Nagytarcsa Önkormányzat Képviselı-testületének 15/2005.(IV.20) sz. rendelete az állatok tartásáról. Nagytarcsa Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. tv. 16.§.(1). pontjának felhatalmazása alapján, a vonatkozó magasabb szintő állattartással foglalkozó jogszabályok elıírásait figyelembe véve - a község területén végezhetı állattartásról - az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános és értelmezı rendelkezések A rendelet hatálya 1.§. 1. A rendelet hatálya Nagytarcsa közigazgatási területére vonatkozik. 2. A rendelet elıírásai vonatkoznak minden olyan természetes személyre, vagy szervezetre, jogi személyiségre, aki Nagytarcsa közigazgatási területén kedvtelésbıl tartott, vagy haszonállatot tart. 3. E rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állat-egészségügyi szerveknél, valamint a fegyveres erıknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra. Értelmezı rendelkezések 2.§. E rendelet alkalmazása szempontjából: 1. kedvtelésbıl tartott állat: a 998/2003/EK rendelet 1. mell. A, B részében meghatározott állatok 2. kistestő haszonállat: baromfi (csirke, tyúk, gyöngytyúk, liba, kacsa, pulyka, galamb, /kivéve: postagalamb, díszbaromfi/, nyúl, nutria, pézsma, húsgalamb (egyéb, 10 kg testtömeget el nem érı állat) 3. nagytestő haszonállat: ló, szarvasmarha, öszvér, szamár, bivaly, sertés, juh, kecske, strucc, emu (egyéb, 10 kg testtömeget meghaladó állat) 4. állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmény 5. állattartó telep: az állattartó épületen kívül a jogszabályokban meghatározott területő egyéb létesítmények is megtalálhatók (kifutó, stb.) 6. lakásban tartható állatok: kistermető eb, macska, díszmadár, díszhal, kistermető hüllı, ízeltlábúak (nem veszélyes pókfajták), kistestő rágcsálók, (aranyhörcsög, tengeri malac, afrikai ugróegér, stb.) 7. közvetlen szomszéd: a./ kertes családi házban közvetlen telekszomszéd b./ többlakásos társasházban a lépcsıházban lakók 8. kutyafuttatás:az eb póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területen területen 9. vakvezetı eb: amelyet speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el. 10. hatósági eltávolítás: államigazgatási eljárás során hozott határozat alapján az állat elszállíttatása (szükség esetén rendıri közremőködéssel)
2 11. tenyészet: legalább két nıstény állattal végzett folyamatos elletés, akár saját , akár vendég kannal 12. szabadon élı állat: nem háziasított, és más jogszabály által veszélyesnek nem minısített állat (ız, szarvas, stb.) 13. haszonállat: piaci értékesítés céljából tartott, nevelt állat, amelynek mennyisége (dbszáma az ingatlan lakóinak szükségletét meghaladja) 14. állattartó: az a természetes, vagy jogo személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki (amely) az állattal rendelkezni jogosult, illetıleg aki az állatot (állományt) felügyeli 15. állattartás: az állatok tudatos és célzatos elhelyezése és biológiai szükségletének folyamatos kielégítése egy ingatlanon. Nem minısül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése, vagy feldolgozás céljából vásárolt, vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történı átmeneti tartása. 16. jelzı eb: a halláskárosultak segítségét szolgáló eb, amelynek szükségességét szakorvosi véleménnyel kell igazolni. 17. szakhatóság: állattartási ügyben szakvélemény adására jogosult hatóságok (ÁNTSZ, Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenırzı Állomás, Rendırség, stb.) 18. méltányosság gyakorlása: e rendelet alkalmazásával összefüggésben, önkormányzati hatósági ügyben kivételes körülmények hangsúlyosan történı értékelése. II. fejezet Az állatok tartásának általános szabályai 3.§. 1. Tilos haszonállatot tartani a község területén lévı bölcsıdék, óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények közétkeztetési létesítmények, élelmiszerüzletek, vendéglátó egységek területén, pihenıterületeken, ivóvizet szolgáltató kutak szabványokban meghatározott védıtávolságán belül. 2. Tilos a haszonállatok tartása Nagytarcsa Község Rendezési Tervében, illetve Szabályozási Tervében meghatározott belterületi, kertes lakóházas besorolású ingatlanok területén. 3. A Rendezési Terv, valamint a Szabályozási Terv szerinti Falusias Lakóterületen jelen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott feltételekkel, és darabszámmal lehet haszonállatot tartani. 4. Haszonállat tartása esetén a 32/1999.(III. 31.) FVM rendelet elıírásait maradéktalanul be kell tartani. 5. Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelı életfeltételekrıl gondoskodni, egészségügyi szempontból megfelelı, higiénikus feltételeket teremteni. 6. Az állattartó köteles az állat biztonságos elhelyezésérıl, szökésének megakadályozásáról gondoskodni. 7. Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. /1959. évi IV. tv. 351.§.(1) pont 8. Állatok közterületen tartása, legeltetése tilos.
