Húsvéti Számvetés videokonferencia

Húsvéti Számvetés videokonferencia Jegyzetek „Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrendjének közvetítési folyamata” napirendhez

Alkotmány …………………………………………………………….. Alkotmányosság ……………………………………………………… Szabadság ………………………………………………………………. Kötött és szabad mandátum ………………………………………….. Tizedes rendszer …………………………………………………… SZER és a szógyök származékai …………………………………… Jogrendszer ………………………………………………………….. Jogalkotás …………………………………………………………… Irányítás és vezetés kettős egysége ………………………………….. A föderáció és a konföderáció ……………………………………

1. oldal 2. oldal 4. oldal 9. oldal 12. oldal 13. oldal 14. oldal 16. oldal 19. oldal 22. oldal

Alkotmány Nyilvánvaló, hogy a Teremtő (Alkotó) akaratának (Alkotmányának) érvényesítése létérdeke az emberiségnek. A társadalmi együttélés rendszere a Föld egészére vonatkozóan ugyanazon alapon áll. Ez az alap biztosítja, hogy az Alkotás az Alkotó (Teremtő) szándéka szerinti célt szolgálva fejlődjön, amit a működést meghatározó Alkotmány foglal magában. Ez a cél a különböző közösségek (családok, települések, országok, földrészek) összehangolt fejlődése a szabadság érvényesülésével, amelyet - a fejlődés folyamatosságát (atyai eleink hagyományát) a minden teremtményre minden teremtmény által gyakorolt együvé-tartozás nyitottságával - a szeretet biztosít. Ennek megfelelően az Alkotmány a közösség (Földrész, állam) és az azon élő emberek szabadságát jelenti, biztosítva annak tulajdon- és birtokszerzési, valamint jogi feltételeit, továbbá kötelezővé téve annak megvédését. A Teremtő (Alkotó) az anyagi világ akarata szerinti uralásának és formálásának gondolkodási módját (paradigmáját) a Szent Koronával adta át az embernek. A különböző nemzetek kultúráinak összehangolt érvényesüléseként természeti és életfeltételbiztosítási (ökológiai és ökonómiai) egységet alkotó területen élő emberek érdekközössége, az állam akkor működik a Teremtő célja szerint, ha társadalmi kapcsolatrendszerének alapjaként elfogadja és alkalmazza az Alkotmányt. Egy-egy államban érvényesülő gondolkodási mód alapját tehát akkor lehet az állam Alkotmányának tekinteni, ha az az Alkotó céljával való azonosulást fejezi ki az adott közösség hagyományainak folyamatosságában. A Történelmi Alkotmányosság a Teremtő az emberiség számára adott Iránymutatását tekinti Alkotmánynak, ami – egy logikai zárt rendszerben - az Alkotónak a szabadságot, a szabadság feltételeit és annak védelmi kötelességégét jelentő akaratát határozza meg Alkotása működtetésének alapjaként. A Történeti Alkotmányosság alkotmány-felfogása az emberiség életét meghatározó iránymutatást az embert dogmákkal folyamatosan kordában tartó történelmi fejlődés eredményének tartja, nem pedig a Világmindenség működését meghatározó isteni akarat földre vetített örök és változtathatatlan kinyilvánításának, amelyből eredő irányelveket a világmindenség fejlődése szakaszainak megfelelően kell kialakítani.

- 1 -

Alkotmányosság Eltérés I. Eredet

II. Szabadság

Történeti alkotmányosság (Szent Korona Tan, nyugati civilizáció) Ezeregyszáz év Az egy és ugyanazon szabadság („una et eadem libertas”) elvét nem teljesíti, ezért szükséges az ellentmondás és ellenállás jogának („ius resistendi et contradicendi”) folyamatos megerősítése

III. Irányítás és vezetés Egyszemélyes vezetés IV. Megismerhetőség

Dogmatizmus (agnoszticizmus)

V. Jogfolytonosság

1100 év története az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 1944. március 19. szakadt meg

Történelmi alkotmányosság (Szent Korona Értékrend, ősi civilizáció) Több ezer (legalább 6000) év

Közszabadság elve érvényesül

A vezetés kettős egysége (kündü és gyula) Teljes tudás és a szabadság kettős egysége (gnoszticizmus) A magyarság történelme az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 973ban, a Quedlinburgi szerződéssel szakadt meg

