I. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Ára: 1160 Ft MÁRCIUS 24. TARTALOM

I. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM

Ára: 1160 Ft

2009. MÁRCIUS 24.

TARTALOM oldal JOGSZABÁLYOK 23/2009. (II. 6.) Korm. r. a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között kulturális intézetek létesítésérõl és mûködésérõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl .................................................................. 24/2009. (II. 6.) Korm. r. a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a kulturális intézetek mûködésérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl . 4/2009. (II. 4.) ÖM rendelet a kistelepülések közoktatási feladatainak társulásban történõ ellátását ösztönzõ támogatás igénybevételének részletes feltételeirõl ................. HATÁROZAT 6/2009. (II. 4.) KE határozat a 8/2006. (I. 20.) KE határozat módosításáról .................................................................. KÖZLEMÉNYEK Az Országos Rádió és Televízió Testület ügyrendje ........... Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye a Rádió Aktív Pécs 94,6 mûsorszolgáltatási szabályzatáról Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye a Hort Község Kulturális Centruma által mûködtetett Hort TV mûködési szabályzatáról ........................................... Közlemény a televíziós mûsorszolgáltatók A) televíziós közéleti magazinmûsor, B) televíziós hírmûsor, sportmûsor és kulturális magazinmûsor készítésének támogatására meghirdetett pályázati eljárás lezárásáról ............. Közlemény a helyi és körzeti mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ rádiós mûsorszolgáltatók hír-, sportés közérdekû szolgáltató magazinmûsorai készítésének támogatására meghirdetett pályázati eljárás lezárásáról.. Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda közleményei Az elõadások szervezõi számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejé-

1330 1332 1334

1338 1339 1344 1346

1353

1353 1354

oldal ben fizetendõ szerzõi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl szóló közlemény (Sz 09) ................................................................. Az üzletek és egyéb zenefelhasználók számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl szóló közlemény (K 09)............................................................................ A vendéglátóüzletek és kereskedelmi szálláshelyek számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl szóló közlemény (V 09) ......................................................... Közlemény a nyilvános könyvtárak jegyzékérõl .............. Felhívás „Az élet szeretõje” címû Gyóni Géza Országos Vers- és Prózamondó Találkozóra ................................ Pályázati felhívás felsõoktatási intézmények vezetõi, oktatói és egyéb álláshelyeinek betöltésére ...................... Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmények vezetõi állásaira, valamint pedagógus- és egyéb álláshelyek betöltésére ......................................................... Pályázati felhívás pedagógus- és egyéb álláshelyek betöltésére ............................................................................. Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti álláshelyeinek betöltésére ................... A közlöny zárása után érkezett pályázati felhívások ........ Álláshirdetés visszavonása................................................

1354

1363

1374 1390 1395 1396

1397 1412 1415 1437 1438

1330

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY

JOGSZABÁLYOK A Kormány 23/2009. (II. 6.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között kulturális intézetek létesítésérõl és mûködésérõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl (A Megállapodás 2006. március 1-jén nemzetközi jogilag hatályba lépett.) 1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között kulturális intézetek létesítésérõl és mûködésérõl szóló 2005. november 29-én aláírt Megállapodást e rendelettel kihirdeti. 2. § A Megállapodás magyar nyelvû szövege a következõ: „Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között a kulturális intézetek helyzetérõl és mûködésérõl A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: a Felek), felismerve, hogy a két ország népei kölcsönösen érdekeltek egymás emberi értékeinek és kultúrájának megismerésében; attól az óhajtól vezéreltetve, hogy kulturális kapcsolataiknak új minõséget adjanak; a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és együttmûködés alapjairól kötött, 1992. augusztus 8-án, Tallinnban aláírt Szerzõdés 14. Cikkében foglaltakkal összhangban; a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság Kormányai közötti kulturális, tudományos és oktatási együttmûködésrõl 1994. április 28-án, Tallinnban aláírt Egyezmény 14. Cikke alapján; az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk (1) A Magyar Köztársaság kulturális intézete az Észt Köztársaságban a Tallinni Magyar Intézet, míg az Észt Köztársaság kulturális intézete a Magyarországi Észt Intézet nevet viseli (a továbbiakban: Kulturális Intézetek). Az intézetek hivatalos levelezésükben, valamint tájékoztatási és reklám tevékenységükben ezen elnevezéseket használhatják.

8. szám

(2) A Kulturális Intézetek nem profitorientált intézmények. (3) Mindegyik Fél minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a másik Fél kulturális intézetének rendeltetésszerû mûködését.

2. Cikk (1) A Kulturális Intézetek tevékenységüket a jelen megállapodásban rögzített feltételek szerint és a fogadó Fél törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban végzik. (2) A Kulturális Intézetek tevékenységüket a fogadó Fél egész területén fejtik ki. (3) A Tallinni Magyar Intézet a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma alá tartozik. Irányítását és felügyeletét a Külügyminisztériummal és az Oktatási Minisztériummal együttmûködésben a Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága látja el. A Magyarországi Észt Intézet a non-profit társaságként mûködõ Észt Intézet részlege. Az Észt Intézet Non-profit Társaság a Magyarországi Észt Intézet tevékenységének szervezésében együttmûködik az Észt Köztársaság Kulturális Minisztériumával. (4) A Kulturális Intézetek nem részei a küldõ ország diplomáciai képviseletének.

3. Cikk (1) A Kulturális Intézetek hatáskörébe a Megállapodás értelmében elsõsorban a következõ feladatok tartoznak: a) kulturális és tudományos rendezvényeket, elõadásokat, felolvasó esteket, szemináriumokat, kiállításokat, koncerteket és színházi elõadásokat, valamint egyéb kulturális és tudományos programokat szerveznek; b) filmvetítéseket rendeznek és audiovizuális anyagokat mutatnak be; c) tudományos, oktatási, kulturális és mûvészeti szakembereket hívnak meg az Intézet által rendezett vagy a fogadó ország jelentõsebb kulturális eseményeire; d) könyvtárat és médiatárat tartanak fenn, amelyben könyvek, nyomtatott és sokszorosított anyagok állnak az érdeklõdõk rendelkezésére, beleértve folyóiratokat, napilapokat, hang- és képhordozó eszközöket; e) nyelvtanfolyamokat szerveznek és támogatják a nyelvoktatás terén dolgozó szakemberek és intézmények munkáját, továbbképzést, szemináriumot szerveznek számukra; f) információs anyagokat, katalógusokat terjesztenek országuk kulturális, mûvészeti, oktatási, tudományos és mûszaki életérõl. (2) A Kulturális Intézetek elõsegítik a kulturális és oktatási együttmûködési megállapodások, munkatervek, vala-

8. szám


mint más hasonló jellegû együttmûködési programok végrehajtását.

1331 7. Cikk

A Kulturális Intézetek kiküldött munkatársaira a küldõ állam társadalombiztosítása jogszabályai vonatkoznak. 4. Cikk (1) A Kulturális Intézetek a tevékenységükkel kapcsolatos kiadások fedezésére jogosultak a fogadó ország területén annak jogszabályaival összhangban: a) programjaikon, rendezvényeiken belépési díjat szedni, b) a szervezett rendezvényeikkel közvetlenül kapcsolatos információs anyagokat és katalógusokat árusítani; c) nyelvtanfolyamaikért, illetve más oktatási tevékenységükért részvételi díjat szedni; d) könyvtári és tájékoztatási szolgáltatásaikért megfelelõ költségtérítést felszámítani. (2) A fenti tevékenységekkel kapcsolatban felmerülõ gyakorlati kérdéseket, ideértve az adózási kötelezettségeket is, közvetlenül a fogadó ország illetékes hatóságaival kell rendezni. (3) A Kulturális Intézetek programjaikhoz, alaptevékenységük ellátásához a költségvetési támogatáson és saját bevételeiken kívül reklám-, szponzori támogatást és egyéb felajánlást is elfogadhatnak.

5. Cikk (1) Mindkét Fél maga jelöli ki saját kulturális intézete személyzetének tagjait. (2) A Kulturális Intézet igazgatója képviseli a fogadó országban a Kulturális Intézetet, a Kulturális Intézet nevében jogosult az intézet tevékenységéhez szükséges intézkedéseket meghozni. (3) A Tallinni Magyar Intézet igazgatója a Magyar Köztársaság tallinni nagykövetségének kulturális ügyekkel foglalkozó diplomatája. (4) Mindkét szerzõdõ Fél, összhangban a fogadó ország jogszabályaival, elõsegíti, hogy a fogadó országban a Kulturális Intézetek munkatársai, azok házastársai és eltartott gyermekei mielõbb megkapják a tartózkodási engedélyt.

6. Cikk A kiküldött munkatársak mellett a Kulturális Intézet olyan más személyeket is alkalmazhat, akiknek joga van a fogadó országban dolgozni. Az ilyen munkaviszonyt a Fogadó Fél jogszabályai szabályozzák.

8. Cikk A jelen Megállapodás végrehajtásával, értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdések lehetõség szerint tárgyalások útján, diplomáciai csatornákon keresztül rendezendõk.

9. Cikk (1) A Megállapodás azt követõen lép hatályba, hogy a Felek írásban, diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belsõ jogi követelményeknek eleget tettek. A Megállapodás a késõbbi jegyzék keltét követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) A Megállapodás 5 évre szól. A Megállapodás automatikusan, ötéves periódusonként meghosszabbodik, kivéve abban az esetben, ha a Felek egyike írásban, diplomáciai úton, legalább hat hónappal az érvényességi idõszak lejárta elõtt értesíti a másik Felet a megállapodás felmondásáról. (3) A fentiek tanúsítására alulírottak, kellõ felhatalmazással rendelkezve Kormányuktól, aláírták a jelen Megállapodást. A jelen Megállapodást aláírták két példányban Budapesten, 2005. november 29. napján, magyar és észt nyelven, mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. A Magyar Köztársaság Kormánya nevében

Az Észt Köztársaság Kormánya nevében”

3. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásáról a kultúráért felelõs miniszter gondoskodik. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

1332


A Kormány 24/2009. (II. 6.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a kulturális intézetek mûködésérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl

8. szám 2. Cikk

Az Intézetek a jelen Egyezményben rögzítetteknek, valamint a fogadó és a küldõ állam jogrendszerének megfelelõen folytatják tevékenységüket.

1. §

3. Cikk

A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a kulturális intézetek mûködésérõl szóló, Budapesten, 2008. május 30-án aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelezõ hatályának elismerésére.

1. A varsói Magyar Intézet tevékenysége felett a Magyar Köztársaság nemzeti kulturális örökség minisztere, a budapesti Lengyel Intézet tevékenysége felett pedig a Lengyel Köztársaság külügyminisztere gyakorolja a felügyeletet.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvû szövege a következõ: „Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a kulturális intézetek mûködésérõl A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya, a továbbiakban: „Szerzõdõ Felek”, a magyar és a lengyel nép közötti hagyományosan baráti kapcsolatok megerõsítésének, valamint a sokoldalú együttmûködés és a kölcsönös megismerés szándékával vezetve, törekedve a kölcsönös támogatásra és a másik állam társadalmával, történelmével, kultúrájával és gazdaságával kapcsolatos információcserére, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya közötti kulturális és tudományos együttmûködésrõl szóló, Budapesten, 1992. október 13-án aláírt Egyezmény 14. Cikkében leírtak végrehajtása céljából a következõkben állapodnak meg:

1. Cikk 1. A Szerzõdõ Felek a kölcsönösség elve alapján és saját jogrendszerüknek megfelelõen sokoldalúan támogatják a varsói Magyar Kulturális Intézet és a budapesti Lengyel Intézet (a volt Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központ), a továbbiakban „Intézetek”, mûködését. 2. Az Intézetek mûködése kiterjed a fogadó állam egész területére. 3. A Szerzõdõ Felek illetékes szervei, a másik Szerzõdõ Fél illetékes szervének beleegyezésének megszerzése után annak területén új Intézeteket vagy azokhoz tartozó kirendeltségeket alapíthatnak.

2. A varsói Magyar Intézetet a Magyar Köztársaság nemzeti kulturális örökség minisztere, a budapesti Lengyel Intézetet a Lengyel Köztársaság külügyminisztere által kinevezett igazgató irányítja. 3. Az igazgató távolléte esetén az Intézetet a 2. pontban említett szervek által kinevezett, erre felhatalmazott igazgatóhelyettes irányítja. 4. Az Intézet igazgatója és igazgatóhelyettesei élvezik azokat a diplomáciai kiváltságokat és mentességeket, amelyekrõl a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án kelt Bécsi Szerzõdés rendelkezik, amennyiben a küldõ állam részérõl a nagykövetség diplomáciai személyzete tagjaiként kerülnek kijelölésre.

4. Cikk 1. Az Intézetek feladata a magyar nyelv és kultúra, illetve a lengyel nyelv és kultúra terjesztése, valamint a küldõ állam népszerûsítése. 2. Az említett feladatokat többek között az alábbi tevékenységekkel látják el: a) az egyik Szerzõdõ Fél kultúrájával, tudományával, oktatási rendszerével, valamint a történelmével és az aktuális problémakörével kapcsolatos információk terjesztése a másik Szerzõdõ Fél államterületén, b) kulturális események szervezése, így különösen kiállítások, filmvetítések, színházi fellépések, koncertek, fesztiválok és filmszemlék, mûhelyek stb., valamint szemináriumok, elõadások, összetettebb projektek, mint pl. kulturális napok, a kulturális és a tudományos élet különbözõ területei szakértõinek találkozói a másik Szerzõdõ Fél államterületén, c) könyvtárak, kultúrával és tudománnyal kapcsolatos információs adatbázisok, filmarchívumok és zenei archívumok üzemeltetése, gyûjteményeik kikölcsönzése és hozzáférhetõvé tétele az érdeklõdõ személyek és intézmények számára, információs internet honlapok üzemeltetése, d) a küldõ állam hagyományainak és irodalmi alkotásainak terjesztése, nyelvtanfolyamok, szemináriumok

8. szám


szervezése, együttmûködés iskolákkal a nyelvoktatás területén, valamint az anyanyelvû mûvek fordításának támogatása, e) az oktatás területén történõ kölcsönös együttmûködés támogatása, pl. diák- és ösztöndíjascserék, a közvetlen intézményi kapcsolatok elõsegítése, f) gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi témakörû események és bemutatók szervezése a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Gazdasági-Kereskedelmi Osztályával és a Magyar Köztársaság Nagykövetsége gazdasági-kereskedelmi részlegével egyetértésben, a küldõ államból származó vállalkozók részvételének a fogadó államban rendezett gazdasági és kereskedelmi rendezvényeken való támogatása, g) a kölcsönös kulturális együttmûködésbõl, a közszolgálati szektor alanyainak együttmûködésébõl, az állampolgári kezdeményezésekbõl, valamint a Szerzõdõ Felek intézményei és szervezetei közötti közvetlen együttmûködési megállapodásokból fakadó és velük kapcsolatos eseményeken és projektekben való részvétel.

5. Cikk 1. Az Intézetek a jelen Egyezményben meghatározott feladatok végrehajtása céljából saját hatáskörükben rendelkeznek a feladatok végrehajtásához szükséges valamennyi joggal és kötelezettséggel, így különösen: a) bankszámlákat nyithatnak a fogadó államban, b) szerzõdéseket köthetnek, c) egyéb kötelezettségeket vállalhatnak. 2. Ezen szerzõdések megkötésére, bankszámlák nyitására, kötelezettségek vállalására az Intézet nevében az igazgató vagy az erre felhatalmazott igazgatóhelyettes jogosult. 3. Az igazgató és az igazgatóhelyettes az 1. pont 1) és 2) alpontjaiban meghatározott tevékenységek körében a fogadó állampolgári és államigazgatási joghatósága alól nem élvez mentességet.

1333

a fogadó állam ingatlanpiacán elérhetõ helyiséget, az Intézet által folytatott tevékenység követelményeinek és céljainak megfelelõen. 2. A fogadó Szerzõdõ Fél illetékes szerve szükség esetén közremûködik a megfelelõ helyiségek és ingatlanok felkutatásában és a kölcsönösség elve alapján, valamint a fogadó állam belsõ jogszabályaival összhangban segítséget nyújt a küldõ Szerzõdõ Fél illetékes szervének a helyiségekhez és ingatlanokhoz fûzõdõ jogcím megszerzéséhez, valamint az adásvétel vagy bérlet legelõnyösebb feltételeinek kialakításában. 3. A Szerzõdõ Fél fedezi a saját Intézete mûködésével járó valamennyi költséget.

8. Cikk A Szerzõdõ Felek a kölcsönösség elve alapján a másik Fél számára lehetõvé teszik mindazon – az Intézetek által folytatott tevékenységgel összefüggõ – adófizetési kötelezettség alóli mentességet, amely összhangban van az Európai Unió jogával, illetve a Szerzõdõ Felek törvényeivel és jogszabályaival, valamint a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között, a kettõs adóztatás elkerülésére, és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt Egyezményhez kapcsolódó, Varsóban, 2000. június 27-én aláírt Jegyzõkönyvvel (Protocol to the Convention between the Republic of Poland and the Republic of Hungary for the avoidance of double taxation and the prevention of fiscal evasion with respect to taxes on income and on capital, done at Budapest on September 23, 1992).

9. Cikk A jelen Egyezmény értelmezése és végrehajtása során felmerülõ vitás kérdések diplomáciai úton kerülnek rendezésre.

6. Cikk 10. Cikk Az Intézetek tevékenységük során nem törekednek haszonszerzésre és nem folytatnak gazdasági jellegû tevékenységet. Az Intézetek mindazonáltal a fogadó állam belsõ jogszabályaival összhangban bevételekre tehetnek szert nyelvoktatási díjak révén, ideértve az audiovizuális, oktatási és egyéb, nyelvoktatással kapcsolatos anyagok szolgáltatását is. 7. Cikk 1. A Szerzõdõ Felek saját hatáskörükben biztosítják Intézetük számára a megfelelõ elhelyezésû és alapterületû,

1. Az Egyezményt a Szerzõdõ Felek jogrendszerüknek megfelelõen fogadják el, amit diplomáciai jegyzékváltás útján igazolnak vissza. Az Egyezmény a késõbbi jegyzék kézbesítését követõ 30. nappal lép hatályba. 2. Jelen Egyezmény a Szerzõdõ Felek kölcsönös beleegyezésével írásban bármikor módosítható vagy kiegészíthetõ. E módosítások és kiegészítések külön jegyzõkönyvekként kerülnek megfogalmazásra és az Egyezmény szerves részét képezik. 3. Az Egyezmény a hatálybalépése napjától számított öt évig marad hatályban, amely határidõ automatikusan

1334


meghosszabbodik további ötéves idõszakokra, amennyiben az Egyezményt annak lejárta elõtt legkésõbb hat hónappal a Szerzõdõ Felek egyike sem mondja fel diplomáciai jegyzék útján.

11. Cikk Jelen Egyezmény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszíti a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Lengyel Népköztársaság Kormánya által 1973. augusztus 15-én, Budapesten, a varsói Magyar Kulturális Intézet, valamint a budapesti Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Központ tevékenységérõl kötött Megállapodás, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között Varsóban, 1998. április 15-én kelt, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Lengyel Népköztársaság Kormánya által 1973. augusztus 15-én, Budapesten, a varsói Magyar Kulturális Intézet, valamint a budapesti Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Központ tevékenységérõl kötött Megállapodás módosításáról szóló Jegyzõkönyv. Készült Budapesten, 2008. május 30. napján, két eredeti példányban, mindegyik magyar és lengyel nyelven, mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. (Aláírások)” 3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet 2. §-a a szerzõdés 10. Cikke 1. pontjában meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A (2) bekezdésben meghatározott idõpont naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a kultúráért felelõs miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Az önkormányzati miniszter 4/2009. (II. 4.) ÖM rendelete a kistelepülések közoktatási feladatainak társulásban történõ ellátását ösztönzõ támogatás igénybevételének részletes feltételeirõl A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény 5. számú mellékletének 28. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati mi-

8. szám

niszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az oktatási és kulturális miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró oktatási és kulturális miniszterrel egyetértésben, valamint a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszter véleményének kikérésével – a következõket rendelem el:

1. § (1) A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 5. számú mellékletének 28. pontja szerinti 100,0 millió forint elõirányzat a kistelepülések közoktatási feladatai társulásban történõ ellátásának ösztönzését szolgálja. (2) Támogatást igényelhet a) többcélú kistérségi társulás (a továbbiakban: Társulás), b) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás (a továbbiakban: intézményi társulás) székhely települési önkormányzata, továbbá c) települési önkormányzat az általa fenntartott azon közoktatási intézmény mûködési kiadásaihoz, melyhez 1500 fõ és az alatti lakosságszámú kistelepülési önkormányzat által 2008/2009. nevelési évben/tanévben önállóan fenntartott közoktatási intézmény 2009. szeptember 1-jétõl tagintézményként csatlakozik. (3) A (2) bekezdés szerinti támogatás igénylésének további feltétele, hogy a) a társulni kívánó 1500 fõ és az alatti lakosságszámú kistelepülési önkormányzat intézményének közös fenntartására irányuló korábbi – 2008. augusztus 31-éig kezdeményezett – társulási szándékát más önkormányzat, intézményi társulás vagy Társulás elutasította, továbbá b) a (2) bekezdés szerint 2009. szeptember 1-jétõl bõvülõ közoktatási intézmény új tagintézményében a foglalkozásokat, tanítási órákat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezõ pedagógusok tartsák meg. (4) A támogatás formája vissza nem térítendõ támogatás, az 1500 fõ és az alatti lakosságszámú települési önkormányzat által 2008/2009. nevelési évben/tanévben önállóan fenntartott közoktatási intézmény gyermek-, illetve tanulólétszáma alapján legfeljebb 70 000 Ft/gyermek, tanuló, melynek összege nem haladhatja meg a 8 millió forintot. (5) Nem nyújtható támogatás annak a pályázónak, amely lejárt esedékességû, meg nem fizetett köztartozással

8. szám


rendelkezik (a köztartozás megfizetéséig), vagy adósságrendezési eljárás alatt áll.

2. § (1) A támogatás összegének meghatározása az alábbi szempontok figyelembe vételével történik: a) az 1500 fõ és az alatti lakosságszámú, társulni kívánó kistelepülési önkormányzat területén 2009. szeptember 1-jétõl tagintézményként mûködõ feladat-ellátási helyen óvodai nevelésben, illetve iskolai oktatásban részesülõ gyermekek, tanulók száma, az összlétszámon belül a hátrányos helyzetû, illetve halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek, tanulók létszáma, továbbá b) az intézményi társulás, illetve a Társulás által fenntartott intézmény hosszú távú – 5 éves –fenntarthatóságával kapcsolatos adatok és tervek (gyermeklétszám alakulása, mûködtetési költségek és azok alakulása, terveznek-e további intézmény-racionalizálást). (2) A támogatás szempontjából elõnyben részesülnek azon pályázók, a) amelyek intézményében a megvalósítandó célok összhangban vannak a kistérségi intézkedési tervvel, illetve az önkormányzati intézkedési tervvel, különös tekintettel a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. §-ában foglaltaknak megfelelõen a közoktatási esélyegyenlõségi intézkedési tervben megjelölt feladatokra, b) amelyek 25%-ot meghaladó halmozottan hátrányos helyzetû gyermek/tanulói aránnyal rendelkezõ közoktatási intézményt fogadnak be, továbbá c) amelyek esetében a 2009. szeptember 1-jétõl bõvülõ közoktatási intézmény megfelel a költségvetési törvény 8. számú mellékletének IV. fejezet Többcélú kistérségi társulások támogatása jogcím, Kiegészítõ szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeinek.

3. § (1) A támogatás felhasználható a közoktatási intézmény átszervezése kapcsán felmerülõ egyszeri személyi és dologi kiadások, továbbá a közoktatási intézmény mûködési kiadásainak teljesítéséhez. (2) A támogatás nem használható fel azon személyi kiadásokhoz, melyekhez a Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen támogatás igényelhetõ. 4. § A pályázatnak tartalmaznia kell: a) az e rendelet melléklete szerinti pályázati adatlapot, b) az 1500 fõ és az alatti lakosságszámú települési önkormányzattal társulni szándékozó

1335

ba) önkormányzat befogadó szándéknyilatkozatát, bb) intézményi társulás és Társulás esetén a tagönkormányzatok befogadó szándéknyilatkozatait tartalmazó képviselõtestületi-határozatokat, c) a társulni kívánó 1500 fõ és az alatti lakosságszámú kistelepülési önkormányzat 2008. augusztus 31. elõtti dátumú, társulási szándékát igazoló, az önkormányzatot be nem fogadó ca) önkormányzat esetén az általa hozott elutasító képviselõ-testületi határozatot, cb) intézményi társulás és Társulás esetén a tagönkormányzatok elutasító tartalmú képviselõ-testületi határozatait, d) a társuló önkormányzatok közoktatási intézkedési tervét, valamint közoktatási esélyegyenlõségi intézkedési tervét, továbbá e) a közoktatási intézmények alapító okiratait.

5. § (1) A pályázatot 2009. február 16-áig szükséges elektronikus úton és papír alapon egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) megküldeni, illetve benyújtani. (2) A pályázatokat az Igazgatóság – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (3) bekezdése alapján e rendelet alapul vételével – a rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat alapján szabályszerûségi szempontból megvizsgálja és szükség esetén 5 napon belül hiánypótlásra, módosításra hívja fel a pályázót. Amennyiben a pályázó a felhívásnak 5 napon belül nem tesz eleget, vagy nem megfelelõen teljesíti azt, az Igazgatóság a pályázatot nem továbbítja az Önkormányzati Minisztériumnak (a továbbiakban: ÖM), és errõl értesíti a pályázót. (3) A felülvizsgált pályázatok eredeti példányát az Igazgatóság – véleménye csatolásával – 2009. február 23-áig továbbítja az ÖM részére. Amennyiben az ÖM a pályázatok vizsgálata során további tájékoztatást, illetve dokumentumok megküldését tartja szükségesnek, ezeket a pályázók – külön felhívásra – kötelesek részére teljesíteni.

6. § (1) Az önkormányzati miniszter – az ÖM két képviselõjébõl, a Pénzügyminisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egy-egy képviselõjébõl álló tárcaközi bizottság javaslata alapján – a pályázatokról 2009. március 20-áig dönt. (2) A támogatási döntést az ÖM honlapján nyilvánosságra kell hozni.

1336

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 7. §

Az önkormányzati miniszter a nyertes pályázóval (a továbbiakban: Támogatott) 2009. április 20-áig támogatási szerzõdést köt. E határidõnek a Támogatott hibájából történõ elmulasztása jogvesztõ.

8. § A támogatást a Támogatott által 2009. augusztus 31-ig megvalósított tényleges intézményi átszervezés ÖM-nek történõ igazolását (módosított társulási megállapodás és alapító okirat hiteles másolatának megküldését) követõ 15 munkanapon belül az ÖM utalványozása alapján a Magyar Államkincstár egy összegben folyósítja.

8. szám

b) a társuló 1500 fõ vagy az alatti települési önkormányzat három éven belül kiválik az intézményi társulásból, többcélú kistérségi társulásból, illetve a társulásba bevitt intézményét ismételten önállóan tartja fenn, c) a támogatást nem a támogatási szerzõdésben rögzített feltételeknek megfelelõen használják fel. (3) Visszafizetési kötelezettség esetén a Támogatott az Áht. 64/B. § (2) bekezdése szerint a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett összeg után az igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig.

11. § A Támogatott a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-i fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni.

9. § (1) A támogatás felett a Támogatott rendelkezik és felelõs annak jogszerû felhasználásáért. (2) A támogatás felhasználására az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

10. § (1) A támogatás felhasználásának végsõ határideje 2010. június 30. Az ezen határidõig fel nem használt támogatásrészt kamattal növelten vissza kell fizetni a központi költségvetésbe. (2) A támogatást – a támogatási szerzõdésben foglaltaknak megfelelõen részben vagy egészben – kamattal növelt összegben vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, ha a) az 1. § (3) b) és c) pontjaiban foglaltakat a 2009. szeptember 1-jétõl bõvülõ közoktatási intézmény 2009/2010. nevelési évtõl/tanévtõl számított három nevelési éven/tanéven belül megszegi,

12. § (1) A támogatás felhasználását az ÖM, az Oktatási Hivatal, és az ÖM által megbízott szervek is ellenõrizhetik. (2) A Támogatott köteles a támogatás felhasználásáról elkülönítetten, naprakész nyilvántartást vezetni, az ellenõrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenõrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenõrzést lehetõvé tenni.

Záró rendelkezés 13. § E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

Dr. Gyenesei István s. k., önkormányzati miniszter

8. szám


1337

Melléklet a 4/2009. (II. 4.) ÖM rendelethez Adatlap a kistelepülések közoktatási feladatainak társulásban történĘ ellátását ösztönzĘ támogatás igényléséhez

Pályázó Önkormányzat/Társulás neve: Polgármester /Elnök neve: Önkormányzat/Társulás címe: KSH kódja: A társulni kívánó 1500 fĘ és az alatti lakosságszámú települési önkormányzat neve: KSH kódja: Kapcsolattartó neve: Kapcsolattartó telefonszáma: Kapcsolattartó e-mail címe: A befogadó intézmény neve: A befogadó intézmény OM azonosítója: A befogadó intézmény címe: A csatlakozni kívánó intézmény neve: A csatlakozni kívánó intézmény OM azonosítója: A csatlakozni kívánó intézmény címe: Az 1500 fĘ és az alatti lakosságszámú önkormányzat által 2008/2009. nevelési évben/tanévben önállóan fenntartott közoktatási intézménnyel kapcsolatos adatok 2008/2009. nevelési év/tanév

Gyermeklétszám

Tanulólétszám

Összlétszámon belül a HHH-s gyermekek, tanulók aránya: A 2009. szeptember 1-jétĘl kibĘvülĘ intézmény hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos adatok: Fenntarthatósági adatok (gyermek- és tanulólétszám várható alakulása 5 évre elĘre): év 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

Gyermeklétszám

Tanulólétszám

Amennyiben az intézményt a Ttv. 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás tartja fenn, a társulásban résztvevĘ önkormányzatok megjelölése

Igényelt támogatás részletezése: Sorszám MĦködési kiadások részletezése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Igényelt támogatás összesen:

Igényelt támogatás (Ft)

Összlétszám

Összlétszámon belül a HHH-s gyermekek, tanulók száma

1338


8. szám

Igényelt támogatás felhasználási célja(i) (rövid leírás), az intézményi társulás, illetve a Társulás által fenntartott intézmény hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos adatok és tervek (gyermeklétszám alakulása, mĦködtetési költségek és azok alakulása, terveznek-e további intézmény-racionalizálást)

Csatolandó dokumentumok: 1. óvoda/iskola alapító okirata 2. az 1500 fĘ és az alatti lakosságszámú települési önkormányzattal társulni szándékozó önkormányzat szándéknyilatkozata, intézményi társulás és többcélú kistérségi társulás esetén a tagönkormányzatok szándéknyilatkozata, 3. a társulni kívánó 1500 fĘ és az alatti lakosságszámú kistelepülési önkormányzat 2008. augusztus 31-e elĘtti dátumú, társulási szándékát igazoló, az önkormányzatot be nem fogadó önkormányzat, illetve társulás által hozott elutasító képviselĘ-testületi vagy társulási tanácsi határozata, 4. a társuló önkormányzatok közoktatási intézkedési terve A rendeletben foglalt feltételeknek az igénylés megfelel:

Dátum: P. H. .............................................................................. jegyzĘ/munkaszervezet vezetĘje

……………………………………………… polgármester/elnök

HATÁROZAT

dr. Pagano, Ugo, a Közép-európai Egyetem határozott idõre kinevezett egyetemi tanárát

A köztársasági elnök 6/2009. (II. 4.) KE határozata a 8/2006. (I. 20.) KE határozat módosításáról

2009. február 1. napjával határozatlan idõre egyetemi tanárrá kinevezem.

Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontjában megállapított jogkörömben, a felsõoktatásról szóló 2005. CXXXIX. törvény 100. §-ának b) pontja alapján, az oktatási és kulturális miniszter – a fenntartóval egyetértésben tett – javaslatára módosítom a 8/2006. (I. 20.) KE számon hozott határozatomat, és dr. Earle, John, a Közép-európai Egyetem határozott idõre kinevezett egyetemi tanárát és

Budapest, 2009. január 20. Sólyom László s. k., köztársasági elnök

Ellenjegyzem: Budapest, 2009. január 22. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

KEH ügyszám: IV-3/05658/2008.

8. szám


KÖZLEMÉNYEK Az Országos Rádió és Televízió Testület ügyrendje Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT, Testület) az 1996. évi I. törvény 40. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott felhatalmazás alapján, a szólásszabadság, a mûsorszolgáltatás piacra lépésének elõsegítése, a tájékoztatási monopóliumok lebontása, a mûsorszolgáltatók függetlensége és a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülése érdekében ügyrendjét az alábbiak szerint állapítja meg: Általános meghatározások 1. § (1) Az ORTT az Országgyûlés által választott önálló jogi személy. (2) Az ORTT székhelye Budapest, hivatali szerve az Iroda. (3) Az ORTT a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben (a továbbiakban: Rttv.) megállapított feladat- és hatáskörét az alábbi szervek útján gyakorolja: a) az ORTT teljes ülése (a továbbiakban: testületi ülése), b) az ORTT elnöke, c) az ORTT tagja, d) az ORTT Irodája, e) az ORTT Panaszbizottsága, f) a Mûsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap).

Az ORTT testületi ülése 2. § (1) A testületi ülés az ORTT szavazati joggal rendelkezõ tagjainak együttes tanácskozását jelenti. (2) A testületi ülés az ORTT legfõbb szerve, amely ellátja mindazokat a feladatokat, és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket az Rttv. megállapít számára. (3) A testületi ülés mûködéséhez szükséges, a Testület igénye szerinti feltételeket az Iroda biztosítja. (4) A testületi ülés határozatképes, ha azon a szavazati jogosultságoknak legalább a fele személyesen képviselve van.

1339

(2) Meghatalmazás kizárólag írásban és csak a Testület tagjának – ideértve az elnököt is – adható, érvényességéhez szükséges annak írásbeli elfogadása. A Testület tagja egyidejûleg egy testületi tagnak adhat meghatalmazást. (3) A képviselet terjedelmét a meghatalmazó testületi tag korlátozhatja, azonban ennek a meghatalmazásból ki kell tûnnie. A meghatalmazás legfeljebb egy munkahétre szól, ezt meghaladó tartamú akadályoztatás esetén hetente meghosszabbítható. (4) A meghatalmazáshoz csatolni kell a meghatalmazó tag nyilatkozatát a távollét okáról, illetve várható idõtartamáról. (5) A meghatalmazás alapján – a heti munkatervben szereplõ egyes elõterjesztések, annak kiegészítései, illetve az ahhoz kapcsolódó módosító indítványok tekintetében – szavazati jog akkor gyakorolható érvényesen, ha a meghatalmazáshoz a meghatalmazó testületi tag mellékeli leadandó szavazatát. (6) A meghatalmazásban leadott szavazatot abban az esetben is figyelembe kell venni, ha a Testület a testületi ülésen az elõterjesztéshez kapcsolódó olyan technikai jellegû módosító indítványról tárgyal, amely érdemben nem változtatja meg a határozati javaslatot. Ugyancsak érvényes az eredeti elõterjesztés vonatkozásában leadott szavazat az elõterjesztés olyan kiegészítése tekintetében, amely nem változtatja meg az eredeti elõterjesztésben szereplõ határozati javaslatot. (7) A meghatalmazást és annak mellékleteit legkésõbb a képviseleti jog gyakorlásának megkezdésekor az elnöknek be kell nyújtani és mellékleteivel együtt a jegyzõkönyvhöz csatolni. Az elnök a meghatalmazás tényét bejelenti, szavazáskor a meghatalmazáshoz mellékelt érvényes szavazatot ismerteti, vagy megállapítja a szavazat hiányát, illetve érvénytelenségét és a szavazás eredményét erre figyelemmel állapítja meg. 4. § (1) A testületi ülésen tanácskozási joggal részt vesz az Alap igazgatója, az ORTT Irodájának vezetõje (a továbbiakban: fõigazgató), és az általuk kijelölt, elõterjesztésekért felelõs személyek, valamint a jegyzõkönyvvezetõ. (2) Tanácskozási jog nélkül az ülésen részt vehet a testületi tag titkára.

(5) A határozatképesség megállapítását nem érinti, ha a tag az ülésen jelen van, ám szavazati jogát nem gyakorolja.

(3) Zárt ülésen a Testület elnökén és tagjain kívül a fõigazgató, az Alap igazgatója és a jegyzõkönyvvezetõ vesz részt.

3. § (1) Ha a testületi tag az ülésen való megjelenésében egészségével összefüggõ okból, illetve hivatalos elfoglaltság miatt akadályoztatva van, szavazati jogát – meghatalmazás alapján – képviselõje útján is gyakorolhatja.

(4) A testületi üléseken a Testület hozzájárulásával más meghívottak is részt vehetnek és felszólalhatnak, azonban ilyen esetekben is elrendelhetõ zárt ülés. A meghívandók személyére a Testület elnöke és tagjai egyaránt tehetnek javaslatot, amelyrõl az ORTT egyszerû többséggel dönt.

1340

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY A Testület rendes ülése

5. § (1) A Testület a szavazatok egyszerû többségével (a továbbiakban: egyszerû többséggel) elfogadott – az elnök által a féléves munkaterv alapján elõkészített – heti munkaterv alapján tart rendes üléseket. A heti munkaterv tartalmazza az adott héten megtartandó ülések kezdetének idõpontját és tervezett napirendjét. A hét utolsó napján (péntek) elkészített napirendtervezetet az ORTT saját honlapján az ülést megelõzõen két nappal közzéteszi.

8. szám

(3) Az Iroda, illetve az Alap elõterjesztéseinek elkészítésére vonatkozó szabályokat e szervezetek szervezeti és mûködési szabályzata állapítja meg. (4) A testületi tag az általa elkészített elõterjesztést legkésõbb az 5. § (6) bekezdésben megjelölt határideig eljuttatja az elnökhöz, a tagokhoz, a fõigazgatóhoz, valamint szükség szerint az Alap igazgatójához. A testületi tag által készített elõterjesztés napirendre vételérõl a Testület egyszerû többséggel dönt.

(2) A hét utolsó napján (péntek) 12 óráig beérkezett elõterjesztések bekerülnek az elõterjesztés megérkezését követõ második heti munkatervbe. Az elnök indokolt esetben – a tagok tájékoztatása mellett – dönthet a beérkezett elõterjesztések napirendre javasolásának legfeljebb egy hétre történõ elhalasztásáról. A munkatervben már szereplõ, ám a Testület által nem tárgyalt, illetve a már tárgyalt, de elnapolt elõterjesztések folyamatosan a munkaterv részét képezik.

7. § (1) Az elõterjesztéshez a testületi tagok írásban – aláírással ellátott – módosító indítványt tehetnek, amelyet az 5. § (6) bekezdésben megjelölt határideig kell az Informatikai és Ügyviteli Osztály kijelölt munkatársának átadni. A kijelölt munkatárs azonnal gondoskodik a dokumentum nyilvántartásba vételérõl, szkennelésérõl és a „Módosító indítványok” mappában történõ megjelenítésérõl.

(3) A Panaszbizottság döntésével szemben a Testülethez érkezett jogorvoslati kérelem alapján készült elõterjesztés a kiosztását követõ héten kerül napirendre. A bejelentések és panaszok kivizsgálására irányuló, közigazgatási eljárás indításával kapcsolatos elõterjesztések legkésõbb a kiosztást követõ héten kerülnek napirendre. Az elnök gondoskodik arról, hogy a heti munkaterv legkésõbb a tárgyhetet megelõzõ hét pénteki napján eljusson a tagokhoz.

(3) A Testület a szavazatok kétharmadával bármely elõterjesztést sürgõsséggel napirendre vehet.

(4) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 40. § (1) bekezdésében meghatározott idõszakban közzétett mûsorszámokkal kapcsolatban az esélyegyenlõség biztosítása tekintetében beérkezett beadványokról a Testület az errõl szóló elõterjesztés kiosztását követõ elsõ testületi ülésen – de legkésõbb az elõterjesztés kiosztásától számított 3 munkanapon belül – dönt. (5) A Testület üléseit szükség szerint, de hetente legalább két alkalommal tartja. (6) Az egyes ülések napirendjét és az egyes napirendi pontok sorrendjét az adott ülés vonatkozásában a Testület egyszerû többséggel állapítja meg. A Testület napirendjére a Testület tagja írásban javaslatot tehet, amelyet legkésõbb az ülés kezdete elõtt 24 órával köteles eljuttatni az elnöknek, a többi testületi tagnak, a fõigazgatónak és az Iroda érintett szervezeti egységének, illetve szükség esetén az Alap igazgatójának. 6. § (1) A határozattal lezárandó napirendi pontokról az elõterjesztõ határozati javaslatot is tartalmazó, írásbeli döntés-elõkészítõ anyagot (elõterjesztést) készít. (2) A heti elsõ rendes ülés elsõ napirendi pontjaként az elnök beszámol a lejárt határidejû határozatok végrehajtásáról. Az errõl készült írásos elõterjesztést, ha indokolt, szóban kiegészítheti. A beszámoló elfogadásáról a Testület határozatot hoz.

(2) A módosító indítvány tekintetében a Testület az érdemi határozathozatal elõtt hoz döntést.

(4) A Testület a (3) bekezdésben szereplõ szavazati aránnyal veszi napirendre a Testület elnöke, illetve tagjai, az Iroda és az Alap által „sürgõs” jelzéssel ellátott elõterjesztéseket. A sürgõsségi javaslat okát az elõterjesztõnek írásban indokolnia kell. (5) A (3)–(4) bekezdésben szerepelõ elõterjesztésekhez kapcsolódóan a testületi ülésen szóbeli módosító indítványt lehet elõterjeszteni. 7/A. § A testületi tag az ülést megelõzõen írásban kérheti, hogy az általa benyújtott elõterjesztést és módosító indítványt a jelenlétében tárgyalja meg a Testület. A testületi tag ezzel a lehetõséggel az adott elõterjesztés és módosító indítvány tekintetében egy alkalommal élhet. 8. § (1) A Testület határozatait – az Rttv.-ben és a jelen ügyrendben foglalt kivételekkel – egyszerû többséggel hozza. Amennyiben egy határozati javaslat nem kap többséget, úgy azt elutasítottnak kell tekinteni. A Testület határozatai nyilvánosak. (2) Az Rttv. 45–46. §-aiban szabályozott szavazati eljárásokban a testületi tagot nem köti az elõzõ szavazati forduló(k)ban leadott szavazata. (3) A Testület határozatait nyílt szavazással hozza. A szavazásról készült jegyzõkönyvben a szavazatok az egyes testületi tagokra vonatkozóan név szerint kerülnek feltüntetésre, a szavazati arány egyidejû megjelölésével. (4) Zárt ülés elrendelésérõl a Testület kétharmados többséggel dönt. (5) A szavazásnál kisebbségben maradt testületi tag az ülés által megvitatott eltérõ álláspontját, indokaival együtt – különvélemény formájában – írásba foglalhatja, és a ha-

8. szám


1341

tározathoz csatolhatja. A különvéleményt meghozatalától számított három munkanapon belül kell írásban az iratokhoz csatolni. A különvéleményt a határozattal együtt kell közzétenni.

(8) Az ORTT tagjai a közigazgatási államtitkár illetményével azonos összegû díjazásban és az e tisztséget betöltõ személyt megilletõ juttatásban (járandóságban) részesülnek.