3 4.§. 1. Belterületen (falusias lakóterület besorolás esetén) kis- és nagytestő haszonállat csak akkor tartható, amennyiben a zárt rendszerő trágyagyőjtés és kezelés feltételei biztosítottak. 2. Belföldön honos, veszélyesnek nem nyilvánított, kedvtelésbıl tartott állat a község területén bárhol tartható. 3. Szakhatósági vélemény alapján az önkormányzat jegyzıje az állattartást azon a területen is megtilthatja, vagy feltételhez kötheti, ahol a rendelet szerint engedély nem szükséges. 4. Az állattartó köteles – engedélyhez nem kötött állattartás esetén is – a haszonállat tartási tevékenységének megkezdését, illetve megszüntetését az önkormányzat jegyzıjének, valamint az állatállományt ellátó (hatósági) állatorvosnak bejelenteni. Méhek tartása 5.§. 1. A méhészkedés megkezdését minden év február 28-ig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig a méhcsaládok beszerzését követı 8 napon belül az Önkormányzat jegyzıjének be kell jelenteni, aki a méhészek nyilvántartásáról és a község területén történı méhvándoroltatás dokumentálásáról gondoskodik. 2. A méheket állandó tartási helyükrıl /átköltözés, vagy elidegenítés esetén legkevesebb 7 napnál nem korábbi/ állategészségügyi igazolással szabad elvinni. 3. A méhészetet közös használatú épülettıl, illetve szomszédos ingatlantól legalább 4 m távolságra kell elhelyezni. Közforgalmú út esetén a minimális távolság az út melletti vízelvezetı árok külsı szélétıl számított 10 méter. 4. Ha a szomszéd ingatlantól a 4 méter távolságot nem lehet biztosítani, a méheknek – ellenkezı irányban – a magasban való kirepülést legalább 2 m magas kerítéssel, vagy tömör élı sövénnyel kell a magasba történı kirepülést szabályozni. Az állatok elhelyezése és tartása 6.§. 1. Kistestő haszonállat, valamint sertés a Falusias Lakóterület besorolású területen tartható (Nagytarcsa „öreg település” területén) ezen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott mennyiségben. 2. Kedvtelésbıl tartott állat a kertvárosias lakóterület besorolású ingatlanokon, valamint a kisvárosias lakóterületen ezen rendelet 2.sz. mellékletében meghatározott mennyiségben tartható 3. Belterületen állattartó telep nem létesíthetı 4. Állattartó épület csak építési engedély, (a területi besorolás) alapján építhetı. 5. A haszonállatok szilárd trágyájának győjtéséhez zárt, fedett, szivárgásmentes trágyatárolót kell építeni. Az állattartó köteles az ammóniaképzıdés csökkentésem érdekében a keletkezett trágyát az alomanyagba juttatott vegyszerekkel (szuperfoszfát, mészpor, stb.) kezelni. 6. Állattartó épület trágyalé győjtıjének vízhatlan aljzatúnak kell lennie, (építési engedély köteles!) a győjtıt a közcsatornába kötni tilos. 7. Az állatok tartására szolgáló létesítményekben és azok környékén a kártékony rágcsálókat (egér, patkány), rovarokat (légy, stb.) az állattartó köteles rendszeresen irtani.
