IDA Lakhatási Program Záró beszámoló

IDA Lakhatási Program Záró beszámoló

Tartalomjegyzék Bevezetés.................................................................................................................................... 2 A Program célja.......................................................................................................................... 5 A Program megvalósítása........................................................................................................... 7 A Program lépései ...................................................................................................................... 8 Elért eredmények...................................................................................................................... 10 A Program tapasztalatai ........................................................................................................... 11 Bevont települések ................................................................................................................... 20 Program munkatársak............................................................................................................... 27

Bevezetés A pénzügyi tudatosság és a pénzügyi fejlesztés A pénzügyileg tudatos társadalom létrejöttét egyre inkább szükségessé teszi az összetett pénzügyi termékek kialakulása, illetve az egyének felelısségének növekedése gazdasági döntéseikben. A pénzügyi mőveltség növelése szerte a világon fontos tényezıvé vált. A jelenlegi globális pénzügyi válság csak tovább erısítette egy pénzügyileg tudatos társadalom kialakulásának fontosságát. Amikor nehéz idık járnak, az embereknek különösen akkor van szükségük gazdasági tudásra, ismeretekre, de akkor is olyanokra, melyek hozzásegítik ıket a pénzügyi ágazat szolgáltatásai közti könnyebb eligazodáshoz, illetve a saját erıforrásaikkal kapcsolatos jobb döntéshozatalhoz. Ez az állítás az alacsony jövedelmő háztartásokra sokkal inkább igaz, hisz ezek a háztartások a gazdasági válságot megelızıen is egyik sárga csekk befizetésétıl a másik sárga csekk befizetéséig engedhették meg maguknak, hogy elıre tervezzék gazdasági döntéseiket, s most még inkább szükségük lenne a pénzügyi fejlesztı mechanizmusokra. Továbbá – mint ismeretes – a szegénységben élık pénzügyi tudatossága sokszor következetlen, gazdasági ismereteik pedig meglehetısen hiányosak. A pénzügyi tudatosság célja, hogy a pénzügyi tudás és a pénzügyi tervezésrıl alkotott készségek fejlıdjenek és a pénzügyi viselkedés megváltozzon. Az IDA módszer Az IDA (Individual Development Account) egy négy éves (2008-2012), kiegészítı támogatás folyósításával egybekötött megtakarítási program volt, azzal a céllal, hogy segítse a programban résztvevıket egyéni gazdasági céljaik elérésében, miközben fejlesztette pénzügyi alapismereteiket. Az IDA program Magyarországon ezen túlmenıen egy készségfejlesztési program is volt alacsony jövedelmőek részére. IDA program hozzásegítette a korlátozott pénzügyi eszközökkel rendelkezı embereket a pénzügyi tudatosság kialakításához, olyan készségek elsajátításával, mint: • az egyéni költségvetés fejlesztése illetve az egyénileg kitőzött célok elérése • a rendszeres megtakarítás megvalósítása, illetve • vagyoni kiegészítés. Az IDA módszer a fenti célok eléréséhez a pénzügyi tudatosság fejlesztésével, egyéni esetkezeléssel, építési szaktanácsadással és más fejlesztési készségek nyújtásával segítette hozzá az IDA ügyfeleket. A romák lakáshelyzete A kutatások, illetve a becslések alapján1 ma, Magyarországon hozzávetılegesen 700, roma lakosságú, szegregált településrész található. Ezeken a településrészeken több mint 120.000 lakos él. A szegregátumok, települések jellegzetességei a következık: • nem megfelelı, vagy hiányos közszolgáltatások • nagy népsőrőség 1

A bevezetés Zolnai János tanulmányán alapul. 1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Phone: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

2

• • • •

olcsó, illetve értéktelen házállomány szegregált és alacsony színvonalú oktatást nyújtó intézmények magas munkanélküli részarány etnikailag majdnem teljesen homogén lakosság – gettók

A szegergátumokban élıkön túl, Magyarország egészére igaz, hogy a lakhatási helyzet égetı probléma több településen, és mikro régióban. Ezeken a településeken vagy mikro régiókban a nem roma lakosság a roma lakossághoz hasonló életkörülmények között él. Az ı helyzetük azonban több ponton különbözik a romák helyzetétıl. Ez az alábbi okokra vezethetı vissza: • • • •

magasabban képzettek, ezért a munkaerı piaci pozíciójuk kedvezıbb a háztartás átlagos bevétele (fıképp, ha az egy fıre jutó megoszlást nézzük) magasabb nekik elérhetık a bankok hitel konstrukciói nagyobb társadalmi tıkével rendelkeznek.

Míg 1971-ben a magyarországi romák közel 20%-a élt városokban, ez az arány 1993-ra 40%ra változott. A roma lakosság 60%-a él vidéken, s a vidéki romák 40%-a a kevesebb mint 1000 fıt számláló falvakban. Ebbıl kifolyólag a „szegregált lakókörnyezet” fogalma egészen mást jelentett 25 évvel ezelıtt, mint manapság. A ’90-es évek szegregátumai leginkább „CS” házakból, kis családi házakból, illetve a korábbi munkás kolóniák szállásaiból álltak. A házak felszereltségi indexe nıtt a két idıszak között, ám a többségi társadalomban mérhetı index-számoktól még mindig messze elmarad. A kicsi, vidéki településeken a romák jellemzıen három különbözı típusú házban élnek: régi parasztházakban, „CS” házakban; illetve „szocpolos” házakban (ezek a házak az elmúlt idıszakban elérhetı szociális lakástámogatásokból épültek). Az 1960-as évek szervezett és agresszív telepfelszámolási programjainak köszönhetıen a romák a falvakba vándoroltak és sokuknak itt nyílt lehetısége a „CS” házak felépítésre. Habár ez a „lakhatáshoz vezetı út” sokszor zsákutcának bizonyult. A romák mezıgazdasági háttértudás híján csak a képzettséget nem igénylı mezıgazdasági munkákat tudták elvállalni ezekben a falvakban. Ebbıl a munkából nem tudtak elegendı bevételre szert tenni, hogy továbblépjenek, elköltözzenek. Miközben a városba költözı romák száma dinamikusan emelkedett, a teljes roma népesség 40%-a továbbra is kis lélekszámú vidéki falvakban ragadt, ahol sem a munkalehetıségek, sem a lakhatási feltételek nem voltak kielégítıek. A „CS” házak állaga rohamosan romlott, és így a „CS” lakásokból álló települések is egyre kevésbé tudtak a szegénységen és a nyomoron kívül mást is nyújtani lakosaiknak. Az egyetlen kiutat ekkor a szociális lakhatási támogatás jelentette, ám épp a támogatás bevezetésének idıszakában kezdett az állam-szocialista foglalkoztatási szerkezet összeomlani. Az elmúlt évek során, a Magyarországon megvalósult, lakhatási és pénzügyi fejlesztést célzó programok több-kevesebb sikert tudtak csak elérni. Habár a Magyarországon megvalósuló projektek nem voltak (vagy nem kizárólagosan voltak) romákat célzó programok, az eredményeikbıl a roma közösségek keveset tudtak hasznosítani. Egyértelmőnek látszik, hogy a lakhatási problémák enyhítését célzó programok csak akkor lehetnek sikeresek, ha a holisztikus megközelítést alkalmazzák. A holisztikus megközelítés azt jelenti, hogy az alább felsorolt eszközöket, illetve módszereket alkalmazzák:

