési terület egyedülálló adottságokkal rendelkezik: az autópálya és a 6. sz. főútvonal csomópontjának közvetlen közelében, a Duna partján fekvő, a Háros sziget és a Hárosi Duna-holtág természet-védelmi területére néző terület alig fél órára van Budapest nyüzsgő belvárosi üzleti negyedétől és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtértől. A területen kereskedelmi fejlesztések, irodaépületek telepítése és sportolási lehetőségek kialakítása szerepel az előkészítő tervekben, illetve a projekt véghezvitele nem nélkülözheti a zöldfelületi rendszer helyreállítását. A zöldfelületi program keretében 6 ha nagyságú közpark kialakítására is sor kerül, valamint a terület Duna parti sávjában az Eurovelo kerékpárút és sétány kerül kiépítésre. A terület két egységből áll, amelyeket az M0 autópálya választ el egymástól. 11. ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok az akcióterületen (sötét színnel)

25

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4.2.4. Rozárium A Háros-szigeti kijelölt akcióterülettel szemben, a 6-os főút szemközti oldalán került kijelölésre a megelőző Stratégiában a bevásárlóközpont után elnevezett „Campona” akcióterület, amely Budatétény városrész központjának szolgáltatásbővítését célozta a bevásárlóközpont szolgáltatásaihoz kötődően. Az akcióterület az új részekkel bővült, és ennek megfelelően új elnevezést is kapott. Az itt megvalósítandó projektek célja Budatétény városrész szolgáltatásainak megerősítése, és a kialakított új városközpont fejlesztése, amely keretén belül további kereskedelmi funkcióbővítés, sportberuházások, illetve rekreációs lehetőségek kerülnének kiépítésre. Az akcióterülethez kapcsol új terület, amely az állami cég által kezelt Rozáriumot, a leromlott állapotú Vencel-kertet (amelynek egyes részei ugyanakkor gondozottak), valamint a Rózsakert lakótelepet foglalja magában, elsősorban zöldfelületi beruházásoknak és kiszolgáló létesítmények telepítésének adhat teret, amellyel a terület turisztikai értéke emelhető. A kertek a nagyközönség számára jelentős vonzerőt jelenthetnek, amennyiben megfelelő módon bővítik szolgáltatásait. A Vencel kert teljes rehabilitációra szorul. Parkosítással, helyi civil szervezetek bevonásával kiváló kerületi találkozóhellyé válhat a kert. A piac a terület támogatandó eleme lehet a továbbiakban. A lakótelep közterületei – kizárólagos önkormányzati ingatlanként – a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskolához is kötődően ad lehetőséget parkosításra, rekreációs és köztéri sportszolgáltatások kialakítására. Az iskola 2014-es tervezett befejezéssel komplex energetikai felújításon esik át, amely során homlokzat-felújítás, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés is történt. A fejlesztési akcióterületnek továbbra is része marad a Campona bevásárlóközpont, illetve annak közvetlen környezete. A Campona bevásárlóközpont Budatétény kereskedelmi központjaként fontos szerepet tölt be a kerület életében. Fontos cél, hogy az itteni kulturális és sport funkciók magas színvonalon működjenek. Amellett, hogy az áruházi szolgáltatások és szórakoztató létesítmények (mozi, Tropicarium, Csodák Palotája), illetve a parkolási lehetőségek bővítése, P+R parkolók létesítése is fontos és jelentős számú potenciális látogatót tud megszólítani, a környező területek alkalmasak sportberuházásokra, illetve a sportszolgáltatások fejlesztésére. Ennek keretén belül legnagyobb beruházásként jégpálya kialakítására van lehetőség a Rákóczi út és a Gyula vezér út sarkán (228897/1 hrsz. önkormányzati tulajdonú telek és környezete), valamint a Hajós Alfréd tanuszoda funkcióbővítésére a bevásárlóközpont közelében. 12. ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok az akcióterületen (sötét színnel)

26

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4.2.5. Új minőség a Duna mentén A Nagytétény központ fejlesztési akcióterület hármas célja a városközpont rehabilitációja a történelmi városrész felújításával, az önkormányzati tulajdonban lévő Epres-kert alapinfrastruktúrájának kiépítését, és munkahelyteremtő projektek (kreatív ipar), esetleg bérlakások telepítését, illetve harmadrészt a Duna partján kialakítandó, jelentős gazdasági potenciált magában foglaló „Duna Spirit” beruházás, amely az önkormányzat által egy fejlesztői társaság számára értékesített telken valósul meg. A területen új lakónegyed, irodák, rekreációs- és sportlétesítmények építésére tettek előkészületeket, amely feladata egyszersmind Nagytétény és a Duna közötti kapcsolatok megteremtése is. A területen továbbá szolgáltatási, adminisztratív felületekkel rendelkező modern városközpont jön létre, amely rekreációs, sport, és kulturális funkciókkal is kiegészül. A fejlesztés kiterjed a vízi sport, illetve vízi közlekedés infrastruktúrájának kiépítésére is: a vízi sportok, a közforgalmú hajózás fejlesztése mellett a tervekben megjelenik a szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas köztér és parkfejlesztés is. E fejlesztések során a barnamezős területek felújítására érdemes összpontosítani, és a projektek kivitelezése során a védett természeti értékek megóvására kell törekedni, különös tekintettel a Duna árterében elhelyezkedő, magas természeti értéket képviselő erdősávokra, azon növény- és állatvilágával együtt. A fejlesztési akcióterület kiemelt szándéka Nagytétény történelmi és műemléképületeinek fejlesztése, amely kivitelezése az elmúlt években megkezdődött, és egy fontos ütem zárult le, ám további bővítések szükségesek. A településfejlesztés számára komoly kihívást jelent a Száraz-Rudnyánszky kastély hátsó szárnyának rehabilitációja, továbbá a kapcsolódó római kori telep (Campona) feltárása, és megfelelő bemutatása. A Kastélymúzeum saját fejlesztési tervei között a bútorkiállítás kiterjesztése, a pinceszinten egyedi hangulatú kiállító helyek kialakítása, valamint az udvar alatti konferenciaterem létesítése szerepel. A fejlesztés része továbbá a múzeum gyűjteményi és kiállítási hátterére épülő oktatási cent-

rum, amelyekhez a kellő szellemi és fizikai feltételek a fejlesztések során teljes egészében megtalálhatók lesznek a kastélymúzeumban. Ehhez kapcsolódóan több rendezvényt tartanának, a jelenlegieket kiterjesztenék. A kastély mellett felépítendő apró stúdióház a többnapos programokon résztvevők szállásául szolgálna, a gazdasági épületekben pedig lovarda kialakítására is lehetőség nyílna. Tekintve, hogy az érintett ingatlanok, és területek állami tulajdonban vannak, az önkormányzat feladata elsősorban a fejlesztési, hasznosítási koncepció kidolgozásában való részvétel, esetleg közös pályázatban történő megvalósítása lehet. A projekt kapcsán mindezek mellett az eddigiekben nem megújult közterületeket és az épületállomány felújítását is célozza, és részét képezi a munkahelyteremtés és a kapcsolódó szociális problémák kezelése. E két fejlesztési cél összehangolása elsősorban a térbeli kapcsolatok kialakítását igényli. Az új városnegyedben biztosítani kell a Duna partra való lejutást a tétényi lakosok számára, valamint lehetőség szerint egy közcélú, szabadtéri rendezvények számára alkalmas, rendezett területet. Olyan új közlekedési rendet kell kialakítani, amely forgalomcsillapított, autómentes övezetek létrehozásával megkíméli a régi településközpontot az autóáradattól. A közlekedési kapcsolatok (új vasúti megálló, 6-os úti lehajtó, közforgalmi kikötő) Nagytétény jelentős része számára javítják az utazási feltételeket. A térségi kapcsolatok tervezésénél azonban figyelemmel kell lenni a Kastély utca, Kastélymúzeum utcában fekvő park megfelelő rendezésére, illetve a Kastély utcai aluljáró nem eltúlzott méretű bővítésére is. Korábbi sikerként könyvelhető el, hogy e területen fontos fejlesztések történtek az elmúlt 7 évben, amely keretében megújultak közterek (a kastély és a templom környezete, Szent Flórián utca és tér, Szentháromság tér), kulturális központ , szolgáltató ház és könyvtár létesült). A terület és tágabb környezetének fejlesztése kapcsán egy további ütem kapcsán újabb beruházásokra lehet azonban szükség.

