INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Fikció és realitás

Szerző: Dr. Horváth Béla Lektor: Dr.Murai András

TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Bevezető • Ez az elektronikus tananyag áttekintést nyújt realitás és fikció kapcsolatáról . Kiinduló pontja az az esztétikai alaptétel, hogy a műalkotás a valóságot ábrázolja, a megjelenített mű azonban mindig fikció. • A (poszt)modern média a valóságot performance-ként jeleníti meg vagy egy befogadói elvárást feltételezve így interpretálja azt. Sajátos befogadói igényt feltételeznek a szappanoperák, a valóságshow-k a valóságértelmezést illetően. A tananyag ezen részei áttekintik az idesorolható műfajok világképét, eszközrendszerét, kimutatva torzító valóságszemléletüket. • A művészet és valóság viszonyát a klasszikus dokumentarista műfajok, ábrázolásmódok éppúgy jelzik, mint a doku filmek vagy a hiperrealista festmények. • Videók, képek, kiegészítő szövegek teszik szemléletessé. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Tartalom • • • • • • • • • •

1.Valóság és fikció 2.Valóság mint performance a médiában 3. Média és valóság 4.„Valóság” a médiában: szappanoperák 5.Valóság show-k 6. Valóság és művészet a médiában Irodalom Szövegek Videók Képek


Fikció és realitás a médiában

1. Valóság és fikció A posztmodern kor embere tudását jórészt a médiából szerzi. A kulturális szakadék mentén egyre erősödő populáris kultúra fogyasztóinak történelmi ismeretei a filmekre alapozódnak, pszichológiai-szociálpszichológiai alaptudása pszichothrillerekre és különböző show-kra épül, nép-nemzet ismerete szappanoperákból táplálkozik. Ezek a filmek azonban szükségszerűen panellekből, leegyszerűsített ténykonstellációkból, sztereotípiákból állnak össze, a gyors információszerzést szolgáltatják egy történeten keresztül, szórakoztatva a nézőket. Ilyen formán tehát a tényként és valóságként felfogott ábrázolás valójában fikció. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


Minden műalkotás fikció. A valóság végtelen bonyolultságát nem lenne képes a mű visszaadni a maga totalitásában. Ezért is különbözteti meg az esztétika az extenzív és az intenzív totalitás fogalmát Lukács György nyomán. A valóság extenzitása helyett a mű csak annak egy mását, egy fikcióját adja vissza. Egy regény, egy novella, egy film a jelenségek végtelenségéből megragadja azt az általánost, ami a világ lényegi működésére utal. Ennél fogva az így létrejött mű a különösség kategóriájával írható le, hisz a bármennyire is hasonlít a valóságra, azzal mégsem azonos. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


A művészet a valóságot tükrözi a legkülönbözőbb formában. A dokumentum regénytől és a doku filmtől távol áll a science fiction a valósághoz való viszonyt illetően, mégis mindkét szélsőérték a valóságból, a realitásból táplálkozik. Az innen vett elemek rendeződnek el a művész világképének megfelelően, a műről vallott felfogásának összefüggésében. A modernitás a valóság megidézhetőségét, ennek kételyét művészi formában is visszaadja. A modern regény előképének tartott Bovaryné, Gustav Flobert regénye, az elbeszélőmódok megtöbbszörözésével érzékelteti az objektív elbeszélhetőség kételyét. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


Robert Musil emblematikus művét, a Tulajdonságok nélküli ember-t is szokás az elbeszélhetetlenség tematizációjaként olvasni. A posztmodern regény vagy film önnön szövegszerűségére, megalkotottságára való reagálása, önreflexiója úgyszintén értelmezhető az elbeszélhetőség, a hitelesség kételyeként. A családtörténetek divatos tematikája is jelzi az elmondhatóság bizonytalanságát, hisz a családi legendáriumok mindenképp egy mediatizált történetképet adnak, arról nem is beszélve, hogy a történelem szétzilálja az egyébként koherenssé váló elbeszélést. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