(6) A testületi tag a meghozott határozathoz írásban párhuzamos indokolást is csatolhat, ha a határozatot támogatta, azonban annak indoklásával nem vagy nem teljes mértékben értett egyet. A párhuzamos indokolást a határozat meghozatalától számított három munkanapon belül kell írásban az iratokhoz csatolni. A párhuzamos indokolást a határozattal együtt kell közzétenni.

(9) Az ORTT tagjai feladatukat fõhivatásban látják el. Az Rttv.-ben szabályozott negyven munkanap szabadságukat oly módon veszik igénybe, hogy az a Testület mûködését semmilyen módon ne zavarja.

Rendkívüli ülés 9. § (1) A rendes ülés elõkészítésére vonatkozó szabályoktól eltérõen összehívott ülés (rendkívüli ülés) akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazati jogosultságok legalább kétharmada személyesen képviselve van. A rendkívüli ülés napirendjét a Testület a szavazatok legalább kétharmadával fogadja el. (2) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a Testület az Rttv. 57. § (5) bekezdésében meghatározott április 1-jei határidõ elõtt legkésõbb 5 nappal nem hoz döntést az Rttv. 57. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételrõl. (3) A rendkívüli ülésre egyebekben a 6. § (2) bekezdésének kivételével a 6–8. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az ORTT tagjai 10. § (1) Az ORTT tagja az ORTT elnöke és az Országgyûlés által a képviselõcsoportok javaslatai alapján e tisztségre megválasztott magyar állampolgárok. (2) Az ORTT létszáma legkevesebb öt fõ. (3) Az ORTT akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják. (4) Az ORTT-t négy évre választja meg a Magyar Köztársaság Országgyûlése. A Testület elnöke, illetve tagja személyében bekövetkezett változás esetén az új elnök, illetve tag megbízatása a Testület megbízatásával együtt jár le. (5) Az ORTT tagjai mûködésüket testületi döntések alapján fejtik ki, eljárásuk során egyenlõ jogokat élveznek és csak a törvénynek vannak alárendelve. (6) Az ORTT tagjai az Rttv. szerinti megválasztásuk elõtt írásban összeférhetetlenségi nyilatkozatot, hivatalba lépésük alkalmával pedig az Országgyûlés elnöke elõtt esküt tesznek. Ezt követõen vagyonnyilatkozatukat átadják az Országgyûlés elnökének. Hasonlóképpen vagyonnyilatkozatot tesznek megbízatásuk megszûnésekor is. (7) A tag megbízatása – az ORTT megbízatási idejének lejártán túl – az Rttv.-ben meghatározott okok és körülmények bekövetkeztekor szûnik meg.

(10) Az Rttv. 37. § (5) bekezdésének a) pontja szerinti kizárási eljárásra két tag kezdeményezésére az elnök határozati javaslatot készít. Kizárási javaslatot érvényesen csak abban az esetben lehet tenni, ha a kizárásra javasolt tag bármely idõponttól számított három hónapon át a szavazást igénylõ döntéseket tárgyaló ülések háromnegyed részén neki felróható okból nem vesz részt. (11) Az ORTT döntéseit az ORTT elnöke és tagjai képviselik. Az Rttv.-nek és a jelen ügyrendnek megfelelõen meghozott testületi döntések végrehajtását a testületi tagok ellenvéleményük esetén sem akadályozhatják.

Az ORTT elnöke 11. § (1) Az ORTT elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttes jelölése alapján e tisztségre az Országgyûlés választja. A Testület elnöke a miniszter illetményével azonos összegû díjazásban, valamint az e tisztséget betöltõ személyt megilletõ juttatásban (járandóságban) részesül. (2) Feladatai a) az ORTT mûködésével kapcsolatban: – a testületi tagok javaslata alapján összeállítja az ORTT féléves munkatervét, – elõkészíti a testületi üléseket és elnököl azokon, – határozathozatal esetén megállapítja a szavazás eredményét, – gondoskodik arról, hogy az Rttv.-ben, valamint a jelen ügyrendben foglaltak az ORTT munkájában érvényesüljenek, – gondoskodik az ORTT határozatainak az érintettekhez történõ eljuttatásáról, – szervezi a határozatok végrehajtásának testületi ellenõrzését, – képviseli a Testületet az ORTT tevékenységével összefüggõ tárgyalásokon, b) az ORTT Irodájával kapcsolatban: – kinevezi és felmenti az ORTT Irodájának fõigazgatóját, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, – a Testület véleményének meghallgatása után egyetértési jogot gyakorol az Iroda igazgatóinak kinevezésével kapcsolatban, – a Testület döntését követõen jóváhagyási záradékkal látja el az Iroda Szervezeti és Mûködési Szabályzatát.

1342


8. szám

(3) A Testület elnöke a Testület jóváhagyásával feladatainak ideiglenes ellátására bármely tagot megbízhatja.

könyvvel kapcsolatos kifogásaikat. A Testület a felvetett kifogásokról határozatot hoz.

A tanácskozás rendje

(7) Az ülésrõl készített (2) és (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyv nem selejtezhetõ, levéltárba adásáról 20 év elteltével kell gondoskodni.

12. § (1) A Testület üléseit az elnök vezeti. (2) Ha a tagok a munkatervben meghatározott kezdési idõponttól számított tíz percen belül nem jelennek meg az ülésen olyan számban, hogy az határozatképes legyen, akkor az elnök az ülést meghatározott idõpontra elnapolhatja. (3) Az ülésvezetés során ügyel a tanácskozás rendjére és méltóságára. Figyelmezteti az ülés résztvevõit, amennyiben az ülés rendjét megzavarják. (4) Az ülésen a tagoknak az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót. (5) A Testület elnökét – akadályoztatása esetén – a Testület tagjai az ábécé szerint meghatározott sorrendben, egyes ülésenként egymást váltva helyettesítik (soros elnök). Beszámoló 13. § Az ORTT minden év február 15-éig megtárgyalja a megelõzõ évi tevékenységére vonatkozó, az Rttv. 43. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározottak szerinti beszámolóját, amelyet minden év március 1-jéig az Országgyûlés elé terjeszt.

Jegyzõkönyv 14. § (1) Az ORTT ülésérõl hangfelvétel készül. A rögzített hangfelvétel nem selejtezhetõ. (2) A hangfelvételrõl szó szerinti jegyzõkönyv készül az ülést követõ egy héten belül. (3) Az ORTT ülésérõl a (2) bekezdésben foglaltak mellett a határozatokat is tartalmazó írásos jegyzõkönyv készül. (4) A (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyveket a Testület egy tagja és az elnök vagy az ülést levezetõ soros elnök hitelesíti. A hitelesítési feladatot a Testület tagjai külön határozat szerinti sorrendben látják el. (5) A (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyvet úgy kell elkészíteni, hogy azt a hitelesítõk az ülést követõ 8. (nyolcadik) munkanapon megtekinthessék és 8 munkanapon belül aláírhassák. (6) A (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyvet a hitelesítést követõ 3 munkanapon belül el kell juttatni a testületi tagokhoz. A testületi tagok a hitelesített jegyzõkönyv kézhezvételét követõ elsõ testületi ülésen közölhetik a jegyzõ-

(8) A jegyzõkönyv vezetésérõl a fõigazgató, vagy a fõigazgató által átruházott jogkörben az Iroda vezetõ beosztású munkatársa jogász végzettségû köztisztviselõ révén gondoskodik. (9) A (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell: – az ülésen jelen levõ testületi tagok és más jelenlévõk nevét; – az elfogadott, tárgyalt napirendi pontokat; – az egyes napirendi pontok tárgyalásán tanácskozási joggal jelenlévõk nevét a minõségük feltüntetésével; – az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét; – az egyes szavazások eredményét a tagok szavazatainak név szerinti lejegyzésével; – a hozott határozatokat a végrehajtásáért felelõs személy és a határidõ megjelölésével. (10) A Testület nyilvános üléseirõl készített (2) és (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyvek nyilvánosak, a (2) bekezdés szerinti jegyzõkönyv az ülést követõ tizedik napon, a (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyv a hitelesítést követõen az ORTT honlapján megtekinthetõ.

Határozatok nyilvántartása 15. § (1) Az ORTT testületi határozatait a 14. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott módon kell hitelesíteni. (2) A Testület által meghozott és hitelesített szövegû határozatot az ORTT-határozatok könyvében kell nyilvántartani. A nyilvántartásban rögzíteni kell a határozat számát és létrejöttének napját. A határozatok könyve a határozatokat havonkénti bontásban, emelkedõ számsorrendben tartalmazza.

Határozatok közlése 16. § (1) Az ORTT az Rttv. 41. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt feladatának ellátása során hozott határozatait a Kulturális Közlönyben nyilvánosságra hozza, a határozatnak a határozatok könyvében történõ nyilvántartásától számított 8 napon belül. (2) Az ORTT a határozatok tárában szereplõ és a testületi tag által a 14. § (2) bekezdés alapján hitelesített határozatainak szövegét saját honlapján – az adatvédelmi szabályok figyelembevételével – közzéteszi. (3) A Testület elnöke vagy a soros elnök az általa vezetett testületi ülésen hozott közigazgatási határozatok egy

8. szám


példányát kiadmányozza. A közigazgatási határozat fennmaradó példányait a határozat kiadásáért felelõs igazgatóság vezetõje hitelesíti. 17. § (1) Az ORTT határozatát a határozatot kezdeményezõ féllel és a határozatban érintett féllel postai vagy hivatali kézbesítés útján kell közölni. Az ORTT elrendelheti a határozatnak megfelelõ helyen, kifüggesztéssel történõ közzétételét. A kifüggesztés helyét, idõpontját és idõtartamát a határozatban rögzíteni kell. (2) A fõigazgató és az Alap igazgatója köteles hitelt érdemlõen tájékoztatni egymást az Iroda és az Alap szervezetére, illetve feladataira vonatkozó testületi határozatról abban az esetben, ha a fõigazgató, vagy az Alap igazgatója nem vesz részt azon a testületi ülésen, amelyen a döntés született.

A Panaszbizottság 18. § (1) A Panaszbizottság tagjai az ORTT által felkért, köztiszteletben álló és az Rttv. szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatot vállaló személyek. A Panaszbizottság tagjait a Testület külön, személyre szóló határozattal bízza meg. (2) A Panaszbizottság a panaszügyekben háromtagú tanácsokban jár el, amelyek elnökei minden esetben jogi végzettségû személyek. 19. § (1) A Panaszbizottság eljárása írásban megfogalmazott panasz alapján indul. A Panaszbizottság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a képviseleti jogosultságokra, a felek egyenlõségére, a nyilvánosság és a pártatlanság elvének érvényesítésére vonatkozó szabályait az eljárás során kiemelten érvényesíti.

1343

tatja és megállapítja, hogy a mûsorszolgáltató megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, és kötelezi a mûsorszolgáltatót a határozatban foglalt közlemény közzétételére, vagy kötelezi a mûsorszolgáltatót, hogy adjon lehetõséget a kifogást tevõnek álláspontja megjelenítésére; c) a mûsorszolgáltató által elõterjesztett jogorvoslati kérelemnek helyt ad, a Panaszbizottság állásfoglalását megváltoztatja és megállapítja, hogy a mûsorszolgáltató nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét; d) a mûsorszolgáltató vagy a panaszos által elõterjesztett jogorvoslati kérelemben foglaltakkal nem ért egyet, de a Panaszbizottság állásfoglalását csak részben tartja megalapozottnak, a jogorvoslati kérelmet elutasítja és a Panaszbizottság állásfoglalását részben megváltoztatja; e) a mûsorszolgáltató vagy a panaszos által elõterjesztett jogorvoslati kérelemben foglaltakkal részben egyetért, a Panaszbizottság állásfoglalását e tekintetben megváltoztatja, és a jogorvoslati kérelmet egyebekben elutasítja. (3) A Testület az állásfoglalást hatályon kívül helyezheti és a Panaszbizottságot új eljárásra utasíthatja, – ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, és a tényállás kiegészítése iránt a Testület nem intézkedik, vagy – ha az állásfoglalás jogszabályt vagy a Panaszbizottság ügyrendjét sérti, és nincs lehetõség az ügyben érdemi döntés meghozatalára. (4) A Testület a Panaszbizottság állásfoglalását hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, ha a panaszbizottsági eljárás során a panasz érdemi döntés nélküli elutasításának lett volna helye.

(2) A Panaszbizottság eljárásában a bizonyítékokat szabadon mérlegeli. Az eljárás során a feleket lehetõség szerint meg kell hallgatni. A meghallgatásról való távolmaradás azonban az eljárás lefolytatásának nem akadálya.

(5) A Panaszbizottság összetételére, a tagság feltételeire, megszûnésére, a tagok jogaira és kötelezettségeire, valamint az összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére vonatkozó további rendelkezéseket, illetve a Panaszbizottság eljárásának részletes szabályait az Rttv. 47–48. §-a és a Panaszbizottság ügyrendje határozza meg.

(3) Az eljáró tanács által meghozott határozatot minden esetben a feleknek írásban is – a jogorvoslati lehetõségre utalással – közvetlenül meg kell küldeni.

Az ORTT Irodája

20. § (1) A Panaszbizottság döntése ellen jogorvoslati kérelemmel közvetlenül a Testülethez lehet fordulni. A mûsorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú. (2) A Testület a Panaszbizottság állásfoglalását és az azt megelõzõ eljárást megvizsgálja. A vizsgálat eredményeként a) a Panaszbizottság állásfoglalását helybenhagyja és a panaszos vagy a mûsorszolgáltató által elõterjesztett jogorvoslati kérelmet elutasítja; b) a panaszos által elõterjesztett jogorvoslati kérelemnek helyt ad, a Panaszbizottság állásfoglalását megváltoz-

21. § Az Iroda szervezeti felépítését, mûködési rendjét, az ezzel kapcsolatos feladat-, hatás- és jogköröket, illetve felelõsségi viszonyokat az Iroda Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza.

A Testület tagjai és az Iroda viszonya 22. § (1) A Testület tagjai jogosultak az Irodában keletkezett, illetve az Irodához érkezett valamennyi iratba betekinteni, illetve azokról másolatot készíteni.

1344


(2) Az Irodához érkezett, a Testület hatáskörét érintõ beadványokról az Iroda a Testület tagjait a tárgy megjelölésével külön kérés nélkül értesíti. (3) A fõigazgató köteles a Testület tagjai részére a kért szakmai felvilágosítást megadni. A fõigazgató e feladat ellátásával az Iroda vezetõit és munkatársait is megbízhatja. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt feladatok teljesítéséért – amelynek rendjét az Iroda Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza – a fõigazgató felelõs. (5) A jelen § (1)–(3) bekezdéseit az Alap, illetve annak vezetõi és munkatársai vonatkozásában is megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy a bennük foglalt feladatok teljesítéséért az Alap igazgatója felel.

8. szám

ját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlést, – oktatási, képzési célú ismeretek közzétételét, – tudományos tevékenység és eredmények ismertetését, – a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és hitéleti tevékenységét bemutató mûsorokat, – a mindennapi életvitelt segítõ, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elõsegítõ ismeretek terjesztését, – hírszolgáltatást, különös tekintettel a helyi és környezetünkben lévõ települések híreire.

Záró rendelkezések 23. § Az ORTT ezen ügyrendje a Magyar Közlönyben történõ kihirdetéssel lép hatályba. Budapest, 2009. január 28. Dr. Majtényi László s. k., elnök

Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye a Rádió Aktív Pécs 94,6 mûsorszolgáltatási szabályzatáról Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy a 138/2009. (I. 21.) számú határozatával közmûsor-szolgáltatóvá nyilvánította a Remény Rádió Kft. (7621 Pécs, Váradi Antal u. 11.) földfelszíni sugárzású mûsorszolgáltatót, akinek mûsorszolgáltatási szabályzatát alább közöljük. A Rádió Aktív Pécs 94,6 mûsorszolgáltatási szabályzata A Rádió Aktív Pécs 94,6 az 1996. évi I. törvény 3. § (1) bekezdése alapján – a törvény keretei között – önállóan határozza meg a mûsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelõsséggel tartozik.

2. A Rádió Aktív Pécs 94,6 köteles tiszteletben tartani a nemzeti, az etnikai a nyelvi és más kisebbségek alapvetõ érdekeit és méltóságát. Nem sértheti más nemzetek méltóságát. A Rádió Aktív Pécs 94,6 köteles rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztatni a vételkörzetben élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. A Rádió Aktív Pécs 94,6 köteles biztosítani a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodni a hallgatók széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 3. A Rádió Aktív Pécs 94,6 különös figyelmet fordít – az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, – a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, – az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 4. A Rádió Aktív Pécs 94,6 nem tehet közzé az erõszak alkalmazását követendõ magatartási mintákat bemutató, illetve szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámokat.

II. I. 1. A Rádió Aktív Pécs 94,6 a Pécsett élõ hallgatók tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló mûsort szolgáltat, így különösen: – mûvészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi, nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrá-

1. A Rádió Aktív Pécs 94,6 pártoktól, politikai mozgalmaktól független mûsorszolgáltató. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenségének biztosítéka, hogy a Remény Rádió Kft. tulajdonosa az Egészséges Városért Alapítvány, mely teljes mértékben független a pártoktól.

8. szám


A Rádió Aktív Pécs 94,6 pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást nem fogad el, ezek képviselõi mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra. 2. A Rádió Aktív Pécs 94,6 hírszerkesztésének alapelvei: – magában foglalja a vételkörzetben élõket érintõ közérdekû információkat, a településen történt kulturális és társadalmi eseményeket, – pártpolitikai hírmûsort a Rádió Aktív Pécs 94,6 nem szerkeszt, – esetleges helyreigazítást a felelõs szerkesztõ utasítására a következõ mûsor sugárzásánál kell megtenni. 3. A nemzetiségi, etnikai kisebbség kultúrájának, életének bemutatásának rendje Pécsett német, horvát, szerb nemzetiségi és roma kisebbség található, akik a többségi lakossággal együtt élnek, tehát nem tömbben, hanem szórtan élnek, a kisebbségi mûsor nyelve a magyar. 4. Kulturális, világnézeti és vallási sokféleség bemutatása A Rádió Aktív Pécs 94,6 a kultúra sokszínûségének és sokféleségének bemutatására törekszik. A vallási, hitéleti mûsorok nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. 5. Kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések A Rádió Aktív Pécs 94,6 olyan jellegû mûsor-összeállítást nem készít, mely kiskorúak által ne lenne hallgatható. Mûsoraink minden korosztály számára aktuális és érdekes információkat tartalmaznak, melyek minden korosztály számára ajánlottak. 6. Reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása A Rádió Aktív Pécs 94,6 állandó megnevezésû mûsorszolgáltatásában a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A Remény Rádió Kft. mûsorszolgáltatásában reklám csak mûsorszámok között tehetõ közzé. A Rádió Aktív Pécs 94,6 mûsoraiban alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A Rádió Aktív Pécs 94,6 állandó megnevezésû mûsorszolgáltatásában rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg a Remény Rádió Kft. mûsorszolgáltatónál reklámban. A Rádió Aktív Pécs 94,6 mûsorszolgáltatásában csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: – vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok,

1345

– mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, – a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, – az életkoruk, testi, szellemi vagy lelkiállapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 7. Közérdekû közlemények közzététele A Rádió Aktív Pécs 94,6 számára közérdekû közleménynek minõsül: – az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatokat ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, – nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a figyelmet. A rendõrségi, egészségügyi és egyéb hatósági közleményeket kizárólag az erre illetékes szervtõl, felelõs munkatárstól vagy hírügynökségtõl lehet elfogadni. A Rádió Aktív Pécs 94,6 a közlemények forrását mindig ellenõrzi. 8. A Rádió Aktív Pécs 94,6 munkatársaira vonatkozó rendelkezések A Rádió Aktív Pécs 94,6 rádiónál alkalmazásban lévõ mûsorkészítõk munkájukat a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismeretük és tudásuk szerint, függetlenül végzik. A mûsorkészítõknek lehetõvé kell tenniük, hogy minden szereplõ kifejthesse véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház, vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõk felelõssége, hogy a mûsorszolgáltatási szabályzatban foglaltakkal ellentétes véleménynyilvánítást – indokolt esetben – akár technikai eszközökkel is megakadályozza. 9. A Rádió Aktív Pécs 94,6 megrendelései, valamint a külsõ munkatársak megbízásai nem teremthetnek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a Remény Rádió Kft. alkalmazottai számára. Pécs, 2008. november 12. De Blasio Antonio s. k., ügyvezetõ

1346


Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy a 175/2009. (I. 21.) számú határozatával közmûsor-szolgáltatóvá nyilvánította a Kulturális Centrum (3014 Hort, Szabadság tér 23–23/A) vezetékes mûsorszolgáltatót, akinek mûsorszolgáltatási szabályzatát alább közöljük.

Hort Község Kulturális Centruma által mûködtetett Hort TV mûködési szabályzata 1. Alapelvek A Kulturális Centrum Hort (székhelye: 3014 Hort, Szabadság tér 23–23/A) az Országos Rádió és Televízió Testülethez történt bejelentkezés alapján végez mûsorszolgáltatást. A tevékenységét a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.), a bejelentésben foglaltak és a jelen mûsorszolgáltatási szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) alapján közmûsor-szolgáltatóként folytatja. A Hort TV a közmûsor-szolgáltatás törvényes és szakmai feltételeinek érvényre juttatásáról a jelen szabályzatban rendelkezik. Jelen szabályzat kötelezõ tartalommal bír a Hort TV minden munkavégzésre (tartalomszolgáltató tevékenységre) irányuló bármely, a Hort TV-vel jogviszonyban álló alkalmazottjára (foglalkoztatottjára) nézve. A szabályzat a foglalkoztatási jogviszony, így különösen a jelen mûsorszolgáltatónál munkaviszony, a polgári törvénykönyv alapján kialakított megbízási, vállalkozási jogviszony létesítése céljából megkötött bármely szerzõdés része. 2. Általános szabályok Jelen szabályzat a Rttv. 2. § (Értelmezõ rendelkezések) alatt felsorolt fogalmi meghatározásait használja. A Hort TV mûsorszolgáltatása során különös figyelmet fordít az Rttv. 1. Cím (Alapelvek 3. §, 4. §, 5. §) alatt felsoroltak maradéktalan teljesülésére. A Hort TV sugárzása során közszolgálati mûsorszámokat a fõ mûsoridõben, legalább 60 percben szolgáltat. A közszolgálati mûsorszámokat a Hort TV mûsoridejének minimum 50%-ában sugározza. A reklám tényállításaiért – a tudatos félrevezetés kivételével – a Hort TV felelõsséggel nem tartozik. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdést reklám útján a Hort TV nem terjeszt, nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt követõen reklámot nem közöl. A Hort TV híreket közlõ munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben. A Hort TV burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklámot nem közöl. A Hort TV választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képvise-

8. szám

lõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról és a társadalombiztosítási önkormányzatok választásáról a törvények szabályai szerint tesz közzé politikai hirdetéseket a mûsorszolgáltatásban. Választási idõszakon kívül politikai hirdetést kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közöl. A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, a Hort TV felelõsségét vagy szabadságát érintõ módon nem befolyásolhatja a mûsor tartalmát vagy – az idõpont kivételével – a mûsorszám idõbeli elhelyezését. A Hort TV a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés tartalmáért felelõsséggel nem tartozik. A Hort TV nem tesz közzé dohányárut, fegyvert, lõszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehetõ gyógyszert, továbbá gyógyásztati eljárást és alkoholtartalmú italt népszerûsítõ reklámot. A Hort TV mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója vagy forgalmazója. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére. A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. A reklám nem mutathat gyermekeket erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülõk vagy tanárok iránti bizalomra. Reklámot, közérdekû közleményt jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a Hort TV e jellegének a közzétételt közvetlenül megelõzõ és azt követõ megnevezéssel, továbbá egy mûsorszámoktól optikai vagy felismerhetõen, elkülönítve teszi közzé. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen megnevezi. Az Rttv. 2. § 16. pontjának a) alpontja szerinti közérdekû közlemény közzétételéért a Hort TV ellenszolgáltatást nem kér. A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg – a korlátozás nem vonatkozik az Rttv. 137. §-a szerinti közérdekû közleményre. Reklámot mûsorszámok között tesz közzé a Hort TV. A mûsorszám támogatóját, a közzétételt közvetlenül megelõzõen vagy azt követõen meg kell nevezni. Támogatott mûsorszám nem hívhat fel és nem befolyásolhat a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy üzleti tevékenységének igénybevételére, illetõleg az attól való tartózkodásra. A támogató a mûsorszolgáltató felelõsségét, illetve szabadságát érintõ módon a mûsor vagy a támogatott mûsorszám tartalmát vagy mûsorbeli elhelyezését – az idõpont kivételével – nem befolyásolhatja. A Hort TV nem tesz közzé – a mûsorelõzetes kivételével – olyan mûsorszámot, amelyben a mûsorszám támogatójának védjegye, megkülönböztetõ jelzése, jelszava megjelenik. A politikai mûsorszám nem támogatható. A kizárólag áru- vagy szolgáltatásmegrendelésre szakosodott mûsorszolgáltatásra e pont – az elõzõ mondatban foglaltak kivételével – nem alkalmazható. Nem támogathat mûsorszá-

8. szám


mot párt, politikai mozgalom, valamint az a vállalkozás, amely – fõ tevékenysége szerint – e szabályzat szerint nem reklámozható terméket állít elõ, nagykereskedelmi forgalomban értékesít, illetõleg ilyen termékkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. Ez a tilalom nem vonatkozik gyógyszertermék, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra. A támogató megnevezésébe (feltüntetett nevében) párt neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet. A Hort TV különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. A Hort TV rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik az Rttv. 137. §-ában nem említett közérdekû közlemények nyilvánosságra hozataláról. A Hort TV biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségét, a kisebbségi álláspontok megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. A Hort TV különös figyelmet fordít az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteiket gazdagító mûsorszámok bemutatására, a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelentetésére, az életkoruk, szellemi és lelkiállapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ mûsorok fõ mûsoridõben történõ bemutatására, az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. A reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamában a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beleszámít. Reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – közé tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. Alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója, forgalmazója. A közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. Az erõ-

1347

szak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot tilos közzétenni. Csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbség életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, az életkoruk, testi, szellemi vagy lelkiállapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 3. A pártoktól és a politikai mozgalmaktól való függetlenség elvei és biztosítékai A Hort TV ezen szabályzat szerint közmûsor-szolgáltatói tevékenységét a politikai pártoktól és mozgalmaktól függetlenül folytatja, a Magyar Köztársaság alkotmányában foglalt, a véleménynyilvánításra és a sajtószabadságra vonatkozó garanciák alapján. A pártok és a politikai mozgalmak tevékenységérõl és elveirõl a mûsorszolgáltató folyamatosan tájékoztatást ad úgy, hogy a tájékoztatás objektív, tárgyszerû, kiegyensúlyozott és pártatlan legyen. Annak keretében az eltérõ álláspontokat meg kell világítani, és lehetõséget kell adni arra, hogy a nézõ a véleményeket összehasonlíthassa. A mûsorszolgáltató nem köteles arra, hogy a politikai pártoknak és mozgalmaknak a mûsorokban számszerûen is (másodpercekben meghatározva) egyenlõ megjelenési lehetõséget biztosítson. A politikai pártok és mozgalmak sem közvetve, sem közvetlenül nem befolyásolhatják sem maguk, sem más hasonló szervezetek megjelenítésének körülményeit. A mûsorszolgáltató politikai hirdetést az országgyûlési, illetve az önkormányzati választások, továbbá az elrendelt népszavazás idején kívül közzé nem tesz. A politikai hirdetések közzétételének szabályaira nézve a mûsorszolgáltatót csak a jogszabályok elõírásai kötelezik. A mûsorszolgáltató nem készít olyan mûsorszámot, amely egyetlen politikai párt vagy mozgalom nézeteit népszerûsíti, továbbá nem toborozhat politikai párt vagy mozgalom rendezvényein való részvételre. A mûsorszolgáltató az általa megválasztott formában szerepeltetheti a helyi vagy országos politikai közélet érdeklõdésére számot tartó személyiségeit, azonban ebben az esetben sem válhat a mûsorfolyam egyetlen politikai vagy eszmei nézetrend kifejezõdésévé. A mûsorszolgáltató a politikai pártok és mozgalmak által nyilvánosságra hozott dokumentumokat szerkesztett formában teszi közzé. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek, alpolgármesterek kommentárt, magyarázatot és jegyzeteket a mûsorszolgáltató mûsoraihoz nem fûzhetnek. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek és alpolgármesterek bármely megnyilvánulása esetén a mûsorszolgáltató közli

1348


a megszólaló személy tisztségét és pártállását, illetve az általa képviselt mozgalom megnevezését. Mellõzni ezt csak akkor lehet, ha a megszólaló személy politikai tevékenységétõl teljes mértékben független minõségben szólal meg. A mûsorszolgáltató még ebben az esetben is ragaszkodhat a tisztség, a pártállás, illetve a mozgalom megnevezéséhez. A mûsorszolgáltató sem politikai párttól és mozgalomtól, sem központi vagy helyi államhatalmi vagy államigazgatási szervtõl, sem azok tisztségviselõitõl közvetlen vagy közvetett olyan utasítást nem fogadhat el, amely a mûsorszolgáltatás vagy a mûsorszámok tartalmára, idejére, mûsorkörnyezetére, idõtartamára, továbbá a szerkesztés egyéb elveire vonatkozik. A mûsorszolgáltató nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást. 4. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek A mûsorszolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a közvéleményt foglalkoztató, a közérdeklõdésre számot tartó vagy a vitatott kérdésekben minden lényeges, a helyi közélet szempontjából befolyásoló vélemény megismerhetõ legyen. Hírekben, illetve a politikai mûsorokban a vélemények kinyilvánításának jogát csak a mûsor idõtartama korlátozhatja, de az is csak az arányosság szempontjai alapján. A mûsorszolgáltató köteles arra, hogy a nézõ véleményének kialakításához szükséges minden lényeges információt és véleményt megjelenítsen. A mûsorszolgáltató törekszik arra, hogy a hírekben, illetve a politikai mûsorokban a helyi közéletet meghatározó társadalmi csoportok véleménye helyet kapjon. A mûsor közzétételének nem akadálya, ha valamely álláspont képviseletére objektív vagy szubjektív okból nincs lehetõség. Ebben az esetben az akadály okáról a mûsorszolgáltató a nézõt köteles tájékoztatni. A hír-, illetve politikai mûsorban megjelenõ információk forrását a mûsorszolgáltató ellenõrzi, és ahol szükséges, megjelöli. Ha több információ ellentétes tartalommal áll rendelkezésre, azok közül legalább két egymástól független hírforrásból származó információt kell közzétenni, az ellentmondásra történõ kifejezett és egyértelmû figyelemfelhívás mellett. A különbözõ vélemények megszólaltatásakor a mûsorszolgáltató a véleménynyilvánításhoz fûzõdõ alkotmányos jog elvei szerint lehetõséget ad arra, hogy a megszólaló az álláspontját ismertesse. Ez azonban nem járhat a személyiséghez fûzõdõ jogok sérelmével, megfogalmazásában pedig nem lehet durva, illetve alkalmas arra, hogy más becsületét vagy jó hírnevét sértse. Ha ez – különösen élõ mûsorban – mégis elõfordulna, a mûsorszerkesztõnek haladéktalanul közölnie kell, hogy ez a megszólaló, és nem a mûsorszolgáltató álláspontja.

8. szám

Hír- és politikai mûsorokban a mûsorvezetõ saját pártpolitikai hovatartozását nem fejezheti ki, saját véleményét az elhangzott álláspontok mellett vagy ellen nem ismertetheti. Bármely állásfoglalás vagy vélemény a szerkesztés során nem változhat meg úgy, hogy ellentmondásban álljon a megkérdezett álláspontjával. Ha a hír- vagy politikai mûsorban tartalmi vagy tárgyi tévedés hangzott el, azt a lehetõ leghamarabb ki kell javítani a nézõ figyelmének erre történõ kifejezett és egyértelmû felhívása mellett. Politikai mûsorban a mûsorvezetõnek törekednie kell arra, hogy a résztvevõk egymás emberi méltóságának tiszteletben tartásával fejezzék ki a véleményüket. Helyreigazítást, illetve kifogást lehet közzétenni az érintett kérelmére, illetve kötelezõ a közzététel akkor, ha ezt jogerõs bírói ítélet vagy a Panaszbizottság határozata írja elõ. 5. Az anyanyelvi kultúra ápolásának követelményei A szabályzat elõírásainak alkalmazása során a mûsorszolgáltató köteles a magyar nyelv helyes és pontos használatára, kerülve az anyanyelvet rontó fordulatok, a magyarul is kifejezhetõ idegen szavak indokolatlan és gyakori használatát. Idegen nevek és szavak használatakor a mûsorszolgáltató az adott nyelv fonetikai és kiejtési szabályait veszik figyelembe, kivéve, ha a használt név vagy kifejezés magyaros kiejtéssel került a köztudatba. A mûsorvezetõknek figyelmet kell arra fordítani, hogy a megszólalókat – személyük sérelme nélkül – a magyar nyelv helyes használatára késztessék. A mûsorszolgáltató köteles kerülni a durva, trágár, illetve a szeméremsértõ kifejezések alkalmazását. Ezek használatára csak akkor kerülhet sor, ha a mûsor témája vagy mondanivalója indokolja, és helyette alkalmazott hangjelzés e témával vagy mondanivalójával nem harmonikus hatást keltene. A mûsorszolgáltató a fõszerkesztõ útján anyanyelvvédõ bizottságot hoz létre, a vételkörzetében társadalmi elismertségre szert tett három személy felkérésével, akik félévente értékelik a mûsorszolgáltató anyanyelvhasználatát. A bizottság tagjai feladatuk ellátásáért a mûsorszolgáltató részérõl díjazásban nem részesíthetõk, véleményük függetlenségének biztosítása érdekében. 6. A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, életük bemutatásának követelményei A mûsorszolgáltató – az erre szolgáló speciális mûsoron kívül is – e szabályzat elõírásainak megfelelõen sokoldalúan és tárgyilagosan mutatja be a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját és hagyományait. Ennek során a mûsorszolgáltató nem adhat helyt a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó, a közgondolkodásban kialakult negatív sztereotípiáknak. A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket a társadalmi élet különbözõ megnyilvánulásaiban kell

8. szám


bemutatni, és tartózkodni kell attól, hogy a megjelenítés egyoldalú legyen, illetve hogy csak a kisebbség hagyományosan elfogadott szerepeiben történjék. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személynek akkor is joga van saját nyelvén megszólalnia, ha a magyar nyelvet egyébként érti és beszéli is. Ebben az esetben a mûsorszolgáltató kötelessége a tolmácsolás biztosítása. 7. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatása A mûsorszolgáltató kulturális mûsorában törekszik arra, hogy bemutassa a nemzeti és egyetemes mûvészet értékeit, valamennyi nézõi réteg érdeklõdésének figyelembevételével. A mûsorszolgáltató mûsoraiban népszerûsíti a mûvészeti alkotásokat, és elõsegíti azok befogadását. A mûsorszolgáltató a kulturális értékek terjesztését úgy végzi, hogy megkülönböztetést vagy kizárólagosságot nem alkalmazva, a nézõt a kulturális érték fontosságának elismeréséhez segítse hozzá. A mûsorszolgáltató lehetõségeihez képest beszámol a tudomány eredményeirõl. Tudományos kérdésekben biztosítja az eltérõ vélemények megjelenítését. Az új tudományos eredmény ismertetése nem kelthet a nézõkben megalapozatlan várakozást vagy félelmet. Egyértelmûen és kifejezetten fel kell hívni a nézõ figyelmét arra a tényre, ha az új tudományos eredmény közlésekor egymástól eltérõ vélemények adódnak. A közérthetõségre mindig törekedni kell. Szükség esetén az adott témakörben jártas szakértõ véleményét igénybe kell venni. A tudományos mûsor nem szolgáltatható a nézõ egészségi állapotának közvetlen befolyásolása céljából, illetve e célra módszerek és eszközök nem ajánlhatók. A mûsorszolgáltató a felelõs azért, hogy vallási és világnézeti meggyõzõdést sértõ nézet a tudományos mûsorban ne hangozhasson el. A mûsorszolgáltató köteles a világnézeti és vallási kérdésekben elfogultságmentesen ábrázolni a világnézetekre és a vallásokra vonatkozó nézeteket. A mûsorszolgáltató kiegyensúlyozott lehetõséget biztosít a Magyar Köztársaságban bejegyzett egyházak hitéleti tevékenységének a bemutatására. A világnézeti, illetve vallási mûsorpolitikai nézetek népszerûsítésére nem szolgálhat, és nem irányulhat más világnézet vagy vallás ellen. A szertartások tartalmáért a mûsorszolgáltató felelõsséggel nem tartozik. A szertartások és más egyházi események közvetítése mûsorkörnyezetének kialakításakor figyelembe kell venni a vallásos emberek érzelmeit és a hitélet méltóságát. Vallási vagy világnézeti tartalmú mûvészeti alkotás közzététele esetén – különösen ha vitatott tartalmú alkotásról van szó – a vallásos vagy világnézeti tartalomra a figyelmet fel kell hívni.

1349

8. A megkülönböztetett jelzéssel ellátott mûsorszámok közzététele A szabályzat alábbi meghatározásai szerint a Hort TV mûsorszolgáltató a következõ mûsorszámokat látja el hangban megkülönböztetõ jelzéssel: – reklámok, – közérdekû közlemények és jótékonysági felhívás, – politikai és választási hirdetések, – kiskorúak számára nem ajánlott mûsorszámok, – támogatott mûsorszámok, – vallási és világnézeti mûsorszámok, – kommentár és hírmagyarázat. A reklámot a mûsortól elkülönítetten, azonosító szignállal kell közétenni akkor is, ha az beszélgetés formájában hangzik el. A szignál minden esetben külön konferálással pótolható. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzététele esetén mindig meg kell nevezni a közlemény forrását. A jótékonysági felhívás reklámozásra nem használható. A politikai és választási hirdetéseket a mûsortól elkülönítetten kell közzétenni, megjelenítve a közzététel okát (országgyûlési vagy önkormányzati képviselõk választása, népszavazás). A közönség figyelmét külön fel kell hívni minden olyan mûsorszámra, amely a kiskorú fejlõdését hátrányosan befolyásolhatja. A törvényben e körbe utalt mûsorokon kívül a mûsorszolgáltató az ilyen mûsorszámok körét maga határozhatja meg. Az ajánlott korhatár 12, 16 és 18 év. A korlátozásra a mûsorelõzetesekben, -ajánlókban és -újságokban is utalni kell. A támogatott mûsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelõzõen vagy azt követõen egyértelmûen meg kell nevezni. A megnevezés nem járhat együtt a támogató reklámjával. A vallási vagy világnézeti mûsorszámokat közvetlenül megelõzõen és azt követõen egyértelmûen tájékoztatni kell a nézõt a mûsor jellegérõl. Szertartás vagy egyházi esemény közvetítésekor meg kell nevezni a tartalomért felelõs egyházat. Politikai tájékoztató- és hírmûsorokban a hírekhez kommentárt, jegyzetet és magyarázatot e minõség megjelölésével és a hírektõl megkülönböztetetten kell közzétenni. 9. A kiskorúakra vonatkozó rendelkezések A mûsorszolgáltató a kiskorúak szellemi és erkölcsi fejlõdésére súlyosan ártalmas mûsorszámokat nem közvetít. A mûsorszolgáltató mûsoraival igyekszik elõsegíteni a kiskorúak szellemi, társadalmi és erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését és pozitív magatartásformák kialakulását. A mûsorszolgáltató védi a kiskorúak személyiségi jogait, emberi méltóságát. Ezen belül a mûsorszolgáltató nem él vissza a kiskorú tapasztalatlanságával és használja ki azt, a kiskorút nem hozza nevetséges helyzetbe, és nem te-

1350


szi ki sem fizikai, sem lelki megpróbáltatásnak. Gyermekkorú személy a mûsorban csak szülõje, törvényes képviselõje vagy osztályfõnöke jóváhagyásával szólaltatható meg. Kiskorúak számára készült mûsorokban durva, szeméremsértõ kifejezés, illetve káromkodás nem használható, még hangjelzéssel történt helyettesítése sem. Gyermekkorú személy szexuális helyzetben vagy arra utaló körülmények között nem szerepeltethetõ. A reklámok közzététele során a mûsorszolgáltató az alábbi szabályok megtartására köteles: – A reklámok (közvetlenül) erõszakosan nem beszélhetik rá a kiskorúakat tapasztalatlanságuk és hiszékenységük kihasználásával egy adott termék megvételére vagy szolgáltatás igénybevételére. – A reklámok (közvetlenül) erõszakosan nem biztathatják a kiskorúakat, hogy szüleiket vagy másokat rábeszéljenek arra, hogy adott terméket megvásárolják, vagy szolgáltatást igénybe vegyenek, illetve nem tartalmazhatnak számukra közvetlen vásárlási ajánlatot. – A reklámok nem használhatják ki azt a különleges tiszteletet, amit a kiskorúak szüleikkel, tanáraikkal vagy egyéb személyekkel kapcsolatban éreznek. – A reklámok hanghatásokkal vagy más módon és indokolatlanul nem mutathatnak kiskorúakat veszélyes helyzetben. – A reklámok nem válthatják ki a kiskorúakban, fiatalokban azt az érzést, hogy a reklámozott áru nélkül társaiknál alacsonyabb rendûek. Az árfeltüntetés – például a „csak” szó használata – nem kelthet a kiskorúban elképzelést a termék tényleges értékét illetõen. A reklám nem utalhat arra, hogy a termék megvásárlása, szolgáltatás igénybevétele minden család költségvetésébe belefér. 10. Reklámtevékenység, támogatás A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlanságát vagy tudatlanságát. A reklám nem kelthet félelmet, nem dicsérheti fel az erõszakos magatartást, az emberi és természeti környezet károsítását, az állatok kínzását. A reklám nem igazolhat hátrányos faji, vallási vagy nembeli megkülönböztetést, ábrázolásmódja nem sértheti az emberi méltóságot. A reklám nem lehet túlzó, nem vezetheti félre, illetve nem tévesztheti meg a fogyasztót sem közvetve, sem közvetlenül, különös tekintettel: – a termék, a szolgáltatás legfontosabb tulajdonságaira, – az áru értékére és a ténylegesen fizetendõ árra, – a fizetés egyéb feltételeire, – a szállításra, a cserére, a visszavételre, a javításra és karbantartásra, – a garanciális feltételekre, – a szerzõi jogokra és ipari tulajdonságokra, – a hivatalos minõsítésre, – a jótékonysági célra fordítandó hányadra.

