Az internet pszichológiája
Szerző: Boronkai Dóra Lektor: Síklaki István
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban ön megismerkedhet az internethasználat alapvető színtereivel, az internetes kommunikáció hatásaival a gazdasági és a politikai életre, az internet szerepével a kultúra és a társas kapcsolatok alakításában. A tananyag tárgyalja a valós és az online személyiség működésének kérdéseit, vizsgálja, hogyan alakul és alakul át az ember identitása a virtuális környezetben. A tananyag második része bemutatja a hálózati kommunikáció jellemzőit, az internet csoportszerveződésre gyakorolt hatásait és az online közösségek (facebook, iwiw, twitter, fórum, blog, flashmob stb…) főbb jellemzőit. Tárgyalja a függőségek új típusait, különös tekintettel az internetfüggőség és a játékfüggőség kérdéseire. Számba veszi az internet addiktív tulajdonságait, felsorolja az internetfüggőség leggyakoribb pszichés tüneteit, szól a terápiás és prevenciós lehetőségekről, emellett áttekintést ad az internetfüggőséggel kapcsolatos legfontosabb nemzetközi és hazai kutatásokról is.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Tartalom • Első rész: E-világi élet: az internethasználat alapvető színterei: az internetes kommunikáció hatásai a gazdasági és a politikai életre, az internet mint globális kultúra, az internet szerepe a társas kapcsolatok alakulásában • Második rész: Az online és offline személyiség működésének kérdései: Hogyan alakul az ember identitása a virtuális környezetben? A valódi és az online személyiség kérdései. Vonal és homlokzat. A benyomáskeltés stratégiái. Szerep, személyiség, maszk. Online álarcok és jelmezek. • Harmadik rész: „Háló-társak”: csoportdinamika a hálóvilágban: A hálózat jelenségének leírása. A hálózati kommunikáció jellemzői, hatása a csoportok szerveződésére, a csoportdinamika jegyeire. Csoportdinamika a kibertérben. Az online közösségek jellemzői (facebook, iwiw, twitter stb…). Kapcsolatok a hálón, az online viszonyok természete. • Negyedik rész: A függőségek új típusai, az internetfüggőség és a játékfüggőség: Az internet addiktív tulajdonságai. Az internetfüggőség pszichológiája, a függőség tünetei: regresszió, terápiás és prevenciós lehetőségek, e-terápia. A megvonási tünetek jellemzői. • Ötödik rész: Az internetfüggőséggel kapcsolatos nemzetközi és hazai kutatások TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Első rész E-világi élet: az internethasználat alapvető színterei
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internethasználat előnyei és hátrányai Az internet előnyei közé tartozik, hogy lehetővé teszi a különböző információkhoz való könnyű és gyors hozzáférést, emellett lehetőséget teremt az az elektronikus levelezésre is. Elősegíti a virtuális közösségek kialakulását, amellyel az emberi kapcsolatok egy új típusát teremti meg. Az így létrejött új közösségekben áthidalhatóvá válnak a térbeli, időbeli, kulturális és nyelvbeli különbségek is. Az internet hátrányai közé sorolható, hogy nem szabályozott, ezért minden ott található adatot kellő kritikai hozzáállással kell felhasználni. Hátrányai közé tartozik az is, hogy nehéz a hatalmas adattömegből a fontos és érvényes információkat kiszűrni. A hálózathoz való kapcsolódás lehetőségei: kapcsolatteremtés, játék, kreativitás, eszmecsere, önkifejezés és egyfajta közösséghez való tartozás élménye. Az előnyök mellett azonban már korán felismerték azt is, hogy vizsgálni kell az internet-használat egyénre és közösségekre gyakorolt negatív hatásait, veszélyeit.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internethasználók kor szerinti megoszlása
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internethasználók nem szerinti megoszlása
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internethasználók lakóhely szerinti megoszlása
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internethasználók végzettség szerinti megoszlása
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internet hálója Az internet nagyon megkönnyíti az adatok továbbítását, mert létrehoz egy olyan hálózatot az emberek között, amely teljesen megszabadítja a kommunikációt a különböző körülmények, tér- és időbeli korlátok hatásai alól. Lehetővé teszi a legkülönbözőbb tartalmak egyidejű produkcióját és fogyasztását, amelyek azonnal bárhonnan, bármikor bárhova eljutnak. Ezek az információk nagy változásokat eredményeznek a különféle színtereken: • • • •
az üzleti életben a kultúrában a politikában az egymásra ható emberi kapcsolatokban.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internet hatása az üzleti életre Az internet az üzleti életben is nélkülözhetetlenné vált, ma már egy kis vállalkozás is nehezen boldogul, ha alapvető internetes infrastruktúrával (internet hozzáférés, e-mail cím) nem rendelkezik. A nagyobb vállalkozásoknál az internet nem csak az írásos kommunikáció egy kényelmes és olcsó módja, hanem egy újabb lehetőség, ahol be kell mutatkozni, és jelen kell lenni. Az internet segíthet leküzdeni a fizikai távolságokat, lehetővé téve például több telephely között a biztonságos és gyors adatcserét és együttműködést. A statisztikai adatok azt igazolják, hogy ma már dollármilliókban mérhető az internetes áruházak forgalma is.
Kiegészítő anyag: Az internet jelentősége, felhasználási lehetőségei a kereskedelemben TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Vállalkozások Internet által igénybe vett területei
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az online üzleti élet színterei Az internet az üzleti élet minden területére beférkőzött, és átstrukturálta a gazdasági tevékenységeket. Főbb színterei a teljesség igénye nélkül: • • • • • • • • • •
Online étel- és italrendelés Digitális képek kidolgozása Fordítóiroda Fénymásolás, könyvkötés, névjegykártyák, nyomdai munkálatok Szálláshely keresése Utazási iroda Webáruházak Banki szolgáltatások Apróhirdetések Ingatlan és gépjármű értékesítés TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az online bevételek alakulása
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az online áruházak forgalmának alakulása 2001-2009 között
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internet mint globális kultúra „Az Internet amellett, hogy egy számítógépes világhálózat, amelyben ma már több mint 40 millió számítógép kommunikálhat egymással, ugyanakkor technológia is, amely döntően meghatározza az intézményi hálózatok kialakításának módját. Ma már azt is látjuk, az Internet több mint egy új iparág. Inkább azt mondhatjuk, hogy új kultúra.” (Bakonyi Péter, 1999) Ha az internet és a kultúra kapcsolatáról beszélünk, több szinten érhetjük tetten ezt a kapcsolatot. Egyrészről a kultúra szűken vett definíciója felől, amely alatt a civilizáció, a szellemi javak összessége, a művelődés és a klasszikus műveltséggel kapcsolatos értékek értendők. Itt nem csak a Gutenberggalaxis elektronikus megfelelőire kell gondolnunk, hiszen nem csak arról van szó, hogy papír helyett képernyőről olvassuk ugyanazokat a szövegeket. A kereshetőség variációs lehetőségei, az egymásra mutató és utalt szövegrészek mennyiségi tartalmai egy egészen új intertextuális minőséget hoznak létre.
