HUNGAROLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK

M A G Y A R T A N S Z É K 1 - O L Y Ó I R A T A

4.

2008

ETO: 821.511.141+811.511.141

YUISSN 0350 2430

HUNGAROLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR M A G Y A R T A N S Z É K É N E K FOLYÓIRATA 2008. X X X I X . évf. 4. sz. ÚJ FOLYAM IX. évf. 4. sz.

ÚJVIDÉK 2008. 4.

TARTALOM NYELVTUDOMÁNY LÁNCZ Irén: Vajdasági magyar beszélt nyelvi vizsgálatok: A bocsánatkérés formái MOLNÁR CSIKÓS László: Latin minták a hivatali nyelvhasználatban RAJSLI Ilona: Etimológia és identitás összefüggései a vajdasági magyarok utónévadásában ANDRIC Edit: Az ürményházi diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői PÁSZTOR KICSI Mária: A mondatszerkesztés kvalitatív és kvantitatív összefüggései, valamint azok kihatása a funkcionális perspektívára KOVÁCS RACZ Eleonóra: Az anyanyelv és nyelvváltozatai

7 27 49 62

74 91

IRODALOMTUDOMÁNY HARKAIVASS Éva: A versciklus mint gyűjtőlencse Tolnai Ottó Ómama egy rotterdami gengszterfilmben versciklusának

és kötetkompozíciójának

és intertextuális

életműbeli

című motivikus

kötődései

104

BENCE Erika: Alföldi városmitológiák A vajdasági

magyar

(történelmi)

regény

egy aspektusáról

117

TOLDI Éva: Identitáskeresőben Szenteleky

Kornél

és a kultúrák

közötti

átjárhatóság

126

HORVÁTH FUTÓ Hargita: Az iskolatér mint intertextuális aspektus Móricz

Zsigmond

intertextuális/hipertextuális

iskolái

134

CONTENTS LINGUISTICS LÁNCZ, Irén: Hungárián Spoken Language Studies in Vojvodina: Forms of Apology MOLNÁR CSIKÓS, László: Latin Models in the Language of Administration RAJSLI, Ilona: Relation between Identity and Etymology in Giving First Names among Hungarians in Vojvodina ANDRIC, Edit: Bilingualism of Pupils at Ürményháza and Characteristic Features of Their Use of Hungárián PÁSZTOR KICSI, Mária: Qualitative and Quantitative Coherence in Sentence Construction and their Influence on the Functional Perspective KOVÁCS RÁCZ, Eleonóra: Mother Tongue and its Language Variante

7 27 49 62

74 91

SCIENCE OF LITERATURE HARKAIVASS, Éva: The Cyclic Poem as a Fire Glass Motivic and intertextual bonds between Ottó Tolnai's oeuvre and his cyclic title poem and the composition of the volume, Ómama

egy rotterdami

film from

I Granny

gengszterfilmben

in a

Gangster

Rotterdam

104

BENCE, Erika: Town Mythologies of the Great Hungárián Plain An aspect

of the Hungárián

(historical)

növel

in Vojvodina

117

TOLDI, Éva: In Search for Identity Kornél

Szenteleky

andpermeability

between

cultures

126

HORVÁTH FUTÓ, Hargita: School Space as an Intertextual Aspect Zsigmond

Móricz 's intertextual/hipertextual

schools

134

NYELVTUDOMÁNY ЕТО: 811.511.141:8Г233

ORIGINAL SCIENTIFIC PAPER

811.511.141:808.56

LÁNCZIRÉN

VAJBASÁGI MAGYAR BESZÉLT NYELVI VIZSGÁLATOK: A BOCSÁNATKÉRÉS FORMÁI H u n g á r i á n S p o k e n l a n g u a g e S t u d i e s in Vojvodina: F o r m s o f A p o l o g y A bocsánatkérés elemzésének elméleti alapjai a beszédaktus-elméletekben és a szociálpszi­ chológiában találhatók. A dolgozat első részében a szerző ismerteti azokat az elméleteket, me­ lyek felöl értelmezhető a bocsánatkérés. A dolgozat második része az empirikus vizsgálatok eredményeit mulatja be.

külö­

A bocsánatkérésnek több fő stratégiája van, a fő stratégiákon belül pedig alkategóriák níthetők el. A z adatokból kiolvasható, hogy különböző szituációkban mely stratégiákat hasz­ nálják a különböző korosztályhoz tartozók. Az adatközlök diákok, egyetemisták és felnőttek (tanítók és tanárok). A választást külső és belső faktorok határozzák meg, azaz a társadalmi viszony, a társadalmi helyzet és a hiba súlyossága, ugyanakkor a stratégiaválasztás össze­ függésbe hozható az udvariasság elvével és az arc védéssel is. A stratégiák legtöbbször kom­ binálódnak, a stratégia-együttesek nagyon sok változatot hoznak létre, de vannak az egyes szituációkra j e l l e m z ő kombinációk is. Kulcsszavak: bocsánatkérés, szituáció, stratégia, stratégia-együttes, sajnálat-kifejezés, ma­ gyarázkodás, javítás, jóvátétel, jövőbeni elkerülés, arcvédés, arcfenyegetés, udvariasság

A v a j d a s á g i m a g y a r é l ő n y e l v i v i z s g á l a t o k célja, h o g y b e m u t a s s á k n é h á n y beszédaktus nyelvi kifejezőeszközeit, azok jellemző vonásait, azaz azokat a stratégiákat, melyeket pontosan meghatározható szituációkban választanak a b e s z é l ő k , h o g y c é l j a i k a t , s z á n d é k a i k a t m e g v a l ó s í t s á k . Ilyen p r a g m a t i k a i k u ­ t a t á s o k n á l u n k e d d i g m é g n e m folytak, m a g y a r o r s z á g i a d a t o k a z o n b a n m á r vannak arról, h o g y m e l y e k az előnyben részesített nyelvi formák, és m á s n y e l v e k b e n a l k a l m a z o t t n y e l v h a s z n á l a t i f o r m á k a t is leírtak m á r . E z a d o l ­ g o z a t f o l y t a t á s a a n n a k , a m e l y a k é r é s h e z és a v i s s z a u t a s í t á s h o z k a p c s o l ó d ó nyelvi szerkezeteket mutatja be ( L Á N C Z 2006a, 2006b, 2007). A b o c s á n a t k é r é s e l e m z é s é n e k e l m é l e t i alapjait a b e s z é d a k t u s - e l m é l e ­ t e k b e n é s a s z o c i á l p s z i c h o l ó g i á b a n találjuk. A u s t i n b e s z é d a k t u s - e l m é l e ­ tétől k e z d ő d ő e n f o k o z a t o s a n e g y r e f i n o m a b b m e g á l l a p í t á s o k a t t e t t e k v e l e 7

kapcsolatban. Austin rendszerében a viselkedők csoportjába került, abba a csoportba, melybe olyan beszédaktusok tartoznak, amelyekkel az emberek v i s e l k e d é s é r e r e a g á l u n k ( k ö s z ö n e t , ü d v ö z l é s , j ó k í v á n s á g ) . A z ö n e v é h e z fű­ ződik a magyarázatok két típusának, a mentegetőzésnek és az indoklásnak a megkülönböztetése. A mentegetőzéssel beismerjük, hogy olyat tettünk, ami nem helyes, nem támogatható, de enyhítő körülményekre hivatkozva m e g ­ próbáljuk gyengíteni felelősségünket. A z indoklással pedig érvelünk, több­ s z ö r é r v e k e t s o r o l u n k fel, h o g y i g a z o l j u k , t e t t ü n k n e m t e k i n t h e t ő r o s s z n a k . Searle a bocsánatkérést az expresszívumok k ö z é sorolta, a z a z azok k ö z é a b e s z é d a k t u s o k k ö z é , a m e l y e k k e l a b e s z é l ő m a g a t a r t á s á t fejezi ki v a l a m i v e l k a p c s o l a t b a n . Van, aki s z e r i n t a b o c s á n a t k é r é s a h a l l g a t ó n a k s z ó l ó é r z é s e ­ k e t j e l e n í t i m e g . E g y i k definíciója így h a n g z i k : a z a b e s z é d a k t u s , m e l l y e l a beszélő helyreállítja a közte és a hallgató között ö n n ö n hibájából felborult egyensúlyt, harmóniát (vö. SZILI 2004; 138). A z interakcióban azért bomlik fel a z e g y e n s ú l y , m e r t a b e s z é l ő tett v a g y m o n d o t t v a l a m i t , v a g y é p p e n n e m tett m e g v a l a m i t , s e z n e m c s a k s z á m á r a , h a n e m a h a l l g a t ó , sőt m á s o k s z á m á ­ ra is a t á r s a d a l m i n o r m á k m e g s z e g é s é t j e l e n t i , a h a l l g a t ó p e d i g a k á r s é r t é s ­ n e k is v e h e t i . A s é r e l m e t a b e s z é l ő n e k h e l y r e kell á l l í t a n i a , é s e z t s z o l g á l j a a v é t s é g b e i s m e r é s e , a b o c s á n a t k é r é s . C s a k így l e h e t a b e s z é l ő u d v a r i a s . A s z o c i á l p s z i c h o l ó g i á b a n a G o f f m a n által k i d o l g o z o t t k o n c e p c i ó k é t fo­ galma, az orvoslás és arculat (korábbi fordításban a h o m l o k z a t ) alkalmasnak bizonyult a k ü l ö n b ö z ő beszédaktusok szerepének leírására. A z arculat én­ kép, amely igencsak sérülékeny. Az interakcióban résztvevőknek érdekük­ b e n áll, h o g y f e n n t a r t s á k e g y m á s arculatát. H a a z a r c u l a t k á r t s z e n v e d , j ó v á ­ tételre, orvoslásra van szükség. A z orvoslás Goffman szerint lehet bocsánat­ kérés, magyarázat vagy kérés. A bocsánatkérés elemei a Goffmannál a zavar k i f e j e z é s e , a h i b á s v i s e l k e d é s v e r b á l i s e l u t a s í t á s a é s a k á r p ó t l á s felajánlása. M a g y a r á z a t o k r ó l n á l a is s z ó v a n : o l y a n b e s z é d a k t u s o k k é n t h a t á r o z z a m e g ő k e t , m e l y e k k e l m á s r a h á r í t h a t ó a felelősség, é s - m i n t A u s t i n n á l — m e l y e k ­ kel e n y h í t h e t ő k a k ö r ü l m é n y e k ( G O F F M A N 1 9 9 5 ) . G o f f m a n k o n c e p c i ó j á r a építette B r o w n é s L e v i n s o n azt a z u d v a r i a s s á g i e l m é l e t e t , m e l y s z e r i n t a z i n t e r a k c i ó során arra t ö r e k s z ü n k , h o g y a l e g k e d ­ vezőbb színben mutassuk m e g magunkat, hogy megvédjük arcunkat. H a ez nem sikerül, k e v é s b é becsül m e g bennünket környezetünk. A szerzőpáros az u d v a r i a s s á g n a k k é t formáját k ü l ö n b ö z t e t i m e g : a p o z i t í v és a n e g a t í v u d v a r i ­ a s s á g o t , é s o l y a n m o d e l l t alkot, m e l y b e n a s t r a t é g i á k e g é s z s o r a k a p h e l y e t . B r o w n é s L e v i n s o n e l m é l e t é b e n pozitív a r c u n k a t ( h o m l o k z a t u n k a t ) rongálja, h a m e n t e g e t ő z ü n k , k ü l ö n ö s e n akkor, ha a m e n t e g e t ő z é s e g y ú t t a l b e v a l l á s is, v a g y h a e l i s m e r j ü k f e l e l ő s s é g ü n k e t azért, m e r t n e m t e t t ü n k m e g v a l a m i t , a m i t m e g í g é r t ü n k , é s a m i t e l v á r t a k tőlünk. N e g a t í v a r c u n k a t ( h o m l o k z a t u n k a t ) p e ­ dig sérti, h a j e l e z z ü k azt, h o g y ú g y g o n d o l j u k , j ó o k u n k volt m e g t e n n i v a l a m i ­ lyen a k t u s t , a m e l y e t a h a l l g a t ó bírál ( B R O W N - L E V 1 N S O N 1 9 9 5 ; 4 5 ) . 8

A pozitív udvariasság megkívánja, hogy a beszélő ( B ) felismerje a hall­ g a t ó ( H ) e l v á r á s a i t v a g y k í v á n s á g a i t , és h a j l a n d ó l e g y e n saját ( n y e l v i ) v i ­ selkedését e h h e z igazítani. Vagyis bizonyos helyzetekben B mentegetőzni k é n y s z e r ü l , b o c s á n a t o t v a g y e l n é z é s t kér, sajnálatát fejezi ki, h a p o z i t í v k é ­ pet s z e r e t n e k i a l a k í t a n i m a g á r ó l . A s z e r z ő p á r o s által m e g á l l a p í t o t t u d v a r i a s ­ s á g i s z a b á l y o k k ö z ö t t s z e r e p e l a z ígéret (felszólító m ó d b a n l e v ő i g e a l a k k a l megfogalmazva: ígérj! Kínálj!), mellyel B hangsúlyozhatja együttműködési szándékát H-val, azaz bizonyítja j ó szándékát H pozitív a r c á h o z fűződő igé­ nyeinek kielégítésére. A megfelelő nyelvi viselkedés e r e d m é n y e k é n t H arca is h e l y r e á l l í t ó d i k , d e a z is m e g e s h e t , h o g y B m e g n y i l a t k o z á s a k ö v e t k e z t é ­ ben H arca megsérül. U g y a n a k k o r a bocsánatkérés B s z á m á r a arcfenyegető, m e r t „ a m i k o r b e v a l l j u k , h o g y h i b á z t u n k , figyelmetlenek, f e l e d é k e n y e k s t b . v o l t u n k , e g y f e l ő l c s ö k k e n t j ü k a r c u n k értékét, m á s f e l ö l » k á r p ó t o l j u k « p a r t n e ­ r ü n k e t , k i e g y e n l í t j ü k a z a r c á t ért v e s z t e s é g e t " ( S Z I L I 2 0 0 4 ; 1 3 8 ) . B r o w n é s Levinson elméletében a bocsánatkérés fenyegeti a beszélő pozitív arculatát. A r d i t h J. M e i e r v i s z o n t , a k i n e k e l m é l e t é r e a l a p o z v a e l e m z i M a l g o r z a t a S u s z c z y n s k a a m a g y a r j ó v á t é t e l formáit, azt h a n g s ú l y o z z a , h o g y a b o ­ c s á n a t k é r é s a z é n k é p j a v í t á s á t szolgálja, n e m p e d i g f e n y e g e t i B a r c u l a t á t . Suszczynska n y o m á n a következőképpen foglalható össze M e i e r koncepci­ ója: a z a l k a l m a s s á g é s a h e l y é n v a l ó s á g s e g í t s é g é v e l újra kell é r t e l m e z n i a z udvariasságot. A z udvariasság mértékét egy nyelvközösség értékeli, amiből k ö v e t k e z ő e n k ü l ö n b ö z ő k u l t ú r á k n e m a z o n o s m ó d o n ítélik m e g , h o g y e g y egy m e g n y i l a t k o z á s u d v a r i a s v o l t - e v a g y u d v a r i a t l a n . M e i e r a j ó v á t é t e l stra­ t é g i á i t h á r o m s z u p e r k a t e g ó r i á b a sorolja a n n a k a l a p j á n , h o g y „ m i l y e n m ó d o n idézik elő az összetartást a beszélő és a hallgató között". A z első szuperka­ t e g ó r i a a B - > H i r á n y u l t s á g , m e l y azt j e l e n t i , h o g y B b e l e k é p z e l i m a g á t H helyébe. Ilyen irányú stratégia például az orvoslás, a sérelem megállapítása, a z ö n v á d , a t ö r ő d é s é s a g g o d a l o m stb. A m á s o d i k s z u p e r k a t e g ó r i a , a B <— H i r á n y u l t s á g H n é z ő p o n t j á t p r ó b á l j a B n é z ő p o n t j a felé k ö z e l í t e n i p é l d á u l mentegetőzéssel, indoklással, vagy tréfálkozással, H megértésére számítva. A h a r m a d i k a B —* *— H v i s z o n y u l á s , a m e l y B é s H ú g y m o n d „félúton v a l ó t a l á l k o z á s a " , a m i f e l m e n t é s t j e l e n t , v a g y k í s é r l e t e t a f e n n á l l ó h e l y z e t ren­ dezésére. Stratégiái pedig az IFID-formulák (Illocutionary Force Indicating Device, ' a z illokúciós erőt m a g á b a n foglaló e s z k ö z ' , a z a z a rutinszerű bocsá­ n a t k é r é s i f o r m u l á k ) , m i n t p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k : ne haragudj(on), elnézést, bocsánat, sajnálom, t o v á b b á e z e k f o k o z o t t alakjai: ezer bocsánat, nagyon/ rettentően/szörnyen sajnálom ( S U S Z C Z Y N S K A 2 0 0 3 ; 2 6 7 - 6 8 ) . A felsorolt s z e r z ő k m e l l e t t a k é r d é s s e l t e r m é s z e t e s e n m á s o k is f o g l a l k o z ­ nak. A többféle megközelítés gazdagította t u d o m á n y o s ismereteinket egy az é l e t ü n k b e n f o n t o s s z e r e p e t j á t s z ó b e s z é d a k t u s s a l k a p c s o l a t b a n . S m i n t vár­ h a t ó is, a t e r m i n o l ó g i á b a n n i n c s e g y e t é r t é s , a fö f o g a l m a k a t a s z e r z ő k m á s ­ m á s m ó d o n é r t e l m e z i k , d e m i n d k e t t ő h a s z n á l a t b a n v a n : a bocsánatkérés is

9

é s a jóvátétel is. A bocsánatkérés nem szó szerint értendő, tágabb értelemben s o k m i n d e n b e l e t a r t o z i k , t ö b b e k k ö z ö t t ajóvátétel is (lásd a l á b b ) . A k i a jóvá­ tétel t e r m i n u s m e l l e t t t e s z i le a v o k s o t ( m i n t p é l d á u l M e i e r ) , s z i n t é n t á g é r t e ­ lemben használja, és stratégiái között említi a bocsánatkérést, az indoklást, a mentegetőzést, az önvádat stb. A zavartalan és sikeres kommunikáció érdekében B igyekszik a m e g b o m ­ lott h a r m ó n i á t h e l y r e á l l í t a n i . E n n e k t ö b b f é l e m ó d j a l e h e t s é g e s . M i n d e n n y e l ­ v i k ö z ö s s é g b e n v a n n a k e l f o g a d o t t n o r m á k és s z o k á s o k , m e l y e k h e z B - n e k t a r t a n i a kell m a g á t . A t á r s a d a l o m b a n k i a l a k u l t s z a b á l y o k e l ő í r j á k „ t a g j a i k számára, h o g y m i k o r és hogyan kérjenek bocsánatot egymástól, ebből kö­ vetkezőén az eltérő nyelveket beszélők, más kultúrákhoz tartozók bocsánat­ k é r é s é b e n m e n n y i s é g i , d e m i n ő s é g i k ü l ö n b s é g e k is l e h e t n e k " ( S Z I L I 2 0 0 4 ; 139). Szili K a t a l i n ö s s z e h a s o n l í t o t t a saját a d a t a i t n é h á n y m á s k u l t ú r á b a n g y ű j t ö t t a d a t o k k a l , e g é s z e n p o n t o s a n n é m e t , francia, a u s z t r á l a n g o l é s h é ­ ber adatokkal, és kimutatta, hogy váratlan hasonlóságok és különbözősé­ gek egyaránt felfedezhetők bennük. Például van olyan szituáció, melyben a m a g y a r o k t ö b b s z ö r k é m e k b o c s á n a t o t , m i n t a n é m e t e k , d e o l y a n a d a t o k is v a n n a k , a m e l y e k e n n e k ellenkezőjét mutatják, bár várható volna, h o g y a két kultúrában történt felmérés adatai közel állnak e g y m á s h o z . ( A k ü l ö n b s é g e k m é g s z e m b e t ű n ő b b e k , ha a stratégiák megoszlását vetjük e g y b e . V ö . SZILI 2 0 0 0 ; 147.) É s a m i t a l á n szintén é r d e k e s és e l g o n d o l k o d t a t ó , h o g y a m a ­ g y a r o r s z á g i a k n y e l v h a s z n á l a t á b a n a t á r s a d a l m i h i e r a r c h i a m a g a s a b b fokán á l l ó k k a l s z e m b e n i e l ő z é k e n y s é g e t kifejező n y e l v i f o r m á k e l ő f o r d u l á s á n a k aránya j ó v a l kisebb, m i n t az említett nyelvekben. Dolgozatomban bemutatom, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a különböző nyelvi formák választását egy-egy szituációban. A z adatok jelzésértékűek, és talán rámutatnak a vajdasági m a g y a r nyelvhasználat néhány vonására. A nyelvi anyagot diskurzuskiegészítő kérdőív segítségével gyűjtöttem. A s z i t u á c i ó k a t Szili K a t a l i n e m p i r i k u s v i z s g á l a t i n a k figyelembevételével h a t á r o z t a m m e g ( ő is m i n t á k r a t á m a s z k o d o t t , h o g y l e h e t ő s é g l e g y e n m á s nyelvekkel való összehasonlításra). A szakirodalom a beszélő választását befolyásoló szociopragmatikai tényezőknek két típusát különíti el, a társa­ d a l m i m e g h a t á r o z ó k a t és a b e l s ő k o n t e x t u á l i s t é n y e z ő k e t . A t á r s a d a l m i m e g ­ határozókhoz olyan összetevők tartoznak, mint a hatalom, az interakcióban résztvevők közötti társadalmi távolság, a kor és a nem. A belső kontextuális t é n y e z ő k h ö z a h a l l g a t ó t ért s é r e l e m s ú l y o s s á g a , v a l a m i n t a b e s z é l ő b o c s á n a t k é r é s i k ö t e l e z e t t s é g e s o r o l h a t ó . E z e k m e l l e t t Szili s z á m í t á s b a v e s z i a h a l l g a ­ t ó v a l s z e m b e n e l k ö v e t e t t tett j o g o s s á g á t is.

10

A helyzetek a következők: A z e l s ő s z i t u á c i ó b a n e g y ígéret be n e m t a r t á s a m i a t t k e l l e t t b o c s á n a t o t kérni (segítségnyújtás egy ismerős gyerekének a házi feladat m e g o l d á s b a n ) , a m á s o d i k b a n a g y e r e k e k n e k visszadobott labda betöri az egyik h á z ablakát, és a t u l a j d o n o s t ó l kell b o c s á n a t o t k é r n i . A h a r m a d i k b a n a b a r á t t ó l / b a r á t n ő t ő l k e l l e t t b o c s á n a t o t k é r n i k é s é s m i a t t , a h a t o d i k b a n is a k é s é s k o r k e l l e t t v a l a ­ m i t m o n d a n i (itt k ü l ö n b ö z t e k a s z i t u á c i ó k , a d i á k o k é s a z e g y e t e m i s t á k a z óráról késnek, a felnőttek ülésről), a negyedikben kölcsönkért könyvet nem hozott vissza a megkérdezett, az ötödikben rossz véleményt m o n d a beszélő valakiről, és ezért valaki (osztálytárs, évfolyamtárs, kolléga) nemtetszését fejezi k i . A h e t e d i k s z i t u á c i ó b a n a m e g k é r d e z e t t v e n d é g s é g b e n lelöki a z a s z ­ talról a z é r t é k e s v á z á t . I l y e n s z i t u á c i ó k b a n m o n d a n u n k kell v a l a m i t . E l v á r j á k tőlünk, hogy a társadalmi normáknak megfelelően bocsánatot kérjünk. A z adatokból kiderül, hogy a megadott szituációkban különbözőképpen reagál­ nak a megkérdezettek. 9 0 a d a t k ö z l ő m v o l t : 3 0 c s a n t a v é r i n y o l c a d i k o s z t á l y o s d i á k , 31 e g y e t e ­ m i s t a ( v a l a m e n n y i e n a M a g y a r N y e l v és I r o d a l o m T a n s z é k h a l l g a t ó i ) é s 2 9 felnőtt ( f ő l e g t a n í t ó k , d e v o l t a c s o p o r t b a n n é h á n y m a g y a r t a n á r is). A s z a k i r o d a l o m 2 á l t a l á n o s é s 3 szituációfüggő stratégiát különít el. A z általánosak közül a legfontosabbakat a bocsánatkérési szándékot közvetlenül m a g u k b a n foglaló m e g n y i l a t k o z á s t í p u s o k alkotják, a z a z a z I F I D - f o r m u l á k . A m á s o d i k t í p u s b a a f e l e l ő s s é g b e i s m e r é s é t s z o l g á l ó n y e l v i a l a k o k tartoznak. A z I F I D - s t r a t é g i á b a a p e r f o r m a t í v u m o k t a r t o z n a k : bocsánat, bocsánatot kérek, elnézést, elnézést kérek. E z e k a z a l a k o k a k ö v e t k e z ő k é p p e n c s o p o r t o ­ síthatók: sajnálat kifejezése, megbocsátás kérése, bocsánatkérés. A felelősség beismerésének négy alkategóriája van: a hiba beismerése, önnön hiányosságunk beismerése, annak felismerése, hogy a másik személy­ n e k kijár a b o c s á n a t k é r é s és a s z á n d é k o s s á g h i á n y a . S z i t u á c i ó f ü g g ő s t r a t é g i a a m a g y a r á z k o d á s , a j a v í t á s felajánlása é s a z ígé­ ret a j ö v ő b e l i e l k e r ü l é s r e . A s t r a t é g i á k fő t í p u s a i é s válfajaik t e h á t így v á z o l h a t o k fel: l a a . S z é g y e n k i f e j e z é s e (szégyenlem magam) - ezt a z a l c s o p o r t o t Szili K a t a l i n h o z t a létre l a . Sajnálat kifejezése (Sajnálom.) l b . M e g b o c s á t á s k é r é s e (Bocsásson meg, ne haragudjon.) 1 c. B o c s á n a t k é r é s (bocsánat, elnézést) 2. A f e l e l ő s s é g b e i s m e r é s e 2 a . A h i b a b e i s m e r é s e (Az én hibám) 2b. Hiányosságunk beismerése (Elfelejtettem.) 2 c . A n n a k f e l i s m e r é s e , h o g y m á s n a k kijár a b o c s á n a t k é r é s (Igaza van.) 2 d . A s z á n d é k o l t s á g h i á n y a (Nem akartam, nem volt szándékos.) II

3. M a g y a r á z k o d á s , helyzetjelentés 4 . J a v í t á s f e l a j á n l á s a (Kifizetem a kárt.) 5 . í g é r e t a j ö v ő b e l i e l k e r ü l é s r e (Nem fordul

elő

többet.)

A z illokúciós erő határozókkal, érzelemkifejező szavakkal fokozható (Nagyon sajnálom. Hű, elfelejtettem), és l e f o k o z ó s z e r e p ű s z a v a k k a l , szer­ k e z e t e k k e l e n y h í t h e t ő (Úgysem tetszett. Nem nagy kér érte. Csak az igazat mondtam). A vajdasági a n y a g b a n a stratégiák főleg k o m b i n á c i ó k b a n fordulnak elő. H a c s a k e g y - e g y s t r a t é g i a f o r d u l t v o l n a e l ő a v á l a s z o k b a n , s z á m u k 6 3 0 lett v o l n a ( 9 0 a d a t k ö z l ő x 7 s z i t u á c i ó ) , v i s z o n t 1 2 1 7 s t r a t é g i a p é l d á n y l e l h e t ő fel a z a n y a g b a n , e z a z t j e l e n t i , h o g y 1,93 s t r a t é g i a f o r d u l e l ő s z i t u á c i ó n k é n t . A z a z e n n é l is t ö b b , u g y a n i s n e m a d o t t m i n d e n a d a t k ö z l ő a d e k v á t v á l a s z t v a g y n e m v á l a s z o l t . H a n i n c s v á l a s z , a n n a k o k a is v a n , é s n e m e g y h e l y e n ezt is f e l t ü n t e t t é k a z a d a t k ö z l ő k . A v á l a s z e l m a r a d á s á n a k o k a i is s o k a t m o n d ó k . A z e l e m z é s s o r á n m i n d e n stratégiát k ü l ö n - k ü l ö n figyelembe v e t t e m , é s b e s o r o l t a m v a l a m e l y i k fő c s o p o r t b a v a g y a l c s o p o r t b a , e z é r t v a n a z , h o g y sokkal t ö b b a stratégiák száma, mint a válaszoké. G y a k o r i s á g u k a következőképpen alakul szituációnként: 1. táblázat.

A stratégiák

STRATÉGIÁK

előfordulása

százalékban

SZITUÁCIÓK 1. házif.

2. labda

3. késés

4. könyv

5. vélemény

6. késés

7. váza

1. sajnálat, bocsánat

32.21

33.86

45.51

27.45

28.57

48.7

41.26

2. felelősség beismerése

33.65

24.33

2.75

22.05

8.73

0.64

24.86

3. magyaráz­ kodás

15.38

3.17

45.51

17.7

58.52

38.31

5.29

4. javítás

17.78

38.09

3.44

30.39

1.58

11.03

28.57

5. jövőbeli elkerülés

0.96

0.52

2.75

5.3

1.29

1.29

_

A t á b l á z a t o t f ü g g ő l e g e s e n kell o l v a s n i , így l á t h a t ó , h o g y e g y - e g y s z i t u á c i ­ ó b a n m i k é n t a l a k u l n a k a s t r a t é g i á k . A z 1. s z i t u á c i ó b a n l e g n a g y o b b a r á n y b a n a f e l e l ő s s é g b e i s m e r é s e j e l e n i k m e g , é s a l i g k i s e b b s z á m b a n a sajnálat kife­ j e z é s e v a g y a b o c s á n a t k é r é s . A 2.-ban a j a v í t á s felajánlása fordul e l ő s o k s z o r , é s g y a k r a n k o m b i n á l ó d i k a b o c s á n a t k é r é s v a l a m e l y i k f o r m á j á v a l . A 3.-ban 12

e g y f o r m a a r á n y b a n látjuk a b o c s á n a t k é r é s t és a m a g y a r á z k o d á s t . A 4 . - b e n a j a v í t á s i s z á n d é k v e z e t , d e n e m s o k k a l m ö g ö t t e áll a b o c s á n a t k é r é s v a l a m e ­ lyik f o r m á j a . A z 5. s z i t u á c i ó b a n n i n c s m i t j a v í t a n i , e z é r t itt n e m v é l e t l e n ü l l e l h e t ő fel a l e g n a g y o b b s z á m b a n a m a g y a r á z k o d á s , m e l y m e l l e t t a z o n b a n m e g j e l e n i k a b o c s á n a t k é r é s é s — n e m g y a k r a n u g y a n - a t ö b b i s t r a t é g i a is. A 6. s z i t u á c i ó b a n is k é s é s m i a t t kell v a l a m i t m o n d a n i , é s láthatjuk, e z l e g t ö b b ­ s z ö r a b o c s á n a t k é r é s , m e l y h e z l e g i n k á b b m a g y a r á z k o d á s k a p c s o l ó d h a t . A 7. s z i t u á c i ó b a n a sajnálat é s b o c s á n a t m e l l e t t a j a v í t á s f e l a j á n l á s a s z e r e p e l . 2. táblázat.

A stratégiák

szituációk

szerinti

STRATÉGIÁK

előfordulása

százalékban

SZITUÁCIÓK 1. házif.

2. labda

3. késés

4. könyv

5. vélemény

6. késés

7. váza

1. sajnálat, bocsánat

15,38

14,47

14,93

12,89

8,14

16,96

17,64

2. felelősség beismerése

31,25

20,53

1,78

20,08

4,91

0,44

20,98

3. magyaráz­ kodás

11,51

2,15

23,74

3,87

26,97

21,22

3,59

4. javítás

14,85

28,91

2

24,89

0,80

6,82

21,68

5. jövőbeli elkerülés

9,09

4,54

18,18

50

9,09

9,09

-

A fenti t á b l á z a t b ó l , m e l y e t v í z s z i n t e s e n k e l l o l v a s n u n k , k i d e r í t h e t j ü k , h o g y m i l y e n a r á n y ú a stratégia a felvázolt s z i t u á c i ó k b a n . A z e l s ő s t r a t é g i a , a z a z a s a j n á l a t k i f e j e z é s e és b o c s á n a t k é r é s v a l a m e l y i k f o r m á j a a 7. s z i t u á c i ­ ó b a n fordul e l ő l e g t ö b b s z ö r , d e n e m s o k k a l m a r a d el a z e l ő f o r d u l á s a r á n y a a m á s o d i k k é s é s t é s a z ígéretről v a l ó m e g f e l e d k e z é s t t a r t a l m a z ó s z i t u á c i ó b a n . A z elmarasztaló vélemény kinyilvánítása miatt azonban n e m sokan kérnek bocsánatot, inkább magyarázkodnak. A f e l e l ő s s é g b e i s m e r é s e a z 1. s z i t u á c i ó b a n a l e g n a g y o b b a r á n y ú , é s h á r o m s z i t u á c i ó b a n , a 2 . - b a n , a 4 . - b e n é s a 7.-ben n e m s o k k a l u g y a n , d e m e g h a l a d ­ j a a 2 0 % - o t . K é s é s k o r v i s z o n t n e m j e l l e m z ő , é s v é l e m é n y n y i l v á n í t á s k o r is alig élnek ezzel a stratégiával az adatközlők. A m a g y a r á z k o d á s a rossz véle­ m é n y m o n d á s a s z i t u á c i ó m e l l e t t a k é s é s s z i t u á c i ó i b a n is v i s z o n y l a g g y a k o r i . A javítás szándéka az ablak betörésekor sokszor megjelenik, csakúgy, mint a k ö n y v v i s s z a h o z á s á n a k e l m u l a s z t á s a k o r és a v á z a l e l ö k é s e k o r , b á r a z u t ó b b i két s z i t u á c i ó b a n k i s e b b a z e l ő f o r d u l á s a . A j ö v e n d ő b e l i e l k e r ü l é s a k ö n y v v e l kapcsolatban a legnagyobb arányú, és jócskán meghaladja a többi stratégia előfordulását. 13

3. táblázat.

Stratégiák Résztvevők

D

E

T

D

E

T

D

szégyenlem magam 1 aa.

E

T

D

E

T

1

-

1

1

1

1

.

L-t'.."!:

\

sajnálom

3

2

í

1

3

5

sajnos

- -

í

-

1

1

- - - - 2 - -

T

D

E

T

D

E

T

1

3

1

't;

.. i Ш 5

E

§ -

& ••

f*\

'Ht •

-rí'::

1

3

3

6

1

2

-

-

1

-

-

1

- - - -

4

< "-r.

2

- -

У-Ч.;. 4

"3 3

1

-

6

5

1

sajna fokozó + sajnálom

D

7. váza

6. késés

5. vélemény

4. könyv

fokozó + szégyenlem magam

Hl

la.

alkategóriái

3. kćsćs

2. labda

í. házi f.

Szituációk

Az IFID-stratégiák

- -

4

í

- -y\

2 T-'T;

- - -

-

-

•\,v. <*

-

1

bocsásson

4

1

1

1

2

4

2

6

5

2

- -

1

2

l

-

3

-

1

1

- -

10

1

-

-

-

1

2

- - - - - - -

-

1

1

-

1

1

- -

-

-

1

2

2

3

2

1

-

-

5

7

-

- - -

16

4

6

5

3

-

4

- -

1

-

4

- -

1

8

14

2

3

3

- - - - - 12

bocsánat

4

4

2

6

1

3

bocs

7

-

1

7

2

1

- -

1

-

5

1

1

3

1

4

5

- -

5

7

5

7

3

ezer bocs bocsi bocsika lc.

bocsánatot kérek elnézést elnézést kérek

3

3

2

5

1

-

elnézését kérem

3

1 t

- -

/i «

. i

i

'1* '

* 1

1

) • t

\

Л

i

A

>

A 3 , t á b l á z a t b a n l e b o n t v a találjuk a z I F I D - s t r a t é g i á k a t a z a d a t k ö z l ö k h á ­ r o m csoportja szerint ( D = diákok, E = egyetemisták, T = tanítók, tanárok), é s l á t h a t j u k azt is, h o g y ilyen a r á n y b a n fordultak e l ő a z e g y e s a l k a t e g ó r i á k . A s z é g y e n k i f e j e z é s e e l v é t v e fordul e l ő , s e z t a z z a l m a g y a r á z h a t j u k , h o g y e z a f o r m a j á r a l e g n a g y o b b a r c v e s z t é s s e l , s ezt a b e s z é l ő k n e m v á l l a l j á k . A sajnálat n é g y a l k a t e g ó r i á j a k ö z ü l a z é r z e l m i l e g telített sajnálommaX alkot­ nak leginkább megnyilatkozást, mert ez n e m j á r n a g y o b b arcvesztéssel. A s z e m é l y t e l e n sajnos, b á r k i s e b b a r c v e s z t é s s e l jár, m i n t a sajnálom, alig hasz­ n á l a t o s , m i n d h á r o m k o r c s o p o r t b a n c s a k n é h á n y a d a t v a n rá. A m e g b o c s á t á s k é r é s é n e k f o r m á i k ö z ü l ne haragudj(on) a gyakoribb, talán azért, mert nem é r z i k a r c v e s z t e s é g e t o k o z ó v i s e l k e d é s n e k . A bocsássfon) meg c s a k e l v é t v e fordul e l ő . A b o c s á n a t k é r é s n e k t ö b b v á l t o z a t a lehet, a bocsánatnak t ö b b vál­ tozatával éltek az adatközlők. E g y - e g y a l k a t e g ó r i á n belül a l e h e t s é g e s n y e l v i f o r m á k g y a k o r i s á g a a k o r o s z t á l y t ó l függ. A d i á k o k p é l d á u l n e m m o n d a n á k azt, h o g y s z é g y e n l i k m a g u k a t , és a sqjnálomot m e g a z ide t a r t o z ó f o r m á k a t s e m h a s z n á l j á k , füg­ g e t l e n ü l attól, h o g y k ö z e l i v a g y távoli v i s z o n y b a n v a n n a k a z z a l , aki ellen hibát vétettek, kisebb vagy nagyobb a vétség, és a társadalmi helyzet sem be­ folyásoló tényező. F o k o z ó alakok pedig egyáltalán n e m fordulnak elő m e g ­ n y i l a t k o z á s a i k b a n . A bocsásson meg i g e k ö t ő s igét is c s a k e g y s z e r h a s z n á l t a e g y t a n u l ó . E g y é b k é n t a m á s i k két c s o p o r t tagjainál s e m t a r t o z i k a t i p i k u s fordulatok k ö z é . A felnőttek valamennyivel gyakrabban választották, mint az egyetemisták, m é g h o z z á abban a szituációban, a m e l y b e n a vétség feltehető­ leg k ö z e p e s n e k s z á m í t . A ne haragudj(on) az egyetemistáknál a gyakoribb. Úgy látszik, a közeli viszony növeli előfordulását, a n n a k ellenére, hogy n e m n a g y v é t s é g ( 1 . s z i t u á c i ó ) . A k é t k é s é s - s z i t u á c i ó k ü l ö n b ö z ő e l ő f o r d u l á s t hív e l ő , a k ö z e l i v i s z o n y és a z a z o n o s státus n ö v e l i a z e l ő f o r d u l á s t , m e r t B így állítja h e l y r e a k a p c s o l a t o t . A z óráról v a l ó k é s é s k o r a z e x p l i c i t b o c s á n a t k é r é s a m e g s z o k o t t a b b , ebből következően a gyakoribb stratégia. A diákoknál az alacsonyabb társadalmi helyzetükből adódóan többször fordul elő, a m i k o r k ö z e p e s e n s ú l y o s a v é t s é g . Bocsánat és a z elnézést, v a l a m i n t a t ö b b i ide tartozó változatok különböző számban fordulnak elő az e g y e s szituációkban m i n d h á r o m korosztálynál. A legnagyobb értéket ez a stratégiaválfaj képvi­ seli. A d i á k o k n á l a z érték h á r o m s z i t u á c i ó b a n m a g a s , a k ö z e l i v i s z o n y b a n levőkkel é p p ú g y megjelenik, mint az azokkal való k o m m u n i k á l á s során, akikkel távolabbi viszonyban vannak, de a vétség foka m e g h a t á r o z ó ténye­ ző, ugyanis a nagyobb vétség esetében a leggyakoribb. A z egyetemistáknál v i s z o n t é p p e n a k ö z e l i v i s z o n y , a z a z o n o s s t á t u s és a k i s e b b v é t s é g hívja elő explicit formában a bocsánatkérést. A felnőtteknél m a g a s a b b státusuk és a nagy vétség emeli értékét. A meghitt kapcsolat egyik korcsoportnál sem c s ö k k e n t i s z e r e p é t . A bocsánatnak b i z a l m a s v á l t o z a t a i , a bocs é s a bocsi a f i a t a l a b b k o r o s z t á l y n y e l v h a s z n á l a t á r a j e l l e m z ő k , é s n e m c s a k a saját k o r o s z 16

t á l y u k h o z f o r d u l v a h a s z n á l j á k , h a n e m a k k o r is, h a felnőtt a b e s z é d p a r t n e r . A bocsánatot kérek é s a z elnézést kérek m e g j e l e n i k m i n d e g y i k s z i t u á c i ó b a n , á m s z á m u k változó, és m á s - m á s arányban használják a különböző korosz­ t á l y o k . E z e k e t a s z e r k e z e t e k e t t e k i n t h e t j ü k u d v a r i a s a b b f o r m á k n a k a kérek n é l k ü l i e k k e l s z e m b e n . A z u t ó b b i n y e l v i forma a 6. s z i t u á c i ó b a n a t a n í t ó k n y e l v é b e n s o k s z o r j e l e n v a n , é s e z k a p c s o l a t b a h o z h a t ó saját m a g a s a b b stá­ t u s u k k a l é s a v é t s é g n a g y s á g á v a l , d e a z e l ő b b i t is g y a k r a b b a n h a s z n á l j á k , mint a másik két csoportba tartozók. I F I D - e n b e l ü l i f o k o z ó e s z k ö z n e m sok v a n az a d a t o k k ö z ö t t . A d i á k o k n e m f o k o z z á k a b o c s á n a t k é r é s i f o r m á t , és a z e g y e t e m i s t á k m e g n y i l a t k o z á s a i b a n kevesebb van, mint tanítókéiban/tanárokéiban. í m e néhány példa a fokozó s z e r k e z e t e k r e : úgy sajnálom, nagyon sajnálom, igazán sajnálom, annyira sajnálom; igazán nagyon sajnálom; jaj, elnézést kérek; hű, elfelejtettem; jaj, hogy szégyenlem magam; nagyon ügyetlen vagyok, jaj, de ügyetlen vagyok. P é l d á k a m e g n y i l a t k o z á s o k b ó l : Jaj, ne, ezt teljesen elfelejtettem. ( D ) Túl sok volt a lecke, és anyámnak is segítenem kellett. ( D ) Igazán nagyon sajnálom. Ügyetlen voltam. Megtérítem a kárt. ( E ) Annyira sajnálom, de nem tudtam előbb jönni. ( E )

17

4. táblázat.

Stratégiák

Résztvevők 2a.

4. könyv

3. késés

D

E

T

D

E

T

D

E

T

D

E

T

E

T

- -

-

2

3

4

- - - - -

2

-

1

1

-

1

- - -

1

22

2

3

2

12

E

T

D

4,44

19,56 27

5 21,73

100

100

2

17

14

12

5

44,68 1

63,63

- - %

2,12 4

95,55

%

2d.

D

100

18,18

6 2c.

7. váza

6. késés

5. vélemény

T

%

%

beismerése

E

D

21 2b.

2. ablak

1. házif.

Szituációk

A felelősség

12

16 58,69

9

-

- - - - - -

2 18,18

- -

- -

12

5 53,19

8

A felelősség b e i s m e r é s e közepes arcvesztéssel jár, m e r t a beszélő nega­ tív s z í n b e n t ü n t e t i fel m a g á t . N e m c s o d a t e h á t , h o g y a l k a t e g ó r i á i k ö z ü l a hiba beismerése a legkevésbé megterhelt, két szituációban egyáltalán nincs, h á r o m b a n e g y v a g y k é t p é l d a v a n rá, é s c s a k a z a b l a k b e t ö r é s é n é l találjuk néhány megnyilatkozásban mindhárom csoportnál (gyakran kombinálódik a javítás felajánlásával). Ebben a szituációban az okozott kár tényéből és a n e m közeli viszonyból következhet a beismerés. A többi szituációban a d i á k o k n e m i s m e r i k b e , h o g y h i b á t k ö v e t t e k el ( c s a k k e t t e n t e s z i k ) . Ö n n ö n h i á n y o s s á g u k b e i s m e r é s e (elfelejtettem) a z 1. é s 4. s z i t u á c i ó b a n g y a k o r i m i n d h á r o m k o r o s z t á l y n á l - b á r e l ő f o r d u l á s u k k ü l ö n b ö z ő - , a 7.-ben s z i n t é n m e g f i g y e l h e t ő (ügyetlen voltam), d e k e v e s e b b a d a t v a n rá, k é t s z i t u á c i ó b a n p e d i g n e m is f o r d u l h a t o t t e l ő , k e t t ő b e n p e d i g c s a k n é h á n y s z o r v á l a s z t j á k . E g y é b k é n t a felelősség vállalásának ez a módja azért gyakoribb, mert nem j á r nagy arcvesztéssel. H a kritikával viszonyul ö n m a g á h o z a beszélő, n e m sérül a róla alkotott kép. A h i á n y o s s á g b e i s m e r é s e r i t k á b b a n így is e l ő f o r d u l : Felelőtlen vagyok, többet ne adj kölcsön könyvet. ( T ) Figyelmetlen voltam. Hogy tehetem jóvá? ( T ) H o g y a m á s i k f é l n e k v a n igaza, t u l a j d o n k é p p e n c s a k a z 5. s z i t u á c i ó b a n f o r d u l h a t o t t e l ő , m e g l e p ő lehet a z o n b a n , h o g y a z a d a t k ö z l ő k n e m e z t a for­ m á t v á l a s z t o t t á k , h a n e m saját i g a z u k a t erősítették m e g , h a n g s ú l y o z v a , h o g y az, akivel kapcsolatban véleményt mondtak, kiérdemelte a kritikát. A szán­ d é k o s s á g h i á n y a (nem volt szándékos, nem akartam) három szituációban fordul e l ő , s z á m u k a k k o r n a g y o b b , a m i k o r k i s e b b v a g y n a g y o b b k á r o k o ­ z á s á r ó l v a n s z ó (a h a r m a d i k s z i t u á c i ó b a n v a l ó e l ő f o r d u l á s e l h a n y a g o l h a t ó , mert m i n d ö s s z e két egyetemista mondta, amikor véleményét szerette volna t o m p í t a n i ) . A d i á k o k n á l a z o n o s s z á m b a n találjuk m i n d k é t k á r o k o z á s á n á l , a f e l n ő t t e k k ö z ü l k e v e s e b b e n r e a g á l n a k így. A wem akartam m i n d ö s s z e n é h á n y megnyilatkozásban található.

19

o

5. táblázat.

Stratégiák

3. Magyarázkodás 4. Javítás 5. Jövőbeli elkerülés

jövőbeli

7. váza

6. késés

5. vélemény

4. könyv

3. késés

elkerülés

D

E

T

D

E

T

D

E

T

D

E

T

D

E

T

D

E

T

D

E

T

15

12

5

-

3

3

26

26

14

2

27

1

25

26

24

23

18

18

1

7

2

4

23

12

2

-

2

-

19

22

32

Összesen 8

21

8

22

-

1 2

26

24

1

72 1

1

1

30

66

6

37

összesen

Összesen

javítás felajánlása,

2. ablak

1. házi f.

Szituációk Résztvevők

Magyarázkodás,

-

2

2 4

-

1

1 11

-

1

1 2

15 17

2 9

10

59

75

62

5

-

27

-

2 2

54

13

A m e n t e g e t ő z é s a r c v é d ő s t r a t é g i a , m e l y l e g t ö b b s z ö r a z 5. s z i t u á c i ó b a n v a n , é s m i n d h á r o m k o r c s o p o r t b a t a r t o z ó k m e g e r ő s í t i k , h o g y i g a z u k volt, v a g y i s n e m vállalják a felelősséget. Tulajdonképpen sok esetben n e m is m a ­ gyarázkodásról v a n szó, h a n e m arról, hogy kitartanak v é l e m é n y ü k mellett, ezt e r ő s í t i k m e g (Csak az igazat mondtam. Ez a véleményem. Én csak el­ mondtam a véleményem. De ha ez az igazság. Inkább lássuk tisztán a dol­ gokat, minthogy kerülgessük egymást.) A z a d a t k ö z l ő k g y a k r a n t a l á l n a k ki m e n t ő k ö r ü l m é n y e k e t , melyek megakadályozták az időben érkezést. Ezzel próbálják elérni, hogy vétségük ellenére kedvező képet mutassanak maguk­ ról. Például: 1. s z i t u á c i ó : Beteg voltam. (D) Be kellett mennem a suliba, és sokáig kellett maradnom. (D) 3. szituáció: A buszom késett. ( D ) Ne haragudj, letörött a cipőm sarka és hazamentem másik lábbeliért. (T) Elkapott a hasmenés. (D) Bocs, de otthon kellett segítenem, meg nem találtam a pénzem. (D) Később indultam el, elaludtam. (T) 6. s z i t u á c i ó : Elaludtam, mert nem csörgött az óra. ( D ) Bocsánat a késésért, de nem csörgött az ébresztőóra. (D) A buszom késett. ( D ) Elromlott a biciklim, és haza kellett mennem a másikért. (D) Elnézést a késésért, későn volt kész az ebéd. ( D ) Elnézést, de hivatalos ügyek intézése miatt késtem. ( T ) Köszönöm a türelmüket. Lecsúszott a jármüvem az úttestről és lábbusszal most értem ide. ( T ) Van, a m i k o r a k é s é s i n d o k l á s á r a k ö z e l e b b r ő l m e g n e m h a t á r o z o t t k i f o g á s t h o z n a k fel. A v á l a s z i l y k o r így h a n g z i k : Közbejött valami. A 2 . é s a 7 . s z i t u á c i ó b a n a k á r m e g t é r í t é s é t ajánlják fel: Elnézést kérek, megtérítem a kért. Mennyibe kerül az ablak? ( T ) Tudom, hogy ügyetlen voltam. Megtérítem a kárt. ( T ) Igen értékes darab, nagyon sajnálom! Hol vásárolta? Esetleg helyette... (T) A j ó v á t é t e l a z a r c v é d é s t s z o l g á l j a , é s a z t m u t a t j a , h o g y a b e s z é l ő figyel­ m e t fordít a b e s z é d p a r t n e r s z e m p o n t j a i r a é s é r d e k e i r e . A j a v í t á s l e h e t ő s é g e s z i t u á c i ó f ü g g ő . A z 1.-ben f ő l e g a z e g y e t e m i s t á k t e n n é k j ó v á m u l a s z t á s u k a t , a 4.-ben legkevésbé a felnőttek javasolják a javítást. H a n e m l e h e t j ó v á t e n n i a h i b á t ( p é l d á u l a k é s é s n é l ) , felajánlható a kár­ pótlás: 21

Kárpótlásul a mozi után meghívlak egy italra. ( T ) A j ö v ő b e l i elkerülésre nincs sok adat, a 4. szituációban a felnőtteknél gyakrabban előfordul, mint a másik két korcsoportban, pedig az arcvédést s z o l g á l n á . A t ö b b i s z i t u á c i ó b a n (a 7. k i v é t e l é v e l , m e l y b e n n e m f o r d u l e l ő ) egy-két adattal van jelen: Bocsánat, hogy elkéstem, többet nem fog előfordulni. (D) Bocs, hogy késtem, többé nem fordul elő. ( D ) Ne haragudj. Máskor nem fogok a hátad megett (sic!) traccsolni. (T) A válaszok 54.80%-ában stratégia-együttesek vannak. A legnagyobb szá­ zalékban az egyetemisták kombináltak stratégiákat, náluk az arány 6 3 , 5 5 % , a z á l t a l á n o s i s k o l á s o k n á l v a l a m e n n y i v e l k i s e b b e z a z a r á n y , 6 1 , 3 5 % . A fel­ nőttek ritkábban éltek a kombinálással, válaszaik inkább r ö v i d e b b e k , és rea­ g á l á s a i k b a n m i n d ö s s z e 3 8,91 % - o t t e s z ki a s t r a t é g i a - e g y ü t t e s e k a r á n y a . A kombinációk rendkívül változatosak: az l-ben l b . + 2b., l c . + 2b., lb. + 2b. + 4., l c . + 4. a 2 - b e n l c . + 4 . , l c . + 2d. + 4 . a 3-ban l c . + 3., l b . + 3. a 4 - b e n l c . + 4 . , l b . + 4., 2 b . + 4., l c . + 2 b . + 4 . , az 5-ben l b . + 3., l c . + 3., 2c. + 3. a 6 - b a n l c . + 3 . , l c . + 4. a 7 - b e n l a . + 4 . , l c . + 4. A l e g g y a k o r i b b a k a z l c . + 3 . és a z l c . + 4 . , a z a z a b o c s á n a t k é r é s k o m b i ­ nálódik a magyarázkodással vagy a javítás felajánlásával. l c . + 3 . : Elnézést a késésért. A busz késett, és én messze lakom az isko­ lától, és meg kellett várnom. ( D ) Bocsi, hogy késtem, de előbb nem bírtam jönni. ( D ) l c . + 4 . : Elnézést kérek. Megtérítem a kárt. ( D ) Elnézést, kifizetem. (D) Jaj, elnézést kérek, holnap elhozom. (D) T u l a j d o n k é p p e n a z i l l o k ú c i ó s erő f o k o z á s á r ó l v a n s z ó , a m i k o r m e g i s ­ métlődik u g y a n a z v a g y két különböző stratégia. A k o r p u s z b a n v a n n a k olyan m e g n y i l a t k o z á s o k is, a m e l y e k b e n 4 v a g y 5 s t r a t é g i a k a p c s o l ó d i k e g y b e . í m e egy példa, m e l y a 7. szituációban jelenik m e g (váza), a m i k o r a kellemetlen helyzetben a társadalmi viszony sem nem közeli, sem n e m távoli, a kár k ö ­ zepesen súlyos, B társadalmi helyzete pedig alacsonyabb: 2b. + 4. + lb. + 2d. + lc: A fene, de ügyetlen másikat! Ne haragudjon! Tényleg nem akartam!

vagyok! Majd Bocsánat!

veszek

egy

K ü l ö n figyelmet é r d e m e l , h o g y a 6. s z i t u á c i ó b a n , a z ó r á r ó l v a l ó k é s é s szituációjában a diákok és az egyetemisták közül néhányan megjegyezték, h o g y b e s e m e n n é n e k a t a n t e r e m b e (Be se mernék menni. Nem mennék be az órára. Nem lépek be, ez egészen biztos.) 22

V a n n a k m e g l e p ő v á l a s z o k is. A d i á k o k k ö z ö t t v a n , aki a b o c s á n a t k é r é s h e l y e t t l e t a g a d j a a tett e l k ö v e t é s é t . Nem igaz, nem én voltam! A fiad volt, nem én. Nem én voltam. Ki hazudott? M é h a n y á n megjegyezték, hogy nem tudnak válaszolni, nem tudnák, mit m o n d a n á n a k a leírt h e l y z e t b e n . A z a r c r o n t á s s a l n e m t ö r ő d v e , n e g a t í v s z í n b e n t ü n t e t t é k fel m a g u k a t , a k i k ilyen v á l a s z t a d t a k : Tanárnő! Elnézést, hogy nem hoztam vissza! Tudom, hogy hülye vagyok! ( D ) O, mekkora barom vagyok! ( E ) A d u r v a s á g r a is v a n a d a t a d i á k o k m e g n y i l a t k o z á s a i k ö z ö t t . A z 5. s z i t u á ­ c i ó b a n a fiúk i l y e s m i k e n m o n d a n á n a k : Leszarlak nekem tetszett ilyeneket mondani. Te vagy a köcsög, nem én! Eddig pattogtál, most feküdj! Ha van még baj, kimegyünk a térre... Nem birom (sic!) a pofád, de különben is az osztály megérdemelte, hogy megtudja az igazat. Azért mondtam, mert nem birom (sic!) a pofád. Különben is, ez az igaz­ ság. Azaz a z e g y e n r a n g ú s á g é s a k ö z e l s é g , ú g y g o n d o l j á k , m e g e n g e d ilyen m e g n y i l a t k o z á s o k a t is. E g y é b k é n t a t á r s a d a l m i t á v o l s á g o t é s a z a l á r e n d e l t ­ ségi v i s z o n y t e z e k a fiúk s e m hagyják figyelmen k í v ü l , ezt b i z o n y í t j a , h o g y a h e l y z e t n e k m e g f e l e l ő e n e l n é z é s t k é m e k tettük m i a t t . A felnőtt férfiak b o c s á n a t k é r é s e tréfába, s z e l l e m e s k e d é s b e c s a p á t a k ö ­ vetkező megnyilatkozásokban: Ezer bocs meg egy nagy medve! Teljesen kiment a fejemből. Szóltam a gépésznek hogy ne kezdjék el nélkülünk. A k e l l e m e t l e n s é g e t így lehet leplezni. Adatközlőim a különböző szituációkban m á s - m á s m ó d o n reagálnának, v a n n a k k ö z ö t t ü k a z o n b a n o l y a n o k is, akik m i n d ö s s z e k é t b o c s á n a t k é r é s i for­ m á t v a r i á l n a k , és o l y a n is a k a d t , aki e g y f é l e s t r a t é g i a - e g y ü t t e s t t ü n t e t e t t fel n é g y s z i t u á c i ó b a n : b o c s á n a t o t kért, b e i s m e r t e h i á n y o s s á g á t é s felajánlotta, hogy jóváteszi vétségét ( l c . + 2b. + 4.). A v a j d a s á g i b e s z é l t n y e l v b e n is e l ő f o r d u l n a k a z o k a b o c s á n a t k é r é s i s t r a t é ­ giák, a m e l y e k m á s n y e l v e k b e n , és a m e l y e k m e g j e l e n n e k a m a g y a r o r s z á g i a k n y e l v h a s z n á l a t á b a n is. A z e l ő f o r d u l á s g y a k o r i s á g á b a n v a n n a k h a s o n l ó s á g o k és k ü l ö n b s é g e k is. A s z é g y e n t kifejező a l k a t e g ó r i a n á l u n k is k i s s z á z a l é k b a n fordul e l ő ( l a a . ) A sajnálat kifejezése helyett ( l a . ) i n k á b b a b o c s á n a t k é r é s ( l c . mellett) döntenek. A magyarországi anyagban található IFID-formák k ö z ö t t v a n n a k o l y a n o k , a m e l y e k e t c s a k n é h á n y a n h a s z n á l t a k : legyen velem 23

elnéző, ne vedd zokon, nézze el nekem, ha meg tud bocsátani, sorry é s m é g néhány. Ilyen formák a vajdasági adatközlők nyelvhasználatában nincsenek. A v a j d a s á g i a k s e m v á l l a l j á k s z í v e s e n tetteikért a f e l e l ő s s é g e t , d e h a l e h e t ő ­ s é g v a n rá, felajánlják a k á r m e g t é r í t é s é t . A m i a s t r a t é g i a - e g y ü t t e s e k előfor­ d u l á s á t illeti, n i n c s ö s s z e h a s o n l í t á s i a l a p u n k , i l y e n a d a t o k a t a m a g y a r o r s z á g i a n y a g elemzései n e m tartalmaznak, de feltehetőleg n a g y s z á m b a n fellelhe­ t ő k , e r r e utal u g y a n i s Szili K a t a l i n n a k a z a m e g j e g y z é s e , h o g y „ e l v é t v e for­ d u l e l ő a z , h o g y a l e h e t ő s é g e k k ö z ü l c s a k e g g y e l é l ü n k " ( S Z I L I 2 0 0 4 ; 144). A k o m b i n á c i ó k j e l l e m z ő k lehetnek egy-egy szituációra. A magyarországi a d a t k ö z l ő k n é l is, m i n t a v a j d a s á g i a k n á l , g y a k o r i a z I F I D ( l c . ) + 3 . és I F I D ( l c . ) + 4. stratégia-együttes. A z adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a különböző korosztályok nem egyforma mértékben érzékenyek a státuskülönbség, a társadalmi távolság é s a h i b á z á s e r ő s s é g e iránt. A b b a n a z o n b a n v a n n a k e g y e z é s e k , h o g y m i k é n t választják m e g a z arcvédő és arcfenyegető bocsánatkérési formákat.

Függelék

1

1. E g y i s m e r ő s é n e k m e g í g é r t e , h o g y segít g y e r e k é n e k m e g c s i n á l n i a házi feladatot. E r r ő l a z o n b a n m e g f e l e d k e z e t t . I s m e r ő s e eljön ö n ö k h ö z . M i t m o n d n e k i ? 2. A z utcán gyerekek labdáznak/fudballoznak. Ö n h ö z repül a labda, és visszadobja a gyerekeknek. Véletlenül azonban betöri az egyik ház ablakát. Mit m o n d a tulajdonosnak, amikor az megtudja, hogy ön volt a tettes? / A z utcán labdáztok/fudballoztok. Véletlenül betöröd az egyik ház ablakát. Mit m o n d a s z a t u l a j d o n o s n a k , a m i k o r a z m e g t u d j a , h o g y te v o l t á l a t e t t e s ? 3. A barátjával/barátnőjével megbeszélték, hogy együtt mennek moziba. M á r h ú s z perce vár önre a megbeszélt helyen. Mit m o n d neki, a m i k o r m e g ­ érkezik? 4 . K o l l é g á j a / t a n á r a kéri v i s s z a a k ö l c s ö n a d o t t k ö n y v e t . M a is elfelejtette visszahozni. Mit m o n d neki? 5. E g y n a g y o b b t á r s a s á g előtt (jelen v a n i g a z g a t ó j a / e g y t a n á r a is) e l m o n d ­ j a nem éppen j ó véleményét egyik kollégájáról/évfolyamtársáról. U t á n a ez a k o l l é g a / é v f o l y a m t á r s a m a g a elé áll, é s azt m o n d j a , h o g y n e m v o l t s z é p i l y e n e k e t m o n d a n i r ó l a a t á r s a s á g előtt. E r r e m i t m o n d n e k i ? / Osztályfőnöki órán elmondod nem éppen j ó véleményed egyik osztály­ t á r s a d r ó l . Ó r a u t á n o s z t á l y t á r s a d eléd á l l . . . 6. K é p z e l j e el, h o g y ö n a z iskola i g a z g a t ó j a . K é s v e é r k e z i k a z ü l é s r e . M i t m o n d k o l l é g á i n a k , a m i k o r b e l é p a z ü l é s t e r e m b e ? / B e s z á m o l ó t kell t a r t a n i a

1

A válaszok kipontozott helyét nem jelöltem. Л nyolcadikosok kérdőive tegező formájú, és a szituáció hozzájuk van igazítva. A szituációk leírásának változatait is feltüntettem.

24

az egyik tantárgyból. K é s v e érkezik. Mindjárt vége az órának. Mit mond, amikor belép a tanterembe? 7. V e n d é g s é g b e n v a n . V é l e t l e n ü l lelöki a z asztalról a z é r t é k e s v á z á t . M i t mond ebben a kellemetlen helyzetben? Irodalom Brown, P. - l.cvinson, S. (1995): UniverzAliák a nyelvhasználatban: az udvariasság jelenségei = Síklaki István (1995, szerk.) Goffman, Erving (1995): A homlokzatról = Síklaki István (1995, szerk.) Láncz Irén (2006a): Vajdasági beszélt nyelvi vizsgálatok: A csantavéri diákok kérésstratégiái. Hungarológiai Közlemények, 2006. 2., 7 - 1 9 . Láncz Irén (2006b): Vajdasági magyar beszélt nyelvi vizsgálatok: A kérés stratégiái. Hunga­ rológiai Közlemények, 2006. 3., 1 2 - 2 3 . Láncz Irén (2007): Vajdasági magyar beszélt nyelvi vizsgálatok: A z elutasítás formái. Hunga­ rológiai Közlemények, 2007. 2., 7 - 2 4 . Nemesi Attila László (2000): Bcnyomáskeltési stratégiák a társalgásban. Magyar Nyelv, 4., 418-436. Nyomárkai István (1998): A nyelvhasználat udvariassági stratégiái. Magyar Nyelvőr, 3., 277-283. Síklaki István (1995, szerk.): A szóbeli befolyásolás alapjai I—II., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Suszczyhska, Maígorzata (2003): A jóvátevés bcszédaklusai a magyarban. Általános Nyelvé­ szeti Tanulmányok X X . Szili Katalin (2004): Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Tinta Könyv­ kiadó, Budapest

H U N G Á R I Á N S P O K E N L A N G U A G E S T U D I E S IN VOJVODINA: FORMS OFAPOLOGY W e c a n find t h e t h e o r e t i c a l b a s i s for t h e a n a l y s i s o f t h e f o r m s o f a p o l o g y in t h e s p e e c h act t h e o r i e s a n d social p s y c h o l o g y . In t h e first p a r t o f t h e p a p e r t h e a u t h o r p r e s e n t s t h e t h e o r i e s that teli us w h e r e a p o l o g i e s c a n be a p p r o a c h e d f r o m . T h e s e c o n d part o f t h e p a p e r g i v e s t h e r e s u l t s o f e m p i r i c a l examinations. A p o l o g i e s h a v e s e v e r a l m a i n slrategies, and w i t h i n t h e m a i n c a t e g o r i e s t h e r e a r e s u b c a t e g o r i e s . O n e c a n . s e e t h e k i n d s o f s t r a t e g i e s t h a t a r e u s e d in v a r i o u s s i t u a t i o n s b y v a r i o u s a g e g r o u p s from t h e p r e s e n t e d data. T h e informa n t s a r e s c h o o l c h i l d r e n , u n i v e r s i t y s t u d e n t s , and a d u l t s ( t e a c h e r s a n d p r o f e s s o r s ) . l n f o r m a n t s o f v a r i o u s a g e g r o u p s u s e t h e certain s t r a t e g i e s in clearly d e r m e d s i t u a t i o n s in different p r o p o r t i o n s . T h e i r c h o i c e s a r e d e t e r m i n e d by internal a n d e x t e m a l factors, t o b e m o r e p r e c i s e , by social r e l a t i o n s , social Position, a n d t h e s e r i o u s n e s s o f t h e w r o n g d o i n g , a n d , at t h e s a m e t i m e , t h e y c a n a l s o b e c o r r e l a t e d w i t h t h e p r e c e p t o f c o u r t e s y a n d o f s a v i n g face. If t h e

25

w r o n g d o i n g is more s e r i o u s , t h e Speakers u s e s t r a t e g i e s t h a t m e a n l o s i n g face t o a g r e a t e r e x t e n t . L o s i n g face d o e s n o t b o t h e r t h e m e v e n if it c a s t s a n e g a ­ t i v e l i g h t o n t h e m a s l o n g a s it h e l p s t o w a r d s r e b a l a n c i n g o f t h e i n t e r a c t i o n . S t r a t e g i e s , i n m o s t c a s e s , b e c o m e c o m b i n c d , a n d t h e s e c o m b i n a t i o n s of s t r a t e g i e s c a n d e v e l o p into g r e a t m a n y v a r i a n t s ; n e v e r t h e l e s s , s o m e c o m b i ­ nations are characteristic o f certain situations. K e y w o r d s : a p o l o g y , Situation, strategy, c o m b i n a t i o n s o f s t r a t e g i e s , e x p r e s s i o n o f r e g r e t , e x c u s e s , r e p a r a t i o n s , s a t i s f a c t i o n for a n o f f e n c e , future a v o i d a n c e , s a v i n g f a c e , f a c e - t h r e a t e n i n g act, c o u r t e s y

A tanulmány a Szerb Köztársaság Tudományügyi és Minisztériuma 148026D számú projektuma keretében

26

Technológiai készült.

ETO: 811.511.141(497.П):811.124

ORIGINAL SCIENTIFIC PAPER

MOLNÁR CSIKÓS LÁSZLÓ

LATIN M I N T Á K A HIVATALI NYELVHASZNÁLATBAN Latin Models in the Language of Administration A középkori Európában a latin nyelvnek igen nagy volt a jelentősége, egységes nemzetközi nyelv szerepét töltötte be. Magyarországon a kereszténység felvétele nyitotta meg a kaput a latin nyelv és kultúra elölt. A latin nyelv mintegy nyolcszáz évig hivatalos volt Magyarorszá­ gon, és mind a magyar köznyelvre, mind a magyar hivatali nyelvre hatást gyakorolt. A magyar szókészletnek számos eleme tanúskodik erről. A mai magyar hivatali nyelvre már nem jellem­ zők a latin szavak, a népnyelv viszont többet megőrzött közülük. A vajdasági magyar hivatali nyelvben szerb hatásra újítanak fel régi latin szavakat. A mondatszerkcsztési latinizmusok közül főleg azok maradtak fenn, amelyekel más nyelvű hivatalosság is támogat, a történelmi Magyarországon a német, a mai Vajdaságban pedig a szerb. Kulcsszavak: latin nyelv, magyar nyelv, hivatali nyelvhasználat, latin eredetű lexika, latinos szerkezet

A latin nyelv a középkori M a g y a r o r s z á g o n A latin n y e l v f o n t o s s z e r e p e t töltött be M a g y a r o r s z á g o n I s t v á n k i r á l y uralkodásától k e z d v e egészen a szabadságharcig, mintegy nyolcszáz évig hi­ v a t a l o s volt. E z t a s z e r e p é t c s u p á n 1 8 4 4 - b e n v e t t e á t a m a g y a r . A latin n y e l v és k u l t ú r a előtt a k e r e s z t é n y s é g felvétele n y i t o t t a m e g a k a p u t . A m a g y a r o k térítése ö s s z h a n g b a n volt R ó m á n a k a z z a l a t ö r e k v é s é v e l , h o g y a z i n t e r n a ­ c i o n a l i z m u s j e g y é b e n e g y e s í t s e E u r ó p a népeit, a k e r e s z t é n y v a l l á s s a l n e m ­ zeti é s n y e l v i k ü l ö n b ö z ő s é g e i k r e v a l ó tekintet n é l k ü l ö s s z e k a p c s o l j a ő k e t . M a r c z a l i H e n r i k s z e r i n t s o k a n e l f o g a d t á k ezt a z i d e g e n ü l h a n g z ó t a n t , m e r t f e j e d e l m ü k , u r u k ezt j ó n a k látta, a l á v e t e t t é k m a g u k a t a k e r e s z t é n y s é g n e k , m e r t a j á n d é k o t k a p t a k , m e r t talán e g y ú j , h a t a l m a s a b b i s t e n s é g s e g í t s é g é t remélték; elmondták a hiszekegyet vagy a miatyánkot, mint ahogy annyi más v a r á z s i g é t s z o k t a k e l r e b e g n i . A kétféle v a l l á s ö s s z e f o r r t a z e m b e r e k b e n , v a l ó ­ színűleg csak kevesen jutottak tudatára annak, hogy az egyik kizárja a mási­ kat. R á j u k n é z v e a k e r e s z t é n y p a p újfajta, talán t u d ó s a b b t á l t o s n a k látszott, a s z e n t e k t i s z t e l e t e n a g y o n összefért azzal a h a g y o m á n y o s k u l t u s s z a l , a m e l l y e l 27

ők őseik emlékét ünnepelték. Mindennek azonban édeskevés hatása lehetett az erkölcsre, az életmódra, a szívnek és a léleknek a nemesítésére. H o g y a n is h a s s o n a p r é d i k á c i ó i d e g e n n y e l v e n , h o g y a n n e m e s e d j é k a z e r k ö l c s , m i e ­ lőtt a k á r t a n í t á s o n , a k á r p é l d á n é p ü l h e t n e a l é l e k ? A r ó m a i b i r o d a l o m v i d é k i n é p e s s é g e is s o k á i g m e g m a r a d t p o g á n y n a k , a v á r o s l a k ó k k ö r é b e n v i s z o n t k ö n n y e b b e n e l t e r j e d t a k e r e s z t é n y s é g . M a g a a paganus (azaz pogány) meg­ n e v e z é s is azt j e l e n t i e r e d e t i l e g , h o g y ' f a l u s i ' . E b b e n a z é r t e l e m b e n p e d i g j ó ideig m é g p o g á n y v o l t m a j d n e m a z e g é s z m a g y a r n e m z e t . I g e n s o k i d ő n e k el k e l l e t t m ú l n i a a h h o z , h o g y a k e r e s z t é n y s é g k ü l s ő j e ­ leinek e l f o g a d á s á h o z v a l a m i t a r t a l o m is j á r u l j o n , é s m é g s o k k a l t ö b b i d ő kellett a h h o z , h o g y e z a z új t a r t a l o m t ö b b é - k e v é s b é h á t t é r b e s z o r í t s a a r é g i p o g á n y h i e d e l m e k e t . A n é p s z o k á s o k s z o r g a l m a s g y ű j t é s e t ö b b e k k ö z ö t t azt is l á t h a t ó v á t e t t e , h o g y m e n n y i p o g á n y felfogás l a p p a n g m é g m a n a p s á g is a k ö z ö m b ö s n e k látszó, vagy éppenséggel vallásos szertartások és m o n d á s o k m e z e alatt. A z új h a z á b a v a l ó k ö l t ö z é s u t á n i é v t i z e d e k b e n a z e u r ó p a i é l e t é s s z e l ­ l e m i s é g m e g r e n d í t e t t e a m a g y a r s á g ősi hitét, a m a g y a r o k m e g v á l t o z t a t t á k v a l l á s u k a t , d e n e m b e l s ő lelki s z ü k s é g b ő l , h a n e m p o l i t i k a i c é l s z e r ű s é g b ő l , v e z é r ü k iránti h ó d o l a t b ó l , e n g e d e l m e s s é g b ő l . E n n e k a p o l i t i k a i é r z é k n e k , ennek a világi felfogásnak a megtestesülése a m a g y a r történelemben G é z a f e j e d e l e m , T a k s o n y fia. A z új hit s e m m i t s e m v á l t o z t a t o t t l é n y é n . T o v á b b r a is á l d o z o t t a régi i s t e n e k n e k , a k i k e t e l ő d e i t i s z t e l t e k , és a m i k o r p a p j a e m i a t t kérdőre vonta, nagyúri egykedvűséggel válaszolta: elég g a z d a g és hatalmas vagyok ahhoz, hogy megtehessem. É r d e k e s kérdés, h o g y noha az első nevezetes térítéseket a g ö r ö g e g y h á z folytatta, v é g ü l m i é r t c s a t l a k o z o t t M a g y a r o r s z á g m é g i s a n y u g a t i , r ó m a i e g y ­ házhoz. Minthogy a kereszténység befogadása, terjedésének előmozdítása G é z a s z e m é b e n k i z á r ó l a g p o l i t i k a i j e l e n t ő s é g ű volt, é r t h e t ő , h o g y a z o k n a k a térítőknek nyitotta m e g az országot, akikhez leginkább közeledett, és akik­ nek a barátságától a legtöbbet remélte. Olyanforma a viszony, mint ahogyan m o s t a n á b a n a politikai szövetségben levő államok gazdasági, kereskedelmi, v á m k o n v e n c i ó k által is kifejezik és fenntartják a k ö l c s ö n ö s b a r á t s á g o t . E h ­ hez a tisztán külső o k h o z járult még a nyugati egyháznak akkori lendülete, ö s s z e h a s o n l í t h a t a t l a n u l n a g y o b b e x p a n z í v ereje. Ú g y l á t s z i k , h o g y a g ö r ö ­ gök e b b e n a z időben teljesen lemondtak a Teofilaktosz pátriárka idejében megkezdett m a g y a r misszióról, és csak az oroszok megtérítésére összponto­ sították e r ő i k e t . A középkori M a g y a r o r s z á g o n az ún. h u n g a m s - t u d a t háttérbe szorította a nemzetiségi és anyanyelvi különbségeket. A z országban több különböző n e m z e t i s é g ű és n y e l v ű n é p élt a b b a n a z i d ő b e n , d e e z n e m v e s z é l y e z t e t t e a z o r s z á g e g y s é g é t . F r a n c i a o r s z á g b a n , A n g l i á b a n , N é m e t o r s z á g b a n és O l a s z o r ­ s z á g b a n is h a s o n l ó a l a p o k o n n y u g o d o t t a n y e l v i e g y s é g , m á r a k k o r , a m i k o r

28

M a g y a r o r s z á g o n m é g j a v á b a n járta az etnikai elemek hullámzása. A m a g y a r n y e l v n e k n a g y o b b e l t e r j e d é s é r e s o k á i g azért sem lehetett g o n d o l n i , m e r t iro­ d a l m i l a g k e v é s b é á p o l t á k , m i n t a g e r m á n v a g y a szláv n y e l v e k e t . E m i a t t a m a g y a r n y e l v n e k el k e l l e t t t ű m i e a latin n y e l v u r a l m á t . A z e g é s z e n sajátsá­ gos nemzetiségi viszonyok alapján könnyen megérthető, hogy az értelmiség, illetve a z ú g y n e v e z e t t h o n o r a t i o r m i é r t é r t e be m i n d e n k o r a h u n g a r u s ( m a ­ g y a r ) j e l z ő v e l a n é l k ü l , h o g y b á r m i l y e n tekintettel lett v o l n a t u l a j d o n k é p p e n i anyanyelvére és M a g y a r o r s z á g o n kívül lakó rokonaival való viszonyaira. A k á r szláv, a k á r n é m e t , a k á r r o m á n n y e l v ű is volt a z é r t e l m i s é g h e z t a r t o z ó á l l a m p o l g á r , v a l a m e n n y i b ü s z k e volt e r r e . A m e n n y i r e k ö z ö m b ö s n e k látszott s z á m á r a s z ű k e b b n e m z e t i h o v a t a r t o z á s a , é p p e n o l y a n k e v é s s é ü g y e l t a z et­ n i k a i h u n g a r u s a n y e l v i m a g y a r s á g á r a . A n e m z e t i é r z é s a z a k k o r i felfogás s z e r i n t n e m a n y e l v e n , h a n e m a politikai n é z e t e n a l a p u l t . A m a g y a r n é p a z é r t n e m t ö r ő d ö t t teljesen b e l e a b b a , h o g y á l l a m i s á g á t , k u l t ú r á j á t m á s n y e l v által j u t t a t h a t j a kifejezésre. I d ő n k é n t h a r c b a szállt sa­ j á t n y e l v é n e k é r v é n y e s ü l é s é é r t . A z e g y i k ilyen fontos a l k a l o m a r e f o r m á c i ó m e g j e l e n é s e v o l t , a m e l y t ö b b e k k ö z ö t t a v a l l á s n e m z e t i n y e l v ű s é g é é r t szállt síkra, a m á s i k p e d i g a f e l v i l á g o s o d á s , a m e l y a n e m z e t i n y e l v e n v a l ó m ű ­ v e l t s é g e t h i r d e t t e . A n y e l v ú j í t á s aztán a l k a l m a s s á is tette a m a g y a r n y e l v e t a t u d o m á n y o s g o n d o l a t o k kifejtésére, a r e f o r m k o r b a n p e d i g h i v a t a l o s s á is vált. E r r e a z o n b a n m á r j ó v a l k o r á b b a n is s o r k e r ü l h e t e t t v o l n a . A XV. s z á z a d ­ b a n M á t y á s k i r á l y f e l v i l á g o s u l t f e j e d e l e m k é n t s o k k a l t ö b b e t tehetett v o l n a a m a g y a r n y e l v f e l k a r o l á s á b a n , m i n t a m e n n y i t tett, é s a k k o r a m a g y a r n e m z e ­ ti i r á n y z a t i r o d a l m i t ö r e k v é s e i b e n h a t h a t ó s a b b a n é s e r ő s e b b e n n y i l a t k o z o t t v o l n a m e g , m i n t a h o g y a n e z a z a b b ó l a k o r b ó l r á n k m a r a d t m a g y a r írásos emlékekben kifejezésre jut. Attól az uralkodótól, akinek abban a korban a legszebb könyvtára volt Európában, akiben a festőművészet, az építészet, a k l a s s z i k u s i r o d a l m i e m l é k e k iránt o l y a n r e n d k í v ü l i é r z é k volt, b i z o n y á r a el lehetett v o l n a v á r n i , h o g y saját n e m z e t i s é g e iránt l e g a l á b b a n n y i é r z é k e t m u ­ t a s s o n , a m e n n y i t p é l d á u l a n n a k a k o m á k francia é s n é m e t fejedelmei h a z á j u k n e m z e t i i r o d a l m a iránt t a n ú s í t o t t a k . A latin n y e l v m i n t a k ö z é p k o r i m a g y a r állam h i v a t a l o s n y e l v e igen n a g y h a t á s t g y a k o r o l t a m a g y a r r a , a z o n kívül, h o g y a m a g y a r írás alapjául a la­ tin b e t ű k s z o l g á l t a k . M a g y a r o r s z á g o n a k ö z é p k o r t ó l k e z d v e fontos s z e r e p e t töltött b e a latin m i n t a n a g y é s á h e l y i politika ( k a n c e l l á r i a , ú r i s z é k , v á r ­ m e g y e i í t é l k e z é s ) n y e l v e , feltehetően m a g y a r u l is t u d ó , b e s z é l ő , t o l m á c s o l ó t i s z t v i s e l ő k , j e g y z ő k , í r n o k o k k ö z v e t í t e t t e k a h a t ó s á g é s a n é p k ö z ö t t Ezt a j ó l m u t a t j á k a v á r m e g y e i iratok, a z u r b á r i u m o k , a k ü l ö n f é l e p e r e k r ő l k é s z ü l t j e g y z ő k ö n y v e k v e g y e s n y e l v i állapotról t a n ú s k o d n a k . A latin t e r m i n o l ó g i a a magyar jogi nyelvet alapvetően meghatározta. R é g i m a g y a r i r o d a l m i m ű v e k b e n , h i v a t a l o s s z ö v e g e k b e n latin s z a v a k , s z ó ­ k a p c s o l a t o k , s ő t e g é s z m o n d a t o k is m e g j e l e n t e k . í m e két i d é z e t G y u l a f e h é r -

29

v á r v á r o s n a k n é g y é v s z á z a d d a l ezelőtti j e g y z ő k ö n y v é b ő l : A . r e s p o n d i t c u m s o l i t a p r o t e s t a t i o n e : Az t e p r o p o s i t i ó d n e m e l é g h m a g a d m e n t s é g é r e , m e r t h a h o l f o r g a t o d a z k a p a d o l g á t , a k á r k i é lött l é g y ö n a z k a p a , a z é n m í v e s ö m n é l v o l t . S z é p s z ó v a l s z ó l í t o t t a l a k róla, h o g y el n e v ö d d , d e t h e a k a r a t o m é s k e d ­ v e m e l l e n e l v ö t t e d a z k a p á t . A z é n h á z a m n e m ö s h á z l é v é n , m a g a m is n e m ö s s z ö m é l y l é v é n , m i n g y á r t itth e s ö t t a z p o t e n t i a , m e l l e t t h e m a g a d s e m t a g a c z , h o g y m i k o r el n e m h a t t a m v o l n a v i n n i , h o g y v e l e m v i a s k o t t á l . S ő t a z t m o n t a d , h o g y v a g y o l l y a n n ö m ö s a s z s z o n y , m i n t é n , e z k ö z b e n a r c z u l is c h a p t á l , k i t m i m e g h b i z o n í t u n k . M i v e l h o g y pedigh ezt chelekötted rajtam és h á z a m o n , a z f ö l ö l m e g h í r t h p e n á t [ ! ] m e g h v á r o m rajtad, si j u r i s , s ő t m i n d ö n ö k e t s z a b a d l e g y e n d o c e á l n o m . L i c e a t . - C h i z á r M á t y á s d i c i t c o n t r a r e l a t o r i a m : í m , lá­ t o m , h o g y r e l a t o r i á j á t e x h i b e á l l y a a z t ö r v é n y , a z m i r e k i b o c s á t o t t a v o l t őtet, hogy telyességessön meghneveztem én, hogy K o p a z Mártonth szitlam. í m , hallom, hogy eggik mongya, hogy mikor az aranyath mutattam, hogy ne­ veztem akkor K o p a z Mártonth, de a z szitokban eggik sem m o n g y a , azért a z fölül m e g h í r t h p o e n á t m e g h v á r o m ítéltetni. P r o t e s t á l o k is, h o g y h a a z t ö r v é n y f u t a m n é k f ? ] e m l é k ö z i k a r r a k e g y e l - m e t e k , h o g y a k k o r i s , in p r i m a , c o n t e n d á l t a m v o l t a z h o l t e m b ö r felöl v a l ó k e r e s e t r ő l , a z a p p e l l a t i ó b a n s z a ­ b a d legyön forgatnunk. Liceat plura. Hasonló példákat Torda városnak X V I I . s z á z a d i j e g y z ő k ö n y v e i b e n is t a l á l h a t u n k : H a ki a z t r a n s m i s s i o b a n part akar vermi t e m p o r e appellationis, az szék előtt rólla protestallyon é s az p r o t h o c o l o m b a n b e í r a s s a , ő is 15 n a p alatt in p a r i b u s k i v e g y e m e r t h a intra d e c i m u m q u i n t u m d i e m a n t e Obsignationen!, k i n e m v e s z i , a z u t á n ki n e m v e h e t i , n i s i p e r literas p r a e c e p t o r i a s S u a e M a i e s t a t i s . D e h a ú g y t ö r t é n n é k , h o g y a z n ó t á r i u s a z í r á s á r a a z 15 n a p alatt el n e m é r k e z h e t n é k , e x g r a t i a s e d i s 8 n a p i g h í r a t t a s s á k m e g h , d e h a ki m a g a n e g l i g e n t i a j a m i a t t p r a e t e r m i t l a l l y a és parancsjolattal kénszerittetik kivenni, tempore obsignationis prohibeallya a z bepecsjétléstől, és nyolcad napig b e ne pecsjétellyék, ha a z nyolcad nap alatt is g o n d o t n e m v i s e l reá, o b s i g n a l v á n a n n a k m ó d g y a s z e r é n t , ad m a n u s partis apellantis administraltassék az transmissio. - A n n o 1650 die 21 mensis M á r t i i . In c o m m u n i c o n g r e g a t i o n e d o m i n o r u m s e n a t o r u m d e l i b e r a t u m . O kegyelmek egész tanácsjul végezték, hogy a z mostani drága üdőhöz ké­ p e s t a z s z ő l ő m i e s e k n e k a z e s z t e n d ő b e n illyen r e n d d e l f i z e s s e n e k : A z férfi e m b e r n e k , k a r ó z ó n a k , k a p á s n a k a d g y a n a k p e r d i e m d e n . 10, k é t e z e r e n n i , f e l e s t ö k ö m ö n é s e b é d e n . A z a s s z o n y e m b e r n e k p e r d i e m a d n a k d e n . 8. H a k i k e z t á l t a l h á g n á k , s z a b a d c s j á g o t attak ő k e g y e l m e k u g y a n i m p o n a l l y á k , h o g y 12 forint k ö t e l e s s é g h alatt t a r t o z z a n a k a z s z ő l ő s d é k á n y o k , m i n d e n k e g y e l e m nélkül, h á r o m forint á r a z á l a g á t e l h o z a t n i , m e g h b ü n t e t n i h á r o m forintigh, h a k i k comperialtatnak.

30

M a g y a r - l a t i n lexikai p á r h u z a m o k A latin s z a v a k é s s z ó e l e m e k s z á m o s m o d e m n y e l v m ű v e l t s é g s z a v a i n a k á l l o m á n y á b a b e é p ü l t e k , t o v á b b á a m e s t e r s é g e s n y e l v e k b e n is f o n t o s s z e r e ­ p e t t ö l t e n e k b e . A latin k u l t ú r a é s a latin n y e l v e z e r n y i c s a t o m á n á r a m l o t t é s á r a m l i k t o v á b b r a is é l e t ü n k b e . S o k latin a l a p ú ( e l s ő s o r b a n n e m z e t k ö z i ) s z ó t a l á l h a t ó a m a i n y e l v e k b e n , m i n t p é l d á u l a z a n g o l b a n , a h o l a francia k ö z v e t í t é s é v e l a latinból s z á r m a z ó s z a v a k a r á n y a r e n d k í v ü l n a g y , a z O x f o r d D i c t i o n a r y s z e r i n t a m a h a s z n á l a t o s a n g o l s z ó k é s z l e t n e k m i n t e g y fele a la­ t i n r a v e z e t h e t ő v i s s z a ( a z e l v o n t f o g a l m a k j e l ö l ő i n e k z ö m e latin e r e d e t ű ) . A m a g y a r b a n is s o k l e x é m a é s f r a z é m a s z á r m a z i k a l a t i n b ó l , d e e g y e s s z a v a k é s k i f e j e z é s e k a n n y i r a b e é p ü l t e k a m a g y a r n y e l v b e , h o g y latin e r e d e t ü k e t m á r é s z r e s e m v e s s z ü k . Ki g o n d o l n á , h o g y a p e r s z e latin e r e d e t ű , a ' m a g á t ó l é r t e t ő d i k ' j e l e n t é s ű per se intellegitur k i f e j e z é s b ő l r ö v i d ü l t le. E g y g y a k r a n h a s z n á l t , m a is v u l g á r i s n a k é s e z é r t n y o m d a f e s t é k e t k e v é s b é t ü r ő n e k s z á m í t ó s z a v u n k , a k a k á l is latin e r e d e t ű ( p e d i g m á r teljesen m a g y a r n a k v é l j ü k ) , i g e n r é g i á t v é t e l a caco, cacare i g é b ő l Közismert dolog a magyar nyelvnek tömörítésre való hajlama. Számos m á s nyelvhez viszonyítva a m i e n k egy szóval nevez m e g olyasmit, amit m á s nyelvek szókapcsolattal jelölnek. A m a g y a r nyelv ezért inkább szintetizálónak t e k i n t h e t ő , a z a n g o l , a francia, a s z e r b p e d i g j o b b á r a a n a l i z á l ó n a k . R a g o z ó j e l l e g e m i a t t a m a g y a r szintetizálásra v a l ó h a j l a m a é r t h e t ő b b , m i n t a flektáló latiné ( m i e l ö l j á r ó k , p r e p o z í c i ó k helyett r a g o k a t illesztünk a s z a v a k h o z ) . Va­ j o n e b b ő l a z k ö v e t k e z i k , h o g y a m a g y a r s z i n t e t i z á l ó b b , m i n t a latin? H a e g y b e v e t j ü k a m a g y a r é s a latin n y e l v s z ó k é s z l e t é t , ú g y t ű n i k , h o g y c s a k u g y a n í g y v a n . B i z o n y o s lexikai e g y s é g e k e s e t é b e n u g y a n a latin m u t a t ­ kozik tömörítőbbnek a magyarnál, de mégis az a gyakoribb jelenség, hogy a latinban találunk szókapcsolatot egy-egy magyar szó megfelelőjeként. L e g i n k á b b összetétel szerepel ezekben az összefüggésekben: pásztorlány puella pastoralis, k a r v e z e t ő — cantorum rector v. régens chori, l e v é l h o r d ó tabellarius publicus v. litterarum baiulus, a l e l n ö k - praeses vicarius, féltest­ v é r -fráter germanus, á l n é v - sub alineo nomine, ő s e r d ő - silva letusta, t ú l ­ e r ő - nimia potentia, t r ó n ö r ö k ö s - successor regni, t ú l é r e t t - nimis maturus, arcél — imago obliqua, a n y a n y e l v - sermo patricus, a r a n y p á l c a — baculum aureum, f ő p a p - pontifex maximus, h a z a á r u l ó - proditor patriae, hadmentes - immúnis militia, istenfélelem - melus deorum, c s a l á d a p a - páter familias, n a p k e l e t - sol oriens, g y á s z r u h a - letis sordida, k ö z j ó l é t - salus publica s t b . E r d e l e s , h o g y a m a g y a r l é l e k j e l e n l é t s z ó é p p e n a latin animi praesentia t ü k ö r f o r d í t á s a . A h i g g a d t s á g , a n y u g o d t s á g é s a j ó z a n s á g f ő n é v is h o z z á h a ­ s o n l ó j e l e n t é s t fejez k i . S z i n t é n t ü k ö r s z ó a h á t r a l é k - r e s t a n t i a é s a l á t t a m o z - vidomere. S z á m o s m a g y a r i g e k ö t ő s i g é n e k s z ó k a p c s o l a t a latin m e g f e l e l ő j e : felbő­ szül - in furorem verti v. in insaniam incidere, m e g t i z e d e l decemplicem 31

facere, o d a é g e t - urendo penetrare, s z é t h a r a p — morsu dividere, á t ü l - sedem mutare, áttelel — per hiemen servare, m e g f u t a m o d i k - fugam capessere, m e g l a k o l - poenam pendere, m e g n é z — oculis collustrare stb. A latinul s z ó k a p c s o l a t t a l k i f e j e z h e t ő m a g y a r s z a v a k k ö z t v i s z o n y l a g k e ­ v é s a t ő s z ó , a z i l y e n e k t e h á t i n k á b b k i v é t e l n e k s z á m í t a n a k . Pl. g á z spiritus naturalis, áll — mentum geminatum, p i s k ó t a - panis dulcis. Z ö m m e l k é p z e t t s z a v a k a t t a l á l u n k : b ű n h ő d i k - p o e n a s dare, h á t r á l — pedem referre, n e h e z t e l - aegre/erre, b í r á s k o d i k - iudicium exercere, t a l á l k o z i k - obviam ire alicui, s z á r m a z i k - originem ducere v. originem trahere, t r o m b i t á l — tuba canere, p o r o l - puherem movere; t o v á b b á : f e d é l z e t - constratum navis, t o j á s d a d ex longo r o t u n d u s v. ovo similis, fölény - numerus superans, gyermekte­ len - orbus liberis s t b . A r a g o s , ill. j e l e s s z ó a l a k o k k ö z ü l m e g e m l í t h e t ő a h a j n a l b a n (prima luce), a z e l l e n s é g e s e n (infestis armis), a h a r a g o s a n (ira permotus), a h a r a g b ó l (ira incesus), a z i d ő s e b b (maior natu), a l e g ö r e g e b b (natu maximus) stb. N é m e l y e s e t b e n a m a g y a r s z ó v a l n e m v a g y n e m c s a k k é t latin s z ó k a p ­ csolata állítható p á r h u z a m b a (azzal, hogy az elöljárót n e m tekintjük külön szerkezeti t a g n a k ) , h a n e m három vagy t ö b b szóé. Erről a k ö v e t k e z ő pél­ d á k t a n ú s k o d n a k : h e l y e s í r á s - formula ratioque scribendi, lázadó rerum novarum cupidus, k a l a n d o r — h o m o variis casibus v. homo variis actatus, p o s t á s - rei vehicularie minister, á t h i d a l - pontem facere in re ( d e ponté coniunere is l e h e t ) , ő s e m b e r - ille primus homo, ő s n y e l v - prima alla lingua, h a s z o n é l v e z e t - reditus ad mortem durantes, b e n ő s ü l - connubium alicuius famíliáé adapisci, t ú l n é p e s e d é s - nimis magnapopuli copia s t b . N e m s z a b a d s z e m elől t é v e s z t e n i azt a t é n y t , h o g y a latin h o l t n y e l v , ú g y ­ hogy az újabb kori fogalmak jelölésére használói olykor körülírást alkalmaz­ n a k , e z p e d i g n i n c s m i n d i g ö s s z h a n g b a n a k l a s s z i k u s latin n y e l v t ö m ö r í t ő hajlamaival.

Latin e l e m e k a m a g y a r hivatalos nyelv s z ó k é s z l e t é b e n A m a i m a g y a r h i v a t a l o s n y e l v s z ó k é s z l e t é b e n a latin e l e m e k k ü l ö n f é l e ­ képpen jutnak kifejezésre. E g y részük már többé-kevésbé átadta a helyét a m e g f e l e l ő m a g y a r s z ó n a k , így a t e s t a m e n t u m h e l y e t t a v é g r e n d e l e t h a s z n á ­ latos, a k o n t r a k t u s s z ó t a s z e r z ő d é s v á l t o t t a fel, a p a r a g r a f u s j e l e n t é s é t a c i k ­ k e l y v a g y a s z a k a s z h o r d o z z a , fiskus h e l y e t t ü g y é s z t m o n d a n a k s t b . A p a r a g r a f u s f ő n é v a z é r t m é g állja a sarat. E l s ő d l e g e s j e l e n t é s e 'tör­ v é n y e k b e n , szabályzatokban, t u d o m á n y o s vagy felsoroló m ü v e k b e n egy kisebb, önálló rendelkezést, mondanivalót m a g á b a n foglaló rész; szakasz, c i k k e l y ' ( P l . E z a t ö r v é n y s z á z h ú s z p a r a g r a f u s b ó l áll.) E l ő f o r d u l t o v á b b á ( r e n d s z e r i n t t ö b b e s s z á m b a n ) ' j o g s z a b á l y , t ö r v é n y , r e n d e l e t ' é r t e l e m b e n (Pl. S z o m s z é d o m jártas a paragrafusokban.), gyakran rosszallóan a törvény be­ tűjére, a z írott t ö r v é n y r e , s z a b á l y r a m o n d j á k . ( P l . A p a r a g r a f u s m e l l e t t e s z ó l . ; 32

Csak a paragrafust látja), olykor pedig jogcímre utalnak vele (Pl. Majd csak t a l á l n a k r á p a r a g r a f u s t , h o g y ott f o g h a s s á k . ) . E z e n k í v ü l a s z a k a s z , c i k k e l y é l é r e tett é s s o r s z á m m a l ellátott j e l r e , a p a r a g r a f u s j e l r e ( § ) is u t a l h a t a p a r a ­ g r a f u s főnév. A z a k t a f ő n é v m á r j ó r é s z t k ö z n y e l v i lett, o l y a n iratra; ü g y i r a t r a u t a l n a k vele, amely b i z o n y o s (főleg közigazgatási vagy igazságszolgáltatási) hiva­ t a l n a k , h a t ó s á g n a k a s z e m p o n t j á b ó l e r e d e t i n e k s z á m í t . A z ad akta tesz vala­ mit e g y r é s z t a z t j e l e n t i , h o g y e l i n t é z é s után ü g y i r a t o t irattárba t e s z v a g y tétet, m á s r é s z t p e d i g h o g y a m a g a r é s z é r ő l lezártnak, b e f e j e z e t t n e k t e k i n t v a l a m e l y ü g y e t , t ö b b e t n e m f o g l a l k o z i k v e l e ; a félreteszi az aktát é r t e l m e , h o g y a z ü g y e l i n t é z é s é t h a l o g a t j a , a z ü g y e t leveszi a n a p i r e n d r ő l s t b . R o s s z a l l ó a n b ü r o k ­ r a t i k u s ü g y i n t é z é s s o r á n k é s z í t e t t iratra v o n a t k o z t a t j á k : A k t á k a t g y á r t . A z akták m e g n e v e z é s egyébként összetartozó ügyiratokat, bizonyos személyre, m e g h a t á r o z o t t ü g y r e v o n a t k o z ó iratok c s o m ó j á t j e l ö l i . A t u d o m á n y o s s z ó h a s z n á l a t b a n az a k t a t u d o m á n y o s a k a d é m i á n a k , e g y e ­ t e m n e k v a g y m á s t u d o m á n y o s i n t é z m é n y n e k e g y - e g y t u d o m á n y s z a k b a tar­ tozó értekezéseket, cikkeket világnyelveken közlő folyóirata vagy időszakos kiadványa, sorozata. Jogtudományi értelemben az akták diplomáciai, ható­ s á g i , b í r ó s á g i t á r g y a l á s o k r ó l készült f e l j e g y z é s e k n e k , j e g y z ő k ö n y v e k n e k a g y ű j t e m é n y e . A t ö r t é n e t t u d o m á n y s z á m á r a a m a g y a r o r s z á g g y ű l é s iratait latin, m a j d latin é s m a g y a r n y e l v e n k ö z l ő 1844 előtti i d ő s z a k o s k i a d v á n y o k sorozatai az akták. A c i t á l ige e g y r é s z t s z e m é l y r e v o n a t k o z i k ' b e i d é z , v a l a h o v a r e n d e l ' j e ­ lentésben használatos, másrészt szövegre, szövegrészre, szóra, amelyet hi­ v a t k o z á s u l , i g a z o l á s u l p o n t o s a n i s m é t e l n e k i d é z n e k . R é g e n t á r g y a t l a n u l is e l ő f o r d u l t . (Pl. H o r a t i u s b ó l citál.) A i i s k u s f ő n é v teljesen e l a v u l t m i n d j o g t u d o m á n y i é r t e l m é b e n , m i n d h i ­ vatali j e l e n t é s é b e n . M a m á r n e m u t a l n a k v e l e az á l l a m r a m i n t l e g f ő b b v a ­ gyonjogi, pénzügyi szervre, hatóságra; vagy az államkincstárra, és az állam­ ü g y é s z t s e m n e v e z z ü k fiskusnak M á s latin e r e d e t ű hivatali s z a v a k is k i r o s t á l ó d t a k u g y a n a h i v a t a l i n y e l v ­ b ő l , m é g i s f e n n m a r a d t a k a m a g y a r b a n , úgy, h o g y n é p n y e l v i v é v á l t a k , m i n t p é l d á u l a z á r e n d a , a p a s s z u s , a j u s s , a fiskális, a p r ó k á t o r , a z i n s t a n c i a s t b . A z á r e n d a főnév m a n a p s á g régiesnek, illetve n é p i e s n e k s z á m í t . E l s ő s o r ­ ban a h a s z o n b é r l e t é r t fizetendő díjra v a g y szolgáltatásra, m a g á r a a h a s z o n ­ bérre v o n a t k o z i k (pl. A z idei á r e n d a m é g n i n c s kifizetve). U t a l h a t t o v á b b á h a s z o n b é r l e t r e (Pl. Árendába a d t a földecskéjét.). A z á r e n d a f ő n é v b ő l igét is alkottak, e z a z á r e n d á l , s z i n t é n népies, régies s z ó , j e l e n t é s e 'földet, h á z a t h a s z o n b é r b e v e s z ; b é r e l ' . (Pl. Majd á r e n d á l u n k h o z z á v a l a m i j ó földet). A z á r e n d á s szó f ő n é v k é n t h a s z o n b é r l ő t ; bérlőt j e l ö l . (Pl. A h á z a z á r e n d á s k e z é r e került), m e l l é k n é v k é n t p e d i g o l y a n földbirtokra, h á z r a , rétre stb. utal, a m e l y e t valaki h a s z o n b é r b e vett. (Pl. E g y á r e n d á s rétjük is volt a z á r t e r ü l e t e n . ) .

33

A közigazgatási vonatkozású passzus főnév 'marhalevél, járlatlevél, j á r l a t ' é r t e l e m b e n f o r d u l e l ő a n é p n y e l v b e n , (pl. K i v á l t o t t a a p a s s z u s t , h o g y vásárra vihesse a tehenet.). A vajdasági m a g y a r o k szóhasználatában (nyilván s z e r b h a t á s r a ) felújították a p a s s z u s t , de j o b b á r a k ü l f ö l d r e v a l ó u t a z á s h o z szükséges útlevélre utalnak vele. A népies, régies j u s s főnév elsősorban 'valakit megillető örökség, örök­ rész' értelemben fordul elő különféle kifejezésekben (kikéri a jussát, követeli a jussát, megkapja a jussát; elherdálta a jussát.) Utalhat továbbá valakit m e g ­ illető, t ö r v é n y e s , t ö r v é n y a d t a i g é n y r e , v a l a k i t m e g i l l e t ő , n e k i j á r ó , s z á m á r a e n g e d é l y e z e t t , b i z t o s í t o t t j o g r a , l e h e t ő s é g r e j o g o s u l t s á g r a , k ö v e t e l é s r e , illet­ ve, valamely ö r ö k s é g h e z való jogra, jogos igényre (jussa van hozzá; megilleti a j u s s ; e z a z ő j u s s a ; n e m e n g e d a j u s s á b ó l , ősi j u s s o n k ö v e t e l i , n e m h a g y j a a j u s s á t ; j u s s t f o r m á l h o z z á stb.). A j u s s f ő n é v s z á r m a z é k a , a n é p i e s j u s s o l i g e t á r g y a s á n is é s t á r g y n é l k ü l is e l ő f o r d u l ' ö r ö k s é g e n v a l ó o s z t o z á s k o r ö r ö k ­ s é g k é n t k a p v a l a m i t ' j e l e n t é s b e n . (Pl. N e m s o k a t j u s s o l t a s z ü l e i u t á n . ) A fiskális f ő n é v r é g i e s , b i z a l m a s , g y a k r a n r o s s z a l l ó , j e l e n t é s e ' ü g y v é d ' (Pl. M i t g o n d o l s z , t e k i s fiskális?) U g y a n e b b e n a z é r t e l e m b e n a p r ó k á t o r is m e g j e l e n i k . É r d e k e s e n j e l l e m z i a fiskális m e g n e v e z é s t J ó k a i M ó r : „ A p r ó k á ­ t o r n é p n e k t ö b b f é l e k a t e g ó r i á i v a n n a k ; a z „ ü g y v é d " a z c s a k c s i p e g e t , a „fis­ kális" az ellenben m a r k o l . " A vajdasági m a g y a r o k körében újabban mellék­ n é v k é n t is h a s z n á l a t o s a fiskális, m i u t á n a z a d ó h a t ó s á g V a j d a s á g b a n is k ö t e ­ l e z ő v é t e t t e a k e r e s k e d e l e m m e l és a s z o l g á l t a t á s o k k a l f o g l a l k o z ó k s z á m á r a a s z á m l a a d á s t , m é g p e d i g o l y a n digitális p é n z t á r g é p e k s e g í t s é g é v e l , a m e l y e k feltüntetik a vállalkozó adószámát, a vásárolt t e r m é k kódjelét, az elszámolt a d ó t s t b . S z e r b n y e l v e n fiskalna kasa a n e v e a z i l y e n h a t ó s á g i l a g e l l e n ő r ­ zött pénztárgépnek. A vajdasági magyar szóhasználatban e n n e k mintájára fiskális k a s s z á t m o n d a n a k . M a g y a r o r s z á g o n m á r a k i l e n c v e n e s é v e k b e n b e ­ v e z e t t é k a z ilyen k a s s z á k h a s z n á l a t á t . O t t a z o n b a n n e m fiskális k a s s z á n a k nevezik őket, h a n e m csak pénztárgépnek vagy kódjeles pénztárgépnek. A z ellenőrizhető pénztárgép megkönnyíti az adóhivatal tevékenységét, és n a g y l é p é s t j e l e n t a f e k e t e g a z d a s á g elleni k ü z d e l e m b e n . A k ó d j e l e s p é n z t á r ­ g é p a g a z d á l k o d á s t s e g í t ő e s z k ö z n e k is s z á m í t , k i z á r j a a z á r m e g á l l a p í t á s s a l k a p c s o l a t o s t é v e d é s l e h e t ő s é g é t , a z ilyen p é n z t á r g é p b l o k k j a a v e v ő t é r d e k l ő összes árinformációt tartalmazza. A n é p i e s , r é g i e s i n s t a n c i a főnév e r e d e t i l e g k é r v é n y r e , f o l y a m o d v á n y r a vonatkozik.Pl Instanciákat adott be a hatósághoz.), a népnyelvben hosszas k é r é s t , f a g g a t á s t is j e l ö l n e k v e l e . (Pl. S e m m i i n s t a n c i á r a n e m v o l t h a j l a n d ó elmenni.). A j o g t u d o m á n y a sorozatbeli helyzetet m e g h a t á r o z ó jelzővel va­ l a m e l y fölé- é s a l á r e n d e l t s é g v i s z o n y á b a n l e v ő h a t ó s á g r a , f ő k é n t b í r ó s á g r a ; fórumra vonatkoztatja. Ebben a jelentésében (szerb mintára) a vajdasági ma­ g y a r o k is h a s z n á l j á k . ( P l . V é g i g j á r t m á r m i n d e n i n s t a n c i á t . )

34

M á s n y e l v k ö z v e t í t é s é v e l is k e r ü l n e k latin s z a v a k a m a g y a r b a , v a g y leg­ a l á b b i s f e l é l e d n e k . Z i m á n y i Á r p á d szerint a z utóbbi é v e k f e j l e m é n y e , h o g y j ó n é h á n y l a t i n i z m u s a n g o l h a t á s r a újul m e g v a g y válik m i n d e n n a p o s s á . T u d ­ v a l e v ő l e g a z a n g o l n y e l v s z ó k é s z l e t é b e n s z á m o t t e v ő latin e l e m t a l á l h a t ó , és m o s t a n á b a n e g y r e t ö b b k e r ü l át k ö z ü l ü k a m a g y a r b a , e g y r é s z t fordítások út­ j á n , m á s r é s z t a z a n g o l n y e l v - t u d á s terjedése miatt. Valójában e z e k a z angol k ö z v e t í t é s s e l é r k e z ő latin s z a v a k n e m újak n y e l v ü n k b e n , m e g v a n a múltjuk, á m ú j r a é l e d é s ü k t ö b b e s e t b e n é r t e l m e z é s i g o n d o k a t h o z m a g á v a l . F ő l e g a poli­ t i k a i , k ö z é l e t i n y e l v b e n , illetőleg a sajtóban t a l á l k o z h a t u n k ú j a b b a n a f o r m á l i s é s a f o r m á l i s a n h a s z n á l a t á v a l : a s z e n á t u s formálisan elfogadta C l i n t o n j a v a s ­ latát; f o r m á l i s a n t á m o g a t j á k a törvényjavaslatot; a z E N S Z f o r m á l i s a n m e g ­ s z a v a z t a a h a t á r o z a t o t . A m a g y a r b a n a formálisan j e l e n t é s e : f o r m a i l a g , f o r m a szerint, a l a k i l a g . I g e n á m , d e k i m o n d a t l a n u l is h o z z á é r t ő d i k b i z o n y o s sajátos j e l e n t é s t a r t a l o m , a m e l y e t a z idegen szavak szótára m á r m e g n e v e z : a látszat k e d v é é r t , látszatra. M á s m e g k ö z e l i t é s b e n ú g y is érthetjük a fenti m o n d a t o k a t , hogy formailag ugyan elfogadták a javaslatot, ám k o m o l y ellenvetések voltak v e l e s z e m b e n , é s c s a k a r e n d k e d v é é r t szavazták m e g . P e d i g a h í r e k m e g f o ­ galmazói egyáltalán nem erre gondoltak. Mivel a legtöbbször hírügynökségi j e l e n t é s e k m a g y a r f o r d í t á s á b a n t a l á l k o z u n k ezzel a s z ó v a l , v a l ó s z í n ű l e g a n g o l t ü k ö r f o r d í t á s r ó l b e s z é l h e t ü n k . Á m a z angol formally p o n t o s m e g f e l e l ő j e : hi­ vatalosan. Ezt az utóbbi jelentést m é g nem tartalmazza az Idegen szavak és k i f e j e z é s e k k é z i s z ó t á r á n a k legújabb é s l e g b ő v e b b k i a d á s a s e m . A félreértések e l k e r ü l é s e v é g e t t t e h á t t o v á b b r a is célszerű k ü l ö n b s é g e t t e n n i a f o r m á l i s a n és a h i v a t a l o s a n s z ó k ö z ö t t . A z u t ó b b i v a l m á r e g é s z e n m á s m e g v i l á g í t á s b a k e r ü l n e k a fenti m o n d a t o k : a „ h i v a t a l o s a n elfogadták C l i n t o n j a v a s l a t á t " kije­ l e n t é s a z t feltételezi, h o g y m á r k o r á b b a n is t á m o g a t t á k a z e l n ö k indítványát, é s s z á m o t t e v ő e l l e n v e t é s e k n e m is voltak vele s z e m b e n . M a r a d j u n k t o v á b b r a is a t é m á n á l , p o n t o s a b b a n a formális ellentéténél. A z u t ó b b i é v e k b e n t ö b b ­ s z ö r e l ő f o r d u l t , h o g y i n f o r m á l i s k o r m á n y ü l é s t tartottak, v a g y informális, t e h á t k ö t e t l e n , n e m h i v a t a l o s t a l á l k o z ó k a t bonyolítottak le. Á m s o k a n n i n c s e n e k t i s z t á b a n a z i d e g e n s z ó j e l e n t é s é v e l . E g y főiskolások k ö z ö t t i f e l m é r é s b ő l ki­ d e r ü l t , h o g y k ö z e l felük v a g y n e m értette, v a g y félreértette a z i n f o r m á l i s m e l ­ l é k n e v e t . S o k a n é s ú g y g o n d o l t á k : információs, informatív k o r m á n y ü l é s r ő l v a n s z ó , a m e l y e n tájékoztatják e g y m á s t a k o r m á n y t a g o k . E z a félreértés j e l z i , h o g y j o b b m e g m a r a d n i a z e g y é r t e l m ű m a g y a r m e g f e l e l ő n é l , főleg a n a g y ­ k ö z ö n s é g n e k s z á n t a n y a g o k b a n . A legfrissebb j e l e n s é g n e k tarthatjuk, h o g y a tiszai c i á n s z e n n y e z é s k a p c s á n s o k s z o r nyilatkoztak a z illetékesek a m o n i t o r ­ ing r e n d s z e r k i é p í t é s é n e k fontosságáról, a f o l y a m a t o s a n v é g z e n d ő m o n i t o r i n g t e v é k e n y s é g r ő l é s a m o n i t o r i n g feladatokról, sőt - igésítve - m o n i t o r o z á s r ó l is s z ó l t a k . V a l ó j á b a n m e g f i g y e l ő r e n d s z e r r ő l , figyelőszolgálatról, ellenőrzésről v a n s z ó . E g y e s i n t é z m é n y e k b e n m á r régóta m ű k ö d n e k m o n i t o r i n g o s z t á l y o k , azaz figyelőszolgálatok. A m o n i t o r i n g szaknyelvi e r e d e t ű , a sajtóban a leg-

35

újabb j ö v e v é n y e k k ö z é t a r t o z i k : h a s z n á l a t a a n g o l h a t á s t t ü k r ö z . E l ő z m é n y e a n á l u n k is i s m e r t latin e r e d e t ű monitor (kis h a d i h a j ó , v a l a m i n t e l l e n ő r z ő v e v ő ­ v a g y m á s készülék), és ennek az angolos származékával van dolgunk. A vajdasági m a g y a r hivatalos nyelvben szerb hatásra jelentkeznek bizo­ n y o s latin e r e d e t ű s z a v a k , m i n t p é l d á u l a s t a t ú t u m , a p r o j e k t u m , a r e f e r e n ­ d u m , a tranzíció, a rebalansz, a z arondáció stb. A p r o j e k t u m f ő n é v M a g y a r o r s z á g o n r é g i e s n e k s z á m í t , e z é r t terjedt el helyette n é h á n y évvel ezelőtt az angol projekt (amelyet k e z d e t b e n a n g o l o ­ s a n d z s - v e l m o n d t a k , é s c s a k k é s ő b b t é r t e k át a j - s e j t é s r e ) . J e l e n t é s e 'terv, t e r v e z e t , e l g o n d o l á s ' . N á l u n k k ö z k e l e t ű s z ó ( m i v e l a s z e r b n y e l v is él m e g ­ f e l e l ő j é v e l , a projekat főnévvel). Például: A Vajdasági Fejlesztési Alapból e s z k ö z ö k e t k ü l ö n í t e n e k el a t a r t o m á n y h á z t a r t á s a i g á z o s í t á s á n a k fejlesztési projektumaira. - Ezzel a projektummal befejeződött a nyugat-bácskai körzet mind a négy községének gázosítása. - A rendezvényeken interdiszciplináris ( t u d o m á n y o s és művészeti) projektumok keretében különböző országokból való művészek szerepeltek. A s t a t ú t u m s z ó n a k e g y r é s z t ' a l a p s z a b á l y ' , illetve ' s z a b á l y r e n d e l e t ' ér­ t e l m e v a n , m á s r é s z t s z e r v e z e t i s z a b á l y z a t o t is j e l e n t . M á r a W e r b ő c z y - f é l e T r i p a r t i t u m b a n is s z e r e p e l : „ A s t a t ú t u m , a m e l y e t k ö z ö n s é g e s e n v é g z e m é n y n e k nevezünk, az országnak olyan valamely közös joga, a melynek törvényereje v a n . É s s t a t ú t u m n a k m o n d j u k , m e r t m i n t e g y á l l a n d ó k é p e n ; stabiliter; é s e r ő ­ sen v a n e l r e n d e l v e , v a g y m i v e l m i n t e g y a k ö z á l l a p o t o t h a t á r o z z a m e g . G y a k ­ ran p e d i g a p o l g á r i j o g e l n e v e z é s e alá is e s n e k a s t a t ú t u m o k . " ( T r i p a r t i t u m ) A d é l v i d é k i m a g y a r h i v a t a l i n y e l v n e k g y a k o r i e l e m e . É p p e n f o l y a m a t b a n van V a j d a s á g A u t o n ó m T a r t o m á n y s t a t ú t u m á n a k a vitája. A n g o l m i n t á r a , s z e r b k ö z v e t í t é s s e l k e r ü l t újfent h o z z á n k a t r a n z í c i ó f ő ­ n é v . E z a z o n b a n n i n c s k ö z v e t l e n k a p c s o l a t b a n a z ' á t m e n é s , á t p á r t o l á s ; átjá­ r ó ' j e l e n t é s ű latin transitio f ő n é v v e l , i n k á b b a z a n g o l transition ('átmenet á t m e n é s ' , illetve 'változás, változtatás') m a g y a r megfelelője. Esetünkben a t r a n z í c i ó s a j á t o s á t m e n e t r e utal, n e v e z e t e s e n a r r a , a m e l y a k e l e t - e u r ó p a i o r s z á g o k b a n l e j á t s z ó d ó r e n d s z e r v á l t á s s a l j á r e g y ü t t , a m i k o r a s z o c i a l i s t a tár­ sadalmak tőkés társadalommá szerveződnek, többnyire a tervgazdaságból a p i a c g a z d a s á g b a v a l ó á t a l a k u l á s útjára l é p n e k . A t r a n z í c i ó , a p i a c g a z d a s á g r a való átmenet egyáltalán nem zökkenőmentes. Kiderült ugyanis, hogy a való­ di p i a c m i n d k é p e s s é g e i n k e t , m i n d a n y a g i j a v a i n k a t a k e r e s l e t é s a k í n á l a t ál­ tal s z a b o t t k í m é l e t l e n t ö r v é n y e k alapján v e s z i s z á m í t á s b a . A m i r ő l a z e l m ú l t n e g y v e n é v b e n e s e t l e g azt hittük, é r t é k e s , arról s o k s z o r k i d e r ü l t , h o g y a p i a c s z i n t e s e m m i r e s e m tartja. A m i t p e d i g o l y k o r h a s z o n t a l a n k a c a t n a k kiáltott ki a r é g i r e n d s z e r , arról g y a k r a n b e b i z o n y o s o d o t t , h o g y a v a l ó d i p i a c o n m e g ­ lehetősen nagy értékű. Azok, akik olyan dolgok és képességek birtokában v o l t a k , a m e l y e k a p i a c i v i s z o n y o k k ö z ö t t f e l é r t é k e l ő d n e k , r ö v i d i d ő alatt t e ­ t e m e s n y e r e s é g r e t e h e t t e k szert. E z a z ú g y n e v e z e t t t r a n z í c i ó s n y e r e s é g .

36

A latin n y e l v v e l t e h á t n a p j a i n k b a n is t a l á l k o z u n k , d e n e m k ö z v e t l e n ü l , h a n e m o l y a n s z a v a k r é v é n , a m e l y e k a latinból k e r ü l t e k v a l a m i l y e n m ó d o n a m a g y a r b a . A p é l d á k s e g í t s é g é v e l c s u p á n s z e m l é l t e t n i s z e r e t t e m v o l n a latin eredetű hivatali szavaink sorsának változatosságát.