1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Phone: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

3

• • • • • • • •

a lakhatási probléma alapos, szakmailag megalapozott felmérése (közgazdasági, szociológiai, antropológiai és technikai nézıpontok megjelenítésével) az érintett közösségekkel együttmőködve közös programtervezés adekvát és ésszerő elvárások a program eredményeinek tekintetében (a „nagy ugrások” helyett lépésrıl lépésre) a programban résztvevık motivációja a programban résztvevık személyes jelenléte mind a pénzügyi, mind a felújítási szakaszban szakmai projekt stáb monitorozás együttmőködés a különféle partner szervezetek között

Sajnálatos módon, a Magyarországon lezajlott lakhatást elısegítı programokban a fenti faktorok nem voltak megtalálhatóak. A legnagyobb problémát az együttmőködés hiánya jelentette, a civil szervezetek, kormányzati szervek, illetve a szakemberek (építészek, kutatók) között. Az együttmőködés hiánya feltehetıleg a programokat körülvevı kontextusnak köszönhetı. Mind a pénzügyi, finanszírozási háttér, mind a szervezeti háttér lehetetlenné teszik az együttmőködést. Az EU-s vagy a kormányzati források mind rendkívül bürokratikusak, ezért a programok finanszírozása sok esetben késik, többször ezzel veszélyeztetve a program megvalósulását is. Az idızítés egy olyan további probléma, amirıl szintén szólni kell. A határidık az állami vagy uniós finanszírozású programoknál rendkívül szorosak, a döntések néha egyáltalán nem viselik magukon a szakmaiság bélyegét, sokkal inkább politikaiak. Ez a politikai elıny sokszor fontosabb, mint azok a hosszú távú eredmények és hatások, amiket a programok meg tudnának valósítani. A mi programunk a fenti problémák kiküszöbölésével, a partner szervezetek szoros együttmőködésével (Habitat for Humanity Magyarország, Autonómia Alapítvány és helyi önkormányzatok) valósult meg.


4

A program célja egy olyan program megvalósítása volt, mely • követi az IDA módszert. A résztvevık számára, a lakhatási feltételek javításához egyértelmő és elérhetı célokat és eszközöket biztosít, illetve a program során minden résztvevı kidolgoz egy pénzügyi tervet mely hozzásegíti ahhoz, hogy célját elérje (a pénzügyi terv megvalósítása pénzügyi oktatás és tanácsadás segítségével történt); • segíti a résztvevıket lakáskörülményeik javításban az elızetes megtakarítási szakasz után átutalt vissza nem térítendı támogatás biztosításával, költségvetés tervezéssel, elızetes megtakarítással, illetve a Mikrohitel Zrt. által nyújtott hitel folyósításával; • szoros együttmőködést épít ki a civil szerveztek, kormányzati szereplık, illetve szakemberek (építészek, kutatók) között Alapelvek 1. Partnerségi viszony: mindkét irányban, mind a résztvevık, mind a szervezetek irányában 2. Holisztikus megközelítés: a lakhatási körülmények javítása illetve a pénzügyi fejlesztés összekapcsolása 3. A résztvevık aktív bevonása mind a program pénzügyi, mind a lakhatási részébe, ezzel a tulajdonosi szemlélet elımozdíthatóvá válik 4. Diszkrimináció mentes válogatási döntések A program alapcéljai a program során egy további céllal egészültek ki. Az új cél a CAF módszer magyarországi megvalósítása volt. A CAF (Comunidades Autofinanciadas) módszer egy önfinanszírozó közösségi hitelezési módszert takar. A módszer alkalmazása során a közösség tagjai egy „részvénytársaságot” alakítanak, ahol a közös tıkét a részjegyesek biztosítják, s ezt követıen a közös tıkébıl hitelt tudnak kihelyezni a tagok számára. Minden tag sikere függ a másik tag sikerétıl, épp ezért a módszer egyfelıl erıs közösséget teremt, másfelıl pénzügyi képzést nyújt a tekintetben, hogy a résztvevık gyakorlatban sajátítják el a pénzügyi tervezést illetve a pénzügyi gazdálkodást. • Esettanulmány készítése és publikálása a módszerrıl • A CAF-hoz szükséges dokumentumok fordítása és adaptálása • 3 CAF csoport létrehozása Magyarországon A program várt eredményei • • • •

100 résztvevı megvalósítja a pénzügyi tervét 100 ház felújításra kerül a résztvevık lakhatási körülményei javulnak a résztvevık pénzügyi készségei bıvülnek


5

A program hosszú távú céljai: 1. Megvalósítani, hogy • • • • 2.

a szociálisan hátrányos helyzetben élık elérjék a kitőzött fejlesztési céljaikat szert tegyenek tudásra a háztartási költségvetés tervezésében illetve stabilizálásában a résztvevık ne használják az uzsorát, illetve olyan pénzügyi szolgáltatásokat, melyek nem kedvezıek számukra ezeknek a tapasztalatoknak a tükrében a résztvevık jobb színben fogják látni a világot.

Egy olyan szociális innovációt érintı kísérleti program megvalósítása mely a késıbbiek folyamán integrálódni tud a hazai szociálpolitikába, s ezzel olyan finanszírozási forrásokhoz jusson, melyek segítségével országos szinten megvalósíthatóvá válik.


