indesc.html

OM: 032357

2461. TÁRNOK, ISKOLA U. 1.

II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPORTISKOLA és PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

Fenntartója: Tárnok Nagyközség Önkormányzata Az intézményvezető neve, a dokumentum készítője: Bagdiné Dudog Orsolya igazgató Intézmény elérhetősége: 06-23-389 -040 www. rakoczit@axelero www.tarnok.hu/Iskola/ Iskola/indesc.html

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011. 1

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

PEDAGÓGIAI PROGRAM „Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezdd, hogy fát gyűjtesz, felvágod a deszkákat és kiosztod a munkát, hanem a férfiak vágyát ébreszd fel a nagy és határtalan tenger iránt. „ Saint- Exupery

Kinek ajánljuk iskolánkat? -

Olyan szülőknek, pedagógusoknak, akik az emberi, polgári és nemzeti értékek iránt elkötelezettek, ezek továbbadását fontosnak tartják.

-

Olyan szülőknek, pedagógusoknak, akik hisznek a művészetek és a sport személyiségformáló erejében.

-

Olyan gyermekeknek, akik számára a tanulás megerősítő tevékenység, akik felnőttként önállóan akarnak tanulni, becsülik, tisztelik társaikat és önmagukat céltudatosan tudják magukat irányítani, biztos idegen nyelvi tudással kívánnak rendelkezni.

-

Olyan pedagógusoknak, akik számára a nyugalom, a rend, fegyelem, a gyermekek biztonságának megőrzése elsőrendű feladat az igényes munkavégzésre.

2


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS 1. A pedagógiai program megírása 2. Az intézményben ellátott feladatok 3. Jogszabályi háttér 4. Működési környezet 5. Az intézmény bemutatása 6. Iskolaszerkezet

5 5 6 7 8 8 15

II. NEVELÉSI PROGRAM 19 1. Pedagógiai alapelveink 19 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 21 2.2. Feladataink 23 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 32 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 34 5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 37 6. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 41 7. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása 43 8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 47 9. A kulcskompetenciák fejlesztése 49 10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 50 11. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 53 12. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 55 13. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 57 III. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Helyzetkép 2. Alapelveink 3. A környezeti nevelési programunk célkitűzései 4. Kiemelt feladataink 5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek, a környezeti nevelés színterei 6. Módszerek 7. Taneszközök 8. Továbbképzés 9. Tanórán kívüli tevékenység 10. Kommunikáció 11. Elvárt eredmények 12. A végrehajtásért felelős személyek

60 60 62 62 63 65 67 67 67 67 68 68 68

IV. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1. Iskolánk céljai az egészségnevelés területén 2. Helyzetkép 3. Az egészségnevelés iskolai területei 4. Alapelvek, célok 5. Kiemelt feladataink

69 69 70 72 72 72

3


PEDAGÓGIAI PROGRAM

6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 7. Továbbképzés 8. Mindennapos testedzés

2011.

73 73 73

V. KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉSI PROGRAM

75

VI. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

76

VII. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 78 1. Helyiségek 78 2. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 78 3. Nevelő-oktató munkát segítő taneszközök 81 VIII. Helyi tanterv 84 1. A helyi tanterv jellemzői 84 2. Tantervkészítésünk specifikumai 85 3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámok, tananyag és követelmények 86 4.A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 92 5. Az iskolába való felvétel és a magasabb évfolyamra lépés feltételei 93 6. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 94 7. Magatartás és szorgalom értékelésének követelményei, formái 98 8. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása, a tanulók munkaterhei 101 9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 102 IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 3. A pedagógiai program módosítása 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 5. A dokumentum véleményezése, elfogadási dokumentumai 6. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

103 103 103 103 103 104 105

MELLÉKLETEK 1.SZ. MELLÉKLET Szöveges értékelés minta

4


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

I. BEVEZETÉS 1. A pedagógiai program megírása Tárnok Nagyközség Önkormányzata az elmúlt években történt törvényi változások, módosítások, a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulása, a felhasználói igények módosulása alapján indokoltnak tartotta, hogy átgondolja a nevelés, oktatás és közművelődés terén vállalt feladatait. Meghatározó tényezők, amelyek hosszabb távra befolyásolják a helyi oktatáspolitikát - az Európai Unió elvárásai - a népesség alakulása - a gyermekek és tanulók létszámának alakulása - a munkaerő-piaci előrejelzés - az oktatási tradíciók - a vonzáskörzeti igények - szomszédos települések oktatásnevelési hatása - út és közlekedési viszonyok - pedagógusfoglalkoztatási igények - uniós pályázati lehetőségek - helyi közösségi hagyományok Szakpolitikai háttér Az Európai Unió oktatáspolitikai felfogásában új korszak köszöntött be, amikor új, átfogó oktatáspolitika, és ehhez igazodó dokumentumok születtek. Az oktatást, képzést és művelődést a humánerőforrás-fejlesztés pillérének tekintve az Európai Unió 2000. márciusi lisszaboni csúcsértekezletén megfogalmazta a Közösség stratégiai célját: a humán erőforrásokban rejlő lehetőségek legteljesebb kiaknázását. Az Európai Unió oktatáspolitikai szemlélete az egész életen át történő tanulás stratégiáján alapszik, ennek alapja a gyerekkortól kezdődően mindenki számára biztosított jó minőségű alapoktatás, melynek megvalósításához szükséges: - az oktatásra fordított költségek racionalizálása, koncentrálása - a társadalom érintett szereplőinek célirányos együttműködése - az oktatás folyamatos tartalmi, szervezeti megújulása - az iskola nyitottá tétele - az iskolák helyzetbehozása, hogy a helyi közösségek minden tagja számára a tanulás, az önképzés színtereit képezzék A magyar közoktatás napjainkban nagy változásokat él meg, cél a tudásalapú és versenyképes társadalom megteremtése, mely megköveteli az iskolától, hogy diákjait a változó világhoz való alkalmazkodás szellemében nevelje, oktassa. Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete a település lakosságának helyben kívánja biztosítani az oktató-nevelő munka széles körű lehetőségét a település iskolájának feladatainak kibővítésével, az iskola átszervezésével.

5


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

2. Az intézményben ellátott feladatok Az általános iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat a 2011/12. tanévtől az alábbi feladatokat látja el: - általános műveltséget megalapozó, 8 évfolyamos általános iskolai oktatás, nevelés - sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése (beszédfogyatékosság tekintetében) - közoktatási típusú sportiskolai feladatok, emelt szintű testnevelés oktatás - művészeti nevelés-oktatás - emelt szintű idegen-nyelvoktatás - emelt szintű matematikaoktatás (kapcsolódó tantárgy az informatika) - emelt óraszámú ének oktatás - pedagógiai szakszolgálat működtetése (logopédia, fejlesztő felkészítés, gyógytestnevelés, iskolapszichológia) Ahhoz, hogy gyermekeink az életben boldogulni tudó felnőtté, hazánk és az Európai Unió szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges állampolgáraivá váljanak, feladatunk a Nemzeti Alaptanterv tartalmára alapozott kulcskompetenciák fejlesztése. Pedagógiai programunk módosítását a Képviselőtestület döntése alapján, a tágabb és szűkebb társadalmi környezet, a partnereink elvárásainak figyelembe vételével végeztük el. A profilváltás célja Tárnok Nagyközség oktatási centrummá válásának lehetősége a térségben - a tárnoki gyermekek számára a versenyképes tudást biztosító oktatás helyben történő megvalósítása - a szülők számára szélesebb oktatási kínálat biztosítása Az átszervezés elvei Az intézmény szakmai profiljának átalakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: - a mindennapi életben való boldogulás alapképességeinek erősítése (matematika, anyanyelv, idegen nyelv, informatika, a művészetek személyiségformáló ereje) - az egyes évfolyamokon az átjárhatóság biztosítása - a kötelező és a kötelezően választható tantárgyi óraszámok együttes felhasználása a fenti célok megvalósításához - a tanulók terhelhetőségének törvényi előírásainak figyelembe vétele - a z egyéni fejlődés lehetőségének biztosítása a választhatóság növelésével - a tanulók biztos alaptudással történő felkészítése a középfokú tanulmányokra - az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével, a fenntarthatóság biztosítása érdekében a törvény által kötelezően biztosított órakeret kerül felhasználásra - a megtervezett iskolaszerkezet a gyermeklétszám alakulását mobilan követhesse, az átjárhatóság az egyes évfolyamok között biztosított legyen - a lassabban haladók számára az emelt óraszám lehetőséget ad a felzárkózásra

6


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

3. Jogszabályi háttér A program készítését szabályozó törvények, rendeletek: • • • • • • • • • • • • • • • • •

1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról (és módosításai) továbbiakban Ktv. 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról (és módosításai) 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és módosításai 14/1994 (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról (és módosításai) 217/1998 (XII. 30.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről 1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbség jogairól 10/2003. (IV.28.) rendelet a a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21) OM rendelet módosításáról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM-GYiSM rendelet az iskolai egészségügyi ellátásról szóló 26/1997.(IX. 3.) NM rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. Tv. 202/2007. Kormányrendelettel módosított a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet

Áttekintett egyéb szakmai dokumentumok: • • • •

Pest megye közoktatásának feladat – ellátási intézményhálózat működési és fejlesztési terve 2006 – 2011. c. dokumentum. A Budaörsi Kistérség demográfiai és iskolázottsági előreszámítása 2021-ig. Bp. 2005. december A Közép – Magyarországi Régió közoktatási – fejlesztési stratégiája 2007 – 2013. Bp. 2006. Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Program

7


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

4. Működési környezet 4.1. A Nagyközség földrajzi elhelyezkedése Tárnok Budapesttől 20 km-re, a 7. sz. főközlekedési út és az M7-es autópálya között terül el. Szomszédos települések: Sóskút, Érd és Martonvásár, Pusztazámor. A település kül- és belterülete már az őskor óta folyamatosan lakott. A kitűnő természeti adottságok; a jó talaj, bővizű források és patakok letelepedésre csábították az embereket. Napjainkban a nagyközség az ország központi régiójának dinamikusan fejlődő települése. A lakosság száma az utóbbi években Budapest közelségének, a község jó fekvésének, nyugalmának, fejlődő infrastruktúrájának, természeti szépségének és érintetlen környezetének köszönhetően folyamatosan nőtt. A község belterülete három nagyobb részből áll. Az ősi mag a falu az új részektől elkülönülve, változatos táji környezetben érte meg a XXI. századot. Az újtelepi rész 1921-ben, a ligeti pedig 1930-ban keletkezett, a külterületről is egyre több tanulónk jár. /Öreghegy/ 4.2. Gazdasági, természeti infrastrukturális és társadalmi helyzetkép Tárnok természeti környezeti értékeit tekintve a legfontosabb összetevők közé tartozik fekvése, földrajzi helyzete. Természeti erőforrást jelentenek a dombság által határolt völgyes vidék, a csendes környezet, a hagyományosnak tekinthető mezőgazdasági területek. A jó fekvés, közlekedés miatt az üdüléshez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez megfelelő színhelyet biztosít a település. Az épített környezet értékei között a falusi karaktert megőrző köz- és magánépületek jelenthetnek fontos szerepet az egyéni arculat kialakításában. A gazdasági életben többfajta ágazat van jelen: mezőgazdaság, kereskedelem, ipari termelés. A vállalkozások száma jelentős. Helyi jellegzetességek a lovas tanya, az állattenyésztő telep. A kereskedelem nem tudott megfelelő mértékben fejlődni, a település „alvó jellege”miatt. A fővárosi, érdi munkahelyek elszívó hatása gyengíti az idetartozást, a csendes lakóhely iránti vonzalom marad. A fejlesztés lehetőségei között a kereskedelem, a szolgáltatások erősítése, a vendéglátás, turizmus, a sport iránti kereslet kiaknázása a legfontosabb. A lakosságszám az utóbbi években – a község jó fekvésének, nyugalmának, fejlődő infrastruktúrájának, természeti szépségének és érintetlen környezetének köszönhetően fokozatosan nőtt.

5. Az intézmény bemutatása 5.1. Az iskola alapadatai Az intézmény neve: Székhelye, címe: Telephelye: Intézményegysége: OM azonosítója: Típusa:

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat 2461 Tárnok, Iskola u.1. 2461 Tárnok, Rákóczi út 78. Pedagógiai Szakszolgálat 032357 Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, közoktatási típusú sportiskola

8


Az intézmény elérhetősége: Az intézményvezető neve: Alapítója és fenntartója: Alapító okiratának száma, kelte: Alapításának éve: Jogállása: Gazdálkodásának formája:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

06-23- 389-040 Bagdiné Dudog Orsolya Tárnok Nagyközség Önkormányzata 41/2011. (III. 24.) 1994. (jogutódlással) önállóan működő költségvetési szerv (2008-tól) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, előirányzatai feletti rendelkezés jogosultsága nem teljes körű

Alapító Okirat szerinti tevékenysége: • Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8 évfolyamon • Napközi otthoni, iskolaotthoni és tanulószobai foglalkoztatás • Közoktatási típusú sportiskola • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (logopédia, fejlesztő felkészítés, gyógytestnevelés, iskolai pszichológia) 5.2. Az iskola története, feltételrendszere Az iskola története a rendelkezésre álló kevés dokumentum alapján még nem került feldolgozásra, ez a feladat még sok kutatómunkát igényel. A település történetében írásos emléket az elemi iskola működéséről a XIX. század második felétől találunk, a Marton utcában. Az iskola jelenleg 2 telephelyen, 2 épületben működik. A tárnokligeti Rákóczi úti épület hagyományos téglaépület, családi ház jelleggel, 2002-ben újították fel, itt tanulnak az alsó tagozatos diákok. Az Iskola utcai épület új építésű, betonelemekből épült 1988-ban, ma a felső tagozatosok otthona. A zsibongóban található a névadó, II. Rákóczi Ferenc mellszobra, Domonkos Béla, érdi szobrászművész alkotása. 5.3. Tárgyi feltételek Helyiségek száma az Iskola utcai épületben: - 9 tanterem - 1 db technika terem - 1 db informatika terem - 1 kémia terem - 1 szertár - 1 tornaterem (öltözőkkel + szertár) egyéb, közvetlenül nem az oktatás célját szolgáló kisebb helyiségek - iroda helyiségek - igazgatói iroda - igazgatóhelyettesi iroda - gazdasági iroda - iskolatitkári iroda - nevelőtestületi szoba - 1 irattár Udvar:

9


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- betonpálya - füves udvar Helyiségek száma a Rákóczi utcai épületben: - 12 tanterem - 1 szabvány méreten aluli tornaterem (öltözőkkel + szertár) - 1 ebédlő egyéb, közvetlenül nem az oktatás célját szolgáló kisebb helyiségek - igazgatóhelyettesi iroda - konyha udvar: - betonozott, gumitéglás és aszfaltozott terület váltja egymást Az épületek folyamatosan felújításra, rendszeres külső-belső karbantartásra szorulnak. Mindkét intézményrész rendelkezik udvarral, de sportpálya csak a felsősök által használt épülethez tartozik. A tornatermek kicsik, kihasználtságuk maximális, még hétvégeken is. A szűkös férőhelyek miatt szakköri foglalkozások a felsős nevelők tanári szobájában is folynak. Az iskolai műsorok, ünnepi megemlékezések színvonalas lebonyolításához nagyon hiányzik a teljes tanulói létszámot befogadó közösségi helyiség, a csoportbontásokhoz, kiscsoportos foglalkoztatáshoz a kisebb termek. Az épület az átlagosan felszerelt intézmények közé tartozik. A tantermi berendezések, az oktatástechnikai eszközpark az elmúlt években sokat fejlődött: a legtöbb tanterem színes televízióval, videóval felszerelt; számítógépek biztosítják a korszerű oktatási feltételek egy részét. A bútorzat cseréje és a szakmai eszközbeszerzés folyamatos feladat. A konyha teljesítőképessége elfogadható. Szemléltető és audiovizuális eszközök ellátottsága tekintetében iskolánk további fejlesztésre szorul. Pótlásukról, javításukról gondoskodunk anyagi lehetőségeinkhez mérten. A jelenlegi helyzet nem elégséges a szemléltetésben, bemutatásban egyébként esetenként bővelkedő oktatás megvalósításához. Az iskola könyvtárában közel 6.000 darab kötet van. Jelentősebb pótlásra, új kötetek beszerzésére az éves költségvetések szorító volta miatt nem kerülhetett sor. Alkalmankénti beszerzést, illetve szülők, volt diákok adományát készséggel és hálával fogadtuk. 5.4. Személyi feltételek Az oktató-nevelő munka személyi feltételei biztosítottak, a szakos ellátottság megfelel a szakmai követelménynek. A tantestület létszám kerete: 45 álláshely Nem pedagógus álláshelyek száma: 18 álláshely A tantestületből - 1 fő igazgató, - 2 fő igazgatóhelyettes Az oktató-nevelő munkát segíti: - 1fő iskolatitkár - 1fő gazdasági ügyintéző - 1fő ügyintéző dolgozó - 1fő élelmezés-vezető - 9 fő konyhás - 6 fő takarító

10


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- a karbantartást a KÖZ-ÉRT KFT. látja el helyi szinten Viszonylag kevés a pályakezdő munkatársunk, a meghatározó korosztály a negyven éveseké, akik már kellő tapasztalattal rendelkeznek. A munkaerőmozgás csekély, a nyugdíjazásokon kívül éves átlagban egy-két új be-, illetve kilépő volt az iskolában. A személyes kompetenciák fejlesztésére a NAT bevezetése óta kiemelt figyelmet fordítunk, hisz a pedagógusoktól folyamatos ismeret-megújítást követelnek az új módszerek, a szakma tartalmi ismereteinek korszerűsítése. A kihívásoknak való megfelelés érdekében élünk a továbbképzési lehetőségekkel. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segíti: - a könyvtáros - logopédusok / 2 fő/ - gyermekvédelmi felelős - DÖK vezetők 2011. szeptemberétől Tárnok Nagyközség Önkormányzata határozata alapján: - 1fő fejlesztő pedagógus - 1fő (0,5 álláshellyel) iskolai pszichológus 5.5. Gazdálkodási feltételek Iskolánk gazdálkodási formája 2008. januárjától átalakult részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervvé. A gazdasági-ügyviteli és technikai dolgozók biztosítják a zavartalan napi munka technikai hátterét. A költségvetés anyagi fedezetéről a fenntartó önkormányzat gondoskodik. Egyéb, az oktató-nevelő munkát támogató bevételi források: - önkormányzati pályázatokon való részvétel - országos szakmai pályázatokon való részvétel - iskola termeinek bérbeadása 5.6. Tanulóink, partnerkapcsolataink Beiskolázási körzetünk a község egész területe, de több tanulónk érkezik Érdnek a Tárnokhoz közel eső részéről. Ugyanakkor nagyközségünkből járnak Sóskútra 1. osztálytól közlekedési nehézségek miatt, az érdi iskolába különösen a 4. évfolyam elvégzése után. A sportiskola beindításával a sportosztály kistérségi beiskolázású, a tanulók felvétele alkalmassági vizsgához kötött. A gyerekek többsége átlagos szocio-kulturális körülmények között él, néhányan családi hátterük, szociális helyzetük miatt hátrányos helyzetben vannak. Tanulóink tanulmányi eredményei változatos képet mutatnak. Beiskolázási statisztikánk alapján megállapítható, hogy minden végzős diákjaink képességeiknek megfelelő középiskolába nyernek felvételt, ahol a visszajelzések alapján sikeresen helyt állnak. 5.7. Külső kapcsolatok - Korrekt, jó munkakapcsolat jellemzi az intézmény és a fenntartó közti viszonyt. - Társintézményekkel való kapcsolatunk megfelelő és folyamatos. - Az igazgató és igazgatóhelyettesek az értekezletek és szakmai fórumok, versenyek keretében tartanak kapcsolatot a társintézményekkel.

11


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- Sportegyesületekkel való kapcsolatunk rendszeres, együttműködünk a diáksport szervezése terén az egyesületekkel. Ennek keretében iskolánk rendszeresen részt vesz a sportegyesület tehetségfelmérő versenyén, és a sportegyesület által adott útmutatás szerint kellő érdeklődő esetén a legtehetségesebb gyermekek részére külön szakköri foglalkozást szervez labdarúgás, judo és karate szakágakban. - A térségben működő gimnáziumokkal, szakiskolákkal kapcsolatunk folyamatos, továbbtanulás tekintetében működünk együtt. - A Pesovár Ferenc művészeti iskola tanárai gondoskodnak a növendékek, néptánc képzéséről. - A helyi óvodákkal kapcsolatunk a téli-tavaszi időszakban jelentős, iskolánkat bemutatjuk az érdeklődő szülőknek. - A százhalombattai Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal kapcsolatunk a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő gyerekek tekintetében folyamatos. - A helyi önkormányzat szociális segélyekkel segíti munkánkat, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok gondozása folyamatos. - A Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatunk rendszeres. - Jó a kapcsolatunk az iskolánk közösségében élő és dolgozó történelmi egyházakkal, a hitoktatást ők biztosítják az iskolában. - Honismereti és környezetvédelmi munkánkban számíthatunk a Tárnoki Faluvédő Egyesület, Bentakör, Tárnokőr Egyesület támogatására. - Lővey Klára Gimnáziummal a Digitális középiskola kapcsán működünk együtt. Internetes honlapunkon, a helyi sajtóban, a Tárnokhír lapban, az érdi újságokban és a százhalombattai televízióban, rádióban rendszeresen tájékoztatjuk a közvéleményt az elért eredményeinkről. A partneri körben végzett mérésekkel gyűjtünk visszajelzést az iskolahasználók igényeiről, elégedettségéről. 5.8. Az iskola információs rendszere - A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja, amelyre kikerül minden olyan nevelőtestületi, igazgatói döntés, amely érinti a tanulókat. A hirdetőtábla kezelése az iskolai titkárság feladata. - A tanulók további tájékoztatáshoz juthatnak az iskola honlapjáról, a nevelők személyes közlendőiből. - A tanulók az őket érintő kérdésekben minden héten csütörtökön 13.30 – 16.00. óráig az iskolatitkárhoz fordulhatnak. Egyébként a tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkár a szünetben nyújt segítséget. - Az iskola igazgatója és az iskola igazgatóhelyettesei előzetes bejelentéssel fogadják a tanulókat és a szülőket. Időpont egyeztethető az igazgató, illetőleg az igazgatóhelyetteseknek az iskola titkárságán. - A szülői tájékoztatást az min. évente két ízben sorra kerülő szülői értekezletek és fogadóórák szolgálják. 5.9. Az iskola hagyományrendszere A tanév állandó, fontosabb programjai: - tanévnyitó értekezlet, tanévnyitó ünnepély - tankönyvárusítás

12


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- tűzriadó, munkavédelmi bejárás - 4-5. évfolyam átmenők értekezlete - 5. osztályosok avatása - hulladékgyűjtés - október 23. ünnepély - nevelési értekezletek - havi magatartás-szorgalom konferencia - Mikulás látogatása az osztályokban - adventi koszorú készítés - karácsonyi ünnepség - 8. osztályosok belső vizsgája (idegen nyelv és magyar nyelvből) - körzeti idegen nyelvi verseny - helyi versenyek szervezése - részvétel országos, területi és körzeti versenyeken - az első félév lezárása - 8. osztályos beiskolázás - farsang, műsoros estek - háromnegyedévi magatartás-szorgalom konferencia - első osztályosok beíratása (Iskolakóstolgató) - Sport napja (Családi nap) - mezei futónap - tanulmányi kirándulások - Rákóczi – napok - Egészség napok - Ki? Mit? Tud? - Tök jó napok - nyolcadikosok ballagása - osztályozó konferenciák, tanévzáró értekezlet - tanévzáró ünnepély - nyári táborok 5.10. Az iskolai hagyományok ápolása 1. Az iskola névadójának emlékére - A névadó születésnapja alkalmából irodalmi-, művészeti versenyt rendezünk. - Igyekszünk ápolni és kapcsolatokat felvenni a névadónk nevét viselő iskolákkal. 2. Iskolazászlót készítünk. 3. Különböző tematikájú kiállításokat rendezünk (iskolatörténet, technika, képzőművészet stb. a) A tanulók számára - óvodások fogadása tanévenként egyszer - az első osztályosok fogadása, megajándékozása - osztályok közötti versenyek - ünnepek (Mikulás est, karácsony, farsang) - táborozások szervezése - Rákóczi-díj átadása a 8 éven át kimagasló tanulmányi eredményt elért tanulónak b) A felnőtt dolgozók számára - az új munkatársak köszöntése - közös kirándulás - nyugdíjba vonulók búcsúztatása

13


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

-

egy-egy munkaközösség bemutatkozása szakmai programmal c) Szülők számára - A leendő 1. és 5. osztályosok szüleinek előzetes értekezlete, - rendezvényeken, értekezleteken, ünnepeken való részvételén való lehetőség - évente nyílt napokat tartunk az iskolában folyó oktatónevelő munka bemutatására 5.11. Nevelőtestületünk elkötelezettsége, nevelő-oktató munkánk jellemzői A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat egy komplex, új működési rendet, új lehetőséget és gondolkodásmódot kínáló intézmény lehet, mely meghatározhatja a település szellemiségét. A nagyközség általános iskoláskorú gyermekeinek nagy része ebbe az iskolába fog járni, itt fog tanulni, ezért közös felelősségünk, hogy diákjaink piacképes tudást szerezve tanuljanak szakmát, jussanak el középiskolákba. Esélyt kívánunk teremteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára is az integráció megvalósításával. Minden alkotó energiát felhasználunk az iskola arculatának, szellemiségének megformálásához, ennek érdekében: - Az oktatás során figyelmet fordítunk a tanulók egyéni képességeire, teljes személyiségének fejlesztésére, valamint a korszerű ismeretek, képességek, készségek kialakítására és bővítésére. - Hatékonyan használjuk fel a sport és a művészetek jellemformáló erejét tanulóink személyiségfejlesztésében. - Igyekszünk a nehéz körülmények között élő gyermekek hátrányait kompenzálni. - Fontosnak tartjuk, hogy használható tudással rendelkezve hagyják el diákjaink az iskolát. - Sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket. - El kívánjuk érni, hogy a tanulók körében a szorgalomnak, tudásnak és a tisztességes munkának becsülete legyen. - Fontos, hogy iskolánk képviseltesse magát a különböző szintű sport, kulturális, művészeti és tanulmányi versenyeken. - Részt kívánunk venni a település kulturális és sport életében. - Az országos kompetencia - mérésen elért eredményeinken legalább a településre jellemző országos átlagot tartani kell. - Célunk, hogy az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengébb képességűek felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítsék. - Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az alapkészségek megszilárdítására, a tevékenykedtető munkaformák széles körű elterjesztésére. - Tanulóink viselkedés- és magatartáskultúrájának folyamatos fejlesztése kiemelt feladatunk. - A szünetekben (őszi, téli, tavaszi s a nyári egy részében) a szülők igényei szerint különböző programokkal várjuk a gyerekeket. - Az EU-integrációból adódó lehetőségeket kihasználjuk (pályázatok, idegennyelv-tanulás, testvérvárosi kapcsolat)

14


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

6. Iskolaszerkezet 6.1. Általános iskola A 8 évfolyamos iskolaszerkezet jellemzői: - az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, - a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, - a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló, komplex fejlesztésre való törekvés áll. A bevezető szakasz óvja és továbbfejleszti az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. Ez a szakasz a kíváncsiságra és az érdeklődésre épít, és fejleszti a felelősségtudatot, a kitartás képességét. A kezdő szakasz az elsajátított elemi ismertekre épít, mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Az iskola segíti az egyéni képességek kibontakozását, törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadhatnak. A közvetlenül összefüggő két szakasz módot teremt minden tanuló számára, hogy képességeinek megfelelő tempóban haladva, bukásmentesen – így súlyos kudarcok nélkül sajátítsa el az alapkészségeket és a továbbhaladáshoz szükséges elemi ismerteket. Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakasza szervesen folytatja az első két szakasz nevelőoktató munkáját. Az 5-6. évfolyamokon integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, szorosan kapcsolódva az első két szakaszhoz. Vállaljuk, hogy a hatékony képességfejlesztéshez pedagógusaink részt vesznek továbbképzéseken, és felfrissítik, illetve kiegészítik módszertani, pedagógiai, pszichológiai ismereteiket. Az általános iskolai oktatás nevelés utolsó szakaszának alapvető tartalma a fejlesztés, 7-8. évfolyamokon előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás elmélyítése. Az iskola ebben a szakaszban érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra. Fejlesztjük a tanulókban azokat a képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét. Az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat iskolaszerkezete az átszervezés után a három párhuzamosan működő osztály tekintetében a következő: a.) sportosztály, emelt szintű testnevelés oktatással (5 óra/hét ) 1-8. évfolyamon, 1-4 évfolyamon iskolaotthon működik, 5-8. évfolyamon délután napközi indítás: felmenő rendszerben az 1, 5. évfolyamokon 2011/2012.-ben

15


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

beiskolázás: kistérségi és nagyközségi választott sportágak: labdarúgás, judó, karate b.) emelt óraszámú ének-zene oktatás ( 2 + 1 óra /hét ) 1-8. évfolyamon, délután napközi indítás: felmenő rendszerben az 1. évfolyamon 2011/2012-ben c.) művészeti osztály, művészeti tárgyak oktatása 4 óra/hét, 1-4 évfolyamon oktatott tárgyak hetente: 2 óra rajz 1 óra báb (rajzóra keretében) Az 1-4 évfolyamon iskolaotthonban folyik az oktatás. Az 5-8. évfolyamon szakköri formában folytatódik a tanulók művészeti képességeinek fejlesztése. indítás: felmenő rendszerben az 1. évfolyamon 2011/2012-ben. Az 5-8. évfolyamon a b.) és c.) osztályokban osztálybontással emelt szintű matematika – informatikaoktatás (5+1,5 óra/hét) és idegen nyelv (angol, német) ( 5 óra / hét ) folyik. indítás: 2011/2012-ben az 5. osztályokban 6.2. Pedagógiai szakszolgálat 6.2.1. A pedagógiai szakszolgálat szerepe A pedagógiai szakszolgálatokkal a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34-35.§-a, a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet és a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet foglalkozik. A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását a pedagógiai szakszolgálat segíti. Tárnok nagyközség Önkormányzati Képviselő Testülete 2007-ben hozta létre a pedagógiai szakszolgálatot iskolánkon belül. Az erre a célra kialakított helységet hoztunk létre az iskolában. Az óvodában ennek megoldása még nem teljesen kielégítő. A pedagógiai szakszolgálatnak nem kell rendelkeznie pedagógiai programmal, de intézményünkről csak akkor alakulhat ki egységes kép, ha megfogalmazzuk ez irányú tevékenységeinket is. 6.2.2. A pedagógiai szakszolgálat tevékenysége A szakszolgálatot 3 – 16 éves korú gyermekek vehetik igénybe. Az intézményben szakirányú képesítéssel rendelkező pedagógusok dolgoznak együtt a rájuk bízott gyermekek komplex fejlődésének elősegítése érdekében. Két fő logopédus, segíti a munkát.  Logopédia A logopédiai szakterületünk célja a beszédhibás gyermekek kiszűrése, ellátása, illetve a beszédhibák megelőzését célzó felvilágosító és tanácsadó munka. A terápia igen széles körű ellátást jelent mind a beszédhibák életkori megoszlását, mind sokféleségét illetően (megkésett beszédfejlődés, pöszeség, dadogás, hadarás, dyslexia, dysgráphia, nagyothallás, afázia, stb.).  Logopédiai szakellátás - A logopédiai szakellátást két fő logopédus végzi. A logopédus szeptember első kéthárom hetében szűri a nagycsoportos óvodás es első osztályos iskolás gyermekeket, majd a vizsgálatok alapján alakítja ki szakmai javaslatát. - A logopédus feladata: - Az ellátási körzetébe tartozó gyermekek beszéd-, és nyelvi állapotának és fejlettségének szűrése. - A terápiát igénylő gyermekek logopédiai vizsgálata.

