Információtartalom vázlata

Toldi Ildikó 2010 1854-06/15. Mutassa be a dolgozatában szereplő idős ember szükségleteinek rendszerét, a szükségletek kielégítéséhez kapcsolódó ápolási, gondozási tevékenységeit! Információtartalom vázlata -

Az emberi szükségletek rendszere, a szükségletek változása időskorban

-

Az időskorúak szükséglet-kielégítését nehezítő külső körülmények

-

Az időskorúak szükséglet-kielégítését befolyásoló élettani változások, betegségek

-

A szükségletek kielégítését befolyásoló erőforrások jellemzői időskorban

-

A szükségletek felmérésének módszerei

-

A fizikai szükségletek kielégítésének fontossága időskorban

-

A biztonság szerepe az idős emberek életében

-

A kapcsolatok jelentősége, változásai időskorban

-

A fizikai és szellemi aktivitás szerepe időskorban

-

Az önellátás és autonómia sajátosságai időskorban

-

A gondozási, ápolási terv készítésének szempontjai

-

Az idős beteg ápolásának sajátosságai

-

Az Ön által végzett feladatok bemutatása

-

Az alkalmazott módszerek bemutatása

-

Elvégzett feladatainak értékelése

Típus

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmények szerint

B

Az időskor élettani jellemzői

B

Az idősek szociális helyzete, életszínvonala, erőforrásai

Az információtartalom vázlata alapján Az időskorúak szükséglet-kielégítését befolyásoló élettani változások, betegségek A szükségletek kielégítését befolyásoló erőforrások jellemzői időskorban

Max .

Elér t

5 5

1

Toldi Ildikó 2010 C

B

C

B

Gondozási, ápolási szükségletek felmérésének módszerei

Az idős ember szükségletkielégítési lehetőségei, formái

A gondozási, ápolási tervek készítése Az időskorúak gondozásának sajátosságai

A szükségletek felmérésének módszerei Az emberi szükségletek rendszere, a szükségletek változása időskorban Az időskorúak szükséglet-kielégítését nehezítő külső körülmények A fizikai szükségletek kielégítésének fontossága időskorban A biztonság szerepe az idős emberek életében A kapcsolatok jelentősége, változásai időskorban A fizikai és szellemi aktivitás szerepe időskorban Az önellátás és autonómia sajátosságai időskorban A gondozási, ápolási terv készítésének szempontjai Az idős beteg ápolásának sajátosságai Az Ön által végzett feladatok bemutatása Az alkalmazott módszerek bemutatása Elvégzett feladatainak értékelése

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 10 5 5

Az emberi szükségletek rendszere, a szükségletek változása időskorban Maslow piramis

Az öregkori változások lassan, évek hosszú során alakulnak ki, és közben az egyén igyekszik a változásokhoz idomulni.

2

Toldi Ildikó 2010 Maslow szerint az ápolás gyökerei az alapvető emberi szükségletekben rejlenek, aki a humanisztikus pszichológia megteremtője. Holisztikus nézőpontjában, középpontjában az ember élményei, tapasztalatai állnak. Elméletének alapja a betegcentrikus megfigyelés-mód. Az emberi szükségletek egymásra épülve hierarchikusan helyezkednek el. A legelemibb szükséglet a fizikai szükséglet, ha ez nincs biztosítva átmenetileg nincs szükség magasabb rendű szükségletre. A szükségletek hierarchiája: 1.) Fiziológiai szükséglet (oxigén, pihenés, légzés, folyadék, élelem, alvás, hőmérsékelet,éltető erő, védelem) 2.) Biztonsági szükséglet (védettség, szervezettség, állandóság, belső biztonság, fizikai és pszichikai ártalmaktól való mentesség, otthon, család, munkahely, anyagi biztonság) 3.) Társadalmi szükséglet (valakihez való tartozás, szeretet, megértés, mások által elfogadás,tisztelet, érzelmi stabilitás) 4.) Önbecsülés szükséglet (pozitív önértékelés, önbizalom, büszkeség, tisztelet, fontosság érzése) 5.) Önmegvalósítás szükséglet (alkotási vágy, személyes fejlődés) Az egyik szinten lévő szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni, mielőtt a felette lévő szint szükségletei a cselekvés jelentős meghatározóivá válnak. A Maslowi ember: nyitott, toleráns, egészséges, tud szeretni, képes dolgozni, kreatív, képes a csúcsélményre (változó intenzitással és különböző formában jelenik meg a boldogság és kielégültség érzése). Ennek feltétele: ne legyen beteg, tudatosan törekedjen céljai megvalósítására, akarata és döntése ne álljon ellentétben a társadalmi elvárásoknak, szabad csak a külső feltételeket elfogadó ember lehet, ismerjük fel hol a határ, meddig mehetünk céljaink eléréséhez. Az alapvető emberi szükségletek az öregedési folyamat során sem változnak meg, - de a különböző igényekre vonatkozó prioritások, a szükségletek fontossága változhatnak. A felnőtt és érett években például az ember elsődlegesen a sikerrel, az eredményekkel törődik, - az öregkorban elsődlegessé válhat az életben maradás, elegendő táplálék és megfelelő lakáskörülmények biztosítása. Hasonlóan megváltoznak öregkorban az igények kielégítésének módszerei is. Testi szükségletek: Alapvető élettani igények, és a biztonság kielégítésével kell elsősorban törődniük. A testi szükségletek közé tartoznak a különböző szervek működésének biztosítása, a szükséges oxigén mennyiségnek és tápláléknak a bevitele, és a szexuális késztetések kielégítése. A biztonságra való igény a megfelelő lakáskörülmények megteremtését ill. a balesetektől, sérülésektől való védelem megteremtését is szükségessé teszi. Táplálkozás: az aktivitás csökkenésével csökken az idős ember kalóriaigénye is kisebb lesz. Megnő azonban a magas tápértékű élelmiszerek iránti igény. Megfelelő mennyiségű fehérje, vitaminok, ásványi anyagok, le nem bontódó rostra és folyadékra van leginkább szükség.. Idős korban a nem megfelelő táplálkozás oka, nem a csökkenő étvágy, hanem a beszerzési nehézségek, a kisebb jövedelem, a szállítási nehézségek, és az hogy az egyedülálló ember nem szívesen főz egymagának. A táplálkozása főként készételek, konzervek, gyárilag előkészített gabonafélék, gyors rizs, kész tészták kenyér stb, de ezek nem tartalmazzák a számukra szükséges tápanyagokat, melyek az egészségükhöz szükségesek. A friss hús, főzelékfélék, tojás, tej, és gyümölcsök számukra nehezen beszerezhetők. Segítséget jelenthet a szociális gondozó ezen tevékenység elvégzésében. Idős otthonokból bevásárló utakat lehet szervezni nagyobb áruházakba pl. a foglalkoztatás keretében. 3

