Információs rendszer, informatika
Információtechnológia változása Alapvető változások; • COCOM (Coordinating Committee for Multilateral Export Controls) lista feloldása, • nagyobb teljesítményű és üzembiztonságú számítógépek, • gyorsabb és megbízhatóbb lokális, hálózati és adatátviteli technológiák,
• internet, intranet, extranet megjelenése • rendszerfejlesztési, szoftverfejlesztési módszertanok fejlődése
Objektum fogalma Az objektum logikailag összetartozó adatok és rajtuk dolgozó algoritmusok (rutin, metódus, programkód) összessége.
Objektumorientált (OO) szemléletet Speciális tervezési, fejlesztési módszerek és szoftverek (Object Oriented); • Objektumorientált elemzés(OA) (Analysis), • Objektumorientált tervezés (OD) (Design), • Objektumorientált programozás (OP).
Rendszerfejlesztés • korszerű számítógépes eszközök támogatott tervezés, programozás, • alkalmazva a minőségirányítás és minőségbiztosítás módszereket
Integrált vállalatirányítási információs rendszerek (ERP) Enterprise Resource Planning (vállalati erőforrás tervezés) jellemzői; • magas fokon integrált alkalmazások, • üzleti tranzakciók mind szélesebb körének integrált feldolgozása, • vezetői döntéstámogatás és információszolgáltatás,
• stratégiai vállalatirányítás, • üzleti intelligencia, • elektronikus vevő, szállító kapcsolatkezelés, • beszerzés, • értékesítés, • ellátásilánc-menedzsment
Standard alkalmazói szoftvercsomagok • készen megvásárolható, • az adott szervezet igényei szerint változtatható, • korszerű, átfogó, integrált rendszerek
Standard integrált irányítási szoftverek főbb típusai • • • • • • • •
gyártó, szolgáltató, kereskedő nagy-, közép- és kisvállalatok, pénzintézetek, államigazgatási, közigazgatási, egészségügyi, felsőoktatási, közoktatási és további intézmények.
Standard rendszerek jellemzői • szoftverházak versenye folyamatos fejlesztés, • hatékony szolgáltatás, • jobb kezelhetőség, • megbízhatóság, • speciális igények beépíthetősége.
Mi az átfogó, integrált, standard információs rendszer vagy ERP rendszer?
Az integrált vállalatirányítási információs rendszer jellemzői • információt közvetlen átadása, • adatcseréhez nem kell DVD, CD lemez, pendrive • nincs többszörös adatbevitel, • a funkciók, tevékenységek nem keveredhetnek, • nem duplikálódnak az adatok,
Az integrált vállalatirányítási információs rendszer jellemzői • nem elszigetelt rendszerekből áll, • egyes alrendszerek szorosan együttműködnek, egymásra épülnek,
Az ERP vállalaton belüli területei • • • • • • • • •
műszaki, termelési, kereskedelmi, raktározási, készletgazdálkodási, pénzügyi, vezetési, irányítási és számos egyéb folyamat.
Alkalmazásintegráció (EAI Enterprise Application Integration) Módszerek, eszközök, amelyekkel • integrált alkalmazásokat, amelyek a vállalati folyamatok egy-egy csoportját támogatják (integrált pénzügyi, számviteli, humánerőforrás-menedzsment, logisztikai, további rendszerek), integrálni lehet egymással.
Standard ERP rendszerek • készen vásárolható szoftverek, • nincs a szoftverfejlesztés hosszadalmas és költséges folyamata, • a vállalat sajátosságainak, igényeinek megfelelően lehet, paraméterezni
Hogyan, milyen törvényszerűséget követve alakultak ki a standard, átfogó, integrált vállalatirányítási (ERP) rendszerek? • • • • •
hatékonyság, gazdaságosság, piaci verseny, alkalmazásfejlesztői tudás, kapacitás koncentrálódás a nagy szoftverházaknál.
Codd 12 szabályok Edgar Frank "Ted" Codd (1923 – 2003) angol informatikus, aki az IBM–nél dolgozott. • . Szabály (0): A rendszer minősíthető, mint egy relációs adatbázis-kezelő rendszer . • 1.szabály: Az információs szabály: adatbázis felépítése (oszlopok és sorok) • 2.szabály: A garantált hozzáférési szabály: minden mező elérhető • 3.szabály: Nullérték szabály: rendszer kezelje az üres mezőket is • 4.szabály: Aktív online katalógus szabálya: ez alapján egy lekérdező nyelvet használ
Codd 12 szabályok • 5.szabály: Az átfogó adatok szabálya: legalább egy relációs nyelvet ismernie kell • 6.szabály: A nézet frissítése szabálya: minden adatnak frissíthetőnek kell lennie • 7.szabály: Magas szintű INSERT, UPDATE és DELETE műveletek alkalmazása • 8.szabály: Fizikai adat függetlensége: az adatok változásával nem kell a struktúrát megváltoztatni
Codd 12 szabályok • 9. szabály: Logikai adat függetlensége: a logikai szintek változásával nem kell a struktúrát megváltoztatni • 10. szabály: Integritás függetlensége: meghatározza a programok és adatok függetlenségét • 11.szabály: Korlátozott függetlenség: az adatbázisok megosztásával különböző helyszíneken használhatók (csak az a rész látható) • 12. szabály: A megkerülhetetlenség szabálya: nem megkerülhető a rendszer biztonsága és integritása
Informatikai projekt és projektmenedzsment
Projekt meghatározása • tevékenységek meghatározott sorozata meghatározott kiindulási ponttal, elérendő végső állapottal • célja: egy meghatározott végeredmény, egy végtermék, amelynek eléréséhez meghatározott költség, minőség és időtartam tartozik.
"projektháromszög"
Projekt tulajdonságai • több különböző tevékenységet kell elvégezni, • általában egyszer hajtható végre, • magában hordozza a bizonytalanságot, • erőforrások koncentrációja időleges, • változnak azok az erőforrások, amelyekre a projekt adott szakaszában szükség van.
