Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában biztosított felhatalmazás alapján, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) a bevándoroltakra és letelepedettekre, c) a hontalanokra, d) a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre, e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint f) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarországon jogszerűen tartózkodó állampolgáraira, amennyiben életvitelszerűen Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodnak. (2) A 14. §-ban meghatározott ellátás megállapítására irányuló eljárásban - az (1) bekezdéstől eltérően - a rendelet hatálya kiterjed azokra a személyekre is, akik nem tartózkodnak életvitelszerűen Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén.
2 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. aktív korú: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott személy; 2. család: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek közössége; 3. egyedülálló: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy; 4. egyedülélő: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy; 5. elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz) okozta kár; 6. fiatal felnőtt a gyermekvédelmi ellátás tekintetében: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § c) pontja szerint meghatározott személy; 7. fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt a gyermekvédelmi ellátás tekintetében: a Gyvt. 5. § q) pontja szerinti állapot; 8. gyermekvédelmi ellátás: a tanévkezdési támogatás és a felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj; 9. gyermek a gyermekvédelmi ellátások tekintetében: a Gyvt. 5. § a) pontja szerinti kiskorú; 10. háztartás: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyek közössége; 11. jövedelem: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem; 12. keresőtevékenység: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerinti tevékenység; 13. környezettanulmány: a kérelmező és családja vagy háztartása vagyoni, szociális, egészségügyi, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázása érdekében végzett helyszíni szemle; 14. közeli hozzátartozó: a szociális ellátás tekintetében a Szoctv. 4. § (1) bekezdés d) pontjában, a gyermekvédelmi ellátás tekintetében a Gyvt. 5. § e) pontjában meghatározott személy; 15. kritikus élethelyzet: a testi épséget, az egészséget az alapvető szükségletek kielégítését - így különösen a táplálkozást, lakhatást veszélyeztető helyzet. 16. rendkívüli élethelyzet: a kérelmezőnél, illetve családjában rendkívüli esemény, így különösen betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála, káresemény, munkahely elvesztése folytán kialakult élethelyzet; 17. rendszeres pénzellátás: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerinti ellátás; 18. szociális ellátás: a települési támogatások - a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás, a gyógyszer-kiadások viseléséhez és a gyógyászati segédeszköz biztosításához nyújtott települési támogatás, a szociális célú tűzifa biztosításához kapcsolódó települési támogatás, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás - és a rendkívüli települési támogatás;
3 19. tartós betegség a gyermekvédelmi ellátás tekintetében: a Gyvt. 5. § p) pontja szerinti állapot; 20. vagyon: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon; 21. várandós anya válsághelyzete: a Gyvt. 5. § o) pontja szerinti állapot; 22. veszélyeztetettség: a Gyvt. 5. § n) pontja szerinti helyzet, állapot. 3. Általános eljárási szabályok 3. § (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti kérelmet az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) lehet benyújtani. A jogosultság megállapításhoz szükséges jövedelemigazolásokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell benyújtani. (2) A kérelmező és családja - a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás esetében a vele egy háztartásban élők - vagyoni, jövedelmi viszonyainak, szociális körülményeinek feltárása céljából a kérelemhez csatolni kell: a) valamennyi jövedelemmel rendelkező személy jövedelméről szóló igazolást az alábbiak szerint: aa) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolást; ab) a nyugdíjban, a nyugdíjszerű ellátásban és egyéb rendszeres pénzellátásban részesülő kérelmező esetében a kérelem benyújtását megelőző havi folyósított ellátás összegéről szóló nyugdíjszelvényt vagy pénzintézet által igazolt, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megállapított ellátás összegéről kiadott igazolást, vagy a jogosultságot megállapító szerv által kiállított hatósági bizonyítványt; ac) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló hiteles igazolást vagy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot; ad) ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor a vállalkozási tevékenység időtartama alatt megszerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló igazolást vagy nyilatkozatot; b) a gyermektartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítéletet, ennek hiányában a szülők nyilatkozatát a gyermektartásdíjra vonatkozóan; c) az őstermelői igazolvány másolatát. (3) A kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező családjában - a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás esetében a háztartásában élő nem tanköteles korú nappali oktatásban részesülő gyermeke(i) iskolalátogatási vagy hallgatói jogviszonyról szóló igazolását; b) az elvált vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhatósági döntést vagy a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
