FORDiTOTTA MÉ S ZÁ RO S K r, Á RA
JOHN LUKACS
BUDAPEST,1900 e vÁnos ÉsrurrÚnÁra
'/
f,'
'{ ''LLq
auRTpn xoNyvrraoT BUDAP E ST , 1 9 9 1
6 A BAJoK CSÍRÁI |áz. A kottsé1899őszénBudapestenhirtelen alábbhagyottaz építési gek novekedtek, a keresletaz(lj éptiletekiránt csokkent. De pérungyi pánikről sző sem volt. Budapesten korántsem állt me9 aZ építkezés. Eltelt nagyjáből egy év,ésminden ment tovább, legfeljebbvalamivel lassribbritemben,mint annak elótte, egészenl974-ig, az e|só világháboru kezdetéig' Akkor mégpénzigyi szakembereksemtudták' nem tudhatták,hogy részecsupán valaminek, ami már az ingatlanpiacnakez a visszaesése egyáltalán nem hasonlíta tizenkilencedik századbÓl ismert gazdasági hullámzáshoz' Az á|talránosinfláciő mégvalamikor 1899-benmegkezdódott. Az l974.ig eltelt tizenot évalatt az árak ésa lakbéreknegyven. negyvenot szána|ékka|emelkedtek Budapesten. Az áremelkedések nyomán emelkedtek a bérekésa fizetésekis, de nem tartottaklépést a k
tek rigy, hogy néhányembernek csakugyan hasznot hoz a gazdaság liberalizálása,a kapitalizmusésa vál|alkozásszabadsága,a tobbségnek azonban nem; éshogy a kisebbséga nagy tobbségrovására ha|mozza fel a profitot. Sennyey Pál grőf, egy letrinó nemzedéktalán legjobb, konzervatívszellemiíképviselóje'az 1870.esévekbenmégosszeegyeztethetóneklátta akkori (e|éggé népszerútlen) monarchistaéskatolikus meggyözódéséta szabad kereskedelemtámogatásával. 1894-reazonban megváltoztattavéleményét. A Katolikus Néppárt1901-benatözsdetigyletek szigorri megadóztatását javasolta az országgyulésnek' A javaslatotkis híjánelfogadták.Már a kifejezésmaga is - ,,szabad vállalkozás'' - kétesszínezetetoltott. Lelkiismeretlen emberek sotét iizelmeinek gondolata társult hozzá. ,,A szabad verseny csalás'' _ írta SzabÓ Dezsó. ,,A szabadelvü eszmék- állapítottameg éleslátőanConcha Gyóz A dzsentricím konyvében- elveszítették vonzÓerejtiket.'' Konyvi.ink harmadik fejezetébenláthattuk, milyen fontos szerepet toltott be a tizenkilencedik század folyamán tu ország torténetében'a magyar politikai, társadalmiéletbenésa parlamentbenez a pontatlanul,de kifejezően,,dzsentrinek,, neyezett társadalmi osztály. Szerepe jÓval trilnótt számarányán.Láthattuk azt is, hogy angliaimegfelelóivelellentétben,a ma1yardzsentri gazdaságiéspénziigyiviszonyairosszabbodtak. lsi birtokaik tobbségenem sokat hozott. 1899-tóla mez,i3gazdasági termékekára is emelkedettugyan' de lassribbtitemben, mint az ipari árak ésmint a megélhetési koltségekBudapesten.19 )-banszokatlanul sok birtokot adtak el. Láttuk továbbá, hogy sok magyar dzsentri- megint csak eltéróenAngliát l - ráunt a vidékre,ésinkább a fővárosba koltozott. Kevesen érdeklódtekazonban aziz|et, a kereskedelem vagy a pénztigyekiránt. Inkább kozhivatalokbankerestek _ éskaptak - állást. A nemrégmégszabadelvÍiéshivatalellenesvidéki dzsentrik a nemzetihivatalnokrétegtagjai lettek. Ez a btirokrácia 1900 után feldrrzzadtésmegmerevedett.Az ítéleteibenmindig megfontoltan konzervatívHegedrisLoránt 1906-ban,a k
szik novelni. Srilyos betegségez, vé|te,mert megakadá|yozzaa kor. mányzati k
r97
A dzsentriszokásoknakazonbannagyon határozottszereptikvolt a fó. városban is. 19fi)-banésmégjőva| azutánis (valÓjában egészenamásodik világháborri végéig)divat volt a lovagias modor és a tekintélyt parancsolő'férfiasmagatartásutánzása. Még Budapesten is ragaszkodtak ahhoz az elképzelési.ikhoz, hogy mindenekelótt ók képviselik hitelesena magyarságot.Akadtak, akik ezt kétségbe vonták, de ugyan ki állhatott volna a helytikre? Viselkedésrikés beszédstílusuk csaknemáltalánosanelterjedtvolt. Legnagyobb hibájuk elemi erővel feltÖró, rovidlátÓ nacionalizmusuk volt. Ez azérttontos,mert a dzsentrinacionalizmus1900-bankoriilbeliil azonos a,za|, amivéáltalában a magyar nacionalizmusvált. Volt idő, amikor a nacionalizmusésa nemzetiségicintudat- amelynekmély gyokereitéserejéta marxistákésmás ,,tudományos'' materialistagondolkodÓk mindig figyelmen kíviil hagyták - egésznépekethatalmába kerített.Erósebbnek bizonyult a vallásnál, éslregyózteaZ osztálytudatot. A tizenkilencedikszázad folyamán a hazafiságésa szabadelvíiség csaknem mindvégigszcivetségese volt egymásnak' 1900.ra azonban a modern nacionalizmuslassankéntkiszoította a régebbihazafiságot. Jellemzó példája ennek Ausztria, ahol a nacionalisták képviselték a pángermáneszmét'vagyisa német,,nép,, Óhajtot, a fajta egyesiilését ták, határokon innen éstril' akár a HabsburgBirodalom széthullása árán is. Hitler ígyemlékezikifjriságáraa Mein Kampf-ban:,,Nacionalista voltam, de nem hazaft.,,A nacionalizmus1900után Magyarorszá. gon is sokat veszítetthazafiastartalmábÓl, ésmind eróteljesebbfaji jelleget oltott. Legrosszabbformájában korrupt onzéssé fajult.zA Buda.
