I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM 1.1.

Bevezetés

Kiskunfélegyháza Város Képviselőtestülete megbízásából készül a város teljes közigazgatási területére kiterjedően a Településrendezési Terv. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (továbbiakban: Étv) előírásainak megfelelően Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata az érvényben lévő rendezési tervi eszközök felülvizsgálatát, Szabályozási terv és Helyi Építési szabályzat készítését határozta el. Ennek megfelelően kell elkészíteni a Településfejlesztési koncepciót, mely megalapozza a további rendezési eszközök készítését. Kiskunfélegyháza Építési Szabályzat (KÉSZ) és Szabályozási Terv célja a Településfejlesztési koncepció és településszerkezeti terv meghatározásainak jogi eszközökkel történő érvényesítése, azaz az egyes területek használatának, beépítésének, természeti, táji és épített környezeti értékek védelmének, a környezetvédelmi követelmények jogi szabályozása a város közigazgatási területére eső összes telekingatlanra. Előzmények A város 1978-ban készült általános rendezési terve 1994-96 között került teljes körű felülvizsgálatra egy 1995ben elfogadott városrendezési program alapján. A kilencvenes évek végén készült megyei és a számos tekintetben abból „megcsapolt” kistérségi stratégiai programok azonban sematikusak, nem követik a gazdaságés vidékfejlesztési politikák elmúlt években felgyorsult változásait. A jelenleg ismert feltételekből kiindulva, a közelmúlt tendenciáit a jövőbe vetítve, megfogalmazható és radikális fejlesztéspolitikai változások hiányában reális jövőkép, igen távol áll attól a képtől, amely a koncepció kidolgozásához alkalmazott Delphi jövőkutatási eljárás keretében tükröződik a helyi hozzáértők elvárásaiban. Elvárás, és elérhetőnek gondolt cél, hogy a város a fejlett európai városok színvonalát eléri, a létbiztonság erősödik, a mezőgazdaság és ipar dinamikusan fejlődik. A koncepció készítésének tervi és tanulmánytervi megalapozói: Bács-Kiskun Megye és Kilenc Kistérsége Területfejlesztési Koncepciója és Fejlesztési Programjavaslatai (VÁTI-MTA RKK Kecskemét, 1998) BácsKiskun Megye Komplex Tervének Területrendezési Terve (területrendezési koncepció és terv, VÁTI-MTA RKK Kecskemét, 1999), Homokhátsági települések szilárdhulladék-kezelési rendszerének kialakítása projekt javaslat (Homokhátsági RÖT. 1999.) A települési térbeli vonatkozások tekintetében kiindulási alapot képeztek: az 5/1995 tervszám alatti, 7/1997. (III.5.) Ök. sz. rendelettel elfogadott rendezési terv, egyes kisebb területek elfogadott rendezési tervei és az önkormányzat által 2002-ig készíttetett tanulmánytervek, térségi programok, valamint a városközpontra pályázati formában készült tanulmány és a helyi rendeletek. Kiemelt figyelmet kaptak a már elfogadott rendezési tervek egyeztetési folyamatában megfogalmazott észrevételek. A koncepció összhangban van az Országos Területfejlesztési Koncepcióval és az Országos Területrendezési Terv 2002. januári egyeztetések lezárása utáni elfogadásra előkészített anyagával A településfejlesztési koncepció funkciója A településfejlesztési koncepció funkciója, hogy megjelenítse, időben tagolja a város életére kiható, a lakosság számára előnyös és tartós változások elérésének fő irányvonalait. Azzal, hogy kiemel egyes irányokat, mások háttérbe szorulnak. Elfogadható, ha az egyes polgárok mozgástere eltérő mértékben bővül, de elvileg egyetlen polgár sem kerülhet a már elértnél hátrányosabb helyzetbe. Ezért a koncepció lényeges eleme az elkerülhetetlen hátrányok ellensúlyozása, kompenzációk biztosítása. A változások kívánatos és lehetséges arculata rutinszerűen megfogalmazható a gazdálkodás, a kommunikáció (anyagi és szellemi áramlások), a környezeti – beleértve a kulturális – feltételek, valamint a hatalmi viszonyok felől. De nincs olyan „általános” városi polgár, akit az ilyen leírás megérintene, az így megfogalmazott jövőkép irányában elkötelezett lenne. Minden egyes polgár joggal várja el, hogy saját élete szemszögéből legyenek láthatók, az ő egyéni életére „szabott” lehetőségek. Az elvárások elvileg végtelenül sokfélék. A létfeltételek hasonlósága és a rendelkezésre álló minták, információk szűkössége folytán azonban igen sok hasonló elvárás fogalmazódik meg. 2002 tavaszán több mint ötszáz megkérdezett városi polgár közül közel félszázan írták le milyen változásokat várnak a város közelebbi és távolabbi jövőjében. A válaszok elegendően nagy száma lehetőséget ad arra, hogy a legalapvetőbb elvárások megfelelő súllyal érvényesüljenek a város fejlesztési koncepciójában. Vannak olyan kérdések, amelyek megválaszolása szakértői oldalról igen nehéz. Ezért a kérdésekre adott válaszok elsősorban figyelemfelhívók, az önkormányzati testület válaszai adhatnak végleges alapot a fejlesztési főirányok kiélesítéséhez. T-4 TERV

1

Planet C.P. Mérnöki Iroda

Az önkormányzat által határozattal elfogadott településfejlesztési koncepció ad alapot a településrendezési terv elkészítéséhez.

1.2.

Helyzetelemzés

A jelenlegi helyzet térségi jellemzői a megyei és kistérségi fejlesztési dokumentumok SWOT analízis munkarészei keretében kerültek megfogalmazásra. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem állapítható meg a vizsgálat megbízhatósága, mivel sem a résztvevők körére, sem az alkalmazott kommunikációs menetrendre, sem az általánosítások módszerére vonatkozó meghatározások nem találhatók a szövegekben, a belső és külső jellemzők összekapcsolására vonatkozó szakmai elvárások nem teljesülnek. Különösen nehéz értelmezi a vonatkozó anyagot arra tekintettel, hogy a témakörök kiemelése, rendezése előtt nem fogalmazódtak meg a vizsgálódási irányokat is formáló alapvető hipotézisek. A fenti fenntartások ellenére személyes szakértői megkérdezések alapján összeállítottuk a konvencionális SWOT analízis táblázatokat. A jövőre vonatkozó elvárásokat, azok egymáshoz kapcsolódását, prioritásait és a megvalósulás becsült idő-sávját megfogalmazó, hiteles, világszerte elismert tudományos módszerrel, a DELPHI eljárás alkalmazásával tárja fel a településfejlesztési koncepció vonatkozó munkarésze. A megkérdezettek köre – 600 fő – a válaszadók megfelelő számával megbízhatóan, hitelesen reprezentálja a városi lakosság körében megfogalmazódó véleményeket. Az egyeztetési folyamat fázisai és a vizsgálati területek Az előző rendezési tervhez kapcsolódó valamennyi észrevétel feldolgozása és a helyszíni vizsgálatok tapasztalatai alapján, valamennyi műszaki meghatározás vonatkozásában tervezői feladat volt alternatív megoldások keresése, és ahol ezeknek realitása van, azok kiemelt bemutatása. Az egyeztetés itt arra irányult, hogy a műszaki szempontú érvek mellett megjelenjenek a helyi érdekviszonyokhoz, tulajdonviszonyokhoz, helyi szokásokhoz illetve a város fejlesztési teljesítőképességéhez kapcsolódó problémák. A polgármesteri és városfejlesztési szakemberekkel történő egyeztetések után közel harminc olyan téma fogalmazódott meg, amelyeket az önkormányzat bizottságainak, a város meghatározó gazdasági szereplőinek, civil szerveződéseinek meg kellett tárgyalniuk. Vannak olyan témakörök, amelyekre vonatkozóan hosszú idő óta nem alakult ki konszenzus, így különösen e témákra vonatkozóan kompromisszumos megoldási javaslatokat kellett megfogalmazni vagy párhuzamosan több változatot kellett továbbvinni. A jövőkép, a város hosszú távú átfogó fejlesztési céljainak meghatározása, a SWOT analízisben megállapított gyengeségek megváltoztatásával és az erősségek kihasználásával A városfejlesztési koncepció átfogó fejlesztési céljait az önkormányzati bizottsági, vállalkozói és civil szervezetek körében történt megvitatás után, a SWOT analízis által feltárt adottságok és lehetőségek tekintetbe vételével, a Delphi vizsgálatban domináns elvárások figyelembevételével kell végleges formába foglalni. Fejlesztési prioritások, a jövőképbe foglalt célok eléréséhez szükséges stratégia megfogalmazása A jelenleg ismert feltételekből kiindulva, a közelmúlt tendenciáit a jövőbe vetítve megfogalmazható és radikális fejlesztéspolitikai változások hiányában reálisnak tartott jövőkép igen távol áll attól a képtől, amely a koncepció kidolgozásához alkalmazott Delphi jövőkutatási eljárás keretében tükröződik a helyi hozzáértők elvárásaiban. Elvárás, és elérhetőnek gondolt cél, hogy a város a fejlett európai városok színvonalát eléri, a létbiztonság erősödik, a mezőgazdaság és ipar dinamikusan fejlődik. Elvárás, hogy a kormányzás – beleértve az önkormányzati munkát is – szelídebb, toleránsabb legyen. Nyilvánvaló, hogy a szerény jövedelemből élők számára minden radikális változás a létbiztonságot veszélyezteti. Azonban a város gazdaságának radikális megújítása nélkül nincs esély a vágyott célok elérésére. A gazdaságkorszerűsítés csak a leggondosabban kidolgozott foglalkoztatás- és szociálpolitikai védőháló kiépítésével együtt történhet. A közeljövő legsürgetőbb feladata a fejlesztési támogatások megszerzéséhez szükséges pályázati technikák elsajátítása. Igen fontos, hogy reprezentációs beruházások - pl. a főtér túlméretezett átalakítása - ne terheljék túl az önkormányzatot, hogy képes legyen a városszerkezet korszerűsítő és infrastruktúraellátottságot javító fejlesztési pályázatokhoz az önrészt biztosítani. Alternatívák a népességmegtartó képesség növelésére, kitörési pontok a gazdaság fejlesztésére A település népességmegtartó képességét növelő programoknak nem az országos népességszám csökkenési trend helyi megfordítására kell irányulnia. Elsődleges cél a leginkább mobil, könnyen elillanó értelmiségi és szakképzett népesség elvándorlásának lassítása a vonzó városi életminőség biztosításával: a minőségi oktatási és kulturális szolgáltatások többszintű térségi rendszerét ki kell építeni Kiskunfélegyházán, mint Kecskemét ’pihenő-városrészén’ a szabadidős funkciók nagyszabású gazdagítása szükséges. T-4 TERV

2


Számolni kell azzal, hogy a város alacsony presztízsű lakóterületeivel és kiterjedt iparterületeivel a pihenésre ideális hely illúzióját igen nehéz megteremteni. A gazdaságfejlesztés kitörési pontjai A kilencvenes évek közepén megfogalmazott gazdasági környezet jellemzők alig változtak. A város regionális gazdaságföldrajzi helyzete adott: Kecskemét és Szeged mellett központ-szerepköre csekély. A megyén belül a hasonló helyzetben lévő Kiskunmajsával és Kiskunhalassal, még erőteljesebben Csongráddal és Szentessel kooperációs kapcsolatokat alkothat. A Tisza, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közelsége a város számára meghatározó jelentőségű gazdaságerősítő lehetőséget jelent, a vidékfejlesztési EUforrások elérésére is komoly esélyt ad. Alternatív program – egyben a nagyobb településekkel kezdeményezett kooperáció esélyét is erősítni – a Tiszaalpár-Kiskunfélegyháza-Bugac idegenfogalmi-vidékfejlesztési „kistengely” megszervezése. Halaszthatatlan a folyamatos térségi kooperációs kapcsolattartás megszervezése. Akkor is, ha az az első években látszólag semmiféle eredménnyel nem jár. Először igen alaposan meg kell ismerni a partnereket. Kisebb kísérleti projektek sorát kell kidolgozni. Újra kell fogalmazni a Kecskeméthez fűződő kapcsolatot is. Először az idegenforgalomhoz is kapcsolódó szolgáltató szektorban javasolt önkormányzati támogatással együttműködési formákat kialakítani. Felül kell vizsgálni a közlekedés gazdaságfejlesztő hatására vonatkozó elgondolásokat. Ezek élesen szemben állnak a megkérdezettek tapasztalatával. Az autópálya közelsége a város saját gazdasági kapacitásának szerénysége folytán nem fejlődést dinamizáló tényező. Az egyvágányú vasút kétvágányúvá fejlesztése hasonló okból nem indukál észlelhető gazdasági fejlődést. Tévesek az 1995-ös rendezési program vendéglátási tevékenységhez kapcsolódó meghatározásai is. A város jelenleg nem rendelkezik olyan programmal, szolgáltatásokkal, amelyekre komoly idegenforgalom-növekedés prognosztizálható. A kedvező közlekedési helyzetre és Kiskunhalas már kidolgozottabb „termék-arculatára” is alapozva, feltétlenül meg kell komponálni a három hasonló pozíciójú település közös termék-arculatát. A város repülőtere minimális felszereltséggel rendelkezik, de kiválóan fejleszthető, nem csupán helyi sportrepülés céljára használható, idegenforgalmi jelentősége lehet, gazdaságfejlesztés tekintetében viszont a közeljövőben nem lehet számottevő szerepe. Jelentőséget nyerhet akkor, ha elláthatja Kecskemét polgári repülőterének szerepét. Ilyen tartalmú stratégiai döntés elérése elsődleges cél. A demográfiai adatok és tendenciák alapján iránymutatás az intézményhálózat korszerűsítésére az ellátottsági szint meghatározására (kapacitásigény) A demográfiai tendenciák alapján az elöregedés gyorsul, így az egészségügyi, idősgondozó és időskori szabadidős létesítmények iránt. Sajátos helyi problémát jelent a külterületi idős lakosság gondozása és ellátása. Nem javasolt öregek napközi otthonait és szociális otthonokat létesíteni nagyobb számban. Olyan ellátó intézmény kiépítése szükséges, amely az időskorúak otthonaiban történő kölcsönös vendégjárást megszervezi, a fiatalok részére a segítő szolgáltatások széles körét segít felkínálni. Az ellátottság tehát akkor megfelelő, ha nem csupán az idősek szokásos intézményesített gondozása, hanem az emberi kapcsolat-hálók megőrzését és erősítését is megszervezi. Az új helyi ellátó feladatok új helyi képzési profilokat igényelnek. A demográfiai adatokat és a gazdaság prosperitás problémáit együtt figyelve, szükséges az oktatás középszintjét megerősíteni, a helyi foglalkoztatási kínálat figyelembevételével. A helyi gazdaság igényeire hangolt képzés bizonyos értelemben szűkíti a polgárok mozgásterét, ilyen értelemben megtartó tényező. Javaslat a gazdasági szerkezet modernizálására az ipar, a mezőgazdaság és a turizmus területén A mezőgazdaság, vidékfejlesztés prioritásai: Az Európai Unió – a Világbankhoz hasonlóan – egyetlen jövőt enged meg Magyarország számára: nagy valószínűséggel külföldi tulajdonú nagybirtokokon profitközpontú mezőgazdasági termelést, bérmunkássá degradált parasztsággal, a gyengébb talajú térségekben vidékfejlesztés címén a helyi ellátásra szolgáló mezőgazdasági tevékenység akadályozásával. Szerződéses rendszert terveznek úgynevezett kulturális, környezeti, szociális szolgáltatások elvégzésére, ahol átstilizált közmunkásokként kiszolgálók és kiszolgáltatottak lesznek az önálló gazdálkodói képességükre ma még büszke családok gyermekei. Jelenleg nem érzékelhető olyan ellenállás, amely ezt a folyamatot meg tudná akadályozni. Ezért őszintén szembe kell nézni azzal, hogy a mezőgazdasági munkából ma is csak tengődő családok öt, maximum tíz éven belül életmódváltásra kényszerülnek. Kiskunfélegyháza önkormányzatának ki kell dolgoznia a város közigazgatási területén belül érintett, hozzávetőleg ezer tanyai gazdálkodó többsége részére az uniós, közvetlen kifizetéses szolgáltatásként elismert tevékenységi formákat.

T-4 TERV

3


Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a kistérségben több mint tízezer mezőgazdasági egyéni vállalkozóra vár radikális gazdasági környezet-változás (1997-es adatok szerint 51.774 lakosból 12.210 egyéni vállalkozó). A tönkremenő vállalkozások köréből a városokban keres munkahelyet a cca. 6.000 még nem nyugdíjas korú munkaerő legalább harmada, ugyanakkor az eddig kisegítőként dolgozó házastársak köréből is legalább ezer fő. A következő évtizedben Kiskunfélegyháza városban keresnek munkát mintegy kétezren, évente legalább kétszázan. A tanya-gazdaságokat nem számolják fel erőszakkal, de mai minimális jövedelemszerzési lehetőségeiket is elveszítik. A nagyjövőjű biogazdálkodás is csak nagygazdaságokban marad életképes. Ezen a területen még lehetőség van hazai tulajdonú új típusú szövetkezetek kialakítására, erre azonban Kiskunfélegyháza és környéke gazdálkodóit önkormányzati és központi támogatással fel kell készíteni. Fenti számítások életszerűségét erősíti, hogy már az 1999-es vidékfejlesztési stratégiai program tartalmazza: „Csökkent a mezőgazdaságból élők száma, ez a tendencia – a kiéleződő piaci verseny, a birtokkoncentráció, a magasabb fokú gépesítettség és a modernizálódó gazdálkodási formák következtében – nagy valószínűséggel a jövőben is folytatódni fog.” A város keleti külterületén a szántóföldi termelés marad a meghatározó, a nyugati homokos zónában jellemző kertgazdálkodás jövője bizonytalan. A változások itt is a birtoknagyság növekedése és a változatosság csökkenése irányába mutatnak. A kialakult szerkezet fenntartása addig indokolt, amíg a gazdálkodás legalább az önellátás szintjét eléri. Az állattenyésztés a kistérségben jelentős jövedelemforrás marad, a térségben történő feldolgozás fejlesztési irányai tisztázatlanok, ez azonban a rendezési tervben a területfelhasználás-meghatározást nem akadályozza. A megyei vidékfejlesztési program keretében helyet kapott a környezetkímélő gazdálkodás fejlesztése, különösen a természetvédelmi területeken. Ez a megközelítés azonban kevéssé érinti a biogazdálkodást, amely így kimaradt a megyei és kistérségi fejlesztési főirányok közül! Az erdősítési program csak megyei szinten megfogalmazott, és késik az operatív program kidolgozása. Foglalkoztatási szempontból az átmenet időszakában nincs meghatározó jelentősége. Az 1999-ben kidolgozott megyei vidékfejlesztési program teljes átdolgozása szükséges, mivel az nem tükrözi az EU 2000-ben véglegesített (EUREK2000) radikálisan új regionális politikai elhatározásait, és az azokhoz tartozó új pénzügyi vonatkozásokat. Világosan meg kell különböztetni azokat a feladatokat, amelyek a közeljövőben a privát szférára tartoznak, és azokat, ahol a települési önkormányzatok és térségfejlesztés szervezeteinek közreműködése nélkülözhetetlen. Igen nehezen ítélhető meg, hogy melyek azok a nagyléptékű fejlesztések, amelyek az önkormányzati és térségfejlesztési támogatások vonzereje miatt valósulnak meg. Nagy pontossággal megállapítható ugyanakkor, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a magántőke nem vállal fel. Nem térségfejlesztési feladat, pl. magán-vállalkozások termékmarketingjének támogatása, EU-konform minőségellenőrzési rendszerük kiépítése. De feltétlenül az a kistermelők átképzése, kooperációra orientálása. Kiskunfélegyháza kistérség fejlesztési programjában megyei program-elemként szerepel a mezőgazdasági termelés-feldolgozás-értékesítés teljes vertikumának támogatása. Fentiek tükrében ez alapvetően elhibázott elgondolás, hiszen ezek a befektetések néhány év múlva külföldi tulajdonba kerülnek töredék-áron. Jelenleg nem tisztázott, hogy milyen minőségi paramétereket kell elérnie a természeti és épített környezetnek, hogy a valóban idegenforgalmi jövedelemtermelő tényező legyen. Szelektálni szükséges abban a tekintetben is, hogy az idegenforgalmi termékként kezelhető, hálózatba foglalt értékek prioritást élvezzenek. A kereskedelem és szolgáltatás A kereskedelmi vállalkozások száma jelenleg a kényszervállalkozások sokaságából eredően igen nagy. A középés kisvárosok felé nyomuló nemzetközi kereskedelmi vállalkozások a néhány üzlettel és szűkös nagykereskedelmi bázissal működő, hazai vállalkozásokat veszélyeztetik elsősorban. Különösen a helyi kereskedelmi vállalkozások védelme indokolt. Ilyen megyei és kistérségi program azonban nem fogalmazódott meg. A szolgáltatásokra vonatkozóan megfogalmazódott, hogy azok csak az alapszolgáltatások körében bővültek. A magasabb jövedelmezőségű szolgáltató ágazatok – biztosítás, pénzügy, gazdasági szolgáltatások – megerősödésére csak a város gazdasági potenciáljának erősödése ad esélyt. Másfelől viszont e szolgáltatások hiánya taszítóan hat a gazdasági vállalkozásokra. A nyugat európai kisvárosok gyakorlatához hasonlóan fiókegységek kiépítését kell szorgalmazni, átmenetileg kedvezményes bérlemény-biztosítással. Ipar A rendszerváltás után leálltak az ipari terméket előállító Tsz-melléküzemágak, és lényegében csak Kiskunfélegyházán maradt fenn néhány üzem. Egyik sem elegendően nagy ahhoz, hogy azok igényére helyi szakképzés és különösen fejlesztő bázis lenne alapozható. A kistérség fejlesztési stratégiai program szerint a keletkező jövedelmek elkerülnek a térségből. A mezőgazdasági termékfeldolgozás széleskörű a városban és a kistérségben is, a megtermelt jövedelmek mozgása, felhasználása feltáratlan. A vállalkozások lényegében belső piacra termelnek. T-4 TERV

4


Az iparban foglalkoztatottak száma az összlakosság 10%-a. A nyilvántartott munkanélküliek száma meghaladja a 800-at, 50% volt iparban foglalkoztatott, ezek fele tartósan munkanélküli, tehát a termelésbe visszaemelése nem reális. Képzett, illetve átképezhető ipari termelésbe vonható munkaerő a városban legfeljebb 600 fő. A meglévő ipari üzemek termelékenységének növekedése, nem fejleszthető üzemek megszűnése révén, a jelenlegi munkaerő 20%-a veszti el munkahelyét a következő évtizedben. A felszabadult munkaerő legfeljebb 50%-a, 300 fő mozgósítható más területre. A környező települések foglalkoztatási nehézségei folytán 20 km-es sugarú térségből további 3-500 fő munkaerő kínálattal lehet számolni, megfelelő képzési arculat esetén. Fentiek behatárolják a stratégiai fejlesztési programban megjeleníthető ipari, ipari parki fejlesztések nagyságrendjét. Mindösszesen 1000 - 1300 fő mozgósítható és felkészíthető munkaerővel lehet számolni egy nagyobb szabású beruházásnál. Más ipari parkok tapasztalatai alapján egy nagyobb összefüggő ipari park terület előkészítése indokolt, legalább 50 hektár területen. A földterület minőségének, a közművesítési és ráközlekedési lehetőségeknek eltérő súlyú figyelembevételére öt javasolt fejlesztési területet került megjelölésre, ezek közül kell a legoptimálisabbat kiválasztani. A jelenleg működő ipari üzemek közül négy üzem dolgozói létszáma haladja meg a kétszáz, de nem éri el az ötszáz főt. Ezek telephely-méretét alapul véve újabb üzemek fogadására elegendő területet biztosítanak a város belterületének déli határánál elhelyezkedő, elfogadott rendezési tervvel megalapozott gazdasági területek. Egy látszólag csekély probléma miatt azonban, alapos átdolgozásra szorulnak, amely átdolgozás következtében – a csapadékvíz-kezelés megoldása érdekében - e területek jelentősen lecsökkennek. Egy korszerű technológiával létesülő, fejlesztésre is területet biztosító beruházásnál a dolgozói létszámra jutó fajlagos területigény nagyságrenddel nagyobb annál, mint ami a meglévő üzemeknél kialakult. Gazdaságfejlesztés és fenntarthatóság A jövőben valamennyi jelentős beruházáshoz különféle mélységű környezet-tanulmányokat kell készíteni a funkcionális mérlegeken (auditokon) túl. Bár vannak olyan törekvések, hogy a civil szervezetek felelősségi körébe utalják a fenntarthatóság feltételei fennállásának ellenőrzését, nyilvánvaló, hogy csak a települési és nagyobb térségi önkormányzatok rendelkeznek olyan jogosítványokkal, hogy a haszonmaximalizálásra törekvő vállalkozásokat féken tartsák. Az önkormányzat jogosítványait területekre lebontó városrendezési szabályozásnak biztosítania kell: − helyettesíthető kultúra-megtartó és idegenforgalmi erőforrás védelmét) − az energiatakarékosságot és a lehető legtisztább technológiákat − a nem megújuló források védelmét − termelődő hulladékmennyiség csökkentését és újrahasznosítását − a föld teljes értékű forrásnak tekintését − a biodiverzitás városi területen történő megőrzését a városba behatoló összefüggő zöld folyosókkal Kiskunfélegyháza munkahelyteremtő törekvései során belekényszerül tőkeallokációs, a helyi erőforrásokat kizsákmányoló tőkekihelyezési programokba. A civil szervezetek azt tudják elérni, hogy a város számára jelentős értékvesztést és kiszolgáltatottságot okozó képviselői akciókat megakadályozzák. Illik feltételezni, hogy nem korrupcióból, hanem tudatlanságból erednek a hibás döntések. A város nem megújuló értékeinek többsége nem védett. Ilyenek a koros növények és épületek is, közöttük a fürdő és a vasútállomás melletti katonai létesítmény. A legvédtelenebbek a lakóházak, különösen az azok együttesében megjelenő város-karakter. Ezt napról napra roncsolják az önmagukat megmutatni, „kidülleszteni” akaró építészek és építtetők. Ha nem alakul ki szerződés erejű kompromisszumos megállapodás a megőrzendő városképi arculat feltétlen védelmére, akkor a város igen gyorsan és tartósan levethetetlen, múlt nélküli, sablonosan modernkedő és újgazdag városarculatot fog ölteni. A fenntarthatóság jegyében a város körül meg fognak jelenni a modern áramtermelő szélkerekek. Kevéssé ismert, hogy ezek rengeteg madarat pusztítanak el. Tehát különösen védett területek és madárvonulási övezetek közelébe nem kerülhetnek. Az új lakóövezetek kialakításához iránymutatás (lakásépítési fejezet) Új lakóövezetek kialakítása csak családiházas beépítéssel illeszkedik a kialakult városszerkezetbe. Ennek megfelelő infrastruktúra megjelenítése szükséges a rendezési terv keretében. A település lakott helyeinek eltérő formái eltérő fejlesztési formákat igényelnek. A városközponti igénytelen többszintes társasházak és a külsőbb lakótelep-szerű beépítés többszintes társasházainak korszerűsítése szükséges a lakásstruktúra megváltoztatása nélkül. A családiházas területeken az átépítések építészeti minőségének emelése szükséges. A tanyák fejlesztésénél figyelembe kell venni e létesítmények sokszínű működési formáit, ennek megfelelő rendezési szabályozást kell érvényesíteni.

T-4 TERV

5


Földhasználati stratégiai javaslat Magyarország földhasználati zónaterv figyelembevételével

területrendezési

tervében

levő 3 kategóriás

Földhasználati stratégia: Alapvetően három földhasználati kategóriát különböztethetünk meg: − intenzív agrárterületek − extenzív agrárterületek − védelmi területek Intenzív művelésű agrárterületek: − Jó minőségű területeken folytatható nagy táblaosztású területeken intenzív szántóföldi növénytermesztés a település É-ÉK-i részén − A kertségekben, primőr zöldség, virág, valamint gyümölcs és szőlőtermesztés folyik. Ennek igen nagy a munkaerő szükséglete, ugyanakkor biztos a felvevő piac. Ezeket a területeket tovább lehetne növelni, bővíteni (alma, őszibarack, dinnye, bogyósok esetleg gyógynövénytermesztés). Az extenzív agrárművelésű területek: − Külterjes legeltetésre alkalmas gyepterületek a D-i DNy-i részeken (kivéve a nagyüzemi libatartás). Az állatállomány nagyságát és ennek megfelelően az összetételét a piaci viszonyok (juh, szarvasmarha tenyésztés, tejtermelés) valamint későbbiekben az EU-hoz való csatlakozás feltételei fogják meghatározni. Védelmi területek: elsődlegesen nem művelésre szánt, hanem különböző, egyéb céllal kijelölt védőzónák, pufferterületek. Lehetnek talajvédelmi, tájvédelmi, természetvédelmi, mezővédelmi (erdősáv), vízvédelmi stb. céllal lehatárolt földrészletek, erdők és gyepek. Környezetértékelés meghatározottsága Itt két alapvetően fontos kategória határozható meg: − Agrártermelési meghatározottságú terület − Környezetérzékenységi meghatározottságú terület Agrártermelési meghatározottságú a jó minőségű csernozjom talajon folytatott mezőgazdasági művelés a település É-ÉK-i részén, ahol lehetőség van a jelentős méretű táblák kialakítására. Nem annyira érzékeny a deflációra, valamint jobb a terület vízháztartása is. Környezetérzékenységi meghatározottságú terület: A település D-DNy-i részén elhelyezkedő részek. Jellemző legfontosabb talajkárosító hatások a homokterületeken jelentkező defláció, a löszös területeken jelentkező belvizek nyomán az erózió és ezzel összefüggésben a másodlagos szikesedés. A defláció ellen mezővédő erdősávok telepítésével, a belvizes területeken a földhasználat átalakításával lehet védekezni pl.: szántó-gyep konverzió. A térséget sújtó vízhiány hatására a mezőgazdasági területek termőképessége jelentősen csökken, ami veszélyezteti a külterületei lakott területeket is. Föld és talajvédelmi szempontból a felhagyott bányagödröket rekultiválni kell, mivel komoly veszélyt jelent a szennyeződés bekerülése a talajvízbe és a felszín közeli rétegekbe. A stratégia által meghatározott feladatok, fejlesztések felsorolása. A fejlesztési koncepció által meghatározott fejlesztési irányok, rövid és középtávú célok, feladatok részletes kidolgozása a 2008-ig terjedő időszakra Közlekedési infrastruktúra és környezetének fejlesztése Az elmúlt évek során az autópálya megvalósulása után nem csökkentek, hanem nőttek a közlekedésre vonatkozó lakossági kritikák. Az igen drága autópálya-használat miatt a teherforgalom szinte teljes egészében továbbra is a városközponton zúg át. A legnagyobb a lakossági egyetértés abban a tekintetben, hogy a jelenlegi helyzetet azonnal meg kell változtatni. A vasúti felüljáróval is rendelkező elkerülő útvonalra kell terelni az átmenő kamion- és tehergépjármű forgalmat, ugyanakkor meg kell oldani, hogy a személygépkocsi-forgalom és a helyi ellátás szelídebb feltöltő teherforgalma a központhoz közelebb fekvő elkerülő úton tegye jól elérhetővé a központot. Ugyancsak agyontárgyalt téma a központbeli parkolás megoldatlansága. Valamennyi eddig elkészült tanulmány, ötlet számbavételével egyetlen elfogadható megoldás javasolható. Ezt a mellékelt vázlattervek mutatják be. A belvárosba vezető főutat északi oldalról nem szabad a vasúton átvezetni, hanem egy vasút előtti körforgalmi csomóponttal el kell vezetni keleti irányba. Ez az útvonal körülöleli a belvárost, és lecsatlakozásai vannak a központ felé. A kamion-forgalmat már korábban el kell terelni a vasúti felüljárónál jobbra, az autópálya mellett futó útra, és ez a forgalom lényegében minden zajra érzékeny lakóterületet elkerül. Az út menti terület-sáv kiválóan alkalmas gazdasági tevékenységek fogadására, amennyiben a talaj-jellemzők ezt megengedik. A közlekedésfejlesztési feladatok között kiemelten szerepel a vasút kétvágányosítása. Nem jelenik meg azonban egy igen karakteres működési mód igénye: a helyközi vasút, a kvázi-villamosként működő vasút, amely szerves kapcsolatot teremthetne Kecskemét és Kiskunfélegyháza között. T-4 TERV

