I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK. 1. A rendelet hatálya

1

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2005. (VIII.7.) számú önkormányzati rendelete a város helyi építési szabályzatáról (A módosításokkal egységes szerkezetben) Tamási Város Önkormányzati Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7.§ (3) bekezdés c) pontjában, illetve a 2.§ 11. pontja szerint kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az országos településrendezési és építészeti követelményekrıl szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) vonatkozó elıírásaira is – a város helyi építési rendjérıl az alábbi rendeletet (a továbbiakban: Hész.) alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK 1.§ A rendelet hatálya (1) E rendelet hatálya Tamási város közigazgatási területére terjed ki. (2) E rendelet csak a mellékletét képezı, a CIVITAS Bt. által készített 04/2003 tervszámú, Tamási város K-1 – K-4 jelő külterületi, SZ-1 – SZ-10 jelő szılıhegyi, valamint B-1 – B-52 jelő belterületi szabályozási tervlapjával együtt érvényes, azzal együtt értelmezendı és alkalmazandó. A miklósvári üdülıterületen lévı strandfürdı-tömbre (határai: a Koppány-patak – Szabadság utca – Hársfa utca – Dám utca), valamint a 2563/5 helyrajzi számú telek délnyugati és északnyugati határa, a belterületi határ, a 2562/4 helyrajzi számú út, a Boróka utca és az Üdülı utca által határolt tömbök területére a 04/2006 tervszámú rendezési terv 2.1 és 2.2 számú szabályozási tervét kell alkalmazni.1 (3) A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplı jelkulcson alapulnak, az OTÉK vonatkozó elıírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendık. A jelkulcsban szereplı jelek – az irányadó szabályozási elemek kivételével - kötelezı érvényőek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges. (4) Az irányadó szabályozási elemek: telekhatár, építési hely, gyorsforgalmi út nyomvonala, késıbbi döntések függvényében változhatnak. A telekhatárok – az övezeti elıírások betartása mellett – az I. fokú építési hatóság engedélyével módosíthatók. Az építési hely telekhatárhoz rendelt határvonalai a telekhatárok változása esetén értelemszerően módosulnak. A gyorsforgalmi út nyomvonalának pontosítása esetén jelen rendezési terv módosítandó. (5) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó központi jogszabályok szerint kell eljárni. 2.§ Telekalakításra vonatkozó elıírások (1) A település területén telekalakítás csak az adott övezetben, illetve építési övezetben elıírt paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylı közmőmőtárgyak és köztárgyak telkét. (2) Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti elıírásokban szereplı legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telek-bıvítés azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is engedélyezhetı. (3) Földmőveléssel, illetve erdımőveléssel hasznosított területen telekalakítás csak akkor engedélyezhetı, ha ezáltal nem romlanak a talajvédı gazdálkodás (vízelvezetés, megközelíthetıség, mővelhetıség) feltételei. 3.§ Épületek, építmények elhelyezésére és engedélyezésére vonatkozó általános elıírások 1

Módosította a 18/2007.(XII.3.) ör.

2 (1)

(2)

(3) (4) (5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13) (14) (15)

2

Építési hatósági engedély – bontási engedély kivételével – csak olyan ingatlanra vonatkozóan adható, amely: - tehergépjármő-közlekedésre is alkalmas – belterületen szilárd burkolatú, külterületen egész évben járható – út-kapcsolattal rendelkezik, - hálózati elektromos energiával ellátott, - belterületen hálózati vezetékes, külterületen a rendeltetésszerő használathoz szükséges vízzel ellátott, - közmőves szennyvízcsatornával rendelkezı területen szennyvíz-bekötéssel, egyéb esetben zárt szennyvíztárolóval, vagy a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóságok által elfogadott szakszerő közmőpótlóval ellátott. Az e rendelet hatálybalépésekor tulajdoni lappal, vagy építési, illetve használatbavételi engedéllyel igazoltan lakóházzal beépített külterületi ingatlanon – az (1) bekezdés elıírásainak betartása mellett2 - meglévı lakóház a lakásszám növelése nélkül felújítható, egy alkalommal legfeljebb 25 m2 hasznos alapterülető, lakófunkciójú résszel bıvíthetı, és teljesen újjáépíthetı akkor is, ha az ingatlan nem éri el az övezeti elıírásokban elıírt minimális telekméretet. Az építés feltételeként szabott gépjármő várakozó- és tároló-helyeket a hatályos jogszabály3 szerint kell biztosítani. A város területén állandó használatra szánt lakókocsi, konténer, és egyéb bódé jellegő építmény nem helyezhetı el. Új, 20 m-nél magasabb építmény, mőtárgy (mikrohullámú átjátszó torony, szélerımő, víztorony, kémény, stb.) nem helyezhetı el belterületen és kertes mezıgazdasági területen, illetve ezek 500 m sugarú környezetében, valamint az ökológiai hálózathoz tartozó és tájképvédelmi területeken. Az adott övezeti elıírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhetı4, azonban a meglévı épületek korszerősíthetık, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett vertikális irányban bıvíthetık. A vonatkozó övezeti elıírásoknál szőkebb paraméterekkel rendelkezı építési telken is – ha a telek egyéb korlátozó rendelkezések hatálya alá nem esik – a vonatkozó övezeti elıírások betartása mellett építési tevékenység folytatható. Az övezeti elıírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévı épület – a benapozási és tőzvédelmi elıírások teljesülése esetén – korszerősíthetı és bıvíthetı, az építménymagasság további növelése nélkül. Amelyik ingatlanon a szabályozási terven kötelezı építési vonal szerepel, ott az ingatlan fı funkcióját betöltı épület utcai homlok-falának zártsorú beépítés esetén legalább 80%-át, egyéb beépítési mód esetén legalább az épület legkiállóbb pontját a szabályozási terven jelölt utcai építési határvonalra kell helyezni. Beépítésre szánt területen minden új épületet az építési helyen belül kell elhelyezni. Építési helyen kívül esı meglévı épületen, illetve épületrészen szükség esetén állagmegóvás, felújítás5 végezhetı, de e területrészen nem bıvíthetı. 6 Oldalhatáron álló beépítési mód esetén – a (12) bekezdésben írtak kivételével – minden épületet a szabályozási terven beépítésre kijelölt oldalhatárra kell, illetve attól legfeljebb 1,00 m-rel beljebb lehet elhelyezni. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén 20 m-nél nagyobb átlagos telekszélesség esetén az épületek szabadonállóan is elhelyezhetık az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelı építési helyen belül. Hátsókert mélysége – ahol a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 6 m. A 70 m-nél hosszabb lakótelkek esetében az építési hely mélysége az utcai telekhatártól mért 60 m. Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapokon jelölt közterületi határvonalra (szabályozási vonalra) helyezhetı. A város közterületnek nem minısülı ingatlanain – ahol örökségvédelmi szempontból szigorúbb szabályozás nem történik – csak az adott ingatlanon mőködı intézmény, vállalkozás

Ilyen esetben az önkormányzat által nyújtott, vagy szerzıdéssel igazolt garancia esetén a tartályban kiszállított egészséges ivóvíz is elfogadható. 3 A parkolóhelyek kialakításáról és megváltásáról szóló 22/2000.(X.8.) sz. önkormányzati rendelet. 4 A (2) bekezdésben említett esetek kivételével. 5 Javítás oka: kézirathiba 6 Mód: 13/2007.(VII.2.) sz. ör.

3 reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhetı el, ingatlanonként legfeljebb 3 m2 reklám-felülettel. (16) Reklám- és hirdetıtáblák termıföldön történı elhelyezéséhez be kell szerezni a talajvédelmi hatóság hozzájárulását. A termıföldön elhelyezett reklámhordozók környékének gyommentesítésérıl a reklámhordozó tulajdonosának folyamatosan gondoskodni kell. (17) A 10 %-nál meredekebb lejtéső terepen a természetes terepre történı épület-elhelyezés esetén az övezeti elıírásokban megengedett építménymagasság + 1 m-rel megnövelhetı.

4.§ Általános tőzvédelmi elıírások (1) Új létesítmények építésekor, vagy meglévık átalakításakor, bıvítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó hatályos tőzvédelmi jogszabály7 rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bıvítés, illetıleg a változtatás körében és mértékében. (2) Fokozott tőzterjedési fokozatba sorolt tetıhéjazati anyagok (pl. mőanyag hullámlemez, nád, fazsindely, stb.) kizárólag csak egyszintes, „D-E” tőzveszélyességi osztályba sorolt gazdasági épületeken alkalmazhatók, ahol az épületek közti tőztávolság is biztosított. (3) Kialakult oldalhatáron álló beépítéső területen, 14 m-nél keskenyebb telken „D-E” tőzveszélyességi osztályba tartozó új épület építése és meglévı épület bıvítése esetén az oldalkert legkisebb szélessége legalább 4 m-re csökkenthetı, ha a területileg illetékes tőzoltóság a tervi megoldással és az alkalmazandó épületszerkezettel egyetért. Ilyen telken megengedett építménymagasság legfeljebb 4,5 m.* * OTÉK alóli felmentés esetén.

