Igazságügyi Szakértői

Igazságügyi Szakértői

a Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara kiadványa Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék szakértők kamarája X. évf. 1-2-3. szám

A tartalomból:

Előszó Rövid hírek Meghívó a jogi képzésre Szakértőjelöltek és mentorok jogi helyzete Jogszabályok Mosolysarok Melléklet: 14/2010. (II.5) Korm. rendelet

KISZK Hírlevél

1

X. évf. 1-2-3. szám

ELŐSZÓ

M

inden év első hónapjai kamaránknál is az újrakezdés, a megújulás időszaka. Évről évre ilyenkor kézbesítjük ki hírlevelünk mellé az IRM adatbázisából letöltött szakértői adatlapokat is, mely adatokban javítást csak szakértőink eszközölhetnek, a mi dolgunk „csupán” annyi, hogy a módosított nyomtatványokat az IRM részére megküldjük javítás céljából. Bizonyára sok egyéb fontos feladata is van a főosztály illetékeseinek, de néha bizony bosszantó lehet szakértőink számára, ha évről évre ugyanazokat a módosításokat kell újra és újra bejelenteni, mert a minisztérium névjegyzékét nem javítják. A sok bosszúság mellett akadnak mosolyogtató esetek is, mint például egyik könyvszakértőnk példája, kinek az adatlapján a könyvszakértés mellett a nőgyógyászat szakterület is engedélyezett volt, be volt jegyezve. A kétségbeesett szakértő telefonon kérte segítségünket, mondván a felesége szereti nézegeti a szakértői névjegyzéket az interneten és ha meglátja az új szakterületi bejegyzést bizony kellemetlenségek lehetnek 35 évi házasságában. Persze azért huncutul megjegyezte, hogy „nekem akkor most „nőgyógyász”-ként is lehetne szakvéleményt alkotni?”, de mi erről lebeszéltük, mondván, mit szólna a kedves feleség, ha a páciens otthon is bejelentkezne. Előfordulnak kissé morbidabb dolgok is, amikor az elhunyt szakértő jelentésünk ellenére újra és újra szerepel a kirendelhető szakértők listáján. Az irm telefonos érdeklődésünkre azt a tájékoztatást adta, hogy a levélborítékra – postás által ráírt – „elhunyt” tárgyú bejegyzést ők nem vehetik figyelembe, csak ha hiteles halotti anyakönyvi kivonatot csatolunk. Úgy gondolom, hogy a kamara nem zaklathatja a haláleset miatt egyébként is megrendült családtagokat, hogy bocsássák rendelkezésünkre a hivatalos okirat másolatát. Marad tehát továbbra is szakértő az is, aki bizony már nincs köztünk. Azért természetesen reménykedünk, hogy végre megoldódnak ezek a problémák is, addig is rendületlenül bejelentünk minden adatváltozást. Dr. Poczkodi Sándor elnök

MOSOLYSAROK -

Maga ügyvéd? Igen. És van ügye? Nincs. Akkor maga ügyetlen? De volt egy ügyem! Akkor maga együgyű! De azt is elvették. Tudom már! Maga ügyefogyott!

A könyvelő mondja a főnöknek: - Főnök, megcsináltam a negyedéves kimutatást! Tízszer is utánaszámoltam. - Nagyszerű. - Tessék, itt van mind a tíz eredmény! Orvos a beteghez: - Na, segítettek az újfajta tabletták a feledékenység ellen? - Milyen tabletták?

- Papa, mikor részeg az ember? - Például akkor, ha ott a túloldalon két ember helyett négyet lát. - De papa, ott csak egy ember áll! - Édes, miből lehet felismerni azt, hogy valaki hülye? - A kérdéseiből, drágám!

Egyik páciens a másiknak: - Az orvosom azt mondta, hogy paranoiás vagyok. - Igen? Ezt így kijelentette előtted? - Hát, igazából nem mondta, de biztos ezt gondolta...

Nyelvtan óra az iskolában: - Én csinos vagyok. Na gyerekek, milyen időben van ez a mondat? - Múlt időben, tanárnő kérem!

KISZK Hírlevél

2


JOGI KÉPZÉS SZOLNOKON

M

int arról előző számainkban már beszámoltunk, kamaránk az előző évek gyakorlatának megfelelően ismét jogi képzést szervez, hogy a kötelező jellegű képzésre tagjainknak ne kelljen messzire utazniuk.

A mostani jogi képzést 2010 április 23-24-én, Szolnokon tartjuk, melyre még várjuk szakértőink jelentkezését. A képzés időtartama naponként 8-8 óra, melynek szüneteiben szakértőinket igyekszünk étellel és frissítővel ellátni. A helyszín a már több rendezvényünknek helyt adó MTESZ Székház (Technika Háza) lesz:

A Pólya Tibor utcában korlátozott számú, ingyenes parkolóhely áll rendelkezésre

A jogi képzésre való jelentkezési lapot Hírlevelünk mellékletében találják szakértőink, melyet kamaránk címére kell kitöltve visszaküldeni, de elektronikus úton is megküldhető a jelentkezési lap, melyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján (www.irm.gov.hu) találhatnak meg. A jelentkezést - főként azonknak, akiknek ebben az évben esedékes a jogi képzés - érdemes mielőbb leadni, hiszen a minisztérium részére 2010. március 30-ig meg kell küldenünk a jelentkezettek névsorát. Előre láthatólag az elkövetkező 1-2 évben kamaránk nem rendez jogi képzést, tekintettel arra, hogy kamaránk alacsony létszáma miatt nem tudjuk teljesíteni az IRM által megkívánt jelentkezésenkénti 60 fő létszámot. Természetesen a többi megyében tervezett jogi képzés idejét és helyét közölni fogjuk. Tehát érdemes a mostani képzésre jelentkezni, hiszen a következő évek jogi képzésének helyszínei általában Budapesten, Pécsen, Veszprémben, Győrben és Miskolcon várhatóak. Az alábbiakban részletesen tájékoztatjuk szakértőinket a jogi képzésről: Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 18. § (1) bekezdése alapján az igazságügyi szakértő részére kötelező a rendszeres jogi oktatáson való részvétel és – ha az alól nem mentesült – a jogi vizsga letétele. Az igazságügyi szakértők jogi oktatására és vizsgáztatására vonatkozó részletes szabályokat a 10/2006. (III. 7.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) határozza meg. A Szaktv. és az IM rendelet értelmében tehát az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe való felvételét követő 15 napon belül köteles első alkalommal a jogi oktatásra jelentkezni, és – a mentesülés esetét kivéve – annak elvégzését követően a jogi vizsgát letenni. A jogi vizsga alóli mentesség meglétét igazoló okiratot a jogi oktatásra való jelentkezési kérelemhez mellékelni kell.

KISZK Hírlevél

3


Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a következő tanfolyamra, illetve vizsgára való beosztásra csak erre irányuló kifejezett írásbeli kérelem esetén van lehetőség, az nem automatikus. A jogi vizsgáról A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, amelynek tananyaga a tanfolyamon kerül kiosztásra. Az írásbeli vizsgán a feladatlap megoldására két óra áll rendelkezésre, a szóbeli vizsgán az Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottság három tagjából álló bizottság előtt kell számot adni a tanfolyam elvégzése során megszerzett ismeretekről. Ha a szakértő a vizsgán nem felel meg, lehetőség van a vizsga megismétlésére, ennek érdekében ismételten – térítésmentesen – kérheti a beosztását a tanfolyamra. A jogi vizsgát az első képzés elvégzését követő 90 napon belül kell letenni. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe 2006. január 1-jét megelőzően bejegyzett szakértők a fentiektől eltérően csak írásbeli vizsgát tesznek. A vizsga alóli mentesség szabályai Az IM rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvétel iránt 2009. október 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében az az igazságügyi szakértő mentesül az első képzéshez kapcsolódó vizsga alól, aki a) jogász szakképzettséggel, vagy b) jogi szakokleveles közgazdász szakirányú szakképzettséggel, vagy c) jogi szakokleveles mérnök szakirányú szakképzettséggel, vagy d) jogi szakokleveles általános orvos, fogorvos, gyógyszerész szakirányú szakképzettséggel, vagy e) jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó szakirányú szakképzettséggel, vagy f) kriminalisztikai szakember szakirányú szakképzettséggel rendelkezik. Az IM rendelet 27. §-ának (4) bekezdése alapján – a fenti mentesülési feltételeken túlmenően – mentesül továbbá a vizsga alól az, aki 2006. január 1-jét megelőzően került felvételre az igazságügyi szakértői névjegyzékbe, ha a) az egyetemi vagy főiskolai szintű felsőoktatásban az alapképzéshez kapcsolódó végzettség megszerzése vagy az azon túl előírt, a szakterületnek megfelelő szakirányú továbbképzés során legalább egy félévnek megfelelő oktatási időszak alatt jogi ismeretek oktatásban is részesült és eredményes vizsgát tett, b) a végzettségének megfelelő területen tudományos fokozatot szerzett vagy c) 2006. január 1-jét megelőzően több mint 10 éve igazságügyi szakértőként működik. Az IM rendelet alapján a rendszeresen teljesítendő továbbképző tanfolyam elvégzése alól felmentés nem adható. A mentességi feltétel valamelyikének meglétét igazoló eredeti okiratot vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részére meg kell küldeni. A jogi képzésre vonatkozó bővebb iratanyag az IRM honlapján (www.irm.gov.hu) található, a közérdekű / igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos információk /igazságügyi szakértők jogi oktatása menüpont alatt. A honlapon a tananyag leírását és írásbeli próbatesztet is találnak szakértőink. A már jelentkezett szakértőinket ezúton tájékoztatjuk, hogy jelentkezésüket az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztályának küldjük meg, mely szervtől további instrukciókat kapnak a jogi képzés mikéntjéről.

KISZK Hírlevél

4


MOSOLYSAROK Az öngyilkosjelölt

Négy férfi beszélget Első: Én a feleségemet havonta egyszer teszem a magamévá! Második: Én havonta kétszer! Harmadik: Én hetente egyszer! Negyedik: Én hetente kétszer! Az első a negyedikhez: Neked nincs is feleséged! Negyedik: Ja, nem a tiédről volt szó?! Az ifjú Kovácsot behívják katonának. A sorozóbizottság előtt szimulál, majd egy olyan mintavételes poharat ad le, amelyben a cukorbeteg barátnője vizelete van. Egy óra múlva kész a lelet, és az orvos ismét maga elé szólítja: - Van egy jó és egy rossz hírem a maga számára. A rossz, hogy ön cukorbeteg... - És mi a jó? - Hogy terhes...