6

A Program megvalósítása Partner szervezetek • • • •

Habitat for Humanity Hungary Mikrohitel Zrt. Helyi önkormányzatok Támogatók: Levi Strauss Foundation, Soros Economic Development Fund

A program mőködése • A program tervezése (Habitat, Autonómia, Mikrohitel) • A program helyi népszerősítése (helyi partnerek: kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok, civil szervezetek, helyi tanácsadók, Habitat, Autonómia) • A helyi tanácsadók felkészítése (Autonómia) • A résztvevık kiválasztása (Autonómia és helyi hitel bizottság) • Tanácsadás (Autonómia, Habitat) • Pénzügyi képzés (Autonómia) • Hitel biztosítása (A Habitat biztosította a hiteltıkét, Mikrohitel: a hitel adminisztrációját) • A felújítások megszervezése és kivitelezése (Habitat, helyi partner szervezet) • Önkéntesek szervezése a felújításokhoz (Habitat) • Fund-raising (Autonómia, Habitat) • PR (Autonómia, Habitat) • Pénzügyi segítségnyújtás az IDA lakhatási programban (Autonómia, helyi partner szervezet) • A megtakarítók, illetve a hitelesek követése (helyi partner szervezet és az Autonómia, helyi szociális munkások, és helyi tanácsadók) • Értékelés (Külsı értékelı: Delphoi Consulting) A program célcsoportja 1. Vidéken élı, alacsony jövedelmő családok. 2. Olyan alacsony jövedelmő családok, akik szegény falvakban, hátrányos helyzető kistérségekben élnek, olyan településen, ahol a romák százalékaránya magas 3. Olyan alacsony jövedelmő családok, akik elıtt nem nyitottak a bankok pénzügyi termékei. 4. Szegény háztartások alacsony költségvetéssel. A családok fı jellemzıje: • alacsony jövedelem, kevés tulajdon • illegális hitelezık kárvallottjai • súlyos adósságot halmoztak fel • a pénzügyi tudás hiánya


7

A Program lépései 1. Program elıkészítı szakasza • Együttmőködési szerzıdések megkötése a partner szervezetekkel • A települések, illetve a helyi tanácsadók kiválasztása 2. A helyi tanácsadók felkészítése 3. Jelentkezık toborzása a helyi tanácsadók által • A jelentkezık a „kliens-profil” eszköz alapján kerültek kiválasztásra. A kliensprofilt az Autonómia Alapítvány dolgozta ki, s alapját képezte a kiválasztási döntésnek. A jelentkezık kiválasztása az alábbi indexszámok figyelembevételével valósult meg. tulajdonviszonyok; lakhatási cél (megvalósíthatósági szempont); anyagi helyzet; családi státusz; szociális helyzet; a munkaerıpiacon elfoglalt pozíció; iskolázottság. 4. Mőszaki felmérés • Habitat for Humanity, Hungary biztosította a program során a szakmai alapokon nyugvó mőszaki felméréseket. A szakemberek a helyszíni terepszemle után készítették el javaslataikat. Ezek alkalmával nem csupán a házak állapotfelmérését végezték el, de praktikus tanácsokat is adtak a családoknak a tekintetben, hogy mi módon tudnának a lakhatási körülményeiken javítani (pl. hogyan tudnának energiatakarékosabban főteni, hogyan tudnának alacsony költségvetéső beruházásokkal javítani a lakáshelyzetükön stb.). 5. A program résztvevıinek kiválasztása, a döntı bizottság • A kiválasztási döntés a kliens-profil alapján történt a bizottsági ülések során. A bizottságban a Mikrohitel Zrt., a Habitat, az Autonómia, illetve a helyi partner szervezetek delegáltjai vettek részt. 6. Pénzügyi terv készítése és tervezése minden résztvevı számára 7. A program résztvevıi saját megtakarítási számlát nyitnak a helyi Takarékszövetkezetnél. Elkezdıdik a megtakarítási idıszak. • A minimum megtakarítási idıszak 6 hónap a maximum 18 hónap volt a program során (a maximum megtakarítási összeg HUF 15 000 (USD 62) volt). 8. Pénzügyi képzések • A pénzügyi képzések anyaga az Autonómia Alapítvány korábbi, hasonló pénzügyi képzéseinek anyagára támaszkodott. Tananyagában kiegészült azonban az alábbi tényezıkkel: 1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. 8 Phone: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

Pénzügyi tervezés a felújításhoz Általános szociális helyzet és elérhetı szociális szolgáltatások „Adósság-csapda” és bankközi feketelista – hogyan lehet kikerülni ezekbıl a helyzetekbıl? 9. Energiahatékonysági képzés 10. Mentorálás 11. Kiegészítı támogatás és a hitel utalása a résztvevı bankszámlájára. a. Azok a program résztvevık, akik sikerrel befejezték a megtakarítási idıszakot egy ugyanakkora összegő kiegészítı támogatáshoz jutottak, mint amekkora összeget a megtakarítási idıszak alatt felhalmoztak b. Azok a program résztvevık, akik sikerrel befejezték a megtakarítási idıszakot hitelhez tudtak jutni a Mikrohitel Zrt.-tıl. A hitel maximum értéke a megtakarítás, illetve a kiegészítı támogatás kétszerese lehetett. c. A kiegészítı támogatás, illetve a hitel további feltételei még az alábbiak voltak: rendszeres megtakarítás a pénzügyi képzéseken való részvétel a helyi tanácsadóval való együttmőködés a támogatás és a hitel pénzügyi terv szerinti felhasználása 12. Felújítási szakasz • A résztvevık megvalósították a felújításokat a HFH szakmai segítségnyújtása, és az Autonómia Alapítvány pénzügyi segítségnyújtása mellett. 13. A hitelek visszafizetése a Mikorhitel Zrt.-nek. a. a havi törlesztı részlet megegyezett a havi megtakarítás összegével. 14. Programértékelés


9

Elért eredmények • • • • • • • • • • • • • • • •

• • •

A program 29 településen valósult meg 467 jelentkezı jelentkezett a programba 396 ház lett szakmai alapokon felmérve a HFH által 373 jelentkezı vett részt a programban 313 szerzıdött ügyfél 95 résztvevı sikerrel teljesítette a megtakarítási idıszakot 95 ház felújításra került 139 különbözı felújítási munkálatra került sor a program ideje alatt A háztartások költségvetése kiegyensúlyozottabbá vált, a résztvevık elmozdultak a hosszú távú pénzügyi tervezés irányába; A résztvevık energiafelhasználási és lakhatási viszonyai javultak; Az ingatlanok értéke nıtt; A pénzügyi képzések tananyaga átdolgozásra került a célcsoport igényeinek megfelelıen Egyéni esetkezelések segítették az adósságcsapdába került résztvevıket A résztvevık jogi, pénzügyi és banki ismeretei erısödtek; A banki szektoron kívül rekedt résztvevık banki státusza javult; A CAF módszert bemutató tanulmány elkészült. Publikáltuk az Autonómia Alapítvány honlapján, illetve nyomtatott formában megjelent az Esély folyóiratban (nyomtatás dátuma: 2011 Február) Megalakult 3 CAF csoport (A három csoport közül az egyik roma résztvevıkkel) A résztvevık motivációja nıtt, így más önkormányzatok vagy civil szervezetek által megvalósuló programba (munkaerı piaci, közösségfejlesztési stb.) is bevonhatókká váltak. Az Autonómia Alapítvány aktív szerepet vállalt a nemzetközi Indigo Pénzügyi fejlesztı közösség ülésein.