A Történelmi és Történeti Alkotmányosság eszméjében mindenekelőtt az Alkotmányban megfogalmazódó iránymutatás jogosultja különböző. Előbbiben az Alkotó (Teremtő) örök és változtathatatlan akaratának kifejezője az Alkotmány, amely minden Teremtmény elidegeníthetetlen szabadságára épül. Ezt fejezi ki a Szabadság Alkotmánya. Utóbbiban az iránymutatás jogosultja ténylegesen az a társadalmi csoport, amely érdekei érvényesülését szolgálja a társadalmi-, gazdasági és politikai rendszer. Ezért az Alkotmány nem állandó, hanem történelmi koronként változó. „A nép alkotmányozási joga” abban nyilvánul meg, hogy a „nép” kit fogad el az iránymutatás jogosultjaként. A Történeti Alkotmányosságban alkotmányozási jogosultsága a tényleges hatalomgyakorlást végző társadalmi csoportnak van (az Aranybullában: „püspökök, jobbágyurak és nemesek”), vagyis az alkotmányozási jogosultság kivételes (és nem általános). A Történelmi Alkotmányosságban az alkotmányozási jogosultság általános, vagyis a teljes „népnek” alkotmányozási joga van. Miután ez a jog a hatalomgyakorlásban érvényesül, ennek gyakorlása a Nemzetgyűlésben történik, ennek megfelelően az Országgyűlés törvényalkotó szervezet – vagyis a hatalomgyakorló Nemzetgyűlés által elfogadott irányelveknek megfelelően határozza meg a mindennapi élet szabályait, érvényesítve az élettér (Alsóház) és az ember (Felsőház) kettős egységét. A Történeti Alkotmányosság (Szent Korona Tan, „istvánosság”, nyugati civilizáció) a megosztottságot jelenti, a Történelmi Alkotmányosság (Szent Korona Értékrend, „koppányosság”, ősi civilizáció) pedig a kötelezettség és jog összhangján alapuló egy és ugyanazon szabadságot.

- 2 -

Az előző egy társadalmi csoport diktatúráját – önkényuralmát – jelenti. Ennél fogva hatalomgyakorlási és törvényalkotási módszere a felülről leosztás. Az önkényuralmi társadalmi csoport (az elit osztály és kedvezményezettjei) a mai Magyarország népességének 2+10 %-át teszi ki az MTA felmérése szerint. Az utóbbi a „szabad magyar” fogalom tartalommal megtöltését jelenti, a hatalomgyakorlás és a törvényhozás alulról épülésével. A két rendszer választási eszköze is különbözik. A Történeti Alkotmányosság rendszerből eredő következmények megszűntetését ígéri „kívánságlistával”, amelyet – az ok változatlanul hagyása miatt – soha nem tud teljesíteni, de a felelősségre-vonást a „szabad mandátum” megakadályozza. A Történelmi Alkotmányosság a Szabadság Alkotmánya szerinti egységes rendszert tekinti a választás alapjának, amelyet a képviselő-jelöltek saját településükre „szabnak testre”, ezzel bizonyítják alkalmasságukat a képviselői megbízásra. A választási ígéret betartását a „kötött mandátum” biztosítja, amely alapján a képviselő visszahívható. Ezek a különbségek természetessé teszik, hogy a két eszme-rendszer egymástól alapjaiban tér el, következésképpen nem lehetséges az egyikkel (jelen esetben a Történeti Alkotmányossággal) előkészíteni a másik (Történelmi Alkotmányosság) érvényre juttatását. Az ezt bizonyító vita elől térnek ki a Történeti Alkotmányosság követői, immár több mint tíz éve. A meghátrálást személyemmel összefüggőként állítják be (pl. a TAHSZ 2011-ben látszólag tőlem határolódott el, de ténylegesen a Történelmi Alkotmányosságtól).