4 szóló Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet; c) az állami foglalkoztatási szerv igazolását; d) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt egészségi állapotára vonatkozó igazolást; e) az egészségi állapotra vonatkozó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt a 14. §, 15. § és 21. §-ban szabályozott támogatások esetén; f) a szociális célú tűzifa biztosításához kapcsolódó települési támogatás iránti kérelemhez a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a háztartása fűtését fatüzelésre alkalmas tüzelőberendezéssel biztosítja; g) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetéssel kapcsolatos számlák és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. A 21. § (2)-(3) bekezdésében és a 22. § (2) bekezdésében az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. A 21. § (2)-(3) bekezdésében és a 22. § (2) bekezdésében meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát; b) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket; c) 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket; d) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket; e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket; f) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban vagy, b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. A gyermekvédelmi ellátások megállapítása során a családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek – kivéve, ha a gyám a gyermek tartására köteles – a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni A 21. § és a 22. §-ban meghatározott vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (5) bekezdésben meghatározott személyek vagyonára is. 4. §
(1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése e rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos első fokú
5
(2) (3)
(4)
(5)
(6)
hatásköreinek gyakorlását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesterére átruházza. A kérelmező a szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló eljárások során személyesen köteles eljárni. Amennyiben a kérelmező igazolja, hogy alapos okból személyesen eljárni nem tud, helyette meghatalmazottja is eljárhat. A meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A támogatásban részesülő az e rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásra való jogosultságának a feltételeit érintő tények, körülmények megváltozását köteles 15 napon belül bejelenteni a polgármesteri hivatalnál. A (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegése miatt jogosulatlanul igénybe vett ellátás rosszhiszeműen igénybe vett ellátásnak minősül. E rendelet által szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben a hatósággal való elektronikus kapcsolattartás nem lehetséges. 5. §
(1) A közgyűlés a települési támogatások, a rendkívüli települési támogatás és az e rendeletben szabályozott gyermekvédelmi ellátások tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzet miatt ellátást állapíthat meg, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 20 %-ával, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás esetén legfeljebb 30 %-ával haladja meg az e rendeletben meghatározott jövedelemhatárt. (2) A közgyűlés a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzet miatt ellátást állapíthat meg, ha a kérelmező az elismert lakásméretet legfeljebb 20 m2-rel meghaladó lakásban lakik. (3) A közgyűlés által megállapított települési támogatások és rendkívüli települési támogatás összege méltányosságból legfeljebb 30 %-kal meghaladhatja az elsőfokú határozatban meghatározott összeget. (4) A fellebbezési eljárás során az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések együttesen is alkalmazhatók. (5) A közgyűlés kivételes esetben a hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírása során az (1) - (4) bekezdésben foglaltakon túl a kritikus élethelyzetbe került kérelmező részére ellátást állapíthat meg. 6. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a pénzbeli szociális és gyermekvédelmi ellátás visszafizetésére, a természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
6 (2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (3) Ha a polgármester a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális és gyermekvédelmi ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét kérelemre részletekben fizettetheti meg. (4) A közgyűlés a polgármester visszafizetést elrendelő döntésével szemben benyújtott fellebbezés elbírálása során a megtérítést, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában - a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez kapcsolódó települési támogatás esetén a kötelezett háztartásában - az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (5) Az a személy és család, akinek a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett szociális és gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségét elrendelte a hatóság, a visszafizetési kötelezettség fennállásáig nem részesülhet az e rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásban. 7. § (1) A pénzbeli vagy természetben nyújtott települési támogatások, rendkívüli települési támogatás és gyermekvédelmi ellátások felhasználásának ellenőrzéséről Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármestere a polgármesteri hivatal közreműködésével gondoskodik. (2) Az ellenőrzés céljából az eljáró hatóság ügyintézője környezettanulmányt végezhet, valamint a gyermeket nevelő családoknál e célra a Békéscsabán családsegítő feladatot ellátó intézmény (a továbbiakban: Családsegítő Központ), a Védőnői Szolgálat és más család- és gyermekvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, és három hónapnál nem régebbi környezettanulmánya is felhasználható. (3) A támogatásban részesülő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzést végzővel együttműködni, a kért adatokat rendelkezésre bocsátani és a támogatás cél szerinti felhasználását a megállapító határozatban foglaltak szerint igazolni. II. Fejezet A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, folyósítása, formái 4. A települési támogatások, a rendkívüli települési támogatás és a gyermekvédelmi ellátások megállapítása, folyósítása 8. § (1) A települési támogatásokról, a rendkívüli települési támogatásról és a gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelemről az elsőfokú hatóság határozattal dönt. (2) A pénzbeli ellátások folyósítása postai úton vagy pénzintézeti átutalással történik. A határozatban rendelkezni kell a kifizetés, illetve folyósítás módjáról.