2.Valóság mint performance a médiában Realitás és fikció kapcsolatát, annak értelmezhetőségét bonyolítja, hogy a világról való tapasztalatunk közvetett. Még a primer tapasztalat is az értelmezés útján válik interpretatívvá, s minden más tapasztalatot valamely médium közvetít. A modern és posztmodern médiumok ezt a közvetítést erőszakosan és olykor agresszíven ki is sajátították. A modern média technológiája lehetővé teszi, hogy az egyének sokaságát egy közösségnek láttassa, illetve közösséggé formálja. A sportközvetítések olykor milliárdos közönsége szükségszerűen választódik ki egyik vagy másik csapat vagy játékos mellé, függetlenül, hogy a szurkoló néző a Föld melyik részén nézi a közvetítést, milyen nyelven közvetít a kommentátor. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Fikció és realitás a médiában A média performance jellegét és szerepét a XX. század nagy tömegrendezvényei, eseményei sokféleképp érzékeltetik. Százezrek mentek a frontra a háborúkban a médiumok koreografálta performance-ok hatására dalolva meghalni, és százezrek, milliók lelkesedtek egy-egy Führer tömegszuggesztív beszédének hatására. A magányos tömeg aktivizálódott. A média ilyen szerepét újabb korunkból a szerencsétlen sorsú hercegnő, Lady Diana élete és halála érzékelteti. Esküvője az évszázad (1981) esküvője volt, tömegperformance. Hercegnői élete is médiaszereplés volt, a halálát is a média okozta. A temetése médiaesemény volt. Amint az is szimbolikusnak tekinthető, hogy Elton John popénekes az angol királyok ősi temetési helyén, a Westminster apátságban egy korábbi számát (Rózsa a szélben) átírva Anglia rózsájától búcsúzott (Silverstone, 2008, 90-93). TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


1.video: Hitler szónokol



2.video: Lady Diana temetése



3. Média és valóság A médiakritika – vagy gyanakvás – kiinduló tétele, hogy a tömegmédia nem a valóságot adja vissza, hanem azt torzítja, meghamisítja, manipulálja. A különböző modellértelmezések erre a kritikus attitűdre (is) reflektálnak. A modern média üzleti alapú vállalkozás, tehát a megrendelő, az olvasó-néző, a hirdető elvárásai jelentik működésének alapvető kereteit. A megrendelő közönség legfontosabb igénye az objektív, hiteles tájékoztatás, hogy a társadalmi egyén a körülötte zajló vagy őt is érintő történésekről, tényekről megbízható információkat szerezzen. Az információk hatalmas tömegben jelennek meg nap mint nap, épp a technológiáknak köszönhetően. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


Az egyén szűrt, válogatott információkkal rendelkezik, ha a médiumok szolgáltatásaira hagyatkozik. Arra, hogy mi jelent hírértéket és hogy az egyes szerkesztőségek milyen szempontok szerint válogatnak, nincs konszenzus. Ezzel együtt a médiakritikus gyakran érzi megerősítve tapasztalatát, hogy a jó hír nem hír, csak a rossz. A hírek, a híradók a katasztrófákkal, balesetekkel, gyilkosságokkal – tehát a negatívumokkal – kezdődnek és ezek dominanciáját hangsúlyozzák, a modern média meghatározó vonása. Pamela Shoemaker elmélete szerint ez az emberi tapasztalaton alapul, miszerint a fenyegető veszélyekről szerzett információ jelentette a túlélés esélyét (Bajomi, 2005, 80.). TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Fikció és realitás a médiában A média különböző szempontokat érvényesít a közönség elvárásainak – vagy feltételezett elvárási horizontjának – kielégítésére, miáltal egy reflektált valóságképet alakít ki a befogadóban (összefoglalása: Bajomi, 2005, 79-83.). • Valóidejűség: élő közvetítéseket ad a kiemelkedő történelmi eseményekről, fontos sporteseményekről, mérkőzésekről, miáltal azt az illúziót kelt, hogy a néző közvetlen részese az eseményeknek. Az első líbiai háború idején a BBC élőben közvetítette Bagdad bombázását, közel hozva a tv előtt foteljében söröző emberhez a háború borzalmait. • Váratlanság: az emberi élet a kiszámíthatóságra, a rendre épül, ezt képes szervezete (testi, pszichikai működése) tolerálni. A váratlan esemény felborítja ezt a rendet, amit az ember a maga életében azonnal rendezni igyekszik. A médiában látott meghökkentő váratlan történés, jelenség azonban a szenzáció, az érdekesség hatásával bír. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


