'í::::::::::::,,,'::.:.::..a.,.'::-:::
.:::.
.
:
,E{.JR
KoZtrL;KELtrT . aa
:
IV-XV.
század
r,l
Egyetemcs , ,r., ... , _o toftfilefl szo\reg g}ru, tcmeny
llz. körct
]
61
IDHtd PíF H\o \,) oEo: o<§ tr,\oo rF l FHtr N (n ili H\€d (E,íR
N <- P<Eq l FI,Fí(D '. . l írJlJ,O G+ (D@Oo O}l(D \^rN 1,1 Flr E \rl P1O CqOrzr{D -'i{-ó oia /tr, n m - FJ6N§ e .É lD\N)ed c4 €E r H§§O tH a H
orB l otr FíEr l§
ü
T t,
i
<
o: lro .d m
t ]
t
< O: ct O.'E 'd G+. m F. -.r-#l o6S C4 Exi P. Ut C.l. í§\o olo lc t }:lOlNFr r O o(doty E
.. N Hb
!
ltOt
olÉ s!tr H G} p{b ül .4 @@oo
lr
h.J*T#§,,S*§íxo",
u\
.rJ
wy.
.l'_
\
Egyetemes történeti szöveggyűj tem ény
Kozépkor I/ 2. kötet
EI_]ROPA
és
KoZEL-KELtrT oa
IV-XV.
E5yetemes történeti
sz
század
öveggyűj temé ny, középkor I/ z. kotet
s
Sz.
zerkesztette
:
Jónás Ilona
rewröNyVKIADó, BUDApEST,
Lg7 I
Feudális intézmények, politikai történet
L7
4. Britannia pusztulása Gildas (szü. 493). Az V-VI. századi Britannia történetérőI Írott müve: "De excidio et conque§tu Britanniae". "Sapiens"-nek (BOlcsnek) nevezték. Britarrniából Bretagne-ba menekült, itt is halt meg.
végében telepedtek meg elsólcben, és ott is . . . A piktekl) a zsákmányoltak és dultak is. Az ily viszontagságok maradtak, nem ritkán""ig"t közepette pusztuló népre mqg sáskajrárás is szakadt, és még az előbbinél erősebb éhségis pusztított tovább. Midőn pedig megsz(Ítt a pusztítás, dulás, a szigetet oly b{ség árasztotta e1, hogy hasonlóra azelőtt egy korban sem volt soha emlékezet. Mindezekkel a bujaság is növekedett. Hatalmas rtőből sarjadva elhatalmasodott, hogy abban az időben méltán mondhatták: "Olyan bujálkodásról lehet hallani, minő még a pogányok között sincs". De nem csupán ez a vétek, de minden más is ami az emberi természettel szokott járni, és küönösen az ami a közjót forgatja fel: az ígazság utálata esktiszegéssel és a hazugság szeretete 4tavasz mesterkedésseI párosulTa, a rossz kedvelése a jó helyett, a glíloszságnak jóságként való tiszte}.ete, a sötétség kedvelése a- napfény helyett, s a sátán elfogadása a féuyesség angyaláur. A kirrflyokat nem Isten rendeléséből kenték fel, hanem ot_vanoiat emeltek maguk Jölé, kik másoknáI ke§yetlenebbek voltak. Nem sokkal később pedig azok, kik feikenték, korántsem az igazság kedvelése rniatt, megölték őket, és még kegyetlenebbeket választottak. Ha pedig va].aki békességesebbés az ígázsággal valamivel inliább törődött, arra mint Eritalrnia megrontójára irányult irgalomnélkiil minderrek gyiilölete és nyi-
Ekkor az össze§ tanácsadókat a kevély zsarnokkal eg,yütt megvakítotde inkább pusrtÜÍására azttaláLták ki, hogy ama nag1, szilajságu és kárhozatos szászok, kiket Isten és ember utál, az -zaki népek visszatartására mikérrt a juhakolba a farkasok, bebocsáttassanak. Pedig errnél sohasem történhetett volna velijk sem kárhozatosabb,
ák, és ahaza oltalmára,
éltek, valószíníílegprékelta nép, '}A prk.k a brit sziget északitészéttés Skóciában rrratmukat az adlgolszászok sziintették meg a
VI. században.
-42L-
sem keservesebb. ő az qteLem mily mélységessötétsége, ó az elmtinek mily kétségbeejtő és kegyetlen ingatagsága, azokat, kiket midőrr még távol voltak, a halálnál jobban rettegtek, most, hogy ugy mondjam egy feda aIá behivni. .. Monumente Germaniae Historica Auctores Antiquissimi,
T. XIII.
p. 36-38. (Krónilcí,sok-Krónikík.I.32-33. o.)
175. Keltak és germánok harca Britanniáért Beda (673-735), angol törtáretíró és tudós. Élet&ret nagyobb részéta jarrow-i apátságban töltötte, mint szerzetes. Írásai nagy műveltségéről és szerérrys§gérő1 tarruskodnak. "De Natura Rerum" c. mrrrrkája a kor természettudományának eredményeit foglalta össze. Számos Biblia-kommentárt is készített. Főmüve a "Historia Ecclesiastica gentis Anglorum..." - amit 73l-ben fejezett be - cimével ellentéóen
nemcsak egyházi mŰ, hanem egyik legfőbb forrásrrnk Anglia korai po_ litikai törtérretére vonatkozóarr. . A "tiszteletreméItó" (verrerabilis) jelző csak Beda ha]ála után jelent meg neve mellett.
XI. fejezet'). . . nÓrná t az alapítástól számít ott 1164. évben megostromolták a gótok, ez időtőI szijnt meg a rómaiak uralma Britarríriában; ez csaknem 47O éwel azután történt,hogy Caius Julius Caesar erre a szigetre érkezett. A rómaiak azon a sánco4 beltll éltek, amit, mint emlÍtettuk, Severus emelt a s2igeten végig.2). Lakóhelyük errnek déIi oldalán volt, amint ezt az általuk épitett_ őrtornyok, városok, hidak.és kövezett utak bi_ zonyítják napjainkban; m§gis uralmuk kiterjedt mind Britarnia más, távolabbi vidékeire, mind o§ran szigetekre, amelyek messze esnek Britanrriától. XII. fejezet. A skótok és a piktek által végigpusztitott britonok segítséget kérnek a rómaiaktól, akik másodszor is bbjOrrrrek és egy falat építenek a szigeten keresztül; de amikor ezt aneyezett ellensQg azonnat áttöri, a britonok még nagyobb veszedelembe kerünek. Ettől fogva Britanniának, amelynek egy részéta britonok lakták, nem volt többé felfegyverzett harcosa, katonai ereje, s hiányzott az életerős
l)nOaig
a ponqig Beda klasszikus források alapján dolgozott. Saját ismereteket el6ször ebben a részben nyújt, egy Orosiustól átvett fejezeten belül.