Kiegészítő anyag: eKultúra TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internet mint globális kultúra A kultúra a társadalomtudományok kultúra-felfogásának, szubkultúrafelfogásának megfelelően jelenik meg a hálóban, amely szerint az internet nem elsősorban technikai, hanem inkább kulturális minőségében kezelendő. Az internet a technológia kiteljesedésén túl egy olyan új globális kultúra táptalaja, amelynél az idő, a tér, a határok, sőt még az ember egyediségének a fogalmát is alapjaiban át kell értelmezni. A kultúra változása nem az internet-korszakban kezdődött, abban csupán hihetetlenül felgyorsult. Az internet következtében ránk köszöntő kulturális forradalom piacközpontú és politikailag is terhelt.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internet hatása a politikai életre Az információs technológia nagy hatással van a nemzeti önállóságra, a formális és informális nemzetközi diplomáciára, a politikára is. A tengerentúlon nem csak a kampány folyamán, hanem kormányzati eszközként is felhasználják például a közösségi oldalakat. Az internetezés napjainkban még jellemzően korosztályhoz kötött, az idősebbek jóval kisebb számban fordulnak meg a világhálón. Ezáltal, bár a pártok már kísérleteznek a webes kampánnyal, még nem ez dominál itthon. Magyarországon az internet segítségével egy adott kampány során még nem lehet pontosan meghatározni a célközönséget. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internet hatása a politikai életre Magyarországon a fiatalok általában nem vesznek aktívan részt a választásokban az idősebbek pedig, akik dominálnak a politikai véleménynyilvánítás során, még nem jelennek meg rendszeresen a világhálón. Ha egy párt személyeket akar népszerűsíteni, akkor a közösségi oldalak erre a megfelelő fórumok, míg a felmérések szerint magának a pártnak a reklámját jobb videó portálokon elhelyezni. Kiegészítő anyag: Homo politicus networkiensis: az internet mint politikai színpad TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internet hatása a társas kapcsolatokra Az interneten történő kommunikációs kapcsolatok fő jellemzője, hogy jellemzően a névtelenség terében mennek végbe, ahol nincs arra szükség, hogy a részvevők felfedjék kilétüket. Az online társas interakciók részvevői tökéletesen névtelenek lehetnek, de választhatnak álneveket is maguknak, amelyek azonosíthatatlanok. A mindennapi életben szokásos találkozásokkal szemben a virtuális térben történő találkozások során igen alacsony az identitás kiderülésének kockázata mivel nem állnak rendelkezésre az azonosítás kulcsai. A virtuális térben találkozó személyek meg vannak fosztva a személypercepció során szokásosan rendelkezésre álló információktól, nincs semmi olyan támpont, amelynek kapcsán következtethetnének a másik nemére, társadalmi státuszára, foglalkozására, faji hovatartozására. A fentiek miatt a web 2.0 típusú kommunikáció nem teszi lehetővé hiteles, a személyközi kommunikációhoz hasonló megnyilvánulást és kapcsolatteremtést. Kiegészítő anyag: Társkeresés az interneten TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Internethasználat – televíziózás – társas kapcsolatok Az internethasználat és a tévénézés látszólag hasonló tevékenységek. Kasser és Ryan (2002) és Németh (2008) vizsgálatai szerint a társas kapcsolatok igénye összefügg a tévénézésre és az internetezésre fordított idővel. A kutatások azt mutatják, hogy a mérsékelten és sokat tévézők, illetve az internet eléréssel rendelkezők és nem rendelkezők társas támogatottságának mértékében szignifikáns különbségek figyelhetők meg. A sok tévézés és a társas támogatás mértéke között negatív, az internet-elérés és a társas támogatás mértéke között pozitív kapcsolat áll fenn. Míg a sok tévénézés elvonja a figyelmet és az időt a társas kapcsolatok ápolásától, addig az internet a kapcsolatok kialakításának és fenntartásának egyre fontosabb eszköze.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hivatkozott források: Wallace, Patricia 2006. Az internet pszichológiája. Osiris Kiadó, Bp. Dányi E., Dessewffy T., Galácz A., Ságvári B. 2004. Információs társadalom, internet, szociológia. Információs társadalom, 3. 1. 7-25. Csepeli György 2009. Új szegénység. A digitális egyenlőtlenség kulturális hatásai. In. Antalóczy, T., Füstös, L., Hankiss, E. (szerk.): (Vész)jelzések a kultúráról. MTA PTI, Budapest. Csepeli Gy., Prazsák G. 2010. Örök visszatérés. Társadalom az információs korban. Jószöveg, Budapest. Joinson, A. N. 2003. Understanding the psychology of internet behaviour. Palgrave-MacMillan, New York.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák: 6. dia: Az internethasználók kor szerinti megoszlása http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/04_tarskereses/04.html 7. dia: Az internethasználók nem szerinti megoszlása http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/04_tarskereses/04.html 8. dia: Az internethasználók lakóhely szerinti megoszlása http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/04_tarskereses/04.html 9. dia: Az internethasználók végzettség szerinti megoszlása http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/04_tarskereses/04.html 12. dia: Vállalkozások Internet által igénybe vett területei http://internethatasai.atw.hu/ diagramok 14. dia: Az online bevételek alakulása http://internethatasai.atw.hu/ diagramok
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák: 15. dia: Az online áruházak forgalmának alakulása 2001-2009 között http://nonstopuzlet.hu/valsagban-is-jo-uzlet-a-webshop-20100316.html 17. dia: Internet és kultúra http://manna.ro/coolturka/nem-talalunk-szavakat-2012-05-09.html 18: dia: Internet és politika http://www.mediakutato.hu/cikk/2010_03_osz/08_internet_kampany/ 19. dia: Internet és politika http://www.hetek.hu/belfold/201002/virtualis_szarnybontas_indul_az_online kampany
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Második rész Az online és offline személyiség működésének kérdései
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az online tér hatása Az ember genotípusa a valós és a kibertérben ugyanaz, a tér, a környezet azonban más, és ez maghatározza a fenotípust, vagyis azt, ahogyan a személy megjelenik és működik. Az ember nem válik új fajjá, amikor a kibertérbe lép, de pszichológiai jellemzői az online környezet hatására másként működnek. Az eltérő környezet az adott viselkedés megjelenését szükségszerűen módosítja, tehát az ember az online viselkedésével ugyanazokat a pszichés szükségleteket elégíti ki más feltételek között. Az ember számára nem idegen ez a fajta köztes tér, gondolkodása révén gyermekkora óta minden ember folyamatosan teremt ilyen tereket. A gyermeki psziché a mese hallgatása közben éli át a mesei kettős tudatot, az átjárhatóságot a mese világa és a valós világ között. A felnőtt számtalan köztes tér között képes közlekedni, miközben önmaga realitását megőrzi. Fogalom meghatározás: genotípus
