NYME Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézet Környezeti kockázat felmérés- és kezelés
Hulladékudvar üzemeltetésének környezeti kockázata egyéni feladat
Sopron, 2013. április 25.
Jámborné Lajtmann Júlia (CROWJ8) KMMSC II. levelező
1. Kockázatelemzés tárgya, leírása A kockázatelemzés tárgya a Győr, Pápai út mellett, a jelenleg rekultiváció alatt álló volt hulladéklerakó szomszédságában kialakított hulladékudvar, ami a város délnyugati részén fekszik a 83-as számú főút mellett, a központtól kb. 3 kilométerre. Az ide vezető utat téglagyári útnak nevezik, mely a hulladéklerakást megelőző időkből maradt vissza. (1. számú melléklet – térkép). Az udvar közvetlen közelében zártkerti ingatlanok, egy állatmenhely és a Pándzsa patak vízfolyása található. A hulladékudvarba ingyenesen szállíthatják be a hulladékot Győr és Győrújbarát lakosai. Az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet (a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól) alapján kialakított és üzemeltetett hulladékudvarba azok a háztartásban keletkezett hulladékok kerülnek gyűjtésre, melyek méretüknél, illetve fajtájuknál (veszélyesség) fogva a háztartási gyűjtőedényben nem helyezhetők el. Ezek: − Veszélyes hulladék (háztartási eredetű: fáradtolaj, sütőolaj, fénycső, izzó, festékesdoboz, szárazelem, akkumulátor) − Háztartási elektronikai hulladék, − Fémhulladék, − Üveghulladék, − Műanyaghulladék, − Papírhulladék, − Zöldhulladék (fás szárú nyesedék) − Építési- és bontási hulladék, − Lom hulladék, − Textíliák, − Gumiabroncs Korábban a környéken gyakori volt az illegális hulladék elhelyezés, ami jelentékeny környezetterhelést jelentett a környező vízpartokon és ártéri erdőkben. Ennek a kockázatát jelentősen csökkentette a hulladékudvar megnyitása és üzemeltetése. A tevékenység azonban maga is rejt több közepes vagy jelentős mértékű környezeti kockázatot. A hulladékudvar üzemelése elsősorban a megnövekedett gépjárműforgalommal, az ezzel járó zajjal és porral valamint a gépjárművek olajcsepegésével és kipufogógázaival gyakorol hatást a környezetre, a környék élővilágára. Ezeken felül kockázatként határoztam még meg a folyékony hulladékok talajba szivárgását és egy esetleges tűzeset bekövetkeztét.
2. Kockázati tényezők A terület vízföldtani szempontból a Pándzsa patak, a Rába folyó (Natura 2000 terület) és a Holt Marcal közötti terülten helyezkedik el. Magas vízállás, árvíz idején, a környéken a talajvízszint jelentősen megemelkedik, a közelben lévő ingatlanokat gyakran el is önti. Ez a veszélyes anyagok környezetbe, talajba, talajvízbe jutását idézheti elő. A környék természeti értékei, értékes növényfajok a nyári tőzike (Leucojum aestivum) a réti iszalag (Clematis integrifolia) és a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine). Rovarok közül megtalálható itt a darázspók (Argiope bruennichi), a hegyi állaspók (Tetragnatha montana), két szitakötő faj, a nádi acsa (Aeshna mixta) és a széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes). Két szöcskefaj, a sarlós kúpfejuszöcske (Conocephalus dorsalis) és a roesel – rétiszöcske (Metripotera roeselii). Kétéltűek közül zöld levelibéka (Hyla arborea) és zöld varangy (Bufo viridis), a hüllők csoportjából fürge gyík (Lacerta agilis) és vízisikló (Natrix natrix) él az érintett területen. A széljárás szempontjából a területen az átlagos szélsebesség 3m/s (10,8 km/h), az uralkodó szélirány ÉNy-i, viharos széllökések hatására a hulladékudvarban gyűjtött alacsony fajsúlyú anyagok (papír, műanyag) a környezetbe juthatnak. Az erős napsugárzás hatására az üveghulladék tárolásakor gyulladás következhet be, ami más hulladékokra átterjedve (olajok, papír, műanyag, zöldhulladék, gumi) rendkívül nagy károkat idézhet elő.
