Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 3. rész: Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Harmadik rész Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek (Schleicher 2007: 9-15. , Juhász 2007 és Babbie 2008 alapján)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Tartalomjegyzék • • • • • • • • • • • • •
A kvantitatív paradigma A kvalitatív paradigma Adatgyűjtés – adatgenerálás A kvalitatív és a kvantitatív kutatások objektivitása A kvalitatív és a kvantitatív kutatások kerete Idiografikus és nomotetikus magyarázati modell A tudományos kutatások eredményeinek három fő kritériuma: az általánosíthatóság, a megbízhatóság és az érvényesség Megbízhatóság Érvényesség Általánosíthatóság Hogyan növelhetjük a kvalitatív kutatások megbízhatóságát és érvényességét? Összegzés Felhasznált irodalom
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kvantitatív paradigma • A társadalomtudományokban kialakulásoktól kezdve az – Auguste Comte és SaintSimon nyomán megfogalmazható - pozitivista megközelítés alapján meghatározó volt a kvantitatív módszerek alkalmazása. • A kvantitatív paradigma szerint a társadalomtudományos kutatások eredményei – hasonlóan a természettudományokhoz – számszerűsítettek, ún. kemény adatokban jelennek meg, és így statisztikai kapcsolatok felállítása alapján fogalmazhatóak meg az ok-okozati összefüggések. Ezekből a társadalomra vonatkozó általános törvényszerűségeket lehet megállapítani és így az emberi viselkedés is – ugyanúgy, mint a természeti jelenségek – előre megjósolhatóak. • A paradigma fogalma:
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kvalitatív paradigma • A kvantitatív paradigmával szemben megfogalmazott kvalitatív paradigma az ún. interpretatív megközelítésmód szerint abból indul ki, hogy nem lehet a társadalmi viszonyokat természettudományos módszerekkel vizsgálni, mivel a kutatás tárgya az ember, aki értelemmel és szabad akarattal rendelkezik.
• Így kutatásai eredményei is ún. puha adatokban, nem számszerűsíthető megfigyelésekben, szavakban, történetekben, jelennek meg. • Így a kvalitatív kutatások célja nem is az, hogy általános törvényszerűségeket tárjon fel, ill. elméleteket bizonyítson (l. kvantitatív módszerek), hanem az, hogy a társadalmi jelenségek mélyét feltárja és megértse, továbbá pedig esetleg elméleteket alkosson. • Mindezek szerint a kvantitatív paradigma módszertani monizmusával szemben, amely szerint egy tudományos módszer létezik, a kvalitatív paradigma a módszertani dualizmus elvét vallja, azaz különböző módszerekkel vizsgálandók a természeti, ill. a társadalmi jelenségek.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Adatgyűjtés - adatgenerálás A kvantitatív kutató megfigyelései során tőle függetlenül, objektíven létező adatokat gyűjt. Ezt Kvale (Kvale 2005: 18) a bányász metaforájával illusztrálja, azaz az adatok, mint bányakincsek felszínre hozása a feladata. A kvantitatív kutató így mér, számol, kísérletez, ellenőriz - adatgyűjtés Ezzel szemben a kvalitatív kutató generálja az adatokat, a metaforával élve, utazóként fedezi fel a jelenségeket, megfigyel, beszélget, kérdez, értelmez, majd hazatérve egy történetté formálódik benne a megéltek értelmezése (uo. 19-20.) - adatgenerálás
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kvalitatív és a kvantitatív kutatások objektivitása • A fentiekből is látszik, hogy a kutató személyének a kvantitatív kutatásokban kisebb a jelentősége, értéksemleges a megközelítés. • A kvalitatív kutatások esetén viszont a kutató személye rendkívül fontos, mivel az értelmezés folyamatára helyeződik a hangsúly. A megközelítés így szubjektív és sokszor értékelkötelezett, amihez viszont a tudományos kutatások kritériumai szerint a kutatónak reflexíven kell viszonyulnia és törekedni az objektivitásra. Azaz az állandóan önellenőrzés és az összehasonlító elemzési technikák használata kívánatos. lásd részletesebben:
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kvalitatív és a kvantitatív kutatások kerete • Kvantitatív kutatások esetén előzetes hipotéziseket tesztelünk, így a kutatás kerete merev, strukturált és statikus (pl. adott a sztenderdizált kérdőív), és a jelenségeket mesterséges körülmények között vizsgáljuk, általában nagy kiválasztott mintán – survey formájában.