Toldi Ildikó 2010 Biztonság: A biztonságos környezetnek az idősek számára nagyon nagy jelentősége van. A testi biztonság megteremtése szükségessé teheti az élet vagy a lakáskörülmények megváltoztatását, ezek pedig nyugtalanító változást eredményezhetnek öregkorban. A biológiai változások balesetekre hajlamosabbá teszik az idős embert, a csontrendszer és izomrendszer változásai, a rosszabbodó egyensúlyozási készség miatt gyakoribbak az elesés miatti sérülések. Hallás és látásromlás a balesetek valószínűségét növeli. Rokonokhoz, vagy öregek otthonába való költözés kielégítheti a testi biztonsággal kapcsolatos alapvető szükségleteit, de az új helyzet súlyos lelki megterhelést okozhat, mert az önállóság, és önbecsülés elvesztését eredményezi. A szexualitás: az ember alapvető érzelmi igénye, hogy szoros testi kapcsolatot alakítson ki egy másik emberi lénnyel. Megnyugtató érzés, hogy hozzáérhetünk valakihez, ha megsimogathatunk valakit, így kielégülnek a szexuális igények is, különösen idősebb, kórházban, vagy tartósan intézeti gondozásban lévő emberek esetében. Szexuális kielégítésének egyéb módjai lehetnek a tánc, társasjátékokban való részvétel, vagy összejövetelek látogatása. Fontosak a csoportos tevékenységek pl. az idősek otthonában. Pszichoszociális igények: ha másokkal megfelelő kapcsolatot alakítunk ki, saját szeretetre és önmegbecsülésre irányuló, alapvetően fontos igényeink is kielégíthetőkké válnak. Az idősebbeknek feltétlenül szükségük van ilyen jellegű igényeik kielégítésére, különben depressziósakká, visszahúzódóvá válnak, pszichés állapotromlás következhet be. Hosszú ideje intézetben élő idősnél kialakulhat a feleslegesség, a „rám senkinek sincs szüksége” érzése. A tudat, hogy szeretnek bennünket, és hogy szükség van ránk, megakadályozza az elidegenedés érzésének kialakulását. A tevékenységek, melyeket hasznos célok megvalósítása érdekében végzünk, növelik önbecsülésüket, szellemi fejlődésre való lehetőség nyugalmat elégedettséget, jó érzést okoz. Szeretet és a valakihez tartozás érzése mindenkinek az életében vannak mások, akik számunkra nagyon fontosak, akiktől szeretetet, támogatást kap, és akik segítenek abban, hogy érezzük saját jelentőségüket. Ilyenek a barátok, rokonok, családtagok. Ha azonban ők elvesztek, az eü dolgozók és betegtársak válnak fontos személyiséggé. A nővéreknek tudatában kell lenniük e szerepük jelentőségével, mert ezzel az alapvető érzelmi igények kielégítését nyújtják. Önértékelés: Az életcél megléte meghatározó az önértékelés szempontjából. Idős emberek gyakran érzik azt, hogy már semmi dolguk nincs, az élet értelmetlen számukra. Megfelelő célú lehetőségek, szabadidős tevékenységek adásával megakadályozhatjuk a feleslegesség érzés kialakulását. A több cél közötti választás lehetősége fokozza az önállóság érzését, a pozitív önértékelést. Fiziológiai változások: Bőr védőrendszere: - subcutan szövet és a rugalmas rostok tömege csökken, ezáltal a bőr vékonyabb és rugalmatlanabb lesz - faggyúmirigyek kisebbek lesznek, a kiválasztásuk csökken, a nedvességképzés lelassul, viszketést okozva: bőrkárosodás kockázata magas - csökkenő mértékű izzadás miatt a test hőmérséklet-szabályozása károsodik: hatástalan hőszabályozás - a hajszálerekben a véráramlás csökken: sebgyógyulás lelassul, fertőzés magas kockázata

4

Toldi Ildikó 2010 -

vérellátás csökken különös tekintettel az alsó végtagokra: megváltozott szöveti perfúzió magas kockázata - erek törékenyekké válnak - a bőr megváltozott nyomás- és hőérzékenysége: decubitusok és hő okozta sérülések magas kockázata - csökken a melanintermelés, amely következménye a szürkésfehér haj - haj elvékonyodik, szemérem- és hónaljszőrzet nőknél csökken, de az arcon szőrnövekedés tapasztalható Az önbecsülés lehetséges csökkenése a fizikai megjelenés változása miatt. Váz- és izomrendszer: - az izomzat tömege és rugalmassága csökken, ezáltal csökken az erő- és a tűrőképesség, a reakcióidő hosszabbá válik, és koordinációs zavarok keletkezhetnek - a csontok ásványianyag-tartalma csökken, ez a csontváz instabilitásához és a csigolyaközi porckorong zsugorodásához vezet, a gerinc rugalmassága csökken, és meghajlása is bekövetkezhet - ízületeken degeneratív elváltozások alakulnak ki, amely fájdalom, merevség kialakulásához és mozgássor elveszítéséhez vezet /fizikai mobilitás károsodása, sérülés magas kockázata, trauma magas kockázata/ - fizikai gyakorlatok hiánya miatt kialakult székrekedés - funkcionális incontinencia, oka: beteg nem képes eljutni időben a fürdőszobába Az inakivitásból eredő problémák magas kockázata. Cardiovascularis rendszer: - csökken a szívteljesítmény, és a megterhelés utáni helyreállás ideje hosszabb - a szívnek sokkal több időre van szüksége a fizikai aktivitás utáni normál szívfrekvencia helyreállításához - szívfrekvencia a kor előrehaladtával lassúbbá válik - a szervekbe áramló vér mennyisége csökken /agy és a szívkoszorúerek nagyobb mennyiségű vért kapnak a több szervnél - csökken az artériák rugalmassága, amely csökkent perifériás ellenállást eredményez, ebből következi, a systolés vérnymás megemelkedése, és a diastolés vérnyomás is enyhe emelkedést mutat - vénák kitágulnak, és a feszíni véredények jobban kiemelkednek

Légzőrendszer: - légzőrendszerhez tartozó izmok merevebbekké válnak, amelynek következtében - a tüdő vitálkapacitása csökken, míg a reziduális kapacitása nő - tüdőhólyagocskák elvékonyodnak, így a gázcsere kevésbé hatékonnyá válik: - fizikai megterhelés hatására szapora légzés alakulhat ki - köhögés mechanizmusa kevésbé hatékony, légúti fertőzés magas kockázata Gastroitestinais rendszer: - fogzománc elvékonyodik 5