pesti Szemle 1904-benk zreadta Angyal Dávid torténészcikkét, tenni a ,,hazafi''ésa ,,sovikiilonbséget amelybenaszerzó megkísérelt kifeje(Érdekes, nem használta a ,,nacionalista'' hogy niszta''kozott. zést.)Azeltíbbi szeretihazáját, aggÓdik érte'ésmeg akarja védeni.Az utÓbbi sziintelentilfitogtatniésncivelnikívánjahazája hatalmát.]Ady Endre 1905-bencikket írt ,,A nacionalizmusalkonya'' címmel.,,Tele van nagyszeriijelekkel a világ. A nacionalizrnusalkonyánvagyunk.'' volna.4 Nagyobbatalighatévedhetett Évek m ltán a konzervatívKlebelsberg KrinÓ grÓf emlékeztetett arra, hogy 191'4e|ott .,rigykezeltiik a politikát' mintha egy szigeten éltiinkvolna a Csendes-Óceánkozepén.Nagyon kevesentudtakmesz. szebbre |átni Bécsnél'Hihetetlen naivitássalítéltiikmeg a ktiltigyeket...'' A magyarnacionalizmuslegsrilyosabbhibája tagadő jellege. A nacionalistánakegyszersmindosztrákellenesnekkellett lennie. 1904-bena mérsékeltszocialista Garami Ernó támogatta az osztrákintézmagyarvámuniőt. Emiatt nemcsaka sovinisztafuggetlenségiek tek ellene heves támadásokat, hanem emezek konzervatívellenzéke, a Katolikus Néppárt is. Bizonyítani akarta, hogy a katolikus párt is nacionalista- ráadásul Garami budapesti,szocialistaés zsidő volt. (Chesterton írta egy uben, hogy a gyulolet erősebben egyesíti,vagy legalábbisosszehozzaaZembereket,mint a szeretet.) Fzafajtanacionalizmusa gazdaságiéspénziigyiviszonyoknális job. ban erósítettea kritikus hangot Budapesttelszemben.Politikusok és kerestékkenyertiket,aztbuonyírők is, akik egyébkéntafóvárosban
2. Két illusztráciÓ a magyar felsóbb osztályok magyar naciona|izmusánakigencsak kétes|ényegéhez, 1900k rii|. Mikszáth legismertebbregényeinekegyike á Nosztyfi esete7-ÓthMarivaI. A fiatal Noszty afféleszívrablÓésk
megsziinte1906-banországoskampányindult az AusztriátÓl va|Ó gazdaságiftiggés téséért. Ebből nótt ki az rigynevezetttulipánmozgalom.Férfiakis' nők is piros kelmé. ből késztiltkis tulipánt viseltek a kabáthajtőkán, mintegy a magyar ipar véde|mét Csehor. demonstrálva.Később kideriilt, hogy a magyar tu|ipánokatmegrendelésre szágbangyártották. 3. Ezze| mege|ózteGeorge Orwel|neka másodikvilághábor idejénírtklasszíkus fejtegeti. amely a nacionalistaésahazafi kiilcinbségét esszéjét, l913.ban ,,Saséskakas 4. Késóbb mégist.elszínre t rtek Ady látnoki képességei. lobogőn'' címricikkébenmár felvetettea gondolatot, hogy a németekmindea v
198
r99
gatták,hogy e|torolhetetlenktilonbségekvannak a fŐváros ésazország tcibbi részekciz
ban rejlett. Visszahatásvolt, de nem hagyományosvagy régimÓdi Budapesten1900után modernjelenséggé reakciő. Az antiszemitizmus vált. Nem zsidÓ észsidÓ magyarírÓk, gondolkodÓkésktizéletiszemélyiségektámadták éselvetettékazl9ffi utáni antiszemitamegnyilvánureakciÓ'' termékeit.(Sokan ma is meglásokat, mint a ,,legscitétebb szokták, hogy a vallási ésfaji elóítéletekbena mrilt reakciÓs maradvá. egyaránt nyaitlássák,olyasmit,ami - erkcilcsiésgyakorlatiértelemben - méltatlana huszadik széaadhoz.)Az effé|enézetekbenvan némi igazság,de nem elegendó' Az a torés,amelyeta budapestimagyarzsi1900-banésaz után dÓk ésnem zsidÓ magyarokkiilonlegesegytittélése vo|t, mintsem szenvedett,sokkal inkább rij eszmékkovetkezménye jelenléte és befo|yásaellen indítotttámadás élén régieké'A zsidÓk nem elsősorban reakciÓsok és arisztokraták,hanem néppártiakés demokraták haladtak. LegtÖbbjÍikszabadelvíinekés az egyenlóség hívénekindult' éskésóbbfordult az jfajta radika|izmusfelé.oAntiszemitizmusuknagyobb hatást ért el a fiatalok, mint az oregek kozott. - de nem mindenben- általánostcirténelmi Mindez.egyben-másban jelenségrészevolt' Koriilbelril 1875-tó|1900-iga magyarországiantiszemitizmusban felfedezhetók bizonyos párhuzamok az osztrák, Legalább ennyire fontosak a németésa francia antiszemitizmussal' azonbana kiilonbségekis. Az 1867-benelfogadotttorvény,amelyszaa torvényelőtt, vatolta a magyarországizsidő polgárok egyenlóségét abban az idóben egyedtilállÓvolt Kozép (ésKelet)-EurÓpában.Egy Magyarországot, hírhedtper 1883-bancsaknemugyan gy megosztotta mírlva megosztja majd Franciaesztendó mint ahogyan tíz-eglinéhány
5' 1900után már nem n