L a t i n o s s á g o k m a g y a r hivatali n y e l v b e n A l a t i n o s s á g v a g y l a t i n i z m u s o l y a n k i f e j e z é s m ó d o t j e l e n t , a m e l y a la­ tin n y e l v r e j e l l e m z ő . N y i l v á n , h o g y m a g á b a n a l a t i n b a n e r é n y n e k s z á m í t , ha viszont m á s nyelvben alkalmazzák, akkor problematikusnak minősülhet. A régi m a g y a r i r o d a l o m b a s z á m o s l a t i n o s s á g került a z e g y h á z i , h i v a t a l i é s t u d o m á n y o s latin n y e l v h a s z n á l a t b ó l . A régi m a g y a r n y e l v e m l é k e k t ö b b n y i ­ re latinból v a l ó s z o l g a i fordítások, s z ó h a s z n á l a t u k b a n , k i f e j e z é s m ó d j u k b a n , m o n d a t s z e r k e s z t é s ü k b e n s z á m o s l a t i n o s s á g t a l á l h a t ó . K ü l ö n ö s e n a z igerag o z á s b e l i u t á n z á s o k v e t t é k b e m a g u k a t a régi m a g y a r i r o d a l o m n y e l v é b e . P é l d á u l : N e m t u d t á k , ki k ö v e t t e l é g y e n el e tettet, A v o n a t k o z ó n é v m á s n a k m u t a t ó n é v m á s h e l y e t t v a l ó latinos h a s z n á l a t a is s o k á i g k í s é r t e t t , P l . m e l y h e z miután = miután ahhoz. A latin m i n t á r a h a s z n á l t kifejezések, fordulatok k ü l ö n ö s e n a k e r e s z t é n y s é g felvétele utáni s z á z a d o k b a n v o l t a k g y a k o r i a k . A z igaz, h o g y s o k a t k ö s z ö n h e t a magyarság annak, hogy merőben más fogalomkincsű, eltérő gondolkodás­ m ó d ú l é v é n a n e m z e t k ö z i j e l l e g ű latin n y e l v k ö z v e t í t é s é v e l b e k a p c s o l ó d h a ­ tott a z e u r ó p a i m ű v e l t s é g á r a m á b a , v i s z o n t ezáltal n e m j u t t a t h a t t a k e l l ő k é p ­ pen k i f e j e z é s r e saját n y e l v é t . A k ó d e x e k készítői n e m e g y s z e r s z o l g a i m ó d o n fordították a latin s z ö v e g e k e t , a latin n y e l v n a g y t e k i n t é l y e f o l y t á n a m o h á c s i v é s z u t á n is h o s s z ú s z á z a d o k o n át s z a b a d o n k e r ü l t e k a m a g y a r b a k ü l ö n f é l e latinos s z e r k e z e t e k . A r ó m a i k a t o l i k u s e g y h á z n a k m é g n a p j a i n k b a n is a latin a h i v a t a l o s n y e l v e ; a z á l l a m i élet és a j o g g y a k o r l a t e g é s z e n a X I X . s z á z a d i g j ó r é s z t latinul folyt. A t a n u l t e m b e r e k a latint a p a n y e l v n e k ( l i n g u a p a t e m a ) minősítették a magyarral, az anyanyelvvel (lingua materna) s z e m b e n . H a a két n y e l v s z e r k e z e t e eltért e g y m á s t ó l , a k o r a b e l i n y e l v m ű v e l ő k n e m e g y s z e r a m a g y a r b a n is a latinos kifejezést m o n d t á k k ö v e t e n d ő n e k . Többnyire csak a felvilágosodás korától igyekezett a m a g y a r n é p a m a g a n y e l v é t h a s z n á l n i a z á l l a m i é s a t u d o m á n y o s élet k ü l ö n f é l e t e r ü l e t e i n , és a f ö l ö s l e g e s v a g y o l y k o r z a v a r ó l a t i n o s s á g o k elleni t á r s a d a l m i k ü z d e l e m is j a ­ v a r é s z t a X I X . s z á z a d b a n folyt le. M a á l t a l á b a n n e m k e r ü l j ü k a latin m i n t á j ú t ü k ö r s z ó k a t é s t ü k ö r k i f e j e z é s e k e t . A latinból v a l ó s z ó s z e r i n t i f o r d í t á s e l l e n é ­ re e z e k u g y a n i s j ó l s z o l g á l j á k a m a g y a r n y e l v ű k o m m u n i k á c i ó t . Pl. e l ő í t é l e t (praeiuditium), tulajdonnév (nomen proprium), mutató névmás (pronomen d e m o n s t r a t i v u m ) , g y ö k e r e s ( r a d i c a l i s ) stb. A h o l a m a g y a r n y e l v i r e n d s z e r eltér a latinétól, ott h e l y t e l e n a s z o l g a i u t á n z á s . í g y v a l a h a a m a g y a r b a n is k ö v e t n i a k a r t á k a l a t i n o s t ö b b e s h a s z ­ n á l a t o t a z effajta m e n n y i s é g j e l z ő s s z e r k e z e t e k b e n : k é t úrfiak, h á r o m k i r á 37

l y o k . A m o n d á s t , v é l e k e d é s t j e l e n t ő igék m e l l e t t a z írott n y e l v r é g e n g y a k r a n élt t á r g g y a l b ő v í t e t t f ő n é v i i g e n é v v e l ( a c c u s a t i v u s c u m infinitivo). E h e l y e t t is a m a g y a r o s a b b m e l l é k m o n d a t o t kell m e g t a r t a n u n k . P l . L á t o m a v o n a t o t k ö z e l e d n i . ( L á t o m , h o g y k ö z e l e d i k a v o n a t . ) . L a t i n o s a cél h a t á r o z ó n a k b e ­ álló c s e l e k v é s ű m e l l é k n é v i i g e n é v v e l v a l ó k i f e j e z é s e is. P l . A v e s z e k e d é s t elkerülendő, elbeszélgettem velük. (Elbeszélgettem velük, hogy elkerüljük a veszekedést.) „ S o k k a l k e v é s b é é r z i k m a i n y e l v ü n k ö n a latin, m i n t a n é m e t n y e l v h a ­ t á s a , d e a n n á l n a g y o b b v o l t a z a régi m a g y a r i r o d a l o m b a n , a m i k o r a z e m ­ b e r e k e g é s z m ű v e l t s é g e , a z e g y h á z n a k és t u d o m á n y n a k n y e l v e a latin v o l t " — m o n d j a S z v o r é n y i József. S z e r i n t e a l e g f e l t ű n ő b b l a t i n o s s á g o k a k ö v e t k e ­ z ő k : 1. A t ö b b e s s z á m h a s z n á l a t a s z á m n e v e k u t á n : s o k a k , k e v e s e k t ö b b e k j e ­ lenlétében, némely tudósok, mindenekelőtt, mindenekfelett, mindenszentek, h á r o m k i r á l y o k s t b . 2 . L a t i n o s a t á r g y n é m e l y ige m e l l e t t h a t á r o z ó h e l y e t t . P é l d á u l : féli a z I s t e n t , a m a g a útját járja, „ S n y ö g t e M á t y á s b ú s h a d á t B é c s ­ nek büszke vára." (Kölcsey: Himnusz.) 3. Az állítmányi jelző és értelmező l a t i n o s h a s z n á l a t a : E l s ő lépett a t e r e m b e és u t o l s ó t á v o z o t t o n n a n ( e l s ő n e k v a g y először). A vezér követeket küldött az ellenséghez, békét kérendő. „ S z e ­ g é n y h o n v é d j ö v ö k , k é r n i e g y falatot." ( A r a n y : K o l d u s é n e k . ) 4 . A s z e n v e d ő i g e r a g o z á s a m a g y a r b a n s z i n t é n latin hatást m u t a t . S z v o r é n y i k o r á b a n m á r csak a hivatalos és az egyházi nyelv használta, a köznyelv csak néhány szó­ b a n , f o r d u l a t b a n él v e l e : m e g s z ü l e t i k , d i c s é r t e s s é k , m é l t ó z t a s s é k , t i s z t e l e t t e l v i s e l t e t i k , e n g e d t e s s é k m e g n e k e m stb. 5. A z i g e m ó d o k h a s z n á l a t á b a n is v a n l a t i n o s s á g . A r é g i m a g y a r írók m i n d i g föltételes m ó d o t h a s z n á l t a k a z o k b a n a m e l l é k m o n d a t o k b a n , a h o l a latin c o n i u n c t i v u s t ( e l s ő s o r b a n i d ő h a t á r o z ó i m e l l é k m o n d a t o k b a n , d e m á s f a j t á k b a n is: „ M i k o r o n a f a r k a s b á r á n t e n n é k , a z t e t e m e ( c s o n t j a ) t ö r t é n e t szerint ( t ö r t é n e t e s e n ) a z t o r k á b a a k a d a . " ( P e s t i G á b o r : E s o p u s f a b u l á i ) ; „ M e g g o n d o l á , h o g y n e m v o l n a r ó z s a v i r á g n a k ide­ j e . " ( E r d y k ó d e x . ) E z a m ó d h a s z n á l a t m é g V ö r ö s m a r t y r a is j e l l e m z ő , pl.: „ É s t e , I s t e n , a k i f ö l k e n e t t é l , H o g y v i s e l n é m földön k é p e d e t . " ( V ö r ö s m a r t y : Salamon.) E g y n a g y b e c s k e r e k i tanár, K e m é n y I s t v á n ( c s a l á d i n e v é n S t e i n ) is f o g ­ l a l k o z o t t a latin n y e l v h a t á s á v a l Latinosságok a magyar irodalmi nyelvben c í m ű m ű v é b e n ( N a g y - B e c s k e r e k . 1884.) E z a k e g y e s r e n d i á l d o z ó p a p é s ta­ n á r 1 8 5 6 . a u g u s z t u s 7 - é n született V e s z p r é m b e n , T a n á r i m ű k ö d é s é t 1 8 8 1 - b e n kezdte m e g a nagybecskereki gimnáziumban. 1884-ben bölcseletdoktori ok­ l e v e l e t s z e r z e t t . 1 8 8 8 . d e c . 11-én h u n y t el N a g y b e c s k e r e k e n t ü d ő v é s z b e n . Simonyi Z s i g m o n d megállapítja, hogy az élőbeszéddel s z e m b e n legin­ k á b b a t e k i n t é l y s z e n t e s í t e t t e stílusfajok r a g a s z k o d n a k a h a g y o m á n y h o z , m i n t az e g y h á z n y e l v e (dicsértessék a Jézus Krisztus > dicsérjük Jézus Krisztust, m i a t y á n k , k i v a g y m e n n y e k b e n > m e n n y e i a t y á n k ) é s a h i v a t a l o s n y e l v (a törvények, a közigazgatás s az igazságszolgáltatás nyelve). Ezek elmaradnak 38

a n y e l v n e k t e r m é s z e t e s , e l e v e n fejlődésétől, a z u t ó b b i p e d i g t e l e v a n é r t h e ­ tetlen, szokatlan kifejezésekkel, latinos, németes fordulatokkal. A hivatali nyelv egyik jellemzője a terjengősség, az általánosságra, sze­ mélytelenségre törekvés. Kizárólagos használatuk fantáziátlanságra, gon­ d o l k o d á s b e l i r e s t s é g r e utal, e g y h a n g ú v á teszi a stílust. A t e r j e n g ő s m e g f o ­ g a l m a z á s o k a t e g y s z e r ű s í t h e t j ü k : b ü n t e t é s t kell a l k a l m a z n i - b ü n t e t n i kell, m ó d j á b a n áll - m e g t e h e t i , r e n d k í v ü l i h a t á s s a l bír - n a g y h a t á s ú , r e n d k í v ü l i , e r e d m é n y t é r el - e r e d m é n y e s , e l b í r á l á s alá esik - elbírálják, felmerül a z i g é n y e - i g é n y l i k , i n t é z k e d é s t foganatosít - i n t é z k e d i k , vitát folytat - v i t á z i k , i r á n y í t á s t g y a k o r o l - irányít, állásfoglalást h o z - állást foglal, é r v é n y r e j u t érvényesül, kivételt képez - kivételes, megvalósításra kerül - megvalósítják, e r ő s ö d é s t m u t a t - e r ő s ö d i k , e l i s m e r é s r e talál - e l i s m e r i k , i g é n y t t á m a s z t i g é n y e l , b í r á l a t t á r g y á v á teszi - m e g b í r á l j a , h i v a t k o z á s t ö r t é n i k rá - h i v a t k o z ­ n a k rá, fejlesztést v é g e z - fejleszt, felügyelete a l á v o n - felügyel s t b . A hivatali n y e l v r e j e l l e m z ő terjengős kifejezéseknek e g y r é s z e a latin n y e l v h a t á s á v a l m a g y a r á z h a t ó , j e g y z ő k ö n y v b e v e s z - in tabulis c o n s i g n e r e , szót ad v a l a k i n e k - l o q u e n t a a u r e s praebere, él v a l a m i v e l (pl. j o g o r v o s l a t t a l ) - uti a l i q u a re, m i n e k folytán - q u e re, a d a n d ó a l k a l o m m a l — d a t a o c c a s i o n e . G y u l a f e h é r v á r v á r o s régi j e g y z ő k ö n y v é b e n t ö b b e k k ö z ö t t a vallási tesz ( ' v a l l " ) , a hitet kér magának ( ' h i g g y é k el n e k i ' ) , é s a testamentumot tesz ( ' v é g r e n d e l k e z i k ' ) kifejezés s z e r e p e l : M e l j á m b o r s z e m é l y ö k előtt v a l l á s t is t ö t t e z fellyül m e g y n e v e z e t t f ! ] Z a b ó G e r g e l , h o g y s z o h a ezt a z B a r b é l Gáspárt, szem maradékitt örökké az háznak bírásában m e g nem háboríttya, s z e m s z e m m i attyafia, s z e m ö r ö k e s e . - M i e l ö t t ü n k , ú g y m i n t B a r a n i a i S z a b ó I s t v á n feiéruári bíró előtt é s S e ü t ő I s t v á n előtt v a l l á s t t e s z K o p a z P á l n é . - P i n á r d i P á l n é hite s z e r é n t h v a l l á s t tőn a z s z é k s z í n é n , h o g y a z m e l y h á z ­ h e l y e t D e ö b r ö c z ö n i Z a b ó G e r g ö l y itth F e i é r V á r a t l a k ó vött v o l t R o s t á s O r b á n n é t ú l fl. 12, m e l y h á z h e l y v a g y o n itth F e i é r V á r a t a z T e ö u i s u c z á b a n , M a r g i t a i Z a b ó I s t v á n és E ö t [ v ] ö s István s z o m s z é d s á g á b a n , a n n a k a z h á z h e l y ­ n e k a z árrát, s z ö m é v e l látta, h o g y m e g a t t a Z a b ó G e r g e l y R o s t á s O r b á n n é n a k és felele is R o s t á s O r b á n n é m i n d ö n ö k felől, h o g y s o h a Z a b ó G e r g ő i t m e g nem háboríttyák az nekie adott házhelynek uraságában. - S a k m á r y Sígártó J á n o s u r a m b í r ó s á g á b a n . N u r o J á n o s n é a s s o n y o m t ő n illent[!] v a l l á s t - í m é r t ő m , m i c s o d á k a t f o r g a c z m é g i s , d e u g y a n c h a k a z t m o n d o m én a z e l l e n , a z ki t é g ö d e t elhitt, hítt-e v a g y n e m , the t u d o d , v e s s s z á m o t a v v a l , m e r t h t é g ö d e t k a p t a l a k ott, a z m i m a r h á k a t p e d i g h a z t h e s z á n o d o n t a l á l t a m , h i t ö t k é r ő k m a g a m n a k , h o g y e n i m e k voltak. - E l ő s z ö r p e n i g h a z ő k ö z ö t t e k v a l ó c o m p o s i t i o l e v é l így v a g y o n és így k e z d e t i k , h o g y M a r t h a a s s z o n y a z ő fiával, v e z e t é k n e v é n Z a b ó I s t v á n n a l , m á s n e v é n E ö t t u ö s I s t v á n n a l ú g y c o m p o n á l t a n a k , h o g y Z a b ó István a z ő attya t e s t a m e n t o m á t h s o h a ö r ö k k é fel nem bontya, melly testamentomoth Martha asszonnyal éltekben tettének, s e m a z o k n a k s e m m i n e m ű c z i k k e l é b e n m e g n e m h á b o r g a t t y a , h a n e m , m í g él

39

ez világon, mindeneketh békességessen bírhasson, minth az ő m e g h h o l t attya éltében m i n d e n pörpatvar nékül. E z e k h e z h a s o n l ó k T o r d a v á r o s j e g y z ő k ö n y v é b e n is e l ő f o r d u l n a k : A z tör­ vénytételben senkinek nem kedvezek, hanem minden én előttem törvényk e z ő d ő k n e k igaz t ö r v é n t teszek. - H a valaki propter n o n c o m p a r a t i o n e m a l t e r i u s p a r t i s t i s z t a s á g o t t e s z e n , 3 p é n z z e l éri m e g h . - A n n o 1 6 5 8 d i e 15 mensis Mártii. Eskütt megh Deák Mihály az Rákospatakán levő egyház és ecclesia moInának molnárságul és mesterül való g o n d g y a viselésére, hogy e s z t e n d e i g h el n e m h a d g y a , a k k o r is h i r r é teszi é s a z m i h é j a s á g a [!] v a ­ g y o n , a z t m e g h é p i t i . - É n T.T. e z n e m e s t h o r d a i u n i v e r s i t a s n a k m i n d e n t a g ­ j a i t ó l l i b e r ó e t c o m m u n i suffragio v á l a s z t a t o t t f ő h a d n a g y a é s g o n d v i s e l ő j e , e s k ü s z ö m a z é l ő I s t e n r e , ki A t t y a , F i ú , S z e n t l é l e k , t e l l y e s S z e n t h á r o m s á g h , edgy bizony örök Isten, hogy az én reám bizattatott tisztemben tehetségem s z e r é n t i g a z a n é s h ű s é g e s e n eljárok, a z n e m e s v á r m e g y e f ö i s p á n n y á t ó l dependentiat tartok és az n e m e s vármegyével edgyetértek minden nemesi s z a b a d s á g u n k a t n e m b á n t ó , o r s z á g h t ö r v é n y e s z e r é n t v a l ó d o l g o k b a n , a t t ó l el s e m s z a k a d o k , a z n e m e s u n i v e r s i t a s b a n is s z a k a d á s t n e m t e s z e k . A terjengős kifejezések használata Werbőczy István Tripartitumának ú j a b b k o r i , X I X . s z á z a d v é g i f o r d í t á s á b a n is t e t t e n é r h e t ő : E z a k i r á l y i k e g y e ­ lem a z o n b a n az ő n e m z e t s é g e kölcsönös örökösödésének, k i v é v e az elma­ r a s z t a l á s u t á n n e m z e t t fiait, a j ó s z á g o k h á r a m l á s á r a n é z v e , s e m m i h a s z n á r a s e m l e s z e n . É s a k i r á l y i k e g y e l e m a t ö b b i e l ő b b s z ü l e t e t t fiőkat é s n e m z e t s é ­ gi a t y a f i a k a t a z e l m a r a s z t a l t t a l é l ő b b e n f e n n á l l o t t ö r ö k l é s i á l l a p o t b a v i s s z a s e m h e l y e z i , h a c s a k a j ó s z á g o k h á r a m l á s a iránt e g y m á s k ö z t b e v a l l ó l e v e l e k ­ b e n újra k ö l c s ö n ö s e n n e m s z e r z ő d n e k s e r r e k i r á l y i j ó v á h a g y á s t n e m n y e r ­ n e k . - M e r t h a k i t ű n n é k , h o g y a z o s z t á l y t a z é r t k ö v e t e l t e , m i v e l látta, h o g y másik atyafia a vele v a g y ősével történt osztály után a neki jutott földön sző­ l ő k e r t e k e t é s s z ő l ő h e g y e k e t állított b e , v a g y e g y é b k é n t b o k r o k a t é s c s e r j é k e t irtott ki é s h o g y e z á l t a l a n n a k r é s z e a z ö v é n é l , m e l y e t t a l á n m í v e l e t l e n ü l h a ­ g y o t t , h a s z n a v e h e t ő b b , a k k o r m é g h o s s z ú p e r r e l , a z a z n é g y n y o l e z a d o s tör­ v é n y s z a k a s z alatt s e m n y e r h e t i m e g a j a v a k n a k új m e g o s z t á s á t — M i v e l m o s t a j a v a k h a r á m l á s á r ó l v a n s z ó , a z é r t k é r d é s a z is: v á j j o n v a l a m e l y h ű t ­ l e n s é g b e n e l m a r a s z t a l t n a k f e k v ő j ó s z á g a i é s b i r t o k j o g a i , m i u t á n fejére é s j ó s z á g a i r a n é z v e k e g y e l m e t n y e r t , arra s z á l l a n a k - e , a k i t j a v a i n a k h á r a m l á s a t e k i n t e t é b ő l m e g e l ő z ő l e g t e s t v é r é v é f o g a d o t t és v e l e s z e r z ő d é s r e lépett, a m e l y s z e r z ő d é s h e z k i r á l y i j ó v á h a g y á s is j á r u l t , v a g y s e m ? — M á r p e d i g b i z o ­ nyos, h o g y a z ilyen hűtlenség vétkébe keveredett és süllyedt e m b e r n e k j a v a i s e m e l ő b b s z ü l e t e t t fiaira, s e m p e d i g a p á r ó l v a l ó , v a g y o s z t á l y o s t e s t v é r e i r e n e m szállanak, a miért az említett j a v a k a testvérré fogadottra ( m é g ha, mint e l ő b b m o n d o m , e r r e n é z v e királyi j ó v á h a g y á s t is n y e r t v o l n a ) s e m h a r a m ­ i á n a k . - H a r m a d s z o r é s utoljára p e d i g , a v é g s ő s z ü k s é g k é n y s z e r ű s é g é b ő l , m i k o r t u d n i i l l i k v a l a k i t m á s e l l e n é b e n a t ö r v é n y r e n d j e s z e r i n t f ő b e n j á r ó íté-

40

lettel s ú j t a n a k é s m a r a s z t a l n a k el é s a h o z o t t ítélet e r e j é n é l f o g v a t a l á n s a j á t s z e m é l y é b e n is l e t a r t ó z t a t n a k é s a t ö r v é n y s z e r i n t r e n d e l t b ü n t e t é s v é g r e h a j ­ t á s a v é g e t t b í r ó i k é z b e a d n a k , v a g y h a b á r n i n c s is l e t a r t ó z t a t v a , d e k i r á l y i k e g y e l m e t s e m n y e r , a v a g y h a k e g y e l m e t k a p is, d e e z t n e k i a z ellenféllel v a l ó k i e g y e z é s f e l t é t e l e a l a t t adják, ( m e r t k ü l ö n b e n is a k i r á l y i felség c s a k a z é r t a d h a t k e g y e l m e t ) , h o g y a z ellenféllel e g y e z k e d j é k , v a g y t o v á b b á h a t ö r ö k , s z a r a c z é n , t a t á r v a g y b á r m e l y m á s e l l e n s é g tartja f o g s á g b a n , a h o n n é t m á s k é p n e m s z a b a d u l h a t , h a n e m c s a k alku alapján. - T o v á b b á L a j o s k i r á l y ­ n a k , a K á r o l y fiának k é t p e c s é t j e volt, a m e l y e k k ö z ü l a z e l s ő U z u r a v i d é k é n e l v e s z e t t , m i v e l k a n c z e l l á r j á t ó l , főtisztelendő M i k l ó s e s z t e r g o m i é r s e k t ő l e l ­ l o p t á k , m e g n e m tartjuk, h a c s a k a z e l s ő p e c s é t a l a t t k i a d o t t l e v e l e k e t a z új m á s o d i k k a l a z u t á n m e g n e m e r ő s í t e t t é k . A m e l y új p e c s é t alatt, ú g y L a j o s királynak első pecsétje, mint az ö apjának az előbb nevezett Károly király ú r n a k e l t ö r ö t t é s m e g s e m m i s í t e t t k é t e l ö b b e n i p e c s é t j e a l a t t k e l t levelek, a z új m á s o d i k p e c s é t r e á j u k f ü g g e s z t é s é v e l u t ó b b m e g e r ő s í t é s t n y e r t e k . - R ö ­ v i d e n s z ó l v a t e h á t L a j o s k i r á l y ú r n a k k i v á l t s á g l e v e l e i , a m e l y e k a z Ú r ezer­ háromszázhatvannegyedik évétől haláláig, tudniillik az üdvözülés e z e r h á r o m s z á z n y o l c z v a n k e t t ő d i k e s z t e n d e j é i g k e l e t k e z t e k , teljes e r ő b e n állanak: de az előbbieknek erejük nincsen, hacsak azután az említett m ó d o n m e g e r ő s í t é s t n e m n y e r t e k . - É s m e g f o r d í t v a , ha a k ö z ö s t a n ú v a l látás v é g ­ h e z v i t e l é t a z a l p e r e s m u l a s z t o t t a el, a v a g y tán a n n a k v é g h e z v i t e l é t e s z k ö ­ zölte ugyan, de a m a g a részére semmi tanúbizonyságot sem nyerhetett: a k k o r a n n a k k ö v e t k e z t é b e n a b í r ó n a k a z a l p e r e s ellen a d ö n t ő ítéletet a z o n n a l ki k e l l m o n d a n i - Vájjon n y e r h e t - e p e r ú j í t á s t a z , a ki p e r b e n el n e m b u k o t t ? - M i n d a d d i g , m í g az, a ki a perben elbukott, a világon van és életben marad, rajta k í v ü l s e n k i m á s p e r ú j í t á s i k e g y e l m e t n e m n y e r h e t , m e r t n e m h e l y é n való, h o g y sarlóját valaki m á s e m b e r búzájába vesse. - Ide járul, hogy az e m b e r k é p e s s é g é t é s t e h e t s é g é t f ö l ü l m ú l ó d o l g o k n a k látszik m i n d a z t e m l é ­ k e z e t b e n t a r t a n i , a m i a k á r a t ö r v é n y k e z é s i ü g y e k b e n f b i m e r ü l , a k á r a bírói e l j á r á s r a n é z v e a l k a l m a z á s t n y e r . - E z a királyi k e g y e l e m a z o n b a n a z ö n e m z e t s é g e k ö l c s ö n ö s örökösödésének, kivéve az elmarasztalás után n e m ­ zett fiait, a j ó s z á g o k h á r a m l á s á r a n é z v e , s e m m i h a s z n á r a s e m l e s z e n . É s a k i r á l y i k e g y e l e m a t ö b b i e l ő b b s z ü l e t e t t fiókát é s n e m z e t s é g i atyafiakat a z elmarasztalttal élőbben fennállott öröklési állapotba vissza sem helyezi, ha­ c s a k a j ó s z á g o k h á r a m l á s a iránt e g y m á s k ö z t b e v a l l ó l e v e l e k b e n újra k ö l c s ö ­ n ö s e n n e m s z e r z ő d n e k s e r r e k i r á l y i j ó v á h a g y á s i n e m n y e r n e k . - E g y é b effé­ le l e v e l e k p e d i g , t u d n i i l l i k : a b e v e z e t ő é s iktató v a g y v i s s z a f o g l a l ó , v a l a m i n t a h a t á r j á r ó s ő t a m e g i n t ő l e v e l e k is, m e l y e k „ D i c i t u r n o b i s " b e v e z e t é s s e l é s „ A d t e r m i n u m c o m p e t e n t e m " z á r a d é k k a l keltek, a v é g r e h a j t á s f o g a n a t o s í ­ t á s a c z é l j á b ó l c s a k a k i b o c s á t á s u k napjától s z á m í t o t t h a t v a n n a p i g m a r a d n a k e r ő b e n . - H a a z o n b a n a z efféle b e v e z e t ő v a g y v i s s z a f o g l a l ó , h a t á r j á r ó v a g y m e g i n t ő l e v e l e k b e n n y o l e z a d o s h a t á r i d ő v o l n a m e g j e l ö l v e és k i t é v e , a m e l y -

41

r e t u d n i i l l i k ( a z illető l e v é l b e n e l ő a d o t t o k b ó l ) v a l a k i t p e r b e kell h í v n i , a k k o r a v é g r e h a j t á s t annak az ünnepnek, melynek nyolczadját tudniillik betették és iktatták, nyolczadnapjáig méltán és törvényesen l e h e t f o g a n a t o s í t a n i . Itt a z o n b a n m e g k e l l j e g y e z n ü n k , h o g y h a a m o n d o t t e g y e s z t e n d ő l e f o r g á s a alatt, a z i k t a t á s n a k f o g a n a t o s í t á s a m e g t ö r t é n t , é s a k á r a z affelől k e l t t u d ó ­ sító l e v é l b e n , a k á r a f o g a n a t o s í t á s f o l y a m á n , a k i r á l y i e m b e r n e k és b i z o n y ­ ságnak v a g y akár káptalannak avagy konventnek vétke vagy hanyagsága m i a t t v a l a m e l y h i b a f o r d u l t e l ő , akkor, e z e s e t b e n a z a d o m á n y f o g a n a t o s m a r a d é s a z efféle f o g a n a t o s í t á s t a z e s e t h e z k é p e s t m e g l e h e t é s m e g kell i g a z í t a n i . - K i h a m e g j e l e n i k és m a g á t a v á d alól t i s z t á z h a t j a , h á t j ó ; k ü l ö n ­ b e n , h a n e m j e l e n m e g v a g y h a eljő, d e m a g á t n e m t i s z t á z h a t j a , a h ű t l e n s é g v é t k é b e n é s b ű n é b e n m a r a s z t a l j á k el és a z u t á n n e k i a k i r á l y i felség s e m s z a ­ b a d m e n e d é k l e v e l e t , s e m perújítást n e m ad é s k ö v e t k e z é s k é p e n a z ilyen h ű t e l e n , a f e k v ő j ó s z á g o k i k t a t á s a és e l f o g l a l á s a idején s e m e l l e n t m o n d ó b e ­ tiltással, s e m erőszakos visszaűzéssel n e m élhet, h a n e m a királyi a d o m á n y t e részben föltétlenül v é g r e h a j t á s s a l f o g a n a t o s í t j á k . - „Sőt inkább a győztes f é l n e k h a t a l m á b a n é s s z a b a d s á g á b a n álljon, h o g y a z i l y e t é n j t é l ö l e v e l e k e t a k i e s z k ö z ö l t perújító levél e l l e n é r e is, k e l l ő k é p e n v é g r e h a j t a s s a , a z u t á n m e g a p e r ú j í t á s t n y e r ő félnek, hogy a mondott ítélet v é g r e h a j t á s á n a k m e g t ö r ­ t é n t e után ü g y é t a m a perújítás erejénél fogva, a m i k o r akarja, f o g a n a t o s í t s a és azt f o l y t a s s a . " - D e a t ö b b i p e r e s ü g y e k e t , a m e l y e k t e h e r r e l v a g y b í r s á g fizetéssel n e m járnak, hanem inkább csak kellő végrehajtásra várnak, a mi­ l y e n e k a h i t b é r e k e t , j e g y a j á n d é k o k a t és z á l o g o s j o g o k a t é s t ö b b efféléket tárgyazók, a királyi curiából bátran v é g r e h a j t á s r a bocsáthatják és f o g a n a t ­ b a v e h e t i k . - A k i r á l y i új a d o m á n y r ó l á l t a l á b a n é s h o n n a n v e s z i a z e r e d e t e t ? - M i n d a z á l t a l , h a e m e p e r e s f é l ellen is, a k á r j ó v á h a g y ó é s m e g e r ő s í t ő , a k á r k i i g a z í t ó v a g y m e g e r ő t l e n í t ő ítéletet h o z n a k ; t o v á b b i p e r l e k e d é s n e k h e l y e n e m l é s z e n , h a n e m a z a p e r e s ü g y e n n e k a félnek r é s z é r ő l is ö r ö k ö s h a l l g a t á s a l á k e r ü l é s p e r ú j í t á s t t ö b b é e g y i k fél s e m k é r h e t , s e m azt a z ü g y e t a z o n t ú l t ö b b é feljebb n e m v i h e t i . - O r s z á g o s v é g z e m é n y n y e l e l h a t á r o z t á k é s m e g á l ­ lapították, h o g y n e m c s a k valamely magvaszakadtnak (amint előadtam) ha­ n e m a z o k n a k b i r t o k j o g a i is, ( m é g é l e t ü k b e n ) M a g y a r o r s z á g s z e n t k o r o n á j á r a h á r a m o l j a n a k s k ö v e t k e z é s k é p a d o m á n y o z á s a l á k e r ü l j e n e k , a kik k o n o k u l a z o r s z á g a l k o t m á n y a ellen t á m a d n a k é s e z á l t a l a k i r á l y i f e l s é g m é l t ó s á g á t megvetik, és másokat a törvényes igazságon kívül önkényből és vakmerően háborgatnak. - Hogy a közös t a n ú v a l l a t á s n a k két ízben való eszközlése n i n c s m e g e n g e d v e . - F i g y e l e m b e kell p e d i g v e n n ü n k , h o g y h a e g y s z e r a k ö ­ z ö s t a n ú v a l l a t á s t m i n d a k é t fél v é g h e z vitte, a n é l k ü l , h o g y a n n a k n y i l v á n v a ­ ló m e g h á b o r í t á s a k ö z b e j ö t t v o l n a : a k k o r azt a z ü g y e t a felek v a l a m e l y i k é n e k k é r e l m é r e m á s o d s z o r n e m kell k ö z ö s t a n ú v a l l a t á s a l á b o c s á t a n i , a m i n t n é m e l y e k különféle keresett ellenvetésekkel és színek alatt gyakran fáradoz­ n a k a z o n , h o g y e z m e g t ö r t é n j é k és a z ü g y k ö z ö s t a n ú v a l l a t á s a l á k e r ü l j ö n .

42

- M á s o d i k m ó d o n a f e l p e r e s által t ö r t é n i k a p e r l e s z á l l í t á s a v a g y letétele, h a t k i s e b b , v a g y i s k ö n n y ű , g i r á n a k , m e l y e k tudniillik h a t a r a n y forintot t e s z ­ n e k , t e r h e m e l l e t t , m e l y e k e t két r é s z b e n a b í r ó r é s z é r e , a ki előtt a p e r t m e g ­ i n d í t o t t á k , e g y h a r m a d r é s z b e n p e d i g a z a l p e r e s r é s z é r e kell fizetni: a m i d ő n t u d n i i l l i k a f e l p e r e s látja, h o g y k e r e s e t e é s k ö v e t e l é s e v a g y saját h a n y a g s á g á ­ ból v a g y a b í r ó h i b á j á b ó l v a g y a k á r m e l y m á s t é v e d é s b ő l r o s s z u l és h e l y t e l e ­ nül v a g y e l ő a d v a é s kifejtve és azt g o n d o l j a , h o g y i n k á b b a z ő á r t a l m á r a m i n t h a s z n á r a v a n : m i e l ő t t ü g y e vitatás a l á k e r ü l n e , a z t m a g a v a g y ü g y v é d e által a z e l ő b b e m l í t e t t t e h e r és b í r s á g m e l l e t t ö n k é n t letéteti, e l e n y é s z t e t i és le­ szállíttatja. Mondatszerkesztésében a magyar nyelv az egyszerűséget és világossá­ got kedveli. A hosszadalmas, bonyolult körmondat, valamint a mondatok­ n a k e g y m á s b a v a l ó é k e l é s e latin é s n é m e t h a t á s r a terjedt el. A m a i hivatali stílus m i n d i n k á b b e l t á v o l o d i k a l a t i n n a k b o n y o l u l t , s z ó n o k i a s m o n d a t s z e r ­ kesztésétől. M á s nyelvek a határozatlan vagy az általános alanyt n e m cse­ l e k v ő , h a n e m s z e n v e d ő m o n d a t s z e r k e s z t é s s e l fejezik k i . R é g e n m a g y a r u l is m o n d t a k o l y a n o k a t , h o g y : a fa m e g s z e d e t e t t , a t o l v a j b e z á r a t i k . A m a i m a g y a r b e s z é d b e n e z a k i f e j e z é s m ó d e g é s z e n divatját m ú l t a , c s u p á n e g y p á r s z ó a l a k b a n m a r a d t fenn: m e g s z ü l e t i k , d i c s é r t e s s é k , m é l t ó z t a s s é k , tisztelettel viseltetik, m e g k í v á n t a t i k . R é g i íróink é s h i v a t a l n o k a i n k a latin n y e l v h a t á s a miatt használták oly gyakran a szenvedő igealakokat. Hivatalos nyelvünk, a t ö r v é n y h o z á s , t ö r v é n y k e z é s és k ö z i g a z g a t á s n y e l v e a z ilyen f o r d u l a t o k a t a l k a l m a z t a k : v é g e z t e t e t t , t u d o m á s u l vétetik, a j e g y z ő k ö n y v hitelesíttetik. É l ő b e s z é d b e n v i s z o n t m á r a r é g i e k is i n k á b b ú g y m o n d t á k , h o g y : v é g e z t é k (vagy végezte), tudomásul vették (vagy tudomásul vette), a j e g y z ő k ö n y v e t hitelesítették. A latin s z ó r e n d , i n d o e u r ó p a i r o k o n a i t ó l e l t é r ő e n , a m a g y a r h o z h a s o n l ó ­ an s z a b a d . L e g g y a k o r i b b a latinra n a g y o n j e l l e m z ő ú n . „ d r á m a i s z ó r e n d " , m e l y b e n a z a l a n y l e g e l ö l h a n g z i k el, a z á l l í t m á n y p e d i g l e g h á t u l , l e h e t ő l e g az utolsó helyen, és m i n d e n egyéb „részlet" a kettő között. E z a szerkesztés á l l a n d ó f e s z ü l t s é g k e l t ő é s feloldó m i n t á t alkot, m e g n e v e z i a z a l a n y t , m a j d közli a z ö s s z e s r é s z l e t e t , é s c s a k l e g v é g ü l a c s a t t a n ó t , e z é r t hívják d r á m a i s z ó r e n d n e k . A latin p r ó z a s z é l s ő s é g e s e n h o s s z ú k ö r m o n d a t a i b a n n e m ritka, h o g y a t ő m o n d a t á l l í t m á n y a a z ö s s z e s m e l l é k m o n d a t u t á n , a z e g é s z összetett m o n d a t b o k o r l e g v é g é n h a n g z i k c s a k el. A s z a b a d s z ó r e n d e t e l s ő s o r b a n a z teszi l e h e t ő v é , h o g y a s z a v a k v é g z ő d é s e j e l ö l i n y e l v t a n i s z e r e p ü k e t . A m a g y a r n y e l v b e n a v o n a t k o z ó m o n d a t s z e r k e z e t n e k n i n c s o l y a n szer­ teágazó szerepe, mint az indoeurópai nyelvekben. Ezekben a nyelvekben n e m c s a k j e l z ő i , h e l y h a t á r o z ó i , m ó d h a t á r o z ó , a l a n y i s t b . s z e r e p e t tölt b e , ha­ nem mint a mellérendelt mondatok, további részleteket közöl, megjegyzést fűz a z e l s ő t a g m o n d a t h o z . E z e k e t a z u t ó b b i a k a t r e n d s z e r i n t n e m v o n a t k o z ó m o n d a t t a l fordítjuk m a g y a r r a . A v o n a t k o z ó n é v m á s t é s a v o n a t k o z ó h a t á r o 43

zószót azért n e m célszerű mellérendelő tartalmú vagy tartalmilag különálló m o n d a t o k összekapcsolására használni, mert félreértést o k o z h a t u n k . Ilyen esetekben a vonatkozó névmási kötőszót helyettesíthetjük mellérendelő kötőszóval, mutató névmással, személyes névmással, m u t a t ó névmási ha­ tározószóval, személyragos határozószóval, személyragos névutóval, vagy pedig egyszerűen elhagyjuk a vonatkozó névmást. í m e néhány példa: A tűz­ o l t ó p a r a n c s n o k o t n é g y é v e s i d ő t a r t a m r a n e v e z i k k i , a m e l y n e k letelte u t á n ismét kinevezhető erre a tisztségre. > A tűzoltó parancsnokot négy éves i d ő t a r t a m r a n e v e z i k k i , e n n e k letelte u t á n (v. u t á n a ) i s m é t k i n e v e z h e t ő e r r e a t i s z t s é g r e . ( A m á s o d i k t a g m o n d a t b ó l ö n á l l ó m o n d a t o t is a l k o t h a t u n k . ) ; A község pecsétje kör alakú, melynek átmérője 4 0 m m . > A k ö z s é g pecsétje kör alakú, átmérője 4 0 mm.; A képviselő-testület szolgálata a képviselő-tes­ t ü l e t n e k é s s z e r v e i n e k a s z ü k s é g l e t e i v e l é s f e l a d a t a i v a l ö s s z h a n g b a n létesült, a m e l y a h a t á s k ö r é b e e s ő f e l a d a t o k a t s z e r v e z é s é b e n és m ű k ö d é s é b e n e g y s é ­ ges szolgálatként végzi. > A képviselő-testület szolgálata a képviselő-testü­ letnek é s s z e r v e i n e k a s z ü k s é g l e t e i v e l é s f e l a d a t a i v a l ö s s z h a n g b a n létesült, és a hatáskörébe eső feladatokat szervezésében és m ű k ö d é s é b e n egységes s z o l g á l a t k é n t v é g z i . ; A m u n k a h e l y b e t ö l t é s e p á l y á z a t útján t ö r t é n i k , a m e l y e t a v á l a s z t á s i é s k i n e v e z é s i b i z o t t s á g ír k i é s b o n y o l í t le. > A m u n k a h e l y b e ­ t ö l t é s e p á l y á z a t útján t ö r t é n i k , ezt a v á l a s z t á s i é s k i n e v e z é s i b i z o t t s á g írja ki és b o n y o l í t j a le. A n y e l v i interferencia h a t á s á r a n é h a m e g t ö r t é n i k , h o g y a v o n a t k o z ó szer­ k e z e t t e l a l k o t o t t m o n d a t n e m s z á n d é k o l t i d ő v i s z o n y o k k é p z e t é t kelti. E z t a j e l e n s é g e t f ő l e g a z o k o z z a , h o g y a m a g y a r n y e l v logikája s z e r i n t a v o n a t k o z ó n é v m á s r e n d s z e r i n t i d ő b e n e l ő b b történt d o l o g r a utal, v a g y i s a t ő m o n d a t tar­ talmát olyan mozzanattal, tulajdonsággal tesszük m é g határozottabbá, amely m á r e l ő b b is létezett, m e g t ö r t é n t , i s m e r t volt. P é l d á u l : A k ö z g y ű l é s m e g h o z z a a z a l a p s t a t ú t u m á t , m e l y e t a k ö z s é g i k é p v i s e l ő - t e s t ü l e t erősít m e g . > A k ö z ­ gyűlés m e g h o z z a a z alap statútumát, a községi képviselő-testület pedig m e g ­ erősíti. ( T e r m é s z e t e s , h o g y a k ö z s é g i k é p v i s e l ő - t e s t ü l e t a d d i g n e m e r ő s í t h e t i m e g , n e m h a g y h a t j a j ó v á a s t a t ú t u m o t , a m í g a k ö z g y ű l é s m e g n e m h o z z a , el nem fogadja.); A z elnök megnyitotta a gyűlést, amelyen a képviselők m e g v i ­ tatták a b i z o t t s á g h a t á r o z a t i j a v a s l a t á t . > M i u t á n a z e l n ö k m e g n y i t o t t a a g y ű ­ lést, a k é p v i s e l ő k m e g v i t a t t á k a b i z o t t s á g h a t á r o z a t i j a v a s l a t á t . ; A p o l g á r b e ­ a d v á n n y a l f o r d u l t a z a d ó h i v a t a l h o z , ahol azzal u t a s í t o t t á k el, h o g y k é r é s é n e k n i n c s m e g f e l e l ő j o g a l a p j a . > A p o l g á r b e a d v á n n y a l fordult a z a d ó h i v a t a l h o z , é s o t t a z z a l u t a s í t o t t á k el, h o g y k é r é s é n e k n i n c s m e g f e l e l ő j o g a l a p j a . A z o k b a n a m o n d a t o k b a n is i n d o k o l a t l a n a v o n a t k o z ó n é v m á s h a s z n á l a t a , a m e l y e k e t e g y s z e r ű b b e n , j e l z ő s s z e r k e z e t t e l is k i f e j e z h e t ü n k . P é l d á u l : Ú j s t a t ú t u m o t és ü g y r e n d e t kell m e g h o z n i a z e d d i g i e k helyett, m e l y e k i d e i g l e n e s e k . > A z e d ­ d i g i i d e i g l e n e s s t a t ú t u m é s ü g y r e n d h e l y e t t újat k e l l m e g h o z n i .

44

L a t i n o s a n h a s z n á l t , a m a g y a r b a n fölösleges m u t a t ó n é v m á s m á r a k ó d e ­ x e k b e n is f e l b u k k a n . P l . m a l a s z t t a l n e m élni, és a z t n e m t a r t a n i ( B ű n l a j s t ­ rom, Nagyszombati-kódex, 1512-1513) A mutató n é v m á s idegenszerű használatára Werbőczy István Tripartitum á n a k ú j a b b kori, X I X . s z á z a d cégi fordításában is b ő s é g g e l a k a d p é l d a : Ha valamely bevallásban vagy kötelezésben az örökbecsű világos szavakkal k i f e j e z v e , v a g y az o r s z á g k ö z ö n s é g e s t ö r v é n y e i b e n k i m o n d v a n i n c s e n , a n ­ nak használata ritkán van m e g e n g e d v e . - N a g y halastavat, m e l y n e k rekeszei v a n n a k é s a m e l y e t G y a l m o s t ó n a k , v a g y M o r o t o v á n a k is n e v e z n e k , n e m ­ k ü l ö n b e n a D u n á n , T i s z á n , S z á v á n és D r á v á n l e v ő e g y é b h a l á s z a t o t , m e l y e t T a n y á n a k h í v u n k , ha b i z o n y o s évi j ö v e d e l m e t h o z , t í z s z e r a n n y i r a b e c s ü l j ü k , m i n t a m e n n y i a n n a k évi j ö v e d e l m e . - H a a z o n b a n a földesúr, v a l a m e l y p a ­ rasztot, v a g y a k á r n e m e s t , a k i n e k m á s földjén v a n s z ő l ő j e , e b b ő l a s z ő l ő b ő l ki a k a r n a verni és r e k e s z t e n i , a z t kivetheti u g y a n , d e n e m a s z e r i n t a k ö z b e c s ű szerint, a m e l y e t a cserjés é s b o k r o s h e l y e k r e n é z v e k ö z v e t l e n ü l e l m o n d a n á k , h a n e m k ö t e l e s m e g t é r í t e n i a n n a k illő é r t é k é t v a g y i g a z b e c s é t , a m i n t a z t a z o n h e l y s é g n e k , a m e l y h e z a s z ő l ő h e l y tartozik, bOrája é s e s k ü d t p o l g á r a i igazságosan és helyesen megszabják és megbecsülik.- Ha a fejedelem vagy a z o r s z á g n a k m á s r e n d e s bírája a k i v á l t s á g n a k erőtlen v o l t á t b i z t o s t u d á s s a l látván, é s f e l i s m e r v é n , s o k b a n a n n a k e l l e n é r e ítélt. - H a v a l a k i t , a ki m á s n a k f e k v ő j ó s z á g a i t é s birtokjogait z á l o g c z i m e n tartja, a z , v a g y c s u p á n a n n a k t ö r v é n y e s m e g h a t a l m a z o t t j a is, a ki a z o k a t a f e k v ő j ó s z á g o k a t n e k i e l z á l o ­ gosította, v a g y a ki a m a f e k v ő j ó s z á g o k és b i r t o k j o g o k v i s s z a v á l t á s a t ö r v é n y s z e r i n t illet, v a l a m e l y r e n d e s bíró előtt talál: azt p é n z é n e k f e l v é t e l é r e é s a m a f e k v ő j ó s z á g o k és b i r t o k j o g o k v i s s z a b o c s á t á s á r a m i n d e n k o r m e g i n t h e t i . — A z á l o g ö s s z e g felvételét és a z á l o g o s b i r t o k r é s z v i s s z a b o c s á t á s á t v a g y a hit­ b é r e k és j e g y a j á n d é k o k , v a l a m i n t a l e á n y n e g y e d e k é s t ö b b e f f é l é k á t v é t e l é t illető m e g i n t é s e k , h a a felperes a z t a férfit v a g y nőt, a kit m e g kell i n t e ­ nie, saját s z e m é l y é b e n m e g k a p h a t j a , s z e m é l y e s e n ; k ü l ö n b e n p e d i g a n n a k lakóházából vagy szokott lakhelyéből történhetnek. - F i g y e l e m b e kell pedig v e n n ü n k , h o g y h a e g y s z e r a k ö z ö s t a n ú v a l l a t á s t m i n d a k é t fél v é g h e z vitte, a nélkül, hogy a n n a k nyilvánvaló megháborítása közbejött volna: akkor azt az ü g y e t a felek v a l a m e l y i k é n e k k é r e l m é r e m á s o d s z o r n e m kell k ö z ö s t a n ú ­ vallatás alá bocsátani, a mint némelyek különféle keresett ellenvetésekkel és színek alatt g y a k r a n f á r a d o z n a k a z o n , h o g y e z m e g t ö r t é n j é k é s a z ü g y k ö z ö s t a n ú v a l l a t á s a l á kerüljön. - H a t e h á t v a l a k i a n e m e s e k k ö z ü l a n n a k j ö n t u d á ­ sára, h o g y a z ő n e v é b e n és s z e m é l y é b e n a fentírt m ó d o n v a l a m e l y b e v a l l á s történt, a z i g y e k e z z é k a z o n n a l e l l e n e m o n d a n i és t i l t a k o z n i , a m i m i n d e n k o r és b á r m e l y i k h i t e l e s v a g y b i z o n y s á g t e v ő h e l y e n , a hol a z ilyen h a m i s s á g é r t é s é r e esik és j u t , s z a b á l y szerint m e g t ö r t é n h e t i k . A következő mondatban az idegenszerűen használt mutató névmásokon kívül f ö l ö s l e g e s e n feltételes m ó d b a tett igék is v a n n a k : H a v a l a m e l y ú r n a k 45

v a g y n e m e s n e k e s k ü t í t é l n é n e k és o l y a n k i v á l t s á g o t m u t a t n á n a k föl, h o g y n e m a z a l p e r e s s z e m é l y e s e n , h a n e m a n n a k tisztje t a r t o z z é k a z t l e t e n n i s t ö b b efféle; a z ilyen k i v á l t s á g o t , m i n t h o g y a z a z e g é s z o r s z á g k ö z ö n s é g e s é s r é g ó t a t ö r v é n y e r ő r e e m e l k e d e t t s z o k á s a i t sérti, s e h o l m e g n e m tartják. A z alábbi m o n d a t latinos névmás-használatával, fölöslegesen t ö b b e s s z á m b a n l e v ő f ő n e v e i v e l , m ó d h a s z n á l a t á v a l és t e r j e d e l m e s , n y a k a t e k e r t m e g ­ f o g a l m a z á s á v a l e g y a r á n t figyelmet é r d e m e l : K i r á l y i k e g y e l m ü n k k e l m o s t , a z o k n a k h í v s é g e s h ó d o l a t u k é r t és s z o l g á l a t a i k é r t n é m i l e g s e g e d e l m ö k r e j ö n n i akarván, az imént megnevezett N . v á r m e g y é k n e k m o n d o t t A . falujában fekvő királyi birtokrészünket minden haszonvételével és tartozékaival, tud­ niillik r r i e g m í v e l t és m í v e l e t l e n s z á n t ó f ö l d e i v e l , m e z ő i v e l , k a s z á l ó i v a l , e r d ő ­ ivel, b e r k e i v e l , v i z e i v e l , h a l a s t a v a i v a l , m a l m a i v a l , v í z f o l y á s a i v a l , h e g y e i v e l , szőlőivel s általában e birtokrész mindennemű és bármi néven n e v e z e n d ő teljes h a s z o n v é t e l e i v e l , u g y a n a z o n igaz h a t á r a i v a l é s régi h a t á r j e l e i v e l , a m e ­ l y e k k e l a z t a n n a k b i r t o k o s a i j o g o s u r a l m u k alatt é s b i r t o k u k b a n t a r t o t t á k , a m a g u n k b i z t o s t u d á s a , v a l a m i n t főpapjaink é s b á r ó i n k t a n á c s a s z e r i n t k i r á l y i k e z ü n k b ő l , új a d o m á n y o z á s u n k c z í m é n , a m á s o k j o g a i n a k é p s é g b e n t a r t á s á ­ v a l , a d t u k , a j á n d é k o z t u k és a d o m á n y o z t u k , sőt ö r ö k ö s é s v i s s z a h í v h a t a t l a n birtokul adjuk, ajándékozzuk és adományozzuk az említett X . és X-nek és ezek m i n d e n örököseinek és maradékainak uralmába, mindazokkal a j o ­ g o k k a l e g y ü t t , a m e l y e k k e l a m e g n e v e z e t t faluban f e k v ő , m o n d o t t b i r t o k r é s z , akár az előbbi, akár bárminő más okból, törvényesen a Mi adományozásunk a l á t a r t o z i k : a m i n e v ü n k b e n és u t ó d a i n k , t u d n i i l l i k M a g y a r o r s z á g k i r á l y a i ­ n a k n e v é b e n , m a g u n k r a v á l l a l v á n azt, h o g y X . és X - e t é s e z e k n e k ö r ö k ö s e i t és a k á r m e l y u t ó d a i t a m o n d o t t b i r t o k r é s z é s m i n d e n h a s z o n v é t e l é n e k é s a felsorolt t a r t o z é k o k n a k b é k é s és c s e n d e s u r a l m á b a n , j e l e n l e v e l ü n k e r e j é n é l és b i z o n y s á g á n á l f o g v a , b á r m e l y t á m a d ó k , ü g y v é d e k é s p e r l e k e d ő k e l l e ­ n é b e n , a t ö r v é n y előtt, v a g y a z o n k í v ü l , m i n d e n k o r é s m i n d e n ü t t M a g u n k é s u t ó d a i n k k ö z r e m ű k ö d é s é v e l é s k ö l t s é g ü n k k e l m e g t a r t j u k , k á r és s é r e l e m e l ­ len v é d e l m e z z ü k , m e n t e s í t j ü k és m e g ő r i z z ü k ; a m e l y e t a m a g a v a l ó s á g á b a n m i h e l y t é l ő n k b e t e r j e s z t e n é n e k , a z t k i v á l t s á g a l a k j á b a foglaltatjuk. A k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n , így M a g y a r o r s z á g o n is a latin n y e l v n e k igen nagy volt a j e l e n t ő s é g e , egységes nemzetközi nyelv, illetve hivatalos nyelv s z e r e p é t t ö l t ö t t e b e . A k e r e s z t é n y s é g felvétele u t á n a latin n y e l v m i n t e g y nyolcszáz évig hivatalos volt Magyarországon, és mind a m a g y a r köznyelv­ r e , m i n d a m a g y a r h i v a t a l i n y e l v r e hatást g y a k o r o l t . A m a g y a r s z ó k é s z l e t n e k s z á m o s e l e m e t a n ú s k o d i k erről. A m a i m a g y a r h i v a t a l i n y e l v r e m á r n e m j e l ­ l e m z ő k a latin s z a v a k , a k ö z n y e l v é s a n é p n y e l v v i s z o n t t ö b b e t m e g ő r z ö t t k ö z ü l ü k . A v a j d a s á g i m a g y a r hivatali n y e l v b e n s z e r b h a t á s r a újítanak fel régi latin s z a v a k a t . A m o n d a t s z e r k e s z t é s i l a t i n i z m u s o k k ö z ü l f ő l e g a z o k m a r a d t a k fenn, a m e l y e k e t m á s n y e l v ű h i v a t a l o s s á g is t á m o g a t , a t ö r t é n e l m i M a g y a r ­ o r s z á g o n a n é m e t , a m a i Vajdaságban p e d i g a s z e r b - Ilyen s a j á t s á g t ö b b e k

46

között a terjengős kifejezések, a bonyolult mondatszerkezetek,

vonatkozó

m o n d a t o k n a k mellérendelő értelemben való használata, a mutató n é v m á s n a k a m a g y a r n y e l v s z o k á s t ó l e l t é r ő e n v a l ó f ö l ö s l e g e s k i t é t e l e stb.

Irodalom Bíró Agnes, Grétsy László, Kemény Gábor: Hivatalos nyelvünk kézikönyve. Államigaz­ gatási Szervezési Intézet, Budapest, 1976. Borbély György és Borbély Sándor: Nyelvünk védelme. Első Váci Sajtó, Vác, 1910. Communicare necesse est (Kommunikálni pedig muszáj). Dr. Vass Györgynek, az Önkor­ mányzati és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati Főosztály szakmai íötanácsadójának előadása. Siófok, XIV. Országos Jegyző-közigazgatási Konferencia, 2006. augusztus ЗО.-szeptember 1. Gyulafehérvár város Törvénykezési Jegyzőkönyvei 1603-1616. Közzéteszi Kovács And­ rás. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1998. MarczaJi Henrik: A vezérek kora és a királyság megalapítása 4/11.: A térítés kezdetei = Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet történele 1. Athenacum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1895. Rábcl László, Hivatalos nyelvünk. Sopron, 1914, a szerző kiadása Romac, Ante: Rječnik latinskih pravnih izraza. Informator, Zagreb, 1985. Simonyi Zsigmond: A magyar igemódok alkalmazása. Magyar Nyelvőr, 1877. 148., 199., 243., 337 , 529. Simonyi Zsigmond: Helyes magyarság. A magyaros stílus kézikönyve. Singer és Wolfncr, Budapest, 1914. Szarvas Gábor: A halóságok magyar nyelve. Nyr. VI. (1877), 72 - 7 5 . Szécsi Ferenc: Hivatalos és köznapi nyelvünk magyartalanságai. Budapest, 1942. Szvorényi József: Magyar ékes szókötés. Magyar Tudós Társasaág, Buda, 1846. Torda város tanácsi jegyzökönyve 1603-1678. Közzéteszi Wolf Rudolf. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1993. Werbőczy István Hármaskönyve. Fordította Kolosvári S. és Óvári K. Magyar Törvénytár sorozat, Budapest, 1897. (Reprint kiadás: Budapest, 1989) Zimányi Árpád: Megújuló latinizmusok a magyar nyelvben = Irodalmi é s nyelvi in­ terpretációk. Szerk. Alabán Ferenc. Bél Mátyás Tudományegyetem, Besztercebánya, 2002, 103-110.

LATIN M O D E L S IN THE LANGUAGE O F ADMINISTRATION T h e L a t i n l a n g u a g e w a s o f g r e a t i m p o r t a n c e in t h e M i d d l e A g e s ; it p l a y e d the role of a single international language. T h e doors to t h e Latin l a n g u a g e a n d c u l t u r e for H u n g a r y w e r e o p e n e d by t h e a d o p t i o n o f C h r i s t i a n i t y . L a t i n b e c a m e a n d r e m a i n e d t h e official l a n g u a g e in H u n g a r y for s o m é e i g h t h u n d r e d y e a r s , a n d it e x e r t e d an i n f l u e n c e on b o t h t h e s t a n d a r d a n d t h e official H u n g á r i á n l a n g u a g e . A g r e a t n u m b e r o f i t e m s in t h e H u n g á r i á n v o c a b u l a r y bear evidence to this. Latin words are no longer characteristic o f the H u n g a -

47

rian a d m i n i s t r a t i v e l a n g u a g e , b u t t h e v e m a c u l a r l a n g u a g e h a s r e t a i n e d a g r e a t n u m b e r o f t h e m . I n t h e a d m i n i s t r a t i v e H u n g á r i á n l a n g u a g e in V o j v o d i n a o l d L a t i n w o r d s h a v e b e e n b r o u g h t b a c k into u s e u n d e r t h e i n f l u e n c e o f t h e Serb i a n l a n g u a g e . L a t i n i s m s in s e n t e n c e s t r u c t u r e s h a v e m o s t l y b e e n r e t a i n e d in the cases w h e n they were backed by other administrative languages, namely, b y G e r m a n in H i s t o r i e H u n g a r y a n d S e r b i a n in p r e s e n t - d a y V o j v o d i n a . K e y w o r d s : Latin language, Hungárián language, administrative language u s e , l e x i s o f L a t i n o r i g i n , L a t i n i s m in s e n t e n c e s t r u e t u r e

A tanulmány a Szerb Köztársaság Tudományügyi és Minisztériuma 148026D számú projektuma keretében

48

Technológiai készült.

E T O : 8 1 1 . 5 1 1 . 1 4 1 ( 4 9 7 . 1 1 ):81 ' 3 7 3 . 2 3 1

RAJSLI

O R I G I N A L SCIENTIFIC PAPER

ILONA

ETIMOLÓGIA ÉS IDENTITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI A VAJDASÁGI MAGYAROK UTÓNÉVADÁSÁBAN R e l a t i o n b e t w e e n Identity a n d E t y m o l o g y in G i v i n g First N a m e s a m o n g H u n g a r i a n s in Vojvodina Л kutatás során egyrészt azt vizsgáltuk, hogy a jelen vajdasági névadási gyakorlatban mi­ lyen a választott nevek eredetének az eloszlása, mely névalkotási tendenciákat preferálják a névadók, és milyen a leggyakrabban előforduló utónevek szemantikai struktúrája. Mindezek ismeretében az utónevek eredete és a nyelvi identitástudat közötti lehetséges összefüggéseket kerestük. Kulesszavak: utónévadás, identitás, Vajdaság, etimológia, az utónév jelentése, névdivat

I. Bevezetés 1. A z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n a z u t ó n é v a d á s t k u t a t ó t e v é k e n y s é g m i n d in­ kább a névválasztást befolyásoló társadalmi, szociológiai és pszichológiai t é n y e z ő k felé i r á n y u l . F i g y e l e m fordul a k i s e b b s é g i h e l y z e t b e n élő m a g y a r n y e l v h a s z n á l ó k n é v a d á s i é s n é v h a s z n á l a t i s a j á t o s s á g a i n a k a v i z s g á l a t á r a (pl. N . Császi 1997; 4 5 ) , a z e g y e s társadalmi rétegek j e l l e m z ő névadói gyakorla­ t á n a k a f e l d e r í t é s é r e ; a k u t a t á s o k n y o m o n k ö v e t i k a n a p j a i n k b a n igen j e l l e m ­ z ő k ü l ö n l e g e s u t ó n e v e k h a s z n á l a t á t is. E b b e n a k u t a t ó i p e r i ó d u s b a n a terepi gyűjtés e r e d m é n y e k é n t ö s s z e g y ű l t - f ő l e g a z u t ó b b i n é h á n y e s z t e n d ő t felölelő - u t ó n é v a n y a g o t a z e g y e s n e ­ v e k k e l e t k e z é s e é s e r e d e t e ( v a l a m i n t az e h h e z k a p c s o l ó d ó j e l e n t é s ) szerint t e k i n t j ü k át. A n é v e r e d e t e é s a n y e l v i identitástudat közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t , é r i n t k e ­ zési p o n t o k a t k e r e s t ü k ; azt, h o g y a n é v felkutatott v a g y vélt e r e d e t e , j e l e n ­ t é s e m i k é n t h a t ki a n é v v á l a s z t á s r a , m e n n y i r e lehet e z t u d a t o s t e v é k e n y s é g , i l l e t v e m i l y e n m é r t é k b e n h a t ki m i n d e r r e a divat. É p p e n e z é r t a g y ű j t é s egy r é s z é b e n s z ü k s é g e s v o l t o l y a n a d a t k ö z l ő k e t f e l k e r e s n i ( n é v a d ó s z ü l ő k , a z a n y a k ö n y v e z é s t v é g z ő hivatali s z e m é l y , k e r e s z t e l é s t v é g z ő p a p s t b . ) , a k i k r é s z b e n a n é v a d á s s z e r e p l ő i , illetve k ö z v e t l e n 49

betekintésük van a névválasztás körülményeibe. A kutatásnak erre a kikérde­ z é s e s - i n t e r j ú s z e r ű m ó d j á r a azért v o l t s z ü k s é g , m e r t a n é v a d á s i i n d í t é k o k a t , az újszülött n e v é n e k az eredetére, a névadók, névválasztók s z e m é l y é r e v o ­ n a t k o z ó a d a t o k a t m á s m ó d o n n e h é z felkutatni. 2. A vizsgált korpuszról. A napjainkban használatos utónevek etimológiai és jelentéstani vizsgá­ l a t á h o z fel l e h e t e t t h a s z n á l n i a z e l m ú l t p r o j e k t u m i i d ő s z a k b a n ö s s z e g y ű j t ö t t n é v a n y a g o t , m é g p e d i g a n n a k legfrissebb n é v a d á s i p e r i ó d u s á t , n a g y o b b t e l e ­ püléseken a z elmúlt 2-3 év anyagát, a kisebbek esetében legfeljebb a 2 0 0 0 - e s év után keletkezett névanyagot. Ennek megfelelően reprezentáns mintaként a következő helységek szinkron utónévanyagát vettük alapul: O r o m h e g y e s ( 2 0 0 0 - 2 0 0 7 . ) , T o p o l y a ( 2 0 0 5 . , 2 0 0 6 . , 2 0 0 7 . ) , C s ó k a ( 2 0 0 4 ) , Ó b e c s e (Újfalu része) (2005., 2006., 2007.), Péterréve (2005), Ada (2006).

II. Etimológia és névtörténet A. Az utónevek csoportosítása eredetük szerint A m a i m a g y a r k e r e s z t n é v k é s z l e t ' e r e d e t szerinti r é t e g z ő d é s é n e k a fel­ k u t a t á s a s z á m o s p r o b l é m á t v e t fel. E l s ő k é n t m e g kell e m l í t e n i a n é v k é s z l e t l e í r á s a k o r a d ó d ó r e n d s z e r e z é s i n e h é z s é g e k e t , h i s z e n a n e v e k n e m c s a k funk­ c i ó j u k é s j e l e n t é s ü k a l a p j á n , h a n e m n y e l v i v i s e l k e d é s ü k b e n is s o k p o n t o n e l ­ t é r n e k a k ö z s z a v a k t ó l . A n é v a n y a g r e n d s z e r é n e k p o n t o s leírása a z o n b a n m é g sok m i n d e n b e n hiányos. " A nevek szerkezeti, morfológiai vonatkozásaival foglalkozó m u n k á t alig találunk, valószínűleg vagy azért, m e r t a n é v t a n o s o k általában ú g y gondolják, hogy ez nem az onomasztika ügye, vagy azért, mert az alaktani kérdésekről azt hiszik, ezeket m á r a korábbi nyelvtanírók teljesen m e g o l d o t t á k . " (T. S o m o g y i 2 0 0 3 ; 2 5 1 ) A m á s i k sajátos k ö r ü l m é n y a z u t ó n é v k i n c s c s o p o r t o s í t á s a k o r a n y e l v é s z e t i és a művelődéstörténeti szempontok keveredése. (Vö. Fercsik 2003; 227) A s z a k i r o d a l m i á t t e k i n t é s e k eltérő m ó d o n r e n d s z e r e z i k a m a g y a r u t ó n e v e ­ ket. F e r c s i k E r z s é b e t h á r o m n a g y csoportra osztja a m a g y a r k e r e s z t n e v e k e t . 2

1

2

N o h a a jelen dolgozat szinkron kutatás adatait dolgozza fel, a téma teljes áttekintése érde­ kében szükséges a magyar utónévlörténet vázlatos áttekintése. Mivel a szerző következetesen a keresztnév terminust használja, a dolgozatban az utónév megnevezés mellett a keresztnév terminust is használjuk szinonimaként.

50

MAGYAR KERESZTNEVEK Eredeti

Idegen eredetű

Belső keletkezésű nevek

- Régi magyar közszóból létrejött nevek

- jövevénynevek (török, latin, germán, szláv)

- névalakotás (képzés, összetétel; ritkább módok: rövidülés, csonkulás, mozaiknevek)

- Ismeretlen eredetű nevek

- régebbi és újabb keletű idegen nevek (vándorszótfpusúak)

- névteremtés

F e r c s i k m e g j e g y z i , h o g y e z a r e n d s z e r e z é s öleli fel l e g i n k á b b a m a g y a r k e r e s z t n e v e k ö s s z e s s é g é t , h a b á r e g y - e g y n é v í g y is t ö b b c s o p o r t b a b e i l l e s z t ­ hető. „Ennek oka részben a névanyag egy részének több évszázados vándor­ lása, r é s z b e n a z a l a p k u t a t á s o k h i á n y a . " ( F e r c s i k 2 0 0 3 ; 2 2 7 ) Napjainkban a Magyarországon használatos keresztnevek egyik legna­ g y o b b g y ű j t e m é n y e , a L a d ó J á n o s - B í r ó Á g n e s s z e r k e s z t e t t e Magyar utó­ névkönyv (a t o v á b b i a k b a n U t ó n é v k ö n y v ) 2 6 0 6 n e v e t s o r o l fel. K ö z ü l ü k 1163 a férfi- é s 1443 a n ő i n é v . E z a s z á m a z o n b a n k o r á n t s e m t e k i n t h e t ő v é g l e ­ gesnek, hiszen a névhasználati divat gyorsan változik, az anyakönyvezési s z a b á l y o k is f o l y a m a t o s a n h o z z á j á r u l n a k a h h o z , h o g y új e l e m e k k e r ü l j e n e k a n é v a d á s i listára. M á s r é s z t itt i s m é t szólni kell a k i s e b b s é g i h e l y z e t b e n é l ő m a g y a r o k specifikus névhasználati gondjairól: a névbejegyzések során ki­ alakult írásképi variánsokról, a környezet hatására bekerülő — az Utónév­ k ö n y v b e n n e m s z e r e p l ő - szláv é s m á s e r e d e t ű n e v e k í r á s k é p i é s kiejtési sajátosságairól. 1. Eredeti

nevek

a mai

magyar

keresztnévkincsben

A z eredeti n e v e k a m a g y a r névkészlet legrégibb e l e m e i , a m e l y e k kelet­ kezése az e g y e l e m ű névrendszer kezdetéhez m e g y vissza. A névadásnak azt a z ő s i m ó d j á t t a p a s z t a l j u k itt, a m i k o r a z á l t a l á n o s a n h a s z n á l a t o s k ö z s z ó k a t t u l a j d o n n e v e k k é n t is h a s z n á l t á k . A z e l n e v e z é s a l a p j á u l a m e g n e v e z e t t s z e ­ m é l y n e k v a l a m e l y j e l l e g z e t e s s é g e szolgált, s a z ilyen m ó d o n k i a l a k u l t n e ­ v e k e t motivált v a g y leíró n e v e k n e k is n e v e z z ü k . A m a g y a r s z a k i r o d a l o m ­ b a n n a g y a v á l t o z a t o s s á g a z illető n é v k a t e g ó r i a m e g n e v e z é s é t i l l e t ő e n : régi magyar személynév ( P a i s D e z s ő ) , magyar közszói eredetű személynév (Te­ r e s t y é n i F e r e n c ) , ősmagyar név ( B a á n K á l m á n ) . A z eredeti nevek t e r m i n u s t B e r r á r J o l á n a l k a l m a z t a e l ő s z ö r m i n t e g y ö s s z e f o g l a l ó m e g n e v e z é s k é n t , hi­ szen mind a nyelvi, mind pedig a művelődéstörténeti szempontokat magában h o r d o z z a . U t a l arra, h o g y e z e k a n e v e k k i a l a k u l h a t t a k ú g y , h o g y a z e g y é n

51

testi tulajdonságait (testalkat, testrész, haj-, bőrszín, valamilyen fogyatékos­ s á g , é l e t k o r s t b . ) , a r o k o n i v i s z o n y o k a t , állat- é s n ö v é n y n e v e k e t , t e r m é s z e t i tárgyakat, a személy jellemző cselekvését vagy személyiségjegyét jelentik, illetve a f o g l a l k o z á s a , m u n k á j a u t á n k a p t a a n e v é t . Ebből a csoportbői m a már nagyon keveset találunk m e g az utónevek k ö z ö t t , a fenti k r i t é r i u m a l a p j á n a k é s ő b b k i a l a k u l t c s a l á d n e v e k , v a l a m i n t a r a g a d v á n y n e v e k a l a k u l t a k ki. E g y r é s z ü k e t k é s ő b b felújították, s a n é v t e r e m ­ tés típusban találkozunk velük. /. /. Régi

magyar

közszói

jelentésű

nevek

A f é r f i n e v e k k ö z ü l m a m á r k e v é s v a n h a s z n á l a t b a n : Előd ' e l s ő s z ü l ö t t ' , Károly ' k a r v a l y ' , Bódog ' g a z d a g ' , Farkas, Regös ' é n e k m o n d ó ' , Táltos s t b . E z e k e g y része úgy alakult ki, hogy a finnugor eredetű szavak mellett korai i d e g e n - f ő l e g t ö r ö k - e r e d e t ű k ö z s z ó t v e t t ü n k át, a m e l y h e z v a l a m i l y e n ki­ c s i n y í t ő k é p z ő k a p c s o l ó d o t t : Árpád < árpa, Acsád < Acsa ' r o k o n ' , Szironka < szirony 'díszítésre használatos bőrszalag' stb. A k o r a k ö z é p k o r i e r e d e t m o n d á b ó l s z á r m a z ó Hunor n é v a hun n é p n é v -r k i c s i n y í t ő k é p z ő v e l ellátott formája, a m e l y e t i g e n ritka e l ő f o r d u l á s ú n a k tart az U t ó n é v k ö n y v , vidékünkön folyamatosan előfordul (pl. Ó b e c s é n 2006-ban 2 a l k a l o m m a l is). A n ő i n e v e k k ö z ö t t m é g k e v e s e b b e r e d e t i n e v e t t a l á l u n k m a n a p s á g : Bíbor ' f i n o m l e n s z ö v e t ' , Ajsa 'ajak, s z á j a c s k a ' , Szinta ' s z é p a l a k o c s k a ' . A Lehel é s a Levente n e v e k f o l y a m a t o s a n j e l e n v a n n a k a v a j d a s á g i n é v a d á s ­ b a n , a Lehel a régi m a g y a r Léi s z e m é l y n é v k é s ő b b i a l a k v á l t o z a t a , j e l e n t é s e ' l é ­ l e k ' ; m í g a Levente etimológiája a mai n a p i g b i z o n y t a l a n , n a g y v a l ó s z í n ű s é g ­ gel a lesz létige s z á r m a z é k a (vö. Levédi). Az ősi finnugor e r e d e t ű ' a n y á c s k a ' j e l e n t é s ű Emese m i n d e n k u t a t ó p o n t o n előfordult, n é p s z e r ű n ő i név. /. 2. Ismeretlen

eredetű

és jelentésű

nevek

A k á r c s a k a szókészlet m á s rétegeinél, az ebből a korai periódusból szár­ m a z ó szavak jelentős részének bizonytalan vagy ismeretlen az eredete és a j e l e n t é s e . A n é v a l a p j á u l s z o l g á l ó k ö z s z ó t e l j e s e n lehet a k á r ősi m a g y a r s z ó is, d e l e h e t s z ó - , i l l e t v e a k á r m á r n é v k ö l c s ö n z é s is. I l y e n e k p l . Csenger, Csa­ nád, Csorna, Huba a férfineveknél, Csenge, Cserne a n ő i n e v e k n é l . A Csenge e t i m o l ó g i á j a m á i g vitatott; t a l á n a cseng s z ó -e k i c s i n y í t ő k é p z ő s v á l t o z a t a . A z U t ó n é v k ö n y v r i t k a e l ő f o r d u l á s ú n é v n e k tartja, v i d é k ü n k ö n a z o n b a n a z utóbbi n é h á n y évben az egész vizsgált területen adatolható. 2. Idegen

eredetű

nevek

a mai magyar

keresztnévadásban

„ I d e g e n e r e d e t ű n é v n e k a z o k a t a n e v e k e t tartjuk, a m e l y e k e t a z á t a d ó nyelvből nem közszóként, hanem tulajdonnévként veszünk át." (Fercsik 2 0 0 3 ; 2 3 0 ) Kialakul a magyar nyelvben egy olyan szócsoport, amelyet nem

52

a jelentése, h a n e m a használata jellemez; az adott szó közszói jelentését n e m ismerjük, c s u p á n személyeket jelölő funkciójáról tudunk. A z idegen erede­ tű n e v e k - k ü l ö n ö s e n a k e r e s z t é n y s é g felvétele u t á n - h á t t é r b e s z o r í t j á k a z ő s i , m o t i v á l t , leíró n e v e k e t . N a g y a r á n y ú b e á r a m l á s u k k ö z b e n k i e j t é s b e n , m a j d f o k o z a t o s a n í r á s b a n is i g a z o d n a k a m a g y a r n y e l v s a j á t o s s á g a i h o z . E z a nyelvi beépülés n é h a j e l e n t ő s eltérést eredményezett az eredeti n é v a l a k h o z k é p e s t : Boldizsár < Baltazár, János < Johannes. A nagy hangalaki változást m e g é l t i d e g e n e r e d e t ű n e v e k e t e z é r t magyaros keresztneveknek is s z o k t á k n e v e z n i , n o h a B e r r á r J o l á n jövevénynév terminusa pontosabban visszaadja a keresztnévtípus jellemzőit. A z idegen származású nevek eredetét nem úgy határozzuk m e g , mint azt a j ö v e v é n y s z a v a k e s e t é b e n a s z a k i r o d a l o m t e s z i : t e h á t a k ö z v e t l e n á t a d ó nyelv alapján soroljuk be; az utónevek esetében a végső eredetet határozzuk m e g , a z t a n y e l v e t , a m e l y b e n az illető n é v f e l t e h e t ő e n k e l e t k e z e t t . A z u t ó ­ n é v k ö n y v e k b e n e m e l l e t t m é g á l t a l á b a n feltüntetik a m ű v e l t s é g i t e r ü l e t e t , s a n é v útját j e l z ő k ö z v e t í t ő n y e l v e k e t is. 2. 1.

Jövevénynevek

Itt l e g n a g y o b b s z á m b a n a t ö r ö k e r e d e t ű k e r e s z t n e v e k t a l á l h a t ó k , a m e l y e k Á r p á d - k o r i a k , e g y r é s z ü k m é g a h o n f o g l a l á s előtt b e k e r ü l t n y e l v ü n k b e . A f é r f i n e v e k k ö z ü l m é g m a is t ö b b m e g t a l á l h a t ó ; p l . : Ákos ' f e h é r s ó l y o m ' , Örkény ' s z a b a d ' , Tas ' k ő ' . A t ö r ö k e r e d e t ű n ő i n e v e k e l e v e k i s e b b s z á m b a n l e h e t t e k , m e r t a z U t ó n é v k ö n y v is c s a k k e t t ő t e m l í t : Sarolt ' f e h é r m e n y é t ' , Karolt ' f e k e t e m e n y é t ' . A t ö r ö k n e v e k d i v a t j a a 1 3 . s z á z a d i g tartott, k é s ő b b r i t k á b b a n h a s z n á l t á k , n a p j a i n k b a n felújított n e v e k f o r m á j á b a n é l n e k t o v á b b e g y e s k e r e s z t n e v e k . P l . Zolta, Solymár, Tárcsa; Fehéra, Szinta, Tegze s t b . M a n a p s á g k ö r n y e z e t ü n k b e n a z Akos r e n d k í v ü l g y a k o r i ( m i n d e n k u t a t ó ­ p o n t o n e l ő f o r d u l t , O r o m h e g y e s e n 4 - s z e r ) , a Koppány n é v g y a k o r i b e j e g y z é ­ sét is t a p a s z t a l j u k , a m e l y e t a n é v a d ó e l s ő s o r b a n a r é g i m a g y a r n é v k é n t ad a g y e r m e k n e k , eredete szerint viszont török szó, egyrészt 'nagy, g y ő z e d e l m e s ' j e l e n t é s ű , m á s r é s z t ó t ö r ö k m é l t ó s á g n é v volt. E g y m á s i k , t e r j e d ő b e n l e v ő - ú g y s z i n t é n r é g i m a g y a r n é v n e k s z á m í t ó - férfinév V a j d a s á g b a n ( d e M a ­ g y a r o r s z á g o n s z i n t é n ) a Zétény, a m e l y f e l t e h e t ő e n s z l á v e r e d e t ű , a Zete ( ' v ő ' j e l e n t é s ű s z ó ) k i c s i n y í t ő k é p z ő s v á l t o z a t a . H a n e m is a k k o r i g y a k o r i s á g g a l , m i n t p á r é v t i z e d e , d e e l ő f o r d u l a z ' u r a l k o d ó , f e j e d e l e m ' j e l e n t é s ű Szultán s z ó ejtési v a r i á n s a : a Zoltán is. M o s t v a n felfelé í v e l ő b e n a Kolos régi m a g y a r férfinév ( j e l e n t é s e : ' g y ő z e ­ l e m ' + ' n é p ' ) is, a m e l y n e k e r e d e t i n é m e t Klaus < Nikolaus alakja nyelvünk­ ben mára már elhomályosult. A n ő i n e v e k n é l n a p j a i n k b a n r e n d k í v ü l n é p s z e r ű a Réka ( T o p o l y á n c s a k 2 0 0 7 - b e n 3 g y e r m e k k a p t a , B e c s é n is m i n d e n v i z s g á l t é v b e n e l ő f o r d u l t , a z 53

o r o m h e g y e s i k i s k ö z ö s s é g b e n is 2-szer), e t i m o l ó g i á j a b i z o n y t a l a n , v a g y a g e r m á n e r e d e t ű ' v í z , p a t a k ' , v a g y a ' t i s z t a ú r n ő ' é r t e l m ű ótörök Arikan l e h e t a n é v kiinduló formája. A l a t i n k ö z v e t í t é s ű e g y h á z i n e v e k a 13. s z á z a d t ó l á l t a l á n o s s á v á l t a k . A z 1297-es zsinat értelmében ugyanis nevet csak a keresztelő pap adhatott, s e z e k a n e v e k f ő l e g a latin n y e l v k ö z v e t í t é s é v e l k e r ü l t e k b e a m a g y a r n y e l v ­ be, m í g a forrás leginkább a héber és a görög nyelv volt. A z egyházi neveket a martirológiumok tartalmazták, amelyek mindinkább bővültek az újonnan b o l d o g g á vagy szentté avatott személyek nevével. E b b e a csoportba tartoz­ n a k m é g a b i b l i a i n e v e k is. A m a i m a g y a r keresztnevek legnagyobb része ebbe a csoportba tartozik. A k e z d e t b e n latin n y e l v ű n é v a l a k o k a z é v s z á z a d o k s o r á n s o k a t v á l t o z t a k , h o z z á i d o m u l t a k a m a g y a r k i e j t é s h e z , í r á s k é p ü k is e h h e z a l k a l m a z k o d o t t . M a r t i r o l ó g i u m i e r e d e t ű n e v e k pl.: Adrián ( a m e l y m a k ü l ö n ö s e n g y a k o r i v i d é k ü n k ö n ) , Antal, Balázs, László; Agnes, Dorottya, Lucia, Orsolya stb. A z u t ó b b i h á r o m n ő i n é v ú j a b b a n igen gyakori, a z Orsolya n e v e t O r o m h e g y e s e n 3 újszülött is k a p t a a v i z s g á l t p e r i ó d u s b a n , d e a t ö b b i h e l y s é g b e n is előfordult. A martirológiumi nevek között számos olyan van, a m e l y g e r m á n , szláv v a g y m á s f o r r á s b ó l e r e d , d e a latin k u l t ú r h a t á s s a l k e r ü l t b e a m a g y a r b a . I l y e ­ n e k p l . a g e r m á n b ó l : Bernát, Imre; szláv e r e d e t ű a m a m é g m i n d i g e l é g n é p ­ szerű László. A b i b l i a i e r e d e t ű n e v e k k ö z ü l ó s z ö v e t s é g i e k p l . : Ádám, Dávid, József; Éva, Sára, Zsuzsanna stb. E z e k z ö m e a h é b e r n y e l v b e n k e l e t k e z e t t , s a B i b l i a latin f o r d í t á s á v a l k e r ü l t b e a m a g y a r b a . K ö z ü l ü k a Dávid i g a z i d i v a t n é v n e k s z á m í t a v a j d a s á g i n é v a d á s b a n , O r o m h e g y e s e n 5-en is k a p t á k , d e m á s u t t is évente 3-4 a l k a l o m m a l bejegyzik. Úgyszintén népszerű a ' K r i s z t u s h o z tarto­ z ó ' j e l e n t é s ű Krisztián, ( O r o m h e g y e s e n 5, m i n d e n k u t a t ó p o n t o n l - l előfor­ d u l á s ) , a z ' e m b e r ' j e l e n t é s ű ЛСЛИИ férfinév, a Dániel, a Noémi. Ú j s z ö v e t s é g i e r e d e t ű n e v e k : András, István; Anna, Erzsébet, Mária s t b . K ö z ü l ü k a Máté - ' I s t e n a j á n d é k a ' j e l e n t é s ű b i b l i a i e r e d e t ű férfinév - i g e n g y a k o r i , d e a z András ( g ö r ö g e r e d e t ű latin Andreas, j e l e n t é s e : ' f é r f i a s ' ) is mind többet hallható. A n ő i n e v e k k ö z ö t t e b b e n a c s o p o r t b a n h u z a m o s ideje a l e g g y a k o r i b b a z Anna, i l l e t v e v á l t o z a t a i : a Hanna, Anikó, Anni, Anita, Anett(a); illetve öszs z e t é t e l k é n t : Annabella, Annamária, Bibianna stb. A z Anna h é b e r e r e d e t ű bibliai név, j e l e n t é s e ' k e g y e l e m , könyörület'. A g e r m á n e r e d e t ű n e v e k l e g t ö b b j e latin k ö z v e t í t é s s e l , m á r l a t i n o s a l a k b a n került a m a g y a r b a . A régi germán névadási szokásokban gyakoriak voltak a k é t e l e m ű , ö s s z e t e t t n e v e k . A z összetételi t a g o k k ö z ö t t l a z a v o l t a k a p c s o l a t , így n e h é z l e f o r d í t a n i a j e l e n t é s ü k e t . A z a l k o t ó e l e m e k j e l e n t é s e g y a k r a n volt k a p c s o l a t o s h a r c c a l , f e g y v e r e k k e l , d i c s ő s é g g e l és v a g y o n n a l ; p l . : Maht + hilt ' h a t a l m a s ' + ' h á b o r ú ' > Matild. 54

E c s o p o r t n e v e i k ö z ü l m a is s z á m o s e l ő f o r d u l : Albert, Attila, Ervin, Imre, Norbert; Edina, Edit, Hedvig s t b . A ' n e m e s ' j e l e n t é s ű Edina - a z Éda a l a k v á l t o z a t a - m i n d e n k u t a t ó p o n t o n előfordult. K ü l ö n ö s j e l e n s é g a Hed­ vig é s a Hédi h a s z n á l a t a , m i n d k e t t ő a ' h a r c ' j e l e n t é s ű g e r m á n n é v b ő l e r e d , a k o m o r a b b , ü n n e p é l y e s e b b teljes f o r m a (Hedvig) m e l l e t t a Hédi m a g y a r b e c é z ő f o r m a k é n t a l a k u l t k i , így n é v a d á s k o r e z a n é v h a n g u l a t i s z e m p o n t is közrejátszik. A szláv eredetű j ö v e v é n y n e v e k - részben a dinasztikus kapcsolatok k ö ­ vetkeztében - a 1 2 - 1 3 . században gyakoriak voltak. A szláv nevek többsége ö s s z e t e t t s z ó ; m á s o d i k t a g j u k l e g t ö b b s z ö r a ' d i c s ő s é g ' j e l e n t é s ű slav v a g y a ' b é k e ' j e l e n t é s ű mir s z ó : p l . László < (Vladislav), Tihamér < (Tihomir). A mai vajdasági m a g y a r utónévadásban jelentős mértékben van jelen a s z l á v e r e d e t ű j ö v e v é n y n e v e k ú j a b b r é t e g e . A v e g y e s h á z a s s á g o k b ó l e r e d ő , il­ letve a k ö r n y e z e t s o k r é t ű h a t á s á r a t ö r t é n ő n é v a d á s g y a k r a n s z l á v e r e d e t ű u t ó ­ n é v v e l él; i l y e n e k a Szonja, Tamara, Tianna^Tiana, Milos, Teodor, Igor stb. 2. 2. Idegen

nevek

A m a g y a r s á g a történelme során - a már felsoroltakon kívül - sokféle n é p p e l , n é p c s o p o r t t a l k e r ü l t k a p c s o l a t b a , a m i n e k s o r á n a n é v k é s z l e t e is g y a ­ rapodott. Általában j e l l e m z ő , hogy az idegen műveltséggel való érintkezés s o r á n e l ő s z ö r á l t a l á b a n a f e l s ő b b o s z t á l y tagjai v i s e l n e k i d e g e n n e v e t , m a j d a z ö k ö z v e t í t é s ü k k e l t e r j e d n e k el e z e k a n e v e k a z e g é s z n y e l v t e r ü l e t e n . Napjainkban a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s eszközök minden műveltségi réteg­ re h a t n a k , s a t e l e v í z i ó s s o r o z a t o k b ó l , a n é p s z e r ű m é d i a s z t á r o k h a t á s á r a ter­ j e d ő i d e g e n n e v e k a k e v é s b é i s k o l á z o t t r é t e g e k n é v v á l a s z t á s á t is b e f o l y á s o l ­ j á k . A z u t ó b b i é v e k b e n a v a j d a s á g i m a g y a r o k n é v a d á s á t is e l á r a s z t o t t á k a z i d e g e n í r á s k é p ű é s ejtésű ( s n e m u t o l s ó s o r b a n s z e l l e m i s é g ű ) k e r e s z t n e v e k ; pl.: Denis, Silvano, Kasszandra, Tiffany, Chiara s t b . A z idegen nevek mind hangzásukkal, mind pedig írásképükkel eltérnek a m a g y a r nyelv jellemzőitől. A vajdasági névadási gyakorlatban főleg a ne­ v e k b e j e g y z é s e t é r el a z a n y a o r s z á g i a n y a k ö n y v i s z a b á l y o k t ó l ; ott u g y a n i s törvény és helyesírási szabályozás rendelkezik arról, h o g y az utónév csak m a g y a r h e l y e s í r á s s a l , a k i e j t é s n e k m e g f e l e l ő f o r m á b a n j e g y e z h e t ő b e ; pl. Krisztofer, Zsanett, Dzsesszika stb. A vajdasági a n y a k ö n y v i bejegyzések e b ­ b e n a t e k i n t e t b e n igen t a r k a k é p e t m u t a t n a k , a f o n e t i k u s n é v b e j e g y z é s m e l ­ lett m e g t a l á l h a t ó a z e g y e s i d e g e n n e v e k v a r i á n s a i n a k e g é s z s o r a ; pl. Eddy, Edi, Edy. 3. Belső

keletkezésű

nevek

A nyelv eredeti elemeiből létrehozott n e v e k n e k n a g y o n sok típusa v a n . Ide tartozik a képzés, az összetétel vagy olyan ritkább névalkotási mód, mint a rövidülés, a csonkulás vagy a mozaiknév-alkotás. U g y a n c s a k belső kelet-

55

k e z é s ű e k a n é v t e r e m t é s útján l é t r e h o z o t t n e v e k , a m e l y e k k e l e t k e z h e t n e k régi m a g y a r n e v e k felújításával, újabb közszavak tulajdonnevekként való hasz­ nálatával v a g y írói névteremtéssel. 3. 1. A

névalkotás

N a p j a i n k b a n a k é p z é s s e l kialakított új n e v e k a g y a k o r i b b a k , a z ö s s z e t é t e l m i n t n é v a l k o t á s i m ó d r i t k á n fordul e l ő . L e g i n k á b b a b e c é z ő k é p z ő k a l k o t n a k új n e v e k e t , m e g e r ő s í t v e e z z e l a z ősi n é v a l k o t á s i m ó d t o v á b b é l é s é t . A b e c é zőnevek gyorsuló ütemben kerülnek be a hivatalos névadásba (Bíró 1993; 63). F ő l e g a női n e v e k körében gyakori a becézőformák kiválása és önálló u t ó n é v k é n t v a l ó t o v á b b é l é s e ; p l . Borbála> Bora, Bori, Boriska. J ó l j e l l e m z i e z t a t í p u s t a z is, h o g y a v i z s g á l t a n y a g b a n Katalin n i n c s e n , h e l y e t t e v i s z o n t a Kata, Kitti ( O r o m h e g y e s e n 4 e l ő f o r d u l á s s a l ) , Katinka t a l á l h a t ó . E névalkotási típusnál természetszerűen felmerül annak a kérdése, hogy m e l y a l a k v á l t o z a t k e r ü l b e a z elfogadott, a n y a k ö n y v e z h e t ő listára, m á s r é s z t h o ­ g y a n ítéljük m e g a z i d e g e n k é p z ő k k e l alkotott n é v a l a k o k a t ( a l a k v á l t o z a t o k n a k v a g y új i d e g e n n é v e l e m n e k ) ; pl. Dorottya > Dóra, Dorisz, Dorka, Dorina. A -ka, -ke k é p z ő k ü l ö n ö s e n g y a k r a n k a p c s o l ó d i k m á r l é t e z ő teljes v a g y c s o n k u l t t ö v ű k e r e s z t n é v h e z : Bársonyka, Gyöngyike, Orsika, Zorka. Más k i c s i n y í t ő k é p z ő s f o r m á k is ö n á l l ó s u l t a k ; a f é r f i n e v e k n é l s z ó r v á n y o s e z a j e l e n s é g ; itt f ő k é n t a Gergő vált m á r a igen g y a k o r i v á U g y a n a k k o r t e r j e d ő ­ b e n v a n a z e l l e n t é t e s t ö r e k v é s is, a m i r e a r ö v i d ü l é s n é v a l k o t á s i m ó d s z e m é i találunk példát. A becézőnevek közé gyakran kerülnek idegen nyelvekben ö n á l l ó s u l t f o r m á k . E n e v e k e s e t é b e n a n é v a d ó k s o k e s e t b e n n e m is i s m e r i k a n é v e r e d e t é t - h o g y a z Edy, Nick, Tommy t k p . b e c e n é v - , s t e l j e s n é v n e k tartják ő k e t . I l y e n m ó d o n k e r ü l n e k b e férfi b e c e n e v e k a n é v l i s t á k r a . K ü l ö n c s o p o r t o t a l k o t n a k a z o k a n é v p á r o k , a m e l y e k a z o n o s t ö v ű férfi­ n é v b ő l é s női n é v b ő l á l l n a k . F ő l e g a latinból k e r ü l t e k b e n y e l v ü n k b e e z e k a n e v e k , h i s z e n k ö z t u d o t t , h o g y a l a t i n b a n s z i n t e m i n d e g y i k férfinévből le­ h e t e t t n ő i n e v e t a l k o t n i ( v ö . K á l m á n 1 9 6 9 ; 2 5 ) . P l . Johannes = Johanna, Franciscus ~ Franciska. A z Utónévkönyvben található 1443 női név közül 2 5 5 n é v n e k v a n férfinévpárja, t e h á t m a j d n e m m i n d e n ö t ö d i k n e k . A v i z s g á l t a n y a g b a n is g y a k o r i a k a z ilyen p é l d á k : Andrea, Dominika, Emanuella, Emí­ lia, Júlia, Kamilla, Karolina, Kornélia, Krisztina, Loretta, Lucia ~ Luca, Petra, Petronella ( e z a z u t ó b b i é v e k b e n g y a k o r i b b á v á l t ) , Valentina, Viktória ( m e g l e p ő m ó d o n minden vizsgált helységben előfordult), N o h a m á r n y e l v ü n k l e g k o r á b b i i d ő s z a k á b a n j e l e n v o l t , a z összetétel m a ­ n a p s á g elenyésző arányban szerepel a névalkotási módozatként. A z újabb k e l e t ű e k i n k á b b m e l l é r e n d e l ő v i s z o n y t t ü k r ö z n e k ; f ő l e g a n ő i n e v e k n é l talál­ j u k a g y a k o r i b b Annamária, Annabella neveket, de előfordul szórványosan a z Annamari, Bibianna is.

56

A ritkább névalkotási m ó d o k közé tartozik a rövidülés, a csonkulás, vala­ mint a m o z a i k n e v e k alkotása. A rövidülés a név végének valamilyen mértékű elhagyását jelenti, s ez a j e l e n s é g m á r a z ő s m a g y a r k o r s z a k ó t a j e l e n v a n a n y e l v ü n k b e n : Benediktus > Benedek, Paulus > Pál s t b . A m a i u t ó n é v k i n c s b e n is k i m u t a t h a t ó a r ö v i d ü l é s : Beáta > Bea, Izabella > Izabel, Iza, Zsuzsanna > Zsuzsa; a f é r f i n e v e k n é l Alexis > Alex, Bencenc > Bence, e z u t ó b b i j e l e n l e g a z e g y i k l e g g y a k o r i b b férfinév. A n é v k i c s i n y í t é s s e l e l l e n t é t e s irányú t e n d e n c i a a -ka, -ke k é p z ő k e l ­ h a g y á s a a m á r m e g s z o k o t t n e v e k v é g é r ő l : Bíbor, Hajnal, Boglár, Piros, Etel. A n é v r ö v i d ü l é s e l ő f o r d u l á s a f é r f i n e v e k n é l : Ágoston > Ágost, Móric > Mór, Sámuel > Samu, Alexander > Alex. Ugyancsak rövidebb névformák keletkeznek a névtest első részének az e l h a g y á s á v a l , a m i t n é v c s o n k í t á s n a k n e v e z ü n k . E z n e m ősi s a j á t s á g a n y e l ­ v ü n k n e k - i d e g e n , f ő l e g n é m e t m i n t á r a terjedt el; p l . : Karolina > Lina. M a is k e l e t k e z n e k c s o n k u l á s s a l b e c e n e v e k , a m e l y e k k ö z ü l t ö b b ö n á l l ó k e r e s z t ­ n é v v é vált; p l . a v i z s g á l t a n y a g b a n is j e l e n l e v ő : Eleonóra > Nóra; Georgina > Gina; Terézia > Zia; Krisztina > Tina s t b . M e g f i g y e l h e t ő , h o g y ez a típus főleg a női n e v e k n é l gyakori, a m i t m é g gyarapítanák azok az utónevek, amelyek különböző nevek azonos alakú c s o n k u l t b e c é z ő j e k é n t k e l e t k e z t e k . I l y e n e k p l . a Linda, a m e l y a g e r m á n e r e ­ d e t ű n e v e k b e c é z ő j e (pl. Belinda, Adelinda), a z Ella, a m e l y a z -ella v é g ű m a g y a r n ő i n e v e k b e c é z ő j e (pl. Gabriella, Đaniella), a Léna, a m e l y a Helé­ na, Magdaléna önállósult becézője. A csonkulásnak érdekes előfordulása a v a j d a s á g i n é v a d á s b a n a Xander (Alexander), Ria (Mária), Tina ( a m e l y t ö b b n é v n e k is a z u t ó t a g j a : Bettina, Krisztina). A m o z a i k n e v e k k i a l a k u l á s a főleg a g e r m á n n é v a d á s b a n j e l e n t ő s . E l ő ­ fordult, h o g y a g y e r e k n e v e a s z ü l ő k n e v é n e k e l e m e i b ő l t e v ő d ö t t ö s s z e , p l . Bernhart é s Gertrud e g y i k fia Gerhart lett ( v ö . K á l m á n 1 9 6 9 ; 2 6 ) . A z o r o s z é s a z o l a s z n é v a l k o t á s b a n is v a n n a k h a s o n l ó p é l d á k , s k u t a t á s a i n k s o r á n a d a t k ö z ­ lőink v i d é k ü n k ö n is felvetették h a s o n l ó t í p u s ú m o z a i k n e v e k ötletét, a h o l a szü­ lők n e v é n e k e g y - e g y d a r a b j á b ó l került v o l n a ki a g y e r e k n e v e , á m a k ö r n y e z e t n e m t e t s z é s e m i a t t elálltak a z ötlettől. A N y e l v t u d o m á n y i I n t é z e t s e m j a v a s o l j a ezt a k i s s é „ ö n k é n y e s " n é v a l a k í t á s t , n o h a m á s o d i k n é v k é n t m á r 1 9 7 3 - b a n elfo­ g a d t a a z Evart n e v e t Eva és Artúr e l e m e i b ő l . ( F e r c s i k 2 0 0 3 ; 2 4 1 ) 3. 2. A

névteremtés

A régi, kihalt nevek felelevenítése az egyik módja a névteremtésnek. A 19. s z á z a d d e r e k á n k ü l ö n ö s e n n a g y divatja v o l t a k e r e s z t é n y s é g előtti i d ő ­ b ő l s z á r m a z ó n e v e k felújításának. í g y vált i s m é t k e d v e l t t é az Árpád, Csaba, Levente; Emese, Emőke, Ildikó s t b . E z a n é v t e r e m t é s i m ó d s z e r n e m m i n ­ d i g s z a b á l y o s : a felújított f o r m a e s e t e n k é n t t é v e s o l v a s a t b ó l e r e d : p l . a Géza (Gyécsa, Gyejcsa h e l y e t t ) , Zoltán (Szultán h e l y e t t ) stb. A n a p j a i n k b a n m i n d 57

g y a k r a b b a n e l ő f o r d u l ó Zalán u r a l k o d ó n e v e v o l t (Salanus 'sós kő' jelen­ t é s s e l ) , e r e d e t i o l v a s a t a : Szálán; a 19. s z á z a d b a n V ö r ö s m a r t y Zalán futása népszerűsítette a nevet. M i n d m á i g ritkán adatolták. A n é v t e r e m t é s n e k külön csoportját képezi az a z ősidőktől m e g l e v ő m ó d , h o g y a k ö z s z a v a k a t s z e m é l y n é v k é n t is h a s z n á l j u k . Itt a n ő i n e v e k d o m i n á l ­ n a k ; s o k k ö z ö t t ü k a n ö v é n y n é v ; ú j a b b k e l e t ű e k a Kóla, Kamilla, Iringó, Imo­ la; v a g y v a l a m i l y e n é r t é k e s , p o z i t í v d o l g o t j e l e n t ő k ö z s z ó á t v é t e l e : Korall, Bíborka, Stella ~ Sztella ' c s i l l a g ' , Gyöngy. A n ö v é n y e k , v i r á g o k n e v e i á l l a n d ó j e l l e g g e l n é p s z e r ű e k , ilyen a Flóra, a latin e r e d e t ű ' v i r á g ' j e l e n t é s ű m i t o l ó g i a i n é v ; e n n e k m a g y a r f o r d í t á s a , a Virág régi m a g y a r n ő i n e v ü n k , a z u t ó b b i i d ő b e n k ö r n y e z e t ü n k b e n m i n d g y a k o r i b b . D e m á s r é g e b b e n k i a l a k u l t v i r á g n e v e k is n a g y s z á m b a n e l ő f o r d u l n a k : Bog­ lárka, Jázmin ( O r o m h e g y e s e n k e t t ő s u t ó n é v tagja: Jázmin Julianna, ahol a perzsa eredetű n ö v é n y n é v újszerűségét a h a g y o m á n y o s női név ellenpontoz­ z a ) , Lili ( a z a n g o l Uly s z ó ' l i l i o m ' j e l e n t é s e ) , Margaréta, Rózsa, Viola s t b . M i n d e z e k e t a n é v t e r e m t é s i m ó d o z a t o k a t f o l y a m a t o s a n b ő v í t i k a z írói n é v a d á s által k e l e t k e z e t t n e v e k , k ö z ü l ü k a n y a g u n k b a n e l ő f o r d u l t a Kincső, Tímea, Tünde; Olivér, Roland. N é h a a kutatás során n e m sikerül választ kapni a név eredetére, v a g y p e ­ d i g t ö b b l e h e t s é g e s útja is a d ó d i k a n é v k i a l a k u l á s á n a k , t ö r t é n e t é n e k . F ő l e g a j ö v e v é n y n e v e k esetében tapasztalható, hogy különböző, több oldalról érkező h a t á s é r t e a n é v n e k a m a g y a r n y e l v t e r ü l e t e n t ö r t é n ő e l t e r j e d é s é t , így a l a k v á l ­ tozatok alakulhattak ki, amelyek terebélyes névcsaláddá alakultak. L e g ő s i b b n e v e i n k n é l is e l ő f o r d u l , h o g y a z e r e d e t v i z s g á l a t o k k é t e g y e n l ő m é r t é k b e n l e h e t s é g e s m a g y a r á z a t o t n y ú j t a n a k ; pl. a Szabolcs esetében az U t ó n é v k ö n y v s z e r i n t t u d v a l e v ő , h o g y Á r p á d f e j e d e l e m u n o k a ö c c s e volt a n é v v i s e l ő j e , n e v e v a g y a szab a l a p n y e l v i ige -cs m o r f é m á s t o v á b b k é p z é s e , vagy p e d i g a szláv 'coboly, nyest' jelentésű alapszó átvétele. M á s források, n é v g y ű j t e m é n y e k n e m is p r ó b á l k o z n a k m e g e n é v s z ó f e j t é s é n e k v a l a m e l y irányával (vö. Fekete 1992; 88). A vizsgált n é v a n y a g b a n fellelhető etimológiai t e n d e n c i á k A tetszőlegesen kiválasztott minta alapján a k ö v e t k e z ő megállapítások vázolhatok: - A h o z z á v e t ő l e g e s s z á m í t á s o k azt t á m a s z t j á k alá, h o g y a z a n y a k ö n y v e ­ zett n e v e k fele m a g y a r e r e d e t ű ( v ö . R a á t z 2 0 0 3 ; 182). - N ö v e k v ő tendenciát mutat az erdeti, régi ( ő s m a g y a r ) közszavakból, m é l t ó s á g n e v e k b ő l k i a l a k u l t , felújított n e v e k v á l a s z t á s a . K ü l ö n ö s e n é r v é n y e s ez a női nevekre, ahol számos növény- (virág)névből újonnan kialakult sze­ mélynév van forgalomban. 58

- A z i d e g e n - d i v a t - é s p r e s z t í z s n e v e k - v á l a s z t á s a t o v á b b r a is e r ő t e l j e s , a n é v v á l a s z t ó k t á r s a d a l m i és s z o c i á l i s h o v a t a r t o z á s á t ó l f ü g g e t l e n ül. - A z e r e d e t i n é v f o r m á h o z k ö z e l e b b álló v á l t o z a t v á l a s z t á s a e g y é r t e l m ű e n a z i d e g e n n y e l v i ( a n g o l , n é m e t , francia stb.) h a t á s t m u t a t j a . P l . Gábriel, Mar­ iin, Szebasztián, Valentin. T e r m é s z e t e s e n fellelhető e n n e k a t ö r e k v é s n e k a z e l l e n t é t e is, a m i k o r a Sebestyén, a Márton f o r m á k a t v á l a s z t j á k . - A vajdasági a n y a k ö n y v i és egyházi keresztelési bejegyzésekben s z á m o s o l y a n férfi- é s n ő i n é v s z e r e p e l , a m e l y e k n e m t a l á l h a t ó k a z U t ó n é v k ö n y v b e n . Pl. Emina, Mirna, Tianna, Xander, Denis stb. - A s z e r b h a t á s r a felvett n e v e k k ö z ü l n é h á n y m e g t a l á l h a t ó a z U t ó n é v ­ k ö n y v b e n ( p l . a Milos, Natasa), m í g a Szása, Minya t í p u s ú a k n i n c s e n e k . - Előfordulnak teljesen idegen, sokszor távoli országok nyelvhasználatá­ ból való nevek. Ilyen esetben a m é d i a valamilyen befolyására lehet gondolni: Madox, Marley, Tommy. B. A z utónevek jelentése M á r a n e v e k e r e d e t é n e k v i z s g á l a t á n á l is láttuk, h o g y s o k e s e t b e n h o m á l y ­ ban m a r a d a bizonyítható eredet kérdése, esetleg több elképzelhető m e g o l d á s k í n á l k o z i k . U g y a n í g y v a n e z a n é v j e l e n t é s k é r d é s é n e k t i s z t á z á s a k o r is. P e d i g a n é v v á l a s z t ó k t ö b b s é g e s z á m o n tartja, sőt f o n t o s n a k ítéli m e g a n é v j e l e n t é s é n e k a z i s m e r e t é t , n e m e g y s z e r e z ki is h a t a n é v v á l a s z t á s r a . Ter­ m é s z e t e s e n itt is s z e m e l ő t t kell t a r t a n i a d i v a t j e l e n s é g e k e r ő s b e f o l y á s á t , m e r t a z i d e g e n p r e s z t í z s n e v e k e s e t é b e n n e m a n é v j e l e n t é s e a d ö n t ő érv. A vizsgált n é v a n y a g jelentésrétegeinek áttekintésekor néhány főbb cso­ port körvonalazódik: - Isten és e m b e r kapcsolatának egyes m o m e n t u m a i j e l e n n e k m e g a ne­ v e k b e n ; p l . Gábriel ' I s t e n e m b e r ' , Teodóra ' I s t e n a j á n d é k a ' , Dániel ' I s t e n a bírám'. - M i n t m i n d e n n y e l v e s e t é b e n , a m a g y a r n y e l v b e n is n a g y s z á m ú a z ' ő s ' (Előd), a z ' e m b e r ' (pl. Ádám, a z ' a t y a ' (Attila), illetve a z ' a n y a , a n y á c s k a ' (Emese, Éva) j e l e n t é s . - A n e v e k d ö n t ő t ö b b s é g é n é l v a l a m i l y e n értéket, p o z i t í v e m b e r i t u l a j d o n ­ ságot kifejező szemantikai j e g y e k e t találunk. E z e k jelentésrétegei természe­ tesen n a g y o n sokrétűek. - ' U r a l k o d ó ' v a g y ' ú r n ő ' ; p l . Zoltán, Márta. - ' K i e m e l k e d ő e m b e r i e r é n y ' ; p l . Áron ' t i s z t á n l á t ó ' , Sebestyén 'ma­ g a s z t o s ' , Adél ' n e m e s ' , Agnes ' s z ű z i e s , t i s z t a ' , Amina ' h ű s é g e s ' . - ' A z e m b e r i é l e t f o n t o s k ö r ü l m é n y e i ' pl.: Bálint, Valentin 'erős, e g é s z s é g e s ' , Benedek ' á l d o t t ' , Olga ' m e g s z e n t e l t , b o l d o g ' . - ' K ü z d e l e m , h a r c , e r ő ' ; p l . Viktor ' g y ő z e l e m ' , Alex ' v é d ő ' , Glória ' d i c s ő s é g ' , Róbert ' d i c s ő s é g + f é n y e s ' , Miklós ' g y ő z e l e m + n é p ' .

59

- A latin e r e d e t ű n e v e k n é l ' v a l a m e l y n e m z e t s é g h e z t a r t o z ó , v a l a m e l y v á r o s b ó l v a l ó ' ; p l . Adorján ' H a d r i a v á r o s á b ó l v a l ó ' , Júlia (Júliusz) 'Julius nemzetségéből való'. - ' A z e m b e r k ö r n y e z e t é n e k f o n t o s r é s z e ' ; p l . Csaba ' a j á n d é k ' , István ' k o s z o r ú ' , Noé ' n y u g a l o m ' . - V a l a m i l y e n n é p n é v ; pl. Hunor ' h u n ' , Ferenc ' f r a n c i a ' , Nándor 'dunai bolgár'. - T e r m é s z e t i j e l e n s é g e k ; pl. fény, pl. Blanka ' r a g y o g ó ' , Csilla ' c s i l l a g ' , Heléna 'fényes'. - ' K e d v e s , k i c s i á l l a t ' j e l e n t é s ű n e v e k ; p l . Orsolya ' k i s m e d v e ' , Debora 'méh'. - N a g y t e r m e t ű , e r ő s állat n e v e ; pl. Zsombor ' b ö l é n y ' , Leon ' o r o s z l á n ' . - M a d á r n e v e ; pl. Akas ' f e h é r s ó l y o m ' , Arnold ' s a s + u r a l k o d ó ' , Csongor 'sólyom'. - N ö v é n y e k ( v i r á g o k ) n e v e i ; pl. Tamara ' d a t o l y a ( p á l m a ) ' , Loretta 'babérfa'. - M i t o l ó g i a i n e v e k ; p l . Ámor ' s z e r e l e m i s t e n e ' , Márk ' M a r s h a d i s t e n h e z t a r t o z ó ' , Flóra ' a s z e r e l e m és a v i r á g o k i s t e n n ő j e ' .

III. Összegzés A kutatópontok a n y a g á n a k áttekintése, a nevek etimológiájának és jelen­ t é s é n e k f e l t é r k é p e z é s e u t á n n é m i l e g k ö r v o n a l a z ó d i k a z u t ó n é v a d á s k é t sar­ kalatos pontjának: a névadás motiváltságának és a név etimológiai-szeman­ tikai vonatkozásainak az összefüggése, e g y m á s közötti viszonyrendszere. A z újszerű, r i t k a é s d i v a t o s n e v e k v á l a s z t á s a m e l l e t t l e g a l á b b a n n y i r a e r ő t e l j e s , de az utóbbi é v e k b e n határozottan erősebbnek m o n d h a t ó a régi m a g y a r ne­ v e k t u d a t o s k e r e s é s e , a m e l y e k k ö z ö t t s o k a felújított, f e l e l e v e n í t e t t ősi f o r m a , d e a h a g y o m á n y o s n é v a n y a g is t o v á b b é l n i látszik. A legfrissebb n é v a n y a g b a n mind kevesebb az angol v a g y spanyol, portu­ gál e r e d e t ű d i v a t n é v . A n é v a d ó k a l a p v e t ő t ö r e k v é s e , h o g y pozitív, k e l l e m e s j e l e n t é s ű n e v e t a d o m á n y o z z a n a k a g y e r m e k ü k n e k , ezért e l é g n a g y f o k ú t u d a t o s s á g t a p a s z ­ t a l h a t ó a n é v a n y a g e r e d e t é t , j e l e n t é s é t illetően. E b b e n t e r m é s z e t e s e n s o k a t s e g í t e n e k a z i n t e r n e t e s n é v e n c i k l o p é d i á k és n é v t á r a k , a m e l y e k r é s z l e t e s eti­ m o l ó g i á v a l é s j e l e n t é s s e l látják el a k e r e s e t t n e v e t .

Hivatkozások Bíró 1993 = Bíró Ágnes: Anyakönyvezett becézónevek. Névtani Értesítő 15., Budapest, 63-66. Fekete 1992 = Fekete Antal: Keresztneveink, védőszentjeink. Szent István Társulat, Budapest Fercsik 2003 = Fercsik Erzsébet: A mai magyar keresztnévkincs eredet szerinti rétegződése = A nevekről. Krónika N o v a Kiadó, Budapest

60

Hajdú 2003 = Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Személynevek. Osiris, Budapest Kálmán 1969 = Kálmán Béla: Л nevek világa. Gondolat Kiadó, Budapest L a d ó - B í r ó 1998 = Ladó János-Blró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Vince Kiadó, Budapest M. Császi 1997 = N . Császi Ildikó: Névválasztási és becenévhasználati sajátosságok egy szlo­ vákiai v e g y e s iskola neveinek tükrében. Névtani Értesítő 19., Budapest, 4 5 - 5 0 . Raátz 2003 — Raátz Judit: Acél vagy Zserald? A z újonnan anyakönyvezhető férfineveinkről. Névtani Értesítő 25., Budapest, 1 8 1 - 1 8 4 . T. Somogyi 2 0 0 3 = T. Somogyi Magda: Névtan és alaktan. Névtani Értesítő 25., Budapest, 251-259.

R E L A T I O N B E T W E E N EDENTITY A N D E T Y M O L O G Y IN G I V E 4 G FERST N A M E S A M O N G H U N G A R I A N S IN VOJVODINA In o u r r e s e a r c h w e e x a m i n e d t h e d i s t r i b u t i o n o f t h e o r i g i n o f first n a m e s in t h e p r a c t i c e o f n a m e - g i v i n g in V o j v o d i n a , t h e t e n d e n c i e s o f n a m e - g i v i n g preferred by the name-giving parents, and the semantic structures of the most f r e q u e n t first n a m e s . O n c e f a m i l i ä r w i t h t h e a n s w e r s to t h e s e q u e s t i o n s , w e tried t o find t h e p o s s i b l e r e l a t i o n s b e t w e e n t h e o r i g i n o f t h e first n a m e s a n d language identity awareness. K e y w o r d s : n a m e - g i v i n g , identity, V o j v o d i n a , e t y m o l o g y , t h e m e a n i n g o f a first n a m e , first n a m e in f a s h i o n

A tanulmány a Szerb Köztársaság Minisztériuma 148026D számú

Tudományügyi és projektuma keretében

Technológiai készült.

61

ETO: 811.511.141(497.11 Ürményháza):81'246-053.5 ORIGINAL SCIENTIFIC PAPER

ANDRIĆ EDIT

AZ ÜRMÉNYHÁZI DIÁKOK KÉTNYELVŰSÉGE ÉS MAGYAR NYELVHASZNÁLATUK

JELLEMZŐI

Bilingualism of Pupils at Ürményháza and Characteristic Features of Their Usc of Hungárián A tanulmány az ürményházi magyar diákok kétnyelvűségének szintjét és anyanyelvi nyelv­ használatuk jellemzőit vizsgálja. A kutatásban, amelyet egyrészt kérdőíves felmérés formá­ jában bonyolítottam lc, másfelöl viszont a tanulók írásbeli dolgozatait vizsgálatain meg, öszszesen tizenkilenc ötödikes és hetedikes diák vett részt. A nyelvi jelenségeket a nyelvrendszer szintjei szerint csoportosítottam. Végezetül összevetettem a szabadkai és az ürményházi tanu­ lók kétnyelvűségével és nyelvhasználatával kapcsolatos megfigyeléseimet. Kulcsszavak: kétnyevűség, anyanyelv, környezeti nyelv, interferencia

Bevezetés A vajdasági d i á k o k m a g y a r nyelvhasználatának és m a g y a r - s z e r b k é t n y e l v ű ­ s é g é n e k j e l e n l e g i h e l y z e t é t vizsgálva, k u t a t ó p o n t u n k e g y i k é t Ü r m é n y h á z a k é ­ pezte. Ezúttal a z ü r m é n y h á z i gyerekek által kitöltött k é r d ő í v e k adatait d o l g o z ­ t a m fel, s e g y b e n betekintést nyerhetünk a diákok m a g y a r n y e l v h a s z n á l a t á b a is. Ü r m é n y h á z a , szerb néven Jermenovci, Vajdaság dél-keleti részén, pon­ t o s a b b a n D é l - B á n á t b a n t a l á l h a t ó . Itt is á l l a n d ó t e n d e n c i á t m u t a t a l a k o s s á g c s ö k k e n é s e , s í g y a m a g y a r n é p e s s é g s z á m á n a k a p a d á s a is j e l e n t ő s . népszámlálás éve

összlakosság

magyarok száma

magyarok aránya

1991

I 158

871

75,21

2002

1 033

714

69,12

A 2 0 0 2 - e s n é p s z á m l á l á s adatai szerint a f a l u n a k ö s s z e s e n 1 0 3 3 l a k o s a volt, e b b ő l 7 1 4 v o l t a m a g y a r , t e h á t a z ö s s z l a k o s s á g 6 9 , 1 2 % - á t k é p e z t é k m a g y a r o k , s ez az arányszám 6 %-kal k e v e s e b b az 1 9 9 l - e s a d a t o k h o z viszo­ n y í t v a . A z e m b e r e k t ú l n y o m ó t ö b b s é g e f ö l d m ű v e l é s s e l f o g l a l k o z i k . A falu62

nak csak általános iskolája van, amelyben m é g a közelmúlban kizárólag négy o s z t á l y o s o k t a t á s folyt, a f e l s ő s d i á k o k n a k a k ö z e l i P l a n d i S t é b a , Z i c h y f a l v á r a kellett iskolába j á r n i u k . Pillanatnyilag van annyi diák, h o g y m e g tudják szer­ v e z n i a t a n í t á s t a f e l s ő o s z t á l y o k b a n is. A m a g y a r n y e l v ű t é v é m ű s o r o k k ö z ü l csak a Vajdasági Televízió adásait követhetik az ürményháziak. A k u t a t á s b a n ö s s z e s e n 19 d i á k v e t t részt, é s p e d i g t i z e n h á r o m ö t ö d i k e s é s h a t h e t e d i k e s t a n u l ó t ö l t ö t t e ki a k é r d ő í v e t , s írt f o g a l m a z á s t a v a j d a s á g s z e r t e feladott témáról.

