Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
DIGITÁLIS PEDAGÓGIA A TANÁRKÉPZÉSBEN AZ ELTE IK-N DIGITAL PEDAGOGY IN TEACHER TRAINING AT FACULTY OF INFORMATICS OF EÖTVÖS LORÁND UNIVERSITY (ELTE)
Nedeczky Veronika, Vitéz Gyöngyvér, Gudenus László, Helfenbein Henrik ELTE Informatikai Kar Összefoglaló Az ELTE Informatikai Karának az informatikatanár-képzésért és a leendő tanárok informatikai képzéséért felelős tanszéke a 2005/06-os tanév óta folyamatosan törekszik a gyakorlati képzésébe is beépíteni a digitális pedagógia módszereit és eszközeit. Az első fázisban a leendő informatikatanárok egy meglévő tantárgyába integráltuk a közoktatásban jól alkalmazható Sulinet Digitális Tudásbázis gyakorlatcentrikus tananyagát. A bolognai folyamat bevezetésével a tanárképzés MSC szinten történik. Ezt megelőzően BSC/BA szinten minden leendő tanárnak teljesítenie kell a tanári alapozó, pedagógiai-pszichológiai modulon (10 kredit) belül egy kötelezően választandó tárgyat (2 kredit). Ennek kínálati listájába kerültek be 2007 augusztusában a „Digitális tananyagok az oktatásban” és a „Digitális tananyagfejlesztés” című tárgyak. Ebben a formájában lehetőségünk nyílt a fentieken kívül a korszerű pedagógiai módszereket a gyakorlatban is bemutatni, az alkalmazásukba betekinteni. Így már nemcsak az informatika, hanem más szakos tanároknak, egyre nagyobb számban bölcsészeknek is, van módjuk tanrend szerint ilyen tárgyat felvenni. A fenti folyamatok bevezetéséről, visszhangjáról és tapasztalatiról kívánunk beszámolni az előadásunkban.
Kulcsszavak Informatika szakmódszertan, tantárgy-pedagógia, tanárképzés, Sulinet Digitális Tudásbázis, SDT, digitális tananyagok, digitális tananyagfejlesztés, a probléma-alapú tanítás (PAT, problem based learning - PBL)
Abstract Since the 2005-2006 academic year the department of ELTE’s Faculty of Informatics responsible for IT teacher training and IT training of prospective teachers has made a continuous attempt to build methods and tools of digital pedagogy into practical training. In the first phase we integrated the practical, in public education well adaptable learning materials of the Sulinet Digital Knowledge Base into an already existing subject of future IT teachers. In this way, in addition to the foregoing, we also have the opportunity to demonstrate the modern pedagogical methods in practice and to gain access to their application. Therefore not only ICT teachers but teachers of other subjects as well as an increasing number of Humanities now students have the possibility to take such subject according to the curriculum. Since the initiation of the Bologna Process teacher training has been delivered on MSC level. Prior to this every prospective teacher must complete one obligatory elective course (2 credits) within the Basic Teaching Skills Pedagogy-Psychology module (10 credits) on BSC/BA level. The list of such courses was enlarged with subjects „Digital Learning Materials in Education” and „Development of Digital Learning Materials” in August 2007. In our presentation we intend to report on the introduction, response and experiences of the above mentioned processes.
Keywords PAT, problem based learning – PBL
1
Informatika a felsőoktatásban 2008 1.
