V
iltí g Pr olettír i ai,
e
gy esül,i etek !
e,(U^/ü
tűú
NíARX EI{GELS VÁIOGATOTT MÚVEK
j,§
KoSSUTH xöNyvNrloó r963
A KIADÓ trLŐSZAVA
Marx és Engels válogatott műveinek ez a kétkötetes kiadása összeállításában a moszkvai Marx_Engels_Lenin Intézet áItaI szer_ kesztett, r948-ban orosz és r949-ben magyar nyelven,megjelent_ki-
_ adásból inául ki, s anyagában _ az a1ább íelsorolt kiegészítésekkel kiadásainkkal. megjelent eddig az megegyezik Á §}Ultemeny Márxnak és Engelsnek azokat a fontos műveit foghrja fra§ában, ámelyek megvilágítják a rnarxümus mindhárom alkotóréőzét: á íilozőtiát, a politikai gazdaságtant és a szocializmust.
Marx és Engels kritikailag feldolgozták az emberi gondolkodásnak a.íú.zóíÁ,Jpolitikai gazdaságtan és a szocializmus területén elért Iegjobb vívmányait, ös§zegezték az elnyomott osztályok sokévszáza-
harci tapasLtalatait és megalkották a tudományos szocializmus tanítását, amely forradalmi átalakulást hozott és új korszakot nyitott a társadalomtudomány fejlődésében. A marxizmus mindón más filozófiai és politikai rendszerrel ellen_ tétben a munkásosztály és az összes dolgozók alapvető érclekeit fejezi ki. A marxizmus nem Ógyedülálló egyének vagy egy-es szektaalapítók tanítása, hanem olyan tánítás, amel}nek az a,hivatása, hogy iránytű legyen a proletariátus forradalmi harcában és megmutassa az utat a ."óii"tttá és a kommunista társadalom felépítéséhez,A. marxizmus zászló, az igazság szimbóluma a munkásosztáIy számára, a marxizmus feltárta . iaurrÉásosztáLy előLt történelmi küldetését j az emberiség felszabaditását minden elnyomás és kizsákmányolás alól. Ebben van a marxizmus ereje, ez teszi|egyőzhetetlenné. do=s
reakciós idealista filozófia, a polgári politikai gazdaságtan, a szektás és kispolgári szocializmus harcos bkáIatáva| tört utat magának. -Engels a tudományos szocializmus alapvető eszméit Marx és
A
marxizmus
a
vI
A kiadó elószava
klasszikusan kifejtették abban a híres programokiratban a ,,Kom- kezdődik. munista Pán kiáltványá"-ban amellyel gyűjteményünk -, irta Lenin lángészre valló világossággal és élesség,,Ez a mű gel íejti ki -az új világszemléletet, a következetes, a társadalmi élet területét is átfogó materializmust, a dialektikát mint a legsokoldalúbb és legmélyebb fejlődéstant, az osztályharc elméletétés a proletariátusnak, az új, kommunista társadalom megalkotójának világtörténelmi forradalmi szerepéről szóló elméletet." (Lenin Művei, zr. köt. 36. old.) A ,,Kommunista Kiáltvány" a világ proletármillióinak kezébe adta az elméleti fegyvert a kapitalista rabszolgaság elleni harchoz, íeltárta előttük a jövőt és felvázolta nekik a cselekvés harci programját. Marxnak a XIX. századi Franciaország történelméről írt három munkája az ,,Osztályharcok Franciaországban", ,,Louis Bona-
parte brumaire tizennyolcadikája" és a ,,Polgátháboít F'rancia-
országban" iskolapéldái annak, hogyan kell a történelmi materia_ Iizmus módszerét a konkrét történelmi események elemzésérefelhasználni. E műveknek egyrittal nagy elméleti jelentőségük is van: tükröződik bennük a proletárforradalomról és proletárdiktatrlráról szóló marxista tanltás fejlődése. Marx, a proletármozgalom igazi vezér9, maga is tanult a tömegektől, a történelem tulajdonképpeni alkotóitól, és a forradalmi elméletet az ő harcuk tanulságaivaf gyurapította. Az r848-r849-es forradalom gazdag tapaszta7atai hozzájfuu|tak az államta vonatkozó marxi nézetek fejtesztéséhezés konkretizálásához. Míg a ,,Kommunista Párt kiáltványá"-ban csak általánosan volt megfogalmazva az a tétel, hogy a proletariátusnak elkerülhetetlenül meg kell hódítania a politikai hatalmat, addig a ,,Louis Bonaparte brumaire tizennyolcaükájá"-ban Marx az r848-r85r-es franciaországi osztályharcok tapasztalatát elméletileg összefoglalva arra a következtetésre jutott, hogy a proletárdiktatúra megvalósításához mindenekelőtt össze kell zrlzni a régi katonai és bürokratikus gépezetet, a burzso ázia osztálylralmának gépezetét.Majd az,,eget ostromló"
párizsi kommünárok hőstette Marxot új, rendkíviil fontos lépésre indította tanításának fejlesztésében. A,,Polgárháborr1 Franciaországban" c. művében, elemezve a néptömegeknek azt a kísérletét, hogy Párizsban megteremtsék a maguk munkásállamát, levonja a következtetést, hogy éppen a Párizsi Kommünhöz hasonló politikai
szeíyezet, nem pedig a parlamentáris köztársaság a proletárdiktatrlra legcélszerűbb formája. Végül a gyííjteményII. kötetében szereplő ,,Gothai program kriti-
A kiadó
e7öszava
VII
kájá"-ban ebben a felbecsülhetetlen értékűdokumentumban, mely - forradalmi szellemét meghamisítani a marxizmus próbáló opportuaisták ellen irányul Marx rámutat egy ,,politikai átmeneti időszak" sziiü<ségességéreés történelmi elkerülhetetlenségére, amely időszak állama a proletariátus forradalmi diktatúrája kell hogy legyen. Marx ebben az elméletileg és gyakorlatilag egyaránt íontos műben előwör fogalmazza meg az ismert tételt a szocializmusról és a kommunjzmusról mint az új, kommunista társadalmi rend két szakaszáróI. Beiktattuk gyűjteményiinkbe Engels két magyar vonatkozásrl cikkét: ,,A magyar harc"-ot és ,,Magyarország"-ot. Marx és Engels r848-49-ben állandóan a legnagyobb érdeklődéssel figyelték és forradalmi lapjukban, a ,,Neue Rheinische Zeitung"-ban ismertették és kommentálták a magyar szabadságharcot, melyet az európai forrada-Iom további alakulása szempontjából is rendkívül fontosnak tartottak. Engels lelkesen üdvözli a magyarok hősi harcát, hangsu|yozza, hogy a vezetők számos intézkedéssel biztosították a forradalom számátaaparasztok támogatását, kiemeli a háború népi jellegét, Kossuthot Dantonhoz és Carnot-hoz hasonlítja. Később azonban Kossuth emigrációs ténykedéséneknegatív és az európai forradalom szempontjából kátos mozzanatait Marx és Engels erősen bírálták, Louis Bonaparte-tal folytatott tárgyalásaiért pedig élesen elítélték(í8y pl. Jlarx a ,,Mazzini és Kossuth akciói" c. cikkben, lásd Marx-Engels ]Iűvei, B. köt.). Történelmi távlatból a későbbiekben a magyar szabadságharc egyes eseményeiről is megváltoztatták értékelésüket. 1849 májusában Engels még azt írja, hogy ,,a magyarok tehát igen okosan cselekedtek, amikor ahelyett, hogy gyorsan Bécs ellen mentek volna, megelégedtek azzal, hogy a császáriakat egyre tovább űzték r-issza Magyarországról . . ." (L köt. tzz. oId.), de r85z márciusában, a ,,Forradalom és ellenforradalom Németországban" c. írásában i}Iarr-Engels Művei, 8. köt. 61-67. old.) súlfos hibának minősítette, hogy a magyar seregek nem nyújtottak segít§éget a bécsi forradalomnak és tétlenek maradtak Bécs körülzárása és ostroma alatt, Engels ,,A magyar harc" c. cikkében foglalkozik az.ún. szláv kérdéssel is. Ezzel kapcsolatban utalnunk kell arra, hogy az osztrák monarchiában é7ő pánszlávisták rB4B jrlnius z-án Prágában tartott kongresszusán két irány zat harcolt egymással. A j obboldali, mérsékelt lberálisok a Habsburg-monarchia megtartására, ezeí7 belül az egyenjogú nemzetiségek föderációjára törekedtek. A baloldali, demokratikus irányzat ezzel szemben a német és a magyar forradalommal akart :elrittműködni. Végül is a jobboldaliirányzat győzött. Marx és Engels
VIII
A kiadó előszava
1 §eh n9mzeti mo.zgalrnat a prágai felkelés leveréséig(r84B junius) haladónak tartották (lásd pl. Marx-Engels Művei, 5. köt. ?2-73., 99-Ioo. old.). Később azonban (a lengyelek kivételével) az összes ausztriai szlávokat élesen elítéltékakkori ellenforradalmi szerepük miátt. Eppen ezért Engels a forradalom közvetlen követelményeiből kiindulva rlgy vélte, -hogy az osztrák monarchiában élő kis szláv népek életképtelenek és az életképes nagyobb népekbe be fognak