• Ezzel szemben a kvalitatív kutatások rendkívül rugalmasak, strukturálatlanok, mivel sokszor a kutatás során folyamatosan generáljuk a hipotéziseinket, a társadalmi jelenségeket pedig adott, természetes közegükben figyelhetjük meg, általában kis mintán, egy esettanulmány formájában feldolgozva.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Idiografikus és nomotetikus magyarázati modell • A kvalitatív kutatások jellemzően ún. idiografikus magyarázati modellel dolgoznak, azaz egy egyedi esetet igyekeznek kimerítően megmagyarázni, azt teljesen megérteni az összes felmerülő, lehetséges oksági tényező feltárásával. • Ezeknek hihető, elfogadható, azaz logikus magyarázatoknak kell lenniük, valamint be kell bizonyítanuk, hogy minden más alternatív magyarázat elvetendő. • A kvantitatív kutatások viszont ún. nomotetikus magyarázati modelleket alkotnak, azaz helyzetek vagy események osztályaira keresik a lehető legkevesebb, igazán fontos oksági tényezőt, magyarázatot. • Az oksági kapcsolatok nomotetikus modellben akkor állnak fenn, ha • az ok időben megelőzi az okozatot; • az ok és okozat (a két változó) között empirikus összefüggés/együttjárás áll fenn; • továbbá a két változó közti empirikus összefüggést nem magyarázza valamely harmadik változó hatása. (Babbie 2008: 82-93.)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A tudományos kutatások eredményeinek három fő kritériuma: az általánosíthatóság, a megbízhatóság és az érvényesség A továbbiakban hasonlítsuk össze a kvantitatív és kvalitatív módszereket a tudományos kutatások eredményeinek három fő kritériuma, az általánosíthatóság, a megbízhatóság és az érvényesség szerint:
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Megbízhatóság • Megbízhatónak nevezzük a kutatás eredményeit abban az esetben, ha a kutatást azonos körülmények között elvégezve, ugyanarra az eredményre jutunk. • Pl. különböző politikai közvéleménykutatások, ha megfelelő a mintavétel és a kérdezés, a hibahatáron (L. 8. unit) belüli eltérésekkel ugyanazt az eredményt produkálják.
• A megbízhatóság a kvantitatív kutatások erénye, míg a kvalitatív kutatásoknak - a megfigyelés, az elemzés és értelmezés szubjektivitása és kontextusfüggősége miatt – ez az egyik gyengéje. • A kvantitatív kutatások megbízhatóságába vetett hit ellenpéldájára l. Sacks kutatása
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Érvényesség • Érvényesnek nevezzük a kutatás eredményét, ha valóban azt mértük, amit szerettünk volna. • Mivel a kvalitatív kutató arra törekszik, hogy az adott vizsgálandó jelenséget holisztikus szemlélettel minél mélyebben, pontosabban tárja fel és értsen meg, részletgazdag, mélyre ásó és plasztikus eredményekre jusson, azért ezeknek a kutatásoknak az erénye a nagyfokú érvényesség. • A kvantitatív kutatások érvényességéről l.
• http://www.ted.com/talks/dan_ariely_asks_are_we_in_control_of_our_own_decision s.html
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Általánosíthatóság • Általánosíthatónak tekintjük a kutatás eredményeit, ha azok a kutatás kontextusán kívül is igazak, azaz a megfigyelteken kívül másokat is reprezentálnak. • Az eredmények általánosíthatóságának kérdése elsősorban a minta reprezentativitásán múlik. Pl. két-háromezer fős reprezentatív mintát alkotó csoport politikai szimpátiájából lehet következtetni arra, hogy „ha jövő vasárnap lennének a parlamenti választások”, 8 millió választópolgár hogyan szavazna. • Később l. 9. unit látni fogjuk, hogy a kvantitatív kutatások esetében a reprezentatív mintát valószínűségi mintavétellel választják ki, így azok jó esetben általánosítható eredményekre vezetnek. • Ezzel szemben a kvalitatív kutatások során nem valószínűségi mintavétel segítségével nem reprezentatív mintával dolgoznak, hanem az egyedi esetek idiografikus, minden részletre kiterjedő magyarázati modelljére törekednek, így azok kevésbé általánosíthatóak a megfigyelteken túli estekre vonatkozóan. • A reprezentatív mintából az egész vizsgálandó populációra vonatkozó általánosítható következtetések elvi lehetősége mögött a társadalomtudományoknak az az alapfelvetése áll, mely szerint a társadalmi jelenségeket és folyamatokat is bizonyos megfigyelhető törvényszerűsége jellemzik.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hogyan növelhetjük a kvalitatív kutatások megbízhatóságát és érvényességét? • L. részletesebben 5. unit
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Összegzés • Összességében tehát elmondható, hogy a kvantitatív kutatások nagyobb populációk vizsgára alkalmasak, és általuk általánosítható, megbízható eredményekre juthatunk. A kvalitatív kutatások viszont csak kisebb populációkon alkalmazható, azonban gazdagabb, mélyebb információk gyűjtésére alkalmas, költségkímélő és magas érvényességű kutatási módszerek.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált irodalom: • Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó, 2008. ISBN: 978-963-506-764-0 • Bakó Boglárka: A terepmunka értelm(ezés)e, avagy az etikusság határán. Kisebbségkutatás, 2004/3. • Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest, Osiris, 2005. ISBN: 963-389-788-2 • Juhász Valéria: Egy internetes honlap, az iwiw szegedi felhasználóinak szociolingvisztikai vizsgálata, különös tekintettel a nemre és a korra. 2007 PTE Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program. http://www.juhaszvaleria.hu/wpcontent/uploads/2010/04/kvalitativ-kvantitativ-msz0001.pdf 2012.07.24. • Kuhn, T. S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Gondolat, Budapest, 1984. (vagy Osiris, 2000), ISBN 963-281-350-2 • Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely, Budapest, 2005. ISBN: 963 7052 07 0 • Letenyei László: Településkutatás. Ráció Kiadó, Budapest, 2005. 9639457 914 • Schleicher Nóra: Kvalitatív kutatási módszerek a társadalomtudományokban. BKF jegyzet. Századvég, Budapest. 2007. ISBN: 963 734053 6 • Whyte, William Foote: Utcasarki társadalom. Új Mandátum, Budapest, 1999. 9639158561 TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