2)E,
.
"áo"Gretna
Green és a Tlrne torkolata között 422
húzfiik.
ifjúság lelkesedése, egy szóYal mindaz, amitől a tyrannusok3) meggondo_ tatlansága megfosztotta, s amit sohasem nyert vissza. Britaruria a rablásnak volt kitéve, mintha egyáltalán nem ismerné a harc mővészetét Külö_ nösen két igen vad tengerentuli nép keltett nagy rémületet s okozott hosz_ szu évekig tartó szenvedést: északnyugatról a skótok és észalcól a pikiet. "tenierentúlinak" hívjuk őket, nám azért, mintha Britarrnián kívü átek volna, hanem mert messze laktak attóI a tészétő,amit a britonok bírtak, s tőluk két nagy tengeröböl választotta el őket, egyik keletrőI, rrrásik nyugatról máyen és száesen benyult Britarrnia föIdjébe, bár nem van Giudi ertek oly messze, hogy taláIkozzanak. A keleti öböl közgpén o/ amely nyel_ ,ryug"tin, anrrak jobb partján Aicluith városa, városa,4) " folyóhoz. a ehhez esik jelenti, közel mert szíkláját viikben a Clyde E népek pu§ztitásai miatt a britonok követeket kütdtek Rómába, leve_ lekkel és t
Ocá"á" a római helytartókra, akik légióikkal
sorban átkeltek Galliába, hogY a csá-
sz4ri címre pályázzanak. qr&gb.áro.hatatlan
helység a Forth torkolatánáI.
Sltnberto, a Clyde mellett. Ol Oyd. éu. Forth torkolatai
között,
tehát nenr azonos glz-,.előző római
-423-
fallal,
Ekkor a rómaiak a britonok tudomására hozták, hogy a jövőben nem válla]hafirak ilyerr flíradságos utat a védelmiikre , és azt táa."ottat nekik, hogy inkább fegyverezzék fel magukat s gyakoroljanak, hogy harcolhassanak elleneikkel, akik nem bizonyulnának erősebbnek náluk, ha ők nem lennének elpuhultak a lustaságtól. Továbbá... eg.y erős kőfalat építettek a tengertől a tengerig, éppen azon városok mellett, amelyeket az ellenségtőI való fáelem következtében, az egykor Severus által emelt s,ínc mágött alapítottak. Ezt a falaf , ami még ma ls híres és Látható, köz- és magárrköltségen építettékrsabritonok is segédkeztek berrne. Nyolc láb szélesen és tizenkét láb magasan7), eg-yenes vonalban emelkedett, ma is megcsodálható. Mikor ezt gyorsan befejezték, jó tanácsokat adtak az eIcsüggedt népnek, s még a fegyverkészitésmódszereit is megmutatták nekik. Emellett meghatáTozott távolságonként tornyokat emeltek a tengerparton déIfelé,ahol a hajóik voltak, hogy a tengert figyélhessék, mert onnan is várhátó volt a barbárok támadása, s úgy távoztak onrraa, hogy soha vissza nem térnek. Amiat hazájukba tértek, a skótok és a piktek, akik tudták, hogy nem jönnek többé víssza, űita megjelentek s magabiztosabban mint valaha, elragadták az ottlakóktól a sziget minden északi és távoti terüetét egészen a falig. Támadásaikat a sánc tetején félenk őrseg vátta, ott aggódtak éjjel és nappal, kábultan és remegő szírrvel. A másik oldalon az ellen gyiikos fegyverei nem henyéltek, s a gyáva védőket nyomorultul leszotítva a falról, földre teperték. Mit is mondhaturrk még? Elhagyva városaikat és a falat, meneküni kezdtek és szétszóródtak. Az eilerrség üldözte őket, s hamarosan mqg kegyetlenebb mészátlás következett mint bármikor előbb, a szerencsétlen lakosságot úgy szaggatták darabolcca, mint a bárrányokat valamilyen vadfllat. Azok pedig, otthonuktól és vagyonuktól fosztottar az éhségszörnyétől úgy próbálták menteni magukat, hogy egymást rabolták és fosztogatták, saját torzsalkodásukkal tetézve a kivürö jött bajt, míg végul az otszág élelem nélkiil maradt, s azt csak vadászattal lehetett sze-
rezni, XIII. fejezet. Theodösius, az ifjabb idejében, amikor Paltadiust küdték a Krisztus-hivő skótokhoz,,a,britonok Aetius consultól kórnek segítséget, amit az nem ad meg. Urunk megtestesüésének 423. évébenHonorius után Theodosius az ífjallb szerezte meg a hatalmat, s azt - mint a 45. uralkodó Augustus után * 26 évig gyakorolta. Uralmának nyolcadik évében,Cele:.tinus, a rómaí egyház pápája palladiust küdte a skótokhoz, akik krisztus hívei vol,tak, hogy legyen az első püspökük. Ésuralmának 23. évébenAetiusnak, egy ismert embernek, aki patrícius is volt, Iejárt a harmadik consulsága symmachussal együtt. Hozzá ki.fldtek egy levelet,a britonok szerencsétlen maradékai, amely igy kezdődött: "Aetiusnak, a háromszori consulnak, a 7'2,44
^
az/J.ea, 3, óó m magae
(l láb
=
30,5 cm).
