Iktatószám: Közzététel dátuma:

Iktatószám: Jogerő/határozathozatal dátuma:

Közzététel jogcíme:

Közzététel dátuma: Eljáró hatóság neve: Tárgy:

36740/308-3/2016. ált 2016.05.17 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 80/A. § (1) bekezdés i) pont szerint „A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott.” 2016.05.24. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Paksi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt ADR bírság kiszabása

Ügyfél megnevezése, székhelye:

ügyvezető

Publikált dokumentum fájl neve: Bíróságon megtámadva:

36740/308-3/2016. ált. nem

Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Paksi Katasztrófavédelmi Kirendeltség H-7030 Paks, Tolnai u. 141. Tel.: (36-75)/519-220; fax: (36-75)/519-226 e-mail: [email protected] 36740/308-3/2016. ált. Tárgy:

Ügyfél terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt

Ügyintéző: Telefon: 1. sz. példány HATÁROZAT …. a továbbiakban: Ügyfél), mint …. terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 400 000 forint, azaz négyszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, de a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Paksi Katasztrófavédelmi Kirendeltségénél (a továbbiakban: Kirendeltség) benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az Ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint, jelen esetben 16 000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján, vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani.

Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség.

INDOKOLÁS Az Ügyfelet 400 000 forint, azaz négyszázezer forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet (a továbbiakban: ADR), valamint a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet (a továbbiakban: R.) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint. A Kirendeltség a veszélyes áruk közúti szállítására, valamint annak előkészítésére vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése érdekében 2016. március 31-én az Ügyfél 7030 Paks, Vasút u. 1. szám alatti telephelyén hatósági ellenőrzést hajtott végre. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a telephelyen található veszélyes áruk címzettjeként, és a veszélyes áruként elszállításra került veszélyes hulladék feladójaként szereplő Ügyfél, …. a 36740/20-2/2016. ált. számú jegyzőkönyvben és a kapcsolódó dokumentumokban foglaltak szerint megsértette az ADR rendelkezéseit. Az Ügyfél az ellenőrzéskor 36740/20-2/2016. ált. számú jegyzőkönyv egy példányát átvette, és az abban foglaltakat tudomásul vette. Az Ügyfél által a telephelyen gyűjtött veszélyes hulladék elszállításának igazolásaként bemutatott „SZ” kísérőjegy alapján megállapításra került, hogy 2016. február 19-én az ADR mentességi határt meghaladóan (ADR 1.1.3.6.3 pontja 1000 kg-ban határozza meg a szállított áru mennyiségből adódó mentességét) adott fel veszélyes árunak minősülő veszélyes hulladékot (P 510610 sorszámú „SZ” kísérőjegy szerint, bruttó mennyiség: 18520 kg, hulladék száma: UN 2794, hulladék megnevezése: savas ólom akkumulátor), és nem foglalkoztat veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót (a továbbiakban: tanácsadó). A jelen határozatomban megnevezett Ügyfél 7030 Paks, Vasút u. 1. szám alatti telephelyén végrehajtott ellenőrzés során felvett 36740/20-2/2016. számú ellenőrzési jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben valamint az R.-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél mint az áru feladója megszegte, ezért a határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R1.) 3. § (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg.

A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2.) 5. § (1) bekezdése alapján, ha az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos szabálytalanságot állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni és az ott meghatározott szankciókat alkalmazni. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 6. §-a alapján a Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki c) a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, g) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló jogszabályban, k) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint az ADR belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti. A Kkt. 20. § (5) bekezdése alapján, a bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre. Az Ügyfelet 2016. április 6-án kelt 36740/308/2016. ált. számú végzésemmel kiértesítettem a vele szemben kezdeményezett eljárás hivatalból történő megindításáról, határidejéről, illetve a betekintési és nyilatkozattételi lehetőségekről. Az Ügyfelet a 36740/308-1/2016. ált. számú, 2016. április 6-án kelt végzésemben nyilatkozattételre szólítottam fel, melyre 2015. április 15-én érkezett iratban az Ügyfél eleget tett. A nyilatkozattételre történt felhívás annak a tényállásnak a tisztázására szolgált, hogy ki a felelős a 36740/20-2/2016. ált. jegyzőkönyvben rögzített mulasztásért, valamint a veszélyes áru feladáskori állapota milyen volt. Az Ügyfél nyilatkozatában hitelt érdemlően nem tudta bizonyítani, hogy a feladott veszélyes áru esetében az ADR 3.2 A táblázat 6. oszlopában az UN 2794 számú veszélyes áru sorában található 598-as különleges előírást betartotta. (házuk sértetlen volt, úgy voltak rögzítve, hogy nem tudnak szivárogni, elcsúszni, leesni vagy megrongálódni, pl. rakodó lapon vannak

rögzítve, nem volt a külsejükön veszélyes sav vagy lúg maradvány, rövidzárlat ellen védve voltak).

Az Ügyfél nyilatkozatában található mellékletekben szerepelő fényképeken nem található dátum, ezért azokkal nem igazolható, hogy a fényképfelvételeken a 2016. február 19-én az ADR mentességi határt meghaladóan feladott veszélyes árunak minősülő veszélyes hulladék szerepel, valamint az ellenőrzés során készített 36740/20-2/2016. ált. jegyzőkönyv mellékletét képező DSCF0316 fényképen látható, hogy a telephelyen tárolt akkumulátorok külsején, illetve a műanyag láda csomagolásban, veszélyes sav vagy lúg maradvány található, illetve azok a rövidzárlat ellen szigeteletlenek. Ennek megfelelően az Ügyfél nyilatkozatában foglaltakat döntésem során nem tudtam figyelembe venni. Az Ügyfél nyilatkozata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a feltárt mulasztásért egy személyben az Ügyfél a felelős, és a feladott veszélyes hulladék az ADR hatálya alá tartozik. A tényállás tisztázása során az „SZ” kísérőjegy, az Ügyfél nyilatkozata, valamint az ADR 1.2 fejezetében a feladóra vonatkozó fogalom meghatározás – mely szerint a Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti– figyelembe vételével megállapítottam, hogy a veszélyes hulladék birtokosa ………………. volt, amely a veszélyes árunak minősülő veszélyes hulladékot a szállítónak elszállításra saját nevében átadta, feladta a kezelőhöz történő elszállítás céljából. A fentiekben rögzített tények alapján az …………..t mint feladót azonosítottam. Döntésem meghozatalakor figyelmen kívül hagytam a Kirendeltség 36740/20-2/2016. számú ellenőrzési jegyzőkönyve 12. pontjában a biztonsági tanácsadó által készített éves jelentés hiányára vonatkozó megállapítást, mivel a tanácsadó kinevezésének hiányában nem állt rendelkezésre az éves jelentés a telephelyi ellenőrzés időpontjában, így ezen kötelezettség nem terhelte a társaságot. A telephelyi ellenőrzés időpontjában, a vonatkozó jogi szabályozók az éves jelentés elkészítésének határidejét tárgyévet követő év május 31-ben rögzítik, de azok hatóság felé történő benyújtására határidő a vállalkozás részére nem került meghatározásra a jegyzőkönyvben, így ezzel kapcsolatban sem bizonyítható az Ügyfél mulasztása. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően az alábbiakban foglaltak szerint hoztam meg döntésemet. A tényállás tisztázását követően megállapításra került, hogy az ……………….. az ellenőrzést megelőzően a telephelyén gyűjtött veszélyes árunak minősülő veszélyes hulladékot az ADR 1.1.3.6 pontja szerinti mentességi határértéket meghaladó mennyiségben adott fel elszállításra. Az UN 2794 Nedves, Savas Akkumulátortelepek, 8 veszélyes áru esetén az ADR 3.2. A táblázata, valamint az 1.1.3.6.3 pontja alatti táblázat adatai szerint 3 szállítási kategóriába tartozik, mely esetében az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességi határ 1000 kg. Mindezek alapján megállapítható, hogy a fenti szállítás során a mentességi

határ értékét túllépte, így az adott áruszállítás során a mentesség nem érvényesíthető, ezért az ADR vonatkozó összes rendelkezését be kellett volna tartani a szállítás alkalmával. Az R. 1. § 5. vállalkozás: az ADN, az ADR és a RID által meghatározott vállalkozás, aki vagy amely veszélyes áru szállítással kapcsolatos tevékenységet végez

