5. Fiatal hölgyvendég érkezik a kozmetikába. Elmondása szerint rendszeresen sminkeli magát, de szeretné, ha egyszer egy szakember is kisminkelné és megmutatná neki, hogy milyen színek illenek egyéniségéhez. Szeretne a bőrszínének megfelelő alapozót is vásárolni. Beszélgetés közben arról érdeklődik, hogy hol lehet hennatetoválást készíttetni, és hogy igaz-e, hogy pár hét alatt lekopik. Információtartalom vázlata –
A szövetek felosztása, a hámszövet általános jellemzése és felépítés szerinti csoportosítása
–
A szépségápolás fogalma, célja, lépései, anyagai és eszközei, a kendőzés szabályai, színelmélet
–
A szaruképzés folyamata, köztes és végtermékeinek jellemzése
–
Az anyagi rendszerek felosztása, a szuszpenziók jellemzése
–
A színezőanyagok fogalma, eredet szerinti csoportosítása, követelmények velük szemben, a természetes eredetű színezőanyagok jellemzése
5/1. A szövetek felosztása, a hámszövet általános jellemzése és felépítés szerinti csoportosítása A szövetekkel foglalkozó tudomány a szövettan (hystologia). A szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. A szövet (tela) a hasonló irányban differenciálódott, hasonló alakú és felépítésű, azonos működésű sejtek egysége. A szövetek alaptípusai: 1. Hámszövet (tela epithelialis) 1.1. Fedőhámok: - Egyrétegű hámok - Átmeneti hámok - Többrétegű hámok 1.2. Mirigyhámok: - Exokrin mirigyek - Endokrin mirigyek 1.3. Pigmenthám 2. Kötő- és támasztószövet (tela conjunctivalis) 2.1. Kötőszövetek 2.2. Támasztó szövetek 3. Izomszövet (tela muscularis) 3.1. Sima izomszövet 3.2. Harántcsíkolt izomszövet 3.3. Szívizomszövet
4. Idegszövet (tela nervosa)
A hámszövet csoportosítása A hámszövetek (bőr és nyálkahártya) feladata a felszínek hézagmentes beborítása, zárása (elsődleges védelmi vonal) és oldott anyagok felszívása (resorptio) és kiválasztása (secretio). Feladatuk a szervezet védelme, kiválasztás, felszívás és érzékelés. A sejtek szorosan egymás mellett vannak, saját ereik nincsenek, így táplálása a hámszöveteket mindig kísérő kötőszövet felől történik diffúzióval. A hámszövetet osztályozhatjuk működés, eredet és a felépítő sejtek alakja alapján.
Feladat szerint lehet:
Alak szerint lehet:
Réteg szerint lehet:
Eredet szerint lehet:
- fedőhám
- laphám
- egyrétegű hám
- ektodermális hám-
- mirigyhám
- köbhám
többrétegű hám
- endodermális hám(bekebelezés )
- felszívó hám
- hengerhám
- mezodermális hám
- érzékhám - pigment hám
5/2 A szépségápolás fogalma, célja, lépései, anyagai és eszközei, a kendőzés szabályai, színelmélet Tankönyvben!
