II. évfolyam 2. szám 2006. tél
„... nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené” Róm 9,16
KRÓNIKA
DÓCZY-HÍRADÓ
Október 23. Ünnepség az Oratóriumban 2005. október 21-én a Református Kollégium Oratóriumában tekinthettük meg a 11.A osztályos tanulók megemlékezését az 1956. október 23án lezajlott eseményekről. – Örömmel mondtunk igent, amikor fölkérték osztályunkat az ’56-os forradalom emlékműsorának összeállítására. – emlékezik vissza Cserny András a 11.A-ból. Nem volt könnyű feladat, hisz négyszáz diák érdeklődését felkelteni és fenntartani csak érdekes produkcióval lehet, s emellett azért a színvonalra sem árt ügyelni. Ebben a szellemben láttunk a készülődéshez és a zene összeválogatásához. Az alapszituáció a két oldal – Magyarország és a nyugati országok – forradalomhoz való hozzáállását mutatta be, és e köré csoportosultak nagy költőink, íróink versei, publicisztikái, melyek közelebb hozták ’56 világát hozzánk, akiknek nem adatott meg, hogy szemtanúi legyünk és részt vállaljunk a hazánk szabadságáért folyatatott küzdelemben. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Telkes Dóra és Perla Erzsébet tanárnőknek áldozatos, segítőkész munkájukért, mellyel a műsort betanították és sikerre vitték.
Lengyel Nóra
November 11. Irány Strasbourg! Az Európai Unió parlamentjének magyar résztvevői hirdették meg az Itthon az Unióban elnevezésű országos versenyt. A középdöntőig interneten folyt a megmérettetés, de a döntő már szóbeli forduló volt. A nagyszámú résztvevő közül a középdöntőbe 100 csapat jutott, köztük volt iskolánk csapata is „Dr. EU” jeligével. A verseny döntőjébe, amelyet a Tudományos Akadémia Jakobinustermében rendeztek november 11-én, már csak öt csapat juthatott be, és mindannyian nyertek egy jutalomutat Strasbourgba. Iskolánk csapata a 12.E osztály tagjaiból verbuválódott. Vámosi László, Filep Tamás és Újlaki Bence felkészítő tanára pedig Földiné Kövendi Magdolna tanárnő volt, akinek már saját kis könyvtára van az Unióról, s ez megkönnyítette a csapat felkészülését. A strasbourgi utazáson tavasszal vesznek részt a nyertesek. Ezúton is gratulálunk nekik!
Bordák Anett
November 18. Író-olvasó találkozó Garaczi László költő, író, dráma- és forgatókönyvíró. Az egri tanárképző főiskolán végzett magyar-történelem szakon, majd 1988ban az ELTE filozófia szakán szerzett diplomát. 1996-97-ben DAAD-ösztöndíjasként Berlinben tanult és kutatott. A 2005. november 18-án Garaczi László rendezett író-olvasó találkozó vendégeként beszélgetett iskolánk diákságával életéről, pályájáról és humoros stílusa rejtelmeiről is. A találkozót végül A Nincs alvás! és a Mintha élnél (Egy lemúr vallomásai I.) című köteteiből való felolvasással zárta. A regényrészletekből megismert sajátos hang és humor sokszor hangos kacagásra fakasztotta a jelenlévőket, és a találkozó után többen a könyvtárba igyekeztek Garaczi művekért.
Balla Zsuzsa
December 2-8. Munkácsy-kiállítás Munkácsy Krisztus-trilógiája december végéig együtt volt látható a Déri Múzeumban. Iskolánk diákjai és tanári kara több turnusban látogatottak el a múzeumba, ahol nemcsak a trilógiát, hanem az elismert magyar festő más remekműveit is megtekintették. A tárlatvezető elmondta, hogy az esemény rendkívüliségének magyarázata az, hogy a magyar művészet értékes részét képező festmények közül csak az Ecce Homo a múzeum tulajdona, a másik kettő - a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota - számos más Munkácsy-képpel együtt az Egyesült Államokban élő magyar származású üzletember, Pákh Imre tulajdona. A képek elhelyezésének kérdése tisztázódni látszik, Pákh Imre továbbra is a saját tulajdonában, de a Déri Múzeumban kívánja hagyni őket, így elfoglalhatják helyüket az eredetileg is a trilógiának készült kiállítóteremben. A másik, 26 festményből álló kiállításon olyan remekműveket mutattak be, mint a Cigányok az erdőszélen, a Mosó asszonyok vagy az Ásító inas, ez utóbbi nem a közönség számára ismert
festményrészletként, portréként, hanem teljes alakos képként volt megtekinthető. A tárlatvezetés során megtudhattunk még ezernyi értékes információt az alkotások művészettörténeti különlegességéről, készítésének körülményeiről és nem utolsósorban arról, milyen hatalmas tehetség is volt Munkácsy Mihály. Úgy érzem, mindenképp érdemes volt megtekinteni ezt a rendkívüli kiállítást, Munkácsy Mihály, a világhírű magyar festő művészetének felbecsülhetetlen szellemi értéket képviselő kivonatát.
Szabadi István
December 16. Négyéves a Varázskuckó Iskolánkban 2001. december 14-e óta működik a budapesti Csodák Palotája kicsinyített mása: a Varázskuckó. A természettudományok népszerűsítésére alapítottuk ezt az interaktív játszóházat – mondja az ötletgazda dr. Nagy Mihály, a Református Kollégium nyugalmazott igazgatója, a Varázskuckó Alapítvány kuratóriumának elnöke. – Az alapítvány a Református Kollégium hagyományait folytatja, célja a természettudományok, főleg a fizika megszerettetése látványos előadásokkal és kísérletekkel. Nemrég nagy vállalkozásba kezdett a Varázskuckó ,,legénysége”. Híres, régi kísérleteket ismételnek meg, úgymint a Toricelliféle légnyomásos -, vagy a Foucaultféle ingakísérletet. A közelmúltban Einstein fotoelektromos kísérletének mai változatát tekinthették meg a fizika szerelmesei. – A Varázskuckó nemcsak iskolánk, hanem minden érdeklődő diák előtt nyitva áll – tette hozzá Tófalusi Péter, a Dóczy-gimnázium fizikatanára, akinek felügyelete alatt ki lehet próbálni a modern és egészen régi kísérleti eszközöket is. A barátságos légkörben eltöltött idő nem pusztán a szórakozást szolgálja, hanem rengeteg hasznos tapasztalatot is lehet szerezni, melyet tanulmányaink során bármikor felhasználhatunk. December 16-án ünnepeltük a Díszteremben a
krónika Varázskuckó fennállásának negyedik évfordulóját. A rendezvényen különféle kísérleteket láthattak az érdeklődők, majd fizikai díjakat osztottak ki, és egy különleges, fizikai kísérletező versenyt is meghirdettek.
Gaál Barna
dr. Nagy Mihály és tanítványai
December 21. Karácsonyi kibocsátó Karácsonyi kibocsátó istentiszteleten vett rész iskolánk a Kossuth utcai református templomban december 21-én, melyen dr. Hodossy-Takács Előd református lelkész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese hirdette az igét. Kunszabóné Dancs Edit igazgatónő kibocsátó beszédét követően a tanárok egy előadáson vettek részt, melyet a rektorhelyettes úr tartott. Megtudhattuk róla, hogy Texas államban ösztöndíjas teológus-hallgatóként töltött el egy
évet – Austin Presbyterian Theological Seminary (1995-96) –, majd többször járt Jordániában is régészeti tanulmányutakon, ahol bibliai helyszínekhez kapcsolódó ásatásokon dolgozott. Jelenleg a hittudományi egyetem Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszékén tanít. Fő kutatási területe Palesztina kora vaskori története, vagyis az izraeli királyság kialakulását megelőző körülbelül kétszáz éves időszak, a királyság(ok) és a bukás: a Babiloni fogság (Kr.e. 12-6. század). A rektorhelyettes előadásából kiderül: fontos számára, hogy a bibliatudomány művelői és a mai, modern befogadók között fennálljon a reciprocitás. Elmondta, az 1980-as évektől kezdve hatalmas áttörés történt a bibliakutatás terén. Az új irányzat szerint a bibliai szövegeknél nem a szerző kiléte az elsődleges, hanem az, hogy kinek szólhatott a szöveg, kikből állhatott eredeti hallgatósága. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy mindig az eredeti kontextusában szemléljük a bibliai történeteket. Ehhez szükség van arra, hogy a teológia más tudományágakhoz forduljon, „engedje be” őket a területére. Itt van például a társadalomtudomány, melynek segítségével leírhatóak az ókori közösségek, kiderülhet mennyien éltek az akkori Palesztinában. Az 1980-as évektől kezdve azt is átgondolták, hogy nemcsak a nagy ásatásokon érdemes kutatni, hanem a jelentéktelenebbek felé kell fordulni. Az utóbbi évtizedekben ily módon rengeteg régészeti leletre bukkantak, melyek segítségével könnyebben megtudhatjuk, kik és hogyan éltek az ókorban a bibliai helyek területén. Az egyik ilyen népcsoport lehettek a moábiták, akiknek eredetmondája szerint ősatyjukat, Moábot Lót, a sodomai túlélő és nagyobbik leánya nemzette. A történetet inter pretálásának többféle változata létezik. Aki többet szeretne róla tudni, olvassa el HodossyTakács Előd most készülő könyvét, melynek megjelenése egy éven belül várható.