6. A magyar antiszemitizmus két fáklyavivője, IstÓczy Gyózó és Verhovay Gyula a baloldalon kezdte politikai pályafutását' Később vá|tak az ,,iigy'. megszállottjává, IstÓczy credetileg szabadelvri, Verhovay f{iggetlenségiképviseló vo1t. A Ftiggetlenségi Párt 1882.ben kizárta Verhovayt' néhány antiszemita társáva| egyiitt. (Verhovay ugyanebben az évben k
200
201
országot a Dreyfus.per. Tiszaesz|áronegy fiatal, keresztényparaszt. lány meggyilkolásávalvádolták a zsidÓkat. Budapestenis voltak zsidÓel|eneszavargások.Csakhogy itt, PárizstÓl eltéróen,a tiszteskrizvélemény,beleértveaz arisztokráciaésa dzsentrik tobbségét, elutasította az antiszemitizmust'A miniszterelnc|rkenergikusan kiállt a zsidÓk védelmében' Idósebb Andrássy Gyula grőf ráIicitált mégBiscmarckra is, aki pedigrigy nyilatkozott,hogy néhánycseppnyizsidÓ vérhasznára válna Poroszországnak.Andrássy most azt mondta, kívánatoslenne, ha nem kevesebb, hanem mégt
202
fogottkezet,a jovó ésa kultriranevében.'',A korszakemlékirataiban számos példájáttaláljuk a hasonlÓan gyengéd,finom, és visszatekintve,megrendítóen naiv barátságoknak.Szereplóikidealistaéshatá. rozatlan magyar ifjak, akik frissiben érkeztekvirlékról Budapestre, gyorsankibontakozÓbarátságukba kult rára ésszellemiéletreéhesen; csodálatvegytil a hasonlÓ korti, de gyorsabbészjárásil,kozmopolitább mÓdon olvasottabbzsidő fiatalemberekiránt. Sok ilyen barátság sz
203
városi tanácsospéldául_ aki az országgy lésbenPest, Buda ésóbuda 18,73.éviegyesítését tetó a|áhozta- ugyancsakszÓt emelt a korlátlan ke|eti bevándorlás ellen. Késóbb azonban valami megváltozott' Az efféle megkiilonboztetések1900-ra javarésztelhalványultak (legfel. jebb talán az id sebb zsidÓ patríciusoklelkébenésolykor a szőhasználatában éltektovább). Az antiszemitizmustendenciája ésmegnyilvánu|ásaiezentrilfóként az országasszimilálÓdottzsidÓsága' mindenekelótt a budapestiek ellen iriinyultak - vagyonosodásuk' hatalmuk, befolyásukésstílusuke|len. Ismételtenhangsrilyoznomkell, hogy ez nem csupán a szabadelvúségválságát, hanem a nacionalizmusátalakulását is jelezte. A régebbi magyarszabadelvúekésftiggetlenségiek szívesenfogadták a zsidÓknak a magyarságbava|Ó beolvadását- ennek egyik (éskorántsem mellékes) oka pedig éppenséggel a magyar nemzeti felfogásban rejlett' A magyarok kevesen voltak ahhoz, hogy egymaguk benépesítsék az országegészteriiletét.A magyarzsidÓk szintekivételnélktilésonként azonosu|taka magyarnyelwel ésa magyartiggyel,ésezze|jő szolgá|atot tettek az utÓbbirtak. Idósebb szabadelviiekmég1900után is arrÓl írtak,hogy a nemzet csak nyert az asszimilálÓdottzsidÓk jelenlétével, hiszen ez is a magyar iigyet erósítette'Csakhogy ez az e|mé|et1900 után veszítettvonzÓerejéből.Bartha MiklÓs _ a már em|ített néppárti, demokrata és radikális politikus éspublicista- 1901-benmegjelent konyve jellemzó tiinete volt a fejleményeknek.A Kazárfold n írója heves kirohanást intézetta GalíciábÓl nemrégbevándorolt szatÓcsok, kocsmárosok ésuzsorások e|len, akik szerinte Északkelet.MagyaÍországszegényruténparasztságátszipolyozzák.8Bartha ebben a k
..kazáÍ,,áradat kozott. Az utÓbbiakat .,élósdikártevóknek'' nevczt. Az itt-ott halványan még felbukkanÓ megkiilonboztetéstazonban elnyomja az írásmii gyakran di.ihodten uszítÓ hangvétele.Bartha Meggondolatlanés asszimilálhatőságát. tagadtaa zsidÓk tobbségének T
8. Ugyanebbenaz évbenlelőttékEgán Edét,Bartha barátját ésbá|ványát.A tcir. téntekbensokan zsid
9' Ady állapítottameg 7902-ben,hogy akik most a ruténokatvédik, azértteszik, mert i|yenmÓdon támadástindíthatnaka zsidők e|len.1913-bankeserúcsalődásának adott hangot,mert egykoribarátja,octavian Goga, román ko|tó, a román antiszemitizmus szÓszőlőjául szegódÖtt. kedvem itt a románok legszebbenfej|ettantisze',Nincs mitaságáhozmagyarázatokkalszolgá|ni,talán majd máskor, de a román zsidÓgy ltilet éshelyesadagnyiantiszemimajdnembizáncianszép.Viszont az énhitem a sziikséges taságmellett' me|yetsok árja el|enis szeretetteltáplá|ok'az,hogy az Istencsak egyet s a sotétke|etiségiink teÍemtett a maByarságjavára,a zsidÓt. Zag1va,álmosvérségiink e|lenadottel|enméregez, antiveroná|.''