16


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- A vizsgálati eredmények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, egyéni fejlesztési tervének elkészítése. - Komplexitásra törekvés rendszeres logopédiai fejlesztés. - A gyermek teljes személyiségének alakítása. - A foglalkozások dokumentálása. - Kapcsolattartás a szülőkkel, pedagógusokkal, egyéb szakemberekkel. A csoportok kialakítása a beszédhibák fajtái alapján történik. Külön csoportba kerülnek a hadarók, dadogók, pöszék, dyslexiás-dysgráfiás tanulók, afáziások diszfáziások, megkésett beszédfejlődésű gyermekek, hallássérült tanulók, dysfázias, dysfóniás gyermekek. A dyslexiás, dysgrafiás gyermekek szűrése egyéni nevelői, illetve szülői kérés alapján történik. A súlyos pösze gyermekeknél a logopédus tesz javaslatot egy későbbi szűrés, vizsgálat szükségességére. A kezelés igénybevételéről a szülő (gondviselő) dönt. Szűrések, vizsgálatok év közben is folyamatosan a vizsgálati órákon történnek. A gyermekek az 1.sz. Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság, beszédvizsgáló az illetékes szakorvosok és a logopédus véleménye alapján felvételre kerülhetnek. A logopédus a csoportbeosztás, terápia előtt mérlegel, melynek szempontjai a következők: - eset súlyossága, - iskolakezdés előtt áll-e a gyermek. Azok a gyermekek részesülnek előnyben, akiknél a beszédhiba másodlagos rendellenességet hozott létre (például magatartási, önértékelési, figyelemzavar, súlyos beszéd félelem, stb.). A logopédus délelőtt látja el az óvodásokat, délelőtt és délután az iskolásokat. Félévkor és évvégén valamint, távozáskor a naplóban minősítést kapnak a tanulók. A minősítésen felül minden gyermek egyéni értékelő lapot kap, mellyel a szülők tájékoztatása történik meg. A csoportba beosztott tanulók létszáma 1-5 fő. A nagycsoportosok heti két alkalommal, az intenzív logopédiára utaltak heti 3-5 alkalommal vesznek részt a foglalkozásokon.  Fejlesztő pedagógia A gyerekek nem minden problémája lelki eredetű (bár tanulási nehézséget okozhat például a szorongás is). Az egységes pedagógiai szakszolgálatban zajló fejlesztés azoknak a gyerekeknek nyújt segítséget, akik ép érzékszerveik és jó intellektusuk ellenére kortársaikhoz képest gyengébben teljesítenek. Mi lehet ennek az oka? Legelőször is erre vagyunk kíváncsiak, ezért a fejlesztő munka első lépése a háttérben megbúvó okok kiderítése. Szükség esetén team-munkában, pszichológus, logopédus és fejlesztő pedagógus összehangolt munkájával tárjuk fel a problémák gyökerét. Feltérképezve a gyermekek képességeit, megtalálhatjuk a struktúra gyengébben működő elemeit. Nagyon gyakran olyan kisebb fejlődési lemaradás okozza az iskolai problémákat, amelyek megoldásában a fejlesztőpedagógusok sikerrel tudnak segíteni. Fontos, hogy ezekre a nehézségekre minél előbb fény derüljön. Ennek érdekében a logopédusok és a fejlesztőpedagógusok év elején szűrést végeznek. Így az egy-egy részterületen lassabban fejlődő gyerekek felzárkóztatása minél hamarabb elkezdődhet. Főleg az írás, olvasás, számtani alapműveletek elsajátításához szükséges készségek fejlesztése fontos annak érdekében, hogy megelőzzük az iskolai tanulási nehézségek kialakulását. A következő lépés az, hogy kiválasztjuk az adott problémához, a gyermek életkorához és személyiségéhez legjobban igazodó terápiát, majd fejlesztési tervet készítünk az alulműködő részképességek korrigálására.

17


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

A gyermek terápián való szorgalmas részvétele ugyanakkor csak az egyik feltétele a közös munka sikerének. Nagyon sok múlik azon is, hogy mennyire tudunk együttműködni a pedagógusokkal és a szülőkkel. Fontos része munkánknak, hogy megértessük a gyermekkel foglalkozó felnőttekkel, hogy az egyes részképességek zavart működései milyen életviteli és tanulási nehézségeket idézhetnek elő a mindennapi élet során. A terápia hatékonysága érdekében sokszor szükség van az otthoni gyakorlásra is, ehhez a szülőktől szoktunk segítséget kérni, körültekintően mérlegelve a család teherbíró képességét, hiszen tudjuk, hogy az iskolai tananyagon felüli gyakorlás csak erős céltudatossággal és kitartással lehetséges. Természetesen a gyermek esetleges idegrendszeri funkciózavarának súlyossága is nagymértékben befolyásolja a terápia hosszát és sikerességét.  Iskola pszichológia Az iskolában működő pszichológusok fontos célja a prevenció a megelőzés. A nagyobb baj megelőzése akkor lehetséges, ha a diák, a szülő, a pedagógus az iskolapszichológiai szolgáltatás igénybe vételét nem a gyengeség jelének, hanem erőforrásnak és támasznyújtásnak tekinti. Az iskolapszichológus úgy tud segíteni, ha a saját eszközeivel megismeri a hozzá eljutó gyermek egyedi világát, képességeit, gondolatait, érzelmeit, mely csak rá jellemző. Kisiskoláskorú gyermek csak a szülő tudomásával juthat el a pszichológushoz, a nagyobb úgy, hogy ezt ő maga kéri és mindkét esetben titoktartással kezeli pszichológus a rá bízott gondolatokat, élményeket. Tapasztalataiból annyit oszt meg a szülővel és a pedagógussal a konzultáció során, mely a gyermekért érzett közös felelősséget fenntartja és a gyermek javát szolgálja. Gyakran előfordul, hogy a gyerek iskolai nehézségeit a családon belüli veszteségek – pl. közeli hozzátartozó halála, válás – okozzák. Ilyen esetekben is érdemes felkeresni az iskolapszichológust, aki segítséget tud nyújtani a zaklatott érzelmi állapotot előidéző krízishelyzet kezeléséhez. Számos esetben néhány hét vagy néhány hónap alatt megoldást lehet találni a tanulási vagy érzelmi problémákra. Máskor hosszabb együttműködésre, terápiára van szükség. Ez esetben az iskolapszichológus fontos összekötőként működik az iskola és más ellátó intézmények között. Segít megtalálni a megfelelő ellátást, továbbküld a Nevelési Tanácsadóba, vagy más intézménybe, ahol szükség esetén szakvélemény készül a gyermekről és terápiás gondozásban részesül.  Tervek a pedagógiai szakszolgáltatás területén Az iskolai felmérések alapján, a megfelelő szakember kiképzése után gyógy-testnevelési szolgáltatás nyújtásával lesz komplex a gyermekek mindenre kiterjedő ellátása.  Adminisztratív teendők -

haladási és forgalmi naplók folyamatos vezetése, egyéni fejlesztési naplók (tervek) folyamatos vezetése, pszichikai feljegyzések vezetése, egyéni értékelő lapokkal a szülők tájékoztatása, vizsgálatok, nyomon követések vezetése, környezettanulmányok.

18


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

II. NEVELÉSI PROGRAM „A tudásnak nevelés az ára” Aiszkhülosz

1. Pedagógiai alapelveink Iskolánk pedagógusai gyermekközpontú környezetben, a tanulók teljes személyiségének fejlesztésével szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Célunk: újraéleszteni, megtartani mindazon értékeket, melyek birtokában diákjaink képesek művelt, kulturált emberként helytállni, tanulmányokat folytatni, szakemberként érvényesülni. Ezen értékek: - egyenesség, őszinteség, megbízhatóság - tolerancia, szolidaritás - másik ember tisztelete, empátia - a szűkebb és tágabb környezet védelme - kötődés a családhoz és az iskolához - magyarság és európaiság-tudat - önfegyelem, másokra figyelés képessége - szorgalom, türelem, más munkájának megbecsülése - törekvés az önképzésre - vitakészség, vitafegyelem - kreativitás - az élet tisztelete, törekvés az egészséges életmódra - felelősségérzet a környezettel szemben Nevelőtestületünk a napi gyakorlati munkában az alább felsorolt pedagógiai alapelveket juttatja érvényre:  Partnerközpontú működés Az oktatás szolgáltatás, munkánk során figyelembe kell vennünk azok véleményét, akiknek szolgáltatunk: szülők, tanulók, fenntartó. Közvetlen és közvetett partnereink véleményét rendszeresen kikérjük. Intézményünk folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében.  Komplexitás elve A nevelés-oktatás során figyelembe vesszük és összehangoljuk a biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatos és együttes hatását.  Következetesség elve Határozott követelmények támasztásával lehetőséget nyújtunk a tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. Érvényesítése a határozott, reális, igényes, tudatosított követelmények támasztását jelenti a tanulókkal szemben.  Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve

19


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

A tanulók személyiségének fejlesztését az egyéni fejlődési ütemhez igazodva biztosítjuk.  Egyenrangúság, esélyegyenlőség elve A nevelési-oktatási folyamat két alapvető szereplője, a pedagógusok és a tanulók egyenrangú félként vesznek részt a nevelés-oktatás folyamatában. Az egyenlő esélyek biztosításával, az esetleges hátrányok kompenzálásával segítjük tanulóink személyes hatékonyságának és eredményességének fejlesztését.  Partnerség és bizalom elve Bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt. A személyes kapcsolatok, a szűkebb és tágabb környezettel való aktív együttműködés révén ápoljuk és fejlesztjük hagyományainkat.  A külső hatások elve A pedagógusok támaszkodnak mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, képességekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek, segítik a világban való eligazodás képességének fejlesztését.  Motiváció elve A tanítás-tanulás folyamatának minden szakaszában legyen motivált a tanuló (megismerési, felfedezési vágy, játékszeretet fejlesztése, alkotás, teljesítményvágy)  Aktivitás elve Cél és eszköz a tanítás-tanulás folyamatában.  Koncentráció elve A tanítás során lehetőség szerint a különböző műveltségterületek összekapcsolása.  Önfejlesztő tevékenység elve Az életkornak megfelelő tanulási képességek kialakítása, az intellektuális, esztétikai és az egészséges életmóddal kapcsolatos szükségletek kialakítása.  Szemléletesség elve Az elsajátítást előtérbe helyező módszertani eljárások alkalmazása.  Visszajelzés elve A folyamatos visszacsatolások a tanulói tevékenységről, a tanulási folyamatok változásáról, a javítás lehetőségeiről.  A pedagógus szerepének elve A pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai folyamat szervezésében, a légkör kialakításában, a személyiség fejlesztésében, a tevékenység megszervezésében.

20


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka általános céljai - gyermekközpontú iskolai légkörben szilárd, korszerű alapműveltség biztosítása; - az alapkészségek optimális fejlesztése, teljesítményképes tudás biztosítása - sokoldalú készség- és személyiségfejlesztés az egyenlő esélyek biztosításával; - a szűkebb és tágabb társadalmi környezet igényeinek megfelelően az egész életen át tartó tanulás megalapozása; - közösségi hagyományok őrzése, ápolása; - a természeti környezet iránt felelősséget érző, testben-lélekben egészséges, kulturált ifjak nevelése-oktatása - tanulóink felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, boldogulásra képes tagjaivá váljanak a társadalomnak. Kiemelt szerepet szánunk: - A művészetek, a sport, a matematika, az informatika és idegen nyelvoktatásnak; - Az iskolaotthonos és napközis foglalkoztatásnak; - A családdal szorosan együttműködve hagyományos erkölcsi nevelésnek; - A tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó gazdag hagyományápoló, tehetséggondozó, felzárkóztató és szabadidős programok szervezésének, - A pedagógiai szakszolgálat színvonalas működtetésének. Legfontosabb pedagógiai céljaink és a hozzájuk rendelt sikerkritériumok Az iskola tervszerű, tudatos munkájában szükséges a célok rendszeres mérése, értékelése. Ezt segíti a sikerkritériumok megfogalmazása, melynek alapján, a tanév végén az iskola vezetésének elemzése alapján a nevelőtestület veti össze az eredményekkel. A tapasztalatok alapján határozzuk meg a további teendőket, melyeket beépítünk a következő tanév munkatervébe.  Életkori és egyéni sajátosságainak megfelelően fejlődjön személyiségük, képességeik, alakuljon ki helyes önképük - személyiségük fejlődését segítsük az egyetemes és magyar kulturális értékek átadásával - fejlődjön beszédkézségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk,vizuális kulturájuk, mozgáskulturájuk, technikai képességeik - megfelelő önképpel rendelkezzenek - az első osztályosok beilleszkedése érdekében segítjük az óvodai jó kapcsolatok kiépítését Sikerkritérium: - Az iskola tanulmányi átlaga stabilitást mutat - a kompetencia eredmények javuló tendenciát mutatnak - havonta közös szakmai programok valósulnak meg az óvodával  Tanulóinkból az értékeket elsajátító, erkölcsi tartással bíró, viselkedéskulturával rendelkező fiatalok váljanak - tiszteljék a tudást - fejlett legyen kötelességérzésük, felkészülten jöjjenek ez iskolába - rendelkezzenek a kulturált viselkedés szabályaival Sikerkritérium:

megfelelő

21


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- a magatartás és a szorgalom jegyek év végi átlaga stabilitást mutat  Tanulóinkból tanult és tanuló, művelődő fiatalok váljanak - tanuljanak meg eredményesen tanulni - alakuljon ki bennűk az önművelés igénye (könyvtárhasználat, művelődési ház, múzeum, szinház) - tevékenyen kapcsolódjanak be a természetes és az épített környezet őrzésébe Sikerkritérium: - a bukások száma ne érje el a tanulólétszám 4%-át - a 8.évfolyamon végzett diákok 50%- a érettségit adó középiskolában tanuljon tovább, a HHH tanulók 30 %-a - növekedjen a könyvtárhasználók száma - csökkenjen az iskolai rongáások száma - a személyi higiénia javuljon  Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége - ki kell alakítani azokat a szokásokat, magatartásokat, melyek az ember egészségi álllapotát javítják - a mindennapos testedzés, a környezeti és egészségnevelés programját , a drogprevenciós programot kell felhasználni Sikerkritérium: - életformájukká váljon a testedzés, minden nap mozogjanak szünetben, délután - évenként egyszer minden osztály vegyen részt kiránduláson  Pályaorientáció - ismerjék meg a különböző foglalkozásokat, azok elérhetőségét - szervezett programokon vegyenek részt - rendelkezzenek önismerettel, mely alapvető feltétele a sikeres pályaválasztásnak - képesek legyenek a pályamódosításra Sikerkritérium: - rendelkezzenek számítástechnikai alapismeretekkel - éljenek a középfokú intézmények nyílt napjaival, a szakmai bemutatók lehetőségével  Demokrácia szabályainak elsajátítása - vegyenek részt az iskola házirendjének elkészítésében, a diákonkormányzat működési rendszerének kialakításában, a szabályok betertásában és betartatásában - fogadják el és toleráljűák a másságot Sikerkritérium: - jól működő szokásrendszer irányítsa a mindennapokat - a konfliktushelyzeteket valósan értékeljék, kulturált technikákkal kezeljék  Büszkék legyenek iskolájukra, hagyományukra, szűkebb és tágabb hazájuk értékeire - ismerjék, tiszteljék hazánk jelképeit - szülőföldjüket ismerjék - népi hagyományainkat becsüljék Sikerkritérium: - A nemzeti és iskolai hagyományok megteremtése, azokban való aktív részvétel iskolai és térségi szinten

22


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

2.2. Feladataink  Otthonos, barátságos légkör és biztonságos, esztétikus iskolai környezet kialakítása - Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét. - A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. - Az oktatás során figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit. - Diákjainkkal megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. - Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. - Szeretetteljes emberi kapcsolatok és partnerség kialakítása az iskolai élet minden szintjén. - Környezetvédelmi projektek keretében gondoskodunk környezetünk szépítéséről, megóvásáról, - Konkrét tevékenységek elvégzésével a balesetek megelőzéséről. - Figyelemmel kísérjük az iskola, az osztálytermek tisztaságát, hulladékgyűjtést szervezünk.  Korszerű műveltségtartalmak és a készségfejlesztés feladatainak beillesztése a tanulási folyamatba - A nyelvi kommunikáció fejlesztése (anyanyelv és idegen nyelv) a tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon és a szabadidős tevékenységek során. - Változatos tevékenységformákkal biztosítjuk az értő olvasási, szövegértési és szövegalkotási képességek, a kommunikáció, a gondolatok kifejezésének fejlesztését. - Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése érdekében emelt óraszámban és csoportbontásban történő idegen nyelvoktatás (angol vagy német). - Elemi számolási és gondolkodási képesség fejlesztése. - A matematikai ismeretek felhasználását, a gondolkodási és probléma-megoldó képességek fejlesztését megfelelő gyakorlatok alkalmazásával a tantárgyak széles körébe bevonjuk. - Emelt óraszámú matematika-oktatást biztosítunk. - Tantárgytól és műveltségi területtől függően más-más módszerek alkalmazásával fejlesztjük gyerekeink rendszerező, problémamegoldó és logikus gondolkodási képességét. - A digitális kompetencia kialakítása érdekében emelt óraszámban megtanítjuk az információs technológia eszközeinek magabiztos és kritikus módon történő használatát (a tanulás, a szabadidő hasznos eltöltése és a kommunikáció során). - Az egyes tantárgyak házi dolgozataiban, gyűjtő munkákban, kutatásokban építünk a tanulók megszerzett ismereteinek alkalmazására. - Tanórákon és a tanórán kívül biztosítjuk a könyvtár és számítógép-park, illetve az Internet használati lehetőségét. - Az informatika iránt érdeklődő tehetséges gyerekek 5. osztálytól emelt óraszámban sajátíthatják el az ismereteket.  Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése - Minden pedagógus feladata, hogy megfelelő helyzeteket és feladatokat biztosítson a gyermekeknek a hatékony, önálló tanulás tanítására, megszervezésének, időbeosztásának gyakorlására.

23


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- Építünk a tanulók előzetes tanulási és élettapasztalataira, szorgalmazzuk a csoportos tanulási formák elterjesztését. - Szociális kompetenciák fejlesztésével segítjük tanulóinkat a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés tanulásában. - A közösségi életben, a szabadidős és tanórai tevékenységekben, a diákönkormányzati életben megteremtjük a feltételeket olyan magatartási formák fejlesztésére, melynek révén hatékonyan és építő módon tud részt venni a tanuló a szűkebb és tágabb közösség életében, a közügyekben, és szükség esetén konfliktusokat is meg tud oldani. - A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia a tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és kockázatvállalást jelenti. Szükséges ehhez a környezet ismerete, a lehetőségek felismerése és megragadása, a tervkészítés és végrehajtás képessége. Tanulási projektekben, csoportmunkákban, az osztályközösség és az iskola programjaiban biztosítjuk e kompetenciák fejlesztését. - Iskolánkban a tanulóknak lehetőségük van a tanulás és ismeretszerzés folyamatában, a közösségi tér alakítása során, vagy iskolai rendezvényeken a gyakorlatban is kipróbálni elképzeléseiket, formába önteni élményeiket, érzéseiket. Megismerkednek a művészet különböző kifejezőeszközeivel, és hangot adhatnak véleményüknek. - Az egyéni törődés, a képességek optimális kibontakoztatásának és fejlesztésének feladatait beépítjük és alkalmazzuk a napi gyakorlatban, biztosítva ezzel az egyenlő esélyeket, a hátránykompenzálás és tehetséggondozás egyensúlyát a nevelés-oktatás folyamatában.  Egészséges, harmonikus személyiség nevelése, fejlesztése - A természettudományos ismeretek és módszerek felhasználásával lehetőséget biztosítunk tanulóinknak, hogy magyarázatokat tegyenek, és előrejelzéseket készítsenek a természetben. Szűkebb lakóhelyünkön végzett környezettudatos tevékenységeken keresztül közvetítjük a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség fontosságát. - A humán ismeretek hozzájárulnak a mentálisan egészséges viselkedés, a magatartás kultúra kialakításához. - Egészségnevelési programunk megvalósításával kialakítjuk tanulóinkban, és életformájuk részévé tesszük a tudatosan vállalt egészséges életmód szokásait. - Rendszeres felvilágosító munkával és személyes példamutatással igyekszünk megelőzni a káros anyagok fogyasztását. - A személyiség sokrétű fejlesztése érdekében a gyermekek érdeklődésének, adottságának és képességének megfelelő tanórán kívüli és szabadidős foglalkozásokat szervezünk. Az általános műveltség, a tanulók látókörének szélesítése érdekében kulturális lehetőséget biztosítunk (könyvtár, színházlátogatás, múzeum, kiállítás, tanulmányi kirándulás, táborozás) Sportfoglalkozásokat, vetélkedőket szervezünk. - Megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. A feladatok megvalósítását akkor tekintjük sikeresnek, ha az iskolánkból kikerülő 14 éves diák - a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen – rendelkezik az alábbi tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel:

24


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- Humánus, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat. - Viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködő, a felnőttekkel tisztelettudó. - Ismeri, tiszteli és alkalmazza az alapvető – társadalmilag elfogadott - emberi értékeket és erkölcsi normákat társas kapcsolataiban és a természeti környezetben egyaránt. - Ismeri és alkalmazza a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit; megérti, és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket; probléma érzékeny. - Sokoldalú, érdeklődő, nyitott, kötelességtudó, képes eligazodni a szűkebb és tágabb környezetében; önismerettel és határozott jövőképpel rendelkezik. - Öntevékeny, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az önálló ismeretszerzésre, harmonikus, kreatív, alkotó személyiség. - Ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, továbbfejlesztési lehetőségeit, becsüli a tudást, a munkát. - Ismeri, tiszteli és ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a lakóhely értékeit, o más népek és az egyetemes kultúra hagyományait, eredményeit. - Szellemileg és testileg egészséges életmódot folytat, szeret sportolni, mozogni. - Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. 2.3. Nevelő-oktató munkánk hatékonyságának sikerkritériumai - A partnerek (szülők, tanulók, pedagógusok, fenntartó) körében végzett mérések alapján az iskola nevelő-oktató munkájával való elégedettség legalább 70%-os. - A kompetenciamérések eredményei az országos községi átlaggal megegyezőek, vagy annál jobbak. - A kompetencia fejlesztés eredményeit évente rendszeresen mérjük, értékeljük és fejlesztési terveket dolgozunk ki, valósítunk meg. - A tankötelezettség teljesítése 100%-os, lemorzsolódó tanulónk nincs. - Tanulóink legalább 90%-a minden tantárgyból megfelel a Nemzeti Alaptantervre épülő helyi tantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. - Minden végzős diákunk bekerül az általa választott középfokú oktatási intézménybe, s a középiskolai követelményeknek az iskolánkból vitt biztos ismeretek és kompetenciák birtokában képes megfelelni. - Tanulóink legalább 70%-a a napi gyakorlatban alkalmazza a kulturált viselkedés szabályait, a közösségi együttélés normáit, magatartásformáit. - A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók számára esélyteremtő programot működtetünk, biztosítjuk az integrált nevelés-oktatás lehetőségét. - Környezeti nevelési és Egészségnevelési programunkban vállalt feladatokat maradéktalanul teljesítjük. - A folyamatos fejlesztés eredményeként javul az iskola infrastrukturális feltételrendszere, tárgyi felszereltsége.

25


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

2.4. Kiemelt nevelési területeink 2.4.1. Művészeti nevelés A legfontosabb cél a tanulók általános műveltségének fejlesztése, kiemelten az esztétikai nevelés, a művészetek szeretetének, értésének és művelésének megalapozása, a legtehetségesebb tanulók művészeti pályára irányítása. Munkánk során szem előtt tartjuk Kodály Zoltán 1956-ban írt sorait: „Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország.”  Az iskolánkban folyó művészeti nevelés-oktatás célja A művészeti tevékenység magában hordozza az ember személyiségformálásának lehetőségeit. Alapvető célkitűzésünk, hogy a művészeti oktatás, nevelés sajátos lehetőségeivel, eszközeivel, konkrét művelésével harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív, kulturált és erkölcsileg emelkedett embereket neveljünk. A művészetoktatásban rejlő személyiségfejlesztő, értékteremtő tulajdonságok, készségek kialakításával, elsajátításával el kell érni, hogy a tanulók: - sajátos, speciális művészeti ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek, - tanulmányaik során tapasztalják a pozitív élmények átélését, mint az alkotás és a siker örömét, a szépség, az esztétikum katartikus átélését, - olyan magatartási szokásokkal rendelkezzenek, amelyek biztosítékot jelentenek arra, hogy a - tanulóban az alapfokú művészeti tanulmányok befejezésével igényükké, életmódjukká válik - a művészetek befogadása, értése, művelése. - a művészetoktatás sajátos feladata, hogy akár a halmozottan hátrányos helyzetű, akár az SNI-s tanulók integrációját éppen sajátos eszközeivel képes elérni. A művészet oktatási-nevelési eszközrendszerével hozzájárul a zene és a művészet eszközeivel a gyermekek személyiségzavarainak leküzdéséhez, gyógyításához, a gyermekek preventív neveléséhez.  A művészeti oktatásban, nevelésben résztvevő tanulók - Ismerjék meg nemzeti, művészeti kultúránk értékeit, - Ismerjék meg az egyetemes művészet legjellemzőbb, legnagyobb hatású értékeit, alkotásait.  A művészeti oktatás - Segítse elő a harmonikus életmód kialakulását, a szabadidő kulturált eltöltését, - Járuljon hozzá a művészeti területek különböző speciális ismereteinek megértéséhez, - elsajátításához és cselekvő alkalmazása révén az eredményes tanulás, a gyakorlás sajátos - módszereinek, technikáinak elsajátításához, az akusztikus, vizuális, motorikus emlékezetbe - vésés, megőrzés és felidézés tanulásához, - Ismertesse meg az egyes művészeti területek alapvető ismeretanyagát és technikáját, - Alapozza meg az egyes művészi kifejezési módok elsajátítását, - Bontakoztassa ki a tanuló alkotó fantáziáját, értelmi, érzelmi és kifejező képességét, - Adjon lehetőséget a kiemelkedő képességű tanulókat szakirányú továbbtanulásához, - Készítse fel a tanulókat különböző szintű helyi, területi, országos versenyekre, fesztiválokon való részvételre,

26


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- Ösztönözze a tanulókat amatőr művészeti együttesekbe, önképző körökbe, kulturális - körökbe való bekapcsolódásra, részvételre, - Alakítson ki a tanulókban társművészetekkel való együttműködést, - Alakítson ki a tanulókban olyan belső késztetést, igényt, amelynek révén részt vesznek - szűkebb és tágabb környezetük művészeti emlékeinek, értékeinek, népzenei, néprajzi - örökségeinek, hagyományainak feltáró és ápoló tevékenységében. - Járuljon hozzá – a felnőtt korban is – a szabadidő hasznos eltöltéséhez. - A művészetoktatás segítse a tanulók vállalkozói szellemének kiépülését azzal, hogy - pályamunkákat készítenek (képzőművészet); megtanulják a nyilvános szereplés felelősségét, - értékeit (zene, tánc); képesek az együttműködés (kooperáció) gyakorlati elsajátítására, - alkalmazására különféle művészeti területek közös produkcióiban.  A művészeti esztétikai nevelés speciális cél- és eszközrendszerével, lehetőségeivel segítse, egészítse ki a nevelés olyan területeit és ágait, mint az - értelmi nevelést, - érzelmi akarati nevelést, - erkölcsi nevelést (kötelesség, felelősségvállalás, hőség, kitartás, bátorság), - közösségi nevelést (pl. egymásért való felelősség érzés, egymás segítése, társunk - eredményeinek, tudásának elismerése, stb.). Az egyes művészeti területek általános fejlesztési követelményei, cél- és feladatrendszerei  A zeneoktatás, képzőművészeti nevelés alapvető feladata - A zenei, képzőművészeti megalapozása és fejlesztése, - A zenei, a vizuális képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása, (vizuális nyelv, látásmód, művészi érzékenység,) - A zenei írás és olvasás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése, a - vizuális nyelv, vizuális technikai képességek készségszintű használata - A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a - kreativitás kialakítása, - A zenei, képzőművészeti, műszavak és jelentésük megismertetése, - A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és forma összefüggéseinek megismertetése, képzőművészeti technikák cél és eszközszintű ismerete, alkalmazása, használata. - A főbb zenei, képzőművészeti stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom, a képzőművészet nagy korszakainak, népünk zenéjének, képzőművészetének történetüknek és a művészeti ágak nagy egyéniségeinek megismertetése, - Rendszerezett zenei, képzőművészeti ismeretek, általános műveltség átadása, - A kortárs művészetek befogadására nevelés, - Rendszeres zenehallgatásra, tárlatlátogatásra, előadások látogatására nevelés, - Az értékes művészeti alkotások megszerettetése, a növendék művészeti ízlésének formálása, - A tanulók életkorának megfelelő művészeti tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés, a társművészetek iránti nyitottság kialakítása, - A művészeti élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a művészeti életben, művészeti események látogatása, - Tehetséggondozás,

27


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- A művészeti pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra, képzés és - idő biztosítása ehhez emelt szinten, - A növendék rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése, - A tanuló aktív társas muzsikálásra, képzőművészeti alkotások közös készítésére, közös - bemutatására nevelése, - A tanuló felkészítése közismereti iskolája kulturális rendezvényeire, illetve különböző más - szereplésekre is, - Az amatőr (elsősorban az iskolai) zenekarokban, kamara-együttesekben, kórusban, - művészeti csoportokban történő aktív részvételre való felkészítés, ösztönzés, - Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi művészetoktatási - intézményekkel, közvetlen kapcsolat fiatalokkal. - Érvényesüljön a művészetek komplexitása az iskola műsoraiban, előadásaiban. A képzőművészeti oktatás, nevelés alapvető feladata Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejezőeszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, - a vizuális információk, közlemények megértésére, - a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, - tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, - a kifejezési eljárások használatára, - élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, - a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, - a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, - a vizuális önkifejezésre, alkotásra, - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, - tervezésre, konstruálásra, - a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, - eszközhasználatra, anyagalakításra, - a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, - tárgykészítésre, környezetformálásra, - a kézműves tevékenységek gyakorlására, - a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, - a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, - a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, - a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, - a műelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetővé - a néphagyomány, a népi kultúra élményszerző megismerését.

