A közvetlen emberi kommunikáció A közvetlen emberi kommunikáció elméletei Szerző: Boronkai Dóra Lektor: Horányi Özséb
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban Ön megismerkedhet a közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek rendszerével, az empirikus és az értelmező perspektíva hasonlóságaival és különbségeivel, illetve a kommunikációkutatás főbb elméleti hagyományaival, irányzataival. Ez utóbbiak közül a tananyagban tárgyalt elméletekhez való kapcsolódása okán elsősorban a szociálpszichológiai, a szociokulturális és a fenomenológiai hagyományról lesz szó (1. lecke). A tananyagban a közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek csoportosítása három fő szempont alapján történik. Szó lesz a kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméletekről, amelyeken belül külön rész tárgyalja a társas kapcsolatok kiépítésének elméleteit és a kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméleteket (2. és 3. lecke). A második csoportban a társalgásra, az emberi interakciókra irányuló elméletek következnek, szó lesz a szerep/arculat- és homlokzatelméletről, az udvariasságelméletéről, a beszédkódokról, az interperszonális megtévesztés és az elvárások megsértésének elméleteiről (4. lecke). A harmadik blokkban a kommunikáló egyénre irányuló elméletek kapnak helyet, különös tekintettel a konstruktivista elméletre, illetve a szorongás/bizonytalanság kezelésének elméleteire (5. lecke).
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Tartalom • Első rész: A közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek rendszere: az empirikus és az értelmező perspektíva, a szociálpszichológiai, a szociokulturális és a fenomenológiai hagyomány. • Második rész: A kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméletek - a társas kapcsolatok kiépítésének elméletei: a kapcsolatelmélyülés elmélete, a lépcsőzet elmélet. • Harmadik rész: A kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméletek - a kapcsolat karbantartásának elméletei: a kapcsolati dialektika, az érzelemcsere-elmélet, a kötődés-elmélet, a kommunikáció megőrzésének elmélete. • Negyedik rész: Az interakcióra irányuló elméletek: szerep/arculat- és homlokzatelmélet, együttműködési alapelvek, az udvariasság-elmélete, konverzációelemzés, a beszédkódok elmélete, az elvárások megsértésének elmélete, az interperszonális megtévesztés elmélete. • Ötödik rész: A kommunikáló egyénre irányuló elméletek: elképzelt interakciók elmélete, konstruktivista elmélet, GPA/CTCS elmélet, a szorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Első rész A közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek rendszere
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Milyen legyen egy kommunikáció-elmélet?
Három féle megközelítés: • Episztemológiai: mi a tudás? Hogy jön létre? • Ontológiai: emberi és társas létezés létrejötte és természete • Axiológiai: a tudományban mennyire vállaljuk az értékelést
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Episztemológiai kérdések • Mennyire kell biztosnak lennie a tudásnak? ⇒ biztos legyen / sosem biztos • Milyen folyamat hozza létre a tudást? ⇒ a tapasztalás / nem a tapasztalás • Mennyire legyen explicit a tudás? ⇒ legyen explicit / nem kell annak lennie • A tudásra részeiben vagy egészében kell –e tekintenünk? ⇒ darabonként / egészében
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Ontológiai kérdések • Milyen mértékben tud az ember valóban választani? ⇒ választ, nem megjósolható eredménnyel / nem képes választani • Az emberi viselkedés állapotként vagy folyamatként írható le jobban? ⇒ nem megjósolható / megjósolható • Milyen mértékben egyéni vagy társas dolog a tapasztalás? ⇒ viselkedése nem egyéni / egyéni • Milyen mértékben függ a kommunikáció a szituációtól? ⇒ nem egyetemes / egyetemes
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Axiológiai kérdések • Lehet –e értéksemleges a tudomány? ⇒ értéksemleges / értéktudatos • A vizsgáló személye hat–e a vizsgált területre? ⇒ nem hathat/ minden vizsgálat hat az alanyra • A tudomány mennyiben törekedhet társadalmi változásokra? ⇒ nem törekedhet / törekedhet
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az empirikus perspektíva A tudományos kutatások alapja a különböző elméletek felállítása, amely során feltevésekkel élünk és általános elveket felállítására törekszünk. Az elmélet felállítása azonban nem elegendő, emellett empirikus tesztekkel kell igazolni, ellenőrizni azt, hogy az elmélet megfeleljen a tudományos objektivitás követelményének is. Az empirikus perspektíva célja az emberi viselkedés megértése, mert annak birtokában már következtetni lehet a várható viselkedésekre. Az empirikus perspektíva jellemzése valójában a tudomány jellemzése, hiszen jellemzői néhány kivétellel minden tudományra érvényesek. Ezek a jellemzők a következők: • Az empirikus perspektíva célja a megértés, a vizsgált jelenséget, problémát alapjaiban kívánja megérteni. • Az empirikus perspektíva a megértés érdekében elméleteket konstruál. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az empirikus tudományok jellemzői • Az elmélet magyarázatul szolgál a megfigyelt jelenségre vagy problémára. Az elmélet maga a megértés. • Az elméletek fontos összetevői az általános elvek. Arra törekszik, hogy sok kis szabály és megfigyelésen alapuló állítás helyett kevés számú általános elvet fogalmazzon meg, és ezekből vezesse le a jelenségeket. • Az elmélet predikciókat, vagyis következtetéseket, előrejelzéseket tesz pl. az emberek várható viselkedésére. • Az elmélet empirikus, tapasztalatokon alapuló megfigyeléseket végez. • Az elmélet empirikus tesztekkel (is) ellenőrzi az elvek és a predikciók helytállóságát.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az empirikus elméletekkel szemben támasztott követelmények Az adatok magyarázata: a tudományos elmélet adatokat használ. Egy adat valamely állítás bizonyítására vagy cáfolatára való. A jövőbeli események előrejelzése: nem minden predikció jövőbeli előrejelzés, bár minden előrejelzés predikció. Viszonylagos egyszerűség: ez biztosítja a takarékosság elvét. Ellenőrizhető hipotézisek: ezt szolgálják az összegyűjtött adatok. Gyakorlati haszon: Az eredmények gyakorlatban való alkalmazhatóságát jelenti, ez a követelmény az empirikus elméleteken kívül semmilyen más tudományos elméletre nem érvényes. A fenti követelmények valamilyen formában minden tudományos elméletre érvényesek, nem csak az empirikusakra. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A közvetlen emberi kommunikáció empirikus elméletei
• • • • • • • • • •
A kapcsolatelmélyülés elmélete Lépcsőzet elmélet Homlokzat/arculat elmélet Interperszonális megtévesztés elmélet Az elvárások megsértésének elmélete A szorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei Konstruktivista elmélet Kötődés-elmélet Udvariasság-elmélet Beszédkódok elmélete
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az értelmező perspektíva Az értelmező elmélet kutatója nem tudós, hanem retorikus, aki értelmezi tanulmányának tárgyát. Az értelmezők értelmező analízist folytatnak. Empirikus kontra értelmező perspektíva: • A megértés nem perspektíva, hanem elmélet kérdése • A különböző perspektívák valójában különböző elméletek, amelyek alapfeltevéseikben térnek el egymástól. Ezek lehetnek tárgytudományos, azaz a kérdéses jelenséggel kapcsolatos feltevések, és lehetnek metaelméleti, vagyis tudományelméleti feltevések, amelyek a tudomány céljával kapcsolatosak. • Értelmezés nem létezik elmélet nélkül, csak valamely elmélet keretein belül lehetséges. Az értelmező perspektívához kapcsolható elméletek: • Kapcsolati dialektika • Az elképzelt interakciók elmélete TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Összegzés: empirikus és értelmező szemlélet A tudomány kevés számú alapfeltevésre épített elméletek megkonstruálása, folyamatos ellenőrzése és módosítása valamely jelenség vagy probléma mélyebb megértése érdekében. Az elméletek megértésünk szintjét, minőségét képviselik. A tudományos elméleteket az teszi tudományossá, hogy szigorú követelményeket kell kielégíteniük. A legfontosabb ezek közül a konzisztencia, vagyis az ellentmondás-mentesség. Az elméletek predikciókat tesznek. Bármely fogalom és állítás csak az őt tartalmazó elméleten belül értelmezhető. A tudományos megismerés elméletvezérelt.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kommunikációkutatás hagyományai A
kommunikációs elméletek területének hét tradícióját különbözteti meg a szakirodalom. Osztályozásuk azt is megmutatja, hogy miért van egyes tradícióknak közös alapja, míg mások az egymással szembenálló célok és feltételezések miatt teljesen elszigetelődnek egymástól. A hét irányzat a következő: • A szociálpszichológiai hagyomány: a kommunikáció mint interperszonális befolyásolás • A kibernetikai hagyomány: a kommunikáció, mint információfeldolgozás • A retorikai hagyomány: a kommunikáció, mint jól megszerkesztett nyilvános beszéd TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kommunikációkutatás hagyományai • A szemiotikai hagyomány: a kommunikáció, mint a jelek segítségével történő jelentésátvitel folyamata • A szociokulturális hagyomány: a kommunikáció, mint a társadalmi valóság létrehozója és megtestesítője • A társadalomkritikai hagyomány: a kommunikáció, mint intellektuális kihívás az igazságtalan diskurzus ellen • A fenomenológiai hagyomány: a kommunikáció, mint önmagunk és mások felfedezése a dialóguson keresztül A közvetlen emberi kommunikáció elméletei a fentiek közül elsősorban három hagyományra, a szociálpszichológiai, a szociokulturális és a fenomenológiai hagyományra épülnek.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A szociálpszichológiai hagyomány szociálpszichológiai tradíció alapvetően az empirikus perspektívát képviseli. Azok az empirikus kutatók, akik ezt a tradíciót követik, úgy vélik, hogy vannak olyan kommunikációs igazságok, amelyek gondos, módszeres vizsgálattal feltárhatók. Olyan ok-okozati összefüggéseket keresnek, amelyek megjósolják, miikor lesz sikeres egy bizonyos kommunikációs viselkedés, és mikor nem. A szociálpszichológiai hagyományhoz sorolható irányzatok a következők: a kapcsolatelmélyülés elmélete, a lépcsőzet-elmélet, a kötődés-elmélet, az udvariasság-elmélet, a megtévesztés elmélete, az elvárások megsértésének elmélete, szerep/homlokzat- és arculatelmélet, interperszonális megtévesztés elmélet, az elképzelt interakciók elmélete, a konstruktivista elmélet és a szorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei.