5.§ Általános földtani és talajvédelmi követelmények (1) Az építési engedélyezési tervhez mérnökgeológiai-geotechnikai szakvélemény készítendı, és a Magyar Geológiai Szolgálat az engedélyezési eljárásba szakhatóságként bevonandó az alábbi esetekben: - 4 szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávolságú tartószerkezeteket tartalmazó épületeknél, - a meredek csúszás- vagy omlásveszélyes területek beépítésénél, - az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építmények engedélyezésénél, - a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintı tereprendezések engedélyezésénél (feltöltés, bevágás). - az építmény 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett kızetfallal érintkezik, - földbevájással, vagy a terepfelszín kinyitásával 30 m2-nél nagyobb alapterülető pince tervezett. A szakvéleményben tisztázni kell, hogy az építmény alatti és azzal közvetlenül érintkezı kızettér állapota alapján milyen egyedi feltételek betartásával kell a tervezett építményt megvalósítani. (2) A Magyar Geológiai Szolgálat megkeresése szükséges a földtani felépítéssel és morfológiai viszonyokkal összefüggést mutató események jelentkezésekor, továbbá a mérnökgeológiai adottságok eredményeként fellépett és az épített környezetre hatást gyakorlóan észlelt változások esetén. (3) Az építéssel érintett ingatlanon az alább felsorolt földtani-geomorfológiai jelenségek észlelése esetén minden tervezési és építési tevékenység megkezdése elıtt a Magyar Geológiai Szolgálat elızetes megkeresése szükséges: - a terepszint szeletelıdött, - a felszín lépcsızött, - a terepszinten átázottság és lejtıirányra merıleges nyomvonalú hullámosság mutatkozik, - az építési területen lefolyástalan mélyedések találhatók, - idıszakos forrás jelentkezése ismert, 7

Az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 26/2005. (V. 28.) BM rendelet.

4 - az építési terület alápincézettnek ismert, de a pincék vagy üregek jelenlegi helyzete és állaga nem ismert. (4) Az építményektıl független alaprajzi elrendezésben épülı 3 m-nél nagyobb földmagasságot megtámasztó mőtárgyak és szerkezetek (pl. támfalak) az építési terület mérnökgeológiai és geotechnikai jellemzıi, valamint a tervezett létesítmény nyomvonalába telepített feltárási helyek alapján külön statikai tervben méretezendık. (5) A termıföld védelme érdekében minden építési, közmőépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termıréteg (humuszos termıtalaj) megmentésérıl és más termıföldön való hasznosításáról. (6) Építési, tereprendezési munkák során kitermelt ásványi nyersanyag deponálásához és elhelyezéséhez – amennyiben az értékesítésre kerül – az illetékes bányakapitányság hozzájárulása szükséges.

6.§ Felszínmozgás-veszélyes területekre vonatkozó földtani követelmények (1) A felszínmozgás-veszélyes területeknek minısülı területeken - Tamási város rendezési tervéhez készített mérnökgeológiai szakvélemény szerint a Koppány-pataktól délre fekvı városrész +110 mBf-i területei, továbbá minden 3 m-nél magasabb megtámasztás nélküli szabad kızetfal lábvonalától, illetve partélétıl mérve a partfal magasság kétszeres területsávján belül – az építési engedélyezési tervdokumentációhoz mérnökgeológiai-geotechnikai szakvélemény csatolandó, és az engedélyezési eljárásba a Magyar Geológiai Szolgálat szakhatóságként bevonandó, ha az építéssel érintett ingatlanon: - a terepfelszín egyenetlen (2 m-nél magasabb tereplépcsıkkel, vagy 1 m-nél mélyebb eróziós árkokkal tagolt), - az építési terület természetes lejtıszöge meghaladja a 15 %-ot, - az építési terület kialakításához 2 m vastagságot meghaladó mértékő bevágás vagy feltöltés létesítése szükséges, - az építési terület határvonalát 5 m-nél mélyebb mélyút vagy vízmosás peremvonala alkotja, - a tervezett építmény közelében8 3 m-es magasságot meghaladó olyan mélyút fala, felhagyott bányafal, vagy mesterségesen kialakított kızetfal található, melynek perem- és lábvonalától számított védıtávolság tisztázatlan, - az építmény beépített alapterületének több mint 50 %-a mesterséges feltöltésen nyer kialakítást, függetlenül a feltöltés vastagságától. A mérnökgeológiai szakvéleményben az építési hely esetleges üregviszonyai is tisztázandók. (2) Az 1 m-t meghaladó magasságú rézsők és bevágások felületét kiképzésük után azonnal biológiai vagy mővi védelemmel kell ellátni. (3) Építési engedélyezési tervben a felelıs tervezınek nyilatkoznia kell arról, hogy a terv a mérnökgeológiai szakvéleményben foglaltak figyelembevételével készült.

7.§ A települési környezet védelmének általános szabályai (1)

(2) (3)

8

A város területén keletkezı, összegyőjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak a közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni. Az 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket a szakhatóságok által elfogadott módon és kijelölt helyen kell győjteni, és engedéllyel rendelkezı megsemmisítı-helyre kell elszállítani. A szennyvízcsatornázással nem rendelkezı területen keletkezı szennyvizeket zárt szennyvíztárolóban kell győjteni, vagy a vízügyi és környezetvédelmi szakhatóságok által elfogadott, szakszerően kialakított egyedi közmőpótlókban kell ártalmatlanítani.

A mélyút vagy kızetfal perem- illetve lábvonalától mérve a kızetfal szintkülönbségének másfélszeres méretén belül.

5 (4)

A felszínalatti vizek minıségének védelme érdekében kockázatos anyag, illetve ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezetı anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe tilos. (5) Jelentıs zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a hatályos jogszabályban9 elıírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket. (6) Háztáji állattartás esetén be kell tartani a helyi állattartási rendelet10 vonatkozó elıírásait. (7) Állattartó telepek üzemeltetésekor a jó mezıgazdasági gyakorlat szabályait be kell tartani. (8) A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhetı, amelynek szennyezıanyag-kibocsátása nem haladja meg az adott övezetre vonatkozóan a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket. (9) A város területén azbesztet tartalmazó építıanyagok, tetıfedı anyagok nem alkalmazhatók. (10) A város területén allergiát okozó növényzet11 nem telepíthetı. (11) Tisztítatlan szennyvíz termıföldön történı elhelyezése tilos. Tisztított szennyvíz és hígtrágya termıföldön történı elhelyezéséhez be kell szerezni a talajvédelmi hatóság engedélyét.

8.§ A természet és a termıföld védelmének általános szabályai (1) A szabályozási tervlapokon jelölt ökológiai hálózathoz tartozó területeken (természetvédelmi terület, ökológiai folyosó, Natura 2000 madárvédelmi terület, egyéb ökológiai hálózathoz tartozó területek), továbbá az egyedi tájértékek, források, barlangok, földvárak és mocsarak-lápok által érintett ingatlanokon be kell tartani a hatályos jogszabályok12 elıírásait, és minden telekalakítási, építési, közmő-építési, mővelési ág változtatási, erdıtelepítési, fakivágási, terep- és vízrendezési engedélyezési eljárásba a természetvédelmi hatóság szakhatóságként bevonandó. (2) Vízfolyások mentén – egyéb jogszabályban meghatározott szélességben – gyepesítéssel kell gondoskodni a deflációból és szedimentációból eredı feliszapolódás megakadályozásáról. (3) Termıföldön a földhasználó köteles olyan talajvédı gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi. (4) Termıföldön tereprendezést csak a talajvédelmi hatóság engedélyével szabad végezni. Amennyiben a termıföldet érintı tereprendezés (feltöltés, bevágás) elsıdleges célja nem a termıföld védelme, az engedélyezési eljárásba a talajvédelmi hatóság szakhatóságként bevonandó. (5) A település területét érintı csapadékvizeket befogadókba kell vezetni, a csapadékvizek termıföldön történı elszikkasztása tilos. (6) Tájképvédelmi területeken13 az alábbi elıírásokat kell betartani: a) Erdıterületen az övezeti elıírásokban megengedett épületek csak a természeti értékek sérelme nélkül helyezhetık el. b) Mővelési ág-váltás csak közmő és közút építése, valamint a tájkarakter erısítésének irányában engedélyezhetı. c) Kertes mezıgazdasági területeken szılı mővelési ág csak a hegyközség engedélyével14 változtatható meg. Szántó, gyep és erdı mővelési ág megváltoztatása – az épület elhelyezésére szánt terület kivételével – csak szılı, kert és gyümölcsös mővelési ágra változtatható. d) A tájban megjelenı, a település sziluettjét megváltoztató új, 15 m-nél magasabb építmények nem helyezhetık el.

II. FEJEZET A VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA

9

A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet. A 20/1997. (XI. 22.) sz. önkormányzati rendelet 11 A növényfajok allergia-keltésének megítélése a közegészségügyi szakhatóság hatásköre. 12 A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 13 A Tolna Megyei Önkormányzatnak Tolna megye területrendezési tervérıl szóló 1/2005.(II.21.) önkormányzati rendelete 3/7. számú melléklete alapján tájképvédelmi terület a városnak a Koppány pataktól délre fekvı teljes közigazgatási területe. 14 A hegyközségekrıl szóló 1994. évi CII. törvény szabályozza az ezzel kapcsolatos hatásköröket. 10

6 9.§ A település területének felhasználása (1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák: - lakóterület (kisvárosias; kertvárosias; falusias); - üdülıterület; - településközpont vegyes terület; - gazdasági terület (egyéb ipari; jelentıs zavaró hatású ipari; kereskedelmi-szolgáltató); - különleges terület (temetı, sportterület, szennyvíztisztító, hulladékudvar, strand, idegenforgalmi központ, bánya). (2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák: - zöldterület; - mezıgazdasági terület (általános, kertes); - erdıterület (védelmi, gazdasági, turisztikai rendeltetéső); - közlekedési és közmő-elhelyezési terület; - vízgazdálkodási terület.

