Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII
51
~Ic,NOSépítés e~ső ~oNSZa~a ~ebNecehbeh ( ~ 850 - ~ 872 )
A város eleven szervezet, de nem önmagát építi . Emberek munkálkodnak rajta társas együttműködésben, szükségleteik, igényeik és lehetőségeik szerint alakítják ki szerkezetét, külső megjelenését, út hálózatát és ezen belül mindazt, amit korszerű szóval infrastruktúrának nevezünk : a közműveket, köz- és magánépületeket, parkokat, emlékműveket. Az itt következ ő tanulmány arról kíván számot adni, miként kezdődött Debrecenben az újkori értelemben vett városiasodás, mit alkotott ebben a tekintetben a debreceni polgárság első nemzedéke, hogyan kezdett Debrecen faluból várossá válni. Faluból város lesz. A hazai köztudatban és a tudományos leírásokban Debrecen már az 1848/49-i szabadságharc előtt, mint város jelenik meg. Fényes Elek - a magyar statisztikai tudomány megalapítója szerint : "Pest után a legnagyobb, legnépesebb városa Magyarországnak . . . . . . Hosszas kerekded formára van építve és kerülete egy mérföldet foglal el. (1 magyar mérföld 8353,6 m.) Utcái hosszúak és szélesek, s nagyrészt egyenesek is . . . . . . egyébiránt kővel nincsenek kirakva. Az ó-város maga egy mély és széles árokkal van körülvéve s hozzá 8 kapu vezet. Ezeken kívül van az Ispotály város, egy ref. anyaszentegyházzal és eklézsiával, több új ültetvények, és az idegen keresked ők kőből és fából épült sátorai utcákra felosztva, melyek különben üresek, hanem a híres négy országos vásár kézműgyárakra nézve itt szokott tartatni . A házak többnyire alacsonyak, cseréppel és zsindellyel fedettek, ámbár nádas tetőket is eleget láthatni ." A városnak majdnem közepén van a kéttornyú nagytemplom, mellette a Kollégium kétemeletes épülete, az udvarban négyszögben álló régi egyemeletes épülettel, a piacon a ref. Kistemplom, a piaristák kolostora a kath. templommal . Középületei a városháza, a dohánygyár
52
Városépítés első korszaka Debrecenben
épülete, a Cegléd-utcai kapun kívül a sóház, a kerületi törvényszék, a két (Fehér ló és Bika) vendégfogadó . Mint magánépület, a Bekkné szép új háza a legdíszesebb". " Népessége 48 .840 lélek, kevés német mesterembert, s 1 .545 róm . kath . 50 görögkath.-t 210 evangélikust és 35 nem egyesült óhitűt kivéve mind tősgyökeres magyarok . l (Vö. térkép) . Mikor 1849 . január elején a kormány ideiglenesen - öt hónapig tartó időre - Debrecenbe tette át a székhelyét, majdnem ugyan-e szavakkal jellemzi a várost, némi csalódást is eláruló leírásában az újságíró . z A tudós statisztikusnak és a pesti - akkoriban még szintén alig világvárosnak nevezhet ő állapotokhoz szokott - újságírónak egyaránt igaza volt . A tőkés gazdasági élet és a polgári átalakulás kezdetén Debrecen valóban ' Fényes Elek : Magyarország mostani állapotfa. IV . k. Pest, 1839 . 62 . o. - A tudós statisztikus leírásainak illusztrálására a városi levéltár kéziratos térkép anyagának, a korabeli aktáknak adataiból megkíséreltük megszerkeszteni a város 1850-1872 közötti topográfiáját . A mellékelt térkép lépték nélküli, de megszerkesztésénél a tervező Papp József, a város polgármesteri hivatalának főelőadója, a mikrofilm technikai iroda vezetője, részben, a levéltár kéziratos térképei, részben az iroda rendelkezésére álló adatok alapján a lehető legpontosabban igyekezett behatárolni a tanulmányban szóba került létesítmények helyét . Gondos és lelkiismeretes munkája eredménye az összegyűjtött, alapul szolgáló források, a mai levéltárban külön gyűjteményben vannak elhelyezve, megkímélend ő a későbbi kutatókat a feltárásukkal járó fáradságos munkától, s egyben lehetővé teszik a szorosabban vett építészet- és technikatörténeti kutatásokat . A tanulmány szerzője köszönetet mond Papp Józsefnek, a szoros együttmunkálkodás során tett kiegészítésekért, amelyekkel hozzájárult az az egyes létesítményeknek általa csak hozzávetőlegesen jelzett helyének pontos meghatározásához. ' - r- i : Menekvés Debrecenbe . 1849 év kezdetén . Pest, 1850 . 65 . o. Az író szerint - " Pesttel összehasonlítva -inkább falu, mint város, minden városias kényelem nélkül inkább nagyra nőtt falu ." "lakói mindnyájan kisvárosi polgárok, vagy cívisek. . . . .. . .. . Az úri osztály pedig kevés számban van és a lakosság tömegében elenyészik ."
53 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII nélkülözte nemcsak a közeli osztrák és délnémet városok, de még a hazai nyugati és északi országrész nála jóval kisebb népességű és lényegesen szerényebb gazdasági erejű városok külső jegyeit is. A rendi korszakban jogi értelemben véve valóban város, igen széleskörű autonómiával . Funkcióját tekintve is annak tekinthet ő, hiszen a lakosságának 59 %-a kézműiparral, árucserével és szállítással foglalkozik, csak lakóinak 40 %-át lehet mezőgazdaságból élőnek tekinteni . Heti vásárai - hetenként négy napon - vonzáskörét 30 km-nyi, a négy jelentékeny országos vásáraiét 300 km-nyi sugarú körrel lehet megrajzolni . 3 A város beépített területe, - az árokkal körülvett belváros, az árkon kívüli "telepítvények", azaz külvárosok és az utcák együttesen 3750 3800 ha-t foglalt e1 .4 A belvárosban 1850-ben 2651, a külvárosokban 911 polgári lakóház állott . s s Fényes Elek fentebb idézett adata erősen kétes, bár pontos adatokkal nem, csak becsült számokkal rendelkezünk a korszak kezdő évére vonatkozva. A különböző szerzők, más-más forrás alapján számítva 27 - 31 ezer főre becsülik a lakosok számát . Szabó István : Debrecen 1848-1849-ben . Db. 1928 . 45-46. o. Balogh István : Város és népe (- A szabadságharc fővárosa . Debrecen . Szerk . Szabó István) Db. 1848 . 18-19 . o., a főfoglalkozási arányokra, U. o. 21-38 .0. A legutóbbi, - történeti demográfiai módszerrel végzett kutatásai alapján Kováts Zoltán 50 .000 főre becsüli az itt lakók számát. Pest után még így is a legnépesebb magyar város . Kováts Zoltán : A népesedési viszonyok (= Debrecen története, 2. k. 1693-1849 . Szerk : Rácz István . ) Db . 1981 . 48 . o. ° Elsőnek 1882-ben közölt kataszteri felmérés alapján számolva . Tikos Imre: Földrajzi önmertetés . (- Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása . Szerk : Zelizy Dániel.) Db. 1882. 8. o. 5 A város közházai. (Kórház, katonai tiszti szállások, laktanyák, vendégfogadók, serfőző ház, kapus és csordás házak, bakterházak, csapszékek, a nagyerdei fürdő- és erdőmesteri ház) nincsenek e számban benne . Szűcs István : Szabad Királyi Debrecen Város történelme . Db. 1870. 881 . o.
