INFORMÁCIÓK Doktori programok Eötvös Loránd Tudományegyetém Neveléstudományi Tanszék A neveléstudomány teoretikus és empirikus kutatásának és fejlesztésének útjai Programvezető: Bábosik István tanszékvezető egyetemi tanár
1. A doktori p r o g r a m célkitűzései Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Neveléstudományi Tanszéke, együttműködésben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézetével, a Magyar Testnevelési Egyetem Testneveléselmélet és Pedagógiai Tanszékével, az Oktatáskutató Intézettel, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Pedagógiai Tanszéke, valamint a Magyar Iparművészeti Főiskola Művelődéselméleti és Tanárképző Intézete vezető oktatóival olyan, a PhD fokozat elnyerését biztosító pedagógiai tudományos képzési programot kíván megvalósítani, mely hozzájárul - a neveléstudomány elméleti és történeti alapjainak, fogalomrendszerének korszerűsítéséhez, - a nemzeti és egyetemes pedagógia, valamint iskolaügy történetének további feltárásához és objektív tudományos értékeléséhez, - a neveléstudomány modern nemzetközi eredményeinek rendszeres nyomonkövetéséhez és alkotó hazai alkalmazásához, különös tekintettel az európai kooperációs törekvésekbe való beilleszkedésre, - a hazai pedagógiai gyakorlat alternatív fejlesztő és kísérletező tevékenységének ösztönzéséhez, - a hazai közoktatáspolitikai törekvések tudományos megalapozottságának erősítéséhez - a pedagógia új ágazatainak, speciális interdiszciplináris területeinek elméleti és empirikus fejlesztéséhez, - a pedagógus társadalom innovációs készségű, elmélet iránt fogékony, tehetséges képviselőiből a tudományos kutatói és felsőszintű oktatói utánpótlás szélesítéséhez.
159
Információk
2. A doktori program tartalma A program több, párhuzamos modulból építkezik. Ezek - a valamennyi jelölt számára kötelező, magas szintű elméleti stúdiumok, - a választott speciális kutatási téma modern hazai és nemzetközi tudományos eredményeit közvetítő ismeretanyag feldolgozása és annak egyetemi oktatásában való részvétele, - tudományos kutatások, kísérletek talaján doktori értekezés elkészítése. 2.1. Az általánosan
előírt elméleti
stúdiumok
Az elméleti stúdiumok az egyetemen folyó középiskolai tanárképzés pedagógiai tartalmára épülő, azt nem ismétlő, magasszintu, a legújabb tudományos eredményeket közvetítő tanulmányok. Tartalmuk az alábbi komplex diszciplínákból áll: - a legnagyobb hatású modern nevelésfilozófiai irányzatok és iskolák, - komplex pedagógia és művelődéstörténet, - az emberrel foglalkozó tudományok új eredményeinek neveléstudományi alkalmazhatósága, különös tekintettel az új pszichológiai kutatások pedagógiai aspektusaira, - a társadalomtudományi kutatásoknak a nevelésre és oktatásra vonatkoztatható legújabb eredményei, - a nevelés-oktatás új nemzetközi trendjének összehasonlító tanulmányozása, - új kísérletek a pedagógia különböző ágazataiban (személyiségelméletek, pedagógiai értékek, neveléselmélet, oktatás- és tanuláselméletek, metodológiák), alternatív pedagógiai mozgalmak, iskolák itthon és külföldön. Az általános, minden jelöltre kötelező magasabb szintű alapok elsajátítása elsősorban igényes előadások, szakirodalom önálló feldolgozása és konzultációk útján történne, s egy-egy témakör önálló tanulmányi egységet (kredit) képezne. A 3 éves tanulmányi periódusban összesen 6 kreditre tervezett komplex disciplinákat félévente vizsga (szigorlat) zárja, mely szóbeli, vagy esszé jellegű írásos formát öltene. 2.2. Választható kutatási témakörök és speciális tanulmányi
programok
Az ELTE Neveléstudományi Tanszéke a doktori programban résztvevő intézményekkel együttműködve az alábbi speciális témakörökben vállalja doktori fokozat megszerzését előkészítő programok és folyamat gondozását. 2.2.1. A pedagógiai gondolkodás fejlődése az egyetemes és magyar neveléstörténet folyamatában. 2.2.2. Pedagógiai komparatisztika, különös tekintetlel a modern civilizáció globális igényeire, az egyes régiók és országos művelődési értékeire. 2.2.3. Személyiségformálás a nevelési-oktatási folyamatban. 2.2.4. A pedagógiai folyamat kutatásának módszerei. 2.2.5. Hatékony tanítás és tanulás. 2.2.6. Tantervelmélet: az iskolai műveltségtartalom fejlesztésének elméleti alapjai. 2.2.7. Esztétikai nevelés: képességfejlődés, tananyagtervezés, értékelés. 160
Információk