Projektmenedzsment • tervezi, irányítja és ellenőrzi az erőforrásokat (emberek, technikai eszközök), • számon kéri az elérendő eredményre, betartandó költségekre, határidőre vonatkozó elvárásokat.
Informatikai projekt • információs rendszer, informatikai eszközök kiválasztása, implementálása, • információs rendszer bevezetése, rendszerintegráció, • informatikai stratégia tervezése, • informatikai biztonsági felmérés, szabályzat, katasztrófaterv készítése, • az éves költségvetés tervezése, • a munkatársak (rendszergazdák, végfelhasználók) felkészítése, oktatása.
Projekt elemei • Célok • Terjedelem • Stratégia
Projekt célok Fogalma: végső állapot, amelyet a projektmenedzsment el akar érni, • meghatározza a projekt költségeit és időtartamát, • meghatározza a projekt számára szükséges erőforrások szintjét, • segítséget nyújt a feladatok allokálásában és a folyamatok ellenőrzésében; • segít értékelni bármely változás hatását a projektre.
Projekt terjedelem Fogalma: mindaz, amiért a projektmenedzsment felelősséggel tartozik. Hatásköre: • azonosítja az elvégzendő feladatokat, • előállítandó termékeket, • elérendő eredményeket, • valamennyi résztvevő felelősségét,
Projekt stratégia Fogalma: projektmenedzsment hogyan fogja elérni a projekt céljait
Projekt feladatok • tevékenységek azonosítása; lebontás jól definiált, irányítható feladatok sorozatára, úgynevezett munkacsomagokra (work down struktúra ), • időtartam és az erőforrások megbecsülése; projekt életciklusának, fázisainak meghatározása,
• kapcsolatok és a függőségek azonosítása; tevékenységek között függőségi kapcsolat van vagy párhuzamosan végre hajthatók • ütemezési korlátok azonosítása; erőforrások ütemezése, alternatív erőforrások lehetősége • ütemterv rögzítése; több alternatíva esetén az ütemezések közötti választás
Projekt előrehaladása • projektellenőrzés; határidő, költségek, erőforrások folyamatos ellenőrzése, • projekt teljesítményének kiértékelése; ellenőrző mérőszámok kiértékelése, • beavatkozás a projekt megváltoztatására; problémák felmerülése esetén.
Projekt minőségbiztosítás • projektszabályok betartása, • projektkultúra szervezeten belüli megteremtése, • szabványban rögzített elvek, ajánlások betartása, • projektdokumentumok minőségbiztosítása
Projekt audit Auditálás: vállalat szakszerűségének vizsgálata, könyvvizsgálat (belső, külső) • projekt helyzetének feltárása, értékelése
Projekt kockázatkezelés • definíciós fázis, kockázatkezelési célkitűzések meghatározása, • fókuszfázis, erőforrások behatárolása, • azonosítási fázis, kockázatok és az azokkal kapcsolatos teendők azonosítása,
• struktúrafázis, ellenőrzési struktúra meghatározása, • vezetési fázis, vezetéssel kapcsolatos kérdések tisztázása, • becslési fázis, kockázat mértékének meghatározása (becslése), • értékelési fázis, becslések értékelése
• tervezési fázis, javasolható kockázatkezelési intézkedések rögzítése, • irányítási fázis, projektvégrehajtás és a kockázatok menedzselése.
Projekttervezést támogató technikák • Gantt-diagram: napról-napra követhető a projekt előrehaladása de csak korlátozott számú tevékenységből álló projektet tud kezelni, nagyszámú feladatnál túl bonyolulttá, áttekinthetetlenné válhat.
Gantt-diagram
CPM technika • CPM (Critical Path Method, kritikus út módszere) technika: diagramon ábrázolja a kapcsolatot az egyes tevékenységek között, párhuzamosan végrehajthatók tevékenységek, minden egyes eseményéhez több időadat tartozik, (legkorábbi kezdés, legkésőbbi befejezés),
CPM háló
3
F
5
G
B
6
D
1
A 2
C
H
E 4
PERT hálózat • PERT (Program Evaluation and Review Technique), programkiértékelési és felülvizsgálati technika módszer: mindegyik eseményhez három becsült időtartam tartozik: egy optimista, egy legvalószínűbb és egy pesszimista becslés.
PERT gráf
Projekt irányítását támogató szoftverek • Önálló projektmenedzsment szoftver (Microsoft Project) • ERP rendszerek tartalmazhatnak projektmenedzsment modult Feladatuk a jelentős mennyiségű dokumentáció kezelése is.
ERP rendszerek főbb komponensei
ERP rendszerek főbb komponensei ERP rendszerek komponensei (üzleti funkciókon alapuló csoportosítás) • Operatív folyamatok támogatása • Vállalkozás-irányítási folyamatok támogatása • Elektronikus üzletviteli (e-business) funkciók
Operatív folyamatokat támogató komponensek Jellemzői tulajdonságaik: • napi üzleti tranzakciók gyors, hatékony feldolgozása, online tranzakció feldolgozás (OLTP On Line Transaction Processing ) online elemzéskészítés (OLAP On Line Analytical Processing ) • folyamatok integrálása • adatgyűjtés (irányítási komponensek részére)
Az operatív rendszerek adatainak jellemzői • aktuális adatokat tartalmaznak, • az adatok alkalmazás függőek, • az adatok dinamikusak, (változtathatóak, felülírhatók, frissíthetők), • az adatokat operatív célokat szolgálnak (beszerzési megrendelés, raktári bevételezés, szállítási okmány, vevőszámla készítése,…)
Melyek az operatív komponensek? • • • •
anyag és alkatrészszükségletek, a szükséges gyártókapacitások, humán-erőforrások, likviditás folyamatos biztosításához szükséges pénzeszközök, • pénzügy, a kontrolling, • marketing, az értékesítés,
• a logisztika (beszerzés, a készletgazdálkodás, raktározás, disztribúció, termelő cégeknél a termelésirányítás), • ügyfélszolgálat, • tárgyieszköz-gazdálkodás, • létesítménygazdálkodás, • karbantartás, • dokumentum- és munkafolyamat-kezelés (Document and Workflow Management),
Specifikus operatív komponensek • iparági, (vegyipar, autóipar, közműszolgáltatások,…) • ágazati (nagykereskedelem, kiskereskedelem), • banki (biztosítótársaságok, brókercégek), • közszféra különböző szervezetei (kormányzat, közigazgatás, közszolgáltatók).