A
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A szociokulturális hagyomány A szociokulturális tradíció azon feltételezésen alapul, hogy az emberek a kultúrát beszéd közben teremtik újra és újra. A szociokulturális felfogás szerint a valóságról alkotott képünket erősen befolyásolja az a nyelv, amit gyerekkorunk óta használunk. A nyelvi relativitás Sapir-Whorf féle elmélete azt állítja, hogy egy kultúra nyelvének szerkezete formálja az emberek gondolatait és tetteit. Elméletük szembeszáll azzal a feltevéssel, hogy minden nyelv hasonló, és a szavak csupán a jelentés hordozására szolgáló eszközök. A kortárs szociokulturális kutatók azt állítják, hogy a valóság létrehozása, fenntartása, helyreállítása és átalakítása a kommunikációs folyamaton keresztül valósul meg. A szociokulturális hagyományhoz sorolható irányzatok a következők: szerep/homlokzat- és arculat elmélet, beszédkódok elmélete TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A fenomenológiai hagyomány A fenomenológia kifejezés a mindennapi élet elemzésére utal, amelynek vizsgálata az azt megélő személy szempontjából történik. A fenomenológiai tradíció nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az emberek hogyan értelmezik saját szubjektív tapasztalataikat. Egy személyes történet fontosabb és megbízhatóbb, mint bármely kutatási hipotézis vagy kommunikációs axióma. A sikeres kommunikáció három alapfeltételének a következőket tartja: • A kongruencia egy személy belső érzései és külső megnyilvánulásai közötti összhang. • A feltétel nélküli pozitív odafordulás a teljesítménytől, a másik megnyilvánulásaitól független elfogadó attitűd. • Az empatikus megértés annak képessége, amivel átmenetileg félretesszük saját nézeteinket és értékeinket, és előítélet nélkül belépünk egy másik ember világába. A fenomenológiai hagyományhoz sorolható irányzatok a következők: kapcsolati dialektika. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek rendszere Szociálpszichológiai A kapcsolatelmélyülés elmélete
empirikus
Lépcsőzet elmélet
empirikus
Kapcsolati dialektika Kötődés-elmélet
Szociokulturális
Fenomenológiai
értelmező
empirikus
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek rendszere Szociálpszichológiai Elképzelt interakciók elmélete
értelmező
Konstruktivista elmélet
empirikus
A szorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei
empirikus
Szerep/homlokzatés arculatelmélet
empirikus
Szociokulturális
Fenomenológiai
empirikus
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek rendszere Szociálpszichológiai Udvariasság elmélet
Szociokulturális
Fenomenológiai
empirikus
Beszédkódok elmélete
empirikus
Az elvárások megsértésének elmélete
empirikus
Interperszonális megtévesztés elmélete
empirikus
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hivatkozott források: Griffin, Em 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest. 748. Horányi Özséb (szerk.) 2003. Kommunikáció I-II. Budapest: General Press. (I. kötet: 213-255, II. kötet: 13-153). Terestyéni Tamás 2006. Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest: Typotex. 131-163. Buda Béla 1994. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula. Forgas, Joseph P. 1997.A társas érintkezés pszichológiája. Budapest: Gondolat. Hartey, Peter 1999. Interpersonal Communication. London: Routledge. Littlejohn, S.W. – Foss, K.A. (eds.): Encyclopedia of Communication Theory
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Második rész A kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméletek: a társas kapcsolatok kiépítése
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kapcsolatelmélyülés elmélete Irwin Altman és Dalmas A.Taylor (1930 - ) és (1933 – 1998)
Életrajz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kapcsolatelmélyülés elmélete Az elmélet a kommunikáció során történő önfeltárást helyezi a középpontba. Az embereket hagymához hasonlítja, ezzel a hasonlattal a személyiség többrétű természetére utal. A személyiség rétegei között megkülönbözteti a nyilvános és a személyes réteget. A nyilvánoshoz tartoznak például az életrajzi adatok, az öltözködés vagy a zenei ízlés. A személyes részhez pedig olyan fogalmak köthetők, mint a hitbeli meggyőződésünk, céljaink, félelmeink, vágyaink stb. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kapcsolatelmélyülés elmélete A
modell szerint egy kapcsolatban a rétegek közé való behatolás mértéke adja meg az intimitás mértékét. Ennek törvényszerűségei a következők: • A felszínen lévő adatok gyakrabban és gyorsabban cserélődnek, mint a privát információk. • A feltárulkozás kölcsönös folyamat. • A behatolás kezdetben gyors majd befelé haladva egyre jobban lelassul. • A visszavonulás szintről-szintre történő fokozatos folyamat.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kapcsolat elmélyülésének következményei: nyereség-veszteség elv A feltárulkozást a kapcsolat elmélyülésének mértékét a kapcsolatból származó nyereség és veszteség aránya határozza meg. Nyereség – veszteség elv (Minimax alapelv, J. Stuart Mill): az emberek maximalizálni szeretnék a nyereségüket és minimalizálni a veszteségüket. Ha a kölcsönös előnyök túlsúlyba kerülnek a sebezhetősséggel szemben, a kapcsolatelmélyülés folyamata tovább folytatódik. Amennyiben a kölcsönös nyereség magasabb, mint a feltárulkozással járó kiszolgáltatottság ára, a szociális behatolás elkezdődik. Minél magasabb a következmény értéke, annál inkább hajlunk a feltárulkozásra. Következmény = nyereség – veszteség.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kapcsolat elmélyülésének következményei: CL és CLalt Kelley: „Az emberek megpróbálják felbecsülni egy barátság, egy interakció kimenetelét, még mielőtt az elkezdődne.” Összehasonlítási szint: minden kapcsolatban van egy minimális érték, amelyet egy következménynek meg kell haladnia ahhoz, hogy a kapcsolat vonzó legyen – CL (Comparison Level). Az összehasonlítási szintet eddigi kapcsolataink, tapasztalataink stb. határozzák meg. Alternatív lehetőségek összehasonlítási szintje: ezt a szintet az adott kapcsolaton kívüli, kecsegtető és eltérő alternatív lehetőségek határozzák meg – CLalt (Comparison Level of alternatives). Vonzó lehet egy kapcsolat akkor is, ha azt nem csak kielégítőnek ítéljük (CL), hanem úgy gondoljuk, hogy jelenleg nincs más alternatíva, más kapcsolat, amely nagyobb előnyökkel kecsegtetne (Clalt). TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A gazdaságos viselkedés elmélete A gazdaságos viselkedés elmélete szerint az ideális szituációban a következő modell érvényesül: Következmény > CLalt>CL Például ha egy nő nem válik annak ellenére hogy férje folyton terrorizálja: Következmény > CLalt: vagyis az egyedülléttől még jobban fél mint a rossz kapcsolatban elszenvedett dolgoktól. De amint a CLalt változik: CLalt > következmény, vagyis a nő lát más, jobb lehetőséget a jövőjére nézve, gyorsan változtatni fog, valószínűleg kilép a kapcsolatból.
