I.
BÁNYÁSZATRÓL
SZÓLÓ
TÖRVÉNY
VÉGREHAJTÁSI
RENDELETÉNEK
MÓDOSÍTÁSA
A Kormány 282/2003. (XII.29.) sz. rendeletével 2004. 01.01. napjától kezdődő hatállyal módosította a bányászati törvény végrehajtási rendeletét (a továbbiakban: Vhr.). Jelen előadás keretében az agyagbányászatot érintő, nem szűken véve a csak a bányatelkekhez kapcsolódó lényegesebb módosításokat kívánom kiemelni: 1. A kutatással kapcsolatos rendelkezések körében új elem, hogy a kutatási engedély kérelemhez csatolni kell a kivett hely esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság, védett természeti terület esetén pedig a természetvédelmi hatóság egyetértő nyilatkozatát. Ezek hiányában a kutatási engedély iránti kérelmet el kell utasítani. A kutatási engedély max. időtartama továbbra is 4 év, de az eddigi 1 helyett 2 alkalommal lehet a meghosszabbítását kezdeményezni. A kutatás eredményeként felmerülő, várható bányakár, a természetvédelmi és tájvédelmi kötelezettségek teljesítésére vonatkozó biztosítékot is ismertetni kell a kutatási tervben. Azonos ásványi nyersanyagra egyszerre 8 területi blokkban lehet kutatási engedélye egy bányavállalkozónak. Ha a kutatást követően 1 éven belül kezdeményezni kell a bányatelek fektetése iránti eljárást. 2. Változtak a bányajáradékra vonatkozó rendelkezések, amennyiben új típusú formanyomtatványon, a negyedévet követő hónap 25. helyett 20. napjáig kell bevallani és befizetni azt. Az új formanyomtatvány a 118/2003. (VIII.8.) Korm. rendelet mellékletében megtalálható, akinek esetleg még nem állna a rendelkezésére. 3. A bányavállalkozó az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét a MGSZ mellett a bányakapitányságok részére is be kell, hogy jelentse, változatlan határidő mellett. Külfejtéses bányászat esetén a jelentésnek a teljes anyagmérleget tartalmaznia kell. A teljes anyagmérleg tartalma: teljes kitermelt agyag mennyisége, ebből: ipari vagyon, ipari ásványvagyon veszteség, nem ipari vagyon tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része, nem ipari vagyon meddőhányóra került része, humuszos feltalaj mentett része, humuszos feltalaj tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része. 4. A MÜT-nek az idei évtől kezdődően kötelező jelleggel tartalmaznia kell az előző MÜT teljesítésére vonatkozó beszámolót is. 5. A MÜT jóváhagyása során a szakhatóságok mellett a MGSZ szakvéleményét is figyelembe kell vennie a bányakapitányságoknak 2004. évtől kezdődően. 6. A MÜT-nek kötelező jelleggel tartalmaznia kell a tervezett ásványvagyon veszteség meghatározását, ennek az indokolását és a lelőhelye tervezett felhagyását. 7. 2004. évtől kezdődően amennyiben a bányavállalkozó a MÜT szerint általa igénybe venni kívánt területet nem vett igénybe, úgy a teljesítési határidő legfeljebb egy alkalommal, az engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható. 8. 2004. 01.01. napjától kezdődően a bányavállalkozóknak be kell jelenteniük a bányakapitányságok részére, amennyiben a bányászati tevékenységük végzése során más vállalkozót (is) igénybe kívánnak venni. Ezt a bányakapitányság jogosult megkifogásolni. 9. Emelkedtek a jogosulatlan vagy szabálytalan bányászati tevékenység végzéséhez kapcsolódó, bányakapitányság által kiszabható bírság tételek: 1 Mft helyett 3 Mft, ismételt bírság esetén 3 Mft helyett 10 Mft. 10. Bővült a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek biztosítékául szolgáló biztosítékok köre is. Az eddigiek során fedezeti megállapodást, vagy pénzbetétet fogadott el a bányakapitányság, 2004.01.01. napjától azonban már bankgaranciát, zálogjogot, jelzálogjogot, tartozás-átvállalási szerződést és céltartalékot is el kell, hogy fogadjon.