ERP vállalkozásirányítási komponensek Jellemzői tulajdonságaik: • stratégiai, menedzsmentdöntések elősegítése, • lehetőségek azonosítása és kiaknázása, • kockázatának felismerése, értékelése, • vállalat teljesítményének elemzése, • széles körű ellenőrzés támogatása.
Vállalkozásirányítási komponensek adatainak jellemzői • adatai a múltra (és a jelenre) vonatkoznak, • tématerület-központúak, • az adatok csak olvashatóak, azaz nem változnak, • az adatokat elemzésre, beszámoló készítésre használják.
Az irányítás alapvető dimenziói • stratégiai menedzsment, • projektmenedzsment, • operatív menedzsment.
Egymással szorosan összefüggő, egymást kiegészítő alapvető dimenziók!
Stratégiai menedzsment fogalma • A stratégiai menedzsment a szervezet kívánatosnak tartott jövőbeni állapotát határozza meg (tervezés), és gondoskodik ezen állapot eléréséről (irányítás).
Projektmenedzsment fogalma • Projekt olyan tevékenység, amely egy komplex feladat megoldását jelenti egy meghatározott cél érdekében. • Projektmenedzsment stratégiai célok megvalósításának leghatékonyabb eszköze, a rendelkezésre álló összes erőforrások igénybevételével.
Operatív menedzsment fogalma Az aktuális, rövid távú célok és feladatok folyamatos és eredményes megvalósításának irányítása, ellenőrzése, a tevékenység folyamatosságának biztosítása.
Stratégiai menedzsment feladatai • célkitűzések és erőforrások összehangolása, • előrejelzést készítése, • legkritikusabb változók vizsgálata, • erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek vizsgálata (SWOT-elemzés, Strengths Weaknesses Opportunities Threats)
SWOT-elemzés SWOT elemzés magyar megfelelője a GYELV elemzés. • Gyengeségek: belső tényezők: befolyásolhatók, nem jól működő rendszerek, javítani kell, • Erősségek: belső tényezők: befolyásolhatók, jól működő rendszerek, még jobb működést kell elérni, • Lehetőségek: külső tényezők: nem befolyásolhatók, de kedvezőek, kihasználhatók, • Veszélyek: külső tényezők: nem befolyásolhatók, csökkentik a siker esélyeit, kockázatot jelentenek (korlátok, negatív tényezők).
Stratégiai tervezés szintjei Vállalati szint: • kiegyensúlyozott portfólió, • erőforrások allokálása, • termékválaszték, kockázat csökkentés, • vállalatok beolvasztása, leányvállalatok megszerzése
Üzleti szint: • termékek/piacok stratégiái, • értékteremtő lánc. Funkcionális szint: • humán erőforrás, pénzügyi • marketing, logisztika, termelés • informatikai stratégia.
Stratégiai menedzsment kapcsolatrendszere A stratégiai menedzsment szoros kapcsolatban áll más szakterületekkel; • változásmenedzsment, • humánerőforrás-menedzsment, • pénzügyi tervezés, • marketing.
Tervezések összefüggései • STRATÉGIAI TERVEZÉS elsősorban minőségi - kvantitatív - mutatók meghatározása • KÖZÉPTÁVÚ (TÖBBÉVES) TERVEZÉS közvetít a stratégiai tervezés és az éves (operatív) tervezés között, a stratégiai célokat középtávú kulcsértékekké, konkrét programokká és feladatokká alakítja át. • ÉVES (VAGY OPERATÍV) TERVEZÉS a stratégiai terveket és a középtávú kulcsértékeket a következő év konkrét intézkedéseire ültetik át, a felsőbb szintű terveket konkrét számokká alakítja, egyértelmű célokat előírása minden egyes felelős számára.
Tervezések visszacsatolása • A tervkészítés egyes fázisainak más-más funkciója, feladata van. • A fázisok szorosan egymásra épülnek. • Fontos, hogy közöttük visszacsatolás működjön.
Középtávú tervezés feladata • stratégiai terv megvalósítási lépésekre bontása, • konkrét programok elkészítése, • mennyiségi értékek, meghatározása, • stratégiai terv és az operatív tervez közötti összhang megteremtése.
Operatív tervezés feladata • tervezési időszakra vonatkozó intézkedések részletes kidolgozása, • vállalati terv lebontása az egyes egységekre, • teljesítmények egyértelmű, számszerű meghatározása, • szükséges erőforrások költségének kiszámítása.
Operatív tervezés fejezetei • • • • • • • • •
értékesítési terv, kész-, félkésztermékek készletterve, termelési terv, beszerzési terv, költségterv, eredmény tervek pénzügyi terv, humánerő forrás-terv, beruházási terv
Értékesítési terv • rögzíti, hogy mi az, amit a piac képes felvenni, ami eladható a tervidőszakban, • tervezi a következő időszakban eladható terméket (mennyiség, típus,…), • meghatározza a várható bevételt
Készletterv • meghatározza a szükséges készletváltozásokat, • kész-, félkész-, befejezetlen termékek meghatározása , • legyártandó mennyiségekhez szükséges anyagbeszerzés rögzítése .
Termelési terv • kész-, félkész-, befejezetlen termékek mennyiségének tervezése, • darabjegyzék alapján anyagszükséglet meghatározása, • bér-, élőmunka- és gépidő szükségletek meghatározása
Beszerzési terv • beszerzendő mennyiségek, • tervezett beszerzési árak, • várható beszerzési költségek meghatározása
Költségterv • egyes gyártmányok, termékek közvetlen költségei, • bérköltségek, • általános költségek, • speciális költségek meghatározása.