8. szám

A reklám nem élhet vissza a mûszaki és tudományos kutatási eredményekkel. A reklám nem tüntethet fel tudományosan megalapozottnak olyan állításokat, melyek nem azok. A reklámban szereplõ személyek nem kelthetnek olyan képzetet, hogy a terméket orvos ajánlja. Az összehasonlításoknak bizonyítható tényen kell alapulni, melyek független forrásból származnak. A reklám nem ronthatja más termékek, cég vagy személy hitelét. A reklám nem használhatja jogtalanul más cég, vállalat vagy intézmény nevét, hanghatásokkal azok kezdõbetûit vagy goodwilljét. A reklám nem másolhatja le más reklámok általános megjelenését vagy részletét olyan módon, hogy az félrevezetõ legyen. A reklám csak magyar nyelvû lehet. Ez alól csak a szlogen, illetve a reklámdal képez kivételt, azonban a szlogent magyar nyelven is közölni kell. A reklám nem tartalmazhat pornografikus szöveget, illetve nem szólhat öncélúan a szexualitásról. A reklám nem használhat durva, vagy közízlést sértõ szavakat és kifejezéseket. Nemzeti ünnepek eseményeirõl, illetve egyházi szertartásokról készített mûsorszámokat megelõzõen vagy azt követõen reklám nem közölhetõ. A jelen szabályzat céljai megvalósulása érdekében a Hort TV fõszerkesztõje meghatározhat egyéb olyan mûsorszámokat és mûsoridõket is, amelyben reklám nem tehetõ közzé. A reklámszerzõdéseket vagy maga a mûsorszolgáltató, vagy az ezzel megbízott reklámügynökség köti meg. Ha a közzététel után jut a mûsorszolgáltató tudomására, hogy a reklámot nem lehetett volna közvetíteni, köteles haladéktalanul a reklám közvetítését megszüntetni. A mûsor támogatója nem befolyásolhatja a mûsorszám tartalmát, illetve elhelyezését. Támogatót a mûsorszám elõtt és az után egyértelmûen meg kell nevezni. A megnevezés reklámozásra nem használható fel. 11. Közérdekû közlemény közzététele A közérdekû közlemények forrását és hitelességét a mûsorszolgáltató ellenõrizni köteles. Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervezet által közölni kívánt közérdekû közleményt a mûsorszolgáltató ingyenesen teszi közzé. Méltánylást érdemlõ ok esetén a természetes személy által közzétenni kívánt közérdekû közlemény ingyenes. A közérdekû közlemény közzétételéért a közmûsor-szolgáltató ellenszolgáltatást nem kér. Térítésmentes közérdekû közlemény csak illetékes személytõl és írásban fogadható el. A közérdekû közlemény közzététele vagy bemondó által történt felolvasással, vagy technikai elõírások figyelembevételével készített hanganyag lejátszásával történhet. A közérdekû közleményt haladéktalanul, az átvételtõl számított elsõ mûsorszámot megelõzõen kell közzétenni,

8. szám


ha a közzététel elmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, társadalmi csoportok vagy személyek méltányolható gazdasági érdekeit veszélyeztetné vagy károkozással járna. 12. A mûsorkészítõk önállósága, függetlensége és felelõssége A mûsorszolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló mûsorkészítõk tevékenységüket az arra vonatkozó jogszabályok és e szabályzat keretén belül függetlenül végzik. A mûsorkészítõ a mûsorszolgáltató erre illetékes vezetõin kívül nem utasítható. A mûsorkészítõnek joga van arra, hogy a jogszabályt sértõ vagy e szabályzattal ellentétes utasítás végrehajtását megtagadja. Az utasítás megtagadásának okáról és körülményeirõl a mûsorszolgáltató illetékes vezetõje és a mûsorkészítõ által aláírt jegyzõkönyvet kell haladéktalanul felvenni. A felelõs szerkesztõ és a fõszerkesztõ mûsorértékelése nem minõsül a mûsorszerkesztõi függetlenség megsértésének. Abban az esetben, ha a mûsorértékelés a mûsorkészítõ számára sérelmes, joga van ezt írásban rögzíteni. A mûsorkészítõ nem kötelezhetõ meggyõzõdésével vagy lelkiismeretével ellentétes tartalmú mûsorszám készítésére, vagy abban való közremûködésre. Ebben az esetben a mûsorkészítõnek joga van a nevét a mûsorszámról levetetni, ez azonban nem akadályozza meg a mûsor közzétételét. A mûsorkészítõt megilleti a jogszabályok szerint a szellemi alkotáshoz fûzõdõ jog védelme. Ennek szabályait a mûsorkészítõ foglalkoztatására irányuló szerzõdésben kell közzétenni. A mûsorkészítõt alkotmányos jogainak gyakorlásában a mûsorszolgáltató nem akadályozhatja meg. A mûsorkészítõt tevékenysége során megilleti a sajtóról szóló 1986. évi II. törvényben foglalt védelem. A mûsorkészítõ tevékenysége során nem sértheti az állampolgárok tájékozódáshoz fûzõdõ jogát, nem veszélyeztetheti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit és az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát. A mûsorkészítõ fontos információkat nem hallgathat el vitás esetekben, különösen akkor, ha az információ személyi jogokat sértene, vagy erkölcsi vagy anyagi kárt okozna, a mûsorkészítõ köteles konzultálni az illetékes vezetõvel. A mûsorkészítõ saját véleményét, meggyõzõdését vagy elõítéleteit a mûsorban nem fejtheti ki, és nem kelthet olyan benyomást, hogy az elhangzott álláspont a mûsorszolgáltató véleménye. A mûsorkészítõnek a mûsorban való személyes közremûködése során kerülnie kell az indulatos megnyilvánulásokat, illetve azt, hogy más indulatos megnyilvánulásokat elfogadjon. A mûsorkészítõnek tiszteletben kell tartani a mûsorban részt vevõk álláspontját, illetve személyes megjelenését. A mûsorvezetõ nem tehet megjegyzést a mûsorban szereplõk társadalmi helyzetére, testi adottságaira, nevére, családi állapotára, és nem használhat olyan kifejezéseket, vagy nem teremthet olyan helyzetet, amelyben a résztvevõk nevetségessé válnának, vagy egyébként megalázó helyzetbe kerülnének.

1351

A mûsorkészítõ közvetlenül részt vehet a mûsorkészítés elveinek kialakításában, ehhez észrevételeket fûzhet. Álláspontjuk kifejtésében a mûsorkészítõk egyenlõ jogokat élveznek. 13. Összeférhetetlenségi és magatartási szabályok A mûsorszolgáltató munkatársa minden, a mûsorszolgáltatóval bármely foglalkoztatási – így különösen: a munka-, a polgári törvénykönyv alapján kialakított megbízási, vállalkozási – jogviszonyban álló, a mûsorfolyam elkészítésében alkotói felelõsséggel közremûködõ személy. A munkatársak sem magánéletükben, sem munkahelyükön kívüli társadalmi életükben nem veszélyeztethetik a mûsorszolgáltató jó hírnevét. A fentiek szerinti munkatárs nem lehet politikai párt vagy mozgalom vezetõ tisztségviselõje. A hírekben és a politikai mûsorokban szereplõ munkatárs politikai párt vagy mozgalom nevében közszereplést nem vállalhat. A munkatársak írott politikai sajtótermék szerkesztõi nem lehetnek. Abban az esetben, ha e tevékenység nem veszélyeztetheti a mûsorszolgáltató pártatlanságra vonatkozó kötelezettségét, a mûsorszolgáltató vezetõje a tevékenységre írásban engedélyt adhat, amelyben szabályozni kell a tevékenységre vonatkozó részletes feltételeket. A mûsorszolgáltató telephelyein semmilyen párttal vagy politikai mozgalommal kapcsolatos tevékenység nem folytatható, és ilyen célra helyiség nem adható bérletbe. Ha a munkatárs egyesület vagy nem politikai célra létrejött társadalmi szervezet vezetõségi tagja, illetve alapítvány kuratóriumi tagja, gazdálkodószervezet tulajdonosa vagy felügyelõbizottságának tagja, ezen szervezetekre vonatkozó mûsort nem készíthet. Amennyiben a mûsorkészítõ országgyûlési vagy önkormányzati képviselõjelöltséget vállal, ennek bejelentésétõl a választás napjáig (két forduló esetén a számára döntést hozó napig) a mûsorkészítésben nem vehet részt. Ha a mûsorkészítõt országgyûlési vagy önkormányzati képviselõvé választják, mandátuma érvényessége idején politikai, közéleti vonatkozású mûsor készítésében nem vehet részt. A mûsorkészítõ más mûsorszolgáltatónál tevékenységet csak a mûsorszolgáltató vezetõjének írásos engedélyével végezhet. A mûsorszolgáltató vezetõi, illetve azok közeli hozzátartozói nem lehetnek vezetõ tisztségviselõi, tulajdonosai és felügyelõbizottsági tagjai azon gazdálkodószervezeteknek, amelyekkel a mûsorszolgáltató gazdasági célra irányuló szerzõdést köt. A pénzügyi élet eseményeivel foglalkozó mûsorokban a mûsorkészítõ bennfentes információkat nem közölhet. A mûsorkészítõ csak a mûsorszolgáltató vezetõjének elõzetes engedélyével nyilatkozhat olyan pénzügyi mûveletekrõl, illetve értékpapírokról, amelyben részt vett, illetve amely a birtokában van. A munkatársak ajándékot a szokásos ajándéktárgyakon kívül nem fogadhatnak el, és támogatott mûsorszám bevételébõl, továbbá mûsorszámhoz kapcsolódó reklámbevételbõl

1352


közvetlenül nem részesedhetnek. Támogatott mûsorszám készítõje nem lehet a támogató gazdálkodószervezet tulajdonosa, felelõs tisztségviselõje, felügyelõbizottságának tagja, és nem állhat a támogatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban. Ezeket a rendelkezéseket alkalmazni kell a felsorolt személyek közeli hozzátartozóira is. A munkatársak magatartásukkal, viselkedésükkel és külsõ megjelenésükkel nem sérthetik a mûsorszolgáltató jó hírnevét. A munkatárs nem hozhat nyilvánosságra olyan adatot, amely a mûsorszolgáltató üzleti titokkörébe tartozik. Az üzleti titok körét a munkatárs munkavégzésre irányuló szerzõdésében rögzíteni kell. A mûsorkészítõnek mindig figyelembe kell azt vennie, hogy a mûsorban megjelenõ személyek számára a nyilvánosság nem természetes közeg, ezért törekedni kell arra, hogy a szereplõ személy ilyen irányú feszültségét levezesse. A mûsorban szereplõ személy tapasztalatlanságával a mûsorkészítõ nem élhet vissza, különösen kiskorúak és társadalmi szerepkörükben kiszolgáltatott személyek esetében. A mûsorkészítõ magatartásában nem tehet különbséget a résztvevõk társadalmi helyzete között. Ezen belül törekednie kell arra, hogy egyforma megszólításokat alkalmazzon a szereplõk irányában, azok társadalmi helyzetétõl függetlenül. A megszólításokban a köznyelvben szereplõ udvarias formákat kell használni, ideértve a szereplõ hivatali rangjával vagy foglalkozásával történõ megszólítást. („X úr”, „X-né asszony”, „kisasszony”, „államtitkár úr”, „polgármester asszony”, „kisasszony”… stb.) A tegezõdést lehetõség szerint kerülni kell. A mûsorkészítõ nem használhat bizalmas megszólítást, illetve olyan megszólításokat, amelyek a szereplõ személy alárendelt társadalmi helyzetére utalnak. Kiskorú személyt csak 14 éves kora alatt lehet tegezni és keresztnevén szólítani. Az ifjúság számára készült mûsorokban, ha mûsorkészítõk és szereplõk egy korosztályba tartoznak, a tegezõdés és az ifjúság rá jellemzõ bizalmas hangnem használata megengedett. A mûsorkészítõ külsõ megjelenésében kerülje a szélsõségeket, és ne utaljon saját anyagi helyzetére. A mûsorkészítõ öltözködésében alkalmazkodjék ahhoz a társadalmi közeghez, amelyek bemutatására a mûsor irányul. A mûsorkészítõ külsõ megjelenésében is kerülje fensõbbségének kifejezõdését. A mûsorkészítõ ne hangsúlyozza a mûsor tárgyát meghatározó társadalmi közegben való bennfentességét, és kerülje az ezekre vonatkozó, a nézõ által nem érthetõ kifejezéseket és fordulatok használatát. 14. A mûsorkészítés szakmai szabályai A Hort TV közmûsor-szolgáltató feladata az, hogy hitelesen, pontosan, tárgyilagosan, idõszerûen és kiegyensúlyozottan tájékoztasson az országban és a világban történt eseményekrõl, közvetítse a nemzeti és egyetemes kultúra és tudomány értékeit és eredményeit, biztosítson esélyegyenlõséget a társadalom tagjainak megnyilvánulására, szolgálja a társadalom rétegeinek speciális igényeit és érdeklõdését.

8. szám

Ennek érdekében a mûsorszolgáltató színvonalas elõkészítõ munkával és felkészülten közelít a mûsorszolgáltatásban elõadódó témákhoz, mellõzi az elõítéleteket, a közhelyeket és a sztereotípiákat. A mûsorszolgáltató az általa elkövetett tévedést azonnal ismerje el, és juttassa a nézõ tudomására. A mûsorszolgáltató a tudatos megtévesztés eszközeivel soha és semmilyen körülmény között nem élhet, és az ebbõl adódó kárt viselnie kell. A mûsorszolgáltatónak tartózkodnia kell az ellenõrizetlen tények, számok és adatok közlésétõl. Olyan közlés esetén, amely az emberi életre vonatkozik – így balesetek, tûzesetek, bûnügyek, terrorcselekmények stb. esetében – az áldozatok megnevezése csak akkor lehetséges, ha ez hivatalos megerõsítést nyert, és az áldozatok hozzátartozói a közzétételhez hozzájárulnak. Közismert személyek esetében e rendelkezés alól kivételt lehet tenni. Az erre vonatkozó hatáskörrel rendelkezõ állami szerv által elrendelt hírzárlatot a mûsorszolgáltatónak tiszteletben kell tartania, de a hírzárlat kimondását közölheti. Ha bármely más tájékoztató eszköz útján a hírzárlat megsérül, az ennek eredményeképpen nyilvánosságra került hírt a forrás megjelölésével közölni lehet. A mûsorszolgáltatónak tiszteletben kell tartania az ártatlanság vélelméhez fûzõdõ alkotmányos jogokat. Ennek értelmében a mûsorszolgáltató senkit nem nyilváníthat bûncselekmény elkövetésében vétkes személlyé mindaddig, amíg annak bûnösségét jogerõs bírói ítélet meg nem állapította. A mûsorszolgáltató legyen figyelemmel arra, hogy a bûncselekmény lehetséges elkövetõjét a nyomozati szakban „gyanúsítottként”, bírósági szakban „vádlottként” nevezze meg. A mûsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a sértett személyiségi jogait. Szexuális bûncselekmények sértettjeinek nevét csak kifejezett írásos jóváhagyásuk esetésén szabad közzétenni. Fiatalkorú sértett nevének közzététele még akkor is tilos, ha ehhez szülõje vagy törvényes képviselõje hozzájárulna. Bûncselekménnyel gyanúsított személyek megszólaltatása esetén a mûsorszolgáltatónak ügyelni kell arra, hogy a bûnelkövetés ne tûnhessék fel pozitív színben. A bûncselekmények helyszínén készült hangfelvételek közzétételét megelõzõen – amennyiben azok alkalmasak a nézõ fizikai vagy érzelmi megrendülésének kiváltására – a következményre a nézõk figyelmét fel kell hívni. A nemzeti, etnikai és egyéb kisebbségek, vallási felekezetek, népek és nemzetek, mozgáskorlátozottak, fogyatékosok, bármely korosztályhoz tartozó emberek megnevezésekor nem hangozhat el olyan kifejezés, amely az érintettekre nézve sértõ. A mûsorszolgáltató – a kritikai tevékenysége kivételével – nem nyilváníthat véleményt más mûsorszolgáltatóról. A mûsorszolgáltató belsõ életérõl információt csak akkor lehet közzétenni, ha az érinti a közéletet, és számot tarthat a nézõ érdeklõdésére. A mûsorszolgáltató nevében nyilatkozó személyek körét a mûsorszolgáltató vezetõje írásban határozza meg. A szereplõket tájékoztatni kell arról, hogy a mûsornak mi a célja, és ki lesz a többi szereplõ. Egyenes adásban a szereplõkkel ismertetni kell az egyenes adás sajátosságait

8. szám


és a szükséges viselkedési szabályokat. A felvétel a szereplõ hozzájárulása nélkül nem használható fel, azonban a szereplõ nem ellenõrizheti a részvételével készült mûsorszámban más szereplõk által mondottakat. A felelõs tisztséget betöltött személyt a mûsorkészítõ a törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségére figyelmeztetheti. Rejtett kamerát és mikrofont kivételes esetekben sem szabad használni. Névtelen, kép-, illetve hangtorzítást alkalmazó közlést vagy felvételt csak akkor szabad közzétenni, ha azt különösen súlyos társadalmi vagy személyes érdek indokolja. Ha a nézõ a mûsorban közvetlenül közölheti nézeteit, a telefonálók között válogatni nem szabad. Ebben az esetben a mûsorvezetõnek kell ismertetnie a hívásokban nem megnyilvánult álláspontokat. A mûsorok szerkesztési folyamata a szereplõk mondanivalóját nem módosíthatja. Utólag felvett kérdést nem szabad a mûsorban olyan látszattal közölni, mintha az a helyszínen hangzott volna el. A titokvédelem körébe, illetve a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényben foglalt adatok tárgyába esõ kérdésre a szereplõ személy a válaszadást megtagadhatja. A szereplõ személyek magánéletére vonatkozó kérdés csak akkor tehetõ fel, ha a kérdés feltevésébe a személy elõzetesen beleegyezett. Még ebben az esetben is ügyelni kell arra, hogy a kérdés a jó ízlést, illetve a személy jó hírnevét és becsületét ne sértse. Közvélemény-kutatási eredményt és statisztikákat mûsorban felhasználni csak pontosan, a forrás megjelölésével és az adatok manipulálása nélkül szabad. Archív anyag felhasználásakor egyértelmûen meg kell jelölni annak idõtartamát, és tekintetbe kell azt venni, hogy az archív anyagban szereplõ személyek álláspontjának megváltoztatása folytán jogai és jogos érdekeik ne sérüljenek. 15. A vételkörzet ellátásának irányelvei A mûsorszolgáltató a rá vonatkozó távközlési hatósági engedélyek alapján – a lehetõségeihez mért legmagasabb mûszaki színvonalon – szolgáltat mûsort a vételkörzetében élõ lakosság számára. Mûszaki hiba esetén azonnal tájékoztatni kell a nézõket a hiba okairól és azok várható idõtartamáról. A nézõktõl minden esetben elnézést kell kérni. A mûsorszolgáltató mûsorait a jogszabályokban és a szabványokban elõírt audiotechnikai színvonalon kell sugározni. A mûsorszolgáltató együttmûködik a helyi önkormányzattal a mûsorszolgáltatás tartalmának arányossága és sokszínûsége érdekében, továbbá jogszabályban elõírt kötelezettségének sérelme nélkül segítséget nyújt a helyi nyilvánosság fórumainak megteremtéséhez. A mûsorszolgáltató a nézõvel rendszeres kapcsolatot tart. A kapcsolattartás közvetlen formáin kívül a mûsorszolgáltató rendszeresen nyilvánosságra hozza mûsorszerkezetét és a mûsorok tartalmát, továbbá mûsorismertetõkkel és mûsorajánlatokkal segíti a nézõk választását. A mûsorváltoztatás jogát a mûsorszolgáltató fenntartja.

1353

A mûsorral kapcsolatos nézõi panaszt közlõ levelekre a mûsorszolgáltatónak válaszolnia kell, és törekednie kell arra, hogy hivatalos eljárásra az ügyben ne kerüljön sor. A Hort TV részletes mûsorstruktúrája ezen szabályzat mellékleteként annak elválaszthatatlan részét képezi. 16. Hatályba léptetõ rendelkezések A Hort TV jelen mûsorszolgáltatási szabályzata 2009. február 1-jétõl hatályos.

Közlemény a televíziós mûsorszolgáltatók A) televíziós közéleti magazinmûsor, B) televíziós hírmûsor, sportmûsor és kulturális magazinmûsor készítésének támogatására meghirdetett pályázati eljárás lezárásáról Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. január 24-én pályázati felhívást bocsátott ki a helyi vagy körzeti mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ televíziós mûsorszolgáltatók A) televíziós közéleti magazinmûsor, B) televíziós hírmûsor, sportmûsor és kulturális magazinmûsor készítésének támogatására. Az ORTT 2009. január 28-ai döntésével a pályázati eljárást lezárta. A kedvezményezetté nyilvánított pályázatokról részletes információ a Mûsorszolgáltatási Alap honlapján (http://www.alap.ortt.hu/) található. Dr. Dömény Péter s. k., igazgató, Mûsorszolgáltatási Alap

Közlemény a helyi és körzeti mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ rádiós mûsorszolgáltatók hír-, sport- és közérdekû szolgáltató magazinmûsorai készítésének támogatására meghirdetett pályázati eljárás lezárásáról Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 84. §-ának (2) bekezdése alapján 2008. január 24-én pályázati felhívást bocsátott ki a helyi és körzeti mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ rádiós mûsorszolgáltatók hír-, sportés közérdekû szolgáltató magazinmûsorai készítésének támogatására. Az ORTT 2009. január 28-ai döntésével a pályázati eljárást lezárta. A kedvezményezetté nyilvánított pályázatokról részletes információ a Mûsorszolgáltatási Alap honlapján (http://www.alap.ortt.hu/) található. Dr. Dömény Péter s. k., igazgató, Mûsorszolgáltatási Alap

1354


8. szám

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda közleményei Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (Sz 09) az elõadások szervezõi számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében fizetendõ szerzõi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl Az ARTISJUS a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. § (1) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (1), (4), (5), (6) bekezdéseiben, 90. § (1) bekezdésében, valamint 92. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, továbbá a jelen jogdíjközlemény I. fejezet 2., 4., 5., 6., 7., 8., 9. pontjaiban és II. fejezet 2. és 3. pontjában meghatározott felhasználásokra az Szjt. 77. §-ában foglalt jogok tekintetében a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével (MAHASZ) és a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájával (MSZSZ-EJI) egyetértésben az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának szervezõi számára a nyilvános elõadások engedélyezése fejében fizetendõ alábbi szerzõi jogdíjakat, valamint a felhasználás egyéb feltételeit állapítja meg:

I. Fejezet A NYILVÁNOS ELÕADÁSOK SZERVEZÕI ÁLTAL FIZETENDÕ JOGDÍJAK 1. Koncert A koncertre vonatkozó általános szabályok 1.1. Fogalma: olyan zenei elõadás, amelyre a közönség a zene hallgatása céljából gyûlik össze, és amely elõadáson a zene fõszolgáltatásként kerül felhasználásra. 1.2. Jogdíj mértéke: az áfát nem tartalmazó bevétel 9%-a, de a fizetendõ szerzõi jogdíj nem lehet kevesebb, mint a belépõdíj nélküli rendezvényekre a jelen jogdíjközlemény 7.1. pontjában megállapított szerzõi jogdíj mértéke. 1.3. Elszámolás: A rendezvény szervezõje a koncertet követõ 3 napon belül vagy az ARTISJUS-szal kötött megállapodásban meghatározott egyéb határidõre köteles az elszámolás alapjául szolgáló iratokat becsatolni. Amennyiben a szervezõ bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az ARTISJUS kérheti a szervezõ bevételre vonatkozó összes bizonylatát, vagy elõzetes egyeztetést követõen betekinthet a koncerttel kapcsolatos elszámolásaiba. Ha a kért iratokat és bizonylatokat írásbeli felszólítás után sem nyújtják be határidõre, az ARTISJUS a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg a fizetendõ szerzõi jogdíjat. 1.4. Mérséklések: 1.4.1. Ha egy elõadáson belül a nem védett mûvek száma az 50%-ot meghaladja, úgy a fizetendõ szerzõi jogdíj az áfát nem tartalmazó bevétel 6%-a. 1.4.2. A rendezvény szervezõje az alábbi kedvezményekben részesülhet: ha a rendezvény szervezõje a rendezvény megtartását megelõzõen az ARTISJUS-szal megállapodást köt, amelyben vállalja, hogy az abban rögzített összegû szerzõi jogdíjrészletet a rendezvény megtartása elõtt megfizeti, és 1.4.2.1. a 2007. negyedik naptári negyedévben és a 2008. évben tartott rendezvény(ek) után megállapított szerzõi jogdíj a 2008. évben az ARTISJUS számlájára befizetésre és jóváírásra került, amely jogdíj kedvezmény nélkül számított összege nem éri el a 2 000 000 Ft-ot, 20% kedvezményben részesül; 1.4.2.2. az általa a 2007. negyedik naptári negyedévben és a 2008. évben tartott rendezvény(ek) után megállapított szerzõi jogdíj a 2008. évben az ARTISJUS számlájára befizetésre és jóváírásra került, amely jogdíj kedvezmény nélkül számított összege eléri vagy meghaladja a 2 000 000 Ft-ot: = 9%-os kiinduló szerzõi jogdíjmérték esetén a fizetendõ szerzõi jogdíjmérték: 6%, = 6%-os kiinduló szerzõi jogdíjmérték esetén a fizetendõ szerzõi jogdíjmérték: 4,5%; 3 000 000 Ft-ot: = 9%-os kiinduló szerzõi jogdíjmérték esetén a fizetendõ szerzõi jogdíjmérték: 5,5%, = 6%-os kiinduló szerzõi jogdíjmérték esetén a fizetendõ szerzõi jogdíjmérték: 3,7%;

8. szám


1355

4 000 000 Ft-ot: = 9%-os kiinduló szerzõi jogdíjmérték esetén a fizetendõ szerzõi jogdíjmérték: 5% = 6%-os kiinduló szerzõi jogdíjmérték esetén a fizetendõ szerzõi jogdíjmérték: 3,2%; = abban az esetben, ha – egyébként a szerzõi jogdíj mértékének megállapításakor az 5%-os mérték lenne az irányadó és – az egy koncert után megállapított szerzõi jogdíj összege meghaladja – a nettó 13 000 000 Ft-ot, akkor a fizetendõ jogdíj mértéke – az áfát nem tartalmazó bevétel – 4,6%-ra – a nettó 16 000 000 Ft-ot, akkor a fizetendõ jogdíj mértéke – az áfát nem tartalmazó bevétel – 4,2%-ra, – a nettó 21 000 000 Ft-ot, akkor a fizetendõ jogdíj mértéke – az áfát nem tartalmazó bevétel – 3,8%-ra módosul. 1.5. Az 1.4.2.1. és az 1.4.2.2. pontokban meghatározott kedvezmények együtt nem alkalmazhatóak. 1.6. Mûsorközlés: A szervezõ a felhasznált mûvekrõl köteles mûsorközlést adni a következõ tartalommal: – a felhasznált mû címe, – a felhasznált mû elhangzási ideje, – a felhasznált mû szerzõje, át- vagy feldolgozója. A mûsorközlést a koncertet (sorozatrendezvény esetén az utolsó elõadást) követõ 3 napon belül köteles a szervezõ benyújtani.

2. Diszkó, bál, össztánc A diszkóra, bálra, össztáncra vonatkozó általános szabályok 2.1. Fogalma: olyan rendezvény, ahol a közönség szerkesztett, válogatott lemezbemutatás vagy élõ elõadás útján nyújtott zeneszolgáltatás mellett táncolhat. 2.2. Jogdíj mértéke: az áfát nem tartalmazó bevétel 8%-a, de a fizetendõ szerzõi jogdíj nem lehet kevesebb, mint a belépõdíj nélküli rendezvényekre a jelen jogdíjközlemény 7.1. pontjában megállapított szerzõi jogdíj mértéke. 2.3. Elszámolás A rendezvény szervezõje a rendezvényt követõ 3 napon belül vagy az ARTISJUS-szal kötött megállapodásban meghatározott egyéb határidõre köteles az elszámolás alapjául szolgáló iratokat becsatolni. Amennyiben a szervezõ bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az ARTISJUS kérheti a szervezõ bevételre vonatkozó összes bizonylatát, vagy elõzetes egyeztetést követõen betekinthet a rendezvénnyel kapcsolatos elszámolásaiba. Ha a kért iratokat és bizonylatokat a szervezõ írásbeli felszólítás után sem nyújtja be határidõre, az ARTISJUS a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg a fizetendõ szerzõi jogdíjat. 2.4. Mérséklés Ha a rendezvény szervezõje a rendezvény megtartását megelõzõen az ARTISJUS-szal megállapodást köt, amelyben vállalja, hogy a rendezvény megtartása elõtt a megállapodásban rögzített összegû jogdíjrészletet megfizeti, 20% kedvezményben részesül.

3. Táncház A táncházra vonatkozó általános szabályok 3.1. Fogalma: olyan rendezvény, ahol a közönség élõ népzenére, illetve népzenei feldolgozásra épülõ zeneszolgáltatás mellett táncolhat. 3.2. Jogdíj mértéke: áfát nem tartalmazó bevétel 8%-a, de a fizetendõ szerzõi jogdíj nem lehet kevesebb, mint a belépõdíj nélküli rendezvényekre a jelen jogdíjközlemény 7.1. pontjában megállapított szerzõi jogdíj mértéke. 3.3. Elszámolás A rendezvény szervezõje a rendezvényt követõ 3 napon belül vagy az ARTISJUS-szal kötött megállapodásban meghatározott egyéb határidõre köteles az elszámolás alapjául szolgáló iratokat becsatolni. Amennyiben a szervezõ bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az ARTISJUS kérheti a szervezõ bevételre vonatkozó összes bizonylatát, vagy elõzetes egyeztetést követõen betekinthet a rendezvénnyel kapcsolatos elszámolásaiba. Ha a kért iratokat és bizonylato-

1356


8. szám

kat a szervezõ írásbeli felszólítás után sem nyújtja be határidõre, az ARTISJUS a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg a fizetendõ szerzõi jogdíjat. 3.4. Mérséklés 3.4.1. Ha egy elõadáson belül a nem védett mûvek száma a 33%-ot meghaladja, de 66%-nál kevesebb, úgy a fizetendõ szerzõi jogdíj az áfát nem tartalmazó bevétel 5%-a. Ha egy elõadáson belül a nem védett mûvek száma a 66%-ot meghaladja, úgy a fizetendõ szerzõi jogdíj az áfát nem tartalmazó bevétel 2%-a. 3.4.2. Ha a rendezvény szervezõje a rendezvény megtartását megelõzõen az ARTISJUS-szal megállapodást köt, amelyben vállalja, hogy a rendezvény megtartása elõtt a megállapodásban rögzített összegû jogdíjrészletet megfizeti, 20% kedvezményben részesül. 3.5. Mûsorközlés A szervezõ a felhasznált mûvekrõl köteles mûsorközlést adni a következõ tartalommal: – a felhasznált mû címe, – a felhasznált mû elhangzási ideje, – a felhasznált mû szerzõje, át- vagy feldolgozója. A mûsorközlést a rendezvényt (sorozatrendezvény esetén az utolsó elõadást) követõ 3 munkanapon belül köteles a szervezõ benyújtani.

4. Mûsoros elõadás A mûsoros elõadásra vonatkozó általános szabályok 4.1. Fogalma: olyan vegyes irodalmi és zenei, szórakoztató mûsor, továbbá revü, varieté, táncbemutató, táncverseny, divatbemutató, lézerszínház stb., amelyet egy vagy több fellépõ (közremûködõ) részvételével rendeznek. 4.2. Jogdíj mértéke: az áfát nem tartalmazó bevétel 7%-a, de a fizetendõ szerzõi jogdíj nem lehet kevesebb, mint a belépõdíj nélküli rendezvényekre a jelen jogdíjközlemény 7.1. pontjában megállapított szerzõi jogdíj mértéke. 4.3. Elszámolás A rendezvény szervezõje a rendezvényt követõ 3 napon belül vagy az ARTISJUS-szal kötött megállapodásban meghatározott egyéb határidõre köteles az elszámolás alapjául szolgáló iratokat becsatolni. Amennyiben a szervezõ bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az ARTISJUS kérheti a szervezõ bevételre vonatkozó összes bizonylatát, vagy elõzetes egyeztetést követõen betekinthet a rendezvénnyel kapcsolatos elszámolásaiba. Ha a kért iratokat és bizonylatokat a szervezõ írásbeli felszólítás után sem nyújtja be határidõre, az ARTISJUS a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg a fizetendõ szerzõi jogdíjat. 4.4. Mérséklés 4.4.1. Ha egy elõadáson belül a nem védett mûvek aránya az 50%-ot meghaladja, úgy a fizetendõ szerzõi jogdíj az áfát nem tartalmazó bevétel 6%-a. 4.4.2. Ha a rendezvény szervezõje a rendezvény megtartását megelõzõen az ARTISJUS-szal megállapodást köt, amelyben vállalja, hogy a rendezvény megtartása elõtt a megállapodásban rögzített összegû jogdíjrészletet megfizeti, 20% kedvezményben részesül. 4.5. Mûsorközlés A szervezõ a felhasznált mûvekrõl köteles mûsorközlést adni a következõ tartalommal: – a felhasznált mû címe, – a felhasznált mû elhangzási ideje, – a felhasznált mû szerzõje, át- vagy feldolgozója. A mûsorközlést a rendezvényt (sorozatrendezvény esetén az utolsó elõadást) követõ 3 napon belül köteles a szervezõ benyújtani.

5. Vegyes rendezvények 5.1. Ha az 1.1., 2.1., 3.1., 4.1. pontokban felsorolt elõadások bármelyike egy rendezvény (rendezvénysorozat) programjának keretében úgy kapcsolódik zenemûvek egyidejû felhasználásával nem járó módon szakirodalmi mûvek, nagy terjedelmû szépirodalmi mûvek (regények) teljes felolvasásához, szakmai jellegû szóbeli elõadásokhoz, vitákhoz, beszélgetésekhez, tájékoztatókhoz és más hasonló programrészekhez, hogy a rendezvény teljes programjának írásbeli ismertetõjébõl megállapítható, hogy az említett programrészek a rendezvény (rendezvénysorozat) lényeges részét alkot-

8. szám


1357

ják, továbbá a zenemûvek nyilvános elõadása és az azt nem tartalmazó szakmai programrészek szervesen összekapcsolódnak, a fizetendõ szerzõi jogdíj az áfát nem tartalmazó bevétel 4%-a. 5.2. Ha a rendezvény a 2.1. pontban meghatározott nyilvános elõadást is magában foglal, a fizetendõ szerzõi jogdíj az áfát nem tartalmazó bevétel 6%-a. 5.3. Ha a rendezvény szervezõje a rendezvény megtartását megelõzõen az ARTISJUS-szal megállapodást köt, amelyben vállalja, hogy a rendezvény megtartása elõtt a megállapodásban rögzített összegû jogdíjrészletet megfizeti, 20% kedvezményben részesül.

6. Mûkedvelõ kulturális közösségek elõadása Mûvelõdési intézmény vagy önkormányzat által tartósan mûködtetett mûkedvelõ kulturális közösség (tánccsoport stb.) elõadásai után, amennyiben az elõadás a mûködtetõ intézményben történik: 6.1. Belépõdíj szedése esetén az áfát nem tartalmazó bevétel 3%-át kell fizetni szerzõi jogdíjként. 6.2. Belépõdíj nélküli rendezvény esetén elõadásonként 540 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni.

7. Az 1–6. pontba nem tartozó, belépõdíj nélküli eseti rendezvények 7.1. Belépõdíj nélküli rendezvény (pl. koncert egy fellépõvel, kivétel a 7.2., 7.3 és 7.4. pont szerinti rendezvények) esetén a közönség számától függõen, helyszínenként, naponta az alábbi összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni: 1–50 fõig 51–100 fõig 101–200 fõig 201–500 fõig 501–1000 fõig 1001–2000 fõig 2001–4000 fõig 4001–6000 fõig 6001–10 000 fõig 10 001–20 000 fõig 20 000 fõ felett minden megkezdett 20 000 fõ után további

2 590 Ft 5 030 Ft 9 760 Ft 18 930 Ft 35 960 Ft 64 730 Ft 110 030 Ft 132 040 Ft 176 050 Ft 281 680 Ft 216 000 Ft

7.2. Fél vagy egész napos belépõdíj nélküli rendezvény (például koncertek több fellépõvel, majális, sör-, borfesztivál, búcsú, politikai, társadalmi célú rendezvény) esetén a közönség számától függõen az alábbi napi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 1–500 fõig 501–1000 fõig 1001–2000 fõig 2001–4000 fõig 4001–6000 fõig 6001–10 000 fõig 10 000–20 000 fõig 10 000 fõ felett minden megkezdett 10 000 fõ után további

22 710 Ft 43 150 Ft 77 670 Ft 132 040 Ft 158 450 Ft 211 260 Ft 338 020 Ft 129 600 Ft

7.3. Önkormányzat által rendezett fél vagy egész napos belépõdíj nélküli rendezvény (például koncertek több fellépõvel, majális, sör-, borfesztivál, településnap, búcsú, politikai, társadalmi célú rendezvény) esetén a közönség számától függõen az alábbi napi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 1–500 fõig 501–1000 fõig 1001–2000 fõig 2001–4000 fõig 4001–6000 fõig 6001–10 000 fõig

15 140 Ft 28 770 Ft 51 780 Ft 88 025 Ft 105 630 Ft 140 840 Ft

1358


10 001–20 000 fõig 20 000 fõ felett minden megkezdett 10 000 fõ után további

8. szám 225 340 Ft 86 400 Ft

7.4. Az 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyházak, vallási közösségek, vallási felekezetek által, saját közösségi helyiségükben megtartott hangversenyek, mûsoros elõadások esetén: 500 fõig 501–1000 fõig 1001–2000 fõig 2000 fõ felett minden megkezdett 1000 fõ után további

1 050 Ft 2 150 Ft 4 170 Ft 1 080 Ft

napi szerzõi jogdíjat kell fizetni. Nem jogdíjköteles az egyházi ünnepségeken, vallási szertartásokon (istentiszteleten) történõ zenefelhasználás, ha a szabad felhasználás Szjt.-ben meghatározott egyéb feltételei is fennállnak. 7.5. Mérséklés Ha a rendezvény szervezõje a rendezvény megtartását megelõzõen az ARTISJUS-szal megállapodást köt, amelyben vállalja, hogy a rendezvény megtartása elõtt a megállapodásban rögzített összegû jogdíjrészletet megfizet, 20% kedvezményben részesül. 7.6. Mûsorközlés A szervezõ a felhasznált mûvekrõl köteles mûsorközlést adni a következõ tartalommal: – a felhasznált mû címe, – a felhasznált mû elhangzási ideje, – a felhasznált mû szerzõje, át- vagy feldolgozója. A mûsorközlést a rendezvényt (sorozatrendezvény esetén az utolsó elõadást) követõ 3 napon belül köteles a szervezõ benyújtani.

8. Jótékony célú rendezvények 8.1. Irodalmi és zenemûvek alkalomszerûen rendezett jótékony célú rendezvény (ilyenek különösen azok a rendezvények, amelyeket a nevelés, oktatás, egészségügy, szociális gondoskodás, bûnmegelõzés támogatására szerveznek) alkalmával történõ nyilvános elõadásának engedélyezése fejében az egyébként fizetendõ szerzõi jogdíj 1/3-át kell fizetni az alábbi feltételek együttes fennállásakor: – a rendezvényt a szervezõ olyan tevékenységi körében szervezi, amely tevékenységével elért bevétele után társaságiadó-fizetési kötelezettség nem terheli; – annak közremûködõi fellépti díjban nem részesülnek vagy fellépti díjukat teljes egészében a rendezvényt megelõzõen közzétett közérdekû célra ajánlják fel; és – a szervezõ a rendezvénybõl eredõ teljes bevételét (ideértve a közremûködõk esetlegesen felajánlott fellépti díját is) a jótékony cél megvalósítására egy nonprofit szervezetnek ajánlja fel és ténylegesen ki is fizeti. Az ARTISJUS annak igazolására, hogy az elõadás jótékony célúnak minõsül, az alábbi iratok becsatolását kéri: – a jótékony cél igazolására a szervezõ részérõl a rendezvény céljának ismertetését és annak a nonprofit szervezetnek a megjelölését, amelynek részére a bevételt felajánlják; – a szervezõ nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a rendezvény bevétele után társaságiadó-fizetési kötelezettség nem terheli; – az elõadókkal kötött megállapodás egy példányát vagy az elõadók nyilatkozatát, amelyben szerepel a fellépti díjról való lemondás; – annak igazolását, hogy a rendezvény szervezõje a teljes bevételét nonprofit szervezetnek átutalta; valamint – a bevételt felhasználó nonprofit szervezet igazolását az átutalt összeg számláján történõ jóváírásáról. Ha a rendezvény nem minõsíthetõ jótékony célúnak vagy a rendezvényt szervezõ szerv a kért iratokat 3 napon belül nem csatolja be, a rendezvény után a jelen jogdíjközlemény szerint egyébként járó jogdíjat meg kell fizetni. 8.2. Mérséklés Ha a rendezvény szervezõje a rendezvény megtartását megelõzõen az ARTISJUS-szal megállapodást köt, amelyben vállalja, hogy a rendezvény megtartása elõtt a megállapodásban rögzített összegû jogdíjrészletet megfizeti, 20% kedvezményben részesül.

8. szám


1359

9. Rádió- és televízió-mûsorok nyilvános elõadása Rádió- vagy televízió-mûsorok nyilvános elõadás keretében történõ felvétele vagy közvetítése esetén az alábbiak szerint kell a nyilvános elõadási jogdíjat fizetni: 9.1. Belépõdíj nélkül: 9.1.1. Amikor a mûsor fõként irodalmi vagy zenemûvekbõl áll, a közönség számától függõen, elõadásonként 1–50 fõig 51–100 fõig 101–500 fõig 501–1000 fõig 1000 fõ felett minden megkezdett 1000 fõ után további

7 830 Ft 15 580 Ft 23 360 Ft 31 150 Ft 23 360 Ft

szerzõi jogdíjat kell fizetni. 9.1.2. Azokban az esetekben, amikor irodalmi vagy zenemûvek a mûsor részei, azonban a mûsor nem csak irodalmi vagy zenemûvekbõl áll (háttérzene) a közönség számától függõen, elõadásonként 1–50 fõig 51–100 fõig 101–500 fõig 501–1000 fõig 1000 fõ felett minden megkezdett 1000 fõ után további

3 840 Ft 7 830 Ft 11 670 Ft 15 580 Ft 7 830 Ft

szerzõi jogdíjat kell fizetni. 9.2. Belépõdíj szedése esetén: 9.2.1. Amikor a mûsor fõként irodalmi vagy zenemûvekbõl áll, az áfával csökkentett bevétel 9%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni. 9.2.2. Azokban az esetekben, amikor irodalmi vagy zenemûvek a mûsor részei, azonban a mûsor nem csak irodalmi vagy zenemûvekbõl áll (háttérzene), az áfát nem tartalmazó bevétel 7%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni. 9.3. Mérséklés Ha a rendezvény szervezõje a rendezvény megtartását megelõzõen az ARTISJUS-szal megállapodást köt, amelyben vállalja, hogy a rendezvény megtartása elõtt a megállapodásban rögzített összegû jogdíjrészletet megfizet, 20% kedvezményben részesül.

10. Nyilvános családi ünnepségek 10.1. Az önkormányzatok által rendezett családi ünnepségek (esküvõ, névadó stb.) keretében felhasznált zenei és irodalmi mûsorok után eseményenként 440 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni, függetlenül attól, hogy ezen esemény(ek) után az önkormányzatnak keletkezik-e bevétele. 10.2. Rendezvényszervezõk által rendezett családi ünnepségek (születésnap, eljegyzés, esküvõ, keresztelõ stb.) keretében felhasznált zenei és irodalmi mûsorok után eseményenként 11 000 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni, függetlenül attól, hogy a rendezvényszervezõnél milyen összegû bevétel keletkezik.

