Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete a 4/2014. (IV.18.) számú rendelettel módosítva a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról (egységes szerkezetbe foglalva) Nagykáta Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdésének a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. §-ának (1) bekezdésében,17. §-ának (5) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, 32. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 32. §-ának (3) bekezdésében, 37/A. §-ának(3) bekezdésében, 43/B. §-ában, 45. §-ában, 48. §-ának (4) bekezdésében, 50. §-ának (3) bekezdésében, 92. §-ának (2) bekezdésében, 132. §-ának (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 29. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a (1) bekezdésének 8. pontjában és az Alaptörvény 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően meghatározza az önkormányzat éves önkormányzati költségvetéséről szóló rendeletében meghatározott felhasználható pénzügyi keret terhére biztosított, a szociálisan rászorult felnőtt korú személyek által igénybe vehető pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, azok igénybevételének feltételeit, szabályait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben (a továbbiakban: szociális törvény) foglaltakkal összhangban. Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális törvény határozza meg. Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik. 2. Eljárási rendelkezések 2. § (1) A rendelet végrehajtása során a szociális törvényben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni. (2) A pénzbeli, természetbeni támogatási formák igénybevételére irányuló kérelmeket postai úton vagy ügyfélfogadási időben a Nagykátai Polgármesteri Hivatal Titkársági és Hatósági Irodáján lehet benyújtani. (3) A kérelemnek tartalmaznia, illetve a kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező, valamint a kérelmezővel közös háztartásban élő hozzátartozók természetes személyazonosító adatait, 1
aa) állampolgárságát, ab) bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását, ac) TAJ számát, ad) hozzátartozói minőségét, ae) jövedelemigazolását, továbbá b) nyilatkozatát, amelyben rögzíti, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek és egyben hozzájárul az általa közölt adatainak leellenőrzéséhez. (4) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók. (5) Jelen rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott jogosultság, a jogosultat érintő kötelezettség megállapítására, valamint a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) A képviselő-testület szociális feladat- és hatásköreinek gyakorlását az itt meghatározott kivétellel a Településfejlesztési és Szociális Bizottságra ruházza át. Az aktív korúak ellátására való jogosultság ügyében a szociális törvény szerint a jegyző dönt. Méltányossági közgyógyellátási ügyekben a döntési jogot a képviselő-testület a polgármesterre ruházza. (7) A pénzbeli ellátások folyósítása postai úton, pénzintézeti átutalással vagy házipénztárból történő kifizetéssel történik. A havonta rendszeresen megállapított ellátás esetében a jogosultság elbírálását követő hónap 5. napjáig történik meg a kifizetés. Az átmeneti támogatások kifizetése 15 napon belül házipénztárból történik. (8) A kérelemben és a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség esetén, az alábbiakkal ellenőrizhető: - környezettanulmány elkészítése a kérelmező által megadott tartózkodási helyen, - az ügyintéző megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, helyi gépjármű-nyilvántartót, jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, Nemzeti Adó és Vámhivatalt, - munkanélküli státusz az illetékes Munkaügyi Központ határozatával igazolható, - házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell bizonyítani, amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozat is elfogadható, - 16. életévét betöltött kérelmező tanulói, hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolandó, - nem szükséges környezettanulmányt készíteni a kérelmezőnél, ha életkörülményei a kérelem beadását megelőző egy éven belül vizsgálva voltak és nem utal semmilyen körülmény azokban lényeges változásra. (9) A szociális ellátások megtérítése esetén a szociális törvény 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Amennyiben a visszafizetendő összeg meghaladja az ellátásban részesülő jövedelmének 50 %-át, kérelmére legfeljebb 12 hónapra részletfizetés engedélyezhető. (10) A rendszeresen folyósított pénzellátás esetén, a támogatásban részesülő a támogatás alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változásokat 15 napon belül köteles bejelenteni a Titkársági és Hatósági Irodán.
