Informatikai biztonság, IT infrastruktúra
Informatikai biztonság
Az informatikai biztonság az információk és az informatikai rendszerek védelme a jogosulatlan hozzáféréstől, használattól, változtatástól, megsemmisüléstől. Számos tényező veszélyezteti a vállalkozások információs erőforrásait. Alapjában véve beszélhetünk belső veszélyforrásokról – saját alkalmazottak, és külső veszélyforrásokról – konkurencia és más betolakodók. A biztonság igénye az Internet terjedésével együtt nőtt, ezért a legtöbb biztonsági program, illetve intézkedés a külső és jogosulatlan hozzáférés ellen készült.
Informatikai biztonság
A biztonság több szinten is megvalósítható: szoftveres és hardveres védelem (elsősorban a vállalatoknál). Védekezési lehetőségek
Forgalomszűrés /rosszindulatú szoftverek/ Tűzfalak (Firewall) Behatolás érzékelő rendszerek (Intrusion Detection Systems) Felhasználó azonosító programok/rendszerek: AAA rendszerek (authentication-authorisation-access) Adat és kommunikáció titkosítás (data encryption) Digitális aláírás
Informatikai biztonság Forgalomszűrés
Rosszindulatú szoftverek (malware) számos típusa: vírusok, férgek (worm), kémprogramok (spyware), spamek… A rosszindulatú szoftverek legfontosabb jellemzői:
általában ártó szándékkal készítették őket; nagyon kis méret; legtöbbjük a Microsoft Windows operációs rendszereken okoz gondokat; gyakran akár válogatva, időzítve tönkretesznek más fájlokat; rejtetten működnek, esetleg akkor fedik fel magukat, ha feladatukat elvégezték; egyre fejlettebb intelligenciával rendelkeznek, például változtathatják saját kódjukat és aktivitásukat
Adatbiztonság Számitógépes vírusok
A számítógépes vírus olyan program, amely saját másolatait helyezi el más, végrehajtható programokban vagy dokumentumokban (ún. gazdaprogramokban). Ha egy számítógépes vírus kerül egy másik programba, akkor ezt fertőződésnek nevezzük. Főképp rossz indulatúak, más állományokat használhatatlanná, sőt teljesen tönkre is tehetnek. Az internet térhódításával lecsökkent a szűkebb értelemben vett számítógépes vírusok gyakorisága, az egyéb rosszindulatú szoftverekhez, mint például a férgekhez képest.
Adatbiztonság Számitógépes férgek
Egy számítógépes féreg (worm) egy vírushoz hasonló önsokszorosító számítógépes program. A vírusoktól eltérően a férgeknek nincs szükségük gazdaprogramra, önállóan fejtik ki működésüket. A férgek gyakran a számítógép-hálózatokat használják fel terjedésükhöz. Még valódi ártó szándékú kód nélkül is súlyos fennakadásokat okozhatnak, csupán azzal, hogy sokszorozódásuk kiugróan magas hálózati forgalmat generálhat (pl. a Mydoom féreg terjedése csúcsán világszerte észrevehetően lelassította az internetet).
Adatbiztonság Egyébb rossz indulatú szoftverek
Egy számítógépes féreg (worm) egy vírushoz hasonló önsokszorosító számítógépes program. A vírusoktól eltérően a férgeknek nincs szükségük gazdaprogramra, önállóan fejtik ki működésüket. A férgek gyakran a számítógép-hálózatokat használják fel terjedésükhöz. Még valódi ártó szándékú kód nélkül is súlyos fennakadásokat okozhatnak, csupán azzal, hogy sokszorozódásuk kiugróan magas hálózati forgalmat generálhat (pl. a Mydoom féreg terjedése csúcsán világszerte észrevehetően lelassította az internetet).