Dezső a szemetet itt ne felejtsd!

Egy asszony elkeseredve forgolódik a tükör előtt. Azt mondja a férjének: - Olyan csúnya, öreg és kövér vagyok. Igazán rám férne, hogy mondj nekem valami dicséretet! - Nos, drágám, a látásod még mindig nagyon jó.

Süteményrecept gyesen lévő anyukáknak - Távolítsuk el a plüssmacit a sütőből, és melegítsük a sütőt 160 fokra. Gőz felett olvasszunk meg 10 dkg margarint. Ismét távolítsuk el a plüssmacit a sütőből, és erélyesen szóljunk rá Öcsire: "Nem szabad, Öcsi!" A margarint keverjük össze 20 dkg cukorral. A többi margarint szedjük ki Öcsi kezéből, és mossuk le a falat. Mérjünk ki 3 evőkanál kakaót. Ismét vegyük el a margarint Öcsitől. Fürdessük meg a macskát. Tegyünk hintőport és ragtapaszt a karmolásokra. Keverjünk a margarinhoz 4 egész tojást, 2 vaníliáscukrot és 30 dkg lisztet. Vegyük ki a füstölgő plüssmacit a sütőből, és nyissunk ki minden ajtót és ablakot, szellőztetés végett. Vegyük el a mobiltelefont Andikától, és biztosítsuk a férjünk főnökét, hogy nem, nem a férjünkkel beszélt az előbb. Hívjuk fel a férjünket, és készítsük fel a legrosszabbra. Adjunk a tésztához 1 teáskanál sót és 10 dkg durvára vágott diót (közben álljunk ellen a kísértésnek, hogy mind Andikát, mind Öcsit durvára vágjuk). Engedjük ki a macskát a sütőből. A tésztát öntsük alaposan kivajazott tepsibe. 25 percig közepes lángon süssük. Vegyük el a borotvát és a macskát Öcsitől. Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy fogalmunk sincs, hogy a borotvált macska lebarnul-e a napon. Dobjuk ki a macskát az udvarra, amíg még képes elfutni. - Bevonómáz: Keverjük össze a következő hozzávalókat: 10 dkg cukor, 5 dkg olvasztott csokoládé, 5 dkg olvasztott margarin. Vegyük ki azt a rohadt plüssmacit a grillsütőből, és dobjuk ki az ablakon, jó messzire. Magyarázzuk el kedvesen a rendőrnek, hogy fogalmunk sem volt róla, hogy őt fogjuk fejbe találni, miközben éppen Öcsit próbálja megmenteni a szomszád ház tetejéről. Tegyük Öcsit a járókába. Adjunk a mázhoz 5 dl tejet, egy kevés sót, és lassú tűzön forraljuk 2 percig. Nyissunk ajtót a csengetésre, és magyarázzuk el a szomszédnak, mennyire sajnáljuk, hogy Andika bedugta a kerti slagot a spájzablakán. Ajánljuk fel, hogy megtérítjük a befőttek és a takarítószemélyzet költségét. Kössük ki Andikát az asztallábhoz. Távolítsuk el a szénné égett sütiket a sütőből. Dobjuk ki. Kapjunk idegösszeomlást.

