Szigetcsép Község Önkormányzatának 1/2012. (II.13.) számú rendeletével módosított 8/2011. (IX.7.) számú rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátások, valamint a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól (egységes szerkezet)
Szigetcsép Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B. §-ában, 50.§-ának (3) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (1) bekezdés b) pontja, 21. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§. A rendelet hatálya A rendelet hatálya kiterjed: a község közigazgatási területére, személyi hatályát tekintve az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdéseiben, illetve a Gyvt. 4. §-ában meghatározottakra. 2. § Eljárási rendelkezések (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az Sztv. 5-16. §-ai határozzák meg. (2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik. 3.§. Az eljárás megindítása (1)
Az eljárás megindítása történhet: kérelemre, illetve hivatalból. A kérelmet az önkormányzat Polgármesteri Hivatalában kell előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalban rendszeresített formanyomtatványon az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt.
2
(2)
(3)
(4)
Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint kell benyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak az Sztv. 10.§ (2) bekezdése. A kérelmező köteles együttműködni a polgármesteri hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Ha arról e rendelet rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek. A kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeinek, egészségügyi állapotának tisztázása érdekében helyszíni szemle tartható és környezettanulmány készítése rendelhető el. 4.§ Az ellátások megállapítása (1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a Szociális -, Oktatási-, Kulturális és Sport Bizottságára, valamint a polgármesterre ruházza át. (2) *A képviselő-testület a Szociális-, Oktatási-, Kulturális és Sport Bizottság hatáskörébe rendeli az ápolási díj, a temetési segély valamint a rendkívüli gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos döntéseket. (3) A képviselő-testület a polgármester hatáskörébe rendeli az átmeneti segély ellátással kapcsolatos döntéseket. (4) A szociális ellátásokra a jogosultságot érintő jogok és kötelezettségek megállapítására, a szociális eljárásra a Ket. szabályait kell alkalmazni. Kérelemnek helyt adó döntés esetén – amennyiben nincs ellenérdekű ügyfél, - egyszerűsített határozat hozható. 5. § A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása (1) A rendszeres szociális ellátásokat a jogosultak részére úgy kell kifizetni, hogy azt az ellátásban részesülő tárgyhót követő hónap 5. napjáig megkapja. (2) Az eseti ellátások kifizetéséről a határozat meghozatalát követően legkésőbb 8 napon belül gondoskodni kell, kivéve, ha a döntéshozó az azonnali kifizetést elrendeli. (3) A szociális ellátások kifizetése a házipénztárból történik, a rendszeres ellátások kifizetését egész évre előre meghatározott havi egy, az eseti ellátások kifizetéséről előre meghatározott heti egy ügyfélfogadási időre eső munkanapon kell gondoskodni.
3
II. fejezet SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 6. § Rendszeres szociális segély (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy – az egészségkárosodott személyek kivételével - köteles együttműködni az önkormányzattal, az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést elősegítő program keretében, illetve az általuk meghatározott esetekben a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központja Ráckevei Kirendeltségével /továbbiakban munkaügyi központ/. (2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettségre az önkormányzat által kijelölt szerv a Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (továbbiakban: családsegítő szolgálat). (3) Az önkormányzattal történő együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles adatait és adatainak változását bejelenteni, a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatát elősegíteni, illetve a beilleszkedést elősegítő programban részt venni. (4) A rendszeres szociális segélyre jogosult köteles a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a családsegítő szolgálattal felvenni a kapcsolatot. (5) A rendszeres szociális segélyt megállapító jogerős határozat egy példányát a Polgármesteri Hivatal megküldi a családsegítő szolgálat részére, amely a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, majd 60 napon belül kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról írásbeli megállapodást köt a segélyben részesülő személlyel. (6) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) az együttműködő személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programon való részvételre, c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (7) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:
4
foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében; szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése; más ellátásba juttatás segítése. (8) Az együttműködési kötelezettség 2 éven belüli ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni. (9)Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő a (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem veszi fel a kapcsolatot a családsegítő szolgálattal, a megállapodást nem köti meg, a beilleszkedést segítő programban kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti, illetve annak elmulasztását hitelt érdemlően nem igazolja, ha a jogosultság felülvizsgálatában nem működik együtt az önkormányzattal. 7. § Lakásfenntartási támogatás *Hatályon kívül helyezve. 8. § Ápolási díj (1) Az Sztv. 43/B.§ (1) bekezdésére figyelemmel ápolási díjra jogosult az a személy is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy a) a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene, és b) a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat, c) és a kérelmező családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át nem haladja meg. (2) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan – az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező – hozzátartozója, aki a gondozást elláthatná, az ápolási díj az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkező személy részére is megállapítható. (3) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.
