INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

IT kommunikáció

Szerző: Lázár Imre Lektor:

TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Bevezető • Ebben az elektronikus tananyagban az információs technológia formáit, a társadalomra, a szervezeti kommunikációra és a szervezeti életre gyakorolt hatását ismerhetjük meg. Vizsgáljuk az IT szerepét a technológia és a szervezeti struktúrák, döntési folyamatok összefüggésrendszerében. Összevetjük a modernista és a posztmodern szervezetelméleti keretek technológia képét. Áttekintjük az üzleti információs technológia fejlődését és funkcióváltozásait. Vizsgáljuk az e-üzleti folyamatokat, az E-piaci kommunikáció formáit és eszközeit.


Tartalom Bevezető Az IT definíciói Az IT története és távlatai Az IT szervezeti hatása A szervezeti IT értelmezése a PEST, a STEER és a 4T elemzés révén Az információs technológia és a társadalom Információ, technológia és a szervezetek Az információs technológia és a technológiai szervezettipológiák Technológia és a szervezeti jellemzők Jay Galbraith Technológia és az információfeldolgozás A szervezet információfeldolgozó modelljének összetevői Az információfeldolgozás funkciói Szervezetek és kommunikációtípusok Az informatikai stratégia Zuboff modellje

A belső hálózatok,


Tartalom II. • Az IT alapú új technológia hatása a szervezetekre • A szervezeti kommunikáció IT alapú eszközei és jellemzői a technológia elterjedésének idejében • A számítógép alkalmazása az üzleti életben • Az IT rendszerszervezés és adatkezelés kulcsfogalmai • A szervezeti informatika korszakai DP éra 1950-től • MIS éra - Vezetői információs rendszerek 1970-től • SIS éra - Komplex és stratégiai információs rendszerek 1990-től • A vezetői döntéstámogatás szintjei • A 4.éra? AZ IT/IS rendszer helye az adaptív szervezeti stratégiában • BPR (üzleti újratervezés) az IS/IT stratégia mentén • Szervezeti intranet • Alkalmazás szolgáltatás • E-business • E-kereskedelem • Extranet és Internet, - E-PR, honlap és ügyfélkapcsolat kezelés TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Tartalom III. • Az e-business : lehetőségek, kihívások és kényszerek • E-piaci kommunikáció • Hálózati szervezetek, termelési rendszerek és az IT kommunikáció


Bevezető • Az IT a szervezetek egészét átjáró információs technológia, mely arra is alkalmat ad, hogy a technológiával kapcsolatos koncepciók tükrében jellemezzük a szervezeteket. • Az elektronikus kommunikáció forradalma a szervezetek belső és külső kommunikációját, információ tároló és kezelő gyakorlatát, struktúráját és üzleti folyamatait is átalakította. • Az alkalmazottak szervezeten belüli kommunikációja, a vezetés és munkaszervezés is megváltozott az IT alkalmazása nyomán, a papír nélküli irodai gyakorlat részaránya az irodai munkában megnőtt, átalakult a HR tevékenység egy része, és a PR és a marketing, az arculatalakító tevékenység. • Az IT fejlődése a technikai eszközök és a képzés miatt folyamatos befektetést igényel. Az IT fejlesztés nem korlátozódik az eszközök beszerzésére, fontos azok illesztése a már létező kommunikációs csatornákkal. • Az információs technológia téri-idői előnye, a virtuális konferenciák nyeresége ugyanakkor nem teszi szükségtelenné a közvetlen kommunikáción alapuló csoportmunkát.


Az IT definíciói • Az IT a digitális adatrögzítésre, tárolásra, felidézésre, megjelenítésére, feldolgozására és átvitelére és egyén információs szolgáltatásokra alkalmas módszereket és technikákat foglalja magában, érinti az információk rendszerezésének, hatékony feltérképezésének, megosztásának és használatba vételének gyakorlatát. Az információkezelés fejlődésének a könyvnyomtatáshoz hasonlítható negyedik korszaka. • Az IT fogalomkörébe soroljuk a számítógép alapú információs rendszerek kutatását, tervezését, fejlesztését, alkalmazását, fenntartását és menedzsmentjét. • A z IT fogalmát gyakran használják a számítógépek illetve számítógépes hálózatok, a digitális távközlés, a televíziós és telefonos rendszerek megnevezésére. • Az IT, az ‘information technology’ fogalma a Harvard Business Review egyik 1958 cikkében Leavitt and Whisler megfogalmazásában jelenik meg először a nyilvánosságban, akik szerint „az új technológiának még nincs egyetlen elfogadott neve. Mi információs technológiának fogjuk azt hívni” • A szerzők jóslataikban nagy hangsúlyt fektettek az információs technológia szervezeti struktúrájára gyakorolt társadalmi hatásokra.


Az IT története és távlatai • A számítógép fejlesztésének és gazdasági alkalmazásának korszakai ahogy egy szakdolgozó hallgató látja • Az Internet fejlődése

, metaforái és térképei

, és művészete

képekben

• Az IT mindennapos alkalmazásainak • története • Az IT alkalmazása és fejlődése tanártársaink szemével • Az információs technológia és az információs társadalom


Az IT szervezeti hatása • A szervezetekben érvényesülő természeti, társadalmi, technológiai és tudásvilágbeli meghatározók egymásra is körfolyamat jellegű hatást gyakorolva teremtenek kontextust a szervezeti kommunikáció számára. • A szervezeti kommunikáció kontextusa Technológiai ( szervezeti IT, technológiai médiumok, szervezet kommunikációs logisztikája)

Szervezeti kultúra és tudás (tudásbázisok, üzleti intelligencia (BI), vezetői döntéstámogatás,

Társadalmi hatás (Az információiparban dolgozók arányának növekedése)

Természeti ( a szervezeti, üzleti tevékenység természeti kihatásának hiogh tech vizsgálata, cost-risk/benefit optimalizálása, természeti korlátok csökkentése


A szervezeti IT értelmezése a PEST, a STEER és a 4T elemzés révén PEST

STEER

4T

Politikai, Ekonómiai. Szociális, Technológiai

Szociális, Technológiai, Ekonómiai Ekológiai, Regulációs

Természeti, Társadalmi Technológiai. Tudás

idem

idem

Társadalmi dimenzió

Globalizáció, helyi reorganizáció, Növekvő munkanélküliség, adaptív, dinamikus,átalakuló munkaerőpiac Csökkenő képzetlen /növekvő informatikai foglalkoztatás, szélesebb információs hozzáférés, Technológiai (e-literate) demokratizmus Korfa átmenet- life long e- learning

Technológiai

Az IT fejlesztés érinti a menedzsment munkáját, beépül a termelési folyamatba, a termelés folyamatába és termékbe, a marketing és értékesítés és a piac rendszerébe

idem

idem

a. Politika b. Reguláció c. Tudás

Politikai a szervezet belső hatalmi viszonyait befolyásolja, a kontrollt erősíti, a feed-back javul, az információ ellenőrzött hozzáférése javítja a döntéshozatalt és kommunikálását, az szervezeti IT segíti a szervezeti policy (pl. CSR, egészségkommunikáció) fejlesztését.