KISZK Hírlevél

5


SZAKÉRTŐJELÖLTEK ÉS MENTOROK JOGI HELYZETE

A

2005. évi XLVII. törvény (Az igazságügyi szakértői tevékenységről) 30. § (1) ismeri a szakértőjelölt, szakközreműködő és segédszemélyzet fogalmát. A pontosság okán, a cikk végén idézem a hivatkozott jogszabályok szövegét. Az (1) pont vázlatosan. A szakértő a szakértői vélemény elkészítéséhez: - a névjegyzékben nem szereplő személy segítségét (szakkonzultáns), a szakvélemény előkészítéséhez: - szakértőjelölt közreműködését, a technikai jellegű tevékenység elvégzésére: - segédszemélyzetet vehet igénybe. Az igénybevételről a szakvéleményben a kirendelő hatóságot tájékoztatni kell. A 30. § (3) pont alapján fontos hangsúlyozni, hogy a szakvélemény elkészítésére nem a szakértőjelölt lesz megbízva, vagy kijelölve, hanem a mentor és a szakértőjelölt mentora az előkészítésbe bevonhatja a jelöltjét! Téves az a nézet, hogy a szakértőjelölt igazságügyi szakértői vélemény elkészítésére kirendelhető, hiszen a szakértőjelölt önálló tevékenységet a Szaktv. értelmében nem végezhet. Ennél a pontnál meg kell jegyezni, hogy ha nem szakértőjelölti státuszban volna a személy és a törvényben szabályozott feltételek teljesülnének, eseti szakértőként bevonható lenne akár megbízás, akár határozat alapján. Természetesen ekkor a szakértőkre vonatkozó díjazás illetné meg. A 30. § (4-5) pont szerint a szakértőjelölti bejelentkezés igazolására igazolvány igényelhető, de ez nem feltétele a jelölti minőségnek. Az igazolvány kiadásának célja, hogy a szakértőjelölt az ügyfelek és a hatóságok, bíróságok előtt is igazolni tudja a szakértői működését, eljárásának, jelenlétének jogalapját. A többször módosított 3/1986. (II. 21.) IM rendelet (Az igazságügyi szakértők díjazásáról) mellékletében megtalálható a szakkonzultáns és a segédszemélyzet díjazása továbbá a 7.§ (3) bekezdésben az a rendelkezés, hogy „Ha a szakértő a szakvélemény előkészítéséhez szakértőjelölt közreműködését veszi igénybe, ezért külön díjat nem számíthat fel.” Hangsúlyozandó, hogy a szakértőjelölt díjazás nélkül vesz részt a szakvélemény előkészítésében. Ha a szakértőjelöltet tévesen szakkonzultásként, segédszemélyzetként (jegyzőkönyvvezető, boncmester, boncsegéd, szakasszisztens, technikus) tüntetjük fel, vagy nem jelöljük meg, hogy milyen minőségben került bevonásra a szakvélemény előkészítése során, kellemetlenségeink származhatnak (pl.: jogellenesen kerülhet ki adat a birtokunkból). Ki lehet szakértőjelölt és ki lehet mentor? A kérdésünkre választ a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának VIII. fejezetében találunk (elolvasható vagy letölthető a MISZK honlapjának felkeresésekor) ahol részletesen meghatározták a szakértőjelölttel és a mentorral szemben támasztott elvárásokat illetve felsorolták jogaikat és kötelezettségeiket. Az alapszabály idevonatkozó szövegéből érdemes kiemelni az alábbiakat: - a 32./A§ (A szakértőjelölt jogai és kötelezettségei) (1) bek. c) pont „a hatóság hozzájárulásával, és mentora felkérésével, mentora felügyelete részt vegyen a kirendeléses szakértői vizsgálatokban, (szakközreműködő, segédszemélyzet)” - a - mellett - szó hiányán kívül értelmezési problémát jelentenek a zárójelben szereplő meghatározások, melyek ellentétesek a többször módosított 3/1986. (II. 21.) IM rendeletben (Az igazságügyi szakértők díjazásáról) leírtakkal, ha szakközreműködőt vagy segédszemélyzetet alkalmaz a szakértő, akkor ezeknek a személyeknek díjazás jár, viszont szakértőjelölt igénybevétele esetén külön díjat nem számíthat fel. Nem is beszélve arról, hogy a jelöltnek nem segédszemélyzeti gyakorlatra van szüksége! - 32./B§ (Mentor) (1) bek. „A mentor elsősorban legalább tízévi igazságügyi szakértői gyakorlattal rendelkező személy,” - az alapszabály szerint mindenekelőtt az számít, hogy milyen régóta igazságügyi szakértő az a