Márián Dorina
dr. Hodossy-Takács Előd egy jordániai ásatáson
A GOLGOTA MARAD
Interjú Pákh Imrével
A magyar kultúra napja – január 22-e – immár végleg összefonódott Munkácsy Mihály nevével a Déri Múzeumban. Ezen a napon írta alá ugyanis Pákh Imre műgyűjtő azt a letéti szerződést, melynek köszönhetően a tulajdonában levő Munkácsy-festményt – a Golgotát – 10 évig még biztosan láthatja a nagyközönség a Munkácsy-teremben. HD: Miért érdekli önt éppen Munkácsy Mihály, és mióta gyűjti az alkotásait? PI: Számomra Munkácsy a legnagyobb magyar festő. Érzelmileg is közel áll hozzám, hisz én is Munkácson születtem. Körülbelül tizenöt éve gyűjtöm a képeit. A család tulajdonában volt egy Munkácsy-rajz, azzal kezdődött az egész. Majd amikor lehetőségem nyílt „Munkácsykat” vásárolni, elkezdtem beszerezni őket, elsősorban Amerikában, de budapesti aukcióházakban is. Jelenleg harmincöt festményem van tőle, ezek nagy részét láthatták kiállítva a Déri Múzeumban. HD: Kizárólag Munkácsy „megszállott”, vagy más festők képeit is gyűjti? PI: Gyűjtök más „magyar festőket” is, elsősorban a XIX. és a XX. századból, úgymint: Lotz Károly, Madarász Viktor, Rippl-Rónai, Czigány Dezső, Kmetty János, Czóbel Béla, Egry József, Kádár Béla műveit. Előtte francia és orosz alkotóktól is vásároltam. HD: New York üzleti központjában, Manhattanban él. Hogyan és mikor döntött úgy, hogy elhagyja Magyarországot? PI: Nagy szerelem, házasság, Amerika – ez volt a sorrend. Feleségül vettem egy amerikai lányt Budapesten és követtem a hazájába. Ez 1974-ben történt. Azóta már elváltam. Második feleségemmel és két kisgyermekemmel – Sanyikával és Bettyvel – gyakran járunk haza. Mondhatni, már félig vissza is költöztem, hisz ingatlant vettem Magyarországon és a nyarakat családostól itt töltjük. Próbálom a gyerekekbe is belenevelni a magyarságot, a magyar nyelv szeretetét. HD: Milyen nyelveken beszél még? PI: Több nyelvet megértek, vagy rosszul beszélek, de anyanyelvi szinten magyarul, oroszul és angolul tudok. Még annak idején Szentpétervárott jártam egyetemre, ahol arab filológia szakot végeztem. De ez már egy másik történet…
tradíciók
ADVENT
„Így neveztetnek a mostani rendtartás szerént a karácson előtt való négy hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi most is a görög eklézsiában négy hetekre szoríttatott ilyen fundamentomon, mert a Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon. Midőn a testben megjelent. Midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti. Midőn halála óráján elmégyen az emberhez. Midőn eljő az utolsó itéletre. Rendszerint kezdődni szokott Szent András napján.”
ebben az időben az emberek szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt roratén (latin: harmatozzatok), vagy más néven hajnali misén vettek részt, amelyet angyali misének, aranyos misének is neveztek. Erdély bizonyos területein a gyerekek hajnali harangszóra keltek és kis csapatokban gyülekeztek. A felnőtteket csengőszóval és énekekkel figyelmeztették, el ne késsenek a roratéról . Az erdélyi magyar vidékeken még a XIX. század végén is tartottak a boszorkányoktól, ezért becsukták az ablakot, ajtót, még az állatok óljait is, nehogy a boszorkányok megzavarják a hajnali misét és kis állatok alakját öltve, berontsanak a házba és megrontsák az embereket.
Mézevés Némileg kapcsolódik az adventi népszokáshoz a Luca-széke is, bár ez a hagyomány mára már önállósodott. Szent Luca vértanúi szűz napján, december tizenharmadikán kezdték el faragni a Luca-széket, hogy december huszonnegyedikére kész legyen. A széket aztán a jámbor és istenfélő hívek magukkal vitték a karácsonyi éjféli misére, ráállva meglátták, ki a
Az idézet Bod Péter református lelkész, egyházi és történetíró tollából való a XVIII. század közepéről. Maga az advent szó feltehetőleg a latin Adventus Domini szóból ered, ami az Úr eljövetelét, érkezését jelenti. Ahogy az idézetből is kitűnik, a karácsonyra való előkészület ideje eredetileg hat héten keresztül tartott. Ma már kezdetének Szent András napjához, vagyis november 30-hoz legközelebb eső vasárnapot jelölik.
PATKÓS KRISZTINA
Angyali mise A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette advent, valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az V-VI. századra nyúlik vissza,
boszorkány! Ezután menekülniük kellett a boszorkány elől. Ahhoz, hogy időt nyerjenek, apró tárgyakat dobáltak, így lassítva a boszorkány útját. Amikor sikeresen hazaértek, elégették a Lucaszéket, nehogy tárgyi bizonyíték maradjon a boszorkánynak, ki fedte fel őt. Adventi hagyománynak számított a mézevés is. Az eladósorban lévő lányok mézet ettek vagy mézet tettek a nyelvükre, hogy
ezzel édesgessék magukhoz a férfiakat. A misére hívó harangkötélből is vágtak, s ezt a hajukba tűzve hordták farsangig, hogy minél több kérő közül válasszanak. A szokások közé tartozott a búzacsiráztatás, ami karácsonyra kihajtott, és ezt vitték a kis Jézus jászolához.
Varázskör A legnépszerűbb és ma is élő hagyomány az adventi koszorú készítése. A régi időkben a koszorú vagy kör a varázserő és az örökkévalóság jelképe volt. Koszorút fontak az emberek szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból, vörös és aranyszín szalagokkal díszítették. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és az arany a fényé. Azt tartották, hogy ezekkel minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Ez az ősi varázslás idővel feledésbe merült, s csak 1838-ban újította fel Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész. Ő alapította az első gyermekotthont Hamburgban. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készített, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Adventben naponta tartott istentiszteletet a gyerekeknek, így huszonnégy gyertya égett rajta. Ezt a szép szokást mások is átvették, s később megszületett az a gondolat, hogy a fakarikát fenyőkoszorúval helyettesítsék és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűzzenek rá a négy adventi vasárnap jelképeként. Vasárnaponként eggyel többet gyújtottak meg, a fény érkezésével Krisztus születését jelezve.
tradíciók
Karácsony a nagyvilágban Ismét elérkezett a szeretet ünnepe, a karácsony. Nem csak a magyarok várták izgatottan a tél legkiemelkedőbb ünnepét, hanem a világ különböző nemzetei is. Minden ország és földrész lakói másképpen ünnepelnek: más-más tradicionális ételeket fogyasztanak és eltérőek az ajándékozási szokásaik is. LENGYEL NÓRA
Európában A lengyelek különösen gazdag hagyományvilágot ápolnak. Katolikus nemzet lévén, a lengyel vacsorát közös ima és egy külön erre az alkalomra készült ostya, az opplateck elfogyasztása kíséri. A közös étkezést őszinte beszélgetések övezik, s az asztaloknál a családok mindig fenntartanak egy helyet a váratlan vendégek számára. Olaszországban a karácsonyi hagyományok vidékenként változnak: Észak-Olaszországban a Télapó, vagyis a Babbo Natale, míg Rómában Befana, a jóságos öreg
boszorkány ajándékozza meg a kis lurkókat. A finnek igencsak szerencsés h el y z e t b e n vannak, h i s z e n köz t udot t, hogy az ,,igazi” Télapó a lappföldi R ov a n i e m i vá roskában él és saját hivatalában várja a gyerekek leveleit. A finn családok az ünnepi menü (sajtleves és rénszarvassült) elfogyasztása után ellátogatnak a temetőkbe, ahol elhunyt hozzátartozóik sírját gyertyával, mécsessel díszítik.
Távoli tájakon Más kontinensek lakói sem restebbek az európaiaknál, ők is izgatottan készülnek a karácsonyra. A kenyaiak és dél-afrikaiak tikkasztó hőségben ünnepelnek, de
a templomok díszítéséről és egymás megajándékozásáról sem feledkeznek meg. Ausztrália lakóit nyár közepén éri utol a szeretet ünnepe, így nem csoda, ha az emberek ezrei a forró, homokos tengerpartokon ünnepelnek, vagy kerti barbecue partira hívják a családtagjaikat. Műfenyőt díszítenek, és nem feledkeznek meg egymás megajándékozásáról sem. A karácsony tehát nyelvterülettől vagy éppen kontinenstől függetlenül ugyanazt jelenti az egész világon: emberek milliói ünnepelnek családjuk körében vagy magányosan, de mindenképpen békességben és szeretetben.
Karácsonyfa - kicsit másképp A karácsony középpontjában már évszázadok óta a karácsonyfa áll, pedig állítása és díszítése hazánkban csak néhány évtizedes hagyomány. LENGYEL NÓRA A karácsonyfa állítás hagyománya a tizenhetedik századból indult hódító útjára Németországból és a napóleoni háborúk után terjedt el Európában. Hazánkban a XIX. században először csak a gazdag, polgári családok büszkélkedhettek e szép jelképpel, a XX. századra azonban már az egész országban elterjedt a karácsonyfa, legalábbis egy fenyőág ,,felöltöztetése”. Az idők folyamán jelentősen változtak a díszítés kellékei, de persze vannak, melyek évek óta töretlen népszerűségnek örvendenek: a szaloncukor, a gyertya vagy éppen a csillagszóró. A rendszerváltozás előtt, mint megannyi más, a karácsonyfadíszítés is egységes volt: az otthonokban szinte ugyanolyan izzósor és hasonló
műanyaggömbök díszlettek. A kilencvenes évektől kezdve az emberek többsége elkezdte jobb minőségű és ízlésesebb díszbe öltöztetni fenyőfáját. Mára már „nem divat” a szivárvány színeiben pompázó karácsonyfa, helyét átvették az ezüst-kék, arany-piros kombinációk, vagy a teljesen egyszínű díszek. A lényeg az, hogy ne üssenek el egymástól, hanem harmonizáljanak egymással a színek. Manapság a saját készítésű díszek is rendkívül közkedveltek, mert egyedi megjelenést biztosítanak fenyőfánknak. Mindegy tehát, hogy mibe öltöztetjük fánkat, csak arra törekedjünk,
hogy ízléses maradjon, és méltó legyen a karácsony jelképéhez.
Pályaválasztás
A TÁVOKTATÁSÉ A JÖVŐ?
Az Európai Unióhoz való csatlakozással, mint sok másban, az oktatás terén is történtek szembetűnő változások. Ez abból az egyszerű okból adódik, hogy Magyarországnak azonos szintre kell kerülnie a többi tagállammal. Ennek a folyamatnak a távtanulás bevezetése a legkiemelkedőbb eleme, mely ma már töretlen népszerűségnek örvend. LENGYEL NÓRA Minden évben találkozunk az átlagnál kedveltebb szakokkal, ám ezeken a szakokon akkora a túljelentkezés, hogy mind bekerülni, mind az egyetem elvégzése után állást találni nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Évek óta tömegek jelentkeznek a jogi és bölcsészkarokra (az elmúlt évben közel 10000 diák jelentkezett az ELTE-re az említett helyekre), de az elmúlt években egyre többen szeretnének informatikával foglalkozni, esetleg az egyetem elvégzése után grafikusként elhelyezkedni. Hiába van szakmai túlkínálat, rengeteg azonos foglalkozású embert képeznek, s ezért a közkedveltebb egyetemek szinte ontják magukból a munkanélkülieket. A ún. divatszakmák mindig az aktuális társadalmi trendeknek megfelelően alakulnak, éppen ezért, ha körülnézünk az egyes szakiskolákban, észrevehetjük, hogy nincs elég hagyományos munkával foglalkozó ember. Kevés villanyszerelőt találunk, de ugyanilyen eredményeket láthatunk az ács, kőműves és hasonló egyszerűbb foglalkozásúakat oktató iskolákban is. Ennek oka az, hogy a mai diákok nagy része elismertebb munkahelyről és ennek megfelelő fizetésről álmodik.