Toldi Ildikó 2010 -

periodontalis megbetegedések fokozódnak, kezelés nélkül a fogak kihullásához vezet ízlelőbimbók száma, és ezzel az étvágy is csökken nyáltermelés kevesebb, nehezebbé válik a rágás és a nyelés a gyomorürítés késleltetett, az étel hosszabb ideig marad a gyomorban, ez csökkenti a gyomor kapacitását, és túl hamar okoz telítettséget: szükségesnél kevesebb táplálék fogyasztása a garatreflex kevésbé hatékony, az aspirácó magas kockázata vastagbél perisztaltikus mozgása és idegi érzékelése csökken, ez hozzájárul a székrekedés kialakulásához 70 éves kor utána máj mérete csökken máj enzimtermelése csökken, hatással van a gyógyszer metabolizálásra és a detoxicatiós folyamatra epehólyag ürülése kevésbé hatékony, epe vastagabbá válik, koleszterin szint megnő, epekő előfordulásának gyakoribbá válása

Vizeletrendszer: - csökken a nephronok száma, vesecsatorna kiválasztó és újra felszívó képessége is fokozatos gyengülést mutat. - csökken a glomerularis szűrés - a vérkarbamid nitrogén szintje 70 éves korra 20%-kal emelkedik - csökken a szervezet nátrium-visszatartó képessége - csökken a hólyag kapacitása, vizeletürítés gyakorisága nő - lefekvéskor a vesefunkció nő, a vizeletürítés lefekvés után azonnal szükségessé válhat - a hólyagizmai és a gátizmok gyengülésével az idős emberek képtelenek a hólyag teljes kiürítésére, ez pedig ürítés utáni vizeletmaradványt eredményez, húgyúti fertőzése magas kockázata - prostata megnövekedhet - vizeletcsöpögés gyakorisága Idegrendszer: - agyi keringés és az oxigén hasznosítása csökken: több időre lesz szükség a gyorsaságot koordinációt, egyensúlyérzést és finom kézmozdulatokat igénylő motoros és szenzoros feladatok teljesítéséhez, ha nem áll fenn patológiás eset, akkor elmondható, hogy az intelligencia, a tanulási képesség nem romlik - rövid távú emlékezet valamennyire csökkenhet, de a hosszú távú memória változatlan marad - éjszakai alvás csökken az egyre gyakoribb és hosszabb ébrenléti periódusok miatt - alvászavar Érzékelés változásai: Látás: - a lencse kevésbé hajlékony, besárgul, ez zavart okoz a színlátásban, a zöldek és kékek összemosódnak, meleg színek sokkal jobban elkülönülnek, hályog keletkezésének valószínűsége megnő - pupilla összeszűkül, kevesebb fényt engedve át - csarnokvíz konzisztenciája megváltozik, homályos látást okozva

6

Toldi Ildikó 2010 -

a retina megváltozik, késleltetve érzékeli a fényváltozásokat, gyengébb a fényerősség tűrés szemcsarnok előkamrájában történt változások hatására növekedhet a csarnokvíz nyomása, amely glaucoma (zöld hályog) kialakulásához vezethet

Hallás: - fülkagyló rugalmatlanabb, szőrzet a fülben megvastagodik, sorvadás alakul ki, fülzsír mennyisége megnő - neuronok száma csökken, és a vérellátás gyengébb, csigaszövete leépül, és a hallócsontocskák degenerálódnak - kialakul az időskori halláscsökkenés /presbyacusia , először a magas frekvenciájú hangok érzékelése szűnik meg A sérülés, trauma magas kockázata. Társadalmi elszigeteltség. Az önbecsülés zavara. Ízlelés: - ízlelőbimbók száma csökken, ízlelő érzékenységük gyengül - szükségesnél kevesebb táplálék fogyasztása Orr: -

orrban lévő receptorok megváltozása a szaglóérzék csökkenéséhez vezet

Mozgásérzékelés: - csökkent helyzetérzés, egyensúly- és koordinációs problémát okoz, sérülés és trauma kockázata megnő Immunrendszer: - növekedik az autoantitestek száma, megbetegedések előfordulási arányát - fertőzések magas kockázata

amely

növeli

Endokrin rendszer: - pancreas béta-sejtei késleltetik az inzulintermelést, megemelkedését okozza - a pajzsmirigy változásai csökkentik az alapanyagcsere-értékét

az

autoimmun

vércukorszint

Pszichoszociális változások: - a szeretet lény elvesztése halál, áthelyezés, válás, elidegenedés következtében - kapcsolatok elveszítése a veszteségek miatt - veszteség miatti szerepvesztés - érzékelés károsodása miatt kialakuló szocializációs nehézségek - egészségi állapot, a kapcsolatok és az anyagi helyzet változásaihoz való alkalmazkodás szükséglete: társadalmi elszigeteltség, megváltozott szerepvállalás, megváltozott családi folyamatok, megváltozott szexuális szokások, bánkódás Ezen változások következtében a geriátriai igényszint, hierarchia, a Maslow által használt piramis formában ábrázolva megváltozik:

7

Toldi Ildikó 2010

Testi szükségletek Szeretet Elismerés Biztonság Önmegvalósítás Az öregedés jellemzői:                  

Az izmok súlya és ereje csökken, idegrostok száma az idegtörzsben megfogyatkozik, az agy súlya az átlagos 1400 gr-ról 1060gr-re csökken, a vese kiválasztó egységei felére csökkennek, a nyelven az ízlelő bimbók száma csökken, romlik a látás és a hallás, 75éves korra átlagosan a felére csökken a tüdő vitál kapacitása, a testben áramló vér mennyisége a felére csökken, az idegrostok ingerültvezetésének sebessége 15- 20 %-kal csökken, lelassul: az ingerekre adott válaszok, a reakcióidő megnyúlik. stressz hatásokra bekövetkező változások és eltérések helyreállítása lassúbbá és mindinkább pontatlanabbá válik. a sejtek folyamatosan elhalnak, a szerek, a szövetek működése megváltozik. Bölcsebbé válunk, érzelmeink elmélyülnek, lelki életünk gazdagodik. Önmagunkra találunk. Önzetlenebbé válunk. Élvezhetjük a nagyszülőség örömeit. Kitárul a világ előttünk. Késztetéseink, törekvéseink tisztultabbak, célzottabbak lesznek. Edzettebbek leszünk.

Az időskorúak szükséglet-kielégítését nehezítő külső körülmények Az idősödéssel mindinkább megjelenik az ún. "5 i":  immobilitás,  inkontinencia, 8

Toldi Ildikó 2010  instabilitás,  intellektuális hanyatlás és az  iatrogenia. Mivel több működés homeosztázisának egyensúlya gyakran egyidejűleg változik meg, többféle panasz megjelenésével és egyidejű kifejeződésével kell számolnunk.    



