Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Épületgépész – fémes munkaközösség
Belső használatú jegyzet
6. Komplex oktatás tartására kap megbízást munkahelyi vezetőjétől. Az oktatás során ismertesse a munka-, tűz- és környezetvédelem legfontosabb jogszabályait, a törvények alapelveit, valamint a belső szabályozás szükségességét! Térjen ki az elsősegélynyújtás feltételeinek szabályozására is! Információtartalom vázlata -
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. és végrehajtási rendeletei
-
Az 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat
-
Az 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól
-Az elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek belső szabályozása 1, 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Ennek érdekében az Országgyűlés - az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva - a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet: ÁLTALÁ2OS RE2DELKEZÉSEK Célja:a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában. A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. Alapelvek - Az állam meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja. - A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. - A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait. -A vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi. 2009.
Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Épületgépész – fémes munkaközösség
Belső használatú jegyzet
II. Fejezet: AZ ÁLLAM MU2KAVÉDELMI FELADATAI ÉS A VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS SZERVEK Az állam feladatai: A munkavédelem irányításával, az ágazati és hatósági tevékenység ellátásával - szervei útján - a munkavédelem megszervezése, országos program kialakítása. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, továbbá az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása. A munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése. A nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása. A végrehajtásáért felelős szervek: OMMF, ÁNTSZ, MBH
III. Fejezet: AZ EGÉSZSÉGET 2EM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTO2SÁGOS MU2KAVÉGZÉS KÖVETELMÉ2YEI Általános követelmények: Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, üzemeltetése… a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott követelmények megtartásával történhet. Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány). IV. Fejezet: A MU2KÁLTATÓK ÉS A MU2KAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI AZ EGÉSZSÉGET 2EM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTO2SÁGOS MU2KAVÉGZÉS KÖVETELMÉ2YEI2EK MEGVALÓSÍTÁSÁBA2 A munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: - a veszélyek elkerülése; -a nem elkerülhető veszélyek értékelése; -a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; -megelőzési stratégia kialakítása -a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; -a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. -munkabiztonsági szaktevékenység, a munka-egészségügyi szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani - rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; -a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére; -biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, karbantartását (javítását), pótlását;
A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló 2009.
Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Épületgépész – fémes munkaközösség
Belső használatú jegyzet
a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor munkavédelmi oktatásban részesüljön
A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; f) a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni; g) a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától: a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását; b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását; c) a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. V. Fejezet: A MU2KABALESETEK ÉS A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELE2TÉSE, KIVIZSGÁLÁSA ÉS 2YILVÁ2TARTÁSA -A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A munkáltató a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült (megbetegedett) következő személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele, születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakcím. -A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A 2009.
Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Épületgépész – fémes munkaközösség
Belső használatú jegyzet
munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni. -A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak(OMMF) azonnal bejelenteni. -Foglalkozási megbetegedés esetén az ÁNTSZ felé kell bejelentést tenni (az üzemorvos teszi meg)
VI. Fejezet: A MU2KAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában. munkavédelmi képviselő jogosult megvizsgálni: -munkahely, munkaeszközök, egyéni védőeszközök biztonságos állapota -balesetek megelőzésére tett intézkedések -munkaválalók munkavédelmi felkészítéséről
VII. Fejezet: A MU2KAVÉDELEM HATÓSÁGI FELÜGYELETE 1, Központi szervezetek: Országgyűlés, Kormány, Munkavédelmi bizottság, Minisztériumok, Központi Államigazgatási Szervek 2, Gazdasági szervezetek Gazdasági szervezet vezetője, munkavédelmi képviselő(k)
2, 1996. évi XXXI. törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzése, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtás, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogainak, kötelezettségeinek, valamint a védekezés szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek szabályozására alkotta a törvényt. 3,1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását.
2009.
Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Épületgépész – fémes munkaközösség
Belső használatú jegyzet
ÁLTALÁ2OS RE2DELKEZÉSEK
-A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása. -A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegíti a) a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását; b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását; c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást; d) az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját; e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést; f) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában; g) a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolását; h) a környezetvédelem intézményrendszerének kialakítását, illetve fejlesztését; i) a környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítását, illetve fejlesztését. 4, Munkavégzés során mindenkit érhet baleset, még a szabályok magas fokú betartása mellett is. A legtöbb balesetbıl származó sérülés nem súlyos, és egyszerően ellátható, de fel kell készülni komolyabb balesetek bekövetkezésének lehetıségére is. Szükség esetén mindenki köteles elsısegélyt nyújtani ezért meg kell szerezni az ehhez szükséges ismereteteket, valamint biztosítani kell az ellátáshoz szükséges feltételeket. A szakszerőtlen beavatkozás ugyanakkor súlyos károkat okozhat. Munkahelyen, mőhelyben az esısegély doboz elhelyezése kötelezı. Általános szabályok: İrizzük meg nyugalmunkat Segélykérés, ha kell Tudjuk meg mi, s hogyan történt Gyors cselekedet, további veszélyek elhárítása Lehetıleg használjuk a mentıládát Bánjunk emberségesen a sérülttel Az elsısegélynyújtást követıen juttassuk el a sérültet orvoshoz
2009.