10

A program tapasztalatai A változó szocio-ökonómiai kontextus Az IDA programmal egy idıben nem csupán a magyar politikai szintér alakult át, ám maga a szociális ellátórendszer is mélyreható változáson ment keresztül. A program kontextusát meghatározta még a hosszan elhúzódó gazdasági válság is. Mindezen változások nagyban meghatározták és szignifikánsan érintették a program résztvevıinek bevétel- illetve kiadás szerkezetét. 2008-ban – amikor a program kezdıdött – a kormányzati szintő lakhatási támogatási rendszer még érvényben volt. A kormányzati program ideje alatt ugyan számos visszaélés történt a kivitelezık oldaláról (a megtakarítási célként így sok estben az „elkészült” házak befejezése, illetve komfortfokozatának emelése fogalmazódott meg), a kormányzati program segítséggel illetve az IDA program összekapcsolódásával az új lakások megépítése továbbra is megvalósíthatónak tőnt. A program elindítása után azonban a kormány eltörölte ezt a fajta lakhatási támogatási rendszert. Ezért kénytelenek voltunk módosítani a program céljait, és inkább a meglévı lakások felújítására összpontosítottunk. Elméleti síkon ez a feltétel kisebb finanszírozást jelentett volna (hisz kisebbekké váltak a megtakarítási összegek), ám több ház annyira rossz állapotban volt, hogy nem csupán a megtakarítás, hanem maga a felújítás kivitelezhetısége is erısen megkérdıjelezhetıvé vált, vagy a szükséges munkák megvalósításához szükséges tıke (szigetelés, tetıszerkezet teljes rekonstrukciója, stb.) sokkal magasabb volt annál az összegnél, amit a résztvevık meg tudtak a program során takarítani. Továbbá egyfelıl a gazdasági válságnak, másfelıl a szociális juttatások megváltozásának köszönhetıen a célcsoport bevételei nagymértékben csökkentek a program megvalósítása során. Ez rengeteg kihívás elé állította a programot, a jelentkezık számára pedig rendkívül megnehezítette azt, hogy a kitőzött felújítási céljaikat meg tudják a megtakarításaikból illetve a kiegészítı támogatásból valósítani. A közmunkarendszert a program ideje alatt 2010-ben, illetve 2012-ben is gyökeresen átalakították. Mivel a program résztvevıinek nagy hányada közmunkából élt, így a változások erısen érintették a résztvevık bevételszerkezetét. A hitelezési törvény ugyancsak változott 2010-ben. Az új törvény szerint a bankközi feketelistán szereplık számára a hitelezés a továbbiakban nem volt lehetséges. Hitel nélkül a résztvevık nagy része nem tudott akkora összeget elérni a megtakarításaival, hogy a felújítási céljaik kivitelezhetıvé váljanak. Megoldások Kisebb összegő havi minimális megtakarítás, vonzó és kisebb összeget igénylı megvalósítási célok Ahhoz, hogy a fenti problémákat valamennyire mérsékelni tudjuk, csökkentettük a minimum havi megtakarítási összeget (5000 forintról 3000 forintra). Ám ez a megoldás csak azokban az esetekben volt sikeres, ahol a résztvevıknek maradt egyáltalán valamilyen megtakarítási kapacitása. Ezen túlmenıen azért, hogy a programban benn tartsuk a résztvevıket, illetve új jelentkezıket toborozzunk, kisebb megtakarítási összeget igénylı célokat ajánlottunk a résztvevık 1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. 11 Phone: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

számára. Adott volt, hogy a téli főtési szezon hatalmas problémát jelent a családok számára (sokan közülük nem tudják megvásárolni, illegális utakon szerzik be a szükséges tüzelıt, vállalva ezzel a büntetéseket, melyek csak tovább növelik a háztartás hitelállományát). Ebbıl kifolyólag 3 településen hordozható cserépkályhát ajánlottunk megtakarítási célként a résztvevıknek. Egyfelıl a kályhák sokkal energiatakarékosabbak voltak, mint amit a családok korábban használtak, másfelıl a kályhákkal nem csak főteni, hanem fızni is lehetett. A kályha elıállítási költsége 70.000 forint volt. A költség felét az anyagköltség, másik felét a munkabér tette ki. A mobil kályhákat egy helyi roma kályhakészítı mester készítette a településeken. A mobil kályhák elkészítésének a bérköltségét a helyi önkormányzatok magukra vállalták. Mindez azt jelentette, hogy még a legszegényebb családok is el tudták kezdeni a programot. Egy településen a kályhákat a Wamsler Fütéstechnikai cég bocsátotta a résztvevık rendelkezésére kedvezményes áron. Másik oldalról az egyik településen egy ház felújítási költségeit elıfinanszíroztuk (szigetelés). A településen a szárnyra kelt pletykák miatt a program megvalósítása nehézségekbe ütközött. A felújításnak köszönhetıen az Autonómia Alapítvány, illetve maga a program kézzelfoghatóvá vált a helyiek számára, és biztosítékul is szolgált, hogy az alapítványnak megvan az a tıkéje, amit támogatásként utalni tud a résztvevıknek. A helyi önkormányzatokkal való együttmőködés A helyi önkormányzatok rendkívül eltérıen reagáltak a programra. Sok estben a helyi önkormányzatok visszautasították a célcsoporttal (többségében roma családokkal) való együttmőködést, mondván ezek a családok úgysem akarnának megtakarítani s ebbıl kifolyólag a program puszta idıpocsékolás. A program egyik alaptanulsága ezen túlmenıen azonban az volt, hogy csak olyan településeken lehet sikeres a program, ahol a helyi vezetıkkel együttmőködve valósul meg. A program elindítására válaszképpen két jellemezı választ kaptunk az önkormányzatoktól: az egyik az „Ezeknek?” kérdés volt, melyet a helyi vezetık tettek föl, arra utalva, hogy a romák vagy a szegények támogatása teljes mértékben érdemtelen emberekhez jut, így bármilyen alap, vagy segítségnyújtás egészében véve hiábavaló. Jellemzıen ezek a képviselık messze szerették volna tudni a célcsoportunk tagjait a település központjától, s az életviláguktól. A másik jellemzı válasz ugyan pozitív volt, ám sokkal ritkábban hangzott el: „Igen! Ha Önök nem jönnek a településre, soha nem tudjuk megváltoztatni a jelenlegi szituációt. Sajnos, nem tudjuk, hogy mit tudnánk csinálni a fennálló helyzettel, ám mindenben támogatjuk a programot.” Mindebbıl kifolyólag a program elindítása a településeken mindig egy két oldalról konstruálódó kihívással nézett szembe: egyfelıl a résztvevık toborzása jelentett kihívást, másfelıl el kellett oszlatnunk a helyi önkormányzatok fenntartásait. Megoldások A programot mind elutasító-, mind támogató településeken megvalósítottuk. Azokon a településeken, ahol a helyi önkormányzat visszautasította az együttmőködést ott együttmőködési szerzıdés nélkül valósult meg a program. A program ugyan megvalósíthatóvá vált ezeken a településeken is, ám a résztvevık kevesebb támogatást tudtak realizálni, hisz az önkormányzati garanciavállalás nélkül a program résztvevıi nem tudtak hitelhez jutni. Úgy tapasztalatuk, hogy azokon a településeken ahol, a helyi potentátok úgy találták, hogy a program egy olyan eszköz lehet, amit az alacsony jövedelmő családok gazdasági hátrányainak leküzdésében segítséget tud nyújtani, ott sikerült gyümölcsözı együttmőködéseket kialakítani. Ám 1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Phone: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