2
II. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM TÉMAKÖRE A bányatelek fektetés és a bányaművelés témaköréhez kapcsolódik szorosan a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalok hatáskörének kérdése. Bizonyára ismert, hogy a bányatelek fektetési eljárás során, illetőleg a MÜT jóváhagyása iránti eljárásban a KÖH szakhatóságként működik közre. A kulturális örökségről szóló törvény kimondja, hogy a régészeti lelőhelyek a törvény védelme alatt állnak. Ugyanezen jogszabály alapján a KÖH szakhatóságként való közreműködése során jogosult a jóváhagyó nyilatkozatát régészeti állapotfelméréshez kötni. Amennyiben az állapotfelmérés során kiderül, hogy a bányaterületen vagy terezett bányaterületen régészeti lelőhely van nyilvántartva, vagy fennáll a valószínűsége annak, hogy a terület régészeti leletet tartalmazhat, a KÖH kötelező jelleggel megelőző feltárás elvégzését írhatja elő. Minderre a már említett jogszabály ad felhatalmazást azzal, hogy kimondja, ha a beruházás helyhez kötött, annak kell finanszíroznia a megelőző feltárás költségeit, akinek érdekében áll. Ezzel a régészeti feltárás, mely állami feladat, költségeit a jogalkotó a beruházóra, a mi esetünkben a bányavállalkozóra terheli rá. A törvény azt írja elő, hogy ilyen esetekben a bányavállalkozó költségvetésében a beruházás 9 ezrelékét kell elkülöníteni erre a célra, de a tényleges gyakorlat ennél sokkal bonyolultabb és egyoldalúan hátrányos a beruházók szemszögéből. A megelőző feltárás elvégzésére a Megyei Múzeum Igazgatóságok jogosultak, akik a Ptk. által megszabott keretben gyakorlatilag szabadon állapíthatnak meg ellenértéket. a gyakorlatból 1.800,- 3.500,- Ft/m2 + ÁFA díjtételek ismertek és ez a nagyságrend a 9 ezrelékes határt messze meghaladja. A feltárást végző múzeumok felszerelései adott esetben hiányosak, elavultak, a határ a csillagos ég, hogy milyen költségeket lehet a beruházóra terhelni. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy jogilag korlátlan lehetőségei vannak a múzeumoknak, de a beruházókat valódi, konkrét jogszabályi garanciák nem védik e körben. Így fordulhat elő viszonylag könnyen az a helyzet, hogy a beruházónak döntenie kell: vagy pereskedik a KÖH-vel és a múzeummal és értékes időt veszít, vagy alkudozik és inkább fizet.
III. BÁNYATELEKKEL KAPCSOLATOS AB HATÁROZAT Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) 1/2004. (II.12.) napján hozott a bányatörvényt és annak végrehajtási rendeletét érintő határozatot azzal a tartalommal, hogy az Országgyűlés a bányászati törvényben nem teljes körűen állapította meg a bányatelek területén lévő ingatlanok tulajdonosai tulajdonhoz való jogának védelmét szolgáló, a tulajdonkorlátozás arányosságát biztosító garanciális rendelkezéseket. A téglaipart, mint felszíni bányászati tevékenységet folytató iparágat kiemelten érinti az AB határozata.
3
A bányászati törvény rendelkezése szerint az ingatlanokra történő bányatelek bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba nem változtatja meg a felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. Abban az esetben azonban, amennyiben a bányászati tevékenység nem a föld mélyén folyik ez nem teljesen igaz, hiszen ismert, hogy a bányatelekkel lefedett területeken kizárólag a bányavállalkozó engedélyével lehet építési tevékenységet folytatni, illetve akár csak az ingatlant megosztani. Mivel az agyagbányászat során a felszíni ingatlan a külszíni művelés során eredeti rendeltetésére alkalmatlanná válik, végső soron a tulajdonjog is korlátozott. erre vonatkoznak a bányászati törvény mindenki által jól ismert, kisajátításra vonatkozó rendelkezései. A bányászati törvény végrehajtási rendelete értelmében a bányatelek fektetéssel érintett tulajdonosok rendelkezési joga ott is sérül, hogy érdemben nem avatkozhatnak bele a bányakapitányság bányatelket fektető határozatának meghozatalába. Miben áll az AB szerint a jogalkotó mulasztása? • • •
a határidők megállapításának hiányában a bányászati törvény nem teremti meg teljes körűen a tulajdonvédelem garanciáit, továbbá nem szabályozza a bányatelek kijelölésének anyagi jogi szabályait (nem mondja ki, hogy az ingatlan tulajdonost milyen garanciák illetik meg tulajdonjogánál fogva) és nem differenciál a bányászati tevékenységek szerint a bányatelki minősítéshez kapcsolódó korlátozások tekintetében.