Videofilm (előadás): Social Penetration Theory TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az elmélet kritikái Az önfeltárulkozás nem feltétlenül a kezdeti szakaszban a legintenzívebb, VanLear szerint a bizalmas, középső szakaszra jellemző. A feltárulkozás sokszor nem fokozatosan történik, hanem hirtelen. A nők nyitottabbak, mint a férfiak. A kapcsolat fokozatos leépítése a valóságban nem mindig érthető tetten, például a problémás párkapcsolatokban a kapcsolat utolsó szakaszában fokozódhat az önfeltárás, és a felek gyakran olyan dolgokról is beszélnek nyíltan, amelyekről addig hallgattak. Az önfeltárás nem minden esetben vezet a kapcsolat elmélyítéséhez, van olyan eset is, amikor valaki ki szeretné önteni a lelkét egy olyan személynek, akivel többet nem is találkozik. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az elmélet kritikái A hagyma-hasonlat túlságosan merev, a belső szféránk határai nem ennyire nehezen hatolhatóak át, gyakran változnak. Az elmélet gazdasági megközelítése miatt nem tudja megmagyarázni az emberi kapcsolatokban rejlő, önzőnek, vagy pragmatikusnak nevezhető elemeket: pl. együttérzés, altruizmus, törődés, tisztesség stb. Az emberi kapcsolatokat nem lehet gazdasági tranzakciókká degradálni. A baráti kapcsolat idővel átminősül, az egyének nem a saját nyereségüket keresik, hanem a barát sikerének is örülnek – átmenet az "én"-ből a "mi"-be. Kiegészítő anyag: A kapcsolatelmélyülés elmélete TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A lépcsőzet elmélet Mark L. Knapp és Anita L. Vangelisti (1938-) (1962-)
Életrajz
Életrajz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A lépcsőzet elmélet Knapp és Vangelisti megalkották a lépcsőzet elméletet. Az elmélet szerint az emberi kapcsolatoknak beazonosítható fázisai vannak, amelyek alapvetően a következők: • Iniciáció: ‘beavatás’, a kapcsolat elején történő észrevétel, megfigyelés • Bonding: ‘összekapcsolás’, a résztvevő felek párként való identifikációja, a kapcsolat tetőpontja • Elválás: a kapcsolat megszűnése. Az egyes fázisok között több átmeneti szakasz található. A folyamat lényege, hogy az egyes fázisok során a felek kölcsönösen hatnak egymásra, ezért mindegyik résztvevő folyamatosan változik. Ebből adódóan soha nem ugyanaz az „én” fog távozni az adott kapcsolatból, mint aki belement. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A társas kapcsolatok kiépítésére vonatkozó filmek Általános: Négy esküvő egy temetés (részlet) A kapcsolat-elmélyülés elmélete: A McMullen testvérek
A szerelem hullámhosszán
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hivatkozott források: Horányi Özséb 2001. A személyközi kommunikációról. In. Béres István – Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó, Budapest. 57—86. Baxter, Leslie A. – Braithwaite, Dawn O. (eds.) 2008. Engaging in Interpersonal Communication. Multiple Perspectives. Thousand Oaks, CA. Sage. Erving Goffman 1981. A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Gondolat. Budapest. 103-179. Griffin, Em 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest. 127137. Horányi Özséb (szerk.) 2003. Kommunikáció I-II. Budapest: General Press. (I. kötet: 213-255, II. kötet: 13-153). Buda Béla 1994. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák: 21. dia: Irwin Altman http://www.socialpsychology.org/client/profilehint.php 22. dia: A személyiség szerkezete a kapcsolatelmélyülés szempontjából http://szolgatars.uw.hu/10'04/tanszemle2.htm 29. dia: Knapp és Vangelisti http://en.wikipedia.org/wiki/File:Mark_Knapp_Rhino_Cake.JPG http://commstudies.utexas.edu/faculty/interpersonal-communication/anitavangelisti 31. dia: Négy esküvő egy temetés http://www.port.hu/negy_eskuvo_es_egy_temetes_four_weddings_and_a_funer al/pls/fi/films.film_page?i_film_id=1813 31. dia: A szerelem hullámhosszán http://www.port.hu/a_szerelem_hullamhosszan_sleepless_in_seattle/pls/fi/films. film_page?i_film_id=18081 TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Harmadik rész A kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméletek: a kapcsolatok karbantartása
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Kapcsolati dialektika – Relational Dialectics Theory Leslie Baxter és Barbara Montgomery
Életrajz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Kapcsolati dialektika Az elmélet azzal foglalkozik, hogy a kommunikáció hogyan alkotja és alakítja folyamatosan a közeli, szoros kapcsolatokat. Baxter szerint nem létezik olyan törvény, amely előre jelezné a személyközi vonzalmat, vagy olyan, amellyel leírható lenne az emberi konfliktus valószínűsége („súrlódási hányados”). A két szerző a romantikus párkapcsolatok elemzéséből, a partnerek által megnevezett ellentmondások katalogizálásából indult ki. Eredményeik szerint a társadalmi élet az ellentmondások dinamikus és bonyolult rendszere, az ellentétes és ellentmondásos tendenciák szakadatlan összjátéka. A kapcsolati dialektika a szoros emberi kapcsolatok feszültségét, belső vívódásait hangsúlyozza ki, és arra a következtetésre jut, hogy az emberi kapcsolatok többségében egymásnak ellentmondó diskurzusok sokaságát lehet megfigyelni. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Kapcsolati dialektika Megfigyeléseik alapján az ellentmondás akkor jelenik meg, ha, az alábbi két elv egyszerre érvényesül: • az egység dialektikus elve: két erő vagy tendencia egymástól kölcsönösen függ • tagadás dialektikus elve: a két erő kölcsönösen tagadja egymást A partnerek közötti kommunikáció egy kötélhúzáshoz hasonlítható: ez egy feszültségi állapotban lévő „kapcsolati kötél”. A kapcsolati dialektika nem azt jelenti, hogy nem tudunk két lehetőség közül választani. A szerzők azokra az ellentmondásokra utalnak, amelyek a felek közötti viszonyban helyezkednek el, és amelyeket a felek közös kommunikációs cselekvései termelnek újra. A dialektikus feszültségek konstruktív jellegűek is lehetnek. Videofilm: Kapcsolati dialektika – Meghasadt képek TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Kapcsolati dialektika A kutatók három, a szoros kapcsolatokat különösen befolyásoló kapcsolati dialektikára összpontosítanak: • Integráció-elkülönülés (integration-separation) • Állandóság-változás (stability-change) • Kifejezés-a kifejezés hiánya (expressionnonexpression) Ezeket a dialektikus ellentétpárokat a kommunikációban részt vevők két különböző kontextusban tapasztalják meg: a kapcsolaton belül és a pár illetve közössége, társadalmi környezete között. Kiegészítő anyag: Kapcsolati dialektika TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Kötődés-elmélet John Bowlby (1907-1990)
Életrajz
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kötődés-elmélet A kötődés elmélet alapkoncepciójának leírása John Bowlby angol pszichiáter nevéhez főződik. Evolúciós gondolatkörbe helyezi el a kötődés jelenségét, de elképzeléseiben felhasználja az etológia, a pszichoanalitikus elképzelések és a kognitív pszichológiára által nyújtott ismeretek rendszerét is. A kötődést alapvetően egy ösztönalapú viselkedéses mintázatnak képzeli el, amelynek biológiai funkciója a biztonság és a védelem biztosítása. Szerinte az ember bioszociális ösztönnel születik, amely arra készteti, a csecsemőt, hogy az őt gondozó személlyel (kötődési személy) szoros kapcsolatot alakítson ki. A gyermek számára a kötődési személy jelenti a megoldást a fenyegető veszélyforrások ellen. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kötődés típusai Kötődési stílusok csecsemő- és kisgyermekkorban: • Biztonságos • Ambivalens • Elkerülő • Zavarodott Az utóbbi három típus a bizonytalan kötődési stílusok közé tartozik. Az egyéves kori mintázatok kicsit módosulva, de hat évesen is jelen vannak. Változás a zavarodott stílusú gyerek viselkedésében állhat be. A bizonytalan kötődésen való túljutás esélye: ha az ember olyan személyt talál, akivel biztonságos kötődés kialakítható. Ezt nehezítik a bizonytalan kötődés viselkedési jellemzői, amelyek elriasztanak másokat, ez pedig a bizonytalan kötődés megerősödését eredményezi. Kiegészítő anyag: A kötődés TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kötődés-elmélet felnőttkorban Felnőttkori jellegzetességek a partnerkapcsolatban: Biztonságos kötődésű: boldogabb, megbízhatóbb, hosszabb szerelmi kapcsolat, amely kölcsönösen függésre, elkötelezettségre, bizalomra épül.