12

azokon a településeken, ahol a központi hatalom úgy értékelte a programot, mint egy olyan tényezıt, ami az ı hatalmának a csorbítását célozza, erıfeszítést tettek olyan emberek alkalmazására, akik ellenırizni tudják a program résztvevıit. Résztvevık, Háztartások Etnicitás, nem, iskolai végzettség2 A program célcsoportját, olyan szegény háztartások alkották, akik hátrányos helyzető településeken élnek, ám bevételszerkezetüket tekintve egy kissé a mélyszegénység fölötti bevételekbıl gazdálkodnak. Nıi résztevı volt a programban résztvevık hatvannégy százaléka. A program résztvevıinek hetvennyolc százaléka tartozott a roma etnikumhoz. Ebbıl kifolyólag a program inkább a szegényeket, mintsem kimondottan a romákat támogatta.

felsıfok gimnázium szakközépiskola szakmunkás 8 általános Kevesebb, mint 8 egyéb adathiány

n 4 2 16 51 78 15 2 13

% 2.2 1.1 8.8 28.2 43.1 8.3 1.1 7.2

nem roma 4.9 1.6 23.0 39.3 26.2 3.3 1.6

félig

50 33.3 16.7

roma 1.1 1.1 2.1 22.3 59.6 12.8 1.1

A táblázat alapján látható, hogy a programba bekerült ügyfelek jellemzıen alacsony iskolai végzettséggel rendelkeztek. Többségük általános iskolai végzettséggel rendelkezett, s pusztán egyharmaduknak volt ennél magasabb iskolai végzettsége. A program elvégzésének sikeressége szempontjából szignifikáns összefüggés mutatható ki az elvégzett iskolák száma, illetve a program sikeres befejezése között. A programot sikeresen befejezık relatíve magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, mint a programot sikertelenül elhagyók. Azon programrésztvevık körében, akik csupán 8 általános iskolát végeztek a sikertelenek számaránya majdnem a kétszerese, mint a magasabb iskolai végzettségőek körében. Mindebbıl az következik, hogy a relatíve magasabb iskolai végzettség az egyik kulcsfaktoraként realizálódott a programnak.

felsıfok gimnázium szakközépiskola szakmunkás 8 általános Kevesebb, mint 8 egyéb

sikeres 2.9 1.4 14.5 39.1 33.3 7.2 1.4

sikertelen 2.3 2.3 7,0 23.3 60.5 4.7

Bevételek, kiadások, szezonalitás3 2 3

A fejezet Babusik Ferenc IDA2 programértékelıjén alapszik A fejezet Babusik Ferenc IDA2 programértékelıjén alapszik 1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Phone: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

13

Az egyik legnagyobb kihívás, amivel a program szembenézett a résztvevık rendkívül alacsony bevétele volt. A program résztvevıinek átlagos egy fıre jutó bevételei (melyek magukba foglalták a munkabérbıl, alkalmai munkákból, illetve szociális transzferekbıl származó bevételeket is) a létminimum alatt húzódtak (a háztartások túlnyomó többségében a családtagok pusztán szociális transzfer bevételekbıl, illetve közmunkából éltek, ami csak rövid ideig, és messze a minimáljövedelem alatti bevételeket eredményezett). A bemeneti kérdıívezés során a résztvevık harmada úgy nyilatkozott, hogy semmilyen munkabérbıl származó jövedelemmel nem rendelkezik. Ez az arány a programot elvégzık körében egy negyedre csökkent. A belépı kérdıívek alapján a résztvevık 33,7%-a mondta, hogy egy családtagjának sincsen semmilyen tartós munkaviszonyból származó bevétele. A Magyarországot érintı recesszió hatásának köszönhetı az a további tény, hogy a program résztvevıinek átlagjövedelme a program kezdetéhez képest a program végén semmit sem változott, de természetesen a kiadások nıttek ez idı alatt. A program résztvevıinek többsége, mint közmunkás dolgozott. Ami azt jelenti, hogy pusztán részidıs munkavállalói szerzıdéssel rendelkeztek. Ebbıl kifolyólag olyan változó bevételszerkezettel rendelkeztek, melyek nem tették lehetıvé számukra, hogy hosszú megtakarítási idıszakban, és magasabb megtakarítási összegekben gondolkodjanak. A háztartások ugyan megpróbálták a bevételeiket szezonális munkavállalással kiegészíteni, ám ez még mindig nem eredményezett elegendı bevételt. Mindebbıl az következik, hogy a program során nagy változékonyság volt a megtakarítások gyakoriságában illetve összegében. A nyár folyamán – amikor több lehetıségük akadt alkalmai munkákat vállalni – a megtakarítási gyakoriság megnıtt. Ám télen – amikor kevesebb lehetıségük volt munkát vállalni – a megtakarítási gyakoriságok is csökkentek. Mindebbıl az következett, hogy a programnak rendkívül flexibilis megtakarítási gyakorlatot kellett kidolgoznia, mely igazodott a szezonális megtakarítási gyakorlathoz. A fenti tényeket támasztja alá az is, hogy azok között a családok között, akik sikerrel teljesítették a programot, az egy fıre jutó munkából származó bevétel szignifikánsan magasabb volt, mint azon családok körében, akik nem tudták sikerrel abszolválni a programot (a szociális transzferek mértékének tekintetében nem volt eltérés).

