HOSSZÚHETÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2004. (XII. 20.) RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL
Hosszúhetény Község Önkormányzati Képviselő-testülete - figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Öt.) 78 – 80. §aiban foglaltakra - az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyontárgyakkal, továbbá a vagyoni értékű jogokkal és az értékpapírokkal való gazdálkodás szabályairól a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA 1. §. A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő minden ingatlanra, ingóságra, illetve vagyoni értékű jogra és értékpapírra. II. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON 2. §. (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és vállalkozói vagyonból áll, melyeket az önkormányzati vagyonnal gazdálkodóknak elkülönítetten, vagyonleltár alapján kell nyilvántartaniuk és kimutatniuk. (2) Az önkormányzati törzsvagyon tekintetében a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét e rendelet állapítja meg. (3) A jogszabályokban foglaltakon túlmenően forgalomképtelen törzsvagyonná az önkormányzat vagyonából azok az ingatlan vagyonelemek minősíthetők, melyek a közhasználat, a kötelező közszolgáltatások (hulladékkezelő telephelyek, temetők) ellátására, valamint a helyi társadalom közös szükségleteinek kielégítésére közvetlenül szolgálnak. a) Közhasználatra szolgáló ingatlanok különösen: az utak, terek, járdák, parkok, (zöldterületek, játszóterek), valamint az óvóhelyek.
2
b) A kötelező közszolgáltatások ellátására, valamint a helyi társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló, forgalomképtelen törzsvagyonná minősített ingatlanok különösen: a hulladékkezelő telephelyek és a temetők. Felsorolásukat az 1. számú melléklet 1. pontja tartalmazza. (4) A jogszabályokban foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, az önkormányzat vagyonából azok az ingatlan vagyonelemek minősíthetők, melyek a közszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására, a helyi társadalom közös szükségleteinek kielégítésére szolgálnak. a) Közszolgáltatások és a helyi társadalom közös szükségleteinek kielégítésére szolgáló ingatlanok különösen: a közművek és műtárgyaik, az egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési, művelődési és sportcélú épületek, építmények b) Közhatalmi feladatokat ellátó ingatlanok különösen: a Képviselő-testület hivatala (Polgármesteri Hivatal), a Katasztrófa Védelem elhelyezésére szolgáló épületek, építmények Felsorolásukat az 1. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. (5) A (3) és (4) bekezdésben nem említett önkormányzati vagyon forgalomképes. (2. számú melléklet) (6) Törzsvagyoni körből vállalkozói vagyonná, illetve forgalomképtelen törzsvagyon köréből korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná csak a Képviselő-testület sorolhat át önkormányzati vagyontárgyat, amennyiben magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel ez nem ellentétes. (7) A forgalomképtelen törzsvagyontárgyak elidegenítésére, tulajdonjogának átruházására és megterhelésére kötött szerződés semmis. E vagyontárgyak csak egyéb módon hasznosíthatók. III. Fejezet A TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA 3. §. (1) A tulajdonosi jogokat e rendeletben foglaltak szerint a Képviselő-testület és átruházott hatáskörben - az SZMSZ-ben meghatározott módon - a testület bizottságai, valamint a polgármester gyakorolja. (2) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a Képviselőtestület rendelkezései szerint a Képviselő-testület hivatala (Polgármesteri Hivatal), vagy a Képviselő-testület által megbízott természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezetei is elláthatnak. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.
3
IV. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON HASZNOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 4. §. (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása (2) A rendelet alkalmazásában a hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használatát, bérbe, használatba vagy haszonbérletbe adását, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítését kell érteni. (3) A hasznosítás az veszélyeztetheti.
önkormányzat 5.
kötelező
feladatainak
ellátását
nem
§.