6


A tömegközlekedés másik kényes területe a buszközlekedés. A vasútállomás térségében és a központban is. Törekedni kell arra, hogy a városképi értéket képviselő egyházi épületeket és karakteres kapuzatot a buszok sora minél kevésbé takarja. A gyalogos közlekedési zónák kialakítása tekintetében fokozott jelentőséget kap a Szent János u. Bajcsy Zs. u. – Gorkij u. sarok beépítési megoldása a főtér közelében. Itt lehet még utoljára olyan belső gyalogos-átjárót kiképezni, ami megkíméli a sétálót a buszállomás és környéke látványától. A parkolás megoldására egyetlen nagy valószínűséggel jó megoldás alakítható ki költségtakarékosan és városképi szempontból is igényesen. A piac felett kell egy többszintes parkolót kiképezni, szabadon formálható templomoldali homlokzattal. Ez valódi építészeti pályázati feladat. A javasolt központi útvezetés lényeges jellemzője, hogy egy 30 km/ó max. sebességű személy- esetleg busz – forgalmat átenged a városháza mellett, de attól határozottan elhúzva, és egy keskeny, összesen kétsávos útvonalat fordít rá a buszállomással már amúgy is tönkretett látványú Bajcsy Zsilinszky utcára. A mozi felőli (Szent János utcai) tér-rész továbbra is kissé elszakad a többi gyalogos tértől. Itt nyílik azonban lehetőség egy olyan intézményépület megvalósítására, amely a városháza és templom méltó párja. (országos pályázattal és külföldi zsűritagokkal biztosítva a maximális minőséget). A városközpont fejlesztése A gyalogos és gépjármű-közlekedés illetve parkolás szempontjából indokolt fejlesztések a közlekedési infrastruktúra fejlesztése kapcsán kerültek megfogalmazásra. A városközponti funkciók rendszere és azok fejlesztési lehetőségei tekintetében kívánatos egy önálló intézményrendszer-elemző munkarész kidolgozása. A központ építészeti értékeire vonatkozó vizsgálat és fejlesztési javaslat az értékvédelmi munkarészben jelenik meg. A központ sétálóút-hálózatának kifejlesztéséhez ki kell munkálni egy hurkos útvonal-hálózatot, amely többféle kombinációban lehetővé teszi az oda-vissza közlekedésre nem kényszerítő gyalogos mozgást. A kisebb és nagyobb közlekedési hurkokat a mellékelt vázlat mutatja be. a-c: A legszűkebb gyalogoshurok-sor: részletezve: a/1: Városháza udvar megnyitása a/2: Művelődési ház földszint megnyitása a/3: Sarki étterem teraszosítással a/4: Visszafordító pavilon (kamarakiállító, földdomb alatti nagyobb térbe vezető előtér) a/5: Földszinti funkció látványossá alakítása a/6: A bank előtt a tér felőli oldalon a szökőkút közelében köztéri alkotások a/7: Halászcsárda, minőségjavítással b/1: Béke tér bal oldalán a csárda után: új egyemeletes épület, világszínvonalú megformálással, az udvar esti megnyitásával b/2: Új piac és parkoló épület: a szomszédos iskola-épület felé teljesen lezárt homlokzattal készül, a Pázmány Péter utca felőli lakások sávjában is zárt. A többi oldalfelület elegendő az átszellőztetésre. A templom felőli földszinti oldalon este is elegáns portálos üzletek kapjanak helyet. b/3: Az iskola földszintjén az utca felé megnyitható ifjúsági kulturális tevékenység tere (zenei, képzőművészeti, modellező, stb.) kaphat teret. b/4: A legkényesebb befordító-beszívó funkciók tere: a múzeum esti udvari nyitott terével, a szomszédos épület udvarának megnyitásával esti szabadidős és vendéglátó programmal b/5: térplasztikákkal kirakott sétány a parókia kerítése mellett b/5: a parkoló-látvány kitakarása zöld fallal, b/6: áruház hátsó oldal átépítése, pl. az alsó zóna árkádosításával b/7: épület-arculat feljavítása, alsó zónában elegáns portálokkal b/8: változatlanul marad, kiválóan megfelel. c/1: A Bajcsy Zsilinszky utcai üres telek beépítése országos pályázaton nyertes épülettel, amelynek az udvara átjárható, attraktív udvarán át lehet haladni a Gorkij utca felé. c/2: A Bajcsy Zs. utca túlsó sarkán lévő telek beépítését és a jelenlegi mozi telkének a tér irányába kibővített telkét egy rendkívül attraktív épület-párral kell beépíteni, ennek szükségességét a rendezési terv készítői be fogják mutatni. c/3: A mozi helyére kerülő épületnek a városháza épülettel közel egyenrangú jelentős középületnek kell lennie, előadóterem, több moziterem, egyéb kulturális célú helyiségek együttesével. Javasolt a művelődési ház funkciók ide helyezése is. Ez az épület „fogja meg” a teret, hogy ne essen szét. c/4: A hézagos zártsorú beépítés megtartásával finomítható, esetleg emeletessé átépíthető épületek földszinten és udvarokon sétálók részére megnyitva. c/5: A városközponti ötletpályázatban foglaltaktól eltérően a mereven zártsorú beépítés nem javasolt. Igen lényeges a saroképület nagyvonalúságához illeszkedés. A foghíj túloldalán a földszintes épület

T-4 TERV

7


c/6:

egyemeletessé átépítése kedvező, ez esetben a foghíjbeépítés földszint és két emeletes, a tetősík igen nyugodt, nem szabdalt. Az épület felújítása silány, gondos helyreállítást igényel. A földszinti élelmiszerbolt-funkció nem zárja ki az igényesebb megjelenést, de valószínű, hogy a helyértékesebb, semhogy a bolt így maradjon. Vigyázni kell, nehogy egy látvány tekintetében érdektelen bank kerüljön ide.

A nagyobb hurkok: − Városháza- Kiskun múzeum – Pázmány P. utca vagy/és Oskola utca sétáló (nem vásárló) hurok − Városháza-fürdő-vasútállomás-feljavítandó túloldali földszinti zónák-visszaérkezés a városházával szemben álló épületig. Miután a legtöbb fejlesztési témakör a rendezési tervben többféle módon jelenhet meg, az elfogadott fejlesztési témák legcélszerűbb rendezési megoldása mellett érvelni szükséges. Különösen nehéz arról dönteni, hogy a piac felett kell-e megoldani a parkolást, de belátható, hogy ezen kívül csak egyetlen hely lehetséges, a Bajcsy Zs. utcai nagy foghíj, ahol azonban a parkolóházba beközlekedés megoldása igen nehéz, az épület mérete sem optimális. Ez utóbbi megoldás esetén is alapvető, hogy a földszint vásárlógyalogos tér legyen. Mindkét esetben jelentős eredmény, hogy a térség valamennyi parkolási gondja megoldható, a parkoló esti forgalma is jelentős lesz. A gazdaságfejlesztés és a biodiverzitás megőrzését segítő zöldterületek rendszerének kialakítását össze kell kapcsolni. Ezt segíti elő az a kényszer-helyzet, hogy a gazdasági területek csapadékvize a városi csapadékvízelvezető rendszerbe nem köthető be, hanem a gazdasági terület határán lévő fásított, terep-mélyített sávban fogható össze és szivárogtatható el. Különösen gondos előkészítéssel, mivel e területek talaj-felszínén a csapadékvíz tartósan nem maradhat. Ez természetesen behatárolja az alkalmazható fafajták körét. Az 1997-es rendezési tervben nem kapott határozott formát a város körüli és a városi térbe is benyúló erdősített területek szövete. A város körüli magántulajdonokra tekintettel a legkeskenyebb erdő-sáv területének kialakítása is csak úgy képzelhető el, ha ezek az erdők pályázati úton magánberuházásban létesülnek. A rendezési terv szerkezeti terv munkarészében feltétlenül javaslatot kell adni ezekre az erdő-sávokra, a tulajdonosokkal történő egyeztetéssel. Ez nem jelenti azt, hogy a város a tulajdonost kényszeríti, hanem arról szól, hogy amennyiben a tulajdonos erdőt telepít, arra komoly támogatást kap. A jóminőségű szántóföldek és a beépített területek találkozásánál kialakítandó erdő-sáv a területen elérhető jövedelem bevételének idejét és a bevétel nagyságrendjét is módosítja, ezért indokolt az önkormányzat és a tulajdonosok között kölcsönösen előnyös megállapodások megkötése. Nem szabad megfeledkezni a temetők védelméről, arról, hogy azokat rendteremtő szándékkal nem szabad megfosztani kissé elvadult karakterétől, de szerencsés lenne újabb fák betelepítése. A városközponttól indulóan meg kell kezdeni az utcai fasorok kiegészítését és felújítását. Számolni kell azzal, hogy a városháza bejárata előtti igen zavaró közút távolabbra tolását csak három kisebb platánfa kivágásával lehet megoldani. Tervezői részről valamennyi más felmerülő lehetőség elemzése után ez bizonyult elfogadhatónak. E részlet-téma azért függ össze a gazdaságfejlesztési kérdésekkel, mert egy ezen a ponton elméretezett vállalkozás számos gazdaságfejlesztési program forrását elviheti! Kiemelkedő minőségű oktatás és kulturális szolgáltatás biztosítása a kistérségi stratégiai célok keretében megfogalmazott értelmiség-megtartó képesség erősítéséhez alapvető.

1.3.

A helyzetfeltáró munka összesítése SWOT analízis és DELPHI vizsgálat

A városfejlesztési koncepció és stratégia készítésének módszere Az ÉTV 9.§.(2) alapján történt előegyeztetések anyaga az egyeztetésbe bevontak listájával került összefoglalásra. Közvélemény kutatás 600 fős mintán, a kérdéseknek a megbízóval történő egyeztetésével, megbízói közreműködéssel Delphi módszerrel, jövőkutatási megalapozással. A városfejlesztési koncepció egyik megalapozó munkarészét képezték a statisztikai elemzésre alkalmas helyi szakértői és hozzáértői megkérdezések, amelyek a város közelebbi és távolabbi jövőjét segítenek körvonalazni. A leggyakrabban alkalmazott véleménygyűjtő-feldolgozó módszert, a SWOT analízist a nemzetközi szakirodalmi tapasztalatok és a hazai kritikák figyelembevételével a közvélemény kutatása keretében nem alkalmaztuk. A vizsgálati munka keretében csoportos szakértői szóbeli kommunikációra alapozott módszerről rövid tájékoztatást adunk. A SWOT analízis hasonló a brainstorming (Geistenblitz) ülésekhez. Négy kulcskérdésre alapozott. Kisebb csoportokban működik jól, egy új projekt vagy egy új szervezet kialakítása előtt. Az ülés során a résztvevők előtt név-aláírás nélküli papírok vannak, ami némi anonimitást kínál. T-4 TERV

8


Miután a résztvevők a négy kulcsszó alá írják azt, amit emlékezetből kigondolnak, összegyűjtik a papírokat. Az analízis facilitátora feldolgozza – csoportosítja a hasonló megnyilatkozásokat. Ügyelni kell arra, hogy nem pártok vagy egyes személyek véleménye érvényesüljön. Szerencsés, ha a facilitátor a résztvevőkkel együtt szóban összefoglalót készít a fő megállapításokról. Fontos, hogy a résztvevők tájékoztatást kapjanak arról, hogy az elkészült analízis felhasználásra került. Nem kell meglepetéseket várnunk, pl. valamely jelenség bekövetkezésére vonatkozó elvárás elemzése esetén. Szokásos éves tervek értékelésénél vagy egy program jelentősebb átalakításánál használni. Fontos, hogy a légkör ne legyen fenyegető. Van olyan elemzés, amely szerint: − a SWOT egy drága eljárás, mivel rossz döntésekre vezet. − Tim Ambler 30 éven át tanácsadó volt, és megállapította, hogy az eljárás a legcsekélyebb mértékben sem bizonyult használhatónak. − Hill és Westbrook (1997) 20 cégnél vizsgálódtak 1993-94-ben, és állítják, hogy az eljárás igen hátrányosnak bizonyult, emiatt kellett visszahívni termékeket. − Armstrong (1990) nyomán megállapítható, hogy az esetek közel felénél a formális tervezés adott kedvezőbb eredményt, mint a SWOT analízis. Face-to-face interjúk: Megvizsgáltuk egy face-to-face interjúk készítésére alapozott (véletlensétás-kvótás mintavétellel történő) vizsgálat alkalmazásának lehetőségét, de ez esetben le kellett volna mondani a többi szereplő véleményének alapján jellemző, a konformitás realitásával számoló vélemény-korrekció beszámításáról. A választott kutatási módszer: a Delphi eljárás. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Jövőkutatási Központ vezetőjének irányításával a jövőbeli változások iránti elvárásokat kiválóan prognosztizáló Delphi eljárást alkalmaztuk. A Delphi eljárás legtöbb esetben arra irányul, hogy a döntéshozáshoz megbízható és kreatív kutatómunkával ötletekre és termékekre vonatkozó hasznos információkat adjon. Ez egy un. strukturált folyamat egy szakértői – esetünkben döntően un. hozzáértői - csoport tudásának összegyűjtésére és desztillálására, a csoportot alkotók véleményének elrendezésére. A Delphi eljárás prognózisalakításra különösen alkalmas. Az eljárást 1944-ben Arnold Theodor Karman alakította ki a jövőbeli technológiai lehetőségek elemzésére. Az ötvenes és hatvanas években továbbfejlesztette a RAND Corporation elsősorban a vezető-követő reflexek kiszűrésére. Kezdetben az egyes jövőbeli témákat elkülönülten elemezték, majd a kölcsönhatásokat is a leegyszerűsítések hibáinak enyhítésére. Alkalmazták, pl. a drogfogyasztás visszaszorítása vagy az AIDS terjedésének megakadályozása tárgykörben is a hetvenes évektől. Az un. interakció-analízis kibővíti a Delphi technika alkalmazását. A Delphi eljárás lehetővé teszi, hogy egymástól távoli szakértők bonyolult problémákkal szisztematikusan foglalkozzanak, úgy, hogy az egyes szakértők véleményeiket fokozatosan finomíthassák. Nem kényszerülnek szóbeli vitákra, írásban történnek a válaszadások. Ma e-mail használatával is gyakran szervezik. A szakértők kiválasztásánál nem számít előnynek a véletlen kiválasztás. A szokásos szakértő-szám minimum 12-15 fő. A Delphi eljárás kulcselemei: 1. Az információs folyamat strukturálása, 2. A résztvevők részére valamennyi vélemény visszaadása 3. Anonimitás. A kutatási feladat a következőkben összegezhető: körvonalazni a jövőkutatás módszerével a város következő évtizedében illetve a következő évszázad közepéig is kitekintő távoli jövőjét. Változó, instabil időszakban megfogalmazott feladatról van szó. Ilyen időszakban a jövőkutatás nem keresheti a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező egyetlen jövőt és az ahhoz tartozó eseményeket. Az előrejelzési eljárásoknak ugyanakkor segítséget kell nyújtaniuk ahhoz, hogy fel lehessen tárni a jövőlehetőségek, jövőbeni események és a jövőre vonatkozó állítások minél szélesebb tárházát (Nováky 2000). Instabil időszakban azzal is számolni kell, hogy a jövő nem a múlt és jelen mechanikus folytatása, hanem a jövő minőségileg új eseményeket, tendenciákat és megközelítéseket is magába foglal. A kutatás nem a múlt és jelen változását kifejező adatsorokra épít, mint pl. a trendfüggvények keresésekor történik. Olyan eljárást választottunk, amely képes a múlttól-jelentől kissé elszakadva új, esetleg minőségileg más jövőket felvázolni, rá tud mutatni arra, hol várhatók fordulópontok, s milyen a várhatóan kialakuló események időbeni sorrendje. Igen nagy jelentősége van annak, hogy megismerjük, vajon a városban élők mi módon gondolkodnak környezetük adottságairól fejlődésük lehetőségéről, milyen változások mellett és melyek ellen voksolnak. A nem szakértőktől nem várható el, hogy valamennyi, a jövőre megfogalmazott elképzelésük, javaslatuk a realitás és a konkrétság olyan fokával bírjon, mint amilyen általában a településfejlesztő – és rendező szakembereké, de válaszaik érzékeltetik a település iránti elkötelezettségüket, felelősségérzetüket. Ez biztosítja azt, hogy a válaszok T-4 TERV

9


kellő fantáziát tartalmazzanak és a jelentől való egészséges elrugaszkodást tükrözzenek, de azt is, hogy a ma fontos problémáinak megoldási lehetőségeit kifejezzék. A Delphi eljárás alkalmazása Az eredeti eljárás lényege: az adott témában járatos szakemberek több fordulós megkérdezése, a szakértői csoportok átlagvéleményének illetve az eltérő véleményeknek az elemzése. Az egyes megkérdezési fordulók során kapott eredmények visszacsatolásával a szakértőknek lehetőségük van véleményük újragondolására, korrekciójára. A szakértői vélemények begyűjtése nem személyesen, hanem egy megfelelően szerkesztett kérdőívsorozat segítségével, anonim módon történik. Arra is tekintettel, hogy igen sokrétű, nehezen mérhető és alig rendszerezhető információk összegyűjtéséről van szó. Az eljárás munkafázisai: − az előrejelzés tárgyának megfogalmazás a szakértők megválasztása − az első kérdőív összeállítása, kiküldése és a beérkezett válaszok feldolgozása − a második kérdőív összeállítása, az események időintervallumokba helyezésére, kiküldés és eseményenként a csoportvélemény kiszámítása. − a harmadik kérdőív összeállítása (a csoportvélemények és egyedi vélemények összevetése), kiküldése, a csoportvélemények újbóli kiszámítása. − szöveges értékelés és összefoglaló Az előrejelzés tárgyának körülhatárolása azért igényel körültekintő munkát, mert azt egyaránt hozzá kell rendelni a kitűzött célokhoz és a kutatási feladathoz, amelyek természetesen egymással összefüggenek. Az első kérdőív több általános formában feltett kérdést tartalmaz. A szakértőket arra kérik, becsüljék meg, milyen események és milyen várható tendenciák bekövetkezését tartják valószínűsíthetőnek az előrejelzés témakörében. A második kérdőíven az előző fordulóban kapott válaszok összegyűjtése és értékelése alapján kérdéseket tesznek fel a véleményadóknak, akiket arra kérnek, hogy a kérdőíven szereplő állításokat, várhatóan bekövetkező eseményeket a kérdőívet szerkesztők által megadott időintervallumokba helyezzék el. A várható irányzatokat a megkérdezettek igen-nem ítélet formájában minősítik, illetve többértékű válasz esetén sorrendet alakítanak ki. A fejlődési irányzatok igenlésekor becsülhető az, hogy a tendenciák mely időintervallumban következnek be. A városfejlesztési koncepció tartalmi követelményei az ÉTV 8.§. alapján, a nagyobb területegységek fejlesztési koncepcióinak helyi vonatkozásait figyelembe véve Az ÉTV 8.§. keretében megfogalmazottak értelmében a területek közérdeknek megfelelő, a jogos magánérdekekre tekintettel történő, emberhez méltó környezetet biztosító területfelhasználást 9 alapvető szempont szerint kell biztosítani. A településfejlesztési koncepció műfaji adottságai és elfogadásának módja alapján a meghatározott szempontok érvényesítésére kötelez. A rendezési tervezés során folyamatosan ellenőrizni szükséges a fenti szempontok érvényesülési módját, különös tekintettel arra, hogy a tervi meghatározások megvalósítása mindig csak részlegesen és jelentős időtávon történik. Ezért a koncepció lényegi eleme a megvalósítással kapcsolatos elvárások prioritási sorának és a megvalósítás idősávjára vonatkozó elvárásoknak a figyelembe vétele. Ezért is kap kiemelt jelentőséget a jövőkutatási megközelítés. A nagyobb térségi fejlesztési koncepció helyi vonatkozásait a Bács-Kiskun Megye és Kilenc Kistérsége Területfejlesztési Koncepciója 1998. szeptemberi dokumentációja tartalmazza (MTA RKK –VÁTI 1998. 59-69 pp., a Kiskunfélegyháza és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Tanácsának 5/1998 (8.28.) számú határozatával elfogadva) A vállalt önkormányzati feladatok: kistérségi menedzser iroda létrehozása, vállalkozói központ létesítése, kvalifikált munkaerőt igénylő iparágak telepítési feltételeinek megteremtése, térségi turizmus szervező irodák létesítése, kerékpárutak létesítése, falugondnoki hálózat kialakítása a tanyás térségekben, a Duna-Tisza csatorna létesítésének elősegítése (Kiskunfélegyházától északra), a természet és környezetvédelem terén sokszereplős együttműködés a természetvédők, víz- és hulladékgazdálkodók, mezőgazdasági termelők vállalkozók és az önkormányzatok között tájvédelmi alapú fejlesztési programok kidolgozására. Összefoglalva megállapítható, hogy rendezési tervi megjelenítés és helyi építési szabályozási meghatározás kialakítása alapvetően az infrastruktúra-fejlesztés vonatkozásában szükséges. A további településfejlesztési koncepcionális elemek közvetve érvényesülnek különösen a külterületi területfelhasználási és környezetalakítási meghatározások keretében.

T-4 TERV

10


KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS TÉRSÉGE SWOT ANALÍZISE Természeti adottságok

A D O T T S Á G O K

Síkvidéki elhelyezkedésből fakadóan kevés a domborzati szempontból kedvezőtlen terület A környezet természetes állapota, csendes, nyugodt, pihenésre, felüdülésre alkalmas hangulata. Természetvédelmi területek, termálvíz Változatos termõ-helyi adottságok, természeti területek növénytársulásai Génbank őshonos növények és állatok (árvalányhaj, szürke-marha, nőszőfű, rackajuh, nyár, mangalica, boróka)

T-4 TERV

Infrastruktúra Egységesülő jól osztott tér és településszerkezet Az M 5-ös autópálya által biztosított jó közlekedési megközelíthetőség Kiskunfélegyháza közlekedési és vasúti csomópont BudapestKecskemét-Szeged tengelyen.

Emberi erőforrás Város, térség meg-határozó egyéniségeinek összefogása. Meglévő civil szervezetek információinak igénybevétele. Középszintű szakemberképzés intézményei. Olcsó munkaerő, alacsony helyi fogyasztási szokások. Hagyományos paraszti értékrend, az élet és a természet szeretete, megbecsülése. Közös múltra alapozott szerves kistérségi fejlődés Kiskun elszántság, rugalmasság, alkalmazkodóképesség az új lehetőségéhez Motiváció közművelődésre. Hagyományőrzés, vidéki értékek (életstílus, kulturális javak, építészeti örökség) Vállalkozói és kistermelői hagyományok. Speciális Szakértelem (ebtenyésztés, lótenyésztés, lovasiskolák, fogathajtás). Kiterjedt szakmai és önkormányzati nemzetközi kapcsolatrendszer. Jól kiépített oktatási infrastruktúra

11

Üzleti környezet

Mezőgazdasági termelés

Központi elhelyezkedés Kedvező településszerkezet Kialakultak céltársulások Kedvező adottságok az alternatív energiaforrások hasznosítására Kézműves tradíciók Kis és középvállalkozók érdekképviseleti szervezetének megléte EU minőségű élelmiszeripari termékek) Természeti tényezők. Tenni akaró humán erőforrás.

Vegetációs periódus hossza a növénytermesztés számára kedvező Változatos termékszerkezet és ehhez kapcsolódó gazdálkodási hagyományok Tanyasi életforma elterjedtsége, tanyákra alapozott gazdálkodás speciális adottsága, melyek termelői bázisok Kiváló minőségű genetikai állomány (növény és állat) A komplex gazdálkodás feltételei adottak a kis-térségben. A mezőgazdaságban előállított termékek magas beltartalma Biogazdálkodásra kedvező adottságok Üzemi méretek változatossága Kertészeti kultúrák nagy száma Gyümölcstermesztésre, gyógynövénytermesztésre alkalmas terület és szakértelem Megindult az együttműködés szükségességét felismerő termelői csoportok önszerveződése


Mezőgazdasági vállalkozások magas terhei, fekete gazdaság, állandó változások, tőke, hitelhiány Kedvezőtlen talaj adottságok (típusos mészlepedékes csernozjom, foltokban, szoloncsák szolonyec). Szegényes felszíni vízkészlet Gyenge termőképességű talajok magas aránya (homok, szikesedés)

P R O B L É M Á K

T-4 TERV

Kiskunfélegyházán 5 út átvezetése a várost elkerülő úton hiányos. Településeket összekötő utak kiépítettsége, minősége Külterületi lakott részek infrastruktúra kiépítettsége alacsony. Szennyvízhálózat alacsony kiépítettsége, térségi településeken hiányzik Hulladék, gazdálkodás, komposztálás hiányos Felszíni vízelvezető rendszerek kiépítettsége, minősége Kerékpárutak hiánya A településeket összekötő utak, csak részben vannak kiépítve, illetve rossz minőségűek A külterületi utak nem portalanítottak, időnként járhatatlanok Belterületi utak leromlása és sok helyen a burkolat hiánya Elkerülő utak hiánya Kerékpárutak hiánya A 11 településből csak két helyen van szennyvízcsatorna, de ott is nagy a közműolló A tanyavillamosítás nem zárult le, vannak ellátatlan területek Hulladékgazdálkodás és komposztálás hiánya Külterületeken a nagy távolságok miatt az infrastruktúra kiépítettsége alacsony A rendezési tervek nem aktuálisak s, a külterületekre el sem készült

Sok pályakezdő munkanélküli Egyoldalú mezőgazdasági képzettséggel bíró munkanélküliek Hiányzó rétegek (gazdasági szakemberek, középvezetők magasan kvalifikált szakmunkások) Új vállalkozók hiánya A térségbe nem térnek vissza az innen továbbtanuló fiatalok A felnőttképzés, átképzés nem fedi le az igényeket és a szükségleteket Az inaktív népesség arányának növekedése Nyelvismeret hiánya

12

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az EU átlagának sokszorosa A piaci kapcsolatokban hiányos a koordináció, nincs szerződéses fegyelem, nagy a termelés kockázata Információs rendszerek hiánya Nem a termőhelyi adottságnak megfelelő hasznosítás (pl. gyep helyett szántó) Hiányzik annak felismerése, elfogadása, hogy a mezőgazdasági termelést a piaci követelményekhez kell folyamatosan igazítani Integráció hiánya (különösen a kisgazdaságok vonatkozásában) Termelés-feldogozás teljes vertikuma néhány termék kivételével nem épült ki Kevés a megélhetést Feldolgozó kapacitás hiánya és alacsony biztosító munkahely Kistelepüléseken az ipari szintje Elaprózódott birtokviszony üzemek hiánya Az előállított minőségi termékek A kisüzemek nem mennyisége nem elegendő az értékesítési felkészültek az EU szállítási rendszerekben való részvételhez minőségi Piacképtelen tömegtermékek előállítása követelményeinek Az információhiány megfelelő termék Nem kielégítő piaci előrejelzés előállítására, A szövetkezeti formától idegenkednek az minőségbiztosítás és emberek HACCP hiánya Megoldatlan a vízvisszatartás Idegenforgalmi Öntözési kapacitás kevés koordináció hiánya Termelési technológia színvonala A turisztikai infrastruktúra egyenetlen Képzés és szakmai szolgáltatások hiánya Szárító, tároló, és hűtőkapacitás hiánya színvonala Elhagyott tanyák és a hozzátartozó Melléktermékek műveletlen földterületek alacsony szintű Országos viszonylatban hasznosítása Állatállomány csökkenése következtében a biogazdálkodás trágyaigénye nem elégíthetõ ki Alulképzettség Nincs kellő infrastruktúra Hiányzó munkahelyek Kecskemét, Budapest, mint nagyváros eltávolító hatása Alacsony bérek Migráció Térségi marketing elégtelen Vállalkozási ismeretek oktatásának hiánya, elszigetelt vállalkozások.


S Z Ü K S É G L E T E K

L E H E T Ő S É G E K

Talajadottságokból eredően a térség homokos részein, erdőterületen jelentős művelése, meglévő természetes felszíni vízterületek fokozott védelme. Természetes ivóvíz bázis védelme

Kiskunfélegyháza város területén az úthálózat burkolása, meglévő burkolt utak minőség javítása Kerékpárutak leterítése Szennyvízcsatorna hálózat (40%) kiépítése Kiskunfélegyházát elkerülő utak kiépítése Vasúthálózat: Budapest-Cegléd, Kiskunfélegyháza kétirányúsítása

Speciális képzések, stabil Helyi adó szabályok értékrend, rekreáció visszaforgatása, (sportcsarnok, uszoda) munkaerő aktivizálása, középképzés, térségi együtt gazdálkodás, helyi vállalkozások pozitív diszkriminációja az önkormányzati megrendelések-kor Kamarák döntés előkészítő szerepe ipari területek. Logisztikai bázis kiépítése.

Magas napsütéses órák számának kihasználása. Biogazdálkodás lehetősége Az EU vidékfejlesztési politikájának kihasználása Termálvíz kihasználása Fürdő, szálló rekonstrukció

A kistérség település térszerkezetének kihasználásával, hálószerű összekapcsolásával Budapest-KecskemétKiskunfélegyháza-Szeged Koncentrált fejlesztések lehetőségének kihasználása Szennyvízhálózat fejlesztése Kiskunfélegyháza sportrepülőtér fejlesztése Kistérségi idegenforgalmi marketing terv.

Átképzés, helyi, kistérségi kommunikáció, lakóhelyhez kötés munkahelyteremtéssel, pályakezdő fiatalok foglalkoztatása idegen nyelvi képzések, Iskolakultúra igénye

T-4 TERV

13

Kistérségi marketing idegenforgalom bevonása Új vállalkozások szolgáltatások a költségvetési szervek felé Beszállítási kapcsolatok feltárása A termékek Kiskunná tétele meglévő hálózatok (kamarák, MVA, pályázatok kiaknázása)

Állatállomány (növelése meglévő füves területek jobb kihasználása Környezetkímélő gazdálkodás Termelés-feldolgozás teljes vertikumának támogatása

Feldolgozott bio mezőgazdasági termékek előállítása magas hozzáadott értékkel. Teljeskörű ISO, HACCP rendszerek kínálta piaci lehetőségek kihasználása, export az EU tagállamaiba Erdőtelepítések adta lehetőségek.


1.4. Településvizsgálat A település helye a regionális illetve kistérségi összefüggésekben A Település helye a regionális illetve kistérségi összefüggésekben A Bács-Kiskun megyei tíz kistérség egyikének központja Kiskunfélegyháza. Meghatározó nagytérségi kapcsolódása a Budapest-Kecskemét- Szeged- Újvidék – Belgrád főközlekedési vonalba illeszkedéssel jellemezhető. Ez az illeszkedés azonban a városfejlődést dinamizáló tényezők egyike csupán, és csak más fejlesztést generáló tényezőkkel együtt lehet hatékony. A kistérségek közötti kapcsolódások formális megjelölése lehetséges. Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Kiskőrös, Csongrád irányába különféle kapcsolat-jelző vonalak húzhatók. Valójában – a közlekedési kapcsolatokban, a gazdasági tevékenységek összehangoltságában, a kölcsönös tájékozottság hiányában és a foglalkoztatási problémák kezelésének, az oktatási perspektívák együtt-látásának fogyatékosságaiban is tükröződően - a kistérségek (központi települései) között igen gyenge a kommunikáció és különösen a kölcsönös kötelezettségek vállalásával járó, hosszú távú szerződéses együttműködés formái hiányoznak. A kistérségen belüli kapcsolatok erősségére és tartalmára a települések nagyságrendi és szerepkörbeli különbségei folytán kevéssé jellemző a kétoldalú partnerség.

1.4.1.

Népesség

A népesség számszerű alakulása időbeli kifejtéssel Kiskunfélegyháza lakónépessége 2000 évben: 33.020 fő , a kistérség közel kétharmada él a településen. Kiskunfélegyháza lakosainak száma 15 éves távlatban 10%-al csökkent. Ennek a jelenségnek az összetevői az országos értékekkel hasonlatosak, mint ahogy az okok is. A Kiskunfélegyháza és környékének lakónépessége összesen (1997. december 31-én) 51 774 fő, ami a megye népességének 9,6%-át teszi ki, a megye kistérségei közül, pedig az 5. legnagyobb népességgel bír. Országos szinten jelentősebb lakosságszámú kistérségnek számít, hiszen a 149 statisztikai kistérség sorában az 54. helyet foglalja el. A természetes szaporodás 1981-től folyamatosan negatív. Az élveszületések és a halálozások számadatai között a legnagyobb különbség 1999-ben volt, a legkevesebb születés, pedig 1998-ban. A csecsemőhalálozás az élveszületések ezrelékében 1994-ben 15, 1997-ben 7 volt. Az élveszületések száma lassan emelkedik, a halálozási értékek 2000-től csökkenést mutatnak.

arányszám

-4

-1,7

-6

-1,1 -4,2

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

0 -2

1990

Állandó népesség változása a születések és vándorlások tekintetében

év

-1,2 -1,7 -5,9

természetes szaporodás egyenlege 1000 főre vetítve

-8 -10

vándorlási egyenleg 1000 főre vetítve

-10,4

-12

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A népesség területi megoszlása Kiskunfélegyháza kistérségi népesség területi megoszlása a délalföldi régióhoz képest is erősebb külterületiséggel bír. A kistérség népességének közel kétharmada él itt. A lakosság egyötöde külterületen lakik, ez Kiskunfélegyháza esetén kb. 4-5000 fő, 13%. A tanyás lakókultúra értékei a 70-es évektől jelentősen csökkentek, de az elmúlt évtizedben megállt ez a tendencia.

