IFJÚSÁG-NEVELÉS Hangtalan beszéd A szobában dolgozom, viszonylag csend van. A beszűrődő távoli zörejek nem jutnak el tudatomig. Most közeli motorzúgás, a kutyám csahol, csapódik a kapu, a motorhang és a kutyacsaholás erősödik, majd megszűnik; s az előszoba ajtó nyílásában megjelenik egész hosszában a fiam. A látványra már percek óta előké szülhettem, hiszen az ismerős hangok bevezették. Ez az előkészület teljesen hiányzik a földön élő hétmillió süketnél, akik a hangok világán kívül élnek. Náluk minden k é p hirtelen, bevezetés nélkül j e l e nik meg. Néha bosszant bennünket a nagyvárosok zaja, és a hegyek csendjére vágyunk. Ilyenkor szinte irigyeljük azokat, akiknek örök csend jutott osztályrészül. De kapcsoljuk csak ki a televízió hangját. Bár óriási az előnyünk a „nem hallókkal" szemben, hiszen felhasználhatjuk az életünk során szerzett tapasztalatot, ismeret anyagot, talán tudunk is valamicskét olvasni az emberek ajkáról és arcáról, és mégis! Hiába feszítjük meg agyunkat, hogy az elénk táruló némafilmből össze rakjuk a valóságot. Csak széteső részeket fogunk fel, s agyunk nemegyszer t é v e sen tölti ki a hiányzó részleteket. Pedig mennyi ismerettel rendelkezünk, hány könyvet olvastunk, hányféle tájat láttunk, hányféle embert, állatot, növényt i s merünk! Már Arisztotelész megállapítja A lélekről írott munkájában, hogy „Aki s ü k e ten született, az n é m a lesz", „A vakon született értelmesebb, mint a süketnéma" — ebből levonja a következtetést, hogy a hallás értelmi tevékenységet igénylő érzék. Később bebizonyosodott, hogy a hallás a beszéden keresztül a magasabb pszichikai folyamatokat befolyásolja, tehát döntően hat az ember intellektuális fejlődésére. A süket gyermek érzékelési folyamatai, a hallást kivéve, hasonlóak a nor mális gyermekéhez. A jelnyelv, az arcjáték finom és gyors mozdulatainak érzé kelésében fölülmúlják a hallókat. Ép érzékű embernél a valóság érzékelése több analizátor együttes működé sével történik. Például látjuk a tengert, halljuk morajlását, érezzük jódos, sós szagát, ízét, hőmérsékletét. Ezek az elemek együtt teljes képet alkotnak. A feli dézésnél pedig egyetlen sajátság alapján képesek vagyunk felidézni az egészet. Régen megállapított tény, hogy az épen maradt érzékszervek átveszik a sé rültek feladatainak egy részét. Így a süketeknél a látás és a vibrációs érzéklés több és változatosabb szerephez jut, mint a hallóknál, ez végzi a kompenzáló szerepet. A kompenzáció azonban n e m spontán folyamat, hanem az oktató-nevelői munka eredménye. Hazánkban tizenhatezer süketnéma van. Ebből 7000 az iparban dolgozik, ennek 50%-a a faiparban. 12—13% különböző munkaérdemrendeket kapott, vannak k ö zöttük olyanok, akik egész sor érdemrendet viselnek az ünnepélyes egyesületi gyűléseken. Kolozsváron 1012 16 éven felüli süketnémát tart nyilván az egyesület. Ezekhez járul még, hogy Kolozsváron három süketnéma-iskola működik, két tíz osztályos általános és egy szakmai iskola. Tanulóik nyilván 16 évnél fiatalabbak. De csak e g y érettségizett és egyetlen süketnéma egyetemi hallgatóról van tudo m á s o m Kolozsváron. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy hasznos tagjai társadal munknak, de inkább a gyakorlati, mint az intellektuális munka területén. Óvodák, általános iskolák és szakiskolák elég bő hálózata áll rendelkezé sükre. Kolozsváron magyar tannyelvű általános iskola is van a süket gyermekek számára.