424 -
i I l. 1
britonok panaszai", s a levélben így tudatták nyomoruságukat: "A barbárok beszorítanak a tengerbe, a tenger visszahajt a barbárokhoz; közöttük ahaLáL két fajtája vár reánk:vagy lemészárolnak benníjnket vagy vízbe fultutk." De hiába tették mindezt, nem kaphattak segítséget, mivel a rómaiakat ebben az időben a hunok királyaival, Blaedlával és Attilával folytatott igen sűyos háborúskodásaik foglalták le; s bár éppen a megelőző évben törtérrt, hogy Blaedlát öccse Attila ármányosan megölette, mégis eg,ymaga oly türhetetlen ellensége maradt a köztársaságnak, hogy szinte az egész Európát végigpusztította, megtámadott és pusztává tett váíosokat és erődöket... XiV. fejezet. A britongP8), akiket a nag,y éhinségsarkall, kiíízika barbárokat földjükró1, de ezt hamarosan - a- gabona bőségével együtt szabados életmód, pestis és a nép pusztulása követi. ... Ezért tanácsot tartottak, hogy mit tegyenek, hoI keressenek segítséget,hogy megakadáIyozzák vagy elhárítsák az északi népek kegyetlen és gyakori támadásait; s mindannyian mt:gegyeztek vortigern királyukkal, hogy a tengerentűról a szászok népéthívják segítségtil... XV. fejezet. Az angelek népe, miután behíwák Britanniába, szövetkezve annak lakosaival, eLőször ki1zi az ellenséget, majd fegyvereit szövets égesei ellen fordítja. Ururk megtestesiilésérrek 449. évébenMarcianus következett a trónon Va]entirrianusszal, rnint a 46. uralkodó Augustus után, s hét évig volt hatalmon. Ekkor az angelek vagy szászok, akiket a fent nevezett király hivott be, megérkeztek Britanniába három hadihajóval, és ugyanezen király parancsára letelepedtek a sziget keleti partvidékén, mintha az ország megmentéséértakarnának harcolni, de valójában azért, hogy meghóoítsát az:. Erurek megfelelően megtámadták 4z elléaséget, amely északról jött a harcba, s a szászok győzelmet arattek. Mikor ezt hazájukba hírül vitték, csakúgy, mint a sziget termékenységétés a britonok gyávaságát, jelentősebb flottát indítottak elrfelfeg,yveTzett harcosok erős csoportjával, amely csatlakozva a korábba-rr érkezettekűez, Iegyőzhetetlen sereget alkotott. A britonok engedéiyévelaz újonnap jöttek közöttük lakhattak, azzal a feltétellel, hogy hadat viselnek ellenfeleikke! az ország békéjerrekés biztonsácának védelmében,s a britonok katonákhaz íLtő fizetséggel látták eI őket. Ezek a gerrrráúok három igen hatalmas néptőI származtak, nevezetesa a szászoktól, arrgelektől és a jüttöktől. A jüttök törzséből származík kent és'yight lakossága, vagyis az anép, amely wight szigetét bírja, tol-&bá akiket a nyugati szászok tartományában mind a mai napig jüttölanek neveznek, s ug,yanezen Wight szigettel szemközt laknak. A szászoktól, 8)A
britorrok ak ugyan síkeritlt ideiglenesen kiűzniük a támadó skótokat és pikteket, a után bekövetkezett jólét azonban erkölcstelen élethez, gyűIölkodéshez, csalárdsághoz vezet, majd küönböző járványok sújtják őket.Ebbena helyzetben megúJub8k a ktüsó támadásqk is. g,v-Őzelmük
425
vagyis aTTól a vidélaől, amelyet Ős-Szászországnak neveanek, származ, nak a keletí szászok, a déli szászok és a nl,ugati szászok. ,Yégü az angelektá, vagyis abbol az országbóI, amelyet Angulus-nak9) neveznek és amelyró1 azt mondják, hogy attóI az időtőL egészen a mai napig lakatlanul átl a jüttök és a szászok tartományai között, szátmaznak a keleti angelek, a középső angelek, a meTciaiak, a northumbriaiak egész népe _ azaz azok az emberek, akik a Humber folyótól észaWa lalcrak - és az angelek más népei. Az első vezetőik Úgy mondják, két testvér, Hengest és Horsa vol_ tak, közülük Horsát később a britonok egy csatában megöIték, s Kent ke_ 1eti részár ma is emlékmü á1l nevével jelölve. Mindketten Wihtgils fiai voltak, aki Witta fia, aki Wecta fia, aki Woden fia volt, akitó1 sok ország kirrá.lyi családja veszi eredetét. Rövid idő alatt, amht a nevezett népek csapatai mohón beáram].ot_ tak az országba, az Úlorrrran jcitt népek száma olynagyon megrrőtt, hogy félelmet keltettek ugyanazokban, akik behívták ó't<et. S ekkor egyszerre Szövet§égre léptek a piktekkel, akiket mostanáig háborukban Űztek, S fegyvereiket szövetségeseik ellen kezdték fordítani. Éselőszar arra kényszerítettékazokat, hogy az élelmiszerek nagyobb tömqgével lássák el őket, és keresve az alkalmat avitára, fenyegetőztek, hogyha a több éleI_ met nem kapnák meg, felbontják a szövetséget, s elpusztítják az egész szígetet. Nem mulasztották el, hogy fenyegetéseiket beváltsák. Valóban, hogy röviden szóIjunk, a tőz, amit a pogányok keze éIesztgetett, Isten bosszuját nyilvánította ki, a nep bííneimiatt, hasonlóan ahhoz, ahogyan egykor, a káldeusok által meggyújtva elpusztította Jeruzsálem fa]ait és épületeit. Meít itt is, a könyörtelen győző kezétőL _ vagy méginkább a tegfelsőbb BÍró száadékától - pusztultak a szomszédos városok és föIdek, s folyt a pusztítás keletró nyugatra, tengertől tengerig, bármi ellenállás nákü, megszállva a halálra Ítéltszíget égészét.Lerombolták mind a köz_, mind a magánépületeket; a pa.pokat oltáraik előtt vágták le; nem voltak tekintettel rangTa. A főpapokat nyájukkal együtt pusztították, tőzzel és vassal; s nem volt senki, aki eltemette volaa azokat, akiket igy ke_ gyetlenü lemészároltak. Ésaz életben maradottak közül azokat, akiket a hegyekben fogtak el, halomra ölték, mások az éhségtőI ÍÍzetve előjöttek és alávetették magukat az ellenségnek, hogy örökös szoigasággal szolgá|_ ják meg áeimük biztosítását, ha éppen meg nem ölték őket azonnyomban; egyesek szomorú szíwel tul a tengeren kerestek lakhelyet, mig megint mások, s aját hazájukban mara
C. Plummer: Venerabilis Oxford, 1896. I. 1r.
Baedae Opera Historica,
DM" A.rg"lrr, északkelet Sctileswigben, a dán határ mellett.