sikeres sikertelen

jövedelem / fı 25.832 Ft 19.603 Ft

szociális támogatás / fı 17.707 Ft 16.689 Ft

összes bevétel / fı 43.539 Ft 36.292 Ft

A táblázat alapján jól látható, hogy a sikeres, illetve a sikertelen program résztvevık szempontjából erıs eltérések jelennek meg a bevételszerkezetek között. A két csoport jellemzıen nem a szociális támogatások mértéke, hanem a munkából származó (alkalmi vagy állandó) bevételek mentén mutat különbözıséget. Általánosan megállapítható, hogy az egyik kulcsfontosságú faktor a programba bekerültek sikeressége szempontjából abban keresendı, hogy a résztvevı rendelkezett-e valamilyenfajta munkával (alkalmi, vagy szezonális). Ez a tényezı szoros összefüggést mutat az iskolai végzettséggel is. 1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Phone: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

14

Mindebbıl az következik, hogy a magasabb átlagos jövedelmet realizáló résztvevık nagyobb megtakarítási kapacitással rendelkeztek, s ebbıl kifolyólag gyakrabban illetve kisebb megszakításokkal tudták a megtakarításaikat félretenni. Adataink szerint az a tényezı, hogy a szegénységi küszöbhöz képest a résztvevı hol helyezkedett el tehát, döntı fontossággal bírt a siker szempontjából. Motiváció A fenti tényezıkön túlmenıen még mindenképpen meg kell említenünk a résztvevık motivációját (vagy inkább annak hiányát) is, mint a programot befolyásoló tényezıt. A célcsoportba tartozó alacsony jövedelmő családok, akik egy negatív szocio-ökonómiai kontextusba ágyazódnak, rendkívül depressziós élethelyzetekkel küzdenek. Ez a depressziós élethelyzet a családokat sokszor passzivitásba, illetve motiválatlanságba süllyeszti. A program során azt tapasztaltuk, hogy a családok nem csupán azért nem takarítanak meg, mert szőkösek a rendelkezésükre álló erıforrásaik, hanem a depressziós és atomizált élethelyzet miatt is nehezen motiválhatóak. Ezeken a településeken kisebb „közösségfejlesztı” tevékenységeket ajánlottunk a résztvevıknek, fıként a motiválatlanságból és a bizalomhiányból fakadó ellenérzések leküzdése végett (például karácsonyi ajándékkészítı foglalkozás gyerekeknek). Bizalomhiány, érdeklıdés hiánya A motivációhiány kontextusában mindenképpen szót kell ejtenünk a bizalomhiány kérdéskörérıl is. Sok településen a programot „piramis játékként” értelmezték. Az elmúlt évek pénzügyi botrányai, illetve az általános rossz közérzet miatt, melyet a bankszektor generált az elmúlt évek során, a programot gyakran gyanakvás kísérte, s mint egy piramis játék, vagy multilevel marketing játék értelmezıdött az érdeklıdök szemében. A bizalomhiány sokszor a helyi pletykákban is teret nyert. A helyi lakosok – nem egyszer a pletyka forrása a helyi illegális uzsora tevékenységet folytató lakos volt, aki a saját piacát féltve kezdte el a pletyka terjesztését – sokszor gyanakvóak voltak, s nem bíztak abban, hogy tényleg kézhez fogják kapni a támogatási összeget a program végén. Megoldás Ezeknek a problémáknak a megoldásaként olyan helyi tanácsadókat választottunk a településeken, akik napi kapcsolatban álltak a résztvevıkkel. Ez a módszer jobban mőködött, mint amikor a helyi potentátok javasoltak valakit helyi tanácsadónak. Abban az esetben ugyanis a helyi tanácsadó a helyi szociális intézményhez kapcsolódott valamilyen szálon, vagy ennél is konkrétabban a helyi szociális munkás volt. Mind a 4 esetben, amikor ilyen történt a program során, a helyi tanácsadók nem tudták teljesíteni az elvárásokat. A legjellemzıbb probléma az volt, hogy nem a célcsoporttal vették fel a kapcsolatot, inkább fıként a saját kapcsolati hálójukat mozgatták meg.

A résztvevık házai, az ingatlanok állapota


15

A házak elhelyezkedése, illetve felszereltségük4 Mint pilot program az IDA lakhatás program eltérı szocio-ökonómiai változókkal jellemezhetı településeken valósult meg. A program ideje alatt 29 magyarországi települést vontunk be. Ennek köszönhetıen a résztvevık házainak elhelyezkedése, illetve állapota egy széles spektrumot ölelt fel (a szegregált cigányteleptıl kezdve a település központjában álló lakóhelyig bezárólag). Habár a program során a szegregált cigánytelepeken élı családok is bevonásra kerültek, az esetek többségében a családok nem tudták sikeresen teljesíteni a programot. A program résztvevıinek több mint fele a településközponttól távolabb élt, ám nem a periférián. A centrum/periféria kérdése szintén egy kulcsfontosságú magyarázó erı volt a program során. A programot sikeresen teljesítık körében kétszer annyian éltek a település központjának a közelében, mint a programot sikertelenül elhagyók körében. A program résztvevık többsége (70,2%) saját tulajdonú családi házban élt. Mindezt összefoglalva: azok a családok, akik sikerrel teljesíteni tudták a programot alacsony jövedelmőek voltak, ám nem szegregátumokban élı mélyszegény családok. sikeres 33.3 58.7 7.9

központ távolabb külterület

sikertelen 13.9 80.6 5.6

A házak felszereltségére, állapotára áttérve nagy eltérés mutatkozott a roma illetve a nem roma résztvevık házainak felszereltségét illetıen. Az épületek felszereltsége (%) és etnikai vetülete (%)