7 (3) Az elsőfokú hatóság a határozatban elrendelheti, hogy az e rendeletben szabályozott pénzbeli vagy a természetbeni ellátást a jogosult javára, de közvetlenül közüzemi szolgáltató vagy pénzintézet számlájára vagy a hitelező számára kell kifizetni. (4) Az azonnali intézkedést igénylő ügyben a megállapított települési támogatás kifizetése házipénztárból engedélyezhető, amelyről a megállapító határozatban rendelkezni kell. (5) A rendszeresen folyósított települési támogatásokat és a gyermekvédelmi ellátásokat utólag, minden hónap 5-éig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani. (6) E rendeletben szabályozott települési támogatások, rendkívüli települési támogatás és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, folyósítása, kifizetése és ellenőrzése során a Szoctv., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény, a költségvetési törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, valamint e rendelet szabályait együttesen kell alkalmazni. 5. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és a gyermekvédelmi támogatások formái 9. § (1) A pénzbeli szociális ellátások: a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: lakhatási támogatás); b) gyógyszerkiadások viseléséhez és gyógyászati segédeszköz biztosításához nyújtott települési támogatás; c) rendkívüli települési támogatás. (2) A természetben nyújtott szociális ellátások: a) rendkívüli települési támogatás; b) szociális célú tűzifa biztosításához kapcsolódó települési támogatás (a továbbiakban: szociális célú tűzifa támogatás); c) lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: adósságcsökkentési támogatás); d) köztemetés; e) lakhatási támogatás. (3) A gyermekvédelmi pénzbeli ellátások: a) tanévkezdési támogatás; b) felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj. III. Fejezet A települési támogatásokra vonatkozó részletes rendelkezések 6. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás, a lakhatási támogatás 10. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakhatási támogatást nyújt.
8 (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a villanyáram-, a vízés a gázfogyasztás és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez és a közös költséghez igényelhető. (3) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakhatási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. (4) A lakhatási támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (5) A támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,7. (6) Ha a háztartás nagykorú tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy a kiskorú tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (7) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (8) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft. (9) A lakhatási támogatás esetében az elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik, 35 m²; b) ha a háztartásban két személy lakik, 45 m²; c) ha a háztartásban három személy lakik, 55 m²; d) ha a háztartásban négy személy lakik, 65 m²; ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m², de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (10) A támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3 –
J– 0,5 NYM NYM
0,15
9 ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TMet századra kerekítve kell meghatározni. 11. § (1) A támogatás iránti kérelem folyamatosan benyújtható. A fennálló jogosultság időtartama alatt a lakhatási támogatás iránti kérelem, annak lejártát megelőző egy hónappal is benyújtható. A lakhatási támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 21 napon belül kell dönteni és a támogatást egy évre kell megállapítani. (2) A lakhatási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a kérelmezőt. (3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell: a) a 3. § (2) bekezdése és (3) bekezdésének a)-d) pontja szerinti igazolásokat; b) a lakásban tartózkodás jogcíméről szóló igazolást az alábbiak szerint: ba) amennyiben a kérelmező rendelkezésére áll, a saját tulajdonú lakás esetén a tulajdoni lap másolatát vagy a lakás tulajdonjogának megszerzéséről szóló szerződés másolatát; bb) magánszemélytől bérelt lakás, lakrész esetén a bérleti, albérleti szerződés másolatát; bc) lakáshasználat