Ambivalens: hullámhegyek és völgyek a szerelemben, gyakori féltékenység, az elvakult, függő kapcsolatok, amelyek nem bizonyulnak tartósnak. Elkerülő: az ilyen személyek ritkán szerelmesek, szerintük a szerelem nem lehet tartós, kritikusak partnerükkel szemben. A különböző kötődésű emberek viszonya egymáshoz: a biztonságosak a legelégedettebbek, és ők jönnek ki a legjobban egymással. Mindketten elégedetlenek, ha vagy a férfi elkerülő, vagy a nő ambivalens, de ezek a legtartósabb kapcsolatok. Elkerülő az elkerülővel, ambivalens az ambivalenssel ritkán lép kapcsolatba. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A társas kapcsolatok karbantartására vonatkozó filmek Kapcsolati dialektika, viszonydialektika: Csavard be, mint Beckham
Egy kisebb isten gyermekei
Partok
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák: 35. dia: Leslie Baxter http://www.uiowa.edu/commstud/people/faculty/baxter/baxter.shtml 38. dia: Kapcsolati dialektika http://vimeo.com/41704021 39. dia: John Bowlby http://www.sciencemuseum.org.uk/broughttolife/people/johnbowlby.aspx 40. dia: Kéz a kézben http://www.babaradio.ro/?p=3389 43. dia: Csavard be mint Beckham http://www.hotdog.hu/Angelinna 43. dia: Egy kisebb isten gyermekei http://www.port.hu/egy_kisebb_isten_gyermekei_children_of_a_lesser_god/pls /fi/films.film_page?i_film_id=48786 TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hivatkozott források: Horányi Özséb 2001. A személyközi kommunikációról. In. Béres István – Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó, Budapest. 57—86. Baxter, Leslie A. – Braithwaite, Dawn O. (eds.) 2008. Engaging in Interpersonal Communication. Multiple Perspectives. Thousand Oaks, CA. Sage. Erving Goffman 1981. A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Gondolat. Budapest. 103-179. Griffin, Em 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest. 168-180. Horányi Özséb (szerk.) 2003. Kommunikáció I-II. Budapest: General Press. (I. kötet: 213-255, II. kötet: 13-153). Forgas, Joseph P. 1997.A társas érintkezés pszichológiája. Budapest: Gondolat.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Negyedik rész Az interakcióra irányuló elméletek
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Szerepelmélet A szerepkategória keletkezése: az 1930-as években Linton, Mead és Moreno munkássága indította el. A szerep olyan analitikus fogalom, amely a társadalmi-kulturális struktúrát és az egyéni viselkedés szabályozását társadalmi természetű és társadalmilag közvetített viselkedési előírásokkal, norma együttesekkel írja le. A szerepmegvalósítás során a társadalmi normák szerint előre meghatározott viselkedésmódokat kell „eljátszani”. A szerepek csak szerepek rendszerében funkcionálnak, a szerepet gyakorolni kell. Banton: szerep és járulékos szerepfogalmak, amelyeket Lintontól, a szerepelmélet megalapítójától vett át. A szerep a státusz dinamikus aspektusa, a státusz pedig valamely kulturális együttesben elfoglalt helyzet, amelyhez meghatározott jogok és kötelezettségek tartoznak. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Szerepértelmezések Nadel: a társadalmi struktúrában elkülönített pozíciók és az ezekhez kapcsolódó normák empirikusan léteznek. Thomas: szubjektív helyzet- és szerepdefiníció, a viselkedés pragmatikai oldala. Szimbolikus interakcionizmus: (G. H. Mead) a humán interakciókba olyan „dramaturgiai” változók lépnek be, amelyek az adott helyzetben az interakciós szerepek sajátos arculatának kialakulásáért felelősek. Ide tartozik pl. a helyzet vagy a másik személy interpretálása.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A szerepek elsajátítása A G. H. Mead-i szerep-internalizációs koncepcióból az individuális elem működése több irányba is kiterjeszthető. Az internalizált szerep beépül az énbe, a személy énidentitásának, önazonosságának részévé válik. Pszichológiai szempontból a társas interakcióban az egyén fontos része az identitás. Az identitást két oldalról határozhatjuk meg: • A társak az egyént elhelyezik a társadalmi kategóriák egyikébe. • Az egyén önmagát azonosítja valamilyen szociális terminussal. A különböző szerepek internalizáltsági foka eltérő lehet; a fontosságuk is más lehet az egyén számára. Felerősödnek a szereppel kapcsolatos személyiségvonások is. A partnerben lezajló folyamatot szerepintegrációnak, a helyzetben kialakuló szerepet internalizált szerepnek nevezzük.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Szerepkonfliktus A konfliktus mindig az egyén élményvilágában lejátszódó folyamat. A szerepkonfliktus hagyományos értelmezése a szerepelvárásokat elemzi, megkülönbözteti az előírásokat az érvényesítés érdekében kifejtett nyomástól, és különbséget tesz az elvárások jogossága és jogtalansága között is. Ragaszkodik a tradicionális szerepstruktúra elképzeléséhez. A szerepkonfliktusok két alapvető típusát különböztethetjük meg: • Belső szerepkonfliktus: ha a személynek olyan viselkedési alternatívák közül kell választania, amelyek mögött egymásnak ellentmondó motívumok állnak, és ezek keresztezik egymást. • Külső szerepkonfliktus: a szerepküldő ellentmondó elvárásaiból fakad. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A külső szerepkonfliktusok típusai Konfliktus, amelyet egy szerepküldő ellentmondó elvárásai okoznak: Pl.: a tanártól elvárja az igazgató, hogy menjen továbbképzésre, de iskolai kötelességeinek hanyagolása miatt meg is rója egyidejűleg. Konfliktus, amelyet több szerepküldő ellentmondó elvárásai okoznak: • a központi szerephez a háló több pontjáról érkeznek egymásnak ellentmondó elvárások. • a szerepküldőktől nagyszámú jogos elvárás érkezik, amelyek túllépik a személy idő- és energiakapacitását, ez a szereptúlterheltség konfliktusa. Ráadásul ebben az esetben a szerepküldők között is lehet ellentmondás. A szerepek közötti ellentmondás: a személy lehet egy időben a társadalom számos eltérő alrendszerének is tagja, számos szerepet teljesíthet, ezek pedig ellentmondásba kerülhetnek egymással (pl.: családi szerep ütközik a hivatásbeli szereppel) TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Szerepambiguitás Szerepambiguitás: ha a személy szerepküldői a viselkedésére, cselekvésére vonatkozó előírásokat nem határozzák meg pontosan, viszont esetleges hibáiért utólag szigorúan megbüntetik. A központi személynek az ellentétes viselkedések között nagy kockázattal kell választani. A külső szerepkonfliktust eredményező ellentmondó szerepelvárásokat egyidejűség jellemzi. Ilyen esetekben bekövetkezhet az elvárások szelektív észlelése, vagyis a perceptuális hárítás. A szélsőséges és ellentétes elvárásoknak való megfelelési képtelenség a személyt patológiás állapotba is sodorhatja.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A szerepkonfliktusok elhárítási stratégiái Időleges visszavonulás: az az eljárás, amely során a személy szerepfunkcióit minimálisra csökkenti, míg az ellentmondó elvárások nem tisztázódnak. Egymás ellen kijátszás: a személy a szerepküldőket egymás ellen kijátszhatja, ha a konfliktus egy szerepegyüttesen belül van. Lokomóciós kezelési mód a manipulációs konfliktuskezeléssel szemben. Ez az elkerülő magatartás regresszív megoldásnak tűnhet, de pozitív változáshoz vezethet. Szereptávolítás (Goffman): a szerepet viselő függetleníteni igyekszik magát a szerepben előírt viselkedéstől.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Arculat- és homlokzatelmélet Erving Goffman