4 8. A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi elıírásokat külterületen is be kell tartani. III. fejezet Ebtartási szabályok 7.§. 1. Nagytarcsa belterületén - állandó jelleggel - lakóingatlanonként legfeljebb két eb tartható. Szaporulat esetén az újszülött ebek két hónapos korukig tarthatók. 2. Az eb tartója (tulajdonosa, az ingatlan használója) köteles a jegyzınek bejelenteni, ha állata: 3. a 3 hónapos kort elérte 4. elhullott 5. tartási helye 3 hónapnál hosszabb idıre megváltozott 6. új tulajdonoshoz került 7. Az ebtartó (tulajdonos) köteles minden 3 hónapnál idısebb ebet évenként, a 3 hónapos kort elérteket 30 napon belül, majd ismételten, 6 hónapon belül - saját költségére – a jegyzı által kijelölt, vagy szabadon választott hatósági állatorvossal veszettség ellen beoltatni. Aki nem a jegyzı által szervezett oltáson oltatja be kutyáját, úgy köteles az oltás tényét bejelenteni és az oltás tényét igazolni. 8. Aki a 3. bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, szabálysértést követ el, 113.§. elıírása melyre az egyes szabálysértésekrıl szóló 218/1999. Korm. rendelet szerint 50.000.- Ft. szabálysértési bírság szabható ki. 9. A kötelezı veszettség elleni védıoltásban nem részesült, (nyilvántartásba nem vett) eb azonnali hatósági eltávolítását (zárlat alá vételét) rendelheti el az önkormányzat jegyzıje. A zárlati költségek, eljárási költségek, valamint a veszettség elleni pótoltás költségei a tulajdonost terhelik. 10. Többlakásos társasház közös helyiségeiben sem eb, sem más állat nem tartható, a tulajdonosok, illetve lakáshasználók hozzájárulása esetén sem. 11. Többlakásos társasház egyes lakásaiban kedvtelésbıl tartott állat a társasház alapító okirata szerint tartható. 12. Belterületen ebtenyészetet az önkormányzat polgármesterének engedélye alapján lehet létesíteni. 13. Bekerítetlen ingatlanon ebet korlátozás nélkül (szabadon) tartani tilos! 14. Harapós, vagy támadó természető ebet az EU elıírásait betartva, megfelelıen megkötve, vagy zárt ajtó (kennel) mögött kell tartani. Az ingatlan bejáratánál jól látható helyen, harapós kutyára utaló feliratot kell elhelyezni. 15. Veszélyes ebet tartani Nagytarcsa község területén kizárólag jegyzıi engedéllyel, az abban elıírtak szerint lehet. 16. Veszélyesnek minısített ebek fajtáinak felsorolását (tartásuk jegyzıi engedélyezési kötelezettség alá tartozik!) jelen rendelet 3.sz. melléklete tartalmazza. 17. Nagytarcsa község közigazgatási területén (kül- és belterületlén egyaránt) a harci ebek tartása, tenyésztése, szaporítása, kiképzése tilos! 18. Az ebtartó köteles ebének tartáshelyét tisztán tartani, legalább naponta egyszer kitakarítani. 19. Az ebtartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne jusson ki, és a közterületen felügyelet nélkül ne tartózkodjon. Közterületen ebet csak pórázon, szájkosárral ellátva szabad sétáltatni.