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
Bevezetés
Az ELTE Informatikai Karának az informatikatanár-képzésért és a leendő tanárok informatikai képzéséért felelős tanszéke a 2005/06-os tanév óta folyamatosan törekszik a gyakorlati képzésébe is beépíteni a digitális pedagógia módszereit és eszközeit. Az első fázisban a leendő informatikatanárok egy meglévő tantárgyába integráltuk a közoktatásban jól alkalmazható Sulinet Digitális Tudásbázis gyakorlatcentrikus tananyagát. A bolognai folyamat bevezetésével a tanárképzés MSC szinten történik. Ezt megelőzően BSC/BA szinten minden leendő tanárnak teljesítenie kell a tanári alapozó, pedagógiaipszichológiai modulon (10 kredit) belül egy kötelezően választandó tárgyat (2 kredit). Ennek kínálati listájába kerültek be 2007 augusztusában a „Digitális tananyagok az oktatásban” és a „Digitális tananyagfejlesztés” című tárgyak. Ebben a formájában lehetőségünk nyílt a fentieken kívül a korszerű pedagógiai módszereket a gyakorlatban is bemutatni, az alkalmazásukba betekinteni. Így már nemcsak az informatika, hanem más szakos tanároknak, egyre nagyobb számban bölcsészeknek is, van módjuk tanrend szerint ilyen tárgyat felvenni. A fenti folyamatok bevezetéséről, visszhangjáról és tapasztalatiról kívánunk beszámolni az előadásunkban. 2.
Előzmények a „hagyományos” tanárképzésben
A digitális pedagógia módszereit és eszközeit, a közoktatásban jól alkalmazható Sulinet Digitális Tudásbázis megismertetését, az ezzel összefüggő gyakorlatias, a digitális pedagógia módszereit és eszközeit jól felvonultató tananyagot, elsőként egy, a leendő informatikatanárok sávos képzésében meglévő kurzusba (Távoktatás II.) integráltuk. Mivel kizárólag informatika szakos tanárjelöltekről volt szó, az SDT filozófiájának, keretrendszerének, a webes kliens használatának alapos megismerésén túl kézenfekvő célként tűztük ki az SDT tananyagszerkesztő programjának készségszintű ismeretét. A szokásos számonkérési követelményeken túlmenően elvártuk, hogy a hallgatók önállóan alkossanak meg ennek segítségével egy nagyobb lélegzetű tananyagegységet, felvonultatva abban minden lehetséges tananyagelemet, technikát stb., mindezt természetesen egy adekvát pedagógiai-didaktikai környezetbe helyezve. Tapasztalataink ezen a téren – az előadásunk fő témáját adó tárgyak bevezetését megelőző időszakban – két tanévre terjedtek ki, az egy féléves, heti 2 órás tárgy követelményeit egyidőben maximum 45 főnyi hallgatóság teljesítette. 2005/6. tavaszi félév: 3 csoport, erősen fejlődésben lévő támogatással 2006/7. tavaszi félév: teljesebb háttérrel, stabil rendszerrel és fejlesztőkörnyezettel. A tárgy keretében több távoktatással kapcsolatos, az SDT-hez csak tematikusan kötődő feladatot is szerepeltettünk (oktatási segéd- és háttéranyagok kidolgozása, képernyővideók készítése stb.). A féléves vizsgamunka komplexitását a beadandó feladattal kapcsolatos követelmények tükrözik: 1) Az SDT-szerveren létrehozott saját témát (és abban a saját foglalkozást) tartalmazó csomag, az alábbi paraméterekkel: a) Pontosan 1 saját foglalkozás, minimális elvárások: 5 csomópont, 8 saját szövegelem, táblázat és képlet beágyazásával; 12 fogalom (meghatározással) fogalomtárba szervezve és kategóriákkal fogalomgráfba foglalva; 5 különböző típusú tesztfeladat, 4 link, 10 kép (webes előképpel) a lapokon lévő szövegbe ágyazva, továbbá gyűjteménybe is szervezve; 2 animáció, 1 videó, mindhárom típusú közvetlen (lapra írt) szöveg, 2 objektumsor, 2 keret, foglalkozásgráf, b) A fenti foglalkozásban legalább 3 SDT-objektumot referenciaként kell fölhasználni 2