 



    

   

A életkor előrehaladtával csökken az idős emberek cselekvési készsége, valamint a saját személyére és a környezetre irányuló érdeklődés. Az idős ember mind fizikai, mind lelki okból hajlamos arra, hogy elhanyagolja saját magát, valamint környezetét. Megváltozik az idős ember életmódja, felcserélődnek a napszakok, a táplálkozás, tisztálkodás rendszertelenül történik. Az életkor további előrehaladtával az alvás összmennyisége minimálisan csökken, viszont jelentősen megváltozhat az alvás időzítése, 24 órás megoszlása. A változások – nagy egyéni variációkkal – már az élet derekán, a középkorúaknál megjelenhetnek, és az idősödés során kifejezettebbé válhatnak. Az idős ember általában korán ébred – pacsirta típusúvá válik. Este nehezebben alszik el, éjszaka többször felébred: minden negyedik, ötödik idősebb ember alváselégtelenségről, álmatlanságról panaszkodik. Felületesebben alszik éjszaka, gyakran horkol, nappal viszont könnyebben elbóbiskol. Nehezebben alkalmazkodik az alvásritmust megzavaró tényezőkhöz, mint fiatalabb korban, ezért a megszokott időben fekszik és kel, vigyáz az evéssel, kávéval, teával, alkohollal, mert attól tart, hogy különben nem jön álom a szemére. testi fájdalmak közérzet zavarok éjszakai vizelési ingerek a mozgások beszűkülésével járó kényelmetlenségek a különböző testi betegségekben alkalmazott, de az alvásra elvileg nem ható gyógyszerek, amelyek elalvási nehézséget okoznak (pl.: vérnyomáscsökkentő, néhány daganatellenes szer stb.) az idős kor szomorú kísérői - a magány, veszteségek és gyász - a hangulat romlásához, szorongásokhoz vezethetnek, mindez tovább rontja az alvást. Idős korban két táplálkozási szélsőséggel lehet találkozni. Az egyik az étvágytalanság és az abból adódó testi leromlás, fogyás, a másik a túltáplálás és annak következménye, az elhízás. Idős korban is szüksége van a szervezetnek a rendszeres étkezésre, valamint a megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitelre.

9

Toldi Ildikó 2010   

A bevitt energiamennyiség 30-40 %-a az anyagcserét, 60 %-a a hőtermelést szolgálja. A bevitt tápláléknak tartalmaznia kell a megfelelő mennyiségű fehérjét, szénhidrátot, vitamint, zsírt, ásványi anyagot és vizet. Az étvágy a táplálékigény természetes kifejezője.

Az idősek egészségügyi vizsgálatának és kezelésének nehézségei:  Idős egyén gondozójának jó megfigyelőnek kell lennie, észlelnie kell minden változást, amely az időskorú személy állapotában bekövetkezett.  Fontos, hogy időben vegye észre a testi-lelki problémákat akkor is, ha ezt az idős ember szóban nem mondja el.  A megfigyelés során kiemelt jelentőséggel bír, hogy az időskorban jóval nehezebb a diagnózis felállítása.  Nagyon fontos az idősek betegségeinek felismerésekor a komplex vizsgálódás, hiszen egy-egy tünetprodukció komoly jelzés lehet pszichés eredetű hátérre Megfigyelt tünetek időskori sajátosságai:  A betegség, vagy állapotromlás kialakulásának időtartama: csendes, alattomos kezdetű  Megszokottól eltérő, rejtett forma  Aluszékonyság  Előfordulhat a gyulladási tünetek hiánya  Nyugtalanság, zavartság  Betegség lefolyása: lassú, elhúzódó  Gyógyulás: kezelés nélkül csak ritkán következik be  Láz, hőemelkedés: nincs láz, vagy csak enyhefokú  Fájdalom: fájdalom mentesség, vagy csupán enyhe fájdalom  Rossz közérzet, gyengeség, felületes zavartság : félrevezető, mert súlyos kórkép bújhat meg mögötte  Speciális, adott betegségre jellemző tünetek: gyakran hiányoznak. Monotónia jellemző, azaz csaknem valamennyi heveny megbetegedésre ugyanolyan tünetekkel reagál  Könnyen ráncolható, petyhüdt bőr, száraz nyelv: a bevitt és az ürített folyadék pontos regisztrációja elmarad, kevés a bevitt folyadék  Izomgyengeség: kevés folyadékbevitel  Székrekedés: simaizomzat petyhüdt  Tompuló íz érzés: fokozott nátrium (konyhasó) bevitel, ételek elsózása  Krónikus betegségek egyensúlya: a szervi funkciók már egy megbetegedés hatására láncreakciószerűen felborulna Az időskorúak szükséglet-kielégítését befolyásoló élettani változások, betegségek

10

Toldi Ildikó 2010  Fertőző betegségek: a különböző baktériumok és vírusok az öregeket sokkal gyorsabban és súlyosabban betegítik meg, mint a fiatalabb korosztályt. E jelenségek okai az öregedés élettani tulajdonságaiban találhatók: immunrendszer csökkent ellenanyag-termelése, elégtelen másodlagos mechanizmusok, minimális alkalmazkodási képesség.  Légzőrendszeri betegségek, tuberkulózis: Az idős kori tuberkulózis nehezen felismerhető, hosszú ideig látens. Sajátosságai: a fertőzési hajlam idős korban nagyobb, rossz életkörülmények közötti élet, nehezen szánják rá magukat a gyógykezelésre. A légzőrendszeri betegségek között gyakori a krónikus hörghurut (dohányzás, porártalmak miatt), valamint a tartósan fekvő idősek tüdő megbetegedései.  Szív- és érrendszeri betegségek: érelmeszesedés, magas vérnyomás. A 60. életév után kezdődhet a szív sorvadása, s megjelenik a szívizom elmeszesedése, megjelenik a szívelégtelenség. A szívelégtelenség jellemző tünetei: szapora pulzus, nehéz légzés, lilás elszíneződés, pangás a tüdőben, vizelet csökkenés. A szívelégtelenség leggyakoribb kockázati tényezői. magas vérnyomás, súlygyarapodás, cukorbetegség, súlyos, akut betegség, túlzott testi megerőltetés. Az egész szervezetre kiterjedő élettani öregedés folyamán az erek is öregednek, szerkezetük, fizikai és kémiai reakciójuk elváltozások egész sorát mutatja.  Emésztőszervi elváltozások: A nyelv ízlelőbimbójának érzékelése megváltozik, az étvágy nagysága ingadozik, az emésztőnedvek mennyisége, tartalma csökken, hiányos és rossz fogazat miatti emésztési nehézségek jelentkeznek, így a rosszul emésztett étel rosszul szívódik fel és zavart anyagcsere jelentkezik.  Vizeletkiválasztás: A vasék súlya átlagosan 1/3dal lesz kevesebb, a vesemedencékben megszaporodik a zsír, beszűkül a vesék tartalék ereje. A szervi változásokat működésbeli változások kísérik, így pl. csökken a vesén átáramló vér mennyisége, a vér szűrése, a kanyarulatos csatornákban a szervezet számára fontos anyagok visszaszívása. A vese élettani változásainak egyik fontos következménye, hogy a toxikus anyagok kiválasztódása lassabban következik be. Emiatt a vesékben kiválasztódó gyógyszerek könnyen felhalmozódnak, túladagolási tüneteket okozva. Ezért kell óvatosan és figyelemmel adagolni az idős emberek gyógyszereit.  Cukorbetegség: elsősorban a szénhidrát-anyagcserének, de ezzel egy időben a fehérje és zsíranyagcserének is zavara. Az anyagcserezavart kiváltó közvetlen ok az inzulin hormon viszonylagos vagy abszolút hiánya, vagy hatásának elmaradása. 1. idős cukorbetegek, akiknek cukorbetegsége fiatal korra nyúlik vissza, ez általában inzulinnal tartható egyensúlyba 2. azok, akik idős korukban betegednek meg, diétával és szájon keresztül beadható gyógyszerekkel tartható egyensúlyba állapotuk.  Daganatos megbetegedések: a az élet folyamán a szervezetet ért karcinogén anyagok következménye, amely idős korban aktivizálódik, amikor is a szervezet ellenálló képessége már erősen lecsökkent, az immunrendszer meggyengült. A rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladásával párhuzamosan növekszik és a kórbonctani eredmények szerint 90 életév felett nem képeznek áttétet. Az idősebb korban jelentkező daganatok azonban jobb prognózisúak.  Mozgásszervi megbetegedések:Az időskori mozgásszervi betegségek tünetei akkor jelentkeznek, ha a változások következtében a fájdalom, a mozgáskorlátozottság, deformáltság jelentkezik az ízületekben, a csontokon és a lágyrészeken. A reuma a