III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK 10.§ Kisvárosias lakóterületek szabályozása (1) Lk-1, Lk-3, Lk-4 jelő kisvárosias lakóterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - lakóépület, - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, - egyházi, igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális épület, - sportépítmény, - a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró kézmőipari épület, - szálláshely szolgáltató épület. (2) Lk-2 jelő kisvárosias lakóterületen csak gépjármő-tárolók (sorgarázsok) és közmő-üzemi épületek helyezhetık el. Új építés vagy átalakítás az egész épülettömbre készített egységes építészeti karaktert biztosító elvi építési engedélyterv alapján engedélyezhetı. Az elvi engedélyterv paraméterei a továbbiakban a tömbön belül minden új építésnél irányadóak. (3) Lk-5, Lk-6 jelő kisvárosias lakóterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - lakóépület, - a lakóépülettel egybeépített gépjármőtároló. (4) Az épületek külsı megjelenését érintı átépítés (pl. magastetı-építés) csak az egész tömbre készített, egységes építészeti karaktert biztosító elvi építési engedélyterv alapján és csak akkor engedélyezhetı, ha a fejlesztéshez tartozó norma szerinti gépjármő-elhelyezési igény, és az övezetre elıírt zöldfelületi mérték biztosítható. Az elvi engedélyterv paraméterei a továbbiakban a tömbön belül minden új építésnél irányadóak. (5) Kisvárosi lakóterületen nem helyezhetık el az OTÉK 12.§ (3) bekezdés 3. 4. és 5. pontja szerint kivételesen elhelyezhetı termelı kertészeti építmények, üzemanyagtöltık és egyéb gazdasági építmények. 15 (6) Új telekalakításra, új épület elhelyezésére vagy meglévı épület bıvítésére vonatkozó

elıírások: Építési övezet jele Lk-1 Lk-2 15

legkisebb szélesség (m) K K

legkisebb mélység (m) K K

legkisebb terület (m2) K K

legnagyobb legkisebb beépítettség zöldfelület % % 3016 35 100* 0

legnagyobb beépítési építménymód magasság (m) 12,5 tömbtelkes, 3 csoportos,

.

Mód: 2/2006.(I.26.) ör. A beépítettségi és zöldfelületi mutatók a tömbtelekre értendık. A tömbtelken belül a meglévı épületek részére úszótelkek kialakíthatók.

16

7 Lk-3 Lk-4 Lk-5 Lk-6

25 14 6 14

30 25 25 14

700 350 200 200

40 50 50 70

30 30 30 40**

8 4 7,5 4

szabadon álló, oldalhatáron álló, csoportos (sorház), csop. (átriumház),

*OTÉK alóli felmentés esetén ** Tömbre vonatkozóan

11.§ Kertvárosias lakóterületek szabályozása (1) Lke-1, Lke-2, Lke-3 és Lke-4 jelő, kertvárosias lakóterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - legfeljebb négylakásos lakóépület, - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, - egyházi, igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális épület, - sportépítmény, - a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró kézmőipari épület, - szálláshely szolgáltató épület, - gépjármőtároló. A területen nem helyezhetık el az OTÉK 13.§ (3) bekezdés 4. és 5. pontja szerint kivételesen elhelyezhetı üzemanyagtöltık és egyéb gazdasági építmények. (2) Lke-5 jelő kertvárosias lakóterületen az övezetre vonatkozó beépítési paraméterek betartása mellett az (1) bekezdésben szereplı épületeken és létesítményeken kívül üdülıépület is elhelyezhetı. (3) 17Lke-6 jelő kertvárosias lakóterület lakótelkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - legfeljebb négylakásos lakóépület, vagy négy üdülıegységes üdülıépület, - a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, - sportlétesítmény, - gépjármőtároló. 18 (4) Új telekalakításra, új épület elhelyezésére vagy meglévı épület bıvítésére vonatkozó

elıírások: Építési övezet jele Lke-1 Lke-2 Lke-3 Lke-4 Lke-5 Lke-6 19

legkisebb legkisebb legkisebb szélesség mélység terület (m) (m) (m2) 16 35 600 16 30 600 18 30 600 18 30 600 18 35 600 15 30 500

legnagyobb legkisebb legnagyobb beépítési beépítettség zöldfelület építménymód % % magasság (m) . 30 50 5 oldalhatáron álló, 30 50 5 ikerházas, 20 60 5 szabadon álló, 30 50 5 szabadon álló, 30 50 5 oldalhatáron álló, 30 50 7,5 szabadon álló. 12.§ Falusias lakóterületek szabályozása

(1) Lf-1 és Lf-4 jelő falusias lakóterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - legfeljebb kétlakásos lakóépületek, - mezı- és erdıgazdasági építmény, - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, - szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 férıhelyig) - a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró kézmőipari épület, - helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, - sportépítmény, - gépjármőtároló.

17

Beiktatta a 18/2007.(XII.3.) ör. Mód: 2/2006.(I.26.) ör. 19 Beiktatta a 18/2007.(XII.3.) ör. 18

8

(2)

(3) (4) (5) (6) (7)

A területen nem helyezhetık el az OTÉK 13.§ (3) bekezdés 4. és 5. pontja szerint kivételesen elhelyezhetı üzemanyagtöltık és a lakóövezet rendeltetésszerő használatát zavaró egyéb gazdasági építmények. Lf-2 jelő falusias lakóterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - legfeljebb 4 lakásos lakóépületek, - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, - a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró kézmőipari épület, - helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, - sportépítmény, - gépjármőtároló. A területen nem helyezhetık el az OTÉK 13.§ (3) bekezdés 4. és 5. pontja szerint kivételesen elhelyezhetı üzemanyagtöltık és és a lakóövezet rendeltetésszerő használatát zavaró egyéb gazdasági építmények. Lf-3 jelő falusias lakóterületen csak tömbösített tároló-épületek és gépjármőtárolók helyezhetık el. Lf-5 jelő területen csak tömbösített gépjármőtárolók helyezhetık el. Falusias lakóterület egyetlen építési övezetében sem helyezhetı el az OTÉK 14.§ (2) bekezdés 8. pontjában szereplı üzemanyagtöltı. A területen haszonállat-tartás az önkormányzat állattartási rendeletével összhangban megengedett. 20

Új telekalakításra, új épület elhelyezésére vagy meglévı épület bıvítésére vonatkozó elıírások:

Építési övezet jele Lf-1 Lf-2 Lf-3 Lf-4 Lf-5

legkisebb szélesség (m) 16 20 16 18 12

legkisebb mélység (m) 50 40 30 50 25

legkisebb terület (m2) 900 900 600 900 300

legnagyobb legkisebb beépítettség zöldfelület % % 30 50 30 50 30 40 30 50 30 40

legnagyobb beépítési építménymód magasság (m) . 5 oldalhatáron álló, 5 szabadon álló, 3 szabadon álló, 5 szabadon álló, 3 csoportos.

13.§ Üdülıterületek szabályozása (1) Üü-1 jelő üdülıházas területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - üdülıépületek, - sportépítmény, - gépjármőtároló. (2) Üh-1 és Üh-2 jelő hétvégi-házas területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - legfeljebb 2 egységes üdülıépületek, - kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, - sportépítmény, - gépjármőtároló. (3) Üh-1 és Üh-2 jelő hétvégi-házas üdülıterület telkein egy ingatlanon csak egy épület helyezhetı el. Terepszint alatti épületrészek (alagsor, pince) nem létesíthetık.

(4)21 Új telekalakításra, új épület elhelyezésére vagy meglévı épület bıvítésére vonatkozó elıírások: Építési övezet jele Üü-1 Üh-1 Üh-2

legkisebb szélesség (m) 20 16 14

legkisebb mélység (m) 50 25 25

legkisebb terület (m2) 1000 400 400

legnagyobb legkisebb beépítettség zöldfelület % % 15 60 20 60 20 60

legnagyobb beépítési építménymód magasság (m) . 10 szabadon álló, 4,5 szabadon álló, 4,5 oldalhatáron álló.

14.§ Településközponti vegyes területek szabályozása

20 21

Mód: 2/2006.(I.26.) ör. Mód: 2/2006.(I.26.) ör.

9 (1)

(2)

(3) (4) (5) (6)

(7) (8)

22

A Vt-1 jelő településközponti vegyes területeken elhelyezhetı létesítmények: - oktatási-nevelési rendeltetéső épületek, és ezen intézmények kiszolgáló épületei és létesítményei. 23 A Vt-2 Vt-3, Vt-4, Vt-5 és Vt-6 jelő településközponti vegyes területen elhelyezhetı létesítmények: - lakóépület, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, - igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, mővelıdési épület, - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, - sportépítmény, - gépjármőtároló. Vt-7 jelő településközponti vegyes területen elhelyezhetı létesítmények: egyházi épület (templom, kápolna) Vt-8 jelő településközponti vegyes területen elhelyezhetı létesítmények: sportépítmény, mővelıdési, és egyéb közösségi szórakoztató épület, valamint ezen intézmények kiszolgáló létesítményei. Vt-9 jelő településközponti vegyes területen elhelyezhetı létesítmények: piac és vásár kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületei, és ezen intézmények kiszolgáló létesítményei. 24 A Vt-10 jelő településközponti vegyes területen elhelyezendı létesítmények: - lakóépület, üdülıépület, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, - igazgatási, egészségügyi, szociális, mővelıdési épület, - sportlétesítmény, - gépjármőtároló. Településközponti vegyes területen nem helyezhetık el az OTÉK 16.§. (2) bekezdés 7. pontjában említett üzemanyagtöltı. 25

Új telekalakításra, új épület elhelyezésére vagy meglévı épület bıvítésére vonatkozó elıírások:

Építési övezet jele Vt-1 Vt-2 Vt-3

legkisebb szélesség (m) 30 30 30

legkisebb mélység (m) 50 50 30

legkisebb terület (m2) 3000 3000 1000

legnagyobb legkisebb beépítettség zöldfelület % % 25 50 25 50 60 20

Vt-4 20 20 400 80 Vt-5 16 30 500 50 Vt-6 16 30 500 50 Vt-7 20 30 600 40 Vt-8 20 30 1000 80 Vt-9 50 50 3000 50 Vt-10 26 30 25 2000 35 (9) A 8 m megengedett építménymagasságú párkánymagassága 7-8 m magas lehet.

