Információtechnológiai eszközök alkalmazása

Készült a Phare HU0008-02 program támogatásával

A felnőttoktatás és az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek javítása

Várallyai László – Füzesi István

Információtechnológiai eszközök alkalmazása

Készült a Phare HU0008-02-01-0007 számú

„Vállalkozások felhasználó-orientált informatikai humánerőforrás-fejlesztése” pályázat keretében

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék

„Vállalkozások felhasználó-orientált informatikai humánerőforrás-fejlesztése” című program

Várallyai László – Füzesi István


© DE ATC AVK, Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék, 2004

PHARE HU0008-02-01-0007


Szerző: Várallyai László, Füzesi István

Lektor: Szilágyi Róbert

© DE ATC AVK, Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék, 2004

ISBN 963 9274 63 1 Első kiadás

A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. A kiadványt, illetve annak részeit másolni, reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni bármilyen formában és bármilyen eszközzel – elektronikus úton vagy más módon – a kiadó és a szerzők előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos.

Kiadó: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék

Debrecen, 2004. március

PHARE HU0008-02-01-0007


Tartalomjegyzék 1

Az irodában használt eszközök elméleti bemutatása ......................................................... 7 1.1 Számítógép ................................................................................................................. 7 1.2 Alaplap ....................................................................................................................... 9 1.3 Processzor................................................................................................................. 10 1.4 Memória ................................................................................................................... 12 1.5 Billentyűzet .............................................................................................................. 13 1.6 Egér .......................................................................................................................... 14 1.7 Videokártya .............................................................................................................. 15 1.8 Monitor..................................................................................................................... 16 1.9 Háttértárolók............................................................................................................. 18 1.9.1 Hajlékony mágneslemezek............................................................................... 18 1.9.2 Merevlemezek .................................................................................................. 18 1.9.3 Mágnesszalag ................................................................................................... 19 1.9.4 Optikai tárolók.................................................................................................. 20 1.10 Nyomtatók................................................................................................................ 21 1.10.1 Mátrix nyomtató............................................................................................... 23 1.10.2 Dobos-szalagos nyomtató ................................................................................ 23 1.10.3 Margarétafejes nyomtató.................................................................................. 23 1.10.4 A tintasugaras nyomtató................................................................................... 24 1.10.5 Lézernyomtató.................................................................................................. 25 1.10.6 Színes lézernyomtató........................................................................................ 26 1.10.7 Plotter ............................................................................................................... 26 1.11 Lapolvasó ................................................................................................................. 27 1.12 Fax............................................................................................................................ 29 1.13 Telefon (ISDN, ADSL, IP telefon) .......................................................................... 29 1.13.1 ISDN................................................................................................................. 29 1.13.2 ADSL ............................................................................................................... 31 1.13.3 IP telefon .......................................................................................................... 32 1.14 Mobil telefon ............................................................................................................ 32 1.15 Fénymásoló .............................................................................................................. 33 1.16 Többfunkciós készülékek(nyomtató, fax, lapolvasó)............................................... 34 1.17 Digitális fényképezőgépek, kamerák ....................................................................... 35 1.17.1 Digitális fényképezőgépek ............................................................................... 35 1.17.2 Digitális kamerák ............................................................................................. 36 1.18 USB memória........................................................................................................... 37 1.19 PDA.......................................................................................................................... 37 1.20 Az eszközök közötti adatkommunikáció.................................................................. 38 2 Az irodában használt eszközök gyakorlati bemutatása .................................................... 39 2.1 A számítógép és a perifériák integrációjának kérdései ............................................ 39 2.2 Hálózat ..................................................................................................................... 40 2.3 Nyomtatók................................................................................................................ 40 2.4 Szkennerek ............................................................................................................... 47 2.5 A telefon többletszolgáltatásai ................................................................................. 49 2.6 Fax............................................................................................................................ 51 2.7 Többfunkciós készülékek használata (nyomtató, fax, szkenner) ............................. 52 2.8 Mobil telefon (bluetooth, infravörös kapcsolat)....................................................... 54 2.8.1 Bluetooth .......................................................................................................... 54 2.8.2 GPRS (Általános Csomagkapcsolt Rádiószolgáltatás) .................................... 54

5

PHARE HU0008-02-01-0007


2.8.3 HSCSD (Nagysebességű Áramkörkapcsolt Adatátvitel) ................................. 55 2.8.4 WAP (Vezeték nélküli alkalmazás protokoll).................................................. 55 2.8.5 JAVA alkalmazások......................................................................................... 56 2.9 Fénymásoló beállítási lehetőségek ........................................................................... 61 2.10 USB memóriák használati lehetőségei, előnyei, CD és DVD írás, újraírás............. 62 2.10.1 USB memóriák................................................................................................. 62 2.10.2 CD és DVD írás, újraírás.................................................................................. 62 2.11 Különböző eszközök közötti kommunikáció ........................................................... 66 3 Források............................................................................................................................ 67

6

PHARE HU0008-02-01-0007

1


Az irodában használt eszközök elméleti bemutatása

1.1

Számítógép

Az embereket már az ősi időktől kezdve foglalkoztatta a számolást segítő gépek készítése. Első ilyen eszköznek az ókorban feltalált abacus (golyós számvető) tekinthető. Mechanikus számológépek a 17. században készültek először, míg az elektronikus számítógépek a 20. században jelentek meg. Napjainkban a számítógépek többsége az úgynevezett Neumann-elv alapján működik, de léteznek olyan többprocesszoros és nagy teljesítményű gépek, melyek utasítás-feldolgozása ettől különböző. A 1940-es években Neumann János fogalmazta meg a mai számítógépek alapelveit melyek: •

a számítógép teljesen elektronikus berendezés legyen

•

univerzális legyen

•

kettes számrendszert használjon

•

rendelkezzen ki- és beviteli egységekkel

•

az adatokat a memóriában (egy belső tárolóban) tárolja

•

sorosan dolgozza fel az utasításokat

Ezek alapján a számítógép főbb részei a központi feldolgozó egység, memória, háttértárolók, ki- és beviteli egységek. A központi feldolgozó egység két funkcionális részből tevődik össze: a végrehajtandó utasítást kiválasztó, valamint a végrehajtást előkészítő vezérlőegységből, ill. az utasításvégrehajtást elvégző aritmetikai-logikai egységből. Amikor valamilyen problémát oldunk meg a számítógéppel, a programokat vagy azok egy részét be kell tölteni a memóriába valamelyik háttértárolóról. A program a memóriába a vezérlőegység irányításával kerül be, ezután kezdődik a program utasításainak feldolgozása. Feldolgozáskor az adatok az aritmetikai egységbe kerülnek, ami az utasítás által meghatározott művelet hajtja végre. A művelet részeredményeit a gép memóriájában tárolja. Rendszerint az utasítás végrehajtása után a számítógép a soron következő műveletet hajtja végre, de előfordulhat, amikor egy feltétek ? kiértékelésekor a vezérlés egy másik utasításra kerül át. A beviteli egységeken keresztül jutnak be a felhasználó által beírt adatok, ha a művelet elvégzéséhez szükség van rá. A műveletek után a kiviteli egységeken jutnak el a felhasználóhoz az eredményként kapott értékek.

7

PHARE HU0008-02-01-0007


A számítógépek minden információt két állapotú elemek sorozatával képes tárolni. Olyan belső kódrendszerre van tehát szükség, amelyben az alkalmazott jelek száma mindössze kettő. Ilyen kódrendszer alapját biztosítja a kettes számrendszer, vagyis minden adatot két jelből álló (0 vagy 1) jelsorozattá alakítunk. Amikor az adatokat csak két jelből álló jelrendszerrel adjuk meg, bináris jelrendszerről beszélünk. A kettes számrendszerben való ábrázolás azért fontos, mert jól fel lehet használni az adatok számítógépben való ábrázolásának fizikai megvalósításakor. Technikailag a bináris digitális jelek kezelése a legegyszerűbb, mivel ilyenkor csak két állapot van (pl. van áram/nincs áram; a feszültség 5V/0V). Ha a jelek valamilyen mértékben torzulnak, az eredeti érték még többnyire helyreállítható. Például ha a két lehetséges feszültség érték 5V és 0V, de egy 0,6V; 4,3V; 0,8V; 4,7V jelsorozat érkezik, akkor ezek eredi értéke egyértelműen: 0V; 5V; 0V; 5V. Az esetleges torzulások tehát könnyen és automatikusan korrigálhatók. Ugyanakkor fennáll e számrendszernek az a hátránya, már viszonylag nem nagy tízes számrendszerbeli számok bináris megfelelője is igen hosszú bitsorozatot eredményez, amely az ember számára kényelmetlen. E probléma áthidalására használható a számrendszerek egymásba való átszámításnak speciális esete. Ha egy számrendszer alapszáma egy másik számrendszer alapszámának egész kitevős hatványa, az átszámítás (konvertálás) igen egyszerűen elvégezhető. Az adatok mennyiségének mértékegysége a bit. Egy bináris jel adatmennyisége 1 bit (binary digit). 8 bit (vagyis 23 bit) 1 bájtot (byte=by eight) alkot. Egy karakter tárolásához egy bájtra van szükség. Egy számítógép annyi bites, amekkora számokkal közvetlenül számolni tud. Például egy 32 bites számítógép a kettes számrendszerben 32 jegyű számokat tud egy lépésben összeadni. További váltószámok: 1 kilobájt (KB) = 1024 bájt 1 megabájt (MB) = 1024 KB 1 gigabájt (GB) = 1024 MB 1 terabájt (TB) = 1024 GB A hétköznapi életben is igen gyakori, hogy a tömörebb és egyértelműbb leírás érdekében az adatokat számokkal helyettesítjük. Például a hónapok neve helyett számokat adunk meg: 1. hó (január helyett), 2. hó (február helyett) stb. A számítógépes adatfeldolgozásban teljesen általános az adatok ilyen jellegű megadása például kérdőíveknél: "Írjon a négyzetbe 1-est, ha van adóhátraléka, 0-t ha nincs." stb. Az adatok sorszámokra való leképzését kódolásnak nevezzük, az adatokhoz hozzárendelt sorszámokat pedig az adatok kódjának.

8

PHARE HU0008-02-01-0007


Ha valamilyen módon egy számítógépről egy másik gépre információt szeretnénk továbbítani, azt előbb hordozható formára kell alakítani (kódolás). Az adatok továbbítását végző fizikai közeget csatornának hívják. A csatorna általában a szükséges hírnél több információt szállít. A hír megértéséhez már nem feltétlenül szükséges információt redundanciának nevezzük. A redundanciát általában adatvédelemre, hibajavítására használjuk (pl. a postai csekken számmal és szöveggel is feltüntetjük az összeget). Az információ legkisebb egysége a karakter (betűhely), mely a betűk, számjegyek, írásjelek összefoglaló neve. Az információ legkisebb, még önállóan értelmes részét elemi adatnak nevezzük. Így például elemi adat egy név, egy cím vagy egy telefonszám. Az elemi adatok hagyományosan háromfélék lehetnek: számok (pl. a fizetés, a születési év), szövegek (név, lakcím stb.) vagy logikai adatok (házas vagy sem, munkanélküli vagy sem, azaz két lehetőség van: igen vagy nem.) A bonyolultabb adatok tárolására két lehetőség terjedt el. A tömb azonos típusú adatokból álló rendezett sorozat. Például osztályzatok tárgyanként, beteg láza óránként. A rekord összetartozó, nem feltétlenül azonos elemi típusú adatok halmaza. Például személyi adatok (név, születési hely, idő, anyja neve, lakcíme). Az összetartozó rekordok halmazát fájlnak vagy adatállománynak nevezzük. A számítógép hétköznapi értelemben több eszközt is magában foglal. A hardver eszközöket két csoportra bontjuk, a központi egységre és a perifériákra. Központi egység feladatai a számítások végzése, a számítógép többi részének vezérlése és az adatok tárolása a gép bekapcsolt állapotában. A perifériák szerepe az adatok bevitele (beviteli eszközök), megjelenítése (kiviteli eszközök) ill. az adatok és programok tárolása (háttértárak). A perifériák általában valamely vezérlő kártyához csatlakoznak, s az teremti meg a kapcsolatot a központi egységgel. Ennek megfelelően a perifériák ill. a kártyák azonos szabványúak (ez nem jelenti azt, hogy azonos gyártótól származnának) s a gép bővítése esetén együtt cserélendők. 1.2

Alaplap

A számítógép elektronikus elemei az alaplapra vagy alapkártyára vannak építve. Az alaplap egy többrétegű nyomtatott áramköri lap, amelyen az egyes elemek fogadására több, különböző méretű és alakú csatlakozó, illetve néhány előre beépített eszköz helyezkedik el. Ezek az elemek, illetve a kialakított csatalakozók eleve meghatározzák, hogy az alaplap

9

PHARE HU0008-02-01-0007


milyen processzort tud fogadni, milyen frekvencián dolgozik, mekkora a gyorsító memória, hány és milyen fajtájú bővítőkártyahely található rajta, milyen a felhasználható memória típusa és maximális mérete stb. Az alaplapon olyan csatlakozók is találhatók, amelyek a "külső" kapcsolatokra szolgálnak: tápfeszültség- és billentyűzet csatlakozó, külső tápfeszültség a CMOS RAM számára. Néhány alaplap már tartalmaz hang- és videovezérlést (esetleg további integrált eszközöket) is, így ezekhez már közvetlenül csatlakoztathatunk hangszórókat és monitort is.

1. ábra (ASUS P4P800 alaplap) Az alaplapok között vannak AT és ATX típusúak. Ezek az egyes alkatrészek, csatlakozók, rögzítési pontok elhelyezkedésében, a hozzájuk csatlakoztatható tápegységekben és a szükséges számítógép házakban különböznek. Az AT típusú alaplapok a régebbi számítógépek jellemzője volt. Alkalmazása a gyorsabb működésű gépekben több indok miatt (pl. csatlakozó kivezetések, meleg levegő elvezetése) sem valósítható meg. 1.3

Processzor

A számítógép egyik legfontosabb egysége a processzor vagy központi feldolgozó egység (CPU, Central Processor Unit), amit az alaplapon kialakított processzorfoglalatba kell elhelyezni. Feladatai: •

a számítógép működésének vezérlése,

•

kapcsolattartás a perifériákkal,

•

matematikai műveletek végzése,

•

memórián belüli adatforgalom lebonyolítása,

•

adatforgalom lebonyolítása a perifériákkal.

10

PHARE HU0008-02-01-0007


2. ábra (Athlon XP Thoroughbred processzor) A központi feldolgozó egység részei az aritmetikai-logikai egység(ALU, Arithmetic and Logic Unit), amely a számításokat végzi, a vezérlőegység (CU, Control Unit), mely a számítógépet vezérli, és a regiszterek, amelyek azokat az adatokat tárolják, amelyekkel az ALU illetve a CU éppen dolgozik. A számítógépek egy része olyan processzorral dolgozik, amely több különálló integrált áramkörből áll. Más részüknél minden processzorfunkciót egyetlen integrált áramkörre építenek, ezeket hívják mikroprocesszornak. A processzorokat az alábbi adatokkal jellemezzük: •

A processzor órajele. A processzor egy művelet elvégzését elemi lépésekre bontja, és az elemi lépéseket csak meghatározott időpontokban hajtja végre egy jel (áramimpulzus) hatására. Ez az órajel. Mértékegysége a MHz (megahertz). Ez határozza meg nagymértékben a processzor gyorsaságát. (Egy 800 MHz-es processzor 1 másodperc alatt 800 millió órajelre dolgozik ezzel vitatkoznék de jobb megfogalmazást nem tudok)

•

Mekkora számokkal tud számolni. Mivel a CPU kettes számrendszerben dolgozik, ezt bitekben adják meg (belső busz szélessége). A mai PC processzorok általában 32 vagy újabban 64 bitesek.

•

Az adatbusz szélessége. Az adatbusz azoknak a vezetékeknek az összessége, amelyeken át a processzor adatokat tud továbbítani, ezt is bitekben mérik. A mai PCknél ez 64 vagy 128 bit.

A mai modern processzoroknál gondoskodni kell a megfelelő hűtésről, amit a processzorra szerelt hűtőbordával vagy hűtőventillátorral oldanak meg.