Életrajz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Arculat- és homlokzatelmélet A verbális és a nem verbális cselekedeteknek azt a mintázatát, amely a szituációról, a résztvevőkről és a magunkról alkotott értékelésünket juttatja kifejezésre Goffman alapján vonalnak nevezzük. Annak a pozitív szociális értéknek a megjelölésére pedig, amelyet e vonal révén egy adott kontextusban magunknak megkövetelünk, a face (arc, homlokzat) terminust használhatjuk. Nem más ez, mint társadalmilag megerősített tulajdonságok által körvonalazott énkép, egy olyan konstruktum, melyet a pillanatnyi szituációval és a tágabb társadalmi kontextussal összefüggésben tart fent az ember,. Homlokzatunk egyrészt negatív, mely a cselekvési szabadságunkat nem korlátozó igényeinket, másrészt pozitív, mely a kívánságainkat kívánatosként feltételező igényeinket juttatja kifejezésre. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Homlokzatvédés, homlokzatfenyegetés A homlokzat megóvása, a vonalak kölcsönös elfogadása feltétele az érintkezésnek, érdeke az interakció résztvevőinek. A homlokzatot a verbális vagy nem verbális aktusok különféleképpen fenyegethetik. Például az utasítások, tanácsok, figyelmeztetések, ígéretek, bókok stb. a hallgató negatív homlokzatát, a helytelenítés, kritika, ellentmondások, a tiszteletlenség a hallgató pozitív homlokzatát veszélyeztetik. Egyes aktusok a beszélő, mások a hallgató homlokzatát támadják. A homlokzatfenyegető aktusok kontextusában bármely racionális cselekvő vagy a szóban forgó aktusok elkerülésére törekszik, vagy a fenyegetés minimalizálására irányuló s ezzel egyidejűleg bizonyos típusú nyereségekkel járó stratégiák alkalmazásához folyamodik, mégpedig azonos feltételek között. Kiegészítő anyag: Benyomáskeltési stratégiák TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Együttműködési alapelvek Paul Grice (1913 – 1988)
Életrajz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Együttműködési elv • Az együttműködési elv kimondja, hogy az általad folytatott beszélgetés céljának, irányának megfelelően működj közre a társalgás során. • Ez a cél lehet rögzített, a társalgás során kialakult cél. • A cél mellett szükség van a partnerek együttműködésére, s arról is megegyeznek, hogy milyen stílusban folyjon a beszélgetés mindaddig, amíg közösen meg nem egyeznek a befejezésében. • Ezek alapján négy maximát, négy elvet kell szem előtt tartani a társalgás során.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Maximák • A mennyiségi maxima azokra az információkra vonatkozik, amiket a beszélő nyújtani akar, és a következők esnek hatálya alá: csak annyit mondj, amennyit a társalgás pillanatnyi céljai megkövetelnek, és ne legyél a szükségesnél kevésbé vagy jobban informatív. • A minőség maximájának alapelve: „Próbáld hozzájárulásodat igazzá tenni!”, azaz ne mondj olyasmit, amiről tudod vagy hiszed, hogy hamis, nem igaz, és olyat se mondj, amire nézve nincs megfelelő bizonyosságod.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Maximák • A kapcsolat, azaz a viszony, az odatartozás maximája nem más, mint a „Légy releváns!” elve, azaz amit mondasz, legyen odaillő. • A modor maximája nem azzal kapcsolatos, hogy mit mondunk, hanem azzal, hogyan mondjuk. GRICE a „Légy érthető!” szupermaximát sorolja ide, valamint azt, hogy kerülni kell a kifejezés homályosságát, a kétértelműséget, a szükségtelen bőbeszédűséget, és rendezettnek kell lennünk.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Maximák • Mennyiség elve: Csak annyira légy informatív, amennyire a cél megköveteli! • Minőség elve: Mondj igazat! Ne mondj olyat amit hamisnak vélsz, és olyat se, amiről nincs bizonyítékod! • Relevancia elve: Légy releváns (odaillő)! • Mód elve: Vagyis hogyan mondjuk, amit mondunk. Légy érthető! 1.
Kerüld a homályosságot!
2.
Kerüld a kétértelműséget!
3.
Légy rövid, tömör!
4.
Légy rendezett, tartsd a sorrendet!
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Kapcsolat a társalgási implikatúrák és a maximák közt A fenti maximákat többféleképpen lehet megsérteni. • Csendesen, feltűnés nélkül • Kibújhatok a maxima és az együttműködési elv alól, és ezt explicit módon ki is fejezem. • A maximák konfilktusba kerülnek egymással, s az egyik teljesíthetetlen lesz. • Kicsúfolhatok egy maximát. • Kiaknázhatok egy maximát, hogy implikáljak valamit.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Társalgási implikatúrák Társalgási impikatúráról beszélünk akkor, ha például egy beszélő A (dolog) kimondásával B (dolgot) impikál, akkor ebben az esetben B lesz a társalgási implikatúra, ha az alábbi feltételek teljesülnek: • A beszélő betartja a maximákat • Tudja, hogy B-re szükség van azért, A kimondása egységes legyen a maximákkal • A beszélő feltételezi, hogy a hallgató ki tudja találni, hogy a 2. pontban említett feltételre szükség van.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Udvariasság-elmélet Geoffrey Neil Leech (1936-)
Életrajz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Udvariasság-elmélet Paul Grice fölhívja a figyelmet azokra a körülményekre, amelyek a társalgást annak tárgyától függetlenül irányítják. Feltételezése szerint bármilyen beszélgetés résztvevői közös célt követnek, s ezt együttműködési alapelvnek (Cooperative Principle, CP) nevezi el. Leech úgy véli, hogy a Grice által vázolt keret nem minden társalgási jelenség értelmezéséhez elegendő, ezért szükség van más, udvariassági maximák feltételezésére is. Az udvariassági maximák a szerző által az együttműködési alapelvhez csatolt udvariassági alapelv (Politeness Principle, PP) alkategóriái. A PP lényegében arra vonatkozik, hogy növeljük minél nagyobbra az előzékeny aktusok udvariasságát („pozitív udvariasság”), és csökkentsük a lehető legkisebbre az udvariatlan megnyilvánulások következményeit („negatív udvariasság”).
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az udvariassági alapelvek
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A magasabb rendű elvek Leech bevezet még két, ún. magasabb rendű elvet (az irónia és az ugratás elvét), valamint további két, az udvariasság körétől független maximát a túlzó és eufemisztikus megszólalások számára.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A konverzációelemzés/ társalgáselemzés tudománya A
konverzációelemzés legfontosabb előzménye a szociológiából eredő etnometodológia tudománya. Az etnometodológia a gyakorlati gondolkodás hétköznapi módszereit kutatja. A beszédbe elegyedés, a beszélőváltás, a beszédlezárás stratégiáit tanulmányozza. A beszélgetések célja a valóság létrehozása és fenntartása, vagyis nem a szociális környezet határozza meg mindennapi cselekedeteinket, hanem azok által alakul ki a minket körülvevő szociális világ. Az etometodológia egyik altudományaként alakult ki a hétköznapi beszéd rendezettségének, a beszélgetőpartnerek viselkedési, reagálási módszereinek vizsgálatára specializálódó etnometodológiai konverzációelemzés (conversation analysis).