28


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Alakítsa ki a tanulóban - az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze - a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget. 2.4.2. Mozgáskultúra és sport A sport nevelés, tanítása kapcsán megfogalmazott általános alapelvek: - az egészség megőrzése és megszilárdítása, az egészséges életmódra nevelés; - az egészségkárosodások kiküszöbölése; - az ortopédiai elváltozások megelőzése, a preventív szemlélet elfogadása, a sérülésekkel szembeni ellenálló képesség fokozása; - a motoros képességek fejlesztése; - a sokoldalú mozgásműveltség kialakítása; - a mozgás, a játék, a verseny és a sportolási igények felkeltése, illetve kielégítése; - a tanulók közötti hátrányok kompenzálása, az esélyegyenlőség megteremtése; - az egész életen át tartó fizikai aktivitás igényének kialakítása; - a sportági ismeretek közvetítésén keresztül a gyermek alkati és pszichikai tulajdonságainak legjobban megfelelő sportágválasztás. Ezen igények megvalósításához, a társadalmi elvárásoknak történő megfeleléshez a sport, mint eszköz szolgál. Közoktatási sportiskolai megvalósítandó céljai: - a sportoló diákok műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaik műveltségképe. - az iskola figyelembe veszi és alkalmazkodik a sportoló, élsportoló diákok időbeli leterheltségéhez, segíti a fiatalokat a tudatos élsportolóvá válás folyamatában a megfelelő sport-specifikus tudáselemek közvetítése révén. - egy, az egész életen át tartó, testkultúrális tevékenységprofil kialakítása; - a tudatos pszichomotoros cselekvőképesség kompetenciájának megalapozása; - az alapvető viselkedési minták kialakítása és alkalmazása a testnevelés eszközeivel; - ismeretek, meggyőződések, értékítéletek kialakítása az ember biológiai létéről és pszichikai természetéről; - az egészséges életmódra való törekvés belső motivációvá válása; - az iskolai testnevelés aktívabb szerepvállalása az önkifejezésben, az önmegvalósításban; - az igény felkeltése az esztétikus test és a helyes testtartás kialakítására, illetve fenntartására. A közoktatási típusú sportiskola feladatai: - Az első négy évfolyamon mindennapos testnevelés van az általános mozgáskultúra fejlesztése érdekében. Ebben a képzési szakaszban – néhány sportágtól eltekintve – a gyerekek nagy része még nem választott sportágat, ezért az általános képzés mellett fokozatosan megismerhetik a tanulók az egyes sportágakat. - Ötödiktől nyolcadik osztályig különböző sportágakban, egyesületi keretek között sportolhatnak a tanulók. Ehhez délelőtt, és délután az óratervben meghatározott óraszámban biztosítva van az edzésidő.

29


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- A sportági képzésekhez szükséges sportági tantervek részei a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervnek. Ezek összeállítását és szerkesztését a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet készítette. Iskolánk ezeket adaptálta. A sportági tantervek készítői a NUPI által felkért szakemberek. - akár évközben is érkező tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, illetve a sportban valamiért nem eléggé eredményesek lemorzsolódásának kezelése iskolánk folyamatos feladata. - A sportolással kapcsolatos speciális feladatok o megnövekedik az edzésszám, o válogatottsága esetén pedig edzőtáborokban való részvétel, o több napos külföldi versenyeken való részvétel, o esetleges sérülések, o a megnövekedett hiányzások kezelése, Sikerkritériumok: - Az iskola 1 és 5. évfolyamtól kezdődően folyamatosan tudja indítani a közoktatás típusú sport osztályait. - A tanulók életében megfogalmazódik a mindennapi mozgásigény, s azt meg is valósítják. - Az iskola a sportversenyeken eredményesen tud majd részt venni. - A beiskolázott tanulók lemorzsolódása nem haladja meg a 10%-t. 2.5. A nevelő-oktató munka módszerei, eszközei, eljárásai Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: - Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. - Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. A célok elérése érdekében az alábbi módszereket, eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk:

30


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

KÖZVETLEN KÖZVETETT MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK  Szokások kialakítása  A tanulói közösség tevékenységének szervezése  Gyakoroltatás  A nevelő részvétele a tanulói közösség  Ellenőrzés tevékenységében  Pozitív motiváció, ösztönzés  Közös célok kitűzése, elfogadtatása  Egyéni és differenciált tanulásszervezés  Hagyományok kialakítása, őrzése  Csoportbontás  Környezetvédő és egészségnevelő  Egyéni foglalkozások projektek  Meggyőzés  Segítségnyújtás  Motiválás  Követelmények felállítása  Szemléltetés  Ellenőrzés  Tevékenykedtetés  Pozitív motiváció, ösztönzés  Beszélgetés, magyarázat  Műalkotások, minták sémák bemutatása  Tények, jelenségek, példák bemutatása  Vita  A tanulók önálló elemző munkája  A követendő egyéni és csoportos minták  Segítségnyújtás kiemelése a közösségből  Példaadás  Felvilágosítás a betartandó magatartási  A nevelő személyes példamutatása normákról  Elbeszélés  Magatartási modellek bemutatása  Követelmények felállítása  Műalkotások bemutatása

A fentiek mellett építünk az egyes műveltségterületek, tantárgyak nyújtotta speciális módszertár elemeire, eszközeire. A nevelési-oktatási módszereink igazodnak: - a tanulók életkori sajátosságaihoz, - értelmi fejlettségükhöz, - képességükhöz, - a nevelő személyiségéhez, - pedagógiai kulturáltságához, - felkészültségéhez, - vezetői stílusához, - a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. Iskolaszervezési alapelveink: - heterogén tanulócsoportokat hozunk létre - a tanulásszervezést az egységes és differenciált tevékenységek jellemzik A tanítási folyamat módszerei, eljárásai: - frontális osztálymunka - egyéni munka - differenciálás - egyéni fejlesztés - egyéni tanulás támogatása - páros és kiscsoportos munka

31


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

IKT-vel támogatott órák pályázatok, versenyek témahét projekthetek

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelő-oktató munkánk célja, hogy tanulóink a különféle tevékenységek során és közösségekben sokoldalú, érdeklődő, harmonikus személyiséggé fejlődjenek. Ennek fontos eleme az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, életük tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése az életkori sajátosságokhoz igazodva. A személyiség- és közösségfejlesztés egymástól elválaszthatatlan pedagógiai feladat. Iskolánk nevelési programjának középpontjában olyan pedagógiai törekvések vannak, amelyek a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségüknek a fejlesztését szolgálják. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha a nevelési, tanítási-tanulási folyamatban - teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának - ha fejlesztjük a tanulók együttműködési készségét, erősítjük akaratukat, - ha hozzájárulunk egészséges életmódjuk, szokásaik és megfelelő mentálhigiéniai kialakításához, - fejlesztjük az értékekkel történő azonosulásukat, azok személyiségükbe való beépülését, - hozzájárulunk, és példát mutatunk a jövővel kapcsolatos személyes attitűdök, helyes fogyasztói döntések kialakításában, a hétköznapi életvitelben, - ha felelősségre neveljük őket a természeti, épített és társas környezetükkel szemben. A fejlesztés kiemelt területei, eszközrendszere:  A test és lélek harmonikus fejlesztése: - a mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra megalapozása, - mozgáskoordináció, a ritmusérzék fejlesztése, - az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, ezen szokások kialakítása, - az érzelmi élet gazdagítása, - az önismeret, önértékelés fejlesztése, - a társas kapcsolatok igényének erősítése, - az együttműködés értékének tudatosítása a családban, társas kapcsolatokban, barátságban, a különböző csoportokban  A szocializálás folyamatának elősegítése: - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, - az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, - a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, - a kortárs kapcsolatok megerősítésével, - elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával.  Műveltségbeli alapok megteremtése, továbbépítése: - biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat

32


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- az önálló tanulás és önművelés alapozása - a problémamegoldó gondolkodás és döntésképesség fejlesztése, - az informatika és az idegen nyelvek tanulása iránti igény megalapozása.  Tanulási stratégiák megválasztása, szempontjai: - kiemelt szempont a taneszközök, ismerethordozók megválasztása az életkori jellemzők figyelembevételével, - a tanult ismeretek tapasztalati megalapozása, - a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, - érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelés, - a tanulás juttassa el a tanulókat a tudás öröméhez és erősítse meg önbizalmukat, - értsék meg a követelmények lényegét és ismerjék meg önmaguk teljesítményének értékét. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az elfelejtett etikai fogalmak, megismerése, elfogadtatása (erkölcs, becsület, tisztesség, stb.)  A tanulók értelmi nevelése. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Olyan feladatok kijelölése, mely megfelelnek a tanulók kompetenciájának. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A család tisztelete. A szociális képességek helyes technikájának megtanítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése, az élet tisztelete Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A természeti környezet megóvása, az egészséges életmód megvalósításához szükséges képességek fejlesztése. Önellátási, egészségvédő képességek fejlesztése. A tanulók akarati nevelése Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.  A tanulók nemzeti nevelése A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.  A tanulók állampolgári nevelése

33


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.  A tanulók munkára nevelése Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.  A tanulók testi nevelése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A testnevelés és a sportolás sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját érdekükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Olyan fiatalokká, akik ismerik a motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját, ismerik és igénylik a mozgásos játék, versenyzés örömét. Megbecsülik társaik teljesítményét, cselekvés biztosak, mozgásuk koordinált, esztétikus és kulturált, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit, és a rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé válik.  A tanulók művészeti nevelése Az esztétikai élmény iránti fogékonyság kialakítása, a szép iránti igény felkeltése. Gondot fordítunk a művészetekben megjelenő értékek közvetítésére, tanulóink tudjanak különbséget tenni értékes és értéktelen között, aktív részesei legyenek a művészetek gyakorlásában.

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség az iskolában a közösség keretei között változik. Az iskola elsődleges közösségei az osztályközösségek. Az osztályközösségek életének, működésének alapelve iskolánkban a demokrácia, mely lehetővé teszi a közösségek minden tagja számára a szabad véleménynyilvánítást. Közösségi nevelésünk hatékonysága érdekében olyan feltételeket biztosítunk, amelyek lehetővé teszik tanulóink számára az együttműködést, egymásért érzett felelősségük kialakulását, önmaguk megismerését. Tanulói közösségeink Az iskola közösségei a tanórán és a tanórán kívüli területeken szerveződnek. Tanulóink egy részéről elmondható, hogy szorgalmasak, közülük sokat szeretnek tanulni, készséggel és szívesen végeznek jó néhányan nem szorosan a tanuláshoz kapcsolódó feladatokat. Sok gyerekre jellemző a figyelem, segítőkészség. Az iskolában hagyományos évfolyamokra épített tanulócsoportok működnek osztálykeretben, iskolaotthonban. Délután napközis csoportok, és igény esetén tanulószoba várja a tanulókat. Szabadidős tevékenységünk a napközi rendezett és elismert munkája mellett a klubfoglalkozásokra, szakkörökre épül. Ugyancsak nagy hagyományai vannak tánc- és focitanfolyamoknak, játékos tornának, a matematika-, fizika-, helyesírás előkészítőknek, tehetséggondozó foglalkozásoknak. 30 tagú az iskola kórusa, a mindennapok kemény próbáját koronázzák meg a fellépések iskolai és települési szinten, ahol az együtténeklés örömének megtapasztalása mellett a szakmai fejlesztés is komoly hangsúlyt kap.

34


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Az iskola előbb felsorolt szolgáltatásai a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését is szolgálják. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanuló közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett közösségi együttéléshez, szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok:  Tanulás támogatása  kölcsönös segítségnyújtással  közös ellenőrzéssel  tanulók önállóságának erősítésével  közvetlen tapasztalatszerzés segítésével  változatos munkaformákkal  folyamatosság biztosításával  Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai:  egymás segítési készségének kialakítása  a tevékenységek, foglalkozások, játékok fejlesszék a közösséghez tartozás érzését  a társas együttélés szabályainak megismertetése

35


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

 csoporton belüli kapcsolat erősítése  a közös munka során az önismeret és az önfegyelem fejlesztése  tartós aktivitás kialakítása  Diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat a diákok önirányító, önszerveződő közössége, melynek kapcsán a pedagógus irányításával tanulják meg ügyeik intézését, képviseletét.  olyan célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket  közösségi szokások kialakítása, ápolása  új hagyományok megteremtése  olyan tevékenységek szervezése, melyek pozitívan hatnak a közösségre  közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése  közösség érdekeinek szem előtt tartása, az egyéni érdek felett  olyan közösség kialakítása, mely büszke az elért eredményeire  Szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai: Célunk olyan szervezett munkaformák kialakítása, melyek kötődnek a diákok személyes életéhez, kihat az iskola más területeire is és a tevékenység élményre épülő.  olyan közösség létrehozása, amelyek tevékenységük által élővé teszik kulturális örökségünket  csoporton belüli kapcsolat erősítése  tartós aktivitásra ösztönzés  sokszínű, a tanulók érdeklődését felkeltő programok megkeresése  kapcsolat a település szabadidős programjaihoz, a helyi közösséghez tartozás erősítése  Diáksport tevékenység közösségfejlesztő hatása:  sportiskola vállalt sportágainak erősítése, fejlesztése, népszerűsítése  különböző sportágak népszerűsítése  tehetségek felismerése, gondozása  mindennapos testedzés feladatainak elvégzése  egészséges életmódra nevelés érvényre juttatása a sportoláson keresztül  motiválás a versenyeken való részvételre  korrekt versenystílus és küzdés kialakítása

36


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák  A tanulói személyiségfejlesztésnek legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a.

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanításai módszerek és szervezeti formák segítik:  A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak  Az 5-8. évfolyamon – amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi – az idegen nyelv tanítása, a matematika, informatika oktatása csoportbontással történik.  A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási zavarral és tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére egyéni fejlesztést kínálunk.  SNI, integráltan nevelt diákok számára fejlesztő foglalkozásokat, korrepetálásokat tartunk.  Az emelt óraszámok bevezetése (matematika, informatika, ének, művészetek, idegen nyelv) a gyakorlás lehetőségét biztosítják.  Az emelt szintű testnevelés a tehetséggondozás érdekét szolgálja. 5.1. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órákon kívüli tevékenységek segítik:  Iskolaotthon működik az 1.–4. évfolyamon a sportiskolai és művészeti osztályokban. Az egész napos foglalkozás e formájában a tanulóknak délelőtt és délután is van tanóra. A tanítási órák között fennmaradó időt étkezéssel, a házi feladat elvégzésével, valamint erre képzett nevelő irányításával sport- és játékfoglalkozással, kézműves tevékenységgel, bábozással, rajzolással töltik a tanulók.

37


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Fontos szerepet játszik a játéktevékenység, mely minden gyermek, gyermekközösség életének fontos élménye, összetartó ereje. Játék közben nemcsak felszabadultan szórakoznak a gyermekek, de a legtermészetesebb körülmények között ügyességet, viselkedési formákat, közös szokásokat, erkölcsi normákat is tanulnak. A gyermekek játék közben nevelik önmagukat, amikor arra törekszenek, hogy szabad alkotó- erőfeszítésben mutassák meg, ismerhessék meg képességeiket.  Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik.  Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd,uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát), vagy 3szori étkezést biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési terítési díjakat az iskolában kell befizetni.  Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére a tantárgyfelosztásban meghatározott mértékben heti rendszerességgel felzárkóztató órát szervezünk.  A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt mutató tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti rendszerességgel a tantárgyfelosztásban meghatározott órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején a nevelőtestület dönt a munkaközösségek javaslata alapján.  Iskolai sportkör, mindennapos testmozgás Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A mindennapos testmozgást a kötelező óraszámba épített testnevelés órákon, az iskolaotthonos osztályokban, a napköziben a különböző házi versenyeken és a sportköri foglakozáson valósítjuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy ezek az órák örömet jelentsenek a tanulóknak, érvényesüljön a sport és a játék szerepe. Hagyományőrző tevékenységünk, a népi játék, a néptánc hatékonyan szolgálja a mindennapos testmozgást. A mindennapos testneveléssel kapcsolatos adminisztratív teendők: A feladat elvégzéséhez „foglalkozási terv” készül, a megvalósult foglalkozásokat a naplókban „egészségfejlesztő testmozgás”, vagy sportfoglalkozás címen írjuk be.

38


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

 Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktantárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.  Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészet stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.  Tanulmányi kirándulások, erdei iskolák Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése érdekében, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást, erdei iskolát szerveznek. A tanulmányi kiránduláson, erdei iskolákon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Időtartam: alsósoknak 1 nap, felsősöknek 2 nap, erdei iskola 1-5 nap is lehet.  Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények telesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Szabadidős foglakozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola kidolgozta az osztályoknál a programajánlást, mely a tantervi követelményeket és a minimális anyagi kiadásokat tekintette elsősorban követendőnek. A szabadidős tevékenységek szervezésének főbb követelményei: - vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait - önkéntesen választható legyen - fizikumot, szellemet átfogó legyen - műveltséget gyarapítson - elégítse ki az egyéni érdeklődést - közösségformáló legyen Feladataink: - a tanulóinkat az önellenőrzésre, egymás segítésére nevelni - a pedagógiai irányítással biztosítani, hogy a különböző foglalkozások megfelelően fejlesszék a közösséget, a közösséghez tartozás élményét

39


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- sokoldalú és változatos lehetőség biztosítása - figyelem-összpontosító, kitartó és aktív tevékenykedtetés, a művészeti önkifejezési módok elsajátíttatása - a természetszeretet, a környezet iránti felelősség kialakítása, tudatosítása a tanulmányi kirándulások, táborozások során  Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Külön programok szervezésével teszi vonzóvá az olvasást, a könyvtárban való eligazodást. Az iskolai könyvtár minden nap nyitva tart, és a maga sajátos eszköztárával és lehetőségeivel járul hozzá az iskolai oktató- nevelőmunka célkitűzéseihez.  Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.  Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola hagyományainak ápolása, ezt a célt szolgálják az évenkénti megemlékezések, rendezvények. Megünnepeljük az állami és az iskola működési rendjébe tartozó ünnepségeket.  Pályaorientáció Tervszerűen igyekszünk tanulóinkat felkészíteni a pályaválasztásra. Ennek érdekében kapcsolatot tartunk a környező települések intézményeivel. A szülők és tanulók számára 8. osztályban továbbtanulással kapcsolatos szülői értekezletet tartunk. Lehetőség szerint részt veszünk középfokú intézmények által szervezett nyílt napokon.  Nyári tábor A nyári szünidő alatt igény szerint szervezünk, un. napközis tábort, a diákok egész napos elfoglaltságáról gondoskodunk az iskolában. A hagyományos, más településen szervezett tábort is szervezünk igény esetén. A táborok költségeit a szülők fedezik.  Testvériskolai kapcsolatok Tanulóinkat igyekszünk más népek szokásaival megismertetni, kapcsolatot teremteni. A település már több testvérvárosi kapcsolatot épített ki. iskolánk is szeretne bekapcsolódni ebbe a folyamatba. Ehhez kapcsolódó költségeket szülői, pályázati forrásból kívánjuk biztosítani.  Rendszeres, vagy alkalomszerű rendezvényeket rendezhetnek a tanulók a szabad idő hasznos eltöltésére (játszóházak, kézműves foglalkozások, jeles napokhoz kötődő programok) Rendszeres iskolán kívüli programjaink: - Komoly zenei hangversenyekre látogatás. - Mozi, színházlátogatások - Helytörténeti gyűjtemény, múzeum, tárlatlátogatások - Állat-és Növénykert látogatás - Pályaválasztási Fórumok - Üzemlátogatások. - Tanulmányi séták

40


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- Művészeti és ismeretterjesztő előadások - Könyvtári látogatások - Erdei iskola - Tanulmányi kirándulások Az iskolán kívüli programokat a pedagógusok az adott tanulócsoport éves tantárgyi programjában tervezik a szülők és diákok véleményének kikérésével, az intézmény vezetőjének jóváhagyásával. A részvételhez szükséges költségeket a szülők vállalják. 5.2. Személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés vizsgálata

 



A személyiség fejlődésének A közösségi nevelés területének vizsgálati módszerei adatgyűjtés  szociometriai mérés tesztlapos vizsgálatok, elemzések  tesztlapos adatgyűjtés kérdőíves vizsgálatok  interjúkészítés.

5.3. A személyiségfejlesztés és közösségi magatartásra nevelés elvárt eredményei:  konfliktusmentes kapcsolat az iskola környékén lakókkal  a gyermek kulturált viselkedése szép magyar beszédben, másokkal szembeni tiszteletben nyilvánul meg  az önként vállalt egyéniségének megfelelő feladatokat teljesít is  a rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi  ismeri önmagát és képes önkritikát gyakorolni  képes a csoport céljaiért egyéni érdekérvényesítéséről esetenként önként, vagy meggyőzésre lemondani  tevékenyen részt vesz a tanulmányi munkában  tevékenyen részt vesz a közösségi munkában, a csoport közéletében  véleménynyilvánítása kulturált  képes segítségnyújtásra.  elfogadja a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelkedését a többiekkel A végrehajtásért felelős személyek:  osztályfőnök  gyermeket tanító pedagógusok  napközis nevelők  gyermekvédelmi felelős

6. A beilleszkedési, tevékenységek

magatartási

nehézségek

enyhítését

szolgáló

Minden osztályban találkoznak pedagógusaink olyan gyerekkel, akik viselkedésük az átlagtól eltérők, nehezen kezelhetők, a tanulásban nehézségeik vannak, és szerényebb képességekkel rendelkeznek. A problémás helyzet adódhat tanulási-, emocionális vagy magatartás zavarból. A problémákkal küzdő gyerekek több figyelmet és törődést igényelnek a pedagógusoktól. Az időben érkező segítség egész életre pozitív hatással lehet.

41


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Annak megállapításában, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy sajátos nevelési igényű a szakértői rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő gyermek optimális fejlődése a személyiséghez alkalmazkodó nevelői környezetben biztosítható, ezért nagy szükség van a tanulási zavarok időbeni felismerésére. A segítségnyújtásnak túl kell mutatni a fejlesztő pedagógus munkáján, az egész nevelőtestület közös megértő munkájára van szükség. Feladatok  Fel kell figyelnünk tanítványaink viselkedésében a következőkre: - tartósan levert, látszólag minden alapos ok nélkül szomorú, - önértékelése túlzottan alacsony, vagy valamiért bűntudata van, - társainál szorongóbb, oktalan félelmek nyomasztják, - társaival szemben agresszív, - hirtelen vagy indokolatlanul nagy változások történnek a magatartásában.  Segítséget kell nyújtani az értő, segítő, oknyomozó és ok megszüntető, tapintatos, eligazító beszélgetéssel és meggyőzéssel (osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős).  A pedagógus fellépése akkor lesz eredményes, ha nem korlátozódik a tiltásra, hanem megtanítja tanítványait a konfliktuskezelés és feszültségoldás technikáira és gyakoroltatja a megfelelő eljárásokat.  A pedagógusoknak ismerniük kell a problémák törvényi hátterét, hogy javaslatot tehessenek az érintett tanuló különböző szintű és fokozatú mentesítésére. Sajátos nevelési igényű tanuló, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló mentesítéseinek lehetőségei: 1. Tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészektől, az értékelés és minősítés alól. Az igazgató a szakértők és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján mentesítheti a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az iskola a tanuló részére egyéni fejlesztési tervet készít és egyéni foglalkozást szervez részére, így segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. 2. Tanuló felmentése az iskolai kötelező tanóra foglalkozásokon való részvétel alól. Az igazgató a tanuló kérelmére felmentheti őt részben vagy egészben az iskola kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha egyéni adottságai, sajátos helyzete indokolttá teszi. 3. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, a tanévet a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Számára egyéni továbbhaladást engedélyez. 4. Magántanuló. Szakértői vélemény alapján, és a Gyermekjóléti Szolgálat javaslata alapján a tanulót valamennyi kötelező tanórai részvétel alól fel kell menteni. Orvosi javaslat alapján is felmenthető a tanuló, illetve a szülő kérése alapján. A felmentett tanuló az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.

42


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Eljárásrend: Szülő, vagy szakértői bizottság, orvosi javaslat és szülő írásos kérelme, véleménye alapján az igazgató dönt, és írásban elkészíti a felmentést, kijelöli azt a személyt, aki a tanulóról gondoskodik. Tevékenységi formák, eljárások, módszerek, eszközök:  szoros kapcsolat a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal,  konzultációk, esetmegbeszélések az érintett szakemberek részvételével,  vizsgálat kérése a nevelési tanácsadótól, képességvizsgáló bizottságtól,  a tanuló számára az egyéni képességhez igazodó tanulásszervezés,  felzárkóztatás, egyéni terápia,  tanórán kívüli foglalkozás a probléma jellegétől függően (pl. zeneterápia, kézművesség, önismereti csoport),  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatának fejlesztése,  családlátogatások,  igazgatói mentesítés  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése Elvárt eredmények:  a problémás helyzet mielőbbi felismerése  az önismeret, konfliktuskezelés és feszültségoldás technikáinak ismerete és a megfelelő eljárások gyakoroltatása  a jogszabályi háttér ismerete, alkalmazása  a tanuló egyéni adottságaihoz, képességeihez optimálisan igazodó megoldások alkalmazása A végrehajtásért felelős személyek:  igazgató  igazgató helyettes  osztályfőnök  gyermeket tanító pedagógusok  napközis nevelők  gyermekvédelmi felelős

7. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Iskolánk alapító okirata szerint ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását beszédfogyatékosság tekintetében. Az integrált oktatásban részt vevő tanulók részképesség fejlesztésének kiemelt területei:  Kognitív képességek fejlesztése  Kommunikációs képesség fejlesztése  Gondolkodási képesség fejlesztése  Tanulási képességek fejlesztése 7.1. Sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk a többségi tanulókkal együtt, integrálva és a nem integrálható tanulók részére osztálykeretben végzi a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését. Az iskolai feladatokon túl a szervezeti és szakmai önállósággal rendelkező egységes pedagógiai szakszolgálati intézményegység segíti a munkát. A tagozat és az integrált nevelés célkitűzései között első

43


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

helyen szerepel az SNI tanulók képességfejlesztése, a habilitáció, a rehabilitáció, az általános műveltség alapozása az életkoruknak és a képességeiknek megfelelően. A tanulók különleges gondozási igényét kielégítve fejlesztő és terápiás csoportokat szervezünk. Tanácsadással, ügyeik intézésével is segítjük a családokat. A törvényben meghatározott kötelező, nem kötelező tanórai és tanórán kívüli, valamint rehabilitációs célú foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük: Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Az egyénesített nevelés – differenciált tartalmakban, módszerekben – a tanórákon, a kiscsoportokban, az egyéni fejlesztő és a rehabilitációs órákon valósul meg. A speciális nevelési szükségletű tanulóink esetében az átlagos nevelés nem hoz kellő eredményt, csak a szükséglethez igazított megsegítés, amely figyelembe veszi a testi-lelki állapotokban rejlő nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat. Az optimális bánásmód, a szükséges nevelési többletszolgáltatások, a sajátos elvek, célok és tartalmak, a szervezeti keretek a különleges gondozást igénylő tanulók eredményes fejlesztését, nevelhetőségét szolgálják. A speciális nevelési szükségletű tanulóink esetében tervező munkánk fontos része a családok szociológiai szempontú vizsgálata. A kapott információkat, adatokat felhasználjuk nevelési céljaink kitűzésével, az egyéni fejlesztő programok elkészítésénél – elsősorban a magatartás- és viselkedészavarokkal kapcsolatban a szociális ellátó tevékenység érvényesítésénél, a családok, a szülők megsegítésénél, a gyermekvédelmi munka tervezésénél, az osztályfőnöki feladatok kijelölésénél. Cél: -

minden sajátos nevelési igényű tanuló zökkenőmentesen illeszkedjen be az osztály közösségbe, az iskolai életbe; a szakértői vélemény alapján szükséges ellátás megfelelő biztosítása; az egyénhez igazodó tanórai keret alkalmazása; az eredményes tanulási módszerek elsajátíttatása, különböző stratégiák megismertetése, egyénre szabott tanulási módszerek alkalmazása; képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában; differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességfejlesztés során; a hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon; terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavart mutató tanulók fejlesztésében; az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése; a tanulók felkészítése a továbbtanulásra; az önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása; a személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával, a toleráns magatartással; az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az értékekkel; reális önismeret és énkép kialakítása.