- 3 -

Szabadság 1. A nyugati civilizáció értelmezése A szabadság általában idegen erőtől való függetlenséget jelent. - Ily értelemben lehet fizikai szabadság, vagyis lehetőség (képesség) valamit tenni vagy nem tenni. A fizikai szabadságot erőszak („vis”) vagy erőhatalom („vis major”) zárhatja ki. - Személyes szabadság a szabad mozgás, a test szabad használata, mely büntetőjogi védelem alatt áll, és csak a törvényben meghatározott esetekben és formák között szorítható meg (személyi szabadság korlátozása). A személyi szabadság el nem ismerésen és intézményesítésén alapult az ókori rabszolgaság, a rabszolgatartó gazdasági rendszer, a középkorban a jobbágyok földhöz kötöttsége. - Az erkölcsi szabadság az ember akarat-elhatározási szabadságát jelenti, ebben a formában az akarat és akaratszabadság szinonimája. Az akaratszabadságot általában csak az embernél lehet értelmezni, míg az emberen kívül eső természetet kötöttnek vagy nem szabadnak tekintik, mivel a szükségszerűség jellegével bíró természeti okság törvényének feltétlen uralma alatt áll. - A jogi értelemben vett szabadság kiterjed mindarra, amit a jog szerint tenni lehet. - Költői vagy szélesebb értelemben alkotói szabadság 2. Az ősi civilizáció értelmezése Hérodotosz „Történelem” c. művének VII. könyve (Szkíták) szerint: A szabadság a Teremtőtől kapott tudással kettős egységben az emberiség legnagyobb értéke. Jelentése: A hagyományokon keresztül, a szeretet erejével minden élő és élettelen Teremtmény számára biztosított feltétel ahhoz, hogy szerves egységben (az egység erősítése az egy erősödésével) létezzen a többi teremtménnyel. 3. A szabadság-értelmezések hatása az alkotmányosságra Történeti alkotmányosság (Szent Korona Tan, nyugati civilizáció) Az egy és ugyanazon szabadság („una et eadem libertas”) elvét nem teljesíti, ezért szükséges az ellentmondás és ellenállás jogának („ius resistendi et contradicendi”) folyamatos megerősítése A kötelezettségek és a jogok egysége nem érvényesül (rendek, hűbériség, feudalizmus)

Történelmi alkotmányosság (Szent Korona Értékrend, ősi civilizáció) Közszabadság elve érvényesül Szabad magyarok egyetemesen gyakorolják Szent Korona tagságukból eredő jogaikat, a személyenként teljesített kötelezettségek arányában.

- 4 -

a./ Nyugati civilizáció (Történeti Alkotmányosság) Az értelmezés lényege: a hatalmat gyakorló társadalmi csoport határozza meg jogrendszerén keresztül, hogy melyek azok a fizikai-, személyes- és erkölcsi szabadságjogok, amelyek a társadalom feletti érdekérvényesítést nem veszélyeztetik. Az emberen kívüli teremtményeknek még ezt a korlátozott szabadság-jogot sem biztosítja. ____________________________________ 1222. évi törvénycikkek (Az Aranybulla) 1222. évi XXXI. törvénycikk 2. § Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hőtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké. ____________________________________ Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) E) cikk (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. (3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. ____________________________________ Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 26. cikk (2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

- 5 -

II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 38. cikk (1) Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre. A belső piac kiterjed a mezőgazdaságra és a halászatra, valamint a mezőgazdasági termékek kereskedelmére. A közös agrárpolitikára vagy a mezőgazdaságra vonatkozó utalásokat, valamint a „mezőgazdasági”, illetve az „agrár-„ kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a halászatot is magukban foglalják, figyelembe véve ezen ágazat sajátos jellemzőit. „Mezőgazdasági termékek” a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. cikk (1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken: a) vámunió, b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro, d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében, e) közös kereskedelempolitika. (2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 288. cikk Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el. A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl. I. KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 5. cikk (3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról.

- 6 -

b./ Ősi civilizáció (Történelmi Alkotmányosság) Szabadság Alkotmánya Az állam szabadsága 1. § (1)

Magyarország örökké szabad.

(2)

Az állam szabadsága a./ a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének, b./ a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának, c./ a társadalmi berendezkedés meghatározásának, d./ a külső és belső védelmi eszközei fejlesztésének és alkalmazásának, e./ a Szent Korona Önigazgatási Rendszerét követő „Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlésiés az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvényben megvalósuló képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának minden más államtól való függetlenségét jelenti.

(3)

Az állam szabadsága a Szent Korona tagok együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, senki által és senki érdekében nem szüntethető meg. A Szent Korona tagok szabadsága 2. §

(1)

A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.