5
(4) Az ápolási kötelezettség teljesítését – függetlenül attól, hogy az ápolási díj megállapítására milyen jogcímen került sor – a képviselő-testület a Szociális-, Oktatási-, Kulturális és Sport Bizottság útján rendszeresen ellenőrizheti. (5) Az ápolási díjra való jogosultságot az Szt. 42.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni akkor is, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti. E tekintetben a kötelezettség nem teljesítésének minősül, a) ha az ápoló az ápoltat rendszeresen napi 4 órát meghaladóan magára hagyja, b) ha az ápoló az ápolt egészségügyi állapotának megfelelő gondozási cselekményeket nem, vagy nagymértékben hiányosan végzi el, c) ha az ápoló az ápoltat bántalmazza, d) ha az ápoló az ápolt étkeztetését, vagy a lakás rendben tartását, a mosási, tisztálkodási feladatokat ismételten elhanyagolja. 9. § Átmeneti segély (1) A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segély állapítható meg. (2) Átmeneti segélyben részesülhet az a személy, - akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg. - egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg. (3) Átmeneti segély egy alkalommal kifizetett összege 1000,- Ft-nál kevesebb és a nyugdíjminimum 70 %-ánál magasabb összeg nem lehet, *természetbeni támogatás esetén a nyugdíjminimum 150 %-ánál magasabb összeg nem lehet. (4) Átmeneti segély maximum hat hónap időtartamra a kifizetések időpontjának és összegének meghatározásával, ha a kérelmező körülményei indokolják kivételes méltányosságból megállapítható. (5) Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is megállapítható melynek összege a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladhatja meg. (6) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének időtartamát és a törlesztés összegét a kérelmező körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani.
6
Átmeneti segély iránti kérelmet a kérelmező, illetve a kérelmező helyett bárki benyújthatja az utóbbi esetben az eljárást hivatalból kell lefolytatni. (7) Kivételes méltányosságból az átmeneti segély annak is megállapítható, akinek a családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér összegét. (8) E rendelet vonatkozásában kivételes méltányosságot különösen akkor lehet gyakorolni, ha a kérelmező: - tartósan beteg, amely jelentős jövedelem kiesést, illetve költséget jelent, - elemi kár, baleset, bűncselekmény miatt anyagi segítségre szorul, - részére egyszeri, nagy összegű gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzés szükséges, - előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó rendkívüli élethelyzetbe került. 10. § Temetési segély (1)
Temetési segélyre jogosult az, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 300 %-a, vagy b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 350 %-a. (2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 4,5-szerese. (3)A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál. 2. Természetben nyújtott szociális ellátások 11. § (1) *Az átmeneti segély, a temetési segély részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában is nyújtható, melyről a körülmények figyelembevételével a hatáskör ellátására felhatalmazott dönt. (2) Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul vagy b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik, c)* amennyiben a természetben nyújtott támogatás fedezete részben az önkormányzat részére kiegészítő támogatásként kerül megállapításra,
7
d)* természetbeni ellátásként meghatározott keret terhére történik. (3)* Hatályon kívül helyezve. (4) Természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni a korábban pénzben megállapított támogatást, amennyiben a lakhatás megőrzése érdekében ez indokolttá válik. 12. § Közgyógyellátás (1)Az Szt. 50.§. (1)-(2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200%-át és b) havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át III. fejezet GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSOK 13. § Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve alkalmanként többletkiadások terhelik a családot, és ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (2) Amennyiben a családban három, vagy több gyermek van, a szülő gyermekét egyedül neveli, valamelyik szülő tartósan munkanélküli, illetve tartósan beteg, a hatáskör gyakorlója az (1) bekezdésben foglalt jövedelemhatártól legfeljebb 50 %-ban eltérhet. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként nem lehet több a nyugdíjminimum 25 %-ánál. IV. fejezet SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK 14. § Az ellátások formái