Városépítés első korszaka Debrecenben Az egykorú leírásokban emlegetett és 1850-ben még helyenként épségben levő árok vonalát a mellékelt térképen próbáltuk rekonstruálni .6 Az árok vónalán kívül voltak az 1772 óta fokozatosan szaporodó külvárosi telkek, szűkre szabott (50 - 100 n.öl területű) mérnökileg kimért, a belvárosiaktól eltérő szabályos utcahálózattal . A külvárosok lakói polgárjog nélküli szegénység, piaci árusok, talyigások, napszámosok, céh nélküli háziipart űz ő k (fonogatók, kenyérsütők) . Az 1850 . évben végrehajtott népszámlálás szerint a belvárosban 2635, a külvárosokban 878, együtt tehát 3513 lakott házat írtak össze. A városhoz közeli külső területen, jócskán távolabb is voltak lakott telepek. A keleti oldalon a tű zveszély miatt messze telepített Olajütő, a nyugati oldalon a vályog- és téglavetésre alkalmas agyagos magaslaton a vályog-, cserép- és téglavetők ideiglenes kunyhói, földbemélyített lakóvermei voltak . A város északi oldalán, a veteményes Libakerten kívül, az egykori szeméttelep mellett 14 hold bekerített területen épült fel az 1847 óta működő gőzmalom, a város első ipari üzeme. Mellette néhány lakóház is állott . (1 . kép.) A város északi kapujától (a mai Bem tér déli végétől) két oldalt, két-két akácfasoros széles, homokos sétáló és kocsiút vezetett a Nagyerdőben álló fürdő ig. (2. kép.) Magánosan álló épületek is voltak a városon kívül. A szent Anna utcai kapu előtt a sóraktár, nem messze tőle az 1847 óta épülő Katonai Laktanya (Pavilon) .(3 .kép.) A Várad utcai kapun kívül - de tőle jócs kán távol, a korábbi Ghilányi-féle nemesi telken álló, vendégfogadó54
6 Az árok 4-5 m. mély volt, a belőle kikerült föld 3-4 m. magas sáncot alkotott a város felől, tüskés bokrokkal (vadrózsa, galagonya) és líciummal volt benőve. ' Balogh István : Id. mű. Db. 1948 . 11-12. o.) HBMLT. IV . B. 1109/p. 13-39. köt.
55 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII ból átalakított katonai laktanya; a Vay-féle telken a katonai kórház (4 . kép) és a mai pályaudvar vágányai alatt a Szeles nevű csapszék . A Miklós utcai kapun kívül, kb . 500 méterre délnyugat felé a Salétromfőző telepe állott, később ezt is katonai laktanyának használták.$ A külvárosok az árkon kívül voltak, tőlük jócskán távol az utcákról és felekezetekr ől elnevezett temetők. A református temetők legrégebbike a Cegléd-utcai ajtón megközelíthető XVI. század közepe óta használt Dobozi temető, a hozzácsatlakozó Cegléd utcaival . A városi kerületeket jelentő főbb utcák után lopta a nevét a Péterfiai, Csapó-, CzeglédVárad- és Hatvan utcai református temető. Szent Anna utca végén az 1713 után megnyitott róm. kath. temető, és a Várad-utcai kaputól délkeletre az 1844 óta, - máig meglevő - izraelita temető . A temetők a várost kö rülvevő szőlőskertek közé voltak ékelve. Ezek a kertek a várost keletről, délről és nyugatról egészen körülvették, számuk ez idő tájt tizenöt volt. Mindenik árokkal, venyigéből rakott gyepűvel volt elkerítve, rajtuk zároskapu és kisajtó . A városi magisztrátus felügyelete alatt saját kisautonómiával bíró kertgazdaságok igazgatása alatt állottak . A kertekben a cső szökön kívül senki állandóan nem lakhatott . s Az Olajütő helyén az utóbbi évtizedben lakótelep épült. A tégla- és cserépégetők környéke az első világháború előtt önkényes foglalás révén rendezetlen lakóteleppé vált, az 1930-as években némileg rendezték, (mai Nagy Sándor telep) . A gőzmalom telkének egy részét 1956 után lakóházaknak osztották ki (Thomas Mann u.) más részén az 1944 őszén leégett malomépület és a mellette volt lakóházak állanak. A Pavilon laktanya a fokozatos bővítések után ma is katonai célokat szolgál . A sóraktár helyén épült a dohánybeváltó, ma Dohánykísérleti Intézet. A volt katonai kórház és laktanya helyén az erőmű-telep üzemanyag tartályai állanak. A salétromfőző az 50-es évek óta katonai laktanya volt. Az 1900-as évek elején a közúti (el őbb gőz- majd villamos) vasút műhelyei, színei épültek a helyén . A temetők a nagyarányú bérház építések következtében a 60-as évek után megszűntek . Részben még meg van a Hatvan utcai és a róm. katholikus, és teljes egészében a bekerített izraelita temető.
56
Városépítés első korszaka Debrecen b en A kertek közötti puszta területeket "majorsági földek"-nek nevezték. Egy részük legelő, más részüket a város használta, a városgazda irányítása alatt álló igás állatok (ló- és ökörfogatok) takarmányozására lucernával bevetve. Ismét más részüket bérbe adta, máskor örökáron el is adta - a sertéshízlalással iparszerűen foglalkozó polgárainak . Az utóbbiakon állandó lakóházakat senki sem épített, sertésaklok, raktárak, kutak és a gondozóknak valamiféle építmények voltak rajtuk. A város igazgatása az 1848 . évi 23 . tc. alapján az év május 28-án a népképviseleti alapon megalakult közgyűlés által választott tisztikar kezében maradt a szabadságharc leverése után is. Csak az autonómia lett felfüggesztve három évig, míg a volt önkormányzati testület helyébe a községtanács 1854-ben meg nem alakult, az Észak-bihari megyefőnökség kemény ellen őrzése mellett a régi tisztikar látta el az igazgatási teendőket. Sőt épségben maradt az 1833-ban létrehozott alsó fokú igazgatási szervezet is . E szerint a belváros a hat főutca (Várad, Csapó, Czegléd, Varga, Német és Hatvan) szerint hat kerületre lett felosztva, a köztük lévő mellékutcákkal együtt. A hat utca élén két-két utcakapitány, 12 tizedes és ugyanannyi tízházgazda látta el a közbiztonságra való felügyeletet, az utcák tisztántartásáról való gondoskodást, a tűzoltási rendszabályok megtartását, a tűzoltó eszközök őrzését . A kapitányok és helyetteseik naponta megjelentek a városházán, felírták az utasításokat, a tizedesek és a tízházgazdák által közzé tették és végrehajtatták őket. A 6 kapitány évente 25 frt . az ugyanannyi helyettese 20 frt. fizetést kapott, a tizedesek fizetése évi 10 frt. volt. Az alsó fokú közigazgatásnak ez a rendszere az abszolutizmus korszakában végig fennál-
57 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII lott, sőt megérte az 1867-ben bekövetkezett alkotmányos korszakot is, csak az 1872-ben életbe lépett közigazgatási törvény szüntette meg. 9 1854-ben az életbe lépett ideiglenes rendezés szerint a város élén az Észak-bihari megyefőnökség által beiktatott, az országos helytartó kinevezésével megbízott polgármester állott, az ugyancsak központilag kinevezett hivatalnoki szervezettel ő intézte a szűkebb értelemben vett közigazgatás ügyeit. (A korábbi bírósági hatásköre a városi magisztrátusnak 1850-ben megszűnt) . Az 1867-ig terjedő időszakban a közigazgatás szervezeti felépítésére és hatáskörére az 1859-ben megjelent császári nyílt6. kép. Vasútállomás. Épült 1857-ben. ' parancs volt az irány- ~' adó. Ez a nyíltparancs lényegében szentesítette az 1850-1853 . között fennállott állapotot, a központi szigorú kormányzati ellenőrzés alatt álló hivatalnoki szervezetre épült közigazgatást hozott létre . A pol gármester vezetésével a szakigazgatást ellátó hivatalvezetőkből alakított, nem nagyszámú tanács a megyefőnökség által közvetített kormányzati intézkedések végrehajtója volt. Az igaz, hogy ritkán ülésezett a községtanácsnak nevezett, de szintén a megyefőnökség által kinevezett tagokból álló tanács is . Jóllehet ezek tagjai a város legmódosabb, és egyben-másban legképzettebb polgárai közül kerültek ki, de Csorba János ideje alatt legtöbb esetben a polgármester által előterjesztett indítványok, javaslatok engedelmes jóváhagyói voltak . Rajtuk kívül volt még az alakulóban levő újkori polgárságnak egy szűkebb rétege ; ügyvédek, főiskolai tanárok, kereskedők és kézműipa9
Zoltai Lajos : Debreceni utcakapitányok, tizedesek, házgazdák . Debreceni Szemle .