5/3 . A szaruképzés folyamata A szaruképzés folyamata alaki változásból, biológiai és biokémiai folyamatokból áll. A stratum corneumban levő szaru 10% vizet és elhalt, laphám sejteket tartalmaz. A bazális sejtek 70% víztartalommal rendelkeznek, a tüskésrétegben ez már csak 30%, és a szarurétegben 10%-ra csökken. A biokémiai folyamat során a kéntartalmú plazma, a tonofibrillum cisztein tartalma cisztinné alakul, úgy, hogy két molekula cisztein-SH (szulfihidril) gyökből alakul ki a cisztin molekula, -S-S- (diszulfid- híd) kötés található. A keratinná át nem alakítható anyagok szaruzsírt alkotnak. A citoplazma zsírtartalmú fehérjékből alakul ki. A szaruzsír viaszszerű anyag, a bőrfelszíni emulzió kialakításában van szerepe. A sejtmagból alakulnak ki a vízmegkötő faktorok. Stratum basale: tonofibrillum- egy kéntartalmú – cisztein – plazma, Stratum granulosum: keratohyalin Stratum lucidum: eleidin
anyagot tartalmazó
Stratum corneum: keratin
5/4 Az anyagi rendszerek felosztása, a szuszpenziók jellemzése
Az anyagi rendszerek felosztása részecske nagyság alapján: Anyagok Homogén rendszer Heterogén rendszer Elemek Vegyületek Elegyek Kolloid rendszer Durva diszperz rendszer Egy komponensből állnak Több komponensből állnak 1nm. kisebb 1-500nm. között 500nm. felett Szuszpenziók Az oldat két komponens (anyag) homogén keveréke. Az egyik komponens az oldószer, a másik az oldott anyag. Azt az anyagot hívjuk oldószernek, amelyik nagyobb mennyiségben van jelen az oldatban. A szuszpenzió egy olyan oldat, amelynek alkotóelemei nem között nem lép fel oldódás. A részecske nagyság rendszerint 500nm-nél nagyobb és az oldott anyag folyadékba van diszpergálva. Ez lehet púderalapanyag, kén vagy akár más vízben illetve egyéb folyadékban nem oldódó anyag. Ezeket a kozmetikai gyakorlatban rázókeverékek formájában használjuk. A szemcsék ülepedését glicerin hozzáadásával lassíthatják. 5/5 A színezőanyagok fogalma, eredet szerinti csoportosítása, követelmények velük szemben, a természetes eredetű színezőanyagok jellemzése Fogalma: A színezékek olyan szerves anyagok, melyek vízben és más szerves oldószerekben (alkohol, éter,zsír) oldódnak. Csoportosításuk eredetük szerint lehet, természetes és mesterséges színezékek. Követelmények a színezékekkel szemben: - ne irritáljon - ne lépjen reakcióba a többi alapanyaggal - színtartósság - kis mennyiségben is a szín határozott legyen Növényi Karotin Klorofill Azulén Henna Juglon Kurkuma Sáfrány
Színezékek csoportosítása Állati Ásványi Szépia Sziéna Kármin Okker Kermes Umbra Halezüst Szatinober Oxidsárga
Mesterséges PPT PPD Eozin Titán-dioxid Cink-oxid Korom
6. 50 év körüli hölgyvendég érkezik a kozmetikába. A száj felett és az áll részén található megerősödött lanugoszálait szeretné eltávolíttatni. Adjon tanácsot a vendég problémájára, majd végezze el a kezelést! Információtartalom vázlata –
A hámszövet működés szerinti csoportosítása, a mirigyhám részletes jellemzése
–
A klimax idején jelentkező szőrnövési rendellenességek jellemzői, kezelhetőségük a kozmetikában, a gyantázás menete, eszközei
–
A gyantázás anyagai és hatásmechanizmusuk, elő- és utókezelés
–
A korszerű gyanták fő összetevőinek jellemzése, a gyantázáshoz szükséges anyagok felsorolása és rövid jellemzésük, a különböző gyantatípusok rövid jellemzése
–
Gyantázás utáni készítmények, a hámképző, nyugtató anyagok bőrre gyakorolt hatásai, fajtáik, a szerves hámképző savak részletes jellemzése
6/1 1.1.
Mirigyhámok
A mirigyhámot többféleképpen tudjuk csoportosítani. a. Váladéktermelés mechanizmusa alapján lehet -
merokrin-folyamatosan termelik a váladékot apokrin- folyamatosan termelik, de szakaszosan ürítik a váladékot holokrin- ezek a faggyúmirigyek
-
b. Mirigyhám alakja szerint lehet: csöves, bogyós, csöves-bogyós
-
Exokrin mirigyek Külső elválasztású mirigyek, más néven exokrin mirigyek az általuk termelt váladékot a külvilágba (a bőr mirigyei), vagy olyan belső üregrendszerbe ürítik (a gyomor-bél csatorna), amelyek természetes kapcsolatban vannak a külvilággal.
-
Endokrin mirigyek A belső elválasztású mirigyek- endokrin mirigyek, kivezető csöve elzáródik vagy felszívódik és a váladékuk a vérbe jut.
