K&H Bank Zrt. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. telefon: (06 1) 328 9000 fax: (06 1) 328 9696 Budapest 1851 www.kh.hu •
[email protected]
információs füzet -kölcsönszerződés felmondásnak következményeirőlKedves Ügyfelünk! A Magatartási kódex irányelveire, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) – amely 2013. okt. 1-jével beolvadt az MNB-be – által a követeléskezelők számára készített, a követeléskezelési gyakorlatuk során elvárt fogyasztóvédelmi elvekről szóló 14/2012 (XII.13.) számú ajánlásban foglaltakra tekintettel, szeretnénk információt nyújtani Önnek a bankunkkal kötendő vagy már megkötött kölcsönszerződés esetleges felmondása esetén várható következményekről. Kérjük, mindig vegye figyelembe, hogy a szerződés aláírásával Ön kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsönszerződésben foglaltakat (különös tekintettel a fizetési kötelezettségekre) maradéktalanul teljesíti. Ha bármilyen okból ennek mégsem tud eleget tenni, az szerződésszegésnek minősül és maga után vonhatja a kölcsönszerződés felmondását, továbbá (függetlenül a szerződés felmondásától) a törvényi feltételek teljesülése esetén adatai bekerülhetnek a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (röviden KHR, korábban BAR) amely Önt a későbbi hitelfelvételek során hátrányosan érintheti. Kérjük gondoljon arra is, ha a hitelét nem fizeti vissza, a bank a követelését a szerződésben foglaltak szerint érvényesíteni fogja. Így Ön akár a biztosítékul szolgáló ingatlan tulajdonjogát is elveszítheti. Ezért kérjük, fokozottan figyeljen az alábbiakra: Amennyiben a szerződésben foglalt fizetési kötelezettségének tartósan nem tesz eleget, vagy egyáltalán nem látható fizetési szándéka, bankunk a kölcsönszerződését felmondja. Ezt követően a szerződés szerinti kamatokkal, díjakkal, költségekkel növelt teljes tartozás válik egyösszegben esedékessé, amelyet Ön az alábbi módokon rendezhet: követelés egyösszegű, vagy részletekben történő megfizetésével: Abban az esetben, ha a felmondott ügyletből adódó tartozását egyösszegben rendezi, bankunknak az Önnel szembeni követelése megszűnik. Amennyiben az egyösszegű fizetés nem áll módjában, azaz tartozását csak több részletben tudja kiegyenlíteni, fizetési lehetőségeit (vállalható törlesztőrészletek összegét, számát) kérelem formájában kérjük írásba foglalni, és benyújtani a kölcsönt folyósító bankfiókunkba. A kérelem benyújtása azonban nem jelent automatikus jóváhagyást, a bank az egyedi elbírálási jogát minden esetben fenntartja. fedezeti ingatlan értékesítésével, a jelzálogjoggal biztosított hiteknél: Lehetősége van arra, hogy saját maga értékesítse az ingatlanát, majd abból rendezze tartozását. Bankunk reális és belátható időkorlátokon belül időt biztosít ügyfeleinek a saját kézből történő ingatlanértékesítéshez, amelynek feltétele, hogy Ön hitelt érdemlő formában igazolja az ingatlan értékesítése tárgyában tett erőfeszítéseit (adásvételi szerződés, előszerződés stb.) A fedezeti ingatlan értékesítéséhez a bank előzetes engedélye szükséges.