1939 . (XIIL) 101-115 . o .
'° M .o-t illető országos kormány lap. igazgatásról a 109 . § .-a intézkedett .
1859 .
ápr . 24 .
75 .
sz. nyílt parancs ; a városi
58 Városépítés első korszaka Debrecenben tusok, akik az akkor még kötelez ő vándorlás során megismerték a hazai - felvidéki, pesti, pozsonyi -, osztrák és délnémet városok létformáját, és itthon is próbáltak ezekből valamit megvalósítani . Politikai mozgástér hiányában - gazdasági és kulturális egyesületek alapításában élték ki a lefojtott energiákat, és ezekben az egyesületekben született meg az igény és formálódott ki a közvélemény a városi létformához nélkülözhetetlen intézmények (újság, színház, zenede, szakiskola), a köztisztaság, a közlekedés, magán- és középítkezés és városszépítés ügyének felkarolására. Nagyrészt első generációbeli self made man emberek voltak, sikeres vállalkozók, akik anyagi lehetőségeik birtokában kötelességüknek vélték az ilyen törekvések erkölcsi, sok esetben anyagi támogatását . Nemegyszer kezdeményez ői is voltak egy-egy alkotásnak (emlékmű, színház, zenede) . Csorba János 1854 . január 1-jén foglalta el hivatalát . Korábban nagyváradi polgármester volt, semmiféle üzleti vagy rokoni kapcsolat nem fűzte Debreczenhez. A város történetírója, aki kortársként látta és értékelte is öt évnél valamivel hosszabb ideig tartó működését, két évtized múlva írta róla, hogy a város közvélemény-formáló társadalma - mint az abszolutista kormány exponensét, kifejezetten ellenszenvvel fogadta és az ellenérzés nem szűnt meg távozása után sem. Érdes modora, saját érdemei túlhangsúlyozása - ezt az időszakos jelentései is elárulják, ~, kép. Cukorgyár. Épült 1861-ben. I hivatalnoki pedánssága sem növelte a népszerűségét. l ~ ~ Szűcs István : Id. mű. 1029 - 1035 . o. A szintén kinevezett tagokból álló községi tanács - abban néhány módos kereskedő és ügyvéd volt - véleményét sem igen kérdezte, s ha kérdezte is, nem igen vette javaslatait figyelembe . Az ellenében akkoriban tapasztalható ellenszenv egy félévszázad múlva ismét feltámadt. Az 1854-ben ügyes diplomáciával megszerzett kincstári zálogos pusztákat 1818-ban kiosztott tanyabirtokok kivételével a város nevére telekkönyveztette, és az időjártával mind értéktelenebbé váló szolgalmi jogokat hagyta meg a polgárjogokkal bíróknak. Ezek utódai azt
59 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII Viszont ma már - másfél évszázad távlatából - megállapítható, hogy a már hivatali működése után megjelent császári nyíltparancsban csak sommásan megjelölt közigazgatási feladatokon túl, több minden ben kezdeményező volt. Tűzrendészeti indokkal a polgármestersége alatt jött létre az els ő építési szabályrendelet; útburkolást és járdaépítést indított ; a csatornákat és nyitott kanálisokat rendbe hozatta; gondolt az ivóvíz ellátás megoldására ; bővítette a közvilágítást; gondolt a városszépítésre; támogatta a színházépítést ; és elindította a gazdasági tanintézet - a mai agráregyetem elődje - létesítését . A városnak évszázadokon keresztül legsúlyosabb gondja, egy-egy alkalommal egész városrészeket elhamvasztó tűzvészek elhárítása. A vonatkozó rendelkezések hatástalanok maradtak, mert a nád- vagy zsúpfedelű házak, a telkeket határoló sövénykerítések, és a vízhiány az oltást akkor is lehetetlenné tették, ha megfelelő szervezet és eszközök állottak volna rendelkezésre. A tűzoltás munkáját a kollégiumi diáktűzoltóság végezte, a machinák (fecskendő k) vontatása, a vízhordás az érintett városrész népe feladata volt. Csorba János első teendője a tüzek megelőzését szolgáló intézkedés 8. kép. Színház. Épült 1863-1865 között. volt. Részben a kitört tüzek terjedését szerette volna meggátolni. Ezért számba vette a meglevő tűzoltó eszközöket, és megszervezte azok gyors eljuttatását a tűz helyére. A városban lakó lovas talyigásokat soros szolgálatra osztotta be és jutalmakkal is ösztönözte őket a minél hathatósabb közreműködésre. emlegették - nem egészen jogosan - hogy a város az ő költségükön szerezte meg magának a kb . 67 .000 kat. holdnyi (szántóföld, erdő és legelő) birtokát . Iratok ide vonatkozóan. HBMLT. IV . B. 1106/ a. 1. k. 1854 . dec. 1 . 890. 58 . sz .; IV . B . 1109/1 . 1854. márc . 8. ; jún. 19 ., 22 ., szept. 25 ., okt. 22 ., nov. 17 ., 2350, 2940, 5899, 8450, 9661, 10 .373 . számok ; - Roncsik Jenő: A tűz pusztítása Debrecenben . Db . 1924 . 46-48.; U.ő. A magyar diák tűzoltóságokról . Db . 1929 . 15-20. ; U. ö. Debrecen tűzrendészetének vázlatos története . 1934 . 31-32. Említi - sajnos hivat~2
60
Városépítés első korszaka Debrecenben A tűzvészek terjedésének közvetett akadályozására az addig szokásos tetőfedés és az építés módot is célszerűnek tartotta . Polgármestersége els ő hónapjában kiadta a nyomtatásban is megjelent első építé si szabályzatot . Az addig ellenőrzés nélküli építkezést hatósági felügyelet alá vetette . Az új építkezés megkezdése előtt a városi mérnöknek minden építtető mutassa be a tervet, az igényelt tégla és cserép mennyiség kimutatásával . A városi tégla- és cserépégetőkből önköltségi áron adatta ki a kell ő mennyiséget . Egyben elrendelte, hogy újonnan épülő házakat náddal nem szabad fedni, a régiek megújítására pedig engedélyt kell kérni. i3 Csorba János polgármestersége első évéről kiadott nyomtatott jelentésben nem csekély önérzettel számolt a tűzrendészet, az útburkolás és a járdaépítés terén elért eredményről. l a Az igazság az, hogy a városnak még a főbb utcái is, nyáron portengerben, eső s időszakban pedig sárban fuldokoltak . A házak mellett szálára fektetett deszkapallók kön~tyítették meg a gyalogosok közleke dését, de a lovasok, a talyigások sáros időben a járdákra is felhajtottak. A csordákat, csürhéket, juhnyájakat nem lehetett kitiltani a naponta kibehajtástól. Csupán annyit lehetett elérni, hogy állatvásárokat már nem a kapukon belül; hanem azokon kívül tartották. Csorba János nyomtatásban is megjelent hirdetésben tiltotta el a juhnyájak fejés végett napontai behajtását, de ennek még két évtized múlva is nehezen lehetett érvényt szerezni .l s kozás nélkül - hogy az 50-es években sorozatosan kitört tüzeket szándékosan idézte volna elő, hogy a szigorú építési szabályokat elfogadtassa . A diák tűzoltósággal való vitáit is tárgyalja, a viták évtizedekig húzódtak Csorba János után is, végül az Önkéntes Tűzoltó Egylet 1877-ben való megalakulásához, 1880 . január 23-án pedig a diák tűzoltóság megszűnéséhez vezettek. Roncsik J. Db . 1924 . 46 . o. U. ö. Db . 1934 . 32 . o. 's A nyomtatott építési szabályzat kelte 1854 . márc . 15 . HBMLT. IV . B. 1109/1. 2617 . sz .;-- cserép és téglaégetés és felhasználás . U.o . 1854 . máj. 22 . 4911 . és 1855 . márc . 21 . ; . o. IV . B. 1106/a. 1 . k. 168 . 1. 20 . sz .; a nádfedés tilalma 1858 . máj . 10 . IV . B . 1104/a. 2 . k. 268. 1. 5, sz . 'a A jelentés 1854 . dec. 1 jén kelt . HBMLT. IV . A. 1106/a. 1. k. 89 . 1. 58 . sz . 's U.o . 1858 . dec. 15 . IV . B. 1106/a. 3. k. 36 . sz.; - kés őbbi rendelkezések. 1865 . szept. 13 . IV . B. 1106/a. 5 . k. 7. l . 1868 . febr . 15 .; márc . 16 ., 26 ., 6. k. 125 ., 178., 173 .sz.