• Normasértés: a társadalmi lét kodifikált normarendszerek érvényesülésén alapul. A normák valamilyen szintű megsértése, az attól való eltérés „deviáns” magatartásban, értékrendben konkretizálódik a közösségi norma szerint. • A pszichoanalízis által leírt konfliktus a felettes én és az ösztönök között azonban megmagyarázza, hogy miért is kelti fel a néző érdeklődését a tv-ben látott erőszakos cselekmény. A képernyőkön terjedő erőszak nem a valóság adekvát visszatükröződése – hisz a mai társadalmi lét sokkal konszolidáltabb, szabályozottabb, mint korábban – , hanem egy feltételezett elvárás, nézői igény kielégítése. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


1.szöveg: média - erőszak



• Érintettség: az ember érthetően különbséget tesz azok között az információk között, amelyek valamely távoli dologgal kapcsolatosak és amelyek őt érintik. Az időés térbeli érintettség fontos tényező az ember döntéseinek meghozatalakor. Ezért válhatnak vezető hírekké a banki kamatemelések, az olajár emelkedések, és csak egy környezeti katasztrófa okán kerül a műsorfolyam élére a környezetszennyezés, a fenntarthatóság problémája. Mintha ez nem közvetlenül érintené az embert. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


• Érdekesség: az ember rosszul tűri a monotóniát, az őt abból kizökkentő események, információk, érdekességek segítséget jelentenek. Érdekessé válhat számára az a hír, ha egy híres személyiséggel valami közönséges dolog történik, illetve, ha egy hétköznapi emberrel valami szokatlan, különleges. Erre az elvárásra hagyatkozik a bulvár, a meghökkentő, a nem hétköznapi események, jelenségek szenzációhajhászásával. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


• Prominencia: különösen a bulvársajtó épül a híres emberek magánéletének, intimitásainak bemutatására. Az ember kíváncsiságára, voyager szokásaira alapozva vezető hírré válik, ha egy ismert személyiség új párkapcsolatot kezd vagy válik, gyermeket szül vagy örökbe fogad, tehát életének az a része, amely egyébként nem tartozna a közönségre. • A híres személyiség magánéletének közelsége egyfajta beavatottság illúzióját kelti, mintha egy hétköznapi ember közvetlen részese lehetne a hírességek mindennapjainak. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


1.fotó:

extremitás - bulvár TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Fikció és realitás a médiában 4.„Valóság” a médiában: szappanoperák

Fikció és realitás viszonya a médiában leggyakrabban a valóságshow-k és a szappanoperák kapcsán vetül fel. Ezek különböző korosztályokat és különböző társadalmi rétegeket céloznak meg, amelyeket nem a magas társadalmi presztízsű csoportok és foglalkozások képviselői alkotnak. A populáris kultúra részei a szappanoperák, ebből következően gyakran negatív megítélés alá esnek. Közönségcsoportjaik életének része a szappanopera, ehhez alakul a napirendjük, az adott társadalmi közegben a sorozat aktuális részében történtek adják meg a társalgási témát, a szereplők úgyszólván családtagnak számítanak. Ebből következően a szappanoperák híveit gyakran úgy írják le, mint akik a valóság és fikció között nem tudnak különbséget tenni, a mese rabjává válnak. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


A szappanopera lényege: a mese. A mese narratívája érvényesül, ismétlődik egy műsorfolyamban. A mese világképe: az értékrend egyensúlya megbomlik, a hős felveszi a harcot a gonosszal és harca, áldozata révén a világrend visszaáll. A néző, a befogadó tehát megnyugodhat: érvényes a világrendről alkotott felfogása, másrészt vannak olyan emberek, akik képesek eredményesen szembe szállni a rosszal. Ez az illúzió attól válik átélhetővé, hogy a történetek a valós világ körülményei között játszódnak, a konfliktus, s a szereplők is ismerősek. Másrészt állandó „karakterek”, akik kiegészítik egymást.