Reguláció a struktúra összehangolása, a koordináció és kontroll és formalizáció révén. Adatfeldolgozó rendszerek , döntéstámogató rendszerek és vállalatirányítási információs és stratégiai információs rendszerek révén .

Tudás BI (üzleti intelligencia) Az IT alapú vezetői döntéstámogatás (MIS- EIS - DSS, GDSS ( az üzleti (mesterséges) intelligencia átalakítja a leadership, és a szervezeti kultúra gyakorlatát., az informatikai fejlődés valóságalkotó hatása átalakítja a fogyasztói kultúrát is

Ökonómia

IS/IT információs rendszer alapú szervezeti stratégia

Idem

Természet

O

Ökológia IT alapú cost-risk/benefit elemzés, IT alapú CSR program

O A szervezeti aktivitás természeti korlátait, kihatásait felmérő, kiegyensúlyozó hatás


ad. társadalmi dimenzió a foglalkoztatási szerkezetváltozás arányai •


Az információs technológia és a társadalom • A modernista lineáris technológiaszemlélet a technológia fejlődését a tudományos alapkutatás, az alkalmazott kutatások, a fejlesztés, a termelés, a piaci értékesítés egymásra következő szakaszai mentén értelmezi. A technológia szocio-kulturális konstrukcióját illető posztmodern figyelem a technológia létrehozásának szimbolikus interpretív feltárása felé fordul, melyben a kulturális normák, társadalmi összefüggések, és a hatalom tudásra és tervezésre, termelésre kifejtett hatása kerül a középpontba, ahol a technológia is része a diskurzusnak és„ahol a társadalom objektumain, tárgyain keresztül építi önmagát” • Az új technológia egyben lehetőséget nyújthat a társadalomirányítás, a termelési folyamat alján vagy perifériáján létezők és dolgozók számára, hogy az alávetettségnek és a kontrollnak ellenálljanak, (hamis vagy túl részletes, sajátosan értelmezett adatok szolgáltatása az egészségügyben, vagy az adórendszerben stb,) kivonva magukat a kontroll alól a nem cselekvés eszköze révén (nem szolgáltat adatot), vagy érzelmileg ellenállás révén Másfelől viszont a technológiai fejlesztés mindig a fokozódó kontroll lehetőségét hordozza magában, ahogy azt Carey már a telegráf példáján is demonstrálta. • Lyotard szerint az IT alapú új technológia áthangolja a társadalom és a szervezetek alapértékeit és a hatékonyságot helyezi előtérbe, a tudás hasznossága és piaci értéke megelőzi annak igazságtartalmát, és a korlátlan hozzáférés miatt a tudás bővítéséből adódó előnyök helyébe a tudás újraszervezésének képessége, a Lyotard-i értelemben vett képzelőerő lesz előnyteremtő. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Információ, technológia és a szervezetek • A technológiák alkalmazásával kapcsolatos szervezettudományi kutatások vizsgálják az adott technológia és a szervezeti struktúrák és folyamatok közötti kölcsönhatásokat. Egyes szervezeti tevékenységi formákra jellemző lehet a sajátos információs technológiák alkalmazása, mely egyben a szervezeti kommunikációt is adott keretek közé helyezi. (Média, egészségügyi intézmények, szervezeti kultúrája, ipari biztonsági rendszerek, bűnüldözés stb). Más kutatások egyben felhívják a figyelmet arra is, hogy az IT technológia az alkalmazottak, illetve a kliens ellenőrzését is biztosítják. • Az IT lehetővé teszi a szervezeti folyamatok automatizmusainak kialakítását, és információs ellenőrzését, másfelől segítheti a szervezet decentralizálását, a szervezeti rugalmasság fokozását, információmegosztást, együttműködést, és az eredményesebb kommunikációt, fokozhatja az intellektuális kapacitást bevonását, de javíthatja a munkafolyamat monitorozását, és annak bármelyik fázisát hozzáférhetővé teheti az ellenőrzés, minőségbiztosítás számára. • Az IT nem várt zavarai visszaüthetnek, mint minden más alkalmazott technológia esetében. A rosszul alkalmazott IT ronthatja az alkalmazottak közérzetét, a hagyományos munkakészségek elérvénytelenedhetnek, elidegenedést, és elhidegülést is okozhat. A közvetlen emberi kommunikációs és a virtuális kommunikáció közötti . arányeltolódás a közösségélményt, a szervezeti kötődést befolyásolhatja, másfelől . elősegítheti a decentralizációt. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Az információs technológia és a technológiai szervezettipológiák • A modernista szervezetelméletekben a technológia és a szervezetek tipológiájára nagy hangsúlyt fektetnek, mely modellek érintik az információs technológia és a szervezeti struktúrák közötti összefüggéseket is. • Woodward tipológiája • Thompson tipológiája • Perrow tipológiája • Galbraith modellje • A posztmodern elméletek újraértelmezik a technológia szociális konstrukcióját és a társadalom technológiai konstrukcióját. • Zuboff modellje • A technológia szociális konstrukciója és a társadalom technológiai konstrukciója • Az információs technológia és a társadalomszervezet • A virtuális szervezet • Az új technológiák jellemzői • A posztmodern és az új információs technológia


Technológia és a szervezeti jellemzők Technológia típusok Woodward

Thompson

Perrow

•

Társuló szervezeti jellemzők

Kisléptékű egyedi termelés

Decentralizált döntési rendszer

Nagyléptékű tömegtermelés

Centralizált, bürökratikus döntési rendszer

Folyamatalapú szekvenciális termelés

Decentralizált döntési struktúrák

Sorbakapcsolt, futószalag termelés

Sztenderdizált, szekvenciális kölcsönösen függő lineáris folyamat

Közvetítői technológia

Tranzakciókat közvetítő sztenderdizált folyamatok

Intenzív technológia

Gépek és tudás nem-sztenderdizált alkalmazása

Rutin technológia

Alacsony feladatvariabilitás-magas feladat elemezhetőség

Mesterségalapú technológia

Alacsony feladatvariabilitás-alacsony feladatelemezhetőség

Mérnöki technológia

Magas feladatvariabilitás- magas elemezhetőség

Nem rutin technológiák alacsony in Jaffee D. (2001) Organization Theory Magas Tensionfeladatvariabiltásand Change McGraw Hill pp.187 elemezhetőség TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Jay Galbraith