61 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII Polgármestersége kezdetén a Piac utca a városháza és a Nagytemplom elő tt volt részben téglával burkolva . Az 1858. évi jelentésében azt írta, hogy 1854-ig ezreket pocsékoltak a téglaburkolásra, ugyanis a gyengén kiégett téglákból készített burkolatot a vasas szekerek és a fagy egy-kett őre tönkre tették, ezért tájékoztatást kért a Laibachban (ma Ljubljana) évek óta használatban levő , fával való útburkolásra . Az kétséges, hogy maga is járt ott, de a szabadalmazó feltalálót meghívta Debrecenbe és 1856-ban a Piac utcát a Nagytemplomtól a mai Szent Anna utca torkolatáig kb. 900 m. hosszban, 3 öl (kb. 5,5 m. ) szélességben tölgyfa rönkökkel burkolták. 1860-ban már ilyen módon 10.600 négyszögöl (kb. 20 .200 m2. ) burkolat készült, a Piac utca folytatásaként a Várad utcán és a hat főutca első harmada is ilyen burkolatot kapott. tb Az útburkolás némileg segítette a csapadékvizek és szennyvizek elvezetését is. A város észak-kelet felől délnyugatra lejtő, vízállásokkal és homokbuckákkal váltakozó térszinten épült, és a térszint a ter mészetes lejtést követve, részben az utcákon, részben a telkek lábfában vezetett nyitott kanálisokban vezették el a vizeket . Szántai József orvos-doktor nem túlzott, hogy az utcákon heverő állati dögök" a nyitott kanálisokban poshadó csapadék- és szennyvíz, a lakóházaknál a sertéshízlalás és a nyitott trágyarakások "a fenyegető járványok melegágyai."" Ezen segítendő, Csorba János az 1840 előtt a főbb utcákon épített téglaburkolatú földalatti csatornákat és nyitott kanálisokat kitisztíttatta és a Miklós utcai kaputól a Tócó-völgyében Mikepércs felé levezet ő árkot ásatott 4 km. hosszban . t ~
A burkolásra használt tölgyfa rönkök konzerválására, lerakásának módjára az iratok eléggé részletesen tájékoztatnak . Bár 1857-ben a községi tanács megtiltotta, hogy a vasas szekerek száraz id őben a burkolt úttestet használják, a 80-as években úgy látták, az ígért hat évet nem bírta ki a burkolat, hamarabb tönkre ment. Végleg mégis csak 1882-ben hagytak fel ezzel a móddal . 1855 . jún . 3 ., szept. 3. IV. B. 1406/a. 1 . k. 205-208 . o. 50. sz. ; 218 . o. 50. sz.; 1856. nov . 5 . 2 . k. 402 . o. 75 . sz.; 1856 . fúl . 25. 149 . o. 91 . sz.; IV. B.; 1857 . aug . 31 . IV. B. 1106/ a. 2. k. 159 . o. 77. sz. Balogh Mihály. Utak. 1882 . 788-789 . (Zelizy Dániel Monográfia .) " U .o. 1855 . nov. 23. IV. B . 1106/a. l . k. 245 . o. 69. sz. ; 1858. dec . 12. 3. k. 3 . o. 31 . sz. i6
62
Városépítés első korszaka Debrecenben 1855 óta rendszeressé tette az utcák tisztítását, a vásári és egyéb szeméthalmok kihordását a városon kívüli lerakó-helyekre . Sok ezer szekér szemét kihordatása után az utcák kátyúit elegyengettette, min den utcában zárt, ökrök által húzott szeméthordó talyigákat állíttatott.' Nem sikerült viszont az ivóvíz ellátást megoldani . A városbeli utcákon és udvarokban ásott kutak vize ihatatlan, keserű és salétromos volt. Az ivóvizet a város körüli ásott kutakból hordókkal hordatták a közintézményekhez, iskolákhoz és lakóházakhoz ; az 1847-ben megkezdett artézi kút fúrása eredménytelen maradt, nem jött belőle felszökő víz. Még 1862-ben Richard Abbé francia varázsvessz ős vízkutató által kijelölt helyeken is csak ásott kutakat létesítettek . l9 Az 50-es évek előtt már volt a városban valamiféle közvilágítás, a főbb utcákon szórványos olajlámpák égtek a holdtalan estéken. Magánházak kapujában is égett itt-ott olajmécses . Csorba János már 1853-ban első feladatának tekintette az utcai lámpák szaporítását és - jelentése szerint - némi öntudattal arra hivatkozhatott, " világításunk minden várakozást kielégít." Z° Azt nem tudtuk, hogy volt-e valami része a gázvilágítás (akkoriban légszesz) országosan is igen korai létrejöttében . A város a szerződést 1863 . március 9-én kötötte meg A. L. Riedinger, augsburgi vállalkozóval, ezt kiegészítette egy pótszerződés július 16-án. Az előzetes tárgyalásokról nincs irat, de a községtanács már 1864-ben kifogásolta, hogy a szerződés több pontja hátrányos a városra nézve. Akkor az ügyet a tanács határozat nélkül irattárba tette . 1867-ben újabb vizsgálat indult emiatt és kiderült, hogy a magyar és német nyelvű szerződés szövegében a koncesszió időtartamára eltérés van, a vállalkozóéban 25 év, a városéban 20 év volt az időtartam. 21 (5 kép .) Vita volt a gáz tisztasága, a köz- és magánvilágításra használható mennyiség fölött, a városi képviselet sokallta a 410 lámpahelyet és 's U .o . 1855 . nov. 23 . IV . B. 1106/a. l. k. 246. o. 69 . sz . '9 U .o . 1856 . dec. 13 . IV . B. 1106/a. l. k. 482. l. 115. sz . Szűcs L: Id . mű. 1871 . 1046 . o. z° U .o . 1853 . nov. 23 . IV . B. 1106 /. 260 . o. 69 . sz . Z' A város 2000 n.öl területet adott ingyen, fát a gáz el őállításához 800-900 ölet, mérsékelt áron . A gáz más részét szénből nyerték. A telep ma is meg van, a távvezetéken továbbított földgáz fogadására szolgál. U.o . 1867 . dec. 18 . IV . B. 1106/a. 368 . sz .