II. Fejezet KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 1. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában a felhasználó a nyilvános elõadás szervezõje. A szerzõi jogdíjat a felhasználó köteles fizetni. Abban az esetben, ha a nyilvános elõadáshoz kapcsolódóan bevétel keletkezik, a nyilvános elõadás szervezõjének azt kell tekinteni, akit a bármilyen formában szedett belépõdíj, valamint a bármely jogcímen a nyilvános elõadással összefüggésben befolyó egyéb bevétel (támogatás, reklám- és szponzorbevétel stb.) megillet. Ha a nyilvános elõadást megvalósító rendezvényt vagy annak egy részét a szervezõ által igénybe vett harmadik személy (szervezet) szervezi, a rendezvény szervezõjének a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõt kell tekinteni, amennyiben a be-

1360


8. szám

vétel a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõnél keletkezik. Ebben az esetben a harmadik személyt (szervezetet) a szervezésért (közremûködésért) megilletõ (megbízási vagy egyéb) díj nem minõsül bevételnek. 2. Ha a jelen jogdíjközlemény hatálya alá esõ bármely rendezvény során a fõszolgáltatásként megvalósuló nyilvános elõadást megelõzõen, annak szünetében vagy azt követõen járulékos jelleggel kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel vagy arról készült másolat bármilyen módon történõ közvetlen nyilvánossághoz közvetítésére kerül sor, az elõadás szervezõje – e járulékos felhasználásra tekintettel – köteles az egyébként a jelen jogdíjközlemény alapján fizetendõ szerzõi jogdíj 2%-át szerzõi jogdíjként, ezen utóbbi összeg 23%-át pedig az elõadómûvészek és hangfelvétel-elõállítók közös jogkezelõ szervezeteit megilletõ szomszédos jogi jogdíjként megfizetni. 3. Ha a jelen jogdíjközlemény hatálya alá esõ rendezvényen a fõszolgáltatásként megvalósuló nyilvános elõadás alatt, ahhoz kapcsolódóan kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel vagy arról készült másolat közvetlen nyilvánossághoz közvetítésére kerül sor (az elõadáshoz hangfelvételt is használnak), az elõadás szervezõje köteles a jelen jogdíjközlemény alapján fizetendõ szerzõi jogdíjon felül további 23%, az elõadómûvészek és hangfelvétel-elõállítók közös jogkezelõ szervezeteit megilletõ szomszédos jogi jogdíjat is megfizetni. 4. Bármely szervezet vagy személy köteles értesíteni a mûsoros elõadás szervezõje nevének és pontos címének megjelölésével az ARTISJUS-t mûsoros elõadás megtartására alkalmas helyiségének, területének mûsoros elõadás céljára történõ bérbeadásáról vagy arról, ha a helyiségében egyébként mûsoros elõadást rendeznek. Az értesítési kötelezettség elmulasztása esetén a jogdíj fizetéséért a helyiséggel rendelkezni jogosult szervezet vagy személy felel. 5. A felhasználó a már nyilvánosságra hozott zenemûvek és irodalmi mûvek felhasználásának megkezdését és a már megkezdett felhasználás megváltoztatását az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján írásban elõzetesen köteles az ARTISJUSnak bejelenteni. 6. Ha a zene- és irodalmi mûvek nyilvános elõadása körében a felhasználó a felhasználás megkezdésére vagy megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettségének [Szjt. 25. § (4) bekezdés] nem tesz eleget, és az ARTISJUS csak az ellenõrzés során szerez tudomást a felhasználásról, az Szjt. 25. § (6) bekezdése alapján a felhasználó – a közös jogkezelõ szervezet ellenõrzési költségeinek fedezésére – költségátalány fizetésére köteles, amelynek összege a fizetendõ szerzõi jogdíj összegével egyezik meg. 6.1. A felhasználó köteles az elõadáson elhangzott mûvek címét és szerzõinek, át- vagy feldolgozóinak nevét, valamint az elhangzás idõtartamát az elõadást követõ 3 munkanapon belül írásban vagy elektronikus úton közölni az ARTISJUS-szal [a továbbiakban: a jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatás, Szjt. 92. § (5) bekezdés]. 6.2. Az ARTISJUS a szerzõi jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, a mûfelhasználás módját és mértékét, valamint a jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatokat a helyszínen ellenõrizheti. 6.3. Amennyiben a felhasználó a szerzõi jogdíj megállapításához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget (6.1. pont), az ARTISJUS a szerzõi jogdíj alapját az Szjt. 25. § (4) bekezdése szerinti helyszíni ellenõrzés adatai, illetve az egyéb rendelkezésre álló adatok (írott és elektronikus sajtó, egyéb média, a helyszínt rendelkezésre bocsátó tájékoztatása stb.) alapján állapítja meg. A helyszíni ellenõrzés során az ARTISJUS jogosult betekinteni a felhasználó azon irataiba, pénzügyi dokumentumaiba és elszámolásaiba, amelyek a jogdíj megállapításához kapcsolódnak. 6.4. A felhasználó a 6.2. pontban foglalt, a jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatás késedelmes teljesítése esetén a késedelem idejére kötbért köteles fizetni. A kötbér mértéke a késedelem minden napjára a felhasználó által fizetendõ szerzõi jogdíj 0,5%-a, de legalább egy napra 500 Ft. A kötbér legmagasabb összege a felhasználó által fizetendõ szerzõi jogdíj 30%-a. 6.5. Amennyiben a felhasználó a jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatást hiányosan vagy hibásan teljesíti, úgy az adatszolgáltatás határnapjától a megfelelõ adatszolgáltatás teljesítésének napjáig terjedõ idõtartamra hibás teljesítési kötbért köteles fizetni, amelynek mértéke megegyezik a 6.3. pontban meghatározott késedelmi kötbér mértékével. 7. A személyes elõadó-mûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadás szerzõi jogdíját az elõadástól számított 3 napon belül kell megfizetni [Szjt. 25. § (5) bekezdés]. 8. A jelen közös jogdíjközlemény körében az ARTISJUS jogosult a saját nevében a felhasználókkal szemben eljárni, a felhasználási engedélyeket megadni, a jogdíjigényeket érvényesíteni, a jogdíjakra nézve a felhasználóknak jogdíjfizetési értesítõt, illetve számlát kibocsátani, és a bíróságok és hatóságok elõtti jogérvényesítés körében eljárni.

8. szám


1361

Az ARTISJUS a jelen jogdíjközlemény alapján a felhasználási engedély megadását a jogdíj megfizetésétõl teszi függõvé. A felhasználó az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy idõben szerzi meg. A felhasználás megkezdése elõtt megfizetett jogdíj, illetve jogdíjrészlet fejében a felhasználó a megfizetett jogdíjjal (a jogdíjrészlettel) arányos mértékû felhasználási engedélyt szerez. Részletfizetési megállapodás esetén az utolsó jogdíjrészlet megfizetésével a szervezõ felhasználási engedélye a felhasználás megkezdésére visszaható hatállyal a megfizetett szerzõi jogdíjjal arányosan bõvül, illetve a megtartott nyilvános elõadáshoz szükséges mértékûvé válik. 9. A jogdíjközlemény alkalmazásában belépõdíjnak kell tekinteni minden olyan fizetést, amely elõfeltétele a jelen jogdíjközleményben felsorolt rendezvényen való részvételnek (belépõjegy, mûsormegváltás, adományjegy, csoportok részére szervezett idegenforgalmi jellegû rendezvények részvételi díja, meghívó, egyéni azonosító stb.). 9.1. A jelen jogdíjközlemény I. fejezet 1., 2., 3., 4., 5., 6.1., 8., 9.2. pontjainak alkalmazásában bevételen az eladott jegyekbõl, bérletekbõl származó bevételt, valamint a bármilyen forrásból származó befizetést és támogatást (például egyéb, belépõdíjnak minõsülõ bevételt, valamint a bármilyen jogcímen befolyó reklám- és szponzorbevételt), továbbá dolog átadásával vagy tevékenység végzésével nyújtott szolgáltatást kell érteni, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. 9.2. Hozzá kell számítani a bevételhez a térítésmentes (tisztelet-, szakmai stb.) jegyek értékét is. Ilyen esetben a szerzõi jogdíjalap megállapításához a kereskedelmi forgalomban legnagyobb darabszámban értékesített jegy ellenértékét kell figyelembe venni. Ha a szerzõi jogdíjszámítás alapja tárgya az áfának, abban az esetben bevétel alatt az áfa nélküli bevétel értendõ. 9.3. A bevételbõl bizonylatok alapján levonható: – a kiemelt (VIP) közönségtagok részére nyújtott olyan szolgáltatások értéke, amelyet a belépõdíj tartalmaz, de közvetlenül nem függenek össze a zenefelhasználással (reklámajándék, ingyenes parkolás, közlekedés). Nem sorolható ebbe a körbe a vendéglátó-szolgáltatás, amelynek ellenértékét bevételnek kell tekinteni; – a térítésmentesen átadott (szakmai, tisztelet- stb.) jegyek ellenértékébõl az összes eladott jegy (darab) legfeljebb 5%-nak megfelelõ, a legalacsonyabb értékû jegy ellenértékének figyelembevételével számított rész, ha a szervezõ a térítésmentes jegyeket olyan személynek vagy szervezetnek adja át, aki/amely szponzori támogatást nyújtott a rendezvényhez. E tényt a szervezõ úgy igazolhatja, hogy teljes bizonyító erejû magánokiratban nyilatkozik = a térítésmentes jegyeket átvevõ személy/szervezet pontos nevérõl, = az átadott jegyek számáról, = arról, hogy a személytõl/szervezettõl szponzori támogatást kapott, és arról a rendezvény bevételei között a mindenkor hatályos számviteli szabályoknak megfelelõen beszámol. 10. A jelen szerzõi jogdíjközleményben meghatározott bármely kedvezmény kizárólag azt a felhasználót illeti meg, akinek az ARTISJUS-szal szemben három hónapnál régebbi lejárt tartozása nem áll fenn, és a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (teljesítményekre) vonatkozó adat- (például mûsor) közlési kötelezettségének [Szjt. 92. § (5) bekezdés] határidõben eleget tett. 11. A felhasználókkal, illetve a felhasználók képviseletében eljáró, az érintett felhasználók jelentõs részét megfelelõen képviselõ országos vagy regionális érdek-képviseleti szervezetekkel a jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseiben meghatározott tételes vagy %-os szerzõi jogdíjfizetés helyett az ARTISJUS átalányjogdíjat tartalmazó felhasználási szerzõdést is köthet. 11.1. Átalánydíjas felhasználási szerzõdés a jogdíjközlemény megfelelõ pontjaiban meghatározott feltételek fennállása mellett is csak akkor köthetõ, ha – az azzal érintett felhasználónak az ARTISJUS-szal szemben szerzõi jogdíjtartozása nincs, és a felhasználás mértékére vonatkozó adat- (például mûsor) közlési kötelezettségének az Szjt. 92. § (5) bekezdésre figyelemmel eleget tett, – az átalánydíjas felhasználási szerzõdés megkötését a felhasználás sajátos körülményei, vagy a felhasználás és ennek folytán a felhasználó által fizetendõ szerzõi jogdíj jelentõs mértéke, vagy a felhasználók jelentõs részének azonos országos vagy regionális érdek-képviseleti szervben való önkéntes tagsága és az érdek-képviseleti szerv felhasználási szerzõdés kötésére irányuló jogszabály- és alapszabályszerû felhatalmazása ezt lehetõvé és indokolttá teszi. 11.2. Az átalányszerzõdések megkötése során az ARTISJUS az átalányszerzõdésekkel érintett felhasználók között az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ megkülönböztetést nem alkalmazhat, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít [Szjt. 90. § (4) bekezdés].

1362


8. szám

11.3. Országos vagy regionális érdek-képviseleti szervekkel csak abban az esetben köthetõ átalányszerzõdés, ha az érdek-képviseleti szerv a tagjai (az érintett felhasználók) szerzõi jogdíj fizetéséért megfelelõ biztosítékot nyújt, és/vagy az érintett felhasználók által fizetendõ szerzõi jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyûjti és az ARTISJUS-nak továbbítja, és/vagy a szerzõi jogdíjfizetési kötelezettséget egészben vagy részben átvállalja. 11.4. A jogdíjközlemény jelen pontjának alkalmazásában regionális érdek-képviseleti szerveknek az Európai Bizottság 2007. február 1-jei 105/2007/EK rendeletének mellékletében a NUTS2 régiókként meghatározott régiók szintjén mûködõ regionális érdek-képviseleti szervek minõsülnek. 12. A jelen jogdíjközleményben megállapított jogdíjak mértéke figyelembe veszi, hogy a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználások során védett és nem védett mûvek felhasználása egyaránt megtörténik. Ha a felhasználó bizonyítja [Szjt. 92. § (3) bekezdés], hogy a felhasználás – figyelemmel az átdolgozott, feldolgozott mûvekre is – kizárólag olyan mûveket, illetve hangfelvételek bármely nyilvánossághoz közvetítésével [Szjt. 77. § (1) bekezdés] járó nyilvános elõadás esetén, kizárólag olyan elõadásokat vagy hangfelvételeket érint, amelyek mindegyikére nézve a védelmi idõ eltelt, a felhasználás fejében jogdíjat nem kell fizetni. 13. A jelen jogdíjközlemény szerinti engedély nem terjed ki a színpadra szánt irodalmi mûvek és zenedrámai mûvek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi mûvek és a nagyobb terjedelmû nem színpadra szánt szépirodalmi mûvek (például regények) teljes terjedelemben történõ elõadására [Szjt. 25. § (3) bekezdés]. 14. A jelen jogdíjközleményben egyedileg nem meghatározott nyilvános elõadás esetén a közzétett szerzõi jogdíjmértékek megállapításánál alkalmazott elvek és arányok figyelembevételével az ARTISJUS által esetenként megállapított szerzõi jogdíj fizetendõ. 15. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjak az áfa összegét nem tartalmazzák. A jogdíjat a törvényes áfát is tartalmazó összegben kell megfizetni.

III. Fejezet A JOGDÍJKÖZLEMÉNY IDÕBELI HATÁLYA A fenti jogdíjközlemény 2009. január 1-jétõl 2009. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület *** Az ARTISJUS által megállapított szerzõi jogdíjakat az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

nevében eljárva:

Csák Ferenc s. k., kultúráért felelõs államtitkár


8. szám

1363

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (K 09) az üzletek és egyéb zenefelhasználók számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl A jogdíjközleményben meghatározott felhasználók által történõ felhasználás tekintetében az ARTISJUS a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 16. § (1) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (1), (4), (5), (6) bekezdésében, 90. § (1) bekezdésében, valamint 92. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, továbbá a 77. §-ban foglalt jogok tekintetében a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével (MAHASZ) és a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájával (MSZSZ-EJI) egyetértésben az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának, illetve nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ alábbi szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakat (a továbbiakban együtt: jogdíj), valamint a felhasználás egyéb feltételeit állapítja meg: I. Fejezet ÜZLETEK ÉS EGYÉB ZENEFELHASZNÁLÓK ÁLTAL FIZETENDÕ JOGDÍJAK 1.1 Áruházakban, kereskedelmi üzletekben, állandó jellegû kiállító- és árubemutató termekben – melyek mûködési engedélyében meghatározott fõ (jellegadó, elsõ helyen megjelölt) üzletkör áruk értékesítése – a vendéglátó-kiszolgálás keretein kívül, gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta: 1–50 m2 51–200 m2 201–500 m2 501–2000 m2 2001–5000 m2 5001–10 000 m2 10 001–20 000 m2 20 000 m2 felett

1958 Ft/hó alapdíj 1958 Ft + az 50 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj (1 958 Ft) 1,67%-a 6863 Ft + a 200 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj (1 958 Ft) 1,33%-a 14 675 Ft + az 500 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj (1 958 Ft) 1%-a 44 045 Ft + a 2 000 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj (1 958 Ft)0,87%-a 95 135 Ft + az 5 000 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj (1 958 Ft) 0,74%-a 167 585 Ft + a 10 000 m 2 feletti terület után m2-ként az alapdíj (1 958 Ft) 0,67%-a 298 785 Ft + a 20 000 m 2 feletti terület után m2-ként az alapdíj (1 958 Ft) 0,61%-a

Az ARTISJUS a %-ban meghatározott 1 m2-re esõ jogdíjrészösszeget két tizedes jegy pontossággal számítja ki. A felhasználó a teljes alapterületre számított, a kerekítés általános szabályainak alkalmazásával (azaz 5 tized alatt lefelé, 5 tizednél és 5 tized fölött felfelé kerekítve) forintra kerekített szerzõi jogdíjat köteles megfizetni. A bevásárlóközpontokban a közös területhez kell számítani a sétálóutcák, folyosók, mosdók alapterületét, valamint azon üzletek alapterületét is, amelyek a közös területtel egy légtérben vannak, ha az itt említett területen csak központilag sugárzott gépzene-felhasználás van. 1.2. Áruházakban, üzletekben, állandó jellegû kiállító- és árubemutató termekben a közös területen a vendéglátó tevékenység keretein belül történõ központi gépzene-felhasználás esetén az 1.1 pontban megállapított szerzõi jogdíj kétszeresét kell fizetni. Abban az esetben, ha a központi zenefelhasználáson kívül a vendéglátóüzlet üzemeltetõje is szolgáltat zenét, a vendéglátó üzletekre vonatkozó (a tárgyévben alkalmazandó „V” jelû) jogdíjközleményben megállapított jogdíjat kell fizetni. 1.3. Szolgáltató üzletekben, melyek mûködési engedélyében meghatározott fõ (jellegadó, elsõ helyen megjelölt) üzletkör szolgáltatások nyújtása (például szépségszalon, szolárium, kozmetika, fodrászat, wellness-szalonok,stb.) – amennyiben azok nevesítve a díjszabásban egyéb helyen nincsenek meghatározva, a vendéglátó tevékenység keretein kívül az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta 1–50 m2 51–200 m2 201–500 m2 501–2000 m2 2001–5000 m2 5001–10 000 m2 10 001–20 000 m2 20 000 m2 felett

2593 Ft/hó alapdíj 2593 Ft + az 50 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj (2 593 Ft) 1,61%-a 8856 Ft + a 200 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj (2 593 Ft) 1,43%-a 19 980 Ft + az 500 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj (2 593 Ft) 0,95%-a 56 925 Ft + a 2 000 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj (2 593 Ft) 0,8%-a 119 145 Ft + az 5 000 m 2 feletti terület után m2-ként az alapdíj (2 593 Ft) 0,77%-a 218 995 Ft + a 10 000 m 2 feletti terület után m2-ként az alapdíj (2 593 Ft) 0,64%-a 384 995 Ft + a 20 000 m 2 feletti terület után m2-ként az alapdíj (2 593 Ft) 0,54%-a

1364


8. szám

Az ARTISJUS a %-ban meghatározott 1 m2-re esõ jogdíjrészösszeget két tizedes jegy pontossággal számítja ki. A felhasználó a teljes alapterületre számított, a kerekítés általános szabályainak alkalmazásával (azaz 5 tized alatt lefelé, 5 tizednél és 5 tized fölött felfelé kerekítve) forintra kerekített szerzõi jogdíjat köteles megfizetni. 1.4. Garázsokban, mélygarázsokban, parkolókban, parkolóházakban történõ zenefelhasználás esetén m2 -enként és havonta az 1.1. pontban meghatározott szerzõi jogdíj 20 %-át kell fizetni. 1.5. Munkahelyeken (például üzemcsarnokokban, gyárakban, mûhelyekben, irodákban, és egyéb, kizárólag a munkavállalók által használt helyiségekben) a munkáltató általi zenefelhasználás esetén m2-enként és havonta az 1.1 pontban meghatározott szerzõi jogdíj 25%-át kell fizetni. 2. Üzemanyagtöltõ állomásokon (a kereskedelmi üzlet zenefelhasználásán és a vendéglátó tevékenység keretein kívül) történõ zenefelhasználás esetén havonta 4460 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 3. Ügyfélvárókban, ügyfélszolgálati irodákban, valamint egyéb nyilvános váróhelyiségekben történõ zenefelhasználás esetén az ügyfélváró alapterületétõl függõen az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta: 1–20 m2 között 2900 Ft a 20 m2 feletti terület után m2-enként további 18 Ft. 4.1. Egészségügyi intézményben (például rendelõintézet, kórház), valamint egyéb egészségügyi szolgáltatónál (például háziorvos, szakorvos) a betegek ellátását és az ehhez kapcsolódó várakozás célját szolgáló helyiségekben, valamint a betegek által közösen használt egyéb helyiségekben (például váróterem, folyosó, öltözõ, rendelõ, kezelõszoba, társalgó, hall) történõ gépzene-felhasználás esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: Egy épület esetén havonta és m 2-enként: 1–20 m2 között 2900 Ft a 20 m2 feletti terület után m2-enként további 18 Ft, de legfeljebb 7000 Ft szerzõi jogdíjat, továbbá ha a helyiségek több szinten helyezkednek el, akkor a további (2.,3.,4., stb. szint,) szintek után, azok alapterületétõl függetlenül, szintenként 3000 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. Ha több épület több szintjén is történik zenefelhasználás, akkor a szintenként fizetendõ jogdíjat épületenként külön-külön kell számítani. 4.2. Fekvõbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézményben a betegek elhelyezését szolgáló kórtermekben, betegszobákban is történõ gépzene-felhasználás esetén, az egészségügyi szolgáltatónak a kórtermek, betegszobák számától függõen a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó (a tárgyévben hatályos „V” jelû) jogdíjközlemény II. fejezet 1. c) pontjának a háromcsillagos szálláshelyek jogdíjait kell megfizetni. 4.3. Abban az esetben, ha az egészségügyi intézmény, illetve egyéb egészségügyi szolgáltató az adott helyiség(ek)ben kizárólag vagy túlnyomórészt a központi költségvetés, illetve az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokat nyújt, az általa a 4.1. és 4.2. pont szerint fizetendõ szerzõi jogdíj legfeljebb 50%-kal csökkenthetõ. 4.4. Az egészségügyi intézmény, illetve egészségügyi szolgáltató területén mûködõ vendéglátó-, illetve kereskedelmi vagy szolgáltató üzletben történõ zenefelhasználás után az üzlet üzemeltetõje a vendéglátó-üzletekre vonatkozó (a tárgyévben alkalmazandó „V” jelû), illetve a jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjat a jelen pont szerinti jogdíjtól függetlenül köteles megfizetni. 5.1. Közterületen, állandó jelleggel telepített technikai berendezésekkel történõ zenefelhasználás esetén, hangszórónként havonta 6900 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 5.2. Közterületen, állandó jelleggel telepített technikai berendezésekkel történõ zenefelhasználás esetén, amennyiben a jogdíjfizetõ önkormányzat vagy polgármesteri hivatal, hangszórónként havonta 1000 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 5.3. Közterületen, idõszakos jelleggel telepített technikai berendezésekkel történõ zenefelhasználás esetén, naponta 1980 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 6. Egy- vagy többnapos rendezvényhez kapcsolódó önálló zenefelhasználást alkalmi árusítás keretében végzõ üzletek üzemeltetõinek naponta 1640 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni.

8. szám


1365

7. Gépjármûvekrõl történõ reklám vagy propaganda célú zenefelhasználás esetén havonta 2220 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 8. Eseti vásárokon, kiállításokon, áru- és egyéb bemutatókon, valamint versenyeken (például szépségverseny, fodrászverseny, kivéve a sportversenyeket) történõ zenefelhasználás esetén a vendéglátó-kiszolgálás keretein kívül: 8.1. A vásár, kiállítás, bemutató, illetve verseny szervezõje, rendezõszerve vagy közremûködõje által lebonyolított központi rendezvényeken az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: Koncert, kizárólag élõzene-felhasználás (II. fejezet 15.2. pont), diszkó, divatbemutató, show-mûsor, zenés sportbemutató esetén helyszínenként és naponta Budapesten vidéken a vásár alapterülete alapján 5000 m2-ig 5001 m2 felett

52 700 Ft 32 100 Ft 39 700 Ft

A vásár, kiállítás, bemutató, illetve verseny területén történõ háttér jellegû gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén Budapesten hangszórónként és képernyõnként vidéken a vásár alapterülete alapján 3000 m2-ig 3001–5000 m2-ig 5001–10 000 m2-ig 10 000 m2 felett minden megkezdett 5 000 m2 után további

1 610 Ft 11 640 Ft 19 110 Ft 24 700 Ft 5 730 Ft

8.2. A kiállítók vagy résztvevõk által szervezett és az általuk használt területen lebonyolított rendezvények (például koncert, diszkó, divatbemutató, háttér élõzene, sportbemutató) után az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni naponta: Budapesten Vidéken

15 400 Ft 9 530 Ft

A kiállítók által, az általuk használt területen történõ háttér jellegû gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni naponta: Budapesten vidéken

3 860 Ft/nap 3 280 Ft/nap

9.1. a) Filmszínházakban a film nyilvános vetítése esetén a filmben megfilmesített zenemû felhasználásáért az áfát nem tartalmazó jegybevétel 1,5%-ának megfelelõ mértékû szerzõi jogdíjat kell fizetni. 9.1. b) Filmszínházakban a fõ filmvetítésen kívüli (például háttér, elõzetes, szünet) gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén elõadásonként 85 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 9.1. c) Filmszínházon kívüli nyilvános vetítés vagy videoelõadás esetén, ha az fõ szolgáltatásként tekinthetõ meg, a filmben, audiovizuális mûben megfilmesített zenemû felhasználásáért az 9.1. a) pontban meghatározott szerzõi jogdíjat kell fizetni. Ilyen elõadás esetén azonban legalább az alábbi szerzõi jogdíjat kell megfizetni elõadásonként: 1–100 fõig 101–500 fõig 501–1000 fõig 1000 fõ felett

850 Ft 1 220 Ft 1 840 Ft 6 110 Ft

9.1. d) A filmszínházak havonta utólag, a tárgyhónapot követõ hó 10. napjáig az elõadott filmek címét és az elõadások számát tartalmazó mûsort kötelesek benyújtani az ARTISJUS-nak. A filmszínház a díjfizetéssel a felhasználási engedélyt havonta köteles megszerezni. 9.2. Színházakban a színpadi elõadás cselekményén kívül zenefelhasználás (például háttér, elõzetes, szünetközi zene) esetén – gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén elõadásonként – kizárólag élõzene-felhasználás (II. fejezet 15.2. pont) esetén elõadásonként szerzõi jogdíjat kell fizetni.

630 Ft 5 080 Ft

1366


8. szám

9.3. Színházakban, filmszínházakban, múzeumokban, könyvtárakban, mûvészeti, közmûvelõdési és egyéb, többfunkciós kulturális intézményekben végzett központi háttérzene jellegû zenefelhasználás esetén négyzetméterenként és havonta az 1.3. pontban meghatározott szerzõi jogdíj 25%-át kell fizetni. 10.1. A tömegközlekedés körében menetrend szerint közlekedõ, személyszállítást végzõ vízi és szárazföldi jármûveken (például hajó, autóbusz, vonat) történõ zenefelhasználás esetén jármûvenként havonta 1060 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 10.2. Nem tömegközlekedés keretében, nem menetrend szerint közlekedõ (bérbeadás céljára fenntartott vagy utazásszervezés, utazásközvetítés, idegenforgalmi szolgáltatás során közlekedtetett jármûveken ( a 10.3. és 10.4. pont szerinti jármûvek kivételével) történõ zenefelhasználás esetén a jármû üzembentartójának a jármû férõhelyének számától függõen az alábbi jogdíjakat kell megfizetni jármûvenként és havonta: 1–10 fõig 11–25 fõig 26–40 fõig 41–55 fõig 55 fõ felett

630 Ft 950 Ft 1270 Ft 1590 Ft 1900 Ft

10.3. Repülõgépen történõ zenefelhasználás esetén – amennyiben zenefelhasználás csak a földön történik, járatonként – amennyiben zenefelhasználás levegõben is történik, járatonként

620 Ft 2070 Ft

szerzõi jogdíjat kell fizetni. 10.4. Olyan vízi és szárazföldi közlekedési jármûveken, amelyeken idegenforgalmi, szórakoztató vagy egyéb kereskedelmi szolgáltatást nyújtanak (például nosztalgiahajó/vonat; sétahajó, városnézõ járat), az alábbi jogdíjakat kell fizetni járatonként a) háttér jellegû gépzene-felhasználás esetén b) háttér jellegû élõzene-felhasználás esetén c) fõ mûsorszám (rendezvény) keretében történõ – gépzene-felhasználás (elõadómûvész fellépése, karaoke, táncnélküli dj.) esetén – kizárólag élõzene-felhasználás (elõadómûvész fellépése) esetén d) zenés táncos rendezvény keretében történõ – gépzene-felhasználás (diszkó) esetén – kizárólag élõzene-felhasználás (bál) esetén

1300 Ft 2040 Ft 2532 Ft 3114 Ft 6345 Ft 7805 Ft

10.5. Amennyiben egy járaton többféle zenefelhasználás (10.4. a-b-c-d) is történik, az ennek megfelelõ jogdíjakat külön-külön kell megfizetni. 10.6. A 10.4. pontban meghatározott zenefelhasználások esetén a jármû befogadóképességét alapul véve minden megkezdett 50 fõ után a két legdrágább belépõdíjnak megfelelõ összeget, kötelezõ fogyasztási díj esetén pedig szintén a jármû befogadóképességét alapul véve minden megkezdett 50 fõ után egy kötelezõ fogyasztási díjnak megfelelõ összegû szerzõi jogdíjat is meg kell fizetni járatonként az egyébként fizetendõ szerzõi jogdíjon felül. 10.7. Taxikban történõ zenefelhasználás esetén gépkocsinként és évenként 4000 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 11.1. Sportversenyeken és sportbemutatókon történõ zenefelhasználás esetén (az ezekhez kapcsolódó mûsorok kivételével) mérkõzésenként, illetve sporteseményenként (többnapos sportesemény esetén naponta) 1–200 fõ befogadóképességig 201–500 fõ befogadóképességig 501–1000 fõ befogadóképességig 1001–5000 fõ befogadóképességig 5001–10 000 fõ befogadóképességig 10 001–50 000 fõ befogadóképességig 50 001–60 000 fõ befogadóképességig 60 001–70 000 fõ befogadóképességig 70 000 fõ befogadóképesség felett szerzõi jogdíjat kell fizetni.

1 280 Ft 1 490 Ft 2 950 Ft 5 900 Ft 14 600 Ft 29 400 Ft 52 700 Ft 64 700 Ft 83 200 Ft

8. szám


1367

11.2. Sportversenyeken és sportbemutatókon, azokban az esetekben, amikor a zenefelhasználás szervesen összefügg a versennyel, bemutatóval, mérkõzésenként, illetve sporteseményenként (többnapos sportesemény esetén naponta) az ezekhez kapcsolódó mûsorok kivételével 1–100 fõ befogadóképességig 101–200 fõ befogadóképességig 201–500 fõ befogadóképességig 501–1000 fõ befogadóképességig 1001–2000 fõ befogadóképességig 2001–5000 fõ befogadóképességig 5001–10 000 fõ befogadóképességig 10 001–20 000 fõ befogadóképességig 20 001–30 000 fõ befogadóképességig 30 001–40 000 fõ befogadóképességig 40 000 fõ befogadóképesség felett

2 860 Ft 4 260 Ft 6 410 Ft 10 680 Ft 14 900 Ft 19 000 Ft 23 400 Ft 42 000 Ft 56 100 Ft 74 500 Ft 95 300 Ft

szerzõi jogdíjat kell fizetni. 11.3. Ha a 11.1. és 11.2. pontok szerinti zenefelhasználás mellett a rendezvény a nyilvános elõadást szervezõkre vonatkozó külön (a tárgyévben alkalmazandó „Sz” jelû) jogdíjközlemény szerinti programot is tartalmaz, valamint a zenemûvek nyilvános elõadása és sportversenyek és/vagy sportbemutatók szervesen összekapcsolódnak, a fizetendõ szerzõi jogdíj az áfát nem tartalmazó bevétel 4%-a. Amennyiben a rendezvény belépõdíj nélküli, úgy a nyilvános elõadást szervezõkre vonatkozó külön (a tárgyévben alkalmazandó „Sz” jelû) jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni a jogdíj megállapításakor. 12.1. Mûjégpályákon, természetes jégpályákon felhasznált zene esetén a befogadóképesség figyelembevételével minden megkezdett 50 fõ után naponta a két legdrágább jegy árának megfelelõ szerzõi jogdíjat kell fizetni. Amennyiben a belépõdíjat naponta több alkalommal szedik, a szerzõi jogdíjat alkalmanként kell fizetni. 12.2. Amennyiben belépõdíjat nem szednek, úgy legfeljebb 100 fõ befogadóképesség esetén naponta 1060 Ft szerzõi jogdíjat, 100 fõ feletti befogadóképesség esetén naponta 1590 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 13.1. Strandokon, uszodákban, kempingekben [a vendéglátó-ipari üzletekre és szálláshelyekre vonatkozó (a tárgyévben alkalmazandó „V” jelû) jogdíjközlemény II. fejezet 1. g)-h)-i) pontjaiban foglalt felhasználások kivételével], gyógyfürdõkben központi zenefelhasználás esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta: 1000 fõ befogadóképességig minden további megkezdett 1000 fõ után további

13 000 Ft 7 700 Ft

13.2. Aquaparkokban, vízi vidámparkokban és egyéb, emelt szintû szolgáltatást nyújtó fürdõhelyeken történõ zenefelhasználás esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta 1000 fõ befogadóképességig minden további megkezdett 1000 fõ után további

20 100 Ft 8 740 Ft

14.1. Zenés csoportos sportfoglalkozáson (például aerobic, kondicionáló torna, egyéb) a felhasznált zene után az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni hetente: Budapesten, megyeszékhelyen, megyei jogú városban

Egyéb településen

Heti 1–5 alkalom

635 Ft

530 Ft

Heti 6–14 alkalom

1800 Ft

1270 Ft

Heti 15–21 alkalom

2700 Ft

1900 Ft

Heti 21 alkalom felett foglalkozásonként további 130 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni.


1368

8. szám

14.2. Kondicionáló termekben háttérzene jellegû zenefelhasználás esetén a létesítmény alapterülete alapján az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta:

Budapesten, megyeszékhelyen, megyei jogú városban

Egyéb településen

1–100 m2-ig

4 440 Ft

4 070 Ft

101–200 m2-ig

5 550 Ft

5 090 Ft

201–500 m2-ig

6 970 Ft

6 380 Ft

12 880 Ft

11 160 Ft

500 m2 felett

15.1. Utazó vidámparkokban (mutatványosok: körhinta, hajóhinta, céllövölde stb.) történõ zenefelhasználás esetén vidámparkonként 24 300 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni évente. 15.2. Állandó vidámparkokban történõ zenefelhasználás esetén hangfalanként és naponta 840 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 15.3. Cirkuszok elõadásaiban bemutatott, nem színpadra szánt zenemûvek felhasználásáért az áfát nem tartalmazó jegybevétel 5%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni. 16.1. Játékkaszinókban gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén naponta 2160 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 16.2. Elsõ. kategóriájú játéktermekben gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén naponta 1–50 m2-ig

1150 Ft

2

51–100 m -ig 2

101–200 m -ig 2

200 m felett

1280 Ft 1410 Ft 1550 Ft

szerzõi jogdíjat kell fizetni. 16.3. A 16.1. és 16.2. pont szerinti felhasználási helyeken történõ kizárólag élõzene-felhasználás (II. fejezet 15.2. pont), vagy fõ mûsorszámként történõ gépzene-felhasználás esetén naponta 2 650 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 16.4. Ha a játéktermekben vagy játékkaszinókban a zenefelhasználás olyan eszköz alkalmazásával (például zenegép, táncgép) valósul meg, amely lehetõvé teszi, hogy a közönség tagja egyénileg válassza ki a meghallgatni kívánt zenemûvet, akkor a 16.1. és 16.2. pontban megállapított szerzõi jogdíjak 20%-kal emelkednek. 17.1. Erotikus szolgáltatást nyújtó üzletekben (például peep show) erotikus tánc vagy filmek kísérõzenéjeként történõ zenefelhasználás esetén: – 5 kabinig naponta

1320 Ft,

– 5 kabin felett naponta

2690 Ft

szerzõi jogdíjat kell fizetni. 17.2. Szexuális és fizikai közérzetet javító szolgáltatást nyújtó üzletekben (például masszázsszalon) az elõzõ pontban nem említett zenefelhasználásért naponta 2690 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni.

8. szám


1369

18. Távbeszélõ útján megvalósuló, lehívásra hozzáférhetõvé tételnek nem minõsülõ [Szjt. 26. § (8) bekezdés, elsõ mondat] zenefelhasználás után az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 18.1. Kapcsolási, várakozási idõ alatt megvalósuló zenefelhasználás esetén: Zenefelhasználást lehetõvé tevõ technikai eszközönként (például központ, alközpont) a technikai eszközt üzemeltetõ: 1–20 vonalig, havonta 21–100 vonalig, havonta ezt meghaladóan 50 vonalanként havonta további

1 910 Ft 2 870 Ft 960 Ft

szerzõi jogdíjat köteles fizetni. 18.2. Emelt díjas távközlési szolgáltatás nyújtása során megvalósuló zenefelhasználás (ide nem értve a külön jogdíjközleményben meghatározott, távközlési szolgáltatás keretében megvalósuló lehívásra hozzáférhetõvé tételt) esetében a szolgáltató: 1–20 vonalig, havonta 21–50 vonalig, havonta 51–100 vonalig, havonta ezt meghaladóan 50 vonalanként havonta további

2 490 Ft 8 630 Ft 17 250 Ft 4 800 Ft

szerzõi jogdíjat köteles fizetni. A jelen pont alkalmazása során vonalnak kell tekinteni a hívó fél által önálló kapcsolási számmal hívható fõvonalat, valamint az önálló kapcsolási számmal rendelkezõ mellékállomást is. A vonalak számát az egyidejûleg lefolytatható beszélgetések száma határozza meg. 19. Szomszédos jogi jogdíj: az 1-18. pontokban meghatározott gépzene-felhasználások (II. fejezet 15.1. pont) esetén [ide nem értve az 9.1. a) és 9.1. c) pontok szerinti gépzene-felhasználást] az ott megállapított szerzõi jogdíjak mellett további 23%, az elõadómûvészek és a hangfelvétel-elõállítók közös jogkezelõ szervezeteit (MSZSZ-EJI, illetve MAHASZ) illetõ jogdíjat is meg kell fizetni akkor, ha kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel vagy arról készült másolat bármilyen módon történõ közvetlen és közvetett nyilvánossághoz közvetítésére alkalmas technikai eszköz (bármilyen berendezés) áll rendelkezésre a zeneszolgáltatáshoz. A jelen pont nem alkalmazható a jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó élõzene-felhasználások esetén.

II. Fejezet

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1.1. A jelen közös jogdíjközlemény körében az ARTISJUS jogosult a saját nevében a felhasználókkal szemben eljárni, a felhasználási engedélyeket megadni, a jogdíjigényeket érvényesíteni, a jogdíjakra nézve a felhasználóknak jogdíjfizetési értesítõt, illetve számlát kibocsátani, és a bíróságok és hatóságok elõtti jogérvényesítés körében eljárni. Az ARTISJUS a jelen jogdíjközlemény alapján és körében a felhasználási engedély megadását a jogdíj megfizetésétõl teszi függõvé. A felhasználó az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy idõben szerzi meg. A felhasználás megkezdése elõtt megfizetett jogdíj, illetve jogdíjrészlet fejében a felhasználó a megfizetett jogdíjjal (a jogdíjrészlettel) arányos mértékû felhasználási engedélyt szerez. 1.2. A díjfizetéssel legalább negyedéves idõszakra – ennél rövidebb vagy idényjellegû üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes idõtartamára – elõzetesen kell jogot szerezni a felhasználásra, azaz elõzetesen kell megfizetni a jogdíjat. [Szjt. 25. § (5) bekezdés]. 2.1. A jelen jogdíjközlemény I. fejezetében meghatározott zenefelhasználások esetén az üzlet mûködési engedélyében vagy tartalmilag ennek megfelelõ közigazgatási határozatban meghatározott üzemeltetõ minõsül felhasználónak. A jogdíjat a felhasználó köteles fizetni. A jogdíj megfizetésére vonatkozó tartozásátvállalásról a 2.2. pont rendelkezik.