2
(11) Az eljárás során az adatkezelésről és adatvédelemről szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (12) Az eljárás során a Titkársági és Hatósági Iroda által rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmazni. (13) Kérelemnek helyt adó szociális ellátás esetén egyszerűsített határozat hozható, amennyiben az eljárás során nincs ellenérdekű fél. (14) Jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetében szükséges a Munkaügyi Központtal való együttműködés tényének igazolása. Alkalmi munkából (egyszerűsített foglalkoztatás) származó jövedelem a munkáltató igazolásával, vagy a munkaszerződéssel igazolható. (15) A jelen rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásra nem jogosult az, akinek a) családja egynél több lakóingatlannal rendelkezik, b) családja a Szt. 4. § (1) bekezdés b.) pontjában, illetve a Gyvt. 19. § (7) bekezdésében meghatározott értéknél nagyobb értékű vagyonnal rendelkezik. (16) E rendelet alkalmazásában A gyermekét egyedül nevelő szülő egyedülállóságát a) amennyiben a gyermek (gyermekek) házasságból született (születtek), a válást és a gyermek elhelyezését bizonyító jogerős bírósági ítélet bemutatásával köteles igazolni, illetve b) amennyiben a szülők házasságban, de külön háztartásban vagy élettársi kapcsolatban éltek, de az már megszakadt - köteles nyilatkozni, hogy a gyermek(ek) szülői felügyeletét kettejük közül ki gyakorolja, illetve a másik fél milyen összegű gyermektartásdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A (16) bekezdésben foglaltaktól a különélő házastárs/élettárs agresszív, családot veszélyeztető magatartása esetén a családgondozó írásbeli javaslata alapján, kivételesen el lehet tekinteni. (17) Önkormányzati segély esetén a megállapított támogatás felhasználásának elszámolása egyedi elbírálás alapján előírható. (18) A jövedelemszámításra a szociális törvény rendelkezései az irányadóak. (19) A kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó rendszeres jövedelem igazolásaként a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén munkáltatói igazolást, pénzintézeti számlakivonatot vagy pénzintézet által kiadott igazolást, b) a szociális törvényben meghatározott rendszeres pénzellátás esetén az ellátást megállapító szerv határozatát, pénzintézeti számlakivonatot vagy pénzintézet által kiadott igazolást, csekkszelvényt, c) a fizetett, vagy kapott gyermektartásdíj esetén a jogerős ítéletet, egyezség másolatát, ennek hiányában nyilatkozatot, pénzintézeti számlakivonatot, csekkszelvényt,
3
d) egyéb rendszeres ellátás esetén a megállapító szerv határozatát, pénzintézeti számlakivonatot vagy pénzintézet által kiadott igazolást, csekkszelvényt kell a kérelemhez mellékletként csatolni. (20) A nem havi rendszerességgel szerzett, vagy vállalkozásból származó, a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát igazoló dokumentumként az állami adóhatóság igazolása, vállalkozás, cég igazolása, kérelmező nyilatkozata csatolandó mellékletként. 3. A rendelet hatálya 3. § E rendelet hatálya a szociális törvényben meghatározott személyekre terjed ki, akik Nagykáta városban lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, valamint a szociális törvény 4. § (2-3) bekezdése szerinti hajléktalan személyekre, továbbá különös elbírálást igénylő esetekben (pl. életveszély) a városban ideiglenesen tartózkodó személyekre.
II. Fejezet A szociális rászorultságtól függő ellátások 4. § (1) A szociálisan rászorult személyek részére az e rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén pénzbeli és természetbeni ellátások nyújthatók. (2) Pénzbeli ellátások: a) aktív korúak ellátása b) ápolási díj (méltányossági) c) önkormányzati segély d) lakásfenntartási támogatás (3) Természetbeni ellátások: a) közgyógyellátás (méltányossági) b) köztemetés. 5. § Az egyes szociális rászorultságtól függő támogatások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi kereteket Nagykáta Város Önkormányzata tárgyévi költségvetési előirányzatának megállapításáról szóló önkormányzati rendeletében határozza meg.
