II.4.4. KÖZMŰVESÍTÉS
VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A terület általános jellemzése: Bácsalmás közigazgatási területe Bács-Kiskun megye D – i középső részének szélén a Bácsalmási járás központjaként Madaras, Bácsborsód, Bácsbokod, Mátételke, Tataháza, Mélykút, Bácsszőlős, Kunbaja által határolt területen található. A település és térsége a Bácskai-síkvidék D – i, DK – i részén, ezen belül a Bácskai löszös síkság D – i, DK – i részére eső tájegységén helyezkedik el a 115-135 mBf.-i tengerszint feletti magasságon. A terület enyhe lejtésű a belvízcsatornák felé mutató, fő lejtésviszonya K-ÉK – ről Ny-DNy – i irányú. Az alacsonyabb területek a közigazgatási terület D – i, DNy – i részein találhatóak, míg a belterület a középmagas részen települt. Vízgazdálkodás: A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben meghatározott víztestek állapotértékelése és a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedések: A vizek védelmét, a vízhasználatokat és a vízgazdálkodás többi elemét, azaz a vízpolitikát az Európai Unió minden tagállamában a Víz Keretirányelv (2000/60/EK irányelv) szabályozza, mely 2000. december 22-én lépett hatályba. Az EU-hoz való csatlakozásunk óta (2004. május 1.) Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírtak végrehajtása. A Víz Keretirányelv általános célja a vizek jó állapotának elérése 2015-ig (indokolt esetben legkésőbb 2027-ig), és a jó állapot hosszú távú fenntartásának biztosítása. Ez a célkitűzés a felszíni és a felszín alatti vizekre egyaránt vonatkozik. A Keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz megfelelő minőségét, hanem a megfelelő vízmennyiséget is jelenti, valamint a vizek és a víztől függő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát is. Fontos, hogy a vizek jó állapotának megőrzése és a társadalom fejlődését, létét, életminőségét biztosító vízszükséglet hosszú távon is fenntartható kielégítése egyszerre valósuljon meg. A Víz Keretirányelv általános céljai az alábbiak: - Megakadályozni a vízi és a vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlását; védeni és javítani állapotukat; - Támogatni a rendelkezésre álló vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot; - Fokozottan védeni és javítani a vízi környezetet a veszélyes és mérgező anyagok bevezetésének fokozatos csökkentésével és megszüntetésével; - Biztosítani a felszín alatti vizek szennyezettségének fokozatos csökkentését, megakadályozni további szennyezésüket; - Hozzájárulni az árvizek és aszályok mérsékléséhez.
A Víz Keretirányelv a fentebb megfogalmazott célok eléréséhez feladatokat fogalmaz meg, melyek végrehajtásához módszertani előírásokat ad, a feladatok végrehajtását határidőkhöz köti, és a végrehajtást kötelező jelentések adásán keresztül ellenőrzi; mulasztások esetén pedig szankcionál. A Víz Keretirányelv ezen feladatok között előírta, hogy az EU minden tagállama 2009 végéig készítsen a vízgyűjtő területeire vízgyűjtő-gazdálkodási terve(ke)t, amely összefoglalja a vízgyűjtőn található vizek állapotfelmérése alapján azokat a szabályozásokat, programokat, intézkedéseket, amelyek biztosítják a Keretirányelvben kitűzött célt, azaz a vizek jó állapotának elérését és a jó állapot fenntarthatóvá tételét, azaz a teendőket 2015-ig és az azt követő 12 évben. 1
Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve a 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat mellékleteként jelent meg. Ezen anyagban az ország négy vízgyűjtőre és 42 tervezési alegységre lett felosztva, melyen belül Bácsalmás közigazgatási területe a 2-20 számú Alsó-Tisza jobb part tervezési alegységre esik. A tervezés legkisebb egységei a víztestek, melyek közül a felszíniek a vízfolyások és az állóvizek, valamint egy külön csoportban találhatóak a felszín alattiak. A felszíni víztesteket a Keretirányelv 3 kategóriába sorolja: természetes, erősen módosított és mesterséges víztestek. A Keretirányelv szerint a természetes vízfolyásoknál és állóvizeknél a jó ökológiai és kémiai (vízminőségi) állapot elérése a cél. Míg az erősen módosított és a mesterséges vizeknél a jó kémiai (vízminőségi) állapot és a jó ökológiai potenciál elérése és fenntartása a cél. Felszín alatti vizeknél pedig a jó mennyiség és a jó kémiai (vízminőségi) állapot elérése és fenntartása a cél. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv a 2-20 számú Alsó-Tisza jobb part tervezési alegységre vonatkozóan is tartalmazza a víztestek állapotértékelésének eredményét, valamint a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A Tervben az érintett víztestekre meghatározott célkitűzések megadott határidőre történő eléréséhez és megőrzéséhez biztosítani kell felszíni vizek esetén a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendeletben rögzített vízszennyezettségi határértékek betartását. Bácsalmás közigazgatási területén 3 db vízfolyás víztest található: víztest neve
víztest típusa
- Mátételki-Kígyós csatorna alsó - Kígyós-főcsatorna alsó - Kígyós-főcsatorna felső
erősen módosított erősen módosított mesterséges
A Kígyós-főcsatorna alsó és felső víztest határa a Vojnich csatorna betorkollása. Minősítés, állapot, célok, intézkedések: Ökológiai állapot: Kémiai állapot:
mérsékelt Mátételki-Kígyós csatorna alsó, Kígyós-főcsatorna felső: adathiány Kígyós-főcsatorna alsó: nem jó Természeti értékei miatt védett terület: Kígyós-főcsatorna alsó: védett Víztestre vonatkozó környezeti célkitűzés: a jó potenciál elérhető A célkitűzés elérése: 2027 A szükséges intézkedések: - erózió-érzékeny területre vonatkozó művelési mód és művelési ág váltás (csak a Kígyósfőcsatorna alsó és a Mátételki-Kígyós csatorna alsó esetében) - vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezető-rendszer használata nélkül, művelési mód és művelési ág váltással - a belvíz-rendszer módosítása a víz-visszatartás szempontjait figyelembe véve (csatornarendszer, ill. üzemeltetésének módosítása, megcsapolás csökkentése, belvíztározók létesítése) - víztakarékos növénytermesztési módok alkalmazása - az állattartó telepek korszerűsítése, a trágyaelhelyezés és hasznosítás megoldása - vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása - mederrehabilitáció síkvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, beleértve fenékküszöbök, fenékgátak átépítését (csak a Kígyós-főcsatorna alsó és a Mátételki-Kígyós csatorna alsó esetében)
2
- vízfolyások medrének fenntartása (csak a Kígyós-főcsatorna felső esetében) - duzzasztók üzemeltetésének módosítása az alvízi szempontok, illetve a hosszirányú átjárhatóság figyelembevételével (csak a Kígyós-főcsatorna alsó és a Mátételki-Kígyós csatorna alsó esetében) - szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Program szerint (csak a Kígyós-főcsatorna alsó esetében) - szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírtakon felül (csak a Kígyós-főcsatorna alsó és felső esetében) Bácsalmás közigazgatási területén (a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerint) állóvíz víztest nem található. A közigazgatási területet 3 db felszín alatti víztest érinti: víztest neve - Kígyós-vízgyűjtő - Kígyós-vízgyűjtő - kt.1.9 Dél-Baranya, Bácska termálkarszt
víztest jele
víztest típusa
sp.2.16.1 p.2.16.1 kt.1.9
sekély porózus porózus karszt-termál
A sekély porózus és a porózus felszín alatti víztest a teljes közigazgatási területet lefedi, míg a karszttermál víztest a település közigazgatási területének K – i és DK – i szélét nem érinti. Minősítés, állapot, célok, intézkedések: Mennyiségi állapot: Kémiai állapot:
gyenge, oka: vízszintsüllyedés, vízmérleg (sp.2.16.1, p.2.16.1) jó (kt.1.9) gyenge, oka: diffúz: NO3 (sp.2.16.1) jó (p.2.16.1, kt.1.9)
Víztestre vonatkozó környezeti célkitűzés: a jó állapot elérhető (sp.2.16.1, p.2.16.1) a jó állapot fenntartandó (kt.1.9) A célkitűzés elérése:
mennyiségi: kémiai:
2027 (sp.2.16.1) 2021 (p.2.16.1) 2027+ (sp.2.16.1)