Technológia és az információfeldolgozás

• Jay Galbraith szerint az IT, illetve az információfeldolgozás fejlődését és szervezeti alkalmazását a szervezetek komplexitása, a bizonytalanság és az interdepedencia részek kölcsönös függőségének nyomása is serkentette • Galbraith szerint a szervezeti struktúrát a kommunikáció iránti szükséglet mértéke és jellege határozza meg. • A szervezetek információfeldolgozó hálózatként foghatók fel, a információfeldolgozás révén kezelik a bizonytalanságot. A bizonytalanság forrása lehet a belső egységek interdependenciája és kötődhet külső, környezeti tényezőkhöz. Ezek a tényezők együtt növelik a szervezeti kommunikáció mennyíségét és intenzitását, mely végül a szervezet struktúrájának átalakításához is vezethet. • Woodward szerint a struktúra és a teljesítmény között a technológia (az IT is!) közvetítő tényező, Galbraith ezt kiegészíti a kommunikáció mediatív szerepével, és szerinte a technológia és a szervezeti struktúra között a kommunikáció a közvetítő.


A szervezet információfeldolgozó modelljének összetevői

Nadler és Tushman, 1989


Az információfeldolgozás funkciói Nadler és Tushman (1988) szerint az információfeldolgozás szolgálja • az információ gyors továbbítását • az erőfeszítések koordinálását segítő információcserét • a változások kikényszerítette alkalmazkodást szolgáló információcserét

• A szervezetek információfeldolgozásában az un összerendelés (alignment) során az architektúrák, eszközök, a működések rendszerét és a szabványok rendszerét illeszteni kell az emberi tényezőkkel. • Struktúra: az egységek struktúrája, feladatok és felelősségi körök allokációja a szervezeten belüli csoportokhoz és egyénekhez, és e rendszer olyan kialakítása, amely biztosítja hatékony kommunikációt és az erőfeszítések integrációját.

• Koordináció és kontroll: kölcsönös igazodás/alkalmazkodás, a közvetlen felügyelet szabványosítás (a munkafolyamat, a végeredmény (output) és a készségek szabványosítása)

• Formalizáció: munkafolyamatok alapján, szabályok alkalmazásával munkaköri formalizáció Technológia (formális információrendszerek) . Koordinációs mechanizmus (Tushman és Nadler 1978). TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Szervezetek és kommunikációtípusok •

Szervezet tervezési stratégiák az információkezelés függvényében Galbraith, Jay R. p. 49 ff. (1977), Organization Design, Addison-Wesley

Az információ és kommunikációs terhelés csökkentése Környezetmenedzsment A változó környezethez való alkalmazkodás helyett a vállalat maga alakítja környezetét. Az üzletmenet lassítása, a teljesítmény szűkítése. Független feladatkörök elhatárolása. Az adott egység önállóan rendelkezik (információ-) forrásai fölött. A szervezeti információfeldolgozási kapacitás növelése Oldalirányú viszonylatok létesítése. A döntési szubszidiaritás rendszerének kialakítása, döntési jogkör delegálása a munkafolyamathoz. Vertikális információs rendszerek fejlesztése. Az információáramlás adott specifikus feladatokhoz, feladategyüttesekhez igazodik az alkalmazott üzleti logikát követve, és nem hierarchikus utakat jár be. A mátrix elv alkalmazása.


Az informatikai stratégia •Informatikai stratégia felépítése (projekt indítás alapja) Bevezetés Informatikai helyzetértékelés (jelenlegi helyzet, igények, SWOT analízis) Stratégiai informatikai célkitűzések (információrendszer, szakmai szervezet) Informatikai rendszer elemei (funkcionális megoldások) Informatikai szervezet Stratégiai célok időbeli megvalósítása, ütemezés Az informatikai rendszer kialakításának alapelvei, technológiája és szervezési kérdései


Zuboff modellje • Az információs technológia, a munka és a szervezetek között összefüggéseket Zuboff az alábbi alternatív értelmezésekben veti össze Szervezeti dimenzió

Pozitív vízió

Negatív vízió

Koncepció és a tudás terjesztése

Az új technológia új készségeket és tudást igényel, az új technológiát alkalmazó dolgozók kritikusabbak, új képességek, jelentések, és lehetőségek járják át a szervezetet.

Az intelligencia a gépbe van zárva, a dolgozók passzívak, és függőek, nem gyakorolnak kritikát. A dolgozó elidegenedik a kétkezi, közvetlen mesterségbeli tudástól, Apáthia, elidegenedés, és jelentésvesztés jellemzi a dolgozót.

A tekintélyhez való viszony

A szervezeti magatartást a nagyobb együttműködés és kölcsönös felelősség-vállalás irányába mozdítja az új technológia, a menedzserek és a munkások a funkcionális, vertikális, hierarchikus elkülönültségből kitörnek, és új szerepeket alakítanak ki, melyeke elmossák a határokat a tekintélyviszonyokat illetően és döntési helyzetekben.

A menedzserek a technológiát legitimitásuk, megerősítésére, újratermelésére használják. Hierarchikus falak húzódnak a z IT technológiát alkalmazni tudók és azok között akik erre nem képesek.

A koordináció módszerei

Az IT az információ csere,megosztás és együttműködés innovatív forrásává válik. A széles hozzáférés az információhoz biztosítja a kollektív felelősség, a kölcsönös tulajdonosi élményt és a csoportszintű problémamegoldást.

Az új technológia a dolgozók ellenőrzésére és monitorozására szolgál, a menedzsment automa-tikus, a távellenőrzés, és adminisztráció eszközévé tesz az IT-t, a bizalmatlanság légköre járja át a szervezetet és a dolgozók az ellenállás új formáit alakítják ki

•

• .

Shoshana Zuboff (1984) In the Age of the Smart Machine New York Basic Books TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Az IIR-ek hatása a szervezeti struktúrára:A jelen helyzet A prognózis Whistler prognózisa

- az adminisztratív munkakörben dolgozók létszámának csökkenése, - a hierarchikus szintek számának csökkenése, - szervezeti egység stabilizálódása, - új szervezeti egységek megjelenése, - fokozódó centralizáció, - új típusú szakmai hierarchia megjelenése.

Az IIR-ek bevezetésével a számítógépes munkaállomások száma nőtt, így nem csökkent, hanem nőtt az adminisztrációban dolgozók száma. - A groupware rendszerek elvben a hierarchia felszámolására hivatottak, azonban a régi szemléletet ez nem küzdötte le; a hierarchikus szintek száma ettől nem csökkent.