5 20. Óvodába, iskolába, egészségügyi- és közintézménybe, élelmiszer- és vendéglátó üzletbe, temetıbe, játszótérre bevinni, beengedni, ott tartani a vakvezetı és jelzı kutya kivételével tilos. 21. Embert megmart, megharapott eb tulajdonosa – valamint a megsérült ember – haladéktalanul köteles bejelentést tenni a körzeti állatorvosnál, illetve az ÁNTSZ- nél. Az eb megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik. 22. A Nagytarcsa közigazgatási területén tartott ebekrıl a jegyzı nyilvántartást vezet. Külön nyilvántartás tartalmazza a veszélyesnek minısülı ebeket. 23. A nyilvántartásban nem szereplı, azonosítatlan tulajdonosú ebeket a jegyzı állatmenhelyre szállíttatja. 24. Amennyiben az ebtartó az ebet kennelben tartja, annak területe legalább 3 x 3 m legyen. Több kutya tartása esetén ezt a méretet kutyánként 4 m2-tel növelni kell. A kennelnek a szomszéd kerítésétıl legalább 1 m-re kell lennie. 25. Ebet megkötve tartani a mozgástér biztosítása érdekében legalább 3 m hosszú láncon, vagy 4 m hosszú futóhuzalhoz csatlakoztatott, legalább 2 m-es láncon lehet. 26. Bekerített ingatlanon szabadon tartott eb részére testméretének megfelelı mérető, fából készített, vagy épített meleg padlózatú kutyaházat kell biztosítani. Az ingatlan kerítését úgy kell kialakítani, hogy az ingatlanról kijutást, a kerítésen keresztüli „kiharapást” megakadályozza. IV. fejezet Állatvédelmi szabályok 8.§. 1. Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelı elhelyezésérıl (eladás, elajándékozás, stb.) gondoskodni. 2. Szakhatósági vélemény alapján az ebtartás korlátozható, illetve megtiltható. 3. Az állattartó köteles az állatot az állategészségügyi szabályzat betartásával tartani, tilos az állatok ütlegelése, bántalmazása, kínzása. V. fejezet Az állattartás engedélyezésével kapcsolatos eljárási szabályok 9. §. 1. Az állattartással kapcsolatos hatósági eljárás a jegyzı hatáskörébe tartozik. A hatósági engedélyhez kötött állattartáshoz szükséges engedélykérelmet írásban kell elıterjeszteni, amelyhez csatolni kell: - Külterület, Falusias lakóterület, Kertes lakóházas övezet besorolású területen a haszonés vadon élı állat tartására irányuló szándék esetén: a telekrıl készült hivatalos földhivatali helyszínrajzot, a telken levı lakóépület helyét, a szomszédos ingatlanok, építmények helyét, az állattartásra szolgáló épület, kifutó tervezett helyét, méretét. A földhivatali nyilvántartás alapján fel kell sorolni az érintett közvetlen szomszédok adatait (tulajdonos, haszonélvezı, stb.)A kérelemnek tartalmaznia kell a tartani kívánt állatfaj, fajta megnevezését és darabszámát.
6 - Kisvárosias lakóterület, társasház esetén haszon,- vadon élı,- kedvtelésbıl tartott állat tartására irányuló szándék esetén (lakásban tartott állat): a földhivatali nyilvántartás alapján a közvetlen szomszédok adatait (lépcsıházi lakosok), esetleg elızetes hozzájáruló nyilatkozatát. 1. A polgármester megtilthatja, vagy korlátozhatja az állattartást, ha a lakótársak, telekszomszédok, a közvetlen szomszédok nem járulnak hozzá, valamint a kérelmezett állattartás elıre láthatóan a környékbeli lakosok nyugalmát zavarná, a tartási szabályokat sértené, vagy anyagi kárt okozhatna. Ha az állattartás e rendelet szerint engedélyhez kötött, a meglevı állat esetében (darabszám, fajta, stb.) az állattartási engedélyt a rendelet hatályba lépését követı 30 napon belül a tulajdonosnak (állattartónak) meg kell kérnie. Ha az állattartás e rendelet szabályai szerint tiltott helyen, vagy