Fogalom meghatározás: fenotípus TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Identitás és online identitás Az identitás én-azonosságot, önmeghatározást jelent, amely különböző szerepeken, magatartásformákon, értékrendszeren keresztül érvényesül. Az identitástudat a személyiségfejlődés és a szocializáció eredménye, az emberi kölcsönhatások, kapcsolatok során jön létre. Az online identitás felvet több kérdést is arra vonatkozóan, hogy az interneten megjelenített személyiség hogyan és milyen kapcsolatokat képes létrehozni és fenntartani a virtuális világban. Az identitás fogalma az újabb technológiák megjelenésével is változik, s ez felveti például a magánélet, az anonimitás, a hozzáférhetőség, az identitáslopások illetve visszaélések problémáit is. Előadás: Digitális identitás TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internet hatása az identitásra Pozitív hatások: a gondolkodás rugalmassága, a személyiség nyitottsága, kreativitása, a szerepekkel való kísérletezés lehetősége, személyiségünk más változatainak megismerése, találkozás álombéli önmagunkkal. A szerepekkel való játék során a tudattalan közvetlen vizsgálatára is lehetőség nyílik, ami a pszichoanalízishez hasonló terápiás funkciót is elláthat. Negatív hatások: a szerepkísérletezés az Én szétdarabolásához, megsokszorozásához, decentralizálásához vezethet. Az erre hajlamos személyeknél felerősítheti a többszörös személyiségből eredő zavarokat, a paranoiditást, a tudathasadásos viselkedést, az álarcok világát. Fennáll a veszélye annak, hogy az álarcok, maszkok viselésével eltávolodunk a valóság addig megszokott észlelésétől, ami a valóság figyelmen kívül hagyásának veszélyével is járhat.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internet hatása az identitásra A személyiséget érő változások mégsem feltétlenül torzító hatásúak: az új összetevők elviselésének képessége egy új, sokdimenziós személyiség kialakításának ígéretét is magában hordozza. A személyiség átmeneti széttöredezését a tudat és a tudattalan újfajta szintézise követheti, amelyben a fizikai és álombeli lényünk integrációjából egy új tudatosság jelenhet meg.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Vonal, homlokzat A verbális és a nem verbális cselekedeteknek azt a mintázatát, amely a szituációról, a résztvevőkről és a magunkról alkotott értékelésünket juttatja kifejezésre Goffman alapján vonalnak nevezzük. Annak a pozitív szociális értéknek a megjelölésére pedig, amelyet e vonal révén egy adott kontextusban magunknak megkövetelünk, a homlokzat terminust használhatjuk. Nem más ez, mint társadalmilag megerősített tulajdonságok által körvonalazott énkép, egy olyan konstruktum, melyet a pillanatnyi szituációval és a tágabb társadalmi kontextussal összefüggésben tart fent az ember,. Homlokzatunk egyrészt negatív, mely a cselekvési szabadságunkat nem korlátozó igényeinket, másrészt pozitív, mely a kívánságainkat kívánatosként feltételező igényeinket juttatja kifejezésre. Ha adekvát vonalat viszünk, és ennek megfelelő homlokzatot tartunk fönn, reakcióinkat a magabiztosság jellemzi, ellenkező esetben viszont nem könnyen integrálható eseményeket vihetünk az érintkezésbe, sőt társas homlokzatunkat akár meg is vonhatja tőlünk a társadalom. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Homlokzatvédés, homlokzatfenyegetés A saját és mások homlokzatának megóvása, a vonalak kölcsönös elfogadása feltétele az érintkezésnek, általában tehát érdeke az interakció résztvevőinek. A homlokzatot a verbális vagy nem verbális aktusok különféleképpen fenyegethetik. Például az utasítások, tanácsok, figyelmeztetések, ígéretek, bókok stb. a hallgató negatív homlokzatát, a helytelenítés, kritika, ellentmondások, a tiszteletlenség stb. a hallgató pozitív homlokzatát veszélyeztetik. Egyes aktusok a beszélő, mások a hallgató (negatív vagy pozitív) homlokzatát támadják. A homlokzatfenyegető aktusok kontextusában bármely racionális cselekvő vagy a szóban forgó aktusok elkerülésére törekszik, vagy a fenyegetés minimalizálására irányuló s ezzel egyidejűleg bizonyos típusú nyereségekkel járó stratégiák alkalmazásához folyamodik, mégpedig azonos feltételek között. Kiegészítő anyag: Szóbeli befolyásolás II.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Benyomáskeltés online Egy új ismeretség kötésénél nagyon fontos az első benyomás, mert később hajlamosak vagyunk arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk az annak ellentmondó, és keressük az azzal összhangban álló bizonyítékokat. Az első benyomás az internetes kapcsolatteremtésben még nagyobb jelentőséggel bír, mert gyakran így kezdődnek az egyes kapcsolatok, és olyan is előfordulhat, hogy sosem alakulnak át személyes kapcsolattá. Az önmagunkról keltett benyomást kezelni az interneten egészen más feladat, mint a valós világban, hiszen a benyomáskeltéshez szükséges eszköztár hiányos vagy az alkalmazott eszközök félreértésekre adhatnak okot. A fórumok és chatek esetében a közvetlen emberi kommunikációban nagy szerepet betöltő nonverbális kommunikáció megjelenítése nehézkes, csupán karaktereken és emotikonokon, hangulatjeleken keresztül közvetíthető, amelyek használata önkényes, ezért akár megtévesztőek is lehetnek.
Kiegészítő anyag: Benyomáskeltési stratégiák TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Szerepjáték Az internet számos lehetőséget nyújt a felhasználóknak arra is, hogy szerepjátékot játszanak, nemet, életkort, alkatot, tulajdonságokat választhatnak korlátok nélkül. A szerepjáték egy bizonyos mértékig és főleg gyermekilletve serdülő korban az identifikációs folyamat része is lehet, de később nagy a veszélye annak, hogy elmosódik a határvonal a valódi és az online személyiség között.
Fogalom meghatározás: szerepjáték TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Szerep A szerep a szociálpszichológia fogalma, amely elemezhetővé teszi a szociális viselkedés szabályszerűségeinek egyéni és szociális vonatkozásait. A szerepfogalom hosszú fejlődési utat tett meg, és az egyes szerzők meghatározásai között jelentős különbségek figyelhetők meg. A mai szerep-fogalom alapját G. H. Mead alkotta meg; értelmezésében a szerep egy adott szituációban való szabályszerű viselkedések együttese, amely az egyén motivációjára épül, sajátos célt követ, és kollektív értékek és normák határozzák meg. Moreno szerep-elmélete a következő négy kategóriára épül: • Szociokulturális kategóriaként értelmezett szerepfogalom • Előre meghatározott cselekvési mintaként értelmezett szerepfogalom • A szerep mint egyénileg kialakított, „lehívható” cselekvési minta (szociálpszichológiai dimenzió) • A szerep mint konkrét cselekvés (aktuális szituáció)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Szerep és személyiség Moreno szerint az én egy olyan szereprendszer, amely az adott személy élete során addig alakított szerepviselkedéseiből fejlődik ki. Heller Ágnes úgy látja, hogy az emberi viselkedés nem szükségszerűen válik szereppé, de azzá merevedhet, ha az egyén nem tudja egyéniségét megvalósítani. Szerinte a szerep és az egyéniség egymást kizáró viszonyban van: ha a szerep dominál, a személyiség háttérbe kerül, amikor viszont megvalósul, a szerep eltűnik. Fokozatai: 1. identifikáció: a szereppel való teljes azonosulás 2. „játékos inkognitó”: amikor az egyén elhatárolódik a szereptől, de a játékszabályokat betartja 3. „ellenzéki inkognitó”: eltávolodik a szereptől és a játékszabályokat is elveti 4. „szerepfelborítás”