esetén legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodást; bd) ha haszonélvezeti jog jogosultja a kérelmező, a haszonélvezeti jog igazolására alkalmas dokumentum másolatát; c) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására - amennyiben a kérelmező rendelkezésére áll - a lakás a tulajdoni lap másolatát vagy az adásvételi szerződését, ezek hiányában az ügyfél két tanúval igazolt nyilatkozatát a lakás nagyságáról; d) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletének csökkentésére igényelt támogatás esetén a lakáscélú pénzintézeti kölcsön összegéről és havi törlesztő részletéről szóló igazolást; e) szolgáltató részére történő utalás esetén az adott szolgáltató által kibocsátott közüzemi számlát. (4) A lakhatási támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként is biztosítható. (5) A lakhatási támogatás pénzbeli ellátásként csak a bérleti díj, az albérleti díj és a lakáshasználati díj támogatására vehető igénybe. A támogatás átutalással vagy postai úton a kérelmező részére havonta utólag történik. (6) A természetbeni ellátásként biztosított lakhatási támogatás folyósítása havonta átutalással történik az azt megállapító határozatban megjelölt szolgáltatóhoz, pénzintézethez, önkormányzati bérlakás esetén az önkormányzati lakás üzemeltetésével megbízott szerv részére. (7) A lakhatási támogatást önkormányzati tulajdonú lakások esetén elsődlegesen a lakbér fizetésére kell átutalni. (8) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (9) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
10 7. A gyógyszerkiadások viseléséhez és gyógyászati segédeszköz biztosításához nyújtott települési támogatás 12. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott (a továbbiakban: gyógyszertámogatás) és gyógyászati segédeszköz biztosításához nyújtott (a továbbiakban: gyógyászati segédeszköz-támogatás) települési támogatásra való jogosultság állapítható meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki nem jogosult közgyógyellátásra, és akinek az igazolt havi rendszeres gyógyszerköltsége, gyógyászati segédeszköz szükségletének költsége olyan magas, hogy annak viselése saját vagy a családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A gyógyszertámogatás megállapítására irányuló eljárásban szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a kérelmezőt: a) akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a havi rendszeres igazolt gyógyszerköltségének a mértéke eléri az egy főre eső jövedelem 20 %-át, vagy b) aki egyedül élő és havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a havi rendszeres igazolt gyógyszer költsége eléri a havi jövedelme 15 %-át. (3) A gyógyászatisegédeszköz-támogatás megállapítására irányuló eljárásban szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a kérelmezőt: a) akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a gyógyászati segédeszköz beszerzésének igazolt mértéke eléri az egy főre eső jövedelem 30 %-át, vagy b) aki egyedül élő és havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a gyógyászati segédeszköz beszerzésének igazolt a mértéke eléri a havi jövedelme 22 %át. (4) A gyógyszertámogatás mértéke az igazolt gyógyszerköltség 50%-a, legfeljebb 6.000,- Ft/hó, azzal, hogy az egészségbiztosító által nem támogatott gyógyszerekre - fájdalomcsillapítókra, görcsoldókra - a támogatás teljes összegéből legfeljebb 1500,- Ft/hó önkormányzati támogatás állapítható meg. (5) A gyógyászatisegédeszköz-támogatás mértéke a segédeszköz árának a 40%-a, legfeljebb 20.000,- Ft. (6) A gyógyszertámogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 6 hónapra állapítható meg a gyógyszerszükséglet fennállásának igazolása esetén. (7) A gyógyászati segédeszköz támogatás évente legfeljebb 3 alkalommal vehető igénybe, azzal, hogy ugyanazon segédeszköz támogatás megállapítására a termék kihordási idejének leteltét követően kerülhet sor. (8) A gyógyszer- és a gyógyászatisegédeszköz-támogatás együtt is igénybe vehető. (9) A gyógyszer- és a gyógyászatisegédeszköz-támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 21 napon belül kell dönteni 13. § (1) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a) a 3. § (2) bekezdése és (3) bekezdésének a)-d) pontja szerinti igazolásokat; b) a harminc napnál nem régebbi háziorvosi igazolást, amely tartalmazza a havi rendszerességgel rendelt gyógyszerek megnevezését, a gyógyszer