27

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

Az Epres kert megközelíthetősége nagyon jó, hiszen a határán húzódik az M0-M6 autópályák kereszteződése, és itt található a Nagytétény-Diósd vasútállomás is. A gépjárműforgalom lehetőségeinek értékelésénél azonban meg kell vizsgálni az Angeli úton fekvő vasúti átjáró forgalmi átbocsátóképességét. A fejlesztés tervezésekor el kell kerülni azt, hogy a terület megközelítése jelentős átmenő forgalmat okozzon Nagytétény központjában. A terület jelenlegi állapota hosszú távon nem fenntartható, hasznosítására elvben több lehetőség is kínálkozik, különböző okok miatt azonban ezek egyike sem látszik ideálisnak. A terület fekvése lakásépítés céljára nem ideális (autópálya forgalom, temető közelsége), viszonylag alacsony beépíthetősége pedig a magántőke megtérülési kilátásait rontja. A játszótér, vagy közpark funkció kialakítása a várhatóan alacsony kihasználtság miatt nem célszer ű. A hasznosítás ugyanakkor jelentős bevételt hozhat az önkormányzat számára, amely Nagytétény közcélú fejlesztéséhez használható, öszszekapcsolja a területet a Duna parttól Tétény központján keresztül az autópályáig húzódó, a kiépült közlekedési hálózatra merőleges fejlesztési tengellyel a tercier szektor, a tudásközpontú tevékenység vonzása pedig bővíthetné a lakók munkalehetőségeit, javíthatná a kerületrész eltartóképességét. 13. ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok az akcióterületen (sötét színnel)

28

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4.2.6. Déli kapu A kerület déli, Érddel érintkező, és az autópályák és a Duna szomszédságában fekvő területe kiemelkedő logisztikai és gazdaságfejlesztési potenciállal rendelkezik. Budapest déli határán három Európai Közlekedési Korridor metszi egymást, amelyek közül a IV. és az V. közúti és vasúti útvonal is egyben, valamint innen indul Dél-kelet Európa irányába a X. közlekedési folyosó is. A projekt a V4 és V5 európai vasúti tengelyeket összekötő V0 vasúti körgyűrű nyomvonalának 15 kilométeres vonzáskörzetében található. Ez a térség nyújtja tehát a legjobb hálózati feltételeket egy intermodális forgalmi csomópont létrehozásához és az ezzel járó nemzetgazdasági előnyök kiaknázásához. A Dunai Intermodális Logisztikai Központ (DILK) projekt a hazánkban még rendelkezésre álló logisztikai célú fejlesztési területek között több kritérium alapján is a legjobb pozícióval bír. A fejlesztéssel az elérendő cél az adott régiónak a befektetések számára történő vonzóbbá tétele, ezen keresztül regionális gazdaságélénkítés. A terület Duna parti telke a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, a közvetlenül kapcsolódó, mintegy 70 ha fejlesztési terület a CBS Property Zrt. ingatlanfejlesztő társaság tulajdonában van. A Duna Intermodális Logisztikai Központ három fő részből áll: a logisztikai kiszolgáló területből (raktárbázis, könnyűipari telephelyek), a vasúti terminálból és a folyami kikötő területéből, amely utóbbi teljes területében Budafok-Tétény területére esik. A projekt egyedülálló módon teszi lehetővé a dél-budai agglomerációs térségben a közúti, vasúti és vízi szállítási útvonalak összekapcsolását. A DILK projekt teljes kiépítésében 3 hajóállásos, nyíltvízi folyami kikötőt, vasúti rakodó terminált és ehhez kapcsolódóan mintegy 150 ezer négyzetméter első osztályú logisztikai és könnyűipari telephelyet foglal magába. Az lehatárolt akcióterület középső-keleti részén található, zöld-vagy barnamezős beruházással beépíthető területeken tervezett fejlesztések támaszkodhatnak és kapcsolódhatnak az autópályák és már létrejött logisztikai fejlesztések által felértékelt kerületrészhez. Ennek következtében ezen területek elsősorban logisztikai, irodai, munkahelyi funkciókkal történő fejlesztésre alkalmasak. Mindennek eredménye jelentősen javíthatja a környék lakóhely-munkahely arányát. A területen szükséges a zöldfelületi rendszer helyreállítása, valamint a használaton kívüli ipari létesítmények fejlesztése, a logisztikai szolgáltatások bővítésével. Mindezekhez a beruházásokhoz városközponti háttérként a megújuló Nagytétényi településközpont szolgál. 14. ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok az akcióterületen (sötét színnel - hiányoznak)

29

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4.3. Ütemezés és vázlatos pénzügyi terv A beruházások megvalósítása egymással összefügg és egymásra épül, ezért természetesen nem indítható egy időben, ugyanakkor tervezési és előkészítési munkálatok miatt jelentős csúszások is elképzelhetők. Amennyiben azonban rendelkezésre állnak a megfelelő források, illetve a megvalósításhoz szükséges jogszabályi háttér valamint partnerségi megállapodások is megszületnek, bármelyik fentiekben bemutatott városfejlesztési terv végbemehet és megvalósulhat középtávon, vagyis a 2020-as esztendő végéig. Az alábbi ütemterv Gantt-diagram formájában ismerteti a projektek egymásra épülését, és megvalósulásuk ideális időtervét. Az egyes részcélok elérésének pénzügyi terve keretében az egyes fejlesztési projektek, illetve beruházások becsült hozzávetőleges költsége is feltüntetésre kerül, fontos azonban kiemelni, hogy az összeg a projekt becsült összköltségére (és nem egyes elemeire) vonatkozik. Ezeket a célokat, illetve a hozzájuk tartozó ütem- és pénzügyi tervet akcióterületenkénti bontásban ábrázoljuk. 15. ábra: Az akcióterületek fejlesztésének vázlatos idő- és pénzügyi terve Évszám Akcióterület