4
III. Fejezet Pénzbeli ellátások 4. Aktív korúak ellátása 6. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosultak körét és jogszabályi feltételeit az Szt. 33. §.-37/C §ai szabályozzák. (2) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátására jogosult személyt rendszeres szociális segély illeti meg, ha: a) egészségkárosodott, b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti, c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, feltéve hogy a gyermek intézményi napközbeni ellátása nem biztosított (3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott rendszeres szociális segélyre jogosult személy a támogatás feltételeként az Szt. 37/A. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti együttműködésre köteles a Nagykátai Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. (4) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot felkeresni és ezt követően a beilleszkedést segítő programban foglaltaknak megfelelően a kapcsolatot fenntartani; b) az Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának vezetője által meghatározott beilleszkedést segítő programban részt venni. (5) A beilleszkedést segítő programok különösen az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló csoportos foglalkozások, munkavégzésre történő felkészítő programok, álláskereső klubok és a kapcsolódó tanfolyamok. (6) Az együttműködési kötelezettség teljesítését a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője igazolja. (7) Nem állapítható meg a rendszeres szociális segély annak a személynek, aki az (1)-(2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettséget nem vállalja. (8) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a) a segélyben részesülő személy a (2) bekezdés b) pontja szerinti határidőben nem keresi fel a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot vagy
5
b) a (3) bekezdés szerinti beilleszkedést segítő programokon az előre megbeszélt időpontban – neki felróható okból – nem vesz részt. (9) Az aktív korúak ellátására jogosult személyt az (1) bekezdésben foglalt kivétellel foglalkoztatást helyettesítő támogatás illeti meg. (10) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a munkaügyi központot felkeresni, álláskeresőként nyilvántartásba vetetnie magát és együttműködési kötelezettségét teljesíteni.
5. Ápolási díj 7. § (1) Méltányosságból ápolási díjra jogosult azon hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi abban az esetben, ha családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén 200%-át. Ápolási díj állapítható meg annak a nagykorú hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi és szociálisan rászorult 1
a) feltéve, hogy az ápoló nagykátai lakos és alkalmas az ápolt ápolására,
b) tartósan beteg az a személy, aki a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmény vagy szakrendelő intézet arra jogosult szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján a háziorvos szakvéleménye szerint előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást, tartós felügyeletet igényel, Az ápolási díj olyan jövedelemmel nem rendelkező hozzátartozó részére kerülhet határozott vagy határozatlan időre megállapításra, akinek családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár nem éri el az (1) bekezdésben megállapított értékhatárt. Nem állapítható meg ápolási díj annak a hozzátartozónak, akinek három éven belül munkaviszonya nem volt. (A munkaviszony megszűnését hitelt érdemlően bizonyítani kell.) (3) A kérelemhez mellékelni kell a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg és önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre és ápolásra szorul. (4) Családonként egy személy részesülhet ápolási díjban. (5) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a Titkársági és Hatósági Iroda évente egyszer felülvizsgálja. (6) Nem állapítható meg ápolási díj, ha a kérelmező az ápolt személlyel tartási, vagy életjáradéki szerződést kötött. (7) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. 1
mód: 4/2014. (IV.18.) ör., hatálybalépés: 2014. 04.19.
6
(8) Az ápolási díj addig folyósítható, amíg az ápolást végző személy ápolási, gondozási kötelezettségének eleget tesz. (9) Az ápolási, gondozási kötelezettség teljesítését a Titkársági és Hatósági Iroda szükség szerint a helyszínen, környezettanulmány készítésével ellenőrzi. (10) Az ápolási kötelezettség teljesítése vonatkozásában a Titkársági és Hatósági Iroda szükség esetén beszerzi az ápolt személy háziorvosának írásbeli véleményét. (11) Ha az ápolást végző személy ápolási, gondozási kötelezettségét nem teljesíti, az ápolási díjra való jogosultságát a szociális törvényben foglaltakra tekintettel meg kell szüntetni. (12) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének eseteire a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezése az irányadók. 