Előretörő távtanulás A távtanulás tömören azt jelenti, hogy akár hordozható komputer vagy mobiltelefon segítségével az interneten tanuljunk, így ,,beszéljünk” tanárainkkal
és töltsük ki a teszteket is. A diákok speciális oktatócsomagot kapnak, melyek tankönyveket, tanulást segítő CD-ROMkat és gyakorlófüzeteket tartalmaznak. Tulajdonképpen egyedül tanulnak, tanáraik csak munkájukat ellenőrzik, esetleg hasznos tanácsokkal látják el őket. Persze, mint minden újításnak, ennek is egyaránt megvannak a kedvező és kedvezőtlen oldalai is, ezért a vélemények elég megosztottak. A távtanulás mellett szól az, hogy nem kell naponta bejárni a főiskolára, egyetemre, elég csak a hétvégi konzultációkon részt venni, ráadásul ez is teljesen fakultatív. Aki második, harmadik diplomája megszerzésén fáradozik, az általában távtanulással szerzi diplomáját, mert ezen emberek nagy többsége már munkahellyel, ezáltal kevés szabadidővel rendelkezik. Számukra nagyszerű lehetőséget jelentett az oktatásnak ez az új formája. Hátránya is van azonban a távoktatásnak. A legtöbbet emlegetett ok az, hogy nincs személyes kapcsolat a tanár és diákja között, s nem ismerhetik meg egymást, nem fejezhetik ki gondolataikat a másiknak, hiszen csak ritkán vagy egyáltalán nem is találkoznak. Simon Gábor, a Távmunka Tanács elnöke szerint minőségi változást a fontos kérdésben csak a távtanulás hozhat. Elmondása szerint nem a hallgatói létszám csökkentésével lehetne megoldani ezt a mindannyiunkat érintő problémát, hanem azzal, hogy ne az érettségi számítson alapképesítésnek, hanem az egyetemi diploma. Ez távtanulás segítségével valamilyen szinten megoldható lenne, hiszen egyszerre jóval több hallgatót tudnának foglalkoztatni, ráadásul csökkennének az intézményi és állami költségek is. Országunkban nagyon sokan élnek a távtanulás lehetőségével, mert az így szerzett diploma teljesen egyenrangú azzal, amelyet a hallgatók sok-sok előadás végighallgatása árán szereztek. (Leginkább a műszaki, informatikai és reáltárgyaknál terjedt el a távtanulás.) Hiába azonban a távtanulás sokszínűsége, az egyes munkaadók jobban foglalkoztatnak hagyományosan szerzett diplomásakat, mint azokat, akik távtanulás segítségével tanultak. Elmondásuk szerint a távtanulásos diplomát gyorstalpalónak tartják. Mára azonban az ilyen cégekből egyre kevesebb van hazánkban, hiszen az emberek többsége rájött, hogy a távtanulás egy nagyszerű lehetőség országunk oktatásának fejlődését illetően.
Álom és valóság A frissen érettségizettek túlnyomó része szülői vagy éppen tanári hatásra választ egyetemet. Általában az éppen aktuális divatszakmák bűvkörében döntenek, s elsődleges céljuk nem is az, hogy megtalálják azt a szakmát, amivel az egyetem elvégzése után hosszú éveken keresztül szeretnének foglalkozni, hanem az, hogy bekerüljenek valahová. Meg kell fogadnunk szüleink vagy éppen tanáraink tanácsait, de nem szabad hagyni, hogy eltérítsenek a számunkra kedves céltól. Nem nekik kell majd a kiválasztott egyetemre járniuk, s rengeteget tanulniuk, készülniük a temérdek vizsgára, hanem nekünk. Fel kell fedeznünk magunkban azt, hogy mivel tudunk, és mivel szeretnénk hosszabb időn keresztül foglalkozni. A gimnáziumi évek pontosan erről szólnak: segítenek megtalálni, hogy mihez értünk, s abba az irányba terelgetnek bennünket. Ezért van óriási jelentősége a fakultáció választásának is, mert nem mindegy, hogy milyen tárgyakból van emeltebb szintű óraszámunk. Ha kitűztük magunk elé álmaink szakmáját, a nehezén már túl is vagyunk: nagyon sokan ugyanis még az egyetemeken vagy főiskolákon sem tudják eldönteni, hogy a számukra legkedvezőbb szakot választották-e. Ha álomhivatásunk valami oknál fogva nem sikerülhet, akkor se essünk kétségbe, mert minden szakmának vannak rokonszálai, így akinek nem sikerült például építésszé válnia, az előtt ott van még a választás joga, hogy lakberendező, esetleg belsőépítész legyen…
Pályaválasztás
Hogy ízlik az egyetem? Megkérdeztünk néhány tavaly végzett diáktársunkat, hogyan érzik magukat az egyetemen, milyenek a tapasztalatok az első szemeszter után. A következőkben az ő „vallomásaikat” olvashatjátok.
Görgei István (Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar gazdaságinformatikus szak)
LAKATOS ZITA ÖSSZEÁLLÍTÁSA
Buzdor Attila (Debreceni Egyetem, programtervezőmatematika (PTM)
„Azért választottam a matematikát és informatikát, mert nem tudok egyszerűen leülni és bemagolni egy adott szöveget. Szokták mondani, hogy a matematikához érteni kell, nos igen… A középiskolában igen! Azonban a már itt eltöltött idő alatt rá kellett döbbennem, hogy nem elég érteni, itt már bizony le kell ülni keményen tanulni. Ezen a szakon viszonylag kevés az óraszám, de az órák annál nehezebbek. Ám így rengeteg szabadidőm van. Terveim közt szerepel, hogy diplomát szerezzek. Azt, hogy utána mi lesz, még nem tudom, de az vigasztal, hogy sok álláslehetőség van már az egyetemisták számára is. Kocsis Réka (Debreceni Egyetem, angol-néprajz szak) „Azt már régóta tudtam, hogy angol szakon szeretnék továbbtanulni, de szakpárt valahogy nehezen találtam hozzá. 2004 nyarán voltam
egy táborban, ahol véglegesen eldöntöttem, hogy néprajzot szeretnék tanulni. Mindenképpen szeretném, ha tovább tudnám adni a magyarság szeretetét a hazánkban élő és a határon túli magyaroknak. A néprajz és az angol szak is tanári diplomás képzést ad, így akár tanár lehetek. A néprajzzal pedig múzeumban is dolgozhatok. Tervem a new brunswick-i Magyar Alapítvány valamiféle magyarországi kihelyezettségét létrehozni, illetve erősíteni a testvérkapcsolatot a honi és a határon túli magyarok között.”
„Jelenleg Budapesten, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának gazdaságinformatikus szakán tanulok. A szakom nagyon érdekes, mivel mikor elkezdték az oktatást, akkor szembesültünk az úgynevezett BSC-rendszer hátrányaival, illetve azzal, mi vagyunk az elsők, akik kipróbálják. Sok probléma volt a rendszerben, de a legszembetűnőbb az operatív
tantervünk teljes hiánya, és ez a tantárgyfelvételnél gondot okozott (mivel nem igazán tudták megmondani, hogy mi milyen tárgyakat vehetünk fel). Így ugyanazt tanuljuk, mint a G karos közgazdászok, és ezenfelül még programozunk. A hangulat mindig nagyon jó. A szemináriumokon, gyakorlatokon, mivel sok a fiatal tanár, szinte mindenki mindenkit tegezhet, így egy vicc az egész óra. Viszont számonkérésnél minden és mindenki kőkemény, ebben nem viccelnek, és gyakran azt veszed észre, hogy már csak egy napod van a vizsgáig és még 500 oldal vár.”
riport
„A TÓTHÉK” ÖSSZETARTANAK Beszélgetés Tóth Katalin és Tóth Borbála tanárnőkkel
Bizonyára emlékeztek az első közös tanárriportra, amit Telkes Dóra és Telkes Borbála tanárnőkkel készítettük. Habár most nem testvérekről van szó, mégis úgy gondoltuk ismét közös cikket készítünk, ezúttal Tóth Borbála és Tóth Katalin tanárnőkkel. S hogy miért? Látszólag sok a hasonlóság közöttük. Hisz nevük alapján testvérek is lehetnének, mindketten angol-magyar szakot végeztek, és nem utolsósorban nagyon jó barátnők. Az alábbi riportot olvasva azonban sok minden más is kiderül. Megtudhatjátok, mióta ismerik egymást, miért lettek tanárok és melyik országban élnének szívesen. Egyikőjük egy rénszarvasos balesetről is beszámol nektek. BALLA ZSUZSA-GAÁL BARNA
„A régi, szép idők” Hogyan kezdődött a barátság? – vetődik fel bennünk az első kérdés. – Mindketten a Református Gimnáziumba jártunk, de
kezdetben csak látásból ismertük egymást, most pedig a közös szakma révén minden adott a jó barátsághoz. Különben is, „a Tóthék” összetartanak – mondják mosolyogva. Mindketten kiskoruktól kezdve tanárok szerettek volna lenni. – Édesanyám is tanár, mindig hozott haza különféle segédanyagokat, amelyeket az iskolában használt, például leselejtezett naplókat – meséli Tóth Katalin tanárnő. – A húgommal együtt játszottunk tanárosat. Borbála tanárnő szeretett volna pszichológiát is tanulni, de szülői nyomásra (Találj ki valami értelmesebbet, kislányom!) maradt a magyar-angol szak. – Nem bántam meg, mivel sokat tanultam és sokat alakított rajtam – tudjuk meg tőle. Mindketten a Debreceni Egyetemen szereztek diplomát és első komoly munkahelyük a Dóczy Gimnázium, ahol szaktanárként dolgoznak, illetve Tóth Katalin tanárnő osztályfőnök is a 9.Cben.