11

PHARE HU0008-02-01-0007


3. ábra (GlacialTech 2510 hűtőventillátor) 1.4

Memória

A memória tárolja a CPU által végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat. A memóriáknak két nagy csoportja különböztethető meg. Az egyik a ROM (Read Only Memory), vagyis csak olvasható memória. Tartalma a gép kikapcsolása után is megmarad és a felhasználó nem tudja módosítani. Itt tárolják az indításhoz és a működéshez szükséges fontos adatokat és programokat. Léteznek a felhasználó által írható típusok is.(EPROM, EEPROM)

4. ábra (Kingstone memória) A másik csoportba tartozik a RAM (Random Access Memory). Tetszőleges elérésű, írható és olvasható tár, amely a végrehajtás alatt álló program vagy programok utasításait és adatait tartalmazza. A számítógép kikapcsolásakor vagy áramkimaradás esetén a RAM tartalma elvész. Jellemző mérete (személyi számítógépekben): 64, 128, 256, 512 MB. Másik főbb jellemzője az elérési idő, az az időtartam, amely a kiolvasás megkezdésétől az adat megjelenéséig tart. Ez az egység tárolja az utasításokat és az adatokat, amelyekre a processzornak (CPU) szüksége van. Ebből következően ez tartalmazza az összes olyan programot, amelyet elindítunk, valamint az operációs rendszer - például a Microsoft Windows - felületét megjelenítő és kezelő programokat is. A bonyolultabb feladatokat megoldó programoknak nagyobb a tárigénye, azonban az alaplap típusa meghatározza a maximálisan használható memória méretét. 12

PHARE HU0008-02-01-0007 1.5


Billentyűzet

5. ábra (Chieftech billentyűzet) A billentyűzet (klaviatúra) a leggyakrabban használt beviteli eszköz. Az adatáramlás egyirányú: a billentyűzettől az alapgép felé. A billentyűzet alapvetően három részre tagolódik, a középső (alfanumerikus) rész az írógépekre hasonlít. Itt találhatjuk meg az összes írásjelet, melyeket egyszerűen használhatunk. A profi :) (vakon gépelő) felhasználók számára az F és a J (illetve a numerikus részen az 5-ös) billentyűn külön kis kidudorodás is található az azonosítás megkönnyítésére. Az alfanumerikus részen láthatunk néhány speciális billentyűt is: •

Enter, Return (kocsivissza): a beírt parancsainkkal akkor kezd el foglalkozni a számítógép, amikor ezt a billentyűt megnyomjuk.

•

Shift: átmeneti, csak a lenyomás ideje alatti betűváltó.

•

Ctrl: (Control billentyű): a gép számára kiadott vezérlőkódok segédbillentyűje.

•

Alt: Az Alt más billentyűkkel együtt lenyomva, különböző programokban eltérő módon viselkedő, jelentésmódosító (kiterjesztő) billentyűként is használható. A bal oldali Alt billentyűt lenyomva tartva a numerikus billentyűzeten egy 0-255 közötti számot írhatunk be, majd az Alt felengedésével ez a szám ASCII karakterként értelmeződik. Így olyan jeleket is be lehet írni, amelyek nincsenek a klaviatúrán. (pl. nemzeti karakterek, amelyek 128 és 255 között vannak)

•

Del, Delete: gépünk azt a karaktert törli a képernyőről, amelyik előtt a kurzor áll.

•

Backspace: (balra mutató nyíl): A kurzortól balra lévő karakter törlése.

•

Tab (tabulátor): segítségével a képernyőn egy soron belül nagyobb távolságokat ugorhatunk (ez pl a Commander programoknál nem így működik.

•

Caps Lock: csak kisbetűs/nagybetűs üzemmód kiválasztására szolgál.

13

PHARE HU0008-02-01-0007


A billentyűzet felső sorában 12 billentyű található, melyeken F betű és sorszám látható. Ezek a gép funkcióbillentyűi. Jelentésük nagyon sokféle lehet, mindig az éppen használt program definiálja. A jobb oldalon találhatjuk gépünk ún. numerikus billentyűzetét. Itt az összes számjegy szerepel. Számok írására azonban csak akkor tudjuk használni őket, ha a billentyűzeten a Num Lock jelzőlámpa (led) világít. Megtalálhatjuk itt még a matematikai alapműveletek jeleit is. A számbillentyűknek nem numerikus módban ( ha a Num Lock led nem világít) más jelentésük is van, ezek általában kurzorvezérlő funkciók, a numerikus billentyűzet mellett külön is megtalálhatók: •

Home-End: jelentésük változó, általában a használt program definiálja, valamilyen egység (pl. menü, sor, vagy lista) elejére ill. végére helyezi a kurzort.

•

PgUp-PgDn: ahol használható, ott lapozni lehet a képernyőn felfelé ill. lefelé (page up/down).

•

Nyilak: a megjelölt irányba mozgatják a kurzort vagy egy kijelölt objektumot.

•

Ins, Insert: segítségével szövegszerkesztés esetén a beszúrás (Insert) vagy felülírás (Overwrite) üzemmód között lehet választani.

Még négy, néhány esetben nagyon fontos gombot találhatunk billentyűzetünkön, melyek funkcióját az operációs rendszer és a használt program határozza meg. •

ESC: (Escape, menekülés, kilépés, elhagyás) Az ESC gomb lenyomásával a legtöbb program esetében - ahogy elnevezése is mutatja - valamilyen befejezést, menüből való kilépést kezdeményezhetünk vele.

•

PrintScrn: a képernyő tartalmát a nyomtatóra (vagy a vágólapra) küldi.

•

Scroll Lock: szintén kapcsolóként üzemelő billentyű, nincs általános funkciója.

•

Pause/Break: az általunk elindított művelet(ek) végrehajtásának szüneteltetését, ill. megszakítását eredményezi.

1.6

Egér

Az egér a számítógépek - a billentyűzet utáni - legfontosabb beviteli eszköze. Segítségével egy kis kurzort mozgatunk a képernyőn, s adott helyen az egéren található gomb(ok) megnyomásával érjük el a kívánt hatást. A képernyőn az egérkurzort az egér asztalon vagy alátéten való csúsztatásával tudjuk mozgatni. Az egér alján van egy golyó, ennek a forgását két, egymásra merőlegesen elhelyezett görgő veszi át, ezek a görgők pedig egy-egy impulzuskereket forgatnak. Az impulzuskerekek jelét feldolgozva egy speciális kártya tudatja a számítógéppel, hogy milyen irányban is mozdultunk az egérrel. Ez valóban így van a görgős

14

PHARE HU0008-02-01-0007


egérnél, de mi van az optikaival (jó lenne azt is megemlíteni).Az egérnek nyomógombjai vannak. Fajtájától, típusától függően lehet egy és két gombos, de az általános a háromgombos (többgombos) megoldás. Legtöbbször azonban mégis csak egy gombot használunk, a bal oldalit. Ennek a bal oldali gombnak a funkcióját - a balkezesek kedvéért - át lehet állítani jobb oldalira is. A gomb megnyomását elterjedten kattintásnak, klikkelésnek nevezik. Az elvégzendő művelettől függ, hogy hányat kattintunk: lehet egyet, lehet viszonylag gyors egymásutánban kettőt, sőt lehet, hogy egy meghatározott ideig, egy adott művelet elvégzéséig lenyomva kell tartani a gombot. Egyes egereken található gördítőkerék, ami a képernyőgörgetést könnyíti meg. Újabban kezdenek elterjedni az optikai és a vezeték nélküli egerek is. 1.7

Videokártya

A videokártya tartalmazza azt az elektronikát, amely a monitort illeszti számítógépünkhöz. Három fő részből áll: •

a grafikus chip (GPU) alkotja azokat a jeleket, melyek a monitoron képek formájában megjelennek

•

RAM (többféle lehet), amely azért szükséges, hogy a kártya a teljes képre emlékezzen minden pillanatban, ne csak annak egy részére

•

digitál/analóg konverter, mely a digitális jelekből állít elő analóg jeleket

6. ábra (Ati Radeon 9800 ) A videokártya működése így leginkább a processzoréra emlékeztet azzal a különbséggel, hogy a videokártya csak a képelőállítást végzi A videokártya felbontása a képernyőn megjelenő pixelek számát jelenti. Ha nagyobb a kártya felbontása, nagyobb a pixelek száma is, így élesebb a képernyőn megjelenő kép. Az ideális videokártyának nagy felbontása van és ezzel a felbontással képes sok szín megjelenítésére. Az, hogy egy kártya hány színt tud

15

PHARE HU0008-02-01-0007


megjeleníteni különböző felbontásokkal, a memóriája nagyságától függ. Ma a közepes teljesítményű videokártyákon általában 64 megabájt memória van. Ebben a memóriában tárolja a kártya az egyes pixelek színértékét. Ha a monitor például 1024x768 felbontással működik, a kártyának 768.432 pixelről kell színértékeket tárolnia. A videokártyáknak általában saját BIOS-uk (hol a BIOS magyarazata?) is van, ami a kártyán lévő ROM-ban található. A legtöbb videokártyához tartozik eszközvezérlő program a különféle operációs rendszerekhez (DOS, Windows, OS/2, Linux stb.). Ezeket célszerű a számítógépre telepíteni, mivel a PC e nélkül valószínűleg nem tudja a kártya képességeit kihasználni, és a legegyszerűbb módon fogja azt működtetni, figyelmen kívül hagyva a gyorsítás vagy a nagyobb felbontási képesség lehetőségét. A videokártyák ma az AGP (Accelerated Graphics Port) vagy már egyre ritkábban a PCI (Peripheral Components Interface) buszt használják. Manapság az átlagos PC-kbe is már legtöbbször olyan videokártyák kerülnek, melyek támogatják háromdimenziós alakzatok modellezését. Napjainkra jellemző az is, hogy a videokártyák fejlődése megelőzi a számítógép összes többi alkatrészének fejlődését. 1.8

Monitor

A monitor (képernyő, display) a legfontosabb kiviteli eszköz, az információk megjelenítésére szolgál. Alaphelyzetben minden szöveg, ábra és egyéb megjeleníthető információ a képernyőre kerül. A gép a memóriájából viszi át az adatokat a monitorra, tehát itt is egyirányú, de a billentyűzettel ellentétes adatáramlásról van szó. Az adatfeldolgozás eredményei, a gép üzenetei, a billentyűzeten begépelt szöveg is kikerül a képernyőre, és ezen láthatjuk minden egérrel végzett műveletünk eredményét is. A megjelenítés módja szerint megkülönböztetünk katódsugárcsöves és folyadékkristályos monitorokat (ezeken kívül léteznek más elvet használók is).

7. ábra (TFT (bal kép) és katódsugárcsöves monitor(jobb kép))

16

PHARE HU0008-02-01-0007


A katódsugárcsöves monitorok ugyanazon elven működnek, mint a televíziók. A foszforeszkáló bevonattal ellátott képernyőn becsapódó elektronok felvillanást okoznak, ezek összessége adja a képet. A monitorok pontosabb, élesebb, vibrálás-, villogás- és nem utolsósorban tükrözésmentes képet adnak, mint a televíziók. A képmegjelenítés másik, egyre gyakoribb módja a lapos panelek alkalmazása, azon belül is a folyadékkristályos megjelenítők (LCD, Liquid Crystal Display) használata. A hordozható gépeken kívül ma már elterjedtek az asztali PC környezetben is, az ún. TFT (Thin Film Transistor) megjelenítők eleget tesznek az irodai és otthoni felhasználásból adódó, eltérő igényeknek (frissítés, színhűség, látószög, stb.), kevés helyet foglalnak, alacsony energiafogyasztásúak, és nem villódznak. Az LCD monitoroknál a nyers és látható képernyőméret megegyezik. A hordozható számítógépek piacán egyeduralkodók az LCD monitorok alacsony fogyasztásuk és kis súlyuk miatt. Mivel nincs sugárzásuk, ezért egészségkárosító hatásuk sincs. Ár szempontjából az LCD panelek jóval drágábbak a hasonló méretű katódsugárcsöves társaikhoz képest és ez az árkülönbség képátmérő növekedésével egyre nő. Viszont a láthatósági szög (mekkora szögből látható még a kép megfelelő minőségben) tekintetében hátrányban van, hisz míg a katódsugárcsöves monitor láthatósága közel 180 fok, addig ez az LCD kijelzők esetében 50 és 140 fok közötti. Szintén jelentős az LCD-k hátránya a fényerő és a kontraszt terén is. A monitorok jellemzésére használt tulajdonságok: •

A képernyő mérete. A képernyő átmérőjének a méretét értjük alatta, amit inchben, vagy collban (jele: ”) adunk meg. Manapság a 15, 17, 19 collos monitorok a jellemzőek. A 17", 21" képátmérőjű monitorokba legtöbbször igen jó minőségű képcsöveket építenek be, ezek sokszor lapos, sarkított in-line kivitelűek. A fizikailag nagyobb képátlónak köszönhetően élvezhető képet biztosítanak. A 15", 17" méretnél nagyobb monitorok többsége már digitális vezérlőtechnikát tartalmaz, amely a különböző felbontásokat automatikusan választja ki és optimalizálja a képméretet.

•

A monitor frekvenciája (képfrissítése). A monitor képfrissítését (hányszor rajzolja újra másodpercenként a képernyőt) a függőleges frissítési rátával adják meg. A mai monitorok többféle frissítési rátát támogatnak felbontástól függően.

•

Felbontás. A monitorok a képet pontokból (pixelekből) állítják össze. A kép minősége nagyban függ attól, hogy a képpontok hány sorban és hány oszlopban helyezkednek el. A felbontást szorzatként adják meg, az egy képernyősorban található képpontok számának és a képernyősorok számának szorzataként. Általánosan elterjedt 17

PHARE HU0008-02-01-0007


felbontások például a 640x480, a 800x600 és az 1024x768, de már találkozhatunk ennél nagyobb értékekkel is. A normál VGA a 640x480 képpontos felbontás, ami azt jelenti, hogy a képernyőre vízszintesen 640 képpontot, függőlegesen pedig 480 képpontot gyújt ki az elektronsugár. Nyilvánvalóan minél jobb a felbontás, annál élesebb a kép. 1.9

Háttértárolók

Mivel a memóriában (ez alatt a RAM-ot értjük) csak ideiglenesen lehet adatokat tárolni tartalma a számítógép kikapcsolása után törlődik-, szükségünk van olyan tárolókra, melyek hosszú ideig képesek nagy mennyiségű adatot áram nélkül megőrizni. Ezek gyűjtőneve a háttértárak vagy háttértárolók. A háttértárolóknak két nagy csoportját különíthetjük el. Az első a mágneses elven működő tároló eszközök, mint a merevlemez, a floppy lemez, és a mágnesszalag. A másik csoport az optikai tárolók csoportja, mint például a CD és a DVD. 1.9.1

Hajlékony mágneslemezek

A hajlékony mágneslemezeket, vagy floppy lemezeket akkor használjuk, ha viszonylag kis mennyiségű adatot szeretnénk egyik számítógépről a másikra átvinni. A floppy-n lévő adatok igen könnyen sérülnek és igen lassan érhetőek el. Régebben nagyobb méretű szabványok is léteztek, de manapság már csak a 3,5”-es lemezeket használjuk. Minden mágneslemez egymástól pontosan meghatározott távolságban elhelyezkedő koncentrikus sávokból (track) és azon belül blokkokból (sector) épül fel. A lemezen 180 sáv helyezkedik el, a szektorok száma pedig 18, így jön ki az összes szektorszám: 2880. Mivel a szektorkapacitás 512 bájt, a teljes lemez kapacitása már csak egy szorzás kérdése (1,44 MB). A lemezek forgási sebessége 300 1/min. A lemezen van egy nyílás, amelyen keresztül az adatok írása/olvasása történik a hajlékonylemezes meghajtóban. Az adatok felírása és visszaolvasása elektromágneses úton történik. Minden típus rendelkezik olyan fizikai, azaz szoftver úton nem feloldható írásvédelmi (write protect) lehetőséggel, amely az adatok nem kívánt felülírását vagy törlését akadályozza meg. A floppy lemezeket használatbavétel előtt meg kell formázni, azaz adatrögzítésre elő kell készíteni. A ma kapható lemezek legtöbbje azonban már előre formázott. 1.9.2

Merevlemezek

A mágneses elven működő tárolók másik nagy csoportját merevlemeznek, vagy winchestereknek nevezzük. Ezek a jóval nagyobb tárolókapacitás mellett, biztonságosabbak