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A konverzációelemzés célja A
konverzációelemzés képviselői a beszélt nyelvi társalgásoknak, párbeszédeknek sajátos törvényszerűségeket tulajdonítanak, amelyek nem a nyelv, hanem a beszélgetés szerkezeti mechanizmusaiból erednek. A kutatások tárgya általában a természetes közegben zajló, spontán hétköznapi kommunikáció, amelyet a kutatók magnetofonszalagra vagy diktafonra rögzítenek, és transzkripció útján nyelvi elemzésre alkalmassá tesznek. A társalgások témája igen változatos, a rendőri kihallgatásoktól kezdve a tanórai kommunikáción és a családi társalgásokon keresztül az állásinterjúk vagy a terápiás beszélgetések is képezhetik a vizsgálat tárgyát. A konverzációelemzés arra helyezi a hangsúlyt, hogy a résztvevők mit mondanak, és azt milyen szabályszerűségek alkalmazásával teszik.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Konverzációs jellemzők A beszélgetések a partnerek aktív, alkotó tevékenysége során keletkeznek, annak eredményei. Olyan időben zajló események, melyek a partnerek aktivitásának egymásutániságában jönnek létre. A felek interaktív tevékenységének eredményei. A partnerek tipikus, kulturálisan elfogadott módszereket használnak a beszélgetés szervezésében. A beszélgetés egyéni és közös célokat követ, s ezek eléréséhez problémákat old meg. A konverzációelemzés szempontjai: • a belebonyolódási és kihátrálási stratégiák • a beszélőváltások mechanizmusa • a szekvenciális rendezettség • a hibajavítások diskurzusszervező szerepe • a társalgások sémája
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A belebonyolódás jellemzői A személyközi kommunikáció első lépése, a kommunikáció felépülésének folyamatát foglalja magába. A nyelvi tevékenység e szakaszában kerülnek a résztvevők partneri kapcsolatba egymással, a kapcsolat kialakítása során definiálják saját szerepüket, felkínálnak és elfogadnak/elutasítanak egy sajátos szerepet vagy szerepmegvalósítást, meghatározzák a szituációt, és a témákat vagy azok sorrendjét. Szerkezete: • köszönés • a kapcsolat kezdeményezésére irányuló kérdés • a kommunikációra való felszólítás • a szituáció meghatározása, szituációra kérdezés vagy utalás • felvezető témák • a téma kijelölése
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Szekvenciális rendezettség A beszélgetést felépítő szomszédsági párok (szekvenciák), egymás után következnek, különböző beszélőtől származnak, sorrendjük meghatározott, egy adott nyitó rész egy meghatározott záró szekvenciát kíván meg maga után A szomszédsági párok típusai • üdvözlés – üdvözlés • kérdés – válasz • ajánlat – elfogadás/elutasítás • kérés – teljesítés/tiltakozás/visszautasítás • parancs – engedelmeskedés/tiltakozás/visszautasítás • vád – beismerés/tagadás/védekezés • bók – elfogadás/visszautasítás
Hanganyag: Társalgások
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A beszélőváltás A forduló: az egy beszélő által elmondott szöveg A beszélőváltás fajtái: • külválasztás • önkiválasztás • a beszédjog megtartása • a beszédjog megszerzése • a beszédjog (erőszakos) átvétele • együttbeszélés, átfedés
Hanganyag: Társalgások
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hibák és hibajavítások A hibák forrása: • a beszélő artikulációs hibái • az anticipációs vagy perszeverációs nyelvbotlások • a percepciós és memóriazavarok • a hallás problémái • a szomszédsági párok hibás szerkesztése • a szórend- és szótagcserék A hibák típusai: A hibajavítás módjai: • ismétlés önjavítás • hezitálás és szünet küljavítás • téves kivitelezés és újrakezdés • megszakítás
Hanganyag: Társalgások TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kihátrálás jellemzői A társalgás lezárásának előkészítése, kihátrálási stratégiák, szigorú szabályok jellemzik. Kezdetére általában nonverbális vagy intonációs jelzések utalnak, vagy személyes, levezető jellegű közlés megfogalmazása, külső kényszerítő körülmény megnevezése. Többlépcsős lezárás: a hasonló szekvenciapárok ismétlődéséből alakul ki A kommunikáció nem természetes módon történő megszűnése: elidegenítő támpontok alkalmazása.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A beszédkódok elmélete Gerry Philipsen (1944-)
Életrajz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A beszédkódok elmélete A beszédkód mint megkülönböztető jegy: egy sajátos kultúrához minden esetben egy sajátos beszédkód társul. A beszédkódok természete: egy beszédkód magában foglal bizonyos kulturális vonatkozású pszichológiai, társadalmi és retorikai különbségeket. A beszédkód kultúrától függetlenül feltárja az egyén, a társadalom és a cselekedetek szerkezetét. A beszéd jelentései: a beszéd jelentősége függ a beszélő és a hallgató által használt beszédkódoktól, amelyeket abból a célból alkalmaznak, hogy segítségükkel létrehozzák és értelmezzék kommunikációjukat. A beszédkódok színtere: a beszédkódot meghatározó fogalmak, szabályok, premisszák bele vannak szövődve magába a beszédbe. A beszédkódok diszkurzív ereje: egy közös beszédkód mesteri alkalmazása elegendő feltétel ahhoz, hogy előre jelezzük, értelmezzük vagy kontrolláljuk a kommunikációs viselkedés érthetőségéről, tisztaságáról és moráljáról folyó diskurzust. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A társas interakcióra vonatkozó filmek A beszédkódok elmélete: Farkasokkal táncoló
Krémer kontra krémer
Hoop dreams
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Interperszonális megtévesztés elmélet David J. Buller és Judee K. Burgoon
Életrajz
Életrajz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Interperszonális megtévesztés elmélet Az elmélet a hazugságot és a megtévesztést vizsgálja, és három lehetőséget különít el: • Meghamisítás: kertelés nélkül hazudik • Elhallgatás: igazat mond, csak kihagy néhány fontos részletet • Mellébeszélés: szándékosan ködösít, kitérő választ ad
kigondolt megtévesztés mentális erőfeszítést megtévesztés az információ manipulálásával jön létre. Jelzések, amelyek a hazugságra utalnak:
A
• • • •
igényel.
A
Bizonytalanság és határozatlanság - semmitmondó válasz Távolságtartás, visszahúzódás és bezárkózás – kibújás a válaszadás alól Elhatárolódás - elhatárolódunk attól, amit tettünk, felelősség megosztás Énkép és kapcsolat-védelmező viselkedés - tudatos törekedés a testbeszéd leleplezésére Kiegészítő anyag: Interperszonális megtévesztés-elmélet TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Interperszonális megtévesztés elmélet – egy példa A kisfilm a megtévesztés elméletét dolgozza fel. A kitalált sztori, szerepek, jellemvonások és kontextus célja az volt, hogy rávilágítsanak arra, milyen mentális erőfeszítésekkel jár egy ilyen szituáció, és milyen nehézségekbe ütközik a valóságot megszépítő fél az utópisztikus események kitalálása közben. Videofilm: A herceg fehér lovon?
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A társas interakcióra vonatkozó filmek Interperszonális megtévesztés elmélet: Játékok háza
A nagy balhé
Titkok és hazugságok
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az elvárások megsértésének elmélete J. Burgoon első modellje szerint a személyes tér megsértése elutasításhoz vezet, kivételt képeznek azok, akiktől elfogadjuk ezt a viselkedést. Később az elméletet továbbfejlesztette, a kibővített kutatás pedig már nem csak a térközökkel foglalkozik, hanem más nonverbális, később verbális kommunikációs formákkal is. Próbálja kideríteni az összefüggést a szokatlan interperszonális megnyilvánulás, a vonzalom, a hitelesség, a meggyőzés és az elkötelezettség között. Az elméletben alkalmazott alapfogalmak: elvárásaink, az elvárások megsértésének mértéke, a kommunikátor hasznosságának mértéke
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elvárások Ami megjósolhatóan történni fog, ehhez ismerni kell a kontextust, a kapcsolat típusát, a kommunikátor jellemzőit. • Kontextus: kulturális szabályok, például a személyes tér nagysága, a beszélgetés helye. • Kapcsolati tényezők: hasonlóság, bizalmas viszony, szimpátia, relatív státus. Például a magasabb státuszú emberek általában elvárják, hogy az alacsonyabb státusú személyek nagyobb távolságot tartsanak. • Kommunikátor jellemzői: demográfiai jellemzők, megjelenés, kommunikációs stílus, személyiség.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az elvárások megsértésének mértéke Az elvárások megsértésének mértékével kapcsolatban az alábbi kérdések és szempontok merülnek fel: • Milyen jelentőséget tulajdonítunk elvárásaink megsértésének? • Hogy érint ez a “megsértés” bennünket? • Ha a beszélgetőpartner valenciája pozitív, nagyobb a “megsértési” tér, mint ellenkező esetben. • A viselkedések egy része félreérthető de a legtöbb esetben a nonverbális jelzések a kontextus ismeretében egyértelművé válnak .