204
205
léteés a kultrirába va|Ó beéptilése ekkor is novekedett.A nemesi rangraemeltzsidÓ csa|ádoknaktobb mint fele 1900után kapta címét, a legtobben1905-ben vagymégkésóbb,amikora régi,szabadelvií politikai rend már fe|bomlÓban volt.l0 Budapest társadalmi életében néhány,alig észrevehetó,éSnéhánymás, kevésbé észrevétlen változás már 1900-banis végbement. Bizonyosklubok, amelyeka mriltbanmég magyarzsidÓ elókelóségeketis befogadtaktagiaik kozé,most bezárták kapuikataz1|yenurak elótt. (Az 1870-esévekbenFalk Miksa' a kiválÓ magyar iljságÍrőéskozéletiszemélyiség - Erzsébetkirálynétanára és bizalmasa _, kikeresztelkedett sziilók fia, visszautasítottaa nemesi címet,amelyet Ferenc Jőzsef felajánlott neki. 1898-banazonbantagja lett a dzsentriOrszágosKaszinőnak.) Azevezósklubok,a budaíDunapart mentén sorakozÓ csÓnakházaikkal és klubép{ileteikkel,most megoszlottakaszerint,hogy tagságukzsidÓ vagy nem zsidÓ volt. Még a két,egymássalpárhuzamosbelvárosi korzÓ, a Váci ésa Koronaher. ceg utca kÖzÖttis kia|akultvalamifélefinom kiilonbség.Az egyíken a hangsrilyozottan nem zsidÓ, a másikona tcibbé-kevésbé zsidÓ kozÖnségsétálgatott napről napra.Budapestenakadtakenneka jelenségnek zsidÓ e|emzói. MarÓ grinnyalbírá|tákfőként azokata felsóbb rétegekhez tartozÓ zsidő családokat,akik, azem|ített írÓk szavaival,a keresztény magyar dzsentriszokásokatmajmolták. Vannak ennek példái MolnrárFerenc korai tárcáibanis. 1902-benAmbrus Zo|tán, aki maga nem vo|t zsidÓ (de antiszemitasem), vígjátékotírt egy frissenbárÓi rangraemelkedettzsidÓ csa|ádviszontagságairő|. Az ugyancsaknem zsidó Her czeg Ferenc 1904.ben ezt írta:,,egészMagyarországliberális, de senkiSemSzeretia zsidÓkat.Maguk a zsidők sem. . . Az áttértzsidÓt
mint keresztényt a keresztények befogadnilátszanak,a zsidÓk viszont _ egyáltalánnem.'' (A konyv Andor ésAndr s _HerczegFerenc ritka anyagikudarcainakegyikevolt.) Néhánymagyarzsid írÓ ésértelmi. ségihovatovábbkétségbe vonta 2Ve|ózó nemzedékmagyarnacionalizmusát.ll Ebben talán még némi logika is lehetett akkor' amikor a magyar országgyiílésben a szélsóségesen nacionalistafiiggetlenségieket mégmindig ,,szélsőbalnak''titulálták' Most egypáranrigy vélték, sztikségvolna végreegy másik, nem nacionalistabaloldalra. Igazuk is volt, meg nem is. Tévedésiikabban rejlett, amire aziméntmár utaltam.Az antiszemitizmust és az rijnacionalizmust az idejétmrilt ,,klerikális reakciő'' maradványainak tulajdonították.Csakhogy a katolikus klérussoraiban nem az idósebb felsópapság, hanem éppenséggel a fiatal papok támogatták az jfajta, népiesnacionalizmustéstársadalmi eszméket, elítélvén a kozmopolitizmust, a kapitalizmust, a zsidÓ befolyást ésa ,,ztillottBudapest''-et' A magyarországimodern ésszociiílisszellemií katolicizmus feltorekvó szősző|őja, Prohászka ottokár (ugyanaz,aki ptisp ki beiktatásakor,lemondottaz ilyenkorszokásoskril]'905-ben, sóségekról)osztotta ezeket a nézeteket.Prohászka ésmások azilyen felismerésekbennem valami régineka tovább élését látták, hanem az j, megváltozottviszonyokraadott,elkertilhetetlenideolÓgiaiválaszt. Sziikségétérezték Az antiszemitákkétvezéralakja, az ,,ébredés''-nek. IstÓczy ésVerhovay, használták ezt a szőt _ az e|óbbi már 1881-ben-, noha akkoriban mégnemigen volt visszhanga. Prohászka 1899.ben
10' 1910-ben azsidőHazai Samu kapta a hadrigyminiszteri tárcát, i9l2.ben a zsidÓ származásű Teleszky János a pénziigyminiszterit, és 1913.ban a zsidÓ Heltai Ferenc rovid ideig Budapest polgármesteri címétvise|te. Bizonyosan mond va|amit az is, hogy James Joyce U/ysses-ében a modern ember prototípusa, akinek éIetét,gondoIatait megkísérliegyetlen jriniusi nap ttikrében teljes. ségiikben leírni, magyar zsidÓ vo|t. Márpedig 1904.ben Dublinban aligha étt magyar zsidÓ' (B|oom eredeti magyar neve: Virág, nem feltétleniil zsidő vezetéknévMagyarországon. És amint a Finnegans |ilake néhány aprÓ részletébő| kivi|ág|ik, Joy"" k-eve. sebbet tudott a magyarokről, mint hitte.)
l 1. A zsidÓságnaka nacionalizmussa| valÓ azonosulásábanvo|tvalamelyes- korlátozott - párhuzamosságAusztria ésMagyarország k zőtt. Az oszÍrákIiberális zsidÓ. ság, a szocialistákésa pángermánsághívei1882-benmegtartott|inzi ta|álkozőjukon egyetértettek abban,hogy,az Osztrák-MagyarBiroda|ommás nemzeteinekrovására is, a németkult rát ke|l támogatniAusztria egészteriiletén.Néhányéva|attnflvánva. lÓvá vált' hogy Ausztria rij naciona|istái(akiket ezzel a régihazafiaktÓ| kívánunkmeg. ktil
206
20'r
már .,keresztény ébredésről'' beszélt'12 Akkoriban a budapestiegye. temi ha|lgatÓkkcizottkcinnyenterjedtekaz effé|eérzelmekrehatÓ eszmék(mégha amrigy,magánéletiikben, nem voltak is trilságosanvallásosak). Az egyetemekennótt a zsidÓ diákok aránya' A nem zsidő és a zsidÓ diákok baráti egytittélése általában nem szenvedettcsorbát' Néhány incidens azonban elófordult. Az antiszemitizmusmost elsó ízbeneróteljesebbenburjánzotta fiatalabb'mint az idósebbnemzedék koz
ellentét'' emelte fel.szavát,hogy sziinjon meg végrea ,,kibékíthetetlen javarészt az Országosésa Lipőtvárosi Kaszinő, azaz:a dzsentrik meg a zsidÓ nagypolgárságkozott. Úgy vélte.hogy a merev ésheterogén osszetételú,kÍilonféleirányzatoknak otvozódniiik kellene. Tudta, hogy ehhez idóre van sziikség,,,továbbáa magyar keresztényésnemmíg a zsidÓ elemek végérvézeti eszmékáltalánosabb e|terjedésére, nyesenbe nem illeszkednek anemzettestébe''.Majd hozzátette: ,,Ha nem ígylcsz, vagyis ha a zsidő elit ragaszkodikvezetó szerepé. jelhez, ésvakon k
12. A szÓnak nemcsakeredete'hanemkésőbbihasználatais rosszatsejtetett.1919 után az ÉbredóMagyarok erós antiszemitacsoportbat m rtiltek.(Akárcsak Német. országban,aho| Hit|er hataIomrajutása idejéna nemzeti ébredés IDeutschlandErwache] eszméjenáci vagy náci típus jelszÓ vo|t')
amely ezt a sokatmondő címet 13. 1917.ben a Huszadik Sz zad korkérdésére, viselte:,,Létezik-e Concha azon kevesekkozott volt, aki azt válamégzsidÓkérdés?'', szolta' hogy,sajnosigen' Továbbá, hogy 1900fordulÓpontvo|t,ame|yután a magyar zsidÓk fiatalabbnemzedékének egy részeszembefordulta nemzett bbségével.