(2)

A Szent Korona tagja: a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek.

(3)

Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.

(4)

Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.

(5)

A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától.

(6)

A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve: a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van, b./ nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában, c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa. - 7 -

A szabadság feltételei 3. § (1)

Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak.

(2)

A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.) Nem semmisítheti meg a birtokot. b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot. 4. §

(1)

Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.

(2)

Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott.

(3)

Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet. A szabadság védelme 5. §

(1)

Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

(2)

A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: a./ az állam szabadságának, b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./ a birtoklás szabályának, d./ a vendégjog szabályainak, e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.

- 8 -

Kötött és szabad mandátum 1. Fogalom-meghatározás 2/1993. (I. 22.) AB határozat A képviseletnek - a képviselő és a választó egymáshoz való viszonya, a mandátum jellege szempontjából – történetileg két alapformája alakult ki: a kötött mandátum és a szabad mandátum. A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselő és a választó között jogi függőség marad a választást követően is. Ez elsősorban az utasítási jogban, a képviselő véleménykérési kötelezettségében ölt testet. Általában ilyen képviselet jellemzi a rendi képviseletet. A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelősségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthető. A képviselő és a választók kapcsolata politikai természetű, azaz a felelősség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztő képviselőt nem választják meg újból, illetőleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal. 2. Történeti Alkotmányosság Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 4. cikk (1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. (2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat. (3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével; b) halálával; c) összeférhetetlenség kimondásával; d) lemondásával; e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. (4) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz. (5) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. - 9 -

3. Történelmi Alkotmányosság a./ Alaptörvény (a Szabadság Alkotmánya szerinti irányelvek) 3. § (1)

Magyarországon minden hatalom a Szent Koronáé, amelyet a Szent Korona tagjai gyakorolnak a./ a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerint, kötött mandátummal választott - Nemzetgyűlési képviselőkön, - a Nemzeti Tanács tagjain, - Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselőkön, valamint - Országgyűlési- és - Önkormányzati képviselőkön keresztül, illetve b./ a népszavazással gyakorolt közvetlen akaratnyilvánítással. ____________________________________ b./ Hatalomgyakorlási főtörvény 2. alszakasz Az Országgyűlés Felsőházának feladatai 74. §

(5)

(6)

Az Országgyűlés felsőházi tagjának a./ halála, b./ egészségi állapota miatti, vagy c./ önkéntes lemondása, illetve d./ visszahívása esetén Időszaki választás tartását kezdeményezi, a megszűnt megbízatás által érintett területen. Az Országgyűlés felsőházi tagjának vagy elöljárónak a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt, népi kezdeményezés alapján indított megbízatás-visszavonó eljárás lefolytatása. ____________________________________ c./ Választási főtörvény 8. § Népi kezdeményezésre indított megbízatás-visszavonási eljárás

Amennyiben a kiválasztott elöljáró a képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, a megbízatást adó választók népi kezdeményezéssel megbízatás-visszavonási eljárást indíthatnak a 12. § szerint. ____________________________________

- 10 -

Népi kezdeményezés 12. § (1)

A Szent Korona bármely tagja népi kezdeményezéssel, a megbízott elöljáróságok és elöljárók képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenysége miatt megbízatás-visszavonó eljárást indíthat „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény a./ 20. §-a szerint - Magyarország elnöke, vagy Magyarország miniszterelnöke, illetve a Nemzeti Tanács, a Honvédelmi Tanács vagy az Országgyűlés tagja ellen, b./ 80. §-a szerint - az Országgyűlés tagja ellen, c./ 88. §-a szerint a polgármester és/vagy az önkormányzati tag ellen, illetve - a polgármester = az önkormányzati tag ellen, = az önkormányzat határozatképtelensége esetén a távolmaradó önkormányzati képviselők ellen.

(2)

„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 20. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárás alapján a Nemzetgyűlés büntetőeljárást indít hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a „Büntetésről” szóló résztörvény szerint a./ az elmarasztalt elöljáró(k) ellen, b./ a népi kezdeményezést tevők ellen, ha a lefolytatott eljárás nem marasztalja el az elöljáró(ka)t.