Rénszarvas húzta Érdeklődési körük is hasonló: sosem szerették igazán a reáltárgyakat, utazni
A jó barátnők
viszont annál inkább. Kedvelik a kirándulásokat, több európai országban jártak már, Borbála tanárnő három hónapig dolgozott Londonban. Mindenkinek ajánl hasonló kiküldetéseket, élményés tapasztalatszerzés, az önismeret fejlesztése céljából. Korábban családjával, az utóbbi időben barátaival utazik sokat. Egyik kedvenc városa Amszterdam, ahol tavaly nyáron járt. Köztudott, hogy Amszterdam a kerékpárosok paradicsoma, mivel ott a bicikli a legfőbb közlekedési eszköz. Ezt egy egész napos biciklitúra alkalmával ő is tapasztalta. Tóth Katalin tanárnő az egyetemen egy másik nyelvvel is megismerkedett. – Másodéves magyar szakos egyetemistaként vettem fel a finnt, majd miután befejeztem ezt a kettőt, elkezdtem az angolt, hogy legyen még egy „komolyabb” szakom. De a finn tetszett a legjobban – meséli a tanárnő. – Fél évig voltam Finnországban, ahol Jyväskyläben, Debrecen testvérvárosában éltem. A legjobban a tél tetszett, Lappföldre is ellátogattunk, megkerestük a Mikulást. Van egy „irodája” Rovaniemiben. Ez egy kis falu Lappföldön, az Északi-sarkkör kapujában, saját repülőtérrel. A finnek nagyon szeretik a magyarokat, sokkal komolyabban veszik a magyar-finn rokonságot, mint mi. Amikor megtudták, hogy magyarok vagyunk ingyen szánkókirándulásra vittek minket. Igazi lapp emberek vezették a rénszarvasokat, a szán felépítése, mint egy karaváné. Élveztük a csodálatos utazást, amikor egyszer csak nagy sebességgel jött egy hókotró velünk szemben, ami annyira megrémítette a rénszarvasokat, hogy eszeveszetten rohantak be az erdőbe, szétszakítva a szánokat összetartó kötelet. Az egész karaván felborult, mi a
riport hóba estünk. Nem elég, hogy megütöttük magunkat, utána még a rénszarvasok támadásától is tartanunk kellett, akik óriási agancsaikkal közeledtek felénk. A történet jól végződött, szerencsére sikeresen megúsztuk. Mindezekért kárpótolt bennünket a sarki fény látványa, ami csodálatos élményt nyújtott.
most, hogy már kezdek spanyolul beszélni – másfél éve tanulok – egyik célom, hogy eljussak oda, vagy legalább Spanyolországba – avat be minket tervébe a tanárnő. – Addig is a spanyol hagyományt követem, ami szerint szilveszterkor 12 szőlőszemet kell megenni, mielőtt az óra elüti az éjfélt – mondja mosolyogva. – Annak ellenére, hogy engem inkább az északi népek kultúrája érdekel, ezt az érdekes szokást én is kipróbáltam most szilveszterkor – tette hozzá kollégája.
NÉVJEGY
Itt kezdődik az Északi-sarkkör
Észak és dél Mindezek után nem meglepő, hogy Tóth Katalin tanárnő az északi országokat kedveli. Kanadába szeretne eljutni, oda akár ki is költözne. Nem úgy, mint Tóth Borbála tanárnő, akit a mediterrán területek vonzanak. –Eddig nem érdekelt különösebben a dél-amerikai kultúra, de
A Moldva partján, Prágában
Tóth Borbála
Tóth Katalin
Születési hely: Debrecen Debrecen Születési idő: 1979. május 11. szigorúan titkos Csillagjegy: Bika Skorpió Iskolák: Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma, Debreceni Egyetem Hobbi: úszás, filmek, tánc kenuzás, kosarazás, teljesítménytúra Rajzfilm: Macskafogó (nagynénje rajzolta az egyik figurát) Színész: Javier Bardem, Básti Juli Tom Hanks, Meryl Streep, Colin Firth Ételek: olasz konyha, mákos guba pizza, rakott krumpli Italok: gyümölcsturmixok, Baileys siideri (finn ital), sangría Ország: Anglia, Hollandia Skandinávia, Kanada Színek: barna, kék bordó, zöld, fekete
Mitől szép? Mitől jó?
Ezt a két kérdést gyakran feltesszük a mindennapi életben. Azonban a címben többet jelentenek. Mitől lehet jó egy házasság, milyen is az igazi társkapcsolat, miért érdemes várni vagy hogyan lehetünk Isten szerinti feleséggé? Ilyen és ehhez kapcsolódó kérdésekre kaphattunk választ a Linda Dillow konferencián. SZABÓ MIRELLA ÍRÁSA Országos felekezetközi nőkonferenciát tartottak Debrecenben, a Főnix Csarnokban 2005. november 12-13-án. Linda Dillow és Lorraine Pintus amerikai előadóknak több keresztyén témájú könyve jelent meg az elmúlt években. (A társ, Akinél a szív lecsendesül, Intim
kérdések, Áldások könyve, Érdemes várni) Mintegy hatezer-ötszáz nő vett részt a kétnapos előadássorozaton. Összesen 9 előadáson vehettek részt az érdeklődők. Az első nap, amíg Linda úton volt Debrecenbe, Becky, az egyik lelki testvére tartott egy kis bevezetőt az egybegyűlteknek. Egyebek mellett elmesélte, hogyan lett egy amerikai kisváros gyülekezetének lelkipásztornéja. Délutánra megérkezett Linda is, aki szívélyesen üdvözölte a jelenlevőket, s ezzel megkezdődtek az előadások. Az Énekek Éneke a Bibliában az a könyv, amelyben Salamon király szerelméről és nászéjszakájáról van szó. Linda ebből hozott példákat arra, milyennek kell lennie egy istenfélő és érzéki feleségnek. Beszélt még önmagunk elfogadásáról, egymás bátorításáról, építéséről. Felhívta figyelmünket arra, bánjunk testünkkel
felelősségteljesen, mert az a Szentlélek temploma. Kitért arra is, mi Isten terve az intim kapcsolattal, hogyan maradhatunk tiszták egy szennyes világban, létezik-e életre szóló szerelem és hűség, valamint miért érdemes várni a társra, akit isten rendelt nekünk. Az előadások anyagát az Intim kérdések és az Érdemes várni című könyvek adták, melyeket érdemes elolvasni – tanúsíthatom. Az elmondottak szépségét az adta, hogy az előadónők mindketten saját életükből hoztak példákat, vagy ők is igyekeznek megélni mindezeket. A konferencián eltöltött két nap sokunk számára emlékezetes volt, nem bántam meg, hogy elmentem. Bár a közeljövőben még nem szeretnék férjhez menni, mégis sok hasznos gondolatot jegyeztem meg és raktározok el akkorra, amikor majd eljön az ideje.
10 Szevasztok dóczysok! Mindenkit köszöntök az új évben ezzel az új Írogatóval... Tudom jól, hogy a szünet alatt mindenkinek ezen a rovaton járt az esze! Szerényen meg is jegyezném, hogy nem csodálom... Most is sok verset kaptam, nehéz is volt kiválasztani a legjobbakat, de azt hiszem sikerült; bár ezt majd ti eldöntitek. Azoknak ajánlom ezeket a verseket, akik szerelmesek vagy azoknak, akik arról ábrándoznak, hogy milyen jó lenne, ha ez az érzés a hatalmába kerítené őket! Szóval ennyi bevezető után jöjjenek a versek! SZABADI ISTVÁN ÖSSZEÁLLÍTÁSA
ÍR☺GATÓ
Hányszor írtam: szeretlek, szeretlek, szeretlek, Nem volt más, mint görög oszlop gazdag díszítéssel, Az idő s a képzelet utópiákat alkotott, S felém emelkedtek ében fellegükkel, Ó hazug szavak s fecsérelt mondatok, Pillanatnak tűnik varázslatotok, És ahogy keletkezik, Egy csalfa percben úgy tűnik el az „örök”, S a képtelen valóság, Keserűen vall az igazság oltárán, Lehetetlent kutat vizsgáló szavával: Ér-e valamit a szó szeretlek, Ha cukormáza mögött Már mindenem elveszett.
Ért-e valamit a szó: szeretlek, Ha cukormáza mögött Ott rejtőzött mindenem,
Emlékek! Még mindig szívemen égtek, Az idő homályába egyszer úgyis beléptek, S feledésbe fullad ördögi zenétek, Tapsolnám örömbe a bánatot, Éltetném a sorsot, Amely kárhozatra választott. Veszett eszme! Hisz éltéért küzd maga az élő, S ki halott hörög, zokog, A mulandóság porán, Más mit sem változtathat annak sorsán,
Bánatomban öröm ül már, Életem végére hajlik már. Valami megtört bennem, S most kellett felébrednem. Múltam hangos dala Fel-feljajdul bennem egyre. Magányomban töprengve Emlékek harcát újra kezdem.
Itt a tél, a jeges gondolat. Eltűnt az élet, a fák is zordak. Meghalt a vágy s a szerelem, Itt a vég, engedj el kedvesem!
Rejtek
S a lopott derűt, Mely látásodra termett, Eltörli a nappal halál csókja, S felébred álmából Csipkerózsika,
Csalódás
Lelkem vidám napsütése, nyara Zord hideg komorsággá vált. Hűvös jeges szellő cirógatja Testem, lelkem búját, bánatát.
Az első poétánk BALLA ZSUZSA, akinek versét olvasva elgondolkoztam azon, hogy vajon a szeretet szó tényleg ennyire elcsépelt-e?! Az hiszem, mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy szívből mondja-e!
Emlékké váltak a sorok, Melyeket a szerelem írogatott, Halálba süllyedt remények a cifra mondatok,
Ezt a verset FALEVÉL írta. Olvassátok el figyelmesen, de szeretném, ha tudnátok, hogy nagyon szép az élet! ☺ Még ha az ember néha nem is úgy gondolja, de azért szép...
A következő vers ZSAPOK ASZUSZé. Ez a vers akár lehetne hangulatában az előző folytatása! De remélem, azért senkinek a kedvét nem veszi el ez a sok szomorú gondolat!
Minduntalan Fehér falak közt ülök, Untalan várok s gondtalan, Egy villanykörte serceg, S halk pukkanása Éber álmomat fölrázza, Hálót fon rám az est, Fullasztó a sötét, Kérdően meredek rá, Ő csak egyre néz felém, Lénye olyan, akár a lenyugvó nap sugara, Hirtelen egy pohár törik ezernyi darabra, Riadtan fut tova reszkető árnyéka, , Szerelmesen nézek utána De mindhiába, Elnyeli a távol gúnyos mosolygása
Ezt a költemény GREESE tollából született! Remélem, elnyeri a tetszéseteket, mert sok igazság van benne! Egy érintés... rengeteg mindent jelenthet.
Érintés Egy érintés… Megcsillantotta a fényt. Egy érintés… Lehozta a nap sugarát. Egy érintésed... Mely téged szívembe zárt. Egy érintésed… Mely nagy jövőt remélt.
Egy érintés… Mely örökre fáj. Egy érintés… Mely csak egy érintés marad már.