(1) Az önkormányzat vagyonának kezelői különösen a Polgármesteri Hivatal, továbbá az önkormányzat költségvetési szervei (intézményei) (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő szervezet). (2) A vagyonkezelő szervezet jogosult a rendeletben foglalt korlátozásokkal: a) a kezelésében lévő ingatlanok birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre b) a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására; c) a kezelésében lévő ingó vagyontárgyak elidegenítésére (3) A vagyonkezelő szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására. (4) Az intézményi használatban álló ingatlanvagyon kezelője az önálló gazdálkodású, továbbá részben önálló gazdálkodású intézmény. Kezelési feladaton túl, az intézményvezetők jogosultak arra, hogy az érintett ingatlan alapterületének 50%át meg nem haladó ingatlanrészt bérbe (használatba) adják 1 évnél nem hosszabb, határozott idejű szerződés keretében. Hosszabb időtartamú, vagy az ingatlan alapterületének 50 %-át meghaladó mértékű bérleti (használati) szerződés csak a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával köthető.
4
E rendelkezések a közhatalmi feladatokat ellátó épületek vonatkozásában értelemszerűen vonatkoznak a Polgármesterre is. (5)
A közhasználatra szolgáló ingatlanok, valamint a közszolgáltatást ellátó ingatlanok közül a közművek és a temetők vagyonkezelési és hasznosítási feladatait az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján látja el. E feladatok (vagy ezek egyes elemei) a közbeszerzési jogszabályok keretei között adhatók vállalkozásba, határozatlan idejű, vagy 5 évnél nem hosszabb határozott idejű szerződéssel. A közművek - koncessziós szerződést nem jelentő - bérletbe (használatba) adása, illetve üzemeltetésre történő átadására a Képviselő-testület jogosult.
(6) A közhasználatra szolgáló egyes ingatlanok (közterületek, óvóhelyek) használatáról és bérbe (használatba) adásáról külön jogszabályok, illetve önkormányzati rendeletek rendelkeznek. (7) Az önkormányzati tulajdonú, bérbeadás útján hasznosított lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint építmények (ide értve a piacot is) külön jogszabályok rendelkezései szerint adhatók bérbe, illetve kivételesen idegeníthetők el. E helyiségekkel kapcsolatos vagyonkezelői, hasznosítói feladatait az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján látja el. 6. §. (1) Az ingatlant forgalmi értékbecslés alapján, helyileg szokásos meghirdetés (Hivatali faliújság, helyi képújság, önkormányzat lapja és megyei sajtó), vagy pályázat útján lehet értékesíteni. Két ízben sikertelen pályázat után - az utolsó pályázati határidő lejártát követő 6 hónapon belül - az ingatlan forgalmi értéken, pályázaton kívüli vételi ajánlat alapján is elidegeníthető. (2) A polgármester javaslatára és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság véleménye alapján a Képviselő-testület eltekinthet a pályázat, vagy meghirdetés útján történő ingatlanértékesítéstől, ha azt a város érdekei indokolják. Mindezekre nézve a polgármester előterjesztést köteles a Képviselő-testület ülésére készíteni. 7. §. (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő - az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető - vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságban a tulajdonosi jogosítványokat - a Képviselő-testület nevében - a polgármester gyakorolja.
5
(2) Önkormányzati ingatlan bérleti (használati) vagy tulajdonjogának gazdasági társaság (közhasznú társaság, szövetkezet) részére történő rendelkezésre bocsátása (apportja) a Képviselő-testület át nem ruházható hatásköre. (3) Közalapítványt létesíteni vagy alapítványokhoz, közalapítványhoz csatlakozni (pénzeszközzel vagy más önkormányzati vagyontárggyal, vagyoni értékű joggal) csak a Képviselő-testület minősített többségű döntésével lehet. (4) Önkormányzati költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét. (5) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelőssége körébe tartozik, az önkormányzatnak többségi irányítást biztosító befolyással kell rendelkeznie. Ez alól kivételt képez az ellátási felelősség regionális szinten történő feladatellátására alapított gazdasági társaság. V. Fejezet A TÖRZSVAGYON HASZNÁLATA, HASZNOSÍTÁSA 8. §. (1) A törzsvagyon használati jogát azok az intézmények gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít. (2) Az intézmény csak az alapító okiratban leírt feladatai ellátásához szükséges ingatlanrészeket jogosult maga használni. Az e célra nem szükséges területeket vagy helyiségeket 1 évnél rövidebb időtartamra az intézmény vezetője, ennél hosszabb, maximum 5 év időtartamra a Polgármesteri Hivatal jogosult bérbeadás útján hasznosítani. Az így keletkező bevételek az intézmény költségvetésének részét képezik. (3) A bérleti szerződések egy példányát nyilvántartás céljából a Polgármesteri Hivatalnak meg kell küldeni. (4) A Polgármesteri Hivatal használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a (2) bekezdés szerinti bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére a polgármester jogosult. 9. §. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságokba való beviteléről a Képviselő-testület dönt.