- 11 -

Tizedes rendszer A tizedes rendszer két megvalósulási formája alakult ki, a feladat-központú és az általános. A feladat-központú tizedes-rendszert az etruszkok alkalmazták társadalomszervezési módszerként. Ebben a természetes társadalmi csoportok választották ki érdekképviselőiket a tízes számrendszer többszörözési szabályai szerint. (Az etruszkok Michelangello Naddeo bizonyítékai szerint rokonaink.) Atilla társadalomszervezési módszere a feladat-központú tizedes rendszer volt, ezzel tudta felszabadítani a nyugat-európai nemzeteket a megosztottságra alapozott diktatúra alól. A Történelmi Alkotmányosság a feladat-központú tizedes rendszerrel végzi a társadalomszervezést, ezzel biztosítva az élettér és a társadalmi csoportok érdekeinek összehangolását. A Szent Korona Értékrend honlap (http://szkertekrend.hu/) „Összehangolt Önellátás” hasábja ennek részletes leírását tartalmazza. Az általános tizedes-rendszer voltaképpen egy feladatra szóló szervezési módszer. Ezt bizonyítja a rómaiak hadsereg-szervezésre használt tizedes rendszere. A Történeti Alkotmányosság ezt alkalmazza. Ennek a szemléletnek a hatása a diktatórikus érdekérvényesítést alapozza meg. A tizedes rendszer alkalmazási módja azt határozza meg végső soron, hogy - akár egy állam, akár egy földrész társadalma - nemzetek, emberek feletti érdekérvényesítés (föderáció) szerint, vagy nemzetek, emberek érdekérvényesítésének összehangolásával (konföderáció) él.

- 12 -

SZER és a szógyök származékai A magyar nyelv a Szer szógyököt több kifejezésben használja, és egy összetett kifejezéssel teszi egyértelművé: „Szerét ejtjük (valaminek)”. A Szer az ősi civilizációban döntési eseményt jelent, amely részben a Teremtővel kötött Szövetség szerinti élethelyzet kialakítására (az anyag uralására és formálására) szolgáló könyörgés (iránymutatás-kérés), részben pedig annak megerősítésére, hogy az Istenszülő ránk kegyelmezett feladatait a Teremtő akarata szerint végezzük. Miután a Szeren érvényesül elsősorban az anyagtalan és anyagi világ egysége, a Szer a négy őselem egységét, valamin az Istenszülő jelképeket (Nap és Hold) idézi a Lélek Fénye iránymutatásának eléréséhez, ezért a Szer szakrális elemeket is tartalmaz, és a döntés – amelyre a Szer irányul – mindig kötelező érvényű a Szer résztvevői számára (Ld. Szeri Szövetség, amit II. Vérszerződésnek is neveznek.) A „Szer” szógyök az alapja a „szer-etet” kifejezésnek, visszautalva arra a hun-szkíta meghatározásra, mi szerint a szeretet = minden élő és élettelen teremtmény számára biztosított szabadság, amely hagyományainkon keresztül érvényesül. Szeretném, ha mindenki érezné az alapvető eltérést a szeretet én-centrikus (egzisztencialista) értelmezése és a hun-szkíta meghatározás között.

- 13 -

Jogrendszer A jogrendszer a társadalmi együttélés szabályainak összessége. Minden jogrendszer - iránymutatás, - irányelv és - részletes szabályozás elemekből épül fel. 1. A Történeti Alkotmányosság jogrendszere A Történeti Alkotmányosság jogrendszerének minden eleme felülről lebontó, a hatalomgyakorlás rendszerének megfelelően. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) T) cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait. (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

- 14 -

2. A Történelmi Alkotmányosság jogrendszere A Történelmi Alkotmányosság jogrendszere az iránymutatás és az irányelvek alulról felépülő alkalmazását jelenti. Alkotmány Alaptörvény szintű főtörvény