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A maszk mint a szerep megjelenítésének eszköze A maszkok használatának tradicionális, kultúrtörténeti vonatkozásait tekintve az álarc az átlényegülés – a megjelenített lénnyé vagy szereplővé való átalakulás – jelképe. Leggyakoribb funkciója szerint egyfajta kapcsolat kialakításában van szerepe, és valamilyen határállapot kifejezője. Kapcsolatot teremt az isteni világgal, a spirituális erőkkel, mai értelmezésben pedig a másokhoz fűződő viszonyban kap szerepet; a másokkal való kapcsolat „eszközeként” jelenik meg, társadalmi szerepeink megjelenítéséhez kapcsolódik. Úgy választ el, hogy egyúttal össze is köt a külvilággal és a körülöttünk lévő emberekkel.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A maszk mint a rejtőzködés eszköze Amikor az egyén interakcióba lép az interneten, akkor egy maszkot tart a személyisége elé. Meg kell adnia néhány specifikus információt magáról, ilyen például az életkor, a nem, az e-mail cím, a felhasználónév stb. Mindezek mellett a felhasználó témáival, szókincsével és stílusával is alakítja maszkját. Az online maszkok gyakran nem fedik fel a tényleges személyazonosságot, csak lefestenek egy képet arról, aki valójában a maszk mögött lehet. Ha valaki egy teljességgel hamis maszk mögé rejtőzik, az félelemről és az önbecsülés hiányosságáról árulkodik. Az online maszkok használata miatt az emberek gyakran vonakodva lépnek egymással kapcsolatba online. Tartanak a maszkot használóktól, ugyanakkor a saját maszkjukat használva biztonsági hálót hoznak létre, így megakadályozzák, hogy ellopják identitásukat és visszaéljenek vele. A maszk elérhetővé tételével az emberek interakcióba léphetnek bizonyos fokú bizalommal, félelem nélkül. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internetes személyiséglopás Az egyik legveszélyesebb módszer a kiberbűnözők részéről. Az adatlopás áldozata nem csak a pénzét, de hitelképességét, sőt barátait is elveszítheti. A személyiséglopás olyan internetes bűncselekmény, amely az utóbbi néhány évben terjedt el, és nagyrészt az adathalászathoz, a közösségi oldalakhoz kapcsolódik. Nagyon veszélyes, mert súlyos hatással lehet az áldozat további életére. Ellophatják áldozatuk személyiségét, minden személyi adatát, gyakran az életével kapcsolatos bizalmas információkat is, nevében pl. hitelt vehetnek fel, bűncselekményeket követhetnek el. A wifi elterjedése óta rosszabb a helyzet, hiszen bárki nyugodtan megállhat a házunk előtt, és megfelelő felszereléssel lelophatja a számítógépünk minden adatát. Ráadásul ahogy gépünkről le, úgy fel is tudnak tölteni adatokat. Kutatások szerint Magyarországon az internethasználók 70 százaléka találkozott már valamilyen formában a kiberbűnözéssel, és óránként több mint 100 áldozatot szed az internetes bűnözés. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hivatkozott források: Wallace, Patrícia 2006. Az internet pszichológiája. Osiris Kiadó, Bp. Csepeli György 2009. Álarcosbál a blogteremben. Kritika, 2009. június. Pléh Csaba 1998. Számítógép és személyiség. Replika, 30. 1998. június. Ritter Andrea: Az internethasználat néhány lehetséges hatása a serdülőkre http://archive.infinit.hu/2001/0329/index.html Nagy Ágnes: Maszk – szerep – személyiség. http://nagyagnes.freebase.hu/maszkszerep-szemelyiseg.pdf
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák: 27. dia: Online identitás http://digitalisidentitas.blog.hu/ 28. dia: Digitális identitás http://newomd.netkey.hu/en/node/232 33. dia: Szerepjáték (Naruto) http://frpgnarutohun.proboards.com/index.cgi 38. dia: Kiberbűnözés http://hirek.prim.hu/cikk/87512/
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Harmadik rész „Háló-társak”: csoportdinamika a hálóvilágban
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A hálózat Azonos értékű elemekből álló rendszer, amelyben az elemek különböző módon kapcsolatban állnak egymással. Az elemek lehetnek pontok, emberek, városok, sejtek, számítógépek, honlapok, üzletek, iskolák… Jellemzőik: • Skálafüggetlenek • Kisvilágok • Egymásba ágyazottak • Gyengén kapcsoltak
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Skálafüggetlenség Annak a valószínűsége, hogy valamely elemnek egy nagyságrenddel több szomszédja legyen, egy nagyságrenddel kisebb.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Kisvilág struktúra Azt jelenti, hogy nagy számú pont kapcsolódik egymáshoz úgy, hogy nem kapcsolódik mindegyik mindegyikhez, sőt a legtöbb csak néhány másikhoz, mégis bármelyik elérhető a többi kapcsolódási ponton keresztül. Ez úgy lehetséges, hogy ugyan a pontok túlnyomó többsége csak pár másikhoz kapcsolódik, van néhány olyan, ami rengeteg másikhoz (ezek a gócpontok). Egy ilyen gócponton át bármelyik pont könnyen elérhető.
A kisvilág struktúra segít megőrizni a biztonságérzetünket az elidegenedett világban.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Egymásba ágyazottság Az egymásba ágyazottság lényegében azt jelenti, hogy a hálózatok kisebb hálózatokból épülnek föl, illetve nagyobbakhoz kapcsolódnak. Úgy is mondhatnánk, hogy moduláris szerkezetük van. Globalizált világunkban mi magunk is számsorral és elemszámmal jellemezhető kapcsolati hálózatok tagjai vagyunk: ide tartozik a családunk, a legjobb barátaink, a munkatársaink és közeli ismerőseink, azok, akikkel rendszeresen találkozunk.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Gyengén kapcsoltság A
hálózat egyes elemeinek összeköttetései hozzák létre magát a hálózatot. Ezeket nevezhetjük erős kapcsolatoknak. Ha ezek felbomlanak, megszűnnek, akkor a hálózat is átalakul, majd szétesik. Emellett azonban vannak a hálózatokban olyan kapcsolatok is, amelyek időről időre megváltoznak, átrendeződnek. Ezek megszűnése nem veszélyezteti a hálózat létét, ezért ezeket az összeköttetéseket gyenge kapcsolatoknak nevezzük. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A közösségek hálózati kommunikációja Az internet gyökeres változást hozott a közösségek hálózati kommunikációjában. Lehetővé vált, hogy a közösség kilépjen lokális meghatározottságából, amelynek hatására a közösségek szerkezete is megváltozott. A helyi közösségekre jellemző erős kötelékek és a tagok között feszülő sűrűszövésű kapcsolathálót felváltottak a flexibilis, laza szövésű, gyengébb kötelékekre, illetve közös érdekekre vagy érdeklődésre épülő hálózatos kapcsolati struktúrák. Ma az egyén általában egyszerre több ilyen laza közösségnek tagja.
Kiegészítő anyag: Közösségek hálózati kommunikációja TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az online közösségek definíciója Jones, Rafaeli (2000) „Szimbolikusan leírható számítógép közvetítette terek, amelyek a csoportot alkotó egyének számára lehetőséget adnak arra, hogy kapcsolatot alakítsanak ki egymással.” Ismérveik: • Emberek egy csoportja, akik személyes szükségleteik kielégítése céljából érintkezésbe lépnek egymással • Közös célok, amelyek összekötik az adott közösséget, azonos érdeklődés, információcsere • Közösen osztott alapelvek • A számítógépes rendszer, amely lehetővé teszi és közvetíti a kommunikációt.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Online csoportok tipológiája A csoportosítás alapja az a tény, hogy a csoportban való részvétel milyen szükségletet elégít ki. Típusok: • kapcsolatorientált csoport, amelyet a tagok egymás iránti érzelmei tart össze • témaorientált csoport: a közösséget ez esetben a közös érdeklődés, egy konkrét téma megvitatása tartja össze • feladatorientált közösségek, amelyek egy közös cél megvalósítására törekszenek. Lehetnek köztük gazdasági közösségek, ahol a tranzakciókon van a hangsúly, design közösségek vagy akár online tanuló közösségek is. A fentieken kívül meghatározó lehet az is, hogy hol található a csoport, az adott közeg milyen pszichológiai jellegzetességekkel bír. Ez alapján lehetnek blogos, fórumos, chates… stb. közösségekről beszélni.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Online csoportok tipológiája Fontos tényező a kommunikáció formája is: szinkron – aszinkron - vegyes; szöveges vagy egyéb; egy személy beszél egy másikkal, egy többekhez, esetleg sokan sokakhoz. Léteznek indirekt kommunikációt folytató közösségek is. További szempont, hogy az adott közösség az online-offline kontinuumon hol helyezhető el. Az egyik végponton a teljes mértékben online, a másikon a teljes mértékben személyes kapcsolaton alapuló csoport áll, középen pedig olyan kevert típusok, mint például a flashmob.