11 formáját, mennyiségét, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiségét és az adagolást, és c) a gyógyszertár igazolását, amely tartalmazza a háziorvosi igazolásban szereplő gyógyszerek havi költségét. (2) A gyógyászatisegédeszköz-támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a) az orvosi igazolást, amely tartalmazza a gyógyászati segédeszköz megnevezését és használatának indokoltságát, és b) a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó igazolását, amely tartalmazza a szakorvosi igazolásban szereplő gyógyászati segédeszköz ügyfél által fizetendő árát. 8. Rendkívüli települési támogatás 14. § (1) Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt. (2) A rendkívüli települési támogatás elsősorban azoknak a személyeknek állapítható meg, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A rendkívüli települési támogatás a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül legalább egy fennállása esetén akkor állapítható meg, ha az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a) a családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%át; b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 155%-át; c) a gyermekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át; d) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 185%-át; e) az egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át; f) 60 év feletti egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a család tagjainak egyike sem rendelkezik vagyonnal. (4) Azon személy részére, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást lehet megállapítani, amelyek összege a temetés költségeinek 25%-a, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A kérelmet legkésőbb az erről szóló temetési számla kiállításának napjától számított 90 napon belül kell benyújtani.
12 A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható. (6) A rendkívüli települési támogatás pénzbeli ellátásként és természetbeni ellátásként fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában is nyújtható. (7) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül kell dönteni (5)
9. Szociális célú tűzifa biztosításához kapcsolódó települési támogatás 15. § (1) Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került személyek, családok részére települési támogatásként - fűtési időszakonként legfeljebb két alkalommal - szociális célú tűzifa támogatás nyújt. (2) A szociális célú tűzifa támogatás természetbeni ellátásként annak a személynek vagy családnak adható, aki (amely) lakásának a fűtését fatüzelésre alkalmas tüzelőberendezéssel biztosítja, a háztartás egyik tagjának sincs vagyona, és a kérelmező háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át; b) tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyereket nevelő család esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 160%-át; c) gyerekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át; d) egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 155%-át; e) tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyerekét egyedül nevelő személy és 60 év feletti egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át. (3) A szociális célú tűzifa támogatás megállapítására környezettanulmány elkészítését vagy 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány és a Családsegítő Központ javaslatának a beszerzését követően kerülhet sor. (4) A természetben nyújtott támogatásra benyújtott kérelem esetén legfeljebb 5 mázsa tűzifa biztosítható háztartásonként. (5) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, amennyiben azok fűtését különálló tüzelőberendezés biztosítja. (7) A tűzifában részesülő személy a tűzifát nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, csak saját háztartásában használhatja fel. (8) Az a tűzifa támogatásban részesülő, aki a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, a kötelezettségszegéstől számított 5 évig nem részesülhet tűzifa támogatásban. (9) Az önkormányzat a tűzifa támogatást a Családsegítő Központ közreműködésével biztosítja.