A következő mű ANTÓS MAGDA tollából született! Ez a vers sok valódi érzelmet fejez ki! Ki az az ember, aki nem akart még madár lenni és elrepülni messzire, szabadon! Az biztos, hogy én sokat ábrándoztam erről...
ÍR☺GATÓ Szabadon, mint a vadgalamb Repülök a képzelet mezején S képzelek a repülés erején. Szívemmel, ha felrepülök: Boldog madárdal, víg öröm. Turbékoló gerlepárok, Majd felrebbenek, mint azok
11 Kiket megzavart egy rossz perc Kit elrontott egy gonosz felleg. Minden perc egy ámulás Egy boldog mátka-vallomás Egy pillanatig szabad vagy Majd tört szárnyaddal földre hullasz. Lehullsz, s elfelejtenek Dalolsz majd, s eltemetnek Mégis repülsz új tájakra Szabadon, mint a vadgalamb.
És most következzen egy igazán fagyos hangulatú történet, melynek megálmodója KATONA VILMOS. Nem árt rajta elgondolkodni, de azt javaslom, utána menjetek el szaunázni, és igyatok egy finom forró csokit!
DERMESZTŐ Dermesztő, fátyolos ködbe burkolózó, semmibe futó utca sötét, végtelen sivársága tekintett egy srác tűnődő arcára, amint lépést lépés követvén, kora hajnali nyugodtsággal ballagott a csikkekkel teleszórt, hibásan aszfaltozott járdán. Köröskörül kihaltnak tűnő, betonrengetegek végtelen sokasága hullámzott szemei előtt. Pedig jól tudta, hogy a körülötte álló épületek mind-mind élő emberekkel vannak tele, akik vagy álmukban hajhászták megélhetésük holnapi problémáit, vagy kávéjukat iszogatván merengtek napjuk cigarettafüstbe burkolózott hajnalán. De ő még fiatal volt szerintük. Fiatal, de gondokkal teli, apró s nagyobb gondokkal, problémákkal, melyek mind megoldásra vártak. Már számára se tűnt fel a környezete által nyújtott, egy újabb monoton szürkeségbe burkolózó nap jövőképe, ami minden sarkon hunyorgott láthatatlan szemeivel. Még néhány utca – villódzott gondolatai kavalkádjában a hely… a hely, ami csupán számára olvadt ki a mirelit hétköznapok unottságából. Ide nem fűzték semmilyen gondtalan gyermekkort idéző idilli emlékképek, semmi, ami egy hétköznapi fiatal életében kiemelkedőnek számított volna. Alvó, bódult álmaikban a holnappal nem törődő kartonpapírokon fekvő emberek mellett vitte lassan véget érő útja. Rájuk nézvén haladt tovább, nem gyorsított tempóján, nem állt meg sajnálkozni, nem sietett undorodván tova, egyszerűen haladt saját, most már hosszú ideje változatlan ritmusában. Nem, nem volt szívtelen, sem érzéketlen, csupán tudta, hogy úgysem tehet semmit ebben az igazságtalan, rothadó, szennytől gyűrűző világban. Undorral telten ért oda, ahol egyszerűen csak létezhetett. Hiszen, pont ezért volt jó itt, ezen a helyen, ahol az emberek feleslegesen kiejtett szavak nélkül, változatlan, érzelmektől mentes arccal haladtak el mellette. Néhány emberen látszott a gondterheltség, elgyötört, fájdalmas tekintet utazott porhüvelyük szélvédőjén. Az emberek nem foglalkoztak a híd oldalfáján ücsörgő, merengő fiúval. És ez volt a legjobb az egészben, hiszen minél inkább társadalomgyűlölő hangulatban volt, annál inkább idegenkedett a problémáit firtató, képmutató, hányingert keltő, mosolyra húzódó szájú, kedveskedő magatartást mutató egyénektől, akik mind-mind sajnálkozásukat kifejezve segítő balt kívántak nyújtani. Sajnos, ebben az érzelmi állapotban az emberek nagy többsége mind ilyen, mondhatjuk, tehetséggel volt felruházva. A jég kemény, fagyott, a tó feletti oszló ködön áthasító hold tompa fényében megvilágított kép csillogott a hidegtől enyhén bekönnyezett, nyugodt szemeiben. Hirtelen megjelent előtte a tó hínáros, sokszor fülledt meleget árasztó, széltől hullámzó, foszlányos augusztusi képe. Tudta, hogy a jég alatt minden él, minden mozog, minden problémát akar megoldani saját kis jelentéktelen életében. Napokon belül várható az olvadás – gondolta – de a felszín még elég fagyott az enyhülő időhöz képest. A felszín, amit úgy hívunk jég, ahol boldognak tűnő emberek sokasága korcsolyázott „gondtalanul”, helyenként felsértvén a teljes felületében láthatatlan jégtükröt nem gondolva azzal, hogy ez fájhat annak. Ám ez is mulandó, mint még az aznap megjelenő hírek, melyekben eggyel növelte a halottak számát az a fiatal, akit a felszálló ködfátylak terhes, ekkor már nyüzsgő reggelén halálra fagyva találtak a jéghideg városi tóban. Tanulság? Gondterhelten ne állj a jégre, beszakad.
12
mozaik
Bizonyára sokan olvastátok tavaly novemberben és decemberben a Hajdú-Bihari Napló Séta rovatában és a Haon internetes portálon diákújságíróink cikkeit. Összesen tizenkettőt. Egy hathetes programsorozatban vettünk részt az Inform Média kft. szervezésében „Sajtó és tanulás” címmel, melynek első előadását Gulyás Imre újságíró tartotta iskolánkban. Habár diákjaink számára a hathetes kurzus ebben a tanévben véget ért, úgy gondoltuk folytatjuk, immár a HírmonDóczy hasábjain. Várjuk írásaitokat! Szabad a téma!
„Lehetsz király” Nagyszabású eseménynek lehettünk tanúi városunkban decemberben: a Főnix Csarnokban megtekinthették az érdeklődők a Rómeó és Júlia című musicalt. Hatalmas volt az érdeklődés, és ezért döntöttek a szervezők úgy, hogy eggyel több előadás lesz, így kettő helyett hármat tartottak. A csarnok a legelső, pénteki alkalommal szinte teljesen tele volt, alig lehetett egy-egy üres széket látni. Fél óra késés után végre elkezdődött, amire több
ezer ember várt már. Hatalmas fényjáték kíséretében megjelent szemünk előtt a nyitókép: Verona. Az alatt a majdnem két óra alatt, míg a darab tartott, végig izgulhattunk a szereplőkkel, de volt néhány rész, mikor a nézőnek már lankadt a figyelme: ez főleg a második rész közepe felé volt, mikor a történet közeledett a katarzishoz. A magyar fordítás jó, csak néhol egy kicsit túl modern, és szerintem ezt nem csak a klasszikus darab rajongói gondolják így. Néhány helyen eltértek az eredeti cselekménytől – például Rómeó
halálának körülményeinél –, melyet azzal lehet magyarázni, hogy egy musical sosem lehet pontos adaptációja egy drámának. Összességében egy nagyszabású produkciót láthattunk, látványos fényeffektusokkal, hatalmas és kifejező díszletekkel, jó rendezéssel és még jobb szereplőkkel. De a katarzis mégis elmaradt, a néző nem igazán tudott azonosulni a szereplőkkel. Valami, amit át kellett volna sugároznia, bennmaradt, vagy divatos szófordulattal élve„nem jött át.” Zeöld Emese
140 éves a Debreceni Csokonai Színház Debrecen és egyben Hajdú-Bihar megye kulturális életének középpontjában a Csokonai Színház áll, amely 2005ben ünnepelte fennállásának 140. évfordulóját. 1798. augusztus 11-én indult el a színházi élet igazából Debrecenben, amikor a Wesselényi-féle társulat előadta Kotzebue A szerelem gyermeke című érzékenyjátékát. Ettől kezdve folyamatosan voltak előadások. Tália papjai Debrecenben a Skalnitzky Antal által tervezett, 1600 személyes nézőtérrel rendelkező állandó kőszínházban 1865-től játszhattak. Az épület 1916-tól viseli a Csokonai Színház nevet. 1866-1875-ig a színházat a város támogatásával a Színügyegylet irányította, ekkor Debrecené az ország egyik legrangosabb társulata, melynek művészeti vezetője Szabó József. A Nemzeti Színház által játszott műsort vették át, így a színház repertoárján minden műfaj megtalálható volt. A színházat 1949 őszén államosították, igazgatója Horváth Jenő lett. Az épületet 1949 után korszerűsítették, 1955-ben még két szárnnyal bővítették. Előfordult, hogy az átépítés alatt a társulat a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ színháztermében játszott. Az intézményben a prózatagozat mellett operatagozat is működik. A színház ma is teljes pompájában fogadja látogatóit. A színház legnagyobb színészei közül a teljesség igénye nélkül megemlítek néhányat: Blaha Lujza, Mándokyné Morzsay Emma, Együd István, Rónai Gyula, Soós Imre, Mensáros László, Kállai Bori. Franciskovich Edit
Sztárok régen és ma
Régi, híres sztárjaink nevei, darabjai, dalai örökre bennünk élnek. De ahogy telik az idő, úgy egyes generációkra épül a másik. Ezzel az örökös, igazi nagy sztárok is egy idő után feledésbe merülnek, s helyüket egy frissebb, trendibb énekes, együttes, vagy színész váltja fel. Az idő múlásával változik az ízlés, s a stílus is. Most egyre inkább a 60-as évek ízlésvilágát éljük újra. Vegyük figyelembe, például az öltözködést: trapézszárú nadrág vagy hippi öltözet. Ma ez a sikk. Ki tudja, hogy milyen időket élünk meg a jövőben? Ma a sztárok születéséhez elég egy pár nap, de elfeledéséhez ennek csak töredéke szükséges. Régebben a sztárok küzdöttek hírnevükért, s azért is, hogy megismerje őket a világ. Ezért ők az igazi sztárok. Velük ellentétben a mai csillagok nem harcolnak meg semmiért. Azon múlik az egész, hogy éppen hol vannak, vagy milyen ismeretségük van. Sztárnak lenni könnyű, de megtartani a népszerűséget ritka nehéz feladat. A mai sztárok készen kapnak egy helyzetet, ami az ismertséget eredményezi, s ennek a befejeződésével (pl. kiszavazás a valóságshow-ból) úgy szeretnének ismertek maradni, hogy botrányt botrányra halmoznak. Ebből következik, hogy hamar lesüllyednek. Nem gondolkoznak a jövőn, csak a lehetőséget nézik, s sokszor ebbe buknak bele.