10 20 20 40 10 10 20 zártsorú

legnagyobb beépítési építménymód magasság (m) . 8 szabadon álló, 10,5 szabadon álló, 12,5 zártsorú, vagy szabadon álló, 8 szabadon álló, 8 zártsorú, 10,5 zártsorú, 12,5 szabadon álló, 8 zártsorú, 5 szabadon álló, 11 szabadon álló. beépítés esetén új épület utcai

15.§ Gazdasági területek szabályozása (1) A Gip-1 jelő egyéb ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - gazdasági építmény környezetet jelentıs mértékben nem zavaró tevékenységek számára; - kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület27; 22

Módosította a 22/2012. (VIII. 30.) ör. Módosította a 22/2012. (VIII. 30.) ör. 24 Beiktatta és a (7) – (9) bekezdések számozását megállapította 18/2007.(XII.3.) ör. 25 Mód: 2/2006.(I.26.) ör. 26 Beiktatta a 18/2007.(XII.3.) ör. 27 Beiktatta a 2/2006.(I.26.) ör. 23

10 (2)

(3) (4)

(5)

(6)

- irodaépület; - gépjármőtároló. A Gip-2 jelő jelentıs mértékben zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - gazdasági építmény, ahol környezetet jelentıs mértékben zavaró tevékenységek is folytathatók a telepengedély vagy az egységes környezethasználati engedélynek megfelelıen; - irodaépület; - gépjármőtároló. A Gip-2 építési övezet tömbjeinek határvonala mentén – ahol a tömb nem erdıterülettel határos 20 m széles sávban a beültetési kötelezettség elıírásai szerint védıfásítás telepítendı. A Gksz-1 jelő kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - mindenfajta nem jelentısen zavaró hatású gazdasági tevékenységet szolgáló épület és ezekhez tartozó kiszolgáló épületek és létesítmények; - kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület; - igazgatási és egyéb irodaépület; - gépjármőtároló. A Gksz-2 és Gksz-3 jelő kereskedelmi-szolgáltató területen a (4) bekezdésben felsoroltakon kívül, a területen meglévı lakóépületek is felújíthatók, illetve meglévı lakóépület elbontása esetén új lakóház is építhetı a korábban kialakult lakásszám növelése nélkül. Az övezet területén található, jelen rendelet jóváhagyása elıtt igazolhatóan lakásépítési célra átruházott ingatlanokon új lakóház építhetı. 28

Új telekalakításra, új épület elhelyezésére vagy meglévı épület bıvítésére vonatkozó elıírások:

Építési övezet jele Gip-1 Gip-2 Gksz-1 Gksz-2 Gksz-3

legkisebb szélesség (m) 30 30 20 18 20

legkisebb mélység (m) 50 50 40 30 30

legkisebb terület (m2) 1500 2500 1000 700 800

legnagyobb legkisebb beépítettség zöldfelület % % 40 25 30 40 40 25 40 25 40 25

legnagyobb beépítési építménymód magasság (m) . 12,5* szabadon álló, 8* szabadon álló, 8 szabadon álló, 5 szabadon álló, 12,5 szabadon álló.

* Technológiai okokból ennél nagyobb építménymagasságot is engedélyezhet az építési hatóság.

16.§ Különleges területek szabályozása (1) K-1 jelő különleges területen (temetık) az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - sírok, urnasírok, kripták; - ravatalozó, halottasház, temetıkápolna; - a temetı mőködéséhez szükséges kiszolgáló épületek és létesítmények. (2) K-2 jelő különleges területen (kegyeleti park) az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - síremlékek, emlékmővek; - a kegyeleti park fenntartásához szükséges kiszolgáló épületek és létesítmények. (3) K-3 jelő különleges területen sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetık el. (4) K-4 jelő különleges területen lovassportpályák, és lovassport-rendezvényekhez tartozó kiszolgáló épületek és létesítmények helyezhetık el. (5) K-5 jelő különleges területen szennyvíztisztító-telep mőködéséhez szükséges épületek és létesítmények helyezhetık el. (6) K-6 jelő különleges területen szilárd kommunális hulladékok átmeneti tárolásához szükséges épületek és létesítmények helyezhetık el. (7) K-7 jelő különleges területen (strandfürdı) az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - strand és termálfürdı épületei és létesítményei; - kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és szálláshely-szolgáltató épületetek; - kapcsolódó gyógyászati létesítmények; 28

Mód: 13/2007.(VII.2.) sz. ör.

11 - kempinghez tartozó épületek és létesítmények; - sportépítmények, - egészségügyi, gyógyászati létesítmények, 29 - üdülıépületek. Terepszint alatti épületrészek és létesítmények csak technológiai szükségszerőség esetén, a vízügyi szakhatóság hozzájárulása esetén létesíthetık. (8) K-8 jelő különleges területen (kastély és egyéb idegenforgalmi létesítmények) az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - kastély (lakó-, üdülı-, szálláshely-szolgáltató-, vagy kulturális rendeltetéssel); - szálláshely-szolgáltató épületek és ezen intézmények kiszolgáló épületei és létesítményei. (9) K-9 jelő különleges területen külszíni bányászati tevékenység folytatható. A területen csak a bányászati tevékenységhez tartozó kiszolgáló épületek helyezhetık el. A területen bányanyitás csak az illetékes bányakapitányság engedélyével folytatható. A bányászati tevékenység a területre készítendı környezeti hatástanulmány alapján a környezetvédelmi hatóság által elfogadott feltételekkel folytatható. (10) A különleges területek tömbhatárai mentén – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 10 m szélességben látvány-takaró növényzet telepítendı a beültetési kötelezettség szabályai szerint. 30 (11) Új telekalakításra, új épület elhelyezésére vagy meglévı épület bıvítésére vonatkozó

elıírások: Építési övezet jele K-1 K-2 K-3 K-4 K-5 K-6 K-731 K-8 K-9

legkisebb szélesség (m) 50 50 50 50 50 20 50 30 100

legkisebb mélység (m) 50 50 50 50 50 50 50 40 100

legkisebb terület (m2) 5000 5000 5000 5000 3000 2000 5000 1500 10000

legnagyobb legkisebb beépítettség zöldfelület % % 10 40 10 40 15 40 15 40 30 40 30 40 20 60 20 60 1 10*

legnagyobb beépítési építménymód magasság (m) . 6 szabadon álló, 6 szabadon álló, 8 szabadon álló, 8 szabadon álló, 8 szabadon álló, 8 szabadon álló, 16 szabadon álló, szabadon álló, 1032 4 szabadon álló.

* OTÉK alóli felmentés esetén

IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK 17.§ Közlekedési és közmő-elhelyezési területek szabályozása (1) Köu-jelő közúti közlekedési területeken az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el a közlekedési felügyelet hozzájárulásával: - gépjármő-, gyalogos- és kerékpáros közlekedési pályák, csapadékvíz-elvezetı árkok; - utcafásítás; - utcabútorok, képzımővészeti alkotások; - közmő-vezetékek és mőtárgyaik, közvilágítási berendezések; - forgalomirányító és tájékoztató berendezések; - közlekedési rendeltetéső épületek (buszvárók); - kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek csak a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen helyezhetık el. (2) Az utak szabályozási szélességét a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani. (3) Közutak területén közmő-létesítményeket a vonatkozó hatályos elıírások ágazati szabványok betartásával szabad elhelyezni. 29

Beiktatta a 18/2007.(XII.3.) ör. Mód: 2/2006.(I.26.) ör. 31 Módosította a 18/2007.(XII.3.) ör. 32 Mőemlék esetén a kialakult építménymagasság a mértékadó. 30

12 (4) Belterületen új, vagy átépítésre kerülı elektromos és hírközlési kábel csak terepszint alatt vezethetı. (5) A közutak besorolása: - Köu-1: országos fıút; - Köu-2: országos fıút, távlatban győjtıút; - Köu-3: országos mellékút, illetve helyi győjtıút; - Köu-4: belterületi kiszolgáló út; - Köu-5: külterületi vegyesforgalmú kiszolgáló út (dőlıút); - Köu-6: közforgalmú parkolóterület; - Köu-7: gyalogút; - Köu-8: kerékpárút; - Köu-9: buszpályaudvar. (6) Köv-1 jelő vasúti közlekedési területeken az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el a közlekedési felügyelet hozzájárulásával: - vasúti közlekedési pályák, csapadékvíz-elvezetı árkok; - közmő-vezetékek és mőtárgyaik, közvilágítási berendezések; - forgalomirányító berendezések; - utasforgalmi, vasúti üzemi, és kiszolgáló épületek. (7) Közúti közlekedési területen legfeljebb 3 m építménymagasságú, vasúti közlekedési területen legfeljebb 8 m építménymagasságú épületek helyezhetık el szabadon állóan. (8) A külterületi úthálózat fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