Alaptörvény

Jogszabály végrehajtási utasítás

- 15 -

Az államháztartásról

Résztörvények

A nemzetvédelemről

A külkapcsolatokról

A büntetésről

A természetkapcsolatról

A gazdaságról

Az egészségről

Résztörvények, önkormányzati rendeletek

A vallásról és művelődésügyről

A településekről és társadalmi csoportokról

Az állam vezetéséről

A családról

Az emberi alapjogokról és kötelezettségekről

Résztörvények

Nemzetközi szerződés

Kormányrendelet

Résztörvények

Miniszteri rendelet



Jogalkotás 1. A Történeti Alkotmányosság jogalkotási folyamata 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 23. § (1) Normatív határozatban szabályozhatja a) az Országgyűlés, b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, c) az Alkotmánybíróság, d) a Költségvetési Tanács szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. (2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. (3) Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. (4) Normatív utasításban szabályozhatja a) a köztársasági elnök, b) a miniszterelnök, c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője, d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke, e) a legfőbb ügyész, f) az alapvető jogok biztosa, g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, h) az Állami Számvevőszék elnöke, i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint j) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét. (5) Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a) az Országgyűlés, b) a köztársasági elnök, c) az Alkotmánybíróság, d) az alapvető jogok biztosa, e) az önálló szabályozó szerv, valamint f) a minisztérium hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelező.

- 16 -

2. A Történelmi Alkotmányosság jogalkotási folyamata 10. § Általános rendelkezések (1)

A jogszabályalkotás a társadalmi együttélés szabályainak jogi megfogalmazása.

(2)

A jogszabályalkotás folyamatát egy döntési helyzet indítja el.

(3)

A jogszabályalkotás a./ hatályban lévő jogszabály módosítását, b./ hatályban lévő jogszabály hatálytalanítását, c./ új jogszabály alkotását jelenti. ____________________________________

- 17 -

A jogszabályalkotás folyamatának áttekintő táblája Alkotmány

Kezdeményező

Alaptörvény

Alaptörvény szintű főtörvény

Főtörvény

Résztörvény

Alkotmány, Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés

Döntéselőkészítés, jogszabály tervezet előterjesztése

Elfogadó

Döntéshozó

Ellenőrző

Magyarország elnöke

Nemzetgyűlés


Nemzeti Tanács


Nemzetgyűlés


Nemzeti Tanács

Országgyűlés Felsőházának Elnöke

Országgyűlés alsóháza

Magyarország miniszterelnöke

Nemzeti Tanács

Országgyűlés Felsőházának Elnöke



Nemzeti Tanács

Jogszabály végrehajtási utasítása

Kormány

Miniszter


Miniszter

Nemzeti Tanács

Kormányrendelet

Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés


Kormány


Nemzeti Tanács

Kormány

Miniszter

Kormány

Miniszter

Nemzeti Tanács

Önkormányzat, Népi kezdeményezés

Polgármester

Települési Önkormányzat

Polgármester

Nemzeti Tanács

Önkormányzat, Népi kezdeményezés

Társadalmi csoport Önkormányzatának Elnöke

Társadalmi csoport Önkormányzata

Társadalmi csoport Önkormányzatának Elnöke

Nemzeti Tanács

Nemzeti Tanács

Honvédelmi Tanács

Nemzetgyűlés


Nemzeti Tanács

Nemzeti Tanács

Honvédelmi Tanács

Nemzetgyűlés


Nemzeti Tanács

Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés


Nemzetgyűlés


Nemzeti Tanács

Miniszteri rendelet Települési önkormányzati rendelet Társadalmi csoport önkormányzati rendelete Országvédelmi terv Rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet Nemzetközi szerződés