A népesség korcsoportjai, családszerkezete A település korösszetétele jellemzően öregedő: a 15 év alattiak aránya a népességben 16,16%, a 60 év felettiek aránya 20,26%. Az öregedési index így 1,25%, amely emelkedett az előző évekhez képest. (1994-ben 1,08 1997T-4 TERV

14


ben 1,16). A lakosság öregedési tendenciái tovább fognak emelkedni, ha figyelembe vesszük a termékenység értékeit (amelyek nem érik el a reprodukcióhoz szükséges 2,1-es átlagot, sem országos, sem települési szinten), illetve a feltételezett jóléti-egészségügyi tendenciák szerint a születéskor várható élettartam közeledik az európai értékek alsó szintjeihez. Ezek az értékek arra engednek következtetni, hogy a munkaképes életkorúak száma nagy távon csökkenni, a nyugdíjasok száma nőni fog, míg a gyermekek száma is tartósan alacsonyabb lesz, mint az elmúlt időszakban. Ez a tendencia csak egy jelentősebb bevándorlási hullámmal fordítható meg, aminek előidézője egy jobb foglalkoztatási környezet, vagy a migráció kiszélesedése (külterületi és vidéki beáramlás a városba, vagy külföldiek betelepülése). Tovább erősíti a csökkenő tendenciát a folyamatos elvándorlás jelensége, bár az elvándorlások egy része a kistérségen belül figyelhető meg. A családmodell változása tovább rontja a belső népesedési értékeket, a gyermekvállalás nem mutat ugrásszerű emelkedést. Állandó népesség nemek szerinti aránya 1997-ben

Állandó női lakosok

47%

Állandó férfi lakosok

53%

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Lakónépesség számszerű alakulása időbeni kifejtéssel 2000 évben

Kiskunfélegyháza lakónépességének alakulása 2000 évben:

20% 0-2 évesek

3% 3% 9%

60%

1%

3-5 évesek 6-13 évesek 14 évesek 15-17 évesek 18-59 évesek 60-x évesek

4%

600 500

Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-13 évesek száma Állandó népességből a 14 évesek száma Állandó népességből a 15-17 évesek száma Állandó népességből a 18-59 évesek száma Állandó népességből a 60-x évesek száma Állandó népességből a 18-54 évesek száma Állandó népességből az 55-x éves nők száma Állandó népességből a 18-59 éves férfiak száma Állandó népességből a 60-x éves férfiak száma Állandó népesség, férfiak összesen Állandó népesség, nők összesen Állandó népességből a 18-62 éves férfiak száma Állandó népességből a 18-58 éves nők száma Állandó népességből az 55 éves nők száma Állandó népességből az 56 éves nők száma Állandó népességből az 57 éves nők száma Állandó népességből a 60 éves férfiak száma Állandó népességből a 60 éves férfiak száma

3020 874 944 312 396 1277 19718 6690 8897 5242 9725 2544 15619 1740 10187 10025 20 240 229 180 143

400 Élveszületés

300

Halálozás

200 100

19 86 19 89 19 92 19 95 19 98 20 01 20 04 20 07 20 10

0

(KSH adatok alapján)

T-4 TERV

15


1.4.2.

Gazdaság

Az országos területfejlesztési koncepcióval összehangolt megyei és kistérségi területfejlesztési koncepció (MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete – VÁTI 1998) Kiskunfélegyháza – mint viszonylag sokoldalú ipari központ egyenletes, harmonikus fejlődését prognosztizálja. A kistérség egészében igen fejlettnek minősült a szomszédos Kecskemét térségével együtt. Az elmúlt fél évtizedben történt változások a polarizált fejlődés fejlesztési forgatókönyvéhez közeli jövő-szcenárió bekövetkezését valószínűsítik. Kecskemét kiemelt szerepének növekedése azonban középtávon nem társul a többi város súlyának növekedésével, a területi különbségek bármiféle mérséklődése nem állapítható meg. A lehetséges megyei forgatókönyvek további változatai a közlekedési jellemzők és az élelmiszeripari háttér alapján, a tudásalapú ipar és élelmiszergazdaság erősödését, a nemzetközi integrációs folyamatok kibontakozását feltételezik. A városok, térségek innováció-fogadó képességére vonatkozó nemzetközi kutatások alapján még Kecskemét sem olyan léptékű város, amelynek esélye lenne számottevő tudásalapú gazdasági szektor kiépítése középtávon. A megyei koncepciótól eltérően Kiskunfélegyháza, egy Kecskeméttel történő igen intenzív együttműködés esetén sem képezhet önálló tudás-központot. Nem ezen a területen kell keresni a város legsajátosabb értékteremtő és identitáserősítő profiljait.

Ipar A város rendszerváltozás előtti ipari arculata közismert. Több ezer fő feletti és néhány ötszáz körüli dolgozói számmal tevékenykedő üzem működött, ezek részben átalakultak, részben megszűntek. Az ezredfordulón működő üzemek foglalkoztatottjainak száma a rendszerváltozás előtti szám 80%-a, de a mezőgazdasági üzemek melléküzemágainak megszűnését is figyelembe véve, a ténylegesen az iparban foglalkoztatottak száma a korábbi létszámnak legfeljebb kétharmada. A munkahely-kínálat minimális, lényegében csak igen alacsony bérű fizikai munka vállalására van lehetőség. Kiskunfélegyházán több vállalkozás foglalkozik műanyag- és gumicikkek, gépek, berendezések, villamosipari termékek, fémtömegcikkek, alkatrészek előállításával, lakatosmunkákkal, bútorgyártással. Megtalálható az építőipar minden ága a tervezéstől a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig, ugyanakkor a modern ipari húzóágazatok (autóipar, elektronika, biotechnológia stb.) kistérségen belüli szerepe elenyésző. A sokrétű ipari termelés ellenére 1992-től az iparban alkalmazásban állók aránya 1997. végére 27,5%-kal csökkent, így az iparban foglalkoztatottak száma ekkor, 3353 fő volt. Az üzemi méretekre jellemző, hogy az ipari vállalkozások több mint 70%-a 11 főnél kevesebbet foglalkoztatott, míg a közepes (21-50 fős) üzemek az összes vállalkozás mintegy 10%-át tették ki, minimális ugyanakkor a 300 főnél többet foglalkoztató vállalatok száma és aránya. A város iparának jövőjét nem lehet kizárólag a helyi ipari formációk alapján körvonalazni. Kecskemét jelenlegi adottságai sem meghatározók. A távlati fejlődési irányokat a tudásalapú ipar személyi feltételeinek alakulása, a tágabb térségben fejlesztési, kutatási központtal vagy ilyen központok irányába szoros kapcsolattal rendelkező vállalkozások léte, fejlődési dinamikája jelzi. A realitás az, hogy középtávon a felsőfokú képzettséget szerző fiatalok közül Kiskunfélegyháza csak azok számára kínál elfogadható ipari jövedelemszerzési lehetőséget, akik meghatározóan rutinszerű üzemeltetési feladatokat vállalnak, illetve élőmunkaigényes, kisszériás termékekkel foglalkoznak. Más ipari fejlesztési perspektívák csak legalább egy évtizedes térségi fejlesztő-menedzselő tevékenység nyomán formálódhatnak. Ez a tevékenység kétirányú. Vállalni kell azt, hogy akár több ezer főt foglalkoztató feldolgozó üzemek települjenek a térségbe, akkor is, ha várhatóan ezek az üzemek adókedvezményeik megszűnése és a bérek növekedése folytán egy-másfél évtized múlva megszűnnek. Ugyanakkor ki kell fejlődnie számos hazai középvállalkozásnak, amelyeknek a tapasztalatok szerint leggyakrabban a meglévő vállalkozások megerősítésével van realitása. Az ilyen felfejlesztésre alkalmas vállalkozások száma az ezredfordulón formailag mintegy ötven (a 11 főnél többet foglalkoztató helyi vállalkozók köre), azonban termékkínálatuk, technikai és tudás-bázisuk alapján legfeljebb egy tucat. Feltétlenül szükséges minden fejlődésre esélyes helyi vállalkozás vállalkozói ismereteit bővítő támogatás. A rendezési terv keretében biztosítani kell megfelelő ipari, kereskedelmi területet és a városi intézmények fejlesztésének kereteit az értelmiségi életminőség biztosítására. Az MTA RKK –VÁTI fejlesztési javaslatok közül a Kecskemét térségére vonatkozók egyben Kiskunfélegyházára is meghatározók. Ki kell emelni, hogy feltétlenül kapcsolódni kell a Kecskemét központú élelmiszergazdasági marketing szervezetekhez, a tőkeerős ipari vállalkozások letelepedését ösztönző kecskeméti programokhoz.

Mezőgazdaság A térségben hagyományos ágazat a mezőgazdaság. Talajtani adottságai nem túl kedvezők az országos termőföld minőséget figyelembe véve, viszont a kistérségben Kiskunfélegyháza területén jobb minőségű szántóterületek találhatók (átlag aranykorona-érték 19,31 ak/ha, szemben a megyei átlag 17 ak/ha-al Forrás: FVM T-4 TERV

16


Földművelésügyi Hivatala, Kecskemét). A település területén a jobb minőségű talajok aránya kelet-északkeleti irányba haladva emelkedik. A mezőgazdaság szerveződésében megfigyelhető a talajviszonyoknak megfelelő tagozódás: Kiskunfélegyháza igazgatási területének keleti zónájában az iparszerű szántóföldi mezőgazdálkodás a meghatározó, míg a nyugati oldal jelentős számú tanya- és kert jellegű kisparcellás gazdálkodás, szőlő- és gyümölcstermesztés folyik. Az összes termőterület valamivel több, mint fele van szántó művelési ágban. A termőterület művelési ág szerint 1000 hektárban 1999 évben 6%

0%

0%

27%

1% 0% 1%

65%

Szántó Kert Gyümölcs Szőlő Gyep Erdő Nádas Halastó

14.727 ha 0.116 ha 0.089 ha 0.257.ha 6.029 ha 1.454 ha 0.053 ha -

Forrás: FVM Földművelésügyi Hivatala, Kecskemét

A rendszerváltást megelőzően a termőföldek túlnyomó része nagyüzemek használatában volt és csak mintegy 3 %án gazdálkodtak magánszemélyek. Már a 80-as években folyamatosan emelkedett az egyéni gazdálkodással hasznosított területek nagysága, ez az érték a 90-es évek elejére megközelítette a 20 %-ot. Mára már a mezőgazdasági termőföldeknek kb. 40%-át hasznosítják egyéni gazdálkodók. A nagyüzemek válsága és a privatizációs folyamatok következtében a termelés visszaesésével együtt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma is nagyságrendekkel csökkent. Ugyanakkor a munkanélkülivé váltak nagy számban kezdtek mezőgazdasági termelésbe a kárpótlás és a részarány nevesítés során tulajdonba kapott földeken. Az átlagos külterületi földrészlet nagysága 3,1 ha/hrsz. Az új földtulajdonosok jelentős része inkább bérbe adja földjét gazdasági társaságok, szövetkezetek, illetve egyéni gazdálkodók részére, mivel reális áron nem tudja eladni. Ennek következtében a tulajdoni és használati viszonyok nagymértékben eltérnek egymástól. A birtokrendezés iránti igény a gyakorlatban kisebb mértékben jelentkezik, mint az a kedvezőtlen alakú és méretű földrészletek aránya alapján várható lenne. Az egyenként kedvezőtlen adottságú területek – ún. nadrágszíj parcellák – együttes bérbevétele esetén, az egységes hasznosítás következtében egyfajta birtokkoncentráció valósul meg a használat szempontjából. A bérbeadó nem érdekelt a birtokrendezésben mindaddig, amíg elfogadható áron bérbe tudja a földjét adni. A mezőgazdasági termelés általános válsága háttérbe szorítja a birtokrendezés problémáját. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék (kalászosok, kukorica), az ipari növények (napraforgó, repce) és a takarmánynövények (silókukorica, lucerna) termesztésének van hagyománya. Az árpa jobb szárazságtűrésével, míg a rozs a talajjal szembeni igénytelenségével illeszkedik a vetésszerkezetbe. A gazdaságos, és jövedelmező szántóföldi termesztéshez a gyengébb adottságoknak megfelelő biológiai alapok (rezisztens, nagy tűrőképességű fajták) adottak, ugyanakkor a jelenlegi birtokszerkezet problémáinak, a szervezettség és a tőkeerő hiányának, valamint a műszaki hiányosságok megoldása nélkül nem valósítható meg egy erős, sokak megélhetését biztosító meghatározó gazdasági ágazat. Bár a 80-as években a jobb minőségű gyepek jelentős részét feltörték (gyep-gabona váltó program), jelenleg is viszonylag magas a gyepterületek aránya, ahol a leggazdaságosabb termelési mód a kisebb környezeti terhelést jelentő legeltetés lenne, de a szarvasmarha és juh állomány csökkenése miatt a legelőterületek nincsenek teljes mértékben kihasználva. A legeltetéses állattartásnak megfelelő, összefüggő nagyobb gyepterületek jó része felosztásra került a privatizáció során. A legeltetéses gazdálkodást a kis állatlétszámú gazdaságok jellemzik (0,3 számosállat/ha). A statisztikai adatok alapján mintegy háromezer család tart szarvasmarhát, lovat, sertést, juhot a város igazgatási területén. Az állatok fajlagos számát és a rendkívül rossz jövedelmezőséget tekintetbe véve itt nem a piacgazdaságban értelmezhető távlatos gazdálkodás, hanem a túlélés a családok meghatározó törekvése.

T-4 TERV

17


2% 6%

Kiskunfélegyháza kistérség állatállománya 1999. 0% 10% Szarvasmarha

1 250 db

Sertés

4 000 db

Ló

60 db

Juh

7 000 db

Baromfi

55 000 db

82% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A régió csapadékhiányos időjárása mellett az egyébként jó termőképességű, de rossz vízgazdálkodású, homokos talajú szántókon is gyakori az aszálykár, a vízhiány miatti kisebb-nagyobb terméskiesés. Az állatállomány csökkenése miatt a rendelkezésre álló istállótrágya mennyisége azonban korlátozott és ennek következtében az ára is magas, jelentős tétel az egyébként is magas termelési költségekben. Meg kell említenünk még a térség híre libatenyésztését, melynek termékei; a toll és a libamáj — fontos exportcikkek. A hagyományos tanyás gazdálkodás ma is jellemző Kiskunfélegyháza térségében, bár kisebb mértékben és nagyon eltérő minőségben a hagyományosan kialakult formához képest. A település belterületétől és a kiépített utaktól távol eső részeken fekvő tanyák többsége elnéptelenedett és az elhagyott tanyák területe fokozatosan beolvasztásra került a környező táblákba. Az ezredfordulón– családtagokkal együtt a város népességének több mint egyharmadát részben vagy egészében eltartó 7000 magángazdálkodó a város földterületeinek közel kétharmadát művelte meg, jellemzően a rosszabb minőségű földeket. A hagyományos több lábon álló, önellátó „bioüzemek”-et felváltotta a kisegítő és/vagy létfenntartó jellegű szegényesebb minőségű, csak a családi szükségleteket ellátó gazdálkodást folytató tanyák. Másrészről a magántulajdonban lévő tanyákon és földeken folytatott termelés a szövetkezetek által - részben szociális alapon - folytatott integrációs tevékenység támogatásával jelentős eredményeket ért el. A térség zöldségtermesztő múltja közel 100 évre tehető, ami az elmúlt időszakban eléggé specializálódott. Ez az állapot a laza szerkezetű, könnyen felmelegedő talajviszonyokra és a szétszórt nagyobb területű belterületek kialakulására vezethető vissza. A kedvező adottságokat kihasználva, jelentős fóliás kertészet alakult ki Kiskunfélegyházán. 1999-ben becslés alapján a kistérségben 554 ha a zöldségtermő terület, aminek 22 % -a fóliával borított. Gondot jelent az intenzív zöldségtermesztő területeken (a fólia alatt is) a talaj minőségromlása. Egyes helyeken a talajvíz szennyezése jelentős. A fólia alatti területeken javasolható a technológiaváltás a talajnélküli (vízkultúra, kőzetgyapotos technológia) termesztésre. A megszűnt munkahelyek miatt kieső jövedelmek pótlására kényszerből mezőgazdasági termelést folytatók nagy száma a helyzetük valamilyen rendezését kiemelt fontosságúvá teszi, mivel a korábbi elsősorban inkább mennyiségi szemléletű termelési viszonyok között - a nagyüzemek és az egyéni gazdálkodók között - kialakult együttműködési formák is megszűntek. A munkahely mellett korábban is mezőgazdasági termeléssel foglalkozók körében az átállás valamivel könnyebben ment, de sokan tőke és gyakran megfelelő szakismeret hiányában kezdtek a termelésbe és erre a körre jellemző, hogy önerejükből képtelenek a gazdaságukat fejleszteni, a megváltozott piaci körülményeknek megfelelni. A számos termelői kör nem kooperál egymással, egymástól függetlenül hozza meg termelési és értékesítési döntéseit ez által kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a piacot diktáló nagyobb üzemekkel és kereskedelmi hálózatokkal (importcikkek) szemben. A kistérségben nagy területek alkalmasak a biogazdálkodásra (szántó, rét, legelő). A térségre jellemző hagyományos termékek a fűzvessző, kajszibarack és a fűszerpaprika. Tanyasi vendégfogadásra sok olyan tanya alkalmas, ahol biogazdálkodnak is. A településen működik biocsoport, jelenleg 3 ellenőrzött termelővel, zöldséget és szamócát, fűszerpaprikát, csemegekukoricát és dísznövényt termelnek. Biogazdálkodásra többféle lehetőség is lenne. Kiterjedt, nagy gyepterületek vannak, amelyek alkalmasak az extenzív állattartásra – szürkemarha, rackajuh, mangalicasertés, kecske. A jobb minőségű szántóföldek az igényesebb gabonafélék – búza, tönkölybúza, napraforgó, olajtök termelésére alkalmasak. A nyugati részen nagy kiterjedésű, fóliás zöldségtermesztéssel foglalkoznak a gazdák, számukra jó lehetőség a biotermelésre történő átállás, mivel a jó minőségű biozöldségre jelenleg nagy az exportigény. Az utóbbi években fejlődő tevékenység a méhészkedés a családi gazdaságokban. Az állategészségügyi gondok, a méz időnkénti alacsony ára hátráltatja ezt a fejlődést. További akadály, hogy a kistérség erdősültsége nagyon csekély, amely egyrészt a méhlegelők hiányát jelenti, másrészt a kaptárak árnyékba rakásához sincs elegendő fa. A megfelelő méhlegelők kiválasztását akadályozza a közbiztonság hiánya. A méhekkel való vándorlás legnagyobb

T-4 TERV

18


akadálya a földutak állapota. A szervezett piaci megjelenés, a marketing hiánya a hungarikumnak számító akácméz értékesítésében is okoz zavarokat. A magángazdaságok a termelési feladatok mellett népességmegtartó és környezetstabilizáló, fogyasztásszolgáltatási, kulturális funkciókat is el tudnának látni. Ez a térség – kapcsolódva tágabb környezetéhez – a többfunkciós mezőgazdálkozás, nem termelési funkcióinak erősítésére szolgáló EU támogatási politika kiemelt címzettje (Ángyán József: Mezőgazdálkodás, vidék, környezet Falu-város-régió 2000/3). A jövedelmező növénytermesztésre nem alkalmas, gyenge minőségű földeken nagyobb kiterjedésű erdőket telepítettek. Kiskunfélegyháza erdősültsége ennek ellenére jelenleg is nagyon alacsony (5,7%, Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park, Központi Statisztikai Hivatal, 1999), mivel igen nagy a szikes területek, valamint ezzel párhuzamosan a jó minőségű, mezőgazdasági művelésre alkalmas területek aránya. Az 1750-es évektől alkalmazott eljárás, az erdősítéssel társított szőlősítés jelentős hasznos termőterületet eredményezett. A munkaigényes szőlő- és gyümölcstermesztés jövőbeli kibontakozási lehetőségei azonban mára a csapadékhiányon túl az élőmunkatartalékok elapadása miatt is kétségessé váltak. A szőlő- és gyümölcsültetvények nagysága kb. 1.500 ha. A szőlőés gyümölcstermesztés számára az adottságok kedvezőnek mondhatók. A privatizációs folyamatok során a tulajdonjogi bizonytalanságok miatt több régebbi - néhol éppen csak termőre fordult fiatal - nagyüzemi ültetvény ment tönkre. A kistérség szőlő-, gyümölcsültetvény területe és terméstömege az utolsó 10 évben csökkent. A térségben a konzerv és feldolgozóipar közelsége indokolja a gyümölcstermesztés fejlesztését Az ültetvénytelepítések jelentős mértékű állami támogatása ellenére a szőlőültetvények aránya kisebb, mint az a termőhelyi adottságok alapján lehetne. A rendezési tervnek nagy rugalmassággal kell tudni szabályozni az egymás melletti eltérő léptékű, eltérő logikával működtetett gazdaságok egymás melletti működését, az állattartás és a mezőgazdasági üzemek telepítési és üzemeltetési feltételeit. Az Európai Unióba belépés közelében szembe kell nézni az eddigi helyi talajminőség-értelmezések relativitásával, és különösen a rendkívül száraz klíma következményeivel. A mezőgazdaság helyzetével, jövőjével foglalkozó elemzések alapján igen nehéz megállapítani, hogy milyen esélyei vannak az öntözéses gazdálkodásnak, illetve milyen sivatagosodást gátló gazdálkodási utak között kell választani. A rendezetlen tulajdonviszonyok továbbra is nehezítik a gazdaságos termelés megvalósulását. Az állattartás perspektívái bizonytalanok, elsősorban a privatizáció során felszabdalódott takarmánytermelő területek rendezetlensége, a tőkeerő hiány (EU szabványok), valamint a jelentős nagyságú libatartásból eredő komoly környezeti károk számbavétele okán.

Egyéb ágazatok Kereskedelem , szolgáltatás, idegenforgalom A tuladonosi struktúraváltás a legnagyobb változásokat a kereskedelem, vendéglátás és a szolgáltatások területén voltak megfigyelhetők. Az 1990-es évek elejéhez képest a regisztrált vállalkozások száma hozzávetőlegesen két és félszeresére növekedett. A kereskedelmi üzletek száma – több mint 550 – alapján a városban élénk kereskedelmi aktivitás feltételezhető. Valójában azonban ezekben a gazdasági ágazatokban (főként a kereskedelemben) volt, illetve van leginkább lehetőség minimális tőkéjű “kényszervállalkozások” alakítására. Elsősorban csak az alapszolgáltatásokban működő vállalkozások köre bővült, míg a magasabb jövedelmezőségű szolgáltató ágazatok (pénzügy, biztosítás, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás) csak elvétve jelentek meg a kistérségben. Nagy az aránya a fejlődésre nem képes, a lakossági alkoholizmusra építő kényszer-vállalkozásoknak. Gyakorlatilag több mint 120 kocsma és húsznál több italbolt, több mint 100 alapvető élelmiszereket árusító boltocska, 120 ruházati kisüzlet és elképesztő számú vas-műszaki-üvegáru bolt lelhető fel. A dinamikusan fejlődő kereskedelmi vállalkozások száma minimális. A vállalkozási sűrűség (az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma) 68 db. A szolgáltatások fejlődése a kecskeméti szolgáltató szektor fejlődésének is függvénye. A korszerű technikai berendezésekhez kapcsolódó szerviz-szolgáltatások erősödése mellett önálló fejlődési perspektívája van az idegenforgalmi szolgáltatásoknak. Ezek körében térségi autonómiával rendelkező idegenforgalmi szövetség hozható létre, és ez a Kecskemét központú idegenforgalmi szövetséggel egyenrangú lehet. Az idegenforgalmi termékek fejlesztésére és marketingjére szerveződő intézmények önkormányzati kialakítása és megerősítése középtávon alapvető feladat.

1.4.3.

Foglalkoztatás

A népességszám csökkenésével és öregedésével folyamatosan csökkent a kistérség és a település gazdasági aktivitása. Az 1990-es népszámláláskor Kiskunfélegyháza lakosságának 32%-a volt aktív kereső, kb. 5500 főt foglalkoztatott az ipar. Ez az arány az elmúlt tíz évben némileg csökkent. A kistérségre jellemző aktív keresők arányának csökkenése nem állt meg. Ágazati megoszlás A településen lévő ágazati munkamegosztás szerinti foglalkoztatásra jellemző a mezőgazdaságban dolgozóként számon tartott aktív keresők arányának jelentős mértékű csökkenése. A szolgáltatási ágazatban foglalkoztatottak T-4 TERV

19


számának növekedése elsősorban a nagyszámú kényszervállalkozás megjelenésével, kisebb mértékben a valódi vállalkozások erősödésével magyarázható. A szövetkezetek száma csökkent, a Kft-k száma nőtt. A foglalkoztatottak száma ez utóbbi gazdasági formákban átlagban alacsony. Regisztrált vállalkozások száma. 2877 Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma. 407 Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma. 2470 Regisztrált egyéni vállalkozások száma: 2003 Működő vállalkozások száma: 2305 Működő jogi személyiségű vállalkozások száma: 343 Működő korlátolt felelősségű társaságok száma: 318 Működő részvénytársaságok száma: 6 Működő szövetkezetek száma: 17 Működő mezőgazd.-i szövetkezetek száma: 6 Működő jogi személyiség nélküli vállalkozások száma: 1962 Működő betéti társaságok száma: 323 Működő egyéni vállalkozások száma: 1548 Regisztrált társas vállalkozások száma: 874 Működő társas vállalkozások száma össz.: 757 Forrás: KSH adatszolgáltatás 2000 év

Helyi lehetőségek, ingázás A helyi gazdaság fenntarthatóságát erősítette a munkaerő mobilitása. Az 1990-es bejáró dolgozók aránya a félegyházi munkahelyek 10%-át teszi ki. A városból ingázók száma 200 fő volt akkor, ez a szám azóta növekedett, elsősorban a közeli megyeszékhelyre járnak át napi ingázással. A szolgáltatások számának jelentős emelkedése csak komoly szerkezetváltás esetén következik be. A szakképzettség hiánya újabb munkahely-teremtési korlátokat indíthat. Lakáskörülmények változása időbeli kifejtéssel Az eltelt fél évszázad alatt mintegy 4000 lakás épült Kiskunfélegyházán. Ezek jó része lakótelepi lakás. A külterületi tanyákon 1986-ig volt építési tilalom. A háború előtt épült lakások állaga eltérő. A paraszti jellegű épületek állaga jelentősen elavult, a polgári karakterű – századfordulótól épített lakóépületek állaga jobbnak mondható. A bankfalui cigánytelep kolóniaházai nagyon rossz állapotúak, a paneles technológiájú földszintes épületekkel együtt. A Petőfi teleptől délre eső területen lévő utcákon is megjelentek azok a leértékelődési jelek, amelyek hasonlóak a cigánytelepre. A lakótelepek leértékelődése nem állt meg, az ingatlanpiacon kisebb a kereslet irántuk. Betelepülők célzott lakástípusai nem ismertek. Lakás és szobaszám A mintaként vizsgált évben az újonnan épített lakások 7,5%-a volt kétszobás, 35%-a háromszobás még 57,5%-a négy, vagy annál több szobás lakás. Az évtized közepén 20,3%-a volt az új építésű lakásoknak négy, vagy annál több szobás. Az év folyamán épített lakások összes alapterülete: 5127 m2. Lakások komfortfokozata A városban lévő lakások komfortfokozata meglehetősen szélsőséges. Nagy számú összkomfortos lakások (elsősorban paneles lakóépületekben és a 70-es évektől épült új lakásokban) mellett sok a félkomfortos lakások száma. Jelentős környezeti problémát jelentenek a szennyvízhálózatba be nem kapcsolt családi házak, (27%, de 2000-ben is csak 51 lakás rákötése készült el). Az újonnan épített lakások 40%-a csatlakozott rá a szennyvízhálózatra (KSH 2000). A gázközműre rákapcsolt lakások száma csak az 50%-ot éri el. A vizsgált évben épített lakásokban a gáz majdnem 100%-osan kiépített. A közüzemi ivóvízhálózatra a lakások 61%-a kötött rá. A közműpótlók bel- és külterületen veszélyeztetik a térség vízkészletét. A díjhátralékossági problémák jelentős szociális problémákból eredeztethetők. 1995-ben 30 MFt volt a közüzemi díjhátralék. Népesség és lakásösszetétel vizsgálata Az elmúlt évtizedben a legnagyobb népességfogyás 2000-ben volt (2,24%). Abban az évben 40 új lakás épült. Az évtized közepéhez képest (akkor 59 új lakás épült), csökkenés figyelhető meg. Jellemző a városbelsőből kivándorlás a külterületre, elsősorban a magas rezsiértékű lakások lakói köréből (díjhátralékosok) és a felbomló családoknál. Tulajdonviszonyok a lakások körében A településen lévő lakások száma 13.902, ebből önkormányzati tulajdonú 84. (KSH 1995) Ez az arány számottevően nem változott, ami nem jelenti azt, hogy nem lenne igény önkormányzati lakásokra Kiskunfélegyházán. Az 1995-ben önkormányzati lakásfelújításokra fordított összeg 16,5 MFt volt.

T-4 TERV

20


1.4.4.