63 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII holdvilágos éjjeleken a folytonos világítást . A vita közel félévszázadon át tartott, egyik oka volt a villamos világításra való áttérésnek. A közvezeték nagyjából az egykori belvárost fogta körül és főutcán egy átlós vezeték is volt kiépítve a vasúti állomástól a Péterfia utcai kaputg . 2a Még Csorba János hivatali idejére esik - a köztisztaság érdekében indított kezdeményezésére - az első közvágóhíd létesítése, 1856-ban . Ugyanis addig a hentesek és mészárosok a saját udvarukon állított színekben végezték a 9. kép. Országos gazdasági tanintézet belső vágást. A már említett épülete. víz- és csatornázás hiánya miatt a szennyvíz a nyitott kanálisokban folyt, vagy poshadt. A polgármester felhívására a városon kívül felállítandó vágóhíd megépítése érdekében sem a mészáros céh közösen, sem az egyes céhtagok nem vállalkoztak . Csak 1856-ban vállalta, az akkor már sike res és vagyonos épít őmester, Vecsey Imre, hogy a város nyugati részén, a szőlőskerteken kívül a Tócó laposán megépíti az első közvágóhidat. 23 A vágóhíd volt az első olyan létesítmény, amely a sző lőskertek közti majorsági földeken létesült . Vele egyidej űleg, de közel évtizedes tervezés és előkészítés után 1857 végére a Tiszavidéki vasút vonalá nak építése is eljutott a városig . A vasútállomás a Várad utcai kaputól közel fél km. távolságra feküdt . A vasútvonal építését folytatták Miszz A vállalat és a város közötti vitára ; 1876. IV. B . 1403/a. 4. k. 30/356., 1878. 5. k. 85/884 ., 278/1878 . kgy . számok. Balogh Mihály: A légszeszvilágítás ügye vagy Riedinger urak működése. Db. 1899 . ; - DvT. 826 . sz. zs Az épületei ma is állanak, a Kishegyesi út déli oldalán, az új közvágóhíd megépülte után 1895-ben városi szegényházak használták, az 50-es évek óta átalakítva és lényegesen kibővítve elme és szociális otthon . Az építés költsége 12 .258 frt. volt, ezért Vecsey Imre 6 éven át a marhavágásért darabonként 30 krajcárt szedhetett. HBMLT. 1856 . márc. 31. IV. B . 1406/a. 324 . o. 12. sz.
64 Városépítés első korszaka Debrecenben kolc felé, a város körül délen és keleten elterülő temetők és kertek (a katholikus és Cegléd utcai temetők, a Homok- és Csapókert) egyes részei részben a vasútvonalon belülre, más részük kívülre került . Az indóház emeletes épülete, a raktárak, a vasúti munkások barakkjai, a fűt őház volt az első nagyobb népességű lakott külsőségi telep. Kezdetben csak három vágány volt az állomáson, ezek felett fából ácsolt fedett csarnok állott . A forgalom Pest felé az 1857 . november 19-i felavatás után indult meg . (6. kép) 1866-ban megindult a Magyar Északkeleti Vasút NagykárolySzatmárnémeti-Máramarossziget vonalának építése, az állomást bővíteni kellett. Egész homokhegyeket mozgattak meg a déli posványos, mély fekvésű helyek feltöltésére . A felvételi épületet átépítették, a középs ő részére emeletet húztak, a nyugati végén a raktárak fel ől kétemeletes tiszti lakásokkal bő vítették.Za A vasút megépítése után ennek a környékén indult meg az első ipari üzemek (gázgyár, cukorgyár) (7 .kép.) telepítése, és a város fő közlekedési erének kialakulása, a vasúti állomástól Várad-Piac, Péterfia-sétakerti fasor (ma Simonyi út) a nagyerdői fürdőházig hamarosan megépül ő közúti vasúttal. De a vasút megépítésének következtében kezdődött meg nagyobb ütemben a közelben fekvő Homokkert állandó lakókkal való benépesülése is . Mielőtt még ezt a korszakot lezárnánk, meg kell emlékeznünk két kulturális intézmény keletkezésének körülményeiről, amelyek Csorba János aktív támogatásának, vagy kezdeményezésének köszönhet ően kezdődtek, - habár megvalósulásuk már a következő évtizedre esett. Az egyik a színház, a másik a gazdasági tanintézet. A színházat a már említett polgári réteg igénye hozta létre, a gazdasági tanintézet a központi kormányzat szándéka szerint indult, de a városi vezetőség hathatós támogatása nélkül csak terv maradt volna. Ez esetben Csorba szerepét csak közvetett adatok sejtetik . Az állandó színház építésének terve már 1848 előtt is foglalkoztatta a polgárok egy szűkebb csoportját. A szabadságharc után alig egy-két évvel indult meg a zenede létesítésével kapcsolatban említett za
Wolfianu József: Közlekedés . Vasutak. Bp . 1931 . 373-382. (= Magyar városok fejl ődése . I. Szerk. Kiszely Gyula .) - Az első vasútállomás képe . Vasárnapi Újság, 1857 . 454. ; a bő vítés után Wolfinau J . id . helyen .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 65 személyek körében egy színügyi egylet alapításának terve. A tervet ismertette és a gondolatot nem hagyta elaludni a részvényes társulati alapon létrehozott, rendszertelenül megjelenő hírlap . Csorba János - jelentése szerint - a tervet nemcsak nem ellenezte, hanem hathatósan támogatta is. A közgyűléssel már 1855-ben megszavaztatott "egy becses telket, ingyen téglát és épületfát", a város téglavetőjéből, és erdejéb ől . Bécsből három hozzáértőtől kért terveket, azokat Hild Józseffel felülbíráltatta, költségvetést is kért tőle . Hild két évig halogatta a választ, ezért az általa kért javaslatokat átadta Ybl Miklósnak . Az ígérte az elkészítését . A színház telkének kijelölték a Dégenfeld-ház (Tiszapalota ma MÁV. Igazgatóság) egy emeletes épülete háta mögött, Hagyma-téri (ma Dózsa-nádor tér) telket. A sziniegyletnek részvényekből volt 18 .000 forintja, gróf Dégenfeld Imre ígért 8 .000 forintot, ha a színházat nem azon a telken építik fel. Ybl Miklós elkészítette a tervet és költségvetést, de a helytartó tanács késett a jóváhagyással, ezért 1858. január 1-jén tíz tekintélyes és vagyonos polgár magáner őből való színház építésére kért engedélyt. Csorba János javasolta, hogy bocsássanak ki újabb részvényeket, felajánlotta az építési anyagot és a szóba jöhető telek kisajátítási költségeit. A megvalósítás kezdetét már nem érte meg Debrecenben . 1860. szeptember 24-én egyeztek meg a mai helyben. A telek nagy része a városé volt, a nyugati oldalon kellett egy telekrészt kisajátítani és hozzácsatolni.25 (8 . kép) A helyi források nem árulják el, hogy Csorba Jánosnak mi része volt a gazdasági tanintézet létesítésében, - erről ő maga nem szólott . zs Csorba János javaslata . HBMLT. 1855. nov. 23. IV . B. 1106/a. 1 . k. 246. o. 69. sz . ; 1857. márc . 9. 2. k. 13-16 . o. ; 1858 . jan . 1 . 801 . o. 1. sz. Az új bizottság tagjai voltak Szőllősy János, az ideiglenesen megbízott új polgármester, előadója Simonffy Imre tanácsnok, Molnár Ágoston a község-tanács tagja, Nagy József kereskedő, Thamássy Károly gyógyszerész, Vecsey Imre építési vállalkozó, Komlóssy Imre tak. pénztári igazgató, Török József kollégiumi tanár, Varga János kerületi mérnök, Csanak József kereskedő , Farkas Ferenc vaskereskedő, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, Berghofer István, a kereskedő társulat elnöke, Kádár Ferenc városi mérnök . Ezek még két évtizedig minden kulturális mozgalom élén állanak. U.o. 1860. szept. 24 IV. B . 1406/ a. 163-168 . o. 100 . sz. Balogh István . A soproni színház és Debrécen . Soproni Szemle . 1958 . 3 . sz. 250-253 . o.