A szükséges főbb intézkedések (döntően az sp.2.16.1 és a p.2.16.1 víztestre vonatkozóan): - nitrát-érzékeny területekre vonatkozó művelési mód és művelési ág váltás - vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezető-rendszer használata nélkül, művelési mód és művelési ág váltással - csapadék-gazdálkodás, beszivárgás növelése egyéb területeken - a belvíz-rendszer módosítása a víz-visszatartás szempontjait figyelembe véve (csatornarendszer, ill. üzemeltetésének módosítása, megcsapolás csökkentése, belvíztározók létesítése) - víztakarékos növénytermesztési módok alkalmazása - állattartótelepek korszerűsítése, a trágyaelhelyezés és hasznosítás megoldása - kommunális hulladéklerakók rekultivációja - csatornázás, vagy szakszerű egyedi szennyvíztisztítás és -elhelyezés megoldása a Szennyvíz Programban szereplő agglomerációkban - csatornázás, vagy szakszerű egyedi vagy település szintű szennyvíztisztítás és -elhelyezés megoldása a Szennyvíz Programba nem tartozó településeken - további csatornarákötések megvalósítása - csatornahálózatok rekonstrukciója - szakszerű szennyvíziszap elhelyezés és hasznosítás megoldása a Szennyvíz Programban szereplő és azon kívüli településeken 3
- vízkezelési technológia módosítása vagy áttérés másik vízbázisra az ivóvízminőség biztosítása érdekében (Ivóvízminőség-javító Program) - ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása - ivóvíz-biztonsági terv készítése és a tervben meghatározott biztonsági intézkedések megvalósítása - vízhasználatok módosítása - engedély nélküli, illetve engedélytől eltérően működő vízhasználatok megszüntetése, felülvizsgálata - a vizek állapotát veszélyeztető szennyezett területek kármentesítése (Kármentesítési Program) - felszín alatti vizek szennyeződésének megakadályozása - szakszerű kútkiképzés, kútrekonstrukció - utak-vasutak vízelvezető rendszerének korszerűsítése A Bácsalmás közigazgatási területét érintő víztestenként megfogalmazott fentebb részletezett célok, intézkedések településrendezési tervben kezelendő releváns részleteit az alábbi fejezetek tartalmazzák. Vízrendezés: Bácsalmás település felszíne viszonylag egyenletes, a Mátételki-Kígyós csatornától Ny – ra eső területeken réti csernozjom talajok, ettől K – re a Kígyós-főcsatornát K – ről határoló területekig alföldi mészlepedékes csernozjom talajok, a közigazgatási terület K – i szélén csernozjom jellegű homoktalajok, a közigazgatási terület DK – i szélén pedig a mélyben sós réti csernozjom talajok fordulnak elő. A település területe nem szerepel „a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról” szóló módosított 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet Mellékletében sem az erősen, sem a közepesen, sem pedig az enyhén veszélyeztetett települések között. Az ADUVIZIG tájékoztatása szerint a település a Pálfay-féle belvíz-veszélyeztetettségi besorolás szerint a „III”, azaz a belvízzel közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik, melyet a korábbi csapadékos évek tapasztalatai is igazoltak a település belterületének mélyebben fekvő részein. A rendezési szinteket, illetve a beépített területek csapadékvíz elvezető rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz maximális tározási vízszint mellett is befogadóba vezethető legyen. A telkek csapadékvíz-elvezetését úgy kell kialakítani, hogy a víz az építményekben, közterületen kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a szomszédos telkek, építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. Csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
A település belterületi csapadékvíz elvezető hálózatának rendszere a település természetes mélyvonulatait követve alakult ki. A jelenleg működő rendszer a belterület vízelvezetésére épült. A csapadékvíz elvezetés a városközpont területén zárt gravitációs csatornahálózattal épült, míg az egyéb belterületi részein általában nyílt árkos rendszerű, illetve egyes helyeken a burkolatok melletti határoló felületeken történik. A város rendelkezik komplett belvízrendezési tervvel, azonban erre vonatkozó egységes vízjogi engedély még nem került kiadásra. A jelenleg meglévő belterületi vízelvezető rendszert az 1950-s évek végén kezdték építeni. Elsőként zárt csapadékvíz-csatorna épült mintegy 2,2 km hosszban a városközpontban (Gr. Széchenyi, Szt. János, Gr. Teleki, Hősök tere, Petőfi u, Korona u, Kishíd u, Dózsa u. valamint a piactér víztelenítése érdekében). Ezután ez került kiegészítésre nyílt árkos vízelvezető rendszerekkel, melyek döntően a zárt csatornákba kötnek be (Rákóczi u, Juhász Gy. u.). Ez a feliszapolódás miatt csökkenti a zárt szakaszok vízszállító kapacitását. A zárt és vegyes rendszer mellett az aktuális igényeknek megfelelően kiépültek nyílt árkos csapadékvíz elvezető rendszerek is 7 részvízgyűjtő kialakításával. A lefolyástalan területeken pedig szikkasztó árkok kerültek kiépítésre. Ezt követően újabb öt részgyűjtő terület épült, melyek részben a közutak szükséges felszíni vízelvezetését szolgálják és az ezekhez kapcsolódó utcák vízelvezetését 4
biztosítják, melyekkel részben próbálták a lakossági igényeket a belvíz elvezetési problémák tekintetében rendezni. Az elhanyagolt műszaki állapotú vízelvezető rendszer egyes elemei az 1999-2000-s években felülvizsgálatra, rekonstrukcióra kerültek. Ezen meglévő vízelvezető hálózatok többé-kevésbé megfelelően biztosítják és várhatóan a későbbi beépítéseket követően is többé-kevésbé megfelelően biztosítani tudják – a megfelelő karbantartás, a talajok általában jó víznyelése és jó víztartása (ilyen értelemben megfelelő vízgazdálkodási tulajdonságai), az általában viszonylag magas, illetve közepes talajvízszintek, valamint a megfelelő lejtésviszonyok miatt – a belterületi vízelvezetést. A belterület csapadékvizeinek a befogadója a Kígyós-főcsatorna 73+788 – 77+463 cskm szelvények közötti – a város belterületére eső – szakasza. Belvízzel veszélyeztetett területek a belterület É – i középső és DNy – i részén, a Honvéd u. DNy – i oldalán, valamint a Vörösmarty sor egyes részein találhatóak. A fentiek miatt és ellenére, illetve ezért a belterületi vízelvezető rendszer felülvizsgálatára – a vízelvezető árkok és csatornák teljes kiépülését és karbantartási utasításait is tartalmazó – vízrendezési terv készítését/felülvizsgálatát javasoljuk a későbbi 2010-eshez hasonló esetleges csapadékosabb évek által okozható károk megelőzésére. Ezen túlmenően szorgalmazzuk a hálózat mielőbbi megépítését és az előírások szerinti karbantartását, üzemeltetését, hogy a várható későbbi beépítéseket követően is megfelelő, megbízható legyen a belterületi vízelvezetés. Továbbá a csapadékvíz-elvezető hálózatok üzemeltetését a 2012-ben készített és 2013-ban felülvizsgált települési belvízvédelmi tervben foglaltak alapján kell végezni, illetve ezen tervet a továbbiakban is rendszeresen felül kell vizsgálni. A térség talajainak vízgazdálkodási tulajdonságai, továbbá a nyugalmi talajvízszintek a belterület alatt általában közepes és kis mélysége, továbbá a nem mindenhol megfelelő lejtésviszonyok miatt a beépített, illetve beépítésre szánt mélyebb területek belvizek szempontjából veszélyeztetettek, míg a magasan fekvő területek kevésbé veszélyeztetettek, melyet a néhány évvel korábbi csapadékos évek tapasztalatai is igazolnak a korábbiak szerint. A külterületen található közcélú csatornák az alábbiak: Állami kezelésű főművek: Csatorna neve
- Kígyós-főcsatorna - Mátételki-Kígyós csatorna
Kezdő szelvény szelvényszám mértékadó (cskm) bvsz./fenékszint (mBf.) 68+840 0+000
113,80 114,80
Végszelvény szelvényszám mértékadó (cskm) bvsz./fenékszint (mBf.) 81+920 6+982
128,90 119,38
(Bácsalmási tó)
A csatorna kezelője: Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (6500 Baja, Széchenyi u. 2/c.) Társulati kezelésű művek*: Csatorna neve
Kezdő szelvény szelvényszám terv (cskm) fenékszint (mBf.) 5
Végszelvény szelvényszám terv (cskm) fenékszint (mBf.)