Eredmény tervek • különböző beszámolók összehasonlíthatók legyenek (formátum, tartalom), • eredmény kimutatás, • tervmérleg, • tervidőszak végén feltételezett állapotot.
Pénzügyi terv • tervezett kifizetéseket és pénzbeáramlást (cash flow), • megfelelő szintű likviditás biztosításához szükséges finanszírozás, meghatározására szolgál.
Humánerő forrás-terv • szükséges humán erőforrások meghatározása, • rendelkezésre álló erőforrásokkal történő összevetése, • képzések meghatározása
beruházási terv • szűk keresztmetszetek megszűntetése - raktározásban, - szállításban, - erőforrásokban.
Benchmarking • Az a folyamat, amikor a vállalat üzleti folyamatait más vezető vállalatok hasonló adataival hasonlítják és mérik össze, hogy meghatározzák, azt a legjobb gyakorlatot, amit követni érdemes. • Ehhez a módszerhez nagy és korszerű mintákat tartalmazó adatbankokra van szükség
ERP - e-business komponensek
e-business fogalma Az ERP rendszerek "hagyományos" funkciói a közelmúltban újabb funkciókkal egészültek ki, amely alkalmazásoknak összefoglaló neve e-business. e-business gyűjtőfogalom: az internetre épülő üzleti megoldások gyűjtőneve.
INTERNET • különböző szolgáltatók által működtetett számítógép-hálózatok és hálózati szolgáltatások összessége ("információs szupersztráda„), • az IP (Internet Protocol) közvetítésével kommunikálnak ("társalgási nyelv„), • összekapcsolja a világon működő lokális (LAN: Local Area Network) és nagy kiterjedésű (WAN: Wide Area Network) számítógép-hálózatokat, független a számítógépek típusától, a hálózati eszközöktől, hálózaton belül alkalmazott protokolltól ("beszélgetési szabályoktól").
INTERNET jellemzői • nincs tulajdonosa, • senki sem felügyeli egészében, • idő- és földrajzi korlátokat legyőzve minőségileg új szolgáltatást hoz létre, • spontán módon és dinamikusan növekszik, • kétirányú kapcsolatot hoz létre (duplex).
www (world wide web) • egy szabványrendszer (1990 Bernres-Lee) • az internet egyik tartománya (alkalmazása), • címzési rendszere: Uniform Resource Identifier (URI), • hálózati protokoll: Hypertext Transfer Protocol (HTTP), • tartalmat formázó keretet: Hypertext Markup Language (HTML)
Webhely, honlap, weboldal • webhely (website) egy szervezet (vállalat, intézmény), egy szolgáltatás vagy magánszemély által kialakított és fenntartott információ együttes, • honlap (homepage) az információ együttest tartalmazó webhely első oldala, • weboldal(ak) (webpage) részletes információt tartalmazó oldal(ak).
Weboldalak tulajdonsága • egyes weblapok összekapcsolhatók (link), • egyik dokumentumtól közvetlenül el lehet jutni egy másik, hozzá logikailag kapcsolódó dokumentumhoz. • hyperlink olyan szövegrészlet vagy grafikai elem, amely a képernyőn kiemelve jelenik meg, amelyre rákattintva közvetlenül el lehet jutni más dokumentumokhoz.
Információk keresése • Az interneten az információk keresése, megjelenítése böngésző (browser) programok segítségével történik (Internet Explorer, Firefox, Chrome, Safari, Opera stb.)
ERP - Weboldal • A weboldalakon a szervezettel, annak tevékenységével, termékeivel, szolgáltatásaival kapcsolatos valamennyi információ látványos formában megjeleníthető a világhálón. • Típusai: - statikus weboldal: információt közöl, - dinamikus (interaktív) weboldal: lehetőséget nyújt elektronikus levél (email) küldésére vagy adatlapot töltésére.
ERP - webhely • vállalati webhely webportál internet alapon működik, • integrálja a vállalat igényeinek megfelelően üzleti, működési környezetet, • kiterjeszti azt a külső felhasználók, ügyfelek felé, • működteti az e-business komponenseket
e-business komponensek • szervezet és ügyfelei közötti kapcsolatok menedzselése (CRM electronic Customer Relationship Management), • szállitói kapcsolat-menedzsment (SRM electronic Supply Relationship Management), • ellátásilánc-menedzsment (electronic SCM electronic Supply Chain Management)
• kereskedelem (e-commerce), – beszerzést (e-procurement) – értékesítés (e-sales) vállalatok közötti (b2b: business to business), vállalat és a fogyasztók közötti (b2c: business to consumer) • internet reklám • távoktatás, továbbképzés, (e-learning, etraining) • munkatárs keresés (e-toborzás).
Elektronikus ügyfélkapcsolatmenedzsment fogalma • Az elektronikus ügyfélkapcsolatmenedzsment (CRM) olyan e-business megoldás, amely a versenyelőny megszerzése, a nyereség és az üzleti növekedés biztosítása érdekében integrálja az értékesítést, a marketinget, az ügyfélszolgálatot és az e területekhez kapcsolódó elemzéseket.
Elektronikus ügyfélkapcsolatmenedzsment célja • • • • • • •
ügyfélkör kialakítása, megőrzése, ügyfél-megelégedettség elérése, fenntartása, ügyfélkör kialakítása, megőrzése, versenyelőnyök megszerzése, megőrzése magasabb profit realizálása, valós vásárlói igények megismerése, megalapozottabb üzleti döntések meghozatala,
CRM alkalmazások főbb típusai • operatív CRM: irányítja, szinkronizálja az ügyfél-interakciókat a marketing, az értékesítés, szerviz területén, • analitikus CRM: információforrások optimalizálása a profitot hozó ügyfelek megtartására („ügyféltőke”) , • kollaboratív CRM: együttműködést szállítókkal, a partnerekkel, ügyfelekkel a az ügyfelek igényeinek kiszolgálása érdekében.
