szAKTöRTÉNnr A MAGyAR KRÁLyI goxvÉusÉaszl.lr;író sznl,oÁr,erÁNlr nrecrBnnurÉsp, szERvBZETI KEnETEI Hotvóth Axita|
u.nÉsz (Az 1997/2. számban me§elent, azonos című cilck íolytatása)
A Magyar KiráIyi llonvédségvonatszolgálatának megalakuliása, felépítéseés feladatai vonatszolgálat tagoódásának bemutatására rátémé\ szükségesnek tartom - a katonai terminológia szerint - a vonat fogalmi rneghatározását. A vonaton az oszlopba foglalt személy- vary anyagsállítás vég_ rehajtására létrehozoít szerrc7Étet érletté§ amely magáb a ío§alta az ah-
Mielőtt
a
hoz rendszeresített fogatolt vary gép-eróhaj tású sállítoeszköóket, málhá_ sállatokat, vágóállatokat, valamint a hozá tartozó személyzeLet.4
A vonatok osztályozásánál - a többi felosztási mód tiszteletben tar_ tásával - a k)vetkező két szempontot veszem figelembe: 1.) a
szállítóeszköóket
valamint,
2.) a rendeltetés, szewezés & vezetés szerinti felosztást.
1 2
Horváth Atüa sázado§, énekezé§ telvezetéMl,
E-l7-e3 voMtutaítá§
zMNElo8i§ztikai tanszék. Atanutrnáíy részlet a szerzó kandidátusi (a
továbbiakban
nya,BP, 1927. l.poítt. 17a.
E-l7-e§von.ut,) HonYédelrni Miaisztérium kiadvá-
205
A Harcászati Szabályzat
szállítóeszközök
szeriníJ
- gépkocsi vonats
a vonatokat a
hozájuk rendszer€sített
zol9elnfia,
- szűkebb értelemben vett, vonat§zolgálatra - fogatolt- és málhásál_ latvonatra - osztotta fel.
A rendeltetés, szervezés és vezetés szempontjából két e5rmástóljól elkülöníthető szervez€ti típust különlriizíettek meg:a -
c§apatvonatot és
-
seregvonatot.
A csapatvonat feladata volt mindazon
anyagi eszközök
á
kezelése szá|lítása, amelyeke a csapatt€steknek. osztályoknak a menetek, elhe\ezések és az ütközetek soíán szükége lehetett.' A csapatvonaí az ellátás és utánszállítás szempontjából összekötötte a seregtestek vonatait a csapatokkal.Ó A csapatvonat háíom eg.rlá§tól jól elkiiiöníthető
r€src
tagDzóÁott|
|.) Ütk)zeuonatra. melynek feladata volt egy ütköz€t megvívásához elengedhetetlenül szüIséges lőszer, műszaki, élelmezési és egésxégüryi anyag szállítása és kezelése.
4 5
206
B€rBeí Károly az 1 930-ban kiadott vezetés Kézikönyvében m᧠o§ztáyzá§t adott me8, A 8épkocsiszolgáIatot külön tár8yalja a vonatszol8álattóI az üzemanya8 és 8épjármúpótlással eByiltt, kiemelve az ellátószol8áatMl, EzI a fajta feloszt á5t azonban §€m a ké§óbb me&ielent §zabáyzatok, §€m a küönbözó utasítások nem alkalrnazták. E-l 7- esvon.ut. 5.pont. 20.p. A vezetés KézikönyvébeD megadott o§ááyozás szerint a c§apatte§teket e zíedek, önáll6 zászlóaljak, önáló o§ztátyok alkották. Az osááyo*úozíattozÍak,a zárdÍaljak és az alo§áályok, az ak$úayou\hoz a százaóolat és üte8eket sorolták. A ma8a§abb hadreldi elemeket hadműveleti e8j§é8eke és §eregte§teke osáották fel, A hadmóveleti e8ysé8ek hado§ztáty, lova§ hadosááy és ezekhez hasonló na8yságú e8y§é8ekból áltak. A seregte§tekhez a hadmúveleti egysé8eknél na8yohó kötelékeket sorolták, hadtest, hadse.e8,. A §ere8te§t elnevezést 8yújtó fo8alomkéít is ha§znáták a szabáyzatokbaí é§ hivatalo§ iratokban,
2.) Ekségvonatra, amely a csapat napi élelmezési anyagának vétele-
zésétés utánszállííásáí yégezte,
3.)MáIhavotwtra, amelyet azon anyagok szállítrására szerveztek, amelyekre a csapatoknak csak a napi menetcél eléréseutánvolt szüksége, pl. tiszti málha, irodaszerek-
A Harcászati Szabályzat szerkesztésekor merült fel, hogy a fogatolt jármúveket az egyes csapatvonat ré§zek között el kell osztani, mert anélkül az osztályok és alosztályok alkalmazási elveit nem lehetett kialakítani. A csapatvonatok eszközeinek elosztása, főleg meneteknél (az eleségvonatok és málhavonatok §eregvonat részekhez történő egyesítésemiatt H. A), kihatott a hadmúveleti egy,ségek alkalmazására is. A felosztást követően az ütközetvonathoz tartoztak va}amennyi csapatnál a mozgókonyhák, konyha-, egészségügyi-, sebesültszállító-, lőszer-, robbanóanyag- és kézigránátkocsik; a tüzérségnélezenfelül a szerelék- és kovács kocsik; a műszaki csapatoknál (beleértve a csapatárkászokat is) a szerszám-, kovács-, hídszerelvény-, csónak- é§ motorcsónakkocsik. Az eleségvonathoz sorolták az üres eleség-ésfelvételezókocsikat vagy a csapat napi élelmezési anyagát §zállító kocsikat. A málhavonathoz a törzs-, személy-, málha- és sieielékkocsikat osztották be,7
A
seregvonatok rendeltetése volt az ellátó szolgálat szolgálati ágai anyagi igényeinek kielégítése,a csapatszállítás és utánszállítás végrehajtása, valamint a vona1 legénység és anyagok pótlása."
A seregvonatok a hadrcndi hovatartozásuk alapján lehettek: - hadosztályvonatok,
- hadtestvonatok és
seregvonatcsoportok (hadosztál5 hadtestvonatokhoz be nem sorolt hadsereg és Fóvezérség köaletlen vonatok). -
7
8
HL. vK,
Eltl.w
3.o. 33.101/ l923- A csapatvonat rend€zése,
Az eüáló szol8átathoz 8,ylijtó-, üzemanyag
a é§
tüzér§égi §e8éd-, múszaki se8éd- hadbiztosi, e8észJé8ű8yi-,aíyagépjármű pótlás mint anya8i szol8álati á8ak é§ az utánszállít᧠tartozott.
)h1
A seregvonatok §zervezeti tagozódása:9
á
- seregvonat parancsnokságok
közvetlenü nekik alárendelt vonat-
alaku|atok (vonatpótosáag, lópottelep és lókórház);
- magasabb parancsnokágok parancsno}sági vonatszakaszai, had_ a parancsnoksági gépkocsiosz_
te§tnél és az attól magasabb kötelékeknél
lopok is;
- egységes utánszállító egységek (fogatolt utánszállító |épcsők, mál-
hásállat lépcsők, gépkocsi oszlopok);
- §zolgálati ágak intézetei (lőszertelepek, sáncszeroszlopolq sebesült-
szállító- gépkocsioszlopok, tábori kórházak, egészségügyi oszlopok, ellátóhivatalok, tábori sütödék, lóg5nijtőállomások).