6/2 Gyantázás menete, az eljáráshoz felhasznált anyagok. 1. A gyantázás menete: - Kezelendő test felületet fertőtlenítése. - Hintőporral beszórni az izzadt területeken- csak szükség esetén. - A szőrnövekedési irányával megegyezően a gyantát felkenése. - A gyanta lehúzó csíkot ráteszem a kezelt felületre és a szőrnövekedési irányával ellentétesen a szőrt eltávolítom. - Gyanta lemosó olajjal a bőrön maradt gyantát eltávolítom. - Bőrnyugtató vagy hűsítő krémmel a testfelületet lekezelem. Ne használjunk benzint, alkoholt, acetont a felesleges gyanta eltávolításához! 2.
Az eljáráshoz felhasznált anyagok:
A balzsamok és gyanták növényi eredetű kozmetikai anyagok, melyek a faszövetből, a kéregből vagy a termésből kiválasztódó aromás illatú anyagok.
2.1.
A növényi gyanták vízben és alkoholban oldhatatlanok, azonban szerves oldó szerekben benzolban, benzinben, éterben, kloroformban – oldódnak, többnyire sárga vagy barna, alaktalan vagy kristályos, átlátszó vagy áttetsző amorf anyagok. Melegen folyósak vagy félfolyósak, lehűlve szilárdak. A természetes gyanták nem egységes anyagok, hanem több féle növényi gyanta elegye, ami gyakran tartalmaz illóolajat és más alkotó részt is. A fenyőfélék olajos gyanták, vagyis illóolajjal kevert gyantát választanak ki, amely folyósabbá teszi őket, de amint elpárolog az illóolajtartalmuk, keménnyé válnak. fenyőbalzsam → terpentinolaj (15-30%) + fenyőgyanta fenyőgyanta- illóolaj= kolofónium ( hegedű gyanta ) A kozmetikai gyakorlatban a kolofónium mellé fehér méhviaszt adnak, így biztosítják, hogy a szőrtelenítéshez használt gyanta nyúlós, kenhető, és képlékeny legyen. Adalék anyagként klorofillt, azulént és TiO2 adnak , ezáltal a csökken gyulladás keltő, allergizáló hatása. A cukorpaszta nem tartalmaz gyantát. Cukrokból, cukorszármazékokból és növényi kivonatokból áll Fontosabb összetevői: szőlőcukor, citromsav, babér, kukorica, zsálya, víz. A cukorpaszta alkalmazása nem balesetveszélyes, állandó, ún. üzemi hőmérsékleten tartható, amely nem okoz égési sérüléseket. Fertőtleníteni nem kell, mert a görgős gyantához hasonlóan csak egyszer használatos. 2.2.
Hintőpor fő összetevője a talkum, vagyis az igen finomra őrölt magnézium-szilikát. Tartalmazhat még, mentholt, kamillát, levendulát.
2.3.
Gyantalemosó olaj eltávolítja el a bőrön maradt gyantát. Összetevői oldják a gyantát, puhítják, nyugtatják a bőrt, megvédik a kiszáradástól. Fő összetevője a napraforgó olaj és a kukoricacsíra olaj.
2.4.
Gyantázás utáni nyugtató krém vagy gél a bőr nyugtatására és hámképzésére kiválóan alkalmas, könnyen felszívódó és hidratáló hatású.
2.5.