- 18 -

Irányítás és vezetés kettős egysége A „nemzeti erők” abban egyetértenek, hogy hagyományaink jelentik a magyarság jövőjét. A közöttük lévő vita alapja az, hogy hol van az a pont, ahonnan hagyományainkat követni kell. Bármilyen részterülettel kapcsolatos különbözőséget veszünk, azt tapasztaljuk, hogy az mindig visszamutat az irányítási-vezetési rendszerre, vagyis a hatalomgyakorlás módjára és az ahhoz kapcsolódó intézményekre, eszközökre. Két olyan hatalomgyakorlási forma van hagyományainkban, amely államformát is kifejez: a kettős fejedelemség és a királyság. A kettős fejedelemség társadalmi szervezettségünk kezdetétől 973-ig volt a magyarság államformája, a királyság 973-tól 1944. március 19-ig. Az átölelt korszakok szerint a kettős fejedelemség az ősi civilizáció alapján áll, a királyság a nyugati civilizációén. (A „király” kifejezés Nagy Károly nevéből ered, aki az avarok megosztásával volt képes lemészárolni és kirabolni a Kárpát-medence őslakósait.) A két államforma egymástól alapjaiban eltérő alkotmányossági (iránymutatási) rendszert követ. A kettős fejedelemség alkotmányosságának alapja az Isteni Iránymutatás által a kötelezettségek és jogok összhangjában megmutatkozó szabadság, a királyságé egy embercsoport (nemesek, rendek) érdekeit kifejező hatalomgyakorlás (kiválasztottságkirekesztettség) törvényesítése. Ezért a kettős fejedelemség a közszabadságot testesíti meg, a királyság a diktatúrát. A kettős fejedelemség gondolkodási mód mintáját (paradigmáját) a Szent Korona Értékrend közvetíti, a királyságét a Szent Korona Tan. A kettős fejedelemség a szabad magyarok államformája, a királyság a szenvedhetetlen igával (Rákóczi) sújtottak túlélésének kényszereszköze. A kettős fejedelemség az irányítás és a vezetés – személyekben is kifejeződő – kettős egysége, a királyság az egyszemélyes irányítás és vezetés, akkor is, ha nem király a megnevezése az első számú vezetőnek. A kettős fejedelemség az ellenőrzött hatalomgyakorlást jelenti, a királyság az ellenőrizetlent. A kettős fejedelemség az egyetemes magyarság kizárólagos tulajdonlását és birtoklását biztosítja saját élettere fölött, a királyság az élettér tulajdonlását és birtoklását megengedi az idegeneknek is. A kettős fejedelemség kizárólag konföderatív államszövetségek lehet tagja, a királyság megengedi, hogy az ország föderatív szövetségi állam (unió) tagja legyen.

- 19 -

A Lisszaboni Szerződés iránymutatása alapján készült Alaptörvény preambuluma – szellemiségében - a királyság alkotmányosságát állítja helyre, a Szent Korona Tan „tiszteletben tartott” intézményeivel, és 1944. március 19-ére hivatkozva, ami természetes, hiszen mindkettőnek ugyanaz az alapja: a szabadságot egyik sem a kötelezettségek és jogok egységéhez köti. Ezért lehetséges olyan megállapodás kötése a jelenlegi hatalom és a királyság között, ami a 3. Köztársaság jogutódjaként fogadja el a királyságot. (Ld. Borbély József „Közleménye”, aminek valóságtartalmára nincsenek bizonyítékok, de a benne leírtak lehetőségét nem lehet kizárni.) Az tény, hogy a királyság államformájának követői egymással nem tudnak egységre lépni, ahogyan a pártok sem. Ez természetes, hiszen mindegyik az egyszemélyes vezetésre tör. A királyságot szembeállítják a szocialista-kommunizmussal, annak ellenére, hogy nem 1945. április 4-én, hanem 1944. március 19-én, a német csapatok megszállásával függesztődött fel az „ezer éves alkotmányosság” jogfolytonossága. Ez is természetes, hiszen a diktatúra két változata a szocializmus-kommunizmus és a liberális-kapitalizmus, mert mindkettő egy-egy társadalmi csoport (osztály) érdekét helyezi minden más társadalmi csoportba tartozó ember érdeke fölé. Tehát az részletkérdés, hogy a diktatúra melyik változata vette el maradék szabadságunkat. És végül nézzük meg, az a királyság, amely által képviselt alkotmányosság felfüggesztődött a német megszállással, mit adott magyarságnak. Horthy Miklós „Szegedi gondolata” magában hordozta a Szent Korona Értékrendben megfogalmazott kettős fejedelemség lehetőségét. Az 1920-as törvények azoknak az alapoknak a megteremtése irányába mutattak, amely visszaadja a magyarságnak a kötelezettségek és jogok összhangján alapuló szabadságot saját élettere fölötti kizárólagos hatalomgyakorlással, valamint a tulajdonjog és a birtoklás jogának kizárólagos gyakorlásával. A Nemzetgyűlés a kettős fejedelemség gondolkodási mód mintája (paradigmája) szerinti feladatként visszahelyezte a Szent Koronát, mint legfőbb iránymutatót, alkotmányossági helyzetébe. Az 1920 utáni években az volt tapasztalható, hogy a királyság diktatórikus, osztályuralmi pozíciója egyre inkább elhatalmasodott a törvényalkotásban, ennek „csúcsteljesítményeként” létrehozták az 1926. évi. XXII. törvényt (a felsőházról), amely a hatalomgyakorlást, a tulajdonlást és birtoklást „liberalizálta”, vagyis kiengedte a magyarság kezéből. A nagybirtokosok, a weissmanfrédok bizonyították, hogy a királyság (még király nélkül is) nem a kötelezettségek teljesítéséhez köti a jogok gyakorlását, hanem ahhoz, hogy valaki az uralkodó osztályhoz (társadalmi csoporthoz) tartozik-e vagy sem. 1945. után a „népi demokratikus” állam ugyanezt a megosztottságon alapuló politikát folytatta, azzal a különbséggel, hogy helyet cserélt két társadalmi csoport: akik az előző diktatúrában kiválasztottak voltak, most kirekesztettekké váltak, a kirekesztettek pedig kiválasztottakká. Ismét volt egy „Szegedi gondolat” 1956-ban. A forradalom és szabadságharc ismét a Szent Korona Értékrend kettős fejedelemségében megfogalmazott gondolkodási módhoz tért vissza, három céljával: „Szabad és független Magyarországot!”, „Magyarország a magyaroké!” és „Mi nem kommunizmust akarunk és nem is kapitalizmust, hanem a sajátos magyar utat járjuk.” (Pongrátz Gergely Szegedi beszéde 2002. február 20.)