6
10. §. Amennyiben korlátozottan forgalomképes vagyontárgy elidegenítését, megterhelését, gazdasági társaságba való bevitelét jogszabály valamely hatóság engedélyéhez köti, úgy annak beszerzéséről a gazdasági döntés meghozatala előtt haladéktalanul intézkedni kell. 11. §. (1) Az önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó, indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó szervezet hatáskörébe tartozik. A hasznosítás bevétele a használó szervezetet illeti meg. (2) Amennyiben az ingó vagyontárgy a használó vagyonkezelő szervezetnél (intézménynél) feleslegessé válik, annak hasznosításáról (értékesítéséről) - a vonatkozó jogszabályokban és belső szabályzatokban foglalt eljárás szerint - az intézmény vezetője gondoskodik. (3) A hasznosítás (értékesítés) nem veszélyeztetheti az alapfeladat (közszolgáltatás) biztonságos ellátását. 500 eFt feletti egyedi nettó nyilvántartási értékű ingóvagyon értékesítése csak nyilvános meghirdetés és licittárgyalás útján lehetséges. (4) A vagyonkezelő szervezet kezelésében, használatában lévő önkormányzati tulajdonú ingó és immateriális vagyont évente legalább egyszer leltározni, a feleslegessé váló eszközöket selejtezni szükséges (mind forgó, mind tárgyi eszközöket és immateriális javakat). Önkormányzati tulajdonú ingóvagyon leltározására, selejtezésére, annak feltételeire a Polgármesteri Hivatalnak a jegyző által elfogadott és ellenjegyzett leltározási és selejtezési szabályzatában foglaltak az irányadók. A selejtezett ingóvagyon a (3) bekezdésben megjelölt értékhatár felett csak nyilvános meghirdetés és licittárgyalás útján értékesíthető. (5) Önkormányzati tulajdonú ingó és immateriális vagyont biztosítékul vagy zálogba adni csak a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával lehet. (6) Önkormányzati tulajdonú ingó és immateriális vagyont - az (4) bekezdésben írt selejtezést nem ideértve - csak a Képviselő-testület döntésével lehetséges ingyenesen vagy jelképes áron elidegeníteni, vagy díjmentesen használatra átengedni. Jelképes ár alatt a vagyon nettó nyilvántartási értékének 5 %-át el nem érő vételár, illetve - bérlet esetén - a nettó nyilvántartási érték 1 %-át meg nem haladó éves bérleti díj értendő.
7
(7) Ahol e §. rendelkezései nyilvános meghirdetést és licittárgyalást írnak elő, de ilyen módon az ingóvagyon hasznosítása eredménytelen volt, a vagyon közvetlenül is értékesíthető. VI. Fejezet A FORGALOMKÉPES (VÁLLALKOZÓI) VAGYON HASZNOSÍTÁSA 12. §. (1) A forgalomképes ingatlanvagyon megszerzéséről a Képviselő-testület dönt. (2) A forgalomképes ingatlanvagyon elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, vagy a tulajdoni viszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt. (3) A forgalomképes ingatlanok, valamint a Képviselő-testület döntésével megüresedett intézményi ingatlanok bérbe (használatba) adására a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jóváhagyásával a polgármester jogosult. (4) Önkormányzati tulajdonú ingatlant biztosítékul adni, megterhelni (jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez hozzájárulni) csak a Képviselőtestület előzetes jóváhagyásával lehet. (5) Önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdonjogának ingyenes vagy jelképes értéken történő átruházása, vagy használatba adása a Képviselő-testület át nem ruházható hatásköre. Jelképes érték alatt elidegenítés esetén az ingatlanforgalmi érték 5 %-a alatti ár, bérbe (használatba) adás esetén a helyben szokásos díjtételek 5 %-a alatti bérleti díj-előírás értendő. 13. §. (1) Az önkormányzati ingatlanvagyon feletti további, az 5-12. §-okban nem szabályozott rendelkezési jog (szolgalmi jog, építésügyi engedélyeztetési eljárásokban tulajdonosi nyilatkozattétel, telekalakítással-ingatlanrendezéssel kapcsolatos eljárás, elővásárlási jog, ingatlan nyilvántartásba jogok, tények bejegyeztetése, stb.) gyakorlása a polgármester hatásköre. (2) Ahol az 5-12. §-ok rendelkezései nyilvános meghirdetést és licittárgyalást írnak elő, de az ingatlan hasznosítása ilyen módon eredménytelennek bizonyult, ott lehetőség van a kikiáltási áron történő közvetlen szerződéskötésre. Ha két hónapon belül ez sem eredményes, a Képviselő-testület jogosult a kikiáltási ár csökkentésére.