V. osztály A kérdőív eredményei A z ötödikes gyerekek közül négy vegyes házasságban született, éspedig a z a n y á k a z o k , a k i k m á s n e m z e t i s é g ű e k ( k é t diák é d e s a n y j a s z l o v á k , k e t t ő é pedig szerb). A z a n y á k k ö z ü l ö t e n á l t a l á n o s iskolát fejeztek b e , ö t e n s z a k m u n k á s k é p ­ z ő t , h á r m a n p e d i g s z a k k ö z é p i s k o l á b a is j á r t a k . K ö z ü l ü k n y o l c h á z i a s s z o n y , öten m u n k á s o k . Kilenc anya csak magyarul beszél gyermekével, kettő csak s z l o v á k u l , e g y c s a k s z e r b ü l , e g y p e d i g m a g y a r u l is é s s z e r b ü l is. A z a p á k n á l h a s o n l ó a h e l y z e t , h a t v é g e z t e el a z á l t a l á n o s i s k o l á t , h á r o m s z a k m u n k á s k é p z ő t , h á r o m p e d i g s z a k k ö z é p i s k o l á t fejezett b e , e g y g i m n á ­ z i u m b a járt. Öten földművesek, ketten munkások, van közöttük két napszá­ m o s , egy munkanélküli, két mészáros (hentes) és egy lakatos. Mindannyian csak magyarul beszélnek gyerekeikkel. K i l e n c t a n u l ó e l ő b b m a g y a r u l t a n u l t m e g , n é g y v i s z o n t e g y s z e r r e sajá­ tította el a m a g y a r és s z e r b n y e l v e t . M á s o d i k n y e l v k é n t a s z e r b e t n é g y e n a családban tanulták m e g , hatan az iskolában, hárman viszont a z óvodában. M i n d a n n y i a n m a g y a r n a k tartják m a g u k a t . A r r a a k é r d é s r e h o g y m i t ő l ér­ z i k m a g u k a t m a g y a r o k n a k a t a n u l ó k a felkínált v á l a s z o k k ö z ü l c s a k k e t t ő t választottak, éspedig : - m e r t s z ü l e i m m a g y a r o k 11 - m e r t m a g y a r a z a n y a n y e l v e m 12 1

A t o v á b b i a k b a n a d i á k o k n a k ö n m a g u k n a k kellett értékelniük a magyar, illetve s z e r b n y e l v i k o m p e n t e c i á j u k a t . A z a l á b b i t á b l á z a t a z e r e d m é n y e k e t szemlélteti: 1

Emlékeztetnünk kell, hogy a tanulók a felkínált válaszok közül kettőt is bekarikázhattak. A lehetséges feleletek a következők voltak: - Mert magyar az anyanyelvem - Mert szüleim magyarok - Mert a közösséghez tartozónak érzem magam - Mert beszélek magyarul -Egyéb

63

A k ö z p o n t o s í t á s h i á n y a is é s z r e v e h e t ő , h i á n y o z n a k a z í r á s j e l e k , é s p e d i g leginkább a tagmondatok közötti vessző, de gyakran elmaradnak a mondat­ v é g i í r á s j e l e k is. E l ő f o r d u l a z is, h o g y o l y a n k o r t e s z i k ki a v e s s z ő t , a m i k o r n i n c s rá s z ü k s é g : - a n y u k á m a z , e b é d e t a z a s z t o r a teszi Szótan

és

alaktan

A szótani hibák leginkább szemantikai jellegűek, ugyanis a kontextusnak nem megfelelő szavakat használnak, nyilván azért, mert n e m ismerik a szó valódi jelentését, vagy pedig mert hasonló hangzása miatt összetévesztik azt egy másik kifejezéssel: - a p u k á m k e l fel a leghamarább (a legkorábban) - még m i f e l ö l t ö z ü n k ( a m í g ) - p r ó b á l n a k a h e l y e s ú t r a terelni b e n n ü n k e t ( t é r í t e n i ) - jó s z ó r a k o z u n k (jól v. j ó t ) - én s z ó r a k o z o k v e l e é s valamikor v i g y á z o k rá ( n é h a ) - n e k e m e z a n a p legszebb időtöltése G y a k o r i a k a s z ó i s m é t l é s e k is, a m i a d i á k o k s z e g é n y e s s z ó k i n c s é r e é s nehézkes fogalmazásmódjára enged következtetni. A családról lévén szó, a diákok szinte m i n d e n mondatukban megismételik családtagjuk m e g n e v e z é ­ sét, t o v á b b á n a g y o n g y a k r a n i s m é t e l g e t i k a z i d ő h a t á r o z ó k a t is, p l . a mikor, amikor, utána s z a v a k m a j d n e m m i n d e n m o n d a t b a n j e l e n v a n n a k . - A p á m a t N á n d o r n a k hívják. A p á m m u n k a n é l k ü l i . A p á m n a k h o s s z ú . . . - Anyám Anna. Anyámnak... - M i k o r hat óra van... M i k o r hazajöttünk, mikor/ akkor A z a l a k t a n i j e l e n s é g e k k ö z ü l Ü r m é n y h á z á n is a l e g g y a k o r i b b e s e t a z illativuszi v i s z o n y r a g h a s z n á l a t a a z i n e s s z í v u s z h e l y e t t , s e z a g y e r e k e k d o l ­ g o z a t á b a n is t a p a s z t a l h a t ó . D e , előfordul p l . fölösleges s z u p e r e s s z í v u s z i r a g is a vasárnap esetében. - az én c s a l á d o m b a őt tag van. - egész héten az iskolába van. - a h á z i f e l a d a t o m b a is ő s e g í t l e g t ö b b e t - szombaton és vasárnapon A n á k o l á s is t a p a s z t a l h a t ó itt, d e i n k á b b c s a k e l v é t v e : - ennyit tudnák mondani... - m e r t ha n e m l e n n é n e k , n e m b í r n á k élni. G y a k r a n hiányzik a határozott névelő a mondatokból: - Ö r e g a n y á m s z o m s z é d b a n lakik. - majdnem minden nap megyek nagymamámhoz 66

V o n z a t t é v e s z t é s n e k is s z e m t a n ú i l e h e t ü n k . H a s o n l í t á s k o r a k ö z é p f o k ú melléknévi állítmány mellett adesszívusz helyett ablatívuszi esetet használ­ nak a diákok. - t e s t v é r e m ö r e g e b b tőlem Mondattan A mondattani jelenségek közül a bonyolult mondatszerkesztéseket, a hi­ á n y o s m o n d a t o k a t , a f e l e s l e g e s alaki e x p l i c i t á l á s t , a s z á m b e l i e g y e z t e t é s t , a s z ó r e n d e t k e l l m i n d e n k é p p e n m e g e m l í t e n i . G y a k o r i a bír ige h a s z n á l a t a is. Hiányos mondatok A h i á n y o s m o n d a t o k n é h a félreértést o k o z h a t n a k , m e r t n e m m i n d i g e g y ­ értelmű, hogy mivel lehet őket kiegészíteni: - M i n d i g amikor e l m e g y ü n k Magyarországra, és szépek a napok, kime­ g y ü n k a h ű v ö s r e terítjük a p o k r ó c o t é s r á f e k s z ü n k , ( k i m e g y ü n k a s z a b a d b a ) - h a o t t u n a l m a s , e l h í v o k v a l a k i t (játszani) - közepes házban lakik (közepes nagyságú) - s z e r e t n é k m é g e g y k i s testvért. A n y á m n e m a k a r t ö b b e t . ( M i t ? ) - szeretném, hogy m é g egy lánytesvérem legyen, de a n y u k á m n e m (ezt nem szeremé) Számbeli egyeztetetés - t e s t v é r e i m , n e v e i k Vali... - í g y n é z ki a z é n c s a l á d o m . N a g y o n s z e r e t e m őket... Szórend S z ó r e n d i h i b á k is a k a d n a k b ő v e n , a m i arra e n g e d k ö v e t k e z t e t n i , h o g y a fogalmazással van gondjuk: - A p u k á m sokat a határban van. - A k i s h ú g o m m a l , a k i ó v o d á s is e g é s z e n j ó l k i j ö v ö k . - A z ó v o d á b a nagyon szeret menni. - N e k e m j ó hogy heten gyerekek vagyunk, mert birunk j o b b a n dolgozni. - M i e s t e f e l é t a l á l k o z u n k , v a c s o r á r a , m e r t e b é d r e n e m bir a p u k á m j ö n n i , m e r t r e g g e l h a t ó r a k o r e l i n d u l é s csak öt ó r a k o r j ö n h a z a . Fölösleges elemek A s z e r b n y e l v h a t á s á r a kifejezett a f ö l ö s l e g e s n y e l v t a n i e x p l i c i t á l á s , k ü l ö ­ nösen érvényes ez a birtokos szerkezetekre: - a z én c s a l á d o m b a n . . . . - a mi c s a l á d u n k b a n n é g y e n v a g y u n k - n á l u n k m i n d e n k i n e k m e g v a n a saját feladata é s k ö t e l e z e t t s é g e - m i n d e n e s t e a mi c s a l á d u n k e g y ü t v a n 67

- l e v e t e m neki a p a c s n i j á t és a k a b á t k á t - n é h a a n y u k á m n á l e s t i g ott s z o k t a m lenni H a t á r o z ó i igenév A szerb nyelvre a passzív szerkezetek jellemzőek, n e m úgy a magyarra, a m i k o r tehát a határozói igenevek túlzott használatát észleljük, ezért a szerb nyelvet szoktuk felelőssé tenni. - el v a n n a k v á l v a (a s z ü l ő k ) Bonyolult mondatszerkesztés - sokat dolgoznak és nélkülöznek csakhogy nekünk, gyerekeknek meg t u d j á k b i s z t o s í t a n i m i n d e n t , a m i t e g y n ö v e n d ő g y e r e k n e k a s z ü l ő m e g kell bisztosítson - p r ó b á l n a k a helyes útra terelni bennünket és igyekeznek arra tanítani b e n n ü n k e t h o g y különbséget tudjunk tenni a j ó és a rossz út közt az életben. - a c s a l á d o m és én összesen hatan v a g y u n k ( n e m érzi m a g á t c s a l á d t a g n a k ? ) - Szüleimet n e m szeretném elcserélni másnak a szüleiért, m e r t n e k e m nincsen j o b b szülő a világon. - o t t h o n s z o k t a e t e t n i a z állatokat, é s itatni is.

VII. osztály A kérdőív e r e d m é n y e i A h a t h e t e d i k e s d i á k k ö z ü l c s a k e g y született v e g y e s h á z a s s á g b a n , e g y é d e s a p a s z l o v á k . A z a n y á k k ö z ü l e g y á l t a l á n o s i s k o l á t fejezett b e , n é g y s z a k ­ m u n k á s k é p z ő t , e g y p e d i g s z a k k ö z é p i s k o l á b a is j á r t . K ö z ü l ü k k e t t e n h á z i ­ a s s z o n y o k , e g y a n y a k ö n y v v e z e t ő , k é t k e r e s k e d ő és e g y m u n k á s . Ö t e n c s a k m a g y a r u l b e s z é l n e k g y e r e k e i k k e l , e g y p e d i g m a g y a r u l is, s z e r b ü l is. A z a p á k n á l e g y á l t a l á n o s iskolát, k e t t ő s z a k m u n k á s k é p z ő t , h á r o m p e d i g s z a k k ö z é p i s k o l á t fejezett b e . Van k ö z ö t t ü k földműves, v i l l a n y s z e r e l ő , n a p ­ s z á m o s , sofőr, r e n d ő r és b á d o g o s is. N é g y a p a c s a k m a g y a r u l b e s z é l o t t h o n , a szlovák nemzetiségű pedig az anyanyelvén értekezik gyerekével, egy vi­ s z o n t m a g y a r u l is, s z e r b ü l is b e s z é l g e t . E g y kivételével, a gyerekek előbb magyarul tanultak m e g beszélni, a s z e r b e t k e t t e n a c s a l á d b a n , n é g y e n p e d i g a z i s k o l á b a n sajátították el. N y e l v ­ t u d á s u k a t a d i á k o k így é r t é k e l i k : nyelvtudás magyar szerb

68

2 -es

3-as

3 és 4 között

4-es

5-ös

l

2

1

1

1

1

3

-

2

-

A k u t a t ó n a k o l y a n b e n y o m á s a t á m a d t , h o g y n é m e l y d i á k túl s z i g o r ú ö n ­ m a g á h o z a m i k o r a nyelvtudását értékeli. A m a g y a r és a szerb nyelv egyegy tanuló esetében erősebb a másiknál. N é g y tanuló úgy nyilatkozott, hogy e g y f o r m á n b e s z é l i m i n d k é t n y e l v e t . C s a k e g y t a n u l ó o l v a s é s ír e g y a r á n t magyarul és szerbül, a többi csak magyarul, éspedig leginkább könyvet és sajtót o l v a s n a k , e g y n a p l ó t v e z e t , a t ö b b i c s a k a h á z i f e l a d a t o t írja m e g . A továbbiakban a hetedikes diákok válaszát idézzük arra a kérdésre, hogy miben különbözik a vajdasági m a g y a r nyelv a magyarországinál: - keverjük a nyelvet - Abban különbözik, hogy a magyarországi magyarok helyesebben be­ szélnek mint mi. - A vajdasági m a g y a r o k keverik a m a g y a r nyelvet a szerbei - M i k e v e r j ü k a s z e r b e t a m a g y a r b a és ő k ezt n e m é r t e n é k m e g . - a nyelvi beszédtől - nem tudom A k é r d é s r e , h o g y m i a v é l e m é n y ü k arról a j e l e n s é g r ő l , h o g y s o k a n s z e r b s z a v a k a t k e v e r n e k a m a g y a r b e s z é d ü k b e , így v á l a s z o l t a k : - nem szépen hangzik - helytelen - hejtelen de megértik és nem zavar - m e g történik mindenkinek - É n e z t h e l y t e l e n n e k t a r t o m , m e r t n e m érti m e g m i n d e n k i , d e m e g t ö r t é ­ nik bárkivel - megtörténik mindenkinek A fenti k é r d é s k ö r h ö z k ö t ő d i k s z o r o s a n a k ö v e t k e z ő , a m e l y s e g í t s é g é v e l azt s z e r e t t ü n k v o l n a m e g t u d n i , h o g y v a j o n v e l ü k is m e g s z o k o t t - e t ö r t é n ­ ni, h o g y s z e r b s z a v a k a t is h a s z n á l n a k a m i k o r m a g y a r u l b e s z é l n e k . É r d e k e s hogy csak egy diák válaszolt nem-mel. - ritkán, h a s z e r b é r k e z i k k ö z é n k 1 - igen, megtörténik 1 - megtörténik ha szerb társaságban vagyok 1 - igen, megtörténik ha vegyes társaságban vagyok 1 - nem 1 A m e g k é r d e z e t t e k k ö z ü l m i n d a n n y i a n e l ő n y n e k tartják a k é t n y e l v ű s é g e t , így i n d o k o l t á k m e g v é l e m é n y ü k e t : - A z é r t m e r t ha e l m é s z valahova ahol szerbek vannak m i n d e n k i megért. - Mert több emberrel tudok beszélni. - Több mindenkit megértesz - M i n d n é l t ö b b nyelvet tudok, anál jobbal feltalálom m a g a m - T ö b b emberrel tudok beszélgetni és több nyelven tudok megszólalni. 69

A tanulók közül mindannyian magyaroknak érzik magukat, éspedig az alábbi indoklással: - mert szüleim magyarok 6 - mert a közösséghez tartozónak érzem m a g a m 4 - mert magyar az anyanyelvem 1 - mert beszélek magyarul 1 E g y t a n u l ó k ü l ö n k i t ű n i k a t ö b b i k ö z ü l , ö t n y e l v e t b e s z é l ( m a g y a r u l , szer­ bül, angolul, spanyolul, németül), dolgozatának nagyon szép a külalakja és a legjobban fogalmaz.

A dolgozatok elemzése Helyesírás A helyesírási hibák, csakúgy mint az ötödikeseknél, leginkább a magán­ hangzó- és mássalhangzó-hosszúsággal kapcsolatosak, de elvétve hibáznak a z -ly í r á s á b a n i s , v a l a m i n t a z e g y b e í r á s / k ü l ö n í r á s , a s z ó t a g o l á s , i l l e t v e e l v á ­ l a s z t á s is g o n d o t o k o z n é h a . Mássalhangzóhosszűság - a k o r is én v a g y o k a h i b á s - m e r t u g y e én v a g g y o k a z ö r e g e b - együt van - s z ü l e i m a d i g d o l g o z n a k (a t a n u l ó k ö v e t k e z e t l e n ü l t é v e d , t e h á t tudja, c s a k n e m figyel o d a , v a g y p e d i g b i z o n y t a l a n ) - testvéremmel n e m vagyunk anyira j ó b a n - n a g y o n szeretünk m i n d e n n sportott, s p o r t e r e d m é n y e k e t t (a szóvégi mássalhangzókat szokta meghosszabbítani) - d e k é r d e z e k c s a k m e g t ő l e . . . (a felszólító m ó d j e l é n e k h a s o n u l t f o r m á j á t n e m t ű n t e t i fel) - mert töb emberei birok beszélgetni - m i n d n é l t ö b b n y e l v e t t u d o k , anál j o b b a n f e l t a l á l o m m a g a m . Magánhangzóhosszúság - sokat követelnek tőlem - D é l e l ő t t ö t m i n d k e t t e n a m u n k a h e l y ü k é n töltik. - Anyú -ök - az övei nyernek

70

E g y b e í r á s / k ü l ö n írás - nemikor megszoktam „festeni" - m i n d e n n a p m i k o r haza érek az iskolából - m e g történik mindenkinek -iy - hejtelen - a z ijent r á s z o k t a m h a g y n i Elválasztás - néha hallgat-om anyámat Szótan,

alaktan

A s z ó t a n é s a l a k t a n t e r é n is v a n n a k é r d e k e s j e l e n s é g e k , é s p e d i g a t é v e s szóhasználat, a szerb nyelv evidens hatásának írható b e a téves vonzatok h a s z n á l a t a , a k ö z v e t e t t a l a k i t ü k r ö z é s , d e a z i g e r a g o z á s b a n is s z o k t a k h i b á z ­ ni, v a l a m i n t a s z ó i s m é t l é s s z i n t é n m e g t a l á l h a t ó . Szóvegyüles A m a g y a r nyelvnek ez a történelminek mondható, m a m á r ritkán alkalma­ zott s z ó k é p z é s i m ó d j a n é h a m é g e l ő f o r d u l : - n e m i k o r összeveszünk (néha és valamikor) Szóismétlések - a k k o r j ö n a k é t n a p o s s z ü n e t é s a k k o r j ö n h a z a a t e s t v é r e m is. M i k o r otthon v a n a testvérem, akkor... Vonzattévesztés - megtörténik mindenkinek - keverjük a szerbet a magyarba - a nyelvi beszédtől (különbözik a vajdasági és magyarországi nyelv) Alaki tükrözés - s z e r e t e m a c s a l á d o m m e r t kicsi és s z u p e r ( a s z e r b n y e l v b e n n a g y o n elterjedt j e l l e m z é s hatására) Igeragozás - k ü l ö n b ö z ő virágfajtákat termelnek és nagy szeretettel g o n d o z n a k a mi kertünkben - p e r s z e a z é r t e l v á r i k , h o g y m i is s z ó f o g a d ó , j ó g y e r e k e i k l e g y ü n k

71

Mondattan A mondattan terén a már tipikus jelenségek tapasztalhatók. Talán nagyobb m é r t é k b e n van jelen a tükörfordítás, a szerb nyelvre j e l l e m z ő szerkezetek h a s z n á l a t a . S z e r b h a t á s n a k k ö n y v e l h e t ő el a h a t á r o z ó i i g e n e v e s s z e r k e z e t e k é s a n y e l v t a n i e x p l i c i t á l á s is. Tükörfordítás - N é h a hallgatom anyámat amikor valamit akar mondani, hogy csináljam meg. (szótfogadok anyámnak) - A c s a l á d u n k b a n ü t e m e s a z élet - virágfajtákat termelnek (nevelnek) - A p u k á m dolgozik a takarmánykeverőben, mint villanyszerelő (szórend is r o s s z , v i l l a n y s z e r e l ő k é n t d o l g o z i k ) Felesleges elemek - É n a z én c s a l á d o m m a l nem épp a legjobban vagyok megelégedve - S z ü l e i m é s n a g y s z ü l e i m k ü l ö n b ö z ő m u n k a f e l a d a t o k a t v é g e z n e k el k i n t a mezőn.... Határozói igenév - É n a z én c s a l á d o m m a l n e m é p p a l e g j o b b a n vagyok - A c s o n t j a i n a g y o n le vannak gyöngülve

megelégedve

Egyeztetés - A z én c s a l á d o m n é g y t a g u és s z e r e t e m ő k e t Szórend - A n y u s i e t a z e b é d e t befejezni A m a g y a r nyelv szellemétől idegen mondatalkotás - S z ü l e i m e t n y a g y o n s z e r e t e m , d e ő v e l ü k is ö s s z e s z o k t a m v e s z n i azt is álandoan két v a l a m i é - A z én c s a l á d o m m a l kicsit v a g y u n k összetartok. - Vacsorára mindenki megvárja, hogy mindannyian az asztalnál legyünk. - T e s t v é r e m m e l j ó b a n s z e r e t n é k l e n n i , d e m i n d i g ő k e z d i el ( m i t ? ) - m i k o r haza érek az iskolából m e g v á r o m é d e s a n y á m a t m i k o r haza ér a m u n k á b ó l é s é d e s a p á m a t is. - V a n n a k o l y a n e s e t e k is, a m i k o r a n y u k á m m a l n e m e g y e z ü n k é s a k k o r összeveszek vele. - A p u k á m m a l nem szoktam veszekedni, mert vele nem birok. - Ö h a m e g m o n d j a e g y s z e r a szót a k k o r a z ú g y kell, h o g y l e g y e n .

72

Összegezés A z é s z a k - b á c s k a i , s z a b a d k a i d i á k n y e l v után, a sok m i n d e n b e n m á s m i l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t é l ő és t a n u l ó dél-bánáti t a n u l ó k n y e l v é n e k é s n y e l v h a s z n á ­ lati s z o k á s i n a k e l e m z é s e a z t mutatja, h o g y e g y sor a z o n o s j e l e n s é g g e l t a l á l k o z ­ t u n k , d e v a n n a k eltérő n y e l v i j e l l e m z ő k is. A h e l y e s í r á s i h i b á k k ö z ü l m i n d k é t kutatóponton leggyakoribb a hangok hosszúságának jelölésével kapcsolatos, ezenkívül az egybeírás/különírás a közös gond. Ü r m é n y h á z á n a központosí­ t á s h i á n y a é s a t u l a j d o n n e v e k h e l y e s í r á s a is p r o b l é m á t j e l e n t . A z a l a k t a n terén érdekes m ó d o n a viszonyragok téves használata jelentkezik gyakrabban, ami r e g i o n á l i s n y e l v j á r á s i s a j á t o s s á g n a k írható b e . U g y a n a k k o r , a , , - s u k / s ü k ö l é s " j e l e n s é g e n e m fordul e l ő , és a n á k o l á s is ritkábban j e l e n t k e z i k m i n t S z a b a d k á n , e l l e n b e n Ü r m é n y h á z á n a t á r g y a s r a g o z á s ú igék e s e t é b e n h a r m a d i k s z e m é l y b e n s o k s z o r a m a g a s h a n g r e n d ű r a g v á l t o z a t o t használják a m é l y h a n g r e n d ű helyett (tanuli, csináli, o l v a s i k , elvárik...). S z e g é n y e s s z ó k i n c s ü k r e e n g e d k ö v e t k e z t e t ­ ni a g y a k o r i s z ó i s m é t l é s . A z a l a k i t ü k r ö z é s n e m kifejezett, d e a t a r t a l m i a n n á l i n k á b b n y i l v á n v a l ó , t e h á t a s z e r b n y e l v t ö r v é n y s z e r ű s é g i t tiszteletben tartó fo­ g a l m a z á s m ó d figyelhető m e g , a m i a b o n y o l u l t és n e m m a g y a r o s s z e r k e z e t e k meglétét eredményezi. A szerb nyelvre jellemző passzív szerkezetek hatására gyakori a határozói igenevek használata és a grammatikai explicitálás.

BILINGUALISM OF PUPILS AT Ü R M É N Y H Á Z A AND CHARACTERISTIC FEATURES OF THEIR USE OF HUNGÁRIÁN T h e s t u d y set o u t t o e v a l u a t e t h e p u p i l s ' levél o f b i l i n g u a l i s m a n d c h a r a c t e r i s t i c f e a t u r e s o f t h e i r u s e o f t h e m o t h e r t o n g u e at Ü r m é n y h á z a ( J e r m e n o v c i ) M y r e s e a r c h i n v o l v e d fifth a n d s e v e n t h g r a d e p u p i l s , n i n e t e e n o f t h e m all together. 1 based m y findings partly on questionnaires and partly on looking through their written school exercises. I grouped the linguistic p h e n o m e n a a c c o r d i n g t o t h e l e v e l s o f t h e l i n g u i s t i c System. In c o n c l u s i o n I c o m p a r e d m y findings o f t h e b i l i n g u a l i s m a n d l a n g u a g e u s e o f p u p i l s a t S z a b a d k a ( S u b otica) and at Ü r m é n y h á z a . Keywords: bilingualism, mother tongue, language of the environment, interference

A tanulmány a Szerb Köztársaság Tudományügyi és Minisztériuma 148026D számú projektuma keretében

Technológiai készült. 73

ETO: 811.511.141:8Г367.33

ORIGINAL SCIENTIFIC PAPER

PÁSZTOR KICSI MÁRIA

A MONDATSZERKESZTÉS KVALITATÍV ÉS KVANTITATÍV ÖSSZEFÜGGÉSEI, VALAMINT AZOK KIHATÁSA A FUNKCIONÁLIS PERSPEKTÍVÁRA Qualitative and Quantitative Coherence in Sentence Construction and their Influence on the Functional Perspective A cikk azzal foglalkozik, hogy milyen összefüggést mutatnak a mondatszerkesztés gyakorisá­ gi mutatói a konkrét mondatok megszerkesztettségével és perspektívájával, különös tekintet­ tel a forrásnyelvi és célnyelvi szövegek csoportjára, melyek összehasonlítása révén teljesebb képet nyerhetünk a nyelvi kontrasztokról, s ezeken belül a mondatperspektíva megmaradásá­ ról vagy eltorzulásairól a fordítás művelete során. Kulcsszavak: médiaszövegek, mondatszerkesztés, aktuális tagolás, funkcionális mondatperspektíva, mondategész. mondalegység, kommunikatív egység, téma, réma, komplex téma, komplex réma, átváltási műveletek, transzformáció, ekvivalencia, forrásnyelvi szöveg, cél­ nyelvi szöveg

1. Előzetes m e g j e g y z é s e k A z itt k ö v e t k e z ő t a n u l m á n y a k o r á b b i k u t a t á s o k f o l y t a t á s a , m e l y e k b e n azt vizsgáltam, hogy lehetséges-e kvantitatív úton olyan mutatókat találni, m e l y e k a m é d i a s z ö v e g e k esetében részint egy adott nyelv specifikumaira, r é s z i n t a m ű f a j i j e g y e k r e , illetve a z é l ő - v a g y írott n y e l v i s a j á t o s s á g o k r a utalhatnak, s m e l y e k segítségével érthetőbbekké válnának e specifikumok k v a l i t a t í v j e l l e m z ő i is. Eközben négy szövegcsoportot vizsgáltam, melyek közül az első szöveg­ c s o p o r t s z e r b n y e l v ű , n y e r s h í r ü g y n ö k s é g i ( B e t a ) j e l e n t é s e k b ő l é p ü l t fel ( 2 9 forrásnyelvi szöveg). A második szövegcsoportban (29 célnyelvi szöveg) az e l ő b b i h í r s z ö v e g e k f o r d í t á s a i t a l á l h a t ó k , m e l y e k n y o m t a t á s b a n is m e g j e l e n ­ tek a s a j t ó b a n ( M a g y a r S z ó ) . A h a r m a d i k s z ö v e g c s o p o r t ( 6 e r e d e t i s z ö v e g ) , 1

1

N e m sajtótájékoztatón elhangzott vagy hírügynökségi jelentésekből, más lapokból átven és/vagy lefordított szöveg.

74

u g y a n c s a k megjelent m a g y a r nyelvű publicisztikai írásokból (riport, tudósí­ t á s , k o m m e n t á r , t á r c a , k a r c o l a t , g l o s s z a s t b . ) állt ö s s z e , a n e g y e d i k c s o p o r t (29 átírt h a n g z ó s z ö v e g ) viszont a rádió és televízió h í r a d ó i b a n

felolvasott

h í r a n y a g b ó l j ö t t létre. E n n e k alapján pedig a négy s z ö v e g c s o p o r t n a k a rásnyelvi,

célnyelvi,

eredeti

é s hangzó

korpusz szövegcsoportjainak

jelölést adtam.

2

for­

Ezek után viszont a

mindegyikében mondatonként

megállapítot­

3

tam a m o n d a t e g y s é g e k ( m e ) és a kommunikatív e g y s é g e k (ke) — ezen belül pedig aktuális tagolási (AT)

4

t í p u s o k ( T R , RT, K T , K R ) — s z á m á t t í p u s o n ­

ként, végül p e d i g m e g s z á m l á l t a m a m o n d a t e g é s z e k tartalmas szavait (tsz) és a tematikus pozícióban található tartalmas szavak (tszT) számát. A z előző tanulmány

5

konklúziója alapján elmondhatjuk, h o g y a hipoté­

zis, m i s z e r i n t l é t e z n e k o l y a n m u t a t ó k , m e l y e k r é s z i n t e g y a d o t t n y e l v m o n ­ d a t s z e r k e s z t é s i s p e c i f i k u m a i r a , r é s z i n t a műfaji j e g y e k r e , i l l e t v e a z é l ő - v a g y írott nyelvi sajátosságokra utalhatnak, a k o m m u n i k a t í v e g y s é g e k A T típusai tekintetében a vizsgálat eredményeinek tükrében bebizonyosodni

látszott.

Ezek esetében ugyanis a T R és a K T típusú kommunikatív egységek inkább a m a g y a r nyelvre, m í g a K R típusúak a szerb nyelvre j e l l e m z ő e k . A z R T típus

2

A nyelvi anyag forrásai Vajdaság egyetlen magyar nyelvű közéleti napilapja, a Magyar Szó, valamint a VRT magyar nyelvű híradói. Ez utóbbiak szövegeit nem osztottam fel különálló kategóriákra, mivel a hangzó anyag, és nem a gesztus-kommunikáció képezi az elemzés tárgyát. N e m gyűjtöttem ellenben anyagot a hetilapokból és regionális lapokból, mivel az már meghaladta volna a dolgozat kereteit (a Magyar Szóban pedig különben is olvashatók a Vajdaság-szertc működő regionális szerkesztőségek oldalai), a helyi rádióállomások és tévéadók műsorait viszont műszaki okokból (a műsorszórás és -vétel korlátozott lehetőségei, valamint a kábeltévé korlátozott műsorszolgáltatási szelekciója miatt) nem állt módomban rögzíteni.

3

A mondaiegész, mondategység, tartalmas szó kifejezéseket Derne László nyomán alkalma­ zom (1.: Derne L.: Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata. Bp.. Akadémiai Kiadó, 1971.). Eszerint mondategésznek számít az egyszerű vagy összetett mondat a maga egészében; mondategység az egyszerű mondat, illetve az összetett mondai egy-egy tag­ mondata; tartalmas szónak számít pedig minden olyan lexikai egység, „amelyik alakilag önálló, funkciójában pedig glosszéma vagy glosszéma értékű" (Derne L.: uo., 244.).

4

Klaudy Kinga szerint, mivel egy mondat több mondalegységböl állhat, melyek mindegyike saját aktuális tagolással és kommunikatív értékkel (funkcionális perspektívával) rendelkez­ het, célszerűbb nem mondatokról (és mondategységekről), hanem kommunikatív egységek­ ről beszélni, melyeknek határai azért nagyjából megegyeznek a mondategységek határai­ val. Ezeken belül négy aktuális tagolási (AT) típus határozható meg: - (1): téma —* réma tagolású, azaz objektív szórendű kommunikatív egységek, melyekben az ismerttől haladunk az ismeretlen felé (TR); (2): réma —• téma tagolású, azaz szubjektív szórendű kommunikatív egységek, melyekben az ismeretlentől haladunk az ismert felé (RT); (3) tagolatlan kommunikatív egységek, melyekben csak új információ van komplex rémák (KR); (4) tagolatlan kommunikatív egységek, melyek nem tartalmaznak új információt, csak a szövegkoherenciát biztosítják - komplex témák (KT) (Klaudy Kinga: Fordítás és aktuális tagolás. Nyelvtudományi Értekezések 123., 1987. 43.). Pásztor Kicsi Mária: Vajdasági magyar médiaszövegek mondatszerkcsztésének össze­ hasonlító kvantitatív elemzése. Hungarológiai Közlemények, 2007. 2., 7 1 - 8 5 .

5

75

e l l e n b e n n e m n y e l v - , h a n e m m ű f a j specifikus t í p u s : a p u b l i c i s z t i k a i s z ö v e g e k k ö z ö t t i n k á b b a k r e a t í v a b b , s z e m é l y e s e b b h a n g ú m ű f a j o k r a , m i n t s e m a hír­ szövegekre jellemző. D e a mondategészek és a k o m m u n i k a t í v egységekben t a l á l h a t ó t a r t a l m a s s z a v a k s z á m a is n y e l v s p e c i f i k u s t u l a j d o n s á g o k a t m u t a t : a s z e r b n y e l v ű m o n d a t o k u g y a n i s n a g y o b b t e l í t e t t s é g e t b í r n a k el. N e m túl s o k f o g ó d z ó t n y ú j t o t t a k v i s z o n t ö n m a g u k b a n v é v e e z e k a v i z s g á ­ latok a mondategészekre és mondategységekre vonatkozó gyakorisági ada­ t o k t e k i n t e t é b e n . E z é r t e b b e n a t a n u l m á n y b a n m e g k í s é r l e m feltárni, m i l y e n összefüggést mutatnak a mondatszerkesztés gyakorisági mutatói a konkrét m o n d a t o k m e g s z e r k e s z t e t t s é g é v e l és p e r s p e k t í v á j á v a l , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a forrásnyelvi és célnyelvi szövegek csoportjára, m e l y e k összehasonlítása révén teljesebb képet nyerhetünk a nyelvi kontrasztokról, s ezeken belül a m o n d a t p e r s p e k t í v a e l t o r z u l á s a i r ó l a fordítás m ű v e l e t e s o r á n .

2. A m o n d a t e g é s z e k vizsgálata c s o p o r t o n k é n t A kvantitatív vizsgálatok e r e d m é n y e k é p p e n a k ö v e t k e z ő adatokról szá­ m o l h a t u n k b e : a f o r r á s n y e l v i c s o p o r t 2 9 s z ö v e g é r e 193 m o n d a t e g é s z j u t ( á t l a g b a n 6 , 6 5 M E / s z ö v . ) ; a c é l n y e l v i c s o p o r t 2 9 s z ö v e g é r e 199 ( á t l a g b a n 6 , 8 6 M E / s z ö v . ) ; a z e r e d e t i s z ö v e g e k c s o p o r t j á b a n 6 s z ö v e g r e 198 ( á t l a g ­ ban 33 ME/szöv.); a hangzó szövegek csoportjában pedig 2 9 szövegre 206 m o n d a t e g é s z ( á t l a g b a n 7,1 M E / s z ö v . ) . E z e k az adatok a z o n b a n az eredeti és a hangzó szövegek esetében n e m á r u l n a k el túl s o k a t . A f o r r á s - é s c é l n y e l v i c s o p o r t t a l e l l e n t é t b e n u g y a n i s , m e l y e k mint a fordítás és eredetije, szoros kapcsolatban állnak egymással, és nyelvi kontrasztokra e n g e d n e k következtetni, az eredeti szövegek - lévén, h o g y m ű f a j i s z e m p o n t b ó l is i g e n k ü l ö n b ö z ő e k , s a hírrel e l l e n t é t b e n szer­ z ő j ü k s z e m é l y e s s t í l u s j e g y e i t is t ö b b n y i r e m a g u k o n v i s e l i k — t e r j e d e l m ü k e t é s m o n d a t s z e r k e s z t é s ü k e t t e k i n t v e is s o k k a l s z é l e s e b b s k á l á n m o z o g n a k , így t i p o l ó g i a i á t t e k i n t é s ü k k ü l ö n k u t a t á s t á r g y á t k é p e z h e t n é . I n n e n e r e d a m o n d a t e g é s z e k s z á m á n a k is e k k o r a m é r e t ű m e g o s z l á s a e b b e n a s z ö v e g c s o ­ p o r t b a n ( 1 7 é s 7 0 M E / s z ö v k ö z ö t t , á t l a g b a n 33 M E / s z ö v , a z átlagtól v a l ó e l t é r é s t e h á t - 1 6 és + 3 7 k ö z ö t t i e g y s é g n y i s k á l á n m o z o g , a m i e r ő s statisztikai összeegyeztethetetlenségre utal). A m o n d a t e g é s z e k s z á m á n a k c s o p o r t o n belüli á t l a g o s é r t é k é t ő l v a l ó leg­ k i s e b b e l t é r é s a f o r r á s n y e l v i s z ö v e g e k n é l é s z l e l h e t ő ( - 4 , 6 6 és + 8 , 3 4 k ö z ö t t ) , ezt k ö v e t i a c é l n y e l v i s z ö v e g e k c s o p o r t j a (-4,86 é s + 9 , 1 4 k ö z ö t t ) . A h a n g z ó szövegek csoportja viszont a szövegenkénti m o n d a t e g é s z e k s z á m a tekinteté­ b e n k ö z e l e b b áll a n y o m t a t o t t sajtóhírek a d a t a i h o z ( - 5 , 1 0 é s + 1 1 , 9 0 k ö z ö t t ) , a m i r é s z b e n műfaji r o k o n s á g r a u t a l h a t (hír), d e a r r a is, h o g y e z e k a s z ö v e g e k is f o r d í t á s e r e d m é n y e i . A f o r r á s - é s c é l n y e l v i c s o p o r t o k e s e t é b e n a z o n b a n a m o n d a t e g é s z e k szá­ m á b a n v a l ó e l t é r é s a c é l n y e l v i s z ö v e g e k e k v i v a l e n c i á j á n a k k é r d é s é t is felve76

ti, d e a f u n k c i o n á l i s ( k o m m u n i k a t í v ) p e r s p e k t í v a s z e m p o n t j á b ó l is j e l e n t ő s lehet. H a u g y a n i s a f o r r á s - é s c é l n y e l v i s z ö v e g m o n d a t e g é s z e i n e k s z á m a n e m egyezik m e g , ez arra enged következtetni, hogy a fordítók átváltási m ű v e l e ­ teket (felbontást v a g y összevonást) alkalmaztak, m e l y e k során megváltoztat­ ták a f o r r á s n y e l v i s z ö v e g e k m o n d a t h a t á r a i t , t e h á t a z is e l k é p z e l h e t ő , h o g y a z eredeti m o n d a t o k p e r s p e k t í v á j a a t r a n s z f o r m á c i ó s o r á n m e g b o m l o t t . í g y t e h á t , h a a f o r r á s - és c é l n y e l v i c s o p o r t a d a t a i t figyeljük, a r r a k ö v e t ­ k e z t e t h e t ü n k , h o g y a f o r d í t ó k a s z e r b n y e l v ű s z ö v e g e k n é m e l y m o n d a t á t fel­ bontották. S ha a szövegcsoportok mondategészeinek számát szövegenként is ö s s z e h a s o n l í t j u k , s e g y b e v e t j ü k a k o n k r é t s z ö v e g e k k o n k r é t m o n d a t a i v a l , láthatjuk, h o g y e z a z á t v á l t á s i m ű v e l e t t ö b b e s e t b e n is m ű k ö d ö t t ( ö s s z e s e n nyolcszor), á m két esetben a számadatok tükrében úgy tűnik, hogy a művelet e l l e n k e z ő j é t , a z ö s s z e v o n á s t is a l k a l m a z t á k , m i v e l a c é l n y e l v i s z ö v e g e k b e n kevesebb m o n d a t e g é s z található, mint a forrásnyelviekben. 6

A két adatsor közötti különbség n e m szembeszökő: a szövegcsoportok 29-29 szövegéből 10-10 szövegben (35%) mutatkozik csupán egy-egy mon­ datnyi eltérés, m e l y e k közül csak két szövegben található egy-egy mondattal kevesebb a célnyelvi csoportban, mint a forrásnyelviben. Abból viszont, hogy a mondatfelbontás művelete négyszer gyakoribb, m i n t a z ö s s z e v o n á s é , a r r a k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , h o g y a fordítók g y a k r a b b a n találták h o s s z ú n a k , t e r j e n g ő s n e k a s z e r b m o n d a t o k a t , m i n t r ö v i d n e k é s ö s z s z e v o n h a t ó n a k , s e z a t e n d e n c i a g y a k r a n é r v é n y e s ü l n i is s z o k o t t a s z e r b r ő l magyarra való fordítás folyamata során. H a a z o n b a n m e g v i z s g á l j u k a k o n k r é t s z ö v e g e k e t é s m o n d a t o k a t is, lát­ hatjuk, h o g y a v i z s g á l t s z ö v e g c s o p o r t o k b a n a z ö s s z e v o n á s m ű v e l e t e m é g a s z á m a d a t o k a l a p j á n k ö v e t k e z t e t e t t e l ő f o r d u l á s o k n á l is r i t k á b b . A z e g y i k ilyen s z ö v e g b e n p l . a f o r d í t ó n e m ö s s z e v o n á s t v é g z e t t , h a n e m — m i n t a h o ­ g y a n azt a z a l á b b i p é l d á b a n a z a l á h ú z o t t r é s z j e l z i - k i h a g y o t t e g y teljes mondatot: (\la)Vrhovni vojni sud odbacio je žalbu bivšeg načelnika Generalštaba Vojske Jugoslavije Nebojše Pavkovića protiv ukaza predsednika SRJ o prestanku službe Pavkoviću, rekao je predsednik tog suda pukovnik Milorad Vukosav. Kako danas prenose beogradski mediii. pukovnik Vukosav je kazao da ie presudom odbiiena i Pavkovićeva tužba protiv odluke o razrešeniu profesionalne voine služhe. Protiv tih presuda Pavković se može žaliti Saveznom sudu. (B 17. 02. 08. 09.)

6

L., Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Bp., Scholastica, 2002. 189.

77

( 1 / ђ ) Л Legfelsőbb Katonai Bíróság elvetette Nebojša Pavkovićnak, a Ju­ goszláv Katonaság volt vezérkari főnökének fellebbezését, melyet a JSZK elnökének szolgálata megszüntetéséről szóló rendelete ellen nyújtott be, közölte Milorad Vukosav ezredes, a bíróság elnöke. Az ítélet ellen Pavković fellebbezhet a szövetségi bíróságnál. (MSZ 17.-02. 08. 10. 4.J. E z viszont — ha n e m szerkesztői utasításra történt - igen súlyos fordítói v é t s é g n e k t e k i n t h e t ő , n e m c s a k a z i n f o r m á c i ó e l t ü n t e t é s e m i a t t , h a n e m a for­ r á s n y e l v i é s c é l n y e l v i s z ö v e g e k k ö z ö t t i e k v i v a l e n c i a m e g b o n t á s á é r t is, n e m beszélve arról, h o g y a szórendeltolódás és a birtokos alakok téves egyezteté­ se m i a t t a m o n d a t é r t e l m e is e l t o r z u l . A „... melyet a JSZK elnökének szolgá­ lata megszüntetéséről szóló rendelete ellen nyújtott be... " m o n d a t e g y s é g b e n u g y a n i s c s a k t ö b b s z ö r i o l v a s á s u t á n d e r ü l ki, h o g y a -nek r a g g e n i t i v u s i v a g y d a t i v u s i e s e t e t j e l ö l - e , s így k é r d é s e s s é v á l i k a z is, h o g y ki f e l l e b b e z e t t k i n e k a rendelete ellen, és kinek a szolgálatát szüntetik m e g . E g y lehetséges m ó ­ dosítás (pontosítás) a melléknévi igenévi szerkezetnek mellékmondattá való transzformálásával, a z a z a m o n d a t szintjére v a l ó felemelésével történhet, pl. í g y : melyet a JSZK elnökének nyújtott be azon rendelete ellen, hogy szolgálatát megszüntessék."'? ( A lexikai á t v á l t á s i m ű v e l e t e k n e m a d e k v á t a l k a l m a z á s á v a l itt n e m f o g l a l k o z o m , m i v e l e z n e m t a r t o z i k a d o l g o z a t t é ­ májához.) A másik említett s z ö v e g b e n viszont a fordító t é n y l e g végzett egy össze­ v o n á s t , b á r a f o r d í t á s itt s e m e k v i v a l e n s a f o r r á s n y e l v i m o n d a t t a l ( a s z e r b m o n d a t aláhúzott részei elsikkadtak, vagy n e m egyenértékű m o n d a t e l e m e k ­ k é alakultak át a fordítás során). A közölt idézetben ugyanis az első m o n ­ d a t e g y s é g b e n a t ö b b e s s z á m ú a l a n y r a u t a l ó igei s z e m é l y r a g ( b e j u t o t t a d ) , a m á s o d i k m o n d a t e g y s é g b e n (helytelenül) e g y e s s z á m b a n fordított alany (Jovanoviée'A: h e l y e t t Jovanović), valamint a harmadik mondategységben i s m é t e l t e n a t ö b b e s s z á m h a r m a d i k s z e m é l y ű igei s z e m é l y r a g , m e l y n e k a Jovanović h á z a s p á r r a k e l l e n e v i s s z a u t a l n i a , azt a z é r t e l m e z é s t is l e h e t ő v é teszik, miszerint n e m Jovanovicék, h a n e m azok a z idős s z e m é l y e k fosztogat­ tak, a k i k n e k altatót kevertek a kávéjukba. Bár ez n e m az ö s s z e v o n á s , h a n e m a helytelen alanyi egyeztetés következménye: ( 2 / a ) U vremenskom periodu maj-juli 2002. imenovani su koristeéi se pngodnim izvorima ulazili u porodične kuće starijih lica sa teritorijp opštine Kikinda. Pa biprivremeno onesposobili oštećene. Jovanoviéi su im u kafu sipali sredstvo za uspavljivanje i tada vrSili premetnčinu u kući. (B 21 - 02. 08. 08.)

7

L.: KJaudy Kinga: Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Bp., Scholastica, 2002. 198.

78

(2fb)2002 májusától mélyek családi nafosztogattak.

júliusig különféle ürüggyel bejutottak idősebb sze­ házába, Jovanović altatót kevert a kávéjukba, s utá­ (MSZ21 -02. 08. 10. 16. o.J.

A forrásnyelvi m o n d a t h o z valamelyest közelebb álló célnyelvi m o n d a t k ö r ü l b e l ü l így f e s t h e t n e : ( 2 / c ) 2002 májusától júliusáig a fent említett személyek megfelelő for­ rásokból szerzett értesüléseiket felhasználva idős emberek családi házába jártak be Kikinda község területén. Hogy ideiglenesen cse­ lekvésképtelenné tegyék a károsultakat, Jovanovicék altatót kevertek a kávéjukba, majd felforgatták (kirabolták) a házukat. K l a u d y K i n g a s z e r i n t a m o n d a t o k felbontása é s ö s s z e v o n á s a szinte s o h a ­ s e m k ö t e l e z ő átváltási m ű v e l e t . A felbontás m ű v e l e t é h e z a fordítók l e g i n k á b b o l y a n k o r f o l y a m o d n a k , a m i k o r a z o l v a s ó s z e m p o n t j á t tartják s z e m előtt ( a túl hosszú forrásnyelvi mondatokat a könnyebb befogadás érdekében két vagy t ö b b r ö v i d e b b c é l n y e l v i m o n d a t r a bontják), a z ö s s z e v o n á s m ű v e l e t é t ezzel s z e m b e n r i t k á b b a n a l k a l m a z z á k , és n e m a z o l v a s ó é r d e k é b e n t e s z i k . K l a u d y K i n g a s z e r i n t „ a m o n d a t o k ö s s z e v o n á s a - a k á r c s a k f e l b o n t á s a - a fordítás s o r á n s z ü k s é g s z e r ű e n v é g b e m e n ő alanyváltásokkaP van összefüggésben", de „ g y a k r a n m e g f i g y e l h e t ő m o n d a t ö s s z e v o n á s a k k o r is, h a a f o r r á s n y e l v b e n rö­ vid és hiányos m o n d a t o k k ö v e t i k e g y m á s t " ( k i e m e l é s e k : K. K . ) . M i n d k é t e s e t b e n a z o n b a n általában arról van s z ó , h o g y a m a g y a r n y e l v b e n - a z i n d o e u r ó p a i n y e l v e k e g y részével ellentétben (pl. a n g o l , n é m e t stb.) - n e m k ö t e l e z ő m i n d e n m o n d a t elején újra kitenni az alanyt, m e r t a z igei s z e m é l y r a g o k é s a b i r t o k o s személyjelek biztosítják a k o h e r e n c i á t , t e h á t l e g i n k á b b a m a g y a r r ó l i n d o e u r ó p a i n y e l v e k r e való fordítás a l k a l m á v a l s z o k t á k a fordítók a s z ó i s m é t l é s e k elkerülése é r d e k é b e n alkalmazni a z ö s s z e v o n á s m ű v e l e t é t . Fordított e s e t b e n p e d i g (pl. a z o r o s z nyelv e s e t é b e n ) „ a z a l a n y o k e l t ű n é s e a m a g y a r r a v a l ó fordításban értelmetlenné teheti a m o d a t h a t á r t " , a m i é r t i s m é t c s a k a z ö s s z e v o n á s m ű v e l e t é h e z f o l y a m o d n a k a fordítók, bár - m i n t m á r e m ­ lítettük - e z a z átváltási m ü v e l e t fakultatív ( n e m kötelező), tehát a forrásnyelvi m o n d a t h a t á r o k k ö z ö t t is e l k é p z e l h e t ő a célnyelvi s z ö v e g t a g o l á s a . 8

1 0

11

12

8

Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Bp., Scholaslica, 2002. 189., 205. Klaudy Kinga az alanyváltás terminust összefoglaló elnevezésként használja mindazokra a grammatikai cserékre, melyek során „a forrásnyelvi mondat alanyából más mondatrész lesz a fordításban, vagy valamelyik más mondatrészből alany lesz a fordításban." (Klaudy Kinga: uo., 266.) Klaudy Kinga: i. m., 2 0 5 - 2 0 6 . 11 Klaudy Kinga: i. m., 2 0 6 - 2 0 7 . Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Bp., Scholastica, 2002. 207. 9

1 0

1 2

79

M i n t a z t a fenti f o r d í t á s i k o r r e k c i ó b ó l is láthatjuk, a z i d é z e t t h í r m o n d a t ­ ban sincs az összevonás műveletére ténylegesen szükség, hisz az összevonás n é l k ü l is t ü k r ö z h e t i f o r r á s n y e l v i m e g f e l e l ő j é t . A m i p e d i g a z i d é z e t t c é l n y e l v i m o n d a t p e r s p e k t í v á j á n a k e l t o r z u l á s á t illeti, a z a l a n y i e g y e z t e t é s s e l h o z h a t ó ö s s z e f ü g g é s b e . A z a l a n y u g y a n i s sok e s e t b e n ( d e n e m s z a b á l y s z e r ű e n ) a z a l a c s o n y a b b k o m m u n i k a t í v d i n a m i z m u s szintjén h e l y e z k e d i k el. A z i d é z e t t példában viszont a forrásnyelvi mondatban a célhatározói mellékmondatot (Da biprivremeno onesposobüi oštećene...), mely alacsonyabb kommunika­ tív d i n a m i z m u s s a l r e n d e l k e z i k , m i n t a z öt k ö v e t ő f ő m o n d a t (Jovannviéi su im u kqfu sipali sredstvo za uspavljivanje i tada vršilipremetačinu u kući...), a c é l n y e l v i m o n d a t b ó l teljesen e l h a g y j a a fordító, s í g y a f o r r á s n y e l v i m o n ­ d a t f ő m o n d a t á n a k á g e n s s z e r e p ű a l a n y a (Jovanović) a célnyelvi mondatban v e s z í t k o m m u n i k a t í v d i n a m i z m u s á b ó l , m i v e l n e m a z új i n f o r m á c i ó t h o r d o z ó s z a k a s z b a n h e l y e z k e d i k el a m o n d a t e g é s z e n b e l ü l , a m e l l é k m o n d a t o t k ö v e ­ tő tőmondatban, mely hírérték szempontjából egészében v é v e hangsúlyos, h a n e m e g y k o n j u n k c i ó s t a g m o n d a t t e m a t i k u s s z a k a s z á b a n , a f ó k u s z előtti pozícióban, mely informatív szempontból teljességgel k ö z ö m b ö s . M i n t láthattuk tehát, a mondategészek mennyiségi adatai utalhatnak a fordítás során bekövetkezett mondatszerkesztési transzformációkra, de a m o n d a t e g y s é g e k m u t a t ó i e n n é l t ö b b e t is e l á r u l h a t n a k , m i v e l a z o k n e m c s a k a forrásnyelvi és célnyelvi szövegek csoportjában, h a n e m a másik két szöveg­ c s o p o r t b a n is u t a l h a t n a k a m o n d a t o k s z e r k e s z t e t t s é g é r e .

3 . A m o n d a t e g y s é g e k vizsgálata c s o p o r t o n k é n t A m o n d a t e g y s é g e k s z á m á t v i z s g á l v a m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y a forrás­ n y e l v i s z ö v e g e k b e n 5 7 5 m o n d a t e g y s é g t a l á l h a t ó ( á t l a g b a n 19,83 m e / s z ö v ) , a c é l n y e l v i e k b e n 5 5 3 ( á t l a g b a n 19,07 m e / s z ö v ) , a z e r e d e t i e k b e n 5 0 4 ( á t l a g b a n 84 m e / s z ö v ) , a hangzó szövegekben pedig 433 (átlagban 14,93 me/szöv). A z egy szövegre eső mondategységek legmagasabb átlaga tehát az eredeti szö­ v e g e k c s o p o r t j á b a n é s z l e l h e t ő , s - a k á r c s a k a m o n d a t e g é s z e k e s e t é b e n - itt is a l e g n a g y o b b e l t é r é s e k e t l e h e t k i m u t a t n i s z ö v e g e n k é n t (-56 és + 3 5 k ö z ö t t i intervallumban), ami az egyes műfajok terjedelmi különbségeire enged k ö ­ v e t k e z t e t n i , ti. a s z ű k e b b é r t e l e m b e n vett p u b l i c i s z t i k a i s z ö v e g e k m ű f a j u k t ó l é s / v a g y s z e r z ő j ü k t ő l f ü g g ő e n l e h e t n e k h o s s z a b b a k is, d e r ö v i d e b b e k is, m i n t a z i n f o r m a t í v m ű f a j c s a l á d b a sorolt s z ö v e g e k . Ilyen szempontból az eredeti szövegek csoportja s z e m m e l láthatóan ki­ válik a többi szövegcsoport közül, abszolút értékben több mondategységet tartalmaz. E z azonban m é g önmagában véve nem elegendő információ, mert a m o n d a t e g é s z e k szerkesztettsége ennyiből nem derül ki. Ezért célszerű ezen k í v ü l m e g v i z s g á l n i a m o n d a t e g é s z e k m e g o s z l á s i a r á n y á t is t a g m o n d a t a i k s z á m a szerint.

80

H a p e d i g e z t v i z s g á l j u k a n é g y s z ö v e g c s o p o r t b a n , azt t a p a s z t a l h a t j u k , h o g y a f o r r á s - é s c é l n y e l v i s z ö v e g e k m o n d a t a i l e g n a g y o b b a r á n y b a n (f.ny.: 3 3 % ; c.ny.:31%) a két mondategységnyi csoportban gyülemlenek, az ere­ deti és a h a n g z ó s z ö v e g e k m o n d a t a i v i s z o n t 3 5 - 3 5 % - n y i a r á n y b a n a z e g y m o n d a t e g y s é g n y i c s o p o r t b a n . E z e n túl f o l y a m a t o s l e s o d r ó d á s é s z l e l h e t ő a m o n d a t e g é s z e k t a g m o n d a t s z á m szerinti m e g o s z l á s á b a n : a z öt m o n d a t e g y ­ s é g b ő l á l l ó m o n d a t o k c s o p o r t j á i g m é g m i n d a n é g y s z ö v e g c s o p o r t b ó l ta­ lálunk m o n d a t o k a t , e z e n túl a z o n b a n e g y r e k e v e s e b b m o n d a t t a l á l h a t ó . A forrásnyelvi szövegek csoportjában az egy mondategészre j u t ó mondategy­ ségek l e g m a g a s a b b értéke 9 m e / M E , a célnyelvi csoportban 7 m e / M E , az e r e d e t i s z ö v e g e k c s o p o r t j á b a n 12 me/ME, a h a n g z ó s z ö v e g e k c s o p o r t j á b a n pedig 6 m e / M E . Ezeknek a mondatoknak a százalékaránya azonban a korpu­ s z o n b e l ü l e l e n y é s z ő . M i n d e b b ő l arra k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , h o g y a p u b l i c i s z ­ tikai m ű f a j o k b a n - c s e k é l y kivétellel - i n k á b b a k e v e s e b b m o n d a t e g y s é g b ő l álló m o n d a t o k a t r é s z e s í t i k e l ő n y b e n , a m i m e g is felelne a D e r n e L á s z l ó által k i s z á m í t o t t 1,90-2,00 m e / M E s z e r k e s z t e t t s é g i m u t a t ó n a k , m e l y a k ö z l ő p r ó ­ zának j e l l e m z ő j e , s m e l y az újságcikkek érthetősége szempontjából elő­ n y ö s is v o l n a . H a a z o n b a n megvizsgáljuk a szövegcsoportok átlagos szerkesztettségi m u t a t ó j á t , láthatjuk, h o g y m i n d e g y i k m e g h a l a d j a a 2 , 0 0 m e / M E é r t é k e t (f.ny.: 2 , 9 8 m e / M E ; c.ny.: 2 , 7 7 m e / M E ; e.: 2 , 5 4 m e / M E ; h.: 2 , 1 0 m e / M E ) , s c s u p á n a h a n g z ó c s o p o r t á t l a g o s szerkesztettségi m u t a t ó j a k ö z e l í t i m e g a k ö z l ő p r ó z a á t l a g o s m u t a t ó j á t , a t ö b b i c s o p o r t p e d i g m é g a fejtegető p r ó z a 2,32 m e / M E á t l a g o s m u t a t ó j á t is m e g h a l a d j a . E k ö z b e n a k ö z l ő p r ó z a m u ­ t a t ó j á h o z v i s z o n y í t o t t differencia i n t e r v a l l u m a a c é l n y e l v i c s o p o r t b a n a legmagasabb (-0,33 é s + 2 , 4 5 k ö z ö t t , tehát ö s s z e s e n 2,78 m e - n y i e l t é r é s b e n ) , ezt k ö ­ veti a f o r r á s n y e l v i c s o p o r t ( 0 é s 2,5 között, t e h á t 2,5 m e - n y i e l t é r é s b e n ) , majd a z e r e d e t i s z ö v e g e k c s o p o r t j a (-0,35 és 1,87 k ö z ö t t , t e h á t 2 , 2 2 m e - n y i e l t é r é s b e n ) , s v é g ü l a h a n g z ó s z ö v e g e k csoportja (-0,75 és 1 k ö z ö t t , t e h á t 1,75 m e - n y i e l t é r é s b e n ) . L á t h a t j u k tehát, h o g y a f o r r á s n y e l v i c s o p o r t b a n a szövegek száz százalékában az átlagos szerkesztettségi mutató vagy m e g ­ e g y e z i k a 2 , 0 0 m e / M E m u t a t ó v a l , v a g y m e g h a l a d j a azt, a c é l n y e l v i s z ö v e g e k k ö z ü l e g y b e n a z á t l a g o s s z e r k e s z t e t t s é g i m u t a t ó c s a k 1,67 m e / M e , a cél­ n y e l v i c s o p o r t b a n is c s a k e g y s z ö v e g á t l a g o s m u t a t ó j a 1,64 m e / M e , m í g a h a n g z ó s z ö v e g c s o p o r t b a n 10 s z ö v e g b e n ( 3 4 , 4 5 % ) a l a c s o n y a b b a z á t l a g o s s z e r k e s z t e t t s é g i m u t a t ó a 2 , 0 0 m e / M E - n y i átlagnál, a m i ö s s z h a n g b a n v a n a számítások során kapott eredményekkel, miszerint a mondategészek 35%-a 1 3

1 4

13

L. Derne L.: Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata. Bp., Akadémiai Ki­ adó, 1971.

14

Derne I.., uo.

81

egy t a g m o n d a t ú , nyilván azzal a célzattal, hogy a hallgatóságot n e terheljék „túl h o s s z ú " m o n d a t o k k a l . E b b ő l a z o n b a n m é g n e m k ö v e t k e z t e t h e t ü n k arra, h o g y a z i l y e n „ r ö v i d " mondatszerkesztés mindenkor egyszerűen áttekinthető, mert ezek a szám­ adatok a m o n d a t e g y s é g e k telítettségére, bonyolultsági fokára nem utalnak. E g y túl s o k m o n d a t r é s z t é s b o n y o l u l t s z i n t a g m á k a t t a r t a l m a z ó m o n d a t e g y ­ ség ugyanis az információ befogadása szempontjából olykor elérhetetlenebb lehet, m i n t e g y t ö b b s z ö r ö s e n ö s s z e t e t t m o n d a t , m e l y n e k m o n d a t e g y s é g e i á t t e k i n t h e t ő k . E z a g o n d p e d i g k ü l ö n ö s e n a s z e r b r ő l m a g y a r r a fordított s z ö ­ vegek esetében érhető tetten. A z i n d o e u r ó p a i n y e l v e k , s így a s z e r b n y e l v e s e t é b e n is, a k o m m u n i k a t í v e g y s é g e k sokkal n a g y o b b belső telítettséget bírnak el, mint m a g y a r megfele­ lőik. E z v i s z o n t a b b ó l k ö v e t k e z i k , h o g y - a m i n t ezt m á r e m l í t e t t ü k - a s z e r b n y e l v b e n a m o n d a t o k b ő v í t é s i m ó d j a k é t f é l e lehet: l e g i n k á b b progresszív, a m i k o r elöl áll a z a l a p s z ó , u t á n a a b ő v í t m é n y e k (régens ante rectum), d e le­ het regresszív is, a m i k o r a b ő v í t m é n y e k állnak elöl, s a z a l a p s z ó k ö v e t i ő k e t (régens post rectum). A m a g y a r n y e l v r e e z z e l s z e m b e n szinte k i z á r ó l a g ( k e v é s k i v é t e l l e l ) a r e g ­ resszív bővítési m ó d j e l l e m z ő , ennek következtében pedig a bővítmények­ n e k a s z á m a , m e l y e k e g y s z e r k e z e t b e n a z a l a p t a g elé b e h o z h a t o k , i g e n c s a k korlátozott. Korlátozott pedig a koncentrációs képesség hanyatlása miatt, m e l y a k k o r l é p fel, a m i k o r a b e f o g a d ó n a k a z a l a p t a g f e l b u k k a n á s a e l ő t t túl s o k b ő v í t m é n y t kell é s z b e n t a r t a n i a . E g y i l y e n n e g a t í v p é l d a k é n t a k ö v e t k e z ő f o r r á s n y e l v i m o n d a t fordítását e m l í t h e t j ü k m e g : (3l2Ly„Društvena atmosfera, opterećena ksenofobijom i netolerancijom, nije se promenila", \ dodaje se u uvodu opširnog izveštaja, \ koji razmatra pitanja reformi, ekonomskih i socijalnih prava, pravosudnog sistema, Vojske Jugoslavije, policije, zdravstva, univerziteta, manjina, Vojvodine, Sandíaka, izbeglica, medija, obnova konzervativne ideje i crkve i slobode veroispovesti. (B 1. - 02. 04. 22.) 2

3

X

(3 Ib) A reformokat, a gazdasási és szociális jogokat, az igazságügyi rendszert, a Jugoszláv Katonaságot, a rendőrséget, az egészség­ ügyel, az egyetemeket, a vajdasági és a sandžaki kisebbségekel, a menekülteket, a médiumokat, a konzervatív eszmék és az egyház megújhodását, valamint a vallásgyakorlás szabadságát elemző rész­ letes jelentés bevezetőiében az áll, | hogy az idegengyűlölettel és az intoleranciával terhelt társadalmi légkör nem változott meg. (MSZ 1. - 02. 04. 23. o.) 2

82

Mint az a célnyelvi mondat aláhúzott részéből kitűnik, a fordító olyan grammatikai áthelyezést végzett, melynek során a forrásnyelvi m o n d a t halmozott genitivusi (birtokos) szerkezetekkel zsúfolt tárgyi szintagmája a mondat bevezető részébe (tematikus szakaszába) került, m é g p e d i g a mellék­ n é v i igenévi (elemző) alaptagnak alárendelt accusativusi tárgyak soraként, m í g a forrásnyelvi m o n d a t b a n ez a szerkezet a m o n d a t k o m p l e x rémájában kapott helyet, miután a z olvasó m á r birtokába jutott annak az információnak, h o g y a felsorolt t é t e l e k a H e l s i n k i B i z o t t s á g S z e r b i á r a v o n a t k o z ó j e l e n t é s é ­ b e n s z e r e p e l n e k . A m a g y a r fordítás t e h á t felborította a z i n f o r m á c i ó a d a g o l á ­ s á n a k s o r r e n d j é t , s e z z e l e g y ü t t a m o n d a t p e r s p e k t í v á j á t is. 1 5

16

A szerb m o n d a t o k f o r d í t á s a g y a k r a n c s a k s z i n t v á l t á s s a l l e h e t s é g e s , a m i ­ k o r a fordító a s z e r b m o n d a t o k ( l e g i n k á b b i g e n e v e s s z e r k e z e t e i n e k ) i m p l i c i t állításait ö n á l l ó m o n d a t e g y s é g e k k é e m e l i fel, k i h a s z n á l v a e z z e l a z a l á r e n d e l t mondatszerkesztés lehetőségét, mely nyelvünkben percepciós szempontból a bővítés kevésbé megterhelő módját képezi. A (3/b) mondat esetében ugyan nehéz volna a terjedelmes felsorolást külön-külön mellékmondati szintre emelni, a melléknévi igenevet a z o n b a n m e l l ő z h e t j ü k , a m e n n y i b e n a felsorolást t a r t a l m a z ó m o n d a t g y s é g e t á t h e l y e z ­ zük m o n d a t k e z d ő p o z í c i ó j á b ó l a m o n d a t v é g é r e , s f ő m o n d a t b ó l m e l l é k ­ mondattá transzformáljuk, miközben az accusativusi alakokat a vonatkozik ige v o n z a t á n a k m e g f e l e l ő s u b l a t i v u s i (-raf-re r a g o s ) a l a k o k r a v á l t o z t a t j u k . U g y a n a k k o r a z o n b a n célszerű a forrásnyelvi m o n d a t k é t m o n d a t e g é s z r e való f e l b o n t á s a is, m i v e l v o n a t k o z ó m e l l é k m o n d a t a l k a l m a z á s a e s e t é n k é r d é s e s s é v á l n a a k ö v e t k e z ő k o m m u n i k a t í v e g y s é g v o l t a k é p p e n i t é m á j a (ti. a z , h o g y a jelentésTÖX v a g y bevezetőjérö\ van-e szó): (3/c)„ Az idegengyűlölettel és türelmetlenséggel terhelt társadalmi légkör nem változott meg" - áll továbbá ennek a terjedelmes jelentésnek a bevezetőjében. A jelentés számos kérdést vitat meg, melyek a refor­ mokra, a gazdasági és társadalmi jogokra, az igazságszolgáltatási rendszerre, a Jugoszláv Katonaságra, a rendőrségre, az egészség­ ügyre, az univerzitásra, Vajdaság és Sandžak kisebbségeire, a mene­ kültekre, a médiára, az egyház és a konzervatív eszmék újraéledésé­ re, valamint a vallásszabadságra vonatkoznak. í g y v i s z o n t a f o r r á s n y e l v i m o n d a t p e r s p e k t í v á j a is h e l y r e á l l , m i v e l a tár­ gyalt b i z o t t s á g i j e l e n t é s b ő l k i r a g a d o t t , f i g y e l e m f e l k e l t ő i d é z e t m o n d a t k e z d ő p o z í c i ó b a k e r ü l ( a k á r c s a k a z eredeti s z ö v e g b e n ) , a m o n d a t e g é s z s z e m p o n t ­ j á b ó l új i n f o r m á c i ó t h o r d o z ó r é s z (a j e l e n t é s t a r t a l m a ) v i s z o n t a m o n d a t z á r ó (rematikus) szakaszba jut. 1 5

1 6

L. Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Bp., Scholastica, 2002. 236. 1 , . Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Bp., Scholastica, 2002. 192.

83

A szintváltás (felemelés) művelete tehát sokban hozzájárulhat az ekviva­ l e n c i a - és e z z e l e g y i d e j ű l e g a f u n k c i o n á l i s , illetve k o m m u n i k a t í v p e r s p e k ­ t í v a — m e g ő r z é s é h e z is. M i n t a h o g y a n azonban kiderült, a vizsgált korpusz forrás- és célnyelvi csoportjában ez az elv n e m igazán működött. A s z ö v e g e k 4 8 % - á b a n ugyanis a forrásnyelvi szöveg mondategységeinek száma a célnyelvi szöveg mondat­ egységeinek számánál nagyobb, 24%-ában a célnyelvi szöveg mondategysé­ geinek száma nagyobb, m í g 28%-ában a két szám megegyezik. A szövegek egy részében tehát a fordítók - ú g y tűnik, k o m o l y a b b fordításstratégiai érvek n é l k ü l - a f e l e m e l é s m ű v e l e t é n e k é p p e n e l l e n k e z ő j é t , a l e s ü l l y e s z t é s t al­ kalmazták, annak ellenére, hogy ez a müvelet Klaudy K i n g a szerint inkább a magyarról indoeurópai nyelvekre történő fordításra j e l l e m z ő . E g y i k i l y e n tetten é r t m ű v e l e t p l . a f o r r á s n y e l v i s z ö v e g e k i n d i r e k t i d é ­ zeteiben jelentkező tárgyi mellékmondatok lesüllyesztése, a forrásnyelvi mondateleji idéző m o n d a t o k névutós szerkezetté való transzformálása révén: 17

]

3

( 4 / a ) Biserkoie ocenila \ídaje na početku re/ormi naćinjen propusl, | jer nisu izvršene promene u policiji i vojsci, | nije izvršena lustracija u pravosuđu i medijima,\ te suse,\ kako je rekla,\ „porazene snage" konsolidovale] i sada su „prepreke promenama". ( B 1. - 0 2 . 0 4 . 22.) 4

5

6

5

1

1

(AfbVBiserko szerint a reformok kezdetén mulasztás történt^ mert a rendőrség és a katonaság változatlan maradt,^ nem tisztogatták meg az igazságügyet és a médiumokat^ következésképpen,^ mint mondta,^ „a vereséget szenvedett erők" konszolidálódtak,^ és most „a változások akadályát képezik". ( M S Z 1. - 0 2 . 0 4 . 2 3 . 1. o.)

1

( S / a ) Pravni savetnik HOPS-a Nataša Novaković ocenila јеЏ da je u pravosudu bilopozitivnihpomaka u 2001. godini,\ ali da se situacija nije bitno izmenila. ( B 1. - 0 2 . 0 4 . 2 2 . ) 3

1

( 5 / b ) Natasa Novakovié. a Helsinki-bizottság jogi tanácsosának vélemé­ nye szerint tavaly az igazságügyben történt ugyan előrelépés, | de a helyzet nem változott lényegesebben. ( M S Z 1. - 0 2 . 0 4 . 2 3 . 1.) 2

B i z o n y o s esetekben viszont a célnyelvi szövegekben a fordítók (vagy l e k t o r o k ) t e l j e s e n e l h a g y j á k a f o r r á s n y e l v i h á t r a v e t e t t i d é z ő m o n d a t o t , ily m ó d o n c s ö k k e n t v e a m o n d a t e g y s é g e k eredeti s z á m á t : 1 7

L. Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Bp., Scholastica, 2002. 208.

84

l

( 6 / а ) Republička direkcija za robne rezerve isplatiće do 15. avgusta prvu ratu za otkup pšenice od individualnih proizvođača, preko zavoda za obračun i platánja (ZOP), \ saopšteno je danas iz ministarstva trgovine. turizma i usluga Srbije. ( B 14. - 0 2 . 0 8 . 0 9 . ) 2

(6/b)A köztársasági Arutartalékok Igazgatósága augusztus 15-éig kifizeti az egyéni termelöknek a felvásárolt búza után járó első részletét a Fizetésforgalmi Intézet közvetítésével. ( M S Z 1 4 . - 0 2 . 0 8 . 10. 1.) 1

(7/a) '„ Tražim od policije i Centra za socijalni raa] da javno proćitaju pisma\ koja je moja éerka uputila u julu i oktobru prošle godine\ i u kojima im je iznela svoj život sa Cedom (Dragan Cedit), svoje strahove istrepnje",] reklaie GordanaKulaševit. ( B 16. - 0 2 . 0 8 . 0 9 . ) l

4

5

1

2

(77b) Felszólította a rendőrséget és a szociális gondozót,*] hogy hozzák nyilvánosságra azt a levelet,^ amelyet a lánya tavaly júniusban és októberben írt,\ amelyben hangot adott halálfélelmének Dragan Cedit fenyegetése miatt. ( M S Z 1 6 . - 0 2 . 0 8 . 1 0 . 4 . o.) A

O l y a n e s e t b e n , a m i k o r a f o r r á s n y e l v i m o n d a t b a n k é t da k ö t ö s z ó s , e g y ­ m á s n a k a l á r e n d e l t t á r g y i m e l l é k m o n d a t t a l á l h a t ó , a fordítók á l t a l á b a n a le­ s ü l l y e s z t é s m ű v e l e t é h e z f o l y a m o d n a k , s ez n e m is c s o d a , h i s z a s z e r b a n y a ­ n y e l v ű e k is t ö b b n y i r e k e r ü l i k a k é t s z e r e s , e g y m á s u t á n i da k ö t ö s z ó s szer­ k e z e t e t — a k á r c s a k a m a g y a r a n y a n y e l v ű e k a k é t s z e r e s hogy k ö t ő s z ó s a t — s e h e l y e t t i n k á b b a z e l s ő da-s s z e r k e z e t u t á n infinitivusi ( m o n d a t s z i n t alatti) szerkezetet alkalmaznak. A következő két példában, ahol a forrásnyelvi mondatokban kétszeres da-s s z e r k e z e t t e l t a l á l k o z u n k , a f o r d í t ó k m i n d k é t e s e t b e n i g y e k e z n e k e l k e ­ rülni a z i s m é t l ő d ő k ö t ő s z ó t a c é l n y e l v i m o n d a t b a n . így a z alábbi esetben a m á s o d i k tárgyi m e l l é k m o n d a t a fordítás során mondatszint alá süllyesztett főnévi igeneves szerkezetté transzformálódik, s ezáltal a z e r e d e t i v e l t ö b b é - k e v é s b é e k v i v a l e n s s z e r k e z e t e t a l k o t : 2

3

( 8 / a ) ' D y e / w o je rekao i\ da je Vlada Poljske spremna\ da odobri ioš jednu kreditnu liniju namenjenu elektroprivredi, | piše u saopštenju iz kabineta Jozefa Kase. ( B 1 1 . - 0 2 . 0 4 . 2 4 . ) 4

(%1\>УAmint ezt Diema közölte,] a lengyel kormány hajlandó még egy hitelt jóváhagyni a villanygazdaság számára — \ áll a kabinet közle­ ményében. ( M S Z 1 1 . - 0 2 . 0 4 . 2 5 . 16. o.) 2

3

85

A f o r d í t ó k a z o n b a n n e m m i n d i g találják m e g a k é z e n f e k v ő á t v á l t á s i m ü ­ v e l e t e t a z efféle s z e r k e z e t e k s ű r í t é s é r e , s a l e s ü l l y e s z t é s m ű v e l e t é r ő l is e l ­ mondhatjuk, h o g y a mondatszint alá süllyesztett m o n d a t e g y s é g e k sokszor alacsonyabb kommunikatív dinamizmussal rendelkeznek, mint azok, ame­ l y e k a m o n d a t szintjén h e l y e z k e d n e k e l , k ü l ö n ö s e n , h a e z t m é g a m o n d a t s z ó r e n d j e is m e g e r ő s í t i . í g y a k ö v e t k e z ő p é l d á b a n m e g f i g y e l h e t j ü k , h o g y a k é t s z e r e s da k ö t ő szós szerkezetet, melyek közül a második egy passzív igealakot tartalmaz, a fordító g r a m m a t i k a i c s e r e útján e g y s z e r ű ( a k t í v ) f e l s z ó l í t ó m ó d ú i g e a l a k k á t r a n s z f o r m á l t a ( m i k ö z b e n a 4 / a , b é s 5/a,b p é l d á k b a n m e g f i g y e l t - e z ú t t a l s z e m é l v r a g g a l e l l á t o t t - szerint n é v u t ó s s z e r k e z e t s e g í t s é g é v e l t ö r t é n ő le­ s ü l l y e s z t é s m ű v e l e t é t is e l v é g e z t e , s így a f o r r á s n y e l v i m o n d a t h á r o m m o n ­ dategységét egyetlen mondategységbe sűrítette) : 18

x

2

( 9 / a ) Onaie agenciji Beta rekla\ da Marija staranje majci i ocu Dragana Čedića... (9/b)Szerinte anyját

treba^ da bude poverena ( B 16. - 0 2 . 0 8 . 0 9 . )

a Marijáról való gondoskodással bízzák és apját. ( M S Z 16. - 0 2 . 0 8 . 10. 4 . o . )

me? Dragan

na

Cedit

A f o r d í t ó által e l v é g z e t t á t v á l t á s i m ű v e l e t e k e r e d m é n y e k é p p e n a z e r e d e t i m o n d a t t a l n e m a z o n o s p e r s p e k t í v á j ú m o n d a t k e l e t k e z e t t . A treba da bude poverena szószerkezet m a g y a r megfelelője ugyanis n e m igazán a z egy­ s z e r ű f e l s z ó l í t ó m ó d ú bízzák meg igealak, m i v e l a z i n k á b b a d i r e k t i d é z e t g r a m m a t i k a i e s z k ö z t á r á b a illene b e l e , itt v i s z o n t i n d i r e k t i d é z é s s e l á l l u n k s z e m b e n . E z e n k í v ü l a Marijáról való gondoskodással deszemantizálódott m e l l é k n é v i i g e n e v e s s z e r k e z e t i g e előtti p o z í c i ó j a f é l r e é r t é s r e is o k o t a d h a t , m i v e l a f e l s z ó l í t ó m ó d b a n k ö t e l e z ő i g e k ö t ő - h á t r a v e t é s a r r a is u t a l h a t , h o g y a z igét m e g e l ő z ő s z e r k e z e t f ó k u s z p o z í c i ó b a n h e l y e z k e d i k e l . A f o r r á s n y e l v i m o n d a t perspektívája viszont, ezzel szemben, a hangsúlyt a nevelőszülők m e g n e v e z é s é r e helyezi, s e z a szerb nyelvnek megfelelő mondatvégi fókusz­ p o z í c i ó v a l ö s s z h a n g b a n is v a n . A fordító t e h á t , a h e l y e t t , h o g y a z e k v i v a l e n ­ cia é r d e k é b e n a grammatikai áthelyezés m ű v e l e t é h e z folyamodott volna, s a v o l t a k é p p e n i f ó k u s z t i g e előtti p o z í c i ó b a h o z t a v o l n a , a f o r r á s n y e l v i m o n d a t szórendjét követte, s így a m o n d a t eredeti perspektíváját eltorzította. A (9/c) és (9/d) mondat a perspektíva visszaállításának egy-egy lehetősé­ gét mutatja be: 8

Ezen kívül az ágens egyértelművé tétele érdekében egy mondatfelbontást is végzett, minek következtében a négy mondategységből álló forrásnyelvi mondategész a célnyelvi szöveg­ ben két mondategészre bomlott fel, egy-egy mondategységnyi terjedelemmel, mivel azon­ ban itt nem a mondategészek felbontásáról van szó, a zavaró elemek elkerülése érdekében ennek illusztrálásától itt eltekintek.

86

( 9 / c ) ^Szerinte Dragan hogy Marijáról (9/d)Szerinte Dragan doskodnia.

Cedit apját és anyját gondoskodjanak. Cedié

apjának

kell(ene)

és anyjának

megbízni

kellene

Marijáról

(avval),\*

gon­

A (9/c) mondat két mondategységet tartalmaz, melyek közül az elsőben található a főnévi igeneves szerkezet, a második viszont az első t a g m o n d a t ­ n a k hogy k ö t ő s z ó s ( á l l a n d ó h a t á r o z ó i ) m e l l é k m o n d a t a . A ( 9 / d ) m o n d a t p e ­ d i g e g y m o n d a t e g y s é g b ő l áll, m e l y b e n u g y a n c s a k f ő n é v i i g e n e v e s s z e r k e z e t található. Mindkét mondatról megállapítható azonban, hogy perspektívájuk megfelel a forrásnyelvi mondat perspektívájának. A v i z s g á l t s z ö v e g e k b e n a z o n b a n a m o n d a t e g y s é g e k f ő n é v i i g e n e v e s szer­ k e z e t t é v a l ó l e s ü l l y e s z t é s é n k í v ü l m e g f i g y e l h e t ő a m e l l é k n é v i i g e n e v e s szer­ k e z e t t é v a l ó l e s ü l l y e s z t é s m ű v e l e t e is: 2

( 1 0 / a ) ЧСако je agenciji Betapotvrđeno u NIS-u,\ razbojnici maskirani fantomkama presreli su blagajnice ispred ulaza u sedište kompanije u Novom Sadu, | zapretili im oružjem]* i oteli torbefi u koiima ie bilo oko miiion dinara. ( B 12. - 0 2 . 0 4 . 2 4 . ) 3

1

1

( 1 0 / b ) A m i n t azt a Nafiagas megerősítette] az álarcos rablók a cég új­ vidéki székhelyének bejáratánál támadták meg apénztárosnőket,'^ fegyvert fogtak rájuk\ és elvették tőlük a megközelítőles 1 millió dinárt tartalmazó táskákat. ( M S Z 1 2 . - 0 2 . 0 4 . 2 5 . 1 6 . o.) 4

A p é l d a m o n d a t b a n tehát a fordító a forrásnyelvi m o n d a t jelzői mellék­ m o n d a t á t s ü l l y e s z t e t t e le m e l l é k n é v i i g e n e v e s s z e r k e z e t t é . A m e g f i g y e l t p é l d á k e z e k s z e r i n t a l á t á m a s z t j á k a feltevést, m i s z e r i n t a fordítók a s z e r b r ő l m a g y a r r a v a l ó fordítás s o r á n is a l k a l m a z z á k a l e s ü l l y e s z ­ tés m ű v e l e t é t , a n n a k e l l e n é r e , h o g y e z a t r a n s z f o r m á c i ó K l a u d y K i n g a s z e r i n t inkább a magyarról indoeurópai nyelvekre való fordítás esetében j e l l e m z ő . Ez viszont két lehetőségre enged következtetni: 1. a l e s ü l l y e s z t é s m ű v e l e t é n e k a l k a l m a z á s a n e m j e l l e m z ő a z i n d o e u r ó p a i n y e l v e k r ő l m a g y a r r a v a l ó fordításra, t e h á t a fordítók i d e g e n m o n d a t s z e r ­ k e s z t é s i m i n t á t k ö v e t t e k ( n y e l v i interferencia); 2. a m ű v e l e t - h a n e m is á l t a l á n o s é r v é n y ű é n - m i n d k é t i r á n y b a n a l k a l ­ mazható, mivel az igeneves szerkezetek bizonyos esetekben a m a g y a r nyelv­ től n e m i d e g e n m o n d a t o t h o z t a k létre. A z elemzett példák viszont, mint megfigyelhettük, n e m zárják ki a m á ­ sodik feltevés h e l y t á l l ó s á g á t . E n n e k b i z t o s l e s z ö g e z é s é h e z a z o n b a n t o v á b b i nyelvi a n y a g vizsgálatára van szükség. 87

4. K o n k l ú z i ó A v i z s g á l t n y e l v i a n y a g - m i n t a k o r á b b i a k b a n is - b i z o n y s á g o t ad a r r ó l , hogy a gyakorisági adatok n e m nyújthatnak abszolút fogódzót a szöveg kva­ litatív j e l l e m z ő i n e k k i k ö v e t k e z t e t é s é h e z . E n n e k e l l e n é r e a t ö b b i s z á m a d a t t ó l v a l ó eltérések révén rámutathatnak azokra a szövegen belüli helyekre, m e ­ l y e k e t é r d e m e s a n a l i t i k u s m ó d o n is m e g v i z s g á l n i . Jelen dolgozatban ez a megfigyelés forrás- és célnyelvi s z ö v e g e k m o n ­ d a t e g é s z e i n e k és m o n d a t e g y s é g e i n e k kvantitatív, illetve kvalitatív elemeire irányult, m i n e k során kiderült, hogy a számbeli k ü l ö n b s é g e k ezen a téren n e m m i n d i g j e l ö l n e k valamilyen szabályos átváltási műveletet, sőt v a n n a k o l y a n e s e t e k is, m e l y e k b e n a f o r d í t ó k a s z e r b r ő l m a g y a r r a v a l ó f o r d í t á s e s e ­ tében olyan átváltási műveletet alkalmaztak, melyeknek valójában

fordított

irányban kellene m ű k ö d n i ü k (lesüllyesztés).

Irodalom Dr. Babié, Stjepan: Jezik. Zg., Privreda, 1963. Beaugrand de, Robert - Dressler, Wolfgang-. Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Bp„ Corvina Kiadó, 2000. Bencédy József (szerk.): A hatékony rádiózásért. A rádió nyelvi bizottságának elemzéseiből ( 1 9 7 6 - 1 9 9 1 ) . Bp., Magyar Rádió nyelvi bizottsága, 1993. Derne László: Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971. D e z s ő L á s z l ó - S z é p e György: Adalékok a topic-comment problémához. Nyelvtudományi Közlemények, 1967. 2., 3 6 5 - 3 8 8 . D e z s ő László: Szórend és mondathangsúly. Általános Nyelvészeti Tanulmányok V , 1967, 79-121. D e z s ő László: Tipológiai vizsgálatok. Szerbhorvát-magyar kontrasztív nyelvtan I. Újvidék, Hungarológiai Intézet, 1972. D e z s ő László: A mondatok aktuális tagolásának és szórendjének kérdésköre = Telegdi Zsig­ mond (szerk.): Hagyományos nyelvtan - modern nyelvészet. Bp., Tankönyvkiadó, 1972, 85-104. D e z s ő László: A mondattan tipológiai megközelítése. Általános Nyelvészeti Tanulmányok IX., 1973, 8 5 - 1 0 4 . E. Kiss Katalin: A magyar mondatszerkezet generatív leírása. Nyelvtudományi Értekezések 116., Bp., Akadémiai Kiadó, 1983. É. Kiss Katalin: Mondattan = É. Kiss-Kiefer-Siplár (szerk): Új magyar nyelvtan. Bp., Osiris Kiadó, 1998. Elekfi László: A z aktuális mondattagolás egyik alapformája a magyarban. Nyelvtudományi Közlemények, 1964. 2., 3 3 1 - 3 7 0 . Elekfi László: Közléselmélet, grammatika, aktuális mondattagolás. Általános Nyelvészeti Ta­ nulmányok IX., 1973, 6 5 - 6 8 . Elekfi László: Petőfi verseinek mondattani és formai felépítése (különös tekintettel az aktuális mondattagolásra). Bp., Akadémiai Kiadó, 1986. Gergely György: A z aktuális mondattagolás szerepe a mondatmegértésben. Általános Nyel­ vészeti Tanulmányok XVIIL, 1995, 43 6 1 .

88

Huszár Agnes: A predikatív viszony szintaktikai kategóriái. Nyelvtudományi Értekezések 101., Bp., Akadémiai Kiadó, 1979. Huszár Ágnes: Л mondat aktuális tagolása és annak tanítása. Magyar Nyelvőr, 1983. 1., 87-100. Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. Mondattan. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. Klaudy Kinga: Fordítás és aktuális tagolás. Nyelvtudományi Értekezések 123., Bp., Akadé­ miai Kiadó, 1987. Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás elméletébe. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Bp., Scholastica, 2 0 0 2 . Klaudy Kinga: Languages in Translation. Bp., Scholastica, 2 0 0 3 . Láncz Irén: A nyelvhasználat kutatásának új szempontjai = Láncz Írén: A nyelvi rendszerteremtés útjain. Becse, Rubicon, 1997, 9 1 - 1 1 4 . Pásztor Kicsi Mária: A beszélt nyelv mondatainak (megnyilatkozásainak) néhány szintaktikai sajátossága. Tanulmányok, 1995, 147-156. Pásztor Kicsi Mária: Téma - réma. Vajdasági magyar publicisztikai szövegek aktuális tagolási problémái. Hungarológiai Közlemények, 2002. 3., 1 0 9 - 1 2 1 . Pásztor Kicsi Mária: Sajtószövegek hírértéke nyelvi formájuk függvényében. Hungarológiai Közlemények, 2 0 0 2 . 4., 7 0 - 7 5 . Pásztor Kicsi Mária: Aktuális tagolás - intonáció. (A bemondói szövegolvasás informatív jellemzői). Hungarológiai Közlemények, 2003. 2., 121 129. Pásztor Kicsi Mária: A médiaszövegek aktuális tagolásának kvantitatív vizsgálata. Tanulmá­ nyok, 2 0 0 5 , 1.43-143. Pásztor Kicsi Mária: Vajdasági magyar médiaszövegek mondatszerkeszlésének öszehasonlító kvantitatív elemzése. Hungarológiai Közlemények, 2007. 2., 7 1 - 8 5 . ToŠović, Branko: Komunikativna perspektíva refienice = Ivié, Milka (szerk.): Sintaksa savremenog srpskog jezika. Prosta rečenica. Bg., Institut za srpski jezik S A N U , Beogradska knjiga, Matica srpska, 2 0 0 5 , 1061-1110. Varga László: A hanglejtés = Kiefer Ferenc (szerk..) Strukturális magyar nyelvtan. Fonológia. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. Wacha Imre: Élő nyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak (szintaktikai) vizsgálati szempontjaihoz ( A gazdagréti kábeltelevízió élő nyelvi felvételei alapján). = Beszélt nyel­ vi tanulmányok. Szerk. Kontra Miklós. Bp., A MTA Nyelvtudományi Intézete, 1988. Wacha Imre: Gondolatok a rádióhírek nyelvéről és kommunikalivitásáról = Wacha Imre: A Szöveg és hangzása. Cikkek, tanulmányok a beszédről. Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola, 1999.

QUALITATIVE A N D QUANTITATIVE C O H E R E N C E IN SENTENCE CONSTRUCTION AND THEIR INFLUENCE ON THE FUNCTIONAL PERSPECTIVE T h e artiele d e a l s w i t h t h e r e l a t i o n s b e t w e e n t h e f r e q u e n c y i n d i c e s o f s e n t e n c e c o n s t r u c t i o n s , a n d t h e c o n s t r u c t i o n s a n d p e r s p e c t i v e s o f actual s e n t e n c es w i t h s p e c i a l r e g a r d t o g r o u p s o f s o u r c e a n d target l a n g u a g e t e x t s , w h o s e c o m p a r i s o n offers a m o r e c o m p l e t e p i c t u r e o f l a n g u a g e c o n t r a s t s , a n d w i t h i n 89

it t h e c o n t i n u a n c e o r d i s t o r t i o n o f sentence p e r s p e c t i v e d u r i n g t h e Operation of t r a n s l a t i o n . K e y w o r d s : m e d i a t e x t s , s e n t e n c e c o n s t r u c t i o n , actual d i v i s i o n , functional s e n t e n c e p e r s p e c t i v e , s e n t e n c e , c l a u s e , c o m m u n i c a t i v e unit, t o p i c ( t h e m e ) , c o m m e n t , ( r h e m e ) c o m p l e x t h e m e , c o m p l e x r h e m e , t r a n s f o r m a t i o n a l Opera­ tions, t r a n s f o r m a t i o n , e q u i v a l e n c e , s o u r c e - l a n g u a g e text, t a r g e t - l a n g u a g e text

A tanulmány a Szerb Köztársaság Tudományügyi és Minisztériuma 148026D számú projektuma keretében

90

Technológiai készült.

ETO: 811.511.141:81'373.231

ORIGINAL SCIENTIFIC PAPER

KOVÁCS RÁCZ ELEONÓRA

AZ ANYANYELV ÉS NYELVVÁLTOZATAI Mother Tongue and its Language Variants A dolgozat a magyar nyelvváltozatok tagolásának történeti áttekintését tartalmazza. A nyelv­ változatok közül hangsúlyt fektetünk az irodalmi nyelvre, a köznyelvre, a nyelvjárásra, az argóra és a szlengre. Jelen nyelvállapot egymás melleit élő nyelvi normákat tartalmaz, Így a nyelvjárásoknak is megvan a maguk normája. A z argó és a szleng esetében kevés szó esik nyelvtani szabályrendszerük felderítéséről. Kulcsszavak: irodalmi nyelv, köznyelv, nyelvjárás, argó és szleng

1. Irodalmi nyelv és nyelvjárás A nyelvváltozatokat taglaló szakirodalom ( W A C H A 1991) kezdetben a n e m z e t i n y e l v k é t v á l t o z a t á t k ü l ö n í t e t t e el; a z i r o d a l m i n y e l v e t é s a n y e l v ­ járásokat. K é s ő b b e közé a két nyelvváltozat k ö z é beékelődött a köznyelv. A z i r o d a l m i n y e l v e t f ő k é n t e g y s é g e s ü l t , írott n y e l v v á l t o z a t n a k t e k i n t e t t é k . A k ö z n y e l v e t é s a r e g i o n á l i s k ö z n y e l v e t p e d i g a z írott i r o d a l m i n y e l v b e ­ szélt v á l t o z a t a k é n t t a r t o t t á k s z á m o n . K é s ő b b e g y e s e k a r r a a m e g á l l a p í t á s r a j u t o t t a k , h o g y a k ö z n y e l v n e k írott v á l t o z a t a is v a n . E z z e l s z e m b e n a n y e l v j á ­ rást k i z á r ó l a g b e s z é l t n y e l v v á l t o z a t k é n t j e l l e m e z t é k . M á s n y e l v v á l t o z a t o k a t a s t í l u s k a t e g ó r i á k r e n d s z e r é b e h e l y e z t e k el, v a l a m i n t a z i g é n y s z i n t s z e r i n t r a n g s o r o l t a k . A z i g é n y s z i n t szerinti r a n g s o r o l á s f e l s ő s z i n t j é r e a z i r o d a l m i n y e l v került, m e l y e t a k ö z n y e l v , m a j d a f a m i l i á r i s n y e l v h a s z n á l a t k ö v e t e t t . E b b e n a f e l o s z t á s b a n n e m s z e r e p e l a n y e l v j á r á s o k b e s o r o l á s a . A z ilyen k a t e ­ g o r i z á l á s r a utal B á r c z i G é z a e l m é l e t e . Bárczi G é z a a nyelvi rétegeket egy vízszintes és egy függőleges tenge­ lyen h e l y e z i el, m e l y e k a t á r s a d a l m i m e g o s z l á s s z e r i n t t e s z n e k k ü l ö n b s é g e t az egyes nyelvváltozatok között. A vízszintes tengely a nyelv területi válto­ zataira utal, a z a z a n y e l v j á r á s o k r a , t e h á t e z a t e n g e l y a n y e l v földrajzi k ü ­ lönbségeit mutatja. A függőleges tengely ezzel szemben az ún. rétegnyelvek és a z ún. c s o p o r t n y e l v e k e l k ü l ö n ü l é s é t interpretálja. B á r c z i n e m h í v j a fel a figyelmet a f ü g g ő l e g e s é s a v í z s z i n t e s t e n g e l y ö s s z e f ü g g é s e i r e (pl. a r e g i o n á ­ lis k ö z n y e l v ) , d e f i g y e l m e z t e t arra, h o g y a r é t e g n y e l v e k c s o p o r t n y e l v k é n t is 91

é r t e l m e z h e t ő k , a m e n n y i b e n a h a s z n á l ó k k ö r e a s p e k t u s b ó l k ö z e l í t ü n k feléjük. A függőleges tengelyt a nyelvi rétegek műveltség szerinti elkülönüléseként is é r t e l m e z i k , a n y e l v j á r á s o k a t p e d i g r e n d s z e r i n t a l s ó b b r e n d ű n y e l v i s z i n t n e k t e k i n t i k (pl. B á r c z i , B e n k ő stb.).

2. N e m z e t i nyelv és nyelvi e g y s é g A z e l ő z ő e k h e z h a s o n l ó a n B e n k ő L o r á n d is két fő n y e l v v á l t o z a t o t k ü l ö n í t el, m e l y e k k ö z ö t t á t m e n e t e k k e l is s z á m o l . A n e m z e t i n y e l v e t B e n k ő s z e r i n t a z e g y s é g e s s é g j e l l e m z i , t e h á t a b e s z é l ő k u g y a n a z o n r e n d s z e r k é n t i s m e r i k fel. A n é p n y e l v e z z e l s z e m b e n differenciált v o l t á n á l f o g v a a b e s z é l ő k k ü l ö n ­ b ö z ő c s o p o r t j a i s z á m á r a s e m t a r t a l m a z teljesen e g y s é g e s r e n d s z e r t . B e n k ő azzal egészíti ki leginkább Bárczi megállapításait, h o g y v é l e m é n y e szerint a csoport- és rétegnyelvek olyannyira összefüggnek m á s nyelvváltozatokkal, h o g y s z á m o s á t m e n e t á l l a p í t h a t ó m e g k ö z ö t t ü k (pl. r e g i o n á l i s i r o d a l m i n y e l v , r e g i o n á l i s k ö z n y e l v ) . A c s o p o r t - és r é t e g n y e l v e k e g y é b k é n t B e n k ő s z e r i n t a n é p n y e l v e n belüli f ü g g ő l e g e s t a g o l ó d á s r e p r e z e n t á c i ó i : NEMZETI N Y E L V

/ ÍROTT

\ BESZÉLT R E G IONALIS NYELV

IRODALMI

KÖZNYELV

NEPNYELV

A nemzeti

nyelv

CSOPORTNYELV

RÉTEG-. NYELV

dominanciája

P a p p László ( N Y I R K O S 1988) elméletében a n e m z e t i nyelv válik d o m i ­ n á n s s á . K ü l ö n b s é g e t t e s z a n e m z e t i n y e l v írott é s b e s z é l t v á l t o z a t a k ö z ö t t . A z írott v á l t o z a t o n b e l ü l e l k ü l ö n í t i a z i r o d a l m i , v a l a m i n t a n e m i r o d a l m i írásbeliséget. A nemzeti nyelv beszélt változatában megkülönbözteti továbbá a köznyelvet és a nyelvjárásokat. A szakmai nyelveket és a csoportnyelveket a n e m z e t i n y e l v írott é s b e s z é l t v á l t o z a t a k ö z ö t t i m e t s z é s p o n t b a n h e l y e z i el, ám ez a kategória nem nyer pontos meghatározást.

92

. NEMZETI NYELV

BESZELT VALTOZAT

ÍROTT VALTOZAT SZAKMAI NYELVEK, CSOPORTNYELVEK IRODALMI ÍRÁSBELISÉG

IRODALMON KÍVÜLI ÍRÁSBELISÉG

KÖZNYELV

NYELV­ JÁRÁSOK

Láthatjuk, hogy a csoportnyelvek elhelyezése mind Benkőnél, mind Pappnál tetszőleges és bizonytalan. M í g Benkő a nyelvi rendszer egysége felől k ö z e l í t a n y e l v v á l t o z a t o k h o z , a d d i g P a p p e g y d o m i n á n s k a t e g ó r i á t j e l ö l ki, m e l y e t a z í r á s b e l i s é g é s a v e r b á l i s m e g n y i l a t k o z á s a s p e k t u s á b ó l e l e m e z . A s t í l u s v á l t o z a t o k szerinti felosztás (pl. t u d o m á n y o s - , publicisztikai-, s z ó ­ n o k i - , társalgási stílus, hivatalos n y e l v h a s z n á l a t stb.) kategóriái v a l a m e l y c s o ­ p o r t n y e l v v a g y r é t e g n y e l v e l e m e i (pl. a társalgási stílus lehet d i á k n y e l v is), ezért e z a k a t e g o r i z á c i ó v é l e m é n y e m szerint n e m m e g f e l e l ő f e l o s z t á s m ó d . W a c h a I m r e ( W A C H A 1 9 9 1 ) szerint a n y e l v v á l t o z a t o k k a t e g o r i z á l á s á b a n a különböző osztályozási szempontok keveredését a diakrón és a szinkrón megközelítés n e m megfelelő elkülönítése eredményezi.

3 . A mai m a g y a r nyelvváltozatok és a századforduló K e z d e t b e n a k ü l ö n f é l e n y e l v v á l t o z a t o k írásos f o r m á i t v i z s g á l t á k . A z írott szövegek hangosítása n y o m á n a beszélt nyelv vizsgálata csak a századfordu­ ló táján k e z d ő d ö t t el a fonetika és a n y e l v j á r á s k u t a t á s t e r é n , a h a n g á l l o m á n y , az alaktan és a szókincs vonatkozásában. Ebből a megközelítésből ered a z a k ö v e t k e z t e t é s , m e l y a k ö z n y e l v r e a z írott i r o d a l m i n y e l v b e s z é l t v á l t o z a ­ t a k é n t t e k i n t . W a c h a I m r e kifejti, h o g y e g y s é g e s b e s z é l t k ö z n y e l v m é g a z ö t v e n e s é v e k b e n s e m létezett, c s u p á n a z írott v á l t o z a t v o l t e g y s é g e s . V é l e m é n y ü n k szerint e g y s é g e s beszélt k ö z n y e l v r ő l m a s e m b e s z é l h e t ü n k , u g y a n i s a táji j e l l e g a beszélt k ö z n y e l v állandó j e l l e m z ő j e (pl. a h a n g á l l o m á n y ­ b a n ) . A nyelvi n o r m á h o z régiók szerint társulnak helyi nyelvi j e l l e m z ő k . M i v e l a s z a k i r o d a l o m b a n a z e g y s é g e s ü l t , írott i r o d a l m i n y e l v a z i g é n y e s j e l z ő t is h o r d o z t a , a k ö z n y e l v h e z a n e m i g é n y e s , a k ö z ö n s é g e s j e l e n t é s t a r ­ t a l o m társult, a n y e l v j á r á s o k a t p e d i g e g y r e i n k á b b d e g r a d á l t á k . „ í g y a z iro­ d a l m i n y e l v - k ö z n y e l v - n é p n y e l v , n y e l v j á r á s o k v í z s z i n t e s i r á n y ú leíró k a ­ t e g o r i z á l á s é r t é k e l ő v é vált: M e g b o m l o t t a t ö r t é n e l m i fejlődést é s a területi tagolódást mutató irodalmi nyelv-nyelvjárás párhuzam, az irodalmi nyelv t e r m i n u s n a k h á r m a s j e l e n t é s t a r t a l m a ( e g y s é g e s ü l t , írott, i g é n y e s ) m e l l é a n y e l v j á r á s t e r m i n u s n a k is kialakult h á r m a s ( n e m e g y s é g e s ü l t , b e s z é l t , i g é n y ­ t e l e n - m ű v e l e t l e n ) j e l e n t é s k ö r e " ( W A C H A 1 9 9 1 ; 138). 93

4. D i a k r ó n és szinkrón a s p e k t u s T ö r ö k G á b o r ( N Y I R K O S 1988) d i a k r ó n é s s z i n k r ó n a s p e k t u s ú f e l o s z t á s t j a v a s o l , m e l y n e k k é t fő n y e l v v á l t o z a t a a b e s z é l t n y e l v é s a z írott n y e l v . BESZÉLT N Y E L V

ÍRÁSOSSÁG

Nyelvjárás Táji Köznyelv Irodämi nyelvi köznyelv nyelv

Nyelvjárási írásosság

Nyelvjárásos írásosság

Táji irodalmi nyelvi irás

Irodalmi írásosság

Új k a t e g ó r i a k é n t j e l e n i k m e g a táji k ö z n y e l v ( a k é s ő b b i e k b e n r e g i o n á l i s köznyelv), az irodalmi nyelv beszélt nyelvként történő jellemzése, a nyelv­ j á r á s i é s n y e l v j á r á s o s í r á s o s s á g , v a l a m i n t a táji i r o d a l m i n y e l v i í r á s o s s á g . A köznyelvi írásosság az eddigiekben az irodalmon kívüli írásbeliség kate­ gória keretében jelentkezett, bár v é l e m é n y e m szerint árnyalatnyi különbsé­ gek m é g i s c s a k észlelhetők a két kategória között. Ú g y vélem, a Papp-féle irodalmon kívüli írásbeliség tágabb fogalom, mivel az a nyelvjárási jellegű í r á s b e l i s é g e t is m a g á b a foglalja, m í g a T ö r ö k G á b o r - f é l e k ö z n y e l v i í r á s o s s á g c s u p á n a k ö z n y e l v írott v á l t o z a t á r a u t a l . M i n t látjuk, e b b e a c s o p o r t o s í t á s b a nem nyernek elhelyezést a csoportnyelvek.

5. M ű f a j o k és nyelvtípusok K á r o l y S á n d o r műfaji s z e m p o n t o k alapján o s z t á l y o z a k ö v e t k e z ő m ó d o n : KÖLTÉSZET ^ J J Z l,EP IRODALOM PRÓZA IRODALMI MŰFAJOK ^

G

YEB IRODALOM

FÓ MŰFAJOK < NEM IRODALMI MŰFAJOK

TUDOMÁNYOS I PUBLICISZTIKAI MTTVEK NAPLÓK ÜGYIRAT JEGYZŐKÖNYV SZERZŐDÉS VÉGRENDELET ESKÜFORMA RENDELET

TÁRSALGÁS

K á r o l y S á n d o r t o v á b b á „ a m ű f a j o k síkján h e l y e z i el ( e g y f e l ő l ) a n y e l v t í ­ pusokat, (egységes nyelvtípus, nyelvjárások, regionális köznyelv) és a köz­ l é s m ó d ( b e s z é l t n y e l v - írott n y e l v ) k a t e g ó r i á i t " ( N Y I R K O S 1 9 8 8 ; 2 2 8 ) .

94

IRODALMI N Y E L V

BESZÉLT ÍROTT

N E M I R O D A L M I MŰFAJOK NYELVE

BESZÉLT ÍROTT

TÁRSALGÁS

BESZÉLT ÍROTT

A h a r m a d i k m ű f a j i e g y s é g , a t á r s a l g á s , a m e l y n e g a t í v m ű f a j k é n t is fel­ fogható, a n e m irodalmi műfajok pedig gyakorlati célú írások vagy pedig elmondott szövegek. Károly Sándor rendszerében a leginkább szembetűnő az i r o d a l m i , s e z e n b e l ü l a s z é p i r o d a l m i n y e l v b e s z é l t j e l l e g e . A m a i m a g y a r n y e l v r e n d s z e r e ( s z e r k . T o m p a József, 1961) a r é t e g n y e l ­ vek (irodalmi nyelv, köznyelv, nyelvjárások) mellett ráirányítja a figyelmet a c s o p o r t n y e l v e k r e is, m e l y e k a k i s e b b - n a g y o b b k ö z ö s s é g e k n y e l v é t alkotják. A csoportnyelvek többek között abban különböznek a nyelvjárásoktól, hogy nyelvezetükben n e m a terület a m e g h a t á r o z ó , h a n e m az a z o n o s életmód, fog­ l a l k o z á s és é l e t k o r f ü g g v é n y é b e n a l a k u l n a k ki.

6. N y e l v v á l t o z a t o k és szociolingvisztikai s z e m p o n t o k N y i r k o s I s t v á n a n y e l v v á l t o z a t o k r e n d s z e r é t n y e l v r e n d s z e r t a n i , struk­ t u r á l i s , v a l a m i n t s z o c i o l i n g v i s z t i k a i s z e m p o n t o k a l a p j á n állítja fel, v a g y i s a s z e r i n t , h o g y a n y e l v i e l e m e k h o g y a n h e l y e z k e d n e k el a n y e l v i r e n d s z e r ­ ben, valamint a társadalmi nyelvváltozatoknak a különböző szituációknak m e g f e l e l ő k i v á l a s z t á s a szerint:

95

MAGYAR NEMZETI NYELV

/ BESZÉLT - SZÓNOKI BESZÉD - NÉPKÖLTÉSZET NYELVE, stb.

\ ÍROTT - LÍRAI NYELV - PRÓZA NYELVE -DRÁMA NYELVE

NÉPNYELV

KÖZNYELV

IRODALMI NYELV

/

\

BESZÉLT

ÍROTT

- NYILVÁNOS SZEREPLÉS - TUDOMÁNY -TANÍTÁS - (VÁROSI) TÁRSALGÁS NYELVE - HIVATALI NYELV - SZAKNYELVEK -TOLVAJNYELV - DAJKANYELV, stb.

-TUDOMÁNYOS ISMERET­ TERJESZTÉS - SAJTÓTERMÉKEK NYELVE - HIVATALI NYELV - SZAKNYELVEK, stb.

/ BESZÉLT NYELVJÁRÁS TÍPUSOK

\ ÍROTT - NYELVJÁRÁSBAN ÍRT LEVELEK -NÉPI FELJEGYZÉSEK - PARASZTI ÖNÉLETRAJZOK - KÉZIRATOS ÉNEKES KÖNYVEK - KALENDÁRIUMSZERŰ FELJEGYZÉSEK - ÉTELRECEPTEK - GYÓGYÍTÓ KÖNYVEK NYELVE

N y i r k o s a c s o p o r t n y e l v e k e t a b e s z é l t k ö z n y e l v h e z sorolja. K á r o l y S á n ­ d o r h o z h a s o n l ó a n N y i r k o s is a b e s z é l t é s írott j e g y r e ö s s z p o n t o s í t . S e b e s t y é n Á r p á d ( N Y I R K O S 1988) a k ö v e t k e z ő k é p p e n v é g z i el a n e m ­ zeti n y e l v t a g o l á s á t : -NEMZETI N Y E L V ­ NORMATÍV NYELVVÁLTOZATOK

/ \ IRODALMI NYELV

KÖZNYELV

TERÜLETI NYELVVÁLTOZATOK

/

TÁRSADALMI NYELVVÁLTOZATOK

\

NYELVJÁRÁSHELYI TÍPUSOK NYELVJÁRÁSOK

t csoportnyelvek)

I

J5ZAKNYELV HOBBINYELV ÉLETKORI N Y V . ARGÓ

A z i r o d a l m i n y e l v e b b e n a z o l v a s a t b a n f ő k é n t írott v á l t o z a t k é n t j e l l e ­ mezhető, melyhez többek között hozzátartozik a szépirodalom nyelve és a sajtónyelv is. E z z e l s z e m b e n a k ö z n y e l v f o k é n t b e s z é l t n y e l v v á l t o z a t , m e l y m a g á b a foglalja a s z ó n o k i é s tanári b e s z é d e t , a s z í n p a d i n y e l v e t , a r e g i o n á l i s k ö z n y e l v e t é s a z u t c a i n y e l v e t is. M i n d a t e r ü l e t i , m i n d a t á r s a d a l m i n y e l v ­ változatok a szóbeliség szempontjából elemezhetők. Talán csak a szaknyel­ v e k k é p e z n e k k i v é t e l t , m i v e l e z e k írott j e l l e g e is kifejezett. F o n t o s t o v á b b á , hogy ez a kategóriarendszer csupán az irodalmi nyelvet és a köznyelvet te­ kinti n o r m a t í v n y e l v v á l t o z a t n a k .

7. A beszélt és írott nyelvváltozatok, v a l a m i n t a csoportnyelvek kapcsolata A mai nyelvváltozatokról szóló Wacha-tanulmány a szinkrón nyelválla­ potot e l e m z i , m e l y e t h a s á b a l a k ú á b r á n s z e m l é l t e t ( W A C H A 1 9 9 1 ; 140):

97

s e m ( p l . k ö z é l e t i b e s z é d , t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s stílus). A z e l m o n d o t t a k foly­ tatásaként m i n d Sípos Pál, mind Nyirkos István a csoportnyelveket a köz­ n y e l v i n y e l v v á l t o z a t h o z sorolják, m i v e l a k é t n y e l v v á l t o z a t c s o p o r t c s u p á n s z ó k i n c s é b e n t é r el e g y m á s t ó l .

8. Nyelvállapot, nyelvváltozatok és nyelvi e g y s é g A z A. Jászó A n n a szerkesztette A m a g y a r nyelv k ö n y v e című nyelvtan h a n g s ú l y o z z a , h o g y a m i n d e n k o r i n y e l v á l l a p o t o n b e l ü l t ö b b n y e l v v á l t o z a t él e g y m á s mellett, tehát a nyelvállapot nem egységes. A nemzeti nyelv e nyelv­ állapotok összessége. A nyelvváltozatokat az említett szakirodalom standardizáltságuk (szabályozottságuk) szempontjából osztályozza, m i k ö z b e n az a l á b b i n y e l v v á l t o z a t c s o p o r t o k a t állítja fel: 1. k ö z n y e l v i ( s t a n d a r d ) n y e l v v á l ­ t o z a t o k ( k ö z n y e l v é s i r o d a l m i n y e l v ) , 2. területi n y e l v v á l t o z a t o k ( n y e l v j á r á s ­ ok és regionális köznyelvek), 3. társadalmi nyelvváltozatok (szaknyelvek, rétegnyelvek és csoportnyelvek). A számunkra fontos nyelvváltozatok a to­ vábbiakban az alábbi meghatározást nyerik: „A köznyelv tulajdonképpen a k ö z ö s n y e l v , a n y e l v k ö z ö s s é g e g é s z e s z á m á r a k ö z ö s n y e l v v á l t o z a t . A z is­ k o l á b a n ezt t a n í t j á k , a m é d i u m o k b a n ezt h a s z n á l j á k , a s z a b á l y o s , i g é n y e s nyelvhasználat mintája. A z irodalmi nyelv sajátos nyelvváltozat, hiszen egy i r o d a l m i m ű b e b á r m e l y i k n y e l v v á l t o z a t o t be lehet e m e l n i , a l a p j a a z o n b a n az igényes köznyelv. A nyelvjárások nyelvek a nyelven belül, mivel meg­ v a n m i n d e n , a n y e l v r e j e l l e m z ő t u l a j d o n s á g u k : sajátos h a n g r e n d s z e r ü k , s z ó ­ k i n c s ü k és n y e l v t a n i r e n d s z e r ü k v a n " ( A . J Á S Z Ó 2 0 0 4 ; 5 4 ) . M i v e l a c s o ­ portnyelveknél és a szaknyelveknél csupán a szókészlet sajátos (nyelvtani s z a b á l y a i k és h a n g t a n u k n e m ) , e z é r t e z e k n e m t e k i n t h e t ő k k ü l ö n n y e l v n e k . R é g e b b e n csupán az irodalmi nyelvet és a köznyelvet tekintették normatív v á l t o z a t n a k , m á r a a z o n b a n k i d e r ü l t , h o g y m i n d e n n y e l v v á l t o z a t n a k v a n nor­ m á j a . M i n d a z i r o d a l m i n y e l v n e k , m i n d p e d i g a k ö z n y e l v n e k v a n írott é s b e s z é l t v á l t o z a t a . A p ó d i u m n y e l v és a s z ó n o k l a t o k n y e l v e b e s z é l t i r o d a l m i nyelv, a l e v e l e k n y e l v e p e d i g írott k ö z n y e l v . A n y e l v j á r á s o k f ő k é n t b e s z é l t n y e l v v á l t o z a t o k (a k ö t e t l e n t á r s a l g á s n y e l v e i ) , e l t e k i n t v e a k ö l t ő k n y e l v j á r á s ­ b a n írt k ö l t e m é n y e i t ő l . A n y e l v j á r á s o k e l h a l á s á t n a g y m é r t é k b e n b e f o l y á s o l j a a köznyelv, egyre többen beszélik a regionális köznyelvet. A z anyaországon kívüli kisebbségi regionális nyelvre hatással van az említettek mellett a több­ ségi n y e l v is, e z é r t a z o k k o n t a k t u s v á l t o z a t o k n a k t e k i n t h e t ő k .

9. Z s a r g o n és argó A z s a r g o n é s a t o l v a j n y e l v ( a r g ó ) e g y m á s s a l r o k o n f o g a l m a k , m i v e l a fen­ t e b b i d é z e t t s z a k i r o d a l o m s z e r i n t a t o l v a j n y e l v is z s a r g o n n a k t e k i n t h e t ő a b ­ b a n a z é r t e l e m b e n , h o g y a b ű n ö z ő k is p r ó b á l n a k e l s z i g e t e l ő d n i , e z é r t újabb és ú j a b b s z a v a k a t t a l á l n a k k i , h o g y m á s o k n e értsék m o n d a n d ó j u k a t . E b b e n a felosztásban a tolvajnyelv ugyanakkor ugyanúgy a csoportnyelvek közé 100

s o r o l ó d i k , m i n t a h o g y a n a s p o r t n y e l v , a z ifjúsági n y e l v , a p o l i t i k a i n y e l v vagy a katonai szleng. A szaknyelvekkel szemben a csoportnyelvek inkább a m a g á n s z f é r á b a n h a s z n á l a t o s a k . A z a r g ó és a s z l e n g k ö z ö t t u g y a n ú g y fellel­ h e t ü n k é r i n t k e z é s i p o n t o k a t , m i n t a z a r g ó és a s z l e n g k ö z ö t t , m i v e l a s z l e n g is t a r t a l m a z a r g ó b ó l e r e d ő s z a v a k a t ( „ p l . b a l h é , b e k ö p , k é g l i " ( A . J Á S Z O 2 0 0 4 ; 189) stb.). M e g t a l á l h a t ó k t o v á b b á a s z l e n g e n b e l ü l a s z a k - é s c s o p o r t ­ n y e l v i s z ó k é s z l e t e g y e s e l e m e i , d e d u r v a , t r á g á r k i f e j e z é s e k e t is f e l l e l h e ­ t ü n k . „ A z u t ó b b i é v t i z e d e k a l a c s o n y a b b szintű, b i z a l m a s a b b , f e s z t e l e n e b b t á r s a l g á s i n y e l v e a s z l e n g , a m e l y a z élet, a n y e l v h a s z n á l a t m i n d e n t e r ü l e t é n előfordul. A z argónak egy szelídebb változata, a m e l y n e k szavai, kifejezései m á r n e m c s a k a v á r o s i k ö z n y e l v b e n terjedtek el, h a n e m p o l g á r j o g o t n y e r t e k a r á d i ó b a n , t é v é b e n , s ő t a film é s a s z í n h á z n y e l v é b e n i s " ( A . J Á S Z Ó 2 0 0 4 ; ] 89). A szleng beszélt köznyelvre való hatása az igénytelenebb társalgás kö­ vetkezménye.

10. A nyelvjárásokról mai s z e m m e l A mai szakirodalom (KIEFER 2006) a magyar nyelvjárásokat úgy mutat­ j a b e , h o g y a k ö z n y e l v h e z v i s z o n y í t j a őket. A k ö z n y e l v é s a n y e l v j á r á s o k k ö ­ zötti k ü l ö n b s é g h á t t é r b e s z o r u l , m i v e l e g y r e k i s e b b a k ö z ö t t ü k l é v ő k ü l ö n b ­ ségek száma (szavak, elemek, szabályok, szerkezetek), s ezt bizonyítja, hogy a m a g y a r nyelvjárások könnyen érthetőek a hallgató számára. A köznyelv és a nyelvjárás leginkább szókészletében és frazeológiájában különbözik egy­ mástól. A szókészlet a nyelvjárásokban tájszavakat tartalmaz, d e az egyes t á j e g y s é g e k h e z k ö t ő d ő h a n g á l l o m á n y is tetten é r h e t ő . A nyelvjárás „az általános meghatározás szerint e g y adott nyelv azon vál­ tozata, a m e l y a n y e l v t e r ü l e t n e k e g y r é s z é n h a s z n á l a t o s . ( S z e m b e n a t á r s a d a l ­ m i n y e l v v á l t o z a t o k k a l , a m e l y e k n e m területi, h a n e m t á r s a d a l m i - r é t e g - é s csoportnyelvi - kötöttségűek)" (KIEFER 2006; 518-519). A nyelvjárások specifikus j e l l e m z ő i t a z idézett s z e r z ő t ö b b s z e m p o n t figyelembevételével tisztázza, m i k ö z b e n a n y e l v j á r á s o k a t p á r h u z a m b a állítja a k ö z n y e l v v e l . E z t a következő táblázat szemlélteti:

101

Nyelvjárás

Vizsgálati s z e m p o n t

Köznyelv

1. A n y e l v é s z e t i s t á t u s Önálló, teljes rendszer mindkettő, ezért m i n d k e t t ő leírható azonos módszerekkel. 2. A nyelvrendszertan A k ö z n y e l v i é s a t e r ü l e t i n y e l v v á l t o z a t o k elvi l e h e t ő s é g e i k e t ( k i f e j e z ő e r ő , s z a b á l y s z e r ű s é g , l o g i k u s s á g , á r n y a l t s á g , k o m p l e x i t á s stb.) t e k i n t v e összességükben n e m különböznek, mert nyelvrendszertani, s ebből k ö v e t k e z ő e n n y e l v i kifejezési l e h e t ő s é g e i k a l a p v e t ő e n a z o n o s a k . 3. A felhasználási terület familiáris, intim helyben, munkahelyen beszélt nyelv

nyilvános, iskola, hivatal, tudomány, b e s z é l t é s írott n y e l v

4. A h a s z n á l ó i k ö r elsősorban alsó társadalmi réteg e l s ő s o r b a n k ö z é p - é s felső r é t e g e k 5. A k r o n o l ó g i a i s o r r e n d elsődleges másodlagos e l ő z m é n y (a k ö z n y e l v f o r r á s a ) k ö v e t k e z m é n y ( n y e l v j á r á s b ó l v. nyelvjárásokból indulva alakult ki) 6. A területi e l t e r j e d t s é g kötött szűk(ebb)

kötetlen e l v i l e g teljes

7. A k o m m u n i k á c i ó s hatókör csekély korlátozott k i s e b b , ill. k i c s i m e g é r t é s i h a t ó s u g á r

optimális korlátlan n a g y , ill. m a x i m á l i s megértési hatósugár

(KIEFER 2006; 519). A n y e l v j á r á s o k a s z e r i n t is c s o p o r t o s í t h a t ó k , h o g y m e l y t e r ü l e t h e z k ö t ­ hetők. M i n é l kisebb a terület, melyen egy nyelvjárást beszélnek, annál egy­ ségesebb a nyelvjárás. Eszerint kis, közepes és nagy területű nyelvjáráso­ k a t k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g . A k i s területű n y e l v j á r á s o k , a z a z a z ú n . h e l y i n y e l v j á r á s o k e g y f a l u h o z v a g y k i s v á r o s h o z k ö t h e t ő k . A földrajzilag e g y m á s 102

hoz közel álló területek nyelvjárásai, melyek helyi nyelvjárások ugyan, de szókészletüket és nyelvtani rendszerüket tekintve majdhogynem

azonosak,

nyelvjáráscsoportot alkotnak. Ide sorolható pl. az észak-bánáti, a közép-bá­ náti és a d é l - b á n á t i nyelvjáráscsoport. A bánáti és a b á c s k a i n y e l v j á r á s c s o ­ portok viszont a délvidéki nyelvjárási régió részterületei. A nyelvjárások visszaszorulását az iskolázottsággal, a vidék elhalásával, a nyilvános

beszédhelyzetekkel,

a nyelvjárásban

szocializált

gyermekek

s z á m a r á n y á n a k csökkenésével indokolja a szakirodalom.