2.2.8. A testi nevelés és sport pedagógiai kutatása. 2.2.9. Pedagóguskutatás, pedagógusképzés - továbbképzés. 2.2.10. Felsőoktatáselmélet, felsőoktatáspedagógia. 2.2.11. Andragógia. 2.2.12. A mezőgazdasági mérnöktanárképzés pedagógiája. 2.2.13. A szociálpedagógus felkészítésének sajátos pedagógiai kérdései. 2.2.14. Regionális és kisebbségi tanulmányok. 2.2.15. Felsőoktatáspolitikai és szociológiai tanulmányok. 2.2.16. Közoktatás-szociológiai és -politikai tanulmányok. 3. A képzés szerkezete, módszerei és a vizsgarend 3.1. A képzési idő A doktori képzés ideje 6 szemeszter (3 tanév), mely a jelölt egyéni teljesítményétől függően összevonható, vagy saját anyagi terhére szükség esetén növelhető. 3.2. A speciális képzés
szerkezete
Az általánosan kötelező alapstúdiumokkal párhuzamosan indulnának az egyéni érdeklődés által meghatározott speciális képzés stúdiumai. Itt kerülne sor azon ágazatokban (témákban) való kiegészítő, elmélyítő szakirányú tanulmányok folytatására, mely meghatározott tudományos vizsgálódási területekre összpontosulna. A választott szakosodási irány programja a szakstúdiumok kötelező és fakultatív egységeiből, a tudományos értekezés elkészítését célzó kísérletekből, kutatásokból, külföldi tanulmányutakból (3-6 hónap), valamint felsőoktatási képzési gyakorlatból alakulna ki egyéni tanulmányi és kutatási terv alapján. Minden doktorandusz egyéni tudományos szakmai tanácsadóval, programfelelőssel (közreműködő vezető oktató) rendelkezne, akinek kiválasztásában a jelölt igényét lehetőség szerint figyelembe kell venni. Az egyéni tanácsadókkal egyeztetett tanulmányi, kísérletezési-kutatási, idő- és pénzügyi terv alapján zajlik a program, melynek teljesítményéről a jelölt évente köteles számot adni a doktori program vezetője által kijelölt szakértők előtt. 3.3. A speciális program fő foglalkozási
formái
A foglakozások formái: - kötelező szakstúdiumok félévente 1-2 kredit (előadás, szeminárium vagy kötelező konzultációs formában), - ajánlás illetve egyéni érdeklődés alapján választott fakultatív foglalkozások (előadások, speciális kollégiumok), - önálló, alkotó tanulmányi munka, - tapasztalatgyűjtés, kutató-kísérletező tevékenység, - előadások tartása, vitavezetés,
Információk
- tanulmányírás, értekezés készítése. 3.4. A tanácsadói irányítás fő
módszerei:
Magas elméleti és informatív tartalmú előadások szervezése, szakirodalomjegyzék összeállítása, egyéni fanácsadás, konzultatív megbeszélési formák, kiscsoportos vezetésű foglalkozások, szakterületi gyakorlatok, kísérletek irányítása, külföldi tanulmányúton, konferenciákon való részvétel biztosítása, ezek elemzése, értékelése. A hat alaptanegység, a tizenkét speciális kredit, az egyéni tanulmányi-tudományos kutatási program teljesítésével párhuzamosan minden jelölt, választott kutatási témájából 3 éves tanulmányai alatt egy tanegységnyi oktatásra kötelezett (előadás, szeminárium, speciális kollégium, gyakorlatvezetés stb. formájában). Oktatási gyakorlata szóbeli értékeléssel zárul, melyet az Egyetemi Doktori Tanács kiküldöttje, a tudományos tanácsadó és a hallgatók képviselőjéből álló munkacsoport végez. A szóbeli értékelés nem elsősorban minősítő, mint inkább útmutató funkcióval rendelkezik. A gyakorlat elvégzésének írásos igazolása a doktori szigorlatra bocsájtás feltétele. A speciális képzés kötelező, ajánlott és egyéni kezdeményezéssel választott stúdiumainak összetétele jelentős mértékben attól függ, hogy miként alakul a doktoranduszok kutatási témája, értekezésének tárgya. A jelzett témakörök a jelöltek érdeklődésének megfelelően a tudományos kutatások, vizsgálódások, az egyéni tanulmányi programok konkrét irányának számos alternatívájára adnak lehetőséget. 4. Speciális tárgyak programjai 4.1. Modern neveléselméleti és nevelésfilozófiai áramlatok nemzetközi összehasonlítása. 4.2. A gyermekkép történeti alakulása. 4.3. Az oktatási rendszerek összehasonlító vizsgálata (Országok - régiók összevetése). 4.4. Motivációs teóriák és empirikus megközelítések a pedagógiában. 4.5. Pedagógiai kutatások elemzése, tervezése, szervezése, gyakorlati hasznosítása. 4.6. Az iskola mint szervezet fejlesztése/önfejlődése. 4.7. A pedagógiai értékelés. 4.8. Pedagógiai gondolkodás - pedagógiai tevékenység. 4.9. A testkultúra elmélete. 4.10. Aktuális neveléspolitikai ismeretek. 4.11. Az egyetemi-főiskolai képzés speciális pedagógiai kérdései. 4.12. Diák a felsőoktatásban. 4.13. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek. 4.14. Bevezetés a felsőoktatáspolitikába. 4.15. A magyarországi felsőoktatás története 1945-1985 között. 4.16. Társadalmi tér és oktatási rendszer 4.17. Csoporttechnikák. 162
Információk
4.18. 4.19. 4.20. 4.21. 4.22. 4.23. 4.24.