Intézményi ellátás

Kiskunfélegyháza intézményi ellátottsága polgárosulással együtt alakult a XVIII. század végétől. A kiskun lokálpatriotizmus megerősödésének jelei végigkövethetők az egyes intézmények megjelenésétől a fejlődés folyamán. Mára elmondható, hogy a város intézményi ellátottsága teljesnek mondható, és kistérségi szint ellátására alkalmas. Az egyes intézményi csoportok az ellátás mértékével, fejlesztési lehetőségekkel a következő csoportosítás szerint szerepelnek: Egészségügyi és szociális intézmények Alapfokú ellátás: Rosszak a lakosság területi egészségügyi mutatói, kistérségi szinten az ellátottság hiányos, az országos értékekhez képest kedvezőtlenek az adatok (egy orvosra 1849 fő tartozik – Kistérségi Turizmusfejlesztési Stratégiai Program, 1999-2000). Háziorvosi szolgálat a városban kedvezőbb, itt 14 háziorvosi rendelő található, 6 gyermekorvosi rendelő és ügyeleti szolgálat. Egy felnőtt és egy gyermek háziorvos egyaránt 10.000 beteget lát el egy évben. Körzeti ápolók száma: 8 (KSH 2000). Középfokú ellátás: Járóbeteg ellátás a városban működik, szakorvosi rendelő a kórház mellett a városban is található (Korond utca 5.). Gyógyszertárak száma: 8 Felsőfokú ellátás: A városi kórház 275 ágyas, kistérségi szinten biztosítja az ellátást. Az épület 1973-ban épült, az intézetet a kilencvenes évek közepén központilag tervezett kórházi leépítések elkerülték. A kórházakban a ténylegesen teljesített ápolási napok száma: 79.490. A város szociális hálózata: A városban két szociális intézmény működik, a Szivárvány Személyes Gondoskodás Szolgálat és a Kapocs családsegítő Szolgálat. Az előbbi idősek gondozását segíti (időskorúak otthonainak száma: 3, nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak száma: 1). A városban időskorúak száma a demográfiai mutatók szerint középtávon is nőni fog. A családsegítő szolgálat a szociálisan rászorulók segítésével, ellátásával foglalkozik. A város időseket ellátó intézményeinek férőhelyei és a szociális ellátás értékei (KSH 2000): Az időskorúak otthonai működő férőhelyeinek száma: Az időskorúak otthonaiban a gondozottak száma: Nappali ellátást nyújtó idősek klubjai működő férőhelyeinek száma: Nappali ellátást nyújtó idősek klubjaiban ellátottak száma: Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyei: Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottak száma: A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok száma: A megye rászorultjait ellátó tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó száma: A szociális alapellátás keretében csak étkezésben részesülők száma: A szociális alapellátás keretében csak házi segítségnyújtásban részesülők száma: A szociális alapellátás keretében étkezésben és házi segítségnyújtásban részesülők sz.: Az alap-és a nappali ellátásban foglalkoztattak száma: Az alap-és a nappali ellátásban foglalkoztatottak közül ápolási, gondozási munkások sz.: A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben foglalkoztatottak száma: Forrás: KSH adatszolgáltatás

177 170 40 33 273 291 6 6 140 27 36 25 19 182

Oktatási és művelődési intézmények A város alap- és középfokú oktatási intézményekkel ellátott, bár múltja alapján lehetne szélesebb és magasabb szintű képzési forma is. A városban egy – 110 férőhelyes - bölcsőde működik, de a beíratott gyerekek száma 130. Öt évvel ezelőtt 200 férőhely volt, ahova 245 gyermeket írattak be. Jelenleg 13 általános iskola működik a városban, 148 osztállyal. A középiskolákban 1995-ben 44 osztályteremben tanult 1700 középiskolás. A középiskolák vonzáskörzete a kistérség, minden negyedik tanuló bejáró, vagy kollégista. Két gimnázium, amelyből egy szakközépiskola is, három szakközépiskola, amelyből egy szakmunkásképzőként is működik a városban. A szakirányú középfokú oktatás elsősorban műszaki jellegű, de közgazdasági szakképzés is folyik a városban. A városi zeneiskola intézményi keretein belül több zenekar is működik. Kiskunfélegyházán három művelődési ház működik és a helyőrségi művelődési otthon is teret ad a közművelődésnek. A városi könyvtár olvasóinak száma csökken. Két moziterem kihasználtsága is alacsony, mintegy 10%, viszont a város közművelődésének fenntartásához szükség van ezeknek az intézményeknek a fenntartására. T-4 TERV

21


Szabadidő és sportintézmények A városban működő intézményi sporttevékenységet végző egyesületek száma 29. Az egyesületek egy része háttérintézményként iskolákban működik, ami a diáksport lehetőségeit segíti. Minden városi iskola rendelkezik tornacsarnokkal. A városban két jelentősebb kiépített sportterület található a Liget utca és az Alpári utca kereszteződésében, valamint a Csanyi és Jókai utca mentén. Az egyes szakosztályi tevékenységek bázisa infrastrukturálisan kiépítettnek tekinthető, sőt megyei igényeket is kielégítő sportrepülő és ejtőernyős klub is található itt. A városban rendszeresen két jelentős sportesemény kerül megrendezésre a tornászverseny és a futballkupa.

Üdülés és idegenforgalom A város elsőszámú idegenforgalmi létesítménye a gyógyfürdő és uszoda. A városi szálloda nagy hagyományokkal bír, de az itt létesített panziók fellendülés részesei lehetnek egy szélesebb idegenforgalmi rendszerben. Egyelőre átmenő forgalom jellemzi a vendégszobák kihasználtságát. Rekreációs, illetve gyógyászati célú intézmények fejlesztésére kevés terület áll rendelkezésre. A térség táji-természeti adottságait összefogó idegenforgalmi intézmény nem működik. A szálláshelyek kapacitása és kihasználtsága 2000 évi statisztikai adatok alapján: − Panziók száma: 3, szállásférőhelyeinek száma: 77, férőhelyek kihasználtsága 17,54%, vendégek 36%-a külföldi. − Falusi szállásadás vendéglátóinak száma: 1, szállásférőhelyeinek száma: 10, vendégek száma a falusi szállásadásban: 12. Külföldiek nem szálltak meg falusi szállásokon. − Fizetővendéglátás vendéglátóinak száma: 2, szállásférőhelyeinek száma: 6. Vendégek nem szálltak meg e kategóriában. − Magánszállás adás vendéglátóinak száma: 3, szállásférőhelyeinek száma: 16. férőhelyek kihasználtsága 11,77%, vendégek száma a magánszállás adásban: 12. Külföldiek nem szálltak meg magánszállásokon.

Kereskedelem és szolgáltatás intézményei A város kereskedelmi egységeinek száma több mint 550. Ezek 20%-az élelmiszer jellegű üzlet, 18,75%-a ruházati üzlet. Minden más szegmense a kereskedelemnek jelen van a városban. Vendéglátóhelyek száma több mint 100. Egy nagyáruház működik a központban, a Petőfi telepen, a város északi bejáratánál bevásárló áruház nyílt meg a közelmúltban.

1.4.5.

Településszerkezet, területfelhasználás

A középkortól a jászok és kunok által lakott terület 1745 évi visszaváltása, az 1700-as évek elejétől a mai 5-ös főút mentén zajló település-alakító folyamat fontos eseménye. A református vallású Kiskunhalas rovására 1753-tól gyakorlatilag Kiskunfélegyháza vált a Kiskun Kerület központjává. A település központja a mai 5-ös út és Kossuth utca találkozásánál az 1752-ben épült barokk templommal és templomkerttel, valamint - az 1775-től évi négy országos vásárával - jelentős piactérrel, egy piactéri üzletházzal (1777-ben az első emeletes épület, a mai Halászcsárda), vendégfogadóval, az önkormányzat épületeivel és néhány polgárházzal formálódott ki. A mezőváros belterületén nem alakult ki jelentősebb ipari üzem, a céhes kisipar maradt a meghatározó az 1850-es években is. A város környékén tanyák sokasága épült ki, részben a belterület és a földek közötti közlekedési nehézségek miatt, részben a közterhek elkerülésére.

Kialakult tömb- és telekszerkezet Alig több mint száz évvel redempciója után, a város a történeti Magyarország jelentős lélekszámú településévé (országos 33.) vált, a település beépítése, szerkezete azonban falusias maradt. A település intézmény- és lakótömbjeinek körvonalai többségükben szabálytalan alakzatokban szilárdultak meg a városközpontot átszelő főközlekedési vonalak köré szervezetten. Az 1869-ben létesült első gyáripari vállalkozás, a Gőzmalom Rt. és az azt követő további vállalkozások a település kialakult belterületi szerkezetét nem bontották meg. A városközponti új épületek és a környező utcákban szaporodó polgárházak, de még a lakótelep-építések után is igen erőteljes maradt a falusias településkép. Az utcákkal határolt tömbök többsége több száz méter hosszú utcákkal határolt. A telkek szerencsés módon nem váltak túlságosan elaprózottá. A családiházas területek telek-adottságai nem kedveznek a többlakásos társasházak építésének. Csak a település központjában alakultak ki olyan kisebb tömb-részek, amelyek ilyen beépítésre lehetőséget kínálnak, de a közlekedési zaj miatt vitatható lakásminőséggel. T-4 TERV

22


A kialakult tömb- és telekszerkezet nem teszi lehetővé a városközponti átmenő forgalom közeli, párhuzamos útra terelését, a központi funkciókhoz kapcsolódó parkolás megoldását is megnehezíti. Az elmúlt évtizedben megfogalmazódott szerkezeti átalakítási elképzelések között nem szerepelt a kialakult tömbszerkezetet átalakító beavatkozás, inkább a sűrűn beépített területeket kikerülő megoldásokkal foglalkoztak. A rendezési terv készítése során a kialakult tömb- és telekszerkezet megtartásával kell számolni. Meglévő területfelhasználási területek megoszlása beépítésre szánt területen Meglévő nagyvárosias lakóterület

6% 2% 16%

249,2 ha

Meglévő kertvárosias lakóterület

219,8 ha

Meglévő falusias lakóterület Vegyes településközpont

32%

Meglévő különleges terület

14%

0% 2%

83,0 ha 40,7 ha

Meglévő közút terület

49,3 ha

Meglévő kötöttpályás közl. ter.

43,7 ha

Meglévő vízfelület

4,7 ha

Meglévő zöldterület

21,1 ha

Meglévő gyep terület

3% 3% 3%

138,4 ha

Meglévő gazd. ker. szolg. terület

Szántó terület

9% 1% 0%

3,3 ha 36,4 ha

Meglévő iparterület

Meglévő erdőterület

4%

29,3 ha

Meglévő kisvárosias lakóterület

63,4 ha 481,4 ha 93,3 ha

5%

Városközpont sajátos adottságai A városközpont jelenleg elviselhetetlenül szétdarabolt az ott átzúgó gépkocsi-forgalom miatt, de az építészeti összefogottság hiánya miatt is. A városközponti funkciók gyors változása várható a következő évtizedekben is, ezekre a változásokra más városok sem készültek fel. Ez utóbbi hátrány előnnyé konvertálható. A város nem fordított jelentős forrásokat egy mára divatjamúlt, gyalogos bevásárló-központ kialakítására. A jövőben a bevásárló-központokat fedett, klimatizált terekben fogják koncentrálni, tehát a jelentős számú parkolóval felszerelt bevásárló-központ kulturális funkciókkal kiegészített formációit Kiskunfélegyháza sem kerülheti el. Az ilyen egységek építése a húszezer lakos feletti nagyságú városokban üzleti szempontból kedvező, és meg is fog történni. Sajátos helyzetet jelent, hogy Kiskunfélegyháza központjában nincs olyan terület, amely elegendően nagy, és viszonylag kis költséggel ’letisztítható’ lenne ilyen funkció részére, tehát fennáll a veszélye annak, hogy a város hagyományos kereskedelmi központjától független, távoli monstrum létesül a város határában, tönkretéve a központi kereskedelmi egységek többségét, egyáltalán a városközpont presztízsét. Ezért feltétlenül meg kell jelölni azokat a központi tömböket, amelyek mérete legalább egy hektár, és amelyek építési telekké alakításához a város is hozzájárul. A városközpontban településszerkezet-alakítási hibák történtek az elmúlt évtizedekben különösen a mozi és környezete pozíciója lesújtó. A mozi és környezete biztosíthat helyet egy a városházával ellenpontot képező igen hangsúlyos üzleti-kulturális központnak. A környező területek szerencsétlen beépítettsége folytán a még szabadon maradt terület csekély. Valamennyi még beépítetlen terület – a Bajcsy Zs. utca sarkán lévő foghíj - területek – alapvető problémája, hogy az üzleti tervekben járatos szakértők számára nyilvánvalóan, egy nagyságrenddel kisebb, mint amely területen egy megbízható, megtérülést ígérő összetett funkciójú vállalkozás megvalósítható! Ezért tulajdonképpen egy új rendezési terv készítése kezdetén alapvető lenne az önkormányzat, azon szándékának és elkötelezettségének meghatározása, amely garancia lesz a fenti, megfelelő méretű központi terület biztosítására. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a Jókai utca – Bajcsy Zs. utca sarkán meglévő önkormányzati ingatlanok épületeinek lebontása csak újabb sebhelyet okoz, anélkül, hogy a fenti probléma megoldását a legkisebb mértékben elősegítené.

Lakóterületek, lakott helyek A település lakott helyeinek formái: − Városközponti igénytelen többszintes társasházak városszerkezet-idegenek, igénytelen garázssorokkal − Külsőbb lakótelepszerű beépítés többszintes társasházakkal − Családiházas területek T-4 TERV

23


− Tanyák − Komforthiányos perem-lakóterületek. A városközpontban létesült néhány üzletes épület, amelyek emeleti szintjei lakásként funkcionálnak, gyermekes családok részére kevéssé alkalmasak. Valamennyi lakás-formánál jelentős változások várhatók a következő évtizedekben: − A városközponti többszintes társasházak revitalizációja során, ezek építészeti és használati értékének növekednie kell. Bontásuk nem reális. − A lakótelep-felújítások időszerűek, várhatóan központi – pl. energiaracionalizációs -támogatással történnek. Tervezési szinten a felkészülés időszerű. − A családiházas területek árnyalt szabályozása szükséges. A városképi értéket képező épületek és környezetük erőteljes védelme szükséges, helyi felújítási támogatásokkal. Ahol nem indokolt az építészeti arculat védelme, ott a rendezési szabályozásnak kell megakadályoznia az utcaképeket szétverő formatobzódásokat. A telkeken belüli zöldterület fokozott védelme is feladat. − A tanyák többféle formája eltérő szabályozást kíván. A város teherbíró képességéhez mérten biztosítani kell az iskoláztatás feltételeinek javítását és az idősek ellátását. − A komforthiányos beépítéseknél stratégiai terv kidolgozása szükséges annak érdekében, hogy hirtelen felindulásból ne vállalja a város az engedély nélkül beépített területek – így pl. a volt zártkeretek – belterületbe vonását, mivel ezzel beláthatatlan terhek járnak. Törekedni kell arra, hogy a történetileg kialakult város területén történjenek átépítések, mivel a lakosság számának és különösen a fiatalok számának emelkedésével nem kell számolni. − A tanyák, majorok, kertek eltérő mértékben és jelleggel lakott helyek. Az Energia és Térrendezés Bács-Kiskun Megyében című tanulmány a jellemző birtokformák áttekintését adja az alábbiak szerint: Majorok: − Uradalmi majorok, puszták, kúriával, cselédlakásokkal * tanyaközpontok − TSZ-ÁG központi telepek, szakosított telepek lakásokkal v. azok nélkül * tanyafalu − Utódszervezetek gazdaságai: egyéni v. társas vállalkozások, egyéni gazdaságok, specializált vagy komplex gazdaságok, lakásokkal v. azok nélkül * integrátorüzem, szolgáltatások, kiegészítő ipari tevékenység Tanyák: − Állattartó tanyák legelővel, állattartó- és növénytermesztő tanyák részleges kinnlakással v. a nélkül * − beépített tanyák termőföld nélkül, esetenként bérelt legelőkkel, szántókkal * lakótanya, üdülőtanya − „farmtanyák” állandó v. részleges kinnlakással állattartás vagy állattartás+növénytermesztés jellemző. * lakótanya, második otthon tanya, üdülőtanya Kertek: − Mezővárosi kertségek, szőlők, gyümölcsösök − Városi zártkertek, háztáji földek, hobbykertek, „üdülők” − Városi kertek, szuburbán kertségek, „üdülő kertek”, hobbikertek, szőlők, gyümölcsösök Az állattartó képességet vizsgálva ad meg birtokméreteket (76. oldal 6.3. és 6.4. táblázat) Modellterv szerint ad beépítési jellemzőket a 6.5. táblázatban. A gazdasági épületek és a lakóépületek alapterület-aránya általában 2/3 és 1/3.

Vegyes területek (településközponti) A településközponti területek tömbös lehatárolása csak kivételesen lehetséges, mivel ezek a területek hosszan, a külső városterület felé elnyúló tömbök főút menti peremén alakultak ki. A ténylegesen vegyes, jelentős városi intézményeket tartalmazó terület igen szűkös. Ezért lényeges, hogy a vasútállomás melletti huszárlaktanya és mögötte elhelyezkedő terület ebbe a terület-típusba integrálódjon a jelenlegi raktár-funkció kihelyezésével. Mivel a központ-terület körül szorongató övként közvetlenül családiházas lakóterületek vannak, amelyeknek éppen a leginkább bővítésre alkalmas területein elhibázott módon számos új családiházas beépítést engedtek meg, a lineáris jellegű terület-bővítés feltétlenül szükséges. Ilyen központi területté fejleszthető a közeli régi temető emlékparkká alakításával is számolva a Holló utcai malom és környezete, a malom építészeti értékeire is alapozottan. A központ-terület alapos újragondolása szükséges azért is, mert igen érdekes új központ-szerkezet fogalmazható meg a fenti nyomon elindulva. Ennek értelmében a vasútállomás térségében, egy a Mikszáth Kálmán utcáig átvezető egységes parkosított városképet kínáló térség alakulhat ki, túloldali megállító pontja a Wesselényi utca kellőképpen nem értékelt víztornya lehet. Innen a kiemelten védendő utcaképpel megalkotott sétány-jelleggel is működő Wesselényi utca vezet a rendkívül érdekes és finom szabályozással védendő régi temető területéig, onnan pedig adott az áttörés lehetősége a Hollós utcai malom épületegyüttese felé, ahol a lakótelep presztízsét is jelentősen emelő szolgáltató-kereskedelmi-szabadidős funkciók sora kaphat helyet. Amennyiben a városközponti plaza-jellegű bevásárló-központ nem valósulhat meg, akkor itt jelenhet meg, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a T-4 TERV

24


malom egésze megsemmisül. Ezért szerencsésebb lenne helyi támogatással igényes, de költségtakarékos malomrehabilitációt megvalósítani.

Gazdasági területek A település ipari, kereskedelmi-szolgáltató tevékenységével foglalkozó elemzések felhasználásával és a vállalkozásoktól közvetlenül beszerzett információkkal megalapozott gazdasági összkép lényegében azt mutatja be, hogy a település népességszámához képest a gazdaság teljesítőképessége szerény, eszköz-alapjához viszonyítva reális. A gazdaság vizsgálata lehet bármilyen alapos, mégis csak akkor érdemel figyelmet, ha arról tájékoztat, hogy a gazdaság a jövőbeli működési feltételekkel is számol. Amikor a gazdálkodás meghatározó irányítási formája a stratégiai menedzsment munka, magyarul a tapogatódzó vezetés, és már nem is a stratégiai tervezés, abból a felismerésből eredően, hogy nem lehet nagy távon előre látható elérendő célokat kitűzni, akkor aggodalomra ad okot a folyamatos tanulás hiánya, az új vezetési eljárások ismeretének hiánya. Az eddig összegyűlt információk alapján, a településen működő vállalkozások számára jelentős segítséget kell adni lehetőségeik felismerésére, és a megvalósítás apró lépéseinek elindítására. A gazdasági területek rendezési terven történő bejelölésének szokásos eljárásai nem fogadhatók el. Állást kell foglalni arról, hogy a meglévő vállalkozások fejlesztései milyen terület-átrendezést és bővítést igényelnek, és arról, hogy a bővülő kisvállalkozások milyen területigénnyel jelennek meg, de leginkább arról, hogy a nagyobb területigényű új gazdasági egységek területei hol helyezkedhetnek el. Az elmúlt években több iparterületként hasznosítható területre készült szabályozási terv. E területek „belakásának” feltételei azonban csak részben tisztázottak. A turisztikai vállalkozások szolgáltató területeit számos esetben gazdasági területként szükséges számon tartani. Ezek a gazdasági területek a környezetük minőségére érzékenyek. A turisztikai termékek jellemzője, hogy azokat nem szokás elszállítani, helyben kerülnek felhasználásra, kedvező esetben minimális „fizikai’, de jelentős „eszmei” elhasználódással. Ez felszínre hoz egy viszonylag új problémát: a hagyományos gazdasági tevékenységtől még nem terhelt térségekben van létjogosultsága különféle turisztikai termékek vagy azok infrastruktúrára kialakításának, így pl. a lovas turizmus telepeinek vagy a falusi turizmus épület-hálózatának, azonban ezek a létesítmények egy idő után már nem tudnak újdonságot nyújtani, a sáskajárás-jellegű turizmus továbbáll, a turisztikai termékké alakított táj és infrasruktúra megújítása vagy felszámolása jelentős költségekkel jelenik meg. Ezzel Kiskunfélegyháza esetében különösen fontos számolni, mivel itt olyan turisztikai, idegenforgalmi programok fogalmazódtak meg, amelyeknek nemhogy továbbfejlesztési költsége, de még megtérülése sem tisztázott. Kiskunfélegyháza területigényes turisztikai termékeinek kifejlesztése csak térségi hálózati kooperációs rendszerben értelmezhető és alapozható meg.

Különleges területek A települési különleges területek területfelhasználásai a következők: Sportterületek A városnak több szabadtéri sportterület áll a rendelkezésére. A Ligeti úti Vasas Sporttelep fejleszthetősége behatárolt, ami a közlekedési korlátokkal magyarázható. A Honvéd Sporttelep jó elhelyezkedésű, fejleszthető városi terület, de fedett sport és rendezvénycsarnok kialakítása fekvésénél fogva itt nem lenne szerencsés. A molnártelepi vasutas sporttelep csak munkahelyi és lakóhelyi tömegsport lebonyolítására alkalmas. A város nagyságrendjéhez kb. 8 ha szabadtéri sportpályaterület szükséges. Eszerint fejlesztési terület kijelölése szükséges. Temetőterületek Kiskunfélegyházán két városi temető működik. Elhelyezkedésük a város két végén van. A település északi felében lévő Felső Temető a Kis Szegedi útra szerveződött. Ma ez az - egykor városszerkezeti jelentőségű - út megosztja a temető területet, így megszüntetése indokolt. A temetőterület bővítésére a városnak vannak fejlesztési tervei. A déli, Szegedi út melletti Alsó Temető bővítési lehetősége korlátozott, a vasúti átjáró irányában csak mélyfekvésű, vízállásos területek maradtak szabadon. A két temetőterület régi épített értékeinek rehabilitációját, emlékhelyek, emlékparkok kialakításával lehet elősegíteni. A hamvasztásos temetkezés építményeinek kijelölésére a figyelmet felhívja jelen vizsgálat. A temetők növényzetét védeni és fejleszteni szükséges, a rendeletben meghatározott védőtávolságok és védőfásítás kialakítása elsődleges feladat. A kegyeleti emlékhelyekre (pl. zsidó temető és orosz katonai temető) külön gondot kell fordítani, civil szervezetek és az egyházak bevonásával. Piacterületek A városközpontban lévő heti két alkalommal működő piac feltöltési, parkolási és arculati problémái új tervezési megközelítést igényelnek. A műemléki környezete és városközponti fekvése nagyobb építészeti hangsúlyt kíván. A

T-4 TERV

25


régi állatvásártér területe alkalmas nagybani piac létesítésére, de mivel település-bejárati fekvésű, igényesebb kertészeti és építészeti megfogalmazást kíván. Területigényes közműterületek Települési szennyvíztelep a város délkeleti bejáratánál fekszik. A tisztított szennyvíz befogadója a Félegyházi csatorna. A szennyvíztelep tervezett kapacitása és technológiája alapján környezeti konfliktus forrása lehet. A vízjogi engedélyekben a meghatározott védőtávolságon belül fejlesztési terület kijelölése nem lehetséges. A szennyvíztelepnek bővítési igénye csak a komposzt előállításához szükséges szalmatároló tér. A gázfogadók és gázátadók, ill. a villamos elosztók és transzformátorállomások területigénye nem fog nőni az elkövetkező időkben. Gyógyászati célú területek A városi kórház a Kossuth utcára fűzött intézmények közül a legmélyebben helyezkedik el, lakóterülettel körülvéve. A földszintes családi házas lakóutcák között a kórházi forgalom és beépítés ma is idegenül hat. A rekreációs és revitalizációs célú gyógyfürdővel egybekapcsolt gyógyászati funkciók egy része új arculatot és megjelenést ígér. A kórház körül viszont csak csendesebb rekreációs funkciók jöhetnek szóba. Így a csendigényes terület kijelölése mindenképpen indokolt.

Zöldfelületek A települések fontos, szerkezeti, szociális, egészségügyi kondicionáló elemei a zöldfelületei, melyek azonban sokszor háttérbe szorulnak a gazdasági szempontok miatt. Ebbe a kategóriába tartoznak a rendezési terv közparkként, erdőként, vízfelületként lehatárolt területfelhasználási egységei. A közparkok Kiskunfélegyháza esetén, a belvárosi részen szórtan, mozaikosan helyezkednek el pl.: Petőfi tér, Móra Ferenc tér, Szent István tér, Blaha Lujza tér, elsősorban a fontosabb utak találkozásainál, valamint teresedéseken. Nagyobb és jelentősebb méretű közparkok még a település D-i illetve K-i külső részein találhatók, amik egyben sport, kulturális és jóléti funkciót is ellátnak. A város zöldfelületei a belső parkoktól eltekintve nem kiépítettek, rendszerint spontán módon kialakult, vagy kialakított beépítettlen területek, amelyek azonban láthatóan kedvelt részei a településnek. A város életében betöltött funkció szerint lehetnek: − városképi, településszerkezeti jelentőséggel bíró közpark − egyéb közpark A zöldterületek mellett nem szabad elfelejtkezni a más terület-felhasználási kategóriákban található zöldfelületekről sem. Ezek lehetnek közhasználatra szánt és közhasználatra nem szánt zöldfelületek, amik megtalálhatók a lakó, intézmény, közlekedési területek növényzettel borított részeként, illetve különleges területek (temető, strand, sportterület, kórház) zöldfelületeiként. Lehetnek városképi, településszerkezeti jelentőséggel bízó területek, egyéb kondicionáló zöldfelületek, településszerkezeti értékű teresedések, tömbtelkek részeként lehatárolt területek, telken belüli kertek, védőfásítások, valamint az utcákat kísérő fasorok, zöldfelületek. (A védett fasorok, facsoportok az élővilág, védettségek c. résznél kerültek leírásra.). A fasorok többsége a közparkokhoz hasonlatosan spontán módon, rendszerint lakossági egyéni kezdeményezésekre alakultak ki, melynek egy rendezetlen zöldsáv az eredménye, változatos növényzettel. A mozaikos zöldfelületi rendszer összekapcsolása a város szerkezet drasztikus átalakítása nélkül nem lehetséges, ugyanakkor eltérően sok más településtől, Kiskunfélegyháza viszonylag széles zöldsávokkal ellátott úthálózattal rendelkezik, amely lehetővé teszi a mozaikosan elhelyezkedő zöldfelületek felfűzését, zöldfelületi hálózattá történő fejlesztését, a zöldterületek megőrzésével, fejlesztésével, színvonalának emelésével. Meglévő zöldfelületek aránya a beépítésre szánt területen

18%

25%

4%

Meglévő közpark

21,1 ha

Meglévő erdőterület

63,4 ha

Meglévő vízfelület

4,7 ha

Egyéb meglévő zöldfelületek

29,2 ha

53%

T-4 TERV

26


Külterület művelési adottságai A terület-felhasználást alapvetően a földek minősége és a parcellaméret határozza meg. Az É-i és ÉK-i oldalon jó minőségű, nagyüzemi gazdálkodásra való területek találhatók, amelyek alkalmasak szántóföldi nagytáblás művelésre. Itt gabonafélék és kukoricatermesztés folyik. Fokozatosan D-DNy felé haladva az aranykorona értékek csökkenésével változik a területhasznosítás is. A város közeli kertekben gyümölcs, szőlő valamint zöldségtermesztés folyik. Fokozatosan dél felé haladva tovább romlik a föld minősége. Ezeken a zárt tanyás területeken alacsony színvonalú mezőgazdasági művelés, valamint gyepgazdálkodás van. Igen sok a belvizes zárvány, amelyek szerencsére természeti területek lettek. Az erdőterületek a külterületen nagyobb foltokban a D-i részen, a többi helyen szórványosan helyezkednek el, amelyek elsősorban gazdasági célú nemes és hazai nyárasok, akácosok. Az erdőtelepítések a gyenge aranykorona értékű helyeken történtek. Alapvetően három földhasználati kategóriát különböztethetünk meg: 1. Intenzív művelésű agrárterületek: − Jó minőségű területeken folytatható nagy táblaosztású területeken intenzív szántóföldi növénytermesztés a település É-ÉK-i részén − A kertségekben, primőr zöldség, virág, valamint gyümölcs és szőlőtermesztés folyik. Ennek igen nagy a munkaerő szükséglete, ugyanakkor biztos a felvevő piac. Ezeket a területeket tovább lehetne növelni, bővíteni (alma, őszibarack, dinnye, bogyósok esetleg gyógynövénytermesztés). 2. Az extenzív agrárművelésű területek: − Külterjes legeltetésre alkalmas gyepterületek a D-i DNy-i részeken (kivéve a nagyüzemi libatartás). Az állatállomány nagyságát és ennek megfelelően az összetételét a piaci viszonyok (juh, szarvasmarha tenyésztés, tejtermelés) valamint későbbiekben az EU-hoz való csatlakozás feltételei fogják meghatározni. 3. Védelmi területek: − elsődlegesen nem művelésre szánt, hanem különböző, egyéb céllal kijelölt védőzónák, pufferterületek. Lehetnek talajvédelmi, tájvédelmi, természetvédelmi, mezővédelmi (erdősáv), vízvédelmi stb. céllal lehatárolt földrészletek, erdők és gyepek.

1.4.6.

Közlekedés

Közlekedési nyomvonalak Kiskunfélegyháza jelentős szerepet tölt be a megyeszékhely mellett a térség gazdasági és kulturális életében. E szerepkört nagyban elősegíti, hogy a város nagyforgalmú közutak és vasútvonalak találkozásánál helyezkedik el. A hálózati kapcsolat szempontjából előnyös közlekedési nyomvonalak, az észak-déli irányban az 50-es sz. (E 75) elsőrendű főút, míg kelet-nyugati irányban a Kiskunhalas irányából érkező 5402 sz. összekötő közút és a Csongrád felől érkező 451 sz. másodrendű főút városközpontban való találkozása viszont nagymértékben terheli a város lakosságát a közlekedés káros környezeti hatásával.

T-4 TERV

27


Javaslat a városközpont tehermentesítésére Az M5 autópálya jelentős forgalmat elvonhat a településen keresztül haladó átmenő forgalomból, viszont továbbra is jelentős marad a városközpontot érintő visszamaradó forgalom. Ez egyrészt a többi alsórendű hálózati városközponti kapcsolatából ered, mint pl. a Nyárlőrinc felé vezető 4614-es, valamint a Tiszaalpár felé vezető 4625 sz. összekötő közutak, másrészt a városi célforgalomból, mely ugyancsak a város Észak-déli közlekedési tengelyét alkotó, s jelenleg a városközponton keresztül haladó nyomvonalon biztosít kapcsolatot a város egyéb, belső közlekedési hálózatával. Az országos úthálózat kapcsolati rendszerének javasolt településen kívüli csomópontjaival a városközpont forgalma arra a minimálisra csökkenthető, melyet a település saját belső forgalma jellemez. A távlatban is megfelelő kapacitású közlekedési hálózat lehetővé teszi a belváros körbejárhatóságát, elérhetőségét. Ebből a szempontból kedvező nyomvonalnak kínálkozik az 5302. sz., a 451 sz., valamint a 4614 sz. összekötő közút nyomvonala. Megoldatlan az Északi oldalon ez a kapcsolat, melyet az Önkormányzati kezelésű, Mikszáth u. – Bercsényi u- Körösi utcák nyomvonalán lehet kialakítani. Ez a kapcsolat célszerűen hosszabbítható meg a Kiskun utca nyomvonaláig. Az így kialakított fő- illetve gyűjtőút hálózat közvetlen kapcsolatot biztosít az általuk közrezárt, települést közel É-D-i irányban átszelő lakóutca szélességű és funkciójú nyomvonalakkal. A település – autópálya kapcsolat legoptimálisabb nyomvonalait, a Budapesti és a Szegedi irány felé az Izsáki úti, illetve a Halasi úti szintbeli vasúti keresztezésen kivezető utak biztosítják. Vizsgálandó, hogy távlatban e két közút - vasút keresztezés különszintű kialakítása indokolt-e vagy sem. Önkormányzati – belterületi – úthálózat A rendszerezettnek mondható, közel Észak-déli irányú, hosszan elnyúló utak egymással való kapcsolatai rendezetlenek, nem folytonosak. A belvárosi forgalom fokozódó növekedése esetén a keresztmetszeti adottságuknál fogva a kapacitásbővítés sávszám növeléssel nem biztosítható. A lehetőséget csak az egymással párhuzamos utak egyirányúsítása jelentheti, mely lehetőséget biztosít egyrészt a parkolási gondok csökkentésére, másrészt a forgalombiztonság növelésére. A belváros tehermentesítése, a közlekedési kapcsolat feltáró jellegű biztosítása lehetővé teszi a Petőfi tér és Béke tér környezetének a tehermentesítését, a közlekedési hálózatból való kiiktatását. A városközpont „sétáló utcává” minősítése a Dr. Holló Lajos u. – Korona u. – Kazinczy utca – Kossuth Lajos u. – Szent János u. – BajcsyZsilinszky u. – Petőfi Sándor u. – Pázmány Péter utcák által közrezárt területen lehetséges. Mezőgazdasági, illetve zártkerti úthálózat A település külterületi úthálózata mezőgazdasági feltáró utak vonatkozásában igen csekély. A zártkerti és más művelésű területek megközelítése kiépítetlen utakon lehetséges. A távlati fejlesztési lehetőséget a jelenlegi út T-4 TERV

28


céljára kivett 6-10 m-es földrészletek nem teszik lehetővé. A zártkertek egyre növekvő népessége egyre indokoltabbá teszik, hogy a megközelíthetőség érdekében ezeket a nyomvonalakat minimum 12-16 m szélességre kell növelni. Ezt az elvet a telekalakításoknál figyelembe kell venni. Vasúti közlekedés A település vasúti közlekedés szempontjából közvetlen kapcsolattal rendelkezik a megyeszékhellyel, illetve azon keresztül a fővárossal. A Szeged felé vezető vasúti fővonal mellett vasúti kapcsolata van a településnek Alpár, Csongrád és Kiskunmajsa felé. A vasútállomás a település Nyugati határán húzódik, közúti kapcsolatát az 54302. sz. vasútállomási bekötőút biztosítja.