Az AB álláspontja szerint mindez mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértésnek minősül, ezért felhívta az Országgyűlést arra, hogy folyó év 12.15. napjáig megfelelő tartalommal módosítsa a bányászati törvényt. Mindez miért jelenthet problémát a bányavállalkozók számára? A bányászati törvény jelenleg az építési és telekalakítási tilalom határidő nélkül történő fenntartásával biztosítja azt az érdeket, hogy a bányatelek területén lévő ingatlanok a bányatelek fektetésének időpontjában lévő állapotukban maradjanak fenn. Ez kedvező a bányavállalkozóra nézve, mert egyrészről nem köteles építési és telekalakítási tilalmat bejegyeztetni az érintett ingatlanokra – és ezért a tulajdonos részére kártalanítást fizetni -, másrészt meg financiálisan optimális lehetőséget biztosít arra, hogy egy esetlegesen szükségessé váló kisajátítási eljárás során ne kelljen az ingatlanon a tulajdonos által időközben lefolytatott építkezés, mint értéknövelő tényező ellenértékét megtéríteni. A bányászati törvény jelenleg nem tartalmaz előírást arra sem, hogy a bányatelek határokon belül mikor kell a bányászati tevékenységet végezni. Erre a mindenkori MÜT-ben történik rendelkezés, mégpedig a bányavállalkozó által. Ehhez képest az AB kötelezés nyomán az várható, hogy azt a jogszabályt, mely nyilvánvalóan és egyértelműen a bányavállalkozók érdekeit hivatott szolgálni, olyan tartalommal fogják megváltoztatni, mely szűkíti azok lehetőségeit, illetőleg többletköltséget jelentenek majd, mely pedig a külföldi téglagyártókkal szemben a versenyképesség gyengüléséhez vezethetnek. Mit jelenthet mindez a konkrétumok szintjén:
4
• •
•
várható, hogy bányászati tevékenységenként differenciáltan a jogalkotó meg fogja határozni, hogy milyen időtartamra lehet bányatelket fektetni egy adott területre, várható, hogy az építési és telekalakítási tilalom vagy kikerül a törvényszövegből (erre meglátásom szerint azért nem kell számítani), vagy a bányavállalkozókat az értékcsökkenés azonnali megtérítésére fogja kötelezni a bányatelek fektetéssel érintett tulajdonosokkal szemben, előfordulhat, hogy a tulajdonosok jogosítottságot kapnak arra, hogy a bányatelek fektetési eljárás során az egyéb szakhatóságokkal azonos érdemi nyilatkozattételi joguk legyen, ami a bányatelek fektetési, illetve módosítási eljárások elhúzódását eredményezheti.