Tyke
mozaik
A felkelő nap országa
13
A japán kultúra rendkívül szép és egyre népszerűbb Magyarországon is. A Debreceni Egyetemen „Japán napokat” szerveztek a közelmúltban, ahol közelebbről is megismerhették a felkelő nap országa művészetét és hagyományait az érdeklődők. A japánok művészete elsősorban a lakberendezésre hat. Világos, tiszta formákat, jó arányokat és harmonizáló, többnyire tompa színeket használnak. Tisztelik a természetes anyagokat, melyeket pontosan építenek egymáshoz.
Szójasajt A kínai éttermek mellett egyre inkább elterjed a japán konyha is hazánkban. Nemzeti ételük a sushi, amely rizsből és nyershalból készül, s rengeteg változata létezik: sushi-rizs, gari. Népszerű még a
Kimonó Japán legismertebb hagyományos öltözete a kimonó, amelyet napjainkban ünnepi alkalmakkor viselnek, s főleg női ruházatként ismert. A kimonó alatt alsóruházatot hordanak, ez alatt pedig fehérneműt. A rendkívül nemes és drága viselet tisztaselyemből készül, a selyem kézi készítésű. A ruhát az úgynevezett obival, vagyis övvel rögzítik, amely általában élénk és színes. Férfiak is hordanak kimonót, mely fekete vagy
sötét. A hivatalos viselethez hozzá tartozik a haoni, a félkabát, melynek öve legtöbbször kemény anyagból készül. Ismert még a vukata, az egyszerű, vékony övvel ellátott ruha, amelyet férfiak és nők egyaránt hordanak házi ruházatként, hagyományos vendégfogadókban, fürdőkben, illetve bizonyos helyi fesztiválokon.
nori, ami nem más, mint pirított tengeri moszat, és a szinte leginkább közismert szójasajt, vagyis a tofu. Sipos Dóra
„Indulunk, ha kell!”
Bizonyára emlékez tek még az í z ig-vé r ig debreceni rockegyüttes énekesével, L u k á c s Lacival készített interjúnkra, (HírmonDóczy I. évf. 4. szám), melyben beharangoztuk egy új nóta születését. Ez nemrégiben meg is történt. A köztudottan Loki drukker együttes kiadta a pirosfehér szurkolók új himnuszát, a Lokiindulót. A Tankcsapda dalainak többségét,a legismertebbeket a rajongók már kívülről tudják, ez jól látható (hallható) a koncerteken. A Tankcsapda életében szinte már zarándokútnak számít a minden évben megrendezésre kerülő turné, amikor a fél országot bejárják. De mindig Debrecenben rendezik az évet bezáró, utolsó koncertet. Tavaly december huszonkilencedikén a Hódos Imre Sportcsarnokban ismét
megugráltatták, illetve megénekeltették a közönséget, garantálva, hogy vidáman zárják az ó -, és kezdjék az újévet. Aki el tudott jutni a koncertre, bizonyára nagyon jól szórakozott, aki nem, ne búsuljon, a
focimeccseken is elénekelheti a Lokiindulót. Jó szurkolást erre az évre is! Niorah
14
cool-túra
Az illuminátusok A szabadkőművességből kialakult irányzat elnevezése az olasz illuminator (fényhozó) szóból ered. Hitvallásuk gyökere az ókorra nyúlik vissza, virágkorukat az 1700-as években élték. A katolikus egyház - sok más gondolat mellett - leginkább az új világ eszméjükért ítélte inkvizícióra képviselőiket.
Születés A szabadkőművesek a deizmus fátyla alatt tevékenykedtek, hogy a katolikus egyház haragját ne vonják magukra titkos szertartásaik miatt, melyek zsidó Kabbalán és az ókori misztériumokon alapultak. Ez az ártatlannak tűnő irányzat még nem is volt veszélyes a keresztény egyházra, de fellépett a színre Adam Weishaupt, az ingolstadti egyetem kánonjog tanára, aki 1776. május elsején megalapította a Perfektibilisták Rendjét (tökéletességre törekvők), a későbbi illuminátusokat. A néhány évvel később Illuminátusok Rendjének elkeresztelt maroknyi csapatával a francia Grand Orient nagypáholyba furakodott be, majd ennek segítségével 1782-ben a szabadkőművesek Wilhelmsbadban tartott nemzetközi nagygyűlésén az egész mozgalmat irányítása alá vette.
felvirágoztatta a rendjét és családját is, mert különféle üzleteket kötött a királyi ház és a szabadkőművesek között. Ennek azért volt a jelentősége, mert anyagi alapot teremtett az illuminátusok reformjaihoz. Ugyanis a francia forradalom jelszavának tartalmát - „Szabadság, egyenlőség, testvériség!” akarták megújítani. Míg a szabadkőműves eszmék teret hódítottak nyugaton, addig a szabadkőművesek között tombolt az új világrendláz, amely „Novus Ordo Seclorum” (a századok új rendje) elnevezést kapta. A szabadkőművesek Európa ellen fordultak és a forradalmak idején próbálták befolyásukat érvényesíteni. Hatalom a későbbi századokban sem került a kezükbe, de a forradalmi gondolatok magját elvetették, valamint az illuminátusok sikeresen megkaparintották a fontos posztokat a pénzvilágban, gazdasági életben.
„Megvilágosodottak” atyja Adam Weishaupt zsidó családban látta meg a napvilágot, de hamar kikeresztelkedett szüleinek a vallásából, és átkeresztelkedett jezsuitának. Az ingolstadti egyetemen tanult, olyan eredményesen, hogy pappá szerették volna szentelni, ám ő elutasította ezt az ajánlatot (kilépett a rendből), és inkább a könyvek tanulmányozása mellett maradt. Így talált rá az egyiptomi és más okkult tanokkal foglalkozó vallásokra, és ezek ötvözéséből létrehozta az új világrendjét. A szervezet létszáma hamar megugrott. „Kinőtték” az ingolstadti székhelyüket, ezért Frankfurtba költöztek át, ahol Meyer Amscher Rothschild csatlakozott hozzájuk, aki a hesse-hanaui uralkodóházat kihasználva
Végkicsengés A szabadkőművesek és az illuminátusok sorsa szorosan összefügg, emiatt szinte lehetetlenség elválasztani őket, hisz egyikből fejlődött ki a másik, magával hozva egy új gondolatsort, ami meghódította Európát, és az amerikai egydolláros bankót rajta a piramissal, aminek a hiányzó tetején egy szem látható. A piramis alatt latinul olvasható a Novus Ordo Seclorum felirat, és a talapzaton római számmal a következő a dátum: 1776. NIORAH
Filmajánló
Lara Croft - Tomb Raider Lara Croft állítólag az egyik legismertebb virtuális figura, még azok is hallottak róla, vagy látták valahol, akik amúgy sohasem kerülnek számítógép közelébe, és semmi pénzért nem játszanának komputeres játékokat. A Paramount Pictures stúdió tudta, mit csinál, amikor lefoglalta a Tomb Raider megfilmesítési jogát. A virtuális térből hús-vér emberré varázsolt Lara Croftnak negyvennyolc órája van, hogy megmentse világunkat. A misztikus, tér és idő felett korlátlan hatalommal bíró, kettétört háromszög utáni hajszában fej-fej mellett halad a betonnő és az Illuminátusok Társasága. Vajon melyikük lesz a gyorsabb? A virtuális Croftért rajongók nem szerették a mozit: túlságosan emberinek találták és elégedetlenek voltak a szereplőválasztással is. Az akciófilmek kedvelői sem kedvelték túlságosan: látványos, ám gyenge alkotásnak kiáltották ki. Tény, hogy Simon West nehéz fába vágta a fejszéjét, amikor elhatározta, megfilmesíti milliók virtuális kedvencét. Az eredmény azonban nem ennyire siralmas. Izgalmas, látványelemekben bővelkedő akciófilm, mely - kiszámíthatósága ellenére - meglepő fordulatokkal szolgál, s - hűen a játékhoz - mellőzi a pórias erotikát, holott a főhősnő idomai nyilvánvaló, hogy magukra vonják a férfiak tekintetét. Még néhány dolog, amit érdemes tudni: 2001es amerikai a kcióf il m; Hossza: 97 perc; Rendező: Simon West; Szereplők: Angelina Jolie, Iain Glen, Daniel Craig, Jon Voight, Noah Taylor Tullia
diákriport
„Cserezsáknak” lenni jó
15
Szeretnétek külföldi diákot fogadni? Kinek éri meg? Tavaly megismerkedhettünk Melaniával, aki Venezuelából érkezett, és eltöltött egy évet Debrecenben, megtanult magyarul, majd visszatért Dél-Amerikába. Ennyi látszik kívülről. De vajon hogyan is zajlik le egy ilyen utazás? Mit kell tennünk, hogy külföldi cserediákot fogadhassunk? Erről a témáról beszélgettünk Sándor Zitával (11.B), aki tavaly Melának adott otthont és osztálytársával, Rynkiewicz Judittal, aki idén fogadja venezuelai vendégét, Pamelát. SZABADI ISTVÁN ÍRÁSA Első és legfontosabb kérdésnek tartottuk, hogy vajon mi ösztönözhette őket, hogy egy másik országból származó „idegent” lássanak vendégül, hogy magukra vegyék ezt a „terhet”? –Először is szögezzük le, nem idegen és nem teher! – reagálnak a lányok. S hogy miért? Először nem tudnak igazán válaszolni ( „Hát…jó ötletnek tűnt…”), de aztán elmondják, mekkora változás is ez, persze pozitív irányba! Nagyobb lesz a család, a nyüzsgés. Mindketten egyetértenek abban, hogy egy hónap után már a testvérüknek tekintették őket. Mi több, az egész család megszerette az új családtagot.