Gyalogos és kerékpáros forgalom A város belső úthálózatán meglévő gyalogos forgalmat lebonyolító járdák és kerékpárutak vonatkozásában jelentős javulást eredményezne, a nagyszámú kerékpáros forgalom közútról történő kivonása, önálló, vagy vegyes, gyalogkerékpárutak kijelölésével. A gyalogjárdával való ellátottság a belvárosban a közút mindkét oldalán, míg külső területeken legalább az utca egyik oldalán kiépítésre javasolható. A kistérségi kapcsolatok figyelembevételével kerültek kijelölésre a lehetséges kerékpárutak nyomvonalai, mely összefüggő nyomvonalat alkotnak a már meglévő kerékpárutakkal.

Tömegközlekedés A település nagyságánál fogva a tömegközlekedés helyi járatos ellátása nincs megoldva. Az átmenő buszok várakoztatása, az utas csere megoldása jelenlegi formájában nem megoldott. A buszpályaudvar megfelelő kialakítása a helyközi járatok kulturált kiszolgálása érdekében jelentős megoldandó feladat. A helyi járatok beindításánál célszerű vizsgálni a 15-20 személy utaztatására alkalmas úgynevezett „mini” autóbuszok beállítási lehetőségét.

Állóforgalom vizsgálata, parkolási lehetőségek biztosítása A jelenlegi parkolóhely ellátottság a közintézmények, piac és egyéb bevásárló helyek térségében csak részben megoldott. Különös gonddal vizsgálandó a parkolási lehetőségek javítása, a lehetőségek feltárása. A lakóutcák egyirányúsítása, arra alkalmas területeken parkolóhelyek kialakítása, többszintes parkolóházak építése, új építésű intézményeknél pinceszintű parkolások biztosítása különböző költségvonzatú lehetőségek, melyek közül a legcélravezetőbb kiválasztását a helyi körülmények mérlegelésével lehet elvégezni.

Az 5-ös főközlekedési út terhelésének vizsgálata, átmenő és célforgalom kezelése A városközpont területéről a főközlekedési utat feltétlenül el kell terelni a fent megjelölt útvonalon. A korábbi rendezési tervben szereplő, az autópálya mentén vezetett elkerülő út elsősorban a kistérségi teherforgalom és átmenő személygépkocsi-forgalom elvezetését oldja meg, a keleti oldalon vezetett elkerülő út pedig kifejezetten a városközpont kedvező megközelítését szolgálja elsősorban a településen belüli járművek részére. A kialakult településszerkezet a belvárosi utak szűk keresztmetszete miatt nem ad lehetőséget a tranzitforgalom átvezetésére a város belterületi részén. Az 5.-ös számú főút a védett műemléki értékekben gazdag városközpontot terheli. Fontos megoldandó szerkezeti problémát jelent az elkerülő utak kijelölése. A szerkezeti tervben két alternatíva került kidolgozásra. Az első alternatíva a már az M5-ös autópályával egyidőben kiépült nyugati elkerülő út teljes kiépítése, mely a tervezés időszakában és várhatóan középtávon sem felel meg paramétereiben egy elsőrendű főút előírásainak. A korrekciókhoz szükséges területhasználati mód változásokat a szerkezeti terv tartalmazza A végleges nyomvonalat a szerkezeti terv jelöli ki, mely nyomvonalat a szabályozási tervben is szerepeltetni szükséges. A szerkezeti terv felvázol egy keleti elkerülő út lehetőségét is. A nyomvonal kijelölés az 5. számú út ugyanazon pontjából indul, mint a nyugati elkerülő út. Így lehetőséget ad a város beépített területeit teljesen elkerülő útvonalon a keleti régiók és Kecskemét, illetve a dunántúli területek közötti kapcsolat várost nem terhelő működésére. Közvetlen a várost elkerülő kapcsolatot biztosít az 5402 számú Kiskunhalasi út, valamint 4625. számú Szolnok – Kiskunfélegyháza út számára. Jelenleg az autópálya forgalmát észak felől az 5302 számú Izsáki út vezeti be a városba.

Az M-5-ös autópálya hatása a városra Az M5 autópálya a településen keresztül haladó átmenő forgalmat nem vonja el jelentős mértékben a városközpontból. A tranzitforgalom a magas autópályadíjak, valamint az 5. sz. főútvonalnak a Kecskemétet T-4 TERV

29


Kiskunfélegyházán keresztül a keleti régió-térség felé kedvezőbb módon összekötő működése miatt továbbra is a város központján halad keresztül. Ez egyrészt a többi alsórendű úthálózat városközponti kapcsolatából is ered, mint pl. a Nyárlőrinc felé vezető 4614-es, valamint a Tiszaalpár felé vezető 4625 sz. összekötő közutak, másrészt a városi célforgalomból, mely ugyancsak a város Észak-déli közlekedési tengelyét alkotó, s jelenleg a városközponton keresztül haladó nyomvonalon biztosít kapcsolatot a város egyéb, belső közlekedési hálózatával. Az autópálya továbbépítése és használati díjának csökkentése esetén várható az 5-ös főközlekedési út terhelésének számottevő csökkenése.

1.4.7.

Energiaellátás

Gázellátás Nagynyomású táppontok: Kiskunfélegyháza külterületén ÉNy-DK irányban egy termékvezeték és három szénhidrogén vezeték halad keresztül. Egymás mellet halad a védőtávolság biztosításával − Algyő-Szászhalombatta távvezeték − Városföld-Kiskundorozsma − Algyő-Városföld nagynyomású gázvezeték Kiskunfélegyháza a nagynyomású gázvezetékről ellátott Endre majornál lévő gázátadó biztosítja, mely ellátja még Petőfisszállás és Gátér településeket is. Kapacitása 25000 km3 /óra . A település közigazgatási területén van a Városföld – Kardoskút nagynyomású gázvezetékről ellátott Kiskunfélegyháza II. gázátadó, mely e térség közeli településeinek gázellátását biztosítja. Hosszútávú fejlesztési igényeket biztosít a város kétoldali betáplálására Bankfalu irányából. Nagynyomású hálózat: A város 6/3 bar-os, 2x3000km3 /óra kapacitású gázfogadója a Szegedi út mellett üzemel. Közép és kisnyomású hálózat: Kiskunfélegyháza gázigénye Télen 18000 km3 /óra, nyáron 3000km3 /óra. Kisnyomású hálózat épült ki a városközpontban, óravárosban, és a Petőfi lakótelepen. Kiskunfélegyháza déli és nyugat területét valamint a tervezett ipari fejlesztési területeken a nagyfogyasztókat közvetlenül a nagyközépnyomású hálózatról kell ellátni Félegyházi gázátadóból. A település további területein középnyomáson 3 bar-on kell ellátni. A tervezett iparterületeket gázenergia igényét hálózatbővítéssel lehet kiszolgálni.

Villamosenergia-ellátás A Kiskunfélegyháza-dél 120/20 kV-os 40+25 MVA kapacitású állomás, amelyen keresztül a település kapcsolódik az országos hálózatba a település villamos energia igényét biztosítani tudja. A fogyasztók ellátása Kiskunfélegyháza-dél villamosalállomásból 20 kV-os feszültségszinten történik. A DÉMÁSZ Rt fejlesztési terve szerint Kiskunfélegyháza Észak alállomás 120/25/50kV-os feszültségszinten bővül és bekapcsolódik a villamosenergia ellátásba. Kiskunfélegyháza-dél alállomás kiterhelése a térség új alállomásainak belépésével csökkent így az allálomásban felszabadult kapacitás vizsgálata szükséges a távlati fejlesztések függvényében.

1.4.8.

Hírközlés

A városban a legjelentősebb vezetékes távközlési szolgáltató a MATÁV. Kiskunfélegyháza vezetékes távközlési ellátottsága a 96-ban történ távbeszélőközpont bővítési, illetve minőségi cseréje – analógról, digitális központra – következtében nagymértékben javult. A település hálózati lefedettsége mintegy 90%. A meglévő távközlési hálózat a település jelentős részén légvezetékes. A hálózat rekonstrukciója, vagy kapacitásbővítése során javasoljuk a földkábeles hálózat kiépítését a szűk utcakeresztmetszetek, valamint az elektromos vezetékek miatt. A meglévő lakó és gazdasági területeken a vezetékes távközlőhálózat kiépített. A csatlakozás lehetősége biztosított. A fejlesztés lehetősége adott. A mobilszolgátással a város információink szerint teljesen lefedett. A városban kábeltelevíziós hálózat működik.

T-4 TERV

30


1.4.9.

Vízgazdálkodás

Ivóvízellátás Kiskunfélegyháza a BÁCSVÍZ Rt által üzemeltetett önálló vízművel rendelkezik. A város vízellátását az Alpári úton lévő vízbázis és tisztítómű biztosítja. A vízbázis 7 mélyfúrású kútból áll, valamint 4 tartalék kútból. A vízműtelepek és vízbázisok védterülete biztosított. A település vízellátása mennyiségileg megoldott. A vízmű területén lévő kutak adatai Kútszám: Fúrás éve Talpmélység 1.sz.kút 2.sz.kút 3.sz.kút 4.sz.kút 5.sz.kút 6.sz.kút 7.sz.kút

1979 1979 1980 1980 1982 1986 1986

313,0m 216,0m 317,0m 217,0m 500,0m 366,0m 245,0m

Aranyhegy 1.sz.kút

1969

330,0m

Vízhozam 1600 l/p 1000 l/p 1600 l/p 1100 l/p 1950 l/p 2000 l/p 2000 l/p

Nyugalmi vízszint -14,0m -14,7m -10,0 m -7,7 m -4,7 m -8,6 m -5,9 m

430 l/p

-10,5 m

3

A víz tározása Kiskunfélegyháza városban 2000 m térfogatú térszíni víztározóban, valamint 500 m3 térfogatú víztoronyban történik. Kiskunfélegyháza-Aranyhegyen 50 m3 térfogatú víztoronyban történik. A vízelosztás a településen elosztóhálózaton keresztül biztosított. NA 60 ac 903 m NA 80 ac 30.555 m NA 100 KMPVC 36.441 m NA 125 ac 9.778 m NA 125 PVC 1.514 m NA 150 KMPVC 301 m NA 200 ac 7.196 m NA 200 KMPVC 194 m NA 250 ac 331 m NA 300 ac 7.752 m NA 400 ac 6.012 m Összesen : 110.971 m A hálózat szakaszolására beépített tolózárak: NA 60 2 db, NA 80 181 db, NA 100 197 db, NA 125 62 db, NA 150 29 db, NA 200 41 db, NA 250 2 db, NA 300 29 db, NA 400 15 db. A tűzivíz vételezésre 239 db föld alatti és 24 db föld feletti tűzcsap van telepítve. Kiskunfélegyháza összes vízbekötés száma 5896 db. Ebből lakossági 5470 db. közületi 399 db. Rövid és hosszútávú fejlesztések: Kiskunfélegyháza, Kiskunfélegyháza-Aranyhegy irányítástechnikai rendszer kiépítése, körzeti diszpécser szolgálat kiépítése.

Szennyvízelhelyezés, kezelés Csatornázás és szennyvíztisztítás: Kiskunfélegyháza szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítettsége jelenleg közel 40%-os, ami nem felel meg az Európai Unió által támasztott környezetvédelmi követelményeknek.

T-4 TERV

31


Szennyvíz csatornahálózat területi lefedettsége

40%

60% lefedett terület

40 %

fejlesztendő terület

60 %

A település teljes csatornázottságának kiépítésére elkészültek a tervek. Várhatóan 2003-ban 16 km szennyvízcsatorna épül meg. Elsődleges feladat a lakosság környezetvédelmi igényének erősítésével elérni, hogy a jelenleg meglévő csatornahálózat 85%-os kihasználtságát a lakossági bekötések számának növelésével 100%-ot közelítő értékre növelni. További feladat a már meglévő terveket megvalósítani, a település összes lakásegységét a szennyvíz-csatorna hálózatba bekacsolni. Így megteremteni a település vízbázis védelmét, valamint az egyre szigorodó környezetvédelmi elvárásoknak megfelelni. Szennyvíztisztítás A szennyvíz tisztítása a Csongrádi úton lévő szennyvíztisztító telepen történik. 3

Egyszeri szennyvizátemelés m -ben 1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2005

A növekvő iszapmennyiség komposztálása a jelenlegi térbetonon történő komposztálási technológiával fokozná a környezeti terhelést. A Bácsvíz Rt. üzemeltetésében lévő szennyvíztelepen jelentő bővítés, technológiaváltás folyik. A beruházás várható eredményeként megszűnik a jelenleg térbetonon történő komposztolás. A bővítést követő próbaüzem eredmény után pontosítható e telep kapacitása. A Bács-Kiskun Megyei területrendezési terv irányelvei szerint Kiskunfélegyházi kistérségben keletkező szennyvíz fogadására kell alkalmassá tenni a szennyvíztisztító telepet. A megyei szennyvízkoncepció szerint Kiskunfélegyháza szennyvízrendszeréhez csatlakoztathatók távlatban: Bugac 3.073 fő Bugacpusztaháza 353 fő Gátér 1.100 fő Pálmonostora 2.148 fő Petőfi Szállás 1.712 fő települések (összes lakosság): 8.386 fő Kiskunfélegyháza szennyeződésre érzékeny település (B) a 33/2000(III.17) sz. Korm. rendelet szerint. Feladat: a szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépítése. A csatornázottság jóval elmarad a vezetékes vízellátástól. A város szennyvíztisztító telepe biológiai fokozattal rendelkezik. A telepet az önkormányzat folyamatosan fejleszti, bővíti, 6.100 m3/d kapacitást ér el a jelenlegi bővítéssel a próbaüzem végére. Ezen kívül megoldja a napi 125 m3 szippantott szennyvíz fogadását is. A város növekedése miatt a lakóházak, élelmiszeripari üzemek és a szennyvíztisztító telep közti távolság lecsökkent, egyes esetekben az előírt védőtávolság jelen állapotban nem biztosított.

T-4 TERV

32


Csapadékvíz elvezetés A belterületi csapadékvíz elvezetése: a belterületi csapadékvíz elvezetést nagyrészt - körülbelül 12 km kiépített nyílt- és zárt csatornahosszon - zárt gravitációs csatornákkal oldották meg a talaj kis vízáteresztő képessége miatt. Ezek csak a felszíni lefolyás gyorsítására alkalmazhatók, szikkasztó árkokként nem, a fent említett adottság miatt. A belterületre hullott csapadékvíz - gravitációs bevezetésre alkalmas - befogadója a 33/2 belvíz öblözet főgyűjtője, a város keleti határában É-D-irányban folyó Félegyházi vízfolyás, mely a belekerülő szennyvizek miatt feliszapolódik és csökkent a vízszállító képessége. A szennyvíz-elvezetés megoldása számottevően csökkenti a talajvíz szintjét, de ettől függetlenül szükséges a csapadékvíz elvezető hálózat állapotának felmérése és a javítások, rekonstrukciók elvégzése, a hálózat bővítése. A belvíz öblözet mindenkori belvízi helyzete határozza meg a Félegyházi vízfolyás belterületi csapadékvizet fogadó képességét. Ezért a befogadó csatornák előtt záportározóként működő mélyfekvésű területek vannak a visszaduzzasztás megakadályozására. Csapadékvíz és belvízelvezető csatornák és vízgyűjtő terültek: Csapadékvíz és Vízgyűjtő belvízelvezető csatornák területek

Meglévőcsatorna hossza Szikkasztó árok

Vasgyári csatorna Kálvária csatorna Vásártéri csatorna Városföldi csatorna Nyíl utcai csatorna Petőfivárosi kivezetés

2

2,744 km 0,772 km2 1,124 km2 2,136 km2 1,16 km2 0,520 km2

3,817 km 0,128 km 3,976 km 0,462 km

Nyílt gravi tációs 6,726 km 2,580 km 10,236 km 8,258 km 4,272 km 7,644 km

Zárt csatorna 14,762 km 5,044 km 7,070 km 12,753 km 3,664 km 1,988 km

Összesen 25,305 km 7,624 km 17,434 km 24,987 km 8,398 km 9,632 km

Az iparterületek csapadékvizeinek előtisztítást követő elhelyezésére a társulati csatornákba való bevezetés alternatívájaként a területek külvizektől való védelmét is részben kiszolgáló szikkasztó övcsatornákat létesítünk, melyeket a beszivárgás elősegítésére homokos kaviccsal töltenénk fel. Ezzel a megoldással elkerülhetők az esetenként hosszú elvezető árkok, melyek karbantartása további feladatot jelentene. A város területén három záportárózó van kijelölve. A tározók célja a csapadékvízcsatornák által összegyűjtött vízhozamok csökkentése, a befogadó Félegyházi vízfolyás terhelésének csökkentése. A záportározók részletes adatai: Vásártéri záportározó Területe: 1,1 ha, mely 11.000 m2 0,35 m tározást figyelembe véve 3821 m3 tározási térfogat. Megépült vásártéri záportározó. Befogadója a Vásártéri árok illetve a Félegyházi vízfolyás. A „Benkó” Mérnöki Iroda által készített terv szerint 2000-ben elkészült. Szükséges további két záportározó kiépítése a meglévő mélyfekvésű spontán kialakult területeken a Kálvária valamint a Petőfiváros területén.

Belvíz elvezetés A település részben a Dongér-Kecskeméti, részben a Dongér–Halasi belvízrendszer területén fekszik. A Megyei Területfejlesztési koncepció fejlesztési programjavaslata alapján a legjelentősebb feladat a Homokhátság vízvisszatartó rendszerének kialakítása. Külterületi vízrendezés, belvizes területek: a belvízzel nagy gyakorisággal elöntött területeken, ahol ugyanakkor az üzemi-, társulati és a TIVIZIG által kezelt belvízcsatornák karbantartása (iszap- és növényzet eltávolítása, műtárgyak áteresztő képességének folyamatos biztosítása) folyamatosan történik, a területek hasznosítása kisebb kockázattal járó művelési ágra való áttéréssel képzelhető el. A térség talajvízszint süllyedése miatt a belvízelvezetés kapacitásának bővítése helyett a vízvisszatartás stratégiája kerül előtérbe.

1.4.10.

Természeti adottságok és tájalakítás

Természetföldrajzi adottságok Kiskunfélegyháza a Duna-Tisza közi homokos hátságon fekszik. Tőle nyugatra fekszik a Dunamenti síkság, délre a Bácskai Löszös hátság és az Alsó-Tiszavidék. A Tisza-völgy közelében fekvő város közigazgatási területének keleti felén a Duna felől érkezett homok-rétegek buckás formációi helyezkednek el, a nyugati oldalon, pedig termékeny záró-réteggel rendelkező ugyancsak homokos rétegek találhatók. A helyi értékelés szerint a talajminőség a nyugati oldalon kiváló, ami viszonylagos, a Hajdúság zsíros földjein gazdálkodók nem így látnák.

T-4 TERV

33


A Duna-Tisza közi Homokhátság a Duna jégkorszakbeli hordalékkúpjának maradványa. A felszíni talajrétegek alatti rétegek pleisztocén kori üledékes karakterűek (függőlegesen lefelé haladva váltakoznak az iszapos, kavicsos homok, homokos lösz, ázott lösz rétegek). Az üledékes réteg vastagsága mintegy 1000 m. A keleti buckás formációkat nem lehet csupán a Duna völgyéből kifújt, futóhomok képletekként felfogni, mivel az eljegesedési időszak alatt a löszös, csapadékvíz által összemosott üledékekkel ezek talaj-formációkká is alakultak. A löszös rétegek különösen a magasabban fekvő területeken figyelhetők meg. Jellegzetesek a buckák között kialakult szikes tavak, amelyekben az oldott sók koncentrálódtak és a víz elpárolgása után szikes talajokat hagytak maguk után (Csúri Ildikó: Kiskunfélegyháza földrajzi fekvése, környezetének felszíne, éghajlata és vízrajza, In: Kiskunfélegyháza helyismereti könyve 1999).

Éghajlati jellemzők A terület éghajlata a szakértők szerint száraz kontinentális. Az ország legnapfényesebb területe, a napsütéses órák száma meghaladja a 2100 órát. A felhőzet évi átlaga 54%, a ködös napok száma átlagosan 30. Az évi középhőmérséklet 10.8 OC. A nyári maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 34,2-34,5 oC a leghidegebb téli minimumok átlaga –16,5 – -16,7 oC. Szélsőséges éghajlati események a 35 oC-ot meghaladó nyári melegek és - 25 oC-ot meghaladó téli fagyok azonban gyakoriak. A leggyakoribb szélirány az északnyugati, de gyakoriak az északkeleti és nyugati szelek is. A viszonylag alacsony légnyomás miatt gyakoriak a viharos erejű szelek, így az ennek kitett homoktalajok tekintetében a deflációs károk erőteljesek lehetnek. Az évi csapadékátlag 540 mm, a tenyészidőben 306 mm. A vízhiány tenyészidőben 168 mm, ami jelentősen hozzájárul a talajvízszint csökkenésének. Tovább fokozza a vízhiányt, hogy a tenyészidőszakban a meleg, száraz, szeles az időjárás, ami a nagyobb párolgáshoz vezet. A levegő páratartalma alacsony, sokéves átlagban 71-74%. A térségben a kevés és szeszélyes eloszlású csapadék határozza meg a gazdaságos növénytermesztés feltételeit. (Csúri Ildikó: Kiskunfélegyháza földrajzi fekvése, környezetének felszíne, éghajlata és vízrajza, In: Kiskunfélegyháza helyismereti könyve 1999).

Talajadottságok A talajadottságok alapvetően a kialakulás következményei. A medence feltöltődését különféle üledék – lösz, homok, homokkő alkotják. A defláció útján lepelhomok borítja a buckás részeket. Ezek a város D-DNy-NY-i részén találhatók, amik gyenge minőségű termőtalajok. A település északi, észak-keleti, keleti részein a löszös homok, lösz, alföldi mészlepedékes csernozjom talajok találhatók, amelyek magasabb aranykorona értéket képviselnek, mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb területek. A dombok között leékelődve a szolonyec szikes és réti szolonyec talajok is találhatók, ezek mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok, de a természetvédelem szempontjából igen értékes területek.

Rétegvíz és talajvíz jellemzői A pleisztocén talaj-rétegződések és a felszínközeli löszös rétegek a tervezett térségben szabálytalan foltokat alkotva helyezkednek el. A keleti térségben a homokos egyenetlen felszíni alakulatok felső sávjaiban löszös rétegek találhatók. Ezeken a területeken csak kisebb lapos tavak alakultak ki. Kiskunfélegyháza településen a rossz lefolyási viszonyok miatt a talajvíz a felszín közelében helyezkedik el, nagyjából követi a felszíni domborzatot. Löszhátságon 1-2 m, mely több tényezőre vezethető vissza. Acsapadékviszonyok a mezőgazdasági művelési ágak változása, a rétegvízkészlet, a talajvízkészlet fokozódó kitermelése, a belvízlevezető csatornarendszerek nem megfelelő fenntartása. A mélyebb területeken gyakori a belvíz. A területről ennek elvezetésére szolgálnak a belvízelvezető csatornák. A mélyedések dominánsan homok rétegei ellenére a lefolyástalan térségek egy része záró felületével csapadékvíz-megtartó szerkezetként viselkedik. A talajvíz viselkedése is sajátos. A térszinti domborulatoknál kisebb térszint alatti egyenetlenségek lehetővé teszik, hogy a 2,0-2,5 m mélységben kialakuló talajvízrétegek megközelítően a felszíni domborulatokat kövessék. A beépített területeken a viszonylag magas talajvíz-szint kialakulásával feltétlenül számolni kell. Az épületek alapozásánál a változatos talajrétegződéssel és a talajvíz alá került rétegek közül a homok-rétegek mozgásával gondosan számolni kell. A löszös rétegekre általában jellemző roskadási jelenségekkel a tartósan víz alatti löszös rétegek mészkioldódásai miatt számolni kell. T-4 TERV

34


A rétegvízkészlet alakulását a mélyebb rétegek geológiai adottságai, a rétegek közötti "átjárhatóság", valamint egyegy hosszabb időszak hidrometeorológiai viszonyai befolyásolják. A rétegvízkészlet csökkenésében közrejátszik a talajvízszint süllyedése. A megye legnagyobb mélységű felső-pannon elnevezésű termálvíz-készlete Kiskunfélegyháza környékén található. A rétegvíz-szint változására vonatkozó kutatások egyértelműen megállapítják, hogy a vízutánpótlás nem biztosított. A rétegvíz-készlet takarékos használatát biztosító intézkedések szükségesek. A belvíz-problémák sajátos módon más súllyal jelennek meg, mint a kiterjedtségükből várható lenne. Alapvetően azért, mert az érintett térségek talaja igen gyenge. A belvíz-elvezetés műszaki létesítményeinek megvalósítására a megtérülési jellemzők figyelembevételével kevés érv fogalmazható meg. A belterületi belvizes területekre vonatkozóan meghatározó az az állásfoglalás, hogy azokat – hacsak záporvíztározó funkciót nem töltenek be – célszerű feltölteni. Konvencionális megoldás, hogy az ilyen területek lehetőség szerint közterületként jelenjenek meg és park funkciót töltsenek be.

Élővilág, védettségek Kiskunfélegyháza területe növényföldrajzi besorolás szerint az Eupannonicum flóravidékének Praematricium flórajárásába tartozik. Állatföldrajzi felbontás szerint az Alföldi körzeten belül a Nagy Alföld faunájába tartozik. A növénytakaró klímazonális felosztása alapján a száraz, erdős puszták hosszú és erős nyári szárazságú zónájába tartozik. A területen az eredeti természetes növénytakaró a homoki tölgyek és homokpuszták (Festuco-convallarioQuercetum robur) és a szoloncsák sziki növényzet. A mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen természeti adottságok következtében jelentős természeti értékek maradtak fenn Kiskunfélegyháza területén. Jelentős lépés volt az elmúlt években, hogy ezek a területek védetté nyilvánítása megtörtént. Ennek megfelelően országos jelentőségű, védett természeti területek (ex-lege) és természeti területek kerültek lehatárolásra. Ezek szórványosan, kisebb-nagyobb foltban találhatók a külterületen. Értéket jelentenek fennmaradt vizes élőhelyek a belvizes területen-gyepterületen, ahol megmaradt az eredeti flóra és fauna, a homoki gyepetáriumok, zárványokban elhelyezkedő szikes területek növény- és állatvilága, valamint az őshonos erdőterületek. A tájrendezési vizsgálati tervlapon ezeket védettségi fok, művelési ág és területi lehatárolással feltüntetésre kerültek. A területen a Kiskunsági Nemzeti Park az illetékes hatóság természetvédelmi szempontból. A védett területeken folytatott gazdálkodás a magyar természetvédelmi területeken általános, de ez igen sok konfliktussal és nem kívánatos elemmel bír. A legkedvezőtlenebb jelenségek közül a következők sorolhatók fel: A szántóterületek jelen vannak, ahol műtrágyát, vegyszereket használnak, és a gazdasági érdekek előtérbe kerülnek a természetvédelemmel szemben. Ezektől a környezetszennyezésektől az eredeti állapotok tovább romlanak. Továbbá konkrét élőhelyek semmisülhetnek meg a gyep felszántásával, a belvizes területek vízlevezetésével, stb. Az alullegeltetett területet felgyomosodnak, cserjésedő rétekké válnak, valamint fokozatosan beerdősülnek. A Kiskunfélegyházi kistérségnek a honfoglalás idején a mai 14,4%-al szemben a terület 35%-át borította erdő. Az erdősültség a megyei erdősültségnél és az országos átlagnál mintegy 4%-kal alacsonyabb, ami igen jelentősnek mondható. A természetes tájban, az erdős sztyepp növénytársulások erdők zömében az időszakos többletvízzel érintett élőhelyeken jöttek létre. Az erdőállományokat alkotó fafajok a kocsányos tölgy, kőrisek, hazai nyárak, füzek voltak, szemben a mai, azóta meghonosított és elterjedt fafajokkal: akác, erdeifenyő, feketefenyő és nemes nyárak. A tájhasználat során az ember kiirtotta az erdőket, és a helyükön ma már intenzív mezőgazdasági termelés folyik. A térség másodlagos-harmadlagos erdészeti táj, a mai erdőterületei mesterségesen létesített fás kultúrák. Az erdőterületek több mint fele állami tulajdonban van, kezelésüket a KEFAG Rt. végzi. A korábbi, őshonos fajok igen kis százalékban képviseltetik magukat, az erdészeti üzemtervek készítésénél, ez a tény igen nagy figyelmet érdemel természetvédelem, tájvédelem szempontból. A monokultúrás erdőgazdaságok (nemes és óriás nyár, fenyő, akácosok) tájidegenek, helyettük az eredeti társulásokat kellene előnyben részesíteni, ahol erre a termőhelyi viszonyok lehetőséget nyújtanak a gazdaságosság figyelembe vételével. Jelen helyzetben elsősorban a gazdasági érdekek dominálnak. Az új erdők a belőlük származó konkrét gazdasági hasznon túl immateriális szolgáltatásaikkal, környezeti hatásukkal is biztosítják az egészségesebb környezetet és a jobb életet a térség lakói részére. A kistérség gyenge termőképességű területei alkalmasak további erdőtelepítésre, ugyanakkor az erdőművelési ágnál a felújítás olyan helyeken is kötelező, ahol erre alkalmatlanok a termőhelyek. Célként megfogalmazható a (jelenlegi 6,7%-ról) kívánatosnak tartott 35%-os erdősültség elérése, ez esetben a jelen 1725 ha erdőterülettel szemben mintegy 8940 ha erdőterület lenne, amennyiben csak a gyenge minőségű, alacsony aranykorona értékű földterületek kerülnének erdősítésre. (Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park) Kiskunfélegyházán közgyűlési határozattal helyi védelem alatt áll a 0235/G helyrajzi számú tölgyerdő, valamint a következő védett fasorok és facsoportok: Védett fasorok: Kossuth u, Dr.Holló Lajos út Védett facsoportok: − Móra Ferenc tér 2-11. ház előtt − Jókai utca 2-20. ház előtt; 1-31. ház előtt T-4 TERV

35


− Szentesi u. északi oldal a Báthory utca és Kálvária utca között − Halasi utca 39-43. ház előtt; 15/a-23. ház előtt − Attila utca 6-12. ház előtt; 54-58. ház előtt − Deák F. utca 2-10. ház előtt − Dózsa Gy. u. 7-9. ház előtt − Marosvásárhely u. 2-6. ház előtt − Zrínyi utca 10-16. ház előtt; 37-41. ház előtt − Batthyány u. 2-10. ház előtt; 11-31. ház előtt − Holló B. u. 7-15. ház előtt; 21-31. ház előtt − Ady E. u. 10-12. ház előtt; 18-20. ház előtt − Fadrusz J. u. nyugati oldal − Oskola u. nyugati oldal − Majsai u. 5-7. házak előtt; 13. ház előtt Védendő közterületi növényállományok: − Petőfi tér − Nepomuki Szent János tér − Móra F. tér − Béke tér Védendő magánterületen lévő növényállományok: − Városi kórház − Városi strand

1.4.11.