1370


8. szám

2.2. Ha eseti rendezvény szervezése során a 2.1. pontban meghatározott felhasználó és olyan személy, akit a jelen pont szerint az eseti rendezvény szervezõjének kell tekinteni, úgy állapodnak meg, hogy a jelen jogdíjközlemény szerinti jogdíjat e személy fizeti meg az ARTISJUS a felhasználó és az említett személy ilyen megállapodásához, mint tartozásátvállaláshoz jogosultként hozzájárulhat [Ptk. 332. §]. Az eseti rendezvény szervezõjének a jelen pont szempontjából azt kell tekinteni, akit a bármilyen formában szedett belépõdíj, valamint a bármely jogcímen a nyilvános elõadással összefüggésben befolyó egyéb bevétel (reklám- és szponzorbevétel, illetve támogatás stb.) megillet. Ha a nyilvános elõadást megvalósító rendezvényt vagy annak egy részét a szervezõ által igénybe vett harmadik személy (szervezet) szervezi, a rendezvény szervezõjének a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõt kell tekinteni, amennyiben a bevétel a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõnél keletkezik. Ebben az esetben a harmadik személyt (szervezetet) a szervezésért (közremûködésért) megilletõ (megbízási vagy egyéb) díj nem minõsül bevételnek. 3.1. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában bevételen a jegyek, bérletek eladásából származó bevételt, valamint a bármilyen forrásból származó befizetést (például egyéb, belépõdíjnak minõsülõ bevételt, valamint a bármilyen jogcímen befolyó reklám- és szponzorbevételt, illetve támogatást stb.), továbbá dolog átadásával vagy tevékenység végzésével nyújtott szolgáltatást kell érteni, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. 3.2. Hozzá kell számítani a bevételhez a térítésmentes (tisztelet, szakmai stb.) jegyek értékét is. Ilyen esetben a jogdíjalap megállapításához a kereskedelmi forgalomban legnagyobb darabszámban értékesített jegy ellenértékét kell figyelembe venni. 3.3. Ha a jogdíjszámítás alapja tárgya az áfának, abban az esetben bevétel alatt az áfa nélküli bevétel értendõ. Amennyiben a szerzõi jogdíj meghatározásakor belépõdíjat kell figyelembe venni, akkor a számítás alapja a belépõdíj áfa nélküli összege. 3.4. A jogdíjközlemény alkalmazásában belépõdíjnak kell tekinteni minden olyan fizetés áfát nem tartalmazó összegét, amely elõfeltétele a mûsoros elõadáson vagy táncmulatságon való részvételnek (belépõjegy, mûsormegváltás, adományjegy, csoportok részére szervezett idegenforgalmi jellegû rendezvények részvételi díja, meghívó, egyéni azonosító stb.). 4. A felhasználó a már nyilvánosságra hozott zenemûvek és irodalmi mûvek felhasználásának megkezdését és a már megkezdett felhasználás megváltoztatását az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján írásban elõzetesen köteles az ARTISJUS-nak bejelenteni. 5.1. Ha a zene- és irodalmi mûvek nyilvános elõadása körében a felhasználó a felhasználás megkezdésére vagy megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettségének [Szjt. 25. § (4) bekezdés] nem tesz eleget, és az ARTISJUS csak az ellenõrzés során szerez tudomást a felhasználásról, az Szjt. 25. § (6) bekezdése alapján a felhasználó – a közös jogkezelõ szervezet ellenõrzési költségeinek fedezésére – költségátalány fizetésére köteles, amelynek összege a fizetendõ szerzõi jogdíj összegével egyezik meg. 5.2. Ha a felhasználó az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján a felhasználás megszüntetését az 5.1. pont szerinti ellenõrzés napját követõen, az ellenõrzés napját magában foglaló negyedévben, illetve negyedévnél rövidebb idõtartamú vagy idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés tartamán belül jelenti be, a jogdíjat és a költségátalányt a bejelentés 5.3. pont szerinti hatályossá válásának napjáig kell fizetni. 5.3. Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat legalább negyedéves idõszakra kell fizetni, a bejelentés hatálya legkorábban a bejelentés napját magában foglaló negyedév utolsó napjára szólhat. Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat az üzemeltetés teljes, negyedévnél rövidebb, illetve egyéb esetben negyedévnél rövidebb idõtartamára kell fizetni, a bejelentés hatálya az üzemeltetés idõtartamának utolsó napjára szólhat. A bejelentés hatályossá válásáról szóló rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a felhasználás megszüntetésének az oka a felhasználó zenefelhasználással járó üzleti tevékenységének megszüntetése (szünetelése). 5.4. Amennyiben a felhasználó a jogdíj megállapításához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az ARTISJUS a jogdíj alapját az Szjt. 25. § (4) bekezdése szerinti helyszíni ellenõrzés adatai, illetve az egyéb rendelkezésre álló adatok (például írott és elektronikus sajtó, egyéb média, a helyszínt rendelkezésre bocsájtó tájékoztatása stb.) alapján állapítja meg. A helyszíni ellenõrzés során az ARTISJUS betekinthet a felhasználó birtokában lévõ azon ok-

8. szám


1371

iratokba (ideértve a felhasználó pénzügyi dokumentumait és elszámolásait), amelyek olyan pénzügyi, illetve kereskedelmi adatokat tartalmaznak, amelyek a jogdíj megállapításához vagy a jogdíj mértékének ellenõrzéséhez szükségesek. 6.1. Zenemûvek személyes elõadómûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadása (élõzenei felhasználás) esetén a felhasználó köteles a felhasznált mûvek címét, szerzõjét, az elhangzás idõtartamát és az elhangzási gyakoriságát az ARTISJUS által rendszeresített ûrlapon közölni [a továbbiakban: a jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatás, Szjt. 92. § (5) bekezdés]. 6.2. Ha a 6.1. pontban megjelölt felhasználás rendszeresen ismétlõdik, akkor a felhasználó a jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatást a felhasználással érintett negyedévet követõ hó 15. napjáig, ha pedig a felhasználás (üzemeltetés) tartama egy negyedévnél rövidebb, vagy idényjellegû, a felhasználás (üzemeltetés) idõtartamát követõ 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha a felhasználás eseti, illetve adott idõszakon belül nem rendszeresen ismétlõdik, akkor a felhasználó a jogdíj felosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatást a felhasználást követõ 3 munkanapon belül köteles teljesíteni. 6.3. A jogdíj felosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatás késedelmes teljesítése esetén a felhasználó a késedelem idejére kötbért köteles fizetni. A kötbér mértéke a késedelem minden napjára a felhasználó által fizetendõ szerzõi jogdíj 0,5%-a, de legalább egy napra 500 Ft. A kötbér legmagasabb összege a felhasználó által fizetendõ szerzõi jogdíj 30%-a. 6.4. Amennyiben a jogdíj felosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatást rendszeresen ismétlõdõ felhasználás után kell teljesíteni, a kötbér alapja a felhasználó által az adott negyedévre, ha pedig a felhasználás (üzemeltetés) tartama egy negyedévnél rövidebb vagy idényjellegû, a felhasználás idõtartamára fizetendõ szerzõi jogdíj. 6.5. Amennyiben a felhasználó a jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatást hiányosan, vagy hibásan teljesíti, úgy az adatszolgáltatás határnapjától a megfelelõ adatszolgáltatás teljesítésének napjáig terjedõ idõtartamra hibás teljesítési kötbért köteles fizetni, amelynek mértéke megegyezik a 6.3. pontban meghatározott késedelmi kötbér mértékével. 7.1. Ha valamely, a jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó felhasználónál egy napon belül többféle zenefelhasználás [például élõzene-felhasználás és gépzene-felhasználás (15.1. és 15.2. pont), vagy több zenefelhasználási helyen végzett zenefelhasználás] is megvalósul, a megfelelõ szerzõi jogdíj külön-külön fizetendõ. 7.2. Több zenefelhasználási helyen végzett zeneszolgáltatásnak minõsül a zenefelhasználás akkor is, ha a) a zenefelhasználások ugyanazon mûszaki eszközzel történnek, vagy b) a zenefelhasználások egy épületben vagy légtérben történnek, azonban a zenefelhasználások által célzott helyek térben elkülöníthetõek és a zenefelhasználások a jelen jogdíjközlemény alapján eltérõ jogdíjbesorolás alá esnek. 8.1.1. A felhasználókkal, a felhasználók képviseletében eljáró, az érintett felhasználók jelentõs részét megfelelõen képviselõ országos vagy regionális érdek-képviseleti szervezetekkel, illetve a 8.4. pont szerinti hálózat tagjával, a hálózatban részt vevõ összes felhasználóra kiterjedõen a jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseiben meghatározott tételes vagy %-os szerzõi jogdíjfizetés helyett az ARTISJUS átalányjogdíjat tartalmazó felhasználási szerzõdést is köthet. 8.1.2. Átalánydíjas felhasználási szerzõdés csak akkor köthetõ, ha a) az azzal érintett felhasználónak az ARTISJUS-szal szemben szerzõi jogdíjtartozása nincs, és bejelentési (4. pont) [Szjt. 25. § (4) bekezdés], illetve a felhasználás mértékére vonatkozó adat- (például mûsor) közlési kötelezettségének (6. pont) [Szjt. 92. § (5) bekezdés] eleget tett; b) az átalánydíjas felhasználási szerzõdés megkötését a felhasználás sajátos körülményei, vagy a felhasználás és ennek folytán a felhasználó, illetve felhasználók által fizetendõ szerzõi jogdíj jelentõs mértéke, vagy a felhasználók jelentõs részének azonos országos vagy regionális érdek-képviseleti szervben való önkéntes tagsága és az érdek-képviseleti szerv felhasználási szerzõdés kötésére irányuló jogszabály- és alapszabályszerû felhatalmazása ezt lehetõvé és indokolttá teszi. 8.2. Az átalányszerzõdések megkötése során az ARTISJUS az átalányszerzõdésekkel érintett felhasználók között az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ megkülönböztetést nem alkalmazhat, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít. [Szjt. 90. § (4) bekezdés]. 8.3.1. Országos vagy regionális érdek-képviseleti szervekkel csak abban az esetben köthetõ átalányszerzõdés, ha az érdek-képviseleti szerv a tagjai (az érintett felhasználók) jogdíj fizetéséért megfelelõ biztosítékot nyújt, és/vagy az érintett felhasználók által fizetendõ jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (szomszédos jogi teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyûjti és az ARTISJUS-nak továbbítja, és/vagy a jogdíjfizetési kötelezettséget egészben vagy részben átvállalja.

1372


8. szám

8.3.2. A jogdíjközlemény jelen pontjának alkalmazásában regionális érdek-képviseleti szerveknek az Európai Bizottság 2007. február 1-jei 105/2007/EK rendeletének mellékletében a NUTS2 régiókként meghatározott régiók szintjén mûködõ regionális érdek-képviseleti szervek minõsülnek. 8.4.1. Az ARTISJUS a 8.1.2. pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén átalánydíjas felhasználási szerzõdést köthet áruk értékesítésével, illetve szolgáltatások nyújtásával egységesített elvek szerint mûködõ hálózat (például franchise) azon tagjával (például franchise-adó), amely – szerzõdésben a hálózat tagjainak (felhasználóknak) jogdíjfizetési kötelezettségét átvállalja; vagy – a hálózat tagjainak (felhasználóknak) jogdíjfizetési kötelezettségére megfelelõ biztosítékot nyújt; és/vagy – a hálózat tagjai (felhasználók) által fizetendõ jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, illetve a felhasználás mértékére, a felhasznált mûvekre (szomszédos jogi teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyûjti és az ARTISJUS-nak továbbítja. 8.4.2. Abban az esetben, ha a hálózat szerzõdést kötõ tagja a hálózat többi tagjának (felhasználóknak) a jogdíjfizetési kötelezettségét nem vállalja át, a hálózat tagjai (felhasználók) közül a szerzõdés által biztosított átalányjogdíj-fizetési lehetõséggel csak a hálózatnak azon tagja (felhasználó) élhet, amely önállóan megfelel a 8.1.2. a) pontban foglalt feltételnek. 8.4.3. Az átalánydíjas felhasználási szerzõdés megköthetõ abban az esetben is, ha a hálózat egyes tagjai egymás felett befolyással rendelkeznek, illetve egymás befolyása alatt állnak, illetve az ilyen befolyás hiányában is, ha a hálózat egységes elvek szerinti mûködését a tagok közötti szerzõdés határozza meg. 9. A jelen jogdíjközleményben meghatározott bármely kedvezmény kizárólag azt a felhasználót illeti meg, akinek az ARTISJUS-szal szemben három hónapnál régebbi lejárt tartozása nem áll fenn, és bejelentési (4. pont) [Szjt. 25. § (4) bekezdés], illetve a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (szomszédos jogi teljesítményekre) vonatkozó adat- (például mûsor) közlési kötelezettségének (6. pont) [Szjt. 92. § (5) bekezdés] határidõben eleget tett. 10. Az ARTISJUS a szerzõi jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a mûfelhasználás módját és mértékét a helyszínen ellenõrizheti. [Szjt. 25. § (4) bekezdés] 11. A jelen jogdíjközleményben egyedileg nem meghatározott, de a jogdíjközlemény alkalmazási körébe tartozó felhasználások esetén a közzétett jogdíjmértékek megállapításánál alkalmazott elvek és arányok figyelembevételével az ARTISJUS által esetenként megállapított jogdíj fizetendõ. 12. A jelen jogdíjközleményben megállapított jogdíjak mértéke figyelembe veszi, a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználások során védett és nem védett mûvek felhasználása egyaránt megtörténik. Ha a felhasználó bizonyítja [Szjt. 92. § (3) bekezdés], hogy a felhasználás – figyelemmel az át- és feldolgozott mûvekre is – kizárólag olyan mûveket, illetve hangfelvételek bármely nyilvánossághoz közvetítésével [Szjt. 77. § (1) bekezdés] járó nyilvános elõadás esetén kizárólag olyan elõadásokat vagy hangfelvételeket érint, amelyek mindegyikére nézve a védelmi idõ eltelt, a felhasználás fejében jogdíjat nem kell fizetni. 13. A jelen jogdíjközlemény szerinti engedélyezés nem terjed ki a színpadra szánt irodalmi mûvek és zenedrámai mûvek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi mûvek és a nagyobb terjedelmû nem színpadra szánt szépirodalmi mûvek (például regények) teljes terjedelemben történõ elõadására. [Szjt. 25. § (3) bekezdés] 14. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjak az áfa összegét nem tartalmazzák. A jogdíjat a törvényes áfát is tartalmazó összegben kell megfizetni. 15.1. A jelen jogdíjközlemény értelmében gépzene-felhasználás a zenemû érzékelhetõvé tétele bármilyen mûszaki eszközzel vagy módszerrel [Szjt. 24. § (2) bekezdés b) pont]. Gépzene-felhasználás többek között: – rádió, televízió mûsorának lejátszása (hangszóróval történõ megszólaltatása, illetve képernyõn való megjelenítése) rádiókészülék, televíziókészülék vagy egyéb erre alkalmas készülék útján; – a zenemû – analóg vagy digitális hordozón vagy bármilyen formátumú digitális fájlként rendelkezésre álló – példányának lejátszása magnó, lemezjátszó, music-center, videolejátszó, CD-, CD-ROM-, képlemez-, DVD-lejátszó, mp3-lejátszó, egyéb hordozható zenelejátszó készülék, számítógép, zenegép, számítógép alapú zenegép vagy egyéb erre alkalmas készülék útján; valamint

8. szám


1373

– bármilyen módon, ideértve bármilyen számítógépes hálózat útján közönséghez közvetített zenemû lejátszása számítógéppel vagy egyéb erre alkalmas technikai eszközzel. 15.2. Jelen jogdíjközlemény értelmében élõzene-felhasználás a zenemûvek személyes elõadómûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadása. [Szjt. 24. § (2) bekezdés a) pont]

III. Fejezet

A JOGDÍJKÖZLEMÉNY IDÕBELI HATÁLYA

A fenti jogdíjközlemény 2009. január 1-jétõl 2009. december 31-ig hatályos.

ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület

***

Az ARTISJUS által megállapított szerzõi jogdíjakat az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom:

Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

nevében eljárva:

Csák Ferenc s. k., kultúráért felelõs államtitkár

1374


8. szám

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (V 09) a vendéglátóüzletek és kereskedelmi szálláshelyek számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl A jogdíjközleményben meghatározott felhasználók által történõ felhasználás tekintetében az ARTISJUS – a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 16. § (1) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (1), (4), (5), (6) bekezdésében, továbbá és a 90. § (1) bekezdésében, valamint a 92. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, továbbá a 77. §-ban foglalt jogok tekintetében a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével (MAHASZ) és a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájával (MSZSZ-EJI) egyetértésben az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának, illetve nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ alábbi szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakat, valamint – a II. fejezet 1. c), 1. f), 1. i), 1. l) és 1. m) pontjainál a 28. § (2) és (3) bekezdésében foglalt jog tekintetében a szerzõk, továbbá az Szjt. 77. § (2) bekezdés második mondata alapján az elõadómûvészek és a hangfelvétel-elõállítók javára a Filmjus, Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületével, a HUNGART Vizuális Mûvészek Közös Jogkezelõ Társasága Egyesülettel, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével (MAHASZ), valamint a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájával (MSZSZ-EJI) egyetértésben a rádió- vagy televíziószervezet, illetve a saját mûsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítõ mûsorában sugárzott, illetve közvetített mûvek, elõadások és hangfelvételek sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon – az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával – a nyilvánossághoz történõ egyidejû, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítése (másodlagos nyilvánossághoz közvetítés) engedélyezésének feltételeit és az ennek fejében fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakat (a továbbiakban együtt: jogdíj), valamint a felhasználás egyéb feltételeit állapítja meg: I. Fejezet VENDÉGLÁTÓÜZLETEK ZENEFELHASZNÁLÁSA 1. A vendéglátóüzletekben (kivéve a 2., 3., 4., és 13. pontban meghatározott vendéglátóüzleteket) történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 1. a) Budapest, valamint gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított település naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás:

I. kategória: A négy- és ötcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek a négy- és ötcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát meghaladja. II. kategória: A háromcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel- és salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek a háromcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát.

24 órán túl nyitva

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

1 815

1 365

1 105

850

1 247

845

680

574

8. szám


1375


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

818

565

449

375

613

442

389

327

365

276

202

175


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

1 350

1 125

960

760

910

715

539

447

759

525

411

347

586

423

372

308

351

261

195

165

III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátóüzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el. V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

1. b) 50 000 fõ fölötti település, megyeszékhely és megyei jogú város naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás:

I. kategória: A négy- és ötcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek a négy- és ötcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát meghaladja. II. kategória: A háromcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek a háromcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátóüzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el. V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

1376


8. szám

1. c) Város 10 001–50 000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás:

I. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó- üzlet, amelyek a négy- és ötcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát meghaladja. II. kategória: A háromcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek a háromcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátóüzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el. V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

24 órán túl nyitva 1 215

24 óráig nyitva 1 015

22 óráig nyitva 880


790

598

480

373

670

470

363

312

527

384

332

264

323

242

180

149

24 órán túl nyitva 1 075




713

527

423

333

1. d) Város 10 000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás:

I. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek a négy- és ötcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát meghaladja. II. kategória: A háromcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek a háromcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát.

8. szám


III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátóüzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el. V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

1377

24 órán túl nyitva 562




456

360

300

229

295

215

165

129

1. e) Egyéb település 5000 fõ fölött naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva I. kategória:

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

920

760

627

495

637

466

365

290

485

376

282

237

427

334

233

195

266

200

153

115

Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek a négy- és ötcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát meghaladja. II. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek a háromcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátóüzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el. V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

1378


8. szám

1. f) Egyéb település 1001-5000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva I. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek a négy- és ötcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát meghaladja. II. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek a háromcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel-, salátabár és mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátóüzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el. V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

905

740

609

475

550

418

338

258

425

318

252

209

370

305

207

168

215

165

127

103

1. g) Egyéb település 1000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva I. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek a négy- és ötcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát meghaladja. II. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek a háromcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát.

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

890

722

590

455

418

337

269

208

8. szám

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24 órán túl nyitva

III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátóüzlet, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátóüzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el. V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

1379 24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

332

256

205

165

253

205

169

123

180

142

115

95

2. Kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteiben történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén az 1. pont szerinti szerzõi jogdíjat kell fizetni, kivéve az alábbi eseteket: A négy- és ötcsillagos kereskedelmi szálláshelyek vendéglátóüzleteiben gépzene-felhasználás esetén 50 000 fõ alatti városokban és egyéb településen [I. fejezet 1.c), d), 1. e), 1. f), 1. g)]: 21 óráig történõ nyitva tartás esetén naponta 22 óráig történõ nyitva tartás esetén naponta 24 óráig történõ nyitva tartás esetén naponta 24 órán túli nyitva tartás esetén naponta

760 Ft 960 Ft 1 125 Ft 1 350 Ft

összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni. 3. Autópályák, autóutak parkolóiban, pihenõhelyein lévõ vendéglátóüzletekben történõ gépzene-zenefelhasználás esetén az 1. b) pont szerinti szerzõi jogdíjat kell megfizetni. 4. Éjszakai szórakozóhelyeken (kivétel diszkó) történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 4.1. Belépõdíj, kötelezõ fogyasztási díj nélküli vendéglátóüzletekben: a) Gyógy- és üdülõhelyeknek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, kiemelt turisztikai helységekben, valamint Budapesten naponta b) Városokban naponta c) Egyéb településeken naponta

2 204 Ft 1 415 Ft 989 Ft

összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni. 4.2. Belépõdíj, kötelezõ fogyasztási díj szedése esetén a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, kiemelt turisztikai helységekben, valamint Budapesten naponta b) Városokban naponta c) Egyéb településeken naponta összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni.

3 229 Ft 2 439 Ft 2 015 Ft

5. Zenegép útján történõ zenefelhasználás: Ha az 1., 2., 3, 4 és a 13. a) pontban meghatározott gépzene-felhasználás olyan eszköz alkalmazásával (pl. zenegép, táncgép) valósul meg, amely lehetõvé teszi, hogy a közönség tagja egyénileg válassza ki a meghallgatni kívánt zenemûvet, akkor az 1., 2., 3., 4., illetve a 13. a) pontban megállapított szerzõi jogdíj 20%-kal emelkedik. 6. Háttér jellegû élõzene-felhasználás: 6.1. Háttér jellegû élõzene-felhasználás (III. fejezet 15.2. pont) esetén az 1., 2., 3., illetve a 4. pontban megállapított összeg 150%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni.

1380


8. szám

6.2. Amennyiben a felhasználó legalább két zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), az 1., 2., 3., illetve a 4. pontban megállapított összeg 120%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni. 6.3. Amennyiben a felhasználó legalább négy zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), az 1., 2., 3., illetve a 4. pontban megállapított összeg 105%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni. 6.4. Ha a felhasználó gépzene-felhasználást (III. fejezet 15.1. pont) és élõzene-felhasználást (III. fejezet 15.2. pont) is megvalósít, a gépzene-felhasználásra esõ jogdíjat az 1., 2., illetve 3., 4. pont alapján olyan nyitvatartási idõ alapján kell megállapítani, mintha az üzlet az élõzene-felhasználás megkezdésének idõpontjáig lenne csak nyitva. 6.5. A 6.1.–6.3. pontok alapján az élõzene-felhasználás fejében fizetendõ jogdíjból a felhasználót 20%-os mértékû jogdíjkedvezmény illeti meg, ha az élõzene-felhasználással összefüggõ, a III. fejezet 6. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének két naptári negyedéven keresztül, illetve idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés teljes idõtartamára hiánytalanul és pontos tartalommal eleget tett. A jogdíjkedvezmény utólag, az adatszolgáltatással érintett utolsó naptári negyedévet (idényt) követõ naptári negyedévre (idényre) esedékes jogdíjból mindaddig jár, amíg az adatszolgáltatási kötelezettségnek a felhasználó az elõzõ mondat szerint eleget tesz. 7. Diszkóprogram, táncos rendezvény keretében történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként c) Egyéb településen esetenként

6 345 Ft 5 012 Ft 3 352 Ft

8. Zenés táncos rendezvény (például bál) esetén, ha annak során kizárólag élõzene-felhasználás (III. fejezet 15.2. pont) történik, az alábbi összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként c) Egyéb településen esetenként

7 805 Ft 6 165 Ft 4 123 Ft

9. Fõ mûsorszám (rendezvény) keretében történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) – elõadómûvész (táncos, artista stb.) fellépése, karaokemûsor, továbbá tánc nélküli lemezbemutató – esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként c) Egyéb településen esetenként

2 532 Ft 2 275 Ft 1 773 Ft

10. Fõ mûsorszám (rendezvény) keretében történõ kizárólag élõzene-felhasználás (III. fejezet 15.2. pont) – elõadómûvész (énekes, zenész stb.) fellépése – esetén az alábbi összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként c) Egyéb településen esetenként

3 114 Ft 2 798 Ft 2 181 Ft

11. A befogadóképességgel kapcsolatos rendelkezések 11.1. Az 1., 2., 3., 4.1., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. pontban megállapított szerzõi jogdíjak (e pont alkalmazásában: az alap szerzõi jogdíj) alkalmazásakor, abban az esetben, ha a vendéglátóüzletben, illetve a rendezvény során nem szednek belépõdíjat, illetve nincs kötelezõ fogyasztás, a vendéglátóüzlet befogadóképességét alapul véve: 1–50 fõig az alap szerzõi jogdíjat, 51–100 fõig az alap szerzõi jogdíj 10%-kal növelt összegét, 101–200 fõig az alap szerzõi jogdíj 20%-kal növelt összegét, 201–300 fõig az alap szerzõi jogdíj 50%-kal növelt összegét, 300 fõ felett az alap szerzõi jogdíj 100%-kal növelt összegét kell megfizetni.


8. szám

1381

11.2. A vendéglátóüzlet befogadóképességét alapul véve a 4.2. pontban meghatározott felhasználás esetén, az ott megállapított szerzõi jogdíjat alap szerzõi jogdíjnak tekintve, a 11.1. pont szerint növelt összegben kell a szerzõi jogdíjat megfizetni. 11.3. A 20 fõ befogadóképességet meg nem haladó vendéglátóüzletek alap szerzõi jogdíja 20%-kal csökkenthetõ, ha a felhasználónak az ARTISJUS-szal szemben szerzõijogdíj-tartozása nincs és a bejelentési (III. fejezet 4. pont) kötelezettségének eleget tett, valamint a csökkentést a vendéglátóüzlet hátrányos körülményei, így különösen a vendéglátóüzlet településen belüli elhelyezkedése, illetve kategóriáján belüli alacsonyabb színvonala indokolja. 12. A belépõdíjjal és a kötelezõ fogyasztással kapcsolatos rendelkezések 12.1. Az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. pontokban megállapított szerzõi jogdíjakon felül belépõdíj szedése esetén a helyiség befogadóképességét alapul véve minden megkezdett 50 fõ után a két legdrágább belépõdíjnak megfelelõ összegû további szerzõi jogdíjat kell fizetni. 12.2. A 7., 8., 9. és 10. pontokban megállapított szerzõi jogdíjakon felül kötelezõ fogyasztási díj esetén a helyiség befogadóképességét alapul véve minden megkezdett 50 fõ után egy kötelezõ fogyasztási díjnak megfelelõ összegû további szerzõi jogdíjat kell fizetni. 13. Alkalmi árusítást végzõ vendéglátóüzletek zenefelhasználása: Egy- vagy többnapos rendezvényhez kapcsolódó, önálló zenefelhasználást alkalmi árusítás keretében végzõ vendéglátóüzletek üzemeltetõinek naponta az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont )

b) Élõzene-felhasználás (III. fejezet 15.2. pont )

c) Diszkóprogram, fõ mûsorszám

1701 Ft 2019 Ft 2624 Ft 3424 Ft

3424 Ft 4039 Ft 5115 Ft 6806 Ft

8477 Ft 8477 Ft 8477 Ft 8477 Ft

1–100 fõig 101–200 fõig 201–500 fõig 500 fõ felett

14. Szomszédos jogi jogdíj: Az 1., 2., 3., 4., 5, 7., 9., 11., 12., és 13. a) és c) pontokban megállapított szerzõi jogdíjakon felül további 23% az elõadómûvészek és a hangfelvétel-elõállítók közös jogkezelõ szervezeteit (MSZSZ-EJI, illetve MAHASZ) illetõ jogdíjat is meg kell fizetni azokban a vendéglátóüzletekben, ahol kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel vagy arról készült másolat bármilyen módon történõ közvetlen vagy közvetett nyilvánossághoz közvetítésére alkalmas technikai eszköz (bármilyen berendezés) áll rendelkezésre a felsorolt pontokban említett gépzene-felhasználáshoz (III. fejezet 15.1. pont).

II. Fejezet SZÁLLÁSHELYEK ZENEFELHASZNÁLÁSA 1. Kereskedelmi szálláshelyeken történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 1. a) Szállodák, gyógyszállodák, wellness-szállodák, illetve garniszállodák, csillagbesorolással rendelkezõ apartmanházak közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.) történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén helyiségenként (a vendéglátó kiszolgálás keretein kívül) az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta: öt- és négycsillagos szállodákban háromcsillagos szállodákban két- és egycsillagos szállodákban

18 552 Ft 12 156 Ft 6 632 Ft

Egy közös helyiségnek kell tekinteni a kisegítõhelyiségekben (pl. lift és/vagy folyosó és/vagy mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû gépzene-felhasználást is.

1382


8. szám

1. b) Szállodák, gyógyszállodák, wellness-szállodák, illetve garniszállodák, csillagbesorolással rendelkezõ apartmanházak olyan közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.), ahol azonos üzemeltetõvel drinkbár, presszó mûködik és gépzene-felhasználás történik (III. fejezet 15.1. pont), az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta: öt- és négycsillagos szállodákban háromcsillagos szállodákban két- és egycsillagos szállodákban

38 806 Ft 23 021 Ft 15 559 Ft

1. c) Szállodák, gyógyszállodák, wellness-szállodák, garniszállodák, illetve apartmanházak szobáiban történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) [A) oszlop] és a rádió- vagy televíziószervezetek mûsorában sugárzott, illetve közvetített mûvek, elõadások és hangfelvételek sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon egyidejû, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítése [B) oszlop] esetén a szálláshely szobaszámától és a csillagbesorolástól függõen az alábbi, A) és B) oszlop szerinti havi szerzõi jogdíjat kell együttesen fizetni:

négy- és ötcsillagos szálláshelyek : 10 szobáig 11–25 szobáig 26–50 szobáig 51–100 szobáig 101–150 szobáig 151–200 szobáig 201–250 szobáig 251–300 szobáig 301–350 szobáig 351–400 szobáig 401–500 szobáig 500 szoba felett

háromcsillagos szálláshelyek: 10 szobáig 11–25 szobáig 26–50 szobáig 51–100 szobáig 101–150 szobáig 151–200 szobáig 201–250 szobáig 251–300 szobáig 301–350 szobáig 351–400 szobáig 401–500 szobáig 500 szoba felett

A) – gépzene-felhasználás – 4 863 Ft 7 994 Ft 16 055 Ft 23 839 Ft 31 504 Ft 38 550 Ft 38 616 Ft 40 654 Ft 42 047 Ft 44 742 Ft 46 564 Ft 46 890 Ft

A) – gépzene-felhasználás – 4 625 Ft 7 598 Ft 15 252 Ft 22 623 Ft 29 851 Ft 36 947 Ft 37 277 Ft 38 326 Ft 39 578 Ft 42 062 Ft 43 724 Ft 43 873 Ft

B) – egyidejû, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítés – 108 Ft 237 Ft 560 Ft 1 099 Ft 2 177 Ft 3 254 Ft 4 332 Ft 5 409 Ft 6 487 Ft 7 564 Ft 8 642 Ft 10 797 Ft B) – egyidejû, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítés – 108 Ft 237 Ft 560 Ft 1 099 Ft 2 177 Ft 3 254 Ft 4 332 Ft 5 409 Ft 6 487 Ft 7 564 Ft 8 642 Ft 10 797 Ft

8. szám


egy- és kétcsillagos szálláshelyek :

10 szobáig 11–25 szobáig 26–50 szobáig 51–100 szobáig 101–150 szobáig 151–200 szobáig 201–250 szobáig 251–300 szobáig 301–350 szobáig 351–400 szobáig 401–500 szobáig 500 szoba felett

A) – gépzene-felhasználás –

1383

B) – egyidejû, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítés – 108 Ft 237 Ft 560 Ft 1 099 Ft 2 177 Ft 3 254 Ft 4 332 Ft 5 409 Ft 6 487 Ft 7 564 Ft 8 642 Ft 10 797 Ft

4 389 Ft 7 209 Ft 14 463 Ft 21 434 Ft 28 242 Ft 34 928 Ft 35 186 Ft 36 132 Ft 37 262 Ft 39 571 Ft 40 721 Ft 41 126 Ft

1. d) Panziók, fogadók, motelek, csillagbesorolás nélküli apartmanházak közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.) történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén helyiségenként (a vendéglátó-kiszolgálás keretein kívül) az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta: – Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten – Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban – Városokban – Egyéb településen

9 635 Ft 8 784 Ft 6 345 Ft 5 125 Ft

Egy közös helyiségnek kell tekinteni a kisegítõhelyiségekben (pl. lift és/vagy folyosó és/vagy mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû gépzene-felhasználást is. 1. e) Panziók, fogadók, motelek, csillagbesorolás nélküli apartmanházak olyan közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.), ahol azonos üzemeltetõvel drinkbár, presszó mûködik és gépzene-felhasználás történik (III. fejezet 15.1. pont), az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta: – Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten – Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban – Városokban – Egyéb településen

17 425 Ft 15 682 Ft 11 377 Ft 9 389 Ft

1. f) Panziók, fogadók, motelek, csillagbesorolás nélküli apartmanházak szobáiban történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) [A) oszlop] és a rádió- vagy televíziószervezetek mûsorában sugárzott, illetve közvetített mûvek, elõadások és hangfelvételek sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon egyidejû, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítése [B) oszlop] esetén a szálláshely szobaszámától függõen, az A) és B) oszlop szerinti az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell együttesen fizetni: A) – gépzene-felhasználás –

B) – egyidejû, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítés –

5 szobáig

4 089 Ft

31 Ft

6–10 szobáig

5 164 Ft

62 Ft

11–25 szobáig

6 801 Ft

115 Ft

25 szoba felett

8 025 Ft

271 Ft

1384


8. szám

1. g) Kempingek és üdülõházak közös helyiségeiben történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén (a vendéglátó-kiszolgálás keretein kívül) a kempingek és az üdülõházak férõhelyétõl függõen helyiségenként havonta: 500 férõhelyig – minden további megkezdett 100 fõ férõhely után havonta további 892 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni.

6 703 Ft

Egy közös helyiségnek kell tekinteni a kisegítõhelyiségekben (pl. lift és/vagy folyosó és/vagy mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene-jellegû gépzene-felhasználást is. 1. h) Kempingek és üdülõházak olyan közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.), ahol azonos üzemeltetõvel drinkbár, presszó mûködik és gépzene-felhasználás történik (III. fejezet 15.1. pont), az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta: 500 férõhelyig 13 171 Ft – ezen felül minden megkezdett 100 fõ férõhely után havonta további 1732 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 1. i) A kempingek és üdülõházak szobáiban történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) [A) oszlop] és a rádió- vagy televíziószervezetek mûsorában sugárzott, illetve közvetített mûvek, elõadások és hangfelvételek sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon egyidejû, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítése [B) oszlop] esetén a szálláshely férõhelyeinek számától függõen havonta az alábbi, A) és B) oszlop szerinti szerzõi jogdíjat kell együttesen fizetni: B) – egyidejû, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítés – 2 409 Ft 260 Ft 3 053 Ft 521 Ft 3 102 Ft 754 Ft

A) – gépzene-felhasználás – 50 férõhelyig 100 férõhelyig 100 férõhely felett

1. j) Turistaházak, hostelek, munkásszállások és egyéb szálláshelyek közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.) történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén (vendéglátó-kiszolgálás keretein kívül) helyiségenként havonta 4510 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. Egy közös helyiségnek kell tekinteni a kisegítõhelyiségekben (pl. lift és/vagy folyosó és/vagy mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene-jellegû gépzene-felhasználást is. 1. k) Turistaházak, hostelek, munkásszállások és egyéb szálláshelyek olyan közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.), ahol azonos üzemeltetõvel drinkbár, presszó mûködik és gépzene-felhasználás történik (III. fejezet 15.1. pont), havonta 8712 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 1. l) Turistaházak, hostelek, munkásszállások és egyéb szálláshelyek szobáiban történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) [A) oszlop] és a rádió- vagy televíziószervezetek mûsorában sugárzott, illetve közvetített mûvek, elõadások és hangfelvételek sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon egyidejû, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítése [B) oszlop] esetén a szálláshely férõhelyétõl függõen havonta az alábbi, A) és B) oszlop szerinti szerzõi jogdíjat kell együttesen fizetni: A) – gépzene-felhasználás – 50 férõhelyig 100 férõhelyig 100 férõhely felett

1 476 Ft 1 557 Ft 1 645 Ft

B) – egyidejû, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítés – 260 Ft 521 Ft 715 Ft

1. m) Üdülõkben, üdülõszövetkezetekben és egészségügyi intézményekben kereskedelmi szálláshelyként értékesített szobákban történõ nyilvános gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén és a rádió- vagy televíziószervezetek mûsorában sugárzott, illetve közvetített mûvek, elõadások és hangfelvételek sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon egyidejû, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítése esetén szállodai szerzõi jogdíjat kell fizetni. 2.1. Kereskedelmi szálláshelyeken történõ élõzene-felhasználás (III. fejezet 15.2. pont): Az 1. a)–1. b); 1. d)–l. e); 1. g)–1. h) és l. j)–1. k) pontokban meghatározott esetekben kizárólag élõzene-felhasználás esetén az 1. a)–1. b); 1. d)–1. e); 1. g)–1. h) és 1. j)–1. k) pontokban megállapított összeg 150%-a a fizetendõ jogdíj.

8. szám


1385

2.2. Amennyiben a felhasználó legalább két zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), abban az esetben az 1. a)–1. b); 1. d)–1. e); 1. g)–1. h) és 1. j)-1. k) pontokban megállapított összeg 120%-a a fizetendõ jogdíj. 2.3. Amennyiben a felhasználó legalább négy zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), abban az esetben az 1. a)–1. b); 1. d)–1. e); 1. g)–1. h) és 1. j)–1. k) pontokban megállapított összeg 105%-a a fizetendõ jogdíj. 2.4. A 2.1–2.3. pontok alapján az élõ zene fejében fizetendõ jogdíjból a felhasználót 20%-os mértékû jogdíjkedvezmény illeti meg, ha az élõzene-felhasználással összefüggõ, a III. fejezet 6. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének egy naptári éven át, illetve idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés teljes idõtartamára hiánytalanul és pontos tartalommal eleget tesz. A jogdíjkedvezmény utólag, az adatszolgáltatással érintett naptári évet (idényt) követõ naptári évre (idényre) esedékes jogdíjból mindaddig jár, amíg az adatszolgáltatási kötelezettségnek a felhasználó az elõzõ mondat szerint eleget tesz. 3. Nem kereskedelmi szálláshelyeken történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni: 3. a) Üdülõk és üdülõszövetkezetek közös helyiségeiben (a vendéglátó kiszolgálás keretein kívül) történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén a szálláshely férõhelyétõl függõen helyiségenként havonta az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 20 férõhelyig 21–50 férõhelyig 51–100 férõhelyig 101–300 férõhelyig 300 férõhely felett

4 018 Ft 5 012 Ft 6 027 Ft 8 026 Ft 10 035 Ft

Egy közös helyiségnek kell tekinteni a kisegítõhelyiségekben (pl. lift és/vagy folyosó és/vagy mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene-jellegû gépzene-felhasználást is. 3. b) Üdülõk és üdülõszövetkezetek olyan közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.), ahol azonos üzemeltetõvel drinkbár, presszó mûködik és gépzene-felhasználás történik (III. fejezet 15.1. pont), a szálláshely férõhelyétõl függõen havonta az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 20 férõhelyig 21–50 férõhelyig 51–100 férõhelyig 101–300 férõhelyig 300 férõhely felett

7 995 Ft 10 024 Ft 12 003 Ft 15 980 Ft 19 998 Ft

4.1. Nem kereskedelmi szálláshelyeken történõ élõzene-felhasználás (III. fejezet 15.2. pont) A 3. a)–3. b) pontokban meghatározott esetekben kizárólag élõzene-felhasználás esetén a 3. a), illetve a 3. b) pontokban megállapított összeg 150%-a a fizetendõ jogdíj. 4.2. Amennyiben a felhasználó legalább két zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), abban az esetben a 3. a)–3. b) pontokban megállapított összeg 120%-a a fizetendõ jogdíj. 4.3. Amennyiben a felhasználó legalább négy zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), abban az esetben a 3. a)–3. b) pontokban megállapított összeg 105%-a a fizetendõ jogdíj. 4.4. A 4.1.–4.3. pontok alapján az élõzene-felhasználás fejében fizetendõ jogdíjból a felhasználót 20%-os mértékû jogdíjkedvezmény illeti meg, ha az élõzene-felhasználással összefüggõ, a III. fejezet 6. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének egy naptári éven át, illetve idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés teljes idõtartamára hiánytalanul és pontos tartalommal eleget tesz. A jogdíjkedvezmény az adatszolgáltatással érintett naptári évet (idényt) követõ naptári évre (idényre) esedékes jogdíjból mindaddig jár, amíg az adatszolgáltatási kötelezettségnek a felhasználó az elõzõ mondat szerint eleget tesz.

1386


8. szám

5. Magánszálláshelyeken (fizetõ-vendéglátás, falusi szállásadás) történõ zenefelhasználás esetén havonta 3895 Ft jogdíjat kell fizetni. 6. Zenegép útján történõ zenefelhasználás: Ha az 1., 3. és 5. pontokban meghatározott gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) olyan eszköz alkalmazásával (pl. zenegép, táncgép) valósul meg, amely lehetõvé teszi, hogy a közönség tagja egyénileg válassza ki a meghallgatni kívánt zenemûvet, akkor az 1., 3., illetve 5. pontban megállapított jogdíj 20%-kal emelkedik. 7.1. Szomszédos jogi jogdíj: Az 1. [kivéve az 1. c), 1. f), 1. i), 1. l) és 1. m) pontok B) oszlopait], a 3., 5. és 6. pontokban megállapított szerzõi jogdíjakon felül további 23% az elõadómûvészek és a hangfelvétel-elõállítók közös jogkezelõ szervezeteit (MSZSZ-EJI, illetve MAHASZ) illetõ jogdíjat is meg kell fizetni a felsorolt pontokban meghatározott felhasználások esetén, ahol kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel vagy arról készült másolat bármilyen módon történõ közvetlen vagy közvetett nyilvánossághoz közvetítésére alkalmas technikai eszköz (bármilyen berendezés) áll rendelkezésre a felsorolt pontokban említett gépzene-felhasználáshoz (III. fejezet 15.1. pont). 7.2. Az 1. c), 1. f), 1. i), 1. l) és 1. m) pontok B) oszlopaiban foglalt jogdíjak az Szjt. 28. § (4) bekezdése szerinti szerzõi és szomszédos jogi jogosultaknak járó jogdíjakat tartalmazzák.

III. Fejezet KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 1.1. A jelen közös jogdíjközlemény körében az ARTISJUS jogosult a saját nevében a felhasználókkal szemben eljárni, a felhasználási engedélyeket megadni, a jogdíjigényeket érvényesíteni, a jogdíjakra nézve a felhasználóknak jogdíjfizetési értesítõt, illetve számlát kibocsátani, és a bíróságok és hatóságok elõtti jogérvényesítés körében eljárni. Az ARTISJUS a jelen jogdíjközlemény alapján és körében a felhasználási engedély megadását a jogdíj megfizetésétõl teszi függõvé. A felhasználó az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy idõben szerzi meg. A felhasználás megkezdése elõtt megfizetett jogdíj, illetve jogdíjrészlet fejében a felhasználó a megfizetett jogdíjjal (a jogdíjrészlettel) arányos mértékû felhasználási engedélyt szerez. 1.2. A díjfizetéssel legalább negyedéves idõszakra – ennél rövidebb idényjellegû üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes idõtartamára – elõzetesen kell jogot szerezni a felhasználásra, azaz elõzetesen kell megfizetni a jogdíjat [Szjt. 25. § (5) bekezdés]. 2.1. A jelen jogdíjközlemény I. fejezetében meghatározott zenefelhasználások esetén az üzlet mûködési engedélyében vagy tartalmilag ennek megfelelõ közigazgatási határozatban meghatározott üzemeltetõ minõsül felhasználónak. A jogdíjat a felhasználó köteles fizetni. A jogdíj megfizetésére vonatkozó tartozásátvállalásról a 2.2. pont rendelkezik. 2.2. Ha eseti rendezvény szervezése során a 2.1. pontban meghatározott felhasználó és olyan személy, akit a jelen pont szerint az eseti rendezvény szervezõjének kell tekinteni, úgy állapodnak meg, hogy a jelen jogdíjközlemény szerinti jogdíjat e személy fizeti meg az ARTISJUS a felhasználó és az említett személy ilyen megállapodásához, mint tartozásátvállaláshoz jogosultként hozzájárulhat [Ptk. 332. §]. Az eseti rendezvény szervezõjének azt kell tekinteni, akit a bármilyen formában szedett belépõdíj, valamint a bármely jogcímen a nyilvános elõadással összefüggésben befolyó egyéb bevétel (reklám- és szponzorbevétel, illetve támogatás stb.) megillet. Ha a nyilvános elõadást megvalósító rendezvényt vagy annak egy részét a szervezõ által igénybe vett harmadik személy (szervezet) szervezi, a rendezvény szervezõjének a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõt kell tekinteni, amennyiben a bevétel a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõnél keletkezik. Ebben az esetben a harmadik személyt (szervezetet) a szervezésért (közremûködésért) megilletõ (megbízási vagy egyéb) díj nem minõsül bevételnek. 3.1. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában bevételen a jegyek, bérletek eladásából származó bevételt, valamint a bármilyen forrásból származó befizetést (pl. egyéb, belépõdíjnak minõsülõ bevételt, valamint a bármilyen jogcímen befolyó reklám- és szponzorbevételt, illetve támogatást stb.), továbbá dolog átadásával vagy tevékenység végzésével nyújtott szolgáltatást kell érteni, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. 3.2. Hozzá kell számítani a bevételhez a térítésmentes (tisztelet-, szakmai stb.) jegyek értékét is. Ilyen esetben a szerzõi jogdíjalap megállapításához a kereskedelmi forgalomban legnagyobb darabszámban értékesített jegy ellenértékét kell figyelembe venni.