- Nics-ág csatorna - Geisinger csatorna - Khél csatorna - Vártelek-Ószőlősi csatorna - Vártelek-Ószőlősi I. csatorna - Vártelek-Ószőlősi II. csatorna - Vártelek-Ószőlősi IV. csatorna - Kunbajai csatorna - Vojnich csatorna - Mosztonga csatorna - Juliska csatorna - Deák csatorna
0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000
117,04 123,24 124,22 120,65 126,80 127,05 128,78 120,24 121,68 115,33 124,57 112,41
3+270 2+032 1+478 4+701 2+050 0+950 0+480 8+358 1+900 6+224 1+150 4+119
120,02 125,00 125,57 128,97 n.a. n.a. n.a. 129,10 125,88 123,60 125,52 117,72
Ezen túlmenően társulati kezelésben vannak az alábbi volt üzemi csatornák is, melyekről nem rendelkezünk egyéb adatokkal: - Nics-ág I. csatorna - Nics-ág II. csatorna - Halmosi-II. csatorna - Kisbözsi-csatorna - Óalmási-csatorna - Deák-csatorna I. mellékág - Deák-csatorna II. mellékág - Kunbajai I. csatorna - Bédics-csatorna A csatorna kezelője: Bácska-Margittaszigeti Vízgazdálkodási Társulat (6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 50.) *: Az egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról szóló 2013. évi CCXLIX. törvény értelmében állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények, amelyek vonatkozásában vízitársulat vagyonkezelői joga, vagy kezelői joga van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, vagy egyébként vízitársulat üzemeltetésében állnak, e törvény erejénél fogva (2014. január 1-től) a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerülnek. Ugyanakkor a 2013. évi CCXLIX. törvénnyel módosított vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. § (6) bekezdésének előírásai szerint a vízitársulat az állami tulajdonú műveken az üzemeltetési és fenntartási feladatokat a vagyonkezelői jogának, vagy kezelői jogának az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséig köteles ellátni.
Bácsalmás közigazgatási területe a Dél-Duna völgyi belvízrendszer 03.01 számú bajai belvízvédelmi szakasz területén belül a Kígyós (VII.) belvízrendszerhez tartozik. A terület fő befogadója a Kígyósfőcsatorna, melynek befogadója a Ferenc-tápcsatorna, majd pedig a Duna. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 1. sz. mellékletének: - A. II. 1. pontja szerint az államhatárt alkotó, vagy metsző csatorna: a Kígyós-főcsatorna, - A. II. 6 pontja szerint a 2 m3/s torkolati vízszállító képességet meghaladó belvízcsatorna: a MátételkiKígyós csatorna. Ezen csatornák és a működésükhöz szükséges műtárgyak tárgyi törvény előírásai szerint az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények. A fentieken túlmenően létezhetnek még üzemi csatornák a közigazgatási területen, melyek Önkormányzati, illetve Mg. Szövetkezeti kezelésbe vannak, ezekről azonban nem rendelkezünk adatokkal. A település közigazgatási területén található belvízcsatornák mindegyike – a Kígyós-főgyűjtő kivételével – időszakos vízfolyásnak minősül. 6
A Mátételki-Kígyós csatornán völgyzárógátas tározó került kialakításra. Az elzárás a csatorna 2+740 cskm szelvényében került megépítésre, az így kialakult kb. 4,6 km hosszúságú tározó felső része átnyúlik Mátételke közigazgatási területének DK – i részére is. A tározó maximális vízszintje 120,00 mBf., felülete 95 ha, a maximálisan visszatartható vízmennyiség 1,0 millió m3. Hasznosítása belvíz tározási és vízkészlet gazdálkodási célú. A tározó közigazgatási területet érintő részét a vízrendezés című tervlapon és a településszerkezeti terven egyaránt feltüntettük. A beépítésre szánt területek kijelölésénél, illetve az építési (rendezési) szintek meghatározásánál figyelemmel kell lenni a terület talajvíz viszonyaira, valamint arra, hogy a kérdéses területről a csapadékvíz megfelelő eséssel az érintett befogadóba – mértékadó belvízszint mellett is – bevezethető legyen. Mély fekvésű területen az épületek alápincézése csak komoly műszaki megszorításokkal lehetséges. Természetes korlátot jelentenek a vízjárta területek, melyeknek feltöltését csak abban az esetben javasoljuk, ha vízpuffer szerepüket alternatív záportározó kiváltotta. A fejlesztésbe mély fekvésű területrész a szükséges mértékű feltöltés és alkalmas pótlólagos vízrendezés nélkül célszerűen nem vonható.
A külterületi beépítés során vízrendezési érdekből az alábbi építési tilalmi területeket kell biztosítani: A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet értelmében: - az állami tulajdonú (Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő) csatorna, tározó és holtág partvonalától számított 6,0 m-t; - az egyéb tulajdonú (Társulati, Önkormányzati és Üzemi kezelésű) csatorna és tározó partvonalától számított 3,0 m-t fenntartási célokra szabadon kell tartani, ezen a területen (parti sávon) gyepgazdálkodás, valamint a termőföld művelési ágának megfelelő, a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozó, a meder állapotát nem veszélyeztető tevékenység folytatható, ahol csak a meder használatával és fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a meder használatával összefüggő vízilétesítmény, kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény helyezhető el a 3. §-ban foglaltak szerint. A Vízügyi Igazgatóság 0903-002/2014. számú adatszolgáltatásában foglaltak alapján: - A Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő csatornák partélétől számított 10,0 m-en belül semmilyen, 10,0 15,0 m között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény építhető. - A társulati kezelésű csatornák partélétől számított 4,0 m-en belül semmilyen, 4,0 - 10,0 m között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény építhető. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 18. §-ban foglaltak szerint természeti területen tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. Az előzőeken túlmenően a fenti rendelet szerinti vízjárta területek beépítésével és hasznosításával kapcsolatosan is a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. A rendelet 1. § 16. pontjában foglaltak értelmében vízjárta területnek minősülnek többek között az időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen: - az olyan terepmélyedések, síkvidéki erek, semlyékek, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak, - a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített, - a folyók elhagyott ősmedrei, a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete a folyó egykori medrére vezethető vissza.