Környezetvédelem

A levegőminőség helyzete, a légszennyezéssel járó tevékenységek bemutatása A település levegőszennyezettségét alapvetően a kibocsátások mennyisége és minősége határozza meg. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét az ipari-mezőgazdasági, közlekedési és lakossági (kommunális) eredetű kibocsátások összessége adja. 1. sz. táblázat Szennyezőanyag (kg/ év 1999)

Település összesen

SO2

CO

NOX

Szilárd (nem toxikus)

Korom

Egyéb

0

20677

8635

5728

177

57945

Forrás: ATIKÖFE

Ipar Kiskunfélegyházán 68 légszennyezést okozó nyilvántartott telephely 328 pontforrása üzemel. Jelentősebb légszennyező anyagot kibocsátó telephelyek a KUNTEX Kft., az IBV, a T-Ganzröck Rt, a Torus Kft., Hungary Meat Kft. és a Kunplast-Karsai Rt. Állattenyésztés, lakossági állattartás Az állattartás és tenyésztés során keletkező állati eredetű vizeletből és trágyából keletkező gázok, és az ezek okozta szaghatások befolyásolják a levegő minőségét. A lakossági (kisüzemi) állattartó tevékenységből származó vizelet és szerves trágya szakszerűtlen tárolása és kezelése okozhat bűzproblémákat, mely a nyári hónapokban a település belterületén fokozottan jelentkezhet. A bűzhatás határértékkel megfogható légszennyezéssel nem jár, ezért nehezen szabályozható. A bűzhatás zárt állattartó épület, zárt trágyatároló kialakításával, megfelelő ürítésével, a megfelelő légpótlás biztosításával, az elszívott használt levegő megtisztításával csökkenthető. Az elszívott levegő lakóépület, intézményépület felé történő kibocsátása nem megengedett. A zárt trágyagyűjtő kialakítása során azt szilárd burkolattal kell ellátni és legalább három oldalról megfelelő magasságú, zárt védőfallal kell körülvenni. Az almostrágya tárolására szolgáló trágyatelephez csatlakozóan a híg rész befogadására megfelelő kapacitású zárt, talajszint alatti trágyalé-akna létesítése szükséges. Gyermekintézmények, egészségügyi intézmények, vendéglátó létesítmények környezetében állattartó telepet nem javasolunk létesíteni. Az állattartást helyi önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Növénytermesztés A növénytermesztés, mint gazdasági folyamat növeli a légkör NOX tartalmát a felhasznált nitrogén alapanyagú műtrágyák miatt.

T-4 TERV

36


További probléma a talajok időszakos fedetlensége, mely az ülepedő por révén hozzájárul a levegő porszennyezettségéhez. Talajműveléskor és permetezéskor időszakos, nem számottevő légszennyezéssel kell számolni. A betakarítás, terményszárítás során időszakos por légszennyezéssel kell számolni. Közlekedés A közlekedés, mint szennyező vonalforrás okoz légszennyezési problémát. A legkedvezőtlenebb a helyzet a város központjában kelet-nyugati tengelyen lévő Kossuth Lajos utcában. Ennek napi forgalma a 2000-ben elkészült rekonstrukcióig mintegy 16 ezer jármű/nap volt. A rekonstrukciót követően a forgalombecslések szerint 20-30 %kal csökkent. Lakossági légszennyezés A kommunális kibocsátások közül legjelentősebb lokális hatást a téli fűtés során eltüzelt tüzelőanyagok elégetéséből származó füstgázok okozzák. Megállapítható, hogy a jól kiépített gázhálózat (70 %-os ellátottság) miatt a tüzeléstechnikai eredetű emisszió csökkenő tendenciát mutat.

Talajvédelem A talaj nélkülözhetetlen természeti érték, melynek létfenntartó szerepe vitathatatlan. Magyarország mezőgazdaságának alapvető feltétele a talajok megőrzése, minél átgondoltabb, erőforrásait újratermelő felhasználása, melynek pótlása nem lehetséges, kialakulásához több évezredre van szükség. A káros hatások egy része természeti eredetű, amelyet a különböző emberi tevékenységek felerősíthetnek, megsokszorozhatnak, a jelentős és azonnali károsodást azonban a meggondolatlan, nem megfelelő talajhasználati módszerekből (átgondolatlan erdőirtás, gyepfeltörések, volt TSZ telepek talajszennyezése, repülőtér üzemanyag-szennyezése, ipari telephelyek, közlekedés szennyezése, hulladéklerakók szennyezése, illegális hulladékelhelyezés) eredő szennyezések okoznak. A viszonylag szeles időjárás, a talajadottságok, a növénytakaró összetétele következtében a területen számolni kell a deflációs hatásokkal. Az ÉNy-DK -i dombvonulatok, nagy síkfelületek felső homokos talajának megóvása fontos védelmi feladat. Amennyiben nem történnek megfelelő intézkedések a lazább szerkezetű, hiányos növénytakaróval fedett területek talaja eltűnhet. A szél hatásaival szemben kevésbé ellenálló talajszerkezet megbomlása további területek terméketlenné válását is előidézheti. Kellemetlen és nem kívánatos mellékhatása a deflációnak a levegő porszennyezése. A talajvíz alá került homokrétegek mozgásával szintén számolni kell. Az esetleges talajcsúszások balesetveszélyessége mellett, a talaj elszegényedésének folyamata, helyenkénti eltűnése, a rajta lévő növényzet pusztulása, és vagyoni károk is bekövetkezhetnek. Az amúgy is gyengébb minőségű talajokon fokozottan figyelni kell a vetésforgós gazdálkodás kialakítására, a talaj elszegényedésének megakadályozására. Különösen fontos ez a térségben számottevő fóliás gazdálkodási formára, ahol az egyoldalú műtrágyázás, és növényvédelem valamint az ellenőrizhetetlen és szabályozatlan öntözés különkülön is a talaj degradációjához, művelésre alkalmatlanná válásához vezet.

A zaj és rezgésterhelés bemutatása Korunk urbanisztikai és társadalomfejlődési folyamatai valamint a környezeti állapot között jelentős feszültségek, ellentmondások alakultak ki. A feszültségek és környezeti problémák egyik alapeleme a közlekedés, amely például a környezeti alap-zajterhelést produkálja. A civilizációs fejlődés felgyorsulásának, a motorizáció rohamos elterjedésének környezeti hatásai messze meghaladják a települések meglévő, vagy örökölt szerkezeti, gazdasági adottságait, terhelhetőségi értékét. Az egyik legneuralgikusabb kérdést a településközpontokon átvezető (a mai közlekedési viszonyokhoz és terhelésekhez már beszűkült keresztmetszetű) főbb tranzitutak óriási forgalma jelenti. Kiskunfélegyháza is szemben találja magát e problémával. A város közigazgatási területe zajvédelmi szempontból belterületre és külterületre tagolódik. A helyi zajvédelemmel kapcsolatos előírásokat az önkormányzat 8/1997.(III.05.) ök. rendelete szabályozza. A belterületre vonatkozó, üzemi létesítményektől, építőipari kivitelezési tevékenységtől, közlekedéstől származó zajkibocsátási és rezgésterhelési határértékeket, a zajtól védendő helyiségekben megengedett zajterhelési határértékeket, valamint a belterületi zajvédelmi területi funkciókat (övezeti besorolásokat) a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM e.r. 1.-2.-3.-4.-5. számú mellékletei írják elő. A város általános zajhelyzetét a közlekedésből származó zajemisszió határozza meg. A közlekedési zaj szinte valamennyi jelentősebb útvonal környezetében határértéket meghaladó terheléssel van jelen. Az üzemi tevékenységből származó zajokat (a zavaró telephelyeken elvégzett zajvédelmi intézkedések eredményeként) sikerült a megengedett értékek alá szorítani.

T-4 TERV

37


A használati zaj, a szórakoztatóipar és a hangosító berendezések zajterhelései továbbra is okoznak eseti konfliktusokat. Közlekedési zaj Közúti közlekedés A települést több jelentős forgalmú számozott és önkormányzati út érinti. A közlekedési struktúrában alapvető előrelépést jelentett a várost nyugatról elkerülő 5-ös számú főút kiépülése, amely kiváltani hivatott az eddig a városközponton áthaladó régi 5-ös (most 50-es) főútvonalat. A városközpont tehermentesítésével összhangban alakul ki a sétálóövezet. Várható azonban, hogy az 50-es út továbbra is a várost közvetlenül ellátó útvonal marad, ezért annak jó forgalomszervezésével kell a maradó jelentősebb forgalomnagyságot megosztani. Jelentős a 451-es elkerülő megvalósulása is. A főbb forgalmi utak jelenlegi és 2015-ben várható forgalomnagyságát, illetve az utak környezetében várható közlekedési zajterheléseket külön táblázat mutatja be. A vizsgálat (forgalomszámlálási eredmény híján) nem terjed ki a nagyobb terhelésű belterületi önkormányzati utakra, mint pl. a Halasi-Szentesi-Csongrádi, a Kossuth-Bajcsy Zs. illetve a Mikszáth-Bercsényi utcák nyomvonalaira. Gyakorlatilag a belterületi jelentősebb utak a tranzit és helyi forgalom legfőbb levezetői, így nagyobb terhelésükkel távlatban is számolni kell. 2001. év Út száma, neve

ÁNF E/nap

2015. év

LAeq zajterhelés (korrekciók nélkül) dB nappal

éjjel

ÁNF E/nap

LAeq zajterhelés (korrekciók nélkül) dB nappal

Éjjel

Határérték dB

Régi 5-ös (ma 50-es) főút belterület

13300

77,5

69,9

9500

72,0

64,3

65/55

451-es út (Halasi-Szentesi-Csongrádi utcák)

13000

77,5

69,9

16800

78,7

71,1

65/55

4503-as út (Jókai-Csányi utcák)

735

63,8

56,2

1010

65,1

57,5

65/55

4614-es út (Körösi út)

1310

66,5

58,9

1842

67,8

60,2

65/55

4625-ös út (Liget-Alpári út)

15256

77,2

69,6

21120

78,5

71,0

65/55

5302-es út (Majsai-Izsáki út)

969

64,6

57,0

1332

66,0

58,4

65/55

5260

72,5

64,9

7280

73,8

66,2

6254

73,3

65,7

8650

74,7

67,1

2846

69,7

62,2

3940

71,1

63,5

5402-es út (külterületi ö.k. út) 5403-as út (Jászszentlászló felé) 54102-es út (Bugac felé)

65/55

A 2001. évi forgalmi adatok az ÁKMI forgalomszámlálási adatai alapján lettek figyelembe véve. A távlati forgalomnagyságokat a KHVM Útügyi Műszaki Előírás által megadott forgalomfejlődési szorzókkal növelt értékkel lett prognosztizálva. A vizsgált utak I.-II. rendű főút, gyűjtőút kategóriába tartoznak. A zajterhelések számításánál az MSZ-07-3720-1990 szabvány lett alkalmazva. (A kiindulási zajterhelések nem tartalmaznak korrekciós tényezőket, ezért a mértékadó zajterhelés ettől kisebb!) A régi 5-ös főút jelenlegi (50-es számú) nyomvonalán az új M5-ös miatt elsősorban a tranzit forgalom csökken. Ugyanakkor jelentős forgalmú létesítményként a buszpályaudvar átalakítás után a helyén maradt. Ez továbbra is a városközpont közvetlen környezetét terheli. Kritikus, határértéket meghaladó terhelésű közlekedési nyomvonalak a belvárosban: a Bajcsy Zs. utca, a Kossuth u., a Mikszáth-Bercsényi nyomvonal, a Halasi-Csongrádi úti nyomvonal. Az Izsáki-Majsai út és a vasút által közbezárt terület szintén terheltnek tekinthető. Hasonlóan terhelt helyzetű marad a buszpályaudvar környezete. Az utak környezetében kialakult beépítési állapotok vannak, általában zajvédelmi szempontból előnytelen tájolású védendő épülethomlokzatokkal, kis előkertmélységekkel, akusztikailag nem megfelelő épületszerkezetekkel. Belátható, hogy a település életében a közlekedés az egyik legfontosabb geoföldrajzi, gazdasági és társadalmi eszköz a fennmaradáshoz, a gazdasági fejlődéshez, a térségi kapcsolatok fejlesztési lehetősége vonatkozásában. Ezért a közlekedés által biztosított előnyöket (a kialakuló kedvezőtlen hatások ellenére) ma még nem nélkülözhetjük. A meglévő és várható problémák mérsékléséhez racionális közlekedési, városrendezési, zöldfelületi és környezetvédelmi eszközök vehetők számításba. Vasúti közlekedés T-4 TERV

38


A település területét négy vasútvonal érinti, melyből kettő fővonal. Budapest-Szeged (140-es számú) vasúti fővonal A vasútvonal a település nyugati peremén halad. Lakott területet csak a Majsai – Izsáki utak felől érint. A vonal éjszakai forgalma alapján a számított zajszint (25 m-es vonatkoztatási távolságon) éjszaka 60,3 dBA, nappal 64,2 dBA. A zajterhelések alapján az éjszakai időszak kritikus, azonban kedvező, hogy a környezet védendő övezetei kevésbé zajérzékeny pozícióban vannak. A műszaki zajvédelemre adottak a lehetőségek. Szolnok-Kiskunfélegyháza (145-ös számú) vasúti mellékvonal A vasútvonal a település ÉK-i É-i peremén haladva jut el a 140-es nyomvonalig. Lakott területet Bankfalu településrész révén érint. A vonalon nincs éjszakai forgalom. A nappali időszakban számított zajszint (25 m-es vonatkoztatási távolságon) 55,2 dBA, határérték alatti. Szentes-Kiskunfélegyháza (147-es számú) vasúti mellékvonal A vasútvonal a település DK-i D-i peremén haladva jut el a 140-es nyomvonalig. Lakott területet Bikahegy, Közelszőlő, Juronovits-telep településrészek révén érint. A vonalon nincs éjszakai forgalom. A nappali időszakban számított zajszint (25 m-es vonatkoztatási távolságon) 56,1 dBA, határérték alatti. Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza (155-ös számú) vasúti fővonal A vasútvonal a település DNy-i peremén éri el a 140-es nyomvonalat. Lakott területet a Bem J. laktanya révén érint. A laktanya területe zajvédelmi szempontból különleges területnek minősül. A vonalon az éjszakai forgalom alapján a zajterhelés 49,6 dB, határérték alatti. A nappali időszakban számított zajszint (25 m-es vonatkoztatási távolságon) 57,5 dBA, határérték alatti. A vasúti zaj számításánál a MÁV adatai, valamint az MSZ-07-2904-1990 szabvány mutatói lettek alkalmazva! Üzemi zaj Zajvizsgálatok az elmúlt időszakban (2002-ben) az alábbi helyeken történtek. Hungary Meat Kft. A vizsgálat főbb megállapításai: a zajkibocsátási határértékek nem teljesülnek. A legnagyobb túllépés mértékszáma T = 5dB (A)- éjjel, a túllépéssel érintett terület nagysága 1 lakószoba. Zajbírságra javasolt. (Nem jogerős) Zajcsökkentésre kötelezett. (Nem jogerős) Kiskunfélegyházi Malom Kft. A vizsgálat főbb megállapításai: a zajkibocsátási határértékek nem teljesülnek. A legnagyobb túllépés mértéke T = 9 dB (A) –éjjel. Zajcsökkentésre kötelezett.(Nem jogerős.) Az üzemi tevékenységek zajvédelme a rendelkezésre álló országos és helyi szabályozás alapján kezelhető kérdéssé vált. Javaslat A bel- és külterületen a zajvédelmi besorolás alapja a településrendezési terv szabályozási terve, amely összhangban van a 8/2002.(III.22.)KöM-EüM e.r.-ben megadott zajvédelmi területi funkciókkal. Ez alapján a település területén valamennyi zajvédelmi területi funkció megtalálható, illetve kijelölhető. A csendigényes, vagy zajra fokozottan érzékeny övezeteket külön indokolt kiszabályozni. Természetesen ki kell zárni, hogy az egymástól jelentősen eltérő területi funkciók közvetlenül egymás mellett helyezkedjenek el. Ennek oka, hogy az egymástól zajterhelésben jelentősen eltérő területhasználatoknál az egymással szembeni határértéktartás ellehetetlenül. Ez csak a már kialakult állapotoknál fogadható el. A zajvédelmi szempontból figyelembe vehető alapfunkciók: 1. Üdülőterület, egészségügyi terület, védett természeti terület. /Üü, Keü, területfelhasználások, ide sorolhatók a temetők, kegyeleti parkok is). 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű). /Lk, Lke, Lf és a hozzátartozó közpark, zöldterület, erdőterület/ 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű) vegyes terület. /Ln, Vt, Vk, Ksp és a hozzátartozó közpark, zöldterület, erdőterület/ 4. Gazdasági terület és különleges terület és közlekedési terület. /Gksz, Gip, Gmg, Kht, Kng, Kpi, KÖk, KÖl/ A közlekedési zaj tartós terhelésével, a fentebb említett útvonalak környezetében továbbra is számolni kell. A zajterhelési határértékek fogalomcsökkentésre alapozott teljesíthetősége csak korlátozott mértékben biztosítható, mivel a legfontosabb ellátó nyomvonalak továbbra is nagy forgalmúak lesznek. Ezért előtérbe kerül az épületek zaj ellen védendő helyiségeiben előírt határértékek biztosítása, elérése.

T-4 TERV

39


Ennek eszközei lehetnek: − Az épületszerkezetek zajterhelésre méretezett akusztikai megerősítése. − Az utcára tájolt csendigényes lakóhelyiségek funkcióváltása, vagy épületen belüli átszervezése, áthelyezése. − A zajforrás felé új beépítésnél lakó, vagy csendigényes épületfunkció nem telepíthető. A települést érintő utak besorolásait a közlekedési tervfejezetben kell megjelölni. A tervezett nyomvonalas létesítmények, valamint ipari övezetek környezetében (különösen zajérzékeny övezetű területek esetében) a fenti rendelet és a helyi szabályozás érvényesítése útján kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékeket. A zajterhelési határértékeknek a védendő homlokzatok előtti szabványos mérési ponton kell teljesülni (MSZ 18150/1 szabvány). Az ipari, gazdasági területtől a védendő homlokzat pozíciójához viszonyított 100 m-es körzetben található valamennyi telephely, vagy zajforrás együttes zajkibocsátási összege sem haladhatja meg a vonatkozó terhelési határérték mértékét. A gazdasági-ipari övezetek környezetében lévő védendő övezetek védelmét az üzemek, telephelyek határértékkel szabályozott kibocsátásaival kell biztosítani. Ennek érdekében az egyes telephelyek, tevékenységek engedélyezésénél a várható zajterheléseket az előírások alapján, az engedélyezés során kell bemutatni, illetve a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni az illetékes I. fokú környezetvédelmi hatóságtól. Az egyes telephelyek, tevékenységek engedélyezésénél a várható zajterheléseket az előírások alapján be kell mutatni. A munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelme során a 18/2001.(IV.28.) EüM r. előírásait kell biztosítani. A belterületi közlekedési utak vonalában a megengedett zajterheléseket szükség szerint forgalomkorlátozással, vagy sebességkorlátozással indokolt mérsékelni. Az utak vonalában elhelyezkedő, védendő homlokzattal rendelkező épületek védelme érdekében épületakusztikai beavatkozásokat, épület és helyiségek funkcióváltását, új épületeknél a zajvédelmi szempontú tervezést és elhelyezést, kialakítást kell alkalmazni. A létesítményeknél figyelembe veendő hangszigetelési követelményeket az MSZ-04.601/1; /2; /3 szabványok előírásai szerint kell alkalmazni. A vasúti zaj a meglévő vonalak esetében nem igényel védelmi beavatkozást. A külterületi telephelyek, tevékenységek zajterheléseit az MSZ-13-111-85 szabvány előírásai alapján kell érvényesíteni. A külterületi tevékenységből származó zaj legnagyobb mértéke védendő homlokzat előtt nem lehet nagyobb 70 dB-nél. Használati zajemisszió elsősorban a szolgáltatóipar, a kiskereskedelem és a szórakoztatóipar tevékenységéből ered. Szabályozása részben a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM e.r. előírásai, részben az önkormányzat zajvédelmi rendelete alapján valósul meg. A következetes, korrekt szabályozás alapja jól átgondolt, de megfelelő toleranciát tartalmazó zajvédelmi rendelet megalkotása és érvényesítése. Építési zajvédelem: a település területen bekövetkező építések során a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM e.r. 2. sz. mellékletében megadott zajterhelési határértékeket kell betartani. A határértékek biztosítása építtető, vagy kivitelező kötelessége.

Hulladékgazdálkodás Mezőgazdaság Kiskunfélegyháza és külterülete tipikus alföldi/kiskunsági szerkezetet mutat, ebből adódóan a népesség egy része a külterületen kialakított tanyákon él. Kiskunfélegyháza és külterülete összesen 25.630 ha, ebből belterület 1.056 ha. Ezen adatokból már érzékelhető, hogy a népesség fő foglalkozása elsősorban a mezőgazdasághoz kötődik. Birtokszerkezet a mezőgazdaságban a rendszerváltást követően lényegesen megváltozott. Az addig jellemző szocialista mezőgazdaság gazdálkodás formái TSZ, MGTSZ, szakszövetkezetek, melyekre jellemző volt az egyre növekvő üzemnagyság megszűntek. A rendszerváltást követően legtöbb termelőszövetkezet megszűnt, vagy más formába átalakult, de a földterületek nagyobb részét felosztották, és ennek következtében megnőtt a kis területű, tőkeszegény családi gazdaságok száma. A néhány hektáros gazdaságok zöme vegetál, önerejükből képtelenek versenyképes gazdaságot kialakítani. A működő gazdaságok számára a birtoknövelés szükséges, mely a fejlesztéshez szükséges hitelek eléréséhez elengedhetetlen. Napjainkban a regisztrált mezőgazdasági földeknek kb. 40%-át egyéni gazdálkodók hasznosítják. Főfoglalkozású egyéni gazdálkodók átlagosan 18 ha gazdálkodnak, nem főfoglalkozású, kisegítő gazdaságok mérete 10 ha. A valóságban az 5 ha alatti gazdálkodók aránya sokkal nagyobb, mint a regisztráltaké, és így e kategória kiszorul az állami támogatásokból.

T-4 TERV

40


Mezőgazdasági termelés jellemzői: − szántóföldi növénytermesztés − kertészeti termelés − biogazdálkodás − állattenyésztés − mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar. A mezőgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek törvényi szabályozása A mezőgazdaság vállalkozásainak létesítésére és környezetvédelemmel Környezetvédelmi Törvény és Kormány rendeletei az irányadóak.

kapcsolatos

feladataira

a

Védelmi övezetek Kiskunfélegyháza város és külterületére vonatkozó mezőgazdasági létesítmények védelmi övezetének nagysága a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján: A megadott termelési küszöb értékek általában a termelési vagy a kibocsátási kapacitásokra vonatkoznak. Amennyiben egy üzemeltető több, azonos jellegű tevékenységet végez azonos létesítményben, vagy azonos telephelyen, akkor e tevékenységek kapacitásának összegét kell figyelembe venni a küszöbértékkel történő összehasonlításnál. Egymástól eltérő tevékenységet folytató, azonos vagy egymással határos telephelyeken minden tevékenységre külön meg kell határozni a védelmi övezetet, és ezek alapján a legnagyobb burkoló övezeti határt kell figyelembe venni. A) Jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 500, de legfeljebb 1000 méter. 7. Állati anyagok feldolgozása 7.1. Létesítmények állati tetemek és hulladékok kezelésére vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással. 7.2. Nagy létszámú állattartás Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre vagy szarvasmarhatartásra, több mint a) 40.000 hely baromfi számára, b) 2.000 hely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 hely kocák számára, vagy d) 500 hely 400 kg vagy annál nagyobb tömegű szarvasmarhák tartására B) Közepes mértékben levegőterhelést okozó tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 300, de legfeljebb 600 méter. 1. Vágóhidak 50 tonna/napnál nagyobb termelési kapacitással. 2. Élelmiszer termékek termeléséhez kezelő és feldolgozó üzemek: − állati alapanyagból kiindulva (tejen kívül) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással, − növényi alapanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással (negyedévi átlagban) C) Csekély mértékben levegőterhelést okozó tevékenység esetén a védelmi övezet nagysága legalább 50, de legfeljebb 100 méter Élelmiszeripar Tej kezelése és feldolgozása, ahol a kapott tej mennyisége nagyobb, mint 200 tonna/nap (évi átlagban) A város közigazgatási területén a törvényen és kormány rendeleten kívül figyelembe kell venni a 36/1995.(XII.30.) ök. sz. rendeletét az állattartásról. Az állattartásra szolgáló létesítmények elhelyezésének feltételei: 4. § A 2§-ban meghatározott területen az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket könnyen tisztítható, hézag és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyalégyűjtővel kell ellátni. 5. § (1) Az állattartási épületeket a hátsó kertben a telek oldal vagy hátsó határán, azoktól 3 m távolságban kell elhelyezni (2) Az állattartási épület a telek oldalhatárán csak abban az esetben létesíthető, ha a lakóépület is így épült. (3) Oldalhatáron történő elhelyezés esetén az állattartási épületeket a teleknek azon oldalhatárán kell elhelyezni, amelyiken a lakóépület áll, illetve amelyikhez közelebb fekszik. A telekhatáron, illetve a szomszéd lakóépületétől számított 10 méteren belül állattartási épület nyílása nem létesíthető. (4) Oldalhatáron elhelyezett melléképület esetén: − annak ereszpárkánya-ha a lakóépület is így létesült- legfeljebb 0,5 m-re − átnyúlhat a szomszédos telekre − melléképületen csurgó távolságon vagy a telek oldalhatárától számított 3 m-en belül homlokzatán nem létesíthető T-4 TERV

41


6. § Az állattartás céljára szolgáló létesítményt a szomszédos lakóépülettől 6 m-re, annak nyílászárójától 10 m védőtávolság biztosítása mellett lehet létesíteni, illetve üzemeltetni. 7. § (1) Szálastakarmány, trágya és trágyalétárolót lakóépülettől 10 m, ivóvíz kivétel céljára szolgáló ásott és csőkúttól 15 m védőtávolság biztosítása mellett lehet létesíteni, illetve üzemeltetni. (2) Zárt trágyatároló esetén főépülettől nem kell védőtávolságot biztosítani, amennyiben a vízzáró kivitelben készült és a fedőlapja légmentesen záródik. (3) Külterületi földrészletek beépíthetőségének mértékére az OÉSZ vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni Növénytermesztés A növénytermesztő vállalkozások nem nélkülözhetik a növényvédő szereket, ezért a gazdálkodóknak megfelelő módon kell tárolni, kezelni a vegyszereket. A növényvédelemmel összefüggő veszélyes hulladék keletkezhet a szántóföldi növénytermesztésben, a kertészeti termelésben, zöldségtermesztésben, szőlőés gyümölcstermesztésben, a dísznövénytermesztésben, biogazdálkodásban is. Nagyobb vállalkozások: Kiskunfélegyháza Petőfi Mg. És Szolgáltató Szövetkezet X. ker. 124. Kiskun Agráripari Szövetkezet Kiskunfélegyháza Béke tér 2. TORUS Kft Kiskunfélegyháza Csanyi u. 2. MAJORCOOP Kft Kiskunfélegyháza Csanyi u. 104.

Veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos törvény és rendeletek: 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról 1/2001. (I.24.) KöM r. a hulladékok jegyzékéről 98/2001. (VI.15.) Korm.Rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről Veszélyes hulladékok a növénytermesztésben Nélkülözhetetlenek a növényi és állati kórokozók ellen alkalmazott védőszerek, melyek tárolása, maradék hulladékának kezelése vagy ártalmatlanítása a gazdálkodó feladatát képezi. Minden esetben biztosítani kell egy megfelelő védelemmel kialakított jól zárható helyiséget, ahol a permetező szereket, a kiürült göngyölegeket tárolni lehet. A gazdálkodónak gondoskodni kell a veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról és elszállításáról. "SZ" kísérőjeggyel kell bizonyítani az ártalmatlanítás tényét. Hulladékfajták: V 53101 lejárt szavatosságú és minősítése alapján fel nem használt növény védőszerek növény védőszer maradékok V 53103 növény védőszerrel szennyezett csomagolóeszközök V 53104 növény védőszerek tárolása során keletkező és a felhasználásból származó egyéb hulladékok V 53105 rovarirtó szerek felhasználásából, tárolásából származó hulladékok Állattenyésztés A mezőgazdaságban bekövetkezett szerkezet változás miatt csökkent a nagyüzemi gazdaságok volumene, a térségre jellemző tanyákban a családi ellátáson túl integrációban bekapcsolódtak a baromfitenyésztésbe. Szarvasmarha tenyésztés: Elsősorban tejtelő típusú szarvasmarhát tartanak, de megtalálható az extenzív állattartásban a szürke marha tenyésztés is. Szakosított nagyüzemi telepeken az összes állománynak 70%-a található, ahol a tenyészállat előállítása és a jó minőségű állati termék előállítása hosszú távra tervezett. Szarvasmarha tartó telep: nincs adat. Sertéstenyésztő telepek: nincs adat. Elsősorban kis gazdaságokban magán vállalkozásban történik. Juhtenyésztés: A gyepterületek elaprózódása miatt a juhtenyésztés is felaprózódott, hiányzik a korszerű gyepgazdálkodás. Baromfitenyésztés: Nagyüzemi intenzív baromfitenyésztés: brojler csirke előállítása, kacsa, pulykanevelés libanevelés. Telephelyek: 1. KASTÉLYDOMB Kft Kiskunfélegyháza T-4 TERV

42


III. kerület 59. Agrocomform Kft Kiskunfélegyháza III. kerület 59. Trágyakezelés: szárazalmos technológia évente 5 alkalommal kb. 30 mázsa szárazalmos trágyát kiszórnak szerves trágyaként a szántóföldre Veszélyes hulladékok: V 13 403 nem fertőző betegségben elhullott állatok és testrészei 53501 – 04 gyógyszeres göngyöleg Veszélyes hulladékkezelés: ATEV elszállítja ártalmatlanításra Állattartó telepek kommunális jellegű hulladékainak kezelése, ártalmatlanítása: Az önkormányzat által szervezett kommunális hulladékgyűjtésbe a külterületek és a kertségek nincsenek bekapcsolva, a hulladékot általában a trágyakezeléssel együtt oldják meg. Komposztálják, vagy elégetik. Állattartó telepek szennyvíziszap elhelyezése: A szennyvíztisztítással és szennyvíziszap elhelyezéssel kapcsolatos érvényes kormányrendeletek: 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának kezelésének szabályairól, 33/2000. Korm. Rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatok 3. sz. mellékletben bejelentésre kötelezett tevékenységek A mezőgazdasági hulladékok közül a híg trágya kezelése nem elégíti ki az előírásokat. A híg trágyagyűjtés után a termőföldre kerül kiöntözésre, vagy a földmedrű medencékben történő szikkasztás után kerül ki a termőföldekre Javaslat: biogáz termelés, biogáz újrahasznosítása a tanyákon. komposztálás Trágya szerves gyűjtése és kezelése: kibetonozott területen történő komposztálás, a csurgalék víz felfogására megfelelő kibetonozott medence szükséges, ahonnan a komposztálódó trágyára vissza lehet forgatni. Mezőgazdasági termékek feldolgozására települt ipar Kiskunfélegyháza belterületén: INTEGRÁL ÁFÉSZ Kiskunfélegyháza Szalay Gy. U.2 baromfifeldolgozó üzem: vízi szárnyas feldolgozás tollfeldolgozás. PINI vágóhíd: nincs termelés. Tejfeldolgozó és Értékesítő Kft Kiskunfélegyháza Csongrádi u.18 Tejfeldolgozó üzem: helyi igények kiszolgálására van kapacitása. Gyümölcsvelő üzem: fejlődő üzem, terméke üdítők gyártásával bővült. Malom Kft Kiskunfélegyházi Kenyérgyár Kiskunfélegyháza Szegedi u.61 sütőipar. Gyapjúmosó Kft Kiskunfélegyháza Majsai út 5. Dohányfermentáló Rt Kiskunfélegyháza Majsai u.19. Mezőgazdasági ipari tevékenységek Kiskunfélegyháza külterületén: Savanyító üzemek: Félegyházi Torma Kft Kiskunfélegyháza III. kerület 170 Ipari vállalkozások. Ipari vállalkozások létesítését szabályozó rendeletek: 80/1999. (VI. 11.) Korm rendelet, a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről 9/2000. (II. 2.) Korm. Rendelet, a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. Rendelet módosításáról

T-4 TERV

43


Vállalkozások: SZ J Hungary Kft Kiskunfélegyháza XI. kerület 55. PONCHO Ipari és Kereskedelmi Kft Kiskunfélegyháza Kossuth u. 15/c IBV Hungária Kft Kiskunfélegyháza Csányi út 2. TOTAL FINAELF Hungária Kft Kiskunfélegyháza Szegedi út 5-ös főút mellett Izsáki út 22 sz. Kunépszer Kft Kiskunfélegyháza Dózsa Gy u. 7.