Városépítés első korszaka Debrecenben 66 Csupán az aktákból tudjuk, hogy a helytartó tanács 1857-ben megkereste a várost, hogy szándékozik itt egy gazdászati és erdészeti szakképzést szolgáló tanintézetet felállítani, ha a város ad e célra 400 hold fóldet, felépíti a tantermeket és a Nagyerdőt átengedi tanulmányi célra. A Községtanács kijelentette, felajánlja a kért 400 hold fóldet a Nyulason, ad építőanyagot, átengedi tanulmányi célra a Nagyerdőt. Ugyanez okból nyitva tartja a téglavetőjét. Kéri a Kollégiumot, hogy a füvészkert használatát engedje meg, a belvárosban telket ad az épületnek. Kikötése csupán az, hogy a tannyelv magyar legyen és "joga legyen 2 3 ifjú praesentálhatására .26 (9 kép.) Az alkótmányos korszak beköszöntével az új közgyűlés is kibővített hatáskörrel "a város szépítési és csinosítási tekintetb ől" megalakította az építési és szépítési bizottságot, s ennek kellett bemutatni az építési terv~t .2~ A kiegyezés után optimista hangulatban nagy tervek születtek a város építésére, - halaszthatatlan létesítmények - de az 1872-ben bekövetkezett pénzügyi válság alatt ezek megvalósítása közel egy évti zedre halasztódott . Ugyanis korábban a létesítmények költségeit a város bevételeiből a házipénztár fedezte, de már 1876-ra az időközben felvett kölcsönök visszafizetése is halaszthatatlanná vált . Ezért elhatározták egy nagyobb összegű jelzálog kölcsön felvételét s ennek fedezetéül lekötötték a város nevére telekkönyvezett szántóföldeknek, legelőnek használt Hortobágyot és erdős pusztákat.28 A kölcsön felvételére annyival is inkább szükség volt, mert az utak faburkolata a gondos megóvás mellett - a vasas szekereket száraz időben leparancsolták a burkolt részről, s meg tiltották a hegyes patkóU .o. 1857. aug . 31 . IV. B. 1106/ a. 2 . k. 81-88 . o. - A szerződés IV. B . 1405/b. 10 . cs. 3968/1873 . sz. z' Megalakulására u. o. 1867. aug. 2 . IV. B. 1106/a. 5. k. 152 . sz. A következő másfél évtizedben aktív kezdeményező működésére a városszépítési törekvések és középítkezések során esik szó. zs 1869-ben a tervezet szerint a városnak 44.562 kat . hold földingatlana volta Erre kívántak jelzálog kölcsönként az akkori tervezet szerint másfél millió forintot felvenni a jelzett célokra . 1870-ben már a külső ispotály rendezése is benne van a tervben, hogy a "Város szépítése, a lakosság jóléte tetemes emelése elő mozdíttas-sék ." A kölcsön felvétele idején a célt a gazdasági tanintézet és az elemi iskolák, a honvéd laktanya építésében és a közkórház átalakításában jelölték meg. U .o. 1869. IV. B. 1403/a. 2. k. 219/6304 . bkgy. ; 1870. márt. 23 . 3 . k. 65 . sz. ; 1876. márt. 1 . 4. k. 20/108 1 . bkgy. sz. zb
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 67 szeggel való patkolást - nem bizonyult tartósnak . Ezért 1867 óta a zúzott- (makadám) és kockakővel történő útburkolásra vállalkozókkal kötöttek szerződést. A forgalom szükséglete szerint a főbb utcák mind nagyobb hoszszúságban kaptak szilárd burkolatot . Z9 1876-ban a kistemplom körüli tér már aszfalt burkolatot kapott, s ez a város és a közönség tetszését annyira megnyerte, hogy a Piac utca keleti oldalán a járda aszfalttal való burkolására a Csapó utcától a mai Szent Anna utca sarkáig egy luxemburgi céggel kötöttek szerződést. Ez és a Magyar Aszfalt Rt. nevű utóda 1944-ig dolgozott a városban . 3o Fentebb érintettük, hogy néhány utcában már 1848 előtt építettek, - a térszint természetes lejtését követve - földalatti csatornákat . Most már az útburkolás előrehaladása, a földalatti csatornák és nyitott kanálisok összekötése halaszthatatlanná tette a város általános szintezésének elkészítését . A szintezés elkészítésére árverést hirdettek, és a munkával Zichermann Mihály mérnököt bízták meg. Zichermannt mind a fővárosi, mind a bécsi mérnök egyesület ajánlotta és 11 .500 frt. vállalási költséggel másfél év alatt a munkát el is végezte . 31 A városiasodás utján leglátványosabb eredményt a közvilágítás révén érte el a város . A vállalkozóval folytatott vita 1870-ben azzal zárult, hogy a lámpák fényereje és a gázminőség ellenőrzésére a város állandó felügyelőt rendelt, aki rendszeres jelentést tartozott tenni a közvilágítás ügyével megbízott bizottságnak . 1876-ban az utcai lámz9
1857 . aug. 31 . U.o . IV . B. 1106/ 15 9. o. 77 . sz .; 1867 . júl. 4. U.o . 5. k. 69 . o. 70 . sz .; 1870 . febr . 16 . IV . B. 1108/a. 3 . k. 25 . sz .; 1872 . jún. 8. U.o . 4. k. 122/3381 . bkgy. sz . s° Valóban igaz, évr ől-évre 2-3 ezer mz útburkolat készítésér ől számolnak be a polgármesterijelentések, de a mellékutcák a belvárosban és csak lapjára fektetett téglajárdát kaptak, még 1950-ben is voltak burkolat nélküli utcák. Az első világháborúig a burkolattal ellátott utcák sem voltak teljes szélességükben kövezve vagy aszfaltozva . 1879 . aug. 2 . szept. 11 . U.o . IV . B . 1403/a. 6. k. 182/ /3913-4149, 163/5025 . bkgy . sz .; 1876 . okt. 5 . 4. k. 209/6052 .; 1880 . szept. 11 . 6. k. 161/510 1 . bkgy . sz . ; Balogh Mihály : Utak . 1882 . 788-789. o. (Zelizy D. Monográfia). s' A lejtmérés 13 .079 m. hosszan készült el, 10 .000 forint költséggel . A bázis a Nagytemplom keleti kapujának küszöbe volt, az adatokat az Adriai-tenger szintjére átszámítva közölte a város mérnöke, Tikos Imre 1882-ben . U.o . 1874 . aug. 6., szept.9 . IV . B. 1403/ a. 2 . k. 184/1874, 228/5815 . 1875 . 3 . k. 54/118 1 . bkgy . sz . ; Tikos Imre : Földrajzi önmertetés . 1882 . 15 - 20 . (Zelizy D. Monográfia) . A csatornahálózat terve. HBMLT. DvT. 825 . sz .