18

PHARE HU0008-02-01-0007


és gyorsabbak a hajlékonylemezeknél. A lemezek légritka térben forognak részben a felmelegedés elkerülésére, részben az abszolút pormentesség biztosítására. A lemez állandó fordulatszámmal forogva elhalad a fej előtt, mégpedig úgy, hogy fizikailag nem érintkezik vele. A lemez forgásából származó légmozgás felhajtó erőt gyakorol a fejre, a fejet pedig torziós rugó nyomja a lemez felé. A két erő kiegyenlítődése következtében a fej a lemez felületétől mért néhány tized mikrométerre repül. A fordulatszámuk 4500-7200 1/min, de léteznek már tízezres fordulatszámú winchesterek is. A merevlemezes egységben több lemez is van, s minden lemez minden oldalához tartozik egy-egy kombinált író-olvasó fej. Az adatok szervezésének legalapvetőbb egysége itt is a sáv (track). Miközben a fej fixen áll egy teljes lemezfordulaton át, az előtte (felette és alatta) elhaladó lemezfelületen egy körgyűrűt ír le. Ez a körgyűrű a sáv, amely egy bit szélességű, s amelyen az adatok a fej fix állása mellett végig elérhetőek. A lemezfelület fel van osztva sávokra. A fej egy karon keresztül összeköttetésben áll a fejpozicionáló egységgel, mely nagy sebességgel képes a fejet a lemez felett, a különböző sávok között mozgatni. Mivel egy lemeznek két felülete van, a diszkek kettőnél kevesebb fejjel nem készülnek, a nagyobb kapacitású diszkek több lemezt, s így több fejet használnak. Ezek a fejek egy közös karmozgató egységre vannak rögzítve, így együtt mozognak. Ebből következően, ha az egyik fejet pozícionáljuk valamelyik sávra, valamennyi fej a saját lemezfelületének megfelelő azonos sávra kerül. Ezeket az összetartozó sávokat, melyek hengerpalástot alkotnak, cilindernek nevezzük. A fejmozgató egység legkisebb elmozdulása egy sávnyi, de azt is mondhatjuk, hogy egy cilindernyi. A diszken tárolt adatok cilinderekbe vannak szervezve. Pozícionálás nélkül lehet elérni a cilinder valamennyi adatát, csupán fejváltásra van szükség. A sávok további részekre, szektorokra vannak osztva. A szektor tartalmazza az adatmezőt, mely általában 512 bájt hosszúságú. A merevlemez-egységek tárolási kapacitása néhány megabájttól több gigabájtig (20, 40, 100, 200 GB) terjedhet. 1.9.3

Mágnesszalag

A mágnesszalagos (streamer) egységek az adatok átmeneti vagy hosszabb idejű tárolására használatosak a számítástechnikában, segítségükkel digitális információt rögzíthetünk mágnesszalagon. A merevlemezes egységen levő fájlok, adatok, programok közvetlenül elérhetőek, használhatóak a gép számára, a szalagra mentett információk általában a továbbiakban a szalagról közvetlenül nem használhatók, csak a diszkre történő visszatöltés után. Tárolási kapacitásuk jellemzően 10 Mb-tól 10 Gb-ig terjedhet. Általában nagygépes

19

PHARE HU0008-02-01-0007


rendszerekben (bank, informatikai cég, társadalombiztosítás, közigazgatás, stb.) napi rendszeres biztonsági mentésre használatosak. 1.9.4

Optikai tárolók

Az optikai adattárolók - az adatok felírása, leolvasása és a gyártástechnológia szempontjából három jól elkülöníthető típusra oszthatók: •

Csak olvasható optikai tárolók a ROM (Read Only Memory) típusú CD-k. Ezek a legelterjedtebb típusok és ezekre gondolunk először, amikor a CD szót meghalljuk. Ide sorolható a háttértárolóként használt CD-ROM, a digitális hang rögzítésére használt CD-DA (Digital Audio).Az egyre bővülő alkalmazási területek arra kényszeríttették a fejlesztőket, hogy új megoldásokat keressenek az egyre nagyobb CD tárolókapacitás elérésére. A kutatásokat több irányba indították. A média szempontjából az egyik út az információt hordozó egységek, a pitek ?magyarul méreteinek és a track-ek ez nem informatikus számára kicsit bonyolúltnak tűnhet osztásának csökkentése, mindemellett kidolgozták az egyoldalú-kétrétegű és az oldalanként egyrétegű, de két oldalról is olvasható CD-k - az SDCD és a hdCD rendszerét. Ma már nyugodtan nevezhetjük e CD-ket a mai CD-k új generációjának, hiszen számos olyan jellemzővel rendelkeznek - ezek közé tartozik a rétegstruktúra is - amely jelentősen eltér a ma használatos CD-kétől. A szabványosítás folyamatban van, zavart csupán az okoz, hogy egymástól független, de bizonyos mértékig ellenérdekelt csoportok jutottak el hasonló eredményekhez, s a kompatibilitás biztosítása miatt közösen kell, hogy a legfontosabb paramétereket rögzítsék.

•

Az egyszer írható és többször olvasható tárolók a CD-WO-k (Compact Disc - Write Once). Ezt a típust csak CD-R-ként (Compact Disc Recordable), írható CD-ként emlegetjük.

•

Újraírható, törölhető, olvasható optikai tárolók a CD-RW (650, 700 MB tárkapacitással) és a CD-MO (Compact Disc - Magneto-Optical, jellemzően 650 MB tárkapacitással) típusúak. A technológia nem teljesen tökéletes, mert az újraírást csak korlátozott számban végezhetjük el.

A napi gyakorlatban elterjedt és használt CD típusok (CD-ROM, CD-R, CD-DA) jellemző tárolókapacitása: 74 perc (650 MB), illetve 80 perc (700 MB). A '80-as évek közepétől az optikai adattárolók (CD) tömeges elterjedésének tapasztalatai, fejlődésének mindent felülmúló sebessége és térhódítása reális alapokra tette egy jóval nagyobb kapacitású média (DVD, Digital Versatile Disk) megszületésének lehetőségét. 1992-

20

PHARE HU0008-02-01-0007


ben létrejött a DVD Konzorcium, mely magába foglalja a világ összes vezető elektronikai nagyhatalmát, akiknek célja létrehozni egy olyan új optikai tárolási szabványt, melynek fizikai méretei megegyeznének a CD-vel, csak a kapacitása lenne nagyságrenddel több. A tervek szerint a DVD az elkövetkező másfél-két évtizedben majd lényegesen visszaszorítja a mágneses adattárolók helyét és szerepét a világban, mely annak is köszönhető, hogy megjelentek az írható DVD lemezek és a DVD írók is megfizethetővé váltak. Kapacitása a CD 25,4 szerese, ez azt jelenti, hogy 1 db DVD lemezre 17 GB-nyi információ fér fel (bár a rétegek és az oldalak számától függően ez változhat), ami megfelel 11500 db floppynak, vagy 150.000 kötet könyvnek. Napjainkban többféle DVD szabvány is létezik, ami sokszor kompatibilitási problémákat okoz. 1.10 Nyomtatók A képernyő mellett a második legfontosabb kijelző eszköz (kimeneti), mely papírra (esetleg fóliára, borítékra) nyomtatja a számítógépről, vagy a hálózatról érkező információt. A technika fejlődésével rengeteg technológiát fejlesztettek ki, emiatt több szempont szerint csoportosíthatjuk a nyomtatókat. •

Nyomtatási minőség szerint három csoportba sorolhatjuk a nyomtatókat. A draft jelenti a leggyengébb minőséget, ezt elnagyolt nyomtatásnak is szokták nevezni. Ennél a minőségnél például mátrix nyomtatóknál, jól láthatóak a betűket kialakító pontok. Valamivel jobb minőséget jelent a NLQ (Near Letter Quality), csaknem levél minőséget jelöl. Itt a karaktereket formáló pontok még láthatóak, de már egymásba folynak. A LQ (Letter Quality) levél minőségű nyomtatást jelent, melynél sehol sem látszanak a karaktereket felépítő pontocskák. Ugyancsak a nyomtatás minőségét jellemzi, hogy a nyomtató a fehér lapon mennyi apró kis pontocskát („maszatot”) hagy, és a fekete felületnek mekkora az apró kis kihagyások száma.

•

A felbontás. Mértékegysége a DPI (Dots Per Inch, azaz a hüvelykenkénti festékpontok száma).

•

A karakter kialakítása szerint megkülönböztetünk mátrix nyomtatókat, melyek apró kis pontokból állítják elő a karaktereket és vannak nyomtató típusok, melyeknél a karaktetek folyamatos vonalból állnak össze. Mindkét módszerrel lehet gyengébb és jobb minőségű nyomtatást végezni.

•

Nyomtatási sebesség. Nem elhanyagolható, hogy mennyi időbe kerül egy-egy nyomat elkészítése. Ezen tulajdonságát a nyomtatóknak a kinyomtatott lap/perc mérőszámmal jellemezzük.

21

PHARE HU0008-02-01-0007 •


Üzemeltetési költség. Nyomtatásnál az üzemeltetési költség egy része a felhasznált papírból, a nyomtatóhoz szükséges festékből (szalag, patron porfesték vagy kazetta) és a kopó (elöregedő) alkatrészek cseréjéből adódik. Papír árak: fajlagosan (egy példányra vetítve) a legolcsóbbak a többpéldányos A4 méretű leporelló papírok, ezt követi szabványos 80 grammos fénymásoló papírok, legdrágábbak a tintasugaras nyomtatók speciális papírjai (természetesen nem mindegyik igényel különleges papírt). A festékező anyagok közül a legolcsóbbak a festékszalagok (az elterjedt típusokra 0,5 - 2 Ft/oldal), ezt követik a lézernyomtatók festékkazettáik (3 - 9 Ft/oldal) a legdrágább a tintapatron (7 -12 Ft/oldal). Ez természetesen nem a beszerzési érték sorrendje, hiszen a lézernyomtatók kazettáival kb. tízszeres mennyiségű nyomtatás lehetséges. Kopó ill. elöregedő alkatrészek: a jó konstrukciójú mátrixnyomtatók nem szorulnak alkatrész-cserére. A lézernyomtatók egyes típusainál a főbb kopó alkatrészeket a festékkazettába gyűjtötték össze, így folyamatosan cserélődnek. Más konstrukcióknál azonban a fényérzékeny egység és a porgyűjtő egység időnként cserére szorul (10000 - 30000 oldal után) és ennek költsége elérheti a beszerzési ár 10 - 40%-át. Tovább növeli a lézernyomtatás költségeit a beégető egység korlátozott élettartama (60,000 - 120,000 oldal) ami további 0,1- 0,5 Ft/oldal körüli költséget jelent. A tintasugaras nyomtatók elvileg szintén nem rendelkeznek kopó alkatrésszel (a fejet leszámítva, ami a patron része), de időtállóságuk nem közelíti meg a mátrix nyomtatóékét.

•

A papír adagolása szerint vannak laporellót használó nyomtatók és vannak melyek csak vágott papírt képesek használni.

•

Impact és non impact nyomtatók, másként ütő és nem ütő nyomtatók. Az ütő nyomtatási elv az írógépektől származik. A papírra ütőerő hatására kerül a festékszalagról a karaktert megformáló festék. Bár ez a legrégebbi nyomtatási elv, még mindig sok helyen alkalmazzák, mert egyedül ezzel a technológiával oldható meg a többpéldányos nyomtatás és az üzemeltetése is viszonylag olcsó. Hátránya, hogy nem tesz lehetővé kiváló nyomtatási minőség előállítását, zajos, és némely esetekben lassú technika. A nem ütő nyomtatók esetében a festék felvitele és rögzítése fújással, olvasztással, nagy nyomású hengerléssel történik. Hátránya a többpéldányos nyomtatás megvalósíthatatlansága, de halk és jobb minőségű nyomat állítható elő vele.

Főbb nyomtató típusok:

22

PHARE HU0008-02-01-0007


1.10.1 Mátrix nyomtató

8. ábra (Epson mátrix nyomtató) A mátrixnyomtató fejében tűk helyezkednek el. A papír előtt festékszalag van, a tűk a festékszalagon át a papírra ütnek, ennek segítségével hagynak azon nyomot. Nagyítóval nézve az így keletkező pontok felismerhetők, ezek sokaságából alakulnak ki a betűk. A leggyakoribbak a 9 illetve a 24 tűs nyomtatók. A mátrix nyomtató előnye, hogy alkalmas több példányos nyomtatásra, viszonylag olcsón beszerezhető és az üzemeltetése is olcsó. Hátránya az, hogy mechanikus ezért pontatlan, zajos és lassú. Számlák, nyugták nyomtatására használják. A nyomtatás minősége lehet draft (gyorsabb, de széteső betűk) vagy LQ (letter quality = levélminőség, lassú, de szép). A papír továbbítása történhet traktorral, ekkor a leporellót a perforációjába akaszkodó tüskék húzzák, vagy lapadagolóval, amely a lapokat egyenként befűzi, majd nyomtatás után kifűzi. 1.10.2 Dobos-szalagos nyomtató A karakterek előre megformált, kidomborodó képe egy henger, illetve dob palástjára kerül, a teljes nyomtatási szélességben. A maximális nyomtatási szélességet a dob hossza határozza meg, így készültek 80, 132 vagy 136 oszlopos dobok. Ez azt jelenti, hogy a dob palástján egy alkotó mentén 80 darab ugyanolyan - például E betű - karakter található. 1.10.3 Margarétafejes nyomtató Ahogy a dobos vagy szalagos nyomtató, úgy a margarétakerekes nyomtató (Daisy Wheel Printer) is folyamatos vonalú karaktert állít elő, hiszen a karakterek teljes, jó minőségű képe a hordozón - jelen esetben a keréken - kidomborítva megtalálható. A név találó, a kerék valóban úgy néz ki, mint a margaréta virága a szirmokkal. Az általában száz körüli karaktert tartalmazó műanyag tárcsát egy léptetőmotor tengelyére szerelik, a karakterek körgyűrűjének

23

PHARE HU0008-02-01-0007


hátoldalára kerül az ütő szolenoid (elektromágnes) és ez az együttes alkotja az egyenes mozgást végző kocsit. A festékszalag-kazettát ugyancsak ez a kocsi hordozza. A működés módja: a motor beforgatja a tárcsát a kívánt pozícióba, ott megáll, és az ütőszerkezet leüti a karaktert. Ez a konstrukció biztosítja az egyik legtökéletesebb nyomtatást, hiszen itt a karakter a nyomtatás pillanatában áll, jó minőségű festékszalagot alkalmazva a karakter éles vonalú, elmosódástól mentes. Az ilyen nyomtatókat nevezik levélminőségű (letter quality, LQ) nyomtatóknak. A nyomtatási sebesség lassú, 10-20 karakter másodpercenként. A nyomtatót gyakran kiegészítik billentyűzettel is, és ekkor írógépként is funkcionálhat. 1.10.4 A tintasugaras nyomtató

9. ábra (HP tintasugaras nyomtató) A nyomatot úgy állítják elő, hogy a folyékony festéket apró lyukakon, fúvókákon keresztül juttatják a papírra. Az elv azonos, de a festékcseppek képzésében az egyes gyártók között különbségek vannak. Az egyik módszer a bubble jet technológia, ahol a tintát egy buborék löki ki, amit membrán mozgat. A módszer hátránya, hogy - mivel a gázok összenyomhatók - a buborék nagysága nem szabályozható elég finoman. A másik a piezo-technológia, ami azt a tényt használja ki, hogy a kristályok feszültség hatására megváltoztatják méretüket. Ez a méretváltozás arra éppen elegendő, hogy a tintacseppet elő lehessen állítani. A harmadik módszer a thermal ink jet technológia, amelynél már nem mechanikus, hanem termikus úton juttatják a tintát a papírra. A fúvóka egy fűtőellenállás, s a gyors fűtés hatására a képződő tintacsepp kilövell a fúvókából. Többszínű nyomtatás esetén a tintasugaras nyomtatóknál is a CMYK ?magyarázat keverést alkalmazzák. A tinta, mikor nekicsapódik a papírnak, egy alaktalan tintafoltot, "pacát" hoz létre. Ezért van az, hogy normál papírt alkalmazva - ezt a papírt nedvesíti a tinta - a nyomtatási minőség gyengébb lesz, sőt ha nagyobb felületet kell nyomtatni, a papír a nedvesítés miatt hullámos lesz és a hátoldalon is látszik a nyomat.