208
209
ban megjelentA Hét.benegy cikk, amelybenvalaki az emberi civ1lizáciÓ mindenkori magvetójéneknevezte a zsidÓságot' Megállapította, hogy az eljovendó századotis a zsidők készítike|ó. A Hétegy másik, 1900.banmegjelent cikke is arrÓl árulkodik, hogy a pesti értelmiségnek egy részemindenképpenhozzájárult a sajnálatos szakadáshoz. ,,A Duna - á|lapítottamegaszerzo _ Bu
21,0
A szakadás azországésfóvárosa k
iiléselótt táviratot kiildtek Herbert Spencernek(mint Jászi oszkár írta:,,a nagy látnoknak'').Ebben hÓdolattal adóztak szelleménekés válaszolt,éstidv véleményét kérték.(Spencer1899szeptemberében zÓlte a társaságmegalakulását.)Csakhogy1900.raa társadalomrÓlés az emberi természetrólvallott spencerieszmékmár kimentek a divatbÓl Nyugat.EurÓpában.Most másfélegondolkodÓk'Henri Bergsonés William Jamesázsiőjanótt. Másfe|ó|azisigaz' hogya magyartársadalomrÓl mégncm késziilt,,tudományos''igényíí tanulmány.Sok jelentós értelmiségi éstudÓs fejébenmegfogalmazÓdotta gondolat,hogy sztikséges lenne. A társaságtehát 1900-banannak rendje-mÓdjaszerint megalakult.Elsó elnoke,PulszkyÁgost,igentiszteletreméltÓ, szabadelvÍí humanistavolt. Csalát]játa tizenkilencedikszíuadfolyamán mindvégigerós, torténelmikapcso|atokf ztéka magyarlibera|izmushoz éshumanizmushoz.A kiemelkedó alapítótagok koz
tekintélyesorgánummá fejIódott, jÓval tÍllnótta ''tudományos.'sztrcit-llÓgia keretein.15Jászi ésmunkatársai hajlottak arra, hogy elkcite|ezetten véleményiiketszabadjára engedve, átcsapjanak a poli'.haladÓ'' tika' a filozÓfia ésaz irodalomkritika felségtertileteireis, olykor csakugyan színvonalasan.Jászi ésbarátai gondolkodásmődjának végzetes hibája azonban az olykor arroganciáig fajulÓ onteltségvolt. A Huszadik Század legelsó számában megjelent Jászinak egy cikke (,,Tudományos t1jságírás''címmel), amelyben kijelentette, hogy a folyÓirat lapjai egyet|enegyirányzat elótt lesznek csupán mindenkor zárva, Kitiltanak belóle minden' nyfltan vagy burkoltan, bátran vagy gyáván kifejezésre jutÓ reakciÓs világnézetet. Majd kifejtette: megingathatatlanul hisznek a szÓlásszabadsá-qban,de a reakciÓs politikai e|méletmár értelemszerííensem lehet politikai elnrélet,A Somlő-rigy maga is SomlÓ egyik, 1903-bana társaság tilésénelmondott beszédébólkésztiltjegyzók nyv miatt keletkezett. SomlÓ lelkesen idézte Zo|a.,mélyenszántő,, (sic) szavait: ,,Csakis a tudomány forradalmi.'' Szárnunkra nyilvánvalÓ, hogy az eÍTéle pozitivizmus 1903-banmár idejétmrilta. A társaság számos tagja Ugyanezt mégsemvette észre. Mindenesetre a társaság és folyÓirata mind nagyobb tekintélyre tett Szert. 1906-ban a Jászi-féle csoport már szabadegyetemet szervezett a tanu|atlan tomegek részére. Az ígazgatóítisztet m aga Jászi vál l a|ta. Me gnyitÓ beszédének frazeolÓgiája megint csak sokat e|áru|: . .azon is munkálkodnunk ke|l, hogy ',. egy rij erk lcscit, j morált dolgozzunk ki a di'iledezó régi- vallási vagy metafizikai _ helyébe. Új morált, melynek alapja: a tudomány és az
14. Jászi az 1900.as nemzedék je|legzetes alakja volt. A spenceri liberalizmustÓ| eltávolodva, radikálisabb vizekre evezett, ésaz 1918.as osszeomlás után fontos szerepet vállalt Károlyi rovid életú,radikális koztársasági kormányában. Oszintén foglal-
koztaÍ!a a nem magyaÍ nemzetiségek gondja' szerette volna megórizni Magyarország egységét'ésezt a ,,Kelet Svájca'' eszmÉjÓnck ésjelszavának érvényesítése révénvélte e lérhe t ne k. A p o|itika' ame lye t képv iselté stak tik áj a eg y aránt eI sZak ad t1 9 l8 v alÓságát
212
2r3
emberi szolidaritás.Ez az ít a mi hitiink szerint csak a szabad kutatás ritja lehet.'' NyilvánvalÓ, hogy a társaság,vagy legalábbisaz a domináns csoport, amelyhez Jászi tartozott, elérkezettneklátta az idót a dolgozÓ osztályok felvilágosítására(mint ahogyan 1905-ben, az akkori politikai válság idején,az általánosválasztÓjogottámogatta). Most rigy vélték- sót meggyőzódési'ikkéváIÍ_, hogy immár ók a magyar kultrira éshaladás zász|óvivói. Mégkevesenvoltak kozotttik marxisták.De már liberálisoksemvoltak.Radikálissáváltak' ezek a tobbEltekintve,,haladÓ'' ideolÓgiájuk fogyatékosságaitÓl, gondolkodtak, hibásan nyire ifjri haladÓk ésradikálisok alapvetően beszéltekés cselekedtek.A jelek szerint a magyar dolgozÓ népés benne a budapestiproletariátusnemigentan sítottérdeklódéstkultu. iránt.16Ennélsokkalfontosabbésjellemzóbb,hogy rális erófeszítéseik elriasztották viszonylag konzervatív és szabadelvÍikollégáikat. Az elóbb említettekigyekeztekkiigazítani,de legalábbismődosítania tár. saságirányvonalát,ésvele a folyÓiratét,amely mínderóteljesebben ellentmondástnem tiiróen ésalkalomadtánharsápolitizált,mégpedig azonbanstiketfiilekre találtak.BudapesttÖrintelmeik nyan. Tvatos ténetébencsupán kis epizÓd ez a szakadás a társaság so:aiban. Akárazonbanfontoseseménye.t7 torténetének A magyarértelmiség csak az országospolitikábanésa parlamentben,a malyar liberalizmus egykor humánus és korántsem elvtelen egységemegbomlott. Gratz,Conchaésa hozzájukhasonlÓkonzervatívliberálisokkiÍízettek - vagy ugyanrigy-, mint az orosz parasztokaz 1870-esévek16. olyasféleképpen agítáciőjairánt. A párhuzam mégsemtokéletes:az orosz ifjri narodnyikok ben az ésbabonásvolt, a budapestiproletariátusegyik sem. írástudatlan paÍasztság ennek az ese. figyelemelhonrályosította osszpontosított 17. A politikatorténetfe Sok tekintetbenígyvolt ez méga kozelmliltbanis' amikor ményneka jelentőségét. a Huszadik Század és a Jászi-félecsoport az addigiaknál jobban magára vonta figyelmét.Gratz Gusztáv' aki nemcsaka társaság a magyarésa ktilfoldi torténészek kiválÓ egyik-a|apítőjaéstisztségviselóje,hanem az 186.7-tó|1920-igterjedő időszak ,ra|án azért megjelentmunkájábanszintemegsem említi. táiten..tuoo," is, 1934.bén _ sem, mert ez a nemeséshumánusember, régimÓdikonzervatívliberális lévén aki a második vi|ágháborri elótt é|esenszembefordulta radikális jobboldal|al - gy gon. dolhatta,hogy ba bírálja1906-oszsidÓ radikálisellenfeleit'azzalcsak a nacionalisták ésantiszemitákmalmárahajtjaa vizet.