A szappanopera eredendően rádiós műfaj. Egy család történetén keresztül szappant, fogkrémet, mosóport reklámoztak az ezek eladásában érdekelt cégek. Az első igazi szappanopera a Betty és Bob, 1932-ben sugározták az Egyesült Államokban. A Guiding Light (Vezérlő fény) sorozat 1937-ben indult, s 70 év alatt több mint 15 ezer epizódot sugároztak, majd vetítettek, hisz a tv elterjedésével a műfaj átkerült a vizualitás terébe, s műfajilag is átalakult. (Magyarországon nagy népszerűségnek örvendett a Szabócsalád című tipikusan magyar rádiós szappanopera az 196070-es években, majd a televíziós konkurencia megjelenésével elhalt.) Kezdetben a fő műsoridőhöz közel sugározták, majd ahogy növekedet az egyes epizódok időtartama, más műsorsávba kerültek. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


A szappanopera műfajával rokon a szituációs komédia (sit com). Egyik legnépszerűbb sorozat a Jóbarátok, a Rémrendes család, illetve a magyar Familia Kft. Eredetileg rádiós műfaj, az USA-ban indult útjára 1926-ban. A Flinstone család, az egyik leghíresebb rajzolt sit com 1961-ben indult útjára, jelezve a televíziós lehetőségek bővülését (vágások, trükkfelvételek). A műfaji hagyományhoz tartozik a laugh-track (előre felvett nevetés), amely visszautal a kezdetekre, amikor még élő adásban mentek az epizódok. Kezdetben két helyszín jelentette a játék keretét (magán szféra, hivatali környezet), majd később a tematikai sokszínűség. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


3.video: sit com



A szappanopera valóság imitációjához tartozik, hogy szinte párhuzamosan folynak az események a néző életének eseményeivel. Ugyanúgy telik az idő, a hétrőlhétre zajló epizódokban egy-egy időszegmens fölfűződik egy élettörténetre. Ennél fogva a történet lassú, egy-egy sztorit alaposan körüljár, részben, hogy a néző jobban értse, részben pedig a beavatottság illúzióját keltse. Az egyes történetek lezártak, de mindig meghagyják a folytatás, a továbbfűzés lehetőségét egy végtelenített mese számára. Az epikus – szinte eposzi – történet sok szálat mozgat. Az ezekhez kapcsolódó események, személyek időről-időre előtérbe kerülnek, összefűződnek a fő sztorival, aztán ismét háttérben maradnak. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


A szövevényes kapcsolatrendszerben jártas néző mintegy személyes ismerősként várja az újra felbukkanó szereplőt, hogy meghallgassa, nézze, hogy alakul a sorsa. „Rituális öröm” (Antalóczy, 2001() követni a történetet, azaz a néző beavatódik, mintegy részesének érzi magát egy az életéhez hasonló vagy attól eltérő másik család mindennapjainak. A populáris, bulvárújságírás és a hagyományos hírközlés lényegi különbséget mutat a valósághoz való viszonyát illetően. A szappanoperák tere a privát szféra, ezért a politikai, a társadalomtörténeti események kiszorulnak. A cselekményeket egy-egy domináns konfliktus (domináns személyek, családok) mozgatja. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Fikció és realitás a médiában A szereplők nem világképek reprezentánsaiként lépnek fel, hanem valamilyen lelki, testi problémát (lelki betegségek, skizofrénia, alkoholizmus, drog, betegségek, rák) jelenítenek meg, ezzel is közel hozva a mindennapok világát. Az egyes figurák „élete” sorsszerűen szövődik, eltávolodnak, visszatérnek. Ezek szcenikai megoldását a szappanopera bevált klisékkel kezeli. A sorozatban már szerepet nem vállaló színész által megformált személy elválik, megbetegszik, meghal. Ugyanakkor nem egyszer a közönség kiköveteli egy kilépő, „meghaló” színész visszatérését. Az egyik legismertebb és leghosszabb szappanopera, a Dallas szerkesztői ezt úgy oldották meg, hogy a legrokonszenvesebb figura, Boby halálát a felesége csak álmodta. Tehát jó néhány epizód után visszatért, hisz csak egy rossz álom volt, amiből a feleség felébredt. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


A szappanoperák közönségét nagyrészt a nők adják. A női sorsok ebből következően a középpontban állnak. Még akkor is, ha az események meghatározói férfiak – általában a jó-rossz polarizációs szemlélet alapján –, leképezve ezzel is a valóságot. A nők szerepe a konfliktusok kezelése elrendezése, a gyermekek, fiatalok sorsának irányítása. A történetek kerete általában egy család, ezért a néző (nő) magára ismerhet, ahogy az állandóan mozgásban levő családi viszonyok, olykor zűrzavaros történetek viszonylatában elrendez, igazságot oszt, a vétkeseket elmarasztalja. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