Kiegészítő anyag: Online csoportok kívülről és belülről TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Chat, vagy csevegőszoba A „chatszobákba” nicknéven lépnek be a beszélgetők, ahol rövid szöveges üzenetek formájában egyidejű kommunikációt folytatnak. Az üzenetek formájára az „írott beszélt” nyelv megjelölés jellemző, vagyis a forma írott, de jellemzőiben inkább a beszélt nyelvhez közelít: gyakran központozás nélküli, nemverbális kommunikációra expliciten utaló, rövidítésekkel, szlenggel teletűzdelt szöveg. Az egyes szobák laza szerveződésű közösségeket takarnak, amelyek általában valamilyen közös érdeklődés, vagy téma szerint alakulnak, de létezésük főleg szocializációs célokat szolgál. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Levelezőlista A
legelső internetes kommunikációs formák egyike. Egy adott, tágan vett téma köré szerveződött, nem egyidejű, írott, hosszabb üzenetekkel kommunikáló közösség, akik általában valódi nevükkel szerepelnek. Sajátos jellemzője, hogy egyszerre több konkrét téma is futhat a levelezés során. Vannak nyitottak, amelyekhez mindenki szabadon csatlakozhat, és léteznek zártkörű, meghívásos listák is.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Fórum Az interneten keresztül elérhető, aszinkron, adott téma megvitatása céljából kialakult közösségek, amelyekben a tagok nicknéven szerepelnek. A kommunikáció elsődleges formája az írott nyelv, de képeket, linkeket is be lehet szúrni a hozzászólásokba. A fórumok gyakran rendelkeznek moderátorral, vagyis olyan személlyel, akik monitorozzák a hozzászólásokat, és a nem megfelelőeket szerkesztik vagy törlik.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Blog A blogok valójában webes naplók, vagyis olyan oldalak, ahol a szerzők, ritkábban valódi nevükön, gyakrabban nicknéven, bejegyzéseket írnak, időrendben megjelenítve. Az olvasóknak általában lehetőségük van a bejegyzéshez (poszt) megjegyzéseket (komment) főzni. A blogok 2000 környékén terjedtek el, mind a világban, mind Magyarországon, manapság a netezők 56%-a olvas és 15%-a ír blogot (NRC Hungary, 2009). A blogoknak csak egy része ún. egoblog, már rengeteg tematikus, szakmai, vállalati, gasztro-, fashion stb. blog is létezik. A blogok legfőbb értéke, hogy a blogot írók (bloggerek) és olvasók hálózata szükség esetén egy jól mozgósítható hálózati erőforrásként funkcionálhat.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Wiki A wikik olyan oldalak, melyek szövegét bárki tudja módosítani, amely során egy állandóan változó és bővülő szövegfolyam jön létre. A wikik általában önkéntes szerkesztőgárdával rendelkeznek, akik moderálják a szerkesztés folyamatát. A
legismertebb wiki a Wikipedia, a világ legnagyobb enciklopédiája, mely 276 nyelven kínál tartalmat, 17,5 millió szócikkel rendelkezik, és napi 8500 szócikkel bővül. A magyar nyelvű bejegyzések száma: 180.000, melyet nagyjából 8000 felhasználó hozott létre.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Közösségi oldalak Ezen oldalak eredeti célja a valódi szociális háló leképezése, vagyis meglevő kapcsolatok regisztrálása, az információ megosztásának könnyítése. Rengeteg ilyen típusú oldal van, Magyarországon főleg a magyar fejlesztésű iwiw, és a nemzetközi Facebook a legelterjedtebb, amelyet Mark Zuckerberg alapított 2004-ben. A Facebook mára 190 országban működik, és több mint 800 millió aktív felhasználóval rendelkezik. Az oldal lehetőséget kínál az énbemutatásra: ismerőseink megjelölésére, akikkel szinkron és aszinkron módon is kommunikálhatunk, illetve nyomon követhetjük tevékenységeiket, aktivitásukat. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Online játék, virtuális világok A megnevezés interneten keresztül folytatott jatékot takar, amelynek rengeteg tipusa van, akar célját, akár grafikus felületét tekintve: a legegyszerűbb szövegestől a komplex, szinte valósághű grafikai kivitelig. Az egyik legelterjedtebb többszereplős szerepjáték a World of Warcraft. Ezekben a resztvevők avatarral szerepelnek, ahol a többi játékossal való kommunikáció sokféle formája biztosított. Ezek a játékok a közösségekre épülnek, társas aktivitássá formálják a játék tevékenységét. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Twitter Mikroblog szolgáltatás, amely 2006-ban indult, segítségével a felhasználók 140 karakterből álló üzeneteket küldhetnek másoknak. A twitterezők bejelölhetik, hogy kinek az üzeneteire kíváncsiak, így a követőkből egyfajta társas hálózat jön létre. A technológia használatának célja sokrétű: a híres emberek életébe való bekukucskálástól kezdve a forradalmak szervezéséig bármi lehet.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Flashmob, vagy villámcsődület Internet segítségével megszervezett csoportosulás, amelynek lényege, hogy a résztvevők az előre megbeszélt viselkedést (pl. táncolás, párnacsata) produkálnak megadott időben, aztán a csoport olyan gyorsan felbomlik, ahogy létrejött. A társadalmi jelenség célja a figyelemfelkeltés, a provokáció, és az elgondolkodtatás. Az első flashmob 2003 májusában volt New Yorkban, Magyarországon néhány hónappal kesőbb a pesti Deák téren.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az online közösségek legfontosabb jellemzői Az online csoportokkal kapcsolatos kutatások centrumában sokáig a „valódi” csoportokkal való összevetés állt. A kezdeti kutatások főleg a különbségekre fókuszáltak, szembeállítva a valódi csoportokat az interneten szerveződő közösségekkel. Szerintük utóbbiakat azért nem lehet tényleges közösségnek tekinteni, mert nem tudják reprodukálni az offline közösségek szerepét és jelentőségét. Az empirikus vizsgálatok azonban gyakran ennek ellentmondó eredményekre jutottak. Azt találták például, hogy léteznek alapvető hasonlóságok: • ugyanúgy kialakulnak a normák és szerepek • ugyanolyan csoportdinamikai folyamatok játszódnak le, kialakul a közös nyelv, a csoportstruktúra, megfelelő feltételek mellett fellép a konformitás, vagy a csoportpolarizáció.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az online közösségek legfontosabb jellemzői Az online közösségek szabadon választottak, a tagság önkéntes döntés következménye, tehát főleg a személyes érdekek és szükségletek tartják össze. Egy személy számtalan, különböző elven szerveződő közösséghez tartozhat. A csoportok felépítésére a hierarchia helyett a hálózati struktúra a jellemző. A fizikai jelenlét helyett egyfajta online identitás vesz részt a közösségi kommunikációban. A redukált információk miatt az online csoportok normáit explicitebbé kell tenni. Egyrészt a gátló tényezők hiánya gyakoribbá teszi a félreértést és a konfliktusokat, másrészt a netes szabályok elsajátítása még nem épült be szocializációnkba , ezért azok sokkal kevésbé konszenzuálisak.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az online és az offline közösségek Az offline es az online csoportok között azonban van néhány fontos különbség, amelyek közül a legtöbb abból fakad, hogy utóbbi esetében a technológia mediálja a kommunikációt. Ennek egyik következménye, hogy gyakran a személyes kommunikáció is nyilvános és rögzített. A technológiából következik az is, hogy az online csoportok esetében nincsenek időbeli vagy téri kötöttségek, a hagyományos fizikailag, földrajzilag behatárolt tereket az azonnaliság és mindenhol ott levés helyettesíti. További eltérés, hogy a résztvevők lehetnek anonimek. Ennek egy speciális esete a leskelődés vagy kukkolás. A kukkolás jellemző tevékenység az online csoportok esetében, a beszélgetés aktív hozzászólói csak a látogatók egy kisebb csoportját takarja, nagy részük láthatatlan marad.