214
a társaságből.Andrássy lenrondott.Magam rnegkerestenr a társaság 1906.augusztus17-én,az em|ítetttagok kiválása után megtartott,izgajegyzók
215
- egyiktik zsid ' a másik nem - forrő kétbecsvágyÓ, iÍj értelmiségi 1900 kortil játszÓdÓ Halálfiai ann az osszhangj árő| barátságárÓl és A m nem torténelmiregény,csak a kor fiataljainakéleregényében. ad képet.Sokat elárul az is, amit Babits az 1906 térőléstorekvéseirrSl koriili évekrólír. Imre, a fószerepló, Babits szerint ekkor ,, gy állt tétoegyediil,mint a bárány,ki kétnyáj kozotteltévedve, a csatatéren, tartozik''. melyikhez vánnézkortil, ésmagasemtudja, Láttuk, hogy 1900-banA Hétvo|t Magyarországlegrangosabbirodalmi folyÓirata. Minden, babérokravágyő koltó, írÓ vagy kritikus igyekezettmegjelennia lap hasábjain.Kiss JÓzsef, zsidÓ koltő, a fószerkesztó, és a magyar soviniszták egyik vezéralakja,a németsz . letésúRákosi Jenő a legszorosabbbarátságbanvoltak egyInássa|' konzervatívmagyar irodalmárok Kisfaludy TársaA tobbé-kevésbé sága 1900-banmégsemválasztotta tagjává Kiss JÓzsefet. Nemsokára jutott az eddig itt-ottmár budapestiiroda|mi jságokbanis kifejezésre más részeiaz ország Budapest és ellentét tobbnyire kimondatlan már is, amelyek Kihallatszottakmellékz<jngék nek kult rája kciz<jtt. céloztak.Herczeg Ferenc' a dzsentrik kedvenc a ,,zsidÓkérdésre'' konzervatívírőja, 7902-benkritikát írt BrÓdy Sándor egyik színmiivéró|. Herczegnek tetszett a darab, de fel akarta hívni a figyelmet bris allegÓriájára,..,,Az allegÓriaBudapest a dráma ,'kétségbeesetten fóvárosánakésa magyarvidéknek,vagy,ha jobban tetszik:a magyar intelligenciánakés a parasztságnakegymáshoz val'ő viszonyát je|lemzi. Íme,itt a város. Az országfóvárosa, de nem nőtt ki a nemnem tudtuk bekap. zet testéből... a nemzet véredényrendszerébe csolni.. ." de Petőfi nevétviselő iro1904-bena másik, ugyancsakkonzervatív. dalmi társaságiilésénHerczegvisszatértugyanerrea témára: magyaris, vegyiosszetéteésérzelmeiben ha nyelvében ',Budapest, irodalom,ha végsőcéla budapesti és idegen egyesít, lébensok elemet jaiban ontudatosannemzetiis, szervesa|katábansok ontudatlanidea régi gcn elemetrejt magában.Nyelviink simábbésgordiilékenyebb magyaros'látÓko. írÓkénál,olykor talán népiesebbis, mégiskevésbé rtink talán tágasabb,de semmiesetresem mélyebb.Magyarulbeszé-
ltink ésérztink,t1eaz esziinkjárása.az erkolcseinkrnár aligmagyarok' az uralkodÓ csillag. láthatárána társadalmiprobléma A szépiroda|om zat,mi azonbanjobban ismerjtika francia,a német,a skandináviromint azokat, melyekben a magyar dalmat nyugtalanítÓkérdéseket' jovóje fordul.'' nemzet Herczeg higgadt és értelmesválaszt kapott IgnotustÓl' a miivelt (Ennek a válasznakmár a címeis kivál an zsidÓ iro
erkolcste. tétikaijogon keresztelikel az >erkolcsot< Budapestvárosátnemzeti |enséget< idegennek?''.e képrombo|ás... kocíménakarnákizárni a magyarirodalom érdeklódése védekezés rébó|.. ." HerczegnekésIgnotusnak(ésaz egyértelmen antiszemitaBarthának, aki BudapestetSzodománaknevezte)egyszerreválaszo|ta régi szabadelviiRézMihály. ,,. ' . mit jelent az. . . Pestbojkottálásáratore. kedni... éni|yenmesszirenem megyek' ' ' Nem tagadornénmeg az csak konstatálom'hogy a dicsóségmég elmrilt cjtvenévdicsiiségét... pedig ezeréves. a nemzet csak fé|százados, ' . Nem akarom a nemzet életébólkizárni tóvár
216
zt1
meg. Ennek a fejezetnekazt'a címeÍadtam:',A bajok csírái'''Csakhogy gyakranjutnak téves mag mégrremtermés.A t
vényszeren vezetnek bizonyos késóbbiekhez.Ez pedig nem más, mint a post hoc, er7opropter hocl9téveszméje. okosabban tennék,ha ehelyett nagyobb figye|metszentelnénekJézusegyik korai példazatának a magvetórólésazóvetéséról: ,,És.. . némelyma1azritfélreesék; éseljóvéna madarak,elkapdosákazt'', ,,némely pedig a koveshelyre és amely esék'', volt, ,,elstile,ésmivelhogygytikerenem vala' elszáradott'', vagy ,,tcivisekkozéesék,ésa tovisek felnevekedvénmegfojták azt,,.A búnosemberi természetkrÓnikásának tudnia kellene, hogy ez azigazság érrlényes minden magvetó ésminden kiszÓrt mag sorsára, jÓra ésrosszraegyaránt.Az ígéretes jcivő magvairaésa bajok magvaira is' Ésérvényes a mi témánkraésa mi torténettinkreis. A bajok magvait elvetették,éssok ki is csírrázott, mégsemkellett volna feltétlentil termésthozniuk. Az akkor torténteknem elkertilhetetleniilvezettek a későbbitragédiákhoz. Sót az 1900-banmár láthatÓvá vált szakadásoknaksem kellettvolna feltétlenriltovább mélytilniiikBudapest torténetefolyamán. 1906.ban megvoltak,igaz. De sok kÖzÍiltik,ezértvagyazért,nemhasadttovább, sót nem is számítottsokat.Az első éslegfontosabb- az, amelyikBudapest ésaz országkozott tátongott_ ugyancsakvesztettjelent