szállítmányozás férfi és női felsőruházat gyártása ipari lámpatestek gyártása, műanyaggyártás üzemanyagtöltő állomás üzemanyagtöltő állomás építőipar : magasmélyépítés, tevékenységek minden ága. cipőgyártás

szakipari

Kiskun Cipőipari Rt. Kiskunfélegyháza Szegedi u. 64. Kenyérgyár élelmiszeripar Kiskunfélegyháza Szegedi u. 61. Papirusz BKB Kft : kötelezése van talaj olajmentesítésére! Az iparban keletkező veszélyes hulladék fajták: ATIKÖFE felmérése 1999-ben keletkezett veszélyes hulladék mennyiségéről t/évben veszélyességi osztály szerint Kiskunfélegyháza térségében. I. vesz. oszt. II. vesz . oszt III. vesz. oszt. Összesen 90,853 1623,374 8,019 1722,246 Veszélyes hulladékkal történő tartós környezetszennyezés az ATIKÖFE adata szerint, a PAPIRUSZ BKB Kft. kiskunfélegyházi telephelyén volt. Illegális olajmanipuláció közben jelentős mennyiségű olaj került a környezetbe. 2000-ben elkezdődött az olajmentesítés, de még jelenleg is folyamatban van. Intézmények hulladékai: Minden Intézmény az önkormányzat által biztosított és elrendelt kommunális hulladékszállításban vesz részt. A kórháznak és a rendelőknek a veszélyes hulladékkezelésről a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó rendelet szerint kell eljárni. Kommunális hulladék: gyűjtése és kezelése az önkormányzat által megoldott. Veszélyes hulladék keletkezésének helye: egészségügyi intézmények hulladékai (kórházak, rendelők, patikák) Veszélyes hulladékfajtái és kezelése: V 97101 – V 97107-ig a vonatkozó Korm. rendelet alapján Az önkormányzatra vonatkozó kommunális hulladékkezelés: A 2000. évi XLIII. tv.-ben, a 213/2001.(XI.14.) Korm. rendeletben valamint Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő testületének 31/2001. (XII.17.) ök. sz. rendeletében meghatározottak szerint történik. Kiskunfélegyháza 0212/1-9 hrsz. területen 1994-ben Consolid szigeteléssel ellátott városi kommunális hulladéklerakót helyeztek üzembe. A hulladéklerakó működését engedélyezték. Területe: 17,6 ha Befogadó képessége: 870 ezer m³ Hulladék jelenlegi mennyisége: 530 ezer m³ A szeméttelepre bekerülő hulladék mennyisége: 1999-ben 46 852 m³ 2000-ban 52 955 m³ 2001-ben 56 238 m³ A lerakóra bekerülő mennyiség megoszlása: lakossági: 42 % intézményi: 53 % vállalkozói: 5% Védőtávolság: 1000 m Lerakás módja: dombépítés, tömörítés földtakarással. Tömörítésre használt gép: DT-75 lánctalpas dózer Conszolid rendszerű védelem csurgalékvíz elvezetéssel és felfogással. T-4 TERV

44


Szennyvíz érzékenységi besorolása: B A telep környékén 3 db megfigyelő kút van. Megközelíthetősége: portalanított úton. Az önkormányzat 10 éves időtartamra szerződést kötött a Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési szervezettel, melynek a feladata Kiskunfélegyháza közigazgatási területéről a háztartási és intézményes és vállalkozói nem veszélyes kommunális hulladék elszállítása és kezelése. A településen nincs szervezett szelektív hulladékgyűjtés. A külterületekről nem történik szervezett hulladékszállítás. Évente legalább kétszer előfordul öngyulladás. A telep 2001-es évi geodéziai felmérés alapján kb. 4 évig használható még lerakásra. Illegális hulladékgyűjtő pontok a városban: − Kun u. – Körösi u sarok − Daru u. – Damjanich u.- összekötő köz − Alpári u. 1. − Izsáki úti véderdő Ezek az illegális hulladéklerakó helyek annyira közismertek, hogy a hulladékgyűjtést végző Városi Szolgáltató és Költségvetési Szervezet rendszeresen elszállítja a hulladékot. A város hulladék lerakója kb. 5 éven belül betelik és az önkormányzat nem akar a város közigazgatási területén újabb szemétbányát nyitni. Megalakították a Homokhátsági Regionális Önkormányzati Társulást, mely elkészített egy pályázatot 25 településen lakó 118 ezer fő települési szilárd hulladékának kezelési rendszerének kialakítására. A Társulás indul egy nemzetközi pályázaton, amely finanszírozza a hulladéklerakó költségeit. A projekt tartalmazza a Homokhátság 25 településén a korszerű hulladékgazdálkodás biztosítását, a hulladékkezelés EU normatíváknak megfelelő szinten történő megvalósítását, a szelektív hulladékgyűjtést, hasznosítást, ártalmatlanítást. A terület felszíni szennyeződésre érzékeny minősítése miatt és a belvízveszély miatt kiemelt jelentősége van a térségben a korrekt hulladékkezelésnek, ártalmatlanításnak. A Társulás Felgyő Község közigazgatási területén tervezi a regionális szilárd hulladéklerakót megépíteni, melyhez a szükséges hatósági engedélyekkel (építési engedély) már rendelkezik, jelenleg a telep megépítéséhez elengedhetetlen források megszerzése van folyamatban (pályázat). Az üzemeltető feladata, hogy a bányaművelés felhagyása után megtörténjen a telep lezárása, rekultiválása és a biogáz elvezetése, hasznosítása. Illegális szemétlerakók felszámolása önkormányzati rendelet és Környezetvédelmi Program segítségével. Városi kommunális szennyvíziszap kezelése: A városi szennyvíztisztító telepen történik a keletkező szennyvíziszap sűrítése, víztelenítése. A víztelenített 26 % szárazanyag tartalmú iszap komposztálása mechanikus forgatású prizmás módszerrel történik. A kapacitásbővítés miatt keletkező többletiszap már cellás mesterséges levegőztetésű gyorskomposztálóban kerül kezelésre. A keletkező komposzt elhelyezését, hasznosítását meg kell oldani. A felhagyott 087/9 hrsz szennyvíziszap lerakó rekultiválása folyamatban van, a türelmi idő lejárta után hasznosítható.

1.4.12.

Művi értékvédelem

A város műemléki értékei: A városháza (1912), Ótemplom (1744-53, 1770), Szent István templom (1873-80), Kálvária, Hattyúház (1820), Kiskun Múzeum épülete (1753, 1794), Constantinum (1896) Emlékhelyek: Petőfi Sándor Emlékház, Móra Ferenc Emlékház, Kalmár-kápolna. Helyi értékvédelemben kiemelhetőnek bizonyulnak a városközpont régi utcáinak még érintetlen portái, (pl. a Tárkányi-ház), de a városban még fellelhető parasztpolgári porták is (pl. Csongrádi út 11.). Területi védelemre elsősorban a műemléki környezet kijelölése jelent feladatot, de a helyi védelemben fontos az utcák-terek védelme is (pl. Jókai és Blandina nővér utcák egyes szakaszai, teljes burkolati és utcaelemekkel együtt. Ipari építészet értékeit is védeni szükséges (pl. Hollós utcai malom, vagy az állomás épülete) Helyi területi védelemre javasolt a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet 2.§ (2) bekezdés d) pontja értelmében teljes körű épület- és építményvédelemmel: − Kiskunfélegyháza történelmi településszerkezete, a telekszerkezet, közterületi határok, a történeti beépítések, telekhasználatok. − Az utcaképek védelme. A meglévő, történeti és építészeti értékkel bíró épületekkel. − A város közterületeinek védelme: utcabútorok, burkolatok, zöldterületi kialakítások védelme T-4 TERV

45


A város közigazgatási területén lévő tanyák, amelyek a hagyományos gazdálkodás építményeit beépítésük, épületarányaik, anyaghasználatuk módja indokolja a telep építészeti egységének védelmét. Új építés, hozzáépítés csak az eredeti anyagok használatával, homlokzati arányaival történhet. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek és azok környezete: (Módosítással érintett területen) A beruházással érintett területen nyilvántartott régészeti lelőhely van. A Kötv. 11. §-a szerint a régészeti lelőhelyek, ex-lege védettek, de régészeti érdekű területről is a régészeti örökség elemei csak feltárás keretében mozdíthatóak el. /Kötv. 19. § (1)/ Kiskunfélegyháza – Déli elkerülő út 5. sz. lelőhely (KÖH azonosító szám: 31312) Jellege: település Kora: Árpád-kor Leírás: 1996-ban terepbejárás során az E5-ös számú főút 115. km kövétől 150 m-re ÉNy-ra egy jól kiemelkedő és hosszan elnyúló dombháton néhány Árpád-kori edénytöredék került elő. Kiskunfélegyháza – Déli elkerülő út 2. sz. lelőhely KÖH azonosító szám: 31309) Jellege: település Kora: szarmata, újkor Leírás: A Kiskunfélegyháza-Szeged vasútvonal 60. km jelzésétől 150 m-re DNy-ra, a Darányi-tanyától É-ra 140 m-re egy a környezetéből kissé kiemelkedő dombon elhelyezkedő lelőhely terepbejárás során vált ismertté. Kb. 50-70 m átmérőjű területen néhány újkori edénytöredék mellett durva anyagú kerámiatöredék került elő. Kiskunfélegyháza – Déli elkerülő út 4. sz. lelőhely(KÖH azonosító szám: 31311) Jellege: település Kora: Árpád-kor Leírás: 1996-ban terepbejárás során a Kiskunfélegyháza-Szeged vasútvonal 60.km jelzésétől 300 m-re DNy-ra, a földúttól 50-100 m-re K-re egy kissé kiemelkedő dombháton 150-200 m hosszan Árpád-kori edénytöredékek mellett néhány durva, vastag falú (őskori, népvándorlás kori) oldaltöredéket gyűjtöttek. Valószínű, hogy a 2. és a 4. lelőhely összefügg egymással. Adattári forrás: KJM Régészeti Adattára (Kecskemét) Védett természeti értékek Országos táj- és természetvédelem Kiskunfélegyháza Város igazgatási területén kijelölt a Kiskunsági Nemzeti Park ex-lege természetvédelmi területeket. Jelen terv e területek lehatárolását, sajátos területfelhasználási módját határozza meg. A védettség területi változása nem teszi szükségessé jelen Szerkezeti Terv módosítását. A Településszerkezeti terv a település több részén természeti terület védettségi kategóriát jelöl meg. A védelem célja a tájjelleg megtartása, az élőhelyek védelme, ahol szükséges a természet revitalizciója és az ökoturizmus fellendítése. Helyi táj- és látványvédelem A Településszerkezeti Terv helyi természeti értékként – tájértékként – körülhatárolja azon területeket, amelyek az országos természetvédettségen kívül esnek, de tájértékük, hasznosítási lehetőségük természetközeli gazdálkodásra, vagy természetes állapot megmaradására revitalizációjára alkalmasak. Ilyen terület a Kossuth utcai platánsor (Platanus sp.) amelynek az állomás felé eső része eredeti, de látványában a felső rész is értékes. és a Kálvária melletti mélyfekvésű terület. Temetők épített és természeti értékei is védendők.

T-4 TERV

46


1.4.13.

Összefoglalás

Település-statisztikai összevetések, fejlettségi szint tematikus értékelése A Kiskunfélegyháza településre vonatkozó statisztikai adatok a népesedési, lakhatási és iskolázási jellemzők tekintetében az idősoros elemzéseket is számba véve egyértelműen meghatározzák a változások irányát és főbb jellemzőit. Országosan jellemző a népességszám-csökkenés. A térségben a külföldiek betelepülése sem módosítja érdemben a képet, mivel a betelepülők számára kevéssé vonzóak a jövedelemszerzési kilátások. Az egy szobára jutó lakók száma fokozatosan csökken, az összes lakás száma a tanyai lakások jövőjének alakulásától függően átmenetileg emelkedhet. A komfortos lakások aránya bizonyosan emelkedik. Ebben a tekintetben a Delphi-vizsgálatban résztvevők véleménye egyöntetű. A település gazdasági fejlődési kilátásaitól elválaszthatatlan az oktatási, kulturális szolgáltatások alakulása. Mivel az idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek kiválóak, a turizmus globális folyamatai jelenlegi trendje mellett jelentős pozitív változások prognosztizálhatók. Jelentős túlélési tartalékot képez a tanyás, részben önellátó gazdálkodás jelenléte egy világgazdasági recessziós folyamat esetén, átértelmezve a fejlettségi viszonyokat is. A meglévő ipari és mezőgazdasági termelő bázis két területen munkaerő-hiányos: az alacsony iskolai végzettségű, de kitartó monoton munkára szocializált munkaerő és a kreatív, ám olcsó értelmiségi munkaerő iránt van érdeklődés. A belső adottságokon alapuló fejlődés tudás-bázisa hiányzik. Csak az önkormányzat képes megalapozni.

1.4.14.

A település fejlődését befolyásoló tendenciák és adottságok elemzése

A település fejlődésének kedvezőtlen külső feltételeit csak az egészen kicsi fejlesztési lépéseket is igen gondosan megtervező önkormányzati irányítású, a város egészének érdekeit szem előtt tartó fejlesztő szervezet munkája ellensúlyozhatja. Az eredmények kezdetben csekélyek, és választási ciklusokhoz nem köthetők. Tehát csak az önkormányzati testület belső szembenállásainak legalább átmeneti felfüggesztése esetén, a fejlesztő munka feltétlen támogatása eredményeképpen alakulhatnak ki olyan eredmények, amelyek aztán gyorsuló fejlődést hozhatnak. Jelenleg nyoma sincs ilyen irányú elhatározottságnak, szerveződésnek, és ha valamelyik szomszédos település előbb kap észbe, Kiskunfélegyháza többé helyre nem hozható hátrányos helyzetbe kerül. A településfejlődési lehetőségei pedig rendkívül jók. Feltéve, hogy a kínálkozó kooperációs lehetőségeket a város szervezi, irányítja, és képes csekély forrásaiból áldozni irányító szerepe megerősítésére. A legnehezebb azt elfogadtatni, hogy folyamatosan dolgozó fejlesztő, pályázatkészítő és kooperáció-szervező szervezetet kell működtetni úgy, hogy a munka eredményei egy választási cikluson belül alig érzékelhetők. A gazdaságfejlesztési témakör profi fejlesztők számára is ingoványos, de az önkormányzat olyan nyomás alatt van, hogy a mai és holnapi foglalkoztatás minden kis lépését értékelnie és támogatnia kell, akkor is, ha ez a távlati – itt elsősorban turisztikai-idegenforgalmi – fejlesztések rovására válik. Igen nagy a hajlandóság arra, hogy a gazdaságfejlesztéstől távoli reprezentációs akciók kapjanak támogatást. Különösen nehéz ellenállni a díszburkolat-készítési mániának, amely igen sok város gazdaságfejlesztési forrásait csapolta meg idegenforgalom-növelő tényezőként előadva. A település fejlődését megalapozó legfontosabb tényező a szakértői tudás és szervezni tudás. Ilyen tudással rendelkező polgárok letelepítése nehezebb, mint egy multinacionális céget becsalogatni. Hiszen el kell hitetni, hogy szakmai munkáját nem akadályozzák a helyi notabilitások, hogy gyermekei európai színvonalú alap- és középfokú oktatásban részesülhetnek már működő, jóhírű intézményben, hogy lesz olyan értelmiségi társaság, amely közreműködik és támogatja munkájában, hogy nem kell a különféle önkormányzati érdekcsoportok közötti konfliktusok áldozatává válnia, hogy rá tudja venni az érintetteket: tudásuk megújítására a folyamatos továbbképzés lehetőségeivel éljenek. El kell érni, hogy valódi változatok között döntsenek a képviselők, a fejlesztési elképzelések mellett hiteles pénzügyi tervek legyenek a közvetett hatásokat is figyelembe véve. A település jövőjére vonatkozó elvárásokat kiválóan körvonalazzák a Delphi eljárás keretében a helyi hozzáértők széles köre által megfogalmazott megnyilatkozások.

1.5. Kiskunfélegyháza Város Településfejlesztési Koncepciója …………………..számú Önkormányzati Határozattal jóváhagyott munkarész

T-4 TERV

47


Kiskunfélegyháza Város Településfejlesztési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK 1. A településfejlesztési koncepció funkciója, készítésének egyeztetési folyamata 2. A településfejlesztési koncepció fejlesztési céljai: I.

A népességmegtartó képesség növelése

II.

A szociális biztonság folyamatos fenntartása

III.

A regionális fejlesztési irányokhoz hangolt kitörési irányok meghatározása

IV.

A területfelhasználási jellemzők felülvizsgálata

V.

A közlekedésfejlesztési célok

VI.

Környezetvédelmi fejlesztési célok

VII.

Szociális intézményhálózat-fejlesztési célok

VIII.

Az oktatás középszintjének fejlesztésére irányuló célok

IX.

Az ipar területén cél a gazdasági szerkezet helyi adottságokhoz hangolt modernizálása

X.

Stratégiai cél, hogy a gazdaságfejlesztés a fenntarthatóság alapján történjen

XI.

Stratégiai célok a mezőgazdaság és vidékfejlesztés terén

XII.

Stratégiai cél, hogy az idegenforgalom jelentős jövedelemtermelővé váljon

XIII.

Cél a helyi kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások védelme

XIV.

Cél a városképi karakter és értékek védelme, európai színvonalú új értékek létrehozása

XV.

Cél az eltérő lakóterületekhez illeszkedő építés-szabályozás kialakítása

XVI.

Cél a városközpont gyalogoszónásított fejlesztése

XVII.

Cél a zöldfelületi rendszer megőrzése és fejlesztése

1. A településfejlesztési koncepció funkciója, készítésének egyeztetési folyamata Jelen koncepció megjeleníti, időben tagolja a város fejlődése érdekében elérendő alapvető változásokat és a változások elérésének fő irányvonalait. A koncepció többlépcsős egyeztetés útján formálódott ki. Az egyeztetések arra irányultak, hogy a műszaki szempontú érvek mellett megjelenjenek a helyi érdekviszonyokhoz, tulajdonviszonyokhoz, helyi szokásokhoz illetve a város fejlesztési teljesítőképességéhez kapcsolódó problémák. A tervezők részéről megfogalmazódott kérdésekre vonatkozóan a Polgármesteri Hivatal szakembereivel történtek egyeztetések. A város társadalmának, gazdaságának és környezetének alakítására vonatkozó szakértői javaslatok mellett több mint ötszáz megkérdezett városi polgár Delphi eljárással feldolgozott elvárásai érvényesülnek a város fejlesztési koncepciójában.

Előzmények A koncepció készítésének tervi és tanulmánytervi megalapozói: Bács-Kiskun Megye és Kilenc Kistérsége Területfejlesztési Koncepciója és Fejlesztési Programjavaslatai (VÁTI-MTA RKK Kecskemét, 1998) BácsKiskun Megye Komplex Tervének Területrendezési Terve (területrendezési koncepció és terv, VÁTI-MTA RKK Kecskemét, 1999), Homokhátsági települések szilárdhulladék kezelési rendszerének kialakítása projekt javaslat (Homokhátsági RÖT. 1999.) A települési térbeli vonatkozások tekintetében kiindulási alapot képeztek: az 5/1995 tervszám alatti, 7/1997. (III.5.) Ök. sz. rendelettel elfogadott rendezési terv, egyes kisebb területek elfogadott rendezési tervei és az önkormányzat által 2002-ig készíttetett tanulmánytervek, térségi programok valamint a városközpontra pályázati formában készült tanulmányok és a helyi rendeletek. Kiemelt figyelmet kaptak a már elfogadott rendezési tervek egyeztetési folyamatában megfogalmazott észrevételek. A koncepció összhangban van az Országos Területfejlesztési Koncepcióval és az Országos Területrendezési Terv 2002. januári egyeztetések lezárása utáni elfogadásra előkészített anyagával.

A város természeti meghatározottságai, társadalmi, gazdasági jellemzőinek történeti alakulása, különös tekintettel a fejlesztési tényezőkre A természeti adottságok köréből a város talaja, rétegvíz-jellemzői és élővilága kiemelt figyelmet kívánnak. A város déli, délnyugati és nyugati részén gyenge minőségű defláció útján kialakult homokos talajok találhatók. A település északi, észak-keleti, keleti részein löszös homok, lösz, alföldi mészlepedékes csernozjom talajok találhatók, amelyek magasabb aranykorona értéket képviselnek, mezőgazdasági művelésre alkalmas területek. A dombok között beékelődve szolonyec szikes és réti szolonyec talajok is találhatók, ezek mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok, de a természetvédelem szempontjából értékesek. A rétegvíz-szint változására vonatkozó kutatások egyértelműen megállapítják, hogy a vízutánpótlás nem biztosított. Az élővilág növényföldrajzi besorolás szerint az Eupannonicum flóravidékének Praematricium flórajárásába, állatföldrajzi felbontás szerint az alföldi körzeten belül a Nagy Alföld faunájába tartozik. A mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen adottságok következtében jelentős természeti értékek maradtak fenn Kiskunfélegyháza területén is, e területek védetté nyilvánítása megtörtént. Ennek megfelelően országos jelentőségű, védett természeti területek (ex-lege) és természeti területek kerültek lehatárolásra. Értéket jelentenek fennmaradt vizes élőhelyek a belvizes területen-gyepterületen, ahol megmaradt az eredeti flóra és fauna, a homoki gyepetáriumok, zárványokban elhelyezkedő szikes területek növény- és állatvilága, valamint az őshonos erdőterületek.

A város társadalmának és gazdaságának mai jellemzői Meghatározóan a tizenkilencedik század közepe utáni társadalmi-gazdasági átalakulásokhoz kötődnek. Lényegesek azonban a történeti előzmények is. Különösen a XIII. századi kun betelepülés, a török idők sajátos életmód-jellemzőikkel és az 1744-ben megszerzett mezővárosi rang országos vásárok tartásának jogával. A 18. század végétől a helyi gazdasági tevékenységek talaján a következő (céhes) szakmák nyertek teret a városban: szűcs, szíjgyártó, nyerges, csizmadia, molnár, mészáros. 1854-ben megépült a várost érintő első vasútvonal. 1868-ban megalakul a Félegyházi Takarékpénztár, 1883-ban a Kiskunfélegyházi Népbank Rt. A szántóföldi mezőgazdálkodás mellett jelentőssé vált a szőlő- és gyümölcstermesztés, dohányfeldolgozó üzem is épült. Híres volt még a kiskunfélegyházi baromfi és a toll, melyet a világ számos országába szállított Schweitzer Lajos cége.

T-4 TERV

49


Az átmenő forgalom egyre jelentősebbé vált, jó híre volt a városban megszállók, hosszabban itt időzők között a félegyházi „Duttyán” fogadónak (1792-1886). A török kiűzése utáni újratelepüléstől kezdve folyik iskolai képzés. Kiskunfélegyháza gimnáziuma közel kétszáz éve nyílt meg. Sorra létesülő oktatási intézményeivel a város fokozatosan iskolavárossá fejlődött. Több helyi újság is megjelent. A könyvnyomdát 1895-ben hozta létre Feuer Illés. 1902-ben megalakult a Városi Múzeum. A város 1902-es határa 3217 tanyát számlált. A két világháború között Kiskunfélegyháza néhány új középülettől eltekintve - mint például az 1926-ban épült Fürdő Szálló és néhány tanyasi iskola, alig gyarapodott 1900-ban 27290-en, 1990-ben 34220 lakosa volt Kiskunfélegyházának, melyből tanyákon illetve külterületen a lakosság 13, 3%-a élt. A külterületek ekkor a következők: Félegyházi tanyák, Ferencszállási tanyák, Csordajárás, Selymes, Belsőgalambos, Felsőgalambos, Halesz, Szabóhegy, Külsőgalambos, Galambos. A lakosság száma évek óta kismértékben csökken. 1996-ban megközelítőleg fele annyi születés történt, mint 1976-ban. A kilencvenes években az általános iskolákban több mint 3000, középiskoláiban 1700 diák tanult. Az iskolák, amelyek a várost jelentőssé tették, illetve hírnevét ma is öregbítik: a tanítóképző, ami 18761957 között működött; a 608. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (épült 1969-ben), mely utóbb Kossuth Lajos nevét vette fel és szakközépiskolai tagozata is lett; a Petőfi Sándor Gimnázium, majd Gépészeti Szakközépiskola; a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet; a Móra Ferenc Gimnázium (1991-től keresztény tagozattal) és a Constantinum. Többirányú alapfokú művészeti képzés folyik a városban. Különösen jóhírű a városi zeneiskola. A kilencvenes években felerősödött az a törekvés, hogy az iskolák sajátos arculatot alakítsanak ki a megváltozott munkaerő-piaci kereslethez és a diákok érdeklődésének új irányaihoz igazodva.

A közelmúlt városfejlesztési és rendezési műveletei, a jelenlegi fejlettségi szint meghatározása A város 1978-ban készült általános rendezési terve 1994-96 között került teljes körű felülvizsgálatra egy 1995-ben elfogadott városrendezési program alapján. A legújabb rendezési terv készítése 2002-ben kezdődött. A város egész életét átfogó új fejlesztési koncepció és stratégiai fejlesztési program kidolgozásához a legalapvetőbb információk, az önkormányzati és térségi infrastruktúrafejlesztéseket bemutató tervi anyagok rendelkezésre álltak. A város fejlettségi szintje az uniós elvárások jegyében a kistérségi fejlettségi adottságok együttesében került meghatározásra. Kiskunfélegyháza kistérségi fejlesztési programja a megyei program részeként elkészült, számos fejlesztési irányt és lépéssort megjelöl. Az elmúlt években azonban a térségi együttműködés feltételezett formái csak töredékesen alakultak ki. Ebből eredően fennáll annak a lehetősége, hogy az érintett települések a program készítése idején jellemző fejlettségi szint alá kerülnek. A fejlettségi szintet minősíti a funkcionális kapcsolatok térbeli rendszerének kiépítettsége. A vizsgálat idején részben dinamikus központként és fejlett kisvárosként szerepelt Kiskunfélegyháza, jelentős vonzáskörzettel. A város a területi integrációs folyamatok domináns tényezője saját kistérségén túl is, intenzív támogatást kap Kecskemét integrációs aktivitása felől. Különleges övezet szereplőjeként is megjelenik, mint a Homokhátság talajvízszint-süllyedéssel sújtott területének központi települése. A város tágabb térségére vonatkozó homokhátsági fejlesztési program azonban a benne szereplő tartósan vitatott Duna-Tisza csatorna költségessége és hatékonyságának bizonytalansága folytán nem reális. A város ipari park illetve logisztikai központ megvalósításával számol, az elmúlt években módszeresen bővítette ipari beruházók fogadására alkalmas gazdasági területeit. A közlekedési, parkolási problémák jelentősek, a közeli autópálya előnyei még nem jelentkeztek. A közmű-infrastruktúra kiépítettsége alapot ad a továbbfejlesztésre, és a lakossági elvárásokkal összhangban ezen a területen középtávon lényeges előrehaladás történhet. Az energiaellátás és hírközlés területén is a hazai átlagos fejlettségi szint meghaladására a lehetőségek biztosítottak. A város területfelhasználási szerkezeti jellemzői vonatkozásában új minőségi, kisebb mértékben mennyiségi igények fogalmazódtak meg az elmúlt évtizedben azzal, hogy ezek a rendezési tervben érvényesülhetnek.

A város gazdasága a 90-es években. A város gazdasági szerkezetének és gazdasági potenciáljainak értékelése A rendszerváltás után leálltak az ipari terméket előállító Tsz-melléküzemágak, és lényegében csak Kiskunfélegyházán maradt fenn néhány üzem. Egyik sem elegendően nagy ahhoz, hogy azok igényére

T-4 TERV

50


helyi szakképzés és különösen fejlesztő bázis lenne alapozható. A kistérségfejlesztési stratégiai program szerint a keletkező jövedelmek elkerülnek a térségből. A mezőgazdasági termékfeldolgozás széleskörű a városban és a kistérségben is, a megtermelt jövedelmek mozgása, felhasználása feltáratlan. A vállalkozások lényegében belső piacra termelnek. Az iparban foglalkoztatottak száma az összlakosság 10%-a. A nyilvántartott munkanélküliek száma meghaladja a 800-at, 50% volt iparban foglalkoztatott, ezek fele tartósan munkanélküli, tehát a termelésbe visszaemelése nem reális. Képzett illetve átképezhető ipari termelésbe vonható munkaerő a városban legfeljebb 600 fő. A meglévő ipari üzemek termelékenységének növekedése, nem fejleszthető üzemek megszűnése révén a jelenlegi munkaerő egy része új munkahelyet igényel. A felszabaduló munkaerőből cca. 300 fő mozgósítható más területre. A környező települések foglalkoztatási nehézségei folytán 20 km-es sugarú térségből további 3-500 fő munkaerő kínálattal lehet számolni megfelelő képzési arculat esetén. A város gazdasága összességében kedvező foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkezik. A regisztrált és működő vállalkozások száma közel 2500. A működő egyéni vállalkozások közül mintegy 1500 kényszervállalkozás. A közel 700 kereskedelemben, javító tevékenységi körben és több mint 100 vendéglátásban aktív vállalkozás legalább háromnegyede helyi szolgáltató, minimális forgalom mellett. Jelentős a mezőgazdasági termékekkel foglalkozó magánvállalkozók száma is. A fenti vállalkozói körben nem szerepel a mezőgazdaság jelentős számú magángazdálkodója. Kiskunfélegyházán a következő évtizedben mozgósítható képzetlen munkaerő száma nem éri el a 2000 főt, a konvertálható szaktudással rendelkezők száma az 500 főt. Ez behatárolja az ipartelepítő ambíciókat. Számolni kell azzal, hogy a foglalkoztatási formák a fejlett országokhoz hasonlóan nagymértékben megváltoznak, jelentős lesz a részmunkaidős foglalkoztatás aránya. A távmunkát végzők aránya a következő évtizedben Kiskunfélegyházán nem éri el a tíz százalékot a nyugat-európai trendek figyelembevételével. A leépült ipari bázison kialakult vállalkozások száma több mint 300. A következő évtizedben várható gazdasági történések peremfeltételei: kevés a konvertálható szaktudással rendelkező szakember, Az unióba belépés pillanatától a jelenleg létező cégek jelentős hányada tönkremehet. Az életképesebb cégek a szolgáltató szféra kényszervállalkozóinak piaca felé mozdulhatnak el.

Mezőgazdaság, vidékfejlesztés Az 1999-es hazai vidékfejlesztési stratégiai program tartalmazza: „Csökkent a mezőgazdaságból élők száma, ez a tendencia – a kiéleződő piaci verseny, a birtokkoncentráció, a magasabb fokú gépesítettség és a modernizálódó gazdálkodási formák következtében – nagy valószínűséggel a jövőben is folytatódni fog.” Az Európai Unióba történő belépés nyomán a Kiskunfélegyházát is magába foglaló kistérségben több mint tízezer mezőgazdasági egyéni vállalkozóra vár radikális gazdaságikörnyezet-változás. A városokban keres munkahelyet a cca. 6000 még nem nyugdíjas korú munkaerő legalább harmada, ugyanakkor az eddig kisegítőként dolgozó házastársak köréből is legalább ezer fő. A következő évtizedben Kiskunfélegyháza városban keresnek munkát mintegy kétezren, évente legalább kétszázan. A város keleti külterületén a szántóföldi termelés marad a meghatározó. A nyugati zónában a változások a birtoknagyság növekedése és a változatosság csökkenése irányába mutatnak. Az állattenyésztés a kistérségben jelentős jövedelemforrás marad. A megyei vidékfejlesztési program keretében helyet kap a környezetkímélő gazdálkodás fejlesztése, különösen a természetvédelmi területeken. Az erdősítési program csak megyei szinten megfogalmazott, szükséges, de nem városi feladat az operatív program kidolgozása. Az országos területrendezési terv szerinti háromzónás földhasználat alapul vétele szükséges a mezőgazdasági területek hasznosítását körvonalazni. A három kategória: 1. belterjes, intenzív agrárterületek 2. külterjes, extenzív agrárterületek 3. védelmi területek 1. Belterjes intenzív művelésű agrárterületek: A kertségekben, primőr zöldség, virág, valamint gyümölcs és szőlőtermesztés folyik. Ennek igen nagy a munkaerő szükséglete, ugyanakkor biztos a felvevő piac. Ezeket a területeket tovább lehetne növelni, bővíteni (alma, őszibarack, dinnye, bogyósok esetleg gyógynövénytermesztés). 2. A külterjes agrárművelés két fontos ágra tagolható: a) Jó minőségű területeken folytatható nagy táblaosztású területeken a szántóföldi növénytermesztés a település É-ÉK-i részén b) Külterjes legeltetésre alkalmas gyepterületek a D-i, DNy-i részeken.

T-4 TERV

51


- Az állatállomány nagyságát és ennek megfelelően az összetételét a piaci viszonyok (juh, szarvasmarha tenyésztés, tejtermelés) valamint későbbiekben az EU-hoz való csatlakozás feltételei fogják meghatározni.