11

Toldi Ildikó 2010 legelterjedtebb betegségek egyike, amelyben férfi és nő egyaránt megbetegedhet, elélhet vele az életkor végső határáig, ha megfelelő kezelésben részesül, ellenkező esetben viszont mozgásképtelenné válhat. A mozgásszervi betegségek között elterjedtek a kopásos ízületi megbetegedések és a köszvény is. Az előbbi civilizációs betegség, az utóbbi az anyagcsere zavar miatt alakulhat ki.  Érzékszervi megbetegedések: A szem legkülönfélébb betegségei közül leggyakoribb a szürke hályog, amely műtéti eljárással korrigálható. A rosszul vagy gyengén halló idős ember nehézséget jelent önmagának, környezetének. Nagyothalló készülékek a probléma megoldását segítik. Az idősek bőrelváltozásai folyamatosan zajlanak, másrészt lökésszerűen is előfordulhatnak  Demenciák: Gyakorisága a 65 és 75 éves korúak között 2%, a 80 éven felüliek pedig 20%. körüli. 10-30%-a kezelhető. Tünetei: - intellektuális képességek hanyatlása - memóriazavar - absztrakt gondolkodás károsodása, új feladatok megoldása lassú, vagy hibás, tevékenységek végzése lassul - ítélőkészségek károsodása, kritikai készség csökkenése, durva szavak használata - higiéniáját elhanyagolja - személyiség változás, apátia, visszahúzódás - depresszió és a szorongás is megfigyelhető Leggyakoribb típusa az Alzheimer-kór: a betegek fokozatosan elvesztik a térbeli tájékozódó képességüket és időérzékelésüket, elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, bár a régi eseményekre jól emlékeznek. Mindennapi feladataik egyre nehezebb számukra, incontinensé válhatnak és néha komoly viselkedészavarok léphetnek fel. Megváltozhat a magatartásuk és a személyiségük. Sokuknál észlelhetők a téveszmék, gyakran válhatnak éjszaka bolyongókká, akár el is kóborolhatnak. A szükségletek kielégítését befolyásoló erőforrások jellemzői időskorban Az erőforrás fogalma: Erőforrás: bármely olyan létező szolgáltatás vagy áru, mely segítségül hívható egy szükséglet kielégítéséhez. A szociális munkások egyik elsődleges készsége az a képesség, hogy tudnak a közösség azon létező erőforrásairól, melyek segíthetnek klienseiknek. Információforrások:  ügyfél által kitöltött kérdőívek  ügyfél szóbeli beszámolói  nonverbális viselkedések közvetlen megfigyelése  házastársak, családtagok, csoporttagok közötti viselkedés közvetlen megfigyelése  kiegészítő információk rokonoktól, barátoktól, orvosoktól, tanároktól, munkatársaktól, valamint más szakemberektől Erőforrások feltárása:  fejlődési szükségletek és kívánságok felmérése  univerzális szükségletek felmérése  kielégítetlen szükségletek feltárása és a motiváció összefüggései

12

Toldi Ildikó 2010 A szükségletek felmérésének módszerei Az idősekkel végzett szociális munka kiindulópontja az egyén állapot- és szükségletfelmérése. természetesen ezek a szükségletek objektív és szubjektív feltételek alapján változnak, ekkor az új igény kielégítésére is módot kell találni. A szükséglet- és állapotfelmérések többféle formában történhetnek, és időszakonként ismétlődhetnek. A felmérést a hatályos jogszabály szerint az egyéni gondozási terv részének is lehet tekinteni, többszöri személyes találkozás alkalmával, célzott beszélgetéssel és a felmérést végző szakember megfigyelése alapján célszerű végezni. Vizsgálni szükséges a következőket:  az önellátó képességet (táplálkozási, testi higiéné, öltözködés, járás, lépcsön járás, wc. használatát, mobilitás az ágyban)  a mentális állapot (kedélyállapot, tájékozódás, kommunikáció, kapcsolattartási képesség  a gondozási és ápolási igényeket (fizikai ellátás, pszichés gondozás, érdekvédelam)  a foglalkoztatási igényt (hobbik, szabadidős tevékenységek, kulturális és munkajellegű tevékenységek) Az állapot- és szükségletfelmérés után komplex team- ellátott, gondozó, ápoló, háziorvos, körzeti nővér, gyógytornász, pszichológus- állítja össze az egyénre szóló gondozási tervet. A terv folyamatosan, az aktuális állapotnak megfelelően – team döntés alapján – változhat. Az egyéni gondozási terv alkotóelemei:  az egészségi, mentális, önellátási képesség jelenlegi állapota  az igénybe veendő szolgáltatási formák és a gondozási feladatok ütemezése  az elvégzett feladatok, megoldási módok, módszerek leírása  a terv végrehajtásának értékelése az elért egészségi, mentális változások tükrében. A fizikai szükségletek kielégítésének fontossága időskorban Célja az alapvető szükségletek kielégítése: étkezés, ruházat , pihenés, tisztálkodás stb. A fizikai ellátás fogalomkörébe soroljuk a lakóhely tágabb és szűkebb környezetét, az élelmezését és a ruházattal (textíliával) való ellátást. Tágabb környezetünk nagymértékben befolyásolja mindennapi életünket, hangulatunkat, egészségi állapotunkat. A biztonság szerepe az idős emberek életében A biztonság a legfontosabb szükségletek egyike az idős emberek életében, melyet sok esetben az állandóság biztosít.