KISZK Hírlevél

6


személy, aki mentor szeretne lenni, feltételként támasztja még a mentorjelölt elé, hogy ”aki visszamenőleg legalább a szakterülete átlagos ügyszámával tevékenykedik” és önként vállalja ezt a feladatot. Megemlíteném, hogy pl.: a Magyar Könyvvizsgálói Kamara mentori szabályzata szerint, mely 2002. február 1-jén lépet hatályba többek között az alábbi feltételek is olvashatóak „legalább 5 év aktív (nem szüneteltető) könyvvizsgálói tevékenységet folytatott, és azt a mentori megállapodás aláírását megelőző 2 évben nem szakította meg,” Köztudott, hogy az igazságügyi szakértői kijelöléssel rendelkező személyek átlagos életkora magas, el van öregedve ez a társadalmi csoport. A jelenlegi tapasztalatok szerint a legalább tízévi igazságügyi szakértői gyakorlattal rendelkező személyek nem szívesen vállalnak fel plusz feladatokat. Az egyes szakterületek érdekében időszerűnek tűnik az alapszabály ez irányú felülvizsgálata. Jogszabályok: 2005. évi XLVII. törvény Az igazságügyi szakértői tevékenységről A szakértőjelölt, szakkonzultáns és a segédszemélyzet 30. § (1) A szakértő a szakértői vélemény elkészítéséhez a névjegyzékben nem szereplő személy segítségét (szakkonzultáns), a szakvélemény előkészítéséhez szakértőjelölt közreműködését, a technikai jellegű tevékenység elvégzésére segédszemélyzetet vehet igénybe. A szakkonzultáns, a szakértőjelölt és a segédszemélyzet igénybevételéről a szakvéleményben a kirendelő hatóságot tájékoztatni kell, a szakvéleményben továbbá fel kell tüntetni, hogy a szakkonzultáns milyen szakkérdésekben nyilvánított véleményt. (2) A szakkonzultáns igénybevételéhez - ha a Kormány vagy a miniszter rendelete eltérően nem rendelkezik - a szakértőnek be kell szereznie a kirendelő hatóság hozzájárulását. Ha a szakvélemény elkészítéséhez személy vizsgálatára van szükség, és a kirendelő hatóság a kirendelő határozatban nem írja elő a szakkonzultáns személyéhez történő hozzájárulás kötelezettségét, a szakkonzultáns igénybevételéhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. (3) A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében - igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével közreműködik a szakvélemény előkészítésében. (4) A szakértőjelölt kérelmére a szakértői kamara a szakértőjelölti minőség igazolására igazgatási szolgáltatási díj ellenében 10 munkanapon belül hatósági igazolványt állít ki, amely tartalmazza a szakértőjelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, a szakértőjelölti igazolvány számát, valamint a szakértőjelölt munkájának felügyeletét ellátó igazságügyi szakértő nevét és nyilvántartási számát. Az igazolvány kiállítására az a szakértői kamara illetékes, amelynek a szakértőjelölt munkájának felügyeletét ellátó igazságügyi szakértő a tagja. (5) A szakértői kamara az igazolványt akkor állítja ki, ha a szakértőjelölt a kérelemhez mellékelte a munkája felügyeletének alapjául szolgáló jogviszonyról szóló okiratot. A törvény változatlanul lehetővé teszi, hogy a szakértő a szakértői vélemény elkészítéséhez a névjegyzékben nem szereplő személy segítségét (szakkonzultáns), a szakvélemény előkészítéséhez szakértőjelölt közreműködését, a technikai jellegű tevékenység elvégzésére segédszemélyzetet vegyen igénybe. Változás ugyanakkor, hogy a szakkonzultáns igénybe vételéhez - egy kivétellel - ha a Kormány vagy a miniszter rendelete eltérően nem rendelkezik, a szakértőnek be kell szereznie a bizonyítási eljárás menetét meghatározó, az egyes bizonyítási cselekményeket elrendelő, és nem utolsó sorban a hivatalbóli bizonyítás esetén a szakértő és a szakkonzultáns díját előlegező kirendelő hatóság hozzájárulását. A kivétel a szabály alól az, hogy ha a szakvélemény elkészítéséhez személy vizsgálatára (pl. pszichológus vagy szakorvos bevonására) van szükség, és a kirendelő hatóság a kirendelő határozatban nem írja elő azt, hogy a konkrétan eljáró szakkonzultáns személyéről is dönteni kíván (és nem csak arról, hogy szükség esetén bevonhat-e szakkonzultánst vagy sem), akkor a szakkonzultáns igénybe vételéhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Ennek indoka részben az, hogy jelentős többletterhet (időveszteséget, útiköltséget, stb.) jelentene a vizsgálat alá vont személy számára, ha egy szakértői vizsgálatot félbe kellene szakítani azért, hogy pl. az eljáró igazságügyi orvos megkérdezze a nyomozó hatóságot, hogy egy sebészt bevonhat-e a szakvélemény elkészítésébe; részben pedig az, hogy a szakkonzultáns ilyen esetben tételes díjra (és nem óradíjra) jogosult, melynek összegével a kirendelő hatóság már előre kalkulálni tud.

KISZK Hírlevél

7


A törvény ezen túlmenően újraszabályozza a szakértőjelölt eljárását, és a Szaktv. rá vonatkozó szabályozását. A szakértőjelölt esetében ugyanis az Irányelv alapelveire figyelemmel az engedélyezés, a névjegyzék vezetése nem indokolható, mert a szakértőjelölt önálló tevékenységet a Szaktv. értelmében nem végezhet. Ezért a törvény hatályon kívül helyezi az Iszktv. azon rendelkezését, hogy a területi igazságügyi szakértői kamara a szakértőjelöltekről nyilvántartást vezet, helyette a Szaktv. bevezeti a szakértőjelölti igazolványt, amely a szakértőjelölt azonosítására szolgáló adatokat tartalmazza. Az igazolvány kiadásának és formátumának részletes szabályait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szabályzata tartalmazza majd. Az igazolvány kiadásának célja, hogy a szakértőjelölt az ügyfelek és a hatóságok, bíróságok előtt is igazolni tudja a szakértői működését, eljárásának, jelenlétének jogalapját. Az igazolvány azonban nem feltétele a szakértőjelölti minőségnek, a szakértőjelölt dönthet úgy is, hogy igazolvány folytatja tevékenységét. 3/1986. (II. 21.) IM rendelet Az igazságügyi szakértők díjazásáról A szakkonzultáns és a segédszemélyzet díja 7. § (1) A szakértői vizsgálatban kirendelés nélkül, a szakértő felkérésére részt vevő szakkonzultáns, valamint a segédszemélyzet (jegyzőkönyvvezető, boncmester, boncsegéd, szakasszisztens, technikus) részére a II. számú mellékletben meghatározott munkadíjat kell megállapítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkadíjat a szakkonzultáns és a segédszemélyzet részére külön-külön kell megállapítani és utalványozni. (3) Ha a szakértő a szakvélemény előkészítéséhez szakértőjelölt közreműködését veszi igénybe, ezért külön díjat nem számíthat fel. Alapszabály: A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya VIII. fejezet Szakértőjelöltek 32.§ (1) A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése, valamint a jogszabályban előírt feltételek teljesítse érdekében - az igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével –, közreműködik az igazságügyi szakértői feladatok ellátásában. (2) A szakértőjelölt az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében a lakóhelye, vagy a MISZK által engedélyezett, illetékes területi szakértői kamaránál kéri jelöltként történő felvételét a kamránál vezetett szakértőjelöltek nyilvántartásába. (3) Szakértőjelöltnek az a természetes személy jelentkezhet, aki a) büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt, továbbá b) a választott szakterületének megfelelő képesítéssel rendelkezik [2005. évi XLVII.tv.3. § (4) bek.]. (4) A szakértőjelölti időszak a szakirányú képesítés megszerzésétől számított legalább három év. A szakértőjelölti időt a MISZK elnöksége határozatával legfeljebb egy alkalommal határozott időre, legfeljebb azonban három évre meghosszabbíthatja. (5) A szakértőjelölt felvétele előtt a lakóhelye, vagy a MISZK engedélye szerinti illetékes területi kamara (területi kamara) felvételi bizottsága – az illetékes szakosztály bevonásával – felvételi eljárás keretében hallgatja meg a jelöltet, és a meghallgatás eredményéhez képest mentort ajánl, melyek közül a jelölt választhat. A jelölt a meghallgatását követő 30 napon belül köteles felvenni a kapcsolatot a területi kamara által ajánlott mentorral, és a mentor ajánlását a felvételi bizottságnak benyújtani. (6) A területi kamara a jelöltet az ajánlás átvételétől számított 15 napon belül a szakértőjelöltek névjegyzékébe bejegyzi. (51./A§) A szakértőjelölt a bejegyzésekor köteles a külön jogszabályban szabályozott igazgatási szolgáltatási díjat (bejegyzési díjat) a területi kamarának megfizetni. 32./A§ A szakértőjelölt jogai és kötelezettségei (1) A szakértőjelölt joga, hogy: a) jelenléti joggal részt vegyen a területi kamara közgyűlésén, illetőleg, amennyiben mentora