-426-
176. Békektitésaz angolok es dánok ktiztltt ilt
Alfred és Guthrum űn király szerződése, 886-890
Előszó. Ez az a béke, amelyet Alfréd kiráIy és Guthrum kiráIy
és
valamennyi angol nep és minden Kelet-Angliában éIő lakos tanácsai kötöt-
$
és a mienlqrek elnyerése.
1. Először, ami határainkat illeti: fel a Themzén, majd fel a Lea_n, és a Lea_n egészen a forrásáig, majd eg,yenes vonalban Bedfordig, majd
i."l
* *
t §
if
,i
tek és esküji,ikkel megerősítettek, maguk és alattvalóik, mind az éLők, mind a még meg nem szüetettek számára, akiknek fontos Isten kegyérrek
í
feJ-
az Ousen-on a Watling utig.
2.
Ezutárl, ha egy embert levágnak, mind angolt, mind dánt egyforma
összegre értékeli.ink,nyolc fél-márkára finomított aranyban, kivéve a ceorlt, aki rruís földjét műveli és az ő (ti. a dránok) szabadosait, ezeket is egyforma ös szegekre értékeljuk, mindkettőt 200 shillingre. 5. Ésvatamennyien megegyeztijnk azon a naponramikor esküinket 1e_ tettiik, hogy egyetlen rabszolga vagy szabad ember sem mehet beleegye_ zésiink nákü a dán hadseregbe, éppenúgy mínt, az övéik sem a mienkbe. De ha ez történik, hogy sziikségből valamelyikijk értekezrri kíván velijnk, vagy mi Őveliik, jőszágert avagy javakért, megengedjük azzal a feltétel_ ret]- hog:y túszokai adjáak mini uetetiztosítékot és mindannak bizonyítékát, hogy semmiféle csalárdságot nem tervezrrek. Liebermann, Di" C""u, ze det Apgelsachsen. T.I. Flalle, 1903.'p. 126.
427 -
Tartalomjegyzék
EIőszó
5
Bízánc L. Az
agrárviszonyok. Szemelvények a Codex lustinianus-ból.
a) Annak megtiltása, hogy rabszolgát föld nélkül adjanak
földhözkötése. c) Theodosius császár törvénye.
b) A colonus
7 g
el.
9 9
r0 r0
d) A jegyzékbe foglalt nő gyermekei anyjuk helyzetét követik. 10 ll e) A más colonusa rejtegetésééTt3áró büntetés.
) I. Theodosius császár törvénye, 38ó-bó1. 2. A Városok a Broda}om keleti teriiletein. a) Alexandria leírása. f
3.
Ephesus és Smyrna. Bithynia és Thracia provincia. Gaza város gazdaság1 jelentősége i.sz. 400-ban, A főváros f.ényíízése Átami adminisztráció Iustinianus korában.' a) 30. novella: IGppadokia proconsul{ról. b) 8. Novella. A "Nika"-felkelés kezdete. b) c) d) e)
4. 5. A "Nika"-felkelés
:
a) Kaisareiai Prokopios: A pe::zsp llátloíÚ, I.24. b) Kaisareiai Prokopios: Az épületekről, L 1.
6. 7.
8. 9. 10. 11.
12.
c) Kaisareiai Prokopios: Titkos történet, 12. d) Theophanes évkönyvéből. Az egyházi birtokok növekedése. A bizánci selyemtermelés előtörténete. A hadsereg állapota lustinianus idején. A Földművestörvény. SzIáv Tamás felkelése (820-823). A közósségi földbirtokok védelme. Rendeletek a katonabirtokok védelmérőI.
82s -
t*
1l
12
I2 r3
l3 L4
I4 15 15
r5
16
r8 r8 24 25 25 26 26
,o
30 38
4I
43
13. A Makedon-dinasztia császáraí a hatalmasokról. a) I. Romanos Lakapenos 934,; évi novellájából. b) ViI. Konstantinos Prophyrogennetos (913-959)
novellájábo1. c) II. Nikephoros Phokas 964. éii novellája. d) II. Basileios 966. évi novellájából. L4. A bizánci udvari életről. r5. A bizánci udvar szertartásrendj e Lz atab világ. L6. Az íszlám keletkezése. 17. Mohamed és a meghódított lakosság. I8. Az antiochiai patriarcha és a hódítók. L9. Az arab hOdítások. a) Damaskus és a damaskusi.tartomány meghódítása. b) A Jarmuk melletti ütközet. c) Omar kalifa SzíriáMn. 20. Omar Jeruzsálemben. 2l. A núbiai hadjáratokról. a) ElbeszélésNúbiáról. b) Békeszerződ,és a núbiaiakkal. 22. Hispania elfogialása. 23. Tirdmir és AM-al-Azíz szerződése. 24. Az arab hatóságok és a szíriai lakosság. 25. A kere szt ények ruhaviseletének szab áIy oz ása. 26. Omar és a f.ényíízés. 1,7 Az Omajjádok. 28. Arab forrás a más hitűek szerepéről. , 29. Abu Harb felkelése. 30. Arab utazókAfrika népeiről. l
Afrika leíxása. 32. Az afrikai aranybányákról 33. Tengeri kikötők és keleti kereskedelem. 34. VI. Alfonz elfoglalja, Toledlót, (1085). 35. Valencia ostxoma (1092). 31.
36. Szaladin szultán j ellemzése. Zará ndokhe lyek vezérk a|auza,
37.
(X-XV. század) Mezőgazdaság, para s ztság, földesúti gazdaság. 38. A formulákból. a) }r,Iarculfi monaphi formularum liber I. b) Marculfi monachi formularum liber IL c) Cartae Senoírnicae. d) Formulae Andecavenses.
Európa
826 -
45 45
46 46 49 52 54 57
59 61
62 62 63 64 ó5 66 67 67 69 70 73 74 76 77
79 79
79 81
87 90 92 96 97 99 100
4l.
1L 4:l-
,r5-
116-
17. .r8.
19-
ít5n.
5L 53-
r09
1l1
l1l
112
5ó.
II4 i15
57_
1r3
e) FormuJ,ae Visigoticae. f ) Collectio Sangallensis.
11ó
g) Formulae Turonenses. 39. Dagobert király kiváltságlevele (635). 40. Kirrályi birtokadományok a ViI-X. századi Angliában. a) Hlothhere kiráty adománya Brithtwold apátnak (679). b) Cynehard, Winchester püspöke és Cynewrrlf király megerősítik Cenred kirrály adományát (759). c) Aethelwulf kirrály adománya saját magának (846). d) Athelstan király adornánya (92ó). 4I. Capitulare de villis. 42. Polypticha abbatis lrminonis. 43. Értekezésa birtok irrányításáról. a) Rectitudines Singularum Personarum. b) Megátlapodás a szolgátatásokról. 44. A földbirtok váLtozásai. a) Edgar kiráIy földet ad bérbe, 9ó1. b) Aelfric Modercope végrendelete (kb. 1043). c) Hitvalló Edward engedélyezi, hogy Aelfric Modercope két kolostornak ajánlja magát (kb. 1048). d) FOld adás-vételének királyi jóváhagyása (106r-106ó). 45. Házasság és csa]ád a X-XI. században a) Eljegyzés. b) Házasság1 szerződés Kentből. 46. Egy kolostor birtokjogának uralkodói elismerése. 47. Kresimir horvát kirrá.ly birtokadománya. 48. Egy birtok összeírása Tidenham-ben (1060 körül). 49. Staploe századkerúlet leírása. 50. I. Vilmos parancsa Baldwinhoz, Devgnshire sheriffjéhez. 51. Elton majorság Ieírása. , 52, ÉpítőDávid adománylevele. 53. A fiiggő népek helyzáte . a) Athelstan kiráty rabszolgát szabadít fel (925). b) Wulfsige püspö\ rabszolgát szabadít fel (9ó3-981). c) Fatronatus, X. század második fele. d) Azok felszabadítása, akik élelemértadták el magukat. 54. SzoIgáL óle ány felszabadítása. 55. Parasztfelkelések. a) Guillaume de Jumiöge, Normandiai krónikájából. " b) Farasztfelkelés Lengyelországban az 1030-as években. 5ó. Éúnség. 57 . S zemélyileg fiiggő jobbágyparasztok. a) Isabel és Emeline cseréje. b) Megegyezés Giraud de Victry üryében. c) Baudry le Rorx és ,A,uric cseréje (12B8). .
,
-827-
L17
1i8
119
I2I I2I I22 I24
125
L26 134 136 136 140
r40 140 141
\42
I42
L43 143
L44
I44 I46 L47 148
L49
r50 153
i55 r55 155 15ó
r5ó L57
l59 r59 r60
160
I62 l62 163 16.3
58. A személyileg szabad parasztok.
a) Egy 1060-bó1 való oklevélből. b) Oklevél a XII. század elejérői 59. A lrűbéri szolgáltatások fokozódása a) Petrus Venerabilis cluny-i apát ieveléből (XII. sz. ) b) Egy XI. századi oklevélből. c) Egy XII. századi oklevélbői. 60. Egyház1 birtok jövedelmének összeírása. 6I. Odo ptisptik adománylevele. 62. Paraszt hűbéres fötdbérlete a XII. században. a) Egy L096-I1,27 köriili megállapodás szövege. b) Pénzjáradékkalterhelt örököIhető birtok. c) KétoldalÚ biztosítékkalkötött szetződés a XiI. százaúól. 63. A z e gyházi java dalma s j ogainak meghatát ozá sa,W es ztfá liába n. 64. Műveletlen területek termővé tétele. 65. Németjogúfatutelepulés Lengyelországfun. 66. Ertekezés a gazdálkodásról. 67. Haszonbérlet a XIIL századbóI. 68. A kölni Szent Gereon kolostor felesbérieti szerződése. 69. Bérleti szetződés a XIIL században. 70. Földesúri kezelésben tartott föld bérbeadása. 7I. Hosszú lejáratú bérleti szerződés (XT,I. század). 72. Falusi közigazgatás (XIV. század) a) Kuttúrföldek és erdőterületek v&elmére hozott határozatok ery itáliai községben. b) Határezatok a "védett területek" biztosításáról provence-ban c ) Itáiai faluközös ség statutuma-az ifl _lattenyésztés sz-abűyozására (1411) d) Határozatok Montepescali községben a határhasz náIat szabályozásárő, 73. Városi polgát és paraszt társulási szetzőÜése. 74. II. Füiöp Agost oklevele szökött parasztok elfogatásáról. 75. Szerződés a Chartres-i szérzetesek és az Abonville-i nép között (l265). 76. IX. Lajos oklevele I246-bóI. 77. X. Lajos rendelete a szolga.ság megváltásáról 78. A vidéki lakosság számának csökkenése a XIV. században. 79. Kiráyi rendelet a jobbágyterhek korlátozásáróI. 80. A francia parasztság és a Jacquerie. 81. Kirrályi rendelet a munkásokrói és a szolgákról 82. Kirrályi szállásjog a XIV. századi Angliában. 83. Személyi szabads ág ádományozása. 84.,Parasztfelkelés Anglirában (XIY. század).
-828-
L64
I64 I64 r65 ró5 r65 L66 I67 ró8 L70 L7o ],7o
8í 8ó-
E7_
8& 89-
qL 9|l_
yL
17| 172
174 175 L76
L79
I79
*L 9L 9§-
9ú. 97-
180
132
r83 r84
9L
184
rm.
r85 r85 r86 L87 L87
r88 r89 r90 19r 195
L96 L99
20I
20L 202
9r"
roL
lín* Im-
l{}ü
l(E rtr. rüfl.
rln
rlD}
rUt
1lL rlIL
a) A yorki Mária apátság névtelen krónikájáb'ó1. b) Jack Straw vallomása 85. FöldhasznáLathoz kötött személyi függés (1 3 8ó ). és személyi fiiggés (W. század). 8ó. Földhözkötöttség
Az
áwiszonyok Horvátorsz ágban. 88. A cseh rendek megtiltják a szökött jobbágyok befogadását. 89. A lengyel parasztság a XY. század végén. Városi élet, ipar, kereskedelem, polgárság. 90. uralkodói védelem városlakó számára. 9I. Lucca város kiváltságlevele. 92. A Végítéletkönyvébőt. a) Chester város számadása. b) Oxford és Oxfordshire szokásai. 93. Newcastle-upon-Tyne szokásjoga. 94. János Mortain grófjának Bristol számára adott kartája. 95. Fülöp Ágost megerősíti a beauvais-i kommuna szokásjogát. 96. Strassburg első városjoga. 97. A polgárjog megszerzésének feltételei. a) I. Frigyes kiváltságlevele Brémen számára. b) II. Frigyes kivátságlevele Goslar város részere. 98. I. ütokár cseh király kiváltságlevele Uniéov város 87,
agt
1akosainak.