Eredményes CRM jellemzői • innovatív, ügyfélközpontú termékek és szolgáltatások létrehozása, biztosítása, • ügyfélcentrikus folyamatok magas szintű biztosítása, • tartós, időálló és nyereséget biztosító ügyfélkapcsolatok kialakítása, fenntartása
Elektronikus szállítói kapcsolatmenedzsment fogalma • Az elektronikus szállítói kapcsolatmenedzsment (SRM) olyan e-business megoldás, amely a szállítói együttműködést integrálja a megvásárolt termékre és szolgáltatásra nézve az adott szervezet minden szintjén.
Elektronikus szállítói kapcsolatmenedzsment célja • optimális beszállítói kör kiválasztása, • beszállítói kapcsolatokban rejlő értékek folyamatosan kiaknázása, • beszerzési költségeket mérsékelése, • legjobb minőséget biztosító beszállítók kiválasztása, • megfelelő nagyságrendet képviselő partner kiválasztása, • belső önköltség csökkentése.
Belső önköltség csökkentése • bizonyos funkciók kihelyezése vállalaton kívülre (outsourcing), • időpontra rendelés (Just in Time "pont a megfelelő időben„); kisebb készletmennyiség, rövidebb tőkelekötési idő, kevesebb raktári helyigény
Elektronikus ellátásilánc-menedzsment • Az elektronikus ellátásilánc-menedzsment (eSCM) megtervezi, végrehajtja és irányítja az ellátási lánc működését, annak minősége szempontjából leglényeges eseményeket.
Elektronikus ellátásiláncmenedzsment célja • ellátásilánchálózatok kezelésének hatékonyságának javítása, • pénzügyi, informatikai és anyaggazdálkodási folyamatok nyomon követése, • a feldolgozási "kivételeket" azonosítása.
Elektronikus ellátásiláncmenedzsment feladata • fő feladta a koordináció • lineáris, dinamikus ellátásilánc-hálózatok kialakítása • készletgazdálkodási, tervezési és ütemezési folyamataikat átláthatóvá tétele, • ellátásilánchoz kapcsolódó feladatok lebonyolítása.
Elektronikus kereskedelem A teljes kereskedelemi folyamat elektronikus (e-commerce) lebonyolítása: érdeklődés, rendelés, visszaigazolás, értékesítés, fizetés.
Elektronikus értékesítés Elektronikus értékesítés Történhet: • más vállalatok felé (b2b: business to business), • fogyasztók felé (b2c: business to consumers). A vevők megszerzése, a vevőkör kialakítása eléggé magas költséggel jár, ezért az internetáruház első időszakban általában veszteséges.
Fizetési módok • készpénz , • bankátutalás, • hitelkártya, • csekk, • on-line fizetés. On-line fizetés nélkül a virtuális áruházakban történő vásárlás nem minden esetben nyújt teljes kényelmet
Elektronikus beszerzés Az elektronikus beszerzés (e-procurement) automatizálja az igénylés, szállító kiválasztás, rendelések jóváhagyása, bevételezés, kifizetés lebonyolítását.
Távoktatás (e-learning) • e-learning – a hagyományos oktatás és az internet nyújtotta új lehetőségek együttes alkalmazása • előnye a rugalmasság, elérhetőség, kényelem, saját időbeosztás szerinti előrehaladás a tananyagban.
Munkatárs keresés (e-toborzás). • munkakör követelményeinek leginkább megfelelő szakember felkutatása, kiválasztása, • online internetes pályázatok, e-mailben érkezett önéletrajzok kezelése, • pályázatok fogadása, • potenciális jelöltek megtalálása, • toborzási folyamat adatainak bizalmas kezelése.
ERP Vállalkozási komponensek közös jellemzői • • • •
Adattárház Adatbányászat (Data Mining) Üzleti intelligencia (Business Intelligence) rendszereket vezetői információs rendszerek (EIS: Executive Information System), • döntéstámogató rendszer (DSS Decision Support System). • stratégiai vállalatirányítási rendszerek (SEM Strategic Enterprise Management) • tudásmenedzsment (knowledge management)
Adattárház • Azon módszerek és eszközök összessége, amelyekkel nagy tömegű adatot lehet hatékonyan elemezni és az analizálás eredményét jó hatásfokkal eljuttatni a felhasználókhoz. Adatraktározási technológia (Data Warehousing Technology) egy technikai megoldás a nagy tömegű adatmennyiség komplex feldolgozására
Adatraktározási technológia • multidimenziós adatmodell, multidimenziós adatbázis-kezelő alkalmazásával különböző területekről összegyűjtik, integrálják és speciális formában tárolják visszakereshető adatokat. • ezekhez kapcsolódó megjelenítő eszközöket (eszköztárat) jelent, vagyis olyan
Adatbányászat • Az adatbányászat (Data Mining) az adattárházban tárolt adatok alapján történik. • Célja az adatok közötti rejtett összefüggések feltárása és a szervezet céljai elérése érdekébe történő hasznosítása.
Üzleti intelligencia • Az üzleti intelligencia (Business Intelligence) adattárházon alapul. • Célja az információk, a tudás megszerzése, a tudásbázis kialakítása, a döntéshozatal megalapozása. • Inputjai: a pénzügyi, számviteli, kontrolling, további alkalmazások…
Vezetői információs rendszer • A „mi lenne ha” ("what-if„) elemzéseket támogató rendszerek a vezetői információs (EIS Executive Information System) rendszerek,
Döntéstámogató rendszer • A döntéstámogató rendszerek (DDS Decision Support System) üzleti információs adattárházra alapozva, on-line elemzéseket, ad hoc beszámoló készítését, adatbányászatot, elektronikus beszámolófüzetek standard beszámolóinak elkészítését végzik el.
Stratégiai vállalatirányítási rendszerek A stratégiai vállalatirányítási rendszerek (SEM Strategic Enterprise Management) olyan üzleti információs adattár házra épülő döntéstámogató rendszerek, amelyek kiegészülnek a szervezeti teljesítménymérés korszerű eszközeivel; - kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer (BSC, Balanced Scorecard), - gazdasági hozzáadott érték (EVA: Economic Value Added, - részvényesi értékbiztosítás (SVA: Shareholder Value Assurance).