7
Ilyen – a fenti rendelet szerinti – rendszeresen belvízjárta, belvízveszélyes területek – a Megyei Területrendezési Tervben foglaltak alapján – a közigazgatási terület ÉK – i szélén a Vártelek-Ószőlősi csatorna környezetében, valamint D – i részén a Mosztonga csatorna mellett a Mosztongai-tavak térségében találhatóak. Emellett rendelkezésre állnak az ADU-VIZIG által regisztrált – a belvízvédelmi összefoglaló jelentésekre támaszkodó – belvízi elöntések tájékoztató adatai is az elmúlt évtizedekre vonatkozóan. A területek elöntési gyakorisága alapján megállapítható, hogy a legnagyobb 13-15 % észlelt relatív elöntési gyakoriságú területek a belterülettől Ny – ra, ÉNy – ra a Mátételki-Kígyós csatorna mentén találhatóak kisebb foltokban. A 7-11 % elöntési gyakoriságú területek döntően a közigazgatási terület É – i, ÉK – i részén a belvízcsatornák mentén foltokban találhatóak, míg a Mátételki-Kígyós csatorna menti szélesebb területek, valamint a közigazgatási terület K – i, ÉK – i és É – i részén lévő egyes foltok relatív elöntési gyakorisága 2-4 %. Ezeket részben a korábbi térképek és a területen található növényzet, valamint egyéb adatok is igazolják, melyek a mellékelt rajzi munkarészen kerültek ábrázolásra. A vizek természetes lefolyásának akadályozására alkalmas művek (út, vasút, csatorna, nyomvonalas létesítmények) építtetője, illetve fenntartója a természetes lefolyás biztosításával az illetékes vízügyi hatóság előírásainak megfelelően köteles gondoskodni. A vizek természetes lefolyását, illetve szabad áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni. Vízhasznosítás: Bácsalmás közigazgatási területén jelentősebb engedélyezett öntözőtelep, öntözőcsatorna, vízügyi érdekből biztosítandó építési tilalmi terület nincs – a Vízügyi Igazgatóság, illetve a vízügyi hatóság adatszolgáltatása szerint. Fejlesztési tervekről nincs tudomása a hatóságnak. A közigazgatási terület D – i középső szélén a Kígyós-főcsatorna és a Mátételki-Kígyós csatorna összefolyásánál található egy horgásztó (Bácsalmási tó), mely a Jurinovics Miklós Sporthorgász Egyesület (6430 Bácsalmás, Ószőlők 1/a.) kezelésében van. Horgásztó van még a Mátételki-Kígyós csatorna mentén a belterülettől Ny-DNy – ra, továbbá a belterület K – i szélén a Béke u. K – i végénél. Ezen kívül halastavak, horgásztavak a település közigazgatási területén nem találhatóak és tervezett létesítményekről sincs tudomásunk. A térséget érintő – a rendezési terv léptékében is számottevő fentieken túli – a közeljövőben megvalósítandó vízrendezési, vízhasznosítási jellegű fejlesztésekről, kezdeményezésekről nem tudunk. Adatszolgáltatás szerint ilyen jellegű beavatkozáshoz elvi, vagy létesítési engedélyt nem kértek a vízügyi hatóságtól. A sertéstelepi hígtrágya kihelyezésre vonatkozó információk a környezetvédelmi munkarészben találhatóak. Közműellátás: A település vízellátása (közműves vízellátás): Bácsalmás város önálló vízművel rendelkezik. A település belterületének vízellátása a helyi vízbázis fúrt kútjairól történik. A vízbázis 5 db kútja a Tataházára vezető 5503 jelű közút mellett 3 ingatlanon üzemel. A vízellátás vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, melynek száma: 92002-1-11/2013. Vízikönyvi szám: VII/446 Érvényes: 2018. február 28-ig.
8
A szükséges vízmennyiség a belterület É-ÉNy – i szélén a 0243/2 hrsz.-ú ingatlanon (vízmű telepen) lévő 3. számú (B.64. kataszteri számú), 1977-ben létesített, 170,0 m talpmélységű, 143,0-149,5 és 152,0-162,0 m között szűrőzött 670 l/p üzemi vízhozamú és az ugyanezen ingatlanon lévő 4. számú (B.66. kataszteri számú), 1978-ban létesített, 140,0 m talpmélységű, 127,5-133,0 m között szűrőzött 530 l/p üzemi vízhozamú, valamint a belterület szélétől É-ÉNy – ra mintegy 550 m-re a 0239/4 hrsz.-ú ingatlanon lévő 5. számú (K-67. kataszteri számú), 1980-ban létesített, 156,5 m talpmélységű, 136,9-150,3 m között szűrőzött 530 l/p üzemi vízhozamú és az ugyanezen ingatlanon lévő 6. számú (K.71. kataszteri számú), 1988-ban létesített, 136,0 m talpmélységű, 122,0-132,0 m között szűrőzött 700 l/p üzemi vízhozamú, továbbá a belterület szélétől É-ÉNy – ra mintegy 220 m-re a 0239/5 hrsz.-ú ingatlanon lévő 7. számú (K.72. kataszteri számú), 1994-ban létesített, 164,8 m talpmélységű, 124,7-136,4 és 141,4-152,3 m között szűrőzött 1800 l/p üzemi vízhozamú kútból biztosított. A vízbázis fejlesztésének tervezéséről nincs tudomásunk. Az éves lekötött vízigény: 400.000 m3/év A vízmű és a vízhálózat kapacitása: vízbázis: víztermelés: technológia: mértékadó:
6220 m3/nap 5560 m3/nap 5500 m3/nap 5500 m3/nap
A 2013-ban termelt vízmennyiség: 337.000 m3/év (ebből a város átlagos napi vízigénye: 923 m3/nap volt) A napi min/max. vízfogyasztás 2013-ban: 548/2025 m3/nap volt A vízellátó rendszer (vízbázis, illetve vízmű) szabad kapacitással rendelkezik, vízigény növekedést ki tud elégíteni. A vízhálózat hossza a bekötések nélkül 45.582 fm. A vezetékes vízhálózat 1960-s évektől folyamatosan épült ki. Vezetékes vízzel ellátott a belterület és a belterület mellett lévő gazdasági területek, továbbá a belterülettől Ny – ra lévő állati hulladék elhelyező létesítmény (gyűjtőkonténer). A település területén NA 80-300 mm ac., NA 80-300 KM-PVC csőből épült ki a vízvezeték hálózat. A hálózati nyomást és a tüzivíz igényt a belterület középső részén a sportpályától Ny – ra az 1976/4 hrsz.-ú ingatlanon lévő Supersztár típusú 700 m3-s víztorony biztosítja. A vízmű vízkezelővel rendelkezik. A 65/2009. (III. 31.) Korm. rendelettel módosított 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. számú mellékletében, azaz a szolgáltatott ivóvíz vonatkozásában nyilvántartott minőségi kifogással érintett települések listájában 2013. februárjáig Bácsalmás szerepelt a víz határérték feletti arzén- (>0,01 mg/l), ammóniumion- (>0,5 mg/l) és mangántartalma (>0,05 mg/l) miatt. Ezen melléklet 2013. február 02. óta hatálytalan a 22/2013. (II. 1.) Korm. rendelet 3. § c) pontja értelmében. A rendelet értelmében a kifogásolt paraméterek határérték alá történő csökkentését korábban meg kellett volna oldania a településnek. A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. számú mellékletét hatályon kívül helyezte az egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 22/2013. (II. 1.) Korm. rendelet 3. § (c) pontja.