1. fürdıszoba teljes felszereléssel 2. fürdıszoba kialakítva, felszerelés hiányos 3. lakáson belüli WC 4. külsı árnyékszék 5. vezetékes villany 6. vezetékes víz 7. telken belüli kút 8. vízvételi lehetıség csak utcán 9. meleg vízellátás egyedileg 10. meleg víz központilag 11. vezetékes gáz 12. palackos, vagy tartályos gáz 13. csatornahálózatra bekötve 14. zárt szennyvíztároló 15. ciszterna 16. aljzatszigetelés 17. falak szigetelése 18. tetı szigetelése 19. nyílászárók szigeteltek

4

igen % 63.7 15.2 72.1 46.4 97.8 84.9 29.6 14.5 64.2 12.8 21.8 64.6 39.7 36.9 3.9 22.3 17.3 19.6 18.4

nem roma 74.2 9.8 80.6 48.4 98.4 85.5 35.5 16.1 74.2 12.9 25.8 62.9 38.7 50.0 4.9 29.0 22.6 22.6 22.6

roma 55.8 18.3 64.4 44.2 97.1 83.7 23.1 13.5 55.8 11.5 21.2 62.1 41.3 25.0 2.9 18.3 15.4 19.2 17.3

A fejezet Babusik Ferenc IDA2 program értékelıjén alapszik 1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Phone: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

16

Nagyobb eltérések az etnikai megoszlás mentén a melegvíz ellátottság, a csatornahálózatra való bekötöttség és a fürdıszoba felszereltsége terén mutatkozott. Összességében a résztvevık egy-ötödének a háza volt szigetelve, és a házak csupán egyharmada rendelkezett melegvíz-ellátással (gáz, vagy központi), és a házak közel negyede volt csupán a szennyvízhálózatba bekötve. A házak átlagos mérete 79 m2 volt. Összességében a házak építési idıszakáról elmondható, hogy azok a házak melyek 1945 elıtt épültek nagyobb méretőek, és kevésbé zsúfoltak voltak, mint a másik végleten elhelyezkedı új építéső házak. A házak építési ideje és a becsült bevételek átlagai bér / fı nem felújítva felújítva 1945 elıtt 1945 és 1990 között

25838 11730

26482 28163

transzfer / fı nem felújítva felújítva 11970 19274 20972 17365

összbevétel / fı nem felújítva felújítva 37807 43621 32702 45527

A házak forgalmi értéken erısen szóródott az átlag érték, 3.66 millió forint körül. A minimum forgalmi érték 100 ezer forint volt, a maximum érték 12 millió, a medián értéke 3 millió volt. A házak mőszaki, statikai állapota5 A résztvevık házainak állapota jellemzıen nagyon rossz állapotú volt. A programba bekerült házállomány jellemzıen régi építéső, sok évtizeddel ezelıtt épült ház volt. A házak harmada a II. VH. elıtt épült, a fele ‘45 és ‘90 között. A házak építésének idejétıl függıen a házak építıanyaga szóródott a tégla, vályog illetve vegyes építıanyagok között. Ám a házak döntı többsége, vagy téglából, vagy vályogból épült. Habár a házak állapotából kifolyólag rengeteg állapotbeli probléma felmerült a házakkal kapcsolatban, az a szakmai segítség, amit a Habitat Magyarország nyújtott a házakkal kapcsolatban fennálló legfontosabb problémákat célozta. A problémák elhárításakor pedig figyelembe vette a résztvevı várható megtakarítási, illetve támogatási keretét. A prioritások a következık voltak: • A konkrét életveszély elhárítása (a kémények vagy falrészek omlása, veszélyes vezetékek, stb.) • Az épület fizikai fennmaradásának biztosítása, megóvása (fı falak repedései okozta statikai problémák, nedvesség megszüntetése, stb.) • Az energiahatékonyság javítása (hıszigetelés a mennyezetre, ajtók, ablakok szigetelése, külsı szigetelés, jobb főtési rendszerek, stb.) • A ház komfortfokozatának javítása (folyóvíz otthon, WC és fürdıszoba, további szobák építése, csempézés stb.)

5

A fejezet a Habitat for Humanity, Hungary IDA2 program értékelıjén alapszik 1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Phone: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

17

A négy éves tapasztalat megerısítette a program során azt a kezdeti feltételezést, miszerint nem csupán az okozott nehézséget, hogy a házak rendkívül sok technikai nehézséggel küzdöttek, hanem a válság hatására a résztvevık változó bevétel-szerkezetének köszönhetıen maguk az elérhetı beruházások is állandóan változtak. A program során elvégzett felújítási munkálatok6 A program során összesen 139 felújítási/javítási munkálat valósult meg. A program során az IDA résztvevıi két oldalról is kihívások elé néztek. Nem csupán a házaik állapota volt több estben olyan összetett és súlyos problémák hordozója, amit nehezen lehetett orvosolni, hanem rendkívül kevés pénzforrás állt a program végén a rendelkezésükre, hogy mindezen problémákat megoldják. A beavatkozások így függtek attól, hogy milyen súlyos problémákkal néztek szembe az ügyfelek, illetve milyen pénzügyi lehetıségeik voltak. A Habitat szakemberei egy forgatókönyveket dolgoztak ki arra a 4 tipikus felújítási munkálatra, melyet egy házon el kell végezni, s melyek a több mint 330 lakás felmérése során kirajzolódtak. Az esetek többségében végül 2-3 felújítást is elvégeztek egy adott házon.

ház falszakasz cseréje ház külsı vakolása, vagy tapasztása utólagos nedvesség elleni szigetelés nyílászárók hıszigetelése nyílászáró csere homlokzati vagy födém hıszigetelés belsı felújítás – festés, vakolás, padlózat javítás, stb. tetıjavítás (födém, szerkezet) tetıfedés cseréje, javítása ereszcsatorna javítása, pótlása meglévı főtés korszerősítése, javítása új, korszerőbb főtésre való átállás, a főtési rendszer teljes cseréje elektromos vezetékek cseréje, villanyszerelés víz/gázvezetékek cseréje, javítása válaszfalak átrendezése, faláttörés, szoba kettéosztása háztoldás WC építése mindösszesen

n 2 9 2 5 21 9 21 7 8 9 6 3 2 4 3 10 18 139

A táblázat alapján látható, hogy a fıbb felújítási munkálatok az alábbiak voltak: • Nyílászárók cseréje • Szigetelés • A főtés korszerősítése • Mellékhelységek beszerelése • Festés/tapasztás .