Informatika a felsőoktatásban 2008 Debrecen, 2008. augusztus 27-29. c) A saját témába legalább 1 teljes SDT-foglalkozást is be kell építeni (referenciaként). 2) A saját foglalkozás offline publikációja. 3) Az SDT-szerverre, a publikus privát területre feltöltött saját foglalkozás linkje. 4) A saját foglalkozást ismertető prezentáció, amely a) kitér a foglalkozás felhasználásának ajánlott körülményeire, ismerteti a foglalkozás legfontosabb metaadatait, tartalmazza a foglalkozásgráfot, bemutatja a legjellemzőbb képernyőképeket, tételesen felsorolja a felhasznált saját ill. SDT-elemeket, részletezi a fogalomgráfhoz használt fogalmakat és kapcsolatokat. b) leírja a foglalkozást alkalmazó tanóra didaktikai szempontjait: műveltségterület ill. tantárgy; téma, korcsoport, létszám, óratípus, időkeret; tantárgyi és szociális cél; kompetenciafejlesztés; tanulásszervezési mód; alkalmazott módszerek; mennyiségi, minőségi, követelménybeli differenciálás lehetőségeit; az ellenőrzés-értékelés lépéseit, módszereit, c) vázolja a foglalkozást alkalmazó tanóra felépítését, az egyes tevékenységek részidejével együtt (ráhangolódás; szervezés: csoportalakítás, páralakítás, szerepek kiosztása; a fő tevékenység részletezése; az ellenőrzés-értékelés módszere). A komplexitás abban is tükröződik, hogy – az elkészített tananyag technikailag és szaktárgyilag kifogástalan minősége mellett – az értékelési szempontok között elsődlegesen a pedagógiai tartalmat, az SDT szerinti módszertani tulajdonságokat, metaadatokat minősítjük a következők szerint: tanítási program (TIP), tanulási program (TAP) fogalomgráf foglalkozásgráf megfelelő cím és tárgy megadása az elemeknél, kulcsszavazás. Megjegyzésként, bár nem szorosan kötődik a témához, a két félév tapasztalatai alapján ennek a tárgynak az anyagát átcsoportosítottuk. A 2007/8. tavaszi félévben az alapok és a webes kliens használata előre került az őszi, Távoktatás I. tárgyhoz, így a Távoktatás II. teljes mélységében tud az SDT-editorral foglalkozni. 3.
Bologna a tanárképzésben (ELTE BTK, TTK, PPK, IK)
Mint tudjuk, a bolognai rendszerben a tanári diploma kizárólag a mesterképzés (MA/MSc) keretében szerezhető meg. A tanári mesterszakot az alapképzési (BA/BSc) szakon végzett kurzusok alapozzák meg, mind a szakterületi, mind a pedagógiai-pszichológiai tanulmányok esetében. Röviden összefoglalva, a tanári mesterszak előfeltételei:
egy olyan alapképzési (BA/BSc) szak elvégzése, amely első tanári szakképzéssel folytatható (120 kredit), egy másik szak tanári minorjának elvégzése (50 kredit), tanári alapozó, pedagógiai-pszichológiai modul (10 kredit), sikeres felvételi vizsga a tanári mesterképzési szakra. Ha tehát valaki tanári mesterszakra kíván jelentkezni, ennek megfelelően kell szerveznie már az alapképzésben is a tanulmányait. A tanári alapozó modul pedagógiai-pszichológiai modul tanegységlistájában, különböző általános pedagógiai, fejlődés- és gyermekpszichológiai, pedagógiai problématörténeti tárgyak mellett helyet kapott két, a digitális pedagógiával kapcsolatos tárgy. 4.