68 Városépítés első korszaka Debrecenben pák száma 424 volt, de a mellék utcákban - 217-et - csak fél fényerővel égették .32 Az ivóvíz ellátásra a 60-as évek elejéig komolyabb kísérlet nem történt . A nagyobb magánházak saját maguk által fúratott szivattyús kutakból nyerték a vizet. 1882-ben az utcákon már 14 szivattyús köz kút volt, s a vizet 20-40 öl mélységben található víztartó rétegből nyerték .33 A vasúti forgalom növekedése és a Nagyerdő - a fürdővel és a vendéglővel mint szórakozóhely felfedezése, továbbá a város akkor még egyetlen ipari üzeme, a g őzmalom szállítási igénye támasztotta azt a gondolatot, a város közlekedési és kereskedelmi főtengelyén, az észak-déli irányú Nagyvárad- Piac- Péterfia utcán, az erdőre vezető sétányon, a vasúti állomás és a fürdő között közúti vasút épüljön, amely egyaránt alkalmas lenne személy- és teherforgalom lebonyolítására. A gondolat felvetője Keresztszeghy Antal, a város főmérnöke volt. 1868-ban a Közlekedés- és Kereskedelmi Minisztériumtól engedélyt nyert lóvasút létesítésére s péterfiai kapun kívül a gőzmalomig való leágazással, a Tiszavidéki Vasút nyomszélességében való megépítésre. Bár a vállalkozásba a város is be akart társulni, a kezdeményez ő az engedélyt átruházta egy pesti vállalkozóra, az pedig Berger Henrik és társa cégnek engedte át. Közel 10 évi halogatás után 1878-ban
sz 1870 . máj . 28 . U.o . IV . B. 1108/a. 3 . k. 141 . sz .; 1876 . márc . 4. 4. k. 30/556 . ; 1878 . márc . 14 . 5 . k. 55/894. bkgy . sz .; DvT. 826, sz. A gáz a középületekbe mindenütt a rangosabb magánházak legtöbbjében világítás céljára be volt vezetve. 's Sz űcs I . Id . mű. 1871 . 1046 . o. ; Tegze Imre : Közegészségügy . 1882 . 792-793 . o. (Zelizy D.: Monográfia ).
69 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII kezdtek hozzá a megvalósításhoz . 1881-ben már működött egy vágányon, a jelzett hosszúságban, de már gőzvontatással . 3a Az 1860-as évek végétől - az 1873 évet követő pénzügyi válság néhány évtől eltekintve - mind a köz- mind a magánépítkezés erősen megindult . Az akkori idők néhány középülete nemcsak az alakulóban lévő polgárság igényeinek tükörképe, de a város stílusjellegét is meghatározzák. Ennek az idő szaknak létesítménye a színház, részben eredeti formában, részben átalakítva ; ma is meg vannak a gazdasági tanintézet épületei. A maga idejében az épít őművészet és képzőművészet jelentős alkotása volt a Bikaszálló vendégl ő és kávéház, a hozzátartozó nagyerdei szórakozóhellyel . A református egyház ezidőben építette be a kollégium négyszögét. (10 . kép .) Az állam és a város közös erővel építették a katonai laktanyákat, a város kibővítette a ref. egyházzal közösen fenntartott külső ispotályt. A fennmaradt emlékek alapján megítélhető, hogy igényes polgári, egyemeletes leginkább lakóházakkal épült be város elsősorban a üzletnegyedének számító Piac utca, míg a főbb utcákban és a belvárosban, imitt-amott a cívis-paraszt polgári lakóházak közel százévig élő típusai alakultak ki.35 (11 . kép) Az építési és szépítészed bizottság látva az építési kedv fellen dülését 1872-ben javasolta, hogy a hagyományos téglaégetési mód felhagyásával, egy gőzsa 1872-ben azt állapították meg, hogy a vasútépítő társaság nem sok életjelt ad magáról, de 1873-ban az építés mégis megkezdődött. HBMLT. 1868. jan . 22., máj . 6, aug .5. IV. B . 1108/a. 1 . k. 36., 216 .,; 1871 . máj . 21 . IV. B. 1108/a. 4. k. 113/3665 . sz.; 1872. aug . 29. IV. B. 1403/a, 1 . k. 124/6879. ; 1873 . ápr. 3 . 79/231 2. sz. ; 1875 . máj . 9. 5 . k. 102/2275. ; 1879. máj . 8. 6. k. 79/2312 .; 1884 . okt. 3. 7 . k. 176/375 8. ss A 80-as évek els ő évtizedétől kezdve szaporodó városképi ábrázolások jól mutatják a belváros, de főleg a Piac utcának a Nagytemplomtól a mai Szent Anna utcáig mind városiasabbá válását .
70 Városépítés első korszaka Debrecenben téglagyár építésével térjen át a város igényesebb, és számára is jövedelmezőbb építőanyag gyártására. De valószínűleg a pénzpiaci válság miatt 1879-ben vették elő a tervet és 1881-ben a város 1949-ig működő téglagyára építése már befejezés előtt állott .36 A városépítésnek ezen első korszakában a tervezett építkezések legjelent ő sebbike kétségtelenül a színház - amely az utóbbi években történt felújítása után ismét az eredeti formájában áll. Az előzőekben vázolt előkészítés után lényegében az 1858-ban megalakított színügyi bizottság 1860 . szept. 24-én beadott javaslata mozdította elő az építés ügyét. Ennek köszönhetően jelölték ki végül a mostani helyét, a város tulajdonában levő telket, a nyugatról határoló telek egy részének kisajátításával kibővítve. A javaslat szerint a központhoz közel volt, minden oldalról nyitottan épülhet fel a színház. 3 ~ Ők kérték fel végül, - Hild József késlekedését elunva Szkalniczky Antalt a tervek elkészítésére, aki az építés vezetését is vállalta. Az építéssel Vecsey Imrét bízták meg. 1864 végére az építés befejeződött és országra szóló ünnepség mellett 1865 . okt. 7-én nyitották meg. Az eredeti elképzelésen később némileg módosítottak leglényegesebb a kétoldalt melléklépcs ő építése -, a gázvilágítást villanyra cserélték ki, az 1960-as években a helyreállítás során a belső berendezést, és a színpadot felújították, a külső díszítő szobrokat újra faragták, csak az eredeti, utca felőli öntöttvas kerítést, amelyet 1946ban lebontottak, nem állították vissza. 38 A korszak másik kulturális létesítményének - a mai agrár egyetem elődjének sokkal változatosabb a sorsa, eredeti épülete ma is változatlan állapotban meg van .
'6
U.o . 1872 . ápr . 20 . [V. B. 1108/a. 4 . k. 92/3412. ; 1879 . nov. 28 . 6. k. 202/6230 . ; 1881 . júl. 14 . 7. k. 117/3927 . bkgy . '' V.ö . 25 . sz . jegyzet. ss Sápi Lajos. A debreceni Csokonai színház 100 éves története. Db . 1966 .
71 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII Csak feltehető, és nem bizonyítható, hogy a gondolat megszületése körül Csorba János is bábáskodott . Ugyanis 1856 . dec. 10-én a községi tanács a helytartó tanácstól egy 2 osztályú reáliskola felállítására kért engedélyt, s az iskola gazdásági irányú lett volna. A tárgyalásokat újból, hét év múlva folytatták, ekkor a város a Péterfia utcai kapun kívül, kelet felől eső város lucernása területéből ajánlott fel két holdat az iskola felépítésére . A szerződést 1865 . okt. 14-én kötötte meg a helytartó tanács megbízottja és a város, erre a telekre építendő iskolára, a korábbi ajánlata fenntartásával . Az iskola a működését 1868 . okt. 22-én kezdte meg.39 Az 1872-73 évi pénzügyi válság némileg viszszavetette az első polgári nemzedék által lendületesen megkezdett városépítést . A következ ő évtized, a hetvenes évek vége és a nyolcvanas évek eleje már az átgondolt városrendezés kezdetét hozták . Elodáz12. kép. Külvárosi házak. Épültek a XIX . hatatlan lett egy új építési század els ő felében . szabályzat megalkotása, sőt foglalkozni kellett a városszabályozással is . Megépült a közúti vasút, nagy előhaladást tett az útburkolás, sőt tanúi leszünk a városszépítési törekvéseknek is. De az újabb polgári nemzedékre vár a városiasság alapvető kritériumának, a csatorna a vízvezeték megépítésének feladata. Ezekre azonban csak a század utolsó évtizedében került sor. KÉPEK JEGYZÉKE : A tanulmányban tárgyalt időszakban - bár a fényképezés már Debrecenben sem volt ismeretlen, ezen az úton készült városképi, vagy építészeti alkotásokat eddig nem ismerünk. De igény volt ilyesmire és ezt kőnyomatos sokszorosítással elő állított képes albumok elégítették ki. A Déri Múzeum gyűjteményében is őriznek néhány albumot. Ezek közül kettőről, a bennük lev ő képek és az ábrázolt létesítmények 39
Szűcs István Id. m. 1872 . 1053 .
l.