Hogyan oktatjuk őket? A süketek oktatásának első úttörőitől — P. Ponce (1508—1584), J. P. Bonnet (1579—1633), J. Wallis (1616—1703), S. Heinicke (1727—1790) — napjainkig tartja magát a szurdopedagógia egyik alapelve, mely érdemesnek tartja a süketet a hangos beszédre oktatni, mégpedig a következő okok miatt: érintkezhet a hallók kal, ismereteket szerezhet és kialakulhat szónyelvi alapon való gondolkodása. A hangos beszéd oktatása nehéz, tanárnak, gyermeknek egyaránt fárasztó. Újabban technikailag fejlett iskolákban elektronikus eszközökkel teszik láthatóvá és tapint hatóvá a hangot. A legkisebb hallásmaradványt is felhasználják. 1953—1960 között a jugoszláv Guberina felkutatta a testnek azokat a felületrészeit, melyek a fül vagy a hallóideg károsodása esetén a legérzékenyebbek a hangrezgésekre. Ezeket az eredményeket sikeresen használta fel az oktatásban. Intézeteinkben a süketet megtanítják a beszéd pontos megfigyelésére, saját hangképzésének tudatos ellenőrzésére. A süket a beszédet a beszélő szájáról ol vassa le, saját beszédét pedig kinesztézissel ellenőrzi. Megtanítják a kifejezési formákat, az írást, az olvasást, később a nyelvtant, a számtan, földrajz, természet rajz, történelem alapelemeit is. A süketek é s hallók beszéde azonban nemcsak abban különbözik, hogy a süket torzítja a hangokat, de abban is, hogy a süket szókincse nagyon szegény (15 perces szabad asszociációval az I. osztályban 45, a VIII. osztályban 137 szót találtak süket gyermekeknél). Ezenkívül a süket n e m tud megbirkózni a viszo nyítással. Ez utóbbi a jelnyelv hatását mutatja. A mondatok egyszerűek, ez még nem lenne baj, de a szórend is merev, sztereotip. A beszéd tárgyát ismételten megjelöli. Ezért a mondanivaló gondolati folyamatossága töredezett. A süket n e m érti meg, hogy az újabb állítás mivel viszi előbbre a gondolatot, amit már nem kell kifejeznie; mit kell hangsúlyoznia, mit kell elhagynia. Kérdéses, milyen a süketnémák gondolkodása és kifejezésmódja? Gondolkodásuk nonverbális, eredeti kifejezésmódjuk a jelnyelv. A nonverbális gondolkodásban a gondolkodási folyamat konkrét képek, szenzomotoros egységek, mozdulatok analízise és szintézise útján valósul meg. A prob lémahelyzet v a g y -megoldás n e m tevődik át fogalmi, szóbeli, nyelvi szintézisre. Ilyen gondolkodás a hallóknál csak a beszéd megtanulása előtt létezik. A beszéd szorosan egybeépül a konkrét, első jelzésű rendszerrel, így később a képszerű v a g y fogalmi helyzetek még kísérleti helyzetben is nehezen különíthetők el a hallóknál. A süketek nonverbális gondolkodásának mechanizmusáról csak olyan fel adatokkal győződhetünk meg, melyek verbálisan n e m fogalmazhatók meg. Ilyen feladatok: különböző ábracsoportokban megállapítani a közös elemet, vagy szín, nagyság, forma, rendeltetés szerint csoportosítani különböző tárgyakat, vagy e s z közök segítségével manipulációs feladatokat végezni. Ilyen vizsgálatokra csak a X X . században került sor, előbb a húszas években, majd a század második felében; Az ilyen típusú vizsgálatokból azt a következtetést vonták le, hogy a süket nonverbális absztrakciós készsége potenciálisan nem sérült, de fejletlen. Ebből következik, hogy a süketek oktatásával foglalkozó halló ember több figyel met szenteljen a süket gyermek nonverbális gondolkodásának, különösen az alsóbb osztályokban, ahol a szókincs nagyon kicsi, de lehetséges a logikai felosztás, soral