Humán tudományok, demokrácia, polgárság Hörcher Ferenc (MTA BTK/ PPKE BTK) A tudomány kultúrája című sorozat Pannon Egyetem, Veszprém, 2015 november 3.
Mottó „A kultúra fejlődésének gócpontjai világszerte mindenütt a városok, s attól, hogy vannak-e a szó igazi értelmében vett városok, függ jóformán az, hogy van-e valamely országban fogékonyság a művelődés iránt.” Gróf Klebelsberg Kuno
KULTURKAMPF
Andrzej Wajda: Katyń
A németek letartóztatják a Krakkói Jagelló Egyetem professzori karát
KULTURKAMPF
Jancsó Miklós: Fényes szelek (1968) az új, kommunista szellemi elit – a régi, klerikális szellemi elit ellen
Miért fordul a totalitárius hatalom a „humán tudományok ellen?
Mit jelent a humán tudományok („humanities”) fogalma • Filozófia, irodalom, vallás, művészet, zene, történelem és nyelv • és ezek tanulmányozása, az ezekre vonatkozó tudás • annak érdekében, hogy a testet-lelket harmonikusan tökéletesítse
A polgárság négy nagy korszaka 1. Antikvitás – polisz-polgárok életközössége és közös nevelési eszménye 2. Középkori városok születése: polgár egyetem – 3. Reneszánsz humanizmus – az önképzés programja, közösségi (erkölcsi) céllal 4. A polgári középosztály fogalma
A nevelés európai intézményrendszerének történeti változatai • Antik Akadémia és Liceum • Középkori egyetem – az előbbi és a keresztény kolostor keresztezése • Humanista akadémiák • Királyi akadémiák • Humboldt tudományegyetem-eszménye
Az antik kontextus
Humanitas Kb. emberségesség, civilizáltság – Cicerónál A barbárok fölötti uralomban válik láthatóvá Viszonya két antik görög fogalomhoz • philanthrôpía (annak szeretete, ami emberré tesz bennünket) • paideia (a személyiség egészének nevelése)
Philanthrôpía •
A szeretet minden bizonnyal már természettől fogva megvan a nemzőben a nemzett egyeddel, s fordítva a nemzettben a nemzővel szemben, nemcsak az emberek között, hanem a madaraknál és a legtöbb állatnál is; megvan általában az egyfajúakban egymással szemben, de leginkább tapasztalható
mégis az emberekben, amiért is az emberbarátokat [philanthrô’pous] dicsérettel szoktuk emlegetni.
Mindenki tapasztalhatja utazásai közben, hogy mennyire közeli és kedves mindenki a másik számára. Sőt nyilván az államot is a barátság érzése tartja össze, s ezért a törvényhozó nagyobb becsben tartja, mint akár az igazságosságot; mert az egyetértés kétségtelenül mutat némi hasonlóságot a barátsággal, márpedig a törvényhozó legelsősorban az egyetértést igyekszik megteremteni, míg a viszályt, ami alapjában véve gyűlölködés, minden erővel kirekeszteni iparkodik. •
(Arisztotelész, Nikomakhoszi etika, 1155a
Arisztotelész a polisz nevelési programjáról •
a törvényhozónak főképpen az ifjak nevelésén (paideia) kell fáradoznia, mert ha ez nem történik meg a „Senki sem vitathatja, hogy
városállamban, akkor ezt az alkotmány sínyli meg, mert a nevelést mindegyikhez külön-külön kell kialakítani, hiszen
az egyes alkotmányoknak megfelelő sajátosság tartja fenn rendszerint az alkotmányt, sőt, eredetileg az is alapozza meg; pl. a demokratikus lelkület a demokráciát, az oligarchikus az oligarchiát; és minél tökéletesebb ez a szellemiség, annál tökéletesebb az alkotmány is.” •
•
mindenkit ugyanabban a nevelésben kell részesíteni, és hogy az erről való gondoskodás közös föladat, nem pedig az egyes embereké, mint ahogy „Mivel pedig az egész városállamnak egy a célja, világos, hogy szükségszerűen
manapság mindenki maga törődik a gyermekeivel, a maga módja szerint…” „a zene bizonyos mértékben az erényre vezet (mert miként a testnevelés a testnek bizonyos minőséget ad, éppúgy , mert rá tud szoktatni bennünket az igazi örömre) - vagy éppen a művelt időtöltéshez és gondolkozáshoz járul hozzá ”
a zene is képes formálni a lelkületet
Arisztotelész: Politika, 1337a, 1339a
Gadamer a képzés (Bildung) fogalmáról „Hegelnek, a gimnáziumi igazgatónak ezekben a szavaiban felismerhető az a klasszicista előítélet, hogy épp a régiekben lelhető fel különösen könnyen a szellem általános lényege.” „Minden egyes individuum, amely természeti lényéből a szellemibe emelkedik, népének nyelvében, erkölcsében, intézményeiben előre adott szubsztanciára talál, melyet, miként a nyelvtanulásban, el kell sajátítani.” „Általános és közös érzék – ez valójában a képzés lényegének a megfogalmazása…” Gadamer, Igazság és módszer, 34, 36.
A kultúra fogalma Cicerónál • „Cultura animi… philosophia est” (a filozófia a lélek kiművelése) A nevelés szókratészi programja - a lélek kiművelése • A filozófia eredeti, antik fogalma Pierre Hadot szerint: nem elvont ismeret, fogalmilag explicitté tehető tudás, hanem egy életforma választása
A középkori kontextus
Város, kereskedelem, egyetem „A XIII. század nemcsak az európai városok és az európai kereskedelem évszázada volt, hanem – ugyancsak városi keretek között – az iskolák és az egyetemek Európájának százada is.” Le Goff, 162.