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hivatkozott források: Ujhelyi Adrienn 2011. Online csoportok kívülről és belülről. Az internetes közösségek szociálpszichológiai vizsgálata. ELTE BTK. Budapest. Barabási Albert 2003. Behálózva – a hálózatok új tudománya. Magyar könyvklub, Budapest. Wallace, Patricia 2006. Az internet pszichológiája. Osiris kiadó, Bp. Castells, M. 2005. A hálózati társadalom kialakulása I. Gondolat-Infonia, Budapest.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hivatkozott források: Angelusz R., Tardos R. 2002. Információs társadalom: nyíló vagy záruló kapuk? In. Elek A., Juhász J., Kiss E., Varga Cs. (szerk.): A tudás társadalma I-II: tanulmányok, esszék, reflexiók. Stratégiakutató Intézet. Bp. 488–500. Kárpáti A. 2008. Webes közösség. In: Kárpáti Andrea, Molnár Gyöngyvér, Tóth Péter (szerk.): A 21. Század iskolája. Microsoft Magyarország kft., Budapest. Pintér R. 2008. Blogok és wikik: a felhasználók által létrehozott tartalmak úttörői. Információs társadalom, 1. 10-19. Vályi G. 2004. Közösségek hálózati kommunikációja, Szociológiai Szemle, 4. 47-60.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák: 42. dia: Hálózat http://www.hirextra.hu/2008/02/25/mindent-ketszer-mondunk-ketszermondunk/ 43. dia: Skálafüggetlenség http://www.matud.iif.hu/06nov/03.html 44. dia: Kisvilág struktúra http://www.origo.hu/tudomany/20110120-halozatkutatas-agy-idegrendszerkisvilaghalozatba-szervezodnek-az-agy-idegsejtjei.html 45. dia: Egymásba ágyazottság http://www.pto.hu/post/1/946 46. dia: Gyengén kapcsoltság http://piackutatas.blog.hu/2011/02/14/vasarhelyi_orsolya_bevezetes_a_halozato k_vilagaba_mindenhol_ott_vannak
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák: 47. dia: Közösségek hálózati kommunikációja http://www.canstockphoto.hu/t%C3%A1bla-h%C3%A1l%C3%B3zatkommunik%C3%A1ci%C3%B3-7716111.html 50. dia: Online közösségek http://piackutatas.blog.hu/page/39?_ts=20110528163350 51. dia: Chat http://download.chip.eu/hu/Chit-Chat-for-Facebook_5896896.html 52. dia: Levelezőlista http://www.ingatlanonline.com/ingatlaninformatika/nyomtathatovaltozat/ugyvitelszervezes/ugyv itelszervezes040105.htm 53. dia: Fórum http://lemanshirek.wordpress.com/forum/
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák: 54. dia: Blog http://incomediaries.com/uncategorized/blog-whathowwhy/ 55. dia: Wikipédia http://www.bevezetem.hu/tag/Wikip%E9dia 56. dia: Facebook http://www.popularis.hu/facebook/ 57. dia: World of Warcraft http://www.figureprints.com/ 58. dia: Twitter http://blog.programmableweb.com/2009/09/30/twitter-adding-groupfunctionality-as-lists/ 59. dia: Flashmob http://www.aqua-world.hu/hu/flashmob
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Negyedik rész A függőségek új típusai, az internetfüggőség és a játékfüggőség.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internet használat gyakorisága Napjainkban az internet használata nagy lépésekben fejlődik. Érdekes tény, hogy harmincnyolc év kellett az ötven milliomodik rádió-előfizetőhöz, tizenöt év ugyanennyi TV-előfizetőhöz és tizenhat év az ötven milliomodik számítógép-vásárláshoz, viszont csupán három év ugyanennyi Internethez kapcsolt számítógéphez. 1946-ban, a világ első programozható számítógépe egy termet betöltő több millió dollárba kerülő gép volt, napjainkban pedig a világhálót már több mint százmillió ember használja világszerte.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internetfüggőség kialakulása A rendszeresen internetezőknél hamar kialakul az emocionális kötődés az úgynevezett online tevékenységek irányában. Így váltak ismertté az első jelzések, amelyek a túlzott internetezés káros hatásaira hívták fel a figyelmet. A netfüggőség hátterében általában egyéb lelki problémák, esetleg súlyosabb pszichés megbetegedések állnak. Ennek oka, hogy az érzelmi stabilitás erősen csökkenti a deviáns viselkedésre való hajlamot. A kiegyensúlyozott családi környezetben élő gyerekek lényegesen élménygazdagabb életet kaphatnak családjuktól, így mindennapjaikban kevésbé fenyegeti őket az elmagányosodás veszélye, kisebb a valószínűsége annak, hogy problémáik, beilleszkedési és ismerkedési zavaraik miatt olyan pótszerekhez nyúljanak.
Videofilm: A szenvedélybetegségek felismerése és megítélése TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internetfüggőség mint a viselkedési függőségek egy típusa A függőség fontos jele, hogy az egyén folyamatos késztetést érez egy bizonyos viselkedés végrehajtására, amelynek nem tud ellenállni. A betegségi állapot kialakulásával együtt a belső értékrend is megváltozik. A korábban hangsúlyos tevékenységek elvesztik fontosságukat, a szenvedély tárgya minden mást megelőz, és kiszorít más örömforrásokat. A viselkedési függőségek a szenvedélybetegségeken belül külön csoportot alkotnak. Az egyén nem kémiai anyagoktól, drogtól, hanem egyfajta viselkedési mintázattól függ. A viselkedési függőségek sajátossága, hogy legtöbbször olyan magatartással kapcsolatosan alakulnak ki, melyek életünk alapvető velejárói, szükségletei. Ha ezek a tevékenységek kicsúsznak a kontroll alól, akkor viselkedési addikcióvá válhatnak. Nem egységes a szakma megítélése abban, hogy az internetfüggőség külön betegségként, vagy csupán egy másik pszichés probléma lecsapódási felületeként kezelendő. Fogalom magyarázat: addikció TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internetfüggőség pszichés tünetei Akkor beszélhetünk betegségről a túlzott internetezés esetén, ha • emiatt károsodnak az egyén fontos szociális, foglalkozásbeli vagy kikapcsolódást szolgáló tevékenységei. • ha valaki egyre több időt tölt internetezéssel, és ha erre nincs módja, akkor üresnek érzi magát, ingerlékeny és rosszkedvű. • az internet miatt romolhatnak a tanulmányi eredmények, munkahelyi problémák adódhatnak, az internet-függő gyakran elhanyagolja barátait, kapcsolatait. • sokszor olyankor is az internetre gondol, amikor éppen valami mást tesz, és gyakran maga is érzi, hogy jó lenne változtatni, de nem sikerül csökkentenie az Internet mellett töltött időt. • ha leül a számítógép elé, nehezen tudja abbahagyni, többször is túllépi a tervezett időtartamot. Ezek a tünetek sok hasonlóságot mutatnak az egyéb szenvedélybetegségekkel, például a kóros játékszenvedéllyel.. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internetfüggőség típusai Az internetfüggésnek a használat módja szerint öt fajtája van. • Az első és leggyakoribb, amikor az alany pornóoldalak és szexuális csevegő oldalak látogatásával próbál nemi izgalomhoz jutni. A társadalom általában ezt a főként férfiakra jellemző mániát tartja leginkább deviánsnak. • Egy másik fajta ártalom elsősorban az interneten kötött ismeretségnek a többi, hagyományos kapcsolat kárára történő túlburjánzását jelenti. • A harmadik fajta ártalom ha valaki túlságosan élvezi az interneten lebonyolítható online pénzforgalmat. • A negyedik ártalom amikor a felpörgetett információs társadalomban információ-túladagolásban szenvedünk. • A függőségnek az ötödik , legrégibb fajtája a szimpla számítógép-mánia. Ez nem merül ki a számítógépes játékok mértéktelen fogyasztásában, hanem előbb-utóbb átterjed a programozási mániára is.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A függőség jelei A függőség eredetére a pszichoanalitikus irányzat ad magyarázatot. A pszichoanalitikus értelmezési keretben elképzelhető, hogy egy kialakulatlan személyiség az internet némiképp álomszerű, vagyis a valóság és az irrealitás határán mozgó világával találkozva tartósan regresszív állapotba kerül. Ez azt jelenti, hogy egy korábban már elért, illetve meghaladott személyiségfejlődési fokról visszacsúszik egy korábbiba, és hosszabb időre abban reked. A regresszió következtében a szubjektív, belső világ és az objektív, külső világ határai egybemosódnak, ettől az élmény egy köztes térben jelenik meg.