6

A fejezet a Habitat for Humanity, Hungary, illetve Babusik Ferenc IDA2 program értékelıjén alapszik 1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Phone: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

18

Az esetek többségében (39 esetben) a családtagok, 25 esetben barátok, rokonok, 32 esetben pedig vállalkozók segítették a felújítási munkálatokat. Pénzügyi képzés A pénzügyi képzéssel kapcsolatos érdeklıdés a résztvevık körében általában magasabb volt, mint a megtakarítási hajlandóság. A pénzügyi képzık sokszor mesélték, hogy a képzéseken megjelenık száma magasabb volt, mint a településen a programban résztvevık száma. Ez többek között köszönhetı annak, hogy azok a települések, ahol a program megvalósult általában kevés elfoglaltságot tudnak nyújtani a lakosai számára. Ebbıl következıen a pénzügyi képzés alkalmai egyfelıl, mint valami újnak a történése, másfelıl a pénzügyi tudatosság fejlesztésérıl szóltak. Ezért a pénzügyi képzési alkalmak során a trénerek több ponton is kiegészítették a képzést. A képzés részévé tették az egyéni esetkezelést, illetve az egyéni adósságkezelési konzultációt. Amint tapasztaltuk, a helyieknek közösségi alkalomként is szolgált a képzés. Ezekbıl a tapasztalatokból kiindulva a képzések számát a program során növeltük, illetve nagyobb hangsúlyt fektettünk rájuk. A képzés természetesen ahhoz nem segítette hozzá az embereket, hogy a bevételük nıjön, ám a háztartás költség-szerkezetében, kiadásainak elosztásában hathatós segítség volt. Szoros együttmőködés a civil szervezetek között A program során nagyon büszkék vagyunk arra az együttmőködésre, amit a programot megvalósító szervezetek építettek ki a program megvalósítása során. Az Autonómiának illetve a Habitatnak sikerült kiépíteni egy hatékony és eredményes szakmai együttmőködést a projekt során, amelynek alapját a kölcsönös bizalom, az elkötelezettség, a közös célok és a szakmai know-how megosztása, illetve tapasztalatcseréje adta. További szoros együttmőködés alakult ki 2011-ben a Társadalomelméleti Kollégiummal (TEK). Plusz programelemként a program során ugyanis 2011 augusztusában a bonyhádi kistérségben az IDA résztvevık felújítási munkálatait önkéntesek segítették, egy önkéntes tábor keretében melyet a Társadalomelméleti Kollégium szervezett. A kéthetes önkéntes tábor alatt 6 IDA résztvevı házát újították fel az önkéntesek. Az Autonómia Alapítvány a tábor elıkészületeit illetve megvalósulását támogatta, illetve a helyi jelenlétet adta, míg a Habitat a mőszaki vezetıt biztosította a felújításokhoz, illetve az építkezési munkálatok során szakfelügyelt. Az önkéntes tábor nagyszerő lehetıséget teremtett az önkéntesek illetve a program résztvevıi számára, hogy az eltérı szocio-ökonómiai háttérrel rendelkezı emberek találkozhassanak, és együtt valósítsák meg a célokat.


19

Bevont települések Az IDA2 Komplex lakhatási program az alábbi településeken valósult meg: Kiskunhalas A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

44 44 30 28 7 7

Szentkirály A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

17 17 15 13 4 3

Besence A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

17 17 13 13 3 3

Csányoszró A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

20 20 16 15 2 2

Drávaiványi A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

3 3 3 3 0 0


20

Nagycsány A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma: Kázsmárk A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

5 5 4 4 3 3

:

43 13 33 29 13 13

Léh A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

6 0 6 6 0 0

Parasznya A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

18 18 17 7 1 1

Budapest, VIII. kerület A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

19 19 13 13 0 0

Szeged, Sé, Lajosmizse – SOS Ifjúsági Házak A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

12 5 9 9 5 5


21

Bátonyterenye A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

36 8 36 15 8 8

Bag A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

10 10 10 9 1 1

Nyírmada* A programba jelentkezık száma: 27 Mőszakilag felmért házak száma: 27 A Programban résztvevık száma: 23 Szerzıdött ügyfelek száma: 21 A programot teljesítık száma: 0 Felújított házak száma: 0 A program során az együttmőködési megállapodást felbontottuk, mert a helyi tanácsadó nem a program célcsoportjába tartozó ügyfeleket vont be. Báta A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

10 10 8 7 2 2

Bonyhád A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

21 21 11 10 8 8

Decs A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma:

14 14 14 13 0


22

Felújított házak száma:

0

Fürged A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

12 12 12 11 2 2

Iregszemcse A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

19 19 17 14 4 4

Kisvejke A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

12 12 12 8 2 2

Kölesd A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

17 17 14 13 4 4

Lengyel A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

9 9 5 4 1 1

Mucsi A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma:

2 2 2 0 0


23

Felújított házak száma:

0

Szekszárd A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

9 9 8 7 2 2

Tamási A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

16 16 15 14 7 7

Tevel A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

13 13 9 9 3 3

Tolnanémedi A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

19 19 13 13 9 9

Závod A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:

9 9 5 5 4 4

Várpalota* A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek száma: A programot teljesítık száma:

8 8 0 0 0


24

Felújított házak száma: 0 A program során az együttmőködési megállapodást felbontottuk, mert a helyi tanácsadó nem a program célcsoportjába tartozó ügyfeleket vont be. A települések elhelyezkedése Kiskunhalas, Szentkirály Besence, Csányoszró, Drávaiványi, Nagycsány Kázsmárk, Léh, Parasznya Budapest, VIII. kerület SOS Bátonyterenye Bag Nyírmada* Báta, Bonyhád, Decs, Fürged, Iregszemcse, Kisvejke, Kölesd, Lengyel, Mucsi, Szekszárd, Tamási, Tevel, Tolnanémedi, Závod, Várpalota*

(Bács-Kiskun megye) (Baranya megye) (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) (Budapest) (Csongrád megye) (Nógrád megye) (Pest megye) (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) (Tolna megye) (Veszprém megye)


25

A program összesített számadatai A program során bevont települések száma: A programba jelentkezık száma: Mőszakilag felmért házak száma: A Programban résztvevık száma: Szerzıdött ügyfelek: A programot teljesítık száma: Felújított házak száma:


29 467 396 373 313 95 95

26

Program munkatársak Béres Tibor Programfelelıs [email protected] Lukács György Program Manager [email protected] Vankó Annamária Program asszisztens [email protected] Gulyás Erzsébet Gyakornok [email protected] Gosztonyi Márton Gyakornok [email protected]


27

IDA Lakhatási Program Záró beszámoló

Recommend Documents