Feladat: - a DIFER mérések folytatása, mely az egyéni képességfejlesztés alapja; - a tanulói teljesítmények megfigyelése és célirányos áttekintése; - a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás; - olyan tanulóbarát környezet kialakítása, ahol mindenki jól érzi magát; - minden tanuló sikerhez juttatása-valamilyen területen;

44


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- tehetségazonosítás és –gondozás; olyan hasznos ismeret közvetítése a tanuló felé, amelyet a gyakorlatban magától is alkalmazni tud; - egyéni képességeikhez igazodó aktív, cselekedtető, korszerű információhordozó alkalmazása; - a pozitív szociális magatartásminták közvetítése minden helyzetben. 7.2. A megvalósítás keretei, eljárásai Iskolán belüli keretek: o Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: - differenciált tanulásirányítás megvalósítása és differenciált házi feladatok kijelölése; - sérülés-specifikus fejlesztés, egyéni haladás; - személyre szabott tanítás-tanulásszervezés; - rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva; - gyakorlatban használható tananyag tanítása; - igény szerint kompenzáló eszközök használata; - egyénre szabott kooperatív tanulási módszerek alkalmazása. o Pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs célú foglalkozások: A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján: - a törvény által biztosított heti óraszámban, - egyéni fejlesztési terv alapján, - egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában végezzük. A sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, pszichológus, gyógy-testnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe. o Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások: - kiscsoportos, csoportos szervezeti formában – rendszeresen - működő foglalkozások tanítók és szaktanárok irányításával; - alkalomszerű, egyéni foglalkozások: az esetleges hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlására; - a hiányok pótlása, valamint „újratanítás” kiscsoportos formában is a követelményrendszer eredménytelen elsajátítása miatt; - az alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés); - önálló tanulás fejlesztése. o Iskolaotthon, napközi, tanulószoba: - páros, csoportos tanulási technikák alkalmazása; - a sajátos nevelési igényű tanulók számára egyéni tanulási technikák kialakítása; - sorrend, időbeosztás, önellenőrzési, javítási módok megtanítása; - képességfejlesztő játékok szervezése; - a házi feladatok differenciált megoldása (tartalom, idő stb.); - személyre szabott eszközhasználat. o Szabadidős tevékenységek - a művészeti iskola tanszakainak igénybe vétele;

45


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- napi képességfejlesztő tevékenységek rendszeresítése 1-4. osztályban: mesehallgatás, ritmikus tevékenységek, szituációs játékok alkalmazása a napi, heti aktualitásnak megfelelően, beszélgető-kör tartása; - az iskolai szünetek, délutáni szabadidő hasznos eltöltése; - személyiség- és készségfejlesztő beszélgetések, játékok, tevékenységek szervezése; - a szülő és a gyermek igénye szerinti szakkörökön, tehetséggondozó programokon való részvétel. 7.3. Iskolán kívüli keretek - Amennyiben szükséges a sajátos nevelési igényű tanuló speciális szakemberekhez történő irányítása (szakértői bizottság, nevelési tanácsadó, gyermekorvos, pályaválasztási tanácsadó); - Egészségügyi rehabilitáció: gyermek-neurológiai-, fül-orr-gégészeti-, szemészeti szakrendelés-érszervi gyógyítás, gyógy-testnevelés, gyógy-úszás; - Folyamatos kapcsolattartás a szakemberekkel (gyermekorvossal, védőnővel, az egységes pedagógiai szakszolgálat intézményegységében dolgozókkal), a szülővel. 7.4. Egyéb keretek - a többségi pedagógusok ismereteinek bővítése továbbképzésekkel; - civil szervezetekkel való együttműködés - a közvetlen környezet szemléletváltása, megnyerése (tanulótársak, családok, más szülők); - tankönyvek, segédanyagok körültekintő megválasztása; - minden lehetséges eszközzel, játékkal, felszerelt, ízléses fejlesztő termek berendezése. 7.5. A fejlesztés hatékonysága, értékelése - kontrollvizsgálatok (szakértői és rehabilitációs bizottság, nevelési tanácsadó); - dokumentumelemzés, a tanuló teljesítményeinek célirányos áttekintése (felmérések, napló, füzetek stb.); - folyamatos megfigyelés, visszajelzés; - beszélgetés a gyerekekkel, szülőkkel, a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel, az eredmények felhasználása a további feladatok megjelölésére. Ellenőrzési formák: - folyamatos megfigyelés, - feljegyzések készítése, - beszélgetések, - cselekedet-, viselkedéselemzés, - tesztek, - felmérések, nyomon követések. Ellenőrzésben részt vevők: - a munkaközösség-vezetők irányításával a tantestület felkért tagjai, - pedagógiai szakszolgálat munkatársai - az iskola vezetői.

46


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Ellenőrzés ideje: - Ciklusonként - bizonyos területekre orientálva (szokások, szabályok, erőfeszítések, munkában való részvétel). - Évenként - a magatartás, a viselkedés változásai, a képességek fejlődése, a szociális képességek alakulása. - Három-, ötévenként – az értékelfogadás és azonosulás, az ön- és környezetismeret, a másság-tolerancia, az önálló tanulás, a hon- és népismeret, sikeres tanulás, a társadalmi beilleszkedés. 7.6. Sikerkritérium SNI programunk akkor sikeres ha: - minden sajátos nevelési igényű gyermek rendszeresen jár iskolába; - a tanulók megtalálják helyüket szűkebb és tágabb környezetükben; - szüleik elfogadják azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek gyermekeik tanulását sikeresebbé tehetik; - a tanulók rendszeresen részt vesznek felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon; - a legkisebb eredménynek is örülnek, és kialakul igényük a további fejlődésre; - önmagukhoz képest érzékelhető a fejlődésük a tanulmányi eredményeikben; - továbbhaladáskor alkalmazni tudják iskolában szerzett tudásukat. - kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák megtanulása; - reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben; - önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése; - más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben; - a népcsoport, a gyökerek elfogadása szégyen nélkül, az értékek felismerése, óvása.

8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetségen a kiemelkedő teljesítményekre való képességet, felkészültséget értjük a gyakorlati munka, a tudományos vagy a művészeti tevékenységek körében. Ahhoz, hogy az egyéni adottságok, képességek tehetséggé fejlődjenek, kedvező környezeti, tanulási feltételekre van szükség. Feladatok  A tehetséggondozás a tehetség felismerésével kezdődik. A nevelőtestület feladata megismerni azokat a kritériumokat, amelyek a tehetséget jelzik.  A felismerés után segíteni kell a tehetséges tanuló beilleszkedését, "másságának" elfogadtatását.  Az egyéni adottságokhoz, képességekhez igazodó tanulás megszervezése - gyorsítással: a tehetséges gyerekek egy tanév alatt több tanév anyagát sajátíthatják el. - gazdagítás: a tehetségek „normál” iskolai oktatásban tanulnak, de a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges gondozásban részesülnek.  A tehetséges tanuló mentorálása  Kapcsolattartás a szülőkkel, tanácsadás.

47


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

A tehetség ismérvei lehetnek:  átlagon felüli intelligencia  kreativitás  fantázia  eredeti problémamegoldás  fontos és jelentéktelen dolgok elválasztása  összefüggések felfedezése  kitartás Tevékenységek, eljárások, módszerek, eszközök  csoportbontásban történő oktatás  emelt szintű oktatás  a nem kötelező (választható) tantárgyak tanulása,  könyvtári felkészülés biztosítása egyéni feladatadás segítségével  tanítás utáni tevékenységének irányítása  szakköri, sportköri tevékenységre biztatás  más iskolákban működő speciális szakköri tevékenység ajánlása, a részvétel segítése  szaktáborok megszervezése, anyagi támogatások szerzése pályázatok révén  különleges jogok indikálása, pl. számítógép használata - ösztöndíjak, anyagi támogatások, szponzorok szerzése  egyéni versenyeken, vetélkedőkön való részvétel segítése (szaktárgyi, sport, kulturális stb.)  pályázatírás, versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése az iskolában  az alapfokú művészeti iskolai képzésbe való bekapcsolódás (zene, ének, képzőművészet, tánc) segítése  szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) ajánlása, szervezése  pályaorientáció, a továbbtanulás segítése  pozitív motiváció Iskolánk tantestülete kiemelten fontosnak tartja a művészeti nevelést, melynek célja az esztétikai élmény iránti fogékonyság kialakítása, a szép iránti igény felkeltése. Gondot fordítunk a művészetekben megjelenő értékek közvetítésére, tanulóink tudjanak különbséget tenni értékes és értéktelen között. Mindezek érdekében emelt óraszámban oktatjuk alsó tagozatban a rajzot, technikát és megismertetjuk tanulóinkat a bábozás örömeivel és kifejező eszközeivel. Felső tagozaton képzésüket szakköri kereteken belül folytatjuk. Tanulóink munkáiból kiállításokat szervezünk. Az emelt óraszámú ének oktatása szintén fontos eleme a művészeti nevelésnek, szeretnénk, hogy tanulóink tanulmányaik befejezése után zenét kedvelő, gyakorló vagy műértő közönség legyen. Számukra fellépési lehetőséget biztosítunk az iskolai karénekben, az iskola és a nagyközség rendezvényein. A test és lélek harmóniáját a sport emeltszintű oktatásával kívánjuk erősíteni. Nyolc évfolyamon keresztül lehetőségük diákjainknak tehetségük kibontakoztatására, versenyeken eredményeket elérni.Fontos a csapatsportokban rejlő nevelési lehetőségek kihasználása: felelősség, szabályok betartása, betartatása, siker, kudarc elviselése, kitartás. Célunk, hogy tanítványaink örömmel és kedvvel vegyenek részt a versenyeken, szerepléseken és hírnevet szerezzenek iskolánknak. Elvárt eredmények  a tehetséges tanuló felismerése, beilleszkedésének segítése  a tehetséges gyerek egyéni adottságához igazodó optimális tanulásszervezés, fejlesztés biztosítása

48




PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

az eredmények elismerése, széles körű nyilvánosságra hozatala

Fejlesztési lehetőség: Bekapcsolódás a Tehetség Pont hálózatba. A végrehajtásért felelős személyek  igazgató  igazgató helyettes  osztályfőnök  gyermeket tanító pedagógusok  napközis nevelők  gyermekvédelmi felelős

9. A kulcskompetenciák fejlesztése Az egységesülő felsőoktatási és munka-erőpiaci európai folyamatokba tanulóink csak akkor kapcsolódhatnak be sikeresen, ha rendelkeznek azokkal a képességekkel és készségekkel, amelyek a mindennapi életben való eligazodáshoz szükségesek. A kulcskompetenciák a munkába álláshoz, az élethez és a korszerű műveltség megszerzéséhez nélkülözhetetlen, alapvető képességek, ezek segítik az egyéni célkitűzések elérését, a megszerzett tudás hasznosítását, megalapozzák az egész életen át tartó tanulás képességét. Arra törekszünk, hogy azokat a képességeket fejlesszük, amelyekkel önálló életükben sikeressé válhatnak. A helyi programban kialakított tantárgyi struktúránk összhangban áll a nemzeti alaptantervben megfogalmazottakkal. A tantárgyi alapelvekben, célokban, fejlesztési követelményekben leírtak megvalósításával a program biztosítja a sikeres önmegvalósításhoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítását, melyek a következők:  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció (angol, német)  Matematikai kompetencia  Természettudományi kompetencia  Digitális kompetencia  Önálló tanulás  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai –művészeti tudatosság A kompetenciák kevésbé tartalomfüggők, ezért mindegyik fejlesztésében a tantárgyak összességének részt kell vállalnia. A képességfejlesztés feladatait a következők köré csoportosítjuk:  a tanulási képességek fejlesztése (kommunikáció, problémamegoldás)  szociális, állampolgári képességek fejlesztése (együttműködés, szolidaritás)  kulturális tudatosság körébe tartozó képességek fejlesztése (befogadás, feldolgozás) Az új ismeretek tanítása közben a tanítás-tanulás folyamatában arra törekszünk, hogy diákjaink kapcsolatot keressenek az új és a már ismert tananyag között. Célunk az új tudás előzetes ismeretbe integrálása, a tanultak életszerű helyzetben való alkalmazása. Törekszünk egy téma, probléma sokoldalú megközelítésére. Különböző források felhasználására.

49


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

A kulcskompetenciák fejlesztése során felhasználunk az eredményesség érdekében minden, a tanulók életkorából és személyes helyzetéből adódó motivációs lehetőséget, beavatottá tesszük őket a tanulási folyamatokba. A tanórai foglalkozásokon szorgalmazzuk a társas feladatokat, nyomtatott és digitális ismerethordozók ajánlásával fejlesszük önálló ismeretszerzési képességüket. Változatos tevékenységformákat alakítunk ki: szövegelemzések, térképelemzések, példamegoldások, kísérletek, rajzos feladatok, prezentáció, kiselőadás készítése, projektmunka). A magyar nyelv és irodalom tantárgy keretén belül a kommunikációs képességek fejlesztése a szövegértés és szövegalkotás középpontba állításával történik. Fontos feladat a helyesírási biztonság kialakítása, az íráskészség biztonsága, az olvasási technika elsajátítása. Könyv- és könyvtárhasználati órák az önálló feladatok megoldásához szükséges technikákkal ismertetik meg a tanulókat. A kompetencia kapcsán érzelmi intelligencia fejlesztése is kiemelt feladat. Az idegen nyelv oktatásában kiemelten kezeljük az olvasott és hallott szöveg értését, az írásbeli és szóbeli szövegalkotást Az országismeret anyag feldolgozása erősíti az interkulturális képességeket, a saját és más kultúra kapcsolatteremtését. Az informatika tantárgy keretében a tanulók a digitális írástudás alapjaival ismerkednek meg. Célunk, hogy korábbi tudásukat új helyzetben is tudják alkalmazni. A matematika területén a biztonságos szám- és műveletfogalom, a számolási készség, a mérések, mértékváltások a sík és térbeli tájékozódás, a logikai problémamegoldás kerül előtérbe. A természettudományi kompetenciák területén valóság megismerése, a problémamegoldás, a kritikai szemlélet kialakítása fontos. Az egyes területeken csoportbontással és emelt óraszámmal növeljük az egyéni képességek fejlesztését. A képességfejlesztés másik kiemelt területe a szociális kapcsolatok és állampolgári kompetencia fejlesztése. Az osztályfőnöki órák, a történelem, földrajz tantárgyak keretén belül a társadalomban és az emberi kapcsolatokban való eligazodás képességét fejlesztjük. Hangsúlyt kap az európai és nemzeti azonosságtudat kialakítása, az emberi jogok tanítása, az aktív állampolgári magatartás fontossága. Erősítjük a toleranciát, az elfogadó, befogadó magatartást, a másokkal való kapcsolatépítés képességét fejlesszük. Képességfejlesztésünk harmadik fontos csoportja a kulturális élmények befogadását és feldolgozását segítő kulturális tudatosság kialakítása. Az emberiség kulturális örökségét tanulóink a művészeti nevelésünk során megismerik, aktív művelői és részesei lesznek a művészeteknek, ezen kompetenciák fejlesztésére az emelt óraszámban való művészetoktatás megfelelő keretet ad az énekórákon, rajzórákon, bábórákon, technikaórákon. Célunk az esztétikai érzék fejlesztése, az önkifejezési készség fejlesztése, a kreativitás erősítése.

10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Gyermek- és ifjúságvédelmi feladataink áttekintéséhez ismernünk kell a gyerekeket érő legfontosabb makro- és mikrokörnyezeti hatásokat, azokat az élményeket, ingereket, amelyek gyakran hátrányosak, esetleg ártalmasak számukra. A tanulókat érő makro-környezeti hatások közül kiemelendők a tömegkommunikáció, az életmódot rohamosan átformáló reklámok hatása, a fogyasztói és anyagias szemlélet szélsőséges megnyilvánulásai, az erőszak jelenléte a szórakoztatóiparban és a tömegtájékoztatásban, a kulturális hagyományok feloldódása, jellegtelenné válása és uniformizálódása.

50


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Tágabb értelemben az ifjúságvédelem kérdésköréhez tartozik a környezeti nevelés, az egyén és az emberi társadalom létkérdései iránti érzékenység és felelősségérzet kialakulása, ezeknek a személyiségre gyakorolt hatásai. A tanulók mikrokörnyezetének három területe: a család, az iskola és a kortárs kapcsolatok. A család problémái között előkelő helyet foglalnak el a házastársi konfliktusok és a válás. A gyerek személyiségfejlődése szempontjából meghatározó a szülők nevelői attitűdje: a szélsőségek (túlzott engedékenység, féltés, indokolatlan szigor, kiszámíthatatlanság), illetve a gyermek – elfoglalt szülők esetében gyakran tapasztalt – elhanyagolása. Ez utóbbi részben összefügg a társadalom bizonyos rétegeiben megfigyelhető szociális, egzisztenciális nehézségekkel. Az elszegényedés és a szegénység azonban önmagában is súlyos lelki konfliktusokat, néhány esetben pedig egészségügyi panaszokat is okozhat. Az iskolai gyerekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermekvédelmi jogok és szükségletek kiteljesedésére való törekvés jellemez: foglalkoznunk kell a rászoruló gyermekekkel és az iskola valamennyi tanulóját érintő felvilágosító tevékenységet is folytatunk. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre tejed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Helyzetfelmérés Segítő munkánk csak akkor lehet eredményes, ha tájékozódunk - a gyerekek családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről, - a fiatalok káros szenvedélyeiről, - önértékelési gondokról, a kudarcról, az önmegvalósítási nehézségekről, példaképekről, célokról, - a tanulók tanulási, beilleszkedési stb. nehézségeiről stb. Feladatok  Gyermekvédelmi munkánk során a problémák korai felismerése a legfontosabb.  Iskolánk gyermekvédelmi felelősei minden tanév elején tagozatonként felmérik a hátrányos és veszélyeztetett tanulókat. (Az esetleges változásokat az osztályfőnökök térképezik fel.)  A kereseti kimutatások és az önkormányzati kritériumok alapján javasoljuk az étkezési térítési támogatás mértékét, és az iskolatitkár kimutatást vezet a támogatásról.  A veszélyeztetettség mielőbbi felismerése érdekében figyeljük a gyermek személyiségében, iskolai munkájában, környezetében, életmódjában a veszélyeztetettségére utaló vonásokat. Kiemelten kezeljük az osztályközösség mindennapos munkájában az átlagostól eltérően viselkedő tanulókat. /dacos, agresszív, féktelen, illetve visszahúzódó, gátlásos, szorongó diák/  A környezeti ártalmakban szenvedő gyerekek számára igyekszünk kárpótlást nyújtani derűs, pozitív ingerekben gazdag körülmények biztosításával.  Segítünk a gyermek szabadidejének tartalmas kitöltésében, a kialakult konfliktusok megoldásában, s a vele szemben fellépő helytelen előítéletek felszámolásában.  A kiváltó okok megszüntetése legtöbbször az iskola hatókörén kívül esik. Ezekben továbbra is a Gyámhatósághoz, Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulunk. Tevékenységek, eljárások, módszerek, eszközök  a tanulók személyes gondjainak feltárása, pedagógiai eszközökkel történő segítése

51


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

 napközi otthon, iskolaotthon, tanulószoba működtetése  gyermekétkeztetés biztosítása, a szociális helyzettől függő támogatása a fenntartó segítségével  a hátrányos helyzet enyhítésére, a nehéz családi és anyagi helyzet jelzése a fenti intézményekhez, az ilyen jellegű problémák nyomon követése  a tanuló veszélyeztetett helyzetének javítása érdekében a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhivatal megkeresése  felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások tartása  indulási hátrányok csökkentése  pályaválasztás segítése  személyes tanácsadás  különböző előadások, rendezvények szervezése  kapcsolattartás és tájékoztatás a szülők részére,  a továbbképzési lehetőségek kihasználása.  egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése Szervezési feladatok  kapcsolattartás a szülőkkel, diákokkal, gyermekvédelmi fogadóóra keretében, ahol a szülők tájékoztatást, segítséget kaphatnak a felmerülő problémáik megoldásához,  kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, a nevelőtestülettel, az illetékes Gyámhivatallal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal,  egyéni és csoportos problémafeltáró beszélgetési lehetőségek szervezése tanulókkal, szülőkkel,  segítségnyújtás ahhoz, hogy a diákok egyéni problémáikhoz külső szakember segítségét igénybe vehessék,  előadások szervezése a tanulókat érintő témakörökben,  szabadidős tevékenységek ajánlása,  rendhagyó osztályfőnöki órák tartásához szakemberek meghívása. Prevenciós munka  a pedagógusok, szülők és diákok számára szervezett előadások szervezését /helyes táplálkozás, dohányzás, drog, AIDS, alkohol/,  tájékoztató kiadványok eljuttatását azokhoz a családokhoz, akiknek feltételezhetően szükségük van segítségre,  felmérés végzését az osztályokban a káros szenvedélyekről,  személyes beszélgetést, tanácsadást, szakemberhez (orvos, pszichológus, családsegítő, gyámügy stb.) való irányítást,  a szabadidő hasznos eltöltésének segítése,  egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése. Szociális jellegű feladatok  kapcsolattartás az osztályfőnökökkel a problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében,  javaslattétel rendkívüli segélyekre,  krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak jelzése, megoldási lehetőség keresése pedagógiai eszközökkel,  a szülő és a tanuló gyermekvédelmi, rendőri, gyámügyi problémáiban való segítségnyújtás.

52


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Elvárt eredmények  Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.  A tanulók és a szülők ismerik azokat a lehetőségeket, személyeket, intézményeket, ahová problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.  A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében együttműködünk a - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.  Az iskola közbenjárásával hatékony segítséget kapnak a rászoruló tanulók. A végrehajtásért felelős személyek:  igazgató  igazgató helyettes  osztályfőnök  gyermeket tanító pedagógusok  napközis nevelők Az intézmény vezetője a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételeket biztosítja. A szülőket tájékoztatják a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről, rendelési helyéről.

11. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az egyes osztályokba járó tanulók adottságai, képességei, körülményei változatosak, a különbségek nagyok is lehetnek. Vannak olyan tanulóink, akik speciális nevelési, oktatási bánásmódot igényelnek. Nevelő-oktató munkánkban - a céljainkkal összhangban - kiemelt terület az esélyegyenlőség biztosítása, a különböző hátrányokkal érkezők és lemaradók segítése, felzárkóztatása. Célunk, hogy minden tanulónk számára megtaláljuk azokat a tevékenységeket, amelyekben sikerrel kibontakoztathatják képességeiket. A kudarc okai lehetnek:  a gyermekben levő fiziológiai, genetikai okok  környezeti tényezők  szociális körülmények, nem megfelelő otthoni környezet  tananyagban rejlő okok  az előző ismeretek hiánya  iskolaváltás  hiányos személyiségjegyek  magatartási problémák  átmenet nem megfelelő kezelése (óvoda-iskola, alsó-felső tagozat)

53


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Feladatok  Az alkalmazkodás és tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban.  Önképzés, továbbképzés keretében minden pedagógus ismerje meg a részképességzavarok tünet-együttesét.  A korai felismerés érdekében logopédusunk minden elsős gyereket szűr a beszédhibák felismerésére.  Az 1. évfolyamon lebonyolított DIFER-mérések eredményeit felhasználjuk a tanulók felzárkóztatásának tervezéséhez.  Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások szervezése.  A tanulási kudarcnak kitett tanulók értékeinek feltárása, a meglévők erősítése, s ezek felhasználása részképesség-gyengeségeik fejlesztésénél.  Sikerélmény biztosítása a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon.  Együttműködés az illetékes szakemberekkel (iskolaorvos, gyermekvédelmi felelős, logopédus) és a szülőkkel, javaslat szakvizsgálatra.  Szükség szerint biztosítjuk a törvény adta lehetőségeket az osztályozás alóli felmentésre, egyéni haladási tempó ütemezésére.  Segítjük a tanulási zavarokkal küzdő gyerekek pályaválasztási döntését. Tevékenységek, eljárások, módszerek, eszközök  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  tanulási technikák elsajátíttatása, az otthoni tanulás segítése  egyéni, illetve csoportos foglalkoztatások, differenciálás  felzárkóztató órák szervezése  egyéni, illetve csoportos foglalkozások napközis foglalkozások keretében  az iskolai könyvtár használata  a napközi, tanulószoba  rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, gyakorlati tanácsadás, tájékoztatás a gyerek fejlődéséről  az önbizalom, a helyes önértékelés, kommunikációs készségek fejlesztése osztályfőnöki és szakórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  pályaorientációs foglalkozások tartása  jutalmazás  beszélgetés, érzelmi ráhatás Integráltan oktathatók esetében:  részleges vagy teljes felmentés egyes tantárgyakból, az értékelés alól  hosszabb idő biztosítása az írásbeli vagy szóbeli számonkérés esetén  magántanulói státusz Elvárt eredmények  Minden pedagógus közreműködik a tanulási problémákkal küzdő gyerekek problémáinak feltárásában, enyhítésében.  Évente legalább egy kollega részt vesz tanulási problémák felismerésével, kezelésével kapcsolatos továbbképzésen.  A tanulási nehézséggel küzdő gyerekek számára megtaláljuk azt a foglalkozási formát, tevékenységet, amelyben sikerélményt szerezhet.  Hatékony együttműködés az illetékes szakemberekkel a tanulók érdekében.

54


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

A végrehajtásért felelős személyek:  igazgató  igazgató helyettes  osztályfőnök  gyermeket tanító pedagógusok  napközis nevelők  gyermekvédelmi felelős

12. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek A gyermekek védelméről szóló törvény kötelező együttműködést ír elő a különböző szakemberek között a gyerek családban történő nevelése, veszélyeztetettségének megelőzése érdekében. A fő hangsúly a gyermekvédelem preventív jellegén van. A veszélyeztetettségnek különböző fokozatai ismertek. Az elmúlt néhány évtized hazánkban olyan társadalmi, gazdasági és értékrendbeli változásokat hozott, amelyekhez nehéz alkalmazkodni. Az anyagi javak előtérbe kerülésével háttérbe szorulnak a családi kapcsolatok, nőtt a csonka családok száma, nő a munkanélküli, illetve egyre nehezebb élő körülmények között felnövő gyerekek száma. A nevelők ismerik ezeket a tényezőket. Veszélyeztető tényezők tanulóink körében:  Szülők alacsony iskolázottsága, műveltségi szintje  Alacsony jövedelmi, fogyasztási szint a családban  Rossz lakáskörülmények  Negatív erkölcsi értékrend a családban  Devianciák elő fordulása (alkohol, brutalitás, bűnözés)  Csonka család - zavaros helyzetben a gyermek  Szülők helytelen nevelési elvei A tanuló teljesítmények függnek a szülői háttértől. A család hagyományos nevelő funkciói arányaiban és minőségükben is megváltoztak, egyre több nevelő feladatok kell átvennünk a családtól. A szociális hátrányban nevelkedő gyermek jellemző tünetei:  alultápláltság  kialvatlanság  felszerelések, házi feladat hiánya  rendezetlen, gondozatlan külső  hullámzó kedélyállapot és iskolai teljesítmény Feladatok  Osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős feltérképezi azokat a tanulókat, akik valamilyen ok miatt a veszélyeztetettek csoportjába sorolhatók.  A szociális háttér megismerése, a felderített hátrány enyhítése, a tanuló beilleszkedésének segítése.  Az iskola a helyi önkormányzat rendszeres és rendkívüli támogatásaira javasolja a rászoruló diákokat.

55




 

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Megismertetjük a szülőket az intézményen kívüli segélynyújtási formákkal, szolgáltatásokkal (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, támogatások rendszere). Gyermekközpontú iskolai légkört alakítunk ki, amely a gyermek és a pedagógus egymás iránti tiszteletén, szeretetén alapul. Minden esetben a gyermeki jogokat védjük, fellépünk a gyermek hátrányos megkülönböztetése ellen. Az intézményen belül szociális ellátásokat biztosítunk.

Tevékenységek, eljárások, módszerek, eszközök  Reggeli és délutáni ügyelet  Iskolaotthon, napközi működtetése: - Lehetőség a nyugodt környezetben történő tanuláshoz. - Fokozott segítségadás az indulási hátrányokkal küzdőknek. - Jó szokásrend kialakítása cselekedtetéssel, pl. felelősök rendszere, feladatai. - Különböző foglalkozásokon kulturális értékek közvetítése.  Iskolai étkeztetés: - Tanulóink étkezési szokásainak felmérése, tanácsok a jó szokásrend kialakításához. - Támogatás igénylése a rászoruló családoknak. - Kulturált étkezés elsajátítása.  Tankönyvvásárlási és beiskolázási támogatás  Gyermekvédelmi tanácsadás - Szülőknek a család életvitelével kapcsolatban. - Segítő tanácsokat adunk a gyermek neveléséhez.  Beszélgetések, szituációs játékok a "másság" elfogadtatására.  Egyéni bánásmód alkalmazása, egyedi esetekhez egyedi megoldások keresése.  A gyermekek pozitív én-képének kialakítása.  Személyiségfejlesztés felzárkóztatással, tehetséggondozással, képességek szerinti differenciálással, versenyeztetéssel.  Családi életre nevelés, helyes minták megismertetése az osztályfőnöki órákon.  Egészséges életmódra nevelés (iskolaorvosunk felvilágosító programjai, vetélkedők, rajzversenyek szervezése, stb.)  Tanórán kívüli foglalkozások a hátrányos helyzetű gyermekeknek szabadidejük hasznos eltöltésére. (könyvtárhasználat, szakkörök, sportrendezvények, kulturális rendezvények, stb.)  Pályázatok figyelése, segítségnyújtás a pályázatokon való részvételben  Kapcsolattartás a gyermekvédelmi szakszolgálatokkal: - Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal - Gyámhivatallal - Lehetséges szponzorokkal - Fenntartóval. Elvárt eredmények  A pedagógusok ismerik és felismerik a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók személyes problémáit, kezdeményezésükre fenntartói és egyéb támogatással a hátrányok kompenzálásában eredményt ér el az iskola.  Az intézményben biztosítható szociális ellátások enyhítenek a rászoruló tanulók helyzetén.  Szociális helyzete miatt egyetlen tanulót sem ér hátrányos megkülönböztetés az iskolában.

56


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

A végrehajtásért felelős személyek ▪ igazgató ▪ igazgató helyettes ▪ osztályfőnök ▪ gyermeket tanító pedagógusok ▪ napközis nevelők ▪ gyermekvédelmi felelős

13. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülő, a tanuló és a pedagógus az iskolai tanítás – nevelés - tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos értékű szereplője. Az együttműködés sok türelmet, empátiát és toleranciát igényel minden érdekelttől. A kapcsolattartás korábban alkalmazott eljárásai a jövőben is biztosítják az eredményes együttműködést a tanulók érdekében. Valamennyi együttműködési forma – a maga idejében – hatékony lehet, ezért nem állítunk fel rangsort azok között. Az együttműködés alapja: a gyermek iránt érzett közös felelősség feltétele: kölcsönös bizalom és tájékoztatás eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége Feladat  A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. - Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén. - A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül. - Az osztályfőnökök rendszeresen az osztályfőnöki órákon.  A tanulók és a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.  A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű értekezleten,  az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok legalább havonta (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) rendszeresen tájékoztatják. Tevékenységek, eljárások, módszerek, eszközök

57


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

 Családlátogatás célja a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésére.  Szülői értekezlet, melynek célja: o a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, o a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, o a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.  Fogadóóra Célja a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)  Nyílt tanítási nap Célja, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.  Írásbeli tájékoztató Célja a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.  A szervezett kapcsolattartási formák mellett meghatározó a közvetlen személyes napi kapcsolat, a partneri együttműködés. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Elvárt eredmények  Bizalmon, kölcsönös tiszteleten alapuló partnerkapcsolatok személyiségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében.

a

gyermek

Fejlesztési lehetőségek: - osztály-család közös hétvége kirándulás - családi játékos vetélkedők - közös rendezvények szervezése szülők és pedagógusok részvételével A végrehajtásért felelős személyek  igazgató  igazgató helyettes  osztályfőnök  gyermeket tanító pedagógusok

58


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

 napközis nevelők  gyermekvédelmi felelős

59


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

III. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM „Környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak megfogalmazásának folyamata, melyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy székes értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN 1970.) A környezeti nevelési program elkészítésének jogszabályi háttere: - közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. - Magyar Köztársaság Alkotmánya - Környezetvédelmi törvény (1995. LIII. tv.) - Nemzeti Fejlesztési Terv - 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról - Európai Közösség környezetvédelmi programja - Johann Béla Nemzeti Egészségfejlesztési Program

1. Helyzetkép A társadalmi környezet és a családok jellemzése Az iskolánkban tanuló diákok többsége az iskola vonzáskörzetéből kerül ki, vannak más településről bejáró tanulóink is. Többségük kiegyensúlyozott, rendezett családi háttérrel rendelkezik. A teljes és a nagy családok mellett az egyedülálló szülők magas száma jellemző. A diákokkal kapcsolatos megállapítások Tanulóink nagyon eltérő családi környezetből érkeznek iskolánkba. Többségében tiszta, rendes, jó képességű, tájékozott, jó szorgalmú diákok, akik odaadó, törődő, szeretetteljes családi háttérrel rendelkeznek. Családjaink egy részében az anyagi jólét ellenére sajnos keveset foglalkoznak a gyermekekkel. Több esetben tapasztaltunk magatartási problémákat, néhány gyermek elhanyagolt. Erőforrásaink • Nem anyagi erőforrásaink: Pedagógusok Minden tanár feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Az egységes elvárások kialakítása érdekében tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését, szakmai műhelymunkáját. A közös munka áttekintése, szervezése igazgatóhelyettesi feladat. Alsós osztályfőnökök, tanítók Feladatuk: egészséges életmódra nevelés, pozitív minták közvetítése, példamutatás környezettudatos magatartással, munkaközösségi munkába való bekapcsolódással.

60


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Osztályfőnökök, szaktanárok Feladatuk: a fentieken túl; az egészségnevelési témakörök feldolgozásakor különféle módszerek alkalmazása: környezet, biológia, életvitel, osztályfőnöki órákon a drog-prevenció, az egészséges táplálkozás, az egészséges életmód kialakítása; magyarázat, előadás; szerepjátékok, problémás élethelyzetek megjelenítése. Diákok Minden diák feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak Szülők Nélkülözhetetlen a szülői ház és iskola harmonikus kapcsolata. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván. Segítséget várunk és kapunk abban, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóink Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti és egészségnevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gazdasági ügyintéző feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Humánerőforrások jellemzői A pedagógusok folyamatosan figyelemmel kísérik a médiában megjelenő egészségneveléssel és drog-prevencióval kapcsolatos információkat. Rendszeresen részt vesznek a témához illő tanfolyamokon, továbbképzéseken, előadásokon. Az iskolában a nevelőtestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a kollegák együttműködésére. A környezeti és egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. •

Anyagi erőforrások

Saját erőforrás A fenntartó által elfogadott éves költségben minden évben gondoskodni kell arról, hogy környezetbarát és kulturált környezetet teremtsünk intézményünkben. Külső erőforrások

61


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Alapítvány. Az iskolai alapítvány támogatja a tanulók erdei iskolákban és a nyári táborokban való részvételét Pályázat. A pályázat megjelenésének figyelésére minőségi kör alakult. A csoport vezetője tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Iskolán kívüli együttműködés: Fenntartó Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskola környezeti nevelési programot. Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból fontosak a múzeumok, az állatkertek és nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórán készítjük elő. Iskolai tanulmányok során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Hivatalos szervek Feladatuk annak ellenőrzése, hogy a környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Civil szervezetek A helyi környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek is segítik munkánkat

2. Alapelveink A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük:  fenntartható fejlődés  kölcsönös függőség, ok- okozati összefüggés  helyi és globális szintek kapcsolatai  alapvető emberi szükségletek  emberi jogok  demokrácia  elővigyázatosság  biológiai és társadalmi sokféleség

3. A környezeti nevelési programunk célkitűzései  Rendszerszemléletre nevelés: tanulóink a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, lássák meg a problémákat, keressék az összefüggéseket és keressék e válaszokat.  Alternatív gondolkodás elsajátítása: tanulóink keressék a válaszokat a problémákra, az alternatívák értékelése, ellenőrzése után találják meg a helyes válaszokat.  A globális összefüggés megértése: a környezeti problémák felismerése kapcsán értsék meg azok gazdasági, társadalmi okait is.

62


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

 A létminőséghez szükséges értékek megmutatása: meg kell érteniük tanulóinknak a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben  A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása: közösen fedezzük fel, mit tehetünk egyéni életünkben Tevékenységekhez kapcsolódó részcélok:  környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása  személyes felelősségen alapuló környezetkímélés  környezet (természetes és mesterséges) értéke iránti felelős magatartás  természeti és épített környezet szeretete, védelme  egészséges életmód igényének kialakítása, ehhez vezető technikák elsajátítása  szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre  hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon  tanórán kívüli szakkörök szervezése  természetvédelmi versenyekre felkészítés  hagyományok ápolása o iskolanap o iskola hírességeinek élete – kutatás, o nagyközség nevezetességeinek feltérképezése o tanulmányi kirándulások szervezése o gyűjtési akciók o jeles napok megünneplése, kiállítások rendezése o hulladékkezelés, tisztasági verseny o kerékpáros közlekedés gyakorlatának népszerűsítése o lakóhely környezetének megismerése o katasztrófavédelem o természetes anyagok és technikák megismerése Célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban:  alternatív, problémamegoldó gondolkodás  ökológiai szemlélet, gondolkodásmód  szintetizálás  problémaérzékenység  kreativitás  együttműködés, alkalmazkodás  vitakészség, kritikus véleményalkotás  kommunikáció, médiahasználat  állampolgári részvétel és cselekvés

4. Kiemelt feladataink  a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az embert, az épített és társadalmi környezetet tisztelő életvitel megalapozás bemutatjuk és gyakoroltatjuk azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és társadalmi környezet zavartalan működését elősegítik.  életkoruknak megfelelő szinten foglalkozunk: o a környezet fogalmával o Földi rendszer egységével o Környezetszennyezés formáival és hatásaival o Környezetvédelem lehetőségeivel

63


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

o Lakóhelyük természeti és épített értékeivel o Lakóhelyük környezetvédelmi feladatával

64


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek, a környezeti nevelés színterei Tanóra A környezeti nevelés lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során a pedagógus minden alkalommal megbeszélje a tanulókkal a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Az adott témákhoz kapcsolódóan szólunk a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásról. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos változások. Jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés (anyaggyűjtés, könyvtári gyűjtőmunka, kísérletek), ezeket a tanórákon közösen dolgozzuk fel. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei: Alsó tagozat: A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tantárgyak teljes körét, az első két évfolyamon inkább az érzelmi beállítódás kialakítása, a szokások kialakítása a cél, később a tudatosság és az elkötelezettség kialakítása történik. Felső tagozat Természetismeret Az elemi szintje a nevelésnek, ezen az órán tervszerűen és koncentráltan történik az ismeret oktatása. Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg a természetes és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató alkotásokat  egy táj megismeréséhez képesek legyenek kifejezni érzelmeiket  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával  a beszéd, szónoklat érvelése a környezetvédelem ügyében Történelem: A tanulók  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, életmódra, a közösségi normák alakulására  értékeljék az ipari forradalom, a háború, a környezeti csapások hatásait  modern veszélyek felismerésére legyenek képesek Matematika: A tanulók  legyenek képesek mérésre, elemzésre  tudjanak táblázatot, grafikont készíteni  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás Fizika: A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások egészségkárosítását Földrajz: A tanulók  szerezzenek tapasztalatot az élő és élettelen környezetről

65


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

 ismerjék a világ globális problémáit: túlnépesedés, élelmezési gondok, klímaváltozás, ózonlyuk, édesvíz-készlet veszélyei, környezetszennyezés Biológia: A tanulók  ismerjék meg és szeressék a természeti és az épített környezetet  ismerjék meg a környezeti problémákat  alakuljon ki az ökológiai szemléletmód Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel - törekedjenek a környezet tudatos megtartására Ének-zene: A tanulók - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit - ismerjék a természetes alapanyagok használatát - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelés témaköröknek megfelelően Testnevelés: A tanulók - fedezzék fel, hogy a környezeti hatások befolyásolják az egészséges testi fejlődést - igényeljék, hogy eszközeik természetes anyagból készüljenek - szabadtéri foglalkozáson keresztül értsék meg a környezetszennyezés veszélyét Technika- életvitel Gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példát keressenek és mutassanak be. Osztályfőnöki A tájékoztatás erkölcsi kérdéseinek megbeszélése, a testi- lelki problémák megbeszélése során helyes értékrend alakuljon ki. A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Fontos a tantárgyak közti integráció. Lehetőségeink: - tanulmányi kirándulások - kézműves foglalkozások - kiállítások rendezése - múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító - szakkörök - iskolai udvar építése - „jeles napok” megünneplése

66


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

6. Módszerek A hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Igyekszünk részt venni olyan továbbképzéseken melyekkel gazdagíthatjuk tárházunkat. - együttműködő tanulási technikák - játékok (szituációs, memóriafejlesztő) - terepgyakorlat (térképkészítés, megfigyelés) - kreatív tevékenység (rekonstrukciós, rend- és tisztasági verseny, szelektív hulladékgyűjtés) - közösségépítés - művészi kifejezés (zene, fotó, irodalmi alkotások)

7. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, melyek munkánkhoz szükségesek. Folyamatosan pótoljuk a vegyszereket, eszközöket.

8. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Az iskola továbbképzési programjába építve gondoskodunk arról, hogy környezetnevelési továbbképzésben vegyenek részt a kollégák. A továbbképzések szervezése a Továbbképzési terv alapján történik.

9. Tanórán kívüli tevékenység A környezeti nevelés keretében a tapasztalati úton szerzett ismeretek fontossága pótolhatatlan. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tettek következményeivel való szembesülés olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja meg, amelyek a hagyományos tantermi órákon nem lehetségesek. Ezért a következő tanórán kívüli lehetőségeket kínáljuk diákjainknak: - A tanév során minden osztály tanulmányi kiránduláson vesz részt. Itt a diákok megtanulják a természet tiszteletét, az együttesen megélt élmények jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatásúak. A kirándulások tervét, időpontját a munkatervben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az osztályfőnök felelős. - Versenyekre készítjük fel a tanulókat, ahol összemérhetik erejüket, tudásukat gyarapíthatják A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kaán Károly Természetismereti Verseny, Utazók és utazások Verseny, a Földrajzi Múzeum által meghirdetett Érd és környékének földrajza és élővilága verseny, Európa környezetvédelme verseny, Hazánk természetvédelme verseny, Zöldbéka Környezetismereti és Környezetvédelmi Verseny, Hunyadi Természetismereti Verseny stb.) - Gyűjtési akciókat szervezünk (elem, papír, telefon) Megtanulják a szelektív hulladékgyűjtést és a környezettudatos magatartást. - Jeles napokat megünnepeljük. Meg kell terveznünk, hogyan alakítjuk ki hagyományainkat, ezek az alkalmak lehetőséget teremtenek gondolataink ráhangolódására. A jelentős környezetvédelmi napokról rendezvényeket szervezünk. (Föld Napja, Madarak és fák Napja, Víz napja stb.)

67


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- Múzeumlátogatások. Kihasználva a főváros közelségét, lehetőségeinkhez mérten tanulóinkat el kívánjuk juttatni ezekbe az intézményekbe.(állatkert, botanikus kert, nemzeti park). Részt szeretnénk venni az érdi Földrajzi Múzeum múzeumpedagógiai óráin. - Intézmények látogatása (szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító, vízművek, papírgyár) -„Iskolazöldítés”. - Az alsó tagozatos tanulók az iskolaudvart és az iskola előtti utcafrontot teszik rendbe rendszeresen; a felső tagozatosaink részt vesznek a község takarítási akciójában, ahol minden osztály egy adott területet tesz rendbe osztályfőnöke és a Faluvédő és Szépítő Egyesület tagjai segítségével. - Évente rendezünk helyismereti vetélkedőt a községben. Diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. -Terepi munka szervezése: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, településismereti játékok szervezése, Kukkantó kirándulás az alsó tagozatban, teljesítménytúrák, Bakancsosok túrái a felsőben stb.

10. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legváltozatosabb módjai. Fontos számunkra, hogy a tanulók képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, anyagot gyűjteni, meg kell tanulni véleményüket előadni. Mindezeket az alábbi formában segítjük: - kiselőadások tartása, szemléltetéssel - poszterek készítése, bemutatása - faliújság készítése - tudományos cikkek feldolgozása - rádiós, televíziós hírek feldolgozása - környezeti tudósítások, jelentések értékelése

11. Elvárt eredmények       

Tanulóink testileg és lelkileg egészséges felnőttek lesznek. Lakóhelyünk környezeti értékeit aktív stratégiákkal óvják, felnőttként hozzájárulnak a tiszta, rendezett és esztétikus településkép formálásához. Felnőttként segítőkész, toleráns a beteg vagy sérült embertársaival, elfogadja és tiszteli a különböző személyiségű embereket. Tanulóink reális önismerettel rendelkeznek, tudatosan törekszenek személyiségük fejlesztésére. Viselkedéskultúrájuk tükrözi a humánumot, toleranciát, a másik személyiségének tiszteletét. Az iskolából kikerülő tanulók felelősséget éreznek önmaguk és közösségük iránt. Minden tanulónk aktív tevékenységgel vesz részt az iskola környezeti programjának megvalósításában.

12. A végrehajtásért felelős személyek     

 

igazgató igazgató helyettes osztályfőnök gyermeket tanító pedagógusok napközis nevelők gyermekvédelmi felelős intézményi dolgozók

68


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

IV. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az utóbbi évtizedekben igen kedvezőtlenül alakul a magyar népesség egészségi állapota, ezért fontos, hogy az iskolai nevelés alapértékei között szerepeljen az élet és az egészség védelme. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. - A 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” - A 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdése - Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete - A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. - 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet

1. Iskolánk céljai az egészségnevelés területén  

    

Az „egészség” mint életvezetési érték a tanórán belül és azon kívül a szabadidős programok középpontjában álljon. Programunk célja, hogy hozzájáruljon a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési kézségüket. Járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk kialakulásához, meggyökereztetéséhez. Fejlődjön a tanulók elfogadó, segítőkész magatartása, toleranciája a beteg, sérült embertársaik iránt. A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kérdéseit, életmódi tennivalókat, az egészségre káros szokások összetevőit, a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. Minél fiatalabb korban kell bevonni a prevencióba a tanulókat. Legyenek képesek a helyes döntések meghozatalára. Váljon igényükké a mozgás és a helyes életmód kialakítása. Legyenek képesek felmérni saját egészségügyi állapotukat.

Az egészséges és felnőtt életre való felkészítésnek az élet minden területét fel kell ölelnie  Egészséges táplálkozás  Egészségtudatos testápolási szokások  Rendszeres testmozgás  Lelki egészség, harmonikus életvitel  Függőségre vezető szokások (cigaretta, alkohol, drog) kerülése  Átgondolt szexuális magatartás  Családi életre nevelés

69


PEDAGÓGIAI PROGRAM

  

2011.

Szándékos és véletlen balesetek megelőzése Egészséges és biztonságos munkakörülmények Kultúrált környezet kialakítása

Az egészségfejlesztés eredményességében, a tanulók környezet- és egészségtudatának megszilárdításában fontos szerepet játszik  A pozitív énkép kialakítása  Az egészséges életstílus-modell megteremtése  Hatékony kommunikáció (empátia, tolerancia)  Az „élni tudás” elvének érvényesítése  Az aktív tevékenykedtetés  Kreativitás  Konfliktuskezelési illetve tanulás-módszertani ismeretek megléte  Felnőttek példamutatása  Kortárs oktatók bevonása

2. Helyzetkép A bevezetésben és a környezeti nevelés kapcsán már bemutattuk iskolánk épületét, földrajzi helyzetét, tanulóink szociális hátterét. Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, de a közvélemény, valamint a tömegtájékoztató eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Ennek sajnos még megfelelő anyagi és tárgyi erőforrásai hiányosak, de a magunk szerény eszközeivel és lehetőségeivel eddig is tevékenyen részt vállaltunk a gyermekek megfelelő egészségügyi ellátásában, nevelésében. Tevékenységeinket a következőkben foglalhatjuk össze: - Minden rendelkezésre álló eszközzel segítjük a tanulók és az itt dolgozók egészségének védelmét (berendezés, világítás, megfelelő eszközök, munkarend kialakítása) - Együttműködést alakítottunk ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel és a szülőkkel, annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. - Együttműködési megállapodásban rögzített feladatok alapján végzik az egészségügyi szolgáltatásokat az egészségügyi szakemberek (szűrések, vizsgálatok, oltások). Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek. - Oktató-nevelő munkánk szerves része az egészségvédelem Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, vezetői gondossággal, az intézmény szervezettségével, ennek érdekében a következő feladatot végezzük: - Gondoskodunk az osztálytermek megfelelő belső kialakításáról, az osztálytermek berendezése az egészségügyi előírásoknak megfelelő. A berendezés igazodik a tanulók életkori sajátosságához. Figyelünk a világításra, szellőztetésre, a munka közbeni helyes testtartásra, az ülésrend kialakítására (rövidlátás, termet stb.). Figyelünk arra, hogy a hátitáska súlya ne terhelje a gyermek gerincét. - Tájékozódunk diákjaink egészségügyi állapotáról, megszervezzük az egészségügyi ellátást. - A napi munkarend, órarend tervezésénél figyelembe vesszük a mozgásigény kielégítését. 2.1. Tárgyi feltétel

70


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Az iskolában orvosi szoba nincsen Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem védőnői javaslatra egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék, és ne chipseket, édességeket fogyasszanak tanulóink. 2.2. Erőforrásaink Nem anyagi erőforrásaink: Személyi feltétel,az intézményen belüli segítőink: Az iskola minden alkalmazottjának feladata a személyes példamutatás. Iskolaorvos Feladata: iskolaorvosi feladatok ellátása, kötelező szűrések, mérések, védőoltások. Védőnők - Alapszűrések végzése (testi fejlődés, pszichomotoros, mentális szociális fejlődés, érzékszervek működése, mozgásszervek szűrése, golyvaszűrés, vérnyomás.) - A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása. - Elsősegélynyújtás. - Az orvosi vizsgálatok előkészítése. - A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése. - A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése. - Részvétel az egészségtan oktatásában az alábbi témákban: - az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiénia, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), - családtervezés, fogamzásgátlás, - szülői szerep, csecsemőgondozás, - szenvedélybetegségek megelőzése. - Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel. - Kapcsolattartás a szülőkkel. - Pályaválasztás segítése - Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése. Fogorvos Feladata: évi 2 szűrővizsgálat, kezelések ANTSZ Feladata: megbetegedések, regisztrálása, fejtetűvizsgálat Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő Feladata: családgondozás, kölcsönös jelzés, prevenciós foglalkozások Pedagógiai szakszolgálat: Feladata: logopédiai keezelés, fejlesztés, pszichológiai tanácsadás, képességvizsgálat, kezelések Vöröskereszt helyi szervezete: Feladata: egészséges életmód programok szervezése

71


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Rendvédelmi szervek Feladata:Drogmegelőzési programok szervezése előadások tartása. Anyagi erőforrások: - Saját erőforrás Az éves költségvetésben a dologi kiadásokból tudjuk azokat az eszközöket, felszereléseket megvásárolni, melyek szükségesek az egészséges életvitelhez. Lehetőségeink meglehetősen korlátozottak. - Pályázatok Részt veszünk e témában kiírt pályázatokon.

3. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységben alapozódhassanak meg. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - Az értékek ismerete - Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - A betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat - A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - A tanulás és a tanulás technikái - Az idővel való gazdálkodás szerepe - A rizikóvállalás és határai - A szenvedélybetegségek elkerülése - A tanulási környezet alakítása - A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

4. Alapelvek, célok - Az élet tisztelete - Az egészséges állapot örömteli megélése - A harmonikus életvitel értékként tisztelete - Az egészséges életvitel kialakítása - Konfliktusok kezelésének, feloldásának, technikájának megtanulása - Segítőkész, - elfogadó magatartás kialakítása a beteg, sérült emberekkel szemben - Higiéniai kultúra megalapozása - Az egészségügyi kultúra elsajátítása - Az egészséges táplálkozás, kulturált étkezési szokások elsajátítása - Az egészséges életmód igényének kialakítása, ehhez vezető technikák megtanítása - Test és lélek harmóniájának kialakítása, testi-lelki jólét szempontjából fontos készségek és jártasságok kialakítása

5. Kiemelt feladataink

72


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

- Az egészség fogalmának tudatosítása - Az egészséges életmód fogalmának tudatosítása - Az egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása - Környezeti ártalmak felismertetése, a személyes biztonság kialakítása - Kapcsolatépítés, helyes kapcsolatrendszer kialakítása - Egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzése (veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol és kábítószer fogyasztás) - Felkészítés a családi életre

6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai foglalkozások

- Szaktárgyi órák témafeldolgozása Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Természetesen az adott szaktanár feladata, hogy aktualizálja. - Iskolánk az osztályfőnöki munka témakörei közé építette az egészségfejlesztés tartalmának tanítását. Tanórán kívüli foglalkozások - Napközi A jó együttműködés a napközis pedagógusok, tanítók, szaktanárok kiegészítik a tanórai programot. A napközi kiváló helye a téma játékos feldolgozásának, szituációs gyakorlatoknak - Sportprogramok - Kiállítások - Kirándulások - Előadások aktuális témakörökből Tanórán kívüli egészségnevelő módszerek - játéklehetőségek fejlesztő eszközök használatával - az érzékszervek működésének finomítása - azítási technikák, stresszoldó gyakorlatok alkalmazása - helyes légzéstechnika megtanítása - életvezetési modellek gyűjtése - kész programok átvétele, megvalósítása - meghívott előadóval előadások tartása (iskolaorvos, háziorvos, védőnő, rendőr stb.) - tisztasági versenyek - vetélkedők - játékok, szituációs gyakorlatok - művészi kifejezés

7. Továbbképzés A pedagógusok számára az iskola továbbképzési programjában megteremtik a továbbképzés módját, ösztönözzük pedagógusainkat a részvételre.

8. Mindennapos testedzés

73


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen korunk az embert mozgásszegény életmódhoz kényszeríti, a fizikai képességek hanyatlása a szellemi teljesítmények romlását is eredményezheti. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, a társakkal történő kreatív együttműködés fejleszthető. Ennek érdekében az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - Minden gyerek részt vesz a testmozgás-programban - Minden testnevelés órán és alkalmakkor megtörténik a keringési- légző rendszer megfelelő terhelése - Minden órán van gimnasztika, és a helyes testtartást kialakító mozgásgyakorlat, légzőtorna - Betartjuk a gerinc- és ízületvédelem szabályait - Minden órán a testmozgás sikert és örömet jelent az eltérő adottságú tanulóknak is. - A testmozgás program játékokat és táncot is tartalmaz. 8.1. Megvalósítás formája, szervezeti kerete Az alsó tagozatban 1-4. évfolyamon a tanulóknak heti 3 testnevelési órája van, órarendbe építve, melynek színtere az iskola tornaterme. Azokon a napokon, mikor nincs testnevelési óra, 2 alkalommal 30 perces játékos testmozgást tartunk; 15 percet ebéd előtt és 15 percet a napközi foglalkozásokon. A napközi foglalkozáson és az iskolaotthonban a tanulók ebéd után a napközis nevelővel együtt az iskolai udvarra mennek, ahol szervezetten sajátítanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (méta, karikahajítás, zsákban futás stb.) Az 5-8. évfolyamon tanuló diákoknak heti 2,5 órát építettünk be az órarendbe. Iskolai sportkör: Hetente kétszer 45 percet biztosítunk sportköri foglalkozásra, melyet testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezet a következő sportágakban: kosárlabda, labdarúgás, röplabda, asztalitenisz, természetjárás, tánc Gyógytestnevelés: Minden év májusában fel kell mérjük a gyógy-testnevelésre utalt gyermekek helyzetét, számukra délután gyógy-testnevelőnek kell tartani órát, 3 alkalommal tornateremben. Könnyített testnevelés: A könnyített testnevelésre szoruló gyermekek tanítását a tanórán speciális foglalkozással, vagy délután valósítjuk meg, külön program alapján. Az iskolai egészségfejlesztés egyéb színterei  Osztályfőnöki, környezetismereti, biológia, egészségtan, életvitel tanórák  Alkalmi esemény (sportnap, egészségnap stb.)  Személyiség- és önfejlesztő tréningek,  Kiscsoportos megbeszélések  Sportkör, szakkör, klubfoglalkozás keretében

kémia,

testnevelés,

74


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

V. KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉSI PROGRAM A közlekedésre nevelési programhoz kapcsolódó oktatás célja: - a közlekedési balesetek megelőzése és visszaszorítása - a kulturált közlekedési magatartásformák kialakítása és alkalmazása - személyiségfejlesztés - általános tudásszint növelése módszertani elemei : - interjúk, felmérések készítése a diákokkal - oktató- és ismeretterjesztő filmek - iskolai könyvtár használata - SWOT analízis - ötletbörze - interaktív játékok - adott témával kapcsolatos kiállítások megtekintése Szinterei iskolánkban : Tanórai tevékenységekben a közlekedéssel kapcsolatos ismeretek nem külön tantárgyként szerepelnek, hanem beépülnek az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba. Tanórán kívüli tevékenységek: - iskolai sportkör, szakkörök, sportversenyek - iskolai könyvtár - tanulmányi versenyek, kulturális versenyek - osztálykirándulások, természetjárás, túrázás - szabadidős programok

75


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

VI. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK Az egészségneveléssel és környezeti neveléssel szorosan összefügg a tanulók számára a fogyasztóvédelem oktatása. A környezeti problémáink és egészségünk problémái túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind fogyasztásunk ön- vagy vállalati profitcélú volta, mennyisége, összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. Olyan szemléletet kell diákjainkban kialakítani, mely a környezet szempontját is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekszenek. Jogszabályi háttér - Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelve - Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény A fogyasztóvédelmi oktatás célja: - a fogyasztói kultúra fejlesztése - a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása - a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, alkalmazása a mindennapi életben Cél elérése érdekében feladataink: - fogyasztási javak és szolgáltatások megismertetése - viselkedési kultúra kialakítása a piaci viszonyok között - fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítása - piac, marketing, reklám szerepének megismertetése - minőség és biztonság szerepének megismertetése a fogyasztás során - tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása (marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, fogyasztói szükségletek mérlegelése) - helyes értékrend kialakítása - ökológiai fogyasztóvédelem Résztvevők köre:  Család, az otthon környezete A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek.  Iskola környezete Minden pedagógus személyes példájával segíti a helyes fogyasztói magatartás kialakítását.  Külvilág környezete A külvilág, a fogyasztói társadalom hatásait nagyon nehéz ellensúlyozni, hisz ez a világ „ellenünkre” dolgozik. Fontos megtanítani diákjainknak a helyes döntési és választási technika kialakítását. Elengedhetetlen a szoros együttműködés a szülők és az iskola között, az iskola segíthet abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait, és javítsák azt.

76


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Az oktatás színterei  Tanórai kereteken belül, egyes tantárgyakhoz kapcsolva: o technika: áruismeret, gyártástechnológia o matematika: banki, üzemanyag számítások o fizika: mérés, mérőeszközök (villany, gáz, mérőórák) o földrajz: eltérő gazdasági struktúrák megismertetése o magyar: a reklám, a feliratok, kommunikáció, szituációs játékok o biológia: egészséges táplálkozás o kémia: mindennapok kémiája, élelmiszerbiztonság o informatika: internetes fogyasztói veszélyek o történelem: fogyasztóvédelem története, kialakulása  Tanórán kívüli tevékenységek: o vetélkedők, versenyek, piaci séták, bankok látogatása A fogyasztóvédelmi nevelés módszerei Az iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel, hanem fogyasztás területén érvényesülő bizonyos készségek fejlesztésével igyekszünk megvalósítani a téma oktatását. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, a döntéshozás és a problémamegoldás. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők a pedagógus legfontosabb segítői. A tantárgyi oktatás rendszerében rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása a tanulók számára közvetlenebb módszerek megfelelő keretet teremtenek a fogyasztóvédelem, a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez. Ilyen lehetőségek: - interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, - riportkészítés az eladókkal, - médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika, - egyéni és csoportos döntéshozatal, - helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása, - adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában, - problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel, - szimulációs játék, esettanulmány, - viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése). Elvárt eredmények Tanulóink tudatos fogyasztói magatartást tanúsítanak a hétköznapi élethelyzetekben. A végrehajtásért felelős személyek  igazgató  igazgató helyettes  osztályfőnök  gyermeket tanító pedagógusok  napközis nevelők  szabadidő felelős  intézményi dolgozók

77


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

VII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint az egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. A fenntartó folyamatosan gondoskodik anyagi lehetősége függvényében az iskola eszközbeszerzéséről. Az itt szereplő listában olyan eszközöket is felsoroltunk, amelyek a korszerű nevelő-oktató munkához elengedhetetlenek, de melyek még nem állnak az iskola rendelkezésére.

1. Helyiségek Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A bevezető részben a 3.2. fejezet alatt szóltunk már az iskola helyiségeiről, nem ismételjük meg.

2. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai A tantermek bútorzata, berendezése függ attól, hogy milyen életkorúak járnak az adott osztályba, és milyen munkamódszerrel dolgozik az adott tanuló csoport. 1. Tanterem  tanulói asztalok, székek tanulók létszámának figyelembevételével életkornak megfelelő méretben;  nevelői asztal, szék tantermenként 1  eszköztároló szekrény tantermenként 1  tábla tantermenként 1  ruhatároló (fogas) tanulók létszámának figyelembevételével  szeméttároló helyiségenként 1  sötétítő függöny ablakonként az ablak lefedésére alkalmas méretben 2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) a) számítástechnikai terem  tábla + flipchart 1  számítógépasztal kettő tanulónként 1  számítógépek és tartozékai kettő tanulónként 1 felszerelés  nyomtató 1  programok szükség szerint a pedagógiai program előírásai szerint  lemeztároló doboz 2 b) idegen nyelvi szaktanterem  nyelvi labor berendezés tíz-tizenöt tanuló egyidejű foglalkoztatására, ha az oktatás részben vagy egészben nem magyar nyelven folyik; számítógépes nyelvi oktatással kiváltható  magnetofon 1  írásvetítő 1

78


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

c) természettudományi szaktanterem  vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) három tanulónként 1  elszívó berendezés tantermenként 1  vegyszerálló mosogató két asztalonként 1  fali mosogató tantermenként 1  poroltó tantermenként 1  mentőláda tantermenként 1  eszköz- és vegyszerszekrény 2  méregszekrény (zárható) 1 elhelyezése a szertárban  eszközszállító tolókocsi tantermenként 1  törpefeszültségű csatlakozások tanulóasztalonként 1 d) művészeti nevelés szaktanterem  rajzasztal (rajzpad, rajzbak) tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely  tárgyasztal (állítható) tantermenként 2  mobil lámpa (reflektor) 2  vízcsap (falikút) 2  pianínó iskolánként 1  ötvonalas tábla tantermenként 1  CD vagy lemezjátszó, magnetofon tantermenként 1  tároló polcok tantermenként 1 e) technikai szaktanterem (életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja)  tanulói munkaasztal tizenöt tanuló részére  állítható magasságú támla nélküli szék tizenöt tanuló részére 3. Logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba A fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközökkel nevelési programban foglaltak szerint  tükör 1  asztal 1  szék 2 egy gyermek, egy felnőtt  szőnyeg 1 4. Tornaterem  kislabda  labda  tornaszőnyeg  tornapad  zsámoly  bordásfal  mászókötél  gumikötél  ugrókötél  medicinlabda  stopper  kiegészítő tornakészlet  egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések  kosárlabda palánk

79


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

 gyűrű  mászórúd 5. Sportudvar  szabadtéri labdajáték felszerelése  magasugró állvány, léc 1  távol-, magasugró gödör 1 homokkal vagy szivaccsal  futópálya 1 lehetőség szerint kialakítva  egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések 6. Igazgatói iroda  íróasztal 1  szék 1  tárgyalóasztal 1  szék 2  iratszekrény 1  fax 1  telefon 1 7. Nevelőtestületi szoba  fiókos asztal pedagóguslétszám szerint 1  szék pedagóguslétszám szerint 1  napló és folyóirattartó 1  könyvszekrény 2  ruhásszekrény vagy fogasok pedagóguslétszám figyelembevételével  mosdókagyló 1  tükör 1 8. Ügyviteli helyiség (igazgatóhelyettesi, gazdasági iroda) (több helyiség esetén az eszközök a feladatmegosztás szerint eloszthatók)  asztal felnőtt létszám figyelembevételével  szék felnőtt létszám figyelembevételével  iratszekrény 1  lemezszekrény 1  írógép 1  írógépasztal és szék 1-1 számítógéppel kiváltható  fénymásoló 1  számítógépasztal és szék 1  számítógép nyomtatóval  telefon - közös vonallal is működtethető 9. Könyvtár  tanulói asztal, szék egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben életkornak megfelelő méretben;  egyedi világítás olvasóhelyenként 1  könyvtárosi asztal, szék 1-1 asztal egyedi világítással  szekrény (tároló) háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére  tárolók, polcok, szabadpolcok 2

80


      

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

létra (polcokhoz) 1 telefon 1 közös vonallal is működtethető fénymásoló 1 számítógép, nyomtató 1-1 video (lejátszó, felvevő) televízióval 1 CD vagy lemezjátszó 1 írásvetítő 1

3. Nevelő-oktató munkát segítő taneszközök Audiovizuális eszközök és kellékek Diavetítők Episzkóp Erősítők Flipchartok Hangfalak Hangosítástechnika Írásvetítők Keverőpultok LCD-kivetítő

Lézermutatók Mikrofonok Projektorok Számítógép kivetítők Táblák, táblarendszerek Televíziók Vetítővásznak Vetítéstechnikai eszközök Videokivetítők, lejátszók, felvevők

Iskolai felszerelések Csengető óra, dallamcsengő Iskolacsengők Iskolai füzetek, írószerek Laboreszközök Nyomtatványok, órarendek

Papíráruk Riasztóberendezés Számológép Táblakréta Tábori-, túrafelszerelések, tájolók

Logopédiai fejlesztő szoba berendezési tárgyai logopédiai tükör (kb. 120 X 70 cm) gyerekasztal - hosszában 3 gyermek mellé tudjon ülni gyerekszékek zárható polcos szekrény az eszközök tárolására szőnyeg

1db 1db 5db 1db 1db

Szemléltető eszközök Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. Az alsó tagozat tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Magyar nyelv és irodalom Képek, betűkártyák, szótagkártyák

Betűsín

81


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Írott és nyomtatott ABC (falikép) Kis és nagybetűs nyomtatott ABC (falikép) Írott kis és nagy ABC

2011.

Fali tablók Fali táblák Helyesírási szabályzat és szótár

matematika: Űrmértékek (cl,dl,l) Táblai vonalzók Táblai körző Számkártyák (1-1000-ig)

Helyi értéktáblázat Kéttányéros mérleg és súlysorozat Hőmérő Színes rudak

környezetismeret : Az idő (oktatótábla) Videokazetták Iskolai iránytű Homokasztal Magyarország domborzati térképe Tanulói kísérleti dobozok Magyarország közigazgatási térképe a Ásványok megyecímerekkel Szobai hőmérő Magyar nemzet jelképei Domborított földgömb Közlekedés szabályai ének-zene Ritmuseszközök Himnusz Magyar népzenei anyag Szózat Gyermekdalok Iskolai ünnepek újabb dalai rajz Diapozitívek Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum Steindl Imre: Országház Vajdahunyad Vára Magyar koronázási jelvények technika: Olló, kés, vonalzó Építőkocka Szövőkeret Csiszolópapír testnevelés: Síp Gumilabda Babzsák Ugrókötél Kislabda Tornapad, tornazsámolyok Medicinlabda

Karika Jelzőszalagok, mérőszalag Ugrószekrény Dobbantó Tornaszőnyeg Bordásfal Mászókötél

Felső tagozat tanítását segítő felszerelések és taneszközök: A tantervben szereplő követelmények teljesítéséhez az iskolának rendelkeznie kell a korszerű, az oktatás hatékonyságát segítő, szemléltető, a tanulói munkát segítő eszközökkel. Ezek jellege tantárgyanként eltérő, ezért a legjelentősebbeket felsoroljuk:

82


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

magyar nyelv és irodalom szemléltető táblák, lexikonok, könyvek, helyesírási útmutatók, oktatást segítő szoftverek történelem térképek, atlaszok, szemléltető táblák, szoftverek idegen nyelv szemléltető táblák, szótárak, hanganyagok, szoftverek matematika szemléltető eszközök (pl. testek, idomok, táblai vonalzókészlet, feladatgyűjtemények, oktatást segítő szoftverek földrajz térképek, modellek, szemléltető táblák, videofilmek, oktatást segítő szoftverek biológia modellek, metszetek, mikroszkópok, tanulókísérleti eszközök, szemléltető táblák, videofilmek, oktatást segítő szoftverek kémia modellek, demonstrációs eszközök, vegyszerek, laboratóriumi eszközök, tanulókísérleti eszközök, szemléltető táblák, videofilmek, szoftverek fizika demonstrációs eszközök, tanulókísérleti eszközök, szemléltető táblák, videofilmek szoftverek ének- zene kották, hanganyagok, szemléltető táblák, szoftverek rajz videofilmek, szemléltető táblák, reprodukciók, diaképek, szoftverek Logopédiai fejlesztő eszközök "GOH" hallásvizsgáló készülék GMP tesztcsomag hordozható számítógép számítógéphez használható fejlesztő CD-k: Félix - CD Seholsincs kastély - CD (1 db - csak iskolai használatra) Játékház - CD Manó olvasás I-II - CD Logopédiai hívóképek Logopédiai képsorozat - r-l Logopédiai képsorozat - sziszegő Ujjbábok Memóriajáték nagyoknak Memóriajáték fából Varázsbetű – diszlexia- diszkalkúlia programcsalád CD

1db 1db 1db 2-3 db 1db 1db 2db 1db 1db 1db 1db 3csomag 5 készlet 4 készlet 1db

Nem tantárgyhoz köthető eszközök: udvari játékok, sportszerek, napközibe játékok, speciális eszközök a fejlesztő pedagógiához, logopédiához.

83


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

Könyvtári fejlesztés: a pedagógiai program megvalósításához szükséges hagyományos és nem hagyományos dokumentumok beszerzése. Az egyes tantárgyak részletes eszközigényét, felszerelésjegyzékét a helyi tantervben, az egyes tantárgyak tantervei kapcsán ismertetjük.

VIII. HELYI TANTERV „A derék kora követelményeinek tesz eleget, a derekabb a jövőnek is lerakja alapját „ (Eötvös Lóránd)

1. A helyi tanterv jellemzői A Képviselőtestület 2011. márciusi döntése alapján a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat az alábbi feladatokat látja el: - általános műveltséget megalapozó, 8 évfolyamos általános iskolai oktatás, nevelés - sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése (beszédfogyatékosság tekintetében) - közoktatási típusú sportiskolai feladatok, emelt szintű testnevelés oktatás - művészeti nevelés (emelt óraszámú oktatás rajz és báb területen) - emelt szintű idegen-nyelvoktatás - emelt szintű matematika és informatikaoktatás - emelt óraszámú ének oktatás - pedagógiai szakszolgálat működtetése (logopédia, fejlesztő felkészítés, gyógy-testnevelés, iskolapszichológia) Az Alapító okiratban meghatározott feladatok elvégzését a következő szervezeti keretek között valósítjuk meg: a.) sportosztály, emelt szintű testnevelés oktatás ( 5 óra / hét ) 1-8. évfolyam 1-4. évfolyamon iskolaotthon 5-8. évfolyamon délután napközi indítás: felmenő rendszerben az 1, 5. évfolyamokon 2011/2012.-ben beiskolázás: kistérségi és nagyközségi választott sportágak: labdarúgás, judó, karate b.) emelt óraszámú ének oktatás (2+1 óra /hét) 1-8. évfolyam 1-8. évfolyamon délután napközi indítás: felmenő rendszerben az 1. évfolyamon 2011/2012-ben c.) művészeti osztály, művészeti tárgyak oktatása 3 óra/hét, 1-4 évfolyam 1-4. évfolyamon iskolaotthon 5-8. évfolyamon délután napközi szakköri formában folytatódik a tanulók művészeti képességeinek fejlesztése. oktatott tárgyak hetente: 2óra rajz 1óra báb indítás: felmenő rendszerben az 1. évfolyamon 2011/2012-ben. Az 5-8. évfolyamon a b.) és c.) osztályokban osztálybontással

84


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

emelt szintű matematika –informatikaoktatás (5+1 óra/hét) emelt szintű idegen nyelv (angol, német ) (5 óra / hét ) indítás: 2011/2012-ben az 5. osztályokban

2. Tantervkészítésünk specifikumai 2. 1. A közoktatási típusú sportiskola működésének helyi tanterve A közoktatási típusú sportiskola olyan közoktatási intézmény, amely a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolását a legmagasabb szinten biztosítja. Cél, hogy az élsportoló diákok műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaik műveltségképe. Tantervünkben az alább felvázolt modellt követjük: Az első négy évfolyamon mindennapos testnevelés van az általános mozgáskultúra fejlesztése érdekében. Ebben a képzési szakaszban a gyerekek nagy része még nem választott sportágat, ezért az általános képzés mellett fokozatosan megismerhetik a tanulók az egyes sportágakat. Ötödiktől nyolcadik osztályig egyrészt különböző sportágakban, egyesületi keretek között sportolhatnak a tanulók. Ehhez délelőtt, az óratervben meghatározott óraszámban biztosítva van az edzésidő. Másrészt az iskola egy kiválasztott sportágra szakosodva sportági képzést végez, órarendbe iktatva, – első osztálytól kezdve, valamennyi korcsoportban - az iskola alkalmazásában lévő szakedzőkkel. A sportági képzésekhez szükséges sportági tantervek részei a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervnek. A sportági tantervek készítői a NUPI által felkért szakemberek. Felmerülő problémák: - folyamatosan, akár évközben is érkező tanulók beilleszkedésének megkönnyítése a sportban nem eléggé eredményes tanulók lemorzsolódása - amikor egy sportoló valóban élsportolóvá válik, megnő az edzésszáma, válogatottsága esetén pedig edzőtáborokban, több napos külföldi versenyeken kell részt vennie. Az így keletkezett hiányzásokat a normál iskola nem tudja tolerálni, azaz a sportoló megkeresi azt a közoktatási intézményt, amelyben az élsportot és a közoktatási célokat össze lehet hangolni - A sportoló sportpályafutása befejeződik valamilyen okból (sérülés, kiégés, az eredmények elmaradása), ezért más iskolában kívánja befejezni tanulmányait - a sport miatti hiányzások pótlása A fenti problémák megoldására a közoktatási típusú sportiskolai tantervet úgy készítettük, hogy az átjárhatóság a közismereti tantárgyak esetében megvalósuljon. 2.2. Alkalmazott tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben (a 2011/12-es tanévtől) a tanítás a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített, 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv alapján folyik. Nevelőtestületünk az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterveket, és a NUPI által kiadott sport tanterveket adaptálta és használja helyi tantervként, mely tartalmazza a tananyagot, követelményeket és a szükséges tanítási eszközöket. Tantárgyi tanterveink NAT kompatibilisek.

85


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

2.3. Órakeret felhasználása A pedagógiai programban meghatározott oktató-nevelő munka feladatait és céljait a kötelező és a kötelezően választható tantárgyi óraszámok együttes felhasználásával, megnövelt időkerettel tudjuk megvalósítani, melyhez a fenntartó plusz órakeretet biztosít. Miután az iskolai helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, erre a tényre a beiratkozáskor és a felvételi tájékoztatóban a szülők figyelmét felhívjuk 2.4. Nem szakrendszerű oktatás A 2010. évi LXXI. Tv a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv.-t tovább módosította és a nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyamon történő kötelező arányra vonatkozó rendelkezést eltörölte. Ezzel a lehetőséggel intézményünk élni kíván, ezért a 2011/12-es tanévtől nem alkalmazzuk. A szakrendszerű oktatás keretei között továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák, a képességek fejlesztésére. Az eredményes munka érdekében a tanórákon változatlanul alkalmazzuk a korszerű tanítási módszereket, a páros munkát, differenciált csoportmunkát, fejlesztő játékokat, sok gyakorlást. Több tantárgy emelt szinten és óraszámban való oktatása és az egyéni felzárkóztató órakeret felhasználása szintén a tananyag elmélyítését és a tanulók közötti hátrány kompenzálását szolgálja.

3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámok, tananyag és követelmények Az iskola tantárgyi rendszerét, óraterveit, követelményeit a hatályos jogszabályok és szakmai útmutatók alapján készítettük el.

Az iskola tantárgyi rendszere a kerettanterv alapján: Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Honismeret Idegen nyelv (angol, német) Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra benne (báb)

1-8 osztály 5-8 osztály 5-6. osztály 3.-4. osztály (választható) 5-8 osztály 5-8. osztály (emelt szint választható) 1-8 osztály 5-8. osztály emelt szint (választható) 4-8 osztály 5-8. osztály (emelt óraszám választható) 1-4 osztály 5-6 osztály 7-8 osztály 7-8 osztály 7-8 osztály 7-8 osztály 1-8 osztály (emelt óraszám választható) 1-8 osztály (emelt óraszám választható)

86


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Média Technika, életvitel Testnevelés, sport Osztályfőnöki

2011.

8. osztály 1-8 osztály 1-8 osztály (emelt szint választható) 5-8 osztály

Tantervi modulok a munkaközösségek döntése alapján a következő tantárgyakba kerültek beépítésre: tánc és dráma küzdelem és játék hon és népismeret ember és társadalomismeret, etika egészségtan

ének-zene testnevelés sport osztály történelem történelem természetismeret, biológia

A küzdelem és játék modul (17 óra) keretében a versenyekre való felkészítés, a testnevelés tanterv kiegészítő anyagának elmélyítése és begyakorlása történik. A tantárgyi tanterveket a Pedagógiai program 2. kötete tartalmazza.

87

Óraterv 1-4. évfolyam

Alsó tagozatos óraterv tervezete 2011/2012-es tanévtől. 1.évf. ssz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz és báb Technika életvitel Testnevelés

12.

ÖSSZESEN:

2.évf.

3.évf.

4.évf.

ált. ének műv. sport ált. ének műv. sport ált. ének műv. sport 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 1 1 1 2 1 1 1 1 3 1 1 1 3 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3 3 5 3 3 3 5 3 3 3 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

20

21

22

22

20

21

22

22

20

21

22

22

ált. 3,5 4 5 0,5 2 2 1 1 0,5 3 0

ének 3,5 4 5 0,5 2 2 2 1 0,5 3 0

műv. 3,5 4 5 0,5 2 2 1 3 0,5 3 0

sport 3,5 4 5 0,5 2 2 1 1 0,5 5 0

22,5

23,5

24,5 24,5

Szakkörre, csoportbontásra, felzárkóztatásra használható órák száma (az órák között az átcsoportosítás az évi tantárgyfelosztásban megengedett) 1.

Szakkör:

3.

énekkar, furulya* más szakkör (nyelv) Csoportbontásra ének nyelv technika/sztechn. Tömegsport

4.

Egyéni fejlesztés, felz.

2.

ÖSSZESEN:

1

1

2

1

2 1

1

2 1

2 1 1

1

2

1

2 1 2 1

2 1

2

2

2

2

6

6

3

3

12

12

14

20

* Az emelt óraszámú éneket választók számára kötelező.

88

2 1

58


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011.

ÓRATERV 2011/2012 TANÉVTŐL 5.évf. Tantárgy magyar nyelv magyar irodalom történelem+hon és népismeret+etika idegen nyelv matematika természetismeret fizika biológia+ egészségtan kémia földrajz ének+ tánc és dráma rajz média technika informatika testnevelés+sport és játék osztályfőnöki óra ÖSSZESEN:

ált. 5

6. évf.

ének nyelv sport mat. 4 4 4 4

ált. 4,5

7.évf.


ált. 4

8.évf.


ált. 4,5

ének nyelv sport mat. 4,5 4,5 4,5 4,5

2,5 3 4 2 0

2,5 3 4 2 0

2,5 5 4 2 0

2,5 3 4 2 0

2,5 3 5 2 0

2,5 3 4 2 0

2,5 3 4 2 0

2,5 5 4 2 0

2,5 3 4 2 0

2,5 3 5 2 0

2 3 4 0 2

2 3 4 0 1,5

2 5 4 0 1,5

2 3 4 0 1,5

2 3 5 0 1,5

2 3 4 0 1,5

2 3 4 0 1,5

2 5 4 0 1,5

2 3 4 0 1,5

2 3 5 0 1,5

0 0 0 1 2 0 0,5 0,5

0 0 0 3 1 0 0,5 0,5

0 0 0 1 1 0 0,5 0,5

0 0 0 1 1 0 0,5 0,5

0 0 0 1 1 0 0,5 1,5

0 0 0 1 2 0 0,5 0,5

0 0 0 3 1 0 0,5 0,5

0 0 0 1 1 0 0,5 0,5

0 0 0 1 1 0 0,5 0,5

0 0 0 1 1 0 0,5 1,5

2 1,5 2 1 2 0 0,5 0,5

2 1,5 1,5 3 2 0 0,5 0,5

2 1,5 1,5 1 2 0 0,5 0,5

2 1,5 1,5 1 2 0 0,5 0,5

2 1,5 1,5 1 2 0 0,5 1,5

1,5 1,5 2 1 2 0,5 0,5 0,5

1,5 1,5 1,5 3 1,5 0,5 0,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1 1,5 0,5 0,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1 1,5 0,5 0,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1 1,5 0,5 0,5 1,5

3 1

3 1

3 1

5 1

3 1

3 1

3 1

3 1

5 1

3 1

2,5 1

2,5 1

2,5 1

4,5 1

2,5 1

2,5 1

2,5 1

2,5 1

4,5 1

2,5 1

29

29

29

29

28

29

29

29

29

24,5 24,5 24,5 24,5 24,5

24

24,5 24,5 24,5 24,5 28,0

Szakkörre, csoportbontásra, felzárkóztatásra használható órák száma (az órák között az átcsoportosítás az évi tantárgyfelosztásban megengedett) Szakkörök énekkar 1 1 1 1 más szakkör 2 0,5 2 1 2 1 2 Csoportbontásra ének 1 1 1 1 89

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 nyelv emelt szinten nyelv nem emelt szinten technika/sztechn. matematika Tömegsport Egyéni fejlesztés, felz. ÖSSZESEN:

5

1

1

1

5 3 1

3 1,5 4

1

1

1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5 3 1

3 1,5 4

1

1

1

2011.

5 3 1

3 1,5 4

1

1

1

2

2

2

2

3

3

3

3

33

29,5

28,5

3 1

3 1,5 4

12 0,5

29,5

Többlet óraigény 1-8. évfolyam (ének, csoportbontás): 32,5 óra/hét

90

Az óratervek 37 tanítási hétre készültek. A Közoktatási törvény 52 §. (7). alapján a kötelező és választható óraszámokat az indított csoportok függvényében a következő óraszámokkal növeljük meg:  Gyógy-testnevelés: (16 fő / 3óra / hét).  Napközi: (1-4. évfolyam / csoport * 4,5 óra / nap)  Tanulószoba / napközi: (5-8 évfolyam / csoport * 3 óra / nap)  Magántanulók: (1-3 tanulóra számítva átlag heti 10 óra) Az adott tanévben felhasznált összes iskolai óraszámról a tantárgyfelosztás készítésekor az iskola igazgatója egyeztet a fenntartóval. A felső tagozatos gyerekek az iskolában működő sportszakkörök edzéseire járhatnak. A napközis csoportoknak napi egy 45 perces játékos egészségfejlesztő testmozgást kell beiktatni, amit a napközis naplóban jegyezni és számozni kell. A foglalkozások anyagát a nevelők foglalkozási tervben rögzítik. Edzésigény a közoktatási típusú sportiskolában nyolc évfolyamban évf.

karate egyesület

judo egyesület

labdarúgás egyesület

2+2 óra

2+2 óra

2+2 óra

2+2 óra

2+2óra

2+2 óra

2+2+2 óra

2+2+2 óra

2+2+2 óra

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

91

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat PEDAGÓGIAI PROGRAM

4.A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 4.1. Alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket használnak, amelyeke a tankönyvjegyzéken szerepelnek. A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: tornafelszerelés, rajzeszköz, technika eszköz stb . Az egyes évfolyamokon a tantárgyak feldolgozásához szükséges eszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tantervei alapján. A szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a szülő kötelessége. 4.2. A tankönyvválasztás szempontjai - A taneszköz feleljen meg a NAT előírásainak és a helyi tanterve követelményeinek. Tartalmazza a Nemzeti Alaptanterv és az elfogadott helyi tanterv követelményeit. - A családok anyagi helyzetét ismerve minden tanulónak biztosítottak legyenek a munkaeszközök- Kívánatos, hogy szükség esetén több évig használhatók legyenek a könyvek, tankönyvcsaládok. - Szakmailag egymásra épüljenek. - A törvényi előírások alapján a szabad könyvválasztás pedagógiai elvének sérülése nélkül figyelembe kell venni a tanulók szabad átjárhatóságának lehetőségét. - Lényeges, hogy egyformán fejlessze az auditív és vizuális megismerést a tankönyv és a taneszköz család. - Érthető legyen a szövege a tankönyveknek és taneszközöknek. - Az ismeretközlés során bizonytalanságba ne hagyja a tanulókat. - Legyen az életkorhoz igazodó. - Fejlessze a logikus gondolkodást, s hasson a pozitív érzelmekre. - Az illusztrációk funkcionálisak legyenek. - Legyen megfelelő tipográfia. - Az oldalak áttekinthetőek, szellősek legyenek. - A taneszközök, segédeszközök legyenek kompatibilisek a tankönyvekkel, munkafüzetekkel. - A jelenleg beszélt választékos magyar nyelven íródjanak, hangozzanak el a magyarázatok (idegen nyelv kivételével). - Helyesírás tekintetében kifogástalan legyen. Évközben a meglévő tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg. Minden évben az iskolaszékkel történi az egyeztetés. A taneszközök és egyéb más, oktatáshoz szükséges felszerelés ügyében. (ruházat, kirándulás, szülőket terhelő fizetési kötelezettség). Az iskolai könyvtár számára a tankönyvtámogatás 25%-ból tartós tankönyveket szerzünk be.

92


5. Az iskolába való felvétel és a magasabb évfolyamra lépés feltételei 5.1. Az iskolába való felvétel feltételei A tanuló iskolánkba történő felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint járunk el, az Alapító Okiratban meghatározott beiskolázási körzet szerint, minden jelentkező tanköteles tanulót felveszünk. Felvételi csak a sportosztályban van. Az első osztályba történő beíratáshoz szükséges dokumentumok:  iskolaérettségi szakvélemény  születési anyakönyvi kivonat  szülő személyi igazolványa  nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleménye (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy, ha az óvoda javasolta a tanácsadó vizsgálatát  szükség esetén a szakértői bizottság véleménye Speciális feltételek a sportosztályba való felvételhez:  mozgáskoordinációs alkalmassági vizsgálat  sportszakosztályi belépés  sportorvosi vizsgálat Az első osztályon a tanulók felvételéről az alsó tagozatos igazgatóhelyettes javaslata alapján az igazgató dönt. A 2-8. évfolyamra történő átvételnél, felvételnél be kell mutatni:  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt  az előző iskola által kiadott értesítést az iskolaváltásról A tanulói átvételről – egyedi körülmények mérlegelése alapján – az igazgató dönt. A 2-8. évfolyamra iskolánkba érkező tanuló emelt szintű csoportba sorolásáról (idegen nyelv, matematika, sport) a tanuló korábbi eredményei, motivációja és az érintett szaktanár javaslatának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Az 5. évfolyamtól emelt szintű idegen nyelvi és matematika csoportba jelentkező tanulók tudásszint felmérésen vesznek részt. A csoportba kerülésről a szaktanárok és munkaközösségvezetők javaslata alapján az igazgató dönt. 5.2. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Első évfolyam végén, amennyiben a tantervi követelményeket a tanuló nem teljesítette, tanulmányai előkészítő jellegűnek minősülnek, bizonyítványt nem, csak iskolalátogatási igazolás kap, a következő évben ismét első osztályban folytatja tanulmányait. 1. évfolyam végén a tanuló magasabb évfolyamra léphet. Kivétel:  igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta a tantervi követelményeket teljesíteni.  szülői írásbeli kérésére évet ismétel

93


Ebben az esetben az osztályfőnök az osztályban tanítók segítségével egyéni felzárkóztató programot állít össze, melynek megvalósításáról a fejlesztő pedagógus gondoskodik. 2. évfolyamtól a tanuló magasabb évfolyamba léphet:  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.  A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.  Ha a tanuló a tanév végén a tantárgyak számától függetlenül „elégtelen” osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse  a tanítási évben 250 óránál többet mulasztott  magántanuló volt

6. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 6.1. Az iskolai beszámoltatás formái  szóbeli felelet  írásbeli beszámolás 6.2. Szóbeli beszámoltatás  Szóbeli felelet A tananyag mennyisége, a feszített előrehaladás, az alacsony óraszám miatt sok esetben időigényes a szóbeli számonkérés. Ennek ellenére egyetlen tantárgynál sem hiányozhat ez a forma, hiszen a gyerekek beszédkészség-kialakítása és fejlesztése fontos feladat.  Kiselőadás A kiselőadást vázlat segítségével, szabadon adja elő a tanuló. Irodalmat a tanár adjon, vagy a tankönyv szövegét kell feldolgozni. 6.3. Írásos beszámoltatás  Tájékozódó felmérés – jelzés a pedagógusnak  Röpdolgozat Egy-egy kisebb téma, anyagrész írásbeli számonkérése lehetséges, hogy minden tanuló, vagy csak néhány ír röpdolgozatot. Néhány kérdésre adott írásbeli válasz, kb. 15 perc időtartamú. Íratása alkalomszerű.

94


 Témazáró dolgozat A nagyobb témakörök végén, az ismétlő és összefoglaló órákat követően minden tanuló témazáró dolgozatot ír. A hiányzó tanuló pótolja. Rendje: - Szeptemberben általános tájékozódó felmérést készítünk. - Témazáró dolgozatok a tananyag függvényében, a tananyaghoz kapcsolódó gyakorisággal íratjuk. - Félévi, év végi dolgozatot iratunk kötelező jelleggel. Értékelésben betöltött szerepe: - Tájékozódó felmérést értékeljük, de nem osztályozunk, a tanulót, szülőt tájékoztatjuk. - Röpdolgozat egyenértékű a szóbeli felelettel. - Témazáró, félévi, év végi dolgozat piros számmal kerül az érdemjegy a naplóba. - Gyűjtőmunkák, otthoni feladatok, füzetben végzett önálló munka, füzet vezetése, értékelésekor zöld színt használunk. 6.4. Belső vizsga A belső vizsga elsődleges célja annak mérése, hogy az alapfokú nevelés-oktatás végén mennyire sikerült az általános műveltséget megalapozni, a kulcskompetenciákat fejleszteni. A vizsga területei: - Magyar nyelv és irodalom - Idegen nyelv Érintett évfolyam: 8. A vizsga formája: szóbeli A vizsga időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Témáit az adott tanév március 31-ig teszik közzé a munkaközösségek. A választott témákat később módosítani nem lehet. A vizsga előkészítése, szervezése és lebonyolítása a munkaközösség feladata. A vizsga eredménye – egy dolgozatra szerzett érdemjegy súlyával - beszámít az év végi osztályzatba. A tanulók munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért pontszám érdemjegyre átváltását a következő arányok alapján végezzük: Alsó tagozat Teljesítmény Érdemjegy 0 – 40 % elégtelen (1) 41 – 55 % elégséges (2) 56 – 79 % közepes (3) 80 – 93 % jó (4) 94%– 100 % jeles (5)

Felső tagozat Teljesítmény Érdemjegy 0% - 33% elégtelen (1) 34% - 50% elégséges (2) 51% - 75% közepes (3) 76% - 90% jó (4) 91%-100% jeles (5)

95


A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését, értékelését, előmenetelét folyamatos feladatunknak tekintjük. Az értékeléskor a következőkhöz kell viszonyítani: - gyermeket önmaga teljesítményéhez - a tantervi követelmények minimum szintjéhez - a közösséghez, osztályhoz 6.5. A tantárgyi értékelés szempontjai - Az értékelés ne minősítsen, hanem tájékoztasson - A gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében. - Ismereteinek, képességeinek fejlődése. - Kimagasló teljesítményének értékelése. - Erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében. - A tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma. - Rendszeres felkészülése az órákra. - Feladatvégzése önállóan, csoportban. - A tanítói segítségkérés mértéke. - Önellenőrző képességének szintje, fejlődése. - Javaslatok továbbhaladására, a meglévő hiányosságok pótlására. A tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél az egyes tantárgyak érdemjegyei, osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) A folyamatos értékelés érdekében minden tantárgyból havonta egy érdemjeggyel értékeljük a gyermekek teljesítményét. Az érdemjegy beírásra kerül az osztálynaplóba és ellenőrzőbe. Az érdemjegy ellenőrzőbe történő beírása vagy beírattatása a szaktanár feladata. Az ellenőrző bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi és az esetleges elmaradt érdemjegy beírását pótolja. A minősítéshez minimum 3 érdemjegy szükséges. Minimumkövetelmény szerinti értékelés alapja Ismerje a tanuló a legfontosabb, legalapvetőbb jelenségeket, fogalmakat, összefüggéseket, törvényeket, melyek a további tanulmányokhoz nélkülözhetetlenek. 6.6. Szöveges értékelés Olyan szöveges értékelési formát választottunk, mely segíti az átmenetet a hagyományos, érdemjegyekkel minősített osztályozás és a szöveges értékelés között. Előre megfogalmazott szempontsor alapján, szabadon megfogalmazott tanítói szöveggel kívánunk értékelni az 1-2. évfolyam félévéig. A szöveges értékelés formái: - Első évfolyamon: negyedévenként aláhúzásos módszerrel az iskolában alkalmazott értékelő lapon, év végén személyre szólóan összefüggő mondatokkal - Második évfolyam első negyedévben aláhúzásos módszerrel az iskolában alkalmazott értékelő lapon, félévkor személyre szólóan összefüggő mondatokkal értékelünk. (Második félévtől érdemjeggyel osztályozunk.)

96


- Az idegen nyelv értékelése 3. évfolyamon félévkor és év végén aláhúzásos módszerrel az iskolában alkalmazott értékelő lapon történik. Követelmény a szöveges értékelés készítésekor: - A tanító értékelő véleménye legyen megalapozott, tükrözze a gyermek ismeretét. - Fontos, hogy érthető legyen a szülő és a gyerek számára, ne használunk szakmai kifejezéseket, mert könnyen elveszíthetjük a szülők pozitív viszonyulását. - Legyen tekintettel a tanuló tanulási fejlettségére. Iskolai dokumentáció, tájékoztatás: Naplók, ellenőrzők az 1980-as értékelési gyakorlathoz igazodnak, előírások jelenleg a dokumentálásra nincsenek, ezért iskolánkban a következő gyakorlatot vezetjük be - formanyomtatvány készítése, melyet beteszünk a bizonyítványba - évközi értékelő lapokat a tanító gyűjtőmappában gyűjti - a tanuló megnyilvánulásait szóban azonnal értékeljük - szülőket személyes beszélgetések alkalmával tájékoztatjuk o (fogadóóra, egyéni megkeresés, szülői értekezlet) Szöveges értékelést adunk a következő tantárgyakból: - magyar nyelv- és irodalom - idegen nyelv - matematika - környezetismeret - testnevelés - ének - rajz - technika (Az értékelő lapokat a mellékletben közöljük.) Minősítés: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul Amennyiben a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a tanító a szülő bevonásával értékeli a tanuló teljesítményét az összegyűjtött munkák alapján. A tanító az osztályban tanítókkal együtt egyéni továbbhaladási tervet készít, melyet a fejlesztő pedagógus segítségével végez el a tanuló. 6.7. Moduláris értékelés, beszámításuk az iskolai évfolyamok sikeres befejezésébe A tantervi modulokat a 3. fejezetben leírtak szerinti tantárgyakba integrálva oktatjuk, ezért önállóan nem értékeljük. A modulok értékelése, az iskolai évfolyamok sikeres befejezésébe való beszámítása az integráló tantárgynál történik.

97


7. Magatartás és szorgalom értékelésének követelményei, formái 7.1. Minősítés szempontjai - A tanuló tehetségéhez, képességéhez mérten igyekezzen kötelességének eleget tenni a tanulás terén. - Tanúsítson együttműködést az oktatás folyamatában - Legyen legalább egy olyan terület, ahol érdeklődésével felhívja magára a figyelmet - Fejlessze képességét a megfelelő szorgalommal - Rendszeresen készüljön, felszerelése hiánytalan legyen. 7.2. Minősítés formái: A magatartást és a szorgalmat havonta minősítik érdemjeggyel az osztályfőnökök és szaktanárok. Január és június hónapban az osztályfőnök értékel. Félévi értesítőbe, illetve tanév végén a bizonyítványba az osztályozó konferencián hozott döntés alapján kerül be az értékelés. Az 1-4. évfolyam félévéig az értékelés a fenti szempontsor tartalmi alapján történik, a tanító szabadon megfogalmazott szövege alapján. A minősítés: példás – jó – változó – rossz (magatartás) példás – jó – változó – hanyag (szorgalom) 7.3. A tanuló magatartásának értékelése - Viselkedése az iskolában és az iskolán kívül (múzeumlátogatás, színház, kirándulás alatt). - Figyelme a tanórákon és a tanórán kívül (óraközi szünetben, napközi otthonban). - Társas kapcsolatai (az osztálytársaihoz és a felnőttekhez is). - Környezetének alakítása, védelme. - Feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása. 7.4. A tanuló szorgalmának értékelése - Tanórai aktivitása, figyelme. - Többletfeladatok vállalása. - Felszerelésének megléte, rendben tartása. - Házi feladatainak gondossága, elkészítése. - Kötelességtudatának fejlődése. Iskolánkban a magatartás értékelésének, minősítésének követelményei a következők: Példás (5) tanuló az, aki:

a házirendet betartja, tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, kötelességtudó, feladatait teljesíti, önként vállal feladatokat, és azokat teljesíti, tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,

98


óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja, tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja aki: be, a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, feladatait nem teljesíti minden esetben, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki:

a házirend előírásait sorozatosan megsérti, a feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése

Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható, a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra

99


mindig elhozza. képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív, többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, tanulmányi teljesítménye elmarad a képességeitől, akinek: tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is elrontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetéssel, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait folyamatosan nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. Jó (4) az a tanuló, aki:

Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ért el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, - az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazási formái: Tanév közben elismerésként az alábbi dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret és annak bejegyzése a naplóba - napközis nevelői dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén dicséretet kaphatnak:

100


- szaktárgyi teljesítményéért, - példamutató magatartásáért, - kiemelkedő szorgalmáért, - példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet az osztály közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli egyéb versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni. A nyolc éven át tartó kiemelkedő tanulmányi eredményt elérők számára Rákóczi -díj adományozható, melyet az évzáró ünnepélyen ad át az igazgató. Fegyelmező intézkedésben, büntetésben kell részesíteni azt a tanulót, aki: - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírének, Az iskolai fegyelmező intézkedések, büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - szaktanári intő - napközis nevelői intő - osztályfőnöki intő - igazgatóhelyettesi figyelmeztető - igazgatóhelyettesi intő - igazgatói figyelmeztető - igazgatói intő - igazgatói fegyelmi eljárás - nevelőtestületi figyelmeztetés - nevelőtestületi A büntetést írásba kell foglalni, és a szülő tudomására hozni.

8. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása, a tanulók munkaterhei Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait az alábbiakban határozzuk meg. Iskolánk nevelőtestülete azt az elvet vallja, hogy a házi feladat nagy jelentőséggel bír mind a nevelők, mind a tanulók számára. A nevelő nyomon tudja követni – különösen az első két évben - , hogy a tanuló mennyire biztos az órán elsajátított ismeretekben. Mivel a kisiskolás korban a gyerekek többsége napközis, a pedagógus a napközis nevelőtől állandó visszajelzést 101


kaphat az elvégzett munka hatékonyságáról, ugyanakkor biztos támogatást a tananyag elmélyítéséhez, bevésődéséhez. A házi feladat az állandóságra, rendszerességre, kötelességtudatra, önálló munkára nevel. Jól értékelhető teljesítmény, mind tartalmi, mind a külalak szempontjából. Utóbbi fejleszti a szépérzéket, alakítja a jó ízlést, a munkával szembeni igényességre nevel. A házi feladat elmaradásáért már az alapozó szakaszban elmarasztalás jár. Mindenképpen szükséges, hogy a tanuló megszokja, hogy feladatát teljesíteni kell. Az elmaradt házi feladatot pótolni kell. A fenitek értelmében nevelőtestületünk napi rendszerességgel adja fel a tanulóknak a házi feladatot, a heti pihenőnapokra is. Tanítási szünetekben nem adunk házi feladatot. A házi feladat mennyisége olyan, hogy azt a tanuló megfelelően tudja teljesíteni. A házi feladat a tantárgytól és a feldolgozott anyagtól függően lehet: szóbeli írásbeli. Szóbeli feladat a tankönyvből feldolgozott tananyag számonkérése, (1 lecke, vagy összefoglalás) vagy önálló kutatómunkával való felkészülés, vagy kiselőadás. Az írásbeli feladat lehet tankönyvben szereplő feladat megoldása, anyaggyűjtés, fogalmazás. Az iskolaotthonos gyerekek nem kapnak kötelező házi feladatot.

9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának felmérését a HUNGAROFIT tesztrendszer segítségével végezzük. A felmérés a következő próbákat tartalmazza: - Cooper teszt - helyből távolugrás - fekvőtámasz - hason fekvésből törzsemelés - hanyattfekvésből felülés A felméréseket évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) végezzük. A szülőket tájékoztatjuk gyermekük elért eredményéről. Minden évben tanulóink az Önkormányzattal történt feladat-ellátási szerződés keretében iskolai orvosi szűrővizsgálaton vesznek részt, fizikai és testi fejlettségükről ekkor is kapunk képet.

102


IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2011. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A Pedagógiai Programban található helyi tanterv az alábbiak szerint kerül bevezetésre: o sportosztályban felmenő rendszerben az 1, 5. évfolyamokon 2011/2012.-ben o emelt óraszámú ének oktatás felmenő rendszerben az 1. évfolyamon 2011/2012-ben o művészeti osztályban a művészeti tárgyak oktatása felmenő rendszerben az 1. évfolyamon 2011/2012-ben. 3. Az általános osztályok tanrendje 2011/2012-es tanévtől 1-8. évfolyamon érvényesek. 4. A pedagógiai program érvényességi ideje határozatlan időre szól.

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület évente rendszeresen vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2012/2013. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A nevelőtestület felkéri az iskolai szülői közösséget, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2012/2013. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

3. A pedagógiai program módosítása A programot módosítani kell, ha azt a jogszabály előírja, vagy módosítására javaslat érkezik. A módosításra vonatkozó javaslatot az iskola igazgatójához kell beterjeszteni szóban vagy írásban, aki gondoskodik a javaslat nevelőtestülettel való megismertetéséről, a program szükség szerinti korrekciójáról és a jogszabály szerinti eljárásrend betartásáról. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az iskolai szülői közösség; - az iskola fenntartója.

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program nyomtatott példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

103


- az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél; - a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél. 3. A programot – a közzétételi kötelezettség érdekében - az iskola internetes honlapján is elérhetővé tesszük. 4. A programról kérésre, az iskola igazgatója és/vagy helyettesei – a hivatalos nyitvatartási időben – előzetes időpont egyeztetést követően további felvilágosítást nyújtanak az érdeklődők számára. A tanulókat és szülőket az osztályfőnökök osztályfőnöki órán, illetve szülői értekezleteken tájékoztatják a program előírásairól.

5. A dokumentum véleményezése, eljárásrendi bizonylatok - Szülői szervezeti vélemény - Diák-önkormányzati vélemény - Iskola-egészségügyi szolgálat véleménye - Nevelőtestületi vélemény, elfogadó határozat - Fenntartó jóváhagyó határozata Tárnok 2011. április …….

Ph.

Bagdiné Dudog Orsolya igazgató

104


6. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2011. ……….hó….napján tartott értekezletén véleményezte és elfogadta. (jegyzőkönyv mellékelve) Tárnok, 2011. április ….. A Nevelőtestület képviseletében: …………………………….. igazgatóhelyettes

……………………………… ……………………………… igazgatóhelyettes KAT elnök

A Pedagógiai Programot a szülői munkaközösség a 2011. ……….hó….napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. (jegyzőkönyv mellékelve) Tárnok, 2011. április ….. ………………………….. SZM. elnöke A Pedagógiai Programot a Diákönkormányzat 2011. ……….hó….napján tartott értekezletén véleményezte és elfogadásra javasolta. (jegyzőkönyv mellékelve) Tárnok, 2011. április ….. ………………………….. Diákönkormányzat titkára A Pedagógiai Program egészségnevelési fejezetét az Iskola-Egészségügyi Szolgálat elfogadta. Tárnok, 2011. április…. …………………………. Iskolaorvos/védőnő A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai Programját Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete 2011.. ………..hó…. napján tartott ülésen, ……….. (önkormányzati számú) határozatával jóváhagyta. Tárnok, 2011. ……….hó….. ………………………….. polgármester

105


MELLÉKLETEK

1. számú melléklet Szöveges értékelés értékelő lapjai 2. számú melléklet Legitimációs bizonylatok (véleményezés, elfogadás jegyzőkönyvei, jóváhagyó fenntartói határozat)

106


1. sz. melléklet: Tájékoztató az előkészítő időszak végén Értékelőlap _______________________________________________________________TANULÓNAK A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat (OM azonosítója:032357) ELSŐ. osztályban a 2……../2…….. iskolai év első negyedévében NYÚJTOTT TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS ELŐMENETELÉRŐL . 1. 2. 3.

4.

Társas

A) barátkozó B) udvarias C) alkalmazkodó D) nehezen barátkozó

kapcsolataiban

E) zárkózott, magányos F) elutasító

Magatartása,

A) fegyelmezett, szorgalmas B) illemtudó C) fegyelme változó D) türelmetlen E)

viselkedése

néha zavarja társait F) gyakran zavarja társait

Beilleszkedése,

A) szívesen jár iskolába B) betartja a házirendet C)nevelőire hallgat D) sok

viszonya

barátja van E) többször kell figyelmeztetni a házirendre F) nevelőire sokszor nem

környezetéhez

figyel G) kevés barátja van H) szorongó

Figyelme

A) hosszan tartó B) életkorának megfelelő C) megosztott D) rövid ideig tartó E) gyakran elkalandozik F) szétszórt

5.

Aktivitása

A) kimagaslóan jó B) érdeklődő C) életkorának megfelelő D) változó E) felszólításra dolgozik

6.

Tanuláshoz

A) rendszeresen gyakorol B) nem gyakorol eleget Feladatait: C) nem megfelelően

való viszonya

végzi D) sohasem – néha – gyakran elfelejti

7.

Munkatempója A) gyors B) átlagos C) kicsit lassú D) nagyon lassú E) kapkodó F) változó

8.

Munkáinak

A) pontos B) keveset hibázik C) sokat hibázik D) füzete: tiszta – kicsit maszatos

minősége

- rendezetlen

Felszerelése

A) hiánytalan B) néha – többször hiányos C) ceruzái: általában rendben – gyakran

9.

hiányosak – hegyezetlenek D) egyedül pakol be E) még segítséggel pakol be 10. Kézhasználata

A) jobbkezes B) balkezes C) kétkezes D) nem alakult ki

11. Memóriája

A) kiemelkedően jó B) életkor szerint C) rövid távú D) fejlesztésre szoruló E) vers, mondóka tanulásával fejleszthető

12.

Általános

A) széleskörű B) saját és családja adatait jól ismeri C) átlagos D) hiányos, ami

tájékozottsága

bizonytalanságot okoz nála MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

1. Beszédkészsége

A) kimagaslóan jó B) korának megfelelő C) rövid mondatokat használ D) kérdésekre válaszol

107


2. Szókincse

A) gazdag B) választékos C) életkorának megfelelő D) kicsit hiányos E) nagyon hiányos F) fejlesztésre szorul

3. Hangok

A) hibátlan, biztos B) kicsit bizonytalan C) sokat hibázik

felismerése 4. Hangok ejtése

A) tiszta, szabályos B) néhány hang ejtése hibás:…C) sok hang ejtése nem tiszta………

5. Szavak hangokra A) önálló, gyors, hibátlan B) önálló, keveset hibázik C) kis segítséggel végzi bontása

D) segítséggel is sokat hibázik

6. Hangösszevonása A) könnyed B) 2 hangot könnyen C) nehezen von össze D) 3 hang összevonása: hibátlan E) még nem képes rá 7. Betűfelismerése

A) hibátlan, gyors, biztos B) kicsit bizonytalan C) sokat téveszt D) nem ismeri fel E) több gyakorlást igényel

8. Betűösszeolvasása 9. Szavak

A) gyors, hibátlan B) gyors, 1-2 hibával végzi C) jó ütemű, hibátlan D) kicsit lassú, hibátlan E) lassú, sok hibával végzi A) érzi, önállóan végzi B) még nem mindig érzi

szótagokra bontása 1. Betűelemek alakítása 2. Betűelemek kapcsolása

A) szabályos, könnyed, gyönyörű B) megfelelő, tetszetős C) szabályostól eltérő D) nehézkes E) rendezetlen A) szabályos B) néhány szabálytalan: ……………Betűk írása – ha megkezdődött:…………… C) szabályos D) néhány szabálytalan:……………………

3. Írása diktálás után

A) hibátlan, tempós B) megfelelő ütemű, hibátlan C) kicsit lassú, hibátlan D) kevés hibával E) sok hibával ír F) nagyon lassú – lemarad – keveset hibázik – sokat hibázik

4. Füzetének,

A) szép, rendezett B) megfelelő C) változó minőségű D) nem képes még

írásának külleme vonalrendszerbe írni E) elkapkodott, rendetlen MATEMATIKA 1. Számfogalma

A) kialakult……………….-ig B) kicsit bizonytalan ………….felett C) nagyon bizonytalan ……………. D) fejlesztésre szorul

2. Mennyiség,

A) biztos, pontos B) kevés hibával C) sok hibával D) önállóan végzi E)

108


művelet

kevés – sok segítséggel végzi

megjelenítése eszközzel 3. A kisebb, nagyobb egyenlő jel

A) biztos B) előfordul időnként hiba C) gyakran előfordul hiba D) több gyakorlást igényel

használata 4. Számszomszédokat A) meg tudja állapítani B) segítséggel tudja megállapítani 5. Mennyiségek csoportosítása

A) hibátlan B) néha hibázik C) sokszor hibázik

adott szempont alapján 6. Számok sorba rendezése

A) hibátlan, gyors B) hibátlan, kicsit lassú C) hibás, lassú D) még nem tudja KÖRNYZETISMERET-TERMÉSZEISMERET

1.

Ismeretei

A) gazdag, sokféle B) életkorának megfelelő C) kicsit kevés D) nagyon kevés

környezetéről 2.

Tapasztalatai,

A) gazdag, pontos B) életkorának megfelelő C) kicsit hiányos

megfigyelései a természetről 3.

A természet,

A) óvja, figyel rá B) időnként nem figyel rá C) nem érdekli

környezet értékeihez való viszonya

ÉNEK-ZENE 1. 2.

Az énekhez

A) szívesen énekel – egyedül – társakkal B) biztatásra énekel C) nem szeret

való viszonya

énekelni D) körjátékban szívesen vesz részt

Ritmikai

A) kiváló B) megfelelő C) kicsit bizonytalan D) hangszeren játszik: igen-nem

készsége 3.

Éneklése

A) életkorától fejlettebb B) életkorának megfelelő C) kicsit gyengébb az elvárhatótól

109


4.

Dal mozgással

A) biztos B) kicsit bizonytalan C) szívesen mozog D) biztatásra vesz részt

való kísérése

mozgásos tevékenységben TESTNEVELÉS

1.

Testi fejlődése,

A) nagy teherbírású B) mozgásigénye nagy C) fáradékony D) erőtlen E) sok

mozgása

mozgást, alvást javaslok

Részvétele a

A) aktív, fegyelmezett B) aktív, türelmetlen C) passzív D) nehezen vonható

tanórán

be a közös játékba

3.

Nagymozgása

A) biztos B) kicsit bizonytalan

4.

Egyensúlyérzéke

A) biztos B) kicsit bizonytalan

5.

Labdás

A) ügyes B) átlagos C) labdakezelése kicsit bizonytalan

2.

játékokban… RAJZ-TECHNIKA 1. Alkotáshoz való viszonya 2. Vizuális kifejezése

A) szívesen tevékenykedik B) csak biztatásra dolgozik C) ha teheti, nem vesz részt alkotásban D) sok unszolásra kapcsolódik be a munkába A) vannak egyéni ötletei B) életkorának megfelelő C) változatos technikával fejlesztendő

3. Eszközhasználata

A) jó B) megfelelő C) gyenge………………………………..

4. Fantáziája

A) gazdag, változatos B) átlagos C) egyszerű, szegényes

5. Megfigyelései

pontosak átlagos felületes

Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Összegző nevelői vélemény:…………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ……………… ………………………………………………………………………………………………… ……………… ………………………………………………………………………………………………… ……………… Felzárkóztatásra, hiányok pótlására szorul: ………………………………………………………………

110


………………………………………………………………………………………………… …………….. ………………………………………………………………………………………………… …………….. ………………………………………………………………………………………………… …………….. Tárnok, ________év _____________hó _______nap P.H. _______________________________________ _________________________________________ Tanító

látta (szülő, gondviselő)

111


2. sz. melléklet 1.évfolyam félévi értékelő lapja Értékelőlap …………………………………………………………………………………TANULÓNAK A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat(OM azonosítója:032357) ELSŐ.osztályban a 2……../2…….. iskolai év első félévében NYÚJTOTT TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS ELŐMENETELÉRŐL

Ilyennek látunk: Kiegyensúlyozott – szemlélődő – változó hangulatú – nyugtalan vagy az iskolában. Másokat türelmesen meghallgatva – gyakran közbevágva – alig-alig kapcsolódsz be beszélgetéseinkbe. Kezdeményezően – együttműködve – többszöri kérésre veszel részt tevékenységeinkben. Önállóan – irányítással, biztatásra várva – állandó figyelmeztetésre, kelletlenül dolgozol. Lendületes – elfogadható, kényelmes – lassú, nehézkes a munkatempód. Magadtól – magyarázatot kérve – folyamatos segítéssel oldod meg feladatokat. Színesíted, gazdagítod – megvalósítod – szemléled a szabadidős ötleteinket. Önállóan – kérésre – még nem gondozod a környezetünket.

A házirend előírásait

Magatartás Ismeri,maradéktalanul Nem minden betartja esetben tartja be

A közösségi munkában való részvétel

Szívesen, önként vállal feladatokat, azokat teljesíti

Tanórai magatartás

Példamutató, kötelességtudó

Viselkedés, illemszabályok

Tisztelettudó, udvarias, előzékeny

Bevonható az osztály közösségi életébe A tanórák rendjét nem zavarja Ismeri és alkalmazza

Hatása a közösségre

Segítőkész, pozitívan viszonyul

Visszahúzódó, közömbös

Tanulmányi munkája

Kiemelkedő, igényes

Szorgalom Képességének megfelelő

112

A házirend előírásait sorozatosan megsérti Nem teljesíti a rábízott feladatokat Figyelmeztetni kell a helyes magatartásra Előfordul, hogy társaival vagy felnőttekkel udvariatlan A közösség szabályaihoz nehezen alkalmazkodik Ingadozó, nem kitartó, eredménye

Érdektelen, közömbös Fegyelmezetlen, rendetlen Viselkedése durva

Inkább gátló, romboló hatású

Megbízhatatlan


Tanórán kívüli tevékenység

Házi feladat Házi feladat jellemzői Felszerelése, taneszközei

Versenyeken, foglalkozásokon önként vesz részt, szorgalmi feladatokat ír Kifogástalanul elvégzi Igényes, tetszetős Tiszták, rendezettek

Többletfeladatot ritkán vállal, de a megbízásait teljesíti Hiányosan végzi el Esetenként elnagyolt elfogadhatók

elmarad a képességeitől Nem vállal feladatokat, ösztönözni kell

Ellenáll

Gyakran hiányzik igénytelen

Nem készít

hiányosak

Felszerelése rendetlen, gyakran nincs

Hanyag

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tanuló beszéde érthető – nehezen érthető - beszédhibás összefüggő – kérdésekre válaszoló – csak szavakban megnyilvánuló Szókincse gazdag, az átlagnál több szót ismer – életkorának megfelelő, átlagos – szegényes Mondókák, versek ismerete sokat ismer – ismerete átlagos – keveset ismer Olvasása folyamatosan olvas – szótagolva olvas – betűzget – nem tud olvasni A szöveghez kapcsolódó feladatokat megérti – segítséget kér – nem érti meg megoldja – segítséggel oldja meg – nem tudja megoldani Betűismeret: összes tanultat felismeri – néhányat felismer – nem ismeri fel Az írott kisbetűket szabályosan alakítja – néhány betűje szabálytalan – a betűi általában szabálytalanok Az írott kisbetűket szabályosan kapcsolja – kapcsolási hibákat ejt – betűkapcsolása szabálytalan Másolása nyomtatott szövegről hibátlanul másol – betűcserével másol – betűt hagy ki – sok hibával másol Másolása írottról

113


hibátlanul másol – kevés hibával másol – sok hibával másol Szavak írása tollbamondás után tudja – téveszti – nem tudja Írásbeli munkáinak jellemzői tiszta, rendezett, jól olvasható – kevésbé rendezett – rendetlen, maszatos, firkált, olvashatatlan Összességében: kiválóan megfelelt – jól megfelelt – megfelelt – felzárkóztatásra szorul TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Agyaggal vagy gyurmával jól formáz – megfelelően formáz – gyengébben formáz Papírhajtogatással tud tárgyakat készíteni – segítséggel végzi a hajtogatást – nem tud hajtogatni Papír nyírását tudja – segítséggel végzi – nem tudja Munkavégzése önálló – gondos – elfogadható – önállótlan – hanyag Összességében: kiválóan megfelelt - jól megfelelt – megfelelt – felzárkóztatásra szorul MATEMATIKA Számfogalma kialakult – bizonytalan – kialakulatlan Számjegyek írása tudja – téveszti – nem tudja Számok szomszédait tudja – téveszti – nem tudja Számsorozat alkotása felismeri – téveszti – nem tudja Műveletek a tízes számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan eszköz segítségével megoldja – kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel Számok, mennyiségek közötti relációkat tudja – téveszti – nem tudja Szöveges feladatot művelettel meg tudja oldani – segítséget igényel – nem tudja megoldani

114


Munkavégzésére jellemző önálló – kevés segítséggel tud dolgozni – sok segítséggel tud dolgozni Logikus gondolkodása fejlett – átlagos, életkorának megfelelő - fejletlen Összességében: kiválóan megfelelt – jól megfelelt – megfelelt – felzárkóztatásra szorul KÖRNYEZETISMERET Irányokat (előtte, mögötte, alatta, jobbra, balra, stb.) helyesen használja – gyakran összekeveri – nem használja helyesen Az iskola épületének helyiségeit rendeltetésének megfelelően használja – nem megfelelően használja A hét napjait és a napszakok sorrendjét tudja – keveri – nem tudja Évszakok, hónapok sorrendjét tudja – téveszti – nem tudja A helyes öltözködés szabályait ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri Az élő és élettelen természet közötti különbséget ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri Környezetében előforduló növények és állatok jellemzőit ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri A tanult ismeretekről beszámol önállóan – segítséggel – nem tud beszámolni Összességében: kiválóan megfelelt – jól megfelelt – megfelelt – felzárkóztatásra szorul ÉNEK Tanult dalokat önállóan elénekli – segítséggel énekli – nem énekli el Dalok ritmusát felismeri – segítséggel ismeri fel – nem ismeri fel Tanult ritmusértékeket el tudja olvasni – segítséggel tudja olvasni – nem tudja leolvasni Tanult ritmusértéket le tudja írni – segítséggel írja le – nem tudja leírni

115


A vonal rendszert ismeri – nem ismeri A tanult szolmizációs hangokat Felismeri – nem ismeri fel Összességében: kiválóan megfelelt – jól megfelelt – megfelelt – felzárkóztatásra szorul RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Személyes élményeit, meseélményét rajzzal, festéssel jól tudja megjeleníteni – megfelelően jeleníti meg – gyengébben jeleníti meg Élőlényeket az átlagnak megfelelően ábrázolja – az átlagnál gyengébben ábrázol Sorminták létrehozását saját elképzelése alapján végzi – önállóan, de mintát igényelve végzi – csak minta alapján tudja végezni Rajzeszközöket megfelelően használja – nem megfelelően használja Munkavégzése gondos, tiszta – elfogadható – maszatos, rendetlen Összességében: kiválóan megfelelt – jól megfelelt – megfelelt – felzárkóztatásra szorul TESTNEVELÉS Az új mozgáselemekhez gyorsan – segítséggel – bíztatás után alkalmazkodik A játék szabályait elfogadja mindig – néha kibújik alóla – csak sok figyelmeztetésre fogadja el Járások, futások, ugrások, dobások lendületes, erőteljes – kitartó, törekvő – technikájában fejleszthető – biztatást, segítséget igényel Összességében: kiválóan megfelelt – jól megfelelt – megfelelt – felzárkóztatásra szorul Tárnok, _________________________

_________________________ osztályfőnök

ph. _____________________________ szülő, gondviselő aláírása

116


3. sz. melléklet: 1. osztály III. negyedéves értékelése Értékelőlap _______________________________________________________________TANULÓNAK A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat (OM azonosítója:032357) ELSŐ. osztályban a 2……../2…….. iskolai év III. negyedévében NYÚJTOTT TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS ELŐMENETELÉRŐL

Megfelelő  pontos  kevés hibát vét  sok hibát vét

Megfelelően tartja be  néha türelmetlen  nehezen alkalmazkod ó  önértékelése nem megfelelő Kicsit lassú  hibátlan  kevés hibát vét  sok hibát vét

Nem tartja be  durva  zárkózott  erőszakos  ellenséges  nem képes alkalmazkodni  fegyelmezetlen Nagyon lassú  hibátlan  sok hibát vét  kevés hibát vét

 példamutató  jó  megfelelő  kifogásolható

Iskolai munkája  fontos  közömbös  nem fontos számára

Feladatait  pontosan  felületesen  hiányosan végzi

Önálló szövegalkotása választékos

Rövid mondatokat használ

Csak kérdésekre válaszol

Szóképekben  jól  lassan  még nem tud olvasni  gyors Hangos olvasása  hibátlan  kifejező kifogástalan, Szövegértése mondatokat is érti Betűalakítás  szabályos Írásmód, külalak  szabálytalan

Szótagolva  jól  megfelelően  gyengén olvas  megfelelő  kevés hibával  monoton megfelelő, csak szavakat Külalak  szép  megfelelő  fejlesztendő

Szótaghatárokat  jól érzi  nem érzékeli  kicsit lassú  sok hibával  akadozó nem érti

Munkavégzése  fegyelmezett  zavarja társait  önállótlan  önállóan dolgozik Szóbeli kifejezése gyenge, fejlesztésre szorul Mondathatárokat  betartja  nem tartja be  soha nem tartja be  fejlesztésre. szorul  nem tud összeolvasni nem felel meg

Írástempó  gyors  jó  kicsit lassú  nagyon lassú sok hiba

Ceruzafogása  laza --görcsös  betű kihagyás, betűcsere előfordul fejlesztendő

A társas kapcsolat szabályait

Munkatempója, munkavégzése

Tanuláshoz való viszonya, szokása Kérdések, válaszok megfogalmazása Betűismeret  biztos  bizonytalan  nagyon hiányos

Másolás nyomtatottról írottra

Példamutatóan betartja  segítőkész  őszinte  fegyelmezett  önértékelése reális

Jól betartja  visszahúzódó  kezdeményező  alkalmazkodó  önfegyelme változó

Gyors  pontos  kevés hibát vét  felületes

hibátlan

kevés hiba

117


Írottról nyomtatottra Emlékezetből

hibátlan

kevés hiba

sok hiba

fejlesztendő

hibátlan

kevés hiba

sok hiba

fejlesztendő

hibátlan

kevés hiba

sok hiba

fejlesztendő

írása Tollbamondás után Számfogalma 010-ig  kialakult  bizonytala n Összeadás írásban jó, megfelelő fejlesztendő szóban jó, megfelelő, fejlesztendő Kézügyessége Rajz - technika

Ének

Számok írása diktálás után  hibátlan  téveszt  nem tudja írni Kivonás írásban jó, megfelelő, fejlesztendő szóban jó, megfelelő, fejlesztendő

Viszonyítás (<,>)  biztos  bizonytalan Pótlás írásban jó, megfelelő, fejlesztendő szóban jó, megfelelő, fejlesztendő

kimagaslóan jó Kreativítása, vizuális kifejezése  ötletdús  szegényes

jó Vizuális memóriája jó – megfelelő – gyenge Rajzolás, festés Jó – megfelelő gyenge Daléneklés Ritmusgyakorlat jó – megfelelő - gyenge jó – megfelelő - gyenge

Számok sorba rendezése  biztos  bizonytalan  nem tudja Rajzról feladatot  képes írni  nem képes lejegyezni

megfelelő Olló, ecsetkezelése jó – nehézkes fejlesztendő

Zenei ismeret jó – megfelelő gyenge Térbeli tájékozódása, mozgása  jó  megfelelő Évszakok ismerete jó – megfelelő gyenge

Számok bontása  hibátlan, gyors  hibás, lassú  csak eszköz segítségével Szöveges feladatokat  jól megoldja  csak segítséggel képes megoldani  nem képes megoldani fejlesztendő Mintázás jó – megfelelő gyenge

Zenei hallás jó– megfelelő – gyenge Egyensúly feladatokat  könnyedén  félénken old meg

Testnevelés órán A nevelő utasításait Labdás gyakorlatokban  fegyelmezett  betartja  ügyes  rendbontó  néha nem tartja be - néha  fejlesztésre szorul  soha nem tartja be - gyakran Ember és Közösségi szabályok A közvetlen környezet Az emberi testet ismeri – nem ismeri társadalom, betartása ismerete jó – megfelelő természetismeret jó – megfelelő - gyenge gyenge ismeri - óvja ismeri – nem védi nem ismeri nem ismeri káros Az élet és azokra természet értékeit Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………………………

118


Összegző nevelői vélemény:…………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ……………… ………………………………………………………………………………………………… ……………… ………………………………………………………………………………………………… ……………… Felzárkóztatásra, hiányok pótlására szorul: ……………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………….. ………………………………………………………………………………………………… …………….. ………………………………………………………………………………………………… ……………..

Tárnok, …………év ………..hó …… nap

…………………………………………………… ………………………………………………….. Tanító

Látta (szülő, gondviselő)

119


4. sz. melléklet: 2 osztály I. negyedévi értékelő lapja Értékelőlap _______________________________________________________________TANULÓNAK A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat (OM azonosítója:032357) MÁSODIK osztályban a 2……../2…….. iskolai év első negyedévében NYÚJTOTT TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS ELŐMENETELÉRŐL Tanulókhoz, felnőttekhez való viszonya – példás – jó – változó Tanuláshoz, iskolai munkájához való viszonya – példamutató, pontos - jó - változó, felületes Beszéde – értelmes, választékos – elfogadható - rövid mondatokban beszél – csak szavakat mond, szegényes Utasításokat, közléseket – megérti – magyarázatot igényel – nem érti meg Alapvető udvariassági kommunikációja – kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, megszólítás, kérdezés: – Példamutató, udvarias – elfogadható, kis javításra, korrekcióra szorul – nem alakult ki, sok a hiányosság Olvasása – folyamatos, hibátlan, kifejező – folyamatos, kevés - sok hibával - szólamokban szótagolva – betűzve, akadozva olvas Szövegértése – kifogástalan – megfelelő – kis segítséget igényel – sok segítséget igényel Tanulandó szövegeket, verseket – hibátlanul megtanulja – kevés hibával tudja – sok hibával tudja A magyar abc-t – hibátlanul tudja – kevés hibával – sok hibával tudja – nem tudja Olvasáshoz való viszonya – szeret olvasni önállóan – csak felszólításra olvas – nem, nagyon keveset olvas Olvasás tudáspróbái az év folyamán – általában hibátlanul– kevés hibával – sok hibával oldotta meg Drámajátékokban – szívesen, alkotó módon – csak felszólításra vesz részt – nem szívesen vesz részt Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Írása – tiszta, rendezett, hibátlan – kevés hibával ír – sok hibát vét – maszatos Másolása nyomtatott szövegről – hibátlan - kevés hibát vét – sok hibát vét …………………………… Másolása írott szövegről 120


– hibátlan - kevés hibát vét – sok hibát vét …………………………… Tollbamondás után írása – hibátlan - kevés hibát vét – sok hibát vét …………………………… A tanult nyelvtani ismereteket – hibátlanul alkalmazza – kevés hibával alkalmazza – sok hibával alkalmazza Szavak elválasztása – hibátlan – kevés hibát vét – sok hibát vét Mondatfajták felismerése – hibátlan – kevés hibát vét – sok hibát vét Önellenőrzése, önértékelése – kifogástalan – jó – elfogadható – nem tud önállóan javítani, értékelni Írásbeli munkái – szép - elfogadható - rendetlen Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Matematika Százig számfogalma – kialakult - kicsit bizonytalan - még nagyon bizonytalan Számok nagyság szerinti sorrendje, viszonyítása – biztos – kicsit bizonytalan – sokat hibázik, bizonytalan Római számokat – ismeri - némelyiket téveszti - nem tudja Egyenlőtlenségeket – biztosan, hibátlanul oldja meg – kevés hibával oldja meg – sok hibával oldja meg Összeadása százas számkörben – hibátlan - kevés hibával oldja meg – csak eszközzel tudja – sok hibával Kivonása százas számkörben – hibátlan - kevés hibával oldja meg – csak eszközzel tudja – sok hibával Szorzása százas számkörben – hibátlan - kevés hibával oldja meg – csak eszközzel tudja – sok hibával Osztása százas számkörben – hibátlan - kevés hibával oldja meg – csak eszközzel tudja – sok hibával Műveletek közötti összefüggéseket – tudja, felismeri – segítséggel tudja – nem tudja Szöveges feladatok megoldása – hibátlan, önálló – kis segítséggel tudja – nem érti, nem tudja megoldani Testek, síkidomok tulajdonságait – ismeri, tudja – segítséggel tudja – nem tudja, nem ismeri fel Hosszúság mértékegységeit, átváltást – hibátlanul végzi – kevés hibával – sok hibával – nem tudja Tömeg mértékegységeit, átváltást – hibátlanul végzi – kevés hibával – sok hibával – nem tudja Űrtartalom mért., átváltást – hibátlanul végzi – kevés hibával – sok hibával – nem tudja Idő mértékegységeit, átváltást – hibátlanul végzi – kevés hibával – sok hibával – nem tudja

121


Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Természetismeret Megfigyeléseket, feladatait – rendszeresen végzi – kevés hiányossággal végzi – sok hiányossággal végzi A tanult jelenségeket – felismeri – segítséggel ismeri fel – nem ismeri fel Évszakokat, azok jellemzőit – ismeri – segítséggel tudja – sok hiányossággal ismeri, nem ismeri A tanult élőlények jellemzőit – ismeri – segítséggel tudja – sok hiányossággal ismeri, nem ismeri Az emberi testet, annak működését – ismeri – segítséggel tudja – sok hiányossággal ismeri, nem ismeri A helyes táplálkozást, fogápolást – ismeri – segítséggel tudja – sok hiányossággal ismeri, nem ismeri A gyalogos közlekedés szabályait – ismeri – hiányosak az ismeretei – nem ismeri Közvetlen környezetét, szülőföldjét – ismeri – kicsit hiányosak – nagyon hiányosak az ismeretei Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Rajz és vizuális kultúra Élményeit – átlagon felül tudja megjeleníteni vizuális eszközökkel – átlagosan tudja megjeleníteni – – átlagnál szegényesebben, egyszerűbben tudja megjeleníteni Fantáziáját – átlagon felül tudja megjeleníteni vizuális eszközökkel – átlagosan tudja megjeleníteni – – átlagnál szegényesebben, egyszerűbben tudja megjeleníteni Emberábrázolása – átlagon felüli – átlagos – gyenge megjelenítés Képszerkesztésnél – egyedi megoldásokat keres - a tanult ismeretet mindig felhasználja – gyenge megoldás Tárgyakat, természeti szépségeket – egyéni megoldással - jól ábrázol – megfelelően – gyengén jelenít meg Vázolás, rajzolás, festés technikája – átlagon felüli – jó – átlagos – átlagnál gyengébb Agyag, plasztilin mintázása – átlagon felüli – jó – átlagos – átlagnál gyengébb Rajzeszközök használata – átlagon felüli – jó – átlagos – átlagnál gyengébb A tanult műalkotásokat – meg tudja nevezni, ismeri jellemzőit – néhányat meg tud nevezni – nem ismeri

122


Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Ének Népi játékokat, alaptánclépéseket – ismer – keveset ismer – nem ismer Mozgással kísért dalok előadásában – szívesen vesz részt – felszólításra vesz részt – nem vesz részt Népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, mondókákat – ismeri – részben ismeri – nem ismeri A tanult ritmusértékeket – ismeri, dalokban felismeri – ismeri, dalokban nem mindig ismeri fel – nem ismeri A tanult hangjegyeket kézjelről – ismeri – részben ismeri – nem ismeri A tanult hangjegyeket vonalrendszerben – felismeri, el tudja helyezni – kevés hibával – sok hibával tudja Éneklés – szívesen énekel egyedül is – csak társasággal énekel – nem szívesen énekel Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Technika és életvitel A tanult anyagok tulajdonságait – ismeri – csak részben ismeri – nem ismeri A papírgyártás műveleteit – ismeri – csak részben ismeri – nem ismeri A használt anyagokkal á – átlagon felül jól dolgozik – jól dolgozik – átlagnál gyengébben dolgozik A tanult szerszámokat – ügyesen, jól használja – néha figyelmeztetni kell a helyes használatra – átlagnál gyengébben képes használni Munkavégzésben – kreatív, önálló – önálló, a feladatot hibátlanul hajtja végre – segítséggel oldja meg – pontatlan, hanyag munkát végez Munkadarabjai – pontosak, esztétikusak – kicsit pontatlan – nagyon pontatlan, rendetlen A tanult ismereteket – pontosan tudja – kis hiányossággal tudja – nagyon hiányosan tudja Hiányosságai: …………………………………………………………………………………………….

123


………………………………………………………………………………………………… ………….. Testnevelés Tanórákon való részvétele – aktív, fegyelmezett – aktív, néha fegyelmezetlen – aktivitása, magatartása változó – visszahúzódó, nem szívesen vesz részt a tanórán Az utasításokat – pontosan végrehajtja – megfelelően végzi – a feladatokat pontatlanul hajtja végre Futása irány- és iramváltoztatással – rendkívüli – jó – megfelelő – gyakran hibázik Dobása, labdajátéka – rendkívüli – jó – megfelelő – gyakran hibázik, ügyetlen Egyensúlygyakorlatokat – rendkívül jól hajt végre – megfelelően – gyakran hibával hajt végre Ugrásgyakorlatokban – rendkívül jól – megfelelő – gyakran hibával hajtja végre a feladatot Küzdőfeladatokban – rendkívül jó – megfelelő – gyakran hibával hajtja végre a feladatot Közös játékban, versenyekben – tenni akarása kimagasló – megfelelő – nincs tekintettel a közösségre A játékban alkalmazkodó – kezdeményező – kevésbé együttműködő Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Összegző nevelői vélemény:…………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ……………… ………………………………………………………………………………………………… ……………… ………………………………………………………………………………………………… ……………… Felzárkóztatásra, hiányok pótlására szorul: ……………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………..

124


………………………………………………………………………………………………… …………….. ………………………………………………………………………………………………… …………….. Tárnok, …………év ………..hó …… nap ph. ……………………………………………………………………………………………….. Tanító


125


5.sz melléklet: 2. osztály féléves értékelő lapja Értékelőlap ______________________________________________________________TANULÓNAK A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat (OM azonosítója:032357) MÁSODIK. osztályban a 2……../2…….. iskolai év első FÉLÉVBEN NYÚJTOTT TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS ELŐMENETELÉRŐL Tanulókhoz, felnőttekhez való viszonya – példás – jó – változó Tanuláshoz, iskolai munkájához való viszonya – példamutató, pontos - jó - változó, felületes Beszéde – érthető, választékos – megfelelő - rövid mondatokban beszél – szegényes a szókincse Utasításokat, közléseket – megérti – magyarázatot igényli – nem érti meg Alapvető együttélési, együttműködési szabályokat ismeri, példamutató, udvarias – elfogadható, kis javításra, korrekcióra szorul viselkedése – nem alakult ki, sok a hiányosság – udvariatlan, durva Olvasása – folyamatos, hibátlan, kifejező – folyamatos, kevés - sok hibával - szólamokban szótagolva – betűzve, akadozva olvas Szövegértése – kifogástalan – megfelelő – kis segítséget igényel – sok segítséget igényel Tanulandó szövegeket, verseket – hibátlanul megtanulja – kevés hibával tudja – sok hibával tudja A magyar abc-t – hibátlanul tudja – kevés hibával – sok hibával tudja – nem tudja Olvasáshoz való viszonya – szeret olvasni önállóan – csak felszólításra olvas – nem, nagyon keveset olvas Olvasás tudáspróbái az év folyamán – általában hibátlanul– kevés hibával – sok hibával oldotta meg Drámajátékokban – szívesen, alkotó módon – csak felszólításra vesz részt – nem szívesen vesz részt Hiányosságai: …………………………………………………………………………………………….

126


………………………………………………………………………………………………… ………….. Írása – tiszta, rendezett, hibátlan – kevés hibával ír – sok hibát vét – maszatos Másolása nyomtatott szövegről – hibátlan - kevés hibát vét – sok hibát vét …………………………… Másolása írott szövegről – hibátlan - kevés hibát vét – sok hibát vét …………………………… Tollbamondás után írása – hibátlan - kevés hibát vét – sok hibát vét …………………………… A tanult nyelvtani ismereteket – hibátlanul alkalmazza – kevés hibával alkalmazza – sok hibával alkalmazza Szavak elválasztása – hibátlan – kevés hibát vét – sok hibát vét Mondatfajták felismerése – hibátlan – kevés hibát vét – sok hibát vét Önellenőrzése, önértékelése – kifogástalan – jó – elfogadható – nem tud önállóan javítani, értékelni Írásbeli munkái – szép, tiszta - megfelelő - rendetlen, maszatos Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Matematika Százig számfogalma – kialakult - kicsit bizonytalan - még nagyon bizonytalan Számok nagyság szerinti sorrendje, viszonyítása – biztos – kicsit bizonytalan – sokat hibázik, bizonytalan Római számokat – ismeri - némelyiket téveszti - nem tudja Egyenlőtlenségeket – biztosan, hibátlanul oldja meg – kevés hibával oldja meg – sok hibával oldja meg Összeadása százas számkörben – hibátlan - kevés hibával oldja meg – csak eszközzel tudja – sok hibával Kivonása százas számkörben – hibátlan - kevés hibával oldja meg – csak eszközzel tudja – sok hibával 127


Szorzása százas számkörben – hibátlan - kevés hibával oldja meg – csak eszközzel tudja – sok hibával Osztása százas számkörben – hibátlan - kevés hibával oldja meg – csak eszközzel tudja – sok hibával Műveletek közötti összefüggéseket – tudja, felismeri – segítséggel tudja – nem tudja Szöveges feladatok megoldása – hibátlan, önálló – kis segítséggel tudja – nem érti, nem tudja megoldani Testek, síkidomok tulajdonságait – ismeri, tudja – segítséggel tudja – nem tudja, nem ismeri fel Hosszúság mértékegységeit, átváltást – hibátlanul végzi – kevés hibával – sok hibával – nem tudja Tömeg mértékegységeit, átváltást – hibátlanul végzi – kevés hibával – sok hibával – nem tudja Űrtartalom mért., átváltást – hibátlanul végzi – kevés hibával – sok hibával – nem tudja Idő mértékegységeit, átváltást – hibátlanul végzi – kevés hibával – sok hibával – nem tudja Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Természetismeret Megfigyeléseket, feladatait – rendszeresen végzi – kevés hiányossággal végzi – sok hiányossággal végzi A tanult jelenségeket – felismeri – segítséggel ismeri fel – nem ismeri fel Évszakokat, azok jellemzőit – ismeri – segítséggel tudja – sok hiányossággal ismeri, nem ismeri A tanult élőlények jellemzőit – ismeri – segítséggel tudja – sok hiányossággal ismeri, nem ismeri Az emberi testet, annak működését – ismeri – segítséggel tudja – sok hiányossággal ismeri, nem ismeri A helyes táplálkozást, fogápolást – ismeri – segítséggel tudja – sok hiányossággal ismeri, nem ismeri A gyalogos közlekedés szabályait

128


– ismeri – hiányosak az ismeretei – nem ismeri Közvetlen környezetét, szülőföldjét – ismeri – kicsit hiányosak – nagyon hiányosak az ismeretei Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Rajz és vizuális kultúra Élményeit – átlagon felül tudja megjeleníteni vizuális eszközökkel – átlagosan tudja megjeleníteni – – átlagnál szegényesebben, egyszerűbben tudja megjeleníteni Fantáziáját – átlagon felül tudja megjeleníteni vizuális eszközökkel – átlagosan tudja megjeleníteni – – átlagnál szegényesebben, egyszerűbben tudja megjeleníteni Emberábrázolása – átlagon felüli – átlagos – gyenge megjelenítés Képszerkesztésnél – egyedi megoldásokat keres - a tanult ismeretet mindig felhasználja – gyenge megoldás Tárgyakat, természeti szépségeket – egyéni megoldással - jól ábrázol – megfelelően – gyengén jelenít meg Vázolás, rajzolás, festés technikája – átlagon felüli – jó – átlagos – átlagnál gyengébb Agyag, plasztilin mintázása – átlagon felüli – jó – átlagos – átlagnál gyengébb Rajzeszközök használata – átlagon felüli – jó – átlagos – átlagnál gyengébb A tanult műalkotásokat – meg tudja nevezni, ismeri jellemzőit – néhányat meg tud nevezni – nem ismeri Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Ének Népi játékokat, alaptánclépéseket – ismer – keveset ismer – nem ismer Mozgással kísért dalok előadásában – szívesen vesz részt – felszólításra vesz részt – nem vesz részt 129


Népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, mondókákat – ismeri – részben ismeri – nem ismeri A tanult ritmusértékeket – ismeri, dalokban felismeri – ismeri, dalokban nem mindig ismeri fel – nem ismeri

A tanult hangjegyeket kézjelről – ismeri – részben ismeri – nem ismeri A tanult hangjegyeket vonalrendszerben – felismeri, el tudja helyezni – kevés hibával – sok hibával tudja Éneklés s – szívesen énekel egyedül is – csak társasággal énekel – nem szívesen énekel Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Technika és életvitel A tanult anyagok tulajdonságait – ismeri – csak részben ismeri – nem ismeri A papírgyártás műveleteit – ismeri – csak részben ismeri – nem ismeri A használt anyagokkal – átlagon felül jól dolgozik – jól dolgozik – átlagnál gyengébben dolgozik A tanult szerszámokat – ügyesen, jól használja – néha figyelmeztetni kell a helyes használatra – átlagnál gyengébben képes használni Munkavégzésben – kreatív, önálló – önálló, a feladatot hibátlanul hajtja végre – segítséggel oldja meg – pontatlan, hanyag munkát végez Munkadarabjai – pontosak, esztétikusak – kicsit pontatlan – nagyon pontatlan, rendetlen A tanult ismereteket – pontosan tudja – kis hiányossággal tudja – nagyon hiányosan tudja Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Testnevelés

130


Tanórákon való részvétele – aktív, fegyelmezett – aktív, néha fegyelmezetlen – aktivitása, magatartása változó – visszahúzódó, nem szívesen vesz részt a tanórán Az utasításokat – pontosan végrehajtja – megfelelően végzi – a feladatokat pontatlanul hajtja végre Futása irány- és iramváltoztatással – rendkívüli – jó – megfelelő – gyakran hibázik Dobása, labdajátéka – rendkívüli – jó – megfelelő – gyakran hibázik, ügyetlen Egyensúlygyakorlatokat rendkívül jól hajt végre – megfelelően – gyakran hibával hajt végre Ugrásgyakorlatokban – rendkívül jól – megfelelő – gyakran hibával hajtja végre a feladatot Küzdőfeladatokban – rendkívül jó – megfelelő – gyakran hibával hajtja végre a feladatot Közös játékban, versenyekben – tenni akarása kimagasló – megfelelő – nincs tekintettel a közösségre A játékban – alkalmazkodó – kezdeményező – kevésbé együttműködő Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………….. ………………………………………………………………………………………………… ………….. Összegző nevelői vélemény:……………………………………………………………………………………… ………….. ………………………………………………………………………………………………… …………… ………………………………………………………………………………………………… …………… ………………………………………………………………………………………………… …………… ………………………………………………………………………………………………… …………… Felzárkóztatásra, hiányok pótlására szorul: ………………………………………………………………………………………………… ……………. ………………………………………………………………………………………………… ……………..

131


………………………………………………………………………………………………… …………….. ………………………………………………………………………………………………… …………….. Tárnok, …………év ………..hó …… nap ph. …………………………………………… ………………………………………………….. Tanító


132


5.sz melléklet: IDEGEN NYELVI értékelő lapalsó tagozaton Értékelőlap _______________________________________________________________TANULÓNAK A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat (OM azonosítója:032357) _______________osztályban a 2……../2…….. iskolai év _______________ -ben NYÚJTOTT ________________ NYELVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS ELŐMENETELÉRŐL hiánytalan

néha hiányos

munkája pontos, hibátlan

néha hibázik

gyors

megfelelő

mindig figyel

sokat jelentkezik

1.. Felszerelése gyakran hiányos 2. Másolása gyakran és sokat hibázik 3. Munkatempója lassú 4. Órai aktivitása nem jelentkezik

nincs teljes felszerelése nem dolgozik

kapkodó általában lemarad

általában nem figyel

gyakran nem figyel gyakran nem figyel naprakész teljes mértékben követi

hibátlan

hibátlan

5. Feladatmegoldása kevés segítséget sok segítségre igényel van szüksége néha hiányos

6. Szókincse gyakran hiányos nagyon hiányos

7.Idegen nyelvű óravezetést részben követi gyakran segítséget hiányosan igényel követi 8.A tanult szavak kiejtése ritkán tévesztő gyakran sok hibával ejti tévesztő a szavakat Tanult szavak kiejtése 3. osztály második félévtől kevés hibával ír, sok hibával ír, nem tud általában jó gyakran téveszt helyesen írni 9. Házi feladat általában készen gyakran nem van készíti el

nem követi

határozott

mindig elkészíti, megtanulja Hiányosságai: ……………………………………………………………………………………………. 133


………………………………………………………………………………………………… ……………………… Tárnok, …………év ………..hó …… nap ………………………………………

…………………………………………………..

Tanító


134

indesc.html

Recommend Documents