Tudásmenedzsment A tudásmenedzsment (Knowledge Management) feladta, hogy eljuttassa a tudást a tudással rendelkezőktől azokhoz, akik a döntéseket hozzák.
Az ERP rendszerek üzleti előnyei és azok realizálása
Milyen változások miatt kell alkalmazni az ERP rendszereket? • • • • • • • •
világméretű globalizáció, intenzív kereskedelem, rohamos technológiai fejlődés, környezeti változások, erősödő piaci verseny, versenyképesség megőrzése, hatékony szervezeti működés, erőforrások összehangolása.
Hogyan lehet ezeknek a követelményeknek megfelelni? Ha az adott vállalat integrált információs rendszereket és az azok működtetéséhez szükséges informatikai és kommunikációs eszközöket, rendszereket vásárol, üzemeltet és tart karban. Ez előnyökhöz juttatja az adott szervezetet.
Melyek ezek az előnyök? • integrált, automatizált működés, • rugalmasabb, áttekinthetőbb, menedzselhetőbb üzleti folyamatok, • teljesítmények sokoldalú mérése, értékelése, • üzleti lehetőségek jobb felismerése, • jobban előkészített, megalapozottabb vezetői döntések,
Informatika alkalmazásának menedzsment feladatai • szoros kapcsolatot kell teremteni, a szervezet célok és informatikai célok között, • biztosítani kell az informatikai erőforrások célszerű fejlesztését, • meg kell határozni az alkalmazói rendszerekre, informatikai és kommunikációs eszközökre vonatkozó követelményeket (specifikáció),
• az információs rendszer bevezetése, üzemeltetése, karbantartása, korszerűsítése, • folyamatos projektvezetés, minőségbiztosítás, kockázatkezelés, • szükséges informatikai szolgáltató folyamatok és szervezetek tervezése, • megfelelő szintű informatikai biztonság megteremtése, • katasztrófa-elhárítási terv kidolgozása, • informatikai költségek tervezése.
Informatikai irányítás • Az informatikai irányítás le fedi mindazon területeket, amelyek biztosíthatják, hogy a vállalat informatikai szolgáltatásai hozzájáruljanak a szervezet stratégiái megvalósításához, céljai eléréséhez.
Vevő és ügyfél középpontúság • a legfőbb célkitűzés, a vevők (ügyfelek) minél jobb kiszolgálása, • környezeti változásokra történő gyors, rugalmas válaszadás, • lassú, nehézkes, hierarchikus szervezetek lebontása,
Korai információs rendszerek alkalmazásai • a különböző üzleti tevékenységek automatizálása, mechanikussá tétele, • egymástól elszigetelten működő (standalone) alkalmazások (számlázás, könyvelés, bérszámfejtés). Hátránya: nem biztosíthatja a szükséges, elvárható hatékonyságot, eredményt.
ERP rendszerek újszerűsége • • • • • • •
folyamatszemléletű megközelítés, integrált működés, hatékonyság növelés, átfogó, integrált alkalmazás, menedzselhetőség, gazdaságos üzemeltethetőség, bővíthetőség.
• nem csupán közreműködik, hanem koordinálja is egy-egy feladatcsoport, illetve folyamat elemeit, műveleteit, • vállalatok, intézmények üzleti (közigazgatási, közszolgáltatási) folyamatai és a legkorszerűbb információs rendszerek kölcsönösen előnyös hatással vannak egymásra, egymás fejlődésére.
Összegezve: A globális integrált rendszerek tehát nemcsak egy-egy folyamatcsoportot képesek magas fokon automatizálni, hanem az automatizálást és az integrációt képesek kiterjeszteni a vállalat valamennyi folyamatára.
ERP rendszerek értékteremtése értékláncelemzés módszerét Michael E. Porter dolgozta ki; vállalkozások tevékenységük során értéket adnak hozzá az adott vállalat, szervezet termékeihez, szolgáltatásaihoz, ezért egy értékteremtőláncba sorolhatók be.
Értékteremtőlánc folyamatai • elsődleges (primary) folyamatok , • támogató (support) folyamatok. Tevékenységek célja, hogy olyan szintű értéket állítsanak elő amely meghaladja a tevékenységek költségét, így nyereséget eredményez.
Porter modell
Elsődleges (primary) folyamatok • "Bejövő" logisztika: a beszerzett anyagok átvétele, tárolása és megfelelő időben eljuttatása oda, ahol a termelésben azokra szükség van. • Operációk: az a folyamat, amelynek során a szervezet az inputokat végtermékekké és szolgáltatásokká transzformálja.
Elsődleges (primary) folyamatok • "Kimenő" logisztika: a végtermékek raktározása és disztribúciója, nagykereskedőhöz, kiskereskedőhöz vagy fogyasztóhoz történő eljuttatása az ellátási láncban. • Marketing és értékesítés: vevőigények azonosítása, megfelelő képes ajánlat kidolgozása, marketing kommunikáció, promóció, az értékesítés lebonyolítása. • Szerviz: installálás, értékesítést követő szolgáltatások, panaszok kezelése, tréningek.
Támogató (support) folyamatok • Vállalati infrastruktúra: stratégiai, üzleti tervezés, a vezetői információs rendszer, tervezési, pénzügy-számvitel rendszerek, • HR menedzsment: munkatársak toborzása, kiválasztása, szerződtetése, tréningje, fejlesztés, motiválás, ösztönzése.
Támogató (support) folyamatok • Technológiai fejlesztés: vállalkozások költségeinek csökkentse, versenyelőnyük megőrzése, internet-marketing tevékenységek, az elektronikus ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM: Customer Relationship Management)... • Beszerzés: anyagok, szolgáltatások, berendezések, eszközök beszerzése (legmagasabb minőség, legalacsonyabb ár).
Értékteremtő lánc • Egy vállalkozás akkor nyereséges, ha a vevők, hajlandóak többet fizetni az adott szervezet termékeiért, szolgáltatásaiért, mint az értékteremtés teljes költsége. • Az értékteremtés egymással szoros, kölcsönös kapcsolatban lévő tevékenységek rendszerében, az értékteremtő láncban történik.