Mezőgazdasági szakmódszertan. Mezőgazdaság I.-II.-III. Pályapedagógia. Tanácsadási elméletek. Életútelemzés pszichológiája. Pályaanalízis. Munkaerőpiaci információk.
4.25. Állami és egyházi oktatáspolitika kapcsolata Magyarországon I—II. 5. A felvételi eljárás és a záró értékelés 5.1. A felvételi
eljárás
Doktori stúdiumok folytatására azok jelentkezhetnek, akik j ó eredményű egyetemi diplomával (középiskolai tanári oklevéllel) rendelkeznek, s alávetik magukat a felvételi követelményeknek. A felvételi vizsgán a jelölt: - neveléstörténeti és elméleti alaptájékozottsága; - kutató-kísérletező, újító törekvései és készségei; - a dolgozatokban, pályázatokban, dokumentumokban, publikációkban tükröződő generalizációs képessége; - választott témájában hazai és nemzetközi tájékozottsága; - kritikai, szuverén és kreatív gondolkodásmódja; - idégennyelv tudásának színvonala (kívánatos egy idegennyelv középfokú - c - vizsgája mellett második idegennyelv szakirodalom olvasási és értési szintű ismerete) képezné a mérlegelés tárgyát. (A második idegennyelv ismeretének hiányát a 3 éves tanulmányi periódusban pótolni lehet.) A felvételi bizottság összetételét, amelyben a kapcsolódó intézmények képviselői is helyt kapnak - a jelöltek témaválasztásától függő arányban - , az ELTE Doktori Tanácsa hagyja jóvá. 5.2. A záró értékelés A doktori tanulmányok doktori szigorlattal és a kutatási eredményeket összegző doktori értekezés megvédésével zárulnak. A szigorlat tárgyai: egy választott alaptárgy és két szakirányú diszciplína. A szigorlati bizottság az Egyetemi Doktori Tanács által delegáltakból, a doktori program vezetőjéből, illetve vezető közreműködő oktatóiból és külső szakértőkből áll. Az értekezést az Egyetemi Doktori Tanács által jóváhagyott opponensek bírálják. A szigorlat értékelő minősítése a vizsgaeredmények és a védés kumulált értéke alapján: „summa cum laude", „cumlaude" és „rite".
163
Információk
6. A doktori programban közreműködő vezető oktatók, oktatók és kutatók A programban szereplő speciális témakörök (alprogramok) gondozásában a 2.2.1. 2.2.5-ig, illetőleg 2.2.7., a 2.2.9. - 2.2.11.-ig a vezető szerepet elsősorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Tanszékének, a 2.2.6. témában a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Pedagógia Tanszékének, a 2.2.8. témában a Testnevelési Egyetem Testncveléselmélet és Pedagógiai Tanszékének, a 2.2.12. és 2.2.13. témában a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézetének, a 2.2.14. - 2.2.16. témában az Oktatáskutató Intézetnek a vezető oktatói látják el. E megoszláson belül az egyes témák stúdiumainak vezetésében, illetve gondozásában valamennyi kötremúködő vezető oktató és kutató, illetve közreműködő oktató és kutató - igény és érdeklődés szerint - részt vállalhat. A külföldi egyetemi professzorok és tudósok a profiljuknak megfelelő témákban kurzusok vezetésével, előadások tartásával, konzultációval, illetőleg saját intézményeikben a doktori programok látogatásának biztosításával kapcsolódnak be. 7. Tanévenként felvételre javasoltak létszáma Tanévenként felvételre programunkhoz kapcsolódóan - a jelentkezők számától és minőségétől függően - 10-12 főt javasolunk. 8. A képzésben küzreinűküdö külföldi felsőoktatási intézmények Tizennyolc nemzetközi hírű külföldi intézmény tudósai készségüket fejezték ki a doktori program megvalósításában való közreműködésre. 9. Külföldi doktoranduszok a programban A doktori képzés nyitott külföldi hallgatók számára angol és német nyelven, önköltséges alapon.
164