Részcél

Budafok városközpont és a történelmi negyed

2014

2015

2016

2017

2018

2019

Szolgáltatásbővítés Budafok belvárosban

400

Budafoki mozi felújítása

850

Rendelőintézet megújítása

800

Parkolóhelyek létesítése

300

Közlekedésfejlesztés a forgalomcsökkentésért

1 500

Új Duna-part Budafokon

600

Budafok-Csepel rév

1 500

Történelmi városrész rehabilitációja

800 Évszám

Akcióterület

Részcél

Borhegy

2014

2015

2016

2017

2018

2019

400

Épületfelújítások

300

Sétányok kialakítása

150

Szolgáltatásbővítés a kikötőnél és vasúti megállónál

750

Múzeumok, művészeti terek kiépítése

600

Zöldfelületek fejlesztése

150

Lakótelepi parkosítás

100

Részcél 2014

Munkahelyek a horgászparadicsomban

Összeg 2020 (millió Ft)

Pincefelújítások

Évszám Akcióterület

Összeg (millió Ft) 2020

2015

2016

2017

2018

2019

Összeg (millió Ft) 2020

Hunyadi-laktanya kármentesítése

700

Látogatóközpont, tanösvények kialakítása

250

Kerékpárút, zarándokút fejlesztése

250

Csút falu régészeti feltárása

800

Gyármező rehabilitációja

900

M0-Duna part fejlesztése

3 000

30

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015


Részcél 2014

2015

2016

2017

2018

2019

Rozárium szolgáltatásbővítése

50

Rozárium

Vencel-kert rehabilitációja

100

Rózsakert lakótelep zöldfelületeinek megújítása

100

Uszoda bővítése, fejlesztése

900

Műjégpálya kialakítása

750

Bevásárlóközpont szolgáltatásainak bővítése

150

Bevásárlóközpont könyéki zöldfelület megújítása

100

Kapcsolatok kiépítése

250

P+R parkolóhelyek létesítése

350


Részcél

Új minőség a Duna mentén

2014

2015

2016

2017

2018

2019

Nagytétény központ rehabilitációja II. ütem

Összeg 2020 (millió Ft) 1 000

Kastélymúzeum

400

Duna Spirit

40 000

Kapcsolatok kiépítése

150

Epres-kert hasznosítása

800 Évszám

Akcióterület

Részcél 2014

Déli kapu

Összeg 2020 (millió Ft)

DILK Barnamezős beruházások

2015

2016

2017

2018

2019

Összeg (millió Ft) 2020 18 600 1 200

31

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

4.4. Akcióterületen kívüli fejlesztések Az akcióterületek komplex és integrált megközelítéssel területi szemlélettel, jól behatárolható földrajzi területeket vesznek alapul. Noha a fejlesztési beruházások jellemzően a „térben” történnek, szükséges a továbbiakban két tényező figyelembe vétele: egyfelől, elképzelhetők olyan, a település szempontjából, vagy a területi fejlesztések szempontjából fontos fejlesztések, amelyek nem köthetők szigorúan egy meghatározott földrajzi területhez, vagy területileg kiterjedtek. Jelen Stratégia négy olyan fejlesztési célt jelöl ki, amely nem kötődik szigorúan akcióterülethez (noha adott esetekben akcióterületeket is érintő fejlesztésekről beszélhetünk). Ezek: köztéri sportolási lehetőségek fejlesztése (a „mozgó város” tematikus cél területe), közlekedési infrastruktúra fejlesztése (P+R parkolók telepítése, kerékpárutak és járdák fejlesztése a „kompakt város”, illetve az „intelligens közlekedésstruktúra tematikus célok területe), a Duna-part fejlesztése és árvízvédelme (a „Dunával együtt élő város” tematikus cél területe), valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló területek védelme és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása (a „környezettudatos város” tematikus cél területe). Sportolási lehetőségek fejlesztése A „mozgó város” tematikus céljába is illeszkedően, illetve a „pezsgő közösségi élet”, mint cél elérése érdekében, továbbá településrészés lakótelep-felújításokhoz, szolgáltatásbővítéséhez is kapcsolódóan, szükséges a település alközpontjaiban, oktatási intézményekhez kapcsolódóan olyan sportolási lehetőségek kialakítására, amely a település lakói, és elsősorban a fiatalabb generációk (gyermekek, tizenévesek) számára ingyenesen igénybe vehetők. Ilyen fejlesztések lehetnek különböző grundok (labdarúgásra alkalmas kézilabdapályák, kosárlabdapályák) és extrémsporthelyszínek (gördeszkázásra, BMX kerékpározásra alkalmas helyszínek létrehozása. További lehetőség a valamennyi korosztály számára hasonlóképpen ingyenesen használható futópályák, adott esetben teniszpályák kialakítása is. Fontos célpontot jelenthetnek a hasonló beruházásokra a lakótelepi környezetben lévő parkok és játszóterek környékei, valamint az általános- és középiskolák. Közlekedési infrastruktúra Amint azt az akcióterületek kapcsán megállapításra került, Budafok-Tétény, mint a főváros déli kapuja számára kiemelt fontosságú a közlekedési infrastruktúra racionalizálására. A projekteknek szolgálniuk kell a kapcsolatteremtést a különböző közlekedési módok között, és átszállási lehetőséget kell teremteni közút, fővárosi tömegközlekedés, vasúti és vízi közlekedés között. Mindezek mellett kiemelt fontosságú a kerékpárutak fejlesztése is. A vízi közlekedés fejlesztése érdekében ki-

kötők telepítése és megközelíthetőségének biztosítására van szükség. A kerékpáros közlekedés fejlesztésére a fővárosi közlekedési rendszer részeként nyílik lehetőség a fővárosi és agglomerációs becsatornázottság, és így a közlekedési mód hatékonyságának növelésével. A harmadik közlekedésfejlesztési területként az átszállási lehetőségeket megoldandó, jelentősen növelni kell a P+R parkolóhelyek számát és befogadóképességét, továbbá megfelelő biztonsági szolgáltatást kell kialakítani. A program sikeressége azonban nem nélkülözheti a kerület helyi tömegközlekedési rendszerbe való szorosabb és differenciáltabb becsatornázottságát (adott esetben hatékonyan működő elővárosi vasúti közlekedési rendszer kialakításával), amely a tömegközlekedési vállalat bevonását igényli. További, akcióterülethez nem köthető környezetvédelmi fejlesztési célként szolgál a közintézmények (iskolák, óvodák), illetve magánlakások – lakótelepek, különös tekintettel az óhegyi lakókörnyezet ingatlanjaira fűtésének korszerűsítése, az energiahatékonyság jegyében. Dunai kapcsolatok és árvízvédelem A fejlesztési akcióterületek a kerületi Dunapart jelentős részét érintik, azonban a vízi szállítmányozás és közlekedés, valamint az árvízvédelmi eszközök, az árvízvédelem fejlesztése a teljes Duna-partra vonatkoztathatók. Ennek keretében szükséges a Duna-part megközelíthetőségét lehetővé tenni a kerület teljes hosszában, ahol ezt a Duna-parti szolgáltatások szükségessé teszik. A dunai közle-