kotás, osztályozás, általánosítás, az általánostól a különböző elkülönítése, vizuális és motorikus érzetek alapján. Ez természetesen n e m jelenti a hangos beszéd f e j lesztésének elhanyagolását. C. P. Timofte román szurdopedagógus (1942) hangsúlyozza a süket nonverbális gondolkodását: „Ha a süket gyermek n e m beszél, ez n e m azt jelenti, hogy n e m gondolkozik." A süketek másképp oldják meg a gyakorlati feladatokat, mint a hallók. Az életkor előrehaladásával a szerzett tapasztalatok és az oktatás segít csökkenteni a hallókkal való különbséget. Néha felül is múlják a hallókat, hiszen fejlett vizuális érdeklődésük, próbálkozó kedvük, szorgalmuk bizonyos kompen zációt biztosít. Ha munkájuk vizuálisan áttekinthető, újításra is képesek. Ezt bizonyítják a süketek munkaérdemrendjei és a süket Rejtő Ildikó olimpiai arany érme. A süket első kifejezésmódja a jelnyelv. Ez mozdulatokkal való megelevenítés. Nagyon ősi kifejezésmód, gyökerei az állatvilágba nyúlnak. Ha figyelmen kívül hagyjuk az e g y e s állatoknak azt a magatartását, hogy vegyi anyagokat bocsátanak ki védekezéskor, vagy éppen csalogató anyagokat az ellentétes nemi partner szá mára, ha n e m vesszük figyelembe a násztáncokat, az állatok gondozó, nevelő és oktató mozdulatait, akkor is figyelmet kell szentelni a társas életet élő ro varok közlő mozgásainak, hiszen a méhek és a hangyák mozdulatokkal adják tudomására társaiknak a veszélyt, a táplálékbő helyeket stb. Ugyancsak figyel-
m e t é r d e m e l n e k az emlősök egyes f a j a i n a k (kutyák, m a c s k á k , lovak) h a n g u l a t kifejező mozgásai. De a főemlősök, ezek k ö z ü l az e m b e r s z a b á s ú m a j m o k é l é n k a r c j á t é k á t és gesztusait s e m h a g y h a t j u k figyelmen k í v ü l . A m a d a r a k n á l és az e m l ő s ö k n é l a h a n g is b e l é p a közlésbe. Az evolúció hol a hangot, hol a mozgást részesíti előnyben a közlésnél. Végül az e m b e r beszéde és a zene k e r ü l a fejlődés csúcsára. De az e m b e r beszéde is f u r c s a l e n n e a r c j á t é k és k é z m o z d u l a t o k n é l k ü l . A balett, a p a n t o m i m , a színészet ezt a kifejezésmódot m ű v é s z i t ö k é l y r e e m e l t e . A beszéd h a t á s á t fokozó m o z d u l a t o k p e r c e n k é n t i s z á m a függ a beszélő egyénisé gétől, t e m p e r a m e n t u m á t ó l , lelkiállapotától és n e m u t o l s ó s o r b a n k u l t ú r á j á t ó l . Ez u t ó b b i k o r l á t o z z a a taglejtések szélességét és s z á m á t . G y e n g e a l k o h o l m á m o r fel oldja a k u l t ú r a k o r l á t o z ó h a t á s á t , figyeljük csak m e g a k o c s m á k b a n beszélgetők s ű r ű taglejtéseit. H a olyan n y e l v e n kell m e g é r t e t n ü n k m a g u n k a t , m e l y b e n k e v é s a szókincsünk, „ k é z z e l - l á b b a l " m a g y a r á z u n k . A t a g l e j t é s e k n a g y része n e m z e t közi. H a az igenlést és a t a g a d á s t jelző fejmozdulat változik is, de a k i n y ú j t o t t t e n y é r m i n d e n k i s z á m á r a k é r é s t , a m e g h a j l á s köszönetet vagy tiszteletet, a h ü v e l y k u j j és a m u t a t ó u j j kifelé t ö r t é n ő összedörzsölése pénzt v a g y fizetést j e lent stb. A k i süket, mielőtt iskolába k e r ü l , szüleivel és k ö r n y e z e t é v e l a m a g u k készí tette természetes jelnyelvet h a s z n á l j a . S ü k e t e k közösségében (iskolában, i n t é z e t ben) a t e r m é s z e t e s j e l n y e l v á t a l a k u l hagyományos vagy konvencionális jelnyelvvé, ez t ö b b é - k e v é s b é i n t e r n a c i o n á l i s , b á r az azonos a n y a n y e l v ű i n t é z e t e k b e n is l e h e t n e k eltérő v á l t o z a t a i . A j e l n y e l v e t senki s e m t a n í t j a a g y e r m e k e k n e k , mégis m e g t a n u l j á k egymástól, a t a n á r o k a g y e r m e k e k t ő l . A j e l n y e l v h e z sorolják az u j j ábécét ( d a k t i l é m á k a t ) is. Ez n e m f o g a l m a k a t , h a n e m h a n g o k a t jelöl, m e l y e k e t a bal k é z u j j a i n a k k ü l ö n b ö z ő m o z d u l a t a i v a l fejeznek ki. (Azért a b a l kézzel, m e r t a j o b b a l esetleg í r n i is k e l l közben.) Az u j j - á b é c é t i s k o l á n k b a n is t a n í t j u k , és segédeszközként h a s z n á l j u k a z a l s ó b b o s z t á l y o k b a n . A j e l n y e l v á l l a n d ó a n változik, fejlődik, m i n d az i n t é z e t , m i n d az egyén életében. M á s i n t é z e t e k b ő l v a g y o t t h o n r ó l új j e l e k e t h o z n a k a t a n u l ó k olyan fogalom jelölésére, m e l y r e m á r volt az i n t é z e t n e k jele. I l y e n k o r a k é t vagy t ö b b jel egy ideig p á r h u z a m o s a n h a s z n á l a t o s , később v a l a m e l y i k u r a l k o d ó v á válik. P l . az irigy jele i n t é z e t ü n k b e n ezelőtt 15 évvel a b a l felső k a r m e l l e t t k é t s z e r l e h ú z o t t k i n y ú j t o t t j o b b m u t a t ó u j j m o z d u l a t a volt. K é s ő b b a száj előtt lefelé h ú z o t t h ü v e l y k - és m u t a t ó u j j r a g a d o z ó foga k a t u t á n z ó m o z d u l a t a is megjelent. M a m á r a régi jel teljesen e l t ű n t , és csak az ú j a t h a s z n á l j á k . P é t e r v á r o n és k é s ő b b L e n i n g r á d b a n végzett felmérés azt m u t a t j a , h o g y a j e l e k n e k 75%-a v á l t o z a t l a n m a r a d t t ö b b m i n t 100 é v alatt, 22,5%-a megváltozott, és 2,5%-a e l t ű n t . Ezek u t á n n e m c s o d á l k o z h a t u n k , hogy a j e l n y e l v n e k nincs p o n t o s szótára. A n n y i t a z o n b a n t u d u n k , hogy m i n d e n o r s z á g b a n az o k t a t o t t s ü k e t e k t ö b b szót i s m e r n e k , m i n t jelt. Az egyén élete f o l y a m á n is változik a j e l h a s z n á l a t . A 6—7 é v e s s ü k e t j e l b e s z é d é n e k 8 5 % - á t a t e r m é s z e t e s jelek a l k o t j á k . Míg a 25—30 év közötti s ü k e t e k n é l a t e r m é s z e t e s j e l e k 4 0 % - r a r e d u k á l ó d n a k , 45%-ot tesz k i a k o n v e n c i o n á l i s jelkészlet, 15%-ot a d a k t i l é m á k s z á m a . A t e r m é s z e t e s jel érzékletes v a g y szenzomotoros k a p c s o l a t b a n v a n az á l t a l a jelölt k o n k r é t u m m a l , hiszen a n n a k egyik alkotóeleme. T e r m é s z e t e s és k ö z é r t h e t ő j e l e n t é s e az a szenzomotoros helyzet, m e l y b ő l a b s z t r a h á l ó d o t t . Ez a szemléletesség okozza, h o g y a k ü l ö n b ö z ő j e l n y e l v e k e t beszélő s ü k e t e k h a m a r m e g é r t i k e g y m á s t . P é l d á u l a m a d á r r a e g y f o r m á n jellemző a r e p ü l é s és a csipegetés. C s a k k o n v e n c i ó k é r d é s e , h o g y egyik közösségben a repülés, m á s i k b a n a csipegetés változott jellé. A jel m i n d i g h