Irodalom A. Jászó Anna (főszerk.) (2004): A nyelv belső sokrétűsége és egységessége = A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Bp., 5 4 - 5 7 . A. Jászó Anna (főszerk.) (2004): A szókészlet mai rétegződése, tagolódása egységessége = A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Bp., 186-195. Hajdú Mihály (1992): A magyar nyelv rétegződése, táji tagolódása I-II. Tankönyvkiadó, Bp. Kálmán Béla (1977): Nyelvjárásaink. Tankönyvkiadó, Bp. Kiss Jenő (1996): Nyelvjárás és köznyelv: általános iskolások nyelvi tudatosságának vizsgá­ lata nyelvjárási környezetben. Magyar Nyelv, 1996. 4., 4 0 3 - 4 1 5 . Kiss Jenő (2006): Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok = Kiefer Ferenc (szerk. 2006): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Bp., 5 1 7 - 5 4 9 . Kontra Miklós (2006): A határon túli magyar nyelvváltozatok = Kiefer Ferenc (szerk. 2006): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Bp., 5 4 9 - 5 7 7 . Nyirkos István (1988.): Irodalmi nyelv - köznyelv - nyelvjárás = Hajdú Mihály: A magyar nyelv rétegződése, táji tagolódása I. Tankönyvkiadó, Bp., 2 2 5 - 2 3 7 . Temesi Mihály (1961): A jelentésváltozás = A mai magyar nyelv rendszere (szerk. Tompa József). Akadémiai Kiadó, Bp., 176-182 Tolcsvai Nagy ü á b o r (1998): Társadalmi rétegeződés és nyelvi norma = A magyar nyelv rétegezödése I—II. (szerk. Szűts László-Kiss Jenő). Akadémiai Kiadó, Bp., 9 6 9 - 9 7 5 . Tompa József (szerk.) (1961): A mai magyar nyelv rétegei, nyelvjárásai, csoportnyelvei. Aka­ démiai Kiadó, 1961. Wacha Imre (1987): A beszélt nyelv kategóriái. Hungarológiai Közlemények, 1987. 4., 255-306. Wacha Imre (1991): A nyelvi rétegeződés kérdéseihez. ELTE Nyelvtudományi Dolgozatok 38. (szerk. Balázs Géza). ELTE, Bp., 135-144.

M O T H E R T O N G U E A N D ITS L A N G U A G E VARIATS T h e p a p e r g i v e s a h i s t o r i c a l r e v i e w of t h e d i v i s o n o f H u n g á r i á n l a n g u a g e v a r i a n t s . P a t i c u l a r i n t e r e s t w a s s h o w n in literary l a n g u a g e , s t a n d a r d l a n g u a g e , a r g ó t a n d s l a n g . T h e c u r r e n t state o f t h e l a n g u a g e c o n t a i n s c o - e x i s t i n g p a r a l l e l l a n g u a g e n o r m s , a n d t h u s d i a l e c t s a l s o h a v e t h e i r n o r m . In t h e c a s e s o f a r g ó t a n d s l a n g n o t m u c h h a s b e c n d o n e t o reveal t h e i r s y s t e m g r a m m a r r u l e s . K e y w o r d s : literary language, standard language, dialect, argót, slang

103

IRODALOMTUDOMÁNY ЕТО:

821.511.141(497.ll)-4

ORIGINAL

SCIENTIFIC

PAPER

HARKAI VASS ÉVA

A VERSCIKLUS MINT GYŰJTŐLENCSE Tolnai Ottó Ómama egy rotterdami gengszterfilmben című versciklusának intertextuális

és kötetkompozíciójának

életműbeli

motivikus

és

Ottó

's oeuvre

and

kötődései

The Cyclic Poem as a Fire Glass Motivic

and

intertextual

bonds

between

Tolnai

Ómama egy rotterdami gengszterfilmben / Granny in a Gangster Film from Rotterdam his cyclic

title poem

and

the composition

of the volume

A dolgozat Tolnai Ottó Ómama egy rotterdami gengszterfilmben című kötetének címadó vers­ ciklusával s a kötet e versciklust övező többi szövegével foglalkozik. Ugyanakkor c kontextus motívumainak s Tolnai magánmitológiájának nyomvonalán haladva olvassa újra a Tolnai-líra előbbi időbeli szakaszait, rámutatva az inlertextualitás kiemelkedő szerepére. Kulcsszavak: Tolnai Ottó, Ómama egy rotterdami gengszterfilmbcn, versciklus, hosszúvers, motívumok, magánmitológia, intertextualitás

T o l n a i O t t ó m i n d k i t e r j e d t e b b és t ö b b m ű n e m (líra, e p i k a , d r á m a ) k e r e ­ teit é r i n t ő , l e g y e z ő s z e r ű e n n y í l ó , s z é t t e r ü l ő é l e t m ü v é n b e l ü l é v t i z e d e k e t át­ fogóan m o t í v u m o k keringenek s képeznek kohéziós erőt a szövegek között. S z á n d é k o s a n e m l í t e k s z ö v e g e k e t , h i s z e n n e m c s a k arról v a n s z ó , h o g y a m o ­ t í v u m o k k i l é p n e k e g y - e g y ( v e r s v a g y p r ó z a ) m ű t e x t u á l i s k e r e t é b ő l és m e g ­ b o n t j á k a s z ö v e g h a t á r o k a t , h a n e m arról is, h o g y a f o l y t o n o s s z ö v e g á t t ü n é s e k k ü l ö n f é l e m ű n e m e k k ö z ö t t (is) z a j l a n a k , lírából e p i k á b a , o n n a n a d r á m a s z ö ­ v e g e k b e v á n d o r o l n a k é s v i s s z a . Ily m ó d o n n e m c s a k a T o l n a i - é l e t m ű e g y e g y i n ű n e m b e t a r t o z ó s z ö v e g e i n e k határai r e l a t i v i z á l ó d n a k é s n y í l n a k fel, h a n e m a m ü n e m e k z á r v á n y a is f e l e n g e d , s a m ű v e k m o t í v u m v i l á g á n a k k ö z ö s pontjaiban, metszeteiben m á r - m á r érvényét veszíti a m ű n e m i különbségtétel, e l k ü l ö n b ö z ő d é s . A h o l a T o l n a i - l í r á b a n , h o l a - p r ó z á b a n , hol a - d r á m á b a n újra é s újra f e l m e r ü l ő , i s m é t l ő d ő m o t í v u m o k a m ű n e m i h a t á r o k a t f e l o l d v a 104

s z a b a d é s á t j á r h a t ó s z e l l e m i h a t á r ö v e z e t e k e t h o z n a k létre. E z n e m a z t j e l e n ­ ti, h o g y T o l n a i é l e t m ű v é n b e l ü l e g y b e m o s h a t ó l e n n e líra, e p i k a é s d r á m a , d e azt i g e n , h o g y a k ü l ö n f é l e m ü n e m i k a t e g ó r i á b a t a r t o z ó s z ö v e g e k k ö z ö s m o t i v i k u s v o n a t k o z á s a i k , m i k r o t e m a t i k u s felületeik r é v é n a m ű n e m i h a t á r o k e l l e n é r e is s z a b a d o n á r a m l a n a k , o l v a s s á k e g y m á s t , s h o g y e n n e k k ö v e t k e z t é ­ b e n s z i n t e l e h e t e t l e n n é v á l i k a z é l e t m ű lírai, e p i k a i é s d r á m a i v o n u l a t a i n a k , d e az e z e k e n b e l ü l i s z ö v e g e k differenciált és izolált m e g k ö z e l í t é s e ( o l v a s á s a , m e g é r t é s e , i n t e r p r e t á l á s a ) is. M i n d e z t f o k o z v a p e d i g , m i n é l t o v á b b íródik a z é l e t m ű , a n n á l s z e r t e á g a z ó b b é s b o n y o l u l t a b b lesz a s z ö v e g b ő l s z ö v e g b e át­ kerülő, átúszó, átvezető motívumok kombinatorikája. A régebbi motívumok­ hoz ugyanis m i n d i g hozzátapad valami új, valami m á s , ami az elkövetkező szövegekben szintén t o v á b b ismétlődik, variálódik, gyűrűzik. A z Ómama egy rotterdami gengszterfilmben című kötet szövegeiben ilyen p é l d á u l a z a z e s e t , a m i k o r a T o l n a i - s z ö v e g e k b ő l i s m e r t , g y a k o r i k é p ­ z ő m ű v é s z e t i a l l ú z i ó k h o z (itt: a n é m e t a l f ö l d i f e s t é s z e t h e z , R e m b r a n d t h o z ) a m e g í r á s j e l e n é b e n zajló t ö r t é n é s e k k ö t ő d n e k m o t i v i k u s a n . A k é p z e t t á r s í t á s alapját a l k o t ó a n a l ó g i a (1. H o l l a n d i a , h o l l a n d i a i t a r t ó z k o d á s , H á g a ) r é v é n k o n k r é t a n : a h á g a i b ö r t ö n fala, b e l t e r e , Milosevic cellája, M i l o s e v i c a „ b o n c ­ asztalon" Rembrandttal egybejátszó képzete. Tolnai szövegei kapcsán épp az é l é n k e g y b e j á t s z á s o k , a m o t í v u m o k s ű r ű , b o n y o l u l t é s á t l á t h a t a t l a n , k i ­ b o g o z h a t a t l a n h á l ó z a t a e r e d m é n y e k é p p e n lehet m a g á n m i t o l ó g i á r ó l b e s z é l n i . Ennek a m a g á n m i t o l ó g i á n a k a legjellemzőbb vonásai k ö z é tartozik, hogy a szinte á l l a n d ó k é p z ő m ű v é s z e t i v o n a t k o z á s o k o n k í v ü l ( k é p t á r a k , m ű v é s z e t i esszék, m ü v é s z a l a k o k és műveik), velük párhuzamosan, azonos értéket kép­ v i s e l v e , ott v a n n a k a s e m m i s kis t á r g y a k , a z o t t h o n i t a l a j h o z k ö t ő d ő v a g y é p p a z e g z o t i k u m e r e j é v e l h a t ó é l ő l é n y e k , a m i n d e n n a p o k l é t k e r e t é b e t a r t o z ó (s itt is: v e l ü k s z e m b e n s z i n t é n a z ettől v a l ó e l r u g a s z k o d á s t j e l z ő ) a n y a g o k : a szódásszifon, a csipkerongyika, a rézszita, a ciklámenceruza, a tiszavirág és a flamingó, a g i p s z , a n u l l á s liszt, a ( s z i k ) s ó é s a t e n g e r i s ó p á r o l ó , a z azúr... A z a fotó, a m e l y T h o m k a B e á t a T o l n a i - m o n o g r á f i á j á n a k 2 0 4 . o l d a l á n lát­ ható, s a Virág utcai dolgozószoba íróasztalának rekvizitumait örökíti m e g , szinte e m b l e m a t i k u s a n k é p e z i le a T o l n a i - s z ö v e g e k i s m é t l ő d ő m o t í v u m a i t - a s z e r z ő m a g á n m i t o l ó g i á j á n a k g y a k r a n s z ö v e g e k b e foglalt t á r g y a i t ( L e a b a l e t t c i p ő i , a b o s n y á k h o l l ó , a z a z ú r szifon, a Tolnai L e x i k o n kötetei). A fotót a z a s z i n t é n k a n i z s a i s z á r m a z á s ú N a g y J ó z s e f k é s z í t e t t e , aki m é l t ó i s m e r ő j e e m a g á n m i t o l ó g i á n a k , s aki m a g a is r é s z b e n o t t h o n i ( a z a z u g y a n a z o n r é g i ó , h e l y s z í n ) m o t í v u m a i b ó l építi fel m o z g á s m ű v é s z e t i p r o d u k c i ó i t . 1

A T o l n a i v a l n a g y j á b ó l e g y i d ő s é s szintén a n e o a v a n t g á r d k e r e t e i b e n (is) m o z g ó Tandori D e z s ő életműve említhető m e g analóg példaként, hiszen T a n d o r i s z ö v e g e i b e n is h a s o n l ó ( m ű n e m e k e n : líráján, p r ó z á j á n e g y a r á n t át1

Thomka Beáta: Tolnai Ottó. Kalligram, Pozsony, 1994.

105

í v e l ő ) m a g á n m í t o s z a r t i k u l á l ó d i k (1.: v e r e b e k , k ö z ö t t ü k is n é h á n y k i e m e l ­ k e d ő j e l e n t ő s é g ű , m i n t p l . Totyi é s S z p é r ó , t o v á b b á j á t é k m a c k ó k „ m i n d e n m e n n y i s é g b e n " , g o m b f i c i j á t s z m á k és - b a j n o k s á g o k , l ó v e r s e n y e k é s f o g a d á ­ s o k , u t a z á s o k s t b . ) . T a n d o r i líra- é s p r ó z a s z ö v e g e i is h a s o n l ó m ó d o n o l v a s ­ sák e g y m á s t , szöveg- és m ü n e m h a t á r o k a t átlépve/légiesítve, é p p ezen, az e g é s z é l e t m ü v e t át- é s e g y b e f o g ó m o t i v i k u s h á l ó r é v é n . M e r é s z és sokfelé ágazó vállalkozás lenne sorra venni a Tolnai-féle ma­ g á n m i t o l ó g i a m o t i v i k u s e l e m e i t , s z e r t e i n d á z ó szálait. T a l á n e l e g e n d ő a m á r e m l í t e t t e k e n k í v ü l m é g n é h á n y c s o m ó p o n t j á t felfedni: a m o t i v i k u s a n i s m é t ­ l ő d ő f e s t ő n e v e k e n k í v ü l a z é l e t m ű v e t átjáró e m b l e m a t i k u s í r ó - é s k ö l t ő n e ­ vekből szőtt háló egyes csomópontjait (Csáth, Pilinszky, Kosztolányi, Danilo K i š , T o m a ž Š a l a m u n s a f e s t ő n e v e k h e z h a s o n l ó a n m á s író- é s k ö l t ő n e v e k a t á g a b b é r t e l e m b e n v e t t J u g o s z l á v i á b ó l , a z a n n a k s z é t h u l l á s a előtti i d ő k s z e l ­ lemi k ö z e g é n e k e m b l é m á i k é n t ) , a m a g á n m i t o l ó g i a h a n g s ú l y o s helyszíneire utaló t o p o n i m á k a t (az újvidéki Virág utca 3. a Telepen, az Adria, Ókanizsa a Járással, újabban Palicsfürdő) - s n e m utolsósorban e m a g á n m í t o s z visszav i s z z a t é r ő e m b l e m a t i k u s alakjait, h ő s e i t ( a V i t é z e k e t , a K r a c s u n o k a t , a s z ű ­ k e b b é s t á g a b b c s a l á d tagjait, ú j a b b a n a „ h e l y b é l i i n f a u s t u s o k " n y i l v á n v a l ó a n e g y v a g y t ö b b a l a k b ó l ö s s z e r a k o t t fiktív alakjait: E l e m é r , J o n a t h a n , T i h a m é r , R e g é n y M i s u , T. O l i v é r , K a f g a F e r i alakját stb.). A z é l e t m ű lírai v o n u l a t á b a n a z u t á n e n n e k a m a g á n m i t o l ó g i á n a k k é t v é g ­ p o n t j a j e l ö l h e t ő ki - a k é t v é g p o n t közötti á t m e n e t e k s o k f é l e v á l t o z a t á v a l . Egyik végpontot a versek különféle tematikát képviselő, különféle narratívat létesítő és különféle formát felmutató változatai között szabadon, szinte ösz­ tönösen felbukkanó, keringő narratívumok, gesztusok, alakok, topon imák, sőt j e l z ő k j e l e n l é t e , s p o n t á n ( a u t o m a t i k u s ? ) ö s s z j á t é k a , a m á s i k a t p e d i g a z e z e k e t t e m a t i k u s b l o k k o k b a , t e r v s z e r ű e n l é t r e h o z o t t lírai k o n c e p c i ó k b a f o g ­ laló k ö l t ő i g e s z t u s k é p e z i . M í g a z e l ő b b i s z ö v e g a l k o t ó e l j á r á s e r e d m é n y e a z é l e t m ű v e t (s ezen belül a Tolnai-lírát) spontánul átszövő m o t í v u m o k b o n y o ­ lult h á l ó z a t a , a z u t ó b b i é n é h á n y t e m a t i k u s k e r e t b e f o g l a l t k ö t e t k o m p o z í c i ó , m i n t p l . a Wilhelm-dalok, a z árvacsáth s e z a z Ómama-kötet. A kettő között ott v a n n a k a z o l y a n , k ö r ü l h a t á r o l t a b b v a g y l a z á b b v e r s c i k l u s o k , m i n t pl. a z e g é s z e n k o r a i E n i k ő - v e r s e k , a Sirálymellcsontban induló, majd az Agyonvert csipkében f o l y t a t ó d ó gerilladalok, a Gyökérrágó e l s ő (aperszűk zanzák kép­ aláírások táviratok), s k ü l ö n ö s e n m á s o d i k , bukolikákat felvonultató ciklusa. A z Ó/wa/wa-kötet а c í m b e e m e l t alak k ö r é h o l s z o r o s a b b a n , hol l a z á b ­ ban kötődő költemények, versciklusok hasonló, „tematikus" gyűjteménye. T o l n a i m a g á n m í t o s z á n a k a talaján v a g y u n k h á t , h i s z e n a s z ö v e g e k főalakja m a g á v a l h o z z a , a s z ö v e g b e v o n j a saját időbeli é s t é r b e l i m e g h a t á r o z o t t s á g a i t é s l é t k o o r d i n á t á i t , m é g a k k o r is, h a Tolnai ó m a m a m o t i v i k u s - e m b l e m a t i k u s a l a k j á t s z a b a d o n m o z g a t j a , á r a m o l t a t j a k ü l ö n f é l e - fiktív és v a l ó s - t e r e k ( Ó k a n i z s a , R o t t e r d a m és S z i b é r i a ) és i d ő k (a lírai én g y e r m e k - é s f e l n ő t t k o 106

ra, m ú l t és k ö z e l m ú l t ) k ö z ö t t . L e g f ő k é p p e n p e d i g azt a v i l á g o t m u t a t j a fel újra, b á r m á s , „ c i v i l i z á l t a b b " részleteiben, a m e l y n e k talajáról a gerilladalok s z á r m a z n a k . A z a z a g y e r m e k k o r s z a b a d p o r t y á z á s a i n a k i d ő s z a k á t , itt m o s t hangsúlyosabban ütköztetve, egybeszőve a megírás jelenidejével, s az előb­ b i b ő l is a s z a b a d p o r t y á z á s o k b ó l , a g e r i l l a - é l e t m ó d b ó l o t t h o n á b a , c s a l á d t a g j a i közé hazatérő gyermekhősre koncentrálva, hozzászámítva ehhez a minder­ re reflektáló „ f e l n ő t t " lírai ént. A k e t t ő s s é g m á r a c í m b e b e l e v a n foglalva: ó m a m a , a lírai én g y e r m e k k o r á b a t a r t o z ó alak, ( é v t i z e d e k k e l h a l á l a u t á n i ) újbóli m e g j e l e n é s é n e k ü r ü g y e p e d i g a P o e t r y I n t e r n a t i o n a l R o t t e r d a m ( P I R ) e l n e v e z é s ű n e m z e t k ö z i költészeti fesztivál, ahol a z Ómama-\ers felolvasása s az e h h e z k ö t ő d ő a s s z o c i á c i ó k s o r á n kirajzolódik a v e r s u t ó é l e t e . M a g a a c í m h a n g s ú l y o s a n utal e k o n t r a d i k c i ó r a - a k á r n y e l v i d i m e n z i ó i b a n is - : a n é p i e s ­ familiáris m e g n e v e z é s t ( ó m a m a ) ütközteti a t á v o l i s á g - i d e g e n s é g h á r m a s á v a l ( r o t t e r d a m i , g e n g s z t e r , film). E z t a főalakkal s z e m b e á l l í t o t t f o g a l m i h á r m a s t akár k o n k r é t r é s z l e t e i r e b o n t v a l e h e t n e e l e m e z n i : a z e g y z a r á n d o k ú t s o r á n csupán R ó m á t megjárt ó m a m a Rotterdamba „helyezésével", a z ókanizsaibácskai-Tisza menti „egyszerű", szorgos életképlet gengsztervilággal való ü t k ö z t e t é s é v e l , v a l a m i n t a tájunkon a m ú l t s z á z a d k ö z e p e táján m é g ( a c s a k a hatvanas évek körül beköszöntő televíziózás tényét ismerve) elképzelhetet­ lennek tartott film, filmezés, filmforgatás i d e g e n s é g é n e k é s i s m e r e t l e n s é g é ­ n e k a főalakkal v a l ó k a p c s o l a t b a h o z á s á v a l Tolnai s z i n t e a n o n s z e n s z t c é l o z ­ za m e g . V a g y — a m i ettől n e m esik távol, m e r t a m ű v é s z e t b e n , a m ű v i l á g b a n indokolt - m e r é s z fikcióhoz f o l y a m o d i k . M i n t M i k o l a G y ö n g y i írja a k ö t e t u t ó s z a v á b a n : „ A z a hinta, a m e l y Tolnai korai D e l t a - e s s z é j é b e n k e z d e t t i n g a n i A b s z o l ú t és S e m m i között, itt, a z Ó m a m á - b a n is é p p ú g y á l l a n d ó a n k i l e n g a v é g s ő p ó l u s o k felé (...) A m ű v é s z e t e b b e n a z é r t e l e m b e n o l y a n tükör, a m e l y é p p a látszatot, a z i l l ú z i ó t a h a m i s s á g o t kettőzi m e g , »veri v i s s z a « , h o g y e z ­ által l é t r e h o z z a a z illúziók elfedte i g a z s á g o k a t m i n t a z élet új l e h e t ő s é g e i t . " M i n t e g y fordított w e ö r e s i s z i t u á c i ó . W e ö r e s S á n d o r u g y a n i s s a j á t o s s z e ­ r e p j á t é k a s o r á n e g y fiktív, kitalált k ö l t ő n ő é l e t r a j z á h o z és (fiktív) k ö l t é s z e t é ­ h e z társít v a l ó s z e r ű s z e m é l y e k e t és e p i z ó d o k a t a z i r o d a l o m v i l á g á b ó l , T o l n a i p e d i g az e g y k o r létező, élő ó m a m a é l e t é n e k n a r r a t í v á j á t röpteti kitalált, fiktív i d ő z ó n á k b a és i l l u z ó r i k u s t e r e k b e . A z a z itt, e z e k b e n a z i d ő k b e n é s t e r e k b e n bonyolítja a z e g y k o r i d é d s z ü l ő a l a k j á h o z rendelt, s z i n t é n kitalált, i l l u z ó r i k u s n a r r a t í v a k a t . ( W e ö r e s S á n d o r n e v e n e m v é l e t l e n ü l m e r ü l fel: a z í z i g - v é r i g költő, m e s t e r , é p p e g y adriai t a r t ó z k o d á s a a l k a l m á v a l saját v e r s e s k ö t e t é t k ü l ­ di T o l n a i n a k , a z t a v e r s e s k ö t e t é t , a m e l y b e n é p p a z ő v e r s é r e ír v á l t o z a t o t . 2

3

4

2

Mikola Gyöngyi: Utószó = Tolnai Ottó: Ómama egy rotterdami gengsztcrfilmben. Regény versekből! Zctna, Zenla, 2006, 232. L. Tolnai az öböl című költeményének mottóját: „most kaptam meg weöres sándor merülő / satumusát herceg-noviból". Tolnai Ottó: Agyonvert csipke. Forum, Újvidék, 1969, 2 2 . "L.: Weöres Sándor: Stewardessek a repülőgépen. Változat Tolnai Ottó versére = W. S.: Egybegyűjtött írások. Magvető, Bp., 1970. II., 515—516. 3

107

A z e d d i g publikált (verseskötetekbe foglalt) Tolnai-költészet kontextu­ sában szemlélődve felvetődik a kérdés, honnan eredeztethető, hová, m e d d i g vezethető vissza ó m a m a , valamint a szűkebb-tágabb család tagjainak alak­ j a , e z e k f e l m e r ü l é s e T o l n a i lírájában. M é g m i e l ő t t v é g n é l k ü l i k e r e s g é l é s b e k e z d e n é n k , e l f o g a d j u k a m á r fellelt t é n y e k e t : M i k o l a G y ö n g y i a z Ómama... utószavában ugyanis j e g y z i a tényt, miszerint a kötet kulcsverse, az ebben a k ö t e t b e n f é n y e s f e k e t e l a p r a s z e d e t t Ómama egy rotterdami gengszterfilmben e l s ő k ö t e t k ö z l é s b e n a z 1 9 9 2 - e s Versek könyvében j e l e n t m e g . Itt, a k é s ő b b i Ómama-kötetben egy tizenháromrészes versciklus első, bár számozatlan da­ rabjává lesz, e központi (címadó) versciklus alapszövegévé, ősszövegévé, de a z e g é s z k ö t e t t ö b b i s z ö v e g e , l a z á b b c i k l u s a i (Mert ha annyit könyvezhetnék is mint a tenger. Lyukak, A kék ételhordó, Barnabás) és egyetlen hosszúverse (Az argentin arca) is e c í m a d ó v e r s c i k l u s k ö r é íródik, m i n t e g y e n n e k h o l d u d ­ v a r á v á lesz, a m e l y n e k körgyűrűjén, körpályáján a családi breviárium több(i) a l a k j a is o t t k e r i n g k í s é r ő b o l y g ó k é n t ó m a m a a l a k j a k ö r ü l . 5

A T o l n a i - l í r a ú j r a o l v a s á s a e t e k i n t e t b e n ú j a b b t é n y e k e t is f e l s z í n r e h o z : az egészen a kötői pálya kezdetéig vezető úton ugyanis megmutatkoznak e m a g á n m i t o l ó g i a családi legendáriumot formázó korai szöveghelyei, vissza­ m e n ő l e g i s m e r ő s n e k t ű n ő alakjai. M á r T o l n a i e l s ő , Homorú versek ( 1 9 6 3 ) c í m ű v e r s e s k ö t e t é b e n f e l m e r ü l a n a g y a n y a ( V i t é z J ú l i a ) alakja. A z 1 9 6 3 - b a n B á n y a i J á n o s n a k ajánlott, Benes József festménye című, csillaggal elválasztott részekből építkező hosszúvers a z a l á b b i n a r r a t í v k e r e t b e n láttatja őt: (...) s ü r g ő s e n h a z a h í v a t o t t n a g y m a m a orvosa — (...) mert halálosan beteg értem a n n y i r a v á r t újévre hogy amikor az utolsó vonattal sem érkeztem lehozott a padlásról egy rozsdás kapát és e g é s z é j s z a k a k a p á l t a hóban de az orvosa m e g m o n d t a n e m t u d n i ha m e g l á t örömében meghal-e v a g y f ö l g y ó g y u l m é g (...)

(...)

5

Mikola Gyöngyi: I. h., 2 3 2 — 2 3 3 .

108

V i t é z J ú l i á n a k hívják 1 8 9 0 - b e n született é n h a s o n l í t o k rá legjobban b i z t o s a n a z é r t szeret ilyen b o r z a s z t ó a n ( . . . )

6

M a j d e c s a l á d i l e g e n d á r i u m b a t a r t o z ó m o t í v u m t o v á b b g y ű r ű z i k a Legyek karfiol c í m ű , 1 9 7 3 - a s v e r s e s k ö t e t b e n , t o v á b b á a z 1 9 8 0 - a s Világpor Karton & karfiol c í m ű v e r s c i k l u s á b a n is. Sőt, a z e l ő b b e m l í t e t t v e r s e s k ö t e t , a Legyek karfiol k ü l ö n c i k l u s t a l k o t ó k é t r é s z e s k ö l t e m é n y e é p p a Vitéz nagyanyám cí­ m e t v i s e l i , a m e l y n e k I. r é s z e e g y e s s z á m m á s o d i k s z e m é l y b e n , t e - f o r m á b a n szólítja m e g a m e g i d é z e t t h ő s t , II. r é s z e p e d i g e g y k ö z ö s g y e r m e k k o r i b á n á t i út e m l é k é t m e g i d é z v e a n a g y a n y a h a l á l á n a k t é n y é n é l k ö t k i . A Világpor 41 v e r s b ő l szőtt, e m l í t e t t c i k l u s á b a n e l ő s z ö r a g y e r m e k k o r i e m l é k m e r ü l fel a hídőrző „öreg b á c s i " meséjéből, hogy végül a múltbéli n a g y a n y a alakja a h a l o t t n a g y a n y a a l a k j á b a t ű n j ö n át: 7

e g y m a u s e r e s ö r e g bácsi ő r i z t e felavatás előtt é j s z a k a a z új t i s z a - h i d a t k a n i z s a és t ö r ö k k a n i z s a k ö z ö t t ő mesélte p o n t o s a n éjfélkor vitéz nagyanyámmal karonfogva f e l s é t á l t u n k a frissen festett h í d r a s a z l é v é n függőhíd v e s z é l y e s e n hintázni k e z d e t t h a j n a l b a n t á v o z á s u n k után kisrókák menyétkék vízipockok s z a l a d t a k a s z é p hídra é s f a r k u k k a l felsöpörték milyen súlyosak nagyanyám bambuszcsontjai mondottam a himbálódzó hidat nézve az öregnek i g e n a k á r le is s z a k a d h a t o t t v o l n a a h a l o t t a k csontjaiban nagy ólom van mondta nagy ólom 8

6

7

B

Tolnai Ottó: Homorú versek. Forum, Újvidék, 1963, 4 4 - 4 5 . Uö: Vitéz nagyanyám = T. O.: Legyek karfiol. Forum, Újvidék, 1973, 175-180. Uö: Karbon & karfiol = T. O.: Világpor. Forum, Újvidék, 1980, 126.

109

M é g érdekesebb azonban azoknak a vándorló, ismétlődő motívumoknak a felmerülése Tolnai régebbi versesköteteiben, amelyek magánmitológiájá­ n a k (s g y e r m e k k o r m í t o s z á n a k ) h e l y s z í n r a j z á t teljesítik ki, s a m e l y e k m a j d s ű r í t v e , s z i n t e s z i n t é z i s t a l k o t v a s o r j á z n a k a z Ómama-kötet versanyagában. A Gerilladalok, Tolnai „medáliáinak" XCIV. versében például a név nél­ kül m e g e m l í t e t t n a g y a n y a a l a k j á h o z r e n d e l ő d i k két, a z О / и ш и а - k ö t e t b e n is hangsúlyos motivikus funkciót betöltő, jellegzetes tevékenysége, foglalatos­ sága: a kamillafésülés és a sziksó söprése: (...) B u d d h á b ó l a s z a l t s z i l v á v á lett n a g y a n y á m végtelen kerek kosár közepén n e m fésül m á r k a m i l l á t nem söpör sziksót h i á b a f o l t o z o t t foltot p á n c é l l á 9

A Legyek karfiolban induló „karfioltanulmányok"-tól kezdődően azután, a Világpor c í m ű k ö t e t e n át t o v á b b g y ű r ű z v e ott látjuk a karfiol a g y f o r m á b a á t t ű n ő m o t í v u m á t , m a j d a Világpor t ö b b v e r s c i k l u s á b a n is a T o l n a i - l e x i k o n , a Gerilladalok h e l y s z í n é t j e l ö l ő f o l y ó ( a T i s z a ) , a s z i k ( s ó ) , t o v á b b á a t ö b b al­ k a l o m m a l is f e l m e r ü l ő i n d i g ó , h a t t y ú stb., Tolnai e g é s z e d d i g i k ö l t é s z e t é b e n „ m e g t e r h e l t " m o t í v u m o k a t . A Világpor ilyen é r t e l e m b e n k é t f i g y e l e m r e m é l ­ t ó s z ö v e g h e l y e a Változatok a gipszre c í m ű e g y b e f o g o t t a b b , illetve a Nullás liszt c í m ű , l a z á b b v e r s c i k l u s . A finom fehér p o r o k ( a s z a l i c i l , a g i p s z , a n u l l á s liszt), a fehér m á r v á n y s z o b r á s z a t felé is n y i t h a t ó m o t í v u m a , a szik s ó j a s a t e n g e r i s ó a n y a g a i által k o n s t i t u á l ó d i k T o l n a i O t t ó v e r s v i l á g á n a k e g y i k legjel­ lemzőbb materiális univerzuma. Ennek a motivikus vonulatnak a legsűrűbb s z ö v e g h e l y e a Változatok a gipszre c í m ű , g-vel j e l z e t t s z á m o z o t t v e r s e k b ő l álló v e r s c i k l u s . R é s z b e n t e r v s z e r ű felépítése, a l a p k o n c e p c i ó j a r é v é n , m i d ő n a g i p s z k a p c s á n T o l n a i R i l k e - , K o s z t o l á n y i - é s B r a n c u s e - m o t t ó k k a l indítja v e r s é t , r é s z b e n a g i p s s z e l folytatott s z ó a l k o t á s - é s k é p z e t t á r s í t á s - k í s é r l e t e k r é v é n (1.: g i p s z t e k n ő , g i p s z h e g e d ű , g i p s z s i v a t a g , g i p s z t ű , g i p s z c é m a , é b e n g i p s z , g i p s z r ó z s a f a - v o n ó , gipszkarfiol stb.), r é s z b e n p e d i g a n n a k k a p c s á n , h o g y a versciklus szövege végül, újabb motivikus sort létrehozva, e g y b e v e ­ gyíti a g i p s z — h ó - liszt k é p z e t e i t . A f e l s o r o l t p é l d á k arra u t a l n a k , h o g y k ü l ö n ö s e n T o l n a i Világpor című kötete bővelkedik a későbbiek során, s k ü l ö n ö s hangsúllyal az Omamak ö t e t b e n l é n y e g e s f u n k c i ó t b e t ö l t ő m o t í v u m o k f e l s o r a k o z t a t á s á b a n — sőt: e g y b e j á t s z á s á b a n , e g y b e ú s z t a t á s á b a n , b o n y o l í t á s á b a n ( T o l n a i így n e v e z n é : alkímiájában). 9

U ő : Gerilladalok XCIV. = T. O.: Agyonvert csipke. Forum, Újvidék, 1969, 126.

110

A t o v á b b i k ö t e t e k is e m a g á n m í t o s z b a s o r o l h a t ó m o t í v u m e g y ü t t e s t v o ­ n u l t a t n a k fel. P é l d a k é n t m o s t c s a k a z 1 9 8 6 - o s , Gyökérrágó című verseskö­ tetet e m l í t e m , a m e l y n e k v e r s a n y a g á b a n újra f e l m e r ü l a z i n d i g ó , a z a z ú r , a z A d r i a , a karszt, a h a t t y ú ( k o p o n y a ) , K a n i z s a , a T e l e p , a s z í n e k ( a z a z ú r u t á n m o s t a z okker, a z o r a n g e , a h u p i k é k ) - s k ü l ö n m o t í v u m k ö r k é n t a z i r o d a l m i ­ képzőművészeti allúziókból összeállítható, -olvasható, ismerős m o t í v u m s o r Sinkóval, K o n c z Istvánnal, Kosztolányival, Pilinszkyvel, Chagall-lal stb. M i n d e z p e d i g a r r a utal, h o g y m i r e a Versek könyvében 1992-ben megjele­ nik a z Ómama egy rotterdami gengszterfilmben címadó ciklusának s a kötet e g é s z é n e k f ó k u s z á t a l k o t ó , Ómama c í m ű v e r s , m á r k é s z e n áll a T o l n a i - l í r a m a g á n m í t o s z t a l k o t ó k u l c s m o t í v u m a i n a k sűrű s z ö v e d é k e . A z Ómama-k&teL v e r s e i n e k indítása m i n d e n n e k e l l e n é r e m é g i s m e g l e p e ­ t é s s z e r ű e n hat: a c s a l á d i l e g e n d á r i u m b a t a r t o z ó a l a k o k s z i n t e k ö v e t h e t e t l e n ü l s z é t t a r t ó v o n a l v e z e t é s ű r a j z á v a l , i n k á b b a z a l a k o k a t e g y b e z s ú f o l ó , m i n t dif­ ferenciáló szcenírozással. Vitéz ó m a m a , Vitéz nagyanya, Vitéz Mária, M a g ­ d a l é n a , M a r g a r é t a . . . , V i t é z M i h á l y , K á r o l y és P a l i - e g y m á r - m á r k ö v e t h e t e t ­ len m ú l t b e l i g a l é r i a n é h á n y v o n á s b ó l , m o t í v u m b ó l f e l v á z o l t p o r t r é i . A z u t á n lassan, d e a n n á l é r d e k e s e b b m ó d o n „ t i s z t u l " a k é p . N e m i s a d i f f e r e n c i á l ó d á s , az elkülönböződés, hanem a sorsszerűségre utaló szintézis n y o m v o n a l á n . A családi legendárium múltbéli, már nem élő alakjainak elősorolása ( „ e n u m e rációja") során ugyanis a motívumok között m e g k é p z ő d n e k bizonyos cso­ m ó p o n t o k . K ö z ö t t ü k a ( z i s m é t l é s e k által is) l e g h a n g s ú l y o s a b b V i t é z ó m a m a sámlija, amelyről a családtagok sorra buknak a földnek - „mint v a l a m i / magas trambulinról a halálba". 1 0

E g y m á s i k p ó l u s o n - h o l a z e g y b e j á t s z á s o k , hol a s z é t í r á s g e s z t u s a k é n t ott a s ó s o k f e l é á g a z ó m o t í v u m a : a s z i k s ó v a l f ő z ö t t s z a r s z a p p a n , a z e r d é l y i s ó b á n y á k - adriai s ó p á r o l ó k m o t í v u m p á r h u z a m a ( t o v á b b v a r i á l ó d v a : s z i k s ó t s ö p ö r n i Ó k a n i z s á n — sót p á r o l n i a z A d r i á n ) stb. A t e n g e r é s a t e n g e r i e g y b e hangzáson alapuló (de m á s - m á s régiót megcélzó) kettőse szintén az A d r i a és a P a n n o n t e n g e r p á r h u z a m á t viszi t o v á b b . K ü l ö n m o t í v u m e g y ü t t e s t a l k o t n a k a használati eszközök, a mindennapi élethez szorosan hozzá tartozó tárgyak (rézszita, t ű p á r n a , s z a b ó k r é t a , r é z d r ó t k e f e , s á m l i , lavór, s z i f o n b é l ) s a z e h h e z a t e r m é s z e t i - e m b e r i v i l á g h o z (s a kettő e g y m á s r a u t a l t s á g á h o z ) k ö t ő d ő m o t í ­ v u m o k (bíbictojás, rókalyuk, a tyúk szemének bevarrása, malacmiskárolás), különféle m á s müveletek (kamillafésülés, a sziksó söprése, szappanfőzés, m i s l i n g s z e c s k á z á s a ) , a ( g y a k r a n e g z o t i k u m k é n t h a t ó ) s z í n e k s e s z í n e k által m e g é r z é k í t e t t t á r g y a k , a n y a g o k , f o g a l m a k (a m á r i a k é k festék, a p a r a s z t r ó ­ zsaszín, a m i n d e n s é g zöld tónusa, a szabókréta halvány kékje, a s e m m i k é i n d i g ó p r u s z l i k , a m a n i l a lila é s k é k s z á l a i ) . . .

1 0

Uő: Mint lovukkal vitézeket = T. O.: Ómama egy rotterdami gengszterfilmben, 9.

111

M i n d e z a z Ómama-versciklust m e g e l ő z ő , Mert ha annyit könyvezhetnék is mint a tenger, v a l a m i n t a Lyukak c í m ű v e r s c i k l u s b a n k ö r v o n a l a z ó d i k . A k ö t e t b e n v a l ó e l h e l y e z é s é t é s a z itt b e t ö l t ö t t f u n k c i ó j á t t e k i n t v e is c e n t ­ rálisnak tekinthető Ówcwra-versciklust olyan szövegek veszik körül, a m e ­ l y e k „ k i c s i b e n " r e p r e z e n t á l j á k , k é p e z i k le Tolnai k ö l t é s z e t é n e k f o r m á i t . A két említett versciklus az ebből a költészetből ismerős, lazább ciklusok p é l d á j á t k é p v i s e l i , a m e l y e n b e l ü l a c í m m e l is ellátott k ö l t e m é n y e k „ s z a b a d gyökökként" egzisztálnak. Egy-egy vers egy-egy szöveguniverzum , ám a m o t i v i k u s i s m é t l é s e k ( b e l e é r t v e a s z e r e p l ő k t ö b b s z ö r i e l ő f o r d u l á s á t , feltűné­ sét is) á t j á r h a t ó v á t e s z i k a s z ö v e g h a t á r o k a t . E k é t v e r s c i k l u s t k ö v e t i Az ar­ gentin arca c í m ű , e g y b ő l s z a b o t t h o s s z ú v e r s . E z is j e l l e g z e t e s f o r m a v á l t o z a t a a Tolnai-lírának — olyan formaváltozat, amely, bár egységes szerkezete révén kötöttebb, behatároltabb, a szabadvers adta lehetőségek kiaknázásával sza­ b a d utat e n g e d a z a s s z o c i á c i ó k n a k . Itt is k e t t ő s s z e r k e z e t i - r e t o r i k a i e l j á r á s s a l s z e m b e s ü l ü n k : m í g a r e f r é n s z e r ű e n i s m é t l ő d ő s o r o k ( „ k i t u d n a e l m e n n i " , „ki t u d n a e l m e n n i életünkön") tagolják a verstestet, a m o t í v u m - e g y b e j á t s z á s o k és - e g y b e v o n á s o k a költemény szövegének egységét, kohézióját erősítik. A l i s z t e s l á d á b a n „ a n u l l á s liszt e m l é k p o r á b a t e m e t v e " o t t a c í m b e l i a r g e n t i n s a k é k s z e m ű o r o s z , m i k ö z b e n á n g y ó a s ó g o r t várja v i s s z a , a k i t a z o r o s z o k á l ­ l í t ó l a g a h ó b a fojtottak a t a j g á n . A h o s s z ú v e r s b e n m e g j e l e n i k ó m a m a is, i m ­ m á r n e m c s a k a családi legendárium egyik (meghatározó jelentőségű) portré­ jaként, h a n e m részben az emlékezés, a múltról való tudás révén ( ó m a m a m é g ismerte az argentin apját s a V é r családot, amelyről a Vér-tó a nevét kapta), részben p e d i g a majd a központi versciklusban részletesebben szcenírozásra kerülő fantasztikum, nonszensz révén (időnként kiszól a z almáriumfiókból). K ö z b e n m e g k é p z ö d i k a n u l l á s liszt e m l é k p o r á t rejtő l i s z t e s l á d a - a l m á r i u m ­ fiók e m l é k e z e t t á p l á l t a t e m a t i k u s - m o t i v i k u s p á r h u z a m a is. A s z ű k e b b é r t e l e m b e n a z ó m a m a k ö r é íródott v e r s c i k l u s k e z d ö v e r s e a Versek könyvéből átvett szöveg, a versciklus ezt követő tizenkét k ö l t e m é n y e p e d i g r é s z b e n a z a l a p s z i t u á c i ó (a z ö l d a l m á r i u m f i ó k ó m a m a i l l a t á t / e m l é k é t rejti) r é s z l e t e s k i b o n t á s a ( é s s z é t í r á s a ) , r é s z b e n p e d i g a k e z d ő v e r s u t ó é l e t é ­ n e k r é s z l e t e z é s e . E z u t ó b b i n a k is m e g v a n a z a l a p s z i t u á c i ó j a : T o l n a i a f e k e t e l a k k o z o t t a l a p r a írt Ómama-versét o l v a s s a fel a r o t t e r d a m i N e m z e t k ö z i K ö l ­ t é s z e t i F e s z t i v á l h o n l a p j á r a e g y r a k t á r előtt. és j ó volt ott a z ó r i á s o r a n g e v a s a j t ó előtt ó m a m á v a l a z i g a z s á g a z m á r n e m is e m l é k s z e m m i k o r v o l t u n k ilyen m e g h i t t k e t t e s b e n ó m a m á v a l talán m é g kisgyerekkoromban amikor hajnalonta k a m i l l á t i n d u l t u n k fésülni n é m á n s z e d e l ő z k ö d v e a s z i k r e 11

Uö: Ó m a m a . . . , 95.

112

1 1

- ál! a v e r s b e n , s i m m á r újra e g y ü t t láthatjuk e k ö l t é s z e t j ó n é h á n y i s m e r ő s m o t í v u m á t (orange, kamillafésülés, szik). A szöveg során váltogatják egy­ mást a ó m a m á r a vonatkozó emlékek, kiszólása az almáriumfiókból és a vers felolvasására v o n a t k o z ó szituáció (a felolvasás helyszínének - a rotterdami d o k k o k - h á t t é r r a j z á v a l ) . S m i n d e z e k felett: a z e z e k b ő l a s z i t u á c i ó k b ó l e r e ­ dő s a szituációk ürügyén felvetődő motívumok egybejátszása és a belőlük m e g k é p z ö d ö t t a s s z o c i á c i ó k . A f ő - é s a z ezt k ö v e t ő t i z e n k é t v e r s e b b ő l k i n ö v ő hangsúlyos vonulatai részben a Tolnai-lexikon - H o m o k v á r - Virág utca 3. n y o m v o n a l á n h e l y e z h e t ő e k el, a m e l y e k a m a g á n m i t o l ó g i a t o v á b b i r é s z l e t e ­ ivel b ő v ü l n e k . K ü l ö n ö s e n a m a g u k is m i t i k u s s á v á l ó , m ú l t r a a s s z o c i á l ó b e ­ r e n d e z é s i t á r g y a k , b ú t o r o k ( a k é k a r a n y kaptár, a g o n d o l á r a e m l é k e z t e t ő , sőt a n n a k is n e v e z e t t f e k e t e asztal, a fekete i k o n o s z t a z i o n k ö n y v e s p o l c , a b í b o r d i v á n y ) , a m e l y e k k ö z ö t t a p a d l á s r ó l lecipelt s k ö z é j ü k k e r ü l ő z ö l d a l m á r i ­ u m lesz a l e g l é n y e g e s e b b . A m o t í v u m v i l á g s z ö v e v é n y e s s é v á l á s á n a k e g y i k l é n y e g e s e l j á r á s a , h o g y Tolnai n e m c s a k m o t í v u m o k a t ( m i t o l o g é m á k a t ) v o ­ nultat fel, h a n e m e g y - e g y m o t í v u m n a k m e g t e r e m t i m o t i v i k u s ( m i t i k u s ) h á ­ lóját, k o n t e x t u s á t is. K ü l ö n ö s e n a z o l y a n k u l c s m o t í v u m o k é t , m i n t a m i l y e n a z ó m a m á t ( s z a g á t , e m l é k é t ) rejtő z ö l d a l m á r i u m . D e u g y a n í g y k i j e l ö l h e t ő egy Vajdaságot / Jugoszláviát / Szerbiát érintő motivikus (mitikus) vonulat, a „ g e n g s z t e r f i l m " k é p z e t é r e v a l ó rájátszás s o r á n a s z ö v e g b e k e r ü l ő s z í n é s z ­ nevek (Travolta, D e Niro) motivikus asszociációsora, az ó m a m a képviselte m ú l t a t a j e l e n i r á n y á b a kiterjesztő m o t i v i k u s v o n u l a t o k k é n t . A z e r e d m é n y a z e m l é k e z e t alapját a l k o t ó n a r r a t í v a (ezen b e l ü l is ó m a m a „ é l e t r a j z á n a k " ) át­ í r á s á h o z v e z e t . Talán m o n d a n i s e m k e l l : a m ű v é s z i fikció m ű k ö d é s e k é n t (1.: „ l á m k ü l ö n ö s m ó d v é g ü l így j u t o t t u n k el ó m a m á v a l / r o t t e r d a m b a i s " ) : 1 2

(...) ó m a m a nem rotterdamban o r o m h e g y e s e n született á m r o t t e r d a m b a n híresült el (...) a rotterdami dokkokon játszott volt egy gengszterfilmben t r a v o l t á v a l és d e n i r ó v a l a k á r m e g is tekinthetitek a P I R h o n l a p j á n : www.poetry.nl 13

U g y a n e z a ( z e g é s z kötetet á t f o g ó ) k o n c e p c i ó f o l y t a t ó d i k a k ö z p o n t i v e r s ­ c i k l u s t ö v e z ő , k ü l ö n á l l ó , k ü l ö n c í m e k k e l ellátott v e r s e k e t t a r t a l m a z ó k é t z á r ó c i k l u s b a n (A kék ételhordó, Barnabás) is. M i n t a h o g y a n a T o l n a i - l í r a

1 2

1 . m., 105. " I . m„ 106.

113

t á r g y a i n a k , a l a k j a i n a k m e g v a n a m a g a e r e d e t m í t o s z a , így a k r a j i n a i s z e r b e k által e l d o b o t t , „ d ű l ő f e l h ő k a r c o l ó " k é p z e t é t k e l t ő , k é k z o m á n c o s é t e l h o r ­ d ó n a k is. V e r s b e k e r ü l é s é n e k ü r ü g y e a V é r - t ó b a n m e g j e l e n t „ 1 3 h a t t y ú k " e t e t é s e . D e A kék ételhordó c í m ű v e r s c i k l u s n é g y k ö l t e m é n y e t o v á b b r a is intenzíven a szövegbe vonja a főalakot ( ó m a m á t ) indigó pruszlikjában, a k o p o t t h e r m e l i n b u n d á c s k a kifejtetten is e r o t i k u s i r á n y u l t s á g ú m o t í v u m á v a l , a c s a l á d m á s t a g j a i t ( h o g y a lírai én m e g á l l a p í t h a s s a : „ m i s z e l í d s é g ü n k b e n voltunk vitézek"), a múlt és a közelmúlt történelmi eseményeit, a helybéli infaustusokat, a művészet, a z irodalom, a költészet Tolnai-mitológián belüli k u l c s a l a k j a i t , - n e v e i t - k ö z ö t t ü k p e d i g a saját s z ö v e g e k r e , k ö t e t e k r e v o n a t ­ k o z ó a s s z o c i á c i ó k a t is. I l y e n é r t e l e m b e n k ü l ö n ö s e n a v e r s c i k l u s 13 hattyúk dala c í m ű k ö l t e m é n y é b e n s z ö v ő d i k e g é s z e n s ű r ű r e a s z ö v e g . A k i i n d u l ó p o n t a 13 h a t t y ú m e g j e l e n é s e a V é r - t ó b a n , s a T o l n a i e g é s z lírájából i s m e r ő s h a t y t y ú m o t í v u m és a palicsfürdői (újabb) helyszínhez szorosan hozzá tartozó, b e s z é d e s n e v ű ( a n é v j e l e n t é s e r é v é n k ü l ö n m í t o s z t is r e v e l á l ó s m i t o l o g i k u s a u r á t k a p ó ) V é r - t ó (1.: V é r - t ó b a n = v é r b e n f ü r d é s ) r é v é n b e i n d u l a T o l n a i r a j e l l e m z ő , b o n y o l u l t a s s z o c i á c i ó s láncolat: privát kis azúr-part a homokvár udvarán - 13 hattyúk a vértóban - beszélgetés leával, aki a hattyúk tavát tartja a legszebb balettnek - a hattyú különböző műalkotásokban - hatytyúpestis vs kergemarhakór — szerbia hattyúdala - M 20 órás trancsírolása (boncolása) — M családja — đinđič, koštimica, tadić, šešelj s t b . — e g é s z e n a közelmúlt és a jelen koordinátáiig kihúzva az asszociációsort. A m a g á n m í ­ tosz a balkáni (egy kollektív) mítoszba ágyazódik - és fordítva: a balkáni (kollektív) mítoszon belül a magánmítosz szigete k é p e z valamilyen védett s é l h e t ő ( m a g a k r e á l t a ) é l e t e t ( a k á r p r i v á t k i s A z ú r - p a r t j á v a l is a H o m o k ­ vár udvarán). N y i l v á n v a l ó a n nem véletlen e m a g á n m í t o s z alaphelyszínének m e g n e v e z é s e s e m : H o m o k v á r ( k i e m . : H . V. E . ) . A Barnabás c i k l u s c í m a l á gyűjtött v e r s e k b e n t o v á b b f o l y t a t ó d i k a m o t í ­ v u m o k k a l s a k ö r é j ü k s z ő t t a s s z o c i á c i ó k k a l folytatott j á t é k . Itt B a r n a b á s , a z u t c a s e p r ő a l a k j a a m o t í v u m o k és a s s z o c i á c i ó k g y ű j t ő l e n c s é j e , a k i t á l m á b a n P o m p e j i utcaseprőjévé léptettek elő. Újra felbukkannak a helyi infaustusok, közöttük a szerzői név kezdőbetűire asszociáló (és a m o t í v u m o k , részletek á l t a l a l a k m á s k é n t b e a z o n o s í t h a t ó ) T. O l i v é r is. A c i k l u s A meztelencsiga című költeményében az egész kötetkompozícióra vonatkoztatott, ars poetica é r t é k ű é s j e l e n t é s ű ö n r e f l e x i ó k é n t m e r ü l fel t ö b b a l k a l o m m a l is a t á b o r n o k ( f o r d í t o t t ) t á v c s ö v e , a m e l y n e k lencséje e s z ű k e b b é s e g é s z e n t á g é r t e l e m b e n v e t t s z ö v e g u n i v e r z u m v i l á g á t gyűjti e g y b e : „ i s t e n e m h á n y a n f é r ü n k m é g / a t á b o r n o k fordított t á v c s ö v é b e " . M e g s z á m l á l h a t a t l a n u l s o k a n - m o n d h a t ­ nánk, hiszen a (magán)mítoszt alkotó motívumfüzérek átjárhatóvá teszik a s z ö v e g e k e t , m e g b o n t j á k , feloldják a s z ö v e g h a t á r o k a t . S e z a z á t j á r h a t ó s á g 1 4

1 4

I. m . , 2 0 6 .

114

n e m c s a k e g y - e g y k ö t e t e n b e l ü l , h a n e m a z e g é s z Tolnai-lírán, sőt a m i n d h á ­ r o m m ü n e m e t ( é s m é g a Költő disznózsírból c í m ű i n t e r j ú r e g é n y t is) felölelő é l e t m ű v ö n b e l ü l a k ö l t ő i k é p z e l e t s a z általa a s z ö v e g b e k e r ü l ő m o t í v u m o k , a s s z o c i á c i ó k s z a b a d m o z g á s á t , e g y b e j á t s z á s á t , á t t ü n é s e k biztosítja. S a z o l ­ v a s ó i ( k r e a t í v ) figyelem, t á j é k o z o t t s á g ( „ e l ő t u d á s " ) és m e m ó r i a á l l a n d ó m ű ­ ködésben tartását teszi szükségessé. P e r s z e h a a z Ómama-kötet v e r s a n y a g a c s u p á n e z t r e v e l á l n á , a z t is m o n d ­ h a t n á n k , h o g y T o l n a i lírájának e z e n l e g ú j a b b á l l o m á s a n e m m á s , m i n t m o ­ tívumainak újrajátszása, deriválása, asszociációinak tovább-bonyolítása. D e n e m c s a k e r r ő l v a n s z ó : H a - a t á b o r n o k fordított t á v c s ö v é n e k l e n c s é j é t k ö v e t v e - ú j r a o l v a s s u k e z t a k ö l t é s z e t e t , a z is é r z é k e l h e t ő v é válik, m i l y e n finom e l m o z d u l á s o k j á t s z ó d t a k le Tolnai lírájában a z Ú j S y m p o s i o n e l s ő kor­ o s z t á l y a által p r e f e r á l t v e r s b e s z é d t ő l ( n a g y j á b ó l a h a t v a n a s é v e k t ő l ) m á i g . E kötet v e r s a n y a g á n belül az elmozdulás épp a centrális versciklus centrá­ lis ( v e r s ) h ő s é n e k v o n a l á n r a g a d h a t ó m e g . Tolnai, m é g j ó v a l a p o s z t m o d e r n m e g e l ő z ö t t s é g é l m é n y e előtt, k ö l t é s z e t é n e k h a r s á n y a b b n e o a v a n t g á r d s t á d i u ­ m á b a n is élt a z i n t e r t e x t u a l i t á s , a z a u t o c i t á t u m ( é s a szerzői önreflexió) k ö l ­ tői e l j á r á s á v a l . D e a z , h o g y m o s t m o t í v u m a i t és a s s z o c i á c i ó i t h a n g s ú l y o s a n é p p ó m a m a , a n y i l v á n k ü l ö n ö s familiáris s z e r e p e t b e t ö l t ő é s m i t i k u s figura ( „ ő s a n y a " ) k ö r é é p í t i , v a l a m i f é l e intimitást, familiáris m e l e g s é g e t r e v e l á l . A z ö s s z k é p p e r s z e s o k k a l b o n y o l u l t a b b : ó m a m a figurája e g y r é s z t egyfajta e p o s z i á l l a n d ó s á g o t , a k á r m á s o k életképleteire, e m l é k e z e t é r e is rájátszó á l ­ t a l á n o s s á g o t rejt, d e u g y a n a k k o r a p o s z m o d e m é r z é k e n y s é g e g y k ü l ö n ö s k i ­ s u g á r z á s á n a k a u r á j á v a l is felvérteződik. E z u t ó b b i a l a k r a j z á n a k r é s z l e t e i b ő l és m e g s z ó l a l á s a i n a k r e g i s z t e r e i b ő l (1.: „ k i s f i a m " ) is j ó l k i o l v a s h a t ó . A m i a c s a l á d f a á g r a j z á n a k á g - b o g a i n á t v é g s ő soron a „ s z e n t e s " ó m a m a é s a „ s z e ­ l í d s é g b e n v i t é z " V i t é z e k leszármazottját k é p v i s e l ő lírai é n h e z , a n n a k p . m . é r z é k e n y s é g é h e z v e z e t . N é m i nosztalgiától sem m e n t e s e n , p e r s z e , a m i n e k e r e d m é n y e k é p p e n e (magán)mítosz, magánmitológia egyre inkább a legen­ dárium irányába látszik kilendülni.

THE CYCLIC P O E M AS A FIRE GLASS Motivic

and

his cyclic

intertextual

title poem

and

bonds

between

the composition

Ottó

Tolnai

's oeuvre

of the volume,

and

Ómama

e g y r o t t e r d a m i g e n g s z t e r f i l m b e n / G r a n n y in a G a n g s t e r F i l m from Rotterdam T h e p a p e r is c o n c e r n e d with t h e c y c l i c p o e m Ómama egy rotterdami gengszterfilmben (Granny in a Gangster film from Rotterdam) b y O t t ó Tolnai a n d t h e t e x t s t h a t Surround it; t h e title o f this p o e m w a s c h o s e n for t h e title o f 115

the w h o l e v o l u m e . F o l l o w i n g the motifs of the cycle and the track of Tolnai's p r i v a t e m y t h o l o g y , t h e a u t h o r h a s r e r e a d t h e e a r l i e r s t a g e s o f T o l n a i ' s lyric p o e m s a n d p o i n t e d o u t t h e significant r o l e o f i n t e r t e x t u a l i t y . K e y w o r d s : O t t ó T o l n a i , Ómama in a Gangsterfilm from Rotterdam), mythology, intertextuality

egy rotterdami gengszterfilmben {Granny cyclic poem, long p o e m , motifs, private

A tanulmány a Szerb Köztársaság Minisztériuma 148027A számú

116

Tudományügyi és projektuma keretében

Technológiai készült.

ORIGINAL SCIENTIFIC PAPER

ETO: 821.511.141 (497.11)-4

BENCE ERIKA

ALFÖLDI VÁROSMITOLÓGLÁK* A vajdasági

magyar

(történelmi)

regény

egy

aspektusáról

Town Mythologies of the Great Hungárián Plain An

aspect

of the

Hungárián

(historical)

növel

in

Vojvodina

Előzetes kutatásaink alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a X X . század második fe­ lében konstituálódott vajdasági magyar történelmi regény sem a műfajtípus hagyományos értelemben vett alkotó tényezőit (kronológiai és ok-okozati elrendezettség, a hiteles törté­ nelmi személyiségekről alkotott ideálképeknek való megfeleltethetőség, a történetírás és más háttémarratívák alátámasztotta hitelesség etc.), sem a XX. század kilencvenes éveiben kelet­ kezett magyar történelmi regények érvényesítette beszédmódokat (a virtuális történelmi tér és idő létrehozása, a történelmi tapasztalat lextuális eredete, a breviáriumszerű képalkotás etc.) nem érvényesítik egyértelműen. Ehelyett műfajok összefüggésében értelmezhetők, vagy más műfajkonstrukciók (pl. művelődéstörténeti, város-, vagy családregények) szövetén belül mutatják fel a történelmi regény valamely aspektusát. A dolgozat Lovas Ildikó Meztelenül a történetben (2000) című regényének múltképeit, emlékezettartalmait vizsgálja analóg regényjelenségek, szövegösszefüggések tükrében. Kulcsszavak: Alföld, (nő)város, kollektív tekintet, másként látás, megállt idő, magán- és vá­ rosmitológia

1. A történelmi regény elvei. A X X . s z á z a d k i l e n c v e n e s é v e i n e k kor- é s k ó r t ö r t é n e t e L o v a s I l d i k ó Meztelenül a történetben c í m ű r e g é n y é b e n S z a b a d ­ ka, a „ r e g é n y e s é s m ú l t s z e r ű " (LOVAS 2 0 0 0 . 6 1 ) v á r o s a l a k í t o t t a l é t f o r m á k és é l e t t ö r t é n e t e k e l b e s z é l é s e , a z a z a m ú l t b a v e t í t e t t j e l e n é r d e k ű k é r d e z é s e l j á r á s a r é v é n b o n t a k o z i k ki e l ő t t ü n k . 1.1 A múlt válságmodelláló szerepe. A m ú l t b a f o r d u l á s ( „ v á l s á g m o d e l l á lás" - BÉNYEI 1999. 4 4 2 - 4 4 3 ) igényét életre hívó korszak kezdetét a '90-es é v e k e l e j é r e h e l y e z i a z e l b e s z é l ő ; e z e k a z é v e k j e l e n t i k a z „ e g y e n s ú l y felb o m l á s á " - n a k (LOVAS 2 0 0 0 . 5 1 ) idejét, á m m e g j e g y z i , m i s z e r i n t „ c s a k fel­ s z í n r e h o z t á k , k i n a g y í t o t t á k a n ő k baját. A z e m b e r é l e t m e g s z o k o t t , b e v e t t rit­ m u s á n a k f e l b o m l á s a r ö v i d t á v o n m e g s o k s z o r o z t a a n ő k erejét, h o s s z ú t á v o n * A tanulmány elkészülte során a szerző Donus-össztöndíjban részesült.

117

a z o n b a n v é l t v a g y v a l ó s s e b e i k e t szakította fel, t a s z í t o t t a ő k e t a n e u r a s z t é n i a (szituatív), hisztéria állapotába." ( 5 1 - 5 2 ) A z a z a kilencvenes évek társadalmi é s e g y é n i k a t a s z t r ó f á i n a k g y ö k e r e i t a m ú l t v á l s á g a i b a n é s k o n f l i k t u s a i b a n kell k e r e s n i . A p s z i c h i á t e r á l a r c o t v i s e l ő e l b e s z é l ő reflexiója s z e r i n t a v á r o s t ö r t é ­ n e t é n e k k u t a t á s á b a é s m e g í r á s á b a is e z é r t k e z d e t t : „ A k k o r d ö n t ö t t e m úgy, h o g y m e g k e r e s e m a z o k a t a b e t e g e k e t , a k i k e l s ő d l e g e s e n is f e l b o m l o t t n ő l e l k ü k m i a t t k e r ü l t e k h o z z á n k . í g y j u t o t t a m el A m á l n é n i h e z is. E z é r t í r o m e z e ­ ket a jegyzeteket. A z egyre nagyobb számban hozzánk kerülő nőbetegeken c s a k ú g y s e g í t h e t ü n k , h a a z e r e d e n d ő o k o k k a l f o g l a l k o z u n k , és a z i d ő sürget. V a g y c s a k én é r z e m í g y ? M i n d i g is g y o r s a n a k a r t a m a v é g é r e j á r n i a d o l g o k ­ n a k - a m a g y a r á z a t o t a z A m á l néni-féle e s e t e k b e n k e r e s e m . " ( 5 2 ) „ T u d n o m kell, milyen ez a város, amelyik A m á l nénit és a többieket kiformálta." (53) 1.2. Transzcendens tér, idő és látás. A z e l b e s z é l t v á r o s t ö r t é n e t s z á z é v n y i i d ő t á v l a t o t j e l e n t : 1 8 9 9 - t ő l , a v á r o s e l m e g y ó g y i n t é z e t é r e v o n a t k o z ó e l s ő fel­ jegyzésektől a X X . század végi balkáni háborúk okozta léttraumákig terjedő i d ő s z a k o t ö l e l i fel. M i k é n t i d ő b e l i k o o r d i n á t á i , a n a r r á c i ó t é r b e l i e l h e l y e z e t t s é g e is k o n k r é t : S z a b a d k á r ó l v a n s z ó . M i t ö b b , e z e k - a z e l b e s z é l é s t m e g ­ h a t á r o z ó t é r h a t á r o k - a t ö r t é n e t b e n t é n y l e g e s (fizikai é s s z e l l e m i ) k o r l á t o k ­ ként identifikálódnak: „a V á r o s h á z a környéke n e m lesz m á s , m i n t a megállt idő, a v a l a h o n n a n v a l a h o v á eljutás l e h e t e t l e n s é g é n e k e m l é k m ű v e . " ( 9 3 ) A z a n t r o p o m o r f i z á l t ( „ h i ú r i b a n c " , „ n ő v á r o s " [ 5 1 ] , „ k a c é r n ő " [70]) S z a b a d k a történetei - a reájuk vetülő belső, ún. kollektív tekintet ( „ m i n d e z talán csak ebben a v á r o s b a n és e z e k b e n a z időkben van í g y " [24]) révén - egyfajta m i t i k u s b e v o n a t o t k a p n a k : a sorssá, v é g z e t t é s z e m é l y e s ü l ő v á r o s t ö n k r e t e ­ szi „ b e l e s z ü l e t e t t l a k ó i t . " ( 6 6 ) A z itt térjelentés, a múlttá nem váló i d ő é s a másként látás p r o b l e m a t i k á j a j e l e n t i k a z o k a t a t u d a t t a r t a l m a k a t , a m e l y e k a regényvilágra j e l l e m z ő transzcendens világképet strukturálják, ami viszont a t ö r t é n e l m i r e g é n y b i z o n y o s t í p u s a i b a n (pl. r o m á n c - , e p o s z - illetve „ v é g z e t d r á m a " - r e g é n y ) k é p e z fontos műfajkonstruáló jelentést. 2 . Szövegelőzmények és -vonzatok. A c s e l e k v ő ( j e l e n t é s e s ) t é r é s a k o l l e k ­ t í v t u d á s ( m a g a t a r t á s ) t é m á j a s z á m o s s z ö v e g k ö z i v o n z a t o t e m e l be a L o v a s ­ regény világába: ezek egy része előzmény, másik csoportja diszkurzív vonzat. Legtávolabbi e l ő z m é n y e i a X I X . század első felének ún. irányregényeiben f e d e z h e t ő k fel, m i n d e n e k e l ő t t E ö t v ö s J ó z s e f e falu jegyzője című müvének világában, ahol a v á r m e g y e megkövült-maradi intézménye válik sorsok ke­ r é k k ö t ő j é v é ; a (fiktív) T a k s o n y m e g y e i P o r v á r o t t é p p ú g y a l a c s o n y a n áll a szabadság fokmérője, miként a Lovas-regény por és a h o m o k körülvette Sza­ b a d k á j á n , a h o l a z a l e h e t e t l e n h e l y z e t j ö n létre, h o g y a „ v á r o s h a t á r o z z a m e g a b e n n e l a k ó k a t " . ( 6 6 ) A s z ö v e g e l ő z m é n y e k k ö z ü l t ö b b is t e m a t i z á l ó d i k , reflektálttá, i d é z e t t é v á l i k a r e g é n y b e n , m i n d e n e k e l ő t t K o s z t o l á n y i Pacsirta

118

és Aranysárkány c í m ű regényei, M ü n k A r t ú r - C s á t h G é z a - H a v a s Emil A repülő VucsidoVya, i l l e t v e a C s á t h - n o v e l l á k v i l á g a . E z e k n e k k ö z ö s j e l l e m ­ zője, h o g y S z a b a d k á t o l y a n v á r o s n a k m u t a t j á k b e , a h o l „ a s z a b a d s á g f o k a o l y a n n y i r a p i c i k e , h o g y szinte n i n c s i s " ( 5 9 ) , „ P a c s i r t a s z ü l e i n e k is k o m o l y g o n d j a a d ó d o t t a b b ó l , h o g y n é h á n y n a p r a m a g a s a b b r a állította a f o k m é r ő t . H i l d á n a k m e g - h a s o n l ó s z e r t e l e n s é g e m i a t t - apja ö n g y i l k o s s á g á n a k t e r ­ hét kellet m a g á v a l v i n n i e " (59). A másként g o n d o l k o d á s (látás) s z a b a d s á g á t senki s e m engedheti m e g m a g á n a k , ha pedig „egyszer sikerül m a g a s a b b ­ ra állítani a z e g y é n s z a b a d s á g á n a k f o k m é r ő j é t , m á r s e n k i n e m fogja é r t e n i K o s z t o l á n y i r e g é n y e i t , C s á t h novelláit, a P a l i c s v i z é b e halált u g r ó s z e r e l m e s párokat..." (65). 2 . 1 . Alföld-jelentések. „ A m e l e g e g y r e j o b b a n a földre d ö n t ö t t e a z a m ú g y is l a p o s v á r o s t . . . " ( 4 7 ) ; „ A m i alföldi v á r o s u n k a t h o m o k é s p o r v e s z i k ö r ü l . " (62). S z a b a d k a " a z alföldi t u n y a s á g v á r o s a " ( 6 3 ) , „megeszi az embert a por és a maradiság' ( 6 4 ) - m o n d j a , illetve idézi a v o n a t k o z ó s z ö v e g h e l y e k e t az e l b e s z é l ő ; m i n d a z alföldi t á j e g y s é g e t (a s í k v i d é k e t ) , m i n d a p o r é s a sár fogalmát a maradiság („bárgyúság") jelképeként azonosítja. A földközeliség ( f ö l d h ö z r a g a d t s á g ) , l a p o s s á g ( s í k s z e r ű s é g ) é s a z e g y e n e s v o n a l a k is alapref­ lexióként a Szentleky-opust, a Síkváros(-Ravangrad)-élményt vonják be az é r t e l m e z ő i m e z ő b e . Bácskai éjjel c í m ű k ö l t e m é n y é b e n a térbeli j e l l e m z ő k létforma-determinánsként működnek. „Az »egyenes«-t metaforává a követ­ kező tartalmak teszik: a józanság, a hasznosság, célelvűség, értsd: öncélú létezés, l é t f e n n t a r t á s . ( . . . ) A t e s p e d t s é g v i z u á l i s a n a b b ó l a z e g y e n e s b ő l k ö v e t k e z i k , a m e l y a b á c s k a i tájat k i f e j e z i " ( T H O M K A 1 9 9 2 . 9 4 ) Isola Bella c í m ű r e g é n y é b e n látleletét adja e s í k v i d é k i l é t f o r m a j e l l e m z ő i n e k : „... f e l h ő s é g alatt c s o s z o g n a k f a n y a r a r c ú e m b e r e k . Ö r ö m t e l e n l e l k e k ő g y e l e g n e k a c s ú n y a , s á r o s u t c á k o n , a n y i r k o s falak m e n t é n , v a l a k i talán h u r k o t k é s z í t m a g á n a k a p a d l á s g e r e n d á n . , . " (SZENTELEKY 1 9 9 3 . 187). P o r v á r o s - S z a b a d k a l é l e k ö l ő h a t á s á t fejezik ki a n a r r á t o r által a s z ö v e g t e s t b e é k e l t , i d é z e t t s z ö ­ v e g h e l y e k is a Vucsidolból („Itt n e m lehet s e m m i t s e m c s i n á l n i , m e g e s z i a z e m b e r t a p o r é s a m a r a d i s á g . " LOVAS 2 0 0 0 . 6 4 ) , illetve a K o s z t o l á n y i Sár­ s z e g - k é p é r e v o n a t k o z ó reflexiók: „ a s z a b a d s á g l e g m a g a s a b b , e l é r h e t ő é s t o ­ lerált foka a z , h a ú g y élsz, h o g y n e m t ö r t é n i k v e l e d s e m m i . " ( 5 9 ) A z e m b e r i s z e l l e m „ n e h é z s é g é t " , a s z a b a d s á g h i á n y á t a z Iskola a határonban is g y a k r a n fejezik ki а sár és a A w / j e l e n t é s m e z e j é h e z k a p c s o l ó d ó f o g a l m a k , v i s z o n y o k , m í g az e s ő / v í z k é p z e t e ( a k á r a z ő s k é p - j e l e n t é s t is m a g á b a n h o r d o z v a ) p e ­ dig a m e g t i s z t u l á s , a f e l s z a b a d u l á s , a s z e l l e m i felfrissülés é r t e l m é t . B o r d á s G y ő z ő 1 9 9 2 - b e n , illetve 1 9 9 5 - b e n m e g j e l e n t - u g y a n c s a k a v á r o s t ö r t é n e t , a városi művelődéstörténeti tabló műfajelveit kiteljesítő - regényeiben, a Fűzfasípban és a Csukódó zsilipekben is t ö r t é n e t m o z z a n a t k é n t f o r d u l e l ő a „a b e t e g g é t e v ő " alföldi p o r v a l ó s á g r e f e r e n c i á j a . L o v a s v i z s g á l t r e g é n y é b e n

119

a h o m o k , a „finom s z e m c s é s a n y a g " ( 6 2 ) a l a k o s o k t ü d e j é t é s s z e m é t te­ szi t ö n k r e e l s ő s o r b a n , m a j d „ b e t e m e t i " a l e l k e k e t : „ a z 1 8 7 8 - b a n l é t r e h o z o t t e l s ő k ó r h á z b a n l e g t ö b b a t ü d ő b e t e g volt, n é h á n y é v v e l k é s ő b b p e d i g k ü l ö n szemkórházra volt szükség, amit n e m sokkal az elmeintézet követett." (62) A „ s í k v á r o s i - p o r v á r o s i " l é t f o r m a a z o n b a n n e m c s a k a z é r d e k t e l e n s é g é s a z új befogadására való képtelenség (a parlagiság) sajátságát h o r d o z z a magában, h a n e m a d e p r e s s z i ó r a é s a l á t o m á s o k r a v a l ó h a j l a m o t is. T ö r t é n e t e e n n e k a k é t á l l a p o t n a k , a b á r g y ú s á g n a k és a l á t o m á s o s s á g n a k a v á l t a k o z á s á b ó l t e ­ vődik össze: a szellemi-társadalmi katasztrófák - t ö r t é n e l m é n e k több mint h é t s z á z é v e alatt — m i n d i g a v á l t a k o z á s r i t m u s á n a k f e l b o m l á s a k o r , a k ö z t e s á l l a p o t e s z m e i l é g ü r e s t e r é n e k , é r t é k v á l s á g a i n a k k ö v e t k e z m é n y e k é n t tör­ téntek m e g . „ A két periódus közti fordulópont az, a m i t é b o l y b a kergeti a h é t k ö z n a p i e m b e r e k e t i s " ( 6 3 ) - állítja a z e l b e s z é l ő . A L o v a s - r e g é n y n é l öt, i l l e t v e n y o l c é v v e l k é s ő b b láttak n a p v i l á g o t M a g y a r o r s z á g o n G r e c s ó K r i s z ­ tián r e g é n y e i , a z Isten hozott é s a Tánciskola. Jelentésviláguk szerveződése a z o n b a n erőteljes hasonlóságot mutat azzal a világértéssel, a m i az általunk vizsgált regényvilágot jellemzi: mind az Alföld-jelentéseket, m i n d a látomás r e g é n y s z e r v e z ő e l v é t é r v é n y e s í t i k . A z Isten hozott S á r a s á g n e v ű h e l y s é g é b e n a látomásosság ugyancsak létformaként van jelen, sokat idézett szöveghelye, m i s z e r i n t a z Ördög S á r a s á g b a n ú g y k o c s i k á z h a t , h o g y „ a r r a e n g e d é l y e v a n a z Ö r ö k k é v a l ó t ó l " ( G R E C S Ó 2 0 0 5 . 6 6 ) , illetve „ a z ö r d ö g p u l i k u t y a f e j ü z s o l ­ d o s a " ( 6 1 ) ül a b a k o n , s feszülettel veri a s e b e s h á t ú , c s a t a k o s l o v a k a t . S z a b a d k á t „ n ő - v á r o s " - k é n t h a t á r o z z a m e g a Meztelenül a történetben e l b e s z é l ő j e . A Tánciskolában a z alföldi v á r o s o k u g y a n c s a k k ü l ö n b ö z ő n ő t í p u s o k a t j e l e n í t e n e k m e g , s a v i d é k i s é g - m a r a d i s á g - b e z á r k ó z o t t s á g létfor­ máit. Fiktív helyszínei az Alföld Viharsarok nevű részén található Tótváros és Feketeváros. Szalma Lajos, a regény egyik főszereplőjének világlátását i s m e r t e t v e m o n d j a a z e l b e s z é l ő : „Van itt v a l a m i s z a g o s , l u c s k o s , k ö n y ö r t e ­ len á l l a n d ó s á g , a m i b e z á r j a és m e g e m é s z t i a z o k a t , a k i k n e m m e n e k ü l t e k el, é s a l a t t o m o s a n p r o v i n c i á l i s s á zülleszti ő k e t . A z alföldi k i s s z e r ű s é g fertőz, m i n t e g y s o k á i g l a p p a n g ó kór, a n y i t o t t és t á j é k o z o t t e m b e r e k e t látogatja, serkéket hagy, akár a tetvek (...) A beszűkülés a gondozott lelkeket szereti, azokét, akik kitekintenek, küzdenek, olvasnak, színházba és moziba járnak, néha m é g a fővárosba is." (38) A „lélekölő", „megbetegítő" város gondola­ ta f o g a l m a z ó d i k m e g e s o r o k b a n é p p ú g y , m i n t a m ú l t s z á z a d e l s ő f e l é b e n , S z e n t e l e k y Isola Bellájában, m a j d L o v a s v i z s g á l t r e g é n y é b e n is. S z a l m a L a j o s v í z i ó j á b a n a z alföldi v á r o s o k a s s z o n y o k k á s z e m é l y e s ü l n e k : „ F e k e ­ t e v á r o s a s s z o n y , k é t g y e r e k k e l é s e l n y ű t t k e b l e k k e l , T ó t v á r o s p e d i g szikár, a p r ó t e s t ű , m é g i s d ú s m e l l ű a n y a , aki ha h a r a g s z i k , ú g y a c o m b j a k ö z é szorít, h o g y m e g a k a d b e n n e d a s z u s z . . . " ( 3 8 ) Voith J o c ó , a r e g é n y m á s i k s z e r e p l ő ­ j é n e k á t é l é s é b e n a z o n b a n a v á r o s k é p híján v a n e m i s z t i k u s m á z n a k : T ó t v á ­ ros „egy k ö z é p v á r o s , ahol nem érdemes élni, mert olyan k o n o k u l zártak az

120

e m b e r e k , a k á r e g y f a l u b a n ; d e a m a g á n y , a f ö r t e l m e s e g y e d ü l l é t ú g y is lehet rossz, ahogy egy nagyvárosban. A k o c s m a mindezek előképe, Tótváros m e ­ taforája, e g y ö s s z e v i z e l t , útszéli i t a l m é r é s , a m i v a l a m i l y e n ok m i a t t m é g s e m falusias." (39) 2 . 2 . Másként látás. A v i l á g é r t é s e g y e d i s é g e , a z a z a másként látás m i n d a Lovas-regényben, mind az analógiás szövegvonzatként értelmezett Grecsór e g é n y e k b e n fontos m o z z a n a t . A Meztelenül a történetben ez („Szabadkán m á s k é n t , m á s n a k , m á s h o g y a n l á t s z ó d n a k a d o l g o k " [LOVAS 2 0 0 0 . 2 5 ] ) d i ­ l e m m a k é n t , k é t s é g b e e j t ő k ó r j e l e n s é g k é n t (lelki b e t e g s é g k é n t ) i d e n t i f i k á l ó dik; a S á r s z e g r e é r k e z ő párttitkár G r e c s ó Isten hozottjában csak „bolondok­ n a k " titulálja a h e l y b é l i e k e t , akik s z e m e előtt g a z d á t l a n árnyékok, halottak f é n y k é p r ő l l e l o p o t t sziluettjei j e l e n n e k m e g . A m ú l t n a k a z o k a s z a k a s z a i , amelyekre a jelen valamely perspektívájából „kérdeznek rá"e regények, va­ lóban azon korszakai voltak a társadalomtörténetnek, a m i k o r az e m b e r e k k ü l ö n ö s e n a z intellektuális b e á l l í t o t t s á g ú a k - a s z a b a d s á g l e h e t ő l e g k i s e b b fokával, a szabad, individuális gondolkodás lehetőségének hiányával néztek s z e m b e a t á r s a d a l m i k a t a s z t r ó f á k , h á b o r ú k és d i k t a t ú r á k idején. B e s z ű k ü l ­ tek a z o n b a n a z é l e t l e h e t ő s é g e k a f e j l ő d é s é b e n m e g r e k e d t T ó t v á r o s b a n is (Tánciskola), ezért polgárai a neuraszténia valamely tünete m ö g é rejtőznek (pl. F e j é r A n t a l n é Z s u z s a , aki ö z v e g y s é g e m i a t t „ s z e n v e d " é s a m e l l é r e n d e l t b í r ó s á g i g y a k o r n o k t ó l , J o c ó t ó l várja a v i g a s z t a l á s t ) , illetve k ü l ö n b ö z ő sti­ m u l á l ó s z e r e k h e z , l e g i n k á b b a l k o h o l h o z és d r o g o k h o z f o l y a m o d n a k ( e z e k dílere, „az ördög zsoldosa" - „megbízott tánctanára" - lesz S z a l m a Lajos). A S z a b a d k a - r e g é n y egyik sajátos j e l e n t é s á t v i t e l é t rejti a z a g o n d o l a t , m i s z e ­ rint a z e l m e g y ó g y i n t é z e t után n e m v é l e t l e n ü l kellett c s a k h a m a r s z e m é s z e t i r é s z l e g e t k i a l a k í t a n i a k ó r h á z b a n , h i s z e n h a m e g b e t e g s z i k a lélek, c s a k h a m a r t ü k r é b e n , a s z e m b e n is m e g j e l e n n e k a k ó r t ü n e t e i . M i n d k é t e s e t b e n a z alföldi p o r a bajok o k o z ó j a , a z z a l , h o g y az e l s ő e s e t b e n átvitt, m í g a m á s o d i k b a n k o n k r é t é r t e l e m r ő l b e s z é l ü n k : e g y r é s z t - a m a r a d i s á g m e t a f o r á j a k é n t - lé­ lekölő „ p o r f é s z e k " - r ő l van s z ó ( „ p o r r a l b e t e m e t e t t Iélek"-ről [ 6 2 ] ) , m á s r é s z t a s z e m b e kerülő „finom szemcsés a n y a g " (62) károsító hatásáról. A látomás m i n t a másként látás sajátos f o r m á j a j e l e n t é s s z e r v e z ő m o z z a ­ nat m i n d a L o v a s - r e g é n y b e n , m i n d a z ö s s z e h a s o n l í t á s p é l d á i k é n t s z o l g á l ó G r e c s ó - r e g é n y e k b e n . A Meztelenül a történetben regényterében megjelení­ tett S z a b a d k a é l e t r i t m u s á n a k e g y i k p e r i ó d u s á t j e l e n t i a látomásos korszak, a m e l y n e k e l ő i d é z ő j e - sajátos m ó d o n - u g y a n c s a k a b á c s k a i por, a m e l y „ f e l k a v a r o d i k és h u l l á m o k a t v e t a s z a b a d k a i a k l e l k é b e n , c s o d á l a t o s l á t o m á ­ sok v á l n a k v a l ó s á g g á " ( 6 3 ) . A t á r s a d a l m i - s z e l l e m i k a t a s z t r ó f á k a k k o r k ö ­ vetkeznek be, amikor valamilyen konkrét vagy misztikus ok gátat vet ezen „épületek, parkok, festmények, szövegek formájában" (63) szublimálódó korszaknak. 121

A vízió S á r a s á g o n is létforma. A szájra m a g u k t ó l j ö v ő s z a v a k a t s z a j k ó z ­ n a k a k i v á l a s z t o t t a k , é s u g y a n a z a z álomlátása minden lánynak és asszony­ nak: a Matildka nevű szűz meggyilkolása okán ártatlanul meghurcolt Klein E d e nyargal végig szekérrel az Azazel utcán, a szekéren a halott lány t e t e m e f e s z ü l , m i k ö z b e n a z a s z f a l t o t ó r i á s i , vérrel telt l á b n y o m o k t a r k í t j á k . S z a m f i r a H i l d i v í z i ó j á b a n a z ö n g y i l k o s K l e i n E d e s z ü r k e k o r d é n j ö n el a s á r a s á g i a k é r t , a k i k a s z ö v e t k e z e t t i t k á r n ő j e által - a z évi h a n g u l a t j e l e n t é s h e l y e t t - ö n k é n ­ t e l e n ü l l e g é p e l t s z ö v e g e t K l e i n - n a p l ó n a k n e v e z i k el, é s h a l o t t a s k ö n y v n e k tartják, a m e l y b e n h a l á l u k i d ő p o n t j a van e l ő r e m e g í r v a . A z Ördöggel való találkozás konstans része e vízióknak. A Lovas-regény­ b e n a „ s z e n v e d é l y p o k l a " n y i l a t k o z i k m e g . Voith J o c ó , a Tánciskola hőse k á b í t ó s z e r e s b ó d u l a t á b a n t a l á l k o z i k a S á t á n n a l , aki „ f a u s t i " s z e r z ő d é s t k í n á l n e k i . A z i r r e a l i t á s m á s f o r m á i is m e g n y i l a t k o z n a k e t e r e k b e n . S z a b a d k á n az idő is másként alakul. S á r a s á g o n p e d i g m ú l h a t a t l a n s z o m j ú s á g o t é r e z n e k a z e m b e r e k , e z é r t á l l a n d ó é r v é n n y e l kantával j á r n a k . A s z o m j ú s á g átvitt for­ m á j a k é n t é r t e l m e z h e t ő a s z a b a d s á g u t á n i v á g y is a Meztelenül a történetben megjelenítette kollektíváimban. 2 0 0 1 - b e n j e l e n t m e g m a g y a r n y e l v e n B o š k o K r s t i ć Vízöntő c í m ű t ö r t é ­ nelmi utópiája: megjelenített világából, a - k ü l ö n b ö z ő térjelek (tó melletti v á r o s , Z s o l n a i - k e r á m i á k a t ó p a r t o n , a z e l t ű n t folyó n e v e M l a k a e t c . ) r é v é n S z a b a d k á r a u t a l ó - v á r o s b ó l e l t ű n i k a víz. H i á n y a m e g v á l t o z t a t j a a z élet­ r e n d e t , felforgatja r e n d j é t , elrontja a z e m b e r i v i s z o n y o k a t . A s ú l y o s a s z á l y következményeként eltűnnek az erdők a környékről: „így aztán az északi s z é l s z i n t e b e t e m e t t e h o m o k k a l a várost. B á r m i b e k ó s t o l t is a z e m b e r , h o m o k r o p o g o t t a f o g a alatt. A z e m b e r é l e t h o s s z á t is e z z e l m é r t é k : h a m á r t e s t s ú ­ l y o d d a l e g y e n l ő m e n n y i s é g ű h o m o k o t n y e l t é l - ütött a v é g ó r á d . " ( K R S T I Ć 2 0 0 1 . 12) A v í z e l t ű n t é n e k k ü l ö n b ö z ő m i s z t i k u s m a g y a r á z a t a i r a v i l á g í t rá a h a r m a d i k személyű elbeszélő, a m i azért fontos, mert ezek között megjelenik a - L o v a s r e g é n y é b e n is s z e r e p l ő - „ b e t e m e t e t t f o l y ó " k é p z e t e , i l l e t v e a b o s z szújáról alkotott elképzelés. A z utánképzett múlt szörnyűségei (pl. a zsidók h a l á l b a h u r c o l á s a ) e r e g é n y b e n is ö s s z e f ü g g é s b e k e r ü l n e k b i z o n y o s s z e r e p ­ l ő k ( p l . a lelki b e t e g A m á l n é n i é s s z o m s z é d a s s z o n y a ) t u d a t á b a n a z e g y k o r i f o l y ó k é p é v e l . A m á l n é n i arra kéri K ő b l d o k t o r t , a k i n e k a m i n d e n e s e , h o g y másutt vegyen házat, ne a Strossmayer utcában, mert „ugyan nem zsákutca, d e sehova se vezet a k ö z e p é n m e g e g y elföldelt, e l t e m e t e t t f o l y ó n y u ­ g o d o t t . " (LOVAS 2 0 0 0 . 9 2 ) S K ő b l d o k t o r é k a t t é n y l e g „ a k k o r v a g o n o z t á k a h a l á l b a , a m i k o r v é g r e teljes e g é s z é b e n kifizette a V á r o s h á z á v a l s z e m b e n i h á z á t a v á r o s l e g k a p ó s a b b u t c á j á b a n , a h a j d a n i folyó p a r t j á n . " ( 9 0 ) A z e l t ű n t f o l y ó k é p e a K r s t i é - r e g é n y b e n l á t o m á s k é n t fordul e l ő : „... s o k a t m o n d ó a n Janra nézett, félrehúzta a nehéz függönyt, kinyitotta a h a t a l m a s ablakszár­ nyat, és felhúzta a redőnyt. A kávéház sötétjébe belehasított a n a p fénye, és J a n m e g l á t t a a c s o d á t : a z O u t c a k ö z e p é n ott h ö m p ö l y g ö t t a r a n y o s a n c s i l l o g -

122

v a a f o l y ó , a M l a k a . A m i k o r a m e g l e p e t é s t ő l m a g á h o z tért, látta, h o g y c s a k k á p r á z a t j á t é k a a z e g é s z , c s a k a z O u t c a sárga k l i n k e r t é g l á i n c s i l l o g n a k a n a p s u g a r a i , é s t ü k r ö z ő d n e k sárga f o l y a m k é n t a k á v é h á z v e n d é g e i n e k s z e m é ­ ben." (KRSTIĆ 2001.45) 2 . 3 . Halálkeresés. A Meztelenül a történetben visszatérő szólama, hogy e b b ő l a v á r o s b ó l s e h o v a s e m v e z e t út, c s a k a h a l á l b a : „... m i i n n e n , e b b ő l a v á r o s b ó l n e m f o g u n k s e h o v á s e eljutni, n e m f o g u n k e l i n d u l n i és m e g é r k e z n i , c s a k a h a l á l b a " ( 9 0 ) - m o n d j a t ö b b s z ö r is e g y m á s u t á n e g y i k v a l l o m á s a s o r á n A m á l n é n i . A „ v a l a h o n n a n v a l a h o v a v a l ó eljutás l e h e t e t l e n s é g e " n e m c s a k a z s i d ó k t ö r t é n e t é t ( v é g ü l m á r el s e m h u r c o l t á k ő k e t a v á r o s b ó l : „ a h a l á l te­ h e r a u t ó k o n is é r k e z e t t , t e m e t ő k m ö g ö t t i á r k o k b a d ö n t v e a k ü l s ő b b k e r ü l e t e k lakóit" [90]), de a városban élő entellektüelek („az örökösen indulásban lévő k ö l t ő k é s f e s t ő k " [ 9 1 ] ) , illetve a z í r ó - e l b e s z é l ő életét is áthatja. E l l e n p e r s ­ p e k t í v a k é n t n a g y t á v l a t o k , A u s z t r á l i a v á g y o t t úticélja t ű n i k fel, h o g y v é g ü l - m i n t a n n y i m á s k é p z e t is e t ö r t é n e l e m b e n é s t ö r t é n e t b e n - k á p r á z a t n a k , hazugságnak minősüljön. A halálkeresés m o z z a n a t a áthatja a v á r o s életét: v e z e t ő h e l y e t foglal el a z öngyilkosok számáról készült statisztikákban. Számuk ugrásszerűen m e g ­ n ö v e k s z i k a b á r g y ú p e r i ó d u s b a n , és a r á n y o s a n ö s s z e f ü g g „a s z a b a d s á g fok­ m é r ő j é n e k z s u g o r o d á s á v a l " ( 6 3 ) . A d e p r e s s z i ó r a és a z ö n g y i l k o s s á g r a v a l ó h a j l a m e l s ő s o r b a n a másmilyenek, illetve a vergődők k ö r é b e n e r ő t e l j e s , a k i k s z a b a d k a i a k é s „ b e t e g é v é v á l n a k a z ő v á l t o z á s a i n a k " ( 6 3 ) . ( A halállal v a l ó s z e m b e s ü l é s h a s o n l ó m ó d o z a t a i fordulnak elő a G r e c s ó - r e g é n y e k b e n is, a h o l a különleges halálnemek „keresése" ugyancsak jelentést képez.) A lényeg a s z a b a d k a i s á g m o z z a n a t á b a n rejlik. A v á r o s u g y a n i s t ö r t é n e t é n e k h é t s z á z é v e alatt f o l y a m a t o s a n f o g a d t a be a m á s h o n n a n j ö v ő k e t ( „ K ü l ö n b e n h o g y a n é l t e v o l n a túl a v á l t o z á s o k a t . . . " [63]), a k i k e t a z o n b a n s o h a s e m é r i n t o l y a n v é g z e t e s e r ő v e l - h i s z e n n e m lehet sajátjuk a „ k o l l e k t í v t e k i n t e t " - r e n d j e felbomlása (a periódusváltások köztes állapota) miként a helybélieket. 2.4. Janus-arc és metaforikus igazság. A m a r a d i s á g m e t a f o r á j á v á vált és a halálkeresés történeteit/„történelmét" felmutató városnak azonban van e g y „ m á s i k a r c a " is, illetve t ö r t é n e t é n e k m e g k é p z ő d h e t e g y m á s o l v a s a t a is. I g a z u g y a n , h o g y a m i n d e n t b e t e m e t ő p o r b á r g y ú s á g á n a k oka, u g y a n a k k o r a j e l e n s é g lelki k i v e t ü l é s e i ( „ h u l l á m v e t é s e " ) m e g is t e r m é k e n y í t i a m ű v é ­ szi k é p z e l e t e t . A p s z i c h i á t e r ( - í r ó ) - e l b e s z é l ő e g y p o n t o n m e g é r t i , h o g y A m á l néni m e s é i is c s a k m e t a f o r i k u s á n igazak: pl. K r i s t o , a l e g s z e b b b u n y e v á c lány ö n g y i l k o s s á g a n e m függ ö s s z e a várost e l l e p ő h o m o k k a l , illetve a b e n n e t e r m ő s z ő l ő v e l ( a lány u g y a n i s k é k k ő v e l m é r g e z t e m e g m a g á t - s h a n i n c s s z ő l ő , k é k k ő s e m . . . ) . A s z e r (állítólag) n e m m é r g e z ő , s A m á l n é n i n e k , aki a s z ő l ő s k e r t e k b e n nőtt fel, ezt tudnia kellett. Vagy a b e t e m e t e t t folyó példája: 123

„ E g y f o l y ó t n e m l e h e t m e g s e m m i s í t e n i , ha m e g i g e n , a k k o r a z l e g f e l j e b b e g y k e s k e n y e r e c s k e l e h e t e t t , m o c s a r a s f e n e k ű fok, m i l l i ó s z ú n y o g g a l a k ö r n y é ­ k é n ..." ( 1 0 9 ) 3 . Valóságreferenciák. L o v a s I l d i k ó Meztelenül a történetben című regé­ nyének várostörténetként való megszólíthatóságát (pontosabban e hitelesség látszatát) referenciális m o z z a n a t o k sorozata támasztja alá. Háttértörténetként m ű k ö d ő szövegköziségek erősítik a „valós város"-hoz, azaz a S z a b a d k á h o z kapcsolódó „porfészek-mítosz" hatását. ( A z analógiás olvasatként funkcio­ n á l ó G r e c s ó - r e g é n y e k r e - n o h a k i k ö v e t k e z t e t h e t ő k a v a l ó s á g o s m i n t á k - in­ k á b b a t é r A k t i v i t á s a j e l l e m z ő . ) A b e t e m e t e t t f o l y ó r ó l s z ó l ó t ö r t é n e t n e k is v a n valóságalapja - az eltűnt M l a k á r a egy városrész n e v e utal. A k ó r h á z múltjá­ ról s z ó l ó f e l j e g y z é s e k r e a l i t á s a is e l k é p z e l h e t ő ; a z e l b e s z é l t h o l o k a u s z t - é s háborús történések valódisága sem kétséges: megtörténhettek, miként m e g is t ö r t é n t e k v a l a h o l . A r e g é n y t ö r t é n e t h i h e t ö s é g é t e m e l l e t t e g y f a j t a f o l k l ó r e m l é k e z e t is a l á t á m a s z t j a : a v á r o s p s z e u d o t ö r t é n e t é t a l k o t ó l e g e n d á k s o r o ­ z a t a . A m ú l t r a k é r d e z é s e l j á r á s a (a v á l s á g m o d e l l á l á s ) a z o n b a n c s a k e g y a történelmi regényalakzat struktúrájára utaló aspektusok közül, amely érvé­ n y e s ü l L o v a s I l d i k ó Meztelenül a történetben című regényében - ezért ennek a X X . s z á z a d v é g i v a j d a s á g i m a g y a r r e g é n y n e k m ű f a j s t r a t é g i a i o l v a s á s a is c s a k m ű f a j o k ö s s z e f ü g g é s é b e n k é p z e l h e t ő el.

Kiadások Grecsó Krisaian (2005): Isten hozott. Magvető, Budapest Grecsó Krisztián (2007): Tánciskola. Magvető, Budapest Krstić, B o š k o (2001): Vízöntő. Forum, Újvidék Lovas Ildikó (2000): Meztelenül a történetben. Forum, Újvidék Szenteleky K o m é i (1993): Isola Bella = Sz. K.: Nyári délelőtt. Forum, Újvidék

Hivatkozások Bényei Péter (1999): „El volt tévesztve egész életünk". Esztétikai alapú létértelmezési kísérlet a történelmi regény műfaji konvenciói alapján. Kemény Zsigmond: Л rajongók. Iroda­ lomtörténet, [ 1 9 9 9 ] 3., 4 4 1 ^ 6 6 . Thomka Beáta (1992): Szenteleky Koméi lírája, útirajzai = T. B.: Prózatörténeti vázlatok. JMMT, Újvidék, 8 9 - 9 8 .

124

TOWN MYTHOLOGIES OF THE GREAT HUNGÁRIÁN PLAIN An aspect

of the Hungárián

(historical)

novel

in

Vojvodina

O u r earlier research h a s lead us to t h e conclusion that the H u n g á r i á n his­ t o r i c a l n o v e l c o n s t i t u t e d in V o j v o d i n a in t h e s e c o n d h a l f o f t h e t w e n t i e t h Cen­ tury does n o t unanimously m e e t the traditional genre expectations (chronol o g i c a l l a y o u t , c a u s e a n d effect r e l a t i o n s h i p , c o m p a r a b i l i t y a n d s u i t a b i l i t y t o c o n v e n t i o n a l i d e a l s o f a u t h e n t i c h i s t o r i c a l figures, a u t h e n t i c i t y s u p p o r t e d b y h i s t o r i c a l w r i t i n g s a n d o t h e r b a c k g r o u n d n a r r a t i v e s , e t c . ) n o r does it u n a n i ­ m o u s l y c o m p l y w i t h t h e m a n n e r o f s p e e c h u s e d in t h e H u n g á r i á n h i s t o r i c a l n o v e l s w r i t t e n in t h e n i n e t i e s o f t h e p a s t Century ( c r e a t i o n o f Virtual h i s t o r i c a l s p a c e a n d t i m e , t e x t u a l s o u r c e of h i s t o r i c a l e x p e r i e n c e , b r e v i a r y l i k e i m a g e s ) . I n s t e a d o f t h i s , t h e y c a n b e i n t e r p r e t e d in t h e i n t e r - r e l a t e d n e s s b e t w e e n g e n res, o r they reveal certain aspects of the historical novel within t h e texture o f a different k i n d o f g e n r e - c o n s t r u c t i o n . T h i s p a p e r e x a m i n e s t h e i m a g e s o f t h e p a s t o r t h e c o n t e n t o f r e m e m b r a n c e s in t h e n o v e l Meztelenül a történetben (Naked in the Story) ( 2 0 0 0 ) b y I l d i k ó L o v a s in t h e Light o f a n a l o g o u s n o v e l phenomena and textual relations. K e y w o r d s : Alföld (the Great Hungárián Piain), (feminine) town, collect i v e e y e , a d i f f e r e n t w a y o f s e e i n g , petrified t i m e , p e r s o n a l - a n d t o w n - m y thology

A tanulmány a Szerb Köztársaság Minisztériuma 148027A számú

Tudományügyi és projektuma keretében

Technológiai készült.

125

E T O : 821.511.141(497.11)-4

ORIGINAL SCIENTIFIC PAPER

TOLDI ÉVA

roENTITÁSKERESŐBEN Szenteleky

Kornél

és a kultúrák közötti

átjárhatóság

In Search for Identity Kornél

Szenteleki

andpermeability

between

cultures

A két világháború közötti évek a vajdasági magyar irodalomban az identitáskeresés idősza­ kának nevezhetők. A z identitáskeresés viták formájában nyilvánult meg, amelyek több tema­ tikus egység köré szerveződtek. Elsőként az önálló irodalom kialakítására irányuló törekvé­ seket és az azt tudatosító tevékenységi formákat említhetnénk, majd hosszadalmas küzdelem folyt a couleur locale elméletének érvényesítéséről. A z írók azonban politikai gondolataikat is megfogalmazták, amelyek a kisebbségi lét és az európai egyesülés gondolata köré csoporto­ síthatók. A látszólag ellentétes, összebékílhetetlen gondolatok Szenteleky Kornél munkássá­ gában egymásból következnek é s egységet alkotnak. A tanulmány Szenteleky Koméi politikai gondolkodásának fő irányait vizsgálja. Kulcsszavak: couleur locale, identitás, kisebbségi lét, európai egyesülés, műfordítás, dél­ szláv—magyar irodalmi kapcsolatok

A két világháború közötti évek a vajdasági m a g y a r irodalomban a z iden­ t i t á s k e r e s é s j e g y é b e n t e l t e k . A z új h e l y z e t b e n n e m c s a k a n e m z e t i f e n n m a r a ­ dásra szolgáló stratégiák kialakítása volt elengedhetetlen, szükség mutatko­ z o t t e g y új k u l t u r á l i s i d e n t i t á s k i a l a k í t á s á r a is. A k o h e r e n c i á r a v a l ó t ö r e k v é s é v e k i g eltartott, a l a p o k é s f o l y ó i r a t o k v i t á i t ö b b t e m a t i k u s e g y s é g k ö r é szer­ veződtek. Újra kellett fogalmazni az egyén és a k ö z ö s s é g számára egyaránt fontos kérdéseket: „kik vagyunk, m i k vagyunk, mit akarunk, m i k a gyökere­ ink, m i l y e n e k a j ö v ő b e l i e s é l y e i n k " . E l s ő k é n t a z ö n á l l ó i r o d a l o m k i a l a k í t á ­ s á r a i r á n y u l ó s z á n d é k o t kellett artikulálni, é s a z a z t t u d a t o s í t ó t e v é k e n y s é g i f o r m á k a t m e g f o g a l m a z n i . M a j d h o s s z a d a l m a s k ü z d e l e m folyt a n n a k tisztá­ z á s á r a , h o g y a z í r ó a z e g y e t e m e s e m b e r i lélek t ö r t é n e t e i t írja-e m e g , v a g y f ó ­ kuszáljon inkább a körülötte levő világra, a helyi színek ábrázolására. Szinte n e m volt író, aki n e változtatta volna véleményét ezzel a kérdéssel kapcso1

1

Gereben Ferenc: identitás, dapest, 1999, 58.

126

kultúra, kisebbség.

Osiris-MTA Kisebbségkutató Műhely, Bu­

latban. K ü l ö n ö s e n nagy szerepe volt a kulturális identitás kialakításában az író é s f o l y ó i r a t - s z e r k e s z t ő S z e n t e l e k y K o m é i n a k , a k i t a v a j d a s á g i m a g y a r irodalom első intézményeinek megalapítói között találunk, és a legnagyobb j e l e n t ő s é g e v o l t a z i r o d a l m i élet é s a z írói t e v é k e n y s é g f o r m á k e l i n d í t á s á ­ b a n é s i r á n y í t á s á b a n . Ó m a g a is, a k i m e g h i r d e t t e a c o u l e u r l o c a l c e l m é l e t e a l k a l m a z á s á n a k szükségességét, h o s s z a s t ö p r e n g é s után jutott arra a z írói gyakorlatot közvetlenül érintő következtetésre, hogy az általánosságok m e g verselése helyett célravezetőbb a konkrét helyszín rajzával foglalkozni, v a g y h a a z z a l n e m is, m i n d e n k é p p e n o l y m ó d o n írni, h o g y a b á c s k a i l é l e k á t h a s s a a s z ö v e g e t . E g y i k c i k k é b e n m é g így f o g a l m a z : „ n e l e g y e n » v a j d a s a g i i r o d a l o m « . L e g y e n e k írók a Vajdaságban, de hagyjuk a couleur locale-t m e g a s a j á t o s v a j d a s á g i l e l k e t " . A z író e h e l y e t t i n k á b b a r r a t ö r e k e d j é k , h o g y i r o ­ d a l m i é r t é k e t h o z z o n l é t r e , a m ű v é s z i m u n k a é r t é k t e r e m t ő j e l l e g é r e h í v j a fel a f i g y e l m e t . A l i g fél é v v e l k é s ő b b p e d i g m á r a Vajdasági írás c í m ű f o l y ó i r a t p r o g r a m c i k k é b e n azt hirdeti m e g : „ T ü k r e szeretnénk lenni e zsíros földdarab mostohán mellőzött szellemének és minden kulturális m e g m o z d u l á s á n a k . " I r o d a l m i p r o g r a m j a a z e g y i k v é g l e t t ő l a m á s i k h o z v e z e t e t t , s e z a fajta k e t ­ tősség egész habitusát meghatározta. 2

3

S z e n t e l e k y K o m é i n e v e l t e t é s é n é l f o g v a is i s m e r h e t t e a k u l t u r á l i s i d e g e n ­ s é g é s o t t h o n o s s á g k é r d é s k ö r é t . A s z e r b o r t o d o x v a l l á s ú p o l g á r i c s a l á d sarja kiváló oktatásban részesül, és m á r korán megismeri a különféle nyelvek és kultúrák közötti átjárhatóság tapasztalatát. M a g y a r nyelvű általános iskolá­ b a j á r , s z ü l e i v e l is o t t h o n m a g y a r u l b e s z é l , d e m á r j ó l i s m e r i a n é m e t e t é s a f r a n c i á t is. A t ö b b n y e l v i s m e r e t e , a z i r o d a l m i , k é p z ő m ű v é s z e t i é s z e n e i tájékozottság az alapja k é s ő b b kialakult attitűdjének, a m e l y b e n a z européer gondolkodás és magatartás mellett megfért a közvetlen környezetére való o d a f i g y e l é s is. A r e g i o n a l i t á s é s a z E u r ó p a - i r á n y u l t s á g ú s z e m l é l e t k e t t ő s s é g e nem m a r a d t feloldhatatlan ellentét politikai nézeteit illetően sem. G o n d o l k o d á s á n a k csak rövid ideig tartó egységes periódusai vannak. A gyors szemléletváltás azzal magyarázható, hogy a kultikus személyiség­ n e k s z á m í t ó , i r o d a l o m a l a p í t ó n a k tartott é s g y a k r a n K a z i n c z y h o z h a s o n l í t o t t S z e n t e l e k y c s u p á n n e g y v e n é v e t élt, t a n u l m á n y a i t , e s s z é i t , k r i t i k á i t 1 9 2 2 é s 1933 k ö z ö t t , m i n d ö s s z e t i z e n e g y é v alatt p u b l i k á l t a . P o l i t i k a i g o n d o l k o d á s á ­ n a k k e z d e t é n a z e u r ó p a i á l l a m o k k e l e t k e z é s é n e k és e l t ű n é s é n e k g o n d o l a t á v a l foglalkozik, ami mögött m i n d e n bizonnyal kora közelmúltjának eseményei, az O s z t r á k - M a g y a r M o n a r c h i a kialakulásának és széthullásának gondolata h ú z ó d i k m e g . E n n e k o k a i r a k e r e s i a v á l a s z t A holnap vázlatkönyve című, 1922-ben keletkezett esszéjében. Szerinte a társadalmakban m é g mindig mű-

2

5

Szenteleky Kornél: Levél D . J. barátomhoz a „vajdasági irodalom"-ról = Szenteleky Kor­ nél: Új életformák felé. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1999, 144. Szenteleky Koméi: Elöljáró szavak = Szenteleky Kornél: i. m., 196.

127

k ö d n e k a centrifugális erők, amelyek a tagozódás, a függetlenedés, a szét­ h u l l á s felé v i s z i k a z á l l a m o k a t . T o v á b b r a is é r z é k e l i a b o m l á s f o l y a m a t a i t , é s E u r ó p á t k i c s i n y , s z é t t a g o z ó d o t t á l l a m o k s o k a s á g a k é n t látja. A m é g t á v o l a b b i j ö v ő b e n pedig a társadalom folyamatainak ciklikus visszatérését prognoszti­ zálja, a m i k o r is a c e n t r i p e t á l i s e r ő k l é p n e k m o z g á s b a , é s a k i s á l l a m o k i s m é t a z e g y e s ü l é s útjára l é p n e k . E g y „ g y ű l ö l e t é s t r i k o l ó r o k " n é l k ü l i e g y e s ü l t e u ­ r ó p a i á l l a m o k létrejöttét j ö v e n d ö l i a h u s z a d i k s z á z a d e l e j é n , a m e l y n e k a k á r p o l i t i k a t ö r t é n e t i j e l e n t ő s é g e t is t u l a j d o n í t h a t u n k . P o l i t i k a i g o n d o l k o d á s á n a k m á s i k n a g y t é m a k ö r e a k i s e b b s é g i élet- é s helyzetrajz. A z indentitás formájaként a „kisebbségi m a g y a r világszemléle­ t e t " n e v e z i m e g , é s f e l p a n a s z o l j a Magyar gyarmatok c í m ű c i k k é b e n , h o g y a z „új á l l a m o k m a g y a r s á g á n a k v é r s z e g é n y , d e ö n á l l ó s z e l l e m i é l e t é r e " s e n k i sem g o n d o l . Feszültséget regisztrál a z identitás korábbi formációi és későbbi megvalósulása között. Megfogalmazása szerint a z utódállamok magyarsá­ g a g y a r m a t i s o r b a k e r ü l t , é s fölteszi a k é r d é s t : „Vajon a k i s e b b s é g i s o r s - e a keserűbb, avagy a gyarmati?" Nemcsak kérdez azonban, hanem a válasz l e h e t ő s é g e i t is k e r e s i , a m e l y e t a n e m z e t r é s z e k ö n á l l ó s o d á s á b a n találja m e g : „A valóság mindenesetre az, hogy minden m a g y a r népdarab önálló szelle­ m i é l e t r e v a n u t a l v a , é s e b b e n a z életre k e l é s b e n n i n c s k a r o n f o g ó s z ü l é j e , segítőtársa vagy gyámolítója, csak önmaga. E z nagyon k o m o r és kegyetlen dolog, mégis: ennek belátása és tudatos beismerése a j ö v e n d ő élet első bizo­ nyos és boldog szívverése." 4

5

A m é g mindig a felaprózódás, mint az egységesülés irányában ható p o ­ litikai t ö r e k v é s e k k ö z e p e t t e felismeri t e h á t a z i d e n t i t á s k e t t ő s s é g é t , a k e t t ő s k i s e b b s é g i h e l y z e t e t , a m e l y k e t t ő s i d e g e n s é g k é n t m a n i f e s z t á l ó d i k , fel is p a ­ naszolja mind az anyaország közömbösségét, mind a többségi nacionaliz­ m u s e l ő r e t ö r é s é t . I l y e n h e l y z e t b e n a l a k u l ki a z a m i n ő s é g , a m i t „ k i s e b b s é g i l é l e k " - n e k n e v e z . H e l y z e t é n é l fogva a k i s e b b s é g n e k n e m lehet m á s kiútja, mint a pacifizmus, a z emberek közötti egyenlőség és a h u m a n i z m u s hirdeté­ s e . A k e t t ő s i d e g e n s é g b e n a l a k u l ó n e m z e t i i d e n t i t á s t a z o n b a n n e m c s a k saját k ö z ö s s é g é r e v o n a t k o z t a t j a , h a n e m t á g a b b h o r i z o n t j á t is f e l v á z o l j a , s a z iden­ titás f o g a l m á n a k v á l t o z é k o n y s á g á t i s m e r i fel: a b é k e s z e r z ő d é s e k a z e l s ő v i ­ lágháború után körülbelül harmincmillió kisebbséget teremtettek Európában, „amelynek sorsa a sovinizmus és a militarista etatizmus m a i korszakában bizony sehol s e m m o n d h a t ó ideálisnak". Szenteleky e k k o r m é g szkeptikus a k i s e b b s é g i k é r d é s m e g o l d á s á t illetően: „ A n a c i o n a l i z m u s é s e t a t i z m u s m a i rendjében a kisebbségi kérdés, a kisebbségi problémák megoldására egy­ szerűen nincs m ó d , m é g a z esetben sem, h a a legtisztább jóindulat vezetné

4

5

Szenteleky Koméi: Magyar gyarmatok = Szenteleky Koméi: i. m., 155. I . m., 156.

128

6

az államok v e z e t ő i t . " Helyzetleírása az interetnikus kapcsolatrendszer napi tapasztalatain alapul, miszerint a többség és az állam „erőszakoskodik" a ki­ sebbséggel, a m e l y n e k n e m marad m á s hátra, mint az, h o g y a pacifizmusban keressen vigaszt és m e n e d é k e t . A kisebbségi sors szinte predesztinálja a hoz­ zá tartozókat az e g y e t e m e s s é g , a páneurópai szellem hirdetésére. N e m idea­ lizálja v i s z o n t a k i s e b b s é g i k ö z ö s s é g e k e t , n e m tartja ő k e t s e m m e n t e s n e k a nacionalizmustól, de alapvető különbségeket fogalmaz m e g a kisebbségi és a többségi n a c i o n a l i z m u s között. M í g az utóbbi „vadul t o b z ó d ó " és erőszako­ san militáns á l l a m n a c i o n a l i z m u s , addig a kisebbségi a nyelv, a n é p , a kultúra szeretetét jelenti, és hiányzik belőle mindenfajta irredentizmus. E n n e k oka p e d i g s a j á t o s é l e t h e l y z e t é b ő l fakad. A k i s e b b s é g i e m b e r a z á l l a m „ m o s t o h a é s m á s o d r e n d ű " g y e r m e k e , saját i d e n t i t á s á n a k k i a l a k u l á s á t n a g y b a n m e g h a ­ tározza egy másik nemzeti közösséggel való viszonyrendszere, ezért távo­ l a b b r ó l s z e m l é l i a k ö r ü l ö t t e zajló p o l i t i k a i h a r c o t , és m i v e l k ö t ő d é s e k e t t ő s , szellemi horizontja szélesebb. A kisebbségi e m b e r megvonja a határt n é p és állam között, amire a többségi ember nem képes. A „kisebbségi lélek" a j o g és a béke tiszteletét helyezi a többség asszimilációs törekvéseivel s z e m b e . E z é r t a k i s e b b s é g i lélek m i n d e n o l y a n k e z d e m é n y e z é s t t á m o g a t , a m e l y a határok m e g s z ü n t e t é s é r e törekszik, hiszen az egyesült európai k ö z ö s s é g biz­ tosíthatja a z igazi békét, a m e l y b e n a „fájdalmas k é r d é s e k " „tökéletesen m e g ­ oldódnak", „ a m i k o r az államok elvesztik jelentőségüket, amikor a határok érezhetetlenekké válnak", a kisebbségi kultúra gyakorlása pedig n e m lesz t ö b b é s e m k e g y , s e m v á l a s z t á s i ígéret c s u p á n . S z e n t e l e k y g o n d o l a t a i n a k u t ó ­ p i s z t i k u s v o l t á r a u t a l , h o g y m i n d e z t m i n t e g y n é p m e s e i i g a z s á g t é t e l n e k fogja fel, m e l y b e n a l e g k i s e b b királyfi l e g y ő z i a s á r k á n y t , é s e l n y e r i a k i r á l y l á n y kezét. „Talán ehhez hasonlóan a mostoha elbánásban részesülő kisebbségi l é l e k fogja m e g t a l á l n i a f e l s z a b a d í t ó utat a z igazi b é k é h e z , a s z e r e t e t h e z é s a testvériség g y ő z e l m é h e z . " 7

Az egyesült európai államok kialakulásának gondolata nem marad m e g a k e z d e t i t e o r e t i k u s f e j t e g e t é s szintjén, m i n d v é g i g f o g l a l k o z t a t j a S z e n t e l e k y t , d e k i l e n c é v v e l k é s ő b b m á r s o k k a l r e á l i s a b b a n látja o k a i t é s célját, a k i ­ sebbségi léthelyzettel összefüggésben magyarázza. A z egyesüléssel enyhí­ teni l e h e t n e a g a z d a s á g i d e p r e s s z i ó t , a z e g y r e n a g y o b b s z e g é n y s é g e t é s a z a z z a l j á r ó „ e g y é b v e s z é l y e k e t " - állítja. L e l k e s e n ü d v ö z l i V e l j k o P e t r o v i é v a j d a s á g i s z e r b író írását, aki a b e l g r á d i Politika c í m ű n a p i l a p h a s á b j a i n K o s ­ s u t h d u n a i k u l t ú r t e r v é t i s m e r t e t t e . A s z e r b író ú g y látta, h o g y m e g s z ü l e t é s e óta a politikai k ö r ü l m é n y e k változtak ugyan a térségben, de a kulturális és etnikai identitás, v a g y i s a „néprajzi és n e m z e t i s é g i " állapotok n e m . A Laj8

6

7

8

Szenteleky Kornél: A kisebbségi lélek pacifizmusa = Szenteleky Koméi: i. m., 265. 1 . m , 267! Szenteleky Koméi: A z európai államok egyesülése = Szenteleky Koméi: i. m., 262.