Hatások a döntéshozatalra

- a széttagolt döntési folyamatok integrációja, - a döntéshozatal racionalizációja, - a döntéshozatal rugalmatlanná válása.

Valóban növekedett az általános képzettségi szint, hiszen a rendszert mind az alkalmazottak, mind a vezetők használják, amihez informatikai ismeretekre szükség van.

Hatások a munkakörök tartalmára:

- az alsóbb szinteken a munkakörök tartalmának szűkülése és rutinná válása, - a személyközi kommunikáció fokozódása, - a képzettségi szint növekedése.

- Igaz, hogy nőtt a kommunikáció mértéke, de elsősorban annak köszönhető ez, hogy a telefonbeszélgetéseket mindinkább felváltják az elektronikus levelezések, és az elektronikus hirdetőtábla.

Hatások a szervezeti teljesítményre:

- a munkaráfordítás csökken, - az output minősége javul, - megbízhatóbb adatok keletkeznek, - gyorsabb reagálási képesség alakul ki az újabb piaci kihívásokra. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Az IT alapú új technológia hatása a szervezetekre • Az IT által a hozzáadott érték nő a termelési folyamatban, és a folyamatos fejlesztésben, javul a termék és a szolgáltatás minősége. A sztenderd procedúrák és rutinok IT alapú automatizálása biztosítja a minőséget az egyik oldalon, míg a másik oldalon az odaszánt minőségi intellektuális munka ölt testet az elemzésben, a döntéshozásban, az újraprogramozásban, és a feedback szabályozásban, mindez a szellemi munka súlyának megnövekedését jelenti a munkafolyamatban. • Castells szerint az IT alkalmazása növeli az autonóm, képzett munkások iránti szükségletet, aki uralják a megfelelő gyártási folyamatsorokat. A képzett, és az IT révén hatékony munkát végző szakemberek a komplex folyamatok kezelésére képesek, így a komplexitás egyszerűsítésére már nincs szükség. Így a bürokratizált, formalizált utasításos munkavégzéstől az innovatív, kreatív problémamegoldó, és felelős munkavégzés felé tolódik a munkakultúra és a szervezeti kommunikáció. • A bizonytalanságkezelés kényszerének gyakoribbá válása szükségessé teszi a merev, formális proceduráknak az IT alapú rugalmasabb folyamatokkal való felváltásával, mely szükségessé a munkások megfelelő képzését.


• Az IT groupware jellegű, különböző munkacsoportok információ- és folyamatmegosztáson alapuló működése a nemlineáris interaktív, kölcsönös függőségen alapuló gyakorlatot teszi szükségessé. • Az IT alapú munkafolyamat lehetővé teszi a paradox helyzetek kezelését, és a szervezetek képesek lesznek - a folyamat közben - a megfelelő IT alapú szimuláció, feedback és fejlettebb becslési, előrejelzési technikák alapján eredményes alkalmazkodásra. • Mindez a szervezeti kommunikációban is a hierarchikus, direktív kommunikációs utak helyett az integrált, probléma alapú, csoportban végzett együttes elemző, döntéshozó irányba viszi a folyamatot az IT adta technikai lehetőségek medrében. •

Az IT mint karrier forrás és cél Joe Wood előadása (angol) Az IT forradalom- gazdasági aspektusai (Baranyi Dávid)


A szervezeti kommunikáció IT alapú eszközei és jellemzői a technológia elterjedésének idejében • Az IT alapú szervezeti kommunikációt elektronikus illetve e-kommunikációnak is nevezik. A hagyományos szervezeti kommunikáció elemei: a hagyományos médiumok, feljegyzések, brossúrák, telefonos és személyközi kontaktust felváltja az e-mail kapcsolat az üzleti világban, és ugyanez mondható a cégarculatot megjelenítő évkönyvekről, kiadványokról és brossúrákról, illetve a szervezet tagjainak készült információs anyagokról, melyet felváltott az Internet és az intranet. • Az IT alkalmazásának feltételei a kilencvenes évek végén az adott szervezeti jellemzők mentén alakultak: a szervezet kora, mérete, a szervezeti kultúra • 1. Fiatalabb, nagyobb, és fejlettebb technológiával rendelkező cégek korábban alkalmazták az új technológiai fejlesztéseket. • 2 A fokozott kommunikációból,és információáramlásból adódó nyereségek, szervezeti arculat, (el)ismertség, profit vélelme segítette az átállást. • A média szubsztitúciós hipotézis (Atkin et al., 1998) szerint az IT–vel helyettesíthető, alátámasztó gyakorlatot végzők előbb ruháznak be ilyen eszközökre. • 3. A vevők , a versenytársak, és beszállítók, partnerek számára megjelenített én-kép és arculat megjelenítésének feladata szociális nyomást teremt az IT és az e-kommunikáció alkalmazásában. • 4. Damsgaard and Scheepers szerint a technológiai fejlesztés sikerének záloga ha az alkalmazottak azt örömmel, fogadják, megfelelő képzés, és visszajelentés biztosított, és a techno. lógia felhasználóbarát, könnyen hozzáférhető, a kollégák által is ismert és használt, és ….. láthatóan hatékony. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Szervezeti kommunikáció és IT •

Krajcsák Zoltán Információmenedzsment oktatási segédanyag Budapest, 2009. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Információs munkakörök • •

• • • •

•

• • • • • •

Információs munkás, tudásmunkás (knowledge worker) Informatikai vezető (CIO) felelős az informatikus munkatársak munkájáért, felügyeli az információ feldolgozó folyamatok koordinálását és irányítását, a karbantartást, fejlesztést, működtetést,kontrollinggal való együttműködést és a kapcsolattartást a felhasználókkal és a vállalatvezetéssel. Fejlesztő munkatársak A fejlesztés célja, hogy a szervezettel szemben támasztott új üzleti kihívásokra lehetséges megoldásokat, a meglévő rendszerek szükséges átalakításának tervét kínálja a vállalat számára. Fejlesztő/elemző munkakörök Rendszerszervező munkakör: - adatigények felmérése, adatáramlási folyamatok tervezése, rendszer működési folyamatainak szervezése, outputok figyelése, jelentések készítése, az adattárolás módjának tervezése és kivitelezése, felhasználói kézikönyvek és utasítások elkészítése. Specializált rendszerfejlesztői munkakörök: adatigények felmérése,adatáramlási folyamatok tervezése, a rendszer működési folyamatainak szervezése, outputok figyelése, jelentések készítése, az adattárolás módjának tervezése és kivitelezése, felhasználói kézikönyvek és utasítások elkészítése. Ügyfélkapcsolatra: hardvergyártókkal, szoftverfejlesztők, külső szolgáltatókkal való üzleti kapcsolat megteremtésére. Koordinációs felelős: Újrafelhasználható elemeket tervező szakértők: Minősítő szakemberek: Erőforrásokért felelős mérnökök: Folyamatszervezők: Rendszerintegrátorok TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A számítógép alkalmazása az üzleti életben • • • •