a n g s ú l y o z o t t a b b a n t ü k r ö z i az a d o t t k o n k r é t v o n a t k o z á s t , m i n t a k o n k r é t b a n j e l e n l e v ő á l t a l á n o s . N e m így a szó, m e l y n e m e l e m e s e m az e l v o n t f o g a l o m n a k , s e m a z á l t a l a jelölt k o n k r é t u m n a k . I. F. G e i l m a n (1957) szovjet k u t a t ó és m á s o k is h a n g s ú l y o z z á k , hogy a j e l n y e l v k o n k r é t f o g a l m a k a t h a s z n á l (ka b á t , t á n y é r , k u t y a ) , de a n e m i (genus) f o g a l m a k (ruházat, e d é n y , állat) h i á n y o z n a k . E l i s m e r i k ugyan, h o g y h a t a n á r o k , n e v e l ő k v a g y i s m e r t t e k i n t é l y ű t a n u l ó k folya m o d n a k k o n v e n c i o n á l i s új jelhez n e m i (genus) f o g a l m a k megjelölésére, ez m e g h o n o s u l h a t . T a p a s z t a l a t o m s z e r i n t is k i a l a k í t h a t ó k a g e n u s - f o g a l m a k . P é l d á u l i s k o l á n k b a n a közlekedés, a z állat, a növény, a gyümölcs jele m e g v a n , míg m á s közösségekben hiányzik. Az u t ó b b i é v e k b e n fejlődött ki, t a n á r segítségével a v a j d a j e l e (a m e l l e n öt ujj jelzi a v a j d a n y a k l á n c á n függő c í m e r t ) . Az e m l ő s á l l a t jelét is s i k e r ü l t k i a l a k í t a n i (a test k é t oldalán s o r b a n elhelyezettt e m l ő k e t k ú p o t u t á n z ó m o z d u l a t o k jelzik). Valószínűleg m á s közösségekben is v a n n a k h a s o n l ó n e m i (genus) f o g a l m a k a t jelző jelek, m e l y e k e t mi n e m i s m e r ü n k . M á s k o r é p p e n a k o n k r é t u m h i á n y z i k a jelből. P é l d á u l : a varjú, a sas, a v e r é b a jel szerint e g y f o r m á n m a d á r . De a fecskét m á r jellegzetes r ö p t e jelzi.
KABÁN JÓZSEF: 1. ÖRÖK FILM; 2. SZÍNPADVILÁG; 3. AZ ALKOTÓ (A MŰVESZ BUKARESTI K I Á L L Í T Á S Á N A K ANYAGÁBÓL)
M á s i k n e h é z s é g a j e l n y e l v b e n , hogy egy jel t ö b b f o g a l m a t jelöl. P é l d á u l : a z „él" és a „csinál" jele azonos. A „fiatal" és a „ t a v a s z " jele s z i n t é n azonos. A „pionír" jele j e l e n t h e t i a pionírszervezetet, a n y a k k e n d ő t , de l e h e t a p i o n í r s z e r vezetet vezető t a n á r n ő jele is. A k o n v e n c i o n á l i s j e l n y e l v m á r jóval g a z d a g a b b a t e r m é s z e t e s j e l n y e l v n é l , de m é g így is erősen z a v a r a viszonyítás h i á n y a és a z igeszegénység. P e d i g a k o n v e n c i o n á l i s j e l n y e l v m á r az ige s z e m é l y é t is jelöli a r á m u t a t á s s a l . Az ige idejét a „volt" v a g y „lesz" jelével jelöli. A feltételes m ó d o t a b i z o n y t a l a n s á g jele, a k é r d é s t a levegőbe rajzolt k é r d ő j e l jelzi. E z e n k í v ü l b i zonyos e l v o n a t k o z t a t á s t is t a r t a l m a z : az asztal vízszintes l a p j á t a lefelé fordított t e n y é r mozgása, a s z e k r é n y t az álló négyszög és a k u l c s m o z g á s a jelzi. A j e l n y e l v jelei l e h e t n e k : a kéz gesztusai, m i m i k a i m o z g á s o k és p a n t o m i m mozgások. M i n d e z e k e g y ü t t v é v e m i n t e g y 2000-2500 j e l t a l k o t n a k . E b b ő l 900 jel n e m z e t k ö z i . E z e n k í v ü l m é g v a n n a k olyan jelek, m e l y e k t ö b b o r s z á g b a n a z o n o sak. A j e l n y e l v t ö k é l e t e s í