4.video: szappanopera


Fikció és realitás a médiában 5.Valóság show-k Realitás és fikció medializált kapcsolatát mutatják a valóságshow-k. Az ötlet George Orwell híres művéből, az 1984-ből származik. Orwell ebben az 1948-ban írott regényében egy antiutópiát ábrázol, egy kommunista társadalmat, amelyben a totalitárius hatalom bábként kezeli az embert. Elnyomorítja, uniformizálja személyiségét, megfosztja a személyes lét kiélésének lehetőségétől. Az emberek lakásában a televízió jellegű szerkezeten folyamatosan jelen van a Big Brother (Nagy Testvér), aki lehallgatja őket, kilesi intimitásaikat és bünteti, ha valaki nem az uniformizált normák szerint akar élni, például szerelmes lesz, s teret enged vágyainak. A Big Brother néven elindult valóságshow (reality show) tehát bevisz a modern demokráciák emberei életébe egy antidemokratikus intézményt és elvet, a magánélet, a privacy meglesését és megsértését. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


5.video: Orwell: 1984(film)



A Big Brother 1999-ben indult útjára, hogy behálózza a világot. Afrika országaitól kedve Új Zélandig, különböző nemzeti mutánsokat kialakítva, de egy egységes szerkezeten alapulva. Ennek lényege: egy helyen összezárva élnek emberek, akiknek életük minden percét kamerák rögzítik. A felvételek élőben az interneten is megtekinthetők, illetve vágott, szerkesztett formában. Interaktív, hisz időközönként (egyes szériákban hetente, másutt gyakrabban) a bent lakók kiválasztanak szereplőket, akik közül aztán a nézők emelt díjas telefonhívással, SMSsel kiszavaznak személyeket. Létezik celeb, VIP változat is, amikor ismert emberek, sztárok költöznek be. A szereplőket a nézők beszavazó show-ban választják ki. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


A Big Brother magyar változata a Való Világ, amely több szériát megélt. A 4. sorozat elérte az 1,7 milliós nézettséget, tehát jól jövedelmező üzleti vállalkozás. A két valóság show párhuzamosan fut(ott) a két magyar kereskedelmi tv-csatornán. Időnkét hatalmas botrányokat okozva, elsősorban a vágatlan változatban közvetített szexuális aktusok miatt, illetve az egyes szerepelők közönségessége, agresszivitása, rasszista kijelentései miatt. A csatornák nagy összegű büntetéseket fizetnek, de a magas nézettséget ezek az elemek biztosítják. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


A valóságshow alapelve, hogy a valóságot ábrázolja, egy csoport összezárt ember viselkedésén keresztül, a szinte minden zegzugot látó kamerák segítségével. Ez azonban nincs így. A szereplők nagy jutalom reményében vállalják az összezártsággal járó kellemetlenségeket, tehát szerepet játszanak, a nézők igényeinek igyekeznek megfelelni. Rájuk osztott vagy felvett figurát formálnak úgy, hogy tudják, felvétel készül. A csoport tagjai nem reprezentálják a valóságot, hisz a műsor szerkesztői egy átlagos nézői elvárást vesznek alapul (a szereplők között nincs magas társadalmi presztízsű szakmai képviselője, vagy magas intelligenciájú ember). TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