7. Tartós szempillafestésre érkezik vendége a kozmetikába. Az előzetesen elvégzett bőrpróba negatív, így elvégezheti a műveletet. Mivel ez lesz a vendég első szempillafestése, fontos, hogy folyamatosan tájékoztassa arról, hogy mi fog vele történni. Hívja fel figyelmét a szempillafestés esetleges ártalmaira! Információtartalom vázlata - A kötő- és támasztószövetek feladatai, csoportosítása - A tartós szempilla-, és szemöldökfestés menete, javallatai, ellenjavallatai, a bőrpróba jelentősége - Az oxidációs festékek okozta bőr- és szemészeti ártalmak, az utókezelés jelentősége, a bórvízzel történő szemöblögetés és szemcseppek feladatai - A színezékek fogalma, követelmények velük szemben, csoportosításuk, a mesterséges eredetű színezőanyagok jellemzése, részletesen az oxidációs színezékek - A savak felosztása, a hámképző savak hatásai a bőrre, a szervetlen hámképző savak kozmetikai jelentősége 7/1 Kötő- és támasztószövet (tela conjunctivalis) Kívülről befelé haladva a hám alatt találjuk, jelentős mennyiségű a sejt közötti állománya, amely általában rostos, viszonylag kevés sejtett tartalmaz. Feladatuk a test szilárdítása, üregek kitöltése, alkalmas módosulásra, újraképződésre. 2.1. Kötőszövetek 2.2. Támasztó szövetek 2.1. KÖTŐSZÖVET Összekötetést teremt a szövetek között. Feladata a szervek táplálása, védekezése. A kötőszövetek szerkezetileg egymással kapcsolatban levő sejtekből állnak, amelyek fehérjerostokat (enyvadó kollagén-rostok, rugalmas rostok és rácsrostok ) tartalmazó alapanyagba vannak ágyazva. Összeköti, támasztja és erősíti a szerveket és más szövetek. A kötőszövetek feladata, hogy elválasszon és tagoljon más szöveteket és szerkezeteket.
Öt fő kötőszövet van: -
laza rostos kötőszövet tömött rostos kötőszövet (sajátos típusa az ín, rugalmas rostos kötőszövet) porcszövet (üvegporc, a rostos porc és a rugalmas porc) csontszövet
- vér 1) Lazarostos kötőszövet Előfordulása: - szemlencsét kivéve a testen mindenhol Jellemzői: - gazdag vérerekben, nyirokerekben és idegben Feladata: - fő :a védekezésben van - szervek táplálásában Csoportosítása: A) Sejtes állomány: a) helytülő sejtek (fibrociták) A sejtek duzzadtak a magas víztartalom miatt. Feladata: - sejt közötti állomány termelése - védekezés (fagocitál) - zsírsejteké alakulnak b) időszakos vándorsejtek (hisztiociták) Lelapult sejtek. Feladata: - védekezés - méregtelenítés (lizoszoma) c) vándor sejtek (limfociták) Az erek falán kilépnek, belépnek ezért állandó mozgásban vannak. Feladata: - imunrendszer - védekezés d) hízó sejtek (metakromáziák) Hisztamint termelnek. Hisztamin: szövet hormon hatására az érfalak áteresztő képessége megváltozik, vérplazma kerül a szövetekbe ezért ödéma vagy kiütés keletkezik, ha izomszövetbe kerül ki a vérplazma akkor görcsös összehúzás. e) festék hordozó sejtek (kromofor) Melanin tartalmúak , nagy mennyiségben vannak a száj, szemhéj, végbélnyílás, melbimbó ettől sötétebbek. B) Rostos állomány: a) rugalmas (elasztik) Vékonyak, nyújtható elasztikból áll, kémiai anyagokkal ellenállók. b) rugalmatlan (kollagén) Vastagabb, kis mértékben nyújtható fehérje szálakból áll. Savakkal, lúgokkal, enzimekkel szemben érzékeny. c) rácsrost (retikuláris rost) Legvékonyabb rost, retikulén + prekollagénből áll. Kémiai anyagokkal szemben a legellenállóbb. (pre = elő) C) Sejt közötti állomány:
Alapállomány, fél folyékony, benne sejtek és rostok, nagy mennyiségű víz megkötésére képes, savas jellegű ez kórokozok ellen jó. 2) Tömött rostos kötőszövet Jellemzése: - rostjai párhuzamos lefutásúak - szakító szilárdsága a rostok irányába nagy - sejt közötti állománya sűrű vastag, rugalmatlan kollagén nyalábokból áll - lapos sejtjei ellaposodnak, mert a nyalábok közzé szorosan beékelődnek - vékony hajszálerek járják át a szövetett Előfordulása: - az egy irányú húzásnak kitett ereken - ín szövet segítségével tapadnak az izmok a csontokhoz, ezért rugalmatlan, ellenálló képessége nagy és ezért a mozgás keletkezésében van fontos szerepe 2.2. Támasztó szövetek A támasztószövetekre jellemző az intracellularis állomány túlsúlya, ennek tulajdonságai határozzák meg a szövet tulajdonságát is. Három típust különböztetünk meg: - a kordaszövet a gerinchúrt építi fel - a porcszövet szilárd, de rugalmas anyag - a csontszövet sejt közötti állománya az emberi test legkeményebb anyaga. 1) Porc szövet Jellemzése: sejtekben és rostokban egyaránt gazdag tömör szövet szerves állománya nagyobb, mint a szervetlen ereket nem tartalmaz anyagcseréje lassú Előfordulása: csontvégek Feladata: védi a csontvégeket a mozgás okozta mechanikus hatásoktól, ezért sajátos keménység jellemzi Fajtái: üvegporc (hyaluron porc) a rostok nem láthatóak, mert aporc sejtek elfedik, porc sejtek nevezett porc udvarban csoportosan helyezkednek el rostos porc – rugalmas: elasztikus porcot tartalmaz, nagy részben, kis részben kollagén porcot pl. fülkagyló, - rugalmatlan: rugalmatlan rostokból áll pl. csigolyák közötti porc korong 2) Csontszövet Jellemzése: szervetlen állománya nagyobb, mint a szerves ezek a mészsók, karbonátok szerves állománya osszein fehérje, enyadó vázfehérje
sejtek hosszúkás nyúlványokkal rendelkező sejtek és ezek az alapállományba ágyazva azzal együtt csontlemezkéket alkotnak a csontlemezkék koncentrikus körökben helyezkednek el, és a csontlemezek így csont csőveket hoznak létre, amelyekben erek és idegek futnak csont felszíne az tömör de belsejében szivacsos állomány található, ami a velő a csontok velőüregét kötőszöveti hártya veszi körül a csont növekedése hosszirányú növekedés a porc korongból történik vagyis a porc pusztulása a csont n9vekedés, szélességbeli növekedés a csonthártya lévén történik a csont törésnél a gyógyulás a csonthártyából indulnak ki az érből felvett tápanyagot 5-12 rétegen adják át a sejtek ezért a csontsejtek anyagcseréje lassú ezért a sejtekben és vérerekben gazdag új szövet elcsontosodik Csoportosítása: velőüreg típusa alapján fehér csontvelő fehér vérsejteket termel, vörös csontvelő vörös sejteket termel Előfordulása: az egész testben mindenhol csontszövet = csontváz Feladata: test szilárdítása erőhatásokkal szembeni ellenállás biztosítása
7/2 A kozmetikában alkalmazott festékek és használatuk. A szem kiemelésének egyik módja a szempillák, valamint a szemöldök, tartós festése. A tartós szempilla- és szemöldökfestéshez aromás nitrogéntartalmú vegyületeket, ún. oxidációs festékeket alkalmaznak, melyek a vízoldható mesterséges színezékek csoportjába tartoznak Ezek a tartós festésére használt festékek, melyek a színüket oxidációs reakció során nyerik el. Kiindulási anyagaik színtelenek, kristályosak és vízoldhatók, míg oxidációs származékaik sötét színűek és már vízben nem oldódó festékké alakulnak, lúgos pH - 9-10- mellett. A festéshez használatos anyagok allergiás folyamatok kialakulásának okai lehetnek. Para- fenilén- diamin (PPD) : fehér, kristályos anyag, vízben gyengén, de alkoholban, éterben jól oldódik. Mérgező, allergénanyag, a kozmetikai gyakorlatban maximum 1%-ban alkalmazható.
1. ábra1PPD. 1. Para- fenilén- diamin (PPD) : fehér, kristályos anyag, vízben gyengén, de alkoholban, éterben jól oldódik. Mérgező, allergénanyag, a kozmetikai gyakorlatban maximum 1%-ban alkalmazható.
17.