• • • •

Adatbázisok : BI, ERP, tárolás, információkezelés Információanalízis: nyilvántartó, könyvelési szoftver Üzleti belső kommunikáció: hálózati kommunikáció Külső kommunikáció (partnerek, versenytársak, fogyasztók) B2A, B2B, B2C, C2C e-business, e-commerce e-mail, nyilvántartó, könyvelő programok Információprezentáció DTP, szövegszerkesztő CAD számítógépes tervező programok CAM számítógép vezérelt termelés : robotika, folyamatirányítás A termékbe épített számítástechnika: háztartási gépek, GPS, android mobiltelefon, tab, személygépkocsi computerizációja stb


Az IT rendszerszervezés és adatkezelés kulcsfogalmai • Rendszerintegráció (system integration): Rendszerkomponensek olyan összekapcsolása, mely az egyes rendszerelemek (hardver, szoftver) eredeti funkcionális és technikai jellemzőiket egyesíti minden részletre kiterjedően, egy új, együttműködő rendszerré. A rendszerintegráció értelmezése széles határok között mozog, hiszen a hálózatok, a hardver, a különböző operációs rendszerek, valamint az alkalmazások – nemkülönben az adatok, adatstruktúrák-integrálásáról is beszélhetünk, nem csak horizontális, hanem vertikális irányban is. • A rendszer alkotó elemei: hálózatok, aktív és passzív elemek, hardver eszközök, dobozos szoftver termékek, testre szabott alkalmazások, szolgáltatások integrálását. • BI (Business intelligence, magyarul Üzleti Intelligencia): ez egy üzletvezetési szakkifejezés, ami alatt azon alkalmazások és technológiák összességét értik, amelyek lehetővé teszik egy vállalat működésére vonatkozó adatok és információk hozzáférését, illetve elemzését a lehető legátfogóbb ismeretek birtoklását és jobb üzleti döntéshozatalt. • Adatbányászat(angolul Data Mining): Olyan eljárások és módszerek összessége, melyek segítségével feltárhatók a vállalatoknál felhalmozódott adatok közt rejlő, korábban ismeretlen összefüggések, rejtett trendek, szabályszerűségek az üzleti előnyök, jobb döntéshozalat érdekében. • Adatbázis (angolul Database): Az adatbázis azonos minőségű, többnyire strukturált adatok tárolására, lekérdezésére és szerkesztésére alkalmas szoftvereszköz. • ECM (Enterprise Content Management, magyarul Vállalati/Szervezeti Tartalomkezelés vagy Tartalom Menedzsment): Ez megnevezés olyan technológiákat, eszközöket és módszereket foglal ….magába, amelyekkel a vállalatok/szervezetek létrehozzák, kezelik, tárolják, keresik, ……..továbbítják és lejáratukat követően megsemmisítik dokumentumaikat. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A szervezeti informatika korszakai DP éra 1950-től • Adatfeldolgozó rendszerek 1950-

(a vállalati működés hatékonyságának javítása, automatizálása) EDP - Elektronikus adatfeldolgozó rendszerek TPS-Transaction Processing Systems tranzakció feldolgozó rendszerek (a vállalati folyamatokhoz kapcsolódó nagytömegű adatfeldolgozás és tárolása) Az első TPS –ek egyike volt az American Airlines SABRE rendszer a hatvanas években. Napi 83,000 tranzakciót tudott kezelni, melyet két IBM 7090 számítógépen futatttak. Később az IBM System/360 gépeken a hetvenes évek elején az Airline control Program (ACP), illetve Transaction Processing Facility (TPF) futott. A rendszert nagy bankok, kreditkártya szállodaláncok. • 1976-ban vezették be Hewlett-Packard NonStop rendszert (formerly Tandem NonStop) nevű hardver /szoftver rendszert (Online Transaction Processing (OLTP) magas hozzáférhetőséget és adatintegritást biztosított. Adatvédelem Az elektronikus adatfeldolgozó berendezéseket vagy azok részegységeit, tartozékait, az adattároló eszközöket fizikailag védeni kell az eltulajdonítástól, sérüléstől, meghibásodástól, megsemmisüléstől. Ennek lehetséges módszerei az eszközök elzárása, az eszközöket működtető szoftverek védelme, az illetéktelen telepítések kizárása, az eszközöket tároló helyiségekbe belépés korlátozása, rendszeres ellenőrzés és karbantartás, szünetmentes áramforrás, tűzvédelem, biztonsági ………..őrzés, az adatok biztosítási mentése. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

MIS éra - Vezetői információs rendszerek

1970-től

Vezetői információellátás javítása MIS- Management Information System –, EIS - Executive Information System, DSS, GDSS döntéstámogató rendszerek , adatbázisok Adatbázisok, adatbankok : Adatraktár (Data Warehouse), strukturált vállalati adatbázisok ETL feltöltést, karbantartást és lekérdezést (kivonás, átalakítás, végző eszközökkel kiegészítve betöltés), Adatpiac (Data Market) adott vállalati területre koncentráló információgyűjtemény. az adatpiacok összevonásával kialakítható az egységes vállalati adattárház A különböző vezetői információs-rendszerek (MIS, EIS, SIS, DSS) a vállalati információsrendszer részrendszerei, mint komplex, szociotechnikai rendszerek azaz a technikai-, és az immateriális-eszközök illetve emberek szervezett együttesei. A döntési folyamat informatikai támogatása döntési modellek, adatbázisok, hardver és szoftver segítségével, irodaautomatizálás, felsővezetői információs rendszerek (EIS), szakértői rendszerek (ES) révén történik.


Döntéstámogató rendszerek (DSS) • A döntéstámogató rendszerek (DSS) olyan interaktív rendszerek, melyek egyaránt képesek az egyéni és csoportos döntéshozatalt támogatni akkor, amikor a felvetődött probléma csak részben, vagy egyáltalán nem strukturált. • • - elektronikus kérdőívek, • - elektronikus brainstroming, • - kérdőív szerkesztők, • - ötlet rendezők, • - prioritás sorrend meghatározása, • - csoportos szótárak, stb.