129

tától a Fekete-tengerig a kicsiny, szegény népek e g y m á s r a v a n n a k utalva. ,JE k i s n é p e k m i n d e g y i k e t u d j a é s vallja azt a m á r b a n á l i s i g a z s á g o t , s h a a z e m b e r i s é g t ö r t é n e t é t a z e r ő s e b b i n d o k és a z igazi é r d e k b e l á t á s a a l a k í t a n á , m á r rég dolgunk lenne az egyforma, kisebb kelet-európai népek valamilyen nemzetközi szervezetével..." 9

S z e n t e l e k y h e l y e s n e k g o n d o l j a a s z e r b író által m e g m u t a t o t t k i u t a t , é s f o n t o s n a k látja a g a z d a s á g i i n d í t é k o t , m á r m i n t azt, h o g y a k i s á l l a m o k e g y e ­ s ü l j e n e k a n a g y h a t a l m a k e l l e n é b e n , d e az e g y e s ü l é s k i i n d u l ó p o n t j á t h e l y t e ­ leníti. A z e g y e s ü l é s u g y a n i s n e m a l a p u l h a t s e m m i f é l e n a c i o n a l i s t a k i z á r ó l a ­ g o s s á g o n . U g y látja, h o g y „ m i n d e g y i k á l l a m ú g y a k a r s z o r o s a b b s z ö v e t s é g r e l é p n i t á r s a i v a l , h o g y n e m m o n d le s e m m i r ő l . . . A n a c i o n a l i s t a t ü r e l m e t l e n ­ s é g , a v e r s e n g ő és e r ő s b ö d ő f e g y v e r k e z é s , a v é d v á m o k h a t a l m á n a k m e g d ö n t h e t e t l e n s é g e n a g y o n is k é t s é g e s s é teszi a z á l l a m o k s o k a t h a n g o z t a t o t t p a c i f i z m u s á n a k , a f ö d e r á c i ó s t e r v e k é s v á g y a k ő s z i n t e s é g é t . " L e v e l e t is ír Veljko Perroviónak: „ N a g y o n kedves uram, engedje m e g , hogy őszintén és egyszerűen megköszönjem önnek a »Dunavska konfederacija« című cikk­ sorozatát... Különösen megkapott az utolsó közlemény tág horizontja, mély m e g é r t é s e é s bátor, o k o s , fölényes h a n g j a , n a g y o n j ó , s z i n t e v i g a s z o s d o l o g v o l t í r á s á t o l v a s n i a m a i fojtott a t m o s z f é r á b a n , a m i k o r a s z ü k k o p o n y á j ú n a c i ­ onalisták és a szőrösszívű egyéni haszonlesők b a m b á n és kegyetlenül építik a z e l v á l a s z t ó f a l a k a t e m b e r e k , e s z m é k és k u l t ú r á k k ö z é . M i n d e n k i , aki t o ­ v á b b lát a m á n á l , a n a c i o n a l i s t a ö n e l é g ü l t s é g s z ű k h o r i z o n t j á n á l , a z n e m c s a k n a g y h á l á v a l , h a n e m f e l b u g g y a n ó b i z a k o d á s s a l f o g a d j a a z Ö n o k o s , friss é s tisztalevegőjű írásait..."' 1 0

1

S z e n t e l e k y p o l i t i k a i g o n d o l k o d á s a é s n é z e t e i n e k a l a k u l á s a r á v i l á g í t arra, h o g y a d é l s z l á v i r o d a l o m iránti é r d e k l ő d é s , m á s k u l t ú r á k m e g k ö z e l í t h e t ő s é ­ gének és közvetíthetőségének eszméje, amelynek legnagyszabásúbb megva­ l ó s u l á s a a Bazsalikom című műfordítás-antológia megjelentetése, n e m vala­ m i f é l e k ö t e l e z ő , á l l a m iránti lojalitás e r e d m é n y e , h a n e m p o l i t i k a i é r v r e n d ­ szeréből következő szerves következmény, amely a népek egymásrautalt­ s á g á n a k g o n d o l a t á b ó l t á p l á l k o z o t t . S z e n t e l e k y , aki a l e g k i s e b b k ö z e l e d é s i s z á n d é k o t is n a g y r a é r t é k e l i , V e l j k o P e t r o v i é t y a l v a l ó s z e m é l y e s t a l á l k o z á s a során m é g i s kiábrándulásáról számol be. N e m közelítettek nézeteik beszél­ getésük alatt, s habár barátokként szorítottak kezet, Szenteleky úgy érezte, e g y v i l á g v á l a s z t j a el e g y m á s t ó l kettejüket. K i á b r á n d u l a n é p e k j ó i n d u l a t ú egységesítésének gondolatából, és elhatározza, egész tevékenységét, egész j ö v ő k é p é t revízió alá v e s z i . 1 2

9

1 0

11

1 2

L. Bori Imre: Szenteleky Kornél Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1994, 264. Uo. I. m„ 175. Bisztray Gyula-Csuka Zoltán, szerk.: Szenteleky Kornél irodalmi levelei Szenteleky Társaság, Zombor-Budapest é. n. [1943], 208.

130

1927-1933.

A m i k o r a Kalangya 1 9 3 2 . évi 2 . s z á m b a n m e g j e l e n t e t i Egy dunai kultúrterv c í m ű t a n u l m á n y á t a f o l y ó i r a t é l é n , m i d e n k é p p e n p é l d á t a k a r m u t a t n i V e l j k o P e t r o v i é n a k , d e a z is ö s z t ö n ö z h e t t e , h o g y m i n d a f e l v i d é k i , m i n d a z erdélyi i r o d a l o m b a n folyamatosan jelen volt a kisebbségi helyzet m e g v á l t o z ­ t a t á s á n a k a g o n d o l a t a , s m á s u t t is a h o g y a n k é r d é s é r e k e r e s t é k a v á l a s z t . A z t é r z é k e l i , h o g y i s m é t r e n d k í v ü l i d ő s z e r ű lett a d u n a i k o n f ö d e r á c i ó t e r v e , a m e ­ lyet g y a k r a n t i s z t á n g a z d a s á g i t e r v k é n t f o g n a k fel, e z é r t tartják i d ő s z e r ű n e k , m e r t a g a z d a s á g i b a j o k o r v o s l á s a v á l t s ü r g e t ő v é . A z új g a z d a s á g i s z ö v e t s é g ugyanis a n y o m o r b ó l vezető kiutat jelentené. Szenteleky szerint viszont egy kulturális dunai konföderáció hatása „tisz­ t á b b " és tartósabb lehetne, megvalósítása azonban m é g nehezebb, mint a gazdasági összefogásé. Erre tesz javaslatot írásában. E g y interetnikus kap­ c s o l a t r e n d s z e r m e g v a l ó s í t h a t ó s á g á n a k e s z m é j e áll g o n d o l k o d á s á n a k k ö z é p ­ pontjában, aminek központi gondolata a kultúrák közötti határ megszünteté­ se a z á l t a l , h o g y a r é g i ó n é p e i m e g i s m e r i k e g y m á s t . E g y m á s n e m i s m e r é s e ugyanis sok félreértést, ellenségeskedést, m e d d ő harcot és sorsokat m e g p e ­ csételő előítéleteket jelent, az idegenségtapasztalat átjárhatatlan határokat teremt. N e m idealizált kapcsolatrendszer kialakítását feltételezi, hiszen sze­ rinte n e m c s a k a szövetségeseinket kell m e g i s m e r n ü n k , h a n e m az ellensége­ i n k e t is, a m i v i s z o n t n e m k ö n n y ű , „a t ö r t é n e l e m v é r p á r á i t ó l g ő z ö l g ő i s k o l a , a z u s z í t ó sajtó é s a g a z d a s á g i s o v i n i z m u s m a m á r e l v i s e l h e t e t l e n j e l e n s é g e i pedig egyre újabb és újabb válaszfalat húznak j ó szándékú népek és n e m e s kultúrák k ö z é " . H e l y z e t f e l m é r é s e s z e r i n t a z öt d u n a i á l l a m , a m e l y e g y t ö m b b e n él, de k ü l ö n b ö z ő nyelveken beszél, Ausztriát k i v é v e nemzeti egy­ séget alkot, m i n d e n nép őrzi nemzeti különállását, és ezzel m a g y a r á z h a t ó a s z i g o r ú k u l t u r á l i s z á r k ó z o t t s á g , sőt a g a z d a s á g i s o v i n i z m u s is. E z é r t h a é l n e is a m á s i k m e g i s m e r é s é n e k v á g y a , a n n a k s o k a k a d á l l y a l , m é g a h a z a á r u l á s v á d j á v a l is m e g k e l l k ü z d e n i e . P e d i g a t u d a t l a n s á g a k k o r a , h o g y a v é l e m é n y ­ f o r m á l ó k s o k s z o r a z t s e t u d j á k , h o g y „ m i t is c s i n á l n a k a z o k a n é p e k , n y e r e g alatt p u h í t o t t h ú s t e s z n e k - e , a v a g y b ö l é n y e k k e l v i a s k o d n a k " , f o g a l m u k s i n c s kultúrájáról, irodalmáról, táncáról, z e n é j é r ő l . 1 3

H

A kultúrák egymásmellettiségének gondolatától indíttatva n e m a különb­ ségeket, h a n e m a hasonlóságokat keresi. A nemzetek együttélési viszonyai­ n a k j a v í t á s á r a m e g o l d á s t is j a v a s o l : a z öt á l l a m m i n d e g y i k é n e k e g y „ b i o g r á f i ­ á t " k e l l e n e k i a d n i saját n é p é r ő l , a n n a k é l e t é r ő l , f o g l a l k o z á s á r ó l , k u l t ú r á j á r ó l , művészetéről. B e kellene mutatni „a népköltés és a m o d e r n irodalom igazi é r t é k e i t , i l l u s z t r á c i ó k b a n b e m u t a t n i a n é p életét, a m ű v é s z i é r d e k e s s é g e k e t és a tájak h a n g u l a t á t . A z o l v a s ó n a k m i n d e n t m e g kell e b b e n a b i o g r á f i á b a n ta-

1 3

1 4

Szenteleky Koméi: Egy dunai kultúrterv - Szenteleky Koméi: Új lehetőségek, gek. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2000, 112. 1. m.. 115.

új

kötelessé­

131

lálnia, a m i c s a k a r r a a n é p r e s főleg a n n a k m a i k u l t ú r á j á r a v o n a t k o z i k a folk­ l o r i s z t i k u s g y ű j t é s e k t ő l k e z d v e a z új i r o d a l m i i r á n y o k i g é s e g y é n i s é g e k i g . A b i o g r á f i a a z o n b a n a s z ó s z o r o s é r t e l m é b e n rajz l e g y e n , é s n e m t ö r t é n e t " . A hangsúly a kultúrán és a jelenen van. Szenteleky ugyanis kizárná a t ö r t é n e l m e t is a k o n f ö d e r á c i ó s t ö r e k v é s e k b ő l . E g y m í t o s z o k t ó l m e n t e s v i ­ l á g k é p m e g t e r e m t é s é r e a p e l l á l : „ A n é p i g a z életrajza, j e l e n l e g i p o r t r é j a , é s n e m h e r o i k u s m ú l t a k m i r t u s z á v a l , g o n o s z h á b o r ú k d i c s f é n y é v e l é s a szín­ h á z a k t ö r t é n e l m i d í s z l e t t á r á v a l f e l c i c o m á z o t t , f e l i s m e r h e t e t l e n n é tett n e m ­ z e t i t ö r t é n e l m e " . A t ö r t é n e l e m c s a k a régi h e g e k f e l s z a k í t á s á t j e l e n t e n é , a n e m z e t i b i o g r á f i á k c é l j a p e d i g n e m a z , h o g y b á r m i l y e n f e s z ü l t s é g f o r r á s t is f e l e l e v e n í t s e n e k , m á s r é s z t az á t ö r ö k l ő d ő b ű n ö s s é g g o n d o l a t á n a k f e l s z á m o ­ lását s z o r g a l m a z z a , a m i k o r a j e l e n n e m z e d é k e i t f e l m e n t i a p á i k v é t k e i a l ó l . „ E z é r t a b i o g r á f i á k b ó l ki kell g y o m l á l n i m i n d e n m o n d a t o t , c é l z á s i , k é p e t é s hangulatot, ami n e m a tiszta megértést s z o l g á l n á . " A biográfiáknak egy­ s é g e s e k n e k k e l l l e n n i ü k , a z o n o s e l v e k s z e r i n t k é s z ü l n i ü k . M i n d e n író c s a k tényeket csoportosíthatna, elfogulatlanul. Megjelenik az idegenségtapaszta­ lat m i n t f e l s z á m o l a n d ó j e l e n s é g : s e n k i n e k s e m s z a b a d s z e m e l ő l t é v e s z t e n i e , h o g y a b i o g r á f i a i d e g e n e k n e k k é s z ü l , akik s z i n t é n s z e r e t i k „fajukat, n é p ü k e t é s k u l t ú r á j u k a t " . A t e r v a z öt d u n a i á l l a m o t ö l e l n é fel. „ M i n d e n b i o g r á f i a n é g y n y e l v e n j e l e n n e m e g : a r o m á n biográfia p é l d á u l m a g y a r u l , n é m e t ü l , szerbhorvátul és csehszlovákul, a jugoszláv magyarul, németül, csehszlová­ kul é s r o m á n u l é s így t o v á b b . E z e k a biográfiák m i n d e n k ö z é p i s k o l á b a n k ö ­ telező olvasmányok lennének, minden egyesület könyvtárában mind a négy b i o g r á f i á n a k ott k e l l e n e l e n n i . A z á r a n a g y o n o l c s ó lesz, h o g y m i n d e n é r d e k ­ lődő m e g v e h e s s e ezeket a fontos könyveket. A biográfiákat külön-külön nem lehet majd eladni, h a n e m csak együttesen m i n d a négy k ö t e t e t . " 1 5

16

1 7

Cikkére reagálások sora érkezett. Kultúrtervének konkrét megvalósulásá­ b a n s o k a n k é t e l k e d t e k . F a r k a s G e i z a m á r a Kalangya következő számában arról elmélkedett, vajon a közlésre kerülő írások között a szigorúan t u d o m á ­ nyosak, a propagandisztikusak vagy a szépirodalmiak lennének-e megfele­ lőbbek. A történelem megkerülését n e m az idegenségtapasztalat felszámolá­ s á r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s n e k , h a n e m s z á n a l m a s f é l é n k s é g n e k tartja. D e a n é p ­ é l e t b e m u t a t á s á n a k is l e h e t n é n e k b u k a t ó i , e z é r t a s z é p i r o d a l m i v á l o g a t á s t , öt t ú l n y o m ó a n fordításokat tartalmazó antológia kiadását javasolja, „telve szép és világért senkire nézve n e m sértő népénekekkel, versekkel, karco­ latokkal, könnyfacsarásig humánus szellemű elbeszélésekkel" . Frühwirth M á t y á s , a B u d a p e s t e n m e g j e l e n ő La vallée de Danube ( D u n a v ö l g y e ) c í m ű lap s z e r k e s z t ő j e e l i s m e r é s é t fejezte ki S z e n t e l e k y n e k , s f e l k é r t e , h o g y írjon 1 8

1 5

1 6

1 7

1 8

1 . m., 114. Uo. I. m., 114-115. Farkas Geiza: Szenteleky Koméi dunai kulrúrterve. Kalangya,

132

1932. 3., 189.

r é s z l e t e s e b b c i k k e t a l a p j á b a . T á p a i - S z a b ó L á s z l ó n a k , a Pesti Napló v e z é r ­ c i k k í r ó j á n a k r e a g á l á s á t p e d i g a Kalangya is k ö z ö l t e . O m e g v a l ó s í t a n d ó n a k é s m e g v a l ó s í t h a t ó n a k is tartja, a t ö r t é n e l m e t a z o n b a n n e m k e l l e n e s z á m ű z n i , c s a k „a h a z u g t ö r t é n e l m e t " . Szenteleky dunai kultúrtervének viszont lényegi e l e m e , hogy egyetlen elv v e z é r e l h e t i a b i o g r á f i á k ö s s z e á l l í t ó i t , a z , a m i t T o l s z t o j írt R o m a i n R o l l a n d nak: „ M i n d e n a m i egyesíti az embereket: az j ó és szép — m i n d a z , a m i szét­ v á l a s z t j a ő k e t : a z r o s s z é s c s ú f . " T á j é k o z t a t á s s a l é s a z é r t e l e m e r e j é v e l „új k ö z h a n g u l a t o t , új k ö z v é l e m é n y t " lehet k i a l a k í t a n i , „új e m b e r e k r e j o b b , i g a ­ z i b b , n e m e s e b b s z o m s z é d o k r a " lehet szert t e n n i . V a g y i s n e m s z a b a d b e l e t ö ­ rődni, hogy nincsenek j ó és megértő szomszédaink, h a n e m nekünk m a g u n k ­ n a k kell ő k e t m e g t e r e m t e n i . 1 9

20

A kultúrák közötti átjárhatóság eszméje a többi kisebbségi irodalom­ m a l v a l ó r e z o n á l á s g o n d o l a t á t is m a g á b a n foglalja, S z e n t e l e k y a d u n a i kultúrtervvel párhuzamosan szorgalmazza a többi kisebbségi helyzetben l e v ő k ö z ö s s é g , i r o d a l o m , k u l t ú r a m e g i s m e r é s é t is. K ö n y v i s m e r t e t ő i b ő l , c i k ­ k e i b ő l k i d e r ü l , h o g y k ö v e t t e m i n d a f e l v i d é k i , m i n d a z e r d é l y i írók m u n k á ­ it, é s k ö z ö l t e is ő k e t a Kalangyában. Makkai S á n d o r köteteit rendszeresen b e m u t a t j a a v a j d a s á g i i r o d a l m i l a p o k b a n . M i n d e n b i z o n n y a l h a t o t t a k rá a Sarló m o z g a l o m és az azt megelőző prágai Szent György-kör eszméi. Vi­ l á g k é p é b ő l teljes m é r t é k b e n h i á n y z i k a z o k m e s s i a n i z m u s a é s a k i s e b b s é g i küldetéstudat hangoztatása. Megelégszik azzal, hogy elmondja, helyzetéből adódóan a kisebbségi embernek nagyobb rálátása van a világ eseményeire, látóköre szélesebb, mint a többségié, de tudatában marad kiszolgáltatottsá­ gának, és n e m keres vigaszt abban, hogy a hátrányból előnyt kovácsoljon. A z e m b e r e k e g y e n l ő s é g é n e k g o n d o l a t a é s a z e g y e t e m e s h o r i z o n t o k felé t e k i n t é s p e d i g n e m viszi a b a l o l d a l i e s z m é k i r á n y á b a . G o n d o l k o d á s á n a k e g y e t e m e s e u r o p é e r k a r a k t e r é r ő l t a n ú s k o d i k , h o g y s z e m l é l e t m ó d j á b ó l k i k a p c s o l j a a fa­ j i s á g o t . A f a j i s á g g a l e g y ü t t p e d i g a t ö r t é n e l m e t is, a m i s z á m o s vita k i i n d u l ó ­ pontjátjelentette. N e m beszél történelmi misszióról sem, mint a Sarló m o z ­ g a l o m k é p v i s e l ő i , h a n e m e g y r e l e v á n s ö n é r t e l m e z é s i s t r a t é g i a és á t j á r h a t ó interetnikus kapcsolatrendszer megteremtése céljából a kisebbségi helyzet megértésére és feldolgozására racionális magyarázatot keres.

Irodalom Biszlray Gyula-Csuka Zoltán szerk. ć. n. [ 1943] Szenteleky Kornél irodalmi levelei 1927-1933. Szenteleky Társaság, Zombor-Budapesl

1 9

Tápai-Szabó László: Hallgasson el a múlt? Kalangya.

2 0

I. m.. 114.

1932. 6., 356.

133

Bori Imre 1994

Szenteleky

Kornél. Forum Könyvkiadó, Újvidék

Szenteleky

Kornél dunai kultúrterve.

Farkas Geiza 1932

Kalangya, 3 . , 1 8 7 - 1 8 9 .

Gereben Ferenc 1999 Identitás, kultúra, kisebbség. Osiris-MTA Kisebbségkutató Műhely, Budapest Kovács Nóra-Szarka László, szerk. 2002 Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás é s az identitás kérdésköréből. Akadémi­ ai Kiadó, Budapest Szenteleky Kornél 1999 Új életformák

felé. Forum Könyvkiadó, Újvidék

Szenteleky Kornél 2000 Új lehetőségek,

új kötelességek

Tápai-Szabó László 1932 Hallgasson el a múlt? Kalangya.

Forum Könyvkiadó, Újvidék

6., 3 5 4 - 3 5 6 .

Utasi Csaba 1984

Irodalmunk

és a Kalangya.

Forum Könyvkiadó, Újvidék

Virág Zoltán 2005

A köztes terek tanulságos emlékezete. Híd, 1., 5 9 - 6 6 .

Ш SEARCH

FORIDENTITY

Kornél

andpermeability

Szenteleki

between

cultures

T h e y e a r s b e t w e e n t h e t w o World Wars w a s t h e t i m e o f searching for i d e n t i t y i n t h e H u n g á r i á n literature in V o j v o d i n a . T h i s s e a r c h t o o k t h e f o r m o f p o l e m i c s t h a t w e r e f o c u s e d o n s e v e r a l t h e m a t i c u n i t s . A s t h e first o n e , w e c o u l d m e n t i o n t h e efforts t o w a r d s c r e a t i n g a n i n d e p e n d e n t literature, and activities a i m e d t o raise awareness o f t h e existence o f this literature, t o b e followed b y a long struggle t o assert t h e theory o f couleur locale. T h e writers, at t h e s a m e time, also gave expression t o their political thoughts, w h i c h c o u l d b e g r o u p e d a r o u n d e x i s t e n c e in m i n o r i t y a n d a b o u t a E u r o p e a n u n i ó n . T h e s e e m i n g l y o p p o s i n g a n d i r r e c o n c i l a b l e t h o u g h t s f o l l o w o n e from another a n d form a unity in Szenteleky's work. T h e paper studies the main d i r e c t i o n s o f S z e n t e l e k y ' s t h o u g h t s o n politics, a n d a l s o t o u c h e s o n q u e s t i o n s o f l i t e r a r y t r a n s l a t i o n a n d S e r b i a n - H u n g a r i a n literary r e l a t i o n s . K e y w o r d s : c o u l e u r l o c a l e , identity, m i n o r i t y e x i s t e n c e , E u r o p e a n u n i ó n , literary t r a n s l a t i o n , S e r b i a n - H u n g a r i a n literary r e l a t i o n s 134

ETO:

821.511.141:801.82

ORIGINAL SCIENTIFIC PAPER

HORVÁTH FUTÓ HARGITA

AZ ISKOLATÉR MINT INTERTEXTUÁLIS ASPEKTUS Móricz

Zsigmond

intertextuális/hipertextuális

iskolái

School Space as an Intertextual Aspect Zsigmond

Móricz

's intertextual/hipertextual

schools

A tanulmány Móricz Zsigmond iskola-narratlváit, a Légy jó mindhalálig, a Kamaszok, a Bál és a Forr a bor cimű regényeket vizsgálja a referencialitás és fikció, illetve Philippe Lejeune az önéletrajzi tér című tanulmányának, valamint az intenextualitás és hipertextualitás elmé­ letének aspektusából. Kulcsszavak: biografikus olvasás, referencialitás, ,^mtha"-struktúrák, önéletrajzi tér, intertextualitás, hipertextualitás, hipertext-struktúra, virtuális iskolai terek

A s z u b j e k t u m terei a

fikcióban

M ó r i c z Z s i g m o n d iskola-narratíváinak ciklusa a szerző életrajzi k r o n o l ó ­ giáját k ö v e t i . M ó r i c z 1 8 9 0 - b e n k e z d t e m e g g i m n á z i u m i t a n u l m á n y a i t a D e b ­ r e c e n i R e f o r m á t u s K o l l é g i u m b a n , itt h á r o m o s z t á l y t v é g z e t t e l . 1 8 9 2 - b e n m á s o d i k o s g i m n a z i s t a . A Légy jó mindhalálig cselekményideje 1892-ben játszódik, Nyilas Mihály ekkor második osztályba j á r a debreceni kollégi­ umban. M ó r i c z 1897-ben került Sárospatakra, a negyedik és ötödik osztályt a S á r o s p a t a k i K o l l é g i u m G i m n á z i u m á b a n v é g e z t e , s a Kamaszok szereplője, K e s s e r ü L a j o s k a is a g i m n á z i u m ö t ö d i k o s z t á l y á t j á r t a k i . M ó r i c z o t 1 8 9 7 - b e n nagybátyja, Pallagi G y u l a Kisújszállásra viszi, 1899-ben a kisújszállási gim­ n á z i u m b a n é r e t t s é g i z e t t . A Forr a bor r e g é n y v i l á g á n a k i d ő d i m e n z i ó j a „ a z e l m ú l t s z á z a d u t o l s ó e s z t e n d e j e " (Forr a bor, 5.), N y i l a s M i s i n y o l c a d i k o s , s az érettségire készül. A c i k l u s e l s ő r e g é n y é n e k h e l y s z í n e D e b r e c e n , a Kamaszoké egy Bábagö­ dör- é s B o d r o g - p a r t i v á r o s , a Bál é s a Forr a bor c í m ű r e g é n y e k é e g y „alföldi p o r o s v á r o s " . M ó r i c z c s a k a Légy jó mindhalál igbm n e v e z i m e g k o n k r é t a n a helyszínt, a többi regényében az értelmezők a valóságvonalkozások és az életrajz alapján következtetnek arra, h o g y a B á b a g ö d ö r - és Bodrog-parti v á r o s 135

S á r o s p a t a k , a z alföldi p o r o s v á r o s p e d i g K i s ú j s z á l l á s . A Forr a bor n a r r á t o r a elbeszéli Misi iskoláztatásának történetét, és ezen a s z ö v e g h e l y e n megnevezi Sárospatakot mint helyszínt. A regény szövegvilágához biograrikus olvasás­ sal k ö z e l í t ő N a g y P é t e r s z e r i n t a Kamaszokban „Móricz - többé-kevésbé a Légy jó mindhalálig folytatásaként - sárospataki élményeit akarta megírni". K o v á t s D á n i e l is a z é l e t r a j z g e n e z i s e felől é r t e l m e z i a Kamaszokat, amelyben M ó r i c z a „sárospataki tanári és diákvilágot" beszéli el: „ A kisregény való­ ságos pataki helyei között szerepel a Bábagödre (arrafelé lakik a főszereplő), a kollégium, az iskolakert, a Bodrog, a Piac utca, a kaszinó s a vele szem­ ben lévő nagyvendéglő. Alakjai között több tanár - Sághy történelemtanár; G a l á n f f y k ö n y v t á r o s , a k a d é m i a i tanár, a k i n e k a l e á n y a , Zsófi K e s s e r ü fele­ sége; Baráth zenetanár; a kissé tótosan beszélő Sógor bácsi; Kóródy." Azok s z e r i n t a z é r t e l m e z ő k s z e r i n t , a k i k a z életrajzi r e f e r e n c i á k felől k ö z e l í t i k m e g a s z ö v e g e k e t , M ó r i c z b i o g r a f i k u s énjét, illetve a d e b r e c e n i , s á r o s p a t a k i é s kisújszállási g i m n á z i u m b a n eltöltött iskoláséveinek é l m é n y e i t tematizálja. A diákkori színhelyek átültetését a regények terébe a szerző térben szerzett tapasztalata indokolhatja: „A regényírót születése, származási környezete, g y e r m e k k o r a tájhoz - tájakhoz - köti. É l m é n y e i n e k alapja a g y e r m e k k o r á t é s ifjúságát m e g h a t á r o z ó t ö r t é n e l m i - f ö l d r a j z i r é t e g . R e g é n y e i n e k t é r t a r t o m á ­ n y a , v a g y i s a c s e l e k m é n y v á l t o z a t o k , a figura-sokaság, a s z e m é l y i s é g k a p c s o ­ l a t o k t e r ü l e t i e l h e l y e z é s e e r r e a z e l s ő d l e g e s é l m é n y a n y a g r a é p ü l . " A z írói é l m é n y a n y a g fikcióvá válása a valóság utánzását, leképezését jelenti, azaz a s z ö v e g n e k r e a l i s t a k o n t e x t u s b a állítását. A m a i i r o d a l o m e l m é l e t i g o n d o l ­ k o d á s a z o n b a n k é r d é s e s s é teszi a z i r o d a l o m é s a v a l ó s á g v i s z o n y á t , é s m á s javaslatokat tesz az irodalmi szöveg megközelítésére. 1

2

3

4

5

6

A Légy jó mindhalálig című regény életrajzi-dokumentarista olvasatát M ó ­ ricz a M a g o s s O l g á n a k 1 9 3 0 . d e c e m b e r 12-én írt l e v e l é b e n m e g e r ő s í t e t t e é s cáfolta is e g y b e n : „ N y i l a s M i s i tragédiájában n e m a d e b r e c e n i k o l l é g i u m s z e n ­ v e d é s e i t írtam m e g , h a n e m a k o m m ü n alatt, s a z u t á n e l s z e n v e d e t t dolgokat... É n a k k o r e g y r e t t e n e t e s v i h a r á l d o z a t a v o l t a m . V a l a m i o l y a n naiv és g y e r e k e s s z e n v e d é s e n m e n t e m át, h o g y c s a k a g y e r m e k i szív rejtelmei k ö z t t u d t a m m e g ­ m u t a t n i azt, a m i t é r e z t e m , s l á m a z e g é s z v i l á g e l f o g a d t a , s a g y e r m e k sorsát látták b e n n e . A z e m b e r ö r ö k g y e r m e k , s g y e r m e k m a r a d , h a feje d e r e s is... 1

2

3

4

5

6

„Most már a harmadik iskolában végezte a gimnáziumot, s a legutóbbi iskolaváltoztatása szinte tragikus körülmények között folyt le. Előbb Debrecenben volt kisdiák, s a harmadik osztály után szülei hazavitték Sárospatakra." (Móricz Zsigmond: Forr a bor, 1930. 53.) N a g y Péter: Móricz Zsigmond. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979. 295. Kováts Dániel: Móricz Zsigmond és Sárospatak. Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 1994. 161. Kováts Dániel: Móricz Zsigmond és Sárospatak. 161-162. Sükösd Mihály: Tér és idő = Változatoka regényre. Gondolat, Budapest, 1971. 110. V ö . pl. Antoine Compagnon: A világ=Az elmélet démona. Irodalom és józan ész. Kalligram, Pozsony, 2 0 0 6 . 109-158.

136

Ami kedves van a darabban, az debreceni emlék, ami nem kellemes, az m á s h o n n a n j ö t t . . . M i k o r m o n d t a m , v a l a m i k ü l ö n ö s d i p l o m a t a é l c n e k t ű n t fel: pedig igaz... N e k e m a debreceni tanárokkal sose volt ilyen bajom v a g y ta­ p a s z t a l a t o m , a B e ö t h y Z s o l t o k k a l és B á r s o n y I s t v á n o k k a l é s m á s n é v t e l e n k e g y e t l e n e k k e l v o l t b a j o m a k k o r , m i k o r a l e g t ö b b s e g í t s é g r e lett v o l n a s z ü k ­ s é g e m . A l e g k e v e s e b b m e g é r t é s t t a l á l t a m a z o k b a n , a k i k n e k h i v a t á s a lett v o l ­ na, h o g y a z í r ó t m e g é r t s é k . . . E z e k e t a z é r z é s e k e t v e t í t e t t e m ki a t a n á r i k a r fi­ g u r á i b a . . . I l y e n f u r c s á n a l a k u l á t a z í r á s b a n a z élet. V o l t a k é p p e n m i n d e n írás líra: a s z e n v e d ő s z í v g y ö t r e l m e i d e g e n a l a k b u r k á b a e g y é n í t v e . . . " M ó r i c z a z idézett levélben elutasítja a referenciális olvasatot, a regény főhősével való azonosulást, azonban „a valóság metaforikus-jelképes »átesztétizálásanak« gondolatával h a s o n l ó pozícióból közelít a s z ö v e g h e z " , mint azok az értel­ m e z ő k , a k i k s z e r i n t a z e m l í t e t t r e g é n y e k b e n M ó r i c z a saját i s k o l a i é l m é n y e i t beszéli el: „ A k ü l ö n b s é g csupán abban ragadható m e g , h o g y M ó r i c z számára á t t é t e l e s e b b a k a p c s o l a t v a l ó s á g é s fikció k ö z ö t t , d e a m ű a l k o t á s létét ő is a v a l ó s á g a n a l ó g á b r á z o l á s b a n l á t j a . " 1 9 3 7 f e b r u á r j á b a n a z t írja n a p l ó j á b a n , h o g y saját e m l é k e i b ő l építi fel r e g é n y e i n e k v i l á g á t , ú j r a k o n s t r u á l j a é l m é n y ­ világát: „ M o s t h o z z á f o g t a m a k ö n y v e k revideálásához. A z Ö s s z e s M ű v e k k é z i r a t á h o z le k e l l a d n i 15 k ö t e t e t , a m e l y e k b e n v é l e m é n y e m s z e r i n t s e m m i v á l t o z t a t á s n e m l e s z . E l s ő n e k a Harmatos rózsái v e t t e m e l ő . E z e n i g a z á n n e m v á l t o z t a t o k , m e r t h a h o z z á n y ú l n é k , a z e g é s z e t újra k e l l e n e írni v a g y e l d o b ­ ni. N e m t u d o m , e g y á l t a l á n r e g é n y - e s i r o d a l m i m u n k a - e ? . . . I j e s z t ő e n h a t n a k r á m a s z a v a k : f o n o g r a m o k a z é l e t e m b ő l , i d e g e n h a n g o k a saját g o n d o l a t a i m az életem akkori eseményeiről. Hátborzongató, hogy regénnyé alakítottam, a m i e g y z a v a r o s fiatalember k é t s é g e i , r e m é n y e i é s t e h e t e t l e n á l m a i v o l t a k . M o s t ú g y é r z e m , s z é g y e l l e m , a h o g y a z e m b e r s z é g y e l l i m a g á t , h a eljár a s z á ­ ja. Szégyellem, h o g y m a g a m a t regényhösnek állítottam be, h o g y affektáltam azt, h o g y é n m a g a m r ó l r e g é n y e s h a n g o n b e s z é l t e m . M e r t itt n i n c s e n e g y e t ­ len k i t a l á l t h e l y z e t s e m . M i k o r azt o l v a s o m , h o g y a 6 6 . l a p o n Z s o l t el a k a r m e n n i : ez valósággal az én elmenési pillanatom volt Jankától egy kispesti b á l o n : a r e g é n y n e k a z a z é r d e k e s s é g e v a n , h o g y p o n t o s a n újra éli a z e l m ú l t p i l l a n a t o k a t , é s e g y k i c s i t m á s n e v e k , s z í n e k alatt a t é n y e k e t k ö z l i . " 7

8

9

1 0

M ó r i c z o l y a n e x p o n á l t átjárást kísérel m e g fikció é s v a l ó s á g k ö z ö t t , a m e l y m a j d a z e z r e d v é g i r o d a l m á r a , E s z t e r h á z y P é t e r és G a r a c z i L á s z l ó m ű v e i r e lesz j e l l e m z ő , véli a Légy jó mindfialálig önéletrajzias-vallomásos jellege mellett érvelő A r a t ó László. A regény „bőségesen merít Móricz életéből. A nevek, 7

8

9

10

Móricz Zsigmond levelei 1. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket Irta F. Csanak Dóra. Akadé­ miai Kiadó, Budapest, 1963. 5 9 - 6 0 . Baranyai Norbert: Személyiségfejlődés, nevelődés, költői identitás. A Légy jó mindhalálig példázatosságának olvasási lehetőségei. Hitel, 2003. 4., 54. Uo. Móricz Zsigmond naplójából (1937. február 2.). Közzéteszi Cséve Anna. Holmi, 2001. 7., 901.

137

melyek a valóságban Móricz rokonainak, felmenőinek nevei (Nyilas, Isaak), a k é t e g y m á s t k ö v e t ő iskola ( D e b r e c e n és S á r o s p a t a k ) , a » t ü z e s g é p n e k u a c s a l á d a n y a g i v á l s á g á t , d e k l a s s z á l ó d á s á t o k o z ó f e l r o b b a n á s a , a h a j d a n eltartott s ó g o r o k , a n y a i r o k o n o k m o t í v u m a , a z a p a h í r e s e n j ó h a n g j a és f o g l a l k o z á s a (ács), a M i s i b e n k é s z ü l ő d ő író, v a l a m i n t s z á m o s t o v á b b i m o z z a n a t kínálja fel m a g á t a r e g é n y d o k u m e n t á r i s - é l e t r a j z i o l v a s a t á r a . " S z i l á g y i Z s ó f i a is a m ó riczi i s k o l a - n a r r a t í v á k biografikus olvasással való m e g k ö z e l í t h e t ő s é g e m e l l e t t érvel, é r t e l m e z é s é b e n a z „önéletrajzi r e g é n y t r i l ó g i á t " a z Életem regénye e g é ­ szíti ki: „ A Forr a bor v é g l e g e s s z ö v e g é n e k m e g f o r m á l á s a előtt M ó r i c z m á r m e g í r t a a z Eletem regényét, a z iskolai é l m é n y e k b ő l született » n a g y r e g é n y c i k l u s « önéletrajzi o l v a s á s á n a k l e h e t ő s é g é t t e h á t a z is fbiveti, h o g y a z Ele­ tem regénye ott z á r u l , ahol a r e g é n y e k k e z d ő d n e k . " T a n u l m á n y á b a n Szilágyi n e m c s a k a z i d ő r e n d i e g y m á s u t á n i s á g r a , h a n e m fikció é s v a l ó s á g v i s z o n y á n a k p r o b l e m a t i z á l á s á r a is c é l o z , M ó r i c z u g y a n i s így fejezi b e a z Életem regényét: „Újraéltem egész életemet. S nem kívánok többé m a g a m m a l foglalkozni. Tíz­ é v e s k o r o m i g t ö b b t ö r t é n t v e l e m , m i n t a z ó t a ö t v e n é v alatt. í r h a t n á m m é g v i l á g v é g é i g , a z é l e t e m v é g é i g . E n n é l többet n e m m o n d h a t o k m a g a m r ó l . A t ö b b i t a r e g é n y e k b e n m e g í r t a m . " (Életem regénye, 1022.) 11

12

1 3

M ó r i c z - m o n o g r á f i á j á b a n C s é v e A n n a is a z életrajz felé n y í l ó p e r s p e k t í ­ v á r ó l b e s z é l : „ M ó r i c z e l i s m e r t e , le is írta: » é n m i n d e n m o n d a t b a n m e g l o p o m m a g a m a t « . A Sárarany T ú r i D a n i j a , a Kamaszok K e s s e r ü p r o f e s s z o r a felis­ merhető minta. Ebből a szempontból Móricz regényei önérteimező kísérle­ tek k ö r k ö r ö s i s m é t l ő d é s e k é n t o l v a s h a t ó k . S z á m o s s z é p i r o d a l m i s z ö v e g h e l y k í n á l k o z i k e n n e k i l l u s z t r á l á s á r a . E z a t é n y m a a z é l e t r a j z felé n y í l ó p e r s p e k ­ t í v á r a , á t j á r h a t ó s á g r a hívja fel a figyelmet..." A megújuló Móricz-recepci­ óban a realizmusnak egy olyan megközelítése bontakozik ki, amely „nem a v a l ó s á g p o n t o s l e k é p e z é s é t , a m á r k o r á b b a n is l é t e z ő , e l e v e a d o t t v a l ó s á g nyelvi utolérését jelenti, hanem olyan elbeszélésmódot, amely a semmiből n y e l v i l e g l é t r e h o z o t t t ö r t é n e t e k e t k é p e s o l y a n m ó d o n m e g a l k o t n i é s felkínál­ ni a z o l v a s ó r e k o n s t r u á l ó k é p z e l e t e s z á m á r a , h o g y a z e k k é n t l é t r e j ö v ő s z ö ­ v e g e n túli v i l á g utólag e g y b e e s s e n a z i s m e r ő s r e á l i á k k a l , a v a l ó s á g r ó l f o r g a ­ lomban lévő ismert vagy ismerhető képzetekkel. A realizmus tehát elsősor­ b a n n e m a leírt s z ó v a l ó s á g - v o n a t k o z á s á b a n , h a n e m a k ü l ö n b ö z ő d i s z k u r z í v formációk e g y m á s n a k megfelelő, összeillő, egybevágó mivoltában á l l . " 14

1 5

11

1 2

1 3

1 4

1 5

Arató László: A Légy jó mindhalálig mini beavatástörténet = Fenyő D. György, szerk.: A kifosztott Móricz? Tanulmányok. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2 0 0 1 . 130. Szilágyi Zsófia: „furcsán alakul át az Írásban az élet". Egy önéletrajzi regénytrilógia terve és megvalósulása: Légy jó mindhalálig. Kamaszok, Forr a bor. Alföld, 2005. 9., 53. 1. m., 59. Cséve Anna: Móricz Zsigmond Elektra Kiadóház, Budapest, 2005. 58. Szilasi László: A referencia-illúzió felkeltésének retorikai stratégiái a mai magyar prózában (mintha-vállozatok). Magyar Lettre Internacionálé, 2006. 63. sz. (\vww.szepiroktarsasaga.hu)

138

Szilasi L á s z l ó a legújabb irodalomelméleti megfontolásokra hivatkozva, m e ­ lyek szerint a fikcionális és a tényfeltáró szövegek kizáró szembenállítása t o v á b b n e m t a r t h a t ó f e n n , a v a l ó s á g - f i k c i ó o p p o z í c i ó h e l y e t t a v a l ó s , fiktív é s i m a g i n á r i u s iseri m o d e l l j é t ajánlja a z i r o d a l m i s z ö v e g e k m e g k ö z e l í t é s é ­ re. W o l f g a n g I s e r t r i á d e l m é l e t é b e n a f i k c i o n a l i t á s n e m m i m e t i k u s , h a n e m k o n s t r u k t í v k é p e s s é g . A fikcióképző a k t u s o k ö s s z j á t é k a k é n t e l k é p z e l t iro­ d a l m i s z ö v e g a s z ó k é p e k é s a l a k z a t o k által a r e f e r e n c i a illúzióját h o z z a létre, ,^nintha"-struktúrát a l k o t . A móriczi szövegekben létrehozott világot tehát n e m v a l ó s k é n t k e l l é r t e n ü n k , h a n e m úgy, m i n t h a a d o t t v o l n a . 1 6

Valastyán T a m á s elemzésében a Móricz-szövegek referenciálitást és nyelviséget k i a z m u s b a r e n d e z ő jellegét és világteremtő képességét emeli ki. Valastyán M ó r i c z prózapoétikáját jellemezve Borges n y o m á n „valóságte­ r e m t é s r ő l " b e s z é l . 1 9 3 2 - b e n írt e s s z é j é b e n J o r g e L u i s B o r g e s a „ k l a s s z i k u s valóságteremtés" három módját különbözteti meg: „ A legkönnyebben kezel­ h e t ő f o r m a n e m e g y é b , m i n t j e l e n t ő s t é n y e k k ö z ö n s é g e s l e j e g y z é s e . (...) A m á s o d i k e l j á r á s a b b a n áll, h o g y b o n y o l u l t a b b v a l ó s á g o t k é p z e l el a s z e r z ő , mint amilyet az olvasónak bevall, s annak származékait és hatásait mondja el. (...) A h a r m a d i k m ó d s z e r - a l e g n e h e z e b b és e g y b e n l e g h a t é k o n y a b b v a ­ lamennyi között - körülmények kitalálásán alapszik." A valóság a nyelv által t e r e m t ő d i k m e g : „ N i n c s t e h á t k ü l ö n a v a l ó s á g és k ü l ö n a n y e l v , m i n t a z t a m i m é z i s h a g y o m á n y a g o n d o l t a s o k á i g , h o g y ti. a s z ö v e g m i n t e g y u t ó l a g o ­ san, u t á n o z v a á b r á z o l n á a v i l á g o t . A v i l á g , a v a l ó s á g a n y e l v által t e r e m t ő d i k , m i k é n t a n y e l v is a v i l á g , a v a l ó s á g által s z ü l e t i k . Л k ö z ö t t ü k l e v ő v o n a t k o z á s tehát n e m m i m e t i k u s , hanem k i a s z t i k u s . " A z a viszony, ami a történet, „a m e g t ö r t é n h e t ő i d e a l i t á s a , a z a z m é g - n e m - l é t e , d e m á r a z írói p e r s p e k t í v á b a fogott l é t s z e g m e n s , a t e r e m t ő i t e k i n t e t által i r á n y z ó k b a v e t t - j o b b s z ó híján - m a t é r i a é s a n a r r a t í v k i b o m l á s m e n e t e k ö z ö t t k i é p ü l (...): a s z e m é l y e s s z e n ­ vedéstörténetre mintegy ráhajló narráció", azaz a „megszenvedett személyes lét e g y e d i s é g é n e k , k ü l ö n b s é g é n e k k ü l ö n ö s e n é r z é k e n y , a v i l á g h o z m i n t e g y közel hajoló narratíva m e g r a g a d á s a . " 1 7

1 8

1 9

Önéletrajzi tér M ó r i c z Z s i g m o n d iskola-narratívái megközelíthetők az önéletrajzi tér el­ m é l e t é v e l is. E z a z e l g o n d o l á s ú g y t e k i n t a z írói é l e t m ű r e , m i n t a z író é l e t ­ rajzára. A szerzői s z ö v e g u n i v e r z u m mint önéletírás g o n d o l a t a m á r G e o r g e s G u s d o r f 1 9 5 6 . é v i , Az önéletírás fellételei és korlátai c í m ű t a n u l m á n y á b a n 1 6

Uo. Jorge Luis Borges: A valóságteremtés = Az idő újabb cáfolata. Válogatott esszék. Gondolái, Budapest, 1987. 4 3 ^ * 4 . Valastyán Tamás: A szenvedés narrációja (Móricz Zsigmond és Tar Sándor egy-egy novel­ lájáról). Alföld, 2 0 0 5 . 9., 46. "Uo. 1 7

1 8

139

megjelenik. G u s d o r f a z önéletírás két változatát, instanciáját nevezi m e g : „ e g y r é s z t a tulajdonképpeni vallomás, másrészt a m ű v é s z teljes életműve, m e l y a z i n k o g n i t o v é d e l m e alatt, teljesen s z a b a d o n d o l g o z z a fel u g y a n a z t a z a n y a g o t . " E h h e z a f e l f o g á s h o z áll k ö z e l a z ö n é l e t r a j z i t é r f o g a l m a , a m e l y e t Philippe L e j e u n e vezetett b e az önéletrajzról szóló diskurzusba. A z önélet­ rajzi t é r i r o d a l m i s z ö v e g e g y ü t t e s , a m e l y e t a s z e r z ő fikciós é s ö n é l e t r a j z i m ű ­ v e i ( v a g y i s a l e j e u n e - i é r t e l e m b e n v e t t „ ö n é l e t r a j z i p a k t u m " j e g y é b e n írott m ű v e k , a m e l y e k b e n a szerző, az elbeszélő és a szereplő között névazonosság áll f e n n ) a l k o t n a k . A s z e r z ő n e m c s a k s z e m é l y , h a n e m író, p u b l i k á l ó s z e m é l y is, a k i k ö z v e t í t a s z ö v e g e n k í v ü l é s a s z ö v e g k ö z ö t t . A z o l v a s ó a s z e r z ő t a tulajdonnevével megjelölt s ezáltal neki tulajdonított írásai alapján azonosít­ j a , k é p z e l i el. H a e g y i s m e r e t l e n s z e r z ő n e k e l s ő k ö n y v e ö n é l e t í r á s , „ a k k o r m é g h a ö n m a g á r ó l b e s z é l is k ö n y v é b e n , a z o l v a s ó s z e m é b e n h i á n y o z n i f o g a m ű b ő l a z a v a l ó s á g r a u t a l ó j e l - v a g y i s a z egyéb ( n e m ö n é l e t r a j z i ) szövegek korábbi létrehozása - a m i nélkülözhetetlen ahhoz, amit »öneletrajzi tér«-nek n e v e z ü n k . " A z önéletrajzi tér olyan kontextuális m e z ő , a m e l y b e n a szö­ v e g e k referenciális viszonyban állnak egymással. A szerző képe az összes szövegének eredménye, „olyan szövegeké, amelyek külön-külön egyáltalán n e m törekednek az önéletrajzi hűségre, de amik kölcsönös játékuk eredmé­ n y e k é p p e n , a b b a n a térben, m e l y e t e g y ü t t e s e n a l k o t n a k " , m e g r a j z o l j á k a szerző portréját. 2 0

2 1

2 2

A regényeken kívül a Móricz-életmű részét képezik az elbeszélések, t a n u l m á n y o k , r i p o r t o k , l e v e l e k , j e g y z e t e k , n a p l ó k is, e z e k ö s s z j á t é k á b ó l konstruálódik a szerző élettörténete. A z önéletrajzi tér egyik s z e g m e n s e a g y e r m e k k o r é s a d i á k é v e k . M ó r i c z i s k o l a - n a r r a t í v á i n a k c i k l u s a a z Eletem regénye c í m ű ö n é l e t í r á s s a l , a s z e r z ő t a n u l m á n y a i v a l , r i p o r t j a i v a l , n a p l ó 2 3

2 0

2 1

2 2

2 3

2 4

24

Georges Gusdorf: Conditions et limites de l 'autobiographie = Formen der Selbstdarstellung. Festgabe für Fritz Neubert. Berlin, Dunker und Humbolt, 1956. 121. Idézi Z. Varga Zoltán: Az önéletírás-kutatások néhány elméleti kérdése. Helikon, 2002. 3 . , 2 5 2 . Philippe Lejeune: Az önéletiróipaktum = Önéletírás, élettörténet, napló. Válogatás Philippe Lejeune írásaiból. L' Harmattan, Budapest, 2003. 26. Philippe Lejeune: Gide és az önéletrajzi tér = Önéletírás, élettörténet, napló, 48. Vö. például: Móricz Zsigmond: Jókai. Jegyzetek a belsőfejlődés történetéhez ( 4 2 5 - 4 3 9 . ) = Tanulmányok I. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1978.; Csokonai ( 5 5 0 - 5 5 5 . ) , Pataki felolvasás ( 7 4 4 - 7 4 8 . ) = Erkölcsi sarkantyú. Tanulmányok 11. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982.; Hitvallás ( 1 4 2 - 1 4 7 . ) , Debrecen ( 2 8 8 - 2 9 2 . ) , Debrecen és Sárospatak út­ ján jártam én ( 4 6 6 - 4 7 0 . ) , Boldog béke, jöjj vissza egy szóra ( 4 7 1 - 4 7 5 . ) , Pataki diákok világa ( 5 6 6 - 5 6 8 . ) = A tizenkettedik órában. Tanulmányok III. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1984. V ö . például: Móricz Zsigmond: Pataki diákok ( 1 9 7 - 2 0 2 . ) , Eltűnt ifjúság kacagó porában ( 2 0 3 - 209.), Három szekunda ( 2 1 7 - 2 2 3 . ) , Ki a jeles, ha nem én? ( 2 2 7 - 2 3 1 . ) , Harmónia: az élet korhadása ( 2 3 2 - 2 3 6 . ) , A jó tanár ( 5 5 1 - 5 6 2 . ) = Riportok IV. ( 1 9 3 6 - 1 9 4 2 ) . Szépirodal­ mi Könyvkiadó, Budapest, 1958.; Niobe ( 1 4 2 - 1 4 8 . ) , Debrecen ( 1 4 9 - 1 5 1 . ) = Riportok II. ( 1 9 2 0 - 1 9 2 9 ) . Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1958.

140

jávai

2 5

együtt konstruálja azt az „önéletrajzi teret", melyből kirajzolódnak az

író i s k o l á s é v e i , a d i á k k o r . ismétlésével, újraírásával,

2 6

Ezek az írások a történetek, m o t í v u m o k , nevek

önidézetekkel, a visszatérő szereplőkkel

olyan

szöveghálót h o z n a k létre, a m e l y b e n „a k ü l ö n b ö z ő s z ö v e g e k értelme e g y m á s t kontextualizálja."

2 7

Ugyanazok a szövegrészek ismétlödnek majdnem

szó

s z e r i n t a fiktív é s a z önéletrajzi p a k t u m o t m ű k ö d t e t ő írásaiban, a m i t a z a l á b b i n é h á n y p é l d a is a l á t á m a s z t . E l e t e e g y i k m e g h a t á r o z ó e s e m é n y é n e k leírását, a d a m a s z k u s z i é l m é n y k é n t e m l e g e t e t t p a r a l e l l i z m u s á t Légy jó 2 8

c í m ű r e g é n y é b e n é s Damaszkuszi

19

élmény

mindhalálig

c í m ű t a n u l m á n y á b a n is o l v a s ­

hatjuk. U g y a n e n n e k a szövegfragmensnek a variánsa fellelhető a c í m ű í r á s á b a n i s . A Kamaszok 1

regénye*

2 5

2 6

2 7

2 8

2 9

3 0

3 1

kocsmai jelenetét

3 1

Móricz beépíti az

Hitvallás^ Életem

szövegébe, ahol ugyanez a történet m á s figurákkal és helyszínen,

Móricz Zsigmond naplójának részleteit Móricz Virág Apám regénye, Móricz Zsigmond szerkesztő úr és Tíz év I—II. clmú könyveiben jelentette meg, Cséve Anna Móricz Zsigmond naplójából (Holmi, 2 0 0 1 . 7 . , 8 5 9 - 9 0 2 . ) é s Kovács Zoltán Móricz Zsigmond: Beszélgetés az írógéppel (Forrás, 2 0 0 4 . 7 - 8 . , 7 8 - 8 7 . ) címmel tették közzé a napló további részleteit. Hasonlóan közelíti m e g ezeket a szövegeket Vargha Kálmán is, aki szerint, ha az Életem regénye, a Légy jó mindhalálig, a Forr a bor é s a Bál című regényeket „nem a megírás sorrendjében, hanem témáik szerint, az életrajz menetét követve olvassuk végig, akkor vi­ lágosan kibontakozik előttünk az Író életének útja é s belső fejlődésének rajza a legkorábbi gyermekkori emlékektől, az iskolától elszakadó, leérettségizett diák első lépéséig." Vargha Kálmán előszava a Móricz Zsigmond levelei I. elmü kötethez. Sajtó alá rendezte é s a jegy­ zeteket írta F. Csanak Dóra. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963. 5. Z. Varga Zoltán: Az önéletírás-kutatások néhány elméleti kérdése. Helikon, 2 0 0 2 . 3 . , 2 5 2 . Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, 3 2 - 3 3 . Móricz Zsigmond: Damaszkuszi élmény = A tizenkettedik órában. Tanulmányok III. Szép­ irodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1984. 136. Móricz Zsigmond: Hitvallás — A tizenkettedik órában. Tanulmányok III. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1984. 1 4 5 - 1 4 6 . „Bent nagy kiabálás volt, csak nagynehezen ismerte m e g az Albert apjának a hangját.. Irtózatos káromkodással kiáltón: - Azzistenbenneteket, - rikoltotta a kőműves, - utánam mertek jönni? a kocsmába? azisten a görbe... így megszégyenfteni engem!... - s leírhatatlanul káromkodott, - rabló vagyok én? csendőrkézre való vagyok én? hogy én utánam a feleségem j ö n a kocsmába!... Ú g y széthasítalak benneteket, csak ne takarodjatok innen rögtöni... Barátaimmal vagyok! a vá­ roskapitánnyal vagyok! nem fogom magam igazolni! az anyátok keserves... ( . . . ) A kőműves alig bírt állni a lábán. - A pénzem féltitek?... Tik kerestétek?... Gyámság alatt vagyok én?... A z anyátok keserves istenit! - s belemarkolt a zsebébe s kivágta az asztalra a sok pénzt, egész halom bankót, a nadrág zsebébe kaparászott s ezüst és rézpénzeket csapkodott az asztalra, hogy csak úgy gurult szerteszét... - Próbáljatok m é g egyszer értem jönni... azt a kutya mindenit... m e g döglöttetek már mellettem éhen? ti bitangok! Úrfiak! N e m kitaníttattalak bernieteket! Kol­ légiumba! a csirkefogó isteneteket! Egyből se csináltam inast, cigányt, tolvajt é s m é g tik mertek a kocsmába megvizitálni, hogy, ti bitang kutya istenség, mert kettéhasítalak a betyár mindenit az anyádnak!" (Móricz Zsigmond: Kamaszok, 1 7 0 - 1 7 1 . )

3 2

„Egyszer csak édesapám meglátott. A z arca megmerevedett, a szeme rám szegeződött, kék szeme volt, de ha feldühödött, sötét lett; rám kiáltott: 141

a M ó r i c z c s a l á d b a n é s P r ü g y ö n j á t s z ó d i k le e g y e s s z á m e l s ő s z e m é l y b e n el­ beszélve. A z a z o n o s szerzői névvel ellátott önéletrajzi írások, e m l é k e z é s e k , naplók megismétlik a regények szövegfragmentumait, ezek az ismétlések e r ő s í t i k m e g a b e f o g a d ó t u d a t á b a n a z ö n é l e t r a j z i t é r m ű k ö d é s é t , a s z e r z ő is­ k o l á s k o r a u g y a n i s a z o l v a s ó i a k t i v i t á s r é v é n r a j z o l ó d i k ki a l e g k ü l ö n b ö z ő b b művek soraiból. P h i l i p p e L e j e u n e e l g o n d o l á s á b a n a z ö n é l e t r a j z i t é r t u d a t o s írói s t r a t é g i a eredményeként konstruálódik. Móricznál ez a folyamat valószínűleg nem v o l t a n n y i r a s z á n d é k o s , m i n t A n d r e G i d e - n é l , aki m i n d e n s z ö v e g é t ú g y h o z t a létre, h o g y a n n a k p o n t o s a n meghatározott helye és funkciója volt abban a r e n d s z e r b e n , s z ö v e g e g y ü t t e s b e n , m e l y n e k a z ö n k é p m e g t e r e m t é s e v o l t a fel­ a d a t a . M ó r i c z 1 9 3 9 - b e n fedi fel a z ö n é l e t r a j z i t é r m ű k ö d é s é t a z Életem re­ génye z á r l a t á b a n : „ Ú j r a é l t e m e g é s z é l e t e m e t . S n e m k í v á n o k t ö b b é m a g a m ­ m a l foglalkozni. T í z é v e s k o r o m i g több történt velem, m i n t azóta ötven év alatt. í r h a t n á m m é g v i l á g v é g é i g , a z é l e t e m v é g é i g . E n n é l t ö b b e t n e m m o n d ­ h a t o k m a g a m r ó l . A t ö b b i t a r e g é n y e k b e n m e g í r t a m . " (Életem regénye, 1022.) M ó r i c z s z ö v e g a l a k í t á s a e n n e k a „ t e r v n e k " a m e g n y i l v á n u l á s a k é n t hat. E z t bizonyíthatja az iskola-narratívák helyszíneinek, iskoláinak és évszámainak egybeesése M ó r i c z iskoláskorának helyszíneivel és idejével, és ezt támaszt­ j á k a l á a s z ö v e g v á l t o z a t o k is. P é l d a k é n t e m l í t h e t ő a Légy jó mindhalálig egyik utcaneve, amely több változatban íródik a szövegekben, m í g n e m az u t o l s ó v a r i á n s b a n r e f e r e n c i á l i s j e l l é v á l i k . A Légy jó mindhalálignak számos kiadott szövegváltozata létezik. Először 1920-ban jelent m e g folytatások­ ban a N y u g a t b a n , k ö n y v alakban 1921-ben a z A t h e n a e u m Kiadónál. A két változat elemzése során Rubovszky Kálmán megállapította, hogy a Nyugat­ b a n a kisfiú a mester-utcai t a n í t ó b á c s i n á l lakott, a z 1 9 2 l - e s k i a d á s b a n a 7 . o l d a l o n a kis tanács-utcai tanító bácsinál, a 2 1 7 . oldalon viszont »ebéd u t á n r ö g t ö n s i e t v e m e n t a Nagymester utca felé...«. A z 1 9 3 9 - e s v á l t o z a t b a n T ö r ö k t a n í t ó b á c s i l a k h e l y e m á r m i n d e g y i k s z ö v e g h e l y e n a Nagymester ut­ cában v a n . R u b o v s z k y K á l m á n a s z ö v e g v á l t o z t a t á s t életrajzi t é n y e k k e l m a ­ g y a r á z z a : „ M ó r i c z s z i n t é n a N a g y m e s t e r u t c á b a n lakott 1891 ő s z é n , B o r o s tanítóéknál, és, az Arany János-i hitelhez ragaszkodva, végül ez a tényleges h e l y s z í n v i s z i el a p á l m á t r e g é n y é b e n . " A M e s t e r u t c a i t a n í t ó , a k i n é l e l s ő 3 3

34

3 5

3 3

3 4

3 5

- Hát te mit keresel itt? N e m takarodsz innen? mingyán beléd vágom ezt a kést!... Ketté­ hasítalak, te kutyaköjke... Utánam jártok? A kocsmába jártok utánam?... Hol az anyád? Ereggy ki, mondd meg neki, hogy utánam ne jöjjön még eccer életében, vagy agyonverlek valamennyitöket, mint a kutyákat... S rákezdte a káromkodást, és fogta a poharat, és csap­ kodta felém, belém, az ajtóba..." (Móricz Zsigmond: Ételem regénye, 9 5 2 - 9 5 3 . ) Philippe Lejeune: Gide és az önéletrajzi tér = Önéletírás, élettörténet, napló, 5 1 - 5 2 . Vö. Rubovszky Kálmán: Szépirodalmi művek adaptálása Móricz Zsigmond Légy jó mind­ halálig című művének tükrében. Müvelődéskutató Intézet, Budapest, 1985. 51. Rubovszky Kálmán: Szépirodalmi művek adaptálása Móricz Zsigmond Légy jó mindhalá­ lig című művének tükrében, 55.

142

g i m n a z i s t a k o r á b a n l a k o t t D e b r e c e n b e n , v i s s z a t é r ő figurája, e g y i k k a p c s o l ó ­ d á s i p o n t j a M ó r i c z í r á s a i n a k . A jó tanúr , Jókai , Debrecen** c í m ű í r á s á b a n és Forr a bor c í m ű r e g é n y é b e n is e m l í t i . A z ö n é l e t í r ó i t é r k o h e r e n c i á j a a móriczi opus szövegeinek intertextuális kapcsolataiban manifesztálódik. 36

11

39

Intertextuális/hipertextuális iskolai terek M ó r i c z Z s i g m o n d iskola-narratívái s z á m o s olyan s z ö v e g e l e m e t tartal­ m a z n a k , a m e l y e k m á s m ű v e i b e n is e l ő f o r d u l n a k , m á s s z ö v e g h e l y e k r e is utalnak. A ismétlődő szövegrészek, önidézetek, az életművön belüli i n t e r t e x t u á l i s v o n a t k o z á s o k új k ö r n y e z e t b e , m á s ö s s z e f ü g g é s b e k e r ü l n e k . A z i s m é t l é s - a l a k z a t o k által a m ó r i c z i s z ö v e g e k h á l ó z a t o s s t r u k t ú r á t a l k o t n a k . H a az „írást a z olvasás teremti m e g (újjá)", akkor az ismétlések a befogadó tudatában k é p e z n e k hálót, amit az intertextualitás és hipertextualitás fogal­ m á v a l l e h e t n e k ö r ü l í r n i . B i z o n y o s m é r t é k i g a z i n t e r t e x t u á l i s s z ö v e g e k is hipertextek, az előképzettséggel rendelkező olvasó számára linkeket biztosí­ tanak, de a k a p c s o l ó elemek, a linkek n e m adottak, nincsenek megjelölve a szövegtestben, észrevételük megköveteli az olvasó r á t e r m e t t s é g é t Az intertextualitás ismétlés, a textuális fragmentumok újramondása. Átjárást t e s z l e h e t ő v é a s z ö v e g e k k ö z ö t t , a m i v e l a z é r t e l m e z é s s z á m á r a n y i t o t t á teszi a műveket, és megkérdőjelezi „a műnek, mint ö n m a g á b a n zárt egységnek a z 40

41

4 2

3 6

3 7

3 8

3 9

4 0

4 1

4 2

„Hajdú bácsi hfvolt meg házi nevelőnek a fia mellé, aki akkor ment a gimnázium második osztályába, s nevelőre volt szüksége. Hajdú bácsit jól ismertem, mert barátja volt Boros bácsinak, akinél első gimnazista koromban laktam, a Mester utcai leányiskolái tanítónak." Móricz Zsigmond: A jó tanár = Riportok IV. ( 1 9 3 6 - 1 9 4 2 . ) . Szépirodalmi Könyvkiadó, Bu­ dapest, 1958. 553. „Többet Jókai ennyire új útra indító nagy hatással nem volt rám. D e ugyanezt később is megerősítette. Debrecenben első gimnazista koromban szegény Boros bácsival együtt ol­ vastam éjfélig a novelláit." Móricz Zsigmond: Jókai. Jegyzetek a belső fejlődés történeté­ hez = Tanulmányok I. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1978. 429. „1892-ben olt laktam mint kisdiák Debrecenben a Nagymester utcán, Boros tanító úrnál. Számtalan apró emlékem fűződik ehhez a Nagymester utcához. Olt tanultam meg a legelső Csokonai-verset dalolni..." Móricz Zsigmond: Debrecen = A tizenkettedik órában. Tanul­ mányok III. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1984. 290. „Eszébe jut, hogy mikor ezt tanulta elsőben, ott lakott Debrecenben a tanító bácsinál és esténként sakkozni szoktak a bácsival." (Móricz Zsigmond: Forr a bor, 1931, 189.) Halász László: Az ismétlés fonákságai = Az értelmezés változatai. Csokonai Kiadó, Deb­ recen, 2 0 0 0 . 117. „Л hipertext az adatintegráció és információközvetítés olyan módszere, amely a tudást a hagyományosan lineáris szövegstruktúra helyett a kognitív emberi gondolkodást híveb­ ben tükröző nem-lineáris, térbeli, hálózatos rendszerben rendezi el. A felhasználó aktívan és közvetlenül közreműködhet a tudásbázis alakításában és formálásában." Sütheő Péter: Hypertext. Természetes intelligencia az információtudományban. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1999. 27. Az intertext - a félig zárt hipertext = Szúts Zoltán: A hypertext. http://magyar-irodalom.eltc. hu/vita/tszz.html

143

4 3

e s z m é n y é t . " A z i n t e r t e x t u a l i t á s szétfeszíti a s z ö v e g I i n e a r i t á s á t : „ M i n d e n e g y e s intertextuális utalás tartalmaz egy alternatívát: v a g y folytatjuk az olva­ sást, m i n t h a c s a k e g y o l y a n r é s z l e t e t l á t n á n k , a m e l y a s z ö v e g s z i n t a g m a t i k u s s z e r v e z ő d é s é n e k b á r m e l y m á s e l e m e is l e h e t n e - v a g y v i s s z a t é r ü n k a z e r e d e ­ ti s z ö v e g h e z e g y f a j t a i n t e l l e k t u á l i s a n a m n é z i s s e g í t s é g é v e l , a m e l y n e k s o r á n az intertextuális utalás »athelyezett« (déplacé) paradigmatikus elemként j e ­ l e n i k m e g , s e g y elfelejtett s z i n t a g m a t i k u s s á g b ó l e r e d . A z a l t e r n a t í v a v a l ó j á ­ b a n c s a k a z e l e m z ő n e k j e l e n i k m e g . E z a k é t f o l y a m a t s z i m u l t á n zajlik a z i n t e r t e x t u á l i s o l v a s á s — é s b e s z é d — s o r á n , e l á g a z á s o k r a j z o l ó d n a k ki a s z ö ­ vegben, m e l y e k lassanként megnyitják annak szemantikai t e r é t . " A z értel­ m e z ő i , o l v a s ó i p o z í c i ó felől M ó r i c z i s k o l a - n a r r a t í v á i , a Légy jó mindhalálig, a Kamaszok é s a Forr a bor, m á s - k o r á b b i é s k é s ő b b i - í r á s a i v a l i n t e r t e x t u á l i s dialógust folytató szövegekként olvashatók. Illusztrálásul n é h á n y szöveghe­ l y e t e m e l ü n k k i : N y i l a s M i h á l y kisújszállási g i m n á z i u m b a j u t á s á n a k t ö r t é n e ­ t é t a Forr a bor ( 1 9 3 1 ) c í m ű r e g é n y 5 3 . o l d a l á n é s a Bál c í m ű r e g é n y b e n {Bál, 1 6 2 . ) a n a r r á t o r b e s z é l i el, u g y a n e z a t ö r t é n e t o l v a s h a t ó e g y e s s z á m e l s ő s z e m é l y b e n a z író Három szekunda ( 2 2 3 . ) é s Jókai ( 4 3 0 - 4 3 1 . ) c í m ű í r á s a i b a n . A Forr a bor c í m ű r e g é n y b e n N y i l a s M i h á l y n e m m e g y el o s z t á ­ lyával a P a r a d i c s o m b a m e g e m l é k e z n i a honvédekről, h a n e m elvonul a tanári k ö n y v t á r b a olvasni, mert „mindenki tudta, h o g y szabad bejárása van a tanári k ö n y v t á r b a , s m i n d e n s z a b a d idejét ott s z o k t a t ö l t e n i . " {Forr a bor, 1 9 3 1 . 12.) E z a s z ö v e g s z e g m e n s , f i k c i ó b a é k e l t v a l l o m á s b e s z é d i s m é t l ő d i k Bál c í m ű r e g é n y é b e n - „ M á r e k k o r filozófiai k ö n y v e k e t s z e d e t t k i a t a n á r i k ö n y v ­ t á r b ó l . . . " (Bál, 8.) - é s Jókai c í m ű t a n u l m á n y á b a n : „ K i s ú j s z á l l á s o n a tanári k ö n y v t á r r e n d e l k e z é s e m r e állott, s a fél k ö n y v t á r ú g y i s m i n d i g lent v o l t n a g y b á t y á m p o l c a i n . F i l o z ó f u s o k a t k e z d t e m o l v a s n i . " (Jókai, 4 3 2 . ) . A Ka­ maszok c í m ű t ö r e d é k b e n K e s e r ű p r o f e s s z o r e l m e s é l i f i á n a k , h o g y a z ö t ö d i k osztály befejezése után dacból titkos önképzőkört alapított osztálytársaival, m e r t c s a k a h e t e d i k s a n y o l c a d i k o s z t á l y o s o k l e h e t t e k tagjai a z i s k o l a i ö n ­ képzőkörnek. A z olvasó tudatában ez a szöveghely másik két szövegszeg­ m e n t u m o t a k t i v i z á l : a Bál c í m ű r e g é n y b e n N y i l a s M i h á l y a l a k í t j a m e g h a t o ­ d i k o s k o r á b a n a S z o m b a t e s t é k e t , m e r t a z „V. é s V I . o s z t á l y n a k n e m v o l t j o g a az Erdélyi János Önképzőkörbe tagnak belépni, s e g y titkos önképzőkört c s i n á l t h a t t a g g a l a saját o s z t á l y u k b ó l . " (Bál, 1 6 1 . ) A Pataki felolvasásban M ó r i c z arra emlékezik vissza, hogy a hatodik osztályosoknak nagy volt a sérelmük, mert nem vehettek részt az Erdélyi János Ö n k é p z ő k ö r munkájá­ b a n . A h a t o d i k o s o k f e l v é t e l é t a z a l a p s z a b á l y tiltotta: „ É n v o l t a m a f o r r a d a l m i t é n y e z ő , a k i t i t k o s ö n k é p z ő k ö r t alakított, m e l y n e k tagjai v o l t a k M a r t o n J á 4 4

4 3

4 4

Tátrai Szilárd: Perszonális narráció Otllik Géza Iskola a haláron című regényében = Az „ÉN" az elbeszélésben. A perszonális narráció szövegtani megközelítése. Argumentum. Budapest, 2002. 100. Laurent Jenny: A forma stratégiája. Helikon, 1996. 1-2., 3 3 .

144

nos, Korláth Andor, Szász Tihamér, Kiss Laci és Szabó Jóska. Szombat esté­ k e n g y ö n y ö r k ö d t e t t ü k e g y m á s t e l m e m ü v e i n k k e l . " (Pataki felolvasás, 747.) H a s o n l ó v a g y a z o n o s s z ö v e g r é s z e k e t , s z e r e p l ö k e t f e d e z h e t ü n k fel a Légy jó mindhaláligban, a Forr а borban é s a z Eletem regénye c í m ű „ r e g é n y e s ö n ­ é l e t r a j z b a n " . A Légy jó mindhalálig című regényben a „vín baka" a Debre­ ceni R e f o r m á t u s K o l l é g i u m igazgatója, aki arról ismert, h o g y „áthallatszik k é t b e z á r t a j t ó n á t , h o g y h a ü v ö l t " (Légy jó mindhalálig, 2 4 . ) . A Forr a bor­ ban é s a z Eletem regényében a „vín b a k a " fogadja M ó r i c z Bálintot, a m i k o r elviszi beíratni Pallagi Gyulát a Debreceni R e f o r m á t u s Kollégiumba: „ T ü ­ d ő s igazgató volt a k k o r az igazgató már, a »vín baka«, akinek olyan hangja volt, mint egy katonai trombitásnak, s vaspánttal kellett megerősíteni m i n d e n k a r s z é k e t , a m i t n e k i a d t a k . " (Eletem regénye, 7 5 0 . ) A „ v í n b a k a " e g y i k p é l ­ dája a z é l e t m ű k o r á b b i t e x t u s a i b ó l m á r i s m e r t s z e r e p l ő m á s i k s z ö v e g b e n való identikus szerepeltetésének. Számos szöveghely kínálkozik a móriczi narratív ismétlések illusztrálására, az opuson belüli motivikus hálózatokra, r e p e t i t í v s z ö v e g k é p z é s i e l j á r á s o k r a . C s é v e A n n a a Míg új а szerelem című regényt e l e m e z v e konstatálja, hogy Móricz regényuniverzumában s e m m i sem szemlélhető csak ö n m a g á b a n : „A szerelmi történet retorikai készlete o l y a n h í v ó s z a v a k k a l z s ú f o l t , m e l y e k m e g t ö r i k a r e g é n y i d ő t é s k i t á g í t o t t , ret­ r o s p e k t í v s z e m p o n t o t é r v é n y e s í t e n e k . A r e g é n y e g y e s p o n t j a i n leállítják a z olvasást, és olyan gondolatsorokat indukálnak, melyek az életmű egészére v o n a t k o z ó a s s z o c i á c i ó r a k é s z t e t n e k . " A Kamaszok befogadójánál az isko­ l a k e r t b e n j á t s z ó d ó e p i z ó d „állítja le a z o l v a s á s t " , e z a r é s z l e t u g y a n i s d i a l ó ­ g u s t f o l y t a t a z ö s s z e s m ó r i c z i i s k o l a k e r t t e l (Légy jó mindhalálig, Forr a bor) é s Pataki diákok c í m ű e m l é k e z é s é v e l , a m e l y b e n a z i s k o l a k e r t l e í r á s a a z o n o s a Kamaszok iskolakertjével. Számos analógiát találhatunk a móriczi szöve45

4 6

47

4 5

4 6

4 7

D o b o s István: Példázat és emlékezés. A családtörténet újraírása (Móricz Zsigmond: Éle­ tem regénye) — Az én színrevitele. Önéletírás a XX. századi magyar irodalomban. Balassi Kiadó, Budapest, 2 0 0 5 . 183. Cséve Anna: Az írás gyeplője. Móricz Zsigmond szövegalakító gyakorlata. Fekete Sas Ki­ adó, Budapest, 2 0 0 5 . 46. „És ez e g é s z nap igy megy az egész vakáción kérésztől az iskolakert kapujában, a korláton ülve. Szemben a nagy kollégium, dupla tetejével, százados, mohos falaival, valami egészen különös, é g ő napsütésben, hogy a falaira nem lehet ránézni, mintha idegen fényt v e m e vissza a megvakult fehér malterszín, a szemek mind összehunyorítva néznek s a hátuk mögött a nagy fák, a mély árnyas utakkal, a végtelen hosszú fosétavai, mely az állomásig megy. Fiatal fiúk, középgimnazisták nyaralóhelye az a vastag rúd, mely a kert rácskapuját egy kőoszlophoz köti. Egy hajdan kiásott, aztán elmúlt árok sekély vályúja fiit a kert kőfala mellett s ezen egy kis híd van, de már alatta a föld teljesen betöltötte az árkot, úgyhogy a gerendák s deszkák a földön fekszenek s amint bekorhadt a vastag tölgydeszka, csak épp annyira szakadt bc, hogy m e g lehet botlani benne, ha nem vigyáz az ember. Itt lógnak unalmukban a gyerekek, itt ácsorognak, kuncsorognak s egymást nyúzzák dologtalanul, a vakáció zsibbadt maznaságában." (Móricz Zsigmond: Kamaszok, 125-126.) „ S mindjárt a kollégiummal kapcsolódik össze az iskolakert, amely áll egy kapuból s annak a támasztórúdjából, ahol a vakációzó diákok az egész nyarat átácsorogják, meg e g y ámyas

145

gekben, amelyek az opus különféle textusaira asszociálnak. Ezekre a szöveg­ kapcsolatokra akkor volna globális rálátásunk, ha digitalizálnánk Móricz életművét, és a hipertext segítségével virtuálisan összekapcsolnánk írásainak s z ö v e g r é s z e i t . A h i p e r t e x t kitágítja a t e x t u s o k h a g y o m á n y o s l i n e á r i s k e r e t e i t , a s z ö v e g e k é s s z ö v e g r é s z e k i n t e g r á l á s á v a l n e m - l i n e á r i s s t r u k t ú r á t h o z létre. Olyan eszköz, amelyet egy-egy szóhoz vagy kifejezéshez rendelünk, s ha rákattintunk az adott szóra, parancsot adunk a gépnek, h o g y egy másik doku­ m e n t u m o t v a g y d o k u m e n t u m r é s z t hozzon elő. A szövegek pontjai linkekkel (elektronikus hivatkozásokkal) kötődnek össze. Ezzel az eljárással a szöveg „új k i t e r j e d é s r e , új d i m e n z i ó r a t e s z s z e r t " . A l i n k e l é s a z i n t e r t e x t u a l i t á s egyik funkciója. A linknek három feladatköre van: része a szövegnek, inde­ x e e g y m á s i k s z ö v e g n e k , és u g r á s a m á s i k s z ö v e g h e z . A s z ö v e g b e n a link „ a M á s i k s z ó s z e r i n t i j e l e n l é t e a S a j á t b a n . " G e r a r d G e n e t t is h i p e r t e x t n e k n e v e z i a s z ö v e g k ö z i s é g ( a z ő t e r m i n o l ó g i á j á v a l t r a n s z t e x t u a l i t á s ) e g y i k faj­ táját. A z e l e k t r o n i k u s s z ö v e g b e n a h i p e r t e x t s e g í t s é g é v e l „a v á l t o z a t o k , a k o m m e n t á r o k , a feltárt a l l ú z i ó k , a k e l e t k e z é s t ö r t é n e t i j e g y z e t e k é s e g y é b adalékok minden eddiginél természetesebb, kezelhetőbb m ó d o n telepíthetők a szöveg k ö r é . " M ó r i c z iskola-narratívái számtalan hívószóként funkcioná­ ló e l e m e t t a r t a l m a z n a k , h a e z e k h e z e l e k t r o n i k u s h i v a t k o z á s o k a t k a p c s o l ­ nánk, amelyek összekötnék e szöveghelyeket a móriczi életmű m á s szövege­ ivel, s z ö v e g r é s z l e t e i v e l , a z e l e k t r o n i k u s - d i g i t á l i s f o r m á b a átírt o p u s hiperszöveg-rendszerré állna össze. Ezt a hipertextszerűséget fölerősíti az i s k o l a - n a r r a t í v á k (Légy jó mindhalálig, Kamaszok, Forr a bor) t r i l ó g i á v á kapcsolódása. A hipertext-struktúra „ c e n t r u m á t " a három iskolát elbeszélő regény képezné. A „főszövegekben" megjelölt hívószókkal kapcsolatok sűrű h á l ó z a t á t é p í t h e t n é n k ki. A k a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m o k a m ű / m ű v e k é r t e l m e ­ z é s é t s e g í t e n é k . A Forr a bor ( 1 9 3 1 . 5 3 . ) , a Bál ( 1 6 1 . ) é s a Jókai ( 4 3 0 . ) c í m ű í r á s o k n a k a n é m e t b ő l , g ö r ö g b ő l é s latinból s z e r z e t t h á r o m s z e k u n d a t ö r t é n e ­ tét e l b e s z é l ő r é s z e i ö s s z e k a p c s o l h a t ó a k a z í r ó n a k a Három szekunda és a 4 8

49

50

5 1

5 2

5 3

4 8

4 9

5 0

5 1

5 2

5 3

útból, amely a vasúthoz vezet, és ahol minden este korzó van j ó anyák és a lombok védelme alatt s erről az árnyas útról nem illik a sötét kerti tekervényekre eltévedni." (Móricz Zsig­ mond: Pataki diákok, 197-19R.) Kappanyos András: Hipertext. „A számitógép és a humán tudományok". Helikon, 2004. 3., 307. Espen J. Aarseth: Nem-linearitás és irodalomelmélet. Helikon, 2004. 3., 333. Robert Simanowski: Hiperfikció. Helikon, 2004. 3., 395. A hipertextualitás minden olyan kapcsolatot, amely egy B szöveget (hypertextus) egy ko­ rábban keletkezett A szöveghez fuz (hypotextus), melyre nem kommentárként fonódik rá. Gérard Genette: Transztextualitás. Helikon, 1996. 1-2., 86. Kappanyos András: Hipertext. 308. A hipertext a könyvvel ellentétben nagyobb mértékben decentralizál, nem centrálisán szervezett. „A hipertext eszközei állal korlátlan számú »centrum« létrehozása, bővítése és kapcsolatainak módosítása válik lehetővé." Jerome Mcgann: A hipertext alapjai. Helikon, 2004. 3 , 383.

146

Boldog béke, jöjj vissza egy szóra (Boldog béke, jöjj vissza egy szóra, 4 7 1 475.) című visszaemlékezésével, valamint a sárospataki kollégiumban tartott b e s z é d é v e l 1 9 3 0 - b a n (Pataki felolvasás, 7 4 5 - 7 4 6 . ) . M ó r i c z ezekben a cik­ k e k b e n e g y e s s z á m e l s ő s z e m é l y b e n írja le a h á r o m e l m a r a s z t a l ó o s z t á l y z a t r é s z l e t e s t ö r t é n e t é t . A Légy jó mindhalálig Csokonaira vonatkozó részletei­ nél is k i t é r ő t t e h e t n e a z o l v a s ó , á t h e l y e z h e t n é s z ö v e g b e l i p o z í c i ó j á t a Csoko­ nai é s a Debrecen c í m ű írásokra, amelyek a diák Móricz Csokonai-élményét b e s z é l i k el. H i p e r t e x t u á l i s r e n d s z e r e z é s s e l a Debrecen és Sárospatak útján jártam én, a Pataki diákok világa, a Pataki diákok, a Niobe c í m ű í r á s o k b ó l é s s o k m á s r i p o r t b ó l , a z író l e v e l e i n e k , n a p l ó i n a k d i á k k o r r a v o n a t k o z ó részletebői és a központi regényekből egy „ m e t a - k ö n y v " konstruálódna, amely újrarendezi a szövegeket egy magasabb szinten. Ezek a szövegek kap­ csolódási pontjaik révén közösen konstruálnak három intertextuális/ h i p e r t e x t u á l i s i s k o l a i teret: a d e b r e c e n i és a s á r o s p a t a k i r e f o r m á t u s k o l l é g i ­ um, illetve a kisújszállási g i m n á z i u m virtuális terét. M i n d e g y i k s z ö v e g h o z ­ záad valamit az intertextuális/hipertextuális iskolához: épületleírást, tanárés d i á k p o r t r é k a t , e p i z ó d o k a t a z iskola é l e t é b ő l , t ö r t é n e t é b ő l , i n f o r m á c i ó k a t az oktatási-nevelési módszerekről, eszközeiről. A virtuális iskolai terek a z a z o n o s szerzői n é v v e l ellátott szövegek fragmentumaiból és intertextuális kapcsolataiból konstruálódnak. 5 4

A móriczi iskola-narratívák hipertextes „kiadásának" tartalma és szerke­ zete idővel m ó d o s í t h a t ó , fejleszthető, vizuális és h a n g a n y a g o k beiktatásával m u l t i m é d i á i is s z ö v e g k o r p u s s z á a l a k í t h a t ó . A h i p e r t e x t u g y a n i s a k ö n y v t á r ­ h o z , az a r c h í v u m o k a r c h í v u m á h o z hasonló felépítésű, vagyis korlátlanul b ő v í t h e t ő . A hipertext-„kiadás" logikai egységeit, a központi szövegeket és a móriczi életmű e g y é b szövegeit (korlátozott intertextualitás ) kiegészíthet­ j ü k , ö s s z e k a p c s o l h a t j u k m á s s z e r z ő k írásaival ( á l t a l á n o s i n t e r t e x t u a l i t á s ) , amelyek v a l a m i l y e n v i s z o n y b a n állnak a móriczi s z ö v e g e k b e n bejelölt hívó­ szavakkal. V é g ü l a móriczi iskola-narratívák hipertextesen strukturált „ki­ adását" bekapcsolhatjuk a hálózatok hálózatába, a WorldWideWebbe. 5 5

5 6

57

58

5 4

5 5

5 6

5 7

5 8

Jerome Mcgann: A hipertext alapjai. 367. A z „intertextuális univerzum" gondolatáról 1. részletesen Faragó Kornélia: Az intertextuális univerzum - Térirányok, távolságok. Térdinamizmus a regényben. Forum, Újvidék, 2 0 0 1 . 40. A könyvtár a legrégebben létező hipertextuális szerkezet. Jerome Mcgann: A hipertext alapУш.383. Ugyanazon szerző szövegei közötti intertextuális kapcsolatok. Lucien Dallenbach: Intertextus és autotextus. Helikon, 1996. 1-2., 51. Különböző szerzők szövegei közötti intertextuális kapcsolatok. Lucien Dallenbach: Intertextus és autotextus. 5 1 . Dallenbach Genette nyomán a felosztást kiegészíti az autotextualitással, ami egy szöveg önmagához való lehetséges viszonyainak összességét jelenti. Egy-egy szöveget ennek értelmében a kapcsolatrendszer szerint is „belinkelhetünk".

147

Kiadások MÓRICZ Z S I G M O N D : MÓRICZ Z S I G M O N D : pest, 1978. MÓRICZ Z S I G M O N D : MÓRICZ Z S I G M O N D : 1976. MÓRICZ Z S I G M O N D : 1956. MÓRICZ Z S I G M O N D :

Bál. Pesti Napló, Budapest, é. n. Életem regénye = Regények VI. Szépirodalmi Könyvkiadó, Buda­ Forr a bor. Athenaeum, Budapest, 1931. Forr a bor = Regények ül. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, Kamaszok

= Kisregények

Légy jó mindhalálig.

II. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest,

Akkord Kiadó, Budapest, é. n.

SCHOOL SPACE A S A N INTERTEXTUAL Zsigmond Móricz 's intertextual/hipertextual

ASPECT

schools

T h e p a p e r s t u d i e s t h e s c h o o l - n a r r a t i v e s o f Z s i g m o n d M ó r i c z , t h a t is, h i s n o v e l s Légy jó mindhalálig (Be Faithful Unto Death), Kamaszok (Teenag­ ers), Bál (The Ball) a n d Forr a bor (Wine in Ferment) from t h e a s p e c t s o f r e f e r e n t i a l i t y a n d fiction, o r t o b e m o r e p r e c i s e , it a p p r o a c h e s t h e s e t e x t s in v i e w o f P h i l i p p e L e j e u n n e t h e o r y o f t h e autobiographical space a n d h i s theory o f intertextuality a n d hipertextuality. K e y w o r d s : b i o g r a p h i c a l r e a d i n g , referentiality, ' a s i f ' - s t r u c t u r e s , a u t o b i ­ o g r a p h i c a l s p a c e , intertextuality, hipertextuality, h y p e r t e x t - s t r u c t u r e , Virtual school spaces

148

M ű s z a k i e l ő k é s z í t é s : C s e r n i k E l ő d , tel.: 0 6 4 / 1 4 10 2 7 2 V E R Z Á L N y o m d a , Ú j v i d é k , tel.: ( 0 2 1 ) 5 0 5 - 1 0 3 Készült 2008-ban 200 példányban.

CIP - A készülő kiadvány katalogizálása A Matica srpska Könyvtára, N o v i Sad

821.511.141+811.511.141 H U N G A R O L Ó G I A I Közlemények = Hungarološka saopStenja = Papers of Hungárián Studies : az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Ma­ gyar Tanszékének folyóirata / felelős szerkesztő Láncz Irén ; főszerkesztő Harkai Vass Éva. - 8. évf, 26/27. sz. ( 1 9 7 6 ) - . - Újvidék : Magyar Tanszék, 1 9 7 6 - . - 24 cm Háromhavonta. - A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei folytatása ISSN 0 3 5 0 - 2 4 3 0 COBISS.SR-1D 17698

149

ISSN

O.v>0-243(j

A MAGYAR T A I N T S^ÜK JKOLYÓI K / V l ' A

NYELVTANULÁS - NYELVHASZNÁLAT - NYELVI SZOCIALIZÁCIÓ

3. 2006

ETO: 821.511.141+811.511.141

Y U ISSN 0 3 5 0 2430

HUNGAROLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR TANSZÉK FOLYÓIRATA 2006. XXXVII. évf. 3. sz. ÚJ FOLYAM XII. évf. 3. sz.

2006. 3.

HUNGAROLÓGIAI

KÖZLEMÉNYEK

HUNGAROLOŠKA

SAOPŠTENJA

PAPERS OF HUNGÁRIÁN A z Újvidéki

STUDIES

Egyetem

Bölcsészettudományi Kara M a g y a r T a n s z é k é n e k folyóirata Megjelenik évente négy szám. Kiadja a M a g y a r Tanszék a Szerb Köztársaság Tudományügyi és Technológiai Minisztériuma, valamint az Illyés Közalapítvány támogatásával.

ILLYÉS K Ö Z A L A P Í T V Á N Y Felelős szerkesztő: Bányai János Főszerkesztő: Harkai Vass É v a Szerkesztőbizottság: Deréky Pál (Bécs), Fazekas Tiborc (Hamburg), Jankovics József (Budapest), T u o m o Lahdelma (Jyväskylä), Láncz Irén, P a p p György, G e r o l d László és Utasi Csilla. Szerkesztőségi titkár: K o v á c s R á c z E l e o n ó r a E T O - b e s o r o l á s : C s á k y S. P i r o s k a A n g o l fordítás: Gerold Á k o s Szerkesztőség: B T K , Magyar Tanszék 2 1 0 0 0 Ú j v i d é k / N o v i S a d , Dr. Z o r a n Đ i n đ i ć u. 2. Tel.: ( 0 2 1 ) 4 5 8 - 6 7 3 , e-mail:

[email protected]

M ű s z a k i e l ő k é s z í t é s : C s e r n i k E l ő d , tel.: 0 6 4 / 1 4 10 2 7 2 V E R Z Á L N y o m d a , Ú j v i d é k , tel.: ( 0 2 1 ) 5 0 5 - 1 0 3 Készült 2007-ben 200 példányban

TARTALOM NYELVTANULÁS - NYELVHASZNÁLAT - NYELVI SZOCIALIZÁCIÓ L Á N C Z Irén: E g y e t e m i Nyelvészeti N a p o k , Újvidék, 2006. november 21-22 P A P P György: Tanácskozásunk célkitűzéseiről L Á N C Z Irén: Vajdasági m a g y a r beszélt nyelvi vizsgálatok: a kérés stratégiái K A T O N A E d i t : M e t a f o r i k u s g o n d o l k o d á s és a n y a n y e l v i kompetencia P Á S Z T O R K I C S I M á r i a : A z Ú j v i d é k i R á d i ó és T e l e v í z i ó m a g y a r n y e l v ű g y e r m e k - és ifjúsági m ű s o r a i n a k l e h e t s é g e s h a t á s a fiataljaink n y e l v h a s z n á l a t á r a és s z o c i a l i z á l ó d á s á r a Egy kérdőíves felmérés eredményei PAPP György: Kétnyelvűség - kettős szocializáció A N D R I C Edit: A környezeti nyelv elsajátításának gondjai R A J S L I Ilona: N é v és identitás Gondolatok idegen keresztneveink helyesírásáról és kiejtéséről.... M O L N Á R C S I K Ó S László: Nyelvi szocializáció a vajdasági családokban C S E H Márta: Élőnyelvi sajátosságok fölolvasott s z ö v e g b e n Egy falusi értelmiségi magnószalagon rögzített beszédéről K O V Á C S R Á C Z Eleonóra: Szóalkotás a gunarasi diáknyelvben

7 10

12 24

44 57 67 75 83 93 100

SADRŽAJ U Č E N J E JEZIICA - K O R I Š Ć E N J E J E Z I K A - JEZIČKA SOCIJALIZACIJA Iren L A N C : Univerzitetski lingvistički dani, N o v i Sad, 21-22. novembar 2006 Đerđ PAP: O ciljevima naučnog skupa Iren L A N C : M a đ a r s k a govorno-jezička istraživanja u Vojvodini: strategije molbi Edit K A T O N A : Metaforičko razmišljanje i jezička kompetencija matemjeg jezika M a r i j a P A S T O R - K I C I : M o g u ć i uticaj d e č j i h i o m l a d i n s k i h e m i s i j a na m a đ a r s k o m jeziku Radio-televizije Novi Sad na korišćenje j e z i k a i socijalizaciju mladih Rezultatijedne ankete

7 10

12 24

44

Đ e r đ P A P : Dvojezičnost — dvostruka socijalizacija 57 Edita A N D R I Ć : Problemi savladavanja jezika okoline 67 Ilona R A J Š L I : í m e i identitet Razmišljanja o pravopisu i načinu izgovora naših imena stranog porekla 75 L a s l o M O L N A R - Č I K O Š : J e z i č k a socijalizacija u v o j v o đ a n s k i m porodicama 83 M a r t a Č E H : Govorno-jezičke karakteristiké u naglas č i t a n o m teksru O govoru sa magnetofonske trake jednog seoskog intelektualca .... 93 E l e o n ó r a K O V A C - R A C : T v o r b a reči u u č e n i č k o m ž a r g o n u u Gunarošu 100

CONTENTS LANGUAGE LEARNING - LANGUAGE USAGE - LINGUISTIC SOCIALISATION Irén L Á N C Z : University Days of Linguistics, N o v i Sad, 21 s t - 2 2 n d N o v e m b e r 2 0 0 6 G y ö r g y P A P P : O n the Objectives of our Conference I r é n L Á N C Z : H u n g á r i á n S p o k e n L a n g u a g e R e s e a r c h in V o j v o d i n a : Request Strategies Edit K A T O N A : Metaphorical Thinking and Native Language Competence M á r i a P Á S Z T O R K I C S I : T h e Possible Influences o f the H u n g a r i a n - L a n g u a g e Childrcn's and T e e n a g e r s ' P r o g r a m m e s of the N o v i Sad Radio and Television on the L a n g u a g e Use and S o c i a l i s a t i o n o f t h e H u n g á r i á n Y o u n g in V o j v o d i n a The resulls ofa form-filling survey György PAPP: Bilingualism - Dual Socialisation E d i t A N D R I Ć : T h e Difficulties o f S e c o n d L a n g u a g e A c q u i s i t i o n Ilona R A J S L I : N a m e and Identity Thoughts on the orthography and pmminciation of Hungárián first names offoreign origin L á s z l ó M O L N Á R C S I K Ó S : L i n g u i s t i c S o c i a l i s a t i o n in F a m i l i e s in V o j v o d i n a M á r t a C S E H : L i v i n g L a n g u a g e F e a t u r e s in a Text R e a d A l o u d On the taik of a viliágé intellectua! recorded on tape E l e o n ó r a K O V Á C S R Á C Z : W o r d F o r m a t i o n in t h e G u n a r a s School Slang

7 10

12 24

44 57 67

75 83 93 100

NYELVTANULÁS - NYELVHASZNÁLAT - N Y E L V I SZOCIALIZÁCIÓ*

EGYETEMI NYELVÉSZETI NAPOK, Újvidék, 2006. november 2 1 - 2 2 .

H ö l g y e i m és U r a i m ! Tisztelettel k ö s z ö n t ö m az Egyetemi Nyelvészeti N a p o k t u d o m á n y o s tanácskozásának vendégeit, a kollégákat, a hallgatókat, akik megtiszteltek b e n n ü n k e t j e l e n l é t ü k k e l . A t ö b b m i n t tíz é v e m e g r e n d e z é s r e k e r ü l ő k o n f e ­ renciáink mindegyikén a magyar nyelvnek egy-egy vagy több kérdését jártuk körül, több aspektusból vizsgáltuk meg természetét, sajátosságait, törvény­ szerűségeit. Olyan témákkal foglalkoztunk, amelyekről a tanszék nyelvésze­ i n e k v o l t m o n d a n i v a l ó j a . M i n t e d d i g is, m a i k o n f e r e n c i á n k t é m a k ö r é t t ö b b o l d a l r ó l v i l á g í t j u k m a j d m e g . F o n t o s k é r d é s e k r ő l l e s z s z ó m a is m e g h o l n a p is, a m i k o r e g y e t e m i s t á i n k n a k és v o l t h a l l g a t ó i n k n a k , m a m á r d i p l o m á v a l rendelkező magyartanároknak adunk lehetőséget, hogy beszámoljanak nyel­ vészeti kutatásaikról. M a i t a n á c s k o z á s u n k c í m é b e n h á r o m e g y m á s s a l s z o r o s a n ö s s z e t a r t o z ó fo­ g a l o m s z e r e p e l : n y e l v t a n u l á s , n y e l v h a s z n á l a t és n y e l v i s z o c i a l i z á c i ó . N a g y t é m a k ö r ez, melyei n e m tudunk kimeríteni egyetlen a l k a l o m m a l , s mint a p r o g r a m b ó l is láthatják, v a l a m e n n y i e n m á s - m á s k i i n d u l ó p o n t b ó l k ö z e l í t j ü k m e g a bonyolult témát. M i r e g o n d o l u n k akkor, a m i k o r a nyelvtanulást említjük? G o n d o l h a t u n k arra a f o l y a m a t r a , a m e l y s o r á n a l e g s z ű k e b b k ö r n y e z e t ü n k b e n , a c s a l á d b a n elsajátítjuk a n y a n y e l v ü n k e t , m e g arra is, h o g y ezt a t u d á s t e x p l i c i t t é t e s s z ü k a z o k t a t á s k ü l ö n b ö z ő szintjein. D e g o n d o l h a t u n k m á s n y e l v e k e l s a j á t í t á s á r a is, a m i s z i n t é n t ö r t é n h e t s z ű k e b b k ö r n y e z e t ü n k b e n és i n t é z m é n y e s f o r m á b a n is. A z i s k o l a i o k t a t á s s o r á n a k ü l ö n b ö z ő n y e l v i s z e r k e z e t e k e l s a j á t í t t a t á s á r a ö s s z p o n t o s í t a n a k , f ő l e g n y e l v t a n t t a n í t a n a k , d e ha a t a n í t á s e b b e n k i m e r ü l , a n e m a n y a n y e l v i beszélő kínos helyzetbe kerülhet, a m i k o r e g y - e g y szitu­ á c i ó b a n m e g kell s z ó l a l n i a . M e r t k o m p e t e n c i á n k n a k m á s t is, t ö b b e t is fel kell ö l e l n i e a n y e l v i n é l . A z a z a n y e l v e t m e g kell t a n u l n u n k h a s z n á l n i . A z anyanyelv esetében ez együtt történik a nyelvnek a megtanulásával, a n e m a n y a n y e l v e s e t é b e n a z o n b a n k ü l ö n m e g kell t a n u l n u n k a n y e l v h a s z n á l a t á v a l * A z újvidéki Magyar Tanszéken 2006. november 21-én és 22-én tartott tudományos tanács­ kozáson elhangzott dolgozatok

7

k a p c s o l a t o s é s k u l t ú r á h o z k ö t ö t t h a s z n á l a t i n o r m á k a t is. M e g k e l l t a n u l n u n k , h o g y m i r e h o g y a n használhatjuk a nyelvet. Tehát eljutottunk a nyelvhaszná­ l a t i g , a m e l y r ő l — k ö s z ö n v e a n n a k , h o g y n é h á n y é v t i z e d e a k u t a t á s t á r g y a lett a szerkezeti sajátságok tanulmányozása mellett - sok fontos tényt halmozott fel é s r e n d s z e r e z e t t j ó n é h á n y t u d o m á n y t e r ü l e t . A h h o z , h o g y j ó l h a s z n á l ­ h a s s u k a n y e l v e t , o l y a n r e p e r t o á r r a l kell r e n d e l k e z n ü n k , a m e l y s z t e r e o t i p k i f e j e z é s e k e t é s f o r m u l á k a t is t a r t a l m a z , és o l y a n i s m e r e t e k k e l is r e n d e l k e z ­ nünk kell, h o g y bánni tudjunk a készlettel. Mert szerepjátékosok v a g y u n k ( a m i azt j e l e n t i , h o g y m e g f e l e l n i a k ö z ö s s é g b e n e l f o g a d o t t n o r m á k n a k ) , s h o g y j ó l j á t s z h a s s u k s z e r e p e i n k e t , i s m e r n ü n k kell a b e s z é d e s e m é n y e k nor­ m á i t i s , a s z i t u á c i ó s s é m á k a t , és f o r g a t ó k ö n y v e k e t is i s m e r n ü n k k e l l , a m e ­ lyek megszabják nyelvi viselkedésünket. N e m mindegy ugyanis, hogy mikor h o g y a n s z ó l a l u n k m e g , ú g y kell viselkednünk, a h o g y a n társadalmunk, kult ú r k ö z ö s s é g ü n k e l v á r j a t ő l ü n k . C s a k így l e h e t ü n k a t á r s a d a l o m tagjai. N y e l v i szocializáció nélkül nem integrálódhat az ember a társadalomba. A nyelvi szocializáció az egyik m e g h a t á r o z á s szerint egyfajta szereptudás: az egyes b e s z é d e s e m é n y e k n o r m á i n a k elsajátítása. H a v a l a k i n e m a h a s z n á l a t i n o r m á ­ nak megfelelően viselkedik, kilóg a sorból. A kompetencia tehát n e m szűkíthető a nyelvire, mert a kompetenciába a n y e l v h a s z n á l a t á n a k r e n d s z e r e s és k o l l e k t í v i s m e r e t e is b e l e t a r t o z i k . E n n e k egyik e l e m e az interperszonális kompetencia, a m e l y olyan ismeretekre v o ­ n a t k o z i k , h o g y m i k é n t k e l l és l e h e t k a p c s o l a t o k a t l é t r e h o z n i é s f e n n t a r t a n i ( e z tartja ö s s z e u g y a n i s a k ö z ö s s é g e t ) , d e itt e m l í t h e t j ü k a z e l v á r á s o k a t is, az empátia jelzését, a tompító kifejezések használatát, az e m o c i o n á l i s kész­ s é g e k k i f e j e z é s é t ( a z a z h o g y m i l y e n m é r t é k b e n és m i l y e n m ó d o n f e j e z ü n k / fejezhetünk ki b i z o n y o s szituációkban érzelmeket). És fontos e l e m e a k o m ­ p e t e n c i á n a k a z i n t e r a k t í v k o m p e t e n c i a is, v a g y i s m e g k e l l t a n u l n u n k , m e r t a k ö z ö s s é g e l v á r j a t ő l ü n k , h o g y t u d j u k azt is, h o g y a n k e l l e l r e n d e z n ü n k m o n ­ d a n i v a l ó n k a t , é s h o g y a n kell m e g s z e r v e z n ü n k d i s k u r z u s a i n k a t , m e g i s m e ­ r e t e k k e l k e l l r e n d e l k e z n ü n k a r r a v o n a t k o z ó a n is, h o g y m i k é n t h a t á r o z h a t ó m e g a m o n d a t o k helyzeti értéke. De m i n d e z m é g n e m biztosítja, h o g y m e g is é r t j ü k e g y m á s t . A h h o z é r t e l m e z n ü n k kell b e s z é d p a r t n e r ü n k s z á n d é k a i t . É s tudniuk kell a b e s z é d e s e m é n y e k résztvevőinek j ó b e n y o m á s t kelteni m a g u k ­ r ó l , m e r t e z is n y e l v i v i s e l k e d é s ü n k r é s z e (a b e n y o m á s k e l t é s n e k is m e g v a n ­ n a k az eszközei, ezek használata sem elhanyagolandó). M á s k é r d é s a z , h o g y v a n , a m i k o r a z e g y é n n y e l v i v i s e l k e d é s é v e l (is) s z á n ­ d é k o s a n jelzi, h o g y n e m tartozik a csoporthoz, azaz csak formálisan tartozik h o z z á . A m i k o r n y e l v i s z o c i a l i z á c i ó r ó l b e s z é l ü n k , a k k o r a b b ó l i n d u l u n k ki, h o g y valamilyen csoport(ok), közösség(ek) tagjaivá válunk. Mert tartoznia kell a z e m b e r n e k v a l a h o v á , v a l a k i k h e z . D e e h h e z ki kell a l a k í t a n i a v i s e l k e ­ d é s k u l t ú r á j á t ( a m e l y n e k r é s z e a n y e l v i is). A k ö z ö s s é g n e m t á m o g a t j a azt, aki n e m a k a r m á s o k k a l t á r g y a l n i és e g y ü t t m ű k ö d n i .

8

A z elvárásoknak n e m könnyű megfelelni. Pedig a társadalmi közösségek ú g y f u n k c i o n á l h a t n a k , ú g y h o z h a t n a k létre é r t é k e k e t , h a v a n n a k o l y a n e r ő k , m e l y e k erősítik a közösségi tudatot. E n n e k h i á n y á b a n n e m lehet k ö z ö s érde­ k e k e t k é p v i s e l n i , k ö z ö s e n c é l o k a t elérni. A h o v a t a r t o z á s h i á n y a e s e t l e g e s s é , r e n d s z e r t e l e n n é teszi az e m b e r e k társadalmi viselkedését, viselkedéskultúrá­ j á t , írja e g y h e l y ü t t H a n k i s s E l e m é r , és e h h e z h o z z á t e h e t j ü k , h o g y d u r v á v á és s é r t ő v é is. A k ö z ö s s é g e k k o h é z i ó j á t t ö b b t é n y e z ő b i z t o s í t j a , t a g j a i n a k n y e l v i v i s e l k e d é s e is, n y e l v i s z o c i a l i z á l t s á g u k szintje is. M i n d e r r ő l e l g o n d o l k o d h a t u n k . É s t a n á c s k o z á s t is t a r t h a t u n k r ó l a . M i n t ahogy tesszük most. Ehhez kívánok az előadóknak eredményes munkát. LÁNCZ

Irén

9

TANÁCSKOZÁSUNK

CÉLKITŰZÉSEIRŐL

A z E g y e t e m i N y e l v é s z e t i N a p o k n a k i m m á r 13 é v e s a h a g y o m á n y a . 1993 ó t a t a l á l k o z u n k r e n d s z e r e s e n , h o g y a n y e l v é s z e t i o k t a t á s és k u t a t á s ú j d o n s á ­ g a i t , v á l t o z á s a i t é r t é k e l j ü k , v a g y új m ó d s z e r e k k e l , m e g k ö z e l í t é s e k k e l k í s é r ­ letezzünk, másrészt ilyenkor van módunk nyelvészeti érdeklődésű, szako­ sodású hallgatóink munkájába, didaktikai jellegű kutatásaiba betekinteni, é s h i s s z ü k , a k ö z ö s k u t a t á s o k ideje a b o l o g n a i f o l y a m a t o k r é v é n újra eljön. Talán az anyaországi és egyéb Kárpát-medencei műhelyek munkatársaival v a l ó t ö m e g e s e b b t a l á l k o z á s é is. M o s t B e n c z e L ó r á n t t a n á r u r a t ü d v ö z ö l h e t ­ j ü k s z e r e t e t t e l k ö r ü n k b e n , aki i r o d a l m u n k k a l is s o k a t és s z e n v e d é l y e s kitar­ tással foglalkozott. A 2006. évi Egyetemi Nyelvészeti Napok központi témájaként a Nyelv­ tanulás - nyelvhasználat - nyelvi szocializáció kérdéseit akartuk kitűzni. E n n e k tartalmai talán kissé elvontak, de csak addig, m í g többnyelvűségi va­ l ó s á g u n k r a n e m vetítjük. A k k o r k e v é s k é r d é s v a n , a m e l y m é l y e b b e n v á g n a h ú s u n k b a - e g z i s z t e n c i á n k b a , m i n t a k ö m y e z e t n y e l v , h i s z e n elsajátítási s i k e ­ r e s s é g é n m ú l i k a l e m o r z s o l ó d á s , t o v á b b t a n u l á s v a g y o t t h o n m a r a d á s , illetve a z i d ő s z a k o s v a g y ö r ö k é r v é n y ű e l v á n d o r l á s . A z é r v é n y e s ü l é s i n y e l v elsa­ j á t í t á s á n a k r i t k a s i k e r e i , g y a k o r i csődjei á l l a n d ó a n b e n n ü n k m u n k á l k o d n a k , o l y a n s ó v á r g á s o k k é n t is, h o g y ú g y t a n u l j a m m e g a k ö r n y e z e t e m k ó d j á t , h o g y a z e n y é m s e s z e g é n y e d j é k , sőt g a z d a g o d j é k . M é g a r e n d e z ő E u r ó p á b a n s i n c s m á s kiút, szüntelenül jelen van a késztetés vagy kényszer, h o g y m e g t a n u l j a m a z á l l a m s z e r v e z ő e t n i k u m n y e l v é t , v i s z o n t a fordítottja a z a d o t t k ö z ö s s é g k é p v i s e l ő j é n e k i n k á b b a k e d v é t ő l , é r d e k l ő d é s é t ő l függ, h o g y m e g t a n u l j a - e az enyémet. V o l t a k o l y a n i d ő k , a m i k o r e g y é r t e l m ű volt a z á l l a m n y e l v e l s a j á t í t á s á n a k i m p e r a t i v u s a . A m a i i d ő n k b e n i n k á b b n e k ü n k vált é r d e k ü n k k é , n e m a z i d e ­ ológia, n e m ideológiai vagy a puszta irodalmi esztétikum szolgálatába ál­ lítva, h a n e m f u n k c i o n á l i s s z ü k s é g k é n t a b i z t o s a b b é r v é n y e s ü l é s h e z . Ilyen i n t e l m e k , a h i v a t a l o s n y e l v elsajátítására v o n a t k o z ó l a g , m é g m a g y a r o r s z á g i n y e l v é s z t á r s a i n k t ó l is é r k e z t e k , m i k ö z b e n „ t r i a n o n i s z é l s ő s é g e k t ő l " ó v a in­ t e n e k b e n n ü n k e t . M i e n n e k , a n y e l v t a n u l á s n a k a s z ü k s é g é t ettől f ü g g e t l e n ü l is e l i s m e r t ü k , n o h a k ü l ö n b s é g e t s z o k t u n k t e n n i a m i g r á c i ó s , e m i g r á c i ó s , il­ letve a ritkulásos, d e helyben m a r a d ó szórványok között. S a j n o s , s o k t e k i n t e t b e n p a r a n c s o l ó a k és i n t o l e r á n s a k m a r a d t a k a m a i i d ő ­ i n k i s , n y i l a t k o z a t o k é s t o l e r a n c i a t á b o r o k e l l e n é r e is. Jaj a z o k n a k , a k i k t ö b b ­ ségi környezetekben szerb középiskolába járnak! N e m r é g i b e n olvashattuk a 10

M a g y a r Szóban, hogy mivel gyengén beszélnek szerbül, a többség kigúnyol­ j a ő k e t . A h í r a d á s s z e r i n t a z e g y i k falusi g y e r e k n é h á n y n a p k i k ö z ö s í t é s és gúnyolódás miatt otthagyta a villamossági középiskolát. Mi lehet m i n d e r r e a válaszunk, d o l g u n k ? R á m u t a t n i , h o g y n e k ü n k külön kömyezetnyclvi módszertanon edződött szerbtanárok kellenek, közös kont­ r a s z t í v és m ó d s z e r t a n i k u t a t á s o k r a , és r á m u t a t n i a n n a k m ú l h a t a t l a n s z ü k s é ­ g é r e , h o g y ezt c s a k k ö z ö s e n , ö s s z e f o g á s s a l l e h e t m e g v a l ó s í t a n i , m i n t a n n y i más közös kutatási témát, problémát. A kijelölt k ö z p o n t i t é m a , e z is h a g y o m á n y , s o h a s e m v o l t a b s z o l ú t k i ­ zárólagos, annál kevésbé, mert megvilágítása érdekében a rokon területe­ k e t , t é m á k a t is k ö r ü l kell j á r n i . í g y k e r ü l t s o r o l y a n e l ő a d á s o k r a is, m i n t a n y e l v a n t r o p o l ó g i a s a j á t o s k ö z e l í t é s m ó d j a ( B e n c z e L ó r á n t ) , É l ő n y e l v i sajá­ t o s s á g o k f e l o l v a s o t t s z ö v e g b e n ( C s e h M á r t a ) , A k ö r n y e z e t i n y e l v elsajátí­ tásának gondjai (Andrić Edit), N é m e t eredetű lexémák Temerinben (Csorba B é l a ) , M e t a f o r i k u s g o n d o l k o d á s és a n y a n y e l v i k o m p e t e n c i a ( K a t o n a E d i t ) , A vajdasági m a g y a r beszélt nyelv (Láncz Irén), Szocializáció és nyelvválasztás ( M o l n á r C s i k ó s L á s z l ó ) , A z ú j v i d é k i e l e k t r o n i k u s sajtó h a t á s a a fiatalokra ( P á s z t o r K i c s i M á r i a ) , N é v és i d e n t i t á s - i d e g e n k e r e s z t n e v e i n k h e l y e s í r á s á ­ ról é s k i e j t é s é r ő l (Rajsli I l o n a ) . H a l l g a t ó i n k a z i d é n is k i t e t t e k m a g u k é r t . Ö r ö m m e l h a l l g a t t u n k e l ő a d á s t a szabadkai intézménynevekről (Brenner János), a keresztnevekről Bácsf ö l d v á r o n ( C i n i Z o l t á n ) , t a n u l ó i n k a k t í v és p a s s z í v s z ó k i n c s é r ő l ( D o m o n k o s Ibolya). Örültünk, mert érezhettük, hogy m u n k á n k n a k van, lesz folytatása. PAPP

György

11

ETO: 811.511.141(497.113): 8 Г 2 7 1

LÁNCZ

CONFERENCE PAPER

IRÉN

VAJDASÁGI MAGYAR BESZÉLT NYELVI VIZSGÁLATOK: A KÉRÉS STRATÉGIÁI H u n g á r i á n S p o k e n L a n g u a g e R e s e a r c h in V o j v o d i n a : R e q u e s t Strategies A dolgozat, miután ismerteti a nyelvi szocializáció fogalmát és a kérés lehetséges stratégiáit, bemutatja a diskurzus-kiegészítő feladatlapok segítségével gyűjtött adatok elemzésének ered­ ményeit. A vajdasági kérési szokások vizsgálata azt mutatja, hogy két stratégia dominál, a származtatott mód és az előkészítő stratégia. A stratégiaválasztást többek között a kérés súlya és a beszédpartnerek közötti társadalmi távolság, valamint az idegenség határozza meg. Kulcsszavak: nyelvi szocializáció, kérés, stratégia, stratégia-választás, szituáció, belső kon­ textus, külső kontextus, származtatott mód, előkészítő stratégia, alkategória, direktség, udva­ riasság, arcvédés

1. A nyelvi szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamatá­ n a k a l a p v e t ő e n m e g h a t á r o z ó r é s z e , „ a m e l y n e k s o r á n a z e m b e r n y e l v i l e g és k u l t u r á l i s a n k o m p e t e n s t a g j á v á v á l i k a z őt k ö r ü l v e v ő k ö z ö s s é g n e k , m e g t a ­ n u l j a a n y a n y e l v é t , a n n a k g r a m m a t i k a i lag h e l y e s h a s z n á l a t á t , l e x i k a i b á z i s á t , t o v á b b á elsajátítja a z a d o t t b e s z é l ő k ö z ö s s é g b e n a d e k v á t n y e l v h a s z n á l a t i módokat, szabályokat, a kulturálisan elfogadott nyelvhasználattal szorosan összefüggő viselkedési formákat" ( T O R G Y I K 2005). A nyelvi szocializá­ ció interaktív folyamat, m e l y a családban kezdődik, azután színtere lesz az i s k o l a , t ö b b e k s z á m á r a a z e g y e t e m is, m a j d felnőtt k o r b a n a m u n k a h e l y , v a ­ l a m i n t t u l a j d o n k é p p e n a z é l e t m i n d e n m o z z a n a t a , m e l y s o r á n a z e m b e r inter­ a k t í v k a p c s o l a t b a l é p a k ö z ö s s é g tagjaival. A t á r s a s v i s e l k e d é s f ő l e g n y e l v i eszközökkel történik. K ü l ö n b ö z ő szituációkban m á s - m á s nyelvi viselkedést v á r n a k el v a g y e n g e d n e k m e g a k ö z ö s s é g tagjai a z e g y é n n e k . A z i n t e r a k c i ó k során ismeretek birtokába jutunk, amelyek k o m p e t e n c i á n k részei lesznek. És n e m c s a k n y e l v i k o m p e t e n c i á r a kell g o n d o l n u n k , h a n e m a k o m m u n i k a t í v r a is, e z e n b e l ü l a z i n t e r a k t í v és i n t e r p e r s z o n á l i s k o m p e t e n c i á r a is, a z a z arra, h o g y b i r t o k á b a j u t u n k o l y a n i s m e r e t e k n e k , a m e l y e k a l a p j á n a t ő l ü n k elvárt m ó d o n t u d u n k tárgyszerű, világos, az adott helyzetben releváns és a társa­ dalmi kapcsolatoknak megfelelő megnyilatkozásokat mondani. A k o m m u -

12

n i k a t í v k o m p e t e n c i a u g y a n i s a b e s z é l ő t ő l elvárt n y e l v i r e p e r t o á r n a k , v a g y i s a n y e l v i n t e r p r e t a t í v , i n t e r a k t í v és i n t e r p e r s z o n á l i s s z a b á l y a i n a k i s m e r e t e (vö. C S E R E S N Y É S I 2004). Pragmatikai kutatásaim kapcsolatban vannak a nyelvi szocializációval. A k é r é s a z e g y i k f o n t o s b e s z é d a k t u s f a j t a . E z t n e m is s z ü k s é g e s m e g i n ­ d o k o l n u n k , h i s z e n n a p m i n t n a p m a g u n k is k é r ü n k v a l a m i t v a l a k i ( k ) t ő l , és h o z z á n k is f o r d u l n a k k é r é s s e l . N y e l v ü n k b e n is é s m á s n y e l v e k b e n is s o k f é l e n y e l v i s z e r k e z e t áll r e n d e l k e z é s ü n k r e a k é r é s k i f e j e z é s é r e . H o g y k ö z ü l ü k m e l y i k e t v á l a s z t j u k , s o k m i n d e n t ő l függ. P é l d á u l attól, h o g y k i h e z f o r d u ­ l u n k , k i s e b b v a g y n a g y o b b s z í v e s s é g e t k é r ü n k , és p i l l a n a t n y i l e l k i á l l a p o ­ t u n k és e g y e b e k is b e f o l y á s o l n a k b e n n ü n k e t , a z a z t u l a j d o n k é p p e n a s z i t u á c i ó minden összetevője szerepet játszhat abban, hogy miként szerkesztjük m e g a megnyilatkozás alapjául szolgáló mondatol/mondatokat, ha kérünk valakitől valamit. H a a b e s z é d a k r u s o k j e l l e g e a l a p j á n k ö z e l í t j ü k m e g a k é r é s n y e l v i szer­ k e z e t é t , v á l t o z a t o s f o r m á i t figyelhetjük m e g . E n n e k a l a p j á n h a t á r o z t á k m e g a s t r a t é g i á k a t . A s z a k i r o d a l o m ( B l u m - K u l k a , H o u s a és K a s p e r ) k i l e n c stra­ t é g i á t k ü l ö n í t el. E z e k e t a t í p u s o k a t v e t t e figyelembe Szili K a t a l i n is a k é r é s tanulmányozásakor (SZILI 2004). Ezek a stratégiák a következők: 1. A s z á r m a z t a t o t t m ó d a l e g k ö z v e t l e n e b b s t r a t é g i a , i l l o k ú c i ó s erejét a f e l s z ó l í t ó m ó d h a t á r o z z a m e g (add/adja ide, légy/legyen szíves ideadni, le­ gyen szíves adja ide). 2. A z e x p l i c i t p e r f o r m a t í v u m p e r f o r m a t í v igéje a kér m e g f e l e l ő alakja (kérlek, kérem). 3. A b e á g y a z o t t p e r f o r m a t í v u m , m e l y b e n a k é r é s s z á n d é k á t j e l ö l ő ige módosult formában jelenik m e g , modális igével v a g y segédigékkel (elkérhe­ tem/elkérhetném, el szeretném kérni). 4. A s z á r m a z t a t o t t l o k ú c i ó b a n „ a z i l l o k ú c i ó s s z á n d é k a l o k ú c i ó j e l e n t é ­ s é b ő l b o n t h a t ó k i " (Szili, 2 0 0 4 ; 108), p l . Engem is elvisz? 'vigyen el'. 5. A z a k a r a t n y i l v á n í t á s a szeretném, szeretnék igealakokkal. 6. A j a v a s l a t t e v ő f o r m a , a mi lenne, ha s z e r k e z e t t e l . 7. A z e l ő k é s z í t ő s t r a t é g i a , m e l y e t k o n v e n c i o n á l i s s t r a t é g i á n a k is n e v e z ­ nek, h á r o m konvencionális alakkal készíti elő a hallgatót: a ) e l l e n ő r i z h e t i , h o g y el t u d j a - e v é g e z n i a k é r é s b e n f o g l a l t a k a t (el tudna vinni, el tud vinni), b ) r á k é r d e z h e t h a j l a n d ó s á g á r a (adna, elvinne), c) é r d e k l ő d h e t a m e g v a l ó s u l á s l e h e t ő s é g e iránt (kaphatnék, kaphatok). 8. A z e r ő s c é l z á s / u t a l á s , m e l y t a r t a l m a z z a a b e s z é d a k t u s l é n y e g e s e l e m é t . Pl. Van apród? 9. A g y e n g e c é l z á s / u t a l á s , m e l y e t n e m k ö n n y ű é r t e l m e z n i , ezért e z a l e g ­ ritkább stratégiatípus.