KISZK Hírlevél

8


küldött, a területi kamara küldöttgyűlésén, b) tanácskozási joggal részt vegyen leendő szakosztályának ülésein, és oktatásain, c) a hatóság hozzájárulásával, és mentora felkérésével, mentora felügyelete részt vegyen a kirendeléses szakértői vizsgálatokban, (szakközreműködő, segédszemélyzet) d) a megbízó hozzájárulásával és mentora felkérésével, mentora felügyelete részt vegyen a megbízásos szakértői vizsgálatokban, (2) A szakértőjelölt kötelessége, hogy a) megfizesse a külön jogszabály által meghatározott bejegyzési díjat, b) amennyiben a kamarai oktatásokon való részvételi szándékát külön nyilatkozatban jelezte, úgy a külön jogszabályban meghatározott oktatási hozzájárulást megfizesse, c) amennyiben bejegyzésekor a területi kamara kiadványozási és információs szolgáltatását kéri, úgy a MISZK küldöttgyűlése által meghatározott anyagi hozzájárulást megfizesse, d) tekintettel arra, hogy közreműködése során a hatóság, illetőleg a megbízó által rendelkezésre bocsátott adatok birtokába kerül, a külön törvényben által meghatározott tartalmú esküt tenni. (3) A szakértőjelölt a tudomására jutott titok megtartásáról tesz esküt. Az eskütétel idejét a területi kamara küldöttgyűlése állapítja meg határozatában. Szakértőjelöltek esküjére évente legalább négy alkalommal kell lehetőséget biztosítani. 32./B§ Mentor (1)A mentor elsősorban legalább tízévi igazságügyi szakértői gyakorlattal rendelkező személy, - az intézmény vagy a társaság által meghatározott igazságügyi szakértő szakmai felügyelete mellet – a kijelölt igazságügyi szakértői intézmény, vagy a szakértői névjegyzékben szereplő gazdasági társaság. A mentor a szakértőjelölt gyakorlati képzését irányítja és felügyeli, közreműködése során utasításokkal ellátja. A mentor felelős a jelöltje tevékenységéért. (2) A természetes személy mentor az lehet, aki visszamenőleg legalább a szakterülete átlagos ügyszámával tevékenykedik, és a mentori feladatot önként vállalja. (3) A területi kamara felvételi bizottsága valamennyi szakosztályból – önkéntes jelentkezést követően - mentorokat jelöl ki, akikről jegyzéket vezet. (4) A felvételi eljárás eredményéhez képest a bizottság a jelölt részére a (3) bekezdésben meghatározott jegyzékből mentorokat ajánl, akik közül egy mentorral a jelölt választása alapján felveszi a kapcsolatot. Amennyiben a mentor a jelölt személyével egyetért, ajánlást tesz a felvételi bizottságnak, melyben kijelenti, hogy a jelölt felügyeletét és irányítását elvállalja, egyúttal kijelenti, hogy a jelölt tevékenységéért felelősséget vállal. (5) Mentor lehet – az a kijelölt igazságügyi szakértői intézmény vagy a társaság által meghatározott igazságügyi szakértő személyes felelőssége mellet – a jogszabályban meghatározott intézmény, vagy a szakértői névjegyzékben szereplő gazdasági társaság. (6) A területi kamara elnöksége tagjai közül felelőst jelöl ki, aki a szakértőjelöltek, és a mentorok működését felügyeli. A kijelölt elnökségi tag évente egyszer, legkésőbb az évi rendes küldöttgyűlést megelőző elnökségi ülésen, beszámol tapasztalatairól az elnökségnek. (7) A szakértőjelölti időszak végén a mentor értékelést készít, amit az illetékes szakosztály vezetője, illetőleg az Elnökség által kijelölt elnökségi tag is ellenjegyez. Az értékelést a felvételi bizottsághoz kell előterjeszteni. (8) A mentor a szakértőjelölt alkalmatlansága esetén – a jelölti időszakon belül – javaslatot tehet a jelöltség megszüntetésére, amelyet a felvételi bizottság ülés keretében megtárgyal, szükség esetén meghallgatja a mentort és a jelöltet, majd határozatot hoz. (9) Határozatával megszüntetheti a jelöltséget, vagy a jelölt képzésére más mentort jelölhet ki. A határozatot minden esetben indokolni kell. (10) A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül a MISZK – hez címezve, a területi kamara elnökségéhez kell három példányban előterjeszteni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. 33.§ Szakértőjelöltek és mentorok jegyzéke (1) A szakértőjelöltek névjegyzékét a jelölt lakóhelye, illetőleg a MISZK engedélye folytán illetékes