olvadni (,,A demokratikus pánszlávizmus", lásd Marx-Engels Műve| 6. köt.). Engelsnek ez anézete azonban nem bizon5rult helytállónak; a polgári íorradalmaknak és bennük a nemzeti kérdésnekkésőbbi marxista elemzése kimutatta, hogy a kapitalizmusban nemcsak a centralizációnak, a kis népek beolvadásának tendenciája van rrieg, hanem az a tendencia is, hogy ezek a népek ftiggetlenségük kivívására és saját államiságuk megteremtésére törekednek. Marxnak ,,A btttzsoá.zia és az ellenforrada]om" c. cikkét, mellmek az előző gyűjteményben csupán egy részlete jelent meg, ebben a kiadásban teljes terjedelmében közöljük, minthogy e cikk az r84B49-es német forradalom és ellenforradalom részletes elemzésével,a németországi osztályviszonyok éles megülágításával nagymértékben elősegíti ennek a korszaknak a megértését. A marxista történetfelfogás, a történelmi materializmus elválaszt-
hatatlan belső egységben van
a dialektikus
materializmussal, a
forradalmi proletariátus világnézetével. A Feuerbach-tézisekben (II. köt.) ez Engels jellemzése szerint ,,az első.dokumentum, me\rben az {lj- vtlágnézet zseniális csírája le van fektetve" ]![311 már r845-ben proklamá|ta a íilozőfia és a társadalmi gyakorlat elválaszthatatlan kapcsola tát.,, A filozófusok a világot csak különbözőképpen értel,mezték;.de a feladat az, hogy rnegudltoztassl4ft" _ mondja Marx. A proletariátus, a világ átalakítására hivatott forradalmi osztály ítlozűiája csak a dialekiikus materiaüzmus, az egyetlen igazán tudományos világnézet lehet. Marx és Engels, feltárva azidealbmus és amaterializmus közötti harc osztály_ jellegét, megvédetmezté\a filozófiai pártszerűsé§ elvét. A ,,Politikai gazdaságtan birá|aához" írt előszavában Marx tömören megfogalmazta a történelmi rriaterializmus lényegét,vagyis annak a lényegét, hogy miként kell alkalmazni a dialektikus matirializmus tételeit a társadalmi életre.,,A társadalom anyagi termelőerői mondja Marx fejlődésük bizonyos fokán, ellentmondásba kerülnek a meglevő termelési üszonyokkal, vagy ami ennek csak jogi kife,jezése - melyek között eddig moazokka| a tulajdonviszonyokkal,
-
A kiadó előszava
Ix
zogtak. E;zek a viszonyok a termelőerők fejlődési formáiból azok béklyóivá csapnak át. Ekkor a társad.almi |orradalom korszaka következik be. A gazdasági aIapzat megváltozásával lassabban vagy gyorsabban forradalmi átalakuláson megy át az egész óriási felépítméry. . .' ' (I. ' köt. 367. old.) A marxizmus egész vi|ágnézetét Engels a legátfogóbban
az,,Anti-
Diüring"-fogn fejti ki, melynek három íejezete,,A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig" címmel külön is megjelent és e kiadványunk II. kötetében szerepel. Ezeket a íejezeteket E_ngels azzal a különleges céllal dolgozta át, hogy a munkások kezébe adja a marxista tanítás népszerű kifejtését. Engels röviden jellemzi a marxizmus három alkotórészét és kimutatja, hogy Marx, aki minden előző tátsadalmi tantól minőségileg különböző rtj világnézetet alkotott, ezt a v7ágnézetet a világkultrlra minden vívmányának kritikai elsaj átításával alapozta meg. EngelÍ ,,Feuerbach"-ja (II. köt.) harcos kiállás a materialista vltágnézet védelmében és egyszersmind e világnézet klassziku9 kifejtése. Elemzésének középpontjába áltította a íllozóíia alapkérdését amely a a lét és a tudat, a természet és a szellem viszonyát -, két táborra osztja: idealistákra és materialistákra, filozófusokat Engels ,,A szociaLizmus fejlődése az utópiátóI a tudományig" és ,,Fzuerbach" című munkáiban összefo glalrta azt, amit az rlj világnézet átvett Hegel dialektikájából és Feuerbach materializmusából. F'gyszersmind kimutatta azt a különbséget, amely Marx materialista dialektikáját elválasztja Hegel ideaüsta dialektikájától és a dialektikus materializmust Feuerbach metafizikai materializmusától. Nag} elméleti jelentősége van e gyűjteménybe beiktatott leveleknek, melyekben Marx és Engels a történelmi materializmus kérdéseivel íoglalkoznak. Annenkovhoz és WeydemeyerhezítI leveleiben Marx 'vitt a társadalmi fejlőrövidón megfogalmazza, mi az az {tj, amit ő dés és az osztályharc elmétetébe.Engels az'eszmék történelmi szerepet hangsúlyozza Schmidthez, Blochhoz, Mehringhez és StarkenburgLLoz irt leveleiben. ÉIesenkikel a történelem materialista felfogásának vulgarizálása és az ideológiaitényező lebecsülése ellen. Az I948-49-es válogatáshoz kiegészítésképpenebbe,a.kiadványba beiktattunk több olyan levelet, amely a{alékot nyrljt Marx és Engels sokoldalú tevékénységénekmegismeréséhez(poütikai harcokról, a munkásmozg9lom elvi alapj airól, tudományos munkájukról, az irodalom egyes kérdéseivel kapcsolatos állásfoglalásukról stb.). Hogy a történelmi materializmus elméletét hogyan kell alkalmazni
A kiadó
elószava-
a társadalmi fejlődés történetére, annak mesteri példája ,,A család, a magántulajdon és az állam ered,ete" (II. köt.). Engels ebben a műben feltárja a család, a nemzetség, a magántulajdon, az osztályok és az állam eredetének forrásait, kimutatj a íej lődésük törvényszerűségét és íiiggőségüket az anyagi termelési módtól, megokolja a társadalmi formák elkerülhetetlen vá|tozását. Lenin ezt a munkát a modern szocializmus egyik alapvető művének nevezte. ,,Marx elméletének legmélyebb, mindenirányú és legrészletesebb igazolása és alkalmazása Marx gazdasági tanitása" (Lenin). Ha|hatatlan művében, a ,,Tőké"-ben, Marx elemezte a tőkés társadalom
fejlődésének gazdasági törvényét, keletkezésében, fejlődésében és hanyatlásában vizsgálta ezt a társadalmat. Gyűjteményünk a,,Tőke" első kötetéből a XXIV. fejezet beíejező, ?. pontját tartalmazza, mely feltárja a tőkés felhalmozás történelmi tendenciáját, a munkásosztály és a barzsoázia közötti ellentmondás elkerülhetetlen kiéleződését,
a
proletárforradalom és a ,,kisajátítók kisaját{tásának" szükségszerűségét. Engels a ,,Tőke" első kötetéről szőló cikkében megismerteti a legszélesebb olvasóréteget e munka tartalmával, rámutat a munkásosztály harcának világtörténelmi jetentőségére és összefogLalja az értéktöbblet tanítását, amely ,,Marx gazdasági elméietének sarkköve" (Lenin). A gyűjtemény tartalmaz még két olyan művet, amelyeknek céIja a marxi gazdasági tanítás népszerű kifejtése. Az elsőt, a ,,Bérmunka és tőké"-t Marx a brüsszeli Német Munkásegyletben r847-ben tartott előadásai alapján írta. A második mű a ,,Bér, ár és profit" Marx előadói beszéde r865-ben a Nemzetközi- Munkásszövetség Főtanácsának két ülésén.Ezekben a munkákban Marx a lehető legközérthetőbb formában elemzi a burzsoázia osztályuralmának gazdasági alapját, r.negvilágítja a tőkés társadalom gazdasági viszonyait, megmagyarázza az értéktöbblet eredetét és lényegét,s rávezeti az olvasót a forradalmi következtetésre, vagyis arra, hogy a munkásosztáIynak
harcolnia kell a bérrabszolgaság megsziintetéséért. ,,A lakáskérdéshez" a tudományos szocializmu§ egyik fontos polemikus műve. Ebben Engels voltaképpen a lakáskérdés megoldásának proudhonista és polgáritervezeteit'bírálja, de bírálata az egész kapitalista rendszer ellen szóló vádirattá nő. A proudhonistákkal és más szociálreformátorokkal szemben hangsrllyozza, hogy a kapitalizmusban lehetetlen a lakáskérdésmegoldása. Itt veti fel Engels a város és falu közötti ellentét megszüntetésének kérdésétés kimutatja, hogy ez csak a kommunista társadalom viszonyai között lehetséges.