2I8
ték az infláciÓt, hanem valÓban hatásosanfékeztékis lass fÓlfe|é kriszását.Emiatt az olykor szembeotló gazdaságiéspénztigyiarányta. élesenjelent|anságokbudapestizsidtikésnem zsidÓk kozott kevésbé volna erősodó valamiféle létrejott 1906 mintha utárr, keztek.Késóbb' már asszi. azÓta és egymásmellettélésa legrégibb ésviszonylagbékés milálÓdott fővárosi zsidÓ burzsoázia ésa nem zsidÓ kozéposztálymeg a felsóbb osztályok alacsonyabbrangrirétegeikozott. Még a kultrirák fennmaésaz ideolirgiákképviselóikozott is'Ezazegymás mellettélés katasztrofánagy nemzeti bekovetkezett radt egészenaz 19t&_!9-ben kig. Ennyiben tehát az e|s,6vi|ágháborÍrtkozvetlenii| megelózó évek délutáninapfénybenfiirdő hangulata nagyon hasonlítottazokhoz az ,,edwardi''évekhez,amelyeketangol írÓk oly gyakran idéznek- ha néhakissésajnálkozvais _, ésÚrgyenrlékeznekrájuk, nrinta liberális voItez így, Anglia utolsÓ éveire.BécsbenésBerlinben talán kevésbé mtikodtekekkor is mint BudapestenésMagyarországon.Fesziiltségek kozottÍikrijabbkeletíiekis, de sok régikeseniségészrevebóségesen, hetően enyhiilt.Érdekes,hogy sokanazok koziil, akik egykorbírálták a zsidÓ befolyást- mint Herczeg,Gratz vagySzekfii-, végtilaz antisze. váltak. Mégpedigakkor, amimitizmusbátor bírálÓiváésellenfeleivé tettszert,ésszintefélhivakor ez az ideolőgiaelterjedt,népszeriíségre tatos rangra emelkedett.mA katolikus egyházbanmaga Prohászka ptispok, a radikálisoknakés némelyzsidÓknak valr5ságosmumusa' kereszténydemokráciáhozhasonlÓ elvekethirdetett(vagylegalábbis NémetKatolikus Centrum Pártmagyarváltozatát).Ekoza mérsékelt ben az alsÓ papságsoraibÓl sokan_ kozttik néhányfiatalabbjezsuitais - változatlanula zsidÓ kulturális ésszellemibefolyásel|enléptekfel, szÓban ésírásban.(Noha voltak kozottiik olyanok - magyarországi 20. És megfordítva, meg kell jegyezniink azt is, hogy ennek a radikális és,'ha|adíl'' nemzedéknek néhány zsidÓ értelmiségitagja 1920 után meggyóz déseskonzervatívvá lett. (Néhányuk áttért a katolikus hitre.) Az ilyen, i919.es emígránsok ktjziil kiemelke. dik Menczer Béla ésKolnai Aurél (utÓbbi G. K. Chesterton barátja, aki tan volt Kol. nai egyházi eskiivőjén, 1933-ban). Ismertebb talán Polányi Mihály' akinek 1939.lren megjelent Pers ona! Knowledge címúmunkája irrről tanriskodik, hogy miképpen alakul humanista át egy radikális és ,,tudományo3,:pozitivista ésdcterminista tcibbé-kevésbé tudÓsfélévé'Az eredmény amolyan ,,vegyesfelvágott'' '
279
jezsuitákis _, akik a második világháborubanbátran védtekésmegmentettekzsidÓkat, ésezze|kiérdemelték tisztelettinket.) E helytittnéhánysort kell szentelnema korabeli Budapest katolicizmusának. Néhánysort csakugyan,ésnem tobbet. Budapest lakossága ugyanis,amelynekt lnyomÓ részét rÓmai katolikus vallásrinakkeresztelték,sem 1900-ban'semutánanemigenadtatanrijelét vallásosérzelmeinek. Voltak jelei az ,,ébredésnek'', amelyreProhászka szÓlítottafel híveit1899-ben.Mint EurÓpa.szerte, nálunk is megjelenteka neokatolikus szellemiségelsó hajtásai.A katolikus kiadÓ, a Szent IstvánTársulat tagságaéskiadványainakvolumeneh sz évalatt a tizenotszorcirsére nótt. De abszolritszámokban mérve,persze' ez a volumen éshatása mégmindig csekélyvolt. Mint néhányírő megjegyezte,a ',keresztény,' dzsentrik nemigenéltekvallásos életet.A férfiaktcibbsége ritkán vett résztmisén.Az asszonyokésa gyermekekvo|takrendszerestemplomjárÓk és hívók. A kor politikája e téren is megbosszultamagát. A ,,keresztény,,je|zó Í900Í.ájánvált kozhasználatrivá.Láttuk azonban, hogy mindenkor negatívme|lékjelentéssel' Vagyis: nem zsidő, nem kozmopo|ita,nem marxista' Láttuk azt is, hogy az 1894-benalakult Katolikus Néppárt antiliberális és_ hol burkoltan, hol nyíltan - zsidőellenesvolt. Szociáliskérdésekben olykor dicséretes fellépéseit, visszatekintve. elhalvánltja a katolikussajtÓ - a tobbi koz tt azAlkotmány címíinapilap _ gyakran harsány demagÓgiája'És lám' mégis ugyanenneka katolikuspártnak a soraibÓlnőtt ki ésvált országoshírií kiválÓsággá ]919 után a humánuskatolicizmusnéhánynagyszeríi szőszÓlÓja ésgondolkodÓja.Nevespapok ésapácák,hogy csak néhányat említsrink: Giesswein Sándor, Ernszt Sándor, Griger MiklÓs, SchlachtaMargit. Valamennyienmegmozdultakazsidőkvédelmében' SchlachtaMargit hósiesen állt ki melletttika második világhábor' ,e\ótt ésa háborriéveiben. A hasadás,amely nem zárult osszetcibbésem Budapesten,sem 2V országban' a bal- ésa jobbolda| kozott tátongott' Lassankéntrij elemekkel is bóvtilt. Ilyen volt az egykclriFtiggetlenségi Párt radikalizálődása és a szocialisták lassan, de biztosan ncivekvó jelenléte, amit a budapesti értelmiség ésmunkásságmár említettradika|izálÓdása is