13

A stratégia-választás kutatása diskurzus-kiegészítő feladatlapok segítsé­ gével lehetséges. H a a közvetlen megfigyelésekre támaszkodnánk, életünk végéig sem gyűjthetnénk össze kellő számú adatot. A feladatlapon, mellyel az adatokat gyűjtöttem, a hatféle kérés közül n é g y k i s e b b s z í v e s s é g k é r é s ( m i n d e n n a p i tárgy, a z a z c e r u z a k é r é s e , p é n z fel­ v á l t á s a , k ö l c s ö n a d o t t k ö n y v v i s s z a k é r é s e és i n f o r m á c i ó k é r é s ) , k e t t ő p e d i g n a g y s z í v e s s é g ( m o b i l t e l e f o n e l k é r é s e és a u t ó b a k é r e d z k e d é s ) . A k é r d ő í v e t 3 0 c s a n t a v é r i n y o l c a d i k o s é s 31 t a n s z é k e s h a l l g a t ó t ö l t ö t t e ki ( m á s o d - és negyedévesek). Arra keresem a választ, hogy - mely stratégiák játszanak meghatározó szerepet a kérés során, azaz me­ lyek a tipikus stratégiák és a tipikus kollokációk, - mely stratégiák használata elenyésző vagy melyik hiányzik, - h o g y a n alakítja a stratégiát és egyúttal a kérés szerkezetét a távolságtar­ t á s m i n t k ü l s ő k o n t e x t u á l i s t é n y e z ő , és - miként befolyásolja az egyik belső kontextuális tényező (a kérés súlya) a stratégiát és a szerkezeti formát. A nyelvi szerkezeteket egy-egy stratégián belül vizsgáltam. F i g y e l e m b e v e t t e m azt is, h o g y v a n - e a s z e r k e z e t b e n m e g s z ó l í t á s é s / v a g y k ö s z ö n é s . 2. E l ő a d á s o m b a n a z e l s ő m u n k a f á z i s e r e d m é n y e i t m u t a t o m b e . A z adatok megoszlását százalékban m u t a t o m be. (A kövérrel szedett szá­ m o k a l e g m a g a s a b b s z á z a l é k o t elért s t r a t é g i á k a t j e l ö l i k . ) A t á b l á z a t o k b ó l s o k m i n d e n kiolvasható, én csak néhány részadatra térek ki. /.

táblázat:

A stratégiák

Stratégiák 1. S z á r m a z t a t o t t m ó d

(N=61): M e g o s z l á s (%) 20,17

2. Explicit performatívum

3,13

3. B e á g y a z o t t performatívum

2,69

4 . Származtatott lokúció

2,78

5. A k a r a t n y i l v á n í t á s

0,26

6. J a v a s l a t t e v ő f o r m a 7. K o n v e n c i o n á l i s 8. Erős c é l z á s / u t a l á s 9. G y e n g e c é l z á s / u t a l á s

14

megoszlása

50,22 6,45

-

10. V e g y e s

9,05

11. E g y é b

3,94

12 N e m

2,24

A táblázatból látható, h o g y az adatközlök a k o n v e n c i o n á l i s stratégiát választották legnagyobb arányban. A második helyen a származtatott mód áll. N é g y s t r a t é g i á t k i s s z á z a l é k a r á n y b a n v á l a s z t o t t a k , j a v a s l a t t e v ő f o n n a é s g y e n g e célzás nincs az adatok között. Van viszont vegyes és e g y é b kategória. A Nem azt j e l e n t i , h o g y a z a d a t k ö z l ö k n e m v á l a s z o l t a k , v a g y azt írták b e , h o g y n e m t u d n á n a k m i t m o n d a n i , v a g y azt, h o g y n e m f o r d u l n á n a k a z a d o t t beszédpartnerhez. 2. táblázat:

A stratégiák

8. osztály

(N=30)

megoszlása

a két

és egyetemisták

korcsoportban (N=31):

M e g o s z l á s (%) 8. o s z t á l y

Egyetemisták

25

13,98

2. Explicit performatívum

2,61

3,62

3. Beágyazott performatívum

3,17

2,24

4. S z á r m a z t a t o t t l o k ú c i ó

5,41

0,34

5. A k a r a t n y i l v á n í t á s

0,18

0,34

-

-

48,88

51,46

1,11

11,39

Stratégiák 1. S z á r m a z t a t o t t m ó d

6. J a v a s l a t t e v ő f o r m a 7. E l ő k é s z í t ő stratégia - k o n v e n c i o n á l i s 8. Erős c é l z á s / u t a l á s 9. G y e n g e c é l z á s / u t a l á s

-

-

10. V e g y e s

7,27

10,70

11. E g y é b

5,03

2,93

12. N e m

1,30

3,10

M i n d k é t csoportnál az előkészítő stratégia dominál, a származtatott m ó d a nyolcadikosoknál nagyobb arányú, mint az egyetemistáknál, náluk viszont t ö b b a z e r ő s c é l z á s é s a v e g y e s m e g o l d á s , és v a l a m e n n y i v e l t ö b b a z e x p l i c i t performatívum. A t o v á b b i a k b a n a z e g y e t e m i s t á k t ó l g y ű j t ö t t a d a t o k a t m u t a t o m b e (a n y o l ­ c a d i k o s o k a d a t a i n a k r é s z l e g e s f e l d o l g o z á s á t é s é r t é k e l é s é t A kérés stratégiái és szerkezeti formái a csantavéri diákok nyelvhasználatában c í m m e l a 14. Élőnyelvi Konferencián ismertettem (Bük, 2006. okt. 9-11.), de néhol utalok a n y o l c a d i k o s o k t ó l g y ű j t ö t t a d a t o k r a is.

15

3. táblázat: A stratégiák megoszlása az egyetemistáknál 1. Származtatntt 50

2. Performatív

3. Beágy. perf.

4. Szárm. lok.

5. Aka­ rat

6. Javas­ lat

7. Konv.

6,66

-

lb.

6,45

6,45

lc.

9,67

3,22

3,22

29,03

3,22

2b.

7,14

3,57

2c.

1,33

2,66

3a.

30

6,66

3b.

7,14

3,57

-

-

2a.

-

40

-

-

7,14

3c.

6,45

6,45

3d.

3,33

-

la.

3,33

-

4a.

10,71

4b.

16,12

5,22

4c.

12,90

5a.

38,70

-

6,45

-

5b.

16,12

6,45

3,22

5c.

6,45

3,22

6a.

16,12

6,45

6b.

-

-

6c.

3,22

-

3,22

-

3,22 6,45

-

-

-

6,45

-

-

-

-

70,96 67,74

szituációk

9. Gyenge célzás

10. Ve­ gyes

-

3,33

-

-

8. Erős célzás

35,48

-

29,03

-

75 73,33

13,33

-

30

10

-

75

-

-

83,87

-

35,71

53,57

-

58,06

22,58

-

64,51

3,22

22,58

6,45

80

-

25,80

9,67

-

22,58

12,90

-

-

35,48

12,90

-

61,29

6,45

-

-

41,95

6,45

3,22 3,22

-

szerint 11. Egyéb

12. Nem

-

-

6,45

9,64

3,22

6,45

6,45

-

3,22

-

20

1,33

3,22

-

3,58

3,57

-

-

3,22

-

3,33

16,12

10

-

-

3,22 3,33

19,35

6,45

16,12

3,22

22,58

-

35,48 38,70 22,58

-

9,67 -

9,67 19,35

A szituációk l e g n a g y o b b részében az előkészítő (konvencionális) stratégi­ át v á l a s z t o t t á k , e g y b e n a s z á r m a z t a t o t t l o k ú c i ó , k e t t ő b e n a v e g y e s m e g o l d á s (és a hozzájuk kapcsolódó nyelvi forma) részesült előnyben. A származtatott m ó d , m e l y n e k egyik alkategóriája a direkt felszólítás, kisebb százalékban fordul elő az egyetemistáknál, mint a nyolcadikosoknál. Tehát választják ő k is e z t a s t r a t é g i á t , d e n a g y o b b a r á n y b a n c s a k a b a r á t h o z f o r d u l á s k o r . A s z á r m a z t a t o t t m ó d n a k é s a z e l ő k é s z í t ő ( k o n v e n c i o n á l i s ) s t r a t é g i á n a k is vannak alkategóriái. A származtatott m ó d é t a következők képezik (az adatok s z á m a 81): 1. s i m a ( d i r e k t ) f e l s z ó l í t á s ( 2 8 , 3 9 % ) , 2 . a legyen szíves + felszólító mód ( 4 4 , 4 4 % ) , 3. a legyen szíves + főnévi igenév ( 2 , 4 6 % ) , 4. a lenne olyan szíves + felszólító mód ( 2 , 4 6 % ) 5. a legyes szíves + egyéb ( 2 2 , 2 2 % ) , és a 6. -hatnálf-hatna (erre nincs adat). A s i m a f e l s z ó l í t á s s a l a b a r á t h o z f o r d u l n a k ( m i n d e n a p o n t b a n ) , és c s a k e g y e s e t b e n a l i g i s m e r t fiatalhoz, a legyen szíves + felszólító móddal a b a r á t ­ tól is k é r n e k (la, 2a, 3a, 6a) m e g a l i g i s m e r t fiataltól é s t a n á r t ó l is (3c, 4b, 5b é s c), a legyen szíves + főnévi igenév m i n d ö s s z e k e t t ő v a n a k o r p u s z b a n , a t a n á r h o z f o r d u l n a k így k é r é s s e l (2c) és a z a l i g i s m e r t f i a t a l h o z (3b). A lenne olyan szíves + felszólító mód k é t s z e r fordul e l ő : h a i s m e r e t l e n t ő l k é r d e z i k , hol a keresett utca. A légy szíves + egyéb-féle szerkezet nincs a magyarországi adatok kö­ zött, n e k e m a z o n b a n s z á m b a kellett v e n n e m , mert v i s z o n y l a g gyakori (mind a két korcsoportban). Példák az egyetemisták megoldásai közül: Legyen szíves, el tudna vinni? Legyen szíves, kaphatok? Légy szíves, ha el tudod hozni... Légy szíves, vissza tudnád adni? Légy szíves, kölcsön tudnád adni? Légy szíves, ideadnád? 4. táblázat:

Az előkészítő

stratégia

alkategóriái

Képesség tud/tudsz

negatív

fn. i g n .

+ fh.ign.

operátorral

1.

33,92 52

-

3.

85

4.

66,66

5.

73,68

6.

44,18

az

egyetemistáknál:

Hajlandóság

tudna+

2.

így alakultak

-

Engedély

adna

-hatnék

-hatok

26,78

28,57

8,92

12

30

5

-

10

—

6,25

12,5

14,58

-

-

-

15,78

5,26

5,26

-

48,83

-

2,32

5,88

17

Ö t szituációban az első, egyben a negyedik alkategóriára j e l l e m z ő szer­ kezet fordul elő gyakrabban. A z engedélykérésnek v a n m é g egy lehetséges f o r m á j a , m e l y e t a megengedi, hogy s z e r k e z e t t e l h o z h a t j u k l é t r e , e g y e t e m i s ­ t á i n k n á l a z o n b a n i l y e n s z e r k e z e t n e m fordult e l ő . Szituációkra és azok változataira lebontva a konvencionális stratégiát, a következő megoszlást kapjuk: 5. táblázat:

A konvencionális

stratégia

alkategóriái

Hajlandóság

Képesség

Engedély

tudna + m . ign.

tud/tudsz + fn.ign.

negatív operátorral

Adna

-hatnék

-hatok

la.

16,66

7,69

-

41,66

25

16,66

lb.

40,90

--

22,72

9,09

38,09

-

27,27

lc.

19,04

38,09

4,76

-

10,52

-

22,22

-

26,31

-

45,45

4,54

11,11

--

-

--

11,11

2a.

66,66

2b.

63,15

2c.

36,36

3a.

55,55

-

33,33

--

13,63

3b.

90,47

-

-

9,52

-

7,69

60

20

--

22,22

--

5

-

-

25

-

12,5

--

14,28

14,28

14,28

54,54

-

9,09

47,36

-

-

3c.

88,82

3,84

3d.

87,5

4a.

20

-

4b.

61,11

16,66

4c.

95

--

5a.

75

5b.

87,5

5c.

57,14

6a.

18,18

6b.

52,63

6c.

53,84

18,18

-

12,5

46,15

-

--

A konvencionális stratégia első alkategóriáját választották leggyakrab­ ban a hallgatók, tizenkilenc szituáció közül tizenháromban, a hajlandóságra kérdező alkategória két szituációban, az engedélyt kérők közül az egyik, a feltételes m ó d ú i g e a l a k o t t a r t a l m a z ó e g y s z i t u á c i ó b a n d o m i n á n s . N e g a t í v operátorral egy szituáció-változatban szerkesztettek mondatot. A domináns és az alig választott alkategóriák közötti arányok k ü l ö n b ö z n e k egymástól.

18

A z e l s ő a l k a t e g ó r i a , m e l y b e n a m o d á l i s i g e feltételes m ó d ú , a 3í>-ben a l e g g y a k o r i b b , a z a z a b b a n a szituációban, a m e l y b e n ismeretlen fiatalhoz fordul kéréssel az adatközlő. A z a szituáció-változatban való viszonylag n a g y s z á m ú előfordulása arra mutat, hogy az egyetemisták a barátokat m e g ­ s z ó l í t v a is u d v a r i a s a k , a z a z n e m c s a k a k k o r é l n e k v e l e , h a é r z i k a t á r s a d a l ­ m i t é n y e z ő k t á v o l s á g á t . E g y é b k é n t a tudna űúfrjí-szerkezet a m a g y a r o r s z á g i a d a t o k b a n s z i n t é n s z á m o t t e v ő , d e c s a k n é g y h e l y z e t b e n , a t ö b b i b e n a z adnatípus r é s z e s ü l e l ő n y b e n . U g y a n c s a k az első alkategóriával kapcsolatos, hogy a csantavéri nyolca­ d i k o s o k a tud m e l l e t t ( v a g y h e l y e t t ) a bir-t ( s i c ! ) h a s z n á l j á k (Ide bimá adni? Birsz kölcsön adni? Fel bimá váltani?). A z egyetemistáknál csak egy ilyen adat található. A negatív operátorral alkotott szerkezetet a negatív udvariassági stratégia h í v j a e l ő , a z , h o g y m i n i m a l i z á l n i k e l l a k é n y s z e r í t é s t ( p é l d á u l : Nem tudnád megmondani...? I l y e n v á l t o z a t is v a n a z a d a t o k k ö z ö t t : Nem tudod [véletle­ nül], hol/merre van...?). A táblázatban sok üres hely maradt (az engedélykérés két alkategóriájá­ ban), és ebből az olvasható ki, h o g y az adatközlők i n k á b b hallgatóorientált kérdéseket szerkesztenek. 3. A kérés direktségének fokát sok m i n d e n befolyásolja. A z egyik t é n y e z ő a társadalmi távolság a beszélő és a hallgató között. H a n a g y o b b közöttük a t á v o l s á g , a k ö z v e t e t t e b b m e g n y i l a t k o z á s m ó d o k g y a k o r i b b á v á l n a k , és h á t ­ térbe szorul a direktség. H a összehasonlítjuk az a és b pontok különbségeit a b és a c pontok különbségeivel, akkor megtudhatjuk, hogy az idegenségnek mint egy másik tényezőnek vagy az alá-fölérendeltségnek v a n n a g y o b b vi­ s e l k e d é s m ó d o s í t ó ereje. A d i r e k t f e l s z ó l í t á s a z a h e l y z e t e k r e j e l l e m z ő . A A-kben h á r o m s z i t u á c i ­ óban van jelen, számarányuk azonban jócskán csökken. Meglepő, hogy van d i r e k t f e l s z ó l í t á s a c p o n t o k b a n is. A d i r e k t s é g v á l a s z t á s á t b e f o l y á s o l j a a k o r is é s a n e m is ( v ö . a n y o l c a d i ­ kosok kérésstratégiáival). Ezt a kérési módot ellensúlyozzák az udvariassági e l e m e k (legyen szíves, lenne olyan kedves) é s a z a r c v é d ő ( h o m l o k z a t v é d ő ) udvariassági formák (egy külön dolgozat témája lehetne, h o g y miként függ­ nek össze a pozitív és negatív udvariassági stratégiák a kérést tartalmazó m e g n y i l a t k o z á s o k bizonyos elemeivel). Ezekről ezúttal csak annyit m o n ­ danék, h o g y a lehetséges megnyilatkozások egy része megszólítást és/vagy k ö s z ö n é s t is t a r t a l m a z . H a a k a p c s o l a t f e l v é t e l n e k e z a m ó d j a h i á n y z i k , v a n helyette valami más, m é g h o z z á a negatív udvariasság 7. stratégiájával össz­ hangban. Ez úgy hangzik, hogy: Mentegetőzz. Ennek egyik módja a bo­ c s á n a t k é r é s : elnézést kérek, bocsánat, sajnálom, megbocsát. Ezek közül az első kettőre v a n n a k adataim (mind a két csoporttól), azzal h o g y az elnézést

19

kérek-bö\ g y a k r a n t ö r l ő d i k a kérek (a n y o l c a d i k o s o k n á l m i n d i g ) . É s é n ide s o r o l n á m a ne haragudjon s z e r k e z e t e t is. A z o d a f o r d u l á s m ó d j a i k ü l ö n b ö z ő ­ képpen kombinálódnak a kérés bevezetéseként. A h e l y z e t e k j e l l e g z e t e s v o n á s a i n a k k ü l ö n b s é g e i t ú g y t á r h a t j u k fel, h a t e ­ kintettel v a g y u n k a belső kontextuális sajátságokra, a m e l y e k szintén m e g ­ h a t á r o z z á k a n y e l v i v i s e l k e d é s t . F i g y e l e m b e k e l l v e n n ü n k p é l d á u l azt, h o g y m i l y e n á l d o z a t o t k ö v e t e l a k é r é s , m e g h a t á r o z ó l e h e t a b e s z é l ő vélt v a g y v a l ó s j o g a is, é s a z is, h o g y k i s e b b v a g y n a g y o b b s z í v e s s é g k é r é s r ő l v a n - e szó. A jelentéktelenebb szituációkban várható a direkt forma, a többiben a k ö z v e t e t t e b b a l a k o k . E z t a z o n b a n n e m i g a z o l j á k a z a d a t o k (a m a g y a r o r s z á g i adatok sem). A 7. stratégia értékei m a j d n e m m i n d e n helyzetben m a g a s a b b a k a többi s t r a t é g i a é r t é k e i n é l ( n é g y h e l y z e t a k i v é t e l ) , és a h o l n e m a l e g m a g a s a b b a z é r t é k , ott s e m a d i r e k t felszólítás r é s z e s ü l e l ő n y b e n . E s t r a t é g i a k é t ( k é p e s ­ s é g r e k é r d e z ő ) a l k a t e g ó r i á j á n a k m a g a s e l ő f o r d u l á s a Szili K a t a l i n s z e r i n t a r c v é d ő ( h o m l o k z a t v é d ő ) e r e j é b e n rejlik. „ A k é t a l k a t e g ó r i a s a j á t o s s á g a i b ó l a z v a l ó s z í n ű s í t h e t ő , h o g y a z e l s ő alakjaival v a g y a k k o r é l ü n k , ha a p a r t n e r ü n k és a köztünk lévő társadalmi tényezők távolságot, valamilyen fölérendeltségi v i s z o n y t r e j t e n e k , [...] i l l e t v e , h a a k é r é s ü n k e t túl s ú l y o s n a k é r e z z ü k " ( S z i l i 2 0 0 4 ; 118). A s z e r k e z e t b e n l é v ő tud m e n t i a k é r ő t a z a r c á t ( h o m l o k z a t á t ) sér­ tő d i r e k t e l u t a s í t á s t ó l . A h a j l a n d ó s á g r a k é r d e z é s n e m rejti a k é r ő s z á n d é k o t , é s n e m k í n á l j a fel a z e l u t a s í t á s finomabb m ó d j á t . H a e l u t a s í t ó a v á l a s z , a z n e m rontja m e g a kapcsolatot a megszólítottal. 4. A továbbiakban néhány megjegyzést teszek a vegyes kategóriával kap­ c s o l a t b a n , a m e l y - m i n t a t á b l á z a t b ó l is l á t h a t ó - , i g e n g y a k o r i a z e g y e ­ temisták nyelvhasználatában. Csak egy szituációban nincs, kettőben pedig dominál. A vegyes stratégia nyelvi szerkezetei összetettebbek és hosszabbak a t ö b b i n é l . E z k é t d o l g o t j e l e n t : e g y r é s z t azt, h o g y v a g y ö s s z e t e t t m o n d a t o k a t s z e r k e s z t e t t e k a z a d a t k ö z l ő k , v a g y p e d i g t ö b b m o n d a t t a l fejezték ki a k é r é s t , m á s r é s z t p e d i g azt j e l e n t i , h o g y a k é r é s u d v a r i a s a b b . H a u g y a n i s v a l a m i t h o s s z a b b a n fejtünk k i , a m e g n y i l a t k o z á s u d v a r i a s a b b . E z a z o n b a n n e m j e ­ lenti azt, h o g y a t ö b b i s t r a t é g i a v á l a s z t á s a u d v a r i a t l a n s á g h o z v e z e t ! P o n t o ­ sabban a választás n e m értékelhető a szituációtól függetlenül. Például idegen f e l n ő t t h ö z k é r é s s e l f o r d u l n i úgy, h o g y felszólító m ó d ú i g e a l a k o t h a s z n á l u n k , n e m u d v a r i a s f o r m a ( a r r ó l n e is b e s z é l j ü n k , h o g y h a a m e g s z ó l í t á s Ae, m i n t ahogy a nyolcadikosok közül mondaná egy adatközlő - ha ugyan komolyan g o n d o l t a ) , d e h a a b a r á t u n k t ó l k é r ü n k ú g y e g y c e r u z á t , h o g y adj már egyet/ egy cerkát, a k k o r e z n e m t e k i n t h e t ő u d v a r i a t l a n n a k .

20

Többféle stratégia kombinálódhat. í m e néhány példa: 1. K é t s t r a t é g i a k o m b i n á l ó d i k : 8 + 7 / 3 : Van telefonod? Ideadnád, hogy hazatelefonáljak? (lb) Van ceruzád? Kölcsönadnád? (2b) 8 + 7 / 5 : Van egy ceruzája, amit kölcsönkaphatok? (2c) 3 1 7 / 1 : Fel kell hívnom a szüleimet. Kölcsön tudná adni a mobilját? (1 c) 7/1 + 3 : Tudna segítem? Haza kellene telefonálnom. (1 c) E g y é b kombinációk példák nélkül: 3 + 7 / 1 , 3+7/3, 7/1+3, 7/3+3, 7 / 4 + 3 , 2+7/3 stb. 2. H á r o m s t r a t é g i a k o m b i n á c i ó i : 7/1+3+7/4: Elnézést, tudnál nekem segíteni? Feltétlenül nom kell. Elkérhetném a mobilod? (lb) 7 / 4 + 3 + = 7 / 4 : Kérhetnék egy szívességet? Haza kell Elkérhetném a mobilod? (1 b )

telefonál­ telefonálnom.

5. Ö s s z e h a s o n l í t v a a z e g y e t e m i s t á k t ó l gyűjtött a d a t o k a t m a g y a r o r s z á g i ­ a k k a l , a k ö v e t k e z ő k e t á l l a p í t o t t a m m e g (a f e l n ő t t e k k é r é s s t r a t é g i á i v a l h a s o n ­ lítottam össze): A s z á r m a z t a t o t t m ó d a z e g y e t e m i s t á k n á l e g y s z i t u á c i ó b a n (la) 5 0 % , a m a g y a r o r s z á g i f e l n ő t t e k n é l 3 s z i t u á c i ó b a n m e g h a l a d j a ezt a a r á n y t , m i n d h á ­ r o m e s e t b e n a z cr-ban. A kér p e r f o r m a t í v i g é v e l r i t k á n é l n e k a b e s z é l ő k , ritkán h a l a d j a m e g a 1 0 % - o t , állapítja m e g Szili K a t a l i n ( 1 , 9 6 és 1 1 , 7 6 % k ö z ö t t i e k a z a d a t a i ) , a m i e g y e t e m i s t á i n k is a l i g h a s z n á l j á k , e g y v a g y k é t p é l d a v a n rá (a l e g m a g a s a b b előfordulási arány 66,66%). A b e á g y a z o t t p e r f o r m a t í v u m S z i l i n é l 4 s z i t u á c i ó b a n 2 0 % fölött v a n , n á ­ l u n k 1 0 % alatt m a r a d , de m a j d n e m m i n d e n s z i t u á c i ó - v á l t o z a t b a n v a n r á n é ­ hány példa. S z á r m a z t a t o t t l o k ú c i ó kis s z á m b a n fordul e l ő a z á l t a l a m g y ű j t ö t t a d a t o k k ö z ö t t is ( e g y - k é t a d a t n y o l c h e l y z e t b e n a t i z e n k i l e n c k ö z ü l ) , S z i l i n é l e g y szituációban haladja m e g a 7%-ot, csak n é g y szituációban n e m fordul elő (a 18 k ö z ü l ) . A tetszik-Vz\ alkotott szerkezet nálunk n e m használatos, anya­ g o m b a n n e m is fordult e l ő . Akaratnyilvánítással csak elvétve élnek az adatközlök (Szilinél há­ r o m s z i t u á c i ó b a n v á l a s z t j á k , n á l a m k é t s z i t u á c i ó b a n v a n rá e g y - e g y a d a t , és n i n c s j a v a s l a t t e v ő f o r m a a v a j d a s á g i a n y a g b a n , m e l y k i s s z á z a l é k b a n u g y a n , d c a m a g y a r o r s z á g i felnőttek k é r é s i s z o k á s a i k ö z ö l t öt s z i t u á c i ó b a n megtalálható). A z e l ő k é s z í t ő s t r a t é g i a m a g a s s z á z a l é k b a n fordul e l ő m i n d k é t k o r p u s z ­ ban, Szilinél egy szituációban 7 4 , 5 % , négyben meghaladja az 50%-ot, az 21

én a n y a g o m b a n k é t s z i t u á c i ó b a n m e g h a l a d j a a 8 0 % - o t , h é t b e n 6 0 % és 8 0 % k ö z ö t t v a n , é s a l e g k i s e b b e l ő f o r d u l á s i a r á n y is 2 2 , 5 8 % . Erős célzás a felnőtteknél csak bizonyos szituációban fordul elő n a g y o b b s z á m b a n , de ez s e m haladja m e g a 35%-ot (egy szituációban igen [ 3 5 , 2 9 % ] , a t ö b b i b e n n e m éri el 2 0 % - o t , n á l a m t i z e n h á r o m s z i t u á c i ó b a n v a n rá p é l d a , o l y a n o k b a n i s , a m i l y e n e k b e n Szili a d a t k ö z l ő i m á s f o r m á t v á l a s z t o t t a k . A 4aban előfordulása 53,57%! G y e n g e c é l z á s n i n c s a z én a d a t a i m k ö z ö t t , S z i l i n é l is c s a k e g y s z i t u á c i ó ­ b a n v a n ( 2 % alatti e l ő f o r d u l á s s a l ) . A vajdasági anyagban sokkal több a vegyes kategória, mint a magyaror­ s z á g i b a n , t i z e n n é g y s z i t u á c i ó - v á l t o z a t b a n v a n rá a d a t . A l e g m a g a s a b b e l ő ­ fordulási arány 3 8 , 7 0 % . yVew-mel Szili a d a t k ö z l ő i is v á l a s z o l t a k , m é g h o z z á s o k k a l n a g y o b b a r á n y ­ ban és több szituációban (tizennégyben), mint az én adatközlőim (hatban). M e g j e g y z e m azonban, hogy kérdéseim egy része különbözött az övéitől. N e m tudom például, hogy az én adatközlőim m e g k é m é k - e tanárukat, hogy n e d o h á n y o z z a n a k z á r t h e l y i s é g b e n , m e r t n a g y a füst. A 6. s z i t u á c i ó b a n p é l ­ d á u l k i l e n c n e g a t í v a d a t o m v a n (hat a c h e l y z e t b e n , h á r o m a 6 - b e n ) . E g y a d a t k ö z l ő a z 1., 2 . , 5. é s 6. s z i t u á c i ó b a n n e m f o r d u l n a k é r é s s e l t a n á r á h o z . 6. A s t r a t é g i á k m e g v á l a s z t á s á b a n tehát v a n n a k h a s o n l ó s á g o k , d e l é n y e g e s k ü l ö n b s é g e k is a m a g y a r o r s z á g i és a v a j d a s á g i n y e l v h a s z n á l a t b a n . H a külön-külön vizsgáljuk m e g az adatközlők kérési módjait (szokásait), k é t d o l o g r a f i g y e l h e t ü n k fel, és e z é r v é n y e s m i n d a k é t k o r c s o p o r t n y e l v h a s z ­ n á l a t á r a . V a n n a k , a k i k k ü l ö n b ö z ő s t r a t é g i á k a t v á l a s z t a n a k , attól f ü g g ő e n , h o g y k i h e z s z ó l n a k , és v o l t a k a d a t k ö z l ő i m , a k i k a k é t d o m i n á n s s t r a t é g i á n a k v a l a m e l y i k a l k a t e g ó r i á j á t v á l a s z t o t t á k , f ü g g e t l e n ü l attól, h o g y ki volt a z el­ képzelt hallgató.

Irodalom Brown, Pénelopé és Levinson, Stephen (1995): Uníverzálék a nyelvhasználatban: az udva­ riasság jelenségei. = Síklaki István (szerk.): A szóbeli befolyásolás alapjai II. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 3 1 - 1 1 5 . 1 . Cseresnyési László (2004): Nyelvek és stratégiák, avagy a nyelv antropológiája. Budapest, Tinta Könyvkiadó Láncz Irén (2006): Vajdasági beszélt nyelvi vizsgálatok: a csantavéri diákok kérésstratégiái. Hungarológiai Közlemények, 2., 7 - 1 9 . I. Szili Katalin (2004): Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Budapest, Tinta Könyvkiadó Torgyik Judit (2005): Nyelvi szocializáció és oktatás. Pedagógiai Szemle, 3. SZ.

22

H U N G Á R I Á N S P O K E N L A N G U A G E R E S E A R C H IN VOJVODINA: REQUEST STRATEGIES T h e p a p e r , aftcr it i n t r o d u c e s t h e n o t i o n o f l i n g u i s t i c s o c i a l i s a t i o n a n d possible request strategies, presents the analysis of the data gathered using d i s c o u r s e c o m p l e t i o n t a s k s h e e t s . T h e s t u d y o f r e q u e s t h a b i t s in V o j v o d i n a s h o w s that t w o strategies d o m i n a t e : the derivable m o o d and the preparatory s t r a t e g y . T h e c h o i c e o f s t r a t e g y is, a m o n g o t h e r t h i n g s , d e t e r m i n e d b y t h e importance of the request and the social distance b e t w e e n the interlocutors, a s w e l l as t h e d e g r e e o f f a m i l i a r i t y b e t w e e n t h e m . H o w e v e r , a g e a n d s e x a l s o i n f l u e n c e t h e c h o i c e o f strategy. A m o n g e i g h t h g r a d e r s ( e s p e c i a l l y a m o n g b o y s ) , direct imperatives are m o r e frequent than a m o n g university students. Direct forms o f request are counterbalanced by courtesy e l e m e n t s and faces a v i n g f o r m s . If t h e r e q u e s t h a b i t s o f H u n g a r i a n s in V o j v o d i n a a n d H u n g a r y a r c c o m p a r e d , b o t h s i m i l a r i t i e s a n d significant d i f f e r e n c e s c a n b e d e t e c t e d .

23

ETO: 811.511.141 (497.113): 8 Г 2 4 2

C O N F E R E N C E PAPER

KATONA EDIT

METAFORIKUS

GONDOLKODÁS

ÉS ANYANYELVI KOMPETENCIA Metaphorical Thinking and Native Language Competence A szerző dolgozatában egy, a Lakoff-féle kognitív metaforaelméleten alapuló felmérés ered­ ményeit mutatja be, amelynek az volt a célja, hogy megvizsgálja, mennyire élnek az úgyne­ vezett „halott metaforák", a metaforikus kifejezések a tanulóifjúság (harmad- és negyedéves egyetemi hallgatók, illetve harmadikos és negyedikes gimnazisták) körében, és ezek ismerete milyen összefüggésben áll a szintén általuk alkotott azonosító metaforák, hasonlatok, körül­ írások logikai hátterével. Irodalmi példákat segítségül hívva a szerző párhuzamot von a szép­ irodalmi és diákos metaforaalkotás sajátosságai között is. Kulcsszavak: metaforafelfogások, fogalmi alapú gondolkodás, képi alapú gondolkodás, me­ tafora és metaforikus kifejezés („halott metafora"), a metaforikus kifejezések ismerete, meta­ foraalkotás, nyelvi meghatározottság

A m e t a f o r á k át- m e g á t s z ö v i k g o n d o l k o d á s u n k a t , a m e t a f o r i k u s k i f e j e z é ­ sek pedig mindennapi beszédünk részévé válnak. Élünk velük, mert megta­ nultuk őket, automatikusan használjuk őket, egyfelől m i n t e g y tanúbizonysá­ g á t a d v a a n y a n y e l v i k o m p e t e n c i á n k n a k , m á s f e l ő l á t ö r ö k í t v e egy, a z e m b e r i g o n d o l k o d á s m é l y é n r e j t e z ő ősi t u d á s t , m e l y n e k n y e l v i m e g n y i l a t k o z á s a i önkéntelenül tolulnak a nyelvünkre, persze n e m függetlenül anyanyelvi, iro­ dalmi és általános műveltségünktől, h a n e m azzal szoros összefüggésben.

Nézetek a metaforáról A metaforával könyvtárnyi szakirodalom foglalkozik. A z alapvető, névátvitelre utaló arisztotelészi meghatározás: „Metafora a szó m á s jelentésre v a l ó á t t é t e l e , m é g p e d i g v a g y a n e m r ő l a fajra, v a g y a fajról a n e m r e , v a g y a fajról a fajra, v a g y p e d i g a n a l ó g i a a l a p j á n " ( A R I S Z T O T E L É S Z 1 9 9 4 ; 3 9 ) s o k a k a t m e g i h l e t e t t és t o v á b b g o n d o l á s r a k é s z t e t e t t . A v i t á k a t is k i v á l t ó k o g ­ n i t í v n y e l v é s z e t i felfogás p e d i g á l t a l á n o s í t v a így definiál: „ a m e t a f o r a o l y a n n y e l v i a l a k z a t , a m e l y két entitás ö s s z e h a s o n l í t á s á t f e l t é t e l e z i , " d e e x p l i c i t e n ezt n e m fejezi k i , m i n t a h a s o n l a t ( K Ö V E C S E S 2 0 0 5 ; 13).

24

A m e t a f o r á v a l k a p c s o l a t o s k u t a t á s o k b ó l j ó m a g a m c s u p á n azt a z a l a p v e t ő vitát s z e r e t n é m m e g i d é z n i , h o g y a metaforák valójában kognitív természelüek-e, vagy szemantikai alapú nyelvi jelenségről van szó. A j a s p e r s e n i gondolat szerint: „A primitív e m b e r kénytelen volt g o n d o l a ­ tait a k ö l t é s z e t n y e l v é n k i f e j e z n i . A p r i m i t í v n y e l v b e n n e m v o l t a k a b s z t r a k t fogalmak, h a n e m csak m e t a f o r á k " (idézi B E N C Z E 1996; 214). F ó n a g y Iván ú g y fogalmaz, hogy: „ A metafora a fogalmi g o n d o l k o d á s alapja, elindítója, de n e m alapul fogalmi g o n d o l k o d á s o n " ( F Ó N A G Y 209). G e o r g L a k o f T é s M a r k J o h n s o n Hétköznapi metaforák (1988) című köny­ v ü k b e n m e g k é r d ő j e l e z i k azt a felfogást, m i s z e r i n t a m e t a f o r i k u s n y e l v és g o n d o l k o d á s v é l e t l e n s z e r ű és m o t i v á l a t l a n , és L o c k c - i g , K a n t i g v i s s z a n y ú l ­ va a m e t a f o r a f o g a l m i t e r m é s z e t é t h a n g s ú l y o z z á k . A z t a n é z e t e t t á m o g a t j á k , hogy a metafora a gondolkodás elengedhetetlen kelléke, alapvető funkciója a f o g a l m a k m e g é r t é s é n e k a s e g í t é s e . B i z o n y í t é k k é n t h o z z á k fel, h o g y a k o g n i ­ tív m e t a f o r á k b ó l e r e d ő m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s e k e t m i n d e n m e g e r ő l t e t é s n é l ­ k ü l h a s z n á l j u k a m i n d e n n a p i b e s z é d b e n is, a n é l k ü l , h o g y t u d a t á b a n l e n n é n k , h o g y p l . a jó kapcsolatokat ápolnak, a kapcsolat virágzásnak indul s z e r k e z e t A K A P C S O L A T O K N Ö V É N Y E K kognitív metaforán alapul. A k o g n i t í v m e t a f o r a e l m é l e t szerint „a m e t a f o r i k u s g o n d o l k o d á s a z e m b e r alapvető szenzomotoros tapasztalataiból adódik - a testesültség j e l e n s é g e " t ű n i k itt fel ( K Ö V E C S E S 2 0 0 5 ; 16). A z e u r ó p a i g o n d o l k o d á s b a n m á r r é g e n j e l e n l é v ő felfogást h a n g o z t a t n a k a s z e r z ő k , k i z á r ó l a g o s s á g t ó l s e m m e n t c ­ sen. Mindenesetre egy rendszert dolgoztak ki, amelyre lehet építeni, lehet a l k a l m a z n i , d e t e r m é s z e t e s e n a költői n y e l v v i z s g á l a t a k o r túl is k e l l lépni rajta, m e r t g o n d o l k o d á s u n k n e m e g y é r t e l m ű e n „ s é m á k b a r e n d e z e t t " . T ö b b e n hangsúlyozzák a metaforák dinamikus jellegét Jaspersentöl F ó n a g y Ivánig. A k o g n i t í v és a s z e m a n t i k a i a l a p ú e l m é l e t is k i e m e l i a g o n d o l k o d á s és a n y e l v k a p c s o l a t á t , c s a k a z e l s ő d l e g e s s é g r ő l folyik a v i t a , h o g y a m e t a f o r a indítja-e m e g a g o n d o l k o d á s t , f o g a l o m a l k o t á s t , v a g y a g o n d o l k o d á s felté­ t e l e z i a m e t a f o r a létrejöttét. M i n d k é t e l m é l e t vallja, h o g y m e s s z i r e k e l l v i s ­ s z a n y ú l n i , a z ősi t u d á s i g . „ A m e t a f o r a h í v e n t ü k r ö z i a m ú l t b a a l á s z á l l á s n y o ­ mait. Segítségével rekonstruálható a fogalmi g o n d o l k o d á s fejlődése. Ezek a s z a v a k b a é p ü l t , s z a v a k b a rejtett m e t a f o r á k " ( F Ó N A G Y 2 0 9 ) . T e r m é s z e t e s n e k v é l e m , h o g y a f o g a l m i és a k é p i , m e t a f o r i k u s g o n d o l k o ­ d á s feltételezi e g y m á s t , b á r h o g y a n v é l e k e d j ü n k is a k é t t é n y e z ő e l s ő d l e g e s ­ ségét illetően. F ó n a g y Iván, miután elmondja ellenvetéseit a kognitív felfogással s z e m ­ ben, n e m tagadja a fogalmi metaforák elméletének termékenyítő hatását. Ezt a t e r m é k e n y í t ő h a t á s t h a s z n á l o m fel m a g a m is a d o l g o z a t o m b a n , a n é l k ü l , h o g y i d e a l i z á l n á m ezt az e l m é l e t e t , s a n n a k t u d a t á b a n , h o g y e z a fajta g o n -

25

d o l k o d á s e g y á l t a l á n n e m új k e l e t ű . A z e l m é l e t k o r l á t a i b a is b e l e ü t k ö z t e m m u n k á m során, hisz sok esetben az idö kivetül a térre, a természeti és a belső e r ő is s z é t v á l a s z t h a t a t l a n , n e m b e s z é l v e a t ö r t é n e t i r á r a k ó d á s o k r ó l , a v a l ó b a n n y e l v i m e g h a t á r o z ó k r ó l . M é g s e m t a r t o m ezt a m ó d s z e r t e l v e t e n d ő n e k , m e r t megkísérel bizonyos gyakorlati eredményeket hozni, s mindenképpen gon­ d o l k o d á s r a k é s z t e t , a m i f o n t o s , m e r t a líra l o g i k a is. A Lakoff-féle e l m é l e t n e k m a g y a r nyelvterületen K ö v e c s e s Z o l t á n a legis­ m e r t e b b szószólója. O továbbfejlesztette, h e l y e n k é n t a m a g y a r n y e l v és g o n d o l ­ k o d á s s z e l l e m é h e z igazította a z angol p é l d a a n y a g o t . Kiterjedt kutatásai e g y r e j o b b a n k ö r v o n a l a z z á k a k o g n i t í v m e t a f o r á k k u t a t á s á n a k s z a k a s z a i t és m ó d s z e ­ reit. D o l g o z a t o m b a n m a g a m is a z ő alapkutatásaira t á m a s z k o d t a m , m e l y e t pl. a m á r idézett, A metafora c í m ű k ö n y v é b e n d o l g o z o t t ki r e n d s z e r s z e r ű é n . A k o g n i t í v m e t a f o r á k o n a l a p u l ó eljárás e r e d m é n y e s l e h e t a k o n v e n c i o ­ nális, ún. „halott metaforák", vagyis a metaforákból eredő metaforikus ki­ f e j e z é s e k v i z s g á l a t á b a n és a z i r o d a l m i m e t a f o r á k t a n u l m á n y o z á s á b a n is, h a azzal a szemlélethez fogunk a m u n k á h o z , h o g y a kognitív metaforák irányt s z a b h a t n a k a m e t a f o r a a l k o t á s n a k , d e s z e m előtt tartjuk, h o g y a k r e a t í v m e ­ tafora „ n e m t é t e l e k e t k o n k r e t i z á l " , és f e n n t a r t j u k a k ö l t ő i m e t a f o r á k s z á m á ­ ra „a szemantikai ugrás ö r ö m é t " ( F Ó N A G Y 208). A lényeges különbség a h é t k ö z n a p i és a z i r o d a l m i m e t a f o r a k ö z ö t t a b b a n v a n , h o g y a k ö l t ő kibontja, kimondja ezt a metaforát, ami a kognitív nyelvészek szerint a mi g o n d o l k o ­ d á s u n k b a n is j e l e n v a n a z ősi t u d á s r é v é n . F ó n a g y I v á n ( F Ó N A G Y 2 1 0 ) a n é m e t s z a k i r o d a l o m b ó l á t v e t t t e r m i n u s s a l , m a g a is a „ [ T j u d a t u n k b a n m a is élő (aufgehoben: m e g s z ü n t e t v e megtartott) asszociációk"-ról beszél ( m e g ­ s z ü n t e t v e , m e r t n e m g o n d o l u n k rájuk, d e m e g ő r i z v e , m e r t h a s z n á l j u k ő k e t a képes kifejezésekben). A k o g n i t í v n y e l v é s z e t i felfogás s z e r i n t a m e t a f o r á b a n k é t f o g a l m i t a r t o ­ m á n y között létesül kapcsolat. A forrástartomány k o n k r é t a b b fogalomköré­ n e k segítségével értelmezzük a céltartomány absztraktabb fogalmait. A m e ­ taforikus nyelvi kifejezések a konkrétabb, a forrástartomány terminológiájá­ b ó l k e r ü l n e k ki, a f o g a l o m h o z fizikailag m e g f o g h a t ó b b , k o n k r é t a b b , a fizikai világgal kapcsolatos fogalmat társítanak. A m i n d e n n a p i nyelvhasználatban a k o n k r é t a b b t ó l h a l a d u n k a z e l v o n t a b b felé. ( K Ö V E C S E S 2 0 0 5 ; 2 0 - 2 2 ) . Kivételt a szépirodalom képezhet, az irodalmi nyelv ugyanis elrugaszkodik ettől a k o r l á t t ó l .

A kutatás D o l g o z a t o m b a n azt i g y e k e z t e m m e g v i z s g á l n i , m e n n y i r e é l n e k a z ú g y n e ­ vezett „halott metaforák", metaforikus kifejezések a tanulóifjúság körében. Ezt e g y teszt segítségével mértem, amelyben k ü l ö n b ö z ő alapmetaforákból e r e d ő m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s e k e t e g é s z í t e t t ki a z ú j v i d é k i M a g y a r T a n s z é k 3 0 h a r m a d - és n e g y e d é v e s h a l l g a t ó j a , illetve a z e n t a i B o l y a i T e h e t s é g g o n d o z ó 26

G i m n á z i u m 3 4 h a r m a d i k o s és n e g y e d i k e s t a n u l ó j a . U g y a n e z e n f e l m é r é s b e n a z o n o s í t ó m e t a f o r á k a t ( v a g y h a s o n l a t o k a t ) is k e l l e t t a l k o t n i u k a d o t t f o g a l ­ m a k k a l / s z a v a k k a l . Itt l e h e t ő s é g nyílt arra, h o g y m e g v i z s g á l j a m , v a j o n a m e ­ taforaalkotáskor clőfordulnak-e azok az alapvelő kognitív metaforák, ame­ l y e k k e l k a p c s o l a t o s k i f e j e z é s e k e t t ö l t ö t t e k ki. T e h á t a z é l ő m e t a f o r a a l k o t á s összevethető volt a „halott metaforikus kifejezések" ismeretével. H o g y a mindennapi életben használt metaforikus kifejezések — „halott metaforák" — használata mennyiben tekinthető az alkotó metaforikus gon­ dolkodás megjelenésének, vitatható. Mindenesetre színesebb/képi kifejezés­ sel élni a z a n y a n y e l v i k o m p e t e n c i a e g y m a g a s a b b szintjét j e l e n t i . A k i m u t a t á s b a n a zárójelben lévő első szám m i n d i g az egyetemisták, a második a középiskolások eredményeit mutatja, a s z á m o k egyenetlensége abból adódik, hogy az önálló metaforaalkotásnál n e m minden esetben kap­ tam választ minden adatközlőtől. A dolgozat további részében azután a tanulók válaszai mellett az irodalmi p é l d a a n y a g o t is s e g í t s é g ü l h í v o m , a D Ü H , a B O L D O G S Á G és a z É L E T metaforáinak vizsgálatakor.

A m e t a f o r i k u s kifejezések ismerete Kiindulásként n é h á n y alapvető fogalmi metaforának megfelelő metafori­ kus kifejezés ismeretének felmérési eredményeit m u t a t o m be. Először m e g ­ n e v e z e m a kognitív metaforát, utána közlöm a hozzá kötődő, kiegészítésre váró metaforikus kifejezést tartalmazó mondatot, majd a m e g o l d á s o k a t , a f e l t é t e l e z e t t k o g n i t í v m e t a f o r á n a k m e g f e l e l ő és a z a t t ó l e l t é r ő v á l a s z o k a t . A GONDOLATOK

ÉTELEK

l/a példamondat: N e m tudta megoldani a problémát, nagyon sokáig, hetekig-hónapokig rajta. Megoldások: A G O N D O L A T O K É T E L E K kognitív metaforából adó­ d ó m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s e k k ö z ü l a rágódott rajta ( 9 + 7 ) f o r d u l t e l ő n a g y s z á m b a n . N é h á n y m e g o l d á s t s z i n t é n a z e v é s , r á g ó d á s k é p z e t e i n d u k á l t , de v i s s z a h a t ó i g e k é n t : ette magát ( 3 + 4 ) , rágta magát ( 0 + 1 ) ; e g y - k é t é r d e k e s p é l d a p e d i g a n y e l v j á r á s i b e h a t á s r a , illetve a f é l r e é r t e l m e z é s r e u t a l : évődött I évődött (1 + 1/'l). A gondolkodás mint szellemi tevékenység képzetébe tartozó megoldások v o l t a k n é m i t ú l s ú l y b a n , n o h a k ö z ö l t ü k v a n n a k o l y a n o k is, a m e l y e k k ö z e l áll­ n a k a r á g ó d á s h o z ( pl. tépelődött): gondolkodott (8+9), gondolkozott (1+0), t é p e l ő d ö t t ( 3 + 5 ) , t ö p r e n g e t t ( 3 + 4 ) , m o r f o n d í r o z o t t ( 0 + 2 ) , t ű n ő d ö t t ( 1 + 0 ) , el­ mélkedett (0+1), gyötrődött (0+1), kínozta magát (0+1), idegeskedett (0+1), t ö r t e a fejét / a z e s z é t (1 +1 / 1 ) , v a k a r t a a fejét ( 0 + 1 ) , m u n k á l k o d o t t ( 0 + 1 ) . K é t m e g o l d á s c s u p á n a f o l y a m a t l a r t ó s s á g g á t e m e l i k i , d e j e l k é p e s e n : ült ( 1 + 2 ) ,

27

f e k ü d t ( 0 + 1 ) , k é t v á l a s z p e d i g e g y á l t a l á n n e m v e s z i figyelembe a m o n d a t végén lévő vonzatot: kereste a megoldást (0+1), próbálkozott (0+1). 1/b. p é l d a m o n d a t : N a g y o n g y o r s a n o l v a s o t t , v a l ó s á g g a l a sorokat. A gondolatot ételként konceptualizáló megoldások körülbelül a válaszok felében voltak jelen. M e g o l d á s o k : falta ( 1 8 + 9 ) , nyelte ( 1 + 3 ) , zabálta / felzabálta (1 + 1), hab­ zsolta ( 1 + 0 ) , ette ( 0 + 1 ) , itta ( 0 + 1 ) , itta magába ( 0 + 1 ) , szívta/felszívta ma­ gába ( 0 + 1 / 1 ) . A h a n g o s o l v a s á s r a g o n d o l ó a d a t k ö z l ö k a g y o r s a s á g r a u t a l t a k : darálta ( 0 + 1 ) , hadarta (1+0). A sebességet jelezték a következő megoldá­ s o k is: fényképezte ( 1 + 0 ) , szelte 1+0), csépelte ( 0 + 1 ) átszárnyalta /átszállta ( 0 + 1 / 1 ) , átugrotta /átugrálta ( 0 + 1 / 1 ) . H á r o m m á s , i n k á b b a z írás k é p z e t k ö ­ r é b ő l s z á r m a z ó m e g o l d á s is s z ü l e t e t t : halmozta ( 1 + 0 ) , rótta ( 1 + 0 ) , ontotta (0+1). AZ ELME

GÉP

P é l d a m o n d a t : N a g y o n fáradt v o l t a m , n e m t u d t a m g o n d o l k o d n i , az agyam egyszerűen A m e g o l d á s o k k ö z ö t t v o l t a k e g y é n i g o n d o l k o d á s o n a l a p u l ó p é l d á k is: zárt kapu volt, tropa volt, olyan volt, mint egy kő. L e g t ö b b j ü k a z o n b a n m e g f e l e l t az E L M E G É P kognitív metafora feltételezéseinek, h á r o m m e g o l d á s m á r korszerűen az E L M E S Z Á M Í T Ó G É P metaforát konceptualizálja: az a g y a m e g y s z e r ű e n lefagyott ( 0 + 3 ) . A t o v á b b i m e g o l d á s o k : leblokkolt ( 1 0 + 5 ) , kikap­ csolt ( 6 + 1 3 ) , nem működik ( 3 ) , megállt ( 2 ) , leállt ( 4 + 5 ) , lelassult ( 1 + 0 ) , nem akart dolgozni ( 0 + 1 ) , nem jár ( 0 + 1 ) ; k é p e s k i f e j e z é s e k : felmondta a szolgá­ latot (1+-4), bemondta az unalmast. É l ő l é n y k é n t fogják fel a z a g y a t a k ö v e t ­ k e z ő m e g o l d á s o k : megszűnt lélegezni, elzsibbadt, nem szólt hozzám, bele­ fulladt saját celebrospirális folyadékába. E z u t ó b b i b a n a testet t a r t á l y k é n t felfogó g o n d o l k o d á s t ü k r ö z ő d i k , a k á r c s a k a k ö v e t k e z ő b e n : felforrt (0+2). AZ IDŐ ÉR TÉK /

PÉNZ

A feltételezett k o g n i t í v m e t a f o r á n a k m e g f e l e l ő k i f e j e z é s e k k e l é l t e k a ta­ nulók minden esetben. P é l d a m o n d a t : S e m m i é r t e l m e f o g l a l k o z n o d e z z e l a k é r d é s s e l , c s a k az idődet M e g o l d á s o k : fecsér(e)led ( 5 + 1 1 ) , pazarolod ( 1 3 + 1 5 ) , vesztegeted (17+ 13), pocsékolod ( 2 + 4 ) , veszíted (1+0), tékozlod (0+1) A z É L E T fogalmához kötődő metaforák, metaforikus kifejezések: A z élet f o g a l m á n a k l e í r á s á r a s z á m o s k o g n i t í v m e t a f o r a h a s z n á l a t o s . E z e k közül az egyik legelterjedtebb A Z É L E T U T A Z Á S .

28

E m e m e t a f o r a s z á m o s m e t a f o r i k u s n y e l v i k i f e j e z é s a l a p j á t k é p e z i : vá­ laszút előtt állok, sokra vitte az életben, ott vagyok, ahonnan elindultam, jól halad a pályán, sok mindenen keresztülment az életben, eltévelyedett, rögös út. zátonyra futott a kapcsolata, élete ( K ö v e c s e s Z o l t á n p é l d á i ) .

Irodalmi példa A Z É L E T U T A Z Á S , illetve A S Z E R E L E M U T A Z Á S kognitív metafora l e k é p e z é s i t é n y e z ő i t k é t i r o d a l m i p é l d á n át v i z s g á l o m . Kosztolányi Dezső: A országutak vándora Reggel korán m e g y álmos arccal, hogy a sinek közt a rudak dörögnek a vonatkeréken s b ú s és n y o m o t t a h a n g u l a t . A színes lámpák közt botorkál s a m í g f a n y a r k ö d száll o d a , eltűnik egy sötét k u p é b a n az országutak vándora. A z éji l á m p á s t n é z i h a l k a n . I n d u l , - d e e z t n e m tudja m á s . S e s z é b e jut, h o g y teljes élte egy zaklatott, nagy utazás. N ő k e b l e n e m p i h e g feléje, otthonja bérelt szálloda, s á s í t o z i k , n y ú j t ó z k o d i k rá az országutak vándora. Cél nélkül vágtat a nagy éjben, körötte jégcsap, hómező. A g ö z v o n a t h ö r ö g v e fut c s a k s k é t s é g b e e s v e k ö n n y e z ö. Egy-egy családos lámpa fényét bámulja búsan, tétova vonatja izzadt ablakából — az országutak vándora. Börvánkos a párnája néki, a célja e g y - e g y p á l y a h á z . H a c é l h o z ér, s z i v é b e n újra ezer borús r e m é n y csatáz. A sínre néz csüggedt szemével,

AZ UTAZÁS AZ ELET — a vonat haladása folyása

a z élet

- az úton való tévelygés — az életben való tévelygés - a kupé - m a g a az élet (fogalma) - a z u t a s , a v á n d o r - az e m b e r

u t a z á s (a j á r m ű h a l a d á s a ) a z élet f o l y a m a t a - otthona - ideiglenes hely

- az úton való haladás - az életben való haladás - a j á r m ű h a l a d á s a - a z élet folyása

- a jármű - maga az élet (fogalma)

- a z úti c é l o k - é l e t c é l o k

- a sín - a z é l e t p á l y a 29

m e l y fut, d e m e g n e m áll s o h a s leroskad a nedves kavicsra az országutak vándora. (...) A z É L E T U T A Z Á S metafora leképezések sorozatával valósult m e g a fenti v e r s b e n . A z u t a z á s f o g a l o m k ö r é b ő l k ö l c s ö n z i a S Z E R E L E M U T A Z Á S ezt a k é s z l e t e t . Dsida Jenő: Örök útitársak

AZ UTAZÁS AZ ELET / A SZERELEM

M e l l y k é m n e k forró szeretettel E z e l s ő v e r s e m , m i t H o z z á d irok, ki p á l y a t á r s a l e t t é l z o r d u t a m n a k , ki m e g f o g o d k e z e m , m í g b ú g a g é p s az állomások mind m ö g é m rohannak. H a r m i n c kis á l l o m á s t e l h a g y t a m i m m á r és k ö z e l e d i k m á r a t ö b b i , j a j : m i n d e n n a p ú j m é r f ö l d k ő , új b a r á z d a , m i n d e n n a p elhull egy-két szürke haj.

- az utasok - a szerelmesek - a megtett távolság a k a p c s o l a t b a n elért h a l a d á s - a megtett távolság - az é l e t b e n elért h a l a d á s - a megtett távolság - a k a p c s o l a t b a n elért h a l a d á s

B i z o n y n e m ü n n e p ez már. U t a z á s csöndes, komoly magánya. Hallgatunk, míg fogynak a fehér mérföldkövek. H o v á m e g y ü n k , ó, h o v á h a j t a t u n k ?

- az utazás - a kapcsolat eseményei - a m é r f ö l d k ö v e k - a z élet / a kapcsolat szakaszai - az úton lévő akadályok - a kapcsolat nehézségei

L a s s ú b b i r a m k e l l , t á n k ö z e l a cél is. Ha a végállomásra gondolok, k e z e m b e n sír a toll, a z o r d a c é l i s . . .

- a z úti cél - az élet célja / v é g e - az utazás végállomása - a halál

Ketten vitatjuk m e g az útitervet, t i t k o s h a l k a n , h o g y m e g n e hallja m á s , suttogva kérdjük s úgyis válaszoljuk: m o s t hol v a g y u n k , ez milyen állomás?

— az útiterv / válaszutak szerelmesek döntései

Mig dübörögve zakatol a mozdony, az éjszakába sóhajtom bele

- a j a r m u mozgása - az élet folyása/a kapcsolat fejlődése

30

- a z út á l l o m á s a i szakaszai

a kapcsolat

a csillagok közé, a puszta űrbe, mely p á l y á n k fölött ferdén feketül, h o g y az ü d v ö s s é g t á r s a m m á szegődött. Halld m e g , halál: n e m vagyok egyedül S z ő k e fejed l á g y a n v á l l a m r a b i l l e n , m e l l e m r e h u l l e g y f é n y l ő hajfonat, k e z e m r e s z k e t v e babrál. H ű l a lég, hideg v a n m á r és rohan a vonat, rohan, hidakon d ü b ö r ö g tova. Felnyitod kék szemed, mikor megáll? M i é r t a l s z o l m o s t , t á r s a m ? F é l v e félek. Elfolyik m i n d e n . M i n d e n tovaszáll. Látlak, m i k o r az út m á r elfogyott. Á l l a v o n a t . D e n e m szállott r e á d a vég borzalma. Nézel, mosolyogsz, felveszed a menyasszonyi ruhád, karod k a r o m b a öltöd. Indulunk. S u h o g n a k a h a r m a t t a l b e l e p e t t fák. G y a l o g m e g y ü n k a s ű r ű , n a g y sötétb s eltűnünk, m i n t a régi, halk legenda

- a pálya - az élet

- a jármű haladása - a k a p c s o l a t , a z élet f o l y á s a

- a z ú t v é g e - az élet v é g e

- a z u t o l s ó úti c é l - a h a l á l

A Z É L E T U T A Z Á S k o g n i t í v m e t a f o r á t kifejtő m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s e k e t az alábbi m o n d a t segítségével próbáltam rátalálni: T e s z t m o n d a t : A diploma megszerzése életének fontos M e g o l d á s o k : A Z É L E T U T A Z Á S metaforának megfelelő metaforikus ki­ f e j e z é s e k : megállója ( 0 + 3 ) , mérföldköve ( 1 + 2 ) , célja ( 4 + 2 ) , állomása (3+2), állomáshelye ( 0 + 1 ) , fordulópontja ( 0 + 2 ) , pontja ( 0 + 1 ) , kezdőpontja (0+1), lépése ( 1 + 0 ) volt. A z i d ő b e l i s é g e t k i e m e l ő v á l a s z o k a t is f e l s o r o l o m ( n o h a n e m t e k i n t h e ­ t ő k m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s n e k ) : stádiuma ( 0 + 1 ) , pillanata (7+9), mozzanata ( 0 + 4 ) , momentuma ( 0 + 7 ) , része, részlete/eleme ( 2 + 1 / 1 ) , eseménye (7+2), motívuma (0+1). A középiskolás tanulók dolgozataiból az alábbi A Z É L E T U T A Z Á S k o g ­ nitív m e t a f o r á b ó l e r e d ő m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s e k e t g y ű j t ö t t e m ö s s z e : vissza­ fordul az ösvényen, megtalálja a helyes utat, megtalálja a kiutat, rádöbben, hogy ez nem helyes út, útvesztőbe kerül, csak akadályozta az előrejutásban, lépésről lépésre, lépcsőről lépcsőre haladva eljut ő is Auerbach pincéjébe ( j e l k é p e s é r t e l e m b e n ) . Mindannyian egy végtelennek tűnő csigalépcső alján állnak kezdetben, Minden csigalépcsőt árny burkol. Könnyű félre lépni, meg­ csúszni. De a kitűzött céljaikért lelkesülő hősök készek vállalni a tett kanyar­ gós csigalépcsőjének meghódítását. 31

A z a d a t k ö z l ő k az adott p é l d a m o n d a t t a l kapcsolatban az É L E T U T A Z Á S m e t a f o r a m e l l e t t a z élet i d ő b e l i s é g é t e m e l t é k ki l e g n a g y o b b s z á m b a n . E z n e m véletlen. A hétköznapi nyelvben és a szépirodalomban egyaránt isme­ r e t e s e k a z é l e t e t i d ő b e l i e g y s é g e k k é n t felfogó k o g n i t í v m e t a f o r á k . A l e g i s ­ m e r t e b b alapmetaforák: A Z É L E T E G Y P E R C , E G Y N A P , E G Y ÉV. E m e alapmetaforák irodalmi idézetekben szereplő alábbi változatai újságcikkek­ b e n és t a n u l ó i n k d o l g o z a t a i b a n e g y a r á n t e l ő f o r d u l n a k , a n n y i r a k ö z i s m e r t e k : K o r á n j ö t t élted alkonya ( T o m p a M i h á l y : H a l o t t felett), D e í m e , m e g j ö t t életem dele ( R e v i c z k y G y u l a : P a l i n ó d i a ) , I m b o l y g ó k , m i n t a z élet hajnalán ( R e m é n y i k S á n d o r : K e l j fel, és járj). M i e n k a z élet tavasza ( J u h á s z G y u l a : A m a g y a r ifjak é n e k e ) , Itt b e n n v a ­ g y o k a férfikor nyarában (Petőfi S á n d o r ) , É l d é l e t e d , a h o g y lehet. N e s z i d d ! / Volt tavasza. L e s z ősze és tele ( T ó t h Á r p á d : H o v á r ö p ü l s z ? ) A z önálló metaforaalkotás során A Z É L E T U T A Z Á S fogalomköréből táplálkoztak az alábbi m e g h a t á r o z á s o k : A z élet egy utazás (0+2), olyan, m i n t egy földre hullott vízcsepp útja a tengerig (0+1), az élet labirintus ( 2 + 1 ) , a k ö z é p i s k o l á s t a n u l ó p é l d á j a kifejtve: l a b i r i n t u s , a m e l y n e k a t é r k é ­ p é t a z ú t o n t a l á l j u k m e g . A z élet e g y h u l l á m o k o n v e r g ő d ő h a j ó ( 0 + 1 ) . A z É L E T e t ( m ú l a n d ó s á g á b a n ) I D O b e l i s é g é b e n felfogó k é p z e t k ö r b ö l szár­ m a z ó p é l d á k : A z élet e g y o l c s ó p i l l a n a t ( 0 + 1 ) , s z ü r k e k ö d ö s d é l u t á n ( 0 + 1 ) , e g y p i l l a n a t i g t a r t ó t á n c ( 0 + 1 ) . A r ö p k e s é g r e u t a l n a k a z o k a m e g o l d á s o k is, melyek egy T Á R G G Y a l , ÁLLATtal, F O G A L O M m a l azonosítják az ÉLETet: A z élet e g y h o m o k ó r a ( 0 + 2 ) , a z élet e g y m a d á r ( 0 + 1 ) , f é k t e l e n s z á g u l d á s ( 1 + 0 ) , r o h a n ó a u t ó ( 1 + 0 ) . E z u t ó b b i a k a z u t a z á s p é l d á i n á l is i d é z h e t ö k . Jelentős teret kap az adatközlők példatárában A z É L E T K Ü Z D E L E M / H A R C metafora: A z élet k ü z d e l e m (2+1), harctér (0+1), p r ó b á k sorozata (1+0), sikertelen próbálkozások sorozata (1+0), a kereszt cipelése (1+0). A n e h é z s é g e k r e m u t a t rá a t e r m é s z e t i p é l d a i s : A z é l e t t ö v i s e s r ó z s a b o k o r ( 1 + 0 ) . A s z e l l e m i k ü z d e l e m lehet a z a l a p j a a z a l á b b i m e g o l d á s n a k : A z élet önmegvalósítás (1+0). A z elvont fogalmi meghatározások jobbára szintén a küzdésjelleghez v a g y a m u l a n d ó s á g h o z k a p c s o l ó d n a k : A z élet v e n d é g s é g ( 0 + 1 ) , k e s e r ű b o l d o g s á g , b o l d o g k e s e r ű s é g ( 1 / 1 + 0 ) . A m a g u k b a n is m e t a f o r á t t a r t a l m a z ó k i f e j e z é s e k k ö z ü l m e g e m l í t h e t ő : a z élet a f á j d a l o m t e n g e r e ( 0 + 1 ) , s i r a ­ l o m v ö l g y (0+1). A legfilozofikusabb megoldás egy középiskolás alkotása, a m e l y az A J Á N D É K fogalmának kettős (tárgyi-fogalmi) jellegére játszik rá: A z é l e t a j á n d é k , amit többféleképpen lehet becsomagolni, kibontani és használni (0+1). A sebezhetőségre figyelmeztetnek az alábbi m e g o l d á s o k , melyek termé­ szetesen szintén n e m függetlenek berögződött metaforikus/metonimikus képzeteinktől: az élet cérnaszál (0+1), fonál (1+0), gyertya (1+0). 32

A É L E T J Á T É K képzetköréböl építkeznek az alábbi azonosító metafo­ rák. A z é l e t s z e r e n c s e k e r é k ( 1 + 0 ) , ö s s z e t e t t t á r s a s j á t é k ( 0 + 1 ) , j á t é k ( 0 ^ 1 ) , színház (1+0). A Z É L E T E G Y É T E L fogalomkörből való példák ironikusságukkal tűn­ n e k ki, é s m i n d a k ö z é p i s k o l á s o k t o l l á b ó l s z á r m a z n a k : A z é l e t h a b o s t o r t a , f o n o t t k a l á c s , o l y a n , m i n t a sör, A z élet k e v é s , m i n t a M e d v e s a j t b a n a brummogás.

A d ü h , a h a r a g , a m é r e g m e t a f o r i k u s kifejezése A z e u r ó p a i h a g y o m á n y b a n a z e m b e r i test m ű k ö d é s é t , a z é r z e l m i m e g ­ n y i l v á n u l á s o k a t is a n é g y t e s t n e d v h a t ó k ö r é b e v o n j á k . „ A d ü h ö t l e g i n k á b b a forró vér j e l l e m e z t e , a félelmet a hideg verítékkel hozták kapcsolatba. Vagy­ is a z é r z e l m e k n e k fizikai ö s s z e t e v ő i v o l t a k . " P é t e r S t e a m s ú g y v é l i , h o g y : „ A 19. s z á z a d s o r á n a t e s t n e d v e k k e l k a p c s o l a t o s e l m é l e t , m e l y s z e r i n t a z é r z e l m e k f o l y a d é k k é n t t u d n a k lüktetni a z e m b e r b e n , e g y ú j a b b m e c h a n i k u s a b b f e l f o g á s s á a l a k u l t át. A » g é p « - t e s t b e n m á r n e h é z é r z e l m e k e t f e l f e d e z n i , t ü n e t e k e t t o v á b b í t a n i . A fizikai t ü n e t e k m á r c s a k m e t a f o r i k u s á n l e l h e t ő k fel ( h í v h a t ó k e l ő ) " ( i d é z i : K Ö V E C S E S 2 0 0 5 ; 193). Az általánosabb meghatározásból: A D Ü H F O R R Ó S Á G , A D Ü H T Ű Z , A D Ü H F O R R Ó FOLYADÉK származik A D Ü H E G Y T A R T Á L Y B A N N Y O M Á S A L A T T L É V Ő ( F O R R Ó ) F O L Y A D É K kognitív metafora, mely­ n e k a z e m b e r i test m ű k ö d é s e lehet a t a p a s z t a l a t i a l a p j a . E z a v o n a t k o z á s m e g j e l e n i k s z á m o s m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s ü n k b e n : felforrt az agya, begőzölt, füstölög, szétrobban dühében stb. E g y i k k ö z é p i s k o l á s m é r g e s e m b e r r e v o ­ n a t k o z ó h a s o n l a t a k i v á l ó a n festi ezt a j e l l e g e t : A m é r g e s e m b e r o l y a n , m i n t a s í p o l ó t e a f ő z ő (míg ki nem kapcsoljuk alatta a lángot, addig sípol, de lehet, hogy a végén még kifut). A fenti k o g n i t í v m e t a f o r á t kifejtő i r o d a l m i p é l d á k : F e j e m e n a D u n a árja, Összecsapott volna régen! Vagy haragos h o m l o k o m a t Szétszakítná a d ü h , szégyen. (Vajda J á n o s : V i s e g r á d ) A pörnek vége. Elvégeztetett... V é r e s a k e r e s z t t ö v é b e n a fű. A helytartóban forr a néma düh. ( R e m é n y i k Sándor: Pilátus)

33

F á j d a l o m és d ü h h a b z i k s z i v e m b e ' ! (Petőfi S á n d o r : A n e m z e t h e z ) így egymás nélkül kódorogva fojtott d ü h ü n k a z égbe száll (József Attila: Illyés G y u l á n a k ) A f e l m é r é s b e n e g y - e g y , a dühvel, a haraggal és a méreggel kapcsolatos kifejezést kellett kiegészíteniük az adatközlöknek. 1. p é l d a m o n d a t : N a g y o n h a r a g u d o t t , a dühtől majd M e g o l d á s o k : a z a d a t k ö z l ő k a k ö v e t k e z ő k é p p e n e g é s z í t e t t é k ki m e t a f o r i ­ kus kifejezéssé a megadott szövegszegmentumot: A D Ü H E G Y TARTÁLY­ B A N N Y O M Á S A L A T T L É V Ő ( F O R R Ó ) F O L Y A D É K kognitív metafora a k ö v e t k e z ő m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s e k b e n öltött testet: A d ü h t ő l m a j d szétrob­ bant ( 1 5 + 1 3 ) , szétdurrant ( 3 ) , fel/fölrobbant ( 5 + 7 ) , eldurrant ( 0 + 2 ) , forrt ( 1 ) , szétpukkadt ( 1 + 1 ) , szétszállt ( 0 + 1 ) , szétcsattant ( 1 ) , megpukkadt (1 + 1), szétfakadt ( 0 + 1 ) , felforrt a vére ( 0 + 1 ) . A z a l á b b i a k b a n t á r g y a l a n d ó r o k o n é r t e l m ű f o g a l m a k h o z , haraghoz, mé­ reghez k ö t ő d ő e n is t a l á l u n k a f e n t i h e z h a s o n l ó m e g o l d á s o k a t : m a j d szétve­ tette a h a r a g ( 1 + 1), a h a r a g m a j d s z é t p u k k a s z t o t t a ( 0 + 1 ) , s z é t f e s z í t e t t e ( 0 + 1 ) szétpukkant / megpukkadt/szétrobbant mérgében ( 1 / 1 / 1 + 0 ) , majd szétrob­ bant/kicsattant mérgében (0+1/1). N e m található a példaanyagban A D Ü H E G Y T A R T Á L Y B A N L É V Ő F O R R Ó F O L Y A D É K k o g n i t í v m e t a f o r á n a k m e g f e l e l ő , főleg a r é g e b b i i r o ­ d a l m i n y e l v b e n é l ő , k ö z i s m e r t m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s : habzik a szája düh­ ében. E z e k e t i r o d a l m i p é l d a a n y a g b ó l i d é z e m . s é k t e l e n ü l tajtékzott ajka dühében. (Vörösmarty Mihály: Eger) N é m á n n é z a k i r á l y rája, Habot túr dühében szája, (Petőfi S á n d o r : K o n t é s t á r s a i ) A fát r á g j a , tépi s töri Mérget habzó fogával, ( K i s f a l u d y S á n d o r : D o b o z y M i h á l y és h i t v e s e ) A dühre v o n a t k o z ó , f e n n e m l í t e t t k o g n i t í v m e t a f o r a k ö v e t k e z m é n y e i t ő l e l t é r ő m e g o l d á s o k , k é p e s k i f e j e z é s e k is s z ü l e t t e k , m e l y e k a z o n b a n m i n d a c s e l e k v é s i n t e n z i t á s á t fejtik ki, t e h á t a D Ü H I N T E N Z I T Á S / E R Ő á l t a l á n o s m e t a f o r á n a k f e l e l n e k m e g : falra mászott (1 + 1); e g y é b m e g o l d á s o k ( m i n d a 34

k ö z é p i s k o l á s o k n á l ) : megörült, agyvérzést kapott, kettéhasította

összeesett, kiesett a szeme, a Földközi-tengert.

2. p é l d a m o n d a t : M i k o r ezt h a l l o t t a , mérgében

megütötte

a

guta,

, a

harag A t a n u l ó k / h a l l g a t ó k v á l a s z a i t itt a z á l t a l á n o s a b b m e t a f o r a A M É R E G I N T E N Z I T Á S , intenzív cselekvés, változás forrása, határozta m e g . E n n e k m e g f e l e l ő v á l a s z o k a t írtak, m e l y e k j e l e n t ő s r é s z e n e m m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s . K i v é t e l e k is a k a d n a k , pl. A M É R E G T Ű Z m e t a f o r a h a t á r o z z a m e g a v á l a s z t : szikrázott a szeme ( 0 + 1 ) . A k ö z é p i s k o l á s o k m e g o l d á s a i : Mérgében zihálni / káromkodni / őrjön­ geni / tombolni / torkaszakadtából sikoltani / toporzékolni kezdett, eszeve­ szett rohangálásba kezdett, ordítani tudott volna, kiabált, üvöltött, őrjöngött, felordított ( 0 + 2 ) , földhöz verte magát, földhöz vágta magát, a fejét a falhoz verte, földhöz csapta a kardját, széttört egy asztalt, fölugrott / kiugrott az ablakon, megbolondult, eltorzult az arca. A z e g y e t e m i s t á k v á l a s z a i : Mérgében földhöz csapta a telefonját, össze­ szorította a fogát, a földre vetette magát, kirohant, ordított, felordított, ordí­ tani tudott volna, ordítani kezdett. A z i r o d a l m i p é l d á k is a fenti é r t e l e m b e n a z o n o s í t j á k a m é r e g f o g a l m á t : i n t e n z í v c s e l e k v é s ( 1 ) , á l l a p o t v á l t o z á s f o r r á s a k é n t ( 2 . i d é z e t m á s o d i k sora, 3.), v a l a m i n t t ű z k é n t ( 2 . h a r m a d i k s o r a ) . 1. Dúl, fúl s ordít mérgében; ( K i s f a l u d y S á n d o r : D o b o z y M i h á l y és h i t v e s e ) 2. A legelső táblabíró. Mérgében s z i n t e zöldül, kékül, M a j d m e g vörös lesz, mint a rák, (Vajda J á n o s : K e l l - é h i v a t a l ? ) 3. Szilaj P i s t a mérgében majd megfúlt. (Petőfi S á n d o r : Szilaj P i s t a ) A H A R A G ( T E R M É S Z E T I ) E R Ő kognitív metaforának megfelelő ered­ m é n y e k : a harag felülkerekedett rajta ( 0 + 1 ) , a harag erőt vett rajta ( 0 + 1 ) , eluralkodott rajta a harag ( 1 + 3 ) , a harag eluralkodott az elméjén ( 0 + 1 ) , el­ öntötte a harag ( 6 + 3 ) , a harag elöntötte a szívét ( 0 + 2 ) , a harag elöntötte az eszét ( 1 + 0 ) , az egész testét (1 + 1), a harag elöntötte az egész arcát ( 1 + 0 ) , a harag elborította az agyát / az elméjét ( 0 + 1 / 1 ) , elárasztotta a testét ( 0 + 1 ) , el­ futotta a harag ( 0 + 1 ) , elfutotta az elméjét a harag ( 0 + 1 ) , a harag elvakította ( 0 + 1 ) , kitört rajta a harag ( 2 + 0 ) ,

35

A testnek e g y tartállyal való azonosítása, az indulat p e d i g a b e n n e lévő ( f o r r ó ) f o l y a d é k - m e r ü l h e t fel a z a l á b b i k i f e j e z é s b e n : a harag teljesen kitöl­ tötte a lényét ( 1 + 0 ) , a harag munkált benne ( 0 + 1 ) . S e l g o n d o l k o d t a t ó , v a j o n n e m i d e t a r t o z i k - e a z a l á b b i k i f e j e z é s i s : kijött rajta a harag ( 1 + 0 ) . A h a r a g m e g s z e m é l y e s í t é s e t a p a s z t a l h a t ó a z a l á b b i p é l d á k b a n : a harag elvette az eszét, (1 + 1), megőrjítette ( 0 + 1 ) , nem enyhült ( 1 + 0 ) . A H A R A G / A M É R E G / A D Ü H T Ű Z / H Ö . A r a n y J á n o s n á l e z így h a n g ­ zik: B o s s z ú , harag és düh lángja gyúlt szivében. ( A r a n y J á n o s : A r i o s t ó b ó l ) ( A z e m l í t e t t k o g n i t í v m e t a f o r a is a z á l t a l á n o s a b b m e g f o g a l m a z á s : A H A R A G / A M É R E G I N T E N Z I T Á S alapmetafora folyománya.) A t a n u l ó k által a l k o t o t t fenti é r t e l m ű m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s e k : A harag egyre jobban emésztette ( 0 + 1 ) , felemésztette a harag ( 1 + 0 ) , a haragtól telje­ sen bevörösödött ( 0 + 1 ) , a harag kipirositotta az orrát ( 0 + 1 ) , mérgében fel­ hevült ( 1 + 0 ) , bepirult ( 1 + 0 ) , bevörösödött ( 1 + 0 ) , elpirult ( 1 + 0 ) , elvörösödött (1 + 1). Ö n á l l ó metaforaalkotáskor csupán a D Ü H r e k é r d e z t e m rá. A k ö v e t k e z ő eredmények születtek: A D Ü H ( T E R M É S Z E T I J E L E N S É G ) E R Ö : föltámadott tenger (0+1), hirtelen született tornádó (0+1), vulkán (0+1), orkán (1+0), vihar (0+1), zápor (0+1), a primitív élővilágot szétromboló erő (0+1), tomboló erő (1+0), porfelhő (1+0). A D Ü H E G Y ÁLLAT: A düh ordító oroszlán (1+0), leláncolt vad (1+0), az érzelmek v a d bikája (1+0), tomboló vadállat (0+1). A D Ü H T E R M É S Z E T F E L E T T I E R Ő : a düh olyan, mint az ördög (0+1), láthatatlan d é m o n (0+1), a legnagyobb gonosz (0+1), Z e u s z nyila (0+1). A D Ü H E G Y T E R E M : a d ü h h o m á l y o s cella (0+1), feneketlen v e r e m (0+1). A D Ü H n e k a M É R E G g e l való azonosításában ez utóbbi fogalmi és anya­ gi v a l ó j a t a l á l k o z i k : A d ü h m é r e g ( 0 + 1 ) , g y o r s a n ö l ő m é r e g ( 0 + 1 ) , m e g ­ mérgezi a vérünk (0+1). A z elvont fogalmon alapuló meghatározások a következők voltak: kirob­ b a n ó érzés (1+0), elfojtott szerelem (1+0), az igazi én megnyilatkozása ( 1 + 0 ) , m i n d e n j ó e l r o n t ój a ( 1 + 0 ) , a s z ü k s é g e s r o s s z ( 1 + 0 ) , i n d u l a t ( 1 + 0 ) , a lélek betegsége (1+0). Megállapítható, h o g y alapjában a D Ü H I N T E N Z I T Á S alapmetafora nyil­ v á n u l m e g a fenti p é l d á k b a n , a n e m e l e m z e t t j e l z ő k b e n is: föltámadott, t o m ­ boló, ordító, d e akkor is, h a tárggyal azonosítják: időzített b o m b a (0+1), a k k o r is h a a h á b o r ú v a l : a d ü h h á b o r ú ( 0 + 1 ) . A r o b b a n á s s a l p á r h u z a m o s a n a l e f o j t o t t s á g is ott v a n a p é l d á k b a n . A d ü h k i a d á s a a z e m b e r m e g n y u g v á s á t 36

e r e d m é n y e z h e t i , e r r e utal e g y t á r g g y a l / f o g a l o m m a l v a l ó a z o n o s í t á s a : a d ü h katalizátor (0+1). A v á l a s z o k b a n m á r e l e v e e l ő f o r d u l n a k itt is m e t a f o r á k : a d ü h a b o s s z ú csírája (0+1). Gondolkodásra késztet, h o g y főképp a H A R A G esetében külső vagy bel­ s ő e r ő m e g n y i l v á n u l á s a i r ó l b e s z é l h e t ü n k , v a g y p l . a harag áthatotta egész énjét ( 0 + 1 ) p é l d á n á l a k ü l s ő e r ő m i k é n t é r h e t ő t e t t e n . : l e h e t a k á r S U G Á R , a k á r F O L Y A D É K is. M é g n e h e z e b b a n e m e l é g g é s z a b a t o s , d e n a g y o n is b e s z é d e s p é l d a m e g f e j t é s e : a harag a húsába ment ( 0 + 1 ) . A k ü l s ő - b e l s ő k é r d é s k ö r t érinti, h o g y m i k é n t K ö v e c s e s ( K Ö V E C S E S 2 0 0 5 ; 1 7 3 ^ 1 ) e m l í t i a j a p á n m e g f e l e l ő k b e n , a harag a hasban van. P e r s z e a m a g y a r b a n is a k a d e h h e z h a s o n l ó s z ó l á s , a ' v a l a k i r e n e h e z t e l , h a r a g s z i k ' kife­ j e z é s é r e : a begyében van. A szintén K ö v e c s e s által i d é z e t t j a p á n s z ó l á s : elsza­ kadt a türelemzsákja u g y a n c s a k e g y t ö l t h e t ő tárgyról v a g y a n n a k e g y r é s z é r ő l b e s z é l , erre c é l o z a m a g y a r p é l d a is: k i s m é r e g z s á k , m o n d j u k pl. a m é r g e l ő d ő k i s g y e r e k r e . D e itt e m l í t h e t ő a: megtalálja zsák a foltját s z ó l á s is. V ö r ö s m a r t y s z e l l e m e s n é p i logikájú p é l d á j a is a ( l e f o j t o t t / b e k ö t ö z ö t t ) d ü h k i s z a b a d u l á s á r ó l s z ó l , t e h á t n a g y o n is illik a fenti k é p z e t k ö r h ö z . BALGA U d v a r o d n á l egy leány volt, B ö s k e néven, akit ösmersz; E z t én e l j e g y e z t e m i m m á r , S m o s t e g y s z e r r e s z á r n y a nőtt, M i n t az ájtatos k ö z ö n s é g A faképnél a papot, Itt felejtett, itt h a g y o t t . CSONGOR S a düh gatyamadzagával, H o g y n y a k o n kötötted a bút, Mind ezért volt? BALGA M i n d ezért. CSONGOR S a düh meztelen maradt. BALGA Úgy, s a m a d z a g elszakadt. ( V ö r ö s m a r t y M i h á l y : C s o n g o r és T ü n d e ) 37

A b o l d o g s á g metaforái A hétköznapi metaforákat felmérő tesztben nagy s z á m b a n születtek A B O L D O G S Á G F E L E M E L K E D É S kognitív metaforára utaló adatok. P é l d a m o n d a t : A barátnője szavai hallatán nagyon megörült, a boldogság­ tól tudott volna. M e g o l d á s o k : A boldogságtól repülni tudott volna ( 1 5 + 1 4 ) , repdesni/röp­ dösni ( 3 + 2 ) , repesni ( 1 ) , szállni ( 3 + 2 ) , szárnyalni ( 4 + 1 2 ) , az égig tudott vol­ na ugrani (1 + 1 ) , ugrálni/ugrándozni tudott volna (1 + 1 ) , táncolni ( 2 ) , tehenet röptetni (0+1) M á s i n t e n z í v é r z é s t m e g n e v e z ő v á l a s z o k : ordítani ( 0 + 2 ) , sírni ( 0 + 1 ) , éne­ kelni ( 0 + 1 ) , őrjöngeni ( 0 + 1 ) , reszketett (0+1). A S Z E R E L E M m e l k a p c s o l a t o s p é l d a m o n d a t e l e m z é s é r e itt n e m t é r e k ki, d e a n n y i t é r d e m e s m e g j e g y e z n i , h o g y ott p e r s z e a V A K S Á G f o g a l m a m e r ü l t fel e l s ő d l e g e s e n , d e a f e l e m e l k e d é s f o g a l o m k ö r e is j e l l e m z ő : szárnyal (0+1), két méterrel a föld felett jár ( 1 + 0 ) , repülni tudna ( 0 + 3 ) , madarat lehetne fo­ gatni vele ( 1 + 2 ) . A z azonosító metaforákat elváró feladatban a k ö v e t k e z ő alapmetaforák­ n a k m e g f e l e l ő a z o n o s í t á s o k a t írták a z a d a t k ö z l ő k : A BOLDOGSÁG

MENNYORSZÁG

A b o l d o g s á g földi m e n n y o r s z á g (0+1), földöntúli érzés (1+0). ABOLDOGSÁG

FÉNY

A boldogság fényözön (0+1), napsütés (1+0), napfény (0+1), napfé­ nyes nyári reggel (1+0), A B O L D O G S Á G - H Ő - láz (0+1). A BOLDOGSÁG ÉTEL A boldogság sózott hering (0+1), dobostorta (0+1), jó m e n z á s kaja (szinte nincs) (0+1). A B O L D O G S Á G ÁLLAT, ILLETVE N Ö V É N Y A b o l d o g s á g tiszavirág (0+1), fenyőfa (0+1). A BOLDOGSÁG MADÁR A b o l d o g s á g v á n d o r m a d á r (0+1), ritka m a d á r (1+0), kék (1+0).

madár

A BOLDOGSÁG TERMÉSZETI JELENSÉG / TELEK A b o l d o g s á g l e v e g ő ( 0 + 1 ) , illatos k e r t ( 1 + 0 ) . J e l k é p e s v á l t o z a t : r ó z s a ­ szín felhő (0+1).

38

A közismert metafora a B O L D O G S Á G M Á M O R - a boldogság ö r ö m m á ­ m o r (1 ifJ) m e g j e l e n é s e m e l l e t t a m e g o l d á s o k fele e l v o n t f o g a l m i v a l ó j á b a n h a t á r o z z a m e g a b o l d o g s á g o t , a k á r m e t a f o r i k u s , a k á r m á s , leíró j e l l e g ű m e g ­ f o g a l m a z á s s a l é l n e k is a z a d a t k ö z l ö k . A k ö z é p i s k o l á s o k m e g o l d á s a i : a b o l ­ d o g s á g s z a b a d s á g , á l o m , t e l j e s s é g , a z élet é r t e l m e , m a r ó féltés, i d ő , ö r ö m , nevetés. A z egyetemisták válaszai: szerelem, elégedettség, elmondhatatlan j ó , m u l a n d ó é r z é s , l e h e t e t l e n s é g , t ű n ő i d ő , l o p o t t m a g á n y , á b r á n d , a lét komikuma, örök hazugság, a legnagyobb szám a matematikában. A p é l d a a n y a g o t t e r m é s z e t e s e n i r o d a l m i i s m e r e t e i n k is b e f o l y á s o l j á k : a b o l d o g s á g földi m e n n y o r s z á g m e g o l d á s t ó l , a b o l d o g s á g k é k m a d á r m e ­ taforáig. A m e t a f o r a a l k o t á s b a n a b o l d o g s á g m e g f o g h a t a t l a n s á g á t j e l z ő e l v o n t fo­ g a l m i m e g h a t á r o z á s o k v o l t a k t ú l s ú l y b a n . H a f o g a l m i m e t a f o r a alá is v o n h a t ­ tuk a válaszok egy részét, azok sem, mint a hő, fény, m e n n y stb., tették kéz­ zelfoghatóbbá a fogalmat. A középiskolások ironizáló, tréfálkozó válaszai é p p ú g y j e l l e m z i k a korosztályt, mint az e g y e t e m i s t á k élettapasztalatot tük­ röző megoldásai. Persze nehezen besorolható a boldogság könny metafora ( l e h e t e m b e r i t e s t n e d v ) , m e l y a fájdalmat és a t i s z t a s á g o t e g y a r á n t j e l e n t h e t i . A b o l d o g s á g o l y a n , m i n t a n ő ( n e m lehel n é l k ü l e élni) a b o h ó k á s , i r o n i z á l ó kedvet példázza. A b o l d o g s á g n a k e m e s o k r é t ű m e g h a t á r o z á s a utal a f o g a l o m b e h a t á r o l h a tatlanságára, á m a metaforikus kifejezés m e g o l d á s a i igen e g y ö n t e t ű e k vol­ tak. E z n y i l v á n v a l ó a n a n y e l v i k ö r n y e z e t , a f r a z e o l o g i z m u s s á v á l á s k ö v e t ­ kezménye. A z idevágó irodalmi példák különösen a romantikában voltak népsze­ rűek. A boldogság megjelenítésére természetcsen a metaforajellegböl eredő m e g s z e m é l y e s í t é s is g y a k o r i volt. Pl.: M í g a z o k , kik b ú t , bajt n e m s z e n v e d n e k A boldogság karjain, Vigadoznak a kies Fürednek Kútfején és partjain; (Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi e k h ó h o z ) Zsanét ez, kinek szemében Ragyogva olvashatod, Hogy a boldogság ölében A r a n y időd várhatod. (Csokonai Vitéz M i h á l y : A szépség ereje a bajnoki szíven)

39

A B O L D O G S Á G ÉTEL, ITAL Boldogító Szerelem! Kifizeted u z s o r á v a l Sérelmiért szivemet, A boldogság méz-árjával B o r í t v á n el l é t e m e t : B o l d o g s á g m é z é b e n m é r e g - c s e p p rejtezik. (Tompa Mihály: Szemere Miklóshoz) A b o l d o g s á g p i r o s b o r á b a n is E g y - k é t c s e p p m i n d i g rejtett f á j d a l o m ; ( T o m p a Mihály Akác-fejfa) A BOLDOGSÁG MADÁR M a j d h a d ő l n i k é s z ü l élted fája, S azt sem mondhatod, Hogy ágán a boldogság-madár E g y s z e r nyugvék, e g y dalt csattogott, (Petőfi S á n d o r : B o l o n d I s t ó k ) O h , h a n é z e m e hajfurtöt: Minden perc eszembe jut, Melyben a boldogság szárnyán M e n n y b e nyilt e l ő t t e m ut; (Petőfi S á n d o r : E g y h a j f ü r t h ö z ) A BOLDOGSÁG ÉGI FÉNY A d d i g m i e n k , m i g m e s s z e fénylik, S ha birtokunkba jut: A boldogság, ez égi fáklya M á r akkor elaludt! (Tompa Mihály: Gyöngyhím)

A B O L D O G S Á G KERTI É P Í T M É N Y O h b o l d o g s á g ! á r n y a s zöld lugas, (Tompa Mihály: Oh...) A BOLDOGSÁG EGY JÁRMŰ S Szent Ilonáról visszanézni j ó , Mikor csendes a bánat tengere És messze suhan egy emlék-hajó. 40

Bár félárbocon leng a lobogója, M é g i s M a r e n g o , Jena, Auslerlitz, Mégis a b o l d o g s á g á l o m - h a j ó j a . (Reményik Sándor: Álom-hajó)

„Úszni a virágzásban". Metaforák összefonódása A z író életről és halálról, versről e m b e r és világ kapcsolatáról m i n d i g tud újat m o n d a n i . I g e n , igazat kell a d n u n k A r i s z t o t e l é s z n e k , a m e t a f o r a a l k o t á s k é ­ p e s s é g e a t e h e t s é g j e l e . M i n d e g y itt, h o g y a k o g n i t í v m e t a f o r á k n a k m e g f e l e ­ lő k é p b o m l i k - e ki v a g y attól e l t é r ő . A l é n y e g r e t a p i n t F ó n a g y I v á n is, a m i k o r azt m o n d j a , h o g y a m e g é l t s é g leszi é r t é k e s s é a k é p e t ( F Ó N A G Y 2 0 8 ) , p e r s z e emellett a kontextus, a stílus, a k o m p o z í c i ó , a kép kiterjesztése, k o m b i n á l á s a s e m e l h a n y a g o l h a t ó , h o g y a n y e l v i a l a k u l a t r ó l n e is b e s z é l j ü n k . U g y a n a k k o r m i é r t v o l n a t r a g i k u s azt is e l f o g a d n i , h o g y a m e t a f o r á k e g y j e l e n t ő s h á n y a d a ősi t u d á s o n a l a p s z i k , g o n d o l k o d á s u n k l o g i k a i alapjai feltételezik. A B O L D O G S Á G S Z Á R N Y A L Á S / R E P Ü L É S mellett a B O L D O G S Á G - Ú S Z Á S az egyik alapvető kognitív metafora, amelyet a pszichoanalízis­ b e n a K Ö Z Ö S Ű L É S s e l is a z o n o s í t a n a k . T o l n a i O t t ó a l á b b i s z ö v e g r é s z é b e n ez a metafora kiteljesedik, m á s metaforákkal összefonódik, k e z d v e azzal, h o g y m á r a fenti m e t a f o r a is o d a - v i s s z a é r t e l m e z h e t ő ( n e m h i á b a a l a k u l azonosító predikatív viszonyon): A B O L D O G S Á G Ú S Z Á S (alátámasztják ezt m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s e i n k : úszik/fürdik a boldogságban). Tolnainál: A Z Ú S Z Á S - B O L D O G S Á G - LÉTEZÉS (ÉLET). A TISZAVIRÁG - ÉLET (SZÜLETÉS) ÉS H A L Á L T A L Á L K O Z Á S A - K I S H A L Á L (KÖZÖSÜLÉS) - (ATOM)ROBBANÁS. A BOLDOG EMBER - VIRÁGLÉNY. A TISZA­ VIRÁG D I D E R G É S E - (AZ ÍRÓ) E M B E R LÉTALAPJA, V E R S E I N E K MEGHATÁROZÓ RITMIKAI EGYSÉGE. „ V a n n a k e m b e r e k , akik m e g s z á l l o t t j a i a r e p ü l é s n e k , n á l a m a z úszás a lé­ tesés egyik formája. I s t e n e m , úszni a virágzásban... I g e n , a m e t a f o r a é p p e n o l y a n v a l a m i , m i n t a t i s z a v i r á g . Ezt a k ü l ö n ö s lényt mintha eleve a költészet számára teremtették volna. M o n d j á k a szak­ i r o d a l o m b a n , h o g y m á r A r i s z t o t e l é s z is f o g l a l k o z o t t v e l e . ... a z ö v a c o g á s u k , d i d e r g é s ü k , r e z g é s ü k a z a l a p , a z a r i t m u s , a m i e n g e m m e g h a t á r o z o t t , ha v a l a k i v a l a m i t ki a k a r h a l l a n i a v e r s e i m b ő l , ne i s k o l á s s é m á k a t k u t a s s o n , a tiszavirágot t a n u l m á n y o z z a , mérje inkább. A vers ritmusáról értekező poéti­ k á k is figyelembe v e h e t n é k ezt. ( E b b e n b e n n e v a n , a m i t k i s h a l á l n a k n e v e z ­ h e t n é k , e z a z e g y e t l e n d o l o g a v i l á g o n , a h o l s z ü l e t é s és h a l á l e g y e t l e n p o n t ­ ban történik. Rajtad történik, a válladon, az arcodon, és szinte viráglénynek t u d o m m a g a m , v a g y t u d n á m m a g a m , h a e z n e m h a n g z a n a túl s z é p e n . E p o n t é l e t - h a l á l r o b b a n á s á n a k i n t e n z i t á s a s z i n t e a z a t o m b o m b á t i d é z i , el­ lenpontozza pontosabban, egy pozitív a t o m r o b b a n á s . " (Tonai O t t ó : K ö l t ő d i s z n ó z s í r b ó l , 2 9 . 1.). 41

Összefoglalás Ö s s z e f o g l a l á s k é n t e l m o n d h a t j u k , h o g y ezt a k é r d é s k ö r t - a m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s e k h a s z n á l a t á t , a z írói és d i á k o s m e t a f o r a a l k o t á s t - é r d e m e s e g y ü t t tanulmányozni. Láthatjuk, hogy gyakran azonos forrástartományból meríte­ n e k a s z e r z ő k , a z o n o s f o r r á s b ó l e r e d n e k a n a g y g o n d o l a t o k é s a fiatalos k é p ­ a l k o t á s . A z o n o s e z a k i n c s , c s a k ki j o b b a n k i b o n t j a , ki k e v é s b é . T o v á b b g o n ­ dolja a k ö l t ő , a z író i s , a m a g a m ó d j á n a t r é f á l k o z ó fiatal is. ( N e m v é l e t l e n ü l e m l e g e t F ó n a g y I v á n is g y a k r a n v i c c e k e l a k é p a l k o t á s k a p c s á n ) . A m e t a f o r á k és m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s e k v i z s g á l a t a a l a p j á n l e s z ö g e z h e t ­ j ü k , h o g y a hétköznapi metaforikus kifejezések, az ún. „halott metaforák" ismerete a középiskolások és az egyetemisták körében nagymértékben jelen van, ami m i n d e n k é p p e n m a g a s szintű anyanyelvi kompetenciáról tanúsko­ dik. A z t is t a p a s z t a l h a t j u k , h o g y a k o g n i t í v m e t a f o r á k b ó l e r e d ő m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s e k a z a d a t k ö z l ő k v á l a s z a i n a k j e l e n t ő s h á n y a d á t adják, k ö r ü l í r á s a i k is j ó s z e r é v e l m i n d i g b e h a t á r o l h a t ó k é p z e t k ö r b ő l t á p l á l k o z n a k . A z önálló metaforaalkotás során egyes fogalmaknál (főleg az egyetemis­ t á k ) g y a k r a n ü r e s e n h a g y t á k a f e l a d a t l a p o t . ( E z a feladatfajta a k r e a t i v i t á s m e l l e t t t ö b b g y a n ú t l a n k ö z l é s s z á n d é k o t is feltételez.) A m e g o l d o t t f e l a d a t o k ­ ban az adatközlők a legismertebb forrásokból merítettek a céltartományok m e g h a t á r o z á s á r a , d e e z n e m v o l t feltétlenül a z o n o s a z o k k a l a k o g n i t í v m e t a ­ forákkal, amelyeket a kiegészítéses feladatokban alkalmaztak. A B O L D O G ­ S Á G esetében pl. az elvont fogalmakon alapuló azonosítás, a D Ü H kapcsán viszont a konkrétabb elemek megjelenése a gyakoribb. A n y e l v i m e g h a t á r o z o t t s á g is e g y é r t e l m ű . A harag, méreg, düh r o k o n ér­ t e l m ű k i f e j e z é s e k . H a a z o n b a n o k h a t á r o z ó i v o n z a t o t (dühtől) k e l l k i e g é s z í ­ t e n i , e z e g y é r t e l m ű v é teszi a v á l a s z t á s t , h o g y a düh munkál az emberben (így a z e m b e r e n á l l a p o t v á l t o z á s m e g y v é g b e : szétpukkad, szétrobban stb.). A z á l l a p o t h a t á r o z ó i v o n z a t m e g a d á s a (mérgében) pedig nyilvánvalóan az alany c s e l e k v é s é t fogja k i v á l t a n i ( a m i t k ö r ü l í r á s s a l így f o g a l m a z t a k m e g : m é r g é ­ b e n tombolni, őrjöngeni, kiabálni kezdett), s c s a k k e v e s e b b e s e t b e n k ö v e t i ezt ú j a b b á l l a p o t v á l t o z á s l e í r á s a (pl.: mérgében elvörösödött). Ha alanye­ s e t b e n v a n a s z ó : a harag ( p é l d á j a m u t a t j a ezt), a k k o r f e l t é t e l e z h e t ő , h o g y l e g t ö b b e s e t b e n a z a l a n y l e s z a c s e l e k v ő e r ő - a harag jog uralkodni az emberen. N e m v é l e t l e n p e r s z e , h o g y é p p így a d t a m m e g a p é l d a m o n d a t o k a t , h i s z a n y e l v b e n így d i f f e r e n c i á l ó d o t t a k i f e j e z é s m ó d é s a k o g n i t í v m e t a f o ­ r á k h o z v a l ó k ö t ő d é s is. É r d e m e s l e n n e p s z i c h o - é s s z o c i o l i n g v i s z t i k a i s z e m p o n t o k a l a p j á n is szemügyre venni a kapott anyagot. Érdekes kérdés lenne, hogy mennyiben v a n korosztálybeli megindokoltsága annak, h o g y az egyetemisták inkább az elvont fogalmi m e g h a t á r o z á s o k h o z vonzódtak, pl. A B O L D O G S Á G o t , az É L E T e t kifejtő m e t a f o r á k b a n , illetve n e m a z z a l m a g y a r á z h a t ó - e e z , h o g y

42

a z a d a t k ö z l ő h a l l g a t ó k d ö n t ő t ö b b s é g e n ő n e m ű volt. A k ö z é p i s k o l á s a d a t ­ k ö z l ö k k é t h a r m a d a fiú, így m e t a f o r a a l k o t á s k o r a k o r o s z t á l y r a és n e m r e j e l ­ l e m z ő , é r z e l m e k e t h á r í t ó o d a m o n d á s , v a g á n y k o d á s , s z e l l e m e s k e d é s is d ö n ­ tő l e h e t e t t . S o k v á l a s z b a n n y o m o n k ö v e t h e t ő e g y b i z o n y o s a m b i v a l e n c i a , a kialakuló személyiség ellentmondásossága. Míg egyik-másik válaszban a nyerseség hivalkodik, u g y a n a z o n tanuló másik metaforájában ez m á r lírává s z e l í d ü l . Pl.: A szerelem a s z e x u á l i s v á g y a k e g y i k m e g n y i l v á n u l á s i for­ m á j a . Az élet o l y a n , m i n t a h o m o k ó r a . K é t f é l e k é p p e n l e h e t m e g á l l í t a n i . V a g y m e g v á r j u k , h o g y m a g á t ó l l e p e r e g j e n , v a g y h o z z á s e g í t ü n k . A bol­ dogság o l y a n , m i n t a k ö n n y c s e p p . E z e k a kérdések látszólag túlmutatnak a tárgyalt témán, a képalkotás a z o n b a n az egyéntől sohasem független. A z o k a metaforikus kifejezésekkel tűzdelt megjegyzések s e m függetlenek a szerzőtől, amelyeket a k á r csak eb­ b e n a z ö s s z e g e z é s b e n is e l e j t e t t .

Irodalom Arisztotelész (1994): Poétika. Kossuth Könyvkiadó, Bp. Bencze Lóránt (1996): Mikor, mién, kinek, hogyan. Stílus és értelmezés a nyelvi kommuni­ kációban 1. Corvinus Kiadó, Bp. Fónagy Iván: A költői nyelvről. Corvina Könyvkiadó. Bp. Kövecses Zoltán (2005): A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Typolex, Bp. Ricoeur, Paul (2006): Az élö metafora. Osiris Kiadó, Bp. Szathmári István (1961): A magyar stilisztika útja. Gondolat Kiadó, Bp. Szabó Zoltán (1998): A magyar szépirói stílus történetének fó irányai. Corvina Könyvkiadó, Bp. Tolcsvai Nagy Gábor (2003): A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben = Hang és szöveg. Szerk. Bednanics G.—Bengi L.—Kulcsár Szabó E.—Szegedy-Maszák M. Osiris Kiadó, Bp.

METAPHORICAL THINKING AND NATIVE LANGUAGE

COMPETENCE

In this p a p e r , t h e a u t h o r p r e s e n t s a s u r v e y b a s e d o n L a k o f f ' s c o g n i t i v e m e t a p h o r theory. T h e aim of the survey w a s to e x a m i n e h o w present so c a l l e d „ d e a d m e t a p h o r s " , m e t a p h o r i c e x p r e s s i o n s , in t h e l a n g u a g e o f t h i r d a n d fourth y e a r u n i v e r s i t y s t u d e n t s a n d t h i r d a n d fourth g r a d e s e c o n d a r y school students are. T h e paper also focuses on h o w the k n o w l e d g e of these m e t a p h o r s a m o n g t h e target g r o u p s is r e l a t e d to t h e l o g i c a l b a c k g r o u n d o f the identifying m e t a p h o r s , similes and circumlocutions created and used by t h e m . U s i n g Iiterary e x a m p l e s , t h e a u t h o r c o m p a r e s t h e c h a r a c t e r i s t i c s o f literary a n d s t u d e n t m e t a p h o r c r e a t i o n .

43

ETO: 811.511.141 (497.113Újvidék):81 '276.3-053.6

PÁSZTOR KICSI

CONFERENCE

PAPER

MÁRIA

1

AZ ÚJVIDÉKI RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ MAGYAR NYELVŰ GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI MŰSORAINAK LEHETSÉGES HATÁSA FIATALJAINK NYELVHASZNÁLATÁRA ÉS SZOCIALIZÁLÓDÁSÁRA Egy

kérdőíves

The

results

felmérés of a form-filling

eredményei survey

A dolgozat az Újvidéki Rádió és Televízió műsorkínálatából, valamint a megkérdezett általá­ nos és középiskolás diákok müsornézési/-hallgatási szokásaiból kísérel meg választ kapni arra a kérdésre, hogy milyen fokú minőségi/mennyiségi hatást gyakorolhatnak a magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági műsorok a fiatalok nyelvhasználatára és szocializációjára, mindezt pedig a kérdőíves felmérés és a műsorkínálat statisztikai adatainak áttekintése révén ismerteti. Kulcsszavak: rádió, televízió, nyelvi hatás, nyelvi kód, szocializáció, nyelvi szocializáció

,, Minden nyelvi közösségnek se, milyen

mértékben

joga

működő helyi vagy hagyományos alkalmazási

területtel

működő összes

van, hogy

Ieg)'en nyelve jelen

médiákban,

vagy fejlettebb

tömegkommunikációs

rási vagy adási módszertől

a

nagyobb

technológiával eszközben

fiiggetlenül.

eldönt­ területén

a szó­

"

( A N y e l v i J o g o k E g y e t e m e s N y i l a t k o z a t a , IV. sza­ kasz, 3. cikk - Barcelona,

1

2

2

1996.)

Időközben az Újvidéki Rádió és Televízió intézményét Vajdasági Rádió és Televízió néven jegyezték be. A Nyelvi J o g o k E g y e t e m e s Nyilatkozata = A. Jászó Anna (föszerk): Szociolingvisztikai s z ö v e g g y ű j t e m é n y . Tinta Könyvkiadó, 2002, 2 8 0 - 2 9 0 . I. (288. I.)

44

1. A vizsgálat célja és módszerei A v i z s g á l a t célja a z v o l t , h o g y m e g k í s é r e l j e m f e l f e d n i , m i l y e n m é r t é k b e n f e j t h e t n e k ki h a t á s t a z Ú j v i d é k i R á d i ó é s T e l e v í z i ó m a g y a r n y e l v ű g y e r m e k és ifjúsági m ű s o r a i fiataljaink n y e l v h a s z n á l a t á r a és s z o c i a l i z á c i ó j á r a . E n n e k céljából kérdőívet készítettem, melyet h á r o m újvidéki / Újvidék környéki á l t a l á n o s és két ú j v i d é k i k ö z é p i s k o l a m a g y a r a n y a n y e l v ű d i á k j a i t ö l t ö t t e k ki ( ö s s z e s e n 2 7 2 t a n u l ó ) . E z e n k í v ü l m e g v i z s g á l t a m a z Ú j v i d é k i R á d i ó és T e l e ­ v í z i ó m a g y a r n y e l v ű a d á s a i n a k m ű s o r r e n d j é t is, m e l y n e k a l a p j á n k i m u t a t á s t k é s z í t e t t e m a z e g y e s m ű s o r t í p u s o k ( k ö z t ü k a g y e r m e k - és ifjúsági m ű s o r o k ) s z á z a l é k a r á n y á r ó l a heti ö s s z m ü s o r i d ő v e t ü l e t é b e n . U g y a n i s a l e h e t s é g e s n y e l v i h a t á s m e n n y i s é g i l e g c s a k a z e g y e s a d á s t í p u s o k k í n á l a t á n a k és k e r e s l e ­ t é n e k f ü g g v é n y é b e n m é r h e t ő fel. A l e h e t s é g e s m i n ő s é g i h a t á s e z z e l s z e m b e n a z a d á s o k n y e l v i e l e m z é s e u t á n is, s a j n o s , rejtett m a r a d , m i v e l a p r o b l é m a túl k o m p l e x a h h o z , h o g y b á r m e l y k é r d ő í v k é p e s l e g y e n k i s z ű r n i a z o k a t a p o ­ z i t í v / n e g a t í v n y e l v i h a t á s o k a t , m e l y e k b e n e g y g y e r m e k v a g y ifjú k i z á r ó l a g a rádió vagy televízió közvetítésével részesülhetett. A médiának a (nyelvi) s z o c i a l i z á c i ó r a tett h a t á s á t v i s z o n t m é g ettől is n e h e z e b b t e t t e n é r n i .

2. Média és szocializáció 3

A szocializáció Kiss J e n ő szerint az egyén t á r s a d a l o m b a való beillesz­ k e d é s é n e k f o l y a m a t a . E n n e k s o r á n a z e g y é n elsajátítja v a l a m e l y k u l t ú r a t a ­ p a s z t a l a t a i t , v i s e l k e d é s m i n t á i t , értékeit, h i e d e l m e i t . A társadalomban ható erővonalak és n o r m á k feltérképezése az egyén s z e m p o n t j á b ó l n é z v e r e n d k í v ü l k o m p l e x és h o s s z a n t a r t ó f o l y a m a t . A b e i l ­ l e s z k e d é s m ó d o z a t a i n a k é s l e h e t ő s é g e i n e k elsajátítása a b b a n a p i l l a n a t b a n k e z d ő d i k , a m i n t az e g y é n b e k e r ü l a z a d o t t k ö z ö s s é g ( e k ) b e , s - m o n d h a t j u k b á t r a n - e g é s z é l e t e n át tart. A s z o c i a l i z á c i ó f o l y a m a t a a z o n b a n e l v á l a s z t ­ h a t a t l a n a n y e l v t ő l , így a z e d d i g e l m o n d o t t a k a n y e l v s z a b á l y r e n d s z e r é n e k elsajátítási f o l y a m a t á r a is é r v é n y e s e k . A nyelvi szocializáció ennek értel­ m é b e n (Kiss Jenőt idézve) „az adott közösség, társadalom nyelvhasznála­ ti n o r m á i n a k s e s z a b á l y o k a l k a l m a z á s á n a k elsajátítását j e l e n t i . " A n y e l v i s z o c i a l i z á c i ó a z o n b a n a z ún. h o m o g é n n y e l v i k ö r n y e z e t b e n s e m t e k i n t h e t ő egyszerű folyamatnak. Többnyelvű környezetben, hátrányos nyelvi vagy kisebbségi helyzetben viszont hatványozott akadályokba ütközik. A z aka­ d á l y o k o k a n y i l v á n a z e l s a j á t í t a n d ó n y e l v i és t á r s a d a l m i k ó d o k g y a k r a n di­ v e r g e n s i r á n y b a m u t a t ó s o k f é l e s é g e lehet. í g y a z e g y é n s z á m á r a n e m r i t k á n 4

5

3

Kiss Jenő: T á r s a d a l o m és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1995. « I. m., 86. 1. A korlátozott és kidolgozott nyelvi kódtípusok kapcsán I.: Bernstein, Basil: Nyelvi szoci­ alizáció és oktathatóság. = A. Jászó Anna (főszerk.): Szociolingvisztikai szöveggyűjte­ mény. Tinta Könyvkiadó, Bp., 2002, 185-195. 1. 5

45

hozzáférhetetlen marad egy-egy kódrendszer teljes/optimális paradigmája, e n n e k k ö v e t k e z t é b e n p e d i g képtelen megfelelő m ó d o n beilleszkedni a társa­ dalomba vagy a társadalom valamely közösségébe. A n o r m á k és a szabályok alkalmazását általában véve a családban, a gyer­ m e k i és j á t s z ó t á r s i c s o p o r t o k b a n , a s z ű k e b b és t á g a b b t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t hatásai révén, az iskoláztatás során, a korosztályi és/vagy egyéb társadalmi c s o p o r t o k b a n , a m u n k a h e l y e n , a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k (pl. r á d i ó , televízió) stb. révén tanulhatjuk m e g . D e e z e n a p o n t o n f e l m e r ü l h e t a k é r d é s , h o g y m i l y e n m ó d o n befolyásolhatja e g y á l t a l á n a r á d i ó és a televízió a nyelvi szocializáció f o l y a m a t á t , a m i k o r tud­ j u k , h o g y a k o m m u n i k á c i ó s h e l y z e t , m e l y e t e z a médiafajta t e r e m t , t ö b b n y i r e e g y i r á n y ú és k ö z v e t e t t , s szinte teljességében v i s s z a c s a t o l á s nélküli. M é g i s , e l k é p z e l h e t ő egyfajta befolyásolási lehetőség, m é g p e d i g a p o z i t í v m i n t á k sug a l m a z á s á v a l . T e h á t e g y r é s z t i g é n y e s nyelvi (artikulációs, i n t o n á c i ó s , lexikai, m o r f o l ó g i a i , s z i n t a k t i k a i s z ö v e g s z e r k e s z t é s i , stilisztikai) p é l d a m u t a t á s s a l , m á s ­ részt v i s z o n t a m e g f e l e l ő k o r o s z t á l y o k n a k ( e s e t ü n k b e n a g y e r m e k e k n e k v a g y a z ifjúságnak) s z ó l ó m i n ö s é g e s m ű s o r o k kellő m e n n y i s é g ű felhozatala r é v é n . A n y e l v i p é l d a m u t a t á s s z u b j e k t u m a i e f o l y a m a t s o r á n a r á d i ó és t e l e v í z i ó szövegírói (újságírók, szerkesztők), a lektorok, továbbá a m ű s o r v e z e t ő k (vá­ l a s z t é k o s é l ő b e s z é d ü k k e l ) , a b e m o n d ó k (jól a r t i k u l á l t és é r t e l m e s felolva­ sásukkal), valamint a riportalanyok lehetnek, természetesen a m e n n y i b e n az általuk mutatott példa ténylegesen a kívánt o p t i m u m o t képviseli, s a m e n y nyiben ez a hatás - a vizsgált korosztály megfelelő érdeklődési arányának függvényében — egyáltalán kifejezésre juthat. A m a i n a p i g m á r s o k s z ó esett a z Ú j v i d é k i R á d i ó é s T e l e v í z i ó m a g y a r n y e l v ű a d á s a i n a k n y e l v i , stilisztikai, h a n g t a n i , s z i n t a k t i k a i m e g f o r m á l t s á g á r ó l , a b e m o n d ó i s z ö v e g o l v a s á s j e l l e m z ő a r t i k u l á c i ó s és i n t o n á c i ó s p r o b l é m á ­ iról s a v a j d a s á g i m a g y a r b e s z é d n e m m i n d i g a h i v a t a l o s n o r m á n a k m e g f e l e l ő j e l l e m z ő i r ő l - a r e g i o n á l i s , n y e l v j á r á s i és i n t e r f e r e n c i a j e l c n s é g e k k e v e r e d é ­ séről - , melyeket olykor mind a riportalanyok, mind pedig a m ű s o r v e z e ­ t ő k m e g y i l a t k o z á s a i b a n é s z l e l h e t ü n k . Jelen s z ö v e g e m b e n - b á r t o v á b b r a is fontosnak tartom — n e m erre a kérdéskörre szeretnék kitérni. E z alkalommal - mint m á r említettem - azok a mennyiségi tényezők érdekeltek, melyek két kérdésre adhatnak választ: 1 .Vajon a z Ú j v i d é k i R á d i ó és T e l e v í z i ó m a g y a r n y e l v ű m ű s o r a i k ö z ö t t o p t i m á l i s a r á n y b a n s z e r e p e l n e k - e a z ifjúsági és g y e r m e k m ű s o r o k ? 2 . K o r u n k multimediális túlkínálatában érdeklik-e egyáltalán az említett műsorok székvárosunk magyar anyanyelvű fiataljait? 6

6

A kérdőívet, természetesen, érdemes volna egész Vajdaság területén kidolgoztatni a fiata­ lokkal. Ekkor árnyaltabb szociolingvisztikai képet kaphatnánk az egyes vidékek érdeklődé­ séről a közszolgálati RTV magyar adásai iránt.

46

3 . A „kínálat" A z Ú j v i d é k i R á d i ó é s T e l e v í z i ó m a g y a r n y e l v ű a d á s a i n a k r é s z l e t e s át­ t e k i n t é s e u t á n a m ű s o r f ü z e t b ő l vett k o n k r é t m ű s o r o k a t m i n d a r á d i ó , m i n d p e d i g a t e l e v í z i ó e s e t é b e n öt n a g y c s o p o r t b a o s z t o t t a m : 1. k ö z é l e t i és h í r m ű s o r o k , 2. m ű v e l ő d é s i é s i s m e r e t t e r j e s z t ő m ű s o r o k , 3 . k o r o s z t á l y o k a t és t á r s a d a l m i r é t e g e k e t m e g c é l z ó m ű s o r o k ( i d e t a r t o z ­ n a k a g y e r m e k - és ifjúsági m ű s o r o k is), 4. tarka (vegyes tartalmú) műsorok, 5. z e n e i m ű s o r o k . Ezek után pedig kiszámítottam az egyes csoportok részesedési arányát a m a g y a r n y e l v ű a d á s o k heti s z ó r á s i i d e j é h e z k é p e s t , s a k ö v e t k e z ő e r e d m é ­ nyeket kaptam: • A z Ú j v i d é k i R á d i ó heti 168 ó r á s m a g y a r a d á s a i k ö z ö t t a közéleti és hír­ műsorok 1 9 % - o s a r á n y b a n v e s z n e k részt, a művelődési és ismeretterjesz­ tő műsorok 9 % - b a n , a korosztályokat és társadalmi rétegeket megcélzó műsorok 5 % - b a n , a tarka (vegyes tartalmú) műsorok 4 2 % - b a n , a zenei műsorok p e d i g 2 6 % - b a n . M i n t azt a z a l á b b i á b r á n is l á t h a t j u k t e h á t , a korosztályokat és társadalmi rétegeket megcélzó miisorok s z e r e p e l n e k a l e g a l a c s o n y a b b a r á n y b a n , s e z e k e n b e l ü l a gyermekés ifjúsági műsorok (a K i f i g y e l ő , a V i s s z h a n g és a G y e r m e k h a n g j á t é k ) e g y ü t t v é v e c s a k 2 % - n y i teret t u d n a k m a g u k é n a k a heti m ű s o r i d ő b ő l .