xI
A kiadó előszava
A tudományos szocializmus rnegalapítói voltak a nemzetközi pro_etariátus első szervezői és vezérei. A marxizmus elméleténekkidol.gozása már az első napoktól kezdve elválaszthatatlanul összekapcsoIődott azzal a harcos mozgalommal, mely Marx és Engels vezetésével küzdött a proletárpárt megteremtéséért.Köztudomású, hogy a ,,Kommunista Párt kiáltványa" programként iródott
a Marx
és
Engels részvételévelalapított Kommunisták Szövetsége, a proletariátus első nemzetközi kommunista szervezete számára. ,,A Kommunisták Szövetsége történetéhez" (II. köt.) e szetvezet tevékenységének rövid ismertetését tartalmazza Engels tollából. Az r848-49-es németországi forradalomban végzett tevékenységet világítja meg Engelsnek ,,Marx és a lNeue Rheinische Zeitung<(' c. cikke (II. köt.). A Kommunisták Szövetsége Központi Vezetőségének r85o márciusi ,,Üzenete" összegezi az íB4}-4g-es forradalmi harc eredményeit és megfogalmazza a petmanens forradalomról szóló tételt; Lenin ezt az elméletet a polgári demokratikus forradalomnak a szocialista - való átnövését -- azimperializmus forradalomba korszakában továbbfejlesztette és részletesen kidolgozta. Amikor a munkásmozgalom új fellendülésével létrejött az I. Internacionálé, a Nemzetközi Munkásszövetség (r.&64-187z), Marx vállalta e szervezet vezetését és megírta számára az ,,Alapitó iiaenetet" és a ,,Szetvezeti szabáLyzatot", amelyekben a legegyszerűbb, minden munkás számára érthető formában fejtette ki, hogy a kapitalizmus elleni harcot csak egy önálló proletárpátt megalakítása útján lehet sikeresen megvími. A Nemzetközi Munkásszövetség lelke, vezetője, szeilemi irányítója mindvégig Nlarx volt. Okmányainak nagyobb részét ő írta, köztik az e gyújteménybeis íelvett ,,Üzenetet" a francia-porosz háborúról. Marx a ,,Polgárhábonl Franciaországban" c. klasszikus művét is mint a }.{emzetközi Munkásszövetség kiáltványát írta. Marxnak ,,ProudhonróI", Engelsnek ,,A tekintélyrőt", ,,Az otoszországi társadalmi viszonyokról" c. cikkei és'e gyűjteménybe beiktatott más írásaik világosan tükrözik azt a következetes harcot, melyet az utopikus és kispolgári szocializmus minden formája ellen, a munkásmozgalomban fellépő szektás irányzatok ellen szakadatlanul folytattak. Az európai munkásmozgalom íejlődésénekkövetkező szakaszán, amikor az egyes országokban létrejöttek a szocialista munkáspártok, ]Iarx és Engels mint a nemzetközi proletariátus elismert vezérei harcotnak e pártok megerősítéséért,a nyílt opportunizmus, a békülékenység és a baloldali szájhősködés ellen. Ez aharc fejeződött ki az :.]r-an munkákban, mint a már említett ,,Gothai progíam kritikája",
xII
A kiadó
el&szava
,,A munkásosztá|y helyzete Angliában" második kiadásának ,,Elő-
szaya", a ,,ParasztkérdésFranciaországban és Németországban" és e gyűjtemény egyéb írásaiban is. A marxizmus megalapítói íéIévszáaadon keresztül lankadatlanul fejlesztették és tökéletesitették azt a forradalmi elméletet, mel5mek alapjait a gyűjteményünkben foglalt művek kifejtik. Marx és Engels
halála után a II. Internaciolálé vezetői meghamisították Marx íorradalmi tanítását, megkövesedett dogmák gyűjteményévépróbálták váItoztatni. A kapitalizmussal való döntő összecsapás előestéjénmeg kellett védelmezni a marxizmus forradalmi szellemét, ki kellett űzni a munkásmozgalom soraibóI az oppottunista és fecsegő politizálást, a renegátságot, a proletariátus ügyének elárulását. A II. rnternacionálé hamisításainak leleplezése, a marxista forradalmi elmélet továbbfejlesztése és az új történelmi viszonyokra való alkalmazása mindenekelőtt Lenin érdeme. A marxista elmélet, mely tudományos alapon kutatja a társadalom íejlődésénektörvényeit, a proletáríorradalom, a proletárdiktatrlra, a szocializmus és kommunizmus megvalósításának rltjait, nem állhat egyhelyben, az űj tapasztalatok és az új ismeretek alapján tovább kell fejlődnie . Ezt a feladatot Engels halála után főként Lenin teljesítette, majd a marxizmus-leninizmus az imperializmus teoretikusai folytatták a munkát. Napjainkban gyarmati és a proletáríorradalmak korszakában, az imperialista rendszer széthullásának és a szocializmus győzelmes előretörésének a munkásosztály marxista forradalmi pártjai új korszakában - gazdagítják Marx és Engels nagy tanítását, mely elméleti tételekkel
egész tevékenységüketv ezérli.
A magyar fordítás Marx és Engels erédeti szövegei alapján készült. A Marx-Engels Művei sorozatunkból'és a ,,Tőke" r96r-es kiadásaiból a íordításokat változatlanul átvettik, az anyag többi részétaz ere-
detivel összehasonlítva újból átnéztikés a íorclításban, ill. szerkesztésben szükségesnek mutatkozó javításokat és módosltásokat megtettük. névA szöveg alatti szerkesztőségi, iegyzeteket és mutatókat - és kirészben ugyancsak módosítottuk mutató, tárgymutató stb. egészítettük. A mütatókat -összesítve a IL kötet végénközötjük. Budapest, 1963.
A hiadó
KARL MARX
éS FRIEDRICH
ENGELS
A KOMMUNISTA PÁRT KIÁLTVÁNYA
ELÓSZÓ AZ ú7z-ES NÉMETKIADÁSHOZ
A
Kommunisták Szövetsége, egy nemzetközi munkásegyesülés, magától értetődően titko, ".iÉ lehete.tt, az l8 47 lov emberében London6an megtartott kongresszusán amely az akkori viszonyok között
megbizta az a7ulirottakat egy a nyilvánosságnaÉ szánt, részietes elméleti.és gyakorlati piirtprogram mógfogalmaiásávaL Így keletke zett az
itt következő ,,Kiáltvány", amelynek kézirata néhány héttel a íebruáriforradalom*előtt jutott el liinyomtatás végett iondonba. Először németül kerülvén nyilvánosságra, ezen a n}elven Németországban, Angliában és Amerikában legatább tizenkét tiil;nborő kiadásban
nyomtatták.ki. Angolul első ízben r85o-ben Londonban, a ,,Red Republican"-ben jelent meg, Miss Helen Macfarlane íordításátan,
maj d r87r-ben Amerikában, legkevesebb három különféle ford,ításban.
Franciául első ízben Párizsban, rövid idővel az ..14}-as júniusi felkelés előtt,.ngqrrégen p§dig a New York-i ,,Le Sociáiiste'lban jelent meg. Egy újabb fordítása előkésziiletben van. Lengyelül Londónban jelent meg, rövid idővel első német kiadása után. öioszul Genfben a hatvanas években. Dán nyelwe ugyancsak }ramaiosan megjelenése után fordították Ie. Bárm_ennyire megváltoztak is a viszonyok az atóbbi huszonöt esztendő alatt, az ebben.a ,,Ki{ltvány"-ban t
és egészétren még ma-is teljesen helyesek. Egyes rész9ty$ pgyjában letek itt-ott javítandók lennének. Ezen aiapelvek-gyakorÉi akalmazása, jelenti ki maga a ,,kiáltvány", mindenutiés mindenkor a történelmileg meglevő körülményektői íog fiiggni, és ezért egyáltalában nem helyezünk különös súlyt a rI. fójezéi végénjavasJú forradalmi rendszabályokra. Ez a.passzus ma sok tek]inteiben másképp
hangzanék. Tekintettel a nagyiparnak az utóbbi huszonöt esztendőben *
Az r848-as francia fonadalom.
-
Szerh.
Marx-Engels
tett óriási továbbfejlődésére és a munkásosztálynak ezze| egyitt továbbhaladó pártszervezettségére, az eIőszöí a februári forradalomból, majd, rirég sokkal inkább, a Párizsi Kommünből adódó gyakorlati amikor a proletariátus első ízben volt két hónapon tapasztalatokra birtokában Eá ez a program helyenként elát a politikai hatalom -, hogy,,a munkásosztály avult. Nevezetesen a Kommün bebizonyította, nem veheti egyszerűen birtokába a kész államgépezetet, hogy azt saját céljaira működésbe hozza", (Lásd ,,A polgárháború.Franciaorizágban. A Nemzetközi Munkásszövetség Főtanácsának Üzenete" német kiadásának 19. oldalát, ahol ez a gondolat bővebben ki van fejtve.)* Továbbá magától értetődik, hogy a szocialista irodalom kritikája mai szempontból hézagos, mert csak r847-ig terjed; ugyanúgy az is, hogy a kommunistáknak a különböző el]enzéki pártokhoz való viszonyára vonatkoző megjegyzések (IV. fejezet), bár alapvonásaikban még ma is helyesek, kifejtésükben azonban ma már azért is elavultak, mert a politikai helyzet teljesen átalakult, és a történelmi fejlődés a legtöbb ott íelsorolt pártot elsöpörte a föld színéről. De a ,,Kiáltvány" történelmi dokumentum, amelyen változtatni már nincs jogunk. Egy későbbi kiadás talán majd az rB47-tőI máig terjedő időközt áthidaló bevezetés kíséretébenfog megjelenni; a jelenlegi lenyomat trll váratlanul ért minket atútoz, hogy időt hagyjon erTe.