32

BUDAFOK-TÉTÉNY


kedés és szállítmányozás fejlesztésére szükség van arra, hogy a part több szakasza is megközelíthetővé váljon. Katasztrófavédelmi szempontból fontos szerepet játszik a Dunai árvízvédelmi infrastruktúra minőségének folyamatos monitorozása, a kapcsolattartás az országos és fővárosi szakmai és a feladatért felelős szervezetekkel, valamint a partneri együttműködés a védelmi rendszer fejlesztésében a fővárosi és országos szervekkel. Tekintve, hogy a hullámtérben működő ipari, szolgáltató létesítmények, továbbá tervezett, magas látogatószámmal számoló rekreációs parkok, munkahelyek és egyéb intézmények létesülnek, az elkövetkezendő időszakban a Duna és áradásainak potenciális kedvezőtlen hatásai megelőzése és csökkentése mindennél fontosabbá válik. Természetvédelmi területek megóvása és szolgáltatásbővítése Budafok-Tétény fővárosi és országos viszonylatban is egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek jellemzően nem esnek akcióterületre. Fontos azonban, hogy ettől függetlenül kiemelt figyelmet kell szentelni a városi zöldfelületek átfogó rendszerére, az ökológiai magterületek, folyosók és pufferterületek megóvására, illetve környezeti értékének további emelésére. Budafok-Tétény 2012-2017-ig szóló környezetvédelmi programjában kilenc akcióprogram került megnevezésre. Ezek a környezettudatosság növelésére, a környezetegészség és életmódra, a környezeti elemek védelmére, közlekedésfejlesztésre, zaj- és rezgésvédelemre, városrendezésre, természeti környezetre és zöldfelü-

2015

letre, a hulladékgazdálkodásra és köztisztaságra, illetve a települési infrastruktúrára vonatkoznak, és részét képezik a város fejlesztési stratégiájának. A környezetvédelmi program kiemeli a természetvédelmi területek közötti zöldfelületi kapcsolatok kiépítésének és fejlesztésének fontosságát, valamint a lehetséges fejlesztéseket az oltalom alatt álló területeken. A Tétényi-fennsík természetvédelmi, környezetvédelmi ismeretterjesztő szolgáltatási funkciójának fejlesztése tartalmazza a meglévő tanösvény felújítását, a kamaraerdei tanösvény és a víztorony irányába történő fejlesztést, a terület ingatlanjogi problémáinak kezelését, természetvédelmi beavatkozásokat, valamint egy bemutatóház létesítését, amely a természeti értékek és természetvédelmi ismeretek bemutatását, közvetítését szolgálná. A szelídtehcnológiával megvalósuló klímabarát épület egyúttal a klímatudatos építkezési, üzemeltetési módok lehetőségeit is népszerűsítené, demonstrálná. Fontos kiemelni, hogy a védett területek nem helyi jellegűek, így az önkormányzat szerepe alapvetően a készülő tervekben a helyi érdekek érvényesítése lehet. A meglévő és tervezett természetvédelmi érintettségű területeken további feladat a külső zavaró, veszélyeztető hatások kezelése településrendezési eszközökkel. Mindemellett fontos feladat a kijelölt természetvédelmi érintettségű területek elhelyezkedésének tudatosítása és a területfelhasználási korlátozásokra, látogathatóságukra vonatkozó ismeretterjesztés is.

33

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

5. A szegregáció megelőzése 5.1. Intézkedések a szegregáció csökkentésére A megalapozó vizsgálatok során – főleg 2011es népességstatisztikai adatokra alapozva – kiderült, hogy Budafok-Tétény társadalmának helyzete gazdasági értelemben Budapesten belül átlagosnak, illetve valamivel az átlag felettinek mondható, iskolai végzettség, munkaerő-piaci helyzet és jövedelem tekintetében átlagosnak, vagyoni helyzetben pedig valamivel átlag feletti szinten áll. Kulturális értelemben (iskolai végzettség) csak alig észrevehetően marad le a budapesti átlagtól (főleg az magyarországi összesített statisztikákat tekintve), ami a belvárosi területek „agyelszívó” hatásainak tükrében meglehetősen jó eredmény. Etnikai és vallási tekintetben a település nem számít megosztottnak. A regisztrált bűncselekmények elemzése során kiderül, hogy Budafok-Tétény társadalma a budapesti számokhoz képest kevésbé konfliktusokkal terhelt kerület, sőt, Budapesten belül kifejezetten konfliktus-mentesnek számít. A 2012es esztendőben a kerületben 1763 bűncselekmény került elkövetésre, amelyekből a vagyon elleni és a közrend elleni bűncselekmények emelkednek ki, arányuk azonban kevesebb, mint fele a budapesti értékeknek, amennyiben azt az összlakosság-számhoz arányosan tekintjük. A vagyon elleni bűncselekmények száma 2012-ben 1170 db volt az összesen 1763 bűncselekményből, a rendőrség tudomására jutott közrend elleni bűncselekmények száma pedig 342 db volt ugyanezen időszakban.

etnikai kisebbség. Budafok-Tétény érintetlen maradt a fővárosban 2008-ban meghatározott krízisterületeitől is, vagyis területén nem helyezkedett el egy sem a 26, kijelölt, szegregációtól veszélyeztetett körzetből. A vizsgálatok értelmében szegregátumnak számítottak (volna) azok a kerületben elhelyezkedő területek, ahol az aktív korú (15-59 év közötti) lakosság legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel és legmagasabb iskolai végzettségük nem haladja meg az általános iskola 8. osztályát, szegregációval veszélyeztetett területnek pedig azok, a kerületben elhelyezkedő, és földrajzilag lehatárolható területek számítottak (volna), ahol ez az arány 40%, vagy afölött van, de a népesség felét nem éri el. Ilyen területek tehát Budafok-Tétényben nem voltak megállapíthatóak, a településen nem találhatók felszámolandó, rossz állapotú telepek, és nem található jogi eszközökkel áttelepítendő népesség sem, így a kerületben a szegregátumok kialakulásának megakadályozása az elsődleges cél, illetve annak biztosítása, hogy a kijelölt fejlesztési projektek ne tágítsák a társadalmi szakadékot – ellenkezőleg, hozzák egymáshoz közelebb a társadalmi csoportokat elsősorban az esélyegyenlőség biztosításával, az oktatás minőségének és hozzáférhetőségének, továbbképzési lehetőségek biztosításával, munkahelyteremtéssel és általánosságban, a nyitott város megteremtésével.

Budapesten összesen 5004 fő a rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma, ebből 120-an élnek a XXII. kerületben. A mélyszegénység a budapesti átlagnál kevésbé jelentős, jövedelem és vagyoni helyzet tekintetében pedig Budafok-Tétény a szerencsésebbek közé tartozik Budapesten belül. Mindezek mellett, az elöregedő társadalom, és a jelenlévő tartós mélyszegénységben élők, valamint a budapesti aránynál valamivel magasabb tartós munkanélküliség felszámolására további erőfeszítéseket szükséges tenni.