Kiegészítő anyag: Az internetfüggőség pszichiátriája
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A regresszió tünetcsoportjai A regresszió egyik formája a gátlások hiánya, a korábban létezett gátlások kioltása (anonimitás). Az énközpontúság és a nárcisztikus vonások újbóli felerősödése, a veszélyérzet csökkenése, egyfajta „sebezhetetlenség-tudat” kialakulása. A regresszió harmadik típusa a számítógépnek tulajdonított sajátos minőség, a gép élőlénykaraktere, animisztikus gondolkodásforma, a barát, barátnő, szülő stb. szerepébe lépő médium. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Prevenciós és kezelési lehetőségek A legjobb kezelési mód a megelőzés. Ennek lehetőségei a következők: • célorientált feladatok kitűzése • az internet használatának megtanításával párhuzamosan felvilágosítás a veszélyekről is • a szociálisan pozitív, hasznos tevékenységi formák megerősítése A terápia legjellemzőbb módjai: • pszichiátert vagy pszichológus segítségének kérése: a kezelés elsősorban a kiváltó okok feltárásából és annak megtanulásából áll, hogy hogyan lehet az ésszerűség határai között tartani az internetezést • szükség esetén akár gyógyszeres terápia: szorongáscsökkentők, antidepresszánsok • anonim online tanácsadás, speciális mentálhigiénés hálózat, ún. Internetklinikák • kortárs segítő szolgálat TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A játék és a játékszenvedély A játék a gyermekkorban rendkívül fontos tevékenység, mivel a gyermekek ennek segítségével készülnek föl a későbbi komoly feladatokra. Mivel ez a felkészülés a fajfennmaradás szempontjából elengedhetetlen, a természet a játékot örömérzéssel jutalmazza. A bajok akkor kezdődnek, amikor az ember valamilyen szerrel vagy rögeszmésen végzett tevékenységgel ösztönzi a jutalmazó rendszert. "A játéknál a fokozódó vagy folyamatosan intenzív szinten tartott izgalom adja a kellemes érzést, ami a végén már nem kellemes. Bekövetkezik a szerfüggőséghez hasonló állapot, a beteg ekkor már nem gyönyörűséget, hanem kínszenvedést él át. Képtelen abbahagyni a játékot, mert annyira hiányzik neki, de a játszás során már nem jut élvezethez" (Funk Sándor). Sokan azért kezdenek el játszani, mert elesettnek és jelentéktelennek érzik magukat igazi lehetőségeik, korlátaik között, a játékban pedig egyszeriben hatalmasokká, híresekké válhatnak. Sok probléma származhat abból, hogy a játék világában megszokott, sajátjukká vált szerep megváltoztatja a helyes helyzet felismerésüket, önértékelésüket a valóságban. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az online játékok hatásának titka A számítógépes játékfüggés az úgynevezett Massive Multiplayer Online Roleplay Game (MMO), szabad fordításban a tömeges, többjátékos internetes szerepjátékok világhódító divatjával került reflektorfénybe. A műfaj első legnagyobb képviselője, a World of Warcraft (WOW) című online szerepjáték világszerte több mint nyolcmillió előfizetővel büszkélkedhet. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az online játékok hatásának titka Az egyszerre húsz-huszonötezer karakternek otthont adó szerverek mindegyike egy-egy miniatűr világ, ahol a játékosok nemcsak játszanak, hanem valódi gazdasági tevékenységet is folytatnak; kereskednek, dolgoznak, tárgyakat készítenek, vesznek és eladnak. Ez a valóságos élethez hasonló lét fokozza a játékélményt, ezért nem véletlen, hogy az online játékosok hetven százaléka a kapcsolatteremtést jelöli meg első számú motivációként. A programozók pedig kihasználják a felhasználói elvárást, és úgy írják a feladatokat, hogy azokat a résztvevők kizárólag közösen oldhassák meg, ami a legintenzívebb addikciós tényező, mivel a játék ettől kötelességszerűvé válik. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az online játékfüggőség kialakulásának főbb okai • Az önjutalmazás kitüntetett formája az online játék • A szülők ezt nehezen tudják kontrollálni • A szülők lényegesen kevesebbek tudnak az internetes játékokról, mint a gyerekek, a pedagógusok szintén kevesebbet tudnak a játékokról, de merevebben viszonyulnak a játékhasználathoz, mint a szülők • az iskolák védve vannak a tiltott játékokkal kapcsolatban • a funkcionális családok védelmet jelentenek a játékfüggőség kialakulásával szemben, de a diszfunkcionális családoknál megnőhet a rizikó, ha a szülőnek nincs ideje figyelni a gyermekére, együtt játszani és értelmezni vele a játékokat • a hiányzó együttes élmény a szülővel, vagy másik gyerekkel, fokozza a magány, a depresszió, az unalom érzését, ami szintén növeli a függőség kockázatát • a játék és a szerencsejáték fontos élménykeresés és örömszerzés, valamint a versengés bizonyos mértékű kiélése TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A játékfüggőség kezelése Egy holland klinika foglalkozott ezzel a kérdéssel. A vizsgálat során azt tapasztalták, hogy a játékfüggőség miatt kezelésre szoruló páciensek kilencven százaléka valójában nem is függő. A játékfüggőség mögött elsősorban nem lelki, hanem szociális problémák húzódnak. Ezt a megállapítást azzal bizonyították, hogy kipróbálták ugyanazokat a kezeléseket, amelyeket a drogfüggőknél és alkoholistáknál alkalmaznak, és csak az esetek 10%-ában mutattak változást a pácienseknél. Ezért vonták le azt a következtetést, hogy ezeknek a játékfüggőknek nem rehabilitációra van szükségük, hanem társaságra, arra, hogy szocializálódjanak.
Videofilm a számítógépes játékok hatásairól
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hivatkozott források: Wallace, Patricia 2006. Az internet pszichológiája. Osiris Kiadó, Bp. Demetrovics Zs., Kun B. 2007. Viselkedéses addikciók. In: Demetrovics Zs. (szerk.) Az addiktológia alapjai. I. Eötvös Kiadó, Budapest. Kósa É., László M. 2010. Fiatalok egy virtuális világban: adatok egy változó világról. Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Konferenciája, Budapest.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák: 69. dia: Az internet használat gyakorisága http://internethatasai.atw.hu/ 75. dia: A hálózat fogságában http://www.mommo.hu/media/Nemetorszag_drogjelentesebe_bekerult_az_inter netfuggoseg 78. dia: WOW http://starcraft2.hu/2009/08/21/world-of-warcraft-cataclysm/ 79. dia: WOW http://worldofwarcraft.maxupdates.tv/the-status-of-world-of-warcraftcharacters/
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Ötödik rész Az internetfüggőséggel kapcsolatos nemzetközi és hazai kutatások
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Mottó „Az info-kommunikációs paradigmaváltás korát éljük. A jól megszokott szociális struktúrák, kommunikációs formulák, nyelvi eszközök, információfeldolgozási stratégiák mind-mind változásban vannak az információs társadalomeszközeinek hatására. Talán eddig még soha nem tapasztalt mértékben a tudományos paradigmaváltás azonnal beáramlott mindennapi életünkbe, átalakítva társadalmi szokásainkat. A rohamos változás követése a gondolkodási struktúrák, attitűdök és szemléletmódok olyan mérvű rugalmasságát követeli meg, amely természetes pszichés falakba ütközik” (Ritter és tsai)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Nemzetközi kutatások A 90-es évek közepén már számos amerikai kutató publikált az internet fokozott, illetve kóros használatáról. 1996-ban Egger, Thompson, Brenner és munkatársaik által 4-500 fő felhasználó részvételével végzett három online vizsgálat adatai szerint: • a válaszolók között a férfiak aránya 66 - 84 %; • erős késztetés érez Internet-kapcsolat létesítésére 30 - 62 %; • kísérlet tesz az élő találkozásra másokkal az első online kapcsolat után 37 - 40 %; • az Internet-használat miatti munkahelyi és iskolai problémáról számolt be 25 - 59 %; • más panaszokról is beszámol az excesszív Internet-használat miatt 22 - 58 %.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Nemzetközi kutatások McCormick becslése szerint 2000-ben több mint két millió internet-függő volt internetes-szexfüggő. Orzack vizsgálatai szerint az un. Multi-users dungeons (MUDs) tinédzserek sokasága vesz részt a világon, különböző játékokban alternatív identitásukkal, kifejlesztve egyfajta „alternatív személyiséget”. Az ilyen tizenévesek ezrei heti 80 óránál is többet töltenek on-line, az online személyiségükbe burkolva. A játékfüggőség (gambling) vonatkozásában O’Neill, valamint az APA (American Psychological Assotiation) arra figyelmeztet, hogy az on-line játékfüggőség nagyobb veszélyeket hordozhat, mint a játékfüggőség más formái. Ennek oka egyrészt az internet szabályozottságának elégtelensége, másrészt a játékok magányosan játszhatósága.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Nemzetközi kutatások White és Dorman véleménye szerint az információs túlterhelés a következő tünetekkel jellemezhető: • Testi: vérnyomás-emelkedés, szív-stressz, memóriazavarok, koncentráció hiánya, fejfájás, gyomor-és izomfájdalom, látásromlás • Pszichikai: levertség, kedvetlenség, álmatlanság, pánikrosszullét, ingerlékenység és agresszivitás Az ilyen személyek gyakran szenvednek ismétlődő stresszhatásoktól, szemszárazságtól, fej- és hátfájástól, alváshiánytól. A számítógépük a testképük részévé válik, egyfajta technológiai szimbiózisként testük integráns elemének tekintik, és a laptopjuk vagy asztali számítógépük nélkül védtelennek, meztelennek érzik magukat.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
ITTK – Nemzetközi vizsgálat A Symantec Magyarország és az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) 2006-ban számolt be a 17 európai országban, nagyvállalatok 1700 alkalmazottját és IT menedzserét érintő, interjú módszert alkalmazó World Internet Project e-mail használattal kapcsolatos kutatási eredményeiről. A felhasználókat tudatos, függő, elutasító és passzív csoportokba sorolták. • a 21%-nyi passzív felhasználó szinte éjjel-nappal elektronikus postáját figyeli • a 10%-nyi elutasító a személyes kommunikációt preferálja • a tudatos személyek (ez 45%-nyi) az e-mail használatot a munkahelyre és a munkaidő tartamára korlátozzák
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
ITTK – Nemzetközi vizsgálat A mobil e-mailezők: • 31%-a a levél-ellenőrzéssel kel és fekszik; • 27%-a szerint magánéletére rossz hatású, a munkahelyén stressznövelő az e-mailezés; • 40%-a a szabadsága alatt, 38%-a betegen is e-mailezik. Az európaiak: • 75%-a ismeri el az e-mail függőség valamilyen szintjét; • a felhasználók 20%-a erős szorongást él meg, ha nem olvashatja el emailjeit; • 52%-a naponta két óránál is többet tölt levelezéssel (15%-a napi négy óránál is többet).