ábra forrása: http://en.wikipedia.org/wiki/P-Phenylenediamine
2. A tartós festés hatásmechanizmusa A festékképzés folyamata enyhén lúgos közegben, oxigén, kataláz enzimek és Cu (ll) ionok mellett megy végbe. FENILALANIN → TIROZIN → DOPA → MELANIN → SZÍNTELEN MELANIN Dioxi- fenilalanin Amikor kikeverjük a szempilla-, és szemöldökfestéshez az anyagot akkor oldószerként H2O2 használunk. A H2O2 vízre és aktív oxigénre bomlik. Az aktív oxigén segít a festékképzés folyamatában, míg a víz reakcióba lép para-fenilén-diamin és a para-toluilén-diaminnal, PPD és a PTD úgynevezett azin festékké alakul át. A lúgos kémhatás, a szempillák illetve a szemöldök szálak keratin rétegét, a kutikulát fellazítják és az azin festék bejut a szőrszál belsejébe ahol a saját pigmentjeinkhez adszorbeálódnak.*2 A szempilla és szemöldök lemosását követően azért használunk bórvizes lemosást, mert így a kémiai reakciót leállítjuk, a szőrszál kutikulája pedig visszanyeri eredeti szerkezetét, alakját. Minden festés előtt bőrpróbát kell végezni. A bőrpróba helye a fül mögött vagy az alkarhajlat. Az eredményt 24 óra múlva nézzük meg. Negatív a bőrpróba, ha a festett területen változás nem következett be, amennyiben a festés helyén bőrpírt észlelünk, a bőrpróba pozitív, ilyen esetben a szempillafestést nem végezhetjük el. A festéshez használatos anyagok alkalmazását miniszteri rendeletek szabályozzák - 7/1994. (IV.20.) sz. NM. rendelet. 3. A szempilla festésről vendégkönyvet kell vezetni. A vendégkönyvnek tartalmaznia kell: - a vendég nevét és címét, a bőrpróba idejét és eredményét, - a festés idejét, - elismervényt, ami igazolja, hogy a vendéget festés veszélyeiről írásban és szóban tájékoztattuk - vendég aláírását Az aláírás igazolja, hogy a vendéget tájékoztattuk a szolgáltatás veszélyeiről A szempillafestéssel kapcsolatos rendeleteket minden kozmetikában jól látható helyen ki kell függesztenünk Az oxidációs festékek alkalmazásával kapcsolatos következményekért minden kozmetikus büntetőjogilag felelős!
4. Az oxidációs festékek okozta ártalmak: Tünetei: Vérbőség, viszketés, mérsékelt váladékképződés, allergia és a kötőhártya szemhéji részének duzzanata. Allergiás kötőhártya gyulladás: 2
adszorbció - (felület megkötő képesség. A saját pigmentjeinkhez felületén megtapadnak)
Tünetei: heveny bőrgyulladással, szemhéjvizenyővel, hólyagok képződésével jár. Krónikus kötőhártya gyulladás Tünetei: Vérbőség, viszketés, mérsékelt váladékképződés és a kötőhártya szemhéji részének duzzanata kíséri. . 5. A szempillafestés ellenjavallatai:
ha a bőrpróba eredménye pozitív; ha a vendég szemén és arcbőrén bármilyen kóros vagy gyulladt folyamat látható ha a szemhéjak nem zárnak rendesen; ha a vendég lázas, fertőző beteg vagy herpesze van ha vendégünk kontaktlencsét visel; ki kell vennie a lencséket a kezelés alatt. Utána pedig szemüveg használata javasolt. ha a vendégnek szemműtéte volt. 6. A szempilla és szemöldökfestés menete A festéshez a következő anyagok és eszközök szükségesek: Gyártási engedéllyel rendelkező oxidációs festék; hidrogén-peroxid (3%,6%); festékkeverő tálka, vazelin; vatta; fültisztító pálcika; két alátét; gömbölyűvégű fogvájó; vese tál; bórvíz, klinex törlőkendő- negatív a bőrpróba, a festett területen változás nem észlelünk. Kikeverjük a festéket, elkészítjük a szempilla alátéteket, beterítjük a vendéget, előkészítjük a festéshez, a festőkönyvet aláírja a vendég, bekenjük a szemet alul vazelinnel és felhelyezzük az altéteket az alsó szempillák alá - a szempillák ne legyenek zsírosak! megkérjük a vendéget, hogy csukja be a szemét és bekenjük vazelinnel a felső szempillák felett is a szemhéjat, a megfelelő koncentrációjú hidrogén-peroxiddal pépes- tejföl sűrűségűre kevert festéket a gömbölyűvégű fogvájó segítségével vigyük fel a szempillákra. A festéket fentről lefelé kenjük, feltesszük a megfelelő színű festéket a szemöldökre is, 15 perces hatóidő letelte után, nedves vatta segítségével a szempillák tövétől lefelé langyos vízzel mossuk le a szempillákat. (bórvízzel is lemoshatjuk) Majd a szemöldököt is kinyomott, vizes vattával letöröljük, - a szempillát és a szemöldököt bórvizes vattával áttöröljük, - a klinex törlőt a vendég kezébe adjuk és hagyjuk, hogy áttörölje a szemét.