Fontos felhívni a figyelmet a felmerülő életkor tekintetében értelmezett elkülönülésre. A kerület korösszetétele kedvező, azonban jelentkeznek a városon belül olyan területek, amely felülreprezentált az idősebb generációkhoz tartozó polgárok által. Az időskorú lakosság koncentráltan Budafok régi, zárt beépítésű részein él, a lakótelepeken – építéstől függően – vegyes életkorú, de inkább elöregedő népesség található; a laza, kertvárosi övezetben (Felsőváros, Újhegy) illetve a városrész új építésű részein pedig magas a közép valamint ezzel együtt a fiatalkorúak aránya. A középső és déli területek azok ugyanakkor, amelyek egy 2001-es felmérés alapján még a leg-

A megalapozó vizsgálatok eredményei alapján nem jellemző a településre jelentős számú tartós munkanélküli, sem szegregáltan élő

34

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusú csoportok által volt lakott a kerületen belül. Fontos azonban észrevenni, hogy a jelen adatok igen régi (több, mint évtizedes) kutatások eredményén alapulnak. Annak érdekében, hogy a jelen szegregációs helyzetről pontos adatok álljanak rendelkezésre, szükséges, hogy a település középtávú céljai között a település népességének életkörülményéről, és annak területi jellegzetességéről átfogó kutatás kerüljön megvalósításra. A projekt megvalósítása – tekintve, hogy ideális esetben kiterjed a kerület valamennyi lakójára – pénz-, idő- és erőforrás-igényes feladat, azonban nélkülözhetetlen annak érdekében is, hogy a fejlesztéspolitika legfontosabb végső célja – az emberi életminőség javítása – sikere értékelhető legyen, hiszen e nélkül a fejlesztések értelme is megkérdőjelezhető. Egy hasonló felmérés azonban a Fővárosi Önkormányzat tervei között szerepel, így az valószínűleg nem helyi erőforrásból, hanem a budapesti szervezetekkel való partneri együttműködésből születhet meg. 16. ábra: Társadalmi státuscsoportok területi elhelyezkedése (kék=alacsony; vörös=magas státus) (2001)

35

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

5.2. Fejlesztések szegregációs hatásainak megelőzése A fejlesztési projektek és az anti-szegregációs program sok kéz a kézben jár egymással, de ki kell emelni annak a fontosságát, hogy ezek a programok ne párhuzamosan kerüljenek kezelésre, hanem együttesen, vagyis, a fejlesztési projekteket úgy kell megalkotni, hogy azok önmagukban lehessenek anti-szegregációs tervként is kezelni. Budafok-Tétény a fejlesztési projektek kidolgozása során (a „nyitott város” tematikus cél alatt is) kiemelt figyelmet szentel, hogy a projektek ne pontszerű hatásúak legyenek, hanem komplex rendszerbe összeállva, nyissanak környezetük és a többi fejlesztési akcióterület felé, valamint, a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentsék, ahelyett, hogy növelnék. A kerületi Településfejlesztési Koncepció három, valamennyi cél kijelölésekor figyelembe vett elvének egyike a befogadás, amely értelmében valamennyi fejlesztéspolitikai lépésnek valamennyi kerületi polgárnak kell, hogy szóljon és minden megfogalmazott célnak, legyen az átfogó vagy részcél, valamennyi, a kerületben élő vagy itt megforduló embert egyenlőképp kell szolgálnia, egyenlő esélyeket kell, hogy biztosítson mindenki számára arra, hogy az előnyös következményeiből részesüljön, és meg kell, hogy előzze a kirekesztés és kirekesztettség valamennyi formáját. Részben ennek is megfelelően, az akcióterületi fejlesztések egy jelentős hányada ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat tartalmaz. A konkrét, megvalósuló fejlesztési projektek szegregációs hatásainak kiküszöbölésére azonban a gondos tervezés mellett az szolgálhat legnagyobb hasznára, ha azok a helyi lakosokkal, civil szervezetekkel történő aktív kapcsolattartáson és részletes konzultációkon alapul, hiszen így garantálható, hogy a fejlesztési projektek hatásai valamennyi aspektusból megvilágításra kerülnek, illetve mindenki a saját szemszögéből, saját hétköznapi életére vonatkozóan képes felmérni ezek hatásait. Épp ezért, szükséges felállítani, illetve létrejöttét támogatni olyan lakossági és civil fórumoknak, amelyekkel a fejlesztéspolitikai döntések partneri viszonyban, a potenciális hatások részletes elemzésével lehet meghozni. A 17. ábra összefoglalja, hogy az egyes fejlesztési akcióterületek milyen jellemzői járulnak hozzá a szegregációs hatások érvényesülésének megakadályozásához.

36

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

17. ábra: A szegregációs hatásokat csökkentő beavatkozások akcióterületenként

37

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

5.3. Szegregációt okozó folyamatok hatásainak mérséklése A szegregáció olyan folyamat, amelynek során társadalmi különbségek területi elkülönüléssel is járnak, és azért rejt magában hatalmas veszélyeket, mert a területi elkülönülés a társadalmi különbségeket továbberősíti, ördögi kört hozva ez által létre. A prevenciónak ebben az esetben ezek miatt van kiemelt szerepe. Különösképp hat területre kell kiemelt figyelmet szentelni: Oktatás, továbbképzés A helyes fejlesztéspolitika tekintettel van arra, hogy a fejlődés a társadalmon alapul és csak a társadalom bázisán hozható létre. Szükséges azonban, hogy valamennyi társadalmi réteg olyan helyzetű legyen, hogy lehetőség legyen végrehajtani ezt az építkező politikát. Annak érdekében, hogy ez megtörténhessen, valamennyi lakó számára hozzáférést kell teremteni az oktatási rendszer szolgáltatásaihoz valamennyi szinten. Különösen fontos, hogy rendelkezésre álljanak azok a lehetőségek is, amelyek a munkaerőpiacról ideiglenesen kikerültek számára jelenthet a munka világába történő gyors és hatékony visszatérést. Szociális ellátás, idősgondozás, hátrányos helyzetűek támogatása A szociális ellátás minél szélesebb intézményrendszerének kialakítása szintén fontos és megoldandó feladatot, valamint a szegregáció elleni küzdelem egyik legközvetlenebb területét jelenti, legyen szó akár a társadalom perifériájára szorult személyekről, akár a fiatalokról, akár az idősekről. A társadalmi kapcsolatok kialakítása a különböző generációk között a társadalmi elkülönülés hatékony gátja lehet. Felvilágosító kampányok, drogprevenció, bűnmegelőzés Főleg a fiatal generációk szólíthatók meg – az iskolai oktatási rendszerhez kapcsolódóan elsősorban – a különféle felvilágosító és társadalmi érzékenyítő tréningekkel, amelyek segítségével egyrészt a kerület olyan polgáraivá válhatnak, akik aktívan segítik mások társadalmi beilleszkedését, illetve visszailleszkedését, ugyanakkor saját belátásukból is elkerülhetik a társadalmi lejtőre való kerülésüket. A bűnmegelőzés, az aktív rendőri és polgárőri jelenlét, valamint általában a helyi közbiztonság javításával a továbbgyűrűző társadalmi konfliktusok egy része közvetlen módon is megelőzhető. Helyi közösségek és kisebbségi kulturális programok támogatása A helyi közösségek, kisebbségi szervezetek és civil szervezetek aktív önsegítő jelleggel, széles társadalmi rétegeket képesek megszólítani, ugyanakkor megteremthetik a kapcsolatot a település többi társadalmi szervezeteivel. A helyi kulturális programok létrehoznak egy közösségi fórumot, amelyen a helyi polgárok tapasztalatot és információkat cserélhetnek egymással, és a közösség erejét fölhasználva lehetnek képesek a társadalmi elkülönülés és a szegregáció ellen hatni. Rugalmas munkahelyek Fontos, hogy a munkahelyek lehetőséget biztosítsanak arra, hogy különböző igénnyel rendelkező és élethelyzetben lévő személyek is munkát vállalhassanak. Így például jelentős jövedelem-kiegészítést jelenthet fiatal családok, kismamák, idősek számára a távmunka vagy a részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége. A rugalmas munkavállalás lehetőségeinek kialakítása azért is lehet fontos, mert segíti a munkanélkülieket abban, hogy személyesen kialakított munkabeosztással képesek legyenek a munka világába történő újraintegrálásra, ezáltal csökkentve a tartós munkanélküliség arányát és javítva a nem tartós munkanélküliség állapotának bekövetkezése esetén annak súlyát és terhét, ezzel tompítva kiszolgáltatottságukat.