ingatlan felajánlása Nemzeti Eszközkezelő részére: A 2011. évi CLXX. törvényben és a 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a Nemzeti Eszközkezelő a súlyosan eladósodott, szociálisan rászorult hiteladós – amennyiben az ingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, úgy a zálogkötelezett – tulajdonában lévő, jelzáloggal terhelt lakóingatlant megvásárolhatja, amennyiben az ingatlan a hiteladós/zálogkötelezett lakhatását biztosítja, valamint a hiteladós (és amennyiben az ő tulajdonában van, a zálogkötelezett) az ingatlant megvételre felajánlja és a törvényben foglalt feltételek maradéktalanul teljesülnek, illetve ehhez az ingatlanon jelzálogjoggal rendelkező pénzintézetek írásban hozzájárulnak. A tulajdonjog átruházása az ingatlan tulajdonosa és a Nemzeti Eszközkezelő között megkötött adásvételi szerződés alapján jön létre. Az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a Nemzeti Eszközkezelő az ingatlan tulajdonos javára visszavásárlási jogot enged, amelyet az ingatlan tulajdonosa a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő 6. hónap első napjától a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő 72. hónap utolsó napjáig gyakorolhat. A Nemzeti Eszközkezelő a megvásárolt lakóingatlan tekintetében határozatlan időtartamra lakásbérleti szerződést köt, amely alapján az ott meghatározott lakbért a bérlő a Nemzeti Eszközkezelő részére fizet meg. Ön abban az esetben jogosult felajánlani ingatlanát, amennyiben eleget tesz a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A jogosultsági feltételek egy része az Ön hitelére és a jelzálogjoggal terhelt ingatlanra vonatkozik. Azon Ügyfelek részére, akik esetében a nyilvántartott adatok alapján a jelzáloghitelszerződés és az ingatlan megfelelhet a törvényben megszabott feltételeknek, tájékoztatót küldünk. A törvény ezen felül meghatároz további olyan feltételeket is, amely a hiteladós vagy zálogkötelezett helyzetére vonatkozik, amit Önnek kell igazolnia ahhoz, hogy ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelő meg tudja vásárolni. A feltételekről és az ügyintézés menetéről a tájékoztató levélben részletes leírást küldünk az előzetes vizsgálatok alapján megfelelt Ügyfeleink részére. A törvény hatálya alá azon hiteladósok tartoznak, akik megfelelnek az alábbi feltételeknek:
a lakóingatlan állam javára történő eladásának lehetőségéről a jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény, írásban értesítette a hiteladóst/zálogkötelezettet;
a kölcsönszerződésből eredően fennálló lejárt tartozásának összege a szándéknyilatkozat benyújtásának napján legalább a mindenkori minimálbér összegének kétszerese;
2015. január 1-jén a kölcsönszerződésből eredően fennálló lejárt tartozás vonatkozásában a késett napok száma elérte a 180 napot vagy késett napszámtól függetlenül 2015. január 1-jén fennálló áthidaló kölcsönszerződése van. Áthidaló kölcsönnek tekinthetőek a múltban törlesztéskönnyített, meghatározott feltételeknek megfelelő jelzáloghitel-szerződések;
a hiteladós/zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója (házastárs, élettárs, szülő, gyermek, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő) szociálisan rászorultnak minősül, azaz az alábbi megállapítások legalább egyike fennáll: o
a hiteladós/zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a háztartásban legalább egy gyermeket nevel, akikre tekintettel a hiteladós/zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója családi pótlékra jogosult és 2
a) a hiteladós/zálogkötelezett illetve a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a Kormány rendeletében foglaltak szerint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján aktív korúak ellátásában, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül, VAGY b) a háztartásban nevelt gyerek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, VAGY c) a hiteladós/zálogkötelezett illetve a vele egy háztartásban élő hozzátartozója közfoglalkoztatási jogviszonyban áll; VAGY o
amennyiben hiteladós/zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a háztartásban nem nevel gyermeket, úgy ha a hiteladós/zálogkötelezett illetve a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a Kormány rendeletében foglaltak szerint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjban részesül, ide nem értve a települési önkormányzat képviselő-testülete által megállapított ápolási díjat; VAGY
o
a fentieken túl a Nemzeti Eszközkezelő akkor is megvásárolhatja a megvételre felajánlott ingatlant, ha a hiteladós/zálogkötelezett, vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója saját jogú nyugellátásban, özvegyi nyugdíjban – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat -, szülői nyugdíjban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, kivéve ha a nyugellátás folyósítása bármely okból szünetel;
a hiteladós/zálogkötelezett bejelentett lakóhelye 2014. december 31-én és a kérelem benyújtásakor is folyamatosan az állam számára megvételre felajánlott lakóingatlan;