8. szám


1387

3.3. Ha a jogdíjszámítás alapja tárgya az áfának, abban az esetben bevétel alatt az áfa nélküli bevétel értendõ. Amennyiben a szerzõi jogdíj meghatározásakor belépõdíjat kell figyelembe venni, akkor a számítás alapja a belépõdíj áfa nélküli összege. 3.4. A jogdíjközlemény alkalmazásában belépõdíjnak kell tekinteni minden olyan fizetés áfát nem tartalmazó összegét, amely elõfeltétele a mûsoros elõadáson vagy táncmulatságon való részvételnek (belépõjegy, mûsormegváltás, adományjegy, meghívó, egyéni azonosító stb.). Nem minõsül belépõjegynek a turisztikai vállalkozás által szervezett idegenforgalmi jellegû rendezvénynek a vendéglátó szolgáltatásokon kívüli részére beszedett részvételi díja. 4. A felhasználó a már nyilvánosságra hozott zenemûvek és irodalmi mûvek felhasználásának megkezdését és a már megkezdett felhasználás megváltoztatását az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján írásban elõzetesen köteles az ARTISJUS-nak bejelenteni. 5.1. Ha a zene- és irodalmi mûvek nyilvános elõadása körében a felhasználó a felhasználás megkezdésére vagy megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettségének [Szjt. 25. § (4) bekezdés] nem tesz eleget, és az ARTISJUS csak az ellenõrzés során szerez tudomást a felhasználásról, az Szjt. 25. § (6) bekezdése alapján a felhasználó – a közös jogkezelõ szervezet ellenõrzési költségeinek fedezésére – költségátalány fizetésére köteles, amelynek összege a fizetendõ szerzõi jogdíj összegével egyezik meg. 5.2. Ha a felhasználó az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján a felhasználás megszüntetését az 5.1. pont szerinti ellenõrzés napját követõen, az ellenõrzés napját magában foglaló negyedévben, illetve negyedévnél rövidebb idõtartamú idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés tartamán belül jelenti be, a jogdíjat és a költségátalányt a bejelentés 5.3. pont szerinti hatályossá válásának napjáig kell fizetni. 5.3. Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat legalább negyedéves idõszakra kell fizetni, a bejelentés hatálya legkorábban a bejelentés napját magában foglaló negyedév utolsó napjára szólhat. Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat az üzemeltetés teljes, negyedévnél rövidebb idõtartamára kell fizetni, a bejelentés hatálya az üzemeltetés idõtartamának utolsó napjára szólhat. A bejelentés hatályossá válásáról szóló rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a felhasználás megszüntetésének az oka a felhasználó zenefelhasználással járó üzleti tevékenységének megszüntetése (szünetelése). 5.4. Amennyiben a felhasználó a jogdíj megállapításához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az ARTISJUS a jogdíj alapját az Szjt. 25. § (4) bekezdése szerinti helyszíni ellenõrzés adatai, illetve az egyéb rendelkezésre álló adatok (például írott és elektronikus sajtó, egyéb média, a helyszínt rendelkezésre bocsátó tájékoztatása stb.) alapján állapítja meg. 6.1. Zenemûvek személyes elõadó-mûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadása (élõzenei felhasználás) esetén a felhasználó köteles a felhasznált mûvek címét, szerzõjét, az elhangzás idõtartamát és az elhangzási gyakoriságát az ARTISJUS által rendszeresített ûrlapon közölni [a továbbiakban: a jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatás, Szjt. 92. § (5) bekezdés]. 6.2. Ha a 6.1. pontban megjelölt felhasználás rendszeresen ismétlõdik, akkor a felhasználó a jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatást a felhasználással érintett negyedévet követõ hó 15. napjáig, ha pedig a felhasználás (üzemeltetés) tartama egy negyedévnél rövidebb vagy idényjellegû, a felhasználás (üzemeltetés) idõtartamát követõ 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha a felhasználás eseti, illetve adott idõszakon belül nem rendszeresen ismétlõdik, akkor a felhasználó a jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatást a felhasználást követõ 3 munkanapon belül köteles teljesíteni. 6.3. A jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatás késedelmes teljesítése esetén a felhasználó a késedelem idejére kötbért köteles fizetni. A kötbér mértéke a késedelem minden napjára a felhasználó által fizetendõ szerzõi jogdíj 0,5%-a, de legalább egy napra 500 Ft. A kötbér legmagasabb összege a felhasználó által fizetendõ szerzõi jogdíj 30%-a. 6.4. Amennyiben a jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatást rendszeresen ismétlõdõ felhasználás után kell teljesíteni, a kötbér alapja a felhasználó által az adott negyedévre, ha pedig a felhasználás (üzemeltetés) tartama egy negyedévnél rövidebb vagy idényjellegû, a felhasználás idõtartamára fizetendõ szerzõi jogdíj. 6.5. Amennyiben a felhasználó a jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatást hiányosan vagy hibásan teljesíti, úgy az adatszolgáltatás határnapjától a megfelelõ adatszolgáltatás teljesítésének napjáig terjedõ idõtartamra hibás teljesítési kötbért köteles fizetni, amelynek mértéke megegyezik a 6.3. pontban meghatározott késedelmi kötbér mértékével. 6.6. A II. fejezet 1. c), 1. f), 1. i), 1. l) és 1. m) pont B) oszlopai szerinti, a rádió- vagy televíziószervezetek mûsorában sugárzott, illetve közvetített mûvek, elõadások és hangfelvételek sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon egyidejû, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítése esetén a felhasználó negyedévenként a negyedévet követõ hó 15. napjáig köteles az ARTISJUS által rendszeresített ûrlapon közölni az átvitt rádió-, illetve televíziócsatornákat.

1388


8. szám

7.1. A zenefelhasználást végzõ üzletek (pl. vendéglátóüzletek) jogdíjfizetés szempontjából történõ besorolását a zene-, illetve irodalmi mûvek, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek felhasználása mértékének, valamint annak figyelembevételével, hogy a felhasználás milyen mértékben szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját [Szjt. 38. § (2) bekezdés], az ARTISJUS, a MAHASZ és az MSZSZ-EJI határozza meg. 7.2. Ha valamely felhasználónál (vendéglátóüzletben stb.) egy napon belül többféle zenefelhasználás [pl. élõ zene, mûszaki eszközökkel szolgáltatott zene (gépzene) stb.] is megvalósul, a megfelelõ szerzõi jogdíjat minden felhasználásért külön-külön kell fizetni, az I. és a II. fejezetben meghatározottak szerint. 7.3. Ha valamely vendéglátóüzletben vagy kereskedelmi szálláshelyen több értékesítõ helyen külön-külön szolgáltatnak zenét, helyenként külön-külön kell a megfelelõ szerzõi jogdíjat megfizetni, akkor is, ha a zeneszolgáltatás ugyanazon mûszaki eszközzel történik. 8.1.1. A felhasználókkal, a felhasználók képviseletében eljáró, az érintett felhasználók jelentõs részét megfelelõen képviselõ országos vagy regionális érdek-képviseleti szervezetekkel, illetve a 8.4. pont szerinti hálózat tagjával, a hálózatban részt vevõ összes felhasználóra kiterjedõen a jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseiben meghatározott tételes vagy %-os szerzõi jogdíjfizetés helyett az ARTISJUS átalányjogdíjat tartalmazó felhasználási szerzõdést is köthet. 8.1.2. Átalánydíjas felhasználási szerzõdés csak akkor köthetõ, ha a) az azzal érintett felhasználónak az ARTISJUS-szal szemben szerzõi jogdíjtartozása nincs, és bejelentési (4. pont) [Szjt. 25. § (4) bekezdés], illetve a felhasználás mértékére vonatkozó adat- (pl. mûsor-) közlési kötelezettségének (6. pont) [Szjt. 92. § (5) bekezdés] eleget tett; b) az átalánydíjas felhasználási szerzõdés megkötését a felhasználás sajátos körülményei, vagy a felhasználás és ennek folytán a felhasználó, illetve felhasználók által fizetendõ szerzõi jogdíj jelentõs mértéke, vagy a felhasználók jelentõs részének azonos országos vagy regionális érdek-képviseleti szervben való önkéntes tagsága és az érdek-képviseleti szerv felhasználási szerzõdés kötésére irányuló jogszabály- és alapszabályszerû felhatalmazása ezt lehetõvé és indokolttá teszi. 8.2. Az átalányszerzõdések megkötése során az ARTISJUS az átalányszerzõdésekkel érintett felhasználók között az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ megkülönböztetést nem alkalmazhat, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít [Szjt. 90. § (4) bekezdés]. 8.3.1. Országos vagy regionális érdek-képviseleti szervekkel csak abban az esetben köthetõ átalányszerzõdés, ha az érdek-képviseleti szerv a tagjai (az érintett felhasználók) jogdíjfizetéséért megfelelõ biztosítékot nyújt, és/vagy az érintett felhasználók által fizetendõ jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (szomszédos jogi teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyûjti és az ARTISJUS-nak továbbítja, és/vagy a jogdíjfizetési kötelezettséget egészben vagy részben átvállalja. 8.3.2. A jogdíjközlemény jelen pontjának alkalmazásában regionális érdek-képviseleti szerveknek az Európai Bizottság 2007. február 1-jei 105/2007/EK rendeletének mellékletében a NUTS2 régiókként meghatározott régiók szintjén mûködõ regionális érdek-képviseleti szervek minõsülnek. 8.4.1. Az ARTISJUS a 8.1.2. pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén átalánydíjas felhasználási szerzõdést köthet áruk értékesítésével, illetve szolgáltatások nyújtásával egységesített elvek szerint mûködõ hálózat (például franchise) azon tagjával (például franchise-adó), amely – szerzõdésben a hálózat tagjainak (felhasználóknak) jogdíjfizetési kötelezettségét átvállalja; vagy – a hálózat tagjainak (felhasználóknak) jogdíjfizetési kötelezettségére megfelelõ biztosítékot nyújt; és/vagy – a hálózat tagjai (felhasználók) által fizetendõ jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, illetve a felhasználás mértékére, a felhasznált mûvekre (szomszédos jogi teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyûjti és az ARTISJUS-nak továbbítja. 8.4.2. Abban az esetben, ha a hálózat szerzõdést kötõ tagja a hálózat többi tagjának (felhasználóknak) a jogdíjfizetési kötelezettségét nem vállalja át, a hálózat tagjai (felhasználók) közül a szerzõdés által biztosított átalányjogdíj-fizetési lehetõséggel csak a hálózatnak azon tagja (felhasználó) élhet, amely önállóan megfelel a 8.1.2. a) pontban foglalt feltételnek. 8.4.3. Az átalánydíjas felhasználási szerzõdés megköthetõ abban az esetben is, ha a hálózat egyes tagjai egymás felett befolyással rendelkeznek, illetve egymás befolyása alatt állnak, illetve az ilyen befolyás hiányában is, ha a hálózat egységes elvek szerinti mûködését a tagok közötti szerzõdés határozza meg. 9. A jelen jogdíjközleményben meghatározott bármely kedvezmény kizárólag azt a felhasználót illeti meg, akinek az ARTISJUS-szal szemben három hónapnál régebbi lejárt tartozása nem áll fenn, és bejelentési (4. pont) [Szjt. 25. § (4) be-

8. szám


1389

kezdés], illetve a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (szomszédos jogi teljesítményekre) vonatkozó adat- (pl. mûsor) közlési kötelezettségének (6. pont) [Szjt. 92. § (5) bekezdés] határidõben eleget tett. 10. Az ARTISJUS a szerzõi jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a mûfelhasználás módját és mértékét a helyszínen ellenõrizheti [Szjt. 25. § (4) bekezdés]. 11. A jelen jogdíjközleményben egyedileg nem meghatározott, de a jogdíjközlemény alkalmazási körébe tartozó felhasználások esetén a közzétett jogdíjmértékek meghatározásakor alkalmazott elvek és arányok figyelembevételével az ARTISJUS által esetenként megállapított jogdíj fizetendõ. 12. A jelen jogdíjközleményben megállapított jogdíjak mértéke figyelembe veszi, hogy a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználások során védett és nem védett mûvek felhasználása egyaránt megtörténik. Ha a felhasználó bizonyítja [Szjt. 92. § (3) bekezdés], hogy a felhasználás – figyelemmel az át- és feldolgozott mûvekre is – kizárólag olyan mûveket, illetve hangfelvételek bármely nyilvánossághoz közvetítésével [Szjt. 77. § (1) bekezdés] járó nyilvános elõadás esetén, kizárólag olyan elõadásokat vagy hangfelvételeket érint, amelyek mindegyikére nézve a védelmi idõ eltelt, a felhasználás fejében jogdíjat nem kell fizetni. 13. A jelen jogdíjközlemény szerinti engedélyezés nem terjed ki a színpadra szánt irodalmi mûvek és zenedrámai mûvek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi mûvek és a nagyobb terjedelmû nem színpadra szánt szépirodalmi mûvek (pl. regények) teljes terjedelemben történõ elõadására [Szjt. 25. § (3) bekezdés]. 14. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjak az áfa összegét nem tartalmazzák. A jogdíjat a törvényes áfát is tartalmazó összegben kell megfizetni. 15.1. A jelen jogdíjközlemény értelmében gépzene-felhasználás a zenemû érzékelhetõvé tétele bármilyen mûszaki eszközzel vagy módszerrel [Szjt. 24. § (2) bekezdés b) pont]. Gépzene-felhasználás többek között: – rádió, televízió mûsorának lejátszása (hangszóróval történõ megszólaltatása, illetve képernyõn való megjelenítése) rádiókészülék, televíziókészülék vagy egyéb erre alkalmas készülék útján; – a zenemû – analóg vagy digitális hordozón vagy bármilyen formátumú digitális fájlként rendelkezésre álló – példányának lejátszása magnó, lemezjátszó, music center, videólejátszó, CD-, CD-ROM-, képlemez-, DVD-lejátszó, mp3 lejátszó, egyéb hordozható zenelejátszó-készülék, számítógép, zenegép, számítógép alapú zenegép vagy egyéb erre alkalmas készülék útján; valamint – bármilyen módon, ideértve bármilyen számítógépes hálózat útján közönséghez közvetített zenemû lejátszása számítógéppel vagy egyéb erre alkalmas technikai eszközzel. 15.2. Jelen jogdíjközlemény értelmében élõzene-felhasználás a zenemûvek személyes elõadó-mûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadása [Szjt. 24. § (2) bekezdés a) pont]. IV. Fejezet A JOGDÍJKÖZLEMÉNY IDÕBELI HATÁLYA A fenti jogdíjközlemény 2009. január 1-jétõl 2009. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület *** Az ARTISJUS által megállapított szerzõi jogdíjakat az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

nevében eljárva: Csák Ferenc s. k., kultúráért felelõs államtitkár

1390


8. szám

Közlemény a nyilvános könyvtárak jegyzékérõl A 64/1999. (IV. 28.) Korm. rendelet alapján e közlemény mellékleteként közzétesszük a nyilvános könyvtárak jegyzékére jelentkezett újabb könyvtárakat településenként, betûrendben. A jegyzék tartalmazza a könyvtár nevét, címét, vezetõjét, fenntartóját és alaptevékenységét, valamint a településazonosító törzsszámot és a megyekódot. Közöljük a Kulturális Közlöny 2006. évi 18. számában megjelent jegyzék változásait, helyesbítéseit, valamint a jegyzékrõl törölt könyvtárakat. A jegyzéket a fenntartók által beküldött dokumentumok alapján állítottuk össze. Az összesített, aktuális jegyzék az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján megjelent 2009. február 11-én, az alábbi elérhetõségen: http://www.okm.gov.hu/letolt/kultura/kozgyujt/konyvtarak.pdf Dr. Schneider Márta s. k., kulturális szakállamtitkár

8. szám

A nyilvános könyvtárak jegyzékére újonnan felvett könyvtárak A könyvtár Település

KSH- és megyekód Neve

Címe

Vezetõje

Fenntartója

Alaptevékenysége

Budapest

0109566-FV

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Könyvtára

Krisztina krt. 57. 1013

Csalló Erzsébet

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

szakkönyvtári feladatok ellátása

Esztergom

1125131-KO

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar Könyvtára

Majer István u. 1–3. 2500

Szilágyi Zsuzsanna

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar

egyetemi könyvtári feladatok ellátása

A könyvtár Település


Címe

Vezetõje

Fenntartója

Alaptevékenysége

Berettyóújfalu

0912788-HB

Sinka István Városi Könyvtár

Kálvin tér 1. 4100

Faragó-Flaskay Béláné

Berettyóújfalu Város Önkormányzata

városi könyvtári feladatok ellátása

Budapest

0116586-FV

Magyarországi Németek Könyvtára

Lendvay u. 22. 1062

Mayer István

Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ


Csorna

0804039-GY

Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár

Soproni út 57. 9300

Szalayné Galambosi Tímea

Csorna Város Önkormányzata


Debrecen

0915130-HB

MH 5. Bocskai István Lövészdandár Könyvtára és Közmûvelõdési Központja

Füredi út 59–63. 4027

Martinkovics Katalin

MH 5. Bocskai István Lövészdandár


Délegyháza

1309973-PE

Kölcsey Mûvelõdési Központ Községi és Iskolai Könyvtár

Szabadság tér 9. 2337

Deli Judit

Délegyháza Község Önkormányzata

községi és iskolai könyvtári feladatok ellátása

Dunaújváros

0703115-FE

József Attila Könyvtár Dunaújváros

Apáczai Csere János út 9. 2400

Szécsenfalviné Lukács Mária

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata


Földeák

0609210-CSO

Mûvelõdési Ház és Könyvtár

Szent László tér 15–16. 6922

Búzásné Vízi Judit

Földeák Község Önkormányzata, Óföldeák Község Önkormányzata

községi könyvtári feladatok ellátása

Gödöllõ

1332559-PE

Szent István Egyetem. Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Páter Károly u. 1. 2103

Koósné Török Erzsébet

Szent István Egyetem

egyetemi könyvtári feladatok ellátása

Jászladány

1621111-JNSZ

Nagyközségi „József Attila” Mûvelõdési Ház és Könyvtár

Kossuth L. u. 78. 5055

Dankó Adrienn

Jászladány Nagyközség Önkormányzata



Helyesbítések, változások a Kulturális Közlöny 2006. évi 18. számában megjelent állapothoz képest (a változott adatok félkövérrel)

1391


Címe

Vezetõje

Fenntartója

Alaptevékenysége

0419628-BÉ

Orlai Petrics Soma Kulturális Központ. Városi Könyvtár

Fõ út 4. 5650

Karakasné Ágoston Anikó

Mezõberény Város Önkormányzata


Mezõkövesd

0519433-BAZ

Mezõkövesdi Kulturális, Könyvtári és Turisztikai Nonprofit Kft.

Madách I. u. 1. 3400

Pintér Mária

Mezõkövesd Város Önkormányzata


Mohács

0223959-BAR

Mohács Térségi Általános Mûvelõdési Központ. Mohácsi Jenõ Könyvtári Intézményegység

Eötvös u. 2. 7700

Kovácsné Bõsz Erzsébet

Mohács Város Önkormányzata

városi és iskolai könyvtári feladatok ellátása

Nagyréde

1031486-HE

Szent Imre Általános Iskola, Könyvtár és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény

Fõ u. 10–12. 3214

Demény Imréné

Nagyréde Község Önkormányzata


Szeged

0633367-CSO

Gál Ferenc Hittudományi Fõiskola Könyvtára

Dóm tér 6. 6720

Kövécs Ildikó

Szeged-csanádi Püspöki Hivatal

fõiskolai könyvtári feladatok ellátása

Szigetvár

0226578-BAR

Szigetvár Város Önkormányzat Közmûvelõdési Könyvtára

Mártírok u. 2. 7900

Varga Zoltán

Szigetvár Város Önkormányzata


Tiszaföldvár

1613815-JNSZ

Városi Könyvtár

Kossuth L. út 105. 5430

Gyarmatiné Sajtos Brigitta

Tiszaföldvár Város Önkormányzata


Zsombó

0617765-CSO

József Attila Közösségi Ház és Könyvtár

Alkotmány u. 1. 6792

Hódi Andrásné

Zsombó Község Önkormányzata


Törlés a nyilvános könyvtárak jegyzékérõl A könyvtár Település


Címe

Vezetõje

Fenntartója

Alaptevékenysége

1925308-VE

Könyvtár

Dózsa Gy. u. 3. 8243

Varga Imre

Balatonakali Község Önkormányzata


Bárna

1220048-NÓ

Községi Könyvtár

Petõfi u. 15. 3126

Szabó Julianna

Bárna Község Önkormányzata


Besenyõd

1513639-SZB


Deák F. u. 1. 4557

Lóránt Miklósné

Besenyõd Község Önkormányzata


Derekegyház

0607834-CSO

Dr. Brusznyai Árpád Mûvelõdési Ház és Könyvtár

Köztársaság tér 8. 6621

Kovács István

Derekegyház Község Önkormányzata


Forró

0530483-BAZ

Általános Mûvelõdési Központ. Könyvtár

Szent Imre tér 3. 3849

Rakaczki Zoltán

Forró Község Önkormányzata


8. szám

Balatonakali


Mezõberény

1392



Címe

Vezetõje

Fenntartója

Alaptevékenysége

1313295-PE

Galgagyörk Községi Könyvtár

Rákóczi u. 6. 2681

Varga Mária

Galgagyörk Község Önkormányzata


Gelej

0523719-BAZ

Gelej Község Önkormányzati Könyvtára

Bem József u. 2. 3444

Bársony Istvánné

Gelej Község Önkormányzata


Himod

0804020-GY

Községi Könyvtár Himod

Fõ u. 8. 9362

Princzes Anita

Himod Község Önkormányzata


Hodász

1513019-SZB

Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Kossuth u. 1. 4334

Petõ Mihályné

Hodász Nagyközség Önkormányzata


Izsófalva

0505591-BAZ

Izsó Miklós Mûvelõdési Ház, Könyvtár és Emlékház

Izsó Miklós u. 64. 3741

Hadobás Sándor

Izsófalva Nagyközség Önkormányzata


Karancsság

1226897-NÓ

Községi és Iskolai Közkönyvtár

Kossuth út 27. 3163

Gyüre Mónika

Karancsság Község Önkormányzata


Kisnémedi

1305227-PE

Kisnémedi Mûvelõdési Ház és Községi Könyvtár

Fõ u. 7. 2165

Horányi Ferencné

Kisnémedi Község Önkormányzata


Kõröstetétlen

1332975-PE

Községi Mûvelõdési Ház és Könyvtár

Kocséri út 2. 2745

Gulyás László

Kõröstetétlen Község Önkormányzata


Kurityán

0511819-BAZ

Kurityáni Mûvelõdési Ház és Könyvtár Közhasznú Egyesület Könyvtára

Kossuth út 136. 3732

Sebõné Füzér Mária

Kurityáni Mûvelõdési Ház és Könyvtár Közhasznú Egyesület


Mályinka

0514915-BAZ


Rákóczi F. u. 5. 3645

Lesku Lászlóné

Mályinka Község Önkormányzata


Márkháza

1214641-NÓ

Klub-könyvtár

Rákóczi út 23. 3075

dr. Brenda Péterné

Márkháza Község Önkormányzata


Nemesgulács

1902787-VE

Keresztury Dezsõ Általános Mûvelõdési Központ. Községi Könyvtár

József A. u. 45. 8284

Csizmazia Zsuzsanna

Nemesgulács Község Önkormányzata


Nyírkércs

1525928-SZB

Petõfi Sándor Általános Iskola, Óvoda és Községi Könyvtár

Fõ út 83/b 4537

Kissné Virtás Éva

Nyírkércs Község Önkormányzata


Óbarok

0734306-FE

Mûvelõdési ház és Könyvtár

Iskola u. 3. 2063

Hillebrand Dóra

Óbarok Község Önkormányzata

községi könyvtár feladatok ellátása

Óföldeák

0607755-CSO

Községi Óvoda és Könyvtár

Széchenyi I. u. 16. 6923

Asztalos Eszter Zsuzsanna

Óföldeák Község Önkormányzata


Osli

0815121-GY

Községi Könyvtár Osli

Rákóczi F. u. 39. 9354

Böcskei Ferencné

Osli Község Önkormányzata



Galgagyörk

8. szám


1393

1394



Címe

Vezetõje

Fenntartója

Alaptevékenysége

0831370-GY

Községi Könyvtár Pusztacsalád

Fõ u. 64. 9373

Lõkös Jánosné

Pusztacsalád Község Önkormányzata


Püspökhatvan

1321388-PE

Községi és Általános Iskolai Könyvtár

Iskola u. 8. 2682

Polgárdiné Szabó Gyöngyi

Püspökhatvan Község Önkormányzata


Röjtökmuzsaj

0811068-GY

Röjtökmuzsaj Községi Önkormányzati Könyvtár

Röjtöki u. 38. 9451

Rozmán Nóra

Röjtökmuzsaj Község Önkormányzata


Szõlõsgyörök

1411101-SO

Községi és Iskolai Könyvtár

Bató B. u. 8. 8692

Balogh Sándorné

Szõlõsgyörök Község Önkormányzata


Szügy

1218786-NÓ

Mûvelõdési Ház és Könyvtár

Rákóczi út 99–101. 2699

Miyan Mihályné

Szügy Község Önkormányzata


Tiszaújváros – Tiszaszederkény

0528352-BAZ

Vásárhelyi Pál Általános Mûvelõdési Központ Könyvtára

Dózsa Gy. u. 2. 3580

Badonics Sándorné

Tiszaújváros Város Önkormányzata, Vásárhelyi Pál Általános Mûvelõdési Központ Tiszaszederkény


Zsadány

0406257-BÉ

Zsadány Községi Önkormányzat Általános Iskola és Könyvtár

Béke út 112. 5537

Lunkán Ernõné

Zsadány Község Önkormányzata



Pusztacsalád

8. szám

8. szám


1395

A dabasi Kossuth Mûvelõdési Központ és Dabas Város Önkormányzata Oktatási és Kulturális Bizottsága Gyóni Géza születésének 125. évfordulója alkalmából „Az élet szeretõje” címmel Gyóni Géza Országos Vers- és Prózamondó Találkozót hirdet nem hivatalos versmondók részére Nevezési kategóriák: – általános iskola 7–8. osztály (iskolánként maximum 3 fõ), – középiskola (iskolánként maximum 3 fõ) és ifjúsági kategória (15–18 év), – felnõttek (19–60 év), – szépkorúak (60 év felett). A résztvevõk egy Gyóni Géza verssel és egy szabadon választott verssel, vagy prózával jelentkezhetnek. A szabadon választott mû szerzõje XX. századi magyar költõ vagy író lehet. A verseny alatt az elõdöntõben (szombaton délelõtt) a Gyóni Géza vers, a döntõben (délután) a szabadon választott vers elmondására kerül sor. A találkozó idõpontja: 2009. április 18. (szombat) 10 óra. Helyszín: Dabas, Kossuth Mûvelõdési Központ. Nevezési határidõ: 2009. március 20. A jelentkezésnek tartalmaznia kell a résztvevõ nevét, életkorát, kategóriáját, lakáscímét, telefonszámát, e-mail címét, oktatási intézményét (amennyiben van), a választott mûvek megnevezését. A nevezési lapot a következõ címre kérjük küldeni: – postán: Kossuth Mûvelõdési Központ 2370 Dabas, Szt. István u. 58., – e-mailben: [email protected], – faxon: (29) 360-237. Díjak: kategóriánként a helyezettek 10 000 –5000 Ft értékû ajándékot kapnak, helyben beváltható könyvvásárlási utalvány formájában. A versenyzõknek (igény szerint) 2009. április 18-án (szombaton), illetve április 17-én (pénteken) kollégiumi elszállásolást díjmentesen biztosítunk. A résztvevõk számára szombaton ebédet, a szállást kérõknek szombaton reggelit és vacsorát is biztosítunk. Bõvebb felvilágosítás kérhetõ: Kossuth Mûvelõdési Központ, Dabas, telefon: (29) 360-237. Jelentkezési lap letölthetõ a www.kmkdabas.hu honlapról. A rendezvény pénzügyi támogatója a Nemzeti Kulturális Alap Közmûvelõdési Szakmai Kollégiuma és Dabas Város Önkormányzata Oktatási és Kulturális Bizottsága. Szakmai támogató a Magyar Versmondók Egyesülete. Nyíri Margó s. k., programszervezõ Kossuth Mûvelõdési Központ

1396


8. szám

Pályázati felhívás felsõoktatási intézmények vezetõi, oktatói és egyéb álláshelyeinek betöltésére A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidõkkel, a pályázatokhoz kötelezõen elõírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, annak végrehajtásáról és a felsõoktatási intézményekben történõ foglalkoztatás egyes kérdéseirõl szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet tartalmazza. A SZOLNOKI FÕISKOLA pályázatot ír ki Kereskedelem-Marketing Tanszékén fõiskolai tanári álláshely betöltésére Általános követelmények: a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben elõírt követelmények és a fõiskola foglalkoztatási követelményrendszerében elõírt követelmények. Pályázati feltételek: – magyar állampolgárság, – büntetlen elõélet és cselekvõképesség, – egyetemi oklevél, – tudományos (legalább PhD) fokozat gazdálkodás- és szervezéstudományok területén, – legalább 10 éves felsõoktatási oktatói gyakorlat, – távoktatás területén szerzett szakmai képesítés, távoktatási gyakorlat, – a kereskedelem-marketing szakterületén átfogó, alapos, korszerû, a nemzetközi szakirodalmat is magába foglaló ismeret, – alkalmasság a kereskedelem-marketing szakterületéhez kapcsolódó tantárgyak oktatására és tudományos kutatómunka végzésére, – alkalmasság a hallgatók tanulmányi, a beosztott oktatók szakmai és tudományos munkájának irányítására, – publikációk a gazdálkodás- és szervezéstudományok szakterületén, – legalább egy, a szakterülethez szükséges idegen nyelv elõadásszint û ismerete.

Turizmus-Vendéglátás Tanszékén 2 fõiskolai tanári álláshely betöltésére Általános követelmények: a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben elõírt követelmények és a fõiskola foglalkoztatási követelményrendszerében elõírt követelmények. Pályázati feltételek: – magyar állampolgárság, – büntetlen elõélet és cselekvõképesség, – egyetemi oklevél, – tudományos (legalább PhD) fokozat gazdálkodás- és szervezéstudományok területén, – legalább 10 éves felsõoktatási oktatói gyakorlat, – európai uniós ismeretekbõl szerzett felsõfokú képesítés, – a turizmus-vendéglátás szakterületén átfogó, alapos, korszerû, a nemzetközi szakirodalmat is magába foglaló ismeret, – alkalmasság a turizmus-vendéglátás szakterületéhez kapcsolódó tantárgyak oktatására és tudományos kutatómunka végzésére, – alkalmasság a hallgatók tanulmányi, a beosztott oktatók szakmai és tudományos munkájának irányítására, – publikációk a gazdálkodás- és szervezéstudományok szakterületén, – legalább egy, a szakterülethez szükséges idegen nyelv elõadásszint û ismerete.

8. szám


1397

A pályázatokhoz mellékelni kell: – szakmai önéletrajzot, – a tudományos munkák jegyzékét, – 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, amennyiben a pályázó még nem áll közalkalmazotti jogviszonyban a Szolnoki Fõiskolával, – a végzettséget, képesítéseket, tudományos fokozatot, nyelvismeretet igazoló dokumentumok hitelesített másolatát. A pályázatokat a rektornak címezve a Szolnoki Fõiskolára (5000 Szolnok, Ady Endre út 9.) kell benyújtani, a pályázati felhívás Oktatási és Kulturális Közlönyben való megjelenését követõ 30 napon belül. Dr. Székely Péter s. k., rektor

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmények vezetõi állásaira, valamint pedagógus- és egyéb álláshelyek betöltésére 1 A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidõkkel, a pályázatokhoz kötelezõen elõírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az e törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyéb jogszabályok tartalmazzák. Rövidítések: ÁEI: állás elfoglalásának ideje Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pehi: pályázat elbírálásának határideje Pc: pályázat címzése ill: illetmény p: pótlék tp: területi pótlék szl: szolgálati lakás szgy: szakmai gyakorlat v: végzettség vgy: vezetõi gyakorlat étkh: étkezési hozzájárulás om: oklevélmásolat b: erkölcsi bizonyítvány f: felvilágosítás ön: önéletrajz vp: vezetõi pótlék vpr: vezetõi program

1 Felhívjuk tisztelt hirdetõink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatóak be, csak a sürgõsséggel történõ közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

1398


8. szám

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmények vezetõi álláshelyeinek betöltésére

Óvodavezetõ A pályázatot meghirdetõ szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1

2

3

4

Komárom Város Önkormányzata 2900 Komárom, Szabadság tér 1.

Csillag Óvoda 2900 Komárom, Csillag ltp. 14. Óvodavezetõ

Felsõfokú v., legalább 5 év szgy. Elõny: közoktatás-vezetõi v.

Pehi: a megjelenéstõl számított 60. nap. A megbízás 5 év határozott idõre szól. Csatolandó: b., szakmai életrajz, az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai program, a szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelések. Pc: Komárom város polgármestere

Mezõkövesd Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 3400 Mezõkövesd, Mátyás király u. 112. Tel.: (49) 511-500 Fax: (49) 511-561

Városi Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsõde 3400 Mezõkövesd, László Károly u. 1. Óvodavezetõ

Szakirányú felsõfokú iskolai v. és szakképzettség, 5 év szgy., közoktatás-vezetõi szakvizsga, elõny: vgy.

ÁEI: 2009. július 1. A magasabb vezetõi beosztásra történõ megbízás idõtartama: 2009. július 1-jétõl, 2014. július 31-ig. Pbhi: A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapon történõ közzétételtõl (2009. március 2.) számított 30. nap. Pehi: A pályázati eljárás lebonyolítását követõ elsõ képviselõ-testületi ülés, de legkésõbb 2009. június 24. Csatolandó: b., om., szakmai ön., az intézményre vonatkozó vezetési és fejlesztési program, adatvédelmi nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul. A pályázatot három példányban kell benyújtani. Pc: Tállai András polgármester, polgármesteri hivatal

8. szám

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1

2

1399

3

4

Nagykáta Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 2761 Nagykáta, Dózsa György u. 2.

Városi Napközi Otthonos Óvoda 2760 Nagykáta, Somogyi B. u. 1. Óvodavezetõ

Legalább 5 év óvodapedagógus-munkakörben eltöltött szgy. Elõny: pedagógus-szakvizsga.

Pbhi: a közlönyben való megjelenéstõl számított 30. nap. Pehi: a véleményezési határidõ lejártát követõ elsõ testületi ülés. A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: részletes szakmai ön., az intézmény vezetésére vonatkozó programot a szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzeléssel, om., b., nyilatkozat arról, hogy a pályázó hozzájárul, hogy pályázatát az eljárásban részt vevõk megismerjék. A pályázatot két példányban kell benyújtani. Pc: Nagykáta Város Önkormányzata jegyzõje, Tarnavölgyiné dr. Tényi Ágnes

Nemesvámos Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete 8248 Nemesvámos, Fészek u. 7.

Napközi Otthonos Óvoda 8248 Nemesvámos, József A. u. 1. Óvodavezetõ

Felsõfokú óvodapedagógus v. és szakképzettség, óvodapedagógus-munkakörben megszerzett legalább 5 év szgy. Elõny: vgy., közoktatás-vezetõi képzés.

Pbhi: 2009. április 10. Pehi: 2009. június 30. A megbízás 5 évre, 2009. augusztus 16-tól, 2014. augusztus 15-ig szól. Csatolandó: szakmai ön., om., b., az intézményvezetésére, fejlesztésére vonatkozó szakmai program, a pályázó nyilatkozata arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggõ kezeléséhez hozzájárul. A pályázatokat postai úton, 2 példányban papíralapon kell benyújtani. Pc: Nemesvámos község polgármestere

Petõfi Sándor Általános Iskola és Óvoda Igazgató Tanácsa 3600 Ózd, Petõfi út 18–20.

Napközi Otthonos Óvoda Intézményegységvezetõ

Szakirányú felsõfokú v., 5 év szgy.

Csépány-Somsály ÁMK 3661 Ózd, Csépányi út 117.

Csépányi óvoda 3661 Ózd, Csépányi út 214. Óvodavezetõ

Felsõfokú óvodapedagógusi szakképesítés, 3-5 év óvodapedagógusi munkakörben szerzett gyakorlat.

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 5 évre szól. Pbhi: a megjelenéstõl számított 30. nap. Csatolandó: om., szakmai ön., b., vpr. ÁEI: 2009. június 1. Pbhi: 2009. április 30. Pehi: 2009. május 18. A megbízás 5 évre szól. A pályázatot postán kell eljuttatni a Csépány-Somsály ÁMK címére.

1400


Palotás Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete 3042 Palotás, Kossuth út 1. Tel.: (32) 580-055 Fax: (32) 480-448

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyûlése 2800 Tatabánya, Fõ tér 6.

2

3

Napközi Otthonos Óvoda 3042 Palotás, Szabadság út 39. Óvodavezetõ (Két feladatellátási hellyel: Palotás székhelyóvoda, Kisbágyon tagóvoda.) Felsõgallai Nemzetiségi Óvoda 2800 Tatabánya, Templom u. 1. Óvodavezetõ

Felsõfokú óvodapedagógusi v., legalább 5 év óvodapedagógus-munkakörben szerzett gyakorlat. Elõny: pedagógus-szakvizsga, vgy., felhasználói szintû office szoftverismeret. Az intézmény vezetéséhez megfelelõ v. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény elõírásai, valamint a pedagógus továbbképzésrõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 20. § szerint. 5 év szgy., (oklevél megszerzése után 5 év)

Lila Óvoda 2800 Tatabánya, Verebély u. 1/A Óvodavezetõ

Tát Nagyközség Önkormányzatának Képviselõ-testülete 2534 Tát, Kossuth Lajos út 15. Tel.: (33) 514-515

Tát Nagyközség Önkormányzati Napközi Otthonos Óvoda 2534 Tát, Móricz Zsigmond u. 1–3. Óvodavezetõ

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1) bekezdése és a 18. §-a szerinti v. és szakképzettség, a felsõfokú iskolai v.-nek és a szakképzettségnek megfelelõ legalább 5 év pedagógus-munkakörben eltöltött szgy. Elõny: a szakmában eltöltött vgy., német nyelvtudás.

8. szám 4

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 2014. július 31-ig szól. Pbhi: 2009. május 20. Pehi: Véleményezési idõ lejártát követõ képviselõ-testületi ülés, legkésõbb 2009. július 29-ig.

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 2014. július 31-ig szól. Pbhi: a közlönyben történõ közzétételtõl számított 30. nap. Pehi: 2009. június 30. Csatolandó: om., b., szakmai életrajz, szakmai elemzésre épülõ fejlesztési elképzelések, vpr., adatkezelési nyilatkozat, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget vállaló nyilatkozat. A pályázatot 3 példányban nyomtatott formában és egy elektronikus (CD vagy floppy) példányban kell benyújtani. A pályázat benyújtásának helye: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási és Közmûvelõdési Iroda A megbízás 2009. július 1-jétõl 2014. június 30-ig szól. Pehi: a képviselõ-testület 2009. június havi testületi ülésének napja. A pályáztató képviselõ-testület a pályázat elbírálása elõtt személyes találkozást kér, ahol megismeri a pályázót, valamint bemutatja a települést és az intézményt. Csatolandó: b., om., rövid ön. és részletes szakmai ön., az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzeléseket is részletezõ program, nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, továbbá, hogy az elbíráló képviselõ-testület a személyét érintõ ügy tárgyalásakor nyilvános ülést tartson. A pályázatot írásban 3 példányban kell benyújtani. Pc: Szenes Lajos polgármester

8. szám


1401

Iskolaigazgató 1

2

3

4

Aba Nagyközség Önkormányzat Képviselõ-testülete 8127 Aba, Rákóczi u. 12.

Abai Gimnázium és Kollégium 8127 Aba, Béke tér 1. Igazgató

Egyetemi szintû tanári v. és szakképzettség, legalább 5 év pedagógus-munkakörben szerzett szgy. Elõny: pedagógus-szakvizsga.

A megbízás 2009. július 1-jétõl, 2014. július 31-ig, 5 tanévre szól. Pbhi: közzétételtõl számított 30. nap. Pehi: a Pbhi-t követõen a szakmai véleményezés utáni 30. napot követõ elsõ képviselõ-testületi ülés idõpontja. Csatolandó: részletes szakmai ön., az intézmény vezetésére vonatkozó program a szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelésekkel, b., om., a pályázó nyilatkozatát arról, hogy az elbírálásban részt vevõk megismerhetik pályázati anyagát, nyilatkozatot arról, hogy a személyét érintõ kérdés tárgyaláskor nyílt vagy zárt ülés tartását kéri. A pályázatot zárt borítékban kell benyújtani „Igazgatói pályázat” megjelöléssel. Pc: Aba Nagyközség Önkormányzata polgármestere részére az önkormányzat címére.

Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselõ-testülete 2351 Alsónémedi, Fõ út 58. Tel.: (29) 337-101

Széchenyi István Általános Iskola Igazgató

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott felsõfokú iskolai v. és szakképzettség. Pedagógus-szakvizsga, (másodszor és további alkalommal történõ megbízás esetén a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetõi szakképzettséggel), legalább 5 év pedagógus-munkakörben szerzett szgy.

A megbízás 5 évre, 2009. július 1-jétõl 2014. június 30-ig szól. Pbhi: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján való közzétételtõl számított 30 napon belül. Pehi: legkésõbb 2009. június 26. Ill: 230% vp. Csatolandó: szakmai életrajz, az intézmény vezetésére vonatkozó program a szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzeléssel, b., om. Pc: Alsónémedi Polgármesteri Hivatal 2351 Alsónémedi, Pf. 1 f: dr. György Balázs polgármester vagy Rozgonyi Erik jegyzõ

1402


2

8. szám

3

4

A megbízás 2009. augusztus 1-jétõl 2014. július 31-ig, 5 tanévre szól. Pehi: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján való megjelenés utáni 30 napon belül. Pehi: 2009. június 30-ig. Csatolandó: szakmai ön., az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelések, program. A pályázatot Atkár község jegyzõjéhez kell benyújtani. A magasabb vezetõi megbízás 2009. augusztus 1-jétõl 2014. augusztus 15-ig, 5 év határozott idõre szól. Pbhi: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapon történõ megjelenéstõl számított 30 napon belül. Pehi: közgyûlés 2009. májusi ülésén. Csatolandó: részletes szakmai ön., az intézmény vezetésére vonatkozó program, a szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelésekkel és az egyes intézményegységek irányítására vonatkozó elképzelésekkel, b., om., legalább 5 év szgy. igazolása, a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyûlése a pályázat elbírálására vonatkozó elõterjesztést nyilvános vagy zárt ülésen tárgyalja, az intézmény vezetésére vonatkozó program maximum 1 A/4 oldal terjedelmû összefoglalását (mely a döntés elõkészítõ anyag részét képezi.) A pályázatokat Hajdú-Bihar Megyei Közgyûlése elnökéhez kell 6 példányban benyújtani, zárt borítékban, „Kós Károly Mûvészeti Iskola” jeligével ellátva. f: Önkormányzat Hivatala Intézményfenntartói Fõosztály

Atkár Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete 3213 Atkár, Fõ út 70.

Petõfi Sándor Általános Iskola Igazgató

Nevelési-oktatási intézményben, pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsõfokú pedagógus-szakképesítés, legalább 5 év szgy. Elõny: pedagógus-szakvizsga.

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyûlése 4024 Debrecen, Piac u. 54. Tel.: (52) 507-560

Kós Károly Mûvészeti Szakképzõ Iskola és Kollégium 4032 Debrecen, Hollós u. 3. Igazgató

Egyetemi szintû tanári v., szakképzettség, legalább 5 év szgy. Elõny: pedagógus-szakvizsga.