A kapcsolatok jelentősége, változásai időskorban

13

Toldi Ildikó 2010 Miután öregedőben van a társadalom, egyre nagyobb mértékben növekszik az egyedül élő, különböző testi, szellemi és szociális problémákkal küzdő idősek száma. Különös gondot jelent az egyedül élő idős emberek helyzete, akik kevésbé számíthatnak környezetük segítségére. Külön érdemes megnevezni a magány kérdését, mivel igen magas az egyedül, család vagy közeli barátok nélkül élő, magányos öregek száma. Az idős emberek társas kapcsolatai meggyengülnek, munkatársak, barátok, hozzátartozók elvesztésével elszigetelődnek, világuk beszűkül. Fizikai, szellemi képességeik fogyatkozásával csökken önértékelésük, önbecsülésük. Növekedett az időskori depresszió. A családok értékrendjében változások történtek, az anyagias világkép került a középpontba, ami az idősebb embereket frusztrálttá tette, és teszi. Az idős emberek érzelmi és anyagi biztonságérzetének hiánya, a depressziós tünetek indikálhatják pszichés és ebből kialakuló testi betegségek láncát. A fizikai és szellemi aktivitás szerepe időskorban Amikor napjainkban mozgásról, mozgáskultúráról esik szó, megállapíthatjuk, hogy hazánkban a lakosság jelentős részét a mozgáshiányos életmód jellemzi. Európai viszonylatban valamelyest jobb a helyzet, magasabb számban sportolnak, edzenek a fiatalok. Divatját éli a „szeniorok” sportja, testedző programja, míg Magyarországon egy-két nagyobb kezdeményezéstől eltekintve szinte elenyésző az idősek célzott mozgása. Nagyon fontos, hogy a mozgás iránti szeretet, kedv már kisgyermekkorban kialakuljon, hiszen akinél ez elmarad, az kevésbé számíthat idősebb korban aktív életre a mozgás, a sport területén. Magyarországon az idősek otthonaiban alacsony számban történik rendszeresen testmozgás, a gondozás-ápolás folyamatában, a rehabilitációs módszerekben nem kap elég figyelmet. Elsősorban sétára, légzőgyakorlatra, esetenként labdajátékra és szobakerékpározásra korlátozódik a mozgás. A mozgás hasznos és elengedhetetlen a mindennapokban, mivel:  jobb közérzetet biztosít  egészséges  sikerélményt ad  a gyomor- és bélműködést segíti  a légzést és keringést segíti  a fizikai erőnlétet javítja  kellemes kifáradás után jobb alvást, pihenést biztosít  csökkenti a gyógyszerfogyasztást (hashajtó, altató) Természetesen elsődleges a szakember irányítása, programvezetése, hiszen az egészségi állapot, fizikai erőnlét meghatározza a testnevelés minőségét, mennyiségét. Időskorban az erőnléti gyakorlatoktól ( súlyzó, fekvőpad) tartózkodni kell. Fontos, hogy egy-egy mozgási program kidolgozása személyre szóló legyen. Szabadidő hasznos eltöltésének igénye (őskorban barlangrajzok). Leköti az idejét, testi, lelki erejét használja, képességeit kifejti és fejlesztheti. Mindez a célszerű és hasznos rendszeres fizikai, szellemi és szórakoztató tevékenység, amely által az élet 14

Toldi Ildikó 2010 tartalommal tölthető meg, melynek segítségével fenntartható és feléleszthető az önbecsülés, hasznosság és az emberek társadalmába tartozás élménye, megmarad a testi és szellemi aktivitás, mindez sikerélményhez vezet. Formái:  fizikai: nem gondozzuk túl, önellátással kapcsolatos feladatok, szűkebb környezettel kapcsolatos tevékenységek, foglalkoztatás , bérmunka: rendszeres, munkajutalomért teszik, kedvtelésből végzett: kézimunka, kertészkedés, barkácsolás, gyógytorna  szellemi, kulturális foglalkoztatás: színház, mozi stb. A gondozott lehet aktív vagy passzív Programok:  állat asszisztál terápia  nem rendszeres: zsíros kenyér parti, limonádé, bogrács parti, eü. nap  film klub  irodalmi kávéház  ínyenc klub  recept klub  kreatív foglalkozások ( kézimunkák stb.)  olvasókör  zenés klub könyvtár  zenebarátok köre  rózsa dalkör  asszony kórus  könyv ajánló  fotó sarok  mozi, múzeum, színház látogatás  városi programok megtekintése, búcsú, kabaré  kirándulások évi 2 nap  mozgó könyvtár  csoportos torna  bingó  hitéletre lehetőség  nagyszülő, unoka találkozó: évi 1 nap elmennek fogyatékos gyerekekhez  kártya, sakk  hagyományok, régi receptek, népszokások  belső munkák elvégzése munkajutalomért pl.: labor anyagok szállítása, leletért menés  illóanyag  különböző bizottságok (élelmezési-, kulturális-, érdekképviseleti bizottság) Az időskorúak aktivitását befolyásoló tényezők

15

Toldi Ildikó 2010 A munka valamivel való foglalkozás szükséglete a személyiség egyik lényeges tulajdonsága, mely a fizikai és szellemi lét megtartásának eszköze. A tevékeny ember számára a tétlenség a legrosszabb, a legelviselhetetlenebb büntetés. Az unatkozó embernek céltalan az élete, értelmet adni a létnek a gondozó legfontosabb feladatai közé tartozik. A foglalkoztatáshoz olyan tevékenységek szervezésére van szükség, melyek magukba foglalják az erő, akarat, tudás, tervezés, alkotás örömét. Foglalkoztatásnak nevezünk tehát mindent, amivel az ember leköti idejét, test-lelki erejét használja és képességeit kifejti, fejlesztheti. Szabadidő hasznos eltöltésének igénye (őskorban barlangrajzok). Leköti az idejét, testi, lelki erejét használja, képességeit kifejti és fejlesztheti. Mindez a célszerű és hasznos rendszeres fizikai, szellemi és szórakoztató tevékenység, amely által az élet tartalommal tölthető meg, melynek segítségével fenntartható és feléleszthető az önbecsülés, hasznosság és az emberek társadalmába tartozás élménye, megmarad a testi és szellemi aktivitás, mindez sikerélményhez vezet. Célja:  aktivitás megtartása (fizikai és szellemi)  új ismeretek szerzése  gondolatok elterelése (gyász feldolgozása) Szükségessége: Élet célja, hogy a megtervezett dolgokat véghez vigyük, mellyel másnak örömet szerzünk. Kevesebb lesz a konfliktus. Anyagi haszna is lehet (eladják a készített dolgokat). Haszna: Testi szellemi frissesség megtartása, új ismeretek, koncentráció képesség megtartása, jó hangulat, sikerélmény Elvei:  célszerűség (elmondjuk,hogy miért csináljuk), monoton munka elkerülése ( ne felesleges munkát adjuk nekik)  önkéntesség, legyen választási lehetőség  folyamatosság, rendszeresség, ne legyen egyhangú, legyen pihenő idő, fizikai és szellemi foglalkozás váltogassa egymást  mértéktartás  változatosság  értékelés, elismerés, nem feltétlenül pénzbeli, lehet dicsérő szó, oklevél, nem az esztétikai érték a fontos  munkajutalom (most 6000 forint), amikor az ellátott munkajellegű feladatot végez Akadálya:  kudarc  szervezési probléma Segítő tényező:  személyi feltételek biztosítása, orvos, hogy az egészségi állapot megfelelő-e, Pszichológus  tárgyi feltételek: eszközök, helység stb. Formái:

16

Toldi Ildikó 2010  fizikai: nem gondozzuk túl, önellátással kapcsolatos feladatok, szűkebb környezettel kapcsolatos tevékenységek, foglalkoztatás , bérmunka: rendszeres, munkajutalomért teszik, kedvtelésből végzett: kézimunka, kertészkedés, barkácsolás, gyógytorna  szellemi, kulturális foglalkoztatás: színház, mozi stb. A gondozott lehet aktív vagy passzív Foglalkoztatási tervet kell készíteni, melyet jól látható helyre kell kifüggeszteni. Foglalkozáshoz kell igazítani az ápolást. Munkajellegű foglalkozások fogyatékosoknál segítik a munkás társadalomba való integrálást (fegyelem, beilleszkedés, kötelesség tudat)

Az önellátás és autonómia sajátosságai időskorban: A kor előrehaladtával a fizikai állóképesség romlik, ez betegségekkel párosulva az idősek jelentős részét akadályozza a mozgásban. A 70 éves és idősebbek kérdőíves felmérésem azt mutatta, hogy  a legegyszerűbb fizikai igénybevétel (kezével markolni, feje fölé nyúlni) a válaszolók 10-16%-ának okoz nehézséget,  a lakáson belüli tevékenységek (ágyból felkelés, székből felállás fürdés, mosakodás, öltözködés) a 70-79 évesek 55-65%-ánál, 0 80 év felettiek 35-50%ánál nem okoz nehézséget  a nehéz házimunkák (felmosás, tüzelő bekészítés) elvégzése már 60-70%-uknak gondot okoz,  a lakáson kívül végzett tevékenységek (vásárlás, ügyintézés) már 80%-uknak jelent problémát. Mindezek azt mutatják, hogy az idősek ellátásához, gondozásához jelentős mértékben kell segítséget biztosítania a szociális szolgáltatásoknak. . Autonómia: önrendelkezés alapján a fogyatékos emberek is képesek kommunikálni a környezetükkel, saját elképzeléseikről, kívánságaikról, döntéseikről, vágyaikról. Az autonómiára való igény általános emberi tulajdonság, de nem mindenkire azonos mértékben jellemző. A jogban lehet szűk körű vagy széles körű, létszám szerint megkülönböztetjük az egyén és a csoport autonómiáját. Az autonómiák megadásának alapjaként jelenik meg az önrendelkezési jog A gondozás célja: - hogy az egyén életkora, egészségi állapota, hátrányos szociális helyzete ellenére az idős ember önellátó képessége a lehető leghosszabb ideig megőrizhető legyen

- betegség, vagy trauma után az egyén önellátó képességei a lehető leggyorsabb idő alatt helyreálljanak

17

Toldi Ildikó 2010 A gondozási, ápolási terv készítésének szempontjai Ápolási terv

1. Felmérés: szükséges információk összegyűjtése (beteg, kisérő, megfigyeléseink, dokumentumok) > Az összegyűjtött információk értelmezése. > A személy tényleges és lehetséges problémáinak és gondozási szükségleteinek azonosítása (objektív-, szubjektív szükségletek). > A gondozás prioritásának kidolgozása. > Az azonosított szükségletek és a prioritások ellenőrzése a beteggel, amennyiben lehetséges. 2. Tervezés: a gondozás kívánatos kimeneteli eredményeinek meghatározása a személlyel közösen. > Annak az eldöntése, hogy a személynek mely ápolási beavatkozásra van szüksége. > Az ápolási/ gondozási terv megbeszélése a klienssel.> Az ápolási/ gondozási terv kommunikálása mások felé. 3. Megvalósítás: az ápolási ellátás koordinálása és kivitelezése az elfogadott ápolási/ gondozási terv szerint.> Az ellátás/ gondozás módosítása, hogy az figyelembe vegyen esetleges nem tervezet, de nyújtott ellátást, vagy tervezett, de nem nyújtott ellátást. 4. Értékelés: az előrehaladás és az eredmények megítélése az ellátás/ gondozás kívánatos eredményeihez viszonyítva. > Tervezett áplási beavatkozások hathatóságának mérése > További felmérés és tervezés, ha egy előre várt eredményt nem értek el > A folyamat lépéseinek kritikus elemzése és az estlegesen szükségessé váló módosítások elvégzése.

18

Toldi Ildikó 2010 Megfigyelés:  Alkat  Járás  Testtartás  Ápoltság, higiéné  Mozgás, segédeszköz használata  Kommunikáció: térben és időben tájékozott, magatartása  Bőr: ápoltsága, hegek, milyensége, tapintata  Érzékszervek: látás, hallás, fogazat  Kiválasztás: - vizelet: milyensége, gyakorisága, ürítése, inkontinencia - széklet: gyakorisága, milyensége, gyakorisága, stoma  Táplálkozás: diéta( cukros, epés, vese kímélő stb.), folyadék fogyasztása (mennyit, mit)  Alvási szokások: altatók, szorongásoldók, alvási szokások  Alapvető életjelek: vérnyomás mérés, pulzusa, légzése, hőmérsékletű

Tünetek

Ápolási-, gondozási diagnózis

Cél

Ápolási teendők

Eredmény

Fontos a sorrendiség, prioritás, újra felmérés, visszacsatolás

Gondozási dokumentáció: Előgondozási adatlap, Gondozási anamnézis, Gondozási terv, Gondozási lap 1, Előgondozási adatlap: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24) SZCSM rendelet2-3. melléklete. 2, Gondozási anamnézis: Célja a lakó gondozási szükségleteinek felmérése. Az adatgyűjtés magába foglalja az előgondozás, a lakóval folytatott első interjú és az első orvosi vizsgálat során megtudott információkat, valamint a gondozási csoport többi tagjától, a lakó