London' fi7z j{nias
z4'
KarI
Marx
Fried,rich Engels
I,LóSZó AZ r8Ba-ES oRosz KIADÁSHOZ**
A ,,Kommunista Párt kiáltványá"-nak első orosz kiadása, Bakunyin fordításában, ahatvanasévek elején*** jelent meg a,,Kolokol" nyomdájában. A Nyugat az idő tájt ebben (a ,,Kiálivány" orosz kiadásában) csak egy irodalmi kuriózumot láthatott. Az ilyen felfogás ma lehetetlen volna. Hogy mennyire korlátolt területet foglalt el niég akkoriban (rB47 decemberében) a proletármozgalom, azt legvilágosabban megmutatj a +
**
*.'
Lásd I. köt. 5II. old.
Az
-
suuÉ.
előszó szövegét a német nyelvű oedeti alapján kózöljük.
Helyesen: :869-ben
-
Ssdli.
-
SzerÁ.
A .,.,,Kr*t"ty"
Kommunista Párt 1
utolsó fejezete: A kommunisták viszonya a különböző
-ffi"" ellenzéki pártokhoz a különböző 9rgágokban. Itt ;gia;ir és az.Egyestilt Áilamok hiáyzanak. Az a'z"idő ,oÍi.r, 9.9;"o..1ag amrkor L)ros.zország 1z egés1 .],rópai reakció utolsó nagy tartalékát |t
, ,Mennyire másként.van ma! Éppen az eurőpai bevándorlás tette képesséliszak-Amerikát arra az óriási mezőgazdasági termelésre, Telynek konkurrenciája alapjaiban rendíti meg az európai foldtuh|i dijnt - a nagyot csakúgy, mi,t a kicsit. Ezenjelil ez t'ette renálá"e
az Egyesült Államoknak, hogy roppant ipari *áervr"..j."i;-;i;""
energiáv_al és olyan íokon- aknáár" Éi, hogi;ilklöítJ;.""lr"i''r."rr
§lri: .Irys1!-Euró9a és,kiváltképpenlÁ.nglia ip"ri lvtlTlclket körütmény forradalmasítóan hat vissza magárá-Amerikára. "gy"á"rái-át.
*,t.,T9. kis
és közepes földtulajdona,
az
egész poliiftai berendezke-
des bázrsa, mindinkább áIdozatáu| esik az óriásfárm konkurrenciájának; egyidejii;leg.9? ipari kerületekben most i":roátk'il'gy -- töT"s,": proletariátus és a tőkék mesébe illő koncentráciÓ;a. "rár"o, Es hát. Oroszország ! Az r848-4g-es forradalom ideján nemcsak hanem az-eurőfaiburzsoák i. ." o'ro."-t"á"ut- európai fejedelmek, taláJj$. eqvetlen menekiésre az éppen rr"gy ébiJ""O |:"í:b"l, proletariátus elől. A cfut az európai reakció tonoletent piókhmálták.
Ma a cár a forradalom ir"auoir!" óut"rirráb**, e.' oi".r"rrrag az earópai forradalmi akció élcsifaia. A_ ,,Kommlnista Kiáltvány''_fóladata az vo\t, hogy proklamálja a modern pllqári tulajdon elkerülhetetleníil küszöbo"áiro felbomlá'sát. Oroszors1{sban azonban azt látjuk, hogy a.gyorsan tet"iráerJ kapi ürltsta szédetgés és az é-ppen-hogy kifejlődő póryari földtulaj"don mlll.ett földnek nagyobbik fele-á parásztoÉ kózos birtokáLan ;an. 1 Az a kérdésmost: átmehet-e az orosz obscsina, a föld ősrégi közös bi*9k]ásíTik jóllehet érősen megrendült'íormája, r.O"%tr*tir _egyik, bltottá: magasabb, kommuriista íormájába? Vagy, elleni:??:, \eJl:. 9lő!b.ryelnle ug"yan.rzon felb-omlási foljiamaton, ":_??:%, am€ Iy a ::eic Nyugat,történelmi fejlődését alkotja? Az egyetlen vá|asz, amely örre manapság tehetséges, a következő: '
Helység és kastély LmingTáal közelében; korábban cáIi rezidencia, ma mrt zeum,
- Szth.
Marx-Engels ha az orosz íorradalom jeladás lesz egy nyugati proletárforradalomra, úgy, hogy a kettő egymást kiegészíti, akkor a mostani orosz közös tolatuU|áon kiindutópontja lehet egy kommunista fejlődésnek,
London, rBBz január zr.
Karl,
Marx
F. Engel,s
r;Lőszó Az rBB3-As NÉMET KIADÁsHoz A jelen kiadás előszavát, sajnos, egyedül kell aláírnom. Marx, az a férfiú,akinek Európa és Amórika egész munkásosztálya többet kö_
Marx á highgate-i temetőben nyugszik, szönhet, mint bárki másnak és sírja fölött immár az első fű zöldell, Halá|a óta a ,,KiáItvány"
vagy kiegészítésérőlmár éppenséggel.nemlehet szó Annál inkább szükségesnek tartom, hogy itt még egyszer nyo-
átdol§ozásáról többé-.
matékosan leszögezzem a következőket.
A ,,Kiáltvány:on" végighúzódó alapgondolat: hogy a gazdasági termeiés és nrinden törlénelmi korszáknak ebből szükségszerűen folyó társadalmi tagozódása az alapja e korszak poJitjk_ai és szellemi tOiténetének; hosy ennek megfelelően (a íöld ősrégi közös birtoklásának felbomláJá óta) az egéiz történelem osztályharcok története volt, kizsákmányoit és kizsálmányoló, eLnyomott és elnyomó osztályok között a társadalmi fejlődés különböző fokain folytatott harcok töriénete;hogy ez aharc azónban most olyan íokot ért el, amelyen a kizsákmányolt és elnyomott osztáIy (a proletariátus) már csak_tigy szabadíthaija fel magát az őt kiziákmányoló és elnyomó os,ztáIy (a bwzsoázta) alól, ha egyidejűleg az egész társadalmat mindenkorra megszabadítja a kizsákmányolástó1, aa elnyomástőI és az osztályhar_ cot
ez az alapgondolat egyedüLés kizárólag Marxé.*
Ezt -már gyakran kijelentettem; de éppen most itt álijon maga a ,,KiáItvány" előtt is.
szükséges, hogy ez
London, rB83 június z8.
F. Engels
véleményem i ,,Ehhez a gondolathoz" az angol fordításhoz készült elószóban -, ,,amely - mondom szerint ana van ellrivatva, hogy a történelemtudományban ugyanolyan haladásnak legyen az alapja, mint amirrőnek Darwin elmélete volt a természettudományban _ ehhez a gondolathoz mindketten már töblr esztendővel 1845 előtt fokozatosan közeledtúnk. Hogy mennyire haladtam ebben az irányban önállóan elóre, legjobban mutatja ,Á munkáSosztály helyzete Angtiábanl cíilű munkám. Mikor azonban 1845 tavaizán Briisszelben ismét találkoztam Mmszal, ó már teljesen kidolgozta ezi a gondolatot, és majdnem,s Eq gel< i?qyz9te az IP.^ olyan világos szavakkal tárta elérn, mint amelyekkel azt itt összefoglaltam." fréfue' híad/jshoz.
-
A Kommunista Párt kiáltványa
ELő;Zó AZ
IBB8-AS
ANGoL KIADÁSHOZ
, A ,,Kiáltvány" a Kommunisták Szövetségének, egy eleinte kizárőlag némgt, később nemzetközi munkásegyeJttesnetá progr.*iukerrt
i:lelt,m:c, aTely között
e8y_e.:11és
a korrtine"s i"s4s
aatti páritir.ii"i.i""y"i
elkerülhetetlenül titkos társaság vott. e Szovltség ,sa7 berében Londonban tartott kongresszúa megbizta Muiiot el "o""*ó"s"r.t, hogy dolgozzanak ki közzététet-céljáb,ól egy"teti"s et.*1"ti a 6;k*lat_i.pártprogramot. A. német_ t<áratót rS48 ;."uá"rjaÚ.rr, "yélwi néhány héttel a február z4-i íraÁcia forradalom etOit t
,,R;;-R"publican"-jé|en jelent. meg Loirdonbarir8i5o-ben. Egy"dá; d ;8y
lengyel kiadást is közzétették. ,9+? jrlniusi párizsi fe]kelésnek _- a proletariátus és aburzsoázia . ..A? közötti első.nagy. csatának a _vereségá következtében az -isrira
- politikai törekvései munkásosztály társadalmi és la,őr""oiJp.i háttérbe szorultak. A lrarc a Latalomért ettől k"riie, "gy akárcsák a februári forradalom előtt,-ismét kizárílag a vagyonos osztály különböző csoportjai között íolyt; a munkásöztály"ána ;o]iiárd"., hogy .1 po]itikai mozgásizabadságért küzdjön, e, rr"gy ; ;"r"*a radikálisok szélsőbalszámlá".u5 sierepét tottsó ne. aiior ttiggJi"" prole.tármozga]mak még életleit adtaL magukrót, kíméleaeiit titőket.,Így poio., r-endőrség kinyomozta a Kommunisták :lö_zték " .zovetsegenek akkoriban kölnben székelő központi Bizottságát. A Bizottság tagjait letartóztatták és rB h.vi virs'gálaii i"d;g;i;" r85z októberében bíróság elé álHtották. Ez a híres ,iot"i r."iÉ"i.t. per" október 4-től noveáber rz-ig tartott; a letartóziatottak közül hetet háromtól hat évig terjeddvárfogságra jtéltek. Xyo*Ú* ., ítéletküirdetése után a_g9áryarlat t"lgof §zOvetségeí ior-.ir.g is feloszlatták. Ami a ,,Kiálivány"-t iilÖti, "ugy tátszoit, n"si kezdve feledésre van kárhoztatva] "tiOl az európai__munkásos2tály ismét eléggémegerősödött az {3it9, u"ralkodó .9sz|á]vo! elleni rlj támaááshoz; tetöjott J ú"Áráir.ori lvlunkásszövetség. D_e ez a Szövetség, amely kifejózetten abból a céltól alakult, hogy Európa és Amerika egész hárcos proletariátusát egyetlen testületbe forrassza össze, nem proklamálhatta azonnáí a alapelveket. Az Internacionálé prág:,^§l]i:lt,:bal,t:fek_tetet_t ramJának eléggétágnak kellett lennie ahhoz, hogy az angol tiad!z Mm-Eagels
}.