8. szám


2

3

4

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 5 évre, 2014. július 31-ig szól. Pbhi: 2009. május 11. Pehi: 2009. június 30. Juttatások: 200% vp. Csatolandó: om., b., nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak – a pályázati eljárással összefüggésben szükséges – kezeléséhez hozzájárul, vpr., szakmai ön., szakmai programot a szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzeléssel. A pályázatot egy példányban zárt borítékban, személyesen vagy ajánlott küldeményként a Körjegyzõségre kell benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni az 536/2009. azonosító számot és a megbízás megnevezését: „Béri Balogh Ádám Általános Iskola igazgatói pályázat”. ÁEI: 2009. július 1. A magasabb vezetõi beosztásra történõ megbízás 5 évre, 2014. július 15-ig szól. Pehi: A nevelõtestületi véleményezési határidõ lejárta utáni 30. napot követõ elsõ képviselõtestületi ülés idõpontja. Csatolandó: szakmai életrajz, az intézmény vezetésére vonatkozó program a szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzeléssel, om., b. A pályázatot 2 példányban, zárt borítékban kell benyújtani. Pc: Herceghalom Község Önkormányzatának polgármestere A megbízás 2009. augusztus 1-jétõl, 2014. július 31-ig szól. Pbhi: 2009. április 15. Pehi: a véleményezési határidõ lejártát követõ 30 napon belüli Igazgatótanács ülésen. Ill: 300% vp.

Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Tanácsa 9821 Gyõrvár, Balogh Ádám u. 85.

Béri Balogh Ádám Általános Iskola Gyõrvár, Balogh Ádám u. 14. Igazgató

Felsõfokú iskolai (egyetemi vagy fõiskolai szintû) v. és tanári szakképzettség, pedagógus-munkakörben szerzett legalább 5 év szgy., vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése.

Herceghalom Község Önkormányzata 2053 Herceghalom, Gesztenyés u. 13. Tel.: (23) 530-560

Általános Iskola, Óvoda és Községi Könyvtár 2053 Herceghalom, Gesztenyés u. 15. Intézményvezetõ

Felsõfokú szakirányú v., legalább 5 év pedagógus-munkakörben szerzett szgy. Elõny: pedagógus-szakvizsga, vezetõképzõn szerzett képesítés (közoktatás-vezetõ), vgy., idegennyelv-tudás.

Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskola Igazgatótanácsa 4138 Kaba, Kossuth u. 2. Tel.: (54) 460-362

Raffay Lajos Tagiskola (Báránd) Igazgató

Felsõfokú iskolai v.-nek és szakképzettségnek megfelelõ legalább 5 év pedagógus-munkakörben eltöltött szgy. Elõny: pedagógus-szakvizsga.

Zichy Géza Általános és Alapfokú Mûvészeti Tagiskola (Tetétlen) Igazgató

1403

1404


Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 3700 Kazincbarcika, Fõ tér 4.

2

Ságvári Endre Gimnázium 3700 Kazincbarcika, Jószerencsét út 2. Igazgató

3

Egyetemi szintû tanári v., közoktatás-vezetõi szakképesítés, 5 év szgy.

8. szám 4

A pályáztató minõsíti a pályázó szakmai-vezetõi koncepcióját, vezetõi képességeit, rátermettségét. Vezetõi programjának a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás Feladatellátási, intézményhálózat-mûködtetési és -fejlesztési tervéhez, és a Báránd Község Önkormányzati Minõségirányítási Programjához illeszkednie kell a Raffay Lajos Tagiskola igazgatói pályázat esetében. Vezetõi programjának a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás Feladatellátási, intézményhálózat-mûködtetési és -fejlesztési tervéhez, és a Tetétlen Község Önkormányzati Minõségirányítási Programjához illeszkednie kell a Zichy Géza Általános és Alapfokú Mûvészeti Tagiskola igazgatói pályázat esetében. Csatolandó: részletes szakmai ön., om., egyéb kompetenciák tanúsítványait is, b., a tagintézmény vezetésére vonatkozó, helyzetelemzésre alapozott vpr., nyilatkozatát, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul. A pályázatot 3 példányban kell benyújtani, ebbõl 1 példányt kell ellátni valamennyi tartalmi elemmel, 2 példányban a vezetõi programnak és a szakmai önéletrajznak kell szerepelnie. Pc: Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskola fõigazgatója f: Váradi Istvánné fõigazgató Telefonon, vagy idõpont-egyeztetést követõen személyesen. ÁEI: 2009. augusztus 16. A megbízás 5 évre, 2014. augusztus 15-ig szól. Pbhi: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján való megjelenéstõl számított 30. nap.

8. szám


2

3

Krasznokvajda, Büttös, Kány, Perecse, Szászfa, Pamlény és Keresztéte Községi Önkormányzatok 3821 Krasznokvajda, Scholtz Albin tér 3. Tel.: (46) 458-240

Béres Ferenc Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda 3821 Krasznokvajda Béke u. 12. Igazgató

Fõiskolai, pedagógus, legalább 5 év vgy., felhasználói szintû MS Office (irodai alkalmazások), vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása.

Kunszentmárton Város Önkormányzati Képviselõ-testülete 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 1.

Kunszentmárton Városi Általános Iskola Igazgató

Fõiskolán vagy egyetemen szerzett tanítói vagy tanári képesítés, közoktatás-vezetõ szakképesítés, 5 év pedagógus-munkakörben szerzett szgy.

Marcali Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11.

Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája 8734 Somogyzsitfa, Ady E. u. 8. Igazgató

Egyetemi szintû tanári v., és szakképzettség, legalább 5 év pedagógus-munkakörben szerzett szgy. Elõny: pedagógus-szakvizsga.

1405 4

Pehi: 2009. június 30. Csatolandó: b., om., részletes szakmai ön., 5 évre szóló vpr., nyilatkozat az adatvédelmi törvény alapján a pályázat kezelésérõl, valamint vagyonnyilatkozattételi kötelezettség vállalásáról. Pc: Kazincbarcika város polgármestere ÁEI: 2009. szeptember 1. A megbízás 2009. szeptember 1-jétõl 2014. augusztus 15-ig tart. A vezetõi megbízás határozott idõre, 5 évig szól. Pbhi: 2009. március 31. Pehi: 2009. június 30. Csatolandó: om., b., szakmai ön., pedagógiai vpr. A borítékon fel kell tüntetni a pályázati adatbázisban szereplõ azonosító számot: 77-5/2009., valamint a munkakör megnevezését: Béres Ferenc Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda igazgató. Pc: Krasznokvajda, Büttös, Kány, Perecse, Szászfa, Pamlény és Keresztéte Községi Önkormányzatok f: Mitró János körjegyzõ ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 5 évre szól. Pbhi: közzétételtõl számított 30. nap. Csatolandó: részletes szakmai ön., az intézmény jövõbeli mûködésére vonatkozó elképzelések. Pc: polgármester f: polgármesteri hivatal ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 2014. július 31-ig, 5 évre szól. Pbhi: a közlönyben történõ megjelenéstõl számított 30. nap. Pehi: az alkalmazotti közösség és a nevelõtestület általi véleményezést követõ képviselõ-testületi ülés. Csatolandó: eredeti oklevél, vagy közjegyzõ által hitelesített om., szakmai ön., elemzésre épülõ vpr., b. Pc: Marcali város polgármestere

1406


8. szám

2

3

4

Nábrád Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete 4911 Nábrád, Kossuth tér 1. Tel.: (44) 510-172

Bornemisza Géza Általános Iskola és Óvoda Nábrád, Iskola köz 4. Igazgató

Tanárképzõ fõiskolai vagy egyetemi v., pedagógus-szakvizsga, intézményvezetõi szakképzettség, 5 év szgy.

A megbízás 2009. augusztus 1-jétõl 2014. július 31-ig szól. Pbhi: a közlönyben történõ megjelenéstõl számított 30. napon belül. Pehi: a 30 napos véleményezési határidõ lejártát követõ képviselõ-testületi ülésen. Csatolandó: b., hiteles om., vpr., szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelés, írásbeli nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagba foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggõ kezeléséhez hozzájárul. A pályázatot zárt borítékban, postai úton kell beküldeni. A borítékon fel kell tüntetni: „pályázat”. Pc: Nábrád község képviselõ-testülete f: körjegyzõ


Péch Antal Mûszaki Szakképzõ Iskola és Gimnázium 2800 Tatabánya, Széchenyi u. 20. Igazgató

Az intézmény vezetéséhez megfelelõ v. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény elõírásai, valamint a pedagógus továbbképzésrõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 20. § szerint. 5 év szgy. (oklevél megszerzése után 5 év)

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 2014. július 31-ig szól. Pbhi: a közlönyben történõ közzétételtõl számított 30. nap. Pehi: 2009. június 30. Csatolandó: om., b., szakmai életrajz, szakmai elemzésre épülõ fejlesztési elképzelések, vpr., adatkezelési nyilatkozat, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget vállaló nyilatkozat. A pályázatot 3 példányban nyomtatott formában és egy elektronikus (CD vagy floppy) példányban kell benyújtani. A pályázat benyújtásának helye: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási és Közmûvelõdési Iroda

Tát Nagyközség Önkormányzatának Képviselõ-testülete 2534 Tát, Kossuth Lajos út 15. Tel.: (33) 514-515

Lavotta János Zeneiskola 2534 Tát, Fõ út 82. Igazgató

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1)–(2) bekezdése és a 18. §-a szerinti v. és szakképzettség, a felsõfokú iskolai v.-nek és a szakképzettségnek megfelelõ legalább

A megbízás 2009. július 1-jétõl 2014. június 30-ig szól. Pbhi: a közlönyben történõ közzétételt követõ 30. nap. Pehi: a képviselõ-testület 2009. június havi testületi ülésének napja. A pályáztató képviselõ-testület a pályázat elbírálása elõtt személyes

8. szám


Tótkomlós Város Önkormányzat Képviselõ-testülete 5940 Tótkomlós, Fõ út 1. Tel.: (68) 462-122

2

Jankó János Általános Iskola és Gimnázium 5940 Tótkomlós, Erzsébet u. 2. Igazgató

1407

3

4

5 év pedagógus-munkakörben eltöltött szgy. Elõny: a szakmában eltöltött vgy., németnyelv-tudás.

találkozást kér, ahol megismeri a pályázót, valamint bemutatja a települést és az intézményt. Csatolandó: b., om., rövid ön. és részletes szakmai ön., az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzeléseket is részletezõ program, nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, továbbá, hogy az elbíráló képviselõ-testület a személyét érintõ ügy tárgyalásakor nyilvános ülést tartson. A pályázatot írásban 3 példányban kell benyújtani. Pc: Szenes Lajos polgármester

Felsõfokú iskolai v. és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga. Másodszor és további alkalommal történõ megbízás esetén a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetõi szakképzettség. Legalább 5 év – a Kjt. 18. § (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – pedagógus-munkakörben szerzett szgy., magyar állampolgárság vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ, illetve bevándorolt vagy letelepedett, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalása. Elõny: vgy.

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 5 évre, 2014. július 31-ig szól. Pbhi: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján történõ megjelenést követõ 30. nap. Pehi: a 30 napos véleményezési határidõ lejártát követõ képviselõ-testületi ülés ideje. Az érdeklõdõk az intézményt elõzetes egyeztetés alapján meglátogathatják, a szükséges információkat rendelkezésükre bocsátják. Csatolandó: szakmai életrajz, az intézmény vezetésére vonatkozó programot a szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzeléssel, b., om., nyilatkozatot arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggõ kezeléséhez hozzájárul, nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e pályázatának nyílt ülésen történõ tárgyalásához. A pályázatot zárt borítékban 2 példányban kell benyújtani. A borítékra írják rá: „Jankó János Általános Iskola és Gimnázium vezetõi pályázat”.

1408


2

3

8. szám 4

Pc: Tótkomlós város jegyzõje f: dr. Garay Rita jogi és közoktatási ügyintézõnél

Törökszentmiklós Város Önkormányzata 5200 Törökszentmiklós, Kossuth Lajos út 135/A Tel.: (56) 590-421

Szlovák Két Tanítási Nyelvû Általános Iskola és Óvoda 5940 Tótkomlós, Földvári út 1. Igazgató

Felsõfokú iskolai v. és szakképzettség, legalább 5 év – a Kjt. 18. § (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – pedagógus-munkakörben szerzett szgy., magyar állampolgárság vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ, illetve bevándorolt vagy letelepedett, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalása. Elõny: vgy.

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 5 évre, 2014. július 31-ig szól. Pbhi: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján történõ megjelenést követõ 30. nap. Pehi: a 30 napos véleményezési határidõ lejártát követõ képviselõ-testületi ülés ideje. Az érdeklõdõk az intézményt elõzetes egyeztetés alapján meglátogathatják, a szükséges információkat rendelkezésükre bocsátják. Csatolandó: szakmai életrajz, az intézmény vezetésére vonatkozó programot a szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzeléssel, b., om., nyilatkozatot arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggõ kezeléséhez hozzájárul, nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e pályázatának nyílt ülésen történõ tárgyalásához. A pályázatot zárt borítékban 2 példányban kell benyújtani. A borítékra írják rá: „Szlovák Két Tanítási Nyelvû Általános Iskola és Óvoda vezetõi pályázat” Pc: Tótkomlós város jegyzõje f: dr. Garay Rita jogi és közoktatási ügyintézõnél

Kölcsey Ferenc Általános Iskola 5200 Törökszentmiklós, Kölcsey út 21. Igazgató

Szakirányú felsõfokú v., 5 év szgy., pedagógus-szakvizsga és/vagy közoktatás-vezetõ szakképzettség. Elõny: közoktatási intézményben szerzett vgy., felhasználói szintû informatikai ismeretek (WORD, EXCEL, Internet)

A megbízás 2009. augusztus 1-jétõl 2014. július 31-ig, 5 tanévre szól. Pbhi: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján való megjelenéstõl számított 30. nap, 2009. március 31. Pehi: 2009. június 30. A pályázatot kizárólag postai úton, nyomtatott formában lehet benyújtani. A pályázati kiírás és

8. szám


Zala Megyei Közgyûlés 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10. Tel.: (92) 500-757

2

Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola 8960 Lenti, Petõfi Sándor út 23. Igazgató

3

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1)–(2) bekezdései és a 18. §-a szerinti v. és szakképzettség, pedagógus-szakvizsga, legalább 5 év pedagógus-munkakörben szerzett szgy. Elõny: vgy., az iskola képzési profiljának megfelelõ oktatási-nevelési területen szerzett gyakorlat.

1409 4

a nyilatkozatok letölthetõk Törökszentmiklós város honlapjáról: www.torokszentmiklos.hu Csatolandó: szakmai ön., (EUROPASS), az intézmény vezetésére vonatkozó program, szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelések, referenciákat is (lehet az önéletrajz része is) hitelesített om., egyéb végzettséget, képzettséget igazoló okiratok másolatát, b., nyilatkozatot a személyes adatainak szükséges kezelésérõl a pályázati eljárás során, nyilatkozatot pályázatának tárgyalási módjáról (Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete nyílt/zárt ülésen tárgyalja), nyilatkozatot benyújtott pályázata tartalmának harmadik személlyel való közölhetõségérõl. Pc: dr. Juhász Enikõ polgármester ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 5 évre, 2014. július 31-ig szól. Pbhi: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján való megjelenéstõl számított 30. nap. Pehi: a véleményezési határidõ lejártát követõ 30. nap utáni elsõ Közgyûlés idõpontja. Csatolandó: részletes szakmai ön., hitelesített om., b., az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai és vpr., nyilatkozat, melyben hozzájárul, hogy pályázati anyagát a jogszabály alapján véleményezésre jogosultak, illetve a Zala Megyei Közgyûlés és annak szakbizottsága megismerje, abba betekintsen, nyilatkozat – a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak – a pályázati eljárással összefüggõ szükséges kezeléséhez, nyilatkozat arról, hogy nyilvános vagy zárt ülésen kerüljön sor a pályázati elõterjesztés tárgyalására.

1410


2

3

8. szám 4

A pályázatot zárt borítékban, 3 példányban, ajánlott levél formájában vagy személyesen kell benyújtani, a borítékon „Pályázat a Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola intézményvezetõi álláshelyére” jelöléssel. A pályázatot elektronikus formában is be kell nyújtani, vagy CD-lemezen a pályázathoz csatolható, vagy az [email protected] címre küldhetõ be. Pc: Zala Megyei Közgyûlés elnöke f: Zala Megyei Közgyûlés Hivatala, Oktatási és Kulturális Osztályán Bécs Péterné Tóth Edit közoktatási szervezõ Devecser Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 8460 Devecser, Petõfi tér 1. Tel.: (88) 512-720

Közös Fenntartású Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat 8460 Devecser, Deák tér 2. Intézményvezetõ

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében foglalt képesítés, legalább 5 év felsõfokú v.-t vagy felsõfokú szakmai képesítést igénylõ, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, illetve a közoktatás területén végzett munkakörben szerzett szgy.

A megbízás 2009. június 1-jétõl, 2014. május 31-ig szól. Pehi: a Pbhi-t követõ rendes képviselõ-testületi ülésen. Juttatások: ruházati költségtérítés, étkh. Csatolandó: hiteles om., b., szakmai ön., az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai program a szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelések, nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggõ kezeléséhez hozzájárul, nyilatkozat arról, hogy a gyermekek védelmérõl szóló 1997. évi XXXI. tv. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn. A pályázatot „Pályázat intézményvezetõi állásra” megjelöléssel kell benyújtani. Pc: Devecser város polgármestere f: Devecser város polgármestere

8. szám


1411

Egyéb vezetõ 1

2

3

4


Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 2800 Tatabánya, Bánhidai ltp. 408. Igazgató

Az intézmény vezetéséhez megfelelõ v. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet elõírásai, valamint a pedagógus továbbképzésrõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 20. § szerint. 5 év szgy. (oklevél megszerzése után 5 év).

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 2014. július 31-ig szól. Pbhi: a közlönyben való közzétételtõl számított 30. nap. Pehi: 2009. június 30. Csatolandó: om., b., szakmai életrajz, szakmai elemzésre épülõ fejlesztési elképzelések, vpr., adatkezelési nyilatkozat, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget vállaló nyilatkozat. A pályázatot 3 példányban nyomtatott formában és egy elektronikus (CD vagy floppy) példányban kell benyújtani. A pályázat benyújtásának helye: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási és Közmûvelõdési Iroda


Tatabánya Megyei Jogú Város Középfokú Kollégiuma 2800 Tatabánya, Réti u. 1/A Igazgató

Az intézmény vezetéséhez megfelelõ v. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény elõírásai, valamint a pedagógus továbbképzésrõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 20. § szerint. 5 év szgy. (oklevél megszerzése után 5 év).

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 2014. július 31-ig szól. Pbhi: a közlönyben való közzétételtõl számított 30. nap. Pehi: 2009. június 30. Csatolandó: om., b., szakmai életrajz, szakmai elemzésre épülõ fejlesztési elképzelések, vpr., adatkezelési nyilatkozat, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget vállaló nyilatkozat. A pályázatot 3 példányban nyomtatott formában és egy elektronikus (CD vagy floppy) példányban kell benyújtani. A pályázat benyújtásának helye: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási és Közmûvelõdési Iroda

1412


8. szám

Pályázati felhívás pedagógus és egyéb álláshelyek betöltésére A pályázatot meghirdetõ szerv




1

2

3

4

Bihari János Zeneiskola Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény 2740 Abony, Kálvin u. 1.

Gitártanár (fõállású, részmunkaidõs, óraadó) ütõtanár (fõállású, részmunkaidõs, óraadó)

Zenemûvészeti Fõiskola

ÁEI: 2009. szeptember 1. Csatolandó: om., b., szakmai ön. A pályázatot írásban kell benyújtani. Szl. nincs. Pc: Bakosné Kocsi Judit igazgató

ÁMK Endrõdi Sándor Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda 8226 Alsóörs, Endrõdi u. 22. Tel.: (87) 447-167

Matematika–fizika vagy matematika–kémia szakos tanár

Felsõfokú szakirányú v.

ÁEI: 2009. szeptember 1. Juttatások: étkh., utazási költségtérítés. Csatolandó: om. A pályázatot postai úton vagy e-mailban kell Mészáros Károly igazgató részére benyújtani. E-mail: [email protected]

Bókay János Humán Kéttannyelvû Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium 1086 Budapest, Csobánc u. 1. Tel.: 313-1067

2 fõ angol középiskolai tanár

Egyetemi v.

ÁEI: 2009. augusztus 25.

Gyóni Géza Általános Iskola 2373 Dabas-Gyón, Szõlõ u. 2. Tel./fax: (29) 367-391 [email protected]

matematika–kémia szakos tanár

Fõiskola, általános iskolai tanári

ÁEI: 2009. augusztus Pbhi: 2009. április 15. Pehi: 2009. április 30.

Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola 4024 Debrecen, Csapó u. 29–35. Tel.: (52) 503-264 [email protected]

Matematika–angol szakos középiskolai tanár (határozatlan idejû)

Egyetemi v., angol felsõfokú C-típusú nyelvvizsga

ÁEI: 2009. augusztus 17. A matematika angol nyelven való tanítása miatt nyelvpótlék jár.

német–angol szakos tanár

8. szám


3

4

Testnevelés–bármely szakos középiskolai tanár (határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony)

Egyetem, testnevelés–bármely szakos középiskolai tanár, pedagógiai tapasztalat, legalább 3 év gyakorlat, felhasználói szintû MS Office (irodai alkalmazások)

Biológia–kémia szakos középiskolai tanár (határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony)

Egyetem, biológia–kémia szakos középiskolai tanár, pedagógiai tapasztalat, legalább 3 év gyakorlat, felhasználói szintû MS Office (irodai alkalmazások)

ÁEI: 2009. augusztus 17. Pbhi: 2009. április 15. Pehi: 2009. május 15. Csatolandó: b., om., szakmai ön. A pályázatot postai úton kell benyújtani. A benyújtott dokumentumok alapján a munkakör betöltésére való alkalmasság megállapítása, esetleg személyes elbeszélgetés utáni döntéshozatal. Pc: Széchenyi István Gimnázium

Edelényi Kistérség Többcélú Társulása Pedagógiai Szakszolgálati Intézet 3780 Edelény, Bányász út 2.

Gyógytestnevelõ (határozatlan idejû)

Gyógytestnevelõ egyetemi v.

ÁEI: 2009. augusztus 15. Pc: Edelényi Kistérség Többcélú Társulása Pedagógiai Szakszolgálati Intézet

Barcsa János Általános Iskola 4080 Hajdúnánás, Polgári u. 71. Tel./fax: (52) 381-260 [email protected]

Matematika–kémia szakos tanár

Fõiskolai v. Elõny: 3 év gyakorlat

ÁEI: 2009. szeptember 1. Pbhi: 2009. augusztus 11. Pehi: 2009. augusztus 18. Étkh. Pc: Józsi-Tóth Sándorné igazgató

Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola 2870 Kisbér, Batthyány tér 2. Tel./fax: (34) 353-708 www.tmgkisber.hu

Biológia–földrajz szakos középiskolai tanár (határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony)

Biológia–földrajz szak, egyetemi v.

ÁEI: 2009. szeptember 1. Pbhi: 2009. május 15. Pehi: 2009. május 29. Szl. van. Csatolandó: b., om., ön., nyilatkozat arról, hogy hozzájárul a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggõ kezeléséhez. A pályázatot postai úton kell eljuttatni. A borítékon fel kell tüntetni a pályázati adatbázisban szereplõ azonosító számot: 22-3/2009, valamint a munkakör megnevezését: biológia–földrajz szakos középiskolai tanár.

Széchenyi István Gimnázium 2400 Dunaújváros, Dózsa György út 15/A

2

1413

vagy Matematika–testnevelés szakos tanár

1414


2

3

8. szám 4

Pc: Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola f: Farkasné Kégl Hedvig [email protected] Kossuth Lajos Általános Iskola 2243 Kóka, Dózsa György út 3. Tel.: (29) 628-130 www.kokasuli.hu

Matematika–fizika–kémia szakos tanár (határozatlan idejû kinevezés)

ÁEI: azonnal. f: [email protected] Tel.: (20) 994-0142

Mosonmagyaróvári Mosonyi Mihály Zeneiskola Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény 9200 Mosonmagyaróvár, Erkel Ferenc u. 12. Tel.: (96) 576-538

Gitár szakos tanár (teljes vagy félállás)

ÁEI: 2009. augusztus 16. Juttatások: étkh. és útiköltség f: telefonon, vagy [email protected]

Zongora szakos tanár (félállás) Klarinét szakos tanár (teljes állás) Szolfézs szakos tanár (óraadó)

Tisza-parti Általános Iskola 6726 Szeged, Csanádi u. 4–6. Tel.: (62) 547-130 [email protected]

Matematika–fizika szakos tanár (határozatlan idõre, heti 40 óra)

Szakirányú felsõfokú v. Nem szakrendszerû oktatásra való jogosultság, jártasság.

ÁEI: azonnal A pályázatokat elektronikus vagy postai úton várják. Csatolandó: szakmai ön., om., referenciák.

Tiszavasvári Középiskola, Szakiskola és Kollégium Vasvári Pál Tagintézmény 4440 Tiszavasvári, Petõfi út 1. Tel.: (42) 372-844, 372-458

Angol–bármely szakos tanár (Határozatlan idejû jogviszony.)

Egyetemi vagy fõiskolai tanári v., legalább 1–3 év oktatási intézményben szerzett szgy.

ÁEI: 2009. április 1. Pbhi: a megjelenéstõl számított 30. nap. Csatolandó: szakmai ön., om., b. Pc: Tiszavasvári Középiskola, Szakiskola és Kollégium

Mátyás Király Általános Iskola és AMI 4287 Vámospércs, Iskola u. 1. Tel.: (52) 591-019, 210-046

Matematika–technika szakos tanár

Fõiskolai vagy egyetemi

ÁEI: 2009. augusztus 17. Csatolandó: ön., om. Pc/f: Sarudiné Oláh Enikõ igazgató

Magyar–könyvtár szakos tanár fõiskolai


8. szám 1

2

1415

3

4

Vecsési Zeneiskola 2220 Vecsés, Erzsébet tér 1.

Gitártanár (részmunkaidõ, heti 11 óra) Határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony.

Fõiskola, gitártanár

ÁEI: elbírálás után, azonnal. A pályázatot postai úton a Vecsési Zeneiskola címére kell benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni a pályázati adatbázisban szereplõ azonosító számot: 30/09, valamint a munkakör megnevezését: gitártanár. Vagy elektronikus úton Czövek István részére: czovekist@ gmail.com Csatolandó: szakmai ön. Pc: Vecsési Zeneiskola f: Czövek István Tel.: (30) 758-5690

Zrínyi Ilona Általános Iskola 6722 Szeged, Mérey u. 3. Tel.: (62) 547-022

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs

Fõiskolai v., munkaköri egészségügyi alkalmasság. Elõny: a meghirdetett munkakörben való tapasztalat.

ÁEI: 2009. szeptember 1. Pbhi: 2009. augusztus 1. Pehi: 2009. augusztus 15.

Pátyolgató Óvoda 2071 Páty, Rákóczi u. 19.

Dajka

ÁEI: azonnal. Étkh. van.

Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazott álláshelyeinek betöltésére 1 A pályázatok benyújtásával és közzétételével – így különösen a benyújtási határidõkkel, a pályázatokhoz kötelezõen elõírt feltételekkel és a benyújtandó mellékletekkel – kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és az e törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. Rövidítések: adv: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggõ kezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhez ÁEI: állás elfoglalásának ideje b: 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány étkh: étkezési hozzájárulás f: felvilágosítás ff: felsõfokú héfe: helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelések

1 Felhívjuk tisztelt hirdetõink figyelmét, hogy azokat a kulturális intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatók be, csak a sürgõsséggel történõ közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

1416


8. szám

ill: illetmény k: képzettség má: magyar állampolgárság mszv: munkaköri szakvizsga om: képesítést igazoló hiteles oklevélmásolat ny: nyilatkozat a pályázat a képviselõ-testület nyilvános vagy zárt ülésén történõ tárgyalásáról ön: önéletrajz p: pótlék Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pc: pályázat címzése Pehi: pályázat elbírálásának határideje pr: program sz: szakmai szev: szakirányú egyetemi végzettség szfv: szakirányú felsõfokú végzettség szgy: szakmai gyakorlat szl: szolgálati lakás szv: szakvizsga tt: tudományos tevékenység vgy: vezetõi gyakorlat vp: vezetõi pótlék vpr: vezetési program A pályázatot meghirdetõ szerv




1

2

3

4

Pattantyús Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola és Általános Mûvelõdési Központ 9024 Gyõr, Ikva u. 70. Tel.: (96) 529-745

Közmûvelõdési egységvezetõ

Szfv., legalább 5 év szgy., be. Elõny: vgy. közmûvelõdési területen

ÁEI: 2009. július 1. A megbízás 5 évre, 2014. június 30-ig szól. Pbhi: a közlönyben való közzétételt követõ 30 napon belül. Csatolandó: részletes sz. ön., az intézmény közmûvelõdési egységének vezetésére, irányítására és tevékenységének szervezésére, menedzselésére vonatkozó sz. vpr. (hosszú távú koncepció) om., b. Pc: Pattantyús Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola és Általános Mûvelõdési Központ igazgatója f: Pattantyús Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola és Általános Mûvelõdési Központ igazgatója

Izsák Város Képviselõ-testülete 6070 Izsák, Szabadság tér 1.

Tájékoztatási- és Kulturális Szolgáltató Központ vezetõ

Szev. vagy nem szev. és ff. mszv., fõiskolai könyvtárosi közmûvelõdési k. és legalább 5 év szgy., továbbá kiemelkedõ sz. vagy tt.

ÁEI: 2009. április 1. Pbhi: a megjelenéstõl számított 30. nap. Pehi: 2009. március 30. A megbízás határozott idõre, 5 évre szól. Csatolandó: sz. ön., b., om., szgy. igazolás, sz. vagy tt. bemutatása.

8. szám



2

Bánhidai Puskin Mûvelõdési Ház Tatabánya, Kossuth L. u. 4. Igazgató

3

4

Szev. vagy nem szev. és ff. mszv., fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési k. és legalább 5 év szgy., továbbá kiemelkedõ sz. vagy tt.

ÁEI: 2009. július 1. A megbízás 5 évre, 2014. június 30-ig szól. Pbhi: a közlönyben való közzétételtõl számított 30. nap. Pehi: 2009. júniusi közgyûlés Csatolandó: om., b., a munkaviszonyban eltöltött idõ hivatalos igazolását, sz. ön., vpr., intézmény sz. munkájára vonatkozó elképzeléseket, adatkezelési nyilatkozatot, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget vállaló nyilatkozat. A pályázatot 1 példányban nyomtatott formában és egy elektronikus (CD vagy floppy) példányban kell benyújtani. A pályázat benyújtásának helye: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási és Közmûvelõdési Iroda

Egyetemi szintû szakirányú szakképzettség (könyvtáros, informatikus-könyvtáros) és a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzésben szerzett ff. szintû szakképesítés, 6 év könyvtári gyakorlat Elõny: vgy., idegen nyelvtudás, számítógépes felhasználói ismeret (SZIKLA Könyvtári rendszer)

ÁEI: 2009. március 1. A megbízás 5 évre szól. Pbhi: a közlönyben történõ megjelenéstõl számított 30. nap. Pehi: a Pbhi-t követõ 30 napon belül. Csatolandó: sz.ön., hiteles om., szgy. hiteles igazolása, vpr., b. Pc: Polgármesteri Hivatal Pásztor Béla polgármester

Kertvárosi Bányász Mûvelõdési Otthon Tatabánya, Hadsereg u. 98. Igazgató

Veresegyház Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 2112 Veresegyház, Fõ út 106. Tel.: (28) 588-601

Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár Igazgató

1417

1418


8. szám

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázati felhívása a községi és városi könyvtárak állománygyarapítási összegének támogatására „Felzárkóztató pályázat” A 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján az éves költségvetési törvényben biztosított könyvtári érdekeltségnövelõ támogatásból 10%-ot azon önkormányzati könyvtárak fejlesztésére kell elkülöníteni, amelyeknél az egy lakosra jutó állománygyarapítási összeg elmarad az országos átlagtól. (Az állománygyarapítási összeg tartalmazza a könyvekre, folyóiratokra, audiovizuális és elektronikus dokumentumokra költött összegeket is.) Az országos átlag 2008-ban az elõzetes statisztikai adatok szerint: községi könyvtárakban: 190 Ft/lakos városi könyvtárakban: 240 Ft/lakos Pályázhatnak azok a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplõ községi és városi önkormányzatok, amelyek könyvtáraiban az alábbi feltételek teljesülnek: – 2008-ban a fenti átlagos összegeknél kevesebbet tudtak fordítani állománygyar apításra. – A 2008. évben a költségvetésükben állománygyarapításra tervezett összeget, valamint a 2008. évi községi és városi könyvtárak állománygyarapítási támogatására kiírt pályázaton elnyert összeget és a pályázathoz általuk felajánlott önrészt elköltötték. – A 2009. évi költségvetésükben a könyvtári állománygyarapításra tervezett összeg meghaladja az elõzõ évit, vagy egyenlõ azzal. – A 2009. évi költségvetésben szereplõ állománygyarapítási kereten felül vállalják saját forrás biztosítását. (Az önkormányzat által felajánlott saját forrás nem lehet több, mint a jóváhagyott 2009. évi költségvetésben szereplõ állománygyarapítási összeg.) Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerben támogatásban részesülõ könyvtárakat fenntartó önkormányzatok ebben a pályázatban nem vehetnek részt. A pályázaton elnyerhetõ összeg: A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. tv. 5. sz. mellékletének 7. pontjában könyvtári célra meghatározott összeg 10%-a, azaz 24 140 000 forint, melyben a 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet értelmében, az önkormányzatok által felajánlott önrész összegének arányában részesülnek a sikeres pályázók. Az elnyerhetõ minimális összeg 10 ezer forint, a maximális összeg 800 ezer forint. A pályázatnak tartalmaznia kell: 1. A pontosan kitöltött pályázati adatlapot. 2. Írásbeli nyilatkozatot az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak alapján. (Lásd: az ûrlap mellékleteként kiadott Nyilatkozatot.) 3. A könyvtár 2009. évre jóváhagyott költségvetésének (kizárólag) az állománygyarapításra vonatkozó hitelesített részét vagy ha a költségvetés nem részletezi, hiteles nyilatkozatot, amely pontosan tartalmazza a könyvtár állománygyarapítási összegét. 4. Nyilatkozatot, mely pontosan tartalmazza a könyvtár 2008. évi állománygyarapítási elõirányzatát, és a ténylegesen állománygyarapításra költött összeget. 5. Hiteles határozat-kivonatot a képviselõ-testület döntésérõl, amely tartalmazza: – az önkormányzat által felajánlott összeget, amellyel a már jóváhagyott költségvetési támogatáson felül kiegészítik a könyvtár beszerzési keretét, – a képviselõ-testület kötelezettségvállalását arról, hogy a pályázaton elnyert és az önkormányzat által felajánlott összegeket a könyvtár rendelkezésére bocsátják. A pályázatot a felhívás mellékleteként megjelenõ pályázati ûrlap kitöltésével, két eredeti és öt másolati példányban, kizárólag postai úton – „Könyvtári felzárkóztató pályázat” megjelöléssel – a jogszabálynak megfelelõen a területileg illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának kell benyújtani. Az Igazgatóságok továbbítják az NKA Igazgatósága, Fejezeti Pályáztatási Osztályának.

8. szám


1419

A pályázatról információ a megyei könyvtáraktól kérhetõ. A pályázati ûrlap az OKM Ügyfélszolgálati Irodáján (1055 Budapest, Szalay utca 10–14.) és a megyei könyvtárakban beszerezhetõ, valamint az OKM honlapjáról letölthetõ a http://www.okm.gov.hu címrõl. A pályázat postára adásának határideje: 2009. április 3. A pályázaton elnyerhetõ támogatás – a fenti rendelet értelmében – a rendelkezésre álló pályázati keretösszeg és a pályázó önkormányzatok által felajánlott önrész összegének arányában számított összeg. A nyertes önkormányzatnak gondoskodnia kell a kapott támogatás felhasználásának elkülönített, napra kész nyilvántartásáról, az ellenõrzésre feljogosított szervek megkeresésére pedig az ellenõrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatás megadásáról és a kért dokumentumok rendelkezésre bocsátásáról. A támogatások felhasználásáról – december 31-ei határnappal – az éves zárszámadás keretében és rendje szerint kötelesek elszámolni, a központosított elõirányzatokra vonatkozó szabályok szerint. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) 52. § (6) bekezdésének megfelelõen közszemlére bocsátja a két országos analóg kereskedelmi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság frekvenciatervét, valamint ezt követõen nyilvános meghallgatást tart. Közszemle: A fenti országos mûsorszolgáltatási jogosultságok alapvetõ mûszaki paramétereit a Nemzeti Hírközlési Hatóság 1133 Budapest, Visegrádi utca 106. szám alatti ügyfélszolgálati irodájában lehet megtekinteni 2009. április 3. és 17. napja között az alábbi idõpontokban: Hétfõ: Szerda: Péntek:

08–12 óráig 13–16 óráig 08–12 óráig

Nyilvános meghallgatás: Az Országos Rádió és Televízió Testület a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál közszemlére bocsátott országos mûsorszolgáltatási jogosultságok frekvenciatervének nyilvános meghallgatását az alábbi helyen és idõpontban tartja: – Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5., P 14. terem – 2009. április 28. napján 10.00 órai kezdettel Budapest, 2009. március 11. Országos Rádió és Televízió Testület Baross Gyula s. k., igazgató

1420


8. szám

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmények vezetõi és oktatói állásaira A Semmelweis Egyetem rektora pályázatot hirdet a Mentálhigiéné Intézetben egyetemi tanári álláshely betöltésére. Az álláshely a pályázati eljárás lebonyolítását követõen tölthetõ be, határozatlan idõre szóló közalkalmazotti kinevezéssel. Fõbb feladatok az oktató-nevelõ és tudományos munkában való részvételen túl: – makrotársadalmi elõadások tartása szociológiai megközelítésben a mentálhigiénés és továbbképzésen, – makrotársadalmi ismeretek többszempontú megközelítése stúdiumon tantárgyfelelõsi feladatok ellátása és elõadások tartása, – rendszerszemléletû szociológia, a szociális jólét és spirituális összetevõi, kutatásmódszertan stúdiumon elõadás tartása szociális munka mesterképzés szakon, – doktori témacsoportban témavezetõként részvétel, – részvétel mentálhigiénés témájú kutatásban. Pályázati feltételek: – büntetlen elõélet és cselekvõképesség, – a pályázott szak mûveléséhez alkalmas egyetemi diploma, – a megpályázott szakterületen megfelelõ szakmai gyakorlat, – egyetemi tanári kinevezés megléte, – elismert szakmai és tudományos tapasztalat, – habilitáció, – szociológia területen szerzett tudományos fokozat, – szakterületén jelentõs tudományos tevékenység, – a pályázó tevékenysége feleljen meg az általános szakmai etikai normáknak, – tudományágának mértékadó hazai és nemzetközi körei elõtt ismert, kiemelkedõ tudományos kutatói munkásság, dokumentálható iskolateremtõ tevékenység, – legalább 10 éves oktatói gyakorlat, – legalább egy világnyelv elõadó- és vitaképes ismerete. – hazai vagy nemzetközi szintû, sikeresen elnyert kutatási pályázatok témavezetõje. A pályázat elbírálásánál elõnyt jelent: – legalább 10 éves tapasztalat a doktorképzésben, – legalább 20 éves oktatói és kutatói tapasztalat, – publikációkban is kimutatható hosszabb kutatói gyakorlat a kommunikáció-, érték- és valláskutatás területén. A pályázatoknak a következõ dokumentumokat kell tartalmazniuk: – a pályázó jelentkezése a pályázati kiírásban foglaltakra, – szöveges szakmai önéletrajz, – oktatási tevékenységre vonatkozó adatok, – tudományos és publikációs tevékenység adatai, a pályázó munkáinak visszhangjára vonatkozó, valamint idézettségi adatok. A publikációs listát az alábbiak szerint kell összeállítani: Könyvnél: Szerzõ(k): Könyv címe. Kiadás helye, éve. Kiadó. Terjedelem. Folyóiratban közölt tanulmánynál: Szerzõ(k): Cikk címe. Folyóirat neve, évszám, folyóiratszám, oldalszám. (A publikációs lista, az impakt faktorok, illetve a citációs adatok hitelességét az Egyetem Központi Könyvtárában a pályázónak ellenjegyeztetni kell!) – Szakmai közéleti tevékenység – Megjelent közlemények elsõ oldalának fénymásolata (1 példányban!) – Kérdõív az egyetemi/fõiskolai tanári és/vagy igazgatói/tanszékvezetõi pályázatok elbírálásának szempontjaihoz. (Beszerezhetõ az Egyetem Humánerõforrás-gazdálkodási Igazgatóságán, vagy letölthetõ a www.sote.hu honlapról), (a kérdõív hitelességét az Egyetem Központi Könyvtárában a pályázónak ellenjegyeztetni kell) – Személyi adatlap (beszerezhetõ az Egyetem Humánerõforrás-gazdálkodási Igazgatóságán, vagy letölthetõ a www.sote.hu honlapról)

8. szám


1421

Az elbíráláshoz szükséges személyi dokumentumok: – egyetemi tanári kinevezés vagy hiteles másolata, – a pályázati kiírásnak megfelelõ egyetemi szintû végzettséget igazoló okmány vagy hiteles másolata, – szakképesítést igazoló okmány vagy hiteles másolata (amennyiben a pályázó rendelkezik vele), – tudományos fokozatot igazoló okmány vagy hiteles másolata, – habilitációs oklevél vagy hiteles másolata, – idegennyelv-ismeret, illetve az idegen nyelvû elõadókészség bizonyítása (nyelvvizsga bizonyítvány vagy hiteles másolata), Megjegyzés: Külföldön szerzett oklevél (egyetemi végzettség, doktori fokozat) esetén a honosítás igazolását vagy legalább a Magyar Ekvivalencia és Információs Központnak (MEIK) az oklevél szintje elismerésére vonatkozó állásfoglalását kell mellékelni. – három hónapnál nem régebbi, hatósági erkölcsi bizonyítvány, – nyilatkozat a pályázó hozzájárulásáról, hogy pályázati anyagát a jogszabályban és az egyetemi szabályzatokban rögzített testületek és bizottságok megismerjék, – az önéletrajzot és a kérdõívet elektronikus formában is az [email protected] e-mail címre kell megküldeni. A pályázatok beadási határideje: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján (www.kszk.gov.hu) történõ megjelenést követõ 30. nap. A pályázatok elbírálásának határideje legkésõbb: a beadási határidõt követõ 3 hónapon belül. A munkakörök a pályázati eljárás lebonyolítását követõen tölthetõk be. A fentiek szerint összeállított pályázatokat 2 példányban az Egyetem Humánerõforrás-gazdálkodási Igazgatóságára (1085 Budapest, Üllõi út 26. Munkaügyi épület 1. emelet 108-as szoba. Ügyintézõ: Urbán Anita 459-1500/55107-es mellék) kell benyújtani. A Semmelweis Egyetem rektora pályázatot hirdet a Mentálhigiéné Intézetben egyetemi docensi álláshely betöltésére. Az álláshely a pályázati eljárás lebonyolítását követõen tölthetõ be, határozatlan idõre szóló közalkalmazotti kinevezéssel. Fõbb feladatok az oktató-nevelõ és tudományos munkában való részvételen túl: – elõadások tartása mentálhigiénés, lelkigondozó továbbképzéseken és szociális munka mesterszakon, – vallásos jelenségek valláslélektani és pasztorálpszichológiai megközelítésben stúdiumon elõadások tartása, – csoportvezetés tevékenységkísérés és segítõ kapcsolat-lelkigondozói kapcsolat stúdiumokon a mentálhigiénés és lelkigondozó szakokon, – terephelyek koordinálása, – segítõ kapcsolat témában intenzív képzési hetek megszervezése, koordinálása, – aktív részvétel az Intézet által indítandó tereptanárképzés kidolgozásában és megvalósításában, – mentálhigiénés témájú kutatásban való részvétel. Pályázati feltételek: – büntetlen elõélet és cselekvõképesség, – felsõfokú hittudományi végzettség és lelkigondozó szakosító oklevél, – szakmai gyakorlat, – tudományos fokozat megléte, – elismert szakmai és tudományos tapasztalat lelkigondozás területen, – legalább egy világnyelven elõadás tartására képes, mind az általa mûvelt tudományterületen, mind az oktatott tantárgy teljes tematikai spektrumában, – legalább 10 éves oktatói múlt, – a pályázó tevékenysége feleljen meg az általános szakmai etikai normáknak, – alkalmasság a hallgatók, a doktori képzésben részt vevõk, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának szervezésére, vezetésére, – példamutató, követendõ magatartásmód a hallgatók, a doktori képzésben részt vevõk és valamennyi munkatárs számára, – hazai vagy nemzetközi szintû, sikeresen elnyert kutatási pályázatok témavezetõje vagy résztvevõje .