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Stanford study (2006) 2513 fő felnőtt kérdőíves vizsgálatát végezték el. A kérdőívet úgy állították össze, hogy alkalmas legyen a „problémás” internet-használat elkülönítésére a kényszeres és más addiktív zavaroktól. Eredmények: • 68,9% bizonyult szokványos internet-használónak (a korábbi vizsgálatoknak megfelelően); • 13,6% (minden nyolc válaszadóból egy) úgy látta, hogy nehéz távol maradnia az internettől és belátja, hogy vissza kellene fognia ezt a tevékenységét; • 12,4%-nál nagyon gyakran a szándékoltnál hosszabb idejű internethasználat (2/3-uk ezt takargatja a környezete előtt); • 8,2% az internetet használja a problémái és negatív hangulata elől való menekülésre; • 5,9% tartja kapcsolatainak károsodását a túlzott internet-használat eredményének. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Ritter és tsai felmérése (2004) A hazai vizsgálatok eredményei is követik azokat a tendenciákat, melyeket a nemzetközi szakirodalomból vett szemelvények adatai prezentálnak. A hazai szakirodalomban Ritter Andrea és munkatársai (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ Internetpszichológiai Kutatócsoportja) szolgáltattak értékes adatokat. Ezek közül kiemelhető a 2002-ben és 2004-ben végzett online vizsgálat 5617 értékelhető kérdőív feldolgozására támaszkodva. A tanulmány egyik fontos erénye, hogy a feldolgozott adatok alapján jellemzőket fogalmazott meg a tipikus (átlagos) és a kóros internet-használó (ez utóbbit két korcsoportra bontva is) vonatkozásában.
Kiegészítő anyag: Az internetfüggőség. A szorongás csökkentő online létezés TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Ritter és tsai felmérése (2004) Eredmények: • „Internet-függőség” helyett legfeljebb kis százalékban előforduló kóros internet-használatról érdemes beszélni. • Az internetezéssel összefüggésben leggyakrabban emlegetett pszichés problémák: 1. 2. 3. 4.
kapcsolatvesztés elmagányosodás beszűkülés depresszió
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Ritter és tsai felmérése (2004) Eredmények: • a kóros internet-használat jellemzőit fiatalok mutatják inkább • a függőségi jegyeket mutató felhasználók fele 20 év alatti • a kóros internet-használat összes kritériumát mutatta a fiatalok 4%-a • a valamennyire érintett 20 év alattiak aránya az online felmérésben 14 % volt • érdekes módon épp az egyébként az internet pozitív lehetőségének tartható interaktív helyzetek (chatelés, számítógépes játékok) szippantják be őket • ok: ezek azok a tevékenységek, amelyeket a legnehezebb előre ütemezni, vagy a tervezett időkeretet betartani
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Ritter és tsai felmérése (2004) Eredmények: • a fiatalokra az jellemző, hogy ők elsősorban kommunikációs médiumként használják az Internetet: 1. 2. 3. 4. 5.
barátokat keresnek csetelnek információkat gyűjtenek programokat töltenek le a kortárscsoportok felé fordulnak
• a fiatal korosztály már nem kezdő internetező, átlagosan 3,5 éve használja az Internetet • naponta átlagosan 5,2 órát fordít erre a tevékenységre • az online válaszolók legtöbbje (96%-a) otthonról csatlakozik a világhálóra TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A számítógéppel való ellátottság Magyarországon
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az internethasználat megoszlása témák szerint
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hivatkozott források: Ritter Andrea – Fábián Zsolt – Pillók Péter – Hoyer Mária 2004. Felmérés a magyarországi Internet-használatról: betegség vagy korosztályra jellemző tünet? Információs Társadalom 3. évf. 1. sz. 121-133. Székely L. és mtsai. 2006. E-mail használatról a World Internet Project magyar eredményei. A Symantec és az ITTK közös sajtókonferenciája az elektronikus levelezésről 2006. január 26. Aboujaoude E, Koran LM, Gamel N, Large MD, Serpe RT 2006. "Potential markers for problematic Internet use: a telephone survey of 2,513 adults." CNS Spectr. 11: 10: 750-5 Young, K. S., Rodgers, R. C. 1998. Internet addiction: The emergence of a new clinical disorder. CyberPsychology and Behavior, 3 (1), 237-244.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hivatkozott források: McCormick, B. 2000. "Hooked on the Net," American Medical News, 43:23, 17. O'Neill, K. 2002. "Internet Gambling: 2000 and Beyond." Online article retrieved May 15, 2002. http://www.800gambler.org/InternetGambling.asp. Orzack, M.H. 2003. "Computer http://www.computeraddiction.com.
Addiction
Services.“
White, M. and S.M. Dorman 2000. "Confronting Information Overload," Journal of School Health, 70:4, 160. Egger, O. & Rauterberg, M. 1996. Internet Behaviour and Addiction. Semester thesis; Swiss Federal Institute of Technology, Zurich.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hivatkozott források: Thompson, S. 1996. Internet Connectivity: Addiction and Dependency Study, Honors Thesis in Media Studies, Pennsylvania State University, December 6, 1996, http://www.personal.psu.edu/sjt112/iads/thesis.html Brenner, V. 1996. An Initial Report on the Online Assesment of Internet Addicition: the first 30 days of the Internet Usage. Marquette University Counseling Center and Suny-Buffalo. Fábián Zsolt, Pillók Péter, Ritter Andrea, Hoyer Mária 2002. Felmérés a magyarországi Internethasználatról szociálpszichológiai és pszichopatológiai vonatkozások. Psychiatria Hungarica, 17 (6):599-606. Hullám István – Muha Lajos 2010. Új típusú függőségek az információs társadalomban és azok hatása az informatikai biztonságra. Hadtudományi Szemle. 3. évf. 2. sz.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált ábrák: 89. dia: ITTK http://www.itmentor.hu/ 93. dia: Függőség a kapcsolatok keresésében http://www.barat-kereso.hu/erdekessegek/szerelem-es-baratsag-a-neten 95. dia: http://www.barat-kereso.hu/erdekessegek/szerelem-es-baratsag-a-neten 96. dia: A számítógéppel való ellátottság Magyarországon http://mek.oszk.hu/01200/01288/html/magyarorszag.htm 97. dia: Az internethasználat megoszlása témák szerint http://mek.oszk.hu/01200/01288/html/magyarorszag.htm
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