8. Kozmetikájába érkező vendége arról panaszkodik, hogy hiába fogyókúrázik, nem tud lefogyni, mert örökölte a hízásra való hajlamot. Korán őszül, mint az édesanyja, ráadásul a haja is hullik. Adjon tanácsot problémáira, beszéljen vele az öröklött tényezőkről! Információtartalom vázlata 1. A szövetek felosztása, a kötő- és támasztószövetek általános jellemzői, részletesen a kötőszövetekről 2. Kozmetikai kóroktan, az öröklött kóroki tényezők és az általuk létrehozott kozmetikai elváltozások 3. A kozmetikai hibák osztályozása eredet és kezelhetőség szerint 4. Vérbőség- és anyagcsere-fokozó anyagok a kozmetikában 5. A folyékony kozmetikai készítmények szerepe a bőrápolásban, a valódi oldatok jellemzői, fajtáik, összetételük, a hajszeszek fajtái, a rázókeverékek fogalma, fajtái és rövid jellemzésük
8/4 1. Keringés fokozók/vérbőségfokozók 1. táblázat Növény neve Borostyán
Felhasznált része Drogként a növény levele használatos
Nagy csalán
A növény levele, hajtása, tarackos gyökérzete alkalmazható drogként
Paprika.
Drogként a növény őrölt áltermése használatos
Rozmaring
Levele, virága alkalmazható drogként
Hatóanyag triterpén szaponinok (hederoszaponin C, és B), szeszkviterpének, rutin, rutinozid, klorofill flavonoidok : (kvercetin, kempferol,izorhamnetin) aminok, (hisztamin, szerotonin, kolin), kapszicin, illóolajat, karotint, A-, B,-, C-, P- vitaminokat, fahéjsav származékok, flavonoidok (apigenin, luteolin, glikozidok), triterpének (amirin, urolsav), -
-
Kozmetikai felhasználása cellulit kezelésére hajápoló szerek alkotórésze ödéma ellenes hatású klorofill-gyártás alapanyaga aknés, szeborrhoeás bőrök kezelésé kopaszodás elleni hajszesz
testkezelések anyagcsere fokozó kozmetikumok alapanyaga -
keringés- és anyagcsere javító összehúzó aknés, szeborrhoeás bőrök kezelésé
2.Anyagcsere fokozók Növény neve Kökény.
Felhasznált része Drogként a növény virágait alkalmazzuk
Ligetszépe
Drogként a növény magja használatos
Hatóanyag 0,5-1,5% illő olajat, szaponint, nigellin keserűanyagot cseranyagot tartalmaz. Vitaminok C, P - zsírsavak (vernolsav, gamma-linolensav, alfa-linolsav, béta-linolsav, olajsav, palmitinsav, sztearinsav)
-
Kozmetikai felhasználása Segíti a kollagén szintézist Sápadt, fakó bőrök kezelése
-
Öregedő bőrök kezelésére Ránctalanító
- Homoktövis
-Ginkgo -
páfrány
Bogyóját alkalmazzuk drogként.
Drogként a levele használatos.
fenyő
-
Vitaminok C,E, F
-
esszenciális zsírsavak
-
flavon-glikozid, -A, B és C, vitaminiok Rutin Karotinoidok bioflavonok
-
-
Hámképző, hiperkeratózis kezelésére Véd a káros UV-sugaraktól Ránctalanító Érzékeny bőrök kezelése Szabad gyökfogó Hájszálértágulatos bőr kezelése Kollagén rostok szintézise
8/5 8.5.1. A folyékony kozmetikai emulziók hígan-, tejfölszerűen folyó, könnyen használható készítmények. Összetételük miatt az arclemosók, testápolók és a napozószerek lehetnek O/V vagy V/O típusú emulziók. A kozmetikában alkalmazott folyékony emulziók: 1. Arc lemosók 2. Napozószerek 3. Testápolók 1.