t é s é r e és teljes n e m z e t k ö z i v é t é t e l é r e k o m o l y erőfeszí tések folynak. Az eddig s z á m o n t a r t o t t jelkészlet s z e g é n y n e k bizonyul, a s z ó n y e l v 100 000-1 000 000 s z a v á v a l s z e m b e n . A p r i m i t í v n é p e k n y e l v e is szegényes. A. Descoeudres (1952) s z e r i n t „A s ü k e t n é m a j e l n y e l v e a l e g p r i m i t í v e b b , a legkifeje zőbb és a l e g s p o n t á n a b b n y e l v " . I n k á b b az a nehézsége, hogy c s a k a k o n k r é t m e g j e l e n í t é s é t biztosítja, az e l v o n t é t n e m . É p p e n ezért csak k o m m u n i k á c i ó m a l k a l m a s , és n e m valósít m e g új elvet a g o n d o l k o d á s b a n . A n a g y f r a n c i a felvilágosodás k o r a fordítja először a s ü k e t e k szervezett o k t a t á s a felé a figyelmet. Ch. M. d e L ' E p é e P á r i z s b a n m e g a l a p í t j a a z első s ü k e t n é m a i n t é z e t e t . E b b e n a z i n t é z e t b e n m i n d e n gyökszó, rag, k é p z ő s z á m á r a k ü l ö n jelt á l l a p í t o t t a k m e g . Ezeket „ r e n d s z e r e s j e l e k n e k " nevezi de L ' E p é e . A r e n d s z e r e s j e l e k e t s z ó t á r b a n g y ű j t ö t t é k össze a t a n u l ó k . Ez a szótár e r ő s e n felduzzadt, d e az elvont f o g a l m a k m e g é r t é s é h e z m é g s e m v i t t e k ö z e l e b b a s ü k e t n é m á t . Ch. M . d e L ' E p é e n e m volt a s z ó n y e l v t a n í t á s ellenzője, hiszen elődei e g y é n i o k t a t á s b a n m á r sikeresen t a n í t o t t a k beszélni s ü k e t e k e t . C s a k n e h é z n e k t a r t o t t a , ezért úgy vélte, a t ö k é l e t e s í t e t t j e l n y e l v h e l y e t t e s í t h e t i . De L ' E p é e k o r t á r s a , S. H e i n i c k e , az első n é m e t i n t é z e t a l a p í t ó j a a h a n g o s beszéd t a n í t á s á n a k h í v e . A d e L ' E p é e - v e l folytatott hosszú p o l é m i á b ó l — m e l y b e n kifejti a j e l n y e l v g o n d o l k o d á s f é k e z ő h a t á s á t — a szónyelv o k t a t á s a k e r ü l t ki győztesen. És 1880-ban a m i l á n ó i n e m z e t közi k o n g r e s s z u s o n h a r c o t i n d í t o t t a k a j e l n y e l v ellen. Miben áll a jelnyelv gondolkodást fékező hatása? A h a l l ó g y e r m e k g o n d o l k o d á s a a beszéd m e g t a n u l á s a u t á n e l v o n t t á k válik. De a s ü k e t é a j e l n y e l v m e g t a n u l á s a u t á n is szemléletes m a r a d . P é l d á u l : „ e g y m á s ellen h a r c o l t a k " szemléletes g o n d o l k o d á s b a n = egy m á s ellen h a r c o l t a k , „ k ö r ü l b e l ü l " = k ö r ö n belül, „ n a g y o n kicsi" = n a g y és kicsi stb. A jelelő s ü k e t t e h á t s z e m l é l e t e s e n gondolkodik, és j e l e k b e n fejezi ki m a g á t , a h a l l ó e m b e r s z a v a k b a n fejezi ki m a g á t , de e l v o n t f o g a l m a k b a n g o n d o l k o d i k . A j e l n y e l v m i n t belső beszéd egyrészt szemléletessége m i a t t , m á s r é s z t a v i s z o n y í t á s h i á n y á b a n n e m valósítja m e g az e l v o n a t k o z t a t á s t . N a g y n e h é z s é g e t jelent, hogy n i n c s a főnév és az i g e között k ü l ö n b s é g : s e p r ű = seper, é n u d v a r = é n az u d v a r o n vagyok. A j e l r e v o n a t k o z ó szűkítés a jel u t á n áll. P é l d á u l : h á z e n y é m = az én h