220
erósített.Ezeknek a politikai áramlatoknaka fejlódéseazonbanmár nem a mi torténettinktárgya. Akárhogyan is, 1914forgÓszelebombolve száguldottát a szakadékfol
221
mélyebbrelátott MarxnáI _ az ernbereksokkal hamarabbfelfogják a hatalom realitásait(vagy, tegyiik hozzá, azt, amit a realitásokből meglátnak),mint a társadalmi szerzódésekeszméit.A legnagyobb hatalomEurőpában már 1900-banis, de 1914-benbizonyosan,Németország volt. Annak ellenére,hogy Magyarország mind határozottabésbizonyoseredrnéban torekedettaz AusztriátÓl valÓ ftiggetlenségre, nyeketel is érte téren;annakellenére,hogy a magyarésa németvéra magyartortéésjelleg kozott igen nagyvolt a kÍilonbség, mérséklet érvényestilt a német nelemfolyamánmostelsó alkalommaleróteljesen eró iránti tiszteletésa németkultrirahatása.A magyaroktatásirendszernagyjáből addigis németésosztrákmintáraépiiltfel, ez azonban mégnem ad kellő magyarázatot.A Vilmos kori Németországkormánya egyelőre nem íjzte a kulturális propagandadiplomáciáját. Az, hogy Budapest lakosságánaktetemesrészemégmindig tudott némettil, már Szerepetjátszhatottabban a hatásban,amely a kormány-és mint rij elem vonult be államkozi kapcsolatokkísérjelenségeként a torténelembe.Végtilis itt egy nemzet civi|uációjárÓl éskult rájárÓl alkotottkép(ésvégsósoronmindennemzetvalamilyenkult ra prototípusa)hatottegy másik nemzetre. A huszadik század elejénez a hatás Budapestenjobb- és baloldali korokben egyaránt mutatkozott. A tizenkilencedik szátzadban a magyar liberálisok még angolbarátokvoltak. A nacionalistákés a fiiggetlenségiekhagyományosana franciákhoz hÍvtak. Mindvégig egyritt éreztekFranciaországga|a francia-porosz háborri folyamán, majd a vereségután is. Az 1880-asévekbenazonbanaz antiszemiták ésritmutatástkaptak a németpéldábÓl.IstÓczy ésVerhovay cisztonzést a ,,világleghatalmabeszéltis erról. 1899-benIstÓczy Németországot elsóként a fiiggetlensénevezte.A magyarokkÖztil sabbnemzetének'' giek k
222
a keresztényVolksparteimagyar változatának tekinthető. Péguyvagy Bloy tij francia katolicizmusátlegfeljebbnéhánykatolikus értelmiségi ismerte. 1900-ramegerősodotta rajongás Németországiránt, fóként a Budapesti Miíszaki Egyetem diáksága kozott, de nézeteikbenosztozott sok tanáruk is' Az irodalom ésa miívészet mégkitartott a franciabarátságmellett (,,Szépámulások szentvárosa, Páris'' _ írtaAdy). De már a budapestiértelmiség baloldali ésradikális részeis a németfl|ozófrához kotódott. Ez terminolÓgiájukban és írásaik tartalmában egy. aránt megfigyelhető.Lukács Gytirgy 1910-benLélek ésforma címme| megjelentelsó tanulmánykotetét Babits méltattaa Nyugat-ban.Babits szerint Lukács szovege és valamennyi eszméje rnindenestiil ,,.. . német.. . egy modern' mesterkéltnémetszÓhasználatraépiil'',és ez, Babits ószinténbevallotta, nem tetszettneki.2l A Lélek ésforma alig egy év elteltévelmegjelent Németországban- ritka eredmény magyargondolkodÓ számára_' ésa németértelmiség igen elismerően fogadta. Ilyenformán nem meglepó _ noha utőlag talán ktilonos -, hogy az elsó világháboru kitorésétkovetően Balazs Béla esztéta, jellegzetesésa legkevésbé a budapestiradikális zsidÓ értelmiség sem ktizonyos tagja, tanulmányt adott kiizre Páizs vagy Weimar címmel. A kérdéstehát: Franciaország vagy Németország?Vajon melyik az eurÓpai kult ra igazi képviselője?ÉsBa|ázsaz utÓbbira szavazott' 19l4-etírtak' Az akkoriban divatbaj tt tőrai teákon a pesti Duna. part j nagy luxusszállodáibanBudapest aranyifjrisága(ésolykor nemcsak az ifj ság) már a macsies,a cake-walk, a boszton, a ragtime és a tangő ritmusára táncolt' Németországképeazonban falkéntzárta e| sokak szeme elól a kilátást Nyugat-EurÓpa és az akkori ango|szász világ elól. Nem látták a kulturális ésnemzetitragédiát,amely hrisz-egy. néhányéwel késóbb,minden addiginál hatalmasabbméreteketoltve, ismétbekovetkezik. 21. Inkább Lukácsra, mintsemBabitsrajellemzó, hogye|öbbi antiszemitamegrryil. vánulásnakminósítettea bírálatot.NemrégegymagyarszármazásÚamerikaitórténész (GIuck)jelentéktelen, nem a tárgyhoztartozÓ megjegyzésnek minósítetteBabits ész. revételét a németelemetilletóen' Nincs iqaza. zz3