A „show” szcenikáját döntően meghatározza a műsorszerkesztés, a műsor világképe. A Big Brother holland változata a túlélési technikák és praktikumok közül a szolidaritást, a kooperációt sugallta, nyilván az ottani társadalmi értékrend, kultúra alapján. A magyar változat, a Való Világ azonban ezzel ellentétes értékrendet közvetít, hisz az extremitást, a kivagyiságot, a győzelemnek minden eszközt alárendelő szereplőt preferálják. Gyakran extrém figurákat küldenek be. A műsor nézettségét növelendő pornószereplők, prostituáltak is beköltöztek. A Való Világ egyik nézettségi csúcspillanata az volt, amikor élőben közvetítettek egy szexuális aktust. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Fikció és realitás a médiában A szexualitásnak kiemelt szerepe van a show-ban, mintegy sugallva, a szex csak show, nem intim, magánügy. Ez nyilvánvalóan a nézettségi küzdelem leghatásosabb eszköze: a meztelenség, a szexuális szokások kibeszélése, az aktus bemutatása. Az összezárt, felfokozott, mesterségesen is izgatott légkörben a szexuális vágy kiélése, mint elemi ösztön jelenik meg. Noha alakulnak vonzalmak időközben az egyes szerepelők között, szerelmi kapcsolat nem látható. A műsor üzenete, hogy a szexualitás csak szex, technika, szolgáltatás. A szexualitás ilyen leegyszerűsítése, valamint az intimitás feladása jelzi a személyiség belső ellenállásának hiányát, illetve az üzletnek való alárendeltséget. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


A valóságshow szereplőinek csak keresztnevük, becenevük használatos, míg a valós embert a teljes neve határozza meg. Ez a redukció is tükrözi a személyiség lefokozottságát, illetve hogy nem személyiség, hanem figura. A társadalom-valóságkép a nemi különbözőségből, a külső megjelenésből, a konformitás és nonkonformitás, az agresszió és szelídség elsődleges és redukált jegyeiből tevődik össze. A show szerkezete és figuráinak rendszere is kívülről irányított szabályokat, feladatokat teljesít. A szereplők feladatokat kapnak néha, ezek azonban nem igénylik a munkavégzéshez szükséges kreativitást, következetességet. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Fikció és realitás a médiában 6. Valóság és művészet a médiában A valóság minél reálisabb bemutatása a művészet örök vágya. Ez tükröződik az emberi kultúrában, a különböző művészeti ágakban,műfajokban, irányzatokban. Fikció és valóság összefüggéseit a dokumentatív művészet a valóságosság tárgyszerűségével emeli ki. A dokumentumfilm valós tényeken alapuló valós eseményeket mutat be, gyakran nem színészekkel, hanem hétköznapi emberekkel. A dokumentarista szemlélet azt sugallja, hogy a bemutatott valóságábrázolás manipulálatlan, eredeti, hiteles. Ez a művészi igény jelenik meg a szociográfiákban, a szociofotókban, a doku filmekben. A téma gyakran a társadalom perifériáján élő ember, újabban az ember természeti környezetének (változásának) állapotrögzítése. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


6.video: doku film: Amazonas


Fikció és realitás a médiában A társadalomábrázolás realizmusa jelenik meg a neorealizmus filmtörténetet jelentő alkotásaiban. Az olasz neorealizmus a felszínes, klisékből építkező társadalomábrázolás ellen a külvárosok, a vidék perifériáin élő emberek hétköznapi sorsát, gyakran reménytelen világát ábrázolta. A szociális problémák, a szegénység jelenik meg a híres alkotásokban, mint Vittorio de Sicca Biciklitolvajok című filmjében. Az ábrázolt világ megtestesítője a prostituált, de nem a romantika melodramatikus értelmezésében (Fellini: Cabiria éjszakái). A filmek eredeti helyszíneken játszódnak, gyakran amatőr szerepelőkkel, ugyanakkor művészi, koreografált kameramozgatással, beállításokkal. Az 1960-es években a neorealizmus egyre inkább keveredik a művészfilm törekvéseivel, amint Fellini korszakos jelentőségű filmje (Országúton) is mutatja, egy új irányt jelezve. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


7.video: Vittorio de Sicca: Biciklitolvajok (film)


Fikció és realitás a médiában A művészi törekvések sokféleképp megfogalmazták a valósághoz való viszonyukat, az attól való távolodást, a valóságon túli világ ábrázolását (sur-realism), illetve a tárgyszerű, valósághű bemutatást. A különféle avantgarde irányzatok elutasították a felszíni jelenségek ábrázolását, a lényeget akarták ábrázolni, a szabad asszociáció szerepét hangsúlyozták a befogadásban. A szociografikus művészet a tárgyszerű valóságábrázolással fel akarta rázni a befogadót, a concept art jellegű dokumentarizmus csak felmutat. Gyakran nagy látószögű képekben szenvtelen, hiperrealista valóságképet kapunk. A foto, a film csak médium, amint az Antonioni híres Nagyítás című filmjében megjelenik (Blow up, 1966.). TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