mértékben, folyamatban van, a tulajdonos (állattartó) köteles 30 napon belül a polgármestertıl az elıbbiek szerint engedélyt kérni. Az engedélykérelem elutasítása esetén a szabálytalan állattartást a határozat szerint köteles megszüntetni, illetve az engedélyben meghatározott mértékre csökkenteni. A rendelet hatályba lépésekor érvényben levı szerzıdés alapján folytatott állattenyésztés a szerzıdés lejártáig folytatható, de a rendelet elıírásait sértı újabb szerzıdés nem köthetı. A 2. bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az állattartás megszüntetésére községrendezési, vagy egyéb közérdekbıl kerül sor. VI. fejezet Elhullott állatok ártalmatlanítása 10. §. 1. Az állattulajdonos (állattartó) a nyilvántartott állatok megbetegedését, elhullását a körzeti állatorvosnak köteles haladéktalanul bejelenteni, ezt követıen köteles a tetem ártalmatlanításáról gondoskodni. (50 kg-ig elhantolható) 2. Nyilvántartott eb elhullását a tulajdonos (tartó) annak érdekében, hogy a nyilvántartásból törölni lehessen, köteles a jegyzınek az elhullást követı 3 napon belül bejelenteni. 3. Közterületen elhullott, gazdátlan állat elszállításáról, ártalmatlanításáról a jegyzı gondoskodik. VII. fejezet Szabálysértési rendelkezések 11. §. 1. Aki e rendeletben foglaltakat megszegi, - amennyiben cselekménye, vagy mulasztása magasabb szintő jogszabályt nem sért – szabálysértést követ el és 30.000.-Ft-ig terjedhetı, ismételten kiszabható pénzbírsággal sújtható. 2. Ismételten elkövetett, vagy különösen súlyos szabálysértés esetén a jegyzı elrendelheti az állat elkobzását, állatmenhelyre szállíttatását. Súlyos állategészségügyi szabálysértés elkövetése esetén elrendelheti az állat elaltatását. 3. Ha a jegyzı az állat elkobzását, elszállítását, elaltatását az állattulajdonos mulasztása miatt rendelte el, a bírságon felül a felmerült költségek az állattartót terhelik.
7 4. Aki tevékenységével, vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó magasabb szintő jogszabályok rendelkezéseit – vagy hatósági határozat elıírásait – megsérti, magatartásának súlyához, ismétlıdéséhez igazodó állatvédelmi bírságot köteles fizetni. VIII. fejezet Záró és hatályba léptetı rendelkezések 12.§. 1. Jelen rendelet 2005 május 1-én lép hatályba, ezzel egyidejőleg Nagytarcsa Képviselıtestületének 12/2002.(VIII.21.) sz. rendelete az állatok tartásáról hatályát veszti. 2. A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı a helyben szokásos módon intézkedik. 3. A rendeletben foglalt állatállományt (darabszámot) korlátozó rendelkezések nem terjednek ki a hatálybalépéskor meglevı nagyobb darabszámú állományokra. A természetes elhullást, illetve – haszonállatok esetében – levágást követıen az állatállomány létszámát csak a rendeletben meghatározott darabszámig lehet növelni. Nagytarcsa 2005. április 20.
Csielkáné Tóth Lenke polgármester
Záradék A rendelet kihirdetve 2005. április 20.
Vad Istvánné Jegyzı
Vad Istvánné jegyzı
8 1. számú melléklet: Nagytarcsa Önkormányzat Képviselı-testületének 15./2005.(IV.20.) sz. rendeletéhez Nagytarcsa Község Rendezési Tervében és Szabályozási Tervében falusias lakóterület besorolású területen haszonállatot tartani az alábbiak szerint lehet: 1. Kistestő haszonállat: - Baromfi (csirke, tojótyúk, gyöngytyúk, liba, kacsa, pulyka, húsgalamb) összesen max. 50 db. - nyúl, nutria, pézsma, csincsilla összesen max. 30 db. /ezek szaporulata 30 napos korig/
2. Nagytestő haszonállat: - sertés, juh, kecske /ezek szaporulata 30 napos korig/
összesen max. 4 db.