Digitális pedagógia a tanárképzésben
A bolognai képzés bevezetésével alkalom kínálkozott arra, hogy ne csupán a leendő informatikatanárok, hanem – szakjától függetlenül – bármely tanárszakos hallgató számára lehető3
Informatika a felsőoktatásban 2008 Debrecen, 2008. augusztus 27-29. séget biztosítsunk arra, hogy a közoktatás leendő szereplőjeként már az egyetemi képzés keretében megismerhesse a Sulinet Digitális Tudásbázist, a digitális pedagógia módszereit és eszközeit. Így kerülhetett sor 2007 őszétől új tantárgy(ak) bevezetésére. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a bevezetendő tárgyakhoz mintaként a már részletezett tematikát kövessük. Figyelembe véve azonban azt, hogy a Távoktatás c. tárgyban a követelmények néhol még az informatikusok számára is kemény próbatételt jelentettek, itt pedig a jelentkezők csak részben (mint később kiderült, igen kis részben) informatikusok, eleve két kurzust hirdettünk meg:
az egyiket kifejezetten a Sulinet Digitális Tudásbázis megismerésére, az SDT-s tananyagok szerkesztésére, míg a másikat az SDT használatára, a digitális pedagógiára és a korszerű pedagógiai módszerek gyakorlatban történő alkalmazására hegyeztük ki. A „Digitális tananyagfejlesztés” és a „Digitális tananyagok az oktatásban” tehát az alapszakaszban kötelezően választható tárgyak. Egy félévben, heti 2 órában, 2 kredit értékben felvehetik mindazon bölcsész-, TTK-s, PPK-s ill. IK-s hallgatók, akik a jövőben tanári mesterszakra kívánnak jelentkezni. Ebből adódik, hogy a BA/BSc keretében rendelkezésükre álló (minimum) 6 félév bármelyikében választhatják ezeket a kurzusokat. Számunkra nyilvánvaló, hogy a választásnál meghatározó szerepet játszik a jelentkező hallgatók informatika iránti „affinitása”, ezért tapasztalataink – bár elég markánsan megjelennek – semmiképpen nem általánosíthatóak az illető karok sem teljes, sem pedig majdan tanári mesterképzésre jelentkező hallgatói állományára. 4.1.
Digitális tananyagok az oktatásban
Az őszi félévben két csoporttal kezdtünk, az érdeklődést látva a tavaszi félévben 3 csoportot indítottunk. Ebben a tárgyban fő célkitűzésünk az volt, hogy rávilágítsunk a digitális pedagógiára, az IKT oktatásban betöltött szerepére, a korszerű pedagógiai módszerek gyakorlatban történő alkalmazására, megmutassuk, hogyan alkalmazható hatékonyan az oktatásban a Sulinet Digitális Tudásbázis, elemezzük az órai és a házi feladatok lehetőségeit a tanár és diák szemszögéből egyaránt. A tárgyalt, hallgatóink által megismerendő–elsajátítandó, leendő munkájukban alkalmazandó modern pedagógiai módszerek megismertetése során eleve ezen módszerekkel szerveztük a gyakorlatokat is, lehetővé téve ezzel számukra az azonnali, gyakorlati kontrollt, a módszerek-munkaformák saját élményen keresztüli megtapasztalását. Záró feladatként egy komplett tanóra tervének mindenre kiterjedő kidolgozását, majd bemutatását írtuk elő. A féléves munka sarokpontjai vázlatosan az alábbiak:
Kompetencia: aktivitás + döntés + kivitelezés. Kulcskompetenciák IKT (Információs és Kommunikációs Technológia): ide sorolható minden olyan számítógépes-informatikai eszköz, alkalmazás és szolgáltatás, amely a tanítási-tanulási folyamatba bevonásra, felhasználásra kerül. IKT-kompetenciák: az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismerete és azok kreatív használata a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt IKT-val támogatott tanóra: olyan tanítási óra, foglalkozás, amelyen az alkalmazott pedagógiai módszerek, tanítási-tanulási módok és taneszközök között az IKT-alapú eszközök, taneszközök és módszerek min. 30%-ban alkalmazásra kerülnek. Digitális pedagógia, IKT-alapú pedagógiai módszertan: Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógiai elvekre épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a taní4