18.§ Vízgazdálkodási területek szabályozása (1) V-1 jelő vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást szolgáló építmények helyezhetık el a vízügyi hatóság engedélyével. (2) V-2 jelő vízgazdálkodási területen csak a vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetık el a vízügyi hatóság engedélyével. A terület bekerítendı. (3) V-3 övezeti jelő vízgazdálkodási területen a part menti 10 m-es sávban önálló telekalakítás nélkül sporthorgászatot szolgáló épületek és építmények (horgászstégek, horgászházak) elhelyezhetık. (4) Felépítményes víziállás (horgászház) elhelyezésének, építésének szabályai33: - horgászház építésének vagy átalakításának feltétele a parton vízzáróan kialakított zárt szennyvíztározó kialakítása; - horgászházak építési helye a horgászegyesület által kijelölt és egyedi használatra átadott 10-10 m széles partszakasz az alábbiakban részletezett módon, - az egyedi használatra átadott 10 m-es partszakasz szélein 2,5 – 2,5 m széles sáv szabadon tartandó, a középsı 5 m széles sávon horgászstég és horgászház elhelyezhetı a partvonaltól a víz fölé nyúló 5 m, és a szárazföld felé mért 3 m területmélységen belül; - horgász-épületek és horgászstégek jellemzı és tájképben érvényesülı építıanyaga – a tartócölöpök és a tetıhéjazat kivételével – fa lehet; - horgászház beépített alapterülete legfeljebb 20 m2, a hozzá tartozó fedetlen stég alapterülete legfeljebb 10 m2 lehet; - új építés, felújítás vagy átalakítás esetén a tó üzemi vízszintjétıl mért legfeljebb 3 m építménymagasság megengedett; - az épületek padlóvonala az üzemi vízszint fölött 40-50 cm-re helyezendı; - üzemi vízszint alatti épületrészek – a tartószerkezet kivételével – nem építhetık; - új építés, vagy átalakítás, felújítás esetén az épületeket 35-45o hajlású magastetıvel kell kialakítani, tetısíkból kiugró tetıablakok, tetıfelépítmények nem építhetık, törtvonalú tetıidom (manzard-tetı) nem létesíthetı; - alkalmazható tetıfedı anyagok: nád, égetett cserép vagy bitumenes zsindely. 19.§ Zöldterületek szabályozása

33

Ezen építmények engedélyezésénél a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerint kell eljárni.

13 (1) -

Z-1 jelő övezeti jelő zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: növényzet, sétányok; utcabútorok, képzımővészeti alkotások; közmő-vezetékek és mőtárgyaik, közvilágítási berendezések; játszótéri létesítmények; 2000 m2-nél nagyobb ingatlanon legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, - legfeljebb 25 m2 alapterülető, legfeljebb 3 m építménymagasságú, - a terület fenntartásához szükséges, illetve vendéglátó épületek szabadonállóan elhelyezhetık. (2) Közmővezetékeket és mőtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévı fákat ne károsítsák. 20.§ Erdıterületek szabályozása (1) Erdıterületeken az erdıgazdálkodási tevékenység a területileg illetékes erdészeti szolgálat engedélyével folytatandó. (2) Erdıterületet érintı telekalakítási, építési és közmő-építési engedélyezési eljárásokba az illetékes erdészeti szolgálat szakhatóságként bevonandó. Erdıterületen mővelési ág váltáshoz az illetékes erdészeti szolgálat engedélye szükséges. (3) Erdıterületen csak az élıhelynek megfelelı, elsıdlegesen a környéken ıshonos növényfajok telepíthetık. Allergiát okozó fafajok nem telepíthetık. (4) Ev-1 jelő védelmi rendeltetéső erdıterületen épület nem helyezhetı el. Új vagy átépítésre kerülı közmővezeték csak terepszint alatt helyezhetı el. (5) Eg-1 jelő gazdasági rendeltetéső erdıterületen csak 10 hektár területnagyságot meghaladó telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdımőveléshez és vadgazdálkodáshoz tartozó, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetık el szabadonállóan. (6) Et-1 jelő turisztikai rendeltetéső erdıterületen csak 10 hektár területnagyságot meghaladó telken legfeljebb 2 %-os beépítettséggel az erdımőveléshez és vadgazdálkodáshoz tartozó gazdasági és igazgatási, valamint az erdei turizmushoz tartozó sport-szabadidı rendeltetéső, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetık el szabadonállóan. (7) Et-2 jelő turisztikai rendeltetéső erdıterületen legalább 0,5 ha területnagyságot meghaladó telken legfeljebb 5 %-os beépítettséggel, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, közhasználatú sportszabadidı és vendéglátó épületek helyezhetık el szabadonállóan.* A területen meglévı engedély nélkül épített épületek és építmények elbontandók. (8) Új építés, vagy a tetıt is érintı átalakítás, felújítás esetén az épületeket jellemzıen 35-45o hajlású magastetıvel kell kialakítani. (9) Alkalmazható tetıfedı anyagok: a natúr kerámia színárnyalatával rendelkezı égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedést utánzó fémlemez-fedés, bitumenes zsindely, fazsindely. *OTÉK alóli felmentés esetén

21.§ Általános mezıgazdasági területek szabályozása (1) Általános mezıgazdasági területen minden mezıgazdasági tevékenység a földmővelésre és állattenyésztésre vonatkozó hatályos jogszabályok betartása mellett folytatható. (2) Telekalakítás esetén legalább 3000 m2 területő, és legalább 30 m átlagos szélességő földrészlet alakítható ki34. (3) Má-0 övezeti jelő általános mezıgazdasági területen semmilyen telekalakítás és építés nem engedélyezhetı a területre készítendı új szabályozási terv jóváhagyása elıtt. (4) Má-1 övezeti jelő, gazdálkodási rendeltetéső általános mezıgazdasági területen az alábbi feltételekkel helyezhetık el épületek: - 1 hektár területnél nagyobb földrészleten 3 %-os beépítettséggel, de legfeljebb 400 m2 összes beépített területtel szabadonállóan mezıgazdasági rendeltetéső épületek elhelyezhetık; - 3 hektár területnél nagyobb földrészleten a 3 %-os, de legfeljebb 400 m2 megengedett beépítettség felét meg nem haladó kiterjedéső területen – a lakásépítésre vonatkozó egyéb általános elıírások betartása mellett - lakóépület is elhelyezhetı; 34

Amennyiben más jogszabály ettıl eltérıen nem rendelkezik.

14 -

új épületet, építményt szabadonállóan szabad elhelyezni, legalább 10 m elıkert-mélységgel; megengedett építménymagasság: lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m, gazdasági épület esetén 6 m, de technológiai szükségszerőség esetén ennél magasabb gazdasági építmény is elhelyezhetı; - a területen az építési törvényben szabályozott feltételek betartása mellett birtokközpontok is kialakíthatók; - új építés, vagy a tetıt is érintı átalakítás, felújítás esetén az épületeket jellemzıen 35-45o hajlású, térdfalmagasítás nélküli magastetıvel kell kialakítani, de elıregyártott vázszerkezető épületek ettıl eltérı tetıidommal is építhetık; - alkalmazható tetıfedı anyagok: a natúr kerámia színárnyalatával rendelkezı égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedést utánzó fémlemez-fedés, bitumenes zsindely, illetve a tőzrendészeti hatóság hozzájárulása esetén nád; csarnok-jellegő épületek natúr színő fémlemezzel is fedhetık. (5) Má-2 jelő védelmi rendeltetéső általános mezıgazdasági területen épület nem helyezhetı el. A területen mővelési ág váltás csak a természeti állapotokhoz való közelítés érdekében engedélyezhetı. Új vagy átépítésre kerülı közmővezeték csak terepszint alatt helyezhetı el. 22.§. Kertes mezıgazdasági területek szabályozása (1) Kertes mezıgazdasági területen minden mezıgazdasági tevékenység a földmővelésre és állattenyésztésre vonatkozó hatályos jogszabályok betartása mellett folytatható. (2) Az övezet területén birtokközpontok nem alakíthatók ki. (3) Telekalakítás esetén legalább 1500 m2 területő, és legalább 15 m átlagos szélességő földrészlet alakítható ki. (4) Mk-1 övezeti jelő, belterületi kertes mezıgazdasági területen épület nem építhetı, csak kertészeti építmény (üvegház, fóliasátor) helyezhetı el. (5) Mk-2 övezeti jelő kertes mezıgazdasági területen az alábbi feltételek teljesülése esetén helyezhetı el, alakítható át, vagy bıvíthetı épület: - 720 m2 alatti földrészleten épület nem helyezhetı el; - 720 - 1500 m2 területnagyságú telken - a nádas, gyep, erdı és szántó mővelési ág kivételével – 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhetı; - 1500 - 5000 m2 területnagyságú szılı, gyümölcsös és kert mővelési ágú földrészleten 3 %-os beépítettséggel mezıgazdasági rendeltetéső épületek elhelyezhetık; - 5000 m2 területnél nagyobb szılı, gyümölcsös és kert mővelési ágú földrészleten 3 %-os beépítettséggel, de legfeljebb 400 m2 beépített területen helyezhetık el épületek. A területen – a lakásépítésre vonatkozó egyéb általános elıírások betartása mellett – lakóépület is elhelyezhetı; - új épületet, építményt szabadon állóan szabad elhelyezni; - megengedett építménymagasság legfeljebb 4 m, lakóépület esetén 4,5 m; - a területen háztáji haszonállattartás megengedett az önkormányzat állattartási rendeletével35 összhangban; - gazdasági épület vonatkozásában új építés, vagy a tetıt is érintı átalakítás, felújítás esetén az épületeket jellemzıen 35-45o hajlású, térdfal-magasítás nélküli magastetıvel kell kialakítani; a tetısíkból kiálló tetıfelépítmény (tetıablak, torony) illetve beugró loggia nem létesíthetı; - alkalmazható tetıfedı anyagok: a natúr kerámia színárnyalatával rendelkezı égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedést utánzó fémlemez-fedés, bitumenes zsindely, illetve – a tőzrendészeti hatóság hozzájárulása esetén – nád.