Marx-Éngels unionok, a francia, belga, olasz és sparryol proudhonisták és a német-
országi lassalleánusokx elfogadhassák. Marx, akí ezt a programot valamennyi párt megelégedéséremegfogalmazta, szilárdan blzott a munkásosztály szellemi íejlődésében,amellmek az együttes cselekvésből és a kölcsönös véleménycserébőlszükségszerűen ki kellett sarjadnia. Maguk a tőke ellen vívott harc eseményei és viszontagságai a vereségek még jobban,
mint a győzelmek
elkerülhetetlenül kedvenc csodaszereik elégtelenségének, és egyengessék az utat a munkásosztá|y felszabadulása igazi feltételeinek tökéletesebb átlátásához. ÉsMarxnak igazavolt. Amikor ú74-betl az Internacionálé feloszlott, a munkások egészen más emberek voltak már, mint alapításakor, r864-ben. A proudhonümus Franciaországban, a lassalleánizmus Németországban kihalóban volt és még a konzervatív angol tradeámbár legtöbbjük már régen megszüntette kapcsolatát unionok is fokozatosan haladtak a felé a pont felé, ameaz rnternacionáléval elnökük így szólhatott nevükben: Iyen a mrllt évben Swanseaben ,,A kontinentáüs szocializmus nem ijesztő már számunkra." Valóban, a ,,Kiáltvány" alapelvei jelentős előrehaladást tettek az egész világ munkásai között. Il5rmódon maga a ,,Kiáltvány" is megint előtérbe került. A német szöveget r85o óta többször. újranyomták Svájcban, Angliában és Amerikában. l$7z-ben angolra fordították New Yorkban, ez a fordítás a ,,Woodhuü and Cla{lin's Weekly"-ben jelent meg. Ennek az angol szövegnek alapján a New York-i ,,Le Socialiste"-ban egy francia fordítás is napvilágot látott. Azóta Amerikában legalább két angol fordítás készült, amelyek többé-kevésbé csonka további utánnyomták. -Az első orosz fordítás, Bakunyin egyikét Angliában műve, 1863 körül** jelent meg Herzen .Kolokol"-jának nyomdájában Genfben, egy második ugyancsak Genfben, r88z-ben, a hős Yera Zaszulics*** fordításában. Egy újabb dán kiadás található a ,,Socialdemokratisk Bibliothek"-ban (Koppenhága rBB5); egy újabb francia forditás a ,,Le Socialiste"-ban (Párizs 18869). Ez utóbbi kiadás alapján spanyol fordítás készült, amelyet r886-ban Madridban adtak
-kellett,
hogy tudatára ébresszékaz embereket -különböző
*Személy szerint Lassalle előttün} mindig Milx tanltványálak vallotta magát, és mint ilyen, a ,,Kiáltvány" talaján állott, De nyilvános agitációjában, 1862-1864-ben, lem ment ttll az állmi hitellel
Engels ielyzéte. követelsén. támogatott temelőszövetkezetek r+ Helysen: t869-bel Srerk, .** Az orcsz lordítás valójában, ahogy eíre más helyen Engels is rámutat, Ple}ranovtól számazik.
Suth.
o
Helyesml
1885-sulh.
-
A Kommunista Párt kiáltványa
lj. A
német utánnyomások számát nem lehet pontosan megállapitani,
egészben véve legalább tizenkettő
van. Egy örmény fordítás, amely-
nek néhány hónappal ezelőtt kellett volna megjelennie Konstantinápolyban, értesülésem szerint azért nerr' látott napvilágot, mert a ]riadó félt Marx nevéve! közzétenni egy könyvet, a fordító viszont nem volt hajlandó a ,,Kiáltvány"-t a saját termékénekmondani. }íás nyelvekre történt_ további fordításokról hallottam ugyan, ezeket azonban nem ]áttam. igy hát a ,,Kiáltvány" története nagymértékben
tiiLlcözi a modern munkásmozgalom történetét ; jelenleg kétségtelenül egész szocialista irodalom legelterjedtebb, legnemzetközibb ter-
az
program, melyet Szibériától Kaliforniáig munkások niliiói ismernek el. * Es mégis, megírása idején nem nevezhettük volna szocialista kiált-
méke, közös
ványrrak. Szocialistának r847-ben eg,l,részt a különböző utopikus rendszerek híveit nevezték, az angol owenistákat ós a francia fourier-
istákat; ezek is, azok is akkor már puszta szektává zsugorodtak és fokozatosan küalóban voltak; másrészt a legkülönfélébb szociális kuruzslókat, akik azt állították, hogy mindenfa j ta toldással-f oldással, a tőke és a profit minden veszélyeztetése nélkül orvosolják az összes úrsadalmi bajokat mindkét esetben olyan embereket, akik a mun- kívül állottak és inkább a ,,művelt" osztályokkásosztály mozgalmán nál kerestek támogatást. A munkásosztálynak az a része, amelyik meggyőződött a pusztán politikai átalakulások elégtelenségéről és a ;ársadalom teljes átformálásának szükségességéthirdette, ez a rész akkor komlnunistdnak nevezte magát. Nyers, csiszolatlan, merőben kommunizmus volt ez, mégis érintette a legfontosabb pontot, volt a munkásosztályban althoz, hogy létrehozza Ftanciaországban Cabet, Németországban pedig Weitling utopikus kommunümusát. Tehát l947-ben szocializmus burzsoámoz§almat, kommunizmus munkásmozgalmat jelentett. A szocialümus, legalábbis a ;ontinensen, ,,tiszteletreméltó" volt, a kom'munizmus épp az el\enkezője. Es minthogy mi kezdettől fogva azon anézeten voltunk, hogy ósztönös
és elég erős
.,a munkásosztály íelszabadítása magának a munkásosztálynak a műve kell hogy legyen", semmi kétségünk nem lehetett afelől, hogy a két név közül melyiket kell választanunk . Sőt, azóta sem jutott sohasem esziirrkbe, hogy e nevet megtagadjuk. Bár a ,,Kiáltvány" kettőnk közös munkája, kötelességemnek tar;om megáilapítani, hogy alapgondolata, mely az egésznekmagva, ],íarxé.Ez a gondolat a következő: hogy minden történeti korszakban az uralkodó gazdasági termelési és cseremód és az ebbőI szükségszerűen
Marx-Engels folyó társada7mi szervezet az az alap, ame\rre e korszak poütikai és szellemi története épült és amelyből ez egyedül megmagyarázhatő; hogy következésképpen az emberiség egész története (a földet közös tulajdonban birtokló kezdetleges nemzetségi társadalom felbomlása óta) osztályharcok története volt, kizsákmányoló és küsákmányolt, uralkodó és elnyomott osztályok küzdelmeié; hogy ezeknek az osztályharcoknak története a fejlődés során most olyan fokot ért el, a proletariátus amelyen a kizsákmányolt és elnyomott osztály
csak rlgy érheti el felszabadulását a kizsákmányoló és uralkodó osztáLy járma alól, ha egyidejűleg az egész társadalmat a |tr1259ázia
-egyszer
megszabadítja minden kizsákmányolástól s mindenkorra
és
elnyomástól, osztálykülönbségtől és osztályharctól. Ehhez a gondolathoz, amely véleményem szerint arra van elhivatva, hogy a történelemtudományban ugyanolyan haladásnak legyen az alapja, mint aminőnek Darwin elmélete volt a természettudományban ehhez a gondolatJroz mindketten már több esztendővel rB45 előtt közeledtünk. Hogy mennyire haladtam ebben az irányfokozatosan ban önállóan előre, legjobban mutatja ,,A munkásosztály helyzete Angüában" cimű munkám.* Mikor azonban lB45 tavaszán Brüsszelben ismét találkoztam Marxszal, ő mát teljesen kidolgozta ezt a gondolatot és majdnem olyan világos szavakkal tárta elém, mint amelyekkel azt itt összefoglaltam. Az t&7z-es német kiadáshoz irt közös előszavunkből idézem az alábbiakat: ,,Bármennyire,megváltoztak is a viszonyok az atóbbi huszonöt esztendő alatt, az ebben a >Kiáltvány<-ban kifejtett általános alapelvek nagyjában és egészébenmég ma is teljesen helyesek. Egyes
részletek itt-ott javitandók lennének. Ezen alapelvek gyakorlati
alkalmazása, j elenti ki maga a rl Kiáltvány
-,
r Frederick Engels: ,,The Conütion oí the Workiog Clms in England in 1844", forűtotta Florence Kelley-Wischnewetzky. New York, Irvell- Irndon, W. Reeves1888.-Engeh iegyzete.
A Kommunista Pfut kiáltválya elavult. Nevezetesen a Kommün bebizonyította, hogy Da munkásoqztály nem. veheti _e6yszerűen birtokába i kész áilam!épezetet, hogy azt saiát céljaira működésbe l'ozza<. (Lásd ,,A polgárúÜorú Franciaországban. A Nemzetközi Munkásszövetség Főianácsának Üzenete'.', London, Truelove r87r. 15. old., ahol ez a gondolat bővebben ki van fejtve.) Továbbá magától értetődik, hogy aizocialista irodalom kritikája mai szempontból h.ézagos, mert csak t147-ig terjed; ugyawlgy az
is, hogy_ a kommunistáknak a különböző efueúed pártÓÍüoz"iraló vlszonyára vonatkoző megjegyzések (IV. fejezet), bái alapvonásaikbarr még ma is helyesek, kifejtésükben azonban'ma már azért is el1r,ultak, mert a politikai helyzet teljesen átalakult, és a történelmi fejlődés a legtöbb ott felsorolt pártot elsöpörte a föld színéről. De a >kiáltvíny< történelmi dokumentum, ameiyen változtatni már nincs jogunk." A j9len fordítás Samuel Moore úr műve, aki Marx ,,Tőké''-jének nagyobbik részétis fordította. A munkát közösen átnéztikés aúoz a történelmi célzások megvilágítására néhány jegyzetet csatoltam. London' rB88 január 3o'
Fried,rdch Engel,s
ELőSZÓ AZ rB9o-ES NÉMET KIADÁSHOZ A fentiek* megírása óta ismét szükségessé vált a ,,Kiáltvány'' egy új német kiiadása, és sok mindenféle történt is vele, ami itt *ég"m]itendő.
Egy második orosz fordítás jelent meg Zaszull,testóI - ésVera - német kézrSSz-ben Genfben; előszavát Marx én írtuk. Az eredeti irat, sajnos, elkallódott, oroszból kell tehát visszafordíta^rrom, ami semmiképpen sem válik a munka javára. Így hangzik:** Köriilbelül ugyanabban az.Áőben,új lengyel fordítás jelent meg ^ Geníben:,,Manifest kommunistyczny'|.-. egy új dán fordítás jelent meg a ,,Socialdemokratisk _.Iq"iU!4. tsibliotiek -ban, Koppenhága rBB5. Sajnos|nem egészen teljes; ki.4z
l883-as német !íadás elószava. Swh. - ercdetijo azóta elókeriilt. Szövegét lásrt oT osz ötós/avfoEk !é!oét
A ,,Kiátvány'' + " _sgh.
L
kőt.
2-+.
l0
Marx-Engels
maradt belőle néhány lényeges rész, amel! a fordítónak rlgy látszik nehézséget okozott, s egyebelóen is itt-ott észrevehetők a felüietesség nyomai, ami annál kellemetlenebbül feltűnő, mert a munkán meglátszik, hogy a fordító kissé több gonddal kitűnőt tudott volna nyrljtani. r886-ban* rlj francia fordítás jelent meg a párir.sí,,Le Socialiste"-
ban;'az edűg megjelentek között ez a legjobb. Ennek nyoman ugyanabban az évben először a madridi ,,E1 Socialista"-ban, maj d brosúraként spanyol átültetést hoztak nyilvánosságra: ,,Manifiesto del Partido Comunista" por Carlos Marx y F. Engels, Madrid, Administración de ,,E1 Socialista", Hernán Cortés 8. Mint kuriózumot megemlítem még, hogy r887-ben örmény fordítás kéziratát ajántották íel egy konstantinápolyi kiadónak; de a jóembernek nem volt bátorsága ahhoz,hogy kinyomasson valamit, amin a Marx név állott, és azl akarta, hogy a fordító inkább magát nevezze meg szeruőként, amit azonban ez visszautasított. Miután mald az egyik, majd a másik többé-kevésbé pontatlan amerikai fordítást több ízben rtjranyomták Angliában, végre rBBB-ban hiteles íordítás jelent meg. Samuel Moore barátom készítette és kinyomatása előtt még egyszer mindketten együtt átnéztük. Címe: ,,Manifesto of the Communist Party" by Karl Marx and Frederick Engels. Authorüed Engüsh Translation, edited and annotated by Frederick Engels, rBB8. London, William Reeves, rB5 Fleet St. tr. C, Ennek a kiadásnak néhány jeryzetét átvettem a jelenlegibe. A ,,Kiáltvány"-nak megvolt a maga saját életpályája. Megjelenése pillanatában a tudományos szocializmusnak akkoriban még kislét(nrint ezt az első előszóban szám,ú, élcsapata lelkesen köszöntötte felsorolt íordítások bizonyítják) , a párizsi munkások r84B júniusi
leveretésével kezdődő realició azonban csakhamar háttérbe szorította, kölni kommunisták rB52 noJemberében történt elítélésével
és végül a
,,törvény szerint" kiközösítették. A februári forradalomtól datálódó munkásmozgalomnak a nyilvánosság színpadáról való letűntével a ,,Kiáltvány" is a háttérbe szorult. Amikor az európai münkásosztály ismét kellőképp megerősödött az uralkodó osztályok hatalma elleni új rohamhoz, létrejött a Nemzetközi Munkásszövetség. CéLja az volt, hogy egy nagy hadtestté o1vassza össze Európa és Amerika egész harcos munkásságát. Ezétt nenr lehetett a,,Kiáltvány"-ban lefektetett alapelvekból kiínd,ulnia. . Helyosmi l885-ben
- sr-Á,
A Kommunista Párt kiáltványa
ll
Olyan programmal kellett rendelkeznie, amely nem csapta be az ajtót az angoltrade-unionok, afrancia, belga, olasz és spanyol proudhonisaz Tnterták, meg a német lassalleánusok* előtt. Ezt a programot nacionálé szervezeti szabá|yzatának elvi indokolását** -Marx még Bakunyin és az anarchisták által is elismert mesteri módon- íogalmazta meg. A ,,Kiáltvány"-ban felállított tételek végső győzelmét illetően }íarx csakis és küárólag a munkásosztály szellemi fejlődésére hagyatkozott, melynek az együttes cselekvésből és a véleménycseréből szükségszerűen ki kellett sarjadnia. A tőke ellen vívott harc eseményei es viszontagságai, a vereségek még jobban, mint a sikerek, elkerülhetetlenül fel kellett hogy világosítsák a harcolókat eddigi csodaszereik elégtelenségéről,és koponyáikat fogékonyabbá kellett hogy tegyék a munkások-felszabaduiása_ igazi feltételóinek alapos átlátásárá. Es }íarxnak igaza volt, A munkásosztály l874-ben, az Internacionálé feloszlásakor, egészen más munkásosztály volt, mint r864-ben, alapításakor. A proudhonizmus a latin országokban, a specifikus lassalleánizmus Németországban küalóban volt, és még az akkori megrögzött konzervatív angol trade-unionok is fokozatosan haladtak a felé a pont felé, amelyen r887-ben s,nl,anseai kongresszusuk elnöke így szólhatott nevükben: ,,A kontinentális szocializmus nem ijesztő már számunkra." De a kontinentális szocialümus r887-ben már crsaknem ku,árőlag az az elmélet volt, amelyet a ,,Kiáltvány" hirdet. Es így a ,,Kiáltvány" története bizonyos fokig a modern munkásmozgalom történetét tükrözi, r848-tó1 kezdve. Jelenleg kétségtelenüIaz egész szocialista irodalomnak legszélesebb körben elterjedt, legnemzetközibb terméke, a világ sokmillió munkásának közös programja
Szibériátil Ka liforn
iá
ig.
Es mégis, megjelenése iclején nem nevezhettük volna szocialista
kiáltványnak. Szocialistán r847-ben kétfajta embert értettek. Egyrészt a különböző utopikus rendszerek hívdit, különösen az ango! owenistákat és a francia fourieristákat-mfudkét irányzatmár akkor
fokozatosan kihaló puszta szektává zsugorodott. Másrészt a legkülön-
félébbszociális kuruzslókat, akik különböző csodaszereikkel és mindenféle toldással-foldással akarták a társadalmi visszásságokat kiküszöbötni, anélkül, hogy a tőkének és a profitnak a legkisebb fájdalmat is okoznák. Mindkét esetben olyan embereket, akik a munkás*
Sremély szerint Lassalle el6ttibk mindi8 Man ,,tanítványának" vauotta ma8át, és milt ilyen, t€mé a ,,Kiáltvány" talaján álloit. Másképp áll a dolog eokkal a híveivel, akik nem mentek trll kóve-
sat6en
teléséD, az állami hitellel támogatott termelószövetkezet.k€n, alaB€élysekre és önsegélyesekre. Efrgels iegyzete.