8
(3) Az 5-12. §-okba nem tartozó további ingatlanvagyon-gazdálkodási megbízásokat a Képviselő-testület adja ki gazdasági társaság, vagy non-profit szervezet, önkormányzati társulás, vagy kisebbségi önkormányzat részére. A megbízásban rögzíteni kell a megbízott hatáskörét (az ingatlanvagyon kezelése, hasznosítása területén), a díjazás (érdekeltség) mértékét és módját. VII. Fejezet EGYES JOGÜGYLETEK MEGKÖTÉSE ESETÉN IRÁNYADÓ SZABÁLYOK 14. §. (1)
Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére a Képviselő-testület koncessziós pályázatot írhat ki. A pályázatot a Képviselő-testület bírálja el.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti szerződést a Képviselő-testület nevében a polgármester írja alá, és felügyeli a szerződés teljesítését. 15. §.
Haszonbérbe adás esetén a szerződést legfeljebb 5 évre lehet megkötni. A szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a rendezési tervet figyelembe kell venni. A MEZŐGAZDASÁGI FÖLDTERÜLETEK ELIDEGENÍTÉSE 16. §. (1) A jelen rendelet 2. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági rendeltetés földterületeket a Képviselő-testület jelöli ki elidegenítésre. (2) Az értékesítésre kijelölt mezőgazdasági ingatlanok bérlői elővásárlási joggal rendelkeznek. Az értékesítés során a jelen rendelet 6. §-ában előírt módon kell eljárni azzal, hogy a jogügylet megkötésére a 12. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. VIII. Fejezet A TÁRSASÁGI ÜZLETRÉSZEKRE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK 17. §. (1) A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal (kárpótlási jegyek, kötvények /az átváltoztatható kötvények kivételével), váltók, letéti- és közraktárjegyek, kincstárjegyek és államkötvények, befektetési jegyek stb.) való
9
gazdálkodásra az önkormányzat pénzeszköz-gazdálkodására és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. (2)
A költségvetési szerv - a Polgármesteri Hivatal kivételével - nem birtokolhat ilyen értékpapírt. 18. §.
(1) A
gazdasági társaságokban képviselt önkormányzati részvénycsomagok vagyonkezelője a polgármester.
üzletrészek,
illetve
(2) Az (1) bek-ben foglaltak nem terjednek ki a a./ az önkormányzati üzletrészek részvénycsomagok értékesítésére b b./ a törzstőke emelésére, leszállítására c./ ügyvezető megbízására, felmentésére c d./ felügyelő bizottság képviselő testület által delegált tagjainak visszahívására d e./ önkormányzati apport, illetve tartalékvagyon átadással újabb társaság létrehozására e (3) A társasági részesedésekben lekötött önkormányzati vagyon hasznosulását (hatékonyságát) tükröző adatszolgáltatási rendszert a polgármester kezeli. Hozzá futnak be a társaságok menedzsmentjétől, vezető testületeitől és a felügyelő bizottságoktól, illetve ezek önkormányzati jelölésű tagjaitól félévente az előírt kimutatások. (4)
E rendszer adatai csak a tulajdonosi jogok gyakorlásának megalapozása érdekében használhatóak fel. A betekintési joggal bíró köztisztviselők, képviselők és bizottsági tagok az adat- és titokvédelem tekintetében személyes felelősséggel tartoznak. A hasonló vagy azonos tevékenységi kört folytató társaságokba delegáltak, illetve az ilyen cégekben egyébként érintettek számára csak összevont (statisztikai) adatok szolgáltathatók.
