Információ-és tudásszolgáltatások
Z.Karvalics László SZTE GTK Tudománynapi Konferencia 2008 november 19.
Joyce Kirk, 1999 People using? Insource? Outsource? Knowledge?
Az információ és a tudás értéklánca – a hiányzó dimenzió
Információ-és tudásgazdaság Információ-és tudásmenedzsment Információ-és tudásszolgáltatások Információ-és tudásbrókerek Információ-és tudástechnológia Információ-és tudásfolyamatok Információ-és tudásmunka Miért csak részben igaz? Információmenedzsment + outsourcing = információszolgáltatások?
… mert az információ-és tudásszolgáltatások önálló üzletágként születtek meg
De vajon mikor, hogyan és miért?
A históriától a tipológiáig
SVP – a fizetıs információszolgáltatások úttörıje • Societe Francaise de Radiophonie - fizetıs információszolgáltatás telefonon keresztül. • 1935: a francia posta az SVP betőkombinációt (s'il vous plait = kérem szépen) fenntartja a párizsiak számára a direkt tárcsázásos információszolgáltatásra. • 1937-ben kerül a vállalkozás élére Maurice de Turckheim, aki szívós marketingmunkával „felépíteti” a szolgáltatást. • A „fénykor” a második világháború után. Turckheim az átlagembernek a „titkos” információk iránti kíváncsiságára apellálva, „exkluzív klubba” tömörítette az elıfizetıket, éves díjjal. A stratégia eredményesnek bizonyult: az SVP a következı 30 évben 5 kontinens 23 országában világmérető, franchise-alapú vállalat-óriássá nıtt.
Telefonhírmondó – 1893, Budapest
• 60 elıfizetıvel indul • „The talking newspaper” „Puskas was a genius of online content” • Valós idejő tızsdei információk és sport-eredmények, élı zene, gyerekprogramok, friss hírek
Velence, 1563 1 gazeta = 2 soldi = 7 fillér
A titkosügynökök jelentéseit (avvisi) élelmes vállalkozók kinyomtatták, és 1 gazetáért árulták a Rialto hídon.
1 gazeta beléptidíj a törökellenes háborúk állásáról szóló hírek nyilvános felolvasására
A kezdetek • Újságipar – (Elisabeth Barry – 2008 11.16.)
• Könyvipar – (Forget Johannes – think Frankfurt!)
• Posta-üzlet 19.sz. • Távíró („Victorian Internet”) • Hírügynökségek • Sajtófigyelık • Jogi információbrókerség és tanácsadás
Egy új ágazati tipológia • Interkonnektivitás-és interakcióipar (ami összekapcsol, és magasabb szintő koordinációt tesz lehetıvé) • Élményipar (ami „kulturális tartalmak fogyasztását” jelenti üzleti kontextusban – könyv, újság, televízió, rádió, film, zene, stb.) • Tranzakciós ipar (folyamatmenedzsment) • Reprezentációs és döntésipar (autentikusabb ismeretek – jobb döntések)
Hagyományosan ilyesmikre gondolunk • Business intelligence (BI), environmental scanning, versenytárs-figyelés, information hunting • Üzleti információszolgáltatások, fizetıs adatbankok • Vállalati tranzakciós adatközmő • Tudásbázisok, tudástárak, tudásportálok • Döntéstámogatás, vezetıi információs rendszerek
Sokkal diffúzabb információs-és tudástér • • • •
Abduktív menedzsment Állandó áramlások (flows) Állandó hibridizáció Állandó innováció és avulás (obsolescence) (Misi bácsi és a traktor) • „Lefelé” automatizáció, „felfelé” kúszás az értékláncon • Terjeszkedés, újabb és újabb metaszintek
Látjuk a leveleket?
• CKO személyes tréningje • Coach minıségbiztosítása • Metamediary (információszolgáltatás az információbrókerekrıl) • Collaborative filtering • Proofreading DM
Eközben pedig: • Az információs értéklánc rövidülése, az információ-áruk termelıi és fogyasztói közelebb kerülnek egymáshoz • Dezintermediatizáció és reintermediatizáció • A „tömegek bölcsessége” átírja az üzleti modelleket • A kulturális dimenzió felértékelıdik
Ízlelgessük: Thomson-Reuters • Reuters 1851 – tızsdei hírek kábelen keresztül • Általános célú hírügynökség • A 90-es évek végére: 90% üzleti hírszolgáltatásból • Thomson Scientific – tudományos információszolgáltatás üzleti alapokon (1961, ISI, Eugene Garfield)
Magyarországról
Melyik a legdinamikusabban növekvı információés tudásszolgáltatási szegmens?
A pályázatírás
„Por, bőz, német szó, piszok” • Információmenedzsment kultúra alacsony szinten, információtudatosság fejletlen • A létezı információ-és tudásszolgáltatások mindig a „most már talán beérik a piac” jegyében terveznek, és mindig túlbecsülik a keresletet • A vállalatok nem allokálnak forrásokat információs-és tudásfolyamataik optimalizálására • A politikai, nagyvállalati, felsıoktatási elit ilyen oldalról képzetlen és nincs is veszélyérzete
Egy példa: konferenciatudástranszfer • • • • •
Sokmilliós büdzsé Nincs felelıse Nincs hozzá stratégia Nincs szervezett belsı tudásmegosztás Nem tudásmenedzsment szempontok döntenek • „Juttatás” és nem feladat • Nincs mit tanulni, nincs mit megmutatni
A jelenlévık természetesen jó döntést hoztak a konferenciarészvétellel
Köszönöm a figyelmet!