'l
V. ó, I. köt. 38o-388.
old. _ Szeth,
s
az egész munlrásosztályt felmziották
L2
Marx-Engels
mozgalmon kívül állottak, és inkább a ,,művelt" osztályoknál kerestek támogatást. Ezzel szemben a munkásoknak az a része, amelyik a pusztán politikai átalakulások elégtelenségérőlmeggyőződve, a társa. dalom alapvető átformálását követelte, ez arész akkor kommunistdnah
nevezte magát. Még csiszolatlan, csak ösztönös, néha kissé nyers kommunizmus volt ez; de elég erős volt ahhoz, hogy az utopikus kommunizmus két rendszerét hozza létre: Franciaországban Cabet ,,ikáriai" kommunizmusát, Németországban Weitlingét. r147-ben szocializmus burzsoámozgalmat, kommunümus munkásmozgalmat jelentett. A szocializmus, legalábbis a kontinensen, szalonképes volt, a kommunizmus épp az e|lenkezője. Ésminthogy mi már akkor igen határozottal azon a nézeten voltunk, hogy ,,a munkásosztály felszabadítása magának a munkásosztálynak a műve kell hogy legyen", egyetlen pillanatig sem lehettiink kétségbenafelől, hogy a két név köziil melyiket válasszuk.S azóta sem jutott sohasem esziinkbe, hogy e nevet megtagadjuk.
,,Világ proletárjai, egyesüljetek!" Csak kevés hang válaszolt, amikor e szavakat világgá kiáltottuk, immár 4z esztendővel ezelőtt, az első olyan párizsi íorradalom előestéjén, amelyben a proletariátus saját követeléseivel állott elő. De 1864 szeptember z}-án a legtöbb nyugat-európai ország proletárjai egyesültek a dicső emlékezetű Nemzetközi Munkásszövetségben. Igaz, maga az ínternacionálécsak kilenc esztendeig élt. De hogy a világ proletárjainak általa megalapo-
zott örök szövetsége még é1, és erőteljesebben él, mint valaha, arra nincs jobb tanú, mint éppen a mai nap. Mert ma, amikor e sorokat irom, az európai és az amerikai proletariátus seregszemlét tart első izben mozgósított harci erői fölött, amelyeket agy hadseregként, egy zászló alatt és egy legközelebbi célértmozgósított: a törvényben lerögzítendő nyolcórás normál-munkanapért, ámelyet már az Internacionálé r866-os genfi kongresszusal majd isméteIten az r889-es párizsi munkáskongresszus proklamált. Es a mai nap látványa az egész ülág tőkéseinek és földesurainak felnyitja majd a szemét a tekintetben, hogy ma a vilac proletárjai valóban,egyesültek. Bárcsak mellettem áll'ana még Marx, hogy ezt saját szemével láthatná!
London, r89o május r.
F. Engels
A Kommunista Párt kiáltványa ELÓ9ZÓ
AZ
;.Bgz-ES
LENGYEL KIADÁSHOZ*
.!z, a !ény, hogy a ,,Kommunista Kiáltvány"-ból új lengyel kiadás vált szükségessé,különböző észrevételekre ad indítékot.-is figyelemreméltó, hogy a ,,Kiáltvány" újabban mintegy _ _nű.s{ir fokmérője lett a nagyipar fejlettségének az éarópai kontinensen. Amilyen mértékben terjeszkedik egy országban a nagyipar, ugyanolyan_mértékben nő azon ország munkásai között a kivániág is, hogy felvilágosodjanak helyzetükről, amelyet mint munkásosztály a vagyonos osztályokkal szemben elfoglalnak, ugyanolyan mértékben szélesedik ki közöttük a szocialista mozgalom és fokozódik a kereslet a ,,Kiáltvány" iránt. Ugyhogy nemcsak a munkásmozgalom állása, hanem a nagyipar fejlettségi foka is meglehetős pontossággal lemérhető minden országban azon, hogy a ,,Kiáltvány" hány példányban
van elterjedve az ország nyelvén. Eszerint az új lengyel kiadás a lengyel ipar határozott előrehaladását jelzi. Es hogy ez az előrehaladásatíz évvel ezelőtt megjelent legutóbbi kiadás óta valóban végbement, ahhoz kétségsóm férhet. Orosz-Lengyelország Lengyelorsz᧠- a Kongresszusi - az Otosz Birodalom nagy iparvidéke lett. Míg az orosznagyipai sporadikusan szét van szótva -- egy része a Finn-öböt mentén, másik része a kőzpontban (Moszkva és Magyimir), harmadik tésze a Fekete- és az Azovi-tengernél, egyéb részei pedig másutt vannak szétszótődva -, addig a lengyel ipar aránylag kis területen zsúfol5dott össze és élvezi az ebből a koncentr-ációból fakadó előnyöket és hátrányokat. Az eLőnyöket eüsmerték a konkurrens orosz gyárosok, amikoryédővámokat követeltek Lengyelországgal szemben, noha oly sóváran kivánták a lengyeleket oroszokká váItoztatni. A hátrányok a lengyel gyárosok és az otosz kormány szempontjából a szocialista ilzmét
elószó szövegét a német nyelvű e'rcdeti alapján közöljiiLlr.
_ srr*.
Marx-Engels
I4
zász|ó alatt, proletár harcosokkal végül is csak a burzsoázía munkáját Louis Bonaparte és végeztette el, testamentumának végrehajtói - Németország, Marévénis keresztülvitte Olaszország, Bismarck gyarország- függetlenségét; de Lengyelországot, amely T?g2 óta többet tett a forradalomért, mint ez a három együttvéve, Lengyelországot magára hagyták, amikor r863-ban a tizszeres orosz trllerő legyűrte. Lengyelország függetlenségét a nemesség sem megtartarri, sem újra kiharcolni nem tudta; abarzsoáziának ez a függetlenség ma legalábbis közömbös. Márpedig Lengyelország függetlensége szükségszerűség az eutópai nemzetek harmonikus együttmúködése számára.
E
függetlenséget csak
a fiatal lengyel proletariátus harcolhatja ki,
és nála jó kézben van. Hiszen valamennyi többi európai ország mun-
kásainak épprlsy szükségük van Lengyelország függetlenségére, mint maguknak a lengyel munkásoknak. London, r89z február ro.
F. Engels
AZ OLASZ OLVASÓHOZ*
A
,,Kommunista Párt kiáltványá"-nak közzététele szinte napra
egybeesett r84B március r8-ával, a milánói és a berlini forradalommal,
annak a két nemzetnek a fegyveres felkelésével,amelyek központi helpt foglalnak el, az egyik a kontinensen, a másik a Földközi-ten*
geren, annak a két nemzetnek a fegyveres felkelésével, amelyeket ez ideig a megogztottság és belső viszály gyengített, s amelyek ennek következtében idegen uralom a]á kerültek. Ha Olaszország az osztrák
császárnak volt alávetve, Németország a minden oroszok cárjának közvetett, de azért nem kevésbéhatékony igáját viselte. r84B március r8-a következményei megszabadították Olaszországot és Németországot ettől a szégyentől; ha ezt a liét nagy nemzetet r84B és r87r között helyreálütották és bizonyos mértékbena maga urává tették, akkor ez, mint Karl Marx mondotta, azétt történt, mert azok az emberek, akik az r848-as forradalmat leverték, akaratuk ellenére e forradalom végrendeletének végrehajtói voltak. Az akkori forradalom mindenütt a munkásosztály mőve volt; a munkásosztály volt az, amely a barikádokat emelte és életétvásárra vitte. De csak a párizsi munkásoknak volt eltökélt szándékuk, hogy a kormányt megdöntvén, megdöntik a burzsoázia uralmát is. Bár*
Lz
el6sző sz,ővegét a
írecla nyelvű scdgtl
alapján közóljük.
-
Srr&,
A Konrmunista
l6
Párt, kiáltványa
mennyire tudatában voltak azonban a saját osztályuk és a burzsoázia létező végzetes antagonizmusnak, sem az ország gazdasági haladása, sem a francia munkástömegek szellemi fejlődése nem érkezett eI aTra a fokra, amely a társadalmi átalakulást lehetővé tette volna. A forradalom gyümölcseit tehát végeredményben atőkésosztály szakította le. A többi országban Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Magyarországon - a munkások először nem is tettek mást, mint azt, hogy a burzsoáziát hatalomra juttatták. De a burzsoázia uralkodása egy országban sem lehetséges nemzeti függetlenség nélkül; az l94}-as forradalomnak tehát maga után kellett vonnia azon nemzetek egységétés autonómiáját, amelyek azt addig nélkülözték: Olaszországét, Magyarországét, Németországét. Lengyelországé is sorra fog kerülni. Tehát az r848-as forradalom, ha nem is volt szocialista forradalom, egyengette az ttat és előkészítette a talajt ez utóbbi számáta. Az eImúlt 45 év burzsoá uralma, azzal a lendülettel, amelyet minden ország_ ban a nagyiparnak adott, mindenütt nagyszámú,, koncentrált és erős proletariátust teremtett; felnevelte tehát hogy a ki- európai ,,Kiáltvány" fejezéséveléljünk saját sírásóit. Az egyes nemzetek autonómiájának és egységének helyreállítása nélkül sem a proletariátus nemzetközi egyestilése, sem ezeknek a nemzeteknek közös célok érdekében való békésés ésszerű együttműködése nem volaa megvalósítható. Képzeljük el az olasz, mag-yar, német, lengyel, orosz munkások nemzetközi és közös fellépésétaz ú48 előtti politikai feltételek között ! Ilymódon rB4B csatái nem voltak hiábavalók; nem múlt el haszon_ talanul az a 45 esztendő sem, amely benniinket ettől a forradalmi időszaktól elválaszt. A gyümölcsök érlelődnek, és csak azt klvánom, hogy a ,,Kiáltvány" ezen olasz fordításárrak a közzététele éppoly kedvező előjel legyen az olasz proletariátus győzelme,számára, amilyen aa eredetinek aközzététe|e volt a nemzetközi lorradalom számára. A ,,Kiáltvány" teljes igazságot szolgáltaf a kapitalizmus múltbeli forrada]mi akciójrának. Az első kapitaüsta nemzet Ití]ia volt. A feudális középkor végét,a modern kapitalista korszak hajnalát gigászi alak je|zi. Az o|asz Darrte ez, aközépkor utolsó és egyben az újkor első költője. Ma is, mint r3oo-ban, új történelmi korszak bontakozik ki. Vajon kitermeli-e számunkra Olaszország az rlj Dantót, aki jelezni fogja e proletár korszak megszületésének óráját?
között
London, 1893 február r. Fri,ed.rich Engel,s
Marx-Engels
16
A KOMMUNISTA PÁRT KIÁLTVÁNYA a kommunizmus kísértete. Szent hajKísértetjárja be Európát - a régi Európának minden hatalma: szára szövetkezett e kísértetellen a pápa és a cár, Metternich és Guizot, francia radikálisok és német rendőrök.
Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy kommunista, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a kommunizmus megbélyegző vádját a haladottabb ellenzékieknek épp,lgy, mint reakciós ellenfeleinek? Ebből a tényből két dolog következik. A kommunizmust immár az összes európai hatalmak hatalomnak ismerik
eI.
Legfőbb ideje, hogy a kommunisták az egész világ előtt nyíltan
kifejtsék nézeteiket, céljaikat, törekvéseiket, és a kommunizmus kísértetéről szóló mesékkel magának a pártnak akiáltványát állítsák szembe.
Evégből a legkülönbö zőbb nemzetiségű kommunisták összegy{íltek Londonban, és papírra vetették a köyetkező kiáltványt, amelyet angol, írancia, német, olasz, flamand és dán nyelven tesznek közzé.
TARTALoM
A kiadó
V
előszava
Karl Mayr
és Fried,rich Engel,s:
A KommunistaPárt kiáltványa ...
Előszó az t87z-es német kiadásíloz . . Előszó az t88z-es orosz kiadáshoz , .. Elószó az r883-as német kiadáshoz . . EI6szó az r888-as angol kiadáshoz ,... Elősző az rSgo-es német kiadáshoz Előszó az t89z-es lengl,el kiadáshoz Ayz olasz olvasóhoz
I 2
4 5 9
I3 I4
A Komlnunista Pdrt kitíltadnya I. Burzsoák és proletárok II. Proletárok és kommunisták . . III. Szocialista és kommunista irodalom r. A reakciós szocializmus a) A feudális szocializmus b) A kispolgári szocializmus ... c) A német :vaw az ,,ígazi" szociaüzmus
z.
Akonzervatív vagy burzsoá szocializmus
3. A kritikai-utopikus szociaüzmus és kommunizmus. .. I\r. A kommunisták wiszonya a kiilönbözó ellenzéki pártokhoz
KarI,
Marx: A burzsoázia
T
r6 I7 z8 36 36 36 37 38
4I 42 45
és az eüenJorrada]om
.
4?
644
Tartalom
Mar*: Bérmunka
Ra,rl,
és töke
7o
Engels bevezetése az r89r-es berlini kiadáshoz
Bérmunhaéslőhe. I.
7o
....:.. .............
II. III.
78 78
8z
87
Iv. v.
9r 96
Fried,rich Engels: A mag"yar harc Fri,edrich Engels: Mag,yarorszác
I03
..
..
..
II5
.
Friedri,ch Engels: A Központi Vezetóség iüLzelete a Kommunisták Szövetségéhez í85o március 125
Karl Marr'€s
Karl Marr: Osztályharcok Franciaországban
r848_tó1 r85o-ig .. . .
.
Engels bevezetése az r895-ös berlini kiadáshoz O s zt d,ly
har c oh
Fr anciaor
s
z d gb
an
z 8 48 -tól, z 8 5o -i
g
II. 1849 június 13 III. 1849 június 13 következményei ... IY. Az általános váasztójog megszüntetése r85o-ben
I55
I56
í78
......
..... Marx elószava a második kiadáshoz ........ Engelselószavaaharmadikkiadáshoz ....,. Lowis BonaParte brumaire tizennyolcailihdio .,.....,..,...... ....., I. ,...... II. . l..... ,..... III. ...... .......
Karl.
Marr: Louis Bonaparte brumaire tizennyolcaükája ..
IV.
Rarl Mar*: A brit uralom
..
,
VI. VII. Indiában
Kail Malr: Az indiai brit uralom várható
I36 I36
.. ..
.
2o8 239 253 253 255 257 257
z66 277
2gI
......3I8 ...... 335 . .. . .. 35o , . . . 35? eredményei
646
Tartalom
Marr: Beszéd a ,,People's Paper" évfordulóján Karl Mar*: Elószó ,,A poütikai gazdaságtan blrálatáboz"
Karl,
.. ...
.... . . . ,.
363 365
Fried,rich Engels: Karl Manr; ,,A politikai gazdaságtanbtrilatátboz" 37o
..,... 37o ...... 373 Karl Mar*: A Nemzetközi Munkásszövetség Alapító úzeiete. .... . 38o .Rall Mal*: A Nemzetközi Munkásszövetség szerveze tl szabályzata a*.-'-*= . . . 393 Karl Marx: Proudhonról fl.evél J. B. v. Schlveitzernek] ......4oI KarlMar*:Bér,árésprofit ... +oI Bevezetés , .. . -, 4o2 r. A termék és a bér .... 40+ z, Termelés,bér,profit .... 4II pénzforgalom A bérek és a . 3. ..,.. {I5 4. Kilálat és kereslet. .... 4r? 5. Munkabérek és árak ..,..-.. 4I9 6. Éítékés munka .... .. +6 7. Munkaeró .- +29 8. Az értéktöbblet termelése . , . . ,í3I ....... Amunkaértéke. 9. ro. Hogyan jön tétre a profit, ha az árot értékénadják el. . . 432 I. II.
rr. Milyen különbözó részekre oszlikaz értéktöbblet....... 433 .....- +36 rz. A profit, a bér és az ár áItalános viszonya 13. A legfóbb esetek, amelyekben megkísérük a bérek íelemelését, vagy ellenállást fejtenek
szemben.
14, A tőke és a munka között
ki
csökkentfbiikkel
.......437 .... 143
folyó harc és eledményei
Karl. Marr: Előszó a ,,Tőke" első kötetének elsó német kiad;i5{!g2 449
Karl Marx., A ,,Tőke" második német kiadásának utoszavábóL.
..
.
Karl Marx: A tőkés felhalmozás történelmi tendenciája. (A ,,Tóke"
elsőköteténekz4,íejezetéből).. Fried,richEngels: Marx:,,Atóke". I. .... II. ...
454
..... 458 .......46I .... 46í ,..,, 464
'-:
Tartalom
646
Fri,edrich Engel.s: A,,Tőke" második kötetének
előszavából.......
.... ...
RarlMarr: ApolgárháborúFranciaÖrszágban. Engels bevezetése az l8gI-es különkiadáshoz ....
A Nemzetközi Munkásszövetség Fótanácsának első üzenete a
francia-poroszháborúról
468
47I
47l
.....483
A Nemzetközi Munkásszövetség Főtanácsának második üze-
A
neteaírancia-poroszháborúról
Nemzetközi Munkásszövetség Főtanácsának r87r-es íranciaországi polgárháborrlról ...
.......
id.zer:.ete
az
488
..... 495 L "495 .. 5o4 II. . . 5II III. .. .. . 526 IV. ... . . ... 537 Mellékletek ..... 541 Fri.edri.chEngel,s: Alakáskérdéshez.. ...... 54l Előszó az t887-es, második kiadáshoz, ... 55I A lahdshérdéshez ... Első szakasz. Hogyan oldja meg Proudhon a lakáskérdést . . . 55I Második szakasz. Hog"yan oldja meg a blrzsoázia a lakáskér-
dést,.. I. II. III.
.,..,.., .. ..
._ Harmadik szakasz: Még egyszer Proudhonról és a lakás-
kérdésről I.
.. ..... .... ..
.
II.
Engels:
Atekintélyrót.....
.......,....
Fried,rich Engels: ,,A német parasztháború" r87o-es, illetve r875-ös
kiadásának
57o 583 597
6oo
6or
.. 6t4 .. 618
IIL IV. Fyi,edyi.ch
5?o
e7őszava
...
6z4 6z8
.
Saitó ald, rendezte a tnayrizmuslenini.zmus hlasszihusaónah szer, kesztősége Felelős kiadó a Kmuth Könyvkiadó igazga. tója. A kötésteil száltó Tibor munkája. i!túyaki veretó : Szé6i Andor. Mílszaki szerksztó :
A szedést í963. lV. 2,áa kezdtékmeg. Megjelent r963. IX.3o-án, r8 ooo példáayban, Terjedelrne 4rla (Al5\ í!,+2 lap meuéklet Lengyel Józseí.
PL-aí4-G6367 Athenaew Nyomda, Budapest Felelós vezetó: Soprcni Béla igazgató
63.0354
iiilll,:r
;ll::|f.]];]:,;:
iiijiiii ]i:li]iili,,{ i
]r:j:,|1;,'jii
;j'::l]j:illii:ií