AZ ÚJVIDÉKI RÁDIÓ MAGYAR ADÁSAINAK MENNYISÉGI MEGOSZLÁSA B 1. K ö z é l e t i é s hírműsorok • 2. M ű v e l ő d é s i é s ismeretterjesztő 9%

műsorok • 3. K o r o s z t á l y o k a t é s társadalmi rétegeket

0 /

m e g c é l z ó műsorok B 4 . Tarka m ű s o r o k • 5. Z e n e i m ű s o r o k

47

AZ ÚJVIDÉKI RÁDIÓ MAGYAR NYELVŰ GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI MŰSORAINAK ARÁNYA AZ EGYÉB MŰSOROKHOZ VISZONYÍTVA

• VISSZHANG a GYERMEKHANG JÁTÉK • KIFIGYELŐ B EGYÉB

MŰSOROK

• A z Újvidéki Televízió m a g y a r nyelvű adásai viszont a kettes csator­ na heti 4 4 órás adásidejének 2 2 - 3 0 % - n y i részét képezik, a konkrét h é t r e v o n a t k o z ó m ű s o r r e n d t ő l f ü g g ő e n . E z e n b e l ü l ( u g y a n c s a k a heti m ű s o r r e n d f ü g g v é n y é b e n ) a közéleti és hírműsorok részesedési aránya m i n t e g y 5 3 % - n y i , a művelődési és ismeretterjesztő műsoroké 8%-nyi, a korosztályokat és társadalmi rétegeket megcélzó műsoroké 19%-nyi, a tarka (vegyes tartalmú) műsoroké 1 3 % - n y i , a zenei műsoroké p e d i g 8 % n y i teret foglal el. A t é v é n e k n i n c s k ü l ö n g y e r m e k e k n e k s z á n t m ű s o r a , a z ifjúsági műsor (a F - e s z t e l e n ) v i s z o n t i s m é t l é s é v e l e g y ü t t e g y ó r á n y i ( k é t s z e r 3 0 p e r c n y i ) időt foglal le h e t e n t e , a m i a m a g y a r m ű s o r o k 8 % n y i r é s z é t teszi ki.

AZ ÚJVIDÉKI TELEVÍZIÓ MAGYAR ADÁSAINAK MENNYISÉGI MEGOSZLÁSA Q 1. Közéleti é s hírműsorok • 2. Művelődési é s ismeretterjesztő műsorok • 3 . Korosztályokat é s társadalmi rétegeket m e g c é l z ó műsorok • 4 . Tarka műsorok • 5. Zenei m ű s o r o k

48

A F - E S Z T E L E N IDŐARÁNYA AZ EGYÉB MAGYAR ADÁSOKHOZ VISZONYÍTVA 8% • A F-ESZTELEN

IDEJE

ISMÉTLÉSSEL m AZ E G Y É B MAGYAR ADÁSOK

IDEJE

92% N e m m o n d h a t ó cl t e h á t , h o g y a z Ú j v i d é k i R á d i ó és T e l e v í z i ó m a g y a r n y e l v ű m ű s o r a i k ö z ö t t o p t i m á l i s a r á n y b a n s z e r e p e l n é n e k a g y e r m e k - és if­ j ú s á g i m ű s o r o k . M é g a k k o r s e m , ha a t é v é e s e t é b e n a F - c s z t c l c n 8 % - n y i r é s z e s e d é s e t ö b b n e k t ű n i k a V i s s z h a n g 3%o-énél (~ 0 % ) v a g y a G y e r m e k ­ h a n g j á t é k f e l k e r e k í t e t t 1%-ánál. A b s z o l ú t é r t é k b e n n é z v e u g y a n i s a z e l ő b b i c s e l b e n a 8 % k é t s z e r 3 0 p e r c e t ( = 1 ó r á t ) j e l e n t , a k á r c s a k a z u t ó b b i a k n á l is a 3%o h a r m i n c p e r c e t fed, a z 1 % p e d i g 55-öt (~ 1 ó r a ) , c s u p á n a r á d i ó m a g y a r nyelvű műsorainak abszolút időtartama (10080 perc) mintegy tizenkétszere­ sét teszi ki a t é v é m a g y a r a d á s i d e j é n e k ( 7 9 0 p e r c ) . D c e z o l v a s h a t ó ki a b b ó l a z a d a t b ó l is, m e l y arra m u t a t rá, h o g y a K i f i g y e l ő a z e l ő b b i e k h e z k é p e s t „ e l ő k e l ő n e k " t ű n ő h e t i 105 p e r c é v e l ( = 1 ó r a 4 5 p e r c ) is 1%-nyi r é s z é t te­ szi ki c s u p á n a z ö s s z m ü s o r i d ő n e k . E n n y i i d ő v i s z o n t n y i l v á n v a l ó a n k e v é s a h h o z , h o g y t é n y l e g e s h a t á s t f e l t é t e l e z z ü n k e m ű s o r c s o p o r t r é s z é r ő l a fiata­ l o k r a , k ü l ö n ö s e n a b b a n a z e s e t b e n , h a a z o k n e m is é r d e k l ő d n e k a z e m l í t e t i m ű s o r o k iránt. E n n e k felmérése érdekében folyamodtam a kérdőívhez, melyben egyúttal a r á d i ó és t e l e v í z i ó e g y é b a d á s a i n a k h a l l g a t o t t s á g á r a / n é z e t t s é g é r e is r á k é r ­ deztem.

4. A „kereslet" Mint már említettem, a felmérés során három újvidéki/Újvidék környéki általános iskola és két középiskola m a g y a r a n y a n y e l v ű diákjai válaszoltak a k é r d é s e k r e . Ö s s z e s e n 9 9 á l t a l á n o s i s k o l á s ( 3 0 ö t ö d i k e s , 19 h a t o d i k o s , 2 2 h e t e d i k e s és 2 8 n y o l c a d i k o s ) , v a l a m i n t 173 k ö z é p i s k o l á s ( 4 6 e l s ő s , 5 4 m á s o ­ d i k o s , 4 0 h a r m a d i k o s és 33 n e g y e d i k e s ) t a n u l ó ( = 2 7 2 ) k a p o t t k é r d ő i v e l . A z e r e d m é n y e k ö s s z e s í t é s e s o r á n a z e l s ő s z e m b e ö t l ő d o l o g a s o k teljes m é r t é k b e n ü r e s e n v i s s z a a d o t t lap volt, m i n d a k ö z é p - , m i n d a z á l t a l á n o s is­ kolákban. Ilyen szempontból az általános iskolások 3 4 % - a (34 tanuló), a k ö z é p i s k o l á s o k n a k p e d i g 3 7 % - a ( 6 4 t a n u l ó ) a d o t t át i l y e n k é r d ő í v e t . K o r ­ osztályonként vizsgálva: 3 7 % - a az ötödikeseknek, 4 7 % - a a hatodikosoknak, 55%-a a hetedikeseknek, 7%-a a nyolcadikosoknak, a középiskolások között 49

pedig 28%-a az elsősöknek, 37%-a a másodikosoknak, 33%-a a harmadiko­ s o k n a k é s 5 5 % - a a n e g y e d i k e s e k n e k . A h e t e d i k e s e k és az é r e t t s é g i z ő k „ m a ­ x i m u m a " nyilván korosztályi tényezőkkel magyarázható: egyfelől a kama­ szodok, másfelől a „ m á r fontosabb dolgokkal t ö r ő d ö k " n e m ritkán túljátszott érdektelenségével. Mindamellett azonban a kérdőív egyetlen kérdése sem m a r a d t teljes e g é s z é b e n m e g v á l a s z o l a t l a n , sőt m i n d e n k é r d é s r e j u t o t t m i n ­ d e n k o r o s z t á l y b ó l v á l a s z . A z a l a c s o n y s z á z a l é k o k e l l e n é r e is t e h á t é r d e k l ő ­ dés létezik. M o s t p e d i g vizsgáljuk m e g részletesebben az e r e d m é n y e k e t ! 4.1. A kérdőív A m e g k é r d e z e t t t a n u l ó k n a k k o r o s z t á l y t ó l és k o r c s o p o r t t ó l f ü g g e t l e n ü l egységes kérdőívet készítettem, melyben négy kérdés szerepelt, megfelelő v á l a s z k í n á l a t t a l ( a m ű s o r o k c í m é v e l és s u g á r z á s i i d ő p o n t j á v a l ) , v a l a m i n t k i ­ e g é s z í t h e t ő v o n a l a k k a l e l l á t v a . A v á l a s z a d á s t e h á t b e k a r i k á z á s s a l , illetve sa­ j á t k e z ű b e í r á s s a l történt. A k é r d é s e k a felkínált l e h e t ő s é g e k k e l a k ö v e t k e z ő k voltak : 7

1. S z o k t a d - e h a l l g a t n i a z Ú j v i d é k i R á d i ó m a g y a r n y e l v ű g y e r m e k - é s / v a g y ifjúsági m ű s o r a i t ? ( V i s s z h a n g , Ifjúsági m ű s o r [ K i f i g y e l ő ] , G y e r ­ mekhang] áték) 2. S z o k t á l - e m á s m ű s o r o k a t is h a l l g a t n i a z Ú j v i d é k i R á d i ó m a g y a r m ű s o ­ rai k ö z ü l ? ( S z i v á r v á n y , I r o d a l o m , M ű v e l ő d é s , S z e m p o n t , H í r m ű s o r o k , E g y é b [kiegészíthető] műsorok) 3 . S z o k t a d - e n é z n i a z Ú j v i d é k i T e l e v í z i ó m a g y a r n y e l v ű ifjúsági m ű s o r á t , a F-esztelent? (IGEN - NEM) 4. N é z e l - e m á s m a g y a r n y e l v ű a d á s o k a t is a z Ú j v i d é k i T e l e v í z i ó b a n ? (Napjaink, Jelen-Lét, Hírek, Egyéb [kiegészíthető] műsorok). 4.1.1.

Első

kérdés:

gyermek-

és ifjúsági

műsorok

a

rádióban

A r á d i ó b a n s z e r e p l ő g y e r m e k - és ifjúsági m ű s o r o k h a l l g a t o t t s á g a , m i n t a z a l á b b i g r a f i k o n o k r ó l is l e o l v a s h a t ó , k o r o s z t á l y o n k é n t i g e n v á l t o z a t o s k é p e t m u t a t . D e e z n e m is c s o d a , h i s z a legfiatalabb és a l e g i d ő s e b b k o r o s z t á l y m e g k é r d e z e t t j e i k ö z ö t t n y o l c é v n y i k ü l ö n b s é g v a n , m é g h o z z á a b b a n a z élet­ k o r b a n , a m i k o r a z é r e t t s é g , a z é r d e k l ő d é s i k ö r ö k - a szocializáció fokának - t e k i n t e t é b e n e g y e t l e n é v is s o k a t s z á m í t .

7

A helymegtakarítás érdekében itt a kérdéseket és a felkínált válaszokat sűrített formában, nem űrlapként közlöm.

50

ELSŐ KÉRDÉS - Á L T A L Á N O S ISKOLA 40% 35% 30% SZÁZALÉK­ ARANY

25%

•

20%

13 Ifjúsági m ű s o r

15% 10%

1

1

5% 0%

V.

h VI.

VII.

VIII.

Visszhang

•

Gyermekhangjáték

H

J m

össz.

OSZTÁLY

ELSŐ K E R D E S - K O Z E P I S K O L A 1 8 % -i 16% 14% 12% SZÁZALÉK­ 10% ARÁNY

•

Visszhang

El Ifjúsági m ű s o r

8% -

•

6% -

Gyermekhangjáték

4% 2% 0% -

OSSZ.

í g y h a m e g n é z z ü k p é l d á u l a z á l t a l á n o s és k ö z é p i s k o l á s o k grafikonjait, lát­ hatjuk, h o g y a z é r t é k t e n g e l y e n o l v a s h a t ó s z á z a l é k s k á l a l e g m a g a s a b b é r t é k e a fiatalabb n e m z e d é k n é l n a g y o b b ( 4 0 % ) , m i n t a z i d ő s e b b n é l ( 1 8 % ) , a m i arra u t a l , h o g y r e l a t í v é r t é k b e n a z á l t a l á n o s iskolás d i á k o k j o b b a n é r d e k l ö d n e k a g y e r m e k - és ifjúsági m ű s o r o k iránt, m i n t a k ö z é p i s k o l á s o k . Itt a z o n b a n m e g kell j e g y e z n ü n k , h o g y a m e g k é r d e z e t t k ö z é p i s k o l á s o k n a g y o b b l é t s z á m a m i ­ att a z a l a c s o n y a b b s z á z a l é k a r á n y i s m é t c s a k m a g a s a b b a b s z o l ú t é r t é k e t rejt. S z é p e n l e o l v a s h a t ó a z o n b a n a s k á l á r ó l a z e g y e s m ű s o r o k iránti é r d e k ­ l ő d é s v á l t o z á s a is ö t ö d i k e s k o r t ó l a z é r e t t s é g i z ő k o r o s z t á l y i g . L á t h a t ó p é l ­ dául, h o g y az ötödik-hatodik osztályosok körében a G y e r m e k h a n g j á t é k a legnépszerűbb ( 3 0 - 3 7 % ) - olyannyira, hogy ez kihat az általános iskolások é r d e k l ő d é s é n e k á t l a g m u t a t ó j á r a is, s a h e t e d i k - n y o l c a d i k o s o k i g e n c s e k é l y „ s z a v a z a t s z á m a " ( 4 - 5 % ) e l l e n é r e ezt a m ű s o r t h e l y e z i a v e z e t ő h e l y r e . Ö t ö 51

diktöl nyolcadikig azonban szembetűnően alacsony a V i s s z h a n g hallgatott­ s á g i f o k a , h i s z a z ö t ö d i k e s e k 1 0 % - a is c s u p á n h á r o m t a n u l ó t rejt, a z ö s s z e s m e g k é r d e z e t t á l t a l á n o s i s k o l á s t t e k i n t v e v i s z o n t a z 5 % - o s á t l a g öt t a n u l ó t jelent. A Kifigyelő népszerűsége viszont ötödiktől nyolcadikig emelkedő t e n d e n c i á t m u t a t ( a megkérdezetteK 1 2 % - a , t e h á t 12 t a n u l ó h a l l g a t j a a m ű ­ sort). E z az irányvonal azonban n e m vonatkozik a hetedik osztályra, ahol a 4. pontban említett érdektelenég (akárcsak az érettségiző csoportban) ezen a g r a f i k o n o n k e r e s z t ü l u g y a n c s a k m e g m u t a t k o z i k . A z ifjúsági m ű s o r iránti ér­ d e k l ő d é s e z u t á n a k ö z é p i s k o l á s o k k ö r é b e n is k i m u t a t h a t ó , o l y a n n y i r a , hogy - a m á s o d i k o s o k a t k i v é v e - e k o r c s o p o r t a z e l s ő k é r d é s k í n á l a t á b ó l c s a k ezt a m ű s o r t k a r i k á z t a b e . A z é r d e k l ő d é s foka, t e r m é s z e t e s e n , itt is e l t é r ő : a z e l s ő s ö k 1 5 % - a (7 t a n u l ó ) , a m á s o d i k o s o k 1 7 % - a ( 9 t a n u l ó ) , a h a r m a d i k o s o k 1 5 % - a ( 6 t a n u l ó ) é s a n e g y e d i k e s e k 6 % - a (2 t a n u l ó ) n y i l a t k o z t a , h o g y h a l l ­ gatja a m ű s o r t . E z a z ö s s z e s m e g k é r d e z e t t k ö z é p i s k o l á s v e t ü l e t é b e n p e d i g 14%-ot, azaz 2 4 tanulót jelent. 4.1.2.

Második

kérdés:

egyéb

műsorok

a

rádióban

A z előbbi p o n t b a n említett eltérés az értéktengelyen olvasható m a x i m á l i s s z á z a l é k a r á n y t i l l e t ő e n - m i n t l á t h a t j u k - a z e g y é b r á d i ó m ű s o r o k n á l is k i ­ mutatható (általános iskola: 3 5 % ; középiskola: 14%), tehát a két korosztály r e l a t í v é r d e k l ő d é s i f o k a itt is eltér.

MÁSODIK K É R D É S - Á L T A L Á N O S ISKOLA

• Szivárvány D Irodalom •

Művelődés

D Szempont @ hírműsorok BZenei műsorok

VIII.

52

OSSZ.

MÁSODIK K É R D É S - K Ö Z É P I S K O L A •

Szivárvány

S Irodalom • SZAZALÉK­

Művelődés i Szempont

ARÁNY I Hírműsorok iZenei I• OSSZ.

műsorok

Faluműsor • CHIP I Sport

OSZTÁLY

S ugyancsak különbség mutatkozik a legnépszerűbb m ű s o r o k tekin­ t e t é b e n is: a z á l t a l á n o s i s k o l á s o k ö s s z á t l a g á t t e k i n t v e a m i n d e n n e m z e d é k e t m e g c é l z ó , d e a g y e r m e k e k h e z (is) k ö z e l álló S z i v á r v á n y a l e g h a l l g a t o t t a b b ( 1 6 % , a z a z 16 t a n u l ó ) , a z z a l , h o g y a z é r d e k l ő d é s f o k a a h e t e d i k - n y o l c a d i k ­ b a n itt is l é n y e g e s e n c s ö k k e n . A k ö z é p i s k o l á s o k k ö r é b e n e z z e l s z e m b e n a h í r m ű s o r o k „ v e z e t n e k " 6 % , a z a z 11 t a n u l ó n a g y s á g b a n , s a v é g z ő s ö k itt is érdeklődéscsökkenést mutatnak (egyetlen tanuló karikázta be a M ű v e l ő d é s t , ketten pedig a hírműsorokat). E n n é l a k é r d é s n é l l e h e t ő s é g nyílt e g y é b m ű s o r o k b e í r á s á r a is (1. a h í r m ű s o ­ rok alatti c í m e k e t a grafikonok j e l m a g y a r á z a t á b a n ) . Itt m e g j e g y z e n d ő , h o g y a h e t e d i k o s z t á l y b a n , majd a z e l s ő s , m á s o d i k o s és h a r m a d i k o s k ö z é p i s k o l á s o k ­ nál n é h á n y a n a „ b e s z é l ő r á d i ó " mellett a zenei m ű s o r o k a t t a r t o t t á k l é n y e g e s n e k m e g e m l í t e n i ( h e t e d i k b e n a l e g m a g a s a b b a r á n y b a n : 3 2 % - b a n , ami h é t tanulót j e l ö l , s éles k o n t r a s z t b a n áll az e g y é b m ű s o r o k iránti é r d e k t e l e n s é g g e l ) .

HARMADIK K É R D É S - Á L T A L Á N O S ISKOLA 50% 40% SZÁZALÉK­ Százalékarány

ARÁNY

VII.

VIII.

OSSZ

OSZTÁLY

53

HARMADIK K É R D É S - K Ö Z É P I S K O L A

OSZTÁLY 4.1.3.

Harmadik

kérdés:

a

F-esztelen

A h a r m a d i k k é r d é s grafikonjait v i z s g á l v a m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y a z ér­ téktengelyen mutatkozó m a x i m u m kiegyenlítődött (mindkettő 5 0 % ) , ami a r r a u t a l , h o g y a t é v é ifjúsági m ű s o r á n a k n é z e t t s é g i a r á n y a m i n d k é t k o r c s o ­ p o r t n á l m a g a s a b b , m i n t a r á d i ó ifjúsági m ű s o r á n a k h a l l g a t o t t s á g a . D e m i n t azt a k ö v e t k e z ő p o n t b a n látni fogjuk, e z a t é v é e g y é b m ű s o r a i iránti é r d e k l ő ­ d é s r e is v o n a t k o z i k ( á l t a l á n o s i s k o l a : 7 0 % , k ö z é p i s k o l a : 4 5 % ) . E g y é b k é n t az átlagértékeket tekintve az általános iskolások közül össze­ sen 3 7 - e n (= 3 7 % ) , a középiskolások közül viszont 61-en (= 3 5 % ) adtak i g e n l ő v á l a s z t a z ifjúsági m ű s o r n é z e t t s é g é r e v o n a t k o z ó a n , a m i a z e d d i g i adatokhoz képest kimagasló érdeklődést jelent. E z esetben pedig - mint a g r a f i k o n b ó l l á t h a t ó - m é g az o s z t á l y o n k é n t i n é z e t t s é g i a r á n y s e m a n n y i r a in­ gadozó, mint a rádiós műsorok esetében, bár a hetedikeseknél tapasztalható m é l y p o n t itt is j ó l l á t h a t ó . 4.1.4.

Negyedik

kérdés:

egyéb

műsorok

a

tévében

NEGYEDIK K É R D É S - Á L T A L Á N O S ISKOLA

V.

54

VI.

VII. OSZTÁLY

VIII.

össz.

NEGYEDIK K É R D É S - K Ö Z É P I S K O L A

II.

III.

IV.

össz.

OSZTÁLY

A z e g y é b m ű s o r o k k ö z ü l - m i n t az a fenti á b r á k o n is o l v a s h a t ó - m i n d általános, m i n d pedig középiskolai fokon, átlagban a híradó a legnézettebb ( á l t a l á n o s i s k o l á b a n 4 0 % , a z a z 4 0 t a n u l ó ; k ö z é p i s k o l á b a n 3 0 % , a z a z 5 2 ta­ n u l ó ) . Ezt k ö v e t i a N a p j a i n k ( á l t a l á n o s i s k o l á b a n 2 5 % , a z a z 2 5 t a n u l ó ; k ö ­ zépiskolában 16%, azaz 28 tanuló). A z e g y e s m ű s o r o k n é z e t t s é g i foka a z o n b a n itt is k o r o s z t á l y o n k é n t i n g a ­ d o z i k . É r d e k e s m ó d o n a N a p j a i n k a b s z o l ú t és relatív n é z e t t s é g i f o k a m i n d ­ két korcsoport közül az ötödik osztályban a l e g m a g a s a b b (12 tanuló, 4 0 % ) , s a H í r e k relatív n é z e t t s é g i foka ( 5 0 % , a z a z a b s z o l ú t é r t é k b e n 15 t a n u l ó ) is a m á s o d i k h e l y e t foglalja el, a n y o l c a d i k o s o k 6 1 % - o s n é z e t t s é g i a r á n y a ( a b ­ s z o l ú t é r t é k b e n 17 t a n u l ó ) u t á n . S b á r a n é z e t t s é g a b s z o l ú t l é t s z á m á v a l a m á ­ s o d i k o s k ö z é p i s k o l á s o k á l l n a k első h e l y e n ( 2 3 t a n u l ó , r e l a t í v é r t é k b e n 4 3 % ) , e l g o n d o l k o d t a t ó , h o g y m i k é p p e n é r d e k e l h e t i e z a k é t k ö z é l e t i és p o l i t i k a i t á r g y ú m ű s o r é p p e n a l e g f i a t a l a b b a k a t a l e g i n k á b b . S itt i s m é t c s a k - a k á r ­ c s a k a z e l ő b b i e k b e n a h e t e d i k e s e k és a z é r e t t s é g i z ő k e s e t é b e n - a k o r o s z t á l y i tényezőket kell segítségül hívnunk. A hetedikesekkel ellentétben ugyanis, akik kamaszkori lázadásuk miatt n e m ritkán s z á n d é k o s a n a társadalmi elvá­ rások e l l e n é b e n c s e l e k s z e n e k , a z ö t ö d i k e s e k b e n m é g f o k o z o t t a n j e l e n v a n a z e z e k iránti affirmativ m a g a t a r t á s m ó d . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a z ö t ö d i k e s e k ( o l y k o r m é g a h a t o d i k o s o k is) g y a k r a n t ú l b u z g ó n i g y e k e z n e k e l e g e t tenni e z e n e l v á r á s o k n a k , m é g ha a z o k c s u p á n á l t a l u k v é l t e k is. E z é r t n e m lehetet­ len, h o g y a z ö t ö d i k e s e k - s e z a z előbbi g r a f i k o n o k o n is telten é r h e t ő - n é h a inkább több, mint k e v e s e b b műsort jelöltek be, ami kétségbe vonhatja az e r e d m é n y e k validitását. Szociolingvisztikai vizsgálatról lévén a z o n b a n szó, a z e g y e s k o r o s z t á l y o k é r e t t s é g i - s z o c i a l i z á c i ó s - fokát s e n n e k j e l l e m z ő i t is be kell k a l k u l á l n u n k , s a k a p o t t e r e d m é n y e k e t e n n e k s z e l l e m é b e n c é l s z e r ű interpretálnunk.

55

5. Értékelés • J ó l l e h e t a g y e r m e k e k és a z ifjúság r é s z é r e k é s z í t e t t m ű s o r o k r e n d k í v ü l e l e n y é s z ő a r á n y b a n szerepelnek az Újvidéki R á d i ó és Televízió műsor­ r e n d j é b e n a h h o z , h o g y r e l e v á n s h a t á s t v á l t h a s s a n a k ki a z á l t a l á n o s és középiskolások (nyelvi) szocializációjára, székvárosunkban mindkét k o r c s o p o r t e g y r é s z e t o v á b b r a is h a l l g a t j a / n é z i ő k e t . • H a l l g a t n a k és n é z n e k t o v á b b á e g y é b m ű s o r o k a t is. S a n n a k a t é n y e , hogy jelen pillanatban a tévé műsorai a drasztikusan leszűkített műsor­ i d ő e l l e n é r e is e b b e n a p o p u l á c i ó b a n l á t s z ó l a g n é p s z e r ű b b e k , n e m v á l ­ toztat a n n a k szükségességén (lehetőségén?), h o g y a rádió ismét elfog­ l a l h a s s a a z őt m e g i l l e t ő h e l y e t . H i s z k ö z e g ü n k n e k r e n d k í v ü l i s z ü k s é g e v a n m i n d k é t a n y a n y e l v i tájékoztatási e s z k ö z r e . Á t f o g ó és s z e r t e á g a z ó a n y a n y e l v i t á j é k o z ó d á s h i á n y á b a n u g y a n i s a s z o c i a l i z á c i ó is c s a k h i á ­ n y o s lehet.

THE POSSIBLE INFLUENCES OF THE HUNGARIAN-LANGUAGE CHILDREN'S AND TEENAGERS' PROGRAMMES OF THE NOVI SAD RADIO AND TELEVISION ON THE LANGUAGE USE AND SOCIALISATION OF THE HUNGÁRIÁN Y O U N G IN V O J V O D I N A The results

of a form-filling

survey

T h e p a p e r tries to a n s w e r t h e q u e s t i o n o f h o w m u c h o f a q u a l i t a t i v e a n d q u a n t i t a t i v e i n f l u e n c e H u n g a r i a n - s p e a k i n g p r o g r a m m e s for t e e n a g e r s a n d children can h a v e on the language use and socialisation of the H u n g á r i á n y o u n g in V o j v o d i n a . T h e p a p e r b a s e s its c o n c l u s i o n s o n t h e p r o g r a m m e offer o f t h e N o v i S a d R a d i o a n d T e l e v i s i o n a n d t h e p r o g r a m m e w a t c h i n g and listening habits of the surveyed primary and secondary school pupils a n d s t u d e n t s . T h e final a n a l y s i s is the result o f a f o r m Alling s u r v e y a n d t h e p r o g r a m m e offer Statistical d a t a .

56

ЕТО:

PAPP

8 Г 2 4 6 . 2 : 301.173

C O N F E R E N C E PAPER

GYÖRGY

KÉTNYELVŰSÉG - KETTŐS SZOCIALIZÁCIÓ Bilingualism - Dual

Socialisation

A jelen tanulmány az iskoláskori nyelvi tervezéssel foglalkozó középtávú kutatási projektum részfeladatait összegzi a kétnyelvűség és valamely környezeti nyelv hatásának körülményei között. A kutatások abból a hipotézisből indulnak ki, hogy az első nyelvi szocializáció igen kömyezetérzékeny és modellként szolgál a második, ösztönösen vagy intézményesen tanult nyelvhez nélkülözhetetlen másodlagos szocializációhoz, amelynek révén kommunikációs kompetenciára, perfonnanciára tesz a tanuló szert, és ezen viszonyok zavarai vezetnek a két­ nyelvűvé válás problémáihoz is. Ezekben a modell értékű összefüggésekben kerül vizsgálat alá a szocializáció folyamata, az elsődleges kommunikációs szokások kialakulása, mint a tegezés/magázás, a nyelvi tabukhoz való viszony, az ingerszegény környezet hátrányos nyelvi hatásai és a differenciáltság átsugárzása a második nyelv elsajátítására és használatára. A nyelvi szocializáció makroértelmezése eljut egészen a fordítói tevékenységig, amelynek folyamatában relevánssá válik a teljes nyelvi valóságháttér, pl. a nyelvi szél fejlődés-érzé­ kenység tükrözése a forrásnyelv vízszintes és függőleges tagolódása iránt. Kulcsszavak: nyelvi szocializáció, nyelvi szétfejlődés. nyelvi tabu, kódkorlátozotlság. kódérzékenység

0. A B ö l c s é s z e t t u d o m á n y i K a r n y e l v é s z e t i p r o j e k t u m a i n 2 0 0 5 - b e n új k u ­ t a t á s o k i n d u l t a k , a m e l y e k l e g e g y s z e r ű b b e n nyelvi anyanyelvhasználatban

ten'ezés

az

iskoláskorú

címmel foglalhatók össze. E z a vizsgálati alapállás

feltételezi e g y r é s z t a kétnyelvűséget, additív m ó d o n p e d i g a t ö b b n y e l v ű s é ­ g e t , m á s r é s z t a k ö r n y e z e t i n y e l v n y e l v i s é g i és j o g á l l á s i m e g l é t é t ,

ameny-

n y i b e n k ö t e l e z ő e n feltételezi b e s z é l ő k ö z ö s s é g e k é r z e l m i h a t á s á t , j e l e n l é t é t , m á s r é s z t e g y többségi

és e g y kisebbségi

jogállású

nyelvet,

amelynek hasz­

nálóit ezek a körülmények n e m egyformán serkentik, késztetik, kényszerítik a másik nyelv elsajátítására. A z elsajátítás befolyásoltsága, az érintkező nyelvek presztízse s z ü k s é g e s s é leszi a m á s i k t é n y e z ő , a s z o c i a l i z á c i ó k o n k r é t v á l t o z ó k é n t v a l ó v i z s g á l a t á t is.

57

I. A z a n y a n y e l v i szocializáció sajátságai 1. A s z o c i a l i z á c i ó n a k m é g m a is széles és t á g a s é r t e l m e z é s v o n u l a t a van, k ö z t ü k m a r x i s t a e l ő j e l ű e k is, a m e l y e k erősen é p í t e t t e k a z i d e o l ó g i a i ö s s z e ­ függésekre. E n n é l használhatóbbnak tűnnek olyan általános keretek, ame­ l y e k s z e r i n t a s z o c i a l i z á c i ó k ó d r e n d s z e r t is h a s z n á l ó k ö z ö s s é g b e i l l e s z k e d é s , illetve a k ö z ö s s é g v i s e l k e d é s i , értékítéleti m i n t á i n a k f o l y a m a t o s elsajátítása. E b b ő l k i i n d u l v a a n y e l v i s z o c i a l i z á c i ó az adott e g y s z e r ű v a g y ö s s z e t e t t k ö z ö s ­ ség nyelvhasználati szabályainak megismerését, adekvát, helyes használatát j e l e n t i , a m e l y h e z f o l y a m a t o s m i n t á t szolgáltat a k ö r n y e z e t , v a g y m i n ő s é g é t , m e g l é t é t é p p a m i n t á k h i á n y a , g y e n g e s é g e befolyásolja. E b b e n a f o l y a m a t b a n r a j z o l ó d i k ki a z a d o t t n y e l v v a l ó s á g h á t t e r e , sőt teljes v i l á g k é p e is. L e g j o b b , i l l e t v e a z e g y s z e r ű e s e t e k b e n e z a k é s z s é g és k o m m u n i k á c i ­ ó s m e g v a l ó s u l á s egyszerre szolgálja a társadalmi felzárkózást és k ü l ö n b ö z ő s z i n t ű c s o p o r t a f f í r m á c i ó k a t , illetve a c s a l á d b ó l m i n t t á r s a d a l m i a l a p s e j t b ő l i n d u l ó ö n a z o n o s s á g o t , identitást, k i s e b b s é g i , t ö b b n y e l v ű s é g i h e l y z e t e k b e n a z o n b a n s z ü k s é g s z e r ű e n k e t t é v á l i k , és n e h e z e n k ö r ü l j á r h a t ó k é r d é s , h o g y m é g / m á r egyetlen szocializációról van-e szó. M i n d e z t m e g k ö z e l í t h e t j ü k a n y e l v i k o m p e t e n c i a é s p e r f o r m a n c i a felöl is, o l y a n p a s s z í v és a k t í v k é p e s s é g felöl t e h á t , a m i r e a z e g é s z s é g e s n y e l v ismeretü, nyelvérzékü személy képes k o m m u n i k á c i ó s helyzetének, közlési szándékainak a lehető legtökéletesebb verbalizáltságú megjelenítésére, adott kódrendszerben, ha egy nyelvről van szó. Ha többről, akkor hozzárendelődik a jel és jeltárgy koordinált szétválaszthatósága, másik k ó d h o z rendelődése. A z a k é p e s s é g tehát, hogy egyik nyelvet a másik rendszerén átszűrve, vi­ s z o n y í t v a t u d j a h a s z n á l n i , és h a k e l l , n y e l v i v a l ó s á g h á t t e r e t is b e h e l y e t t e s í t , t e h á t k o n v e r z á l ó k é n t v a g y f o r d í t ó k é n t k é t i r á n y b a n is s z e r v ü l n i k é p e s . 2. Ezt a közösségbe, verbális kultúrába épülést egyetlen vagy domináns nyelv esetében sem könnyű nyomon követni, a többnyelvűség érzelmi, kö­ zösségi kötődései p e d i g sokkal bonyolultabbak. A z is k é r d é s , h o g y egyszerre é p ü l - e ki a k é t n y e l v t á r s a d a l m i g r a v i t á c i ó j a a s z e m é l y i s é g b e n , v a g y e l s ő d l e ­ g e s - m á s o d l a g o s k ó d r e n d s z e r szerint t a g o l ó d i k . A kutatási előzmények m é g mindig szívesebben vizsgálódnak egysze­ rűbb, primitívebb közösségekben, például Torgyik Judit ( T O R G Y I K 2005), Réger Zita ( R É G E R 2 0 0 2 ) , Eugene Garcia ( G A R C I A 2 0 0 2 ) , Lucas-HenzeDonato ( u ő k 1990). H i v a t k o z n a k a P á p u a Ú j - G u i n e á b a n é l ő k a l u l i n é p c s o ­ portra, akiknél nincs igazi gyerekközpontú k o m m u n i k á c i ó , csak helyzetcent­ rikus érintkezés, de már a m o d e m közösségekre vonatkozó megfigyelések­ n e k is h a n g o t a d n a k , m i s z e r i n t a s z o c i a l i z á c i ó t a r t ó s , f o l y a m a t o s a n g y a r a p í t ó tevékenység.

58

3. A z egynyelvű szocializációról e tanulmányok során sok m i n d e n kiderüli. P é l d á u l M é r e i F e r e n c m u t a t o t t rá ( M É R E I - V . B I N É T 1 9 8 1 ) , h o g y a g y e r m e k a beszélni tanulás kezdetén sokkal több hangot képez, használ, mint amelyek­ r e a b c s z é l ő k ö z ö s s é g n e k s z ü k s é g e van. P l . a m a g y a r g y e r e k e k francia n a z á l i ­ s o k a t , afrikai c s e t l i n t ő k e t , m é l y t o r o k h a n g o k a t is h a l l a t n a k e g y d a r a b i g . 3. 1. E z a k e z d e t i b ő s é g e g y é b k é n t a s z ó k é p z é s e k r e is é r v é n y e s . Van o l y a n g y e r m e k , aki a k á r s z á z eredeti l e x é m á l a l k o t , a m e l y e k a z t á n s z ű r ő d n e k ki nyelvhasználatából. E z különösen a család első g y e r m e k é r e érvényes, mert a m á s o d i k m á r közvetlenül testvérétől tanul, ezért k o r á b b a n kiszűrődnek nyelvhasználatából az egyéni lelemények, szóalkotások. 1

3 . 2. A z z a l , h o g y h o g y a n b o n y o l ó d i k le a s z o c i a l i z á c i ó , a m i n t á k u t á n z á ­ sa, p s z i c h o l i n g v i s z t i k a i v o n a t k o z á s o k b a n is k e v e s e n , k e v e s e t f o g l a l k o z t a k . Füst Milán egy szólás „átöröklödését", használatának utánzását ragadja m e g remekül: „Vadászkutyáit például lánccal verte, s m i k o r k ö n y ö r ö g t e m v a g y sírtam értük, hogy n e tegye, könnyed mosollyal jegyezte m e g : - N e s o k a t h a d a r j , m e r t te is m e g k a p o d . M i é r t n e m lett p ü s p ö k ? - k é r d e z ­ te k e d é l y e s e n . - É s m a g a m é r t n e m lett p ü s p ö k ? - s z e r e t t e m v o l n a m e g k é r ­ dezni tőle." E g y későbbi szituációban aztán beáll az utánzó a l k a l m a z á s : „ M á r a b á n y á b a m e n e t is a z o n t ö r t e m a f e j e m , h o g y m i l e s z , Ú r i s t e n , h a én a p ó n i m o n f o g o k k i v á g t a t n i a b á n y á b a , h o g y m i t fog e h h e z s z ó l n i E m m á c s ka. E r r e h á t e l k e z d t e m ü g e t n i , m i n t h a m á r i s a p ó n i m o n ü l n é k . U g y a n e r ő s e n m e g h a j s z o l t a m m a g a m a t , v e s s z ő v e l v e r d e s v e f a r o m a t , m u t a t v á n , h o g y én is kegyetlen vagyok a pónival. - N i n c s k e g y e l e m , m é r t n e m lettél p ü s p ö k - m o n d t a m n e k i a p á m m ó d j a szerint." 4 . A k ó d e l s a j á t í t á s t (a v e r b á l i s t e r m é s z e t ű e k m e l l e t t a n e m v e r b á l i s j e ­ leket is) és a k ö z ö s s é g r é s z é v é , tagjává v á l á s t ö s s z e k a p c s o l ó s z o c i a l i z á c i ó e g y n y e l v e n , k ö r n y e z e t e n b e l ü l is s o k a r c ú j e l e n s é g . A z é p p e n b e i s k o l á z o t t gyerek a családi érintkezési sajátságoknak a tükre. 4. 1. P é l d á u l a nyelvi tabu t e k i n t e t é b e n . T ö b b t a n í t ó s z á m o l t m á r b e r ó l a , h o g y I-H. o s z t á l y o s g y e r e k e k s z e m r e b b e n é s n é l k ü l b e s z é l n e k , v a g y é p p e n k é r i k m e g a p e d a g ó g u s t az a n y a g c s e r e f o l y a m a t a i t e l ő s e g í t ő s z í v e s s é g r e , a z otthoni minták alapján.

Idősebb lányom alkotón kb. 100 sajátos, új szót, amely csak évek multán szűrődött ki be­ szédéből, de a jelentését ma is tudja mindegyiknek.

59

4. 2. É p p ezekre a szívességre kérések hozzák felszínre a gyerek udvari­ assági eszköztárát. G y a k o r i az olyan kontamináció, mint: - T a n í t ó n é n i , l é g y s z í v e s , adja fel a k a b á t o m a t ! E z e k s z e r i n t a g y e r e k e k a légy szíves! m o n d a t f o r m á t zárt, m e g k ö v ü l t szerkezetnek tekintik. Hasonló tapasztalataink voltak a köszönési formákat i l l e t ő e n is. L á n y o s h á z h o z e l ő s z ö r m e n t b e a z ifjú u d v a r l ó , é s a s z ü l ő k m a g u k elé i d é z t é k , sőt a n n a k r e n d j e és m ó d j a s z e r i n t b e is m u t a t k o z t a k n e k i . M i n d ­ e r r e a fiú c s a k a n n y i t tudott m o n d a n i : - Sziasztok! A s z ü l ö k s z á m á r a é r t h e t e t l e n v o l t ez a m a g a t a r t á s , m e g is s é r t ő d t e k , m í g m e g n e m é r t e t t é k , h o g y a z ifjúnak e n n y i b ő l állt a k ö s z ö n é s r e p e r t o á r j a , ott­ h o n u g y a n i s m i n d e n k i t t e g e z h e t e t t , t e h á t a fatikus, k a p c s o l a t t e r e m t ő - f e n n t a r ­ t ó k ö z l é s i e l e m e k e t n e m k e l l e t t differenciálnia. 4. 3. M a m á r családokon belül szinte általános a korosztálytól független t e g e z ő d é s , b á r m i l y e n generációs különbségtől függetlenül. Igaz, m é g lehet olyat találni, h o g y a gyerekek m a g á z z á k szüleiket, de az u n o k á k tegeződnek v e l ü k . A h o l e g y ü t t él t ö b b n e m z e d é k , a z s e m r i t k a , h o g y a g y e r e k e k T ü n d é ­ nek, A n i k ó n a k , G á b o r n a k , Attilának hívják szüleiket, mert a nagyszülőktől ezt a s z ó l í t ó - és e m l í t ő n e v e t hallják. 4. 4. A r r a is v a n p é l d a , h a n e m is gyakran, h o g y a z a n y ó s és a p ó s t e g e z ő d i k a m e n n y e l , v ő v e l , ami h a g y o m á n y o s társadalmi c s o p o r t o k b a n elképzelhetetlen. 4 . 5. A s z o l i d á r i s , i l l e t v e a l á - f ö l é r e n d e l t s é g i k ó d , a t e g e z ő d é s - m a g á z ó dás az egész magyar nyelvterületen átalakulóban vagy legalábbis változóban van. A z anyaországi szokások szerint az előbbi a z o n o s n e m ű e k és foglal­ k o z á s ú a k k ö z ö t t á l t a l á n o s és a u t o m a t i k u s s z i n t e n s z a b á l y o z o t t é r i n t k e z é s i f o r m a , k i s e b b s é g i k ö r n y e z e t e k b e n a z o n b a n távolról s e m a z . T e g y ü k h o z z á , é r z é s ü n k s z e r i n t e z a t e g e z ő d é s n e m teszi s o k k a l m e g h i t t e b b é a z e m b e r i , kollegiális kapcsolatokat. 5. E g y é n i , k ö r n y e z e t i s a j á t s á g k é n t kell k e z e l n ü n k a z i n g e r s z e g é n y , t e h á t h á t r á n y o s h e l y z e t ű k ó d h a s z n á l a t o t is, a m e l y n e k , h a n e m is sérült, d e s z e g é ­ nyes, differenciálatlan a kódja. E z elsősorban a migrációs s z ó r v á n y csoport­ j a i r a j e l l e m z ő , h a a n y e l w e s z t ő k ö r n y e z e t e k felé i r á n y u l t , m o n d j u k , B e l g r á d , B e c s k e r e k , s o k e s e t b e n Ú j v i d é k felé is. P r i m i t í v t a g o l ó d á s a , i g é n y t e l e n s é g e sajnos s o k s z o r csak a korán elidegenített anyanyelvre vonatkozik. 6. Á l t a l á n o s t a p a s z t a l a t a n y e l v h a s z n á l a t szétfej l ő d é s e m i a t t i e l k ü l ö n b ö z ő szocializáció, jelentés-dezintegráció. N e m olyan mértékben persze, mint az a n g o l b a n , a m e l y b e n a n y e l v i v a l ó s á g h á t t é r b e n is j e l e n t ő s e l k ü l ö n ü l é s e k ta60

p a s z l a l h a t ó k , d e h á l á s a i v a l g y a k r a n él a s z é p i r o d a l o m is. E r i c K n i g h t p é l d á u l n é m c l k é m e k e t l e p l e z t e t le h ő s e i v e l ilyen e f f e k t u s o k r a é p í t v e , a k i k ö s s z e k e ­ v e r i k a s o c c e r - p á l y á t a r ö g b i v e l , n o h a a z e l ő z ő a n á l u n k is j á t s z o t t v á l t o z a t , a z u t ó b b i l a b d á j a o v á l i s a l a k ú , s z a b á l y a i is m á s o k ( E r i c K n i g h t : S a m S m a l l c s o d á l a t o s é l e t e . E u r ó p a K i a d ó , 1971). M á s h o l u g y a n a z o n s z ó t e r ü l e t i j e l e n ­ tésszakadására épít ( M i n d e n jenki hazudik): „ S a w a tűzbe nézett. - G a b o n a m e g t e r e m m a g u k felé? - M e g t e r e m , m e g n ő t i z e n n é g y l á b n y i r a is! - T i z e n n é g y lábnyira - lihegte Saw. H ű h a . . . Mindjárt gondoltam, h o g y a m a g u k hidjai n a g y o b b a k l e h e t n e k , m e r t k ü l ö n b e n h o g y m e n n é n e k át a 14 láb b ú z a felett! - É n n e m m o n d t a m , h o g y b ú z a , én azt m o n d t a m , g a b o n a . - A z u g y a n a z ! - csattant rá S a w . - Dehogyis. A búza kalászban nő, a gabona m e g csutkán, széles hosszú levelei v a n n a k . - Hé, hiszen az kukorica!" A f é l r e é r t é s r e a z adott o k o t , h o g y a c o r n N a g y B r i t a n n i á b a n b ú z a , a z Egyesült Á l l a m o k b a n és Ausztráliában kukorica, Írországban és Skóciában pedig zab. E k k o r a k ü l ö n b s é g e k a m a g y a r n y e l v t e r ü l e t e n m é g n i n c s e n e k , d e a fahéj h e l y e t t i c i m e t , a t a n á r h e l y e t t is h a s z n á l t t a n í t ó és s o k s z á z m á s p é l d a m á r ezt a t e n d e n c i á t sejtetik. A területi s a j á t s á g o k k ü l ö n ö s e n a t á r s a d a l m i fel­ építmény elemeinél találhatók. Elegendő csak a magyarországi mozaikszór e n d s z e r t e m l í t e n ü n k , a m e l y n e k j e l e n t é s e a h a t á r o n túli m a g y a r s á g s z á m á r a f e l o l d h a t a t l a n , tehát é r t h e t e t l e n . Idáig csak az egy nyelven, nyelvközösségen belüli szocializáció általános v a g y t e r ü l e t e n k é n t i é r v é n y é r ő l s z ó l t u n k , arról t e h á t , a m e l y b á z i s a , h o z z á r e n ­ d e l é s i a l a p j a a k é t n y e l v ű k o m m u n i k á c i ó s és é r i n t k e z é s i h e l y z e t e k n e k . E z t viszi a k é t n y e l v ű b e s z é l ő a m á r t ö b b é - k e v é s b é k é t n y e l v ű k ö z l é s i f o l y a m a ­ tokba. Sok múlik azon, hogy milyen állapotban, kiépítettségben.

II. K é t n y e l v ű s é g , kettős szocializáció? M á s n y e l v e t , k ö r n y e z e t i n y e l v e t a z adott c é l n y e l v i k ö z ö s s é g , a r e l e v á n s h e l y z e t e k v i s z o n y í t á s a n é l k ü l n e m lehet m e g t a n u l n i . H o s s z ú a z út a k ö z e l í ­ tő n y e l v t ő l a c é l n y e l v i k o m m u n i k á l ó i g , illetve f o r d í t ó i g és a n y e l v e k e t v á l ­ takozva használókig. Azt mindenekelőtt leszögezhetjük, hogy a környezeti n y e l v e t e g y i k itt é l ő e t n i k u m s e m sajátítja el ú g y é s a n n y i r a , a m i l y e n l e h e ­ t ő s é g e l e n n e rá, e n n e k p e d i g fő o k a a h i á n y o s é s k i s v a l ó s á g h á t t e r e t é r i n t ő szocializáció.

61

1. A z e l s ő g o n d e z z e l a k é r d é s s e l k a p c s o l a t b a n a z , h o g y , m o n d j u k , a v a j ­ d a s á g i m a g y a r o k n e m a z o n o s é l e t k o r b a n , feltételek é s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t v á l n a k k é t n y e l v ű v é . E g y i k n e m r é g i b e n e l v é g z e t t é s z a k - b á n á t i k é r d ő í v e s fel­ m é r é s (Törökkanizsa, Majdan, Rábé, Oroszlámos) szerint igen n a g y azoknak a száma, kik n e m az iskolában tanultak m e g szerbül, h a n e m a családban, rokonságban (valószínűleg vegyes házasság révén, ismerősöktől, szomszé­ d o k t ó l , k o r t á r s a k t ó l , b a r á t o k t ó l , sőt a k a t o n a s á g n á l v a g y a m u n k a h e l y e n ) . Tehát a nyelvközösségi hátterek szinte összehasonlíthatatlanok. M i n d e b b ő l az is k ö v e t k e z i k , h o g y k ü l ö n kell v á l a s z t a n u n k a z i n t é z m é n y e s és ö s z t ö n ö s n y e l v e l s a j á t í t á s t , d e a z i n t é z m é n y e s n y e l v o k t a t á s s e m o k v e t l e n ü l d i d a k t i k a i s ú l y p o n t ú . T ö r t é n e l m i l e g is, s z i n k r o n i t á s b a n b e k e l l v e z e t n ü n k e g y o p p o z í c i ó s p á r t , azt, h o g y a m á s o d i k n y e l v e t t a n u l ó n a k ( e z z e l a t e r m i ­ nussal elkerülhetjük a többségi, kisebbségi nyelv sok m i n d e n n e l terhelt mi­ nősítéseit), azt tudniillik, h o g y a t ö b b é - k e v é s b é k é t n y e l v ű n e k teljes-e, é p - e az első nyelvi, anyanyelvi valóságháttere, világképe, vagy eleve töredezett, m o ­ zaikszerű a világképe, vagyis a nyelvhasználatnak, gondolkodásnak vannak a n y a n y e l v i é s k ö r n y e z e t n y e l v i „ t a r t o m á n y a i " . O l y k é p p e n , h o g y a c s a l á d i élet nyelve magyar, és esetleg a kiskömyezeté, de már a középiskoláé, egyetemé, m u n k a h e l y é , k ö m y e z e t n y e l v i k ö t ő d é s é n e m , a k a t o n a s á g n á l töltött i d ő s z a k é p e d i g s o h a s e m . A v a l ó s á g l e h e t e n n é l is b o n y o l u l t a b b , h a v e g y e s h á z a s s á g színezi, ha m o n d j u k ó v o d á b a valaki szerbül járt, majd m a g y a r elemibe, szerb á l t a l á n o s i s k o l á b a , és v é g ü l i d e n t i t á s a , v a l ó s á g é r t e l m e z é s e n e m köti s e h o v a , ahelyett, h o g y mindkét irányból élne a gravitációval. 2. Elképzelhető valamilyen támogató intézményesség v a g y oktatásszer­ v e z é s i e l g o n d o l á s is. L e g r é g e b b i s e g í t s é g a cseregyerek-vállalkozás volt m é g a k é t h á b o r ú k ö z ö t t i s , a m i k o r e g y é v r e e l m e n t a m a g y a r fiú a n é m e t c s a l á d ­ h o z , a n é m e t a m a g y a r o k h o z , d e a m e g f e l e l ő s z e r b v i s z o n y l a t o k is ki v o l t a k é p í t v e . M i n d e n b i z o n n y a l e z v o l t a l e g s i k e r e s e b b , n o h a b i z o n y o s elit k ö r ü l ­ m é n y e k e t feltételezett. A II. v i l á g h á b o r ú u t á n i i d ő k b e n két m á s i k m o d e l l e l is p r ó b á l k o z t a k : a z ú n . szabadkai gyakorlattal, illetve a L e n d v a k ö r n y é k i , nyelvileg osztatlan tagozatokkal. E z e k valamiképpen illeszthetők a h a g y o m á n y o s multikulturális t ö b b n y e l v ű i s k o l a i p r o g r a m o k k a l , a m e l y e k e t a k l a s s z i k u s s z a k i r o d a l o m a s z e r i n t o s z t á l y o z , h o g y s e g í t i k - e , és m i l y e n m é r t é k b e n s e g í t i k a z a n y a n y e l v m e g m a r a d á s á t , a z a n y a n y e l v i k o m p e t e n c i á k fejlesztését. Skuntnabb-Kangas ( u ö , 1 9 9 7 ) a z o k t a t á s i p r o g r a m o k n é g y fő t í p u s á t k ü l ö n b ö z t e t i m e g : - a kisebbségi szegregációt támogatót; — az anyanyelv-támogatót; - a „mélyvíztechnika"- programot; — és v é g ü l a z ú n . b e l e m e r i t é s i p r o g r a m o t .

62

A szegregációs, a kisebbségi gyerekeket külön, alacsonyabb színvonalon o k t a t ó g y a k o r l a t n e m e g é s z e n i s m e r e t l e n , csak n é h o l g y ó g y p e d a g ó g i a i t a g o ­ zat a n e v e , és a l a c s o n y p r e s z t í z s ű t a n n y e l v e t érint. - A z anyanyelv-támogató modellnél kétnyelvű tanárok oktatják a tanuló­ k a t , d e m á s o d i k v a g y t ö b b s é g i n y e l v e n is. E z m i f e l é n k r i t k a m a d á r . - Sajnos bizonyos környezeteinkben legáltalánosabb a „mélyvíztechni­ k a " , a m i k o r a k i s e b b s é g b e n lévő t a n u l ó t a t ö b b s é g i n y e l v o k t a t á s b a v o n j á k b e , ú g y , h o g y a t a n á r n e m is b e s z é l i a k i s e b b s é g n y e l v é t . A s z a b a d k a i g y a ­ k o r l a t r é s z b e n , b i z o n y o s t á r g y a k n á l volt ilyen. A b c l c m e r i l é s i p r o g r a m o k n á l a t ö b b s é g i d i á k o k ö n k é n t v á l a s z t j á k a z ide­ g e n n y e l v e t , k é t n y e l v ű t a n á r o k t ó l tanulják a m a g a s s t á t u s ú k i s e b b s é g i n y e l ­ v e t , L e n d v á n ezt a m a g y a r o k k a l e g y ü t t tették, c s a k így a k e l l ő elsajátítási, b e g y a k o r l á s i időt n e h é z b i z t o s í t a n i és m e g s z e r v e z n i . 3. A z i s k o l á n k í v ü l i i n t é z m é n y e k , k ö z ö s s é g e k s o k k a l s z ű k e b b , e g y o l d a lúbb mozgásteret biztosítanak a nyelvtanulásra, mint a munkahely, katona­ s á g , k o r o s z t á l y i c s o p o r t o k , v i s z o n t itt a n y e l v ö k o l ó g i a i k ö r n y e z e t , a k ö r n y e ­ zeti m i n t á k n a g y o n é l e t s z e r ű e k , b á r a z é r i n t k e z é s i k ó d g y a k r a n i d e g e n , m e r i a k ö z ö s s é g e k e l s ő d l e g e s n y e l v e a s z e r b volt, és n e m t u d j á k , n e m is a k a r j á k az érintettek lecserélni, mert a szerb argóval (éale, k e v a ) , katonai műszóval ( p r e k o r e d n i , g l e ž n j a k , d e ž u m i ) stb. a c s o p o r t a f f i r m á c i ó t is k ó d o l j á k , és h e ­ lyettesíti is azt, a m i t m a g y a r u l az é r i n t e t t e k v é k o n y r é t e g e m i a t t n e m lehet megvalósítani. A z e m l í t e t t k ö z ö s s é g e k k ö z ü l a m u n k a h e l y i n y e l v h a s z n á l a t s z o k o t t a leg­ intenzívebb lenni, és a leginkább kötelező érvényű. 4. A z említett közösségek szocializációs kötöttségei természetesen n e m lehetnek egygyökerüek, mert a közösség egyik részének anyanyelvéhez kö­ tődnek, a másikéhoz pedig nem. 4 . 1. A z e g y ü t t é l é s folytán g y a k r a n fogadja b c e g y i k c s o p o r t a m á s i k kódját, s z o k á s á t , k u l t u r á l i s m o d e l l j é t , j e l e z v e v a l a m i l y e n s z i n t ű ö s s z e t a r t o ­ zást. Ezeket gyakran minősítik interferenciának, de n e m az, annyiban, hogy s z á n d é k o s a z á t v é t e l e , m i n t p é l d á u l a g y á s z j e l e n t é s e k e n feltüntetett r a g a d ­ v á n y - v a g y c s ú f n e v e k , a m e l y e k a s z e r b férfiak e s t é b e n h a g y o m á n y o s a k , a z ú j s á g o k g y á s z j e l e n t é s e i b e is b e l e k e r ü l n e k . E z e k b e n a z e s e t e k b e n a s z o m ­ szédság, munkahelyi vagy egyéb többnyelvű közösség körvonalazódik meg haló tényezőként. 5. E l t é r ő s z o c i a l i z á c i ó s p á l y á k , k ö t ő d é s e k g y a k r a n é r h e t ő k tetten a k ö ­ s z ö n é s f o r m á k b a n , m i n d e n n a p i é r i n t k e z é s e k b e n , főleg a v e g y e s h á z a s s á g o k r é v é n , a m e l y n e k k ö v e t k e z t é b e n a g y e r e k e k is t ö b b i r á n y b a n , s z o k á s r e n d h e z 63

kötődnek. N a g y o n lényeges, hogy mindkét használt nyelv konkrét szemé­ lyekhez kötődjék. M á s kérdés, hogy az iskola a környezeti nyelv tanulásához m e n n y i r e tudja biztosítani, szimulálni a valós élethelyzeteket. 6. A m i a n y e l v i k ö t ő d é s e k e t , v i l á g k é p e t illeti, e m l í t s ü n k c s a k e g y j e l l e g ­ zetes példát. A horvát-szerb háborúskodások idején Vukovárról menekült el e g y a d o r j á n i m a g y a r tiszt h a z a c s a l á d o s t u l . L á n y a t u d o t t m a g y a r u l , d e a m i s é r ő l , v a l l á s r ó l c s a k h o r v á t u l lehetett v e l e b e s z é l n i , m e r t h i t t a n r a V u k o v á ron járt. 7. A m i a k o m m u n i k á c i ó s c é l o k a t illeti, n y e l v t a n u l á s n á l , n y e l v v á l t á s n á l a fatikus, kapcsolatteremtő és -tartó formákkal v a n a legtöbb gond. A m á r érintett tcgczést-magázást az eltérő délszláv s z o k á s o k t o v á b b b o ­ n y o l í t j á k . N e m t ű n i k p é l d á u l s é r t é s n e k h a e g y h u s z o n é v e s férfi l e t e g e z e g y idősebb nőt. Másrészt a szcrvusznak megfelelő zdravo (egészséget) m a g y a ­ rul g y a k r a n v á l i k t e g e z ő v é m a g á z o t t s z e m é l y n e k k ö s z ö n v e , h o l o t t e z ilyen tekintetben s e m l e g e s . Terjedőben van a fiataloknál a „Szerbusz, Z o l i ! " m e g ­ szólítás levélben, szerb mintára, olyat pedig eminens folyóiratunkban, a L é t ü n k b e n o l v a s t a m egy politikai kiáltvány élén, h o g y „ S z e r v u s z , m u n k á s , szervusz f ö l d m ű v e l ő ! " , a „ Z d r a v o , seljače, zdravo, r a d i č e ! " mintájára. Á m ha mi tömeget mozgósítani akarunk, elegendő a „Munkások! Parasztok!" megszólítás. A k ö v e t k e z ő j e l e n s é g m a g y a r u l m e g l e h e t ő s e n t u d ó s z e r b e k n é l fordul e l ő , amit egy szerb kollégám egyszer szegedi magyar fogorvosnak mondott: "Ha, te orvos, én m o s t e l m e g y e k , de majd visszajövök. Ő elment, az orvos m e g ­ h ö k k e n v e n é z e t t r á m , m í g el n e m m a g y a r á z t a m , h o g y a s z e r b b e n a d o k t o r ­ h o z n e m j á r u l o k v e t l e n ü l m é g e g y m e g s z ó l í t á s - e l e m , a z úr. 8. A s z o c i a l i z á c i ó s h á t t e r e k , t u d á s t í p u s o k r e n d s z e r é t K i s s J e n ő v á z o l t a fel 1 9 9 5 - b e n A n g e l u s z - T a r d o s n y o m á n . H á r m a s f e l o s z t á s á n a k m i n d e g y i k tagja a m i n y e l v i v i s z o n y l a t a i n k b a n is e l ő f o r d u l . A z elsődleges szocializá­ ció ( m u n k a t e v é k e n y s é g , informatív tartalmak, könyvtárhasználat, szakmai e g y e s ü l e t e k - b á r s o k k i s v á r o s b a n e g y e t l e n g y e r e k s e m v i s z ki o l v a s n i a k ö m y e z e t n y e l v i i r o d a l o m b ó l , a házi o l v a s m á n y o k o n k í v ü l ) ; kapcsolatterem­ tő önreprezentációs stílus ( k o n f e r e n c i á k , m u n k a t e v é k e n y s é g e k , ü n n e p s é g e k , j e l k é p e k , j e l k é p ) s szövegalkotás (pl. s z ó l á s o k , a l a k z a t o k s t b ) . 9. É r d e k e s a z a fordítói t a p a s z t a l a t , m i s z e r i n t a t ő l ü n k , V a j d a s á g t ó l t á v o ­ l a b b e s ő t e r ü l e t e k d é l s z l á v a l k o t á s a i n a k , n y e l v i m e g n y i l a t k o z á s a i n a k fordí­ t á s a j ó v a l n e h e z e b b , mint a vajdasági szerzőjü szövegeké. N a g y eltéréseket, pl. a m u z u l m á n kultúrából j ó v a l nehezebb tükröztetni, mint a velünk együtt élőkét. 64

N a g y o n é r d e k e s a fordítást é r i n t ő m á s i k s z o c i a l i z á c i ó s p é l d á n k is. A n n a k idején L é t m á n y i István lefordította a Svijetlost K i a d ó n a k K o s z t o l á n y i P a ­ csirta c i m ü m ű v é t , d e s z o c i a l i z á c i ó s h á l t e r e t v á l t v a v é g e z t e el m u n k á j á t . A z alföld j e l l e g z e t e s s é g e i t , reáliáit h e g y v i d é k i e k k e l , keleti s z o k á s o k k a l c s e r é l t e fel, így lelt a b e f ő t t b ő l , k o m p ó t b ó l s l a l k o , a r é t e s b ő l b a k l a v a . T a l á n a z é r t , h o g y a k ö z ö n s é g m a g á r a i s m e r v e , m o h ó b b a n v á s á r o l j a és o l v a s s a a K o s z t o ­ lányi-regényt. B á n n i áron! H a m á r itt t a r t u n k , m o n d j u n k m é g e g y p é l d á t : D r a g o s l a v M i h a j l o v i é P e t r i n y a k o s z o r í t j a c i m ü m ü v é t , a m e l y tele v a n a l e g i n t e n z í v e b b n y e l v j á r á s o s s á g g a l , i l y k é p p e n f o r d í t o t t á k m a g y a n a : A d u g v á n y o z ó fát f ú r ó n a k , f ü r ú n a k mondják mifelénk, az ö v e m b e tűztem, és levágtam az egyik csibét (nem csirkét, jércét). így tehát a teljesen iskolázatlan Petrinya n y e l v e a k a d é m i a i m a g a s s á g o k b a n t e l j e s e d e t t ki. Irodalom A n g c l u s z Róbert - Tardos Róbert (1987): Kulturális-kommunikációs rétegződés. Szocioló­ gia, 2 0 9 - 2 3 1 . 1. Garcia, Eugene (2002): Student Cultural Divcrsiry Understanding and Meeting the Challenge Third Edition, Houghton Miffling Company Boston-New York Kiss Jenő (1995): Társadalom és nyelv. Bp. Lucas, T. - Henze, R. - Donato, R. (1990): Promoting the success of Latino in language-minority students: An exploratory study of six liigh schools. Harvard Educational Review 60 (3), 3 1 5 - 3 4 0 . Reger Zita (2002). Utak a nyelvhez. Bp. Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes (1981): Gyermeklélektan. Bp. Skunlnabb-Kangas, Tove (1997): Nyelv, oktatás és kisebbségek. Bp. Torgyik Judit (2005): Nyelvi szocializáció és oktatás. Pedagógiai Szemle, 3.

BILINGUALISM - DUAL SOCIALISATION This paper s u m m a r i s e s the subtasks of the m i d d l e - t e n n research project o n s c h o o l a g e linguistic planning u n d e r the influence o f bilingualism and a s e c o n d l a n g u a g e . T h e s t a r t i n g h y p o t h e s i s o f t h e r e s e a r c h is t h a t first l a n g u a g e s o c i a l i s a t i o n is r a t h e r e n v i r o n m e n t - s e n s i t i v e , a n d s e r v e s as a m o d e l for the s e c o n d a r y s o c i a l i s a t i o n n e c e s s a r y for e i t h e r t h e a c q u i s i t i o n or t h e i n s t i t u t i o n a l i s e d l e a m i n g o f a s e c o n d l a n g u a g e . T h r o u g h this s e c o n d a r y socialisation, leamers acquire communicalive competence and Performance, a n d t h e i n t e r f e r e n c e b e t w e e n t h e s e t w o s o c i a l i s a t i o n s c a u s e s t h e p r o b l e m s in b e c o m i n g bilingual. T h e process of socialisation, the formation of p r i m a r y c o m m u n i c a t i v e h a b i t s , l i k e b e i n g o n first a n d s e c o n d n a m e t e r m s , t h e a t t i t ű d é t o w a r d s l i n g u i s t i c t a b o o s , t h e d e t r i m e n t a l linguistic effects o f an e n v i r o n m e n t p o o r

65

in Stimuli a n d t h e effect o f d i f f e r e n t i a t i o n o n s e c o n d l a n g u a g e a c q u i s i t i o n a r e e x a m i n e d in t h e light o f t h e a b o v e m e n t i o n e d i n t e r r e l a t i o n s . T h e m a c r o - u n d e r s t a n d i n g o f l i n g u i s t i c s o c i a l i s a t i o n r e a c h e s as far as t r a n s l a t i o n , in t h e p r o c e s s o f w h i c h t h e w h o l e l i n g u i s t i c r e a l i t y b a c k g r o u n d b e c o m e s r e l e v a n t , e.g. h o w l i n g u i s t i c d e v e l o p m e n t a n d s e n s i l i v i t y is reflected u p o n t h e h o r i z o n t a l a n d v e r t i c a l stratification o f t h e s o u r c e l a n g u a g e .

66

ЕТО: 8 Г 2 3 2 : 8 Г 2 4 3

ANDRIĆ

CONFERENCE PAPER

EDIT

A KÖRNYEZETI NYELV ELSAJÁTÍTÁSÁNAK GONDJAI T h e Difficulties of S e c o n d L a n g u a g e Acquisition A dolgozat a szerbnek mint a társadalmi környezet nyelvének az elsajátításával kapcsolatos gondokat taglalja. Először egy kutatás eredményeiről számolunk be, amelynek során felmér­ tük, hogy gyerekeink hol, melyik korosztályban, milyen mértékben beszélik a szerb nyelvet. A kutatás alapján levonjuk a következtetéseket, és számba vesszük a szerb nyelv elsajátítását befolyásoló tényezőket. Végül néhány gondolatot fogalmazunk meg a környezeti nyelv elsa­ játításának javításával kapcsolatban. Kulcsszavak: környezeti nyelv, a nyelvtanulást befolyásoló tényezők, nyelvtanítási módszerek

1. Bevezetés V a j d a s á g b a n k ö r n y e z e t i n y e l v e n a m a g y a r t és a s z e r b e t is kell é r t e n i . M é g mindig léteznek - bár elvétve - olyan homogénnek m o n d h a t ó magyarlakta v i d é k e k , a h o l a z ott l a k ó s z e r b l a k o s s á g s z á m á r a a m a g y a r t k e l l e n e a fenti t e r m i n u s s a l j e l ö l n i . M i e z ú t t a l a k ö r n y e z e t i n y e l v e n a s z e r b e t értjük, d e e g y m o n d a t erejéig h a d d említsük m e g , hogy az utóbbi n é h á n y évben az újvidéki Bölcsészettudományi Karon észrevehetően nőtt azon hallgatók száma, akik t ú l n y o m ó r é s z t m a g y a r k ö r n y e z e t b ő l k e r ü l t e k Ú j v i d é k r e , és c s a k m o s t t u d a ­ t o s o d o t t b e n n ü k , h o g y m i t v e s z í t e t t e k a z z a l , h o g y n e m s z ü l ő h e l y ü k ö n sajátí­ tották el a m a g y a r t , a h o l t ö b b l e h e t ő s é g és a l k a l o m is m u t a t k o z o t t rá. T a l á n át kellene gondolni, hogyan tudnánk vonzóbbá tenni a m a g y a r környezetnyelvi p r o g r a m o k a t és t a n t e r v e k e t . A s z e r b n á l u n k á l l a m n y e l v és a t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t n y e l v e is e g y b e n . Vajdaság k ü l ö n b ö z ő részein a nemzetiségi arányok n a g y o n különbözőek, s így a t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t is v á l t o z ó k é p e t m u t a t . A g y e r e k e k a h o m o g é n e b b m a g y a r k ö r n y e z e t e k b e n a s z e r b e t l e g i n k á b b c s a k a z i s k o l á b a n sajátítják el, illetve c s a k ott k e z d i k el t a n u l n i , é s a m i n d e n n a p i t á r s a s k a p c s o l a t a i k s o r á n n i n c s is m ó d j u k b a n h a s z n á l n i u k azt. E z z e l s z e m b e n a h e t e r o g é n e b b k ö r n y e ­ z e t e k b e n é s ott, a h o l a s z e r b e t b e s z é l i k t ú l s ú l y b a n , a g y e r e k e k a c s a l á d b a n , a z utcán, a tömegtájékoztatási eszközök hatására tanulnak m e g szerbül, olyan67

nyira, hogy n e m ritkán az válik náluk domináns nyelvvé, m é g p e d i g néha az anyanyelv rovására. A szerbnek mint a társadalmi környezet nyelvének t a n u l á s a a z á l t a l á n o s i s k o l a első o s z t á l y á t ó l k ö t e l e z ő a n e m z e t i s é g i t a g o z a t o ­ k o n . A g y e r e k e k k ö z ö t t m á r i s k o l á b a i n d u l á s k o r is n a g y k ü l ö n b s é g v a n s z e r b nyelvű k o m m u n i k á c i ó s kompentenciájukal tekintve. E l ő s z ö r is f o n t o s n a k tartjuk f e l m é r n i azt, h o g y g y e r e k e i n k h o l , m e l y i k korosztályban, milyen mértékben beszélik a szerb nyelvet ahhoz, hogy a nyelvtanítást a meglevő konkrét körülményekhez lehessen szabni.

2. A kutatás e r e d m é n y e i H á r o m évvel ezelőtt a tanulók nyelvhasználatát vizsgálva többek között e g y k é r d ő í v e s f e l m é r é s t is v é g e z t e m , m e l y n e k s o r á n a d i á k o k n a k o l y a n kér­ d é s e k r e is v á l a s z o l n i u k kellett, h o g y h o l és k ö r ü l b e l ü l m i k o r t a n u l t a k m e g szerbül, hogyan viszonyulnak a kétnyelvűség kérdésköréhez, nekik m a g u k ­ n a k k e l l e t t é r t é k e l n i ü k m a g y a r , illetve s z e r b n y e l v t u d á s u k a t , v a l a m i n t n y i ­ latkozniuk kellett arról, h o g y a legszemélyesebb nyelvhasználatuk során melyik nyelv kerül előtérbe. A kutatást Szabadkán, Újvidéken, Zentán, Ür­ m é n y h á z á n és K u p u s z i n á n v é g e z t e m el. 2.1. Szabadkán 41 diák (33 általános és 8 középiskolás) válaszolt kérdé­ s e i m r e , e z e k b ő l 7 v e g y e s h á z a s s á g b a n született. A r r a a k é r d é s r e , h o g y m i ­ l y e n n y e l v e n b e s z é l n e k a s z ü l e i k k e l , t ö b b s é g ü k azt v á l a s z o l t a , h o g y m a g y a ­ rul, c s a k h á r o m g y e r e k b e s z é l a z é d e s a n y j á v a l h o r v á t u l , e g y a z é d e s a p j á v a l szerbül és két g y e r e k az édesapjával mindkét nyelven. 85 s z á z a l é k u k e l ő b b m a g y a r u l t a n u l t m e g b e s z é l n i , 9 s z á z a l é k u k m i n d k é t n y e l v e t e g y s z e r r e sajátította el, két d i á k n e m v á l a s z o l t a k é r d é s r e . S z e r b ü l 16-an ( 3 9 % ) a c s a l á d b a n t a n u l t a k m e g , 12-en ( 2 9 % ) a z i s k o l á b a n , 5-en a s z o m s z é d g y e r e k e k t ő l j á t é k k ö z b e n , 3 d i á k k i j e l e n t e t t e , h o g y n e m t u d szer­ b ü l ( k ö z ü l ü k 2 k ö z é p i s k o l á s ) , 5 v i s z o n t n e m v á l a s z o l t a k é r d é s r e . E b b ő l arra lehet következtetni, h o g y ők s e m beszélik az államnyelvet, s ez akkor a diá­ kok egy ötöd részét képezné. A t a n u l ó k k ö z ü l a l e g t ö b b e n 3-assal o s z t á l y o z t á k s z e r b n y e l v t u d á s u k a t ( 1 2 - e n ) , e g y f o r m a a z o k n a k a s z á m a , akik 2-est és a k i k 4 - e s t a d t a k m a g u k n a k ( 9 - 9 t a n u l ó ) , 3 g y e r e k saját m e g í t é l é s e s z e r i n t e g y e s r e t u d s z e r b ü l , öt p e d i g n e m é r t é k e l t e s z e r b n y e l v t u d á s á t . 31 d i á k ( 7 5 , 6 % ) érzi ú g y , h o g y m a g y a r nyelvtudása erősebb, 2-en viszont m e g l e p ő m ó d o n a szerbet jelölték m e g erősebbnek, míg 7 diák (17 %) mindkét nyelvi kompetenciáját egyforma s z i n t ű n e k ítéli m e g . A t a n u l ó k m a j d n e m k i v é t e l nélkül m a g y a r u l á l m o d n a k , i m á d k o z n a k és számolják a pénzt. Érdekes módon többségük mindkét nyelven káromkodik, m é g azok is, akik n e m beszélnek szerbül.

68

A diákok t ú l n y o m ó többsége pozitívan vélekedik a kétnyelvűségről, csak k e l t e n v á l a s z o l t a k e l u t a s í t ó a n . E g y d i á k érzi a k é t n y e l v ű s é g e l ő n y é t , d e s z e ­ r i n t e a n n a k h á t r á n y o s m o z z a n a t a i is l e h e t n e k : - A k é t n y e l v ű s é g s z e r i n t e m előny, a b b ó l a s z e m p o n t b ó l , h o g y a z illető, aki k é t n y e l v e n b e s z é l , e b b e n a z o r s z á g b a n b á r k i v e l k a p c s o l a t o t t u d t e r e m t e ­ ni. K e v e s e b b megaláztatást és szégyent érez. Viszont ezek az e m b e r e k sok­ szor n e m tudják eldönteni, melyik nemzetiséghez tartoznak. Ú g y érzik, n e m tartoznak sehova. 2 . 2 . Ú j v i d é k e n 6 7 d i á k v e t t r é s z t a f e l m é r é s b e n . K ö z ü l ü k 15-en ( 2 2 , 3 % ) vegyes házasságban születtek. 46 anya (68,65 % ) csak magyarul beszél a g y e r e k é v e l , 3 (4,5 % ) c s a k s z e r b ü l , 18-an ( 2 6 , 8 % ) p e d i g m i n d k é t n y e l v e n . A z apák közül m i n d ö s s z e 53,7 százalékuk (36-an) beszél csak m a g y a r u l , kb. 9 % - u k ( 6 - a n ) s z e r b ü l és 3 7 , 3 % - u k ( 2 5 - e n ) m i n d k é t n y e l v e n . A g y e r e k e k n e k t ö b b m i n t a fele e l ő b b a m a g y a r n y e l v e t sajátította el ( 3 7 - e n ) , 2 4 g y e r e k ( 3 5 , 8 % ) e g y s z e r r e t a n u l t a m e g a m a g y a r t és a s z e r b e t , 1 v i s z o n t e l ő b b a s z e r b e t . A s z e r b e t l e g t ö b b e n ( 3 4 - e n ) a c s a l á d b a n sajátították el, é s p e d i g m i n d a n n y i a n 1 , 5 - 5 életévük között, többnyire kb. 2 éves korban, a többiek az utcán, az ó v o d á b a n , a b a r á t o k k ö z ö l t , illetve k ö r n y e z e t ü k t ő l t a n u l t a k m e g s z e r b ü l b e ­ s z é l n i . C s a k 8-an ( k b . 12 % ) t a l á l k o z t a k a s z e r b b e l e l ő s z ö r a z i s k o l á b a n . Vagy csak magyarul vagy mindkét nyelven álmodnak, inkább csak ma­ gyarul imádkoznak, de mindkét nyelven káromkodnak, s a pénzt magukban leginkább magyarul számolják. N i n c s o l y a n g y e r e k , aki n e t u d n a s z e r b ü l ( 4 3 - a n j e l e s n e k v a g y k i t ű n ő n e k minősítik nyelvtudásukat - 64 % ) . 32 diák úgy érzi, hogy j o b b a n beszél ma­ g y a r u l ( 4 7 % ) , 10 ( 1 5 % ) h o g y a s z e r b n y e l v t u d á s a a z e r ő s e b b , 2 5 - e n ( 3 7 , 3 % ) pedig, h o g y egyformán beszélik a két nyelvet . 1

A m i k o r a k é t n y e l v ű s é g h a s z n o s s á g á r a k é r d e z ü n k rá, a t a n u l ó k n a g y r é s z e e l ő n y k é n t é r t é k e l i azt, v a n k ö z ö t t ü k két d i á k , aki h á t r á n y n a k tartja, és m e g is i n d o k o l j a v é l e m é n y é t ( „ H á t r á n y , m e r t k e v e r i k a k é t n y e l v e t . " ) , h á r o m n a k v i s z o n t n i n c s h a t á r o z o t t álláspontja ezzel a k é r d é s s e l k a p c s o l a t b a n . 2 . 3 . Z e n i á n 14 t a n u l ó vett r é s z t a f e l m é r é s b e n , k ö z ü l ü k c s a k e g y t a n u ­ ló s z ü l e t e t i v e g y e s h á z a s s á g b a n , m é g p e d i g az a p a s z e r b . A s z ü l ö k ( e g y a p a kivételével) magyarul beszélnek a gyerekeikkel. Ebből következik, hogy m i n d a n n y i a n előbb a magyart tanulták m e g , szerbül csak k é s ő b b , az isko­ l á b a n v a g y a k ö r n y e z e t ü k t ő l , d e v a n n a k o l y a n o k is k ö z ö t t ü k , a k i k ú g y n y i ­ latkoznak, hogy n e m tudnak szerbül. Érdekes, hogy kivétel nélkül magyarul á l m o d n a k , i m á d k o z n a k és s z á m o l j á k a p é n z t m a g u k b a n , d e 7-en m i n d k é t n y e l v e n k á r o m k o d n a k ( m é g a z is, a k i n e m b e s z é l s z e r b ü l ) .

1

N e tévesszük szem elöl, hogy a felmérést magyar osztályokban folytattuk le.

69

C s a k k é t t a n u l ó érzi ú g y , h o g y s z e r b n y e l v t u d á s a j e l e s , h á r m a n k ö z ü l ü k viszont úgy nyilatkoznak, hogy egyáltalán n e m , n é g y e n p e d i g h o g y csak alig beszélik a nyelvet (ez az arány összesen 50 % - o t tesz ki). 13-uk szerint a m a g y a r e r ö s e b b a s z e r b n y e l v i k o m p e t e n c i á j u k n á l , s c s a k e g y e g y e n l í t i ki a két nyelvet, m é g p e d i g jeles szinten. K é t v é l e m é n y k i v é t e l é v e l m i n d a n n y i a n h a t á r o z o t t a n e l ő n y n e k ítélik m e g a kétnyelvűséget, de már konkrétabb, gyakorlatiasabb, középiskolásokhoz illő i n d o k l á s s a l . 2 . 4 . Ü r m é n y h á z á n 19 g y e r e k t ö l t ö t t e ki a k é r d ő í v e t , e g y n e g y e d ü k v e g y e s h á z a s s á g b ó l s z á r m a z i k . A z é d e s a n y á k k ö z ü l 14-en ( 7 3 , 6 % ) c s a k m a g y a r u l beszélnek gyerekeikhez, a két szlovák nemzetiségű csak az a n y a n y e l v é n , egy a n y a c s a k s z e r b ü l , 2 ( 1 0 , 5 % ) v i s z o n t s z e r b ü l és m a g y a r u l is k o m m u n i k á l . A z apák (kettő kivételével) csak magyarul beszélnek otthon. Öt gyerek kivé­ t e l é v e l ( 2 6 , 3 % - e g y e l ő b b a s z e r b e t , n é g y e n p e d i g e g y s z e r r e sajátították el mindkét nyelvet) először magyarul tanultak m e g beszélni (73,6 % ) . A szlo­ vák szülők gyerekei három nyelvet beszélnek. A szerbet vagy a családban (6) v a g y p e d i g a z i s k o l á b a n / ó v o d á b a n sajátították el ( 1 3 ) . T e h á t a z u t ó b b i a k vannak túlsúlyban, 68,4%-kal. Szerb nyelvtudásukat a legtöbben négyessel értékelték (10-en), hármuk s z e r i n t 3-ast é r d e m e l n e k , k e t t e n v i s z o n t ú g y é r z i k , h o g y k i t ű n ő e n b e s z é l n e k szerbül. Őrüknél (26,3 % ) a m a g y a r erősebb, négyüknél (24 % ) a szerb, ki­ lenc diák (47,36 % ) pedig ú g y értékelte, hogy egyforma nyelvi k o m p e t e n c i ­ ával rendelkezik mindkét nyelven. K ö r ü l b e l ü l e g y f o r m á n á l m o d n a k m a g y a r u l és s z e r b ü l , m a g y a r u l i m á d ­ k o z n a k és s z á m o l j á k a p é n z t , d e i n k á b b s z e r b ü l k á r o m k o d n a k . K i v é t e l n é l k ü l e l ő n y n e k tartják a k é t n y e l v ű s é g e t , m é g h o z z á t i s z t á n g y a ­ korlati okokból kifolyólag. 2 . 5 . K u p u s z i n á n 14 h e t e d i k o s z t á l y o s t a n u l ó vett r é s z t a k u t a t á s b a n , e g y ­ nek az édesanyja horvát, e g y n e k pedig az édesapja szerb. A z anyák egy kivé­ t e l é v e l m a g y a r u l b e s z é l n e k a g y e r e k e k k e l , az a p á k n á l e z a k i v é t e l k e t t ő t t e s z ki. A t a n u l ó k m i n d a n n y i a n c s a k m a g y a r u l á l m o d n a k é s i m á d k o z n a k . K e t t e n m i n d k é t n y e l v e n s z á m o l j á k a p é n z t , a t ö b b i e k v i s z o n t c s a k m a g y a r u l . 11 d i á k mindkét nyelven káromkodik, három pedig csak magyarul. Egy gyerek kivételével mindegyik előbb magyarul tanult m e g . H á r m a n a c s a l á d b a n ( 2 1 , 4 % ) , n y o l c a n ( 5 7 % ) az i s k o l á b a n t a n u l t a k m e g s z e r b ü l , k e t t e n a z t v á l a s z o l t á k , h o g y e d z é s e n , illetve a p i a c o n , e g y v i s z o n t b e v a l l o t t a , h o g y n e m tanulta m e g az államnyelvet. Szerb nyelvtudását egyik g y e r m e k s e m értékelte ötössel, m é g tiszta né­ g y e s s e l s e m . E g y t a n u l ó értékeli t u d á s á t 3-as és 4 - e s k ö z ö t t i n e k , ö t e n hár­ m a s s a l , h e t e n k e t t e s s e l , e g y v i s z o n t e l é g t e l e n n e l o s z t á l y o z t a m a g á t . E z azt 70

jelenti, hogy a tanulók szerb nyelvtudásának átlaga elégséges (2,3). Csak egy d i á k tartja azt, h o g y e g y f o r m á n tud m a g y a r u l és s z e r b ü l . A t a n u l ó k k i v é t e l n é l k ü l c s a k m a g y a r u l o l v a s n a k és írnak, é s p e d i g c s a k r e g é n y t é s ú j s á g o t o l ­ v a s n a k , és c s a k h á z i f e l a d a t o t írnak. M i n d e z e k e l l e n é r e a k é t n y e l v ű s é g e t m i n d a n n y i a n e l ő n y ö s n e k tartják.

3 . A szerb nyelv elsajátítását befolyásoló t é n y e z ő k A f e l m é r é s azt m u t a t j a , h o g y a t a n u l ó k b a n n a g y r é s z t m e g v a n a h a j l a n d ó ­ s á g a s z e r b n y e l v elsajátítására. A k u t a t á s , v a l a m i n t t ö b b é v e s m e g f i g y e l é s e ­ i n k a l a p j á n a z a l á b b i k ö v e t k e z t e t é s e k e t v o n h a t j u k le: 3 . 1 . A g y e r e k e k k é t n y e l v ű s é g e , illetve s z e r b n y e l v t u d á s a V a j d a s á g b a n l e g i n k á b b a t e l e p ü l é s földrajzi f e k v é s é t ő l függ. A t t ó l , h o g y m i l y e n t á v o l s á g ­ ra h e l y e z k e d i k el a z a n y a o r s z á g h a t á r á t ó l . 3 . 2 . A s z e r b n y e l v elsajátítására h a t á s s a l v a n a t e l e p ü l é s n e m z e t i s é g i ö s ­ s z e t é t e l e . A h o m o g é n m a g y a r l a k t a v i d é k e k e n s o k k a l k e v é s b é s i k e r e s e z a fo­ lyamat, a gyerekek csak az iskolában kezdenek tanulni szerbül, s az iskolán kívül nincs hol fejleszteniük, gyakorolniuk tudásukat. 3 . 3 . A z e l ő b b i v e l függ ö s s z e e g y r é s z t a t e l e p ü l é s n a g y s á g á n a k t é n y e z ő j e is, u g y a n i s a v á r o s o k - p s z i c h o l ó g i a i t e r m i n u s s a l é l v e - i n g e r d ú s k ö r n y e z e ­ t e k ilyen s z e m p o n t b ó l a f a l v a k h o z v i s z o n y í t v a . 3.4. N a g y o n f o n t o s a s z é l e s e b b t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t v i s z o n y u l á s a a k é t ­ nyelvűség kérdésköréhez. Az, hogy hogyan vélekedik a település vezetősége a z á l l a m n y e l v e l s a j á t í t á s á r ó l , és h o g y v a n - e k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g e a n y e l v ­ tanítást befolyásoló k ö r ü l m é n y e k javítására. 3 . 5 . A k o n k r é t i s k o l a , i l l e t v e a z azt i g a z g a t ó s z e m é l y e k s z e r e p e is r e n d ­ kívül fontos. H o g y hajlandóságot mutatnak-e a tanárokat a gyerekek moti­ válására k ü l ö n b ö z ő programok és rendezvények, versenyek szervezésével, a u d i o - és v i z u á l i s feltételek m e g t e r e m t é s é v e l , k ö n y v e k b e s z e r z é s é v e l stb. 3.6. A s z ü l ö k m a g a t a r t á s a is n a g y o n f o n t o s . H a a s z ü l ő n e m t u d s z e r b ü l és n e m érzi s z ü k s é g é t a n n a k , h o g y g y e r m e k e m e g t a n u l j a a z á l l a m n y e l v e t , e z a v i s z o n y u l á s m ó d t ü k r ö z ő d n i fog a g y e r e k m a g a t a r t á s á b a n is, f ö l ö s l e ­ g e s t e h e r n e k , p l u s z ó r á n a k fogja tartani a s z e r b n y e l v ű f o g l a l k o z á s o k a t . Saját m i k r o k ö z ö s s é g é n belül ugyanis boldogulni tud anyanyelvén, s n e m gondol arra, h o g y é r v é n y e s ü l é s e é r d e k é b e n e s e t l e g s z ü k s é g e l e s z a s z e r b n y e l v r e . Talán ez az o k a annak, hogy sok m a g y a r érettségiző m e g s e m próbálkozik beiratkozni az Újvidéki Egyetemre, hanem tanulmányait Magyarországon folytatja, v a g y p e d i g , ha itthon m a r a d , o l y a n ( m é g m i n d i g r i t k a s á g s z á m b a m e n ő ) tanszéket választ, amelyen magyar tannyelvű az oktatás. 3.7. A p e d a g ó g u s , illetve a t a n á r s z e m é l y i s é g é t ő l é s f e l k é s z ü l t s é g é t ő l is függ a s i k e r e s k i m e n e t e l . A t a n á r n a k i s m e r n i e k e l l a k é t n y e l v r e n d s z e r t és a k ö z ö t t ü k f e n n á l l ó k ü l ö n b s é g e k e t , h o g y m i l y e n n e h é z s é g e k b e ü t k ö z h e t e g y - e g y m ó d s z e r e s e g y s é g elsajátítása, h o l v á r h a t ó , h o g y a d i á k t é v e d n i fog.

71

E b b e n fontos szerepet játszik a tanár végzettsége és tapasztalata, valamint a kontrasztív nyelvészeti irodalom. Az Újvidéki E g y e t e m Bölcsészettudo­ m á n y i K a r á n m ű k ö d i k e g y o l y a n t a n s z é k , a m e l y e n n e m z e t i s é g i ( m a g y a r és s z l o v á k ) o s z t á l y o k b a n t a n í t ó s z e r b n y e l v t a n á r o k a t k é p e z n e k . A s z á n d é k és az e l g o n d o l á s a t a n s z é k m e g a l a k í t á s a k o r k i t ű n ő volt, a z o n b a n a g y a k o r l a t b a n e k ö r ü l is f e l m e r ü l n é h á n y g o n d , k e z d v e attól, h o g y n a g y r é s z t a z o k i r a t k o z ­ nak oda, akiknek n e m sikerült m á s tanszékre bejutniuk. Ebből következik, h o g y a h a l l g a t ó k a t n e m t ú l z o t t a n é r d e k l i a m a g y a r n y e l v , és n e m v i s z o n y u l ­ n a k m e g f e l e l ő k o m o l y s á g g a l a m u n k á h o z . A z itt d i p l o m á t s z e r z ő h a l l g a t ó k u g y a n a k k o r n e m a s z a k m á j u k b a n h e l y e z k e d n e k el, h a n e m m á s p á l y á t v á ­ l a s z t a n a k . E z é r t v a n a z , h o g y a s z e r b n y e l v e t s o k s z o r o l y a n t a n á r o k tanítják, akik m a g u k s e m i s m e r i k j ó l a z á l l a m n y e l v e t , v a g y i s m e r i k u g y a n , d e m á s szakosak, és akár szerb, akár m a g y a r nyelvtani tudásuk igen h i á n y o s . 3.8. A t á r g y o k t a t á s i p r o g r a m j a és a n n a k m e g v a l ó s í t á s a is d ö n t ő e n b e f o ­ lyásolja a sikert.

4. N é h á n y g o n d o l a t a környezeti nyelv elsajátításának javítására v o n a t k o z ó a n 4 . 1 . V é l e m é n y e m szerint tájékoztatni kell a szulöket arról, h o g y a szerb nyelvtudás, p o n t o s a b b a n a kétnyelvűség milyen előnyökkel jár, és eloszlatni azt a t é v e s hitet, h o g y a k ö r n y e z e t i n y e l v elsajátítása a z a n y a n y e l v r o v á s á r a történik. 4.2. A z iskolákat és különösen a tanárokat motiválni kell az oktatás kü­ l ö n b ö z ő f o r m á i n a k a m e g s z e r v e z é s é r e és a v á l t o z a t o s m ó d s z e r e k a l k a l m a ­ z á s á r a . K ü l ö n b ö z ő s z i n t ű és m é r e t ű n y e l v t a n u l á s i k u r z u s o k a t k e l l s z e r v e z n i . A z i s k o l á b a n a r e n d e s ó r á k m e l l e t t p ó t o k t a t á s t és e m e l t s z i n t ű o k t a t á s t kell b e v e z e t n i . A t a n á r o k a t k ü l ö n m o t i v á l n i kell a tanítási m ó d s z e r e k k o r s z e r ű ­ sítésére. 4.3. A kömyczctnyclvi programokat korszerűsíteni kellene, a tantervek­ n e k n é h á n y a l a p v e t ő k ö v e t e l m é n y n e k kell m e g f e l e l n i ü k . 4 . 3 . 1 . A tantervi anyagot az anyanyelvi ismeretekre kell alapozni, éspedig n e m c s a k a n y e l v i , h a n e m a t ö b b i t a n t á r g y k e r e t é b e n elsajátított i s m e r e t e k r e is. A z e g y e s m ó d s z e r e s e g y s é g e k e t r e n d s z e r b e n , p o n t o s a b b a n a r e n d s z e r r é ­ s z e k é n t kell e l s a j á t í t t a t n i . 4 . 3 . 2 . E l ő t é r b e k e l l h e l y e z n i a n y e l v h a s z n á l a t i s z o k á s o k k i a l a k í t á s á t , azt, h o g y a z elsajátított i s m e r e t e k e t a g y e r e k e k h a s z n á l n i is t u d j á k , t e h á t a k o m ­ m u n i k a t í v k o m p e t e n c i a f e j l e s z t é s é r e kell t ö r e k e d n i . A t a n u l ó t k é p e s s é kell t e n n i a r r a , h o g y a b e s z é d s z i t u á c i ó n a k m e g f e l e l ő m e g n y i l a t k o z á s i f o r m á t ki tudja v á l a s z t a n i . 4 . 3 . 3 . A t a n á r n a k f o k o z o t t a b b a n kell k o n c e n t r á l n i a a k é t n y e l v r e n d s z e r eltérő jelenségeire, s olyan feladatokat adnia, amelyekkel az interferenciára m ó d o t adó j e l e n s é g e k az a u t o m a t i z m u s fokáig begyakorolhatóak. 72

4 . 3 . 4 . A f o k o z a t o s s á g e l v é t is t i s z t e l e t b e n kell t a r t a n i : k e z d e t b e n k i s s z á m ú s z ó k i n c s r e kell a z e g é s z n y e l v a l a p s t r u k t ú r á j á n a k e l s a j á t í t t a t á s á t a l a p o z n i , a megnyilatkozási formáknak megfelelő mintamondatok segítségével. Kez­ detben csak a tanár legyen tudatában a nyelvtani szabályoknak. A struktúrák s z á m á t és a n y e l v t a n i s z a b á l y o k a t é v r ő l é v r e n ö v e l n i k e l l . A z e g y s z e r ű b b t ő l kell h a l a d n i a z ö s s z e t e t t e b b i g , és a z új t a n a n y a g n a k a z e l ő z ő r e k e l l é p ü l n i e . T o v á b b kell fejleszteni a m á r elsajátított t u d á s t , h o g y a d i á k o k a m o n d a n i v a ­ lójukat képesek legyenek kombinálni, újrakreálni, átformálni. 4 . 3 . 5 . E z z e l f ü g g ö s s z e a z is, h o g y a n y e l v t a n t a n í t á s a k o r ó v a k o d n i k e l l a két v é g l e t a l k a l m a z á s á t ó l ( a z e g y i k , h a teljesen k i z á r j u k , a m á s i k p e d i g h a c s a k azt t a n í t j u k ) ; a s z a b á l y o k a t el k e l l sajátíttatni, d e n e m c s a k a z o k a t . A n y e l v t a n u l á s k e z d e t i szintjén a d i á k n i n c s t u d a t á b a n a n y e l v t a n i s z a b á l y o k ­ nak, mint ahogyan az anyanyelvi beszélőnek sincs fogalma róluk, ezeket c s a k k é s ő b b kell f o k o z a t o s a n t u d a t o s í t a n i . A n y e l v t a n n e m ö n m a g á b a n c é l , h a n e m a n y e l v e l s a j á t í t á s á n a k a f u n k c i ó j á b a n áll, e n n e k a n y e l v t a n n a k t e h á t f u n k c i o n á l i s n a k kell l e n n i e . K é s ő b b m á r l e h e t ő s é g - és s z ü k s é g e s is - v a n az elméleti általánosításokra, az anyanyelvvel való összehasonlításra (kontrasztálásra), a nyelvtani terminológiák bevezetésére, a rendszerezésre, hogy a s z a b á l y o k a t e l v o n a t k o z t a t v a a k o n k r é t p é l d á t ó l , azt m á s s z i t u á c i ó b a n is alkalmazni tudják. 4 . 3 . 6 . A t a n a n y a g n a k tiszteletben kell tartania a t a n u l ó k é l e t k o r á t é s e g y é n i k é p e s s é g e i t . A z oktatási t a r t a l m a k ö s s z e t e t t s é g e , t e r j e d e l m e és szintje, feldol­ g o z á s u k m ó d j a feleljen m e g a d i á k o k k é p e s s é g e i n e k . K e z d e t b e n a m i n d e n n a p i b e s z é d h e l y z e t e k r e s a h o z z á j u k k ö z e l álló h é t k ö z n a p i t é m á k r a k e l l a l a p o z n i . 4 . 3 . 7 . F o n t o s a z is, h o g y a t u d á s s z e r z é s s o r á n p r ó b á l j u k b e v o n n i a g y e r e ­ k e k szellemi tevékenységét, ha csak lehet ő k vonják le a következtetéseket, n e c s a k a k é s z t é n y e k k e l s z o l g á l j u n k n e k i k , a m e l y e k e t u t á n a fejből m e g t a ­ n u l n a k és f e l m o n d a n a k , r e p r o d u k á l n a k . 4 . 3 . 8 . A t a n u l ó k e g y é n i k é p e s s é g e i t is figyelembe k e l l v e n n i , e g y é n i k ü ­ l ö n b s é g e k e g y k o r o s z t á l y o n , e g y m i k r o k ö z ö s s é g e n b e l ü l is v a n n a k : e l t é r n e k a testi, a s z e l l e m i , a z e m o c i o n á l i s , az a k a r a t i k é p e s s é g e k , a m u n k a s z o k á ­ sok, a tanulási motiváltság, a családban használt nyelv stb. A tanítás ütemét, a m e n n y i r e erre m ó d van, a gyerekek egyéni k é p e s s é g é h e z kell mérni. 4 . 3 . 9 . A z i r o d a l m a t k e z d e t b e n n e n y e l v j á r á s i és n é p m e s e i s z ö v e g e k a l ­ kossák, mert azok nagy része archaikus nyelven íródott, h a n e m a mai szerb v a g y s z e r b r e fordított g y e r m e k i r o d a l o m k é p e z z e . 4.3.10. A d i á k o k h o z közel álló témákat feldolgozó szövegeket tartalmazó t a n k ö n y v e k e t é s k i e g é s z í t ő k e t kell k é s z í t e n i . 4.3.11. Vizuális szemléltető anyagot készíteni a s z á m u k r a , vagy készít­ tetni v e l ü k . 4.3.12. A nyelvhasználati alapok lefektetésével m e g kell határozni a k o m ­ m u n i k á c i ó s k o m p e t e n c i a m i n i m á l i s , a l s ó szintjét, a m e l y e t m i n d e n d i á k n a k el

73

kell érnie, h o g y a konkrét b e s z é d t e v é k e n y s é g során, konkrét szituációban az alapvető nyelvi formákat szabályosan alkalmazva, alapszintű kommunikáci­ ót le t u d j a n a k f o l y t a t n i . 4.4. A gyerekeket különböző m ó d o n minél gyakrabban sikerélményben kellene részesíteni, hogy kedvet kapjanak a nyelvtanuláshoz. Szavaló-, szö­ vegmondó-, fogalmazási, színjátszóversenyeket, vetélkedőket, rendezvénye­ ket kell szervezni a tanulók korosztályának és e g y é n i s é g é n e k megfelelően. 4 . 5 . K ö r n y e z e t n y e l v i f o l y ó i r a t o t is l e h e t n e i n d í t a n i , a m e l y e t a t a n u l ó k írá­ sai t ö l t e n é n e k k i . 4.6. N e m utolsósorban pedig egy korszerű, többszintű, interaktív számí­ t ó g é p e s n y e l v t a n u l á s i p r o g r a m o t is ki l e h e t n e d o l g o z n i , a m e l y e t a g y e r e k a z i s k o l á b a n a t a n á r s e g í t s é g é v e l , e s e t l e g o t t h o n e g y e d ü l is t u d n a h a s z n á l n i .

* V é g e z e t ü l el k e l l m o n d a n u n k azt is, h o g y e z e k b e a p r o g r a m o k b a n e m ­ c s a k a z á l l a m n a k , h a n e m a N e m z e t i T a n á c s n a k is b e l e k e l l e n e s e g í t e n i e , m e r t a k ö r n y e z e t n y e l v elsajátítása, a n y e l v i s z o c i a l i z á c i ó n e m a n n y i r a a t ö b b s é g i nemzet, mint inkább a nemzeti kisebbség érdeke.

THE DIFFICULTIES OF SECOND L A N G U A G E ACQUISITION T h e p a p e r d e a l s w i t h t h e difficulties in a c q u i r i n g S e r b i a n as a s e c o n d l a n g u a g e . Firstly, t h e p a p e r r e p o r t s o n t h e r e s u l t s o f a s u r v e y w h i c h a t t e m p t e d t o d e t e r m i n e w h e r e , at w h a t a g e a n d to w h a t e x t e n t H u n g á r i á n c h i l d r e n in V o j v o d i n a s p e a k S e r b i a n . T h e n it p r e s e n t s t h e i n f e r e n c e s d r a w n f r o m t h e s u r v e y a n d lists t h e f a c t o r s affecting t h e a c q u i s i t i o n o f t h e S e r b i a n l a n g u a g e . F i n a l l y , it g i v e s a f e w t h o u g h t s o n i m p r o v i n g s e c o n d l a n g u a g e a c q u i s i t i o n .

74

ETO: 811.511.141(497.113): 8Г373.231

C O N F E R E N C E PAPER

RAJSLI ILONA

NÉV ÉS IDENTITÁS Gondolatok

idegen

keresztneveink

helyesírásáról

és

kiejtéséről

Name and Identity Thoughts names

on the orthography offoreign

and prommciation

of Hungárián

first

origin

A z elemzés napjaink idegen személynévhasználatának helyesírási és kiejtési kérdéseit tár­ gyalja. Egy 1998 és 2 0 0 6 között gyűjtött, mintegy 6000-nyi adatot tartalmazó szinkron utó­ névkorpusz anyagál vizsgálva tipologizálja az egyes írás- és ejtésbeli jelenségeket. A névadás és identitás kérdéskörét érintve a különleges névválasztás jelenségére is kitér. Kulcsszavak: névtan, névadási divat, identitás, Vajdaság, helyesírás, kiejtés, különleges név­ választás

I. Bevezetés 1. A n é v a d á s problematikája, a n é v n e k és viselőjének kapcsolata s z á m o s m e g k ö z e l í t é s b e n v i z s g á l h a t ó ; m i n d e n e k e l ő t t ide tartozik a z identitás k é r d é s k ö r e , hiszen n é v a d á s k o r egyénítés, a z én azonosítása történik. ( B A L Á Z S 1998; 4 9 ) Másrészt a névadás aktusához rendkívül fontos érzelmi attitűdök társul­ n a k , a n é v h e z é r z e l m i v i s z o n y is fűződik, h i s z e n : „ A z e m b e r saját n e v e t u l a j ­ d o n k é p p e n én-jének egy vetülete." ( B A L Á Z S uo.) M i n d e z korunk k ö r ü l m é ­ nyei és viszonyai közepette m é g nagyobb hangsúlyt kap. 1

2. U t ó n é v a d á s u n k változásának folyamatában az idegen eredetű utóne­ v e k k e l t ö b b o k b ó l is f o n t o s t ü z e t e s e b b e n f o g l a l k o z n i . N e m h i á b a h a n g s ú ­ lyozzák: a n é v t u d o m á n y szükségszerűen a nyelvészet legnemzetközibb disz­ c i p l í n á i k ö z é t a r t o z i k . ( V ö . G . M Á T R A H Á Z I 1 9 8 1 ; 15) F. K o v á c s F e r e n c Gondolatok a személynévadásról című tanulmányában - meglehetősen nagy korpusz alapján - megállapítja, h o g y évről évre növek­ s z i k a k ü l ö n l e g e s ( f ő l e g i d e g e n e r e d e t ű ) n e v e k iránti i g é n y M a g y a r o r s z á g o n (F. K O V Á C S 1 9 9 2 ; 2 7 ) 1

Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2 0 0 3 .

75

E h h e z h o z z á t e h e t j ü k a h a t á r o n túli m a g y a r o k n é v a d á s á b a n m ű k ö d ő ten­ d e n c i á k k ö z ü l a z o k a t , a m e l y e k a z identitástudat m e g ő r z é s é t , illetve e l h a l v á ­ n y u l á s á t , e l v e s z t é s é t t á m o g a t j á k . N . C S A S Z I E n i k ő e g y felvidéki v e g y e s is­ k o l a n é v a d á s á t j e l l e m e z v e ki is m o n d t a : „ F ő k é n t a m a g y a r n ő n e v e k v á l a s z t á ­ s á n á l t a p a s z t a l h a t ó a z a t ö r e k v é s , h o g y k e v é s b é l e h e s s e n lefordítani s z l o v á k r a : A n i k ó , H a j n a l k a . . . " ( N é v t a n i Értesítő 19., 4 9 . 1.). A z i d e n t i t á s t u d a t ő r z é s é n e k e g y i k m ó d j a , l e h e t ő s é g e tehát a h a g y o m á n y o s , m e g s z o k o t t n a k s z á m í t ó n e v e k a d á s a , a m e l y e k „ l e f o r d í t h a t a t l a n s á g a " azért fontos érv, m e r t a s z l o v á k i a i n y e l v ­ t ö r v é n y n e m teszi l e h e t ő v é (esetleg h o s s z a s és k é r d é s e s k i m e n e t e l ű p r o c e d ú r a u t á n ) a m a g y a r n e v e k a n y a k ö n y v e z é s é t . (N. C S A S Z I 1 9 9 7 ; 4 5 ) A keresztnevek bejegyzését, a n y a k ö n y v e z é s é t illetően a m a g y a r o r s z á g i h e l y z e t n a g y j á b ó l k ö v e t h e t ő : az 1 9 7 l - e s , L a d ó - f é l e U t ó n é v k ö n y v e t is m e g ­ előzték névlajstromok, amelyek igencsak elavultak a X X . század második felére. M i n d a b e j e g y e z h e t ő n e v e k á l l o m á n y á t , m i n d p e d i g e z e k í r á s k é p é t ez a k ö n y v szabályozta, m í g n e m az anyakönyvi j o g rendelkezései igyekez­ t e k a v á l t o z ó k ö r ü l m é n y e k h e z és s z ü k s é g l e t e k h e z i d o m u l n i . T e r m é s z e t e s e n i d ő k ö z b e n s o k a s o d t a k a z ú j a b b n á l ú j a b b n e v e t i g é n y l ő k b e a d v á n y a i , így i d ő s z e r ű v o l t 1 9 8 9 - b e n a B í r ó Á g n e s által á t d o l g o z o t t , k o r s z e r ű s í t e t t L a d ó k ö n y v e t k i a d n i . E z a k i a d v á n y c s a k n e m 8 0 0 n é v v e l b ő v ü l t , és v a l a m e n n y i b e n n e t a l á l h a t ó n é v és n é v v á l t o z a t - a k ö n y v b e n előírt í r á s m ó d d a l - a n y a ­ könyvezhető Magyarországon. Vajdaságban törvény szabályozza a kisebbségek nyelv-, illetve névhasz­ n á l a t á t . A z ú j s z ü l ö t t a n y a k ö n y v i b e j e g y z é s e k o r a s z ü l ö k k é r é s é r e a cirill b e ­ t ű s á l l a m n y e l v i a d a t m e l l é b e k e r ü l h e t a m a g y a r n y e l v ű n é v is; e n n e k r ö g z í ­ t é s e a z o n b a n teljes e g é s z é b e n a z a n y a k ö n y v v e z e t ő t á j é k o z o t t s á g á t ó l , felké­ s z ü l t s é g é t ő l függ. M i n t azt k é r é s e m r e a z ó b e c s e i k ö z s é g i a n y a k ö n y v i h i v a t a l vezetője elmondta, igyekeznek a szülők igényeinek, kéréseinek megfelelni, e z é r t a m a g y a r n e v e k b e í r á s a k o r e z e k a z ó h a j o k is s z e m előtt v a n n a k . M i n ­ dennek lényeges m o m e n t u m a , hogy nincsen egy hivatalosan használatos - a k i s e b b s é g e k n é v a d á s á t s z a b á l y o z ó céllal k é s z ü l t — n é v l i s t a , a m e l y b e h a t á r o l ­ ná a nevek bejegyzését. H a s o n l ó a g y a k o r l a t a z e g y h á z i születési a n y a k ö n y v e z é s n é l is, a z e g y h á z i a d m i n i s z t r á t o r o k k é s z s é g e s e n b e j e g y z i k a s z ü l ő k n é v a d á s i ó h a j a i t is, t e r m é ­ s z e t e s e n m i n d e n e k e l ő t t s z e m előtt t a r t v a azt, h o g y e z a n é v a d á s n e m sértheti a g y e r m e k személyiségét, továbbá a n e m n e k megfelelő nevet kell válasz­ tani stb. A z e g y h á z i s z e m é l y e k t ö b b é - k e v é s b é fel v a n n a k k é s z ü l v e a n é h a n e m m i n d e n n a p i idegen nevek lejegyzésére, á m rögzített n é v á l l o m á n y náluk s i n c s é r v é n y b e n , a Ladó—Bíró-féle U t ó n é v k ö n y v e t is c s a k itt-ott i s m e r i k . 2

3

2

Ladó János: Magyar utónévkönyv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.

3

Ladó János-Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Vince Kiadó, Budapest, 1998

76

II. 1. M i n d e b b ő l a z k ö v e t k e z i k , h o g y m i n d a z á l l a m i , m i n d p e d i g a z e g y h á ­ zi s z ü l e t é s i a n y a k ö n y v e z é s b e n igen n a g y f o k ú v á l t o z a t o s s á g t a p a s z t a l h a t ó a k e r e s z t n e v e k í r á s m ó d j á t illetően. A z a l á b b i v i z s g á l ó d á s s o r á n c s u p á n a z i d e ­ g e n e r e d c t ü e k r e k o r l á t o z z u k a figyelmet, j ó l l e h e t a h a g y o m á n y o s , ú g y m o n d m a g y a r o s n a k n e v e z h e t ő k e r e s z t n e v e k í r á s á b a n is s o k a z í r á s k é p i és ejtésbeli ingadozás. 1 9 9 8 és 2 0 0 6 k ö z ö t t m ó d o m b a n v o l t m i n t e g y 6 0 0 0 v é g z ő s ( t e h á t a z á l ­ t a l á n o s i s k o l á t , illetve a h á r o m - v a g y n é g y é v e s k ö z é p i s k o l á t b e f e j e z ő ) v a j ­ d a s á g i d i á k saját k e z ű a l á í r á s á t rögzíteni és e l e m e z n i . E z a z a d a t b ő s é g m e g ­ felelő k o r p u s z t b i z t o s í t o t t a z i d e g e n e r e d e t ű és f ő l e g a z ú j a b b k e l e t ű n e v e k h e l y e s í r á s i é s kiejtési p r o b l é m á i n a k v i z s g á l a t á h o z . 2. A k e r e s z t n e v e k h e l y e s í r á s á v a l m i n d i g f o g l a l k o z o t t a z é p p e n a k t u á l i s helyesírási szabályzat. A z idegen keresztnevek írásmódjára m á r az 1832-ben m e g j e l e n t Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai III. f e j e z e t é b e n t a l á l u n k u t a s í t á s t : ,,A' m e l l y t u l a j d o n n e v e k olly n e m z e t é i k ö z é t a r t o z n a k , m e l l y e k a ' d e á k v a g y g ö r ö g b e t ű f o r m á k t ó l és a l p h a b e t t ő l felette e l t é r n e k , a ' h o v a a ' k e l e t i 's n é m e l y n y u g o t i ( p . o. o l á h , s e r b u s , i l l y r u s s t b . ) n e m z e t e k s z á m í t a t n a k , a z o k k i e j t é s ö k n e k l e g i n k á b b m e g f e l e l ő m a g y a r m ó d o n Írassa­ n a k . " ( A k H . 1 8 3 2 ; 7) A k é s ő b b i h e l y e s í r á s i s z a b á l y z a t o k is k i t é r n e k a z i d e g e n n e v e k , s e z e n belül az idegen keresztnevek helyesírására. Kiemelhetjük a sorból az 1923ast, a m e l y a k i e j t é s n e k l e g i n k á b b m e g f e l e l ő m a g y a r í r á s m ó d h a n g s ú l y o z á s á ­ v a l m e g h a t á r o z z a a z a l a p e l v e t - h o g y h a a n e v e k „ i d e g e n b ő l s z á r m a z n a k is, n i n c s h e l y e i d e g e n í r á s m ó d n a k . " ( A k H . 1 9 2 3 ; 19). U g y a n a k k o r m á r e b b e n a s z a b á l y z a t b a n h a n g s ú l y k e r ü l a ch és a z x b e t ű k m e g ő r z é s é r e ; p l . a Richárd v a g y a Xavér n e v e k b e n . Eltekintve most a m a érvényben levő szabályzat megfelelő pontjainak idézésétől, a továbbiakban kizárólag a vajdasági névhasználat gyakorlatában f e l m e r ü l t n é v a n y a g o t és a k é r d é s e s e s e t e k e t t e k i n t j ü k át. A mássalhangzókra

vonatkozó

szabályszerűségek

megvalósulása

1. A z i d e g e n n é v a n y a g s j e l e t ö b b f é l e k é p p e n r e a l i z á l ó d i k m i n d í r á s b a n , m i n d pedig az ejtésben. - A z s>sz átírás a z u t ó b b i i d ő b e n r e n d k í v ü l g y a k o r i : Szebasztián, Mariszella, Szamanta, íbisz, Vanessza, Denisz ( n e m t é v e s z t e n d ő ö s s z e a ű ö m ' z z e l , i l l e t v e a Denizával), Borisz, Szeverina, Krisztái. Szanella, Larisza s t b . - A z i d e g e n л j e l n a g y s z á m ú n é v e s e t é b e n m e g m a r a d , a s z ü l ő k i l y e n for­ m á b a n k é r i k a z ú j s z ü l ö t t a n y a k ö n y v e z é s é t : Sybilla, Dolores, Silvano, Astrid, Simonetta ( e n n e k a Szimonetta a l a k v á l t o z a t a is f e l l e l h e t ő ) . E l ő f o r d u l a z írisz

11

n é v k e t t ő s h e l y e s í r á s a is: Iris és írisz, m í g a L a d ó - B í r ó által ajánlott írisz v á l t o z a t n e m b u k k a n t fel. A z s j e l ö l é s e g y a k r a n o k o z o l v a s a t i , kiejtési n e h é z ­ s é g e k e t é s k ö v e t k e z e t l e n s é g e k e t , h i s z e n a n é v a d ó s z á n d é k a n e m v i l á g l i k ki a z í r á s k é p b ő l . I l y e n p l . a. Bernadett Susanna k e t t ő s k e r e s z t n é v u t ó t a g j a , a h o l úgyszintén k e v e r e d i k a magyarosítás és az eredeti forma. H a s o n l ó esetben a Stefani o l v a s h a t ó a k á r Stefaninak (a S t e f á n i a e s e t l e g e s r ö v i d e b b f o r m á j a k é n t ) é s Sztefaninak is; v a l ó s z í n ű l e g e z u t ó b b i r a g o n d o l t a k a n é v b e j e g y z é s e k o r is. É r d e k e s — és c s a k e g y e t l e n b e c s e i p é l d a v o l t rá - a Sara Kristina kettős u t ó n é v í r á s k é p e is, a n é v m i n d k é t t a g j á b a n 5 b e t ű v a n , t e h á t e g y é r t e l m ű a z idegen írásmódra való törekvés. - A z s b e t ű t e s e t e n k é n t z-re írjuk át: a francia Denise>Deniz f o r m á t és ejtést n y e r , L a d ó J á n o s a Döníz v á l t o z a t o t ajánlja. I l y e n t o v á b b á a z Ines>lnez n é v i s , itt t a l á l u n k Inesz á t í r á s ú f o r m á t is. - K ü l ö n ki k e l l t é r n ü n k a t é r s é g ü n k b e n e l é g g y a k o r i Sztella n é v r e . N a g y ­ b a n m e g o s z l i k a n é v í r á s m ó d j a : a Sztella g y a k o r i b b , d e a Stella f o r m a is j e l e n t ő s e l ő f o r d u l á s ú ; á m e z u t ó b b i s e m a z s ejtését s u g a l l j a . M á s r é s z t a latin S t e l l a M a r i s (a T e n g e r C s i l l a g a ) o l v a s a t a , v a l a m i n t a r o k o n n e v e k : Esztella, Eszter is a z sz-es ejtést e r ő s í t i k . A Stella í r á s - és e j t é s v á l t o z a t m e l l e t t a z 1 9 8 9 - e s u t ó n é v k ö n y v b e n m e g is j e l e n t a Sztella. 1. A h e l y e s í r á s i s z a b á l y z a t u t a s í t á s a szerint a A-nak ejtett ch m e g m a r a d a n é v b e n . E z k ö r n y e z e t ü n k b e n f ő k é n t a m i n d g y a k o r i b b és d i v a t o s a b b Richárd n é v r e v o n a t k o z i k , a h o l a s z a b á l y z a t b a n ajánlott f o r m a m e l l e t t m i n d g y a k o ­ r i b b a teljes f o n e t i k a i á t í r á s : Rihárd, d e a z i d e g e n k i e j t é s ű Ricsárd (Óbccsc) í r á s k é p is. E m e l l e t t a Richárd r ö v i d a-s v á l t o z a t a is m e g t a l á l h a t ó . - A Michel f e l t e h e t ő e n a z e r e d e t i francia e j t é s b ő l e r e d ő e n í - s e l e j t e n d ő , a z í r á s k é p a z o n b a n e z t n e m árulja el. 1. A h a n g é r t é k n é l k ü l i h főleg t u t á n j e l e n t k e z i k , v á l t o z a t o s fonetikai h e l y z e t b e n : l e g t ö b b e s e t b e n n é v v é g é n : Elizabeth, Judith; név belsejében s z o k a t l a n a b b , és e l é g g é i d e g e n s z e r ű í r á s f o r m á t e r e d m é n y e z : Mathias vagy Theodora, az utóbbinak m á r van egy - részben a m a g y a r helyesíráshoz iga­ zított - Theodora v á l t o z a t a is. H a s o n l ó a Szamantha n é v a l a k is. 2 . A z i d e g e n n é v b e n s z e r e p l ő c b e t ű a k i e j t é s b e n é s a z í r á s b a n is l e g t ö b b ­ s z ö r k v a g y sz lesz. - A n é v eleji c>k: Klaudia, Karolina, Krisztofer. - Sok esetben a szülők az idegen helyesírás szerint jegyeztetik be a nevel: Claudia ( m a g y a r v e z e t é k n é v v e l ! ) ; teljesen i d e g e n n é v f o r m á b a n : Christina, Christoph. - S z ó b e l s e j é b e n is s o k a z i n g a d o z á s : Eric~Erik; u g y a n e z női v á l t o z a t ­ b a n is, t o v á b b á Dominica—Dominika. Ellentmondásos kombinációk jönnek létre a n a p j a i n k b a n i s m é t d i v a t b a j ö v ő k e t t ő s u t ó n é v a d á s t a g j a i b a n , h i s z e n 78

a fonetikai átírás és a z i d e g e n n é v formai m e g ő r z é s e e g y a z o n s z e m é l y n é l is g y a k r a n k e v e r e d i k : Tifani Erica ( O b e c s e ) . - A c> sz m e g f e l e l é s r e j ó v a l k e v e s e b b p é l d a v a n , u g y a n a k k o r a z e g y r e n é p s z e r ű b b Cynthia - a m e n n y i b e n átírják — k i v é t e l n é l k ü l a z s z - e s a l a k o t ( é s ejtést) k a p j a : Szintia. E l é g s o k a c-vel k e z d ő d ő , f e l e m á s f o r m a : Cintia ( S z e n t t a m á s , C s a n t a v é r ) N i n c s arról t u d o m á s o m , h o g y v i d é k ü n k ö n l e n n e Cintia o l v a s a t a . - Ck>k. F e l t e h e t ő e n a Rocky, illetve Rick(y) f o r m á b ó l a l a k u l t k i , é s a ' 7 0 es é v e k k ö z e p e táján s z ü l e t e t t fiúk k ö r é b e n l e n d ü l t fel a Roki és Riki n é v p á r . 3. A n é v b e n s z e r e p l ő x b e t ű t n e m írjuk át. E z t a H e l y e s í r á s i s z a b á l y z a t 2 0 4 . és 2 0 9 . p o n t j á b a n találjuk m e g . P l . Alexandra, Félix. A v a j d a s á g i n é v ­ a n y a g b a n a z o n b a n s z i n t e m i n d e g y i k ilyen t í p u s ú u t ó n é v n e k m e g v a n a kszszel átírt v á l t o z a t a : Alekszandra, P é t e r r é v é n 2 0 0 0 - b e n Kszénia formában j e g y e z t e k b e n e v e t , j ó l l e h e t c z a n é v m á r r é g ó t a x b e t ű v e l h o n o s . A z Alex is e l é g g y a k o r i m a n a p s á g , C s a n t a v é r e n Aleksz f o r m á b a n írták b e . Itt m i n d e n ­ esetre felmerülhet a szerbben érvényes átírás hatása. - A Beatrix írását illetően e g é s z e n a k ö z e l m ú l t i g n e m m e r ü l t fel kétely, e g y m o s t a n i g y ű j t é s s o r á n S z a b a d k á n a z e d d i g i s m e r t a l a k m e l l e t t a z sz-es Beatrisz v á l t o z a t j e l e n t m e g . 4 . A s z ó eleji / - b ő i v a g y zs v a g y dzs lesz: Jennifer>Dzsenifer, Jessica>Dzsesszika. Z s - v e l került át a Zsaklina (Jacqueline) és a Zsanett ( J e a n e t t e ) . P a c s é r o n f e l l e l h e t ő a z e r e d e t i francia h e l y e s í r á s ú Jacqueline is. Ú j a b b k e l e t ű a Dzsenita, a z új U t ó n é v k ö n y v s e m t a r t a l m a z z a . 5. A n é v e l e j é n l e v ő g-t a s z a b á l y z a t ú g y s z i n t é n zs-s á t í r á s s a l ajánlja: p l . : Jeannette>Zsanett; e n n e k e l l e n é r e r i t k á n bár, d e e l ő f o r d u l a z o l a s z o s Dzsina í r á s - é s e j t é s f o r m a , i l l e t v e a Giuliano és v á l t o z a t a i . 6. A z Edvin v a r i á n s a k é n t e g y e s e t b e n a z Edwin f o r m a b e j e g y z é s é t k é r t é k a szülök. 7. R i t k á n fordul e l ő a ph b e t ű k a p c s o l a l : Christoph (Pacsér), egyébként á l t a l á b a n á t í r á s b a n s z e r e p e l : Krisztofer, Filip. 8. A n e v e k r ö v i d és h o s s z ú m á s s a l h a n g z ó s v á l t o z a t a i is tarkítják a z e d ­ d i g k i a l a k u l t k é p e t : Liana-Lianna, Brigita-Brigitta, Larisza-Larissza, Melita-Melitta, Roland-Rolland, Diana-Dianna, Rebeka-Rebekka stb. 9. A S>s á t í r á s . A s z e r b n y e l v b ő l átvett Natasa e l é g g y a k o r i n e m c s a k a v e ­ g y e s h á z a s s á g b a n s z ü l e t e t t g y e r e k e k n é v a d á s á b a n . í r á s m ó d j a e l t é r ő : Natasa és Natasa e g y a r á n t e l ő f o r d u l . A magánhangzókra

vonatkozó

szabályszerűségek

megvalósulása

1. A s z ó v é g é n á l l ó n é m a e h a n g o t n e m j e l ö l j ü k : Henriette>Henriett, Bernadette> Bernadett, Adrienne>Adrienn, Alice>A/iz stb. Ritkán előfordul e n e v e k e r e d e t i , i d e g e n h e l y e s í r á s ú b e j e g y z é s e is. A z Odett is e n é l k ü l h o n o ­ sodott meg.