- 20 -

1989 ismét diktatúraváltást hozott, rendkívül sajátos módon. Azt bizonyította, hogy a diktatúra már nem a hagyományos társadalmi csoportokhoz (osztályokhoz) kötődik, hanem azokhoz a körökhöz, akik bármelyik diktatúra-változatban a hatalmat gyakorolták. Most a mindkét változatában megbukott diktatúra igyekszik menteni hatalmát, ezért szövetkeznek mindazok az erők, akik akár „köztársaságot”, akár „királyságot”, akár a diktatúrának köztes államformáját támogatják. Paktumok ismét vannak, és ismét hátunk mögött köttettek. A kettős fejedelemség gondolkodási módja ismét kínálja magát, mit tesz Isten, ismét Szegedről. A Szent Korona Értékrend Szabadság Alkotmánya az Isteni iránymutatást közvetíti, a Gondoskodó Magyarország, mint Alaptörvény-tartalom pedig ez alapján fogalmaz meg irányelveket.

- 21 -

A föderáció és a konföderáció A két szövetségi forma közötti különbség a./ A föderáció szervezete szövetségi állam, mely a tagállamok szabadságjogait korlátozza, a konföderációé államszövetség, amely korlátozás nélküli szabadságjogokkal rendelkező tagállamok érdekeit hangolja össze. b./ A föderáció szervezési alapja az összevonás (integráció), a konföderációé az összehangolás (koordinálás). c./ A föderáció működési elve a kereslet és kínálat diszharmóniája, a konföderációé az igények és lehetőségek harmóniája. d./ A föderáció irányítási-vezetési módszere a kiváltság - kiszolgáltatottság ellentétét állandósító diktatúra, a konföderációé a kötelezettségek teljesítésén alapuló jogok gyakorlása, vagyis közszabadság. e./ A föderáció az embert anyagi, kozmopolita falanszter-fogaskerékként (áruként) kezeli (ld. „munkaerő piac”), a konföderáció ezzel szemben az embert lelki-, szellemi- és anyagi egységben élő, értékteremtő ingéniumként (egyéniségként) értékeli. f./ A föderáció a nemzeti hagyományokat üres – rezervátumi – színfoltként kezeli, a konföderáció a nemzetek természetes emberi és földrajzi lehetőségeire építi rendszerét. Összefoglalva: -

Nemzetközi szövetség vonatkozásában: A föderáció nemzetek feletti érdekérvényesítést megvalósító szövetség, a konföderáció a nemzetek érdekérvényesítését összehangoló szervezet.

-

Magyarország vonatkozásában: A föderáció települések és társadalmi csoportok feletti érdekérvényesítést megvalósító társadalomszervezési rendszer (Történeti Alkotmányosság), a konföderáció a települések és a társadalmi csoportok érdekérvényesítését összehangoló társadalomszervezési rendszer (Történelmi Alkotmányosság).

- 22 -

Húsvéti Számvetés videokonferencia

Recommend Documents