3. Összefoglaló táblázat 1. táblázat A hulladékudvar környezeti kockázata és az azt befolyásoló tényezők Kockázat típusa
Kockázat mértéke
Hatások
üzemeltetéssel járó gépjárműforgalom
jelentős
⋅ zajhatás, ⋅ porterhelés, területfoglalás, ⋅ élővilág zavarása
gépjárművek olajcsepegése
kicsi
⋅ talajszennyezés ⋅ talajvíz szennyezés
Kockázat mértékét növelő tényezők ⋅ beszállítások növekedése, ⋅ nagyobb gépjárműforgalom
Kockázat mértékét csökkentő tényezők
⋅ nem megfelelően karbantartott gépjárművek,
⋅ a szolgáltató részéről karbantartott teherautók, ⋅ bevezető út aszfaltozása
⋅ cserjék, fák ültetésével, zárt kerítés kialakításával zajhatás csökkentése ⋅ a zártkerti ingatlanok forgalma miatt a környéken már megszokott az ezzel járó igénybevétel
Kockázat típusa
Kockázat mértéke
Hatások
hulladék szél általi elhordása
közepes
⋅ talajszennyezés ⋅ talajvíz szennyezés, ⋅ élővilág zavarása
folyékony veszélyes hulladék talajba szivárgása
közepes
⋅ talajszennyezés, ⋅ talajvíz szennyezés
tűzeset
jelentős
⋅ élővilág, talaj károsodása
Kockázat mértékét növelő tényezők ⋅ hulladék felhalmozása ⋅ időjárási viszonyok, viharos széljárás ⋅ közeli vízfolyások áradása, ⋅ hulladékok nem megfelelő tárolása ⋅ gyúlékony anyagok felhalmozása
Kockázat mértékét csökkentő tényezők ⋅ zárt hulladéktárolók ⋅ magas kerítés, növényzet telepítése
⋅ zárt hulladéktárolók ⋅ veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások betartása ⋅ tűzvédelmi előírások maradéktalan betartása, ⋅ zárt tárolók
4. A kockázat elemzése, értékelése A működéssel járó kockázat a folyamatos lakossági beszállítások és szolgáltatói tehergépjárművekkel történő kiszállítások miatti élővilágra gyakorolt zavarás, a hulladék elszóródása vagy szél általi elhordása, valamint a gyűjtésre kerülő veszélyes hulladékok esetleges környezetbe jutása, talajba, talajvízbe szivárgása. A felsoroltak mellett a tűzvész kockázatával is számolni kell, figyelembe véve, hogy hulladékolaj, papír illetve a gyulladást előidéző üveg is gyűjtésre, tárolásra kerül a területen. A kockázat a bekövetkezés valószínűsége és a kárnagyság szorzataként adható meg: R=W x K A vizsgált területen felmerülő kockázatok mértékét kicsi, közepes és jelentős osztályba soroltam a következők miatt: Üzemeltetéssel járó nagy gépjárműforgalom (jelentős) – a bekövetkezés valószínűsége közel 100%, a kárnagyság is jelentős, elsősorban a zaj és a porzás tekintetében. A kockázat csökkenthető növények telepítésével a zajhatás csökkentésére, valamint a por ellen a bevezető út nedvesítésével. Gépjárművek olajcsepegése (alacsony) – a beszállításra az út mentén várakozó autókból csöpögő olaj közvetlen a talajba szivároghat. A bekövetkezés valószínűségét alacsonynak tartom, a lehetséges kárnagyság közepes mértékű, de összességében a kockázatot alacsonynak ítéltem. A kockázat megszüntethető (W=0) a várakozó autók számára szilárd burkolattal ellátott parkoló kialakításával. Hulladék szél általi elhordása (közepes) – a valószínűséget és a keletkező kár nagyságát is közepesnek ítélem. A kockázatot növelő tényezők a szélsőséges időjárási viszonyok (vihar, szélvihar), valamint a befogadóképességnél több hulladék elhelyezése a nyitott konténerekben. A kockázat csökkenthető a könnyű fajsúlyú hulladékok esetén zárt tárolók
alkalmazásával, az udvar köré növényzet (cserje) telepítésekkel, valamint a konténerek sűrű cseréjével. Folyékony veszélyes hulladék talajba szivárgása (közepes) – a bekövetkezés valószínűsége alacsony, a lehetséges kár azonban rendkívül jelentős. Az alkalmazott óvintézkedések figyelembevételével összességében a kockázat nagyságát közepesnek ítélem. A kockázatot növeli, ha az udvarban felhalmozódik a veszélyes hulladék (az elszállítás akadályba ütközik), emiatt az olaj és akkumulátor hulladékokat ideiglenesen nyílt téren gyűjtik. További kockázatot növelő tényező a környék magas vízállása, egy esetleges áradás, árvíz. A kockázatot csökkenti a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások maradéktalan betartása, a hulladékok gyakori kiszállítása. Tűzeset (jelentős) – a bekövetkezés valószínűsége közepes a lehetséges kárnagyság kiemelkedő, így a kockázat mértékét feltétlenül jelentősnek azonosítottam. A veszélyes hulladék szivárgásához hasonlóan a kockázatot növeli a hulladékok felhalmozása és nyílt téren tárolása. A kockázat minimálisra csökkenthető a tűzvédelmi előírások maximális betartásával és az üveghulladék zárt konténerben történő gyűjtésével.
Felhasznált irodalom: ⋅ Koronikáné dr. Pécsinger Judit: Környezeti kockázatfelmérés és kezelés – egyetemi oktatási segédanyag, Sopron ⋅ www.hulladek.gyor.hu ⋅ http://www.biomonitoring.komszol.hu/19/userfiles/file/Minitanosveny%20Gyor,%20Papai %20ut.pdf
Mellékletek:
1. ábra A hulladékudvar elhelyezkedése forrás: Google Earth
2. ábra A hulladékudvar környezetének természetvédelmi vonatkozása forrás: http://www.biomonitoring.komszol.hu/