2.kép:

hiperralizmus TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


8.video: Antonioni: Nagyítás (filmrészlet)



Dokumentarizmus és fikció sajátos kapcsolatát jelzi a dokufikció. Azaz az korábban már más céllal felvett anyagok beépülnek egy művészi koncepció által kialakított műalkotásba. Egyik leghíresebb példája ennek a német Werner Herzog A grizzlyember című filmje. A dokumentarista részek a szereplők által készített videók a grizzlyk életéről. Nem a környezetvédők elhivatottságával és megszállottságával, hanem egy átlagember kíváncsiságával, természetességével örökítette meg Timothy Treadwell a medvék és körülöttük az ő és barátnője életét. A haláluk is megörökítődött egy magnófelvételen, amikor is az egyik grizzly megtámadta őket és végzett velük. Herzog ezeket a nem művészi céllal készült felvételeket dolgozta össze egy sajátos műalkotásba. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”


9.video: Herzog: Grizzlyember



A modern média leghatásosabb eszköze a film, amely megoldotta azt a problémát, amellyel a festészet évezredeken küzdött. A formák elrendezettsége egyfajta spirituális valóságélményt sugall, míg más művek a világ leképeződésére törekedve lemásolták a valóságot. A valóság és fikció összetett kapcsolatára utal Andre Bazin megállapítása: „A művészet realizmusa körüli vita is ebből a félreértésből, az esztétikai és pszichológiai realizmus összezavarásából származik, abból a felfogásból, amely nem tud különbséget tenni a világ konkrét és a lényeges jelentésének szintetikus kifejezése iránti szükségletből fakadó igazi realizmus és a formák látszatát visszaadó szemfényvesztő (ha nem épp »lélekvesztő«) pszeudóralizmus között.” TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Irodalom • Antalóczy Tímea, A szappanoperák genezise és analízise http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_02_nyar/04_szappanoper ak_genezise/ • Bazin, A.,A fénykép ontológiája www.intermedia.c3.hu/mszovegek/bazin.htm) • Bajomi Lázár Péter,2007, Média és társadalom, Jaffa, Bp. • Ligeti Júlia, 2007, Áll az alku avagy a televíziós műfajhatárok összemosódásáról http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_04_tel/04_mufajhatarok _osszemosodasa/03.html • Silverstone, Roger,2008,Miért van szükség a média tanulmányozására?, Akadémiai K.,Bp.


Szövegek

• 1. Stacho lászló – Molnár Bálint: Médiaerőszak:tények és mitoszok http://www.mediakutato.hu/cikk/2003_04_tel/02_medi aeroszak/ • 2. irodalmi szociográfia http://mek.oszk.hu/02200/02227/html/03/1016.html


Videók

• 1. Hitler szónokol • • • •

http://www.youtube.com/watch?v=ctvFQ67PBtQ 2. Lady Diana temetése http://www.youtube.com/watch?v=B_oTlWPGU0w 3. sit com: Jóbarátok http://www.youtube.com/watch?v=VyNouKlGVLk 4. szappanopera: Paula és Paulina http://www.youtube.com/watch?v=lHqL7KEF8P0 5. Orwell: 1984 (film) http://www.youtube.com/watch?v=vq-_7F9asjo


Videók

• 6. doku film http://www.youtube.com/watch?v=-yWLjb0dulM • 7. V.Sicca. Biciklitolvajok film http://www.youtube.com/watch?v=LMc5kdKbhd4 • 8. Antonioni:Nagyítás (részlet) http://www.youtube.com/watch?v=wygqlfUoJEs • 9.Werner Hezog: A grizzlyember film http://www.youtube.com/watch?v=q8MjDyfcMmU


Képek

• 1. extremitás, bulvár http://www.borsonline.hu/20120920_megdobbe nto_foto_jelent_meg_gagarol • 2. Richard Estes A View of Columbus Circle http://www.marlboroughgallery.com/galleries/c helsea/artists/richard-estes


Ikonok • • • • • • • •

Ikonok vissza a legelejére Ugrás a tartalomjegyzékre Hallgatható médiaanyag Film média Külső forrás (pl. csatolt pdf) Külső web forrás Kérdések feladatok Fontos anyagrész


INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Recommend Documents