A következökbell a vokatszol&ilattal kapcsolatban elsősorban a csapatszóllítást és utánszállítást végrehaitó szervezetek (kiemelten a seregtestek szintjén) tevékenységével foglalkozom. A vonatintézetek fejlódését, feladatait annyiban tárgyalom, amennfben azok m eghatározták a szállitás elveinek alakuliását és folyamatát. A békeszervezetet min rend alapját fogom fel, üzsgálatát ebből a szemszögb őlvégz,em, az ennek megfelelő terjedelemben. A vonatalakulatok megalakulása és békeszervezetének felépitóse Békébena vonatszolgálathoz tartozó, elsősorban kik épzési,szál|ítási és mozgósítási feladatok végrehajtásra hivatott csapatok megalakítása a Nemzeti Hadsereg átszewezésével egyidóben, illetve azzal párhuzamosan történt.
Ennek során felállítotüák a katonai keriiletek és veryesdandárok székhelyein, velűk megeglező sámoással: l0 - az autóosztagokat é§
9
E-l7
-asvot\. |i,7 .vmt21^-22.p. HM. Eln. l,o, l5.000"/ 1921. Rendelel zódés alapjátJ..
l0 m.
208
a
nemzeti hadsere8 átszeú€zésére
a
tfiaíloni §zeí-
-
vonatosztagokat.
Az autóosztagok, majd gépkocsiosztagok (a továbbiakban ezt
fejezést hxználom)
a ki-
Nemzeti Hads eregaltószázadaiból alakultak meg. A békeszerzódés által engedélyezett keret kialakításánál a hadsereg vezetése nyilvránvalóan a fes/vernemek részérebiztosított prioritá§t. A szolgálati ágakhoz tartozó békekereteket alac§onyan kellett megállapítani, így a gépkocsiosztagokét is. A pénzügyi feltételek nem tették lehetővé a gépkocsiállomány növelését, még a meglevó kincstári autók javítása is financiáüs nehéxégeket okozott. Emellett az antant hatalmak jelezték, hogy a békeszerzódésben nem szabályzott felszerelés nagyságát is meg fogják állapítani. A SZKEB. a gépkocsiosztagnál tartható járművek nagyságrendjét 192I őszén haíározta meg, eszerint osztagonként 7 db, személykocsi, 14 db. teherkocsi, 4 db. vontató, 21 db. sebesültszállító gépkocsi, 4 db. különleges kocsi.(műhelykocsi) és 17 db. pótkocsi hadrendben tartását enge délyezték.' ' a
Az átszeryezéskor a vonatc§apatok megalakítására kiilön intézkedést adtak ki. Erre azért volt szükség, mert a tervek szerint az "Fr.n elrendelése után a vonatok békeállományában is meglevő ún. visszamaradó különítmények végezték a fegyvernemi csapattestek és hadmúveleti egységek kiegészítését.'' A megalakuló vonatosztagokat a megszűnővonato§ztály törz§eiből, vonatszázadaiból, üsszamaradó különítményeiből és a dandárok vonatparancsnokágaiból hozták létre, katonai körletparancsnokágok székhelyéna vegyes dandároknak megfelelő számozás-
sal_''
A vonatokhoz beosztott katonaiállomány létszámát m ár az átszewezést megelőzően elkezdték csökkenteni, de az átszewezés újabb csökkentést eredményezett. Avonatosztagok megszervezéséhez, hasonlóan a gépkocsiosztaghoz csak szűk békekeret állt rendelkezésre. A SZKEB. avonatosztagnál tarható járművekszámát is meghatározta, osztagonként l1
HL. HM. En. D.
l2 HL,VK. En.W lJ
l93l -i8,
o.
HL. HM. En. 1.o.
5229l l 92 l . végle8es€D e!8ed ayezeíl íelszf,,tel'és jegyzéke.
1,o,
l999l|l
|929.
l5.55l/ l92l.
Adato'.< ahú}védsé8b,éke á§'Tr."
helyzetéíól
19l9-tól
Avonatc§apatok át§zeívezéséve!*apc§olato§ intézk€dé§ek,
209
38 db. országosjármű, 14 db. mozgó konyha, 1 db. személgépkocsi, 1 db. teherkocsi é]s 1 db, pótkocsi hadréndben tartását engedéryeite.la
A kénpzerűségból szűkre szabott békekeret nem képezhette megfeleló alapját az "Fr." hadrendben meghatározott seregvonatoknak, annak ellenére, hogy a vonatosztagok mozgósítási feladatai eryszerűsödtek, mert a kiegészítésvégrehajtás át az 192I. március 1-jével életbe lépő "Fr"'hadrend szerint ismét a csapatok vették át.l'A seregvonatok felállítása üszont továbbra is a lecsökkentett vonatosztagok feladata maradt, ami önmagában is bonyolult feladatot jelentett, mert a megalakítandó iriézetek szeívezati jellemzői nagyban eltértek egymástól. Ráadásul egy katonai körleten belül is több bevonultatási helyet jelöltek ki a seregvonatok számára. és a gépkocsiosztagok béketevékenységéta Honvéd Főparancsnokság vonat- és autóügyi szemlélője irányította, majd a gépkocsi üryek leválasztása után külön gépkocsi szemlélői beosztíst hoztak létre. A szemlélók hatáskörébe tartoztak a kiképzéssel, a tiszti sze-
A vonatosztagok
mélyiigyekkel, szervezettel és felszerelásel kapcsolatos ügyek. Részt vettek a szabályzatok, utasítások szerkesztésében és hadmúveleti alkalmazással kapcsolatos javaslatok kidolgozásában, Felüryeleti jogaikat a szemlék és a különbózó ellenőrzések során gyakorolták, Avonatosztag parancsnokok a katonai körletek területén diszlokáló valamennf feryvemem és intézet vonata és azok felszerelése tekintetében szemlejoggal bírtak. Ez alól a tüzérségvonata(mert az ellátási rendszeíe eltért a többi fegyvernemétól, a későbbiekben bővebben kifejtem H. A.) és a lovasság lovai és má|hásállatai jelentettek kivételt.
l4 HL.I,M..HíLD. o. 5zz9l 192l,vé8te8esen en8€délyezetrfelszerelés je8yzéke. l5 HL.vK,Eln-W 1.o. l99911/ l929. Adatok a honvédsé8Mke é§ "Fr." helyzetéról l919-tól l93l -i8.
210
A vonatalakulatok műkiitlésére ható anyagi tényezők hadsereg egésze anyagi ellátottságának - már tárgyalt - jellemzői érvényesültek a vonatosztagok és gépkocsiosztagok esetében is. A vonat-alakulatok anyagi helyzetének bemutatásakor az "Fr." felvételét befolyásoló tényeóket es a vonat- é§ gépkocsianyaggal történó ellátást érin-
A
tem.lo
Aháborút követően
a
trianoni határokon belül maradtvonatanyagot
és gépkocsikat a román csapatok az általuk a laktanyákban és raktárak-
ban talált más anyagokhoz hasonlóan kiütték az országból. Az ország területén maradt és a román hadsereg elől elrejtett kincstári és relrvirált gépkocsik a mostoha tárolási körülmények miatt olyan múszaki állapotban kerültek, hogy hadihasználatra alkalmatlanná váltak. A gépjármű állomány elhasználtsága 1921-22-ben tovább romlott. Ennek oka eg5lrészt az volt, hogy a csapatok megfelelő garanciavállalás nélkül adták bérbe a tehergépkocsikat.l ' Miásrészt a HM. tudta nélkül a rejtési munkálatokkal kapcsolatos anyagszállítások jelentős részéta náluk levő gépkocsikkal hajtották végre, a javításukhoz viszont nem rendelkeztek a l8 szükséges an}agokkal ds szakémberekkel.
A HM. vezetése a további állagromlás megállítása érdekébena "íárolí" kategóriába sorolt gépkocsik számát nóvelte, míg az üzemi autók számát a minimálisra csökkentette. Az igénybevételre kijelölt gépkocsik meghibásodása esetére veryesdandáronként egy ún. tartalék autócsoportot hoztak létre, amely ! személy-,2 teher- és 1 sebesültszállító gépkocsiból állt, és csak a HM. gépkocsi ügyekben illetékes osztálya (3.o.) engedé-
lyével lehetett igénybe venni.l9 A hadihasználhatóság biztosítása érdel6
A vonatanya8okhoz taítozt ak a fo8atolt jármüvek, fózóeszközök, bo8nár-, kovács-, nyer8esés patkoló§zerszámok. A vonatanya8okkal együtt valósült met a lófel§zereléssel - hátas-, bámo§-, málhá§lovak é§ málhásálatok felszerelé§i tár8yai, a hozájuk tartozó Patkoló aíya8,okkal történó ellát᧠i§.
L7
l8 l9
K!,ül HL. HM. Eltr. 3 .o. 5 559/ l 922, Rendelkezé§ a B. osáopban feltüntet teherautók üz€m€n helyezéséról. HL.vkf,En.W 3. o.3060/ 1923. A kincslád aúók álapotávalkapcsdatG l923. febrüáí 08-án me8t .to[t éftekezlá j€yzók&}yve. HL. vkf. EJt.W 3. o. 33.060/ l923. A had§eíe8 "Fr," autó §z{tksé8,Ieténekbiztosítása é.dekében 1923. febfuár 09-én meghnott éítekeá€tje8}zókönyve,
2lL
kében a tárolt gépjárművek kózponti irányítás melletti javítását rendeltékel. Az utasítás a kincstári autókból 119 db.3 t-s teher-,67 db. 1.5 t-* teher-, 80 db. sebesültsállító-, 34 db . személy- ,12 db, vágány személy1 10 db. vágány teher- és 59 db. pótkocsit, a rekvirált autókból 146 db. 3 t-s tehe1 7 db. 1.5 t-s teher- és 153 db, személryépkocsitérintett.2o
A megmaradt vonatanyagok a többéves igénybevételtól erősen elhasznált állapotban voltak, többségükben javításra szorultak. A kiegész! tó cikkelq köztük a szállítás során oly fontos felszerelése\ mint a ponyvatartó ívek es ponyvák nagneszt hiányoztak, vagy használhatatlan álla_ potban maradtak meg."' A vonatanyagok javítását lassította, hogy a vonatosztagok állomáshelyén működó vonatmúhelyek kapacitrásának nagy részétnévleg át kellett engedni a Kereskedelemügyi Minisztérium VI-b. osztálya fennhatósága alá és mint hell Kocsi- es Iószerszámjaűtó Műhelyek folytatták tovább a tevékenpégiket.'" A csapatok és intézetek számára a vonatanyagot az igénylések elbírálása után a HM. utalta ki a veryesdandárok Észére.Az eg tételben átvett anyagot a vegyesdandár paranc§nokágok osztották el a csapatok között, akik teímészetszerűleg ismerték az alárendeltjeik szükségleteit, mert a felterjesztett igényléseiket előzőleg összesítették. A csapattesteknél a gazdasági hivatalok végeztéka vonatanyag kezelésével kapcsolatos feladatokat. A gazdasági hivatalok vezették a vonatanyagokkal kapcsolatos anyagnflvántartásokat, rendelkeztek az anyagmozgásokíól, g}nűjtötték az azzalkapcsolatos beadványokat, biztosították a tárolás feltételeit." A ryalog-, utász- es kerékpáros zászlóa|jaknál, valamint a lovasság csapatvonatainál 7922. április l-tól kezdődóen a vonatanyagokkal kapcsolatos üryek intéz.éséteaz arra alkalmas tisztek vary rangosztályba sorolt közigazgatrási alkalmazott közül jelöltek ki egy arra alkalmas "vonat, 20 Uo. HL_ 1'ld. &n.
22 HL. HM. EIn.
w
3.
o.33.4ou |923.Kv@laLavoMtszérnléló jélentéséMl.
l 07, 694/ l
9
32. Intézkedés.
HM. Rendeleti Ködöny I.gE0lelm.l, í922,sz.KöfiendeleiA ló- és vonatü8yek kezeléséIe a csapatoknál.A tuzéí§é8,ínajd l926-tól kezdóen a múszald csapatokvonatanya88al tö,rténó ellátása külön.end§zerben tarítént.
212
ügi előadót'.2a A5ralogzász|óaljakn ál' v onatüpi etőadóknak' általáb an
É
a géppuskás saázadparancsnokokat jelölték ki. a kialakult szokás azonbaír nem volt szerencsés, mert íry áz "Fr." etrendelését követóen a kapcsolt ikerrészek felszerelése nem volt megnyugtatóan megoldva, ugyanis a géppuskás_századparancsnokok az alositályukkal erytiti az ekó Ítemben vonultak el. Ennek a veszélyeire a vonátszemléÉ hangsúlyozottan felhívta. a vezérkar figyelmét.zs A vonatszemlélő megállapítá§a hamar meghallgatrásra talált, a "vonaügli etőadók' tárgyába; kiaaott rendelet 1913. okóber 1-én életbe 1épett módosítása felhfita a figyelmet a géppuskás_ századparancsnokok "yoza tiigi tiszti'' (eg5ldejűegáz addigi talos elnevezést is módosították, H. Á; megUiáasanak-mellőzés?re.2Ó
iÚ-
_A qé.*"Ti 9s vonatanyag ellátott§ágot is sajátos kettősség jellemez_ Egyfelól néhány anyagfajtából m ég az engedélyezett létszáÁnak megfeleló szintre sem sikerült feltölteni a hadsereget. Főleg a már korábbú is említett gépjármúvekkel kapcsolatos anyagillátási iavarok mellett a lovaglfi hám- és málhásállat felszerelés eg5rei cikkeinél vált jellemzővé a.xq8ymértékűhi_any. Az eszközök pótlását 192&ra sikerüli megoldani.''jvíásrészt a gépkocsi és vonatanyagoknál is viszonylagos volt aiiány. Az 'Fr." hadrend kellálladékához képest valóban fenrrállrctt, de a békészerződés hadrendre vonatkoó rendelkezései áItal megengedetteket meghaladták. A fentiekből következik, ho5l szúkségessóváIt e tekintetben is a rejtett anyagtárolás szabályozása. te.
A gépkocsi és vonatanyagok rejtett tárolásánál a már említett sza§dlyzók kialakításakor a gépjárművek, tábori kemencék, mozgokonyhák, főzőládák csapatokhoz közel eső, míg a mesterember felszeőlések, patkolóanyagok, tovagló- és hámszerszámok laktanyai tárolásáról döntöttek.,A vonatanyagok raktározásának megszerveiésekor bonyolította a rejtés megszervezését a vonatosztagok több állomáshelyet éiintő ''nr." feladata. A tiltott anyagok tárolását annl helységben keílett megoldani, 24 Uo.
2s HL, 26
27
VK_ Eln.
szer
W
3.o,
33
.4o2l
lgz3.v@alcsaPal álszeívezé* ''F !'
eseté,re.
Kivonat
a
vona!_
jelontéséMl. HM. Rendeleti Közlöny 8.|34leln.| . 1921.sz.Körrendetet A ló- és vonatü8yek kezelé§ére a csaPatoktrá, HL. vkf. EIí. W 1.o. r 999ltl l929.Hí,Kiíl|rtatás a honvéd§é8 békállományának anya8i hely_ zetéól 1928. éló
213
ahány bevonultatási, felszerelési helyet határoztak meg a vonatosztag részére.Ilyen esetekben a felállításhoz szülséges készleteket azokra az állomáshelyekre szállították, ahol a felállítás a tervek szerint megvalósult. Ezt a helyőnégben elhelyezett békealakulat felriasztási anyagával együtt kellett tárolni, illetve amennfben erre nem volt mód, megbízható}relyen és körúlmények közótt, külön raktárhelyiségeket kellett bérelni."
A vonatszolgál atvezotö szeívei és a nekik közvetleniiü alárendelt szervezeteko valamint sáütóegységeinek tagozódása, rendeltetése Az "Fr." hadrend tervezé§ a fentiekben már több ízben említett bizalmas jellege miatt a fennmaradt töredékes iratanyag nem elegendő ahhoz, hory a gépkocsi- és a szűkebb értelemben vonat§zolgálathoz (fogatolt- és málhásrállatvonat) tartoó, száüto-utínszállító erységeinek funkcionális és az egyes szolgálati ágak intézetei közötti elosztását elemezzem.
A fellelhetó forrásanyag lehetóvé teszi azonban
az eryes szállító rendeltetésúhadrendi elemek tagozódásának, valamint a szewezésüket meghatározó gazdasági körülményeknek a bemutatását.
A Magnr KiráIyi Honv6dségben az első világháborús tapasztalatok és a szabályzat szerkesztó bizottság ajánlásai alapján épült fel a seregtestek és hadmúveleti erységek ellátó- és szállító szolgálata. Az anyagi ellátás folyamatában a hadosztály, a hadtest és a hadsereg is ré§zt vett, a végrehajtrás súlypontja a hadosztályra került. A seregvonatok szewezé-
sében az fő törekvés érvényesült, hory mindhárom kötelék hadrendje foglalja magába a különbözó rendeltetéssel létrehozott ellátó intézeíeket annyi szállító-és utánszállító egységgel, amelyre az adott seregtestnek szükége volt."
A vonatszolgálat háborús szervezeti keretei kialakításánál a korlátozott gazdasági és pénzügyi lehetóségeknek legalább akkora szerep jutott mint az elveknek és szabályzatoknak. A katonai vezetés már közvetlenül a hadsereg megalakulása után, fóként az első világháborús tapaszHL. vkf. Eln. w3,o. 33 39T |923. A.qlett aryaaok táíolásának §zabályozása. HL. vtf. Eln. W l o 72.1l2l l9 38 A }tarcá§zati szabályzat m. rész letá.tyalása vezetóé8i tékézleten.
28 29
t1
-1
éí-
talatoka támaszkodva,
az utánszállítást a gépkoc§iszállításra kívánta alagazdasági-pénzügyi lehetőségek 1923 második felére, kózvetlenül a kétvonalas 'Fr." rendszerre történó áttéíéstkövetóen egyértelművé tették, hog5l a vezérkar korábbi elképzeléseia hadsereg gyon motorizációjáról túlzottan optimi§ták, ezért ha nem is véglegesen,.de letettek az utánszállítás nag5rárányu gépesítésénekkoncep"iÓlá.ót.30 A, ország gépjármúellátottságának helyzete nem tette lehetóvé az egyébként nFr.n e|rendelése után sem előremutató tervek megvalósítá§át még az annak ellenére, hog5l a gépjárműállomány számában a korábbiakhoz képest viszonylag látványos emelkedés fedezhető fel. Ma5laronágon 1920ban 259 db., 1921-ben 380 db .,1922végén537 db. az utáns_zállítás szempontjából számbavehetó teheígépkocsit tartottak nflván.'' A meglevő gépkocsik üzemanyag ellátásában is komoly nehéxégekmerültek volna fel, mert az országban tárolt benzinkészlet mindössze ó0-80 vagon között mozgott, ebből a kivonuló csapatok 40 vagonra számíthattak. A fennmaradó hajtóanyagot az anyaorságban maradt alakulatok á a hadiipar szükségleteinek kielégítéséreszánták." A tárolt benzinkészlet mennyisége az ország és hadsereg motorizációs sántjét figyelembevéve 10-12 napra volt elegendő. A háború alatti nagy rnennlségű beszerzéssel nem számoltak, a gépjárművek alkohollal történő üzemeltetésére való áttérés hosszabb távon nem jelentett megnyugtató megoldást.
pozni.
A
-
Az 190-as évek második felében a motorizációs elképzelésekközül főként a harcászati szempontokat emelték ki és elsődlegesnek tartották a közvetlenül a harctéren mozgó tüzérségi és nehéz fegyverek vontatását. A hadműveleti kategóriát, tehát az egyes fegrernemek és csapatnemek gépesítésétés az utánszállítást kérynzerűségből helyezték a harcászati szint mógé, mert Maryarországon ezek belátható időn belüli motoíizációjára nem volt reális lehetóség. Az utánszállítás végrehajtása során a gépkocsik tömeges alka|mazását nem az elsődleges e|ónyei (naglobb teljesítmény, csökkenő szállítái idő, H. A) hanem ezek következményeiképpen lehetővé váló seregvonat csökkené§ miatt taították kiemel{ jelentőiegú tigynek a hadseref fejlesztés szempontjából.33
30
HL. vK. Eln.
W
402/ l 923. vonatcsápat átszervez駀 "F" esetéíe. -l9?2. 16l.p, 3 3. 40z 1 923. vonatc§apat átszeryelré* "F" 1999lLl1929.Adalú,ahonYédsé8békeé§ "Fr," helyz€téról
3.o. 3].
31
staüszikai Év'(irn}í: l9
33
HL.vK.Ett.w1.o.
32 HL. vkf . En. vV 1931-i8.
3.o.
|9
#érq
19l9-tól
215
A
gépesítésterületén jelentkezó nehézségek miatt hosszabb távon
is a gépkocsik és fogatolt j árművek egrmrásra épülő és párhuzamos alkal_
mazását prognosztizálták. A fogatolt jármúvek használatával a katonai vezeté§ az elöl levó vonatrészeknél, ro§§z utakoD, azoktól oldalvást számolt vagy hátul olyan esetekben, ha nem állt rendelkezésre megfelelő számú gépkocsi, vagy olyan helyeken ahol a kiépítettutak nem tették lehetóvé a gépjárműforgalmat.
A gépkocsi vonatszolgálat tagozódásq köíelékeinek fontosabb feladatai:
A gépkocsi féIszakaszok képezték a gépkocsivonatok legkisebb szervezeti kötelékét, amely 5 db. azonos típusútehergépkocsiból állt. A gép_ kocsi szakaszok két gépkocsi félszakaszból és ún. harcos rajból tevődtek össze, melyek a hadrendi táblázatukban meghatározottaktól függóen 5 t. teherbírású gépkocsiig 10 db,, ennél nagyobb teherbírás felett 5 db. gépjárműből álltalc A gépkocsi vonatszolgálat szerveási erységeként a gépkocsioszlopokat állították hadrendbe. A gépkocsioszlopok szervezetébe 20 db. azono§ típusúgépkocsi tartozott.Ja Főként az utánszállítás végrehajtiásában, a rendelkezésre álló erőforrások minél nagobb mértékűkihasználása érdekében a mögöttes területeken számoltak az ún. notoros-vontatóoszlopok alkalmazásával. J) A gépkocsi- félszakaszok, §zaka§zok- é§ oszlopok elsődleges feladatai közé a csapat-, anyag-, sebesült és betegszállítást sorolták. A nagy mozgékonyságban rejlő lehetőségek miatt azonban számoltak a felderító-, híradó- és jelentő szolgálatban való időszakonkénti, a feladatoktó| és körülrnényektól fiiggő kózreműködésükkel is. A sebesütek, betegek szál_ lítrá§ára hadosztályná| (melynek sebesiiltsállító szervezetét a ve§le§ §zervezés miatt a fogatolt vonat szolgálatnál mutatom be, H. A) magasabb kötelékeknél az egésxégügri intézetekhez rendelve, külön e célra szervezett eryenként egy parancsnoki rajra és két szakaszból (5-5 sebesülr szállító gépkocsival) áIIó sebesüttszátlító gépkocsioszlopokat alkalmaztak-3Ó
34 vezetés Kézitöoyve: 35 IJo.263,p. 36
Uo.337p.
l. köt. 2ó l .p.
A gépkocsivonat szewezeti kötelékeinek bemutatásánál, bár nem tartoztak a szorosan vett gépkocsi vonatszolgálathoz, meg kell említeni a magasabb parancsnoksági gópkctsi osztagokat amelyeket a magasabb parancsnolrságok (vegyesdandár, hadosztály, hadtest és hadsereg) mozgekonyságának biztosítása érdekébenszervezték meg. Feladatuk volt a parancsnoksághoz beosztottak málhájának és a parancsnokág működéséhezszükséges felszerelés szállítása.'' tevékenysége során felmerült kisebb javítási gépkocsijavító műhelyek elégítettékki. A szervezési igényeket a mozgó és alkalmazási elvek szerint 2-3 gépkocsi oszlophoz rendeltek egy mozgó gépkocsijavító műhelyt, a főbb úwonalaka vary védett, de jól megközelíthető helyeke telepítve. A Harcászati Szabályzat felosztása szerint a gépkocsi anyagpótlóállomások az ellátó szolgálat üzemanyag és gépjármű pótlás ágazatához tartoztak, azonban ajavítások és a gépkocsi anyagutánpótlás rendszerének teljes megérteséhez feltéilenül szüksége-s a főbb feladataikat ismertetni. A hosszabb ideig tartó, nagyobb eszköz- és szakértelmet igényló javítási munkák elvégzésére,a nem javítható gépjármúvek anyaországba történó szállítására, a megrongált, megsemmisült gépkocsik és elhasznált műszaki- üzem- és abroncsanyagok pótlására, az alkalmazási területen található gépjárműanyagok gyűjtéséreállították a hadrendbe. Az anyagpótlóállomások alaprendelteté§éhez tartozott a gépkocsi oszlopok gépkocsivezetőinek p^ótlása és a mozgó gépkocsi javítóműhelyek időnkénti megerősítése is.'o
A gépkocsi oszlopok
A gépkocsi félszakaszokat altiszt, az attól magasabb kötelékeket tiszt vezette. A gépkocsioszlopok és motoros-vontatóoszlopok irányítására és a gépjármú és üzemanyag pótlásának szervezésére ,1-5 oszloponként gépÉociicsoportp""rrrcsnuiÁágot hoztak létre.39 A gépkocsi vonatszolgálathoz tafiozó szállító-, utánszállító kötelékek irányítrási, vezetési rendszeréről a szál|ítás elveinek tárgyalásakor ejtek bővebben szót.
A
vezétkat, felismerve a gépkocsiszállításban rejló lehetőségeket, hosszabb távon a gépkocsioszlopra kívánta alapozni az utánszállítás lebonyolítását- A későbbiekben rázletesebben tár$/alt tényezőkből kifo37 38 39
Uo.264.p, uo- 263-264.P.
uo.264.p,
2|7
lyólag azonban az 793t-re íervezett hadrend szerint a hadosztály kötelékébemindössze 1-, lovashadosztályéba pedig 3 gépkocsioszlop beállítására nyílt lehetőség. Az ellátrás és utánszállítás rendszerének felépítése miatt a hadtest állományába szervezetszerű gépkocsisállító egységet nem szerveztek, a hadműveletek során a helyzettől függő megerósítésükról a hadsereg gondoskodott. A Fóvezérség közvetlen alakulatok "Fr." hadrendje is csak 42 gépkocsioszlopot (ebból 5 lőszer szállító, H. A.) és 7 gépkocsi anyagpótlóállomás, valamint mozgó gépkocsijavító műhelyből
á
t.4o
A szűkebb érJelemben vett (fogatolt- es máIhásállat) vonatszolgálat §zíllító é§ vezeíő §zerveine[ tagozódása, valamint a közvetlenül nekik alárendelt szervezetek ía8ozódása és rendeltetése Afogatolt vonatokesetében is fennállt a külső körülmények diktálta szervezési kényszer. A várható hadszíntérúwiszonyai és az országban használt fogatos jármúvek meghatározták a fogatolt vonatok felépítését és alkalmazásuk egyes kérdéseit.Az elsőülágháborúban az Osztrák-Maryar Monarchia hadvezetősége sámára gyonan bebizonyosodott, hogy a kevésbéművelt hadszíntereken rendszeresített, viszonylag nagy teherbírású ún. kincstári járművek nem felelnek meg a folyamatos utánszállítás fenntartása által támasztott követelményeknek.al Ezért mát 1914 őszén, a háború első időszakában meg kellett kezdeni az áttérésta nehéz kincs_ tárijárművekról a könnyű, de Éisebb teherbírású országos járművekre.a2 Az első világháború során ajól kiépített hadszíntereken a kincstárijármű továbbra is használatban maradt, olyannyira, hogy a szövetséges német csapatokat is a Kárpátokban, Szerbiában, Olaszországban és Romániában a helyszínen szerelték fel országos járművekból álló vonatfelszereléssel.a3 Á háborút követően a némá RÓichswehr-ben, megőrizve a koW l,o, l999l|l|929. Adalú, ahonvédsé8 Mke
40
HL. vkf, En.
4|
A hadslntér " művelt§é8én" a korabeli lerminoló8iában
42 43
l93l -i8.
és "Fr."
helyzetéról
l9l9-tól
a mai éílelemben velt infrastrukturális kiépített§é8ei értették, Gotí Jenó-Mojze. Lá§zló: Had§€regünk ellátása a ülá8háborúbal (l9l4-1g lE). L köl, FJemények a Balldn hadszíltéren. csáthy F€íenc e8yelemi kón}rykereskedés és irodalíni vállalat Rl, Deb(e.en-Budap€sl, Kiadási & nélk0li, 52,p.
Uo.60p.
rábbi szewezési tapasztalatokat, zömében tolt járműveket taitottak hadrendben.aa
1 t.
teherbírású kincstári foga_
A Maglar Királyi Honvédségben a várható hadszíntérjellege, a fentiekben vázolt tapasztalatok és nem utolsósorban annak okán, hog5r Ma_ gyarországon leginkább az országos jármű volt elterjedve, ez maradt to_ vábbra is használatban. Ahadsereg megalakulásakor az "Fr." hadrendben a fogatolt vonatszolgálat általános rendeltetéssel létrehozott utánszállító egységeit (szervezési kategóriaként értelmezve az alosztályokat H. A.) az "egrséges uíánsáütó lépcsók" (a továbbialrüan utánszáüúó lépcsók) alkották.4J Az utánszáIIító lépcsők három, egyenként 20 országosjárműből álló.szakaszra és eg5l 10 országos járműból álló saját részlegre tagozódtak.4o A fogatolt vonatszolgálatban az országos j árművek vontatására döntően lovakat használtak, de rossz útviszonyokésa lóbeszerzés nehézségei esetén ökrök és bivalyok alkalmazásával is számoltak.a7
Az utánszállítás szervezésekor a járművek közlekedésére alkalmatlan hadműveleti területeken, főként hegyvidéken málhásállatok (lóőszvérek, málháslovak és szamarak) alkalmazását is számításba vették. Egy málhásál|aí lépcsóbe száz málhásállatot soroltak be, állatonként 50-9O kg<s, lépcsőnként 5.0fi) kg--os hasznos teherbírással mint számvetési egységgel számoltak - amelyet az adott lépcsó málhásállatainak a terep jellege és a szállítandó anyagok határoztak meg.aE
fajtája,
Az általános rendeltetésű fogatolt utánszállító lépcsők mellett olyan alapvetően szállító feladatokat végrehajtó oszlopokat is hadrendbe állítottak, amelyek megfelelő felszereléssel és kiegészítő cikkekkel ellátva speciális szállítási igényeket elégítettekki. Íg5l az utász csapatokhoz rendszeresített szabványos 53.12 m,- nehéz 26.56 m- vary keskeny 66.4 m
44 45
46 4,1
48
HL. vkf, Eln. vv3.o. 136.964/ 1929.BúabásEmü vkzl. ezredesje|entése az 1929. j(llitls30tól aú8usáús 2-i8 me8tanotr német Nachschubübun8-íól,
Az "e8ysé8e§ utánsz.álító lépcsó" elnevez€§ben
eEységes sz6 ellál᧠és után§zállítás folya^z mataiban me8való§uló vezetési í€ndszeít fejezte ^z ki. Az ulánszálító kőtelékek irányítási íend§zeíére a sállltás elveiv€l és rendjével foglalkozó alfejezetb€n bóvebben kitéíek. HL, Vkf. En. W 3,o. 3 3 . 402l 1923 .Y onatcsaPat átszervezése "F" e§etére. E-l7-esvon. ut,2. pont l9,p.
vezetés KézikönF,e:
l.
köt.283.p.
zl9
hosszú hadihíd elemek szállítására, hadosztályonként két, egyenként két fél hadihídosztopból és saját kocsirészlegből álló hadihídoszlopot rendsreresítettek_49
A háborús egészségügyi ellátás legbonyolultabb részéta sebesült-
szállítás megszervezése képezte. A Magnr Királyi Honvédségben a szervezetszrrű egészrl-,gűryi anyag- á sebesült§állító kötelékeket a központi irányítrás alá tartozó sebesűltszállító gépkocsioszlopok kivételévela hadosztályok egészségiigliosdopaihoz szervezték A hadosztály egésxégüg5ri oszlop egészségüryi személyzetre és vonatosztagra tagozódott és kötözóhelyet, valamint az ún. könnyen_sebesültek állomását (mindkettőt duptázri lehetett H. A.) működtették5o A vonatosztag gépkocsi egésxégüryi oszlopból és egésxégüryi anyag-á sebesültszállító kocsioszlopokból tevődött össze.5] A sebesülszállító gépkocsikat elsőso.ban a kötözőhelyek gyors kiürítésére,a mögöttes tábori kórházak és a vasútvonalakra települt egészségügyi intézetek felé alkalmazták, míg a fogatolt egészségügyi anyag- és sebesültszállító kocsioszlopok fő feladatát a csapatok segélyhelyeinek gyors kiürítése, kötszer és gyóryszer szükségleteik utánszállítása képezte.
A kétvonalas "Fr." hadrend bevezetésének előkészítéseidőszakában
a vezérkar az igénybevehető gépjárművek számát túlzott optimizmussal állapította meg. Ezért is vált olyan sürgetővé a vonatalakulatok működé-
sére ható anyagi tényezők című alfejezetben tárgyalt gépjármű igénybevétel rendjének megszigorítása, és a gépkocsiállomány központi javításba vételének elrendelése. A háborús hadrend megállapításakor a kiállítható gépkocsioszlopok számának túlbecsülésévelpárhuzamosan az utánszállító lépcsők számát a lehetó legminimálisabb mértékbenáIlapítottak meg, a rninél ryorsabb felvonulás és a mozgékonyság biztosítása érdekében." Az új alapokra helyezett hadrendre való áttérést követően nllvánvalóvá vált, hogy a gépkocsi oszlopok hiányában a fogatolt utánszállító lépcsők nem elégítikki azt a minimális követelményt sem, hogy a hadsereg egy49 50
E-l7-€§von. Ut.33. pont 36-37.. -A lovas hadosztály félhadhídoszlopaihoz a ío8atolt jármúvek helyett 8épkocsikat álIítottak be. H. sz.|. íész- 2. í |Jzet. l 559, poít. 340,p.
5l Uo.35,pont.3Ep, 52 HL, \'*f, Eln.
22o
w
3.o. 3
3
.40u |923.von^lcsapat
átszeívezése "F" esetéíe.
szeri lőszer- és élelmiszer szülrségletét egyszerre meg lehessen emelni. A jóváhagyott hadrendben veryesdandáronként a rendszeresített három lépcsóbói'kettő lószert, egy páclig élelmezésianyagot szállított.53
A kialakult helyzetben szükségessé vált a fogatolt vonatalakulatok átszervezése. 79234al teljes körú vizsgálat alá vették a seregvonatok teljesítóképességét,irányítási rendszerét és szervezeti tagozódásál, Az alapos elemzés számvetési és szervezési kérdéseket és javaslatokat vetett fel. Az érvényben levő számvetési egységeket és |épcsóket újra meg kellett határozni, anyagfajtánként az alosztályokon, osztályokon és csapattesteken keresztül a vegyesdandárokig.'* Az első világháborút követően kialakított utánszállító lépcsők felépítésenem fele|í meg a szewezési elveknek és követelményeknek. Az
utánszállító lépcső egy szakaszának egy 10 t-s hasznos teherbírású vasúti kocsi rakományának megfelelő anyagot kellett felvennie és elszállítania. Országos járművenként a szakaszokhoz rendszeresített húsz fogatolt kocsit figyelembe véve egyjárműre átlagosan 5 q teherjutott optimális esetben. Ez az átlagos mennyiség a meghibásodások, rongálódások és a veszteségek arányában növekedett, teljes feltöltöttséggel pedig a szállító kötelékek esetében még a felvonulás alatt is csak narybani számvetések során lehetett számolni. A Monarchia közós hadseregében 4 q-ban határozták meg a könnyri országos jármű teherbírását, amelyet a háborús tapasztalatok igazoltak is.)) A minimális mértékben rendelkezésre álló, a kívánatosnál nagyobb mértékbenmegterhelt utánszállító lépcsőknek az utánszállítás folyamatosságának fenntartása érdekébennagyobb távolságot kellett megtenniük. Ilyen körülmények ktizött a vonatlépcsők háborús körülmények közti gyors leromlása biztosra vehető volt, veszé|yeztetve ezzeí a hadsereg anyagellátását.
A túlterhelésproblémájának megoldását a vezérkar és honvédség főpaiancsnokágának illetékesei abban látták, hogy az utánszállító lép-
53
.4o2l 1923.v onallépcsók és tószeroszlopok átszeív€zése, A HonvédKiképzésiosáály vona!ú8yi §zake|óadójának elóterjesztése, HL.vkf. Eln. W 3,o, 33.468/ l923. számvetési lépcsók me8határozása. HL. \4
W
3,o,
3 3
sé8 Főparancsnokág
54 55
22l
c§ók szakasmit a|kalmassá ke|I tenni a 10 t-s vasúti kocsik rakomá_ nyának e|sállítá§ára azok ésszerű terhelésénekfigyelembe vételével. Javaslatuk szerint a kívánt célt a lépcsők fogatos kocsijainak hetvenről nyolcvanötre történó emelesével lehetett elémi a szaka§zok közdtt e5/enlő arányban eloszwa,56 Az elóte4eszt6 szerinti átszerveássel ugyan az egyes vonatlépcsők oszlophossza megnövekedett, nehezítve ezzel a vezetés és a biztosítás megszervezését. A hadsereg összességében izsgálva azonban az eryszeri lőszerszükséglet megemeléséhez a korábbi 59 helyett 48, míg az éle|mezésianyagra számolva a 96 lépcső helyett 75-re volt szükség.
Az utánszállító lépcsók szakaszai országos járműveinek számának növelésével a ve_zérkar is egyetértett és azt a javaslatnak megfelelően meg is emelték.'' Az engedélyezett kocsinkénti terhelés nagyságát 400450 kg-ban határozták meg. Az utánszállító lépcsők kapacitásának számvetési egysége 30 t. maradt, mivel a szakaszok feladata nemváltozott (egy 10 t-s vagon rakományának szállítása, H. A) A vegyesdandár és a lovas hadosztály lőszer- és élelmezési készletei egyszeri megemelésének biztosítása érdekében az első vonalbeli vegyesdandárok lőszerlépcsőit 3-ra, az élelmezési lépcsőit 4-re, a másodikvonalbeli veglesdandárok élelmezésilépcsóit 4-re emelték, míg a lőszerlépcsőkszáma dandáronként változatlanul kettó maradt. A lovas hadosztályokat a tervek szerint az "Fr." elrendelése után egy lőszerlépcsővel és a veglresdandárokénál jóval nagyobb zabszükséglet szállílása miatt hat élelmezésioszloppal látták eI.)Ö A kétvonalas nFr." rendszer felhagyása után a hadosztályokat az 1931-re kialakított szervezési elképzelések szerint 7-7 lőszer oszloppal, illetve 7 élelmezési anyagot szállító utánszállító lépcsővel láttákel. A lovashadosztályhoz 2lőszeroszlopot é_s 7 élelmezési anyagot szállító utánszállító lépcsőt állítottak hadrendbe.)9
5ó 57 58 59
222
Uo. HL. Vkf. Eln, Uo, HL. vK. ün,
l93l-ig.
W
3o, 33,402l
W
1,o.
l
923. vona|csapal átszeívezése "F" eselére.
l999lIl|929. Adalok^húlvéd§ég béke és "Fí." helyzetérót l919-t6l
A lőszerrel állandóan megrakott utánszállító lépcsőket a lőszerután_ pótlásjegyében a lőszer rakodó szakaszokkal, a tüzér jaűtó műhelyekkel és tüzér pótosztagokkal együtt a tüzér szervek irányítása alatt az ún.lőszer telepben egyesítették. Az egyesített szervez€tben lőszert szállító lépcsők a lőszeroszlop vagl lőszerlépcső elnevezát kapták, mintegy ezzel is kifejezve, hogy elsósorban lőszerszállításra lehetett felhasználni óket. Kivételt képezett ez a|ól a leürített lőszeroszlopok felha§ználása m᧠anyagok utárrsállítrásában abban azesetben, ha nem állt rendelkezésre elegendő lőszer a gyors újramálházásra.6o Azösszevonás természetszerűen nem érintette az üres o§zlopok sebesültszállításban történő felhasználásának már korábban kialakított és a háborús tapasztalatok igazolta elméletét. A lószerutánpótlásban bekcjvetkezett változásokkal a tizérségvezetésének javaslatait fogadták el, amelyet a Soós Károly ryatogsági ábornok által vezetett §zabályzat szerkesztó SZKEB, i§ magáévá tett. A Magyar Királyi Honvédséghadrendjébe szervezett fogatolt utánszállító lépcsők és lószeroszlopok megfelelő feltételek hiányában nem feleltek meg a kor követelményei s zerintí szs,rvezési elveknek. A lépcsők viszonylag nagy s zeruezete mát maeát a megalakítást is megnehezítette, mert sok országos járművet, szereléket és lovat igényelt, A kényszerből rendszeresített sok országos jármű miatt nagyvolt a vonatlépcsók személyi állomány szükséglete, ami a tartalékos képzéslehetőségének beszűkülése mellett óhatatlanul azzal játt, hogy az utánszállító lépcsők szeméIyzetétszinte kizárólag az idősebb korosztályokból jelölték ki. A fo_ gatolt kocsik nagyszáma miatt az utánszállító lépcsők oszlop hosszát a menetek során ideális esetben sem sikerüIt 850 m alá szorítani. ól A vonatlépcsők hosszú oszlopaiból fakadó nehézségekkiküszobölésére nem állt rendelkezésre a folyamatos vezetés fenntartásának feltételeit megteremtő híradó eszköz, jelentó lovas vagy motoros. A lőszeroszlopok és utánszállító lépcsők nem rendelkeztek a földi és légi támadások elhárítását szolgáló biztosító csapattal.bz
60 ó1
HL, vkf, Etn. W 3.o. 33 .402l l923.yonatcsaPat át§zeívezése ''F'' esetére, E-l-e§H,sz.1924,.íész.Alakihatározványokésmúszakiadatok(atovábbiakbaníLré§z)
4. sz. melléklet, Az u!ánszálító lépc§ó o§szloPho§sza több mint kétszere§ével haladta meg a kö telékben levó ászlóaljét (4oo m,), A biztosító c§apatoka! az ellen§ég fóldi me8fi8yelésének é§ váratlan támadásainak me8akadá lyozá§a és repülói elleni harc céljából szeívezték, illetve jelölték ki.
223
A maryar vonatlépcsók szervezetét összehasonlítva a német utánszállító lópcsókével a minóségi mutatók egyértelmúen a német oszlopok fölényét jelzik. A Reichswehr-ben az utánszáI|ííó lépcsők tóbbségében a kincstári járműveket rendszeresítették, jelentósen megröüdítve ezzel az oszlopok hosszát, mégis nagysúlyt fektettek a folyamatos híradás fenntartására. A menetek alatt a parancsok továbbítására lépcsőnként eg;l motorkerékpár állt rendelkezésre, az elhelyezések során az elöljáró vonatparancsnokággal a vezetékes összeköttetés kiépítésére távbeszéló osztagot rendszeresítettek.oJ A Reichswehr avonatlépcsők biztosítását is sokkal inkább meg tudta a Maglar Kinályi Honvédseg. A német hadseregben ugyanis a lépcsőkhöz az oszlopparancsnok alárendeltségében 2-3 lovas járőrt szerveztek, melyek felszerelése az egyéni fegyverzeten kívül a járőr számától függóen 4-ó könnyű géppuska volt. Az országos járművel rendelkező utánszállító lépcsők is rendelkeztek motorkerékpárral, távbeszélő oldani, mint
osztaggal és lovas járőrökkel.Öa
A vonatparaDcsnok§ágok szervezetileg hadosztály-, hadtest és vonatcsoport paranc§nokágra tagozódtak, alárendeltségükbe tartozott a vonat vezetés szempontjából valamennyi vonatalakulat. A vonatcsoportparancsnokságok alárendeltségébe tartoztak a hadtest vonatok seregvonatc§oportjai, valamint a hadosztály és hadtest vonatlépcsőkhöz be nem sorolt hadsereg és Fővezérségközvetlen utánszállító lépcsők és ellátó intézetek.Ö5 A kétvonalas "Fr." rendszer bevezetésétkövetően Budapesten, Székesfehérváron és Miskolcon terveztek felállítani egy-egy vonat_ csoport-paranc§nok§ágot. A tizennég5l vegyesdandár, a lovas hadosztály és a magasabb kötelékek vonatainak operatívvezetéséthárom vonatcsoport-parancsnoksággal nem lehetett megoldani. A háborű vonatvezetés 63
64
1?,4
W 3.o, l36.964l 1929. BaíabásBmil vkszt. ezredes jelentése az l929. jtllius 30!ól au8uszlus 2-i8 meBtáított német Nachschubübung-ról, Uo. Baíabás ezredes jeleotésének ö§sze8zésében javaslalot tesz arra, ho8y ma8yar u!ánszállító lépcsók€t a lüzér ülegekhez hasonlóan legalább két géPpuskával lássák el, a pénzü8yi feltót€lek azonban mé8 ezt sem telték lehetóvé. Az E- l 7-es von. ut, l 23. pont 78.P. a vonat vezetéshez menelekkel, €lhelyezésekkel és bizto§ítási fe|adatokkal kapc§olato§ iráíyítást, valamint tábori rendóri egészJé8ü8yi szol8álattal összef ü8gó tevékenységet sorolták. HL. vkf. Eln,
megoldása a honvéd főparancsnokság vonatüg5ri szakelóadói szerint abban rejlett, hogl ve5lrasdandáronként (a vegesdandárokat az ellátás megszervezése szempontjából hadosztályként kezelték, H, A.) fel kell állítani egy vonatcsoport parancsnokságot,,q három meglevőt pedig hadtest vo-
natparancsnokággá kell átalakítani,oÖ A vezérkar anyagi- és vonatüryekben illetékes 3. osztálya a javaslatot túlzónak találta, és csak négy újabb vonatcsoport parancsno_kág es három hadtest vonatparancsnokág fel/ állításával értett egyet.o
Közvetlenül a vonatparancsnokságokhoz tartoztak a különböző rendeltetéssel létrehozott intézetek, amelyek a vonatok személyzetének, lovainak és vonatanyagainak pótlására, és az állategészségügyi feladatok ellátására szerveztek. A hadosztály vonatparancsnoksághoz egy vonatpótosztag, egy lópóttelep és egy lókórház, a hadtest vonatparancsnoksághoz pedig egy hadtest vonatpótosztag tartozott, míg a vonatcsoport parancsnoksághoz egy tartalék vonatpóto§Ztagot, egy tartalék lópóttelepet és egy tartalék lókórházat szerveztek,oÖ A vonatpótosztagok és tartalék vonatpóto§ztagok Vé gezíékaztáaszállító lépcsők, lószeroszlopok és különböző vonatintézetek személyzetének lófelszerelésének, vonat- és patkolóanyagának pótlását és javítását- Ennek megfelelően parancsnokágra, vonat személyi tartalókra és vonatműhelyre- anyagpótló oszlopra tagozódtak.Ö9
A lópóttelepeket és tartalék lópóttelep€ket a csapatoknál és a vonat alakulatoknál fellépő lóhiányok pól|ására szervezték. Egy lópóttelepen egyszerre harminc lovat tarthattak. A lókórházak és tartalék lókórházak végeztéka leromlott, fertózó betegségben szenvedő lovak átvételéta csapatoktól, a négy héten belül ry^ógyuló lovak gyógykezelését és az ál lategészségügyi raktár kezelését.'uA hadsereg megalakulása időszakában a lókórházak a lópóttelepek szewezetébe tagozódtak, A szabályzatszerkesztő Bizottság javaslatára azonban szétválasztották az egységes ló, 66
67 68 69 70
HL. vkf, Fjn. w 3.o, 3 3 .40u 1923 .vofiatlép.sók és lószeroszlopok át§zeívezése. A llonvédsé8 FóparancsnokM8 Kiképzésiosztály vonatü8yi szakelóadójának elóterjesztése. HL,vkf, Eln. vV 3.o. 33.40u Lg23.yoíl^tcsapat át§zeívezése "F" esetére, E- l7-e§von, ut.25. ,26.,27.poní33- 34 p. Uo.28, poot. 33-34p
Uo.29-30.pon! 34-35p,
225
póttelepet, mert a beteg és egészségeslova!,e5rmással való érintkezése magát a lópótlás folyamatát veszélyeztette. /l
7I
226
HL. \'ld, Ein.
w
3.o. 33.
402/ 1923. vooatcrapat á167eí,Iezére,Tl Qsetae.