38

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

6. Stratégia összefüggései 6.1. Külső összefüggések és megvalósíthatóság Budafok-Tétény jelen kerületi Integrált Településfejlesztési Stratégiája a korábbi Stratégia felülvizsgálatából, a kerületi Településfejlesztési Koncepció alapján, illetve az egyéb településfejlesztési dokumentumban meghatározott célok figyelembe vételével készült. A korábbi ITS által is megjelölt, olyan akcióterületeket tartalmaz a jelen dokumentum, amelyek egy jelentős hányadának előkészítésére konkrét lépések is történtek a meglévő fejlesztési dokumentációkból kiindulóan. A Stratégia főként ezekre a projektekre épül. Jelen dokumentum kiemelt figyelemmel kezeli Budapest Főváros Településfejlesztési Koncepcióját, illetve Integrált Településfejlesztési Stratégiáját, és célrendszerét e dokumentumokkal is összhangban fogalmazza meg. A XXII. kerület területfejlesztéseit jelentősen befolyásolják a területileg releváns Területfejlesztési Koncepciók. Ezek közül a közvetlenül befolyásoló Területfejlesztési Koncepciók: az Országos Területfejlesztési Koncepció, a Közép-magyarországi Régió Területfejlesztési Operatív Programja, a Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció és a Budapesti Területfejlesztési Koncepció. Ezeken kívül fontos figyelembe venni a határos települések, kerületek Területfejlesztési Koncepcióit. Ezek közül Érd Megyei Jogú Város Területfejlesztési Koncepciója, Újbuda Városfejlesztési Koncepciója és a Budaörsi Kistérségi Területfejlesztési Koncepció a legfontosabbak. Az ezekkel való összefüggések vizsgálata döntő módon befolyásolhatják egy projekt sikerességét vagy sikertelenségét. A településfejlesztési célok meghatározásánál általánosságban figyelembe veendő tényezők vannak előírva, amelyek szem előtt tartása elősegíti a területfejlesztések koherenciáját. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban, a Közép-magyarországi Régió Területfejlesztési Operatív Programjában, a Pest Megyei Területfejlesztési Koncepcióban, a Budapesti Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok és iránymutatásokkal jelen Stratégia összhangban készült. A Stratégia hasonlóan a környező települések (pl. Érd) fejlesztési dokumentumainak figyelembe vételével született, amely kapcsán fontos összehangolt akcióterületi fejlesztések is kibontakozhatnak. Az ezekben a dokumentumokban szereplő fejlesztési prioritások összehasonlításával megállapíthatjuk, hogy a különböző szinteken meghatározott, a kerület fejlesztéseit érintő dokumentumok alapvetően összhangban vannak a kerület helyi-, illetve térségi szintű prioritásaival. Ez alapján megállapítható, hogy a különböző területfejlesztési dokumentumok koherensek. További, a kerület érintettségét tartalmazó dokumentum felmérése történt meg a megalapozó vizsgálatok végrehajtása során, a Stratégia céljai ezeknek megfelelően került összeállításra. Ezek a dokumentumok: Budafok-Tétény, Budapest XXII. Kerület Önkormányzatának Négyéves Gazdasági Programja (2011-2014); Budafok-Tétény, Budapest. XXII. Kerület Szabályozási Tervét Megalapozó Városfejlesztési Koncepciója; Budafok-Tétény, Budapest. XXII. Kerület Környezetvédelmi Programja 2012-2017; Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020; Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzat; Széchenyi 2020. A helyi, kerületi tervdokumentumokkal való összefüggés hasonlóan megállapítható. A különböző városrészek és az akcióterületek fenntartható és folyamatos fejlődése az egyik legfontosabb stratégiai jelentőségű alapelv, ami e dokumentumokban szerepel, jelen Stratégia ezért ezeket a terveket vitte tovább. Az akcióterületekre vonatkozó fejlesztési projektek alaposan előkészítettek, megvalósíthatósági tanulmányok után kerültek előterjesztésre és megindításra, ezért megvalósíthatóságuk átlag feletti. Ez alól csupán két terület, a Rozárium fejlesztési területen elhelyezkedő, önkormányzati tulajdonban lévő Vencel-kert, valamint a déli kapu barnamezős beruházásai képeznek kivételt, amely utóbbi megvalósíthatóságáról – lévén a területen elhelyezkedő ingatlanok magán-, illetve állami tulajdonban vannak – további egyeztetések szükségesek.

39

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

6.2. Belső összefüggések Amellett, hogy a fejlesztési projektek egy része meghatározott akcióterületekhez kapcsolódik, fontos megállapítani a területi fejlesztések közötti kölcsönhatást. A stratégiai célok és a tervezett fejlesztési beruházásokat szemlélteti a Stratégia elején is bemutatott 1. ábra. A területi öszszefüggéseket a 18. ábra foglalja össze szemléletesen. Fontos megállapítani, hogy a fejlesztési célok térben egyenlően oszlanak meg, illetve egyes területeken belül, de a fejlesztési akcióterületek között is, egymásra épülnek. Ilyen egymásra épülésként értelmezhető a Borhegy és Budafok belvárosának kapcsolatát, amely szolgáltatások egymás kiegészítőjeként funkcionálhatnak. Vagy így lehet egy másik példát kiemelve, a turisztikai beruházások szoros összeköttetésben a közlekedésfejlesztéssel és rekreációs lehetőségekkel, vagy adott esetben a vízi kapcsolatokkal, amelyek láncba fűzik az egyes akcióterületeket. 18. ábra: A fejlesztési területek térbeli megoszlása és összefüggése

40

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

7. Kockázatok A Stratégia megvalósításának lehetséges és releváns valószínűséggel bekövetkező kockázatai között meg kell említeni külső (gazdasági, politikai, társadalmi) akadályokat, illetve belső (a fejlesztési projekteken belülről fakadó) kockázatokat. Pénzügyi korlátok A Stratégia megvalósítása erőteljesen függ attól, hogy milyen anyagi források állnak majd rendelkezésre. A potenciálisan rendelkezésre álló külső, állami és Európai Uniós források esetleges részleges, egy-egy fejlesztési projektre irányuló elmaradásával veszélybe kerül nem csak az adott projekt, hanem a ráépülő projektek megvalósítása is. A pénzügyi források teljes elapadása ugyan alacsony valószínűségű, ám esetleges részleges bekövetkezése esetén a kardinális fejlesztési projektek megvalósítására megfelelő forrásallokációra, illetve önkormányzati költségvetésen belüli átcsoportosításokkal lehet a kialakuló helyzetet kezelni. Pénzügyi korlátokat rejthet magában a projektek költség-becsléseinek pontatlansága. Késznek kell arra lenni, hogy a költségvetés ilyen esetekben módosítani lesz szükséges. Szabályozás-változások A pénzügyi mellett hasonló veszélyeket rejt magában a fejlesztéspolitikai jogi irányvonalak átstrukturálódása. Amennyiben a fejlesztési projektek nem találkoznak törvényalkotói tervekkel, hasonlóképp veszélybe kerülhet a fejlesztési tervek megvalósulása. Az ilyen helyzetek megoldására szükséges a pályázati rendszer és a jogszabályi környezet folyamatos követése, és fel kell készülni arra, hogy egyes projektek a jogszabályi környezethez alkalmazkodva részlegesen vagy teljesen módosításra kerüljenek. Gazdasági változások A fejlesztési stratégiában a beruházások egy számottevő hányada gazdasági partnerekkel, illetve gazdasági együttműködésekkel megvalósíthatók. Az együttműködési hajlandóság elmaradásával ezek a célok is megvalósulatlanak maradhatnak. E forgatókönyv bekövetkezése is alacsonyabb, minthogy egyes fejlesztési projektek előkészítés alatt állnak, ugyanakkor a partneri kapcsolatok ápolása, illetve különböző – adott esetben intenzív PR – tevékenységekkel új partnerek bevonzásával is csökkenthető ennek előfordulása. Társadalmi korlátok Egyes fejlesztési projektek társadalmi ellenállásba ütközhetnek, amelyek szintén nagy veszélyt jelenthetnek a projektek megvalósulására. Ennek megelőzésére fontos a folyamatos kommunikáció a társadalmi szereplőkkel, és további ellenállás hatására késznek kell lenni arra, hogy a fejlesztési projektek a lakók akaratához jobban alkalmazkodva kerüljenek megvalósításra.

41

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

8. Megvalósítás eszközei és nyomon követése 8.1. Önkormányzati tevékenységek Az a közvetlen beruházási jellegű fejlesztési tevékenységhez a kerületben az alábbi kiegészítő, vagy olyan háttértevékenységek kapcsolódhatnak, amely tevékenységeket az önkormányzat saját hatáskörben folytathat, és ezzel kedvező hatást gyakorolhat a fejlesztési célok megvalósulására. Adókedvezmények Mivel a helyi iparűzési adó a főváros kettős önkormányzati rendszerében a Fővárosi Önkormányzat által visszaosztott adó, így az adókedvezmények tekintetében a kerület mozgástere szűk. Az építmény- és a telekadó esetében ugyanakkor megfontolható, hogy milyen kedvezmények nyújthatók bizonyos (például vendéglátási, turisztikai tevékenységek, rekreációs szolgáltatások) vállalkozások esetében – különösen a borturisztikai fejlesztéssel érintett akcióterületeken. E vonatkozásban megfontolandó az ún. „pinceadó” kedvezmény visszaállítása, vagy a befolyó adóból az adót fizető társaságok számára valamilyen önkormányzati szolgáltatás biztosítása. Kedvezményes területbiztosítás A befektetőkkel való tárgyalás során az önkormányzat számára rendelkezésre álló eszközök közé tartozik az is, hogy kedvezményesen területet biztosítson meghatározott, a kerület céljainak megfelelő betelepülő vállalkozások számára, amennyiben a befektető hosszú távú letelepedése biztosítottnak látszik. Az akcióterületek közül elvben ez több esetben is mérlegelhető (pl. Epres-kert, Hunyadi laktanya, Budafok belváros). Helyszínről-helyszínre szükséges azonban tisztázni, hogy a gyakorlatban milyen vállalkozások, illetve milyen fejlesztések és beruházások kapcsán nyújtható ilyen kedvezmény. Aktualizált településmarketing-terv készítése A kerület hosszú távú céljai között, és ennek megfelelően az akcióterületi fejlesztések között is hangsúlyos a borra épülő turisztikai, illetve a Duna adottságait kihasználó rekreációs szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtése, és a szolgáltatási tartalom-fejlesztés támogatása. A vonzerő növelése érdekében mérlegelni kell, hogy a kerület tud-e kapcsolódni a turisztikai kínálat integrációját és egységes megjelenítését lehetővé tevő térségi együttműködési keretekhez, s ha igen, ezekben milyen szerepet játszhat, illetve ehhez milyen szervezeti feltételeket kell megteremtenie. Programszervezés A településmarketinghez kapcsolódó hagyományos eszközökre építő turizmusfejlesztés mellett – ami a helyi gazdaságra, azon belül is a munkahelyteremtésre gyakorolt kedvező hatása miatt fontos tevékenység – szükséges a kerület arculatát befolyásoló rekreációs gazdaság erősítése is. A rendszeres kulturális események szervezése, a sport és más aktív szabadidős tevékenységek feltételeinek bővítése a kerület lakosságán messze túlmenően, a főváros távolabbi kerületeire és a térség településeire kiterjedő szolgáltatási kínálatot teremt. Ez a „tovagyűrűző” hatás (például helyi fogyasztás növekedése) mellett visszahat az arculati elemekre és megerősíti a kerület hosszú távú céljaiban is szereplő „borturisztikai ” imázst.

42

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

8.2. Szervezeti keretek A városfejlesztési programokhoz kapcsolódó feladatokkal korábban egy önkormányzati tulajdonban lévő, folyamatos kapacitásproblémákkal küzdő gazdasági szervezet végezte. A feladatkörök innen kerültek át közvetlen önkormányzati hatáskörre, amely a fejlesztéspolitika hatékonyságának fontos feltétele volt. Budafok-Tétényben a városfejlesztési feladatokkal a Főépítészi és Városrendezési Iroda foglalkozik, amely a Polgármesteri Hivatal egységes szervezetében végzi és szervezi az önkormányzat település-fejlesztéssel, rendezéssel, környezetvédelmi tervezéssel kapcsolatos feladatait valamint a természetes és épített környezet elemeinek alakításával és védelmével kapcsolatos helyi döntések előkészítését. E döntések végrehajtásának feladatkörében koordinációs szerepet tölt be. Az iroda feladatának fontos célja a kerület fejlődése és fejlesztése során - támaszkodva a helyi adottságokra - az urbanisztikai és városépítészeti / építészeti, környezeti minőség előmozdítása. E tevékenységi körén belül az iroda feladatai:    

     

Kerületfejlesztési Koncepció, Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozásának koordinálása, egyeztetése, időszakos felülvizsgálatának a lebonyolítása. A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KÉSZ) eseti módosításai során lakossági, társadalmi, államigazgatási egyeztetés, a terv jóváhagyásának előkészítése. A készülő tervek közzététele a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik. A meglévő településrendezési eszközök módosítására irányuló lakossági észrevételek fogadása, rendszerezése, problémalista vezetése. Szakmai tájékoztatás adása építtetők és tervezők részére: településrendezési terv, helyi építési szabályzat készítésének céljáról, folyamatáról, folyamatban lévő tervmódosításokról, az ingatlanok jogszabályok szerinti építési övezeti besorolásáról, ingatlanok beépíthetőségéről, szabályozási határértékeiről, telekalakítási kérdésekről, lehetőségekről. A településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos döntések előkészítése. Fővárosi településrendezési eszközök módosításának előkészítése. A kerületfejlesztési célok elérése érdekében a jelentősebb területrendezési tervek előkészítését szolgáló tanulmányok, tanulmánytervek elkészíttetése. Szakvélemények összeállítása a rendezési tervek készítésével, illetve alkalmazásával összefüggően. Településrendezési szerződések előkészítése. A térinformatikai rendszer működésének, fejlesztésének figyelemmel kísérése.