8
(1) Szigetcsép Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátási formákat biztosítja: a.) szociális ellátások - étkeztetés - házi segítségnyújtás - családsegítés b.) gyermekjóléti ellátások: - gyermekjóléti szolgáltatás - gyermekek napközbeni ellátása - gyermekek átmeneti gondozása 15. § Szociális szolgáltatások (1)
(2)
(3)
Szigetcsép Község Önkormányzata a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális szolgáltatások köréből a házi segítségnyújtás és az étkeztetés alapszolgáltatásokat a Szigethalom és Környéke Intézményfenntartó Társulás, mint fenntartó tagjaként a Szigethalom és Környéke Egyesített Szociális Intézményen keresztül biztosítja. Az Intézmény által nyújtott szociális szolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére, indítványára történik. A Társulási Megállapodás értelmében a Sztv. 92. § (1) bekezdése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testülete alkot rendeletet. 16. § Családsegítés
(1) A családsegítő szolgáltatás célja a települési önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. (2) A települési önkormányzat a családsegítő szolgáltatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény 65.§. (2)-(4) bekezdésben megjelölt feladatait társulásban a Szigethalom és Környéke Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működtetésével látja el.
9
17. § Gyermekjóléti szolgálat (1) A gyermekjóléti szolgáltatás az önkormányzat társulásban a Szigethalom és Környéke Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretén belül biztosítja. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a gyvt. 17.§.(1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal, vagy bármely állampolgár - a gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet. (3) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg. (4) A nevelési oktatási intézmények, védőnők, gyermek- és háziorvosok, családgondozó közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal. (5) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg. 18. § Gyermekek napközbeni ellátása (1) A gyermek napközbeni ellátását biztosító intézmények: a.) napköziotthonos óvoda b.) általános iskola napközi otthona. (2) A napköziotthonos óvodai ellátás, általános iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. Törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 19. § Egyéb szabályok (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az az ellátást igénylő kérelmére történik. (2) Szigetcsép Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Sztv. 94.§ (1) bekezdés a.) pontjában biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át. 20. §
10
Szociálpolitikai Kerekasztal (1) Az önkormányzat Képviselő-testülete Helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet. (2) A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal feladata különösen: - a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése. (3) A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. (4) A Szociálpolitikai Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai: a) polgármester b) Szociális-, Oktatási-, Kulturális és Sport Bizottság elnöke c) KIMI igazgatója d) KIMI óvodájának képviselője e) Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat képviselője f) Szigethalom és Környéke Egyesített Szociális Intézmény képviselője g) Helyi szociális intézmény képviselője (Vis Vitális Kht.) h) háziorvos i) védőnő j) a Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézője. 21.§ Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális rászorultságtól függő pénzbeni és természetbeni valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 7/2004. (VII.23.), 1/2006 (III.1.), 8/2006. (VII.8.), 5/2007. (V.14.), valamint 3/2009. (III.13.) számú rendeleteivel módosított 7/2003. (IX.17.) számú rendelete valamint a 8/2003.(IX.17.) számú rendeletével módosított 3/1998.(VII.21.) számú rendelete a gyermekvédelemről. Szigetcsép, 2012. február 13. K ó t a István sk. polgármester módosította az 1/2012. (II.13.) sz. rendelet.
Dankóné Csehovics Erika sk. jegyző