V. FEJEZET KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA 23.§. Belterületi határ megállapítása

35

Az állatok tartásáról szóló 20/1997.(XI.22.) sz. önkormányzati rendelet.

15 (1) A település belterületi határvonala csak a szabályozási tervlapokon jelölt módon változtatható meg. (2) Belterületbe csatolásra tervezett, és már jelen rendelet jóváhagyása elıtt mővelésbıl kivett területeken (volt laktanya, Fornádpuszta, Kecsegepuszta, Szemcsepuszta, Miklósvár déli része) építés e rendelet övezeti elıírásainak betartásával lehetséges. (3) Belterületbe csatolásra tervezett, aranykoronával rendelkezı földrészleteken (Rácvölgy, Szarkahegy, Kishenye, Tanyavölgy, Várhegy, Erdırész belterületbe csatolásra javasolt ingatlanai) a belterületbe vonás végrehajtása elıtt tervezett építés esetén az épület-elhelyezéshez tartozó telekrészt (udvar) a hatályos jogszabályoknak megfelelıen mővelésbıl ki kell vonni. (4) Belterületbe csatolásra tervezett, a (2) és (3) bekezdésben nem említett egyéb külterületi területrészeken a belterületbe vonás végrehajtásáig semmilyen épület építése nem engedélyezhetı. 24.§. Védıtávolságok szabályozása (1) Nagyfeszültségő elektromos vezetékek mentén történı épület-elhelyezéseknél a szabványban elıírt védıtávolságok betartandók. (2) Nagy-középnyomású földgázvezeték mentén történı épületek elhelyezéseknél 5-5 m védıtávolság tartandó. (3) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévı szakasza mentén az út tengelyétıl számított 50 m távolságon belül épület, építmény elhelyezéséhez, vagy ásványi anyag kitermeléséhez a közút kezelıjének hozzájárulása szükséges. (4) Országos közforgalmú vasútvonal szélsı vágányától mért 50 m távolságon belül építmény csak a közlekedési felügyelet hozzájárulásával helyezhetı el. (5) A település közigazgatási területét érintı M-65 gyorsforgalmi út nyomvonaltervének elkészültéig a szabályozási terven szereplı elvi úttengelytıl mért 100-100 m távolságon belül minden telekalakítási, építési, közmőépítési, tereprendezési, erdıtelepítési és mővelési-ág változtatási engedélyezési eljárásba az illetékes közlekedési felügyelet szakhatóságként bevonandó. Az M-65 út nyomvonalának véglegesítése esetén jelen rendezési terv szükség szerint módosítandó. (6) Természetes állapotú vízfolyások partvonalától 50 m védıtávolságon belül épület nem helyezhetı el. (7) Meglévı állattartó telep bıvítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a hatályos jogszabályok szerinti védıtávolságok36 betartandók. (8) Szennyvíztisztító-telep 300 m-es védıtávolságán belül új lakóépület nem építhetı.37

VI. FEJEZET A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA 25.§. Az épített környezet védelmének szabályozása (1) Az 1. melléklet szerinti mőemléki védettségő, illetve a mőemléki környezethez tartozó ingatlanokra és épületekre vonatkozóan be kell tartani a mőemlékekre vonatkozó hatályos jogszabály38 elıírásait. (2) Mőemléki környezethez tartozó területen, továbbá városképi szempontból kiemelt jelentıségő területeken, valamint helyi védelem alatt álló ingatlanon39 minden új építés és tetıt is érintı átalakítás esetén az épületeket jellemzıen 35-45o hajlású nyeregtetıvel kell ellátni. Az épületek jellemzı tetı-héjazataként alkalmazható anyagok: égetett cserép, a natúr égetett cserép színárnyalatával megegyezı színő betoncserép, vagy cserépfedés-hatású domborított fémlemezfedés. Tetısíkból kiugró tetıablakok és beugró tetıtéri loggiák nem létesíthetık. (3) Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabályok40 alapján kell eljárni.

36

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. melléklet 7.2 pontja A védıtávolság a telep szennyvíziszap-kezelésének zárt technológiára történı átállítása után 150 m-re csökkenthetı. 38 A kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény 39 Lásd 1. melléklet. 40 A kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek. 37

16 (4) Minden nyilvántartott régészeti lelıhelyet érintı, a talajt bolygató tevékenység, valamint a mővelési ág megváltoztatása esetében az illetékes szakhatóság41 elızetes engedélye szükséges. (5) A régészeti érdekő területeken tervezett munkálatok esetében az illetékes régészeti szakhatóságot véleményezı szervként kötelezıen be kell vonni még a tervezés fázisában. (6) Amennyiben a város közigazgatási területén – a 2. melléklet szerint nyilvántartott régészeti lelıhelyeken és a régészeti érdekő területeken kívül is – , régészeti lelet, vagy objektum kerül elı, a munkálatokat fel kell függeszteni, egyidejőleg a területileg illetékes múzeumot42 és régészeti szakhatóságot értesíteni kell. (7) Az 1 hektárnál nagyobb felületeket érintı beruházások elıtt – a régészeti szakhatóság döntésétıl függıen – szükség szerint hatásvizsgálat készítendı. (8) A régészeti örökséget érintı kérdésekben a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak az irányadók. 26.§. A helyi védelem szabályozása (1) A helyi védelem irányítása képviselı-testületének hatáskörébe tartozik. A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetésérıl a képviselı-testület – rendezési terv módosítása nélkül – rendelettel dönt, amelyet bárki kezdeményezhet. A döntésrıl tájékoztatni kell a védett érték tulajdonosait. (2) A helyi védelem alatt álló épületek és létesítmények listáját e rendelet 3. melléklete tartalmazza. (3) A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok elıkészítése és végrehajtásának szervezése a település jegyzıjének feladata. (4) A védendı értékek körére építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat, illetve tájépítészés kertészmérnök által készített botanikai értékvizsgálat alapján lehet javaslatot tenni. (5) A helyi védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (6) A védettség törlésére a tulajdonos kérelmére és költségére, épület esetében építészmérnök, szobor esetében szobrászmővész, növényállomány esetében kertészmérnök által készített szakvélemény alapján akkor kerülhet sor, ha a védett érték megtartása aránytalanul nagy terhet jelentene a tulajdonos számára, vagy a területen tervezett fejlesztés más módon nem valósítható meg. A törlés elıtt meg kell kérni a megyei fıépítész szakvéleményét is. (7) Ha a védettség megszőnik, a jegyzı gondoskodik a védett érték és telek dokumentációjának elkészíttetésérıl és annak a megyei levéltárban történı elhelyezésérıl; valamint a megmenthetı értékes szerkezeti elemek, tárgyak elhelyezésérıl. 27.§. A helyi védelem alatt álló érték használata, fenntartása, átalakítása (1) A helyi védelem alatt álló érték rendeltetésszerő használatáról, jó állapotáról a védett érték tulajdonosa köteles gondoskodni. (2) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. (3) A védett érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik. (4) Védett épületet (amíg a védettség fennáll), nem lehet elbontani, eredeti (hagyományos) tömegében, tetıformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek). Felújítás, átalakítás esetén törekedni kell az igazolható, vagy vélelmezhetı eredeti utcaképi, homlokzati állapotok visszaállítására. (5) A védett épület belsı korszerősítését, átalakítását – hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelsı, vagy valamely belsı részlet hangsúlyozott megtartására –, illetve bıvítését a védettség nem akadályozza. (6) Védett épület csak úgy bıvíthetı, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bıvítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. 28.§. 41 42

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Pécs. Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd.

17 A helyi védelem önkormányzati támogatása (1) A védett érték megóvása, állagának megırzése céljából, külön önkormányzati rendelet43 szabályai szerint, helyi támogatás adható. (2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni. (3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerzıdésben kell rögzíteni. 29.§. Helyi védelem alatt álló épületek építési engedélyezése (1) A helyi védelem alatt álló épületek, építmények esetében – a külön jogszabályban44 építési engedélyhez kötött tevékenységeken kívül – építésügyi hatósági engedély szükséges az alábbi esetekben is: a) épület külsı és belsı felújítása, színezése, b) a telek kertészeti kialakítása, kerti építmények létesítése, átalakítása, megszüntetése, c) képzı- és iparmővészeti restaurálások, illetve az épület megjelenését bármely módon érintı egyéb munkálatok (pl. falkutatás) végzése. (2) Az építésügyi hatósági eljárásban ki kell kérni a települési fıépítész, ennek hiányában a megyei fıépítész szakvéleményét. (3) Az építési engedély iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban elıírt mellékleteken kívül csatolni kell: a) átalakítás esetén a jelenlegi állapot felmérési rajzait 2 példányban, b) homlokzatot érintı munkák esetén a színezésre vonatkozó tervet egy példányban, c) a beavatkozás elıtt készült fénykép-dokumentációt egy példányban. d) az építésügyi hatóság indokolt esetben további mellékletek csatolását is elıírhatja (pl. falkutatás, talajmechanikai-, statikai vizsgálat, faanyag-vizsgálat, stb.)

