Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének …/2017(… …) önkormányzati rendelete Soroksár településképe védelméről (TERVEZET)
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet 22. és 23. §-a alapján a következőket rendeli el:
I. Fejezet Általános rendelkezések
1.
A rendelet célja, hatálya és alkalmazása 1.§
(1) E rendelet célja Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel, a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával, a településkép-érvényesítési eszközökkel, valamint a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával kapcsolatos szabályok megállapítása. (2) E rendelet hatálya Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki. (3) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI.8.) Kormányrendelet, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet előírásait a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni. (4) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2.§ E rendelet alkalmazásában: 1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm.rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom 2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla. 3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla. 4. Védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület 5. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem
II.Fejezet A helyi védelem 3. A helyi védelem célja 3.§ (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi. (2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése. 4. A helyi védelem fajtái 4.§ (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet. (2) A helyi területi védelem a jellegzetes, értékes településszerkezet, telekstruktúra és utcavonal-vezetés, utcakép, utcakép-részlet, település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányulhat. (3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre, c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint d) az a) -c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki. (4) A helyi védett területek, valamint egyedi védett értékek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza. (5) A helyi építészeti örökségvédelmi értékeket e rendelet 1. sz. függeléke szerinti Értékvédelmi Jegyzék rögzíti, melynek része az értékeket tartalmazó lista, valamint azok elhelyezkedését ábrázoló kerületi térkép. 5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai 5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése, vagy a főépítész kezdeményezése alapján hivatalból kerülhet sor. (2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével, b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és a védelemre érdemes érték rövid leírását, fényképi esetleg egyéb (pl: irodalmi) dokumentálását, c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét, e) a védetté nyilvánítás szakmai megalapozásához értékvizsgálatot és annak alapján készülő értékvédelmi dokumentációt. 2
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását, c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét. (4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére a (2) bekezdés a)-d) pontok esetében 15 napon belül, az e) pont esetében 60 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (5) A kezdeményezés szakmai előkészítését a főépítész végzi. (6) Kerületi helyi védelem alá helyezés iránti eljárás nem indítható, ha azzal ellentétes hatású a) építési tevékenységre irányuló építésügyi hatósági eljárás van folyamatban, vagy b) építési tevékenység végezhető ba) jogerős, érvényes építésügyi hatósági engedély vagy bb) a védelem alá helyezési eljárás megindításáig jogszerűen megtett egyszerű bejelentés alapján. 6. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni: a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait, b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját, c) a kezdeményezőket, d) az illetékes építésügyi hatóságot, e) az örökségvédelmi hatáskörben eljáró illetékes hivatalt, f) Budapest Főváros Önkormányzatát. (2) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket. (3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik. (4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. (5) Az 5. § (9) bekezdés bb) pont esetét akkor kell figyelembe venni, ha annak fennállását érdekelt hitelt érdemlően bizonyítja a védelem alá helyezés iránti eljárásról szóló értesítés átvételétől számított 15, de legkésőbb a közzétételétől számított 21 napon belül. 7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül benyújtott észrevételeinek is. (2) A Képviselő-testület az 5. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 90 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről. (3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 5 napon belül tájékoztatást kell közzétenni. (4) A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
3
8. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat helyi védelem alá helyezte/helyi védett értéke – (évszám). (2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata. (3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Helyi védelem alá vont növény - évszám” vagy „Helyi védelem alá vont növény-együttes - évszám” feliratú táblával kell megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata. (4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata. 9. § (1) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket fővárosi helyi egyedi védelem vagy műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését. (2) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy pedig a védetté nyilvánítás feltételei nem állnak fenn. (3) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszüntetését követően lehet elbontani. A védelem megszüntetésekor a védett értékről állapotrögzítő tanulmányt kell készíteni a helytörténeti gyűjtemény számára. (4) A helyi védelem megszüntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, illetve azok megőrzése, helyrehozatala előírható. (5) A helyi védelem megszűnéséről értesíteni kell: a) az ingatlan tulajdonosait, b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját, c) az illetékes építésügyi hatóságot, d) az (1) bekezdésben foglalt eset kivételével az örökségvédelmi hatáskörben eljáró illetékes hivatalt, e) az (1) bekezdésben foglalt eset kivételével Budapest Főváros Önkormányzatát.
10. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében, kérelemre indult eljárásnál a kezdeményező, hivatalból indult eljárásnál az önkormányzat értékvizsgálatot készíttet. (2) Az értékvizsgálatot csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező készítheti el az alábbiak szerint: a) építészeti érték tárgyában a műemléki szakértői névjegyzékben szereplő szakértő; b) növény, növény-együttes tárgyában a természetvédelmi szakértői névjegyzékben szereplő szakértő. (3) Az értékvédelmi dokumentációt a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott állapotfelvételi adatlap adattartalma és felépítése, valamint 4
annak tartalmára vonatkozó követelmények szerint, az érték jellegétől függő részletezettséggel kell elkészíteni. (4) Az elkészült értékvizsgálati dokumentáció a felhívástól számított 30 napon belül megtekinthető a főépítészi irodán, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet. 6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek 11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. (2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. 12. § (1) A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás során kiadott településképi vélemény ajánlása szerint lehet. (2) Helyi védelem alatt álló a) építmény nem bontható, b) építmény részlegesen akkor bontható, ha a bontási tervdokumentáció alapján kiadott településképi vélemény szerint a bontandó építményrész az érték érvényesülését segíti, építészeti értéket nem hordoz, továbbá védett értéket nem veszélyeztet. c) épület, vagy épületegyüttes felújítása, bővítése, átépítése a védelem alá helyezését megalapozó építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti, d) épület homlokzatán az építészeti jellegzetességet biztosító homlokzati elemek (tagozatok, a párkányok, az ablakkeretek és azok osztása, aránya, a tetőhajlásszögek, stb) megtartandók bővítés, átalakítás esetén is. 7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása 13. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet. (2) A nyilvántartás tartalmazza: a) a védett érték megnevezését, b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése) d) a védelem típusát, e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz) és f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján. (3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a kerületi főépítész (továbbiakban: főépítész) gondoskodik.