6. Önkormányzati segély 8. § (1) Önkormányzati segélyre jogosult a) az az egyedül élő, létfenntartási gonddal küzdő kérelmező, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200-%-át, b) az a létfenntartási gonddal küzdő kérelmező, akinek családjában egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, c) kivételesen indokolt esetben az alkalmanként jelentkező – igazolással, számlával – igazolt többletkiadások (közüzemi díjhátralék, gyógyászati segédeszköz, gyógyszer vásárlás, egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díja, stb.) miatt anyagi segítségre szoruló igénylő, ha családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár, egyedül élő esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, d) rendkívüli esemény (elemi kár, váratlan haláleset, súlyos, krónikus betegség, baleset, stb.) bekövetkezésekor, annak enyhítésére az a kérelmező, akinek családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár, egyedül élő esetén a havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, e) az a krízishelyzetben (munkahely elvesztése, nagy összegű közüzemi díjhátralék, közüzemi szolgáltatások kikapcsolása, stb.) lévő kérelmező, akinek családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár, egyedül élő esetén a havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, f) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermeket gondozó család a gyermek iskoláztatásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szoruló család, ha az egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. (2) Az önkormányzati segély összege – ha e rendelet másként nem rendelkezik – minimum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-a, maximum az öregségi nyugdíj
7
mindenkori legkisebb összege, melytől a Településfejlesztési és Szociális Bizottság méltányosságból eltérhet. (3) Rendkívüli eseményre, krízishelyzetre tekintettel évente két alkalommal nyújtható önkormányzati segély, melynek mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa. (4) A Településfejlesztési és Szociális Bizottság egyéni elbírálás alapján az önkormányzati segélyt kamatmentes kölcsönként is nyújthatja. A kölcsön visszafizetésének módját és idejét a Településfejlesztési és Szociális Bizottság határozza meg. 9. § A tartósan nehéz anyagi helyzetben lévő, keresőtevékenységet nem folytató személy részére – amennyiben családja rendszeres szociális vagy egyéb ellátásban nem részesül – az önkormányzati segély legfeljebb 6 hónapra előre ütemezetten, havi rendszerességgel is megállapítható. Az ilyen módon kiutalt segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. 10. § (1) A megállapított önkormányzati segély nyújtható készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában. (2) Az önkormányzati segély felhasználását a Titkársági és Hatósági Iroda szükség szerint a helyszínen, környezettanulmány készítésével ellenőrzi. (3) Nagy összegű közüzemi díjhátralék, közüzemi szolgáltatás kikapcsolása esetén az önkormányzati segély megállapítására elsősorban természetbeni juttatásként kerül sor, a segély folyósítása a közüzemi szolgáltató részére történik. 11. § (1) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelem indokoltságát megalapozó igazolásokat. (2) Tartós, krónikus, súlyos betegség igazolására alkalmas a háziorvos, szakorvos igazolása, szakvéleménye, zárójelentés, ambuláns kezelőlap, egészségkárosodott személy esetén a szakértői bizottság hatályos szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása, a tartósan beteg állapot, fogyatékosság fennállását igazoló irat továbbá a tartósan beteg állapotra, fogyatékosságra tekintettel folyósított pénzbeli ellátást megállapító határozat, ennek hiányában az ellátás folyósítását igazoló irat. A gyógyszerköltséget a gyógyszertár által kiadott, gyógyszerek árára vonatkozó dokumentummal kell igazolni. (3) Aktív korú, rendszeres pénzellátással nem rendelkező és keresőtevékenységet nem folytató kérelmező esetén be kell mutatni a munkaügyi kirendeltségnek az igazolását, hatósági bizonyítványát a kérelmező álláskeresőként történő nyilvántartásba vételéről, együttműködéséről. (4) Keresőtevékenység, rendszeres pénzbeli ellátás megszűnése esetén be kell mutatni a megszüntetésre vonatkozó dokumentumot. (5) Rendkívüli esemény bekövetkeztét igazoló dokumentumként csatolható vizsgálati jegyzőkönyv, szakértői szakvélemény, halotti anyakönyvi kivonat, az egészségi állapotra vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott irat, egyéb irat.
8
(6) A közüzemi szolgáltatáshoz igényelt támogatás esetén igazolásként csatolni kell a szolgáltató által kiállított számlát, a szolgáltató igazolását a díjtartozásról, részletfizetés engedélyezéséről, visszakapcsolás költségéről. (7) A családban élő, közép-, vagy felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek esetén igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.
12. § A segély megállapításakor a kérelmező és családja egységes elbírálás alá esik, egy családon belül több személy részére nem állapítható meg támogatás.
13. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély állapítható annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére,hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozója volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, ha családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át. (2) A temetési költségek finanszírozása érdekében megállapított önkormányzati segély nem lehet kevesebb a legolcsóbb temetési költség 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (3) A temetési költségek finanszírozása érdekében benyújtott kérelemhez mellékelni kell a rendelet 2.§ (3) bekezdésében foglaltakon túl a) halotti anyakönyvi kivonat, b) a temetési számlák két hónapnál nem régebbi eredeti példányát. (4) A Titkársági és Hatósági Iroda a helyben szokásos legolcsóbb temetés elismert költségéről minden év január 31-ig tájékoztatást kér a helyi temetkezési szolgáltatóktól. (5) A segély mértéke 25.000.-Ft. 7. Lakásfenntartási támogatás 14. § A lakásfenntartási támogatásra jogosultak körét és jogszabályi feltételeit a szociális törvény 38 - 39. §-ai szabályozzák.
IV. Fejezet Természetben nyújtott ellátások A lakásfenntartási támogatás és az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.
9
8. Köztemetés 15.§ (1) A köztemetés megállapításának feltételeit az Sztv. 48. §-a szabályozza. (2) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani. (3) A polgármester a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személyt különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti. (4) Különös méltánylást érdemlő körülménynek tekintendő, ha a köztemetés költségeinek megtérítése az eltemettetésre köteles személy saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti és vagyona sem neki, sem családjának nincs, vagy, ha a hagyatéki hitelezői igény érvényesítésére irányuló eljárás költsége meghaladja a hagyatéki vagyon értékét. 9. Közgyógyellátás 16. § (1) A szociális törvény 50. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon kívül méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át nem haladja meg feltéve, hogy az egészségbiztosítási szerv által elismert havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri. (2) A képviselő-testület az Szt. 50/A. § (10) bekezdésében meghatározott döntési határidő betartása érdekében a méltányossági közgyógyellátási ügyekben a döntési jogot a polgármesterre ruházza.
Szociális alapszolgáltatások 10. Étkeztetés 17. §. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (2) A képviselő-testület ezen feladatának ellátásáról a Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás útján gondoskodik. 11. Házi segítségnyújtás 18. § (1) A házi segítségnyújtás igénybevételének szabályait az Sztv. 63. §-a szabályozza.
10
(2) A képviselő-testület a házi segítségnyújtási feladatának ellátásáról a Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás útján gondoskodik.
12. Családsegítés 19.§ (1) A képviselő-testület a családsegítési feladatának ellátásáról az önkormányzatok társulása által fenntartott Nagykáta Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján gondoskodik a Gyvt. és végrehajtási rendeletei szerint. (2) A családsegítő szolgáltatás igénybevételére jogszabály vagy az intézményvezető döntése szerint kerül sor. A szolgáltatás térítésmentes. 13. Nappali ellátás 20. § A képviselő-testület a nappali ellátás feladatának ellátásáról a Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás útján gondoskodik.
V. Fejezet Gyermekjóléti szolgáltatás 21. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzatok társulása által fenntartott Nagykáta Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja a Gyvt. és végrehajtási rendeletei szerint. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételére jogszabály vagy az intézményvezető döntése szerint kerül sor. A szolgáltatás térítésmentes. VI. Fejezet Szociálpolitikai kerekasztal 22. § (1) Az önkormányzat az Sztv. 58/B §. (2) bekezdése alapján szociálpolitika kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatás tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. (2) A szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal tart ülést. (3) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: - polgármester, - önkormányzat szociális feladatokat és hatásköröket ellátó bizottságának elnöke, 11
- Nagykáta Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, alkalmazottai - önkormányzat szociális és gyermekjóléti intézményeinek vezetői,
VII. Fejezet Záró rendelkezések 23. § Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 24. § (1) Hatályát veszti a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 15/2005. (X.26.) önkormányzati rendelet.
Nagykáta, 2013. december 19.
Karsainé Magyar Ildikó sk. jegyző
Kocsi János sk. polgármester
A rendelet egységes szerkezetbe foglalva: 2014. 04. 18-án.
Karsainé Magyar Ildikó Jegyző
12