a hiteladósnak – vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek – más lakhatást biztosító használati joga (pl.: bérleti jog, használati jog) nincs, illetve ha a hiteladósnak – vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek – más lakhatást biztosító használati joga van, abban az esetben az adott ingatlan már nem felelne meg a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek, amennyiben a hiteladós – vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett – és megvételre felajánlott lakóingatlanban lakó házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- vagy neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülője, vagy testvére is az adott ingatlanban lakna;
a lakóingatlanon pénzügyi intézmény javára bejegyzett olyan jelzálogjog áll fenn, amely 2013. december 31-e előtt megkötött jelzáloghitel-szerződés alapján jött létre;
a jelzáloghitel-szerződés ingatlanfedezetét az államnak megvételre felajánlott lakóingatlanon kívül más lakóingatlan nem képezi;
a lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke (ha a lakóingatlant több jelzálogjog is terheli, úgy a rangsorban előrébb álló pénzintézettel megkötött kölcsönszerződésre vonatkozóan):
Budapesten, az agglomerációban és a megyei jogú városokban a 25 millió forintot, 3
egyéb településeken a 20 millió forintot nem haladta meg;
a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a jelzáloghitel szerződésben meghatározott hitel összege nem haladta meg a lakóingatlan jelzáloghitel kihelyezésekor megállapított forgalmi értékének a 90%-át, a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás esetében a 100%-át, de elérte a 25%-át, (ha a lakóingatlant több jelzálogjog is terheli, úgy a rangsorban legelőrébb álló pénzintézettel megkötött jelzáloghitel-szerződést kell vizsgálni);
a rangsorban legelőrébb álló pénzügyi intézmény megkötötte a Nemzeti Eszközkezelővel a keretszerződést;
a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező minden pénzügyi intézmény:
külön nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a lakóingatlan tulajdonjoga az államra átruházásra kerüljön, és elfogadja a Nemzeti Eszközkezelő által fizetendő vételár törvény szerint rá eső hányadát, és
lemond a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal biztosított, a hiteladóssal szemben fennálló minden további követeléséről
természetes személyek adósságrendezése: Az adósságrendezés intézményének célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő, de minimális vagyonnal és törlesztő képességgel rendelkező természetes személy hiteladósok adóssága – az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával –, szabályozott keretek között, az adós és a hitelező/k érdekeinek összehangolásával rendezésre kerüljön, és fizetőképességük helyreálljon. Az adósságrendezés kezdeményezésének főbb feltételei
az adósnak és adóstársnak összesen legalább 2.000.000,- Ft, de legfeljebb 60.000.000,- Ft közötti tartozása áll fenn (banki és egyéb tartozások);
a tartozások meghaladják az adós/adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladják meg a belföldön található vagyon 200%-át, beleértve a várható bevételeket is;
a tartozások legalább 80%-a az adós/adóstársak által elismert vagy nem vitatott;
a tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt és meghaladja (járulékaival együtt) az 500.000,- Ft-ot;
a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból származó tartozás, vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós/adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze;
adós és adóstárs csak közösen kezdeményezhetik az eljárást és egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.
Fontos megemlíteni, hogy 2015. szeptember 01-jét követően csak azok csatlakozhatnak akiknek lakóingatlanán adósként, adóstársként vagy zálogkötelezettként, intézménynek bejegyzett jelzálogjoga van,
pénzügyi
VAGY
4
a lakhatást biztosító ingatlanra Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézménnyel pénzügyi lízingszerződése van, ÉS
a deviza vagy deviza alapú kölcsön- vagy lízingszerződésével összefüggésben 2015. április 30án, a forint alapú kölcsön- vagy lízingszerződésével összefüggésben 2015. szeptember 30-án az elszámolási törvény alapján kézbesített tájékoztató levél szerint a lakóingatlanára vonatkozó hitelhez kapcsolódó hátraléka van és emiatt a szerződését felmondták vagy lejárttá tették, VAGY (a megelőző három pontban foglalt feltételtől függetlenül)
olyan végrehajtási eljárás van folyamatban, ahol a hitelező végrehajtáson kívüli értékesítésre a lakóingatlant kijelölte, VAGY
a lakóingatlant végrehajtási eljárásban már lefoglalták, VAGY
a zálogjogosult kielégítési joga megnyílt és a lakóingatlant árverésre kitűzhetik.
Előírás továbbá, hogy a jelzáloggal terhelt lakóingatlannak 2015. május 15-i állapot szerint az adós, adóstárs vagy ezek közeli hozzátartozója bejelentett és tényleges lakóhelyének kell lennie. A további ügyfelek csak 2016. szeptember 30-át követően indítványozhatják az eljárás megindítását. Fontos kiemelni, hogy az adós és adóstárs elsősorban a főhitelezőjénél kezdeményezheti az eljárást, és annak megindítása, illetőleg eredményes lefolytatása érdekében kezdetben mindenképpen meg kell fizetnie 30.000,- Ft egyszeri költségátalányt, valamint
a jelzálog-szerződés vonatkozásában minden hónapban a havi törlesztőrészletet, amely a 1. ranghelyi zálogjoggal biztosított, nyilvántartott követelés (de max. az ingatlan folyósításkori forgalmi értéke) 7,8%-ának egy tizenketted része.