Kiegészítő anyag : Az elvárások megsértésének elmélete TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kommunikátor hasznosságának mértéke Hajlamosak vagyunk másokat az alapján értékelni, hogy milyen potenciális hasznot jelenthetnek számunkra. Felvetődik a lehetséges nyereség vagy veszteség kérdése, ha valaki nem az elvárásainknak megfelelően viselkedik. A kommunikátor hasznossága azon pozitív és negatív tulajdonságok összessége, amelyekkel belép egy találkozásba, valamint a jövőbeni jutalmazásra és büntetésre való képessége. Általánosan pozitív, vagy ennek tartott tulajdonságok, amelyek növelik a kommunikátor (vélt) hasznosságát: státus, vonzó külső, jó képességek.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A társas interakcióra vonatkozó filmek Az elvárások megsértésének elmélete: Afrika királynője
Észak-északnyugatra
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hivatkozott források: Boronkai Dóra 2010. Diskurzuselemzés, Konverzációelemzés. (Szócikkek) In: Adamik Tamás (főszerk.): Retorikai enciklopédia. Kalligram Kiadó, Pozsony. Boronkai Dóra 2008. Konverzációelemzés és anyanyelvtanítás I. Anyanyelv-pedagógia. 2008. 1. évf. 2. sz. Boronkai Dóra 2008. Konverzációelemzés és anyanyelvtanítás II. Anyanyelv-pedagógia. 2008. 1. évf. 3. sz. Boronkai Dóra 2007. A konverzációelemzés szemiotikája. In: Balázs— H. Vargha (szerk.): Szemiotika és tipológia. Magyar Szemiotikai Tanulmányok 12—14. Magyar Szemiotikai Társaság, Líceum Kiadó, Budapest—Eger. Boronkai Dóra 2009. Bevezetés a társalgáselemzésbe. Ad Librum. Bp.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hivatkozott források: Horányi Özséb 2001. A személyközi kommunikációról. In. Béres István – Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó, Budapest. 57—86. László János 1998. Szerep, forgatókönyv, narratívum. Scientia Humana, Bp. 923. Goffman, E. 1981. A hétköznapi érintkezés szociálpszichológiája. Gondolat, Bp. 109-111. Nemesi Attila László 2000. Benyomáskeltési stratégiák a társalgásban. Magyar Nyelv, 96: 418–436. Griffin, Em 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest. 80-104.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák: 58. dia: Erwing Goffmann http://www.nndb.com/people/682/000117331/ 61. dia: Paul Grice http://hu.wikipedia.org/wiki/Herbert_Paul_Grice 68. dia Geoffry Leech http://www.ling.lancs.ac.uk/profiles/296 70. dia: Leech http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/nemesi.htm 71. dia: Leech http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/nemesi.htm 80. dia: Gerry Philipsen http://news.gonzaga.edu/2011/philipsen-to-deliver-communication-leadershipstudies-visiting-scholar-lecture-feb-2 TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák: 82. dia: Farkasokkal táncoló http://filmtrailer.hu/film/farkasokkal-tancolo-dances-with-wolves/ 82. dia: Krémer kontra Krémer http://www.port.hu/kramer_kontra_kramer_kramer_vs._kramer/pls/fi/films.fi lm_page?i_film_id=1423 83. dia: David J. Buller http://einside.kent.edu/?type=art&id=91269 83. dia: Judee K. Burgoon http://teoriadelenganointerpersonal.blogspot.hu/2010_09_01_archive.html 85. dia: A herceg fehér lovon http://klaudia75.blogspot.hu/2010/08/herceg-feher-lovon.html
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák:
86. dia: House of Games http://www.jonathanrosenbaum.com/?p=7751 86. dia: A nagy balhé http://www.pestiest.hu/film/17368/a_nagy_balhe 91. dia: Afrika királynője http://www.port.hu/afrika_kiralynoje_the_african_queen/pls/fi/films.film_page? i_film_id=57714 91. dia: Észak-északnyugat http://www.weboid.hu/article/eszak-eszaknyugat/
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Ötödik rész A kommunikáló egyénre irányuló elméletek
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az elképzelt interakciók elmélete Az elképzelt interakció az utolsó szalmaszál, amellyel önmagunkba, elképzelt önmagukba kapaszkodunk. Az elmélet szerint az emberek gyakran csak a képzeletükben folytatnak le különböző párbeszédeket, amelyek során megfogalmazzák véleményüket, és különböző alternatívákat állítanak fel a másik fél lehetséges, elképzelt válaszai alapján. Ilyen interakciókra általában akkor kerül sor, ha valamilyen tényező, például az interakció kimenetelétől való félelem akadályozza a valós diskurzust. Az elképzelt interakciók következményeképpen gyakran növekszik az önbizalom és a valós interakcióra való képesség. Videofilm: Elképzelt interakciók elmélete – Elképzelt szerelem TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A konstruktivista elmélet Jesse Delia elmélete szerint képesek vagyunk kultúránk, benyomásaink és kommunikációnk összehangolására. Ez a felfogás személyes konstrukciók rendszerén keresztül értelmezi a világot. Ezek a konstrukciók olyan minták, vagy sablonok, amelyet a valóság fölé helyezünk, hogy rendet teremtsünk a káoszból. Minél nagyobb a kognitív komplexitás, annál kifinomultabb a kommunikáció. A kognitív komplexitás részei: • Megkülönböztetés: személyiségképek • Absztrakció: belső vonások, hajlamok • Integráció: egymással szembenálló benyomások felismerésével és összehangolásával kapcsolatban
Kiegészítő anyag : A konstruktivizmus TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A konstruktivista elmélet A konstruktivista irány képviselői több vizsgálattal bizonyították, hogy az emberek általában jobban érzik magukat egy társalgásban, ha partnerük velük közel azonos verbális készségekkel rendelkezik. A konstruktivisták ezt kognitív komplexitásnak nevezik, s ennek segítségével már megtehető a hatékonyság érdekében a következő lépés, nevezetesen az, hogy a vevő felé úgynevezett „személyre szabott üzeneteket” továbbítson a feladó. Ez, mivel feltehetőleg igencsak igazodik a vevő elvárásaihoz, ismét csak valamiféle megelégedettséget eredményez. A konstruktivista szemlélet szerint alapvetően háromféle módon igyekeznek közlendőjüket sikerre vinni, s közben elvárják, hogy velük szemben is ugyanezt a módszert alkalmazzák. A három módot „üzenettervező gondolkodásmódoknak” nevezik.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az üzenettervező gondolkodásmód Az üzenettervező gondolkodásmód típusai: • expresszív tervező gondolkodásmód: ami a szívén, a száján • konvencionális tervező gondolkodásmód: figyelembe veszi a társadalmi szabályokat • retorikai tervező gondolkodásmód: az expresszívhez hasonlóan jól kommunikál, de emellett még a konfliktust is tompítja, megegyezést, harmóniát keres A kifinomult kommunikáció hasznos hatása: • vigasztaló üzenetek • a kapcsolat fenntartása • a szervezési hatékonyság
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az üzenettervező gondolkodásmód Az expresszív tervező gondolkodásmód: az ezt használó emberek szerint a nyelv pusztán a gondolatok kifejezésére szolgáló eszköz, azaz ők egyszerűen azt közlik, amit gondolnak, s ezt is várják el másoktól. A feladó erre hamar rájöhet, s így könnyen azonosulhat a vevő gondolkodásmódjával. A konvencionális tervező gondolkodásmód lényege, hogy a beszélő az adott igényeknek megfelelően olyan üzeneteket hoz létre, amelyek szinte mindent megtesznek a cél érdekében. Ekkor bókolhat, hízeleghet, egyáltalán bármit megtehet, ami a partner együttműködésének, meggyőzésének feltételeihez igazodik. A retorikai tervező gondolkodásmód esetén a beszélő egyrészt igazodik az adott helyzet által megkívánt társalgási szabályokhoz, másrészt viszont hatástalanítja is az esetlegesen fennálló konfliktust.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kommunikáló egyén elméleteire vonatkozó filmek A konstruktivizmus elmélete: Ne bántsátok a feketerigót
Anne of Green Gables
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A szorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei A bizonytalanság csökkentés elmélete – Charles Berger
Életrajz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A bizonytalanság csökkentés elmélete Az új kapcsolatok kezdeténél idegenek állnak egymással szemben, a „személyes kapcsolatok kezdetben tele vannak bizonytalansággal”. Berger „elmélete középpontjában az a feltételezés áll, hogy amikor ismeretlenek találkoznak (…) a bizonytalanságérzet csökkentésére törekszenek vagy arra, hogy saját és az interakcióban résztvevő többi partner viselkedését minél pontosabban megjósolhassák.” Amikor másokkal, idegenekkel találkozzunk legalább két típusú bizonytalansággal találkozunk: • Viselkedéssel kapcsolatos: ezeket többnyire szabályozzák a hétköznapi illemre vonatkozó normák. • Kognitív kérdések: Minek örülne a másik személy? Milyen barátai vannak? Milyenek a politikai nézetei?