A város vonzereje. A turizmus, a helyi idegenforgalmi vonzerő, a kulturális aktivitás értékelése. A turisztikai fejlesztések terén a hálózatokban, szövetkezésekkel szervezhető turisztikai termék-együttes kifejlesztését szükséges előnyben részesíteni. Alapvető, hogy a város által kínálhatóhoz hasonló külföldi termékek működtetésének nagyságrendi jellemzői, megtérülési jellemzői igen pontosan meghatározottak legyenek. Kiskunfélegyháza rendelkezik egy ragyogó fürdő-főépülettel, gyógyvízzel, a szomszédban egy kisebb, fejleszthető kórházzal. Ez utóbbi a fürdőfunkcióhoz tisztított funkcióval képes működni. Vonzó fejlesztési lehetőség a város számára a wellnes turizmus, sajátos gyógyászati, rekreációs igényeivel. Az ökoturizmus és falusi – jelesül tanyai – turizmusfejlesztési lehetőségei is kedvezőek. Számolni kell azonban azzal, hogy amikorra e program-csomagok a piacon ismertté válnak, számos hasonló program jelenik meg. A közművelődési és kulturális fejlesztések témaköre elválaszthatatlan a városi vonzerő témakörétől. Sajátos kihívást jelent, hogy egy közeli nagyváros mellett hasonlóan széles spektrumú kulturális aktivitás nem működhet, ami azonban mégis működik, annak a színvonala nem lehet alacsonyabb a nagyvárosi színvonalnál.

A településfejlesztési koncepció fejlesztési céljai, prioritások A település fejlődésének kedvezőtlen külső feltételeit csak az egészen kicsi fejlesztési lépéseket is igen gondosan megtervező önkormányzati irányítású, a város egészének érdekeit szem előtt tartó fejlesztő szervezet munkája ellensúlyozhatja. Az eredmények kezdetben csekélyek, és választási ciklusokhoz nem köthetők. A fejlesztő munka feltétlen, tartós támogatása eredményeképpen alakulhatnak ki olyan eredmények, amelyek aztán gyorsuló fejlődést hozhatnak. Azzal is számolni kell, hogy amennyiben valamelyik szomszédos település előbb lép, Kiskunfélegyháza tartósan hátrányos helyzetbe kerül. A kínálkozó kooperációs lehetőségeket a városnak meg kell ragadnia, és forrásaiból áldoznia kell irányító szerepe megerősítésére. A település fejlődését megalapozó legfontosabb tényező a szakértői tudás és szervezni tudás. Ilyen tudással rendelkező polgárok letelepítése nehezebb, mint egy multinacionális céget becsalogatni. Hiszen el kell hitetni, hogy szakmai munkáját nem akadályozzák a helyi notabilitások, hogy gyermekei európai színvonalú alap- és középfokú oktatásban részesülhetnek már működő, jóhírű intézményben, hogy lesz olyan értelmiségi társaság, amely közreműködik és támogatja munkájában, hogy rá tudja venni az érintetteket: tudásuk megújítására a folyamatos továbbképzés lehetőségeivel éljenek. El kell érnie, hogy valódi változatok között döntsenek a képviselők, a fejlesztési elképzelések mellett hiteles pénzügyi tervek legyenek a közvetett hatásokat is figyelembe véve. A település jövőjére vonatkozó elvárásokat kiválóan körvonalazzák a koncepció kidolgozásához alkalmazott Delphi jövőkutatási eljárás keretében a helyi hozzáértők széles köre által megfogalmazott megnyilatkozások.

Alapelv: a közeljövőre irányuló és a távlati fejlesztési célok összehangolása A fejlesztési prioritások megállapítása során egyszerre kell számolni a folyamatos működés és a távlatilag optimális működés közelítése feltételeinek biztosításával. Felül kell vizsgálni a kis- és középvállalkozásokhoz való viszonyt, számolva azzal, hogy ezeknek a vállalkozásoknak, a közeljövő legmegbízhatóbb foglalkoztatási bázisának, az EU-ba történő belépésre fel kell készülniük, ehhez segítséget kell kapniuk. De fel kell készülni a nagyobb távlatban a jelenlegieknél nagyságrenddel nagyobb területigénnyel jelentkező vállalkozások fogadási feltételeinek megteremtésére is. A fenntartható és területtakarékos fejlesztés szempontjait tiszteletben tartva ugyanakkora korlátozni kell a beépíthető területek kiterjedését. A közeljövő legsürgetőbb feladata a fejlesztési támogatások megszerzéséhez szükséges pályázati technikák elsajátítása. Igen fontos, hogy az önkormányzat képes legyen a városszerkezet-korszerűsítő és infrastruktúraellátottságot javító fejlesztési pályázatokhoz az önrészt biztosítani.

T-4 TERV

52


2. A településfejlesztési koncepció fejlesztési céljai I.

Elsődleges cél: a népességmegtartó képesség növelése

A népességmegtartó képességet erősítő programok célja a leginkább mobil értelmiségi és szakképzett népesség elvándorlásának lassítása a vonzó életminőség biztosításával. Ennek érdekében - a minőségi oktatási és kulturális szolgáltatások többszintű térségi rendszerét ki kell építeni - a felsőfokú központokhoz kapcsolódás minőségének és - a helyi szabadidős funkcióknak a jelentős gazdagítása szükséges - a természetközeli életmód környezeti feltételeinek védelme

II.

A szociális biztonság folyamatos fenntartása

Elvárás, és elérhetőnek gondolt cél, hogy a város a fejlett európai városok színvonalát eléri, a mezőgazdaság és ipar dinamikusan fejlődik. Nyilvánvaló, hogy a szerény jövedelemből élők számára minden radikális változás a létbiztonságot veszélyezteti. Azonban a város gazdaságának radikális megújítása nélkül nincs esély a vágyott célok elérésére. A gazdaságkorszerűsítés azonban csak a leggondosabban kidolgozott foglalkoztatás- és szociálpolitikai védőháló kiépítésével együtt történhet.

III. A regionális fejlesztési irányokhoz hangolt kitörési irányok meghatározása A település gazdaságfejlesztésének kitörési pontjait a regionális kitörési irányokkal összhangban kell kialakítani. A város Kecskemét és Szeged között a hasonló helyzetben lévő Kiskunmajsával és Kiskunhalassal, még erőteljesebben Csongráddal és Szentessel kooperációs kapcsolatokat alkothat. A Tisza, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közelsége a város számára meghatározó jelentőségű gazdaságerősítő lehetőséget jelent, a vidékfejlesztési EU-források elérésére is komoly esélyt ad. Alternatív program – egyben a nagyobb településekkel kezdeményezett kooperáció esélyét is erősítni – a TiszaalpárKiskunfélegyháza-Bugac idegenfogalmi-vidékfejlesztési „kistengely” megszervezése. Halaszthatatlan a folyamatos térségi kooperációs kapcsolattartás megszervezése. Kísérleti kooperációs projektek sorát kell kidolgozni. Újra kell fogalmazni a Kecskeméthez fűződő kapcsolatot. Először az idegenforgalomhoz is kapcsolódó szolgáltató szektorban javasolt önkormányzati támogatással együttműködési formákat kialakítani. A kedvező közlekedési helyzetre és Kiskunhalas már kidolgozottabb „termék-arculatára” is alapozva feltétlenül meg kell komponálni a három hasonló pozíciójú település közös termék-arculatát. A kistérségi fejlesztési programok újrafogalmazása szükséges, jól ütemezhető, kevésbé költséges megoldásokkal.

IV. A területfelhasználási jellemzők felülvizsgálata Cél a város területfelhasználási jellemzőinek körében az önkormányzati elvárások érvényesítése. A hatályos rendezési tervben alkalmazott lakóterület övezeteknél differenciáltabb, a kialakult települési karaktert jobban tükröző szabályozást kell alkalmazni

A településközpont karakterű területfelhasználás vonalas jellege erősödjön a tömbös lehatárolás helyett. Ezáltal a központ-funkciókban gazdag terület-sáv arányosabban éri el a lakóterületeket, különösen az intenzív beépítésűeket. Ipari park részére alkalmas nagyságú gazdasági területet kell kijelölni. A gazdasági területek tagolása során kiemelten, legalább 100 ha területtel kell megjelenniük. -A különleges területek körében a távlati fejlesztési igényekkel számolva a sport- és szabadidős funkciók, városi sportcsarnok valamint a nagykiterjedésű kereskedelmi célú területek igénye hangsúlyosan jelenjen meg, kiemelten a D-i elkerülő út két oldala mentén fekvő területsáv 5.-ös számú főútvonal és szegedi vasútvonal közötti szakaszán. -A beépítésre nem szánt területek körében változást jelent a gyenge talajminőségű területekre az EU követelmények szerint előirányzott jellemzők megjelenítése. -A város tanyarendszerét, mint sajátos értéket tiszteletben kell tartani.

V.

A közlekedésfejlesztési célok

V/1 Közúti közlekedés vonatkozásában cél az 5-ös főútnak a vasúti felüljáróval is rendelkező nyugati elkerülő útvonalra terelése, az átmenő kamion- és tehergépjármű forgalommal, ugyanakkor meg kell oldani, hogy a személygépkocsi-forgalom és a helyi ellátás szelídebb feltöltő teherforgalma a központhoz közelebb fekvő elkerülő úton tegye jól elérhetővé a központot. A belvárosba vezető utat egy a vasúttól É-

T-4 TERV

53


ra fekvő forgalmi csomóponttal el kell vezetni keleti irányba. Ez az útvonal körülöleli a belvárost, és lecsatlakozásai vannak a központ felé. Az elmúlt évek során az autópálya megvalósulása után nem csökkentek a közlekedésre vonatkozó lakossági kritikák. Az igen drága autópálya-használat miatt a teherforgalom szinte teljes egészében továbbra is a városközponton zúg át. A legnagyobb a lakossági egyetértés abban a tekintetben, hogy a jelenlegi helyzetet meg kell változtatni. Ugyancsak mindennapos téma a központbeli parkolás megoldatlansága. A probléma megoldására a piac felett kétszintes parkoló kialakítása javasolt. V/2 A közlekedésfejlesztési feladatok között kiemelt cél a vasút kétvágányosítása mellett egy igen karakteres, a város presztízsét növelő működési forma megvalósítása: a kvázi-villamosként, HÉV-jellegű személy-közlekedési minőséggel működő vasút, amely szerves kapcsolatot teremt Kecskemét és Kiskunfélegyháza között. A buszközlekedés városközpontot érintő rendszere a buszállomás megépítésével tartósan kialakult. V/3: A kiskunfélegyházi repülőtér töltse be Kecskemét polgári repülőterének szerepét. A város repülőtere kiválóan fejleszthető, nem csupán helyi sportrepülés céljára használható, idegenforgalmi jelentőséget nyerhet. Gazdaságfejlesztés tekintetében nagyobb távon kaphat szerepet.

VI. Környezetvédelmi fejlesztési célok Kiskunfélegyháza kistérség szennyvízének fogadására alkalmassá kell tenni a városi szennyvíztisztító telepet. A város összes lakásegységét be kell kapcsolni a szennyvíz-hálózatba. A jelenlegi 40%-os csatornázottságot fokozatosan kell növelni a teljes csatornázottságig.

VII. Szociális intézményhálózat-fejlesztési célok Az új helyi ellátó feladatok új helyi képzési profilokat igényelnek. Olyan ellátó intézmény kiépítése szükséges, amely az időskorúak otthonaiban történő gondozáson túl közöttük a személyes kommunikációt megszervezi, a fiatalok részére a segítő szolgáltatások széles körét segít felkínálni. A demográfiai adatok és tendenciák alapján az intézményhálózat fokozatos átalakítása szükséges. Az elöregedés gyorsul, nő az igény az egészségügyi idősgondozó és időskori szabadidős létesítmények iránt. Sajátos helyi problémát jelent a külterületi idős lakosság gondozása és ellátása. Nem javasolt öregek napközi otthonait és szociális otthonokat létesíteni nagyobb számban. Az ellátottság akkor megfelelő, ha nem csupán az idősek szokásos intézményesített gondozása, hanem az emberi kapcsolat-hálók megőrzését és erősítését is megszervezi.

VIII. Az oktatás középszintjének fejlesztésére irányuló célok A foglalkoztatási esélyek javítására a város - a demográfiai adatokat és a gazdaság prosperitási problémáit együtt figyelve - elsősorban az oktatás és szakoktatás színvonalának erősítésével vállalkozhat. A hazai városok vonzerő-növelő erőfeszítéseinek tapasztalatai alapján elsődleges a humán erőforrás fejlesztése. A képzés minőségének javítása azonban azzal járhat, hogy megnő a településből a továbbképzések folytán véglegesen eltávozó fiatalok száma. Ennek részleges ellensúlyozására a helyi foglalkoztatási profilokra hangolt képzési irányokat kell előtérbe helyezni. A turisztikai szolgáltatások előtérbe kerülésével a képzésnek számolnia kell. A városi oktatási intézmény-rendszer fejlesztése érdekében - lehetőleg a városi sport-szabadidős létesítmények közelében – biztosítani kell intézmény-tartalékterületet. Városi sportcsarnok létesítése szükséges ugyancsak a városi sport-szabadidős létesítmények közelében.

Az alapfokú általános iskolai képzéshez kapcsolt és attól független többirányú művészeti képzés lehetőségeit egyaránt biztosítani kell. A közművelődési feladatokat felvállaló városi intézmény működési mozgásterének bővítése szükséges IX. Az ipar területén cél a gazdasági szerkezet helyi adottságokhoz hangolt modernizálása. A város iparának jövőjét nem lehet kizárólag a helyi ipari formációk alapján körvonalazni. Kecskemét jelenlegi adottságai sem meghatározók. A távlati fejlődési irányokat a tudásalapú ipar személyi feltételeinek alakulása, a tágabb térségben fejlesztési, kutatási központtal vagy ilyen központok irányába szoros kapcsolattal rendelkező vállalkozások léte, fejlődési dinamikája jelzi. A realitás az, hogy középtávon a felsőfokú képzettséget szerző fiatalok közül Kiskunfélegyháza csak azok számára kínál elfogadható ipari jövedelemszerzési lehetőséget, akik meghatározóan rutinszerű üzemeltetési feladatokat vállalnak, illetve élőmunka igényes kisszériás termékekkel foglalkoznak.

T-4 TERV

54


Más ipari fejlesztési perspektívák csak legalább egy évtizedes térségi fejlesztő-menedzselő tevékenység nyomán formálódhatnak. Ez a tevékenység kétirányú. Vállalni kell azt, hogy akár több ezer főt foglalkoztató feldolgozó üzemek települjenek a térségbe, akkor is, ha várhatóan ezek az üzemek adókedvezményeik megszűnése és a bérek növekedése folytán egy-másfél évtized múlva megszűnnek. Ugyanakkor ki kell fejlődnie számos hazai középvállalkozásnak, amely a tapasztalatok szerint leggyakrabban a meglévő vállalkozások megerősítésével reális. Az ilyen felfejlesztésre alkalmas vállalkozások száma az ezredfordulón formailag mintegy ötven (a 11 főnél többet foglalkoztató helyi vállalkozók köre), azonban termékkínálatuk, technikai és tudás-bázisuk alapján legfeljebb egy tucat. Feltétlenül szükséges minden fejlődésre esélyes helyi vállalkozás vállalkozói ismereteit bővítő támogatás. A stratégiai fejlesztési programban megjeleníthető ipari, ipari parki fejlesztések nagyságrendjét behatárolja, hogy mindösszesen 1000 – 1300 fő mozgósítható és felkészíthető munkaerővel lehet számolni egy nagyobb szabású beruházásnál. Számolni kell azzal, hogy a korszerű technológiával létesülő, fejlesztésre is területet biztosító beruházásoknál a dolgozói létszámra jutó fajlagos területigény nagyságrenddel nagyobb annál, mint ami a meglévő üzemeknél kialakult. Erre is tekintettel szükséges legalább 40 ha területű, közbeékelődő üzemekkel nem zavart, lakóterületektől távoli új ipari park terület kijelölése. A jelenleg működő ipari üzemek közül négy üzem dolgozói létszáma haladja meg a kétszáz, de nem éri el az ötszáz főt. Ezek telephely-méretét alapul véve hasonló újabb üzemek fogadására elegendő területet biztosítanak a város belterületének déli határánál elhelyezkedő, elfogadott rendezési tervvel megalapozott gazdasági területek.

X.

Stratégiai cél, hogy a gazdaságfejlesztés a fenntarthatóság alapján történjen

A jövőben valamennyi jelentős beruházáshoz különféle mélységű környezet-tanulmányokat kell készíteni a funkcionális mérlegeken (auditokon) túl. Az önkormányzat jogosítványait területekre lebontó városrendezési szabályozásnak biztosítania kell: - a kultúra-megtartó és idegenforgalmi erőforrások védelmét - az energiatakarékosságot és a lehető legtisztább technológiákat, a nem megújuló források védelmét, a megújuló energia-alkalmazás fejlesztését – különösen szélerőművekkel - a föld teljes értékű forrásnak tekintését - a biodiverzitás városi területen történő megőrzését a városba behatoló összefüggő zöld folyosókkal

XI. Stratégiai célok a mezőgazdaság, vidékfejlesztés terén Kiskunfélegyháza és környéke gazdálkodóit önkormányzati és központi támogatással fel kell készíteni az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikájából következő változásokra. Egyes területeken lehetőség kell adni hazai tulajdonú új típusú szövetkezetek kialakítására. A biogazdálkodás életképes nagyságrendje kialakításának elősegítése szükséges a már megindult biogazdálkodói bázisra alapozottan. Kiskunfélegyháza önkormányzatának közre kell működnie a város közigazgatási területén megmaradó tanyai gazdálkodók többsége részére létfontosságú közvetlen kifizetéses szolgáltatásként elismert tevékenységi formák kialakításában. Világosan meg kell különböztetni azokat a feladatokat, amelyek a közeljövőben a privát szférára tartoznak, és azokat, ahol a települési önkormányzatok és térségfejlesztés szervezeteinek közreműködése nélkülözhetetlen. Az országos területrendezési tervben meghatározott 3 kategóriás földhasználati zónaterv figyelembevételével kell kidolgozni a város földhasználati zónatervét.

XII. Stratégiai cél, hogy az idegenforgalom jelentős jövedelemtermelővé váljon Ehhez alapvető a térségi program-hálózat kiépítése. Fel kell mérni, hogy hol, milyen áron biztosíthatók azok a minőségi paraméterek, amelyek mellett valószínűsíthető, hogy az idegenforgalom jövedelemtermelő tényezővé válhat. Az idegenforgalmi termékként kezelhető, hálózatba foglalt értékek prioritást élvezzenek. Módosításra szorulnak az 1995-ös rendezési program idegenforgalmi tevékenységhez kapcsolódó meghatározásai. A város jelenleg nem rendelkezik olyan programmal, szolgáltatásokkal, amelyekre komoly idegenforgalom-növekedés prognosztizálható, és nem is indokolt a városi keretekre szűkített fejlesztés. Kiskunfélegyháza városnak segítenie kell a szabadidős és idegenforgalmi programok fejlesztését, és olyan életminőség-feltételeket kell reprezentálnia, amelyek a vonzó kisvárosi környezetet jelentenek. Meg kell teremteni a gyógyvíz-hasznosításra, a fürdő-szálló és a kórházi balneológiai részleg együttes fejlesztésére alapozottan egy egyedi arculatú gyógyfürdő-együttes működtetésének feltételeit.

T-4 TERV

55


Kívánatos a városi strandnak a városközponti térségben kialakultnál tágasabb zöldterületet kínáló elhelyezése. Ugyancsak kívánatos egy a múlt századvégi időben működőnél is igényesebb csónakázó tó – télen jégpálya – kiépítése. A tanyai turizmus terén megbízható, kiszámítható termék-minőséget kell nyújtani, tucatnyi egység együttműködését meg kell szervezni, és szinte gépezet-szerű pontossággal fel kell szerelni ezeket az egységeket bizonyos elvárt komfort-feltételekkel. Hasonlóan lényeges, hogy igen gondosan megtervezett, több változatot tartalmazó, több héten át is tartalmas program-kínálat álljon rendelkezésre. A speciális igényeket kielégítő turizmus körében a lovas, vadász, kerékpáros, gasztro- és agroturizmus, vízi turizmus ifjúsági és oktatási valamint az intenzív (üzleti v. hivatás-) turizmus fejlesztése szükséges. A város közelében meg kell valósítani egy vízisportolásra alkalmas mesterséges tavat a Tiszából történő táplálással, egy alapvetően öntözést szolgáló csatornán át. A nyílt csatorna megközelítőleg a Duna-Tisza csatorna országos területrendezési tervben jelzett vonalán haladjon. A turisztikai menedzser-szervezet kiépítése és működtetése elsődleges feladat a piacra jutást segítő tevékenységek fejlesztése keretében.

XIII. Cél a helyi kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások védelme A nyugat-európai kisvárosok gyakorlatához hasonlóan szolgáltató fiók-egységek kiépítését kell szorgalmazni, átmenetileg kedvezményes bérlemény-biztosítással. A kereskedelmi vállalkozások száma jelenleg a kényszervállalkozások sokaságából eredően igen nagy. A közép- és kisvárosok felé nyomuló nemzetközi kereskedelmi vállalkozások a néhány üzlettel és szűkös nagykereskedelmi bázissal működő hazai vállalkozásokat veszélyeztetik elsősorban. A szolgáltatásokra vonatkozóan megfogalmazódott, hogy azok csak az alapszolgáltatások körében bővültek. A magasabb jövedelmezőségű szolgáltató ágazatok – biztosítás, pénzügy, gazdasági szolgáltatások – megerősödésére csak a város gazdasági potenciáljának erősödése ad esélyt. Másfelől viszont e szolgáltatások hiánya taszítóan hat a gazdasági vállalkozásokra.

XIV. Cél a városképi karakter és értékek védelme, európai színvonalú új értékek létrehozása. A megőrzendő városképi arculat védelmére többfokozatú helyi védelem szükséges, az egyes épületrészletek megóvásától a városképi együttesek védelméig terjedően. A város nem megújuló értékeinek többsége országos védettség nélküli. Ilyenek a koros növények és épületek is, közöttük a fürdő és a vasútállomás melletti katonai létesítmény. A legvédtelenebbek a lakóházak, különösen az azok együttesében megjelenő város-karakter.

XV. Cél az eltérő lakóterületekhez illeszkedő építés-szabályozás kialakítása. A település lakott helyeinek eltérő formái eltérő fejlesztési formákat igényelnek. Ennek megfelelő infrastruktúra megjelenítése szükséges a rendezési terv keretében. A városközponti többszintes társasházak és a külsőbb lakótelep-szerű beépítés többszintes társasházainak korszerűsítését önkormányzati pályázati forrásokkal is elő kell segíteni. A tanyák fejlesztésénél figyelembe kell venni e létesítmények sokszínű működési formáit, ennek megfelelő rendezési szabályozást kell érvényesíteni. Új lakóövezetek kialakítása csak családi házas beépítés esetén illeszkedik a kialakult városszerkezetbe. A családiházas területeken az átépítések építészeti minőségének emelése szükséges. Távlati fejlesztési cél a vasútállomás közelében létesülő felüljáróra alapozottan a vasúton túli terület intenzív hasznosítása. Egyes már kialakult családiházas lakóterületekhez kapcsolódóan javasolt villaszerű beépítésre alkalmas lakóterületek körvonalazása.

XVI. Cél a városközpont gyalogoszónásított fejlesztése. A városközponti gyalogos közterületek kialakítását és a gépjármű-közlekedés illetve parkolás megoldását a rendezési terv szerkezeti terve keretében kell véglegesíteni. A városközponti intézmény-funkciók fejlesztési lehetőségeit több változatban is realizálható módon kell körvonalazni. A központ építészeti értékeire vonatkozó fejlesztési javaslat biztosítsa a központ építészetileg igényes továbbfejlesztését. A központ sétálóút-hálózatának kifejlesztéséhez ki kell munkálni egy hurkos útvonal-hálózatot, amely többféle kombinációban lehetővé teszi az oda-vissza közlekedésre nem kényszerítő gyalogos mozgást.

XVII. Cél a zöldfelületi rendszer megőrzése és fejlesztése. A város körüli és a városi térbe is benyúló erdősített területek szövetének kialakulását a rendezési terv eszközeivel is elő kell segíteni. A temetők növényzetének védelme illetve fejlesztése szükséges. A városközponttól indulóan meg kell kezdeni az utcai fasorok kiegészítését és felújítását.

T-4 TERV

56


Melléklet (nem kerül elfogadásra): A városfejlesztési koncepció készítésének módszere - Vizsgálatok és előegyeztetések ÉTV. 9.§.(2) alapján, valamint kérdőíveken vagy fórumokon felvett lakossági, vállalkozói igények, elvárások szerint - az előző rendezési terv készítése során megfogalmazott, ma is aktuális kérdések összefoglalása, valamint a 2002-ig készült tanulmánytervek és egy-egy területre készült szabályozási tervek egyeztetései során megfogalmazott észrevételek valamint - az ÉTV 9.§.(2) alapján történt előegyeztetések anyaga alapján - 600 fős szakértői illetve hozzáértői megkérdezéssel, a kérdéseknek a megbízóval történő egyeztetésével, megbízói közreműködéssel, Delphi módszer alkalmazásával, jövőkutatási megalapozással. A városfejlesztési koncepció lényeges munkarészét képezték a helyi szakértői megkérdezések, amelyek a város közelebbi és távolabbi jövőjét segítettek körvonalazni. A vizsgálati munka keretében alkalmazott, csoportos szakértői szóbeli kommunikációra alapozott módszerről rövid tájékoztatást adunk. A SWOT analízis hasonló a brainstorming (Geistenblitz) ülésekhez. Négy kulcskérdésre alapozott. Kisebb csoportokban működik jól, egy új projekt vagy egy új szervezet kialakítása előtt. Az ülés során a résztvevők előtt név-aláírás nélküli papírok vannak, ami némi anonimitást kínál. Miután a résztvevők a négy kulcsszó alá írják azt, amit emlékezetből kigondolnak, összegyűjtik a papírokat. Az analízis facilitátora feldolgozza – csoportosítja a hasonló megnyilatkozásokat. Ügyelni kell arra, hogy ne pártok vagy egyes személyek véleménye érvényesüljön.

A részletezett, városfejlesztési alternatívákat feltáró kutatási módszer A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Jövőkutatási Központ vezetője (Dr. Nováky Erzsébet tanszékvezető egyetemi tanár) irányításával a jövőbeli változások iránti elvárásokat kiválóan prognosztizáló Delphi eljárás. Legtöbb esetben arra irányul, hogy a döntéshozáshoz megbízható és kreatív kutatómunkával ötletekre és termékekre vonatkozó hasznos információkat adjon. Ez egy un. strukturált folyamat egy szakértői – esetünkben döntően un. hozzáértői - csoport tudásának összegyűjtésére és desztillálására, a csoportot alkotók véleményének elrendezésére. A Delphi eljárás prognózis-alakításra különösen alkalmas. Az eljárást 1944-ben Arnold Theodor Karman alakította ki a jövőbeli technológiai lehetőségek elemzésére. Az ötvenes és hatvanas években továbbfejlesztette a RAND Corporation elsősorban a vezető-követő reflexek kiszűrésére. Kezdetben az egyes jövőbeli témákat elkülönülten elemezték, majd a kölcsönhatásokat is a leegyszerűsítések hibáinak enyhítésére. Alkalmazták, pl. a drogfogyasztás visszaszorítása vagy az AIDS terjedésének megakadályozása tárgykörben is a hetvenes évektől. Az un. interakció-analízis kibővíti a Delphi technika alkalmazását. A Delphi eljárás lehetővé teszi, hogy egymástól távoli szakértők bonyolult problémákkal szisztematikusan foglalkozzanak, úgy, hogy az egyes szakértők véleményeiket fokozatosan finomíthassák. Nem kényszerülnek szóbeli vitákra, írásban történnek a válaszadások. Ma e-mail használatával is gyakran szervezik. A Delphi eljárás kulcselemei: 1. Az információs folyamat strukturálása, 2. A résztvevők részére valamennyi vélemény visszaadása 3. Anonimitás. A kutatási feladat a következőkben összegezhető: körvonalazni a jövőkutatás módszerével a város következő évtizedében illetve a következő évszázad közepéig is kitekintő távoli jövőjét. Változó, instabil időszakban megfogalmazott feladatról van szó. Ilyen időszakban a jövőkutatás nem keresheti a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező egyetlen jövőt és az ahhoz tartozó eseményeket. Az előrejelzési eljárásoknak ugyanakkor segítséget kell nyújtaniuk ahhoz, hogy fel lehessen tárni a jövőlehetőségek, jövőbeni események és a jövőre vonatkozó állítások minél szélesebb tárházát (Nováky 2000). Instabil időszakban azzal is számolni kell, hogy a jövő nem a múlt és jelen mechanikus folytatása, hanem a jövő minőségileg új eseményeket, tendenciákat és megközelítéseket is magába foglal. A kutatás nem a múlt és jelen változását kifejező adatsorokra épít, mint az, pl. a trendfüggvények keresésekor történik. Olyan eljárást választottunk, amely képes a múlttól-jelentől kissé elszakadva új, esetleg minőségileg más jövőket felvázolni, rá tud mutatni arra, hol várhatók fordulópontok, s milyen a várhatóan kialakuló események időbeni sorrendje. Igen nagy jelentősége van annak, hogy megismerjük, vajon a városban élők mi módon gondolkodnak környezetük adottságairól fejlődésük lehetőségéről, milyen változások mellett és melyek ellen voksolnak.

T-4 TERV

57


A nem szakértőktől nem várható el, hogy valamennyi, a jövőre megfogalmazott elképzelésük, javaslatuk a realitás és a konkrétság olyan fokával bírjon, mint amilyen általában a településfejlesztő – és rendező szakembereké, de válaszaik érzékeltetik a település iránti elkötelezettségüket, felelősségérzetüket. Ez biztosítja azt, hogy a válaszok kellő fantáziát tartalmazzanak és a jelentől való egészséges elrugaszkodást tükrözzenek, de azt is, hogy a ma fontos problémáinak megoldási lehetőségeit kifejezzék.

A városfejlesztési koncepció tartalmi követelményei az ÉTV 8.§. alapján, a nagyobb területegységek fejlesztési koncepcióinak helyi vonatkozásait figyelembe véve: Az ÉTV 8.§. keretében megfogalmazottak értelmében a területek közérdeknek megfelelő, a jogos magánérdekekre tekintettel történő, emberhez méltó környezetet biztosító területfelhasználást kell biztosítani. A településfejlesztési koncepció műfaji adottságai, és elfogadásának módja alapján a meghatározott szempontok érvényesítésére kötelez. A rendezési tervezés során folyamatosan ellenőrizni szükséges a koncepcióbeli szempontok érvényesülési módját, különös tekintettel arra, hogy a tervi meghatározások megvalósítása mindig csak részlegesen és jelentős időtávon történik. Ezért a koncepció lényegi eleme a megvalósítással kapcsolatos elvárások prioritási sorának és a megvalósítás idősávjára vonatkozó elvárásoknak a figyelembe vétele. Ezért is kap kiemelt jelentőséget a jövőkutatási megközelítés. A nagyobb térségi fejlesztési koncepció helyi vonatkozásait a Bács-Kiskun Megye és Kilenc Kistérsége Területfejlesztési Koncepciója 1998. szeptemberi dokumentációja tartalmazza (MTA RKK –VÁTI 1998. 59-69 pp. a Kiskunfélegyháza és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Tanácsának 5/1998 (8.28.) számú határozatával elfogadva) Az 1998-ban vállalt önkormányzati feladatok: kistérségi menedzser iroda létrehozása, vállalkozói központ létesítése, kvalifikált munkaerőt igénylő iparágak telepítési feltételeinek megteremtése, térségi turizmus szervező irodák létesítése, kerékpárutak létesítése, falugondnoki hálózat kialakítása a tanyás térségekben, a Duna-Tisza csatorna létesítésének elősegítése (Kiskunfélegyházától északra), a természet- és környezetvédelem terén sokszereplős együttműködés a természetvédők, víz- és hulladékgazdálkodók, mezőgazdasági termelők vállalkozók és az önkormányzatok között tájvédelmi alapú fejlesztési programok kidolgozására. Jelen településfejlesztési koncepció meghatározóan Kiskunfélegyháza város igazgatási területére és a városi önkormányzat működési körébe tartozó fejlesztésekre vonatkozik, így természetesen részben eltér a térségi keretben megfogalmazott feladatoktól. Rendezési tervi megjelenítés és helyi építési szabályozási meghatározás kialakítása a területfelhasználás, ezen belül alapvetően az infrastruktúra-fejlesztés vonatkozásában szükséges. A további településfejlesztési koncepcionális elemek közvetve érvényesülnek különösen a külterületi területfelhasználási és környezetalakítási meghatározások keretében.

T-4 TERV

58


I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

Recommend Documents