79

2 . A n é v v é g é n l e v ő m a g á n h a n g z ó m e g l é t e , illetve h i á n y a k ü l ö n t í p u s b a sorolandó. M i v e l a n é m a e h a n g o t n e m jelöljük, a női n e v e k v é g é n valami­ féle k o m p e n z á l á s k é p p e n a z a h a n g z ó j e l e n i k m e g , m á s e s e t b e n a z e r e d e t i e. P l . : Anett-Anetta, Zsaklin—Zsaklina, Elizabett-Elizabetta, Nikolett—Nikolett a~Nikolette stb. 3. A m a g á n h a n g z ó k váltakoznak a szó végén: a m á r m e g h o n o s o d o t t és b e i l l e s z k e d e t t Henriett f o r m a m e l l e t t a Henriette—Henrietta a l a k o k a t is m e g t a l á l j u k . E h h e z h a s o n l ó a Bernadetta-Bernadette ingadozás, vagy a Dianna—Dianne, a Natália-Natálie formák. 4 . A z y - n a l j e l ö l t h a n g o t n é m e l y e s e t b e n i-nek ejtjük, e z í r á s b a is í g y k e ­ rül: Yvette>Ivett. Kitty>Kitti, MoIly>Molli, Betty>Betti stb. S z á m o s esetben a z o n b a n a z i d e g e n n é v a l a k k e r ü l b e a z a n y a k ö n y v b e : Amarylla, Fanny, Riky, Roky, Sybilla, Kyra stb. E z u t ó b b i n é v o l v a s a t a t ö b b e j t é s b e l i n e h é z s é g e t felvet: Kira v a g y Kijara l e n n e a m e g f e l e l ő ? H a a z y-ty'-nek ejtjük, a k k o r í r á s ­ b a n is í g y j e l ö l j ü k : p l . Maja, j ó l l e h e t C s ó k á n ezt a n e v e t e g y e s e t b e n Maya formában jegyezték be. 5. A n é v v á l t o z a t o k s z á m á t j e l e n t ő s m é r t é k b e n m e g n ö v e l i a n é v v é g é n , illetőleg a n é v belsejében levő magánhangzótartam variálódása. Szó végén: Orlandó, Márió, Fernando, Renáta, Leó stb. A s z ó e l e j é n h a n g s ú l y h a t á s á r a , illetve a n é v b e l s e j é b e n is g y a k o r i a m a g á n h a n g z ó - m e g n y ú l á s : Ramóna, Oli­ vér, Szimóna, Manuéla, Mánuel. V a r i á n s o k k e l e t k e z n e k í g y : Armin-Armin, Márió-Mario, Olivér—Oliver, Antónia-Antónia, Benjámin—Benjamin stb. E z u t ó b b i - e r e d e t i í r á s m ó d r a t ö r e k v ő - n é v f o r m a ejtésbeli k é t e l y e k e t é b r e s z t , n e t á n a z a n g o l o s [ b é n d z s ( e ) m i n ] ejtést sugallja. 6. M e g l e h e t ő s e n r i t k a a n é v v é g i r ö v i d m a g á n h a n g z ó : p l . Leo, e n n e k a z o n b a n a z u t ó b b i i d ő b e n m e g j e l e n t a Leon v á l t o z a t a , f e l t e h e t ő e n a f i l m v á ­ s z o n r ó l v é v e a m i n t á t . E g y é b p é l d á k a r ö v i d m a g á n h a n g z ó s f o r m á k r a : Huanita, a h o l n y i l v á n a n a l ó g i á s h a t á s r a t ö r t é n t a r ö v i d ü l é s ; a Tabita, a m e l y n e k Tábita f o r m á j á t tartja a z U t ó n é v k ö n y v e l f o g a d h a t ó n a k . Magánhangzókat

és mássalhangzókat

egyaránt

érintő

szabályszerűségek 1. A z i~j v á l t o z a t : p l . Leila-Lejla ( d e C s ó k á n b e j e g y e z t e k Leilla a l a k o t is!), Miriam-Mirjam. 2. A z / a - h a n g p á r t / váltja fel: Bianka>BIanka; ez utóbbi jóval gyako­ ribb. 3 . A z u—v v á l t a k o z á s : Eduárd és Edvárd. 4. Rövid magánhangzó + hosszú mássalhangzó + magánhangzó váltako­ zik h o s s z ú m a g á n h a n g z ó + r ö v i d m á s s a l h a n g z ó + m a g á n h a n g z ó k o m b i n á c i ­ ó j á v a l . P L : Adrianna-Adriána, Daniella-Daniéla.

80

Változatok Mind a h á r o m eddig tárgyalt szabálycsoporton belül kitértünk a felmerü­ lő v a r i á c i ó s l e h e t ő s é g e k r e . E z e k e n k í v ü l m é g s z á m o s e g y é b i n d í t é k ú v á l t o ­ zat a l a k u l h a t k i : p l . e g y - e g y k e r e s z t n é v m á s - m á s n y e l v b ő l e l t é r ő f o r m á b a n került be a m a g y a r b a , vagy sok esetben nyelvi érintkezés révén a m e g l é v ő m e l l é új f o r m a k e r ü l . í g y pl. a Dorottya m e l l é (főleg v e g y e s h á z a s s á g o k b a n ) b e k e r ü l a Dorotea í r á s v á l t o z a t is, a z Alexander és Alex m e l l é a f o n e t i k u s a n átírt Alekszandar f o r m a stb. Ú j a b b a n m e g j e l e n i a z Ernő m e l l e t t a z Emészt v á l t o z a t , a Natália mellett a Natalin, a Krisztinának is v a n Krisztianna (s n e m Krisztiánal) é s Krisz­ tin v á l t o z a t a , sőt e g y k é t e l e m ű u t ó n é v b e n e g y a z o n n é v k é t v á l t o z a t a : Berec Krisztofer Kristóf. Egyedi

névmegoldások

és

problémák

Harold' — f e l t e h e t ő e n a z é s z a k i g e r m á n e r e d e t ű Harald m e t v á l t o z a t a , a Herold k o n t a m i n á c i ó j á b ó l s z á r m a z i k .

és ennek mai né­

Rajmond — e forma nyilván az angol ejtéshez próbált közeledni, noha a Rajmund m á r e l f o g a d o t t n é v v á l t o z a t . Hendrik

- i s m e r e t l e n o k b ó l a l a k u l t ki a Henrik

forma mellé.

Dévid - a m a g y a r b a n a Dávid f o r m a a h a g y o m á n y o s , V a j d a s á g k é t p o n t ­ j á n ( Ó b e c s é n é s C s a n t a v é r e n ) is fellelhető volt a z a n g o l (David) k i e j t é s s z e ­ rinti átírás a n y a k ö n y v e z é s e G i u l i a n o - a szülők a ázs-s kiejtés bejegyzését könyvbe G i u l i a n o formában került be.

kérték,

Elisa - f e l t e h e t ő e n Eliza ejtésü lehet, a z Elisabeth a h o g y a n a z Aliznák is előfordult Alisa v á l t o z a t a .

az egyházi

anya­

rövidítéséből, mint

E d d i g m é g n e m b e s o r o l t n e v e k (a teljesség i g é n y e n é l k ü l ) : Dorol, Ervild, Zinella, Monella, Piramidella, Maitz, Szabrinka, Elinorella, Denisz—Denis, Dejna, Revenetta, Diego, Enrike, Szinetta, Huanita s t b .

III. Összegzés R a á t z J u d i t h u z a m o s a b b ideje kíséri figyelemmel a k ü l ö n l e g e s n é v v á l a s z ­ tás eseteit, s n e m c s a k a m a g y a r o r s z á g i , h a n e m a n é m e t o r s z á g i g y a k o r l a t o t is j ó l i s m e r i . S z á m t a l a n n é v v á l a s z t á s i k é r v é n y t t e k i n t e t t m á r át, s e g y i k t a n u l ­ m á n y á b a n a n é m e t o r s z á g i tapasztalatait is ö s s z e g e z v e m e g á l l a p í t j a : „ e g y li-

81

b e r á l i s a n m ű k ö d ő o r s z á g b a n is v a n n a k k e r e t e k , v a n n a k s z a b á l y o k , a m e l y e k a g y e r m e k személyisége mellett védik a nép, a nemzet identitását is." ( R A Á T Z 1 9 9 6 ; 7 9 ) A h o g y a n a z t L ő r i n c z e Lajos már 1 9 6 9 - b e n a II. N é v t u d o m á n y i K o n f e r e n c i á n h a n g s ú l y o z t a : „ B á r m e n n y i r e tiszteljük h á t a z e g y é n i s z a b a d s á ­ got, bizonyos h a g y o m á n y o k (...) kötnek bennünket. S a legtöbben úgy gon­ d o l j u k , h o g y - m e g f e l e l ő m ó d o n - v é d e l m e z n ü n k is kell a n é v a d á s i s z o k á ­ s a i n k a t , h a g y o m á n y a i n k a t , n y e l v ü n k e t is. É s igen s o k e s e t b e n v é d e l m e z n ü n k kell a s z ü l ő f e l t ű n é s i v á g y a ellen tiltakozni m é g n e m t u d ó c s e c s e m ő t , a k i n e k v a l a m i k o r e s e t l e g s o k k e s e r ű órát s z e r e z , talán a z e g é s z é l e t é t elrontja a pil­ l a n a t n y i d i v a t v a g y m e g g o n d o l a t l a n ötlet a l a p j á n a j á n d é k o z o t t n é v . D e v é d e ­ k e z n ü n k kell a z ö s s z e v i s s z a s á g , a z ű r z a v a r ellen is, a m i t a z e r e d m é n y e z n e , h a p é l d á u l ki-ki g u s z t u s a s z e r i n t írná b e a neki t e t s z ő i d e g e n n e v e t . " (Idézi R A Á T Z 1996; 7 8 - 8 0 ) M i n d e h h e z Raátz Judit e g y lényeges m o m e n t u m o t tesz hozzá: „Mert a név n e m csak az egyén, hanem a nemzet is." (uo.)

Hivatkozások B A L Á Z S 1996: Balázs Géza: Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón. Budapest, A - Z Kiadó F. K O V Á C S 1992: F. Kovács Ferenc: Gondolatok a személynévadásról. Magyar Névtani Dolgozatok 113.. Budapest G. M Á T R A H Á Z I 1981: G. Mátraházi Zsuzsanna: Napjaink különleges kereszlnévdivatja. Magyar Névtani Dolgozatok 15., Budapest N. CSÁSZI 1997: N . Császi Ildikó: Névválasztási és beccnévhasználati sajátosságok egy szlovákiai vegyes iskola neveinek tükrében. Névtani Értesítő 19., Budapest 4 5 - 5 1 . I. RAÁTZ 1996: Raátz Judit: A névválasztás különleges esetei. Névtani Értesítő 18. Budapest 75-85. R A Á T Z 2 0 0 3 : Raátz Judit: Gondolatok idegen keresztneveink helyesírásáról és anyaköny­ vezéséről = A nevekről. A névtan oktatása és kutatása az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszékén 1984-2003. Budapest, 2 6 9 - 2 7 8 . I.

NAME AND IDENTITY Thoughts names

on the orthography offoreign

and pronunciation

of Hungárián

first

origin

T h e a n a l y s i s d e t a i l s t h e i s s u e s o f o r t h o g r a p h y a n d p r o n u n c i a t i o n related t o t o d a y ' s first n a m e s o f foreign o r i g i n . It d i v i d e s into t y p e s t h e Orthographie a n d p r o n u n c i a t i o n p h e n o m e n a t o b e found in t h e s y n c h r o n o u s first n a m e corpus, which contains about 6000 pieces o f information and w a s collected b e t w e e n 1 9 9 8 a n d 2 0 0 6 . T o u c h i n g u p o n t h e q u e s t i o n o f identity, t h e p a p e r also deals with the phenomenon of choosing unusual names.

82

ETO: 811.511.141(497.113) : 301.173 8 Г 2 7 1 : 301.173

MOLNÁR CSIKÓS

CONFERENCE

PAPER

LÁSZLÓ

NYELVI SZOCIALIZÁCIÓ A VAJDASÁGI CSALÁDOKBAN L i n g u i s t i c S o c i a l i s a t i o n in F a m i l i e s i n V o j v o d i n a A szerző, miután a biológiai egyénnek a társadalmi lénnyé válásával kapcsolatos általános kérdéseket taglalja, a szocializáció nyelvi viszonylataira irányítja a figyelmet. Arra a kérdésre próbál választ találni, hogy az etnikailag vegyes területeken élő családokban a gyermekek mi­ lyen nyelvűek lesznek. Felvázolja a lehetséges megoldásokat, és népszámlálási adatok alapján bemutatja a nyelvi szocializációs tendenciákat, különös tekintettel a vajdasági magyarokra. Kulcsszavak: nyelvi szocializáció, homogén és heterogén család, nyelvválasztás, népszámlásási adatok

A s z o c i a l i z á c i ó é r t e l m e z é s é b e n h á r o m s z e m l é l e t m ó d k ü l ö n í t h e t ő el. A z elsőnek (amelybe a rekonstruktivizmus elmélete, a strukturalista-funkcion a l i s t a s z o c i o l ó g i a , a t u d á s s z o c i o l ó g i a stb. t a r t o z i k ) k ö z é p p o n t j á b a n a z áll, h o g y a z ú j a b b n e m z e d é k e k tagjai ú j j á t e r e m t i k a z o k a t a k u l t u r á l i s és s z o c i á l i s m i n t á z a t o k a t , a m e l y e k m á r s z ü l e i k v i l á g á b a n is m e g v o l t a k A z e g y é n k u l ­ t u r á l i s m i n t á z a t o k a t sajátít el, é s b e i l l e s z k e d i k e g y n o r m a t í v t á r s a d a l o m b a . Ettől e l t é r ő e n a z ún. „ k r i t i k a i i r á n y z a t o k " arra m u t a t n a k rá, h o g y a b e i l l e s z ­ k e d é s k e r e t e i n e m t e r m é s z e t i a d o t t s á g o k , h a n e m e m b e r e k és e m b e r c s o p o r t o k k ö z ö t t t ö r t é n e l m i l e g k i a l a k u l t és v á l t o z ó v i s z o n y l a t o k . í g y a m a r x i s t á k azt m o n d j á k , h o g y a m a g a t a r t á s t és a g o n d o l k o d á s t s z a b á l y o z ó n o r m á k o l y a n k e r e t n e k s z á m í t a n a k , a m e l y e k a m i n d e n k o r i o s z t á l y v i s z o n y o k n a k felelnek m e g . A r e f o r m p e d a g ó g i a azt h a n g s ú l y o z z a , h o g y a z i s k o l a r e n d s z e r , a z o k t a ­ tás és a f e g y e l m e z é s i m ó d s z e r e k h á t t é r b e s z o r í t j á k a g y e r m e k e k t e h e t s é g é i és s p o n t á n é r d e k l ő d é s é t . A h a r m a d i k s z e m l é l e t , a „ k o n s t r u k t i v i z m u s " a b e ­ i l l e s z k e d é s t f e l s z í n e s j e l e n s é g n e k tartja, u g y a n i s a t á r s a d a l m i élet s z e r e p l ő i n e m passzív befogadók, hanem olyan cselekvők, akik környezetükből sze­ lektálnak Egyes helyzetek szereplőiként maguk az emberek határozzák meg és é r t e l m e z i k m a g a t a r t á s u k n o r m a t í v és s z a b á l y o z ó t á m p o n t j a i t .

83

A s z o c i a l i z á c i ó f o g a l m a arra v o n a t k o z i k , h o g y h o g y a n v á l i k t á r s a d a l m i lénnyé a biológiai egyén, és miként fonódnak össze a társas interakciók. A szocializáció fogalma az emberi személyiség alakulására irányuló szempont­ b ó l fogja át a v i l á g o t , m e r t a s z o c i a l i z á c i ó e g y i k l e g f o n t o s a b b f u n k c i ó j a a személyi identitás megformálása. A z e u r ó p a i t á r s a d a l m a k b a n a c s e c s e m ő - és g y e r m e k h a l a n d ó s á g c s ö k k e ­ n é s é v e l p á r h u z a m o s a n terjedt el az a s z e m l é l e t , m i s z e r i n t a g y e r m e k g o n d o l ­ k o d á s a á r t a t l a n , naiv, e r k ö l c s e i p e d i g v a d a k . S z e r v e z e t e á p o l á s r a , s z e l l e m e m ü v e l é s r e , egész lénye irányításra szorul. A családnak a nyilvánosságtól való elkülönülésével jelenik m e g az intimitás kultusza. A polgári intimitás n o r m á i új f e l a d a t o k a t j e l ö l t e k k i , m é g p e d i g h i g i é n i a i k ö v e t e l m é n y e k e t , g y e r ­ m e k r u h á k , g y e r m e k s z o b á k és g y e r m e k j á t é k o k s z ü k s é g e s s é g é t . V o l t a k é p p e n a gyermeki szocializáció m u n k a m e g o s z t á s a során megváltozott a társadalmi k ö r n y e z e t , a g y e r m e k i , felnőtti s z e r e p e k és a c s a l á d . A g y e r m e k i s z o c i a l i z á ­ c i ó v á l t o z á s á b a n f o n t o s s z e r e p e volt a n é p e s e d é s i f o l y a m a t o k a l a k u l á s á n a k , miszerint a j á r v á n y o k visszaszorultak, a k ö z e g é s z s é g ü g y javult, az átlagos élettartam pedig növekedett. Ezen hatások következtében a nemi érés lerövi­ d ü l t , h o s s z a b b lett a k a m a s z k o r . Fontos megemlíteni a „funkcionális differenciálódás" elméletét, amely Smith nevéhez fűződik. E n n e k lényege: minél m o d e r n e b b egy társadalom, a n n á l k o m p l e x e b b és d i n a m i k u s a b b a s z e r v e z e t e . A d i f f e r e n c i á l ó d á s s a l e g y ­ i d e j ű l e g új m ó d j a i és i n t é z m é n y e s k ö z e g e i a l a k u l n a k ki a t á r s a d a l m i a l r e n d ­ szerek m ű k ö d é s é n e k és kölcsönhatásainak. A differenciálódás folyamata el­ különíti és funkcionálisan szabályozza a szocializáció intézményeit (család, i s k o l a , e g y h á z , k o r t á r s c s o p o r t ) . E z a s z a b á l y o z á s kiterjed a z i n t é z m é n y e s ü l t társadalmi státuszokra, szerepekre, a szereplők kapcsolataira, a tevékenysé­ g e k b e n f o g l a l t k o g n i t í v k é s z l e t e k r e és a z e g y é n e k m a g a t a r t á s á r a , i l l e t v e a z e g y ü t t m ű k ö d é s ü k e t s z a b á l y o z ó é r t é k e k r e és m o t i v á c i ó k r a . A k u l t ú r a a k o l l e k t í v m i n t á z a t i t á r g y a k , e s z m é k , n o r m á k és h i t e k s o k a ­ s á g á t j e l e n t i . Tagjai s z á m á r a a t á r s a d a l o m ezt k ü l ö n b ö z ő m e c h a n i z m u s o k r é v é n ö r ö k í t i át. A z á t ö r ö k í t é s b e n f o n t o s s z e r e p e v a n a n y e l v i k o m m u n i k á ­ ciónak, hiszen a nyelvi k o m m u n i k á c i ó intencionális jellege és az emberi k u l t ú r a d i a l o g i k u s s z e r k e z e t e felel m e g a z e m b e r t á r s a d a l m i t e r m é s z e t é n e k , szociabilitásának és a valóság szociális konstrukciójának. A z emberi gon­ dolkodás fejlődését n a g y m é r t é k b e n meghatározza a b e s z é d k é s z s é g alakulá­ sa és f e j l ő d é s e . A n y e l v e l s a j á t í t á s á v a l a g y e r m e k m e g t a n u l j a ö s s z e k a p c s o l n i a k o m m u n i k á c i ó k ü l ö n b ö z ő funkcióit, a j e l ö l é s t , a s z e m é l y k ö z i m e g é r t é s t , a n o r m a t í v c s e l e k v é s t és a z így k i a l a k u l ó g o n d o l k o d á s s z o c i á l i s k o m p e t e n ­ ciáját. F o n t o s s z e r e p ü k v a n a z e l s ő d l e g e s s z o c i a l i z á c i ó i n t é z m é n y e i n e k , a g y e r m e k k o r i szocializációban ezek az intézmények funkcionálisan kiemel­ k e d ő h e l y e n s z e r e p e l n e k a s z o c i a l i z á c i ó és a g y e r m e k i fejlődés t e k i n t e t é b e n . Elsősorban a család a szocializáció legfontosabb tere. 84

A nyelvi szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamatának a l a p v e t ő e n m e g h a t á r o z ó r é s z e k é n t í r h a t ó le, a m e l y n e k s o r á n a z e m b e r n y e l ­ v i l e g és k u l t u r á l i s a n k o m p e t e n s t a g j á v á v á l i k a z őt k ö r ü l v e v ő k ö z ö s s é g n e k , megtanulja a n y a n y e l v é n e k grammatikailag helyes használatát, lexikai bázi­ sát, t o v á b b á elsajátítja a z a d o t t b e s z é l ő k ö z ö s s é g b e n a d e k v á t n y e l v h a s z n á l a t i módokat, szabályokat, a kulturálisan elfogadott nyelvhasználattal szorosan összefüggő viselkedési formákat. A nyelvi szocializáció kulturálisan szerve­ zett, i n t e r a k t í v f o l y a m a t , a n y e l v h a s z n á l a t a m i n d e n e m b e r i k u l t ú r á b a n j e l e n van, ebből adódóan a nyelv az egyik legfontosabb kulturális univerzálé. A nyelv megtanulása szorosan kapcsolódik a kulturális környezethez, a gyer­ m e k e t k ö r ü l v e v ő , a z őt g o n d o z ó felnőtt s z e m é l y e k , a z a n y a és a k ö z v e t l e n társas környezet h o z z á közel álló tagjaihoz. A nyelvi szocializáció a család­ b a n k e z d ő d i k e l , a g y e r m e k a z őt k ö r ü l v e v ő f e l n ő t t e k é s g o n d o z ó s z e m é l y e k m i n t á i n y o m á n t a n u l j a m e g a z első s z a v a k a t , m o n d a t o k a t , n y e l v t a n i s z a b á ­ l y o k a t , a v e l ü k v a l ó i n t e r a k c i ó s o r á n sajátítja el a n y a n y e l v é t . Mérei szerint a különböző anyanyelvű g y e r m e k e k , bármilyen nyelven is b e s z é l j e n e k , j ó v a l t ö b b f é l e h a n g o t k é p e z n e k , m i n t a m e n n y i a z a n y a n y e l ­ v ü k b e n előfordul. Példaként említi, hogy c s e c s e m ő i n k a m a g y a r n y e l v b e n n e m l é t e z ő m é l y t o r o k h a n g o k a t , a francia n a z á l i s o k a t , a z afrikai c s e t t i n t ő k e t is hallatják. A s o k f é l e h a n g á r a d a t á b ó l a z o n b a n c s a k a z o k m a r a d n a k m e g , amelyek a környezet beszédében előfordulnak. A hanggal való kezdeti spon­ tán j á t é k a k é s ő b b i e k b e n a k ü l s ő m i n t a u t á n z á s á r a v a l ó á t á l l á s t j e l e n t i . A c s e c s e m ő a h a n g k é p z ő s z e r v e i által l e h e t s é g e s h a n g o k k ö z ü l a z o k a t r ö g z í t i , a m e l y e k e t a z őt k ö r ü l v e v ő felnőttek b e s z é d é b e n h a l l . A Pápua Új-Guineában élő kalulik körében az anyák n e m tekintik nyelvi megnyilatkozásnak a gyermek gügyögését, úgy vélik, felesleges időpazar­ lás és h a s z o n t a l a n d o l o g l e n n e e k k o r b e s z é l n i a g y e r m e k h e z . A k a l u l i a n y á k n e m j á t s z a n a k a g y e r m e k n y e l v i m e g n y i l a t k o z á s a i v a l , saját b e s z é d ü k e t n e m igazítják a g y e r m e k n y e l v i fejlettségéhez. A z e l s ő 18 h ó n a p b a n m i n i m á l i s r a tehető az a n y a - g y e r e k közötti verbális kapcsolat, a z o n b a n a g y e r m e k mind­ v é g i g hallja a k ö r ü l ö t t e l é v ő felnőtt s z e m é l y e k t á r s a l g á s á t , fültanúja a k ö r ü ­ lötte élők b e s z é d m i n t á i n a k . A g y e r m e k a l i g válik c í m z e t t j é v é a n y e l v i i n t e ­ r a k c i ó n a k , és c s a k ritkán j e l e n t k o m m u n i k á c i ó s p a r t n e r t a b e s z é l g e t é s b e n . A kalulik úgy vélik, a nyelvelsajátítás akkor kezdődik, a m i k o r a g y e r m e k k i m o n d j a a z „ a n y a " és a „ m e l l " szót. E k k o r v á l t o z á s r a k e r ü l s o r a k o m m u n i ­ kációs folyamatban, elkezdik a gyereknek a beszéd tanítását. A kaluli anyák ekkor sem teremtenek a gyerekre méretezett nyelvi helyzeteket, hanem a spontán m ó d o n jelentkező nyelvi szituációkba vonják b e a gyermeket. A k a l u l i k t e h á t a z ú n . h e l y z e t k ö z p o n t ú k o m m u n i k á c i ó s stílust k ö v e t i k . A g y e r m e k k ö z p o n t ú és a h e l y z e t k ö z p o n t ú stílus k a t e g ó r i á j á t O c h s és S c h i e f f e lin a l a k í t o t t a ki a n n a k a l a p j á n , h o g y k ü l ö n b ö z ő k u l t u r á l i s h á t t e r ű g y e r e k g o n ­ d o z ó k i n t e r a k c i ó s m i n t á i t figyelték m e g . A g y e r m e k k ö z p o n t ú k o m m u n i k á c i -

85

ó s stílus j e l l e m z ő j e a g y e r m e k h e z v a l ó a l k a l m a z k o d á s , a g y e r m e k n e k m i n t potenciális kommunikációs partnernek a megjelenése a beszédfolyamatban. E z z e l s z e m b e n a h e l y z e t k ö z p o n t ú stílus e s e t é n a f e l n ő t t e k azt v á r j á k a g y e r ­ m e k t ő l , h o g y ő a l k a l m a z k o d j o n a b e s z é d h e l y z e t h e z , arra h a j l a n a k , h o g y nc e g y s z e r ű s í t s é k le a b e s z é d e t a g y e r m e k s z i n t j é r e . A n y e l v i s z o c i a l i z á c i ó s a j á t o s a z o k n á l a n é p e k n é l , a h o l a z írott k u l t ú r a h i á n y z i k , és a n y e l v c s u p á n o r á l i s a n , s z ó b a n él. E g y e s e t n i k a i k ö z ö s s é g e k b e n is é v s z á z a d o k o n k e r e s z t ü l c s u p á n s z ó b a n élt a n y e l v , p é l d á u l a z e l s ő r o m a m e s é k e t , t ö r t é n e t e k e t is c s a k n e m r é g i b e n írták le, é s m o s t a n á b a n k é s z ü l t e k el a z e l s ő r o m a o l v a s ó k ö n y v e k is. A h a g y o m á n y o s r o m a k ö z ö s s é g e k b e n fel­ n e v e l k e d ő g y e r m e k m é g n a p j a i n k b a n is r i t k á n t a l á l k o z i k c s a l á d j á b a n a n y e l v í r á s b e l i h a s z n á l a t á v a l , b e l e é r t v e a z í r á s - o l v a s á s i e s e m é n y e k s z é l e s skáláját. A r o m a g y e r m e k e k jelentős részének nyelvi nevelődéséböl hiányzik az isko­ l á s k o r előtti í r á s - o l v a s á s r a v a l ó s z o c i a l i z á l á s . Sajátos nyelvi szocializációs problémát o k o z az olyan helyzet, a m i k o r két e t n i k u m határán megjelenik egy kettős identitású csoport. L e g i n k á b b ki­ s e b b s é g i n y e l v ű és t ö b b s é g i n y e l v ű c s o p o r t o k é r i n t k e z é s e h o z létre i l y e n k a ­ tegóriát. A t ö b b é - k e v é s b é kettős identitású, vegyes szocializációs hátterű, két k u l t ú r á j ú és n y e l v ű s z e m é l y e k b ő l álló c s o p o r t t a g j a i n a k l é t s z á m a r e n d s z e r i n t n e m s z á m o t t e v ő , b i z o n y o s környezetekben viszont n a g y o b b lehet, mint az előbbi két csoporté együttvéve. Teljesen esetlegesnek tűnik, h o g y az asszi­ milációs folyamat k ü l ö n b ö z ő stádiumában lévő s z e m é l y e k b ő l álló csoport tagjai m i k o r m i l y e n n e m z e t i s é g ű n e k és a n y a n y e l v ű n e k v a l l j á k m a g u k a t . A k i s e b b s é g i k ö z ö s s é g h e z v a l ó t a r t o z á s e g y i k sajátos i s m é r v e a k i s e b b ­ ségi s z á r m a z á s t u d a t a . E z i g e n f o n t o s a z e g y é n s z e m p o n t j á b ó l , m e r t m e g h a ­ tározza identitását. A k i vállalja kisebbségi k ö z ö s s é g h e z tartozását, az termé­ szetes adottságként jelenítheti meg hovatartozását. Aki viszont nemzetiségi s z á r m a z á s a ellenére a nemzeti etnikumhoz tartozónak tekinti magát, az a g e n e r á c i ó k o n v é g b e m e n t v á l t o z á s alapján d ö n t . N y e l v i szocializáció szempontjából igen n a g y j e l e n t ő s é g e van a család­ n a k . H a a s z ü l ő k a z o n o s n e m z e t i s é g ű e k és a z o n o s a n y a n y e l v ű e k , a k k o r fel­ t e h e t ő e n g y e r m e k ü k is k ö v e t i m i n t á j u k a t , és s z o c i a l i z á c i ó j a s o r á n s z ü l e i n e k n e m z e t i s é g é v e l és a n y a n y e l v é v e l a z o n o s u l . T ö b b s é g i h e l y z e t b e n e z álta­ l á b a n b e is k ö v e t k e z i k , h a v i s z o n t a z a d o t t t e l e p ü l é s e n k i s e b b s é g b e n van a szóban forgó n e m z e t i s é g , illetve nyelv, akkor a g y e r m e k szocializációja m á s irányt vesz. H a például n e m anyanyelvén tanul, mintája lehet az iskolai nyelv. A h o m o g é n család elsősorban többségi helyzetű faluban biztosítja a n e m z e t i s é g i s z o c i a l i z á c i ó t , v á r o s i k ö r n y e z e t b e n k i s e b b a m e g t a r t ó ereje. A homogén családnak különösen emigrációban nehéz érvényesítenie nemze­ t i s é g i és n y e l v i m e g m a r a d á s á t . A z e m i g r á c i ó r e n d s z e r i n t s z ó r v á n y h e l y z e t b e való jutást e r e d m é n y e z , vagyis olyan körülményeket, hogy a h o m o g é n csa­ l á d n a k s z i n t e n i n c s e n e k is k ö z v e t l e n k a p c s o l a t a i m á s h a s o n l ó c s a l á d o k k a l . 86

S z ó r v á n y h e l y z e t k ü l f ö l d r e v a l ó v á n d o r l á s n é l k ü l is b e k ö v e t k e z h e t m i n t a kisebbségi helyzet szélsőséges esete. A h e t e r o g é n ( v e g y e s n e m z e t i s é g ű és n y e l v ű ) c s a l á d t e r m é s z e t é n é l fog­ va labilis, és általában valamelyik szülő dominanciáján alapul a g y e r m e k e k s z o c i a l i z á c i ó j a . A g y e r m e k n e m z e t i s é g e és a n y a n y e l v e r e n d s z e r i n t a z e g y i k s z ü l ő n e m z e t i s é g é n e k és a n y a n y e l v é n e k m e g f e l e l ő e n a l a k u l . E l ő f o r d u l n a k a z o n b a n sajátos e s e t e k is, a m i k o r a g y e r m e k s z ü l e i é t ő l e l t é r ő n e m z e t i s é g e t és n y e l v e t v á l a s z t . E r r e k ü l ö n ö s e n a k k o r k e r ü l sor, h a m i n d k é t s z ü l ő k i s e b b ­ ségi hovatartozási!. Ha a családban tolerancia uralkodik, a g y e r m e k kettős i d e n t i t á s ú lesz, m i n d a p j á n a k , m i n d a n y j á n a k a z i d e n t i t á s á t vállalja. T ö b ­ b e s i d e n t i t á s is e l ő f o r d u l h a t , a m i k o r a g y e r m e k s z ü l e i n e k e l t é r ő i d e n t i t á s á t e g y t o v á b b i , k ü l s ő i d e n t i t á s s a l e g é s z í t i k i . S a j á t o s i d e n t i t á s k o n s t r u k c i ó k is megjelenhetnek, a m e l y e k b e n például az egyik szülő identitása a származási o r s z á g n a k és a b e f o g a d ó o r s z á g n a k a z i d e n t i t á s á v a l k o m b i n á l ó d i k . Mielőtt a vajdasági helyzettel foglalkoznánk, é r d e m e s egy pillantást vet­ n ü n k a z e r d é l y i a d a t o k r a , k ü l ö n ö s e n a z é r t , m e r t i g e n r é s z l e t e s e n fel v a n n a k d o l g o z v a . V a r g a E . Á r p á d a z 1 9 9 2 . évi r o m á n i a i n é p s z á m l á l á s a l a p j á n t a n u l ­ m á n y o z z a a c s a l á d o k n e m z e t i s é g i struktúráját. M e g á l l a p í t j a , h o g y a v e g y e s h á z a s s á g o k r e n d s z e r i n t a v á r o s o k b a n g y a k o r i b b a k . N e m i e l t é r é s e k is j e l e n t ­ keznek az e x o g á m i á b a n . A vegyes házasságban élő n ő k a r á n y a Erdélyben a m a g y a r o k és a németek esetében nagyobb, a cigányok körében viszont k i s e b b , m i n t a férfiaké. A k i s e b b l é t s z á m ú n e m z e t i s é g e k e s e t é b e n k ü l ö n ö ­ sen j e l e n t ő s a z u r b á n u s e x o g á m i a . O r s z á g o s a t l a g a i k h o z k é p e s t s z e m b e t ű ­ nően nagy az exogámia aránya a városlakó lengyel, horvát, cseh, bolgár, u k r á n , s z e r b és s z l o v á k férfiak k ö r é b e n . E z e k e t a n e m z e t i s é g e k e t e g y é b k é n t a v á r o s i a s o d á s n a k a z á t l a g o s n á l a l a c s o n y a b b szintje j e l l e m z i ; u r b a n i z á l ó d o t t rétegeik pedig h a g y o m á n y o s lakóhelyüktől többnyire távolra sodródva, jel­ legzetes szórványban élnek. A r u r á l i s é s a z u r b á n u s k ö r n y e z e t k ö z ö t t i e l t é r é s e k a m a g y a r o k k ö r é b e n is k i m u t a t h a t ó a k . V á r o s i k ö r n y e z e t b e n a v e g y e s h á z a s s á g b a n é l ő m a g y a r férfi­ ak a r á n y a n a g y o b b az átlagosnál (17,1 százalék, a z o r s z á g o s 12,4 százalékkal szemben), a városlakó magyar nők közül pedig csaknem m i n d e n ötödiknek m á s n e m z e t i s é g ű a férje. Romániában a vegyes házasságok 91,6 százalékát ( s z á m szerint 152298al) a r o m á n o k k a l k ö t ö t t é k . E z e n belül 9 4 4 1 3 a r o m á n - m a g y a r ( 5 6 , 8 % ) , 23836 a r o m á n - n é m e t (14,3%), 7416 a román-cigány (4,5%) házasságok s z á m a . L e g k i s e b b a r á n y b a n a tatár férfiak v á l a s z t o t t a k r o m á n n ő t f e l e s é g ü l ( 4 9 , 4 s z á z a l é k b a n ) , d e a h o r v á t , s z l o v á k , c s e h , n é m e t , b o l g á r é s t ö r ö k férfiak n e m z e t i s é g e n k í v ü l i h á z a s s á g a i b a n is v i s z o n y l a g n a g y ( 2 5 , 7 - 3 5 , 4 s z á z a l é k k ö z ö t t v a n ) a n e m r o m á n p á r v á l a s z t á s a r á n y a . A z ö s s z e í r o k o r s z á g o s a n 166,3 e z e r n e m z e t i s é g i l e g v e g y e s h á z a s s á g o t találtak ( a z ö s s z e s h á z a s s á g 2 , 9 s z á ­ z a l é k á t ) . T ö b b m i n t n é g y ö t ö d ü k e t ( s z á m s z e r i n t 136,3 e z r e t ) E r d é l y b e n k ö -

87

t ö t t é k , ott a v e g y e s h á z a s s á g o k a r á n y a ( 7 , 2 % ) k é t és f é l s z e r e s e a z o r s z á g o s , és t ö b b m i n t t í z s z e r e s e a K á r p á t o k o n túli v i d é k i á t l a g n a k ( a m e l y m i n d ö s s z e 0,6%). A vegyes házasságok tekintetében a szerző szerint értelemszerűen a s o k n e m z e t i s é g ű v a g y számottevő kisebbséggel bíró erdélyi m e g y é k áll­ nak az élen: Temes (14,6%), Szatmár (10%), Arad (9,6%), Krassó-Szörény (8,7%), Maros, Brassó (6,9-6,9%), Hunyad (6,6%), Bihar (6,5%), Szeben (6,4%), K o l o z s (6%) és K o v á s z n a (4,9%). A románokkal kötött vegyes házasságokban a gyermekek szinte törvény­ szerűen (négyből h á r o m családban) az apa nemzetiségét viszik tovább, ha a családfő r o m á n , m á s nemzetiségű családfő esetén viszont az a n y á h o z való erősebb kötődés folytán válnak ötből majdnem h á r o m családban r o m á n n á . A m á s i k n e m z e t i s é g h e z t a r t o z ó s z ü l ő r o m á n férj m e l l e t t c s a k m i n d e n ö t ö d i k , d e r o m á n f e l e s é g m e l l e t t is c s a k l e g f e l j e b b m i n d e n h a r m a d i k c s a l á d b a n ö r ö k í t i át n e m z e t i s é g é t a g y e r m e k e i r e . V á r o s i k ö r n y e z e t b e n a r o m á n a p á k n é g y ö t ö d e ( 7 8 , 0 % ) , falun p e d i g c s a k k é t h a r m a d u k ( 6 7 , 0 % ) , és ugyanitt a r o m á n n e m z e t i s é g ű a n y á k n a k m á r csak a fele ( 5 1 , 5 % ) n e v e l i g y e r m e k e i t a z á l l a m n e m z e t n e k A falusi r o m á n férjek­ nek több mint egynegyede (27,2%), a román feleségeknek pedig több mint k é t ö t ö d e ( 4 2 , 5 % ) á t e n g e d i h á z a s t á r s á n a k a g y e r m e k n e m z e t i s é g e fölötti d ö n ­ tés jogát. A t e l e p ü l é s i k ö r n y e z e t szerinti v i z s g á l a t azt mutatja, h o g y a v e g y e s h á z a s ­ s á g o k t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d é t ( 1 2 7 ezer h á z a s s á g ) a v á r o s o k b a n k ö t ö t t é k (az ö s s z e s h á z a s s á g b ó l 3 0 2 1 , 7 ezer, v a g y i s c s u p á n 53 s z á z a l é k j u t a v á r o s o k r a ) , e b b ő l 8 3 , 4 e z e r ( 6 5 , 7 % ) g y e r m e k e s h á z a s s á g ( o r s z á g o s a n 2 1 2 9 , 7 ezer, 5 8 , 5 % ) . A v e g y e s h á z a s s á g b a n é l ő r o m á n o k s z á m a a v á r o s o k b a n 1 1 6 7 5 2 (az ö s s z e s v e g y e s h á z a s s á g b a n é l ő r o m á n 76,6 s z á z a l é k a ) , a m a g y a r o k é 8 2 7 4 3 ( 7 8 , 2 % ) , a németeké 25897 (80,3%), az egyéb nemzetiségüeké 24413 (72,8%). A romániai városokban a gyermekes vegyes házasságokból a gyermekek nemzetisége 53433 esetben román (64%), 14358 esetben m a g y a r (17,2%), 6 8 6 5 e s e t b e n n é m e t ( 8 , 2 % ) , 1300 e s e t b e n c i g á n y ( 1 , 6 % ) , 3 4 1 9 e s e t b e n e g y é b ( 4 , 1 % ) , 4 0 5 3 e s e t b e n p e d i g a s z ü l ő k é t ő l eltérő ( 4 , 9 % ) . E z z e l e g y i d e ­ j ű l e g e családokban 7 7 6 3 8 román (46,5%), 56303 m a g y a r (33,8%), 15007 n é m e t ( 9 , 0 % ) , 3 2 2 1 c i g á n y ( 1 , 9 % ) és 1 4 6 9 7 ( 8 , 8 % ) e g y é b n e m z e t i s é g ű s z ü ­ lőt s z á m l á l t a k . A szerbiai helyzettel Ruža Petrovié és M i m i c s Károly foglalkozik. Ruža P e t r o v i é a z 1951 é s 1981 k ö z ö t t i n é p s z á m l á l á s i a d a t o k a l a p j á n k i m u t a t t a , hogy a magyarok heterogámiája Szerbiában igen nagy (26,6%-os), meg­ h a l a d j a a t ö b b i k i s e b b s é g m u t a t ó i t . V a j d a s á g o n b e l ü l v a l a m i v e l k i s e b b volt (25,4%), másutt viszont jóval nagyobb (Belgrádban és m á s szerbiai váro­ s o k b a n 9 3 , 6 % - o t ért e l ) . H o r v á t o r s z á g b a n s z i n t é n r e n d k í v ü l n a g y a r á n y b a n vettek részt m a g y a r o k etnikailag vegyes házasságban ( 8 2 % - b a n ) . A Szerémségben és Dél-Bánátban a vegyes házasságok aránya meghaladja a vajdasági 88

á t l a g o t , a T i s z a m e n t é n v i s z o n t n e m éri el. A k i s e b b s é g i t ö m b b e n n i n c s a n n y i vegyes házasság, mint a szórványban. M i m i c s Károly szerint az etnikailag vegyes házasság elvileg egyéni dön­ t é s e n a l a p u l , d e n e m teljesen m e n t e s b i z o n y o s p o l i t i k a i i n t é z k e d é s e k é s a rosszindulatú p r o p a g a n d a hatásától. Ez a hatás abban nyilvánul m e g , h o g y a szerb közéletben lebecsülik a kisebbségek nemzeti és kulturális értékeit. A z is h á t r á n y o s a n b e f o l y á s o l j a a z e g y é n d ö n t é s é t , h a n i n c s e n e k m e g f e l e ­ lő ismeretei a k i s e b b s é g kultúrájáról. Ezért a v e g y e s h á z a s s á g b a n született g y e r m e k e k g y a k r a n n e m vállalják a k i s e b b s é g i t u d a t o t , a k i s e b b s é g n e m z e t i é s k u l t u r á l i s é r t é k e i t . M i m i c s szerint a h u s z a d i k s z á z a d n y o l c v a n a s é v e i b e n olyan erős propaganda-hadjárat alá vették a nemzetiségeket, főként p e d i g a v e g y e s h á z a s s á g b a n élő magyarokat, hogy változtassák m e g a m a g u k vagy g y e r m e k ü k nemzetiségét, h o g y teljesen elnyomorították az ö n a z o n o s s á g tudatot. Eszerint nemzetiségi családokban természetellenes, h a a g y e r m e k e g y i k v a g y m á s i k s z ü l ő j e n e m z e t i s é g é t viszi t o v á b b , v a g y h a a z e g y i k v a g y másik szülővel azonosul, s az a természetes, h a j u g o s z l á v n a k vallja magát. M a g y a r szülök házasságából általában m a g y a r g y e r m e k születik; d e a m a ­ g y a r s z ü l ő k h á z a s s á g á b ó l született g y e r m e k o l y k o r j u g o s z l á v n e m z e t i s é g ű l e s z ; a m a g y a r a n y a , d é l s z l á v ( s z e r b , h o r v á t stb.) a p a h á z a s s á g á b ó l s z ü l e t e t t g y e r m e k r e n d s z e r i n t j u g o s z l á v v á v á l i k ; m a g y a r a n y a és d é l s z l á v ( s z e r b , h o r ­ vát stb.) apa házasságából leginkább szerb, horvát stb. g y e r m e k születik. E r d é l y h e z h a s o n l ó a n V a j d a s á g is s o k n e m z e t i s é g ű terület, és e z h a t á s s a l v a n a z ott l a k ó k c s a l á d i v i s z o n y a i r a , illetve a n e m z e t i s é g i és n y e l v i s z o c i a l i ­ z á c i ó r a . A z 1 9 8 l - e s n é p s z á m l á l á s s z e r i n t 4 6 6 3 5 m a g y a r n ő élt g y e r m e k t e ­ len h á z a s s á g b a n ; 3 9 1 0 7 - n e k a férje m a g y a r v o l t ; 1 2 2 1 - n e k h o r v á t , 2 4 2 6 - n a k s z e r b , 6 0 5 - n e k a férje j u g o s z l á v n a k v a l l o t t a m a g á t s t b . A 4 7 9 6 8 g y e r m e k ­ telen h á z a s s á g b a n é l ő m a g y a r férjek e g y r é s z e s z i n t é n v e g y e s h á z a s s á g b a n élt: 9 7 8 m a g y a r férfi h o r v á t n ö v e l , 1 5 2 6 s z e r b n ő v e l , 3 1 5 j u g o s z l á v n ő v e l élt. H a s o n l ó v o l t a h e l y z e t a g y e r m e k e s c s a l á d o k b a n is. 6 5 9 6 8 o l y a n c s a ­ ládot m u t a t ki a n é p s z á m l á l á s , ahol az a n y a m a g y a r ; 51158-ban m i n d az anya, m i n d az apa m a g y a r nemzetiségűnek vallotta magát, 633 l - n e k viszont s z e r b v o l t a férje, 2 3 4 0 - n e k h o r v á t , 9 8 6 - n a k j u g o s z l á v . A d a t o k m u t a t j á k azt is, h o g y 63 0 7 7 m a g y a r a p a élt g y e r m e k e s c s a l á d b a n : 5 4 158 m a g y a r n ő v e l , 2271 horváttal, 4 9 2 4 szerbbel, 986 jugoszlávval. Ezekben a családokban a gyermekek nemzetisége különféleképpen ala­ kult. A c s a l á d o k k ö z ü l c s a k 5 3 3 8 0 - b a n v o l t a g y e r m e k e k n e k a s z ü l e i k k e l a z o ­ n o s m a g y a r n e m z e t i s é g ü k . T e h á t m é g c s a k n e m is 5 4 1 5 8 - b a n , a m i n t j o g g a l f e l t é t e l e z h e t n é n k . E z azt j e l e n t i , h o g y m é g a tiszta m a g y a r c s a l á d o k b a n s e m tartotta m a g á t a g y e r e k e k n e k e g y r é s z e m a g y a r n a k ( k b . 7 5 0 c s a l á d r ó l v a n szó). 8349 magyarral vegyes házasságban a g y e r m e k e k nemzetisége azonos volt az apáéval; e b b ő l 2 8 7 esetben C m a Gora-i, 1630-ban horvát, 4678-ban s z e r b , 7 2 2 - b e n j u g o s z l á v . E z e k m i n t e g y 1 0 % - o t , k b . 9 0 0 0 - e t t e s z n e k ki. 89

M i m i c s Károly szerint a népszámlálásnak a vajdasági családra vonatkozó adatai arra utalnak, h o g y az apa nemzetisége n e m c s a k a szerbek esetében m e g h a t á r o z ó s z e r e p ű , h a n e m a m a g y a r o k n á l is. A z o k b a n a v e g y e s h á z a s ­ s á g o k b a n i s , ahol a z a p a n e m z e t i s é g e m a g y a r , n a g y s z á m ú g y e r m e k fogja a k é s ő b b i e k b e n m a g y a r n a k v a l l a n i m a g á t m é g a k k o r is, h a a z a n y a n y e l v e n e m magyar. Viszont csak 875 n e m magyar apa - m a g y a r anya típusú vegyes h á z a s s á g b a n e g y e z e t t m e g a z a n y a és a g y e r m e k e k n e m z e t i s é g e . N y i l v á n ­ való tehát, h o g y a m a g y a r nők a vegyes házasságban általában megválnak a m a g u k nemzetiségétől, csupán gyermekeik érvényesülése érdekli őket. A 9 0 2 3 c s o n k a c s a l á d b a n , a h o l a m a g y a r a n y a e g y e d ü l élt g y e r m e k é v e l , 7 6 8 8 e s e t b e n a g y e r m e k é s a z a n y a n e m z e t i s é g e a z o n o s volt. A z 1 7 5 3 c s o n k a c s a ­ l á d b a n , a h o l m a g y a r a p a élt e g y e d ü l a g y e r m e k k e l , 1 6 3 6 e s e t b e n a z o n o s volt nemzetiségük. M á s tényezők közvetlen hatásával együtt ezek a családtípu­ s o k i d é z i k e l ő a n e m z e t i s é g i h o v a t a r t o z á s és a z a n y a n y e l v e g y m á s t ó l v a l ó folyamatos eltávolodását. Az egyszerűség kedvéért gyakran a nemzetiségi adatokból következte­ tünk a nyelvi szocializáció jellegére, ugyanis a népszámlálási adatok nálunk r i t k á n t e r j e d n e k k i a z a n y a n y e l v r e és a n y e l v h a s z n á l a t r a . E z a z o n b a n b i z o ­ n y o s p o n t a t l a n s á g g a l j á r , m i v e l a n e m z e t i s é g i és a n y e l v i a d a t o k n i n c s e n e k m i n d i g k o r r e l á c i ó b a n e g y m á s s a l . A z 1 9 8 1 . évi n é p s z á m l á l á s a d a t a i s z e r i n t 385 356 s z e m é l y volt m a g y a r nemzetiségű, ebből azonban 33 625 a szerb n y e l v e t j e l ö l t e m e g a n y a n y e l v é n e k , m á s r é s z t v i s z o n t 2 5 3 5 h o r v á t , 1073 s z e r b é s 1 2 1 7 2 ú n . j u g o s z l á v n e m z e t i s é g ű a m a g y a r t tartotta a n y a n y e l v é n e k . N y i l v á n v a l ó t e h á t , h o g y a n e m z e t i s é g és a n y a n y e l v n e m f e l t é t l e n ü l felel m e g e g y m á s n a k , i l l e t v e h o g y a n e m z e t i s é g i és a n y e l v i s z o c i a l i z á c i ó k ü l ö n b ö z ő utakon járhat. A n é p s z á m l á l á s i és a z a n y a k ö n y v i a d a t o k n e m m i n d i g t ü k r ö z i k a v a l ó s h e l y z e t e t , u g y a n i s sajátos logikán a l a p u l n a k . M á s r é s z t n e m a d n a k k e l l ő t á m ­ p o n t o t a n e m z e t i s é g i és a n y e l v i s z o c i a l i z á c i ó t a n u l m á n y o z á s á h o z . A z 1948., 1 9 5 3 . és 1 9 6 1 . évi n é p s z á m l á l á s a l k a l m á v a l a 10 é v n é l fiatalabb, a z 1 9 7 1 . , 1 9 8 1 . és 1 9 9 1 . évi n é p s z á m l á l á s a l k a l m á v a l p e d i g a 15 é v n é l n e m i d ő s e b b g y e ­ rekek nemzetiségét a szülők határozták meg. H a valaki két nemzetiségi hova­ tartozást j e l ö l t m e g , a két a d a t közül m i n d e n n é p s z á m l á l á s k o r k ö v e t k e z e t e s e n a z e l s ő t o s z t á l y o z t á k , k ó d o l t á k . A z a n y a n y e l v r e v o n a t k o z ó s z e m é l y e s kijelen­ tést á l t a l á b a n ú g y f o g a d t á k el, a h o g y a n a kijelentés m e g t ö r t é n t . T ö b b n y e l v h a s z n á l a t a e s e t é n r e n d s z e r i n t a z első bejegyzett n y e l v e t k ó d o l j á k a z 1 9 8 1 . évi n é p s z á m l á l á s k i v é t e l é v e l , a m i k o r a c s a l á d b a n h a s z n á l t n y e l v k é n t két n y e l v e t is e l i s m e r t e k . A születési, h a l á l o z á s i , illetve h á z a s s á g k ö t é s i v a g y válási a d a t o k b e j e g y z é s e k o r a z a n y a k ö n y v i h i v a t a l o k k ö t e l e z ő e n feltüntetik a n e m z e t i s é g i hovatartozást. A kérdőíveken, bejelentőlapokon a nemzetiségi hovatartozás megállapításának módszertana azonos a népszámláláséval. A születéseknél m i n d k é t s z ü l ő n e m z e t i s é g é t beírják, a g y e r m e k n e m z e t i s é g é t a z o n b a n n e m . 90

Mirnics Károly szerint eddig m é g sohasem adtak közre olyan statisztikaidemográfiai földolgozást, amelyből látható lenne, h o g y a g y e r m e k a z o n o s nemzetiségű családban vagy vegyes házasságban szülctett-c. A születési ada­ t o k f e l d o l g o z á s á t é v e k i g a z apa n e m z e t i s é g e s z e r i n t v é g e z t é k , m a j d k é s ő b b v á r a t l a n u l á t t é r t e k a s z ü l e t é s e k n e k a z a n y a n e m z e t i s é g e szerinti k i m u t a t á ­ sára. A z o n b a n akár az anya, akár az apa, akár m i n d k é t szülő n e m z e t i s é g e s z e r i n t t ö r t é n i k is a f e l d o l g o z á s , m é g s e m m i k ö z e l e b b i t n e m t u d u n k m e g a g y e r m e k n e m z e t i s é g é r ő l . E g y é b k é n t az, h o g y a g y e r m e k m i l y e n n e m z e t i ­ s é g ű lesz, s o k k a l k é s ő b b d ő l m a j d el, a m i k o r a g y e r m e k m á r f e l n ő t t é v á l i k . A n é p s z á m l á l á s o k a l k a l m á v a l a 15 é v n é l fiatalabb g y e r m e k e k n e m z e t i s é g é t a s z ü l ő k n e k k ö t e l e z ő e n m e g kell h a t á r o z n i u k , v i s z o n t a g y e r m e k s z ü l e t é s e ­ k o r ezt n e m k é r i k t ő l ü k . Ilyen n e h é z s é g e k e l h a l á l o z á s , h á z a s s á g k ö t é s v a g y v á l á s e s e t é n n e m m e r ü l n e k fel a n e m z e t i s é g i h o v a t a r t o z á s m e g á l l a p í t á s a k o r , h i s z e n e z e k a z a d a t o k v a l ó b a n az illető s z e m é l y r e j e l l e m z ő e k , é s a z a d o t t pillanatban egyértelműek. Ezeknél az eseményeknél pontosan bejegyzik a nemzetiségi hovatartozást.

Irodalom Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest, 1985. Mérei Ferenc: Társ és csoport. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. Mirnics Károly: A népszámlálások és a vajdasági magyarok identitása. Regio - Kisebbségi Szemle, 1992. 3. évf. 3. sz., 1-14. I. Mirnics Károly: Kétnyelvűség a vajdasági magyar családban. Üzenet, 24. évf., 1994. 12. sz., 8 9 8 - 9 0 5 . 1. Mimics Károly: Nemzeti kisebbségből szórványnépesség = Kisebbségi létjelenségek. Szór­ vány- és szociolingvisztikai kutatások. Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka, 2003, 2 5 - 8 4 . 1. Ochs-Schieffelin: Language acquisition and socialization: The developmental stories = Shweder, R . - L e Vine, R. (szerk): Culture theory: Essay on mind, seif and emotion. Cambrid­ ge University Press, N e w York, 1984, 276 -320. I. Pctrović, Ruža: Etnički mešoviti brakovi u Jugoslaviji. Beograd, 1985. Radó Péter: Asszimiláció és nyelvváltás a magyarországi szlovének körében. Regio, 1996., 7. évf. I., 1 4 2 - 1 7 0 . I. Régcr Zita: Cigánygyerekek nyelvi problémái és iskolai esélyei = Andor Mihály (szerk.): Romák és oktatás. Iskolakultúra, Pécs, 2001, 8 5 - 9 2 . I. Réger Zita: Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció - nyelvi hátrány. Akadémiai Kiadó, Buda­ pest, 1990. Schicffelin, Bambi B.: Language Socialization Annual Review o f Anthropology, 1986. 15., 1 6 3 - 1 9 2 . 1. Varga E. Árpád: A családok nemzetiségi és felekezeti összetétele Romániában az 1992. évi népszámlálás eredményei alapján. Regio, VII. évf., 1996. 3., 8 1 - 1 3 8 . 1.

91

L I N G U I S T I C SOCIALISATION IN FAMILIES IN V O J V O D I N A A f t e r it d e t a i l s t h e g e n e r á l i s s u e s o f a b i o l o g i c a l i n d i v i d u a l t u m i n g into a social being, the p a p e r focuses on the linguistic e l e m e n t s of socialisation. It a t t e m p t s to a n s w e r t h e q u e s t i o n o f w h i c h t h e first l a n g u a g e o f c h i l d r e n l i v i n g in e t h n i c a l l y d i v e r s e t e r r i t o r i e s w i l l b e . T h e p a p e r o u t l i n e s t h e p o s s i b l e answers, and presents the linguistic socialisation tendencies based on census d a t a , p a y i n g s p e c i a l a t t e n t i o n t o H u n g a r i a n s l i v i n g in V o j v o d i n a .

92

ETO: 811.511.141(497.113) : 81'276

CSEH

C O N F E R E N C E PAPER

MÁRTA

ÉLŐNYELVI SAJÁTOSSÁGOK FÖLOLVASOTT SZÖVEGBEN Egy falusi

értelmiségi

magnószalagon

rögzített

beszédéről

L i v i n g L a n g u a g e F e a t u r e s in a Text R e a d A l o u d On the talk

of a village

intellectual

recorded

on

tape

A tanulmány azokkal az élőnyelvi jelenségekkel foglalkozik, amelyek egy egyedi beszélő magnószalagon rögzített ejtéssajátságait jellemzik. A megfigyelések alapján a szerző arra a megállapításra jut, hogy ezek az ejtéssajálságok há­ romirányú kötődésűek: a) egyéni artikulációs jellemzők; b) nyelvjárásiasságok és c) a nyelvhasználat írásban rögzített formájához köthető beszédjelenségek. Főleg fonetikai jelenségeket vizsgál, azonban vannak a tanulmánynak lexikológiai (szóhasz­ nálati), morfológiai és mondattani (szófűzési sajátságokkal foglalkozó) vonatkozásai is. Kulcsszavak: lingvisztika, mai magyar nyelvhasználat, a vajdasági magyarok nyelvhasznála­ ta, az élőnyelv tanulmányozása, lexikológia, fonetika, morfológia, szintaxis, dialektológia

„ Gyűjteményeimnek az alábbi címet adtam: Na Hol/am, olvastam, láttam és lejegyeztem. " (Fehér

Lajos)

0. A ' 9 0 - e s é v e k b e n e g y m a g n ó s z a l a g k e r ü l t h o z z á m . A k i a fölvételt „ 1 9 9 2 - b e n , o k t ó b e r v é g é n " k é s z í t e t t e , a z z a l a d t a át a k a z e t t á t , h o g y ő r i z ­ z e m m e g , k e z d j e k v e l e , a m i t j ó n a k látok, f ö l v e t t e rá t ö b b „ f ö l j e g y z é s é n e k " s z ö v e g é t . ( S z í v e s e n h a s z n á l t a a följegyzés szót, a m i k o r a z í r á s a i r ó l b e s z é l t , n y i l v á n n e m tartotta i l l e n d ő n e k tanulmányok-пак nevezni őket.) A kazettán e z áll: „ R ó z s a S á n d o r r ó l , a faluról, a z i s k o l á r ó l stb., s t b . " F ő l e g f ö l o l v a s á s , d e s p o n t á n s z ö v e g is v a n rajta ( r ö v i d e b b m o n o l ó g o k ) é s e g y interjú; m i n t ­ egy 100 percnyi nyelvi anyag. A j e g y z e t e k tematikai felsorolása t ö b b mint 5 p e r c e n át tart. I d é z e m a „ f ö l j e g y z é s e k " „ c í m j e g y z é k é t " : „Egyházi ünnepek; A templom; Népszokások; Balladák; Táncmulatságok Jermenovcin; Tóth

93

Ferenc: A néphit és a népszokások Ürményházán; írók véleménye a nőkről és a házasságról; Röviden a faluról, a falu életéről; A jermenovci iskola múltjából; Lakodalmi szokások; Csapadékok 1959-1963; Lakosság: szüle­ tés, halálozás; Jermenovci művelődési életéből; Régi jegyzőkönyvek, kivona­ tok; Bölcs mondások, közmondások (vagy 4000 belőle); Időjárási viszonyok; Mondókák, csúfnevek, csúfolódók; Jószágterelak; Erotikus mesék. Továbbá: Iskolánk története; Rózsa Sándorról; Újságcikkek; Emlékkönyvbe való gon­ dolatok; Gondolatok az elköltözések-, elvándorlásokról; A könyvtár működé­ séről; (ismét:) Gondolatok, följegyzések; A határ földrajzi nevei; Plandište község falvaira! szóló újságcikkek; Adomák és egyéb apró történetek Fehér Lajos feljegyzéseiben. Továbbá: Erotikus mesék; és sok-sok kisebb-nagyobb följegyzések." A „följegyzések" szerzője Fehér Lajos nyugalmazott ürményházi tanító, a k i t a f a l u b a n m i n d e n k i i s m e r t , b e c s ü l t , h i s z e n h e l y b e l i v o l t , s é v t i z e d e k e n át tanította generációk sorát a betűvetésre, az olvasás, számolás tudományára. A f a l u b e l i e k n e k - ö r e g n e k , fiatalnak - ő v o l t „ a " T a n í t ó b á c s i . I d é n s z e p t e m ­ b e r b e n h a l t m e g 9 0 e s z t e n d ő s k o r á b a n . L e g y e n a z itt k ö v e t k e z ő e l e m z é s a k e g y e l e t v i r á g a h e l y e t t a t i s z t e l e t a d á s j e l e a falu K r ó n i k á s a előtt, a k i n e g y v e n é v e n k e r e s z t ü l , a z ö t v e n e s é v e k elejétől - m i n t a s z a l a g o n m o n d j a : 1 9 5 3 - t ó l - gyűjtötte az újságokban megjelent cikkeket, emlékeket, adatokat arról a k ö z ö s s é g r ő l , a m e l y b e n és a m e l y é r t a z é l e t é t l e é l t e . 1.1. A s z ó b a n forgó k a z e t t a t a r t a l m á n a k f ö l d o l g o z á s a m i n d e z i d á i g c s a k részben történt m e g . (A Rózsa Sándor-történet a Híd 1995. április-májusi s z á m á b a n olvasható.) Ezúttal a beszélő (fölolvasó) beszédmódjának jellem­ zőivel foglalkozom. 1.2. F e h é r L a j o s e j t é s s a j á t s á g a i n a k a m a g n ó s z a l a g r a vett a n y a g n y e l v é ­ szeti s z e m p o n t ú m e g f i g y e l é s e a l a p j á n t ö b b „ s í k j a " i s m e r h e t ő föl, f ő k é p p e n a k ö v e t k e z ő k : a ) a z e g y é n i e j t é s s a j á t s á g o k ; b) a b e s z é l ő a n y a n y e l v j á r á s á n a k j e l l e m z ő v o n á s a i h o z k ö t h e t ő b e s z é d j e l e n s é g e k é s c) a f ö l o l v a s á s b ó l (írott szöveg hangoztatásából) adódó jellemzők. Ezeket szétválasztani szüksé­ gesnek mutatkozott az elemzés számára, bár ezzel csorbát szenvedett az az egységes kép, amely a „befogadót" lenyűgözően magával ragadja a szalag hallgatása közben.

2. E g y é n i ejtéssajátságok 2.1. A beszédjelenségek közül a legjellegzetesebb, hogy a több szótagos, h o s s z a b b s z a v a k hangoztatásakor igen gyakran kerül sor a szóbelsö b i z o n y o s e l e m e i n e k s o r v a d t e j t é s é r e : a b e s z é d t e m p ó á t m e n e t i l e g f ö l g y o r s u l , a z érintett s z ó r é s z l e t e k , h a n g k a p c s o l a t o k m e g r ö v i d ü l n e k , m i n t h a h a d a r n a a b e s z é l ő : bevezf^sére, elha' ási, elma lólag, ép tet, fog ására, fog iroda, gyer*ket, harmin ki, hozz^J'^ttam, ideszá hoz, iskol pületekröl, Ja bácsi, á,ol

ke

94

cadi

rasaa

m

li,ásá

ad

adi

aié

ni

oli

eW

cedi

a,

m

na

ka' kus, képvis testületi, kilen ki, kim"' ás, ki "at, kivo ">kat, korszerii ttiik, körü vö, tóV"/menyeknek, kP^tkezö, köz íi dolgozó, ku""ások, lét jött, mezö£ ság\, nafták* "melö, Nagybecs ken, nyol ik nap, ö ik, pol'' 'kával, гак°гс'кего, sza ba, szo'^lati, tago^kban, tár '" lmi, tel adó, t ]eriztQ t° nateremnek, törté mi, va mikor, vég<
lvc

rc

azAa

1

1

kerc

cai

vam

r

e

ele

s

nel

,a

,el

la

ek

rv

lvtze

Si

N e m e m l é k s z e m , h o g y F e h é r Lajos s p o n t á n m e g s z ó l a l á s a i s o r á n h a d a r t volna, illelve h o g y föltűnően ingadozott volna b e s z é d é n e k tempója. A sza­ lagra v e t t a n y a g n a k e z a s a j á t s á g a b i z o n y á r a k a p c s o l a t b a h o z h a t ó a z z a l , h o g y a b e s z é l ő saját írott s z ö v e g é t „ h a n g o s í t j a " . 2 . 2 . V a n , h o g y a r ö v i d ü l é s c s a k e g y e t l e n b e s z é d h a n g o t é r i n t : említ' meg, grójkisaszonvrol, iletve, köztudomású, kultúrájából, tanif'lakás. Lehet, hogy ezek az egyedi esetek rokoníthatóak azokkal a nyelvjárási sajátságok­ kal, a m e l y e k r ő l a 4 . p o n t alatt lesz s z ó ( k e t t ő s h a n g z ó k e j t é s e , r ö v i d - h o s s z ú szembenállás). 2.3. E g y ízben az azonos m a g á n h a n g z ó k e g y b e o l v a d n a k : [= i g a z g a t ó s á g a a l á ] .

igazgatóságalá

2 . 4 . A m á s s a l h a n g z ó k k ö z ü l az r m u t a t h e l y e n k é n t e l t é r é s t a k ö z n y e l v i n o r m á t ó l , m á s s a l h a n g z ó előtt n é h á n y e s e t b e n s o r v a d t (ho dozói, kö ülbelül), m á s k o r a s z o k á s o s t ó l h á t r á b b k é p z e t t (érdekterületei, koronát, Rárótról, rész, szervezetek, traktorok). r

r

3 . Nyelvjárási jellegzetességek 3 . 1 . A b e s z é l ő ejtéssajátságai k ö z é t a r t o z i k a z é - z é s : bejegyzések, érdekés, nézegettem, „menekültekre biszták".

engem,

3.2. A z e~ö v á l t a k o z á s által érintett k ö z n y e l v i a l a k v á l t o z a t o k k ö z ü l s z á ­ m o s e s e t b e n a z ó'-ző a l a k o t h a s z n á l j a : följegyzések, fölvételeztem, föntiekbö\, „traktorok zakatolása veri föl a jálu csönygyéf'. E g y helyütt azonban m e g j e g y z i : „az ürményházi lakósok nem beszétek ő-zőver, s e z a l a t t a z t kell érteni, h o g y bár az ürményházi családok között vannak, akiknek ősei a „szög e d i " kirajzáshoz tartoznak, ennek ellenére s e m hallható a faluban - bárki m e g t a p a s z t a l h a t j a - a z a fajta n y e l v j á r á s i a s ó'-zés, a m e l y B á n á t t ö b b m á s m a g y a r o k lakta h e l y s é g é b e n (pl. T ö r ö k b e c s é n , C s ó k á n s t b . ) n a p j a i n k b a n is m e g f i g y e l h e t ő . A z e~e~ö v á l t a k o z á s t m i n t e j t é s s a j á t s á g o t a z o n b a n i z g a l m a s m ó d o n árnyalja a fölolvasás körülménye, ezért az ehhez köthető j e l l e m z ő k ­ kel a 4 . p o n t alatt k ü l ö n f o g l a l k o z o m . 3.3. / - z é s . T o l d a l é k m o r f é m á k b a n fordul elő; erőteljesen j e l e n t k e z i k a z -é birtokjel e s e t é b e n (éleábe, építésire, fejitöl), d e v a n p é l d a a -ság—ség képző m a g a s h a n g r e n d ü változata í-ző alakjának h a s z n á l a t á r a is: ,jzüksígém lesz rá". 3.4. A r ö v i d - h o s s z ú s z e m b e n á l l á s m i n d a m a g á n h a n g z ó k , m i n d p e d i g a m á s s a l h a n g z ó k h a n g o z t a t á s á t érinti, s e l s ő s o r b a n a h o s s z ú b e s z é d h a n g m e g ­ r ö v i d ü l é s é t , ill. r ö v i d e b b é v á l á s á t k e l l é r t e n i alatta.

95

le

3 . 4 . 1 . 1 . S z ó t ö v e k b e n : köz" ti dolgozó; arhivumot, iroódott, díjmentesen, tandíj, papírokból, tan'toói, szívesen; Kolónia ( í g y n e v e z i k Ü r m é n y h á z á n a falu e g y i k r é s z é t ) , óvodát, Rozsa Sándor ( t ö b b s z ö r a z o n b a n R ú z s a Sán­ dor; 1. a h a n g o k m i n ő s é g i v á l t o z á s á r ó l a 3.5. a l a t t ! ) ; m c z ö E s á g i , szőrén (~sz°"rén?); kultúrájából, s u j o s , ugy mongyák; g y ű j t e m é n y ( d e gyűjtögette is!) „eltűnt kis nénnyét". A k é p z ő k e t i l l e t ő e n a z -ít i g e k é p z ő k e z d ő h a n g j á n a k h e l y e n k é n t r ö v i d e n v a l ó h a n g o z t a t á s a s z i n t e á l t a l á n o s n a k t e k i n t h e t ő : emUtettem, építeni ( d e épite"ek, építésire i s ! ) , indítványozza, kerítették, tanítás, tanító. K é t h o s s z ú ma­ g á n h a n g z ó is m e g r ö v i d ü l a korszerűsítettük szóban. A m a g á n h a n g z ó r e n d s z e r s z e r ű r ö v i d ü l é s e a d e l a t i v u s , az e l a t i v u s é s a z a b l a t i v u s r a g j á b a n is m e g f i g y e l h e t ő : álapotárol, faluról, grófkisaszonyrol, hazurol [= h a z u l r ó l ] , iskoláról, iskolaiépületekröl, korszakáról, Rákospusztárol, szegröl-végröl, Ürményházárol ( d e Ürményházáról, Rárótról é s róla is!); föntiekböl, hejségböl, miből, papírokból ( t o v á b b á itt e m l í t h e t ő m e g a belőtte s z ó a l a k is, a m e l y b e n a m a g á n h a n g z ó m e g r ö v i d ü l é s é v e l p á r h u z a m o ­ s a n m e g n y ú l i k a r á k ö v e t k e z ő m á s s a l h a n g z ó ) ; fejitöl, tantermektől (de lét­ számától i s ! ) . A -ról r a g m a g á n h a n g z ó j a e g y í z b e n n e m r ö v i d ü l m e g , h a n e m nyíltabbá válik: lakosságról. azda

3 . 4 . 1 . 2 . A lakos s z ó b a n r e n d r e m e g n y ú l i k a k ö z n y e l v i r ö v i d m a g á n h a n g ­ z ó : lakósok. A z o h a n g m e g n y ú l á s a m á s s z a v a k b a n is m e g f i g y e l h e t ő (dógát, föltételek, nyócas, vóna, vóí), a z o n b a n i l y e n k o r a p u s z t a m e n n y i s é g i v á l t á s m e l l e t t m á s j e l e n s é g is b e k ö v e t k e z i k : a z / k i e s é s e , e s e t l e g s o r v a d á s a . ( V ö . : a k ö v e t k e z ő , 3 . 4 . 2 . p o n t alatti p é l d á k k a l ! ) 3.4.2. A p o l i f o n e m i k u s б m e g j e l e n é s e s e m ritka; h e l y e n k é n t - s o r v a d t a n - a r á k ö v e t k e z ő m á s s a l h a n g z ó g y e n g é n hallható: nyöcadikos, vöt, v&t, vtft, vö'na, volna; sz&b; Ä'fö'd, ara ( = a r r a ) . H o g y ez a j e l e n s é g m é g s e m n a g y o b b m é r t é k ű , s m á s s z ó b a v e h e t ő h a n g o t (e, a) k e v é s s é érint, a z azzal m a g y a r á z h a t ó talán, h o g y a d i f t o n g u s o k uralják a b e s z é d e t ( m é g fölolvasás k ö z b e n is). 3 . 4 . 3 . Z á r ó d ó d i f t o n g u s o k [ó, ő, é h e l y é n ] : „voó'tak reégi jegyzöó'könyvek", „a szoó igazi értelmében" „nem is igen voó't", iroódott, joómódúak, joól, joóval, joóváhagyásával, Magyar Szoóban, nyoóc ( d e nyolc, nyócas is!), nyoócadik ( d e nyöcadikos is!), szoórakozás, szoóvá teszi, tanitoói, vo°'t, voót; „legyen mit öó'rölni a malmoknak", jegyzöüi; „az eén jó anyám", eépítetek, eépületet, eépült, eérdekében, eévet, eévben, heét, heétbe, keésöbb, kéét év, reégi. A z á r ó d ó t í p u s ú k e t t ö s h a n g z ó k a d u n á n t ú l i t e r ü l e t e k r ő l v a l ó telepítés(ek) emlékét őrzik. 3 . 4 . 4 . 1 . A m á s s a l h a n g z ó k k ö z ü l a h o s s z ú / r ö v i d ü l é s e figyelhető m e g e l s ő s o r b a n , s n e m is k i z á r ó l a g c s a k h o s s z ú m a g á n h a n g z ó t k ö v e t ő e n : álami, álandó, álapotárol, álatok, elemi iskola, gerilacsapat, halottá, ideszálitásához, iletőségü. A mileneumi szóban mindkét hosszú mássalhangzót röviden ejti a b e s z é l ő a s z a l a g o n . A / és a z sz h a n g o k r ö v i d ü l é s é r e is v a n p é l d a , b á r 96

lehet, h o g y e z e k i n k á b b e g y é n i ej l é s s a j á t s á g o k n a k t e k i n t h e t ő k : eépiteíek ( ^ é p í t e t t e k ) , közepete, öszetartás. 3 . 4 . 4 . 2 . H o s s z ú m a g á n h a n g z ó és m á s s a l h a n g z ó k ö z ö t t a r ö v i d / g y a k r a n c s a k n y o m a i b a n h a l l h a t ó ( e s e t e n k é n t m é g így s e m ) : á'tam, á'ta/ános, besze­ dettem. ( V ö . : a 3 . 4 . 1 . 2 . , a 3.4.2. és a 3 . 4 . 3 . p o n t o k b a n f ö l s o r o l t e s e t e k k e l ! ) A pénz s z ó b a n a tő n a z á l i s a k i e s i k , és n e m v á l i k o r r h a n g ú v á a z e l ő t t e á l l ó m a g á n h a n g z ó : pézbe vetni ki rájuk, pézben fizetnek. 3 . 4 . 4 . 3 . N é h o l m e g f i g y e l h e t ő a rövid m á s s a l h a n g z ó n y ú l á s a is i n t e r v o k á lis h e l y z e t b e n - a h o g y a k ö z n y e l v b e n is n é m e l y s z a v a k b a n : „béjjegben ká­ rosukon", egésszen, hejj, magnószallagra, munkaiját, szívessen: ,jszívessen muzsikának az asztali citerások is" ( d e szívesen is!). K é p z é s h e l y s z e r i n t i teljes h a s o n u l á s m e g y v é g b e a tunnak [ = l u d n a k ] i g e ­ alakban. 3.5. H e l y e n k é n t hangváltás következik be. M a g á n h a n g z ó k b a n : henem, örménházi ( d e ürményházai, Ürményházán is!), (Mülekker) Bodóg, Rúzsa Sándor. E g y e s e t b e n a v i d é k ü n k ö n s z o k á s o s m ó d o n z á r t a b b á v á l i k a z -/ i g e k é p z ő előtt a m a g á n h a n g z ó : átlábolható. M á s s a l h a n g z ó k b a n : örménházi ( d e p a l a t a l i z á c i ó ; d e örményházi is!). Hát­ r a h a t ó z ö n g é s s é g i h a s o n u l á s t a p a s z t a l h a t ó a Plantište h e l y s é g n é v Plandište változatában. 3.6. C s a k f ö l s o r o l á s s z e r ü e n n é h á n y t á j s z ó , k ü l ö n ö s , e g y é n i s z ó , j e l l e g ­ z e t e s á l l a n d ó s u l t s z ó k a p c s o l a t , b e s z é d f o r d u l a t : itten ( = i t t ) , rája ( = r á ) , maskulancia ( = m a g n e t o f o n ) , dutyi, irodisták ( = h i v a t a l n o k o k ) , újba ( = i s m é t , újra, ú j b ó l ) , az mellett (=amellett),y'ó termő (=jól t e r m ő ) , „csökkenése végett ( = m i a t t ) " , „kocsmaipari vállalat" ( = k o c s m a ) , „négy csalággya ^gyerme­ k e ) , „ide-oda ( = i n n e n - o n n a n ) a 14-et is meghaladja" „no, ez a dolgon nem változtat", ,szeméji saját elképzelésem" ( = a m a g a m e l k é p z e l é s e ) , „elég asz hozzá", „betevő falattya", „traktorok zakatolása veri föl a falu csöngyét", „menekült átmeneti tábor Fehértemplomban", halálát lelte, voltak íródva. 3 . 7 . A földrajzi n e v e k n e k főleg a m a g y a r v á l t o z a t a i h a l l h a t ó k a m a g n ó ­ s z a l a g o n : Fehértemplom, Örményország, Terézia-csatorna (Terézia-ként is!), Ürményháza, helyenként azonban a szerb nevet használja a beszélő: Jermenovci, Jermenska, Plantište. 3.8. A l a k t a n i k é r d é s e k . B i z o n y o s e s e t e k b e n a m a g á n h a n g z ó s v é g ű föld­ rajzi n e v e k -/' k é p z ő s s z á r m a z é k a a t ő v é g i m a g á n h a n g z ó n é l k ü l h a s z n á l a t o s : örménházi ( d e ürményházai is!), Delibláti homokpuszta. Megfigyelhető a ragkeveredésnek az a típusa, a m e l y m a n a p s á g m á r szin­ te á l t a l á n o s s á ( é s l a s s a n e l f o g a d o t t á ) válik a k ö z n y e l v b e n is ( a -ba—be rag h a s z n á l a t a a -ban—ben helyett): heétbe, b i s z t o n s á g b a l e g y e n e k (de „a tuli­ pános l á d á b a n tartotta"!). A t á r g y a s r a g o z á s n e m i l l e s z k e d ő -/' r a g j á n a k h a s z n á l a t a , a m e l y e r ő s e n s t i g m a t i z á l t a k ö z n y e l v b e n , s t a p a s z t a l a t a i m szerint a z ü r m é n y h á z i n é p n y e l v ­ b e n j e l e n v a n , a h a n g f e l v é t e l e n F e h é r Lajos b e s z é d é b e n n e m f o r d u l e l ő .

97

4. A z írott szöveg hatása A h a n g s z a l a g r a r ö g z í t e t t n y e l v i a n y a g l e g n a g y o b b r é s z e írott s z ö v e g h e z k ö t ő d i k : e g y - e g y írás ( í r á s r é s z l e t ) f e l o l v a s á s a r é v é n létrejött h a n g z ó b e s z é d . ( G y a k r a n b e l e h a l l a t s z i k a fölvételbe a p a p í r z i z e g é s e , a h o g y a j e g y z e t e i t l a p o z z a a b e s z é l ő . ) A z o n b a n s o k s z o r a z e j t é s s a j á t s á g o k is j e l z é s é r t é k ű e k , például jelentősen megnövelik az alakváltozatok számát: egyszer az íráskép kerül előbbre, m á s k o r a spontán b e s z é d m ó d . E z utóbbi s e m h o m o g é n jelleg­ g e l , m e r t h o l a n y e l v j á r á s i ( a s a b b ) , hol p e d i g a k ö z n y e l v i ( e s e b b ) e j t é s v á l t o z a t h a l l h a t ó . A s z ö v e g f o r m á l á s m ó d j a , a s z ó h a s z n á l a t is é r z é k e l h e t ő e n a z í r á s , a z í r á s t u d á s , a f o g a l m a z á s s z a b á l y a i t k ö v e t i , r i t k a a r o s s z u l f o r m á l t , í 11. c s o n ­ ka mondat. 4 . 1 . G y a k o r l a t l a n s z ó n o k o k szarvashibája, a betüejtés csak elvétve hall­ h a t ó a f ö l v é t e l e n ( e l f o g l a l \ t \ s ó g o w , nagy\\áí, vas\sze krény), e l l e n b e n r e n d r e végbemennek azok a hangváltozások, amelyek tekintetében a hangzó beszéd e l t é r a z í r á s k é p t ő l : akatt, elkallóXXak, elmarattak, előattunk; bemutatkosztam, biztonságba, kesztek, megeggy'esztek; monygyák; bizonyiccsa; kin"tári s t b . 4 . 2 . A n y e l v j á r á s i a s e j t é s v a r i á n s o k m e l l e t t (1. a d o l g o z a t o m 3. r é s z é b e n ! ) k ö z n y e l v i f o r m á b a n is e l h a n g z i k a dolgozni, nyolc, volna, volt, m e g m a r a d e g y h e l y ü t t h o s s z ú n a k a z eépitetek ( = é p í t e t t e k ) /-je, s n e m á l t a l á n o s a t ö b b i fölismerhetően élő nyelvjárásiasság sem. 4 . 3 . A l e g m a r k á n s a b b a n á r u l k o d ó j e l e a z írott s z ö v e g e n a l a p u l ó b e s z é d ­ n e k a l a b i á l i s — i l l a b i á l i s m e g f e l e l é s e g y i k j e l e n s é g e , a z e~e~ö v á l t a k o z á s . Érdemes lenne gyakorisági számításokat végezni, olyan vizsgálatokat, mint a m i l y e n e k e t I m r e S a m u ajánl e g y i k t a n u l m á n y á b a n ( I M R E 1 9 6 2 ) . I l y e n e k h í j á n itt c s a k a v á l t a k o z á s t é n y é t j e l z e m . P é l d á k s o k a s á g á v a l i l l u s z t r á l h a t ó a k ö z n y e l v i l e x i k á l i s fel—föl v á l t a k o z á s : fel, felépíteni, fej jegyzés - é s a 3.2. alatt m á r i d é z e t t p é l d á k - : följegyzések, fölvételeztem. A z e~é v á l t a k o z á s r a v o n a t k o z ó a d a t o k : lesz és lesz; „menekült átmeneti tábor" és „a menekültekre bíszták"; t o v á b b á : legyen, nyelven, eépi­ tetek, ezek szerint, szegröl-végröl, jegyezgettem, megmentettem, értettem, megjegyzem, természetesen, középületeknek, betyárok, marhakupecok - s e z z e l s z e m b e n : bejegyzések, elrejtették, engem, érdekes, nézegettem, ,^züksígé'm lesz rá". 5. N y e l v i i d e g e n s z e r ű s é g e k e t - a s z e r b földrajzi n e v e k n e k a m a g y a r m e g ­ n e v e z é s e k k e l v a l ó v á l t a k o z ó h a s z n á l a t á n t ú l m e n ő l e g ( v ö . 3.7.) - n e m talál­ tam a beszélőnél.

98

Hivatkozás IMRE, 1962: IMRE Samu, Nyelvjárási jelenségek statisztikai feldolgozása. Magyar Nyelv­ járások VIII. II.

LI V I N G L A N G U A G E F E A T U R E S IN A T E X T R E A D A L O U D On the talk

of a village

intellectual

recorded

on

tape

T h e p a p e r d e a l s w i t h t h e living l a n g u a g e p h e n o m e n a c h a r a c t e r i s i n g t h e p r o n u n c i a t i o n o f a s i n g l e s p e a k e r ' s talk c a u g h t o n t a p e . B a s e d o n h e r a n a l y s e s , t h e a u t h o r h a s c o m e t o t h e c o n c l u s i o n that t h e s e p e c u l i a r i t i e s in p r o n u n c i a t i o n a r e t h r e e f o l d : a) i n d i v i d u a l a r t i c u l a t o r y f e a t u r e s ; b) d i a l e c l a l f e a t u r e s ; a n d c) speech p h e n o m e n a which can be related to language used in the written text. T h e p a p e r p r i m a r i l y s t u d i e s p h o n e t i c p h e n o m e n a , b u t it a l s o m a k e s l e x i c o l o g i c a l , m o r p h o l o g i c a l a n d s y n t a c t i c a l r e f e r e n c e s . T h e first r e f e r r i n g t o w o r d u s a g e , w h i l e t h e latter t w o t o w o r d s e q u e n c i n g p e c u l i a r i t i e s .

99

ETO: 811.511.141(497.113Gunaras) : 8Г276.3-053.5 C O N F E R E N C E PAPER

KOVÁCS RÁCZ

ELEONÓRA

SZÓALKOTÁS A GUNARASI DIÁKNYELVBEN W o r d F o r m a t i o n in t h e G u n a r a s S c h o o l S l a n g A dolgozat a gunarasi diáknyelvben tapasztalható szóalkotási módok bemutatásával foglalko­ zik. Ugyanakkor röviden áttekintem a diáknyelv meghatározásának történetét is. Kulcsszavak: diáknyelv, szókészlel, szóalkotás, játszi szóképzés, szóösszetétel, alárendelő és mellérendelő összetett szavak, ikerszó, szócsonkítás, játszi szórövidítés, játszi szóferdítés, metatézises szóferdítés, névátvitel, szókölcsönzés.

1. Diáknyelv, c s o p o r t n y e l v A z e l s ő r é s z l e t e s , 1 8 9 8 - b a n B u d a p e s t e n m e g j e l e n ő m a g y a r d i á k n y e l v i ta­ n u l m á n y s z e r z ő j e D o b o s K á r o l y . Ezt k ö v e t ő e n t a n í t ó k é s t a n á r o k i g y e k e z n e k m i n d t ö b b d i á k n y e l v i szót ö s s z e g y ű j t e n i , és s z ó t á r f o r m á j á b a n k i a d n i . A m a g y a r d i á k n y e l v v e l 1 9 0 0 táján k e z d e n e k el f o g l a l k o z n i i g a z á n . E k k o r a z o n b a n csak az anyaggyűjtés történik m e g , a diáknyelv fogalma n e m nyer m e g h a t á r o z á s t . E g y e s e k a t i t k o s n y e l v e k k ö z é s o r o l t á k (pl. B a l a s s a J ó z s e f ) , m á s o k v a l a m e l y i k c s o p o r t n y e l v v e l - p l . a t o l v a j n y e l v v e l - a z o n o s í t o t t á k (pl. V e l l e d i t s L a j o s ) . Vajthó L á s z l ó ( M A T I J E V I C S 1972) a z a r g ó é s d i á k n y e l v h a s o n l ó s á g á r a h í v t a fel a figyelmet. A n a g y s z á m ú , a r g ó b ó l k ö l c s ö n z ö t t d i ­ á k n y e l v i s z ó k é s z l e t r e én m a g a m is felfigyeltem. A z t t a p a s z t a l t a m u g y a n i s , h o g y a d i á k o k n a g y o n f o g é k o n y a k a p e j o r a t í v k i f e j e z é s e k iránt. T u l a j d o n ­ k é p p e n e z n e m izolált j e l e n s é g , h i s z e n ú j a b b a n a k e r e s k e d e l m i t e l e v í z i ó k c s a t o r n á i n g y a k r a n e l ő f o r d u l n a k p e j o r a t í v k i f e j e z é s e k . A cél u g y a n i s a s z é ­ les n é p r é t e g t e t s z é s é n e k e l n y e r é s e , és a z a r g ó s z ó k é s z l e t e a l k a l m a s n a k t ű n i k e r r e . V a l ó s z í n ű l e g t ö b b e k k ö z ö t t a k e r e s k e d e l m i t e l e v í z i ó g y a k o r o l oly n a g y hatást a diákok nyelvhasználatára. M a a kutatók a diáknyelvet a csoportnyelvek közé sorolják. A csoportnyelvek az a z o n o s életkorúak, az azonos szórakozást kedvelők, az azonos é l e t m ó d ú a k k ö r é b e n a l a k u l n a k ki. A M a g y a r é r t e l m e z ő k é z i s z ó t á r a k ö v e t k e ­ z ő k é p p e n definiálja a c s o p o r t n y e l v f o g a l m á t : „ V a l a m e l y n y e l v n e k e g y - e g y t á r s a d a l m i v a g y f o g l a l k o z á s i c s o p o r t sajátos s z ó k i n c s é t ő l m e g h a t á r o z o t t v á l 100

t o z a t a , z s a r g o n " ( É K s z . 1 9 9 2 , I., 2 0 8 ) . A definíció k é t f o n t o s m o m e n t u m a a foglalkozási csoport és a szókincs fogalma. M i n d e b b ő l világossá válik ugyanis, hogy a csoportnyelv elkülönülését n e m nyelvtana, h a n e m a szó­ k i n c s k ü l ö n b s é g e i adják. A z e l m o n d o t t a k a t a l á t á m a s z t j á k a g u n a r a s i d i á k ­ n y e l v s z ó k é s z l e t é h e z k a p c s o l ó d ó f e l m é r é s e i m is, m e l y e k i g e n é r d e k e s k u t a ­ tópontnak bizonyultak. Fontosnak tűnik m é g a diáknyelv meghatározásával kapcsolatban Matijevics Lajos ( M A T I J E V I C S 1972) megállapítása, m e l y szerint a diáknyelv n e m a z o n o s a zsargonnal, hiszen a zsargon egyaránt j e l l e m z i pl. a z argót, a d i á k n y e l v e t és m á s c s o p o r t n y e l v e k e t is. A k ü l ö n b s é g a s z ó k é s z l e t b e n é r h e t ő tetten. A diáknyelv szókészlete ugyanis az iskolai életre vonatkozik, m í g m á s c s o p o r t n y e l v e k t é m a k ö r e eltér ettől.

1.1. Diáknyelv és iskoláskor A d i á k é v e k ö n á l l ó fejezetet a l k o t n a k a z e m b e r i é l e t b e n . E z e k b e n a z é v e k ­ b e n a l a k u l ki a g y e r m e k b e n a k ö z ö s s é g h e z t a r t o z á s t u d a t o s v á l l a l á s a . A k ö ­ z ö s s é g e t a z i s k o l á n b e l ü l k é p e z h e t i a z osztály, a k ü l ö n b ö z ő ö n k é p z ő k ö r ö k , a sporttal kapcsolatos tevékenységek stb. A diákok k ö z ö s s é g g é formálódásának másik fontos indukálója az a n a g y ­ ívű s z e l l e m i f e j l ő d é s , m e l y e n a t a n u l ó k i s k o l á s k o r u k f o l y a m á n á t e s n e k . A s e r d ü l ő fiatal ö n m a g a és társai felé fordul, m e r t ú g y é r z i , itt talál i g a z á n m e g ­ é r t é s r e . A k ö z ö s s é g h e z t a r t o z á s v á g y á t erősíti a z a t é n y is, h o g y s z e l l e m i f e j l ő d é s é b e n s z ü k s é g e v a n társai p é l d á j á r a . E z é r t fordul a b a r á t o k , a p a d t á r s , az o s z t á l y felé. A k ö z ö s s é g h e z tartozást külső kényszerítő erő is elősegíti, az iskola in­ t é z m é n y e , a m e l y m e g h a t á r o z o t t m a g a t a r t á s t , v i s z o n y u l á s t v á r el a d i á k o k ­ tól. M i n d e z e k a feltételek arra u t a l n a k tehát, h o g y a d i á k n y e l v k i a l a k u l á s a , főként a verbális k o m m u n i k á c i ó b a n történő népszerüsödése, szükségszerű fejlemény a diákélet verbális megnyilatkozásai során. Ö s s z e g e z v e tehát az elmondottakat, a következő tényezők játszanak szerepet a diáknyelv kiala­ kulásában: „a közösséghez, a csoporthoz tartozás érzése, a kívülállóktól való e l k ü l ö n ü l é s , s z e m b e s z e g ü l é s a f e l n ő t t e k k e l , a t r é f á l k o z á s , a c s ú f o l ó d á s , a gú­ n y o l ó d á s , a z u t á n z á s , a f e l t ű n é s , a v a g á n y k o d á s és a k o n v e n c i o n á l i s d o l g o k megváltoztatása" ( M A T I J E V I C S 1972; 24). A d i á k n y e l v a c s o p o r t n y e l v e k sajátos v á l t o z a t a . „ N e m e g y s z e r v a l a m i e l m o n d a n d ó n a k - p é l d á u l a z iskolai k e l l e m e t l e n s é g e k n e k , k u d a r c o k n a k , ü g y e t l e n k e d é s e k n e k s t b . - a z e n y h í t é s é r e , e g y - e g y k í n o s h e l y z e t tréfás felol­ d á s á r a a d i á k o k f a n t á z i a d ú s s z ó - és k i f e j e z é s k é s z l e t e t h o z n a k l é t r e " ( B Í R Ó 1989; 232). A vajdasági diáknyelv kimerítő vizsgálata Matijevics Lajos tízéves kuta­ t ó m u n k á j á n a k az e r e d m é n y e . „ A diáknyelv az egy k ö z ö s s é g b e n a z o n o s céllal é l ő t a n u l ó k n a k a c s o p o r t n y e l v e , sajátos b e s z é d e , a z a z o l y a n n y e l v i e s z k ö z ,

101

a m e l y a z i r o d a l m i n y e l v t ő l , k ö z n y e l v t ő l és a n é p n y e l v t ő l c s a k a s z ó k i n c s b e n tér el, s e z e k a z e l t é r ő s z a v a k f ő k é n t az iskolai életre v o n a t k o z n a k , és o l y a n sajátos jelek, a m e l y e k csak a beavatottak számára szimbolizálják a valóság valamelyik m o z z a n a t á t " ( M A T I J E V I C S 1972; 24). A k ö z n y e l v és a d i á k n y e l v c s u p á n s z ó k i n c s b e l i k ü l ö n b s é g é t m u t a t j a a g u n a r a s i d i á k n y e l v s z ó k é s z l e t é n e k v i z s g á l a t a is. A d i á k n y e l v i s z ó a l k o t á s m ó ­ d o k u g y a n i s m e g e g y e z n e k a k ö z n y e l v s z ó a l k o t á s a i v a l (pl. a s z ó k é p z é s fajai, szóösszetétel, szócsonkítás, szókölcsönzés stb.). Fontos m é g tudnunk, hogy a z e l t é r é s e k e l l e n é r e a d i á k n y e l v s z á m o s k ö z n y e l v i s z ó t is t a r t a l m a z .

2. A g u n a r a s i diáknyelv s z ó k é s z l e t é n e k eredete és sajátosságai A g u n a r a s i á l t a l á n o s i s k o l a felső n é g y t a g o z a t a a t i z e n k é t é s t i z e n ö t é v k ö z ö t t i t a n u l ó k a t öleli fel ( k b . 9 7 - 1 0 3 t a n u l ó t ) . A t a n u l ó k n a g y s z á z a l é k a földműveléssel foglalkozó családból származik. A gunarasi diáknyelv szókészlete n e m csupán az iskolai életre v o n a t k o ­ zik, h a n e m k i t e r j e d a z é l e t s z i n t e m i n d e n t e r ü l e t é r e . S z ó k é s z l e t é t a b e l s ő k e ­ l e t k e z é s ű , a z i d e g e n n y e l v e k b ő l és a z a r g ó b ó l k ö l c s ö n z ö t t s z a v a k j e l l e m z i k , v a l a m i n t a t á j n y e l v hatja ál. A z í r á s b e l i v á l a s z o k b a n is a d i á k n y e l v b e s z é l t j e l l e g e t ü k r ö z ő d i k , m i v e l sokszor beszélt nyelvjárásias formában íródtak. A z erre v o n a t k o z ó példák a szókészlet nyelvjárási jegyeinél találhatók. A s z ó a l k o t á s i m ó d o k n e m k ü l ö n í t h e t ő k el teljesen e g y m á s t ó l , ezért u g y a n a z a s z ó t ö b b k a t e g ó r i á b a is tartozhat. Ilyen s z a v a k pl. a z a n y u c i (képzett és gyer­ m e k n y e l v i ) , d o b i ( s z ó k é p z é s + szócsonkítás), p e t k ó (idegen é s k é p z e t t ) stb. A szóalkotási m ó d o k közül domináns kategóriákat képeznek a szóképzés­ sel k e l e t k e z ő , v a l a m i n t a z i d e g e n n y e l v e k b ő l és a z a r g ó b ó l e r e d ő s z a v a k . A specifikus iskolai diáknyelv főként szóképzéssel keletkezik, és csupán az is­ kolai életre vonatkozik. Ilyenek pl. a tantárgyakra, osztályzatokra, tanfelsze­ relésre stb. vonatkozó szavak. A peremszókincset a gazdálkodás nyelvezeté­ ből, állattenyésztésből, az argóból és részben a gyermeknyelvből kölcsönzik a t a n u l ó k . A z i d e g e n n y e l v i h a t á s m i n d a specifikus iskolai d i á k n y e l v e k r e , mind a peremszókincsre rányomja bélyegét.

3 . S z ó a l k o t á s a gunarasi d i á k n y e l v b e n 3 . 1 . A játszi szóképzés (egyszerű szavak) A j á t s z i s z ó k é p z é s s o r á n n e m v á l t o z i k m e g s e m a s z ó szófaja, s e m j e l e n ­ t é s e , c s u p á n t r é f á s , e s e t l e g g u n y o r o s j e l e n t é s á r n y a l a t a d o m b o r o d i k ki. ( M e g j e g y z é s : A >, < jel a keletkezés irányát, a ~ p e d i g két v a g y több szó­ alak p á r h u z a m o s megjelenését jelöli.)

102

• A z egyszerű szavak csonkított szótövéhez járuló kicsinyítő képzők pél­ dái a k ö v e t k e z ő k : -i bátyi

'bátyj'

bicikli > bici bizi

'bizonyítvány'

bratyi

'fiútestvér'

ceri

'ceruza'

cigi

'cigaretta'

csini

'csinos'

csoki

'csokoládé'

csüti

'csütörtök'

dagi

'kövér'

dobi döci

'kerékpár'

'dobbantó' 'kövér'

-esi nencsi

'lánytestvér'

pulcsi

'pulóver'

s u s k o v á c > susi > csucsi tancsi

'orkánkabát'

'tanár'

-ka boriska 'bor' balyuska nőcike

'fiútestvér'

'nő'

apucika 'apa' cerka

'ceruza'

ceruszka 'ceruza' anyuka 'nő'

103

-Cl

anci 'anya' anyuci

'anya'

apuci csajci nőci

'apa' 'lány' 'nő'

• Egyéb kedvelt képzők: -esz,-osz baka > bakesz 'katona' genyosz 'egyes osztályzat' macsesz

'macska'

patika > patesz

'tornacipő'

zabál > zabesz(-ol)

'eszik'

-us, -usz anyus 'nő' bátyus 'bályj' ftzikusz

'fizika'

-szi csaj > csajszi 'nő' csókszi

'csók'

trakszi

'traktor' -Ó

bátyó

'bátyj'

bunkó 'buta' dinkó 'buta' dínó

'dinoszaurusz'

dobbantó 'ugródeszka*

104

kifló

'kifli'

ragó

'ragasztó'

• A c s o n k í t o t t , k i c s i n y í t ő k é p z ő s s z ó t ő az e l ő t t e á l l ó h a t á r o z o t t n é v e l ő h a ­ tására szókezdő hanggal bővül: z i g i < igi

'igazgató'

• A csonkított szóvéghez járuló kicsinyítőképző zöngés-zöngétlen válto­ zata igen gyakori előfordulást mutat két szó esetében: - k a (-ga) cajga 'kerékpár' cajka < milicajac 'rendőr'

• A k e r é k p á r esetében két csonkított szóvégváltozat igen gyakori

még:

cajga 'kerékpár' cajgla

'kerékpár'

cajgli < bicaj

'kerékpár'

• A z összetett szó előtagjának csonkított tövéhez járuló képzők: foci ' f ö l d r a j z ' oszi

'osztályfőnök'

tesi ' t e s t n e v e l é s ' toli 'tolltartó' röpcsi 'repülőgép'

• A z összetett szó összevont alakjához járuló képzők: bigi 'biológia' foci

'földrajz'

moci < motorbicikli

'motorkerékpár'

105

4. Szóösszetétel 4.1. Alárendelő összetett szavak • A j e l z ő és a jelzett szó kapcsolatából keletkezett összetett szavak: agygép 'számítógép' apafej ' f é r f i ' bobimolor 'motorkerékpár' bukszaposta 'pénztárca' csinibaba 'csinos' dinkatök 'buta' dinnyefej ' f e j ' fogpiszkáló 'sovány' gereblyenyél 'sovány' görbecső 'kifli' jómadár 'férfi' manizsozsó 'pénz' nagynapló 'osztálynapló' öcsibogyó 'fiútestvér' • M e g t ö r t é n h e t , h o g y a j e l z ő m a g a is k é t s z ó k a p c s o l a t a . A j e l z e t t s z ó ekkor az összetett szókapcsolatból álló jelzőhöz kapcsolódik: fűrészporraktár 'fej' vöröskörösztjegy

'kettes'(osztályzat)

• J e l ö l e t l e n t á r g y a s s z e r k e z e t e k is a l k o t h a t n a k d i á k n y e l v i szót: bagóleső 'száj' fogpiszkáló 'sovány' kobakfödő 'haj' l e p é n y leső ' s z á j ' manitartó 'pénztárca' suskatartó 'pénztárca' tökfödő ' h a j '

106

• A megváltozott hangalakú összetett szók a következők: apafi 'apafej' görkori kisdoli

'görkorcsolya' 'dolgozat'

sulitáska

'iskolatáska'

• I d e g e n e l ő t a g h o z k i c s i n y í t ő k é p z ő s m a g y a r u t ó t a g is k a p c s o l ó d h a t . A t e s z t e k b e n a z o n b a n a z is e l ő f o r d u l , h o g y m a g y a r e l ő t a g h o z i d e g e n e r e ­ detű utótag kapcsolódik: árpaszokk montkabi

'sör' 'orkánkabát'

4.2. Ikerszók a diáknyelvben A z ikerszók dallamos hangzást idéznek elő, s emellett m é g csúfolódó h a n g n e m ( p l . i g i - b i g i , b i z b a s z ) is é r z ő d i k b e l ő l ü k . bizbasz 'kis tárgy' fülimüli igi-bigi

'fül' 'igazgató'

m i s z m a s z 'kis tárgy' ugribugri

'ugródeszka'

5. Szócsonkítás • Az utolsó szótag a diákszó: vics 'szendvics'

• A z összetett szó előtagja a diákszó: dobbantódeszka > dobbantódeszka 'ugródeszka' rágó 'rágógumi' törlő 'törlőgumi'

107

• A z összetett szó utótagja a diákszó: gumi 'törlőgumi' napló 'osztálynapló' toll ' t ö l t ő t o l l ' • A z ö s s z e t e t t s z ó e l s ő tagja c s o n k í t o t t , a m á s o d i k teljes: ökíró 'örökíró, golyóstoll' • A m e n n y i b e n a z ö s s z e t e t t s z ó m i n d k é t tagja c s o n k í t o t t , m o z a i k s z ó r a e m ­ lékeztet: örki ' ö r ö k í r ó ' szemge 'szemüveg' M i n t látjuk, a s z ó c s o n k í t á s a h a n g o k , a s z ó t a g o k , ö s s z e t e t t s z ó e s e t é n a z e l ő - v a g y u t ó t a g e l h a g y á s á v a l j á r e g y ü t t . A z ilyen fajta s z ó a l k o t á s m i n d a diáknyelvre, mind az argóra jellemző.

6. Játszi szórövidítés F ő k é n t a z o k n á l a s z a v a k n á l k ö v e t k e z i k b e , a h o l a m á s o d i k s z ó t a g -i m a g á n h a n g z ó r a v é g z ő d i k . A z u t á n a k ö v e t k e z ő s z ó r é s z l e k o p i k , é s a z így keletkezett szó kicsinyítőképzös származékra emlékeztet: fizi ' f i z i k a ' kérni ' k é m i a '

7. Játszi szóferdítés J á t s z i s z ó f e r d í t é s alatt a h a n g z á s b e l i d a l l a m o s s á g o t é r t e m , a m e l y o l y m ó ­ d o n j ö n létre, h o g y v a g y a diáknyelvi vagy pedig a köznyelvi alakban felcse­ r é l ö d n e k a h a n g o k , e s e t l e g új h a n g o k p ó t o l j á k a m e g l é v ő s z ó t ö v á l t o z a t o t . A z is e l ő f o r d u l , h o g y a s z ó t ő m e g r ö v i d ü l , é s k é p z ő t k a p .

108

bici 'kerékpár' c s o c s ó 'csók/ csokomokó

'csokoládé'

dizsi 'diszkó' gercsa < gebercs < gebe 'sovány' harmónia 'harmonika' kéta 'kréta' körmöc 'köröm' körökíró

'golyóstoll'

köröző 'körző' kráter 'kréta' mícia < milícia 'rendőr' pávaszem < pápaszem

'szemüveg'

réta ' k r é t a ' röppentyű 'repülőgép' saja 'sajt' I

s a l g ó 'sajt'

8. Metatézises szóferdítés Metatézises szóferdítés során a köznyelvi vagy a m á r diáknyelvi szó m á s ­ salhangzói helyet cserélnek: fikli 'kifli'

9. M o z a i k s z ó k A mozaikszó nem gyakori jelenség a gunarasi diáknyelvben. Tulajdon­ k é p p e n n e m is a s p e c i f i k u s d i á k n y e l v e t j e l l e m z i . A f e l n ő t t e k n y e l v h a s z n á l a ­ tát t ü k r ö z i , k ö z n y e l v i a l a p p a l r e n d e l k e z i k .

tévé 'televízió' tövö 'televízió' vöcö

'WC

109

10. H a n g z á s b e l i h a s o n l ó s á g Ide olyan szavak tartoznak, amelyek hangzásukban hasonlítanak egy­ máshoz: bekampanyólázik, bekampózik 'egyest kap' bepittyent, pityizál

'iszik'

pácó, vaspáca, cápa, sóspáca, fapáca 'szerzetes' pávaszem, pápaszem

'szemüveg'

11. Névátvitel „... [ A ] n é v á t v i t e l e s e t é n e g y f o g a l o m j e l ö l é s é r e e g y a d d i g c s a k v a l a m e l y v e l e k a p c s o l a t o s m á s f o g a l m a t j e l ö l ő n e v e t f o g l a l u n k le; a m á s i k fajta v á l ­ tozás, a jelentésátvitel esetén egy névhez bizonyos asszociációs kapcsola­ tok folytán egy addig m á s névhez tartozó jelentést füzünk" ( T E M E S I 1961; 181). A n é v á t v i t e l g y a k o r i s z ó a l k o t á s i m ó d a d i á k n y e l v b e n , h i s z e n j á t é k o s hangulatot teremt. A diákok ezenkívül kedvelik az olyan megnyilatkozást, a m e l y csak a „beavatottak" számára érthető. G y ű j t é s e m s o r á n s z á m o s n é v á t v i t e l l e l , ill. j e l e n t é s á t v i t e l l e l t a l á l k o z t a m . A s z ó k é p z é s , a n é v á t v i t e l , v a l a m i n t a z a r g ó b ó l és i d e g e n n y e l v e k b ő l k ö l ­ csönzött szavak domináns kategóriák a gunarasi diáknyelv szóalkotásában. A jelenésátvitellel keletkezett diáknyelvi szókészlet leginkább köznyelvi a l a p ú . A l i g a k a d n é h á n y k i v é t e l (pl. k l i k k e r , f o g d m e g , u g r i b u g r i , b l ö k i , b u k ­ szaposta, mütyür, becsicsókázik, kornyika, digitron, zaba, dinkatök). • A tárgyképek hasonlóságán alapuló névátvitel bot 'sovány' bozót 'haj' cérna 'sovány' csontváz

'sovány'

digitron 'számítógép' dinnye 'fej' dobbantó

'ugródeszka'

dunszlosüveg fogpiszkáló

'szemüveg'

'sovány'

gamó 'egyes' gereblye

110

'sovány'

• Tulajdonságok alapján történő jelentésátvitel. agygép

'számítógép'

angyalka 'rendőr' árva ' s z e g é n y ' bagóleső

'száj'

barom 'buta' blöki

'kutya'

boci 'négyes osztályzat' börtön 'iskola' bukszaposta 'pénztárca' bütykös

'pénztárca'

cella 'tanterem' cérna 'sovány' csikorgó 'hegedű' csilingelő csöpögő csöves

'iskolacsengő' 'ragasztó'

'szegény'

deszka 'fiú' dinkatök 'buta' kétes 'kettes osztályzat' kopasz 'igazgató' kornyika 'zeneóra' krajcár ' p é n z ' krumpli 'orr' kukker 'szemüveg' vigyorgó 'száj' zaba 'étel' zsiráf 'magas ember'

111

• Cselekvések alapján történő jelentésátvitel. becsicsókázik bedöglik befen

'berúgik'

'meghal'

'berúgik'

behúz —lehúz

'pofozkodik'

béna 'ügyetlen' benyal

'berúgik'

beszív

'berúgik'

beugrik 'elhisz valamit' b e v á g ó d i k 'váratlanul b e m e g y valahova' bevesz 'elhisz valamit' bezsong 'egyest kap' csattanós

'pofon'

dobolnak

'csengetnek'

12. S z ó k ö l c s ö n z é s 12.1. Az argóból kölcsönzött szavak A z a r g ó t A m a i m a g y a r n y e l v r e n d s z e r e a k ö v e t k e z ő k é p p e n definiálja: „... e r e d e t é b e n afféle t i t k o s n y e l v : sajátos s z a v a i v a l a z a c é l j a , h o g y a b e n e m avatottak ne értsék m e g . Szókincse épp ezért igen változékony. U g y a n e z m a ­ g y a r á z z a azt is, h o g y s z a v a i é s kifejezései m á s n y e l v i k ö r n y e z e t b e n h a n g u ­ lati t e l í t e t t s é g ü k m i a t t e l é g g é h a t á s k e l t ő e k " ( A m a i m a g y a r n y e l v r e n d s z e r e 1 9 6 1 ; 3 0 ) . A s e r d ü l ő k o r b a n l é v ő fiatalt a feltűnési v á g y a r r a k é s z t e t i , h o g y túlzó jelzőket, d u r v a s á g o k a t alkalmazzon beszédében, ugyanis a feltűnés egyik módja a szokatlan nyelvhasználat. A '60-as és '70-es években az argó szavainak száma nagymértékben m e g n ö v e k e d e t t a d i á k n y e l v b e n , s e z a f o l y a m a t a z ó t a is tart. M á r a a d i á k s á g n y e l v e m i n d s z ó k é s z l e t é b e n (pl. a t a n á r o k r a és a t e s t v é r e k r e v o n a t k o z ó j e l ­ zők), mind szólásaikban eldurvult. A z argó és a diáknyelv közös tulajdonsága, hogy mindkettő az elkülö­ nülni akarás, a csoportosulás következménye. A m í g azonban a diáknyelv nagyobbrészt az iskolai életre korlátozódik, addig az argó egy teljesen m á s életvitel jegyeit hordozza. A diáknyelvbe átkerülő argó jellemzője, hogy n a g y része n e m az iskolai életre vonatkozik. A m i n t látni fogjuk, a g u n a r a s i d i á k n y e l v b e n a z a r g ó f ő k é n t a h e l y v á l t o z ­ t a t á s r a ( i g é k ) v a g y m á s c s e l e k v é s r e (pl. t á p l á l k o z á s r a ) , a n e m e k és r o k o n i

112

viszonyok, osztályzatok, a testrészek megnevezésére, valamint a túlzó jelzők alkalmazására vonatkozik. (Megjegyzés: A z argóból kölcsönzött szavak elemzésénél az A betű a szó argóban használatos jelentését, a D N Y pedig a diáknyelvi jelentést mutatja.)

akaszt - akeszol

A: 'siet', D N Y : 'siet'

anyós —anyus 'nő' anyós A: 'nő', D N Y : 'lány' apafej - apafi A : 'férfi',

D N Y : 'férfi,

fiú'

állati ' s z é p , j ó ' átszálló 'pofon* bagó 'cigaretta' bagózik

'cigarettázik'

baka 'katona' balek 'ügyetlen' banya

'öregasszony'

beakaszt

'berúgik'

bedől 'elhisz vmit' befeny

'berúgik'

begenyózik DNY: 'egyest kap' behúz

'pofozkodik'

bekefél

'berúgik'

beköp 'elárul' bekrepál

'meghal'

belő 'berúgik' b e v á g ó d i k 'váratlanul j ö n ' bigyó 'apróság' bratesz bringa

'fiútestvér' 'kerékpár'

buli 'házi mulatság' bunyó 'verekedés, veszekedés' bunyózik taknyol

'pofozkodik' 'beszél'

tök A: 'fej' D N Y : ' f e j , buta tanuló' tyúk A: ' n ő ' , D N Y : 'lány'

113

v e d e l A: ' i s z i k '

D N Y : 'iszik, berúgik'

v i g y o r g ó A: ' i d e g o s z t á l y a kórházban' DNY:

'száj'

zabál 'eszik' zsaru 'rendőr' zsugázik

'kártyázik'

13. Ö s s z e g z é s A gunarasi diáknyelv szóalkotás tekintetében igen változatos. A kicsi­ nyítő képzők alkalmazása, valamint az argóból kölcsönzött szavak a leg­ k e d v e l t e b b e k , d e n é v á t v i t e l l e l és j e l e n t é s á t v i t e l l e l is i g e n s o k d i á k n y e l v i s z ó keletkezik. M i n d e z e k mellett előfordulnak m é g idegen nyelvi elemek, vala­ m i n t n y e l v j á r á s i s z a v a k is. É r d e k e s és t a n u l s á g o s l e n n e a v a j d a s á g i d i á k o k nyelvének újabb, átfogó vizsgálatát elvégezni.

Irodalom Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.) I. (1992). Akadémiai Kiadó, Budapest, 228. 1. MATIJEVICS Lajos (1972): A vajdasági magyar diáknyelv. Forum, Újvidék H O F F M A N N Ottó (1996): Szóalkotási módok a 10-14 évesek ifjúsági nyelvében. Magyar Nyelvőr, 3., 2 9 4 - 3 0 2 . I. HORVÁTH László (1998): Egy tininyelvi szógyűjtemény hibáiról. Magyar Nyelvőr, 4., 4 1 8 426. 1. BÍRÓ Ágnes, szerk. (1989): Szaknyelvi divatok. Gondolat, Bp., 2 3 2 - 2 3 3 . I. TEMES1 Mihály (1961): Ajelentésváltozás. = A mai magyar nyelv rendszere. Szerk. Tompa József. Akadémiai Kiadó, Bp., 1 7 6 - 1 8 2 . 1.

W O R D F O R M A T I O N IN T H E G U N A R A S SCHOOL SLANG T h e p a p e r p r e s e n l s t h e w o r d f o r m a t i o n m e t h o d s u s e d in G u n a r a s s c h o o l s l a n g . It a l s o g i v e s a s h o r t s u r v e y o f h o w t h e definition o f s c h o o l s l a n g d e veloped.

114

C1P - A készülő kiadvány katalogizálása A Matica srpska Könyvtára, Novi Sad 821.511.141+811.511.141 H U N G A R O L Ó G I A I K ö z l e m é n y e k = H u n g a r o l o š k a s a o p š t e n j a = Papers o f H u n g á r i á n S t u d i e s : a z Ú j v i d é k i E g y e t e m B ö l c s é s z e t t u d o m á n y i Kara M a ­ g y a r T a n s z é k é n e k folyóiraLa / f e l e l ő s s z e r k e s z t ő B á n y a i J á n o s ; f ő s z e r k e s z t ő Harkai V a s s É v a . - 8. évf., 2 6 / 2 7 . s z . ( 1 9 7 6 ) - . - Ú j v i d é k : M a g y a r T a n s z é k , 1 9 7 6 - . - 24 c m Háromhavonta. - A Hungarológiai Intézet T u d o m á n y o s K ö z l e m é n y e i folytatása ISSN 0 3 5 0 - 2 4 3 0 COBISS.SR-ID 17698

ISSN

0350-2430

] |

9'7 70 3 5 0 2 4 3 (10 6