Arc lemosók
Használatuk célja: az arcon levő szennyeződések maradéktalan eltávolítása.
Zsíranyag tartalma legalább 10%, a víztartalma legfeljebb 90% lehet. A termékek pH-ja 4-8 között legyen. Az arc lemosó kiválasztásánál mindig vegyük figyelembe a vendég bőrtípusát.
2.
Napozószerek
A napozószerek használatával megelőzzük a napfény okozta káros elváltozásokat, elősegítjük a bőr kíméletes barnulását, a készítményekben levő fényszűrők és fényvédők meghosszabbítják a napon eltöltött időt. Azokat az anyagokat, amelyek a káros sugarakat adszorbeálják, fényvédőszereknek nevezzük.
A fényvédőszereket tartalmazó emulziókat, fényvédő kozmetikumoknak nevezzük. A termékek pH 5-8 között kell lennie. Zsíranyag tartalmuk legalább 8% legyen. A fényvédőszereket tartalmazó kozmetikumok feladata a káros UV B fény kiszűrése. Az élettani folyamatokat segítő barnulás elősegítése.
A napozószerekben alkalmazott fényvédők és fényszűrők, nem okozhatnak allergiát, a bőrt nem irritálhatják. Hő-, és fényálló legyen, könnyen kenhető, ne változzon meg az összetétele, bőrre gyakorolt hatását. 5% alkalmazva szűrje ki a káros sugarak 90%-át. A bőrbe ne szívódjon fel, könnyen eltávolítható legyen.
-
Ásványi Cink-oxid Titán- dioxid
-
Növényi Szezám olaj Shea vaj Földimogyoró olaj Paradicsomban- likopin Avokádó olaj Olíva olaj
Szintetikusan előállított - PABA (paraoxi- benzoesav)1-2% - Fahéjsav származékai - Urokánsav - - Csersav származékok 3-4% - - Bemotrizinol/ Tinosorb M - Avobenzone+ ásványi fényszűrők
8.5.2. Fajtái: fertőtlenítő, összehúzó arcvizek; hámképző, regeneráló arcvizek. Kámforszeszes hajvíz: - 45,5 % 96 %-os etil-alkohol (fertőtlenít) - 2,5 % kámforszesz (fertőtlenít, gyulladás csökkentő) - 2 % glicerin (vízmegkötő, bőrpuhító) - 50 % desztillált víz (oldószer). Kénes hajszesz (zsíros fejbőrre) - 1 g lecsapott kén (fertőtlenít, szárít) - 0,25 g szalicilsav (fertőtlenít, gyulladás csökkentő) - 1,5 g glicerin(vízmegkötő, bőrpuhító) - 50 g 70 %-os alkohol(fertőtlenít, szárít) - desztillált víz (oldószer).
8.5.3. Rázókeverékek
A rázókeverékek szuszpenziók. Olyan diszperz rendszerek, amelyek akkor keletkeznek, ha folyadékban benne nem oldódó szilárd anyagot oszlatunk szét. A szuszpenzió heterogén rendszer, diszperziós fázisa folyadék, diszpergált fázisa szilárd poranyag. A poranyag szemcsemérete nagyobb, mint 500 nm. A rázókeverékek 30-50 %-os etil-alkoholt tartalmazó oldatok, amelyek 5-8 % lecsapott ként, annak lebegését elősegítő 5-10 % glicerint, vagy nyákanyagot tartalmaznak. A kén izgató hatásának csökkentésére nyugtató, gyulladáscsökkentő anyagként 1 % szalicilsav, vagy azulén alkalmazható. A készítmény fertőtlenítőként tartalmazhat kis koncentrációban tejsavat, illatosító anyagokat, pl. farnezolt, kámfort stb. Ezen készítmények a szeborrhoeás bőrök fertőtlenítésére, azok házi ápolására használatosak.