IV. A NATURA 2000 TERÜLETEK Általános kitekintés: Az Európai Unió 1979-ben, illetve 1992-ben az alábbi irányelveket alkotta meg a fenntartható fejlődés, mint környezetvédelmi alapelv jegyében: A TANÁCS 79/409/EGK IRÁNYELVE (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről Az irányelvek értelmében az uniós tagállamok az Európai Unió által meghatározott, vadon élő állatok és növények védelmében kötelesek a országhatáraikon belül un. Natura 2000 területeket kijelölni. A Natura 2000 területek fenntartásának célja az, hogy olyan élőhelyek maradjanak meg változatlan természeti állapotukban, ahol az említett állat- és növényfajok természetes szükségletei (szaporodás, vándorlási útvonal, táplálkozás, stb.) biztosítottak. A fenti cél megvalósítása érdekében a tagállamok kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a védett területeken található élőhelyek ne szennyeződjenek vagy pusztuljanak el, továbbá az ott élő állatok bármiféle zavarását is el kell kerülni. Tekintettel arra, hogy a direktívák irányelv formájában kerültek megfogalmazásra, azok nem tartalmaznak tényleges intézkedéseket, szankciókat. Ezeket a tagállamoknak kell jogszabály formájában megalkotnia és a nemzeti joguk részévé tenni akként, hogy ezek a szabályok harmonizáljanak az ismertetett irányelvek tartalmával. A szabályrendszer megteremtése során kerül sor a tagállamok által a Natura 2000 területek kijelölésére. Háromféle terület-típust különböztetünk meg: a.) különleges madárvédelmi terület b.) különleges természet-megőrzési terület c.) kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület
A különleges madárvédelmi területek kivételével a b.) és c.) típusú védett élőhelyekké jelölt területek elfogadásához az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges, amely egy maximum 6 éves folyamat eredménye. Az Unió ezen intézménye jogosult a tagállamok által jelölt területek, illetve a hozzájuk kapcsolódó szabályrendszer felülvizsgálatára. Nemzetközi kitekintésként a KvVM-től kapott információk szerint lényeges megjegyezni, hogy a Natura 2000 területek az Unió tagállamaiban eltérő arányban átlagosan 17,5 %-ot tesznek ki a
5
tagállamok teljes területéhez viszonyítottan. Egyes országokban (pl. Németország) ez az arány lényegesen alacsonyabb (No. esetében 4 %), máshol így értelemszerűen magasabb. A jelölt területek jóváhagyása még egy esetben sem záródott le, több esetben a tagállamok és az Európai Bizottság között nincs egyetértés, ezért bírósági útra terelték az ügyet. Az újonnan belépett tagállamok esetében az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások kezdetekor 1994-ben előírta a részükre, hogy legkésőbb a belépés időpontjáig azok jogszabályba foglalás útján jelöljék ki a Natura 2000 területeket. Szintén a KvVM-től származó információ, hogy Szlovákia eleget téve ezen kötelezettségének az ország területének 37 %-át jelölte védett élőhelyként, melyet azonban az Európai Bizottság nem talált elegendőnek. Magyarország Natura 2000-rel kapcsolatos tevékenységének ismertetése Magyarország a csatlakozás időpontjáig nem végezte el a Natura 2000 területek kijelölését, illetve a jogszabályba foglalását. Ezt az Európai Bizottság már írásban sérelmezte kilátásba helyezve, hogy az intézkedés megtételéig Magyarország nem részesülhet a témához kapcsolódó uniós támogatásokban. A területek kijelölését a Nemzeti Park Igazgatóságok végzik. Ez előkészületi munkálatok szakmai jellegűek, erre tekintettel nem vontak be a munkába más érdekeket képviselő szervezeteket. A jelölésre szánt élőhelyek területi elhelyezkedését a projectoron kivetített térképeken láthatjuk. A jelölt területekhez kapcsolódó szabályrendszer érvényesíthetősége érdekében hrsz. lista is készült, amely tudomásom szerint a Magyar Bányászati Hivatalnak a rendelkezésére áll. Joggal vethető fel a kérdés, hogy hol kapcsolódik a Natura 2000 program a bányászathoz, a bányatelek fektetés, fenntartás problémaköréhez? Zömmel olyan területek érintettek, amelyek mezőgazdaságilag inaktívak. Elhelyezkedésüknél fogva azonban a jelenleg lefektetett – nem csak agyaglelőhelyet tartalmazó - bányatelkek 2/3-át lefedik. Az előkészületi munkálatok során a Nemzeti Park Igazgatóságok a jelölendő területekről a lakosságot hirdetményben tájékoztatják (társadalmi részvétel biztosítása) a területileg érintett ÖKk jegyzői útján. A jegyzők közszemlére teszik a listát a beérkezéstől számított 5 napon belül 15 napos időtartamra. Elméletileg e szakaszban kínálkozik egy lehetőség arra, hogy az adott terület vonatkozásában érintett bányavállalkozó észrevételt tegyen, ha a jelölendő terület érinti a bányatelkét. Miért van erre szükség? A Natura 2000 területek vonatkozásában készült Kormány rendelet tervezete szerint tilos a jelölt vagy később jóváhagyás esetén Natura 2000 területen olyan beruházást végezni, mely az élőhely szennyeződését, károsodását, elpusztulását eredményezi. A külszíni bányászat során a bányatelek felszíni vetülete megsemmisül, tehát egyértelmű érdekellentét áll fenn a bányászat és a természetvédelem között.