SIS éra - Komplex és stratégiai információs rendszerek 1990-től ERP - Enterprise Resource Planning Systemvállalatirányítási információs rendszerek tranzakciókezelés: az üzleti folyamatok elemi eseményeinek feldolgozása és nyomonkövetése, a különböző funkcionális szervezeti egységektől, ill. vállalati folyamatokból származó adatok rögzítése, egységes vállalati adatbázis karbantartása, különböző szintű vezetői információigények kielégítése,optimalizálás költségre, átfutási időre, erőforrás felhasználásra, PPS (production planning system: termelésirányítás, anyag- és kapacitástervezés (vevői rendelések, lehívások, belső gyártási program, minimumkészlet-figyelés, többszintű darabjegyzék lebontás), diszpozíció : (szükségletek felismerése és azok kielégítésének megtervezése), értékesítés, beszerzés és készletgazdálkodás, logisztika, főkönyvi könyvelés, pénzügy-folyószámla (banki kapcsolattal) pénztár, pénzügyi tervezés, tárgyi eszköz kontrolling, vezetői információk, bérügyvitel, dokumentum-kezelés A stratégiai információs rendszer olyan IT alkalmazás, amely direkt segítséget nyújt a vállalatnak stratégiája megvalósításában, piaci versenyelőnyt hozhat, ill. segíthet a lemaradás csökkentésében a tevékenység-fejlesztés javításával) üzleti intelligencia BIS, OLAP on-line analitikus adatfeldolgozás • WOLAP - Web-alapú on-line analitikus adatfeldolgozás • DOLAP - Desktop on-line analitikus adatfeldolgozás • RTOLAP – valós idejű on-line analitikus adatfeldolgozás •

Barbara Hecker IT stratégiamenedzsment kurzusa 2011 TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Üzleti mesterséges intelligencia • Üzleti intelligencia eszköztár magábafoglalja az adattárházak és a rajtuk keresztül megvalósuló adatbányászati eljárások összességét, amelyek segítik a vállalat vezetését a döntéshozatalban azáltal, hogy az igazán nagy informatikai rendszerekkel rendelkező szervezetekben az idők során felgyülemlett mérhetetlen mennyiségű adatból „kibányásszák” azokat, amelyek a jövőre nézve relevánsak lehetnek.

Kaucsekné Bruckner L., Kiss T. (2007): Bevezetés az üzleti informatikába. Akadémiai Kiadó, Budapest TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

ERP (Enterprise Resource Planning) rendszerek • Az ERP (Enterprise Resource Planning) rendszerek olyan modulokból felépülő alkalmazások, melyek szoftveres megoldást kínálnak a vállalati erőforrás megtervezéséhez, mint pl. értékesítés, emberi erőforrás gazdálkodás, logisztika, pénzügyi tranzakciók kezelése. • A sikeres ERP segíti a vállalatokat: • • • • • •

- a hatékonyabb információáramlásban, - a költségek csökkentésében, - a jobb döntések meghozatalában, - a szervezeti teljesítmény fokozásában, - a vevői elégedettség növelésében, - a vállalat eredményességében


A vezetői döntéstámogatás szintjei

EIS OLAP, DW ERP 4 GL OLTP


A 4. éra? AZ IT/IS rendszer helye az adaptív szervezeti stratégiában AZ IT fejlesztési stratégia kérdései Az IT rendszer létesítése, fenntartása nagy költségekkel jár. Az IT „hibátlan” működése kritikus számos szervezet számára. Az IT stratégiai fegyver lehet. Az IT alkalmazását a gazdasági környezet igényli. Az IT befolyásolja vezetést. A vezetői munka átalakul Az IT fejlesztését számos külső érdekelt befolyásolja Az IT-vel kapcsolatos problémák egyre fontosabbak a szervezet számára. A szervezeti információs fejlődés negyedik érája az információs rendszerek (IS) minőségén múlik, ahol a szervezetek integrációjának kulcsa az IS/IT fejlesztés A szervezetek rugalmas alkalmazkodása és szervezetek stratégiai menedzsmentje a szervezeti információs rendszerek fejlesztésének függvénye. A megelőző DP, MIS és SIS technológiai eredmények az IS/IT rendszer beépült sőt - a hardver technológia fejlődése folytán - párhuzamosan fejlődő részét képezik, melyek együtt a z üzleti versenyelőny zálogai is. A felgyorsult technológiai innováció folyamatos IS/IT alapú szervezeti újraszerveződéssel ját együtt


BPR (üzleti újratervezés) az IS/IT stratégia mentén Business Process Reengineering • Az üzleti folyamatok átalakítása vállalati szervezet életébe történő, felülről jövő beavatkozás az üzleti folyamatok radikális újratervezésével és újraszervezésével az üzleti működés drámai javulása érdekében közös adatbázisok használata, szakértői rendszerek, telekommunikációs hálózatok, döntéstámogató eszközök, telekommunikáció, automatikus azonosító és követő technológiák nagy teljesítményű számítástechnika révén. A Business Process Redesign – szűk körű, de folyamatmódosító beavatkozás, illetve a Business Process Restructuring – szűk körű, de nem a folyamatot, hanem elvégzésének módját, szereplőit, vagy azok elrendezését változtató megoldás. Mindegyik változat sikerének titka, ha az IS/IT stratégia a folyamat szerves része.


Szervezeti intranet

• • • • •

Internet technológiák (TCP/IP, csomagkapcsolt hálózati elv, Web-es megjelenítés, megszokott kereső rendszerek…) alkalmazása „zárt” vállalati hálózatoknál. Belső vállalati honlap tartalma: vállalati szervezeti rendszer, szervezeti és működési szabályzat, értékesítési és pénzügyi információk, projekt dokumentációk, minőségirányítási dokumentációk, munkavállalóknak szóló tájékoztatók, vállalati hírek, információs rendszerhez kapcsolódó technikai támogatás. saját számítógépek hálózatba, átjárás a szigetrendszerek között térben és időben integráció erőforrások megosztása

Az információgazdálkodási célokon túlmutató eredmények a belső folyamatok hálózati alapú (újjá)szervezése (racionalizálás, transzparencia, nincs redundancia,) esetenként konzerválás Hálózati „ötvözés”: Intranet, Extranet A vállalatközi információs rendszerek magukba foglalják két vagy több vállalat között történő infoáramlást. • Legfőbb céljuk: hatékony, rutinszerű tranzakció feldolgozás megrendelések, számlák,fizetés) az EDI és Extranet segítségével. • Terület: egységesített rendszer két vagy több üzleti partner között. • A jellemző VIR egy vállalatot és környezetét (beszállítói, vevői) foglalja magában.