5
8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás 14. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését: a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit, b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben, c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását, d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani. (2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani. (3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani. 15.§ (1) Az önkormányzat a védett értékek fenntartásához, felújításához Értékvédelmi Alapot hoz létre, melyből pályázat útján támogatás nyerhető. (2) Az Értékvédelmi Alap forrásai: a) az önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg, b) vállalkozók, magánszemélyek kifejezetten erre a célra rendelt adományai, c) a településkép-védelmi bírság bevételek, d) az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéseiből származó kamatok, e) egyéb bevételek. (3) Az önkormányzat évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően, május 31-ig értékvédelmi pályázatot ír ki. 16. § (1) A 15. § (3) bekezdés szerinti pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás során a Képviselő-testület határozza meg. (2) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el. (3) A pályázatok elbírálása során előnyt élvez az a pályázó, aki a) olyan költségekhez igényel támogatást, amelyek a védettség nélkül a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel, b) gazdaságot élénkítő, munkahelyteremtő beruházással összefüggő, az érték megőrzését biztosító, minőségét javító építési tevékenységhez igényel támogatást. 17. § (1) Az értékvédelmi pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. (2) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást köt. (3) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait. (4) Az önkormányzat az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat elengedi. 6
III.Fejezet A településképi követelmények 9. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása 18. § (1) Soroksár településképi szempontból meghatározó területei: a) helyi történeti központ, b) kisvárosias terület, c) kertvárosias terület, d) Duna parti terület, e) ipari, gazdasági terület, f) természetközeli terület. (2) Soroksár településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 10. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények 19.§ (1) Az ipari, gazdasági területek kivételével a városkép jellegzetességeinek, helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezethez illeszkedő, természet-közeli építőanyagok alkalmazása megengedett. (2) Épületek, építmények homlokzatai színezéssel együtt járó módon részlegesen, a homlokzatra vonatkozó egységes terv hiányában nem újíthatók fel. (3) Meglévő tégla- vagy kőburkolat vakolt felülettel, egyéb anyaggal vagy szerkezettel történő takarása, a burkolat struktúrájának megváltoztatása – a homlokzatra vonatkozó egységes terv hiányában – nem megengedett. (4) Az ipari, gazdasági területek kivételével a fő rendeltetésű épületek tetőfedésére nem megengedett a hullámlemez, és a trapézlemez alkalmazása. (5) Tilos egy épületen különböző anyagú és színezésű tetőfedő anyagok alkalmazása. (6) Kerítésnél hullámlemez, cserepeslemez, trapézlemez – utcai kerítésnél nádszövet - alkalmazása tilos. (7) Saroktelek esetén tilos a saroktól mért 5-5 méteren belül tömör kerítés alkalmazása. 11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények 20. § A helyi történeti központ területe (1) A helyi történeti központ területén a településképet meghatározó beépítés telepítési módja a Grassalkovich út és a Hősök tere mentén zártsorú, a Templom utcában jellemzően hagyományosan kialakult oldalhatáron álló beépítés. Amennyiben a két szomszédos telken különböző beépítési mód fordul elő, akkor a két beépítési mód közül bármelyik választható. (2) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: 1 (Fszt), de a területen a Fszt+tetőtér, a Grassalkovich úton a Fszt+emelet, a Hősök terén a Fszt+2 emelet+tetőtér beépítés is megengedett. (3) A településképet meghatározó kerítéskialakítása az utcafronton a tömör, valamint a részben tömör kerítés. Kerítés helyett élősövény alkalmazása nem megengedett.
21. § A kisvárosias területek (1) A kisvárosias területen a településképet meghatározó beépítés telepítési módja a zártsorú (jellemzően sorházas) és a szabadonálló (jellemzően telepszerű) beépítés. (2) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: a) Szent László u. – Kiskócsag u. – Dinnyehegyi út – Pistahegyi út által határolt területen: Fszt+3+T. 7
b) Nyír u. – Kertes u. – Apró u. – Mezőlak u. által határolt területen: Fszt+2. c) Apró u. – Kertes u. Szent László u. – Mezőlak u. által határolt területen: Fszt, Fszt+1. d) Vágóhíd utca melletti beépítéseknél: Fszt+T. e) Szentlőrinci út – Szent László út – Pistahegyi út - Dinnyehegyi út – Kiskócsag utca – Szent László u. – Mesgye u. és a Hrivnák Pál u. által határolt területen: Fszt+T, Fszt+1+T. f) Szent László u. – Kertvárosi körút – Passuth László u. – Nyír u. – Fatimai út által határolt területen: Fszt+3+T. g) Szent László u. – Szentlőrinci út – Nyír u. – Passuth László u. által határolt területen: Fszt+1+T. h) Haraszti út mellett a Gyár köz és a Fűzfa köz közötti területen: Fszt+3+T. (3) A településképet meghatározó kerítéskialakítása az utcafronton az áttört/részben tömör kerítés. Kerítés helyett élősövény alkalmazása csak a (2) bekezdés a) pontjában lehatárolt területen megengedett. A (2) bekezdés f)-g) pontjában lehatárolt területen a telek utcavonalán és az előkertek oldalhatárain tömör kerítés nem létesíthető, áttört kerítés legfeljebb 2,00 m magasságig 50 cm-es lábazattal készülhet. 22. § A kertvárosias területek (1) A kertvárosias területen a településképet meghatározó beépítés telepítési módja vegyes: előfordul zártsorú, szabadonálló, oldalhatáron álló és ikres beépítés is. (2) Új épületet elhelyezni a túlnyomó részben beépült telektömbben úgy lehet, hogy az előkert mérete az érintett utcaszakaszon (adott utca keresztező utcák közötti szakaszán) kialakult méretekkel azonos legyen. (3) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: Fszt, Fszt+T, Fszt+1. (4) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton az áttört/ részben tömör kerítés. 