KISZK Hírlevél

9


területi kamara vezeti. (2) Szakértőjelölti tevékenységet az folytathat, akit a szakértői kamara a szakértőjelöltek névjegyzékébe felvett. (3) A szakértőjelöltek névjegyzékébe az a természetes személy vehető fel, aki a) büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt, továbbá b) szakterületének megfelelő képesítéssel rendelkezik [2005. évi XLVII. Tv. 3. § (4) bek.]. (4) A szakértőjelölti névjegyzékbe történő felvételnek nem feltétele a szakterületnek megfelelő szakvizsga megléte. (5) A szakértőjelöltek névjegyzéke a jelölt következő adatait tartalmazza: a) név; b) anyja neve; c) születési hely és idő; d) lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, email); e) a szakmai felügyeletet ellátó igazságügyi szakértő neve, szakterülete; f) elérhetőségi cím; g) a névjegyzékbe történt bejegyzés és törlés időpontja. Mentorok jegyzéke (6) A mentorok jegyzékét a területi kamara felvételi bizottsága (Bizottság) vezeti. (7) A mentorok jegyzékébe jelentkezhet az a személy, aki a 31./B§-ban foglalt feltételeknek megfelel. (8) a jegyzék tartalmazza a(zt) a) mentor szakterületét, b) a mentor jelöltjeinek számát, c) hogy a mentor egy vagy több jelöltet vállal. (9) A jegyzéket a Bizottság a mentorok jelentkezése alapján, minden évben felülvizsgálja. (10) A mentor minden évben nyilatkozik, hogy folytatja-e tevékenységét, vagy a jelölt egyidejű átirányítása mellett a jegyzékből való törlését kéri. Vígh Bálint igazságügyi szakértő mentor

MOSOLYSAROK A lottósorsolás délelőttjén a szegény skót imádkozva jár fölalá a szobában, és hangosan imádkozik: - Jaj Istenem, csak most segíts meg, hogy enyém legyen a főnyeremény! Csak most az egyszer segíts, hogy én nyerjek! Egy idő után elunja a Teremtő az imádkozást és így szól a skóthoz: - Szívesen segítek, jóember! De legalább vegyél egy szelvényt! Megállítja a rendőr az autóst. - Meg kell önt büntetnem, mert ez egyirányú utca. - Rendben van, kifizetem a büntetést, aztán megfordulok. - Itt nem lehet megfordulni. - Akkor tolatok majd. - Tolatni sem szabad. - Akkor itt hagyom a kocsit. - Csakhogy itt tilos a parkolás. - Rendben van, akkor beszéljük meg, mennyit ad a kocsimért... - Haver! Miért nyalogatod azt a könyvet? - Azt írták benne, hogy lsd. a 28. oldalon...

KISZK Hírlevél

10

Egy autó veszettül cikázik az úton. A rendőr nagy nehezen megállítja. Kiszáll belőle egy szőke nő. - Mit művel maga, hogy lehet így vezetni? - Nem tehetek róla, hirtelen elémugrott egy fenyőfa, kikerültem balról, erre jobbról is odatermett egy, azt is ki kellett kerülnöm... - Asszonyom, szerintem inkább vegye le azt az illatosítót...


RÖVID HÍREK SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGÉRT ADOMÁNYOZOTT OKLEVÉL

T

öbb szakértőnk is megkereste kamaránkat a 15. éves kamarai oklevéllel kapcsolatban. A Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara 2009-ben döntött úgy, hogy ezentúl elismerését fejezi ki, és oklevelet adományoz minden 15. év aktív szakértői tevékenységet folytató tagunknak. Mivel ez az oklevél eddig nem szerepelt az átadandó díjak között, így azon tagjaink is megkapják ezt az elismerést, akik 16-17-18-19 éve folytatnak szakértői tevékenységet. A díjátadóra a 2010. júniusában tartandó közgyűlésen kerül sor, ahová minden díjazottat külön is meghívunk. A rendezvényen a korábbi évek gyakorlatának megfelelően oklevéllel tüntetjük ki 20-25-30-35-4045 éve tevékenykedő tagjainkat is. A közgyűlésre az elnökségi döntés alapján idén Kecskeméten kerül sor. A meghívót következő számunkkal kapják kézhez tagjaink, amikor már pontos dátumot és helyszínt is közölni fogjuk. A kamara közgyűlésére tagjainkat szeretettel várjuk.