72
Városépítés első korszaka Debrecenben
építéstörténeti adatai egybevetésével megállapítható, hogy az 1872-1882 . közti évtizedben keletkeztek. Az egyiknek kiadóját ismerjük. Kiadója Kutasi Imre, aki 1871ig jól működő könyv- és kőnyomdát tartott üzemben. A 20 képet tartalmazó album (DM . I. 319/1923 . ltsz.) fedő lapján "Debreceni Emlék" címet viseli és kiadójának az említett van feltüntetve . A hátsó fedőlap belső oldalán . beírás. "A művész ajándokából . S. L." Sem az ajándékozó, sem a művész nevét nem sikerült eddig felderíteni . A készítés időpontja is eléggé homályban van, - mert a ref. kistemplom ábrázolásán feltüntette az 1876-ban lebontott kőfalat, és a főutca képén még nincs feltüntetve a közúti vasút. A városháza melletti Bekk-ház (ma a MÁV . Igazgatóság kétemeletes épülete) még csak egyemeletes . Feltehet ően azonban korábban jelent meg, mint 1878 . év. A Kollégium képén még látható az 1876-ban lebontott Ókollégium XVIII . század végén épült négyszögének keleti, északi és nyugati oldala. A másik album fedőlapjai eltűntek, (D.M. I. 441/1940 .1tsz.) gyengébb az előbbinél, de bizonyosan 1876 utáni állapotokat tükrözi. Ugyanis a ref. kollégiumot már ez év utáni állapotában mutatja, rajta van a ménlótelep főépülete és a városból kite lepített ló- ás baromvásár 1878-ban épült cédulaháza. A közölt képek az els őnek említett albumból valók. l. Kép . Gőzmalom . Az 1843-ban alapított gőzmalom els ő épületeit 1847-ben fejezték be, Kőhler Károly és Vecsey Imre építették . 1854- a malom házikezelésben építette a véggel álló három emeletes raktárépületet 1871-ben . Ez a raktár 1870- ben leégett és az 1944-ig álló malom a tűz után épült. 2. Kép . Fürdőház a Nagyerdőn, 1826-ban épült Povolny Ferenc tervei szerint . Többszöri felújítás után ma is eredeti állapotában áll. 3. Kép . Pavilon-laktanya . 1853-1857 között épült, az 1847-ban idetelepített kaszárnya bővítése során . Erősen átalakítva ma is áll a kapuőrség és parancsnoki épület mögött . 4. Kép . Katonai Kórház . Épült a város költségén 1853-1857 között, jóval a Várad utcai kapu előtt lev ő Vay-féle nemesi telken álló csapszék helyén. Az 1944. évi bombatámadásnál megsérült és nem állították többé helyre. Ma az erőmű üzemanyag tartályai állanak a helyén . 5. Kép . Légszeszgyár. Épült 1863-1864-ben . A telep egy része ma is megvan . Az épületet később átalakították, az 1944. július 2-i bombázással rombadőlt és később lebontották. 6. Kép . Vasútállomás. Épült 1857-ben. A város felőli északi homlokzat, előtte a város els ő közparkja, a Népkert . A középrész teteje felett a vasúti sín felett fedett csarnok vázszerkezete látható . 7. Kép . Cukorgyár. Alapították 1861-ben. Építette Vecsey Imre . Egyes emeletei átalakítva a ma raktárnak szolgáló, korábbi közraktár telepen állnak. 8. Kép . Színház . Épült 1863-1865-ben . Tervezte Szkalniczky Antal, építette Vecsey Imre. A parkot határoló kovácsolt vaskerítést 1960-ban bontották el. 9. Kép . Gazdasági Tanintézet belső épülete. Épült 1867-1869 között a Péterfiai kapun kívül. Az épület mais áll, csupán kés őbb második emeletet építettek rá, a Bem téren álló közkórház területén . 10. Kép . Református Főiskola udvara . Az 1803-1816 között épült déli főépület mögött az udvart nyugat, észak- és kelet felől négyszögben épített XVIII. század
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII
73
vége után több ízben épített Ó-kollégium épületei, lebontották 1873-1875-ben . 1876ban épült a mais álló három szárny, középen az ásott láncoskút háza áll. 11 . Kép . Piac utca látképe délfel ől nézve . 1876 előtti állapot . Jól felismerhető a Hatvan- és Csapó utcák torkolatát elszűkítő, a nagytemplomot félig eltakaró házak. A keleti oldalon, a városházától északra álló Bekk-palota még egyemeletes, a máso dik emelet ráépítés 1878 után történt (ma MÁV . Igazgatóság) A cölöpsor, a járművek gyalogjárdára való felhajtását akadályozó "fabakterek" sora. A gázvilágítás lámpái két sorát 1863 után állították. A mai Kossuth utcától dél felé az ábrázolás erősen sematikus . 12 . Kép . Külvárosi házak. 1843 telén Petőfi Sándor a Sáska Károly cégtábláját viselő házban lakott. Ma a vasúti felüljáró nyugati felhajtója áll a helyén .
-Cl1e first perioá of btii~áin9 a town up in Debrecen
(~ 850-~ 872)
After Pest Debrecen was the most populous town of Hungary at the beginning of the bourgeois era (after 1850); according to the most probable estimation it had about 50,000 inhabitants . According to the contemporary law Debrecen was a free royal town and it was empowered to send two ministers to the feudal parliament. It was a town in economical sense as well . The radius of the circle of attraction of the national fairs of the town was 200 km. 59 % of its inhabitants were engaged in handicrafts, exchange of goods and transport but 40 % of the inhabitants made their living by the agriculture. During the winter of 1949 Debrecen was the residence of the government organizing the 1848 Hungarian War of Independence for almost a half year, but the journalists accustomed to the city way of life of Pest considered it a big village. This picture is verified also by the contemporary geographical description . Debrecen was a settlement built up in a big region and enclosed with trenches; there were single-storey houses covered by reed and thatch and built in wide streets having no paving . Besides the Big Calvinist Church built in neo-classicist style, the College and the Town Hall, three churches (two Calvinist and one Catholic) were built
74 Városépítés első korszaka Debrecenben in the town . On the main street some storeyed bourgeois houses and two restaurants were the most considerable buildings . The town was divided into six districts based upon the six main streets ; the administrative tasks of lower level were executed by captains, corporals and ten-houses masters elected by the inhabitants of the streets . From such duties the most important was to prevent and as far as possible to hinder the conflagrations causing big distractions . The supply of drinking water was assured by wells dug up outside of the town ; sewage was drained in open canals of the streets having no paving to the direction of south-west following the natural slope of the streets . The beginning of development of the town infrastructure can be estimated to 1853 . At that time János Csorba was appointed mayor by the central government and he created the first building regulations, organized the fire prevention, provided the main street with wooden pavement, made clear the underground sewers and open canals became silted and organized the transport of rubbish of public domain even at the beginning of his activity . With his help started the building of the theatre and the foundation of the economical teaching institute (Pictures 8-9). In the decades following the 1848-49 Hungarian War of Independence commenced the powerful development of bourgeois mentality of the modern age. The claim of bourgeoisie brought about the de velopment of public lighting, road traffic and town planning. In 1857 was built the railway line of Pest - Debrecen - Miskolc (Picture 6), and in 1863 the gasworks (Picture 5) . After the building of the steam mill working sincé 1847 (Picture 1) and of the town brickworks, for advance of public and private building the second industrial works, the sugar works foúnded in 1861 was also built (Picture 7) . The financial crisis of the year óf 1873 hindered the public and private building for a while . The town infrastructure and the town planning followed from that time, namely between 1880 and 1900. cxx~