Krakkó város alapítólevele. Lengyelország felemelkedése a XIV. században. A wormsi gyűlés. Szemelvény* a bergeni városjogból. r03. Beaurnanoir a városi igazgatásról. , 104. Giacomo Tiepolo velencei dózse eskiije I229-bŐI. r05. Tommaso Mocenigo dőzse. "végrendelete". 106. énua a XIII. század végén. IO7. A firenzei igazságszolgáltatás ordinamentumai (1293). r08. A firenzei signoria ítéleteiből.. 109. A flandriai városok és Franciaország. 110. Flandria helyzete 1337-ben, Jacques d'Artevélde fellépése. 111. Augsburg tanácsának döntése a város jogviszonyainak szabáIyozásáróI. 1L2. Augsburg második céhlevele. r13. "Zsigmond császár reformációjá"-ból. 1I4. A városi élet. a) A vészl.arangról. b ) A koldus szabáIy zatbóI. 115. Kirrályi oklevél egy párizsi polgár javára. 11ó. Egy párizsi polgár végrendeletévei kapcsolatos per
99. 100. 101. I02.
-
829
202 2L5 216 217
2r8 22L
22I 223 223 224 226 226
228 229
23I 233 236 239 239 239
240
24I 244
245 248 254 255 256 258
260 284 289
298 301
303 308 310
3r0 310
3lr
3I2
II7. Városi éiet Dalmáciában (XIY.
L43.
század). a) Egyházi birtok bérbeadása, L326. b) A városi közösség oklevele a pápához küldött követség tárgyában, l330. Moszkva III. Iván korában. Ipari termékek szolgáltatása. A kis kehely gyártása. II. Henrik kartája a londoni takácscéh számára. A Nlmes-i kőfaragómesterek kivátságai. A párizsi takácsok határozatai, A Champagne-i posztósok szabáIyzata. A firenzei céhstatutumokból. A frankfurti posztókészítők szabáIyzata. Takácsok, csapók és kártolók Beauvais-ben. A párizsi Notre Dame harangjának Újraöntési költségei Iaasszexződés (1404). Közjegyző előtt kötött inasszegődtetési szerződés. A nyomtatás kezdetei. A lübecki tímárok statutumából. A leicesteri kereskedők első kartája. Kereskedők eileni földesúri hatalmaskodásról. Kereskedőgilda. A Saint-Omer-i polgárok "gildhalle"-ja. A párízsí borkereskedés korlátozása. Rouen kívátságlevele. A flamandok kivátságai Kölnben. Regensburgi kereskedők jogai Ausztririban. I. A]exios Komnenos császár chrysobullonjából. A genovaiak I. Manuel Komnenos-szal kötött szerződésébőL. VIII. Michael Faleiologos és a genovái kiiztársaság
I44.
Ivan Alexander bolgár
118. 119. L2O.
LzI.
L22. L23. L24. L25. 126.
I27.
L28. L29,
r30.
131. L32.
r33. I34.
135. 13ó. L37. 138. 139. I4O.
I4L. I42.
szexződése
ceieknek.
cáf adománylevele a velen-
I45. Szerződés Marseille és Ampurias grófja között. L46. Egyezség Lübeck és Flamburg között.
a) A városszövetség első egyezménye. b) Szerződés a Wisby-i kolónia és Lübeck között.
l47. Lübeck, Rostock és Wismar. I48. AíIanza első közös határozatai
(1260-7264).
I49. A bergeni városjogból. 150. iI. Edward oklevele a londoni német kereskedőknek. 151" A Brügge-i Hanza-képviselet alapszabáIyaí. L52. Határ ozat a novgorodi Hanza -ke reskedelemről. 153. Bréma kötelezettségei.
315 31ó
3ró 3L7 318 319
32L
32l 322
325 326 328
33r 338 347 348
349 350 351
35r 352 352 355 356 358 358 3ó0 3ó1
362 365
366 37o 370 37L 372
373 374 378 379 381
382
830 I 1
l
r54. Kereskedelmi kapcsolatok Közép- és Kelet- Ázsiával (XÁI. század\.
155. A várnszedők jogai. 15ó. Vámszedési jog bérbeadása. a) APéronne-i vámszedő kártérítésikérése. b) A Crépy-i vámszedő kártérítésikérése. c) A Péronne-i vám bérlője, I57. pénzátvtalás. 158 Ítéletegy eladósodott veronai polgár,eilen. 159. Zsidóknak adott kiváltságok Ausariában. 160. Z sid ókra vonatkoz ó rende letek Franciao rs z ágban, a) 1288. év funkösdjén tartott parlament határozata. b) Az L29O, évi Gyertyaszentelői parlament határozata a zsidók kiőzésérőI. 161. Uzsorakamat elleni kiráyi rendelet. 162. Részlet egy városi polgár végrendeletébót (1281), 1ó3. Falvak és kommunák adósságairól szóló rendelkezés. L64. Külföldi kereskedők a francia kiráyságban. 1ó5. Hitelügyletek rendezése a Champagne-i vásáron. L66. Eljárás vásáron keletkezett adósság végrehajtására. L67. A párizsi parlament döntése vásári adósság ügyében. 168. Királyi rendelet a gyapjúkivitel szabrályozásától. L69. II. fuchárd rendelete Bordeaux javáta. 170. Megrállapodás Norvégia királya és Flandria grófja között, 17I. Az ánlszáIlításokkat kapcsolatos kockázat és felelősség. 172. Ramond Jean Angilbaud és Jean Brugier társrrlása, I73. Girolamo Prirrli naplójából. Feuűlis intézmények, politikai történet. 174. _Britannia
t
pusztrrlása.