Értékteremtő lánc modellje Beszállítói értéklánc Cég értéklánca Értékesítési csatorna értéklánca Vásárló értéklánca
Értékláncmodell versenyelőny biztosítása • Költségelőny érhető el az értékteremtő lánc újrakonfigurálása révén. • Differenciálódás (differentation) mint stratégiai előny (vevőkör igényei, elvárásai tekintetében jobban „dolgozik”, mint konkurensei, s ez versenyelőnyt biztosít számára)
A szervezeti tudás menedzselése • megfelelő tudás, információk nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni, • a tudás birtokosa és a döntéshozó igen gyakran nem ugyanaz a személy, az információt el kell juttatni annak birtokosától azokhoz, akik a döntéseket hozzák. • tudásbázis kialakítása, folyamatos bővítése,
Tudás típusai • explicit tudás dokumentált, írásban rögzített. • "hallgatólagos" tudás adott személyhez kapcsolódik. (A "hallgatólagos" tudás az emberek fejében meglévő bölcsesség, tapasztalat, gondolatok, szakmabéli tudás).
Tudásmenedzsment célja • lehetővé tenni a munkatársak számára a számunkra szükséges információk gyors, könnyű megszerzését. • a tudás mint vagyon kezdi háttérbe szorítani a termelés olyan "hagyományos" tényezőit, mint a föld, a munkaerő vagy a tőke, s kezd a legfontosabb új vállalati erőforrássá válni.
Tudásmenedzsment fogalma • A tudás menedzsment a tudás feletti kontrollt, a tudás megszerzését, adatok és információk összegyűjtését, "elosztását", hatékony alkalmazását jelenti
Emberi Erőforrás Menedzsment (Human Resource Management)
1. Az EEM kialakulása • Tudományos menedzsment - Taylor – A feladat technológiájának kidolgozása és előírása – A fizikai és a szellemi munka szétválasztása – A munkások kiválasztása pályaalkalmassági vizsgálatok alapján – Teljesítménybér rendszer – A csoportmunka eltörlése – Szabványosítás
Az EEM kialakulása • Emberi viszonyok tana - Mayo – A szervezetben szerepek és normák alakulnak ki, amelyek eltérhetnek a hivatalos előírásoktól – Az egyéneket nem csak pénzzel lehet motiválni – A munkások teljesítménye összefügg a megelégedettségükkel – Fontos a kommunikáció – A vezetőnek technikai és szociális képzettségre van szüksége
Az EEM kialakulása • McGregor X és Y elmélete X elmélet – Az átlagemberben veleszületett idegenkedés van a munkával szemben, és ha lehet, kerüli azt. A vezetésnek ezt kényszerítő eszközökkel kell ellensúlyozni. – A legtöbb embert irányítani és ellenőrizni kell, hogy megfelelően dolgozzon. Az engedékenység és a jó szándék nem vezet eredményre, csak a kényszer és a szigorú ellenőrzés. – A legtöbb ember csak a pénzért, illetve az elbocsátástól való félelem miatt hajlandó dolgozni. – Az átlagember nem szívesen vállal felelősséget, szereti, ha irányítják. Kicsi az ambíciója, mindenekelőtt biztonságot akar. – A munkás leginkább csak a lógásban leleményes.
Az EEM kialakulása • Y elmélet – Az átlagember számára természetes és kívánatos a munkavégzéssel járó szellemi és fizikai erőfeszítés. – A célokkal való azonosulás esetén az ember képes magát irányítani és ellenőrizni. A belső elkötelezettség erősebb, mint a külső kényszer. – Megfelelő feltételek esetén az ember vállalja, sőt keresi a felelősséget. – Az alkotóképesség legtöbb ember veleszületett sajátossága. – A munkáltatók az átlagember képességeit csak kismértékben használják ki.
Emberi erőforrás menedzsment Jellemzők: – A menedzsment felismeri az emberi tőke fontosságát, mint a siker meghatározó tényezőjét. – A legértékesebb vagyona szervezetnek az emberállománya. – Az embereket költség-haszon elv alapján kezeli. – Az EEM a kihívás–teremtés és a motiválás eszközeivel hat a beosztottak teljesítményének hatékonyságára. – Az EEM a vállalati stratégia része. – Az EEM szempontjából a legfontosabb a középvezetői kategória.