23. § Duna parti területek (1) A Duna parti területen a településképet meghatározó beépítés telepítési módja a Molnár-szigeten és a Vízisport utcában szabadon álló, a többi részen vegyes: de jellemzően oldalhatáron álló, vagy szabadonálló beépítés. (2) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: Fszt, Fszt+T. (3) A Gyáli pataktól délre eső Forstner János Jakab utcában és a Horgászparti Duna parti szakaszon az előkertben a kukatárolón, kerti építményeken kívül melléképítmény elhelyezése nem megengedett. (4) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton az áttört/ részben tömör kerítés. A Molnár-szigeten csak áttört kerítés alakítható ki, legfeljebb 30 cm magas tömör lábazattal. 24. § Ipari, gazdasági területek (1) Az ipari, gazdasági területen a településképet meghatározó beépítés telepítési módja: a szabadonálló beépítés. (2) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: Fszt, Fszt+1, Fszt+2. (3) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton az áttört/ részben tömör kerítés. 25. § Természetközeli területek (1) A természetközeli területen a településképet meghatározó beépítés telepítési módja: a szabadonálló beépítés. (2) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: Fszt. (3) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton az áttört kerítés. 26. § Közterület alakítási tervet kell készíteni a Hősök tere Táncsics Mihály utca – Grassalkovich út, a Grassalkovich út – Templom utca, valamint a Templom utca – Jelző utca között lehatárolt közterületre. 8
12. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények 27. § Anyaghasználatra vonatkozó követelmények (1) A városkép jellegzetességeinek, helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezettől idegen anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók. A környezethez illeszkedő, természet-közeli építőanyagok és építészeti formaképzés alkalmazandó. (2) Kerítések létesítésénél az épületek homlokzatával összhangban a természet-közeli anyagok használata (tégla, kő vagy vakolt lábazathoz fa vagy fém, illetve kovácsolt vas kombinációjú kialakítás) alkalmazható. (3) A Molnár-szigeten tetőfedésként cserép (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően a vörös és a vörösesbarna árnyalataiban), vagy korcolt lemezfedés (vörös, vörösbarna, szürke és fekete színben) alkalmazható. 28. § Tömegformálásra vonatkozó követelmények (1) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett új építmény/épület megengedett közterületre merőleges hossza nem haladhatja meg: a) szabadonálló beépítési mód esetén a 25 métert, b) ikres beépítési mód esetén a 25 métert, c) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a 40 métert. (2) A sváb házak esetében az emeletráépítés nem megengedett. Tetőtér beépítés csak abban az esetben, ha az eredeti jellemzők – tetőhajlásszög, gerincmagasság – megtartása mellett az oromfalas homlokzaton új nyílászáró nem kerül kialakításra. (3) A helyi történeti központban a zártsorú, földszintes beépítések esetében az emeletráépítésnél figyelembe kell venni a szomszédos beépítéseket, ahol a szomszédos épület földszintes, ott a belmagasságok megválasztásával a lehető legkisebbre kell csökkenteni a szomszédos épületek homlokzat magasságok közötti különbséget. A tetőtér beépítésnél a kiugró ablakkialakítás nem megengedett, helyette a tetősíkba illesztett ablakkialakítás alkalmazható. (4) A helyi történeti központban az új épületek tetőformájának igazodnia kell a szomszédos beépítésekhez, ebből adódóan lapos tető, sátortető, vagy kontyolt, részben kontyolt nyeregtető alkalmazása nem megengedett. (5) A 21. § (2) bekezdés c) pontjában lehatárolt területen új építésnél, tetőtér beépítésnél, vagy emelet ráépítésnél: a) illeszkedni kell a szomszédos, csatlakozó épületegységekhez, b) igazodni kell a szomszédos épületeken kialakított, már meglévő formaképzéshez, c) eltérő tetőforma, tetőhajlásszög, lapostető kialakítás nem megengedett. (6) A 21. § (2) bekezdés d) pontjában lehatárolt területen az egységes, harmónikus településkép megtartása érdekében emeletráépítés, kiugró tetőtéri ablak kialakítása, az utcafrontra néző, oromfalas kialakítás megváltoztatása, továbbá a sátor-, a kontyolt, részben kontyolt, a lapostető vagy a manzardtető alkalmazása sem megengedett. (7) Kertvárosias területen, amennyiben a jellemző telekszélességet kétszeresen vagy többszörösen meghaladó telekszélességű telek alakul ki, a beépítésnél figyelembe kell venni a szomszédos telkeken már meglévő épülettömegeket. Ilyen esetben egy nagytömegű épület helyett több épület elhelyezésével (a szomszédos épületek tömegéhez hasonló mérettel), vagy az épület utcai homlokzatának tagolásával lehet illeszkedni az utcaképhez. (8) Új épület tetőformájának illeszkednie kell a szomszédos beépítésekhez. Egyszerű tetőformájú épületek között csak hasonló tetőidom alkalmazható, összetett tető forma, lapostető azon a településrészen megengedett, ahol hasonló tetőidom már előfordult az utcaképben. Összetett tetőforma esetén az épület hátsókert felé eső részén a tetőfelület 1/3-án lapostető is kialakítható. 9
(9) Kétszintes tetőtér kialakítása a 21. § (2) bekezdés e) pontjában lehatárolt terület kivételével nem megengedett. (10) A lakóterületeken – eltérő rendelkezés hiányában – járműtároló önállóan, vagy önálló terepszint alatti épületben akkor helyezhető el, ha a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy ahhoz kapcsolódóan toldalékként nem alakítható ki. (11) Építési övezetben – a gazdasági és különleges területek kivételével – egy telken egy fő rendeltetésű épület helyezhető el. Ettől való eltérés megengedett, amennyiben: a) építési övezet előírása másként rendelkezik, b) a telek területe a legkisebb telekterület legalább másfélszerese, úgy több fő rendeltetési célú épület elhelyezhető. Az egyes fő rendeltetés szerinti épületek bruttó beépített alapterülete ebben az esetben sem haladhatja meg az építési övezeti előírások szerinti legkisebb telekméret alapján megengedett legnagyobb beépíthető alapterület másfélszeresét. (12) A 21. § (2) bekezdés f)-g) pontjában lehatárolt területen: a) egy tömbben akár eltérő időpontban létesülő lakóházak arányrendszere, épületformálása, anyaghasználata, kerítése egymáshoz tűzfallal csatlakozó sorház-egységeknél azonos, épületegyütteseknél egymáshoz illeszkedő legyen. b) a lakóépületek fedése jellegében magastetős legyen, lapostető az épület maximum 30 %-án létesíthető, c) a lakóépületek tetőgerince az utcával párhuzamos kialakítású legyen, d) a tető hajlásszöge 35-45o közötti, formálása egyszerű (tördelt, összetett tetőforma, manzárdtető nem lehet), anyaga cserép jellegű legyen. (13) A 21. § (2) bekezdés h) pontjában lehatárolt területen: a) magastetővel alakíthatók ki az épületek, b) amennyiben a Dunára merőlegesen egymás mögött több épület kerül elhelyezésre, abban az esetben az elhelyezésre kerülő épületeket úgy kell kialakítani, hogy a Duna felől távolodva lépcsőzetesen növekedjen a szintek száma. c) A szabályok szerint előírt telken belüli parkolás 100%-át közvetlenül a Duna melletti 50 méteres sávban lakóépülettel egybeépített gépkocsitárolóban kell biztosítani. Ebben a sávban lakóépülettől különálló garázsépületet nem lehet kialakítani, illetve házon kívül parkoló hely sem megengedett. d) A duna-parti 50 méteres sávtól távolabb eső területen elsődlegesen a lakóépülettel egybeépített gépkocsitároló kialakítása megengedett, de legfeljebb az előírt telken belüli parkolás 50%-a közterületektől mért 45 méteren belül kialakított fásított parkolóban biztosítható. e) A belső közlekedési felületek minimalizálása érdekében a közterületeknek és az épületekkel egybeépített gépkocsitároló behajtóinak légvonalban mért távolsága nem lehet több 45 m-nél. 29. § Homlokzatkialakításra vonatkozó követelmények (1) A sváb házak esetében az épület átalakításánál, felújításánál az eredeti kialakításnak megfelelő épület szélesség, épület magasság, tetőhajlásszög, nyílászáró formák (tornácos kapu, ablakosztás), méretek megtartása, visszaállítása az eredeti építési anyagok és homlokzati színvilág alkalmazása kötelező. (2) A helyi történeti központban az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el kültéri klímaberendezés. (3) A 21. § (2) bekezdés a) pontjában lehatárolt területen: a) az egységes homlokzati kialakítás megváltoztatása (pl: kiugró tetőablak létesítése, erkély, mellvéd átépítése) csak abban az esetben megengedett, ha az egy teljes épületre vonatkozó, egy időben megvalósuló tervi elhatározás alapján történik. b) klíma kültéri egységeinek elhelyezése erkéllyel rendelkező lakásoknál az erkélyen megengedett, erkély nélküli lakásoknál pedig oly módon lehetséges, hogy azok az épület teljes homlokzatán vízszintes egy sorba, függőlegesen pedig egy oszlopba rendezetten kerüljenek elhelyezésre. c) a homlokzatok felújítása a teljes épületre készített egységes színterv alapján lehetséges, a nyílászárók cseréje során egyféle szín alkalmazható. 10
(4) A 21. § (2) bekezdés c) pontjában lehatárolt területen homlokzat átalakításnál igazodni kell a szomszédos épületen alkalmazott nyílászárók elhelyezkedéséhez, méretéhez, ritmusához. (5) A 21. § (2) bekezdés e) pontjában lehatárolt területen az egységes, szimetrikus homlokzati kialakítás megtartandó, átalakítás csak abban az esetben megengedett, ha az egy teljes épületre vonatkozó, egy időben megvalósuló tervi elhatározás alapján történik.
30. § Zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó követelmények (1) Lakóterületeken a zöldfelület 150 m2-ként, ipari, gazdasági területeken a zöldfelület 250 m2-ként legalább 1-1 közepes lombkoronájú fa telepítése, illetve fenntartása kötelező. (2) A lakó- és üdülőterületeken a zöldfelület kialakítás során nagyobbrészt honos fajokat kell használni. Az övezetekben előírt zöldfelületi minimumokat többszintes aktív növényállomány telepítésével (a Molnár-szigeten a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 2/3-án gyep- cserje- és lombkoronaszint kialakításával) kell biztosítani. (3) A Duna parti sétányokon elhelyezésre kerülő építmények, kerti bútorok, kerti berendezések kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (egységes anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek. (4) Az utak, utcák menti zöldsávok kialakítására alkalmas, 16 m-nél szélesebb utcákban, a közművezetékek védőtávolságainak betartása mellett az utca mindkét oldalán fásított zöldsávot kell fenntartani, illetve kialakítani. A 14 m-nél keskenyebb, de legalább 10 m széles lakóutcákban a közút építésével, rendezésével (pl. közművesítés, burkolatcsere, útszélesítés) egyidejű beruházásként egyoldali, ültető-gödrös utcafásítást kell megvalósítani. (5) A közterületeken fasortelepítésnél legalább 6-6 méterenként "útsorfa" minőségű, allergén pollent nem termelő kis lombkoronájú várostűrő, termőhelyi adottságoknak megfelelő, nagyobbrészt honos fajokat kell ültetni. Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők. (6) A közterületi faültetésre csak előnevelt, minimum 12/14 cm törzsátmérőjű, legalább kétszer iskolázott díszfaiskolai növényanyag használható fel, és a fasoroknak legalább utcaszakaszonként egységes kialakításúnak, hatásúnak kell lenniük. (7) A parti sétányok, utak mentén a zöldfelületet galérianövényzet jelleggel, kizárólag őshonos, táji- és természeti adottságoknak megfelelő, vízparti fa- és cserjefajok alkalmazásával kell kialakítani, a meglévő természetes növényzetet, jellemző vízparti növénytársulásokat meg kell őrizni. (8) Felszíni parkolók kialakítása esetén a fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fa telepítésével kell megoldani. (9) Közparkok területén kerítés legfeljebb 1,5 m magas, 80%-ban áttört kivitelű lehet. (10) Duna-ág menti vízparti zöldterületen vízzáró burkolatok nem alkalmazhatók, kivéve a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, az RS-Duna fenntartásához és a Gyáli patak hordalék mentesítéséhez szükséges vízépítési építmények. (11) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha kerületesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.
11
13. A helyi védelem alatt álló területre vonatkozó területi építészeti követelmények (Templom utcai telkek épületei) 31. § (1) A védett területen a településképet meghatározó beépítés telepítési mód a hagyományosan kialakult oldalhatáron álló, de meglévő épület esetén a zártsorú beépítés is megengedett. (2) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: 1 (Fszt). (3) A településképet meghatározó kerítéskialakítása az utcafronton az áttört/részben tömör kerítés. Kerítés helyett élősövény alkalmazása nem megengedett. 14. A helyi védett területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények (Templom utcai telkek épületei) 32. § Anyaghasználatra vonatkozó követelmények (1) A helyi egyedi védettségű épületegyüttesben lévő építmény építészeti értékét eredeti építőanyagában, de legalább az eredetivel azonos anyaghasználattal kell megőrizni azzal az eltéréssel, hogy az eredeti épületegyüttes egységes településképéhez nem illeszkedő, korban később létesült épületek átépítésénél, felújításánál az eredeti utcaképhez igazodó anyagokat kell alkalmazni. (2) A helyi egyedi védettségű épületegyüttesben lévő épületek homlokzatainak minden részlete eredeti formájában tartandó meg, illetve felújítása, bővítése esetén kizárólag a következő, természetes anyagok alkalmazhatók: a) A nyílászárók csak fából készülhetnek. A tetőtéri ablakok kivételével csak az eredetivel azonos méretű, formájú és tagolású, spalettás ablak helyezhető el. Szerkezeti átalakítás, vagy csere esetén a külső méreteket, az eredeti szerkezeti méreteket és kiképzést, az üvegosztásokat, a homlokzati takaró- és díszítőléceket, spalettákat az eredetivel megegyező módon kell kialakítani. Műanyag, vagy fém nyílászárót tilos beépíteni. b) Épített égéstermék elvezető csak téglakémény lehet. Az új, korszerű készülékek függőleges égéstermék elvezetőjének színe a héjazat színével megegyező vagy fekete legyen. Égéstermék elvezető csak függőleges lehet, a külső határoló falakon nem jelenhet meg. c) A tetőhéjazat vörös égetett agyag, mázatlan hódfarkú vagy ívelt vágású cserépfedés megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el. 33. § Tömegformálásra vonatkozó követelmények (1) A Templom utcában a Hősök terei saroktelkek kivételével a meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló magassággal és tetőhajlásszöggel kell épülniük, mint a szomszédos telkeken lévő épületek. (2) Helyi egyedi védettségű épületegyüttesben lévő építmény tömegét eredeti állapotának megfelelő formában és méretben kell megtartani. Ettől a Templom utcában lévő épületek közül az eredeti épületegyüttes egységes településképéhez nem illeszkedő, korban később létesült építések kivételek, esetükben olyan átalakítás, vagy bontást követően olyan új építés megengedett, ami az eredeti utcaképhez megfelelőbb megjelenést tesz lehetővé. (3) Az épület tetőzetének kialakítása során a hagyományos nyeregtetős módtól való eltérés nem megengedett. (4) Az épület tetőgerincének a telek homlokzatához képest meghatározott iránya: merőleges. Az ettől való eltérés csak a zártsorú beépítéseknél megengedett. (5) Az épületen a tetőfelépítmény nem megengedett. (6) Helyi egyedi védettségű építmények tetőtér beépítése csak abban az esetben megengedett, ha az eredeti jellemzők – tetőhajlásszög, gerincmagasság – megtartása mellett az oromfalas homlokzaton új nyílászáró nem kerül kialakításra. 12
34. § Homlokzatkialakításra vonatkozó követelmények (1) A sváb házak esetében az épület átalakításánál, felújításánál az eredeti kialakításnak megfelelő épület szélesség, épület magasság, tetőhajlásszög, nyílászáró formák (tornácos kapu, ablakosztás), méretek megtartása, visszaállítása az eredeti építési anyagok és homlokzati színvilág alkalmazása kötelező. (2) A Templom utcában az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el kültéri klímaberendezés.
35. § Zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó követelmények (1) Lakóterületeken a zöldfelület 150 m2-ként legalább 1-1 közepes lombkoronájú fa telepítése, illetve fenntartása kötelező. (2) A lakóterületeken a zöldfelület kialakítás során nagyobbrészt honos fajokat kell használni. Az övezetekben előírt zöldfelületi minimumokat többszintes aktív növényállomány telepítésével kell biztosítani. (3) A Templom utca mindkét oldalán fásított zöldsávot kell fenntartani, illetve kialakítani. (4) A fasortelepítésnél legalább 6-6 méterenként "útsorfa" minőségű, allergén pollent nem termelő kis lombkoronájú várostűrő, termőhelyi adottságoknak megfelelő, nagyobbrészt honos fajokat kell ültetni. Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők. (5) A közterületi faültetésre csak előnevelt, minimum 12/14 cm törzsátmérőjű, legalább kétszer iskolázott díszfaiskolai növényanyag használható fel, és a fasoroknak legalább utcaszakaszonként egységes kialakításúnak, hatásúnak kell lenniük. (6) Felszíni parkolók kialakítása esetén a fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fa telepítésével kell megoldani. (7) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha kerületesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.
15. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények (Kerületi védelem alá helyezett épületek)
16. A helyi védett területen vagy értéken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények (Templom utcai telkek épületei és egyéb fővárosi védelem alatt álló épületek) 36. § Fémházas transzformátorállomás létesítése nem megengedett.
13
IV. fejezet Egyéb területekre vonatkozó szabályok 17. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai 37. § (1) A kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a közlekedési területek. (2) Nem helyezhetők el a kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak lakóterületeken, vegyes területeken, üdülőterületeken, zöldterületeken. 38. § (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a) műemléki környezetben, b) tájképvédelmi területen a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. (2) Külterületi beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével– egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. (3) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha a hálózat kiépítésének nyomvonalát erdőterületen kellene átvezetni, akkor a hálózat számára olyan sávot (erdei, vagy közutat) kell választani, ahol fakivágás nélkül lehet elhelyezni. (4) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad. (5) A területen közüzemi közműhálózatokat és egyéb vezetékeket létesíteni, átépíteni, cserélni – veszélyhelyzet elhárítása kivételével – az alábbi esetekben – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – kizárólag terepszint alatti kialakítással lehet: a) vegyes, gazdasági, különleges, valamint távlatban fejlesztésre kijelölt területeken, b) olyan lakóterületi tömbben, ahol a telkek legalább 75 %-a még nem épült be, c) az a) és b) pontba nem tartozó területek esetében, ahol az övezeti előírás előírja.
14
V. Fejezet Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
18. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények 39. § (1) A 18. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott területeken a településkép védelme érdekében közterületen utcabútorokon megengedett reklámformátum az önálló közművelődési célú hirdetőoszlop, a kerékpártárolók, kioszk, padok felületén elhelyezett reklámfelület, valamint az utasváró (buszmegálló, HÉV megálló) részeként vagy önállóan kialakított citylight vitrin. (2) Anyaghasználat vonatkozásában kizárólag horganyzott vagy saválló acélból készült fémvázas tartószerkezet alkalmazása megengedett, porszórással felvitt festéssel, vagy ezzel egyenértékű felületkezeléssel. A vitrinek üvegének kialakításához legalább 8 mm vastagságú edzett, vagy ragasztott biztonsági üveg alkalmazható. (3) Önállóan citylight vitrin kialakítása abban az esetben megengedett, ha a berendezések egy lábon állnak. (4) Reklámberendezés nem létesíthető egészségre káros, káprázást okozó kivitelben. 19. A helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett területre vagy elemre vonatkozó településképi követelmények 40. § (1) Az 1. és a 2. számú mellékletben meghatározott területeken a településkép védelme érdekében közterületen utcabútorokon megengedett reklámformátum az önálló közművelődési célú hirdetőoszlop, a kerékpártárolók, kioszk, padok felületén elhelyezett reklámfelület, valamint az utasváró (buszmegálló, HÉV megálló) részeként vagy önállóan kialakított citylight vitrin. (2) Anyaghasználat vonatkozásában kizárólag horganyzott vagy saválló acélból készült fémvázas tartószerkezet alkalmazása megengedett, porszórással felvitt festéssel, vagy ezzel egyenértékű felületkezeléssel. A vitrinek üvegének kialakításához legalább 8 mm vastagságú edzett, vagy ragasztott biztonsági üveg alkalmazható. (3) Önállóan citylight vitrin kialakítása abban az esetben megengedett, ha a berendezések egy lábon állnak. (4) Reklámberendezés nem létesíthető egészségre káros, káprázást okozó kivitelben. 41. § A helyi területi védelemmel érintett területen reklámberendezés közterület-alakítási terv alapján helyezhető el. 20. Közös szabályok a településkép szempontjából meghatározó és a helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett területre vagy elemre vonatkozóan 42. § (1) Vállalkozásonként (üzletenként) 1 db cégér, több portálszakaszból álló homlokzat esetén portálonként 1 db cégtábla, vagy cégfelirat vagy címtábla helyezhető el. (2) Cégérek homlokzatonként a) az elhelyezési magasság, b) a betűnagyság és c) a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását. 15
(3) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges. (4) Falsíkkal párhuzamosan cégjelzés elhelyezhető a portálon belül, valamint a portálon kívül, a földszinti osztópárkány alatt, a homlokzat tagozataihoz és arányaihoz illeszkedően. (5) A cégjelzéseken alkalmazott betűk maximális mérete 50 cm lehet, kivéve ipari, gazdasági területeken, ahol akár 300 cm is megengedett. (6) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét (kivéve szellőzőnyílását). (7) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni. (8) Épületek közterületről látható földszinti homlokzatainak legfeljebb a 15%-án helyezhető el cégér, de 1-1 cégér legfeljebb 70x70 cm-es felületet foglalhat el. A számításnál a falsíkra merőleges cégérek és cégtáblák figyelmen kívül hagyhatók. 43. § Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át. 44. § Az önkormányzat által biztosított, apróhirdetések elhelyezésére alkalmas tábla kizárólag közterületen, közterület alakítási terv alapján helyezhető el. 45. § Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenységi időtartamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését a településképi szempontból meghatározó, valamint a helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett területen vagy elemen, - ha építési napló bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, vagy - ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, de az érintett vállalja ennek vezetését és ezzel igazolja a felújítás megkezdését.
46. § Helyi népszavazás, kerületi rendezvény, vagy a kerület szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők az Önkormányzat erre a célra létesített hirdetőtábláin.
16
VI. Fejezet A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
21. A szakmai konzultáció szabályai 47. § (1) A szakmai konzultáció e-mailen, vagy telefonon keresztül a főépítésznél kezdeményezhető. A kérelem beérkezésétől követően a főépítész e-mailen tájékoztatja a kezdeményezőt a konzultáció időpontjáról. A szakmai konzultációra az önkormányzat hivatalos helyiségében kerül sor. (2) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet. (3) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi egyeztetésére a tervezőnek – a munka készültségi fokának megfelelő – munkaközi tervdokumentációt kell készítenie. (4) A munkaközi tervdokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a telepítést bemutató helyszínrajzot M 1: 500 léptékben aa) a tervezett beépítés, a szomszédos telkeken lévő építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, égtáj megjelöléssel, (tetőidomok ábrázolásával, építménymagasság és rendeltetés, az építmények egymástól és a telekhatártól való távolsági méretének jelölésével), ab) a zöldfelületek, burkolt felületek, a telken lévő épületek megközelítésének, bejáratainak ábrázolásával, valamint ac) az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének ábrázolásával b) építészeti terveket (alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat) a megértéshez szükséges mértékben, c) az anyaghasználatra, a homlokzatok színezésére vonatkozó terveket, d) a tervezett állapotról tömegvázlatot, vagy látványtervet az utcakép ábrázolásával, e) a védett érték esetén a beavatkozással érintett részének előzetes vizsgálat dokumentációját, f) az építési tevékenység által érintett építmény, vagy építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának színes fotódokumentációját. (5) A munkaközi tervdokumentációt az építtetőnek, vagy az általa megbízott tervezőnek a szakmai konzultációt megelőzően legalább öt nappal meg kell küldenie elektronikus úton, pdf formátumban – a főépítésznek. (6) A konzultációra papír alapon be kell hozni a kitöltött kérelmet, valamint az előzetesen megküldött mellékleteket. (7) A konzultációról készülő emlékeztető tartalmazza a szakmai tájékoztatást, melyet a főépítész emailen utólag megküld a kérelmező részére. (6) Amennyiben a konzultációra benyújtott mellékletek hiányosságai miatt a főépítész nem tudja megadni tájékoztatását, a konzultációról készült emlékeztetőben ez a tény rögzítésre kerül. Ekkor a hiánypótlás benyújtásával újabb konzultációs időpont kérhető. 22. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei 48. § (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni: a) a helyi (kerületi és fővárosi) védelem bármely fajtája alá vont területen új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése, illetve közterületről látható homlokzatának átalakítása vagy b) helyi (kerületi és fővárosi) védelemmel érintett épületet, valamint építményt érintő bármely építési tevékenység esetén. (2) A konzultációról készült emlékeztetőt a főépítész nyilvántartásba veszi.
17
VII. Fejezet A településképi véleményezési eljárás 23. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre 49. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni a) a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó épületek vonatkozásában, b) meglévő építmény fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően. 24. A településképi véleményezés részletes szabályai 50. § (1) A polgármester a véleményét a 49. § a)-b) pontjában felsorolt esetekben a kerületi főépítész szakmai álláspontjára alapítja. (2) A településképi vélemény iránti kérelemhez jelen rendelet 3. számú melléklete szerinti kérelemnyomtatványt és nyilatkozatot kell kitöltve benyújtani. 51. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni. (2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. (3) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai: a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait, a településképi követelményeket, b) a tervezett beépítés nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását, c) a tervezett beépítés teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat, d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e, f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak városképi megjelenése megfelelő-e, g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését, h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe i) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a tervezett építmény kialakítása, a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítása összhangban van-e, a közterület alakítási tervvel.
18
VIII. Fejezet A településképi bejelentési eljárás 25. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre 52. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül: a) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása, b) e rendelet 1. sz. függelékében lévő Értékvédelmi Jegyzékben felsorolt építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, homlokzat felületképzésének megváltoztatása, arculatváltása, c) legfeljebb 180 napig fennálló, rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény elhelyezése esetén. 53. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének –részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat a) a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé, b) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, c) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát. 54. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, valamint a cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések közül a következő esetekben: a.) az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített aa.) kirakat kialakítása, ab.) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése, ac.) az építési telek előkertjében álló cégjelzés, reklám- és hirdető berendezés elhelyezése; b.) közterületen vagy közhasználatra nyitva álló magánterületen reklám- és hirdető berendezés elhelyezése esetén.
26. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai 55. § (1) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 4. számú melléklet tartalmazza. (2) A polgármester a tervezett építési tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló határozatát a kerületi főépítész szakmai álláspontjára alapozva adja ki. 19
(3) A polgármester a Tkr. 26/C. § a) pontja szerinti esetben a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről határozatot ad ki, melynek hatálya a) építési tevékenység esetén legfeljebb 1 év, b) reklám- vagy hirdető-berendezés esetén legfeljebb 6 hónap. (4) A bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat hatálya alatt a bejelentett tevékenység megkezdhető. A határozat hatályának letelte után a bejelentés szerinti tevékenység megkezdéséhez új bejelentést kell tenni. (5) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterülethasználati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
IX. Fejezet A településképi kötelezés 27. A településképi követelmények megszegésének esetei és a jogkövetkezményei 56. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül az 52-54. §-ban felsorolt bejelentési kötelezettség a) elmulasztása, b) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása, c) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása. (2) Településképi kötelezettség megszegése esetén – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben hivatalból vagy kérelemre - településképi kötelezési eljárást folytat le. (3) Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg. (4) A településképi követelmények megsértésével elhelyezett reklám, reklámhordozó esetén a polgármester értesíti a fővárosi kormányhivatalt. (5) Befejezetlen tevékenység esetén a polgármester a felhívás közlésétől számított 15 napos határidővel a továbbépítési munkák tekintetében településképi bejelentés benyújtására hívhatja fel az ingatlan tulajdonosát. (6) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a felhívásra a településképi bejelentést benyújtja, a polgármester az 58. § szerinti bírság kiszabását mellőzi. (7) Amennyiben az ingatlantulajdonos a felhívásra az előírt határidőn belül a településképi bejelentést nem nyújtja be, a polgármester a településképi kötelezési eljárást bírság kiszabása mellett folytatja le. 28. A településképi kötelezési eljárás szabályai 57. § (1) A települési kötelezési eljárás lefolytatására bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezésére, vagy hivatalból kerülhet sor. (2) A kérelemre indult eljárás esetén a kérelemnek tartalmaznia kell: a) településképi követelmények megszegésével érintett ingatlan címét vagy helyrajzi számát, 20
(3) (4)
(5)
(6)
b) az 56. § (1) bekezdésében foglalt szabálysértés(ek) megjelölését, c) a kérelmező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét. A hivatalból indult eljárás esetén a polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást. Az eljárás megindítása állapotfelvételi jegyzőkönyv kiállításával történik, mely az ügy szempontjából minden lényeges információt tartalmaz, és amely alapján megismerhető és megítélhető a településképi követelmények elmulasztása vagy hibás teljesítés mikéntje. Az érintett ingatlan tulajdonosát az (5) bekezdés szerinti jegyzőkönyv megküldésével értesíteni kell az eljárás megindításáról, illetve fel kell hívni nyilatkozattételre, amennyiben a szabálytalanságot a tulajdonában lévő ingatlanán más követte el. Az eljárás lefolytatására a 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) rögzített alaphatáridő vonatkozik.
29. Településképi bírság megállapítása 58. § (1) A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 50.000 forint, b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 1.000.000 forint, c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 250.000 forint, legfeljebb 750.000 forint, d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000 legfeljebb 500.000 forint, (2) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál mérlegelni kell: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. (3) A településképi bírság megállapítása szempontjából a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása tekintetében e magatartás elkövetője a) a bejelentési dokumentációban és a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően, valamint a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén a településképi bejelentésen Bejelentőként megnevezett személy, b) a településképi bejelentés nélkül végzett tevékenység esetén az építtető, c) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a kötelezett. (4) A polgármester az építtető személyét az ingatlan tulajdonosának, önkormányzati tulajdon esetén a vagyonkezelőjének (a továbbiakban együtt: az ingatlan tulajdonosa) nyilatkozata alapján állapítja meg. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építtetőt a polgármester felhívása ellenére nem nevezi meg, a településképi bejelentés nélkül végzett tevékenység esetén a településképi bírságot az ingatlan tulajdonosával szemben kell kiszabni. (5) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban előírt kikötések, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a településképi bírság ismételten kiszabható.
21
X. Fejezet Záró rendelkezések
E rendelet 2017.
30. Hatályba léptető rendelkezések 59. § napján lép hatályba.
31. Hatályon kívül helyező rendelkezések 60. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a Budapest Főváros XXIII. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 25/2003. (VII.18.) önkormányzati rendeletének alábbi pontjai:
22
1. melléklet a …/2017. (…) önkormányzati rendelthez – Helyi védett területek, helyi egyedi védett értékek
23
2. melléklet a …/2017. (…) önkormányzati rendelthez – Településképi szempontból meghatározó területek elnevezése és lehatárolása
24
3. melléklet a …/2017. (…) önkormányzati rendelthez Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. Tel.: 289-2100, fax: KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNY KIADÁSA IRÁNT (NYOMTATVÁNY) Alulírott ................................................................................................. (név) településképi véleményt kérek a következők szerint: A kérelmező adatai: Neve: ... ................................................................................................................................... Címe/székhelye: ............................ (ir.szám) ................................................... (település) .................................................................................... (utca) ................. (hsz.) . (em/aj) A kérelmező elérhetőségei (megadása nem kötelező): E-mail címe: .............................................................................................................................. Telefonszáma: ............................................................................................................................ A kérelemmel érintett ingatlan: Címe: .... ..............................(ir.szám) ............................................................... (település) ................................................................................... (utca) .................. (hsz.) .......... (em/aj) Helyrajzi száma: ...................................................................................................................... ÉTDR azonosító: ................................................................................................................... Közreműködő tervező: Neve: ....................................................................................................................................... E-mail címe: ............................................................................................................................ Tervezői névjegyzék száma: ................................................................................................... A tervezett beavatkozás: ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... MELLÉKLETEK a) A helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal, b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is) c)
reklámelhelyezés ábrázolása
d) rendeltetés meghatározása, valamint e)
rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.
Egyéb: ....................................................................................................................................................................... ....................................................... ,20 . ................................... ........................................................ aláírás
25
4. melléklet a …/2017. (…) önkormányzati rendelthez Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. Tel.: 289-2100, fax: BEJELENTÉSI KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI IGAZOLÁS KIADÁSÁHOZ (NYOMTATVÁNY)
Alulírott ................................................................................................. (név) településképi igazolást kérek az alábbi ingatlanon a településképi bejelentési eljárásról szóló rendeletben meghatározott tevékenység elvégzésére: A kérelemmel érintett ingatlan: Címe: .... ..............................(ir.szám) ............................................................... (település) ................................................................................... (utca) .................. (hsz.) .......... (em/aj) Helyrajzi száma: ...................................................................................................................... A kérelmező: Neve: ... ................................................................................................................................... Címe/székhelye: ............................ (ir.szám) ...................................................
(település)
.................................................................................... (utca) ................. (hsz.) ...........(em/aj) A közreműködő tervező: ......................................................................................................................................... A tervezett beavatkozás: ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... MELLÉKLETEK (A kérelem tárgyától függően; a csatolt melléklet aláhúzandó) -
műszaki leírás, a telepítésről és építészeti kialakításról
-
helyszínrajz a szomszédos építmények és terepviszonyok feltűntetésével,
-
alaprajz,
-
homlokzat,
-
utcaképi vázlat, színterv, látványterv.
A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉST jelen nyomtatvány (mely a www.soroksar.hu honlapról letölthető) és szükség szerinti mellékletei benyújtásával a Főépítészi Irodán (ügyfélfogadási időben) lehet kezdeményezni. A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS DÍJ-ÉS ILLETÉKMENTES. Az igazolást (a megfelelő rész aláhúzandó): -
személyesen kívánom átvenni
-
a következő címre kérem megküldeni: .......................................................................................................
Amennyiben a kérelmében Ön úgy nyilatkozott, hogy a településképi igazolást személyesen kívánja átvenni, úgy annak elkészültéről a fejlécen lévő telefonszámon lehet érdeklődni. Az elkészült igazolást (amennyiben azért személyesen nem jelentkeznek) a megadott lakcímre postázzuk.
....................................................... ,20 . ...................................
............................................ aláírás
E-mail cím, telefonszám: .............................................................................................
26
1. függelék a …/20 . (…..) önkormányzati rendelethez HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKEK LISTÁJA 1. Országos Védelem alatt álló értékek Egyedi védelem alatt álló értékek Azonosító
Helység
Megye
Cím
Név
Védelem
Helyrajzi szám
1308
Budapest
Budapest
XXIII. Templom utca Nep. Szt. János Műemlék
23 1309
Budapest
szobor
Budapest
XXIII. Hősök tere
186433
R.k. templom
Műemlék
23 1310
Budapest
185613/2
Budapest
XXIII. Hősök tere
23
1311
Budapest
Szent
Flórián általános
szobor
Budapest
XXIII.
Pesterzsébet R.k. kápolna
23
határán, Helsinki út
műemléki védelem
185613/1
általános
184097
műemléki védelem
1312
Budapest
Budapest
XXIII.
Táncsics Szent Sebestyén általános
23
Mihály utca 135. előtt szobor
műemléki védelem
186014/1
Területi védelem Azonosító Megye
Helység
19322
Budapest R.k. templom exBudapest
23
Név
Védelem
lege műemléki
Műemléki
környezete
környezet
Helyrajzi szám
185937, 185938, 185939, 185940, 185961, 186013, 186014/1, 186015, 186016, 186017, 186049, 186050, 185936, 185873, 185871, 185870, 186076, 185869, 185868, 185843, 185803, 185802, 185966, 185964, 185963, 185962, 186053, 186107, 186106, 186105, 186078, 186077, 185613/1, 186051, 186052, 184874, 184873, 184872
27
19324
Budapest
Budapest Nep.
Szt.
186400, 186051, 186052, 187702, 187701,
ex-lege környezet
szobor
23
János Műemléki
186453,
műemléki
186452,
186434,
186406/2,
186404, 186402, 186398
környezete 19325
Budapest
Budapest Szent
Sebestyén Műemléki ex-lege környezet
szobor
23
186578, 186579, 186580, 186469, 186470, 186471
műemléki környezete 2. Helyi védelem alatt álló értékek A. Fővárosi helyi védelem alatt álló épületek és épületegyüttesek Sorszám
Név
1.
„Páneurópai’
Iskola
régi
Cím
Hrsz.
Évszám
Tulajdonos
Grassalkovich út 92-94-96
185033
1909.
XXIII. kerületi Önk.
épületszárnya 2.
Lakóház
Grassalkovich út 165.
185875
1889.
Társasháztulajdon
3.
Lakóház
Grassalkovich út 167/A
185874
1900.
XXIII. kerületi Önk.
4.
Üzletek, Irodák
Grassalkovich út 167/B =
185873
1902.
Magyarországi
Hősök tere 9. 5.
Galéria 13 épülete
Hősök tere 13.
6.
Volt Városháza
Hősök
tere
Volksbank Zrt. 185870 16-20.
=
186053
=
186049
1888.
XXIII. kerületi Önk.
1912
XXIII. kerületi Önk.,
Grassalkovich út 169. 7.
Egykori takarékpénztár
Grassalkovich
út
162
Hősök tere 14
Társasház
8.
Volt vendéglő
Grassalkovich út 209.
186456
XVIII. sz.
9.
Lakóház
Haraszti út 4.
186483
XVIII. sz. vége
10.
Egykori gazdálkodói porta
Haraszti út 31. =
187517
Kör utca 2. 11.
Víztorony (Mezőgazdasági és
eleje
Soroksár-Péteri major
Ipari Komplex Tervező Vállalat) 12.
Templom utca teljes hosszában a
XIX.
188041
19521955
Templom utca
Rézöntő utcától a Grassalkovich útig
28
sz.
Magántulajdon
B. Kerületi helyi védelem alatt álló épületek és épületegyüttesek
29
2. függelék a …/20 . (…..) önkormányzati rendelethez AGRESSZÍVEN GYOMOSÍTÓ ÉS ALLERGÉN NÖVÉNYFAJOK JEGYZÉKE (1) Akác – Robinia pseudoacacia (2) Bálványfa – Ailanthus altissima (3) Szürke nyár – Populus x canescens (4) Kanadai nyár – Populus x canadensis (5) Fehér eper – Morus alba (6) Keskenylevelű ezüstfa – Eleagnus angustifolia (7) Gyalogakác – Amorpha fruticosa (8) Zöld juhar – Acer negundo (9) Amerikai kőris – Fraxinus americana (10) Kései meggy – Prunus serotina
30