Informatika a felsőoktatásban 2008 Debrecen, 2008. augusztus 27-29. tás-tanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség. A digitális pedagógiai módszertan hármas célú kompetenciafejlesztés: o Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése o IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése o A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: o Csoportmunka o Pármunka-tanulópár o Egyénre szabott munka o Részben egyénre szabott munka o Önálló munka Többszintű differenciálás megvalósulási formái: o Mennyiségi differenciálás o Minőségi differenciálás o Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: o Új ismeretanyag feldolgozása o Alkalmazás-gyakorlás o Összefoglalás, ellenőrzés, diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: Problémamegoldó csoportfeladatok o Alkotó feladatok o Felfedező, kutató feladatok o Érvelésre-vitára alkalmas feladatok o Ellenőrzés, értékelés Digitális pedagógia az oktatásban, az SDT és a konstruktív pedagógiai módszerek kapcsolata. o SDT bevezető. Tallózás és tartalom ablak. A foglakozás központi szerepe. A foglakozás nyitólapja és gráfjai. Az SDT mentés gomb. o A pármunka. o Az SDT szolgáltatások ablaka (metadatok pl. link). o Anyaggyűjtés az SDT-ből. o A pármunka fajtái és az alkalmazására szánt óratípusok. o Az SDT keresés szolgáltatása. o Gyakorló feladatok páros megoldása. o A pármunka saját, gyakorlati tapasztalatai. o Tanulói különbségek okai, forrásai. Páros feladatokra szánt óratípusok összefoglalása. o Az SDT könyvjelző szolgáltatása. o Anyaggyűjtés vitához, páros feladat. o A vita (párban, osztályban). A korrekt vita szabályai. o Az SDT előadás-szerkesztő szolgáltatása. Az előadás lejátszása. o Egyénre szabott és részben egyénre szabott munka ismérvei. A differenciált rétegmunka. IKT-val támogatott konstruktív pedagógiai módszerek vagy konstruktív pedagógiával támogatott IKT használat kérdése. A tanórán felhasználható IKT-alapú módszerek
5
Informatika a felsőoktatásban 2008 Debrecen, 2008. augusztus 27-29. o Prezentációs lehetőségek (tanári bemutató, diákelőadás): prezentációs lehetőségek, technikai eszközök (interaktív tábla, projektor, dokumentumkamera, mikroszkóp) o Információkutatás, forráshasználat: felkészülés, tanítás, tanulás o Szoftverek használata (egyéni, csoportos, frontális) o Virtuális valóság alkalmazása: modellezés, tervezés o Számítógéppel segített mérés és kísérletezés: a számítógép mint kísérleti eszköz, számítógépes kiértékelés, számítások, kísérlet elméleti háttere, o Számítógéppel segített projektek o Kollaboratív tanulás, internetes közösségi eszközök (web 2.0): szinkron (chat, IP-telefon), aszinkron (fórum, hangüzenetek, blog) o IKT-alapú kooperatív tanulás (Kagan módszerei számítógéppel) o Számítógéppel segített értékelés, számonkérés o Tanananyag-adatbázisok használata (LCMS, learning repository): SDT, European Schoolnet o Digitális tananyagok készítése: szerkesztés, programozás, szerzői jogok o Tanulásmenedzsment eszközök alkalmazása (LMS, courseware) o M-learning (tanulás mobileszközökkel) IKT-val támogatott tanórai mérés-értékelés A minőségi differenciálás Blomm-taxonómia alapján, valamint a tudásszintekhez kapacsolódó feladattípusok elemzése, alkalmazásának szintjei: o Tudás o Megértés o Alkalmazás o Elemzés o Értékelés o Szintézis Az innovatív-konstruktív pedagógia és az IKT o A Kagan-féle kooperatív tanulás o A pedagógiai projekt o A problémaalapú tanulás o A kooperatív vita o Drámamódszer a tanításban A konstruktív óratervezés szempontjai, lépései Már a félév során, a folyamatosan számonkérésekből kitűnt, hogy a hallgatók zöme tudatosan készül a pedagóguspályára, kiaknázza a tárgyban lévő lehetőségeket. A zárófeladatban foglaltakat is sokan magas szinten teljesítették. Igen jó eredmények, értékes, színvonalas, ígéretes tanórák születtek. Mivel már az első félév első heteiben nagyfokú érdeklődést tapasztaltunk a módszertani kérdések iránt, folyamatosan kerestük a lehetőséget arra, hogy mind informatikai, mind módszertani kérdésekben a maximumot nyújtsuk. Nagy örömünkre – és hallgatóink megelégedettségére – sikerült megnyernünk Vitéz Gyöngyvér kolléganőt, aki, amellett hogy értő ismerője a Sulinet Digitális Tudásbázisnak, úgy elméletben, mint gyakorlatban elkötelezett híve a modern pedagógiai módszereknek. Így az előző félévben már minden órát együtt tartott informatikus és módszertanos oktató. 4.2.