19

Toldi Ildikó 2010 családjától vagy más személyektől kapott információkat. A felmérés során összegyűjtött adatok legyenek leírhatók, tömörek és hiánytalanok. A gondozási anamnézishez a lakó kikérdezése útján jutunk. A kikérdezést szakképzett ápoló, szociális gondozó vagy az osztályvezető ápoló végzi. Elemei:  Az aktuális fizikai és egészségi állapot felmérésére vonatkozó adatok: mozgékonyság, öltözködés, táplálkozás, észlelés, érzékelés.  A mentális állapot felmérésére vonatkozó adatok: kedélyállapot, tájékozódás, kommunikáció, nyugtalanság, zavartság értékelése.  A foglalkoztatásra vonatkozó kérdések: érdeklődési körök, nyugtalanság, képességek, hobbi, szabadidő eltöltése. 3, Egyéni gondozási terv: Az ellátás tervezésének következő lépése annak eldöntése, hogy milyen gondozásra van szüksége a lakónak. A gondozási anamnézis elkészítése során összegyűjtött információk, a gondozó megfigyeléseivel együtt lehetővé teszik a lakó gondozási problémáinak meghatározását a komplex gondozás valamennyi eleme ( fizikai ellátás, egészségügyi ellátás, mentális gondozás, foglalkoztatás) esetében. Ezek a problémák azután bekerülnek a Gondozási tervbe, vizsgált területenként és fontosságuk szerint rangsorolva. Miután a gondozási problémák feljegyzése megtörtént, az osztályvezető ápoló, a foglalkoztatás szervező és az ápoló, szociális gondozó közösen megtervezhetik a szükséges gondozást, a lakó bevonásával. A tervezés magába foglalja:  A célkitűzést, minden egyes probléma megoldásához.  A döntést, hogy milyen ellátás felel meg a kitűzött célnak, és a megfelelő utasítások leírását (módszerek)  Az értékelés időpontjának meghatározását.  A gondozás hatékonyságának mérését (Eredmény) Célok kitűzése: minden egyes gondozási probléma megoldására célt tűzünk ki, mely pontosan körülírja a megoldást, amelyet szeretnénk elérni. A célok kitűzése segíti a tevékenység hatékonyságának az ellenőrzését: összehasonlítva az eredményt a kitűzött céllal megállapítható, hogy elérték-e vagy sem. Célok elérése érdekében alkalmazott módszerek.  tudományosan megalapozottak legyenek.  Világosan, pontosan megfogalmazottak legyenek, hogy minden gondozó egyformán értelmezze azokat.  A dolgozók jártassága és a feladat elvégzésére szánt idő tekintetében legyenek reálisak.  Olyan ellátást írjanak le, mellyel elérhető a kitűzött cél. Értékelés:azért, hogy a gondozás hatékonysága mérhető legyen, már a tervezésnél meg kell határozni az értékelés idejét. Fontos, hogy minden célnak a teljesítéséhez megfelelő és reális időhatárt szabjunk. A gondozási terv módosításának okai:  elértünk egy célt, a lakó gondozási problémája megoldódott  nem értük el a célt  új problémát állapítottunk meg  kiderült, hogy a célok nem reálisak 20

Toldi Ildikó 2010 Évente kerül sor – jelentős állapotromlás esetén szükség szerint többször is – a gondozási dokumentáció felülvizsgálatára, melyet az intézményvezető ápoló, a szociális mentálhigiénés csoportvezető, az osztályvezető, az osztályvezető ápoló és a foglalkoztatás szervező végez. 4, Gondozási lap: A gondozási terv teljesítéséhez szükséges tevékenységek, intervenciók dokumentálására szolgál. Az ellátási, gondozási terv kivitelezése a gondozási folyamat tevékenységi mozzanata. Ennek során a lakó egyénre szabott, az előírtaknak megfelelő ellátásban részesül. A gondozási terv végrehajtása team munkában történik, a gondozási csoport valamennyi tagja részt vesz benne. A lakóval kapcsolatos tevékenységek koordinációját azonban az ezzel megbízott gondozó végzi. A gondozási tervben előírt beavatkozások dokumentálása az adott feladattal megbízott személy kötelessége. Tervezés lehet: - 1-3 nap - 30 nap - 30 napon túl Az idős beteg ápolásának sajátosság Időskor speciális problémái: • Felfekvés • Vizelet- és széklettartási nehézségek • Étkezési és táplálási problémák • Elesések • Zavartság • Alvási problémák • Rossz közérzet és fájdalom Geriátriai ápolás: • Nagyon nehéz feladat ! • Multidisciplináris, team munka. • Magyarországon a feltételek nem optimálisak! • Óriási igény! Óriási szükséglet! • Nincs elegendő hely! • Szakdolgozók hiánya… • Pénz, pénz, pénz Hosszú ápolási szükséglet: • Ugyanaz a betegség, sérülés vagy beavatkozás egy időskorú esetében sokkal hosszabb regenerálódási időt igényel, mint egy fiatalnál (így az idős ember hosszabban szorul rá az igénybevett külső segítségre: ápolásra és gondozásra). • A magyar egészségügyi finanszírozási rendszer az idős betegek nehézkesebb gyógyulását messzemenően figyelembe veszi és honorálja. Az ehhez szükséges többletápolási nap „benne van a rendszerben”.

21

Toldi Ildikó 2010 • A tartós ápolási (long term care: a továbbiakban LTC) szükséglet alatt a tartós (félév; egy év; végleges) funkcióvesztéses állapot kialakulását értjük, ami miatt a beteg folyamatos segítésére szorul. • A krónikus kórházi ellátáson belül elkülönített ápolási egységek finanszírozása során az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megkívánja a funkcióvesztések kategorizálására kialakított nemzetközi kódrendszer (FNO) használatát.  Az átalakított egészségügyi rendszerben megnövekedett a krónikus kórházi ágyak száma, működtetésük viszont drágább, mint a tartós bentlakást vagy az átmeneti gondozást nyújtó intézményeké. Bár a hosszabb idejű ápolást szolgálják, de a rehabilitációt nem tudják megvalósítani Az Ön által végzett feladatok bemutatása pl.: A gyógyszer alkalmazás 5 szabálya:  megfelelő gyógyszer  megfelelő dózis (adag)  megfelelő beteg  megfelelő alkalmazási mód (szájon át, bőrön keresztül, belélegezve, injekció formájában stb.)  megfelelő idő Gondozás során célunk:  az öregedés harmonikus, és szabályozott megvalósulásának biztosítása,  a kockázatok korai számbavétele,  az öregkori betegségek megelőzése,  az egészséges öregkor esélyeinek növelése Fizikális segítés a mindennapi életben:  táplálkozásban (gördíthető étkezőasztal, diéta betartása)  öltözködésben  tisztálkodásban (mosdatás, hajápolás, körömápolás, fogápolás, bőrápolás)  vizelet- és székletürítésben (szobaWC-berendezés, ágytál, vizelőüveg, katéter)  ágyban fekvés kényelmesebbé tételében (nedvszívó, könnyen mosható ágyhuzatok, háttámasz, felfekvés megelőzése) Segítség egyéb tevékenységekben:         

telefonálásban bevásárlásban főzésben takarításban ruhatisztításban ruhamosásban utaztatásban gyógyszerek beszerzésében orvosi kontroll megszervezésében

22

Toldi Ildikó 2010 Az alkalmazott módszerek bemutatása Elvégzett feladatainak értékelése

23