AFS Következő tényfeltáró kérdésünk arra irányul, vajon mi módon jutottak el Magyarországra Venezuelából. Erre a válasz az AFS. Ez a szervezet az I. világháború után amerikai fiatalokból szerveződött, akik a háború sújtotta területekről mentették ki a sebesülteket. A II. világháború után vetődött fel a gondolat, mely szerint megelőzhető egy újabb háború, ha a különböző kultúrák fiataljai megismerik egymást. Konkrét diákcsereprogramként 1947-ben jegyezték be. Akkor még csak 11 ország 52 diákja utazhatott külföldre, de ez a szám azóta többszörösére növekedett. A körvonalak felvázolása után megérdeklődtük, hogyan is néz ez ki a gyakorlatban. Szomorú hírt kell közölnünk azokkal, akiknek hirtelen megjött a kedve ahhoz, hogy ő is cserediák legyen: a zsebpénz nem elég az utazás
Zita, Pamela és Judit finanszírozására. Megközelítő értékként álleejtős másfél milliót mondanak. Mit mondhat az ember: Hmmm… Szerencsére ahhoz, hogy fogadhassunk, nem kell fizetni, sőt még mi választhatjuk ki, fotó alapján, hogy kit akarunk vendégül látni. Elméletben. Ugyanis Pamela Judithoz egy olyan lány helyett került, aki lemondta végül az utazást. – Ja, és eredetileg fiút akartam, de anya és öcsém leszavaztak… – tette hozzá Judit. – Persze, egyáltalán nem bántam meg, sőt. Minden, amire szüksége van egy diáknak a vendéglátóktól, az a koszt és kvártély. Mindenekelőtt azonban egy nyomtatványt kell kitölteni, ami tele van furmányos kérdésekkel, például: fogadna-e vegetáriánust? Vagy dohányzót? Ha ezt sikerrel teljesítik, következő lépésként a szervezet emberei tüzetesen megvizsgálják, hogy megfelelőek-e a körülmények. Nem bonyolult, elég egy ágy, meg kis száraz kenyér vízzel… Persze, ezt mindig túlteljesítik, meglátszik ez abban, hogy a vendégek alig akarják elhagyni fogadott családjukat.
Magyarból vizsgáznak A szó átterelődik arra, mit nyernek a vendéglátók ezzel. A kérdés természetesen butaság, hiszen puszta szívjóságból teszik. Mégis, amit nyernek vele, többet ér annál a potom másfél millánál. Új testvér, jó barát és a nyelv gyakorlása. Nem meglepő,
hogy spanyol anyanyelvű diákot fogadtak, hiszen Márián Dorina spanyoltanárnő hívta fel a figyelmet erre a lehetőségre. A nyelvgyakorlás nem volt hiábavaló, hiszen Zita tavaly sikeresen letette spanyolból a középfokú nyelvvizsgát. Természetesen lehet fogadni angol, német, olasz és francia anyanyelvű diákokat is. Zita, Judit és Pamela is mindemellett megjegyzik, hogy az eleje nehéz volt. Mind a két fél felől nehéz volt nyitni, a nyelvi korlátok, nehézségek miatt. De mint mondtam, belejöttek. Kétségkívül sokat nyernek, és bár mindketten önzetlenek, sosem használnának ki senkit, azért kétségtelenül jó, hogy van Venezuelában valaki, aki mindig szívesen látja őket. S mit csinálnak a cserediákok itt, Magyarországon? Magyarul tanulnak. Vannak, akik egy év alatt olyan jól megtanulnak magyarul, hogy nyelvvizsgát tesznek. Aranyosak, hisz következetesen cserezsáknak nevezik magukat – persze csak a magyar nyelv nehézségei miatt. A nyelvtanulás mellett az ittlét részben a független tapasztalatszerzésről is szól. A rengeteg baráttal (magyarok és más cserediákok is) eltöltött programok a szállásadó városban, vagy az AFS által szervezett országjáró (pl.: Tokaj) körutak mind maradandó élményt nyújtanak. Végezetül a lányok a lelkemre kötik, mondjam el, milyen életre szóló emlék is ez. Számukra is örök, de talán Mela és Pamela szemszögéből még inkább az, hiszen a független életben első lépéseiket teszik meg ezzel.
16
ajánló
A Potter-őrület folytatódik
Harry Potter és a félvér herceg, avagy a várva várt hatodik kötet
Úgy gondoltuk, egy kis meglepetést szerzünk nektek, kedves olvasóink, és egy igazi újdonságot mutatunk be, amely még annyira új, hogy nem is jelent meg magyarul. 2005. június 16a. Angliában mindenhol az új Rowling-könyvet várják. A rajongók képesek órákat ácsorogni a hidegben, éjfélkor, hogy hajnalban, boltnyitáskor minél hamarabb meg tudják venni a könyvet. – Milliószámra keltek el már az első napokban. 2005. október 1je. Németországban kiadják a hatodik könyvet – hatalmas az érdeklődés itt is. És így tovább az egész világon. Sorra fordítják le különböző nyelvekre. Mi, magyarok csak csendesen kérdezhetjük, vajon nálunk mikor lesz. A rajongók
egyelőre megelégedhetnek a sorozat negyedik részéből készült filmváltozattal. E röpke bevezető után rá is térnék a téli számunk könyvajánlójának témájára. A Harry Potter és a félvér herceg (angol címe: Harry Potter and the Halfblood Prince) ott folytatódik, ahol az előző kötet véget ért: Voldemort visszatérése utáni kezdődő terror időszakában. Szerintem senkinek sem árulok el újdonságot a gyilkosságok és megfélemlítések sorozatával. A szereplők jelleme sokkal kidolgozottabb, árnyaltabb, mint a korábbi kötetekben, s Harryék gondolatvilágán és tetteiken sokkal jobban látszik, hogy milyen korban is vannak: most már igazi kamaszok. Megkérdőjeleznek sok mindent, miben eddig bíztak, egyedül akarnak sok tettet véghezvinni, és így tovább. A főhősnek Dumbledore tart különórákat, s ezek folyamán végigkövethetjük az ifjú Tom Rowle Denem (vagy angolul Tom Marvolo Riddle) átváltozását a gonosz
Sötét Nagyúrrá. Ez szerintem a könyv legérdekesebb része: az olvasó Harryvel együtt kérdez rá és érti meg a főgonosz lelkének titkát. Nagy szerepet kapnak még a szerelmek, hiszen tinédzserekről van szó. De, amire az ember a sorozat elejétől vár, még várat magára. Felreppentek a hírek, hogy meghal egy Harryhez közel álló személy, ami igaz, de a könyv végére rájöhetünk: az írónőnek célja volt vele, neki tényleg meg kell halnia, még ha sajnáljuk is. Maga a történet váratlan fordulatokkal tűzdelt, rejtélyes. Például azt is csak a könyv utolsó ötven oldalából tudjuk meg, ki is a címszereplő, a Félvér Herceg. Szerintem egy kis visszaesés (ötödik kötet, főleg az utolsó száz oldal) után végre lendült egyet a sorozat, és pont a lélektani szál adja meg a báját, egyediségét. Zeöld Emese
Green Day A banda Kaliforniában alakult, tagjai Billie Joe és Mike Dirnt, első dobosuk Al Stobvante 1 9 9 0 - i g tagja az együttesnek. Ekkor még Sweet Children-nek nevezték magukat, de ezt nem találták elég keménynek, ezért megváltoztatták nevüket Green Day-re. Talán kevesebben tudják, hogy miért is ez az együttes neve. A green day nem más, mint egy életérzés: egy átbulizott éjszaka utáni nap a fűben pihenni, heverészni és lazítani a haverokkal. Első lemezük a 1000 haurs címet viselte. Nem sokkal később csatlakozott a csapathoz a mai dobos, Tre Cool, akinek anyakönyvi kivonatában a Frank Edwin Wright név szerepel. 1992-ben újabb lemezük jelent meg a Kerplunk címmel. Két év múlva újabb
album látott napvilágot, a Dookie. Ebben az albumban egyszerű, de mégis kifejező dalokat találunk. Első nagy sikerüket a Basket Case című nóta hozta, ami öt hétig vezette a slágerlistákat. Azután a When I Come Around lett a listavezető hét héten át. A dalaikért első Grammy-díjukat is megkapták alternatív zene kategóriájában. 1995 jelent meg az Insomniac, aminek érdekessége, hogy éjszaka készült, mert Billie Joe-nak akkor született kisfia, így az énekes ezzel mulatta az időt az álmatlan éjjeleken. Az albumból több mint kétmillió fogyott el. 1995 nyarára igazi sikercsapat lettek, de az európai turnét lemondták, mondván pihenése van szükségük. A rajongók mégse keseredtek el, hiszen 96-ra elkészült új lemezük, a Nimrod. A slágerlistákon ugyan csak a második helyet érte el a Time Of Your Life,
mégis sokan gondolják úgy, hogy Billie akusztikus gitárja és éneke felejthetetlen. A Good Riddance című szám felcsendült a Vészhelyzet című sorozat egyik epizódjában is, ezért sok kritikát is kaptak. 1999ben nagyszabású turnét tartottak, és a következő évben a Warning című album jelent meg. Az év végén egy válogatott albumuk jelent meg International Superhits címmel. 2002ben jelent meg a rajongók és kritikusok örömére a nagy sláger a Ha-Ha You’re Dead. Az utolsó albumuk az Americain Idiot, amiért Grammy-díjat kaptak a legjobb rockalbum kategóriájában. Ez az lemez sok munkát igényelt, hisz szövege és dallama egyaránt jól megformált. A fiúknak sikerült bebizonyítani, hogy érdemes volt egykor bandát alapítani.
Patkós Krisztina
iránytű
UTAZÁS ALBIONBA Új rovatunkat e l ő z ő számunkban indítottuk ú t j á r a , azért, hogy különböző kultúrák tradícióit mutassuk be. Itt azonban most nem „hagyományőrzésre”, hanem egy külföldi utazásra hívunk benneteket. Aki úgy érzi, hasonló élményeit szívesen megosztaná velünk, küldje el írását, akár útinapló formájában is! Szerencsésnek mondhatom magam, hogy immár másodjára jártam Angliában. Ezúttal 2004 nyarán, amikor egy harmincöt fős csoporttal a gimnáziumunk szervezésében utaztunk el Arthur király országába.
folytattuk utunkat Dover felé. Amikor megérkeztünk, még volt annyi erőnk, hogy megnézzük a várost, de alig vártuk, hogy elhelyezzenek minket a családoknál. Első megállónk Canterbury volt. A város fő nevezetessége a katedrális. Szerencsére még időben odaértünk, ezért belülről is megcsodálhat t u k C a n t e r b u r y büszkeségét. A várost még hangulatosabbá teszik a kis utcák, ahol számos árus kínálja portékáit azoknak, akik nem csak emlékezetben akarják felidézni az ott látottakat. A városban tett látogatásunk után következett a számomra - és biztos vagyok benne, hogy más számára is - izgalmas esemény: találkozás a családokkal. A harmadik napon Oxfordba látogattunk. Városnéző autóbuszokkal, illetve gyalog tekintettük meg az egyetemi épületeket. A negyedik nap szintén sok látványosságot nyújtott:Bath városában jártunk. A város fő nevezetessége a Római fürdő, amely minden turistát elkápráztat. A következő kirándulásunk célpontja London volt. Rövid látogatást tettünk a Madame Tussaud’s panoptikumban, ahol híres emberek rendkívül élethű viaszfiguráit láthattuk. A látványosságok közé tartozik a „Borzalmak háza” és a London történetét bemutató szellemtaxi is. A következő állomásunk a Westminster Abbey volt. Az apátság az angol gótika legszebb építménye, 1066 óta az angol királyok koronázási temploma.