Az egyetem intézménye • Studium generale • Universitas magistrorum et scolarium (tanárok és diákok által alkotott közösség)
A szabad művészetek és a humán tudományok viszonya Bár sok tekintetben átfedik egymást, még sem kapcsolódnak szorosan egymáshoz • Hét szabad művészet (septem artes liberales) – nyelvtan, dialektika, retorika, geometria, aritmetika, asztronómia és zene • Studia humanitatis (Kristeller szerint) – nyelvészet, retorika, történelem, költészet és morálfilozófia – ez már a humanista mozgalomhoz kötődik (XV. század)
Középkori egyetemi oktatás hierarchiája • Bevezetés – facultas artium (filozófiai vagy bölcsészeti kar) – Trivium (grammatika, retorika, dialektika) – Quadrivium (aritmetika, geometria, aztronómia, zene)
• Jogtudományi kar vagy orvostudományi kar • Végül: teológiai kar • Le Goff, 164
Összeurópai műveltség Biztosítékai • a latin nyelv • A biblia • Az antik klasszikusok • Külföldről jött vagy külföldet járt tanárok • Külföldi tanulmányutak a diákok részére (A műveltség nyitottá tesz, megteremti a kommunikáció alapját)
A humanista kontextus
Reneszánsz humanista nevelési eszmény • Studia humanitatis vagy Studia humaniora („az emberi(es)ség tanulmányozása") • Filozófiailag kevésbé eredeti – nem a metafizika érdekli, hanem a gyakorlati filozófia: etika, politika, művészetek elmélete
A humanista nevelés célja • Homo universalis, uomo universale (minden irányban egyetemesen képzett ember) Leon Battista Alberti Vitá-jában: "Minden állatok közül tenéked adatott a legkecsesebb test, a gyors és céltudatos mozgás hatalma, neked adattak a legélesebb és legfinomabb érzékek, tenéked adatott a halhatatlan istenekéhez hasonló ész, értelem és emlékezet.„ Idézi Kenneth Clark: Nézeteim a civilizációról, 103. o.
Polgár, humán tudományok, politika polgár (görög polites, latin civis)
1.
2.
humán tudományok
politika 3.
Polgár - politika • The community of citizens is one in which speech takes the place of blood, and acts of decision take the place of acts of vengeance. • The „classical” account of citizenship as an Athenian „ideal” is to be found in Aristotle’s – Politics • A citizen rules and is ruled • Public (polis) and private (oikos) are separated Pocock:The ideal of citizenship
Polgárság - politika • „All humanist contemplation associated the idea of the burgher primarily with political freedom.” 1. • Beleszólást kér a közösség ügyeinek intézésébe (pozitív szabadság) • A város ügyeiért viselt közös felelősség – mindenkitől egyforma részvételt követel = republikanizmus (aktív principium) 2. • Privátszféra, civil társadalom, magánélet védelme (negatív szabadság) = liberalizmus (passzív principium) Karin Tilmans: The Dutch Concept of the Citizen, 152.
Polgárság – humán tudományok • Bildungsbürger – a művelt polgár alakja (szemben a Besitzbürger-rel) Lásd Márai leírását a családi könyvtárról az Egy polgár vallomásai-ban • Esztétikai-művészeti érzékenység, kifinomultság, kulturált viselkedés, társas viselkedésben a tapintat • Egyfajta életmód, szokáserkölcs • „úriember”
Humán tudományok - politika • Rousseau – genfi polgár – felvilágosult nevelési eszménye (Emil) • Képviseleti demokrácia – elitképzés – lásd Oxford és Harvard • PPE, mint alaptantárgy (philosophy, Politics, Economy) • Cél – Műveltség-eszmény – Ítélőképesség – gyakorlati bölcsesség
Böckenförde-paradoxon • „A liberális, szekularizált államot olyan előfeltevések éltetik, melyeket ő maga nem tud garantálni. Egyfelől csak akkor tud túlélni, mint liberális állam, ha a
polgárai számára lehetővé tett szabadság magát, belülről szabályozza, az
egyén morális szubsztanciája és a társadalom homogenitása alapján. Másfelől, ez az állam nem is
próbálhatja meg garantálni azokat a belső szabályozó erőket saját erőfeszítései
révén… anélkül, hogy fel ne adná saját liberális mivoltát. (Böckenförde 1991. 45)
Allan Bloom: Az amerikai szellem bezáródása • Az emberek nem elégedhetnek meg azzal, amit a kultúrájuk ad nekik, ha teljes értékű emberek kívánnak lenni. Ezt akarta megmutatni Platón az Államban a barlang képével és azzal, hogy bennünket fogolyként festett le benne. A kultúra barlang. Az ő javaslata nem az volt, hogy a barlang korlátozásait más kultúrákba tett látogatásokkal oldjuk fel. A természet kell, hogy a normát szolgáltassa az életünknek és a népek életének a megítéléséhez. Ezért a filozófia, és nem a történelem vagy az antropológia a legfontosabb humán tudomány.
„Great Books” hagyomány • Az európai kultúrát meghatározó klasszikus kánon – legnagyobb szerzők legnagyobb hatású művei • Egyetemi oktatás keretében végigolvasni őket, és szabadon vitatkozni róluk • Az elitképzés fontos eszköze • De általános programként is hasznos – bölcsész alapozás
Humán tudományok - külpolitika • Soft power A kulturális gyarmatosítás eszközei (McDonalds, Hollywood, angol nyelv) • Smart power Puha és kemény technikák felváltott alkalmazása
