Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök
2007. március 28.
Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: • gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból egyaránt fenntartható,egyensúlyban lévı közlekedési rendszer létrehozása • Regionális egyenlıtlenségek csökkentése • Hálózatok szők keresztmetszeteinek megszüntetése • Forgalmi torlódások mérséklése • Közlekedési módozatok közti egyensúly helyreállítása • A közlekedés globalizálódásának kezelése
A közlekedési infrastruktúra helyzete, fejlesztési lehetıségei Erısségek Gazdaságföldrajzi adottság Gyengeségek Elégtelen állapotú hálózatok Alacsony finanszírozási képesség Lehetıségek Tranzit forgalom kihasználása A térségben fejlesztési elınyt adó tıkebevonás képessége Veszélyek Szomszédos országok magasabb versenyképessége Fenntarthatósági korlátok meghaladása Gyengébb térségi fejlıdési potenciál
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI TERV 2006-2015-2025 A terv négy horizontális célkitőzése: a fizikai elérhetıség javítása a fenntartható közlekedés elvének megvalósulását célzó közforgalmú közlekedési rendszerelemek fejlesztése, a közlekedési eszközállomány modernizálása, a közlekedési, logisztikai és infokommunikációs beruházások összhangját biztosító fejlesztések
1. célkitőzés: A fizikai elérhetıség javítása Az ország és országon belüli területek elérhetısége A régiókon belüli területek elérhetısége Határmenti térségek elérhetısége
2. Célkitőzés: Fenntartható közlekedés kialakítása Célok: Közforgalmú közlekedés preferálása Az agglomerációbeli elérhetıség javítása Eszközök: Elıvárosi vasutak intermodális fejlesztése Kötöttpályás közlekedés interoperábilis fejlesztése Szintbeli keresztezı forgalmak kiküszöbölése
3. Célkitőzés : A közlekedési eszközállomány modernizálása
Az infrastruktúra fejlesztési csomagok keretében az eszközállomány modernizálása is szükséges: Elıvárosi vasúti közlekedés jármővei Vasúti tehervagonok Városi kötöttpályás eszközök Autóbuszok
4. célkitőzés: Logisztikai rendszerek fejlesztése Versenyképesség növelése: a közlekedési módok integrált, összehangolt fejlesztésével Kikötık –vasutak – közúti kapcsolatok együttese Integrált termelési , logisztikai és informatikai rendszerek létrehozása
Vasúti tevékenységek • Pályavasút - kizárólagos állami tulajdon, állami felelısség - verseny semleges szolgáltatás, semleges hatóság által megszabott pályahasználati díj ellenében • Személyszállítás - piaci verseny 2010-tıl, - állami tarifatámogatás • Árufuvarozás - piaci verseny
A magyar vasúthálózat
A vasúthálózat vonalkategóriái I. Fıvonalak (~3600 km) • Nemzetközi törzshálózati vonalak • Törzshálózati vonalak • Egyéb fıvonalak Mellékvonalak (~ 4000 km) • Egyéb vonalak • Keskeny nyomköző vonalak
A vasúthálózat vonalkategóriái II.
Fajlagos hálózathossz
Vasúti hálózatsőrőség
Közlekedési munkamegosztás
Összeurópai folyosók
Helsinki folyosók
Helsinki folyosók és a TINA hálózat
Vasúti fejlesztések I. Cél: az átlagos európai színvonalhoz felzárkózó vasúti közlekedés Eszközök: - vonali sebességkorlátozások felszámolása, sebességemelés - korszerő biztosítóberendezések és forgalomirányító rendszerek - a vasúti gördülıállomány korszerősítése A vasúti rendszer: - nagysága legyen társadalmilag elfogadható és finanszírozható - differenciálás – országos ill. regionális/térségi - regionalizálás
Vasúti fejlesztések II. Fejlesztési igények: - személyszállítás: jó (tömeg)közlekedési kapcsolatokkal rendelkezı állomások, hangsúly az elıvárosi vonalakon - áruszállítás: magasabb árutovábbítási sebesség, logisztikai központok, intermodális terminálok vasúti kiszolgálása, hálózatba kapcsolása .
Vasúti fejlesztések III. Prioritások I.: • a törzshálózat (pálya és kapcsolódó vasúti • • • • •
létesítmények) felfejlesztése az európai normáknak megfelelı mőszaki és szolgáltatási szintre az elıvárosi vasúti közlekedés fejlesztése a személyszállító jármőpark korszerősítése és bıvítése a Ferihegyi repülıtér gyorsvasúti kapcsolatának kiépítése idegenforgalmilag frekventált területek elérésének fejlesztése a kombinált szállítás és a logisztikai központok vasúti kiszolgálása
Vasúti fejlesztések IV. Prioritások II.: • a határ infrastruktúra korszerősítése az EU külsı határain • a nagysebességő vasút lehetséges nyomvonalának egyeztetése • vasút-közút-HÉV szintbeli keresztezıdések ütemes felszámolása • az északi összekötı vasúti híd felújítása • biztonsági, vasúti informatikai és a vasúti utastájékoztató, jegyeladó, és egyéb infokommunikációs rendszerek fejlesztése
Vasútfejlesztés
Vasúti fejlesztések V.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztés finanszírozása • A közlekedés termeli általában az EU-ban GDP 4-8%-át • A közlekedési beruházások aránya Európában a GDP 0,5-2,5%-a • A közlekedési beruházások aránya az intenzív fejlesztések idıszakában a GDP 2,5%-a feletti is lehet • A közlekedési infrastruktúránk EU felzárkóztatásához közel 6% lenne szükséges 7 éven keresztül: 8200 Mrd Ft – évi 1200 Mrd Ft
Beruházások Magyarországon GDP %-ban
Bıvülı uniós és hazai beruházási források Fejlesztések, beruházások 2005-2013 1 800 1 600 1 400 1 200
721,9
1 000
654,8
800 600
178,3
400
779,1 799,1
661,8
476,9 272,0 331,4
200 0 2005
2006
2007
2008
U niós és hazai for r ások
2009
2010
2011
2012
ebbıl fejlesztésr e, ber uházásr a
2013
Tennivalók 2015-ig
Web címek • www.gkm.gov.hu /közlekedés/autópályák, vagy közúti közlekedés • www.kti.hu /trendek-grafikus adatbázis/ • www.vati.hu