1422


8. szám

A pályázat elbírálásánál elõnyt jelent: – további egy világnyelv ismeretében való jártasság, – PhD fokozat hittudomány területén. A pályázathoz mellékelni kell: – a pályázó jelentkezése a pályázati kiírásban foglaltakra, – három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, – önéletrajz, – diploma vagy (helyben) hitelesített másolata, – szakképzettséget igazoló oklevél vagy (helyben) hitelesített másolata, – tudományos fokozatot tanúsító okirat vagy (helyben) hitelesített másolata, – nyelvvizsga-bizonyítvány vagy (helyben) hitelesített másolata, – „Személyi adatlap” (beszerezhetõ az Egyetem Humánerõforrás-gazdálkodási Igazgatóságán, vagy letölthetõ a www.sote.hu honlapról), – nyilatkozatot a pályázó hozzájárulásáról, hogy pályázati anyagát az Egyetem Szervezeti és Mûködési Szabályzatában rögzített bizottságok és testületek megismerjék, – „Kérdõív az egyetemi docensi kinevezések elbírálásának szempontjaihoz” címû nyomtatvány (beszerezhetõ az Egyetem Humánerõforrás-gazdálkodási Igazgatóságán, vagy letölthetõ a www.old.sote.hu honlapról), – tudományos munkák jegyzéke (a kérdõívet és a kérdõív alapján összeállított tudományos munkák jegyzékét a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárában kell hitelesíttetni), – az önéletrajzot és a kérdõívet elektronikus formában is csatolni kell a [email protected] e-mail címre. A pályázat beadási határideje: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján (www.kszk.gov.hu) történõ megjelenést követõ 30. nap. A pályázatok elbírálásának határideje: a beadási határidõ lejártát követõ három hónapon belül. A szabályszerûen összeállított pályázatokat két példányban az Egyetem Humánerõforrás-gazdálkodási Igazgatóságára (1085 Budapest, Üllõi út 26. Munkaügyi épület I. emelet 108-as szoba, Tel: 06-1-459-1500/55107-es mellék, ügyintézõ: Márczi János) kell benyújtani. Dr. Tulassay Tivadar s. k., rektor

A MODERN ÜZLETI TUDOMÁNYOK FÕISKOLÁJA pályázatot hirdet vezetõi oktatói (fõiskolai tanári, fõiskolai docensi) állásokra és oktatási rektorhelyettesi feladatkör betöltésére A vezetõ oktatói kiírás területei: Gazdálkodási és Menedzsment Tanszékre – kontrolling tárgyak, Kereskedelem és Marketing Tanszékre – marketing tantárgycsoport, Közgazdasági Módszertani és Alapozó Tanszékre – társadalomtudományi tárgyak (filozófia, pedagógia, andragógia), – jogi tárgyak, Mûszaki Intézetbe – mechatronika és energetika tantárgycsoport, Székelyudvarhelyi Képzési Központba – pénzügyi tárgyak oktatása.

8. szám


1423

A fõiskolai tanári munkakörben történõ kinevezés feltételei: – rendelkezzék doktori fokozattal, – alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben részt vevõk, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére, – tudjon idegen nyelven elõadást tartani, – rendelkezzék szakmai és felsõoktatási gyakorlattal, – szakterületének átfogó, nemzetközi összehasonlításban is értékelhetõ ismerete, – az önálló jegyzetekben, tankönyvekben, szakkönyvekben is testet öltõ publikációs tevékenység. A fõiskolai docensi munkakörben történõ kinevezés feltételei: – rendelkezzék doktori fokozattal, – alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére, – rendelkezzék szakmai és felsõoktatási gyakorlattal, – alaposan ismerje szakterületét és a hozzá tartozó hazai és nemzetközi szakirodalmat, – színvonalas elõadói felkészültséggel, önálló tananyag-készítési készséggel, szakmai publikációkkal rendelkezzen. A vezetõ oktatói pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó – személyi adatait, – munkahelyének megnevezését, beosztását, munkaköri besorolását, – tudományos fokozatát, idegennyelv-tudásának, szakmai és egyéb elismeréseinek megjelölését, – szakmai, illetõleg oktatási és tudományos kutatási munkáját, eddigi vezetõi tevékenységét, – hazai és nemzetközi tudományos, valamint szakmai szervezetekben végzett munkáját, eredményeit. Az oktatási rektorhelyettes feladata: a fõiskola szervezeti és mûködési szabályzata alapján az oktatás irányításával összefüggõ feladatok ellátása, különösen – a tanulmányi ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek közötti, oktatással kapcsolatos fõiskolai szintû ügyek irányítása, koordinálása és ellenõrzése, – a fõiskola oktató munkájának fejlesztésére és korszerûsítésére vonatkozó koncepciók kialakítása, az erre irányuló munka szervezése és összefogása, – a fõiskola képviseletének ellátása oktatási ügyekben, – a Hallgatói Információs és Szolgáltató Iroda tevékenységének, a hallgatói ügyek intézésének, a hallgatói nyilvántartások kezelésének felügyelete, – a Tanulmányi Osztály, a Kredit Iroda, a Karrierközpont, a Tanszékek és a Kollégium munkájának irányítása és felügyelete. A rektor-helyettesi pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó – a fõiskola fõállású oktatója legyen, – szakmai tevékenysége a fõiskola tudományterületeinek valamelyikén elismert legyen, – képes legyen hazai és nemzetközi fórumokon az intézmény színvonalas képviseletére, – rendelkezzen minimum tízéves szakmai és felsõoktatási gyakorlattal, valamint vezetõi és kutatói tapasztalattal, – elõadóképes idegennyelv-tudással bírjon. A pályázatokhoz mellékelni kell: – részletes szakmai, tudományos tevékenységét tartalmazó életrajzot, – szakmai elgondolásait, programját, – a legmagasabb iskolai végzettséget, a tudományos fokozatot, az idegennyelv-tudást és egyéb szakmai képesítést tanúsító okiratok másolatát, – külsõ pályázók esetében a fenti okiratok közjegyzõ által hitelesített másolatát, – a fontosabb publikációk és tudományos munkák jegyzékét, – három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, – nyilatkozatot arról, hogy a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy pályázati anyagát a jogszabályokban és a fõiskolai szabályzatokban rögzített testületek megismerhetik. A vezetõ oktatói kinevezések határozatlan idõre szólnak. Az oktatási rektorhelyettesi megbízatás négy évre szól. A pályázatokat az Oktatási és Kulturális Közlönyben való közzétételtõl számított 30 napon belül kell benyújtani két példányban, zárt borítékban a fõiskola rektorának címezve: Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája, 2801 Tatabánya, Stúdium tér 1. Pf. 181 A pályázatokról bõvebb felvilágosítást az intézményben dr. Kandikó József rektor ad. A borítékon kérjük feltüntetni: „Pályázat vezetõ oktatói állásra”, illetve „Pályázat rektorhelyettesi feladatkörre”. Dr. Kandikó József s. k., rektor

1424


8. szám

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmények vezetõi álláshelyeinek betöltésére A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidõkkel, a pályázatokhoz kötelezõen elõírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az e törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyéb jogszabály tartalmazzák. Rövidítések: ÁEI: állás elfoglalásának ideje Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pehi: pályázat elbírálásának határideje Pc: pályázat címzése ill: illetmény p: pótlék tp: területi pótlék szl: szolgálati lakás szsz: szolgálati szoba v: végzettség vgy: vezetõi gyakorlat étkh: étkezési hozzájárulás om: oklevélmásolat b: erkölcsi bizonyítvány f: felvilágosítás ön: önéletrajz vp: vezetõi pótlék vpr: vezetõi program Óvodavezetõ A pályázatot meghirdetõ szerv




1

2

3

4

Derekegyház Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete 6621 Derekegyház, Kossuth u. 4. Telefon: (63) 453-024 derekegyhazph@ vnet.hu

Derekegyházi Napköziotthonos Óvoda 6621 Derekegyház, Iskola u. 10. Óvodavezetõ

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 16–17. és 18 §-ai szerint meghatározottak.

ÁEI: 2009. július 1. A megbízás 5 évre, 2014. július 1-ig szól. Pbhi: a KSZK internetes honlapján való közzétételtõl számított 30. nap. Pehi: 2009. június 17. A megbízás 5 év határozott idõre szól. Csatolandó: szakmai ön, az intézmény vezetésére vonatkozó program, szakmai fejlesztési elképzelések, om, b. A pályázatot postai úton egy példányban kell eljuttatni. Pc: Derekegyház Község polgármestere

1 Felhívjuk tisztelt hirdetõink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatóak be, csak a sürgõsséggel történõ közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

8. szám


Dunakeszi Város Önkormányzata 2120 Dunakeszi, Fõ út 25.

Helvécia-Ballószög Általános Iskola és Óvoda 6035 Ballószög, Kossuth Lajos u. 4–6. Telefon: (76) 427-068

2

Játszóház Óvoda 2120 Dunakeszi, Barátság út 47. Óvodavezetõ Piros Óvoda 2120 Dunakeszi, Hunyadi út 70. Óvodavezetõ Csillagszem Óvoda 6035 Ballószög, Zrínyi u. 2. Intézményegységvezetõ Határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony

3

ÁEI: 2009. augusztus 1. Pbhi: 2009. március 31. Ill: Kjt., valamint a 28/2003. sz. önkormányzati határozat rendelkezései szerint.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 18. § (1) bekezdése szerint, és pedagógus munkakörben szerzett szgy., legalább 5 év feletti szakmai tapasztalat.

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 5 évre, 2014. július 31-ig szól. Pbhi: 2009. április 17. Pehi: 2009. július 7. Ill: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet elõírása, továbbá az intézményi kollektív szerzõdés rendelkezései az irányadók. Csatolandó: szakmai ön., az intézményegység vezetésére vonatkozó vpr., a közoktatási törvény 18. §. szerinti meghatározott végzettséget igazoló hiteles om., korábbi jogviszonyról adott munkáltatói igazolás, b ., pályázó nyilatkozata a pályázat nyilvános tárgyalására vonatkozóan, hozzájárulás a személyes adatai kezeléséhez. A borítékra rá kell írni a pályázati adatbázisban szereplõ azonosító számot, valamint a munkakör megnevezését: „... intézményegység vezetõ”. Pc: Helvécia–Ballószög Általános Iskola és Óvoda f: Kovácsné Király Erika ÁEI: 2009. július 1. A megbízás 2014. június 30-ig, 5 évre szól. Pbhi: 2009. április 10., személyes benyújtás esetén 12 óráig. Pehi: 2009. május 30. Ill: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben és a közoktatási intézményekben a végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Kormányrendeletben meghatározottak az irányadók.

Lakótelepi Óvoda 6034 Helvécia, Óvoda u. 1. Intézményegységvezetõ Határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony

Napsugár Óvoda Polgár, Bessenyei út 4–5. óvodavezetõ Határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony.

4

Felsõfokú óvodapedagógusi v., pedagógus pályán eltöltött gyakorlat, 5 év feletti szakmai tapasztalat. Elõny: a közoktatás-vezetõi szakvizsga megléte.

Központi Óvoda 6034 Helvécia, Sport u. 29. Intézményegységvezetõ Határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony

Polgár Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 4090 Polgár, Barankovics tér 5. Telefon: (52) 391-015

1425

Óvodapedagógusi, konduktor-óvodapedagógusi v. és szakképzettség, legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett szgy. Elõny: vgy., pedagógus szakvizsga vagy közoktatás vezetõ szakképzettség.

1426


2

3

Szeremle-Dunafalva ÁMK 6512 Szeremle, Dózsa György u. 45/A Telefon: (79) 576-010

Szeremle-Dunafalva ÁMK Óvodai Intézményegysége óvodai intézményegység-vezetõ

Fõiskolai pedagógusi v.

Üllés és Forráskút Községek Általános Iskolája, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménye, Óvodája és Bölcsõdéje 6793 Forráskút, Jókai u. 32. Telefon: (62) 587-141

Csigabiga Óvoda és Bölcsõde 6794 Üllés, Felszabadulás u. 12. tagintézmény-vezetõ Határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony

1993. évi LXXIX. törvény 17. (1)–(2) bekezdésében meghatározott szakirányú fõiskolai vagy egyetemi v., óvodapedagógus munkakörben szerzett legalább 5 év szgy. Elõny: pedagógus szakvizsga, óvodapedagógus munkakörben szerzett legalább 10 év szgy., és/vagy legalább 5 év közoktatási vgy.

Margarét Napköziotthonos Óvoda 6793 Forráskút, Dózsa György u. 10. tagintézmény-vezetõ Határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony

8. szám 4

Csatolandó szakmai életrajz, vpr., szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelések, om., b., a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, továbbá nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy beleegyezik abba, hogy pályázatának tartalma közölhetõ harmadik személlyel. A pályázatot zárt borítékban, kell benyújtani. A borítékra rá kell írni: „Napsugár Óvoda intézményvezetõ”, és a pályázati adatbázisban szereplõ azonosítási számot: 487-3/2009. f: Tóth József polgármester ÁEI: 2009. szeptember 1. A megbízás 2019. augusztus 15-ig tart. Pbhi: A KSZK internetes oldalán történõ közzétételtõl számított 30. nap. Pehi: a véleményezési határidõ lejártát követõ 30 napon belül. Ill: Kjt. szerint Csatolandó: szakmai ön., az intézményre vonatkozó vpr. a szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzeléssel, b., om. Pc/f: Scheidl Róbert intézményvezetõ ÁEI: 2009. augusztus 3. A megbízás 5 évre szól. Pbhi: 2009. április 15. Pehi: 2009. június 15. Ill: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Csatolandó: b., om., szakmai ön., részletes vpr., a szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzeléssel, a pályázó írásbeli nyilatkozata arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggõ kezeléséhez hozzájárul.

8. szám


2

3

1427 4

A borítékon fel kell tüntetni a Csigabiga Óvoda és Bölcsõde álláspályázata esetén a pályázati adatbázisban szereplõ azonosító számot: 46/2009., valamint a munkakör megnevezését: Csigabiga Óvoda és Bölcsõde tagintézmény-vezetõ. A Margarét Napköziotthonos Óvoda álláspályázata esetén a borítékon fel kell tüntetni a pályázati adatbázisban szereplõ azonosító számot: 45/2009., valamint a munkakör megnevezését: Margarét Napköziotthonos Óvoda tagintézmény-vezetõ. Pc: Üllés és Forráskút Községek Általános Iskolája, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménye, Óvodája és Bölcsõdéje f: Sápi Zoltán Igazgató Andocsi Közoktatási Társulás Társulási Tanácsa 8675 Andocs, Szabadság tér 1. Telefon: (84) 372-501

Helvécia-Ballószög Általános Iskola és Óvoda 6035 Ballószög, Kossuth Lajos u. 4–6. Telefon: (76) 427-068

Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény Andocs, Szabadság tér 8. igazgató (Többcélú közoktatási intézmény igazgatója. Az intézmény általános iskolai, óvodai és alapfokú mûvészetoktatási nevelési feladatokat lát el a székhely intézményen kívül további 5 tagintézményben.) Wéber Ede Általános Iskola 6034 Helvécia, Kiskõrösi út 71. Intézményegységvezetõ Határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony

Fõiskolai tanári v., pedagógus munkakörben szerzett legalább 5 év szgy. Elõny: pedagógus munkakörben szerzett vgy.

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 2014. július 31-ig szól. Pbhi: a közlöny megjelenésétõl számított 30. nap. Pehi: a Társulási Tanács következõ ülése. Ill: Kjt. szerint, alap + 300% vp., étkh. Csatolandó: kézzel írt szakmai ön., om., b., szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési program, vpr. Pc/f: Törõcsik Ferencné Társulási Tanács Elnöke

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 18. § (1) bekezdése szerint, és pedagógus munkakörben szerzett szgy., legalább 5 év feletti szakmai tapasztalat.

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 5 évre, 2014. július 31-ig szól. Pbhi: 2009. április 17. Pehi: 2009. július 7. Ill: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet elõírása, továbbá az intézményi kollektív szerzõdés rendelkezései az irányadók.

1428


2

3

Feketeerdõi Általános Iskola 6034 Helvécia, Korhánközi d. 1. Intézményegységvezetõ Határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony

8. szám 4

Csatolandó: szakmai ön., az intézményegység vezetésére vonatkozó vpr., a közoktatási törvény 18. §. szerinti meghatározott végzettséget igazoló hiteles om., korábbi jogviszonyról adott munkáltatói igazolás, b., pályázó nyilatkozata a pályázat nyilvános tárgyalására vonatkozóan, hozzájárulás a személyes adatai kezeléséhez. A borítékra rá kell írni a pályázati adatbázisban szereplõ azonosító számot, valamint a munkakör megnevezését: „... intézményegység vezetõ”. Pc: Helvécia-Ballószög Általános Iskola és Óvoda f: Kovácsné Király Erika

„Bábolna Shagya” Közhasznú Alapítvány Kuratóriuma 2943 Bábolna, Mészáros út 1. Telefon: (34) 569-204

Pettkó-Szandtner Tibor Lovaskollégium és Szakiskola 2943 Bábolna, Rákóczi út 7. igazgató

Egyetemi szintû tanári v., vagy a képzés szakirányának (lótenyésztés) megfelelõ felsõfokú v. és tanári szakképzettség, vagy egyetemi vagy fõiskolai szintû szakirányú továbbképzésben szerzett intézményvezetõi szakképzettség. Elõny: lótenyésztésben, lovas sportban való jártasság, idegen nyelvismeret (angol, német) 5-10 éves vgy., számítástechnikai ismeretek, B kategóriájú jogosítvány.

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 5 tanévre, 2014. július 31-ig szól. Pbhi: 2009. május 31. Pehi: a Pbhi-t követõ 30 napon belül. Csatolandó: szakmai ön., vpr., szakmai fejlesztési elképzelések, om., b. Pc: „Bábolna Shagya” Közhasznú Alapítvány Kuratóriuma f: (34) 568-001

Bükkszentkereszt Község Önkormányzat Képviselõ-testülete 3557 Bükkszentkereszt, Kossuth u. 24. Répáshuta Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete 3559 Répáshuta, Kossuth u. 2. Telefon: (46) 390-120

Bükki Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda 3557 Bükkszentkereszt, Széchenyi u. 2. igazgató

Szakirányú felsõfokú v., 5 év szgy.

ÁEI: 2009. augusztus 15. A megbízás 5 évre szól. Pbhi: a közlöny megjelenésétõl számított 30. nap. Pehi: 2009. július 15. Ill: Kjt. szerint Csatolandó: szakmai ön., vpr., fejlesztési elképzelések. Pc: Önkormányzati Hivatal, Halász Rezsõ polgármester 3557 Bükkszentkereszt, Kossuth u. 24.

8. szám


1429

1

2

3

4

Dombegyház Nagyközség Kisdombegyház és Magyardombegyház Község Önkormányzati Intézményfenntartó Társulása 5836 Dombegyház, Felszabadulás u. 5. Telefon: (68) 432-031

Balsaráti Vitus János Általános Iskola 5836 Dombegyház, Aradi u. 9. intézményvezetõ Határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony.

Az intézmény típusának megfelelõ szintû pedagógus v. és szakképzettség. A vezetõi munkakör ellátásához kapcsolódó szakirányú v. 5 év pedagógus munkakörben töltött szgy., egészségügyi alkalmasság. Elõny: az intézménytípusban megszerzett vgy. és legalább egy európai uniós idegen nyelv legalább középfokú nyelvvizsga szintû ismerete.

ÁEI: 2009. július 1. A megbízás 5 évre, 2014. július 1-jéig szól. Pbhi: a KSZK internetes oldalán történõ közzétételét követõ 30. nap. Pehi: a Pbhi-t követõ 30. nap utáni elsõ képviselõ-testületi ülés napja. Ill: alap + vp. Kjt. alapján. Csatolandó: b., helyzetelemzésre épülõ vpr., részletes szakmai ön., om., nyilatkozat arról, hogy a pályázó hozzájárul pályázata közzétételéhez a véleményeztetési eljárásban részt vevõk, a döntés-elõkészítésben és a döntésben részt vevõk számára. Nyilatkozat arról, hogy hozzájárul-e pályázata nyílt képviselõ-testületi tárgyalásához. Pc: dr. Varga Lajos polgármester

Dunakeszi Város Önkormányzata 2120 Dunakeszi, Fõ út 25.

Szent István Általános Iskola 2120 Dunakeszi, Táncsics út 4. intézményvezetõ

Felsõfokú pedagógusi v., (tanítói, tanári) legalább 5 év szgy.

ÁEI: 2009. augusztus 1. Pbhi: 2009. március 31. Ill: Kjt., valamint a 28/2003. sz. önkormányzati határozat rendelkezései szerint.

Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium 6000 Kecskemét, Nyíri út 73. Telefon: (76) 492-104 Fax: (76) 492-112

Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 6000 Kecskemét, Katona J. tér 4. intézményegységvezetõ

Pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsõfokú iskolai v. és szakképzettség, legalább 5 év pedagógus-munkakörben szerzett szgy. Vagyonnyilatkozat-tétel.

ÁEI: 2009. július 1. A megbízás 2014. június 30-ig szól. Teljes felhívás megjelenése: KSZK honlap, 2009. március 2. Pbhi: 2009. április 17. Pehi: 2009. június 16. Ill: Kjt. és a közoktatási jogszabályok szerint. Csatolandó: b., ön., vpr., om. a v.-re, szgy.-re, az adatkezelésre és a pályázat megismerhetõségére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat. Pc: Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium

Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolája 6000 Kecskemét, Nyíri út 32. intézményegységvezetõ

1430


2

8. szám

3

4

Fõiskolai v., pedagógus, pedagógus munkakörben 5 év szgy., vagyonnyilatkozattételi eljárás lefolytatása, felhasználói szintû MS Office (irodai alkalmazások). Elõny: pedagógus szakvizsga.

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 5 évre, 2014. július 31-ig szól. Pbhi: a KSZK internetes oldalán való közzétételtõl számított 40. nap. Pehi: 2009. május 27. Ill: az 1992. évi XXXIII. törvényben (Kjt.) foglaltak alapján. Csatolandó: a pályázó – elõírt szgy.-t is igazoló – szakmai ön., vpr., amely tartalmazza a szakmai helyzetelemzésre és a gazdálkodásra épülõ fejlesztési elképzelést, om., b., nyilatkozat arról, hogy a személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul.

Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája 6000 Kecskemét, Nyíri út 73. intézményegységvezetõ Széchenyivárosi Kollégiuma 6000 Kecskemét, Nyíri út 73. intézményegységvezetõ Kocsis Pál Mezõgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája 6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9. intézményegységvezetõ Németh László Gimnáziuma 6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9. intézményegységvezetõ Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselõ-testülete 2016 Leányfalu, Móricz Zsigmond út 126. Telefon: (26) 383-134

Leányfalu Móricz Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 2016 Leányfalu, Szent Imre herceg útja 9–11. iskolaigazgató

8. szám


Mezõberény–Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Zene- és Mûvészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat Igazgató Tanácsa 5650 Mezõberény, Petõfi út 17–19. Telefon: (66) 515-573

2

Mezõberény–Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Zene- és Mûvészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat Intézményvezetõ-helyettes (igazgató)

Mezõberény–Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Zene- és Mûvészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat Intézményegységvezetõ 1–4. évfolyam (igazgatóhelyettes) Mezõberény–Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Zene- és Mûvészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat Intézményegységvezetõ 5–8. évfolyam (igazgatóhelyettes)

Mezõberény–Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú

3

Felsõfokú szakirányú v., legalább 5 év pedagógusi munkakörben szerzett szgy.

1431 4

A borítékon fel kell tüntetni a pályázati adatbázisban szereplõ azonosító számot: 455/2009., valamint a munkakör megnevezését: Iskolaigazgató Pc: Leányfalu Nagyközség Önkormányzata f: dr. Sóki Anett jegyzõ 06 (20) 771-3468 ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás határozatlan idõre szól. Pbhi: a KSZK honlapján való megjelenéstõl számított 30 napon belül. Pehi: a megjelenést követõ 60 napon belül. Csatolandó: hiteles om., szakmai ön., vpr., b., hozzájáruló nyilatkozatot betekintési jogról. Pc/f: Öreg István fõigazgató ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 2014. július 31-ig, 5 évre szól. Pbhi: a KSZK honlapján való megjelenéstõl számított 30 napon belül. Pehi: a megjelenést követõ 60 napon belül. Csatolandó: hiteles om., szakmai ön., vpr., b., hozzájáruló nyilatkozatot betekintési jogról. Pc/f: Öreg István fõigazgató

1432


2

8. szám

3

4

Általános iskolai pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsõfokú v. Pedagógus munkakörben eltöltött legalább 5 év szgy.

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 5 évre szól. Pbhi: a közlönyben való megjelenéstõl számított 30. nap. Pehi: a véleményezési határidõ lejártát követõ elsõ testületi ülés. Juttatások: törvény szerinti bérezés, Étkh., 80%-os utazási költségtérítés. Csatolandó: szakmai ön., om., b., helyzetelemzésre épülõ vpr., nyilatkozatot arról, hogy a pályázatba az elbírálásban részt vevõk betekinthetnek. Pc: Noszvaj Község polgármestere f: személyesen Noszvaj Község polgármesterétõl, jegyzõjétõl ÁEI: 2009. július 1. A megbízás 5 évre szól. Pbhi: a megjelenést követõ 30. nap. Pehi: a pályázatok beérkezését követõ 60 napon belül. Ill: Kjt. szerint Csatolandó: b., hiteles om., részletes szakmai ön., vpr. A pályázatot 2 példányban kell benyújtani. Pc: Páty Község Polgármesteri Hivatala Dr. Bognár András polgármester

Zene- és Mûvészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat Bélmegyeri Általános Iskola Tagintézmény Tagintézmény-vezetõ

Noszvaj Község Önkormányzata 3325 Noszvaj, Kossuth út 1. Telefon: 563-035

Páty Község Önkormányzat Képviselõ-testülete 2071 Páty, Kossuth L. u. 83.

Mezõberény–Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Zene- és Mûvészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat Zene- és Mûvészetoktatási Tagintézmény Tagintézmény-vezetõ Összevont Közoktatási Intézmény Figedy János Általános Iskola 3325 Noszvaj, Kossuth út 12. igazgató

Bocskai István Általános Iskola 2071 Páty, Bocskai u. 9. igazgató

Szakirányú felsõfokú v., és szakképzettség, legalább 5 év szgy. Elõny: pedagógus szakvizsga, közoktatás-vezetõi v.

8. szám


2

1433

3

4

Pécel Város Önkormányzata 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Telefon: (28) 452-745

Ráday Pál Gimnázium 2119 Pécel, Isaszegi út 3. igazgató

Szakirányú felsõfokú iskolai v. (egyetem), 5 év pedagógus munkakörben szerzett szgy. Elõny: legalább 5 év feletti vgy.

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás az intézmény felmenõ rendszerben történõ megszüntetésére, a dolgozók és tanulók munkáltatási, tanügy-igazgatási feladatainak elvégzésére szól az intézmény megszûnésének idõpontjáig, de legfeljebb 3 éves idõtartamra. Pbhi: a KSZK portálon történõ megjelenéstõl számított 30. nap. Pehi: 2009. június 30. Juttatások: ill. és p. a Kjt. alapján. Csatolandó: szakmai ön., vpr., b., om. Pc: Pécel Város jegyzõje

Polgár Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 4090 Polgár, Barankovics tér 5. Telefon: (52) 391-015

József Attila Gimnázium és Szakképzõ Iskola Polgár, Kiss Ernõ út 10. iskolaigazgató Határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony.

Egyetemi szintû tanári v. és szakképzettség, legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett szgy. Elõny: vgy., pedagógus szakvizsga vagy közoktatás vezetõ szakképzettség.

ÁEI: 2009. július 1. A megbízás 2014. július 15-ig, 5 évre szól. Pbhi: 2009. április 10., személyes benyújtás esetén 12 óráig. Pehi: 2009. május 30. Ill: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben és a közoktatási intézményekben a végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet szerint. Csatolandó szakmai életrajz, vpr., szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelések, om., b., a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, továbbá nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy beleegyezik abba, hogy pályázatának tartalma közölhetõ harmadik személlyel. A pályázatot zárt borítékban, kell benyújtani. A borítékra rá kell írni: „József Attila Gimnázium és Szakképzõ Iskola intézményvezetõ”, és a pályázati adatbázisban szereplõ azonosítási számot: 1952-2/2009. f: Tóth József polgármester

1434


2

8. szám

3

4

ÁEI: 2009. augusztus 1. A vezetõi megbízás 2014. július 31-ig, 5 évre szól. Pbhi: 2009. április 30. Pehi: a véleményezési határidõ lejártát követõ 30. napot követõ elsõ képviselõ-testületi ülés. Ill: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak szerint. Csatolandó: szakmai ön., b., hiteles om., szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzeléseket tartalmazó szakmai vpr. A pályázaton fel kell tüntetni, hogy a pályázó beleegyezik-e a pályázat nyilvános képviselõ-testületi ülésen történõ megtárgyalásába. Pc: Rakamaz Város polgármestere ÁEI: 2009. augusztus 3. A megbízás határozott idõre, 5 évre, 2009. augusztus 1-jétõl, 2014. július 31-ig szól. Pbhi: 2009. április 6. Pehi: 2009. május 30. Ill: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján. Csatolandó: b., om., szakmai ön., részletes vpr. a szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzeléssel, a pályázó írásbeli nyilatkozata arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggõ kezeléséhez hozzájárul. A borítékra rá kell írni a „közigállás” pályázati adatbázisban szereplõ azonosító számot: 298/2009., valamint a munkakör megnevezését: Üllés és Forráskút Községek Közoktatási Intézménye igazgatója. f: Nagy Attila Gyula polgármester, a Társulási Tanács elnöke

Rakamaz Város Önkormányzata 4465 Rakamaz, Szent István út 116. Telefon: (42) 570-700

Erzsébet Királyné Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Szakiskola 4465 Rakamaz, Ady Endre út 63. igazgató

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 16–18 §-ai szerinti v. – figyelemmel a pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevõk juttatásairól és kedvezményeirõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletre – 5 év szgy. Elõny: német nyelv ismeret, nemzetiségi oktatásban szerzett tapasztalat.

Üllés és Forráskút Községek Közoktatási Intézményi Társulási Tanácsa 6794 Üllés, Felszabadulás u. 40. Telefon: (62) 282-122

Üllés és Forráskút Községek Általános Iskolája, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménye, Óvodája és Bölcsõdéje (Változó munkavégzési hely: a székhely: 6793 Forráskút, Jókai u. 32. és az üllési és forráskúti tagintézményei.) igazgató Határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony. (Lényeges feladatok: az Üllés és Forráskút Községek Általános Iskolája, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménye, Óvodája és Bölcsõdéje magasabb vezetõi álláshelyének betöltésével kapcsolatos valamennyi feladat ellátása, valamint a Forráskúti Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény tagintézmény vezetésével kapcsolatos valamennyi feladat ellátása.)

Az 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott szakirányú fõiskolai vagy egyetemi v., pedagógus munkakörben szerzett legalább 5 év szgy. Kiegészítõ feltétel: pedagógus munkakörben szerzett legalább 10 év szgy., 5 év közoktatás vgy. Elõny: pedagógus szakvizsga

8. szám


1435

2

3

4

Üllés és Forráskút Községek Általános Iskolája, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménye, Óvodája és Bölcsõdéje 6793 Forráskút, Jókai u. 32. Telefon: (62) 587-141

Fontos Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény (6794 Üllés, Felszabadulás u. 53.) tagintézmény vezetõ Határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony (Lényeges feladatok: az Üllés és Forráskút Községek Általános Iskolája, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménye, Óvodája és Bölcsõdéje – Fontos Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény tagintézmény-vezetõi feladatinak ellátása.)

Az 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott szakirányú fõiskolai vagy egyetemi v., pedagógus munkakörben szerzett legalább 5 év szgy. Elõny: pedagógus szakvizsga, pedagógus munkakörben szerzett legalább 10 év szgy., és/vagy legalább 5 év közoktatási vgy.

Vác Város Képviselõ-testülete 2600 Vác, Március 15. tér 11. Telefon: (27) 314-130

Madách Imre Gimnázium igazgató Határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony.

Egyetemi szintû tanári v. és szakképzettség, 5 év szgy. pedagógus munkakörben

ÁEI: 2009. augusztus 3. A megbízás 5 évre szól. Pbhi: 2009. április 15. Pehi: 2009. június 15. Ill: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Csatolandó: b, om., szakmai ön., részletes vpr., a szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzeléssel, a pályázó írásbeli nyilatkozata arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggõ kezeléséhez hozzájárul. A borítékon fel kell tüntetni a pályázati adatbázisban szereplõ azonosító számot: 47/2009., valamint a munkakör megnevezését: Fontos Sándor Általános Iskola és AMI tagintézményvezetõ. Pc: Üllés és Forráskút Községek Általános Iskolája, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménye, Óvodája és Bölcsõdéje f: Sápi Zoltán ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 2014. július 31-ig tart. Pbhi: a KSZK honlapján, illetve a közlönyben történõ megjelenést követõ 30. nap. Bérezés a Kjt.-ben és az érvényes kollektív szerzõdésben foglaltak szerint történik. Csatolandó: szakmai ön., vpr., om., b., a pályázó nyilatkozatát, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul. Pc: Vác Város Jegyzõje

1436


8. szám

Pályázati felhívás egyéb intézmények vezetõi álláshelyeinek betöltésére A pályázatot meghirdetõ szerv




1

2

3

4

ÁEI: 2009. augusztus 1. A megbízás 5 évre, 2014. július 31-ig szól. Pehi: 2009. június 30. Ill: Kjt. szerint Csatolandó: b., om., sz. ön., vpr. nyilatkozat arról, hogy a pályázat tartalmát az elbírálásban részt vevõk megismerhetik, av. nyilatkozat, nyilatkozat arról, hogy zárt vagy nyílt képviselõ-testületi ülésen kéri pályázata elbírálását. A pályázatot írásban, egy példányban kell benyújtani, továbbá a sz. ön, vpr. és nyilatkozatokat elektronikus formában is csatolni kell. Pc: Körjegyzõség Lukácsháza 9724 Lukácsháza, Szombathelyi út 2. f: Tóth János körjegyzõ Telefon: (94) 568-060 ÁEI: 2009. július 1. A megbízás 2014. július 31-ig tart. Pbhi: a közlönyben történõ közzétételtõl számított 15. nap. Pehi: 2009. május 15. Csatolandó: sz. ön., vpr. sz. héfe., b., av. nyilatkozat, om. Pc: Tiszacsege Város Önkormányzata jegyzõje f: Kissné Simon Éva munkaügyi elõadó

Gyöngyösfalu, Lukácsháza, Nemescsó, Pusztacsó és Kõszegpaty községek Önkormányzatai 9723 Gyöngyösfalu, Ady E. u. 18.

Általános Mûvelõdési Központ Gyöngyösfalu 9723 Gyöngyösfalu, Kossuth u. 41.

Szefv., pedagógus szakvizsga, legalább 5 év közoktatási, közmûvelõdési intézménynél szerzett szakirányú szgy., vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. Elõny: közoktatás vezetõ szakvizsga

Tiszacsege Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 4066 Tiszacsege, Kossuth u. 5. Telefon: (52) 588-400

Tiszacsege Általános Mûvelõdési Központ intézményvezetõ (8 évfolyamos, 672 felvehetõ tanulólétszámú általános iskola, könyvtár és mûvelõdési ház mûködtetését végzõ többcélú intézmény.)

Az alábbi iskolai v. valamelyike: az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsõfokú iskolai v. és szakképzettség, vagy ff. könyvtárosi v. vagy ff. közmûvelõdési v., legalább 5 év szgy. A nevelési oktatási intézményben pedagógus munkakörben fennálló, határozatlan idõre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejûleg pedagógus-munkakörben történõ, határozatlan idõre szóló alkalmazás, vagy a könyvtár intézményegységben, illetve a mûvelõdési ház intézményegységben fennálló, határozatlan idõre szóló alkalmazás vagy

8. szám


Börzsönyvidéki Bölcsõde, Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény, Fekete István Általános Iskola 2628 Szob, Iskola u. 2. Telefon: (27) 570-685

2

Börzsönyvidéki Bölcsõde, Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény, Fekete István Általános Iskola Általános igazgatóhelyettes (határozatlan idejû megbízás)

1437

3

a megbízással egyidejûleg az intézményegységekbe történõ, határozatlan idõre szóló alkalmazás. Szfv., legalább 5 év feletti pedagógus munkakörben szerzett sz. tapasztalat, számítógépes ismeretek Elõny: közoktatás-vezetõ szakképesítés, pedagógus szakvizsga, német idegen nyelvi tudás

4

ÁEI: 2009. szeptember 1. Pbhi: 2009. április 15. Pehi: 2009. május 1. Csatolandó: sz.ön., hiteles om., b., eddigi munkaviszonyról szóló igazolások. A pályázatot írásban, postai úton kell eljuttatni munkakör és 258/2009. pályázati szám megjelöléssel. Pc: Börzsönyvidéki Bölcsõde, Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény, Fekete István Általános Iskola Járik Izabella igazgató f: Járik Izabella

Pályázati felhívás pedagógus és egyéb álláshelyek betöltésére A pályázatot meghirdetõ szerv




1

2

3

4

Mezõberény–Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Zene- és Mûvészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat 5650 Mezõberény, Petõfi út 17–19. Telefon: (66) 515-573

Magyar–történelem vagy magyar–német szakos tanár

Szakirányú fõiskolai v.

ÁEI: 2009. augusztus 16. Pbhi: a KSZK honlapján való megjelenéstõl számított 30 napon belül. Pehi: a megjelenést követõ 60 napon belül. Csatolandó: hiteles om., szakmai ön., b. Pc/f: Öreg István fõigazgató

Zrínyi Miklós Gimnázium 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi u. 30. Telefon: (92) 313-490

Ének-zene–karvezetõ– bármely szakos tanár

Egyetemi v.

ÁEI: 2009. augusztus 17. Pbhi: 2009. május 8. f: Horváth Attila igazgató

Matematika–bármely szakos tanár

1438


8. szám

Álláshirdetés visszavonása A Kanizsai Kulturális Központ által az Oktatási és Kulturális Közlöny I. évfolyam 3. számában (2009. február 12.) megjelentetett mûvelõdésszervezõ–telephelyvezetõ állás pályáztatását határozatlan idõre visszzavonjuk. Farkas Tibor s. k., igazgató

8. szám


1439

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2009. január 1-jétõl a hivatalos lapok megjelentetése az alábbiak szerint változott

A Magyar Közlöny és a mellékletét képezõ Hivatalos Értesítõ tartalma újabb rovatokkal bõvült Magyar Közlöny I. II.

Az Alkotmány és annak módosításai Törvények

Hivatalos Értesítõ I. II.

Egységes szerkezetû jogi aktusok Statisztikai közlemények

III.

Kormányrendeletek

III.

Utasítások, jogi iránymutatások

IV.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei

IV.

Állásfoglalások

V. VI. VII. VIII. IX.

A Kormány tagjainak rendeletei Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Jogegységi határozatok Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai Határozatok Tára

V. VI. VII. VIII. IX.

Személyügyi hírek Alapító okiratok Pályázati felhívások Közlemények Hirdetmények (a Cégközlöny, az Európai Unió Hivatalos Lapja, a Közbeszerzési Értesítõ és a Bírósági Határozatok figyelése, illetve a tartalomjegyzékek közzététele)

Havonta a kiadó DVD-formátumban tematizált jogszabálygyûjteményeket biztosít az elõfizetõknek. A jogszabálygyûjtemények árát az elõfizetési díj tartalmazza.

2009. január 1-jétõl – a Belügyi Közlöny tartalmazza a Sport Értesítõt, a Turisztikai Értesítõt és az Önkormányzatok Közlönyét, – a Szociális Közlöny és a Munkaügyi Közlöny – összevonást követõen – Szociális és Munkaügyi Közlöny néven, egy lapként jelenik meg, – az Oktatási Közlöny és a Kulturális Közlöny korábbi elõfizetõi az Oktatási és Kulturális Közlönyben találhatják meg a számukra fontos információkat, – az Egészségbiztosítási Közlöny az Egészségügyi Közlönybe integrálódott, az érdeklõdõk az Egészségügyi Közlönybõl tájékozódhatnak az ez idáig két lapban közölt információkról.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

1440


8. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2009. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Kérjük, hogy az esetleges módosítást (cím- és példányszámváltozás) szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehetséges (levélcím: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357, fax: 318-6668).

A 2009. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Az Alkotmánybíróság Határozatai Belügyi Közlöny Egészségügyi Közlöny Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Közbeszerzési Értesítõ

151 452 Ft/év 27 972 Ft/év 39 564 Ft/év 39 564 Ft/év 27 468 Ft/év 96 516 Ft/fél év

Szociális és Munkaügyi Közlöny Oktatási és Kulturális Közlöny Pénzügyi Közlöny Ügyészségi Közlöny Bûnügyi Szemle L'udové noviny Neue Zeitung Pénzügyi Szemle

39 564 Ft/év 31 500 Ft/év 45 108 Ft/év 9 324 Ft/év 12 600 Ft/év 7 308 Ft/év 7 056 Ft/év 23 100 Ft/év

CD-Cégközlöny A Cégközlöny közleményeinek hetente megjelenõ, oldalhû gyûjteménye CD-n, melyen a közlemények gyors megtalálását keresõfunkció segíti. A CD 2009. évi éves elõfizetési díjai (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 141 696 Ft 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

207 936 Ft 274 176 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat

472 890 Ft 804 096 Ft

A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2009. évi éves elõfizetési díjai (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft

AZ EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2009. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft

9 772060 539004

09008

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2008-as évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa.

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY Az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapja. A szerkesztésért felelõs: Mátyásné dr. Patócs Andrea. A szerkesztõség címe: Budapest V., Szalay u. 10–14. Telefon: 302-4843. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; www.mhk.hu). Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest, 62. Pf. 357. (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411). 2009. évi éves elõfizetési díj: 31 500 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 15 750 Ft áfával, egy példány ára 1160 Ft áfával. HU ISSN 2060-5390 Formakészítés: Sprint Kft. 09.0656 – Nyomta a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

I. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Ára: 1160 Ft MÁRCIUS 24. TARTALOM

Recommend Documents