24

PHARE HU0008-02-01-0007


Ezeknél a nyomtatóknál célszerű speciális papírt alkalmazni, ez nem nedvesedik és szép nyomtatási eredményt ad. Előnyük a halk működés, a lassan lézerprinterekével vetekedő nyomtatási minőség és az egyre fokozódó nyomtatási sebesség. 1.10.5 Lézernyomtató

10. ábra (HP lézernyomtató) Az első igazi forradalmi változást a nyomtatók között a lézernyomtató (Laser Printer) hozta a kb. 20 évvel ezelőtti megjelenésével. Jelenleg a tintasugaras nyomtatóval együtt a legelterjedtebb nem ütő nyomtató. A lézernyomtató jól elkülöníthető részekből épül föl. A lézernyomtatókban olyan félvezető lézert használunk, mely könnyen modulálható !közérthetőbben , azaz a ráadott tápfeszültség hatására sugároz, annak hiányában pedig nem, és mindezt nagy frekvencián is megteszi. A képpontok függvényében való felvillanások hozzák létre a nyomtatási képet. Egy 12 lap/perces nyomtató egy lapot 5 másodperc alatt kell, hogy kinyomtasson, és ha ezt 600 dpi -vel teszi, akkor ezt a villogtatást legalább 6,5 MHz frekvenciával kell végeznie, mivel egy lapon 33 millió pont van. A félvezető lézerdiódák ennél nagyságrendekkel magasabb működési frekvenciákra is képesek. Mivel a nyomtatási szélesség teljes tartományában a lézersugárnak kell a képpont-információkat biztosítania, ezért ezt a sugarat ilyen szélességben kell az idő függvényében eltéríteni, hogy minden képpont a megfelelő pozícióba kerüljön. Az eltérítő egység egy hasáb alakú forgó tükör. Az eltérített sugár a lapon keresztirányban végighaladva hozza létre a nyomtatási kép egy-egy sorát. Az optika feladata egyrészt a lézersugár fókuszálása, másrészt pedig a torzulások kiküszöbölése. Az optika feladata a felbontás által megkövetelt foltátmérő biztosítása a lézersugár eltérítésének teljes vonalában. A 4-10 cm átmérőjű fényérzékeny henger különleges anyaggal bevont alumínium cső, mely az elektromos töltést nagyon jól megtartja, megvilágítás hatására azonban a megvilágított helyen vezetővé válik, és a töltés elvész. A fényérzékeny henger feladata a töltéskép, mintegy a nyomtatási kép "negatívjának"

25

PHARE HU0008-02-01-0007


kialakítása. A festékező egység előtt elhaladva a töltött helyeken festék tapad rá a papírra. Ezzel a módszerrel fekete felületet a lézer sugárforrás kikapcsolásával, fehér felületet annak bekapcsolásával lehet elérni. A festékező egység nagyon finomra őrölt (néhány mikronos részecskék) porfestéket (toner-t) tartalmaz. Ezt a porfestéket kell egyenletes rétegben a képtartalom szerint megfelelő helyekre felvinni. A festékező egység a felbontásnak megfelelő finomságú festéket a henger töltésképének megfelelően viszi fel a hengerre. A festékezett papírt a hengerről leválasztva a beégető egységbe kell vezetni, mely 160 C° körüli hőmérsékleten a festéket a papírba olvasztja, és rápréseli, véglegesen rögzíti a papíron. Az egység egy fűthető hengert tartalmaz, melynek hőmérséklete pontosan szabályozható, de biztonsági okokból garantált, hogy semmilyen körülmények között sem éri el a papír 300 C° körüli gyulladási hőmérsékletét. A festékezett papír egyenletes sebességgel áthalad a beégető henger és egy gumihenger között, a festék pedig rögzítődik. A beégető egység magas hőmérséklete miatt csak olyan média (papír, fólia, stb.) helyezhető a nyomtatóba, mely ezt a magas hőmérsékletet elviseli. 1.10.6 Színes lézernyomtató A színes lézernyomtatót négy xerografikus egységgel (henger és toner) építik fel. A négy egység tartalmazza a négy különböző színű tonert. Elsőként a lézer felírja az első színhez tartozó információt a hengerre, a festékező rész festékkel látja el, majd a papírra átkerült festék a beégetéssel fixen a papírra kerül. Ezután a folyamat a második szín feldolgozásával folytatódik, és a negyedik szín feldolgozásával ér véget. A papír a négy egység előtt elhaladva folyamatos pályán mozog, a lézerforrás egymás után világítja meg a négy hengert. A hengerek helyett alkalmaznak fényérzékeny szalagot is, ekkor a töltéskép ezen alakul ki. A színes lézernyomtatókat elsősorban nagyobb mennyiségű színes nyomat előállítására alkalmazzák, mert az egy nyomatra eső költség viszonylag alacsony. 1.10.7 Plotter A rajzgépeket, vagy más néven plottereket főleg mérnöki munkához használják. Egy toll csavarmenet segítségével vízszintesen vagy függőlegesen mozoghat egy papíron (síkplotter), így a ferde vonal vízszintesés függőleges vonaldarabkákból áll. Másik megoldás, hogy a papírt függőlegesen mozgatják, és a toll csak vízszintesen mozoghat (dobplotter).

26

PHARE HU0008-02-01-0007


Bár a legtöbb elterjedt program sokféle nyomtatót tud kezelni, ennek ellenére célszerű ellenőrizni, hogy a például egy számlázó/könyvelő program milyen típusú nyomtatókat képes meghajtani ill. a példányszámot lehet-e állítani (a régi megszokott könyvelő programok gyakran csak mátrixnyomtatókkal használhatók). Sokszor gondot okoz, hogy a Windows nem ismeri az adott nyomtatót és a nyomtatóhoz nem adtak meghajtó programot (főleg használt nyomtatóknál fordulhat elő). Sok nyomtató képes többféle nyomtatótípust emulálni. Vannak olyan

programok,

amelyek

kizárólag

Postcript

nyelvű

nyomtatóval

működnek

(kiadványszerkesztők egy része). 1.11 Lapolvasó A lapolvasó (szkenner vagy scanner) egy képdigitalizáló berendezés, mely leginkább szövegfeldolgozásra használatos, de alkalmas rajzok, ábrák bevitelére is. Hasonló módon működik a telefax és a fénymásoló is bevitelkor. A hagyományos felépítésben egy CCD (? magyarázat, jelentés) érzékelő, valamint egy lámpa helyezkedik a tárgylemezzel párhuzamosan, s tükrök segítségével világítja meg, illetve olvassa ki a tárgylemez egy adott sorát. Azért, hogy a fókusz megfelelő legyen, a tükrök állandó távolságot tartanak a CCD és a tárgylemez között, és ennek érdekében a nagy tömegű olvasófej is elmozdul, viszonylag kis távolságon. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a CCD érzékelő tetszőlegesen nagyméretű, és a lámpa is egyszerűen gyártható. A hátránya viszont, hogy a mechanika meglehetősen bonyolult. Ebből a szempontból jobb megoldást nyújt a ma már tipikusnak mondható kompakt kivitelű olvasófej: amely egy lámpból -amely speciális gáztartalmú és bevonatú neoncső- és egy hagyományos CCD-ből áll. Az ilyen lámpák előnye, hogy az olvasási terület teljes szélességében egyenletes fényerőt adnak, és a méretük, valamint a fogyasztásuk is kedvezőbb. A kompakt felépítés lényege, hogy tükrök helyett az olvasófejet mozgatjuk a tárgylemez alatt, és a kettő közti kis távolságnak köszönhetően akár a tárgylaptól távolabb eső részeket is viszonylag élesen olvashatjuk be. A szkenner az átalakítás során a képet apró pontokra bontja, és minden pontnak meghatározza a színét. A bevitt képeket programok segítségével tovább módosíthatjuk Az eszköz maga nem, de a feldolgozást irányító program drága. Kivitel szempontjából lehet kézi, plotterre vagy printerre felszerelhető, vagy táblás kivitelű. Fontosabb jellemzőik: •

Felbontás. A szkennerek jellemzésére kétfajta felbontást szoktak megadni, az optikai és a logikai felbontást. Az eszköz által fizikailag ténylegesen megvalósítható felbontás az optikai felbontás. A logikai felbontás ennek valamilyen interpolációjával? Érthető

27

PHARE HU0008-02-01-0007


ez? jön létre, vagyis tulajdonképpen nem más, mint közönséges nagyítás, csak éppen hardveres, aminek az egyetlen előnye, hogy sokkal gyorsabb, mintha valamilyen program végezné. A logikai felbontás lényegesen nagyobb, ezért a gyártók gyakran ezt tüntetik fel az optikai felbontás helyett. A felbontás mértékét DPI-ben (Dot Per Inch) adjuk meg, vagyis a szkenner 2,54 cm-enként hány pontot tud megkülönböztetni. Az optikai felbontás 100 és 1200 dpi között változhat. •

A szkenner csatlakozása. A lapolvasó printerporthoz vagy SCSI kártyához ?mi az, le kell írni? kapcsolódhat, meg USB is. Mivel a beolvasás folyamata még a folyamatos fejlődés ellenére is viszonylag hosszú időt vesz igénybe, ezért nem elhanyagolható, hogy az SCSI kártyás megoldás szkennelési sebessége lényegesen gyorsabb. Manapság már előfordulnak USB csatlakozós változatok is.

•

A digitalizáció egy vagy többmenetes. Az egymenetes szkenner a teljes lapot egy lépésben képes beolvasni, míg a többmenetes csak a lap mozgatásával, vagy a fej többszöri elmozdításával képes erre. Így az is előfordulhat, hogy a több menetben beolvasott képet nekünk kell manuálisan összeilleszteni.

A szkennelés során mindig képet állítunk elő, attól függetlenül, hogy szöveget vagy grafikus adatot olvastunk be. A képet a lehető legjobb minőségben, torzulás nélkül és a lehető legkisebb méretben tárolni kell, melyre többfajta képformátum is rendelkezésünkre áll: •

BMP (Bitmap). Itt a kép pontonként tárolódik, tömörítés nélkül. Ebből következik, hogy a kép mérete (a fájl nagysága) az összes formátumok közül a legnagyobb. Ha kisebb méretet szeretnénk lehetőségünk van a bitmap képet 256 színre redukált színmélységben tárolni. Nem gazdaságos ilyen formátumban tárolni a képeket, csak különleges esetekben.

•

PCX (PC Paintbrush). A BMP-hez hasonlóan pontonként tárolja a képet, de ez a formátum tömörítést is használ.

•

GIF (Compuserve Graphics Interchange Format) A kép tárolásánál 256 különböző színt képes megkülönböztetni, így az ilyen színmélységű szkennelésnél célszerű használni. Főleg az internetes dokumentumokban népszerű formátum kis mérete és animálhatósága miatt.

•

JPG (JPEG). A képeket kis méretben és 24 bites színmélységbe tárolja jó minőségben. Ezért talán a legnépszerűbb képformátum. Kis mérete a tömörítésnek köszönhető, mely során elhagyja azokat a pontokat, amiknek hiánya a kép nézése során nem feltűnő.

28

PHARE HU0008-02-01-0007 •


TIFF (Tagged Image File Format). Egy rugalmas képformátum, ami a színeket vagy RGB ?magyarázat? minta alapján vagy a CMYK?magyarázat? rendszernek megfelelően tárolja. Az előbbit a megjelenés, míg az utóbbit a nyomtatás esetén célszerű használni.

Ahhoz, hogy a képekkel különféle műveleteket tudjunk végezni valamilyen képfeldolgozó programra van szükségünk. A digitalizáló eszközök és a szoftverek fejlődése során több probléma adódott, melyeket csak úgy lehetett áthidalni, ha a képdigitalizálókat egy egységes felületről tudjuk kezelni úgy, hogy az a szkenner speciális meghajtó szoftvere és a képfeldolgozó program között helyezkedik el és biztosítja a kapcsolatot. Több nagy cég együttműködéseként létrejött egy ilyen szoftveres felület, amely lehetővé teszi a képdigitalizáló eszközök egységes kezelését, valamelyik ablakos operációs rendszer alatt. Ez a TWAIN szabvány, melyet minden eszköznek támogatni kell, ha a piacon akar maradni. A TWAIN tulajdonképpen egy olyan közös felület, amelyen keresztül ugyanazon a módon képesek a szoftverek adatokat cserélni az eszköztől függetlenül. 1.12 Fax Olyan átviteli mód, melyben szöveget, vagy grafikát lehet telefonvonalon továbbítani digitalizált formában. A faxkészülék a beolvasott dokumentumot, képet pontrácsos formában továbbítja, a fogadott dokumentumot vagy képet nyomtatón jeleníti meg. Faxdokumentumok megfelelő hardverrel és szoftverrel felszerelt számítógéppel is küldhetők és vehetők. A faxkészülékek nagyon változatos működési elvvel kerülnek gyártásra, a legtöbb esetben a telefonnal egybeépítve kerülnek forgalomba. A fax készülékek többsége automatikus és manuális üzemmódban is tud dolgozni, az adott helyzettől függően. A faxok a nyomtatásnál hő, tintasugaras vagy lézer nyomtatási elvet használnak. 1.13 Telefon (ISDN, ADSL, IP telefon) 1.13.1 ISDN Az ISDN egy új típusú telefon kapcsolat, az Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat (Integrated Services Digital Network) rövidítése. Legfőbb jellemzője, hogy egyazon csatlakozáson belül digitális jelek formájában (tehát lényegesen jobb minőségben) továbbíthatunk hangot, adatot, vagy akár képet is. Két alapvető fajtája van, ez az ISDN2-es és az ISDN30-as. Az ISDN2 (Basic Rate Interface - BRI, alap csatlakozás) két szabványos 64 Kbit/sec sebességű alapcsatornát és egy 16 Kbit/sec sebességű jelzéscsatornát tartalmaz. Az ISDN2

29

PHARE HU0008-02-01-0007


alap csatlakozás használata esetén két beszédút (két telefon) kapcsolat létesíthető egyszerre akár 20 hívószám kiadásával. A két alapcsatorna egymástól függetlenül, illetve együttesen is alkalmazható. Ez a két alapvető típusa az ISDN2 csatlakozásnak. A pont-pont kapcsolatú ISDN2 vonal mindig telefon-alközpontba csatlakozik. A pont-multipont kapcsolat esetén közvetlenül ISDN berendezésekbe köthetők (ISDN telefon, ISDN fax, ISDN modem, ISDN alapú videó konferencia berendezés, ISDN router, stb.). Ezekből busz elrendezésben max. 8 db csatlakozhat egy ISDN végpontra. Az ISDN30 (Primary Rate Interface - PRI, primer csatlakozás) 30 darab egyenként 64 Kbit/sec sebességű alapcsatlakozás és egy 64 Kbit/sec sebességű jelzéscsatornát tartalmaz. Az ISDN30 Primer csatlakozás esetén harminc kapcsolatra van lehetőség akár 300 db hívószám kiadásával. Az ISDN2 és az ISDN30 kapcsolat a normál telefonhálózaton keresztül egy illetve két érpáron csatlakozik a telefon főközpontokra. A telefon társaság (Matáv vagy valamely más koncessziós társaság) az előfizető telephelyén egy ún. ISDN modemet telepít ezeknek a típusú a vonalaknak a végére, egy ISDN2 esetén egy nagyobb zsebrádió, ISDN30 esetén egy táskarádió nagyságú egység. Az ISDN2 pont-multipont és az ISDN30 csatlakozás esetén 220V-os csatlakozás szükséges, ezeket az előfizetőknek célszerű saját költségen szünetmentes tápegységgel ellátni (fogyasztásuk max. 5-10 Watt). Az ISDN modemek 4 eres vagy az ISDN30 esetén esetleg koaxális kábelen csatlakoznak a telefon-alközponthoz. Az ISDN átvitel egy univerzális digitális átvitelt tesz lehetővé, ezért rendkívül sokoldalúan használhatók fel: Az ISDN modem nagy sebességű (64-128 Kbit/sec) sebességgel lehet adatot átvinni. Az ISDN modem kapcsolat szemben a telefonos modem kapcsolattal rendkívül gyorsan felépíthető (kevesebb, mint fél másodperc alatt kiépül), feltétele, hogy a mások oldalon is ISDN végberendezés legyen. Ideális eszköz az Internetes kapcsolatra és főként a nagy cégek mail szerverei (email átviteli központi eszközök) számára. ISDN router egy speciális számítógép hálózati eszköz. Ennek segítségével két távoli számítógép-hálózat között teremthetünk kapcsolatot. Tegyük fel, hogy az egyik számítógép hálózat egyik számítógépéről adatokat akarunk lekérni egy másik hálózatról. Ekkor a router ISDN vonalon felhívja a másik hálózat routerét (kb. fél másodperc alatt) és nagy sebességgel (64-128 Kbit/sec) átküldi a kért adatokat. A felhasználó csak annyit lát, hogy a gépen egy sóhajtásnyi idő után már meg is jelennek az akár több ezer kilométer távolságból kért adatok.

30

PHARE HU0008-02-01-0007


Az ISDN fax kb. 4 másodperc alatt képes egy oldalt átvinni, de csak ha a másik oldalon is ISDN fax van. Hagyományos faxokkal is képes együtt dolgozni de csak a hagyományos sebességgel. ISDN alapú videó telefon és ISDN videó konferencia berendezések rendkívül sok fajtája létezik. Legegyszerűbb változatuk egy PC-be illeszthető kártyából és egy kis kamerából áll. Az ISDN vonalon felhívva a másik oldali hasonló berendezést és a telefon kapcsolat mellett a PC-n egy ablakban a másik oldali partner képe is látható. Az utóbbi időben a szabványosítás segítségével különböző gyártmányú berendezések is tudnak egymással kapcsolatot teremteni. Professzionális berendezések segítségével többszemélyes konferenciák hozhatók létre, kamera távvezérléssel, PC prezentációk átvitelével, stb. Ezeket az teszi lehetővé, hogy az ISDN vonalakon nagyobb adatátviteli sebesség érhető el a már kidolgozott videó tömörítési eljárások mellett. ISDN vonalakon a hagyományos telefonfunkciók mellett, új szolgáltatások is megjelentek: ilyen például a hívószám csengés közbeni megjelenítése, a menet közbeni tarifainformáció megjelenítése és a többszörös hívószám lehetősége. Ezek a szolgáltatások leginkább egy ISDN telefon alközpontokkal használhatók ki. ?szerintem ezen részen rövidíteni szükséges 1.13.2 ADSL Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line - Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal), mely a telefon réz érpárját használja fel a nagy sávszélességű összeköttetés megvalósítására, ugyanakkor a telefontól teljesen függetlenül működik. Mivel külön vonal kiépítése nem szükséges, az ADSL mindenki számára könnyen és olcsón elérhető azokon a területeken, ahol az ADSL lefedettség megoldott. Bár a különleges igényeket is kielégítő bérelt vonali Internet elérést az ADSL nem tudja kiváltani, magánszemélyek, kisvállalkozások és nagyobb vállalatok számára egyaránt ideális megoldást jelent Az ADSL hozzáférés legfontosabb előnyei: •

hatalmas sávszélesség, a modemes kapcsolathoz képest a legkisebb csomag is 7-szer gyorsabb

•

a meglévő analóg, vagy ISDN telefonvonal kábeleit használja fel, külön kábelezést nem igényel

•

a telefonszám megmarad, Internet használat közben a telefonvonal szabadon használható beszélgetésre, faxolásra, adatátvitelre, stb.

•

nincs járulékos telefonköltség (kapcsolási és percdíj) Internet használat közben

•

állandó, 24 órás megszakításmentes Internet kapcsolatot biztosít

31

PHARE HU0008-02-01-0007 •


a nagyobb csomagokhoz fix IP-cím jár

Hátrányok: •

a havidíj akkor is fizetendő, ha valaki egy adott hónapban egy percet sem használta a szolgáltatást;

•

nem mindenhol elérhető

1.13.3 IP telefon Egyre több cég ismeri fel a saját telephelyei közötti telefonálás jelentős költségeit, és keresik a megoldásokat. Ennek régóta ismert módja az analóg bérelt vonal, ami azonban drága, és rugalmatlan. A megoldás az IP mi az IP?? telefon lehet. A hagyományos PBX ?jelentése alapú telefonközpontok helyett sok cég (egyelőre természetesen az Egyesült Államokban) IP alapú telefonhálózatokra tér át. Az ISDN telefonokkal szemben (amik már szintén digitális eszközök) nem igényelnek külön hálózatot, hanem a számítógépeknél már megszokott, és szinte mindenhol elterjedt IP alapú hálózatra telepíthető. Az igazi előnye azonban az IP alapú hálózatok elterjedtségében rejlik. Mivel az Internet egy IP alapú hálózat, egy IP telefonnal (természetesen, ha mindkét helyen van Internet hozzáférésünk) a világ bármely pontján lévő másik IP telefon is elérhető - helyi tarifával. A közeljövőben jelentős terjedése várható a rendszernek, mert egyre több eszközgyártó készít egyszerűen kezelhető eszközöket az asztali készülékektől a telefonközponti interfészekig. A hagyományosan IP cégeken? kívül (3COM, Cisco) erőteljesen jelen vannak más hálózatos, telefonos múlttal rendelkező cégek is (pl. Avaya, Nortel Networks, Siemens, Alcatel). Természetesen az IP telefon összekapcsolható más korszerű technikákkal is, gondoljunk csak arra, hogy egy cég két (nem túl távoli) telephelyét összekötjük rádiós hálózattal, és a végpontokra a számítógépeken kívül - vagy akár helyettük is - IP telefonokat is köthetünk. Előnyei: •

nincs havidíj,

•

nincs beszélgetési díj,

•

csökkenő kommunikációs költségek,

•

kiváló kommunikációs hálózat a telephelyek között.

1.14 Mobil telefon Miközben a mobil telefon az elmúlt években minden idők legsikeresebb – legnagyobb számban eladott – kommunikációs eszközévé lett, története voltaképpen a késleltetett

32

PHARE HU0008-02-01-0007


színrelépés története. Hiszen a technológia, beleértve a celluláris megoldást, az 1940-es évek óta adott volt. A mobiltelefon valójában nem más, mint a telefonrendszerhez illesztett nagyfrekvenciás, 450, 900, vagy legújabban 1800 Mhz-es rádió. A rádiótelefon-hálózat sejtszerűen működik, a rendszer által lefedett teljes területet kisebb részekre (cellákra) osztják fel. Minden egyes cella közepén egy kis teljesítményű rádióadó van, amely összeköttetésben áll a telefonhálózattal. Ezek az adók kábeleken keresztül egy központi számítógéphez is csatlakoznak. Amikor valaki hívja a mobiltelefon számát, a telefonvonalon jelet kap a számítógép, amely a hozzá legközelebb eső adóhoz kapcsol, az pedig az üzenetet rádióhullám segítségével küldi a mobil készülékhez. Amikor a mobil tulajdonosa telefonál, a jel továbbítása éppen fordított. A mobiltelefonok frekvenciatartománya a mikrohullámok tartományába esik, mintegy harmada a mikrohullámú sütőkben alkalmazott frekvenciának. Ezért ha valaki huzamosabb ideig használja (és természetesen a füléhez tartja) a készülékét, tapasztalhatja, hogy az jelentős mértékben felmelegszik. Ha kicsiben is, ez olyan, mintha az illető a fejét a mikrohullámú sütőben tartaná. Ezért folynak olyan kutatások, amelyek a mikrohullámnak az agyműködésre gyakorolt hatását vizsgálják. ? ezt a részt át kell fogalmazni, rendben valami hasonló dolog történik, de ez így egy kicsit bizarr 1.15 Fénymásoló A mai elektrosztatikus ?jelentés másolók ősét 1938-ban találta fel egy amerikai fizikus. Carlson a görög “száraz írás” szavak alapján az eljárást xerográfiának nevezte. A fénymásoló gépek száraz vagy nedves eljárással másolnak. Szerencsére a nagy környezeti terhelést jelentő nedves eljárással dolgozó gépek ma már nem használatosak, így az alábbiakban a leginkább elterjedt száraz porfestékkel működő gépekről lesz szó. A régi másolókban a másolandó lapot egy forgó dob köré illesztették. Az elektrosztatikus töltésű dobot egy vékony fényelektromos anyagréteg, például szelénpor borítja, amelyből a megvilágításra használt ultraibolya fény hatására elektronok lépnek ki. A másolandó kép fehér részei visszatükrözik a fényt a dobra, így azokon a részeken a töltés megszűnik. A fekete részek helyén viszont a töltések megmaradnak. A megvilágításkor ezeken a részeken megtapad a finom, fekete színezőpor, így létrejön a másolat. A mai modern másolóban a különböző tükrök és lencsék segítségével a másolandó anyagoknak csak a képe vetítődik rá a dobra, így optikai úton lehetővé válik a képméret megváltoztatása is.

33

PHARE HU0008-02-01-0007


A színes másolóknál a másolandó anyag három letapogatáson esik keresztül, és három különböző szűrőn át kerül a dobra, melyek a fényt a három alapszín: a vörös, a kék és a zöld különböző erősségű sugaraira bontják fel. A másolaton a színeket a három másodlagos festékszín: a bíbor, a cián és a sárga, valamint a fekete segítségével hozzák létre. A színes nyomtatáshoz hasonlóan a kép négy menetben készül el: először a sárga részeket, majd a bíbor, a cián és végül a fekete részleteket nyomtatják ki. 1.16 Többfunkciós készülékek(nyomtató, fax, lapolvasó)

11. ábra (HP többfunkciós készülék) Ma már rengeteg gyártó kínál elfogadható áron olyan készüléket, amely a számítógéphez kötve egyszerre használható nyomtatóként, képdigitalizálóként, faxként, fénymásolóként és fax/adatmodemként, sőt a telefonbeszélgetésekhez a hozzájuk tartozó telefonkagylót is igénybe vehetjük. A többfunkciós készülékek alapja a nyomtató, amely többféle papír fogadására. Ehhez csatlakozik a távmásolókban is alkalmazott faxmodem és a lapolvasó. A készülék egyetlen kábellel csatlakozik a számítógéphez, és alkalmas egy kisebb iroda mindennapi feladatainak kiszolgálására. Előnye, hogy nem kell bajlódnunk a kábelrengeteggel, az egy dobozba egybeépített készülék kevesebb helyet foglal, a vele adott kezelőprogramnak köszönhetően a mindennapi használat is egyszerűsödik. A beérkezett faxüzeneteket például a képernyőn megtekinthetjük, ezzel csökken a papírfogyasztás. A kombinált berendezés általában olcsóbb is, mintha egyenként kell megvásárolni a különböző készülékeket. Hátránya, hogy a magas fokú integráltság miatt költségesebb és forgalmazóhoz kötött a karbantartás, javítás, bizonytalanabb lehet a cserealkatrész-ellátás, bár a világmárkák szervizhálózata ma már jónak mondható. Probléma, hogy ha elromlik a készülék, a javítás idejére mindegyik funkcióját nélkülöznünk kell. Egyszerre általában csak egy funkciója

34

PHARE HU0008-02-01-0007


használható, vagy nyomtat, vagy másol, vagy faxol, vagy képet, lapot digitalizál, vagyis a különböző funkciót igénylő feladatok (és a munkatársak) várnak, míg az előttük lévő feladat véget nem ér. 1.17 Digitális fényképezőgépek, kamerák A CCD ?jelentése kamerák alapelvét még 1970 táján fejlesztették ki a Bell Laboratóriumokban. A kutatás eredményeként olyan eszközöket készítettek, melyek ún. MOS (Metal Oxide Semi-conductor, Fém-Oxid Félvezető) alapú kondenzátorokat használtak föl analóg jelek, különböző nagyságú töltéscsomagok tárolására. Ezekből a kis tárolókból több ezer darabot tudtak elhelyezni egy parányi félvezető-lapocskán, s ezeket egy kiolvasó áramkörrel összekötve memóriaegységeket, optikai érzékelőket alkottak. 1.17.1 Digitális fényképezőgépek A digitális fotózásban a japán cégek állnak élen. A SONY már a nyolcvanas évek elején előállt Mavrica nevű digitális fényképezőgépével. Ám rendkívül magas ára és viszonylag gyenge minősége nem hozott sem technikai sem üzleti áttörést. A legtöbb digitális gép a kilencvenes évek közepéig az átlag felhasználónak elérhetetlenül drága volt.

12. ábra (Minolta digitális fényképezőgép) A digitális fényképezés egyik fő előnye, hogy gyökeresen megváltoztatta a hagyományos fényképkészítés menetét. Digitális fényképzés esetén nem használunk fényérzékeny filmet és nincs szükség a filmelőhívás és nagyítás hosszú procedúrájára. Az elektronikus felvételt film helyett a CCD érzékeli, majd a gép a digitális képet egy ???chipbe vagy ????lemezen tárolja. A gép memóriájától függően 40 vagy akár jóval több képet is készíthetünk. A legtöbb gép hátulján található folyadékkristályos kijelzőn azonnal visszanézhetjük az elkészült felvételeket, sőt keresőként is működhetnek. A nem tetsző felvételeket egy gombnyomással

35

PHARE HU0008-02-01-0007


törölhetjük. A másik nagy újítás az, hogy a fényképezőgépet számítógépre vagy akár TV készülékre is csatlakoztathatjuk, és ezzel eddig elérhetetlen felhasználási módok nyílnak meg a felhasználó előtt. A digitális fényképezés talán egyetlen, de igen nagy hátránya az, hogy a képminősége még nem éri el a kívánt szintet. (ezt nem fogadom így el, árnyaltabban kell fogalmazni. Azért 3 Mpixel felett már minőséget el lehet várni) Egy hagyományos fényképezőgéppel készített fotónak a minőségét nagymértékben meghatározza a film minősége és a kamera objektívje ill. mechanikája. A digitális fotózásban a film minőségének a szerepét a CCD és az alkalmazott képtárolási-tömörítési algoritmus veszi át (az objektív és a feldolgozó digitális processzor mellett). A CCD szerepe ugyanaz, mint a közönséges camcorderekben ???, a kamera szemét alkotja. Minél több a rajta levő pixelek száma annál jobb felbontás érhető el. A kép tárolásakor minden kamera felajánl valamilyen (általában JPEG) tömörítési lehetőséget. Ezek az algoritmusok más szisztémán alapulnak, mint pl. a file-tömörítések (ARJ, ZIP): adatvesztéssel járnak. Minél nagyobb a sűrítés hatásfoka, annál több adat veszik el, tehát a színátmenetek sávossá válhatnak, stb. Csábító a nagy mennyiségű kép tárolásának lehetősége de sajnos az eredmény rovására megy. A digitális fényképezőgép objektívjének ugyanaz a szerepe, mint a filmre dolgozó gépek esetében. A magasabb kategóriájú gépekben jó minőségű lencsékkel, igényes technikákkal (pl. optikai zoom) találkozhatunk. 1.17.2 Digitális kamerák A digitális videokamerák működése nagyon hasonló az analóg kamerák működéséhez, csak a digitális kamerák nem alakítják vissza a jeleket analóggá és a jelet egy sokkal kisebb digitális szalagon rögzíti. A digitális kamera 600 sort képes rögzíteni, de ezt át kell alakítani ahhoz, hogy az analóg televíziókon is le lehessen játszani. Az egyszerűbb kamerákban egy, az újabb komolyabb kamerákban 3 CCD chip látja el a digitális kép rögzítését. A színérzékelés RGB szűrőkkel történik. A CCD chipekről 100 Mbit/s sebességgel történik a szalagra a képek rögzítése. Az ilyen típusú kamerák esetében fontos jellemző a használt kódolási eljárás, amivel csökkenteni lehet az átvinni vagy rögzíteni kívánt adatmennyiséget. A mai digitális rendszerek két eljárást alkalmaznak. Az egyik a cos transzformáció, melynek lényege röviden, hogy a kép 2D-s spektrumát továbbítjuk. A másik eljárásnál - ez a differenciálkép átvitel - a kép változását továbbítjuk. Ezen eljárásokkal lényegesen csökkenthető az adat mennyisége. Számítógépre csatlakoztathatóság, firewire???

36

PHARE HU0008-02-01-0007


1.18 USB memória

13. ábra (USB memória) Hordozható, bővíthető memória. Olyan hordozható memória, mely kis helyen is elfér. Kényelmes adat továbbítást biztosít két számítógép között USB csatlakozójának köszönhetően és mind PC, mind Macintos platformon működik. Alkalmas digitális fotók, zene és egyéb adatok számítógépek közötti mozgatására, illetve tárolására. Bármilyen számítógép USB portjára csatlakoztatható és Plug & Play (magyarázat) módon a gép felismeri azt, ezért nincs is szükség külön driver telepítésére (nem biztos). Az áramellátásáról az USB port gondoskodik. Nagy előnye a "hordozható" tárolókhoz képest, hogy nagyobb kapacitása van, mint egy floppy lemeznek, kisebb méretű és könnyebben installálható, mint egy Zip Drive (magyarázat) és kényelmesebb a használata, mint egy CD-nek (írás-, újraírás). Általában 32, 64, 128 és 256MB tároló kapacitással kerül forgalomba. Egy 64MB-os egy legalább 64 közepes felbontású fotó fér el, vagy 25-40 MP3 zenei fájl, egy 128MB-oson, természetesen az alkalmazott tömörítéstől függően, továbbá 40000 oldal szöveges dokumentum tárolható egy 32MB-oson. 1.19 PDA Personal Digital Assistant, azaz digitális személyi asszisztens. Olyan kis méretű eszköz, melybe hatalmas szolgáltatástömeget sűrítenek (pl. telefonregiszter, több ezer rekordot tartalmazó adatbázis, szövegszerkesztő stb.), valamint mellyel a sokféle programnak köszönhetően mindig és mindenhol a kor követelményeinek megfelelő hatékonysággal dolgozhatunk és férhetünk hozzá a legfrissebb információkhoz. Zsebtitkárunk ugyanis kapcsolatba tud lépni számítógépünkkel, mobiltelefonunkkal, vezetéken vagy infravörös kapcsolaton

keresztül

is.

A

képernyőjén

egyetlen

érintéssel

szinkronizálhatjuk

dokumentumainkat, frissíthetjük adatbázisunkat. Mobilunk közreműködésével küldhetünk velük sms-t, wapolhatunk vagy élvezhetjük az Internet korlátlan lehetőségeit. A memóriájába mondhatjuk

napi

feladatainkat,

hangos

megjegyzéseinket.

37

emlékeztetőket

készíthetünk,

tárolhatjuk

PHARE HU0008-02-01-0007


14. ábra (Zire Z71 PDA) PDA helyett tehát sokkal helyesebb a kézi számítógép kifejezés, mert valóban számítógépekről van szó. Teljesítményükben és tárolókapacitásukban jóval elmaradnak az asztali társaik mögött, de nem is várhatjuk el egy mobiltelefonnál alig nagyobb méretű PC-től, hogy képes legyen filmek, MP3-as felvételek sorát tárolni, vagy bonyolult grafikát igénylő játékokat futtatni. _Ezt átfogalmaznám, (PDA, Handheld Computer, Pocket PC keveredik) A PDA-kat a rajtuk futó két legnépszerűbb operációs rendszer szerint szokás csoportosítani. A legtöbbjükön a Microsoft rendszere fut, míg a másik nagy csoport tagjaira a Palm OS operációs rendszert telepítik. 1.20 Az eszközök közötti adatkommunikáció Két vagy több eszköz közötti adatcsere. Az eszközök lehetnek számítógépek, perifériák, programok stb. Az adatátvitel fő jellemzője az adatátviteli sebesség, amely nagy mértékben függ az eszközök közötti kapcsolat, összeköttetés módjától, minőségétől. Adatátviteli

sebesség:

a

számítógépek

egymás

között

és

a

perifériákkal

való

kapcsolattartásánál az adatok áramlási sebességét jellemzi. Szokásos mértékegysége egy átviteli vonalon átvitt bitek száma másodpercenként. Párhuzamos átvitelnél az információt általában bitcsoportos alakok hordozzák. Ha egy ilyen bitcsoportot egyszerre tudunk átvinni, akkor az információ átviteli sebessége nagyobb lesz. Ehhez azonban annyi biteket átvivő adat utat kell az adó és a vevő között kialakítani, ahány bitből áll a bitcsoport. Természetesen külön vezeték(ek) szükségesek az adó-vevő szinkronizmus megvalósítására is. Ügyelni kell a vezetékek helyes sorrendjére is. Mivel ez a kialakítás jelentősen növeli az összeköttetés költségét és csökkenti a megbízhatóságot, ezért általában ezt az ún. párhuzamos átvitelt, csak kis távolságokra, illetve készülékek belsejében elhelyezkedő részegységek összekapcsolására használják. Ilyen megoldással működnek a

38

PHARE HU0008-02-01-0007


számítógépek adat-, vezérlő- és címbuszai, vagy perifériák esetén a nyomtató, szkenner. Nehezen derül ki az, hogy itt a párhuzamos átvitelről van szó. Soros átvitel esetén az információs biteket egyenként, sorban egymás után visszük át. Ezért egy kódolt bitcsoport átviteli ideje a párhuzamos átvitelhez képest megnő, de számos előnyt rejt ez a kialakítás: szélső esetben elegendő egy vezetékpár az összeköttetés fizikai megvalósításához, ami jelentős költségcsökkentő tényező. Az információ átvitel sebessége lassabb, de ha növeljük az adatátvitel sebességét (napjainkban folyamatosan ez történik) akkor ez a lassúság nem igazán korlátozó tényező. Bluetooth. Vezeték nélküli kommunikációs szabvány. Vezeték nélküli helyi hálózatok (WLAN = Wireless Local Area Network) egyik ipari szabványa, mely pl. hordozható kamerák, mobiltelefonok, noteszgépek, stb. között tud kapcsolatot fenntartani. A technológiát az Ericsson fejlesztette ki, a rádiófrekvenckás adatfeldolgozást (Frequency Hopping Spread Spectrum) egy Bluetooth adó-vevő (transceiver) chip végzi; utóbbinak az árfekvése döntően meghatározza végtermék árát. Az adatátvitel a 2,45 GHz-es frekvencia-sávban történik és két eltérő frekvencián működve, 100 vagy 10 méteres körzetben használható, kisebb távolság esetén 1 Mbps-es adatátvitel is lehetséges. Infra átvitel. A mobil kommunikáció elterjedésével megjelent az igény a kis hatótávolságú, kábel nélküli, infravörös fénnyel működő digitális adatátvitelre, mely mentesít a kábelrengetegtől, ugyanakkor megbízható kapcsolatot teremt különböző gyártók eszközei között. Erre szolgál az infra átvitel Az infra adó/vevő képes kommunikálni minden szabványos infravörös kapcsolattal rendelkező eszközzel. Az eszköz az alaplapra csatlakozik, az alaplap típusától függően soros(5 pólusú) vagy 3/3 egymás alatti elrendezésű konnektoron keresztül. (Nem teljesen, mert létezik soros és USB portra kapcsolható IR eszköz) Maximális adatátviteli sebessége 115Kbps. Használható például mobiltelefonokhoz, nyomtatókhoz, PDA eszközökhöz.

2 2.1

Az irodában használt eszközök gyakorlati bemutatása A számítógép és a perifériák integrációjának kérdései

A számítógépekhez csatlakoztatott perifériák (eszközök) lehetőségei ma már annyira kiterjedtek, hogy képtelenség lenne egy jegyzetben bemutatni valamennyit illetve valamennyi típust. A célunk csak az lehet, hogy általános elveket próbáljunk bemutatni a gyakorlat oldaláról. A jegyzetben így a hálózat, nyomtatók és a szkennerek csatlakoztatását írjuk le a számítógéphez. Az utóbbi esetben persze lehet olyan eszközünk is (pl. faxmodem), amelyet

39

PHARE HU0008-02-01-0007


nem perifériaként kell csatlakoztatni, hanem a számítógép belsejében található, beszerelését a szakszervizekkel érdemes elvégeztetni. Nézzük ezeket az eszközöket: 2.2

Hálózat

Ma már a számítógépek nagy része az irodákban hálózatra csatlakozik, ennek a fizikai csatlakoztatása nem igényel szakembert, a csatlakozót csak be kell dugni egyik oldalról a fali csatlakozó aljzatba másik oldalon a számítógépbe. Szerencsére a csatlakozó helyek kialakítása olyan, hogy egy csatlakozó csak egy aljzatba dugható be, így előbb vagy utóbb de biztosan megtaláljuk a megfelelő helyet. A fali csatlakozó aljzatok esetén általában két csatlakozási lehetőséget is kínálnak, amelyek látszólag egyformák, de ha figyelmesebben megnézzük őket, akkor látjuk, hogy a csatlakozók között méretbeli különbség van, a kisebb a telefon csatlakozója a nagyobb a hálózati csatlakozó. Miután megtörtént a fizikai csatlakoztatás, az első dolog amit ellenőrizni kell, hogy van-e hálózati kapcsolatunk (ún. link). Ezt a hálózati kártyán lévő színes villogó led mutatja (zöld vagy sárga). Ezután kell a hálózati kártya meghajtó programját telepíteni a hálózati protokoll programokkal együtt (pl. Novell Network, Microsoft Network). Ha Internetet is szeretnénk használni, akkor szükségünk lesz egy ún. IP címre, amely a gépünket azonosítja a világhálón. Javaslatunk, hogy a hálózati kártya bekonfigurálásához érdemes segítséget kérni a rendszergazdától vagy szakembertől. Amennyiben otthonról kívánunk a világhálóra csatlakozni, akkor arra több lehetőség is van (, hagyományos telefonos kapcsolat, ISDN, ADSL, ????? na ne, a megfogalmazás pongyola az UPC egy cég a szolgáltatásuk a Chello a szolgáltatást pedig nem így nevezik.UPC, wireless Internet szolgálató), így azt javasoljuk, hogy mindenképpen kérje szakember segítségét a beállításokhoz. Ha mégis saját maga szeretné a beállításokat elvégezni, akkor figyelmesen olvassa el az eszközhöz kapott felhasználói leírást. 2.3

Nyomtatók

Ma már nehezen képzelhető el, hogy munkahelyünkön vagy akár otthonunkban a számítógépet nyomtató nélkül használjuk. Ezt indokolja a nyomtatók relatíve olcsó ára is, hiszen egy tintasugaras nyomtatót már 20 000-30 000 vagy lézernyomtatót már 50 00060 000 forint közötti áron beszerezhetünk. Emellett említést kell tennünk a még virágkorát élő mátrixnyomtatókról is, amelyeket elsősorban számlázó programoknál használnak. Ezekkel

40

PHARE HU0008-02-01-0007


lehetőség van egyidejűleg két vagy akár hárompéldányos bizonylatok elkészítésére is, természetesen speciális papírok segítségével. A fenti indok miatt ezek ára még mindig magas, összevethető néhány lézernyomtatóéval (előzőleg arról volt szó, hogy a mátrix nyomtató ára alacsony !!. A nyomtatókkal kapcsolatban a másik kérdés az üzemeltetés költsége (azaz mennyibe kerül a tintaszalag, a tintapatron illetve a toner_??magyarázat, jelentés? és ezeket milyen gyakran kell cserélni). Természetesen erre nem lehet egzakt számokat mondani, mert rengeteg típus ismert belőlük, de általánosságban azt mondhatjuk, hogy a legolcsóbb a mátrix nyomtatók üzemben tartása. A sorban a következő a lézernyomtató hiszen általában ezekkel a tonerekkel több ezer oldalt lehet nyomtatni, igaz kb. másfélszer annyiba kerül, mint a tintasugaras nyomtatók patronja, amellyel átlagosan néhányszáz oldalt lehet nyomtatni. A nyomtatónkban a szalag, tintapatron illetve toner cseréjét saját magunk is elvégezhetjük, először mindig figyelmesen olvassuk el a felhasználói útmutatót és tartsuk be az abban leírtakat. Nézzük meg ezután, hogy egy grafikus operációs rendszer esetében (pl. Windows XP), hogyan tudunk meghajtó programot telepíteni a nyomtatónkhoz. Erre általában két módszer van, amely az operációs rendszer típusától is függ, hiszen minél újabb egy operációs rendszer annál több nyomtatót ismer fel és képes telepíteni annak a meghajtó programját. Ilyen esetekben a felhasználóknak csak csatlakoztatni kell a nyomtatót és az operációs rendszer észleli az új hardver eszközt és telepíti a meghajtó programját. A másik módszer, amikor olyan nyomtatót illesztünk a számítógéphez, amelyet észlel ugyan az operációs rendszer, de a meghajtó programja nincs beépítve az operációs rendszerbe. Ilyenkor sem kell kétségbeesni, mert a nyomtató gyártója a dobozba elhelyez egy floppyvagy CD lemezt, amely az adott nyomtató meghajtó programjait tartalmazza különböző operációs rendszerekre. A ”START” menü ”Beállítások” almenüjében válasszuk a ”Nyomtatók és Faxok” parancsot, amely után a következő képernyőkép (15. ábra) tárul elénk.

41

PHARE HU0008-02-01-0007


15. ábra Természetesen a már telepített nyomtatók száma az adott gépen eltérő lehet a fentitől. A baloldalon látható ikonok közül válasszuk ki a ”Nyomtató hozzáadása” parancsot, amelyre a következő üdvözlő képernyő (16. ábra) jelenik meg.

16. ábra A ”Tovább” gombra kattintva a megjelenő képernyőről (17. ábra) kiválaszthatjuk, hogy helyi vagy hálózati nyomtatót szeretnénk telepíteni.

42

PHARE HU0008-02-01-0007


17. ábra A hálózati nyomtató esetén érdemes a rendszergazda segítségét igénybe venni. Ha az alapbeállítást elfogadjuk, akkor elég csak a ”Tovább” gombra kattintani és nyomtató szoftver telepítése ablakba (18. ábra) jutunk, ahol kiválaszthatjuk a listából a nyomtatónkat (példánkban ez a HP által forgalmazott Laserjet 6P nyomtató, a típus a nyomtatóról illetve a hozzá mellékelt leírásban megtalálható).

18. ábra Ha nem találjuk meg a listában a saját nyomtatónkat, akkor a ”Saját lemez” feliratú gombra kell kattintani, amely után a következő ablak (19. ábra) jelenik meg.

43

PHARE HU0008-02-01-0007


19. ábra Itt megadhatjuk, hogy hol keresse az operációs rendszer a nyomtatónk meghajtó programját, ami CD esetén általában a D: meghajtó. Ha ott nem található, akkor a ”Tallózás” gomb segítségével megkereshetjük a kívánt helyen. Az ”OK” gombra kattintva a fájl keresése ablakba (20. ábra) jutunk.

20. ábra A fájl kiválasztása után illetve ha korábban megtaláltuk a listában a nyomtatónkat ugyanabba a ”Nyomtató megnevezése” ablakba (21. ábra) jutunk. Ezen az oldalon rendelkezhetünk arról, hogy minden Windows alá telepített program ezt a nyomtatót használja nyomtatáskor, ez legyen az alapértelmezett nyomtató. A ”Tovább” gombra kattintva megjelenik a ”Tesztoldal nyomtatása” ablak (22. ábra). Itt választhatjuk ki, hogy a telepítés végén nyomtasson-e tesztoldalt, ha ez olvasható, akkor sikeres volt a meghajtó program telepítése (szerintem akkor sikeres a nyomtató telepítése ha a tesztoldal is kinyomtatódott).

44

PHARE HU0008-02-01-0007


21. ábra

22. ábra A telepítés megkezdése előtt megjelenik egy ablak (23. ábra), ahol a telepítési beállítások összegzése látható (egy összefoglaló ellenőrzés a telepítés megkezdése előtt).

45

PHARE HU0008-02-01-0007


23. ábra A ”Befejezés” gombra kattintva elindul a telepítés, amelynek végén a következő ablakban (24. ábra) az általunk kiválasztott nyomtató ikonja és neve is megjelenik. A tesztoldal nyomtatása után a telepítés sikeresen lezajlott. A 41 oldal utáni eddig terjedő részt nem értem, Ha az előbb telepítettük fel a nyomtatót akkor, hogy jön elő ez a rész.

24. ábra Ha menetközben bármilyen problémánk adódik, amelyet egyedül nem tudunk elhárítani érdemes szakember segítségét igénybe venni.