Fontos fejlesztendő célként jelenhet meg az iroda minél szorosabb együttműködése az egyéb önkormányzati szervekkel és bizottságokkal. Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság (Budafok-Tétényért Városfejlesztő Kft.) közreműködésével, az önkormányzat bizottságaival, Városfejlesztő Bizottságával együttműködve születhetnek meg azok a döntések, amelyek meghatározzák a település fejlesztési irányvonalait, illetve végrehajtják az önkormányzat és intézményei kapcsolódó feladatait. A városfejlesztés így önkormányzati feladatkörben és felügyelettel történik, amely a hatékony munkavégzés első számú feltétele. A kerületfejlesztési stratégiában bemutatott akcióterületek, és a hozzájuk tartozó településfejlesztési elképzelések a következő 6-7 év távlatában alapvetően meghatározzák az önkormányzati fejlesztések jellegét. A kerület hosszú távú céljainak eléréséhez ezen ingatlanfejlesztések tudatos, a jelen stratégiában meghatározott, később pedig időről időre felülvizsgált, és aktualizált programot követő megvalósítására van szükség. Ez részben a kerület hosszú távú vagyongazdálkodási koncepciójának megvalósítását is jelenti. Ehhez pedig hatékony operatív szervezetre van szükség, ráadásul olyanra, amely a kerület érdekeinek megfelelő gazdaságélénkítés folyamatába is képes fontos szerepet betölteni. A középtávú fejlesztési projektek megvalósítására szükségszerűvé teszi a szervezeti egységek képviselői közötti aktív kapcsolattartást.

43

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

8.3. Településközi együttműködési javaslatok A kerület legszorosabb kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzattal van, hiszen a kétszintű önkormányzati rendszerben működnek együtt a fővárosi szintű bizottságok és közgyűlés keretei között. Az együttműködés nemcsak a közigazgatás, hanem a közfeladatok ellátása, a fejlesztési és beruházási politika területére is kiterjed. A fővárossal szorosabb együttműködés szükséges a tömegközlekedési, kerékpáros közlekedési és közúti közlekedési rendszerek kialakítása, valamint beruházások végrehajtása kapcsán. A jelenleg is folyó állami és fővárosi beruházások közül kiemelkedik a Duna megközelíthetővé tételének és intenzívebb használatának terve. A közeljövőben tervezett hasonló jellegű programok előkészítésében folytatott egyeztetések, szakmai munkálatok részleteit szükséges itt megjeleníteni. Az Érdi kistérséggel a jövőben kialakítandó együttműködési kapcsolatok bemutatása mellett itt fontos együttműködés bontakozhat ki a Dunai Intermodális Logisztikai Központ megvalósítása kapcsán. A kerület, illetve a szomszédos települések (Törökbálint, Diósd, Érd), valamint az egyetlen szárazföldön határos fővárosi kerület (XI. kerület) által tervezett fejlesztésekre vonatkozó egyeztetések a szokásos koordinációs mechanizmusok, illetve hivatalos kapcsolatok mentén zajlanak. A kerület határon átnyúló, testvér-települési kapcsolatrendszerében egyetlen kárpát-medencei település Barót (Románia) városa található. További testvérvárosok: Bécs, Bonn, Varsó, Várna és a svédországi Kristianstad. Tekintettel arra, hogy a pályázati tevékenységhez a határ másik oldalán lévő partner is szükséges, a viszonylagos fizikai közelségre, illetve a közös fejlesztési elképzelésekre (pl.: gazdaság, turisztika, kultúra) alapuló partneri kapcsolat kialakítása célszerű lehet. Ez a kapcsolat a lazább, projektszintű, eseti együttműködéstől a testvérvárosi kapcsolaton át a közös nemzetközi jogi személy létrehozásáig terjedhet. Az önkormányzat döntésétől függően együttes pályázatokra is alkalmas szlovákiai testvér-települési kapcsolat előkészítését célszerű megkezdeni. 8.4. Monitoring rendszer Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a kerület részletes helyzetelemzésére támaszkodva, és a település hosszú távú céljaihoz kapcsolódva meghatározza a következő 6-7 évben a kerületben megvalósítandó városfejlesztés programját, a célok eléréséhez szükséges nagyobb feladatcsoportokat. Mint minden stratégia, ez is csak akkor lesz működőképes és végrehajtható, ha a kerület kellő figyelmet és energiát fordít a megvalósítására, és annak követésére is. A Stratégia megvalósításának monitorozását két szinten célszerű elvégezni. Mind a városfejlesztő szervezeti egység, mind a Polgármesteri Hivatal számára kiemelten fontos a végrehajtás és az ahhoz kapcsolódó szervező, ellenőrző feladatok ellátása. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia végrehajtása elsősorban a városfejlesztő szervezeti egység feladata. Ennek megfelelően nemcsak a végrehajtó, hanem a monitoring oldalról is ennek az egységnek lesz a legfontosabb szerepe. Különösen fontos feladat az ITS és egyes fejezeteinek végrehajtásának monitorozása, meghatározott időszakonként, éves értékelés elkészítése az ITS végrehajtásáról, valamint éves cselekvési terv készítése az előző évek megvalósítási értékelései alapján. Feladat továbbá a részvétel a kijelölt akcióterületek projektelemeinek előkészítésében, illetve projektmenedzsment szervezet tagjaként részvétel a támogatásból megvalósuló fejlesztések végrehajtásában és monitorozásában. A fenti feladatok ellátásával az ITS monitorozása megvalósul. A monitorozásért felelős szakember számára kulcskérdés, hogy a megvalósítás minden részét átlássa és a Stratégia, valamint az önkormányzat elképzelései alapján évente meghatározza az ITS megvalósításához kapcsolódó évenkénti cselekvési tervet. A képviselő-testület kötelezően megvitatja és megtárgyalja a

44

BUDAFOK-TÉTÉNY


2015

javaslatot, és a szükséges módosítások után határozat formájában elfogadja azt. A képviselőtestület által elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégia végrehajtásáért és a benne foglalt célok, akcióterületi tervek megvalósításáért végső soron az első számú politikai vezető, a kerület polgármestere a felelős. Neki kell a végrehajtáshoz szükséges szakmai és pénzügyi kereteket biztosítani. A fejlesztések végrehajtásának a testület, a bizottságok, a polgármester, valamint a hivatal a legfontosabb letéteményesei. A különböző szervezetek együttműködése a fejlesztési projektek és a nem fejlesztési célú elképzelések megvalósítása során kiemelt jelentőségű. Tekintettel arra, hogy a monitoring jelentés az elmúlt évek teljesítménye mellett tartalmazza a következő év terveit is, a képviselő-testületnek, illetve a testület vezetőjének ekkor nyílik formális alkalma arra is, hogy értékelje magát az Integrált Városfejlesztési Stratégiát is. A testület ekkor határozhat arról, hogy a külső körülmények változásait, belső akadályokat, új lehetőségeket és fejlődési elemeket figyelembe véve módosítja-e az ITS célrendszerét, a célok és a fejlesztési tervek hangsúlyait, a megvalósítás időbeli ütemezését, vagy akár az egyes fejlesztések tartalmát. Az említett szereplők együttes tevékenységének eredményeként az Integrált Településfejlesztési Stratégia végrehajtása olyan többszintű ellenőrzésen megy keresztül, amely minden az értékelésben fontos szempontot tartalmaz. Ezzel az eljárással ráadásul az ITS megvalósításának értékelése összekapcsolható az ITS tartalmának folyamatos felülvizsgálatával, s így a monitoring nemcsak az utólagos értékelés kerete, hanem a célkövetés rugalmas módosításának lehetséges eszköze.

45

Integrált Településfejlesztési Stratégia

Recommend Documents