á z a m , fiú k ö n y v ö v é = a fiú k ö n y v e v a g y a k ö n y v a fiúé. A k ö v e t k e z ő m o n d a t : „az öreg e m b e r a k e m é n y h ú s t n e h e z e n vágja az a s z t a l o n " — így a l a k u l : e m b e r öreg, h ú s <—> k e m é n y , v á g n i asztal n e h é z . A <—» jel felcserélhetőséget jelent. A jelelő h a l l ó k szívesen teszik előre a jelzőt, m e r t ez j o b b a n megfelel a beszéd s z e r k e z e t é n e k . A viszonyítás n é l k ü l i j e l n y e l v n e m m i n d i g e g y é r t e l m ű . K e v e s e b b i n f o r m á c i ó t közöl a h a n g o s b e s z é d nél, ezért szoros gondolati e g y ü t t m ű k ö d é s szükséges a jelelővel. H a n e m t u d j u k , m i r ő l v a n szó, a j e l n y e l v e t i s m e r ő t a n á r n e m érti m e g a v i r t u ó z jelelőt, a k i esetleg egyetlen szóval s e m k í s é r i közlését. Az ilyen h a n g o s beszéd n é l k ü l i j e l b e s z é d b e n n e m világos, hogy az á l l í t á s m i r e v o n a t k o z i k . A z a v a r t csak úgy l e h e t e l k e r ü l n i , h a k ö z l é s e g y s é g e n k é n t k e v é s a jel. De így á l l a n d ó a n m e g k e l l i s m é t e l n i , hogy a z állítás m i r e v o n a t k o z i k . B á r az o k t a t o t t s ü k e t e k sok szót i s m e r n e k , ez n e m zárja k i azt a tényt, hogy h a m a g u k r a m a r a d n a k , e g y m á s között r e m e k ü l e l s z ó r a k o z n a k jelbeszéddel, míg a szónyelv m i n d i g f á r a s z t ó m a r a d s z á m u k r a , és s o h a s e m j e l e n t felüdülést. A fentiekből k i t ű n i k , hogy a m a j d n e m 100 é v e n át mellőzött és g y a k r a n tiltott jelnyelv nem tűnt el. T e h á t k é n y t e l e n e k v a g y u n k t u d o m á s u l v e n n i létezését. 1971-ben a s ü k e t e k világszövetségének VI. k o n g r e s z szusa P á r i z s b a n m á r foglalkozik vele. A k é t u t ó b b i é v t i z e d b e n a s ü k e t e k 1951-ben m e g a l a k u l t világszövetsége h a s z n á l j a a k o n g r e s s z u s o k o n , hiszen a k ü l ö n b ö z ő a n y a n y e l v ű s ü k e t e k l e g e g y s z e r ű b b k o m m u n i k á c i ó s eszköze. Az u t ó b b i é v e k b e n egyes t é v é - a d ó á l l o m á s o k (francia, olasz és svájci) h e t e n k é n t egyórás a d á s t v e z e t t e k b e a s ü k e t n é m á k s z á m á r a . E z e k b e n az a d á s o k b a n jelbeszéddel k ö z ö l n e k p o litikai e s e m é n y e k e t , s p o r t e s e m é n y e k e t . E z e n k í v ü l f o g l a l k o z n a k olyan m ű v é s z e t e k -
kel, melyek a süketek számára hozzáférhetők. (Nem véletlen, hogy a süketek rajonganak a régi némafilmekért, hiszen ott minden pontosan érthető számukra.) Hazánkban is használják a jelnyelvet, nemcsak a Süketnéma Egyesület gyűlésein, hanem iskolai gyűléseken, speciális kultúrotthonokban és olyan gyárakban is, ahol sok süketnéma dolgozik. A jelnyelv gazdaságosabb, mint a szónyelv, hiszen a mozdulatokkal való megjelenítéssel foglalkozó tudomány az utóbbi években m e g állapította, hogy egy mozdulat néha n e m csak egy szót fejez ki, hanem egy egész mondatot, mely legtöbbször a jelenre vonatkozik. A szónyelv szavai a viszonyítás és képzés közben nagyon megváltoznak, ezért a süketnéma vagy a beszélő süket n e m mindig ismeri fel a szót helyesen. Az iskolában igyekszünk mellőzni a jelnyelvet, de az oktatás első szakaszában, később pedig, amikor a tanult új