Általános tanács:

46

PHARE HU0008-02-01-0007


Mivel ma már a nyomtatók nem csak a hagyományosnak mondható párhuzamos portra csatlakoztathatók, hanem USB portra (pl. HP Laserjet 1000W) is, így a vásárlás előtt érdemes meggyőződni, arról hogy a számítógépünkön van-e ilyen csatlakozási lehetőség. 2.4

Szkennerek

A szkennerek (magyarul lapolvasók) használata is egyre elterjedtebb, ennek oka az egyszerűbb típusok utóbbi néhány évben tapasztalt drasztikus áresése. Ma már 10 000-25 000 forintos áron elérhetők ezek a lapolvasók. Alapvetően két típus terjedt el, az egyik a párhuzamos portra csatlakoztatható, a másik az USB portra csatlakoztatható. A párhuzamos portra csatlakozóknál (egyébként ezek az olcsóbbak) az a hátrányuk, hogy nem lehet egyszerre a nyomtatót és a szkennert használni, mivel ugyanarra a portra csatlakoznak és egy számítógépen ma már általában csak egy párhuzamos port van. Nem jelentkezik ez a probléma akkor, ha a nyomtató az USB portra csatlakozik, persze ez fordított esetben is igaz. Ezt a két funkciót párhuzamosan a ”fénymásoló funkció” esetén használjuk, azaz a szkenner a lapot beolvassa és párhuzamosan ezzel a folyamattal elkezdődik a szkennelt lap nyomtatása. Természetesen ez a két funkció bekövetkezhet időbeli eltolással, azaz először beszkenneljük a képet, elmentjük fájlba és utána egy program segítségével kinyomtatjuk azt. A szkennerek telepítése hasonló módszerrel történhet, mint a nyomtatók esetén, csak itt általában saját lemezről (illetve CD-ről) telepítjük a meghajtó programot. A telepítés során a ?4. ábrán? Hol van az ábra??? látható képet látjuk először magunk előtt, a további lépések a szkennerek vonatkoztatva értelemszerűen megegyeznek a nyomtató telepítésnél látottakkal. A szkennerek telepítés után két dologra használhatók: a. képek illetve ábrák szkennelése Az első esetben a szkenner meghajtó programja, beépül a képkezelő programok menüibe (Adobe Photoshop, ACDSee, Photoworks, stb.). Innen a ”Fájl” menü ”Select source” menüjében választjuk ki szkennerünket és máris megjelenik a szkenneléshez szükséges ablak. Ez természetesen minden szkenner típus esetén másképpen néz ki, de vannak benne olyan közös elemek, amelyek minden esetben megjelennek és módosíthatók. Ezeket az alábbiakban adjuk meg: Előszkennelés: A szkenner a beolvasni kívánt képről egy gyors nézetet hoz létre, amin elvégezhetjük az alábbi beállításokat.

47

PHARE HU0008-02-01-0007


Kijelölés: Az előszkennelés után megjelenő nyers képet nem szükséges teljes egészében beszkennelni. Lehetőségünk van egy téglalap alakú kerettel, amelynek méretei változathatóak az egérrel, kijelölni a kép egy részét, ilyenkor csak az a rész kerül szkennelésre. Színválasztás: Itt azt kell eldönteni, hogy színes vagy fekete-fehér képet szeretnénk szkennelni (ezt általában ikonok segítségével tehetjük meg).

Ha színes szkennelést

választunk, akkor többféle színmélységet választhatunk (256 szín, 24 bites, vagy 36 bites). Ez utóbbi adja a legélethűebb képet, de ez adja a legnagyobb fájlméretet is. Felbontás: itt tudjuk beállítani a szkennelt kép minőségét. Ha csak képernyőn (pl. Interneten) szeretnénk nézegetni a képet, akkor 72 dpi elegendő, amennyiben nyomtatható képet szeretnénk belőle, akkor nyomtatási minőség duplájával kellene szkennelnünk, de ebből általában engedményt szoktunk tenni, a nagy fájlméret miatt. A szkennelés minősége nem mehet a nyomtatás minősége alá. Általánosságban legalább 300 dpi kell, hogy az elfogadható minőségben nyomtatható legyen. Dpi: Dot per Inch. Képzeljünk el egy négyzetet, amelynek az oldalai 2,54 cm hosszúak (1 inch =2,54 cm) és a beállított dpi érték azt adja meg hány ilyen pont van ebben a négyzetben. Nyilvánvalóan minél nagyobb a dpi érték, annál jobb lesz a minőség és a szkennelt fál mérete is. A növekedés nem lineáris, hanem exponenciálisan nő a felbontással. Nagyítás: Ezt százalékosan adhatjuk meg az eredeti képmérethez képest (alapérték 100%). Ha az érték nő, úgy a szkennelt fájlméret is nő, ellenkező esetben pedig csökken. További finomítási lehetőségeink is vannak szkenneléskor, ilyen például a fényerő állítása, amely halvány vagy vonalas rajzok esetén lehet hasznos. Ez elsősorban gyakorlott felhasználóknak ajánlott. Ha minden kívánt beállítást elvégeztünk, akkor következhet a kép szkennelése, amely a fenti paraméterek és szkenner függvényében néhány másodperctől akár néhány percig is eltarthat. Menetközben egy százalékos sáv mutatja a szkennelés folyamatát. A szkennelt képet ne felejtsük menteni, mert egyébként kezdhetjük elölről a munkát. A mentési formátumok lehetnek ”bmp” vagy ”tiff” ha a képet további feldolgozásnak vetjük alá, valamilyen fentebb említett képkezelő programmal. Ha nem szeretnénk a képet tovább feldolgozni, akkor ”gif” vagy ”jpg”, ez utóbbi a legtömörebb formátum, Internetre mindenképpen ez javasolt. A fájl nevét tetszés szerint mi adhatjuk meg.

2. szövegek szkennelése Itt használhatjuk ugyanazt a programot, mint a képeknél, de ebben az esetben nem szükséges akkora felbontás (100-200 dpi, bár ez erősen függ a nyomtatott szöveg minőségétől), mint a 48

PHARE HU0008-02-01-0007


képek esetén. A szöveget nem szükséges színesben szkennelni, így válasszuk a fekete-fehér szkennelést. A szkennelés és mentés után szükség van egy karakter-felismerő programra, mert egyébként nem tudjuk a szöveget átvinni szövegszerkesztő programba. Magyarországon

a

legismertebb

és

legelterjedtebb

karakter-felismerő

program

a

RECOGNITA, amely ha rendelkezésre áll, akkor az előbbi lépéssorozatot megspórolhatjuk. Ez a program megfelelő telepítés és beállítások után képes arra, hogy a kívánt szöveget beszkennelje és anélkül, hogy azt el kellene menteni képformátumban felismerve átalakítsa szövegformátummá. A lehetséges szövegformátumok száma igen nagy. Többek között a Word-szövegszerkesztő program különböző verzióiba tudja menteni a kész szöveget., Ezután már úgy dolgozhatunk a szöveggel, mintha azt magunk vagy valaki más begépelte volna. Természetesen a karakter-felismerő program nem tud minden karaktert pontosan felismerni, ezeket javítani kell vagy közvetlenül ebben a programban vagy pedig a szövegszerkesztőben. Ennek a leírása viszont nem tartozik ennek a résznek a témakörébe. 2.5

A telefon többletszolgáltatásai

Ebben a fejezetben a telefonok általános szolgáltatásain kívül eső ún. többletszolgáltatásokról lesz szó, amelyek többnyire készülékfüggők, azaz nem minden telefonkészülék nyújtja ezt a típusú szolgáltatást. Digitális kijelző: A digitális kijelzővel rendelkező készülékek (pl Siemens), az aktuális dátum és idő kijelzése mellett, képesek megjeleníteni a tárcsázott számot vagy a hívó fél számát is. A beszélgetésünk alatt pedig megjelenik a hívás időtartama és a hívásért fizetendő pénzösszeg, így menetközben folyamatosan kapunk információt a fizetendő összegről. Ehhez az is szükséges, hogy a telefonközpontban az aktuális impulzusdíjak legyenek beprogramozva, mert egyébként valótlan számadatokhoz jutunk. Hívás személyes kóddal: Bizonyos helyeken a telefonköltségek csökkentése miatt bevezették a személyes kóddal történő hívást, így az illető személy mindegy melyik telefonról telefonál, a saját kódjánál lesz nyilvántartva a telefonálás költsége, ez csökkentheti a visszaélések lehetőségét is, de csak akkor, ha valamennyi személy tényleg titokban tartja a saját kódját. Híváslista: Lehetőségünk van bizonyos időközönként (pl. hónap végén) részletes listát kérni a hívott számokról és azok időtartamáról valamint a havi telefonköltségünkről, ehhez a szolgáltatáshoz is szükséges a központ megfelelő programozása. Hold: tartás gomb, amely arra szolgál, hogy bekapcsolásakor a másik fél ne hallja beszédünket (például mellékek kapcsolásakor használják ezt a funkciót). A modernebb

49

PHARE HU0008-02-01-0007


központok ilyenkor valamilyen előre programozott zenét játszanak ezen idő alatt unaloműzésként. Redial: hívásismétlő gomb, amely arra szolgál, hogy foglalt jelzés esetén bontja a vonalat és újra tárcsázza az utoljára hívott számot. SMS fogadás: Napjainkban már lehetőségünk van a mobil szolgáltatóknál közkedvelt SMS üzenetek fogadására is, ehhez olyan telefon szükséges, amely digitális kijelzővel rendelkezik. Speakerphone: kihangosító gomb, bekapcsolásával a telefon hangszóróján keresztül kihangosítva halljuk partnerünk hangját, ugyanakkor a mi beszédünk is egy érzékeny mikrofonon keresztül jut el a partnerünkhöz. A használata, akkor praktikus, ha olyan információkat kapunk, amelynél azt szeretnénk, hogy valamennyi a telefon mellett lévő személy egyidejűleg hallja, amit partnerünk mond, így kerülve el az üzenettovábbításból adódó félreértéseket. Távoli lekérdezés: Amennyiben telefonunk rendelkezik üzenetrögzítővel, akkor az arra érkező üzeneteket távolról is lekérdezhetjük (pl. nyári üdülés vagy hosszabb kiküldetések esetén) akár külföldön is. Ilyen esetben az üzeneteket egy másik (távoli) készülékről kérjük le, ezért kulcskérdés, a lekérő személy azonosítása, amely a készülékről tárcsázható kóddal történik. Ha ez nem lenne, akkor bármilyen illetéktelen személy hozzáférhetne az üzeneteinkhez. Telefonregiszter: A modernebb készülékekben lehetőségünk van arra, hogy a gyakrabban hívott számokat eltároljuk a telefon memóriájában. Készüléktől függően a tárolt számok mennyisége igen változatos lehet, de az ilyen lehetőséggel rendelkező készülékek legalább 10 számot tudnak tárolni (pl. Kontrax telefonok). Fontos megemlíteni, hogy a számokat a szükséges előhívószámokkal együtt tároljuk le (pl. országkód, megyekód stb.), mert így egyetlen gombnyomással kezdeményezhetjük a hívást. A szám-név hozzárendeléseket célszerű papíron vagy elektronikusan tárolni, főleg ha több szám van tárolva, mert később nem biztos, hogy minden hozzárendelésre emlékszünk fejből. Üzenetrögzítő: A mindennapi életünkben gyakran tapasztaljuk, hogy a hívott fél nem veszi fel a telefont, ilyenkor, később újra próbálkozunk a hívással (esetleg többször is). Ezt a problémát oldja meg az üzenetrögzítő, amely egy mikrokazetta vagy memória segítségével rögzíti az általunk hagyott üzenetet a hívott fél készülékén. Amikor az illető személy hazaér és meghallgatja az üzenetrögzítőt, tudomást szerez a hívásunkról és viszont hívást kezdeményezhet. Az üzenetrögzítő lehet többcsatornás is, ennek az előnye, hogy lehetővé teszi az üzenetek elkülönítését akár más személyek részére is.

50

PHARE HU0008-02-01-0007


A felsoroltakon kívül természetesen még sok szolgáltatást találunk bizonyos készülékeken, de nehéz lenne valamennyit felsorolni, illetve vannak olyan szolgáltatások is, amelyek a telefonba beépítésre kerültek, de csak akkor tudjuk elérni őket, ha a telefonközpont is tudja azt a szolgáltatást. 2.6

Fax

A korszerű készülékek többféle szolgáltatást nyújtanak, akár 10 oldalnyi információt képesek a memóriába tölteni és azt ott tárolni, onnan pedig előre meghatározott időkben és címekre automatikusan továbbítani. A fax esetében is előfordulhat, hogy a hívott szám foglaltat jelez, ilyenkor automatikusan újrahívja a számot, amíg nem sikerül az információt átvinni. A faxoknál mind az adott mind a kapott dokumentumokról a memória méretétől függően nyomtatott jegyzőkönyv készül, amelyben benne van a hívott és a hívó fél adata, a kapcsolat dátuma és időpontja valamint időtartama. Lehetőség van arra is, hogy az állomás azonosítója és egyéb adatok is rákerüljenek minden egyes továbbított lapra. A készülék paramétereit (dátum, idő, készülék azonosító, stb.) a készülékhez kapott felhasználói kézikönyv segítségével állíthatjuk be. A telefonhoz hasonlóan a faxok is rendelkeznek faxregiszterrel, azaz a gyakran hívott számokat képesek tárolni. A hő nyomtatási elvet használó készülékeknél praktikus tanács, hogy a nyomtatott lapot lefűzés előtt fénymásoljuk le, mert a hőpapíron néhány hét múlva láthatatlan lesz a szöveg. A hagyományos faxkészülékek nem alkalmasak arra, hogy a beérkező küldeményeket elektronikusan továbbítsa a számítógépes rendszerbe. Ez indokolja a hálózathoz illeszthető a faxok vételére és továbbítására alkalmas faxmodemet. Ezekkel az a probléma, hogy ha cégnél alkalmazzák őket, akkor nem tudja közvetlenül a címzettnek továbbítani a faxot. A problémát úgy oldják meg, hogy az összes fax egy személyhez kerül, aki a fejléc információ alapján továbbítja a címzetthez a faxot. A hozzáférés kibővítésére használható az Internet, ennek segítségével nem csak a munkahelyen belül bármely gépről, hanem bárhol a világon elérhetők lesznek a faxüzenetek. A webszerveren a faxok felhasználónként elkülönítve tárolódnak, így csak saját felhasználói névvel és jelszóval tudunk hozzáférni. Ebben az esetben csak Internetes böngésző programmal kell rendelkeznünk a belépéshez és a megtekintéshez. Hálózatos rendszerben hálózati faxmodem segítségével bárki, aki jogosult a rendszerbe belépni (felhasználói név és jelszó) tud küldeni faxot, ilyenkor a saját ?accountján

51

PHARE HU0008-02-01-0007


magyarosítani?? kerül nyilvántartásra a költség és bizonyos időközönként (pl. havonta) történik az elszámolás. 2.7

Többfunkciós készülékek használata (nyomtató, fax, szkenner)

A többfunkciós készülékekbe több lehetőség is beépítésre kerül (pl. nyomtató, másoló, fax, szkenner), persze nem biztos, hogy mindegyik funkció megtalálható minden többfunkciós készülékben. Nézzük meg mi lehet az előnye egy ilyen készülék használatának. Nyilvánvalóan az, hogy egy készülékben több funkció is megtalálható, ráadásul töredék árért, mintha ezeket különkülön vásároltuk volna meg. Hátrányként azt említhetjük meg, hogy az egyes eszközök paraméterei korántsem olyan professzionálisak, mintha azokat külön-külön vásároltuk volna meg. A másik fontos szempont, hogy ha valamelyik elromlik, akkor javítás miatt szakszervizbe kell vinni és a javítás időtartama alatt egyik funkciót sem tudjuk használni. Az ismertetés során nem kívánunk kitérni az egyes funkciók részleteire, mivel azok már ismertetésre kerültek a nyomtatók, faxok, fénymásolók és szkennerek esetén. A többfunkciós készülékek közül itt a HP 3300-as készüléken keresztül mutatunk be néhány funkciót.

25. ábra A HP 3300-as készülék borítékot és címkét, sőt speciális fóliát is tud nyomtatni.

52

PHARE HU0008-02-01-0007


26. ábra

27. ábra A következő ábrán a kétoldalas nyomtatási lehetőséget mutatjuk be.

28. ábra Lehetőségünk van ezzel a nyomtatóval egy oldalra kicsinyítve akár 9 oldalt is kinyomtatni.

53

PHARE HU0008-02-01-0007

Információtechnológiai eszközök alkalmazása 29. ábra

A fénymásolási, szkennelési valamint faxolási lehetőségek megegyeznek az adott fejezetben ismertetettekkel, így ezt itt külön nem ismertetjük. Ezt a részt lehetne egy kicsit bővebben kifejteni. 2.8 2.8.1

Mobil telefon (bluetooth, infravörös kapcsolat) Bluetooth

A Bluetooth egy olyan rendszer, amely vezeték nélküli kapcsolatot biztosít a maximum 10 illetve 100 méter távolságon belül elhelyezkedő elektronikus készülékek között. A készülékek csatlakoztatása Bluetooth kapcsolattal költségmentes. A Bluetooth kapcsolat segítségével elküldhetjük a névjegyeinket és naptárjegyzeteinket. Használhatjuk a telefont fax- és adatmodemként, és vezeték nélkül kapcsolódhatunk Bluetooth-kompatibilis audioeszközökhöz.

2.8.2

GPRS (Általános Csomagkapcsolt Rádiószolgáltatás)

A GPRS technológia lehetővé teszi, hogy a mobiltelefonokat adatok küldésére és fogadására használjuk a mobilhálózaton. A GPRS olyan adatátviteli technológia, amely az adathálózatokhoz (Internet) lehetővé teszi a vezeték nélküli hozzáférést. A GPRS-t használó alkalmazások a WAP, az SMS üzenetek, illetve a GPRS telefonos kapcsolat (Internet illetve E-mail eléréséhez).