(5) Az önkormányzati tulajdonú társaság ügyvezetője a felügyelő bizottság egyetértésével tesz javaslatot a könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére. 19. §. Az önkormányzati (rész)tulajdonú gazdasági társaságok, szövetkezetek, közhasznú társaságok tag-, illetve közgyűlésein a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelő polgármester a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot tájékoztatni köteles a tag, illetve közgyűlések határozatairól.
10
IX. Fejezet A PÉNZESZKÖZÖKRE ÉS PÉNZÜGYI KÖVETELÉSEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK 20. §. (1) Az önkormányzat pénzügyi eszközeit költségvetési szervei kezelik. Ha jogszabály kivételt nem tesz, ez alatt a Polgármesteri Hivatal értendő. (2) Pénzügyi eszköz különösen: a költségvetési szervek (jogszabályban korlátozott számú) forintszámlái és lekötött vagy látra szóló forintbetétei, forint- és valutakészpénz, devizaszámla. (3) A költségvetési szervek pénzkezelésére, a gazdálkodás rendjére, a számvitelre és a mérlegkészítésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A szükséges belső szabályzatokat, utasításokat a Jegyző, illetve az intézményvezetők kötelesek kiadni és évente felülvizsgálni. 21. §. 1) Pénzügyi követelés e rendelet alkalmazásában, a forintösszegre vagy devizára szóló követelés, mely szolgáltatás vagy áru meg nem fizetett ellenértékét, előírt és be nem folyt adót, nyújtott kölcsönt, vagyontárgy hasznosításának még be nem folyt hozamát és minden további, az önkormányzat tulajdonában álló követelésállományt jelent. 2) Egyedi követelésről történő lemondásról, valamint pénzügyi követelés vagyoni megváltásáról, engedményezés elfogadásáról, faktorálási műveletről: a) 100 e Ft alatt a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság b) 100 e Ft feletti követelésről a Képviselő-testület dönt 3) Az önkormányzati vagyon részét képező pénzügyi követeléseket az önkormányzat költségvetési szervei kezelik. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, ez alatt a Polgármesteri Hivatal értendő. 4) A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, értékvesztés elszámolására.
11
5) Jogszabály értelmében behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni. A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet rögzíti. A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül a követelés elengedésnek, azaz a 5.§ (1) bekezdés szerinti követelésről történő lemondásnak. A számvitelileg leírt követeléseket nyilván kell tartani és a kötelezettel szemben (az elévülés időhatárain belül) jogilag követelésnek kell tekinteni. X. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. §. (1)
Az intézmények által hasznosított önkormányzati vagyon bevételével (ha jogszabály kivételt nem tesz) az intézmény önállóan gazdálkodik, mely az éves költségvetési rendeletek keretei között eszközpótlásra, karbantartásra fordítandó.
(2)
Az önkormányzati vagyon (pl. ingatlan) igénybevételekor a képviselő-testület eseti döntésével vételárkedvezmény vagy fizetési könnyítés nyújtható, a munkahelyteremtő beruházások támogatásáról szóló önkormányzati rendelet szerint.
(3)
E rendeletben meghatározott értékek ÁFA nélkül értendők.
(4)
Az önkormányzati vagyonkezelés és vagyonhasznosítás pénzügyi-gazdasági ellenőrzését az önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága, a belső ellenőrzést az intézmények tekintetében az önkormányzati belső ellenőr végzi 23. §.
(1) A nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait a helyben szokásos módon, a polgármesteri hivatal földszinti hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. (2) A szerződés közzétételéről a polgármester gondoskodik.
12
(3) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték számításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét az (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani. 24. §. Ez a rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni. Hosszúhetény, 2004. december 8. Faragóné Cseke Blanka polgármester
Orbán László jegyző Kihirdetési záradék:
A rendelet a hosszúhetényi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2004. december 20án kihirdetésre került. Hosszúhetény, 2004. december 20. Orbán László jegyző