I75. Kelták és germánok harca Britanniáért..
176. Békekötés az angolok gf,dánok között. |77. Korai Angolszász törvények, ., a) Ethelbert király törvényeiből, 602-603'? b) kre király törvényeiből, 688-694. c) Alfréd kirrfly törvényeibőI. 178. A frankoi történetébói I79. Fredegár krónikájából. 180. Vita Sancti l,eodegarii.
181. A Lorsch-i évkönlruekbőI.
l82.
Nagy károty.
a) Einhard: Vita Karoli Magni b) Liber Fontificalis, XCVIL Leo IIL 183. Annales Regni Francorum. 184. A szráli frankok törvénykönyve.
-83r-
384 388 389 389 389 390 391 391
39t 395 395
396 396 397 398 400 401 403
406 408 408 410
4L2 414 416 42,I
42L 422
427 428 428 430 433 436 449
45l
452 454
454 463 464 470
A ripuári frankok töívénykönyve. A burgrrndok törvénykönyve. l87. A szász törvénykönyv. 188. Meroving kiráyok törvényei. a) II. Chiidebert dekrétuma,596. b) Childebert és Chlotar király urak szerződése a béke 185. 186.
rendjéért.
c) Chiiperich kiráiy edictuma. d) II. Chlothar törvénye,6L4. 189. Karoling-kori capitularekból. a) Karoli Magni notitia Italica a. 776. v. 781. b) Capitulare Haristallense. b'or-. Langobardica.
a. 779.
c) Capitalare Saxonum a, 797. d) Capitula addita ad Legem Salicam a. 803. e) Capitulare de Lege Ripuarense a. 803. f ) Capitulare missorum de exercitu promovendo a. 808. g) Capitula de causis cum episcopis et abbatis tractandis a. 811. h) Capitula de rebus exercitalibus in placito tractandis
."L2_0_.
191.
I92.
iug", Lg4. 195.
L96.
I97. 198.
I99.
a.
811.
) Capitula singillatium traüta a. 8l3. ) Capitula XX. de justitiis faciendis, ex lege Salica, Romana et Gundobalda. k) Capitulare incerti anni. I. Henrik megválasztása német kirrfllyá (919 május). I. Ottó német királlyá vá7asztása és megkoronázása (936. aug. 7. ) Kanut dán király elfoglalja Angliát. A Normann hódítás. ' a) Florence of Worcestbr: Krónikák krónikája b) Vilelmus Gesta.Normannorum Dücum.. A hűbéri kötelezett3écekr,őI (1020). '' Hűbéri eskü (1068). , A homágium Jean lbelin könyvéből. A feudális és vazallusi kötelezettségek a) Apárizsi püspök hűbéresei b) Oklevél II94-b6], c) A Cambrai-i krónikából (1200 és I2l9 között) A feudális széttagoltság. a) Eudes Blois-i gróf levele Robert kirrályhoz. b) Fulbert püspök levele Róbert királyhoz (XI. sz. eleje)
i j
-
832
490
495 498
502
502 503 504 504 5O7
508 508 509 509
51I 511
5I2 5L2 513
514 514 515
5L7
5r8 521
52I
524 526 527 527 530 539 539 540 540
54L 541
542
200. A hííbéreslovagok magánhábortíi; 2OI, Az "Isten békéje"intézmény szemeződése.
543 545 545
a) Raoul Glaber Chronica-jából. b) A Tllujes-i zsinat (1046) határozatábóI, c) Bernard Béziers-i püspök levele (1l70).
547
549
?O2, HoOÍto Vilmos törvényei. -263, I. Vilmos parancsa az egyhází birtokok visszaadására. a03 A Királyi háztattás szervezete. II. Henrik és Becket Tamás közti viszűv kezdete. 206. A '05. Clarendoni Konstitúciók (1164). 2O7. A Clarendoni Assiza. 208. Párbeszéd az Exchequerről. 2O9. A "Szalaün" -tized elrendelése. 2LO, II. Fülöp Ágo"t kormányzása. zLL Bíetislav cseh fejedelem törvényei (1039). 2I2, Az 1113-as kijevi felkelés. 2I3. Az orosz törvény. 2I4. Az EIba menti szlávok. 2L5. Ochridai Theophylos a bolgárok heLyzetérő. 2L6, Szerbia a XII. században. 2I7. II. Frigyes kiváltságleveLe az egyházfejedelmek számára. 2L8. A Mainzi Konstitúciókból. 2I9. Részlet a Szász Tükörből (1230 köriil,t. 22O. Az L356. évi Aranybulla.
22I, A
német lovagok megtelepedése a Baltikumban. 222, A livóniai törvény.
223, A tatárok elfoglalják Kijevet (1240). 2U. A jégcsata (L242). 225. Szemelvények a lengyel jogforráso|ból. 226. II. Iván Aszen cár tirnovói felirata, 1230. 227, II, Frigyes császár aranybullája. 228, Az angot rendiség kialákúása. 229. A Magna Charta LibertatumbóJ,(1215). 230. Meghívás a parlamentbe (1265). a) Főúr szeméIyére szóló meghívás. b) Grófságok és városok képvisetóinek meghívása. 231. Renű ryű}és összehívása Franciaországban. a) A Beaucaire-i Sénéchalhozintézett kirrályi oklevél. b) Renü gyűlés összehívása 1308-ban Tours városában. c) I!. Szép Fülöp ellenzéke. 232. Luxemburgi János kiváltságlevele a morva rendek számáxa. 233. A lengyel rállam központosítása. 234, Az immunitás lrngyelotszágban. 833 -
550 552 553 558 560 565 568
574 578 577
579 580 58ó 589 590 590
592 596 598 600
602 603 605
606 610 611
612 614 ó18 618
ór8 619 619
:
620 620 622 623
624
"li
235. 236. 237. 238.
A Krewói Unió. Dusán István cár törvénykörryve. Szerbia a XIV. század közepén. A nagy pestis. a) A járvány terjedése
b) Elagellánsok. c) Pogromok. 239. A király negyven napja.
245. Jeanne d'Arc pöre és kjvégzése. 246. XI. Lajos jellemzése.
A grünwalü csata.
248. Jagello |üászló horodlói kiváltságlevele. 249. A nieszawai statutum. 250. III. Ivrán törvénykönyve. 25l. A poljicai statutum.