FELVÉTELEK, SZÜNETELTETÉSEK, TÖRLÉSEK, TISZTELETBELI TAGOK 2009. második felében és 2010. évben a következő új tagok jelentkeztek és nyertek felvételt kamaránknál: Bányai Zoltán (termőföld-forgalmazás, termőföld-értékbecslés) Földiné Ferenc Veronika (logopédia) Dr. Kerényi Zoltán (borászat, élelmiszer-biztonság) Korsós Anikó (klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológia) Péter Judit (klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológia) Tóth Ferenc (építészet, ingatlan-értékbecslés) Dr. Tóth Tihamér (gumi-, műanyag termék gyártása) Varga Tibor (vegyészet) Süveges József szakértőjelölt Kiss Gábor szakértőjelölt Kocsis-Savanya Csaba Péter szakértőjelölt Vargáné Holló Krisztina szakértőjelölt (bejegyzése folyamatban) Felvételt nyert szakértőinknek, szakértőjelöltjeinknek - szakértőtársainkkal egyetemben eredményes munkát kívánunk! 2010. évben szünetelteti tevékenységét dr. Jancsovics Sándor, Benedek Zoltán, Csóti István József, Katona József, Pletenyik Zoltán, Veres István, Veres András, Pintér Ferenc, Taska László, Técsi Gyula, Váradi Istvánné, Szabadi Ferenc, Farkas Irén, Mandula Róbert, dr. Kiss Gizella, 2010-ben kamaránk tagjai közül törlésre került Dr. Herczeg István, dr. Nagyné dr. Juhász Mária, Szalay Sándor, Takácsné dr. Alföldi Ágnes, Tamási József, dr. Tóth-Nagy Csaba, Vári Imre, dr. Palásti Magdolna, Szarvák Ferenc, Csala Lajos Sándor, Antalné Balogh Anna, Jakó Tibor, dr. Szabó Béla. Kamaránk tiszteletebeli tagjai: Bakosné dr. Szőllős Sarolta, dr. Bondár magdolna, dr. Csikász Sándor, Prof, dr. Dömötör Endre, Gurabi gyula, dr. Horváth György, Kalmár Ferenc, dr. Karafiáth Károly, dr. Kiszely János, Kovács László, Kósa László, Lárencz Tibor, Dr. Márkus Magdolna, Mátrai László, Molnár Béla, Muraközy János, Nagy Árpád György, dr. Nagygyörgy János, Polgár Lajos, dr. Rábik Jenő, dr. Sándor László, Szabó János, Tóth István, dr. Tóth László, Zombori Imréné. Tiszteletbeli tagjainknak jó egészséget és aktív pihenést kívánunk!

KISZK Hírlevél

11


SZAKÉRTŐKET ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK A 2007. január 01. óta hatályos jogszabályok és a hatályos magyar joganyag a következő címről tölthető le: http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso I.: 2005. évi XLVII. tv. az igazságügyi szakértői tevékenységről II.: 2005. évi XLVIII. tv. Az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról III.: 1995. évi CXIV. tv. Az igazságügyi szakértői kamaráról IV.: 210/2005. (X. 5.) Korm. r. Az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről V.: 9/2006. (II. 27.) IM r. Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről VI.: 10/2006. (III. 7.) IM r. Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról VII.: 3/1986. (II. 21.) IM r. Az igazságügyi szakértők díjazásáról VIII.: 19/2006. (IV. 24.) IM r. az igazságügyi szakértői igazolványról IX.: 4/2006. (I. 26.) IM r. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló X.: 4/2006. (III. 27.) FMM r. az igazságügyi munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjéről és eljárási szabályairól XI.: 5/2006. (V. 9.) IHM r. -> GKM az igazságügyi informatikai és hírközlési szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjéről XII.: 26/2006. (X. 30.) PM r. a közgazdaság, vám- és egyes pénzügyi területeken ellátható igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjéről XIII.: 35/2006. (VIII.11.)KvVM r. az igazságügyi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területeken szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjéről és eljárási szabályairól XIV.: 69/2006. (IX. 27.) GKM r. a közlekedési és az ipari területeken végzett igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjéről XV.: 73/2006. (X. 17.) FVM r. a mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjéről XVI.: 30/2006. (XII. 21.) IRM r. az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken //kriminalisták//az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjéről XVII.: 27/2006. (X. 5.) IRM r. az igazságügyi szakértői alapismeretek oktatásáról és vizsgájáról XVIII.: 8/2006. (XI. 23.) ÖTM r. az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjéről XIX.: 2003/111. Adózási kérdés az igazságügyi szakértők, intézetek és felülvéleményezési testületek megítélése az áfában XX.: 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról XXI.: 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról XXII.: 1978. évi IV. törvény a büntető törvénykönyvről XXIII.: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól XXIV: 8/2006. (II. 22.) IM rendelet az egészségügyi területen működő igazságügyi szakértői testület szervezetéről és működéséről XXV.: 31/2008.(XII.31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői működésről XXVI.: 32/2008.(XII.31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői tevékenységgel kapcsolatos egyes rendeletek módosításáról.

KISZK Hírlevél

12


Igazságügyi Szakértői

Recommend Documents