Az egyezség létrejöttét követően viszont, az abban foglalt, egyedileg letárgyalt feltételek szerint kell az adósnak törlesztenie. Kérjük, hogy a további információként látogassa meg a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapját: http://are.mhk.hu/app.php/hirek! A szerződés felmondását követően, amennyiben a fentebb vázolt megoldási alternatívák egyikével sem él, bankunk a számára leghatékonyabb követelésérvényesítési megoldást választja, amelyek a következők lehetnek: ügylet átadása külső követeléskezelő partnernek: A szerződés felmondását követően a bank átadhatja az ügyletet külső követeléskezelő partner részére. A bank partnere kizárólag a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban MNB) felé bejelentett ügynöki tevékenység végzésére jogosult jogi személy lehet. 5
A megbízás alapvető célja az ügyfél tartozásának békés úton, mindkét fél számára megnyugtató módon történő rendezése, amely az ügyfél érdekét is figyelembe véve, lehetőség szerint jogi eljáráson kívül történik. A vonatkozó jogszabályok teljes körű figyelembe vétele mellett a követeléskezelő partnerek - a kapcsolódó ügyvédek bevonásával - bankunk megbízása alapján jogi eljárást is kezdeményezhetnek, s bonyolíthatnak a végrehajtási eljárás lezárásáig, illetve a követelés teljes megtérüléséig. Jelenleg bankunkkal szerződéses viszonyban álló külső követeléskezelő partnerek listáját az aktuálisan érvényben lévő hirdetmény 1. sz. Függeléke tartalmazza. bank által kezdeményezett végrehajtási eljárás: Abban az esetben, amennyiben a bank által megbízott követeléskezelő partner behajtási tevékenysége ügyfeleink passzív magatartása vagy korlátozott anyagi lehetősége miatt nem vezet eredményre, bankunk jogi eljárást indít követelése érvényesítése végett. Bankunk a Polgári Perrendtartás (Pp.) vonatkozó rendelkezései alapján, fizetési meghagyás kibocsátásával vagy közvetlen végrehajtási, illetve bírósági eljárás indításával érvényesítheti követelését. A jogi eljárások végső fázisaiban a területileg illetékes bíróság, önálló bírósági végrehajtót jelöl ki a tartozás behajtására. Fontos, hogy a végrehajtási eljárás során a kötelezettek sorrendtartás nélkül és bármely fellelhető vagyonukkal felelnek a tartozás kiegyenlítéséért. követelés engedményezése (értékesítése): A követelés értékesítése azt jelenti, hogy az ügylet összes körülményeit vizsgálva bankunk az ügyféllel szemben fennálló követelését a kölcsön futamideje alatt bármikor értékesítheti követelés vásárlás vonatkozásában MNB engedéllyel rendelkező társaságnak. Az értékesítés során a bank a hitelezői jogait ruházza át a követelés vásárlójára, amellyel a bankot megillető és a tulajdoni lapra bejegyzett jelzálogjog (de nem a tulajdonjog!) kerül átjegyzésre a jogosult (vevő) javára. A követelés értékesítésének gyakorlatával jellemzően a kölcsönszerződés felmondását követően él a bank, és erről az ügyletben szereplő összes kötelezettet értesíti. Lényeges információ, hogy a követelés értékesítésével csak és kizárólag a jelzálog száll át, a vételi jog nem.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan ellenőrzi a hitelnyújtók jogszabályoknak megfelelő tevékenységét, magatartását és fellép az észlelt szabálytalanságok esetén. Amennyiben Ön mégis hitelezéssel összefüggő jogszerűtlenséget vagy az Ön jogos érdekeit súlyosan sértő eljárását észlel, kérjük, jelezze azt az MNB felé. Bankunknak nem szándéka a fedezeti ingatlan megszerzése, de kérjük Önt, hogy vegye figyelembe: jogszabályi kötelezettségünk betartása, s ezen belül megtakarításaikat bankunknál betétként elhelyező ügyfeleink érdekében is kötelesek vagyunk a fennálló és esedékes követelésünk mielőbbi megtérülése céljából a szerződésekben biztosított jogainkat érvényesíteni. Budapest, 2015. szeptember 15. K&H Bank
6