dolgok vagy a hirtelen feltörő érzések szá mára a süket szókincse szegénynek bizonyul, kénytelenek vagyunk ehhez a meg oldáshoz fordulni. Vajon ki tudna megvigasztalni egy síró süket gyermeket, vagy ki tudna lecsillapítani egy hirtelen haragra lobbant, erős fiatal süketnéma fiút, ha n e m venné segítségül a jeleket és az arcjátékot? I. F. Geilman foglalkozik azzal a problémával, hogy bizonyos esetekben jelbeszédhez kell folyamodnunk, és 12 pontban foglalja össze azokat a szempontokat, amelyeket a jelbeszédes elő adónak szem előtt kell tartania. Az ilyen tolmácsnak tanácsolja az élénk arc játékot, a közönség életkorához és az ismert jelkincséhez való alkalmazkodást, ezenkívül ha a közönség egynyelvű, a jelnyelvnek hangos beszéddel való k í s é rését és legalább a fontosabb kifejezéseknél az ujj-ábécé használatát. A szóval kísérésnek az a nehézsége, hogy ugyanazt a szöveget egészen m á s képp fejezi ki szavakkal, mint a jelnyelvvel, valószínűleg nemcsak mást közöl nek, de mást is gondolnak. Sokkal nehezebb a hangos beszédet jelbeszédre for dítani, mint fordítva. Tapasztalhatjuk ezt akár gyűléseken, akár olyankor, amikor bírósági tárgyalásokra kérnek tolmácsot. Századunk második felében az ép érzékű ember is egyre több hangtalan j e l zést használ. Gondoljunk csak a gyalogjárók és az autósok számára használa tos nagyszámú jelzőtáblára, melyek biztonságossá teszik a közlekedést, közérthe tők és internacionálisak. De megemlíthetjük a hajók, a repülőgépek, a vasutak jelzőtábláit is. Az étkezőhelyeket, sátortáborokat, szállodákat, nyilvános telefono kat vagy toaletthelyiségeket ugyancsak nemzetközi jellel látjuk el. Mennyi b i z tonságot és időmegtakarítást jelent ez, ha idegen országba utazunk. Cs. Gyímesi Évának a Korunk 1973. 3. számában megjelent cikke utal arra, hogy olyan munkahelyeken, ahol a zaj vagy a távolság miatt az együtt dolgo zók képtelenek hangos beszéddel közölni a munkafolyamatban szükséges infor mációkat, azaz „az üzenet számára nincs biztosítva a megfelelő akusztikai csa torna", kialakul egy másféle kódrendszer, mely legnagyobbrészt mozdulatok ból áll. V é l e m é n y e m szerint érdekes t é m a lenne ezeket a jeleket a süket némák hasonló jelentésű jeleivel összehasonlítani. Így a darukezelők, gépjármű vezetők és más szakmák gesztusnyelvének kutatása teljesen létjogosult, és b e illeszthető annak a tudománynak a hatáskörébe, amely a mozgás jelentésének, a hangtalan nyelvnek tanulmányozására született — írja a továbbiakban az idézett szerző. A jelnyelv, ez az ősi, de mégis fejletlen, mostohán kezelt közlési módja az emberiségnek, tehát ipari szempontból s e m elhanyagolható. M. Debesse (1958) a süketnéma oktatás úttörőjének, de L'Epée-nek munkásságát átértékelve rámutat, hogy „a múltban a technikai eszközök még tökéletlenek voltak, és mindenek előtt nagyon kevéssé ismerték a süketnéma gondolkodás mechanizmusát" — e b ből adódtak szerinte de L'Epée módszerének hiányosságai. Az utóbbi évtizedekben a szurdótechnika számos hangerősítővel, a h a n g rezgéseket elektromos rezgésekké és fénnyé átalakító készülékkel sietett a csend világában élők segítségére. Lehet, hogy utópisztikusnak tűnik, de valószínűnek tartom, hogy a követ kező század meghozza azt a hordozható készüléket is, amely a hangos beszédet nie a jelbeszéd tökéletesítésének, mely minden bizonnyal így is csak egyszerű köz lésekre lesz alkalmas. Maurer É v a