Digitális tananyagfejlesztés
Az őszi félévben egy csoporttal kezdtünk, az érdeklődést látva a tavaszi félévben 2 csoportot indítottunk. Ennek a tárgynak a célkitűzései, követelményei, tematikája, módszerei lényegében a Távoktatás c. tárgyat követik. Csupán minimális mértékben kellett a tananyagot csökkenteni az 6
Informatika a felsőoktatásban 2008 Debrecen, 2008. augusztus 27-29. informatikatanároknál megszokotthoz képest. Elsősorban azzal, hogy eltekintettünk néhány, nem szorosan ide kötődő feladattól, továbbá – bár megtartottuk a vizsgafoglalkozás paramétereinek teljes spektrumát, – kevesebb objektum beépítését követeltünk meg a hallgatóktól. Ezzel együtt a számonkérésben igen jó eredmények, értékes, színvonalas tananyagok készültek. 4.3.
A résztvevőkről
A kétféle közelítés ellenére tapasztalataink kísértetiesen megegyeznek. Az eddigi összesen 113 hallgató körében a lemorzsolódás minimális volt (6 fő). A hallgatók karok szerinti megoszlása a következő volt:
52% BTK BA (történelem, magyar, idegen nyelv, ókori nyelvek és kultúrák, keleti nyelvek és kultúrák stb.) 33% TTK BSc (elsősorban matematika és földrajz) 15% IK programtervező informatikus BSc
1. ábra A résztvevő hallgatók aránya karonkénti bontásban
Tapasztalataink összességében nagyon pozitívak, általában értékes, a tanulási-tanítási folyamat lényegét megragadó, ígéretes, az oktatásban kiválóan alkalmazható alkotások születnek. Amennyiben megengedhetünk magunknak egy efféle általánosítást, számunkra már a kezdeteknél meglepetés erejű észrevétel volt, de az eltelt két félév során megerősödött, hogy – az (esetleges) informatikai előképzettségi hiányosságok ellenére – magasan a bölcsészek végzik a legszínvonalasabb munkát. Rendszeres és folyamatos felkészülésükkel, pozitív hozzáállásukkal, igényességükkel, a pedagógiai szituációk helyes értékelésével, ötletes, kreatív meglátásaikkal, egész tevékenységükkel azt sugallják, hogy – egy pillanatra sem feledve a diák érdekeit – tudatosan készülnek a tanári pályára. Majdnem ugyanilyen a tapasztalatunk a TTKsokkal kapcsolatban is, míg – szubjektíve legnagyobb sajnálatunkra – a téma technikai részéhez legközelebb állónak gondolt (hitt? remélt?), így a némi előnnyel rendelkező informatikusok többségének nemcsak a hozzáállása, de a teljesítménye is messze elmaradt társaiké mögött. 5.
Összefoglalás
A fentiekben egy kísérletet tettünk az informatika szakmódszertan témakörének kategorizálására, részterületekre osztására. Úgy gondoljuk, hogy a négy fő területre osztás szükséges, szakmai szempontból meghatározott. Az egyes területek részletezése is megtörtént, tudva azt, hogy több helyen még így is átfedéseket találhatunk. Ennek oka részben az, hogy rokon területekről van szó, s csak részben az, hogy nem teljesen eldöntött egyes részek hovatartozása. Irodalomjegyzék [1]
Spencer Kagan: Kooperatív tanulás, Budapest, Önkonet 2001. 7
Informatika a felsőoktatásban 2008 Debrecen, 2008. augusztus 27-29. [2] Molnár Gyöngyvér: Tudástranszfer és komplex problémamegoldás, Műszaki Kiadó, 2006. [3]
Sejtes Györgyi: Tudástranszfer az anyanyelvtanításban. Lehetséges alternatíva a szemléletváltásra, Új Pedagógiai Szemle, 2006/6. sz. 15–26.
[4]
Sulinet Digitális Tudásbázis http://sdt.sulinet.hu/
[5]
University of Maastricht PBL site - www.unimaas.nl/pbl/
[6]
University of Newcastle http://www.newcastle.edu.au/services/iesd/learndevelop/problarc/
[7]
University of Delaware - http://www.udel.edu/pbl/articles.html
8
-