A fenti rendeletben foglalt vízminőségi követelményeknek minden tekintetben megfelelő minőségű víz mielőbbi biztosításáról gondoskodni kell, vagyis ezen komponensek esetében az elkövetkezendő években a vízminőség javítását célzó beruházásra van szükség. Jelenleg a vízmű vas- és arzénmentesítési technológiával rendelkezik. A Dél-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program, ezen belül a Felső-Bácskai Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás keretében EU-KEOP forrásból készül Bácsalmás vízminőség javítására vonatkozó tervdokumentációja. 9
Az erre vonatkozó 63127-4-2/2013. számú határozattal módosított 63127-1-19/2010. számú elvi vízjogi engedélyben foglaltak szerint a település vízellátó rendszere önállóan kerül fejlesztésre. Az ebben foglaltak szerint a vízmű telepen új arzén-, vas-, mangán- és ammónium-mentesítő technológia kiépítése tervezett, valamint egy térszíni tározó kerül kialakításra. A tervezett beruházásnak 2015. év végéig kellene megvalósulnia. A tervezett beruházás hosszú távon biztosítja a megfelelő vízminőséget a településen. A Vízmű üzemeltetője a BAJAVÍZ Kft. (6500 Baja, Mártonszállási út 81.) A település fejlődésével szükségessé váló vízigény növekedést az előírt minőségben a vízmű, illetve a vízbázis kapacitása – a meglévő és tervezett tisztító beépítésével megfelelő minőségben – a fentiek szerint biztosítani tudja. A város ivóvíz készlete földtanilag védettnek tekinthető, jelenleg szennyeződése nem tapasztalható. A vízmű vízbázisára a különböző pontszerű és diffúz szennyező forrásokon kívül a felhagyott és szabályszerűen meg nem szüntetett mélyfúrású kutak jelentik a legnagyobb potenciális veszélyforrást, ezért eltömedékelésük a rétegvíz készlet védelme érdekében elsősorban indokolt az üzemelő vízbázis védőidomainak védelme érdekében. A vezetékes ivóvízhálózat a település belterületén gyakorlatilag teljesen kiépített (90 % feletti az ellátottság). A belterületen és a belterület bővítésével tervezett lakó- és a belterület melletti gazdasági területek a meglévő hálózat bővítésével elláthatóak és ellátandóak vezetékes ivóvízzel. Külterületen a vízellátás egyedi fúrt kutakból biztosított és biztosítható a későbbiekben is. A szükséges oltóvíz biztosítására vonatkozóan a lehetőségek és megoldások tekintetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben foglaltakat kell betartani. A településekre vonatkozó fontosabb előírások az alábbiak: - Egyirányú táplálás (ágvezeték) esetén a vízhálózati gerincvezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80 kell legyen. - Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál, fali tűzcsapnál 200 mm2es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 2 bar kifolyási nyomást kell biztosítani. - A tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghető anyag tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb és – a tűzcsapcsoportok kivételével – egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. - A településen és a létesítményekben az oltóvizet – vezetékes vízellátás létesítése esetén – földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. - Az elsőfokú tűzvédelmi hatóság engedélyével oltóvízellátásra 200 m-en belül figyelembe vehető természetes, vagy mesterséges víznyerő helynek kell lennie, vagy a szükséges oltóvizet más műszaki megoldással kell biztosítani. - A tűzcsapokat állandóan hozzáférhetően kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. - A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább 2,75 m közlekedési út szabadon maradjon.
Egyedi kutas vízellátás: A bel-, illetve külterületen előforduló egyedi kutas vízellátás létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § c. bekezdése alapján a jegyző hatósági engedélye szükséges. A létesítendő kútból legfeljebb a létesítő házi vízigényének – maximum 500 m3/év mennyiségig terjedő – biztosításáig termelhető ki víz – a parti szűrésű, karszt-, vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül – kizárólag a talajvíz felhasználásával. Talajvíznek minősül az első vízzáró réteg felett található vízkészlet. A fentebb rögzített talpmélységtől mélyebb kutak, s a rendelettől eltérő vízbeszerzés vízjogi engedély köteles. 10
A vízjogi engedélyezési eljárásokban a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. és a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet előírásai az irányadók. Öntözővíz igény a vezetékes vízen kívül – a felszín alatti vizek közül – csak a talajvízből elégíthető ki a VITUKI ajánlásai szerint az öntözött növénykultúra víznormája alapján a meghatározott vízkontingensen belül. A fentiek oka, hogy a Bácskai löszös síkság – beleértve Bácsalmás közigazgatási területét is – talajvízszint süllyedési problémái miatt a nem ivóvízellátásra történő hidegvíz feltárás, felhasználás az OVF utasítása alapján korlátozás alá esik. Ennek értelmében ilyen célra (pl: öntözés) csak maximum 30 m mélységű kutak létesíthetők (az első vízzáró réteg feletti vízkészlet igénybevételével) korlátozott számban és korlátozott időtartammal. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Bácskai löszös síkság és az ahhoz hasonló problémákkal (homokos, kevésbé jó vízraktározó képességű talaj, mély talajvízszint, stb.) küzdő területeken – mely érinti Bácsalmás közigazgatási területének K – i részét is – a halastavak, horgásztavak vízigényének biztosítására felszín alatti vízkészletek igénybevétele nem megengedett. Javasolt az egyedi vízszennyezési lehetőségek, szakszerűtlenül, engedély nélkül fúrt csőkutak ellenőrzési rendszerének kimunkálása. További vonatkozó előírások: Egyedi kutas vízellátás esetén a fentieken túl a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a módosított 18/1996. (VII. 13.) KHVM és a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet előírásai is betartandók a létesítés, üzemeltetés és a védőtávolságok tekintetében. A víz minőségére vonatkozó követelményeket "Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről" szóló módosított 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásai szerint kell alkalmazni a különböző átmeneti rendelkezések figyelembe vételével.
Vízbázis-védelem: Üzemelő vízbázis: Bácsalmás városi vízmű kútjainak közegészségügyi védőterülete kialakított. Az Európai Unió vízpolitikáját megalapozó „Víz Keretirányelv” fő célkitűzése a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotba hozása, illetve a jó állapot megőrzése. A Víz Keretirányelv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az érvényben lévő, módosított 123/1997. (VII. 31.) Korm. rendelet értelmében – mely a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást biztosító vízilétesítmények védelméről rendelkezik – az ivóvízbázisok védőterületeit a rendelet előírásainak megfelelően kell megállapítani, kijelölni és biztonságba helyezni. Bácsalmás vízbázisának esetében a rendelet életbe lépésétől (1997. szeptember 1.) számított 10 éven belül végre kell hajtani. A rendelet előírásának teljesítéséig a település vízellátását biztosító kutak körül a 10 m sugarú védőterület fenntartása szükséges. A vízbázis egyéb védőterületei nem kerültek kijelölésre. Egyéb vízbázis, valamint ehhez kapcsolódó védőterületek nem érintik Bácsalmás közigazgatási területét. Távlati vízbázis: Bácsalmás település közigazgatási területét távlati ivóvízbázis, valamint az ehhez kapcsolódó védőterületek nem érintik. Szennyvízcsatornázás, szennyvízelhelyezés: A településen a gyakorlatilag elkészült szennyvízcsatorna hálózat üzemel, melyen keresztül a 2014-ben bővített és korszerűsített városi szennyvíztisztító telepre kerül elvezetésre a szennyvíz. 11
A szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep kiépítését a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló többször módosított 25/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben foglaltak indokolják önállóan, ugyanis Bácsalmás 2000-10000 lakosegyenérték (LE) terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású, normál területen lévő, más településsel agglomerációba nem szervezett település. A rendelet szerint a településen a megfelelő szennyvízelvezetést és tisztítást 2015. december 31.-ig meg kell oldani. A Város Önkormányzata a 81763-2-9/2014. és a 81763-1-16/2011. számú határozatokkal kijavított, illetve a 81763-2-7/2014. számú határozattal módosított 81763-1-15/2011. számú határozattal kiadott vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik a szennyvíztisztító telep kapacitásbővítésére (új technológia kiépítése) és a szennyvízelvezető csatornahálózat létesítésére, mely 2016. március 31-ig hatályos. A beruházás gyakorlatilag elkészült, a pótmunkák zajlanak még, ezek befejezését követően kerül megkérésre a vízjogi üzemeltetési engedély. A létesítési engedélyezési terv és a létesítési engedély szerint – néhány nyomott szakasz kivételével – gravitációs rendszerű szennyvízcsatorna hálózat épült a település érintett részén (belterületi lakóterületeken és a belterület melletti gazdasági területeken). Az üzemeltetési engedélyben foglaltak szerint a településen 5 db átemelő (4 db közbenső és 1 db végátemelő) épült. A B-1. jelű (vég)átemelő a Gróf Teleky József u. D – i részén a Kígyós-főcsatorna mellett, a B-2. átemelő a Narancsik Pál u.-ban a Dankó P. u. kereszteződésének a közelében, a B-3. jelű átemelő a Dózsa Gy. u.-ban a Kígyós-főcsatorna mellett, míg a B-4. jelű átemelő a Rákóczi u. K – i részén, a B-5. jelű átemelő pedig a József Attila u.-ban a Petőfi és Gróf Széchenyi u. közötti szakaszon épült. A tervben és az engedélyben foglaltak szerint a település területén a gravitációs hálózat NÁ 200 mm KGPVC, míg az átemelőktől a nyomóvezetékek NÁ 110 mm KPE csőből, a végátemelőtől a szennyvíztisztító telepre pedig NÁ 225 KPE csőből épültek. A bekötő csatornák NÁ 150 KG-PVC csőből épültek. A település bővítési területein figyelembe kell venni a csatornahálózat kiépítésénél a többször módosított 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben foglaltakat a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásának tekintetében.
Megjegyezzük, hogy a város egy része (~6 %), azaz a belváros, városközpont intézményeinek térsége korábban is rendelkezett szennyvízcsatorna hálózattal, mely felhasználásra került az új szennyvízcsatorna hálózat kiépítése során. Ezen hálózat hossza 4,4 km volt. A szennyvíztisztító telep a belterületi lakóterületek szélétől DK – re mintegy 350 m-re a városi hulladékudvar szomszédságában került megépítésre (a meglévő telep mellett új tisztítás-technológiaként) a 0582/1 hrsz.-ú ingatlanon. A telep SBR rendszerű eleveniszapos mélylégbefúvásos totáloxidációs biológiai tisztítás-technológia időprogrammal vezérelve (anaerob-anox, aerob, ülepítő) iszap elősűrítéssel, víztelenítéssel, nitrifikációval, denitrifikációval biológiai és vegyszeres foszforeltávolítással. A szennyvíztisztító telep kiépített kapacitása: 800 m3/d (786 m3/d csatornán érkező és 14 m3/d szippantott szennyvíz), 7600 LE. A szennyvíztisztító telep kizárólag Bácsalmás szennyvizeit fogadja. Jelenleg folyik a telep próbaüzeme. Megjegyezzük, hogy a város korábban is rendelkezett szennyvíztisztító teleppel, melynek mértékadó kapacitása 500 m3/d (3000 LE) volt. A telep tisztítás-technológiája eleveniszapos biológiai tisztítás (nitrifikáció, denitrifikáció, foszforeltávolítás nem volt). A telep 56054-12-5/2013. és az 56054-5-1/2008. számú határozatokkal módosított K5K8994/05. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik (Vízikönyvi szám: I/768.), mely 2018. december 31-ig hatályos. A telep a 4,4 km csatornahálózaton összegyűjtött kommunális szennyvizet kezelte, alulterhelten üzemet. Ezen régi telep műtárgyai felhagyásra kerültek, az oxidációs árok havária tározóként fog üzemelni.
12
A szennyvíztisztító telep védőtávolsága: 150 m lett volna korábban (a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) jelenleg már nem hatályos függelékében foglaltak alapján). Ezen védőterületen belül egyébként nem találhatóak jelenleg – a szennyvíztisztító telep és a hulladékudvar létesítményein kívül – épületek építmények. A tisztított szennyvíz befogadója a Kígyós-főcsatorna 73+304 cskm szelvénye Bácsalmás közigazgatási területén (mely a korábbi tisztított szennyvíz bevezetéséhez képest változatlan). A sűrített, víztelenített fölösiszapot és a rácsszemetet a Felső-bácskai Regionális Hulladéklerakó telepre (Vaskút) szállítják további kezelésre, elhelyezésre (a korábbi telep gyakorlatához hasonlóan). Bácsalmásról a szippantott szennyvizeket (nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizeket) a városi tisztítótelep fogadó műtárgyára szállítják. A csatornahálózattal a későbbiekben sem ellátott külterületeken ezután is keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizeket továbbra is a városi szennyvíztisztító telepen kialakított nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz fogadó helyre, azaz a települési szennyvíztisztító telep fogadó műtárgyára kell szállítani. A szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep úgy került kialakításra, hogy biztonsággal be tudja fogadni és kezelni tudja a várható lakó- és gazdasági terület bővüléssel járó – a jelenlegi állapothoz képest – többlet szennyvízmennyiségeket is. A fentieket összefoglalva a vízellátás, a szennyvízelvezetés, -tisztítás és -elhelyezés, a vízrendezés, illetve a vízhasznosítás területén egyaránt figyelembe kell venni a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásait.
Földgázellátás: Bácsalmás város belterületének földgázellátását a belterületre K – ről érkező kiépített 8 bar nyomású nagyközép-nyomású gázvezetékről biztosítják. A belterületi lakó- és gazdasági területeket ellátó nyomásszabályzóhoz É-ÉK – ről Bácsszőlős, majd Mélykút közigazgatási területei felől döntően mezőgazdasági területeken keresztül érkezik a φ 200 KPE vezeték, melyből a közigazgatási terület ÉK – i részén Tataháza, Mátételke irányába elágazik egy φ 110 KPE vezeték, ezen túlmenően a közigazgatási területre érkező vezeték csak Bácsalmást látja el vezetékes földgázzal. Ugyancsak nagyközép-nyomású gázvezetékről biztosítják a belterület szélétől K-ÉK – re mintegy 1,4 kmre található Bács-Agro Zrt. majorját φ 63 KPE vezetékkel, valamint a belterület DK – i szélén lévő Kähny Gépipari Kft. telephelyét, továbbá a belterület D – i szélén, az 5312 jelű közút K – i oldala melletti gazdasági területet φ 63 KPE vezetékkel, illetve a belterület szélétől D-DK – re mintegy 1,8, illetve 2,9 km-re lévő Bácsalmási Agráripari Zrt. gazdasági területeit (Juliska major, Mosztonga major) φ 63 KPE vezetékekkel. A közigazgatási terület K – i határán vezet a Kunbaja gázellátását biztosító φ 200-160-110 KPE nagyközép-nyomásúgázvezeték. Mindegyik nagyközép-nyomású gázvezeték 8 bar nyomású. Nagynyomású földgáz távvezeték, annak biztonsági övezete, valamint gázátadó állomása és annak biztonsági övezete Bácsalmás közigazgatási területét nem érinti. A város belterületének szélétől K – re mintegy 200 m-re a 0446/4 hrsz.-ú ingatlanon nyomásszabályozó épült, ahonnan 3 bar nyomású gázvezeték hálózat került kialakításra a település gázellátására. 13
A gáznyomás-szabályzó gyártmánya: teljesítménye: nyomásfokozat:
GÁZGÉP KS-2-43 D1 (rekonstrukciója 2007-ben megtörtént) 8000 m3/h 8/3 bar
A gázhálózat gerincvezetéke a nyomásszabályzótól vezetve φ 160, 110 és 90 KPE vezetékkel, míg a további elosztó hálózat φ 63 és 32 KPE vezetékkel épült. A nyomásszabályzótól a gerincvezeték a Szent István és Szent János u.-n, illetve a Gróf Teleki József u.ban vezet. A létesítmények kisnyomású gázellátását ingatlanonként épített 3/0,03 bar nyomásszabályozók beépítésével biztosítják. A háztartások ~ 90 %-a rákötött a hálózatra. A meglévő gáznyomás-szabályzók és a hálózat rendelkezik szabad kapacitással, így a lakó- és gazdasági övezet bővítésével a növekvő gázigény a 3,0 bar nyomású gázhálózat továbbépítésével, illetve nagyobb ipari gázigény esetén a nagyközép-nyomású gázvezetékről nyomásszabályozó telepítésével biztosítható. A gázellátó vezetékek védőtávolságait az MSz 7048 és az MSz 7487/2 szabvány, valamint a 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet tartalmazza. A földgázvezeték tulajdonosa az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. (telephely: Győr, Puskás T. u. 3537.) A földgázvezetékek üzemeltetője az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Kiskunhalasi Üzemegysége (6400 Kiskunhalas, Kertész u. 2.) Gázvezetékek építés az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. által jóváhagyott tervek alapján végezhető.
Villamos-energia ellátás: Bácsalmás közigazgatási területének É – részét érinti Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervében foglaltak szerint a tervezett Baja – Bácsalmás – Tompa – (Mórahalom – Szeged) 120 kV-s légvezetékes villamos energia főelosztó hálózat nyomvonala. A tervezett nyomvonalat és biztonsági övezetének határait a Megyei TRT. pdf rajza alapján feltüntettük a rajzi munkarészen (pontos nyomvonaladat hiányában). Bácsalmás közigazgatási területének É – i részén, a Tataházára vezető 5503 jelű közút melletti 0244/44 hrsz.-ú ingatlanon található az EDF DÉMÁSZ üzemeltetésében lévő 35/20 kV-s transzformátor állomás, ahonnan Ny – i irányba Baja felé, K – i, ÉK – i irányba pedig Mélykút-Tompa irányába vezet a 35 kV-os középfeszültségű villamos elosztó hálózat vonala. A város villamos energia ellátása több oldalról biztosított. A település ellátását a 35/20 kV-s transzformátor állomástól induló, a belterületre É – i, K – i, D – i és Ny – i irányból bekötő 20 kV-s elektromos légvezeték hálózatok biztosítják. A belterületre bekötő 20 kV-s hálózatokról leágazva épültek a belterületi – általában – oszloptranszformátorok, ahonnan 0,4 kV-s kisfeszültségű – általában – légvezeték hálózatok épültek. A településfejlesztéssel érintett területek villamos energia ellátása kis-, illetve középfeszültségű hálózat bővítéssel, esetenként új transzformátor állomások telepítésével biztosítható. A hálózat bővítésénél be kell tartani a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásait.
14
Légvezeték hálózat és a földkábelek védőtávolságait, valamint a biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet, illetve az MSz 151/5-86. és az MSz 7487/2-80 tartalmazza. A bővítéssel érintett területrészek energia igényét az EDF DÉMÁSZ Zrt. Üzemigazgatóságnál (EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. – 6500 Baja, Deák F. u. 3.) kell bejelenteni. Villamos energia hálózat építés és bővítés az EDF DÉMÁSZ Zrt. (EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft.) által jóváhagyott tervek alapján végezhető. A középfeszültségű villamos energia hálózat üzemeltetője a DÉMÁSZ Zrt. Üzemigazgatóság (EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. – 6500 Baja, Deák F. u. 3.).
Elektronikus hírközlés: A város közigazgatási területén a Magyar Telekom Nyrt. üzemeltetésében lévő gerinchálózat (optikai kábel hálózat) üzemel. A Baja-Csávoly-Bácsbokod-Bácsalmás gerincvezeték (összekötő optikai kábel) az 5501 jelű közút mellett Ny – ról vezet a közút mellett, majd a belterületen a Szent János u.-ban, illetve a Hősök tere Ny – i és É – i oldala mellett épült a telefonközpontig. A Bácsalmás-Tataháza-Mélykút gerincvezeték (összekötő optikai kábel) a telefonközponttól a Kishíd, Gróf Széchenyi, Rákóczi, Kossuth u.-n vezet belterületen, majd halad tovább É – i irányba a Tataházára vezető 5503 jelű közút mellett. A Bácsalmás-Kunbaja gerincvezeték pedig a telefonközponttól a Korona, Szent János, Damjanich, Backnang u.-n vezet belterületen, majd halad tovább K – i irányba a Bácsszőlős-Kunbaja felé vezető 5501 jelű közút mellett. Ezen túlmenően a Bajmoki határátkelőhöz vezető Bácsalmás-Bajmok összekötő (réz)kábel a telefonközpontból a Korona, Szent János, Damjanich, Mártírok u.-ban, majd tovább az 5312 jelű közút mellett épült. A város telefonhálózata kiépült, a távhívó hálózatba bekötötték. A körzetszám: 79. A telefonhálózat üzemeltetője a Magyar Telekom Nyrt. (6000 Kecskemét, Kálvin tér 10/12.) A telefonhálózat döntően légvezeték, míg a kisebb részben kábel (a 20 kV-s légvezetékkel rendelkező u.ban) kialakítással épült. A települési hálózat telefonközpont épülete a belterület középső részén a Hősök tere 11. sz. alatt található. Ezen központhoz a Magyar Telekom Nyrt. gerinchálózatáról a fentebb részletezett utcákban épültek ki a bekötő vezetékek. A vezetékes telefonhálózat a település fejlesztésével tovább bővíthető. A község közigazgatási területén belül 5 db mobil távközlő torony (erősítő állomás) van kiépítve: - Magyar Telekom: a belterület K – i szélén az 5501 jelű közút É – i oldalán a 1516 hrsz.-ú ingatlanon - Vodafone: a belterület É – i szélén a vízmű területén a 2938 hrsz.-ú ingatlanon - Telenor: a belterülettől D – re a Sóstó felé vezető út Ny – i oldalán a 0616/5 hrsz.-ú ingatlan ÉNy – i részén - Található továbbá egy-egy torony a Rákóczi út 28. sz. (858 hrsz.), valamint a a belterület Ny – i szélén a 2748/1 hrsz. alatti ingatlanon is. Ezen létesítmények lehetővé teszi a település fejlesztésével párhuzamosan a hírközlő berendezések további bekapcsolását is. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a további mobiltelefon bázisállomás tornyok telepítése előtt be kell szerezni a területileg illetékes földhivataltól az érintett termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatot. Az építési engedély, illetve a bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységeket a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet 18. §-a tartalmazza. 15
A városban a vezetékes műsorelosztó (kábel TV) hálózat(ok) kiépült(ek). A hálózat(ok) üzemeltetője az OPTICON Kft. (6000 Kecskemét, Petőfi S. u. 1/A.), melyen a Vidékháló Telekommunikációs Kft. (6000 Kecskemét, Rákóczi út 22.) szolgáltat, valamint az INVITEL Távközlési Zrt. (2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10.). Belterületen döntően a 0,4 kV-s légvezeték hálózat oszlopain épült ki a hálózat, csak rövid szakaszokon található földkábel. Az OPTICON Kft. hálózatát a bácsalmási központú kistérségi társulás építette ki a kistérség településein. Központja (fejállomása) a Polgármesteri Hivatal épületében (Gróf Teleki J. u. 4-8.) található. A települést (kistérséget) ellátó hálózat Mélykút irányából villamos légvezeték oszlopokon épült ki. A központtól Tataháza, Bácsbokod, Bácsszőlős, Csikéria és Kunbaja irányába a közutak melletti önálló oszlopsorokon épült ki az optikai kábel hálózat. A hálózat a település bővülése esetén bővíthető. A település jelentősebb vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó cégei: Magyar Telekom Nyrt. (T-home) (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.), DIGI Kft. (1134 Budapest, Váci út 35.) A elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének szabályait a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet 26. §-a részletezi. A településrendezési terv keretei, eszközrendszere nem befolyásolják (nem korlátozzák) a szolgáltatásnyújtás szabadságát, a szolgáltatások szabad áramlását, a szabad szolgáltató- és szolgáltatásválasztás, az esélyegyenlőség, az egyetemes szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítását, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, új technológiák elterjedési lehetőségét. Bácsalmás közigazgatási területét érintő kormányzati célú, illetve – a fentieken túl – jelentős elhelyezési igénnyel bíró külön célú elektronikus hírközlési hálózatfejlesztésekről nem rendelkezünk információkkal.
Kecskemét, 2015. január hó. Csuvár Gábor
16
MÉLYKÚT TATAHÁZA
BÁCSALMÁS
Településszerkezeti terve és helyi építési szabályzata Alátámasztó munkarész 1000m Geisin
a rn ato s ic lõs zõ s -Ó Várte ek lektel Ósz r õlõ Vá s
ger c
i IV
sator
MÁTÉTELKE
Vízrendezés, vízhasznosítás
BÁCSSZÕLÕS
Kí gy ós -fõ cs at or na
500
rna ato l cs Khé
0
.
na rte
tele
szõ
lõsi
i II
k-Ó
lõs
Vár
50m 100m
szõ
0
.
I.