Az R. 1. § 6. veszélyes áru szállításával kapcsolatos tevékenység: veszélyes áru nemzetközi vagy belföldi szállítása, fuvarozása vagy ahhoz kapcsolódó áru feladás, csomagolás, berakás, kirakás, töltés vagy ürítés, függetlenül attól, hogy a vállalkozás a saját nevében vagy megbízásból végzi a tevékenységet. Az R. 2. § (2) az ADN, az ADR és a RID 1.8.3 szakasza, valamint e rendelet előírásait nem kell alkalmazni arra a vállalkozásra, amelynek tevékenysége csak olyan veszélyes áru szállítással kapcsolatos, amely nem tartozik az ADN, az ADR vagy a RID hatálya alá vagy: a) közúti szállítás esetében az ADR 1.1.3.6 vagy 1.7.1.4 bekezdése, vagy 3.3, 3.4 vagy 3.5 fejezete szerint mentességet élvez cb) a veszélyes áru mennyisége egy közúti szállítóegységben, vasúti kocsiban vagy konténerben nem haladja meg az ADR, illetve a RID 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott értéke Az ADR 1.8.3.1 bekezdés előírása alapján: Minden vállalkozásnak, amely veszélyes árut vasúton/közúton szállít, fuvaroz, vagy ahhoz kapcsolódó csomagolást, berakást, töltést vagy kirakást végez, egy vagy több veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kell kineveznie, aki azért felelős, hogy segítse megelőzni, hogy e tevékenységek veszélyeztessék az embereket, az anyagi javakat vagy a környezetet. A fentiek alapján az ………………… veszélyes áruval történő feladói tevékenysége veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos tevékenységnek minősül, ezért az R. hatálya alá tartozik, így kötelezettsége, hogy a …. biztonsági tanácsadót – írásban – nevezzen ki. A 36740/20-2/2016. számú ellenőrzési jegyzőkönyv és a kapcsolódó dokumentumokban foglalt adatok alapján megállapítottam, hogy az Ügyfél, mint …………….. nem nevezett ki tanácsadót, így a vállalkozás nem rendelkezett írásban megbízott tanácsadóval a 2016. február 19-én történő veszélyes árunak minősülő veszélyes hulladék szállítás időpontjában. A 36740/20-2/2016. számú ellenőrzési jegyzőkönyv tartalma és mellékletei, valamint az Ügyfél 36740/308-2/2016. ált. számon iktatott nyilatkozata, valamint a Közigazgatási és Igazgatásügyi Minisztérium céginformációs rendszerében szereplő cégkivonat alapján megállapítottam, hogy az Ügyfél a vállalkozás képviseletére jogosult személy, mint ... Előzőekből következik, hogy az Ügyfél a kötelezettségeit nem mint magánszemély, hanem a vállalkozás…. ellátott minőségében mulasztotta el. Tekintettel arra, hogy az Ügyfél vállalkozásának fő tevékenysége során, ahhoz kapcsolódóan keletkezett az elszállításra került veszélyes hulladék, így annak feladása is szorosan kapcsolódik a társaság fő tevékenységéhez. Továbbá a fentiek szerint az ADR 1.1.3.6 pont szerinti mentességi határ felett végezte a társaság a veszélyes árunak minősülő veszélyes

hulladék feladását, így az Ügyfél nem mentesül a tanácsadó alkalmazásának kötelezettsége alól. Fentiekre tekintettel megállapítom, hogy az Ügyfél az adott szabálytalanságért R3. 5. mellékletének 5. táblázatában meghatározott nevesített mulasztást követte el. A bírság összegét az R3. 5. mellékletében foglaltak alapján szabtam ki. Megállapítom, hogy az R2. 5. §-a alapján az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságot az R3. 5. mellékletben nevesített mulasztások szerint kell besorolni, és hogy az 5. mellékletben nevesített mulasztások kockázati besorolását a bírság kiszabása során nem állt módomban módosítani. Az R3. 13. § (2) bekezdése szerint, ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében és az annak alapján indult közigazgatási eljárásban a 2-11. §-ban meghatározott több - a hatóság hatáskörébe tartozó - szabályszegést állapít meg, akkor a bírság kiszabására irányuló eljárást ugyanazon szabályszegővel szemben egy eljárásban kell lefolytatni. A bírság mértéke az egyes szabályszegések miatt megállapított bírságok összege, amely azonban nem haladhatja meg a megállapított legsúlyosabb szabályszegés miatt kiszabható bírság háromszorosát, de legfeljebb a 2 200 000 forintot, járművezető esetén a másfélszeresét, de legfeljebb a 800 000 forintot. Mindezekre tekintettel a fentiekben részletezettek szerint döntöttem, a bírság összegét 400 000 forint összegben határoztam meg. Megállapítom, hogy a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 2. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján az R3. 5. mellékletében foglalt esetekben van helye. Megállapítom, hogy a hatósági felhívás erre tekintettel kizárt. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. § - 144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. §-ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (2) bekezdése, módját a 73. §-a írja elő. Az Itv. 73. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor az eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel vagy az eljárás kezdeményezését megelőzően banki átutalással kell megfizetni, az átutalás közleményrovatában az Ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye megjelölésével. Előzetes átutalás hiányában, az eljáró hatóság felhívásában szereplő határidőn belül banki átutalással az átutalás közleményrovatában az Ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye és az ügyszám megjelölésével kell megfizetni az Itv. 73. § (2)-(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben foglaltak kivételével. Felhívom az Ügyfél figyelmét, a Ket. 98. § (1a) bekezdése alapján a fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az Ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A Ket. 102. § (3) bekezdés d) pontja alapján az elsőfokú hatóság a Ket. 98. § (1a) bekezdése megsértésével benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Eljárási költség nem merült fel.

Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, az R2. 3.§ (1) bekezdésében, az R3.ban, az R1-ben, a R-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. Hatóságom a Ket. 33. § (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt nem lépte túl. A Ket. 74. § (2) bekezdése szerint: a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A kérelem elbírálása az Itv. értelmében általános tételű illetékköteles. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint biztosítottam. A Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az R1. 2. § bf) pontja, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4/A. § a) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) c) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján az 1. mellékletében rögzítetteken alapul.

Paks, 2016. április 27.

....

…. Melléklet: Postai készpénz átutalási megbízás 1 db (1. számú példányhoz)

Készült: 2 példányban Terjedelme: 7 oldal Kapja: 1. …. 2. Irattár