VII. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 30.§ Kiszolgáló és lakóút céljára történı lejegyzés Az önkormányzat a kiszolgáló- és lakóutak lejegyzésének jogával45 a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére – a helyi építési szabályzat módosítása nélkül – külön építéshatósági határozattal kerülhet sor. 31.§ Beültetési kötelezettség (1) A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken környezetet zavaró tevékenység esetén 3 szintes növényzet, egyéb esetben látványt takaró – lehetıség szerint örökzöld fafajokból álló – védı fasor telepítendı. A növényzettelepítés az ingatlan tulajdonosának kötelessége. (2) Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanon használatbavételi engedély kiadásának elıfeltétele az elıírt növényzet-telepítés megléte. (3) Beültetési kötelezettségő területen épület nem helyezhetı el.

43

Lásd a 35.§-t. Az építészeti-mőszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeirıl szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 45 Az Étv. 27.§-ában kapott felhatalmazás alapján. 44

18 32.§ Helyrehozatali kötelezettség (1) A szabályozási tervlapokon helyrehozatali kötelezettségre jelölt területeken a korábbi környezetet romboló tevékenység nyomait meg kell szüntetni: volt szemétlerakó esetében a környezetvédelmi elıírások, anyagnyerı helyek esetében pedig a bánya-rekultivációs elıírások szerint. (2) A szabályozási tervlapokon tereprendezési kötelezettséggel érintett területeken minden építési, közmőépítési és tereprendezési tevékenység elıfeltétele a területen az illetékes földtani szakhatóság46 által elıírt és engedélyezett tereprendezés megvalósítása. 33.§ Építési tilalom (1) A szabályozási tervlapokon feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalommal érintett területeken a feltételezhetı talajszennyezettség miatt minden új építés elıfeltétele a talajszennyezettséget feltáró vizsgálat elvégzése. (2) A szabályozási terven határidı nélkül elrendelt építési tilalommal érintett területen felszínmozgásveszély miatt semmilyen épület, út és közmőépítés nem engedélyezhetı. Az OTÉK 32.§-ában említett létesítmények csak a Magyar Geológiai Szolgálat hozzájárulása esetén helyezhetık el. (3) Közútfejlesztés miatt47 határidı nélküli építési tilalom vonatkozik e rendelet 4. számú mellékletében felsorolt ingatlanokra.

VIII. FEJEZET ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 34.§ (1) Ez a rendelet 2005. szeptember 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg a) az általános rendezési terv szabályozási elıírásairól szóló 31/1998. (XII. 27.) számú önkormányzati rendelet – a Pári településrész kül- és belterülete szabályozási elıírásai kivételével –, továbbá b) az ipari park építési szabályozásáról szóló 23/2001. (XII. 30.) számú, c) a városháza környéke helyi építési szabályozásáról szóló 21/2003. (XI. 9.) számú, d) Szemcsepuszta helyi építési szabályozásáról szóló 22/2003. (XI. 9.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik. (3) Folyamatban lévı építéshatósági eljárásban az indításakor hatályos szabályokat kell alkalmazni. (4) Folyamatban lévı építéshatósági eljárásban e rendelet akkor alkalmazható, ha – az ügy összes körülményeire figyelemmel – ez az ügyfél számára kedvezıbb, és ezt az eljárás során írásban kéri. Az erre vonatkozó kérelem az eljárásban nem vonható vissza. (5) 48E rendelet a belsı piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. 35.§49

Hajdics József polgármester

Dr. Schutzbach Ferenc címzetes fıjegyzı Kihirdetve: 2005. augusztus 7. napján Dr. Schutzbach Ferenc

46

Magyar Geológiai Szolgálat, Pécs. Az Étv. 20.§ (1) bekezdése alapján. 48 Beiktatta a 16/2009. (VII. 1.) ör. 49 Hatályon kívül helyezte a 16/2009. (VII. 1.) ör. 47

19 c. fıjegyzı

1. melléklet: A település mőemlékei és mőemléki környezetéhez tartozó ingatlanok [Hész. 25.§ (1)bek.] Mőemlékek: 1. R.k. templom, Szabadság u., 839 hrsz., M 4265 Mőemléki környezete: 1, 2/1, 2/2, 3, 59, 64, 820, 821/2, 822, 833, 836, 840, 841, 843/2, 844, 851, 856, 857 hrsz. 2. Rozália-kápolna, Kápolna u., 1590 hrsz., M 4264 Mőemléki környezete: 1589/1-4, 1626, 1660 hrsz. 3. Volt Esterházy-kastély, Hársfa u. 7., 1793/1-4 hrsz., M 4266 Mőemléki környezete: 1715, 1745/1, 1746/1, 1747, 1748, 1749, 1750, 1751, 1752, 1753, 1790, 1792, 1801/1, 1801/2, 1802, 1803, 1804, 1805, 1806, 1807, 1808, 1810, 1842 hrsz. 4. Vízimalom, Cseringát, 0661 hrsz, M 9045 Mőemléki környezete: 0657/1-2, 0665/2-8, 0721, 0722, 0735/1 hrsz. Városképi szempontból kiemelt jelentıségő területek: A Kossuth tér minden ingatlana, Eötvös utca minden ingatlana, Szabadság utca 5-33., illetve 6-48. házszámig terjedı szakaszai.

2. melléklet: A település régészeti lelıhelyei és régészeti érdekő területei [Hész. 25.§(6) bek.] 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Árpád u.: 692, 693, 694/2-9, 694/11, 694/12, 694/15-17, 694/19, 1054/2 (Régészeti érdekő terület) Erdırész: 0756/24, 0756/26, Kálvária-kápolna: 1589/1-4, 1590, 1626, 1660 Miklósvár, „Dorombosi” földvár északi lába: 1709/8, 1709/10-11, 1712/1-2, 1713/1-2, 1714, 01028, 4487/1-2, 4490/1-2, 4491/4, 4495/1-2 (Régészeti érdekő terület) Miklósvár, Hársfa u. 2.: 1770/2, 1771, Hársfa u. 26.: 1756, 1755/2 Miklósvár 17.: 1861, 1862, 1863. un. Plébániaszılı: 1673/3, 1691, 1693, 1694, 1695/1-2, 1696. (Régészeti érdekő terület) Vas Gereben u. 1817, 1818, 1819, 1820, (Lásd: Pári) R.k. templom: 839, 840 volt Téglagyár: 1933/21 (Régészeti érdekő terület) „Turbók-telek”: 0155/4-7 volt Vágóhíd: 1554/1-2 Adorjánpuszta: 0687/70, 0687/72, 0687/85-87, Adorjánpuszta: 0696/1, 0705/3, Adorjánpuszta K.: 0687/14-29 (Régészeti érdekő terület) Adorjáni erdészlak: 0775/10, 0776, 0777/6 Adorjáni erdıalja: 0770/63-64, 0770/68, 0773/16-21, Adorjáni erdıalja II.: 0770/10, 0770/58 Adorjáni Koppány-híd: 0745/3, 0745/5-6, 0752, 0768/10. Adorján-Újtelep: 0768/10 Alsó-Cseringát: 0719/4, 0719/6-7. Csikólegelı-homokbánya: 0890/5 Csollányospuszta: 0403/1, 0403/6, 0415/1, 0491, 0494, 0506/1-3, 0507/3-4. Erdırész: 0756/5-7, 0756/14, 0756/24, 0756/28, 0756/30-32 Fornádpusztai halastó: 0344/6, Fornádpusztai Halom-telek: 0211/5-7, 0224/7, 0229, 0232, 0235/6, 0306/26, 0306/125 Fornád-Szentmárton: 0323/10 Fornádpusztai halastó partja: 0211/2-3

20 31. Gonozd I.: 098/4, 0105/2-3 32. Gonozd II.: 090/13-17, 090/21 33. Gonozd, „Pigler tanya”: 090/12, 0102, 0103, 0104/2-3, 0115, 0121/1, 0122, 0127, 0130, 0132, 0133, 0135/2-3, 0175/1, 0176, 0179/1, 0181, 0183, 0185/20. 34. Kecsegepuszta I.: 0390/2, 0393/3 35. Kecsegepuszta II.: 0399/2 36. Kecsegepuszta, Gádor-völgy I.: 0469/2 37. Kecsegepuszta, Gádor-völgy II.: 0469/2 38. Kenderföld I.: 0674/4, 0676, 0715/3-32, 0716, 0717, 39. Kenderföld II.: 0715/3-32 40. Kishenye I.: 3632/1-2 41. Kishenye II.: 0764/2, 0764/6, 0764/10-11. 42. Kismezı, Basaföld: 0111/2, 0111/4 43. Kosba, Likashegyi tisztás: 01034, 01050 44. Leokádiapuszta I.: 077, 078. 45. Leokádiapuszta II.: 077 46. Leokádiapuszta, „Kersák tanya”: 077 47. Martinca, „Vitéz-telek”: 0546/11-12. 48. Martincai halastó: 0532/8-10, 0538, 0539/1-3, 49. Martincai határ: 0532/12, 0538, 0539/1-3. 50. Messzi-rétföld I.: 0584/14 51. Messzi-rétföld II.: 0584/9. 52. Miklósvár-Dorombos: 0133/15 53. Miklósvári temetı: 01087, 54. Öreghenye: 3705/2, 3706, 3707. 55-63.(Lásd: Pári) 64. Rácvölgy, Erdészet: 01036 65. Rácvölgy, Pénzes oldal: 0939/23-25, 0943/3 (Régészeti érdekő terület) 66. Rácvölgy-Tuskós: 0943/1, 4031/1, 4038/3-4, 67. Sarok, Katonahíd: 04/3-11, 010/1-2, 68. (Lásd: Pári) 69. Szemcsepuszta, Koppány-híd: 022/2, 021/2, 01087/1-2. 70. Szemcsepuszta, Tökös-tói dőlı: 016/5, 019/5, 019/12, 019/14-16. 71. Szemcsepuszta: 028/1, 028/4-7, 030/1, 72. Szemcse-szılıhegy: 01076/1-26, 4701/1, 4701/3, 4715/1-2 73. Szentmártoni dőlı: 0279/1, 0289, 0293/4-7, 0293/14-17. 74. Újvárhegy, „Varga-szılı”: 4271, 4272, 4273, 4274, 4275. 75. Várhegy, kilátó: 1667. 76. Zsigmondpuszta I.: 0361/1. 77. Zsigmondpuszta II.: 0344/6.