Vojn
g I.
s-á
-Ó
á ics-
Nic
lek
. g II
N
Vá
satorna
csatorna i-Kígyós Mátételk
Nics-ág c
I.
si I
lmo
Ha
ich csa torn
B
a
BÁCSBOKOD
Kisbözs
i csatorn
a
rna
sato
sc édic
Kunbaja
i csatorn
a
Juliska csatorna Ó
al
m
ás
ic
sa
to
rn
a
K
a ong szt Mo
Kí
i aja nb Ku
na tor csa
orna csat yós i-Kíg ételk Mát
rna
sato
-fõc gyós
rna
sato
i I. c
ja unba
na tor csa
BÁCSBORSÓD
ág
. mellék
MADARAS
atorna II Deák cs D eá k cs at or na
KUNBAJA
Jelmagyarázat lakóterület fejlesztés ák
csapadékvíz elvezetõ árok
csa
iparterület fejlesztés
torn
tervezett védõzöld
csapadékvíz fõgyûjtõ csatorna
De
kereskedelmi, szolgáltató terület fejlesztés
csapadékvíz tározó
a I. ág llék me
IV
BÁCSALMÁS IV
Településszerkezeti terve és helyi építési szabályzata Alátámasztó munkarész V
IV
V
Vízellátás
IV
50m 100m
V V
V IV
IV
V V
IV
V V V
V
V
V
V V
V
V
V
V V
V
V
V V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V V
V
V
V
V V
V
V
V
V V
V V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V V
V
V
V V
V V
V
V
V
V
V
V
V V V
V
V
V V
V
V
V
V V V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V
V V V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V V
V
V
V
V
V
V
V
V
Jelmagyarázat
V V V
V
V
V
V
V
V
V V
V V
meglévõ
V
tervezett
V V V
vízmû
V
0
V
vízmûkút
V
V
V
V
lakóterület fejlesztés kereskedelmi, szolgáltató terület fejlesztés iparterület fejlesztés
víztorony V
V
V
tervezett védõzöld
V
V
V
ivóvíz gerincvezeték 300 ac, KM ivóvíz gerincvezeték 200 ac, KM, 150 ac ivóvíz gerincvezeték 80-110 ac, KM iparivíz gerincvezeték
BÁCSALMÁS Településszerkezeti terve és helyi építési szabályzata Alátámasztó munkarész
Szennyvízelvezetés
50m 100m
SZ SZ IV
IV
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
>>
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
>>
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
>>
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
>>
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
>>
SZ
SZ
SZ
SZ
>>
SZ
SZ
SZ
SZ
>>
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
Jelmagyarázat
>>
SZ
SZ
SZ
>>
SZ SZ
meglévõ
tervezett
SZ
SZ
>>
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
SZ SZ
SZ
SZ
>>
0
>>
szennyvízátemelõ szennyvíztisztító
SZ SZ
lakóterület fejlesztés kereskedelmi, szolgáltató terület fejlesztés iparterület fejlesztés tervezett védõzöld
SZ
SZ
SZ
>>
SZ
>>
>>
SZ
>>
szennyvíz fõgyûjtõ csatorna (gravitációs) 30 beton szennyvíz fõgyûjtõ csatorna (gravitációs) 200 KG szennyvíz fõgyûjtõ csatorna (nyomó) 225 KPE szennyvíz fõgyûjtõ csatorna (nyomó) 110 KPE
MÉLYKÚT TATAHÁZA
BÁCSALMÁS
E1
0
500
E1
1000m E1 E1 E1 E1
MÁTÉTELKE E1 E1 E1 E1
E120
E120
E120
E120
E120
E120
E1
E120
E120
20
Településszerkezeti terve és helyi építési szabályzata Alátámasztó munkarész
20
Energiaellátás
BÁCSSZÕLÕS
20
20
20
20
20
20
20
20
20
E120 0
50m 100m
BÁCSBOKOD
BÁCSBORSÓD
MADARAS
KUNBAJA
Jelmagyarázat lakóterület fejlesztés
meglévõ
tervezett
gázfogadó (nyomásszabályzó) nagy-középnyomású földgáz gerincvezeték 110-200 KPE nagy-középnyomású földgáz gerincvezeték 63-90 KPE
kereskedelmi, szolgáltató terület fejlesztés iparterület fejlesztés tervezett védõzöld
E120
villamos transzformátor állomás 20 kV-s villamos hálózat oszlop-, vagy betonházas transzformátor 120 kV-s villamosenergia fõelosztó hálózat biztonsági övezet határa
BÁCSALMÁS Gfnk
Településszerkezeti terve és helyi építési szabályzata Alátámasztó munkarész G fk
G fk
Gázellátás
IV
Gfk
IV
G fk
50m 100m
Gfk
G
fk
Gfk
k
Gfn
G fn k k Gfn
Gfk
Gfnk
Gfk
Gfk
k
fk
Gf
G fk
G
Gfk
Gfk
Gfk
Gfk
G fn k Gfk
k
G
Gfk
Gf
k
Gf
G
fk
fk
Gfk Gfk
G
G
fk
Gfk Gfk
fk
Gfk
fk
Jelmagyarázat meglévõ
tervezett
k
G
Gfn
0
G fn k k Gfn
Gfnk
Gfnk
lakóterület fejlesztés
Gfnk
kereskedelmi, szolgáltató terület fejlesztés
Gfk
Gfk
iparterület fejlesztés tervezett védõzöld
Gfk
Gfnk
Gfnk
Tt a Tt f Tt a
Tt f
Tt a
Tt f
BÁCSALMÁS
Tt a
Tt f
Tt a
Tt f
Településszerkezeti terve és helyi építési szabályzata Alátámasztó munkarész
Tt a Tt f Tt a Tt f T ta Ttf
Elektronikus hírközlés
50m 100m
T ta Ttf
0
IV
IV
T ta Ttf T ta Ttf
Tt a Tt f
Tt a Tt f
Tt a Tt f Tt a Tt f Tt a Tt f Tt a Tt f Tt a Tt f Tt a Tt f Tt aTt f Tt aTt f Tt aTt f Tt aTt f Tt aTt f Tta Ttf
Tta Ttf
Tt Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
af TtTt
af TtTt
a
Tta Ttf
af TtTt a
f Tt a Tt Tt f Tt a
Tt
a
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Ttf
Ttf
Tta
Tta
Tta
Tta
Tta Ttf
Ttf
Ttf
Ttf
Ttf
Ttf
Tta
Tta
Tta
Tta
Tta
Tta Ttf
Ttf
Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
Tta Ttf
f Tta
f
Tta
a
Ttaaf Tt Tt
Tta
Tt
Ttaf Tt a Tt
Tta
f
Tt a
Ttf a Tt
f TtTt aa Tt
T tf Tta
Tt a
Tta
Tt
Tt
f
Ttf a Tt
f TtTt aa Tt
T ta T tf Tta
T
f Tt
Tt a
Ttf a Tt
af TtaTt Tt
T ta T tf Tta
Tt
Tt ta
Ttf Tta
Ttf Tta
Ttf Tta
Ttf Tta Tta
Ttf Tta
Ttf Tta
Ttf Tta
Ttf Tta
a Tt Tt Ttf
Ttf Tta Tta
Tta
f Tt ta T
Tta
f Tt a Tt
Tta
f Tt a Tt
Tta
f Tt a Tt f Tt a Tt
Tta
f Tt a Tt f Tt a Tt
Tta
f Tt a Tt f Tt a
Tt
f Tt a Tt
Tt a
Tt
Ttf a Tt Ttf a Tt
Jelmagyarázat
a Tt
a
T ta
adó-, vevõtorony, átjátszó állomás T ta
Tta
Tta
Tta
Tta
Tta
Tta
Tta
Tta
Tta
Ttf
Ttf
Ttf
Ttf
Ttf
T ta
Tta
T ta
lakóterület fejlesztés
T ta T ta
kereskedelmi, szolgáltató terület fejlesztés
Tta
tervezett védõzöld
Tta
iparterület fejlesztés
vezetékes távközlési hálózat (földkábel) optika vezetékes távközlési hálózat (földkábel) réz vezetékes mûsorelosztó hálózat (légvezeték)
Ttf
Tta Tta