Az EEM célja • Magas teljesítmény • Minőségi termék • Megfelelő számú, a kívánatos szakértelemmel rendelkező alkalmazott foglalkoztatása • Kontrollált munkaerőköltség • Alacsony szintű fluktuáció és hiányzás • Versenyképes bérszint • Megfelelő munkafeltételek, amelyek elégedettséghez vezetnek • Megfelelés a törvényeknek és jogszabályoknak
Mérhető mutatók • • • • • • • •
Termelékenység Jogszerűség Elégedettség Hiányzás Fluktuáció Panaszszám Balesetszám A sztrájkok száma
Az emberi erőforrások modellje 1. A külső környezet befolyásoló elemei
Gazdasági folyamatok
Munkaerő- piac
↓
Jogrend és szabályozás
↓
↓
Munkavállalói szervezetek
↓
Az emberi erőforrás menedzsment Tevékenységei
Alapfeladata
Munkakörelemzés és tervezés Az emberi erőforrások tervezése Toborzás Kiválasztás Motiválás Teljesítményértékelés Képzés és fejlesztés Fegyelem Munkakapcsolatok
Munkavállalók Képességek Motivációk
↑
Eredményei Munkaerő állomány Teljesítmény Megtartás Jelenlét Elégedettség Egyéb
→ ↕ → Munkakörök Követelmények Ellenszolgáltatások
↑
↑
↑
A belső környezet hatásai
Jellemző folyamatok
Belső szabályozás
Stratégia
Alkalmazottak kapcsolatai
Az ember erőforrás menedzsment modellje – 2. Külső környezeti feltételek
-
-
-
-
Társadalmi-gazdasági környezet népesség gazdasági fejlettség foglalkoztatási struktúra munkaerő-piaci helyzet (munkanélküliség) törvények, jogszabályok, kormányzati elvárások
Belső környezeti feltételek
- szervezeti stratégiai és operatív célok - pénzügyi kondíció és flexibilitás - alkalmazott technológia szervezeti struktúra, kultúra
A munka, a munkakör jellemzői
szakszervezetek, üzemi tanácsok üzleti élet globalizálódása változás, mint kihívás történelmi háttér kulturális adottságok infrastrukturális, fizikai adottságok
Célok
Szervezeti jellemzők
Az alkalmazottak jellemzői -
Az emberi erőforrás menedzsment funkciói
-
-
emberi erőforrás-stratégia emberi erőforrás tervezés munkakörtervezés munkakör-értékelés ösztönzésmenedzsment munkaerő-ellátás munkaerő-toborzás, és kiválasztás teljesítményértékelés emberi erőforrás-fejlesztés munkaügyi kapcsolatok személyzeti inforendszer változásmenedzselés kultúraváltás nemzetközi emberi erőforrás menedzselés
emberi erőforrás hatékonysága
szervezet hatékonysága
az egyének jellemzői vezetési stílus vezetési gyakorlat munkacsoportok jellemzői Forrás: Polónyi
Az emberi erőforrás menedzsment fogalma Az emberi erőforrás menedzsment (vagy személyzeti menedzsment) angolul Personnel/Human Resource Management (HRM) definiciója:
– "Az emberi erőforrás menedzsment a vezetés olyan általános funkciója, amely alapvetően az emberekkel, mint erőforrásokkal foglalkozik." (Miner) – Leggyakrabban úgy szokták definiálni, hogy az emberi erőforrás menedzsment a szervezeti és a szervezetben dolgozó egyének céljainak maximalizálását, az emberi erőforrások hatékony felhasználását célzó programok, funkciók, tevékenységek összessége.
Az emberi erőforrás menedzsment funkciói E funkciók és tevékenységek a következők: – – – – – – – – –
- emberi erőforrás stratégia - emberi erőforrás tervezés - munkakörtervezés - munkakör-értékelés - ösztönzésmenedzselés - munkaerő-ellátás, -toborzás, - kiválasztás - teljesítményértékelés - emberi erőforrás fejlesztés - munkaügyi kapcsolatok
A fenti funkciók hatékony ellátását segíti elő – - a személyzeti információs rendszer
Humán változáskezelés
Humán változáskezelés • Az "emberi tényező" problémáinak kezelésére szolgál a humán változáskezelés. Célja: • a változásokkal együtt járó hatékonyságbeli visszaesés elkerülése, • tervezhető, irányítható legyen a változási folyamat.
Humán problémák
Humán problémák
Informatikai irányítás
Informatikai irányítás • informatikai irányítás (IT Governance) feladata: – kapcsolódik a stratégiai célokhoz, – gondoskodik az informatikai erőforrások alkalmazásáról, – informatikai finanszírozás hatékony felhasználása, – informatikával kapcsolatos kockázatok kezelése, – technikai infrastruktúra optimalizálása, – humán erőforrások biztosítása.
Informatikai irányítás szabványa • informatikai irányítás világszerte egyre szélesebb körben elismert eszköze, nyílt szabványa a COBIT (Control Objectives for Information and related Technology) • A COBIT támogatja az informatikai irányítást azáltal, hogy egy keretrendszert nyújt.
COBIT keretrendszer A keretrendszer biztosítja, hogy: • az informatika illeszkedjen az üzleti tevékenységhez, • az informatika lehetővé tegye az üzleti tevékenységek végrehajtását és maximalizálja az előnyöket, • az informatikai erőforrásokat megfelelően, használják fel, • az informatikai kockázatok kezelése megfelelő legyen.
COBIT keretrendszer szakterületei • • • •
Tervezés és szervezés Beszerzés és megvalósítás Szolgáltatás és támogatás Figyelemmel kísérés és értékelés
Forrás: Hetyei József: ERP rendszerek
Tervezés és szervezés kérdései • Az informatikai és a (vállalat, intézmény) szervezeti stratégia illeszkedik-e? • A vállalat, intézmény az erőforrásait optimálisan használja-e fel? • A szervezeten belül mindenki tisztában van-e az informatikai célkitűzésekkel? • Tisztában vannak-e az informatikai kockázatokkal és kezelik-e azokat? • Az informatikai rendszerek minősége megfelel-e a szervezet, a különböző területek igényeknek?
Beszerzés és megvalósítás kérdései • Valószínűsíthető-e, hogy az új projektek az üzleti igényeknek megfelelő megoldásokat fognak eredményezni? • Valószínűsíthető-e, hogy az új projektek időben és a költségvetésen belül lezárásra kerülnek? • Megfelelően működnek-e majd az új rendszerek a megvalósításukat követően? • A változtatásokat a jelenlegi üzleti működés megzavarása nélkül hajtják-e végre?
Szolgáltatás és támogatás kérdései • Az informatikai szolgáltatások biztosítása összhangban van-e az üzleti prioritásokkal? • Az informatikai költségek optimálisak-e? • A munkatársak képesek-e az informatikai rendszereket jövedelmezően és biztonságosan használni? • Az információbiztonság megteremtése érdekében megfelelő-e a titkosság, a sértetlenség és a rendelkezésre állás?
Figyelemmel kísérés és értékelés kérdései • Mérik-e az informatika teljesítményét a problémák időbeni azonosítása érdekében? • Gondoskodik-e a vezetés arról, hogy a belső vállalati, intézményi ellenőrzési és irányítási rendszer eredményes és hatékony legyen? • Az informatika teljesítményét össze lehet-e kapcsolni az üzleti célokkal? • Vannak-e, működnek-e olyan irányítási és ellenőrzési eljárások, amelyek a megfelelő bizalmasságot, sértetlenséget és rendelkezésre állást biztosítják az információbiztonság céljából?