3. melléklet: 50 A település helyi védelem alatt álló ingatlanai [Hész. 26.§] sz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 50 51

megnevezés Magtár Kastély Lakóház Volt cipészmőhely Lakóház 51

Lakóház („Würtz-ház”) Lakóház és üzlet Lakóház

cím (utca, házszám)hrsz. Adorjánpuszta 0687/89 Adorjánpuszta 0687/79 Arany J. u. 4. 295 Arany J. u. 5. 308 Arany J. u. 9. 307 . Arany J. u. 17. 333 Bezerédj u. 4. 362 Bezerédj u. 11. 382

Mód: 2/2006.(I.26.) ör. Hatályon kívül helyzete a 24/2012. (X. 1.) ör.

a védettség tárgya épülettömeg, homlokzatok épülettömeg, homlokzatok épülettömeg, utcai homlokzat utcai homlokzat épülettömeg, utcai homlokzat teljes épület, utcai kerítés épülettömeg épülettömeg,

21 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 52

Lakóház Bezerédj u. 14. 367/1 épülettömeg, tornác Lakóház Bezerédj u. 25. 375/2 épülettömeg, tornác Társasház Bocskai u. 3. 16/A/1-3 épülettömeg, utcai homlokzat hatályon kívül52 Lakóház Damjanich u. 2. 510 épülettömeg, homlokzatok Lakóház Deák F. u. 3. 57/1 épülettömeg, utcai homlokzat Irodaház Deák F. u. 9. 50 épülettömeg, utcai homlokzat Társasház Deák F. u. 19. 41/A/1-3 épülettömeg, utcai homlokzat, kapu Lakóház Deák F. u. 21. 40 épülettömeg, utcai homlokzat, kapu Lakóház Deák F. u. 40. 108 épülettömeg, utcai homlokzat Lakóház Deák F. u. 41. 31 épülettömeg, utcai homlokzat Gazdasági épület Deák F. u. 43. 293 épülettömeg, utcai homlokzat Lakóház Deák F. u. 47. 291 tornác Lakóház Dózsa Gy. u. 30. 763 tornác Lakóház Dózsa Gy. u. 59. 938 épülettömeg, tornác Lakóház Dózsa Gy. u. 70. 657 épülettömeg, tornác Lakóház Dózsa Gy. u. 74. 655 épülettömeg, tornác Társasház Dózsa Gy. u. 79. 961/A/1-6 épülettömeg, homlokzatok Lakóház Eötvös u. 2. 18 épülettömeg, utcai homlokzat, kerítés Lakóház Eötvös u. 4. 19 épülettömeg, utcai homlokzat Lakóház Eötvös u. 6. 20 épülettömeg, utcai homlokzat Lakóház Eötvös u. 12. 23 épülettömeg, utcai homlokzat Lakóház Eötvös u. 20. 27 épülettömeg, utcai homlokzat Ref. parókia Eötvös u. 22. 28 épülettömeg, utcai homlokzat, kerítés Lakóház Eötvös u. 24. 29 épülettömeg Volt istálló Fornádpuszta 0307/6 teljes objektum Lakóház Fı út 57. 1612 épülettömeg, tornác Lakóház Fı út 63. 1615 épülettömeg, tornác Lakóház Garay u. 2. 323 épülettömeg, utcai homlokzat Lakóház Garay u. 13. 345 épülettömeg, tornác Lakóház Garay u. 21. 341 épülettömeg, tornác Kereszt Honvéd u. 1933/13 teljes objektum Kereszt Hunyadi u. 1978 teljes objektum Kálvária Kápolna u. 1660 teljes objektum Szt. Vendel szobor Kápolna u. 1590 teljes objektum Volt iskola Kishenye 3628/2 épülettömeg Kereszt Kishenye 0758/7 teljes objektum Irodaház (rendırség) Kossuth t. 3. 316 épülettömeg, homlokzatok Gyógyszertár Kossuth t. 6. 315 épülettömeg, utcai homlokzat Lakóház Kossuth t. 7-8. 311/1, 312 épülettömeg, utcai homlokzat Társasház Kossuth t. 9. 310/1/A/1, 310/2 épülettömeg, utcai homlokzat, kapu Lakóház Kossuth t. 13-14. 10, 11 épülettömeg, utcai homlokzat Társasház Kossuth t. 15. 9/A/1-7, 9/B1-2, 9/C/1épülettömeg, utcai homlokzat Evangélikus templom Kossuth t. 18. 4 épülettömeg, utcai homlokzat Áruház Kossuth t. 19. 1 épülettömeg, eredeti homlokzatok Lakóház Petıfi u. 8. 788/1 épülettömeg, tornác Kápolna, kereszt Öreghenye 3841 teljes objektum Kereszt Rácvölgy 4070/3 teljes objektum Öregek otthona Rákóczi u. 1. 1282 épülettömeg, utcai homlokzat Lakóház Rákóczi u. 5. 1278 épülettömeg, tornác Lakóház Rákóczi u. 76. 1084/2 épülettömeg, tornác, kerítés Üzletház Szabadság u. 5. 1284 épülettömeg, utcai homlokzat Lakóház (Várady-ház) Szabadság u. 7. 1274 épülettömeg, homlokzatok, kerítés Nep. Szt. János szobor Szabadság u. 1276/7 teljes objektum Diákotthon Szabadság u. 9. 862 épülettömeg Lakóház Szabadság u.11-13. 860, 861 épülettömeg Irodaház (Munkaügyi kir.) Szabadság u. 15. 857 épülettömeg, utcai homlokzat Volt mozi Szabadság u. 21. 833 épülettömeg Mária szobor Szabadság u. 25/a 839 teljes objektum Kereszt Szabadság u.25/a 839 teljes objektum Szentháromság szobor Szabadság u. 841 teljes objektum Irodaház (volt bíróság) Szabadság u.29. 818 épülettömeg, utcai homlokzat Üzletház Szabadság u.33. 815 épülettömeg, utcai homlokzat

Hatályon kívül helyezte a 12/2006.(V.30.) ör.

22 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86.

Általános Iskola Hısi emlékmő Városháza Irodaház Lakóház Lakóház volt Kúria Fakereszt Kereszt Kereszt Sírkápolna Szt. Donát szobor Présház-pince Kereszt

Szabadság u. 38. Szabadság u. Szabadság u. 46. Szabadság u. 48. Széchenyi u. 27. Széchenyi u. 39. Szemcsepuszta Szemcsei temetı Szent István u. Temetı Temetı Várhegy Várhegy Vörösmarty u.

59 844 319 321 445 439 028/6 2561 728/2 624 624 4499/5 4528/1 482

épülettömeg, homlokzatok teljes objektum épülettömeg, utcai homlokzat épülettömeg, utcai homlokzat épülettömeg, tornác épülettömeg, homlokzatok épülettömeg, homlokzatok teljes objektum teljes objektum teljes objektum teljes objektum teljes objektum épülettömeg, homlokzatok teljes objektum.

4. melléklet Közútfejlesztés miatt építési tilalommal terhelt ingatlanok [Hész. 33.§ (3) bek.] 1. 2. 3. 4.

73 hrsz. (Szabadság u. 4.,) 1159 hrsz. (Rákóczi u. 94.) 1285 hrsz. (Szabadság u. 3.) 2400/1 hrsz. (Belátóhegy)

FÜGGELÉK A helyi építési szabályzat alkalmazása során figyelembe veendı fontosabb jogszabályok 1. Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény(Étv.) 2. Az Országos Településrendezési és Építészeti Követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) 3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 5. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Kormányrendelet 6. A levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 7. A légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 8. A zaj- és rezgésvédelemrıl szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 9. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet 10. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, 11. Az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X. 28.) Kormányrendelet 12. A szennyvízbírságról szóló 3/1984. (II. 7.) OVH rendelet 13. A felszínalatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 14. A felszíni vizek minısége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 15. A vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet 16. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet 17. A hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet 18. A csapadékvizek elvezetésének engedélyezésérıl szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 19. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 20. A területi hulladékgazdálkodási tervekrıl szóló 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet 21. A veszélyes hulladékok kezelésérıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet

23 22. 23. 24. 25. 26.

A természetvédelemrıl szóló 1996. évi LIII. törvény A termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény Az erdıkrıl szóló 1996. évi LIV. törvény A növényvédelemrıl szóló 2000. évi XXXV. törvény A távközlési létesítmények elhelyezésérıl szóló 9/2000. (IV. 19.) KHVM rendelettel módosított 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 27. A kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény 28. Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet *****