Iklad Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Iklad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2007. (XI.5.) számú rendelete Iklad Község Helyi Építési Szabályzatáról Iklad Község Önkormányzat Képviselő–testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdése szerinti jogkörében eljárva a község építési rendjének biztosítása érdekében megalkotja Iklad Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ). I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § (1) A rendelet hatálya Iklad község közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

2. § (1) A belterületi határvonal az övezeti térképeken került feltüntetésre. (2) A közterületi építmények építménymagassága nem érheti el a környezetében elhelyezkedő építmények építménymagasságát. Építési anyagok céljára csak természetes anyagok használata engedélyezhető.

II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI Általános előírások 3. § (1) A település területének beépített, illetőleg beépítésre szánt része az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) Falusias lakó építési övezetek (jelük Lf-1 és Lf-2). b) Településközpont vegyes építési övezetek (jelük Vt-1, Vt-2, Vt-3). c) Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezetek (jele Gksz-1, Gksz-2). d) Ipari gazdasági építési övezet (jele Gip-1). e) Különleges területek építési övezetek (jelük Ksp és Kt). (2) A kialakult beépítésre szánt területeken a beépítés feltétele a teljes közművesítettség, annak megvalósulásáig azonban az illetékes hatóságok által elfogadott egyedi közmű is alkalmazható. (3) A beépítésre szánt területek (különleges területeket kivéve) telkeinek zöldfelületét úgy kell kialakítani a használatbavételig, hogy a teljes telekterületre számítottan legalább 250 m2-enként 1 db nagy lombkoronájú fa és 10 db cserje, kerüljön telepítésre, illetve megtartásra.

-1-

Lakóterület 4. § (1) A lakóterület építési övezeteiben az oldalhatáros beépítésű övezetekben az építési vonal helye a beépítési módot meghatározó telekhatártól számított 1,0 méter (csurgó távolság). (2) Lf-1-1 falusias építési övezet − Meglévő kialakult telek. − A beépítési mód oldalhatáron álló. − A megengedett beépítettség mértéke 20 %. − A megengedett legkisebb építménymagasság 3,8 m. − A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m. − Az előírt zöldfelület mértéke 60 %. − Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. − A tetőidom az utcában kialakult szerint. (3) Lf-1.2 falusias építési övezet − Meglévő kialakult telek. − A beépítési mód oldalhatáron álló. − A megengedett beépítettség mértéke 20 %. − A megengedett legkisebb építménymagasság 3,8 m. − A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. − Az előírt zöldfelület mértéke 60 %. − Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. − A tetőidom az utcában kialakult szerint. (4) Lf-1.3 falusias építési övezet − Meglévő kialakult telek. − A beépítési mód oldalhatáron álló. − A megengedett beépítettség mértéke 30 % − A megengedett legkisebb építménymagasság 3,8 m. − A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m. − Az előírt zöldfelület mértéke 50 %. − Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. − A tetőidom az utcában kialakult szerint. (5) Lf-1.4 falusias építési övezet − A kialakítható telek területe 1500 m2-nél kisebb nem lehet. − A kialakítható telek legkisebb szélessége 20,0 m lehet. − A beépítési mód szabadon álló. − A megengedett beépítettség mértéke 30 %. − A megengedett legkisebb építménymagasság 3,8 m. − A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m. − Az előírt zöldfelület mértéke 50 % − Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. − A tetőidom az utcában kialakult szerint. (6) Lf-2.1 falusias építési övezet − A kialakítható telek területe 500 m2-nél kisebb nem lehet. − A kialakítható telek legkisebb szélessége 16,0 m lehet. − A beépítési mód oldalhatáron álló.

-2-

− − − − − −

A megengedett beépítettség mértéke 30 %. A megengedett legkisebb építménymagasság 3,8 m. A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m. Az előírt zöldfelület mértéke 50 % Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. A tetőidom az utcában kialakult szerint.