Alkalmazás szolgáltatás • ASP (Application Service Provision/Providing, magyarul alkalmazás szolgáltatás): Az adott IT alkalmazás szolgáltatás egy új technológiai és üzleti modell, amelynek segítségével egyszerűen és költség hatékonyan vehetőek igénybe akár bonyolult üzleti alkalmazások is. • Az ASP során az ügyfél az általa használt alkalmazást (pl. egy vállalatirányítási rendszert) szolgáltatásként vesz igénybe, amelyért havi bérleti díjat fizet. Az ügyfél informatikai környezete a szolgáltató szerverein kerül kialakításra, a felhasználók munkaállomásain csak egy böngészőre van szükség, amelyben a használt program felülete megjelenik. • A munkaállomásokon nincs szükség tehát szoftverek telepítésére és karbantartására. Ebből következően a rendszer sebessége nem a munkaállomás méretezésétől, hanem a szerverek kapacitásától függ. Szükség van természetesen egy kommunikációs vonal kialakítására a munkaállomások és a szerverek összeköttetésére. Ezen az állandó (bérelt vonal, Internet, ADSL, ISDN, stb.) kapcsolaton keresztül csupán a képernyő információk átvitelére van szükség (terminál szerveres megoldás), így a sávszélesség igény jóval alacsonyabb, mint a hagyományos kapcsolódás esetén, ahol adatok tömegét kell átvinni a hálózaton. • IT rendszergondozást biztosíthat a szolgáltató olyan havi, negyedéves, féléves vagy éves rendszerességgel fizetett átalánydíjas szolgáltatáscsomag révén is, amelyet az ügyviteli szoftverek bevezetése után, a szoftver használatához és üzemeltetéséhez nyújt a szoftver szállítója. A szolgáltatáscsomag jellemző tatalma, ami rendszertől és szállítótól függően változhat: Telefonos (hot-line), illetve elektronikus (on-line) segítségnyújtás, hibaelhárítás Verzió frissítés, karbantartás (update, upgrade) Jogszabálykövetés Helyszíni hibaelhárítás Időszakos rendszerfelügyelet, pl. adatbázis ellenőrzés és mentések, konzisztencia vizsgálat stb.


E-business

e-Üzletvitel az Internet alapú üzleti megoldások gyűjtőneve, az elektronikus üzleti levelezéstől az online értékesítésig, segítségével a gazdasági élet különböző szereplői az Interneten keresztül intézhetik üzleti ügyeiket a logisztikai tevékenységtől, PR és marketing vállalati weblap üzemeltetéstől fizikai és szellemi termékek értékesítéséig, vásárlásig, fizetésig. Az ügyfelek virtuális térben kötnek üzletet és, bonyolítják le a tranzakciókat, és fejlesztik üzleti kapcsolataikat. Nemritkán a termék és érték is virtuális (banki , tőzsdei termékek –„megabyte money, derivát kötések stb), de új cserekeretek is kialakulhatnak: alternatív piacok, archaikus formák e-keretben (barter, szolgáltatásbankok). Szükség lehet a felek hitelesítő szignáljára, digitális aláírásra, mely olyan Az elektronikus aláírás olyan, az elektronikus dokumentumhoz csatolt matematikai eljárással. speciálisan titkosított digitális jelsorozat (kód), mely kiváltja a kézi aláírást (megbízható, hiteles, jogilag érvényesíthető)

Az e-kereskedelem fejlődése

• • • •

Műveletei : ajánlattétel, - megrendelés, - elektronikus fizetés az inetrneten keresztül zajlanak gyorsan és biztonságosan. 1994-1997; vállalati web oldalak megjelenése, 1997-2000; adásvétel olyan eladók és vevők között, akik egyébként soha nem találkoztak volna 2000-; profitmaximálás a költségek csökkentésével. E-marketing és PR fejlődése Web 1.0 – statikus honlapok, egyirányú információáramlás Web 1.5 – felhasználói fórumok megjelenése Web 2.0 – felhasználói közösségek kialakulása, fokozatosan fejlődő tudásbázis, alakítható tartalom, interaktív reklámok, ingyenes alap- és fizetős prémium szolgáltatások TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

E-kereskedelem e-Commerce : • elektronikus értékesítés (e-Sales), • elektronikus beszerzés (e-Procurement) • vállalaton belül, • vállalatok között (B2B) két vagy több vállalat a kereskedelmi tranzakcióit többé kevésbé automatizált módon, Internetes piactérben bonyolítja.

• vállalat és kormányzat között (B2A), • vállalat és végfelhasználó között (B2C) fogyasztói e-kereskedelem során a termékek és szolgáltatások értékesítése, többé kevésbé automatizált Internetes kereskedelmi folyamatokon keresztül valósul meg.

két végfelhasználó között (C2C) szolgáltatásbank, vatera, e-aukció, licit-alapú piac e-Commerce változatok: • on-line bolt, (Webáruház, Webshop, e-Bolt, Online áruház stb.), • Internetáruház • virtuális piactér, • E-aukció, • WebEDI. (Elektronikus Adatcsere WEB-en keresztül): Az üzleti életben, elsősorban multik által használt, szabványos szerkezetű vállalatközi adatkommunikációt jelent TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Extranet és Internet, - E-PR honlap és ügyfélkapcsolat kezelés A szervezet Extranet megjelenése tekinthető a szervezeti Intranet üzleti partnerekre való kiterjesztésének, mely történhet két vagy több Intranet összekapcsolása révén, mely során az üzleti partnerek megfelelő jogosultsági korlátozások mellett hozzáférhetnek a másik vállalat védett alkalmazásaihoz. Fejlesztése a vállalati stratégia részeként kell kezelni. Fontos az ehhez kapcsolódó szervezeti kultúra megteremtése. Internet • Honlap – mint e-PR felület • elérési lehetőség, • a vállalat főbb, nyilvános adatai, • rövid vállalati történet és a vállalati stratégia nyilvános részei, • vállalati szervezet felépítése, vezetők és kulcs szakemberek bemutatása, • információk termékekről szolgáltatásokról, szakmai tanácsok a termékek használatához, • tájékoztató garanciális és szerviz tevékenységről, • szerződési- és hitel lehetőségek, aktuális akciók és állásajánlatok, • vállalati szakmai publikációk és szabadalmak, • ügyfél levelezés CRM (Customer Relationship Management, jellemző magyar használatban Ügyfélkapcsolat kezelés): A CRM szoftvereket az ügyfelet középpontba helyező vállalati filozófia informatikai támogatására fejlesztették ki. Ezek a megoldások központi ügyféladatbázisra épülnek, amelyben az ügyfelekkel kapcsolatos valamennyi törzs- és tranzakciós adat, információ megtalálható, illetve könnyen és gyorsan hozzáférhető. Ennek köszönhetően lényegesen könnyebb elemezni az ügyfelek szokásait és igényeit, ami végeredményében jobb és . rugalmasabb kiszolgálást tesz lehetővé. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Az e-business : lehetőségek, kihívások és kényszerek Az e-business alapszabálya 1. A technológia az üzleti stratégia kialakításában már valódi ok és hajtóerő. 2. Az információ menedzsmentje fontosabb és költséghatékonyabb, mint a termékek kezelése és gyártása. 3. Ha valaki nem képes megváltoztatni a tradicionális üzleti tervét, kudarccal számolhat. 4. Az e-kereskedelem keretében a cégek „meghallgathatják” ügyfeleiket és így ők lehetnek a legolcsóbbak, legjobbak, legismertebbek stb. 5. A technológiát nemcsak a termék létrehozásához használjuk, hanem a kísérő folyamatokban is (megrendelés, szállítás, használat) 6. A jövő üzleti terve egyre több könnyen átkonfigurálható üzleti modellt használ a jobb vevőkiszolgálás érdekében. 7. Az üzleti terv akkor jó és hatékony ha rugalmas munkamegosztásra, kooperációra törekszik a partnerekkel. 8. Nagy rizikó az üzleti tervek készítésekor minimálisra csökkenteni az alkalmazással, ill. az infrastruktúrával szembeni igényeket a mutatós külső érdekében. 9. A sikerhez kulcsfontosságú e-üzleti infrastruktúra célszerű és hatékony kialakítása. 10. Erős vezető személyiségre van szükség, hogy hatékonyan lehessen összekapcsolni az üzleti stratégiát, a folyamatokat és az alkalmazásokat.

Michelberger Pál TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

E-piaci kommunikáció E-piac A „közvetítő" a hálózati elem (pl. e piactér) kikapcsolja a hagyományos közvetítőket; partnerek összehangolása, kiszolgálása, az üzleti folyamatok támogatása; az elektronikus piacterekenNyitott és zárt piacterek • - Zárt piactér : B2B, a résztvevő vállalatok száma korlátos, a részt vevő partnerek ismerik egymást, klubszerű, az információcsere magas fokú, védett elektronikus rendszerrel rendelkezik. • - Nyílt piactér: B2C vagy B2A m, globális piacon korlátlan részvevővel, a partnerek általában ismeretlenek, a piac maga az internet, az együttműködés foka alacsony, szabadon elérhető rendszer. Vertikális és horizontális piacterek • - Vertikális piactér: adott iparágra fókuszál, a nyersanyagtól a késztermékig minden termék adás- vétele megvalósul, az iparág vezető vállalatai működtetik. • - Horizontális piactér: webalapú platform, bármely piaci szereplők között kapcsolatot teremt, általánosan használt termékek adás-vétele. Elkötelezett és semleges piacterek • - Elkötelezett piactér: az üzleti folyamatban valamely felet (eladót vagy vevőt) előnyben részesíti. • - Semleges piactér: egyik felet sem részesíti előnyben. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Hálózati szervezetek, termelési rendszerek és az IT kommunikáció

A szervezeti változást kikényszeríti a globális verseny, a tulajdonlás, finanszírozás, szervezés és termelés. Térbeli szétválaszthatóság, és a hálózati IT kommunikáció révén szoros időbeli „real time” összehangolhatósága. Az IT biztosítja a multilokális menedzsment értekezletek „real time” gyakorlatát, a finanszírozás banki ügyviteli akadálytalanságát, az szervezeti és üzleti stratégia rugalmas alkalmazkodását a változó üzleti környezet kihívásaihoz.


Hálózatpiac • A elektronikus piacterek összekapcsolódása, hálózattá szerveződése; nagyobb méretű és összetettebb partnerhálózatok jöhetnek létre. • A piactér mérete és ezáltal a kereskedelmi partnerek száma így ugrásszerűen megnövekedhet. • A lokális és vagy regionális hálózati elemek, piacterek koncentrációja és együttműködése az E-hubok (elektronikus centrumok) kialakulását eredményezi. Virtuális szervezet Majdnem mindent kiszervez (saját iroda sincs), a megtartott elemek és funkciók: a név és a koordináció Ruhaipari példa: egy irodában három ember ül, akiknek a feladata mindössze a a kiszervezett funkciók (külsős ruhatervezés, gyártás, forgalmazás stb.) papírmunkáját elvégezni, koordinálni Globális szervezet ORION példa: Hasonló folyamat zajlik a globalizációban: például a magyar Orion cég tulajdonosa egy ausztráliai hindu tőkés, a gyártás Törökországban folyik, és ….Budapesten, Kőbányán az eredeti épület egy emeletén folyik kis létszámú irodai ….tevékenység.


Irodalom: • Jaffee D. (2001) Organization Theory Tension and Change McGraw Hill pp.187 • Galbraith, Jay R. p. 49 ff. (1977), Organization Design Addison-Wesley, • Hatch, Mary Jo (1997) Organization Theory Modern Symbolic and Postmodern Perspectives Oxford University Press • Kaucsekné Bruckner L., Kiss T. (2007): Bevezetés az üzleti informatikába. Akadémiai Kiadó, Budapest • Krajcsák Zoltán Információmenedzsment oktatási segédanyag Budapest, 2009. • Dr. Michelberger Pál Gazdasági informatika http:// kgk.uni-buda.hu/ sites/default/ files/UGI2.ppt • Nadler, D.A., Tushman, M.L. (1988): Strategic Organization Design: Concepts, Tools • and Processes. Scott, Foresman & Co., Glenview, Illionis. • Peppard J. Ward J. (2004) Beyond strategic information systems: towards an IS capability Journal of Strategic Information Systems 13 (2004) 167–194 • Szabó Zoltán A szervezeti információfeldolgozás strukturális és technológiai tényezőinek összerendelése http://phd.lib.uni-corvinus.hu/212/1/szabo_zoltan.pdf • Tushman, M.L.; Nadler, D.A. (1978): „Information Processing as an Integrating Concept in Organisational Design”, Academy of Management Review, 3. pp.613-624. • Ward, J.; Griffith, P.; Whitmore, P. (1990): Strategic Planning for Information systems. John Wiley & Sons Ltd. • Zuboff, Shoshana (1984) In the Age of the Smart Machine New York Basic Books . TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Ikonok • • • • • • • •

Ikonok vissza a legelejére Ugrás a tartalomjegyzékre Hallgatható médiaanyag Film média Külső forrás (pl. csatolt pdf) Külső web forrás Kérdések feladatok Fontos anyagrész


INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Recommend Documents