Adatbiztonság Rossz indulatú szoftverek – a védekezés formái
A vírusok terjedésével és elhárításával foglalkozó cégeknek van saját honlapja, ahol a friss vírusinformációkat közzéteszik; gyakran hírlevélre is fel lehet iratkozni. A vírusok ellen megoldás lehet, ha a számítógépünk-re vírusitó programot telepítünk, amely állandóan figyeli a rendszert (letöltött és indított programokat, e-maileket). Bár vannak külön kémprogram kereső software-ek, a mai antivírusok már képesek a férgek és más veszélyes szoftverek, mint például a kémprogramok elleni védelemre is. Mindezeket gyakran, általában hetente vagy akár naponta frissíteni szükséges a hatékony működéshez.
Informatikai biztonság Egyéb védekezési lehetőségek
Tűzfal (Firewall) Megvédik a belső hálózatot, a külső ismeretlen és megbízhatatlan hozzáférésekkel szemben, valamint a külvilággal ellenőrzött kommunikációt tesz lehetővé. Behatolás érzékelő rendszer (Intrusion Detection System) Olyan rendszerek, amelyek a számítógép erőforrásokon specális események, nyomok után kutatnak, amelyek rosszindulatú tevékenységek, illetve támadások jelei lehetnek (például hirtelen megnőtt adatforgalom).
Informatikai biztonság Egyéb védekezési lehetőségek
Felhasználó azonosítás Az AAA rendszerek (authentication-authorisation-access) felhasználónévvel és jelszó azonosító segítségével azonosítják a belépesre jogosult személyt, akinek meghatározott hozzáférése van a számítógép szoftvereihez, adataihoz. Adat és kommunikáció titkosítás (encryption) Lényege az adat titkosítása, amely csak a kód kulcs segítségével fejthető vissza. Digitális aláírás Az üzenő fél azonosítására szolgáló módszer, amelyet bonyolult algoritmusok segítségével valósítanak meg. Garantálja az üzenő kilétét és az üzenet sértetlenségét.
Adatbiztonság
Az adathordozó megsemmisülése általában maga után vonja az adatok megsemmisülését is, hacsak nem maradt fent róla biztonsági másolat. Az adatok egyéb okoknál fogva is elveszhetnek: természeti katasztrófák, tűzeset, véletlenszerű törlés, rossz indulatú szoftverek, …
Adatbiztonság
Az adatbázisokban található adatok biztonságáról az adatbázis rendszergazda (database administrator) visel gondot: Backup – az adatok biztonsági másolatának készítése Történhet mágneses szalagra, optikai tárolóra, esetleg masik számítógép hard diskjére. Az eredeti adathordozótol távolabbi lokáción ajánlatos őrizni. Recovery – az adatok szükség szerinti visszamentése A személyes adatok biztonságáról mindenki maga kell hogy gondot viseljen!
IT Infrastruktúra
A félvezető technológiák, az információtárolás és a halózatok területén tapasztalható nagy technológiai változások az információ-technológia infrastrukturájának fejlődését tették lehetővé. K.Laudon & J.Laudon 2006-ban az IT infrastruktúra evolúciójáról beszélve 5 szintet emlitenek: I.
Különleges rendeltetésű automatikus gépek korszaka (19301950) II. Általános mainframe-k és miniszámitógépek korszaka (1959napjainkig) III. A személyi számitógépek korszaka (1981-napjainkig) IV. Kliens/szerver korszak (1983-napjainkig) V. Az Internet és a vállalati kompjutáció korszaka (1992napjainkig)
IT Infrastruktúra alapvető komponensei Dell IBM Sun HP
Számitógép-rendszerek platformja
Operációs rendszerek platformja
Vállalati alkalmazások platformja
Hálózatok/telekommunikációk
Konzultánsok és rendszerintegrátorok
Adatvezérlés és tárolás
Internet platformok
MS Windows UNIX Linux Mac OS X SAP Oracle PeopleSoft Linux Novell Cisco IBM/KPMG Accenture IBM DB2 Oracle SQL Server Sybase Apache Micrososft IIS, .NET Java