6
Az ilyen következményekkel járó beruházások jóváhagyása a már most is jelentős jogosítványokkal bíró Nemzeti Park Igazgatóságok hatásköre lesz. Ebbe a körbe nem csak a bányatelek fektetés, hanem a MÜT jóváhagyás is bele fog tartozni. A rendelet tervezet kiemeli, hogy csak „alternatív megoldás hiányában kiemelt fontosságú közérdekből” lehetséges engedélyezni ilyen beruházás megkezdését, illetve további folytatását jelöl területen. Felhívnám a figyelmet az előző mondat utolsó szavaira. A rendelet tervezet jelenlegi formájában előírja ugyanis, hogy a már meglévő beruházásokat 2 éven belül a bányakapitányságoknak felül kell vizsgálnia, továbbá lehetőséget biztosít a Nemzeti Park Igazgatóságoknak arra, hogy akár a bányatelek törlését is kezdeményezzék. Mindezt úgy, hogy a meglévő beruházásokra vonatkozó védelem vagy kártalanítás szabályai párhuzamosan nem kerültek kidolgozásra. Ugyanígy nem került egzakt módon meghatározásra az sem, hogy mely gazdasági érdekek kiemelt fontosságúak. De még provokatívabban is fel lehet tenni ezt a kérdést: egy adott bányavállalkozó érdeke kiemelt érdek lehet? Bizonyára nem egy bányavállalkozó szembesült már a jelenlévő közül azzal, hogy a Magyar Állam állami feladatokat a beruházókkal finanszíroztat meg jogszabályi szinten (lsd.: kulturális örökségvédelem témaköre) ez a motívum a Natura 2000 területek vonatkozásában ismételten megjelenik. A tervezet szerint ugyanis, ha védett területen mégis engedélyezik az élőhelyet sértő, pusztító beruházás folytatását, akkor az okozott kárral egyenértékű, más védett élőhelyen végzendő helyreállítási, fejlesztési munkálat végzésére, finanszírozására kötelezhető a beruházó. A KvVM illetékese elmondta, hogy tetszik, nem tetszik a védett élőhelyeket ki fogják jelölni és ebbe a munkálatba az olyan területeknek, mint pl. ipar, bányászat nem igazán van érdemi beleszólása. A területi előkészítésbe észrevételezés útján lehet egyénileg beleszólni, de úgy ítélem meg, ennek nem igazán lehet súlya az uniós előírással és a környezetvédelem részéről megnyilvánuló, egyoldalú érdekérvényesítő hozzáállással szemben. Az uniós átlaghoz képest Magyarország a teljes területének 21,5 %-át kívánja jelölni, ami elméleti lehetőséget biztosít arra a bányavállalkozók számára, hogy ha nem is valamennyi ásványi nyersanyaglelőhely, de legalább a meglévő bányatelkek vonatkozásában érdekérvényesítő tevékenységet folytassanak annak érdekében, hogy minél több meglévő bányatelket ne érintsen a terület kijelölés. Az érdekérvényesítés másik kiemelt területe, hogy a bányászat, mint iparág kellő garanciákat és védelmet kapjon, mert ez az ország érdeke is egyben. A bányászat ugyanis nyersanyag lelőhelyhez kötött tevékenység, nyersanyag kitermelési lehetőség hiányában pedig nem lehet téglát gyártani és eladni sem. Az állam így jelentős adóbevételektől esne el és túl ezen már középtávon gyengítené, szélsőséges esetben ellehetetlenítené ezt az iparágat, amely hatásait már az egész társadalom közvetlenül megérezné.
7
Elnézésüket kell kérnem ezekért a kemény szavakért, de szándékosan ezekkel a provokatív szavakkal fejezem be az előadásomat, mert fel kívánom hívni a figyelmüket az előadásommal érintett témák veszélyeire és a haladéktalan összefogás és cselekvés szükségességére. Az előadás teljes anyagát Irodánk honlapján (www.bplawoffice.hu), a szemléltetés céljából bemutatott térképeket pedig a minisztérium (www.kvvm.hu) honlapján találhatják meg, kérdéseikkel pedig e helyen szóban és egyébként írásban is állok szíves rendelkezésükre. Jó szerencsét! Dr. Balogh Péter és Társai ÜGYVÉDI IRODA ◄ Üi: Dr. Jean Kornél ügyvéd