252. Buigária török uralom aLá kerül. 253. A rigőmezei csata. 254. Sándor moldvai fejedelem szerződése Hunyadi J{nossal.
Keresáes hadjáratok255, Az első keresztes hadjárat meghirdetésg. a) Foucher de Chartres "Gesta Francorum"-ábó1. b) A Clermontí zsinat és,I[.. Orbán pápabeszéde. 256. Készülődés a keresztes hadjáratra. 257. Amiens-i Péter. ,
258. A keresztesek zsidópogromjai.
259. A mainzi zsidóság tragikus pusztulása 1096-ban. 260.
26I. 262.
263. 264.
265. 266. 267.
268.
625 632 632 ó33 633
634
24O. Aszázévesháboní. a) A poitiers-i csata. b) A poitiers-i csata után. 24I. A brigan$;ok feldutják Franciaországot. a) A brigind-ok Limousinben. Bacon kapitány hőstettei. b) Csatározások Provgnce-ban és lle-de- France-ban. c) Eustache d'Auberchicourt lovag hőstettei. d) A híres Robert Canolle kapitány. 242. A renü gyűtés összehívása 1356-ban. 243. páizsi élet a százéves háboű második felében. 244. Jearure d'Arc levele az angol kirflyhoz. 247.
624
A lovagi keresztes hadjárat vezéreí. Á keresztesek Bizáncban. A keresztesek áwonulása Kappadokián es Arménián. Jeruzsálem ostroma és elfoglalása. A genovaiak részwétele Falesztina meghódításában. A jeruzsráJemi latin kirrflyság. A jeruzsrflemi latin kirrályság húbérisze§Iezete. A velenceiek kivfltságai a jeruzsálemi királysá$an. A Templomos-rend alapítása.
-834-
ó35
636 636 ó38
639 639
640
64l 642 642
652 65ó ó58
óó0
66I
ó65 ó68
669 67L 673 675 675 675
I
l
677 677 679 680
682 ó83
684 688 689
694 695 697 699 700
70I 703
]
li
;
269.
27o.
27I. n1,,
273. 274. 275. 276. 277.
278. 279. 280.
28I. 282.
283.
284. 285.
286.
A negleük keresáes hadjárat. , a) A hadjárat megindulása. b) A hadjárat irányváltoztatása. Bízánc elfoglalásáról és kirablásáról. Dekrétum a keresáes hadjáratról.. Részlet II. Friryes IX. Gergelyhez Írott leveléből. Egyház, eretnekségek. I. Gelasius pápa levete Anastasius császárhoz. lustinianus egyházi törvényadása. iII. Gergely pápa levele Bonifáciusnak. Capitulare de litteris colendis. Jámbor Lajos és Fascalis pápa egyezménye. Constituüo Romana (824). I. Ottó kiváttságlevele a római egyház számára. A 9ó5. évi pápaváasztás. A pápaválas ztást szabályozó dekrétum. A simoniáróI és az investituráról. a) A bambergi papság vádjai Germanus püspök ellen. b) A fuldai és lorschi apát megválasztása. A milánoi "pataria". VII. Gergely a pápai hatalomr,ól. IV. Henrik felhívása VII. Gergely elmozdítása ügyében. IV. Henrik kiközösítése. a) A kiközösítés szövege. b) VII. Gergely levele a német egJházi és világi hűbérurakhoz.
287. VU. Gergely pápa a Canossa-i eseményekró. 288. Guiscard Robert hűbéresi esküje. 289 . Horvátor szág és Dalm ácla egyházL szeTv ezete a XI. száz.adban. 29O. Salisbury-i János Bresciai Arnoldról.
: 2gI. Apápaságról. 292. I. Friryes császár itáliai hbdjáratai. 2g3. A velencei béke. 294. III. lnce és az II98. évi királyválasztás. a) A pápa haterozata
megválasztott.
a császárság
ügyében és a három
705 705 708
7IL
7L8 72O
723 723 724 727 727
729 729 730 734
735 738
738 738
73) 7 7
43 45
747 747
748
75l
753 755
736 759 763 770 773 773
b)SvábFü1öphíveinek1eveleIiI.Incéhez(l202januá
körül).
c) A "Venerabilem" kezdetű bulla V. Bertold záhringeni herceghez (1202 március). 2g5. II. Frigyes körlevele IX, Gergely pápa ellen.
296. IV. Ince pápa bullája. 2g7. II. Fri,gyes levele Franciaország nemeseihez.
-835-
l lo 778
780
782 785
298. A papság adómentessége. _ 786 299. A tizedekró. 787 a) Az II75. évi londoni zsinat határozatának 13. pontja. 787 b) A IV. lateráni zsinat határozata a tized elsőbbségéról
(1215).
300. A bolgár állam harca a bogomil-mozgalom ellen. 30r. Albigens harci dal, 3O2. A valdens-mozga,lom kezdete. 303. Az albigens "eretnekség". 304. Keresztes hadjárat az albigensek elien. 305. Eretnekek elteni törvény, 306. VIII. Bonifác pápa "Unam Sanctam" kezdetű bullája. 3O7. IV. Károly aranybulláj a a prágai eryetem alapításáról. 308. A konstanzi zsinat bírósági tárgyalása Husz János ügyében.
309. A taboritrák fellépésénekkezdete. 310. Jan ÜizkaleveLee plZeni szövetséghez. 311. A cseh rendek békelevele. 3I2. Egy huszita író mővéből".
l4I2
Raktári szám:,
4634 / I -2.
Felsőoktatási Jeg.vzeteuátó váIlalat, Budapest Tankönyvkiadó VáIlalat A kíaűsértfelelős: dr, Vágvölgyi Tibor igazgató Feieiős szerkesáő: lámbot Zoltánné Müszaki vezet6: Hámoti József Müszak szerkesztíi Rácz Sándorné kézirat nyomdába érkezett: 1970. Junius. Megjelent: 1971. május PéIdányszám: 1l00. Terjedelem:3ó,8 (A/5) iv Készült: uj gépeléssel, rotaprint eljárássai, azMSZ 5ó01-59 és azll;/,SZ 5ó02-55 szabvány szerint 70 -
_
787 788 789
79O
79L 793 795 798
80r 802
809
8L2 814 * 816