3. Egyéb nagytestő haszonállat kérelemre, egyedi polgármesteri engedéllyel, a szomszédok írásbeli hozzájárulásával tartható. 4. A rendelet hatályba lépésekor már érvényben levı, szerzıdés alapján történı állattartás a szerzıdés lejártáig folytatható. A rendeletben foglaltakkal ellentétes, új szerzıdés nem köthetı.
9 2. számú melléklet: Nagytarcsa Önkormányzat Képviselı-testületének 15./2005.(IV.20.) sz. rendeletéhez Nagytarcsa Község Rendezési tervében és Szabályozási Tervében kertvárosias lakóterületen kedvtelésbıl tartott állatot tartani az alábbiak szerint lehet 1. Egylakásos ingatlanon, a telek területén szabadon, legfeljebb 2 db eb tartható a jelen rendeletben meghatározott egyéb feltételek betartásával (bejelentés, veszélyes eb esetén jegyzıi engedély, stb.) 2. Kettı, vagy többlakásos társasház területén ebtartás az összes tulajdonos írásbeli hozzájárulása esetén, a jelen rendeletben meghatározott egyéb feltételek betartásával szabadon legfeljebb 2 eb tartható. Lakáson belül további 1 db kistestő eb tartható a szomszédok írásbeli beleegyezésével. 3. Veszélyesnek minısített eb társasházban a jegyzı egyedi engedélyében meghatározottak szerint, az összes tulajdonos írásbeli hozzájárulása alapján tartható. 4. Lakásonként legfeljebb 2 db macska tartható /esetleges szaporulat 30 napos korig/ 5. Jelen rendelet 2.§. 1. bekezdésében meghatározott, egyéb, kedvtelésbıl tartott állat (díszhal, teknıs, díszmadár, tengerimalac, hörcsög, stb.) tartásához jegyzıi, vagy egyéb engedély nem szükséges.
Nagytarcsa Község Rendezési Tervében és Szabályozási Tervében kisvárosias lakóterületen (lakótelepek) kedvtelésbıl tartott állatot tartani az alábbi feltételek szerint lehet: 1. Lakótelepen, lakáson kívül, szabad tartásban kedvtelésbıl tartott állat nem tartható. 2. Lakásban tartott eb tartásához az egyéb feltételek teljesítése mellett (bejelentési kötelezettség) a lépcsıházban lakók írásbeli hozzájárulását be kell szerezni. 3. Lakótelepi lakásban veszélyesnek minısített ebet tartani tilos. Kivételt képez az ırzıvédı szolgálatot ellátó tulajdonos munkájához dokumentáltan szükséges ırkutya, amely a szolgálat ellátásának idejére, jegyzıi engedéllyel tartható.
4. Lakásonként legfeljebb 2 db macska tartható. /esetleges szaporulat 30 napos korig/ 5. Jelen rendelet 2.§. 1. bekezdésében meghatározott, egyéb, kedvtelésbıl tartott állat (díszhal, teknıs, díszmadár, tengerimalac, hörcsög, stb) tartásához jegyzıi, vagy egyéb engedély nem szükséges.
10 3. számú melléklet: Nagytarcsa Önkormányzat Képviselı-testületének 15./2005.(IV.20.) sz. rendeletéhez Veszélyesnek minısített ebek (Tartásuk jegyzıi engedélyhez kötött) -
Bulldog, francia bulldog, boxer, rottweiler, schnautzer, dobermann, malamut, akitaimu Kuvasz, komondor Kaukázusi juhász, mastino napolitano, fila braziliero Argentín, bordeaux-i és német dog Pitbull-, bull-, jagd-, staffordshire -, és más terrier alfajták, bullmasztiff, brazil, nápolyi és mallorcai masztiff, tosa A felsorolt fajták szándékos, vagy véletlen keresztezésével keletkezett keverék ebek Mindazon ebek, amelyeket az állatorvos veszélyesnek minısít, vagy tenyésztésük, tanításuk folyamán az emberre veszélyessé válhatnak