A kognitív bizonytalanság csökkentésével rendet teremtünk a feltételezések zavaros szövevényében és így sikerül megfelelő kapcsolatot kialakítani a beszélgetőpartnerrel. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A bizonytalanság csökkentés elmélete - axiómák Verbális kommunikáció: mivel a kapcsolatok kialakulását kezdetben nagyfokú bizonytalanság jellemzi, ezért az idegenek közötti verbális kommunikáció mennyiségével arányosan mindkét fél bizonytalansági szintje csökken. A bizonytalanság további csökkenésével nő a verbális kommunikáció mértéke. Nonverbális közvetlenség: ahogy a nonverbális kifejezőerő erősödik, úgy csökken a bizonytalanság mértéke a kapcsolat kezdeti szakaszában. A bizonytalanság csökkenése ugyanakkor erősíti a kapcsolatteremtés nonverbális megnyilvánulásait. Információkeresés: a magas fokú bizonytalanság felerősíti az információkereső viselkedést. Ahogy a bizonytalansági szint csökken, gyengül az információkereső viselkedés. Önfeltárás: a nagyfokú bizonytalanság a közvetlenség (bizalmasság) csökkenését idézi elő a kapcsolatban. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A bizonytalanság csökkentés elmélete - axiómák Kölcsönösség: a nagyfokú bizonytalanság növeli a kölcsönösséget. Az alacsony szintű bizonytalanság alacsony fokú kölcsönösséghez vezet. A kölcsönös „sebezhetőség-felajánlás” főként a kapcsolatok kezdeti szakaszában fontos, csak annyit árulunk el magunkról, amennyit a másik személy is, nehogy ő kerüljön hatalmi pozícióba. Hasonlóság: az emberek közötti hasonlóság csökkenti a bizonytalanságot, míg a különbözőségek növelik azt. Vonzalom: a bizonytalanságérzet növekedésével csökken a szimpátia, a csökkenő bizonytalanságérzet növeli a szimpátiát. Közös kapcsolatháló: a közös ismeretségi kör csökkenti a bizonytalanságérzetet, míg annak hiánya növeli a bizonytalanságot.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A bizonytalanság csökkentés elmélete Amikor az emberek egymással találkoznak, elsődleges gondjuk az, hogy csökkentsék a másikra, saját magukra és a kapcsolatra vonatkozó bizonytalanságérzetet. Ahogy a verbális kommunikáció, a nonverbális közelség, az önfeltárás, a hasonlóság és a közös kommunikációs hálózatok megléte erősödik a bizonytalanság csökken (és fordítva). Az információkeresés és a kölcsönösség pozitív korrelációban van a bizonytalansággal. A bizonytalanságcsökkentés hétköznapi tudománya a társadalmi túlélés egyik alapfeltétele.
Kiegészítő anyag : A bizonytalanság csökkentés elmélete
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kommunikáló egyén elméleteire vonatkozó filmek A bizonytalanság-csökkentés elmélete: Miss Daisy sofőrje
A deltában
Ezer hold
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A szorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei A szorongás/bizonytalanság kezelésének elmélete – William Gudykunst
Életrajz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A szorongás/bizonytalanság kezelésének elmélete Gudykunst szorongás- és bizonytalanságkezelésről szóló elmélete az adott kulturális csoport tagjai és az idegenek közti találkozásokkal foglalkozik. A szorongás és bizonytalanság kezelésére vonatkozó elméletet Gudykunst érvényesnek tartja minden olyan helyzetben, amikor az emberek közötti különbségek kétségeket és félelmeket szülnek. Gudykunst feltételezése szerint két kultúra találkozásakor legalább egy személy idegennek minősül. A kezdeti kritikus pillanatokban az idegenek a szorongás és a bizonytalanság érzését élik át - nem érzik magukat biztonságban és nem tudják, hogyan viselkedjenek. Az individuális különbségek jelentőségének rovására hajlamosak túlhangsúlyozni a kulturális identitás hatását az idegen kultúra tagjainak viselkedésében.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A szorongás/bizonytalanság kezelésének elmélete Gudykunst a hatékony kommunikáció kifejezéssel a félreértések csökkentésének folyamatára utal. Két idegen kommunikációja akkor hatékony, ha mindketten egyaránt előre kiszámíthatnák és megmagyarázhatnák egymás viselkedését, mégpedig olyan mértékben, amilyen mértékben ezek a cselekedetek megbeszélésüket érintik. Más szóval, ha nem okoznának egymásnak nagy meglepetéseket. Gudykunst szerint a félreértés csökkentése nem könnyű feladat, különösképpen akkor, ha az idegen egy teljesen eltérő kultúra tagja.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kommunikáló egyén elméleteire vonatkozó filmek A szorongás/bizonytalanság kezelésének elmélete: A kiválasztott
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hivatkozott források: Horányi Özséb 2001. A személyközi kommunikációról. In. Béres István – Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó, Budapest. 57—86. Goffman, E. 1981. A hétköznapi érintkezés szociálpszichológiája. Gondolat, Bp. 109-111. Griffin, Em 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest. 111-122, 138 – 149, 401 – 412. Horányi Özséb (szerk.) 2003. Kommunikáció I-II. Budapest: General Press. (I. kötet: 213-255, II. kötet: 13-153). Forgas, Joseph P. 1997.A társas érintkezés pszichológiája. Budapest: Gondolat. http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/interkult_komm/infoblokk.html
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák: 103. dia: Ne bántsátok a feketerigót http://mno.hu/grund/unneplunk-100-eves-a-universal-studio-1043847 103. dia: Anna of Green Gables http://brookewithane.wordpress.com/quotes-3-anne-of-green-gables/ 104. dia: Charles Berger http://educ5102.wikispaces.com/Uncertainty+Reduction+Theory+(Berger) 108. dia: Kapcsolati háló http://mathador.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=54 &Itemid=67&lang=hu 109. dia: Miss Daisy sofórje http://www.port.hu/miss_daisy_soforje_driving_miss_daisy/pls/fi/films.film_pa ge?i_film_id=9624 TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák: 109. dia: Ezer hold http://www.port.hu/ezer_hold_a_thousand_acres/pls/fi/films.film_page?i_fil m_id=3214 110. dia: William Gudykunst http://calstate.fullerton.edu/news/2005/116_gudykunst.html 113. dia: A kiválasztott http://www.port.hu/a_kivalasztott__az_amerikai_latnok_early_edition/pls/fi/films.film_page?i_film_id=43256
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