54

PHARE HU0008-02-01-0007


30. ábra A mobil szolgáltatók nem hívják fel az ügyfelek figyelmét arra, hogy a GPRS Internet kapcsolat csak akkor sikerül, ha a mobilkészülékünkben létrehoztuk az ehhez szükséges elérési pontot (APN - Access Point Name). Ezt pl a Vodafone a ConnectMe szoftverrel oldja meg. A következő lépésben létre kell hozni egy új hálózati kapcsolatot, kézi beállításokkal, amelyhez mobil szolgáltatótól függetlenül a hívószámnak *99# -et kell beállítani (30. ábra). Ezt megelőzően persze telepítenünk kell a mobilkészülékünk GPRS modemjének meghajtó programját. Ha sikeresen megtettük a fent leírtakat már rendelkezünk is Internet kapcsolattal. A gyakorlatban átlagosan 30 kbit/s sebességű hozzáférésünk lesz az Internethez.

2.8.3

HSCSD (Nagysebességű Áramkörkapcsolt Adatátvitel)

A HSCSD-vel rendelkező telefon lehetővé teszi, hogy igénybe vegyük a GSM nagysebességű adatátviteli szolgáltatásait. A nagysebességű funkciót akkor használhatjuk, ha a telefon Infravörös csatlakozással, kábellel vagy Bluetooth kapcsolattal egy kompatibilis számítógépre csatlakozik.

Emellett

a

nagysebességű

adatátviteli

szoftvert

támogató

modem

meghajtóprogramot feltelepítettük a számítógépre és aktiváltuk.

2.8.4

WAP (Vezeték nélküli alkalmazás protokoll)

Különböző WAP szolgáltatásokhoz férhetünk hozzá, mint például a bankinformációk, hírszolgáltatások, időjárás jelentés, repülőgépjáratok indulási és érkezési időpontjai. Ezeket a

55

PHARE HU0008-02-01-0007


szolgáltatásokat kifejezetten mobil telefon használók számára tervezték és WAP szolgáltatók nyújtják. Az egyre növekvő sebességnek és a bővülő tartalomnak köszönhetően érdemes a WAPszolgáltatást kipróbálni. Ehhez meg kell rendelni a GPRS WAP szolgáltatást, majd a telefonon létre kell hozni egy ún. APN-t, amely a csatlakozásra vonatkozó beállításokat tartalmazza. Ezeket összefoglaltuk röviden egy táblázatba, a Magyarországon legelterjedtebb három mobil szolgáltató esetén. Pannon GSM

Vodafone

Westel

wap

wap.vodafone.net

wap

Felhasználónév ---

Vodawap

wap

Jelszó

---

Vodawap

wap

IP-cím

193.225.154.022

010.009.008.007

212.051.126.002

Nyitólap

http://wap.pgsm.hu/

http://wap.vodafone.hu

http://www.westel900.net/

APN

index.wml

2.8.5

wap/index.html

JAVA alkalmazások

Egyre több telefon támogatja a JAVA technológiát és tartalmaz olyan JAVA-alkalmazásokat, amelyeket kifejezetten a mobil telefonokhoz terveztek. Ilyen például a NOKIA telefonokhoz adott NOKIA alkalmazástelepítő program (PC Suite), melynek segítségével számítógépről vagy a WAP böngészővel további alkalmazásokat másolhatunk a telefonra, természetesen bizonyos méret korlát alatt (ez általában NOKIA készülékeknél 30 KB). Az adatok mozgatása természetesen a telefonról a számítógép irányába is működik. A következőkben néhány ábrán mutatjuk be a program installálásának lépéseit. A már jól ismert installációs varázsló program végig vezet bennünket a folyamaton.

56

PHARE HU0008-02-01-0007


31. ábra

32. ábra A következő képernyőn kiválaszthatjuk a telepíteni kívánt program komponenseket. Alapértelmezés szerint valamennyi komponens ki van választva, ha ez megfelelő számunkra, elég csak a ”Next” gombra kattintani. Ha van olyan komponens, amit nem szeretnénk telepíteni, az elöl távolítsuk el a kiválasztó négyzetből a pipa jelet.

57

PHARE HU0008-02-01-0007


33. ábra A következő képernyőn kiválaszthatjuk, hogy milyen nyelven történjen a kezelő szoftver telepítése, alapértelmezés magyar. Itt is a nyelvek előtt lévő kiválasztó négyzetek segítségével tudunk változtatni az alapbeállításon. Akár több nyelven is telepíthetjük a szoftvert, ilyenkor az operációs rendszer nyelvi beállítása alapján választja ki az alapértelmezett nyelvet.

34. ábra A következő lépésben arról kell döntenünk, milyen módon csatlakozik a telefon a számítógéphez (soros port, infravörös, bluetooth), az első esetben válasszuk a ”Cable connection” lehetőséget a kiválasztó négyzetbe tett pipával.

58

PHARE HU0008-02-01-0007


35. ábra Egy visszaigazoló képernyőt kapunk a következő lépésben, arról hogy melyik mappába és milyen komponenseket másol az installáló program.

36. ábra A ”Next” gombra kattintva installálásra kerülnek a kiválasztott komponensek, majd újra kell indítani a számítógépünket. Az újraindítás után mobiltelefonunkat helyezzük például a számítógép infravörös portja elé, úgy hogy semmi ne akadályozza a kapcsolat létrehozását. (az előbb kábeles kapcsolattal telepítettük a telefont??? A megjelenő ”Nokia Connection Manager” ablakban kattintsunk az infravörös ikonra (középső), a kapcsolat automatikusan létrejön és a Telefon mezőben

59

PHARE HU0008-02-01-0007


megjelenik a telefon neve és típusa. Hasonlóan kell eljárni kábeles és Bluetooth esetben is csak akkor másik ikont kell választani.

37. ábra A következő lépésben a telepített NOKIA PC Suite szoftvert megkeressük a ”Start” menüben és válasszuk a Nokia Phone Editor komponenst, innen a többi komponens direktben elérhető a baloldalon található ikonok segítségével.

38. ábra

60

PHARE HU0008-02-01-0007 2.9


Fénymásoló beállítási lehetőségek

A munkánk során gyakran adódik olyan feladat, hogy egy vagy több lapból nagyobb számú másolatot kell készíteni. Ha ez a dokumentum fájlban a számítógépen megtalálható gyakran esünk abba a csapdába, hogy nyomtassunk belőle annyi példányt, amennyire szükségünk van. A nyomtatóval előállított többletpéldányok mindig többe kerülnek fajlagosan, mintha azt fénymásolóval sokszorosítottuk volna. Abban az esetben, ha nincs meg az anyagunk elektronikus formátumban, akkor persze ez a lehetőség fel sem vetődik, csak a fénymásolás marad. Nézzük milyen beállítási lehetőségeink vannak a fénymásoló használatánál. Már itt megjegyezzük, hogy ezek a lehetőségek fénymásoló típusonként meglehetősen különböznek. Először behelyezzük a lapot a fénymásoló üveglapjára, úgy hogy a lapméret (ez leggyakrabban A4-es) és tájolása megegyezzen az üveglapra rajzolttal. A következő lépés, hogy megnézzük a papíradagoló tálca a helyén van-e és van-e benne (elég) papír. Előfordulhat bizonyos fénymásolóknál, hogy többféle lapadagoló tálcából is tud papírt betölteni (pl. A3-as és A4-es), ilyenkor csak az adott méretűt kell ellenőrizni. A modernebb fénymásolók már automatikusan felismerik a betett lapméretét és jelzik a képernyőjükön azt (pl A4-es álló vagy A4-es fekvő lap). A következő kérdés, hogy hány példányban kívánjuk a másolást végrehajtani, ha a beállított példányszám másolása előtt elfogy a lap az adagolóból, akkor megáll és vár az újratöltésig, majd folytatja a másolást. Lehetőség van arra is, hogy a betett lapot kicsinyítsük vagy nagyítsuk, ezt százalékosan tudjuk megadni, a 100% alatti a kicsinyítés a 100% fölötti pedig a nagyítás. Ha nem változtatunk az alapbeállításon, akkor ugyanakkora méretben történik a másolás. Másolás két külön lapról egy lap két oldalára: Ilyen esetben a két másolandó lapot be kell tenni egymás mellé a fénymásolóba és ki kell választani a 2 → 1 ikont a kezelőfelületén, majd a másolás megkezdése gombot (általában zöld színű) nyomjuk meg. Figyeljünk rá, hogy a kijövő lapot ne kapjuk ki a fénymásolóból, mert a hátuljára másoláshoz, még egyszer visszahúzza a lapot. Másolás egy lap két oldaláról két külön lapra: Ennek a funkciónak a használatához egy speciális feltét szükséges, ahova a másolni kívánt lapot helyezzük. A fénymásoló a lapot először behúzza majd visszaengedi és újra behúzza, az első lépésben a lap egyik oldalát másolja az egyik lapra, majd a második lépésben a lap hátulját másolja a másik lapra.

61

PHARE HU0008-02-01-0007


Másolás két külön lapról egy lap egy oldalára 50%-os kicsinyítéssel: A modernebb fénymásolók már rendelkeznek ezzel a lehetőséggel, alkalmazása akkor praktikus, ha takarékoskodni szeretnénk a papírral. Mindig vigyázzunk, hogy a kicsinyítés ne menjen az olvashatóság rovására. A szöveges rész nem a beállításról hanem a használatról szól. 2.10 USB memóriák használati lehetőségei, előnyei, CD és DVD írás, újraírás

2.10.1 USB memóriák Az USB memóriák használata az utóbbi egy évben kezdett elterjedni, kezdetben 32 MB-os, 64MB-os, jelenleg már a 128MB-os és 256MB-os méretben is kaphatók. Elterjedésüket a viszonylag olcsó ár, a kis méret, az egyszerű hordozhatóság és a rendkívül egyszerű használat indokolja. Használatának egyetlen feltétele, hogy legyen USB csatlakozó gépen. A rácsatlakozás után (nem szükséges kikapcsolni hozzá a gépet), az operációs rendszer észleli az új hardver eszközt és hozzárendeli a következő szabad meghajtó betűjelet. Ezután a ”Sajátgép” ikonon keresztül vagy az Intézőből érhetjük el az USB memórián lévő anyagot, úgy mintha az egy winchesteren helyezkedne el. Gyakran használják az USB memóriát gépekről dokumentumok mentésére, hiszen nem igényel külön adathordozót és legfőképpen nem kell hardveresen belenyúlni a gépbe.

2.10.2 CD és DVD írás, újraírás Az egyszerűség és a hasonló elvek miatt együtt ismertetjük a kétféle adathordozóra írás illetve újraírás lehetőségét. Többféle program ismert CD írásra és újraírásra, ezek közül a legismertebbek a CD-hez adott Easy CD nevű program illetve a kereskedelmi forgalomban beszerezhető NERO Burning ROM nevű program, amelynek magyar nyelvű változata is létezik. A CD-íráshoz CD-R (read) jelű nyers CD-t kell beszerezni a boltban. A következőkben a Nero Burning ROM program használatának bemutatása következik. A CD írás során azt kell elsőként eldönteni, hogy adat CD-t vagy DVD-t kívánunk-e készíteni.

62

PHARE HU0008-02-01-0007


39. ábra Itt kiválaszthatjuk, hogy új CD-t akarunk-e írni, vagy egy már meglévőt másolni.

40. ábra A következő kérdés, amit meg kell válaszolnunk, hogy adat CD-t vagy hang CD-t, esetleg valamilyen más formátumot szeretnénk választani.

41. ábra 63

PHARE HU0008-02-01-0007


A következő képernyőn azt kell kiválasztanunk, hogy teljesen új CD-t írunk, vagy egy már meglévő, de még le nem zárt CD-t szeretnénk tovább írni. Ilyenkor először beolvassa a már CD-n lévő információt.

42. ábra Adat CD készítése esetén egy Intéző-szerű felületről kell kiválasztani azokat a mappákat és fájlokat, amelyeket CD-re szeretnénk írni. Ezt egyszerű DRAG and DROP technikával húzhatjuk át a CD-re. Alul egy számskálán mutatja, hogy hány százalékát használtuk fel a CD-nek.

43. ábra

64

PHARE HU0008-02-01-0007


44. ábra Ezután ki kell választani, hogy milyen sebességgel kívánjuk a CD-írást elvégezni (nyugodtan válasszuk ki a CD író lehetséges maximális sebességét), itt lehet azt is beállítani, hogy hány példányban készüljön el a felírt anyag (annyi CD-t készítsünk elő). Amit még kell adnunk, hogy a CD-írás után zárja-e le a CD-t vagy sem. Lezárás esetén már többet nem tudunk ugyanarra a CD-re írni, ez akkor lehet indokolt, ha a CD-nek legalább a 90%-át teleírtuk. Ha nem zárjuk le, akkor később még írhatunk ugyanarra a CD-re. Természetesen a korábban felírt terület már nem tekinthető hasznos területnek, illetve az ott lévő anyaghoz később nem tudunk hozzáférni. ?ez így nem igaz.

45. ábra

65

PHARE HU0008-02-01-0007


Végül az ”Burn” gomb megnyomásával indíthatjuk az írást. Audio CD készítése esetén a hanganyagokat az adat CD készítéséhez hasonló módon készítjük elő, gyakorlatilag az egyetlen különbség, hogy az audio CD-t praktikus 1x-es sebességgel írni, ha azt normál CD-lejátszóban is megszeretnénk hallgatni. A CD-újraíráshoz CD-RW (read, write) jelű nyers CD-t kell beszerezni a boltban. A CD írásnál leírtak az újraírásnál is ugyanúgy érvényesek, a különbség alapvetően az, hogy többször lehet írni ugyanarra a CD-re (gyakorlatilag a ”CD winchesterként funkcionál”), anélkül hogy a CD-n használhatatlan területek keletkeznének. A DVD írás és újraírás elve teljesen hasonló a CD-nél leírtakhoz, csak a felírt adatmennyiség lényegesen nagyobb. 2.11 Különböző eszközök közötti kommunikáció Ebben a részben azokról az eszközökről szólunk röviden, amelyek vezeték nélkül (többnyire infravörös vagy Bluetooth kapcsolattal) kapcsolódnak a számítógéphez (pl. vezeték nélküli billentyűzet, egér, bizonyos nyomtatók, mobiltelefon). A mobil telefonokkal külön fejezetben foglalkoztunk, így a szükséges információ ott megtalálhatók. A vezeték nélküli billentyűzet és egér és nyomtatók alapvetően kétféleképpen tudnak kapcsolódni a számítógépünkhöz infravörös porton vagy Bluetooth-szal. Az első esetben az eszközök elhelyezésénél óvatosan kell eljárnunk, hiszen valamennyi eszköznek, amely használja az infravörös portot láthatónak kell lenni a port számára és távolság sem haladhatja meg az 1 métert (az infravörös sugárzás elnyelődik a levegőben nagyobb távolságok esetén). Billentyűzet és egér kombináció esetén szokás egy külön eszközt betenni az egér, billentyű és számítógép közé, mert csak így biztosított a ”láthatóság”. A másik eset sokkal egyszerűbben használható, mivel a Bluetooth esetén az eszközöknél csak arra kell vigyázni, hogy 10 méteren belül legyenek, nem feltétel a láthatóság. Az eszközök rádióhullámok segítségével kommunikálnak egymással.

66

PHARE HU0008-02-01-0007

3


Források

Adamcsik János: Irodaautomatizálás, Indok Bt. Budapest 1999. Markó Imre: PC-k konfigurálása és installálása kiegészítés, LSI Oktatóközpont Budapest 1999. Fenyős Zoltán-Fenyősné Kircsi Amália: Számítástechnika V. Pedellus Tankönyvkiadó 2001. www.brody-ajka.sulinet.hu Gfk, Microsoft Press Számítógép Szótár, Szak Kiadó, 1999. Barry Brown – Nicola Green – Richard Harper (szerk.), Wireless World: Social and Interactional Aspects of the Mobile Age, London: Springer, 2002. Miklóssy Dezső Prezentációs oktatási segédanyag kidolgozása a PC perifériák és működésük bemutatására Chip magazin, 2003. február www.prohardver.hu www.hungarnet.hu www.prog.hu szerző: Magician 2000. www.photonet.hu www.gdf-ri.hu www.studio2001.hu (Dr. Tóth András 1999.)

67

Információtechnológiai eszközök alkalmazása

Recommend Documents