13 (10) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzat szociális célú tűzifa támogatást állapíthat meg a rendkívüli vagy a kritikus élethelyzetben lévő kérelmező részére, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (11) A szociális célú tűzifa támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül kell dönteni. 10. A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás, adósságcsökkentési támogatás 16. § (1) A polgármester adósságcsökkentési támogatásban részesíti azt a családot vagy személyt a) akinek az adóssága meghaladja az 50.000,- Ft-ot, és a (2) bekezdésben meghatározott adósságtípusok valamelyikénél fennálló tartozása legalább három havi vagy a közüzemidíj-tartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták; b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át; c) aki a (3) bekezdésében elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik; d) aki vállalja a kezelt adósság legalább 50%-ának megfelelő összegű önrész megfizetését egy összegben vagy az adósságkövetelés jogosultjával kötött szerződés alapján legfeljebb 12 havi részletben, és e) aki vállalja az adósságkezelési tanácsadóval való együttműködést, amelyben az adósságkezelési megállapodásban foglalt módon részt vesz. (2) Az adósságcsökkentési támogatás a következő adósságtípusokra terjed ki: a) önkormányzati lakbérhátralék; b) víz- és csatornahasználatidíj-tartozás; c) áramdíjtartozás; d) gázdíjtartozás; e) lakásszövetkezeti díjhátralék; f) társasházi közösköltség-hátralék, fűtésdíjhátralék; g) szemétszállításidíj-tartozás. (3) A komfortfokozatra tekintet nélkül elismerhető lakásméret az egy háztartásban élők számához viszonyítva a következő: a) 1-2 fő legfeljebb 68 m2; b) 3-4 fő legfeljebb 80 m2; c) 5 vagy több fő legfeljebb 90 m2. (4) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 50 %-át és összege legfeljebb 150.000,- Ft. (5) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítása az önrész megfizetésével azonos ütemezésben vagy egy összegben történik, amennyiben a jogosult az önrész megfizetését egy összegben vállalja. Az egyösszegű adósságcsökkentési támogatás esetén a támogatás folyósítására az önrész megfizetését és annak igazolását követően kerülhet sor. (6) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy a támogatás időtartama alatt - kérelemre - lakhatási támogatásra is jogosult.
14
17. § (1) A támogatás iránti kérelem folyamatosan benyújtható. Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 21 napon belül kell dönteni. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a 3. § (2) bekezdése és (3) bekezdésének a)-d) pontja szerinti igazolásokat; b) a lakás alapterületét, a lakáshasználat jogcímét igazoló okiratot vagy annak a másolatát; és c) a követelés jogosultja által 1 hónapnál nem régebben kiállított igazolást az adósság keletkezésének időszakáról és összegéről. (3) Nem részesülhet adósságcsökkentési támogatásban, aki vagy a vele egy háztartásban lévő személy a) a lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedte, nem lakás céljára használja, vagy azt egyéb módon hasznosítja; b) a lakására tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött; c) önkényesen elfoglalt lakásban lakik vagy d) vagyonnal rendelkezik. (4) Adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, b) az általa vállalt adósságtörlesztés két havi részletét nem teljesíti, vagy c) az adósságcsökkentési támogatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének két hónapig nem tesz eleget. (5) Az adósságcsökkentési támogatás a (4) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetéstől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. (6) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságcsökkentési támogatás megállapításától - ide nem értve a (4) bekezdés szerinti megszüntetést számított 24 hónapon belül nem részesülhet ismét adósságcsökkentési támogatásban. (7) Adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (8) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (9) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy adósságkezelési tanácsadásban részesül. 18. § (1) Az adósságkezelési tanácsadás a Családsegítő Központ keretében működik. (2) Az elsőfokú hatóság a kérelem és mellékletei másolatát a döntés előkészítése céljából haladéktalanul megküldi a Családsegítő Központ tanácsadójának. (3) Az adós az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem benyújtásától kezdődően köteles együttműködni a tanácsadóval, az adósság rendezésének feltételeiről köteles adósságkezelési megállapodást kötni és azt betartani, illetve köteles az adósságkezelési tanácsadáson havonta legalább egy alkalommal személyesen részt venni. (4) A tanácsadó a döntés előkészítése során:
a)
b) c) d) e)
f)
15 a helyszíni környezettanulmányban felveszi az alapvető adatokat a lakásban élő személyek életkörülményeiről, a lakás jellemzőiről, számba veszi a fizetési hátralékok teljes körét, felhalmozódásának idejét adósságtípusonként, megvizsgálja az adós háztartás gazdálkodását, fizetési kapacitását, az adósságkezelés várható eredményességét, megismeri az adós motiváltságát, elhatározásának erősségét az adósság törlesztésére, javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem elbírálására, a kezelésbe vonandó adósságok körére figyelemmel a lakhatást leginkább veszélyeztető adósságokra, folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, és szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó határozat módosítását vagy a támogatás megszüntetését. 19. §