(7) Lf-2.2 falusias építési övezet − A kialakítható telek területe 600 m2-nél kisebb nem lehet. − A kialakítható telek legkisebb szélessége 16,0 m lehet. − A beépítési mód oldalhatáron álló. − A megengedett beépítettség mértéke 30 %. − A megengedett legkisebb építménymagasság 3,8 m. − A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m. − Az előírt zöldfelület mértéke 50 %. − Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. − A tetőidom az utcában kialakult szerint. (8) Lf-2.3 falusias építési övezet − A kialakítható telek területe 700 m2-nél kisebb nem lehet. − A kialakítható telek legkisebb szélessége 16,0 m lehet. − A beépítési mód oldalhatáron álló. − A megengedett beépítettség mértéke 30 %. − A megengedett legkisebb építménymagasság 3,8 m. − A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m − Az előírt zöldfelület mértéke 50 %. − Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. − A tetőidom az utcában kialakult szerint. (9) Lf-2.4 falusias építési övezet − A kialakítható telek területe 1000 m2-nél kisebb nem lehet. − A kialakítható telek legkisebb szélessége 16,0 m lehet. − A beépítési mód oldalhatáron álló. − A megengedett beépítettség mértéke 30 %. − A megengedett legkisebb építménymagasság 3,8 m. − A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m − Az előírt zöldfelület mértéke 50 %. − Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. − A tetőidom az utcában kialakult szerint. (10) Lf-2.5 falusias építési övezet − A kialakítható telek területe 1200 m2-nél kisebb nem lehet. − A kialakítható telek legkisebb szélessége 16,0 m lehet. − A beépítési mód oldalhatáron álló. − A megengedett beépítettség mértéke 20 %. − A megengedett legkisebb építménymagasság 3,8 m. − A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m − Az előírt zöldfelület mértéke 60 %. − Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. − A tetőidom az utcában kialakult szerint.

-3-

Vegyes terület 5.§. (1) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben a megengedett beépítettséget egy épülettel kell kihasználni. (2) Vt-1 építési övezet − Meglévő kialakult telek. − A beépítési mód szabadonálló. − A megengedett beépítettség mértéke 40%. − A megengedett legkisebb építménymagasság 4,5 m. − A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m. − Az előírt zöldfelület mértéke 30%. − A előkert mérete az utcában kialakult szerint. − A hátsókert mérete 6,0 m. − Az épületek utcafrontján a tető kialakítását a szomszédos épületek tetőmegoldásaival összhangban, az utcaképbe illeszkedően kell megoldani. (3) Vt-2 építési övezet − Meglévő kialakult telek. − A beépítési mód oldalhatáron álló. − A megengedett beépítettség mértéke 40%. − A megengedett legkisebb építménymagasság 4,5 m. − A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m. − Az előírt zöldfelület mértéke 30%. − A előkert mérete az utcában kialakult szerint. − Az épületek utcafrontján a tető kialakítását a szomszédos épületek tetőmegoldásaival összhangban, az utcaképbe illeszkedően kell megoldani. (4) Vt-3 építési övezet − A kialakítható telek területe 600 m2-nél kisebb nem lehet. − A beépítési mód oldalhatáron álló. − A megengedett beépítettség mértéke 40%. − A megengedett legkisebb építménymagasság 4,0 m. − A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. − Az előírt zöldfelület mértéke 30%. − A előkert mérete az utcában kialakult szerint. − Az épületek utcafrontján a tető kialakítását a szomszédos épületek tetőmegoldásaival összhangban, az utcaképbe illeszkedően kell megoldani. Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató terület - Ipari terület 6. § (1) Gksz-1 építési övezet − A kialakítható telek területe 2000 m2-nél kisebb nem lehet. − A beépítési mód szabadon álló. − A megengedett beépítettség mértéke 35 %. − A megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m. − Az előírt zöldfelület mértéke 25 %. − Az előkert és a hátsókert mérete 10,0 m. -4-

−

Az övezetben a lakóterületre vonatkozó környezetterhelési határértékeket kell biztosítani.

(2) Gksz-2 építési övezet − A kialakítható telek területe 3000 m2-nél kisebb nem lehet. − A beépítési mód szabadon álló. − A megengedett beépítettség mértéke 40 %. − A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m. − Az előírt zöldfelület mértéke 20 %. − Az előkert és a hátsókert mérete 10,0 m. (3) Gip-1 építési övezet − A kialakítható telek területe 5000 m2-nél kisebb nem lehet. − A beépítési mód szabadon álló. − A megengedett beépítettség mértéke 40 %. − A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m. − Az előírt zöldfelület mértéke 25 %. − Az előkert és a hátsókert mérete 10,0 m.

Különleges terület 7. § A különleges területek építési övezeteiben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A Kt jelű különleges építési övezet (a temetők területe) 8. § (1) Az építési övezetben kialakítható építési telek és az engedélyezhető beépítés fő paraméterei a következők: − Beépítési mód: szabadon álló. − Az építési telek legkisebb területe kialakult. − Az építési telek legkisebb szélessége kialakult. − Az építési telek legkisebb mélysége kialakult. − A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett 10%. − A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság 5,0 m, temetőkápolna esetén 10,0 m. − A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány 40 %. (2) Az építési övezetben az OTÉK 24. §-ának (3) bekezdésében szereplő 7. pontjában megjelölt temető és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A Ksp jelű különleges építési övezet (sportpályák területe) 9. § (1) Az építési övezetben kialakítható építési telek és az engedélyezhető beépítés fő paraméterei a következők: -5-

− − − − − − − −

Beépítési mód szabadon álló. Az építési telek legkisebb területe kialakult. Az építési telek legkisebb szélessége kialakult. Az építési telek legkisebb mélysége kialakult. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett 10 %. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt 10 %. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság 5,0 m. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány 40 %.

(2) Az építési övezetben az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 5. pontjában megjelölt és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény (étterem, kereskedelmi szálláshely) helyezhető el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g, h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások 10. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától: (a) belterületen: - szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,5 méter, - 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,0 méter, - 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 4,5 méter (b) külterületen: - gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,8 méter, - minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,0 méter - birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 méter, törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 méter, - vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,0 méter, - cseresznyefa esetében 5,0 méter, - dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 méter (c) külterületen, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: - 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 0,8 méter, - 2 méternél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 méter - fa esetében 8,0 méter. (2) Közút és vasút területén szőlőtől, gyümölcsöstől minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).

III. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI A beépítésre nem szánt területek övezeti beosztása 11. § (1) A település területének beépítésre nem szánt része az alábbi övezetekre tagolódik:

-6-

a) b) c) d) e)

Közlekedési övezetek (jelük Köu és Kök). Zöldterületi övezet (jele Zkp ). Erdő övezetek (jelük Ev ). Mezőgazdasági övezetek (jelük Má és Mk). Vízgazdálkodási övezet (jele V). Közlekedési és közműterület A Köu és Kök jelű közlekedési övezetek 12. §

(1) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető. (2) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) 2108 j. összekötőút: külterületen K.V., belterületi nyomvonala az elkerülő út megépüléséig B.IV.b., utána B.V.c. b) 21.115 j. bekötőút:: B.V.b. c) Gyűjtőutak: B.V.c. d) Kiszolgáló (lakó) utak: B.VI.d. (3) Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei külterületen az úttengelytől mérve: 50-50 m. (4) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. (5) A tervezett közutak kiépítéséhez az OTÉK szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ettől eltérni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet. E rendeletben biztosított eltérések kiszolgáló utak esetén: gazdasági övezetben minimum 16,0 méter, (6) A külterületi közutak szabályozási szélessége min. 12 m (amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani). A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. (7) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása. (8) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. (9) A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető épület, építmény. (10) A vasútvonal és az állomás 50 m-es védőtávolságán belül elhelyezni tervezett nem vasúti építmények engedélyezéséhez a Vasúti Felügyelet szakhatósági hozzájárulását is be kell szerezni.

-7-

Zöldterület A Zkp jelű zöldterületi övezet (a közparkok területe) 13. § (1) Az övezetben kialakítható építési telek és az engedélyezhető beépítés fő paraméterei a következők: - A telek legkisebb területe: kialakult. - Beépítési mód: szabadon álló. - A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett: 2 %. - A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság: 5,0 m. (2) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető. (3) Az övezetben az OTÉK 27. §. (4) bekezdésének a), és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el. (4) Az övezetben létesíthető épületek magastetős kialakításúak lehetnek. A tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg. (5) Az övezet telkeit legalább 50%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (6) Közparkot kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. (7) Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. (8) Az övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. Erdőterület Az erdő övezetek általános előírásai 14. § (1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek. (2) Az erdő övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelű közlekedési övezetekre vonatkozó (12. §) előírásai vonatkoznak. Az Ev jelű erdő övezet (védelmi erdőterületek) 15. § (1) Az övezet telkei nem építhetők be. (2) Az övezetben csak vadvédelmi kerítés létesíthető.

-8-

Mezőgazdasági terület A mezőgazdasági övezetek általános előírásai 16. § (1) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelű közlekedési övezetek (12. §) előírásai vonatkoznak. (2) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le. Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet (beépítést meg nem engedő általános mezőgazdasági területek) 17. § Az övezet telkei nem építhetők be. Vízgazdálkodási terület A V jelű vízgazdálkodási övezet (a vízfolyások meder és part területe) 18. § (1) Az övezetbe a kisvízfolyások, vízfelületek meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el. (2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki. (3) A vízgazdálkodási övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelű közlekedési övezetek (12. §) előírásai vonatkoznak. (4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

IV. VÉDELMI ELŐÍRÁSOK Régészeti lelőhelyek védelme 19.§ (1) A védelem alatt álló régészeti lelőhelyeket a rendelet 1. számú függeléke és az övezeti térképek tartalmazzák. (2) Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek alapján kell eljárni. (3) A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az ügy típusától függően hatóság vagy szakhatóság.

-9-

(4) A Hivatal engedélye szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatáshoz, munkálatokhoz. (5) A régészeti lelőhelyek területének érintésével végzett fejlesztések során a földmunkákat előzetesen be kell jelenteni Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak és a területileg illetékes Aszódi Petőfi Múzeumnak. A földmunkával járó fejlesztések megkezdése előtt megelőző feltárást kell végezni. A munkálatok régészeti szakfelügyelet mellett folyhatnak. E kötelezettséget szerepeltetni kell az építési engedélyekben is. (6) A községben bármilyen természetátalakító tevékenység (pl. belterületbe vonás, közlekedési területek kialakítása, erdő-, szőlő-, gyümölcsös telepítése, beruházások kivitelezése) végzése során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerülhet elő. Ilyen esetekben az építtetőnek (tulajdonosnak) - leletmentés céljából - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt és az Aszódi Petőfi Múzeumot haladéktalanul értesíteni kell. (7) A település területén előkerülő régészeti emlékek leletmentésével, bemutatásával kapcsolatban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal kell egyeztetni. Ha a régészeti lelőhelyen kívül eső területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény 24.§-ában foglaltak szerint kell eljárni. Országos építészeti értékvédelem előírásai

20. § (1) Az országos védelem alatt álló építmények jegyzékét és a műemléki környezetet a rendelet 2. sz. függeléke és a belterületi övezeti térkép tartalmazza. (2) A műemléki környezetet érintő építéshatósági eljárásban a KÖH szakhatóságként működik közre. Helyi építészeti értékvédelem előírásai

21. § (1) Helyi értékvédelem alatt áll a belterületi övezeti térképen körülhatárolt egyedi településszerkezetet és telekstruktúrát jelentő településtörténeti terület (he). (2) A helyi értékvédelem alatt álló területen belüli közterületek nem változtathatók meg. (3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények bővítését, átalakítását, felújítását úgy kell megvalósítani – az (4) bekezdésben előírtak fennállása esetén, - hogy az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegkialakításában, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés), belső kialakításában. (4) A helyi egyedi védelem alatt álló építményekről külön önkormányzati rendelet rendelkezik. A természeti értékvédelem általános előírásai 22. § (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell

- 10 -

meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon. (2) A település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi övezet van: - Természeti terület övezete A természeti terület előírásai 23. § (1) Az övezetbe a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartásában szereplő, védelem alatt nem álló természeti területek tartoznak. (2) Az övezetbe eső területeken művelési ág megváltoztatásához a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye szükséges, míg egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleményének figyelembevételével engedélyezhető. A környezet védelmének általános előírásai 24. § (1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni. (2) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig. (3) Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez. A föld védelmének általános előírásai 25. § A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során: a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással), c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni. A föld védelmének mezőgazdasági övezetekre vonatkozó előírásai 26. § A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

- 11 -

A vizek védelmének általános előírásai 27. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. (2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba. A vizek védelmének vízgazdálkodási övezethez kapcsolódó előírásai 28. § (1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni. (2) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. Levegőtisztaság-védelem általános előírásai 29. § Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket. Zaj- és rezgés elleni védelem általános előírásai 30. § Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg. Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai 31. § (1) A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően. (2) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást. (3) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet.

- 12 -

(4) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet. (5) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos. (6) Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt dögkútban történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti. V. TILALMAK, KORLÁTOZÁSOK ELŐÍRÁSAI A temetők védőtávolságának övezeti előírásai 32. § (1) A temetők védőtávolsága 50 m. A védőtávolság az övezeti térkép mellékleten ábrázoltaknak megfelelően a telekhatártól számítandó. (2) A védőtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság. A veszélyes hulladéklerakó telep védőtávolságának előírásai 33. § (1) A veszélyes hulladéklerakó telep védőtávolsága 1000 m. A hulladéklerakó védőtávolsága az övezeti térkép mellékleten ábrázoltaknak megfelelően a telekhatártól számítandó. (2) Az alkalmazott védőtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság. (3) A védőtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el. A vizes élőhelyek partvédelmi övezeti előírásai 34. § (1) Az övezetbe a vízfolyások, vizes élőhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti - vízfolyások, vizes élőhelyek esetén a parttól számított 50 méteren, tavak esetében a parttól számított 100 méteren belüli - területek tartoznak. (2) Az övezeten belül új építmények elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos. A vizes élőhelyek állapotvédelmi övezeti előírásai 35. § (1) Az övezetbe a vízfolyások, vizes élőhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, a parttól számított 100 méteren belüli területek tartoznak. (2) Az övezeten belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.

- 13 -

VI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 36. § (1) E rendelet 2008. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 11/1983 (IV.25) TÜ (aszódi közös tanácsi) rendelet. (2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Iklad, 2007. november 5.

……………………………………………… polgármester

……………………………………… jegyző

- 14 -

1. számú függelék Iklad régészeti lelőhelyei 1. Szabadság u. 117. A község ÉNy-i részén, a Galga völgye mellett húzódó dombvonulat tövében Erdős József telkének végén kerítéskészítéskor embercsontok kerültek elő 1962-ben. A csontok mellett talált urna alapján a temetkezés kelta kori. A domboldalon máskor is találtak embercsontokat, itt hasonló korú sírok előkerülése várható. 2. Általános iskola Az 1980-as években az iskolaudvar kialakításakor középső bronzkori (hatvani) urnatemető sírjai kerültek elő, leletmentő ásatásra is sor került (a leleteket az aszódi Petőfi Múzeum mutatta be annak idején). A temető sírjainak felbukkanása az iskola tág körzetében várható, ezért a környéken csak régészeti szakfelügyelettel lehet építkezni. 3. Zsellérek felső táblája A terepbejárás adatai szerint a belterülettől ÉNy-ra, a Galga árteréből kiemelkedő hullámos felszínű dombháton 600 x 50-150 m-es területen helyezkedik el a lelőhely. A területet a legkülönfélébb korokban találták megtelepedésre alkalmasnak: rézkor (bolerázi csoport), késő bronzkori (pilinyi kultúra és halomsíros kultúra), kelta és szarmata kor. Az Árpád-korban (10–13. sz.) és a késő középkorban (14–15. sz.) is kedvelt volt a környék. 4. Zsellérek felső táblája A községtől ÉNy-ra, a Galga árteréből kiemelkedő dombháton 50x100 m-es területen találtak késő bronzkori kerámiát. Ugyanerről a településről származhatnak az 1949-ben a vasútépítéskor (Galgamácsa–Iklad vonal, 7. vasúti km) talált, urnasíros kultúrához sorolható edénytöredékek és egy bronztű töredék. 5. A Galga árteréből enyhén kiemelkedő dombon szarmata, kvád(?) és Árpád-kori kerámia került elő terepbejáráskor. 6. A belterülettől K-re, a Galga völgye fölötti emelkedő magas dombon őskori és szarmata kerámia került elő. 7. Hernádpuszta A községhatár Ny-i szélén, a Galga és a Vácegresről folyó patak közti dombon nagy kiterjedésű (600x300 m) területen bronzkori (hatvani kultrúra) telephelyre utaló nyomokat figyeltek meg. 8. Hernádpuszta A falu határának DNy-i részében, a Galgára folyó kis mellékpatakra lejtő domb oldalában, a domb felső harmadában bronzkori és Árpád-kori település nyomait figyelték meg. 9. Hernádpuszta A községhatár D-i szélénél, a Galga árteréből néhány méternyire kiemelkedő dombon rézkori, kelta és Árpád-kori településre utaló kerámia került elő terepbejáráskor. 10. A falu Ny-i szélénél, a Galga árteréből alig kiemelkedő dombháton szarmata kerámia került elő terepbejáráskor. 11. Iskola tér 7/a. 2004-ben az iskola és a temető között fekvő domboldalon, Kovács Mihály telkén házalap bővítés során késő avar sír került elő bronz övveretekkel. Az avar temető teljes kiterjedését nem ismerjük, tehát a telek tág környéken további avar temetkezések felbukkanása várható.

- 15 -

2. számú függelék

Iklad országos védelem alatt álló építmények jegyzéke Falumúzeum, volt népi lakóház, Szabadság u. 127. hrsz: 326/1 Falumúzeum műemléki környezete: Hrsz.: 325/2, 326/2, 327, 504, 505, 506, 507, 508

- 16 -