Angol riviéra
LŐRINCZY ANITA
Viaszbábuk Szombat hajnalban indult el buszunk. Több órán át utaztunk, és végtelennek tűnő idő után érkeztünk a franciaországi Calais-ba. Itt kompra szálltunk, és
Számomra viszont a legnagyobb élményt Stonehenge nyújtotta. A Salisburysíkságon álló kőoszlop-együttes, a maga misztikumával turisták ezreit vonzza évről évre. Salisbury városába is ellátogattunk, ahol a XIII. században épült katedrálist tekintettük meg. Délután eljutottunk Bournemouth-ba is, melyet csak „angol riviéraként” ismernek. Itt alkalmunk nyílt megmártózni a tengerben is. A tengerparti város után a következő napon ismét London felé vettük az irányt. Ellátogattunk a St.
17
Paul’s Cathedral épületéhez, mely ma London püspöki templomaként működik. A katedrális megtekintése után az angol történelem egyik leghíresebb helyszínéhez jutottunk el, mégpedig a Tower of London-hoz, majd a várbörtön látogatása után elsétáltunk a Trafalgar tértől a Whitehallon át a Parlamentig, aztán egy háromórás szabadprogram keretében az Oxford Street-en költhettük a megmaradt fontjainkat. Az utolsó napon elbúcsúztunk a családoktól, és újra kezdetét vette utazásunk, immáron Magyarország felé. Ezúton szeretnék köszönetet mondani angoltanárnőmnek, Dr. Csorbáné Mezei Máriának, aki lehetőséget teremtett a kirándulásra, és kísérőtanárunk volt Orosz Máriával, a Debreceni Református Kollégium szintén angolszakos tanárnőjével együtt. Idén nyáron ismét lehetőség nyílik erre a kilenc napos utazásra, mindenkinek ajánlom, hogy vegyen részt rajta, mert élőben látni Angliát egyszerűen felejthetetlen.
18
sport
Legyél te is HO…HO… HO…!
Lehet meleg, lehet hideg, eshet az eső, lehet szikrázó napsütés, a horgászat jelentősége és mibenléte nem változik. Jelenleg hideg van, halat viszont ugyanúgy lehet fogni, mint melegben. Talán jobban is. BÁCS LEVENTE ÍRÁSA
Manapság a horgászat már nem az, ami korábban volt. Régebben az emberek horgászni azért jártak, hogy legyen mit enni otthon, ma pedig inkább a halfogás élvezete vonzza őket és az, hogy távol legyenek a civilizációtól. Persze ma is vannak, akik kimennek a partra, fognak egy-két halat és már ott sincsenek. Ők a húshorgászok. Nem elítélendők, csupán a telepített halat viszik el, de az benne van a napijegy árában.
Kapás! Mi is az a napijegy? A napijegy engedély egy napra az adott tóra, ahova megváltod. Általában van ifi és felnőtt jegy. Fel szokták rajta tüntetni a tóra vonatkozó szabályokat és az elvihető halmennyiséget. Az ember általában gyerekkorában kezd el horgászni, mikor még fogékony a természet, a szépségek és egyéb kedvtelések iránt. A kezdő horgászoknak tudom ajánlani a spiccbotot vagy más, ritkábban használt néven direktbotot, ami egy botból áll és a végére van kötve a szerelék (damil, úszó, ólom, horog). Csalinak ilyenkor leginkább a zöldlégy lárvája használatos, amit csontkukac néven lehet beszerezni horgászboltokban, esetleg a halőrnél. Erre kap szinte minden hal, de leginkább kisebb keszegfélék, küsz, kárász, esetleg ponty. Extrém esetekben megeshet,
hogy ragadozó hal (süllő, csuka, harcsa) kap rá, pedig ezek inkább halat vagy békát esznek. Kell ennél több? A halak odacsalogatása érdekében a horgászok etetőanyagot használnak, amit poralakban lehet megvásárolni. Majd a parton vízzel felöntve gyúrható állagot kap és azt a vízbe dobva, a halak számára kellemes illatokat bocsát ki, ami egy helyre – jelen esetben a halvadász horga köré – csalja a kifogni kívánt halakat. Viszont a horgászat legszebb része talán még a hal kifogásának az élményével is vetekszik, s ez pedig a természet közvetlen közelében való várakozást jelenti, hogy mikor mozdul meg a kapásjelző, az úszó. Mikor ott vagy egyedül - esetleg társaságban - és nem hallod az autók zúgását, a város zaját, hanem csak a madarakat, rovarokat, szelet, fákat és persze a természet hangját, a csendet. N y u g a l o m mindenütt, teljes k i kapcsolód ás, kell ennél több? Egy érzést nehéz ajánlani, ezért inkább azt ajánlom, hogy ha nem is most, de tavasszal vagy nyáron nézzél ki egyszer valamelyik környező tóra, folyóra és próbáld ki, mi is az a horgászat, mi a várakozás, mi a kellemes időtöltés.
VÍGADÓCZY
19
ARANYKÖPÉSEK tanároktól D: Tanárnő! Hogy sikerült a dolgozatom? T: Hát, van benne jó is…
Diákok elírásai (Összegyűjtötte: Takács Judit tanárnő és Baranyai Norbert tanár úr)
Baranyai Norbert „Bulvárkőtáblák és bulvártekercsek lehettek maximum abban a korban.” „Örökös diktátornak nevezte ki magát, akinek nem tetszett, hangot emelhetett ellene, de azután több hangot nem adott ki.” „A zelóták rövid tőrt viseltek, és néha előkapták, ha nem volt túl szimpatikus az illető.”
Király Zsolt Levente
Mi a klónozás? A lombik osztódni kezd, és ezt az osztódott lombikot egy harmadik állatba ültetik be, aki ezt kihordja. Féregnyúlvány: ez a parazita a beleinkben él, ami akár 2 méteresre is megnőhet. Pulzus: ezt vérnyomásmérővel szokták mérni, ami arra való, hogy mialatt futunk, hányszor dobban a szívünk. Albinista szülő (albínó helyett)
„Azok kedvéért, akik még tíz óra körül is Csipkerózsikához hasonlóan álmodnak.”
Síkság fogalma: „nem túl dimbes – dombos vidék.” Ősföld fogalma: „kifáradt” föld részek.
Takács Judit
Írj példát a síkságra: „pl. Alpok.’
„Tegyétek el az aláírásomat, lehet, hogy
„Széchenyi Rulettet”
majd egyszer milliókat fog érni!” „A diák hat éven keresztül pofátlan, a tanár csak egyszer... az érettségin.” „Jól látod, hogy nem látod” Telkes Dóra „Hozok most már egy ragasztószalagot és körbetekerem a fejedet vele. De a másik kukorékolónak is!” „Elég egy köldökvillantás, és máris el vagy varázsolva”
létrehozta
Hogyan kapcsolódik élete Pápához?„Itt állt kollégiumba.”
„Lekapcsoljam a villanyt? Ki szeretne aludni?”
be
Pesti Petőfi egy
[A Tisza című versről]: „Néhány nap múlva a folyó kimutatja a foga fehérjét, hogy nem is olyan jámbor, mint Petőfi gondolta.” „A helóták volt a harmadik rend, jogaik nem voltak, a fiatal katonák rajtuk gyakorolhattak.” „Kossuth Dembinski alá betette Görgeyt”
Szigeti Adrienn
a
[ K ö l c s e y t ] Szőlőcsekén feljegyzőnek kinevezték.”
Turmix Hatgyermekes apuka játékutalványt nyer egy sorsoláson. Összehívja a gyerekeket, hogy ki kapja az ajándékot. - Na, ki volt a legszófogadóbb? Ki az, aki soha nem beszélt vissza anyának? Ki csinálta meg mindig, amit mondott neki? A hat gyerek egyszerre lemondóan: - Jól van, apu, tied a játék... A pék záráshoz készülődik egy havas téli estén, mikor beállít egy vevő, és kér két kiflit. A pék elámul, hogy két kifliért ebben a zimankóban bárki is kiteszi a lábát a házból, és megkérdezi a vevőt: - Uram, ön nős? - Mit gondol, az anyukám elzavarna otthonról ilyen ítéletidőben két kifliért? Egy öreg arab már 40 éve New York közelében lakik. Szeretne a kertjében krumplit ültetni, de egyedül van, öreg és gyenge. A fia Párizsban tanul. Ír neki egy email-t a gondjáról: „Kedves Fiam, Ahmed. Nagyon szomorú vagyok, mert nem tudok a kertemben krumplit ültetni. Biztos vagyok benne, hogy ha itt lennél, tudnál nekem segíteni a kertet felásni. Szeretlek. Atyád.” Másnap az öreg arab email-t kap a fiától: „Kedves Apám. Ne nyúlj a kerthez. Ott rejtettem el a „dolgot”. Én is szeretlek. Ahmed.” Másnap hajnali 4-kor jön az arabhoz a Hadsereg, az FBI, CIA, a Rangerek és a Nemzetbiztonsági Hivatal is. Átkutatják a házat és felássák az egész kertet is, minden millimétert átkutatnak, de semmit sem találnak. Csalódottan távoznak. Másnap az öreg arab újra email-t kap a fiától: „Kedves Apám! Remélem mostanra már fel van ásva a kerted és ültethetsz bele krumplit. Sajnos csak ennyit tudtam tenni érted. Szeretlek. Ahmed.”
20
UTOLSHOW OLDAL
Mots croisés
Várjuk írásaitokat, ötleteiteket, észrevételeiteket a következő e-mail címen:
[email protected] HírmonDóczy • A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának lapja • Honlapunk: http://doczy. drk.hu • Megjelenik: 600 példányban • Felelős kiadó: Kunszabóné Dancs Edit igazgató • Főszerkesztő: Tankó Istvánné igazgatóhelyettes • Szerkesztő: Márián Éva Dorina tanár • Tördelés: Szilágyi János • Diákszerkesztők: Balla Zsuzsa (11.b), Gaál Barna (12.f), Lakatos Zita (11.c), Lengyel Nóra (9.b), Matolay Orsolya (11.c), Patkós Krisztina (9.a), Szabadi István (11.b), Zeöld Emese (11.c) • Külsősök: Bács Levente (12.F), Bordák Anett (9.c), Franciskovich Edit (10.a ), Sipos Dóra (9.c), Sólyom Kitty (9.c), Szabó Mirella (10.b) • Fotó: Gaál Barna (12.f), Katona Vilmos (11.b), Kiss Margit (9.b), Kizman Katalin (11.b), Márián Éva Dorina • Nyomtatás: Kaligráf Nyomda