(1) Az önkormányzat - a tanácsadó javaslatát figyelembe véve - határozattal dönt az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságról és annak időtartamáról. (2) A határozatnak tartalmaznia kell: a) az adósságcsökkentési támogatásba bevont adósság összegét; b) az adósságcsökkentési támogatás teljes összegét, a folyósítás ütemezését és módját, részletfizetés esetén annak összegét; c) kötelezettség előírását az adósságkezelési tanácsadás igénybevételére és arra, hogy a döntés jogerőre emelkedéstől számított 8 napon belül az adós a tanácsadóval adósságkezelési megállapodást kössön; d) kötelezettség előírását arra, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül az adós igazolja az önrész megfizetését, vagy azt, hogy a hátralék átütemezéséről a hitelezővel szerződést (szerződésmódosítást) kötött; e) tájékoztatást a mulasztások jogkövetkezményeiről; f) az adósság jogosultjának az értesítését az adósságcsökkentési támogatásról. 11. Köztemetés 20. § A polgármester a Szoctv. 48. §-a szerint gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, a köztemetés költségeinek megtérítésére, kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető. IV. Fejezet Az egyes gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó részletes rendelkezések 12. Tanévkezdési támogatás 21. § (1) Tanévkezdési támogatásban részesülhetnek azok az alapfokú vagy középfokú oktatásban részt vevő gyermekek, illetve felsőfokú tanulmányokat nappali tagozaton, első évfolyamon folytató fiatal felnőttek, akiknek családja a
16
(2)
(3)
(4) (5) (6)
(7)
(8) (9)
tanévkezdéssel járó költségeket szociális helyzete miatt segítség nélkül nem képes fedezni. A tanévkezdési támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át nem haladja meg. A (2) bekezdésben foglaltakon túl tanévkezdési támogatás állapítható meg akkor is, ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125%-át, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át nem haladja meg. A tanévkezdési támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyermek békéscsabai lakóhellyel rendelkezzen. Nem állapítható meg tanévkezdési támogatás, ha a kérelmező vagy e rendelet 3. § (5) bekezdése szerinti személyek vagyonnal rendelkeznek. A tanévkezdési támogatás egy naptári évben egy alkalommal vehető igénybe, összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 40 %-a. Nem részesülhet tanévkezdési támogatásban az a gyermek, akinek iskoláztatási támogatása folyósításának szüneteltetését a Magyar Államkincstár jogerős határozat alapján elrendelte. A tanévkezdési támogatás igénylésére irányuló kérelmet az adott év augusztus 15. napjától szeptember 30. napjáig lehet előterjeszteni. A tanévkezdési támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 21 napon belül kell dönteni. 13. Felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj 22. §
(1) Felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíjban részesülhetnek azok a fiatal felnőttek, akik a képzésre vonatkozó keretidőn belül, teljes idejű – nappali tagozatos – alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben folytatják tanulmányaikat, és az ezzel kapcsolatos költségeket szociális helyzetük miatt segítség nélkül nem képesek fedezni. (2) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át, gyermekét egyedül nevelő és egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át nem haladja meg. (3) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező legalább 3 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkezzen. (4) Nem állapítható meg felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj, ha a kérelmező vagy e rendelet 3. § (5) bekezdése szerinti személyek vagyonnal rendelkeznek. (5) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj havi összege legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40%-a, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a.
17 (6) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj a felsőfokú tanulmányok folytatása során évente két alkalommal, a tanév első, illetve második félévére állapítható meg a kérelem benyújtása hónapjának első napjától az adott tanulmányi félév utolsó napjáig terjedő időszakra. (7) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj iránti kérelem a hallgatói jogviszony létesítésének napjától nyújtható be. (8) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 21 napon belül kell dönteni. V. Fejezet Záró rendelkezések 23. §
(1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti a pénzbeli és a természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 35/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelet.
Szarvas Péter polgármester
Dr. Kiss Gyula aljegyző
Záradék: Kihirdetve a Városháza hirdetőtábláján történt kifüggesztéssel 2015. február 27. napján
Dr. Kiss Gyula aljegyző
